1101 Budapest, X. Hungária krt. 9-11. | Tel: (1) 432-9000
Postai cím: 1581 Budapest, Pf.: 15. | Email: [email protected]
Adatbázis-kezelés a közigazgatási gyakorlatban
Szerző:
Dr. Horváth Katalin
2
Tartalomjegyzék
1. Számítógépes információrendszerek az igazgatás szolgálatában .............................................. 3
1.1 Az igazgatás információrendszereinek megközelítése .................................................................... 3
1.1.1 Az osztályba sorolás egyik lehetséges módja ...................................................................................... 3
1.1.2 Osztályozás a tevékenység jellege alapján ........................................................................................... 5
1.1.3 Osztályozás hardverigény alapján ........................................................................................................ 7
1.2 Adatbázis-kezelés, az informatikai alkalmazások meghatározó eleme ........................................... 8
1.2.1 Az adatbázis-kezelés ismertnek feltételezett alapfogalmai .................................................................. 9
1.2.2 Az adatbázis-kezelő rendszerek feladata, főbb részei ........................................................................ 10
1.2.3 Információk egyesítése ...................................................................................................................... 13
1.2.4 Egyesített információrendszerek köré nőtt alkalmazások (OLAP, adatkocka rendszerek) ................ 16
1.3 Ellenőrző kérdések ......................................................................................................................... 22
2. Adatbázis-kezelés a gyakorlatban .............................................................................................. 23
2.1 A Központi Statisztikai Hivatal információrendszere ................................................................... 23
2.1.1 A KSH jogállása és szervezete ........................................................................................................... 23
2.1.2 „A KSH feladata: ............................................................................................................................... 24
2.1.3 Informatikai háttér ............................................................................................................................. 26
2.1.4 A KSH Tájékoztatási adatbázisa ........................................................................................................ 26
2.2 Személyi adat- és lakcímnyilvántartás ........................................................................................... 35
2.2.1 Mi is a személyi adat- és lakcímnyilvántartás? .................................................................................. 36
2.2.2 A nyilvántartás célja és feladatai ........................................................................................................ 36
2.2.3 Hol van a nyilvántartás, ki foglalkozik vele? ..................................................................................... 36
2.2.4 A nyilvántartás adattartalmáról és kezeléséről ................................................................................... 38
2.2.5 A nyilvántartás személyi adattartalma ............................................................................................... 39
2.2.6 A nyilvántartás lakcím adattartalma ................................................................................................... 40
2.2.7 Adatszolgáltatás a nyilvántartásból .................................................................................................... 40
2.2.8 Adatvédelem ...................................................................................................................................... 40
2.2.9 A nyilvántartás történeti állománya ................................................................................................... 41
2.2.10 Néhány szó az infrastruktúráról ......................................................................................................... 42
2.3 Az okmányirodák információs rendszerei ..................................................................................... 43
2.3.1 Az okmányirodai hálózat kialakulása ................................................................................................ 43
2.3.2 Az okmányirodák információs rendszerei .......................................................................................... 44
2.3.3 A rendszer hardver és szoftver környezete ........................................................................................ 45
2.4 A CompLex Jogtár Plusz szöveges adatbázis-kezelő .................................................................... 46
2.5 Ágazati feladatokat támogató térinformatikai adatbázis-kezelő .................................................... 54
2.5.1 Mi is az a térinformatika? .................................................................................................................. 54
2.5.2 Egy térinformatikai adatbázis ............................................................................................................ 55
2.6 Záró gondolatok ............................................................................................................................. 58
2.7 Ellenőrző kérdések ......................................................................................................................... 59
3. Hivatkozott források jegyzéke .................................................................................................... 60
3
1. Számítógépes információrendszerek az igazgatás szolgálatában
1.1 Az igazgatás információrendszereinek megközelítése
Mielőtt tárgyalásunkat elkezdenénk, nézzünk két fontos fogalmat, a rendszer és az információ-
rendszer meghatározását!
Definíció: A rendszer „egymással kölcsönhatásban álló elemek összessége, amelyek adott cél
érdekében együttműködnek egymással és működésük során erőforrásokat használnak fel. A
rendszer bemeneteit a környezetéből kapja, és kimeneteit szintén a környezet számára állítja elő.”1
Definíció: Az információrendszer „a rendszer működéséhez szükséges információkat biztosító, a
szervezet belső kommunikációját megvalósító eszközök együttese (pl. számítógép hardver, szoftver,
hálózati és kommunikációs eszközök, bevitt, tárolt és szolgáltatott adatok, adattárak és adatbázisok,
kiszolgáló személyzet stb.)”2.
Másképp fogalmazva: „az információrendszer az információ megszerzésével, rögzítésével,
tárolásával, csoportosításával feldolgozásával, kikeresésével, átalakításával, generálásával,
megjelenítésével, továbbításával, megsemmisítésével foglalkozó rendszer. Amennyiben e
műveletekhez számítógépet is felhasználunk, számítógépes információrendszerről beszélünk.”3
1.1.1 Az osztályba sorolás egyik lehetséges módja
Az igazgatás információrendszerei ma már többségükben számítógéppel támogatott rendszerek,
melyekben különböző ún. alkalmazói szoftvereket használnak a feladatok megoldására. Ezeket a
szoftvereket más néven információs rendszereknek is szoktuk nevezni. Az információs rendszerek
egy lehetséges osztályozási modelljét az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
1. Táblázat: Igazgatási információs rendszerek osztályozási modellje
Jellemzők Osztályok
Funkcionális
F1 Adatfeldolgozó
F2 Irodatechnikai
F3 Tájékoztatási, kommunikációs
Strukturális S1 Önálló
S2 Kapcsolt
Tartalmi T1 Szervi
T2 Szakirányú
InformációTechnológiai IT1 Időtűrő
IT2 Párbeszédes
Forrás: HORVÁTH-ORBÁN-KŐNIG-KOHÁNY (2009): A közigazgatási informatika alapjai,
Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar, Budapest, pp 69
1 http://www.inf.unideb.hu/~bodai/menedzs/menedzsment_alapfogalmak.html (Letöltés ideje: 2012.06.17)
2 http://www.inf.unideb.hu/~bodai/menedzs/menedzsment_alapfogalmak.html (Letöltés ideje: 2012.06.17)
3 HORVÁTH-ORBÁN-KŐNIG-KOHÁNY (2009). A közigazgatási informatika alapjai, Budapesti Corvinus Egyetem
Közigazgatás-tudományi Kar, Budapest, 8.p.
4
Ezek alapján minden információs rendszer 4 ismérvvel írható le, a jellemzők által meghatározott fő
csoportok adott értékével (osztály). Pl. lehet egy információs rendszer F3-S2-T1-IT2 típusú.
Lássuk most mindezt részletesebben!
Funkcionális jellemzők szerinti osztályozás:
F1: Adatfeldolgozó
Az adatfeldolgozó típusú információs rendszerek képezik a legnagyobb csoportot. Pontosan
körülhatárolt adatok kezelésére, feldolgozására speciálisan szervezett információ-ellátási
folyamatok együttesei. Feladat- és információ-specifikusak, működésüket a feldolgozandó adatok
jellemzői határozzák meg. Létrehozásuk és karbantartásuk speciális programfejlesztési
tevékenységet igényel. (Funkcionális szempontból ilyen rendszerek pl. a népesség-nyilvántartás, a
gépjármű-nyilvántartás, az adóigazgatás, vagy a társadalombiztosítás rendszerei.)
F2: Irodatechnikai
Ezen rendszerek működését a bennük megjelenő adatokkal és információkkal végzett kezelési
műveletek határozzák meg. Ezek főként az irodai ügyvitelt és az adminisztrációt támogató
információs rendszerek. Jellemzőjük, hogy szinte az összes közigazgatási szervnél azonosak, és
azonos módon használhatók, továbbá hogy azon kevés közigazgatási számítógépes információs
rendszerek közé tartoznak, amelyekhez tökéletesen megfelelőek a kész, általános irodai program-
csomagok (pl. Microsoft Office termékcsalád). Ilyen rendszerek pl. a szövegfeldolgozást, a
táblázatos anyagok összeállítását végző rendszerek.
F3: Tájékoztatási, kommunikációs
Az ilyen rendszerek feladata a kapcsolat megteremtése a különböző partnerek között, amely lehet
egy-, vagy kétirányú is. Nagyjából megfelelőek ehhez is az általános programcsomagok, kivételes
esetben (főleg az egyirányú rendszereknél) szükség lehet adaptációra, vagy egyedi kivitelezésre.
Tipikus példák a jogi, az ügyfél-tájékoztatási, illetve a munkaerő-közvetítő rendszerek.
Strukturális jellemzők szerinti osztályozás:
S1: Önálló
Ebbe az osztályba olyan rendszerek taroznak, ahol a munkafolyamat egyetlen nyilvántartásra, vagy
egyetlen ügyintézőre épül és izoláltan működik. Itt a számítógépesítés célja csupán a nyilvántartás
gépesítése, az ügyintéző munkájának megkönnyítése. (Példa lehet erre egy készlet-nyilvántartási
program.)
S2: Kapcsolt
Ide olyan rendszerek tartoznak, melyek kielégítik a közigazgatás adatkapcsolati igényét. Ez
nagyban hozzájárul a közigazgatás funkciói ellátása minőségének javításához.
A közigazgatásban az információs rendszerek kapcsolódásának három fő iránya létezik. Az
információs rendszerek túlnyomó többsége ezen 3 adatbázis csoport köré szervezhető:
- Személyi, népességi (anyakönyvi igazgatás, családvédelem, egészségügy stb.)
- Tárgyi, műszaki (várostervezés, telekkönyvi igazgatás, lakásgazdálkodás stb.)
- Szervezeti (munkaügyi, szervezet-felügyeleti, intézmény-irányítási stb.)
Az információs rendszerek kapcsolódásának számos előnye van. A teljesség igénye nélkül, pl. az
adatbázis magára vállalja az alapadatok szolgáltatását; lehetővé válik egymással egyébként nem
kommunikáló rendszerek között a kapcsolatteremtés – akár közvetve is. Szükségszerűen magas
színvonalon kell megszervezni az üzemeltetést; mindez pedig tovább növeli a hatékonyságot.
5
Tartalmi jellemzők szerinti osztályozás:
T1: Szervi
Az ebbe az osztályba tartozó rendszerek a szervezet belső működésével és működtetésével
kapcsolatos feladatokat ellátó, az egyes szervezeti egységeket kiszolgáló információs rendszerek.
Ezek a rendszerek az egyes közigazgatási szerveknél sok hasonlóságot mutatnak, könnyű bennük
egységes elveket és megoldásokat alkalmazni a közigazgatás egész területén. Ilyenek pl. a bér- és
egyéb pénzügyi rendszerek, a készlet-nyilvántartási, munkaügyi, és belső tájékoztatási rendszerek.
T2: Szakirányú
Olyan rendszerek tartoznak ide, amelyek a közigazgatás alapvető feladatai ellátására irányulnak.
Legkézenfekvőbb példák: anyakönyvi igazgatás, szabálysértési igazgatás, adóigazgatás, gépjármű-
igazgatás, telekkönyvi igazgatás, hatósági feladatok stb.
Információ Technológiai (IT) jellemzők szerinti osztályozás:
IT1: Időtűrő
Ide olyan rendszerek tartoznak, amelyekben nem okoz gondot, hogy az adatok tárolása és
feldolgozása időben távol történik. Az ügyintéző munkájához ezekben az esetekben elegendő, ha az
adatbázis-kivonatok rendszeresen, illetve az igény felmerülése után, egy megszabott határidőn belül
érkeznek, illetve a központi információs rendszer számára is elegendő, ha az információk nem
folyamatosan, hanem rendszeres időközönként érkeznek. Tipikus példák: adóztatási rendszer, havi
illetmény-elszámolás, havi, negyedéves, éves stb. statisztikák.
IT2: Párbeszédes
Ebbe az osztályba soroljuk be azokat a feladatokat, ahol az időbeli távolság nem megengedhető. A
közigazgatás feladatainak túlnyomó többsége ilyen, ahol gyakori az információk véletlenszerű,
gyors előkeresésének, módosításának, törlésének stb. szükségessége. Itt a számítógép (és ezen
keresztül az információs rendszer) és az ügyintéző között állandó, interaktív (párbeszédes)
kapcsolat áll fenn. A legtipikusabb példák: iktatási rendszerek, anyakönyvi igazgatás, szabálysértési
igazgatás, közmű-nyilvántartás, környezetvédelem stb.
Azért beszélünk időtűrő, nem pedig távolságtűrő rendszerekről, mert a mai adatátviteli technikák
mellett a távolság már nem bír jelentőséggel. Térben távoli csomópontok között is lehetséges
párbeszédes (online) feldolgozás.
Megjegyzendő, hogy az egyes rendszerek besorolását az egyes osztályokba nem lehet teljesen
mereven kezelni, szükség esetén, az idő múlásával, és a feladatok, körülmények változásával az
osztályba sorolást érdemes lehet felülvizsgálni. Látni kell továbbá azt is, - amint azt korábban
jeleztük - hogy egy-egy rendszer nem csak egy osztálynak, hanem több osztálynak is a tagja, azaz
egyszerre négy jellemzővel írható le. Például az adóigazgatás ugyanabban az adott időpillanatban,
egyszerre tartozik az F1, az S2, a T2, és az IT1 osztályokba is.
1.1.2 Osztályozás a tevékenység jellege alapján
Az állam- és közigazgatás információrendszereire azonban tekinthetünk más megközelítésben is.
Eszerint az igazgatásban - a tevékenység jellegéhez igazodva - az információrendszerek öt típusa
figyelhető meg.
E típusok a következők:
6
1. Alap- vagy köznyilvántartások
Ezek az adott területen élő személyek, működő szervezetek, események adatait közhiteles
módon tárolják (személyi adat- és lakcím-, anyakönyvi, közműtulajdon-nyilvántartás stb.). E
nyilvántartások vezetését, az említett területeken végbemenő változások aktualizálását
rendszerint törvények rögzítik. Ezeknek az információrendszereknek általában van jogi
alapjuk, de működésük tekintetében nagyon eltérően szervezettek (központi, területi, helyi
nyilvántartások). Ezek képezik az igazgatás alappilléreit, amelyek elősegítik az egyenlőséget,
a jogbiztonságot és a demokratikus ellenőrzést.
2. Ágazati, vagy szakági információrendszerek
Ezek az információrendszerek az adott tárca funkcióihoz igazodnak, a minisztériumi
információrendszerek szerves részét képezik.
Ebbe a csoportba olyan információrendszerek tartoznak, amelyekre több, hasonló közintéz-
ménynek van szüksége (pl. önkormányzatok, rendőrség, bíróság, egészségügy, oktatás,
közszolgáltató vállalatok, adóhivatalok, vámhivatalok, illetve a társadalombiztosítás
szervezetei). E rendszereket működtető szervezetek általában operatív szinten részletes
információkat cserélnek és azt is elvárják tőlük, hogy a magasabb szintű közigazgatási
szervezeteket is ellássák információval.
3. A központi államigazgatási szervek irányítási célú információrendszerei
A minisztériumok, alaptevékenységük támogatására több száz irányítási célú számítógépes
információrendszert működtetnek. E rendszerek az adott tárca sajátosságait tükrözik.
Ide tartoznak: a döntést előkészítő rendszerek, ágazati beavatkozáshoz, céltámogatás
odaítéléséhez információt szolgáltató, engedélyezési eljárást támogató rendszerek. (Pl.: EMIR
= Egységes Monitoring Információs Rendszer. Naprakész adatokat szolgáltat az EU
támogatások felhasználásáról és lehetővé teszi a pályázatok nyomon követését a beadástól a
fejlesztések megvalósításáig4. A TEIR = Országos Területfejlesztési és Területrendezési
Információs Rendszer. Célja többek között, hogy „a központi, területi és helyi államigazgatási
szervek, más jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint
természetes személyek számára lehetőséget biztosítson az ország népességének,
gazdaságának, épített, táji és természeti környezete állapotának, területi jellemzőinek
megismerésére, változásainak figyelemmel kísérésére és európai uniós összehasonlítására”5.)
4. Erőforrás információrendszerek
Ide tartoznak azok az információrendszerek, amelyek az adott közigazgatási szervezet veze-
tését szolgálják. Például személyzeti, pénzügyi, anyag- és eszközgazdálkodási, valamint olyan
dokumentum-orientált információs rendszerek, mint például a különböző nyilatkozatok,
határozatok, ügyfelek, szabályozások, rendeletek nyilvántartása, jogszabálygyűjtemények stb.
Ezen információrendszerek jellemzője, hogy az adott szervezet fejlettségi szintjéhez iga-
zodnak és egyaránt felhasználhatók teljesen eltérő feladatokkal rendelkező közszolgálati
szervezeteknél.
5. Statisztikai adatgyűjtési- és feldolgozási rendszerek
Feladatuk a statisztikai adatok szolgáltatása:
- az államhatalom és a közigazgatás szervei,
4 Bővebben a rendszerről a http://emir.nfu.hu/main/ oldalon (Letöltés ideje: 2012.06.27).
5 Bővebben a rendszerről a https://teir.vati.hu oldalon (Letöltés ideje: 2012.06.27).
7
- a társadalmi szervezetek,
- az érdekképviseletek,
- a helyi önkormányzatok,
- a köztestületek,
- a tudományos,
- a gazdasági szervezetek,
- a lakosság és a hírközlő szervek,
- valamint a nemzetközi szervezetek részére.
E csoportba tartoznak pl. a Központi Statisztikai Hivatal információs rendszerei. (STADAT,
Tájékoztatási Adatbázis, Gazdálkodó Szervezetek Regisztere stb. Részletesebben ld. később.)
