Vetés és Aratás2

Betlehemi csillag ...............................................4

Keresztyénség az eszmék piacán .................6

A kettős megbízás .............................................8

A missziós munka eredménye ................... 10

Bizonyságtétel: Hogyan fogadott... .......... 12

Advent ................................................................ 13

A gyermekek és az evangélium .................. 14

Örök szeretet ................................................... 15

Karácsonyi gyermekének.... ........................ 16

„Ahogyan én szerettelek...” .......................... 17

Gyermekoldalak .............................................. 18

Hogyan szól Isten? ......................................... 20

A tökéletes áldozat ........................................ 22

Ne nyugtalankodj! .......................................... 24

Vendégszeretet .............................................. 25

A nyíltságról ..................................................... 26

Istentől jött tanító .......................................... 28

Tűréshatárok ................................................... 30

A lapot önkéntes adományokból tartjuk fenn, és mindenkinek költségmentesen megküldjük, aki azt írásban kéri. Kéziratot nem őrzünk meg és nem

küldünk vissza.

Vetés és Aratás2013/3

(51. évfolyam 3. szám)

Megjelenik évente 3 alkalommal (D. v.)

az Evangéliumi Kiadó gondozásában.

Szerkesztőség H-3300 Eger, Egészségház u. 23.

Tel/Fax: 06-36-418-510 e-mail: v3218@t-online.hu

Felelős szerkesztő: Soproni János

Terjesztés H-1066 Budapest, Ó utca 16.

Tel.: 06-1-311-5860 Fax: 06-1-275-0197 Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió

HU ISSN 1586-5401

Hogy szent szíved bús könnyeimre még mindig figyel, s áldott szavad hangzik még felém…

Hogy utamon nem hagysz magamra, nem ölsz meg, mint halálra méltót, de megtapostad ama régi kígyót, mely tönkretette emberéletünk…

Hogy szívemben van égő vágy utánad, hogy mindent, mindent megtalálok nálad, mire szükségem van…

Hogy bűneimet még meg tudom bánni, az elveszettek sorsát tudom szánni, hogy szabad sírni, szabad mosolyogni, s gyarló életemet Tehozzád vonszolni, hogy egedből még rám ragyog a nap, s aki hozzád jön, mind kegyelmet kap…

Hogy van még ruhám és van kenyerem, hogy van még IGE és van KEGYELEM, s hogy e kegyelemből, Fiad érdeméért – ígéreted szerint – a mennyet elnyerem: KÖSZÖNÖM, ISTENEM!

Dénes Ferenc

A tartalombólA tartalomból

Úr Jézus: sok vak szemnek most is gyermeknek látszol, mint akit foglyul ejtett a betlehemi jászol.

Éltető erőd még a világot át nem járja, mert magadra hagy néped hűs templomokba zárva.

S mint a magot, mely alszik a hombárban csírátlan, elraktároztunk balgán sok vastag Bibliában.

Jászolból, kőből, könyvből lépj ki! Szüless meg bennünk, hadd éljük a karácsonyt, ne csupán ünnepeljünk!

Hullj a szívünkbe szent mag, (most bűn van bennünk s rontás) hass át rajtunk, mint égi radioaktív forrás!

Hadd vigyünk a világnak, – mit annyi baj, láz éget – jóakaratot, békét s Istennek dicsőséget!

Bódás János

Szívből kívánom, hogy a karácsony a legnagyobb ajándékot jelentse számodra! Érté ke ld ezt az ajándékot, amelyet Isten adott: az Ő egyszülött Fiát, akiben gyönyör ködött (Mt 3,17). Jézus Krisztus Is ten szere tetének ajándéka, amely minden sze reteten túlárad.

Isten úgy szeret bennünket, ahogy vagyunk. Ez is mutatja az Ő szeretetének mérhetetlen voltát. Ha ezt hittel elfogadjuk, akkor ez már itt a Földön valódi örömöt és boldogsá got jelent számunkra. Ennek a szeretetnek a tudata és birtoklása védelem a testi kívánság, a világ és a Sátán befolyásával szemben.

Ez a végtelen szeretet az Úr Jézusban lett valósággá: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őben ne, el ne vesszen, hanem örök élete le gyen” (Jn 3,16).

Elszomorító, hogy ez a nagy szeretet sok embernél gyenge vissz hangra talál, és csak a kivételes ünnepekre kor lá to zódik. Pedig Isten sze retete más idő mértéket használ: „Örök szere tettel szeret telek, azért vontalak magamhoz hű ségesen” (Jer 31,3).

Ez a szeretet a miénk lehet, vagy már a mi énk. Akkor miért engedjük át magunkat az ag go dalmaskodásnak, a félelemnek, a gon doknak? Adjunk hálát ezért a szeretetért, amely körülvesz, áthat, és Jézus Krisztus által ben nünk és általunk is munkálkodhat. Sze ressük Őt, mert Ő előbb szeretett minket; és „…ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tarto zunk azzal, hogy szeressük egymást” (1Jn 4,11) nem csak karácsonykor, hanem mindig!

2014 Tanácsok – magamnak

(Galata 5,14)

Jövőre – nincs sürgősebb semmi – merj és akarj is kisebbé lenni,

s kevés szóval és sokkal több tettel növekedjél majd a szeretetben!

Füle Lajos

32013. évi 3. számGrafika: Kun Éva

Kedves Olvasó!Kedves Olvasó!

Grafika: Kun Éva

Vetés és Aratás4

TermészeTfeleTTi jel az égbolTon?Máté a tizenkét apostol egyike volt. Az

Új szövetség első könyvét is ő írta. Ebben beszámolt arról, hogy Jézus születésnapját rendkívüli jelenség kísérte: egy csillag vezette a máguso kat (tudós emberek) Jézushoz. „A csillag, amelyet láttak feltűnésekor, előttük ment, amíg meg nem ér keztek, és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt” (Mt 2,9). Mi volt ez a csillag? És hogyan vezette a bölcseket az Úr hoz? Számos elmélet született ennek magyará zatára.

ÁlTalÁnos magyarÁzaTok Az eseményekkel kapcsolatos magyaráza tok

szupernóváról, üstökösről, bolygók töme géről, a Jupiter és a Regulus (fényes csillag az Oroszlán csillagképben) hármas együttállásá ról, vagy a Jupiter és a Szaturnusz meglepő együttállásáról beszélnek. Bár ezen események mindegyike valóban látványos, és lehet, hogy alkalmas volt a királyok Királya születésének kihirdetésére, egyik sem ad kielégítő magyará zatot a Máté 2ben olvasható egyértelmű rész letekre. A felsorolt feltevések egyike sem fejti ki, hogyan ment a csillag a bölcsek előtt, és azt sem, hogyan állt meg ott, ahol a gyermek volt. Valóban nincs ismert természeti jelenség, amely képes lenne Betlehem felett megállni, mivel valamennyi „természetes” csillag állan dóan a Föld forgásával egyenes irányban mo zog. [1 – megjegyzés az 5. oldalon.] Előtűnnek keleten, és lebuknak nyu gaton, vagy körüljárják a csillagászati póluso kat. A Biblia azonban nem nevezi természeti jelen ségnek ezt a csillagot.

TermészeTi TörvényValóban, Isten felhasználhatja a ter mészet

törvényét akaratának érvényesítésére. A termé szeti törvény bibliai meghatá rozása az a mód, amellyel Isten szabályosan fenntartja az uni verzumot, és véghez viszi aka ratát, de Istent az általa alkotott törvények nem korlátozzák. Megteheti (ha úgy akarja), hogy indokolt eset ben ideiglenesen felfüggeszti azo kat a törvé nyeket.

Az Úr Jézus szűztől való születése önma gában természetfölötti esemény volt; nem ma gyarázható

meg ismert természeti törvények kel. És nem kell azon megle pődnünk, hogy Isten Fiának születését természet fölötti jel kísérte az égbolton. A bölcseket ve zető csillag valószínű Isten meglepő cseleke deteinek egyike volt – különösen megtervezve és létrehozva egy egyedülálló cél érdekében. [2] Tekintsük meg, mit tett ez a csillag a Máté 2 szerint.

a csillag szÁndékaElőször is, a csillag figyelmeztette a böl cseket

Krisztus születésére, azt a jelzést kapták, hogy tegyenek meg egy hosszú utat Jeruzsálem felé. Az első vers szerint ezek a mágusok kelet ről származtak; általában úgy gondolják, hogy Perzsiából. Ebben az esetben ismeretüket a Szentírásból szerezhet ték, mivel Dániel próféta szintén azon a vidé ken élt, évszázadokkal korábban. Talán a böl csek várakoztak az új csillagra, hogy Krisztus születését a 4 Mózes 24,17ben leírtak alapján bejelentsék: „Csillag jön fel Jákóbból [3], ki rályi pálca támad Izráelből.” [4]

éTeri (égi), vagy fizikai jelenség volT?Furcsa módon, csak egyedül a bölcsek lát ták a

csillagot, vagy legalábbis akik megértet ték annak üzenetét. Heródesnek, Izráel akkori királyának meg kel lett kérdeznie a mágusokat a csillag feltűnési idejéről (Mt 2,7). Ha kizárólag a bölcsek látták a csillagot, továbbra is igazo lást nyer, hogy Betlehem csillaga Istentől jövő ter mészetfölötti megnyilvánulás volt, és nem pe dig közönséges csillag, amely mindenki szá mára látható lett volna.

a félreérTés TiszTÁzÁsaEllentétben azzal, amit az emberek általá ban

hisznek, a keleti bölcsek Krisztus születé sének éjszakáján nem érkeztek meg a jászol hoz; helyette a gyermek Jézust és szüleit talál ták, akik a házban éltek (Mt 2,11). Ez csaknem két évvel Krisztus születése után lehetett, mivel Heródes – félve attól, hogy királyi pozícióját fenyegetés éri – megpróbálta Jézust megsem misíteni a két év alatti fiúgyermekek megöleté sével (Mt 2,16).

Lehet, hogy a csillag Betlehem felett elő ször akkor jelent meg, amikor a mágusok Ke leten (Perzsiában) voltak. [5, 6] Abból a távol ságból képtelenek lettek volna felismerni a csillag pontos

Betlehemi csillag

52013. évi 3. szám

helyét, de biztosan tudták, hogy nyugatra tart. Ezért Izráel fővárosába, Jeruzsá lembe mentek,

amely a legalkalmasabb hely volt a zsidók Királyának felkutatására.

Valószínű, hogy mire a keleti bölcsek Jeruzsále met elérték, a csillag eltűnt, majd ismét meg jelent, amikor Jeruzsálemből Betlehembe

in dultak sokkal rövidebb úton, hozzá vetőlegesen 10 km távolságra. Ezt támasztja alá az a tény, hogy először is a bölcseknek Heródes királyt kellett megkérdezniük, hogy hol született a zsidók Királya, és ez azt jelenti, hogy akkor a csillag nem vezette őket (Mt 2,2).

És másod szor, igen megörültek, amikor ismét meglátták a csillagot, amint folytatták útjukat Betlehem felé (Mt 2,10).

Miután a bölcsek Heródessel találkoztak, a csillag előttük ment Betlehemig, és megállt Jé zus tartózkodási helye fölött. Pontosan ahhoz a házhoz vezette őket, ahol Jézus tartózkodott, és nem máshová a városban.

A bölcsek már tudták, hogy Krisztus Betlehemben volt. Erről Heródestől értesültek, aki a hírt a főpapoktól és írástudóktól szerezte (Mt 2, 45,8). Egy közönséges csillag esetében lehe tetlen volna meghatározni, hogy melyik a köz vetlenül alatta levő ház. A Jézus fe letti csillag viszonylag közel lehetett a Föld fel színéhez (Isten erejének „atmoszferikus” meg nyilvánu lása), ezért aztán a bölcsek pontosan felismer hették a gyermek pontos tartózkodási helyét.

