1

Jeskó József

A válság ára – társadalmi depresszió Magyarországon

A 2008-ban kirobbant hitelpiaci krízis, majd az azt követő reálgazdasági válság mély

nyomokat hagyott az európai társadalmakon nemcsak anyagi, hanem egészségügyi

értelemben is. Tanulmányomban a mentális egészségi állapotban bekövetkező

negatív tendenciák gazdasági összefüggéseit és az erre adható közpolitikai

válaszokat igyekszem feltárni, előtérben a kelet-európai és azon belül is a hazai

folyamatok vizsgálatával.

Dolgozatomban a WHO Impact of economic crises on mental health1

megállapításaiból kiindulva igyekszem megvizsgálni, hogy az egyébként is rossz

mentális állapotban lévő társadalom hogyan birkózik meg a gazdasági válság

kihívásaival. Először áttekintem, melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek

befolyásolják a mentális egészséget, hogyan változtak ezek a feltételek, illetve

hogyan működik ez a hatásmechanizmus. Ezután a magyarországi események

elemzését végzem el, arra törekedve, hogy egy lehetséges magyarázatot adjak az

ellentmondásos adatok megfejtésére. Fontos leszögezni, hogy a depressziót itt

orvosi értelemben használom, vagyis mint a kedélybetegségek egyik formáját, amely

állandó szomorúsággal, az érdeklődés csökkenésével, reményvesztettség érzésével

jár együtt.

1 WHO Impact of economic crises on mental health - © World Health Organization 2011

2

Miért a depresszió?

Annak ellenére, hogy a hazai politikában, publicisztikában, sőt a mindennapi

beszélgetéseinkben is nagyon gyakran emlegetjük a társadalmi depressziót, annak

elemző feltárása, mérhetővé tétele elkerülte a gazdaságpolitikai vizsgálódás

területét, holott az elmúlt fél évtizedben érzékelhetően sokasodtak a mentális

„jóllétet”(well-being) károsító társadalmi-gazdasági válságjelenségek.2

Annál is inkább érdemes lenne foglalkozni a kérdéssel, hiszen az Eurobarometer

felmérésekből kiderül, hogy a térségben Románia után Magyarországon a

legmagasabb azok aránya, akik nem igazán, vagy egyáltalán nem elégedettek saját

életükkel. Az elégedetlenség mérése mellett követéses vizsgálatok is zajlottak

idehaza a társadalmi depresszió kérdéseiről, a 2002-es, illetve 2006-os

Hungarostudy

felmérések

megállapították: hogy „a

depresszió, különösen a

súlyos depresszió a

korai halálozás

kockázatát ötszörösére

növelte, de csak a

férfiak esetében. 2002-

ben a súlyos depresszió

előfordulási aránya 24%

volt a mintában

szereplő elhunyt, és 5,8%

2 Szociálpszichológiai szempontból Kopp Mária kimerítően foglalkozott a társadalom mentális egészségével – ld: Kopp M.,

Skrabski Á. (1992): Magyar lelkiállapot. Végeken, Budapest, ill: Kopp M, Kovács Mónika Erika szerk. (2006) A magyar

népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest.

1. ábra- Élettel való elégedettség KKE

3

az életben maradt férfiaknál”.3 Megállapították azt is, hogy a nők esetében a negatív

beállítottság mint személyiségjellemző tekinthető a legfőbb kockázati tényezőnek.

Mégsem igaz, hogy a magyarok általában depressziósabbak, mint más országok

népei, viszont a leszakadó rétegekben, az állandó krónikus stressz, bizonytalanság

állapotában élők között rendkívül magas a negatív hangulati állapot, és az ezzel

együtt járó negatív életminőség.4

Mindezek ellenére a hazai közpolitikában alig-alig jelenik meg ez a probléma, holott

egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a társadalmi jóllét, a gazdasági teljesítőképesség és

a demokrácia minősége között szoros kapcsolat van5. A lelki egészség nemcsak a

családok, közösségek, hanem az egész társadalom teljesítőképességére is

visszahat. A mentális betegségek rizikófaktorait az utóbbi évek válsága igencsak

megnövelte: a munkanélküliség, csökkenő jövedelmek, szegénység, eladósodás,

növekvő jövedelem-egyenlőtlenségek is ezt jelzik. A romló gazdasági mutatók és a

mentális betegségek között ráadásul kétirányú kapcsolat van, hiszen a válság miatt

növekszik a depressziósok száma, akik amellett, hogy tovább terhelik az amúgy is

gyenge jóléti rendszert a betegségük által kevésbé tudják kivenni a részüket a

gazdasági termelésből, valóságos ördögi kört indítva el ezzel.

