adalékanyagok szemalakja - betonopus · 2020. 4. 9. · 1 adalékanyagok szemalakja Út- és...

1

Adalékanyagok szemalakjaAdalékanyagok szemalakja

ÚtÚt-- és hídépítési műszaki előírásokés hídépítési műszaki előírásokés alkalmazási tapasztalataikés alkalmazási tapasztalataik

Magyar KözútMagyar Közút KhtKht..

Dr. Kausay TiborDr. Kausay TiborBudapest, 2010. május 20.

2

A szemalaknak elsősorban a zúzottkövek észúzottkavicsok esetén van jelentősége.

A szemalak a gyártástechnológiával befolyásolható.

5

Az MSZ 18288-3:1978„Építési kőanyagokszemszerkezeti és

szennyeződési vizsgálat.Szemalak vizsgálata”

című szabványbanegyaránt szerepelt a

szemhalmaz (frakció)szemalakjának

• a h/s és v/stengelyarányok,• a h/v tengelyarány és• a v/s tengelyarányszerinti jellemzése.

6

MSZ 18288-3:1978A szemalak jellemzése ah/s és v/s tengelyarányokalapján

7

MSZ 18288-3:1978A szemalak jellemzésea h/v tengelyarányalapján

8

MSZ 18288-3:1978 és ÚT 2-3.601:1998A szemalak jellemzése a v/s tengelyarányalapján

9

A v/s tengelyarány szerinti szemalak jellemzés franciaeredetű, alkalmazását hazánkban a zúzottkő termékekminősítésére az MSZ 18291:1978 „Zúzottkő”termékszabvány vezette be.

Vissza

vonva

10MSZ 4798-1:2004, és visszavont ÚT 2-3.601:2006

13

A vissszavont ÚT 2-3.601:2006 „Útépítésizúzottkövek és zúzottkavicsok” útügyi műszakielőírás úgy rendelkezett, hogy a 4 mm-nél nagyobbszemek tartományában a h/vh/v tengelyarány szerintilemezes szemek részaránya

• a KZ termékosztályban 22 mm alatt legfeljebb20 tömeg%, 22 mm felett legfeljebb 35 tömeg%;

• az NZ termékosztályban legfeljebb 50 tömeg%;• a Z termékosztályban legfeljebb 70 tömeg%;• a ZK 4/8, ZK 8/11 és ZK 8/16 termékosztálybanlegfeljebb 15 tömeg%, a ZK 4/11 és ZK 11/22termékosztályban legfeljebb 25 tömeg% lehetett.

14

Az ÚT 2-3.601-1:2008 aszfaltadalékanyagaszfaltadalékanyag**,,az ÚT 2-3.601-2:2009 betonadalékanyagbetonadalékanyag****, és azÚT 2-3.601-3:2009 útalapok zúzottköveútalapok zúzottköve**** útügyi műszaki előírásszerint a 4 mm feletti zúzottkő és zúzottkavics termékek szemalakjátaz MSZ EN 933MSZ EN 933--3:1997/A1:20043:1997/A1:2004 „Kőanyaghalmazok geometriaitulajdonságainak vizsgálata. 3. rész: A szemalak meghatározása.Lemezességi szám” (RÉSESRÉSES--ROSTAROSTA szerinti FI lemezességi szám)európai szabvány szerint kell vizsgálnikell vizsgálni, és azMSZ EN 933MSZ EN 933--4:20084:2008 „Kőanyaghalmazok geometriaitulajdonságainak vizsgálata. 4. rész: A szemalak meghatározása.Szemalaktényező” (H/V ARÁNYÚ SZEMALAK TOLÓMÉRŐH/V ARÁNYÚ SZEMALAK TOLÓMÉRŐszerinti SI szemalaktényező) európai szabvány szerint

** is meg kell adnimeg kell adni, de az értékre nincs előírt követelmény; illetve**** ha a gyártó és a vevő előzetesen írásban megegyezik, akkor a

réses rostás vizsgálathoz tartozó követelmény érték a h/v arányúkövetelmény érték a h/v arányútolómérős jellemzés esetén is érvényes.tolómérős jellemzés esetén is érvényes.

