1101 Budapest, X. Hungária krt. 9-11. | Tel: (1) 432-9000

Postai cím: 1581 Budapest, Pf.: 15. | Email: nke@uni-nke.hu

Adatbázis-kezelés a közigazgatási gyakorlatban

Szerző:

Dr. Horváth Katalin

2

Tartalomjegyzék

1. Számítógépes információrendszerek az igazgatás szolgálatában .............................................. 3

1.1 Az igazgatás információrendszereinek megközelítése .................................................................... 3

1.1.1 Az osztályba sorolás egyik lehetséges módja ...................................................................................... 3

1.1.2 Osztályozás a tevékenység jellege alapján ........................................................................................... 5

1.1.3 Osztályozás hardverigény alapján ........................................................................................................ 7

1.2 Adatbázis-kezelés, az informatikai alkalmazások meghatározó eleme ........................................... 8

1.2.1 Az adatbázis-kezelés ismertnek feltételezett alapfogalmai .................................................................. 9

1.2.2 Az adatbázis-kezelő rendszerek feladata, főbb részei ........................................................................ 10

1.2.3 Információk egyesítése ...................................................................................................................... 13

1.2.4 Egyesített információrendszerek köré nőtt alkalmazások (OLAP, adatkocka rendszerek) ................ 16

1.3 Ellenőrző kérdések ......................................................................................................................... 22

2. Adatbázis-kezelés a gyakorlatban .............................................................................................. 23

2.1 A Központi Statisztikai Hivatal információrendszere ................................................................... 23

2.1.1 A KSH jogállása és szervezete ........................................................................................................... 23

2.1.2 „A KSH feladata: ............................................................................................................................... 24

2.1.3 Informatikai háttér ............................................................................................................................. 26

2.1.4 A KSH Tájékoztatási adatbázisa ........................................................................................................ 26

2.2 Személyi adat- és lakcímnyilvántartás ........................................................................................... 35

2.2.1 Mi is a személyi adat- és lakcímnyilvántartás? .................................................................................. 36

2.2.2 A nyilvántartás célja és feladatai ........................................................................................................ 36

2.2.3 Hol van a nyilvántartás, ki foglalkozik vele? ..................................................................................... 36

2.2.4 A nyilvántartás adattartalmáról és kezeléséről ................................................................................... 38

2.2.5 A nyilvántartás személyi adattartalma ............................................................................................... 39

2.2.6 A nyilvántartás lakcím adattartalma ................................................................................................... 40

2.2.7 Adatszolgáltatás a nyilvántartásból .................................................................................................... 40

2.2.8 Adatvédelem ...................................................................................................................................... 40

2.2.9 A nyilvántartás történeti állománya ................................................................................................... 41

2.2.10 Néhány szó az infrastruktúráról ......................................................................................................... 42

2.3 Az okmányirodák információs rendszerei ..................................................................................... 43

2.3.1 Az okmányirodai hálózat kialakulása ................................................................................................ 43

2.3.2 Az okmányirodák információs rendszerei .......................................................................................... 44

2.3.3 A rendszer hardver és szoftver környezete ........................................................................................ 45

2.4 A CompLex Jogtár Plusz szöveges adatbázis-kezelő .................................................................... 46

2.5 Ágazati feladatokat támogató térinformatikai adatbázis-kezelő .................................................... 54

2.5.1 Mi is az a térinformatika? .................................................................................................................. 54

2.5.2 Egy térinformatikai adatbázis ............................................................................................................ 55

2.6 Záró gondolatok ............................................................................................................................. 58

2.7 Ellenőrző kérdések ......................................................................................................................... 59

3. Hivatkozott források jegyzéke .................................................................................................... 60

3

1. Számítógépes információrendszerek az igazgatás szolgálatában

1.1 Az igazgatás információrendszereinek megközelítése

Mielőtt tárgyalásunkat elkezdenénk, nézzünk két fontos fogalmat, a rendszer és az információ-

rendszer meghatározását!

Definíció: A rendszer „egymással kölcsönhatásban álló elemek összessége, amelyek adott cél

érdekében együttműködnek egymással és működésük során erőforrásokat használnak fel. A

rendszer bemeneteit a környezetéből kapja, és kimeneteit szintén a környezet számára állítja elő.”1

Definíció: Az információrendszer „a rendszer működéséhez szükséges információkat biztosító, a

szervezet belső kommunikációját megvalósító eszközök együttese (pl. számítógép hardver, szoftver,

hálózati és kommunikációs eszközök, bevitt, tárolt és szolgáltatott adatok, adattárak és adatbázisok,

kiszolgáló személyzet stb.)”2.

Másképp fogalmazva: „az információrendszer az információ megszerzésével, rögzítésével,

tárolásával, csoportosításával feldolgozásával, kikeresésével, átalakításával, generálásával,

megjelenítésével, továbbításával, megsemmisítésével foglalkozó rendszer. Amennyiben e

műveletekhez számítógépet is felhasználunk, számítógépes információrendszerről beszélünk.”3

1.1.1 Az osztályba sorolás egyik lehetséges módja

Az igazgatás információrendszerei ma már többségükben számítógéppel támogatott rendszerek,

melyekben különböző ún. alkalmazói szoftvereket használnak a feladatok megoldására. Ezeket a

szoftvereket más néven információs rendszereknek is szoktuk nevezni. Az információs rendszerek

egy lehetséges osztályozási modelljét az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

1. Táblázat: Igazgatási információs rendszerek osztályozási modellje

Jellemzők Osztályok

Funkcionális

F1 Adatfeldolgozó

F2 Irodatechnikai

F3 Tájékoztatási, kommunikációs

Strukturális S1 Önálló

S2 Kapcsolt

Tartalmi T1 Szervi

T2 Szakirányú

InformációTechnológiai IT1 Időtűrő

IT2 Párbeszédes

Forrás: HORVÁTH-ORBÁN-KŐNIG-KOHÁNY (2009): A közigazgatási informatika alapjai,

Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar, Budapest, pp 69

1 http://www.inf.unideb.hu/~bodai/menedzs/menedzsment_alapfogalmak.html (Letöltés ideje: 2012.06.17)

2 http://www.inf.unideb.hu/~bodai/menedzs/menedzsment_alapfogalmak.html (Letöltés ideje: 2012.06.17)

3 HORVÁTH-ORBÁN-KŐNIG-KOHÁNY (2009). A közigazgatási informatika alapjai, Budapesti Corvinus Egyetem

Közigazgatás-tudományi Kar, Budapest, 8.p.

4

Ezek alapján minden információs rendszer 4 ismérvvel írható le, a jellemzők által meghatározott fő

csoportok adott értékével (osztály). Pl. lehet egy információs rendszer F3-S2-T1-IT2 típusú.

Lássuk most mindezt részletesebben!

Funkcionális jellemzők szerinti osztályozás:

F1: Adatfeldolgozó

Az adatfeldolgozó típusú információs rendszerek képezik a legnagyobb csoportot. Pontosan

körülhatárolt adatok kezelésére, feldolgozására speciálisan szervezett információ-ellátási

folyamatok együttesei. Feladat- és információ-specifikusak, működésüket a feldolgozandó adatok

jellemzői határozzák meg. Létrehozásuk és karbantartásuk speciális programfejlesztési

tevékenységet igényel. (Funkcionális szempontból ilyen rendszerek pl. a népesség-nyilvántartás, a

gépjármű-nyilvántartás, az adóigazgatás, vagy a társadalombiztosítás rendszerei.)

F2: Irodatechnikai

Ezen rendszerek működését a bennük megjelenő adatokkal és információkkal végzett kezelési

műveletek határozzák meg. Ezek főként az irodai ügyvitelt és az adminisztrációt támogató

információs rendszerek. Jellemzőjük, hogy szinte az összes közigazgatási szervnél azonosak, és

azonos módon használhatók, továbbá hogy azon kevés közigazgatási számítógépes információs

rendszerek közé tartoznak, amelyekhez tökéletesen megfelelőek a kész, általános irodai program-

csomagok (pl. Microsoft Office termékcsalád). Ilyen rendszerek pl. a szövegfeldolgozást, a

táblázatos anyagok összeállítását végző rendszerek.

F3: Tájékoztatási, kommunikációs

Az ilyen rendszerek feladata a kapcsolat megteremtése a különböző partnerek között, amely lehet

egy-, vagy kétirányú is. Nagyjából megfelelőek ehhez is az általános programcsomagok, kivételes

esetben (főleg az egyirányú rendszereknél) szükség lehet adaptációra, vagy egyedi kivitelezésre.

Tipikus példák a jogi, az ügyfél-tájékoztatási, illetve a munkaerő-közvetítő rendszerek.

Strukturális jellemzők szerinti osztályozás:

S1: Önálló

Ebbe az osztályba olyan rendszerek taroznak, ahol a munkafolyamat egyetlen nyilvántartásra, vagy

egyetlen ügyintézőre épül és izoláltan működik. Itt a számítógépesítés célja csupán a nyilvántartás

gépesítése, az ügyintéző munkájának megkönnyítése. (Példa lehet erre egy készlet-nyilvántartási

program.)

S2: Kapcsolt

Ide olyan rendszerek tartoznak, melyek kielégítik a közigazgatás adatkapcsolati igényét. Ez

nagyban hozzájárul a közigazgatás funkciói ellátása minőségének javításához.

A közigazgatásban az információs rendszerek kapcsolódásának három fő iránya létezik. Az

információs rendszerek túlnyomó többsége ezen 3 adatbázis csoport köré szervezhető:

- Személyi, népességi (anyakönyvi igazgatás, családvédelem, egészségügy stb.)

- Tárgyi, műszaki (várostervezés, telekkönyvi igazgatás, lakásgazdálkodás stb.)

- Szervezeti (munkaügyi, szervezet-felügyeleti, intézmény-irányítási stb.)

Az információs rendszerek kapcsolódásának számos előnye van. A teljesség igénye nélkül, pl. az

adatbázis magára vállalja az alapadatok szolgáltatását; lehetővé válik egymással egyébként nem

kommunikáló rendszerek között a kapcsolatteremtés – akár közvetve is. Szükségszerűen magas

színvonalon kell megszervezni az üzemeltetést; mindez pedig tovább növeli a hatékonyságot.

5

Tartalmi jellemzők szerinti osztályozás:

T1: Szervi

Az ebbe az osztályba tartozó rendszerek a szervezet belső működésével és működtetésével

kapcsolatos feladatokat ellátó, az egyes szervezeti egységeket kiszolgáló információs rendszerek.

Ezek a rendszerek az egyes közigazgatási szerveknél sok hasonlóságot mutatnak, könnyű bennük

egységes elveket és megoldásokat alkalmazni a közigazgatás egész területén. Ilyenek pl. a bér- és

egyéb pénzügyi rendszerek, a készlet-nyilvántartási, munkaügyi, és belső tájékoztatási rendszerek.

T2: Szakirányú

Olyan rendszerek tartoznak ide, amelyek a közigazgatás alapvető feladatai ellátására irányulnak.

Legkézenfekvőbb példák: anyakönyvi igazgatás, szabálysértési igazgatás, adóigazgatás, gépjármű-

igazgatás, telekkönyvi igazgatás, hatósági feladatok stb.

Információ Technológiai (IT) jellemzők szerinti osztályozás:

IT1: Időtűrő

Ide olyan rendszerek tartoznak, amelyekben nem okoz gondot, hogy az adatok tárolása és

feldolgozása időben távol történik. Az ügyintéző munkájához ezekben az esetekben elegendő, ha az

adatbázis-kivonatok rendszeresen, illetve az igény felmerülése után, egy megszabott határidőn belül

érkeznek, illetve a központi információs rendszer számára is elegendő, ha az információk nem

folyamatosan, hanem rendszeres időközönként érkeznek. Tipikus példák: adóztatási rendszer, havi

illetmény-elszámolás, havi, negyedéves, éves stb. statisztikák.

IT2: Párbeszédes

Ebbe az osztályba soroljuk be azokat a feladatokat, ahol az időbeli távolság nem megengedhető. A

közigazgatás feladatainak túlnyomó többsége ilyen, ahol gyakori az információk véletlenszerű,

gyors előkeresésének, módosításának, törlésének stb. szükségessége. Itt a számítógép (és ezen

keresztül az információs rendszer) és az ügyintéző között állandó, interaktív (párbeszédes)

kapcsolat áll fenn. A legtipikusabb példák: iktatási rendszerek, anyakönyvi igazgatás, szabálysértési

igazgatás, közmű-nyilvántartás, környezetvédelem stb.

Azért beszélünk időtűrő, nem pedig távolságtűrő rendszerekről, mert a mai adatátviteli technikák

mellett a távolság már nem bír jelentőséggel. Térben távoli csomópontok között is lehetséges

párbeszédes (online) feldolgozás.

Megjegyzendő, hogy az egyes rendszerek besorolását az egyes osztályokba nem lehet teljesen

mereven kezelni, szükség esetén, az idő múlásával, és a feladatok, körülmények változásával az

osztályba sorolást érdemes lehet felülvizsgálni. Látni kell továbbá azt is, - amint azt korábban

jeleztük - hogy egy-egy rendszer nem csak egy osztálynak, hanem több osztálynak is a tagja, azaz

egyszerre négy jellemzővel írható le. Például az adóigazgatás ugyanabban az adott időpillanatban,

egyszerre tartozik az F1, az S2, a T2, és az IT1 osztályokba is.

1.1.2 Osztályozás a tevékenység jellege alapján

Az állam- és közigazgatás információrendszereire azonban tekinthetünk más megközelítésben is.

Eszerint az igazgatásban - a tevékenység jellegéhez igazodva - az információrendszerek öt típusa

figyelhető meg.

E típusok a következők:

6

1. Alap- vagy köznyilvántartások

Ezek az adott területen élő személyek, működő szervezetek, események adatait közhiteles

módon tárolják (személyi adat- és lakcím-, anyakönyvi, közműtulajdon-nyilvántartás stb.). E

nyilvántartások vezetését, az említett területeken végbemenő változások aktualizálását

rendszerint törvények rögzítik. Ezeknek az információrendszereknek általában van jogi

alapjuk, de működésük tekintetében nagyon eltérően szervezettek (központi, területi, helyi

nyilvántartások). Ezek képezik az igazgatás alappilléreit, amelyek elősegítik az egyenlőséget,

a jogbiztonságot és a demokratikus ellenőrzést.

2. Ágazati, vagy szakági információrendszerek

Ezek az információrendszerek az adott tárca funkcióihoz igazodnak, a minisztériumi

információrendszerek szerves részét képezik.

Ebbe a csoportba olyan információrendszerek tartoznak, amelyekre több, hasonló közintéz-

ménynek van szüksége (pl. önkormányzatok, rendőrség, bíróság, egészségügy, oktatás,

közszolgáltató vállalatok, adóhivatalok, vámhivatalok, illetve a társadalombiztosítás

szervezetei). E rendszereket működtető szervezetek általában operatív szinten részletes

információkat cserélnek és azt is elvárják tőlük, hogy a magasabb szintű közigazgatási

szervezeteket is ellássák információval.

3. A központi államigazgatási szervek irányítási célú információrendszerei

A minisztériumok, alaptevékenységük támogatására több száz irányítási célú számítógépes

információrendszert működtetnek. E rendszerek az adott tárca sajátosságait tükrözik.

Ide tartoznak: a döntést előkészítő rendszerek, ágazati beavatkozáshoz, céltámogatás

odaítéléséhez információt szolgáltató, engedélyezési eljárást támogató rendszerek. (Pl.: EMIR

= Egységes Monitoring Információs Rendszer. Naprakész adatokat szolgáltat az EU

támogatások felhasználásáról és lehetővé teszi a pályázatok nyomon követését a beadástól a

fejlesztések megvalósításáig4. A TEIR = Országos Területfejlesztési és Területrendezési

Információs Rendszer. Célja többek között, hogy „a központi, területi és helyi államigazgatási

szervek, más jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint

természetes személyek számára lehetőséget biztosítson az ország népességének,

gazdaságának, épített, táji és természeti környezete állapotának, területi jellemzőinek

megismerésére, változásainak figyelemmel kísérésére és európai uniós összehasonlítására”5.)

4. Erőforrás információrendszerek

Ide tartoznak azok az információrendszerek, amelyek az adott közigazgatási szervezet veze-

tését szolgálják. Például személyzeti, pénzügyi, anyag- és eszközgazdálkodási, valamint olyan

dokumentum-orientált információs rendszerek, mint például a különböző nyilatkozatok,

határozatok, ügyfelek, szabályozások, rendeletek nyilvántartása, jogszabálygyűjtemények stb.

Ezen információrendszerek jellemzője, hogy az adott szervezet fejlettségi szintjéhez iga-

zodnak és egyaránt felhasználhatók teljesen eltérő feladatokkal rendelkező közszolgálati

szervezeteknél.

5. Statisztikai adatgyűjtési- és feldolgozási rendszerek

Feladatuk a statisztikai adatok szolgáltatása:

- az államhatalom és a közigazgatás szervei,

4 Bővebben a rendszerről a http://emir.nfu.hu/main/ oldalon (Letöltés ideje: 2012.06.27).

5 Bővebben a rendszerről a https://teir.vati.hu oldalon (Letöltés ideje: 2012.06.27).

7

- a társadalmi szervezetek,

- az érdekképviseletek,

- a helyi önkormányzatok,

- a köztestületek,

- a tudományos,

- a gazdasági szervezetek,

- a lakosság és a hírközlő szervek,

- valamint a nemzetközi szervezetek részére.

E csoportba tartoznak pl. a Központi Statisztikai Hivatal információs rendszerei. (STADAT,

Tájékoztatási Adatbázis, Gazdálkodó Szervezetek Regisztere stb. Részletesebben ld. később.)

