a szÁmlÁzÁs sajÁtossÁgaimoklasz.hu/wp-content/uploads/2016/04/ks_oklasz_forgado_2005.pdf ·...

Penta Unió Oktatási Centrum

A SZÁMLÁZÁS SAJÁTOSSÁGAI

Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Forgalmi adó szak

Budapest, 2005

Dr. Kenyeres Sándor: A számlázás sajátosságai 1

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék.................................................................................................................... 1

1. Bevezetés ....................................................................................................................... 2

2. A számla kialakulása .................................................................................................... 4

3. A számla fogalma.......................................................................................................... 6

4. A számla szerkezete....................................................................................................... 8

4.1. A informatikai modul.......................................................................................... 9

4.2. A számlafej ......................................................................................................... 10

4.3. A teljesítő fél adatai ........................................................................................... 11

4.4. A címzett adatai ................................................................................................. 12

4.5. Az ellenérték....................................................................................................... 12

4.6. A teljesítés adatai ............................................................................................... 15

4.7. Az összesítés ....................................................................................................... 17

4.8. Adózáson kívüli tételek ..................................................................................... 18

4.9. A számla lezárása .............................................................................................. 19

5. Számla készítési módok .............................................................................................. 20

5.1. Materiális bizonylatok....................................................................................... 22

5.2. Immateriális bizonylatok .................................................................................. 23

5.2.1. Kötelezően materializálandó bizonylatok ................................................... 24

5.2.2. Digitális bizonylatok ................................................................................... 25

6. A számlaféleségek és a számlázási események .......................................................... 27

7. Különleges, adóztatható tényállások.......................................................................... 29

8. A számlára vonatkozó előírások................................................................................. 31

9. A minta számla............................................................................................................ 33

10. Összegzés ................................................................................................................. 42

11. Irodalomjegyzék...................................................................................................... 43

Függelék. A hivatkozott jogszabályhelyek. ......................................................................... A

Bevezetés 2

1. Bevezetés

A szakdolgozatot az okleveles adószakértő képzés keretében forgalmi adószakos

hallgatóként készítettem el. Bevezetésképpen azt mondhatjuk, hogy forgalmi adókat az

adóhatalmak árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos jogi tények változásának (tulajdonos

változás, birtokos változás, keletkezés, megszűnés) anyagi következményeire vetik ki.

Többféle forgalmi típusú adó lehetséges. Minden áru és szolgáltatás forgalmának

adóztatása az általánosan kivetett forgalmi adóztatás. Ez többféle módon valósítható meg,

az előállítás fázisaiban eltérő lehet az adóalap és az adókötelezettség. Többfázisú

rendszerben, azaz ebben az esetben a hozzáadott érték lesz az adóalap. Egyfázisú

rendszerben, azaz a végső felhasználás vagy az előállítás lesz az adóztatás alapja.

Összfázisú rendszerben, azaz minden fázisban lényegében a teljes érték adózik.

Egy termelő gazdálkodó a termelési folyamatnak megfelelően részegységekre osztja

gazdálkodását. Az adóztatás rendszere gazdasági értelembe korrekt, ha a részegységek jogi

státuszától független az adózás. Ez az egyfázisú és a többfázisú rendszerre igaz, az

összfázisú rendszerben több a fizetendő adó, ha a részegységek jogilag önállóak, ezért

„rossz” adó fajta ez.

Többfázisú forgalmi adó az Általános Forgalmi Adó (ÁFA), az Európai Unióban

alkalmazott Hozzáadott Érték Adó (HÉA) nemzeti megnyilvánulása. Költségvetési előnye,

hogy a félkész termék is adózik, amelynek viszonylag egyszerű a nyilvántartása. Hátránya,

hogy nagy költségvetési pénzforgalmat indukál a visszautalások miatt.

Egyfázisú forgalmi adó, amelyet az előállítás, illetve első kereskedelmi forgalomba

helyezés előtt kell fizetni, a jövedéki adó, s a regisztrációs adó. Ennek előnye, hogy a

késztermék előállításakor keletkezik a költségvetési bevétel, hátránya viszont, hogy

jelentős adminisztrációs és ellenőrzési erőforrás igényű. A szolgáltatások körében

értelmezhetetlen ez az adófajta, ezért azt csak a termékek egy bizonyos körére

alkalmazzák. Az általános értelemben vett adók közül még ilyen viselkedést mutat a

vízkészlet járulék, a kommunikáció köréből az azonosító lekötési díj (hívószám mező) és

azonosító használati díj, valamint a rádió frekvenciák használatával és lekötésével

kapcsolatos díjak, a környezetvédelmi termékdíj, a különféle bányajáradékok.

Bevezetés 3

Egyfázisú forgalmi adó az, amelyet a végfelhasználónak kell fizetnie, továbbá az a

kiskereskedelmi forgalomra és szolgáltatásokra kivetett adó, amit GST-nek vagy Goods

and Services Tax-nek neveznek. Az egyfázisú forgalmi adó gyakorlatilag minden

szolgáltatásra kivethető, de az áruk esetében csak a kiskereskedelmi szektorra kell

alkalmazni. Hátránya, hogy csak értékesítéskor keletkezik a költségvetési bevétel, aminek

lényegesen egyszerűbb az adminisztrációja.

Az összfázisú forgalmi adó - például a magyar iparűzési adó - hátránya, hogy

adóhalmozódást hoz létre. Nem véletlen, hogy az Európai Unió kifogásolja ezt az

adófajtát.

Hazánkban, mint általában az Európai Unióban, hozzáadott érték adó típusú többfázisú

forgalmi adó él. Ezt az adónemet 1954-ben (április 10-én) Maurice Laurè javaslatára – aki

a Francia Adóhatóság akkori vezetője volt – Franciaországban vezették be. Az uniós

előírások szerint egy tagállamban csak egy HÉA jellegű általános adó lehet. A HÉA

rendszerrel párhuzamosan bizonyos termékekre jövedéki adó is kivethető. Alapvető

adóztatási elv, hogy a termékek HÉA alapjába be kell számítani az árban érvényesített

adókat (jövedéki adó, és egyéb általános értelemben vett adó). Azaz, a jövedéki

adótartalomra még HÉA fizetési kötelezettség is fennáll. Bár ez kettős adóztatásnak tűnik,

de jogszabályi előírás alapján alkalmazzák. Ennek technikai okai is vannak, nevezetesen

egy árú adótartalmát bonyolult nyilvántartással lehetne megállapítani, ha előbb HÉA,

azután jövedéki adót vetnének ki. Megjegyzem, a lakosság ezt a számítási többletterhet

vállalná.

Az adóztatható tényállás körülményeit írásban rögzítik. Célszerű olyan iratfajtát

alkalmazni, amelyből az adóztatható tényállás és az ügylet körülményei egyidejűleg

kiderülnek.

A fent említett többszintű elvárásnak „igyekszik” a számla elnevezésű irat megfelelni, s a

továbbiakban a számlával kapcsolatos ismereteket dolgozom fel.

A dolgozat készítése során az adatgyűjtést 2005. július 31. napján lezártam. Az Adó és

Ellenőrzési Értesítő 9. számában megjelent, és az APEH honlapján 2005. augusztus 31.

napjától elérhető az az elektronikus számlákra vonatkozó közlemény, amelynek érdemi

feldolgozását már nem tartalmazza a dolgozat.

A számla kialakulása 4

2. A számla kialakulása

Az árutermelés és kereskedelem fejlődése során már az ókorban jelentkezett az igény,

hogy az árukat részletező módon a szállításkor kísérő okmánnyal lássák el. A

pénzforgalom fejletlensége miatt az áruk ellenértékét a kísérő okmányon nem volt értelme

feltüntetni. A szállítás bizonytalansága és a magas áru káló miatt az árunyilvántartás volt a

legfontosabb. Az aritmetika és a számírás fejletlensége más nyilvántartást nem is tett

lehetővé. Emlékeztetőül: az ókorban a hatvanas és a tízes számrendszert párhuzamosan

használták, a helyi értékes számírás még nem terjedt el. A kamat fogalmát már ismerték,

sőt szabatosan számították is, de ez az ismeret egy szűk alkalmazói körre korlátozódott.

Gondoljuk meg, milyen élvezetes feladat lehetett római számokkal kamatos kamatot

számítani. Ugyanis a római számírást elsősorban sorszámok megjelenítésére és számlálási

feladatokban használták.

A tízes számrendszerű helyi értékes számírást általánossá II. Szilveszter pápa tette – aki

Gerbert d’ Aurillac apátként kora kiemelkedő „matematikusa” is volt, bár ez kevésbé

közismert róla – ezzel megteremtve az aritmetikai alapot a modern kereskedelemhez.

A helyi értékes számírás elterjedése lehetővé tette az áruk pontosabb számbavételét és

elszámolását. A korabeli gazdaság fejlődésnek indult, egyre több alkalmazott lett, akiket el

kellett számoltatni. A vagyonok is dinamikusan fejlődtek, naprakész nyilvántartásuk

szükségessé vált. Az aritmetikai műveletek végzése is egyszerűsödött, az 1200 években az

osztás művészetét (sic!) még Bolognában az egyetemen tanították. A számbavétel és a

változások, valamint a bevételek és tartozások egységes szempontú kezeléséhez hiányoztak

a negatív számokkal való számolási módszerek. Maga a negatív szám fogalma sem tisztult

le, az Girard és Descartes munkáságával vált a XVII. században általánosan elterjedté.

Egy olasz szerzetes, Fra Luca di Pacioli 1494-ben leírt egy, a gyakorlatban már meglévő

módszert a könyvelésre. Ennek a lényege az volt, hogy a számadatokat számpárokként

tartja nyilván, a pár egyik tagja a növekedés, a másik tagja a csökkenés jelzésére szolgált.

Mai szóhasználattal élve, a kettő különbsége adta az egyenleget. Ezeket a szám páron

alapuló nyilvántartásokat „conto” – számolt, megszámolt – szóval nevezte el. A magyar

nyelvújítás a számla szóval illette.

A számla kialakulása 5

A mai kettős könyvelési rendszer alapja egy aritmetikai hiányosság – a negatív szám -

zseniális feloldásából alakult ki. Egy ilyen számpáron alapuló nyilvántartási egység neve

kontó, vagy főkönyvi számla, röviden számla.

Az árumozgás és a kereskedelem fejlődése következtében a kísérő okmányok már nem

csak az áruk számbavételét, hanem értékét is számítva tartalmazták. Erre az irat fajtára is a

magyar nyelv a számla szót alkalmazza. Az eredeti nyelven olaszul conto mellett a

„fattura” és „nota” szavakat használják. Angolul az „account” kizárólag a főkönyvi számla

értelmében használatos. Kereskedelmi számlák körében az „invoice” illetve a „bill” szavak

használatosak. Németül „das Konto” a fökönyvi és a pénzügyi számlát jelenti, a

kereskedelmi számlát „die Rechnung”-nak nevezik.

A számla szó alatt a továbbiakban kizárólag a kereskedelmi számlát értjük. A számla szó

többi jelentését megkülönböztető jelzővel látjuk el: a pénzügyi értelmű számlákat

folyószámla illetve bankszámla, a számviteli értelmű számlákat főkönyvi számla

elnevezéssel használjuk.

A számlák és a fuvarozás okmányai a későbbiekben elváltak és elkülönült a számla és a

szállítólevél irat típusa. Korunkban a hasonló adattartalom miatt kényelmi okokból a két

irattípus összevonható.

Az informatika fejlődése átalakította és ma is folyamatosan átalakítja az írásbeliségről

alkotott fogalmainkat. Digitális jelsorozatot iratként értelmezünk. Megteremtették az ilyen

típusú iratok kibocsátójának hitelesítését, ez a digitális vagy elektronikus aláírás. Semmi

akadálya, hogy ilyen módon is elő lehessen állítani a gazdasági élet dokumentumait. Egy

további lehetőség, hogy rendszeres partneri kapcsolatban levő gazdálkodók egymás közt

nem egyedi számlákkal, hanem rendszeres elektronikus adatcsere formájában közöljék az

adatokat, így a számlákat és akár a szállítóleveleket is. Ezt az adatkapcsolatot is lehet

számlaként kezelni.

Várható a digitális számlák tömeges elterjedése is, hiszen a mobiltelefon is elektronikus

eszköz és arra például SMS-ként fogadható lesz az elektronikus számla. A másik

lehetőség, ha a személyazonosító okmányok chip kártyásakká válnak, akkor digitális aláíró

eszközként is használhatóak lesznek. Ez a nem túl távoli (jósoljuk meg: öt éven belüli)

jövő.

A számla fogalma 6

3. A számla fogalma

Amint, azt az előzőekből is kitűnik, a számla szó jelentése többes. Az Értelmező kézi

szótár szerint a köznapi értelmezés: „Az áru vagy a munka nemét, mennyiségét és az érte

fizetendő összeget részletezve feltüntető hivatalos elszámolás vagy jegyzék, illetve ennek

összege.”

A köznapi értelmű vagy kereskedelmi számlával kapcsolatosan a bankszámlákat és a

főkönyvi számlákat is érintenünk kell, de azokat ez úttal nem vizsgáljuk. A továbbiakban

kiemelten a hazai szabályozás sajátosságaival foglalkozom. Ezzel szemben csak érintem az

Európai Uniós szabályozást, és más nemzetek szabályozását csak példaként használom.

A számla egy irat, tehát tekintsük át az erre vonatkozó rendelkezéseket.

Az iratok jogi értelemben vett fogalmát a polgári jogban kereshetjük. Taxatív általános

meghatározást nem találunk erre vonatkozóan, viszont több jogszabály is rendelkezik az

iratokról. Ezek:

1. Adózás rendjéről szóló törvény (Art);

2. Államigazgatási eljárásról szóló törvény (Áe) 2005. október 31-ig; Közigazgatási

eljárás rendjéről szóló törvény (Ket) 2005. november elsejétől;

3. Számviteli törvény (Számvt);

4. Polgári peres eljárásról szóló törvény kommentárja (Pp);

5. Levéltári törvény.

Az Art nevesítve iratnak minősíti a számlát, és az adótörvényekben az iratra vonatkozó

rendelkezéseket rendeli alkalmazni.