15

Szemalak jellemzése résrostávalSzemalak jellemzése résrostával

MSZ EN 933-3:1998 Kőanyaghalmazok geometriaitulajdonságainak vizsgálata. 3. rész: A szemalakmeghatározása. Lemezességi szám

A vizsgálat két szitálásból áll.

Az első szitálás során a mintát szabványos (ISO3310-2), négyzetes nyílású szitákkal kell különböződdii/D/Dii szemnagyságú részhalmazokra szétszitálni.

Ezután minden részhalmazt Di/2 nyílásméretűrésrostán kell átszitálni.

19

Eltérések az európai és a magyar vizsgálati módszer között

Kőanyaghalmazok geometriaitulajdonságainak vizsgálata.3. rész: A szemalak meghatározása.Lemezességi szám (Résrosta szerint)

MSZ EN933-3:1998

Megjegyzés: Minthogy a részhalmazok szemhatárainakhányadosa átlagban d/D=0,794, a módszerhozzávetőlegesen a

tengelyaránynál választja ketté lemezes és zömökszemekre a mintát, szemben a (visszavont)MSZ 18288-3:1978 szabvány szerinti v/s=0,5tengelyaránnyal, amelynél eszerint az európai MSZ EN933-3 szabvány elméletileg szigorúbb.

557,0*794,02/)(

2/=

+=

+=

DDD

dDD

sv

20

A következő (11 oldalas) táblázatbanazt lehet látni,

hogy a szemalak fogalma,vizsgálata, követelménye,termékminősítő szerepe

az utóbbi 60 évbenszámtalanszor változott.

21

Zúzottkő termékek szemalak szerinti minősítésének változása az idők folyamán (l)

Szemrevételezés alapjánAz 5-25 mm-es zúzalék*lemezektől mentes, érdes,szögletes legyen.A rosták körlyukúak!

MSZ 15123:1952

MNOSZ 1991:1951szabvány 13. szakaszaszerint az alaktényező aszemek vízbemerítésselmeghatározott térfogataiösszegének és a szemeklegnagyobb mérete köréírt fiktív gömb térfogataiösszegének hányadosa.Az MNOSZ 934:1949 ésMNOSZ 934:1951szabvány a szemalakvizsgálatával nemfoglalkozik.

Meg kell határozni a 15 mm-nél nagyobb szemű zúzottkőalaktényezőjét. Azalaktényező értéke annálkedvezőbb, minél jobbanmegközelíti az 1-et.A rosták körlyukúak!A zúzalék és zúzottkőbetűjele BZ volt, a termékjelpéldául: BZ 15/25.

MNOSZ 1992:1951

Vizsgálati szabványTermékminősítő szemalakvizsgálati módszer

Termékszabvány,ill. építési szabvány

22

Zúzottkő termékekszemalak szerintiminősítésénekváltozása az időkfolyamán (2)

MNOSZ 1991:1951szabvány 13. szakasza azalaktényezőmeghatározását írja le(Lásd fenn).

A zúzott anyag szögletesalakú, ép élű legyen.Lemezes a kő, ha lemezesalak mellett a közép-vastagság és a legnagyobbhosszméret közötti arány1:6-nál nagyobb. Aszállítmányban a lemezes kőmennyisége az 5/10-es és10/20-as szemnagyságoknála darabszám 15 %-nál, a20/40-es és 40/65-összemnagyságoknál adarabszám 8 %-nállehetőleg ne legyen több.A rosták körlyukúak!A zúzalék és zúzottkőbetűjele már NZ volt, atermékjel például: NZ 12/22.

MSZ 14605:1953



23

Zúzottkő termékek szemalak szerinti minősítésének változása az idők folyamán (3)

Az MSZ 15124:1957építési szabvány aszemalakkövetelményénélzárójelben azMSZ 14605:1953termékszabvány számátadja meghivatkozásként.

