AgrárgazdaságtanIII. Előadás

Előadó: Dr. Geszti Szilárd

egyetemi tanársegéd

Az agrárgazdaságtan helye a tudományok között:

társadalomtudomány,

gazdaságtudomány,

ágazati gazdaságtan.

Az agrárgazdaságtan forrásai:

a közgazdaságtudomány,

a mezőgazdasággal foglalkozó

természettudományok,

az egyéb “társtudományok” (matematika,

szociológia, jog stb.)

Az agrárgazdaságtan helye a tudományok között:

társadalomtudomány,

gazdaságtudomány,

ágazati gazdaságtan.

Agrárgazdaságtan fogalomrendszere

• Agrárgazdaságtan: A közgazdaságtan olyan ágazati alrendszere, amely a mezőgazdaság sajátosságainak közgazdasági, elsősorban a makroökonómiai kérdéseivel

foglalkozik.

• Agrárgazdaságtan I.: A mezőgazdaság gazdasági beilleszkedésének, működésének és fejlődésének makroökonómiai vonatkozásaira értelmezik.

Agrárgazdaságtan fogalomrendszere

Agrárgazdaságtan III.: Interdiszciplinális tudomány. Az élelmiszer-gazdaság, benne a mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe, ágazati, gazdasági sajátosságai, piaci és intézményi kapcsolatai, integráció és a kooperáció rendszere, természeti, ökológiai és közgazdasági adottságai, sajátosságai és konzekvenciái.

Agrárgazdaságtan tárgya:

A mezőgazdaság versenyképessége. A mezőgazdasági- és élelmiszerpiac működésének általános és sajátos vonásai. A mezőgazdaság költség- ár- és jövedelemviszonyai. A mezőgazdasági árszínvonal, az árviszonyok, az árdiszparitás és az agrárolló

összefüggései. A termelési tényezők használatának és piaci sajátosságai. Externáliák mezőgazdasági hatásai. A mezőgazdasági vállalkozások és vállalatok struktúrájának jellemzői, termelési és

piaci konzekvenciák. A mezőgazdasági ágazatok, tevékenységek gazdaságtanának alapkérdései.

Az agrárgazdaságtannal kapcsolódó tudományok:

Közgazdaságtan (mikro- makroökonómia)Agro- zootechnikaMezőgazdaságAgrárpolitikaAgrár- gazdaságtörténetVilággazdaságtanMűszaki tudományok

Fő kapcsolódásai (éles válaszfal nélkül):

a vállalati gazdaságtan vagy üzemtan, amely a termelés alapvető egységeinek működését vizsgálja,

az agrárpolitika, amely az agrárgazdaságtan tudományos eredményeit és következtetéseit, valamint a mindenkori politikai célokat ötvözi és valósítja meg a gyakorlatban.

A mezőgazdaság fogalomváltozása:

A mezőgazdaság a nemzetgazdaság egyik ága, amely növényi, állati eredetű élelmiszereket, ipari nyersanyagokat állít elő.

A mezőgazdaság olyan őstermelő gazdasági ág, amely alapvetően a természeti tényezőkre támaszkodik.

Az 1970-es évektől megjelenik az élelmiszer-gazdasági komplexum fogalma, amely az élelmiszertermelés mezőgazdasági és élelmiszeripari ágát foglalja magába

Agrobusiness (agrárkomplexum): az élelmiszergazdaságot (termelés, feldolgozás, kereskedelem) a vele egybekapcsolódó ellátó iparágakkal együtt tartalmazza.

A mezőgazdaság fogalomváltozása:

Agrárium:

Élelmiszertermelés, Mezőgazdaság, Élemiszeripar, Természeti környezet és az erre irányuló társadalmi

tevékenységTerület fenntartó, életminőséget érintő tevékenységi

gazdasági körTermészeti környezet használata fenntartása, fenntartható

fejlődés, újratermelésKörnyezetvédelem, Vidék, területfejlesztés

Multifunkcionális mezőgazdaság: Termelési funkció Környezetvédelmi funkció Társadalmi funkció

Az agrárgazdaságtan és az élelmiszergazdaság viszonya

A mezőgazdaság magába foglalja:

a növénytermelést, az állattenyésztést, az elsődleges

szolgáltatásokat.

Az élelmiszergazdaság magába foglalja:

a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és az élelmiszerkereskedelmet.

