2

A tananyag célja:

Bemutatni a műszaki vizsgáztatásban közreműködő vizsgabiztos (VB) jogalkalmazói

és szakmai tevékenységének gyakorlatát egy speciális területen.

A rutinszerű vizsgáztatásban rejlő csapdákat és egyéb fontos részleteket, amelyek

lényeges hatással bírnak a munka minőségére és a vizsgabiztos, rajta keresztül a

vizsgálóállomás megítélésére.

Az előbbi cél végeredményben a hatósággal kapcsolatos közbizalom helyreállítása,

vagy ha úgy tetszik, elvárható szinten tartása.

Megmutatni azokat a tapasztalatokat, amelyek segítenek az elvárt színvonalú jármű

minősítés megvalósításában.

Segítséget adni az egyéni munkamódszerek kialakításához.

A tananyagban kidolgozott témák:

Mit jelent a járművek alsó átvizsgálása?

Milyen szabályozások ismerete szükséges?

tárgyi- és személyi feltételek

munkavédelem

járműfenntartói tevékenység

járművizsgáztatási tevékenység

Járművizsgálat gyakorlata.

Munkamódszerek elemzése.

Tanulságok összefoglalása.

3

Definíció, azaz miként fogalmazható meg a lehető legtömörebben a

tevékenység?

Jellemzők:

• a tevékenység célja a jármű műszaki megfelelőségének vizsgálata

• a tevékenység tárgya a jármű azon alkatrészei, tulajdonságai, amelyek vizsgálata a

talajon álló járművet körüljárva, illetve abban, azon tartózkodva nem hozzáférhetők,

nem vizsgálhatók, vagy csak részben vizsgálhatók

• a vizsgálatot végző a tevékenységet a jármű alatt elhelyezkedve, lehetőleg

függőleges testhelyzetben végzi

• a tevékenység szemrevételezéssel és arra alkalmas eszközök használatával,

illetve a jármű részegységének működtetésével hoz létre információt a pillanatnyi

állapotról

• a tevékenységet végző a megállapított információt veti össze az adott tárgyban

meghatározott követelményekkel

• a tevékenység végén választ kell adni a megfelelőségre

A jármű megfelelőségének kérdésére adott választ – különösen a következményeit –

az határozza meg, hogy a jármű vizsgálata járműfenntartói jogkörben, vagy hatósági

eljárásban közreműködve történt. Ez alatt azt kell érteni, hogy a járműfenntartói

átvizsgálás eredménye nem jelent joghatást a jármű közlekedési jogosultságával

kapcsolatban, azonban sokkal részletesebb hibafeltárás előzi meg, különösen, ha

például javítási árajánlat összeállítása a cél.

A hatósági műszaki vizsgálat joghatása a jármű tulajdonosára, üzemeltetőjére, a

vizsgálatot végző személyre és szervezetre is kiterjed.

4

A járművizsgáztatással összefüggő, illetve valamilyen kiegészítő rendelkezést

tartalmazó jogszabályok, vagy más kifejezéssel: jogi aktusok száma több tucatnyi,

tételes ismerete meghaladja a vizsgabiztosoktól elvárható szintet. A jogalkalmazást a

vizsgáztatáshoz biztosított informatikai felület is nagyban támogatja. Kétely esetén

működnek a Hatósági Szerződésekben rögzített kapcsolattartási formák, a

vizsgabiztosokkal kapcsolatban a „jogászkodás” nem elvárás.

