1

Tartalomjegyzék

Bevezetés ...........................................................................................................................................2

1.A korrupciós bűncselekmények történelmi előzményei.....................................................................4

2. A korrupció fogalma .......................................................................................................................6

2.1 A korrupció definícióról általában .............................................................................................6

2.2 A korrupció normatív fogalma ..................................................................................................8

2.3 A korrupció elvi modelljei ....................................................................................................... 10

3. Vesztegetés a nemzetközi instrumentumok tükrében ..................................................................... 11

3.1 A nemzetközi egyezmények jelentősége .................................................................................. 11

3.2 Az egyes nemzetközi dokumentumok ...................................................................................... 12

3.3 Konklúziók, következtetések ................................................................................................... 19

4. A vesztegetés hatályos magyar szabályozása ................................................................................. 22

4.1. A szabályozás rendszere ......................................................................................................... 22

4.2 A vesztegetés tényállása .......................................................................................................... 23

4.3 Passzív hivatali vesztegetés ..................................................................................................... 24

4.4 Aktív hivatali vesztegetés ........................................................................................................ 31

4.5 A passzív gazdasági vesztegetés .............................................................................................. 35

4.6 Aktív gazdasági vesztegetés ..................................................................................................... 39

4.7 Hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés ............................................................................... 40

4.8. Vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban ................................................................................. 41

4.9 Az új Btk. változásai, novumai.................................................................................................. 43

5. A vagyongazdálkodással összefüggő korrupció ............................................................................. 46

6. A korrupció megelőzésének eszköztára ......................................................................................... 48

6.1. A korrupció elleni küzdelem büntetőjogi eszközei .................................................................. 48

6.2. A korrupció elleni küzdelem büntetőjogon kívüli eszközei ...................................................... 49

Összegzés ......................................................................................................................................... 52

Irodalomjegyzék ............................................................................................................................... 55

2

Bevezetés

A dolgozatom célja, a korrupciós bűncselekmények részletes anyagi büntetőjogi

feltárása. Az ENYÜBS1 adatai alapján 2009-ben 963, 2010-ben a 447 186 regisztrált összes

bűncselekményből 481, 2011-ben pedig 740 darab2 korrupciós cselekményt követtek el. Az

olvasóban rögtön felmerül a kérdés, hogy ha az összes bűncselekményhez képest ilyen

„csekély” arányban jelenik meg a korrupció, akkor miért van szükség egy átfogó dolgozat

elkészítéséhez. A választ a látens bűnözés, azaz a felderítetlen, vagyis a hatóság tudomására

nem jutott cselekmények adják meg. „A korrupciós bűncselekmények jóval nagyobb számban

fordulnak elő hazánkban (is) mint amit a számok mutatnak. Ennek az eltérésnek pedig a

látencia az oka, vagyis az, hogy e cselekmények nagyon nagy számban rejtve maradnak a

hatóságok előtt, így értelemszerűen nem jelennek meg a statisztikai adatokban sem.”3

Tanulmányában Sinku Pál ugyanerre a tényre hívja fel a figyelmet! „E bűncselekmények

köztudottan éppen rejtettségük miatt a legnehezebben nyomozható és bizonyítható

bűncselekmények közé tartoznak.”4 A statisztikákban megjelenő csekély számú korrupciós

elkövetések tehát megtévesztőek lehetnek, és azt mondhatjuk, hogy valójában a korrupció

tömegesen fordul elő mindennapjainkban, ezért a korrupció vizsgálatának létjogosultsága

megkérdőjelezhetetlen. „A korrupció világjelenség”5 Ráadásul, „az Eurobarométer egyik friss

felmérése szerint az EU tagországaiban átlagban a válaszolók 75 százaléka komoly

problémának tartja a korrupciót”.6

A dolgozat első fejezetben az érdekérvényesítés lehetséges eszközeinek a bemutatására

kerül sor, valamint annak ismertetésére, hogy a történelmi fejlődés melyik szintjén jelent

először a korrupció legklasszikusabb formája a vesztegetés.

1 Egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika 2 2011-ben a hatóságok tudomására jutott korrupciós bűncselekmények 54 százalékkal nőttek a 2010-es

adatokhoz képest. A korrupciós bűncselekmények többsége vesztegetés (676) és jóval kisebb arányban

befolyással üzérkedés (64) 3 Madai Sándor: A költségvetési szervek vagyongazdálkodásával kapcsolatosa korrupciós bűncselekmények

Magyarországon. összefüggések a költségvetési szervek körében felmért korrupciós kockázati tényezőkkel In:

Szente Zoltán (szerk.): Elemzések a közszféra korrupciós kockázatairól, gyűjteményes tanulmánykötet a 2011.

évi integritás felmérés adataiból, ÁROP-1.2.4-09-2009-0002.sz kiemelt európai uniós projekt, 68.old. 4 Sinku Pál: Az ügyészi szervezet tevékenysége a korrupcióellenes küzdelemben, Belügyi Szemle, 2003, 9. szám

58.old 5 Hankó Faragó Miklós: Törvényhozás a korrupció ellen-összhangban az Európai Unióval, Belügyi Szemle,

2003, 9. szám, 14. old 6 Hajas Barnabás – Szabó Máté: Itt a piros, hol a piros? Avagy-hogy is küzdünk Magyarországon 20 éve a

korrupció ellen? Rendészet és emberi jogok, 2011. 2. szám, 82.old.

3

A második fejezetben a korrupció, mint fogalmom ismérveinek és jellemzőinek

valamint három e témára vonatkozó alapfogalom, a közélet tisztasága elleni

bűncselekmények, a korrupciós bűncselekmények és a vesztegetés egymáshoz való

viszonyának a megadására vállalkozok.

A dolgozat harmadik fejezetében a korrupció elleni küzdelem jegyében megszületett

legfontosabb nemzetközi konvenciók rendelkezéseit ismertetem és ezen, szabályokból

következtetéseket fogok megállapítani a büntetőjogi szabályozás fejlődési tendenciáira.

Világosan ki fog rajzolódni, hogy az egyes nemzetközi instrumentumok7 hogyan járultak

hozzá a korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tételéhez valamint az államok közötti egyre

szorosabb együttműködéshez.

A negyedik fejezetben a hatályos büntető törvénykönyv korrupciós tényállásainak

átfogó, részletes elemzésére kerül sor. Ki fogok térni arra, hogy a közeljövőben várhatóan

hatályba lépő új büntető törvénykönyv milyen új változásokat fog hozni, azok előrelépést

vagy visszalépést jelentenek-e a mostani szabályozáshoz képest, illetve, hogy a magyar

jogalkotó mennyire veszi figyelembe a hazai rendelkezések megalkotása során a nemzetközi

sztenderdeket valamint a Magyarországra vonatkozó nemzetközi kritikákat. A tényállásokkal

kapcsolatban a saját de lege ferenda javaslataimat is megfogalmazom.

Az ötödik fejezetben az Állami Számvevőszék Integritás Projekt8 néhány

megállapítását ismertetem különös tekintettel a költségvetési szervek vagyon gazdálkodása és

a korrupció összefüggéseire.

A hatodik fejezetben a korrupció visszaszorítására szolgáló eszközöket térképezem fel.

Előre bocsátom, hogy bár a dolgozatom tisztán anyagi büntetőjogi megközelítésű, de a

dolgozat ezen részénél a büntetőjogi eszköztáron kívüli lehetőségeket is felvázolok.

Végül a dolgozatom összegzésére kerül sor, ahol összefoglaló jelleggel tárom az

olvasó elé, hogy a dolgozatom megállapításai milyen új, hasznos információkat továbbítanak.

7 Hazánk számos európai uniós és nemzetközi egyezmény részese, amelyek mind a korrupció elleni fellépés

sikeresebbé tételét tűzték ki zászlajukra. Megjegyzem, az már más kérdés, hogy hazánk mennyiben tesz eleget

ezeknek a kötelezettségeknek. A Transparency International jelentése alapján azonban ez is ki fog derülni a

dolgozatból. 8 ÁROP-1.2.4-09-2009-0002.sz. európai uniós kiemelt projekt 2012-ben megjelent hármas tanulmánykötete

alapján.

4

1.A korrupciós bűncselekmények történelmi előzményei

Már a legelső megalakult társadalmakban megjelentek a közérdek mellett az egyén

illetve a társadalmakon belüli kisebb-nagyobb közösségek, csoportok saját magánérdekei. A

történelem különböző szintjein másak voltak a társadalmi berendezkedések, az emberek

szükségletei, de valamennyi korszakra megállapítható, hogy az egyének, a csoportok

megpróbálták közvetíteni érdekeiket a közhatalommal rendelkező döntést hozók irányába

saját boldogulásuk reményében. Már az ókori Rómában megjelentek az érdekérvényesítés

különböző formái, amelyek azóta is fennmaradtak és tulajdonképpen a mai modern

társadalmakban is ezek az alapvető érdekérvényesítési eszközeink.

Alapvetően négy eszközről van szó, amelyeket két csoportba oszthatunk a jogi sorsát

tekintve. Ezek az eszközök a következők: petíciós jog, protekció, befolyással üzérkedés,

vesztegetés.9 Az ókori Rómában az első kettő formát legálisnak tekintették, a második kettő

forma azonban már itt is illegálisnak minősült és valamilyen jogi következményt írtak elő az

uralkodók.10

A petíciós jog nem más, mint kérvény, kérelem benyújtása az illetékes állami szervhez,

ezzel közvetítve az egyén vagy egy csoport érdekét. Az ókori államokban az egyes

települések így tudták hatékonyan érvényesíteni igényeiket az uralkodóknál.

A protekció nem más, mint egy olyan személynek az ajánlólevele, támogatása, aki a

döntést hozóra valamilyen okból kifolyólag befolyással van. Például amikor egy befolyásos

személy dicséri az ajánlott személyt.

Témánk szempontjából sokkal nagyobb jelentősége van a befolyással üzérkedésnek,

ami az ókori államoktól kezdve a mai modern társadalmakig illegálisnak tekintendő.

Befolyással üzérkedést az követi el, aki arra hivatkozik, hogy ő valamely hivatalos személyt

befolyásol, a hivatalos személy döntésére hatással lehet és erre tekintettel jogtalan előnyt kér

vagy elfogad a maga vagy más személy részére. A befolyással üzérkedés tulajdonképpen

9 Sáry Pál: Az érdekérvényesítés leggyakoribb formái az ókori Rómában. In: Csemáné Dr. Váradi Erika (szerk.):

Az érdekérvényesítés legális és illegális eszközei. Miskolci Jogtudományi Műhely 5., Bíbor Kiadó, Miskolc,

2009, 11.old. 10 A hatályos büntetőjog szintén az utolsó kettőt tekinti kriminálisnak, míg a petíciós jog és a protekció nem

került be a büntetőjog hatókörébe. A petíciós jog nem hogy nem tiltott, hanem alkotmányos alapjog is! Európai

Uniós szinten is biztosított a petíciós jog gyakorlása, például többek között az Európai Parlamenthez lehet ilyen

kérvényt benyújtani.

5

közvetett vesztegetésnek tekintendő, amelyben három szereplő van. A hivatalos személy, akit

befolyásolnak, a befolyással üzérkedő, aki, elhiteti, hogy egy szavába kerül és bármit el tud

intézni, ezért viszont megfelelő kompenzációra tart igényt, és az „ügyletkötő”, akinek a

cselekménye sem az ókorban sem a mai büntetőjogban nem büntetendő.11

„A befolyással

üzérkedés Rómában is büntetendő cselekménynek számított, az üzérkedővel való ügyletkötés

viszont- a mai szabályozáshoz hasonlóan- nem minősült bűncselekménynek.12

A vesztegetés, mint érdekérvényesítési eszköz abszolút tiltott cselekménynek minősült

már az ókori társadalmakban és a mai modern világunkban egyaránt. Bár törvényekben

tiltották a vesztegetést,13

a rendelkezésre álló forrásokból arra lehet következtetni, hogy

Rómában sajnálatos módon igen elterjedt cselekmény volt. Nagy számban fordultak elő a

választási vesztegetések, a hivatalok viseléséért is pénzt kértek, de különböző kitüntetéseket,

méltóságokat is lehetett vásárolni. Azt mondhatjuk, hogy a vesztegetés a középkorban is

elterjedt volt, sőt még az egyházak szervezetét sem kerültek meg.

A vesztegetés és a befolyással üzérkedés tekinthető a klasszikus korrupciós

bűncselekményeknek, de a hivatali visszaélést is ide soroljuk. Ezek a cselekmények mai napig

nagy számban fordulnak elő. Jellemző tendencia, az elmúlt évtizedek magyar statisztikai

adatok alapján, hogy a felderített korrupciós bűncselekmények nagyobb hányadát a

vesztegetés teszi ki, és a befolyással üzérkedés csak kisebb arányban jelenik meg.14

Vagyis megállapítom, hogy a korrupció minden történelmi korszakban megtalálható

jelenség volt. „A korrupció már a korai, ókori társadalmakban létezett, akkori megjelenési

formájában főként a köztisztviselők hatalomgyakorlását érintette a közügyek intézésben”.15

Az ókorból számos konkrét jogeset, de mitológiai szinten is – lásd az alma ügy a görög

mitológiában – említhetünk példát, az újkorból a Panama – botrányt, ma pedig a médiából

sorra hozhatjuk fel az újabb és újabb korrupciós cselekményeket.

11 Ugyanakkor a magyar Btk. 2012. január elsejétől büntetni rendeli ezt a cselekményt is! 12

Sáry Pál: Az érdekérvényesítés leggyakoribb formái az ókori Rómában. In: Csemáné Dr. Váradi Erika

(szerk.): Az érdekérvényesítés legális és illegális eszközei. Miskolci Jogtudományi Műhely 5., Bíbor Kiadó,

Miskolc, 2009, 16.old. 13 És nem csak Rómában, hanem lásd például Manu király, Asóka, Hammurabbi törvényei, de magyar példák is

felhozhatóak úgy mint, Szent István, Szent László, Ulászló dekrétumai, Werbőczy Tripartituma. 14 2010-ben 481 korrupciós cselekményt regisztráltak, ebből 375 vesztegetés, és 105 befolyással üzérkedés miatt

indult büntetőeljárás. 15

Bíró Gyula: Kriminalisztika, Debreceni Egyetem ÁJK, Lícium – ART Könyvkiadó Kft. Debrecen 2010,

267.old.

6

2. A korrupció fogalma

2.1 A korrupció definícióról általában

A korrupció fogalmának megadásával több társadalomtudomány is foglalkozik,

számos megközelítésből úgy, mint nyelvtani, szociológiai, politikatudományi, pszichológiai,

közgazdaságtudományi, kriminológiai megadható a fogalom. „A korrupciót, a filozófusok

mellett a jogtudomány, a bűnügyi tudományok, a közgazdaságtudomány, a szociológia, a

politológia, a történettudomány stb. művelői is definiálják és értékelik.”16

Büntetőjogi

szempontból a fogalom meghatározása már sokkal problematikusabb.

Azt leszögezhetjük, hogy a korrupció fogalmára nem fogunk találni egy mindenki álta l

egységesen elfogadott definíciót, nincs egy örök dokumentum, amely meghatározza azt.

„Mivel nincs rá nemzetközi konszenzussal elfogadott definíció, a korrupció ún.

zsákfogalom.”17

Nyelvtanilag latin eredetű corruptus szóból származik ez a kifejezés a

magyar nyelvben, ami annyit tesz, rombolni, omlani, meghamisítani, rontani. „A korrupció

kifejezés a latin corruptio szóból ered.”18

Számos szerző tollából megfogalmazásra került a korrupció definíciója, melyek

részletes ismertetésére nem kívánok kitérni, ugyanis ha megemlítem például Gombár Csaba

korrupció fogalmát, miszerint a korrupció közrossz, vagy az ENSZ és a Transparency

International fogalmát, miszerint a korrupció a rábízott hatalommal való visszaélés egyéni

haszonszerzés végett, akkor véleményem szerint azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a

korrupció, mint fogalom a büntetőjogász és a büntetőjog számára túl tág és szubjektív. Túl tág

azért, mert nem csak arra használjuk a fogalmat, amit a pozitív jog meghatároz, hanem

mindarra, ami etikailag és morálisan is elítélendőnek tart a társadalom többsége. A népszerű

fogalom használata, nem követeli meg azt, hogy a korruptnak nevezett cselekmény illegális

legyen, elég az, ha a fogalmat használó a korruptnak nevezett cselekményt erkölcstelennek,

etikátlannak tartja. Egy ilyen figyelmeztetés felismerése annak, hogy a korrupció fogalma

16 Andrássy György: A korrupcióról etikai megközelítésben In: Gál István László, Hornyák Szabolcs (Szerk.)

Tanulmányok Dr. Földvári József professzor 80. születésnapja tiszteletére, Pte –Ájk, 2006, 9. old. 17 Báger Gusztáv: A korrupció fogalma, modelljei, valamint a megismerésével kapcsolatos nehézségek, In:

integritás és korrupció elméleti és közvélemény kutatási tanulmányok, Árop-1.2.4.-09-2009-0002.sz. európai

uniós kiemelt projekt, 10. old 18 Javaslatok a korrupciós kockázatok kezelésére, kockázatkezelési és ellenőrzési módszertan, Árop-1.2.4-09-

2009-0002 sz. európai uniós kiemelt projekt. 12. old.

7

többet jelent, mint amit a pozitív jog ekként minősít. Ezért a dolgozatom szempontjából a

fogalmat le kell szűkítenünk a pozitív jogra, és normatív fogalommal kell operálnunk.19

A korrupció fogalmát a szubjektivitással is felcímkéztünk. Szubjektív a fogalom, mert

korruptnak minősülhet egyes cselekmény az egyik társadalomban, míg ugyanezen

cselekmény lehet, hogy nem fog korruptnak minősülni egy másik társadalomban. Ugyanezen

megállapítás mentén, azt mondhatjuk, hogy egyes államok büntetőjoga egy bizonyos

cselekményt kriminalizál, míg egy másik állam büntetőjogi látókörébe ugyanezen cselekmény

nem kerül be, azaz nem minősül kriminálisnak. Az Amerikai Egyesült Államokban a

választási kampányok finanszírozásával kapcsolatos korrupció kriminálisnak minősül,

például, ha egy politikus a választási kampányára összegyűjtött adományokat magáncélra

fordítja,20

addig az ezzel kapcsolatos szabályok a magyar büntetőjogban kiforratlanok, nincs

gyakorlata és nem minősül kriminálisnak. Megfontolandó, de lege ferenda javaslatom a

magyar jogalkotó számára a pártok, választások, és kampányok finanszírozásának átfogó

újraszabályozása, és az itt felmerülő visszaélések kriminalizálása a nemzetközi minták

alapján, figyelembe véve a Magyarország jogi és társadalmi berendezkedésének sajátosságait.

