LÁTÓHATÁR

A nemrégiben megje lent Madárúton című (45 fiatal költő alcímű) magyar -országi versantológia válogatási szempont ja az volt, „hogy minden harmincöt éven aluli költőre f igyel jünk, aki idáig központi antológiában n e m szerepelt, s önálló kötete sem je lent meg". E sorok nagyfokú nemzedéki megkésettségre muta tnak , ami a problemat ikusabb beilleszkedés sz imptómája . Ezzel szemben a ná lunk le-zajlott költészeti v i ták és a gyakorlat , sa já tos módon, azt bizonyít ja , hogy az el-különítés ellen szintén tiltakozó f ia ta l költészet beilleszkedése jóval zökkenőmen-tesebb, (egy bizonyos vonulat) h a m a r a b b nyilvánossághoz, kötethez jut, és már egy kötettel ki lehet törni , re leváns módon, az Utunk „ I f jú költők" rovatából a „felnőtt" oldalakra. A sajá tos arculat ta l jelentkezni akaró nemzedéki vonulat tör-vényszerűen szembetalálkozik a cáfolhata t lan érvvel, amely egy sa já tos helyzet-ben szükségszerűnek, é le t fontosságúnak dekla rá l ja a közös p la t form megteremté-sét. Ami így valóban indokolt, és megkönnyí thet i a nemzedéki beilleszkedést, de fölvetődik a kérdés, nem jár-é ez a jelenség az önigazolását kereső f ia ta l művé-szet atomizálódásával , a sa já t arcula t h iányában léte igazolását csupán egyedisé-gében, ind iv iduumaiban föllelő művészet szétdarabolódásával?

És je lentkezhet-é a közös szemlélet egy devalválódó műforma , a költészet s íkján, vagy ta lán á t kellene vinni más síkra, például a tör ténelmi szemlélet sík-já ra? A (főleg közel)múlt tisztázása, a szembenézés az elkendőzött tényekkel nem-zedékeket összekötő érdekazonosságként jelentkezik.

A MOZGÓ VILÁG 1979. 5. számában közölt kerekasztal-beszélgetés ú j a b b ta-nulságokkal szolgál a f ia ta l művészet beilleszkedését illetően. A Műhely vagy elő-szoba? c ímmel közölt, a nemzedéki helyzetet fölmérő beszélgetés alapvetően pár -beszéd a p lura l i tás f iatal képviselői és az egyneműsítő adottság reprezentánsa között. A beszélgetésen Mészáros Géza képzőművész, Montvai Att i la fotóművész, Szikora János színházi rendező, Szilágyi Ákos költő-krit ikus, Ta r r Béla f i lmren-dező, V a j d a János zeneszerző, Barabás János KISZ-t i tkár , va lamint a lap részéről Veress Miklós és Mányoki E n d r e vet t részt.

A f iatal művésznemzedék társadalmi helyzete és megítélése során tu la jdon-képpen két ténysorral szembesülhetünk: az egyik esztétikai, miszerint egyre job-ban elkülönül a hetvenes évek nemzedékileg is elkülöníthető te l jes í tménye az előző generációétól; a másik szociológiai, lévén hogy a „fiatal művész", „f iatal mű-vészet" szociológiai kategória is egyben, mellyel le írható egy adot t társadalom tel jes konfliktusszerkezete. Az életkorok biológiai ki tolódásának egyik szociológiai vetülete, hogy az életkorok bizonyos fokig önállósulnak, és szerep-jelleget öltenek. A f ia ta l nemzedék, elutasí tva a felnőtt-szerepet, tu la jdonképpen a hierarchikus kötöttségeket, kényszerű mechanizmusokat u tas í t ja el. Minden időben közvetített a f ia talság ilyen konfl iktusokat , de a tör ténelemben először vál t ku l tú ra te remtő erővé, először fordul elő, hogy a f ia talság ka tegór iá jáva l legalább részben leírható te l jes í tménye lett volna egy korosztálynak; nem volt még nemzedék, amely azzal fogalmazta volna meg a p rogramjá t , hogy ő „fiatal". Minden nemzedéket koráb-ban a vál la l t politikai program, é r tékrend minősített .