A számviteli törvény rendelkezéseit csak annyiban kell figyelembe venni, amennyiben az

adójogszabályok kötelezően előírják annak alkalmazását. Az adójogszabályok mögöttes

joga, anyagi jog esetén a polgári jog (Polgári Törvénykönyv), az alaki jog esetén pedig az

(Áe vagy a Ket). A számviteli törvénynek korlátozott relevanciája van.

A számlára vonatkozó előírásokat az ÁFA törvény szabályozza, leírja az általános formai

követelményeket, majd több részlet-szabályban módosítja illetve kiegészíti azokat.

Generális szabályként a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó előírásait kötelezően

A számla fogalma 7

alkalmazandónak írja elő. A számviteli törvény bizonylatra vonatkozó előírásai a számlára

vonatkozóan más jogszabálynak is lehetőséget ad szabályozásra.

A kérdés az, hogy mennyire érvényes ez a lehetőség. A számlára vonatkozó rendelkezések

alapvetően érintik az adókötelezettséget, amelyet csak törvényben lehet megállapítani,

illetve ilyen törvény felhatalmazása alapján alacsonyabb szintű végrehajtási jogszabályban,

amelynek meghatározzák a szabályozási kompetenciáit.

A számviteli törvény tömör kifejezése, miszerint más jogszabály is megállapíthat

szabályokat, nem felel meg ennek a szabályozási előírásnak. Bizonyára érdekes lenne egy

adóvizsgálat, amelyben az adóalany arra hivatkozna, hogy a számviteli törvény nem a

jogalkotás szabályai szerint előírt lehetőségére alapozott szabályozásnak adójogi

konzekvenciája nem lehet, de ugyanakkor fennállhat a számviteli szabályok megsértése.

Az adóhatóság nehezen akceptálná ezt az érvelést. Másik nyitott lehetőség az, hogy ha egy

önkormányzat a helyi rendeletében szabályokat állapít meg a számlák adattartalmával

kapcsolatosan. Tekintsük el attól, hogy van-e ennek realitása, de az elvi lehetőség fennáll.

A számlára vonatkozóan törvényi felhatalmazás alapján, a Pénzügyminiszter miniszteri

rendeletben szabályozza az adóigazgatási alkalmasságot a számla, egyszerűsített számla,

nyugta, bizonylati körben. Olyan sikeres ez a szabályozás, hogy más nem ebbe a bizonylati

körbe tartozó okmányokra is alkalmazzák, bár a miniszteri szabályozás más irati körre nem

terjed ki. Igaz, egyéb adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat nem terjedt el a

gyakorlatban.

A számla informatikai szerkezete nem szabályozott. A digitális számláknál van ugyan

informatikai szabályozás, de az meglehetősen felszínes. Olyannyira, hogy a dolgozatom

írása közben az APEH is megváltoztatta ezt a leírást. Ez a „szabályozás” csak APEH

közlemény, ami a jogalkotás szerint nem jogszabály, és nem is az állami irányítás egyéb

jogi eszköze..

A továbbiakban vázolom a számla informatikai szerkezetét, és bemutatom, hogy melyik

részét szabályozták jogilag is.

A számla szerkezete 8

4. A számla szerkezete

A számla, mint irat, szerkezetileg több részre tagolható.

1. Informatikai modul. A kötelezően megjelenítendő adattartalom formátumával, a

kommunikációval kapcsolatos informatikai elemeket célszerű rögzíteni, de erre

jogszabályi előírás nincs.

2. A számlafej. Ez a rész tartalmazza a számla, mint irat, és mint számviteli bizonylat

általános kellékeit, esetleges előzmény okmányok adatait.

3. Teljesítő fél adatai. Áru értékesítőjének vagy szolgáltatás nyújtójának adatai,

amennyiben más a számla kibocsátója, akkor a kibocsátó adatait is tartalmazza.

4. Címzett adatai. A vevő adatai, amennyiben az ügyletben más személyek is

szerepelnek (képviselő, bizományos, stb.), akkor azok adataira is szükség van.

5. Ellenértékre vonatkozó adatok. A megfizetés módja, banki adatok, beszámítás,

esetleg árucsere adatai.

6. Teljesítésre vonatkozó adatok. Részletezve a teljesített szolgáltatás illetve átadott

áru, azonosítható módon mennyiségbeli, értékbeli és adózási adatokkal.

7. Összesítés. Adózási és pénzügyi teljesítés szempontjából lényeges adatok

összesítése.

8. Adózáson kívüli tételek. Az okmány hozzáadott értékadó elszámolási szakaszának

lezárása után a teljesítendő összeget befolyásoló tételeket, utólagos

engedményeket, egyéb más nevében és javára beszedett összegeket

(idegenforgalmi adó, adomány) számolható el ebben a részben.

9. A számla lezárása. Megjegyzések, az okirat lezárása és hely fenntartása a

számviteli nyilvántartásban feljegyzendő adatok számára, és egyéb, az okmány

kezelésével kapcsolatos információk részére.


4.1. A informatikai modul

Az informatika fejlődése, és az átlátható adatszerkezetek iránti megnövekedett igény

megköveteli, hogy a számla adatszerkezeti leírásában az informatikai tulajdonságokat is

rögzítsük. Ennek a nem strukturált alkalmazása már régóta megtörténik, de tudatosan

elkülönült módon csak az utóbbi idők információs technológiája szabványosította.

Tömeges adatfeldolgozás esetén minden iratról ismernünk kell az általános jellemzőit.

Először is, az adatleíró szabványosított nyelvet meg kell nevezni. (DHTML, XML, stb.)

Az elektronikus iratokat el lehet látni úgynevezett globális egyedi azonosítóval. A globális

azonosító képzéshez felhasználják az egyedi hardver azonosítóval rendelkező hálózati

kártya adatát, a rendszeridőt és egyéb, az iratot előállító szoftver adatait.

Ezután az ISO-15924 szabvány szerint meghatározhatjuk az iratban alkalmazott írásmódot

(latin betűs, cirill betűs, japán katakana, kínai szótagírás, stb.). Az iratban használt karakter

kódolási szabványt kell meghatározzuk (például, ISO-8859-2, UTF-8,stb.).

Ha már ismerjük az alkalmazott írásmódot, és a kódolási szabványt, akkor

meghatározhatjuk az irat nyelvét az ISO-639 szabvány szerint, kiegészítve az állam, vagy

tájegység kódjával. Például a „de” a német nyelvet jelöli, a „de-DE” a Németországi

hivatalos németet, a „de-CH” a svájci németet jelöli, míg a „de-AT” az osztrák németet

jelöli.

Hogy a megkülönböztetés mennyire nem elméleti az mutatja, hogy az Ausztria

csatlakozási okmányának 10. jegyzőkönyve felsorolja a némethez képest más osztrák

árumegnevezéseket. Ennek a számlák fordítása során van nagy jelentősége. Ízelítőül

néhány példa:

Ausztria Magyar Német Erdäpfel Káposzta Kartoffeln Topfen Túró Quark

Weichseln Meggy Sauerkirschen

A bizonylatok lehetnek eredetiek vagy származékosak, mint például másolat, fordítás,

hatósági formátumra konvertált, könyvelt, archivált, digitalizált változat. Az ÁFA

törvényben határozottan utalni kellene arra, hogy a származékos bizonylatok készítőit nem

terheli adókötelezettség. Jelenleg az Áfa tv 40.§ (6) bekezdése alapján esetleg a készítő

adókötelezettsége megállapítható.


4.2. A számlafej

Ez a rész tartalmazza a számla, mint irat, és mint számviteli bizonylat általános kellékeit,

esetleges előzmény okmányok adatait.

Az iratok formai kelléke a keltezés, amely helységnévből és a dátumból áll. A számlákkal

szemben kevesebb a követelmény, csak a dátum kell, hogy szerepeljen. A globalizált

kereskedelemben a dátum napokban meghatározott helyi időt jelent, ami a kiállítás

helyének meghatározásával válik határozott adattá.

Elektronikus kereskedés és számlázás esetében előfordulhat, hogy az időbélyegzés és a

kiállítás egy nappal eltér, holott technikailag csak néhány másodperc az időkülönbség, ezt

a jelenlegi jogi szabályozás nem kezeli.

Előzmény okmányok alatt például előlegről kiállított számlát, szállítólevelet, megrendelést,

fuvarokmányt, és sztornírozandó számlát értünk. Természetesen más okmány is szóba

jöhet. Az előzmény okmányokra a megnevezésükkel és azonosítójukkal kell hivatkozni!

Ugyanide tartoznak a kötelező szöveges utalások, amelyek a számla egészére vonatkoznak.

Például „Közvetített szolgáltatást tartalmaz”; „Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék

származásának igazolására nem alkalmas!”;” ÁFA törvény területi hatályán kívüli ügylet”;

„Az adóképviselő az adófizetésre köteles személy”, stb.

A teljesítés helyének feltüntetése a számlában nem kötelező, pedig az adóztatás

szempontjából lényeges adat volna. Az európai földrész a viharos történelme során sok

specialitást hozott létre. Vannak történelmi specialitások, ilyenek az enklávék, amelyek

egy állam területét jelentik valamely más állam belsejében. Például a német Büsingen am

Hochrein és az olasz Campione d’Italia Svájcon belül. Ezeket a HÉA direktíva is nevesíti.

Nem messze a belga–holland határtól, Hollandiában található Baarle Hertog belga enklávé,

amelyen belül Baarle Nassau már Holland enklávé. Utcáról utcára változik a hely

államisága, és ezzel a HÉA kulcsa is.

A jelenkori államhatárok helyett célszerűségi okból a határon átnyúló műtárgyak

használatát és építését HÉA szempontból az EU egyetértésével eltérően szabályozzák.

Ilyenek például a német–luxemburgi autópálya határhíd, a francia–olasz alagút, stb.

Egy diplomácia misszió terület része a fogadó állam területének, csupán diplomáciai

értelemben élvez területenkívüliséget, adójogi értelemben nem.


4.3. A teljesítő fél adatai

Az áru értékesítőjének vagy szolgáltatás nyújtójának adatai, amennyiben más a számla

kibocsátó, akkor a kibocsátó adatai is ide tartoznak. A szereplők azonosításához szükséges

adatokat természetesen meg kell adni, ezek név (hivatalos név és kötelező névtartozék (kft,

alapítvány, szöv, stb.) névtoldat (b.a.; f.a.; stb.) külföldi, vagy külföldön regisztrált

szereplő esetén a rá vonatkozó névhasználati szabályok szerint. A hivatalos név

természetes személy esetén a családjogi törvényben meghatározottak szerinti. Titulusként

csak a doktori cím használható. Vannak olyan adóalanyok, amelyeknek nincs közös nevük.

Ilyenek a például az ingatlan tulajdonközösség. Esetükben az alkotók nevét kell felsorolni.

A lakhely vagy székhely vagy telephely címének meghatározása, ami természetbeni vagy

telekkönyvi cím lehet. A természetbeni cím a fizikailag létező és egy település

címregiszterében szereplő cím. Vannak olyan külterületi ingatlanok, amelyek még

nincsenek természetbeni címmel ellátva, ezek esetében a település meghatározásán túl csak

a helyrajzi adatok rögzíthetők.

Az adóigazgatási azonosítási szám, a nemzeti adószám és a közösségi ügylet esetén, a

közösségi adószám feltüntetése is kötelező. Ezek az adószámok önmagukban

ellenőrizhetők, hibajavító vagy hibadetektáló részük van. Ezen túl a nemzeti adóhatóság

(http://www.apeh.hu/cgi-bin/afaalany/afaalany_lekerdez.php) és az Európai Unió

(http://europa.eu.int/comm/taxation_customs/vies/hu/vieshome.htm) honlapján is

ellenőrizhetők az adatok.

Bizonyos adóalanyok esetén a regisztrációs adatait kötelező feltüntetni függetlenül attól,

hogy az adóhatóság ezt a ellenőrzi-e. Ilyen adat például a cégjegyzékszám. Jövedéki

engedély szám is ilyen, a tevékenység végzésére szolgáló engedély meglétére utaló adat.

A praktikum miatt célszerű lehet az elérhetőséget is feltüntetni (levelezési cím, telefon,

telefax, e-mail, honlap).

Banki teljesítés elvárása esetén meg kell adni a bankszámla adatait: ez lehet a nemzeti

bankszámla, Európában ennek megfelel az IBAN, egyéb nemzetközi esetben a bank

SWIFT vagy BIC kódját (ez a kettő ugyanaz) kell megadni. Véleményem szerint az IBAN

mellé nem árt a SWIFT kód megadása sem.


Ugyanezeket az adatokat a képviselő estén is fel kell tüntetni. A képviselet módjára is

utalni kell. A képviselet lehet közvetett vámjogi képviselet, pénzügyi képviselő, Vevő /

Megrendelő, bizományos, meghatalmazott.

4.4. A címzett adatai

A számla címzettjének az adatai, általában a számla címzettje a Vevő / Megrendelő. Az

előző pontban részletesen áttekintettük az adatokat, amelyeket meg kell adni egy szereplő

azonosításához. Ugyanezeket kell ebben a blokkban is megadni azzal az eltéréssel, hogy

az adóigazgatási azonosítási számok körében a nemzeti adószámot nem kell szerepeltetni,

és a közösségi ügylet esetén a közösségi adószám feltüntetése kötelező.

Ennek hiányában a közösségi ügyletre vonatkozó kedvezőbb adóelszámolási mód nem

alkalmazható. Bizonyos ügyletek és adóalanyok esetén a regisztrációs adatait kötelező

feltüntetni. Ilyen eset, ha jövedéki kereskedő értékesít kiskereskedőnek. Ebben az esetben a

kereskedelmi működési engedély számát fel kell tüntetni.