Akármilyen is a pontos lefolyása az eseménynek, az a tény, hogy a csillag a bölcseket Jézushoz vezette, bizonyíték arra, hogy a csil lag egyedileg volt tervezve, Isten készítette kü lön leges cél érdekében. Isten különleges eszkö zö ket használhat szándékaihoz. Urunk szüle té se biztosan tiszteletet érdemelt a mennyben. Al kalom volt ez arra, hogy Isten égi objek tumot hasz náljon Krisztus születésének beje lentéséhez, mert: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét…” (Zsolt 19,1).

Megjegyzések1. A legkevesebbet mozgó csil lag az Északi Sarkcsillag, mivel majd nem közvetlenül vonalban van a Föld északi pólusával. Ez azonban nem le hetett a

Krisztus idejében történt ese mény, amely egy „precessziónak” (pörgettyűmozgásnak) kö szönhető csillagászati jelenség.

2. Bár úgy tűnik, ez a csillag minden szabályt felborít, talán még meglepőbb, hogy az összes többi csillag ezt nem teszi. Az a tény, hogy az éjszakai égbolt összes csillaga a természet logikai törvényeihez alkal mazkodik, következetes a Biblia sze rinti teremtéssel.

3. A vers szinekdochét alkal maz – a töredék az egészet képviseli. Ez esetben a jogar jelenti a jo gar hor dozóját, pl. egy királyt. Ez derül ki az azonos jelentésű hasonlóságból.

4. A verset költői formában ír ták; szinonim hasonlóságot használ (csillag és jogar = Izráel és Jákób).

5. A csillag helyzete, amikor a bölcsek elő ször látták, vitatott. Az le hetett, hogy a csillag a keleti irányú égbolton volt, amikor először meg lát ták, vagy esetleg a bölcsek lehettek „Keleten” (pl. Perzsiában), amikor a csillagot látták. Ha a csillag keleten volt, miért mentek a bölcsek nyu gatra? Idézzük fel, hogy a Biblia nem mondja azt, hogy a bölcseket a csillag Jeruzsálembe vezette (bár az is lehe tett); csak azt tudjuk biztosan, hogy előttük ment Betlehemig. Lehetséges, hogy a csillag kezdetben csupán jel ként működött irá nyító helyett. A böl csek Jeruzsálem felé haladtak, mert az látszott logikusnak, hogy ott kell el kez de niük a zsidók Királyát keresni.

6. Az is lehetséges, hogy a csil lag a nyugati égbolton tűnhetett fel, mialatt a bölcsek keleten voltak, hogy útbaigazítsa őket. Továbbá, a „keleten” kifejezés a görög fordítás szerint lehet „virradatkor” is. Az is lehet, hogy a bölcsek a csilla got felvir radásakor látták meg. Minden szokvá nyos csillag keleten virrad (a föld ten gelyforgása következtében), de ez nem szokványos csillag volt, és nem kelhetett fel nyugaton Betlehem, vagy Jeruzsálem felett (amelynek Perzsiától való távolságát nem lehetett volna tisztán érzékelni). Az ilyen különös virradat biztosan híressé tette volna ezt a csillagot, olyan egyedülállónak, mint Izráel „feltámadása”, amely ta lálóan összeillik a 4Mózes 24,17ben leírt jövendöléssel.

Dr. Jason Lisle, Ph.D (A Colorado egye tem asztrofizikusa)

Tanulj meg biblikusan gondolkodni, és így viszonyulj a világ eszméihez!

Valójában minden ember filo zó fus, min dannyiunknak van világnézetünk. Vé le ményünk van arról, hogy milyen az életünk, és mily ennek kellene lennie. Vannak gondosan átgondolt eszmék; és vannak, amelyek eloszla nak, mint a köd, ha valami jobb lesz elfogadottá. Minden ember megpróbál válaszolni az élet nagy kérdéseire. Ilyenek például: „Miért vagyunk itt, a világban? Vane Isten? Mi történik velünk a halálunk után?” Mindezekre megpróbálunk kielégítő választ kapni, megérteni helyünket a világban.

Tiéd a legjobb kínálaTHa kilépünk otthonunk ajtaján, mindenütt

különböző vi lágnézetű emberekkel találkozunk. Közöttük vannak ilyen vagy olyan színezetű keresz tyének, vannak ateisták, New Agehívők vagy mozlimok. Oly nagy a választék, hogy az esz mék világa hasonlít egy zsú folt, lármás ba zár hoz, ahol egy mással ver sengő filo zó fusok kínál ják árujukat a vevőiknek, akik még tétovák, nem döntöttek arról, hogy mi az igazság. Nos, mi a keresztyénség értéke ezen a „piacon”, az eszmék piacán? Hogyan tálaljuk, hogy vonzó legyen?

bízzál a hiTed érTékében!A keresztyénség igen előkelő helyet foglalhat

el az eszmék piacán. Hívők vagyunk, és tudjuk, hogy Istennek a Szent írásban adott kijelentése örökkévaló igazságokkal ismer tet meg ben nün ket, amelyek egyébként rejtve maradná nak előt tünk. A „pia con” nézelődő vásárlónak, aki kívül ről látja a hi tet, a Biblia összefüggő, teljes képet nyújthat életünk céljáról; végső válaszokat kínál az élet nagy kérdéseire; nyugalmat nyújthat szí vének és értelmének, mivel a hívőt kapcso latba hozza Te remtőjével és Megváltójával. Bé kes sé get kínál Istennel, és megérteti Isten nagy cél jait a történelemben és a vi lágmindenségben. Egyéb ideológiák is azt ál lítják, hogy ezek közül sokat

6 Vetés és Aratás

nyújtanak, és az igazság után tudako zódó jól te szi, ha őket vá lasztja, mert ezek kielégítőek lesz nek számára. A keresztyé nek vi szont gyakran ke rülik az efféle összeha sonlításokat, pe dig in kább törekednünk kellene mindezek bemu ta tá sára, semmint elkerü lé sére. Ha lehetőségünk nyílik egyenlő esé lyekkel felvenni a „versenyt” más eszmékkel a nagy pi a con, a ke resztyénség nyújthatja a legvonzóbb fi lozó fiát, ami csak létezik.

És ha a „vevő” szkeptikus? Kérjük fel: hasonlítsa össze a Biblia világlátását a hitetlen filozófusokéval, és ő maga ítélje meg, hogy melyik a kielégítőbb. Ha a „vevő” névleges mozlim? Ha sonlítsa össze a Korán részleteit a Bibliáéval, és figyelje meg, mit mondanak a bűnről, a kegyelemről és a megváltásról. Is tennek a Szentírásban adott kijelentésének nem kell félnie a „piac” egyéb eszméivel való ös sze hasonlítástól. A Bib lia igaz voltát jól alátámasztják a történelmi bi zonyítékok, az archeológia és egyéb tudo mányok is. Nem kell kiik tatni az értelmünket ahhoz, hogy keresz tyének legyünk. Sőt ellenkezőleg, a Szentírás fé nyében jobban megértjük a termé szetet, a törté nelmet és a kultúrát. Az eszmék piacán pedig olyan árut adunk el, amiben magunk is bízunk. „Mert nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisz tus ha tal mát...” – írta Péter apostol (2Pt 1,16), és mi sem tesszük azt, akik vele egy hiten vagyunk.

Tudjad, miT hiszel és miérT!Hitünk éppen annyira szí vünk ügye, mint

az értelmünké. Melyik hívő szí ve nem telik meg örömmel Isten közel ségében? A világnézetek pi acán azonban érzéseink gyakran kényel metlenek, mi vel nem adnak megfelelő választ a nehéz kér désekre. Ha pl. egy hitetlen ember megkér dezi, hogy a természeti katasztrófák Isten akaratából vannake, vagy ha azt állítja, hogy Jézus képzelt személy volt, akit tanít ványai talál tak ki, ak kor neked értelmes választ kell adnod az ilyen kérdé sekre. Ha

Keresztyénség az eszméK piacán

2013. évi 3. szám 7

még idáig nem tetted, hogy átgondold a ha sonló eseteket, jó, ha most megteszed.

Olvass olyan könyveket, amelyek a hitvé delemről (apologetika) szólnak. Péter apostol is az apo lógi ára gon dolt, amikor olvasóit biztatta: „…legyetek készen mindenkor számot adni min den kinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő re ménységet” (1Pt 3,15). Legyetek bizonyos mér tékig megértőek az eszmék vásárának vevő ivel. Ismerjétek meg alaposan a Bibliát, de ké szüljetek fel arra, hogy megszabaduljatok bizo nyos hiedel mektől (amelyek többékevésbé bennünk is meg vannak), amelyek nem a Szent írásból valók, ha nem ko runk kultúrájának vagy a hagyomá nyok nak a termékei. „Igyekezz kipróbált emberként meg állni az Isten előtt, mint olyan munkás, aki nem vall szégyent, hanem he lyesen fejtegeti az igazság Igéjét” (2Tim 2,15).

épíTsd a megérTés hídjaiT!A Cselekedetek 17ben Pál apostol olyan

em bercsoporthoz beszélt, akik – mint napjainkban is olyan sokan – „egyébbel sem töltötték az idejü ket, mint azzal, hogy valami új donságot mondjanak vagy halljanak” (21. v.). Az eszmék eme piacán Pál fel használta hallgatói kultú rájá nak ismeretét (kiváltképpen a val lásu kat és a köl tészetüket), és úgy hirdette nekik az evangé li umot. Mi is felhasználhatjuk korunk irodalmából, tudományából, film jeiből vett ismeretein ket annak érdekében, hogy a hitetleneket meg nyer jük. Próbálj meg ki választani egy általánosan is mert, modern, tudo mányos elméletet, egyfelől azért, hogy saját ismereteidet gazdagítsad, más felől azért, hogy a Szentírás fényénél megismerd annak erős és gyönge oldalát.

Tanulj meg biblikusan gondolkodni, és biblikusan véleményt alkotni a téged körülvevő világról. Az esz mék piaca vevőközönségének meg kell tudnia, hogy a hívők is használják az ér tel müket, mégpedig igencsak elevenen. A tu dat lan ság soha nem tartozott a Szent Szellem gyü möl csei közé.

Ugyanakkor készséggel valld meg, hogy nem ismered az élet minden nehéz kér dé sére

a választ – például a predestináció és

a sza bad akarat, vagy a tudomány és a Szentírás egybe hango lásá nak kérdését. A problémák becsületes megvallása sokkal jobb, mintha vala miféle evan géliumi szlo gen mögé rej tőznénk. Ezzel „foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti enge del mességre” (2Kor 10,5).

ne feledd, ez a harc szellemi küzdelem!

Sok hitetlen ember őszintén megvallja, hogy intellek tuális problémái vannak a keresz tyén séggel kap csolatban. A Szentírás azonban világosan meg mutatja, hogy a hitetlenség gyö kere abban van, hogy az ember nem akarja elfogadni az evangéli umot, nem pedig abban, hogy nem tudja elfo gadni. Az evangélium hirdetése elleni intellektu ális ki fogások mögött gyakran erkölcsi és szel lemi okok rej tőznek, amelyeket a hívő ember legjobb akaratú érvelése sem tud megszüntetni. Az ember természetétől fogva nem hajlamos arra, hogy hallgasson az evangéliumra, sőt ellenkezőleg: „Ezeknek a gondolkozását e világ istene megvakította, mert hitetlenek, és így nem látják meg a Krisztus dicsőségéről szóló evangélium világosságát...” (2Kor 4,4)

Ezért kell a magad és mások azon erőfe szí té seit, hogy az emberek lelkét meg nyerjétek, imádsággal hordozni, mert akár mi lyen fontos is az eszmék piacán az in tel lek tuális ma gyarázat, az önmagában nem ké pes el űzni azt a szellemi sötétséget, amely ben a hitetlen em be rek élnek. Ahhoz Isten Szellemének újjászülő ereje szükséges.

Mindezeken túl pedig nagyon vi gyázzunk ar ra, hogy mindennapi életünk össz hangban legyen a bizonyságtételünkkel. A puszta érvelést az em berek visszautasíthatják, de ha Krisztus kedves sége válik láthatóvá az életünkben, azzal meg hó dítunk olyan embere ket is, akik a puszta érvelésre nem hallgatnak (1Pt 3,16).

