1

A A RENESZÁNSZ RENESZÁNSZ

ÉS A ÉS A HUMANIZMUSHUMANIZMUS

2

Reneszánsz Reneszánsz

Idő XIV-XVI. század

Hely Észak-Itáliából és Németalföldről kiindulva terjedt el Európában, de országonként meglehetősen sok speciális vonást is beépített (pl. az angol reneszánsz egyedisége)

Történeti háttér

• a polgárság szerepe egyre nagyobb lett a gazdasági életben, s a földi lét örömeit nagyra becsülték

• a pénzarisztokrácia, a bankárok a művészetek nagy pártfogói voltak (pl. Mediciek)

3

Általános jellemzőkÁltalános jellemzők• az elnevezés eredete: rinascimento (ol.) illetve renaissance (fr.)

szavak jelentése újjászületés – az antik kultúra újrafelfedezése

• a tudományokban megnőtt a tapasztalat szerepe: – a természet vizsgálata a valóság megismerésének útja– a megismerés folyamatában fontos szerep jut a kételkedésnek

• új elméletek és gyakorlati kísérletek kora kezdődik: – a hajózás fejlődése a földrajzi felfedezések előfeltétele lett– Kopernikusz csillagászat terén– Machiavelli az állam- és jogelméletek kidolgozásának terén rakott le új

alapokat– Guttenberg pedig feltalálta a könyvnyomtatást

• hittek az emberben lakozó hatalmas alkotóerőben, az egyéniségben, a művészi lét sajátságos voltában

• a reneszánsz eszmei háttere a humanizmus (emberközpontúság)

4

Humanizmus:

– A humánus latin szó emberit jelent. – A humanizmus alapgondolata a természet követése

volt. – Eszményük a kiművelt ember, akinek műveltségi

foka egyben az erkölcsi minőség mértéke is.– Francesco Petrarca és Boccaccio valamint követőik

újra felfedezték az antik római és görög írók elfeledett műveit.

– Legnagyobb humanista írók és gondolkodók: Pico della Mirandola, Rotteredami Erasmus (1469-1536), François Rabelais (1494-1553), Morus Tamás (1478-1535).

5

• A reneszánsz szakaszai:

– korai (1420-1500) – érett (1500-1540) – késő (1540-1580)

• Az itáliai reneszánsz szakaszai:

– trecento (1300-as évek) – quattrocento (1400-as évek) – cinquecento (1500-as évek)

6

Vallás az egyház befolyása folyamatosan csökkent

az evilági élet minősége, a szépség még hangsúlyosabbá vált

erjedt a panteizmus eszméje, egyre többen hitték, hogy az isteni erő a természetben állandóan jelenlévő erő, s azt átható erő

az antiklerikalizmus jelen van, bár hatása országonként erősen eltér

Filozófia  Vö. Machiavelli és a reneszánsz államelmélet.

7A Piazza della Signorina Firenzében

Építészet

8

Michelangelo Buonarroti (1475-1564): A Szent Péter-templom kupolája (1546-1593)

Építészet

9

Építészet• a világi építészet szerepe megnő

• a görög - római építészeti hagyományok folytatása, átvétele

• a nyugalom, egyszerűség, a harmónia sugárzik a épületekről

• hangsúlyozzák a vízszintes irányt (pl. párkányok)

• kedvelik a stukkót, a különböző gipszdíszítményeket, a mennyezetkazettákat, rozettákat,

• a falakat loggiák és a falból kiálló pillérek (piaszterek) tagolják

• kedvelték az oszlopokkal tagolt belső udvarokat

• a legtöbb középület középpontja a monumentális kupola

• pl. a vatikáni palota, Louvre, Uszpenszkij székesegyház Moszkvában• pl. Bakócz kápolna Esztergomban

10Louvre (Párizs)

11

Az Uszpenszkij székesegyház Moszkvában

A Bakócz-kápolna Esztergomban

12

Szobrászat

• a szépség és az emberi egyediségből fakadó öntudat uralja az alakokat

• fontos az arányosság, az emberi test ábrázolásakor anatómiai ismeretekre is támaszkodnak, gyakran készítenek aktokat

• az egyéni jellemábrázolásra törekszenek• igyekeznek érzékeltetni a távlatokat és a

mélységet• pl. Michelangelo Pieta, Mózes, Dávid c. szobrai• pl. a budavári palota faragványai, Hunyadi

síremléke

13

Pieta

Michelangelo lírai szépségű márványszobrát 1498 és 1499 között készítette. Érdemes megfigyelni egyrészt az arcokon megjelenő érzelmeket, másrészt pedig a brilliáns szobrászi munkát.

14

Michelangelo Buonarroti:

Dávid (1501-1504)

15

Festészet, grafika

• az emberi szépség, az arányosság itt is fontos• az érzelmek, a szenvedélyek fontos témává válnak• a részletek pontos megfigyelése az ábrázolás

valósághűségét nagyban elősegíti• a táj és az ember összhangját megpróbálják visszaadni• a perspektíva szabályait kidolgozzák• a németalföldi festők inkább felöltözött embereket

ábrázoltak és a környezetet még aprólékosabban részletezték

• pl. Botticelli, Leonardo, Raffaello, Michelangelo, Giorgione, Tiziano, Tintoretto, Veronese

• pl. Dürer, ifj. Hans Holbein, Bosch, id. Pieter Bruegel

16

Leonardo: Sziklás Madonna

Leonardo de Ser Piero da Vinci 1452 és 1519 között élt. Polihisztor, az egyetemes művészet egyik legnagyobb mestere. Az itáliai mester festőként, szobrászként, építészként, mérnökként, feltalálóként is dolgozott. Képein a testek ábrázolása igen magas fokú anatómiai ismeretekről tanúskodik. A műalkotás címét a sziklás, szinte természetfölöttinek ható háttérről kapta, ebbe illeszkedik a háromszög-kompozícióba foglalt három alak.

17

Anghiari csata

Leonardo ezzel a címmel eredetileg egy freskót készített, de ez a rossz alapozás miatt utóbb megsemmisült. A képen látható másolat Rubens munkája, a vázlatok és a kartonmásolat alapján készítette a viharos dinamikájú harcot ábrázoló képet.

18

Az athéni iskola

Raffaello talán legtöbbször hivatkozott képe, amelynek középpontjában az ég felé mutató Platón és a kezét tenyerével a föld felé fordító Arisztotelész látható. Gesztusuk filozófiájuk lényegét hivatott kifejezni.

19

Sandro Botticelli (1444/45-1510):  Tavasz (1478k.)

20

Boticelli: Vénusz születése