a t - midra.uni-miskolc.hu

Miskolci Egyetem

Egészségügyi Kar

Ápolás és betegellátás

Gyógytornász szakirány

A térdprotézis postoperatív terápiája

Nagy Kinga

Koppányné Szendrák Mária

konzulens

Kiss Viktória, 2016

1

Tartalomjegyzék

1 BEVEZETÉS 2

2 SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 4

2.1 GONARTHROSIS FOGALMA ........................................................................ 4

2.2 GONARTHROSIS PATHOLÓGIÁJA ................................................................ 5

2.3 GONARTHROSIS TÜNETEI ÉS DIAGNOSZTIKÁJA ......................................... 5

2.4 KEZELÉS .................................................................................................... 7

2.4.1 KONZERVATÍV KEZELÉS ............................................................................ 7

2.4.2 MŰTÉTI KEZELÉS ....................................................................................... 8

2.5 ÁLTALÁNOS MŰTÉTI KONTRAINDUKÁCIÓK ............................................. 11

2.6 SZÖVŐDMÉNYEK ..................................................................................... 13

2.7 MOZGÁSTERÁPIA MENETE A POSZTOPERATÍV SZAKBAN ......................... 14

2.8 REHABILITÁCIÓ ....................................................................................... 16

3 HIPOTÉZIS 18

4 ANYAG ÉS MÓDSZER 19

4.1 VIZSGÁLT MINTA ..................................................................................... 19

4.2 MÓDSZER ................................................................................................. 19

5 EREDMÉNYEK 23

5.1 FÁJDALOM KÉRDÉSRE ALKALMAZOTT VAS SKÁLA EREDMÉNYE............. 23

5.2 MEGTEKINTÉSES ÉS TAPINTÁSOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI .................... 24

5.3 TÉRD AKTÍV MOZGÁSTERJEDELMÉNEK VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYE .. 25

5.4 TÉRD FLEXOROK ÉS EXTENZOROK IZOMEREJÉNEL VIZSGÁLATI

EREDMÉNYE ............................................................................................. 28

5.5 FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI................................................ 29

5.6 JÁRÁS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI .............................................................. 29

5.7 CPM VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI ............................................................... 30

6 MEGBESZÉLÉS 32

7 ÖSSZEFOGLALÁS 35

8 SZAKIRODALOM 36

9 MELLÉKLETEK 37

2

1 Bevezetés

Hazánkban több mint egy millióan szenvednek kopásos ízületi betegségben. 1

Az arthrosis előfordulása a 40. életévtől rohamosan növekszik, 60 éves kor felett

átlagos előfordulása 70%. Leggyakrabban a csípő- és térdízület érintett, mivel ide

összpontosul a legtöbb teher. A térdízületi kopásos betegek nagy része számára már

csak a protézis beültetése jelent kiutat a hosszantartó térdfájdalomból. Nem csak a

folyamatos fájdalom megszüntetését, hanem az aktív élet visszaszerzését is remélik

a betegek ettől a műtéttől. A térdízülettel kapcsolatos elváltozások nem csak rontják

az életminőséget, de súlyosabb esetben akár járásképtelenséghez is vezethetnek. Ez

az oka annak, hogy sok beteg vállalkozik erre a nagy beavatkozásra, annak

reményében, hogy járásképessége megmaradjon.

Ez volt az oka annak, hogy szakdolgozatom témájának a térdprotézis utáni

rehabilitációt választottam. Gyógytornász hallgatóként számos betegemtől hallottam,

hogy ez a műtét az egyetlen esélye arra, hogy visszakapják teljes értékű életüket. A

tornák során láttam, hogy mekkora akarat van egyes betegekben, nem kímélve saját

magukat, végezték a tornát és szorgalmasan gyakoroltak akkor is, amikor a

gyógytornászok már nem voltak ott. Ennek hamar meg is lett a jutalma, nagy

különbségek adódtak a betegeim állapotában, látszott ki az, aki tényleg megfogadja

tanácsainkat és sokat tornázik, viszont voltak olyanok is, akik inkább a pihenést

választották és nem fejlődtek annyit.

Hihetetlen nagy munkája van a kórházi teamnek abban, hogy ezeknek a betegeknek

újra egy fájdalommentes, teljes élete legyen és vissza tudjanak állni munkájukba. A

kórházi team tagja az orvos, az ápolók, a dietetikus és persze a gyógytornász is.

Kezeléseim során tapasztaltam, mekkora öröm a betegek számára, mikor műtét után

megtették az első önálló lépéseket, vagy mikor boldogan köszöntek el tőlünk az

utolsó kórházi napjukon.

1 http://orvosilexikon.hu/module-Pages-display-pageid-156.html

3

Vizsgálataimat és kezeléseimet az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és

Rendelőintézet Ortopédia osztályán végeztem. Kutatásomat 40 térdarthrosisos

betegen végeztem, ebből 20 totál endoprotézis beültetésen esett át, 20 pedig szánkó

protézis beültetésen. Mind a 40 betegemnek cementtel rögzítették a protézist.

Kutatásom célja, hogy betekintést nyerjek a kórházi életbe és tapasztalatokat

szerezzek a jövőbeli munkámhoz. Illetve, hogy minél többet megtudjak a térdprotézis

mozgásterápiájáról, a betegek felépülésének folyamatáról és nyomon követve őket a

teljes rehabilitáció lefolyásáról.

4

2 Szakirodalmi áttekintés

2.1 Gonarthrosis fogalma

„A térdízületet alkotó három csont (femur distalis vég, tibia proximalis vég és

a patella) ízfelszínét borító hyalin-porc integritásának megbomlása, mely végső

stádiumban elvezet a porcfelszín fokozatos pusztulásához és a végállapot a

porcfosztott, szklerotikus, eburneált, deformált csontfelszín. Érintett rendszer az

ízületi tok, a synoviális hártya, az oldal- és keresztszalagok valamint az izomzat is. „2

A térdízületi osteoarthritisek, két csoportra oszthatók:

1) Primaer osteoarthritis, melynek okát nem ismerjük. Egyik leggyakrabban

előforduló ízületi destruáló folyamat, amely a kor előrehaladtával egyre

gyakoribbá válik.

2) Secunder osteoarthritis esetében az ízület pusztulása egy másodlagos, korábban

már kialakult problémára vezethető vissza, mint például az instabilitás, az

obestiás, meniscussérülések, tengelyeltérések, az ízület sérülése, gyulladása,

fejlődési rendellenessége vagy a fokozott igénybevétel. 3

Kép4 Kép5

2 Az Egészségügyi Minisztérium Hivatalos lapja- Egészségügyi Közlöny LIX. évf. 2009. november 25 - 21.

szám, 3293. oldal 3 Glauber Andor- Az ortopaedia tankönyve (Medicina Könyvkiadó Budapest, 1965) 136. oldal 4 http://www.bioimpianti.it/biopazienti/en/?page_id=42/ 5 http://vaczidr.hu/wp-content/uploads/2012/05/terd-artrozis.png

http://www.bioimpianti.it/biopazienti/en/?page_id=42

5

2.2 Gonarthrosis Pathológiája

A nagy felületű ízületi porcon már igen hamar felléphetnek különböző

lágyulások. Az ízületi porcfelszín felrostozódik, bereped, kondroitin-szulfát-tartalma

csökken, felszíne elveszíti hyalinos simaságát. Az ízületi porc egyes rétegeiben

mészsók rakódhatnak le, így a porcszövet integritása folyamatosan megszűnik. A

porszövet károsodása az ízületi felszín egy túlterhelt részén kezdődik, majd később

terjed ki az egész ízületre. Az ízesülő felszíneken a folyamat előrehaladtával

megindul a degeneráció, így az ízületi csontvégek részlegesen vagy teljesen

porcbontás nélkül maradnak. A terhelésnek a porc nem tud rugalmasan ellenállni,

ezért a terhelés áttevődik a porcalatti csontokra és ez fájdalmat vált ki. Megnövekedik

a belső nyomás, amely csökkenti az ízületet körülvevő izom erejét és az inaktivitás

miatt izomatrófia alakulhat ki. Ezáltal az ízület instabillá válik, ami túlterhelést és

következményes ízületi hártya gyulladást, synovitist vált ki. A nem terhelt

felszíneken jellegzetes csontfelrakódást, osteophyták keletkeznek, amely

deformálják az ízesülő csontvégeket és az ízületi tokot is károsítják. 6

2.3 Gonarthrosis tünetei és diagnosztikája

Klinikai tünetek: Kezdetben a beteg a térd terhelhetőségének csökkenéséről, a

térd merevségéről panaszkodik, nehezen áll fel, indul el. A járás eleinte

panaszmentes, később viszont az is nehezítetté válik, különösen lépcsőn le- és felfelé

való közlekedéskor. Jellemző még az időszakos folyadékgyülem, a crepitacio és a

nyomásérzékenység is. Későbbiekben a duzzanat és a folyadélgyülem gyakoribbá

válik, már nyugalmi fájdalom is jelentkezhet, a mozgásterjedelem csökken;

legtöbbször az extenzió korlátozódik és idővel flexiós kontraktúra is kialakul. A

6 Dr. Bálint Géza – Arthrózis, ízületi porckopás (SpringMed Kiadó Budapest, 2008) 19.-20. oldal

http://physioinfo.hu/betegsegek-serulesek/terd/a-terdizulet-kopasa-arthrosis

Szendrődi Miklós - Ortopédia (Semmelweis Kiadó Budapest, 2009) 151-153. oldal


6

térdízületi tengelyeltérések közül főleg a súlyos genu varus derfomitás figyelhető

meg leggyakrabban.