Járj azért az „eszmék piacán” hitedről megalapozott ismerettel vallást téve és imádkozó éle tet folytatva, hogy felkínálhasd az embereknek azt a legjobbat, ami valaha is adatott az emberi nemnek!

Nick Guilbert

Olvassuk el a következő igehelyeket: Máté 10,1.7-8; Lukács 13,10-17!

Jézusnak gazdasági, politikai, társadalmi vagy ezekhez hasonló programja nem volt. Ő egész földi működését, a megváltáson túl, az egyén, az egyes em ber lelki (szellemi) és testi bajainak megszünte-tésére irányította, mert tudta, amit még ma is oly kevesen tudnak, hogy minden jó gazdasági, poli-tikai, társadalmi és egyéb program csak lé lekben (szellemben) és testben alkalmas, meg jobbult egyé nek által tartható fenn. Jézus mun kásságát a vele járó Péter apostol így foglalta össze: „A ná-záreti Jézust felkente az Isten Szent Szellemmel és hatalommal, és Ő ... jót tett, és meg gyógyított mindenkit, akik az ördög igájában vergődtek, mert az Isten volt vele” (Csel 10,38).

A Máté evangéliumából olvasott fenti ige-versekből kétségtelenül megérthetjük, hogy Jé zus az Ő munkásságának folytatását a tanítvá nyaira bízta. Ez a megbízás kettős: a lelki (szel lemi) és a testi bajok gyógyítása.

A megbízás előtt azzal készítette fel őket, hogy „hatalmat adott nekik”. Jézust Isten fel kente Szent Szellemmel, Ő pedig hatalmat adott a tanítványai-nak, hogy „gyógyítsanak min denféle betegséget és erőtlenséget”. Az utasítás első része ez: „Menjetek el, és hirdessétek: el közelített a mennyek országa!” A felszólítás má sodik része az egyes ember lelki (szellemi) és testi ba jainak enyhítését tartalmazza: „Gyó gyít satok meg betegeket, támasszatok fel halot ta kat, tisz títsatok meg leprásokat, űzzetek ki ör dögöket.” A test legnagyobb ellensége a ha lál, a lélek (szellem) legnagyobb veszedelme az ördög ál-tal való megszállás. A küldetés te hát a legnagyobb ba jok ellen is szól. Az evan géliu mok, az Apos tolok cselekedetei és az apostoli levelek szerint a tanít-ványok e meg bízást nem csak átvették, hanem gyakorolták is. Tanulsá gos a meg-bízás utolsó felszólítása is: „In gyen kap-tátok, ingyen ad játok.”

A modern kor a Jézustól kapott megbízást tel-jesen kiforgatta. Először is szétválasztotta a kettős megbízást: egyik emberre csak az ige hirdetést, a másikra csak a betegségek gyó gyí tását bízza. Az Úr Jézus az igehirdetői meg bí zás előtt „hatalmat” adott, a modern kor „ki kép zést” nyújt. Eredmé-nyes-e a mennyek or szágáról való prédikálás és az ördög, valamint az ő munkái, a bűnök elleni küzdelem Jézustól nyert hatalom nélkül? A Szent-írás összefüggő értel me és a tapasztalat szerint: nem.

A modern orvosi képzés őszin tébb és egye-nesebb, mint az igehirdetői kép zések. A hi va talos (iskolai) orvostudomány nyíltan hitetlen és anya-gias (materialista) gon dolkozású, s nem ígér töb-bet, mint a testi bajo kon való segítést összegyűjtött tapasztalatai alapján. Jézussal és az evangéliummal nem kérkedik; jézusi hata lom híján nem nyújt, de nem is ígér többet, mint ameddig tapasztalatai terjednek.

A záró megbízás szerint a jézusi hatalommal, va lamint az Ő megbízásából történő prédikálás és a lelki-szellemi-testi bajokon való segítés in gyen adandó. Ez is elveszett, vagy kifor gat t a tott a mo-dern keresztyénség köreiben.

A Lukács evangéliumában olvasott versek ben egy gyógyítást látunk, amelyet Jézus maga végzett. Jézus itt leleplezi minden betegségnek a végső titkát: az mind sátáni eredetű. Az Ő gyógyító hatalmának igazi mivoltát is meg mondja, amikor így szól: „Hát Ábrahámnak ezt a leányát, akit ti-zennyolc éve megkötözött a Sátán, nem kellett-e feloldani ebből a kötelék ből…?”

A modern orvostudomány azon része, amely azt hiszi, hogy minden betegségnek csak anyagi vagy testi okai vannak, teljes tévedés ben van. Nincs testi betegség, amely ne hatna a lélekre, és

nincs lelki (szellemi) be-tegség, amely ne

hatna a test működé-

sére is. J é zus

A kettős megbízatásA lelki (szellemi) és a testi gyógyítás

Vetés és Aratás8

és az apostolok senkivel sem vitatkoztak a lélek (szellem) és a Sátán lé tezéséről, hanem eze k kel, mint valósággal számoltak. Jézus gyó gyí tásai csak az anyagi gondolkozású (ma teri a lista) ember számára csodák, a lelki (szellemi) gondolkozású embe rek előtt természetes je len ségek. Miként mi meg tudjuk semmisíteni a tűz erejével minden fer tőző betegség csíráját, úgy semmisíti meg Ő a beteg testben a be teg ség végső okát: a Sátán hatalmát. János apostol így foglalta össze Jézus mű-ködését: „…azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit le rontsa” (1Jn 3,8). „Csak” ennyit tett a gyó gyí tá sainál, és erre adott hatalmat tanít-ványa inak is.

Jézus gyógyításainak és az Ő erre vonat kozó magyarázatainak tagadásával kb. ugyanolyan méretű tévedés az az állítás, hogy minden hívőnek megvan minden betegség ellen a gyógyító ha talma. Pálnak volt ado-mánya a hit által való gyógyításra, mégis azt írja, hogy a gyüleke zetekben csak némelyeknek adatik a gyógyítás a Szent Szellem által (lKor 12,9). Még akiknek adatott is ez az adomány, azoknak sem adatik az minden betegségnél. Pál megírja, hogy Trofi moszt Milétoszban hagyta betegen (2Tim 4,20). Sőt isteni célból neki magának is szen vednie kellett testében a Sátán tövisét (2Kor 12,7-9). Más-felől bizonyos, hogy még a biblia olvasó, Krisztus-ban hívő emberek sokasága is elvesztette a hit által való gyógyításban és gyó gyulásban való bizalmát, amiből általában saját magának és környezetének is csak kára származik.

A Jézus Krisztustól nyert hatalommal (vagyis Isten aka ratából!), a hit által való gyó gyulás ese tei újra és újra itt vannak szemünk előtt, de ez ekkel sem az egyes hívők, sem a gyü le kezetek nem kérked-hetnek, sőt Jézus utasítása szerint ez a mennyek orszá gáról való prédiká lás után helyezendő. Jézus Kapernaumban az egész zsi nagógának prédi kált, és csak azután gyógyított meg egy bete get.

Bűn-e a gyakorlati orvostudomány igénybe vétele? Elizeus próféta Naámán fővezérnek hét-szeri fürdést rendelt a Jordánban, amely után

az meggyógyult (2Kir 5). Ézsaiás próféta Ezékiás kelevényére egy kötés fügét köttetett, az is meg-gyógyult (2Kir 20). Pál apostol Timó teusnak ezt tanácsolja: „Ezután ne csak vizet igyál, hanem – gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintettel – élj egy ke vés borral is” (1Tim 5,23). Ezekből nyilvánvaló, hogy az emberi ta pasztalatok alkalmazását Is ten megáldhatja. Egy híres orvos

azt mondta az őt dicsérőknek, hogy ő csak rendel, Isten pe dig gyógyít.

Egy másik neves orvos pedig azt írta várószobája falára, hogy gyermeket nevel ni és beteget gyó gyítani csak Isten tud. A gyakorlati orvostudomány igénybevétele azonban bűn-

né válik, ha a beteg jobban bízik abban, mint Istenben, s

itt követnek el sok vétket hívők és hitetlenek egyaránt.

Végül vessünk egy pillantást a zsinagóga elöljárójára (Lk 13,14), aki Jézus gyógyítását látva megharagudott. Haragjának ürügye a szombat megsértése volt. Ezzel megbírálta Jé zust, Jézus pedig megbírálta őt, s képmutatónak nevezte. A külsőleg vallásoskodó, képmutató ma is ellen-sége az Úr Jézusnak és az Ő segít ségének. Jó ezt tudni, hogy felismerhessük az ellentmondás okát. Ezeknél az embereknél a nép jobban „örült mind-azoknak a csodáknak, amelyeket Ő vitt véghez” (Lk 13,17). Ez ma is ugyanígy van. A kép mu tató az isteni kijelentés és a nép természetesebb felfo-gása között lebeg.

A kettős jézusi megbízás szétválasztása által mind az igehirdetés, mind az orvostudomány megcsonkította magát. Elmondhatjuk, hogy mindkettő fél kézzel dolgozik. Az igehirdetők nek növekedniük kell abban a hitben, hogy Jé zus a testnek is Ura és orvosa. Az orvostudo mány mű-velőinek fel kell adniuk vak tagadá sukat a lélek (szellem) és annak isteni kap cso latai kérdé sében, hogy sokszor gőgös, de még többször száraz, sze-gényes és egy ol dalú műkö désük krisztusi erőkkel termé kenyüljön meg.

Dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor előadása 1933. febr. 2-án

a Magyar Evangéliumi Keresztény Diákszövet ség téli konferenciáján, Budapesten.

ELÉG! (2Korintus 12,7-9)

Háromszor kértem: vedd el a tövist, Uram, életem gyötrő tövisét!

Isten háromszor nékem így felelt: Próbáid közt a kegyelem – elég!

Siklós József

92013. évi 3. szám

Vetés és Aratás10

A Mission für Süd-Ost Europa (MSOE) mint megszentelődési mozgalom

Itt állok missziónk török területen mun kál kodó vezetőjével Laodíceában. Egy kijó zanító kép tárul elénk az elmúlt idők romjain.

Az első évszázadban keletkező, akkor vi rágzó gyülekezetek Kis-Ázsiában (a mai Tö rö kor szág) csak köveket hagytak hátra. Ha lott köveket, amelyek mesélnek. Köveket, ame lyek egy mozgalmas múltról tesznek bizonysá got. Pergamonban, Thiatírában, Szárdiszban, Fila delfiában, Hierapoliszban, Laodí-ceában, Kolos séban, Szmirnában és Efezoszban gyü le ke zetek vannak eltemetve, amelyek egy meg-határozott időben Jézus gyülekezeteit képvi selték a Föl dön. Hogyan történhetett meg, hogy azok a gyü-lekezetek, amelyeket Pál, Epafrás és más igehirdetők az 1. évszázad ban ala pítottak, és amelyeket János apostol sok éven keresztül gondozott, eltűntek valahol a látó határon? Ho gyan lehetséges, hogy egy olyan területen, ahol hosszú éveken keresztül Jé zus gyülekezetei működtek, ma csak elenyé szően kis számú ke resztyén él? Törökország lako sainak száma kb. 75 millió – és néhány ke resztyén kisebb-ség mellett – csupán 400 török keresztelkedett át iszlámból kereszténnyé an nak ellenére, hogy szabad a vallásukat megvál toztatniuk. Ma 4000 keresztyén él egész Törökor szág területén, és azokban a váro-sokban, ahol korábban nagy gyülekezetek léteztek, mára már semmi, vagy csak elenyészően kevés keresz tyén maradt.

Ho gyan történhetett ilyen? Ez a hosszú, éve kig tartó missziós munka eredménye? Ha lott kövek?

Ahogyan az élő kövek romokká váltak

A választ végső soron azokban a levelek ben találjuk, amelyeket Jézus Krisztus maga írt a mai Törökország területén akkor munkálkodó gyüle-kezeteknek, de ezek egyben minden idő ben, minden gyülekezetnek is szólnak (Jelené sek könyve 2-3. rész). Jézus szere tetteljesen, de nyíltan mond dicséretet és intést is. A követ kez ményt is hirdeti, ha egy gyülekezet az Ő szavával nem megegyező módon él (pl. az efezusi gyülekezet esetében: Jel

2,5). A Jézus Krisztus követését figyelmen kívül hagyó megtérés rom lásba visz. Az észhit tevékeny hit nélkül hiá bavaló hit.