3 Kopp-Skarabski: Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon 125.o. 4 Kopp Mária, Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot az ezredforduló után 4.o. 5 OECD: Hogyan élünk? A jólét mérése, 2011 - OECD (2011), HOW'S LIFE?: Measuring well-being, OECD Publishing

4

Kelet-közép-európai körkép

A válság súlyának felméréséhez, illetve a problémák beazonosításához érdemes

áttekinteni a mentális egészség szempontjából legfontosabb gazdasági mutatókat. A

grafikonok önmagukban is szemléletesek, előreláthatóan ebben a nyolc éves

periódusban még a legdinamikusabban fejlődő Lengyel- és Csehország is csupán

átlagosan évi 3-3,5%-os növekedést produkált, illetve produkál, míg hazánk és az

Unióhoz idén csatlakozó Horvátország 2014-ig nem tudja növelni reálértéken a

nemzeti össztermékét a válság előtti utolsó esztendőhöz képest.

A lassuló GDP növekedés a

munkanélküliek számának

emelkedésével járt együtt,

2007 és 2012 között nem volt

olyan ország, amelyben nem

nőtt volna az állástalanok

aránya, ráadásul szinte

mindenütt a családfenntartó

férfiak kerültek igen nehéz

helyzetbe. Aggasztó

folyamatokat tapasztalhatunk

akkor is, ha lakosság

eladósodottságát vizsgáljuk,

ezt az Eurostat az egyes 3. ábra- Munkanélküliség változás- Forrás: Eurostat

2. ábra

5

országok esetén a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének és az átlagos bruttó

hitelállomány százalékos arányában adja meg. A legfrissebb (2011-es) adatok

alapján elmondhatjuk, hogy az adatot szolgáltató kelet-közép-európai országok

esetén a két kis balti állam kivételével ez az arány mindenütt romlott, a visegrádi

országok körében pedig mindenütt 10% feletti ez a negatív változás.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a térség társadalmai rendkívül nehéz

éveken mennek keresztül. Magyarország ráadásul a leginkább érintett országok közé

tartozik, mind a lassú gazdasági növekedést, mind az eladósodottságot tekintve,

azzal együtt, hogy a 2010-es kormányváltás után kétségkívül sikerült javítani néhány

részterületen. (Az eladósodottság mérséklődött, a munkahelyek száma – legalábbis

statisztikailag – nőtt, ugyanakkor gyakorlatilag stagnált a gazdasági növekedés és

nőttek a jövedelemegyenlőtlenségek.6)

6 Minderről részletesen: A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon – KSH, 2012- 75-184.o.

4. ábra -Háztartások eladósodottság - Forrás: eurostat

6

A törékeny jóléti államok

A rizikófaktorok vizsgálata

mellett elengedhetetlen

azt is megnéznünk, hogy

mit látunk a kimeneti

oldalon, hogyan reagáltak

a kelet-közép-európai

társadalmak a krízisre.

Ugyanakkor le kell

szögezni, hogy nagyon

sok esetben még időben

túlságosan közel vagyunk

ahhoz, hogy egyes makro

folyamatokat értékeljünk.

A társadalmi válság

eredményes kezelését

legfőképpen az állami jóléti

rendszerek végzik, ezek forrásai, illetve hatékonysága határozza meg azt, hogy

milyen állapotban képes egy közösség kezelni az ilyen krízis-szituációkat. Ebben

sajnos a nyugat- és kelet-európai országok között óriási a különbség.7 Az OECD

2003-as kimutatása éves szinten 190 dolláros minimumot állapít meg, amelyet

fejenként a munkanélküliség kezelésére kellene fordítani, hogy az ne járjon együtt az

öngyilkosságok számának gyarapodásával.