Röntgen tünetek: A röntgenfelvétel a folyamat kezdetén még nem biztos, hogy mutat

elváltozásokat, de előfordulhat az is, hogy az első panaszoknál már kifejezett

elváltoások láthatók. A porcszél egyenetlen és széli felrakódások láthatóak. Az ízületi

rés beszükül, a subchomdralis csont sclerotikussá válik, a későbbiekben pedig a

periférián jelentkező osteophyta képződése jelenhet meg a folyamat előrehaladtával.

Súlyos esetben akár levált csont-porc darabokat is láthatunk a röntgenfelvételen.7

Ezeket a tüneteket különböző diagnosztikai eljárásokkal lehet megállapítani:

1) Anamnézis: Fontos a beteget kórelőzményéről kikérdezni, illetve, hogy

megfigyelhető-e családi halmozódás. Ezen kívül a klinikai tünetek vizsgálata

szükséges.

2) Fizikális vizsgálat: A térdízület tengelyállásának vizsgálata, duzzanat,

bőrhőmérséklet, mozgáspálya és mozgásvizsgálat, instabilitás mértéke,

milyensége illetve a patella elmozdulásának mértékének vizsgálata.

3) Képalkotó vizsgálatok: Mindkét térd kétirányú összehasonlító röntgenfelvétele

szükséges. Kiegészítve terheléses (álló), illetve egyéb speciális felvételekkel.

Szükség esetén UH,CT, MRI.

4) Kiegészítő diagnosztikus vizsgálatok: Speciális esetben ízületi arthroscopia

végezhető. 8

7 Szendrődi Miklós - Ortopédia (Semmelweis Kiadó Budapest, 2009) 375. oldal 8 Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja; Térdarthrosis (Az Ortopédiai Szakmai

Kollégium,2009) 3294-3295. oldal

7

2.4 Kezelés

Az arthrosis kezelésének egyik fontos lépése, hogy felvilágosítást adjunk a

betegnek a betegség várható lefolyásáról, a kezelési lehetőségekről illetve arról, hogy

miket tehet meg a beteg saját érdekében. A betegség sokszor már nincs gyógyítható

állapotban van, de akár hosszú időre tünetmentessé válhat. Ebben szerepe van az

életmódnak, a kezelésnek és természetesen a beteg hozzáállásának is.

Kezdetben a beteg legfontosabb feladata az életmódváltás. Az arthrosisos betegek

nagyon nagy százaléka testsúlyfölösleggel rendelkezik, így elsősorban e súlyfölösleg

csökkentése a cél.

2.4.1 Konzervatív kezelés

Gonarthrosis esetén a panaszok kezdetétől a végállapotig sokszor évek telnek

el, ezalatt a tünetek változó intenzitással jelennek meg. Ezen fájdalmak csillapítására

konzervatív kezelést alkalmazunk.

Ezek részben a tünetek és a panaszok megszüntetését, a mozgásterjedelem

növelését/megtartását valamint a contrakturák kialakulásának csökkentését

szolgálják. Konzervatív kezelési lehetőségek közül a gyógytornának, az ízület

terhelés nélküli mozgatásának, az úszásnak és a subaquális tornának van legnagyobb

jelentőssége. Emelett a crioterápia, az elektroterápia, a különböző iontoforesisek,

UH- kezelések, balneo-, magneto-, thermo- , trakciós kezelések és a psychoterápiás

lehetőségek is szerepelnek. 9

Gyógyszeres kezelésben nem steroidos gyulladáscsökkentőket, izomrelaxánsokat,

fájdalomcsillapítokat illetve kondroprotektív szereket alkalmazunk. A nem steroid

gyullasáscsökkentők mérséklik az ízületi exudatum újratermelődését, a fájdalmat

enyhítik. Ha a térdízületi exudatum nagyobb mennyiségben van jelen az ízületben,

9Szendrődi Miklós - Ortopédia (Semmelweis Kiadó Budapest, 2009) 375. oldal

8

akkor ízületi punctio segítségével tudják eltávolítani. Előrehaladott arthrosisban a

konzervatív kezelés csak jó előkészítője a műtéti eljárásnak, önmagában már nem

elegendő.10

2.4.2 Műtéti kezelés

Ha a térdarthrosis konzervatív kezelésére a fájdalom nem csökken, járási

nehezítettség, mozgásbeszűkülés, instabilitás valamint izomatrophia következik be,

mindenképp javasolják a térdprotézis beültetését.

Prearthrosisban preventív műtéteket alkalmaznak; az arthroscopia egyfelől a

biomechanikai eltérésekben, másfelől a már létrejött porckárosodásban illetve a

progresszió megakadályoztatásában lehet kezelési mód. Az arthroscopia lehetővé

teszi, hogy egy kis bemetszésen át vezetett kamera segítségével lássanak bele az

ízületbe, így diagnosztizálni tudják a különböző problémákat. Néhány elváltozást

speciális sebészi műszerekkel orvosolni is tudnak, így nem kell a betegnek nagyobb

műtéten átesni. Előnye még, hogy kisebb fájdalommal és gyorsabb felépüléssel jár.

11

Az arthrosis késői stádiumában, ha már a degenerítav folyamatok súlyosak és

kiterjedtek műtéti beavatkozás szükséges. Ilyen például az arthroplastica, azaz művi

ízület beültetése, melynek során a károsodás mértékétől függ, hogy az ízület melyik

részét cseréljik ki. 12

A térdízületi művi protézisnek három nagy fajtája van: a szánkó protézis

(unicondyler), a totál endoprotézis (TEP) illetve a patellofemorális protézis.

10 Glauber Andor- Az ortopaedia tankönyve (Medicina Könyvkiadó Budapest, 1965) 137. oldal 11 Bács-Kiskun Megyei Kórház Ortopéd Osztály- Térdathroscopia 12 Szendrődi Miklós - Ortopédia (Semmelweis Kiadó Budapest, 2009) 375. oldal

9

Szánkó protézis

Szánkó protézisnél egy compartmenre korlátozódik az arthrosis, így nem

szűkséges teljes felszínpótlást végezni, elég egy hemiprotézist beültetni. Ilyenkor

csak a mediális vagy a laterális femorotibialis compartmentet protetizálják. Ennek

óriási jelentősége lehet főleg fiatalabb korú betegek esetében, hiszem náluk az idő

előrehaladtával szükséges lehet a protézis kicserélése. Minél kisebb a cserélendő

protézis, annál kisebb beavatkozás szükséges a cseréjekor. Ha a szánkó protézis

elkopik később lehetőség van teljes protézis beültetésére is.

Unicondylar protézisnél kontraindikált, ha az ízületi mozgástartomány nem

megtartott; 10 fokot meghaladó flexiós kontractúra és a 10-15 fokot meghaladó

tengelydeformitás (varus). A felsorolt szempontok mellett persze fontos a beteg

életkora, testsúlya és életminősége is.13

Kép14

Teljes felszínpótló protézis - TEP

Több compartmentet érintő súlyos posckárosodóás esetén a teljes felszínpótló

protézis beültetése jelenthet megoldást.

13 Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja; Térdarthrosis (2009) 3298. oldal,

Különlenyomat a Magyar Traumatológiai, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet című folyóiratból 3. oldal 14 http://udaiclinic.com/knee.htm

10

Fajtái:

hátsó keresztszalagot megtartó forma: ez a leginkább elterjedtebb.

hátsó keresztszalagot pótló forma: Elsősorban meggyengült szalagokkal bíró

betegeknél alkalmazzuk.

speciális formák: különböző toldalékokkal kiegészíthető, igen eltérő

implantátumokat használnak. 15

A TEP műtétek kontraindikációi közül a legfontosabb a súlyos szalag elégtelenség, a

kiterjedt csontdefektus, a lokális szeptikus folyamatok, az extensor izomfunkciók

elégtelensége és a súlyos kontraktúrák.16

A totál endoprotézisnek két beültetési fajtája van; a cementes, amikor a protézist

kötőanyaggal (csontcementtel) rögzítik a csonthoz, illetve a cement nélküli, amikor

ragasztó nélkül helyezik be a protézist. Ezt a technikát leginkább fiatalokon

alkalmazzák, amikor a csontállomány még képes körbenőni a protézist.