Az agrobiznisz magába foglalja:

a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, a termelési eszközöket

gyártó ipart és az

élelmiszerkereskedelmet.

A mezőgazdaság természeti és közgazdasági sajátosságai:

A természeti tényezők nagy szerepe. Biológiai rendszer változékonysága. Más gazdasági ágaknál nagyobb kockázat. Tőkeigényesség. Gyenge jövedelmezőség. Alacsony likviditás. Rugalmatlan kereslet, kínálat. Termelési folyamat hosszú ideje. A termelési idő és munkaidő nem esik egybe. Termőföldhöz, helyhez kötöttség.

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban SNA (Nemzeti Elszámolások Számlarendszere)

Mutatók BruttóFélnettó

(elnevezésben bruttó)

Nettó

Megtermelt jövedelem

Bruttó kibocsátás

(GO)

Bruttó hazai termék (GDP)

Nettó hazai termék (NDP)

Elsődleges elosztás során

megtermelt jövedelem

Bruttó nemzeti jövedelem

(GNI)

Nettó nemzeti jövedelem

(NNI)

Végső felhasználásra

kerülő jövedelem

Bruttó rendelkezésre álló jövedelem

(GNDI)

Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem

(NNDI)

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban

GO: Az adott évben az adott ország területén megtermelt összes termék és szolgáltatás értéke.

GNP: Bruttó nemzeti termék. Az adott ország állampolgárai által egy adott időszak alatt belföldön és külföldön megtermelt végső szolgáltatásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke.

GDP: Az adott évben az adott ország területén megtermelt végső felhasználásra kerülő termékek, fogyasztási, beruházási cikkek és szolgáltatások összértéke. A GO - folyó termelő felhasználás.

NDP: Az adott évben az adott ország területén létrehozott új termékek és szolgáltatások értékösszege. GDP - állóeszközök tárgyévi értékcsökkenése.

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban folyó áron számolva (KSH)

ÉV

A mezőgazdaság részaránya

Külkeres-kedelmi

forgalom egyenlege milliárd

Ft

GDP terme-lésben

Fogyasz-tásban

Exportban*

Beruhá-zásban

Foglal-koztatott-

ságban

%

1990 12,5 37,0 23,1 8,7 17,0 98,0

1991 7,8** 31,9 25,1 4,3 15,2 142,2

1992 6,5 31,0 26,0 2,9 13,0 150,7

1993 5,8 28,7 23,4 3,1 9,3 106,5

1994 6,0 28,7 22,7 2,9 8,7 111,9

1995 5,9** 28,4 23,6 2,9 8,9 227,6

1996 5,8 27,3 21,6 2,9 8,3 244,7

1997 5,2 26,9 15,5 3,4 7,9 295,6

1998 4,9 26,5 12,4 3,6 7,5 314,7

1999 4,2 26,2 9,6 3,3 7,1 273,3

2000 3,7 29,2 8,4 2,7 6,9 302,2

2001 3,7 30,8 8,7 3,0 6,2 374,8

A magyar agrárgazdaság helye a népgazdaságban - a foglalkoztatás

az 1950-es években a foglalkoztatottak fele mezőgazdasági, 1-2% élelmiszeripari,

az 1960-as években 35% mezőgazdasági és 3% élelmiszeripari,

az 1990-es évek elején 11,2% mezőgazdasági és 4,2% élelmiszeripari,

1998-ban pedig 7,2% mezőgazdasági és 3,5% élelmiszeripari.

Mindez jól megegyezik a világtendenciákkal.

A magyar agrárgazdaság helye a népgazdaságban - a jövedelemtermelés

az 1950-es években a mezőgazdaság 30, az élelmiszeripar 35-kal részesedett,

az 1960-as években 25% a mezőgazdaság és 3% az élelmiszeripar,

az 1990-es évek elején 8-9% a mezőgazdaság és 5% az élelmiszeripar,

1998-ban pedig 5,6% a mezőgazdaság és 3,7% az élelmiszeripar aránya.

Mindez szintén megegyezik a világtendenciákkal.