7 WHO Impact of economic crises on mental health 16.o.

5. ábra-Jóléti kiadások megoszlása Nyugat- és Kelet-Európában

7

A tanulmány azt is leszögezi,

hogy ezt az összeget

akkoriban a kelet-európai

országok többsége nem érte

el. Azóta nem készült a

témában frissebb anyag,

azonban több mint valószínű,

hogy a legtöbb ország esetén

ezek az arányok nem

változtak, vagyis 2008-ban

térségünkben jóval törékenyebb

szociális háló igyekezett ellenállni a válság következményeinek. Ezzel együtt a két

legrelevánsabb indikátort – alkoholfogyasztást és öngyilkosságot – vizsgálva nem

annyira negatív az összkép. Bár az alkoholfogyasztás a WHO adatai szerint az

összes térségbeli országban nőtt valamelyest, jelentős növekedést csak

Észtországban tapasztalhatunk, amely azonban alacsony lakosságszáma miatt

kisebb súllyal is esik latba, ha a térség teljes népességét vizsgáljuk. Az ezer főre eső

öngyilkosságok számát tekintve 5 ország is tudott javítani némileg 2007-hez képest,

ebben Magyarország is benne van.

A 2008 óta elhúzódó válság tehát országonként eltérő mértékben, de egész Közép-

Kelet-Európában lefékezte a gazdasági növekedést. A problémákat tovább tetézte,

hogy a kormányok által alkalmazott fiskális szigor sok esetben épp azokból a jóléti

rendszerekből vont ki forrásokat, amelyeknek meg kellett volna védeni az

állampolgárokat a gazdasági krízis következményeitől. Ezzel együtt az elmúlt néhány

évben a térség társadalmainak válasza a válságra összességében nem tekinthető

tragikusnak, azonban a makroadatok ténylegesen nagyon keveset árulnak el a valódi

folyamatokról, ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen társadalomkutatási

eredmények állnak rendelkezésünkre a mentális egészség és a gazdasági

problémák összefüggéseit illetően.

6. ábra- Öngyilkosságok alakulása - Forrás: WHO

8

Depresszió és a válság összefüggései

A témában számos népegészségügyi kutatás készült, amelyek egy része könnyen

hozzáférhető a PubMed folyóirattárban.8 Jelen dolgozatunkhoz egy 1994-es spanyol

kérdőíves felmérés,9 illetve egy 2010-es brit kutatás10 eredményeit felhasználva

igyekszünk megmutatni, hogy milyen összefüggés van a munkanélküliség, az

eladósodás, illetve a depresszió között. Természetesen, mivel elsősorban a magyar

folyamatokat akarjuk megvilágítani, érdemes figyelembe vennünk, hogy az időbeli és

térbeli távolság torzíthatja az eredményeket. Ezzel együtt azonban a vizsgálatok

minősége és statisztikai ereje rendkívül erős bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy

milyen kapcsolat van az anyagi nehézségek összetevői, illetve a mentális egészség

között.

Az esélyhányadosok alapján jól látható, hogy bizonyos csoportok esetén sokkal

valószínűbb a depresszió kialakulása. Jól látható, hogy a szellemi foglalkozású,

segélyben nem részesülő, egyedülálló férfiak esetén több mint ötszörös esély van a

depresszió kialakulására a munkával rendelkező társaikéhoz képest. A

legszomorúbb adatokat a házasságban élő, illetve gyermekes fizikai munkásoknál

tapasztaljuk, amennyiben kiszorulnak az állami segélyezésből hétszeresnél is

nagyobb lesz az esélye annak, hogy klinikai értelemben is depressziósok lesznek,

ahhoz képest, mintha dolgoznának.

8 http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed

9 Unemployment and mental health: understanding the interactions among gender, family roles, and social

class

10 Debt, income and mental disorder in the general population

9

Az adatok tehát azt mutatják, hogy egy – a magyarénál lényegesen erősebb szociális

rendszerrel rendelkező – államban a családfenntartó, vagy legalábbis házasságban

élő férfiak a leginkább veszélyeztetett csoport a depresszió szempontjából, főleg ha

kiszorulnak az állami segélyezésből. A táblázat alatt található megjegyzések

7. ábra - Rossz mentális állapot és munkanélküliség összefüggései

8. ábra -Adósságfajták és a depresszió összefüggése

10

ráadásul azt igazolják, hogy igen erősek a statisztikai bizonyítékok ezekre az

összefüggésekre.