A zúzalék szögletes élű éslehetőleg zömök alakúlegyen. A zúzalékban* alemezes és lándzsa (értsd:hosszúkás) alakú szemekmennyisége a15 darab%-ot nemhaladhatja meg. Mérésnormál tolómérővel.Felületi bevonat esetén azúzalék alaktényezőjeminél közelebb essék az1,0-hez, de lehetőleg nelegyen kisebb 0,7-nél.A rosták négyzetlyukúak!

MSZ 15124:1957

Vizsgálati szabványTermékminősítőszemalak vizsgálati

módszer


24


MSZ 1991:1967A három és a kétfőtengely mérés, azalaktényező meghatározásés a kettős szitálás(résrosta) módszeréttartalmazza.

Résrosta. Tömeg%-bankifejezett, különbözőkövetelmények a KZ/k,KZ/n, NZtermékosztályokra.

MSZ 1992:1970

Szemrevételezés alapjánSzögletes alakú, ép élűlegyen.

MSZ 11300:1959

MSZ 4713:1955A három főtengely mérésés az alaktényezőmeghatározás módszeréttartalmazza.

Lemezes és hosszúkásszemek (v/s≤0,5 és h/s≥1,5)darabszám%-ánakmeghatározása normáltolómérővel. Különböző (8 –15 db%) követelmények azNZ termékosztályokban.

MSZ 1992:1959



25


MSZ 18288-3:1978(Lásd fenn)

Lemezes szemek tömeg%-av/s hányados = 0,5 alapján.Mérés normál vagyszemalak tolómérővel.Különböző követelményekaz UKZ, UNZ, UZtermékosztályokra.

MSZ-07-3114:1991ME-07-3114:1994

MSZ 18288-3:1978A három és a kétfőtengely mérésmódszerét tartalmazza, azutóbbit szemalak vizsgálótolómérővel is.Szabályozza a 4 mm-nélkisebb szemek tölcséreskifolyásának vizsgálatát.

Lemezes szemek tömeg%-av/s hányados = 0,5 alapján.Mérés szemalaktolómérővel.Különböző követelményeka KZ/k, KZ/n, NZtermékosztályokra.A tölcséres kifolyási számranincs követelmény.

MSZ 18291:1978



26


MSZ EN 933-3:1998Lemezességi számmeghatározása résrostával;MSZ EN 933-4:2000A h/v hányadosmeghatározása szemalaktolómérővel;MSZ EN 933-6:2003Kifolyási tényezőmeghatározása tölcséresméréssel.

A résrostával meghatározandó„lemezességi szám” és FI jelűosztály (referencia módszer),továbbá a h/v hányados = 3alapján szemalak tolómérővelmeghatározandó a„szemalaktényező” és SI jelűosztály, tömeg%-ban kifejezve.Csak az MSZ EN 13043:2003szerint a finom kőanyaghalmazszemalakját a kifolyásitényezővel és Ecs jelű osztállyalkell kifejezni

MSZ EN 12620:2006MSZ EN 13043:2003MSZ EN 13242:2003

MSZ 18288-3:1978(Lásd fenn)

Lemezes szemek tömeg%-a v/shányados = 0,5 alapján.Mérés normál vagy szemalaktolómérővel. Különbözőkövetelmények az UKZ, UNZ,UZ, UZK termékosztályokra.

ÚT 2-3.601:1998



27


MSZ EN 933-3:1978Lemezességi számmeghatározásarésrostával;MSZ EN 933-5:1999Tört szemek százalékosmennyiségénekmeghatározása durvakőanyaghalmazokban.

A résrostávalmeghatározandó„lemezességi szám” és FIjelű osztály tömeg%-bankifejezve. Különbözőkövetelmények a KZ, NZ,ZK termékosztályokra.Követelmény a 4 mm felettizúzottkavics (ZK) termékektört/gömbölyű szemeinektömeg%-ára.