A szerző ugyanakkor erős kételyét fejezi ki ismerve a magyar jogalkotót a tekintetben, hogy

vajon fog-e alkotni büntetőjogi rendelkezéseket és ha igen, akkor azok megfelelően

hatékonyak lesznek-e, hiszen az országgyűlési képviselők saját érdekeiknek a csorbítására

szavaznának.21

A fogalom szubjektív azért is, mert nem csak két társadalom között lehet eltérés abban

a vonatkozásban, hogy mely cselekmények minősülnek korruptnak, hanem egy adott

társadalmon belül is időben más és más cselekmény minősülhet korrupciónak. Elképzelhető,

hogy egy magatartás száz évvel ezelőtt társadalmilag akceptált volt, addig mára már

korruptnak nevezhető. A korrupció definíció valami más jelent ma, mint amit jelentett ötven

évvel ezelőtt.

Minderre tekintettel megállapítom, hogy a korrupció fogalma önmagában rendkívül

tág, szinte használhatatlan. Egyetértek Báger Gusztáv álláspontjával, miszerint a korrupció,

19

A normatív fogalom meghatározására a következő alfejezetben kerül sor. 20 Lsd a szenátor az összegyűjtött adomány egy részét szeretőre költi… 21 Az már más kérdés, és azt állítom, hogy a magyar országgyűlési képviselőket nem zavaró tény, hogy már

elnevezésükben is képviselők, ami azt jelenti, hogy a képviseltek nevében és mindenkori érdekeiben köteles

eljárni, a szavazógomb megnyomásakor a közérdeket és nem a saját érdeket kellene figyelembe venni.

8

mint definíció zsákfogalom, ezért a következő alfejezetben leszűkítem a fogalmat normatív

értelmezésre, és a dolgozat további része ezen értelmezés mentén épül fel.

2.2 A korrupció normatív fogalma

A korrupció büntetőjogi szempontú megközelítésénél kiindulópontként tekinthetjük

azt, hogy a hatályos Büntető Törvénykönyv a korrupciót, mint kifejezést egyetlen

paragrafusban sem említi meg. Ez felvetheti azt a kérdést, hogy a korrupció egyáltalán

büntetőjogi fogalom-e?

A szakirodalomban uralkodó álláspont szerint normatív értelemben a magyar

büntetőjog a korrupció alatt nem mást ért, mint azon tényállásokat, amelyek a hatályos

Büntető Kódexben kriminalizálják a hivatali visszaélést,22

vesztegetést,23

és a befolyással

üzérkedést.24

Vagyis megállapítható, hogy a korrupció gyűjtőfogalom, amely klasszikusan a

fent említett bűncselekményeket foglalja magába. A hivatali visszaélés tényállását a Btk. XV.

fejezetében, azon belül a IV. címben a hivatali bűncselekményeknél található meg, a

vesztegetést és a befolyással üzérkedést a jogalkotó a Btk. XV. fejeztében, azon belül a VII.

címben a közélet tisztasága elleni bűncselekmények illetve a VIII. címben a nemzetközi

közélet tisztasága elleni bűncselekmények között helyezte el.

Érdemes tisztázni három alapvető fogalom a közélet tisztasága elleni

bűncselekmények, a korrupciós bűncselekmények és a vesztegetés egymáshoz való viszonyát.

A legtágabb kategória a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, amely magába foglalja a

vesztegetést, befolyással üzérkedést, befolyás vásárlását hatósági eljárásban elkövetett

vesztegetést, vesztegetés feljelentésének elmulasztását, közérdekű bejelentő üldözése

tényállásokat, valamint a vesztegetést és befolyással üzérkedést a nemzetközi kapcsolatokban.

A korrupciós bűncselekmények ehhez képest szűkebb kategória, mert a vesztegetést,

befolyással üzérkedést, hivatali visszaélést foglalja magába. A vesztegetés a legszűkebb

kategória mert az csak az egy, de a legmeghatározóbb korrupciós cselekmény. Az új Büntető

kódex azonban ezen a téren is változást hoz, ugyanis kikerül a törvényből a közélet tisztasága

elleni bűncselekmények fogalma, egy teljesen új fejezetet létrehoz, amely a korrupciós

22 Btk. 225.§ 23 Btk. 250.-255.§

24 Btk. 256.§

9

bűncselekmények elnevezést kapja.25

Tehát amíg az 1978.évi IV. törvény a még jelenleg

hatályos kódex sehol sem említi a korrupció fogalmat, addig az új Btk. már használja, mint

gyűjtőfogalom. A korrupciós bűncselekmények fogalma alatt a következő tényállásokat gyűjti

egybe, úgy, mint: vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali

vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés

feljelentésének elmulasztása, befolyás vásárlása, befolyással üzérkedés.

A fejezet lezárásához két megjegyzést kívánok fűzni. A szerző álláspontja a fent

kifejtettekre tekintettel az, hogy a korrupció, mint fogalom, sokkal inkább kriminológiai,

mintsem büntetőjogi kategória. „Az 1997-es tisztviselőket érintő egyezmény nem definiálja a

korrupciót, mivel az nem büntetőjogi, hanem kriminológiai fogalom. Hasonlóan a témával

foglalkozó nemzetközi instrumentumokhoz, a korrupció elnevezést, mint gyűjtőfogalom

használja.”26

A korrupció csupán a büntetőjog egy kisegítő szóhasználata, gyűjtő kategóriája,

hiszen tényállások összességét jelenti, de olyat vádiratban nem fogunk találni, hogy az

Ügyészség valakit korrupció tényállásával vádolja meg, ez kézenfekvő, hiszen ilyen tényállást

a Büntető Törvénykönyvben nem találunk.27

A dolgozatom további részében a korrupciós bűncselekmények közül alapvetően a

vesztegetéssel kapcsolatos büntetőjogi rendelkezésekre fókuszálok. A témakör komplexitását,

és komoly jogi felkészültségét mutatja, hogy a vesztegetés számos területen megjelenik, úgy,

mint az európai uniós támogatásokkal, költségvetési szervekkel, hatósági eljárásokkal,

közbeszerzésekkel, önkormányzatok vagyongazdálkodásával, humánerőforrás-

gazdálkodással, közintézményekkel, állami intézményekkel, a rend és honvédelmi szervekkel,

párt, kampány, választás finanszírozással kapcsolatban. Terjedelmi okok miatt a vesztegetés

csupán kettő speciális megjelenési területével, a vagyongazdálkodással és a kampánnyal

kapcsolatos vesztegetésre fogok kitérni.

25

Új Btk. XXVIII. fejezet a korrupciós bűncselekmények 26 Végvári Réka: Vesztegetés, Az Európai Büntetőjog Kézikönyve (Szerk.: Kondorosi Ferenc, Ligeti Katalin)

Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó, Budapest, 2008. 459.old. 27

Megjegyzem, hogy ez akkor is így van, ha az új Btk.- ban már megtaláljuk a korrupciós bűncselekmények

fogalmat, mint egy fejezet címét, de valójában az új kódexben sem lesz olyan tényállás, hogy korrupció.

10

2.3 A korrupció elvi modelljei

A korrupciót kiváltó különböző tényezők vizsgálata alapján a korrupció elvi modelljei

számtalan módon meghatározható, minden osztályozás viszonylagos, megközelítés kérdése. A

legelterjedtebb modell a Jain A. K nyomán felvázolt osztályozás.28

1.A korrupció ügynöki modellje

Ebben az esetben azokat a tényezőket vizsgáljuk, amelyek rákényszerítik az ügynököt a

korrupcióban való részvételre. A modell két válfaját különböztethetjük meg. A bürokratikus

vagy kis korrupció modellről, akkor beszélhetünk, ha a korrupcióban alacsony beosztású

köztisztviselők vesznek részt. Őket a cselekmény elkövetésére nyilvánvalóan a korrupció

elkövetéséből származó, olyankor jelentős haszon motiválja a munkájukért cserébe kapott

alacsony jövedelmükkel szemben. Ezzel szemben nagy korrupcióról beszélünk akkor, ha a

magasabb beosztású, kormánytisztviselők követik el a kriminális korrupciót. Ezek a

személyek nem mások, mint törvényhozó honatyák, egyéb választott kormánytisztviselők. Ők

a korrupcióból származó hasznokat az esetleges újraválasztásuk előnyeivel hasonlítják össze

és jutnak arra a következtetésre, hogy elkövetik a bűncselekményt.

2.A korrupció egyensúlyi modellje

Ez a modell arra keresi a választ, hogy melyek azok a tényezők amelyek a már megszerzett

korrupció egyensúlyi fenntartását eredményezhetik egy adott társadalomban. Vizsgálandó

tényező többek között például a fennálló politikai rendszer, a korrumpálódó hivatalnokok

száma.

3.A korrupció forrásallokációs modellje

Ebben a modellben a figyelem az elérhető jövedelem mértékére és a vesztegetés színvonalára

fókuszál.

4.A korrupció belső piac modellje

Ez a modell azt vizsgálja, hogy az állami – kormányzati szervezetrendszeren belül a

korrupciót elkövető köztisztviselők, hivatalnokok hogyan fognak tudni egy szakmailag -

anyagilag sokkal előnyösebb beosztáshoz a szervezeten belül. Azaz ebben az esetben a

korrupció az adott szervezet rendszerében jelenik meg és pontosan ezt vizsgálja ez a modell.

28

Lásd bővebben: Jain, A. K: Corruption: A review. Journal of Economic Surveys, 15 (1) 2001

11

3. Vesztegetés a nemzetközi instrumentumok tükrében

3.1 A nemzetközi egyezmények jelentősége

Az egyes bűncselekmények vizsgálatánál azt tapasztalhatjuk, hogy egyre több olyan

bűncselekményt ismerünk, amelynek széles körű nemzetközi sztenderdjei vannak. Ennek oka

abban keresendő, hogy a modern világban a határok megnyíltak, a személyek, dolgok, a tőke,

a munkaerőpiac egyre könnyebb áramlását láthatjuk az államok között. Ezt a bűnelkövetők is

felismerik és kihasználják, így egyre gyakoribbak az ún. transznacionális, azaz határon

átnyúló bűncselekmények. Az egyes államok jogalkotói ezt a folyamatot szintén felismerték

és rájöttek arra, hogy sokkal hatékonyabban tudnak fellépni a korrupt bűnelkövetőkkel

szemben, ha együttműködést, kooperációt valósítanak meg a büntetőjog terültén is. Az

Európai Unión belül pedig igényként merül fel a jogharmonizáció is, vagyis, hogy az egyes

tagállamok büntetőjogi tényállásai közötti diszkrepanciát, eltérést, különbséget csökkentsék,

és közel azonos tartalmúak legyenek a tényállások. Így jutunk el oda, hogy a korrupcióra

vonatkozóan számos nemzetközi instrumentum (valóban nemzetközi szinten és regionális

szinten is) született.29

Ezek a dokumentumok sztenderdeket, követelményeket állítanak fel a

részes tagállamok számára kötelezettséget vállalva arra, hogy a nemzetközi kívánalmakat

teljesítik és beépítik a nemzeti büntető jogukba. Így nem csak a magyar jogalkotás, hanem

más államok, például Németország is a nemzetközi követelményekre tekintettel alkotta meg

2006-ban a második anti – korrupciós külön törvényt a nemzetközi sztenderdeknek való teljes

megfelelés igényével. „A nemzetközi anti - korrupciós instrumentumok követelményeinek

tükrében a Német Szövetségi Igazságügyi Minisztérium a második anti – korrupciós törvényt

(Zweites Gesetz zur Bakampung der Corruption) is megalkotta.30

Egyébként a német jognak

is jellemzője – hasonlóan a magyar helyzethez – hogy a felderített korrupciós

bűncselekmények száma rendkívül csekély az összes bűncselekmények számához képest.

29 Ezen felosztás mellett elemzi tanulmányában a nemzetközi instrumentumokat Carr Indira: Fighting Corruption

Through Regional and International Conventions: A Satisfactory Solution? European Journal of Crime, Criminal

Law and Criminal Justice, Issue 2. , 2007. 30 Sebastian Wolf: Modernization of the German Anti – Corruption Criminal Law: the Next Steps, German Law

Journal, Vol. 8. Issue 3. 2007, 295.p.: In the lights of requirements of international anti – corruption instruments,

the German Federal Ministry of Justice issued the Second Anti – Corruption Act.

12

„2001-ben 3622 ismert eset volt Németországban, ahol hivatalos személy által jogtalan előny

elfogadására került sor.”31

Az e téren született dokumentumokat két csoportba sorolhatjuk úgy, mint a közszektorban

elkövetett korrupcióra és a magánszektorban elkövetett korrupcióra vonatkozó nemzetközi

sztenderdek. Megfigyelhető tendencia, hogy a magánszektorral kapcsolatos korrupció elleni

fellépés az utóbbi időben felértékelődött. Jelentős azért, mert a jogalkotó felismerte, hogy az

itt elkövetett korrupció a gazdasági fejlődés, a jólét, a versenyképesség fejlődésének gátja,

valamint a piacgazdaság egyik tartópillérének, a versenynek a csorbítására, torzítására,

korlátozására vezet. „Azon országok számára, akik átmeneti folyamatokra vállalkoztak, a

korrupció volt az a jelenség, amelynek negatív hatása van a szabad piac kialakulására”32

„A

korrupció-….- veszélyezteti a demokratikus intézményeket és a piacgazdaságot is.”33

A soron következő egyezmények igazi jelentőségét az adja, hogy végig kísérhetjük a

büntetőjogi szabályozás fejlődési tendenciáit, azt, hogy ezen, dokumentumok hogyan járultak

hozzá a büntetőjogi rendelkezések fejlődéséhez valamint a korrupció elleni küzdelem

hatékonyabbá tételéhez.

3.2 Az egyes nemzetközi dokumentumok

A nemzetközi instrumentumok közül elsőként említeném a külföldi hivatalos

személyeknek a nemzetközi üzleti kapcsolatokban történő megvesztegetése elleni küzdelemről

szóló 1997.évi OECD34

egyezményt,35

melyet hazánk 2000-ben hirdetett ki.36

Az egyezményt

egyébként a magyar országgyűlés már 1998-ban megerősítette egyik határozatával, ezáltal

lehetővé téve azt, hogy az 1998.évi LXXXVII. törvénnyel37

a Büntető Törvénykönyvbe

31 Wolfgang Hetzer: Corruption and Integration – Does the Expansion of the European Union Represent a Risk

Factor? European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice, Vol.12, Issue 4. 2004, 303.p.: In 2001,

there were 3622 known cases in Germany, of benefits being accepted by public officials.

32 Tudorel Andrei- Bogdan Oancea- Florin Dananau: The Analysis of Corruption in Public Administration – A

Quantitative Method, Lex Et Scientia International Journal, Nr. XVII, Vol, 1/2010, Nicolae Titulescu University

from Bucharest, 436.p. For all countries undertaking transitional process, corruption was one of the phenomena

that have negative effects in developing free market. 33

Hegedűs András: Bűnmegelőzés és bűnüldözés a korrupció ellen, Belügyi Szemle, 2003, 9.szám , 19.old 34 OECD nem más mint, Organisation for Economic Co-operation and Development, azaz Gazdasági

Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, melynek székhelye Párizsban található, és hazánk 1996 óta tagja. 35 Convention on Combating Bribery of Foreign Public Officials in International Business Transactions. 36 A kihirdető törvény a 2000. évi XXXVII. törvény. 37

Btk.-t módosító novelláris törvénynek tekinthetjük.

13

beiktassa a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket. Az egyezmény

mindössze preambulumból, tizenhét cikkből és mellékletekből áll. Az egyezményből a

következő anyagi jogi rendelkezéseket emelném ki. A külföldi hivatalos személy

megvesztegetését bűncselekménnyé nyilvánítja és kötelezettségé teszi a részes államok

számára a cselekmény kriminalizálását. „Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat az

intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a saját jogában bűncselekménynek

minősüljön - szándékos elkövetés esetén - külföldi hivatalos személynek a maga vagy

harmadik személy számára - közvetlenül vagy közvetítők útján - bármely személy által

bármilyen jogtalan pénzbeli vagy egyéb előny felajánlása, ígérete vagy adása azért, hogy a

hivatalos személy hivatali kötelezettségei gyakorlásával kapcsolatban valamit megtegyen

vagy attól tartózkodjon azért, hogy a nemzetközi kereskedelem valamilyen üzlet vagy más, őt

meg nem illető előny megszerzése vagy megtartása lehetővé váljék.”38

A szankciók

vonatkozásában az egyezmény sürgeti a hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetések

alkalmazását.

További fontos rendelkezés, hogy a részes államok egyetértenek abban, hogy meg kell

teremteni a jogi személyek felelősségre vonását a vesztegetés esetén is, ezért leszögezik, hogy

valamennyi állam megtesz minden olyan intézkedést, összhangban saját belső nemzeti

jogával, amely elősegíti a jogi személyek hatékony felelősségre vonását. Az egyezmény igazi

előrelépése az, hogy megteremti a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetés esetére a

büntetőjogi felelősségre vonás alapját és kötelezettségét.

Az egyezményről fontos kiemelni azt, hogy az aktív vesztegetésre helyezi a hangsúlyt és ezt

az elkövetési formát kriminalizálja, ugyanakkor a passzív vesztegetési alakzat büntetni

rendeléséről nem szól, annak az üldözését nem írja elő!

A Transparency International (Korrupció ellenes globális civil társadalmi szervezet)39

évente

közzéteszi jelentését az OECD egyezmény érvényesüléséről, és kimutatja, hogy az egyes

tagállamok megfelelően hatják-e végre a vállalt kötelezettségeket valamint a megfogalmazott

hiányosságokat utólag teljesítik-e. A 2011-es jelentés40

Magyarország vonatkozásában a

következőket emeli ki: Az egyezmény érvényesülése szempontjából a 37 országot 3

kategóriába sorolja, aszerint, hogy mennyire hatékony az érvényesítés: aktív végrehajtás

(active enforcement), mérsékelt, közepes végrehajtás (moderate enforcement), kevésbé, vagy

38 OECD egyezmény 1. cikk 1. pont. 39 Transparency International (TI) is the global civil society organisation leading the fight against corruption. 40

Progress Report 2011

14

egyáltalán nem hajtja végre (little or no enforcement). Magyarországot az utolsó kategóriába

sorolták és a következő javaslatokat fogalmazzák meg hazánk számára: Számos olyan terület

van, ahol javításokra, tökéletesítésre van szükség. A pártok és kampány finanszírozással

kapcsolatos hatékony szabályozás bevezetését javasolják. Az anti – korrupciós küzdelemről

szóló stratégiai tervek hatékonyságának növelését sürgetik. A tudatosság és a kommunikáció

növelése indokolt az anti korrupciós eszközök tekintetében.