1.1.3 Osztályozás hardverigény alapján

Az előzőekben vázolt csoportosítás az igazgatási információrendszerek kialakításával, működ-

tetésével, az információk felhasználásával szemben jelent eltérő követelményeket.

A fenti információrendszerek, számítógépes támogatottságukat tekintve lehetnek kisgépes,

nagygépes rendszerek, működhetnek számítógépes hálózatba kapcsolva (host-terminál, szerver-

kliens vagy peer to peer módon), centralizált, ill. decentralizált megoldást feltételezve, az

adatfeldolgozás és a szolgáltatások terén.

Néhány gondolat a nagygépes rendszerekről.

A nagygép és a nagy rendszer nem szinonim fogalmak, ugyanakkor azt mondhatjuk, hogy a nagy

rendszerek középpontjában általában nagygépek dolgoznak.

Ilyenek például az országos alapnyilvántartások, vagy a statisztikai adatgyűjtő és feldolgozó

rendszerek.

A következőkben érdemes néhány felmerülő kérdésre röviden választ adni, mint pl:

Miért és hol van szükség nagy rendszerekre?

Milyen sajátosságokkal írhatók le a nagy rendszerek?

Mit nyújtanak a nagy rendszerek számunkra?

Első közelítésben azt mondhatjuk, hogy nagygépes rendszerekre ott van szükség, ahol sok adatot

kell tárolni. (Gondoljunk csak az országos személyi adat- és lakcímnyilvántartásra, az országos

gépjármű nyilvántartásra, vagy a társadalombiztosítás nyilvántartásaira, amelyek 10 milliós

nagyságrendben tárolnak rekordokat, rekordonként 15-25 adatmezővel.)

De nem az adatok mennyisége a legfőbb indoka a nagygépes rendszerek alkalmazásának, hanem

például a használati aktivitás, a centrális tárolás és a biztonság megteremtésének igénye.

Használati aktivitás

Itt arra kell gondolni, hogy nem csupán arról van szó, hogy ezekben a rendszerekben sok adatot kell

tárolni. A nagy adatbázisokhoz folyamatosan érkeznek (esetenként több száz munkaállomásról

egyszerre) adatváltozás átvezetési (új adat, meglévő módosítása, törlése), vagy lekérdezési igények

az ügyintézők és a felhasználók részéről. Ezek egyidejű kielégítését már nem lehet kisgépekre bízni.

Gondoljunk például a banki rendszerekre, helyfoglalási rendszerekre, bűnüldözési, határforgalmi

rendszerekre stb.

8

Centrális adattárolás

Bizonyos feladatok és információ igények nem elégíthetők ki tucatnyi (adott esetben több száz)

elszeparált adatbázissal, mert az igazgatási folyamatoknak szükségük van egy mindenkori centrális

adatvagyonra.

Ezek a centrális adatbázisok a feladat jellegétől függően tartalmazhatnak elemi adatokat, statisztikai

összegző adatokat, vagy ún. nyilvántartások nyilvántartása típusú adatokat.

Elemi adatokat tartalmazó központi nyilvántartások pl.: a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, a

járműnyilvántartás, a körözési adattár, a jogerős büntető ítélettel rendelkezők nyilvántartása stb.

Statisztikai típusú adatokat tartalmazó adatbázisok: választási adatok, statisztikai adattárak.

Nyilvántartások nyilvántartása típusú adattárak: az adatvédelmi nyilvántartások.

A nagy rendszerek általában hálózatban működnek, egy időben, egy rendszeren belül valósítják

meg a centrális adattárolást és a decentrális adatszolgáltatást, azaz centrálisan tárolják az

adatokat, de a számítógépes távadatátviteli hálózatok segítségével biztosítják, távolságtól és területi

elhelyezkedéstől függetlenül az adatbázisok gyors és biztonságos elérését. Működésükre jellemző a

naprakészség és az adatminőség biztosítása, a szolgáltató képesség egyidejű fenntartásával.

Biztonság

A nagygépes rendszerek nem elhanyagolható előnye a biztonság. Az információs rendszerek

használata során mind adatvédelmi, mind informatikai biztonsági szempontból számos

veszélyeztető tényezővel kell számolnunk. (Részletesebben lásd később.) Ma még egy nagygépes

rendszer, számos oknál fogva (adatvédelmi és biztonsági szabályok megléte, biztonsági

intézkedések szervezettsége, felkészült személyzet koncentrált rendelkezésre állása), lényegesen

nagyobb biztonságot tud nyújtani a veszélyeztető tényezőkkel szemben, az elszigetelten működő

kisgépes rendszerekhez képest.

A további kérdésekre a következő fejezetben kíséreljük meg a választ.

1.2 Adatbázis-kezelés, az informatikai alkalmazások meghatározó eleme

Az informatika igazgatási alkalmazásának talán legszebb, legszínesebb, és a számítástechnikai

megvalósítás és támogatottság szempontjából kétség kívül a legbonyolultabb részét az adatbázis-

kezelés jelenti. A különböző adatfeldolgozó és szolgáltató információrendszerek mögött ugyanis

általában hatalmas adattömeget és az adatok bonyolult kapcsolatrendszerét tartalmazó adatbázisok

állnak.

Ma már az adatbázisok az élet valamennyi területén alapvető fontosságúak, a tudományos

kutatásoktól, az üzleti élet különböző színterein át, az állam- illetve közigazgatásig.

Ebben a fejezetben, az ismertnek feltételezett alapfogalmak rövid, ismétlő jellegű áttekintése után

némi betekintést nyújtunk ebbe a csodálatos világba, majd néhány konkrét esettanulmány, illetve

információrendszer bemutatásával illusztráljuk a leírtakat.

9

1.2.1 Az adatbázis-kezelés ismertnek feltételezett alapfogalmai

Adat: Az objektumok és azok viszonyai - amelyek bennünket az adott témakörben érdekelnek - a

valós világ részei. Az adatok a valós világra vonatkozó tényeket és elképzeléseket rögzítik.

Egyednek (entitásnak) nevezzük a valós világnak azt a részét, amely lehet tárgy, fogalom vagy

esemény, amelyre az adat vonatkozik.

Tulajdonság (attribútum): minden egyed rendkívül sok tulajdonsággal (attribútummal)

jellemezhető, de a vizsgálódásba csak a kérdéskör szempontjából lényeges tulajdonságokat vonjuk

be. A tulajdonságok körének rögzítésével az egyedről nyerhető információk körét is behatároljuk.

Az egyed tulajdonságának mértékét értéknek nevezzük.

Például: Abban a megállapításban, hogy "Kis Péter lakcíme Eger, Só utca 5.” Kis Péter egy egyed,

tulajdonságai a neve és a lakcíme, ezek értéke pedig rendre Kis Péter, illetve Eger, Só utca 5.

Egyedtípus, egyed előfordulás: Az egyedeket csoportokba sorolhatjuk aszerint, hogy milyen

tulajdonságokkal írhatjuk le őket. Az azonos tulajdonságokkal leírható egyedeket egyedtípusnak,

az egyedtípushoz tartozó egyedeket pedig az egyedtípus egyik előfordulásának nevezzük.

Például.: Kis Péter, a rá vonatkozó adatokkal együtt az alkalmazotti nyilvántartás rendszerében az

„alkalmazottak” egyedtípusának egyik konkrét előfordulása. Az alkalmazottak két

tulajdonságtípusa a „név” és a „lakcím”. A lakcímnek Kis Péter esetén az értéke: Eger, Só u. 5.

Kapcsolattípus: A valós világban a dolgok - s így az azokat leíró egyedek - különböző viszonyban

vannak egymással. Ezeket a viszonyokat az egyedtípusok közötti kapcsolattípusokkal fejezzük ki.

Például: Kis Péternek két gyermeke van: András és János. Ebben az állításban a „gyermek” újabb

egyedtípus, amelynek két előfordulása András és János. Kis Péter, mint alkalmazott és András, mint

gyermek között kapcsolat van és a kapcsolattípus neve: „gyermeke”.

Adatmodell, adatbázis: Az információrendszer egyed-, tulajdonság- és kapcsolattípusai alkotják

az információrendszer adatmodelljét, az információrendszer egyed-, tulajdonság- és kapcsolat-

előfordulásai pedig az információrendszer adatbázisát. Az adatbázis hosszú ideig megőrzendő

adathalmaz, mely a hozzáféréshez, módosításhoz szükséges szervezettséggel is rendelkezik.

Definícióját tekintve: „Összetett logikai szerkezettel rendelkező adatok szervezett összessége,

melyre jellemző az adatok központilag szervezett és osztott felhasználása és az adatfüggetlenség

magas szintjének biztosítása.”6

Lekérdezés: olyan művelet, amely meghatározott adatokat gyűjt ki az adatbázisból.

Reláció: az adatoknak olyan kétdimenziójú táblába történő szervezése, ahol a sorok valamilyen alap

tényeket vagy alapegyedeket jelképeznek, és az oszlopok (attribútumok) pedig ezeknek az

egyedeknek a tulajdonságait képviselik.

Séma: az adatbázisban szereplő adatok szerkezetének leírása, melyet gyakran „metaadatoknak” is

neveznek.

6 HORVÁTH K. (2003): Informatika és közigazgatás tananyagsorozat 5. modul: Az adatbázis-kezelés alapjai, BKÁE,

Budapest, pp 14

10

1.2.2 Az adatbázis-kezelő rendszerek feladata, főbb részei

Az adatbázisok ereje a több évtizeden keresztül kifejlődött tudásanyagnak és technológiának

köszönhető. Ez a tudás azokban a speciális szoftverekben ölt testet, amelyeket adatbázis-kezelő

rendszereknek (DBMS – database management system), röviden adatbázisrendszereknek

hívunk.

Az adatbázis-kezelő hathatós eszköz arra, hogy hatékonyan készíthessünk, kezelhessünk nagy

mennyiségű adatot, és lehetővé teszi azt is, hogy ezeket az adatokat hosszú ideig, biztonságosan

megőrizhessük. Ezek a rendszerek a jelenleg rendelkezésre álló legösszetettebb, legbonyolultabb

programtermékek közé sorolhatók. Ezt sejteti az alkotórészeit vázlatosan feltüntető ábra is.

2. Ábra: Az adatbázis-kezelő rendszer vázlatos felépítése

Forrás: HECTOR GARCIA-MOLINA, JEFFREY D. ULLMAN, JENNIFER WIDOM (2001):

Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem Könyvkiadó Kft. Budapest, pp 31

Milyen lehetőségeket nyújt egy adatbázisrendszer a felhasználónak?

1. Maradandó tárolás (persistent storage)

Hasonlóan a hagyományos, ún. fájlrendszerekhez, egy adatbázisrendszer is támogatja a

nagyon nagy mennyiségű adatok tárolását, és ez a tárolás nem csak az adatokat felhasználó

folyamatok futása alatt tart, hanem ezektől függetlenül is létezik. Az adatbázisrendszer

azonban tovább megy a fájlrendszernél abban a tekintetben, hogy olyan adatszerkezetekről

is gondoskodik, amelyek segítségével ez a nagyon sok adat hatékonyan, gyorsan érhető el.

2. Programozási felület (programming interface)

Az adatbázisrendszer megengedi a felhasználónak, hogy az adatokat egy nagy kifejező erejű

lekérdező nyelven keresztül érje el, illetve módosíthassa. Ilyen pl. az SQL=Structured Query

Language, azaz strukturált lekérdező nyelv. Ez a nagy kifejező erő többek között azt jelenti,

hogy az adatbázisrendszer bővebb lehetőségeket kínál a tárolt adatok kezelésére a

fájlrendszerbeli írás/olvasás műveletnél. Előnye a fájlrendszerrel szemben, hogy az adatok

összetett módon kezelhetők, különböző típusú lekérdezések, keresések, szűrések valósíthatók

meg, s az adatokon számos összesítési művelet (összeadás, átlag, minimum, maximum

meghatározás, megszámlálási művelet) is elvégezhető.

11

3. Tranzakciókezelés (transaction management)

Definíció: A tranzakció olyan műveletek egy csoportja, amelyeket egymás után, egy

egységként kell végrehajtani.

Az adatbázisrendszer támogatja az adatok konkurens elérését, vagyis azt, hogy több

különböző folyamat (tranzakció) egyszerre tudja elérni azokat. Ahhoz, hogy az egyidejű

hozzáférés nem kívánatos következményeit elkerüljük, az adatbázisrendszer támogatja az

elkülönítést, az atomosságot és a helyreállíthatóságot.

Nézzük kicsit részletesebben ezeket az utóbbi fogalmakat:

Elkülönítés (isolation): azt jelenti, hogy a tranzakciók közül látszólag csak egyet hajt végre

egyszerre egy időben a rendszer.

Tegyük fel, hogy egy repülőgép helyfoglalási rendszerben ugyanarra a járatra, egy

időpillanatban két foglalási kérés érkezik a világ két különböző pontjáról és már csak egy

szabad hely van a gépen. A tranzakciót úgy kell a rendszernek végrehajtania, hogy se az ne

fordulhasson elő, hogy ketten, egyszerre lefoglalják ugyanazt a helyet, se az, hogy mindkettő

elutasító üzenetet kap, a repülő pedig egy üresen maradt hellyel száll fel.

Az atomosság (atomicity) azt a követelményt takarja, hogy egy tranzakciót vagy teljesen

végrehajtunk, vagy egyáltalán nem hajtjuk végre (mindent vagy semmit tulajdonság).

Gondoljunk például egy banki tranzakcióra! Tegyük fel, hogy bank automatából fel

szeretnénk venni 100 000 Ft-ot a számlánkról. Ez esetben a műveletsorozat – szemléletesen és

vázlatosan - a következő lépésekből áll: kártya-azonosítás (érvényesség, lejárat), PIN kód

kérés és ellenőrzés, a felvenni kívánt összeg bekérése, annak ellenőrzése, hogy rendelkezésre

áll-e és automatán keresztül kiadható-e a kért összeg, majd annak levonása a bankszámla

egyenlegéből, a pénz kiadása, kártya kiadása, bizonylat nyomtatás. A tranzakció atomossága

jelen helyzetben azt jelenti, hogy az például nem fordulhat elő, hogy a bank levonja a

számlánkról a kért összeget, de az automata mégsem adja ki (mert például nincs benne elég

pénz). De az sem fordulhat elő, hogy kiadja a pénzt, mégsem terheli meg az összeggel a

számlánkat. Ha a műveletsorozat bármely pillanatában valamilyen hiba (rendszerhiba,

áramszünet stb.) fordulna elő, az egyenlegnek minden esetben a helyes összeget kell mutatnia.

Ennek biztosítására szolgál az ún. helyreállíthatóság.

A helyreállíthatóságon (resiliency) azt értjük, hogy sokféle rendszerhiba, vagy más egyéb

hiba esetén is legyen meg a lehetőség a rendszer helyreállítására. Egy tranzakcióra

vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy ha egyszer egy tranzakció befejeződött, akkor már soha

többé nem veszhet el a tranzakciónak az adatbázison kifejtett hatása.

A rendszerhibákból származó problémák legfontosabb ellenszere: minden adatbázis-változta-

tás naplózása egy elkülönült, ún. naplófájlban, lehetővé téve ezzel a visszaállítást, ha

szükséges.

Most nézzük az adatbázisrendszerek felépítésének csupán azt a szeletét, és abban a részlete-

zettségben, amely megközelítésünk és a további példák megértése szempontjából elengedhetetlen.

Tekintsük át röviden a feltüntetett eszközöket és műveleteket!

12

3. Ábra: Az adatbázisrendszer alapelemei

Forrás: HECTOR GARCIA-MOLINA, JEFFREY D. ULLMAN, JENNIFER WIDOM (2001):

Adatbázisrendszerek alapvetés, Panem Könyvkiadó Kft. Budapest, pp 26

Az adattároló eszköz, amint azt a neve is mutatja, az adatokat tartalmazza. Ugyanakkor nem csak

az adatbázis elemi, vagy esetleg valamilyen szempont szerint összesített adatait, hanem az ún.

metaadatokat is. A metaadatok az adatok szerkezetét írják le. Relációs adatbázisnál például

metaadatok a relációk nevei, az attribútumok nevei (pl. név, lakcím, születési dátum) és adattípusai

(egész, pénznem, karakterlánc stb.).

A tárkezelő feladata a kért információk beolvasása a tároló helyről, illetve az adatok módosítása,

amennyiben a felette levő rendszerszintek ilyen kérést fogalmaznak meg.

A lekérdezés-feldolgozó feladata, hogy a lekérdezéseket, illetve egyéb adatbázis-műveleteket,

amelyek gyakran egy magas szintű nyelven vannak megfogalmazva, (például egy SQL lekérdezés

formájában) egyszerű utasítások sorozatává alakítsa.

Ezek az egyszerű utasítások a relációknak vagy az indexeknek7 bizonyos soraira vonatkozó kérések.

Gyakran a lekérdezés-feldolgozás legnehezebb része a lekérdezések optimalizálása, vagyis egy

megfelelő végrehajtási terv kiválasztása. A lekérdezés-feldolgozó dönti el, hogy egy lekérdezés

többféle lehetséges megvalósítása – azaz a kért adatok többféle lehetséges kigyűjtési módja - közül

melyik az, amely hatékonyabban, azaz gyorsabban, minél kevesebb mechanikus mozgást igénylő

művelettel végrehajtható.

A tranzakció-kezelő rész a felelős a rendszer sértetlenségéért. Neki kell biztosítania, hogy az egy

időben futó lekérdezések és módosítások ne ütközzenek össze egymással, és hogy a rendszer még

rendszerhiba esetén se veszíthessen adatokat. Kapcsolatot tart a lekérdezés-feldolgozóval, hiszen a

konfliktusok elkerüléséhez tudnia kell, hogy az aktuális lekérdezések éppen milyen adatokon

dolgoznak, és épp e konfliktusok megakadályozása érdekében késleltethet bizonyos lekérdezéseket

vagy műveleteket. Kapcsolatot tart a tárkezelővel is, mert az adatok védelmére szolgáló módszerek

többnyire magukban foglalják a módosítások naplózását is. Ha a műveleteket a megfelelő sorrend-

ben végzi el a rendszer, akkor a naplóban benne lesznek a változtatások, és így egy rendszerhiba

után még azok a módosítások is újra végrehajthatóak lesznek, amelyeknek a lemezre írása

eredetileg nem volt sikeres.