Kép17 Kép18 Kép19

15 Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja; Térdarthrosis (Az Ortopédiai Szakmai

Kollégium,2009) 3298. oldal 16 Szendrődi Miklós - Ortopédia (Semmelweis Kiadó Budapest, 2009) 378-379. oldal

http://www.medimix.hu/cikk.php?cid=547 17 http://udaiclinic.com/knee.html 18 A képet én készítettem az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Ortopédia osztályán 19 A képet én készítettem az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Ortopédia osztályán

11

Patellofemoralis protézis

Ezt a protézisfajtát ritkán alkalmazzák. Kizárólag a térdkalács ízületet érintő

kopás esetén ültetik be.

Mára már kevéssé elfogadott az arthrodesis, amikor az ízületet elmerevítik. Ezzel az

eljárással bár a fájdalom megszűnik, de a beteg elveszti a teljes ízületi funkciót, ami

járásnehezítettséghez és idővel a szomszédos ízületek extrém terhelése miatt

másodlagos arthrosishoz vezethet.

2.5 Általános műtéti kontraindikációk:

a beteg kooperációjának hiánya: postoperatív időszakban nagyon fontos a beteg

együttműködése a gyógytornásszal. Értenie kell a végrehajtandó utasításokat,

gyakorlatokat illetve a teherviselés fokozatosságának betartását.

nagyfokú obezitás: nagyobb a perioperatív szövődmények kialakulásának

veszélye valamit könnyebben kilazulhat a már beültetett protézis.

alsó végtagi varicositas: postoperatív időszakban a trombózis veszélyét növeli.

súlyos cardiorespiratorikus megbetegedés

akut szepticus állapot

vérkeringési zavar

Kontraindikált esetekben le kell mondani a műtétről, ilyenkor más alternatív

megoldást kell keresni a betegség gyógyítására.20


Kollégium,2009) 3298. oldal

12

Műtét menete:

A beteg az operáló asztalra való fektetése, rögzítése.

Szabályos lemosást és izolálást követően vértelenségben operálnak.

Feltárást végeznek a bőrön és a subcutison.

Kép21

Kopott ízület rezekálása.

Kép22

A protézis típus megválasztása.

Kép23

A próbakomponensek behelyezése és próbája. Jó mozgástartomány és jó

lágyrészbalance.

21 A képet én készítettem az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet központi műtőjében 22A képet én készítettem az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet központi műtőjében 23 A képet én készítettem az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet központi műtőjében

13

Kép24

Végleges prozétis-komponens beültetése a csontfelszín mosását és szárítását

követően.

Cementes protézis beültetésnél: antibiotikumos csontcementtel beragasztják az

eredeti komponenseket, majd eltávolítják a felesleges cementet.

Szívódraint helyeznek be.

A sebet lemossák, lefertőtlenítik és zárják a sebet.

A végtagra steril fedőkötés kerül.25

2.6 Szövődmények

Műtét közben is kialakulhatnak különböző szövődmények; a szalagok

átmetszése, érsérülés, condylusok lerepesztése, egyes komponensek rossz helyzetben

való beültetése miatt.

Korai posztoperatív szakban a szalagok megnyúlása, szakadása és a protézis

luxációja alakulhat ki szövődményként. A térdízületen kialakulhat haematoma,

sebgyógyulási zavar, mélyvénás thrombozis illetve fertőzések is.

Késői fertőzések akár évekkel a műtétet követően is kialakulhatnak és szinte minden

esetben a protézis kilazulásával is jár. Ebben az esetben újabb műtétet igényel , mely

során eltávolítják a fertőzött protézist és ha lehetséges helyére később, ha már teljesen

24 A képet én készítettem az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet központi műtőjében 25 http://www.gyogytornaotthon.hu/cikkek/terdprotezis-beultetes-muteti-technika/

14

megszűnt a fertőzés, új protézis kerül. Előfordulhat, hogy nem lehet új protézist

beültetni, ez esetben a térd merevítésével zárul a műtét. 26

2.7 Mozgásterápia menete a postoperatív szakban

„A végső sikerhez a műtét 50%-ban járul hozzá, a másik 50% a betegen, a

rehabilitáción múlik.”27

A műtét utáni gyógytorna lehetőség szerint a beteg általános és fizikai állapotához

igazodik. Ennek megítéléséhez orvosi vélemény szükséges. Szintén az orvos dönti el

azt is, hogy mikortól és milyen mértékben terhelhet a beteg az operált végtagjára.

Mozgásterápia szempontjából különbség van a cementes és a cement nélküli

protézisfajta között. Cementes protézisnél, már a ragasztóanyag megszilárdulása után

stabil az ízület, így terhelhető is már a műtét utáni 1. napon. Cement nélküli

protézisnél a rögzülés mintegy 2 hónap, így addig csak részleges terheléssel terhelhet

a beteg.

Műtét utáni első napi torna:

A műtött alsó végtag helyes pozícionálása (alsó végtag rotációs középhelyzetben)

Keringésjavító és légzőtorna – célja a decuitus, a pneumónia és a trombózis

kialakulásának megelőzése

Innervációs alsó végtagi gyakorlatok – célja a drain ürülés elősegítése, az

izomerő fenntartása (csípő flexorok, extenzorok, boka dorsál- és plantálflexorok)

a nem operált alsó végtag aktív mozgása – célja a mozgásfunkció szinten tartása

az operált végtag vezetett aktív flexiós-extenzios mozgatása a fájdalomhatárig

kryoterápia – célja az ödéma csökkentése, fájdalom csillapítása


Kollégium,2009) 3299. oldal 27 Betegtájékoztató- protézis beültetés 7. oldal

15

Continouous Passive Motion (CPM) – célja, a mozgásterjedelem megtartása,

növelése

Második nap:

Az előző napi gyakorlatokon túl:

Kiültetés az ágy szélére, az operált láb alátámasztásával

Vezetett aktív flexios-extenzios mozgás gyakorlása

A beteg állapotának függvényében felállás, járókerettel járás tanítása

o a protézis terhelésstabilitását mindig az operáló orvos határozza meg

Állásban egyensúly gyakorlatokat végzünk

Helyes testtartás megtanítása

Harmadik nap:

Az előző napi gyakorlatokon túl:

Járástanítás

Ülve végezhető gyakorlatok tanítása

Az érintett izmok izomerejének további fokozása

Végextenzió gyakoroltatása

Negyedik nap:

Flexió és végextenzió mértékének további növelése, járógyakorlatok és aktív

gyakolratok végeztetése.

Ötödik – tízedik nap:

A korábbi gyakorlatok folyamatos fokozása. Önálló járás megtanítása járókerettel

majd könyökmankóval. Lépcsőzés megtanítása mankóval.

16

Fontos teendő még, hogy a tiltott mozgásokat elmondjuk a betegnek; mik azok a

mozgások, amiket el kell kerülnie a kórház elhagyását követően. Ilyen például a mély

guggolás és a térdelőtámasz, illetve kerülni kell a csípő és a térd rotációját. Háton

fekvő helyzetben, a térd alá tilos párnát tenni, mivel így fokozódhat a flexiós

kontraktúra kialakulásának esélye.

Kép28

A gyógytorna célja, a szövődmények elkerülése, az operált végtag izmainak erősítése,

ízületei mozgástartományának növelése, ezáltal a mielőbbi mobilitás előkészítése.

A gyógytornász által megadott gyakorlatokat az ágyban egyedül is ismételheti a

beteg, ezzel segíti a végtag hamarabbi gyógyulását. 29

2.8 Rehabilitáció

A beteg aktív részvétele nagyon fontos a rehabilitációban, hiszen a pótolt

ízület önmagában semmit sem ér, ha a környező izmok nem egészségesek. Rendkívül

fontos tehát a megfelelő tornagyakorlatok elvégzése.

A műtét után a betegek 10 napig az ortopédiai osztályon fekszenek. Ezután vagy

hazamehetnek és otthonápolásban részesülnek, vagy egy rehabilitációs intézetbe

kerülnek. Ezen időszakban nagyon fontos, hogy a tiltott mozgásokat betartsák,

rendszeresen tornázzanak, végezzék a megtanult gyakorlatokat. Fontos teendő még

28 Ortopédiai jegyzet 29 Ortopédiai jegyzet

17

(mivel a legtöbb műtéten átesett beteg obez), hogy testsúlyukat tovább csökkentsék,

ezzel is segítve a mihamarabbi gyógyulást.

A műtétet követő 6-8 hétben szükséges valamilyen segédeszközzel tehermentesíteni

a végtagot. Ezzel részben a gyógyuló lágyrészeket, részben az implantátum

rögzülését segítjük elő. A végtag terhelése fokozatosan növelhető, míg végül a 6-12.

héten rendszerint mindenki képes segédeszköz nélkül járni. Természetesen

időskorban, főleg egyensúlyzavarok esetén célszerű egy botot megtartani, hogy

elkerüljük az esetleges elesést. Végső cél, a betegek képességeik visszanyerése és

hogy jó életminőségben élhessenek.

