NAGY GYÖRGY

Alapszemélyiség és nemzeti karakter

Az alapvető személyiségszerkezet (Basic Persona l i ty S t ruc tu re ) foga lmá t és a fogalom köré épülő t á r sada lomlé lek tan i -ku l tú ran t ropo lóg ia i e lméle te t az egyén, a t á r s ada lom és a k u l t ú r a in terd iszc ip l inár i s v izsgá la tának és egyet len s t r u k t u r á l i s k o n t i n u u m k é n t va ló l e í r á sának a szándéka h ív t a é le t re a h a r m i n c a s évek másod ik fe lében. Kidolgozása A b r a h a m Kard ine rnek , a n e o f r e u d i z m u s jeles amer ika i teore-t i kusának és Ra lph M. L in tonnek , a behav io r i zmus fe lé t á j ékozódó szociológia és személy iségkuta tás k iváló képv ise lő jének a nevéhez fűződik , d e kö rvona lazásában szerepe vol t a Columbia Egye tem n é h á n y m á s e tno lógusának és ku l tú ran t ropo ló -gusának is. Az e lméle t első koncepcionál is k i fe j tésé t K a r d i n e r és L in ton 1939-ben meg je l en t The Individual and His Society (Az egyén és t á r sada lma) c ímű együt tes m u n k á j a t a r t a lmazza , első á t fogó e tnológia i -kul túrant ropológia i a lka lmazásá t ped ig Kard ine r , L in ton , C. Du Bois és J a m e s West 1945-ben k iadot t The Psychological Frontiers of Society (A t á r s a d a l o m pszichológiai ha tá r te rü le te i ) c ímű közös m ű v e n y ú j t j a . Legvi lágosabb á t t ek in tés t L in ton egyik, 1943-ban ta r to t t , m a j d 1945-ben The Cultural Background of Personality (A személyiség ku l tu rá l i s há t te re) c ímmel k ö n y v a l a k b a n is közrebocsátot t (és 1968 óta r o m á n nye lven is olvasható) kol légiumi e lőadássorozata ad róla. Az európa i szociológiában és t á r s a d a l o m l é l e k t a n b a n az a l ap -vető személyiségszerkezet e lméle té t Mikel D u f r e n n e , a neves f r a n c i a esz té ta és t á r -sadalomtudós , a bölcseleti a n t i h u m a n i z m u s m i n á l u n k is jól i smer t és gyakran idé-zett k r i t ikusa honosí to t ta meg. Az elmélet ku lcs foga lmát — részben Lin ton n y o m á n — D u f r e n n e bázisszemélyiségre rövidí te t te , s ez a rövid í te t t foga lmi f o r m a az tán szinte á l ta lánossá vá l t a szak i roda lomban . Megjegyzendő, hogy a szociológia és a t á r sada lomlé lek tan haszná l j a m é g a modális személyiség (Modal Personal i ty) fogal -m á t is, de ez utóbbi foga lomnak — m i k é n t a l ább lá tn i f o g j u k — az a lapvető sze-mélyiségszerkezet , i l le tve bázisszemélyiség foga lmátó l némi leg el térő je lentése van .

K a r d i n e r és L in ton é rdek lődésének e lő terében a t á r s a d a l o m l é l e k t a n n a k és a ku l tú ran t ropo lóg iának az a fö lö t tébb sokat t á rgya l t — és va lóban központi j e l en -tőségű — ké rdése áll, hogy mi a viszony a t á r s a d a l o m szociokul turál is r endsze re és a személyiség s t r u k t ú r á j a között , m i k é p p e n s a j á t í t j a el az egyén a t á r s a d a l o m visel-kedési no rmá i t és i r ányadó ér tékei t , s mi lyen szociológiai meg pszichológiai köz-vet í tések é rvényesü lnek az e l sa j á t í t á sban . Elemzéseiben K a r d i n e r a Bron is law M a -l inowski nevével f émje l ze t t funkc iona l i s t a etnológia és a neo f reud i s t a t á r s a d a l o m -lé lektan megköze l í t é smódjá t igyekszik egybekapcsolni , L in ton viszont a behavior i s ta v i se lkedés lé lek tannak egy oldot tabb, az egyén belső motivációival is számot ve tő vá l toza tára , v a l a m i n t George Herbe r t Mead ugyancsak behavior i s ta szel lemben fo -gant szociológiájára támaszkodik . Nyoma tékosabban K a r d i n e r hangsúlyozza, de L i n -ton is m a g á é v á teszi az t a Mal inowski tó l származó gondolatot , mely szer int m i n d e n k u l t ú r a egységes egészet képvisel , s az egyes k u l t ú r á k o n belül v a l a m e n n y i in téz-mény, i l letve v a l a m e n n n y i é r t ékmaga ta r t á s - r endsze r , á l landósul t cselekvés- és vi -se lkedésforma a globális s t r u k t ú r a funkc ioná l i s e l emekén t működik . Egyönte tűen va l l j ák azt is, hogy jól k ivehető összefüggés v a n a t á r s a d a l o m tör téne t i leg m e g h a -tározott ku l tu rá l i s konf igurác ió ja (alakzata) és a t á r s a d a l m a t a lkotó egyének sze-mélyiségvonásai közöt t : ez u tóbb iak — végtelen vál tozatosságuk, nagyfokú szóró-dásuk e l lenére — az adot t k u l t ú r a szerkezeti sa já t sága i t , modál i s je l lemzői t tükröz ik vissza, és azoknak megfele lően a l aku lnak .