A tananyag összeállításában alkalmazott jogforrások és szokásos rövidítésük:

• Ket. 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

általános szabályairól

• Kkt. 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről

• Kknyt. 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról

• Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

• ER. 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki

megvizsgálásáról

• MR. 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba

helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről

• GR. 1/1990. (IX.29.) KHVM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és

dologi feltételeiről

• IGR. 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási

feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról

• BR. 156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz,

személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések

megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással

összefüggő hatósági feladatokról

• HSZ. a vizsgáló állomással kötött, hatályos Hatósági Szerződés és mellékletei

5

Az alsó vizsgálat elvégzésére az ER. 5.sz. mellékletében két megoldás létezik:

1.2.1. Vizsgálóakna:

a) gépi működtetésű aknaperem-emelővel,

b) kiegészítő eszközzel a független kerékfelfüggesztésű tengelyek terheletlen állapotú

vizsgálatához, és

c) a vizsgáló által vezérelt, gépi működtetésű futómű mozgatóval (mozgatópaddal).

1.3.1. Kizárólag motorkerékpárok tanúsítását végző vizsgálóállomások esetén

vizsgálóakna nem szükséges. A gépkocsi vizsgálata esetén a 1.2.1. pont szerinti

vizsgálóakna helyettesíthető olyan gépi működtetésű emelőpaddal (oszlopos vagy

ollós emelővel), amely rendelkezik:

a) a vizsgálószemély részére szolgáló feljáróval,

b) gépi működtetésű kiegészítő emelővel,

c) kiegészítő eszközzel a független kerékfelfüggesztésű tengelyek terheletlen állapotú

vizsgálatához, és

d) a vizsgáló által vezérelt, gépi működtetésű futómű mozgatóval (mozgatópaddal).

1.2.16. A vizsgálathoz szükséges egyéb eszközök:

a) mérőszalag (2 m és 20 m hosszúságú), stopperóra, kézilámpa (szerelőlámpa és

zseblámpa), nagyító, kézitükör, csiszolóvászon, drótkefe, tisztítórongy,

b) gumiabroncs légnyomását ellenőrző- és töltő műszer,

c) mechanikai vizsgáló eszközök: feszítővas, csavarhúzó, kalapács,

d) UV-lámpa,

e) kézi gázszivárgás-ellenőrző.

1.2.19. ...digitális fényképezőgép...

6

Általános előírások

ER. 5. sz. melléklete

3. Az általános technológia

3.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatok során az 1. számú

táblázatban foglalt tárgyban és körben, illetve - a vizsgáló állomáson elvégzett

vizsgálat esetében - a meghatározott eszköz és módszer alkalmazásával kell

ellenőrizni, hogy a vizsgált jármű meghatározott jellemzői megfelelnek-e a 10. és 12.

§-ban foglalt követelményeknek.

3.2. A vizsgálatok során a jármű egyes műszaki jellemzőire vonatkozó

követelményeket az MR. tartalmazza, azonban egyes - az 1. számú táblázatban

meghatározott - esetekben a külön jogszabályokban foglalt előírások teljesülését is

vizsgálni kell.

3.3. Az egyes vizsgálati tárgyak és vizsgálati körök esetében az általánosan előforduló

hibákat, hiányosságokat a 2. számú táblázatban meghatározott minősítés szerint kell

értékelni.

4.1. A vizsgálati módszerek értelmezése

4.1.1. Szemrevételezés (közvetlen érzékelés)

4.1.2. Mechanikai vizsgálat (mech. vizsg.)

4.1.3. Egyeztetés

4.1.4. Próba

4.1.5. Mérés

4.1.6. Megfelelőség ellenőrzése

7

ER. 5. sz. melléklete

4.2. A járművön feltárt hibák minősítése

4.2.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat során „Hibá”-nak kell

tekinteni a jármű (annak meghatározott részegysége vagy tulajdonsága) olyan

jellemzőjét, amely tekintetében nem teljesíti az MR. vagy külön jogszabály egyes

kötelező rendelkezését, illetőleg amely a jármű üzemeltetése során a jármű típusára

jellemző közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi tulajdonság lényeges

romlásában nyilvánul meg.