Az Európai Unió korrupcióval kapcsolatos szabályozása vonatkozásában kiemelendő

az EK pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 1995.évi egyezmény első kiegészítő

jegyzőkönyve, az 1996.évi Korrupciós Jegyzőkönyv.41

A jegyzőkönyv preambulumból és

csupán tizenkét cikkből áll. A jegyzőkönyvről azt mondhatjuk, hogy tulajdonképpen egy

szektor vonatkozásában - az EU pénzügyi érdekeivel kapcsolatos korrupció – tartalmaz

szabályanyagokat, a többi egyezményhez képest tehát szűkebb látókörű. A jegyzőkönyv

további gyengesége, hogy csak a hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelmet

sürgeti.

A nemzetközi instrumentumok közül következőként említeném az Európai

Közösségek és az Európai Unió tagállamainak köztisztviselőit érintő korrupció elleni

küzdelemről szóló egyezmény.42

A szóban forgó dokumentum 1997. május 26.-án kelt,

egyébként Olaszország kezdeményezésére. Az egyezményt hazánk 2005-ben hirdette ki.43

Az

egyezmény preambulumból és tizenhat cikkből áll. A dokumentum következő anyagi jogi

rendelkezéseit emelném ki. A részes felek szintén aktív és passzív korrupció alakzatai között

tesznek különbséget. „Az a tisztviselő, aki szándékosan, közvetlenül vagy közvetítő útján

bármilyen előnyt kér, vagy az előnyt elfogadja a maga vagy harmadik személy javára, vagy

ilyen előny ígéretét elfogadja azért, hogy hivatali kötelességét megszegve, hatáskörébe tartozó

intézkedést vagy hatásköre gyakorlása során intézkedést tegyen vagy ne tegyen, passzív

korrupciót követ el.”44

A passzív korrupciót tehát csak a hivatali köztisztviselő követheti el,

csak ezen, minőség adhat alapot arra, hogy valaki ezt a tényállást megvalósíthassa. „Bárki, aki

szándékosan, közvetlenül vagy közvetítő útján bármiféle előnyt ígér vagy ad egy

tisztviselőnek a maga vagy harmadik személy javára azért, hogy a tisztviselő, hivatali

kötelességét megszegve, hatáskörébe tartozó intézkedést vagy hatásköre gyakorlása során

41 Protocol to the Convention on the Protection of the European Communities Financial Interests. 42 Convention on the Fight against Corruption involving Officials of the European Communities of Officials of

Member States of the European Union. 43 Kihirdető törvény a 2005.évi CXV. törvény 44

Lásd az egyezmény 2. cikkét.

15

intézkedést tegyen vagy ne tegyen, aktív korrupciót követ el.”45

Látható, hogy aktív

vesztegetést már bárki elkövetheti (a hivatalos minőségben eljáró köztisztviselőn kívül),

aminek büntetőjogi szempontból az alannyá válás feltételeinél van jelentősége. Az aktív és

passzív alakzatok elhatárolása azt teszi lehetővé, hogy különálló bűncselekményeknek

minősülhessenek, vagyis önállóan képezhessék vád tárgyát, és egymástól függetlenül sor

kerülhessen a büntetőeljárás lefolytatására. Ez a dokumentum a jogkövetkezmények

tekintetében a hatékony, arányos, visszatartó erejű szankciók bevezetését tartja szükségesnek

és nem csak a vesztegetés tettesi alakzata, hanem a bűnsegély és felbujtás esetén is.

Az egyezmény sürgeti a jogi személyek vezetőinek a büntetőjogi felelősségre vonását a

vesztegetés elkövetése esetén. A 2005. évi CXV. törvény a jogi személy fogalom helyett a

vállalkozások vezetőinek büntetőjogi felelőssége46

terminológiát használja. A dokumentum

megfogalmazza azt az igényt, hogy a vállalkozások vezetőit, egy vállalkozáson belül

ellenőrzést gyakorló személyeket, valamint a vállalkozáson belül döntési jogosultsággal

rendelkező személyeket büntetőjogi értelemben felelősségre lehessen vonni, akkor, ha ezen,

személyek felügyelete alá tartozó, a vállalkozás érdekében eljáró személy aktív vesztegetést

követ el.

Következőként említeném, az Európa Tanács 1999.évi korrupció elleni büntetőjogi

egyezményét.47

Az dokumentumot hazánk 2002-ben hirdette ki.48

Az egyezmény 1999. január

27-én kelt Strasbourgban. Ez az instrumentum már hosszabb lélegzetű, preambulumból és

negyvenkettő cikkből áll. Az egyezmény a vesztegetés számos formáját különbözeti meg,

úgy, mint hazai köztisztviselők aktív és passzív vesztegetése, külföldi köztisztviselők

vesztegetése, hazai és külföldi közgyűlések tagjainak megvesztegetése, aktív és passzív

vesztegetés a magánszektorban, nemzetközi szervezetek tisztségviselőinek, nemzetközi

parlamenti közgyűlések tagjainak, nemzetközi bíróságok és bírák köztisztviselőinek

vesztegetése. Látható, hogy a vesztegetés széleskörű kriminalizálási kötelezettségét írja elő.

Az egyezmény szövegéből kiolvasható, hogy elsősorban a vesztegetés aktív formájára helyezi

a hangsúlyt, és csak másodlagosan a passzív alakzatot rendeli büntetni. „A kriminális

korrupció nemzetközi jellegének erősödése miatt mind az 1997.évi OECD egyezmény

középpontjában, mind az Európa Tanács 1999.évi és az ENSZ 2003.évi egyezményeinek

45 Lásd az egyezmény 3. cikkét. 46 Lásd az egyezmény 6. cikkét. 47 Criminal Law Convention on Corruption, Council of Europe, 48 Kihirdető törvény a 2002. évi XLIX. törvény

16

szövegezésében első helyen az aktív hivatali vesztegetés áll.”49

A hatályos Büntető

Törvénykönyv nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében a nemzetközi

követelményeknek megfelelően először a vesztegetés aktív formáját, másodsorban a passzív

alakzatát szabályozza. A közélet tisztasága elleni bűncselekmények esetén a logikai sorrend

éppen az ellenkező, először a vesztegetés passzív alakzatát, és csak ezután rendeli büntetni a

Btk. az aktív alakzatot.

Az egyezmény a jogi személyek vezetőinek büntetőjogi felelősségre vonását sürgeti a

kriminális korrupció elkövetése esetére. Az egyezményben részes államok kötelezettséget

vállalnak a jogi személy vezetőinek felelősségre vonására, ha az aktív vesztegetés, befolyással

üzérkedés, és az egyezményben meghatározott pénzmosás valamelyikét olyan természetes

személy követi el a jogi személy javára, aki vezető jogkörrel rendelkezik a jogi személyen

belül, valamint ha ez a természetes személy felbujtóként vagy bűnsegédként vesz részt az

említett cselekmények elkövetésében.

A soron következő nemzetközi egyezmény az ENSZ 2003.évi Korrupció elleni

Egyezménye,50

melynek aláírására Meridában, 2003. december 10.-én került sor.

Magyarország törvényben 2005-ben hirdette ki.51

Az ENSZ egyezményről azt mondhatjuk,

hogy rendkívül terjedelmes, preambulumból és összesen hetvenegy cikkből áll. Ugyanakkor

itt is csak a témánk szempontjából jelentős anyagi jogi rendelkezésekre térek ki. Az

egyezmény alapján a részes államok kötelezettséget vállalnak az országos szervek hivatalos

személyeinek, külföldi hivatalos személyek és nemzetközi közjogi szervezetek tisztviselőinek

megvesztegetésének bűncselekménnyé nyilvánítására, azaz kriminalizálására. A vesztegetés

aktív és passzív alakzatát is büntetni rendeli az egyezmény. Az elkövetési magatartásokként

itt a már jól megszokott fordulatok csengenek fel. Aktív vesztegetést követ el az, aki

köztisztviselőnek szándékosan közvetlenül vagy közvetve jogtalan előnyt ígér, felajánl, átad

akár a köztisztviselőnek, vagy más személynek abból a célból, hogy a köztisztviselő hivatali

feladatai ellátása során megtegyen valamit vagy valaminek a megtételétől tartózkodjon. A

passzív hivatali vesztegetést az a köztisztviselő követi el, aki szándékosan közvetlenül vagy

közvetve jogtalan előnyt kér vagy elfogad a saját, vagy más személy számára annak

49 Görgényi Ilona: A korrupció elleni büntetőjogi fellépés nemzetközi eszközei In: Csemáné Dr. Váradi Erika

(Szerk.:) Az érdekérvényesítés legális és illegális eszközei, 5. szám, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2009, 54.old. 50 United Nations Convention against Corruption, 2003 51

Kihirdető törvény: 2005.évi CXXXIV. törvény

17

érdekében, hogy hivatali feladatai gyakorlása során valamit tegyen, vagy valaminek a

megtételétől tartózkodjon.

A jogi személyek felelősségre vonását itt is igényként fogalmazzák meg, mely lehet polgári

jogi, közigazgatási, büntetőjogi felelősségre vonás is, az egyes tagállamok jogelveinek

megfelelően. Az egyezmény a bűnsegély és felbujtó büntetőjogi felelősségre vonását is

sürgeti.

A magánszektorban elkövetett korrupció kriminalizálása szintén előtérbe került és

hangsúlyt kapott, hiszen a tisztességes versenyfeltételekre káros hatással van, a piacgazdaság

egészséges működését veszélyezteti. „A magánszektorbeli korrupció akadályozza, illetve

lehetetlenné teszi a tisztességes versenyt, aláaknázza az áttekinthető és szabad piac elvét,

akadályozza a belső piac természetes működését és a nemzetközi kereskedelem átláthatóságát,

és ezáltal a gazdasági, társadalmi fejlődést.”52

Az államok ezt felismerték és számos

nemzetközi instrumentum segítségével megpróbáltak a magánszektorbeli korrupciónak elejét

venni. Az Amerikai Egyesült Államokban már 1977-ben született törvény a magánszektorban

található korrupció elleni küzdelem területén. „A külföldi korrupt gyakorlatokról szóló

törvény kriminalizálta az amerikai társaságok és egyének által elkövetett külföldi hivatalos

személyek megvesztegetését, ha más országokban folytattak gazdasági tevékenységet”.53

A

törvény egyébként büntetőjogi és polgári jogi felelősséget is megállapított a vesztegetést

elkövetővel szemben.

A magánszektorban elkövetett korrupció elleni fellépés első állomásának tekinthetjük

az Európai Unió Tanácsának a magánszektorban tapasztalható korrupcióról szóló 98 / 742 /

IB együttes fellépést.54

Az együttes fellépés elfogadására 1998. december 22-én került sor,

azóta azonban már hatályon kívül helyezték, így témánk szempontjából – a teljeség kedvéért

– csak említésre méltó, hogy született egy ilyen dokumentum. Az együttes fellépés rövid

életét többek között a jogi természete körüli vitáknak, aggodalmaknak illetve a sürgősebb és

komolyabb jogi eszközben testet öltő jogharmonizáció iránti igénynek köszönhette. A

52 Végvári Réka: Vesztegetés, In: Kondorosi Ferenc, Ligeti Katalin (szerk.:) Az Európai Büntetőjog Tankönyve,

Magyar Közlöny-és Lapkiadó, Budapest, 2008, 465-466.old. 53 Dworsky David E: Foreign Corrupt Practices Act, American Criminal Law Review, Vol. 46. Issue 2, 2009

671.p: Foreign Corrupt Practices Act (FCPA) criminalized the Bribery of foreign officials by US corporations

and individuals pursuing in other countries. 54

98/742/JHA The Joint Action on Corruption in the Private Section.

18

dokumentumot a 2003 / 568 / IB sz. kerethatározat helyezte hatályon kívül,55

amely új

dokumentumnak valójában alapját képezi az együttes fellépés.

Az e téren született dokumentumok közül kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió

Tanácsának a 2003/ 568 / IB kerethatározata a magánszektorban tapasztalható korrupció

elleni küzdelemről.56

A Tanács a kerethatározatot 2003. július 22-én fogadta el. A

kerethatározat preambulumból és tizenegy cikkből áll. A kerethatározat megalkotásának

indoka abban keresendő, hogy az Európai Unión belül a határátlépés rendkívüli módón

leegyszerűsödött (gyakorlatilag teljesen akadálymentessé vált), ami a transznacionális

bűncselekmények számának drasztikus növekedéséhez vezetett, így a magánszektorbeli

korrupció is a határokon átnyúló bűncselekmények sorát alkotja. „Az elmúlt évek a

globalizációval együtt az áruk és szolgáltatások kereskedelmének növekedését hozták. Egy tagállam

magánszektorában tapasztalható korrupció ezért nem csak hazai, hanem transznacionális probléma is,

amely leghatékonyabban az Európai Unió együttes fellépésével oldható meg.”57A kerethatározat

hármas célkitűzést fogalmaz meg, úgy, mint a magánszektorbeli korrupció kriminalizálásának

garantálása, a jogi személyek felelősségre vonásának megteremtése és az arányos, hatékony,

visszatartó erejű szankciók alkalmazása.

A kerethatározat a korrupciónak itt is az aktív és passzív formáját különbözteti meg. A

cselekményt csak szándékosan lehet elkövetni, üzleti tevékenység folytatása során. Aktív

alakzat elkövetési magatartásai a jogtalan előny megígérése, ajánlása, megadása. Passzív

alakzat elkövetési magatartásai a jogtalan előny kérése, jogtalan előny vagy annak ígéretének

elfogadása. E cselekményekben való felbujtói, bűnsegédi részvétel bűncselekménnyé

nyilvánítására a tagállamok kötelezettséget vállalnak.

A jogi személyekkel kapcsolatban a következő szabályokat fogalmazza meg. A jogi személy

felelősségre vonására akkor van lehetőség, ha a jogi személy keretében vezető beosztású

személy a javukra követi el a bűncselekményt. Vezető beosztásúnak minősül az a személy,

aki a jogi személy képviseleti jogkörével, döntéshozatali hatáskörével vagy ellenőrzés

gyakorlásának hatáskörével rendelkezik. A kerethatározat a jogi személyekkel szemben négy

alkalmazandó szankciót fogalmaz meg, úgy, mint kizárás az állami támogatásokra vagy

juttatásokra való jogosultságból, eltiltás a kereskedelmi tevékenység gyakorlásától, amely

55 A 2003 / 568 / IB kerethatározat a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről 8. cikk: A

98/742/ IB együttes fellépés hatályát veszti. 56 Council Framework Decision 2003/568/JHA of 22 July 2003 on combating corruption in the private sector. 57

A kerethatározat preambuluma (1)

19

időbeli síkon lehet átmeneti vagy tartós, bírói felügyelet alá helyezés, bírósági felszámolási

végzés. A kerethatározat leszögezi, hogy a jogi személy felelősségre vonása nem zárja ki a

nevében eljáró természetes személlyel szembeni eredményes büntetőeljárás lefolytatását.

A szankciók vonatkozásában konkrét büntetési nemre és minimum tételkeretre is utal a

dokumentum. Eszerint a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a

korrupciót elkövető személyt legalább egytől-három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntessék.

Az ENSZ 2003.évi korrupció elleni egyezménye58

egy cikk erejéig megemlíti a

megvesztegetést a magánszektorban. Az egyezmény szándékosság esetén a pénzügyi,

gazdasági, kereskedelmi tevékenységgel összefüggésben nyilvánítja a vesztegetést

bűncselekménnyé. A vesztegetés aktív és passzív formáját különbözteti meg. Az elkövetési

magatartás és a cselekmény célzata lényegében megegyezik a már ismertetett

dokumentumokban szabályozottakkal, ezért az ismétlés elkerülése érdekében még egyszer

erre nem térek ki. Az egyezmény ezen egyetlen cikke azért bír relevanciával, mert egy

közszektorban elkövetett korrupcióval kapcsolatos egyezményben jelenik meg, ami mutatja a

magánszektorbeli vesztegetés felértékelődött jelentőségét!

3.3 Konklúziók, következtetések

Az egyes nemzetközi egyezmények legfontosabb anyagi jogi szabályainak ismeretében

a következő megállapításokat vonhatjuk le:

1.Megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi sztenderdeket két csoportra a közszektorra és a

magánszektorra oszthatjuk, és a szabályozási tendencia azt mutatja, hogy a magánszektorbeli

korrupció felértékelődött, az államok egyre fontosabbnak tartják a korrupció leküzdését ezen

a területen is. Ezt egyébként a büntetőjogi expanzió egyik megnyilvánulási formájának is

tekinthetjük.

2.A nemzetközi dokumentumok a vesztegetés két alakzatát, az aktív és a passzív formákat

különböztetik meg. Elsődlegesen az aktív vesztegetést szabályozzák, másodlagosan a passzív

vesztegetést. Ez a jogalkotó prioritását jelzi. A hatályos büntető törvénykönyv XV.

fejezetének VIII. címe a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél ezt a

logikát követi, vagyis először a vesztegetés aktív alakzatát, és csak ezután szabályozza a

58

United Nations Convention against Corruption 21. article.

20

passzív alakzatot.59

A nemzeti közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél azonban fordított

a logikai sorrend, először a passzív formát és utána az aktív alakzatot szabályozza.

3.A nemzetközi instrumentumok sürgetik a jogi személyek felelősségre vonását, abban az

esetben, ha valamilyen vezető beosztású személy követi el a javukra a kriminális korrupciót.

A magyar jogalkotó ennek a kötelezettségnek eleget tett a jogi személlyel szemben

alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001.évi CIV. törvény60

megalkotásával,

amely megteremtette a magyar jogrendszerben a jogi személyek felelősségre vonásának

alapját. Ugyanakkor azt mondhatjuk, hogy az említett törvény alapján alig indul eljárás a jogi

személyekkel szemben. Az egyezmények hangsúlyozzák, hogy a jogi személyek felelősségre

vonása nem jelenti az elkövető természetes személlyel szembeni büntetőeljárás megindítását.