A történelem azt mutatja, hogy Kis-Ázsia gyü-lekezetei Jézus jelenlétét fokozatosan elve szí tették, és ezáltal önmaguk alatt vág ták el a fát:

* A gyülekezetek már az 1. évszázadtól kezdve elhagyták Isten szavát, és a tévta nítások mint rá-kos sejtek ter jed tek el, megzavarva az egészséges sej te ket.

* A 4. évszázadtól kezdődően a gyüle ke ze tek szer-felett nagy emberi hatalmat kap tak, nagy befolyást nyertek a gazda sági élet területén, és ezzel egy időre elveszítették a Jézus Krisztustól való függő-ségüket.

* A mellékes témákról folytatott gyakori és értel-metlen vita az egymás közötti sze retet meghide-güléséhez vezetett.

* A gyülekezetek felhagytak a misszi ó val, majd a mai Törökország területe a 11. év szá zadban az iszlám befolyása alá került. Aki fel hagy a misszióval, azt a világ misszionálja.

Mi marad fenn?

Az MSOE ezen missziós területén 110 év misz-sziós munkájából mi maradt fenn? A mi mun kánk után is ilyen romhalmazok állnak majd?

Dicsőség az Úrnak minden emberért, akik hitre jutottak, és életükkel Jézust dicsőítik meg. Dicsőség az Úrnak minden gyülekezetért, ame lyek létrejöttek és növekedtek az igehirdetőktől függetlenné válva, és ma már ma guk is misszionáriusokat küldenek ki a világba. Azon ban olyanokat is látunk, akik újat kezdtek Jé zussal, de visszafordultak, és eltá vo lod-tak tőle. Szomorúan állapítjuk meg, hogy né hány új gyülekezet ismét feloszlott. Ahhoz, hogy mara-dandó gyümölcsöt lássunk, szá munkra, a misszió számára több a teendő, mint egyszerűen „vinni az evangéliumot az em be rek nek”.

Az MSOE már az 1903-as megalakulásakor így határozta meg a célokat: „A missziós szö vetség csak olyan tö rek véseket tá mogat, ame lyek a megtérés és

A missziós munka eredménye– romhalmaz, vagy élő kövek?!

112013. évi 3. szám

a megszen telő dés bibliai alapján állnak. A misszió abban akar segíteni, hogy minden nem zethez saját nyelvén szóban és írásban a tiszta evangéliumot vigye el.”

Mivel az alapítók is a „megszentelődési moz-galom” részesei, ezekkel a célokkal ké pe sek voltak tevékenységüket a 19. század köze pétől kezdve Angliából az európai országokra és a német nyelv-területre is kiterjeszteni.

Amire figyelnünk kell

Ha az ember a Jézus Krisztusról szóló evan-géliumot hirdeti, fontos, hogy a teljes igazságot hirdesse. Az evangelizáció és a misszió nemcsak egy egyszerű út Istenhez, ha nem szükséges, hogy az ember életét Isten szava és a Szent Szellem tartó-san átformálja. Ha azt szeretnénk, hogy emberek a különböző né pek ből keresztyénné legyenek, akkor arra is éppen annyira figyelnünk kell, hogy ezek az em berek ne essenek vissza régi életükbe né hány hónap vagy év múlva. A misszió mindenkor fele-lős séggel tartozik azokért, akik be fogadták Jézus Krisztust az életükbe. Azt sze retnénk, ha utunk végén nem a missziós munka romjainál állnánk. Komolyan kívánjuk venni Jézus szavait, ame lyeket Ő mindazoknak mond, akik az Ő Gyü leke zetének tagjai a Földön. Aki Jézus Krisz tust hűen követi, átélheti az Ő csodálatos ígére teit.

Azt kívánjuk a magunk számára, hogy a vi lág sok országában a misszionáriusok szol gá latá nak eredménye kép pen „élő kövek” ma rad ja nak fenn, amelyek Jézus Krisztust dicsőí tik meg (1Pt 2,5).

Imádkozzatok velünk, hogy ne halott köve ket produkáljunk, hanem tartós és maradandó missziós munka folyjon a munkamezőkön!

Mindaz, amit Jézus az emberek által tesz, meg-marad. De mindaz, amit az emberek Jézus nél kül cselekszenek, eltűnik.

Friedemann Wunderlich

„Legyünk résen,nehogy kezünkkel lerontsuk azt,amit ajkunkkal felépítettünk.”

C. H. Spurgeon

50 év hosszú idő, fél évszázad. Ennyi idő alatt egy ember megéli életének aktív idejét, a világban pedig politikai rendszerek, uralkodók váltják egymást, de Isten kegyelme és akarata nem változik.

1962 óta vehetik kezükbe az olvasók a Vetés és Aratás folyóiratot. Isten csodálatos munkálkodása által, viharokon keresztül, országhatárokat átlépve egykor és ma is megjelenik a lap. Ezt az elmúlt néhány évtizedet elevenítettük fel, amikor együtt voltunk az Evangéliumi Kiadó és a Vetés és Aratás munkatársi találkozóján augusztusban, a dömösi Biblia Centrumban.

Vohmann Péter, mint a Kiadó alapító munkatársa Kovács Árpádról, a lap tavaly elhunyt első szerkesztőjéről emlékezett meg. A Németországból, Horvátországból, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából és természetesen Magyarországról érkezett munkatársak a jelenlegi helyzetről számoltak be. Közben Isten Igéje és egymás hite által épültünk. Lehetőségünk volt megbeszélni legközelebbi teendőinket is, keresve Isten akaratát, terveket szőve a lap jövőjéről, lehetőségeiről.

Ez az ötvenéves évforduló felhívta a figyelmünket, hogy álljunk meg, csendesedjünk el, és adjunk hálát mindazért a sok jóért, amelyet Urunk adott a lapon keresztül az olvasóknak és a munkatársaknak egyaránt:

„Akkor fúvasd meg a harsogó kürtöt, az engesz-telés napján... hirdessetek szabadságot a földön... legyen ez nektek örömünnep.” (3Mózes 25-ből)

M. Z.

EVANGÉLIUMI KIADÓÉSIRATMISSZIÓ

A találkozón készült csoportkép

Vetés és Aratás12

Székelyföld szívében élő, keresz tyén család gyermekeként nőttem fel. Nem voltak ismeretlenek előttem a bibliai törté netek, sokat hallot tam Istenről, de még nem ismertem meg igazán az Atya szeretetét és ke gyelmét.

Életemben a változás nem egyik percről a másikra történt, hanem fokozato san. Isten fo lyamatosan hívott magához, meg szólított elő ször halkan, majd erélye sebben, de mindezt szeretettel tette.

„Ma, ha az Ő szavát halljátok…” (Zsid 3,7-8)

Az első, számomra megrázó és döntést sürgető mondat egy bibliaórán hang zott el: „Ami ért ma nem teszel semmit, az nem fontos ne ked.” Ez megmaradt bennem, és nem hagyott nyugodni. Hogy mért? Mert tudtam, hogy ha ma nem engedel meskedek Is ten hívó szavának, akkor nem fogok találkozni a nagy szüleimmel, a rokonaimmal, akik már elköl töztek az Úr Jé zushoz, nem jutok a mennybe, és én ezt nem akartam. Tudtam, hogy akik Krisz tusban haltak meg, azokkal ta lál kozni fognak azok, akik elfo gad ják az Atya hívó szavát, és bocsánatot kap nak bűneikre, és örök élet a jutalmuk. Estén ként azzal feküdtem le, hogy nem tettem sem mit az örök életem ügyé ben, még mindig ke mény a szívem az Atyával szemben, még MA sem volt ez fontos nekem…

Vedd észre, hogy Én vagyok a te őri ződ!

A mi családunk hetente többször is az erdőben dol gozott, így én is édes apámmal és a nagyobb fiútest véremmel. Az er dő, a fák, a láncfűrész, a hasító fejsze és sok egyéb szer szám az életünk részévé vált. Álta lános munkamenet volt a kis és nagy bükkfák ledöntése, lóval való levon ta tása az út mellé és darabolása, ha sítása. Ebben nőt tem fel már hét éves ko romtól kezdve. A hajnali felkelés és a ló abrakolása mindennapos tevékeny séggé vált. Sok szépségét és nehézsé gét megismer hettem ennek a „szak mának”.

Így kezdődött az egyik napon is, csak a folytatás lett más. Éppen az egyik nagyra nőtt bükköt akar tuk kivágni, amikor a tudásunkkal és gyakorla tunkkal ellentétben a fa rossz irány ba kez dett dőlni egy hírte len jövő szél miatt, ezért nem maradt más, mint az élet mentő futás. A fa

éppen mellettem ért földet, az egyik ága még a kala pomat is leverte. Csak 5 centi mé ter re voltam a biztos haláltól. Nem sok kal ké sőbb pedig, a fa hasogatásakor bal eset ért (4cm kö rüli hasadás a fejemen). Isten újra figyel mez tetett, de kegyelme mégis kísérte az életemet.

„…nem vagyok méltó, hogy fiad nak ne vezz.”

A tékozló fiú történetéből ér tettem meg igazán, hogy változás szükséges az életem ben; hogy az Atya szeretettel vár, és en gem is kész fiaként visszafogadni (Lk 15. fej.). Ezért olyan elha tározás ra jutottam, mint Gede on . (Mindig szeretem, amikor Isten pontot tesz az „i”re. Legyen biz tos, ami biztos.)

Tudtam, hogy mint minden fahordási nap előtt, úgy most is el őké születek foly nak: a sze kér felsze relése, fejszék és a láncfűrész éle zése, a lónak takarmányt kell biztosítani. Ezen a hét főn is így készül tünk, hogy kedden reggel az er dőbe mehessünk. Közben sokat gyöt rődtem, egyre nehezebb volt a saját bű neim el vise lése, a közömbösség csak növeke dett, egy re erő sö dött az ellenség had serege a hátam nál. Végül hétfőn este a követ kezőt imádkoz tam: „Atyám, megvallom bű ne im én is, mint a té kozló fiú, és ha vissza fo gadsz, kérlek, pe csé teld meg azzal, hogy hol nap nem megyünk az erdőre. Jé zus ne vében kérlek, hallgass meg. Ámen.” (Nem mondtam el senkinek, hogy mit kértem Is ten től.) Ezután vártam…

Másnap hajnalban nem ébresz tettek fel, hogy megyünk az erdőbe, pedig tiszta idő volt, nem esett az eső, minden egyéb rend ben volt, csak az én szívem nem. Amikor fel ébredtem így szólt édesapám: „Fiam, ma nem me gyünk az erdőbe, hanem kerítést festünk.” Ez csodálatos vá lasz volt az imámra. Ekkor hittel elfogadtam, hogy az Atya megbocsátott, és örök élettel aján dékozott meg. Neki többet ért egy elve szett, rég nem látott fiú, aki hazatért, mint egy keddi nap, amikor az erdőben dolgo zunk.

Azóta próbálok a tetszése szerint élni, cselekedni, amit mond. Isten elhalmozott en gem is, mint az atya a fiát: munkahellyel, egész ség gel, szerető testvérek kel, és nem utolsó sorban az Ő szere tetével ajándéko zott meg.

Bokor László (Parajd)

Advent, karácsony és már itt az óév estéje. Éveink morzsolják földi életünket, és visz nek közelebb a Valósághoz, aki maga az Igazság, az Út és az Élet, az örök élet. Minden napnak átéltük a baját, örö mét, talán aggo da lom is be lopódzott a szí vünkbe. És milyen jó volt meg ta pasz talni: „…én veletek va gyok min den na pon a világ vé-gezetéig” (Mt 28,20)! Ez a leg na gyobb erő forrása minden Krisztusban hívőnek.

