A rádiós és televíziós műsorszórás

kialakulása, fejlődése

Készítette: Dévai Orsolya

A rádiózás kezdetei

A rádiózás története a XIX. századba nyúlik vissza. A rádióvevő ősének Hertz rezonátora tekinthető, amellyel 1887-88-ban kísérletben bizonyította az elektromágneses hullámok létezését. Az olasz Marconi 1894-ben mutatta be a távközlési hullámok gyakorlati alkalmazását és a drótnélküli távírót.

A rádiózás története

A rádiózás az 1920-as években indult útjára mint haditechnikai és kulturális intézmény. Az első magyar rádióadás 1925. dec. 1-jén volt. Funkciói a következők voltak: tájékoztatás (híradás), kulturális ismertetés és a különböző rádiójátékok, melyek hangmegoldásaival és auditivitásával keltették fel a figyelmet. A hangjátékok fejlődése gyorsította meg a hangosfilmek kialakulását.

A rádió nagy népszerűségnek örvendett, csupán a film (tévé) elterjedésekor vesztett népszerűségéből.

A rádiózás kezdetén, a hangjátékok történetében megdöbbentő esemény volt, amikor Orson Welles Támadás a Marsról című rádiójátéka pánikhangulatot váltott ki az emberek körében. Ugyanis az történt, hogy a nézők nem tudták elkülöníteni a fikciót a valóságtól.

A rádió a gyorsító, alakító, műveltségterjesztő, emberformáló tényezők között a legjelentősebb hatóeszközök egyike. A rádió mint a huszadik század egyik legnagyobb jelentőségű technikai vívmánya megpróbálja elfoglalni azt a helyet a politikai, társadalmi és kulturális életben, amelyik megilleti.

A rádióállomások óriású sugarú (rádiuszú) körben szórják műsoraikat szerte a világban. E műsorok a rádióhírtől a hangjátékig mind a világot tükrözik, magyarázzák, mind a valóság ilyen vagy olyan szellemi reprodukciói.

A rádió keletkezése, fejlődésének állomásai

1893. február 15. A telefonhírmondó szórakoztató-információs műsorral jelentkezik.

1894. MARCONI bemutatja a rádiót.

1896. MARCONI szabadalmaztatja a vezeték nélküli távírót (azaz a szikratávírót)

1906. Detektoros rádió

1912. A Broadcasting Act az USA-ban: megkezdődhet a rádió polgári alkalmazása.

1912. Charles Herold rádióamatőr San Joséban műsort szolgáltat.

1912. A Titanic S.O.S jeleket közvetít szikratávírón.

1924. Amatőrrádiós láz Budapesten

1924. A csepeli 250 W-os adó kísérleti üzeme.

Fontosabb állomások

1925. Kísérleti adások.

1926. David Sarnoff megalapítja az NBC-t.

1928.E.H. Amtrong kidolgozza az FM-moduláció elvét.

1933. Elindul Lakihegy 120 KW-os adója.

1938. október 30. Orson Welles H.G. Wels Világok harca című művének élő rádióváltozatával tömegpánikot kelt New Yorkban, a rádiózás történetének legnagyobb hatású rádiójátéka.

1939. A magyar néprádiót piacra dobják.

1939-45. Propaganda adások.

1969. A holdraszállás élő közvetítése.

1965-74. Megjelenik a szovjet gyártmányú hordozható „Sokol” rádió.

Fontosabb állomások

1986. Elindul a Danubius, az első magyar kereskedelmi rádió.

1993. A Szabad Európa Rádió beszünteti magyar adását.

2000. A csak internetes rádiók már a harmadik világban is megjelennek.

A film és a rádió

Nem egyszerű összehasonlítani őket, hiszen más és más funkciót töltenek be az ember életében.

Míg a film nemcsak hangi, hanem képi elemeket hordoz, theát helyhet köt minket, addig a rádió bárhol velünk lehet – ma már a mobiltelefonjainkban is.