Ugyanezeket az adatokat a képviselő estén is fel kell tüntetni. A képviselet módjára is

utalni kell.

A képviselet lehet közvetett vámjogi képviselet, pénzügyi képviselő, bizományos,

meghatalmazott.

Befektetési arannyal kapcsolatos ügylet esetén a Megrendelő nevét és címét is rögzíteni

kell.

4.5. Az ellenérték

Az ügylet ellenszolgáltatását a polgári jog szabályai szerint lehet teljesíteni. A fizetési

módokra vonatkozóan a megfizetést szabályozzák a PTK, az ÁFA törvény, és a

pénzforgalomra vonatkozó kormányrendelet, valamint az MNB rendelkezése is.

Az adót az adóhatóság hivatalos pénznemében kell meghatározni. Az ellenérték

elszámolása tetszőleges pénznemben történhet. A pénznemet az ISO- 4217 szabvány

szerinti hárombetűs rövidítés alkalmazásával célszerű megjelölni. Az Euró övezet

országain belül is előfordulhat, hogy az eurón kívül más pénznemet is használnak. Ilyen az

olasz tengerparton Ventimigla melletti Seborga Hercegség (Olaszország része), amelynek


önálló pénze a seborgai luigini (ISO-4217: SPL), amely nemzetközileg jegyzett valuta (1

SPL megfelel 6 USD-nek).

A fizetési adatok körében a fizetési határidőt minden esetben szerepeltetni kell, függetlenül

attól, hogy arra a törvényes fizetési módra értelmezhető-e.

Lehetséges fizetési módok:

• Készpénzfizetés. Megvalósulhat készpénz átadásával, a jogosult bankszámlájára

befizetéssel (automatánál, bankfiókban, postán), készpénzfelvételi utalvány

átadásával, a jogosultnak kifizetési utalvánnyal kiutalással, postai utánvéttel. A

megfizetés ideje a pénzátadás, a befizetés, illetve banki felvét esetén a terhelés

ideje. Bizonyos összeghatár felett az adóhatóságnál be kell jelenteni a kifizetést.

• Banki teljesítés. Módjai: átutalás (csoportos átutalás), beszedés vagy inkasszó

(csoportos beszedés), okmányos meghitelezés vagy akkreditív. A megfizetés

ideje a jogosult számláján történő jóváírás, ez 2000. július elsejétől érvényes. A

számla megfizetettségre vonatkozóan 2003. január elsejétől a kötelezett

számlájának terhelési ideje számít.

• Készpénz helyettesítő eszközök. A következő eszközök használhatóak: távolról

hozzáférést biztosító eszköz, elektronikus pénztárca, csekk, utalvány,

multifunkciós telefonkártya. A kereskedelmi utalványokra vonatkozó

szabályozás az egyik legrégebbi hatályban lévő jogszabályunkon alapul: 1875.

évi XXXVII. törvény a kereskedelmi törvényről. A vásárlási utalványok

kibocsátása adótervezési szempont lehet.

• Kötelezettség absztrahálása. A váltóval fizetés. A nemzetközi váltójogi

szabályok szerint, a váltó kiállításával az eredeti követelés megszűnik, és

helyébe lép egy absztrakt fizetési kötelezettség, amivel szemben az

alapügylettel kapcsolatos jogok nem érvényesíthetőek, így nem támadható meg.

Sajnálatosan az adóhatósági értelmezés szerint ÁFA körben nem tekintik

megfizetettnek visszaigénylési szempontból a váltóval teljesített megfizetést.

• Összevezetés. Rendszeres üzleti kapcsolatban álló feleknek a Ptk. szerint

folyószámla szerződés mintájára módjuk van arra, hogy az elszámolásaikat

egymással szemben nyilvántartott elszámolási számlák segítségével rendezzék.

Ebben az esetben egymással szemben az egyenleg lehet a követelés /

kötelezettség mértéke. Lényegében a beszámítás különös esete.


• Csere, ide értve a részbeni cserét is. Ebben az esetben a cserébe kapott

szolgáltatások és termékek forgalmi értéke az ellenérték. A bruttó elszámolás

elvét követve az ellenérték bruttó forgalmi értéke megegyezik a teljesítés bruttó

értékével. (ÁFA törvény 24.§ (1) bekezdés) Ennek az elvnek az alkalmazásával

kell a részben pénzfizetést is beszámítani. A jogalkotó az adó

meghatározásához a bruttó értékből megállapítható adómértéket rendeli

alkalmazni. Ez az algoritmus némi finomításra szorul. Tekintsük azt az esetet,

amikor két elfekvő árukészlet cserél gazdát, amelyben eltérő adókulcs alá

tartozó áruk vannak. Az ellenérték forgalmi értékét és annak vélelmezett

adótartalmát tudjuk, de a cserébe adott áru adókulcsonkénti megbontására nincs

jogszabályban előírt algoritmus. Kézenfekvő lenne a cserébe adott árukészlet

forgalmi értékéből számított adótartalmat arányosítani, de erre nincs előírás. Az

adóalanynak felhatalmazása sincs saját döntéshozatalra. A nagy értékű

árukészlet adókockázata tehát nagy lehet.

• Beszámítás, ide értve a részben beszámítást is. A Ptk szerint a létező és a

teljesítő fél által elismert követelés csökkentése. Az ÁFA törvény megengedi

jövőben beálló követelés beszámítását is. Két alapesete van: az egyik, más

ügyletből származik a követelés. A számlában erre a tényre szövegesen utalni

kell, és a megfizetést a beszámításról készített polgári jogi dokumentummal

lehet igazolni. A másik, az adott ügyletből származik a követelés, ez adójogi

értelemben az előlegfizetés – ekkor az előzmény számlák pénzforgalmi és

adóadatait fel kell sorolni. Az adójogi értelemben vett előleg polgári jogi

értelemben lehet előleg, foglaló, vagy előre fizetés.

• Letéti teljesítés. Mód van arra, ha a jogosult nem fogadja el az ellenérték

megfizetését vagy nem található, akkor ügyvédi vagy bírói letétbe helyezéssel

fizessük meg számára az ellenértékét. Ebben az esetben az ellenérték

megfizetettnek minősül, mind az árut illető jogok esetében, mind adójogi

szempontból.

• Vásárlói pontok elszámolása. A vásárlói pontok pénzügytani értelemben a

kereskedő által teremtett pénz kategóriájába tartoznak. Ezt nem kezeli a

jogrend. Közvetett megoldásként a vásárlói kártyát kereskedelmi utalványnak

tekintik, vagy beszámításként értelmezik. A lényeg, hogy az általa generált

fizetési csökkenetés az adóalapot is csökkenti.


4.6. A teljesítés adatai

Részletezve a teljesített szolgáltatás illetve átadott áru azonosítható módon, mennyiségbeli,

értékbeli és adózási adatokkal. A szükséges adatokat táblázatos formába rendezhetnénk, de

sok rovat szerepel, és ettől nem lesz áttekinthető a számla, ennek elektronikus formában

nincs jelentősége, de a nyomtatott formátumok áttekinthetőségét nehezíti.

Meg kell határozni a teljesítés idejét, ez kötelező. Célszerű feljegyezni a teljesítés helyét,

lehet utalni a teljesítéssel kapcsolatos előzmény okiratok adataira, mint például a

megrendelés, a szállítólevél, az átvételi elismervény, a teljesítés igazolás adatai.

Számlahelyesbítés esetén a helyesbítendő számla adatait kell szerepeltetni.

Az egyes tételek árazásához meg kell határozni az árazás pénznemét az előzőekben

meghatározott módon, és célszerű meghatározni az átváltási arányszámot, amennyiben az

adóelszámolás pénznemével az nem egyezik meg.

Az értékesített tételek adattartalma:

• Tétel azonosítása. Praktikusan a sorszáma. Lehetővé teszi a tételek egymásközti

hivatkozásait. Nem előírás, de célszerű használni.

• Megnevezés. Az áru vagy szolgáltatás egyedi megjelölése.

• Besorolási szám. A besorolási számot abban az esetben kell feltüntetni, ha az

ÁFA törvény hivatkozik rá. Ez gyakorlatilag a levonási tilalom alá eső, vagy a

kedvezményes adókulcsú értékesítések esetét jelenti. Vannak olyan

értékesítések, amelyeknek nincs besorolási számuk. Ilyen a beépítetlen

földterület értékesítése. Az ingatlant az ÁFA törvény terméknek tekinti, és sem

a vámtarifa, sem az építmény jegyzékben nem szerepel. Bár a Szolgáltatási

Jegyzék 70.11.12.0 „Nem lakóingatlan beruházás, -eladás”, mégis ennek

feltüntetése vitára adhat okot, mert a besorolás nem termékértékesítésről szól.

• Mennyiségi egysége. Amennyiben értelmezhető a meghatározott tételre a

mennyiségi egység. Célszerű az SI mértékrendszerben meghatározni, a

kereskedelemben szokásos mértéktartományban.

• Mennyisége. A teljesítés mértéke a mennyiségi egységben, amennyiben

értelmezhető a mérték.

• Adó nélküli egységára. Az előzőek alapján értelmezett mennyiségi egységre

vetített nettó ár, amely már minden egyéb árat befolyásoló adót tartalmaz.


• Adó nélküli ellenérték. Az egységárral és a mennyiségi egységgel

meghatározattak szerint, amennyiben a tételre értelmezhető, amennyiben a

tételre nem értelmezhető a mérték szerinti árképzés, úgy az egyedi már minden

egyéb árat befolyásoló adót tartalmazó nettó ár.

• Felszámított adómértéke százalékosan. A jogszabályokban meghatározott

adómérték.

• Áthárított adó összege. Az adóalap és az adómérték ismeretében meghatározott

érték. Nem előírás, de célszerű.

• Tétel bruttó, adóval növelt értéke. Egyes tételek tényleges ellenértéke. Nem

előírás, de célszerű.

• Kiegészítő információk. Ebbe a rovatba célszerű vagy kötelező megjegyzést

írhatunk például, önálló rovatként nem előírás, de bizonyos elemei kötelezőek:

o Adófelszámítás elmaradásának oka.

o Új közlekedési eszköz adatai. Más tagállamba értékesítéskor kötelező

szerepeltetni (első forgalomba helyezés ideje, szárazföldi eszköz esetén

a futott km, vízi eszköz esetén a hajózott, légi eszköz esetén a repült

órák száma).

o Nyomtatvány sorszámkontingens. Nyomtatványforgalmazásról szóló

számla esetén.

o Környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó adat. Környezetvédelmi

termékdíjas termék értékesítésekor a felszámított díj, és a

környezetvédelmi minősítés.

o Tétel jellemzése. helyesbítő számla esetén itt jelezhetjük, hogy eredeti

tételről, módosított tételről vagy különbözeti tételről van-e szó.

o Utalás a járulékos szolgáltatásra. Amennyiben egy tétel egy másik

tétel járulékos szolgáltatása (ÁFA törvény 22.§ (3) bekezdés b pontja) .

Például egy termék házhozszállításakor a termék ÁFA kulcsát kell

alkalmazni a fuvarra is.

o Utalás közvetített szolgáltatásra. Több tételből álló számla esetén,

annak jelzésére szolgál, hogy melyik tétel tartalmaz közvetített

szolgáltatást.


4.7. Az összesítés

Adózási és pénzügyi teljesítés szempontjából lényeges adatok összesítése.

Sztornírozandó számla esetén, az előzmény számla összesítés adatait fel kell tüntetni, és

sztornírozásként annak negatív előjellel vett összegét kell beírni.

Az összesítés adattartalma:

• Az adókulcs százalékosan, vagy az elmaradás jogcíme. Az elmaradás jogcíme

változatos lehet egy összetett számla esetén.

• A megfelelő kulcshoz, jogcímhez tartozó adóalap.

• A megfelelő kulcshoz, jogcímhez tartozó áthárított adó.

• A megfelelő kulcshoz, jogcímhez tartozó adóval növelt összeg.

• Az összesítés összege. Az adóalap összesen, az áthárított adó összesen, és az

adóval növelt tételek összeg – a bruttó összesen.

Amennyiben a számla tartalmaz környezetvédelmi termékdíjra utaló adatot, úgy ugyanezt

az összesítést a környezetvédelmi termékdíj jogcímei szerinti bontásban kell elvégezni.

Ennek az összesítésnek az adótartalma lesz a meghatározott adó. A számlában ezután

következő adatok már csak a fizetendő végösszeget módosítják, nincs hatásuk az adó

mértékére.


4.8. Adózáson kívüli tételek

A hozzáadott érték adó elszámolását követően az adót és adóalapot nem érintő, a fizetendő

összeget módosító tételek kerülhetnek ide:

• Utólagosan adott engedmény. A kereskedelemben gyakorlat, hogy a rendszeres

vevők számára forgalom függő kedvezményeket adnak. Ezek a kedvezmények

egy göngyölített összeghez köthetők, ezért nem az egyes áruféleség árában

érvényesítik. Ezért az adóalapot nem módosítja, ÁFA törvény hatályán kívüli

tétel. Ez fogja a fizetendő összeget módosítani. Ugyancsak utólag adott

kedvezmény lehet a készpénzfizetés esetére adott engedmény, amennyiben a

számla készítésekor azt még nem lehet tudni. Ez az eddigieket csökkentő tétel.

• Más nevében és javára beszedett összeg. Természetesen ezeket az összegeket

csak akkor lehet itt szerepeltetni, ha a más nevében és javára beszedett összeg

az ÁFA törvény hatályán kívüli. Ellenkező esetben más nevében számlát

kellene kiállítani. Ilyen összegek lehetnek a szállásadó által beszedett

idegenforgalmi adó, vagy a szupermarketek akciói, mely szerint a visszahagyott

aprót (száz Forintra kerekítésnél) valamilyen adományhoz gyűjtik. A telefonos

adományvonalak hívásdíjat meghaladó részei is ilyen összegek. Érdekes kérdés,

hogy adó szempontból hogyan számolják el az előrefizetett és adót tartalmazó

számlával értékesített kártyáról történő hívást. Ez az eddigieket növelő tétel.