Az adatbázis-kezelő rendszer inputjai (vagyis az adatbázis-kezelőhöz érkező kérések) három

csoportba sorolhatók. Ezek a lekérdezések, a módosítások és a sémamódosítások.

A lekérdezések az adatokra vonatkozó kérdések, amelyek két különböző módon valósulhatnak

meg:

7 Az index a relációhoz tartozó speciális adatszerkezet, melynek célja a reláció adataiban való keresés gyorsítása.

13

egy általános lekérdező interfészen keresztül, például SQL utasítás formájában, vagy

egy alkalmazói program (pl. Access) interfészén keresztül.

Példa: A „SELECT neve FROM Személyi WHERE Lakcím=”Budapest” ORDER BY neve;” SQL

lekérdezés a Személyi táblából a budapesti lakosok nevét fogja eredményként szolgáltatni, abc

szerint növekvő sorrendben.

4. Ábra: Példa egy lekérdezésre az Access lekérdezés-tervezőjének használatával

A módosítások kategóriába tartozó műveletek az adatbázisban tárolt adatok módosítására

szolgálnak, pl. új rekordok bevitele, meglévő értékek módosítása, illetve rekordok törlése.

A sémamódosító utasítások az adatbázis sémáját, azaz szerkezetét, tervét érintik. Ezeket az

utasításokat általában csak az arra illetékes személyek adhatják ki, azok, akik megváltoztathatják az

adatbázis sémáját, vagy akár új adatbázist hozhatnak létre.

1.2.3 Információk egyesítése

Az adatbázisrendszerek megvalósítása állandó fejlődést mutat. E fejlődés egyik általánosnak

mondható iránya, az egyes adatbázisokban tárolt információk egyesítése. Ha az adatbázisrendsze-

reket tanulmányozzuk, ma már számos olyan új alkalmazással találkozhatunk, melyek ilyen,

egyesített információkon alapulnak. Ilyen speciális alkalmazások például az OLAP (OnLine

Analytic Processing, online analitikus feldolgozás), az adatkocka rendszerek és az adatbányászat.

Mit is jelent az információegyesítés? Lényegében azt, hogy több adatbázisban, más szóval

információforrásban tárolt adatokból egy nagy (valós vagy virtuális) adatbázist hoznak létre, mely-

ben a forrásokban fellelhető összes információ megtalálható. Ennek eredményeképpen a több

helyen „szétszórtan” tárolt adatokat egységesen lehet lekérdezni.

Az információegyesítésnek több módszere ismert, ezek közül a három leggyakoribb: az adatbázis-

szövetség, az adattárház létrehozása és a közvetítés.

Mielőtt azonban e módszerekről szólnánk néhány szót, érdemes figyelmet fordítanunk arra, hogy

akármilyen információegyesítő felépítést is választunk, kényes problémákba ütközünk, amikor a

különböző adatforrások nyers adatainak próbálunk jelentést tulajdonítani. Az egyes adatforrások

ugyanis számos téren különbözhetnek egymástól, amely megnehezíti a bennük tárolt adatok

kigyűjtését, lekérdezését. Az olyan adatforrások összességét, amelyek ugyanolyan, mégis sok

apró részletben eltérő adatokkal dolgoznak, heterogén adatforrásnak nevezzük. Miben

jelentkezhetnek ezek az eltérések?

Adattípus-különbségek. Lehetséges, hogy az adatforrásokban tárolt adatokat az egyes

adatbázisrendszerek más-más adattípussal kezelik. Példaként vegyük a gépjármű-forgalmazás

támogatására a nyilvántartásnak egy olyan elképzelt megvalósítását, ahol a forgalmazók saját

14

adatbázist üzemeltetnek az általuk forgalmazott gépjárművekről. Az egyik helyen lehet a rekord

azonosítója egy változó hosszúságú karakterlánc, vagy rögzített hosszú a másikon. Maga a rögzített

hossz is lehet más és más az egyes adatbázisokban, sőt néhány adatforrás használhat egész szá-

mokat a karakterlánc helyett.

Értékkülönbségek. Ugyanazt a fogalmat a különböző adatforrásokban ábrázolhatják különböző

konstansokkal. Például, ha a gépjármű színét nyilvántartjuk, akkor mondjuk, a fekete színt

ábrázolhatják egy egész számmal, mint kóddal az egyik helyen, a „FEKETE” karakterlánccal egy

másikon, és a „FE” kóddal egy harmadikon. Még rosszabb a helyzet, ha a FE a „fehéret" jelenti egy

negyedik helyen.

Szemantikus különbségek. Sok fontos kifejezést másképpen értelmezhetnek az egyes

adatforrások. Például az egyik nyilvántarthat tehergépkocsikat is a Kocsik relációban, míg a másik

csak személygépkocsikat tárol ugyanilyen nevű relációban. Az egyik adatforrás talán különbséget

tesz furgon és kisteherautó között, a másik pedig nem.

Hiányzó értékek. Lehet, hogy az egyik adatforrás egyáltalán nem tárol egy olyan típusú

információt, amit az összes többi (vagy a legtöbb) forrás nyilvántart. Például az egyik adatbázis

nyilvántartja a színeket, a másik egyáltalán nem. Hogy ezeket a helyzeteket kezelni tudjuk, néha

használhatunk ún. NULL értéket vagy valamilyen alapértelmezett értéket.

Az adatforrások közti minden fent említett összeférhetetlenséget meg kell szüntetni valamilyen

átalakítás, fordítás segítségével, még mielőtt az egyesített adatbázis létrejönne. Valamennyi most

tárgyalásra kerülő megközelítésben kulcskérdés, hogyan alakítjuk át az információforrásból nyert

adatot, mielőtt bekerülne az egyesített adatbázisba. Ezeket a feladatokat ún. borítékolók, vagy

adatkinyerők végzik. Most tehát nézzük röviden a három említett információegyesítési módszert!

1.2.3.1 Adatbázis-szövetség

Az adatbázis-szövetség egy olyan megoldás, melyben az adatforrások egymástól függetlenek, de

mindegyik kérhet a másiktól információt.

Több adatbázis összefogásának talán az a legegyszerűbb módja, ha 1-1 kapcsolatot építünk azon

adatbázis-párok között, amelyek kommunikálni akarnak egymással (5. Ábra: Adatbázis-szövetség).

Ezeken a kapcsolatokon keresztül AB1 adatbázisrendszer lekérdezheti AB2-t, az AB2 által érthető

formában. A probléma ezzel a felépítéssel abból adódik, hogy ha az n adatbázis mindegyike

szeretne kommunikálni a másik (n-1)-gyel, akkor n*(n-1) rendszerközi lekérdezéseket támogató

kódot is kell írnunk. Az ábrán látható szövetségben a négy adatbázis mindegyikének három fordító

komponensre van szüksége, hogy a másik hármat el tudja érni.

5. Ábra: Adatbázis-szövetség

Forrás: HECTOR GARCIA-MOLINA, JEFFREY D. ULLMAN, JENNIFER WIDOM (2001):

Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem Könyvkiadó Kft., Budapest, pp 627

15

Mindezek ellenére, bizonyos körülmények között lehet, hogy az adatbázis-szövetséget a leg-

könnyebb létrehozni, különösen, ha az adatbázisok egymás közti kommunikációja természeténél

fogva korlátozott.

1.2.3.2 Adattárház létrehozása

Ennél a megoldásnál a különböző adatforrásokban megtalálható adatok másolatait egyetlen

adatbázisban, az adattárházban tároljuk. Az adattárházban, mint információegyesítő architektú-

rában, a különböző információforrásokból nyert adatokat globális sémába illesztjük. Mivel az

adatokat az adatforrásokból másoljuk, szükség lehet bizonyos átalakításokra, hogy az összes adat

megfeleljen az adattárház sémájának. Lehetséges továbbá, hogy az adatok még a tárházba vétel előtt

valamilyen feldolgozó eljáráson mennek keresztül, például szűrhetjük, vagy összesíthetjük

(aggregáljuk) őket, vagy összekapcsolhatunk néhány relációt. Ezután az adatot a tárházban tároljuk,

amely a felhasználó számára úgy néz ki, mint egy közönséges adatbázis.

6. Ábra: Adattárház létrehozása

Forrás: HECTOR GARCIA-MOLINA, JEFFREY D. ULLMAN, JENNIFER WIDOM (2001):

Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem Könyvkiadó Kft., Budapest, pp 629

Ha az adat egyszer már bekerült a tárházba, akkor a felhasználó ugyanolyan lekérdezéseket hajthat

rajta végre, mint bármilyen más adatbázison. Azt viszont általában megtiltják, hogy a felhasználó

módosítsa az itt tárolt adatokat, mivel ezek a változtatások nem jelennének meg a tárház

adatforrásaiban, és így az adattárház inkonzisztenssé válna a forrásaival szemben.

A tárházban tárolt adat létrehozásának, illetve frissítésének legalább három megközelítési módja

van:

A tárházat a források aktuális adatai alapján újra és újra létrehozzuk, általában éjszakán-

ként vagy akár hosszabb időközönként végrehajtott rekonstrukcióval (az éjszakai időpont

azért kedvező, mert ilyenkor ki lehet kapcsolni a rendszert, így a tárház építése idején nin-

csenek lekérdezések). A módszer fő hátránya, hogy a rendszert le kell állítani, továbbá az,

hogy nagyobb tárház esetén annak létrehozása hosszabb ideig tart, mint egy normális

éjszaka.

A tárházat időszakosan frissítjük (például minden éjjel), a forrásokon a tárház utolsó

frissítése óta végrehajtott változtatások alapján. Ez az eljárás kisebb adattömeggel dolgozik,

16

mint az előző módszer, és ez nagyon fontos szempont, amikor egy nagy tárházat rövid idő

alatt kell módosítani. Hátrányt jelent azonban, hogy a tárházon végzendő változtatásokat

számító eljárás, a növekményes frissítés (incremental update), nagyon összetett azokhoz az

algoritmusokhoz képest, amelyek a semmiből építik újjá az adattárházat.

A tárházat azonnal változtatjuk, amint valami módosítás történik valamelyik adatforráson.

Ez a megközelítés azonban túl sok kommunikációt és feldolgozást igényel, hogy a

gyakorlatban is alkalmazható legyen. Lassan változó forrásokból épített kis tárházak esetén

mégis alkalmas lehet a használata.

1.2.3.3 Adatközvetítő

A közvetítő egy szoftverkomponens, amely egy olyan virtuális adatbázist támogat, amelyet a

felhasználó úgy kérdezhet le, mintha az valódi lenne (azaz mintha fizikailag létezne, mint egy

adattárház). Maga a közvetítő nem tárol semmiféle adatot, más módszert alkalmaz. A felhasználó

lekérdezését lefordítja az adatforrások számára, egy vagy több lekérdezés képében, majd az

adatforrások válaszait egységbe fogva adja meg a választ a felhasználónak.

Első lépésként a felhasználó megad egy lekérdezést a közvetítőnek. Mivel maga a közvetítő nem tá-

rol semmilyen adatot, az információforrásoktól kell megszereznie a szükséges adatokat, és ezek

alapján kell választ adnia a felhasználónak.

7. Ábra: Az adatközvetítés

Forrás: HECTOR GARCIA-MOLINA, JEFFREY D. ULLMAN, JENNIFER WIDOM (2001):

Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem Könyvkiadó Kft., Budapest, pp 631

Az ábrán látható közvetítő két forrást koordinál. (Valamennyi információegyesítő módszer

használata esetén egyébként a kettőnél több forrás használata a tipikus.) A közvetítő mindegyik

borítékolójának küld egy lekérdezést, és ezek a következő lépésben a saját adatforrásukhoz

továbbítják azt úgy, hogy az adatforrás „megértse”. A visszakapott adatokat a közvetítő egyesíti.

1.2.4 Egyesített információrendszerek köré nőtt alkalmazások (OLAP,

adatkocka rendszerek)

Ebben a fejezetben az egyesített információrendszerek, különösen a tárház alapú rendszerek köré

nőtt alkalmazások egy fontos osztályával ismerkedünk meg.

17

Különböző szervezetek hoznak létre, hatalmas adatbázisok felhasználásával olyan tárházakat,

amelyek alapján az arra kijelölt elemzők, a szervezet (vagy más felhasználók) számára fontos min-

tákat, irányvonalakat próbálnak megállapítani. (Kiemelkedő példa erre hazánkban a Központi

Statisztikai Hivatal, mely számos adatforrásból – cégbíróság, okmányirodák, NAV, PM,

önkormányzatok, vállalkozások stb. - származó adatok alapján épít adattárházat.)

Az online analitikus feldolgozás (OLAP), általában nagyon összetett, összesítő függvényeket is

felhasználó lekérdezéseket foglal magában. Ezeket a lekérdezéseket gyakran hívjuk OLAP- vagy

döntéstámogató lekérdezéseknek.

Az OLAP alkalmazásokban használt lekérdezések jellemzően nagyon nagy mennyiségű adatot

vizsgálnak át, még ha az eredmény nagyon kicsi is lesz. Ezzel szemben a mindennapos adatbázis-

műveletek (keresések, új elem felvitele, módosítása vagy törlése) az adatbázisnak ennél csak

lényegesen kisebb hányadát érintik. Ez utóbbi típusú műveleteket gyakran nevezzük online

tranzakció-feldolgozásnak (OLTP).8

Különböző okai vannak annak, hogy az adattárházak miért játszanak olyan fontos szerepet az

OLAP alkalmazásokban.

Egyrészt lehetséges, hogy adataink kezdetben sok különböző adatbázisban vannak szétszórva,

vagyis ahhoz, hogy OLAP lekérdezéseket tudjunk végrehajtani, egy adattárházat kell

létrehoznunk, amelyben megfelelően tudjuk szervezni és központosítani az egyesített

adatokat.

Másrészt viszont legtöbbször fontosabb annak a ténye, hogy az OLAP lekérdezések végre-

hajtása - mivel ezek összetettek és az adatbázis nagy részét érintik - túl sok időt vesz igénybe

az olyan tranzakció kezelő rendszerekben, amelyektől nagy teljesítményt várunk el. Az OLAP

lekérdezéseket gyakran tekinthetjük ún. „hosszú tranzakcióknak". Az egész adatbázist zároló,

hosszú tranzakciók miatt a szokásos OLTP műveletek elvégzése lehetetlenné válna. Ezt a

problémát rendszerint úgy oldják meg, hogy a még feldolgozatlan, nyers adatok másolatait

összegyűjtik egy adattárházban, itt futtatják az OLAP lekérdezéseket, az adatváltoztató és az

OLTP lekérdezéseket pedig az adatforrásokon hajtják végre. A tárházat legtöbbször csak

éjszakánként módosítják, napközben az elemzők a „befagyasztott” adatokon dolgoznak.

Az utóbbi időben olyan új lekérdezés feldolgozó technikákat dolgoztak ki, amelyek különösen jól

használhatók az OLAP lekérdezések hatékony végrehajtásához. Az OLAP lekérdezések bizonyos

osztályainak különböző természete miatt pedig speciális adatbázis-kezelő rendszereket, az

adatkocka rendszereket fejlesztették ki, hogy az OLAP alkalmazásokat megfelelően támogassák.

1.2.4.1 OLAP alkalmazások

Nézzünk néhány példát a mindennapi életből OLAP alkalmazásokra!

Tárházat használnak a nagy üzlethálózatok, melyekben általában fogyasztásra vonatkozó

adatokat gyűjtenek. Nagy tömegű információt halmoznak fel arról, hogy melyik üzletükben,

melyik cikkből, mennyit adtak el. A cégre váró problémák megoldásában, vagy nagy

lehetőségek előrejelzésében nagy szerepe lehet az olyan lekérdezéseknek, amelyek a

fogyasztási adatok csoportosítása, összesítése, a vásárlói szokások elemzése alapján, a

valamilyen szempontból jelentős csoportokat azonosítani tudják.

8 Az OLTP mozaikszó az angol OnLine Transaction Processing kifejezésnek felel meg.

18

Másik példaként vegyünk egy pénzintézetet, amely hiteligénylőiről akarja eldönteni, hogy

hitelképesek lesznek-e. Készítenek egy adattárházat, amely a cég összes ügyfeléről és az

eddigi befizetéseiről tartalmaz információkat. Az OLAP lekérdezések olyan tényezőket

(például életkor, jövedelem, ingatlantulajdon, irányítószám) fognak keresni, amelyek

segíthetnek annak az előrejelzésében, hogy egy adott ügyfél be fogja-e fizetni időben törlesztő

részleteit, vagy nem.

Az igazgatási példák felé haladva nézzük a kórházakat! Az eddigiekhez hasonlóan a kórházak

is rendelkezhetnek betegek adatait (felvétel időpontja, elvégzett laborvizsgálatok, ezek

eredménye, diagnózis, gyógykezelés leírása és így tovább) tartalmazó adattárházzal, hogy

elemezni tudják a kezeléssel járó kockázatot, és ennek tükrében válasszák ki a legjobbnak ítélt

kezelési módszert.

