JÁRMŰFENNTARTÁS

Dr. Sólyomvári Károly

BME Járműgyártás és -Javítás Tanszék

Állóeszközök újratermelési

folyamata

Beruházás

Javítás,

karbantarás

Selejtezés

Üzemeltetés

Felújítás,

korszerüsítés

Új beruházás

Aktiválás

Üzembe

helyezés

Kihasználás

Az üzemképesség

biztosítása

Kihasználás

Az üzemképesség

biztosítása

KihasználásAz üzemképesség

biztosítása

Szinttartó csere

GÉPEK FENNTARTÁSA

• A fenntartás tevékenységei

• A fenntartás rendszerei

• Stratégia

• Karbantartási filozófiák

Fenntartással összefüggő

rendszerezések • A fenntartás tevékenységei: mindazok a műszaki, szervezési,

gazdasági feladatok, amelyek az előírt megbízhatóság,

üzembiztonság, illetve az üzemeltetés gazdaságosságának

feltételeit megteremtik.

• Karbantartási rendszer: milyen kezdeményezés alapján,

mikor, milyen tartalommal és gyakorisággal, milyen

intézkedéseket kell végrehajtani.

• Karbantartási stratégia: hosszabb távú elgondolás, hogy a

karbantartás tárgyát képező eszközök funkcióképességét

milyen karbantartási rendszerek, módszerek alkalmazásával

fogják megoldani.

• Karbantartási filozófia: a karbantartás szervezetére és a

folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere.

A fenntartás tevékenységei

FENNTARTÁS

TEVÉKENYSÉGEI

Gépbeszerzés Üzembehelyezés Karbantartás

Elsõ

üzembe-

helyezés

Üzembe-

állítás

Kezelés,

gondozás Vizsgálat

Javítás Selejtezés

Ügyintézés

Szükség-

szerinti

javítás

Tervszerû

javítás

Garanciális

vizsgálatok

Rendszeres

vizsgálatok

Hatósági

mûszaki

vizsgálat

Általános

javítás Felújítás

A gépek

bontása

AZ ÜZEMFENNTARTÁS GAZDASÁGOSSÁGÁNAK,

HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZŐI

• a gépek, berendezések szerkezeti

jellemzői,

• az állóeszköz-állomány összetétele,

• a karbantartási rendszer megválasztása,

• az üzem és munkaszervezés,

• a személyi és tárgyi feltételek.

SZERKEZETI JELLEMZŐK HATÁSA AZ

ÜZEMBIZTONSÁGRA ÉS A FENNTARTÁSRA

• Karbantarthatóság fogalma alatt

tágabb értelemben azt vizsgáljuk, hogy

– rendeltetésszerű igénybevétel mellett

milyen a karbantartási igénye

(gyakorisága),

– másrészt az fenntartás műveletei milyen

hatékonysággal (idő- és költség-

ráfordítással) végezhetők el.

• Egy gép karbantarthatósági jellemzői a

tervezés színvonalától függnek.

A karbantartás igényesség

• az üzembiztonság, üzemképesség ill.

részegységek, alkatrészek élettartam

növelésével, a gyengepontok

megszüntetésével csökkenthető.

Üzembiztonság, üzemképesség A megbízhatóságot jelentősen befolyásolja:

• az alkatrészek élettartama, meghibásodásuk

valószínűsége, gyakorisága,

Az élettartamra való méretezés alapja a valóságos

igénybevétel meghatározása, az ennek megfelelő

anyagmegválasztás, szerkezeti kialakítás és

gyártástechnológia.

• mennyi az üzemképesség megőrzése érdekében

végzett karbantartási és a meghibásodások

helyreállítása miatti üzemből való kieső idő illetve

annak költsége.

• A megfelelő karbantartási stratégia

Élettartam növelés, mint karbantartási

igény csökkentés

• Pl. Alkatrész élettartam növelése

• Gépjármű konstrukciók fejlesztésekor

anyagválasztással, technológia fejlesztéssel

növelik egyes, kulcsfontosságú alkatrészek

élettartamát, amivel ciklusidő növelés

lehetséges, pl:

• vezérmű tengely - a hagyományos kovácsolt tengely

acélbütyköknél a terhelési határérték 1800…2000

Mpa. Az öntöttvasból készült tengely bütyök Herz

feszültsége elérheti a 2000…2500 Mpa értéket is.

• gondozásmentes akkumulátor kifejlesztése.

Élettartam növelés, mint karbantartási

igény csökkentés

• Pl. Olajcsere ciklusidő növelése

• Gépjárműveknél az un. Hosszú-

élettartamú olajok kifejlesztésével a 15

ezer km-es olajcsere ciklus 30 km-re

növekedett.