A számlán kívüli tételek elszámolását követően a fizetendő végösszeget közölni kell.


4.9. A számla lezárása

A számla, mint irat, záró részében lehet megjegyzéseket közölni.

Logikailag idetartoznak a szállítás adatai (címzett, szállítási cím, áru származási adatai).

Továbbá, ide tartozó, jövedéki szállítólevél számlához képest vett adattöbblete is. Erre

abban az esetben lehet szükség, ha a számlát jövedéki szállítólevélként is fel kívánják

használni.

Amennyiben a számlát a kiegészítéseivel befejeztük, a számla végére az általános iratra

vonatkozó előírások alapján a keltezést és a kibocsátóra előírt formájú aláírást kellene

elhelyezni. A HÉA direktíva szerint a tagállamok nem tehetik kötelezővé a számlák

aláírását. A számviteli törvény ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy lehetőségként

fenntartja az aláírást, ha más módon nem biztosítható a bizonylat hitelessége. Aláírás

helyett a hitelességet belső szabályzatban meghatározott módon kell biztosítani. Csekély

számlaforgalom esetén az aláírás a legegyszerűbb és legkevésbé vitatható.

Ez lezárja a számla adattartalmát, amelyért a kibocsátó felel.

A számla további sorsa az, hogy befogadják vagy visszautasítják. A számlákat a

könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Amennyiben lehetséges, a feljegyzendő

adatoknak egy, a felelősségben elhatárolt helyet kell biztosítani.

Természetesen a könyvelési záradék elektronikus számlák esetén nem értelmezhető ilyen

formában.

Számlázási módok 20

5. Számla készítési módok

Az ügylet szereplői számára a számla adattartalmát tekintve elsődlegesen a teljesített

polgári jogi értelmű szolgáltatás és az ellenértékének a meghatározása és megfizetés

körülményei a lényegesek. Az adóhatalom számára ezzel szemben az adóztatható tényállás

körülményei a lényegesek, függetlenül attól, hogy az adatigény kielégítése az ügylet

szereplőire mekkora terhet ró.

A két szempontrendszer egyidejű kielégítését úgy valósítják meg, hogy az adójog előírja az

adózási szempontoknak megfelelő adattartalmat kötelezően feltüntetendőnek, és a többi a

Felek által lényegesnek tartott adatok szerepeltetését lehetővé teszi.

Az ügyletben szereplők száma, és az esetlegesen szükséges hatóságnak adandó példány

meghatározza, hogy hány példányban kell elkészíteni a számlát.

Az uniós előírások keretet adnak a nemzeti jogalkotások számára a számlák tartalmi és

alaki követelményeihez, minimálisan kötelező követelményeket határoznak meg. A

belföldön kiállított bizonylatok körében egy pénzügyminiszteri rendelet (24/1995)

szabályozza az adóigazgatási azonosításra alkalmasság feltételeit.

A bizonylatokat többféle módon csoportosíthatjuk:

A bizonylatok megjelenési formája szerint:

Materiális bizonylatok: azok, amelyek kézzel fogható adathordozón a szokásos írásjelekkel

– praktikusan papíron – készítettek, és szabad szemmel, normál fényben olvasható

formában jelennek meg. Kizárjuk a mikróírással írt, és az UV fényben olvasható

bizonylatokat, bár a jogszabály nem zárja ki. Ugyancsak kizárjuk a titkosírással készített

dokumentumokat.

Immateriális bizonylatok: azok, amelyek csak digitális formában léteznek, valamilyen

formátumban megjeleníthető az adattartalmuk, és értelemszerűen csak gépi eszközzel

készíthetők el.

Ezek közül a bizonylatok közül vannak olyanok, amelyek kötelezően materializálandók,

ilyen például a számítógéppel előállított számla, mert ki kell nyomtatni, de az eredeti irat

digitális formában áll elő.


A bizonylatok előállítási módja szerint:

Manuálisan kitölthető bizonylatok: azok a bizonylatok, amelyek egy előre elkészített

(praktikusan nyomtatott) formában léteznek és kézzel, írógéppel, vagy más gépi eszközzel

kell a konkrét egyedi adattartalmat szabad szemmel is olvasható formában rögzíteni.

Gépi eszközzel készített bizonylatok: azok a bizonylatok, amelyeknek az adattartalmát egy

gépi eszköz segítségével kell rögzíteni, és az eszköz egy technológiai folyamat

eredményeként állítja elő a jogi értelemben is elfogadható bizonylatot.

Lényegében minden számviteli bizonylat, így a számla is, előállítható elektronikus

dokumentum formájában, de az információs rendszer részletszabályai kidolgozatlanok.

Például, ha a befizető aláírása szükséges, akkor a befizetőnek is kell legyen elektronikus

aláírása.

A digitális bizonylatok kifejezést célszerűbb használni, tekintettel arra, hogy az e-

commerce kifejezést az elektronikus számítógéppel, mint gépi eszközzel támogatott, és

általában valamilyen nyilvános hálózaton lebonyolított kereskedelemre használják.

Emellett létezik és terjed az m-commerce a mobiltelefon készülékkel, mint gépi eszközzel

támogatott, és általában valamilyen nyilvános hálózaton lebonyolított kereskedelem is.

Ezeket a számítástechnika szokásos terminológiájával digitális technológiáknak nevezzük.

A szakmai elhatárolás lényege, hogy a digitális eszközök az adatok tartalmát tárolják a

konkrét formai megjelenésre vonatkozó adatokat is, de nem tárolják a konkrétan

megjelenített adathordozót, az analóg adathordozót..

Az analóg–digitális ellentétpár estünkben megfelel a materiális–immateriális

ellentétpárnak. Az immateriális bizonylatra értékpapír esetén a dematerializált jelzőt

használják, ami jól jelzi a fejlődési folyamatot, hogy a meglévő értékpapírokat

konvertálták értékpapírszámla követeléssé, és ugyanakkor bevonták és megsemmisítették

az eredeti értékpapírokat.. Tehát megszüntették az anyagi valójukat. A jogszabály az

eredetileg immateriálisan kibocsátott értékpapírokra is a dematerializált jelzőt rendeli

alkalmazni, jóllehet eredetileg sem létezett a materiális értékpapír.

A számviteli bizonylatok esetén a helyzet hasonló. Aki immateriális bizonylatokat használ,

annak is a megőrzési időn belül a régi materiális bizonylatokat meg kell őriznie, esetleg az

elektronikus archiválás szabályai szerint lehet dematerializálni a bizonylatokat.

Jelenleg az áttérés korát éljük, bizonyára lesz végrehajtható szabályozás arra, hogy a

materiálisan érkező bizonylatoknak milyen lesz a dematerializálása.


A továbbiakban a bizonylatfajtákra vonatkozó adóigazgatási azonosításra alkalmasságot

vizsgáljuk. A szabályozás a számla, egyszerűsített számla és nyugta elnevezésű

nyomtatványokra fogalmaz meg kritériumokat.

5.1. Materiális bizonylatok

A materiális bizonylatok körében az adóigazgatási azonosításra alkalmasságot a

bizonylatok beszerzési, előállítási módja szerint különböztetjük meg:

Nyomtatványforgalmazótól beszerzett bizonylatok. A bizonylat beszerzéséről a

kibocsátásra kötelezett rendelkezzen, nyomtatványsorszámig lebontott részletességű

számlával, és tartalmazza a beszerző adószámát, valamint a bizonylatot szigorú számadás

alá vonja. A nyomtatványok sorszáma folyamatos legyen. Ezek a bizonylatok manuálisan

kitölthetőek.

Nincs rendelkezés arra nézve, hogy a nyomtatvány felhasználója objektív felelősséggel

tartozna a nyomtatványforgalmazó által kibocsátott számla tartalmáért, azaz ha a

nyomtatványforgalmazó nem jelentkezik be az adóhatóságnál nyomtatványforgalmazónak,

vagy nem szolgáltatott adatot, vagy nem felel meg a nyomtatványforgalmazó által

kibocsátott számla az adóigazgatási alkalmasságnak. Ez meglehetősen képlékeny helyzet,

és ha adóalap csökkentés lenne a számla adójogi elismerésének az eredménye,

valószínűleg az adóhatóság nem fogadná el a kibocsátott bizonylatot adóigazgatási

azonosításra alkalmasnak. A viták elkerülése miatt célszerű ismert helyen vásárolni a

bizonylatokat.

Nyomdai előállítású bizonylatok. A bizonylatot szigorú számadás alá kell vonni a

kibocsátásra kötelezettnek, és a tőpéldánnyal kivételektől eltekintve elszámolhatónak kell

lennie. (Nem kell a beszerzésről számlával rendelkezni – a nyomdai előállítás szolgáltatás

– és nincs előírás a folyamatos sorszámozásra!) Ezek a bizonylatok manuálisan kitölthetők,

vagy kitöltés nélkül használhatók fel (például belépőjegyek). Érdekes helyzetet teremt, ha

a nyomda nem szolgáltatásként értékesíti a bizonylatot, hanem mint készterméket

értékesíti, azaz nyomdai szolgáltatóból nyomtatványforgalmazóvá válik. Az adóhatósági

ellenőrzés vitathatja az adóigazgatási azonosításra alkalmasságot. Az adóbéke kedvéért

célszerű, amennyiben lehetséges és van a bizonylatnak sorszáma, azt felíratni a bizonylat

eredetét igazoló számlára.


5.2. Immateriális bizonylatok

Az előre nyomtatott bizonylatok körében a folyamatos kihagyás nélküli sorszámozást

történeti okokkal magyarázhatjuk, a sorszámot nyomtató mechanizmus hasonló a

kilométeróra számlálóhoz, nem képes bonyolult algoritmus szerint számozni.

Az egyedi sorszámozás nemzetközi követelmény (HÉA direktíva), de a folyamatosság nem

megkövetelt. A hazai jogalkotás a folyamatos kihagyás nélküli sorszámozást előírja. Bár

nem tudom, hogy például a hatjegyű sorszámozás körében, a BF 999999 után miért a BG

000000 sorszámnak kellene következni. Gondoljuk meg, a BF után miért a BG következik,

ezek betűk. Ha sorszámozunk, akkor a BF után a C0-nak kellene következnie

hexadecimális felírásban. Eltekintve attól az egyszerű ténytől, hogy a bizonylat sorszáma

nem szám, érdemes lenne a fejlettebb technológiával készített „sorszámokat”

hibadetektáló, vagy hibajavító kódolással ellátni. Ennek az előnye szabványosított

algoritmus esetén a bizonylatok rögzítése során ellenőrizhetné az adatbevitelt, azaz a

könyvelési folyamat önmagát ellenőrizhetné.

Amennyiben más nevében bocsátják ki a számlát, úgy a kibocsátandó számlák

számkontingenséről a kibocsátónak és a teljesítő félnek meg kell állapodniuk.

Természetesen a kibocsátó és a teljesítő fél egyetemlegesen felel a kibocsátott okmány

tartalmáért.


5.2.1. Kötelezően materializálandó bizonylatok

Számítógéppel előállított bizonylatok. Folyamatos sorszámázású, utólagos módosítás

kizárt, több példány esetén a példányokat sorszámozza, és az összes példányok száma is

kiíratásra kerül. A kibocsátásra kötelezett rendelkezik szoftver dokumentációval.

Megbízott kibocsátó esetén sorszámkontingens kerül kiadásra. Nyugta így nem készíthető!

Az így előállított bizonylatot ki kell nyomtatni, és a nyomtatás eredménye lesz a bizonylat.

Eredendően számítógépes adatként, adatbázisban tárolt jelsorozatként készül el, a

kinyomtatásáig még módosítható javítható, a kinyomtatást követően már változtathatatlan.

Elképzelhető, hogy a megrendelés, illetve szállítás adatait tartalmazó adatbázis és a partner

adatbázis megfelelő összekapcsolásával jön létre az immateriális bizonylat, a materializálás

folyamata során válik jogi értelemben bizonylattá. Informatikai értelemben ez szigorúan

immateriális bizonylat, amelynek eredeti példánya a digitális jelsorozat és a nyomtatott

változat lényegében hiteles másolat. Az adóigazgatási azonosíthatóság kelléke, hogy az

alkalmazott szoftverhez legyen dokumentáció, és legyen meg a programkészítő írásbeli

nyilatkozata a program szabályszerűségéről. A dokumentációt az adóellenőrzés általában

nyomtatott formában kéri. Az anyagtakarékos számítástechnikában szokásos mód, hogy a

program tartalmazza, s nem felel egyes revizoroknak. Célszerű a HELP vonatkozó részeit

kinyomtatni. Bár ez a bizonylat kötelezően matrializálandó, de nem minden jogszerűen

előállított bizonylatának lesz materializált változata. Gondoljunk a műszaki hiba miatt ki

nem nyomtatott bizonylatra, amit sztornírozni kell. Ez a bizonylatnak csak digitális

jelsorozat formájában létezik.

Típus engedélyes pénztárgép vagy taxaméter által előállított bizonylat. Többpéldányos

papír esetén nem kell a példányokat sorszámozni. Van olyan típus, amivel egyszerűsített

számla is kiállítható. Tulajdonképpen egy típusengedélyes pénztárgép egy olyan

számítástechnikai eszköz, amelynek a programja fix, nem változtatható és teljesíti a

bizonylatokra vonatkozó követelményeket, esetleg nagyobb üzletekben a központi

adatbázissal össze van kötve. A típusengedélyezés során az engedélyező hatóság ellenőrzi

az adózási célú megfelelőséget a sorszámozást, és a nyugta nyomtatás miatt az összesítő

adatok tárolását.