Érdekes jogintézmény a vállalatok vezetőinek felelősségre vonása a beosztottjaik által

elkövetett kriminális korrupcióért. Az egyezmények sürgetik a vállalatok vezetőinek, döntési

jogosultsággal, ellenőrzési hatáskörrel rendelkező személyeknek alárendeltjeik által elkövetett

aktív hivatali vesztegetésért való büntetőjogi felelősségre vonást, amennyiben az ellenőrzési,

felügyeleti kötelezettségüket elmulasztották. Ez a vikárius (helyettesítő) felelősség, latinul

culpa in vigilando a magyar büntetőjogban rendszer idegen, ennek ellenére úgy tűnik, hogy a

magyar jogalkotó eredményesen megfelelt ennek a nemzetközi kívánalomnak. (hogy hogyan

az a dolgozat következő fejezetéből fog kiderülni). Ugyanakkor a gyakorlatban nem túl

gyakran kerül alkalmazásra ez a büntetőjogi intézmény, ugyanis alkalmazásának gyakorlati

korlátai vannak a bíróságokon, ezért sokkal inkább papír jog, a könyvekben szereplő

rendelkezés ez, mintsem élő jogi jogintézmény.61

4.A nemzetközi egyezményekből levonható következő tendencia a szigorodó büntetőjogi

szankciók, a neorepresszív büntetőjogi fellépés. A dolgozatban említett valamennyi

dokumentum hangsúlyozza az arányos, hatékony és visszatartó erejű szankciók rögzítését a

nemzeti Büntető Törvénykönyvekben. A magyar büntetőjog véleményem szerint ennek a

követelménynek is megfelel, sőt a közelgő Új Büntető Törvénykönyv további szigorításokat

vezet be.

59

Lsd. Btk. 258/B-285/D. §- ok 60

A törvény 2004. május 1-jén lépett hatályba. 61 Lásd részletesebben: Ligeti Katalin: Criminal Liability of Heads of Businesses In: (Zlata Durdevic ed.)

Current Issues in European Criminal Law and the Protection of Eu Financial Interests, Austrian – Croatian

Association of European Criminal Law, 2006, 91.p.:Thereby, the provision of criminal liability of heads of

businesses remains mere law in the books that will never be applied.

21

5.Az európai uniós szintű szabályozásról megállapítható, hogy kezdetben szűkebb látókörű

volt, először csak az unió pénzügyi érdekeivel kapcsolatban felmerült korrupcióra reagált,

majd később kiteljesedett az unió nézőpontja és mára már általánosan, valamennyi területre

kiterjedően kíván a korrupció ellen fellépni. Hiszen ez első uniós instrumentum, az Európai

Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény Korrupciós jegyzőkönyve

tulajdonképpen az unió pénzügyi kötöttséghez elvet hirdette meg, és csak az 1997. évi EU

egyezmény terjeszti ki széleskörű látókörre a korrupció elleni fellépést. Ezzel szemben egy

másik nemzetközi szervezetről, az Európa Tanácsról azt mondhatjuk, hogy széleskörűen

lépett fel a korrupció elleni küzdelemben, és általában a korrupciót valamennyi szektorban

kriminalizálta.

6. A nemzetközi dokumentumok megszületésének alapvető indoka, hogy a korrupció a

határon átnyúló bűncselekmények gyakran elkövetett formája lett, így a transznacionális

szabályok megalkotása sürgős volt. Ezt támasztja alá az is, hogy a korrupció az európai

elfogatóparancs által érintett bűncselekmények sorába tartozik.

7. A fejezet zárógondolataként megjegyzem, hogy az itt említett nemzetközi dokumentumok

nem a teljes tárházat jelentik,62

hanem csupán az európai és a magyar büntetőjog korrupcióval

kapcsolatos szabályanyagának fejlődésére legnagyobb hatással rendelkező instrumentumokat.

Ezen kívül, számos más térségben, számos más nemzetközi szervezet égisze alatt született

nemzetközi dokumentumnak tekinthető eszköz, úgy, mint például az Afrikai Uniónak a

korrupció megelőzéséről és az ellene való harcról szóló egyezmény,63

vagy az Amerikai-közi

korrupció elleni egyezmény,64

de megemlíthető a Dél – Afrikai Fejlesztési Jegyzőkönyv a

Korrupció Ellen.65

„Sajnos sok országban nincs speciális korrupció elleni jogalkotás, bár ez

változóban van köszönhetően, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezete (OECD)

az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és más regionális intézményeknek, mint például az

Afrikai Unió, vagy a Dél-afrikai Fejlesztési Bizottság munkájának.66

62

Számos Európán kívül nemzetközi szervezet és együttműködés létezik a korrupció (és más bűncselekmények)

leküzdése érdekében, ezek azonban a kontinentális jogászkodástól távolabb állnak és a mi szempontunkból

csupán a szélesebb körű nemzetközi fejleményekhez tartoznak, hiszen ezeknek a dokumentumoknak semmilyen

hatása nincs a magyar büntetőjog fejlődésére. 63 African Union Convention on Preventing and Combating Corruption 64 Inter-American Convention against Corruption 65 South African Development Protocol against Corruption (rövidítve: SADC Protocol) 66 Carr Indira: Fighting Corruption through Regional and International Conventions: A Satisfactory Solution?

European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice, Issue 2. 2007, 125.p.: Unfortunately, many

countries do not have corruption specific legislation though this is changing due to the work of the Organization

22

4. A vesztegetés hatályos magyar szabályozása

4.1. A szabályozás rendszere

A hatályos magyar büntető kódex67

XV. az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a

közélet tisztasága elleni bűncselekményekről szóló fejezetén belül, a VII. cím a közélet

tisztasága elleni bűncselekmények és a VIII. cím a nemzetközi közélet tisztasága elleni

bűncselekményeknél található meg a vesztegetés tényállása. A közélet tisztasága elleni

bűncselekmények címben a következő deliktumokat rendeli a jogalkotó büntetni: vesztegetés,

hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés, vesztegetés feljelentésének elmulasztása,

befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása,68

közérdekű bejelentő üldözése. A nemzetközi

közélet tisztasága elleni bűncselekmények címben két bűncselekmény, a vesztegetés a

nemzetközi kapcsolatokban és a befolyással üzérkedés a nemzetközi kapcsolatokban nyert

szabályozást.

A várhatóan 2013. Július elsején hatályba lépő új büntető törvénykönyv új

szabályozási struktúrát vezet be. Az új Btk. XXVII. fejezete a korrupciós bűncselekmények

elnevezést viseli, amely a következő tényállásokat szabályozza: Vesztegetés, vesztegetés

elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy

hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés

feljelentésének elmulasztása, befolyás vásárlása, befolyással üzérkedés. A szabályozásban

látható a nemzetközi tendencia megjelenése, először ugyanis a gazdasági vesztegetés kerül

szabályozásra, annak is aktív majd a passzív alakzata, és csak ezt követően került sor a

hivatali vesztegetés büntetni rendelésére, szintén aktív-passzív alakzat logikai sorrendjében.

Megszűnik a nemzeti és nemzetközi vesztegetés két külön címben történő szabályozása, egy

fejezetben lesz megtalálható a vesztegetés, és a hazai és nemzetközi kapcsolatokban is

teljesen azonos szabályok lesznek az asszimiláció elvére figyelemmel. Vagyis azt

mondhatjuk, hogy az új Btk. struktúrája ebben a vonatkozásban teljesen egészében megfelel a

nemzetközi sztenderdeknek.

for Economic Cooperation and Development (OECD) the United Nations (UN) and other regional institutions

such as the African Union (UN) and South African Development Community (SADC) 67

1978.évi IV. törvény 68

A 2011. évi CL. törvény iktatta be 2012. január elsejei hatállyal.

23

4.2 A vesztegetés tényállása

A fejezet további részében kizárólag a vesztegetés tényállásának elemzésére kerül sor

az 1978.évi IV. törvény alapján, majd a fejezet végén összefoglaló jelleggel kitérek arra, hogy

az ismertetett szabályokhoz képest mennyiben hoz változást az új Btk., valamint a szerző

kifejezi álláspontját arról, hogy az újdonságok negatívumként vagy pozitívumként

értékelendők.

A vesztegetés bűncselekménye rendkívül összetett, alakzatait véleményem szerint a

következők alapján logikus csoportosítani:

Hazai kapcsolatokban elkövetett

vesztegetés

Külföldi kapcsolatokban elkövetett

vesztegetés

hivatalos személy passzív vesztegetése hivatalos személy aktív vesztegetése

hivatalos személy aktív vesztegetése hivatalos személy passzív vesztegetése

gazdasági passzív vesztegetés gazdasági passzív vesztegetés

gazdasági aktív vesztegetés gazdasági aktív vesztegetés

hatósági eljárásban elkövetett aktív

vesztegetés

_

hatósági eljárásban elkövetett passzív

vesztegetés

_

A táblázatból világosan kiolvasható a jogalkotói prioritás, a nemzetközi tendencia

hatása és a tényállás elemzés logikai sorrendje. Ezek szerint különbséget kell tennünk a hazai

kapcsolatokban és a nemzetközi kapcsolatokban megjelenő vesztegetés között. A Btk. először

a hazai kapcsolatokat szabályozza, ahol a passzív-aktív alakzat sorrend érvényesül. Ez alól a

hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés jelent kivételt, ahol először az aktív alakzat és csak

másodlagosan a passzív alakzat kerül szabályozásra. A nemzetközi kapcsolatokban viszont

éppen fordított a sorrend a hivatalos személy vesztegetésénél először aktív alakzat utána

passzív alakzat került szabályozásra, a gazdasági vesztegetésnél pedig csak aktív alakzat volt

24

2012. január elsejét megelőzően, azonban ma már a passzív alakzat is büntetendő.69

A

tényállás beható elemzésére, ezen sorrend alapján kerül sor. Az egyes tényállások elemzése

előtt célszerűnek tartom rögzíteni, hogy a vesztegetésnek mi is a tartalma és miért került a

büntetőjog hatókörébe. Tulajdonképpen legalább két személy között létrejött titkos

„szerződésről” van szó, ahol az egyik fél valamilyen előnyt ad vagy ígér, vagyis megvásárolja

a maga számára kedvező döntést, a másik fél pedig az előnyért a vesztegető által kívántak

szerint dönt. Az elítélendő és büntetőjogi fellépést is az igényli, hogy a szerződés közvetlen

tárgya, vagyis a döntést hozó által kifejthető magatartás normák által rögzített és ettől tér el a

megvesztegetett, úgy, hogy ő nem rendelkezik szabadon a szerződés tárgyával.

„Következtetésképpen döntéshozatala során nem járhat el szabadon, tetszése szerint, hanem a

szóban forgó elvek, normák, elvárások és felelősség szerint kell cselekednie, ez a kötelessége,

ez a feladata, ez a hivatása.”70

A megvesztegetés során azonban a döntést hozó olyan

mértékben tér el a rá irányadó kívánalmaktól, hogy az a társadalomra káros, és a jogalkotó

megítélése szerint a büntetőjog eszköztárával is fel kell ellene lépni.

4.3 Passzív hivatali vesztegetés

250. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér,

avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével

vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy,

b) más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt megkülönböztetés szerint két évtől nyolc évig,

illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a

jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali

helyzetével egyébként visszaél, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy

üzletszerűen követi el.

A vesztegetés jogi tárgya: A tényállás megalkotásával a jogalkotó védendő értékként a

közélet hitelességét, a hivatalos személyek szabályszerű működését, a külső befolyástól

mentes szabályszerű eljárást tűzte ki. „A hivatali vesztegetés alapesetének jogi tárgya a

69

Büntetendővé a 2011. évi CL. törvény nyilvánította 2012. január elsejei hatállyal. 70

Andrássy György: A korrupcióról etikai megközelítésben In: Gál István László, Hornyák Szabolcs (Szerk.)

Tanulmányok Dr. Földvári József professzor 80. születésnapja tiszteletére, PTE – ÁJK, 2006, 13. old.

25

közélet tisztasága, ezen belül a hivatalos személyek pártatlan működésébe vetett

bizalom”71

Vagyis a hivatalos személyek objektív eljárása kívánatos és büntetőjogilag

védendő. „A bűncselekmény jogi tárgya az államhatalmi, államigazgatási és

igazságszolgáltatási feladatokat megvalósító hivatalos személyek szabályszerű, befolyástól

mentes működése, és a lakosság részéről az állami szervezet részrehajlás nélküli működésébe

vetett bizalom”72

Elkövetési magtartás: Tulajdonképpen négy fordulatot tudunk megkülönböztetni:

jogtalan előny kérése

jogtalan előny elfogadása

jogtalan előny ígéretének elfogadása

jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértés

„A passzív vesztegetés elkövetési magatartásai (a jogtalan előny kérése, a jogtalan előnynek

vagy ígéretének elfogadása, illetve egyetértés a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával).

Az aktív vesztegetés elkövetési magatartásai is megegyezőek (jogtalan előny adása vagy

ígérése)”73

Felmerül elsőként az a kérdés, hogy vajon mi minősül jogtalan előnynek? A fogalom relatív

és bizonytalan, nincs egy olyan definíció, amely mindent magába foglalna. A Btk. eredeti

szövege nem is tartalmazta a jogtalan szót, de a következetes bírói gyakorlat mindig is

jogtalanként aposztrofálta az előnyt, ami azt jelenti, hogy az adott személy nem

jogszabályszerűen fogadta el vagy kapta az előnyt. (BH1996.297) „OECD-egyezmény és ET-

egyezmény is lényegében a „jogtalan” jelzőt szerepelteti, míg az EU-egyezmény az e jelző

nélküli, de bármilyen előnyt tartalmazza”74

A jogtalan előny lehet vagyoni, személyi vagy

erkölcsi.

71 Kis Norbert (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Tankönyve Különös Rész, Magyar Közlöny és Lapkiadó,

Budapest, 2008, 72

Nagy Ferenc (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVGORAC, Budapest, 2009, 353.old. 73 Görgényi Ilona: A vesztegetés a magyar büntetőjogban és az EU-csatlakozás, In: Bragyova András (szerk.),

Ünnepi tanulmányok Holló András 60. születésnapjára, Bíbor kiadó, Miskolc, 2003, 195-196. old. 74 Görgényi Ilona: A jogalkotással, a hatósági jogkörök gyakorlásával kapcsolatos korrupciós bűncselekmények

Magyarországon- Összefüggések a költségvetési szervek körében felmért korrupciós kockázatokkal In: Szente

Zoltán (Szerk.) Elemzések a közszféra korrupciós kockázatairól, gyűjteményes tanulmánykötet a 2011.évi

integritás felmérés adataiból, Árop-1.2.4.-09-2009-0002.sz. európai uniós kiemelt projekt, 36.old.

26

Vagyoni előny leggyakrabban pénz fizetése, pénzben kifejezhető értékkel bíró dolog, kölcsön

vagy hitel nyújtása, ami lehet kamat terhe mellett (ekkor a kölcsön vagy hitel megszerzése

jelenti ez előnyt) de az is elképzelhető, hogy kamatmentesen, vagy mérsékelt kamat mellett

történik a pénz szolgáltatása. Vagyoni előnynek minősül a tartozás elengedése, eladás

alkalmával biztosított árengedmény, de az üdültetés is és így tovább, hiszen az emberi

leleményesség tárháza határtalan. Nincs jogszabály által meghatározott minimum érték,

küszöbhatár, ami felett már biztosan jogtalan vagyoni előnyről beszélhetünk, és ami alatt

pedig biztosan nem minősül a juttatás jogtalannak. „Az előnynek nincs a törvényben

meghatározott értékhatára, így ha az több mint udvariasságot kifejező gesztus, tényállásszerű

lehet.”75

A társadalmilag elfogadott mértékű juttatás nem minősül jogtalan vagyoni előnynek

(például egy kávéra meghívás, üdítővel kínálás, cigarettával kínálás, virágcsokor, bon-bon).

Mint említettem, a vagyoni előny lehet pénzben kifejezhető értékkel rendelkező dolog is, és

ebben az esetben ez a dolog a bűncselekmény elkövetési tárgyának fog minősülni. Ez azonban

nem jelenik meg szükségszerűen, így a vesztegetésnek maximum esetleges eleme az

elkövetési tárgy.

A tényállás megállapítása szempontjából releváns az erkölcsi előny, ami lehet valamilyen

karrierben bekövetkező kedvező változás, előléptetés, kinevezés, kitüntetésre felterjesztés,

valamint a személyes előny, mint például szexuális kapcsolat létesítése.

Az előny azt jelenti, hogy a hivatalos személy helyzetében, állapotában kedvező változások

állnak be, a korábbiakhoz képest sokkal kecsegtetőbb lesz a szituációja. Az előnynek a

hivatalos személy működésével kapcsolatban kell lennie, amely összefüggés fennállhat a

hivatalos személy ügyintézése előtt, alatt, de az eljárása után is. „…a jogtalan előnynek

kapcsolatban kell állnia a hivatalos személy működésével”76

Rátérve az elkövetési magtartás egyes fordulataira a következők mondhatóak el. A jogtalan

előny kérése azt jelenti, hogy a hivatalos személy kifejezésre juttatja igényét, vagyis azt, hogy

működésével kapcsolatban mit szeretne kapni. Ebben az esetben tehát a hivatalos személy a

kezdeményező, aki az előnyt kérheti a maga vagy harmadik személy számára is, és kívánságát

kifejezésre juttathatja kifejezetten, hallgatólagosan illetve ráutaló magatartással. A jogtalan

előny vagy ígéretének elfogadása esetén a kezdeményező nem a hivatalos személy, hanem ezt

75 Nagy Ferenc (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVG - ORAC, Budapest, 2008, 354.old. 76

Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika:

Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex kiadó, Budapest, 2009, 323.old.

27

a szerepet az aktív vesztegető tölti be, ő kínálja az előnyt, a hivatalos személyt pedig igent

mond rá. A jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértés esetén a következő

konstrukcióról van szó. Egyrészt jelen van a hivatalos személy (mint passzív vesztegető), az

aktív vesztegető, és megjelenik egy harmadik szereplő, a jogtalan előny kérője vagy

elfogadója. Ez a harmadik alany valamilyen kapcsolatban áll a hivatalos személlyel (rokonok

vagy egy jó barát). Az elkövetési magtartás, tehát az egyetértés a hivatalos személy és a

harmadik személy között jön létre, ez formáját tekintve lehet kifejezett vagy hallgatólagos. A

hivatalos személy azzal ért egyet, hogy őreá tekintettel kérjen vagy fogadjon el a harmadik

személy jogtalan előnyt az aktív vesztegetőtől.

A hivatali vesztegetés az eredmény vonatkozásában immateriális, azaz eredményt nem

tartalmazó, alaki bűncselekmény, vagy másképpen kifejezve magatartási bűncselekmény.

Ebből az következik, hogy a tényállás megállapításához nincs szükség a jogtalan előny

tényleges megszerzésére.