Hazánkban a legnagyobb, a legszélesebb spektrumra kiterjedő adattárházat a Központi

Statisztikai Hivatal építi és tartja karban. Ebben a népesség, népmozgalom, társadalom,

általános gazdasági mutatók, gazdasági ágazatok, környezet, területi statisztika fő

témakörökben, hierarchikusan szervezett témastruktúrába szervezi a gyűjtött és feldolgozott

adatokat, amelyek alapján, a különböző társadalmi csoportok, a gazdaság szereplői és az

érdeklődők számára statisztikai jelentések, kiadványok, elemzések készülnek. Az adattárház a

Tájékoztatási adatbázison keresztül lehetőséget kínál arra, hogy tetszőleges felhasználó, egy

webes felületen keresztül, saját összeállítású OLAP lekérdezést készíthessen (részletesebben

lásd később.)

8. Ábra: A KSH Tájékoztatási adatbázisának nyitó oldala

Forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?&lang=hu (Letöltve. 2012.06.17.)

1.2.4.2 Az OLAP adatok többdimenziós nézete

A tipikus OLAP alkalmazásokban mindig létezik egy központi reláció vagy adatgyűjtemény: a

ténytáblázat (fact table). Gyakran segít, ha a ténytáblázatban tárolt objektumokra úgy gondolunk,

mintha egy többdimenziós térben, vagy „kockában" lennének elrendezve.

19

Vegyünk egy egyszerű példát! Tegyük fel, hogy a születések számának alakulására vagyunk

kíváncsiak, egy bizonyos időintervallumban! Rendelkezésre állnak elemi adatok az egyes

születésekről, a helyről, az időpontról és a született gyermekről. Próbáljuk meg az adatokat

elképzelni egy háromdimenziós térben, azaz egy kockában, ahol az egyik dimenzió a Hely (kórház),

a másik az Idő, a harmadik pedig a Gyermek. A kocka minden egyes belső pontjára gondolhatunk

úgy, mint egy-egy gyermek születésére, a dimenziókra pedig úgy, mintha ennek az eseménynek a

körülményeit, jellemzőit írnák le.

9. Ábra: A kocka egy-egy belső pontja egy konkrét születést reprezentál

A többdimenziós adatokat azonban másféleképpen is elképzelhetjük, ugyanis az adatkockában a

pontok jelenthetnek összesített adatot is. Például, ahelyett, hogy a gyermek dimenzió mentén

minden egyes pont más és más gyermeket jelölne, elképzelhető, hogy a dimenzió nemenként

összesítve van és ekkor az ábra egyes pontjai nem az egyes gyermekek, hanem a fiúk, illetve lányok

számát jelentik, a kórház és a dátum dimenziók által meghatározott paraméterek mellett. (Másként

fogalmazva, ilyenkor a kocka belső pontjai azt mondják meg, hogy adott helyen és időben hány

lány és hány fiú gyermek született.)

A többdimenziós adat e kétfajta értelmezése közti különbség tükröződik a kockaszerkezetű OLAP

adatot támogató speciális rendszerek által vett két fő irányvonalban is, melyeket ROLAP-nak és

MOLAP-nak nevezünk.

ROLAP9

A ROLAP vagy Relációs OLAP megközelítésben az adatot relációkban tároljuk, de egy speciális

szerkezetben, az ún. csillag sémában. A relációk egyike a ténytáblázat, amely, a nyers adatokat

tartalmazza. A rendszer lekérdezőnyelve és más képességei ezt az adatszervezési módot kihasználva

alakíthatók.

A csillag séma a ténytáblázat sémájából áll, amely több más relációhoz, a dimenzió táblázatokhoz

kapcsolódik (ld.10. Ábra: A ténytáblázat dimenzió attribútumai a dimenziótáblázatok kulcsmezőire

hivatkoznak). A csillag központjában található a ténytáblázat, a csúcsaiban pedig a di-

menziótáblázatok. A ténytáblázatnak általában van néhány dimenzió attribútuma - ezek az egyes

dimenziókat jelölik -, és egy vagy több függő attribútuma, amelyek az adat, mint a többdimenziós

tér egy pontjának, mint egésznek érdekes tulajdonságait jelölik.

9 A ROLAP mozaikszó az angol Relational OLAP kifejezésnek felel meg.

Hely

Gyermek

Idő

20

10. Ábra: A ténytáblázat dimenzió attribútumai a dimenziótáblázatok kulcsmezőire hivatkoznak

Forrás: HECTOR GARCIA-MOLINA, JEFFREY D. ULLMAN, JENNIFER WIDOM (2001):

Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem Könyvkiadó Kft., Budapest, pp 646

Példánkban a születésre vonatkozó ténytáblázat adatai lehetnének a született gyermek személyi

száma, a kórház azonosítója, a születés dátuma. Az egyik dimenziótáblázatban szerepelne a

gyermek személyi száma, neve, anyja neve, neme stb. A másik dimenzió táblázatban a kórház

azonosítója, címe, telefonszáma. A ténytáblázat függő attribútuma lehet például a szülész orvos

neve, vagy a gyermek születési súlya stb.

A ténytáblázat mindegyik dimenzió attribútuma rendszerint idegen kulcsként működik a megfelelő

dimenziótáblázatban, ahogy ezt az ábra szemlélteti (11. Ábra: A példa csillag sémája).

11. Ábra: A példa csillag sémája

MOLAP10

A MOLAP, vagy Többdimenziós OLAP rendszerek az adatbázis-kezelő rendszerek egy családját

jelentik, melyek közvetlenül az adatkocka-modellt támogatják, és a legfontosabb OLAP műveletek

elvégzését is biztosítják. Ezeket a rendszereket adatkocka rendszereknek is nevezzük.

10 A MOLAP mozaikszó az angol Multidimensional OLAP kifejezésnek felel meg.

Szem.szám Dátum Kórház az. Szülész Súly

Személyi szám Neve Anyja neve Nem Nap Hónap Év

Kórház az. Tel. Cím Település

Ténytáblázat

Függő attribútumok Születés

Gyermek

Dimenziótáblázat Hely

Idő

21

Amint azt már korábban jeleztük, e rendszerek esetén az adatkockában szereplő adatok már részben

összesítettek.

Szeletelés és kockázás

Az adatkockára úgy is gondolhatunk, mintha minden dimenzió mentén valamekkora finomsággal

fel lenne osztva.

Példánkban az Idő dimenziót feloszthatjuk évek, hónapok, hetek, napok szerint, de azt is

megtehetjük, hogy nem osztjuk fel egyáltalán. A Hely dimenziót feloszthatjuk régió, település,

kórház szerint, a Gyermek dimenziót pedig például nemek szerint. Természetesen ez utóbbi két

dimenzió esetén is megtehetjük, hogy egyáltalán nem csoportosítunk.

Ha minden dimenzióhoz választunk egy felosztást, ez felkockázza az adatkockát, ahogy ez az ábrán

látható. A művelet eredményeképpen kisebb kockák jönnek létre.

12. Ábra: A dimenziók felosztása darabolja a kockát

Tegyük fel, hogy a születéseket 2007, 2008, 2009 és 2010 évekre vonatkozóan vizsgáltuk, „A”, „B”

és „C” nevű településeken. Az adatkocka ilyen felbontása esetén a besatírozott kis kocka azt a

számot mutatja, összesen hány nő született 2010-ben az „A” településen.

A következő ábra egy olyan lekérdezésre utal, amely a kockából az egyik dimenzió (Év) mentén

kivág egy szeletet, majd ezt a másik két dimenzió mentén tovább kockázza.

Példánknál maradva az ábra satírozása azt fejezi ki, hogy ebből a négy évből csak egyetlen egyre

vagyunk kíváncsiak.

13. Ábra: A szeletelés eredménye

Az OLAP lekérdezés eredménye egy olyan táblázat, amely megadja a vizsgált három településen

született fiúk és lányok számát, 2009-ben.

Nem

Település

Év 2007 2008 2009 2010

A

B

C

Férfi

Nő

Nem

Év

Település

22

Mélyre ásás és felgörgetés

Az adatkockát szeletelő és kockázó lekérdezések sorozatában két gyakori művelettel találkozunk.

A mélyre ásás az a folyamat, amely során a megfelelő dimenziókat egyre finomabb részekre

osztjuk és/vagy a dimenzió bizonyos értékeire koncentrálunk.

Tegyük fel, hogy tudjuk az ország lakosságát egy adott évben, mindösszesen. Ha a Terület

dimenziót az ország helyett mondjuk régiókra bontjuk, akkor ezzel a mélyre ásási művelettel

finomítjuk adatainkat és régiónkénti bontásban fogjuk látni azokat. További mélyre ásás után, az

adatkocka rendszerben megye, illetve akár település szinten is megtekinthetjük a vonatkozó

lakosságszám adatokat.

A felgörgetés a fenti művelet ellenkezője, az egyre durvább particionálás folyamata.

A fentiekben felsorolt műveletekre konkrét példát a következő, esettanulmányokat felvonultató

fejezetben találhatunk.

1.3 Ellenőrző kérdések

1. Mondjon példákat a közigazgatás alapnyilvántartásaira!

2. Sorolja fel a nagygépes rendszerek néhány fontos tulajdonságát!

3. Határozza meg a használati aktivitás fogalmát!

4. Határozza meg a centrális adattárolás fogalmát!

5. Jelölje meg, melyek jellemzőek a nagygépes rendszerekre az alábbiak közül:

Hálózati működés

Centrális adattárolás

Decentrális adattárolás

Decentrális adatszolgáltatás

6. Egészítse ki a következő mondatot! Az adatbázis sémájának leírását …………-nak nevezzük.

7. Mi a különbség az egyedtípus és az egyed előfordulás között? Mondjon erre néhány példát!

8. Melyek az adatbázisrendszer főbb részei az alábbiak közül!

Lekérdezés-feldolgozó

Adattár (adatok/metaadatok)

Processzor

Tranzakció-kezelő

Tárkezelő

Központi memória

9. Mi a tranzakció fogalma?

A tranzakció azt jelenti, hogy az adatbázishoz érkező lekérdezések közül látszólag csak

egyet hajt végre egyszerre egy időben a rendszer.

A tranzakció olyan műveletek egy csoportja, amelyeket egymás után, egy egységként kell

végrehajtani.

A tranzakción azt értjük, hogy sokféle rendszerhiba, vagy más hiba esetén is legyen meg a

lehetőség a rendszer helyreállítására.

10. Sorolja fel az információegyesítés módszereit!

11. Melyik az az információegyesítő módszer, amely a forrásadatokból nyert adatok másolatait

tartalmazza? Mi ennek a megoldásnak az előnye?

12. Milyen módszereket ismer az adattárház frissítésére?

13. Jellemezze az OLAP adatok többdimenziós nézetének kétféle megközelítését!

23

2. Adatbázis-kezelés a gyakorlatban

Ebben a fejezetben, esettanulmányként, az adatbázis-kezelés néhány gyakorlati példáját mutatjuk

be. Elsőként az előbb tárgyalt adattárházra és az abból való OLAP lekérdezésekre mutatunk példát a

Központi Statisztikai Hivatal, statisztikai adatgyűjtő és feldolgozó rendszerek csoportjába tartozó

Tájékoztatási adatbázisának felhasználásával. Ezt követően röviden ismertetjük a legfontosabb

hazai alapnyilvántartást, az Országos személyi adat és lakcímnyilvántartást, valamint a hozzá

kapcsolódó, ágazati okmányirodai rendszereket. Ezt követően, a korábban említett erőforrás

információs rendszerek csoportjából egy jogszabály nyilvántartó rendszer példáján mutatjuk be a

legfontosabb adatbázis-kezelési, keresési, lekérdezési műveleteket. A fejezet befejezéseként pedig

egy térinformatikai alkalmazásra mutatunk példát.

2.1 A Központi Statisztikai Hivatal információrendszere

Az 1993. évi XLVI. törvény a statisztika feladatát a következőképpen határozza meg: „A statisztika

feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a

tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási

szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.”11

2.1.1 A KSH jogállása és szervezete

A törvényben meghatározott statisztikai tevékenység ellátása a hivatalos statisztikai szolgálat

feladata. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek között első helyen a Központi

Statisztikai Hivatal áll, amely a törvényben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében, a

törvény 3. § (2) bekezdés b)-h) pontjában felsorolt szervektől (minisztériumok és a

Miniszterelnökség, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Nemzeti

Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács, a Magyar

Energia Hivatal) tájékoztatást kérhet statisztikai tevékenységükről, az Országos Statisztikai

Adatgyűjtési Program végrehajtásáról. E szervek a kért tájékoztatást kötelesek megadni.

A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) szakmailag önálló kormányhivatal,

amelynek költségvetése önálló költségvetési fejezetet képez.12

A KSH elnökét és elnökhelyetteseit a

miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés időtartama 6 év, amely két ízben további 6-6

évvel meghosszabbítható.13

A KSH központi és területi szervezeti egységekből áll. A központ

Budapesten működik, a területi szervezeti egységek feladatát 6 Igazgatóság látja el.14

A hivatalos statisztikai szolgálat működésének, munkája összehangolásának elősegítésére, a

társadalmi érdekek képviseletének és az adatfelhasználók igényeinek érvényre juttatására, az

11

1993. évi XLVI. tv. 1. §.

12 1993. évi XLVI. tv. 4. § (1).

13 1993. évi XLVI. tv. 4. § (2).

14 A szervezeti felépítést a http://www.ksh.hu/docs/bemutatkozas/hun/szerv_struktura.pdf hivatkozás mutatja (Letöltés

ideje: 2012.06.30)

24

országos statisztikai adatgyűjtési program tervezetének véleményezésére, a KSH elnökének

szakmai tanácsadó, véleményező szerveként Országos Statisztikai Tanács (a továbbiakban: OST)

működik. 15

.

Statisztikai adatgyűjtéseket adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy önkéntes adat-

szolgáltatás alapján lehet végrehajtani.16

Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtéseket - kivéve a törvényben

elrendelteket - a hivatalos statisztikai szolgálat Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programja

tartalmazza. A program tervezetét a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek javaslatai

alapján a KSH állítja össze. A KSH az általa összeállított program tervezetét véleményezés céljából

az OST elé terjeszti, amely azt elsősorban az adatgyűjtések szükségessége, szakszerűsége, az

adatszolgáltatók megterhelése szempontjából és a párhuzamosság elkerülése érdekében

véleményezi. A KSH elnöke az OST véleménye alapján véglegesíti a program tervezetét.17

A hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó szerv és szervezet statisztikai adatgyűjtését (mely

kevés kivétellel önkéntes adatszolgáltatáson alapul) a törvény 15. és 16. paragrafusa szabályozza.

2.1.2 „A KSH feladata18

:

adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, feldolgozása, tárolása, átadása, átvétele,

elemzése, közlése, közzététele és védelme;

a statisztikai tevékenységek összehangolása, szakmai - meghatározott esetekben egyéb jellegű -

irányítási tevékenység ellátása;

a népesség adatainak összeírása céljából időszakonként népszámlálás végrehajtása külön

törvény alapján;

egyéb országos összeírások szervezése és végrehajtása;

a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programja tervezetének

összeállítása, a saját adatgyűjtéseinek végrehajtása és a program végrehajtásának figyelemmel

kísérése a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinél;

az Országos Statisztikai Tanács bevonásával a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások

kialakítása, a számjelek meghatározása, készítése, nyilvánosságra hozatala, valamint

használatuk kötelezővé tétele, statisztikai regiszter működtetése és ennek alapján névjegyzék

készítése;

más információrendszerek, a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások, valamint a

hatósági ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó adatgyűjtések fogalmi és

osztályozási rendszerének kialakításában való közreműködés;

az Országgyűlés és a Kormány évenkénti tájékoztatása az ország társadalmi, gazdasági,

népesedési adatairól;

statisztikai adatok szolgáltatása az államhatalom és a közigazgatás szervei, az egyesületek, az

érdekképviseletek, a helyi önkormányzatok, a köztestületek, a tudományos, a gazdasági

szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek, valamint a nemzetközi szervezetek részére;

15

1993. évi XLVI. tv. 7.§ (1).

16 1993. évi XLVI. tv. 8.§ (1).

17 1993. évi XLVI. tv. 11.§ .

18 1993. évi XVI. tv. 6. § (1)

25

Magyarország Közigazgatási Helynévkönyvének vezetése, Magyarország Helységnévtárának

kiadása;

részvétel nemzetközi szervezetek statisztikai munkájában, valamint kapcsolattartás külföldi

nemzeti statisztikai hivatalokkal;

kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár fenntartása,

üzemeltetése;

részvétel a statisztikával összefüggő jogszabályok előkészítésében.”

A népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés kiemelkedő helyet foglal el a statisztikai adatgyűjtések

körében. A KSH a népmozgalmi események statisztikai felmérése céljából a következő személyes

adatokat gyűjti: “név, lakcím, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság, születési hely és

idő, nem, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkahely,

gyermekek száma, a népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés

helye, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma, a népmozgalmi esemény és a kapcsolódó

népmozgalmi események helye és ideje.”19

A felsorolt feladatok végrehajtása során a KSH messzemenően támaszkodik az informatika által

kínált lehetőségekre és szolgáltatásokra. Így, a továbbiakban - a témánk szempontjából releváns

módon - a feladatok kifejezetten informatikai vetületét próbáljuk meg szemléltetni. Ebben a

vetületben a fő funkciókat és adattípusokat, szemléletesen az alábbi ábrán foglaltuk össze.

14. Ábra: A KSH fő funkciói

Az ábra azt szemlélteti, hogy a feladatcsoportok középpontjában adatokat, metaadatokat, illetve

speciális adatbázisokat találunk.

A Tájékoztatási adatbázis a KSH külső adatigénylői számára - az adatvédelmi szabályok szerint -

hozzáférhető adatokat tartalmazza, biztosítva az adatok felhasználóbarát, dinamikus lekérdezési

lehetőségét, web böngészőn keresztül.

Az Adattárház a KSH statisztikus munkatársai számára nyújt elemzési és tárolási lehetőségeket.

Oracle relációs táblákat tartalmaz, a különböző információforrásokból egyesített adatokat, speciális

aggregátumokkal. A Tájékoztatási adatbázis ebből a belső rendszerből kerül táplálásra.