5.2.2. Digitális bizonylatok

Elméletileg minden számviteli bizonylat elkészíthető digitális formában, aminek a

rendszerét az adóalanynak kell szabályoznia. Vannak bizonylattípusok, amelyeket más

jogszabályok szabályoznak. Ilyenek például az elektronikus számla, az elektronikus

egyszerűsített számla, az elektronikus cégirat, stb.

Elektronikus számla, elektronikus egyszerűsített számla. Digitális vagy más szóhasználattal

elektronikus számlák kiállításáról és megőrzéséről, ellenőrzéséről a 20/2004. PM rendelet

fogalmaz meg előírásokat. Sajátos, hogy az adóhatóság által használt formátumról nem

jogszabály rendelkezik, hanem az Adó és Ellenőrzési Értesítőben egy APEH közlemény

írja le. Az APEH közleménye nem jogszabály és nem is az állami irányítás egyéb jogi

eszköze. Más kérdés, hogy milyen formátumot fog bekérni a vámhatóság, ha jövedéki

ügyet is érint a számla, esetleg az illetékhivatal, mint adóhatóság kér be ilyen elektronikus

számlát, vagy az önkormányzat adóhatósága. Véleményem szerint ezt legalább

pénzügyminiszteri rendeletben kellett volna szabályozni. Az APEH közlemény tartalma

nem kérhető számon jogi eszközökkel.

A hivatkozott pénzügyminiszteri rendelet szabályozza az elektronikus számla

adattartalmát, mégpedig oly módon, hogy adattartalomként az ÁFA törvény értelmező

rendelkezéseiben előírtakat kell feltüntetni. Nem hivatkozik további kötelező elemre, így a

számviteli törvényre sem, sőt az Art.-ra sem. A dolog azért érdekes, mert a számlán

kötelezően feltüntetendő adat közösségi ügyletekben az eladó közösségi adószáma az, amit

nem az ÁFA törvény, hanem az Art. ír elő.

Ugyanez a rendelet bevezeti a számlaköteg fogalmát, amelynél a kiállító és a címzett

ugyanaz, az elektronikus számlákban annyi könnyítést enged, hogy elegendő a köteget

tekinteni egy adminisztrációs egységnek.

A számlák elektronikus őrzését, másolat készítését, hatósági formátumra konvertálását, a

könyvelési záradék hozzácsatolását az adóalanynak kell szabályoznia.

Külön érdekesség a próbaszámlázás kérdése. Ki lesz a próba számla címzettje? Mi lesz a

teljesített szolgáltatás vagy termék, mi lesz a fizetési mód? Az integrált ügyviteli

rendszereket fel kell készíteni a tesztszámlázás kezelésére. Nem járható út a számlázás –


sztornírozás kettős alkalmazása, mert egy ilyen tranzakció elindíthatja a biztonsági

ellenőrzést, ami nem a gazdasági menedzsment kompetenciája.

Elektronikusan aláírt számla: A számlának megfelelő tartalmú digitális irat, ami

időbélyegzéssel és legalább fokozott biztonsági kategóriájú elektronikus aláírással van

ellátva. Az időbélyegzést és az aláírást egy független harmadik fél, a hitelesítés szolgáltató

végzi, természetesen díjazás ellenében. Olyan, mint az elektronikus közjegyző de, a

tartalom hitelesítés nem jár a tartalom megismerésével, és jogi hitelesítést nem végez. A

szerződő feleknek az elektronikusan aláírt számlázásról előzetesen meg kell állapodniuk,

de nincs írásbeli formakényszer, azaz akár ráutaló magatartás is lehet.

A digitális aláírásokra vonatkozó jelenlegi szabályozások az aláírással ellátást csak

természetes személyek számára teszik lehetővé, és a közigazgatásban létezik a fél

automatikus aláírás is, ami alatt nagytömegű aláírások természetes személy felügyelet

melletti elvégzését jelenti. Például adófolyószámlák, stb. A szabályozás adós azzal: egy

szolgáltató, aki nagy tömegű számlát bocsát ki jelenleg aláírás nélkül, ezt hogyan oldhatja

meg elektronikus számla esetén?

Elektronikus adatcsere (EDI) keretében létrejött számla: rendszeres elektronikus

kapcsolatban lévő ügyfelek előzetes írásos megállapodása alapján rögzített adatcsere

protokoll mellett létrejött kapcsolat során a számlára vonatkozó adattartalommal

ellenőrizhető módon nyugtázott digitális irat. Speciálisan erre vonatkozó részletszabály,

hogy papír alapú összesítőket kell készítenie a kibocsátónak.

Az EDI rendszer alkalmazásához írásos szerződés kell, amelynek mintája a hivatkozott

pénzügyminiszteri rendelet mellékletében olvasható.

Az EDI alkalmazása egy szűkebb adóalanyi kört érint, akiknek a forgalma és így az

adóalapja is nagy. Az EDI már a gyakorlatban kipróbált és kiforrottabb, mint az

elektronikusan aláírt számla használata. Ennek jellemzésére csak annyit, hogy a

telefonhálózaton megvalósított EDI kapcsolatok előhívószáma a 41.

A számlaféleségek és a számlázási események 27

6. A számlaféleségek és a számlázási események

A számlaféleségek (számla, egyszerűsített számla, nyugta, felvásárlási jegy, közvetett

vámjogi képviselő számlája) közül a legáltalánosabb a számla.

Az egyszerűsített számla készpénzfizetéssel (vagy készpénz helyettesítővel) egyidejűleg

állítható ki. Nettóértek helyett bruttó értékből visszafelé számított adótartalmat kell

megállapítani. Az ÁFA törvény rögzíti az összetartozó felülről illetve alulról számítandó

százalékértéket, és ezeket kell feltüntetni és alkalmazni.

A nyugta az értékesítés tényét és összegét rögzíti. A pénztárgép ÁFA kulcsok szerinti

gyűjtőket használ, ezért az ÁFA mértéke megállapítható. A kézi nyugta, amit gyakorlatilag

áramszünet esetére kell tartani, nem alkalmas a felszámított adómérték igazolására.

A felvásárlási jegy a kompenzációs felárat, ami ÁFA átalányként fogható fel, hivatott

igazolni. Lényeges követelmény, hogy a termékértékesítő aláírását kell tartalmaznia, ezért

gyakorlatilag elektronikus formájára nem lesz igény.

A közvetett vámjogi képviselő számlája a vámképviselet során keletkező okmány speciális

tartalommal készített számla. Ebben a körben a digitális formára az igény kézzelfogható.

Rövidesen gyakorlat lesz a szállítási okmányok (szállítólevél, fuvarlevél) digitalizált

formája, ebből következően a vámokmányok is digitalizáltak lesznek. Természetes

folyamat, hogy az ezeken alapuló okmányok is digitalizált formában lesznek elérhetők.

Számlaköteg. Több azonos kibocsátóval és címzettel rendelkező számla, amelyeket egy

kötegként (batch) lehet kezelni az elektronikus számlázás során.

A számlaféleségekkel kapcsolatosan a gyakorlatban több számlázási esemény fordul elő.

Ezek a kijavítás, helyesbítés, törlés (sztornírozás), és egy számla minta kibocsátása – a pro

forma számla, előleggel kapcsolatos események.

A számlaféleségek kiállításakor lehet hibákat elkövetni, vannak kijavítható hibák – azok

amelyek miatt nem az adóalapot vagy az adót kell módosítani (névelírások, adószám elírás,

stb.) – és vannak helyesbítendő hibák, amelyek a felszámított adóra vagy annak

meghatározásához szükséges tételekre vonatkoznak, és van, hogy az egész ügyletet törölni

kell.

Kijavítás. Kijavítható hibák esetén az eredeti bizonylat szabályszerű manuális javítása csak

a manuálisan kitöltött bizonylatok körében végezhető el. A más módon előállított

bizonylatok kijavítása csak sztornírozással és újbóli kiállítással oldható meg.

A számlaféleségek és a számlázási események 28

Helyesbítés. A helyesbítés esetén, ami bármely módon előállított számlaféleségek esetében

alkalmazható, egy újabb számlaféleséget kell kibocsátani, amely tartalmazza az előzmény

számlaféleség azonosításához szükséges adatokat, valamint a hibás és helyes tételeket, s a

különbözetet.

Törlés. A számlaféleségek törlése (sztornírozás) szintén bármely módon előállított

számlaféleségeknél alkalmazható. A számítógéppel előállított számlaféleségek körében

fellépő műszaki hiba miatt is sztornírozni kell. Egy újabb számlaféleséget kell kibocsátani,

amely tartalmazza az előzmény számlaféleség azonosításához szükséges adatokat,

valamint az összesített adóalapot és az adót ellenkező előjellel.

Pro forma számlák. Régi kereskedelmi szokvány a pro forma számla használata, ez egy

olyan okmány, aminek a formája a számláéval megegyezik, de mégsem számla. Előzetes

számla elfogadási célokat szolgál, nemzetközi viszonylatban még előfordul. Az ÁFA

törvény ezen okmányfajtához is adófizetési kötelezettséget rendel. Az irat kibocsátóját

akkor is terheli adófizetési kötelezettség, ha nem adóalanyként, vagy teljesítés nélkül

bocsát ki olyan iratot, ami adót, vagy adómértéket tartalmaz.

Előleggel kapcsolatos események. A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a

teljesítést megelőzően már történik fizetés. Adózási szempontból bármilyen, a teljesítési

ellenértékbe beszámító összeget előlegnek tekintünk. Az előlegről a megfizetésekor, vagy

a banki jóváírásakor kell számlát, egyszerűsített számlát kiállítani. Előfordulhat, hogy az

egyik szerződő fél az előleg teljesítésére felhívja a másik felet. Helytelen az a kialakult

gyakorlat, mely szerint a felhívás közlésére előlegszámlát bocsátanak ki. Adózási

értelemben a számla szabálytalan, a befogadónál nem alapoz meg adólevonási jogot,

ellenben a kibocsátó fizetési kötelezettségét megalapozza.

A számlára vonatkozó előírások 29

7. Különleges, adóztatható tényállások

Itt tárgyaljuk azokat az adóztatható tényállásokat, speciális eseteket, amelyek az

általánostól eltérnek:

Ügyletek, amelyek után nem kell adót fizetni, és nincs áthárított adótartalmuk:

• ÁFA törvény hatályán kívüli ügylet. Például egy illetékbélyeg értékesítése.

• ÁFA területi hatályán kívüli ügylet. Például harmadik országos szolgáltatás

nyújtás.

• Adómentes harmadik országos értékesítés. Például az Áfa tv.29.§ szerint

• Adómentes közösségi értékesítés. Például az Áfa tv.29/A.§ vagy 29/D.§ szerint

megfogalmazott értékesítés.

• Adómentes közösségi szolgáltatásnyújtás Például az Áfa tv. 15. § (5) vagy

15/A. § szerint megfogalmazott szolgáltatásnyújtás.

Ügyletek, amelyek után adót kell fizetni, de nincs áthárított adótartalmuk:

• Árrés-adózás alkalmazása Az Áfa tv. XVI. Fejezet meghatározott

idegenforgalmi tevékenység. A kiállított számlában nem lehet adómértéket

feltüntetni, de a saját fizetendő adóját meg kell állapítania.

• Különbözet szerinti adózás Az Áfa tv. XV. Fejezet az árkülönbözet és a

hulladék forgalmazás körében alkalmazható. A kiállított számlában nem lehet

adómértéket feltüntetni, de a saját fizetendő adóját meg kell állapítania.

A mezőgazdasági termelőkre vonatkozó különleges szabályok:

• Kompenzációs felár. A mezőgazdasági termelőtől a felvásárló az adó

elszámolás „egyszerűsítése” miatt egy átalánykulccsal növelt összegben vásárol

fel. Ennek bizonylata a felvásárlási jegy, amit úgyis felfoghatunk, mint egy


Vevő által kiállított számla, ahol az Eladó mezőgazdasági regisztrációs adata is

szerepel.

• Közösségi felvásárlás. Amennyiben a felvásárló egy másik közösségi

mezőgazdasági termelőtől vásárol fel, akkor attól a tagállamtól kérheti vissza a

megfizetett kompenzációs felárat.

Speciális értékesítések, amelyek körülményei eltérnek az általánostól:

• Ellenérték nélküli ügylet. Erre a számlában szövegesen utalni kell. Áthárított

adót a számla nem tartalmazhat, de a számlában a forgalmi értéket célszerű

feltüntetni, mert az lesz az adóalapja.

• Apportálás. Erre a számlában szövegesen célszerű utalni. Áthárított adót a

számla tartalmaz, az apportált érték a megszerzett részesedés szerződés szerinti,

vagy könyvvizsgáló által elfogadott érték lesz. Egyébként a cserénél írottakat

kell alkalmazni.

• Bennfentes értékesítés. Amennyiben az értékesítés az alkalmazotti, és a

tulajdonosi vagy tagi kör számára történik, és az értékesítés ára a forgalmi

értéknél jelentősen alacsonyabb, az adófizetési kötelezettség alapja a forgalmi

érték, és nem a tényleges ellenérték. A számlában a tényleges ellenértéknek kell

szerepelnie, mert az az áthárított adó.

• Jogi kényszeres értékesítés. Az árverés, a zálog kötelezett értékesítése tartozik

ide. Jellemzőjük, hogy az értékesítő nem feltétlenül önszántából értékesít, és

nem az értékesítés lebonyolítója, hanem akinek a rovására az értékesítés

történik, annak kell a számlát kiállítani.

Nem értékesítéshez kötődő adóztatható tényállásokat (például adóraktári káló) a teljesség

kedvéért említem, de semmilyen számlaféleséget nem kell kiállítani ezekről.


8. A számlára vonatkozó előírások

A számlaféleségekre vonatkozó előírásokat ketté oszthatjuk: az uniós, és a nemzeti

előírásokra.