A bűncselekmény alanya: Delictum propriumról lévén szó, speciális kvalifikáltsággal

rendelkező személy lehet a bűncselekmény alanya, vagyis a legalább 14. életéven és legalább

korlátozott beszámítási képességen kívül, további plusz feltétel szükséges, ez pedig a hivatali

minőség. „A bűncselekmény önálló tettese csak hivatalos személy lehet. Ha az elkövető nem

hivatalos személy, de a hivatalos személyi minőséget színleli, csalás (Btk. 318.§) miatt

felel.”77

„A bűncselekmény elkövetője tettesként csak a működése körében eljáró (belföldi)

hivatalos személy (vö. Btk. 137. §. 1. pont), a minősített esetek egy részében pedig csak

további speciális kvalifikáltságú hivatalos személy lehet.”78

Ahhoz, hogy megtudjuk

határozni, hogy ki minősül hivatalos személynek nem kell mást tennünk, mint fellapozni a

Btk. 137.§ 1. pontját, ahol tételes felsorolást találunk.

A bűncselekmény alanyánál érdekes kérdés az egyetértés fordulat esetén a jogtalan előny

kérője vagy elfogadója jogi sorsa. Abban az esetben, ha a hivatalos személy egyetért a

harmadik alannyal, akkor a jogtalan előny kérője vagy elfogadója a hivatali vesztegetés

részeseként kerül felelősségre vonásra. Amennyiben azonban nem jött létre az egyetértés,

abban az esetben a jogtalan előny kérőjét vagy elfogadóját hivatali befolyással üzérkedésért

vonhatjuk felelősségre.

77

Kis Norbert (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Tankönyve Különös Rész, Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó,

Budapest, 2008. 78

Nagy Ferenc (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Különös Rész, HVG-ORAC, Budapest, 2009, 356.old.

28

Visszatérő kérdésként szokott felmerülni, hogy a közfeladatot ellátó személy vesztegetése

esetén melyik tényállás állapítható meg. A válasz az, hogy mivel a közfeladatot ellátó személy

nem minősül hivatalos személynek ezért az ő cselekményeik esetén a gazdasági vesztegetés

tényállását kell megállapítani.

A bűnösség79

vonatkozásában azt rögzíthetjük, hogy kizárólag a szándékos80

elkövetést

rendeli büntetni a jogalkotó. Ez következik abból a logikai sémából is, hogy ahol a Btk. nem

utal a gondatlanságra ott csak a szándékos elkövetés esetén büntethető a cselekmény.81

Az

elkövető tudata átfogja azt, hogy a cselekményt az ő hivatali működésére tekintettel valósítják

meg.

A minősített esetek rendszere véleményem szerint komplex, bonyolult, a következő

szempontok figyelembe vételével alakul a struktúra felépítése:

Az elkövető személye (vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre

jogosult hivatalos személy)

Az ügy tárgya (Más hivatalos személy fontosabb ügyben)

A magatartás következménye (hivatali kötelesség megszegése, hatáskör túllépése,

hivatali helyzettel egyéb módón visszaélés)

Az elkövetés módja (bűnszövetség, üzletszerűség)

Vezető beosztású hivatalos személynek minősül az, aki vezetési, igazgatási, irányítási

funkciókat tölt be, így például igazgató, osztályvezető, csoport-vezető. „A (2) bek. a,

pontjának I. fordulata szerinti vezető beosztású hivatalos személy, aki népképviseleti,

közigazgatási, igazságügyi szervnél egy vagy több szervezeti egységet irányít, igazgat.”82

Az

ítélkezési gyakorlat vezető beosztású által elkövetett bűncselekményt állapított meg a

következő esetben is: Az önkormányzat képviselő-testületének választott tagja, aki az

79 A bűnösség két alakzata ismert a szándékosság és a gondatlanság. A szándékosság lehet egyenes szándék

(dolus directus) és eshetőleges szándék (dolus eventualis). A gondatlanság két alakzatát ismerjük, úgy mint a

tudatos gondatlanság(luxuria) és a hanyagság (negligencia) 80 Btk.13.§ értelmében szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja,

vagy e következményekbe belenyugszik. 81 Csupán érdekességként kívánom megjegyezni, hogy Angliában a logika pont az ellenkező, vagyis Angliában

csak akkor büntetendő a szándékos elkövetés, ha a jogszabály kifejezetten utal erre, egyebekben a gondatlan

alakzat büntetendő. 82

Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika

Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex kiadó, Budapest, 2009, 324. old.

29

önkormányzat beruházási és városüzemeltetési bizottságának elnöke, a vezető beosztású

hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettét valósítja meg azzal a

magatartásával, hogy anyagi előny ellenében - ugyancsak visszatérően folyósított

pénzösszegek fejében - arra befolyásolja az ügy másik terheltjét, hogy a vagyonkezelő rt.

önálló intézkedésre jogosult dolgozójaként - pályázati feltételeknek meg nem felelt -

társasházak felújítási munkáinak elvégzésére kössön vállalkozási szerződéseket az ő

ismerősével, s ezáltal azt előnyhöz juttassa. (EH 2012.09.B20) Szintén az irányadó bírói

gyakorlat alapján megállapíthatjuk, hogy nem minősül vezető beosztású hivatalos személynek

a körzeti megbízott csoportvezető. (IH 2012.2)

Fontosabb ügyekben intézkedésre jogosult hivatalos személynek az tekinthető, aki egy adott

ügyben önálló intézkedési jogosultsággal rendelkezik és eljárhat, valamint az ügyet érdemben

elbírálhatja, érdemi döntés meghozatalára jogosult. Ilyen lehet például az ügyész vagy a bíró.

(BH 1994.525) „Fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, aki ugyan nem

vezető beosztású, de a működési (ügyintézői) tevékenysége körében intézett ügyek súlya

kiemelkedő.”83

Fontosabb ügyben követi el a vesztegetést az a járőrszolgálatot teljesítő

rendőr, aki a tudomására jutott bűncselekmény miatt - jogtalan előnyt elfogadva - nem

intézkedik, a feljelentést elmulasztja. (BH 2012. 11.256)

Más hivatalos személy fontosabb ügyben fordulat az ügy tárgyára, jellegére tekintettel

minősül minősített esetnek. Ezt az esetet a fent említetteken kívüli más hivatalos személy

követheti el, például ha egy egyébként nem vezető beosztású hivatalos személy valamilyen

komoly, kiemelt feladat ellátására kap kinevezést, megbízást vagy az élethelyzet hozza úgy,

hogy fontosabb ügynek fog minősülni cselekménye. Elképzelhető, hogy a járőri szolgálatot

teljesítő rendőr bűncselekmény elkövetését észlelni, és a bűnelkövető elfogása során követi el

a vesztegetést, ebben az esetben fontosabb ügyben jár el a rendőr, de a fogdaőr szolgálatot

ellátó személy megvesztegetése ugyanakkor nem minősül fontosabb ügynek. (BH1994.525.)

Minősítő körülmény a hivatali kötelesség megszegése. A kötelességszegés megvalósulhat

aktív cselekvésben és passzív mulasztásban (BH 2002.469). A hivatalos személy a reá

vonatkozó normatív előírásokat sérti meg. A Btk. XV. fejezetének VII. címéhez fűzött

értelmező rendelkezések értelmében kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött

teljesítése is.84

A hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettét

83 Nagy Ferenc (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, 357.old. 84

Btk. 258/A. § 2. pont

30

valósítja meg az a rendőr, aki ugyan nem kér pénzt a szabálysértés miatt intézkedés alá vont

gépjárművezetőtől, de kijelentéseivel félreérthetetlenül tudomására hozza, hogy anyagi előny

juttatása fejében hajlandó a feljelentéstől eltekinteni és vezetői engedélyét visszaadni. (BH

2006.1.5)

Hivatali hatáskör túllépése esetén a hivatalos személy valami olyat tesz, amire egyébként

jogszabályi felhatalmazása, jogosultsága nincs, tehát a jogtalan előnyért olyat tett, amire

hivatali működése nem terjed ki. A hivatali hatáskör túllépése kiemelt, nevesített

kötelességszegésnek tekinthető. „A hatáskör túllépése a hivatalos személy jogszerű működése

kapcsán az ügyintézői – döntési jogkörének túllépését jelenti.”85

Hivatali helyzettel egyéb módón visszaélés esetén tulajdonképpen a hivatalos személy a

működésével összefüggésben megillető jogosítványokat jogszabály illetve rendeltetés

ellenesen gyakorolja. Ez a fordulat is nevesített, kiemelt kötelességszegésnek minősül.

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ

el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem

jön létre bűnszervezet.86

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű

bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.87

Vagyis az utolsó két minősített eset megállapításához az szükséges, hogy az értelmező

rendelkezésben megjelölt általános feltételek fennálljanak.

Az egység – többség - halmazat tana vonatkozásában a következőket emelném ki. Ugyanazon

személytől az előny kérése és elfogadása természetes egységet alkot. Folytatólagosan

elkövetett vesztegetés ugyanazon személytől rövid időközökben többszöri előny kérése vagy

elfogadása, függetlenül attól, hogy ugyanazon ügyben vagy több különböző ügyben kerül rá

sor. A rendbeliség kérdése az ügyfelek számához és nem az ügyekhez igazodik, vagyis annyi

rendbeli vesztegetést követ el a hivatalos személy, ahány ügyféltől történik a jogtalan előny

kérése vagy elfogadása. „Bűnhalmazat létesül azonban – az ügyfelek számának megfelelően –

85 Nagy Ferenc (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, 358.old. 86 Btk. 137. § 7. pont 87

Btk. 137. § 9. pont

31

ugyanabban az ügyben több ügyféltől történő jogtalan előny kérése stb. esetén”88

Nem

valósítja meg a befolyással üzérkedés bűntette mellett a vesztegetés bűntettét is az a hivatalos

személy, aki anyagi előny ellenében olyan ügy befolyásolásának a látszatát kelti, amely nincs

összefüggésben hivatali működésével. (EH 2010.2208)

Végezetül meg kell emlékezni a büntethetőséget megszüntető okról, ugyanis a 250. § (3)

esetét kivéve, a büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben pedig

mellőzhető, ha az elkövető a cselekményt mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a

hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak

átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. A törvény a passzív és aktív vesztegetőnek is

biztosítja a büntetlenség lehetőségét.

4.4 Aktív hivatali vesztegetés

A további tényállások elemzése során az előzőekben írtak (pl. jogi tárgyról, elkövetési

tárgyról, jogtalan előny fogalmáról, stb.) alapvetően irányadóak, és csupán az egyes

eltéréseket, többletcselekmények szabályozását mutatom be.

253. §

(1) Aki hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá

tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a

vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali

kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként

visszaéljen.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetőleg

ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2)

bekezdésben írt bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a

gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési

kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

(4) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó

szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója,

ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.

88

Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika:

A Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex kiadó, Budapest, 2009, 326.old.

32

Aktív vesztegetés esetén a vesztegető felelősségének megállapítását szabályozza a

hatályos Büntető Kódex, tehát annak a felelősségét, aki a hivatalos személyt

(megvesztegetett) kívánja megvesztegetni. „A vesztegetési bűncselekmények megvalósulása

jellemzően két személy (személyi kör) között történik: egyrészt akit megvesztegetnek

(passzív vesztegetés), másrészt, aki veszteget (aktív vesztegetés).”89

„Az egyik szereplő az,

akinek valamilyen szempontból a döntése fontos: ő a vesztegető, a másik szereplő az, aki a

döntés meghozatalára jogosult: ő a megvesztegetett személy.”90

Az aktív vesztegetésnek

álláspontom szerint két formája van, az egyik esetében a „hagyományos” vesztegetőt rendeli

büntetni a jogalkotó, míg a másik esetben a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően

tulajdonképpen a vállalatok vezetőinek a felelősségre vonásáról van szó. „Az Európai

Közösségek tisztségviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény 6. cikke

rendelkezik a vállalkozások vezetőinek büntetőjogi felelősségéről, amennyiben a felügyeletük

vagy ellenőrzésük alá tartozó személy a vállalkozások érdekében eljárva aktív vesztegetést

követ el.”91

A bűncselekmény elkövetési magatartásai:

jogtalan előny adása

jogtalan előny ígérése

felügyeleti kötelezettség teljesítésének elmulasztása

ellenőrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása

A jogtalan előny adása vagy ígérése a hivatalos személynek történik, vagy a hivatalos

személyre tekintettel olyan harmadik személynek, akiről azt feltételezi az aktív vesztegető,

hogy hatással, befolyással lehet a hivatalos személyre, illetve annak eljárására, működésére.

„Az előnyt nem csak a hivatalos személynek lehet adni (ígérni), hanem másnak is. A tényállás

megvalósulásához a harmadik személynek sem kell elfogadni az előnyt”92

E fordulatnál kell

89 Görgényi Ilona: Büntetőjogi tendenciák a vesztegetés kriminalizálása területén az európai uniós és más

nemzetközi dokumentumok tükrében In: (Lévay Miklós Szerk.) Az európai unióhoz való csatlakozás kihívásai a

bűnözés és más devianciák elleni fellépés területén, Bűnügyi Tudományi Közlemények, No.7., Bíbor kiadó,

Miskolc, 2004, 67.old. 90

Andrássy György: A korrupcióról etikai megközelítésben In: Gál István László, Hornyák Szabolcs (Szerk.)

Tanulmányok Dr. Földvári József professzor 80. születésnapja tiszteletére, PTE – ÁJK, 2006, 13.old. 91

Nagy Ferenc (Szerk.): A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, 363.old. 92

Kis Norbert (Szerk.): A Magyar Büntetőjog Tankönyve Különös Rész, Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó,

Budapest, 2008,

33

kiemelni a Kúria93

Büntető Kollégiumi Véleményét. Aki másnak vagyoni vagy nem vagyoni

előnyt azért ad, hogy ügyének kedvező elintézése céljából azt az eljáró hivatalos személynek

juttassa: hivatali vesztegetés (Btk. 253. §) miatt vonható felelősségre, abban az esetben is, ha

az előny átvevője csupán állította, illetve csupán azt a látszatot keltette, hogy hivatalos

személyt fog megvesztegetni; s így az átvevő cselekménye a Btk. 256. §-a (2) bekezdésének

a) pontja szerint hivatali befolyással üzérkedés bűntettének minősül. (BKv 13.) Azaz azt

mondhatjuk, hogy a befolyással üzérkedés esetén az üzérkedőt vonják felelősségre és nem a

befolyással üzérkedő „ügyfelét”, azonban ha más bűncselekmény fogalmi elemeit

megvalósította, akkor az „ügyfelet” is felelősségre kell vonni. Ez akkor lesz releváns, ha a

befolyással üzérkedő „ügyfélről” megállapítható az, hogy a jogtalan előnyt azért adta a

befolyással üzérkedő személynek, hogy az hivatalos személyt vesztegessen meg. Ebben az

esetben az „ügyfél” a Btk. 253.§ - a szerint minősülő aktív hivatali vesztegetésért felel.

A jogtalan előny adásának vagy ígérésének súlyosabb formája az, amikor ehhez még célzat is

társul, vagyis amikor az elkövető azért adja vagy ígéri a jogtalan előnyt, hogy a hivatalos

személy a hivatali kötelességét megszegje, hatáskörét túllépje, vagy hivatali helyzetével

egyébként visszaéljen. „Minősített eset valósul meg, ha az elkövető az előnyt azzal a speciális

célzattal adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a kötelességét megszegje, hatáskörét

túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.”94

A hivatalos személynek vagy a harmadik személynek nem kell elfogadni az előnyt, elegendő,

ha a szándékról tudomást szerez, még ha a címzetthez el is jut, de az visszautasítja az előnyt, a

bűncselekmény akkor is megvalósul, mivel a vesztegetés eredményt nem tartalmazó

bűncselekmény. Egyébként a passzív – aktív vesztegetés viszonya komplementer, kiegészítő

jellegű, ebből is adódik az, hogy őket egymástól függetlenül is felelősségre lehet vonni.

A felügyeletei vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása95

esetén az, az élethelyzet kerül

kriminalizálásra, amikor valamely gazdálkodó szervezet tagja, vagy dolgozója a gazdálkodó

szervezet érdekében, javára követi el az aktív hivatali vesztegetést, és ennek az elkövetését a

gazdálkodó szervezet vezetője, felügyeleti vagy ellenőrzési joggal rendelkező tagja, dolgozója

megakadályozhatta volna, ha felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségét teljesítette volna.

Tehát itt mulasztásért áll fenn a három személyi kör felelőssége. „Ezen egyezménynek való

megfelelés érdekében a Btk.-t módosító 2001. évi CXXI. törvény a kriminalizáció új

93 Jogelődje a Legfelsőbb Bíróság 94 Nagy Ferenc (Szerk.): A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVG-ORAC, Budapest, 2008, 362.old. 95

A 2001.évi CXXI. törvénnyel került be a Büntető Törvénykönyvbe.

34

formájaként beiktatta a 253. § -ba a (3) és (4) bekezdést, megteremtve az aktív hivatali

vesztegetés esetében a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét a gazdálkodó szerv

vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója tekintetében.”96

A bűncselekmény alanya: Az (1) és (2) bekezdés alanya bárki lehet, tehát delictum commune.

A (3) és (4) bekezdés alanya viszont már csak meghatározott személyi kör lehet, nevezetesen

a gazdálkodó szervezet vezetője, felügyeletre vagy ellenőrzésre feljogosított tagja vagy

dolgozója, tehát ebben a vonatkozásban a bűncselekmény delictum proprium. Az, hogy

büntetőjogi értelemben mi minősül gazdálkodó szervezetnek, a Btk. értelmező

rendelkezéseiből tudhatjuk meg. Gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló

1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. §-ának c) pontjában felsorolt gazdálkodó szervezet, valamint

az a szervezet, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a

Ptk. szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.97

Vezetőnek

minősül mindenki, aki irányítási, igazgatási joggal rendelkezik az adott gazdálkodó

szervezetnél.