A magyar agrárgazdaság részesedése a külkereskedelemből

• Az agrárexport értéke stagnál, aránya gyorsan csökken

• Az import viszonylagos jelentősége nő, de nem meghatározó

• Az agrárszaldó értéke stagnál, de továbbra is fontos kiegyensúlyozó szerepű

• 40-50%-os az EU aránya, a hagyományos Kelet-európai piacok válságban vannak

0

10

20

30

40

50

60

1938 1950 1960 1970 1980 1990 1995 1997 1998

Az agrártermékek aránya a behozatalban és a kivitelben

A magyar mezőgazdaság GDP-jének növekedése és népgazdasági részesedése,

1990 = 100%

0

20

40

60

80

100

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

A mezőgazdaság részesedése a GDP-bőlA mezőgazdaság GDP-jének volumenváltozása

A világ és Magyarország agrártermelésének alakulása 1989 és 2000 között

(1989-1991 = 100%)

50

75

100

125

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

A világtrend

A magyar növekedés

A magyar növekedés a világtrendhez képest

A magyar agrár-külkereskedelem alakulása 1990 és 2001 között, USD-ben és €-ban kifejezve

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

1990

1992

1994

1996

1998

2000

Export, millió USDImport, millió USDEgyenleg, millió USD

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

1990

1992

1994

1996

1998

2000

Export, millió €Import, millió €Egyenleg, millió €

Mezőgazdasági termékek termelésének volumenindexe(Összehasonlító áron, %, 1990=100%)

Év

Növény- termesztés+kertészeti termékek

Állat-tenyésztés

Szarvas-marha

Sertés Juh Baromfi

1990 100 100 100 100 100 100

1991 102,5 84,4 87,3 84,4 90,0 81,1

1992 76,1 73,8 82,1 64,7 73,2 76,1

1993 69,1 66,1 69,0 58,0 50,1 72,8

1994 75,9 63,3 64,3 51,2 41,2 77,0

1995 77,3 65,5 65,0 55,2 47,5 79,3

1996 84,9 66,6 64,0 61,3 38,5 77,1

1997 84 62,6 63,6 51,2 34,8 82,6

1998 80,9 66,5 66,6 54,5 38,2 88,5

1999 82,8 65,4 66,7 56,7 28,8 81,7

2000 70,9 67,9 67,3 55,5 35,2 91,0

2001 93,7 66,8 68,8 51,7 37,6 93,2

Forrás: KSH, 2002

Az élőállatok és állati-termékek bruttó termelési értékének szerkezete főbb ágazatok szerint (Folyó árak alapján, %)

Év

Mező-gazdasági termékek összesen

Állat-tenyésztés összesen

Szarvas-marha

Sertés Baromfi

Egyéb állatok és

állati termékek

1990 100 50,6 13,6 21,4 12,4 3,2

1991 100 42,9 11,4 16,8 11,8 2,9

1992 100 48,4 13,1 18,0 13,2 4,1

1993 100 46,3 12,4 16,8 13,7 3,4

1994 100 44,6 11,7 15,0 14,8 3,1

1995 100 45,1 11,1 18,0 12,9 3,1

1996 100 40,4 9,6 15,3 12,5 3,0

1997 100 43,8 10,7 15,4 14,9 2,8

1998 100 48,8 13,6 16,1 15,8 3,1

1999 100 44,2 13,9 13,7 13,9 2,7

2000 100 48,6 14,1 15,7 16,0 2,8

2000 100 50,1 13,0 18,2 16,0 2,9

Forrás: KSH, 2002

A főbb állati eredetű termékek átlaghozamának alakulása 1990 és 2001 között (1990 = 100%)

60

80

100

120

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

Az egy tehénre jutó tejtermelés, l Az egy tyúkra jutó tojástermeklés, db

Az egy juhra jutó gyapjútermelés, kg

A főbb ipari növények átlaghozamának alakulása 1990 és 2001 között

5

10

15

20

25

30

35

40

45

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

Napra-forgómag, q/ha Repcemag, q/ha Cukorrépa, t/ha

A főbb gabonafélék átlaghozamának alakulása 1990 és 2001 között, kg/ ha

0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

8 000

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Búza Kukorica Árpa

A mezőgazdasági termékek felvásárlási árindexének alakulása 1950 és 2000 között,

az előző év = 100

80

90

100

110

120

130

140

150

160

Növénytermelési és kertészeti termékek Élő állatok és állati termékek Összesen

Az agrárolló alakulása1989 = 100%

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

Iparcikkek árindexe Mezőgazdasági árindex Agrárolló