ÚT 2-3.601-1:2008

MSZ EN 933-4:1978A h/v hányadosmeghatározása szemalaktolómérővel.

Lemezes szemek tömeg%-ah/v hányados = 3 alapján.Mérés szemalaktolómérővel. Különbözőkövetelmények a KZ, NZ, Z,ZK termékosztályokra.

ÚT 2-3.601:2006



28


MSZ EN 933-4:1978A h/v hányadosmeghatározása szemalaktolómérővel.

Lemezes szemek tömeg%-ah/v hányados = 3 alapján.Mérés szemalaktolómérővel. Különbözőkövetelmények a KZ, NZ, Z,ZK termékosztályokra.

Ha a gyártó és a vevőírásban megállapodik,akkor a h/v hányadostermék-minősítőjellemzővé válik.

MSZ EN 933-3:1978Lemezességi számmeghatározásarésrostával;MSZ EN 933-5:1999Tört szemek százalékosmennyiségénekmeghatározása durvakőanyaghalmazokban.

A résrostávalmeghatározandó„lemezességi szám” és FIjelű osztály tömeg%-bankifejezve. Különbözőkövetelmények a KZ, NZ,ZK termékosztályokra.Követelmény a 4 mm felettizúzottkavics (ZK) termékektört/gömbölyű szemeinektömeg%-ára.

ÚT 2-3.601-2:2009ÚT 2-3.601-3:2009



29

Zúzottkő termékek szemalak szerinti minősítésének változása az időkfolyamán (9)

Szabványok jegyzéke

MNOSZ 934:1949 Beton és alapanyagainak vizsgálataMNOSZ 1992:1951 Osztályozott betonadalékanyagok. Homokos kavics,

természetes kövek aprításából nyert zúzalék és zúzottkőMNOSZ 1991:1951 Természetes kövek vizsgálati módszereiMNOSZ 934:1951 Beton és alapanyagainak vizsgálataMSZ 15123:1952 Beton útburkolási munkaMSZ 14605:1953 Osztályozott adalékanyagok beton és aszfaltútépítés céljaira.

Homok, kavics, természetes kövek zuzaléka és zúzottkő*MSZ 4713:1955 A beton alapanyagainak vizsgálataMSZ 15124:1957 Aszfalt- és kátrányútburkolási munka meleg eljárássalMSZ 1992:1959 Zúzottkő és zuzalék többször tört és osztályozott (NZ jelű)*MSZ 11300:1959 Zúzottkő és zuzalék egyszer tört és osztályozott (Z jelű)*MSZ 1991:1967 Természetes építési kövek és kőzúzalékok vizsgálati módszereiMSZ 1992:1970 Zúzott kőtermékekMSZ 18291:1978 ZúzottkőMSZ 18288-3:1978 Építési kőanyagok szemszerkezeti és szennyeződési

vizsgálata. Szemalak vizsgálata

30

Zúzottkő termékek szemalak szerinti minősítésének változása az idők folyamán (10)Szabványok jegyzéke

MSZ-07-3114:1991 Útépítési zúzott kőanyagME-07-3114:1994 Útépítési zúzott kőanyagÚT 2-3.601:1998 Útépítési zúzott kőanyagokMSZ EN 933-5:1999 és MSZ EN 933-5:1998/A1:2005 Kőanyaghalmazok

geometriai tulajdonságainak vizsgálata. 5. rész: Tört szemek százalékosmennyiségének meghatározása durva kőanyaghalmazokban

MSZ EN 12620:2006 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhozMSZ EN 13043:2003 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) utak,

repülőterek és más közforgalmú területek aszfaltkeverékeihez ésfelületi bevonatokhoz

MSZ EN 13242:2003 Kőanyaghalmazok műtárgyakban és útépítésbenhasznált kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú anyagokhoz

MSZ EN 933-3:1998 és MSZ EN 933-3:1997/A1:2004 Kőanyaghalmazokgeometriai tulajdonságainak vizsgálata. 3. rész: A szemalakmeghatározása. Lemezességi szám