A Bűnösség: kérdése szintén komplex, az (1) bekezdés megvalósítható egyenes és eshetőleges

szándékkal is a (2) bekezdés kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg, mivel célzatot

tartalmazz, a (3) bekezdés egyenes és eshetőleges szándékkal is a (4) bekezdés

gondatlanságból követhető el. „Mind a szándékosság és gondatlanság büntetőjogi felelősségre

vonást eredményezhet.”98

Minősített esetről azt mondhatjuk, hogy a (2) bekezdést annak tekinthetjük, hiszen a jogtalan

előny adásán illetve ígéretén túl, egy többlet elemre, a célzatra van szükség, nevezetesen arra,

hogy az elkövetési magatartást az elkövető annak érdekében fejti ki, hogy a hivatalos személy

hivatali kötelességét megszegje, hatáskörét túllépje, hivatali helyzetével egyébként

visszaéljen. A szigorítás a szankciókban érhető tetten, hiszen három évig terjedő

szabadságvesztés helyett ebben az esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. „Súlyosabban minősül a cselekmény, ha a vesztegető az előnyt azért adja vagy

96

Görgényi Ilona: A vesztegetés a magyar büntetőjogban és az EU-csatlakozás, In: (Bragyova András szerk.)

Ünnepi tanulmányok Holló András 60. születésnapjára, Bíbor kiadó, Miskolc, 2003, 204.old. 97

Btk. 137. § 19. pont 98

Katalin Ligeti: Current Issues in European Criminal Law and the Protection of Eu Financial Interests In: (Zlata

Durdevic ed.) Austian – Croatian Association of European Criminal Law, 2006, 92.p.

35

ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a

hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.”99

A rendbeliség kérdésénél azt emelném ki, hogy az a hivatalos személyek számához igazodik.

Ebből következik az, hogy ugyanabban az ügyben ugyannak az egy hivatalos személynek

előny ígérése vagy adása egységet képez, viszont több hivatalos személynek ugyanabban az

ügyben az előny ígérése vagy adása már halmazatot alkot. Folytatólagosan elkövetett aktív

vesztegetésről beszélhetünk akkor, ha a ugyanazon hivatalos személy részére rövid

időközönként többszöri jogtalan előny adására vagy ígérésére kerül sor. Hivatali visszaélés és

hivatali vesztegetés bűntettének bűnhalmazata megállapításának van helye, ha az adóellenőr

arra kéri az adóellenőrként dolgozó munkatársát, hogy a II. r. vádlott adóellenőrzése során ne

tegyen elmarasztaló megállapításokat, majd két nap múlva e munkatársának 1 millió forintot

ígér arra az esetre, ha a II. r. vádlottnál elrendelt adóellenőrzést a hivatali kötelességét

megszegve nullás eredménnyel zárja le. (BH 2008. 9. 236)

4.5 A passzív gazdasági vesztegetés

Btk.251.§(1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy az egyesületnek

az a dolgozója, illetőleg tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér,

vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen előnyt, illetve annak ígéretét elfogadja,

vagy a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha az elkövető a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, bűntettet követ el, és

egy évtől öt évig, fontosabb ügyben történt kötelességszegés esetén, illetőleg ha a

cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény jogi tárgyával kapcsolatban alapvetően az eddig írtak irányadóak,

azzal, hogy itt a tényállásban meghatározott szervek, azaz a költségvetési szervek,

gazdálkodó szervezetek és az egyesületek szabályszerű működése a védendő érték. „A

bűncselekmény jogi tárgya a költségvetési szervekben, gazdálkodó és társadalmi

szervezetekben működő személyek szabályszerű és előnnyel való befolyásolástól mentes,

tárgyilagos működése, illetőleg az ezzel kapcsolatos közbizalom.”100

Elkövetési magatartás: A már megismert fordulatok az irányadóak itt is, vagyis:

99

Kis Norbert (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Tankönyve Különös Rész, Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó,

Budapest, 2008, 100

Nagy Ferenc (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, 365.old.

36

jogtalan előny kérése

jogtalan előny illetve annak ígéretének elfogadása + kötelességének megszegéséért

célzat

jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértés + kötelességének

megszegéséért célzat

Az első fordulat alapján bűncselekménynek minősül a jogtalan előny kérése, ha az a

vesztegető működésével kapcsolatban történik. A többi fordulat, tehát jogtalan előny illetve

annak ígérete és a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértés önmagában nem

minősül delictumnak, ahhoz egy speciális célzatra van szükség, nevezetesen arra, hogy

ezeket a cselekményeket kötelességének megszegéséért kövesse el. A kötelességét

ténylegesen nem kell megszegnie, elegendő az erre irányuló célzat, ugyanis, ha megszegi

akkor az már a minősített esetet fogja megvalósítani.

A bűncselekmény alanya: három speciális szervezet tagja vagy dolgozója követheti el.

1.Költségvetési szerv: Jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat

ellátására létrejött jogi személy. A költségvetési szerv tevékenysége lehet alaptevékenység,

amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai

alapfeladataként meghatározott nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység, valamint

vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból,

nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.101

2.Gazdálkodó szervezet: A fogalmat a Btk. 137. § 19. pontja határozza meg, amit fentebb

már részleteztem, ezért az ismétlés elkerülése végett itt nem térek ki a fogalom

meghatározására.

3.Egyesület: A 2011. évi CLXXV. törvény 80. § c – d pontjai a társadalmi szervezet

fogalmát az egyesület fogalmára módosította és iktatta be a Büntető Törvénykönyvbe 2011.

december 22. napjától hatályosan. Az egyesület olyan, Magyarországon önkéntesen

létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott

célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai

101

A 2011.évi CXCV. törvény 7. § (1) és (2) bekezdés.

37

tevékenységét.102

Az egyesület jogi személy. Az egyesülési jog alapján a természetes

személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek,

valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre

és működtethetnek. Egyébként korábban a Btk. a társadalmi szervezet fogalmát használta.

Bűnösség: Az első fordulat szándékosan, egyenes és eshetőleges szándékkal is

megvalósítható, míg a többi fordulat a célzatra (kötelessége megszegése érdekében)

kizárólag egyenes szándékkal követhető el.

Minősített esetek: Súlyosabban minősül, ha a passzív vesztegető a jogtalan előnyért a

kötelességét megszegi, és még súlyosabban minősül, ha fontosabb ügyben történik a

kötelességszegés, ha bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el a vesztegetést. E

minősítő körülmények magyarázatára a korábban leírtak megfelelően alkalmazandók.

Büntethetőséget megszüntető ok az (1) bekezdés vonatkozásában, ha az elkövető mielőtt az

a cselekményt mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott

jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja és az elkövetés

körülményeit feltárja. A minősített körülmények vonatkozásában azonban a büntethetőségi

ok nem áll fenn!

Btk. 252. §

(1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy az

egyesületnek az az önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja, aki a

működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek

ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért,

bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az

előnyért a kötelességét megszegi.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető

a) a kötelességét fontosabb ügyben szegi meg,

b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

A soron következő tényállásoknál az ismétlések elkerülése végett csupán az eltéréseket,

sajátosságokat kívánom megjegyezni.

Az elkövetési magatartás vonatkozásában azt emelném ki, hogy minden fordulat

önmagában megvalósítja a bűncselekményt, az előző passzív gazdasági vesztegetés

102

A Polgári Törvénykönyv 61. § (1) bekezdés

38

tényállásával szemben itt már nem követelmény az, hogy a jogtalan előny vagy annak

ígéretének elfogadásához illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértéshez

kapcsolódjon speciális célzatként a kötelessége megszegéséért fordulat, hanem célzat nélkül

is bűncselekménynek minősül.

A bűncselekmény alanya kizárólag a tényállásban felsorolt szervezetek önálló intézkedésre

jogosult dolgozója vagy tagja lehet. Arra vonatkozóan, hogy ki minősül ilyen személynek

tételes, taxatív felsorolás nincs. Azt kell alapvetően vizsgálni, hogy a személy rendelkezik –

e, olyan jogosítványokkal, amelyek alapján érdemi döntések meghozatalára, más személyek

jogait, törvényes érdekeit érintő releváns döntéseket meghozhat. Az irányadó ítélkezési

gyakorlat alapján nem azt kell figyelembe venni, hogy a vizsgálandó személynek mi a

beosztása, pozíciója, munkaköre, hanem az őt ténylegesen megillető jogosítványok alapján

kell értékelni, hogy önálló intézkedésre jogosultnak tekintendő-e vagy sem. Megvalósítja a

gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetést az

a bank-vezérigazgató, aki a pénzintézethez forduló, a kényszerhelyzetben lévő

személyeknek nyújtandó hitel engedélyezését ahhoz a feltételhez köti, hogy az annak

segítségével megvalósított cég vagyonának egy részét ingyenesen vagy jelképes ellenérték

fejében az általa megjelölt gazdálkodó szerv tulajdonába adja (BH 2000. 238)

Ezt a bűncselekményt csak szándékosan, annak mindkét formája alapján el lehet követni.

Minősítő körülmény a passzív gazdasági vesztegetés előző, enyhébb alakzatához hasonlóan,

ha az elkövető a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, kötelességét fontosabb ügyben

szegi meg, illetve ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

A Btk. 255/A. § alapján biztosított büntethetőséget megszüntető ok csupán az (1) bekezdés

esetén kerülhet szóba, a minősített eseteket megvalósító elkövető arra nem hivatkozhat.

39

4.6 Aktív gazdasági vesztegetés

Btk. 254. § (1)

Aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy egyesület

dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan

előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntettet követ el, és három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan előnyt

költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy egyesület önálló intézkedésre jogosult

dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik.

Kiemelendő, hogy a tényállás megvalósításához, az elkövetési magatartáshoz (jogtalan

előny adása, ígérése) célzat kapcsolódik.(azért, hogy a kötelességét megszegje) Ebből az

következik, hogy célzatos bűncselekményről van, ami a bűnösség vonatkozásában azt jelenti,

hogy kizárólag egyenes szándékkal követhető el ez a bűncselekmény. „A 254. § -ba ütköző

bűncselekmény elkövetője azt kívánja – a 253. § (2) bekezdés I. fordulatának elkövetőjéhez

hasonlóan -, hogy a megvesztegetett személy kötelességszegés árán intézkedjék.”103

Önmagában tehát a jogtalan előny adása vagy ígérése nem minősül delictumnak, csak akkor,

ha azt a tényállásban rögzített céllal követik el. „A bűncselekmény csak szándékosan és

célzatosan követhető el. A célzat speciális: a kötelességszegésre indítás, és ennek

fennállásához értelemszerűen nem szükséges az, hogy az ügyintézőben a kötelességszegésre

vonatkozó hajlandóságot ki is alakítsa.”104

A bűncselekmény alanya tekintetében a fent írtak irányadóak, valamint az alany

vonatkozásában az ítélkezési gyakorlatot emelném ki: A vesztegetés törvényi tényállásában

szereplő gazdálkodó szerv "dolgozója" alatt nemcsak a szervnél munkaviszony keretében

munkát végző személy, hanem az olyan személy is értendő, aki munkaviszonyra jellemző

sajátosságokat mutató jogviszony keretében fejti ki tevékenységét. (EH 2012.11.B28)

Minősített esetről akkor beszélünk, ha az előny adása vagy ígérése a három alanyi körön belül

önálló intézkedésre jogosult dolgozónak vagy tagnak történik. . A vesztegetés annyi rendbeli

bűncselekményt valósít meg, ahány személynek adják vagy ígérik a jogtalan előnyt. (BH

2006.6.178)

103

Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi

Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex kiadó, Budapest, 2009, 334.old. 104

Nagy Ferenc (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, 369.old.

40

Az elkövető hivatkozhat a büntethetőséget megszüntető okra, akkor, ha a cselekményt mielőtt

az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit

feltárja.

4.7 Hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés

Btk. 255. § (1) Aki azért, hogy más a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes

jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy reá tekintettel

másnak jogtalan előnyt ad, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki azért, hogy a bírósági vagy más hatósági

eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse,

jogtalan előnyt fogad el.

A nemzetközi sztenderdeknek megfelelően a 2001. évi CXXI. törvény iktatta be a

Btk.-ba ezt a bűncselekményt. A jogalkotó a tényállás megalkotásával az igazságszolgáltatás

zavartalan működését kívánta biztosítani. „A bűncselekmény jogi tárgya az állam

igazságszolgáltatási feladatainak szabályszerű, befolyástól mentes ellátásába vetett

bizalom”105

A tényállás megszakítja az eddig megszokott logikai sorrendet, és először az

aktív, és csak a (2) bekezdésben a passzív alakzatot szabályozza. Ez a jogalkotói prioritást

fejezi ki. „Az (1) bekezdés az aktív vesztegetőt bünteti. A (2) bekezdés a passzív vesztegetőt

bünteti.”106

Az elkövetési magatartás aktív oldalon jogtalan előny adása, passzív oldalon jogtalan előny

elfogadása. Mindkét oldalon az elkövetési magatartáshoz speciális célzat kapcsolódik. Az

elkövető a cselekményét azért követi el, hogy más a bírósági vagy más hatósági eljárásban a

törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse. Aktív oldalon „az

elkövető nem közvetlenül a hatóság illetve a hatóság tagjainak működését, hanem az eljárás

résztvevőit befolyásolja a jogtalan előny adásával, mégpedig azzal a céllal, hogy törvényes

jogaikat ne gyakorolják vagy kötelezettségeit ne teljesítsék.”107

Tényként megállapítható,

hogy célzatos bűncselekményről van szó, ebből logikailag következik, hogy csakis egyenes

szándékkal valósítható meg a bűncselekmény. A bűncselekmény alanya aktív oldalon bárki

lehet, passzív oldalon csak az lehet, akinek a bírósági vagy más hatósági eljárásban

105 Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi

Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex kiadó, Budapest, 2009, 335.old. 106 Rabóczki Ede (Szerk.): Magyar Büntetőjog, Kommentár a gyakorlat számára, HVG – ORAC Lap és

Könyvkiadó Kft, 616/42.old. 107

Rabóczki Ede (Szerk.): Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára, HVG – ORAC Lap és

Könyvkiadó Kft, 616/42. old.

41

törvényes jogai vagy kötelezettségei vannak. A büntethetőséget megszüntető ok lehetősége

aktív és passzív vesztegető esetében is fennáll.

4.8. Vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban

A korábban már ismertetett nemzetközi egyezményekben rögzített sztenderdeknek

köszönhetően az 1998. évi LXXXVII. törvény megalkotta a Btk. XV. fejezetének VIII. címét

a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket. E fejezet a vesztegetés hivatali és

gazdasági alakzatait egyaránt büntetni rendeli. A hivatali vesztegetés aktív – passzív formáját

is szabályozza, valamint a gazdasági vesztegetésnek is van aktív – passzív alakzata. Az aktív

– passzív sorrend szintén nemzetközi hatásra a jogalkotó prioritását fejezi ki. A nemzetközi

kapcsolatban elkövetett vesztegetés tényállásai a hazai vesztegetés tényállásainak tükörképe.

Az aktív hivatali vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban tényállása a következő képet

mutatja:

Btk. 258/B. § (1) Aki külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy

reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha a

jogtalan előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a külföldi hivatalos személy a hivatali

kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként

visszaéljen.

A tényállás értelmezéséhez az aktív hivatali vesztegetésnél leírtak megfelelően

alkalmazandóak a következő megjegyzések mellett. Látható, hogy a tényállás a 253. §

tükörképe, annyi különbség van csupán, hogy akinek a működésével kapcsolatban a

bűncselekményt elkövetik az külföldi hivatalos személy. Ennek meghatározása szintén

egyszerű a Btk.-t az értelmező rendelkezéseknél kell kinyitni. Külföldi hivatalos személy:

külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot

ellátó személy, nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot

teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik,

nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe

megválasztott személy, Magyarország területén, illetőleg állampolgárai felett joghatósággal

rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy,

akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik.108

A szankciók

vonatkozásában kiemelném, hogy az alapeset és a minősített eset is az aktív hivatali

vesztegetés (253.§) büntetési tételeivel fenyegetett. „A büntetőjogi tilalmazottság során azt a 108 Büntető Törvénykönyv 137. § 3. pont.

42

nemzetközi elvárást kellett szem előtt tartani, hogy a szankciók hasonlatosak legyenek a

hazai hivatalos személyek megvesztegetése esetén alkalmazhatókkal.”109

A vállalatok vezetőinek, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja felelőssége

szintén fennáll, ha a külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban aktív hivatali

vesztegetést követ el a gazdálkodó szervezet dolgozója vagy tagja és a felügyeleti vagy

ellenőrzési kötelezettség teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

A tényállást (Btk. 258/B.§ (3) – (4) bekezdések) a teljes egybevágóság (Btk. 253. § (3) – (4)

bekezdések) miatt nem kívánom itt megismételni.

Az aktív gazdasági vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban tényállása szintén teljesen

egyező, annyi eltéréssel csupán, hogy itt (Btk. 258/C. §) csak a külföldi gazdálkodó

szervezet szerepel, szemben az aktív gazdasági vesztegetéssel (254. §), ahol szerepel még a

költségvetési szerv és a társadalmi szervezet. Külföldi gazdálkodó szervezetnek minősül az,

a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik, és az adott

szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.110

A passzív hivatali vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban tényállása (Btk. 258/D. §)

szintén teljes mértékben megfelel a passzív hivatali vesztegetés (Btk. 250. §), annyi

megszorítással, hogy a minősített esetek köre szűkebb, hiszen minősített körülmény a

hivatali kötelesség megszegése, hatáskör túllépése, hivatali helyzettel egyébként visszaélés,

valamint a bűnszövetségben vagy üzletszerűen történő elkövetés. (vagyis nem jelenik meg a

vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, más

hivatalos személy fontosabb ügyben követi el minősítő körülmények.)

A Btk. 258/C.§ (3) és (4) bekezdései szabályozzák a passzív gazdasági vesztegetés,

amely 2012. januárt elsejétől minősül bűncselekmények. Minősített esetei a kötelességszegés,

bűnszövetség, üzletszerűség. Egyebekben az eddig kifejtettek megfelelően irányadóak.

109

Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi

Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex kiadó, 2009, 341.old. 110

Büntető Törvénykönyv 258/G. §.

43

4.9 Az új Btk. változásai, novumai

Az új Büntető Törvénykönyv létrehoz egy fejezetet, a XXVII. fejezetet, amely a

korrupciós bűncselekmények elnevezést kapja. Vagyis újdonságként megállapítható, hogy

nem két címben, hanem egy önálló, külön fejezetben kerülnek szabályozásra a korrupciós

tényállások. Az új Btk. szerkezetileg egyszerűsíti a tényállásokat, egy fejezetben szabályozza

a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket,

vagyis a „kétnyomú”, két külön címben történő szabályozás megszűnik, és az új törvény a

közélet tisztasága elleni bűncselekmények fogalmat elhagyja. Álláspontom szerint az új Btk.

szerkezeti egyszerűsítése üdvözlendő, az asszimiláció elve teljes egészében meg fog

valósulni, vagyis a hazai és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények

tényállásai már nem csak tartalmilag, hanem szerkezetileg is azonosak, tükörképek lesznek,

ezzel maradéktalanul eleget téve a nemzetközi sztenderdeknek.