4.2.2. A vizsgálat során a feltárt hibákat a 2. számú táblázatban foglalt minősítések

alkalmazásával kell értékelni abból a szempontból, hogy

a) a hiba a jármű közúti forgalomban való részvétele esetén közvetlen balesetveszélyt

okozhat-e, vagy a hiba szakműhelyben történő kijavíttatása szükséges ahhoz, hogy a

jármű további üzemeltetése során megőrizze üzem- és forgalombiztonsági jellemzőit,

az ilyen jármű minősítése: a hiba miatt ALKALMATLAN a közúti forgalomban való

biztonságos részvételre (minősítése: „A”),

b) a hiba nem befolyásolja érdemi módon a jármű közúti forgalomban való

részvételének biztonságát (minősítése: „H”).

5. A jármű minősítése a hibák minősítése alapján

5.1. A járművön feltárt hibák együttesen határozzák meg a jármű forgalmi

engedélyének meghosszabbításáról hozott döntést, a következők szerint:

a) a jármű minősítése: ALKALMATLAN („A”), ha a feltárt hibák között „A” minősítésű

hiba van,

b) a jármű minősítése MEGFELELŐ („M”), ha az a) pontban foglalt feltétel nem áll

fenn.

5.2. A 2. számú táblázatban M(R) jellel jelölt minősítés esetén a jármű forgalmi

engedélye érvényességét a kijelölt vizsgálóállomáson nem lehet meghosszabbítani

8

A vizsgálatok tárgya és köre az ER. 5.sz. melléklet 1.sz táblázat sorrendjében.

Okmányolás (MR. 3.§, 5.§, 25.§)

00 Okmányok 2. Egyéb okmányok / engedély

Ide tartozik minden olyan hatósági engedély, amely hatással van a műszaki

vizsgálatra, a jármű minősítésére (pl. forgalomba helyezés, átalakítási, egyedi-, vagy

sorozat engedély)

Előfordulhat, hogy az engedély olyan feltételt, záradékot tartalmaz, amelyek

ellenőrzése csak alsó vizsgálattal tehető meg minden részletre kiterjesztve.

01 Jármű 1. Alvázszám

Az alvázszám fonákoldala esetenként csak alulról vizsgálható. Szemrevételezéssel

ellenőrizni kell a környezetét (friss bevonat, javítás nyoma, deformáció, korrózió)

2. Motorszám

Burkolt motortérben nehézséget jelenthet a motorszám/motorkód leolvasása, ezért az

alsó vizsgálat lehetőségét is figyelembe kell venni.

A hiányosságokról tehető megállapításokat a lehetőségek szerinti

részletességgel dokumentálni kell a HKR-ben.

9

Kormányzás (MR. 33.§)

30 Kormányozhatóság 1. Elkormányozhatóság / működés

2. Kormány holtjáték

4. Kormányoszlop / csuklók

31 Kormánymű 1. Kormányberendezés / működés / rásegítő

3. Kormányrásegítő csővezeték

4. Kormánymű rögzítés

5. Kormánymű porvédők

6. Kormánymű tömítettség

32 Kormányrudazat 1. Kormányrudazat / gömbcsuklók

/ csuklók 2. Kormánytolórúd / nyomtávrúd

3. Kormány irányítókar

4. Kormányrudazat / kötél

5. Kormány lengéscsillapítás

A vizsgálatot segítő személy igénybevételével célszerű végezni. A futómű

mozgatópadok nem képesek a teljes kormányút próbájához.

A kormányzásban közreműködő alkatrészek egyedi vizsgálatát a működési próba

közben kell elvégezni.

Megjegyzés: a tömítetlenségek környezetszennyezést okoznak, a minősítésnél ezt is

figyelembe kell venni.

10

Fékezés (MR. 9.§, 29.§, 31.§)

40 Üzemi / biztonsági

/rögzítőfék 5. Fékrendszer tömítettség

41 Fékműködés 1. Fékpedál / fékkar működés

2. Kézifékkar / kézifékszelep működés

3. Ráfutó fék – mechanizmus

4. Fékhenger / légfékszelep / fékrásegítő

5. Fékkötelek / rudazat

8. Fékerőszabályozó

A felsorolt vizsgálati tárgyak azok, amelyek minősítése részben, vagy egészében alsó

vizsgálat alapján történhet.