Az EU előírások közül kiemelkedik 1977/388/EEC irányelv a hozzáadott érték adóról, más

néven 6-os direktíva, vagy HÉA irányelv. Ennek a 22. cikke ír elő követelményeket a

számlákkal kapcsolatosan.

A 1985/204/EGK határozat a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló

nemzetközi egyezmény három mellékletének a Közösség nevében történő elfogadásáról

C1. melléklet III. függeléke mintát ad a számlához, ami igazából nem kötelező ajánlás.

1999/93/EC irányelv az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről

2001/115/EC a hozzáadottérték-adó számlázására megállapított feltételek egyszerűsítése,

korszerűsítése és összehangolása tekintetében a 77/388/EGK irányelv módosításáról

1994/820/EK Bizottsági Ajánlása az EDI adatcseréről

Az Európai Unió jogforrásai meghatározzák a nemzeti jogalkotás számára a keretet.

Lássuk a fenti jogszabályokkal összhangban milyen nemzeti szabályozások vannak, amiket

figyelembe kell venni a számlaféleségek elkészítése során.

Az iratokról általában:

1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag

védelméről

1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

1952. évi III. törvény a polgári peres eljárásról

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról

Kommentár a polgári peres eljárásról szóló 1952. évi III. törvényhez

A fenti jogszabályok meghatározzák az irat fogalmát, előállítási módjait, és felhasználási

körüket, bizonyító erejüket.


Bizonylatokról:

2000. évi C. törvény a számvitelről

A számviteli törvény meghatározza a bizonylat fogalmát tartalmi és formai

követelményeit. Rendelkezik a bizonylatok könyvviteli nyilvántartásokban való

rögzítésének módjáról, ami előfeltétele az adóalap meghatározásának.

A számlákról általában:


20/2004. (IV. 21.) PM rendelet az elektronikus számláról

A számlák elkészítésének befogadásának általános feltételeit határozzák meg.

A számlák adattartalmáról:

1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról


2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának

különös szabályairól

1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági

cégeljárásról

1990. évi törvény az egyéni vállalkozásról

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról


24/1995. PM rendelet a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási

azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról

20/2004. PM rendelet az elektronikus számláról

APEH közlemény az elektronikus úton kiállított számlákról (adó és Ellenőrzési Értesítő

2004/7. szám)


2005/9. szám)

A függelékben részletezem a konkrét jogszabályhelyi hivatkozásokat.

A minta számla 33

9. A minta számla

Az előzőek ismeretében az alábbiakban kifejtem a számla informatikai szerkezetének

megfelelően a számla adattartalmát. Ez a számla olyan, mint az „állatorvosi ló”, tehát

minden opcionális esetet felsorolok.

A kifejtést a számlaféleségek közül csak a számla elnevezésű bizonylatra végeztem el, a

többi okmánytípusra analóg módon lehet elkészíteni az adattartalmat. Ezt a leírást egy

szabványosított adatleíró nyelvre, például az XML-re implementálva kaphatunk egy teljes

elektronikus számla modellt.

A leírásban a jogszabályi hivatkozásokra utalok és az alábbi jogszabályi rövidítéseket

alkalmazom:

Rövidítés Megnevezés Áfa tv. 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról Art. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről Ctv. 1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a

bírósági cégeljárásról Csekk tvr. 1965. évi 2. törvényerejű rendelet a csekkjogi egyezmény kihirdetéséről Evtv. 1990. évi törvény az egyéni vállalkozásról HÉA 388/1977/EGK irányelv a hozzáadott értékadóról (HÉA) Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek

forgalmazásának különös szabályairól Ker tv. 1875. évi XXXVII. törvény a kereskedelmi törvényről KTDr. 10/1995 KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról Ktdtv. 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról Külfutaskor. 221/2001 Kormány rendelet a külföldi utasnak adható általános forgalmi

adó visszatérítésről PforgMNB 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezés a pénz- és elszámolás forgalom,

valamint a pénzfeldolgozás szabályairól Ptk. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről Számvtv. 2000. évi C. törvény a számvitelről Szja tv. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Szlaajánl 85/204/EGK Határozat ajánlása Szlar. 24/1995. PM rendelet a számla, egyszerűsített számla és nyugta

adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról

Váltó tvr. 1965. évi 1. törvényerejű rendelet a váltójogi egyezmény kihirdetéséről

A minta számla 34

A számla szerkezetének leírásában, a következő jelöléseket alkalmazom:

Szögletes zárójelbe foglalom a kötelező nem változtatható adatot például

[SZÁMLA] a bizonylat neveként.

Kapcsos zárójelbe foglalom {} és | választom el egy adat lehetséges értékeit.

Azokat az elemeket, amelyeket többször ugyanúgy használok a leírás végén

részletezem, a megnevezés után erre a jellel utalok. A végére helyezett részlet

megnevezése előtt is a jelet alkalmazom.

Az ismételhető elemeket, mint például a termékfelsorolás egységei a megnevezés

után # jellel jelölöm. Ebből az elemből egymás után tetszőleges számú ismétlődhet.

Az informatikai hierarchia szinteket eltérő méretű és grafikájú betűtípussal jelölöm,

és az alacsonyabb szintekhez tartozó megnevezéseket beljebb kezdem.

A jogszabályi hivatkozásokat a megnevezések után rövidítve közlöm. Ezeket a

hivatkozásokat aláhúzással különítettem el a megnevezésektől.

A leírás hierarchiáját az iratból kiindulva fejtem ki.

INFORMATIKAI BLOKKIRATOK

Adatleíró nyelv meghatározása {XML | DHTML | UBL| stb.} Globális azonosító Nyelv ISO-639 Kódolási mód {ISO-8859-2| UTF-8| stb.} Írásmód ISO-15924

SZÁMLAFÉLESÉGEK SZÁMLAKÖTEG EGYSZERŰSÍTETT SZÁMLA NYUGTA FELVÁSÁRLÁSI JEGY SZÁMLA

Származékosság jelzése Eredeti Fordítás

eredeti nyelv ISO-639 Másolat

másolás adatai Könyvelt

kontírozási adatok Számvtv. 167.§. (1) Digitalizált

eredeti bizonylat fakszimiléjének adatai Hatósági formátumra konvertált APEH Közlemény

formátum típusa Archivált

A minta számla 35

archiválás adatai Eredeti bizonylat azonosító adatai

SZÁMLAFEJ Bizonylat megnevezése Számvtv. 167.§. (1) a [SZÁMLA] Kiállítás ideje Számvtv. 167.§. (1) d ÁFA tv 13. § (1)16. b Szöveges utalások

Adómentes harmadik országos értékesítés Áfa tv.29.§ Adómentes közösségi értékesítés Áfa tv.29/A.§; 29/D.§ Adómentes közösségi szolgáltatásnyújtás Áfa tv.15. § (5) 15/A. § ÁFA területi hatályán kívüli ügylet ÁFA törvény hatályán kívüli ügylet Alanyi adómentes értékesítés Áfa tv. XI. Fejezet Árrés-adózás alkalmazása Áfa tv. XVI. Fejezet Az adóképviselő az adófizetésre köteles Áfa tv. XVI/B. Fejezet Csere ügylet Áfa tv. 24. § (1) Ellenérték nélküli ügylet Előlegnek minősülő ügylet Áfa tv. 17. § (1) Helyesbítés Áfa tv. 45. § (2) a Közvetett vámjogi képviselet Áfa tv. XVI/A. Fejezet Közvetített szolgáltatást tartalmaz! Számvtv. 3.§ (4) 1. Különbözet szerinti adózás Áfa tv. XV. Fejezet Sztornírozás Áfa tv. 45/A. § Tárgyi adómentes értékesítés Áfa tv. 30.§ (1) Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas! Jötv. 110.§ (4)

Előzmény okmányok adatai Előleg számla adatai Szállítólevél adatai Szlaajánl Átvételi elismervény adatai

TELJESÍTŐ FÉL ADATAI Szállító, Szolgáltató adatai

Név adatok ÁFA tv 13. § (1)16. c Székhely címadatok ÁFA tv 13. § (1)16. c Adószám

Nemzeti adószám ÁFA tv 13. § (1)16. c Közösségi adószám Art 24. § 16. c

Regisztrációs adatok

Banki adatok Nemzeti bankszámlaszám IBAN – Európai bankszámlaszám SWIFT / BIC kód - Bankazonosító

Egyéb adatok Elérhetőségi adatok {levelezési cím | telefon, telefax | E-mail, honlap} Kontakt személy adatai

Képviselő adatai Képviselet jogcíme

Bizományos Ptk. XLII. fejezet Egyéb meghatalmazott ÁFA tv. 43.§ (6), Ptk. 474. §

A minta számla 36

Közvetett vámjogi képviselő Áfa tv. XVI/A. Fejezet Pénzügyi képviselő Áfa tv. XVI/B. Fejezet Vevő ÁFA tv. 43.§ (6)

Név adatok

Székhely címadatok

Adószám Banki adatok

Nemzeti bankszámlaszám IBAN – Európai bankszámlaszám SWIFT / BIC kód - Bankazonosító


CIMZETT FÉL ADATAI Címzett, Vevő

Név adatok ÁFA tv 13. § (1)16. d Székhely címadatok ÁFA tv 13. § (1)16. c Szállítási címadatok Szlaajánl Adószám

Nemzeti adószám Jöt. 106. § (4) a Közösségi adószám ÁFA tv 13. § (1)16. e

Regisztrációs adatok

Banki adatok Nemzeti bankszámlaszám IBAN – Európai bankszámlaszám SWIFT / BIC kód - Bankazonosító


Képviselő adatai Képviselet jogcíme

Bizományos Ptk. XLII. fejezet Egyéb meghatalmazott Ptk. 474. § Közvetett vámjogi képviselő Áfa tv. XVI/A. Fejezet Pénzügyi képviselő Áfa tv. XVI/B. Fejezet

Név adatok Számvtv. 167.§ (1) f. Székhely címadatok Számvtv. 167.§ (1) f. Banki adatok

Nemzeti bankszámlaszám IBAN – Európai bankszámlaszám SWIFT / BIC kód - Bankazonosító


Megrendelő adatai Név adatok Áfa tv 66/F. § (2) Címadatok Áfa tv 66/F. § (2)

AZ ELLENÉRTÉK ADATAI

A minta számla 37

Fizetés pénzneme ISO-4217 Adózás pénzneme ISO-4217 Árfolyam Fizetés határideje ÁFA tv 13. § (1)16. m Előleg adatai

Előlegszámla adatai # Előleg összesen

Fizetés módja ÁFA tv 13. § (1)16. m Készpénzfizetés

Készpénz átadása Pforg. 13.§ (3) a Jogosult bankszámlájára befizetés {automata | bankfiók | posta} Pforg. 13.§ 3) b, c Készpénzfelvételi utalvány átadása Pforg. 13.§ (3) d Jogosultnak kifizetési utalvánnyal kiutalás Pforg. 13.§ (3) e Postai utánvét Pforg. 13.§ (3) g

Banki fizetés Átutalás (csoportos átutalás) Pforg. 13.§ (2) 1a Beszedés, inkasszó (csoportos beszedés) Pforg. 13.§ (2) 1b Okmányos meghitelezés Pforg. 13.§ (2) 1c

Készpénz helyettesítő Távolról hozzáférést biztosító eszköz Pforg. 13.§ (2) 2 a 1 Elektronikus pénztárca Pforg. 13.§ (2) 2 a 2 Csekk Pforg. 13.§ (2) 2 b, Csekk tvr. Utalvány Ker tv. 291. §, ÁFA tv 13.§ (1) 7. Multifunkciós telefonkártya ÁFA tv 13.§ (1) 7.

Beszámítás, részbeni beszámítás Ptk. 296.§ Csere, részbeni csere Ptk.

Ellenérték adatai # Áfa tv. 24. § (1) Ellenérték tételének sorszáma Ellenérték tételének megnevezése Tétel forgalmi értéke

Forgalmi érték összesen Váltó kibocsátása Váltó tvr.

Váltó adatai Váltó elfogadó nyilatkozat

Letéti teljesítés Ptk. 462. § Ügyvédi letét adatai Bírói letét adatai

A TELJESÍTÉS ADATAI Előzmény okmányok adatai #

Előleg számla adatai Szállítólevél adatai Átvételi elismervény adatai Sztornírozandó számla adatai Helyesbítendő számla adatai

Részletezett teljesítési adatok # Tétel sorszáma --- Megnevezés ÁFA tv 13.§ (1)16.g Besorolási szám ÁFA tv 13.§ (1)16.g

A minta számla 38

Vámtarifa szám Építmény jegyzékszám Szolgáltatási jegyzékszám Hivatkozás az ÁFA törvénybeli helyre Egyéb meghatározás

Mennyiségi egység ÁFA tv 13.§ (1)16.h Mennyiség ÁFA tv 13.§ (1)16.h Nettó egységár ÁFA tv 13.§ (1)16.i Nettó ellenérték ÁFA tv 13.§ (1)16.j Felszámított adó mértéke (%) ÁFA tv 13.§ (1)16.k Felszámított adó --- Bruttó ellenérték --- Kiegészítő megjegyzés

Adófelszámítás elmaradásának oka Környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó adat KTDr. 14. § Nyomtatvány sorszámkontingens Szlar. Tétel jellemzése helyesbítéskor Áfa tv. 45. § (2) c. Új közlekedési eszköz adatai ÁFA tv 13.§ (1)16.o

Szárazföldi jármű futott km ÁFA tv 13.§ (1)16.o Vízi jármű hajózott órák ÁFA tv 13.§ (1)16.o Légi jármű repült órák ÁFA tv 13.§ (1)16.o

Utalás kiegészítő szolgáltatásra Áfa tv. 22. §(3) b. Utalás közvetített szolgáltatásra Számvtv. 3.§ (4) 1.