A másik általunk vizsgált kulcstanulmány az eladósodást és a depressziót vetette

össze.11 Ebben a reprezentatív felmérésben közel 10 ezer megkérdezett válaszai

alapján vizsgálták a mentális betegségek és az eladósodottság összefüggéseit. A

kutatás végeredményben élesen világít rá arra, hogy milyen szoros kapcsolat van az

eladósodottság (az adósságok száma), a jövedelem és a mentális betegségek

kockázata között. (Az eltérő jelölések a nyers, illetve korrigált adatokat mutatják.) Aki

4-nél több adósságfajtával rendelkezik, annak például a nyers adatok alapján közel

hatszoros esélye van a mentális megbetegedésre, mint akinek csak egy van.

Mindezek alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy Magyarországon a 2007-

2012 közötti periódusban a mentális egészség szempontjából rendkívül kedvezőtlen

folyamatok zajlottak le. A gazdasági növekedés a 2009-es évben óriási mértékben

esett vissza, a munkanélküliség 2010-ig jelentősen nőtt, az azóta bekövetkező enyhe

csökkenés pedig a közmunka miatt vitatott, hogy mennyire valós. Az állástalanság

nagymértékben érintette a férfiakat, akiknél nagyobb az esély a mentális

betegségekre. A korábbi devizahitelezési gyakorlat miatt nőtt a lakosság

hitelállománya, ami szintén a negatív tendenciák közé sorolható, bár meg kell

jegyeznünk, hogy az olyan kormányzati intézkedések, mint a végtörlesztés, illetve az

árfolyamgát lehetősége némileg enyhítettek az eladósodottság problémáján.

Ráadásul az amúgy sem túl bőkezű szociális rendszer tovább szűkült, míg 2007-ben

az állam a GDP 23%-át költötte szociális védelemre és egészségügyre, 2012-ben ez

már csak 21%-ot tett ki.12 Szinte minden tényező romlott tehát, ami arra enged

következtetni, hogy nőnie kellett a mentális betegek számának is.

11 Debt, income and mental disorder in the general population 12 forrás: kozoskassza.hu

11

Depresszió a gyógyszerfogyasztás tényadatain

Egy társadalom mentális állapotát „kemény” adatokkal nem könnyű meghatározni. Mi

a depresszió fogalmát ezért orvosi értelemben használjuk. Ez az állapot akkor kóros

és akkor tartható betegségnek, ha a panaszok, ill. tünetek több mint 2 hétig tartósan

fennállnak.13 Kutatásunkban mi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár

gyógyszerforgalmi adatait vizsgáltuk, patikai kiváltások alapján, kistérségi szinten. A

kiváltási adatok minden esetben tartalmazzák az úgynevezett BNO és ATC kódot. A

BNO a betegségek nemzetközi osztályozása, a mentális betegségek például az F30-

F39-es csoportban vannak, az ATC a készítmény hatóanyagára utal, esetünkben az

N06A jelenti az antidepresszánsokat. Ezek alapján pontos beteg- és dobozszámokat

tudunk meghatározni egy-egy betegséget illetően. A kockázati tényezők

megnövekedése miatt az adatkérés előtt összességében növekvő betegszámra

számítottunk, a szociális problémákkal küzdő térségekben kiugró mértékben.

,

9. ábra -Összbeteg és összdobozszám 2007-2012 - Forrás:OEP

13 www.webbeteg.hu/aloldal/depresszio

12

A tényadatok azonban nem igazolták a várakozásainkat, miközben a dobozszám

2011-ig érzékelhetően nőtt, addig a betegszámban enyhe csökkenést

tapasztalhatunk. Még meglepőbb, ha térképen szemléltetjük a változásokat:

A térképes megjelenítésen jól látszik, hogy az 1000 főre eső betegszámok alakulása

nem függ össze az adott kistérség szociális helyzetével, vagy válság okozta

10. ábra- Betegszámok kistérségek szerint 2007-2012 - Forrás: OEP

13

problémáival, vagyis az előző fejezetben tárgyalt hatásmechanizmus hazánkban

mintha nem működne, úgy tűnik mintha a munkanélküliség, az eladósodás, a

gyengülő szociális háló nem lenne hatással a magyarok kedélyállapotára, vagy

legalábbis a betegszám változásban ez nem tükröződik.