1.1.3 Osztályozás hardverigény alapján
Az előzőekben vázolt csoportosítás az igazgatási információrendszerek kialakításával, működ-
tetésével, az információk felhasználásával szemben jelent eltérő követelményeket.
A fenti információrendszerek, számítógépes támogatottságukat tekintve lehetnek kisgépes,
nagygépes rendszerek, működhetnek számítógépes hálózatba kapcsolva (host-terminál, szerver-
kliens vagy peer to peer módon), centralizált, ill. decentralizált megoldást feltételezve, az
adatfeldolgozás és a szolgáltatások terén.
Néhány gondolat a nagygépes rendszerekről.
A nagygép és a nagy rendszer nem szinonim fogalmak, ugyanakkor azt mondhatjuk, hogy a nagy
rendszerek középpontjában általában nagygépek dolgoznak.
Ilyenek például az országos alapnyilvántartások, vagy a statisztikai adatgyűjtő és feldolgozó
rendszerek.
A következőkben érdemes néhány felmerülő kérdésre röviden választ adni, mint pl:
Miért és hol van szükség nagy rendszerekre?
Milyen sajátosságokkal írhatók le a nagy rendszerek?
Mit nyújtanak a nagy rendszerek számunkra?
Első közelítésben azt mondhatjuk, hogy nagygépes rendszerekre ott van szükség, ahol sok adatot
kell tárolni. (Gondoljunk csak az országos személyi adat- és lakcímnyilvántartásra, az országos
gépjármű nyilvántartásra, vagy a társadalombiztosítás nyilvántartásaira, amelyek 10 milliós
nagyságrendben tárolnak rekordokat, rekordonként 15-25 adatmezővel.)
De nem az adatok mennyisége a legfőbb indoka a nagygépes rendszerek alkalmazásának, hanem
például a használati aktivitás, a centrális tárolás és a biztonság megteremtésének igénye.
Használati aktivitás
Itt arra kell gondolni, hogy nem csupán arról van szó, hogy ezekben a rendszerekben sok adatot kell
tárolni. A nagy adatbázisokhoz folyamatosan érkeznek (esetenként több száz munkaállomásról
egyszerre) adatváltozás átvezetési (új adat, meglévő módosítása, törlése), vagy lekérdezési igények
az ügyintézők és a felhasználók részéről. Ezek egyidejű kielégítését már nem lehet kisgépekre bízni.
Gondoljunk például a banki rendszerekre, helyfoglalási rendszerekre, bűnüldözési, határforgalmi
rendszerekre stb.
8
Centrális adattárolás
Bizonyos feladatok és információ igények nem elégíthetők ki tucatnyi (adott esetben több száz)
elszeparált adatbázissal, mert az igazgatási folyamatoknak szükségük van egy mindenkori centrális
adatvagyonra.
Ezek a centrális adatbázisok a feladat jellegétől függően tartalmazhatnak elemi adatokat, statisztikai
összegző adatokat, vagy ún. nyilvántartások nyilvántartása típusú adatokat.
Elemi adatokat tartalmazó központi nyilvántartások pl.: a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, a
járműnyilvántartás, a körözési adattár, a jogerős büntető ítélettel rendelkezők nyilvántartása stb.
Statisztikai típusú adatokat tartalmazó adatbázisok: választási adatok, statisztikai adattárak.
Nyilvántartások nyilvántartása típusú adattárak: az adatvédelmi nyilvántartások.
A nagy rendszerek általában hálózatban működnek, egy időben, egy rendszeren belül valósítják
meg a centrális adattárolást és a decentrális adatszolgáltatást, azaz centrálisan tárolják az
adatokat, de a számítógépes távadatátviteli hálózatok segítségével biztosítják, távolságtól és területi
elhelyezkedéstől függetlenül az adatbázisok gyors és biztonságos elérését. Működésükre jellemző a
naprakészség és az adatminőség biztosítása, a szolgáltató képesség egyidejű fenntartásával.
Biztonság
A nagygépes rendszerek nem elhanyagolható előnye a biztonság. Az információs rendszerek
használata során mind adatvédelmi, mind informatikai biztonsági szempontból számos
veszélyeztető tényezővel kell számolnunk. (Részletesebben lásd később.) Ma még egy nagygépes
rendszer, számos oknál fogva (adatvédelmi és biztonsági szabályok megléte, biztonsági
intézkedések szervezettsége, felkészült személyzet koncentrált rendelkezésre állása), lényegesen
nagyobb biztonságot tud nyújtani a veszélyeztető tényezőkkel szemben, az elszigetelten működő
kisgépes rendszerekhez képest.
A további kérdésekre a következő fejezetben kíséreljük meg a választ.
1.2 Adatbázis-kezelés, az informatikai alkalmazások meghatározó eleme
Az informatika igazgatási alkalmazásának talán legszebb, legszínesebb, és a számítástechnikai
megvalósítás és támogatottság szempontjából kétség kívül a legbonyolultabb részét az adatbázis-
kezelés jelenti. A különböző adatfeldolgozó és szolgáltató információrendszerek mögött ugyanis
általában hatalmas adattömeget és az adatok bonyolult kapcsolatrendszerét tartalmazó adatbázisok
állnak.
Ma már az adatbázisok az élet valamennyi területén alapvető fontosságúak, a tudományos
kutatásoktól, az üzleti élet különböző színterein át, az állam- illetve közigazgatásig.
Ebben a fejezetben, az ismertnek feltételezett alapfogalmak rövid, ismétlő jellegű áttekintése után
némi betekintést nyújtunk ebbe a csodálatos világba, majd néhány konkrét esettanulmány, illetve
információrendszer bemutatásával illusztráljuk a leírtakat.
9
1.2.1 Az adatbázis-kezelés ismertnek feltételezett alapfogalmai
Adat: Az objektumok és azok viszonyai - amelyek bennünket az adott témakörben érdekelnek - a
valós világ részei. Az adatok a valós világra vonatkozó tényeket és elképzeléseket rögzítik.
Egyednek (entitásnak) nevezzük a valós világnak azt a részét, amely lehet tárgy, fogalom vagy
esemény, amelyre az adat vonatkozik.
Tulajdonság (attribútum): minden egyed rendkívül sok tulajdonsággal (attribútummal)
jellemezhető, de a vizsgálódásba csak a kérdéskör szempontjából lényeges tulajdonságokat vonjuk
be. A tulajdonságok körének rögzítésével az egyedről nyerhető információk körét is behatároljuk.
Az egyed tulajdonságának mértékét értéknek nevezzük.
Például: Abban a megállapításban, hogy "Kis Péter lakcíme Eger, Só utca 5.” Kis Péter egy egyed,
tulajdonságai a neve és a lakcíme, ezek értéke pedig rendre Kis Péter, illetve Eger, Só utca 5.
Egyedtípus, egyed előfordulás: Az egyedeket csoportokba sorolhatjuk aszerint, hogy milyen
tulajdonságokkal írhatjuk le őket. Az azonos tulajdonságokkal leírható egyedeket egyedtípusnak,
az egyedtípushoz tartozó egyedeket pedig az egyedtípus egyik előfordulásának nevezzük.
Például.: Kis Péter, a rá vonatkozó adatokkal együtt az alkalmazotti nyilvántartás rendszerében az
„alkalmazottak” egyedtípusának egyik konkrét előfordulása. Az alkalmazottak két
tulajdonságtípusa a „név” és a „lakcím”. A lakcímnek Kis Péter esetén az értéke: Eger, Só u. 5.
Kapcsolattípus: A valós világban a dolgok - s így az azokat leíró egyedek - különböző viszonyban
vannak egymással. Ezeket a viszonyokat az egyedtípusok közötti kapcsolattípusokkal fejezzük ki.
Például: Kis Péternek két gyermeke van: András és János. Ebben az állításban a „gyermek” újabb
egyedtípus, amelynek két előfordulása András és János. Kis Péter, mint alkalmazott és András, mint
gyermek között kapcsolat van és a kapcsolattípus neve: „gyermeke”.
Adatmodell, adatbázis: Az információrendszer egyed-, tulajdonság- és kapcsolattípusai alkotják
az információrendszer adatmodelljét, az információrendszer egyed-, tulajdonság- és kapcsolat-
előfordulásai pedig az információrendszer adatbázisát. Az adatbázis hosszú ideig megőrzendő
adathalmaz, mely a hozzáféréshez, módosításhoz szükséges szervezettséggel is rendelkezik.
Definícióját tekintve: „Összetett logikai szerkezettel rendelkező adatok szervezett összessége,
melyre jellemző az adatok központilag szervezett és osztott felhasználása és az adatfüggetlenség
magas szintjének biztosítása.”6
Lekérdezés: olyan művelet, amely meghatározott adatokat gyűjt ki az adatbázisból.
Reláció: az adatoknak olyan kétdimenziójú táblába történő szervezése, ahol a sorok valamilyen alap
tényeket vagy alapegyedeket jelképeznek, és az oszlopok (attribútumok) pedig ezeknek az
egyedeknek a tulajdonságait képviselik.
Séma: az adatbázisban szereplő adatok szerkezetének leírása, melyet gyakran „metaadatoknak” is
neveznek.
6 HORVÁTH K. (2003): Informatika és közigazgatás tananyagsorozat 5. modul: Az adatbázis-kezelés alapjai, BKÁE,
Budapest, pp 14
10
1.2.2 Az adatbázis-kezelő rendszerek feladata, főbb részei
Az adatbázisok ereje a több évtizeden keresztül kifejlődött tudásanyagnak és technológiának
köszönhető. Ez a tudás azokban a speciális szoftverekben ölt testet, amelyeket adatbázis-kezelő
rendszereknek (DBMS – database management system), röviden adatbázisrendszereknek
hívunk.
Az adatbázis-kezelő hathatós eszköz arra, hogy hatékonyan készíthessünk, kezelhessünk nagy
mennyiségű adatot, és lehetővé teszi azt is, hogy ezeket az adatokat hosszú ideig, biztonságosan
megőrizhessük. Ezek a rendszerek a jelenleg rendelkezésre álló legösszetettebb, legbonyolultabb
programtermékek közé sorolhatók. Ezt sejteti az alkotórészeit vázlatosan feltüntető ábra is.
2. Ábra: Az adatbázis-kezelő rendszer vázlatos felépítése
Forrás: HECTOR GARCIA-MOLINA, JEFFREY D. ULLMAN, JENNIFER WIDOM (2001):
Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem Könyvkiadó Kft. Budapest, pp 31
Milyen lehetőségeket nyújt egy adatbázisrendszer a felhasználónak?
1. Maradandó tárolás (persistent storage)
Hasonlóan a hagyományos, ún. fájlrendszerekhez, egy adatbázisrendszer is támogatja a
nagyon nagy mennyiségű adatok tárolását, és ez a tárolás nem csak az adatokat felhasználó
folyamatok futása alatt tart, hanem ezektől függetlenül is létezik. Az adatbázisrendszer
azonban tovább megy a fájlrendszernél abban a tekintetben, hogy olyan adatszerkezetekről
is gondoskodik, amelyek segítségével ez a nagyon sok adat hatékonyan, gyorsan érhető el.
2. Programozási felület (programming interface)
Az adatbázisrendszer megengedi a felhasználónak, hogy az adatokat egy nagy kifejező erejű
lekérdező nyelven keresztül érje el, illetve módosíthassa. Ilyen pl. az SQL=Structured Query
Language, azaz strukturált lekérdező nyelv. Ez a nagy kifejező erő többek között azt jelenti,
hogy az adatbázisrendszer bővebb lehetőségeket kínál a tárolt adatok kezelésére a
fájlrendszerbeli írás/olvasás műveletnél. Előnye a fájlrendszerrel szemben, hogy az adatok
összetett módon kezelhetők, különböző típusú lekérdezések, keresések, szűrések valósíthatók
meg, s az adatokon számos összesítési művelet (összeadás, átlag, minimum, maximum
meghatározás, megszámlálási művelet) is elvégezhető.
11
3. Tranzakciókezelés (transaction management)
Definíció: A tranzakció olyan műveletek egy csoportja, amelyeket egymás után, egy
egységként kell végrehajtani.
Az adatbázisrendszer támogatja az adatok konkurens elérését, vagyis azt, hogy több
különböző folyamat (tranzakció) egyszerre tudja elérni azokat. Ahhoz, hogy az egyidejű
hozzáférés nem kívánatos következményeit elkerüljük, az adatbázisrendszer támogatja az
elkülönítést, az atomosságot és a helyreállíthatóságot.
Nézzük kicsit részletesebben ezeket az utóbbi fogalmakat:
Elkülönítés (isolation): azt jelenti, hogy a tranzakciók közül látszólag csak egyet hajt végre
egyszerre egy időben a rendszer.
Tegyük fel, hogy egy repülőgép helyfoglalási rendszerben ugyanarra a járatra, egy
időpillanatban két foglalási kérés érkezik a világ két különböző pontjáról és már csak egy
szabad hely van a gépen. A tranzakciót úgy kell a rendszernek végrehajtania, hogy se az ne
fordulhasson elő, hogy ketten, egyszerre lefoglalják ugyanazt a helyet, se az, hogy mindkettő
elutasító üzenetet kap, a repülő pedig egy üresen maradt hellyel száll fel.
Az atomosság (atomicity) azt a követelményt takarja, hogy egy tranzakciót vagy teljesen
végrehajtunk, vagy egyáltalán nem hajtjuk végre (mindent vagy semmit tulajdonság).
Gondoljunk például egy banki tranzakcióra! Tegyük fel, hogy bank automatából fel
szeretnénk venni 100 000 Ft-ot a számlánkról. Ez esetben a műveletsorozat – szemléletesen és
vázlatosan - a következő lépésekből áll: kártya-azonosítás (érvényesség, lejárat), PIN kód
kérés és ellenőrzés, a felvenni kívánt összeg bekérése, annak ellenőrzése, hogy rendelkezésre
áll-e és automatán keresztül kiadható-e a kért összeg, majd annak levonása a bankszámla
egyenlegéből, a pénz kiadása, kártya kiadása, bizonylat nyomtatás. A tranzakció atomossága
jelen helyzetben azt jelenti, hogy az például nem fordulhat elő, hogy a bank levonja a
számlánkról a kért összeget, de az automata mégsem adja ki (mert például nincs benne elég
pénz). De az sem fordulhat elő, hogy kiadja a pénzt, mégsem terheli meg az összeggel a
számlánkat. Ha a műveletsorozat bármely pillanatában valamilyen hiba (rendszerhiba,
áramszünet stb.) fordulna elő, az egyenlegnek minden esetben a helyes összeget kell mutatnia.
Ennek biztosítására szolgál az ún. helyreállíthatóság.
A helyreállíthatóságon (resiliency) azt értjük, hogy sokféle rendszerhiba, vagy más egyéb
hiba esetén is legyen meg a lehetőség a rendszer helyreállítására. Egy tranzakcióra
vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy ha egyszer egy tranzakció befejeződött, akkor már soha
többé nem veszhet el a tranzakciónak az adatbázison kifejtett hatása.
A rendszerhibákból származó problémák legfontosabb ellenszere: minden adatbázis-változta-
tás naplózása egy elkülönült, ún. naplófájlban, lehetővé téve ezzel a visszaállítást, ha
szükséges.
Most nézzük az adatbázisrendszerek felépítésének csupán azt a szeletét, és abban a részlete-
zettségben, amely megközelítésünk és a további példák megértése szempontjából elengedhetetlen.
Tekintsük át röviden a feltüntetett eszközöket és műveleteket!
12
3. Ábra: Az adatbázisrendszer alapelemei
Forrás: HECTOR GARCIA-MOLINA, JEFFREY D. ULLMAN, JENNIFER WIDOM (2001):
Adatbázisrendszerek alapvetés, Panem Könyvkiadó Kft. Budapest, pp 26
Az adattároló eszköz, amint azt a neve is mutatja, az adatokat tartalmazza. Ugyanakkor nem csak
az adatbázis elemi, vagy esetleg valamilyen szempont szerint összesített adatait, hanem az ún.
metaadatokat is. A metaadatok az adatok szerkezetét írják le. Relációs adatbázisnál például
metaadatok a relációk nevei, az attribútumok nevei (pl. név, lakcím, születési dátum) és adattípusai
(egész, pénznem, karakterlánc stb.).
A tárkezelő feladata a kért információk beolvasása a tároló helyről, illetve az adatok módosítása,
amennyiben a felette levő rendszerszintek ilyen kérést fogalmaznak meg.
A lekérdezés-feldolgozó feladata, hogy a lekérdezéseket, illetve egyéb adatbázis-műveleteket,
amelyek gyakran egy magas szintű nyelven vannak megfogalmazva, (például egy SQL lekérdezés
formájában) egyszerű utasítások sorozatává alakítsa.
Ezek az egyszerű utasítások a relációknak vagy az indexeknek7 bizonyos soraira vonatkozó kérések.
Gyakran a lekérdezés-feldolgozás legnehezebb része a lekérdezések optimalizálása, vagyis egy
megfelelő végrehajtási terv kiválasztása. A lekérdezés-feldolgozó dönti el, hogy egy lekérdezés
többféle lehetséges megvalósítása – azaz a kért adatok többféle lehetséges kigyűjtési módja - közül
melyik az, amely hatékonyabban, azaz gyorsabban, minél kevesebb mechanikus mozgást igénylő
művelettel végrehajtható.
A tranzakció-kezelő rész a felelős a rendszer sértetlenségéért. Neki kell biztosítania, hogy az egy
időben futó lekérdezések és módosítások ne ütközzenek össze egymással, és hogy a rendszer még
rendszerhiba esetén se veszíthessen adatokat. Kapcsolatot tart a lekérdezés-feldolgozóval, hiszen a
konfliktusok elkerüléséhez tudnia kell, hogy az aktuális lekérdezések éppen milyen adatokon
dolgoznak, és épp e konfliktusok megakadályozása érdekében késleltethet bizonyos lekérdezéseket
vagy műveleteket. Kapcsolatot tart a tárkezelővel is, mert az adatok védelmére szolgáló módszerek
többnyire magukban foglalják a módosítások naplózását is. Ha a műveleteket a megfelelő sorrend-
ben végzi el a rendszer, akkor a naplóban benne lesznek a változtatások, és így egy rendszerhiba
után még azok a módosítások is újra végrehajthatóak lesznek, amelyeknek a lemezre írása
eredetileg nem volt sikeres.