Minden otthon, ahol a keresztyén értékek va-lódiak, gyakran hasonló az ingadozó csónak ban átélt tengeri utazáshoz. Hullámvölgyek lent, meg-rázkódtatás, majd magasság fent vált ják egy mást, de egyszer majd végre és örökre „fent” mara-dunk. Lehetne számolgatni az el múlt év dolgait, de tegyük ezt hálaadás sal az Úr iránt, aki vezetett és hordozott türe lemmel és kegye lem mel, előre mutatva mindig Igéje és Szent Szel leme által. Az a szolgálat, amit nekünk adott az Úr, nemes feladat, mert Őtőle van: for go lódni azok között, azokért, akik közé élet terünket he-lyezte. Ez nem kevés terhet és sok törődést jelent. Előterem teni a min dennapit, vizet ön teni a pohárba, a szívbe cse pegtetni a tiszta Igét, adni, adni, adni… mert Isten minden ki nek meg-fizet az ő cselekedetei szerint (Róm 2,6).

Az elmúlt 365 napnak (52 hét-nek) megvan a maga súlya, és sok minden az élet forgatagá ban fele désbe merült, Ő viszont: „… figyelt, és meghallotta. És beírták egy könyvbe az Úr előtt emlékeztetőül azokat, akik Őt félik és megbe csülik nevét” (Mal 3,16). Milyen igaz a mondás: Krisztus csendes résztvevője minden napunknak, hallja, látja a dolgainkat! Talán né melykor kellemetlen ez a tudat, szé gyenke zünk, de Ő akkor is ott van! Az Úr ko moly fe lelősséget tett a vállunkra, és csodás erő vel ál dott meg, hogy haladjunk előre, job ban, tuda tosan. És ha el csüggedünk, a kéz elfárad, megszomorodik a szív, ellankad a láb, Ő ott van, kezet nyújt, emel, szelíden mondja: „To vább! Állj fel, járj, hordozd a ter hedet, mert melléd állok, és ve led vagyok!” Van, amikor lá tod ezt, van, amikor nem, de Ő akkor is ott van! A kö zösségben, a család ban, a gyüle ke zetben Is ten vésője formál, és met szőol lója metsz le rólunk haragot, türel met-lenséget, elé ge det len séget, ka la pácsütése rendre uta sít: csak csendben és rendben… Ekkor meg áll

a hívő, fejet, szívet hajt bocsánatkérésre… És Ő hű, hogy meg bo csás son, és me hetünk utunkon to vább meg könnyeb bülten, sza badon.

Az év könyvében vannak lapok, amelyeket ki szeretnénk törölni, zá rójelbe tenni; ami lehet, hogy akkor fontos volt és sürgős, de ma már másként ítéljük meg. Ilyen a földi élet, amikor nem lát(hat)unk előre, csak a mába, a pilla nat-ba. De Isten ezt tudja, és lehet, hogy némelykor mo so lyog, vagy szo morú miat tunk. Van, ami kor meg mondja, vagy be levisz olyan hely ze tekbe, hogy ma gunktól döb benjünk rá, van, amikor más-sal mon datja el, hogy mit akar. Csende sedjünk el ezek hallatán, és tegyük, amit Ő mond, mert ebből lesz krisztusi élet, amely má sokban kérdést fakaszt: Hogyan? Mi ért? És ez a pilla nat az, amikor mondhatod, nem a ma ga dét, ha nem a Krisz tusét: nem én, hanem Ő!

Advent: vágyakozás és várakozás, vala mire? Nem! Valakire! Mert Ő jön, amint ígérte,

hogy elvigyen az örökkévaló dicsőség-be. Te gye az Úr a szívünket vágyako-

zóvá, erőssé, maradjunk meg a moz-díthatatlan Szik lán, és így várjuk Őt addig, amíg el nem jön!

Babos Márton

Advent

Imádság év elejénIstenem! Add, hogy az új esztendőben ne essek sohasem kétségbe! Baj, megpróbáltatás hogyha ér, Hozzád menjek mindig vigaszért. Rossz, ha kísért, ne menjek bele, tartsd távol a gonoszt, ne engedd közelembe. És add, Uram, hogy a múltnak sebe ne fájjon, a jövő bizonytalansága ne aggasszon! Bízom Benned, hogy gondot viselsz rám, köszönöm, hogy meghallgatod imám. Ámen.

F. Farkas Rozália132013. évi 3. szám

készültek, hogy belépjenek az Ígéret Földjére, és Mózes legalább négy al kalommal hangsúlyozta előttük, hogy jövőjük azon a föl dön a gyermekeikhez fűződő viszo nyuktól függ. Megparancsolta a népnek, hogy mit ta nít sanak meg a gyermekeiknek (5Móz 11,19), ugyanak kor a parancs iránti engedel messég kö vetkez ményét is elmondta: „...hogy hosszú ideig éljetek, és éljenek fiaitok is azon a föl-dön…” (5Móz 11,21)

Majd újabb parancsot adott: „Ismételgesd azokat fiaid előtt…” (5Móz 6,7) A parancsot azonban figyelmeztetés előzte meg. Mi törté nik, ha engedelmeskednek? „…hogy jó dolgod legyen, és igen megsokasodj a tejjel és mézzel folyó földön, ahogyan megígérte neked atyáid Istene, az Úr” (5Móz 6,3). (Vö.: 5Mó z 4,910; 31,1213.)

a zsolTÁríró és a jövő nemzedékA zsoltáríró is ezt a nézetet vallotta a 78. zsoltár

megírásánál. A 4. versben megígérte, hogy nem rejti el Isten Igéjét a gyermekek elől. „…elbeszél-jük a jövő nem zedéknek az Úr dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt.” Célja az volt: „Tudja meg ezt a jövő nemzedék, a születendő fiak, és ha felnőnek, beszéljék el fi aiknak, hogy Is tenbe vessék bizodalmukat…” (6-7. v.) Majd ezt a kívánságát hangsúlyozza: „Ne le gyenek olyanok, mint őseik, a da cos és lázadó nemzedék, … amelynek lelke nem ma radt hű Istenhez” (8. v.).

Hitte, hogyha a jövő nemzedéknek nem hirdetik Isten Igéjét, olyanok lesznek, mint a je lenlegi nem zedék, és ugyanaz a körforgás is métlődik meg újra és újra.

a jövő nemzedék és miOlyan felszólítás ez, amelyet meg kell szív lel

nünk. A mai gyermekek a holnap egy háza és a hol nap országa. Befekteté sünk megtérül és kamatozik, még ha nem is mindig látjuk az eredményét olyan hamar, mint szeretnénk. So kan a leendő jutalom reményében fektetnek be pénzt. Türelmesen várják a remélt hasznot. Vé gül a gyer mekek közötti munkánk eredmé nyét is le fogjuk aratni, ha megtanulunk türel mesen várni. Isten gyakran azonnal sok csodá latos aján dékkal viszonozza fáradozásunkat, ám ezek csak ráadások amellett, amit egyszer ka punk.

A gyermekek és az evangélium

A gyermekek keresztyén szellemben történő nevelése elsősorban szülői kötelesség, ezenkí vül egyházi – gyülekezeti feladat is. Fel készü lésként jól jön a segítség egy szakavatott gyer mek munkás tollából. Ilyen cikkünk írója is, aki évtizedeken át a gyermek evan ge lizáció elkö te lezettje volt, és szívesen bocsátja rendel kezé sünkre tapasztala tait és gondolatait.

kezünkbenMinden gyermekmunkásnak lelki bifokális

szemüvegre van szüksége, mert a jelen és a jövő egyaránt érdeklődésének középpontjában áll. Maga előtt kell látnia a gyermekeket jelen legi állapotukban, minden problémáikkal és lehetőségeikkel együtt. Maga előtt kell látnia, hogy mi lesz belőlük. A mai gyerme kekből majd szülők, igehirdetők stb. lesznek. A gyer mekmunka tehát kétszeres befektetés. Pilla nat nyilag a gyermekek életébe fektetünk be, de abba is, ami a jövőben lesz belőlük. Egy szer megkérdezték egy kisfiútól: – Mi akarsz lenni, ha nagy leszel?– Talán misszionárius, talán bűnöző. – Hogyhogy? – csodálkozott a kérdező.– Minden attól függ – magyarázta a fiú –, hogy ki szerez meg előbb.Amennyire helyes megállapítás, hogy a jövő a gyerme kek kezében van, ugyanígy igaz az is, hogy a gyermekek a kezünkben vannak. Éppen ezért nézzünk szembe azzal a kérdéssel, hogy mit teszünk velük.John Wesley, a XVIII. századi, nagy ige hirdető és a metodista egyház alapítója írja: „Ha nem viseljük gondját a felnövekvő nemze déknek, a mostani ébredés csak egy ember öl tőig fog tartani.” Wesleyhez

hasonlóan ne csak a jelenre gon doljunk, hanem a jövőre is.

mózes és a jövő nemzedék

Mózes nagyon világosan megmagyarázta

Izráel fiainak a jövő nemzedék jelentőségét. Arra

Jézus szeret!

Vetés és Aratás14

egy svÁjci lelkész „befekTeTése”Dr. Armin Mauerhofer, e könyv előszavának

szerzője az egyik legnagyobb svájci szabad egyházi gyülekezet lelkipásztora ként munkál kodott. Kezdetben a gyülekezet ki csi volt, de a lelkész nagy lehetőségeket látott a gyerme kek ben, és elhatározta, hogy a jövőt építi. Gyüle kezetével két fajta gyermekszolgálatot terve zett és épített fel a vá rosban és a környéken:

– vasárnapi iskolát a gyülekezeti tagok gyermekeinek,

– hétköznapokon házi bibliaórát olyan gyermekeknek, akik nem jártak templomba.

Ezt a két nagy gyermekcsoportot csak serdülőkorukban egye sítet te, amikor már a gyüle kezet ifjúsági csoportját alkothatták. Gyüle ke zete erre a gyermek evangeli zációs szolgálatra épült; és a gyülekezet mai tagjainak nagy része egy kor ezeken a hétközi bibliaórákon hallotta elő ször az evangéliumot és tért meg.

Megértette, hogy a gyülekezet jövője a gyer mekek kezében van, és beléjük fektette ide jét és energiáját. A befektetés végül sok gyü mölcsöt termett. Azért hirdeti az evangéli umot a gyermekeknek, mert látja, hogy ma Jé zus Krisztusra és az üdvösségre van szükségük, ám nemcsak a mára gondol, hanem a jövőt is építi.

Számos teoló gus kijelentette már: „Ha egy szer lel készek le szünk, gyülekezetünkben gyer mekmunkát fogunk végez ni.”

charles spurgeon írjaAz igazság megfogan a gyermek szívében, és

felnőttkorára beérik. Ha a gyermek az órán odafigyel tanítója szelíd hangjára, még egy „Luther” is válhat belőle, és az igazság lelkes hirdetésével felrázhatja az egész világot. Senki se vesse meg a fiatalságot, és ne gondoljuk, hogy nem fon tos. Én az első sorban adok nekik helyet.

Ők a világ jövője. A múlton nem tudunk vál toz tatni; a jelen a szemünk előtt múlik el, de re ménységünk a jövőben rejlik. Kérlek, adjatok teret a gyermekeknek, a fiúknak és a lányok nak!

Örök szeretetAmire mindenki vágyik, az a szeretet:

1János 4, 7;

Jézus hozta nekünk az Atyától jövet: 1János 4,9.

Ezért mindig azt kell cselekednünk: Zsoltárok 40,9,

ami igaz és jó az Úr szeme előtt: 5Mózes 6,18,

hogy tetteinkkel dicsérjük Őt: Zsoltárok 150.

Atyám, mindig a Te akaratod legyen meg: Máté 6,10,

ami kedves és jó Neked, azt tegyem: Mikeás 6,8.

Jézusom, segíts megismerni mindenkor: Róma 2,18

Mennyei Atyánk kegyes, jó akaratát: Zsidók 10,7,

hogy Lelked vezérelje életem hajóját: Zsoltárok 143,10.