A vizsgálatokat segítő személy igénybevételével célszerű végezni.

A minősítés során az egyes alkatrészeket az elhasználtságukra is figyelemmel kell

értékelni.

Az alkatrészek vizsgálata akkor is elvégzendő, ha egyébként a fékhatásmérés

„A” minősítést indokol. A hibalista a hatósági döntés melléklete, a jármű összes

hiányosságát tartalmaznia kell!

11

Fékszerkezet (MR. 29.§)

43 Fékcsövek 1. Merev csővezeték

2. Féktömlők

44 Kerékfék- 1. Fékmunkahenger / fékkamra

szerkezet 2. Rögzítőfék / rugóerő tároló berendezés

4. Fékdobok / féktárcsák / fékbetétek / féktuskók

5. Fékszerkezet szabad mozgása

A felsorolt vizsgálati tárgyak azok, amelyek minősítése részben, vagy egészében alsó

vizsgálat alapján történhet.

A vizsgálatokat segítő személy igénybevételével célszerű végezni.

A minősítés során az egyes alkatrészeket az elhasználtságukra is figyelemmel kell

értékelni.

Az alkatrészek vizsgálata akkor is elvégzendő, ha egyébként a fékhatásmérés

„A” minősítést indokol. A hibalista a hatósági döntés melléklete, a jármű összes

hiányosságát tartalmaznia kell!

12

Futómű (MR. 9.§)

50 Tengelyek 1. Futómű tengelytest / felfüggesztés

/ felfüggesztés 2. Rugózás állapota

3. Rugók / bekötési pontok

4. Lengéscsillapítók / bekötési pontok

5. Stabilizátor / bekötési pontok

A futómű minősítése az a terület, amely túlnyomó részben alsó vizsgálattal végezhető

el.

Az egyes alkatrészek minősítését megelőzően szemrevételezéssel kell egy általános

képet kialakítani a jármű „állásáról”.

Ennek során árulkodó lehet a gumiabroncs kopás, a többitől eltérő kerékdőlés,

valamilyen sérülés a karosszérián, padlólemezen, vagy valamely futómű alkatrészen.

A korszerű járművek elasztikus futóműveinek minősítése különös figyelmet igényel,

ugyanis egy lágy felfüggesztés könnyen „kopott / nagy holtjáték” értékelést kaphat,

indokolatlanul.

A vizsgálat típusismeretet, vagy a működési elvek ismeretét igényli.

Egy jó megközelítése lehet a hibafeltárásnak, ha egy futómű elemet az üzemszerű

működési (terhelési) hatásvonalára merőleges irányban vizsgálok.

Ha ebben a merőleges irányban működési próba közben elmozdul: „A”, ha kézi erővel

el tudom mozdítani: „H”.

13

Kerekek (MR. 36.§)

51 Gumiabroncsok 1. Gumiabroncs állapota

2. Gumiabroncs mintázat magassága

3. Gumiabroncs típusa / mérete

4. Gumiabroncs szerelés / párosítás

52 Keréktárcsák 1. Keréktárcsák mérete, kivitele

2. Keréktárcsák sérülése

3. Keréktárcsák rögzítése

53 Csapágyazás 1. Kerékagy csapágyak

A kerekek jelentik a kapcsolatot a jármű és az út között, ezért a közlekedésbiztonság

szempontjából kritikus az állapotuk.

A járművek „optikai tuningjának” kedvenc területe a különféle kerék kombinációk

felszerelése. A jármű szemrevételezése során általában könnyű észrevenni a nem

odaillő kerékméretet. Ilyenkor be kell azonosítani az adott típushoz tartozó gyári

lehetőségeket és a vizsgált kerekeket aszerint kell értékelni.