Az adatbázis-kezelő rendszer inputjai (vagyis az adatbázis-kezelőhöz érkező kérések) három
csoportba sorolhatók. Ezek a lekérdezések, a módosítások és a sémamódosítások.
A lekérdezések az adatokra vonatkozó kérdések, amelyek két különböző módon valósulhatnak
meg:
7 Az index a relációhoz tartozó speciális adatszerkezet, melynek célja a reláció adataiban való keresés gyorsítása.
13
egy általános lekérdező interfészen keresztül, például SQL utasítás formájában, vagy
egy alkalmazói program (pl. Access) interfészén keresztül.
Példa: A „SELECT neve FROM Személyi WHERE Lakcím=”Budapest” ORDER BY neve;” SQL
lekérdezés a Személyi táblából a budapesti lakosok nevét fogja eredményként szolgáltatni, abc
szerint növekvő sorrendben.
4. Ábra: Példa egy lekérdezésre az Access lekérdezés-tervezőjének használatával
A módosítások kategóriába tartozó műveletek az adatbázisban tárolt adatok módosítására
szolgálnak, pl. új rekordok bevitele, meglévő értékek módosítása, illetve rekordok törlése.
A sémamódosító utasítások az adatbázis sémáját, azaz szerkezetét, tervét érintik. Ezeket az
utasításokat általában csak az arra illetékes személyek adhatják ki, azok, akik megváltoztathatják az
adatbázis sémáját, vagy akár új adatbázist hozhatnak létre.
1.2.3 Információk egyesítése
Az adatbázisrendszerek megvalósítása állandó fejlődést mutat. E fejlődés egyik általánosnak
mondható iránya, az egyes adatbázisokban tárolt információk egyesítése. Ha az adatbázisrendsze-
reket tanulmányozzuk, ma már számos olyan új alkalmazással találkozhatunk, melyek ilyen,
egyesített információkon alapulnak. Ilyen speciális alkalmazások például az OLAP (OnLine
Analytic Processing, online analitikus feldolgozás), az adatkocka rendszerek és az adatbányászat.
Mit is jelent az információegyesítés? Lényegében azt, hogy több adatbázisban, más szóval
információforrásban tárolt adatokból egy nagy (valós vagy virtuális) adatbázist hoznak létre, mely-
ben a forrásokban fellelhető összes információ megtalálható. Ennek eredményeképpen a több
helyen „szétszórtan” tárolt adatokat egységesen lehet lekérdezni.
Az információegyesítésnek több módszere ismert, ezek közül a három leggyakoribb: az adatbázis-
szövetség, az adattárház létrehozása és a közvetítés.
Mielőtt azonban e módszerekről szólnánk néhány szót, érdemes figyelmet fordítanunk arra, hogy
akármilyen információegyesítő felépítést is választunk, kényes problémákba ütközünk, amikor a
különböző adatforrások nyers adatainak próbálunk jelentést tulajdonítani. Az egyes adatforrások
ugyanis számos téren különbözhetnek egymástól, amely megnehezíti a bennük tárolt adatok
kigyűjtését, lekérdezését. Az olyan adatforrások összességét, amelyek ugyanolyan, mégis sok
apró részletben eltérő adatokkal dolgoznak, heterogén adatforrásnak nevezzük. Miben
jelentkezhetnek ezek az eltérések?
Adattípus-különbségek. Lehetséges, hogy az adatforrásokban tárolt adatokat az egyes
adatbázisrendszerek más-más adattípussal kezelik. Példaként vegyük a gépjármű-forgalmazás
támogatására a nyilvántartásnak egy olyan elképzelt megvalósítását, ahol a forgalmazók saját
14
adatbázist üzemeltetnek az általuk forgalmazott gépjárművekről. Az egyik helyen lehet a rekord
azonosítója egy változó hosszúságú karakterlánc, vagy rögzített hosszú a másikon. Maga a rögzített
hossz is lehet más és más az egyes adatbázisokban, sőt néhány adatforrás használhat egész szá-
mokat a karakterlánc helyett.
Értékkülönbségek. Ugyanazt a fogalmat a különböző adatforrásokban ábrázolhatják különböző
konstansokkal. Például, ha a gépjármű színét nyilvántartjuk, akkor mondjuk, a fekete színt
ábrázolhatják egy egész számmal, mint kóddal az egyik helyen, a „FEKETE” karakterlánccal egy
másikon, és a „FE” kóddal egy harmadikon. Még rosszabb a helyzet, ha a FE a „fehéret" jelenti egy
negyedik helyen.
Szemantikus különbségek. Sok fontos kifejezést másképpen értelmezhetnek az egyes
adatforrások. Például az egyik nyilvántarthat tehergépkocsikat is a Kocsik relációban, míg a másik
csak személygépkocsikat tárol ugyanilyen nevű relációban. Az egyik adatforrás talán különbséget
tesz furgon és kisteherautó között, a másik pedig nem.
Hiányzó értékek. Lehet, hogy az egyik adatforrás egyáltalán nem tárol egy olyan típusú
információt, amit az összes többi (vagy a legtöbb) forrás nyilvántart. Például az egyik adatbázis
nyilvántartja a színeket, a másik egyáltalán nem. Hogy ezeket a helyzeteket kezelni tudjuk, néha
használhatunk ún. NULL értéket vagy valamilyen alapértelmezett értéket.
Az adatforrások közti minden fent említett összeférhetetlenséget meg kell szüntetni valamilyen
átalakítás, fordítás segítségével, még mielőtt az egyesített adatbázis létrejönne. Valamennyi most
tárgyalásra kerülő megközelítésben kulcskérdés, hogyan alakítjuk át az információforrásból nyert
adatot, mielőtt bekerülne az egyesített adatbázisba. Ezeket a feladatokat ún. borítékolók, vagy
adatkinyerők végzik. Most tehát nézzük röviden a három említett információegyesítési módszert!
1.2.3.1 Adatbázis-szövetség
Az adatbázis-szövetség egy olyan megoldás, melyben az adatforrások egymástól függetlenek, de
mindegyik kérhet a másiktól információt.
Több adatbázis összefogásának talán az a legegyszerűbb módja, ha 1-1 kapcsolatot építünk azon
adatbázis-párok között, amelyek kommunikálni akarnak egymással (5. Ábra: Adatbázis-szövetség).
Ezeken a kapcsolatokon keresztül AB1 adatbázisrendszer lekérdezheti AB2-t, az AB2 által érthető
formában. A probléma ezzel a felépítéssel abból adódik, hogy ha az n adatbázis mindegyike
szeretne kommunikálni a másik (n-1)-gyel, akkor n*(n-1) rendszerközi lekérdezéseket támogató
kódot is kell írnunk. Az ábrán látható szövetségben a négy adatbázis mindegyikének három fordító
komponensre van szüksége, hogy a másik hármat el tudja érni.
5. Ábra: Adatbázis-szövetség
Forrás: HECTOR GARCIA-MOLINA, JEFFREY D. ULLMAN, JENNIFER WIDOM (2001):
Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem Könyvkiadó Kft., Budapest, pp 627
15
Mindezek ellenére, bizonyos körülmények között lehet, hogy az adatbázis-szövetséget a leg-
könnyebb létrehozni, különösen, ha az adatbázisok egymás közti kommunikációja természeténél
fogva korlátozott.
1.2.3.2 Adattárház létrehozása
Ennél a megoldásnál a különböző adatforrásokban megtalálható adatok másolatait egyetlen
adatbázisban, az adattárházban tároljuk. Az adattárházban, mint információegyesítő architektú-
rában, a különböző információforrásokból nyert adatokat globális sémába illesztjük. Mivel az
adatokat az adatforrásokból másoljuk, szükség lehet bizonyos átalakításokra, hogy az összes adat
megfeleljen az adattárház sémájának. Lehetséges továbbá, hogy az adatok még a tárházba vétel előtt
valamilyen feldolgozó eljáráson mennek keresztül, például szűrhetjük, vagy összesíthetjük
(aggregáljuk) őket, vagy összekapcsolhatunk néhány relációt. Ezután az adatot a tárházban tároljuk,
amely a felhasználó számára úgy néz ki, mint egy közönséges adatbázis.
6. Ábra: Adattárház létrehozása
Forrás: HECTOR GARCIA-MOLINA, JEFFREY D. ULLMAN, JENNIFER WIDOM (2001):
Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem Könyvkiadó Kft., Budapest, pp 629
Ha az adat egyszer már bekerült a tárházba, akkor a felhasználó ugyanolyan lekérdezéseket hajthat
rajta végre, mint bármilyen más adatbázison. Azt viszont általában megtiltják, hogy a felhasználó
módosítsa az itt tárolt adatokat, mivel ezek a változtatások nem jelennének meg a tárház
adatforrásaiban, és így az adattárház inkonzisztenssé válna a forrásaival szemben.
A tárházban tárolt adat létrehozásának, illetve frissítésének legalább három megközelítési módja
van:
A tárházat a források aktuális adatai alapján újra és újra létrehozzuk, általában éjszakán-
ként vagy akár hosszabb időközönként végrehajtott rekonstrukcióval (az éjszakai időpont
azért kedvező, mert ilyenkor ki lehet kapcsolni a rendszert, így a tárház építése idején nin-
csenek lekérdezések). A módszer fő hátránya, hogy a rendszert le kell állítani, továbbá az,
hogy nagyobb tárház esetén annak létrehozása hosszabb ideig tart, mint egy normális
éjszaka.
A tárházat időszakosan frissítjük (például minden éjjel), a forrásokon a tárház utolsó
frissítése óta végrehajtott változtatások alapján. Ez az eljárás kisebb adattömeggel dolgozik,
16
mint az előző módszer, és ez nagyon fontos szempont, amikor egy nagy tárházat rövid idő
alatt kell módosítani. Hátrányt jelent azonban, hogy a tárházon végzendő változtatásokat
számító eljárás, a növekményes frissítés (incremental update), nagyon összetett azokhoz az
algoritmusokhoz képest, amelyek a semmiből építik újjá az adattárházat.
A tárházat azonnal változtatjuk, amint valami módosítás történik valamelyik adatforráson.
Ez a megközelítés azonban túl sok kommunikációt és feldolgozást igényel, hogy a
gyakorlatban is alkalmazható legyen. Lassan változó forrásokból épített kis tárházak esetén
mégis alkalmas lehet a használata.
1.2.3.3 Adatközvetítő
A közvetítő egy szoftverkomponens, amely egy olyan virtuális adatbázist támogat, amelyet a
felhasználó úgy kérdezhet le, mintha az valódi lenne (azaz mintha fizikailag létezne, mint egy
adattárház). Maga a közvetítő nem tárol semmiféle adatot, más módszert alkalmaz. A felhasználó
lekérdezését lefordítja az adatforrások számára, egy vagy több lekérdezés képében, majd az
adatforrások válaszait egységbe fogva adja meg a választ a felhasználónak.
Első lépésként a felhasználó megad egy lekérdezést a közvetítőnek. Mivel maga a közvetítő nem tá-
rol semmilyen adatot, az információforrásoktól kell megszereznie a szükséges adatokat, és ezek
alapján kell választ adnia a felhasználónak.
7. Ábra: Az adatközvetítés
Forrás: HECTOR GARCIA-MOLINA, JEFFREY D. ULLMAN, JENNIFER WIDOM (2001):
Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem Könyvkiadó Kft., Budapest, pp 631
Az ábrán látható közvetítő két forrást koordinál. (Valamennyi információegyesítő módszer
használata esetén egyébként a kettőnél több forrás használata a tipikus.) A közvetítő mindegyik
borítékolójának küld egy lekérdezést, és ezek a következő lépésben a saját adatforrásukhoz
továbbítják azt úgy, hogy az adatforrás „megértse”. A visszakapott adatokat a közvetítő egyesíti.
1.2.4 Egyesített információrendszerek köré nőtt alkalmazások (OLAP,
adatkocka rendszerek)
Ebben a fejezetben az egyesített információrendszerek, különösen a tárház alapú rendszerek köré
nőtt alkalmazások egy fontos osztályával ismerkedünk meg.
17
Különböző szervezetek hoznak létre, hatalmas adatbázisok felhasználásával olyan tárházakat,
amelyek alapján az arra kijelölt elemzők, a szervezet (vagy más felhasználók) számára fontos min-
tákat, irányvonalakat próbálnak megállapítani. (Kiemelkedő példa erre hazánkban a Központi
Statisztikai Hivatal, mely számos adatforrásból – cégbíróság, okmányirodák, NAV, PM,
önkormányzatok, vállalkozások stb. - származó adatok alapján épít adattárházat.)
Az online analitikus feldolgozás (OLAP), általában nagyon összetett, összesítő függvényeket is
felhasználó lekérdezéseket foglal magában. Ezeket a lekérdezéseket gyakran hívjuk OLAP- vagy
döntéstámogató lekérdezéseknek.
Az OLAP alkalmazásokban használt lekérdezések jellemzően nagyon nagy mennyiségű adatot
vizsgálnak át, még ha az eredmény nagyon kicsi is lesz. Ezzel szemben a mindennapos adatbázis-
műveletek (keresések, új elem felvitele, módosítása vagy törlése) az adatbázisnak ennél csak
lényegesen kisebb hányadát érintik. Ez utóbbi típusú műveleteket gyakran nevezzük online
tranzakció-feldolgozásnak (OLTP).8
Különböző okai vannak annak, hogy az adattárházak miért játszanak olyan fontos szerepet az
OLAP alkalmazásokban.
Egyrészt lehetséges, hogy adataink kezdetben sok különböző adatbázisban vannak szétszórva,
vagyis ahhoz, hogy OLAP lekérdezéseket tudjunk végrehajtani, egy adattárházat kell
létrehoznunk, amelyben megfelelően tudjuk szervezni és központosítani az egyesített
adatokat.
Másrészt viszont legtöbbször fontosabb annak a ténye, hogy az OLAP lekérdezések végre-
hajtása - mivel ezek összetettek és az adatbázis nagy részét érintik - túl sok időt vesz igénybe
az olyan tranzakció kezelő rendszerekben, amelyektől nagy teljesítményt várunk el. Az OLAP
lekérdezéseket gyakran tekinthetjük ún. „hosszú tranzakcióknak". Az egész adatbázist zároló,
hosszú tranzakciók miatt a szokásos OLTP műveletek elvégzése lehetetlenné válna. Ezt a
problémát rendszerint úgy oldják meg, hogy a még feldolgozatlan, nyers adatok másolatait
összegyűjtik egy adattárházban, itt futtatják az OLAP lekérdezéseket, az adatváltoztató és az
OLTP lekérdezéseket pedig az adatforrásokon hajtják végre. A tárházat legtöbbször csak
éjszakánként módosítják, napközben az elemzők a „befagyasztott” adatokon dolgoznak.
Az utóbbi időben olyan új lekérdezés feldolgozó technikákat dolgoztak ki, amelyek különösen jól
használhatók az OLAP lekérdezések hatékony végrehajtásához. Az OLAP lekérdezések bizonyos
osztályainak különböző természete miatt pedig speciális adatbázis-kezelő rendszereket, az
adatkocka rendszereket fejlesztették ki, hogy az OLAP alkalmazásokat megfelelően támogassák.
1.2.4.1 OLAP alkalmazások
Nézzünk néhány példát a mindennapi életből OLAP alkalmazásokra!
Tárházat használnak a nagy üzlethálózatok, melyekben általában fogyasztásra vonatkozó
adatokat gyűjtenek. Nagy tömegű információt halmoznak fel arról, hogy melyik üzletükben,
melyik cikkből, mennyit adtak el. A cégre váró problémák megoldásában, vagy nagy
lehetőségek előrejelzésében nagy szerepe lehet az olyan lekérdezéseknek, amelyek a
fogyasztási adatok csoportosítása, összesítése, a vásárlói szokások elemzése alapján, a
valamilyen szempontból jelentős csoportokat azonosítani tudják.
8 Az OLTP mozaikszó az angol OnLine Transaction Processing kifejezésnek felel meg.
18
Másik példaként vegyünk egy pénzintézetet, amely hiteligénylőiről akarja eldönteni, hogy
hitelképesek lesznek-e. Készítenek egy adattárházat, amely a cég összes ügyfeléről és az
eddigi befizetéseiről tartalmaz információkat. Az OLAP lekérdezések olyan tényezőket
(például életkor, jövedelem, ingatlantulajdon, irányítószám) fognak keresni, amelyek
segíthetnek annak az előrejelzésében, hogy egy adott ügyfél be fogja-e fizetni időben törlesztő
részleteit, vagy nem.
Az igazgatási példák felé haladva nézzük a kórházakat! Az eddigiekhez hasonlóan a kórházak
is rendelkezhetnek betegek adatait (felvétel időpontja, elvégzett laborvizsgálatok, ezek
eredménye, diagnózis, gyógykezelés leírása és így tovább) tartalmazó adattárházzal, hogy
elemezni tudják a kezeléssel járó kockázatot, és ennek tükrében válasszák ki a legjobbnak ítélt
kezelési módszert.