A rádió inkább hírek közlésére, a reklámozásra és zenehallgatásra szolgál, addig a film szórakoztat

A rádió, mint tömegkommunikációs eszköz

A tömegkommunikációs eszközök legfontosabb közös jellemzője a tömegszerűség és a vele együtt járó demokratizmus, a gépi útón történő közlés, a gépi közvetítés és a közlő, a bemondó vagy előadóművész központi szerepe.

A tömegkommunikáció tartalmas jelentése összetett. Tömegeknek szóló közlés, a tömegek tájékoztatása, befolyásolása, a több milliós közvélemény alakítása és a nagy tömegekkel megteremtett újfajta kapcsolat együtt van jelen ebben a jelentésben.

A rádiózás jövője

Gyors, olcsó, hatékony, könnyen tud reagálni minden változásra és eseményre

Háttérnek lehet használni, más tevékenység végzése közben is lehet hallgatni

Regionális és lokális rádiózást

Összetett műsor, nagyblokkos szerkesztés, a vegyes műsorok számtalan típusa, és vele együtt a műsorkalauz, a műsorvezető, a rádiós személyiség, a műsorok megszemélyesítése

Spontaneitás, egyenes-élő közvetítése

A szolgáltatások száma növekedett

A televízió története

A televíziózás története is osszeköthető azzal a technikai folyamattal, melynek lényege a jelek átalakítása elektronikus jelekké, azok továbbítása, majd egy dekódolásra alkalmas eszköz segítségével az ember számára újra érzékelhető jellé, esetünkben kép- és hangjelekké történő visszaalakítása.

Tihanyi Kálmán

Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszer feltalálása. 1924-ben jött rá a megoldásra, 1926-ban kelt magyar szabadalmi bejelentése, ezt követően kereste meg őt 1928-ban a Radio Corporation of America. Németországban Telefunken néven indult meg először a rendszeres adás, 1935-ben.

A televíziózás fejlődése

1931. Manfred von Ardenne sikeres kísérleteket végez a teljesen elektronikus képátvitellel. Ugyanakkor Zvorykin megszerkeszti az első használható képfelvevő csövet.

1935. Berlinben megkezdik az első rendszeres, csak elektronikus tévéadások (előzőleg filmszalagra vett műsorral) a Paul Nipkow-ról elnevezett adóval.

1936. Fontos év a televízió történetében: már közvetítést adtak a berlini olimpiáról: megkezdte kísérleti adásait Londonban a BBC, és az USA-ban is sugároztak képeket a New-York-i Empire State Building tetejéről, 1938-ban. Mégis az igazi „tévé-civilizációról”, úgy kontinensünkön, mint Amerikában, csak a második világháború lezárását követő időszaktól beszélhetünk.

1936. Angliában kísérleti adások 240 soros Baird-, illetve 405 soros Marconi- rendszerben. Az első adás a BBC-nél Adele Dixon Television című számával indult.

1937. Angliában beindul a Marconi-rendszerű adás a koronázási ceremónia közvetítésével.

1939. április. A New York-i világkiállításon az RCA pavilonja a szenzáció, ahol az NBC zárt láncú műsorát nézhetik a látogatók.

1948. John Walson koaxiális kábellel kollektív antennát szerel – az első kábeltévé-hálózat (CATV – USA): Community Antenna Television.

1949. Színes tv az RCA gyártól az USA-ban, mely visszafelé nem kompatibilis.

1949. Az NTSC (National TV System Committee) kidolgozza a színestévé- szabványt.

1957. A Magyar TV hivatalosan megkezdi adását a május 1-jei felvonulás közvetítésével.

1959. Telefonhívás az MTV-stúdióba: „Könyörgöm, várjanak még pár percet a film kezdésével, a vendégeim kicsit késnek!”

1962. Telstar-1: az első tévéközvetítés az USA és Európa között.

1965. Képek a Marsról – épp kráteres felszínt mutattak, ami alapján eleinte azt hitték, hogy a felszín a Holdhoz hasonló (Mariner 4)

1969. A Holdra szállás élőben. Az MTV 2 indulása.

1972. Az első fizetős kábeltévé, az HBO (Home Box Office) Wilkes-Barre-ban, Pennsylvaniában.

1980. Elindul a CNN amerikai hírcsatorna. Első adását 2 millió kábeles néző láthatta.

1984 körül. Sony hordozható tv: Watchman.