A beteg általános és mozgásszervi állapota, az operált ízület utánvizsgálata szükséges

a műtétet követő 6-12. héten, majd fél év, egy év múlva, illetve panasz esetén. 30


Kollégium,2009) 3301. oldal

18

3 Hipotézisek

1) Feltételezem, hogy nők körében gyakoribb a térdprotézis beültetése.

2) Véleményem szerint az obezitás nagyban hozzájárul a térdarthrosis

kialakulásához, előrehaladott állapotban a protézis beültetéséhez.

3) Feltételezem, hogy csak 60 év feletti betegeknél végzenek protézis beültetést.

4) Véleményem szerint, a betegek nagy százalékánál az ellenoldali térd is

fájdalmas és rajta kimutatható kopásos elváltozás.

5) Úgy gondolom, hogy a térd aktív flexiója a műtét utáni 1. naptól a 10. napig

növekszik, illetve az elmaradt extenzió javul.

6) Feltételezem, hogy a térd passzív flexiója folyamatosan nő, a Continuous

Passive Motion gépen mért értékek a műtét után napról-napra növekednek és

az összes beteg eléri a 90°-os passzív flexiót a műtétet követő 10. napra.

7) Úgy gondolom, hogy az unicondyler protézis beültetése után a betegek

hamarabb elérik az aktív 90°-os flexiót, mint a teljes endoprotézis

beültetetten átesett betegek.

8) Véleményem szerint minden betegem járóképes lesz a műtét utáni 10. napon.

9) Feltételezem, hogy minden beteg kórházi rehabilitációban részesül a 10. nap

után is.

19

4 Anyag és módszer

4.1 Vizsgált minta

Méréseimet és kezeléseimet az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és

Rendelőintézet Invazív Mátrix Osztály, Traumatológia-Ortopédia profilján

végeztem. Vizsgálatomat 2015. június közepén kezdtem és 2015. novemberében

fejeztem be. Beteganyagomat 20 Totál Endo Protézis (TEP), illetve 20 unicondyler

protetizált beteg alkotta, akiknek kivétel nélkül mind cementes protézist ültettek be.

10 napot töltöttek a műtét után a kórházban, így ez időben tudtam a vizsgálatokat és

a kezeléseket végezni.

A totál endoprotézis műtéten átesettek közül (továbbiakban „A” csoport) 8 férfit és

12 nőt vizsgáltam. Életkoruk tekintetében a legfiatalabb 55, a legidősebb 81 éves volt.

Átlagéletkoruk 68,8 év.

A szánkóprotézis beültetésen átesettek közül (továbbiakban „B” csoport) 4 férfit és

16 nőt vizsgáltam. A legfiatalabb itt is 55 éves volt, a legidősebb 82 éves.

Átlagéletkoruk 66,1 év.

4.2 Módszer

Szakdolgozatom kutatási módszere megtekintésen és kísérletes módszeren;

azaz vizsgálaton és kezelésen alapult.

Az első vizsgálat a műtét előtti napon történt, majd a műtét utáni 1.,5. és 10. napon

ismételtem meg. A vizsgálatom során mért eredményeket az általam összeállított

vizsgálati lapon dokumentáltam, amelyet az 1. számú melléklet tartalmaz.

Minden beteg esetében felvettem az alapadatokat, majd írásbeli megállapodást

kötöttünk, hogy az osztályon dolgozó gyógytornász mellett, napi 1 tornával

20

kiegészítem kezelésüket. Minden torna előtt kikérdeztem betegeimet a fájdalmukról

és elvégeztem a vizsgálataimat. A vizsgálati lap az alábbiakat tartalmazta:

Alapadatok kikérdezése

Első találkozásunk alkalmával kikérdeztem a betegek születési idejét,

foglalkozását, súlyát és magasságát. Érdeklődtem még a tünetek kezdetéről,

esetleges ellenoldali fájdalomról illetve egyéb betegségekről.

Fájdalom kérdése

A betegektől minden vizsgálati napon megkérdeztem, hogy 1-től 10-ig terjedő

skálán (Visual Analóg Skála) mekkora a fájdalmuk. Ezen kívül érdeklődtem még

a fájdalom jelentkezésének idejéről; állandó a fájdalom vagy csak időszakosan;

indításra, mozgásra, terhelésre vagy éjszaka jelentkezik.

Megtekintéses, tapintásos vizsgálatok

A beteg operált végtagját hasonlítottam össze az ép végtaggal; duzzanat vagy

elszíneződés megfigyelhető-e.

Vizsgáltam, hogy van-e tapintási fájdalom az ízrésekben, az ép végtaggal

összehasonlítva érzek-e bőrhőmérséklet különbséget vagy bőr kontúr

különbséget.

Mindkét combon elvégeztem a körfogat mérést, ügyelve, hogy mindig ugyan

azon a ponton mérjek. A femur trochanter major-tól mértem le 35 cm-t.

Mindkét alsó végtagon mértem végtaghosszt. A spina iliaca anterior superiortól

a laterális epicondylusig, illetve a SIAS és a belboka között.

Vizsgáltam még, az alsó végtag tengelyállását. Frontális nézetben fiziológiásan

15°-os valgusz állás van. Ha ennél nagyobb az eltérés genu valgum, ha kisebb

genu varum deformitás írható le.

21

Ízületi mozgáspálya mérése (csak aktívan végeztem el a mérést, mivel a passzív

értékről a CPM segítségével kaptam értéket)

Flexió – Ülve vizsgáltam, az ízületi szögmérő forgáspontját a laterális

epicondylusra tettem, a stabil szárat a femurral párhuzamosan, a mobil szárat a

lábszárral párhuzamosan helyeztem el. Majd megkértem a beteget hogy hajlítsa

térdét amennyire tudja.

Extensió – Az extensiót ülve vizsgáltam. Ízületi szögmérőt ugyan úgy helyeztem

fel, mint flexiókor, majd kértem a beteget, hogy nyújtsa ki a térdét.

Izomerő vizsgálata

Flexorok: 3-s értékű vizsgálattal kezdtem

3: ülve vizsgáltam, megkértem a beteget, hogy hajlítsa be a térdét teljes

mozgáspályán keresztül

4-5: kis- illetve nagy ellenállást adtam mozgás közben

2: nem tudja teljes mozgáspályán behajlítani a térdet

1: elmozdulás nem volt, csak rezdülést tapintottam

Extensorok: 3-as értékű vizsgálattal kezdtem

3: ülve vizsgáltam, megkértem a beteget, hogy nyújtsa ki a térdét teljes

mozgáspályán keresztül

4-5: kis- illetve nagy ellenállást adtam a mozgás közben

2: nem tudja teljes mozgáspályán kinyújtani a térdet

1: csak rezdülést tapintok, elmozdulást nem mértem

Funkcionális tesztek elvégzése

Vizsgáltam, hogy felülni, ülni tud-e, kapaszkodással vagy anélkül

Felállni tud-e, segédeszközzel vagy anélkül

Guggolni tud-e

Lépcsőn járni tud-e, használ-e hozzá segédeszközt

22

Járás vizsgálata

Sántít-e

Használ-e a járáshoz segédeszközt

Hány lépést tud megtenni pihenés nélkül

A műtétet követően minden beteg napi egyszeri passzív átmozgatáson is részt vett,

Continuous Passive Motion (CPM) gép segítségével. Használata után, sor került az

aktív gyógytornára. Napi tornánk vezetett aktív illetve aktív gyakorlatokból állt. A

tornákat a kórteremben végeztem, labda és thera-band szalag segítségével. Ha a beteg

állapota engedte, a torna végén járásgyakorlatokat is beiktattunk. A torna ideje

minden nap fél óra volt.

A kezelések végezte után, adatfeldolgozást végeztem. Excel táblázatban kiértékeltem

a kapott adatokat és diagramokat készítettem belőle. Majd összehasonlítottam a teljes

illetve a szánkó protézis műtét utáni adatokat és következtetéseket vontam le belőle.

23

5 Eredmények

A legtöbb betegemnél a túlsúly nagyban hozzájárult az arthrosis

kialakulásához. A teljes endoprotézist beültetettek közül (továbbiakban „A” csoport)

csupán 10% esik a normál BMI31 tartományába, 20%-uk túlsúlyos, 40%-uk I. fokú

elhízásban, 10%-uk II. fokú elhízásban, 15%-uk III. fokú elhízásban szenved. Szánkó

protézis beültetettekben (továbbiakban „B” csoport) egy beteg sem volt, aki normál

BMI-vel rendelkezne. 20%-uk túlsúlyos, 40%-uk I. fokú elhízott, 25%-uk II. fokú

elhízott. Foglalkozásukat tekintve, fizikai munkát végzőknél TEP beültetés volt a

gyakoribb, szellemi munkát végzőknél szánkóprotézis beültetés volt gyakoribb. A

kezelt betegek nagy százaléka hypertoniában szenved, 50%-uknál megfigyelhető

valamilyen gerincdeformitás, 35%-uk diabetes mellitus-ban is szenved. Mindkét fajta

protézis beültetés esetében 70%-uknál az ellenoldali térd is fájdalmas. 40%-uknál

már régebben megtörtént az ellenoldali végtagon a protézis beültetés, 20%-uknál már

tervezett a műtét.