• A hosszú-élettartamú olaj és a már

említett alkatrészek élettartamának

növelésével a szerviz esedékesség 30

ezer km vagy 2 év.

Karbantarthatóság

• Karbantarthatóság a termékeknek az a

tulajdonsága, hogy a megbízható

működés fenntartásához szükséges

műveletek a rendelkezésre álló anyagok,

eszközök, szakértelem felhasználásával,

optimális ráfordítás mellett lehető

legegyszerűbben elvégezhetők.

• Tisztítás: nem igényel tisztítást, vagy

igényel tisztítást (milyen eljárással, milyen

anyaggal, milyen környezeti és baleseti

hatással)

• Kenési művelet: hogyan végezhető a

szintellenőrzés (vizuálisan, szintellenőrző

pálcával, ellenőrző csavar kihajtásával, stb.;

olajcsere végzése, a leeresztő csavarok

hozzáférhetősége, milyen eszköz

szükséges, stb.) ; zsírzáskor a zsírzófejek

elhelyezése, hozzáférhetősége.

Néhány szempont a karbantarthatóság

értékeléséhez:

Néhány szempont a karbantarthatóság

értékeléséhez:

• Beszabályozás, beállítás: egy lépésben,

egyszerű eszközzel, szerszámmal, vagy

célszerszámmal, műszerrel végezhető;

több lépésben, különböző helyeken kell

végezni; nem igényel utánállítást

(automatikus utánállítás); a beállítás

jelentősebb megbontást igényel.

Diagnosztizálhatóság

A terméknek azon tulajdonsága, hogy:

• üzemi jellemzői megfelelő pontossággal

mérhetők,

• az ellenőrzéshez szükséges

mérőcsatlakozásokkal el van látva,

• a mért jellemzők alapján az üzemállapot

egyértelműen meghatározható.

VW új karbantartási rendszere

• A karbantartási időpontok esedékességét erre a

célra kifejlesztett érzékelők terhelésarányos

impulzusainak összegezésével állapítják meg.

Olajérzékelő,

motorháztető-nyitás-,

fékbetét-elhasználódás-,

sebesség-,

motorfordulat-érzékelő,

adagolóporlasztó elem

fogyasztási jeladója

Szervizesedékesség olajállapot alapján

• Az olajérzékelő az olajszint- és olajhőmérséklet-

állapot, motorterhelés, fordulatszám és olajszint

impulzusok alapján szolgáltat információt

Javíthatóság • A terméknek az a tulajdonsága, hogy a

meghibásodások, az előírt üzemeltetési jellemzők helyreállításához szükséges műveletek, az előírt minőségben milyen ráfordítással állíthatók helyre.

• A javíthatóságot meghatározza: – a szerelhetőség (hozzáférés, erőkifejtés, testhelyzet,

stb.),

– a csereszabatosság,

– egységesített alkatrészek felhasználása (minél több típushoz használható alkatrész),

– az alkatrészek felújíthatósága (adott méretlépcsőre való megmunkálási lehetőség, túlméretes alkatrész választék, az igénybevételnek megfelelő felújítási technológiák alkalmazhatósága).

Kocsiszekrény tervezési szempontok

a javíthatóság figyelembevételével

• Jobb deformációs magatartás

• Korróziós hibahelyek csökkentése

• Javításbarát karosszéria felépítés

• Szét- és összeszerelés

egyszerűsítése

Karosszéria anyagmegválasztás szempontjai

• Szilárdsági tulajdonság – gyárthatóság

– alakíthatóság

– felületi minőség, felületi egyenlőtlenség (dekorációs hatás

fényezett felületeknél)

– hegeszthetőség, hegesztés során fellépő feszültség,

vetemedés, elhúzódás

• Korrózióállóság – horganyzott karosszéria lemez

– javításkor újabb védőréteg

– szilárdság csökkenés

• Új anyagok – Könnyűfémek, alumínium burkolat, komplett karosszéria

– műanyagok

Üzem és munkaszervezés hatása az

üzemfenntartás hatékonyságára

A nagy élőmunka aránya miatt a

gazdaságosság feltétele a jól szervezett

folyamat, az optimális kapacitás

kihasználás. Ennek részei:

• az üzemfenntartás szervezete

• szakosított javítás

• javítási típusok

• javítási rendszerek

Az üzemfenntartás szervezete

• Saját karbantartás: – centralizált,

– decentralizált

– vegyes szervezeti megoldás

– autonom karbantartás (TPM)

• Külső karbantartás (szolgáltatás, márka

szervizek)

• Szakosított javítás (szolgáltatás) – feltétele a megfelelő „sorozatnagyság”

– termelékenység növekedése: korszerű technológiák bevezethetősége, különleges technológiai (cél-) berendezések, műszerek alkalmazása, begyakorlottság, folyamat szervezés

Javítási típusok

• Egyedi javítás (saját javított, felújított

alkatrész, a cserére ítélt helyett új

alkatrész)

• Cserejavítás (a javítási átfutási idő

csökkentése érdekében egyes

munkaigényes alkatrészekből,

fődarabokból csereállományt képeznek.