1987. Az Egyesült Államokban a háztatások fele kábeltévé hálózatokhoz van csatlakoztatva;

1988. Astra műhold. 1988. Magyar tévéműsor.1988. Kábeltévé Székesfehérváron műholdas műsorokkal.

1991. a CNN élőben közvetít az Öböl-háborúról, azonban a nagy cégek lemondják reklámaikat a háborús képek miatt. A CNN több millió dollárt veszít;

1993. az amerikai háztartások 98 %-ban van tévé;

1995. a Sony bemutatja lapos TV-készüléket;

1992. A Duna TV 1992. december 24-én kezdi meg rendszeres adását az Eutelsat II. F3 műholdján. II. János Pál pápa magyar nyelven elmondott üzenetében köszönti az első magyar műholdas adás nézőit.

1994. HDTV az USA-ban.

1995. a DBS (Direct Broadcast Satellite) tévéhálózat;

1996. TBS (Turner Broadcasting System) a világ legnagyobb médiabirodalma;

1996. A Sony web-tv-je.

1990-es évek. Plasma tv. Az óriási, lapos képcsövű tv-k megjelenése

1997. Az MTV 2 adása műholdra kerül. Elindulnak a magyar országos kereskedelmi tévéadások (RTL Klub és tv2).

1999. A digitális műholdas vétel elterjed (BSkyB) Nagy-Britanniában.

1999. Az első DVB-T, digitális földi tévéadás Budapesten.

2000. Kísérletek a digitális DVB-(Digital Video Broadcasting: digitális videó – műsorszórás), tévével. Az USA-ban 100, Magyarországon 50 csatornás hálózatok.

LCD Tv

Műhold

A televízió jellemzői

A televíziózás elve hasonló a rádióhoz. A kamera az általa felvett képi és hangjeleket elektromos jelekké alakítja. Ezeket az elektromos jeleket vagy rögtön, vagy rögzítés és utólagos műsorrá alakítás után továbbítják a televízió-vevőkészülék felé. A távolsági jeltovábbítás általában elektromágneses sugárzással történik, de történhet kábelen keresztül is. A vevőkészülék azután visszaalakítja képpé és hanggá az elektromos jeleket. Az átvitel jellemzője a készülék képfelbontása. Az európai szabvány 50 Hz-es képfrekvenciával 625 soros képet alkot (melyből 576 látható), az amerikai 60 Hz-es képfrekvenciával 525 soros képet alkot (melyből 480 látható). Mindkét rendszernél először csak a páros, majd a páratlan számú sorokat viszik át, így az átvihető képek száma másodpercenként 25 illetve 30.

A hiányzó sorok abból adódnak, hogy a kép átvitele mindig a bal felső sarokból balról jobbra kezdődik, és erre a 45-50 sornyi időre van szükség ahhoz, hogy a jobb alsó sarokból a bal felsőbe visszaállítsák a képcső elektronsugárát az eltérítő áramkörök. Érdekesség, hogy a színes átvételi rendszerek a sávszélesség szűkössége és a régebbi ff. készülékekkel való kompatibilitás megtartása miatti tervezési kötettségek okán nem tudnak teljes képfelbontásnak megfelelő színinformációt átvinni, azonban mivel az emberi szem színmegkülönböztető képessége is jóval gyengébb az árnyalat-megkülönböztető képességénél, ez a nézők számára nem észrevehető.