K a r d i n e r szer int m i n d e n t á r sada lom, p o n t o s a b b a n : m i n d e n ku l tu rá l i s közös-ség k i fe j lesz t és nemzedékrő l n e m z e d é k r e továbbörök í t egy sor a lapve tő je l legű in tézményt — az in tézmény f o g a l m á n a k i t t különleges , , ,etnologizált" je lentése v a n —, amelyek elősegítik a biológiai reprodukció t , l ehe tővé teszik a fe lnövekvő f ia ta l korosztályok szocializációját , össze ta r t j ák a közösség tag ja i t , s i l yenképpen b iz tos í t ják m a g á n a k a közösségnek a f e n n m a r a d á s á t is. Ezeket az in t ézményeke t K a r d i n e r elsődleges intézményeknek nevezi, közé jük sorolván a csa lád hagyomá-nyos r e n d j é t , az élelemszerzés mód ja i t , a szexuál is t i l a lmak há lóza tá t és a gyer-mekek , jelesül a csecsemőkorúak gondozásának szokáskörét . Ha tá suk alól senki k i n e m v o n h a t j a magá t , születésétől fogva körülveszik az egyént , s végül egy o lyan pszichokulturális és értékattitűd-rendszerré sajátulnak benne (internalization), amely a t o v á b b i a k b a n a v ise lkedés és a v i lághoz va ló v iszonyulás legfőbb szabályo-

zó jakén t működ ik . Ez a psz ichokul turá l i s és értékattitűd-rendszer a személyiség s t ruk tu rá l i s a l a p j a , i l le tve ezt a r endsze r t képviseli a bázisszemélyiség.

A t á r s a d a l o m ku l tu rá l i s konf igurác ió ja és az egyén személy i ségs t ruk tú rá j a kö-zötti v iszonyt K a r d i n e r n e m egy i rányú viszonyként , h a n e m bonyolul t , pszicholó-giailag közvet í te t t visszacsatolásos kapcso la tkén t fog ja fel. B á r f igye lme fókuszá-ban a ku l tu rá l i s közegnek az egyénre gyakorol t szocializáló ha tá sa áll, igyekszik f e l f e j t en i a z egyéntől a ku l t ú r ához vezető de te rminác iós szá laka t is. M. Davy k i fe -jezésével szólva, K a r d i n e r „körkörös" oksági összefüggést l á t az egyén és a k u l t ú r a között : úgy véli, hogy az egyén a m a g a má t r i x sze rűen egymáshoz i l leszkedő sze-mélyiségvonásaival n e m csupán p r o d u k t u m a , h a n e m ugyanakkor a lko tó j a és f e n n -t a r t ó j a is az in tézményeknek . Az elsődleges i n t ézményekben megtes tesülő t á r sa -da lmi -ku l tu rá l i s mode l lek és viselkedési sz te reo t íp iák e l sa j á t í t á sa n e m elegendő

ahhoz, hogy az egyén b iz tonságban érezze m a g á t és he ly t t u d j o n á l ln i a v i l ágban . Ér te lmeznie kell az egyénnek m é g a s a j á t eredet i t apasz ta la ta i t is. Az e l sa já t í to t t model leket és sz te reo t íp iáka t m i n d u n t a l a n megzavaró környezet i t ényezők f r u s z t r á -ciós feszül tségeket és név te len szorongásokat idéznek elő a szub jek t ív Énben , ame-lyeket az t án a belső egyensú ly ra és b iz tonságérze t re tö rekvő egyén k ive t í t magából , racionalizál , és valamilyen, fölöt tes logikával l á t el. Így j ö n n e k lé t re az úgyneveze t t projektív rendszerek, vagy m á s szóval a másodlagos intézmények: a val lás , a mí-toszok, a kol lekt ív ideá lok stb.