Istenem, – Jézusom add, hogy: Máté 6,13

messze elkerüljem a gonoszt: Jób 28,28,

mindig csak a jót tegyem: Kolossé 1,10,

hogy a célt elérve: Filippi 3,14

Te légy Istenem, Krisztusom, mindenem: János 20,28.

Ezért keresem, kutatom: 1Krónika 16,11

s cselekszem az Isten jó akaratát: 1János 2,17,

hogy elérjem azt a hazát, Jézusom: János 14,2,

ahol örökké veled leszek: János 14,3,

legyőzve időt s teret: Jelenések 21,7;

ahol nem lesz könny, fájdalom: Jelenések 21,4,

csak örök szeretet: 1János 4,16.

Németh Tibor (Szlovákia)2013. évi 3. szám

Sam Doherty: „Miért hirdessük az evangé liumot

a gyermekeknek?” c. könyvéből a szerző en gedé lyé vel.

Vetés és Aratás16

„Énekeljetek az Úrnak új éneket, ...áldjátok az Ő nevét; hirdessétek napról napra az Ő szabadítását!” (Zsoltár 96,1-2)

A Magyar Evangéliumi Rádió Alapítvány adásai

délelõttönként, 10.30-11.00 óra között a 41 méteres rövidhullámon (7215 kHz); este, naponta 20.25-21.00 óra között az 1395 kHz-es (215 m-en) középhullámon;

vagy folyamatosan az Interneten, online a MERA weboldalán.

Az evangéliumi adásokra hívjuk fel rokonaink, ismerõseink és szomszédaink figyelmét is!

A Magyar Evangéliumi Rádió Alapítvány lapja az „Antenna”, amely a következõ címen igényelhetõ:

MERA, H-1428 Budapest, Postafiók 4. Web: www.mera.hu; e-mail: radio@mera.hu

Mi

korrá

lecsony

hullün

ane

hó,pén

minfa

- - -- - - -

denkad

olyjon

szép,új

olyre

jó.mény,

Szíés

vünkmin

öden

- -- - -

römem

teber

li

tuddoja

bog,meg,

szeIs

münk ben

könny ra

- - - - - -- -

gyog.

Ka

ten na

gyon sze

ret.

- -

Mikor lehull a hó...

Ő adta Máriát, ki szülte szent Fiát egy csillagfényes éjszakán, istálló jászolán.Csodás nevet kapott, mely mindent beragyog. Az Ő neve Immánuel: Isten sosem hagy el!

Karácsony ünnepén, légy gazdag vagy szegény, örüljünk együtt boldogan,mert hű Megváltónk van. Ki adta életét, szíve szeretetét, hogy megmentse az életünk, és boldogok legyünk.

172013. évi 3. szám

„Énekeljetek az Úrnak új éneket, ...áldjátok az Ő nevét; hirdessétek napról napra az Ő szabadítását!” (Zsoltár 96,1-2) „Ahogyan én szerettelek…”

„…ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni min-denki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha sze-retitek egymást” (Jn 13,34-35).

A kamasz fiú szokatlan határo zottsággal a hangjában bejelentette a nő vé rének, hogy végre megtalálta az élethi vatá sát. El határozta, hogy orvos lesz. Nővére azon nal – szokásához híven – ellentmondásba került vele. Szerinte lehe tetlen, hogy az öccse orvos legyen, mert úgy tudja, nem szereti az embereket. A fiú azonban visszaválaszolt, hogy igenis szereti az embe ri séget. Csak bizonyos emberek azok, akiket ki nem állhat.

Mindannyian azonosulhatunk a kamasz fiú szemléletével. Az „emberiség” fennkölt kifejezés, az emberiségért érdemes fáradozni. Az „emberek” viszont azok, akik elénk tolakodnak a boltokban, túllépik a közlekedésben a meg en gedett sebességet, akik mindig „kereszt be tesz nek nekünk”, ami „kiveri nálunk a biz tosí té kot”. Idegrohamot kapunk, amikor va laki, aki az egyik percben örömet szerez, a kö vet ke ző ben csalódást okoz. Végül is, miért nem le het nének az emberek rendesebbek hozzánk, vagy még jobbak, mint mi?

Nézzünk szembe a tényekkel! Az egyik percben neve tünk, tréfálkozunk, és közösen végezzük a feladatainkat, de a következő percben elfordulunk egymás tól. Persze könnyű lenne, ha körülvennénk magunkat néhány meghitt baráttal, akik kedvesek hoz zánk, azt mond ják, amit hallani akarunk, akik azonos né zete ket vallanak velünk.

De biztosak lehetünk abban, hogy az Úr Jézus ezzel a hozzáállással nincs megelégedve. Hol lennénk ma, ha Ő visszauta sította volna a Föld re jövetelét a hozzád és hozzám hasonló önző, ingatag, ha szontalan emberek miatt? Amikor a János 13,34ben azt mondta a tanítványainak, hogy úgy szeressék egymást, mint ahogy Ő szerette őket, az min dent átölelő szeretet volt – néhány elég különös és idegesítő személy és körülmény ellenére. Péter gyakran meggon do latlanul szólt, Tamás kétel kedett,

Júdás elá rul ta. Vitatko ztak azon, hogy ki le gyen közülük a legnagyobb, hitük hullámzott, mint a viharos tenger… Úgy látszott, hogy nem értették azt, amit Jézus az alázatról, a türe lem ről és a sze lídségről tanított nekik. De az Úr Jézus így is szerette őket.

De hogyan szerette őket? Jelenlétének, ide jé nek, adottságának, figyelmének és tü relmé nek teljes erejével. Végül meg halt értük a Gol gota keresztjén, hogy legmélyebb szük ség üket betöltse, a bűntől, önző emberi mivoltuktól megszabadítsa őket.

Kedves Olvasó! Mit tartalmaz eszköztárad, mit használ hatnál mások szüksége inek az enyhítésére? Ne kezdd az „embe riség gel”! Remény te len feladat lenne. Először csak egy személyt válassz szere teted megmutatására – de főleg olyan valakit, aki nem szeret téged, és nincs a ked velt köreidben! Vedd fel a telefont, írj egy igéskártyát, hívd meg ebédre vagy va csorára, állj ki érte, de ne várj viszon zásul semmit!

Ha az Úr Jézust az irántad való szere tete a keresztig vezette, akkor a má sok iránti szere teted a legkevesebb, amit meg te hetsz azért, hogy lássa a világ: te az Ő köve tője vagy!

Joe Stowell

„Minél közelebb vagyunk az Úrhoz, annál erősebb lesz a szeretetünk azok iránt,

akik Istentől távol, a hitetlenség fogságában élnek.”

S. Fayard

Kun Éva grafikája

Vetés és Aratás18

Két kis majom, Pupu és Oho, lemászott a buyufa ágáról. Előttük peckesen járkált a varjú. Pupu odahajolt a kishúga füléhez és elsuttogta a majomközmondást: „Ahol viszket, ott dudu is van.”

Húga bólintott. Ez jól ismert mondás volt. Pupu folytatta: „Tehát, ahol madarat látsz, ott tojást is találsz.” Gondosan szétnézett és szeme felragyogott, amint állával odamutatott: „Ott fenn, látod? Egy fészek.” Pupu átlendült az ágakon, belenézett a fészekbe és vigyorogva jött vissza, kezében szorongatva egy meglehetősen piszkos tojást. Odadobta Ohonak, aki miután elkapta, visszadobta Pupunak de olyan ügyetlenül, hogy Pupu bár kezével és farkával is utánakapott, mégsem tudta elkapni. A piszkos tojás lepottyant az ágak között és összetört a földön. A széttört tojáshéjból olyan szag áradt, amely nem

volt kellemes az orrnak. A kis majmok orrlyukaikat erősen befogva futottak el és lelkiismeretük megremegett, amikor észrevették nagybátyjukat, Nyanit, aki megelégedetten sétált

családi fájukon.Bal kezében egy tojás volt, még meleg, Kukunak, a tyúknak a fészkéből. Már előre élvezettel nyalogatta a száját. A nagy gonddal csinált egy lyukat

a tojás szélesebb végén és élvezettel és figyelemmel illesztette ajkát a lyukhoz. Arca gödrösre mélyedt, szeme kidülledt, amikor kiszívta a

tartalmát. A kismajmok irígykedve és áhítattal figyeltek. Nyani ügye-sen szívta ki az utolsó csepp vitamint is a tojásból, farkát illendően

megcsavarta és azután megsimogatta a hasát. „A tojások – mondta hangosan – milyen jó érzéssel töltik el a gyomrot!” Emlékezés hullámzott

át az arcán és megnyalta a száját. „De bizonyos tojások...” Nyani erősen körültekerte farkával az ágat és ujját rázta a kis majmok felé,

akiknek a szeme kidülledt a félelemtől, azután folytatta: „De bizonyos tojások kellemetlenek az orrnak, borzalmasak a szájnak és ártalmasak a gyomornak.” Törzsének ifjai teljes megértéssel bólintottak.”De hogyan tudod megállapítani, hogy melyik tojás

milyen, ó nagytapasztalatú majom?” – kérdezték. Nyani elgondolkozva vakaródzott, és gondosan válogatta meg szavait. Képzeletbeli tojást tartott a

hüvelykújja és a mutatóújja között.

„Vannak olyanok, akik a tojást a szemük és a nap közé tartják. De a legbölcsebb majom legélesebb szeme is tévedhet. Vannak olyanok is, akik hallgatóznak. - Nyani füléhez tartotta a képzeletbeli tojást és megrázta -, de a legjobb majomfül is csalódhat.”

Előrehajolt és nagyon titokzatosan beszélt. „Vannak azonban olyanok is, akik eltörik a héját, hogy megvizsgálják a tartalmát.”

„Óóóóóó!” A sok kis ráncos majomorr gyönyörűséggel fordult felfelé. Nyani tovább boncolgatta a dolgot.

Nyani és a tojás

192013. évi 3. szám

„Jó módja a megvizsgálásnak az is, ha veszünk egy nagy tököt, megtöltjük vízzel és a tojást bele-tesszük a vízbe.

Amelyik leszáll a fenékre, az az értékes tojás, amely jólesik és örömöt ad a gyomornak, amelytől ragyog a szem és fürge lesz a farok.” Nyani hirtelen helyet változtatott az ágon. Majomhangját szigo-rúra változtatta.

„Azok a tojások, amelyek nem jönnek fel a víz felszínére, de nem is szállnak le a fenékre sem, csupán olyanok megajándékozására valók, akiket nem nagyon tisztelnek.” Nyani hangja élessé vált.

„De az olyan tojásokat, amelyek feljönnek a víz színére, dobjátok ügyesen jó messzire, abba az irányba, amerre a szél fúj.”

Ezeknek a szavaknak a teljes értelme csak lassan hatotta át a kis majomagyakat.

Kedves Barátaim! Mivel nem láttok át a tojáshéjon, azért kell a tojást vízben megvizsgálni. De Isten keresztüllát rajtatok. Neki nincs szüksége vízzel telt tökre, hogy megismerje a szíveteket.

Emlékezzetek rá és gondoljatok arra, ha álomra hajtjátok fejeteket, hogy Isten egyenesen belétek lát. Mit lát, ha a szívetekbe néz?

Ami a tojások esetében nem lehetséges, hogy egy rossz tojás jóvá váljon, az az emberek szívében lehetséges.

Mindenki gonosz, azt mondja Isten Könyve. „Nincsen egy igaz sem.” De a megromlott élet jó életté változhat Isten hatalma által. Akarod ezt?

(A buyufa alatt c. könyvből Evangéliumi Kiadó)

Vetés és Aratás20

Azt egé-szen világosan

értjük, hogy mit jelent Istenhez szólni.