MSZ EN 933-4:2000 Kőanyaghalmazok geometriai tulajdonságainakvizsgálata. 4. rész: A szemalak meghatározása. Szemalaktényező

31


Szabványok jegyzékeMSZ EN 933-6:2003 Kőanyaghalmazok geometriai

tulajdonságainak vizsgálata. 6. rész: Felületi jellemzőkmeghatározása. A kőanyaghalmazok kifolyási tényezője

ÚT 2-3.601:2006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsokÚT 2-3.601-1:2008 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok. 1. rész:

Kőanyaghalmazok utak, repülőterek és más közforgalmiterületek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonataihoz

ÚT 2-3.601-2:2009 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok. 2. rész:Zúzott kőanyaghalmazok út-, pálya- és hídbetonokhoz

ÚT 2-3.601-3:2009 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok. 3. rész:Útalapok

*Megjegyzés: Az 1950/1960-as években a „zúzalék” szót rövid„u”-val írták: „zuzalék”. Durva zúzaléknak a 10/25 mm, aprózúzaléknak a 5/15 mm névleges szemnagyságú szemeket nevezték(MSZ 15121:1952 „Makadám útburkolási munka”).

32

Számunkra nem szerencsés, hogy az MSZ EN 933-4:2000 vizsgálati szabvány, az MSZ EN 12620:2006és MSZ EN 13043:2003 európai termékszabvány,és az azokat követő magyar előírások a szemalakh/vh/v tengelyarány szerinti jellemzőjét szó szerintifordításban „szemalaktényező”-nek nevezik.

A „„szemalaktényezőszemalaktényező”” vagy „alaktényező”„alaktényező”hazánkban az európai szabványok bevezetésétmegelőzően más fogalmat takart: è

33

MNOSZ 1991:19511951 szabvány 13. szakasza

34

MNOSZ1991:19511951szabvány

13. szakasza

35

MSZ 4713:19551955 szabvány 3.235. szakasza

Megegyezik az MNOSZ 1991:19511951 szabvánnyal.

36

MSZ 1991:19671967 szabvány 9.33. szakasza

A magyar „alaktényező” fogalom 1951-1978 között változatlan,az MSZ 18288-3:1978 szabvány már nem tartalmazza.

37

Az „alaktényező” magyar fogalma alatt tehát aszemek vízbemerítéssel meghatározotttérfogatai összegének és a szemek legnagyobbmérete köré írt fiktív gömb térfogataiösszegének hányadosát kell érteni.Az „alaktényező” magyar fogalmának eredetétsajnos nem ismerem, talán H.H. WadellWadell (JournalGeology, 1932. pp. 443-451.) publikációjatekinthető előzménynek, amelyben a Szerző aszemalakot a szem és az ugyanolyan térfogatúgömb felületének hányadosaként jellemezte.

38

A szemalak tolómérővel történő meghatározásaThTh.. ZinggZingg (Schweizerische Mineralogische undPetrographische Mitteilungen, 1935. pp. 39-140.)nevéhez fűződik. A módszer mai formáját (h/s – v/skoordináta-rendszer) F. deF. de QuervainQuervain (Strasse undVerkehr, 1950. No. 10. pp. 297-301.) alakította ki.Szemalak tolómércét (h/v = 3 tengelyaránnyal)először K.K. SchulzeSchulze (Strasse und Autobahn, 1953.Heft 8. pp. 253-257.) használt.A résrosta bevezetését A.A. PösPös-nek (Strasse undAutobahn, 1968. Heft 7. pp. 244-251.)tulajdonítjuk, bár alkalmazását már Th. Zingg isjavasolta.