T e h á t K a r d i n e r szociálpszichológiai e lmé le te szer int az a lapve tő személyiség-s t r u k t ú r a végső fokon n e m egyéb, m i n t egy bizonyos t á r sada lmi közösség t a g j a i r a á l t a lánosan jel lemző pszichés vonásoknak és é r t éka t t i t űdöknek az in tegrációs r e n d -

szere, s m i n t i lyen az i l lető közösség k u l t ú r á j á n a k úgyszólván a középpon t j ában , az in tézményektő l az egyének és az egyénektő l a z i n t ézmények felé i r ányu ló de te rmi -nációs h a t á s o k n a k a kereszteződési p o n t j á n he lyezkedik el. A k u l t ú r a s a j á to s egysé-géből nő ki, a k u l t ú r a pedig őá l ta la őrzi meg a m a g a s a j á to s egységét . Azonos

appercepciós készségeket kölcsönöz a z ado t t t á r s a d a l m i közösség v a l a m e n n y i tag-jának , és — i t t L in ton megfoga lmazásá t h a s z n á l j u k — lehetővé teszi, hogy a kol lek-

tív é r téke ike t é r in tő he lyze tekre azonos módon r e a g á l j a n a k . Ra lph M. L in ton K a r d i n e r h e z hasonlóan , de sokkal szociologikusabban ér te l -

mezte az a lapve tő személy iségs t ruk túra , i l le tve — ő t öbbny i r e ezzel a m á s i k foga-lommal él t — a bázisszemélyiség k i a l aku lásá t és az egyénnek a ku l tú rához , va la -mint a k u l t ú r á n a k az egyénhez va ló v i s z o n y á t Az elsődleges és a másodlagos in-tézmények k a r d i n e r i megkülönbözte tésé t jórészt mellőzte , s ugyancsak mel lőzte

Ka rd ine rnek a szuper-ego (felet tes én) személyiségkonst i tuá ló szerepére vonatkozó, k imondo t t an neo f reud i s t a fogan ta t á sú fe j tegetése i t is. Vizsgálódásai c e n t r u m á b a — behavior is ta t á j ékozódásának megfe le lően — a környezet i ha t á sok ra a d o t t vá lasz-reakciók ké rdésé t ál l í tot ta , s konceptuá l i s szempontból is ehhez a kérdés fe l tevéshez

igazodott. Az egyént szocializáló és a személyiség szerkezetét döntően megha tá rozó tényezők közül az e m b e r e k ku l tu rá l i s an sztereot ipizál t v ise lkedésére és ku l tu rá l i s an

körü lha tá ro l t t á rgy i v i lágára , egyszóval a kulturális modellekre helyezte a hang-súlyt, a bázisszemélyiséget ped ig sajátos, az adot t t á r s ada lom inhe rens model l -rendszerével összhangban álló vá laszkonf igurác iókén t ha t á roz t a meg.

K a r d i n e r h e z képes t L in ton igazán ú j a t azzal hozott , hogy körü l t ek in tőbben elemezte a t á r s a d a l o m rétegződése, nemek , nemzedékek , osztá lyok és szociális po-zíciók szerinti tagolódása , v a l a m i n t a személy i ségs t ruk tú rák egyéni vál tozatossága

közötti összefüggéseket . K a r d i n e r f igye lmét sem k e r ü l t é k el ezek az összefüggések, de á t fogóan mégis L in ton p róbá l t a le í rni őket, s a koncep tua l izá lásuk is f őképp az ő nevéhez fűződik . G. H. Meadtő l — aki e l sőként v i t t e b e a polgár i t á r s ada lom-

l é l e k t a n b a az t a gondolatot , hogy személyközi kapcsola ta ik során az e m b e r e k kol-lekt ív e lvárásokhoz, t á r s ada lmi l ag megszabot t helyzet i n o r m á k h o z a lka lmazkodnak ,

