A TISZK-ek fenntarthatósága

1

Budapest, 2011. január 14.

A kérdésfelvetés indokoltsága

• A szak- és felnőttképzés, felnőttoktatás költséghatékony és munkaerő-piacközpontú szervezése közép-, illetve hosszútávon;

• Átalakult szakképzési szerkezet (TISZK-ek);• A TÁMOP pályázati kiírásokban meghatározott

fenntartási kötelezettség.

2

NFÜ kutatás

Tanulmánya TÁMOP 2.2.3 projektek keretében

létrehozott Térségi Integrált Szakképző Központok projektidőszak

utáni fenntarthatóságáról

2010. március 31.

3

A fenntarthatóság

Az 1083/2006 EK rendeletet alapján kötelező:• A TISZK-szintű szolgáltatások fenntartása 3 évig,

azaz a „kialakított közösségi funkciók száma” indikátor további teljesítése;

• A TISZK működtetése 5 éven keresztül a jogi forma és az irányítási struktúra változhat, azaz a TISZK-modell és a menedzsment szervezet átalakítható;

• Évente Projekt Fenntartási Jelentés benyújtása;

• Dokumentáció őrzése 10 évig.

4

Az NFÜ kutatás módszertana• Dokumentumelemzés:

o Jogszabályok; A TISZK-ekre vonatkozó országos és helyi szabályozó dokumentumok

elemzése;o Demográfiai adatok;o Beiskolázási trendek;o Helyi stratégiák, RFKB döntések;o Lehetséges támogatási források;o Projektek adatlapjai, PIK-ek.

• Interjús és kérdőíves adatfelvétel:o Intézmények: teljes körűo Fenntartó, TISZK-vezető: 14 (modell-reprezentativitás)

5

TISZK-modellek• I. modell: Kizárólag önkormányzatok által létrehozott

szakképzés-szervezési társulás;• II. modell: Nem önkormányzati fenntartó által létrehozott

szakképzés-szervezési társulás;• III. modell: Alapozó és szakképző évfolyamok szétválasztásán

alapuló modell;• IV. modell: Integrált intézmény (holland modell);• V. modell: Szakképzés-szervezési társaság;• VI. modell: Önkormányzati fenntartók által alapított szakképzés-

szervezési társulás és többcélú kistérségi társulással és/vagy felsőoktatási intézménnyel és/vagy nem állami és/vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval között érvényes megállapodás alapján működő TISZK;

• VII. modell: Önkormányzati fenntartók által alapított szakképzés-szervezési társulás és nem önkormányzati fenntartók által

létrehozott nonprofit társaság között érvényes megállapodás alapján működő TISZK.

6

Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégiák

• 7 régióból 5-ben középtávon (2013-ig vagy 2015-ig) határozták meg a szakképzés-fejlesztés prioritási területeit, céljait, eszközeit és elvárt eredményeit.

„A TISZK rendszer létrejötte – úgy tűnik – hosszú időre meghatározza a hazai szakképzés szerkezetét” (ÉM Stratégia)

• A régiók nincsenek egy véleményen a TISZK-RFKB kapcsolatot illetően, csak egy ponton értenek egyet:o RFKB koordinációs szerepe (szakképzés irányainak és arányainak

meghatározása)

7

Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok

• Nem megfelelő az RFKB-k képzési kínálattal kapcsolatos jogosítványainak szabályozása (TISZK-vezetők, intézményvezetők, fenntartók szerint)

• Nincs egységes döntési módszertan, és a döntések időben eltolódnak.

8

Jogszabályi felülvizsgálat szükséges!

Csak új szakképzés-felnőttképzési stratégia alapján!

9

• Szakmacsoportos alapon szerveződő TISZKo (2-3) szakmacsoportban látnak el szak- és felnőttképzési

feladatokat területi korlátozás nélkül (országos beiskolázással);o Elsősorban a drága, komoly technikai felszerelést igénylő és

nem tömeges képzések esetében indokolt;o Nélkülözhetetlen a megfelelő kollégiumi ellátás.

• Területi alapon szerveződő TISZKo Eredeti integrációs szándék szerint;o Szakmacsoportok száma nem korlátozott;oMinimális tanulólétszámot meg kell határozni.

10

A TISZK-ek „ideális” üzemmérete

A TISZK-ek mint fenntartók?

• A TISZK-ek mint fenntartók:o A szakképzés feladatfinanszírozása a TISZK-hez

kerül;o Piaci alapú, közös erőforrás-gazdálkodás a TISZK-en

belül.

• A TISZK-ek mint módszertani központok:o A TISZK az iskolái működését szakmailag felügyeli;o Emellett akkreditált vizsgaközpont is;o Nincsenek fenntartói jogosítványai a TISZK

vezetésének.

11

A TISZK-ek jövőbeni szerepeiAlternatívák a fejlesztéshez – Mit tudnak nyújtani a TISZK-ek a jövőben?

• A TISZK, mint szabad erőforrás-felhasználó, hasznosító;• A TISZK, mint infrastruktúra és tárgyi eszköz szolgáltató;• A TISZK, mint felnőttképzési és felnőttoktatási szereplő

(belső képzésszervezés is);• A TISZK, mint rendezvényszervező;• A TISZK, mint szakmai-pedagógiai szolgáltató.

12

TISZK-ek jövője az új Közoktatási törvény vitaanyaga szerint

• TISZK – többcélú közoktatási intézményre vonatkozó szabályozás szerint működnének;

• A szakképzési tevékenység koordinálása a kistérségi, megyei vagy régiós gazdasági szempontok szerint történne.

Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas

13

14

Köszönöm a figyelmet!

Bogdány Zoltán

bogdany.zoltan@mondolat.hu

www.mondolat.hu

15