39

MSZ 18288-3:1978 „Építési kőanyagokszemszerkezeti és szennyeződési vizsgálata.Szemalak vizsgálata” (Visszavont szabvány)3. fejezet: Szemalak közvetett jellemzése tölcséresSzemalak közvetett jellemzése tölcséresmérésselméréssel, 4 mm alatti szemek eseténA tölcséres kifolyási idő a halmaz viszkozitásával, ahalmaz mozgással szembeni belső ellenállásávalösszefüggő jellemző.Mérjük a kifolyási időt másodpercben éskiszámítjuk a „K” kifolyási számot, amely az 1 liter(1 dm3) anyag kifolyásához szükséges időmásodpercben.

40

„B” jelű,Æ 25 mm

nyílású tölcsér

30001 - 22 - 4

„A” jelű,Æ 10 mm

nyílású tölcsér

5000,063 -0,1250,125 - 0,25

0,25 - 0,50,5 - 1

Vizsgálóeszköz

Próbahalmazlegkisebb

mennyisége, g

Vizsgálatiosztály

mm

Tölcséres kifolyás a 4 mm alatti szemekszemalakjának vizsgálatára

42

úûù

êëé ==== 33

sec1000*sec1000*1000**

1000**dmcmV

tM

VMt

MtK r

Számpélda a nagy tölcsérrel való mérésre, 1/4 mmszemnagyságú homok és bazalt zúzottkő esetén

16,8 sec/dm312,72 sec/dm3Kifolyásiszám, K

18,0 sec14,4 secKifolyási idő, t

Zúzottkő,r = 2,80 g/cm3

Homok,r = 2,65 g/cm3

43

MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN 13043:2003

Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) utak, repülőterek és más közforgalmú területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonatokhoz

4.1.8. Finom kőanyaghalmaz szemalakja

Igény esetén a finom kőanyaghalmazok

EN 933-6:2001 szabvány 8. fejezete

szerinti kifolyási tényezőjét a 10. táblázat

megfelelő osztálya szerint kell megadni.

▬►

44

10. táblázat: Finom kőanyaghalmaz kifolyásitényezője szerinti osztályok

Kifolyásitényező

OsztályEcs

³ 38 Ecs38

³ 35 Ecs35

³ 30 Ecs30

< 30 Emegadott

Nincskövetelmény EcsNR

MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN 13043:2003

Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) utak, repülőterek és más közforgalmú területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonatokhoz

45

MSZ EN 933-6:2003 Kőanyaghalmazok geometriaitulajdonságainak vizsgálata. 6. rész: Felületijellemzők meghatározása. A kőanyaghalmazokkifolyási tényezője

46

Eszköz a durvakőanyaghalmazokkifolyási idejénekmeghatározására

1) Mintatartó henger2) Asztalvibrátor3) Kifolyó csatorna4) Vibrátor5) Alaptest6) Gumi

rezgéscsillapító

47

Durva kőanyaghalmazokkifolyási idejénekmeghatározására valóeszköz metszete1) Mintatartó henger2) Nyílás nagyság

beállító retesz3) Kőanyag-kieresztő

csapóajtó4) Kifolyó csatorna5) Hajlásszög:

10° ± 0,1°6) Állítható

(40±1) mm és(60±1) mm között

48

Tölcsérek a finomkőanyaghalmazok kifolyásiidejének meghatározására

• A tölcsérek anyagapolikarbonát

• Tartozék a 90 mm belsőátmérőjű, 125 mm magasfeltét henger, amelyet atölcsérek felső, nagyobbiknyílására lehet erősíteni

• Tartozék a tölcsértartóállvány

49

MSZ EN 933-6:2003 szerinti kifolyási tényezőmeghatározásának főbb jellemzői:Durva kőanyaghalmaz kifolyási tényezőjeReferencia minta: 2,7 g/cm3 testsűrűségű, 6,3/10mm szemnagyságú, (42±0,2) mm magas kifolyónyílás mellett (Ece=100±5) s kifolyási idejű kőanyag.A referencia mintát 6,3/8 mm és 8/10 mmszamnagyságú részmintára kell szétszitálni. A 6,3/8mm-es részmintának a 4 mm-es résrostán, a 8/10mm-es részmintának az 5 mm-es résrostán áthullórészét el kell dobni. Az így nyert részmintákmindegyikéből (5±0,1) kg-ot kell venni, és areferencia minta elkészítéséhez össze kell keverni.