és hogy ez az a lka lmazkodás n e m pusz tán a kogni t ív tudatosság, h a n e m a szocia-lizáció f o l y a m a t á b a n k i a l aku l t személyiségösszetevők t a l a j á n megy végbe — Lin ton átvette és a státus ko r re la t iv foga lmáva l együt t ú j megvi lág í tásba helyezte a szerep

f o g a l m á t Nevezetes megfoga lmazása szer in t a szerep n e m egyéb, m i n t a s tá tus di-n a m i k u s aspektusa , ami n é m i l e g leegyszerűsí tve azt jelenti , hogy a szerep olyan

ku l tu rá l i san megha tá rozo t t és szociálisan e lvá r t v i se lkedésforma, melye t az egyén-nek a t á r s a d a l o m b a n e l fogla l t pozíciója, vagyis a s tá tusa involvál . Ebből k i i ndu lva

bázisszemélyiség foga lmához L in ton hozzárendel i a státusszemélyiség (Status P e r -sonality) foga lmát . Megá l l ap í t j a , hogy egy ado t t t á r s ada lomnak , közelebbről pedig

egy ado t t t á r s ada lmi közösségnek a t a g j a i szükségszerűen sok azonos személyiség-vonással rende lkeznek , s é le t t evékenységük sz in te v a l a m e n n y i mozzana t ának közös

kul turá l is nevező je v a n : az étkezési szokásaik és az egészen e lvont jel legű é r ték-a t t i t űd j e ik e g y a r á n t u g y a n a b b a az egységes vá lasza lakza tba á g y a z ó d n a k De a t á r -

sada lom belsőleg megoszlik, az egyének különböző n e m e k h e z és korcsopor tokhoz t a r toznak , különböző fogla lkozásokat űznek, és a t á r s ada lmi h i e r a rch i ában kü lön -böző sz inteken he lyezkednek el, egyszóval: a z egyéneknek különböző szerepeket tételező s tá tusa ik v a n n a k . Így az tán a t á r s a d a l o m r a je l lemző a lapve tő vá lasza lakza t mel le t t úgyneveze t t kiegészítő válaszkonfigurációk is l é t re jönnek . Ezek — a t á r s a -da lmi helyzetből adódó és közvet lenül a t á r s a d a l m i s tá tus t tükröző — vá laszkonf i -gurációk a személyiség s tá tusve tü léke iben j u t n a k ki fe jezésre , i l letve a s tá tusszemé-lyiségek á l t a l k a p n a k közösségi-gyakorlat i re levanciá t .

A k u l t ú r á n belül L in ton ké t egzisztenciális ré teget kü lönbözte t meg: az explicit réteg egyrészt a konkré t , kézzel fogható tárgyi k u l t ú r á t , másrész t ped ig az egyének ténylegesen k inyi lvání to t t és így a több iek s zámára is valóságos viselkedését f o g -l a l j a m a g á b a ; az implicit réteg a k u l t ú r a k i m o n d a t l a n premisszáiból , nehezen el lenőrizhető, de a n n á l megha tá rozóbb pszichés e lemeiből s a t á r s ada lom r e j t e t t í té let- és é r t éka t t i tűd- rendsze rébő l áll. A s tá tusszemélyiségek e l sősorban az expl ic i t szinten ado t t man i fesz t vá laszaik r évén lé teznek és t a r t j á k f e n n m a g u k a t m i n t s t á -tusszemélyiségek. M á r pusz tán ezér t sem b o n t j á k fe l té t lenül meg az adot t k u l t ú r a lényegi egységét, de n e m b o n t j á k meg azér t sem, m e r t végső fokon a bázisszemélyi-ségre épü lnek rá, és r endsze r in t a spec i f ikus vá lasza ik is bizonyos sz tereot ípiákon be lü l mozognak. Természe tesen megtör ténhe t , és gyak ran meg tö r t én ik — í r j a L i n -ton —, hogy a s tá tusszemélyiség e lszakad a bázisszemélyiségtől , k izáró lag vagy z ö m -mel spec i f ikus vá laszoka t ad, s így kérdésessé vá l ik az impl ic i t ku l tú rához , a t á r s a -da lmi közösség a lapve tő személyiségt ípusát je l lemző é r t éka t t i tűd - rendsze rhez v a l ó viszonya. Á l t a l ában azonban a s tá tusszemélyiségek éppúgy ismérvei egy k u l t ú r á n a k , és éppúgy megkülönböz te t ik az t más ku l tú rák tó l , m i n t a bázisszemélyiség.