5.1. Fájdalom kérdésre alkalmazott VAS skála eredménye

A műtét előtt a fájdalom mértéke mindkét csoportban 2 és 10 között volt. Az

átlagérték „A” csoport esetében 7,9, „B” csoport esetében 8,05 volt.

A műtét utáni első napon, az „A” csoportban 4,6 volt az átlagérték, „B” csoportnál

5,2 volt. A kezelés végére (10. nap), „A” csoport esetében 3,45, „B” csoport esetében

4,8 volt a fájdalom mértéke.

Visual Analóg Skála (VAS) eredménye a műtét megelőző eredményhez képest „A”

csoport esetében 43,7%-al, „B” csoport esetében 59,6%-al csökkent a kezelés végére.

31 http://www.webbeteg.hu/calc_testsuly

24

Összességében elmondható, hogy a két csoport között minimális különbségeket

mértem. A műtét utáni napokban a „B” csoportnál kicsivel nagyobb fájdalom szintre

panaszkodtak a betegeim.

Vizsgálati lapomban a fájdalom jelentkezésének idejére is kíváncsi voltam. A műtét

előtti napokban a betegek többsége állandó fájdalomra panaszkodott, míg műtét után

csak terhelésre, mozgásra jelentkezett.

1. ábra (n=40)

5.2 Megtekintéses és tapintásos vizsgálat eredménye

Duzzanat minden beteg esetében előfordult. Legtöbbször az egész térdízület

„bedagadt”, deformált volt.

Műtét előtt a betegek nagy részénél a mediális íz rész nyomás érzékeny volt. A

betegek kisebb százalékánál fordult elő crepitáció mozgatás közben.

Műtét előtti nap Műtét utáni első nap Műtét utáni 5. nap Műtét utáni 10. nap

TEP 7,9 4,6 3,85 3,45

Unicondyler 8,05 5,2 4,95 4,8

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Fájd

alo

m é

rték

e V

AS

skál

án

Műtéti napok

Fájdalom átlagértéke VAS skálán

TEP Unicondyler

25

Az operált végtagon a műtét előtt is nagyobb körfogatú volt a comb, mint az ép

oldalon. Műtét után viszont még nagyobb volt a duzzanat, ami a 10. nap végére napról

napra csökkent.

Mindkét fajta műtétre váró betegeim közül csupán 2-en voltak, akiknek végtagjukon

ugyan olyan hosszt mértem. Az arthrosis egyik tünete, hogy a kopás miatt az érintett

végtag rövidebbé válik. Betegeimnél 1-4 cm-es különbséget véltem felfedezni.

A műtétre váró betegek felénél genu varus térd deformitást figyeltem meg. Egy

esetben állapítottam meg genu valgus-t, a többi esetben nem találtam deformitást.

Ezeket a deformitásokat a műtét során korrigálták, így műtét után már nem voltak

megfigyelhetők.

5.3 Térd aktív mozgásterjedelmének vizsgálatának eredménye

Flexiós mozgásterjedelem

A műtét előtt mért flexiós értékek „A” csoport esetében, legkisebb 50°, a

legnagyobb 120° volt. Átlagértékük 94,65° volt. A műtét utáni első napon a legkisebb

mért érték 30° volt, a legnagyobb 80° volt. Átlagértékük 43,25°. A műtét utáni 5.

napon a legkisebb érték 35°, a legnagyobb 95° volt. Átlagértékük 66,1°. A betegek

hazatérését megelőző napon (10. nap), a legkisebb érték 55°, a legnagyobb 110° volt.

Átlagértékük 79,95°. Ezen értékek alapján kiderült, hogy a műtét utáni első nap értéke

84,86%-al nőtt a 10 nap alatt. Fontos megfigyelni még, hogy a műtét előtti adatokhoz

képest, csupán 15,53%-al csökkent a flexió mértéke a 10. napon mért értékekhez

képest.

A „B” csoportnak a műtét előtti flexiós mozgásterjedelem legkisebb értéke 92° volt,

a legnagyobb érték 120°. Átlagértékük 103,85°. Műtét utáni első napon a legkisebb

érték 31°, a legnagyobb 67° volt. Átlagértékük 44,4°. A műtét utáni 5. napon a

26

legkisebb érték 45°, a legnagyobb 90°. Átlagértékük 65,55° volt. Az utolsó vizsgálati

napon a legkisebb mért érték 50°, a legnagyobb 110° volt. Átlagértékük 81,6°. A

mért értékek alapján kiderül, hogy a műtét utáni első naphoz képest 83,78%-al nőtt a

flexió mértéke a 10. napig. A műtét előtti naphoz képest 21,43%-al csökkent a térd

flexiója a kórház elhagyásakor.

Műtét előtti napon, a „B” csoport átlagértéke majdnem 10°-al volt nagyobb, mint az

„A” csoporté, ez viszont a műtét utáni napokban nem volt megfigyelhető; műtét után

már mindkét csoportnál hasonló értékeket mértem.

2. ábra (n=40)

Extenziós mozgásterjedelem

Műtét előtt mért extenziós mozgásterjedelmek átlagértéke -5,85° az „A”

csoport tagjai közül. Legkisebb értéke -15°, legnagyobb értéke 0° volt. A műtét utáni

Műtét előtti napMűtét utáni első

napMűtét utáni 5. nap Műtét utáni 10. nap

TEP 94,65 43,25 66,1 79,95

Unicondyler 103 44,4 65,5 81,6

0

20

40

60

80

100

120

Flex

iós

mo

zgás

terj

edel

em

Műtéti napok

Flexiós mozgásterjedelem átlagértéke

TEP Unicondyler

27

1. napon a legkisebb mért érték -20°, a legnagyobb 0°. Az 5. napon ezek az értékek

egyre javultak, már csak 15°-os extenziós elmaradás volt a legnagyobb. A 10. napra,

a betegek többsége elérte a 0°-os extenziós értéket, egy esetben volt 10°-os

elmaradás. Az átlagértékek is napról-napra javultak; míg a műtét utáni 1. napon 10,2°

volt az elmaradás, az 5. napon már 5,7°, a 10. napon csupán 3,9° extenziós elmaradás

volt az átlag.

A „B” csoport körében kicsit rosszabb volt a helyzet. Műtét előtti napon 0-25° között

volt az extenziós elmaradás. Átlagértéke -8,85°. A műtét utáni 1. napon az értékek -

8° és – 30° közé estek. Átlagértékük -13,85°volt. Az 5. napon a legkisebb mért érték

-20°, a legnagyobb 0° volt. Átlagértékük 9,15°-os extenziós elmaradást mutatott. A

10. napon már 0° és -18° között voltak az értékek. A 10. napon átlagban 7,05°-os

elmaradást mértem.

Minden vizsgálati napon megfigyeltem, hogy a „B” csoportnál nagyobb volt az

extenziós elmaradás, mint az „A” csoportnál.

3. ábra (n=40)



TEP -5,85 -10,2 -5,7 -3,9

Unicondyler -8,85 -13,85 -9,15 -7,05

-16

-14

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

Exte

nzi

ós

mo

zgás

terj

edel

em

Műtéti napok

Extenziós mozgásterjedelem átlagértéke

TEP Unicondyler

28

5.4 Térd flexorok és extenzorok izomerejének vizsgálati eredménye

„A” csoportos betegeimnél 5-ös vagy 4-es izomerőt mértem műtét előtt. Műtét

utáni 1. napon a legkisebb mért érték 1-es, a legnagyobb 3-as izomerő volt. A 10.

napon minden betegem elérte a 3-as izomerő szintjét.

A „B” csoportba tartozó betegeim között a műtét előtti napon a legkisebb mért

eredmény 3-as izomerő volt, a legnagyobb 5-ös. A műtét utáni napon volt, akinél 1-

es izomerőt állapítottam meg és a legjobb eredmény a 3-as volt. A műtét utáni 10.

napon 3-4-es izomerő mértem.

A két csoport között minimális különbségek voltak. A betegeim műtét után napról

napra nagyobb erőkifejtésre voltak képesek, mindenki fejlődött az előző napi

eredményhez képest.