ÖSSZESÍTÉS Összesítés részletezése

Adókulcs, vagy az elmaradás jogcíme ÁFA tv 44.§ (1) Adóalap ÁFA tv 44.§ (1) Áthárított adó ÁFA tv 44.§ (1) Adóval növelt összeg ÁFA tv 44.§ (1)

Összesítések összege Adóalapok összege Áthárított adók összege Adóval növelt összegek összege

Mindösszesen ÁFA tv 13.§ (1)16.m Környezetvédelmi termékdíj összesen KTD tv. 23. §.

ADÓZÁSON KÍVÜLI TÉTELEK Utólagos engedmény

Utólagos engedmény adatai # Utólagos engedmény összege

Más nevében és javára beszedett összeg ÁFA tv 22.§ (4).b Más nevében és javára beszedett összeg adatai #

Más nevében és javára beszedett összeg értéke Fizetendő végösszeg

A SZÁMLA LEZÁRÁSA Megjegyzés

Szállítás adatai Szállítási információk Szlaajánl

A minta számla 39

Származási ország Szlaajánl Jövedéki szállítólevél adatai

Kiszállítás időpontja Jötv. 106.§ (5) b Átvétel időpontja Jötv. 106.§ (5) b Szállítás célja Jötv. 106.§ (5) c

Hitelesítés Hitelesítés aláírással Számvtv. 167.§ (3) Hitelesítés aláírás nélkül HÉA 22. Cikk (3) bekezdés

Más által tett megjegyzés Külföldi számlájának záradékolása

ÁFA elszámolva! Külfutaskor. 7. § (3) Könyvelési adatok

Kontírozási adatok, könyvelés ideje Számvtv. 167.§ (1) h. Iratkezelési feljegyzések {Érkezett | Postázva | Visszautasítva}

Név adatok Egyedi névvel rendelkező alanyok

Természetes személy titulus családi név utónév(ek) -né toldat titulus családi név utónév(ek)

Jogi személy Egyedi név Formára utaló név

alapítvány egyesülés erdőbirtokossági társulat európai gazdasági egyesülés európai részvénytársaság SE hegyközség kamara korlátolt felelősségű társaság kft. költségvetési szerv közalapítvány közhasznú társaság kht. közjegyző iroda közös vállalat kv. külföldek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe lakásszövetkezet leányvállalat MRP szervezet nyilvánosan működő részvénytársaság nyrt. oktatói munkaközösség párt szabadalmi ügyvivői iroda

A minta számla 40

szakági sportszövetség szövetkezet szöv. társadalmi szerv (egyesület, szövetség, stb.) ügyvédi iroda vállalat végrehajtói iroda vízgazdálkodási társulat (víziközműtársulat, vízitársulat) zártkörűen működő részvénytársaság zrt.

Jogi személyiség nélkül Egyedi név Formára utaló név

betéti társaság bt. közkereseti társaság kkt. társasház

Névtoldat átalakulás alatt Áfa 44.§ (4) b.a. = bejegyzés alatt Ctv. 43.§ (2) e.c. = egyéni cég Evaltv. 12/A.§ e.v. = egyéni vállalkozó Evaltv. 12/A.§ elszámolási eljárás alatt Vízgazdálkodási tv. f.a. = felszámolás alatt Ctv. 43.§ (2)

Egyedi névvel nem rendelkező alanyok építőközösség hasznosító közösség polgári jogi társaság pjt tulajdonosi közösség

Cím adatok Település meghatározása

Ország Ország postai kódja Postai irányítószám Település neve

Természetbeni cím Közterület neve Közterület jellege Házszám Épület Lépcsőház Emelet Ajtó

Telekkönyvi cím Helyrajzi adatok

Postai cím Postai utasítás {postafiók | postán maradó} Fiókszám

Regisztrációs adatok cégek Ctv. 43. § (2)

Cégbíróság neve

A minta számla 41

cégjegyzékszám Jövedéki engedélyes kereskedő Jötv. 106. § (4) a

Jövedéki engedély száma Jövedéki terméket értékesítő kiskereskedő Jöt. 109. § (1)

Üzlet működési engedély száma Egyéni vállalkozói jogállású személy Szja tv. 46. § (2) b

Jogállás szerinti okirat egyéni cég e.c. egyéni európai közösségi jogász egyéni közjegyző egyéni szabadalmi ügyvivő egyéni ügyvéd egyéni vállalkozó e.v. falugondnok magán állatorvos magán gyógyszerész szociális vállalkozó önálló bírósági végrehajtó tanyagondnok

Okirat száma Egyéni vállalkozói jogállás nélküli személy Szja tv. 46. § (2) a Őstermelő Szja tv. 46. § (2) a Őstermelői okirat Őstermelői igazolvány Regisztrációs okirat

Okirat száma

Összegzés 42

10. Összegzés

A dolgozatban bemutattam a számla informatikai szerkezetét, készítettem egy minta

számlát az informatikai szerkezet alapján.

A jövő feltétlen az elektronikus iratok alkalmazása, amelyek automatikus könyvelést is

lehetővé tehetnek.

A minta számlában bemutatott leírás a szükséges adatokat tartalmazza, de az elektronikus

iratokra vonatkozó szabványok és szokványok több felesleges adat szerepeltetését teszik

szükségessé, amelyek a megadott adatokból egyértelműen származtathatók. Ilyen adat

például a COPY INDICATOR elnevezésű attribútum, aminek az értéke IGAZ / HAMIS

lehet. Annak jelzésére használják, hogy az elektronikus irat eredeti (=HAMIS) vagy

származékos (=IGAZ). Mi a COPY FORMAT attribútumból tudjuk származtatni. A mi

struktúránk finomabb szerkezetű, de kompatibilitási okokból a régebbi attribútumokat is

meg kell tartanunk.

A digitális számlákkal kapcsolatos kormányzati példamutatásban élenjáró a Dániában

bevezetett rendszer. A dán költségvetés beszállítóit egy központi hivatal fizeti ki. Ennek a

hivatalnak csak elektronikus számlát lehet benyújtani. Akiknek nincs digitális számlázási

rendszerük, azok számára adott az a lehetőség, hogy bizonyos digitalizáló szolgáltatón

keresztül nyújtsák be a számláikat, amelynek az adattartalma digitális, de az eredeti papír

alapú bizonylatot szkennelt formában a digitális számlához csatolják. Az így előállított

számlák tartalmi, formai és informatikai követelményeit dánul és angolul közzétették, több

százoldalas informatikailag is korrekt dokumentumban.

Ez a jövő, amit jó lenne ha minél hamarabb elérnénk mi is. A számlák digitalizálása

tartalmilag adószakmai kérdés, amelyhez némi informatikai infrastruktúra, no meg

jogalkotás szükséges.

Hazánkban természetesen minden jogszerűen alkotott jogszabályt be kell tartani, ezek az

„írott” szabályok. A jogalkalmazói jogképződés során keletkező értelmezések

közlemények a szó jogi értelmében nem számon kérhető jogszabályok. Az adóhatóság

ellenőrzési gyakorlatát figyelembe kell venni, kár az időt meddő vitával tölteni. Ezek az

„íratlan szabályok. Végső konklúzióként kijelenthetjük:

„A számla kiállítása során minden írott és íratlan szabályt be kell tartani!”

Irodalomjegyzék 43

11. Irodalomjegyzék

1. Könyvek

Földi András - Hamza Gábor: Római jog, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000

Filep László: A tudományok királynője – A matematika fejlődése, Typotex Kiadó, 1997

Filep László - Bereznai Gyula: A számírás történet, Filum Kiadó, 1999

Luca Pacioli: Summa dell’ Aritmetica, Geometria, Proporzioni e Proporcionalita, Balassi

Kiadó Budapest, 1994 a Stampato da Paganino de’Paganini, Binegia, 1494 kiadás

fakszimiléje

2. Kézikönyvek

Magyar értelmező kéziszótár; Akadémiai Kiadó, 1994

CompLex Jogtár CD; KJK-Kerszöv Kiadó, 2005 havi frissítések

Magyar- Angol kéziszótár; Akadémiai Kiadó, 2004

Magyar- Német kéziszótár; Akadémiai Kiadó, 2004

Magyar- Olasz kéziszótár; Akadémiai Kiadó, 2004

Wikipedia on line lexikon Wikimedia Foundataion,2004 In:www.wikipedia.org

3. Tanulmányok

Statute on information in the OIOXML Electronic Invoice for use with invoicing of public.

sector organisations. , 2005 In: www.melasz.hu

4. Cikkek

Adó és Ellenőrzési Értesítő különböző számai, 2005 In: www.apeh.hu

Függelék A

Függelék. A hivatkozott jogszabályhelyek.

Az iratokról általában:

1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag

védelméről

3.§ c) irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat - a

megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kézirat kivételével -, amely

valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban

bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással

keletkezett;

1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól

28. § (3) Az iratra vonatkozó rendelkezések irányadók minden olyan tárgyra, amely -

általában műszaki vagy vegyi úton - adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel,

mágneslap, mágnesszalag, elektronikus dokumentum stb.).


178. § E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló

jogszabályok alkalmazásában: …

14. irat: jogszabályban meghatározott bizonylat, a könyvvezetésről szóló

jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések,

levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok, számlák és más kivonatok,

igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok.

1952. évi III. törvény a polgári peres eljárásról

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról

Kommentár a polgári peres eljárásról szóló 1952. évi III. törvényhez

A gyakorlat - a fogalom szűk értelmezésével - az emberi gondolatok általánosan

elfogadott írásjelekkel történő megörökítését tekinti okiratnak.

Az okirat tartalma szerint lehet:

- tanúsító: valamely múltban történt tényt tanúsít (nyilatkozattétel);

- rendelkező: a kiállító jogviszonyt keletkeztető, módosító, vagy megszüntető

rendelkezését bizonyítja (végrendelet);

Függelék B

beismerő: kiállítója egy vele szemben fennálló követelést tanúsít (tartozáselismerő

nyilatkozat).

Bizonylatokról:


166. § (1) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített,

illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy

vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés,

megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi

rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy

egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása

céljára készítettek, és amely rendelkezik az e törvényben meghatározott általános

alaki és tartalmi kellékekkel.

A számlákról általában:


167. § (2) A számlával, az egyszerűsített számlával kapcsolatos további

követelményeket más jogszabály is meghatározhat.

(3) A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat)

alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága - ha az más módon nem biztosítható - a

gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti

képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával

is igazolható.

(5) Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény

szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel

ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak. Az

elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit,

hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is

meghatározhatja.

(6) Ha a könyvviteli nyilvántartás mint számviteli bizonylat technikai, optikai

eljárás eredménye, biztosítani kell:

a) az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak - szükség esetén - a

késedelem nélküli kiíratását,

b) az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket.

Függelék C

(7) A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában foglalt kötelezettségnek oly

módon is eleget tehet, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az

eredeti bizonylathoz egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az

utólagos módosítás lehetőségét kizárva csatolja.

Szigorú számadási kötelezettség

168. § (1) A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott

gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az

egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért

a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek

megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása

visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

(2) A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót

terheli.

(3) A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel

megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell

vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását.

A bizonylatok megőrzése

169. § (1) A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt

alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy

más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában

legalább 10 évig köteles megőrizni.

(2) A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli

bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező

nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési

feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.

(3) A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a (2)

bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség.

(4) A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli

megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így az (1), illetve (2) bekezdés

szerinti bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni

kell.

(5) Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - az elektronikus archiválásra

vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167. § (5) bekezdése szerinti

feltételeknek a figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni, oly

Függelék D

módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának

késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az

utólagos módosítás lehetőségét.

(6) Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat - az elektronikus

archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167. § (5)

bekezdése szerinti feltételeknek a figyelembevételével - elektronikus formában is

megőrizhető, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat

összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve

kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

20/2004. (IV. 21.) PM rendelet az elektronikus számláról

Nincs kiemelhető szövegrészlet a teljes jogszabály erről szól.

A számlák adattartalmáról:

1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról

13. § (1) E törvény alkalmazásában

16. számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a

vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak

szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő

adatokat tartalmazza:

a) a számla sorszáma,

b) a számla kibocsátásának kelte,

c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és

adószáma,

d) a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma - ennek hiányában adószáma -,

ha a vevő az adó fizetésére kötelezett;

e) Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevő közösségi

adószáma;

f) a teljesítés időpontja,

g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább

szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához,

h) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben

kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége,

i) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető - adó nélkül

számított egységára,

Függelék E

j) a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke összesen,

k) a felszámított adó százalékos mértéke,

l) az áthárított adó összege összesen,

m) a számla végösszege,

n) a fizetés módja és határideje,

o) új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre

történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és

szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési

eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák

száma,

p) amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe

és adószáma;

q) a 29. §, a 29/A. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések,

szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti alanyi

adómentesség és a XV. fejezet alapján a különbözet szerinti adózás alkalmazása

esetén ezen adózási módra történő hivatkozás;

44. § (1) A számlában az adó alapját és az áthárított adó összegét a felszámított

adómérték szerinti részletezésben és összesítve is fel kell tüntetni.

(2) …

(3) Ha az adóalany adó fizetésére nem kötelezett, a számlában, egyszerűsített

számlában nem tüntethet fel áthárított adóösszeget, felszámított adómértéket és a (2)

bekezdés szerinti százalékértéket. Ha az adóalany által teljesített termékértékesítés,

szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a 14. §, 15. §, 15/A. § szerint nem belföldre esik,

a számlán, egyszerűsített számlán az „áfa-törvény területi hatályán kívüli” kifejezést

kell feltüntetni, ezen túl a 40. § (2) és (7)-(8) bekezdésének megfelelő esetekben, ha

az adó fizetésére a terméket beszerző, szolgáltatást saját nevében megrendelő másik

tagállamban nyilvántartásba vett adóalany kötelezett, erre a tényre utalni kell.