A bázisszemélyiség és a s tá tusszemélyiség közötti különbségekből , v a l a m i n t abból a tényből k i indulva , hogy személyiségüket t ek in tve az egyes t á r s a d a l m a k tag ja i j e len tős egyéni e l té réseke t m u t a t n a k , és hogy ugyanazok a személyiségt ípu-sok meg ta l á lha tók a legkülönbözőbb t á r s a d a l m a k b a n , L in ton végü l e l j u t az ú g y n e -vezet t modális személyiség fogalmához. Megá l lap í tása szerint a modál i s személyi -ség foga lma u g y a n a r r a a je lenségre utal , m i n t a bázisszemélyiség fogalma, de a je lenséget n e m s t rukturá l i s , h a n e m stat iszt ikai megközel í tésben fe jezi ki. Azt jelzi , hogy egy bizonyos t á r s a d a l m i közösségre je l lemző a lapvető személyiségszerkezet hordozói a t á r s a d a l o m személyiségt ípusainak ös szd inamiká ján be lü l m e n n y i r e u r a l -kodó he lye t fog la lnak el.

K a r d i n e r és Linton e lméle tének számos részmegoldásá t a je lenkor i szocio-lógia és szociálpszichológia m a r a d é k t a l a n u l m a g á é v á tette, de ugyanakko r jó n é h á n y vona tkozásá t m e g is kérdője lez te . A polgár i teore t ikusok, a kísér let i l é lek tan hívei K a r d i n e r t és L in ton t fő leg módszer tan i e l j á rása ik , tú l fesz í te t t á l t a lános í tása ik m i a t t b í r á l j ák , a m a r x i s t a szociológusok és szociálpszichológusok viszont k ivá l tképpen azér t , m e r t a z ind iv iduumtó l i n d u l n a k el, és az i nd iv iduumhoz é rkeznek vissza, f igye lmen k ívül h a g y j á k a gyakor l a tnak az egyén és a t á r s a d a l o m közötti köz-vetítésben. já t szot t szerepét , s így n e m t u d n a k kielégító magya ráza to t adn i a leg-fon tosabb kérdésre , a k u l t ú r á k genezisének kérdésére . E he lyü t t mi csak azokat a v i t áka t k í v á n j u k számba venni , ame lyek akörü l bon takoz tak ki, hogy az a l a p v e t ő személyiségs t ruktúra , i l letve a bázisszemélyiség e lméle te m e n n y i b e n a l k a l m a z h a t ó és egyá l t a l án a lka lmazha tó -e a nemzet i je l leg szociológiai - társadalomlélektani v izs-gá la tában .

K a r d i n e r az a lapvető személyiségszerkezet e lméletével egyrészt a t á r s a d a l o m b a való bei l leszkedés tömeglé lek tan i törvényszerűségei t igyekezet t megragadni , m á s -részt a különböző k u l t ú r á k belső egységét, a szokásokat , hagyományoka t , cse-l e k v é s f o r m á k a t és é r t ékp re f e r enc i áka t egybefogó sa já t sága i t , v a l a m i n t az egyén és a k u l t ú r a lényegi i zomorf iá já t p róbá l t a megvi lágí tani . Ügy vél te , hogy húsz -ha r -minc k u l t ú r a összehasonlí tó t anu lmányozásáva l fe l l ehe tne der í ten i a szocializáció t e l j es mechan izmusá t . De t a l á l u n k K a r d i n e r fe j tege tése iben o lyan passzusokat is, ame lyekben az a lapve tő személyiségszerkezet foga lmi absz t r akc ió ja a nemzet i je l -leg vagy a „nemzet i személyiség" s z i n o n i m á j a k é n t szerepel . Ki je len t i pé ldáu l K a r -diner , hogy az a l apve tő személyiségszerkezet fe l fedezésével n e m fedeze t t f e l ú j dolgot, hiszen Hérodotosz vagy Caesar tör téne t i műve iben , és mindenü t t , ahol e tn i -ka i -nemzet i sa já tosságokró l esik szó, végső fokon a személyiség szerkezeti a l a p -je l lemzőiről beszélnek. The Mark of Oppression (Az e lnyomás bélyege) c ímű m u n -k á j á b a n (1951) az amer ika i négerek ka rak t e r j egye i t gazdasági, t á r s a d a l m i és pol i-t ikai szegregál tságuk s t i g m á j a k é n t í r j a le, a t ip ikus amer ika i fa lus i közösség, az úgyneveze t t „Plainvi l le" a lapve tő személy i ségs t ruk tú rá jáva l kapcsola tos elemzései-ben ped ig a nemzet i je l leg kérdésé t k i f e j t e t t f o r m á b a n is e lő térbe helyezi. Joggal h iva tkozot t t e h á t L in ton Kard ine r r e , amikor a connect icut i egyetemen ta r to t t egyik,