50

Vizsgálati minta szemnagysága: 4/6,3 mm,6,3/10 mm, 10/14 mm, 4/10 mm, 4/20 mm.Vizsgálati minta tömege: 10·ρrd/2,7 [kg], aholρrd a vizsgálati minta testsűrűsége g/cm3-ben.Módszer: A vizsgálat alatt az asztalvibrátortfolyamatosan működtetni kell, a kifolyó csatornánérkező anyagot mérlegre kell vezetni. Amikor amérlegen lévő edénybe folyt anyag tömege 1 kg, elkell indítani a stopper órát; és akkor kell megállítani,amikor az edényben lévő anyag tömege:{1+(7·ρrd/2,7)} [kg]. A kifolyási időt 0,1 s pontosan felkell jegyezni.A kifolyó nyílás magassága általában (42±0,2) mm,4/20 mm szemnagyság esetén (60±0,2) mm

51

A durva kőanyaghalmaz kifolyási tényezőjéta következő összefüggésből kell meghatározni:

Ec = Ecm + (ER – Ece) [s],ahol:Ecm = a vizsgálati minta öt méréssel meghatározott

átlagos kifolyási ideje, sER = a referencia minta névleges kifolyási ideje,

100 s,Ece = a referencia minta öt méréssel meghatározott

tényleges átlagos kifolyási ideje, s

52

Finom kőanyaghalmaz kifolyási tényezőjeVizsgálati minta szemnagysága: 0,063/2 mm vagy0,063/4 mm. A méreten aluli és felüli szemeket el kelltávolítani.Vizsgálati minta tömege: Mi = (ρrd/2,7) [kg]ahol ρrd a vizsgálati minta testsűrűsége g/cm3-ben.Módszer: A 0,063/2 mm szemnagyságú anyagvizsgálatához a 12 mm kifolyó nyílású tölcsért,a 0,063/4 mm szemnagyságú anyag vizsgálatához a16 mm kifolyó nyílású tölcsért kell használni.Az Ecsi kifolyási idő a teljes Mi tömegű vizsgálatiminta kifolyási ideje. Az öt mérés átlaga adja s-banaz Ecs kifolyási tényezőt.

53

Az MSZ EN 933-6:2003 szerinti kifolyási tényezővizsgálatának pontossági feltételei s-ban:

1,20,80,08/4 mm-es finomszemhalmaz

2,91,20,08/2 mm-es finomszemhalmaz

54Durva szemhalmaz

Összehasonlításiterjedelem, R

(két laboráns átlagmérési eredményei)

Ismétlésiterjedelem, r(egy laboráns

öt mérése)

Kőanyaghalmaz

A pontossági feltételeket francia laboratóriumokbanhatározták meg.

54

SZEMALAK HATÁSA A BETONSZEMALAK HATÁSA A BETONTULAJDONSÁGAIRATULAJDONSÁGAIRA

A következő (mintegy 35 évvel ezelőtt készített) kétábrán azt lehet látni, hogy „zömök” szemalak abeton nyomószilárdságát, a „nem zömök” szemalaka beton hajlító-húzószilárdságát növeli.

Eközben „nem zömök” szemalak esetén a betoncement és pép igénye megnő, konzisztenciája aföldnedves felé hajlik, tömörítése nehezebbé válik.

58

SZEMÉRDESSÉGSZEMÉRDESSÉG

59Készülék a felületi érdesség mérésére

60

HaHa a zúzottkövet vagy zúzottkavicsot kopórétegbeépítik be — szükség lehet a legalább 4 mm névlegeslegkisebb szemnagyságú útépítési zúzottkő észúzottkavics csiszolódásánakcsiszolódásának megadására is.A visszavont ÚT 2-3.601:2006 útügyi műszakielőírás szerinti követelmények a magyarországikőanyagok csiszolódási ellenállását is figyelembevéve igazodtak az MSZ EN 13043 (adalékanyagokaszfaltkeverékekhez) szabvány követelményeihez.Az új ÚT 2-3.601-1:2008 útügyi műszaki előírás isigazodik az európai előíráshoz, de a korábbivalszemben csak egy követelmény osztályt tartalmaz.