19

1993. évi XLVI. tv. 10.§ (2).

26

A Termelési adatbázis mind a két fenti rendszer számára állítja elő az elemezhető, illetve

megtekinthető adatokat. Ez a statisztikai adatfeldolgozás számára biztosítja az adatbázis

környezetet. Ennek megfelelően munkaadatok, elemi adatok és ún. aggregált (már bizonyos

szempontból összesített) adatok találhatók benne.

A Metaadatbázis mind a három fenti adatbázis konzisztens használatát segíti elő azzal, hogy a

témastruktúra leírását, a homogén adatköröket, mutatókat, dimenziókat, nómenklatúrákat,

hierarchiákat, fogalmak definícióit és az egyes adatgyűjtések leírását tartalmazza.

2.1.3 Informatikai háttér

A KSH-ban folyó adatgyűjtő, -feldolgozó, -raktározó és -szolgáltató munkát HP alapú

infrastruktúra támogatja. Ez alapjában véve nagygépes rendszert jelent, UNIX operációs rendszer

alatt működő adatbázis- és alkalmazás-szerverekkel, melyeket további 6 régiós + 15 központi

kisebb, Windows alapú szerver egészít ki. A központi gépekhez, országos hálózatban működtetve

mintegy 2000 PC-ből álló munkaállomás kapcsolódik.

Az alkalmazói szoftver oldalon ORACLE relációs adatbázis-kezelő, és fejlesztő eszközökkel, SAS

fájl-kezelő és elemző eszközökkel, valamint Microsoft Office programokkal találkozhatunk.

A KSH valamennyi tevékenységének meghatározó eleme az erős informatikai támogatottság. Input

oldalon, a papíralapú kérdőívek adatait számítógépen rögzítik és dolgozzák fel. Ezzel egyidejűleg

az elektronikus adatgyűjtés egyre meghatározóbb szerepet kap. Output oldalon, - miközben léteznek

még a hagyományos, papír alapú kiadványok (évkönyvek, gyorstájékoztatók, elemző kiadványok) -

a feldolgozott adatok, elemzések elektronikus formában, a KSH honlapján, valamint CD-ken is

megjelennek, illetve a Tájékoztatási adatbázis adattartalma - a felhasználó által definiált módon,

dinamikusan - lekérdezhető web böngészőből is.

2.1.4 A KSH Tájékoztatási adatbázisa

A KSH információrendszere tipikus példája a statisztikai adatgyűjtő és feldolgozó rendszereknek.

Egyúttal kiváló példa az adattárház, mint információegyesítő módszer bemutatásának is. A KSH

különböző adatforrások (Cégbíróság, Okmányirodák, NAV, Önkormányzatok, Vállalkozások, KSH

adatgyűjtések) adatainak felhasználásával Adattárházat épít és tart karban, korábban felsorolt

feladatai végrehajtásához.

Az adatbázis-kezelés egyik legérdekesebb, legszínesebb alkalmazását, a KSH Adattárházára épülő,

Tájékoztatási adatbázisából vett példán mutatjuk be.

A KSH ebben az adatbázisában összehasonlítható, idősorokat tartalmazó adatköröket tesz közzé,

amelyekből a felhasználó a saját igényei alapján állíthatja össze lekérdezését. Kiválaszthatja, hogy

mely statisztikai mutatókat (pl. népesség száma), milyen dimenziók szerint (pl.: régiók/megyék,

nem, családi állapot) kíván részletezni. A lekérdezett táblázatot átszerkesztheti, változtatva a

dimenziók helyét, módosítva az adatok részletezettségét. A táblázatot letöltheti, és grafikont is

készíthet a lekérdezett adatokból.

Nézzük tehát a beígért példát! Korábban már leírtuk, hogy a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés

kiemelkedő helyet foglal el a statisztikai adatgyűjtések körében. Ezzel összefüggésben választottuk

példánkat is.

27

Ha a böngészőben a KSH honlapjáról indulunk (www.ksh.hu) az Adatok menüpontból megke-

ressük a Tájékoztatási adatbázist, a Témastruktúrához jutunk (ld. korábban 8. Ábra: A KSH

Tájékoztatási adatbázisának nyitó oldala.) Ebből a Népesség, népmozgalom blokkból a Népesség

pontot, majd a hierarchia következő lépcsőjén a Továbbvezetett népesség pontot választva, az

ábrán látható képernyőképet kapjuk.

15. Ábra A Tájékoztatási adatbázis Továbbvezetett népesség képernyőképe

Forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=WNT (Letöltés ideje:

2012.június 30.)

A sorok elején látható kis szimbólum arra utal, hogy többdimenziós táblázattal, más szóval,

adatkockával lesz dolgunk, mellyel valamilyen OLAP (pontosabban MOLAP) lekérdezést

valósíthatunk meg.

A Továbbszámított népesség száma megyék és a település jogállása szerint (1990-2010)

menüpont választásával bejutunk ebbe az adatkockába, ahol megadhatjuk, hogy milyen mutatót

(adatot, összesített adatot) és milyen dimenziók mentén kívánunk megtekinteni.

16. Ábra A kiválasztott adatkocka dimenziói

28

Válasszuk például mutatónak a Népesség számát január 1-én! Esetünkben a választható

dimenziók az Időszak, a Nem, a Korév és a Terület. (Az információrendszer használata során

számos fogalommal találkozhatunk, melyek értelmezésére szükségünk lehet. Pl. azt, hogy mit jelent

az „Évközi népesség”, a mutató mellett lévő kérdőjel ikonra való rámutatással megtudhatjuk. Ez

esetben a KSH információrendszere által egységes alapként használt metaadatbázisból kapjuk meg

a kért definíciót.) A Megjelenítést választva az alábbi eredményt olvashatjuk.

17. Ábra A továbbszámított népesség számának alakulása 1990-2010-ig

Hol itt a kocka? Ha az adatokat úgy képzeljük el, mint azt az alábbi ábrán feltüntettük, mindjárt

szemléletessé válik!

18. Ábra A népességszám alakulásának kocka nézete

Ha a népességszámnak a nemek szerinti megoszlására is kíváncsiak vagyunk, akkor fel kell

szeletelnünk a kockát a Népességszám mentén, Nem szerint. Ehhez a Nem dimenziót a lapról

oszlopba kell vinnünk, a Nem dimenziónál lévő lenyíló menüből való választással (ld. 19. Ábra).

29

19. Ábra

Az eredményt, a Mindösszesen Nem sorában lévő jelre kattintás után megjelenő ábrán

tanulmányozhatjuk.

20. Ábra A népességszám nemek szerinti megoszlása

A kapott ábra most évenként és nemenkénti bontásban mutatja hazánk népességének számát, (a

Mindösszesen aggregált adatokkal együtt). Ha kivesszük a Mindösszesen Nem-et a megjelenítendő

adatok közül (Az Oszlopban, a Nem/Elemek kiválasztása segítségével), akkor a 21. Ábra szerinti

képhez jutunk, ami szemléletesen a 22. Ábra kockájának felel meg.

21. Ábra Népességadatok a Mindösszesen Nem nélkül

30

22. Ábra A népességadatok nemenkénti alakulásának kockája

Játsszunk a kockánkkal úgy, hogy a Forgatás gomb segítségével, egy élcsere alkalmazásával

cseréljük fel az Idő és a Népesség száma dimenziót! Az alábbi ábrát tanulmányozhatjuk.

23. Ábra

Most két sorunk van, abban olvashatjuk évenként és nemek szerint a népesség adatokat. Ez most

nem hozott újabb információt, csak az adatok megjelenési módja változott meg, azaz elforgattuk a

kockát (24. Ábra).

24. Ábra

Forgassuk tovább a kockát! Vigyük az Időszakot a lapra, hozzuk a Területet sorba és vigyük a

Nem-et és a Népességszám mutatót oszlopba! Az eredményt a 25. Ábra mutatja, azaz Magyar-

ország népességének számát 2010-ben, nemek szerinti bontásban.

31

25. Ábra

Most, ha a Terület szerint mélyre ásunk a jel kiválasztásával, akkor ezzel felkockázzuk a

kockánkat. Az eredmény a 2010-es évre vonatkozó népességadatok régiónkénti és nemenkénti

bontásban.

26. Ábra

A Mindösszesen Terület adatát kivéve ez az alábbi kockának felel meg:

27. Ábra

A mélyre ásást lehet folytatni a Terület dimenzió mentén, mindaddig, amíg erre a jel utal.

Példánkban a Nyugat-Dunántúli régiót, s benne Zala megye adatait néztük meg részletesebben.

32

28. Ábra

Hogy igazán felkockázzuk az adatkockát, az Időszak dimenzió mentén is megtehetjük a felbontást,

az Időszak oszlopba helyezésével. Ekkor a böngészőben egy nagy, kétdimenzióssá feszített

kockához jutunk, melyben a legkisebb elem egy adott megye, adott jogállású településeinek

lakosságszáma lesz, nem szerinti bontásban, a kiválasztott évben. Például: Zala megye

városlakóinak száma 1990-ben 21 103 férfi és 22 835 nő volt. Ennek a böngészőben való

ellenőrzését az Olvasóra bízzuk. Az adatkockát a 29. Ábra szemlélteti.

29. Ábra

A Tájékoztatási adatbázis dinamikus lekérdezési lehetősége, az OLAP lekérdezések felhasználói

igény szerinti összeállítása magyarázatot adhat arra, miért is hívják ezeket a lekérdezéseket

döntéstámogató lekérdezéseknek.

Nézzünk erre egy példát! Elemezzük egy konkrét település, mondjuk Veresegyház lakónépes-

ségének alakulását! (Tendenciák megállapításához hosszú idősorok vizsgálatára van szükség. A

Tájékoztatási adatbázisban 1990-2003-ig, majd külön 2004-2007-ig, illetve 2008-2010-ig találunk

adatsorokat a népességszám alakulására vonatkozóan, települések szerint. Nézzük ebből a

leghosszabb adatsort!)

A Tájékoztatási adatbázisból a Népesség/Továbbvezetett népesség menüválasztással eljuthatunk a

Továbbszámított népesség száma települések szerint (1990-2003) idősor adataihoz. Ha a Terület

lap dimenzióban az Elem kiválasztásával kikeressük Veresegyház települést, akkor annak idősoros

népességadataihoz jutunk, ha kell, akkor Nem szerinti bontásban. (Ez utóbbihoz a Nemet az

oszlopba kell helyezni.)

33

30. Ábra

A program lehetőséget biztosít adataink grafikus megjelenítésére is, mely alkalmas lehet következ-

tetések levonására.

Pl. a Grafikon ikon választásával adatainkat általunk választott diagram formájában meg-

jeleníthetjük. Az oszlopdiagram választásával pl. az alábbi ábrához jutunk:

31. Ábra

Az ábrán jól látható a népesség számának növekedési tendenciája a vizsgált időintervallumban.

(Ha 2010-ig szeretnénk látni az adatok alakulását, akkor el kell készítenünk a táblázatokat a 2004-

2007-ig, valamint a 2008-2010-ig terjedő időszakra vonatkozóan is. A kapott táblázatok exportál-

hatók a Tájékoztatási adatbázisból Excel táblákba. Ott azután már együtt tudjuk kezelni azokat.

Ennek megvalósítását a Kedves Olvasóra bízzuk. Itt csak a végeredményt mutatjuk.)

34

32. Ábra Az exportált adatokból elkészített Excel tábla

33. Ábra Az Excel tábla alapján elkészített oszlopdiagram

Jelen tankönyv keretei nem teszik lehetővé, hogy a Tájékoztatási adatbázis kínálta lehetőségeket

teljes részletességgel ismertessük, csupán bepillantást engedett ebbe a dinamikusan, online módon

lekérdezhető, adattárházba szervezett adatbázisra épülő világba.

A KSH, a különböző adatforrásból származó, kötelező és/vagy önkéntes adatszolgáltatások során

begyűjtött adatok feldolgozása után számos statisztikai szolgáltatást nyújt, hagyományos papír

alapú kiadványok, elemzések, rendszeres adatgyűjtemények, évkönyvek, gyorstájékoztatók, CD-n

közzétett kiadványok, telefonos információszolgálat formájában. Mindehhez Adattárháza biztosítja

az informatikai hátteret. Itt most, a dinamikusan lekérdezhető Tájékoztatási adatbázis után még,

összehasonlításként a STADAT-ot említjük, mely a honlapról elérhető módon, előre tervezett

táblázatokba szervezetten, statikus adatokat szolgáltat, az ismert témastruktúrába szervezve az

érdeklődő felhasználó számára. A STADAT felépítésének részletét a 34. Ábra mutatja.

Csak egy példa a STADAT adattáblái közül: a Témastruktúrából a Társadalom (2) menüpontból az

Egészségügy, baleset (2.5) Idősoros, éves adatok listájából a 2.5.11. „Személysérüléses közúti

közlekedési balesetek az okozók szerint (2001-2011)” választásával a 35. Ábra szerinti

képernyőképhez jutunk.

35

34. Ábra

Forrás: http://www.ksh.hu/stadat (Letöltés ideje: 2012.07.23.)

35. Ábra

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ods004.html (Letöltés ideje:

2012.07.23)

Az ábrán látható képernyőkép menüsora jól mutatja, hogy az adatok kimenthetők Excel táblába, ott

tovább feldolgozhatók, saját igény szerint. Elemezhetők, grafikonok segítségével szemléltethetők

stb. De lehetőség van Tájékoztatási adatbázisbeli kapcsolódó adatok, kapcsolódó statikus évközi

táblák, sőt kapcsolódó publikációk megjelenítésére is.

Fentiekkel való további ismerkedést az Olvasóra bízzuk.

2.2 Személyi adat- és lakcímnyilvántartás

Napjaink közigazgatási feladatai egyre inkább a fejlett informatikai infrastruktúrára épülnek. A ma

működő rendszerek egy része már eleve úgy készült, hogy feltételezte a korszerű technikai

környezetet. Ugyanakkor egyre több hagyományos rendszer is kap informatikai támogatást. Ezek

egyike, az országos alapnyilvántartások kategóriájának legfontosabb képviselője, a személyi adat-

és lakcímnyilvántartás.

36

Ez a fejezet kicsit behatóbban foglalkozik ezzel a rendszerrel, annak környezetével, a nyilvántartást

végző szervezettel, valamint a nyilvántartáshoz szorosan kapcsolódó okmányirodákkal.

2.2.1 Mi is a személyi adat- és lakcímnyilvántartás?

A nyilvántartás olyan hatósági nyilvántartás, amely a hatálya alá tartozó polgárok törvényben

meghatározott személyi és lakcím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat

közhitelűen tartalmazza. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló -

többször módosított - 1992. évi LXVI. törvényben, és a végrehajtására kiadott 146/1993. (X.26.)

kormányrendeletben foglalt rendelkezések szerint működik.

2.2.2 A nyilvántartás célja és feladatai

A nyilvántartás célja, hogy biztosítsa azokat az alapvető személyi és lakcím adatokat, amelyek „a

polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, továbbá a

közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más természetes és

jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényen alapuló

adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek.”20

A nyilvántartás szerveinek feladata a törvényben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és

kezelése, azokról okiratok kiadása és a törvényben meghatározott jogosultaknak adatok

szolgáltatása.

2.2.3 Hol van a nyilvántartás, ki foglalkozik vele?

A nyilvántartást a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala21

(KEK KH)

kezeli, az egyéb kapcsolódó nyilvántartásokkal együtt.

„A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH)

a jelenlegi formájában 2007. január 1-jén jött létre a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és

Választási Hivatal, a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal és a Távközlési Szolgálat

jogutódjaként. A KEK KH önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű szervezet,

feladat- és hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben hatósági jogkörrel felruházott, önállóan

gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.”22

20

1992. évi LXVI. tv. 1. § (2)

21 www.nyilvantarto.hu

22 http://www.nyilvantarto.hu/archiv_honlap/kozos/index.php?k=hivatalunkrol_hu (Letöltés ideje: 2012.06.18.)

37

2.2.3.1 Egy kis történelem …

Magyarországon egészen a századelőig a születési, házassági és elhalálozási adatok az egyházak

kezelésében voltak megtalálhatók, tekintve, hogy ők végezték az ezzel kapcsolatos teendőket. A

későbbiekben a különböző iratokat, igazolásokat a helyi, települési önkormányzatoknál lehetett

fellelni, majd a II. Világháború után ezek a papírok központi kezelésbe kerültek. Mind a mai napig

megtalálhatók a Hivatal Lakcím Archívumában.

Központosított, számítástechnikai támogatottságú nyilvántartás 1974. január 1-je óta van

Magyarországon. A nyilvántartást akkor az Állami Népességnyilvántartó Hivatal (ÁNH) vezette.

Az ÁNH jogutódjaként a rendszerváltás után az Országos Személyiadat és Lakcímnyilvántartó,

majd 1995-től a Belügyminisztérium Központi Nyilvántartó Hivatala látta el a feladatokat. 1999-től,

a KEK KH megalakulásáig a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal látta el

az említett törvényben meghatározott feladatokat.

2.2.3.2 A Hivatalról kicsit bővebben

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) a nemzeti

adatvagyon részét képező közhiteles nyilvántartások adatkezelőjeként Magyarország közigazgatási

intézményrendszerének meghatározó szervezete.

Feladatait két nagy területre lehet bontani:

igazgatási szervként hatósági feladatokat lát el, és

szolgáltató központként támogatást nyújt más szervezetek munkájához.

„A KEK KH kiemelt célja az ügyfélközpontúság erősítése, a gyors és hiteles tájékoztatás, valamint

a jogszabályoknak megfelelő, magas színvonalú ügyintézés és az ehhez kapcsolódó biztonságos,

korrekt és pontos adatkezelés.