A „fiatal művész" és „fiatal művészet" egymás szinonimáiként említődnek, holott ezek az á t fedések el lenére sem hozhatók közös nevezőre. Mindkét fogalom eleve oppozícióban született azzal, ami nem fiatal . Ez a másság alapvetően minő-ségi különbözőségnek bizonyul, hiszen tapaszta lható egy f ia ta l művészet megléte, ami a régivel szemben nemcsak más minőséget, de másfa j taságot is jelent, a más-f a j t a életmód és gondolkodásmód következtében. Így a „fiatal művészet" kérdése

Műhely vagy előszoba?

az alapvető, nem pedig a ko rha t á r . (Nálunk t a l án i n k á b b a „f ia ta l művész" ka te -gór iá ja kerü l előtérbe, szemben a nemzedéki f ron to t jelző „f ia ta l művészettel".)

A „f ia ta l művész" def in iá lása fölfedi , hogy v a n n a k az egész-szel közös, az egész a lapvető részeihez kapcsolódó érdekei , és ugyanakkor v a n n a k bizonyos sajátos é rdekei , amelyek a nemzedékhez va ló tar tozásból adódnak .

(Az é rdekek i lyen h á r o m i r á n y ú s á g á n a k h a r m o n i k u s koordináció ja nyi lván nem prob lémamentes . A je lek szerint a Mozgó Világ f i a t a l j a iná l e sa já tos é rdekek hangsú lyozódnak — n á l u n k e lsősorban az egész a lapve tő részéhez kapcsolódó ér-dekek ke rü lnek előtérbe. Ami nyi lván további e l téréseket implikál .)

A f ia ta lság m i n t ka tegór ia e lsősorban az egyéniség és a környezet v i szonyának egyik je l lemzője. A környeze t t u d a t t a r t a l o m m á válása ké t fázisból á l l : az egyik a valóság „ tanulása" , amikor az egyéniség megszervezésének időszakában a külön-állás, az egyedi lét igazolása ösztönös indu la tkén t je lentkezik, a másod ik fáz isban az énben összeállt va lóságképet szembesít i a környeze t jelenségeivel. A f ia ta l művésze t az, amely m e g p r ó b á l j a megtanuln i , ú j r aé r t e lmezn i a valóságot, ez pedig nincs é le tkorhoz kötve. A f ia ta l ság gá ta t is je len t a bei l leszkedésben o lyan szem-pontból , hogy az idősebb generáció olyan eszméket és tö r téne lmi ha tásoka t ké r számon, amelyek a f i a ta l nemzedék számára csupán elvont tör téne lmet je len tenek . Így tör ténik , hogy a f i a ta l n e m z e d é k n e k egyre i n k á b b igényévé lesz a közelmúl t

tö r téne lmét megismern i és a be n e m va l lo t takka l szembesülni . A tör téne lmi i s m e -re tek konkrétan, a tör ténet iség vizsgálat i módszerei általában he lye t k é r n e k a vi -lágról való gondolkodásban.

A f ia ta l n e m z e d é k bei l leszkedését n a g y b a n akadá lyozzák a kritikai élet ano-máliái . A legkülönbözőbb é r t ékrendszerek m ű k ö d n e k ugyan egyidőben, de ezek működése csupán egy csa tornán keresztül tör ténik .