Az eltérő méretű kerekektől megváltoznak a jármű egyenesfutási-, kormányzási

tulajdonságai. Ezek a körülmények kielégítik a nem engedélyezhető módosításokra

vonatkozó ER. 16.§ (6) bekezdésében foglaltakat.

14

Felépítmény (MR. 9.§, 80.§, 86.§, 95.§, 99.§, 111.§)

60 Alváz / segédalváz 1. Alváz hossztartók

2. Alváz kereszttartók

3. Alváz csavarzat / szegecs / hegesztés

4. Önhordó alváz

61 Vezetőtér / utastér 1. Ülések / lábtartók

5. Biztonsági öv / bekötési pontok

6. Pedálzat

62 Külső kialakítás 1. Veszélyes járműrészek

2. Kerékborítás / sárvédő

3. Légterelő / hálókabin / mkp. légterelő

4. Küszöb

6. Pótkerék rögzítése

63 Raktér / rakfelület 2. Raktér padozat / falak / zár állapot

A hibák feltárásában segítségünkre lehet minden „oda nem illő” látvány elem.

Horpadás, szakadás, elválás, lazulás, hiányzó burkolat, hiányzó alkatrész, friss javítás

(új kötőelem, új alkatrész, friss bevonat stb.), korrózió, kopás, dörzsölődés.

15

Vonóberendezés (MR. 23.§)

64 Vontatás 1. Vonóberendezés / nyeregszerk. kivitel

2. Vonóberendezés rögzítés

3. Vonóberendezés sérülés / kopás

5. Vontatás / másodlagos kapcsolószerkezet

A vonóberendezést a járművek üzemeltetői ritkán ellenőrzik, legfeljebb a

kapcsolószerkezetet és az elektromos csatlakozót.

Az alsó vizsgálatnak feltétlenül ki kell terjednie a tartószerkezet, a kapcsolódó

karosszériarészek sérüléseire, kopásaira. A kötőelemek lazulására a kopások mellett

a korróziós nyomok is utalhatnak.

A vonószerkezet állapota alapján a karosszéria esetleges sérüléseire is lehet

következtetni.

A vonószerkezet túlterhelései a vontatmányhoz és ütközésekhez vezethetők vissza.

Ezeket a szempontokat a hibakeresésnél figyelembe kell venni.

A minősítést aszerint kell megtenni, hogy a vonószerkezetet a következő

műszaki vizsgáig senki nem fogja ellenőrizni!

16

Erőátvitel (MR. 9.§)

65 Erőátvitel 1. Motor / hajtómű felfüggesztés

2. Motor / hajtómű olajfolyás

3. Tengelykapcsoló / sebességváltó

4. Kardántengely / láncvédő

5. Vontatókötél rögzítési pont

Az alsó vizsgálat a gépegységek beépítési állapotára is ki kell terjedjen. A tartóbakok

állapota árulkodhat más sérülésekről, deformációról.

Alulról észrevehetők olyan módosítások, amelyek nemkívánatos módon befolyásolják

a működést (pl. kartergáz kivezetés, kipufogógáz visszavezetés kiiktatása).

Az ER. táblázata nem tartalmazza a személygépkocsiknál leginkább alkalmazott

erőátviteli megoldást, nevezetesen a féltengelyt. A legközelebbi gépelem a működés

szempontjából a kardántengely, ezért az esetleges hiányosságokat ide kell besorolni.

Megjegyzés: az esetleges porvédő szakadást a „9 Általános hiba” valamelyik

kategóriájába kell besorolni az állapottól függően.

17

Tüzelőanyag-ellátó berendezés (MR. 74.§)

70 Tüzelőanyag-ellátó berendezés 1. Tüzelőanyagtartály

2. Gáz-üzemanyagellátó

3. Tüzelőanyag-vezetékek

Az üzemanyagok fizikai és kémiai jellemzői miatt nem engedhető meg semmilyen

szivárgás, párolgás.

