A takarmányok rosttartalma

A rostalkotó anyagok: definíciók és kémiai meghatározás

Nyersrost (Henneberg-Stohmann, 1859)ami híg savban (H2SO4) és lúgban (KOH) való főzés és szűrés után oldhatatlan állapotban marad vissza

a növény támasztószövetét képező szerves anyagok összessége

‘Élelmi’ rost (Trowell, 1976; Southgate, 1986)

Nyersrost

Alkotórészei: 1. Cellulóz 2. Hemicellulózok 3. Növényi ragasztóanyagok,nyálkaanyagok,

mézgák, pektin 4. Inkrusztáló anyagok:

lignin, kutin, szurberin, pentozánok, kovasav

Takarmányok csoportosítása rosttartalmuk alapján

1./ Rostban gazdag takarmányok: szalmák 35-45

% szénák 22-35

% zöldtakarmányok 20-30

%

2./ Közepes rosttartalmú takarmányok: magvak 2-10

%

Takarmányok csoportosítása rosttartalmuk alapján

3./ Rostban szegény takarmányok:

gyökér- és gumóstakarmányok kb. 1 %

4./ Nem tartalmaznak rostot:

állati eredetű takarmányok

Szálastakarmányok rosttartalmának értékelése

Hemicellulóz

Cellulóz

Lignin Rosthamu

ADL

ADF

NDF

Rostfrakciók- NDF, ADF, ADL (Van Soest, 1963 és Van Soest, 1991)

Gabonamagvak rostalkotó anyagai

Összes élelmi rost - TDF (Theander és mtsai, 1995) :

1. NSP (nem keményítő poliszacharidok: cellulóz, -glükán, arabinoxilánok stb.)

2. lignin (Klason lignin)3. az enzimatikus lebontásnak ellenálló keményítőOldhatatlan élelmi rost - IDFOldható élelmi rost - SDF

A rostalkotó anyagok: a sejtfal kémiai felépítése

1. Nem keményítő poliszacharidok:• cellulóz (fibrilláris poliszacharid)

• hemicellulózok (mátrix szerkezetű poliszacharidok, ‘kötőanyag’):

pentozánok: arabinoxilánok

hexóz polimer: (1-3) (1-4)--D-glükán

2. Lignin: aromás alkoholok polimerje

A rostalkotó anyagok: a gabonamagvak felépítése

A rostalkotó anyagok mennyisége függ: a héjrészek és az endospermium arányától.

Búza: toklász nélküli szemtermés Árpa (toklászos szemtermés):

(maghéj+terméshéj)+toklász Zab (toklászos szemtermés):

(maghéj+terméshéj)+toklász+30%-arányban virágpelyva és orsótag

Oscarsson, 1997

A nyersrost emésztésélettani hatásai

1. A nyersrost emészthetősége Saját tápláló hatás: bontása: bakteriális celluláz enzim monogasztrikusok: vak- és vastagbélben kérődzők: bendőben

Szénhidrátok lebomlása: Cellulóz Hemicellulóz Pektin ecetsav Keményítő piroszőlősav propionsav Szacharóz vajsav Laktóz

A nyersrost emésztrés-élettani hatásai 2.Saját tápláló hatás

A nyersrost emészthetőségét befolyásolja:

- a takarmány könnyen emészthető szénhidrát tartalma, - az emésztőrendszer baktérium flórája, - a takarmánynövények faja, fejlettségi foka,

inkrusztáltsága

A nyersrost emésztés-élettani hatásai 3.A nyersrost hatása a többi táplálóanyag emészthetőségére

2. Sejtfalhatás

3. ‘Addícionális rost’ hatása: ‘negatív fehérje- és zsírérték’ endogén veszteség ↑: negatív fehérjeérték 1 g többletrost 0,2-0,8 g többlet fehérjeürítést okoz rontja a nyersfehérje, nyerszsír, hamu látszólagos

kihasználását (mikrobiális fehérjeszintézis, táplálóanyagok megkötése)

4. Viszkozitás

5. Egyéb hatások

A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 1.

nyersrost csökkenti a tak. koncentráltságát = →ballasztartalom növekedése

növeli a takarmány teriméjét és töltőhatását rontja a takarmány ízletességét növeli a jóllakottság érzését: csökkenti a

gyomortartalom kiürülését csökkenti az állat étvágyát növeli a béltartalom kiürülési sebességét → = túl kevés, túl sok rost is rontja a takarmány

értékesülését

A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 2.

Strukturális hatás: fellazítja a béltartalmatLegalább 50 %-a struktúrával rendelkező rost legyen:sertés: 2-5 mm-es

szmha: min. 75 %-a (szecskaméret)

Nyersrost hiány: bélsárpangás (obstipáció)→MMA szindróma (koca),

nyelőcsői gyomorfekélyNyersrost többlet: emészthetőség és tak. értékesülés is romlik !!!

A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 3.

A monogasztrikus állatok rostellátásaSertés: nem szereti a rostot

rosszul emészti kevés a tak. nyersrost-tartalma (koncentrált takarmányt igényel)Baromfi: nem, vagy alig emészti a rostot bélperisztaltika fenntartásáhozNEM jelentős mint energiaforrás:csak néhány % optimális a tak.-banmegemésztése sok energiát igényel

A monogasztrikus állatok rostellátása

Optimális rosttartalom a takarmányban:

Malac: 2-3 % Hízósertés: 5-6 % Tenyészsertés: 7-8 % Baromfi:

tyúkfaj: 2-3 %, viziszárnyas:

4-5 %

A kérődző állatok rostellátása

Rostos tak.: rágás, kérődzés,→ nyáltermelés: puffer-hatás1./ A rost átalakítása a bendőben:

fermentáció: E, P, V, tejsav

Ecetsav-CoA-zsírsavszintézis (energia, tejzsír) Propionsav: tejcukor-képzés

fehérjeszintézis a./ acidózis: kevés szálas, túl sok abrak

pH csökken, heveny tejsavtoxikózis, parakeratózis b./ túl sok rost: E termelés túlzottc./ ketózis: ellés után tejtermelés=energiahiány depózsír mobilizáció 500-750 g/nap testtömeg csökkenés: bomlástermék: aceton, hidroxi butirát (ketonanyagok)megoldás: tömegcsökkenés mérséklése akár rost csökkenése árán is

A kérődző állatok rostellátása

Saját tápláló hatás jelentős Tejelő állat bendőjében: optimális E:P=3:1

=18-22 % nyersrosttal biztosíthatóMin: 16%, max:27 %

Húsmarha bendőjében: optimális E:P=2:1=12-17 % nyersrosttal biztosíthatóMin.:10 %, max.:18-19%

Strukturális rostigény:befolyásolja a tak. áthaladásának ütemétmin. 75 %-a strukturális rost legyen!