Hazánkban a legnagyobb, a legszélesebb spektrumra kiterjedő adattárházat a Központi
Statisztikai Hivatal építi és tartja karban. Ebben a népesség, népmozgalom, társadalom,
általános gazdasági mutatók, gazdasági ágazatok, környezet, területi statisztika fő
témakörökben, hierarchikusan szervezett témastruktúrába szervezi a gyűjtött és feldolgozott
adatokat, amelyek alapján, a különböző társadalmi csoportok, a gazdaság szereplői és az
érdeklődők számára statisztikai jelentések, kiadványok, elemzések készülnek. Az adattárház a
Tájékoztatási adatbázison keresztül lehetőséget kínál arra, hogy tetszőleges felhasználó, egy
webes felületen keresztül, saját összeállítású OLAP lekérdezést készíthessen (részletesebben
lásd később.)
8. Ábra: A KSH Tájékoztatási adatbázisának nyitó oldala
Forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?&lang=hu (Letöltve. 2012.06.17.)
1.2.4.2 Az OLAP adatok többdimenziós nézete
A tipikus OLAP alkalmazásokban mindig létezik egy központi reláció vagy adatgyűjtemény: a
ténytáblázat (fact table). Gyakran segít, ha a ténytáblázatban tárolt objektumokra úgy gondolunk,
mintha egy többdimenziós térben, vagy „kockában" lennének elrendezve.
19
Vegyünk egy egyszerű példát! Tegyük fel, hogy a születések számának alakulására vagyunk
kíváncsiak, egy bizonyos időintervallumban! Rendelkezésre állnak elemi adatok az egyes
születésekről, a helyről, az időpontról és a született gyermekről. Próbáljuk meg az adatokat
elképzelni egy háromdimenziós térben, azaz egy kockában, ahol az egyik dimenzió a Hely (kórház),
a másik az Idő, a harmadik pedig a Gyermek. A kocka minden egyes belső pontjára gondolhatunk
úgy, mint egy-egy gyermek születésére, a dimenziókra pedig úgy, mintha ennek az eseménynek a
körülményeit, jellemzőit írnák le.
9. Ábra: A kocka egy-egy belső pontja egy konkrét születést reprezentál
A többdimenziós adatokat azonban másféleképpen is elképzelhetjük, ugyanis az adatkockában a
pontok jelenthetnek összesített adatot is. Például, ahelyett, hogy a gyermek dimenzió mentén
minden egyes pont más és más gyermeket jelölne, elképzelhető, hogy a dimenzió nemenként
összesítve van és ekkor az ábra egyes pontjai nem az egyes gyermekek, hanem a fiúk, illetve lányok
számát jelentik, a kórház és a dátum dimenziók által meghatározott paraméterek mellett. (Másként
fogalmazva, ilyenkor a kocka belső pontjai azt mondják meg, hogy adott helyen és időben hány
lány és hány fiú gyermek született.)
A többdimenziós adat e kétfajta értelmezése közti különbség tükröződik a kockaszerkezetű OLAP
adatot támogató speciális rendszerek által vett két fő irányvonalban is, melyeket ROLAP-nak és
MOLAP-nak nevezünk.
ROLAP9
A ROLAP vagy Relációs OLAP megközelítésben az adatot relációkban tároljuk, de egy speciális
szerkezetben, az ún. csillag sémában. A relációk egyike a ténytáblázat, amely, a nyers adatokat
tartalmazza. A rendszer lekérdezőnyelve és más képességei ezt az adatszervezési módot kihasználva
alakíthatók.
A csillag séma a ténytáblázat sémájából áll, amely több más relációhoz, a dimenzió táblázatokhoz
kapcsolódik (ld.10. Ábra: A ténytáblázat dimenzió attribútumai a dimenziótáblázatok kulcsmezőire
hivatkoznak). A csillag központjában található a ténytáblázat, a csúcsaiban pedig a di-
menziótáblázatok. A ténytáblázatnak általában van néhány dimenzió attribútuma - ezek az egyes
dimenziókat jelölik -, és egy vagy több függő attribútuma, amelyek az adat, mint a többdimenziós
tér egy pontjának, mint egésznek érdekes tulajdonságait jelölik.
9 A ROLAP mozaikszó az angol Relational OLAP kifejezésnek felel meg.
Hely
Gyermek
Idő
20
10. Ábra: A ténytáblázat dimenzió attribútumai a dimenziótáblázatok kulcsmezőire hivatkoznak
Forrás: HECTOR GARCIA-MOLINA, JEFFREY D. ULLMAN, JENNIFER WIDOM (2001):
Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem Könyvkiadó Kft., Budapest, pp 646
Példánkban a születésre vonatkozó ténytáblázat adatai lehetnének a született gyermek személyi
száma, a kórház azonosítója, a születés dátuma. Az egyik dimenziótáblázatban szerepelne a
gyermek személyi száma, neve, anyja neve, neme stb. A másik dimenzió táblázatban a kórház
azonosítója, címe, telefonszáma. A ténytáblázat függő attribútuma lehet például a szülész orvos
neve, vagy a gyermek születési súlya stb.
A ténytáblázat mindegyik dimenzió attribútuma rendszerint idegen kulcsként működik a megfelelő
dimenziótáblázatban, ahogy ezt az ábra szemlélteti (11. Ábra: A példa csillag sémája).
11. Ábra: A példa csillag sémája
MOLAP10
A MOLAP, vagy Többdimenziós OLAP rendszerek az adatbázis-kezelő rendszerek egy családját
jelentik, melyek közvetlenül az adatkocka-modellt támogatják, és a legfontosabb OLAP műveletek
elvégzését is biztosítják. Ezeket a rendszereket adatkocka rendszereknek is nevezzük.
10 A MOLAP mozaikszó az angol Multidimensional OLAP kifejezésnek felel meg.
Szem.szám Dátum Kórház az. Szülész Súly
Személyi szám Neve Anyja neve Nem Nap Hónap Év
Kórház az. Tel. Cím Település
Ténytáblázat
Függő attribútumok Születés
Gyermek
Dimenziótáblázat Hely
Idő
21
Amint azt már korábban jeleztük, e rendszerek esetén az adatkockában szereplő adatok már részben
összesítettek.
Szeletelés és kockázás
Az adatkockára úgy is gondolhatunk, mintha minden dimenzió mentén valamekkora finomsággal
fel lenne osztva.
Példánkban az Idő dimenziót feloszthatjuk évek, hónapok, hetek, napok szerint, de azt is
megtehetjük, hogy nem osztjuk fel egyáltalán. A Hely dimenziót feloszthatjuk régió, település,
kórház szerint, a Gyermek dimenziót pedig például nemek szerint. Természetesen ez utóbbi két
dimenzió esetén is megtehetjük, hogy egyáltalán nem csoportosítunk.
Ha minden dimenzióhoz választunk egy felosztást, ez felkockázza az adatkockát, ahogy ez az ábrán
látható. A művelet eredményeképpen kisebb kockák jönnek létre.
12. Ábra: A dimenziók felosztása darabolja a kockát
Tegyük fel, hogy a születéseket 2007, 2008, 2009 és 2010 évekre vonatkozóan vizsgáltuk, „A”, „B”
és „C” nevű településeken. Az adatkocka ilyen felbontása esetén a besatírozott kis kocka azt a
számot mutatja, összesen hány nő született 2010-ben az „A” településen.
A következő ábra egy olyan lekérdezésre utal, amely a kockából az egyik dimenzió (Év) mentén
kivág egy szeletet, majd ezt a másik két dimenzió mentén tovább kockázza.
Példánknál maradva az ábra satírozása azt fejezi ki, hogy ebből a négy évből csak egyetlen egyre
vagyunk kíváncsiak.
13. Ábra: A szeletelés eredménye
Az OLAP lekérdezés eredménye egy olyan táblázat, amely megadja a vizsgált három településen
született fiúk és lányok számát, 2009-ben.
Nem
Település
Év 2007 2008 2009 2010
A
B
C
Férfi
Nő
Nem
Év
Település
22
Mélyre ásás és felgörgetés
Az adatkockát szeletelő és kockázó lekérdezések sorozatában két gyakori művelettel találkozunk.
A mélyre ásás az a folyamat, amely során a megfelelő dimenziókat egyre finomabb részekre
osztjuk és/vagy a dimenzió bizonyos értékeire koncentrálunk.
Tegyük fel, hogy tudjuk az ország lakosságát egy adott évben, mindösszesen. Ha a Terület
dimenziót az ország helyett mondjuk régiókra bontjuk, akkor ezzel a mélyre ásási művelettel
finomítjuk adatainkat és régiónkénti bontásban fogjuk látni azokat. További mélyre ásás után, az
adatkocka rendszerben megye, illetve akár település szinten is megtekinthetjük a vonatkozó
lakosságszám adatokat.
A felgörgetés a fenti művelet ellenkezője, az egyre durvább particionálás folyamata.
A fentiekben felsorolt műveletekre konkrét példát a következő, esettanulmányokat felvonultató
fejezetben találhatunk.
1.3 Ellenőrző kérdések
1. Mondjon példákat a közigazgatás alapnyilvántartásaira!
2. Sorolja fel a nagygépes rendszerek néhány fontos tulajdonságát!
3. Határozza meg a használati aktivitás fogalmát!
4. Határozza meg a centrális adattárolás fogalmát!
5. Jelölje meg, melyek jellemzőek a nagygépes rendszerekre az alábbiak közül:
Hálózati működés
Centrális adattárolás
Decentrális adattárolás
Decentrális adatszolgáltatás
6. Egészítse ki a következő mondatot! Az adatbázis sémájának leírását …………-nak nevezzük.
7. Mi a különbség az egyedtípus és az egyed előfordulás között? Mondjon erre néhány példát!
8. Melyek az adatbázisrendszer főbb részei az alábbiak közül!
Lekérdezés-feldolgozó
Adattár (adatok/metaadatok)
Processzor
Tranzakció-kezelő
Tárkezelő
Központi memória
9. Mi a tranzakció fogalma?
A tranzakció azt jelenti, hogy az adatbázishoz érkező lekérdezések közül látszólag csak
egyet hajt végre egyszerre egy időben a rendszer.
A tranzakció olyan műveletek egy csoportja, amelyeket egymás után, egy egységként kell
végrehajtani.
A tranzakción azt értjük, hogy sokféle rendszerhiba, vagy más hiba esetén is legyen meg a
lehetőség a rendszer helyreállítására.
10. Sorolja fel az információegyesítés módszereit!
11. Melyik az az információegyesítő módszer, amely a forrásadatokból nyert adatok másolatait
tartalmazza? Mi ennek a megoldásnak az előnye?
12. Milyen módszereket ismer az adattárház frissítésére?
13. Jellemezze az OLAP adatok többdimenziós nézetének kétféle megközelítését!
23
2. Adatbázis-kezelés a gyakorlatban
Ebben a fejezetben, esettanulmányként, az adatbázis-kezelés néhány gyakorlati példáját mutatjuk
be. Elsőként az előbb tárgyalt adattárházra és az abból való OLAP lekérdezésekre mutatunk példát a
Központi Statisztikai Hivatal, statisztikai adatgyűjtő és feldolgozó rendszerek csoportjába tartozó
Tájékoztatási adatbázisának felhasználásával. Ezt követően röviden ismertetjük a legfontosabb
hazai alapnyilvántartást, az Országos személyi adat és lakcímnyilvántartást, valamint a hozzá
kapcsolódó, ágazati okmányirodai rendszereket. Ezt követően, a korábban említett erőforrás
információs rendszerek csoportjából egy jogszabály nyilvántartó rendszer példáján mutatjuk be a
legfontosabb adatbázis-kezelési, keresési, lekérdezési műveleteket. A fejezet befejezéseként pedig
egy térinformatikai alkalmazásra mutatunk példát.
2.1 A Központi Statisztikai Hivatal információrendszere
Az 1993. évi XLVI. törvény a statisztika feladatát a következőképpen határozza meg: „A statisztika
feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a
tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási
szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.”11
2.1.1 A KSH jogállása és szervezete
A törvényben meghatározott statisztikai tevékenység ellátása a hivatalos statisztikai szolgálat
feladata. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek között első helyen a Központi
Statisztikai Hivatal áll, amely a törvényben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében, a
törvény 3. § (2) bekezdés b)-h) pontjában felsorolt szervektől (minisztériumok és a
Miniszterelnökség, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Nemzeti
Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács, a Magyar
Energia Hivatal) tájékoztatást kérhet statisztikai tevékenységükről, az Országos Statisztikai
Adatgyűjtési Program végrehajtásáról. E szervek a kért tájékoztatást kötelesek megadni.
A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) szakmailag önálló kormányhivatal,
amelynek költségvetése önálló költségvetési fejezetet képez.12
A KSH elnökét és elnökhelyetteseit a
miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés időtartama 6 év, amely két ízben további 6-6
évvel meghosszabbítható.13
A KSH központi és területi szervezeti egységekből áll. A központ
Budapesten működik, a területi szervezeti egységek feladatát 6 Igazgatóság látja el.14
A hivatalos statisztikai szolgálat működésének, munkája összehangolásának elősegítésére, a
társadalmi érdekek képviseletének és az adatfelhasználók igényeinek érvényre juttatására, az
11
1993. évi XLVI. tv. 1. §.
12 1993. évi XLVI. tv. 4. § (1).
13 1993. évi XLVI. tv. 4. § (2).
14 A szervezeti felépítést a http://www.ksh.hu/docs/bemutatkozas/hun/szerv_struktura.pdf hivatkozás mutatja (Letöltés
ideje: 2012.06.30)
24
országos statisztikai adatgyűjtési program tervezetének véleményezésére, a KSH elnökének
szakmai tanácsadó, véleményező szerveként Országos Statisztikai Tanács (a továbbiakban: OST)
működik. 15
.
Statisztikai adatgyűjtéseket adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy önkéntes adat-
szolgáltatás alapján lehet végrehajtani.16
Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtéseket - kivéve a törvényben
elrendelteket - a hivatalos statisztikai szolgálat Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programja
tartalmazza. A program tervezetét a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek javaslatai
alapján a KSH állítja össze. A KSH az általa összeállított program tervezetét véleményezés céljából
az OST elé terjeszti, amely azt elsősorban az adatgyűjtések szükségessége, szakszerűsége, az
adatszolgáltatók megterhelése szempontjából és a párhuzamosság elkerülése érdekében
véleményezi. A KSH elnöke az OST véleménye alapján véglegesíti a program tervezetét.17
A hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó szerv és szervezet statisztikai adatgyűjtését (mely
kevés kivétellel önkéntes adatszolgáltatáson alapul) a törvény 15. és 16. paragrafusa szabályozza.
2.1.2 „A KSH feladata18
:
adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, feldolgozása, tárolása, átadása, átvétele,
elemzése, közlése, közzététele és védelme;
a statisztikai tevékenységek összehangolása, szakmai - meghatározott esetekben egyéb jellegű -
irányítási tevékenység ellátása;
a népesség adatainak összeírása céljából időszakonként népszámlálás végrehajtása külön
törvény alapján;
egyéb országos összeírások szervezése és végrehajtása;
a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programja tervezetének
összeállítása, a saját adatgyűjtéseinek végrehajtása és a program végrehajtásának figyelemmel
kísérése a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinél;
az Országos Statisztikai Tanács bevonásával a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások
kialakítása, a számjelek meghatározása, készítése, nyilvánosságra hozatala, valamint
használatuk kötelezővé tétele, statisztikai regiszter működtetése és ennek alapján névjegyzék
készítése;
más információrendszerek, a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások, valamint a
hatósági ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó adatgyűjtések fogalmi és
osztályozási rendszerének kialakításában való közreműködés;
az Országgyűlés és a Kormány évenkénti tájékoztatása az ország társadalmi, gazdasági,
népesedési adatairól;
statisztikai adatok szolgáltatása az államhatalom és a közigazgatás szervei, az egyesületek, az
érdekképviseletek, a helyi önkormányzatok, a köztestületek, a tudományos, a gazdasági
szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek, valamint a nemzetközi szervezetek részére;
15
1993. évi XLVI. tv. 7.§ (1).
16 1993. évi XLVI. tv. 8.§ (1).
17 1993. évi XLVI. tv. 11.§ .
18 1993. évi XVI. tv. 6. § (1)
25
Magyarország Közigazgatási Helynévkönyvének vezetése, Magyarország Helységnévtárának
kiadása;
részvétel nemzetközi szervezetek statisztikai munkájában, valamint kapcsolattartás külföldi
nemzeti statisztikai hivatalokkal;
kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár fenntartása,
üzemeltetése;
részvétel a statisztikával összefüggő jogszabályok előkészítésében.”
A népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés kiemelkedő helyet foglal el a statisztikai adatgyűjtések
körében. A KSH a népmozgalmi események statisztikai felmérése céljából a következő személyes
adatokat gyűjti: “név, lakcím, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság, születési hely és
idő, nem, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkahely,
gyermekek száma, a népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés
helye, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma, a népmozgalmi esemény és a kapcsolódó
népmozgalmi események helye és ideje.”19
A felsorolt feladatok végrehajtása során a KSH messzemenően támaszkodik az informatika által
kínált lehetőségekre és szolgáltatásokra. Így, a továbbiakban - a témánk szempontjából releváns
módon - a feladatok kifejezetten informatikai vetületét próbáljuk meg szemléltetni. Ebben a
vetületben a fő funkciókat és adattípusokat, szemléletesen az alábbi ábrán foglaltuk össze.
14. Ábra: A KSH fő funkciói
Az ábra azt szemlélteti, hogy a feladatcsoportok középpontjában adatokat, metaadatokat, illetve
speciális adatbázisokat találunk.
A Tájékoztatási adatbázis a KSH külső adatigénylői számára - az adatvédelmi szabályok szerint -
hozzáférhető adatokat tartalmazza, biztosítva az adatok felhasználóbarát, dinamikus lekérdezési
lehetőségét, web böngészőn keresztül.
Az Adattárház a KSH statisztikus munkatársai számára nyújt elemzési és tárolási lehetőségeket.