A fokozott tűzveszély és környezetszennyezési veszély a vizsgáztatás

folyamatára is érvényes. A technológiai műveleteket is erre figyelemmel kell

elvégezni.

A folyékony üzemanyagok észlelése szaglás útján egyszerűbb, illetve a gázolaj

nyomai szemrevételezéssel észlelhetők.

Az autógáz rendszerek tömörségi vizsgálata gázszivárgás ellenőrző műszerrel

végezhető. Szivárgás észlelése esetén az ilyenkor szokásos szellőztetést el kell

végezni és a vizsgáztatást a rendelkezésre álló adatok alapján „ALKALMATLAN”

minősítéssel végigvinni.

A gáz-üzemanyag tároló(k) azonosítását a lehetőségekhez képest el kell végezni. Ez

a művelet a CNG palackkötegek elhelyezése miatt nem minden esetben végezhető el

megbontás nélkül.

Hatósági műszaki vizsga a jármű megbontása nélkül végzendő. Legfeljebb

szerszámok nélkül eltávolítható burkolóelemekről lehet szó.

18

Kipufogó rendszer / Környezetvédelem (MR. 76.§)

80 Kipufogó rendszer / Körny. véd. 1. Kipufogó kivitele

2. Kipufogó berendezés állapota

A vizsgálatot indokolt esetben segítő személy igénybevételével, a meghajtómotor

működtetésével is el kell végezni, célzottan a rendszer tömítettségének ellenőrzésére.

Amennyiben a rendszer bármely elemén, vagy annak közelében kifújási nyom

észlelhető, a tömítettség vizsgálatát el kell végezni és szükség esetén a

környezetvédelmi mérés eredményét is át kell értékelni.

A kipufogórendszer „átalakítását” eredményezheti az anyagiak hiánya, vagy a tuning.

A kiiktatott alkatrészek között a borsos áron beszerezhető kipufogógáz utókezelő

berendezések vezetik a listát. Előfordul a „kibelezett” katalizátor is a palettán.

A jármű szemrevételezése során általában könnyű észrevenni a nem odaillő

alkatrészeket, illetve a szakszerűtlen javításokat, alkatrész(ek) hiányát. Ilyenkor az

adott típushoz tartozó gyári kivitel szerint kell értékelni a rendszert.

A katalizátor, utánégető, koromszűrő, lambda szonda (szondák) és egyéb

segédrendszerek ellenőrzését a vizsgált jármű környezetvédelmi jóváhagyási

szintjéhez igazodva kell elvégezni!

19

A minősítés céljai

A jármű minősítés tartalma.

1. Annak eldöntése, hogy a vizsgált jármű a bemutatott állapotban alkalmas-e az ER-

ben meghatározott ideig a közúti közlekedésben való részvételre.

2. Annak eldöntése, hogy a vizsgált járműhöz tartozó okmányok alapján a Kknyt.

szerinti nyilvántartás a megfelelő adatokat tartalmazza-e.

Figyelembe kell venni, hogy a járművek alsó vizsgálata a vizsgasori tevékenység

olyan speciális területe, amely kiegészítő információkat szolgáltat a vizsgáztatáshoz.

Itt arra kell figyelemmel lenni, hogy egy műszeres mérés, vagy egy vizsgálat alapján

kialakult egy kép a jármű valamely részegységének, tulajdonságának állapotáról. Ha

az alsó vizsgálat ettől eltérő információval szolgál, akkor előfordulhat, hogy a korábbi

megítélést át kell értékelni. Ennek az átértékelésnek kell figyelembe vennie azokat az

elvárásokat, követelményeket, amelyeket a közúti közlekedésben való részvételhez a

jogszabályok feltételként határoznak meg.

Az ide kapcsolódó erkölcsi mérce (amely nem jogi kategória):

„Olyan járművet nem minősítek alkalmasnak, amelybe nem ültetném be a

családomat, hogy egy hétvégi kirándulást tegyünk.”