Megváltozik a jogalkotó prioritási sorrendje szintén a nemzetközi kívánalmakra

figyelemmel. Először a gazdasági vesztegetés kerül kriminalizálásra összhangban azzal a

nemzetközi tendenciával, hogy a magánszektorban elkövetett vesztegetés kiemelt figyelmet

kap és jelentősége előtérbe került. A hivatali vesztegetés szabályozására másodlagosan kerül

sor. Mind a gazdasági vesztegetés (ahol egyébként az új Btk. elhagyja a gazdasági szó kitételt,

és csupán vesztegetés lesz a bűncselekmény neve), mind a hivatali vesztegetés esetén először

az aktív, utána a passzív alakzat kerül kriminalizálásra. Aktív alakzatok tényállása a

vesztegetés, és a hivatali vesztegetés a passzív alakzatok a vesztegetés elfogadása és a hivatali

vesztegetés elfogadása bűncselekmények lesznek. Az Új Btk. szemben a hatályos joganyaggal

a büntethetőséget megszüntető ok helyett a büntetés korlátlan enyhítése vagy mellőzése

kedvezményt vezeti be. Ezt azt jelenti, hogy a büntetés alóli mentesség nem automatikus, nem

teljes lesz, hanem a bíróság egyedi mérlegelésétől függően fog alakulni az, hogy alkalmazásra

kerül-e ez a kedvezmény, mint lehetőség, és ha alkalmazásra kerül, abban az esetben milyen

mértékben. Ugyanakkor „A törvény értelmében változatlanul nincs konkrét időbeli korlátja a

bűncselekmény bejelentésének, mivel ez a kedvezmény a vesztegetés sikeres felderítéséhez

fűződő érdekre tekintettel mindaddig indokolható, amíg az adott bűncselekmény más

forrásból a hatóság tudomására nem jut.”111

111

Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös Rész, a 2012. évi C. törvény

alapján, HVG – ORAC Lap – és Könyvkiadó, Budapest, 2012. 430.old.

44

A fejezet első delictuma a vesztegetés,112

amely a jelenleg hatályos Btk. gazdasági

vesztegetés bűncselekményi kört öleli fel. A tényállás változatásai a következő képet

mutatják. A bűncselekmény elnevezése „gazdasági vesztegetés” helyett „vesztegetés” lesz. A

„költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet, egyesület dolgozója vagy tagja” kifejezés helyébe

az „az adott szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy” kitétel kerül. A

módosítás magyarázata egyrészt abban keresendő, hogy a jogalkotó megítélése szerint a

„dolgozó” kifejezés elavult, másrészt pedig az új kifejezés sokkal tágabb elkövetői kört jelent,

vagyis megállapítom, hogy a büntetőjog hatóköre tágul. A büntetőjog szigorítása figyelhető

meg az önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatos elkövetés esetén is, mivel a

büntetési tétele megemelkedik, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli

büntetni a Büntető Kódex. A minősített esetek rendszerében fontos változás, hogy egy

minősítő körülmény kikerül, míg két új minősítő körülmény bekerül a Törvénykönyvbe.

Megszűnik a „a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy” általi elkövetési

alakzat, mert a jogalkotó megítélése alapján, ez túl bizonytalan fogalom, (ezáltal a

jogbiztonság iránti vágy nem biztos, hogy maradéktalanul teljesül) és az ítélkezési gyakorlat,

amely tulajdonképpen megtölti ezt a fogalmat tartalommal nem egységes. Ez a módosítás

véleményem szerint üdvözlendő, mert ezáltal, a pontos törvényi meghatározottság

követelménye sokkal következetesebben érvényesülhet. Bevezetésre kerül ugyanakkor két

minősítő körülmény a bűnszövetségben vagy üzletszerűen történő elkövetés,113

vagyis a

büntetőjog szigorodása ismételten megfigyelhető.

Az Új Btk. XXVII. fejezetének soron következő tényállása a vesztegetés elfogadása,114

amely a passzív gazdasági vesztegetést jelenti. A hatályos Btk. a passzív gazdasági

vesztegetést két külön tényállásban szabályozza, önálló tényállásban az önálló intézkedésre

jogosult személy általi elkövetést, az Új Btk. ezt megszüntetni – álláspontom szerint

logikusan- és összevonja a két tényállást egy tényállássá, ahol az önálló intézkedésre jogosult

személy által elkövetett alakzat, mint minősítő körülmény szerepel. Egyebekben, ugyanazokat

a módosításokat hajtja végre a jogalkotó, mint az előző tényállásban szereplő, aktív

alakzatban.

112

Új Btk. 290.§ 113

A fogalmak vonatkozásában a hatályos Btk. 137.§ szerinti értelmező rendelkezések valamint a dolgozatban

korábban kifejtettek az irányadóak. 114

Új Btk. 291.§

45

A következő bűncselekmény a hivatali vesztegetés,115

amely a hivatali vesztegetés

aktív alakzatát öleli fel. Módosítás az elkövetési magtartás vonatkozásában emelendő ki, ami

kiegészül egyrészt a befolyásolni törekszik kifejezéssel, mivel az előny adása vagy ígérése

azért történik, hogy a hivatalos személy működését befolyásolják, másrészt a jogtalan kitétel

kikerül az előny szó elől, mert a jogalkotó feleslegesnek tartja a jogtalanságot külön kiemelni,

hiszen az aktív vesztegető tekintetében mindenképpen az addiginál kedvezőbb állapotot idéz

elő az előny átadása vagy ígérése.

A fejezet következő tényállása a hivatali vesztegetés elfogadása, 116

ahol a

módosítások vonatkozásában az eddig kifejtettek az irányadóak.

Lényeges változás, hogy a hatályos Btk. a bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett

vesztegetést egy tényállásban szabályozza, addig az Új Btk. két külön szakaszban fogalmazza

ezt a bűncselekményt, először a logikai sorrendnek megfelelően az aktív alakzatot,

másodlagosan a passzív alakzatot. Így az Új Büntető Kódex ismeri a Vesztegetés bírósági

vagy hatósági eljárásban117

bűncselekményt és a Vesztegetés elfogadása bírósági vagy

hatósági eljárásban118

delictumot. A 295.§ új bekezdéssel bővül, ami a nemzetközi bíróság

előtt elkövetett vesztegetést rendelni büntetni. A 296.§ elkövetési magatartása bővül,

tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás szerinti előny elfogadása kiegészül az előny

ígéretének elfogadásával. További változás, hogy a büntetési tételkeret szigorodik, és egy

évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény lesz a 296.§,

További változás, hogy új önálló bűncselekményként kerül bevezetésre a befolyás

vásárlása119

tényállás, amelynek elkövetési magatartása már a hatályos Büntető Kódex szerint

is büntetendő 2012. január elsejei hatállyal. Ebben az esetben a jogalkotó a befolyással

üzérkedő „ügyfelét” rendeli büntetni, amely kapcsolatot a büntetőjog évszázadok óta nem

büntette,120

vagyis megállapítható a hazai büntetőjog határozott szigorodása.

115 Új Btk. 293.§ 116

Új Btk. 294.§ 117 Új Btk. 295.§ 118

Új Btk. 296.§ 119

Új Btk. 298.§ 120

Lásd a dolgozat I. fejezetét, ahol a kérdéskör részletesebben kifejtésre került.

46

5. A vagyongazdálkodással összefüggő korrupció

Ez a fejezet alapvetően az állami számvevőszék integritás projekt, mint európai uniós

kiemelt projektről készült tanulmánykötetek megállapításain alapszik. Az Állami

Számvevőszék a Holland Királyság Számvevőszékétől átvett és elsajátított ismertek

birtokában a hazai költségvetési szervek működésének korrupciós szempontú feltérképezését

tűzte ki célul. A fejezet a vagyongazdálkodással összefüggő korrupció alapvető

összefüggéseire mutat rá, különös tekintettel a költségvetési szervek vonatkozásában. Az

Integritás projekt alapvető módszere az önkéntességen alapuló adatszolgáltatásokból a

korrupciós kockázati tényezők feltárása - amely faktorokat három csoportba sorolhatunk,

nevezetesen eredendő veszélyeztetettségi, veszélyeztetettséget növelő, valamint a belső és

külső ellenőrzés hiányából származó tényezők – és ebből következtetések levonása.

A vagyongazdálkodás, mint korrupciós faktor a korrupciós veszélyeztetettséget növelő

tényezők csoportjába sorolandó. Minden költségvetési szervnek szüksége van feladatai

ellátáshoz bizonyos anyagi javakhoz, vagyis azt mondhatjuk, hogy a vagyongazdálkodás célja

az adott költségvetési szerv feladatainak ellátása. A vagyongazdálkodás szempontjából a

költségvetési szerveket két csoportra oszthatjuk fel: az önállóan működő költségvetési szervek

és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek. A költségvetési szerv

gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó

költségvetési szerv.121

Az önállóan működő költségvetési szervek vonatkozásában a

vagyongazdálkodással kapcsolatos korrupciónak nincs relevanciája, mivel ezek a szervek nem

rendelkeznek önálló gazdasági egységgel, a vagyongazdálkodásuk egy másik költségvetési

szervben jelennek meg. Az önállóan gazdálkodó és működő szervek azonban már szóba

jöhetnek.

A költségvetési szervek kiadásai ismét két csoportra bonthatók, úgy, mint a személyi

kiadások és a dologi, beruházási kiadások. A mérlegelési jogkör a választó vonal, amely

lehetővé teszi a korrupció elkövetését. Így az a megállapítás tehető, hogy a személyi kiadások

alapvetően nem szabad felhasználásúak, azonban a beruházásoknál, egyéb dologi jellegű

kiadásoknál már megjelenik a diszkrecionális jelleg, ami lehetőséget ad a kriminális korrupció

elkövetésére.

121

A 2011. évi CXCV. államháztartásról szóló törvény 10.§ (1) bekezdés.

47

A korrupcióra való hajlamot két tényező növeli, az egyik a vagyon nagysága, a másik

pedig a gazdálkodás gyakorisága. „Az egyik tényező a kezelt, illetőleg az adott szerv

gazdálkodására szánt vagyon nagysága, a másik tényező, amely potenciális korrupciós

veszélyforrás, a vagyongazdálkodás rendszeressége.”122

A visszaélés a gyakorlatban a

következő területeken jelenik meg: a költségvetési szerv valamely ingatlana, értékpapírja

feletti rendelkezés során, vételi, elővásárlási jog gyakorlása során, koncessziós szerződés

alkalmával, PPP – konstrukcióban, kiszervezés során.

Vagyis összefoglalóan azt a konklúziót állapítom meg, hogy a vagyongazdálkodással

összefüggő korrupció az önállóan gazdálkodó és működő költségvetési szerveknél jelenik

meg markánsan, a bűncselekmény tárgya pedig azon vagyongazdálkodási elemek ahol a

mérlegelési lehetőség, a diszkrecionális elem előfordul, vagyis a beruházások, dologi

kiadások vonatkozásban.

122 Madai Sándor: A költségvetési szervek vagyongazdálkodásával kapcsolatos korrupciós bűncselekmények

Magyarországon – összefüggések a költségvetési szervek körében felmért korrupciós kockázati tényezőkkel In

Szente Zoltán (Szerk.): Elemzések a közszféra korrupciós kockázatairól, gyűjteményes tanulmánykötet a 2011.

évi integritás felmérés adataiból, Árop – 1.2.4 – 09 – 2009 – 0002. számú európai uniós kiemelt projekt, 71. old.

48

6. A korrupció megelőzésének eszköztára

A dolgozatom ezen részében azt vizsgálom, hogy a korrupciós cselekmények hatékony

leküzdése érdekében milyen eszközöket tudunk igénybe venni. Cesare Beccaria tanításából

érdemes kiindulni, miszerint sokkal jobb a bűncselekmény elkövetését megelőzni, mint

büntetni, ha pedig már elkövetésre került a cselekmény, akkor nem a büntetés súlyossága,

hanem a büntetés elkerülhetetlensége, elmaradhatatlansága a legfontosabb szempont a

bűnmegelőzés során. A korrupció leküzdésére rendelkezésre álló eszközöket alapvetően két

csoportba tudjunk osztani, úgy, mint a büntetőjogi eszközöket és a büntetőjogon kívüli

eszközöket.

6.1. A korrupció elleni küzdelem büntetőjogi eszközei

A korrupció elleni küzdelem büntetőjogi lehetősége tulajdonképpen a szankció

kilátásba helyezése és alkalmazása. A büntetés kilátásba helyezésével egyrészt a

potenciális elkövetőket kívánja a büntetőjog visszaszorítani, a Btk. tényállások

megalkotásával a jogalkotó kifejezésre juttatja, hogy a cselekmény tiltott, társadalmilag

nem kívánatos, és arra sarkalja a társadalom tagjait, hogy az elkövetést kerülje el (generális

prevenció). A szankció alkalmazására viszont már akkor kerül sor, ha a tilalmazott

cselekmény törvényi tényállása kimerítésre került, ebben az esetben az elkövetőt

valamilyen joghátrány éri, annak érdekében, hogy a jövőben újabb bűncselekményt ne

kövessen el. (speciális prevenció). Mindezt a célt a jogalkotó törvényi szinten is

megfogalmazza. A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott

joghátrány. A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár

az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.123

A büntetőjogi bűnmegelőzési

eszközök hatékonyabb alkalmazása iránti igényként értékelhetőek az elmúlt évek

törvényhozási folyamatai, amelyet megfigyelve azt tapasztalhatjuk, hogy a büntetőjogi

szigorodás irányába tolódunk el. Ezt tükrözi az újabb bűncselekmények törvényi

tényállásainak megalkotása, a szigorodó büntetési tételkeretek, az elkövetési magatartások

egyre szélesebb köre. Ez a büntetőjogi hatókör tágulása figyelhető meg a korrupciós

bűncselekmények terén is: újabb törvényi tényállás a befolyás vásárlása, melynek

123

Btk. 37. §

49

megalkotásával olyan cselekményt kriminalizált a magyar törvényhozó, amely

évszázadokon keresztül nem minősült bűncselekménynek. A nemzetközi kapcsolatokban

elkövetett gazdasági vesztegetés szintén szélesebb körű lett, immár ugyanis az aktív

alakzaton túlmenően a passzív elkövetési változat is büntetendő cselekmény. Vagyis,

megállapíthatjuk a korrupció elleni küzdelem büntetőjogi eszköztárának felértékelődését.

Önmagában azonban, az ilyen büntetőjogi fenyegetettség nem elegendő egy olyan

bűncselekmény visszaszorítására, amely a társadalom minden szegmensében

„rejtőzködik.” Ezért a jogi eszközökön kívül (szűkebb értelemben büntetőjogi eszközök)

de tágabb értelemben különböző rendészeti, közigazgatási eszközökön kívül, további

lehetőségeket kell feltérképezni, ez pedig átvisz minket a jogon kívüli eszközökre.

6.2. A korrupció elleni küzdelem büntetőjogon kívüli eszközei

Ebben az alfejezetben azokat a kormány által indított stratégiai programokat, terveket

ismertetem, amelyek kidolgozásával a kormány megpróbált hatékonyan fellépni a korrupció

elleni küzdelem színterén, majd pedig értékelem, hogy mennyire voltak ezek a célkitűzések

eredményesek, és vajon mi lehetett az indoka az eredménynek. Ha az elmúlt tíz év

magyarországi eseményeit vesszük alapul akkor azt mondhatjuk, hogy a 2002 – 2010 között

hatalmon lévő kormány, és a 2010 –től kormányzó párt is nagy hangsúlyt fektetett a

korrupció, mint szükségszerű társadalmi rossz leküzdése érdekében. Hangzatos ígéreteket

tettek, azonban azt lehet kimutatni, hogy kevés olyan intézkedést hoztak, amelyek valóban

eredményesnek mondhatóak. A teljesség igénye nélkül emelnék ki néhány intézkedést:

2007-ben a magyar kormány létrehozta az Antikorrupciós Koordinációs Testületet.124

„2007 augusztusában megkezdte működését az Antikorrupciós Koordinációs Testület.”125

A

szerv legfontosabb feladata a Kormány számára korrupcióellenes stratégia kidolgozása volt.

„Bár a Kormány által létrehozott testület, de autonóm és nincs alárendelve a Kormánynak. A

KKT azt az önálló feladatot kapta, hogy a Kormány számára dolgozzon ki egy

korrupcióellenes stratégiát.”126

E szervnek mintegy előzményeként tekinthetünk a Tanácsadó

Testület a Korrupciómentes Közéletért 2004-ben létrehozott szervet, aminek feladata szintén a

124 A 2003/2007 (V. 18) Korm. határozat hívta életre. 125 Hajas Barnabás – Szabó Máté: Itt a piros, hol a piros? Avagy – hogy is küzdünk Magyarországon 20 éve a

korrupció ellen? Rendészet és emberi jogok, 2011. évi 2. szám, 85. oldal. 126 Farkas Ákos: A korrupció elleni fellépés hazai távlatai In:Csemáné Váradi Erika (szerk) Az érdekérvényesítés

legális és illegális eszközei, Miskolci Jogtudományi Műhely, 5. szám, Bíbor kiadó, 2009, 61-62.old.

50

korrupció szabályozásának befolyásolása volt, például jogszabály – tervezetek véleményezése

útján, de „mint a testület tagja, azt tudom mondani, hogy nem működött”127

vagyis a szerv

képtelen volt eredményeket felmutatni a korrupció elleni küzdelemben.

A 2010-es kormányváltás során szintén központi téma volt a korrupció felszámolása és

a törvényhozás számtalan intézkedést hozott. Megalkották a Nemzeti Együttműködés

Programját, melynek keretében a múltban történt korrupciós esetek kivizsgálását tűzték ki,

létrehozták az elszámoltatási kormánybiztost, akinek a feljelentései alapján számtalan

korrupciós ügyben indult büntetőeljárás, de csak nagyon kevés jutott el az ügyészi szakaszba

és még kevesebb a bírósági szakaszba. Az ügyészség számára többlet anyagi eszközöket

biztosítottak a korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében. „Az ügyészség

jelentős többletforráshoz jutott, amelyet a korrupció elleni fellépéshez használhat fel. Ezek a

források azonban a csak korrupció elleni utólagos fellépéshez nyújthatnak segítséget.”128

Megnövekedtek a megbízhatósági vizsgálatok számai a közszféra egyes kiemelten fontos

területein.