Oracle relációs táblákat tartalmaz, a különböző információforrásokból egyesített adatokat, speciális
aggregátumokkal. A Tájékoztatási adatbázis ebből a belső rendszerből kerül táplálásra.
19
1993. évi XLVI. tv. 10.§ (2).
26
A Termelési adatbázis mind a két fenti rendszer számára állítja elő az elemezhető, illetve
megtekinthető adatokat. Ez a statisztikai adatfeldolgozás számára biztosítja az adatbázis
környezetet. Ennek megfelelően munkaadatok, elemi adatok és ún. aggregált (már bizonyos
szempontból összesített) adatok találhatók benne.
A Metaadatbázis mind a három fenti adatbázis konzisztens használatát segíti elő azzal, hogy a
témastruktúra leírását, a homogén adatköröket, mutatókat, dimenziókat, nómenklatúrákat,
hierarchiákat, fogalmak definícióit és az egyes adatgyűjtések leírását tartalmazza.
2.1.3 Informatikai háttér
A KSH-ban folyó adatgyűjtő, -feldolgozó, -raktározó és -szolgáltató munkát HP alapú
infrastruktúra támogatja. Ez alapjában véve nagygépes rendszert jelent, UNIX operációs rendszer
alatt működő adatbázis- és alkalmazás-szerverekkel, melyeket további 6 régiós + 15 központi
kisebb, Windows alapú szerver egészít ki. A központi gépekhez, országos hálózatban működtetve
mintegy 2000 PC-ből álló munkaállomás kapcsolódik.
Az alkalmazói szoftver oldalon ORACLE relációs adatbázis-kezelő, és fejlesztő eszközökkel, SAS
fájl-kezelő és elemző eszközökkel, valamint Microsoft Office programokkal találkozhatunk.
A KSH valamennyi tevékenységének meghatározó eleme az erős informatikai támogatottság. Input
oldalon, a papíralapú kérdőívek adatait számítógépen rögzítik és dolgozzák fel. Ezzel egyidejűleg
az elektronikus adatgyűjtés egyre meghatározóbb szerepet kap. Output oldalon, - miközben léteznek
még a hagyományos, papír alapú kiadványok (évkönyvek, gyorstájékoztatók, elemző kiadványok) -
a feldolgozott adatok, elemzések elektronikus formában, a KSH honlapján, valamint CD-ken is
megjelennek, illetve a Tájékoztatási adatbázis adattartalma - a felhasználó által definiált módon,
dinamikusan - lekérdezhető web böngészőből is.
2.1.4 A KSH Tájékoztatási adatbázisa
A KSH információrendszere tipikus példája a statisztikai adatgyűjtő és feldolgozó rendszereknek.
Egyúttal kiváló példa az adattárház, mint információegyesítő módszer bemutatásának is. A KSH
különböző adatforrások (Cégbíróság, Okmányirodák, NAV, Önkormányzatok, Vállalkozások, KSH
adatgyűjtések) adatainak felhasználásával Adattárházat épít és tart karban, korábban felsorolt
feladatai végrehajtásához.
Az adatbázis-kezelés egyik legérdekesebb, legszínesebb alkalmazását, a KSH Adattárházára épülő,
Tájékoztatási adatbázisából vett példán mutatjuk be.
A KSH ebben az adatbázisában összehasonlítható, idősorokat tartalmazó adatköröket tesz közzé,
amelyekből a felhasználó a saját igényei alapján állíthatja össze lekérdezését. Kiválaszthatja, hogy
mely statisztikai mutatókat (pl. népesség száma), milyen dimenziók szerint (pl.: régiók/megyék,
nem, családi állapot) kíván részletezni. A lekérdezett táblázatot átszerkesztheti, változtatva a
dimenziók helyét, módosítva az adatok részletezettségét. A táblázatot letöltheti, és grafikont is
készíthet a lekérdezett adatokból.
Nézzük tehát a beígért példát! Korábban már leírtuk, hogy a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés
kiemelkedő helyet foglal el a statisztikai adatgyűjtések körében. Ezzel összefüggésben választottuk
példánkat is.
27
Ha a böngészőben a KSH honlapjáról indulunk (www.ksh.hu) az Adatok menüpontból megke-
ressük a Tájékoztatási adatbázist, a Témastruktúrához jutunk (ld. korábban 8. Ábra: A KSH
Tájékoztatási adatbázisának nyitó oldala.) Ebből a Népesség, népmozgalom blokkból a Népesség
pontot, majd a hierarchia következő lépcsőjén a Továbbvezetett népesség pontot választva, az
ábrán látható képernyőképet kapjuk.
15. Ábra A Tájékoztatási adatbázis Továbbvezetett népesség képernyőképe
Forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=WNT (Letöltés ideje:
2012.június 30.)
A sorok elején látható kis szimbólum arra utal, hogy többdimenziós táblázattal, más szóval,
adatkockával lesz dolgunk, mellyel valamilyen OLAP (pontosabban MOLAP) lekérdezést
valósíthatunk meg.
A Továbbszámított népesség száma megyék és a település jogállása szerint (1990-2010)
menüpont választásával bejutunk ebbe az adatkockába, ahol megadhatjuk, hogy milyen mutatót
(adatot, összesített adatot) és milyen dimenziók mentén kívánunk megtekinteni.
16. Ábra A kiválasztott adatkocka dimenziói
28
Válasszuk például mutatónak a Népesség számát január 1-én! Esetünkben a választható
dimenziók az Időszak, a Nem, a Korév és a Terület. (Az információrendszer használata során
számos fogalommal találkozhatunk, melyek értelmezésére szükségünk lehet. Pl. azt, hogy mit jelent
az „Évközi népesség”, a mutató mellett lévő kérdőjel ikonra való rámutatással megtudhatjuk. Ez
esetben a KSH információrendszere által egységes alapként használt metaadatbázisból kapjuk meg
a kért definíciót.) A Megjelenítést választva az alábbi eredményt olvashatjuk.
17. Ábra A továbbszámított népesség számának alakulása 1990-2010-ig
Hol itt a kocka? Ha az adatokat úgy képzeljük el, mint azt az alábbi ábrán feltüntettük, mindjárt
szemléletessé válik!
18. Ábra A népességszám alakulásának kocka nézete
Ha a népességszámnak a nemek szerinti megoszlására is kíváncsiak vagyunk, akkor fel kell
szeletelnünk a kockát a Népességszám mentén, Nem szerint. Ehhez a Nem dimenziót a lapról
oszlopba kell vinnünk, a Nem dimenziónál lévő lenyíló menüből való választással (ld. 19. Ábra).
29
19. Ábra
Az eredményt, a Mindösszesen Nem sorában lévő jelre kattintás után megjelenő ábrán
tanulmányozhatjuk.
20. Ábra A népességszám nemek szerinti megoszlása
A kapott ábra most évenként és nemenkénti bontásban mutatja hazánk népességének számát, (a
Mindösszesen aggregált adatokkal együtt). Ha kivesszük a Mindösszesen Nem-et a megjelenítendő
adatok közül (Az Oszlopban, a Nem/Elemek kiválasztása segítségével), akkor a 21. Ábra szerinti
képhez jutunk, ami szemléletesen a 22. Ábra kockájának felel meg.
21. Ábra Népességadatok a Mindösszesen Nem nélkül
30
22. Ábra A népességadatok nemenkénti alakulásának kockája
Játsszunk a kockánkkal úgy, hogy a Forgatás gomb segítségével, egy élcsere alkalmazásával
cseréljük fel az Idő és a Népesség száma dimenziót! Az alábbi ábrát tanulmányozhatjuk.
23. Ábra
Most két sorunk van, abban olvashatjuk évenként és nemek szerint a népesség adatokat. Ez most
nem hozott újabb információt, csak az adatok megjelenési módja változott meg, azaz elforgattuk a
kockát (24. Ábra).
24. Ábra
Forgassuk tovább a kockát! Vigyük az Időszakot a lapra, hozzuk a Területet sorba és vigyük a
Nem-et és a Népességszám mutatót oszlopba! Az eredményt a 25. Ábra mutatja, azaz Magyar-
ország népességének számát 2010-ben, nemek szerinti bontásban.
31
25. Ábra
Most, ha a Terület szerint mélyre ásunk a jel kiválasztásával, akkor ezzel felkockázzuk a
kockánkat. Az eredmény a 2010-es évre vonatkozó népességadatok régiónkénti és nemenkénti
bontásban.
26. Ábra
A Mindösszesen Terület adatát kivéve ez az alábbi kockának felel meg:
27. Ábra
A mélyre ásást lehet folytatni a Terület dimenzió mentén, mindaddig, amíg erre a jel utal.
Példánkban a Nyugat-Dunántúli régiót, s benne Zala megye adatait néztük meg részletesebben.
32
28. Ábra
Hogy igazán felkockázzuk az adatkockát, az Időszak dimenzió mentén is megtehetjük a felbontást,
az Időszak oszlopba helyezésével. Ekkor a böngészőben egy nagy, kétdimenzióssá feszített
kockához jutunk, melyben a legkisebb elem egy adott megye, adott jogállású településeinek
lakosságszáma lesz, nem szerinti bontásban, a kiválasztott évben. Például: Zala megye
városlakóinak száma 1990-ben 21 103 férfi és 22 835 nő volt. Ennek a böngészőben való
ellenőrzését az Olvasóra bízzuk. Az adatkockát a 29. Ábra szemlélteti.
29. Ábra
A Tájékoztatási adatbázis dinamikus lekérdezési lehetősége, az OLAP lekérdezések felhasználói
igény szerinti összeállítása magyarázatot adhat arra, miért is hívják ezeket a lekérdezéseket
döntéstámogató lekérdezéseknek.
Nézzünk erre egy példát! Elemezzük egy konkrét település, mondjuk Veresegyház lakónépes-
ségének alakulását! (Tendenciák megállapításához hosszú idősorok vizsgálatára van szükség. A
Tájékoztatási adatbázisban 1990-2003-ig, majd külön 2004-2007-ig, illetve 2008-2010-ig találunk
adatsorokat a népességszám alakulására vonatkozóan, települések szerint. Nézzük ebből a
leghosszabb adatsort!)
A Tájékoztatási adatbázisból a Népesség/Továbbvezetett népesség menüválasztással eljuthatunk a
Továbbszámított népesség száma települések szerint (1990-2003) idősor adataihoz. Ha a Terület
lap dimenzióban az Elem kiválasztásával kikeressük Veresegyház települést, akkor annak idősoros
népességadataihoz jutunk, ha kell, akkor Nem szerinti bontásban. (Ez utóbbihoz a Nemet az
oszlopba kell helyezni.)
33
30. Ábra
A program lehetőséget biztosít adataink grafikus megjelenítésére is, mely alkalmas lehet következ-
tetések levonására.
Pl. a Grafikon ikon választásával adatainkat általunk választott diagram formájában meg-
jeleníthetjük. Az oszlopdiagram választásával pl. az alábbi ábrához jutunk:
31. Ábra
Az ábrán jól látható a népesség számának növekedési tendenciája a vizsgált időintervallumban.
(Ha 2010-ig szeretnénk látni az adatok alakulását, akkor el kell készítenünk a táblázatokat a 2004-
2007-ig, valamint a 2008-2010-ig terjedő időszakra vonatkozóan is. A kapott táblázatok exportál-
hatók a Tájékoztatási adatbázisból Excel táblákba. Ott azután már együtt tudjuk kezelni azokat.
Ennek megvalósítását a Kedves Olvasóra bízzuk. Itt csak a végeredményt mutatjuk.)
34
32. Ábra Az exportált adatokból elkészített Excel tábla
33. Ábra Az Excel tábla alapján elkészített oszlopdiagram
Jelen tankönyv keretei nem teszik lehetővé, hogy a Tájékoztatási adatbázis kínálta lehetőségeket
teljes részletességgel ismertessük, csupán bepillantást engedett ebbe a dinamikusan, online módon
lekérdezhető, adattárházba szervezett adatbázisra épülő világba.
A KSH, a különböző adatforrásból származó, kötelező és/vagy önkéntes adatszolgáltatások során
begyűjtött adatok feldolgozása után számos statisztikai szolgáltatást nyújt, hagyományos papír
alapú kiadványok, elemzések, rendszeres adatgyűjtemények, évkönyvek, gyorstájékoztatók, CD-n
közzétett kiadványok, telefonos információszolgálat formájában. Mindehhez Adattárháza biztosítja
az informatikai hátteret. Itt most, a dinamikusan lekérdezhető Tájékoztatási adatbázis után még,
összehasonlításként a STADAT-ot említjük, mely a honlapról elérhető módon, előre tervezett
táblázatokba szervezetten, statikus adatokat szolgáltat, az ismert témastruktúrába szervezve az
érdeklődő felhasználó számára. A STADAT felépítésének részletét a 34. Ábra mutatja.
Csak egy példa a STADAT adattáblái közül: a Témastruktúrából a Társadalom (2) menüpontból az
Egészségügy, baleset (2.5) Idősoros, éves adatok listájából a 2.5.11. „Személysérüléses közúti
közlekedési balesetek az okozók szerint (2001-2011)” választásával a 35. Ábra szerinti
képernyőképhez jutunk.
35
34. Ábra
Forrás: http://www.ksh.hu/stadat (Letöltés ideje: 2012.07.23.)
35. Ábra
Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ods004.html (Letöltés ideje:
2012.07.23)
Az ábrán látható képernyőkép menüsora jól mutatja, hogy az adatok kimenthetők Excel táblába, ott
tovább feldolgozhatók, saját igény szerint. Elemezhetők, grafikonok segítségével szemléltethetők
stb. De lehetőség van Tájékoztatási adatbázisbeli kapcsolódó adatok, kapcsolódó statikus évközi
táblák, sőt kapcsolódó publikációk megjelenítésére is.
Fentiekkel való további ismerkedést az Olvasóra bízzuk.
2.2 Személyi adat- és lakcímnyilvántartás
Napjaink közigazgatási feladatai egyre inkább a fejlett informatikai infrastruktúrára épülnek. A ma
működő rendszerek egy része már eleve úgy készült, hogy feltételezte a korszerű technikai
környezetet. Ugyanakkor egyre több hagyományos rendszer is kap informatikai támogatást. Ezek
egyike, az országos alapnyilvántartások kategóriájának legfontosabb képviselője, a személyi adat-
és lakcímnyilvántartás.
36
Ez a fejezet kicsit behatóbban foglalkozik ezzel a rendszerrel, annak környezetével, a nyilvántartást
végző szervezettel, valamint a nyilvántartáshoz szorosan kapcsolódó okmányirodákkal.
2.2.1 Mi is a személyi adat- és lakcímnyilvántartás?
A nyilvántartás olyan hatósági nyilvántartás, amely a hatálya alá tartozó polgárok törvényben
meghatározott személyi és lakcím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat
közhitelűen tartalmazza. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló -
többször módosított - 1992. évi LXVI. törvényben, és a végrehajtására kiadott 146/1993. (X.26.)
kormányrendeletben foglalt rendelkezések szerint működik.
2.2.2 A nyilvántartás célja és feladatai
A nyilvántartás célja, hogy biztosítsa azokat az alapvető személyi és lakcím adatokat, amelyek „a
polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, továbbá a
közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más természetes és
jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényen alapuló
adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek.”20
A nyilvántartás szerveinek feladata a törvényben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és
kezelése, azokról okiratok kiadása és a törvényben meghatározott jogosultaknak adatok
szolgáltatása.
2.2.3 Hol van a nyilvántartás, ki foglalkozik vele?
A nyilvántartást a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala21
(KEK KH)
kezeli, az egyéb kapcsolódó nyilvántartásokkal együtt.
„A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH)
a jelenlegi formájában 2007. január 1-jén jött létre a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és
Választási Hivatal, a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal és a Távközlési Szolgálat
jogutódjaként. A KEK KH önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű szervezet,
feladat- és hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben hatósági jogkörrel felruházott, önállóan
gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.”22
20
1992. évi LXVI. tv. 1. § (2)
21 www.nyilvantarto.hu
22 http://www.nyilvantarto.hu/archiv_honlap/kozos/index.php?k=hivatalunkrol_hu (Letöltés ideje: 2012.06.18.)
37
2.2.3.1 Egy kis történelem …
Magyarországon egészen a századelőig a születési, házassági és elhalálozási adatok az egyházak
kezelésében voltak megtalálhatók, tekintve, hogy ők végezték az ezzel kapcsolatos teendőket. A
későbbiekben a különböző iratokat, igazolásokat a helyi, települési önkormányzatoknál lehetett
fellelni, majd a II. Világháború után ezek a papírok központi kezelésbe kerültek. Mind a mai napig
megtalálhatók a Hivatal Lakcím Archívumában.
Központosított, számítástechnikai támogatottságú nyilvántartás 1974. január 1-je óta van
Magyarországon. A nyilvántartást akkor az Állami Népességnyilvántartó Hivatal (ÁNH) vezette.
Az ÁNH jogutódjaként a rendszerváltás után az Országos Személyiadat és Lakcímnyilvántartó,
majd 1995-től a Belügyminisztérium Központi Nyilvántartó Hivatala látta el a feladatokat. 1999-től,
a KEK KH megalakulásáig a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal látta el
az említett törvényben meghatározott feladatokat.
2.2.3.2 A Hivatalról kicsit bővebben
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) a nemzeti
adatvagyon részét képező közhiteles nyilvántartások adatkezelőjeként Magyarország közigazgatási
intézményrendszerének meghatározó szervezete.
Feladatait két nagy területre lehet bontani:
igazgatási szervként hatósági feladatokat lát el, és
szolgáltató központként támogatást nyújt más szervezetek munkájához.
„A KEK KH kiemelt célja az ügyfélközpontúság erősítése, a gyors és hiteles tájékoztatás, valamint
a jogszabályoknak megfelelő, magas színvonalú ügyintézés és az ehhez kapcsolódó biztonságos,
korrekt és pontos adatkezelés.