„Olyan járművet sem minősítek alkalmasnak, amelyből dől a füst, folyik az olaj

és ezért nem szívesen haladnék mögötte.”

Mivel az eddigiekben tárgyalt vizsgálatok túlnyomó része a VB megítélésétől függő

minősítéssel zárul, ennyi szubjektivitás még elfér az érvek között.

20

Meghatározó tényezők a saját munkamódszer kialakításához:

• vizsgasor fizikai kialakítása

Attól függően, hogy például hol található a vizsgálóaknába levezető lépcső, vagy

honnan lehet bemenni a járműemelő alá, úgy kell felépíteni a szemrevételezéses

vizsgálat sorrendjét, tematikáját. Az semmiképpen nem kerülhető el, hogy a jármű

alatt mindkét irányban végighaladva figyelmesen át kell tekinteni az alulról szemmel

látható szerkezeti részeket. A tananyag az ER-ben rögzített sorrendhez igazodott,

azonban ez sem a járművek felépítésével, sem az egyes vizsgahelyek kialakításával

nem feltétlenül egyezik.

• a technológiai eszközök sorrendje

A vizsgálatoknak egymásra kell épülniük, elő kell készíteni a következő fázist attól

függően, hogy például a mérés, vagy a szemrevételezés végezhető el előbb.

• a vizsgáztatásban közreműködők

A „bizalmi elv” segít a megfelelően összehangolt folyamatban. Ez igaz az

adminisztratív előkészítésre és a technológiai műveletek összehangolására is.

• a vizsgáztatásban segítők

Egy összeszokott páros a jármű kezelőszerveinek működtetésében, a speciális

vizsgálatok végrehajtásában hatékony vizsgálati folyamatot tud kialakítani. Ebben

kiemelt szerepe van az egyértelmű kommunikációnak.

• VB saját adottságai

• gyakorlat

• munkabírás

• psziché

Ez utóbbi tényező elsősorban a VB önvizsgálatát igényli.

„Ha nem ismerem magamat, vagy nem ismerem be magamnak amit tudok

magamról, akkor lesznek még nehézségeink”.

21

Összefoglalás:

A közúti járművek hatósági vizsgálatában az alsó vizsgálat kitüntetett szereppel bír. A

tevékenység feltételezi a szakértelmet és a gyakorlatot. A feladatot nehezíti, hogy az

üzemszerű próbára korlátozott lehetőségek vannak. A járműfenntartói átvizsgálásnál

jelen van általában a jármű használója, aki az esetleges hibajelenségekről nyilatkozni

tud. A hatóság vizsgálóállomásán ez már nem működik, ott minden „élesben” megy.

Kevesen vannak, akik önszántukból kerülnek egy jármű alá és épségben ki is jönnek

onnan.

• A jármű tulajdonosa, üzemeltetője igen ritkán kerül olyan helyzetbe, hogy

ellenőrizze járművét ebből a nézőpontból. De mit is nézne Ő, mi az ami elvárható

egy laikustól, aki csak a koszos, büdös vasat látja?

• A kötelező szervizek leteltével egyre ritkább az igény a jármű szakszerű

átvizsgálására. Majd ha elromlik valami, akkor vagy otthon megjavítja a gazdi, vagy

valamelyik ismerőssel „megoldják ÁFA-mentesen”.

• A járműfenntartókhoz az indokoltnál kevesebb javítási igény jut el az illegális

szerelők tevékenysége miatt.

A hatósági műszaki vizsga megkerülhetetlen eleme a jármű alsó vizsgálata. A

vizsgálat során megállapított esetleges hiányosságokat az előzőekben részletezettek

miatt úgy kell minősíteni, hogy a műszaki érvényességi idő végéig senki nem fogja

ellenőrizni a jármű olyan alkatrészeit, amelyeket csak alulról lehet szemrevételezni.

Az alsó vizsgálat eredményeként hozott döntés ezért jelent fokozott

felelősségvállalást!

22