A KEK KH adatkezelőként vezeti a legnagyobb közhiteles nyilvántartásokat:

a személyi adat- és lakcímnyilvántartást,

a bűnügyi nyilvántartást,

a közúti közlekedési nyilvántartást,

az úti okmányok nyilvántartását,

az egyéni vállalkozók nyilvántartását,

a szabálysértési nyilvántartási rendszert,

a cégnyilvántartást,

a központi idegenrendészeti nyilvántartást,

a magyar igazolvány és hozzátartozói igazolvány tulajdonosok nyilvántartását,

a kötelező felelősségbiztosítási kötvények nyilvántartását,

az ügyfélkapu és hivatali kapu regisztrációk nyilvántartását.

A KEK KH a legnagyobb állami okmánykiállító a kiadott iratok 80%-ával:

személyazonosító igazolvány,

lakcímigazolvány,

vezetői engedély,

útlevél,

magyar igazolvány,

forgalmi engedély,

gépjármű törzskönyv,

38

egyéni vállalkozói igazolvány,

hatósági erkölcsi bizonyítvány.” 23

A KEK KH az elektronikus nyilvántartásokból nagy tömegű adatszolgáltatást teljesít a közigaz-

gatási szervek, az önkormányzatok, az üzleti szféra és az állampolgárok részére. Működteti a

Központi Okmányirodát, ahol éves szinten 1 millió ügyet intéznek az állampolgárok, valamint

ellátja a közel 300 okmányiroda szakmai felügyeletét. Országos informatikai infrastruktúrával

rendelkezik, és magas rendelkezésre állással üzemeltet a közigazgatás működése szempontjából

kiemelt jelentőségű rendszereket:

okmányirodai rendszer,

anyakönyvi hálózat,

Schengeni Információs Rendszer,

Kormányablakok integrált ügyfélszolgálata.

Üzemelteti a Kormányportált és más közigazgatási honlapokat, ellátja a kormányhivatalok

informatikai rendszerének szakirányítási feladatait. Informatikai támogatást biztosít a választások és

népszavazások lebonyolításához, valamint a nemzeti konzultációkhoz.

2.2.4 A nyilvántartás adattartalmáról és kezeléséről

A nyilvántartásban a Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és a

letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek, a szabad

mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, - amennyiben a szabad mozgás és a három

hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarország területén gyakorolják,- a honosított vagy

visszahonosított külföldön élő polgárok és - a törvényben meghatározott esetekben - a külföldön élő

magyar állampolgárok adatai szerepelnek 24

.

A nyilvántartás szervezetét, hatásköri és illetékességi szabályait a törvény II. fejezete tartalmazza. A

6. § (1) szerint a törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkor-

mányzat jegyzője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve és a polgárok

személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv, azaz a KEK KH látja el. A

nyilvántartás adatkezelője a KEK KH.

„A kormányrendeletben kijelölt - körzetközponti feladatokat ellátó - települési (fővárosi kerületi)

önkormányzat jegyzője a polgármesteri hivatal részeként okmányirodát működtet, amelynek a

folyamatos és a szakmai szabályoknak megfelelő működését a települési (fővárosi kerületi)

önkormányzat biztosítja.”25

2001. január 1-jétől megszűnt a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatállományának korábbi,

háromszintű (helyi, területi, központi) megosztása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a

nyilvántartás egységes, csupán a vezetését végző szervek feladat- és hatásköre oszlik három szintre.

A nyilvántartás központi számítógépes rendszerét a Hivatal működteti, melyet korábban heti

rendszerességgel tartott karban az összegyűjtött adatváltozásokkal. 2001. november 1-je óta az

23

http://www.nyilvantarto.hu/hu/kozerdeku_adatok_feladatok (Letöltés ideje: 2012.06.18)

24 A törvény hatályáról részletesen annak 4. §-a rendelkezik.

25 1992. évi LXVI. törvény 7/A. § (1)

39

adatváltozások online (közvetlen hozzáférésű rendszerben) kerülnek átvezetésre, tehát az

adatváltozás rögzítését követően azonnal. A számítógépes rendszer a változásokat ellenőrzi, a

hibásakat visszautasítja, és hibalistán jelzi vissza az azokat jelentő szerveknek. A változásokról

rendszeresen értesíti a nyilvántartás helyi és területi szerveit.

A közhitelesség fenntartása érdekében szükségszerű a nyilvántartott adatok naprakészségének

biztosítása. E szükségszerű naprakészséget biztosítja a nyilvántartás adatgyűjtési és feldolgozási

rendszere, mely működését tekintve esemény-orientált, azaz

a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok változással érintett adatai a változást kiváltó

esemény bekövetkezésének helyén, vagy az ahhoz legközelebb eső adatbeviteli ponton

kerülnek az adatgyűjtő rendszerbe,

innen távadat-feldolgozó hálózat segítségével a lehető legrövidebb időn belül elérik a

központi nyilvántartást,

ahol a tárolt adatokon átvezetésre kerülnek,

majd az átvezetés eredményeként keletkezett aktuális adatok ugyanezen távadat-feldolgozó

hálózaton keresztül eljutnak a nyilvántartás helyi szerveihez, azaz a lakóhely szerint illetékes

jegyzőhöz (valamint a rendszeres adatszolgáltatás igénylésére jogosult, törvényben

meghatározott szervekhez).

2.2.5 A nyilvántartás személyi adattartalma

A nyilvántartás adattartalmát a törvény 11. paragrafusa szabályozza. E szerint a nyilvántartás

tartalmazza a polgár

nevét;

magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága

megszűnésének tényét, menekült vagy oltalmazott, bevándorolt, letelepedett jogállását, a

szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és

tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét, illetve a 4. § (1) bekezdés c) pontja

szerinti külföldön élő polgár esetén a honosítás vagy visszahonosítás tényét;

nemét;

születési helyét és idejét;

anyja nevét;

személyi azonosítóját;

elhalálozása helyét és idejét (a holttá nyilvánítását vagy a halál tényének bírói megállapítását);

lakcímét;

az adatszolgáltatásra vonatkozó korlátozást, illetve tilalmat;

adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést;

családi állapotát, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét;

arcképmását és - ha a 14. életévét betöltötte - aláírását, ha személyazonosító igazolványra

jogosult;

személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott

hatósági igazolványának okmányazonosítóját.

40

2.2.6 A nyilvántartás lakcím adattartalma

A lakcím adattartalma:

településnév, a fővárosban a kerület megjelölésével;

postai irányítószám;

közterület neve és jellege;

házszám (helyrajzi szám);

épület, lépcsőház, szint (emelet), ajtó.

2.2.7 Adatszolgáltatás a nyilvántartásból

A nyilvántartás szervei a törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között - a polgár,

illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás

céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltatnak.

A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:

név és lakcím adatok (felvilágosítás a lakcímről);

természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, állampolgárság, családi állapot, a

házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántar-

tásból való kikerülés oka, helye és ideje;

a második pontban felsorolt adatok és a személyazonosító jel;

a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre.26

A Hivatal volumenében legnagyobb adatszolgáltatási kötelezettségét a törvényben előírt rendszeres

szolgáltatások jelentik, melyek az egyes ágazatok (adó, társadalombiztosítás stb.) nyilvántartásainak

karbantartását végzik.

2.2.8 Adatvédelem

Az adatvédelemre vonatkozó kérdésekről részletesen a törvény 30. §-a rendelkezik.

„A jegyző, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, valamint a központi szerv

vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan

technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, és adatvédelmi

szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.”27

A nyilvántartás szervei kötelesek adatszolgáltatási nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás

tartalmazza

az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;

az adatszolgáltatás idejét;

26

Az adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályozást a 1992. évi LXVI. tv. 17. §-a tartalmazza.

27 1992. évi LXVI. törvény 30. § (1)

41

az adatszolgáltatás célját és jogalapját;

az adatszolgáltatást igénylő polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező

szervezet, illetve megbízottja vagy képviselője nevét;

a szolgáltatott adatok körének megnevezését.28

A polgár az adatszolgáltatási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások

alanya volt. (Ezt a jogosultságot a törvényben meghatározott szervek részére teljesített adatszol-

gáltatás tekintetében külön törvény korlátozhatja vagy kizárhatja.)

Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.

A jegyző nyilvántartást vezet azokról a köztisztviselőkről, akik az eljárás során jogosultak az egyes

okmány-nyilvántartások adataihoz hozzáférni. Ez a nyilvántartás tartalmazza az érintett

köztisztviselő természetes személyazonosító adatait, okmány-nyilvántartásonként elkülönítve a

hozzáférési jogosultságot, a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint a

hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját. A nyilvántartás adatait

a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 évig kell megőrizni.

2.2.9 A nyilvántartás történeti állománya

„A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá

tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának

megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt,

menekült vagy oltalmazott, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és

tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig,

kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte.”29

Az adatbázis-kezelés szempontjából külön figyelmet érdemel ez az ún. történeti állomány. Az

adatbázis-kezelés során általában adatmódosításkor felülírjuk a meglévő adatot. Vagyis, egy

munkaügyi nyilvántartásban, ha valaki pl. férjhez megy, akkor a Neve mezőbe a férjezett neve

kerül. Ha elköltözik, akkor a Lakcím mezőbe az új lakcíme kerül, a régi helyett. A történeti

állomány esetén azonban, amint azt a jogszabály rendeli, megőrzésre kerül minden változás, azaz

korábbi adat is.

A Hivatal Központi Okmánytárában - adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva -

kezeli:

a személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímjelentő lapokat, valamint

az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat;

a külföldön élő magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos bejelentéseit,

illetőleg nyilatkozatait tartalmazó iratokat;

a nyilvántartási eljárásban keletkezett - a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel,

adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos alapiratokat, az

anyakönyvi bejegyzések alapiratainak kivételével;

a területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.

28

1992. évi LXVI. törvény 31. § (1)-(2)

29 1992. évi LXVI. tv. 12. § (1)

42

Az 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten,

zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját lehet

átvezetni.

Az 1999. december 31-e előtt kiállított személyazonosító igazolványok esetében az arcképmás és az

aláírás, a nyilvántartás számítógépes adatbázisában ténylegesen nem szerepel. Az aláírás csak a

Központi Okmánytárban található lakcímjelentő-lapon, vagy a központi személyazonosító

igazolvány nyilvántartásban található személyazonosító igazolvány adatlapon és más alapiratokon

szerepel, viszont az arcképmás (fénykép) egyedül a központi személyazonosító igazolvány nyil-

vántartásban található adatlapokon szerepel. A 2000. január 1-je óta kiállított személyazonosító

igazolványok esetében az arcképmás és az aláírás már a nyilvántartás számítógépes adatbázisában is

szerepel.

A Központi Okmánytárban tárolt adatokat, illetőleg okiratokat a történeti állományban leírt időpont

lejártától számított negyven évig kell megőrizni.

2.2.10 Néhány szó az infrastruktúráról

A nyilvántartás jelenleg IBM Power processzoros mainframe kategóriájú szervereken található.

Ezek a szerverek az elmúlt években váltották fel az addig használt Siemens-Nixdorf mainframe-ket.

Az adatokat fizikailag úgynevezett juke-box rendszeren tárolják. (Ez egy cserélhető merevleme-

zekből álló háttértároló rendszer, melyben a lemezeket szükség szerint egy robotrendszer cseréli.)

Erről a rendszerről szabályos időközönként WORM szalagokra készül mentés. Ezek olyan speciális

szalagok, melyek csak egyszer írhatók, és többnyire csupán azzal az archiváló eszközzel olvas-

hatók, amivel megírták. Ez a tény biztonsági megfontolásból érdekes, mivel egy eltulajdonított

szalaggal nem tudnak semmit kezdeni, a szalag más számára olvashatatlan.

A nyilvántartás egyedi fejlesztésű, úgynevezett igényre szabott, relációs adatbázis. A rendszert

kezelő szoftver az elmúlt évek során folyamatosan fejlődött, és vette fel jelenlegi formáját. Az

adatbázis-kezelő szoftvert a Hivatal munkatársai valamint a Hivatallal szerződésben álló külső

cégek közösen fejlesztik.

Az adatbázis tábláinak elsődleges kulcsa a személyi azonosító jel.

A személyazonosító jel képzésének szabályait a törvény 13. §-ához tartozó Melléklet tartalmazza. E

szerint:

1. A személyazonosító jel tizenegy jegyű.

2. A személyazonosító jelet az alábbiak szerint kell képezni:

a) az 1. számjegy az állampolgár állampolgárságát, születésének évszázadát és nemét jelöli a

következők szerint:

Születési idő és nem

Állampolgárság 1899 után született 1900 előtt született

férfi nő férfi nő

magyar 1 2 3 4

nem magyar 5 6 7 8

b) a 2-7 számjegyek az állampolgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját

és napját tartalmazzák;

c) a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;

43

d) a 11. számjegy az 1-10. számjegyek felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett

ellenőrző szám.

3. A személyazonosító jel 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett

tíz számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el a

személyazonosító jelen belül. (Első számjegy szorozva eggyel, a 2. számjegy szorozva kettővel

és így tovább.) Az így kapott szorzatokat össze kell adni és az összeget tizeneggyel osztani. Az

osztás maradéka a 11. számjeggyel lesz egyenlő. A c) pont szerinti születési sorszámot nem

szabad kiadni, ha a tizeneggyel való osztásnál a maradék egyenlő tízzel.

2.3 Az okmányirodák információs rendszerei

Mint azt az előző fejezetben már láttuk, az okmányirodák, egyéb más feladataik mellett, a személyi

adat- és lakcímnyilvántartó rendszer körzetközponti feladatokat ellátó szervei. Ugyanakkor számos

más adatbázisból is dolgoznak, ezekre nézünk most röviden példákat.

2.3.1 Az okmányirodai hálózat kialakulása

Magyarországon a rendszerváltást követően, az önkormányzati rendszer kialakításával

párhuzamosan fogalmazódott meg a polgárbarát ügyintézés, illetve később a szolgáltató állam

megvalósításának igénye, amely a közigazgatás korszerűsítésének egyik alapelve lett.

A „polgárbarát” rendszer a következőket foglalja magában:

- tiszta és könnyen megközelíthető irodákról való gondoskodást,

- az ügyfelek által elvárható színvonalú és minőségű szolgáltatástípusokat,

- választási lehetőség biztosítását az ügyfelek részére a szolgáltatás nyújtásának eléréséről,

módjáról,

- a szolgáltatást nyújtó és az ügyfél közötti kölcsönös tisztelet légkörét,

- megfelelő (könnyen érthető stílusú, pontos, szabatos, közérthető, egyszerű) tájékoztatást, az

információk rendelkezésre bocsátásának jogát,

- mindenki számára hozzáférhető, átlátható rendszer kiépítését, a nyújtott szolgáltatások

minőségével kapcsolatban érkező panaszok intézésére,

- a szolgáltatások előzékenyen és lehető leggyorsabban történő elintézését.

A közigazgatás korszerűsítésének döntő lépése volt a kistérségi igazgatás központjainak meg-

erősítése és tartalmi feladatokkal történő felruházása. Az volt a cél, hogy szűnjön meg az

életminőséget is befolyásoló jelentős különbség a városok és a csekély létszámú települések között,

alakuljanak ki a kistérségi igazgatás központjai, megvalósítva az előbb részletezett polgárbarát

közigazgatást.

A korszerűsítés egyik legjelentősebb állomása az okmányirodák kialakítása volt. Az okmány-

irodák felállításának kettős célja volt:

az Európai Uniós normáknak megfelelő, korszerű (biztonsági elemekkel védett, egymást

helyettesíthető funkcióval bíró, központi adatbázison nyugvó, közhiteles nyilvántartáson

alapuló) okmánycsalád bevezetése, a bűnmegelőzés illetve bűnüldözés javítása érdekében,

illetve

44

a polgárok által használt - elavult alapanyagú és könnyen hamisítható – okmányok

kiadásának, cseréjének, visszaadásának, visszavonásának egy helyen történő lebonyolítása.

Az első ilyen irodák felállítására 2000-ben került sor. 2000. január 1-jével 152 város önkor-

mányzata hozott létre okmányirodát, s egyben kapott illetékességet körzetközpontként a

vonzáskörzetébe tartozó települések okmányokkal kapcsolatos ügyeinek intézésére. 2000. július 1-

től további 28 városban nyílt meg okmányiroda, ezzel is csökkentve az addig működők terhelését.

2000. november 1-től 78 irodával, 2001. január 1-től 5 irodával, 2002. január 1-től további 14

irodával bővült az okmányirodai hálózat, megteremtve annak lehetőségét, hogy 2002. évben már az

ország 277 városában valósuljon meg a körzetközponti igazgatás, s álljon rendelkezésre okmányiro-

da az állampolgárok okmányokkal kapcsolatos ügyeinek intézésére.

A budapesti agglomeráció nagy forgalma miatt 2001. január 1-jével Központi Okmányiroda kezdte

meg működését, országos illetékességgel, budapesti székhelyen. A Központi Okmányiroda

létrehozásával az állampolgárok ügyeik intézésének szabad választási lehetősége tovább bővült.

2005 márciusától a területi illetékességhez kötött okmányirodai feladatok egy részének országos

illetékességűvé tétele következett be, így minden állampolgár számára lehetőség nyílik e téren a

teljes körű ügyintézésre, az ország bármely irodájában.

2.3.2 Az okmányirodák információs rendszerei

Az okmányirodákban hozzáférhető országos nyilvántartási rendszerek az alábbiak:

a) személyazonosító igazolvány nyilvántartás,

b) személyi adat- és lakcímnyilvántartás,

c) lakcímigazolvány nyilvántartás,

d) az egyéni vállalkozói nyilvántartási rendszer,

e) vezetői engedély nyilvántartási rendszer,

f) gépjármű-nyilvántartási és -karbantartási rendszer,

g) úti okmány-nyilvántartás,

h) rendszám- és címkegazdálkodási rendszer,

i) díjszámlázási rendszer,

j) okmánylogisztikai rendszer.