Valahányszor imádkozunk, noha semmiféle megfoghatót nem látunk, hisz-szük és tudjuk, hogy Isten figyel szavunkra, és kész válaszolni. Mi szavainkkal fejezzük ki gondolatainkat és kívánságainkat. De hogyan beszél Isten? Ő nem hallható szavakat használ, hanem a belső meggyőződés „nyelvét”, amelyet a Szent Szellem ültet belénk. A Szent Szellem a mi tanítónk. A gondolatokat és üzeneteket, amelyeken keresztül Isten bennünket vezetni kíván, a Szent Szellem plántálja belénk mély, személyes bizonyosság formájában. Néhány példa világosabbá teheti ezt. A Szent Szellem például bűntudatot ébreszt, a bíró hivatalát tölti be: „És amikor eljön (a Vigasztaló), leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet” (Jn 16,8). Ugyanennek a fejezetnek a 13. versében azt olvassuk, hogy a Vezető tisztét tölti be: „…az igazság Szelleme elvezet titeket a teljes igaz-ságra…”

A Krisztus előtti idők-ben Isten a templomot, a papokat és a prófétákat rendelte ki csatornákul. Isten vezetésének az Ószö-vetségben használatos módjairól érdekes felsorolás található az 1Sá-muel 28,6-ban: „Megkérdezte Saul az Urat, de az Úr nem válaszolt neki sem álomban, sem az úrimmal, sem a próféták által”.

De milyen csatornákat használ Isten az új-szövetségi korszakban? Más szóval, hová for-duljunk, ha az Úrtól akarunk tanácsot kérni?

1. A Szentírás megismerése

Isten az Ő útjait és szándékait a Bibliában nyilatkoztatta ki (Csel 7,38). A Szentírás az az eszköz, amely bűnismeretre vezet, és meg-mondja nekünk, hogy mit tegyünk. A mi fele-

lősségünk pedig az, hogy az ilyen meggyőzések szerint cselekedjünk.

Az is fontos, hogy az Írásból ne egy bizo-nyos, közvetlen problémára várjunk külön és konkrét útbaigazítást, hanem sokkal inkább Is-ten akaratának és szándékainak általános meg-ismerésére törekedjünk. Enélkül aligha tudunk a konkrét esetekben helyesen dönteni. Ez jut kifejezésre Jézusnak a szadduceusok számára adott válaszában is: „Tévelyegtek, mivel nem ismeritek sem az Írásokat, sem az Isten hatal-mát” (Mt 22,29). Sok problémánk megoldódna, ha cselekedeteinket előzőleg egyeztetnénk az Igéből világosan megismert alapelvekkel. Egy-szerűen szólva: Isten senkinek sem nyújt olyan személyes vezetést, amely a Bibliában már ki-nyilatkoztatott igazságokkal ellentétben volna. A Földről a mennybe vezető út részletes leírása a Bibliában található meg.

2. A közösség gyakorlása

A gyülekezet a Szent Szellem közössége, és ha a hívők megmaradnak a kölcsönös szeretet

egységében, akkor a Szent Szellem vezetést nyújt a kö-zösség által, amelyet Ő te-remtett, és amelyet lakóhe-lyévé tett. Az istentiszteleti igeolvasáson és az igehirde-tésen keresztül Isten szól azokhoz, akik imádattal közelednek hozzá. Sokszor kapták meg hívő lelkek egy istentisztelet alkalmával az

igehirdetésen keresztül ép-pen azt az útbaigazítást, amit kerestek.

Szól hozzánk az Úr a közösség által imádko-zás és beszélgetés közben is. Amikor a gyüle-kezet összejön megbeszélésre és imádságra, a Szent Szellem belehelyezi a bizonyosságot va-lamennyi szívbe. Felbecsülhetetlen értéke van annak a vezetésnek, amelyet ilyenkor kapnak az imádkozó lelkek, amikor megkérdezik az Urat (Csel 13,2).

3. Személyes kapcsolatok

Ez bizonyos tekintetben az előbbi gondolat folytatása. Isten vezethet olyan hívő emberek

Hogyan szólIsten?

Kun Éva grafikája

212013. évi 3. szám

tanácsa által, akik már előbbre haladtak a hit-életben. Általában nem bölcs dolog, ha mellőz-zük azoknak a segítségét, akiknek megszentelt az életük, nagyobb a tapasztalatuk és a bölcses-ségük. Pál apostol például részben azért írta első levelét a korintusiaknak, hogy néhány konkrét kérdésükre válaszoljon. Ezek a keresz-tyének Pálhoz fordultak tanácsért és segítsé-gért. Fontos újszövetségi alapelv, hogy Isten az emberekhez embereken keresztül szól. Ugyan-akkor ne felejtsük el, hogy senki sem csalhatat-lan, és végső soron Istenre kell figyelnünk.

4. Életkörülményeink

Életünk külső körülményeit is felhasználhat-ja a Szent Szellem arra, hogy vezessen bennün-ket. Lehet, hogy határozottan kitárul előttünk az ajtó egy bizonyos lehetőségre, vagy fordítva, bezárul egy ajtó, és ez egyértelműen megoldja a problémát. Pál apostol utazásának a leírása a Cselekedetek 16,6-10-ben jól példázza az ilyen vezetést. Amikor egy napot csendben Istennek szentelünk, akkor könnyen előfordulhat, hogy Isten Szelleme megadja a vezetést egy-egy barát, könyv vagy beszélgetés által. Nem szabad azon-ban soha elválasztanunk a körülmények általi vezetést, a már említett indíttatásoktól. Ahogy egyre jobban megerősödik bennünk a „Krisztus értelme”, felismerjük, hogy az ajtók kitárulása és bezárulása is a Szent Szellem munkája.

Összefoglalás

A hívő embernek kétféle vezetésre van szük-sége. Ha ezeket nem különböztetjük meg egy-mástól, akkor a zavar elkerülhetetlen.

• Az általános vezetés az élet egészére vonat-kozik. A hívő ember ilyenkor teljesen bizonyos afelől, hogy egész élete Isten kegyelmes fel-ügyelete alatt bontakozik ki.

• Egyes esetekben azonban külön vezetésre is szükség van. Előfordul, hogy egy határozott kérdésben rövid időn belül döntenünk kell.

Hogyan tudhatjuk meg Isten akaratát? Al-kalmazzuk az előzőekben már megtárgyalt alapelveket! Amíg azonban várunk, és döntést keresünk, tegyünk eleget közvetlen köteles-ségeinknek hűségesen! Ha valóban és őszin-tén készek vagyunk Isten akaratát cselekedni

a mindennapi, kézenfekvő dolgokban, akkor késznek kell lennünk az Ő akaratát cselekedni a nagyobb dolgokban is (Lk 16,10). Ha például valakit komolyan foglalkoztat az a kérdés, hogy vajon Isten a missziós munkába hívja-e, nem töltheti egész idejét azzal, hogy ezen tűnődik. Eközben szorgoskodnia kell Isten országa szá-mára a gyülekezetében és a környezetében. Isten csak akkor ad további vezetést, ha a már kapottnak engedelmeskedtünk. Ha döntöt-tünk, cselekedjünk is, bízzunk Istenben és az Ő kegyelmében (Csel 16,10)!

G. Robbinson – S. Winward: Keresztyén életvitel c. könyvéből (Evangéliumi Kiadó)

Színed elé…Színed elé mikor juthatunk el?Eltévedve, sírva bujdosunk.Szaggat a sors temérdek bajával,nem hallja meg senki sem szavunk.Hétköznapok szürkesége hajszol,út porába hullnak könnyeink,botladozunk, egyre húz a lejtő,felállnánk, de elbukunk megint.Enyhíteni lélek szomjúságátnem buzog fel frissítő forrás?Örömünket a szél messze hordta,számunkra már nincs több bíztatás?

Trónod mellől tisztán, hófehérbenfelénk intnek ők, a „boldogok”,fejük felett díszes pálmaágak,kegyelmednek sátora lobog.Földi terhek kínjait nem érzi,övék lehet e nagy jutalom,ünnepelnek fényben, glóriásan,elfeledték mi a fájdalom.

Ó, nagy Isten! Imádkozva kérünk:adj nekünk is szép, fehér ruhát!Bűntől szennyes rongyait levetve,hadd legyen más ez a zord világ!

Németh Márta (Szlovákia)

Vetés és Aratás22

Szükséges, hogy amit az ember Istennek áldoz, az mindenben ép és tökéletes legyen. Már az első áldozat bemutatásánál is megkövetelte Isten, hogy a bárány ép legyen. Fejletlen, sánta, vak vagy bármilyen fogyatékosságban szenvedő bá rányt nem volt szabad az Úrnak feláldozni.

Az áldozatot örök rendtartásul rendelte Isten; ma is éppen úgy kell áldoznunk naponként, mint az ószövetségi zsidóknak kellett, azzal a különbséggel, hogy ma nem testi, hanem szellemi áldozatokat mutatunk be.

A jeruzsálemi, téglából épített templom leromboltatott, de felépült a szellemi templom a szellemi áldozatok bemutatására: „Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki (szellemi) házzá, szent papsággá, hogy lelki (szel-lemi) áldozatokat ajánljatok fel, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus ál tal” (1Pt 2,5).

Mi legyen tehát az, amit Istennek áldo zat képpen bemutathatunk? „Isten előtt a töre del mes lé-lek a kedves áldozat. A töredelmes és meg tört szívet nem veted meg, Istenem!” (Zsolt 51,19) Ez legyen tehát a legelső áldozatunk, amelyet sem miféle más ál dozat meg nem előzhet. A töre del mes és bűnbánó szív a tökéletes áldo zatok alapja és leg főbb kel lé ke. Azonban a töre delmes és bűn bánó szívhez csak meg próbál ta tások árán jutunk; a győzelemhez pedig csak ki tartás és béketűrés által. De a kitartás és a béke tűrés már egy ma gában véve is Isten nek tetsző és kedves áldo zat.

A szellemi áldozatokhoz tartoznak a tökéletes cselekedetek is: „Az állhata tosság pedig te-gye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hi bátlanok legyetek, minden fogyatkozás nél-kül” (Jak 1,4). A cselekedetek minket mutatnak be Isten előtt; Isten nem a testre, hanem a cselekedetekre tekint, azért kell annak épnek és tökéletesnek lennie, mert Isten mást nem fogad el. A cselekedet a Szellem gyümölcse. Ha bűn nyomja a lelket, a cselekedetek nem lesznek épek Isten

előtt. A zsidóknál több féle áldozat volt, amelyet naponként mutattak be az Úrnak, így a hívőknél is többféle szellemi áldozat

van (hosszútű rés, jó zan ság, mértékletesség, tisztesség, hit, sze retet stb.). Pál ezt írja: „…az idős emberek legyenek mérték le tesek, tisztességesek és józa nok, a hitben, a szere tetben és az állhata tosságban egészsége sek” (Tit 2,2). Ha mindezeket már kifogástala nul tud juk gyakorolni, ak kor követke zik a szellemi ál dozatok befejező ré sze. Az eddigi ál dozatok csu pán arra szol gáltak, hogy felkészül jünk Krisz tust az Ő tökéletes áldozatában kö vetni.

Kedves Olvasóm! Szükséges tudnunk, hogy az Úr Jézust nekünk mindenben követnünk kell.

Nem úgy értette az Úr Jézus, hogy kövessük Őt a keresztfáig, hanem még azon túl is. Az Ő kö ve tése nemcsak bizonyos időre, hanem örök időkre szól. Ha pedig követjük az Urat, akkor szolgáljuk is Őt, és Ő felhasznál ben nünket arra is, hogy tökéletes áldoza tának részeseivé tegyen. Szük séges tehát meg fogad nunk Pál apostol szavait: „Az Isten irgal mára kérlek te-hát titeket, test véreim, hogy okos isten tiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul,

amely tet szik az Istennek” (Róm 12,1). Ha mindezeket betartjuk, akkor megfeszítettük szellemi értelemben az óemberünket Jézus ke resztfá ján. Ezek előtt csak részben szakadtunk el a vi lágtól, a szellemi meg feszítés után azonban végleg és teljesen. Csak ezután mondhatjuk mi is Pál apostollal: „Krisz tussal együtt keresztre va gyok fe szítve. Én azon ban nem kívánok mással di csekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus ke resztjével, aki által ke resztre feszíttetett szá momra a világ, és én is a világ számára” (Gal 2,20; 6,14).