(4) Átalakulás esetén a cégbejegyzési kérelemről hozott végzés kézhezvétele

napjáig az adóalany köteles az általa kibocsátott számlán, egyszerűsített számlán az

„átalakulás alatt” kifejezést feltüntetni.

A egyszerűsített (készpénzes) számlák adattartalma:

13. § (1) E törvény alkalmazásában

17. egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír

alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által

Függelék F

meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a

következő adatokat tartalmazza:

a) a számla sorszáma,

b) a számla kibocsátásának kelte,

c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és

adószáma,

d) a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma - ennek hiányában adószáma -,

ha a vevő az adó fizetésére kötelezett,

e) Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevő közösségi

adószáma,

f) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább

szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához,

g) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben

kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége,

h) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető - adóval együtt

számított egységára,

i) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke összesen,

j) a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékérték,

k) új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre

történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és

szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési

eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák

száma,

l) amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe

és adószáma,

m) a 29. §, a 29/A. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések,

szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti alanyi

adómentesség és a XV. fejezet alapján a különbözet szerinti adózás alkalmazása

esetén ezen adózási módra történő hivatkozás;

44. § (1) …

(2) Egyszerűsített számlában az adóval növelt ellenértéket a felszámított

adómérték szerinti részletezésben is fel kell tüntetni, továbbá azt a felszámított

adómértéknek megfelelő százalékértéket kell szerepeltetni, amely az adót is

Függelék G

tartalmazó árból az áthárított adó összegének a meghatározásához szükséges. Ez a

százalékérték:

a) 25 százalékos felszámított adómértéknél 20,00 százalék;

b) 15 százalékos felszámított adómértéknél 13,04 százalék;

c) 5 százalékos felszámított adómértéknél 4,76 százalék.

(3) Ha az adóalany adó fizetésére nem kötelezett, a számlában, egyszerűsített

számlában nem tüntethet fel áthárított adóösszeget, felszámított adómértéket és a (2)

bekezdés szerinti százalékértéket. Ha az adóalany által teljesített termékértékesítés,

szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a 14. §, 15. §, 15/A. § szerint nem belföldre esik,

a számlán, egyszerűsített számlán az „áfa-törvény területi hatályán kívüli” kifejezést

kell feltüntetni, ezen túl a 40. § (2) és (7)-(8) bekezdésének megfelelő esetekben, ha

az adó fizetésére a terméket beszerző, szolgáltatást saját nevében megrendelő másik

tagállamban nyilvántartásba vett adóalany kötelezett, erre a tényre utalni kell.

(4) Átalakulás esetén a cégbejegyzési kérelemről hozott végzés kézhezvétele

napjáig az adóalany köteles az általa kibocsátott számlán, egyszerűsített számlán az

„átalakulás alatt” kifejezést feltüntetni.

Helyesbítő (egyszerűsített) számla adat tartalma

45. § (1) Ha a számla, egyszerűsített számla kibocsátását követően az adóalany

a) az áthárított adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges

tételeket módosítja, vagy

b) az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani,

erről helyesbítő számlát, egyszerűsített számlát köteles kibocsátani.

(2) A helyesbítő számlának, egyszerűsített számlának tartalmaznia kell:

a) a helyesbítés tényére utaló jelzést;

b) az eredeti számla, egyszerűsített számla azonosításához szükséges adatokat;

c) az eredeti, a módosított tételeket és a különbözetet.

A pro forma számla és egyéb ÁFÁt tartalmazó bizonylatok szankciói

40. § (1) Az adót termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál - a (2)-(10)

bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - a teljesítésre kötelezett adóalany fizeti.

(6) Az (1)-(5) bekezdésekben foglaltaktól függetlenül az adó megfizetésére kötelezett

az is, aki (amely) adóösszeget és/vagy adómértéket, illetve a 44. § (2) bekezdésében

meghatározott százalékértéket tartalmazó bizonylatot bocsát ki. A bizonylatban

szereplő, vagy az annak adataiból kiszámítható adó összegét az adóbevallás

készítésére kötelezett kibocsátó önadózás keretében vallja be, az adóbevallás

Függelék H

készítésére nem kötelezett kibocsátó esetében az adó összegét az állami adóhatóság

határozattal állapítja meg. E rendelkezés nem alkalmazható az egyszerűsített

vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyra, ha az az általa

kibocsátott bizonylatban szereplő ellenértéket és az adó összegét bevételei között

elszámolta.

Sztornó (egyszerűsített) számla adat tartalma

45/A. § (1) Ha a számla, egyszerűsített számla kibocsátását követően:

a) a teljesítés meghiúsul, vagy

b) a számítógéppel, illetve elektronikus úton előállított számla lezárását követően

észlelt hibát kell javítani, vagy

c) a számítógéppel előállított számlát, elektronikus számlát műszaki hiba miatt újra

elő kell állítani,

a számlát, egyszerűsített számlát a kibocsátónak - a (2) bekezdésben

meghatározottaknak megfelelő bizonylat kiállításával - storníroznia kell.

(2) A stornó számlának tartalmaznia kell:

a) a számla sorszámát,

b) a stornírozandó (eredeti) számla sorszámát,

c) a számla kibocsátójának nevét, címét, adószámát,

d) a vevő nevét, címét, a 29/A. § szerinti termékértékesítés esetén, illetve ha a 40. §

alapján a vevő az adó fizetésére kötelezett, annak adószámát,

e) a számla kibocsátásának keltét,

f) a stornírozandó (eredeti) számla összesített adóalapját, adóösszegét, adóval növelt

ellenértékét negatív előjellel.


167. § (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános

alaki és tartalmi kellékei a következők:

a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;

b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;

c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az

utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől

függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési

bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;

Függelék I

d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet

jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a

bizonylat adatait vonatkoztatni kell;

e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a

gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet

jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai;

f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a

bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét;

g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló

bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az

összesítés vonatkozik;

h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;

i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;

j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.

2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek

forgalmazásának különös szabályairól

106. § (4) A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket

a) kizárólag olyan számla kibocsátásával értékesíthet, amelynek az áfa törvényben

meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell a jövedéki engedélye számát, a vevő

adóigazgatási azonosító számát és - ha a vevő kereskedő - az e törvényben előírt

engedélye számát is, továbbá a fűtőolaj mezőgazdasági őstermelőnek történő

értékesítése esetén az előbbieken kívül a vevő őstermelői igazolványának számát,

b) szállítólevéllel szállíthat.

(5) A szállítólevél szigorú számadású bizonylat, amelyen fel kell tüntetni

a) a jövedéki termék mennyiségi adatait;

b) a kiszállítás és az átvétel időpontját;

c) a szállítás célját (áttárolás, értékesítés, terítőjárat);

d) a szállítás rendeltetési helyét (címét, címzettjét, a terítőjárat értékesítési

körzetét).

Szállítólevélként elfogadható a (4) bekezdés a) pontja szerinti számla is,

amennyiben az tartalmazza az e bekezdésben meghatározott adatokat.

(6) A jövedéki engedélyes kereskedő a raktárhelyiségét, illetve tárolótartálya

telephelyét nem jövedéki engedélyes kereskedelmi elárusítóhelyként akkor

használhatja, ha

Függelék J

a) …

b) a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenysége keretében a jövedéki

terméket - ha törvény másként nem rendelkezik - a 110. § (5) bekezdésében

meghatározott kereskedelmi mennyiség elérése esetén - amennyiben a vevő kéri -

olyan számlát vagy egyszerűsített számlát bocsát ki, amely az áfa törvényben előírt

adatokon kívül a „Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának

igazolására nem alkalmas” szöveget tartalmazza;

110. § (1) A nem jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termék beszerzésekor

a működési engedélyét, illetve annak hiteles másolatát az eladó kérésére köteles

bemutatni.


24.§ (7) Az állami adóhatóság a közösségi kereskedelemben érintett adózónak a

bejelentés alapján közösségi adószámot állapít meg. Az adózó a közösségi

adószámot a közösségi kereskedelemmel összefüggő minden iraton feltünteti. Az

állami adóhatóság kérelemre - a bejelentés napjával - az adóév közben is törli az

adózó közösségi adószámát, ha bejelenti, hogy az Európai Közösség tagállamában

illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette.

1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági

cégeljárásról

43. § (2) A cég bejegyzését követően a cég írásbeli képviselete, illetve hivatalos

levelezése során - ideértve az elektronikus levelezést is -, valamint a cég honlapján

fel kell tüntetni a céget nyilvántartó cégbíróság nevét, a cég nevét és székhelyét, a

cég cégjegyzékszámát, továbbá szükség szerint a cég felszámolására, illetve

végelszámolására utaló toldatot. A cég - választása szerint - feltüntetheti a jegyzett

tőkéjét is. Ebben az esetben azonban a cégjegyzékben szereplő jegyzett tőke

feltüntetése mellett meg kell jelölni annak ténylegesen rendelkezésre bocsátott

összegét is.

1990. évi törvény az egyéni vállalkozásról

12/A. § Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során “az egyéni vállalkozó”

megnevezést vagy annak “e. v.” rövidítését, a 15. §-ban meghatározott egyéni cég

esetén az “egyéni cég” megnevezést vagy annak “e. c.” rövidítését aláírása mellett

köteles feltüntetni.

Függelék K

15. § (1) Az egyéni vállalkozó - kérelmére - a cégjegyzékbe egyéni cégként

bejegyezhető.

(2) Az egyéni cég nem jogi személy.

(3) A cégbírósághoz intézett bejelentésre, eljárásra a bírósági cégnyilvántartásról

szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

17. Egyéni vállalkozó:

a) a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély az igazolványban

feltüntetett vállalkozói tevékenysége tekintetében;

b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége

tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként

folytatja);

c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben

meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét

végrehajtói iroda tagjaként folytatja);

d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben

meghatározott tevékenysége tekintetében;

e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége

tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy

alkalmazott ügyvédként folytatja);

f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező

magánszemély e tevékenysége tekintetében;

g) a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki

tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges

engedéllyel rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;

h) az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász az ügyvédekről szóló

törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e

tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottként végzi).

18. Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó

magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek

előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői

igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a regisztrált mezőgazdasági termelő

Függelék L

magánszemélyt, valamint a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak

minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem

foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6.

számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek

bevétele (jövedelme) tekintetében.

a) Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési

jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés

szervezése és - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett

állat tartása esetének kivételével - a termelés eredményének felhasználása felett.

b) Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek

nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben

kiadott, illetve érvényesített igazolvány,

46. § (1) A kifizető, a munkáltató a kifizetéskor (a juttatáskor) megállapítja a

bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki (juttat), amelynek alapján

meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem terheli adóelőleg:

a) az őstermelői tevékenységből származó bevételt, ha a magánszemély legkésőbb

a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja őstermelői igazolványát vagy regisztrációját

tanúsító iratát; a kifizető ilyenkor adatszolgáltatásában feltünteti az őstermelői

igazolvány vagy a regisztrációt tanúsító irat számát is;

b) a vállalkozói bevételt, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán

feltünteti vállalkozói igazolványa (ennek hiányában az egyéni vállalkozói jogállását

bizonyító közokirat) számát is;

1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek

környezetvédelmi termékdíjáról

23. § A befizetett környezetvédelmi termékdíj mértékét és összegét tételenként és

összesen a számlában vagy a számla mellékletében fel kell tüntetni.

10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes

termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény

végrehajtásáról

A termékdíj számlán való megjelenítésére vonatkozó szabályok

14. § (1) A Kt. 23. §-a alapján a kötelezettnek - a kiskereskedelmi értékesítés

kivételével - a számlában vagy a számla mellékletében

Függelék M

a) teljes termékdíj fizetés esetén: díjtételenként „a ......................... környezetvédelmi

termékdíj összege a bruttó árból ...............: ..................... Ft” szöveget,

b) termékdíj-kedvezmény esetén: „a ..... környezetvédelmi termékdíja

kedvezményben részesül, bruttó árból ..... környezetvédelmi termékdíja: ..... Ft”

szöveget,

c) termékdíj mentesség esetén (díjtételenként): „a .................. környezetvédelmi

termékdíj alól ...............%-ban mentes, az ezen felül fennmaradó termékdíj a bruttó

árból ..... Ft” szöveget, illetve koordináló szervezeten keresztüli mentesség esetén: „a

.......................... környezetvédelmi termékdíj alól .....%-ban mentes, a hasznosítási

díj megfizetve, továbbá az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból

......................... Ft” szöveget,

d) újrahasználható termék első forgalomba hozatal utáni forgalomba hozatala esetén:

„a ..... környezetvédelmi termékdíj az első forgalomba hozatalkor megfizetésre

került” szöveget

kell feltüntetni.

(2) Termékdíj köteles termék értékesítésekor a termékdíjat közvetlenül az általános

forgalmi adó felszámítását megelőzően kell a termék nettó árába beszámítani oly

módon, hogy a termékdíj ne képezze az általános forgalmi adón kívül másnak az

alapját.

(3) A feltüntetett termékdíj, a hasznosítási díj, valamint a termékdíj-kedvezmény és

termékdíj mentesség összegét nyilvántartással kell alátámasztani.

24/1995. PM rendelet a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási

azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter

alkalmazásáról

Nincs konkrét idézni való az egész rendelet ide tartozik.

20/2004. PM rendelet az elektronikus számláról

Nincs konkrét idézni való az egész rendelet ide tartozik.

APEH közlemény az elektronikus úton kiállított számlákról (adó és Ellenőrzési

Értesítő 2004/7. szám)


2005/9. szám)

Már az anyaggyűjtés után hirdették ki, érdemi feldolgozása nincs.

a szÁmlÁzÁs sajÁtossÁgaimoklasz.hu/wp-content/uploads/2016/04/ks_oklasz_forgado_2005.pdf ·...

Documents