A KEK KH adatkezelőként vezeti a legnagyobb közhiteles nyilvántartásokat:
a személyi adat- és lakcímnyilvántartást,
a bűnügyi nyilvántartást,
a közúti közlekedési nyilvántartást,
az úti okmányok nyilvántartását,
az egyéni vállalkozók nyilvántartását,
a szabálysértési nyilvántartási rendszert,
a cégnyilvántartást,
a központi idegenrendészeti nyilvántartást,
a magyar igazolvány és hozzátartozói igazolvány tulajdonosok nyilvántartását,
a kötelező felelősségbiztosítási kötvények nyilvántartását,
az ügyfélkapu és hivatali kapu regisztrációk nyilvántartását.
A KEK KH a legnagyobb állami okmánykiállító a kiadott iratok 80%-ával:
személyazonosító igazolvány,
lakcímigazolvány,
vezetői engedély,
útlevél,
magyar igazolvány,
forgalmi engedély,
gépjármű törzskönyv,
38
egyéni vállalkozói igazolvány,
hatósági erkölcsi bizonyítvány.” 23
A KEK KH az elektronikus nyilvántartásokból nagy tömegű adatszolgáltatást teljesít a közigaz-
gatási szervek, az önkormányzatok, az üzleti szféra és az állampolgárok részére. Működteti a
Központi Okmányirodát, ahol éves szinten 1 millió ügyet intéznek az állampolgárok, valamint
ellátja a közel 300 okmányiroda szakmai felügyeletét. Országos informatikai infrastruktúrával
rendelkezik, és magas rendelkezésre állással üzemeltet a közigazgatás működése szempontjából
kiemelt jelentőségű rendszereket:
okmányirodai rendszer,
anyakönyvi hálózat,
Schengeni Információs Rendszer,
Kormányablakok integrált ügyfélszolgálata.
Üzemelteti a Kormányportált és más közigazgatási honlapokat, ellátja a kormányhivatalok
informatikai rendszerének szakirányítási feladatait. Informatikai támogatást biztosít a választások és
népszavazások lebonyolításához, valamint a nemzeti konzultációkhoz.
2.2.4 A nyilvántartás adattartalmáról és kezeléséről
A nyilvántartásban a Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és a
letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek, a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, - amennyiben a szabad mozgás és a három
hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarország területén gyakorolják,- a honosított vagy
visszahonosított külföldön élő polgárok és - a törvényben meghatározott esetekben - a külföldön élő
magyar állampolgárok adatai szerepelnek 24
.
A nyilvántartás szervezetét, hatásköri és illetékességi szabályait a törvény II. fejezete tartalmazza. A
6. § (1) szerint a törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkor-
mányzat jegyzője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve és a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv, azaz a KEK KH látja el. A
nyilvántartás adatkezelője a KEK KH.
„A kormányrendeletben kijelölt - körzetközponti feladatokat ellátó - települési (fővárosi kerületi)
önkormányzat jegyzője a polgármesteri hivatal részeként okmányirodát működtet, amelynek a
folyamatos és a szakmai szabályoknak megfelelő működését a települési (fővárosi kerületi)
önkormányzat biztosítja.”25
2001. január 1-jétől megszűnt a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatállományának korábbi,
háromszintű (helyi, területi, központi) megosztása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a
nyilvántartás egységes, csupán a vezetését végző szervek feladat- és hatásköre oszlik három szintre.
A nyilvántartás központi számítógépes rendszerét a Hivatal működteti, melyet korábban heti
rendszerességgel tartott karban az összegyűjtött adatváltozásokkal. 2001. november 1-je óta az
23
http://www.nyilvantarto.hu/hu/kozerdeku_adatok_feladatok (Letöltés ideje: 2012.06.18)
24 A törvény hatályáról részletesen annak 4. §-a rendelkezik.
25 1992. évi LXVI. törvény 7/A. § (1)
39
adatváltozások online (közvetlen hozzáférésű rendszerben) kerülnek átvezetésre, tehát az
adatváltozás rögzítését követően azonnal. A számítógépes rendszer a változásokat ellenőrzi, a
hibásakat visszautasítja, és hibalistán jelzi vissza az azokat jelentő szerveknek. A változásokról
rendszeresen értesíti a nyilvántartás helyi és területi szerveit.
A közhitelesség fenntartása érdekében szükségszerű a nyilvántartott adatok naprakészségének
biztosítása. E szükségszerű naprakészséget biztosítja a nyilvántartás adatgyűjtési és feldolgozási
rendszere, mely működését tekintve esemény-orientált, azaz
a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok változással érintett adatai a változást kiváltó
esemény bekövetkezésének helyén, vagy az ahhoz legközelebb eső adatbeviteli ponton
kerülnek az adatgyűjtő rendszerbe,
innen távadat-feldolgozó hálózat segítségével a lehető legrövidebb időn belül elérik a
központi nyilvántartást,
ahol a tárolt adatokon átvezetésre kerülnek,
majd az átvezetés eredményeként keletkezett aktuális adatok ugyanezen távadat-feldolgozó
hálózaton keresztül eljutnak a nyilvántartás helyi szerveihez, azaz a lakóhely szerint illetékes
jegyzőhöz (valamint a rendszeres adatszolgáltatás igénylésére jogosult, törvényben
meghatározott szervekhez).
2.2.5 A nyilvántartás személyi adattartalma
A nyilvántartás adattartalmát a törvény 11. paragrafusa szabályozza. E szerint a nyilvántartás
tartalmazza a polgár
nevét;
magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága
megszűnésének tényét, menekült vagy oltalmazott, bevándorolt, letelepedett jogállását, a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét, illetve a 4. § (1) bekezdés c) pontja
szerinti külföldön élő polgár esetén a honosítás vagy visszahonosítás tényét;
nemét;
születési helyét és idejét;
anyja nevét;
személyi azonosítóját;
elhalálozása helyét és idejét (a holttá nyilvánítását vagy a halál tényének bírói megállapítását);
lakcímét;
az adatszolgáltatásra vonatkozó korlátozást, illetve tilalmat;
adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést;
családi állapotát, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét;
arcképmását és - ha a 14. életévét betöltötte - aláírását, ha személyazonosító igazolványra
jogosult;
személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott
hatósági igazolványának okmányazonosítóját.
40
2.2.6 A nyilvántartás lakcím adattartalma
A lakcím adattartalma:
településnév, a fővárosban a kerület megjelölésével;
postai irányítószám;
közterület neve és jellege;
házszám (helyrajzi szám);
épület, lépcsőház, szint (emelet), ajtó.
2.2.7 Adatszolgáltatás a nyilvántartásból
A nyilvántartás szervei a törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között - a polgár,
illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás
céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltatnak.
A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:
név és lakcím adatok (felvilágosítás a lakcímről);
természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, állampolgárság, családi állapot, a
házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántar-
tásból való kikerülés oka, helye és ideje;
a második pontban felsorolt adatok és a személyazonosító jel;
a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre.26
A Hivatal volumenében legnagyobb adatszolgáltatási kötelezettségét a törvényben előírt rendszeres
szolgáltatások jelentik, melyek az egyes ágazatok (adó, társadalombiztosítás stb.) nyilvántartásainak
karbantartását végzik.
2.2.8 Adatvédelem
Az adatvédelemre vonatkozó kérdésekről részletesen a törvény 30. §-a rendelkezik.
„A jegyző, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, valamint a központi szerv
vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan
technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, és adatvédelmi
szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.”27
A nyilvántartás szervei kötelesek adatszolgáltatási nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás
tartalmazza
az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;
az adatszolgáltatás idejét;
26
Az adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályozást a 1992. évi LXVI. tv. 17. §-a tartalmazza.
27 1992. évi LXVI. törvény 30. § (1)
41
az adatszolgáltatás célját és jogalapját;
az adatszolgáltatást igénylő polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet, illetve megbízottja vagy képviselője nevét;
a szolgáltatott adatok körének megnevezését.28
A polgár az adatszolgáltatási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások
alanya volt. (Ezt a jogosultságot a törvényben meghatározott szervek részére teljesített adatszol-
gáltatás tekintetében külön törvény korlátozhatja vagy kizárhatja.)
Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.
A jegyző nyilvántartást vezet azokról a köztisztviselőkről, akik az eljárás során jogosultak az egyes
okmány-nyilvántartások adataihoz hozzáférni. Ez a nyilvántartás tartalmazza az érintett
köztisztviselő természetes személyazonosító adatait, okmány-nyilvántartásonként elkülönítve a
hozzáférési jogosultságot, a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint a
hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját. A nyilvántartás adatait
a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 évig kell megőrizni.
2.2.9 A nyilvántartás történeti állománya
„A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá
tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának
megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt,
menekült vagy oltalmazott, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig,
kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte.”29
Az adatbázis-kezelés szempontjából külön figyelmet érdemel ez az ún. történeti állomány. Az
adatbázis-kezelés során általában adatmódosításkor felülírjuk a meglévő adatot. Vagyis, egy
munkaügyi nyilvántartásban, ha valaki pl. férjhez megy, akkor a Neve mezőbe a férjezett neve
kerül. Ha elköltözik, akkor a Lakcím mezőbe az új lakcíme kerül, a régi helyett. A történeti
állomány esetén azonban, amint azt a jogszabály rendeli, megőrzésre kerül minden változás, azaz
korábbi adat is.
A Hivatal Központi Okmánytárában - adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva -
kezeli:
a személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímjelentő lapokat, valamint
az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat;
a külföldön élő magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos bejelentéseit,
illetőleg nyilatkozatait tartalmazó iratokat;
a nyilvántartási eljárásban keletkezett - a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel,
adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos alapiratokat, az
anyakönyvi bejegyzések alapiratainak kivételével;
a területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.
28
1992. évi LXVI. törvény 31. § (1)-(2)
29 1992. évi LXVI. tv. 12. § (1)
42
Az 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten,
zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját lehet
átvezetni.
Az 1999. december 31-e előtt kiállított személyazonosító igazolványok esetében az arcképmás és az
aláírás, a nyilvántartás számítógépes adatbázisában ténylegesen nem szerepel. Az aláírás csak a
Központi Okmánytárban található lakcímjelentő-lapon, vagy a központi személyazonosító
igazolvány nyilvántartásban található személyazonosító igazolvány adatlapon és más alapiratokon
szerepel, viszont az arcképmás (fénykép) egyedül a központi személyazonosító igazolvány nyil-
vántartásban található adatlapokon szerepel. A 2000. január 1-je óta kiállított személyazonosító
igazolványok esetében az arcképmás és az aláírás már a nyilvántartás számítógépes adatbázisában is
szerepel.
A Központi Okmánytárban tárolt adatokat, illetőleg okiratokat a történeti állományban leírt időpont
lejártától számított negyven évig kell megőrizni.
2.2.10 Néhány szó az infrastruktúráról
A nyilvántartás jelenleg IBM Power processzoros mainframe kategóriájú szervereken található.
Ezek a szerverek az elmúlt években váltották fel az addig használt Siemens-Nixdorf mainframe-ket.
Az adatokat fizikailag úgynevezett juke-box rendszeren tárolják. (Ez egy cserélhető merevleme-
zekből álló háttértároló rendszer, melyben a lemezeket szükség szerint egy robotrendszer cseréli.)
Erről a rendszerről szabályos időközönként WORM szalagokra készül mentés. Ezek olyan speciális
szalagok, melyek csak egyszer írhatók, és többnyire csupán azzal az archiváló eszközzel olvas-
hatók, amivel megírták. Ez a tény biztonsági megfontolásból érdekes, mivel egy eltulajdonított
szalaggal nem tudnak semmit kezdeni, a szalag más számára olvashatatlan.
A nyilvántartás egyedi fejlesztésű, úgynevezett igényre szabott, relációs adatbázis. A rendszert
kezelő szoftver az elmúlt évek során folyamatosan fejlődött, és vette fel jelenlegi formáját. Az
adatbázis-kezelő szoftvert a Hivatal munkatársai valamint a Hivatallal szerződésben álló külső
cégek közösen fejlesztik.
Az adatbázis tábláinak elsődleges kulcsa a személyi azonosító jel.
A személyazonosító jel képzésének szabályait a törvény 13. §-ához tartozó Melléklet tartalmazza. E
szerint:
1. A személyazonosító jel tizenegy jegyű.
2. A személyazonosító jelet az alábbiak szerint kell képezni:
a) az 1. számjegy az állampolgár állampolgárságát, születésének évszázadát és nemét jelöli a
következők szerint:
Születési idő és nem
Állampolgárság 1899 után született 1900 előtt született
férfi nő férfi nő
magyar 1 2 3 4
nem magyar 5 6 7 8
b) a 2-7 számjegyek az állampolgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját
és napját tartalmazzák;
c) a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;
43
d) a 11. számjegy az 1-10. számjegyek felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett
ellenőrző szám.
3. A személyazonosító jel 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett
tíz számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el a
személyazonosító jelen belül. (Első számjegy szorozva eggyel, a 2. számjegy szorozva kettővel
és így tovább.) Az így kapott szorzatokat össze kell adni és az összeget tizeneggyel osztani. Az
osztás maradéka a 11. számjeggyel lesz egyenlő. A c) pont szerinti születési sorszámot nem
szabad kiadni, ha a tizeneggyel való osztásnál a maradék egyenlő tízzel.
2.3 Az okmányirodák információs rendszerei
Mint azt az előző fejezetben már láttuk, az okmányirodák, egyéb más feladataik mellett, a személyi
adat- és lakcímnyilvántartó rendszer körzetközponti feladatokat ellátó szervei. Ugyanakkor számos
más adatbázisból is dolgoznak, ezekre nézünk most röviden példákat.
2.3.1 Az okmányirodai hálózat kialakulása
Magyarországon a rendszerváltást követően, az önkormányzati rendszer kialakításával
párhuzamosan fogalmazódott meg a polgárbarát ügyintézés, illetve később a szolgáltató állam
megvalósításának igénye, amely a közigazgatás korszerűsítésének egyik alapelve lett.
A „polgárbarát” rendszer a következőket foglalja magában:
- tiszta és könnyen megközelíthető irodákról való gondoskodást,
- az ügyfelek által elvárható színvonalú és minőségű szolgáltatástípusokat,
- választási lehetőség biztosítását az ügyfelek részére a szolgáltatás nyújtásának eléréséről,
módjáról,
- a szolgáltatást nyújtó és az ügyfél közötti kölcsönös tisztelet légkörét,
- megfelelő (könnyen érthető stílusú, pontos, szabatos, közérthető, egyszerű) tájékoztatást, az
információk rendelkezésre bocsátásának jogát,
- mindenki számára hozzáférhető, átlátható rendszer kiépítését, a nyújtott szolgáltatások
minőségével kapcsolatban érkező panaszok intézésére,
- a szolgáltatások előzékenyen és lehető leggyorsabban történő elintézését.
A közigazgatás korszerűsítésének döntő lépése volt a kistérségi igazgatás központjainak meg-
erősítése és tartalmi feladatokkal történő felruházása. Az volt a cél, hogy szűnjön meg az
életminőséget is befolyásoló jelentős különbség a városok és a csekély létszámú települések között,
alakuljanak ki a kistérségi igazgatás központjai, megvalósítva az előbb részletezett polgárbarát
közigazgatást.
A korszerűsítés egyik legjelentősebb állomása az okmányirodák kialakítása volt. Az okmány-
irodák felállításának kettős célja volt:
az Európai Uniós normáknak megfelelő, korszerű (biztonsági elemekkel védett, egymást
helyettesíthető funkcióval bíró, központi adatbázison nyugvó, közhiteles nyilvántartáson
alapuló) okmánycsalád bevezetése, a bűnmegelőzés illetve bűnüldözés javítása érdekében,
illetve
44
a polgárok által használt - elavult alapanyagú és könnyen hamisítható – okmányok
kiadásának, cseréjének, visszaadásának, visszavonásának egy helyen történő lebonyolítása.
Az első ilyen irodák felállítására 2000-ben került sor. 2000. január 1-jével 152 város önkor-
mányzata hozott létre okmányirodát, s egyben kapott illetékességet körzetközpontként a
vonzáskörzetébe tartozó települések okmányokkal kapcsolatos ügyeinek intézésére. 2000. július 1-
től további 28 városban nyílt meg okmányiroda, ezzel is csökkentve az addig működők terhelését.
2000. november 1-től 78 irodával, 2001. január 1-től 5 irodával, 2002. január 1-től további 14
irodával bővült az okmányirodai hálózat, megteremtve annak lehetőségét, hogy 2002. évben már az
ország 277 városában valósuljon meg a körzetközponti igazgatás, s álljon rendelkezésre okmányiro-
da az állampolgárok okmányokkal kapcsolatos ügyeinek intézésére.
A budapesti agglomeráció nagy forgalma miatt 2001. január 1-jével Központi Okmányiroda kezdte
meg működését, országos illetékességgel, budapesti székhelyen. A Központi Okmányiroda
létrehozásával az állampolgárok ügyeik intézésének szabad választási lehetősége tovább bővült.
2005 márciusától a területi illetékességhez kötött okmányirodai feladatok egy részének országos
illetékességűvé tétele következett be, így minden állampolgár számára lehetőség nyílik e téren a
teljes körű ügyintézésre, az ország bármely irodájában.
2.3.2 Az okmányirodák információs rendszerei
Az okmányirodákban hozzáférhető országos nyilvántartási rendszerek az alábbiak:
a) személyazonosító igazolvány nyilvántartás,
b) személyi adat- és lakcímnyilvántartás,
c) lakcímigazolvány nyilvántartás,
d) az egyéni vállalkozói nyilvántartási rendszer,
e) vezetői engedély nyilvántartási rendszer,
f) gépjármű-nyilvántartási és -karbantartási rendszer,
g) úti okmány-nyilvántartás,
h) rendszám- és címkegazdálkodási rendszer,
i) díjszámlázási rendszer,
j) okmánylogisztikai rendszer.