4. ábra (n=40)



TEP 4,3 2,6 2,95 3,3

Unicondyler 4,15 2,4 2,95 3,2

0

1

2

3

4

5

Izo

mer

ő

Műtéti napok

Térd izomerejének átlagértéke

TEP Unicondyler

29

5.5 Funkcionális vizsgálat eredménye

Műtét előtt betegeim közül mindenki tudott kapaszkodás nélkül ülni, állni

segédeszköz nélkül „A” csoport esetében 75%-uk, a „B” csoportban 95%-uk tudott.

Guggolni „A” csoportosok közül csupán 10%-uk, „B” csoportosoknál 50%-uk tudott.

Lépcsőn segédeszköz nélkül 60%-uk, segédeszközzel 20%-uk tudott és 20%-uk

egyáltalán nem tudta már használni a lépcsőt.

Műtét utáni 1. napon már minden betegem magától kiült az ágy szélére, állni „A”

csoportosok közül 20%-uk nem tudott, 35%-uk kerettel, kapaszkodva tudott megállni

és 45%-uk kapaszkodás nélkül tudott. „B” csoportos betegeim 25%-a tudott

kapaszkodás nélkül állni, 60%-uk segédeszközzel, 15%-uk nem tudott megállni.

Guggolni és lépcsőn járni műtét utáni első napon senki sem tudott.

Műtét utáni 5. napon, már minden betegem tudott kapaszkodva vagy kapaszkodás

nélkül állni, járni.

Műtét utáni 10. napon már mindenki tudott kapaszkodás nélkül állni, néhányan,

akiknek van lépcső otthonukban, már a lépcsőn járást is gyakorolták.

5.6 Járás vizsgálat eredménye

Műtét előtt a betegeknek több mint a fele nem használt segédeszközt; akik

használtak nagyobb részben botot, kisebb részben keretet használtak a járás

segítésére. Műtét utáni 1. napon a betegek 75%-ával már pár lépést sikerült megtenni,

ők keretet használtak segítségként. Az 5. napon már 95%-ukkal járógyakorlatokat

végeztünk. A 10. napon már mindenki tudott biztonságosan kerettel járni, kis

százalékuknál két bottal való járást is gyakoroltuk.

30

5.7 Continuous Passive Motion vizsgálat eredménye

A Continuous Passive Motion gép adatait minden műtét utáni napon

megfigyeltem. Az első napon mindkét fajta protézis beültetésnél 30-50°-os flexiós

mértéket értek el, a második napon az értékek 30°és 65°között alakultak. Műtét utáni

3. napon, TEP beültetetteknél 35-80° között, unicondyler protézis beültetésnél 35-

65° között. A 4. napon „A” csoportnál 40-85°, „B” csoportnál 45-70°. Az 5. napon

mindkét protézis fajtánál 45-95° közötti értékeket kaptam. A 6. illetve 7. napon is

hasonló eredményeket kaptam a két csoportnál, 55° és 100° közötti illetve 60° és 110°

közötti értékeket. A 8. napon már magasabb értékeket mértem az „A” csoportnál;

náluk 65° és 100° közöttieket, „B” csoportnál 60-105°-ot. A 9. napon 70-115°, illetve

65-110°-os értékeket mértem. Az utolsó kórházi napon már a betegeim többsége

elérte a 90-120°-os értékeket, viszont volt 5 olyan beteg, akinek az értéke 90° alá

esett; az „A” csoportnál 75° és 120° közti értékeket, a „B”-nél 76°-115°-os értékeket

mértem.

Összességében elmondható, hogy műtét utáni 4. napig, a „B” csoportnál mértem

nagyobb értékeket. A következő 2 napban hasonlóak voltak a két csoport értékei,

viszont a 7. kórházi naptól már az „A” csoportnál mértem nagyobb értékeket, de ez a

különbség elhanyagolható volt.

31

Kép32

5. ábra (n=40)

A betegeim közül csupán 1 fő nem ment rehabilitációs osztályra, ő otthonápolásban

részesült, a többiek mind rehabilitációs intézetben folytatták gyógyulásukat.

Összességében elmondható, hogy mind az unicondyler, mind a teljes felszínpótló

protézis beültetésre váróknál hasonló eredményeket kaptam, műtét előtt és műtét után

is.

32 http://www.medicalexpo.com/prod/rimec/product-69852-569157.html

1. nap 2. nap 3. nap 4. nap 5. nap 6. nap 7. nap 8. nap 9. nap 10. nap

TEP 33,25 41,25 48,5 56,75 64,25 70,5 77,25 84,25 90 96,25

Unicondyler 35,75 43,25 52,5 61 68 72,75 77,75 83,75 89,75 95

CP

M é

rték

ek

Műtéti napok

CPM értékek átlagértéke

TEP Unicondyler

32

6 Megbeszélés

Felvetésem az volt, hogy nők körében gyakrabban végeznek protézis

beültetést. Vizsgálatom eredménye alapján e hipotézisem igazolást nyert. Ugyanis az

„A” csoportnál a 20 főből 12 nő és 8 férfi volt. „B” csoportomnál a férfiak száma

még kevesebb; a 20 főből csupán 4 férfi és 16 nő volt. Tehát összesen az 5 és fél

hónap alatt több mint kétszer annyi nőn végeztek protézis beültetést, mint férfin.

Ennek oka, hogy nőkön a térdízületi kopás is gyakoribb így tehát a műtétet vállaló

betegeknek is a nagyobb része nő [1. hipotézis].

Az obezitással kapcsolatos hipotézisem szintén beigazolódott. Sajnálatos módon

mára már népbetegségnek számít az obezitás. Ez vizsgálatomból is kiderült; az „A”

csoportban résztvevők 90%-a szenved valamilyen szintű túlsúlyban, a „B”

csoportban ez a szám, megdöbbentő 100%. Véleményen szerint ehhez hozzájárul az

is, hogy a betegeim inaktív életet éltek, mivel térdfájdalmuk már akkora volt, hogy

nem tudtak teljes életet élni. Ugyanakkor az obezitás fokozott terhelést is ró a

teherviselő ízületekre, ami még inkább elősegíti az arthrosis kialakulását vagy

súlyosbodását [2. hipotézis].

Feltételezésem az volt, hogy csak 60 év felett végeznek protézis beültetést. Ezen

felvetésem megdőlt. Az „A” csoportban 3-an, a „B” csoportban 5 betegem 60 év

alatti. A legfiatalabb mindkét csoportban 55 éves volt. Vizsgálataim eredményei

igazolják, hogy mára már fiatalabb korban is jelentkezhet súlyos ízületi arthrosis.

Ennek oka a felnőtt korosztályra általánosan jellemző inaktív életmód illetve az előző

hipotézisem által alátámasztott túlsúly gyakorisága is [3. hipotézis].

Az ellenoldali térd fájdalmáról szóló hipotézisem igazolódott. Betegeim 70%-ánál az

ellenoldali térd is fájdalmas volt már a műtét előtt is. Ennek oka, hogy a műtétre váró

végtag már annyira fájdalmas volt, hogy próbálták tehermentesíteni, így több súlyt

kellett cipelnie az „ép” végtagnak, ahol egy idő után ugyan úgy beindultak a kopásos

elváltozások [4. hipotézis].

33

Az aktív mozgásterjedelem fokozatos növekedésével kapcsolatos felvetésem csak

részben igazolódott be, mivel a betegek többségénél napról-napra jelentős javulást

értünk el, de mégis akadt olyan, akiknek egy-egy nap a flexiós mozgásban romlást

véltem felfedezni. Ez betudható annak is, hogy nem mindenkinek ugyan akkora a

fájdalomküszöbe, esetleg azokon a vizsgálatokon nem viselte jól a fájdalmat és így

alakulhatott ki a rosszabb eredmény. Összességében viszont elmondható, hogy ahogy

az eredmények fejezetben is jól látszik, a mozgástartomány a betegeimnél

folyamatosan nőtt és ezáltal egyre motiváltabbak voltak arra, hogy minél többet

tornázzanak, hogy minél hamarabb tudják ellátni napi teendőiket és munkájukba

visszatérjenek [5. hipotézis].

A passzív mozgásterjedelem növekedésével kapcsolatos felvetésem igazolást nyert.

Nem volt olyan betegem, aki az előző napihoz képest nem tudott volna egy kicsivel

jobb eredményt elérni. Véleményem szerint, azért lett jobb az eredmény, mint az

aktív mozgásterjedelemnél, mivel a CPM gép első beállítása után, pár perc elteltével

betegeim nagy százaléka kérte, hogy állítsam feljebb a flexiós mozgástartományt.

Ennek oka, hogy a betegek meggyőződtek arról, hogy a kezelés nem jár fájdalommal

a megadott tartományban. A CPM gép használata fokozza az anyagcserét, fokozza az

ízület táplálkozását, gyorsítja a porc valamint az ízületi struktúrák gyógyulását. Ezen

felül megelőzi a környező izmok, inak, szalagok letapadását és megakadályozza az

ízületi merevséget. A legfontosabb, hogy mivel passzívan mozgatja a gép az ízületet,

így a fájdalomhatár is kitolódik, így hamarabb érünk el vele nagyobb

mozgásterjedelmet, mintha csak aktívan mozgatná a beteg térdízületét.