1949-es e lőadásában úgy nyi latkozot t , hogy a bázisszemélyiség e lméle te a nemzet i közösségekre, közelebbről ped ig a nemzet i jel legre vona tkozó v izsgálódásokban is gyümölcsöző lehet. A Culture and Mental Disorders (Kul tú ra és men tá l i s zavarok) című, 1956-ban meg je l en t posz tumusz könyvében L in ton ha tá rozo t t an leszögezi, hogy a bázisszemélyiség foga lmán ugyanaz ér tendő, min t a törzsi jelleg, a nemzet i k a r a k t e r vagy az e tn ika i személyiség foga lmán. La personnalité de base. Un con-cept sociologique c ímű t e r j e d e l m e s Kard iner -exegéz isében Mikel D u f r e n n e szintén a r r a a következte tésre jut , hogy a bázisszemélyiség f o g a l m á n vo l taképpen a n e m -zeti je l leget kel l é r t enünk , vagyis — m i k é n t ő í r j a — azt, ami á l ta l m i n d e n komancs ind ián — k o m a n c s ind ián és va l amenny i f r a n c i a — f ranc ia .

Az a lapve tő személyiségszerkezet e lméle tének marx i s t a recepc ió ja K a r d i n e r és L in ton nevét gyak ran Ru th Benedict , Geof f r ey Gorer . Alex. Inkeles , Otto Kl ine -berg, Marga re t Mead nevével egy sorba á l l í t ja , t ehá t ugyancsak számon t a r t j a a nemzet i k a r a k t e r t eore t ikusa i között is őket. Ekképpen u ta l r á j u k a hazai szocioló-gia i - társadalombölcsele t i s zak i roda lomban pé ldáu l Gáll Ernő, C. I. Gul ian , T r a i a n Herseni Gáll E r n ő az „erdélyi lé lek"-be ve te t t Kós Károly- i k r édó va lóságfedeze-t ének a feszegetéséhez h í v j a segítségül K a r d i n e r t és a Basic Personality Structure fogalmát . Különösen é r d e k e s az, ahogyan J a n Szczepanski lengyel szociológus — a lka lmas in t a bázisszemélyiség f o g a l m á n a k szociológiai operac ional izá lására is gon-dolva — K a r d i n e r és L in ton e lméle té t ér telmezi . Eszer int a bázisszemélyiség szin-t a g m á j á n a k há rom, egymástó l lényegesen e l térő je lentése v a n : jelent i m i n d e n e k -előtt azt a személyiségtípust , ame ly egy adot t t á r s a d a l m i közösségben a legnagyobb stat iszt ikai gyakorisággal fo rdu l elő; je lent i t ovábbá azoknak a személyiségvoná-soknak az összességét, ame lyek egy bizonyos t á r s ada lmi közösséget — az egyes egyének külső v ise lkedésében t apasz t a lha tó kü lönbségeken tú lmenően — á l ta lá -nosan je l lemeznek; és je lent i végül azt a személyiséget, amely — legyen b á r j e len-tős számbel i k isebbségben — leg inkább kifejezi és képviseli az ado t t közösségi k u l t ú r a fontos ér tékei t . Ez az é r t e lmezés megőrzi ugyan K a r d i n e r és L in ton kon-cepcióját , de egyszersmind el is t ávolodik tőle: egyfelől a t á r sada lomlé lek tan i meg-közelí tésmód mel lé et ikai-axiológiai szempontot is be ik ta t , másfe lől ped ig a bázis-személyiség foga lmá t a szociológiailag jóval haszná lha tóbb modá l i s személyiség foga lmába csúsz ta t j a át . Ez u tóbbi vonatkozássa l kapcso la tban megjegyzendő, hogy a nemzet i k a r a k t e r ké rdésének személyiségelmélet i megoldásából Szczepanski e rő-sen h i ányo l j a az emp i r ikus szociológia bizonyítékai t .