Az ezekhez történő hozzáférési jogosultság szabályait az 58/1999. (XII.30.) BM rendelet 1. sz.
melléklete tartalmazza.
Az ügyintézők munkáját támogató okmányrendszer lényege, hogy az ügyek a polgár problémái
szerint kerülnek szervezésre, és valamennyi személyi okmánytípusra egységes (egyablakos)
ügyviteli eljárás került kialakításra. Ez a modell lehetővé teszi, hogy az állampolgárok személyi
okmányokkal (személyazonosító igazolvány, járművezetői engedély, útlevél) kapcsolatos igényét
egyszerre, egy ügyintéző elégítse ki, egyidejűleg biztosítva a kapcsolatteremtést a központi adatbá-
zisokkal, legyen az akár a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, az anyakönyvi nyilvántartás, vagy
a gépjármű nyilvántartás.
Ez az ügyvitel nem csupán az állampolgár számára előnyös, hanem a közigazgatás is profitál belőle:
az ügyeket felesleges párhuzamosságok nélkül, gyorsabban és kevesebb költséggel lehet elintézni,
sőt több okmány egyidejű ügyintézése is lehetséges.
45
2.3.3 A rendszer hardver és szoftver környezete
Az okmányirodák információs rendszereinek személyi és technikai feltételeiről az 58/1999.
(XII.30.) BM rendelet rendelkezik. Ennek 2. számú melléklete részletesen felsorolja az
okmányirodák üzemeltetéséhez biztosított eszközöket. Ezek (a tankönyv készítésének időpont-
jában):
Hálózati eszközök
Min. 64 kb/sec adatátviteli összeköttetés titkosítással (bérelt vonalon a Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve, illetve a Közigazgatási és Elektronikus
Közszolgáltatások Központi Hivatala irányban).
Router
Helyi LAN hálózat (UTP/FTP ETHERNET) minimum CAT5 minőségi fokozat
10/100 SWITCH (okmányirodai-önkormányzati rendszer leválasztására)
Zárt láncú telefon
I. Konfiguráció (Photoshop)
Minimum Pentium III PC + (minimum 128 Mb RAM és 20 Gb HDD) + minimum 17" színes
monitor
A4-es lapszkenner
Színes CCD kamera, ujjnyomatszkenner
II. Konfiguráció (Munkaállomás)
Minimum Pentium III PC + (minimum 128 Mb RAM és 20 Gb HDD) + minimum 17" színes
monitor
Biztonsági rendszer elem
SMART kártyaolvasó
Lamináló gép,
Bárkód olvasó
Asztali UV lámpa
POS-terminál
Irodai felszerelés
Biztonsági nyomtatókhoz szükséges speciális festéket tartalmazó toner
Papírvágó
Biztonsági nyomtatók
Okmánynyomtató(k)
Irodai nyomtatók
Irodai lézernyomtatók (minimum 18 lap/perc).
Az alkalmazói program Windows operációs rendszer alatt fut az Internet Explorer böngészőben,
ezért működése során a Windowsos alkalmazásoknál és a böngészőnél megszokott műveletek
alkalmazhatók. A rendszer működésének alapja azonban a nagyszámítógépes környezet, ezért a
rendszerben használt képernyők, menük kezelése kis mértékben eltér a hagyományos Windowsos
alkalmazások kezelésétől.
46
A Photo-Shop alkalmazás biztosítja az okmányirodákban igényelhető okmányokhoz egy
munkahelyen történő képi adat-felvételezést és a tárolt adatok szabványos technológiákon keresztüli
biztonságos elérését.
Az okmányirodai rendszer stabil bázisa az elektronikus közigazgatás megvalósításának.
A korábban említett alapfunkciókat ellátó szakrendszerek mellett kiegészítő, kiszolgáló rendszerek
is működnek, ilyen az ún. „STB” (Pénzügyi, számviteli, logisztikai, ügyviteli rendszer), illetve az
„XR” rendszer.
2003-ban, a KEK KH elődje, a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal
vezetése indította el az Internet adta lehetőségeken keresztül történő, közigazgatási ügyintézést
támogató informatikai fejlesztéseket. Ennek kerete az Internetes Közigazgatási Szolgáltató
Rendszer (továbbiban: XR), amely jelentős lépés volt az okmányirodák és az ügyfelek internetes
kapcsolatának megvalósulásához. A gyorsabb, korszerűbb kiszolgálás lehetőségének nyújtásával
mind az ügyfél, mind a hatósági eljárás terhein könnyítve, egyszerűsíti az adminisztrációt. Az
Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer az okmányirodai e-ügyintézés kerete és alapja, olyan
informatikai-ügyviteli rendszer, amely biztosítja, hogy a felhasználó (ügyfél) és a szolgáltató
(közigazgatási szerv) elektronikus úton, interaktív módon kommunikálhasson. A KEK KH, mint
szolgáltatásszervező felelős a rendszer működéséért, fejlesztéséért.
Az Interneten számos pontról elérhetjük az okmányirodákat, s az elektronikus ügyintézéshez
kapcsolódó tudnivalókat, szolgáltatásokat. Leggyakoribb kiindulópont a www.mo.hu lehet, ahonnan
az Ügyintézést választva eljuthatunk pl. az Internetes okmányirodához. Az Internetes okmányiroda
lehetővé teszi, hogy egyes ügyeink intézését interneten készítsük elő, személyes megjelenés nélkül
kérjünk új okmányokat vagy időpontot foglaljunk. A szolgáltatások egy része Ügyfélkapu-
regisztrációval vehető igénybe (pl. ügyindítás, csoportos időpontfoglalás, ügykezelés).
Okmányirodába időpontot regisztráció nélkül is foglalhatunk.
Néhány ügy teljesen elektronizált, azaz az okmányirodában történő személyes megjelenés nélkül
intézhető (pl. lakcímigazolvány, vezetői engedély és mozgáskorlátozottak parkolási igazolványának
pótlása, adatszolgáltatás letiltása.)
Sajnos, az okmányirodákon keresztül elérhető országos alapnyilvántartásokhoz, adatbázisokhoz
nincs jogosultságunk közvetlenül hozzáférni, így a rendszerek működését a gyakorlatban
kipróbálni.
A következő fejezetben vegyünk ismét egy gyakorlatban is kipróbálható, megtekinthető példát.
2.4 A CompLex Jogtár Plusz szöveges adatbázis-kezelő
A KSH információrendszerének ismertetésekor relációs adatbázis-kezelővel találkozhattunk. A
relációs adatbázis-kezelő programokról általánosságban elmondhatjuk, hogy igen hatékony
segédeszköznek bizonyulnak akkor, ha adataink olyan tulajdonságúak, hogy érdemes azokat
táblázatos formában modellezni, pl. az attribútumok, tulajdonságtípusok jól definiálható hossza
miatt. Továbbá alkalmasak arra is, hogy kifejezzünk velük logikai kapcsolatokat, és könnyen végez-
hetünk segítségükkel adatainkon matematikai műveleteket is. Alkalmazhatjuk tehát például készlet-
nyilvántartási, könyvelési, adószámítási, pénzügyi, banki, ügyfél-nyilvántartási, ingatlan-
nyilvántartási stb. feladatok támogatására.
Könnyen belátható azonban, hogy ez az eszköz túlnyomórészt szöveges – ráadásul előre
megbecsülhetetlen hosszúságú - információ tárolására, visszakeresésére és kezelésére nem
hatékony. Gondoljunk például egy könyvtári információs rendszerre, ahol legalább a katalógus-
47
cédulák, de sok esetben a teljes dokumentum szövege kerül tárolásra, vagy gondolhatunk
jogszabályok szövegének nyilvántartására is.
A szöveges típusú adatok tárolására, feldolgozására, az adatok különböző szempont szerinti
hatékony visszakeresésére úgynevezett szöveges adatbázis-kezelő rendszerek szolgálnak. (Ilyenek
például a CDS/ISIS, mely IBM környezetre készült, vagy mikrogépes változata a MikroISIS, a
TINLIB, HunTéka könyvtári információs rendszerek). Ezek a rendszerek túlnyomó többségükben
nem általános célú adatbázis-kezelők, hanem egyedi fejlesztésű adatbázis-kezelő termékek.
Korábban a Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye és a Magyar Törvénytár sokkötetes
dokumentumai nyomtatott formában tartalmazták a hatályos magyar joganyagot. (2006-ban
megszűnt a Magyar Törvénytár nyomtatott változata, a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményének
utolsó pótcsomagja pedig 2008 augusztusában jelent meg.)
A könyvek nagyok, terjedelmesek voltak, több méter tároló helyet igényeltek a könyvtár polcain,
kezelésük, használatuk nehézkes volt. Sokszor több kötetet kellett megmozgatnunk, át kellett
lapoznunk ahhoz, hogy rátaláljunk a megfelelő, alkalmazni kívánt jogszabályra, annak
kapcsolataira.
Természetes tehát, hogy felmerült annak az igénye, hogy ezen a téren is ki kellene használni a
számítógép kínálta lehetőségeket. Számítógépes adatbázisban, naprakészen tartsuk nyilván a
jogszabályokat és biztosítsuk a lehetőségét az azokban való teljes körű keresésnek, lekérdezésnek.
Magyarországon ma már több, teljes szöveges jogszabály nyilvántartó szoftverrel találkozhatunk
(pl. CompLex Jogtár®, Complex Jogtár® Plusz, Magyar Hivatalos Jogszabálytár, EuroLaw)30
. A
Jogtár és a Jogtár Plusz bázisán számos szakmai jogtárral is dolgozhatunk, mint pl. az Ügyvéd
Jogtár®, az Adó Jogtár®, a HR Jogtár®, vagy az Önkormányzati Jogtár®. A
https://magyarorszag.hu honlapról indulva a Keresés menüpont alatt a Nemzeti Jogszabálytárból
vagy az ún. Jogszabálykereső használatával választhatjuk ki a kívánt dokumentumot.
Az említett programok, s a mögöttük lévő adatbázisok valamennyien elsősorban a hatályos jog-
szabályok közti keresést támogatják, szolgáltatásaik azonban jelentősen különbözhetnek egymástól.
Néhány példa a fentiek alátámasztására:
A https://magyarorszag.hu oldaláról elérhető Jogszabálykereső31
a Hatályos Jogszabályok
Elektronikus Gyűjteménye, az adott naptári napon hatályos valamennyi magyar jogszabály
hatályos szövegét tartalmazza. A jogszabálygyűjtemény biztosítja a jogszabályok
kibocsátójára, évére és számára, valamint a címében és a szövegében történő keresés
lehetőségét.
A Nemzeti Jogszabálytárból (http://www.njt.hu/) egy űrlap (36. Ábra adatmezőinek
kitöltésével kereshetünk az adatbázisban, melynek eredménye a megadott feltételeknek eleget
tevő jogszabályok listája. A találati listából kiválaszthatjuk a számunkra szükségeset.
30
A CompLex Jogtár® és a CompLex Jogtár® Plusz a Complex Kiadó Kft. www.complex.hu, a Hivatalos
Jogszabálytár a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, www.mhk.hu terméke. Az EuroLaw az EU hivatalos jogtárának on-
line internetes változata, magyarországi forgalmazója az Euro Info Service Kft.
31 http://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso oldalról közvetlenül elérhető
48
36. Ábra
Ha a címére kattintunk, az adott napon hatályos szöveget olvashatjuk, de előfordulhat, hogy a
megjelent jogszabály már nincs hatályban, vagy később fog hatályba lépni. Ezekről úgy
kapunk tájékoztatást, hogy a jogszabály címei különböző színnel, illetve szimbólummal
jelennek meg. A szimbólumokat a (37. Ábra) mutatja.
37. Ábra
Öt évre visszamenőleg lehetőségünk van a jogszabályszöveg korábbi állapotainak
lekérdezésére is az adatbázisból.
A Nemzeti Jogszabálytár - külön menüpontban - a Nemzetközi szerződések adatbázisából is
kínál – majd - keresési lehetőséget.
A CompLex Jogtár®, ill. a CompLex Jogtár® Plusz adatbázisai a jogszabályok
közlönyállapotig visszakereshető időgép funkciója mellett tartalmazzák többek között a
Törvények indoklását, valamint a Bírósági Határozatok szövegét is.
Ebben a fejezetben, az igazgatásban dolgozók jogalkalmazói munkáját támogató, erőforrás infor-
mációrendszerek közül tekintjük át az egyik legnépszerűbb (s többek között az Országgyűlés által
is használt) alkalmazást, a CompLex Jogtár® Plusz, teljes szöveges jogszabály nyilvántartó és
visszakereső rendszert. Felvázoljuk legfontosabb funkcióit, s egy-két konkrét példán keresztül, az a-
datbázis-kezelés szempontjából megközelítve, bepillantást engedünk, működtetésének mikéntjébe
is.
2004. május 1. óta Magyarországon nem csak magyar intézmények és szervek által kibocsátott
normák, hanem az európai jog, az európai jog vívmányai ("acquis communautaire") is nél-
külözhetetlen dokumentumokká váltak a jogalkalmazásban.
Az európai uniós követelményeknek megfelelően a CompLex Jogtár® Plusz az Európai Unió
joganyagát is tartalmazza (ld.: 38. Ábra).
49
38. Ábra
Forrás: http://www.complex.hu/CompLex-Jogtar@75_1_kiadvany.html (Letöltés ideje: 2012.06.28)
A tárolt adatbázisok tartalmáról részletesebb áttekintést kapunk, ha a programot elindítjuk32
.
39. Ábra
A Fájl/Megnyitás/Adatbázis menüválasztás elvezet a választható adatbázisok részletes listájához,
sőt előre elkészített szűkítések betöltését is kínálja az alábbiak szerint:
32
A leírásban szereplő további képernyőképek a CompLex Intranet Jogtár, azaz a program hálózatos verziójának
használatával készültek és a 2012. június 27-i lezárásnak megfelelő állapotot tükrözik.
50
40. Ábra
A program használata során a fentiek közül tetszőleges adatbázist választva megtekinthetjük az
abban található jogszabályok teljes szövegét. Változatos, általunk összeállított szempontok szerint
kereshetünk a joganyagokban.
Megtekinthetjük a jogszabályok tartalmát, kapcsolódását másokhoz, nyomon követhetjük a
szövegben időközben bekövetkezett változásokat, módosításokat. Tetszőleges szövegrészeket
kiemelhetünk a jogszabályokból, kinyomtathatjuk azokat, vagy kimásolhatjuk későbbi felhasználás
számára.
Ha a fenti, felsorolt adatbázisok közül a Magyar joganyagok teljes címmutatóját választjuk, a
következő kép jelenik meg a képernyőn:
41. Ábra
Az ablak címsora azt mutatja, hol járunk. Most például ablakunk a magyar jogszabályok teljes
címmutatóját tartalmazza. Az ablakban olvashatjuk azoknak a joganyagoknak a számát és címét,
amelyek szerepelnek a kiválasztott adatbázisban.
51
Lent, az állapotsorban, a címmutatóban szereplő joganyagok száma és adatbázisunk lezárásának,
aktualitásának dátuma olvasható.
A címmutatóban megjelenő sorok kétfélék lehetnek. Ha egy jogszabály hatályos, akkor félkövér
betűvel, ha pedig már hatályon kívül helyezték, akkor dőlttel látjuk. Ha egy jogszabály változásait
is tartalmazza adatbázisunk, a közlönyállapottól az aktuális állapotig, akkor arra sor elején egy kis
szimbólum utal .
A címmutatóban a joganyagok kibocsátási idő szerinti fordított sorrendben, a kibocsátó szerint
pedig a jogszabályi hierarchiának megfelelő rendezettségben jelennek meg: először a törvények,
majd a törvényerejű rendeletek, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, és így tovább.
A címmutatóból választani a megfelelő jogszabályi sorra való rámutatással és egérkattintással lehet.
Ezt követően betöltődik a választott joganyag teljes szövege.
A program főmenüjét, s más Windows alkalmazásokhoz hasonlóan, e menürendszer leggyakrabban
használt műveleteihez, almenüpontjaihoz tartozó ikonsort az alábbi ábra mutatja:
42. Ábra
A teljesség igénye nélkül tekintsük át röviden, mit jelentenek az egyes ikonok és nézzünk néhány
példát is!
Megnyitás
Ezzel az ikonnal a korábban látott ablakhoz jutunk (ld.40. Ábra), amelyben választhatunk a felkínált
adatbázisok, sőt, azok előre elkészített szűkítései között is. Mi példánkban a Magyar joganyagok
Teljes címmutatóját választottuk.
Egy joganyag kikeresése
Az adatbázis-kezelés leggyakoribb művelete – természetesen a karbantartás mellett, ami a
legfontosabb, hiszen adatbázis építésnek csak akkor van értelme, ha adataink naprakészek, vagy
legalábbis a feldolgozáshoz szükséges kellő aktualitással rendelkeznek – a keresés, vagy a meglévő
adatok különböző szempontok szerinti szűkítése, más néven szűrése.
Az egy joganyag kikeresése menüpontot akkor választjuk, ha pontosan tudjuk, mit keresünk, egy
konkrét jogszabályra, vagy annak valamely részletére vagyunk kíváncsiak. Ebben az esetben az
alábbi megjelenő képernyőkép beviteli mezőit kitöltve, ehhez a konkrét jogszabályhoz juthatunk.
Legyen ez most a 2005. évi 139. számú törvény.