Az ezekhez történő hozzáférési jogosultság szabályait az 58/1999. (XII.30.) BM rendelet 1. sz.

melléklete tartalmazza.

Az ügyintézők munkáját támogató okmányrendszer lényege, hogy az ügyek a polgár problémái

szerint kerülnek szervezésre, és valamennyi személyi okmánytípusra egységes (egyablakos)

ügyviteli eljárás került kialakításra. Ez a modell lehetővé teszi, hogy az állampolgárok személyi

okmányokkal (személyazonosító igazolvány, járművezetői engedély, útlevél) kapcsolatos igényét

egyszerre, egy ügyintéző elégítse ki, egyidejűleg biztosítva a kapcsolatteremtést a központi adatbá-

zisokkal, legyen az akár a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, az anyakönyvi nyilvántartás, vagy

a gépjármű nyilvántartás.

Ez az ügyvitel nem csupán az állampolgár számára előnyös, hanem a közigazgatás is profitál belőle:

az ügyeket felesleges párhuzamosságok nélkül, gyorsabban és kevesebb költséggel lehet elintézni,

sőt több okmány egyidejű ügyintézése is lehetséges.

45

2.3.3 A rendszer hardver és szoftver környezete

Az okmányirodák információs rendszereinek személyi és technikai feltételeiről az 58/1999.

(XII.30.) BM rendelet rendelkezik. Ennek 2. számú melléklete részletesen felsorolja az

okmányirodák üzemeltetéséhez biztosított eszközöket. Ezek (a tankönyv készítésének időpont-

jában):

Hálózati eszközök

Min. 64 kb/sec adatátviteli összeköttetés titkosítással (bérelt vonalon a Kormány általános

hatáskörű területi államigazgatási szerve, illetve a Közigazgatási és Elektronikus

Közszolgáltatások Központi Hivatala irányban).

Router

Helyi LAN hálózat (UTP/FTP ETHERNET) minimum CAT5 minőségi fokozat

10/100 SWITCH (okmányirodai-önkormányzati rendszer leválasztására)

Zárt láncú telefon

I. Konfiguráció (Photoshop)

Minimum Pentium III PC + (minimum 128 Mb RAM és 20 Gb HDD) + minimum 17" színes

monitor

A4-es lapszkenner

Színes CCD kamera, ujjnyomatszkenner

II. Konfiguráció (Munkaállomás)

Minimum Pentium III PC + (minimum 128 Mb RAM és 20 Gb HDD) + minimum 17" színes

monitor

Biztonsági rendszer elem

SMART kártyaolvasó

Lamináló gép,

Bárkód olvasó

Asztali UV lámpa

POS-terminál

Irodai felszerelés

Biztonsági nyomtatókhoz szükséges speciális festéket tartalmazó toner

Papírvágó

Biztonsági nyomtatók

Okmánynyomtató(k)

Irodai nyomtatók

Irodai lézernyomtatók (minimum 18 lap/perc).

Az alkalmazói program Windows operációs rendszer alatt fut az Internet Explorer böngészőben,

ezért működése során a Windowsos alkalmazásoknál és a böngészőnél megszokott műveletek

alkalmazhatók. A rendszer működésének alapja azonban a nagyszámítógépes környezet, ezért a

rendszerben használt képernyők, menük kezelése kis mértékben eltér a hagyományos Windowsos

alkalmazások kezelésétől.

46

A Photo-Shop alkalmazás biztosítja az okmányirodákban igényelhető okmányokhoz egy

munkahelyen történő képi adat-felvételezést és a tárolt adatok szabványos technológiákon keresztüli

biztonságos elérését.

Az okmányirodai rendszer stabil bázisa az elektronikus közigazgatás megvalósításának.

A korábban említett alapfunkciókat ellátó szakrendszerek mellett kiegészítő, kiszolgáló rendszerek

is működnek, ilyen az ún. „STB” (Pénzügyi, számviteli, logisztikai, ügyviteli rendszer), illetve az

„XR” rendszer.

2003-ban, a KEK KH elődje, a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal

vezetése indította el az Internet adta lehetőségeken keresztül történő, közigazgatási ügyintézést

támogató informatikai fejlesztéseket. Ennek kerete az Internetes Közigazgatási Szolgáltató

Rendszer (továbbiban: XR), amely jelentős lépés volt az okmányirodák és az ügyfelek internetes

kapcsolatának megvalósulásához. A gyorsabb, korszerűbb kiszolgálás lehetőségének nyújtásával

mind az ügyfél, mind a hatósági eljárás terhein könnyítve, egyszerűsíti az adminisztrációt. Az

Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer az okmányirodai e-ügyintézés kerete és alapja, olyan

informatikai-ügyviteli rendszer, amely biztosítja, hogy a felhasználó (ügyfél) és a szolgáltató

(közigazgatási szerv) elektronikus úton, interaktív módon kommunikálhasson. A KEK KH, mint

szolgáltatásszervező felelős a rendszer működéséért, fejlesztéséért.

Az Interneten számos pontról elérhetjük az okmányirodákat, s az elektronikus ügyintézéshez

kapcsolódó tudnivalókat, szolgáltatásokat. Leggyakoribb kiindulópont a www.mo.hu lehet, ahonnan

az Ügyintézést választva eljuthatunk pl. az Internetes okmányirodához. Az Internetes okmányiroda

lehetővé teszi, hogy egyes ügyeink intézését interneten készítsük elő, személyes megjelenés nélkül

kérjünk új okmányokat vagy időpontot foglaljunk. A szolgáltatások egy része Ügyfélkapu-

regisztrációval vehető igénybe (pl. ügyindítás, csoportos időpontfoglalás, ügykezelés).

Okmányirodába időpontot regisztráció nélkül is foglalhatunk.

Néhány ügy teljesen elektronizált, azaz az okmányirodában történő személyes megjelenés nélkül

intézhető (pl. lakcímigazolvány, vezetői engedély és mozgáskorlátozottak parkolási igazolványának

pótlása, adatszolgáltatás letiltása.)

Sajnos, az okmányirodákon keresztül elérhető országos alapnyilvántartásokhoz, adatbázisokhoz

nincs jogosultságunk közvetlenül hozzáférni, így a rendszerek működését a gyakorlatban

kipróbálni.

A következő fejezetben vegyünk ismét egy gyakorlatban is kipróbálható, megtekinthető példát.

2.4 A CompLex Jogtár Plusz szöveges adatbázis-kezelő

A KSH információrendszerének ismertetésekor relációs adatbázis-kezelővel találkozhattunk. A

relációs adatbázis-kezelő programokról általánosságban elmondhatjuk, hogy igen hatékony

segédeszköznek bizonyulnak akkor, ha adataink olyan tulajdonságúak, hogy érdemes azokat

táblázatos formában modellezni, pl. az attribútumok, tulajdonságtípusok jól definiálható hossza

miatt. Továbbá alkalmasak arra is, hogy kifejezzünk velük logikai kapcsolatokat, és könnyen végez-

hetünk segítségükkel adatainkon matematikai műveleteket is. Alkalmazhatjuk tehát például készlet-

nyilvántartási, könyvelési, adószámítási, pénzügyi, banki, ügyfél-nyilvántartási, ingatlan-

nyilvántartási stb. feladatok támogatására.

Könnyen belátható azonban, hogy ez az eszköz túlnyomórészt szöveges – ráadásul előre

megbecsülhetetlen hosszúságú - információ tárolására, visszakeresésére és kezelésére nem

hatékony. Gondoljunk például egy könyvtári információs rendszerre, ahol legalább a katalógus-

47

cédulák, de sok esetben a teljes dokumentum szövege kerül tárolásra, vagy gondolhatunk

jogszabályok szövegének nyilvántartására is.

A szöveges típusú adatok tárolására, feldolgozására, az adatok különböző szempont szerinti

hatékony visszakeresésére úgynevezett szöveges adatbázis-kezelő rendszerek szolgálnak. (Ilyenek

például a CDS/ISIS, mely IBM környezetre készült, vagy mikrogépes változata a MikroISIS, a

TINLIB, HunTéka könyvtári információs rendszerek). Ezek a rendszerek túlnyomó többségükben

nem általános célú adatbázis-kezelők, hanem egyedi fejlesztésű adatbázis-kezelő termékek.

Korábban a Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye és a Magyar Törvénytár sokkötetes

dokumentumai nyomtatott formában tartalmazták a hatályos magyar joganyagot. (2006-ban

megszűnt a Magyar Törvénytár nyomtatott változata, a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményének

utolsó pótcsomagja pedig 2008 augusztusában jelent meg.)

A könyvek nagyok, terjedelmesek voltak, több méter tároló helyet igényeltek a könyvtár polcain,

kezelésük, használatuk nehézkes volt. Sokszor több kötetet kellett megmozgatnunk, át kellett

lapoznunk ahhoz, hogy rátaláljunk a megfelelő, alkalmazni kívánt jogszabályra, annak

kapcsolataira.

Természetes tehát, hogy felmerült annak az igénye, hogy ezen a téren is ki kellene használni a

számítógép kínálta lehetőségeket. Számítógépes adatbázisban, naprakészen tartsuk nyilván a

jogszabályokat és biztosítsuk a lehetőségét az azokban való teljes körű keresésnek, lekérdezésnek.

Magyarországon ma már több, teljes szöveges jogszabály nyilvántartó szoftverrel találkozhatunk

(pl. CompLex Jogtár®, Complex Jogtár® Plusz, Magyar Hivatalos Jogszabálytár, EuroLaw)30

. A

Jogtár és a Jogtár Plusz bázisán számos szakmai jogtárral is dolgozhatunk, mint pl. az Ügyvéd

Jogtár®, az Adó Jogtár®, a HR Jogtár®, vagy az Önkormányzati Jogtár®. A

https://magyarorszag.hu honlapról indulva a Keresés menüpont alatt a Nemzeti Jogszabálytárból

vagy az ún. Jogszabálykereső használatával választhatjuk ki a kívánt dokumentumot.

Az említett programok, s a mögöttük lévő adatbázisok valamennyien elsősorban a hatályos jog-

szabályok közti keresést támogatják, szolgáltatásaik azonban jelentősen különbözhetnek egymástól.

Néhány példa a fentiek alátámasztására:

A https://magyarorszag.hu oldaláról elérhető Jogszabálykereső31

a Hatályos Jogszabályok

Elektronikus Gyűjteménye, az adott naptári napon hatályos valamennyi magyar jogszabály

hatályos szövegét tartalmazza. A jogszabálygyűjtemény biztosítja a jogszabályok

kibocsátójára, évére és számára, valamint a címében és a szövegében történő keresés

lehetőségét.

A Nemzeti Jogszabálytárból (http://www.njt.hu/) egy űrlap (36. Ábra adatmezőinek

kitöltésével kereshetünk az adatbázisban, melynek eredménye a megadott feltételeknek eleget

tevő jogszabályok listája. A találati listából kiválaszthatjuk a számunkra szükségeset.

30

A CompLex Jogtár® és a CompLex Jogtár® Plusz a Complex Kiadó Kft. www.complex.hu, a Hivatalos

Jogszabálytár a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, www.mhk.hu terméke. Az EuroLaw az EU hivatalos jogtárának on-

line internetes változata, magyarországi forgalmazója az Euro Info Service Kft.

31 http://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso oldalról közvetlenül elérhető

48

36. Ábra

Ha a címére kattintunk, az adott napon hatályos szöveget olvashatjuk, de előfordulhat, hogy a

megjelent jogszabály már nincs hatályban, vagy később fog hatályba lépni. Ezekről úgy

kapunk tájékoztatást, hogy a jogszabály címei különböző színnel, illetve szimbólummal

jelennek meg. A szimbólumokat a (37. Ábra) mutatja.

37. Ábra

Öt évre visszamenőleg lehetőségünk van a jogszabályszöveg korábbi állapotainak

lekérdezésére is az adatbázisból.

A Nemzeti Jogszabálytár - külön menüpontban - a Nemzetközi szerződések adatbázisából is

kínál – majd - keresési lehetőséget.

A CompLex Jogtár®, ill. a CompLex Jogtár® Plusz adatbázisai a jogszabályok

közlönyállapotig visszakereshető időgép funkciója mellett tartalmazzák többek között a

Törvények indoklását, valamint a Bírósági Határozatok szövegét is.

Ebben a fejezetben, az igazgatásban dolgozók jogalkalmazói munkáját támogató, erőforrás infor-

mációrendszerek közül tekintjük át az egyik legnépszerűbb (s többek között az Országgyűlés által

is használt) alkalmazást, a CompLex Jogtár® Plusz, teljes szöveges jogszabály nyilvántartó és

visszakereső rendszert. Felvázoljuk legfontosabb funkcióit, s egy-két konkrét példán keresztül, az a-

datbázis-kezelés szempontjából megközelítve, bepillantást engedünk, működtetésének mikéntjébe

is.

2004. május 1. óta Magyarországon nem csak magyar intézmények és szervek által kibocsátott

normák, hanem az európai jog, az európai jog vívmányai ("acquis communautaire") is nél-

külözhetetlen dokumentumokká váltak a jogalkalmazásban.

Az európai uniós követelményeknek megfelelően a CompLex Jogtár® Plusz az Európai Unió

joganyagát is tartalmazza (ld.: 38. Ábra).

49

38. Ábra

Forrás: http://www.complex.hu/CompLex-Jogtar@75_1_kiadvany.html (Letöltés ideje: 2012.06.28)

A tárolt adatbázisok tartalmáról részletesebb áttekintést kapunk, ha a programot elindítjuk32

.

39. Ábra

A Fájl/Megnyitás/Adatbázis menüválasztás elvezet a választható adatbázisok részletes listájához,

sőt előre elkészített szűkítések betöltését is kínálja az alábbiak szerint:

32

A leírásban szereplő további képernyőképek a CompLex Intranet Jogtár, azaz a program hálózatos verziójának

használatával készültek és a 2012. június 27-i lezárásnak megfelelő állapotot tükrözik.

50

40. Ábra

A program használata során a fentiek közül tetszőleges adatbázist választva megtekinthetjük az

abban található jogszabályok teljes szövegét. Változatos, általunk összeállított szempontok szerint

kereshetünk a joganyagokban.

Megtekinthetjük a jogszabályok tartalmát, kapcsolódását másokhoz, nyomon követhetjük a

szövegben időközben bekövetkezett változásokat, módosításokat. Tetszőleges szövegrészeket

kiemelhetünk a jogszabályokból, kinyomtathatjuk azokat, vagy kimásolhatjuk későbbi felhasználás

számára.

Ha a fenti, felsorolt adatbázisok közül a Magyar joganyagok teljes címmutatóját választjuk, a

következő kép jelenik meg a képernyőn:

41. Ábra

Az ablak címsora azt mutatja, hol járunk. Most például ablakunk a magyar jogszabályok teljes

címmutatóját tartalmazza. Az ablakban olvashatjuk azoknak a joganyagoknak a számát és címét,

amelyek szerepelnek a kiválasztott adatbázisban.

51

Lent, az állapotsorban, a címmutatóban szereplő joganyagok száma és adatbázisunk lezárásának,

aktualitásának dátuma olvasható.

A címmutatóban megjelenő sorok kétfélék lehetnek. Ha egy jogszabály hatályos, akkor félkövér

betűvel, ha pedig már hatályon kívül helyezték, akkor dőlttel látjuk. Ha egy jogszabály változásait

is tartalmazza adatbázisunk, a közlönyállapottól az aktuális állapotig, akkor arra sor elején egy kis

szimbólum utal .

A címmutatóban a joganyagok kibocsátási idő szerinti fordított sorrendben, a kibocsátó szerint

pedig a jogszabályi hierarchiának megfelelő rendezettségben jelennek meg: először a törvények,

majd a törvényerejű rendeletek, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, és így tovább.

A címmutatóból választani a megfelelő jogszabályi sorra való rámutatással és egérkattintással lehet.

Ezt követően betöltődik a választott joganyag teljes szövege.

A program főmenüjét, s más Windows alkalmazásokhoz hasonlóan, e menürendszer leggyakrabban

használt műveleteihez, almenüpontjaihoz tartozó ikonsort az alábbi ábra mutatja:

42. Ábra

A teljesség igénye nélkül tekintsük át röviden, mit jelentenek az egyes ikonok és nézzünk néhány

példát is!

Megnyitás

Ezzel az ikonnal a korábban látott ablakhoz jutunk (ld.40. Ábra), amelyben választhatunk a felkínált

adatbázisok, sőt, azok előre elkészített szűkítései között is. Mi példánkban a Magyar joganyagok

Teljes címmutatóját választottuk.

Egy joganyag kikeresése

Az adatbázis-kezelés leggyakoribb művelete – természetesen a karbantartás mellett, ami a

legfontosabb, hiszen adatbázis építésnek csak akkor van értelme, ha adataink naprakészek, vagy

legalábbis a feldolgozáshoz szükséges kellő aktualitással rendelkeznek – a keresés, vagy a meglévő

adatok különböző szempontok szerinti szűkítése, más néven szűrése.

Az egy joganyag kikeresése menüpontot akkor választjuk, ha pontosan tudjuk, mit keresünk, egy

konkrét jogszabályra, vagy annak valamely részletére vagyunk kíváncsiak. Ebben az esetben az

alábbi megjelenő képernyőkép beviteli mezőit kitöltve, ehhez a konkrét jogszabályhoz juthatunk.

Legyen ez most a 2005. évi 139. számú törvény.