Az a felvetésem, hogy minden betegem eléri a passzív 90°-os flexiót a 10. nap végére,

megdőlt. Az eredmények fejezetből kiderül, hogy az „A” csoportban 8 betegem nem

érte el a passzív 90°-os térdflexiót, a „B” csoportban 6 beteg. Viszont szerencsére

többen is voltak, akik a 10. napon már a beállítható maximális 120°-ot is elérték [6.

hipotézis].

A teljes endoprotézis illetve az unicondyler protézis beültetése után elért aktív

mozgásterjedelem különbségéről szóló felvetésem beigazolódott. A TEP

beültetetteknél csupán 12 ember érte el a 90°-os flexiót a 10. napon, még unicondyler

34

protézis beültetése után 10 ember már az 5. napon elérte ezt a fokú aktív flexiót.

Ennek oka, hogy bár mindkét fajta protézis beültetése igen nagy műtétnek számít, de

talán a teljes felszínpótlás jobban megviseli a szervezetet. Ilyenkor egy nagyobb

felszínt rezekálnak le a csontból, így nagyobb terület az, aminek be kell gyógyulni,

ezáltal fájdalmasabb és nehezebb is lesz a műtét utáni rehabilitáció. [7. hipotézis].

Felvetésem az volt, hogy minden betegem járóképes lesz a műtét utáni 10. napra. Ez

a felvetésem igazolást nyert. Szerencsére nem volt olyan betegem, aki a műtét utáni

10. napra legalább pár lépést nem lett volna képes megtenni, sőt legtöbbjük, már a

műtét utáni 5. napon is képes volt felügyelet nélkül, kerettel kimenni mosdóra, vagy

a folyosóra kicsit sétálni. Ez köszönhető a napi 2 mozgásterápiának, ahol a járáshoz

szükséges izmokat erősítettük és az ízületi mozgástartományt növeltük, köszönhető a

mindennapi CPM gép használatának, illetve köszönhető annak is, hogy a műtét után

egyre kisebb lett fájdalmuk a betegeknek ezáltal akaraterejük és kitartásuk is nőtt.

Összességében köszönhető annak, hogy az ízület terhelhetősége javult, ezáltal

járáskészségük is fejlődött [8. hipotézis].

Utolsó feltételezésem, miszerint minden betegem kórházi körülmények között

folytatja rehabilitációját a 10. nap után is, nem nyert igazolást. Egy betegem az

otthonápolást választotta a kórházi helyett. Véleményem szerint, egy ilyen

beavatkozás után kevés a 10 napos kórházi ellátás. A rehabilitációs osztályon tovább

folytatódik a gyógytorna, ott tudja használni a CPM gépet, ami kutatásomból kiderült,

hogy nagyon hasznos lenne, mivel a mozgástartományt tovább tudnánk fokozni,

illetve az orvosi és szakápolói jelenlét is nagyon fontos, hiszen bármi kérdésük,

problémájuk akad a betegeknek, a kórházban rögtön megtalálják a hozzá értő

szakembert, hogy kérdésükre választ kapjanak. Mindemellett a betegek a beutazási

nehézségeket is elkerülhetik [9. hipotézis].

35

7 Összefoglalás

Szakdolgozatommal kapcsolatos méréseimet és kezeléseimet térdprotézis

beültetésen átesett betegeken végeztem. Kutatásomat 5 és fél hónapig végeztem az

egri kórházban; ezalatt az idő alatt összesen 160 vizsgálatot és 400 kezelést végeztem

el.

A 10 napos megfigyelésem és kezelésem alatt mindkét csoportnál javult az aktív és

passzív mozgásterjedelem, az izomerő nőtt, a fájdalom csökkent, az alsó végtag

terhelhetősége nőtt és az önellátási képesség napról-napra javult.

Az osztályon lévő gyógytornásszal együtt a betegeim napi két kezelésben részesültek,

plusz napi egyszer a Continuous Passive Motion gép alkalmazása is mindenkinél

sorra került. Úgy gondolom, ez nagyban hozzájárult betegeim gyógyulásához. Persze

az Ő hozzáállásuk is nagyon fontos volt, akaraterejük és kitartásuk példaértékű volt.

A nagy fájdalmak ellenére, mindig szívesen vártak, hogy további egy gyógytornával

kiegészítsem kezelésüket.

Hatalmas tapasztalatot szereztem a kutatásom alatt, amit hasznosítani tudok majd a

jövőbeni szakmámban. Jó volt betekintést nyerni a kórházi életbe, megélni milyen

lesz majd gyógytornászként dolgozni. Ez a pár hónap újabb megerősítést adott, hogy

ez az a szakma, amivel szeretnék foglalkozni, hiszen nagyon jó volt látni, hogy

betegeim napról-napra egyre ügyesebbek, egyre több lépést tudnak önállóan

megtenni és a sok évnyi fájdalom és szenvedés után végre életminőségük javuljon és

a napi teendőiket el tudják látni.

36

8 Szakirodalom

Szendrődi Miklós - Ortopédia (Semmelweis Kiadó Budapest, 2009)

Glauber Andor- Az ortopaedia tankönyve (Medicina Könyvkiadó Budapest,

1965)

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja; Térdarthrosis (arthrosis

deformans genus) Készítette: Az Ortopédiai Szakmai Kollégium,2009

Különlenyomat a Magyar Traumatológia, Orhopaedia és Helyreállító Sebészet

című folyóiratból

Tarsoly Emil- Mészáros Tamás- Funkcionális anatómia (Medicina Könyvkiadó

Budapest,2011)

Dr. Bálint Géza – Arthrózis, ízületi porckopás (SpringMed Kiadó Budapest,

2008)

John Murtagh – Betegoktatás (Medicina Kiadó Budapest,1999)

Országos Gerincgyógyászati Központ - Műtéti tájékoztató – Térdprotézis

beültetése

A gonarthrosis modern endoprotetikai kezelése különös tekintettel a

patelloofemoralis ízületre és a szövődményekre (Doktori értekezés, Dr. Than

Péter, 2000)

Bács-Kiskun Megyei Kórház Ortopéd Osztály- Térdathroscopia

http://www.endoprotezis.hu/index.php/kapcsolatok/2-uncategorised/23-terd-

protezis-felszinpotlo

http://www.medimix.hu/cikk.php?cid=547

http://www.webbeteg.hu/calc_testsuly


http://www.endoprotezis.hu/index.php/kapcsolatok/2-uncategorised/23-terd-protezis-felszinpotlo

http://www.endoprotezis.hu/index.php/kapcsolatok/2-uncategorised/23-terd-protezis-felszinpotlo

http://www.medimix.hu/cikk.php?cid=547

http://www.webbeteg.hu/calc_testsuly

37

9 Mellékletek

1. számú melléklet

Vizsgálati lap

Beteg sorszáma: ................................... Beteg neme: férfi / nő

Testsúly: ............................................... Testmagasság: ................................

Születési ideje: ..................................... Foglalkozása: ................................

Tünetek kezdete: .................................. Műtéti technika: ...........................

Kétoldaliság:

Van Műtve Nincs

Műtét oka:

Arthrosis

Egyéb: ...............................

Társ betegségek:

Hypertonia

Diabetes mellitus

Egyéb: ...............................

Fájdalom:

értéke VAS skálán

jellege:

állandó időszakos

éjszakai

indítási

terhelési

mozgás közbeni

38

Inspekciós, palpációs lelet:

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

................................................

Körfogat mérés:

Jobb oldal: ......................................... Bal oldal: .........................................

Végtaghossz:

Jobb oldal: ......................................... Bal oldal: .........................................

Tengelyeltérés:

Van Nincs

Genu varum: ...................................... Genu valgum: ..................................

Aktív ízületi mozgáspálya mérés:

flexio: .......................................................

extesio:.....................................................

Izomerő tesztek: fájdalmas fájdalmatlan

Térd extenzorok ......................................

Térd flexorok ......................................

39

Funkcionális tesztek:

igen nem segítséggel segédeszközzel

ülés

felállás

guggolás

lépcsőn járás

Járáskép:

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

.................................................................................................................

Continuous Passive Motion értékek:

1. nap: .........................................

2. nap: .........................................

3. nap: .........................................

4. nap: .........................................

5. nap: .........................................

6. nap: ........................................

7. nap: ........................................

8. nap: ........................................

9. nap: ........................................

10. nap: ......................................

40


BELEEGYEZŐ NYILATKOZAT

Alulírott…………………………………………………….. büntető jogi felelősségem

tudatában kijelentem, hogy hozzájárulok ahhoz, hogy Kiss Viktória IV. éves

gyógytornász hallgató a személyes adataimat anonim módon felhasználja a

szakdolgozatáshoz és vállalom, hogy kezeléseit elvégezhesse.