11. ábra - Dobozszámok 2007-2012- Forrás:OEP

14

A dobozszám esetén az egyre inkább zöldbe hajló térségek növekvő száma jól

érzékelteti a tendenciát, összességében egyébként nagyjából 12%-os volt a

növekedés. Ami feltűnő mindkét ábrán, hogy a Viharsarok környéke már 2007-ben

viszonylag magas számokkal rendelkezett, 2012-re a dobozszámot tekintve az

ország délkeleti része még jobban „elhúzott” a többiekhez képest.

Rendkívül érdekes kérdés, hogy akkor tulajdonképpen mi történt, mi történik a

magyar társadalom mentális egészségével. Az alábbiakban megkíséreljük feloldani

ezt az ellentmondást.

Egy elhibázott reformfolyamat14

A pszichiátriai

betegellátásról

2012-ben készült

ÁSZ jelentés

összességében azt

állapította meg,

hogy a legtöbb

szempontból romlott

az ellátás helyzete

Magyarországon. Közismert tény, hogy az OPNI bezárásával közel 700 darab

krónikus ággyal lett kevesebb, valamint az összes ágyszámot tekintve is 7%-os volt a

csökkenés 2007 és 2012 között. Az ágyszám csökkenés természetesen önmagában

nem biztos, hogy mindig probléma, hiszen valóban rengeteg felesleges kapacitás

van az egészségügyi rendszerben, kérdés, hogy ez együtt jár-e az orvosok

számának növekedésével, illetve a puszta költségminimalizálás helyett a

költséghatékonyság növekedett-e? Sajnos ebben a tekintetben szomorú kép tárul

elénk.

14 A témáról részletesen: Állami Számvevőszék - Jelentés a pszichiátriai betegellátás átalakításának ellenőrzéséről

12. ábra- Psziciátriai ágyszám-változás - Forrás: ÁSZ

15

Az intézménybezárások, illetve az elvándorlás miatt az orvosszám csökkent, 2011-

ben a pszichiátria hivatalosan is hiányszakma lett, 2012-ben követte a gyermek- és

ifjúságpszichiátria is. Az ÁSZ tanulmány megállapítja: „Az átalakítás hatására nem

vált kiegyensúlyozottabbá a kórházi kapacitások elosztása, nem jött létre

fenntarthatóbb, a szükségletekhez jobban igazodó ellátási rendszer. Nem áll

rendelkezésre megfelelő kapacitás a magas biztonságú, forenzikus, fertőző

pszichiátriai, valamint gyermek- és ifjúságpszichiátriai osztályok területén. A mért és

igazolható ellátási szükségletekhez igazodó, az ellátási formák egymásra épülését

figyelembe vevő kapacitásigények ismerete nélkül nem igazolható és kontrollálható a

kapacitások megyék közötti 2,5-5,8 szeres különbsége sem.”15 Az előző ciklusban

jelentősen csökkent az egy betegre jutó közfinanszírozás mértéke, a

depressziósoknál például közel 30%-kal.16 A Semmelweis Terv, illetve az új

egészségügyi kormányzat ígéretet tett a helyzet rendezésére, pénzügyi forrásokat

azonban nem rendelt a célok megvalósításához.

Magyarországon az egészségügyi rendszer mellett szociális intézmények is részt

vállalnak a pszichiátriai ellátásból, itt némileg kedvezőbb a kép. A közösségi

ellátások támogatása 2006-tól nőtt, bár az utóbbi években stagnál, a nappali

intézményekben az egy főre eső normatívát már a Gyurcsány-kormány megemelte, a

bentlakásos intézmények esetén azonban csökkent ez az összeg. Összességében

2006 és 2008 között 0,9 mrd Ft-tal nőtt a közösségi ellátások támogatása, ez 2009-re

0,2 mrd Ft-tal esett vissza és 2010-re érte el a 2008. évi szintet. 2012-ben itt is

drasztikus vágás lépett életbe, amikor a felhasználható előirányzatot jelentősen, 1,4

mrd Ft-tal (7,3 mrd Ft-ról 5,9 mrd Ft-ra) csökkentették.