– alkatrészcserés javítás

– fődarabcserés javítás

– gépcserés javítás

Javítási rendszerek

• Műhelyrendszerű javítás (technológiai

csoportosítású)

• Csoportos rendszerű (tárgyi

csoportosítású)

• Szalagszerű javítás (tárgyi csoportosítású) – kötött ütemű,

– szabadon szabályozott ütemű,

– folyamatos szalag.

• Állóhelyes javítás – szakosítás nélküli munkahelyekkel

– szakosított munkahelyekkel

Műhelyrendszerű termelés Értelemszerűen javító üzemi alkalmazás is van

Csoportrendszerű termelés

Szalagrendszerű termelés

Szalagszerű javítás (haszonjármű szerviz)

Szalagszerű javítás (dízelmozdony javító műhely)

Állóhelyes javítás szakosítás nélküli munkahelyekkel

Állóhelyes javítás szakosított munkahelyekkel

Karbantartási rendszerek

Egyszerű

karbantartás

Időszakos

karbantartás

Állapotfüggő

karbantartás

Megelőző

karbantartás

Szabványos

karbantartás

KARBANTARTÁSI

RENDSZEREK

EGYSZERŰ

KARBANTARTÁSI RENDSZER

(hibajavítás, breakdown, meghibásodásig való üzemeltetés)

• a szükségszerinti javítást a meghibásodás bekövetkezése után végzik,

• a hibás fődarabokat, alkatrészeit kicserélik vagy megjavítják

• Előnye: az alkatrészek az elhasználódás határáig kihasználhatók

• Hátránya: a javítás előre nem tervezhető, átfutási idő hosszú, további károsodás, nagy javítókapacitás, nagy alkatrészkészlet,költséges.

IDŐSZAKOS

KARBANTARTÁSI RENDSZER (hard-time, time-based)

• célja a szükséges biztonság mértékéig, a gazdaságosság határain belül az üzembiztonság állandó fenntartása.

• mint tervszerű megelőző karbantartás, előírt időközökben (előre mereven meghatározott időpontokban, ciklusrend szerint) végzett karbantartás és javítás

• a ciklusrendet hibaelemzéssel az egyes meghatározott alkatrészek élettartama szerint alakítják ki

• a ciklusrend: időtől (naptári), vagy teljesítménytől (futás km., üzemóra) függő

• előnye, hogy lehetővé teszi a pontos javítási terv és tartalékalkat rész készletigény összeállítását.

• hátránya, hogy nagyok a javítás költségei, hiszen az előirányzott munkálatokat az elhasználódás mértékétől függetlenül el kell végezni

• hátrány csökkenthető: fődarab ciklusrend, felülvizsgálattal módosított ciklusrend alkalmazásával

ÁLLAPOTTÓL

FÜGGÕ KARBANTARTÁS

IDÕSZAKOS

ÁLLAPOTVIZSGÁLAT

ÁLLAPOT-

FELÜGYELET

JELZÕ

RENDSZER

FIGYELÕ

RENDSZER

ÁLLAPOTTÓL FÜGGŐ

KARBANTARTÁSI RENDSZER

(condition-based) • A jármű, gép, berendezés műszaki állapotának rendszeres figyelése, dokumentálása, az elhasználódás törvényszerűségeinek feltárása alapján határozzák meg a javítás várható időpontját, várható mértékét.

• a rendszeres vizsgálatok ered-ményeként csökkenthető a váratlan meghibásodások és a nagyjavítások száma, a nagyjavítások közötti ciklusidő növelhető.

• a felülvizsgálatok időközeinek helyessége és a vizsgálatot végzők szakmai képessége nagymértékben befolyásolja hatékonyságát.

SZABVÁNYOS KARBANTARTÁSI

RENDSZER

• a jármű, gép, berendezés egyes alkatrészeinek,

fődarabjainak élettartamára normatívák készülnek,

• az előirt időpontban az alkatrészt, részegységet az

elhasználódás mértékétől függetlenül ki kell cserélni

ill. javítani,

• előnye: az abszolút üzembiztonság

• hátránya: költséges, gondos tervezőmunkát igényel,

• Alkalmazása a nagy megbízhatóságot igénylő

berendezéseknél (repűlőgépek, kazánok, emelő-

berendezések,..)