43. Ábra

52

A Rendben gomb megnyomása után megjelenik a törvény szövege, amely számos szimbólumot is

tartalmaz. A * lábjegyzetet jelez, amelynek szövegét a szimbólumra állva azonnal olvashatjuk. A

jel arra utal, hogy ezen a ponton történt változás a jogszabály szövegében az előző hatályos

állapothoz képest. A Megváltozott bekezdések ikonválasztással egymás után megtekinthetjük

ezeket a megváltozott jogszabályhelyeket.

A világoskék színnel írt szövegrészek pedig hivatkozások, melyek - ha ráállunk a kijelölésre -

közvetlenül elvezetnek bennünket a hivatkozott joganyaghoz, mely ilyenkor egy újabb ablakban

nyílik meg.

Ablaklista menüválasztással megtekinthetjük a megnyitott ablakainkat és választhatunk

közülük, melyiket kívánjuk aktiválni.

Az Előző ablak és a Következő ablak választással is mozoghatunk a megnyitott ablakok

között.

Keresés az aktuális ablakban segítségével rákereshetünk adott szövegrészre, akár a kurzor

aktuális pozíciójától, akár a szöveg elejéről indulva. Ha több szavas a keresésünk, akkor

megmondhatjuk, hogy azok egy bekezdésen belüli vagy egymás utáni elhelyezkedését várjuk. A *

helyettesítő karakter segít megtalálni azokat a szavakat is, amelyeknek esetleg ragozott formája

szerepel a szövegben.

44. Ábra

Amennyiben megtaláltuk a keresett kifejezés első előfordulását, a Következő találat

választásával kereshetünk tovább.

A Paragrafus keresése választással közvetlenül a kiválasztott jogszabály adott pontjára

ugorhatunk.

Gyakran nem tudjuk pontosan, hogy melyik az a jogszabály, amit keresünk. Ekkor a keresés a

címmutató alapján, pusztán az abban való mozgással igen hosszadalmas lehet, sőt az is előfordulhat,

hogy egyáltalán nem találjuk meg, amit szeretnénk. Célszerű a keresést az adatbázis-kezelőre bízni

azzal, hogy úgynevezett szűkítő, más szóval szűrő feltételeket fogalmazunk meg. A Keresés az

adatbázisokban menüpont kiválasztása után a hat, egymással „és” logikai kapcsolatban álló kis

ablakban adhatjuk meg ezeket a szűrő feltételeket (45. Ábra).

53

45. Ábra

Ezekbe beírjuk, (vagy ha választanunk kell a felsoroltakból, akkor kiválasztjuk) amit tudunk a

keresett jogszabály(ok)ról. Egy ablakba több feltétel is kerülhet, ilyenkor ezek között "vagy" logikai

kapcsolat áll fenn (A kibocsátónál és a jogterületnél több feltételt a Ctrl billentyű segítségével

tudunk kijelölni).

Az ábrán például azokat a Törvényeket, kerestük, amelyeket vagy 2005-ben, vagy 2006-ban

bocsátottak ki, a felnőttképzés vagy felsőoktatás jogterülethez tartoznak és bennük az Egyetem*

szó szerepel. (Sokszor érdemes a keresésben az ismert helyettesítő karaktereket is használnunk.

Ezek a jól ismert * és ? karakterek.)

A Teljes körű szűkítési műveletet elindítva, a megadott feltételeknek eleget tevő jogszabályokat

kikeresi a rendszer. Eredményül egy szűkített címmutatót kapunk, melyben már csak az adott

feltételeknek eleget tevő jogszabályok szerepelnek.

Kiválasztva a keresett jogszabályt, az Időgép funkcióval, a megjelenő Szöveg változásai

ablakban felsorolt időintervallumok közül választva, az éppen akkor érvényes hatályos állapota

megtekinthető.

46. Ábra

Mindennapi munkánk során előfordul, hogy idézni szeretnénk egy jogszabályból, vagy akár a teljes

szövegre is szükségünk lehet. A program lehetőséget kínál arra, hogy kiválasszunk bekezdéseket és

azokat elmentsük egy fájlba, vagy akár ki is nyomtassuk azokat a kiválasztott nyomtatóra. Erre való

az exportálás illetve a Nyomtatás ikonja.

54

2.5 Ágazati feladatokat támogató térinformatikai adatbázis-kezelő

Az eddigi fejezetekben láttunk példát relációs adatbázis-kezelésre, a KSH statisztikai adattárházán

és az országos személyi adat és lakcímnyilvántartás, szöveges adatbázis-kezelőre a CompLex Jogtár

erőforrás információs rendszerének példáján keresztül.

Befejezésképpen egy újabb típusra, az ún. térinformatikai adatbázis-kezelésre mutatunk példát, a

szakági információs rendszerek közül, a Budapest XVI. kerületi önkormányzatnál működő

térinformatikai alkalmazás rövid felvázolásával. Előtte azonban néhány bevezető gondolat.

2.5.1 Mi is az a térinformatika?

A térinformatika tudomány, az informatika egy speciális ága, olyan informatika, amelyben az

információ alapjául szolgáló adatok földrajzi helyhez köthetők. A térinformatika által megvá-

laszolandó tipikus kérdések: Mi van ott? Hol van? Mi történik akkor, ha ...?33

A térinformatika a számítógépes térinformációs rendszerek tudománya, amely elméletet,

szemléletet és módszert ad a számítógépes térinformáció rendszerek tervezéséhez, fejlesztéséhez,

szervezéséhez és működtetéséhez.

Másik definíció szerint: „A térinformatika egy olyan új szemléletváltozás, amelynek lényege: a

térbeli, térképi numerikus adatok és a hozzá tartozó attribútum adatok egységes tárolási, kezelési,

lekérdezési lehetőségét eredményezi a GIS segítségével. Ez egy komplex digitális rendszer. A

digitális térkép a számítógépes térképészet kialakulásával adva van.”34

A GIS (Geographical Information System - Földrajzi Információs Rendszer) a térinformatika

eszköze, amellyel a földrajzi helyhez köthető adatokat tartalmazó adatbázisból információk

vezethetők le. Technikáját tekintve a GIS egy olyan számítógépes rendszer, melyet ezen földrajzi

helyhez kapcsolódó adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a levezetett információk

megjelenítésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére dolgoztak ki. A hálózatok

terjedésével egyre nagyobb hangsúlyt kap az információk elérését, továbbítását szolgáló szerepe.

Alkalmazási oldalról a GIS egy eszköz a térkép használat, pontosabban a földrajzi adatok

használatának fejlesztésére. A GIS lehetőséget ad nagyszámú helyzeti és leíró adat gyors, együttes,

integrált áttekintésére és elemzésére. A GIS felépítésében, tartalmában, az alkalmazott hardver és

szoftver tekintetében, a felhasználói környezetet illetően nagyon eltérő formákban jelenik meg.

A térinformatikai adatok a valós világ objektumainak jellemzésére szolgálnak. Az adatok egy

absztrakciós modellalkotási folyamat eredményeként keletkeznek. Típusai:

Geometriai adatok. Jellegük szerint lehetnek ún. vektor vagy raszter adatok. Ha az objektumot

vektorokkal jellemezzük, akkor lehetnek pont, vonal, vagy felület típusúak. A raszteres adatok

esetén négyzetekkel (illetve háromszögekkel) fedjük le a vizsgált területet. Négyzetek esetén

ezek lehetnek képpontok.

Szakadatok (attribútum). A vizsgált objektum természeti eredetű tulajdonságait, vagy az

emberi tevékenységgel létrehozott létesítmények tulajdonságait, illetve valamely terület

gazdasági, szociológiai tulajdonságait tartalmazzák.

33

http://gisfigyelo.geocentrum.hu/kisokos/kisokos_terinformatika.html Letöltés ideje: 2012.07.06.

34 http://terinformatika.lap.hu/#b18497210 Letöltés ideje: 2012.07.06.

55

2.5.2 Egy térinformatikai adatbázis

Budapest XVI. kerületi önkormányzatánál, a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat alapján,

annak követelményeit felhasználva egy, az önkormányzat informatikai rendszeréhez integrálódó

térinformatikai rendszert alakítottak ki. A rendszer adatai nagy részének interaktív grafikus

felületen történő ábrázolása objektív és megbízható információt ad a különböző állampolgári ügyek

és kezdeményezések elbírálásához.

A térinformatikai alkalmazás céljai: jelenítse meg a térbeli információkat, segítse az Építésügyi

Iroda munkáját, szolgálja ki a Műszaki Osztályt, segítse a vagyonnyilvántartást, szolgálja a

hatékony tájékoztatást, teremtse meg az integráció lehetőségét egymással nehezen összekapcsolható

információk között.

A térinformatikai feladatokat a MapInfo Professional® térinformatikai elemző és tervező szoftver

támogatja. (A változtatások vezetése a Professional 10, a felhasználói alkalmazás a ProWiever 10

szoftver verzióval történik.)

A MapInfo Professional® nagy funkcionalitással rendelkező, de mégis könnyen használható,

intelligens, térképes adatelemzésre és tervezésre egyaránt alkalmas, komplex térinformatikai

rendszer. A szoftver legnagyobb előnye, hogy gyorsan és egyszerűen felfedhetők az adatok térbeli

összefüggései, ezáltal üzleti elemzések, tervezési munkák végezhetők el egyszerűen. A szoftver

segítségével az összes térbeli vonatkozású adatot térképen lehet megjeleníteni, így átláthatóvá és

gyorsan elemezhetővé téve azokat.

MapInfo Professional® beépített támogatást biztosít sokféle adatformátum közvetlen megnyitására

és megjelenítésére egyaránt. Ezt kihasználva saját Microsoft Excel®, Microsoft Access® vagy más

adatbázis-kezelő rendszerben tárolt - például Oracle®, Microsoft® SQL Server - és sok más

fájlformátum közvetlenül használható a térinformatikai környezetben.35

A konkrét térinformatikai alkalmazás adatforrásai: az önkormányzat saját adatbázisai, régi vagyon

és útkataszter, közhiteles földhivatali alaptérkép, Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat, légi

fotók. Minden, a rendeletekben előforduló adatot egy rendszerben dolgoznak fel. Az alkalmazástól

elvárás az adatok naprakészségének biztosítása, az áttekinthetőség, a teljesség, a könnyen

kezelhetőség és az érthetőség.

A digitális térkép számos, ún. réteget tartalmaz. Ezek – a teljesség igénye nélkül - a közterület,

földrészlet, fekvés, víz, műemlék, városkép, védősáv-gáz, vízmű védterület. Fasor, kerülethatár,

park, temető, régészet, tervezett út, tilalmak, természetvédelem, középület, lakóépület, gazdasági

épület, üzemi épület, üdülő épület, templom, terasz. Útburkolat, csatorna, vízvezeték, elektromos

kábel. Iskola körzet, óvoda körzet, építésügyi körzet, útügyi körzet, mezőőri körzet, választási

körzet, szabályozási övezetek, fejlesztések, telekalakítások tömbhatárok.

Az egyes rétegek megjelenítése be-és kikapcsolható. Egyszerre több réteg is megjeleníthető.

Ilyen, többrétegű megjelenítésre mutat példát, illusztrációként a 47. Ábra, a 48. Ábra és a 49. Ábra.

A rétegek megjelenítési sorrendjét a fontosság és az áttekinthetőség határozza meg. Elvárás velük

szemben, hogy az egyes felületek általában legyenek átlátszóak, a határvonalak legyenek láthatók és

az egyedi kulcsok adjanak azonnali információt az egyes objektumokról.

35

http://mapinfo.varinex.hu/contents/view/98 Letöltés ideje: 2012.07.06.

56

Az egyes rétegek objektumairól számos további adat tárolható, a legkülönbözőbb, korábban említett

formátumban. Az adatok lehetnek konkrét mennyiségi értékek, de lehetnek fotók, dokumentum

fájlok, engedélyek stb. (Példaként ld. 50. Ábra, mely kapcsolódó adatként a Gizella kastély fotóját

mutatja.)

47. Ábra

48. Ábra

57

49. Ábra

50. Ábra

58

Tekintettel arra, hogy egy közigazgatási szakadatbázisról van szó, a programba megfelelő jogosult-

ság nélkül nem léphetünk be. Ugyanakkor nagy térinformatikai adatbázisra, rétegek be-és

kikapcsolására, az egyes földrajzi pontokhoz kapcsolódó információk megjelenítésére, esetleges

feltöltésére jó példa a bárki által elérhető és szabadon letölthető Google Föld alkalmazás.

2.6 Záró gondolatok

Jelen dokumentum betekintést kívánt nyújtani az adatbázis-kezelés tipikus alkalmazási lehető-

ségeibe a közigazgatási gyakorlatban. Mutattunk példát relációs, szöveges és térinformatikai

adatbázis-kezelőre, országos alapnyilvántartásra, okmányirodai rendszerre, önkormányzati

szakadatbázisra, statisztikai adatgyűjtő és szolgáltató rendszerre, erőforrás információs rendszerre.

Némelyek bárki számára elérhetők, szolgáltatásaik kipróbálhatók, mások csak megfelelő

jogosultsággal kezelhetők.

Befejezésként álljon itt egy táblázat, mely érdekes, interneten elérhető adatbázisokat tartalmaz, most

már csak példaképpen és felsorolásszerűen. Hagytunk üres sorokat is, a Kedves Olvasó saját,

kedvenc adatbázis eléréseinek beillesztésére is.

2. Táblázat

Elérhetőség Leírás

www.gordius.org Szakértői adatbázis a közigazgatás számára

www.teleporta.hu Magyarországi települések e-közösségi portálja

www.matarka.hu Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek keres-

hető adatbázisa

https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalyke

reso

Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye

http://epp.eurostat.ec.europa.eu Az Európai Unió Statisztikai Hivatala statisztikai

adatbázisa

http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstarrol/t

orzskonyv_altalanos#

Költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása

www.e-cegjegyzek.hu Céginformációs adatbázis

www.mepar.hu Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer

www.vizugy.hu Környezetvédelmi és vízügyi térinformatikai

adatbázis

https://teir.vati.hu Országos Területfejlesztési és Területrendezési

Információs Rendszer

www.kozadat.hu Közadatkereső

www.utvonalterv.hu Útvonaltervező térinformatikai adatbázis

59

2.7 Ellenőrző kérdések

1. Sorolja be a Személyi adat- és lakcímnyilvántartás információs rendszerét az igazgatási

információs rendszerek osztályozási modelljébe!

2. Soroljon fel legalább hármat az Okmányirodák információs rendszerei közül!

3. Milyen adatbázisokat üzemeltet a Központi Statisztikai Hivatal, fő feladatai ellátásához?

Körvonalazza az egyes adatbázisok adattartalmát, funkcióját!

4. Keressen példát adatkocka műveletekre a KSH Tájékoztatási adatbázisában!

5. Soroljon fel legalább három adatbázis-műveletet, melyet a KSH Tájékoztatási adatbázisán

végrehajthatunk?

6. Milyen OLAP lekérdezéseket fogalmazhatunk meg a KSH Tájékoztatási adatbázisában?

7. Melyek a CompLex Jogtár Plusz adatbázis-kezelő legfontosabb szolgáltatásai?

8. Milyen szűrési feltételeket tudunk megfogalmazni a CompLex Jogtár Plusz használata során?

Milyen logikai kapcsolatban vannak az egyes paraméterek egymással?

9. Mit jelent a térinformatika fogalma és milyen alkalmazásokkal találkozhatunk a mindennapi

gyakorlatban?

10. Keressen az interneten elérhető, regisztrációt nem igénylő közigazgatási adatbázist és

elérhetőségét írja be a fenti táblázat üres soraiba!

60

3. Hivatkozott források jegyzéke

1. Jeffrey D. Ullman – Jennifer Widom: Adatbázisrendszerek. Alapvetés Panem Könyvkiadó Kft.,

Budapest, 1998.

2. Hector Garcia-Molina, Jeffrey D. Ullman, Jennifer Widom: Adatbázisrendszerek megvalósítása

Panem Könyvkiadó Kft., Budapest, 2001.

3. Horváth Katalin: Informatika és közigazgatás tankönyvsorozat 6. modul: Az adatbázis-kezelés

elméleti alapjai, BKAE, ÁK Budapest, 2003

4. Horváth-Orbán-Kohány-Kőnig: A közigazgatási informatika alapjai, Budapesti Corvinus

Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar, Budapest, 2009

5. http://www.inf.unideb.hu/~bodai/menedzs/menedzsment_alapfogalmak.html (Letöltés ideje:

2012.06.17)

6. http://emir.nfu.hu/main/ oldalon (Letöltés ideje: 2012.06.27).

7. https://teir.vati.hu oldalon (Letöltés ideje: 2012.06.27).

8. 1993. évi XLVI. tv. a statisztikáról

9. http://www.ksh.hu/docs/bemutatkozas/hun/szerv_struktura.pdf (Letöltés ideje: 2012.06.30)

10. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?&lang=hu (Letöltés ideje: 2012.06.17.)

11. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=WNT (Letöltés ideje: 2012.

június 30.)

12. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ods004.html (Letöltés ideje: 2012.07.23)

13. 1992. évi LXVI. tv. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

14. 146/1993. (X.26.) kormányrendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilván-

tartásáról szóló törvény végrehajtásáról

15. www.nyilvantarto.hu

16. http://www.nyilvantarto.hu/archiv_honlap/kozos/index.php?k=hivatalunkrol_hu (Letöltés ideje:

2012.06.18.)

17. http://www.nyilvantarto.hu/hu/kozerdeku_adatok_feladatok (Letöltés ideje: 2012.06.18)

18. www.complex.hu,

19. www.mhk.hu

20. http://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso

21. http://gisfigyelo.geocentrum.hu/kisokos/kisokos_terinformatika.html (Letöltés ideje:

2012.07.06.)

22. http://terinformatika.lap.hu/#b18497210 (Letöltés ideje: 2012.07.06.)

23. http://mapinfo.varinex.hu/contents/view/98 (Letöltés ideje: 2012.07.06.)

----------------------