43. Ábra
52
A Rendben gomb megnyomása után megjelenik a törvény szövege, amely számos szimbólumot is
tartalmaz. A * lábjegyzetet jelez, amelynek szövegét a szimbólumra állva azonnal olvashatjuk. A
jel arra utal, hogy ezen a ponton történt változás a jogszabály szövegében az előző hatályos
állapothoz képest. A Megváltozott bekezdések ikonválasztással egymás után megtekinthetjük
ezeket a megváltozott jogszabályhelyeket.
A világoskék színnel írt szövegrészek pedig hivatkozások, melyek - ha ráállunk a kijelölésre -
közvetlenül elvezetnek bennünket a hivatkozott joganyaghoz, mely ilyenkor egy újabb ablakban
nyílik meg.
Ablaklista menüválasztással megtekinthetjük a megnyitott ablakainkat és választhatunk
közülük, melyiket kívánjuk aktiválni.
Az Előző ablak és a Következő ablak választással is mozoghatunk a megnyitott ablakok
között.
Keresés az aktuális ablakban segítségével rákereshetünk adott szövegrészre, akár a kurzor
aktuális pozíciójától, akár a szöveg elejéről indulva. Ha több szavas a keresésünk, akkor
megmondhatjuk, hogy azok egy bekezdésen belüli vagy egymás utáni elhelyezkedését várjuk. A *
helyettesítő karakter segít megtalálni azokat a szavakat is, amelyeknek esetleg ragozott formája
szerepel a szövegben.
44. Ábra
Amennyiben megtaláltuk a keresett kifejezés első előfordulását, a Következő találat
választásával kereshetünk tovább.
A Paragrafus keresése választással közvetlenül a kiválasztott jogszabály adott pontjára
ugorhatunk.
Gyakran nem tudjuk pontosan, hogy melyik az a jogszabály, amit keresünk. Ekkor a keresés a
címmutató alapján, pusztán az abban való mozgással igen hosszadalmas lehet, sőt az is előfordulhat,
hogy egyáltalán nem találjuk meg, amit szeretnénk. Célszerű a keresést az adatbázis-kezelőre bízni
azzal, hogy úgynevezett szűkítő, más szóval szűrő feltételeket fogalmazunk meg. A Keresés az
adatbázisokban menüpont kiválasztása után a hat, egymással „és” logikai kapcsolatban álló kis
ablakban adhatjuk meg ezeket a szűrő feltételeket (45. Ábra).
53
45. Ábra
Ezekbe beírjuk, (vagy ha választanunk kell a felsoroltakból, akkor kiválasztjuk) amit tudunk a
keresett jogszabály(ok)ról. Egy ablakba több feltétel is kerülhet, ilyenkor ezek között "vagy" logikai
kapcsolat áll fenn (A kibocsátónál és a jogterületnél több feltételt a Ctrl billentyű segítségével
tudunk kijelölni).
Az ábrán például azokat a Törvényeket, kerestük, amelyeket vagy 2005-ben, vagy 2006-ban
bocsátottak ki, a felnőttképzés vagy felsőoktatás jogterülethez tartoznak és bennük az Egyetem*
szó szerepel. (Sokszor érdemes a keresésben az ismert helyettesítő karaktereket is használnunk.
Ezek a jól ismert * és ? karakterek.)
A Teljes körű szűkítési műveletet elindítva, a megadott feltételeknek eleget tevő jogszabályokat
kikeresi a rendszer. Eredményül egy szűkített címmutatót kapunk, melyben már csak az adott
feltételeknek eleget tevő jogszabályok szerepelnek.
Kiválasztva a keresett jogszabályt, az Időgép funkcióval, a megjelenő Szöveg változásai
ablakban felsorolt időintervallumok közül választva, az éppen akkor érvényes hatályos állapota
megtekinthető.
46. Ábra
Mindennapi munkánk során előfordul, hogy idézni szeretnénk egy jogszabályból, vagy akár a teljes
szövegre is szükségünk lehet. A program lehetőséget kínál arra, hogy kiválasszunk bekezdéseket és
azokat elmentsük egy fájlba, vagy akár ki is nyomtassuk azokat a kiválasztott nyomtatóra. Erre való
az exportálás illetve a Nyomtatás ikonja.
54
2.5 Ágazati feladatokat támogató térinformatikai adatbázis-kezelő
Az eddigi fejezetekben láttunk példát relációs adatbázis-kezelésre, a KSH statisztikai adattárházán
és az országos személyi adat és lakcímnyilvántartás, szöveges adatbázis-kezelőre a CompLex Jogtár
erőforrás információs rendszerének példáján keresztül.
Befejezésképpen egy újabb típusra, az ún. térinformatikai adatbázis-kezelésre mutatunk példát, a
szakági információs rendszerek közül, a Budapest XVI. kerületi önkormányzatnál működő
térinformatikai alkalmazás rövid felvázolásával. Előtte azonban néhány bevezető gondolat.
2.5.1 Mi is az a térinformatika?
A térinformatika tudomány, az informatika egy speciális ága, olyan informatika, amelyben az
információ alapjául szolgáló adatok földrajzi helyhez köthetők. A térinformatika által megvá-
laszolandó tipikus kérdések: Mi van ott? Hol van? Mi történik akkor, ha ...?33
A térinformatika a számítógépes térinformációs rendszerek tudománya, amely elméletet,
szemléletet és módszert ad a számítógépes térinformáció rendszerek tervezéséhez, fejlesztéséhez,
szervezéséhez és működtetéséhez.
Másik definíció szerint: „A térinformatika egy olyan új szemléletváltozás, amelynek lényege: a
térbeli, térképi numerikus adatok és a hozzá tartozó attribútum adatok egységes tárolási, kezelési,
lekérdezési lehetőségét eredményezi a GIS segítségével. Ez egy komplex digitális rendszer. A
digitális térkép a számítógépes térképészet kialakulásával adva van.”34
A GIS (Geographical Information System - Földrajzi Információs Rendszer) a térinformatika
eszköze, amellyel a földrajzi helyhez köthető adatokat tartalmazó adatbázisból információk
vezethetők le. Technikáját tekintve a GIS egy olyan számítógépes rendszer, melyet ezen földrajzi
helyhez kapcsolódó adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a levezetett információk
megjelenítésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére dolgoztak ki. A hálózatok
terjedésével egyre nagyobb hangsúlyt kap az információk elérését, továbbítását szolgáló szerepe.
Alkalmazási oldalról a GIS egy eszköz a térkép használat, pontosabban a földrajzi adatok
használatának fejlesztésére. A GIS lehetőséget ad nagyszámú helyzeti és leíró adat gyors, együttes,
integrált áttekintésére és elemzésére. A GIS felépítésében, tartalmában, az alkalmazott hardver és
szoftver tekintetében, a felhasználói környezetet illetően nagyon eltérő formákban jelenik meg.
A térinformatikai adatok a valós világ objektumainak jellemzésére szolgálnak. Az adatok egy
absztrakciós modellalkotási folyamat eredményeként keletkeznek. Típusai:
Geometriai adatok. Jellegük szerint lehetnek ún. vektor vagy raszter adatok. Ha az objektumot
vektorokkal jellemezzük, akkor lehetnek pont, vonal, vagy felület típusúak. A raszteres adatok
esetén négyzetekkel (illetve háromszögekkel) fedjük le a vizsgált területet. Négyzetek esetén
ezek lehetnek képpontok.
Szakadatok (attribútum). A vizsgált objektum természeti eredetű tulajdonságait, vagy az
emberi tevékenységgel létrehozott létesítmények tulajdonságait, illetve valamely terület
gazdasági, szociológiai tulajdonságait tartalmazzák.
33
http://gisfigyelo.geocentrum.hu/kisokos/kisokos_terinformatika.html Letöltés ideje: 2012.07.06.
34 http://terinformatika.lap.hu/#b18497210 Letöltés ideje: 2012.07.06.
55
2.5.2 Egy térinformatikai adatbázis
Budapest XVI. kerületi önkormányzatánál, a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat alapján,
annak követelményeit felhasználva egy, az önkormányzat informatikai rendszeréhez integrálódó
térinformatikai rendszert alakítottak ki. A rendszer adatai nagy részének interaktív grafikus
felületen történő ábrázolása objektív és megbízható információt ad a különböző állampolgári ügyek
és kezdeményezések elbírálásához.
A térinformatikai alkalmazás céljai: jelenítse meg a térbeli információkat, segítse az Építésügyi
Iroda munkáját, szolgálja ki a Műszaki Osztályt, segítse a vagyonnyilvántartást, szolgálja a
hatékony tájékoztatást, teremtse meg az integráció lehetőségét egymással nehezen összekapcsolható
információk között.
A térinformatikai feladatokat a MapInfo Professional® térinformatikai elemző és tervező szoftver
támogatja. (A változtatások vezetése a Professional 10, a felhasználói alkalmazás a ProWiever 10
szoftver verzióval történik.)
A MapInfo Professional® nagy funkcionalitással rendelkező, de mégis könnyen használható,
intelligens, térképes adatelemzésre és tervezésre egyaránt alkalmas, komplex térinformatikai
rendszer. A szoftver legnagyobb előnye, hogy gyorsan és egyszerűen felfedhetők az adatok térbeli
összefüggései, ezáltal üzleti elemzések, tervezési munkák végezhetők el egyszerűen. A szoftver
segítségével az összes térbeli vonatkozású adatot térképen lehet megjeleníteni, így átláthatóvá és
gyorsan elemezhetővé téve azokat.
MapInfo Professional® beépített támogatást biztosít sokféle adatformátum közvetlen megnyitására
és megjelenítésére egyaránt. Ezt kihasználva saját Microsoft Excel®, Microsoft Access® vagy más
adatbázis-kezelő rendszerben tárolt - például Oracle®, Microsoft® SQL Server - és sok más
fájlformátum közvetlenül használható a térinformatikai környezetben.35
A konkrét térinformatikai alkalmazás adatforrásai: az önkormányzat saját adatbázisai, régi vagyon
és útkataszter, közhiteles földhivatali alaptérkép, Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat, légi
fotók. Minden, a rendeletekben előforduló adatot egy rendszerben dolgoznak fel. Az alkalmazástól
elvárás az adatok naprakészségének biztosítása, az áttekinthetőség, a teljesség, a könnyen
kezelhetőség és az érthetőség.
A digitális térkép számos, ún. réteget tartalmaz. Ezek – a teljesség igénye nélkül - a közterület,
földrészlet, fekvés, víz, műemlék, városkép, védősáv-gáz, vízmű védterület. Fasor, kerülethatár,
park, temető, régészet, tervezett út, tilalmak, természetvédelem, középület, lakóépület, gazdasági
épület, üzemi épület, üdülő épület, templom, terasz. Útburkolat, csatorna, vízvezeték, elektromos
kábel. Iskola körzet, óvoda körzet, építésügyi körzet, útügyi körzet, mezőőri körzet, választási
körzet, szabályozási övezetek, fejlesztések, telekalakítások tömbhatárok.
Az egyes rétegek megjelenítése be-és kikapcsolható. Egyszerre több réteg is megjeleníthető.
Ilyen, többrétegű megjelenítésre mutat példát, illusztrációként a 47. Ábra, a 48. Ábra és a 49. Ábra.
A rétegek megjelenítési sorrendjét a fontosság és az áttekinthetőség határozza meg. Elvárás velük
szemben, hogy az egyes felületek általában legyenek átlátszóak, a határvonalak legyenek láthatók és
az egyedi kulcsok adjanak azonnali információt az egyes objektumokról.
35
http://mapinfo.varinex.hu/contents/view/98 Letöltés ideje: 2012.07.06.
56
Az egyes rétegek objektumairól számos további adat tárolható, a legkülönbözőbb, korábban említett
formátumban. Az adatok lehetnek konkrét mennyiségi értékek, de lehetnek fotók, dokumentum
fájlok, engedélyek stb. (Példaként ld. 50. Ábra, mely kapcsolódó adatként a Gizella kastély fotóját
mutatja.)
47. Ábra
48. Ábra
58
Tekintettel arra, hogy egy közigazgatási szakadatbázisról van szó, a programba megfelelő jogosult-
ság nélkül nem léphetünk be. Ugyanakkor nagy térinformatikai adatbázisra, rétegek be-és
kikapcsolására, az egyes földrajzi pontokhoz kapcsolódó információk megjelenítésére, esetleges
feltöltésére jó példa a bárki által elérhető és szabadon letölthető Google Föld alkalmazás.
2.6 Záró gondolatok
Jelen dokumentum betekintést kívánt nyújtani az adatbázis-kezelés tipikus alkalmazási lehető-
ségeibe a közigazgatási gyakorlatban. Mutattunk példát relációs, szöveges és térinformatikai
adatbázis-kezelőre, országos alapnyilvántartásra, okmányirodai rendszerre, önkormányzati
szakadatbázisra, statisztikai adatgyűjtő és szolgáltató rendszerre, erőforrás információs rendszerre.
Némelyek bárki számára elérhetők, szolgáltatásaik kipróbálhatók, mások csak megfelelő
jogosultsággal kezelhetők.
Befejezésként álljon itt egy táblázat, mely érdekes, interneten elérhető adatbázisokat tartalmaz, most
már csak példaképpen és felsorolásszerűen. Hagytunk üres sorokat is, a Kedves Olvasó saját,
kedvenc adatbázis eléréseinek beillesztésére is.
2. Táblázat
Elérhetőség Leírás
www.gordius.org Szakértői adatbázis a közigazgatás számára
www.teleporta.hu Magyarországi települések e-közösségi portálja
www.matarka.hu Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek keres-
hető adatbázisa
https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalyke
reso
Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye
http://epp.eurostat.ec.europa.eu Az Európai Unió Statisztikai Hivatala statisztikai
adatbázisa
http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstarrol/t
orzskonyv_altalanos#
Költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása
www.e-cegjegyzek.hu Céginformációs adatbázis
www.mepar.hu Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer
www.vizugy.hu Környezetvédelmi és vízügyi térinformatikai
adatbázis
https://teir.vati.hu Országos Területfejlesztési és Területrendezési
Információs Rendszer
www.kozadat.hu Közadatkereső
www.utvonalterv.hu Útvonaltervező térinformatikai adatbázis
59
2.7 Ellenőrző kérdések
1. Sorolja be a Személyi adat- és lakcímnyilvántartás információs rendszerét az igazgatási
információs rendszerek osztályozási modelljébe!
2. Soroljon fel legalább hármat az Okmányirodák információs rendszerei közül!
3. Milyen adatbázisokat üzemeltet a Központi Statisztikai Hivatal, fő feladatai ellátásához?
Körvonalazza az egyes adatbázisok adattartalmát, funkcióját!
4. Keressen példát adatkocka műveletekre a KSH Tájékoztatási adatbázisában!
5. Soroljon fel legalább három adatbázis-műveletet, melyet a KSH Tájékoztatási adatbázisán
végrehajthatunk?
6. Milyen OLAP lekérdezéseket fogalmazhatunk meg a KSH Tájékoztatási adatbázisában?
7. Melyek a CompLex Jogtár Plusz adatbázis-kezelő legfontosabb szolgáltatásai?
8. Milyen szűrési feltételeket tudunk megfogalmazni a CompLex Jogtár Plusz használata során?
Milyen logikai kapcsolatban vannak az egyes paraméterek egymással?
9. Mit jelent a térinformatika fogalma és milyen alkalmazásokkal találkozhatunk a mindennapi
gyakorlatban?
10. Keressen az interneten elérhető, regisztrációt nem igénylő közigazgatási adatbázist és
elérhetőségét írja be a fenti táblázat üres soraiba!
60
3. Hivatkozott források jegyzéke
1. Jeffrey D. Ullman – Jennifer Widom: Adatbázisrendszerek. Alapvetés Panem Könyvkiadó Kft.,
Budapest, 1998.
2. Hector Garcia-Molina, Jeffrey D. Ullman, Jennifer Widom: Adatbázisrendszerek megvalósítása
Panem Könyvkiadó Kft., Budapest, 2001.
3. Horváth Katalin: Informatika és közigazgatás tankönyvsorozat 6. modul: Az adatbázis-kezelés
elméleti alapjai, BKAE, ÁK Budapest, 2003
4. Horváth-Orbán-Kohány-Kőnig: A közigazgatási informatika alapjai, Budapesti Corvinus
Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar, Budapest, 2009
5. http://www.inf.unideb.hu/~bodai/menedzs/menedzsment_alapfogalmak.html (Letöltés ideje:
2012.06.17)
6. http://emir.nfu.hu/main/ oldalon (Letöltés ideje: 2012.06.27).
7. https://teir.vati.hu oldalon (Letöltés ideje: 2012.06.27).
8. 1993. évi XLVI. tv. a statisztikáról
9. http://www.ksh.hu/docs/bemutatkozas/hun/szerv_struktura.pdf (Letöltés ideje: 2012.06.30)
10. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?&lang=hu (Letöltés ideje: 2012.06.17.)
11. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=WNT (Letöltés ideje: 2012.
június 30.)
12. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ods004.html (Letöltés ideje: 2012.07.23)
13. 1992. évi LXVI. tv. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
14. 146/1993. (X.26.) kormányrendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilván-
tartásáról szóló törvény végrehajtásáról
15. www.nyilvantarto.hu
16. http://www.nyilvantarto.hu/archiv_honlap/kozos/index.php?k=hivatalunkrol_hu (Letöltés ideje:
2012.06.18.)
17. http://www.nyilvantarto.hu/hu/kozerdeku_adatok_feladatok (Letöltés ideje: 2012.06.18)
18. www.complex.hu,
19. www.mhk.hu
20. http://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso
21. http://gisfigyelo.geocentrum.hu/kisokos/kisokos_terinformatika.html (Letöltés ideje:
2012.07.06.)
22. http://terinformatika.lap.hu/#b18497210 (Letöltés ideje: 2012.07.06.)
23. http://mapinfo.varinex.hu/contents/view/98 (Letöltés ideje: 2012.07.06.)
----------------------