Most vált tökéletessé az Úr Jézus áldozata ránk nézve. Aki odaszánta testét Istennek élő, szent áldozatul, az tökéletessé tette az Úr Jézus áldozatát saját magára nézve. Az embertől függ erőteljessé, vagy erőtlenné tenni a saját életében Krisztus áldo zatát. Jegyezzük meg jól, hogy az Úr Jézusnak értünk való megáldoztatásában csak ak kor lehet részünk, ha kettős halál választ el min

A tökéletes áldozat

232013. évi 3. szám

ket a világtól. A világnak is meg kell halnia szá munkra, és nekünk is a világ számára. E kettős halál után egyesülhetünk csak az Úr Jézus Krisz tussal és az Atyával. Ilyeneknek mondja az Úr Jézus: „Én örök életet adok nekik, és nem vesz nek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én ke zemből” (Jn 10,28).

Ezzel be is fejeződött az az áldozat, amelyet a jeruzsálemi templom bejáratánál épült oltáron mutattak be. Volt azonban egy másik oltár is a templomban, az úgynevezett füstölő ol tár. Ennek kárpitja kettészakadt az Úr Jézus tö kéletes áldo zatát követően, ami nemcsak azt jel képezte, hogy oda szabad lett a bemenetel, hanem azt is, hogy ez után a mennyekben levő igazi szen tek szentjébe ment be az Úr Jézus Krisztus. A szabály most is az, hogy csak a főpap mehet be, és akik a főpappal az áldo zati oltáron (ke reszten) eggyé lettek. Megjelenni a szentek szentjében csak fehér ruhában lehet. A fehér ru hát az Úr Jézus kínálja fel, s megtudhatja min denki, hogyan kell azt magára vennie (Jel 19,8). Fontos azt is tudnunk, hogy miként kell a füstölő oltárnál jó illatot gerjeszteni az Úrnak. A Szentírás részletes utasítást adott erre nézve a 2Mózes 30,3738ban: „De ha magatoknak készítetek il latszert, ne ebben az összetétel-ben készítsétek; tartsátok ezt az Úrnak szen-telt illatszernek! Min denkit ki kell irtani népe közül, aki ilyet készít, hogy azzal illatosítsa magát.” Nyo matékosan kell figyelnünk arra, hogy a füstölő áldozat „szentségek szentsége” legyen előttünk.

Kedves Olvasó! Tudode, hogy mi a füstölő áldozat az Újszövetségben? Azt olvassuk a Jele nések 5,8ban: „…és amikor átvet-te a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bá rány előtt – mindegyiknél hárfa volt és aranycsé sze, tele füstölőszerrel: a szentek imád ságai ezek.” Ezzel áldozni tehát csak Istennek lehet az Úr Jézusban. Szenteket vagy földi nagyságokat Istent megillető tiszteletben részesíteni nem lehet, mert ily esetben nem tennénk mást, mint Isten helyett a füstölő sze rekkel magunkhoz hasonlók nak tömjéneznénk.

A hívő embernek szabad bemenetele van mind a két oltárhoz. Az első oltárnál bevégződik az áldozatunk akkor, ha a magunk óemberét meg feszítettük Krisztus keresztfáján; csak azu tán van szabad bemenetelünk Krisztusban a való ságos szentek szentjébe, ahol szellemben és iga zságban imádhatjuk az Istent. Ez az ima már tel jes meg hallgatásra talál. Krisztus imádságát sem fogadta el az Atya, amíg Jézus meg nem áldozta tott. De megál doz ta tása után neki adatott minden hatalom mennyen és Földön. Kelle ennél nagyobb és eredmé nyesebb meghall gat tatás?

Akarode, kedves Olvasóm, hogy a te imád is meghallgatásra találjon? Áldozd fel az óembert Krisztus ke resztfáján, és akkor beléphetsz az Úr Jézusban a szentek szentjébe, s ott rád is győze lem és dicső ség vár.

Józsa Károly

Egy hópehelyhez

Ki volt, aki kigondolt? –nem fér soha fejembe,ó, könnyű hópehely, te!Te tiszta, és te gyenge,s kemény, akár a penge.Ki vájt ki és ki domboltcsodafémből, te lengeés drága, szép pehelyke?Ki kalapált a mennybe’ezüstködből, te, kincsem?

„Ő alkotott, az Isten,mert néki párja nincsen,Ő kalapált, dorongolt,ezüstködből kilombolt,hogy nézzen elmerengve:nem tudsz te ily meséset.Szűz, csöpp pihém amint szállt,erős kezében hintált,aztán semmit se késett,szélpöröllyel kimintált,s fagyvésővel kivésett.”

F. Thompson (Ford.: Kosztolányi Dezső)

Mit kívánok?Én nem kívánom, Uram, Istenem,hogy mindig napsugaras legyen életem,hogy zápor soha ne hulljon lombjaimra,és ne tépje, ne szaggassagyökereimet dúló, vad vihar!– Csak arra kérlek, tedd meg, ó, Atyám,hogy a fergeteg s zivatar után,alkonyat táján legyen egemen pompás színekbena szent kezed által szentesítettkegyelemszivárvány!

Én nem kívánom, Uram, Istenem,hogy minden ember hódoljon előttem…elismerést szívem nem kívánhozzám hasonló féregtől, portól!– Csak arra kérlek, tedd meg, ó, Atyám:mikor rágalmak özöne hull rám,az engem ostromló, „feszítsd meg” kiáltó,tomboló tömegértlegyen bár cseppnyi, akár tengernyiőszinte könnyem,s megtérésükért, üdvösségükérthozzád esengő, szerető szívem!

Én nem kívánom, Uram, Istenem,hogy betegség sose gyötörje testem,hogy ne tudja, mit is jelenta seb, a láz, a jaj, álmatlan éjek s keserű sóhaj…!– Csak arra kérlek, tedd meg, ó, Atyám,hogy sebem hordhassam mindig tisztán,s ha erőm apad, ritkul szívverésem,ütőeremen szent kezed érezzem…és sokat sajgott, kimerült szívem,ha végsőt dobban,s elnémul a szám,ölelő karod táruljon felém,s hangozzék szavad: „Jöjj, hű szolgám!”

Dénes Ferenc

Ne nyugtalankodj!„Békességet hagyok nektek: az én bé-

kességemet adom nektek…”(Jn 14,27)Vannak időszakok az életünkben, ami

kor a békességünk csak átmeneti és hamis nyu galom. De amikor ráéb redünk az élet való ságára, amikor igazi, belső békére vágyunk, azt csak az Úr Jézus tól kaphatjuk meg. Amikor Urunk békességről be szél, a békét Ő teremti meg bennünk, szavai meg újított életről szólnak (Jn 6,63). Ez a béke az Ő lényéből és szelídségének teljes meg értéséből fakad. Elfo gadtade valaha is ezt az ígéretét: „… az én békes ségemet adom nektek” ?

Súlyos gondokkal küszködsz mostanában? Félsz, megzavartak a hullámok és a légörvények, amelyeket Isten megenge dett az életedben? Telje sen kilá tástalannak tű nik számodra minden? Ha még nem talál tad meg a béke, az öröm vagy a vigasz for rását, tekints fel az Úr Jé zusra (Zsid 12,2)! A tőle kapott nyu galmad vissza tükröző dése azt fogja bizo nyítani, hogy Istennel rendben vagy, és bé kéjének irgalmas ál dása fog benned és ál talad ki áradni. Ha ez nem így tör té nik, ak kor fi gyelmedet min dig csak önma gadra irá nyítod. Ha csupán a problémád megoldásán aggodalmaskodsz, lerombolod Krisztus erejét magadban. Ha meg engeded, hogy az Ő arcát bármi elrejtse előled, akkor nyug talanná válsz, vagy a biztonság téves érzésébe kerülsz.

Amikor valaki Jézus Krisztussal tartja a kapcsolatot, a zűrzavar megszűnik, mert Őbenne nincs ren detlenség. Tárj fel előtte mindent őszintén, és ami kor szembe kerülsz nehéz ségekkel, veszte ségekkel és szomorú sá gokkal, hallgasd meg a szavait: „Ne nyug talankodjék a ti szí vetek…”(Jn 14,27)!

Oswald Chambers

Vetés és Aratás24

252013. évi 3. szám

Vendégszeretet„A szentekkel vállaljatok közösséget szük

ségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet!” (Róma 12,13)

FelhívásAz apostol szavai arra buzdítanak, hogy

vegyünk részt a szentek szükségeinek kielégítésében, legyenek azok akár anyagiak, akár szellemiek, lelkiek. A vendégszeretet gyakorlására való felhívás ennél még egy lépessel továbbmegy. Felszólít bennünket, hogy nyissuk meg otthonainkat, házainkat mások előtt. (Erre hív fel még a Zsidók 13,2 és az 1Péter 4,9ben olvasható igerész is.)

Lehet, hogy olvasóink közül már sokan megtapasz talták, hogy a tőlünk délre és keletre eső orszá gokban milyen vendégszeretőek az emberek, még a hitetlenek is. Úgy látszik, hogy akik ke vésbé élnek jólétben, azok sokkal inkább készek megosz tani másokkal, amijük van. Vajon miért?

A vendég szeretet kiváltság! Mai világunkban a kiszélesedő kommuni

kációs lehetőségek ellenére (vagy miatt) egyre fokozódik az elmagányosodás. A jólét bizo nyos függetlenséget biztosít. Nem kellene tehát nekünk keresztyéneknek vendégszeretetet gya korolnunk? A Zsidók 13ban arról van szó, hogy némelyek tudtukon kívül angyalokat ven dégeltek meg. A szerző talán Ábrahámra és Lótra gondolt, akik két angyalt vendégeltek meg, sőt Ábrahám magát Is tent is (1Móz 18,115). Ábrahám min dössze néhány órára látta vendégül az angyalo kat, Lót egész éjszakára befogadta őket. Mi is gyakoroljuk ma a vendégszere tetet néhány órára, más alka lommal hosszabb időre. De Péter apostol fontos fi gyelmeztetést írt levelének címzettjeihez: „Le gyetek egymással vendégszeretők, zúgo lódás nélkül” (1Pt 4,9).

Milyen szívesen időzött az Úr Jézus Bethániában! Pedig valószínű, hogy előzetes bejelentés nélkül érkezett és nem egyedül (vö. Lk 10,3842). Az Úr a halála előtti utolsó héten végig Jeruzsálemben tartózkodott. Esténként azonban tanítványaival együtt Bethániába ment, hogy ott töltse az éjszakát (Mt 21,17).

Lehetséges, hogy tanítványaival együtt Márta és Mária házában aludt.

Még egy különleges ígéret szól azokhoz, akik vendéget fogadnak a házukban: aki hívőket fogad be, magát Jézust fogadja be (vö. Mt 25,3440).

De vajon nem fordulhat elő, hogy a vendégszeretetre való felszólítás a hitetlenek befo gadására is vonatkozik?

Werner Mücher

„A befogadásra kész szív Istennél adako zásra kész kezet

talál.” (C.H. Spurgeon)

Nyitott szem, nyitott szív és kitárt kéz

„Hiszen másokat intettél, és a lankadt kezeket erősítetted.”

(Jób 4,3)

Jób olyan lelkigondozó volt, amilyet ritkán találni. Nemcsak megvolt a képessége ehhez a fontos szolgálathoz, hanem gyakorolta is, vala hányszor szükség volt rá. Ezért volt Istentől megáldott ember, akit mindenki tisztelt. Ma ezt mondanánk róla: igazi atya volt a Krisztusban. A 29. fejezetben ő maga tudósít röviden az életéről. Szolgálatának előfeltételei akkor is azok voltak, mint amelyek ma: nyitott szem, nyi tott szív és kitárt kéz. Az ő élete mutatja, milyen sok ember kaphat segítséget egyetlen embertől.

Mindazok a szociális és lelki bajok, ame lyeket ma ismerünk, már akkor is megvoltak. Milyen sok áldást jelentene nekünk és kör nye zetünknek, ha Jób élete példa lenne szá munk ra! Jóbról nem mondja az Írás, hogy szorgosan kereste a bajba jutott embereket. Olya nokról van szó, akikkel naponta találkozott. Nem ala pított segélyeg