A kr i t ika i élet a l a p p r o b l é m á j a , hogy — bizonyos szereposztási tévedés követ -keztében — összemosódnak a poli t ikai és az esztét ikai megítélés szempont ja i , h iva-ta losan n incsenek szétválasztva a különböző t á r s a d a l m i in tézmény-szférák . Hiszen v a n n a k nyi lván művészi leg jó és d i le t táns a lkotások, v a l a m i n t pol i t ikai lag k ívána -tos es az adott poli t ikai szi tuációban nemk ívána to s művek . A szempontok össze-mosása viszont végső soron a kr i t ika hi te lvesztését v o n j a m a g a után . A szereposz-tásbeli t évedés abban jelentkezik, hogy a ku l túrpol i t ika , amely ny i lván f e n n t a r t j a m a g á n a k a t u d a t f o r m á l á s táv la t i és ak tuá l i s érdekei szerinti í télkezés jogát , e jog gyakor lása közben m a g á r a vá l l a l j a az esztét ikai megí té lés f e l ada t á t is. Amiben sze-repe lehet némi leg az esztét ikai ka tegór iák b izonyta lanságának . Mind a művészet i , mind a poli t ikai élet te rü le tén megvan bizonyos igazságok evidenciá ja . A p rob léma az, hogy egyik oldalon összemosódnak, a más ikon pedig e lkü lönülnek azáltal , hogy bizonyos t e rü le teke t k iemelnek a valóságos é le t fo lyamatból . Az, hogy kiemel ik a művészetből az ideológiai szférát , úgy je lentkezik a más ik oldalon, hogy a kr i t i -k á n a k nincs lehetősége különböző szemléle teket megfogalmazni , hogy a művészete t leegyszerűsí t ik egyetlen mozzana tá ra , és ez a mozzana t ér tékel i a művészi t e l j e -s í tményt , ahe lye t t hogy fo rd í tva : a művészet m i n t egy sa já tos ideológiai szféra foga lmazódna meg, i l letve hogy többfé le szemlélet ö l the tne tes te t pé ldáu l a kr i t i -kai é le tben.

A kr i t ika i élet ezzel összefüggő más ik p r o b l é m á j a e g y f a j t a t uda t i „ tehete t len-ségi jelenség", a va lamikor a t uda tba épí te t t gondolat i rendszer reminiszcenc iá inak továbbműködése , mely képte len be fogadn i a h iva ta losan is e l i smer t tényt , misze-r in t nemcsak egy fa j t a , k izárólagos igazság létezik. Ez a tehetet lenségi je lenség pél-dául d iva t j e l enségkén t ítél el számos vi lágjelenséget , ezzel ped ig gá to l j a a k i tek in-tést és az i lyen je lenségek gyakran gyümölcsöző t r ansz fo rmá lá sá t a helyi viszo-nyokra. (Nálunk az i lyen t r anszponá lásoka t gyakran egy é rvényesebbnek minősí t -hető, mer t é rzékelhetően é le t fontosságú és t a r t a l m á b a n é rvényes szempont szem-benál lása gá to l ja : a nemzetiségi lét a lapve tően h a g y o m á n y f o r m á k r a épí te t tségét val lók szembenál lása ez a végső soron hasonló é l e t t a r t a lmak é rvényesebb ki fe jezés-kísérleteivel szemben.)

A kr i t ika i élet v isszásságainak k ivá l tó ja n e m utolsósorban a kr i t ikusképzés , a szakmai kr i t ika hiánya.

A körök, s túdiók, műhe lyek kérdése az e lkülönülés vagy in tegrá lódás kérdésé-vel függ össze. A s túdiók a lapve tően é rdekvéde lmi szervezetek, ame lyek bizonyos fokú zár tságot és így védet tséget n y ú j t a n a k t ag j a iknak , amíg s ikerül az oly nehe-zen megvalós í tha tó b e f u t á s és k ivá lás a többiek közül.

Vajon n á l u n k az i rodalmi körök pangása n e m azzal függ-e össze, hogy a kiválás viszonylag ko rán megtör ténik , miá l ta l a körön belül m a r a d ó k ny i lvánva lóan

sokkal a lacsonyabb sz ínvonala t képvise lnek, kép te l enek k ia lak í t an i sa já tos a rcu la -tukat , miá l ta l t e l jesen é rvényüke t és je lentőségüket vesztik, nem t a l á l j ák meg f u n k -c ió jukat?)

E szervezetek nem eléggé autonóm, különleges t á r sada lmi a lakula tok , melyek k isebb-nagyobb m é r t é k b e n m á s in tézmények tő l függnek . Meghatározó tényező, hogy v a n n a k olyan művészet i f o r m á k (film, színház), mélyek anyaga monopól ium. A kísérletezés, ami a művésze t p rogressz iv i tásának egyik fo r rása , az i lyen m ű f a j o k esetében a legnehezebb.