2015, Eger

............................... ................................

Beteg aláírása Kezelő aláírása

41


Összesített táblázat a vizsgálati eredményekről

TEP

beültettek

Életkor BMI

55 35,4

75 31,6

68 35,5

57 40,1

81 24,2

77 32

67 35,3

66 44,9

77 32,3

67 33,1

77 29,4

70 28,3

58 34,6

77 29,4

65 40,8

76 30,1

76 43,3

61 24,2

60 28,9

65 35,6

Átlaguk: 68,75 33,45

Unicondyler

beültettek

Életkor BMI

59 38,7

75 37,6

64 36,6

66 38,1

60 33,7

84 28,1

57 36,7

55 34,1

66 29,7

60 32,5

57 31,2

59 28,7

65 34,6

75 25,5

75 30

66 32,9

82 29,8

61 48,3

64 40,9

71 39,1

Átlaguk: 66,05 34,34

42

Fájdalom

mértéke

VAS skálán

TEP beültetettek

Műtét előtti nap 1. nap 5. nap 10. nap

10 0 6 5

7 6 4 4

10 5 7 5

10 6 5 4

9 3 1 1

10 5 2 2

8 4 5 5

5 5 4 4

8 6 4 4

9 5 7 4

10 8 3 4

10 2 3 2

7 1 3 2

7 6 0 1

3 5 2 4

8 5 6 4

8 5 2 2

8 5 4 5

2 8 6 3

9 2 3 4

Átlaguk 7,9 4,6 3,85 3,45

Fájdalom

mértéke

VAS skálán

Unicondyler

beültetettek


8 7 3 3

2 8 6 4

10 10 10 8

8 3 2 3

7 3 3 3

7 5 0 3

10 4 8 7

8 5 6 6

9 5 6 7

9 5 6 6

9 5 6 7

10 5 6 6

7 8 6 3

8 5 4 9

8 5 4 5

10 8 5 5

8 2 2 0

5 3 9 3

8 3 3 3

10 5 4 5

Átlaguk 8,05 5,2 4,95 4,8

43

Flexiós

mozgáspálya

értéke

TEP

beültetettek


95 45 75 85

98 42 65 85

100 30 55 75

90 30 70 85

95 80 95 95

85 20 67 80

95 30 70 87

98 32 70 85

85 45 55 65

50 40 60 65

120 40 45 55

64 45 35 56

115 40 90 110

97 30 50 70

110 45 70 95

100 68 75 81

95 30 55 65

99 65 82 93

120 78 78 87

82 30 60 80

Átlaguk 94,65 43,25 66,1 79,95

Flexiós

mozgáspálya

értéke

Unicondyler

beültetettek


120 43 72 98

110 40 60 78

92 30 52 72

110 45 90 110

92 31 72 87

108 42 73 87

110 35 45 68

110 38 45 63

110 60 55 70

92 35 70 78

110 65 73 80

85 45 55 75

110 55 83 90

90 35 52 65

110 30 72 83

95 35 55 50

110 67 80 90

110 52 65 80

95 65 80 103

108 40 62 105

Átlaguk 103,85 44,4 65,55 81,6

44

Extenziós

mozgáspálya

értéke

Unicondyler

beültetettek


-5 -10 -8 -5

-8 -8 -5 -6

-12 -30 -20 -18

-8 -8 -10 -7

-15 -15 -5 -3

-8 -13 -10 -5

-15 -20 -8 -6

-8 -5 -4 -3

-25 -23 -20 -15

-10 -20 -10 -7

0 -10 -10 -10

0 -10 -10 -8

-15 -20 -15 -8

-5 -8 -5 -5

-5 -10 0 0

-5 -10 -8 -7

0 -10 -7 -3

-15 -12 -8 -8

0 -15 -10 -15

-18 -20 -10 -2

Átlaguk -8,85 -13,85 -9,15 -7,05

Extenziós

mozgáspálya

értéke

TEP

beültetettek


0 -10 -5 -3

0 -3 0 0

0 -5 0 0

-5 -5 0 0

-13 0 0 0

-5 -10 0 0

-15 -15 -10 -5

-8 -8 -5 -3

-5 -10 -5 -3

0 -10 -8 -7

0 -10 -10 -5

-28 -20 -10 -8

0 -20 -8 -5

-5 -10 -10 -8

0 -10 -10 -10

-2 -5 -3 -3

-8 -15 -5 -5

-2 0 0 0

-8 -20 -10 -3

-13 -18 -15 -10

Átlaguk -5,85 -10,2 -5,7 -3,9

45

Térd

flexorok

izomereje

TEP

beültetettek


5 3 3 3

4 2 3 3

4 2 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 4

4 3 3 3

4 2 3 3

4 2 3 3

4 3 3 3

5 2 3 3

5 3 3 4

4 2 3 4

4 3 2 3

4 3 3 4

4 3 3 4

4 1 3 3

5 3 3 3

5 3 3 3

5 3 3 4

Átlaguk 4,3 2,6 2,95 3,3

Térd

flexorok

izomereje

Unicondyler

beültetettek


5 2 3 3

5 2 3 3

3 1 2 3

5 3 3 4

4 2 3 3

4 2 3 3

4 3 3 3

4 2 3 3

4 3 3 3

4 2 3 3

4 3 3 3

4 3 3 4

4 2 3 3

4 3 3 3

4 2 3 3

4 2 3 3

5 3 3 4

4 3 3 3

4 3 3 3

4 2 3 4

Átlaguk 4,15 2,4 2,95 3,2

46

Térd

extenzorok

izomereje

TEP

beültetettek


5 3 3 3

4 2 3 3

4 2 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 4

4 3 3 3

4 2 3 3

4 2 3 3

4 3 3 3

5 2 3 3

5 3 3 4

4 2 3 4

4 3 2 3

4 3 3 4

4 3 3 4

4 1 3 3

5 3 3 3

5 3 3 3

5 3 3 4

Átlaguk 4,3 2,6 2,95 3,3

Térd

extenzorok

izomereje

Unicondyler

beültetettek


5 2 3 3

5 2 3 3

3 1 2 3

5 3 3 4

4 2 3 3

4 2 3 3

4 3 3 3

4 2 3 3

4 3 3 3

4 2 3 3

4 3 3 3

4 3 3 4

4 2 3 3

4 3 2 3

4 2 3 3

4 2 3 3

5 3 3 4

4 3 3 3

4 3 3 3

4 2 3 4

Átlaguk 4,15 2,6 2,95 3,3

47

CPM értékek

TEP beültetettek


30 35 45 55 65 70 75 80 90 90

30 45 55 65 70 75 85 90 95 100

30 30 35 40 45 55 60 65 70 80

30 35 40 55 70 75 80 90 95 105

40 65 80 85 90 95 100 105 110 120

30 40 45 50 60 65 75 80 90 90

35 40 45 50 60 65 75 85 90 90

30 35 40 50 60 65 75 85 90 100

40 45 50 55 60 65 70 80 90 95

30 35 50 60 70 75 80 85 90 95

30 35 45 50 60 65 70 75 80 85

35 40 45 50 50 55 60 65 70 75

45 55 65 80 95 100 105 110 115 120

30 30 35 40 40 55 60 75 80 90

30 40 45 50 55 65 75 85 95 110

30 45 55 65 75 80 90 95 100 110

30 40 45 55 60 65 70 75 75 80

35 40 40 50 55 65 70 80 85 95

45 55 65 75 80 85 90 95 100 100

30 40 45 55 65 70 80 85 90 95

Átlaguk 33,25 41,25 48,50 56,75 64,25 70,50 77,25 84,25 90,00 96,25

48

CPM értékek

Unicondyler

beültetettek


35 45 55 60 75 80 90 95 100 110

30 40 60 65 70 75 80 90 95 100

30 30 35 45 50 55 60 65 75 80

45 50 70 90 95 95 100 105 110 110

30 40 50 60 70 75 80 90 95 95

40 50 60 70 75 80 85 90 95 100

35 40 45 55 50 55 55 60 65 70

30 40 45 55 55 55 60 65 65 70

30 40 45 55 60 65 70 75 85 90

30 35 45 55 65 75 80 85 90 95

30 35 45 55 60 65 75 85 95 100

35 45 50 55 60 65 70 75 85 95

35 45 55 65 75 85 85 90 95 100

35 40 45 55 60 65 65 70 75 80

30 40 55 65 75 80 85 95 100 110

40 50 65 65 70 75 80 90 95 100

50 60 65 70 85 90 95 100 105 110

40 45 50 55 60 60 65 70 75 75

35 40 50 60 75 80 85 85 90 95

50 55 60 65 75 80 90 95 105 115

Átlaguk 35,75 43,25 52,5 61 68 72,75 77,75 83,75 89,75 95

a t - midra.uni-miskolc.hu

Documents