61

Fogalom: A PSV-érték (korábban PKS-érték) a kőanyagszemekkel kirakott próbalapokon SRT-ingával mért, asúrlódási ellenállásra jellemző, mértékegység nélküli szám.Vizsgálat elve: A próbalapokba foglalt 7,2-10,0 mmméretű kőzetszemeket e célra készített gépben,csiszolódara adagolása közben polírozó hatásnak kellalávetni, és a kialakult felületek súrlódási ellenállását SRT-ingás vizsgálattal kell meghatározni.

Útépítésizúzottkövek észúzottkavicsok

ÚT 2-3.601-1:2008MSZ EN13043:2003

Hivatkozó műszakielőírás és európaiszabvány

Építési kőanyagok felületitulajdonságainak vizsgálata.5. rész: PrPróóbahalmazok csiszolbahalmazok csiszolóóddáásisivizsgvizsgáálatalata

Vizsgálati szabványMSZ 18290-5:1984MSZ EN1097-8:2000

62

Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok különleges kőzetfizikaikövetelménye, ÚT 2-3.601:2006 és ÚÚT 2T 2--3.6013.601--11:200:20088

4450

ÚÚT 2T 2--3.6013.601--1:20081:2008

Csiszolódásiellenálláslegalább

MSZ EN 1097-8

7,2 – 10

PSV44PSV50

Csiszolódásiosztály

MSZ EN 13043

Kf-A-P2Kf-B-P2

Kf-A-P1Kf-B-P1

Különlegeskőzetfizikaicsoport jele

Különleges kőzetfizikai követelményA vizsgálatimintaszemnagy-ság-határaimm

63

Csiszolódási ellenállás legkisebb értékei szerinti osztályok

MSZ EN 13043:2003

Csiszolódási ellenállás Osztály, PSV Megjegyzés

≥ 68

≥ 62

≥ 56

≥ 50

≥ 44

Köztes és < 44 értékek

PSV68

PSV62

PSV56

PSV50

PSV44

PSVmegadott

Kiváló

Közepes

Még elfogadható

Nagyon gyenge

Nincs követelmény PSVNR

64

A csiszolódási ellenállás értékének(PSV, MSZ EN 1097-8:2000) a korábbiakhoz(PKS, MSZ 18290-5:1984) képestnagyságrendi (százszoros) eltérését az okozza,hogy a vizsgálati eredményt az MSZ 18290-5:1984 vizsgálati szabvány szerint 0 - 1terjedelmű skálán kellett leolvasni, míg az újMSZ EN 1097-8 szabvány szerint a skálabeosztása 0-tól 100-ig terjed.

65

Íves sablon csiszolódási ellenállás próbatestkészítéséhez

68

A koptatás a polírozógépben kétszer180 percig, összesen 360 percig tart.A vizsgálat első felében durva természeteskorundport kell (27±7) g/perc adagolással,a második felében finom természeteskorundport kell (3±1) g/perc adagolással,vízzel a próbatesteket befoglaló kerékrevezetni.A kerék 320±5 perc-1 sebességgel forog.Ez a vizsgálat átvezet a kőzetfizikaitulajdonságok (kopás, aprózódás stb.)fogalomkörébe.

70

Köszönöm a figyelmüket…Kérem tekintsék meg az „adalékanyagok

fajtái és NÉHÁNY tulajdonsága” és a„Bontott hulladékok betonadalékanyagkéni

újrahasznosítása”című előadás diaképeit is

adalékanyagok szemalakja - betonopus · 2020. 4. 9. · 1 adalékanyagok szemalakja Út- és...

Documents