A személyiségszerkezet p r o b l e m a t i k á j á n a k a nemzet i jel leg kérdésköréve l va ló összekapcsolását a je lenkor i szociológiában és szociálpszichológiában lega lább a n y -nyian ellenzik, m i n t amenny ien egye té r tenek vele. K a r d i n e r n e k a Co lumbia Egye-temen t a r to t t 1935-ös pszichológiai és ku l tú ran t ropo lóg ia i s z e m i n á r i u m a me lynek kere tében az a lapvető személyiségszerkezet foga lma első f o r m á b a n kikr is tá lyosodot t , a trobriand meg a kwakiutl. az eszkimó meg a tanala k u l t ú r á t t anu lmányoz ta , vagyis p r imi t ív közösségi a l aku l a toka t vizsgált . Sokak szer int ez a t ény m á r eleve leszűkíti a ka rd ine r i koncepció érvényét , és kétségessé teszi, hogy a bázisszemélyi-ségből ex t rapo lá ln i lehe t a nemzet i ka r ak t e r t . J e a n Stoetzel pé ldául , ak i a nemzet i jelleg kérdésé t kü lönben is igen-igen agnosz t ikusan kezeli, úgy vélekedik , hogy hagyományos kis t á r s a d a l m a k esetében, ahol az e m b e r e k viselkedése sz igorúan uniformizál t , és az egyének v i szonyu lásmódja közvet lenül a közösség ku l tu rá l i s é r -t ék rend jé tő l függ. K a r d i n e r következte tései helytá l lók l e h e t n e k de m e r ő ok ta l anság nagy modern nemze t ek re is a lka lmazn i őket. Hasonlóan nyi la tkozot t H. C. J . D u i j k e r és N. H. F r i j d a , midőn 1960-ban az International Union of Scientific Psychology fe l -kérésére je lentés t készí te t t a nemzet i k a r a k t e r és a nemze t i sz tereot íp iák k u t a t á -sának ál lásáról . A ké t amsz te rdami pszichológus professzor v i t a t h a t a t l a n n a k m o n -dot ta ugyan azt a hipotézist , me ly szer int a k u l t ú r á k között i kü lönbségek számot-tevően befo lyáso l ják a je l lemalakulás t , de ké tségbe vonta , hogy a befo lyás m é r -téké t és a k u l t ú r á k közötti kü lönbségek mibenlé té t a t á r sada lomlé lek tan és a k u l -tú ran t ropológia pontosan t isztázni t udná . Min tha csak Du i jke r és F r i j d a gondola t -mene té t követné , Maur ice L. F a r b e r amer ika i szociológus egyik 1963-as t a n u l m á n y a is először a nemzet i k a r a k t e r kö rü lha tá ro lá sa során f e lmerü lő gyakor la t i -metodo-lógiai nehézségekre f igyelmeztet , hogy aztán végü l a r r a az á l láspont ra jusson: az a lapvető személy iségs t ruktúra ka rd ine r i koncepció ja „szemant ikus máz t önt a n e m -

zetek t á r sada lmi szerkezetének repedései re" . Ka rd ine r és L in ton fe j tege tése iben va lóban sok m i n d e n t k i fogáso lha tunk . A

koncepcionál is e lőfel tevéseik különösen t á m a d h a t ó k , de hellyel-közzel a következ-tetéseik is fö lö t tébb p rob lemat ikusak . B á r a tör ténet i ség e s z m é j e egyá l t a l án n e m volt idegen tőlük, sőt e rő te l jesen hangsú lyoz ták az é l e t fo rma és a k a r a k t e r s t r u k -tú ra közötti kapcsola t d inamikus jellegét, f e l fogásukban mégis egy sz i lárdan rög-zült és o rgan ikusan fe j lődő ku l tu rá l i s r endsze rnek a képzete dominál t . Ez ny i lván

azzal is magyarázha tó , hogy a z á l ta luk feldolgozot t emp i r ikus anyago t — Claude Lévi -S t rauss ú j a b b kele tű k i fe jezésével szólva — úgyneveze t t „hideg t á r s a d a l m a k " szolgál ta t ták. Számot ve te t t ek ugyan a személyiségt ípusok tö r téne lmi és szociális vál tozékonyságával , va l amin t az egyén — biopszichikai örökségen is a l apu ló — megisméte lhete t lenségével , de a t á r sada lmiasu ló egyén és a t á r sada lmias í tó közeg közötti viszonyt e n n e k e l lenére döntően homogén v iszonyként té telezték. Fe l fogá-s u k b a n a l eg inkább t a l án az ké rdő je lezhe tő meg, hogy jól lehet a szükségle tek ka te -gór iá jábó l k i indu lva közel í te t ték m e g a k u l t ú r a és a szocializáció kérdését , a t á r -sada lmi szabályozó tényezőke t mégis elvont n o r m a t í v adot t ságokként , n e m ped ig a tényleges gyakor la t i é le t tevékenység a l á rende l t e l emeikén t szemlél ték.