Mindent egybevetve az Állami Számvevőszék tényadatait vizsgálva kijelenthetjük,

hogy – bár a válság okozta kihívások indokolták volna, hogy az ellátórendszert, mind

az egészségügyi, mind a szociális szegmensét tekintve megerősítsék – az ágy- és

orvosszám csökkenés, valamint, a költségvetési megszorítások indokolta normatívák

kedvezőtlen átalakítása nemcsak a rendszer költséghatékonyságát csökkentette,

15 u.o.24.o. 16 u.o.19.o.

16

hanem a betegek hozzáférését is. A 2010-es kormányváltáskor a Semmelweis Terv,

illetve az új vezetés számos ígéretet tett a helyzet rendezésére, néhány területen

történt is némi előrelépés, az összkép azonban nem egyértelműen pozitív.

Rejtőzködő depressziósok?

A hozzáférés feltételeinek romlása minden bizonnyal csak ráerősített arra a

jelenségre, hogy idehaza a betegek nagy része nem fordul orvoshoz depressziós

tünetekkel. Arányukat rendkívül nehéz megbecsülni, a Hungarostudy felmérések

adatai azt mutatják, hogy a 2002-es és 2006-os felmérés között elhunyt férfiak 24%-a

tekinthető súlyos depressziósnak, ám csak 5%-ukat kezelték.17 Egy másik –

viszonylag friss – kérdőíves kutatásban18 100-100 beteget, szakorvost, illetve

háziorvost kérdeztek meg erről. Az adatok azt mutatják, hogy az érintettek becslése

alapján, több mint 40% el sem jut orvoshoz. A Phd dolgozat a kérdőíves vizsgálatban

rákérdezett az iskolai végzettségre is, így további elemzéssel lehetőség lesz

megállapítani, hogy az orvoshoz fordulás depresszió esetén mennyiben iskolai

végzettség, illetve jövedelem függvénye. Ennek hiányában azonban egyelőre csak

feltételezni tudjuk, hogy valószínűleg az alacsonyabb iskolai végzettségűek, szociális

17 Kopp-Skarabski: Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon 124.o. 18 Depressziós betegek hány %-a kezeletlen? In: Csépe Andrea: Csépe Andrea: A DTC (direct-to-consumer)

kommunikáció az etikus készítmények piacán. A depressziós betegek közvetelen elérésének kommunikációs modellje

13. ábra- Depressziós betegek hány %-a fordul orvoshoz?

17

státuszúaknál rosszabb ez az arány, vagyis alighanem pont a

legveszélyeztetettebbek maradnak távol a kezeléstől.

A következmények

A társadalom rossz mentális egészségének eredményesebb kezelése természetesen

önmagában is fontos cél, azonban a romló gazdasági-intézményi feltételek, illetve a

rendkívül alacsony orvoshoz fordulási hajlandóság miatt végső soron a közösségnek

ez óriási anyagi áldozatot is jelent. A jelenség súlyára már a világgazdasági válság

előtt jó néhány nemzetközi szakirodalom, illetve WHO anyag felhívta a figyelmet.

Egyik legfontosabb faktor a betegségterhet tekintve a munkahelyi teljesítményromlás,

illetve a munkaképtelenség. Kopp Mária 2001-es tanulmányában kiemeli: „Ha a

jelenlegi demográfiai és epidemiológiai trendek folytatódnak, a depresszió okozta

terhek 2020-ra a betegségterhek 5,7%-ára emelkednek, és a rokkantság miatt

korlátozott életévek második vezető okává lépnek elő.” A fejlett régiókban a

depresszió válik a betegségterhek vezető okává.”19 A globális betegségteher

19Kopp (2001): "A stresszel való megbirkózás és a depresszióval kapcsolatos problémák Európában" in: Csépe Andrea: A DTC (direct-to-consumer) kommunikáció az etikus készítmények piacán. A depressziós betegek közvetlen elérésének kommunikációs modellje 87.o.

