A szénhidrátok felosztása, jellemzői

Mi a szénhidrát? A cukor? Hányféle szénhidrát van és miben különböznek egymástól? Melyiket fogyasszuk?

A szénhidrátokat szén, hidrogén és oxigén képezi. A szénatomok számától függően két nagy csoportba sorolhatók: egyszerű és összetett szénhidrátok csoportjába. Az egyszerű szénhidrátok további alcsoportokra, az ún. monoszacharidok és diszacharidok csoportjára oszlanak. A monoszacharidok közül a glükóz (szőlőcukor), fruktóz (gyümölcscukor), galaktóz (tejcukor alkotórész) hat szénatommal rendelkezik - gyűjtőnéven hexóz-, míg az öt szénatomos pentózok sejtjeink fontos alkotóelemei. A diszacharidok tulajdonképpen két monoszacharid összekapcsolódásából állnak. Az asztali cukor - más néven szukróz - nem más, mint egy molekula glükóz és egy molekula fruktóz összekapcsolódása. A tejcukor (laktóz) glükózból és galaktózból tevődik össze. Az üdítőitalokban található kukoricaszirup fruktóz és glükóz kombinációja. E vegyületek az emésztés során monoszacharid egységekre bomlanak, melyek a véráramon át eljutnak a működő izmokhoz, és energiát szolgáltatnak.

Az asztali cukor, kukoricaszirup és a méz is fruktózból és glükózegységekből áll, csak nem egyforma arányban. A háztartási cukor például fele-fele arányban tartalmaz glükózt, ill. fruktózt. A kukoricaszirup 55 %-a fruktóz és 45 %-a glükóz. A méz 31 %-a glükóz, 38 %-a fruktóz, a fennmaradó 10 %-a egyéb cukormolekulából, 17 %-a vízből, 4 %-a egyéb szénhidrátból tevődik össze. Minden gyümölcs- és zöldségféle a cukormolekulák széles repertoárját kínálja különböző arányban, melyek elfogyasztása során az emésztőrendszerben széthasadnak, és energiával látják el a szervezetet.

Sportolók körében egyre gyakoribbá válik az energiaitalok fogyasztása, melyek egyik legfontosabb alkotóeleme az öt szénatomból álló glükóz polimer, a ribóz. Az italok édesítésére alkalmazzák, melyek nem keltenek olyan gyors vércukorszint emelkedést, mint a háztartásban alkalmazott cukor vagy a kukoricaszirup és a méz.Komplex szénhidrátról akkor beszélünk, ha a hat szénatomból álló monoszacharidok összekapcsolódnak és láncot alkotnak. A keményítő és glikogén is ebbe a csoportba tartozik. A növények extra szénhidrátot hordoznak keményítőtartalmuk révén. Minél érettebb a gyümölcs, annál nagyobb arányban rejt diszacharidot. A zöld, éretlen banán keményítőtartalma lényegesen magasabb (80 %), viszont egyszerűcukor tartalma jóval alacsonyabb (7 %), mint a sárga érett társáé, melyben a keményítő/ egyszerűcukor arány 5/90. A keményítőtartalmú burgonya, rizs, kenyér az emésztés során cukormolekulákra bomlik, melyek szintén az energiaellátottságot szolgálják. Az összetett szénhidrátok közé tartoznak a rostok is, melyek vízben oldható (zabkorpában lévő amilóz) és nem oldható (búzakorpában lévő amilopektin) csoportra oszthatók. A rostok nagy részét a szervezetünk nem tudja hasznosítani, viszont igen fontos szerepet töltenek be. Segítik a bélműködést, növelik a széklet mennyiségét, és a vízoldékony rostok képesek az ételekkel bekerült zsírok egy részét megkötni. Nem véletlen tehát, hogy fontos szerepük van a különféle diétákban.

Említést érdemel az oligoszacharidok (oligo = kevés) csoportja, melyek általában 3-10 monoszacharid molekula összekapcsolódásából állnak. Természetes formában a legtöbb növényben megtalálhatók, különösen a szójababban, articsókában, cikóriában, spárgában,

hagymában. Fontos élettani jelentőséggel bírnak, mivel a bélrendszerben élő jótékony baktériumok legfőbb táplálékául szolgálnak, ezért nevezhetők prebiotikumoknak.

 

A szénhidrát megnevezése A jellemző előfordulási helyMonoszacharidok- hexózok

Glükóz (szőlőcukor) gyümölcsök, mézFruktóz (gyümölcscukor) gyümölcsök, méz

GalaktózA tejcukor egyik alkotója, amely az

emésztés során válik szabaddáMonoszacharidok- pentózok

Ribóz NövényekXilóz Kaktusz, növények

Arabinóz NövényekDiszacharidok

Szacharóz (répacukor, két glükóz molekulából áll)

cukorrépa, cukornád, gyümölcsök, juharfa szirup

Laktóz (tejcukor, glükózból és galaktózból áll)

tej, tejtermékek

Maltóz (malátacukor, glükózból és fruktózból áll)

Magcsírák, a keményítő emésztésénél keletkezik

Trehalóz Gombák, növényekOligoszacharidok

Maltotrióz (triszacharid: 3 glükóz) NövényekSztachióz (tetraszacharid: 2 galaktóz + 1

glükóz + 1 fruktóz)Babfélék, szójabab

Ciklodextrin NövényekPoliszacharidok

Amilóz (lineáris glükóz polimer) gabonafélék, burgonyaAmilopektin (elágazó láncú glükóz

polimer)gabonafélék, burgonya

Glikogén (állati keményítő, elágazó láncú glükóz polimer)

máj, hús (izomzat)

Inulin (fruktóz polimer) articsóka, csicsókaKeményítő burgonya, kukorica, rizs

Cellulóz növényi vázanyag, fa, len, kenderKitin gombák sejtfala, rovarok páncélja

Dextrin kenyérhéj, sör, növények nedve