Mindazá l t a l az a d o t t ku l tu rá l i s a lakzat , a közösségileg kö rü lha t á ro l t é r t éka t t i -t űd - rendsze r és az egyén személyiségszerkezete között i összefüggést i l letően K a r -d ine r és L in ton e lméle te fe l té t lenül f igyelmet é rdemel . A k u l t ú r á b a n gyökerező kol lek t ív m a g a t a r t á s f o r m á k és mentá l i s jel legzetességek, v a l a m i n t az egyéni jel-l emvonások egymásra épülésé t a je lenkor i t á r sada lomlé lek tan és ku l t ú r an t ropo -lógia szinte v a l a m e n n y i i r á n y z a t a t é n y k é n t f o g a d j a el, és sok t ek in t e tben K a r d i -ne rhez és L in tonhez hasonló módon í r j a le.

Semmiképpen sem é r t h e t ü n k egyet azokkal az á l láspontokkal , ame lyek a szo-ciális k a r a k t e r k izáró lagosságának gondolata , i l le tve a nemzet i k a r a k t e r szubsz tan-ciális t agadása a l a p j á n u t a s í t j á k el a bázisszemélyiség e lméle té t . Tú l azon, hogy egy bizonyos s t ruk tu rá l i s sz in t re vonatkozó e lméle tnek n e m lehet k r i t é r i u m a a belőle ex t r apo lá l t e szmék igazsága, mi az a d o t t ese tben m a g á t az ex t rapolác ió t is tökéle tesen jogosu l tnak t a r t j u k . A nemzet i je l leg nagyon is reá l is valóság, noha m a még sokka l t ö b b ve le kapcso la tban a köznapi t u d a t beidegződései re t ámaszkodó elképzelés, m i n t a szociológiailag hi te les í te t t i smeret . Az persze nyi lvánvaló , hogy a modern nemzet i t á r s a d a l m a k b a n az egyén és a közösség h a j d a n i „ te rmésze tad ta" egysége n y o m o k b a n sem ta lá lha tó meg, r o p p a n t sokfé le dezintegrációs tényező feszül bennük , s olykor m é g k ívül rő l jövő dez in tegrá ló s t ra tég iák is b o m l a s z t j á k őket. Nyi lvánva ló továbbá a z is, hogy a p r imi t ív monol i t i zmus nyűgétől megszaba-du l t k u l t ú r á t m i n d e n nemze t esetében számos egymástó l e l té rő tö rekvés ba ráz -dá l ja , s u g y a n a k k o r az é r tékek és é r t ékcsuszamlások e tn ika i vagy pol i t ikai h a t á -roktól függe t l en d i f fúz ió ja ( ter jedése) is n a g y m é r t é k b e n be le já t sz ik a l aku lásába . Mindez azonban a nemzet i jelleget, i l letve a ku l tu rá l i s a lakza tok nemzet i sa já tos -ságait n e m szünte t i meg, hisz — hogy m á s egyebet n e eml í t sünk — az egyes kon-f igurác iókon belül még a széthúzó mozzana tok is az a lakza t jegyeit visel ik magukon .

A nemzet i jel leg ku t a t á sa ha l l a t l anu l sok módszer tan i nehézséggel já r , s emel -let t m é g bizonyos poli t ikai feszélyezet tségek is gá to l ják vizsgálatát . Század u n k b an a ha t a lmi ideológiák szál l í tmányozói gyakran fo lyamod tak a nemze t i je l leg agresz-szív apoteózisához, s a nac iona l izmus ma is fenyegető veszélyt képvisel . Az e ta t i sz-t ikus önkény rendszer in t a nemzet i homogeni tás je l szavával igyekezet t e lha l lga t -ta tn i a tá rsada lmi-sze l lemi nyi to t t ság szószólóit, s az egyneműség d i k t a t ú r á j a m a is á l l andóan ott kísér t a v i lágban. Mindez azonban nem lehe t ok a r ra , hogy egy fe jeze te t k i ik tassunk a szociológiából és a t á r sada lomlé lek tanból .

BÁGYONI SZABÓ ISTVÁN

VILLON UTOLSÓ TESTAMENTUMA

ahol a levelek földet érnek ahol gyökerek ütése még harangkondulásnyi ahol a bogarak már földbe térnek ahol a másvilágot nem szokás kódulászni ott kezdődik a vers a szent az igazi ott hull ki anyjából a táltos oda kössétek részeg lovamat hogyha gazdája nem térne magához