14. ábra- Depresszió okozta betegségteher az ipari országokban

18

vizsgálatok már a 2000-es évek elején bebizonyították, hogy az ipari országokban a

depresszió okozza a legnagyobb betegségterhet.20

A válság hatására az ilyen típusú kutatások jelentősége is tovább nőtt, az Egyesült

Királyságban például létrejött a parlamenti pártok részvételével az All-Party

Parliamentary Group on Well-Being Economics csoport, amely megkísérelte

tételesen megbecsülni, hogy mekkora költségekkel jár a társadalom számára ennek

a betegségnek a kezelése.21 Ennek alapján pontosan meg lehet határozni, hogy

mennyibe kerül egy évben a kórházi kezelés. Egyébként ez az összeg ott is igen

magas, 2009/10-ben

meghaladta a 9

milliárd fontot.

Idehaza ugyanakkor

ezek mellett

érdemes lenne azt is

felmérni, hogy a

kezeletlen

depresszió később

milyen kockázatokkal

jár. Számos

tudományos

bizonyíték van ugyanis arra nézve, hogy amellett, hogy romboló hatással van a beteg

emberi kapcsolataira, számos más súlyos következményt is von maga után. Az

ismertebbek az alkoholizmus és a drogfogyasztás, de nemzetközi kutatások sora22

bizonyítja, hogy a szívbetegségek kockázata is növekszik a lelki betegségek miatt.

Részletes kutatás híján ok-okozati kapcsolatot természetesen nem tudunk

megállapítani, az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a KSH tájékoztatási

adatbázisa szerint a magasvérnyomásos betegek száma közel 300 ezerrel, az

ischaemiás szívbetegeké 90 ezerrel növekedett 2007 és 2011 között. Ráadásul a

20 Európai Szövetség a depresszió ellen: Depresszió – Stop! – 19.o. 21 http://wellbeingeconomics.files.wordpress.com/2012/02/costofdepressionstats2010.pdf 22 Dominique L. Musselman, MD; Dwight L. Evans, MD; Charles B. Nemeroff, MD, PhD: The Relationship of Depression to Cardiovascular Disease 582 o.

15. ábra - A Depresszió kórházi kezelésének összköltségei az Egyesült Királyságban

19

betegség hatásmechanizmusa gyakran oda-vissza működik, vagyis a testi betegség,

funkcióvesztés, vagy éppen valamilyen orvosi beavatkozástól való félelem váltja ki a

depressziót. Sürgető igény lenne tehát arra, hogy tisztában legyünk azzal, hogy

milyen árat fizet a társadalom közvetlenül és közvetetten emiatt a súlyos

népbetegség miatt. Milyen költségnövekedéssel jár a finanszírozó számára, hogy

nagyon sok esetben a probléma kezeletlen marad, illetve csak akkor fordulnak vele

az érintettek orvoshoz, amikor a szövődmények miatt megsokszorozódnak annak

költségei.

Összegzés

A hazai és nemzetközi népegészségügyi kutatások eredményei egyértelműen

bizonyították, hogy a magyar társadalom már a jelenlegi gazdasági krízis előtt sem

volt jó mentális állapotban. A 2008 óta tartó recesszió a depresszió rizikófaktoraira

érzékelhetően negatív hatást gyakorolt. Rendkívül erős statisztikai erővel bíró

tanulmányok sora igazolja, hogy az elszegényedés, a munkahelyek elvesztése,

illetve az eladósodás igen komoly – bár az egyes társadalmi csoportoknál eltérő –

mértékben növeli a megbetegedés kockázatát. Ezeknek a negatív folyamatoknak a

különböző gyógyszerkiváltási tényadatokon is tükröződni kellett volna. Ennek

ellenére míg a dobozszámok növekedtek, addig a betegszám lényegében stagnált.

Ez azonban nem az eredményesebbé váló kezelésre, vagy a jobban működő

intézményrendszerre vezethető vissza. Épp ellenkezőleg, a Közép-Kelet-Európára

amúgy is jellemző gyenge jóléti államot a válságot követő fiskális szigor tovább

gyengítette. Ráadásul Magyarországon az indokolatlan ágyszámcsökkentés és

intézménybezárás miatt is romlottak a hozzáférés esélyei, vagyis az amúgy is

rendkívül alacsony orvoshoz fordulás aránya minden bizonnyal tovább csökkent.