A korrupció megelőzését biztosító további eszközök lehetnek a nyilvánosság, az

átláthatóság biztosítása, a különböző kontrollrendszerek kidolgozása, mint például az

államháztartás ellenőrzésére felállított Állami Számvevőszék, a Transparency International

jelentései, amelyeknek iránytűként kellene szolgálnia a jogalkotó és jogalkalmazó szervek

számára.

Megállapíthatjuk, hogy számtalan intézkedés született a korrupció visszaszorítására az

elmúlt években, melyekről azt, hogy eredményesek voltak-e vagy sem, csak középtávon,

néhány év elteltével tudunk megnyugtatóan állást foglalni, azonban magam kételyeket látok.

Nem bízok abban, hogy a létrehozott intézmények sikeresek lesznek129

ismerve a magyar

politikai kultúra színvonalát, véleményem szerint továbbra is sürgető lenne, de lege ferenda

hatékonyabb eszközrendszer létrehozása. Egy valamit azonban nem hagyhatunk számításon

kívül, még ha valódi politikai akarat is születne a korrupció felszámolására, teljes mértékben

lehetetlen, és naiv elvárás is lenne ez. Amíg a társadalom tagjainak a hozzáállása nem változik

meg, amíg a kenőpénzek elfogadása ilyen erősen beidegződik a magyar társadalomban, amíg

127 Farkas Ákos: A korrupció elleni fellépés hazai távlatai In: Csemáné Váradi Erika: Az érdekérvényesítés

legális és illegális eszközei, Miskolci Jogtudományi Műhely, 5.szám, Bíbor kiadó, 2009, 61.old. 128 Hajas Barnabás – Szabó Máté: Itt a piros, hol a piros? Avagy – hogy is küzdünk Magyarországon 20 éve a

korrupció ellen? Rendészet és emberi jogok, 2011. évi. 2. szám, 88. szám. 129

Úgy tűnik az elszámoltatási biztos intézményének sikertelensége is ezt a fenntartásomat látszik igazolni.

51

az egyéni gyarlóság megelőzi a közös érdeket, addig korrupciós cselekményekről gyakran

fogunk hallani a média hírekben. A büntetőjognak pedig nem marad más lehetősége, mint,

hogy teljesítse a legnagyobb mértékben azt az elvárt követelményt, hogy az

igazságszolgáltatás gépezetét működése hozza minden tudomásra jutott korrupciós

cselekmény esetén. Az ügyészségnek pedig a biztosított többletforrásokat meglátásom szerint

a felderítés, a bizonyíthatóság, a váderedményesség növelésére kellene fordítani, ami

kérdéskör azonban már büntető eljárásjogi.

52

Összegzés

A dolgozat elkészítésével a következő megállapítások és javaslatokat teszem:

A tanulmány első fejezetében az érdekérvényesítés alapvető formáit ismertettem és

egy lehetséges csoportosítást követtem, még pedig a legális és illegális eszközök közötti

differenciálást. Megállapítottam, hogy a történelem kezdetétől a mai napig a vesztegetés a

leggyakrabban előforduló korrupciós cselekmény. Bemutattam, hogy a befolyással üzérkedés

esetén az üzérkedő cselekménye büntetendő, de a kezdetektől fogva úgy alakult, hogy az

üzérkedő „ügyfelének” cselekménye nem büntetendő. A magyar büntetőjogban azonban

2012. január elsejétől már az „ügyfél” cselekménye is kriminális tekintettel a befolyás

vásárlása tényállás Büntető Törvénykönyvbe foglalásával. Állásponton szerint, üdvözlendő a

büntetőjogi szigorodás, ha mindez a jogállami büntetőjog alapelveinek maradéktalan

figyelembe vételével történik.

A második fejezetben a korrupció definícióját jártam körül. Kijelentem, hogy a

korrupció kriminológiai fogalom és nem büntető anyagi jogi kategória! Büntetőjogi

szempontból csupán a korrupciós bűncselekmények, mint gyűjtő és kisegítő fogalom

használata helyes, amelyek a törvényben meghatározott cselekményeket foglalják magukba.

Az Új Btk. fejezeti címként használja a korrupciós bűncselekmények fogalmat. Véleményem

szerint nem helyes ez a szóhasználat, az új Büntető Kódexnek nem kellene még csak utalnia

se a korrupció szóra! Helyesebb lenne, ha a közélet tisztasága elleni bűncselekmények lenne a

fejezet címe. Ezt támasztja alá az is, hogy a hivatali visszaélés tényállása külön fejezetben

kerül szabályozásra, azonban a szakirodalom a hivatali visszaélést is a korrupciós

cselekmények közé sorolja, így az új Büntető Törvénykönyv pontatlan.

A harmadik fejezetben a nemzetközi instrumentumok anyagi jogi szabályait, fejlődési

tendenciáit és a magyar büntetőjogra gyakorolt hatását tártam az olvasó elé. A nemzetközi

dokumentumokról azt mondhatjuk, hogy büntetőjog szigorodását eredményezték, a

neorepresszív büntetőjogi fellépés megerősödését figyelhetjük meg. A dokumentumokból

kirajzolódik az, hogy a magánszektorbeli korrupció visszaszorítása felértékelődött. A

vesztegetés aktív alakzata prioritást élvez, az új Btk. erre figyelemmel már a vesztegetés

valamennyi formájánál már az aktív alakzatot szabályozza elsődlegesen. A nemzetközi

dokumentumoknak köszönhetően megjelenik a vikárius, helyettesítő felelősség (culpa in

vigilando) a vállalatok vezetőinek felelősségre vonása során. Amíg az európai unió

53

szabályozása kezdetben szűkebb körű volt, csupán az unió pénzügyi érdekei vonatkozásában

rendelte büntetni a vesztegetést, és majd csak később lett széles látókörű a szabályozás, addig

az Európa Tanács már a kezdetektől széleskörűen közelítette meg a vesztegetés elleni

fellépést. A magyar büntetőjog – figyelemmel az új Btk. rendelkezéseire - meglátásom szerint

valamennyi nemzetközi sztenderdnek eleget tesz, a magyar büntetőjogi rendelkezéseket

példaértékű módón harmonizálta a magyar jogalkotó a nemzetközi kötelezettségekhez.

Ugyanakkor kiemelendő, hogy a papíron létező szabályok érvényesülése során már kételyek

merülnek fel, a Transparency International jelentéseiben foglalt kritikákat a magyar jogalkotó

nem vagy nem feltétlenül teszi a magáévá. A pártok finanszírozásának átfogó

újraszabályozása égetően sürgős lenne, azonban – a dolgozatomban említett okokból

kifolyólag - a magyar jogalkotó nem látszik készen saját maga lehetőségeink önmérséklésére.

A negyedik fejezetben a hatályos Btk. tényállásait elemeztem, valamint az új Btk.

újdonságaira kívántam rámutatni. Itt a következőket emeltem ki. A tényállások a nemzetközi

követelményekre tekintettel kerültek megalkotásra. A jelenleg hatályos Btk. is megvalósítja

az asszimiláció elvét, vagyis azt, hogy a nemzeti és nemzetközi kapcsolatokban elkövetett

vesztegetés egymás tükörképe legyen, ugyanakkor az új Btk. még markánsabban megvalósítja

ezt a követelményt, megszüntetve a két külön címben történő szabályozást. Az új Btk. a

nemzeti vesztegetés tényállásait szabályozza, és közvetlenül a tényállások után utal arra, hogy

a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetésre megfelelően alkalmazandó a nemzeti

vesztegetés tényállása. A magyar jogalkotó beépítette a Btk.-ba a vikárius, helyettesítő

felelősséget, amely jogintézményről azt mondhatjuk, hogy a bűnösségen alapuló

hagyományos magyar büntetőjogban rendszer idegen. Ahhoz, hogy az ilyen felelősség

beiktatása összeegyeztethető legyen a bűnösségen alapuló jogállami büntetőjogi alapelvvel a

jogalkotó azt a megoldást dolgozta ki, hogy a gazdálkodó szervezet vezetője, felügyeletre

vagy ellenőrzésre jogosult tagja akkor tartozik helytállni a gazdálkodó szervezet tagja vagy

dolgozója által a gazdálkodó szervezet érdekében elkövetett aktív vesztegetésért, ha

felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítését elmulasztja, és a kötelezettség

teljesítése a bűncselekményt megakadályozhatta volna. Tehát a jogalkotó egy gondatlan

bűnösségű, mulasztásos bűncselekményt alkotott meg. 2012. január elsejétől új

bűncselekményként került bevezetésre a befolyás vásárlása delictum – összefüggésben a

büntetőjog szigorodásával - de új minősítő körülményeket is találhatunk. Az Új Btk.-ról

összefoglalóan megállapítható, hogy lényeges szerkezeti egyszerűsítést valósít meg a

könnyebben kezelhetőség érdekében, a büntethetőséget megszüntető ok helyett a büntetés

54

korlátlan enyhítésére vagy mellőzésére ad lehetőséget, a gazdasági – hivatali, aktív – passzív

jogalkotói prioritás érvényesül, az egyes tényállásokon apró módosításokat eszközöl.

Az ötödik fejezetben a költségvetési szervek vagyongazdálkodása és a korrupció

közötti összefüggéseket mutattam be. Megállapítható, hogy a vagyongazdálkodás

szempontjából a költségvetési szervek két csoportját különböztetjük meg, az önállóan működő

illetve az önállóan működő és gazdálkodó szervek. A témánk vonatkozásában az önállóan

működő és gazdálkodó szerveknek van jelentősége, hiszen ezek a költségvetési szervek

rendelkeznek önálló vagyonelemekkel. A vagyonelemeket ismét két csoportra bonthatjuk, a

szabad felhasználású, mérlegelési jogkörbe tartozó elemek (beruházások, anyagi javak) és a

nem szabad felhasználásúak (pl. személyi bérek, és járulékai). A korrupció szempontjából a

szabad felhasználású vagyonelemeknek van jelentősége, vagyis egy mondatban

megfogalmazva, azt állítom, hogy a korrupció és a vagyongazdálkodás legfontosabb

összefüggése az, hogy az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek szabad

felhasználású vagyonelemeinél a legerősebb a korrupció veszélyeztetettségi szintje.

Végezetül a korrupció elleni fellépés eszközeit csoportosítottam a büntetőjogi és

büntetőjogon kívüli eszközökre. A büntetőjog alapvetően a büntetésen keresztül tudja a

korrupciót befolyásolni a generális és speciális prevenció útján. Álláspontom szerint

önmagában ez azonban nem elégséges a korrupció hatékony leküzdéséhez. Számos stratégiai

programra, akciótervre, a közszféra szerveinek nyilvános, átlátható, ellenőrzött működésére

van szükség. A magyar jogalkotónak van még mit tennie, ugyanakkor be kell látnunk, hogy a

leghatékonyabb eszközök kidolgozása és tényleges érvényesülése esetén is lesznek korrupciós

események. Ez Gombár Csaba korrupció fogalom meghatározásából is levezethető, aki szerint

a korrupció, szükségszerű köz rossz, vagyis amíg az egyéni érdekek elsőbbséget élveznek a

közérdekkel szemben, amíg a magyar társadalom hozzáállása, felfogása nem változik addig a

korrupció megszüntetése naiv illúzió.

55

Irodalomjegyzék

Magyar nyelvű szakirodalom:

Andrássy György: A korrupcióról etikai megközelítésben In: Gál István László – Hornyák Szabolcs (Szerk.) :

Tanulmányok Dr. Földvári József professzor 80. születésnapja tiszteletére, PTE – ÁJK, 2006.

Belovics Ervin – Molnár Gábor Pál – Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös Rész a 2012. évi C. törvény alapján,

HVG – ORAC Lap-és Könyvkiadó, Budapest, 2012.

Bíró Gyula: Kriminalisztika, Debreceni Egyetem ÁJK, Lícium – ART Könyvkiadó Kft. Debrecen, 2010.

Farkas Ákos: A korrupció elleni fellépés hazai távlatai In: Csemáné Váradi Erika (Szerk.): Az érdekérvényesítés

legális és illegális eszközei, Miskolci Jogtudományi Műhely 5. szám, Bíbor kiadó, Miskolc, 2009

Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika:

Magyar Büntetőjog Különös Rész, CompLex kiadó, Budapest, 2009

Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika:

Magyar Büntetőjog Általános Rész, ComLex kiadó, Budapest, 2007

Görgényi Ilona: A korrupció elleni büntetőjogi fellépés nemzetközi eszközei In: Csemáné Váradi Erika

(Szerk.): Az érdekérvényesítés legális és illegális eszközei, Miskolci Jogtudományi Műhely 5. szám, Bíbor kiadó,

Miskolc, 2009.

Görgényi Ilona: A vesztegetés a magyar büntetőjogban és az EU – csatlakozás In: Bragyova András (Szerk.):

Ünnepi tanulmányok Holló András 60. születésnapjára, Bíbor kiadó, Miskolc, 2003

Görgényi Ilona: Büntetőjogi tendenciák a vesztegetés kriminalizálása területén az európai uniós és más

nemzetközi dokumentumok tükrében In: Lévay Miklós (Szerk.): Az Európai Unióhoz való csatlakozás kihívásai

a bűnözés és más devianciák elleni fellépés területén, Bűnügyi Tudományi Közlemények, No. 7. Bíbor kiadó,

Miskolc, 2004

Hack Péter: A korrupció elleni fellépés intézményi keretei és a jogalkotási tapasztalatok, Rendészeti Szemle, 2009/11. szám

Hajas Barnabás – Szabó Máté: Itt a piros, hol a piros? Avagy – hogy is küzdünk Magyarországon 20 éve a

korrupció ellen? Rendészet és emberi jogok, 2011. évi 2. szám

Hankó Faragó Miklós: Törvényhozás a korrupció ellen – összhangban az Európai Unióval, Belügyi Szemle, 2003/ 9. szám

Hegedűs András: Bűnmegelőzés és bűnüldözés a korrupció ellen, Belügyi Szemle, 2003/9. szám

Integritás és korrupció elméleti és közvélemény kutatási tanulmányok, Árop – 1.2.4. – 09 – 2009 – 0002. sz. európai uniós kiemelt projekt

Jagusztin Tamás: A korrupció elméleti és gyakorlati kérdései, Ügyészek Lapja, 2006, 5. szám,

Javaslatok a korrupciós kockázatok kezelésére, kockázatkezelési és ellenőrzési módszertan, Árop – 1.2.4 – 09 –

2009 – 002. sz. európai uniós kiemelt projekt

Kis Norbert (szerk.): A Magyar Büntetőjog Tankönyve, Különös Rész, Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó,

Budapest, 2008

Nagy Ferenc (szerk.): A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVG – ORAC, Budapest, 2009

Petter Langseth: Miként segíthet az ENSZ az egyes országoknak a korrupcióellenes harcban? Belügyi Szemle,

2003/9. szám

56

Rabóczki Ede (Szerk.): Magyar Büntetőjog, Kommentár a gyakorlat számára, HVG – ORAC Lap és

Könyvkiadó Kft.

Sáry Pál: Az érdekérvényesítés leggyakoribb formái az ókori Rómában In: Csemáné Váradi Erika (szerk.) : Az

érdekérvényesítés legális és illegális eszközei, Miskolci Jogtudományi Műhely, 5. szám, Bíbor kiadó, Miskolc,

2009

Sinku Pál: Az ügyészi szervezet tevékenysége a korrupcióellenes küzdelemben, Belügyi Szemle, 2003/ 9. szám

Szente Zoltán (Szerk.): Elemzések a közszféra korrupciós kockázatairól, Gyűjteményes tanulmánykötet a 2011.

évi integritás felmérés adataiból, Árop – 1.2.4. – 09 – 2009 – 0002. sz. európai uniós kiemelt projekt

Török Zsolt: Hivatali és korrupciós bűncselekmények bírói gyakorlatának aktuális kérdései, Ügyészek Lapja,

2010, 2. szám

Végvári Réka: Vesztegetés In: Kondoros Ferenc – Ligeti Katalin (Szerk.) Az Európai Büntetőjog Kézikönyve,

Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó, Budapest, 2008

Wiener A. Imre: A gazdasági vezetőknek a beosztottak bűncselekményéhez kapcsolódó büntetőjogi

felelőssége, Magyar Jog, 2003. 12. szám

Idegen nyelvű szakirodalom:

Carr Indria: Fighting corruption through regional and international conventions: A Satisfactory Solution?

European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justoce, Issue 2. 2007.

Dworsky David E: Foreign Corrupt Practices Act, American Criminal Law Review, Vol 46. Issue 2, 2009.

Jain, A. K: Corruption: a review. Journal of Economic Surveys, 15 (1), 2001

Katalin Ligeti: Criminal Liability of Heads of Business In: (Zlata Durdevic ed) Current Issues in European

Criminal Law and the Protection of Eu Financial Interests, Austrian-Croatian Association of European Criminal

Law, 2006

Sebastian Wolf: Modernization of the German Anti – Corruption Criminal Law: The Next Steps, German Law

Journal, vol. 8. Issue 3, 2007.

Tudorel Andrei- Bogdan Oancea- Florin Dananau: The Analysis of Corruption in Public Administration – A

Quantitative Method, Lex Et Scientia International Journal, Nr. XVII, Vol, 1/2010, Nicolae Titulescu University

from Bucharest,

Wolfgang Hetzer: Corruption and Integration - Does the Expansion of the European Union Represent a Risk

Factor? European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice, Vol 12. Issue 4, 2004.

Nemzetközi dokumentumok:

Convention on combating bribery of foreign public officials in international business transactions

Convention on the fight against corruption involving officials of the European Communities of officials of

member states of the European Union

Council Framework Decision 2003/ 568/ JHA of 22 July 2003 on combating in the private sector.

Criminal law convention on corruption, council of Europe, 2003

Protocol to the convention ont he protection of the European Communites Financial Interests

United Nations Convention against Corruption

57

98/ 742/JHA The joint action on corruption in the private sector

Jogszabályok:

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

2000. évi XXXVII. törvény a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről a nemzetközi

kereskedelmi ügyletekről

2002. évi XLIX. törvény az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről

2005. évi CXV. törvény az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló

Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről

2005. évi CXXXIV. törvény ENSZ korrupció elleni egyezmény kihirdetéséről

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról

Bírósági Határozatok

BH 1994. 525

BH 1996. 297

BH 2000. 238

BH 2002. 469

BH 2006. 1.5

BH 2006. 6.178

BH 2008. 9.236

BH 2012. 11.256

Elvi Bírósági Határozatok

EH 2010. 2208

EH 2012. 09.B20

EH 2012. 11.B28

Ítélőtáblai Határozatok

ÍH 2012. 2

58

59

60