Ennek hosszú távú következményeit a társadalomnak az életminőség romlásával, a

politikai döntéshozóknak a depresszió szövődményeiként kialakult súlyos és drágán

kezelhető betegségekkel kell megfizetni. Mindezek alapján – már csak

költséghatékonysági megfontolások miatt is – érdemes lenne átgondolni a hazai

depresszió kezelésének eddigi gyakorlatát. Elsősorban pontos adatokra lenne

szükség, hogy tisztában legyünk vele, mégis mennyit költünk a társadalom mentális

20

egészségének megőrzésére, mennyibe kerül az elmaradt kezelés nyomán kialakult

súlyosabb beavatkozások költsége? Amennyiben tisztáztuk a problémákat, sor

kerülhet egy ezzel kapcsolatos népegészségügyi stratégia kialakítására. Nem

csupán intézményi átalakításokról, illetve az elhibázott döntések felülvizsgálatáról

van szó, a prevenciós tevékenységben, az alapellátásban, a szociális gondozásban

is olyan új programok, ösztönzők kialakítására lenne szükség, amelyek nem csak

költséghatékonyabb, hanem emberségesebb, méltányosabb rendszer kialakítását is

lehetővé tennék.

Az utóbbi évek közpolitikai vizsgálatainak középpontjába a társadalmi jóllét, a well-

being kérdései kerültek Nyugat-Európában. Ennek központi gondolata, hogy a

gazdasági fejlődés hagyományos mérőszámait ki kell egészíteni olyan kérdésekkel,

amelyek egy adott közösség életminőségét is meghatározzák. A lelki egészség

ennek egy igen fontos, ugyanakkor idehaza igencsak elhanyagolt szegmense. A

közbeszédben gyakran hivatkozott depressziós országnak nemcsak a történelmi múlt

nyomasztó terheivel kell megküzdenie, hanem az aktuális gazdasági problémákkal

is. Ugyanakkor nem fátumról, vagy turáni átokról van szó, hanem olyan társadalmi-

gazdasági összetevők eredőjéről, amelyet a jelenlegi feltételek mellett is lehet

eredményesebben kezelni.

A tanulmányban felhasznált adatok a KSH tájékoztatási adatbázisában, valamint a

WHO és az Eurostat nyilvános adatbázisain hozzáférhetők. A hazai kistérségi szintű

adatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár munkatársai bocsátották a

rendelkezésünkre. A feldolgozásban Ecseki Adrienn segített, jelen dolgozat anyaga

ppt formátumban is hozzáférhető, a hozzá tartozó előadás a Magyar

Egészséggazdasági Társaság éves konferenciáján hangzott el 2013. június 20-án.

21

Felhasznált irodalom:

Állami Számvevőszék - Jelentés a pszichiátriai betegellátás átalakításának

ellenőrzéséről

Csépe Andrea: A DTC (direct-to-consumer) kommunikáció az etikus

készítmények piacán. A depressziós betegek közvetelen elérésének

kommunikációs modellje

Dominique L. Musselman, MD; Dwight L. Evans, MD; Charles B. Nemeroff,

MD, PhD: The Relationship of Depression to Cardiovascular Disease

Európai Szövetség a depresszió ellen: Depresszió – Stop! - 2006

Kopp M., Skrabski Á. (1992): Magyar lelkiállapot. Végeken, Budapest, ill: Kopp

M, Kovács Mónika Erika szerk. (2006) A magyar népesség életminősége az

ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest.

Kopp Mária, Skrabski Árpád: Nők és férfiak egészségi állapota

Magyarországon

Kopp Mária, Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot az ezredforduló után.

KSH: A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon – KSH, 2012

OECD: Hogyan élünk? A jólét mérése, 2011 - OECD (2011), HOW'S LIFE?:

Measuring well-being, OECD Publishing

R. Jenkins1*, D. Bhugra2, P. Bebbington3, T. Brugha4, M. Farrell5, J. Coid6,

T. Fryers4, S. Weich7,N. Singleton8 and H. Meltzer4: Debt, income and

mental disorder in the general population

Rachael Harker, Social and General Statistics Section Cost of depression in

England

Unemployment and Mental Health: Understanding the Interactions Among

Gender, Family Roles, and Social Class - Lucía Artazcoz, MPH, Joan Benach,

PhD, Carme Borrell, PhD, and Immaculada Cortès, MPH

WHO: Impact of economic crises on mental health - © World Health

Organization 2011