A stúdió mozgalom sze re tne lenni, s a j á t nyi lvánossággal , s a j á t prof i l la l , amihez például okve t l enü l szüksége v a n s a j á t k i adványra . Így vá l ik monopol izá l t tá az iro-da lom is, ami pedig látszólag kevésbé az. I lyen szempontbó l persze t á m a d h a t ó az a fölfogás, miszer int túl sok az író, költő, nagy publ ikációs (nemzedéki) gátsza-kadás tör tént , ami felhíguláshoz, az í ro t t szóval va ló visszaéléshez vezetet t — ezért t ehá t csak egy nemzedéki fo lyói ra t ra van szükség.

Beke Mihály András

A mai kolozsvári építészet értékelése A bukares t i A R H I T E C T U R A építészeti szakfolyóira t tö r t éne tében először for-

dul elő, hogy egymás u t á n két kolozsvári s zámmal je lentkezzék. A ké thavon ta meg-jelenő szak fó rum 1979. 1. és 2. száma elsősorban azér t dicséretes, m e r t nemcsak az építészeti és városrendezési t e rvek vagy megvalós í tások tényszerű b e m u t a t á s á r a vál-lalkozik, h a n e m szakmai k r i t iká ra és vé leménycse ré re is, a m i n e k jav í tó ha tása re -mélhető. A kr i t ika i a n y a g ger incét Nicolae Lascu és Mihai Opriş bukares t i ép í té -szek elemző t a n u l m á n y a n y ú j t j a , fe lvázolva Kolozsvár f e j lődésé t a fe l szabadulás u tán , I leana Murgescu r o v a t á b a n pedig 19 épí tész szóla l ta t ja meg az esztétikai hogyan tovább? gondjá t .

A 27 épí tész és 22 m é r n ö k m u n k á j á t je len tő több m i n t h a r m i n c épület vagy épületcsoport , v a l a m i n t nyolc különböző vá rosnegyedre vonatkozó t e rv bemuta tá sa másfélszáz képpel , fé lszáz építészeti ra jzzal , make t t fo tókka l és városrendezés i t e rv-ra jzok segítségével tör ténik .

Sokkal k i sebb hangsúl lya l , de szó esik a zöldövezetek helyzetéről (Mircea Micu mérnök) , szoborelhelyezésekről (Vasile Mi t rea építész), városegészségügyi k é r -désekről (Karácsonyi Zol tán és Salán Ciurdăreanu) , z a jvéde lmi lehetőségekről (Halper t Er ich mérnök), az építészet i fe l sőokta tás m ikén t j é rő l (Vasile Mit rea épí-tész) és a des ign-okta tás e redménye i rő l (Virgil Sa lvanu építész-professzor) egy-egy i l lusztrál t cikk keretében. Építész diákok is megszóla lnak. Lé tay László a be lváros esztét ikai adot t sága inak k ihaszná la t l anságá ra f igyelmezte t ; Andre i F e r a r u a véleményeket összesíti: a Györgyfa lv i negyed és a Belvedere szálló pé ldául tetszik, míg a Monostor i negyed, a Cent ra l üz le tház és az Akadémia i K ö n y v t á r nem.

T é r j ü n k vissza a bevezető t a n u l m á n y r a (Elkán György megyei főépítész): az egész anyag kere téü l szolgál, s Kolozs megye te rü le t rendezés i je lenét és táv la ta i t t á rgya l ja . Kiderü l , hogy megyénk össz lakosságának (701 000 lakos) ma 52°/()-a él városon, s ez az a r á n y 1990-ig 74,2%-ra emelkedik . Ez gyakor la t i lag évi közel 8000 ú j l akás t és tíz év a la t t min tegy 170 000 ú j megyei város lakót je lent .

Továbbgondolva az a d a t o k a t a r r a a köve tkez te tés re j u tunk , hogy a város f e j -lődésének döntő, növekedésének leggyorsabb r i t mu s ú szakaszába lépet t , s így a fej lesztési döntések és a tervezés felelőssége je lentősen m e g n ö v e k e d e t t Közszük-ségletté vá l t a jó kr i t ika . Ezér t t e k i n t j ü k r e n d k í v ü l fon tosnak Nicolae Lascu és Mihai Opriş he lyénva ló k r i t i k á j á n a k bővebb ismerte tését . H á r o m lényeges ké r -déskört eme lünk ki : a Mărăş t i t é r te rvének, a Monostor i negyed-központ t e rvének és a belvárosi ú j épü le t ek megí té lésének kérdésé t .

Bevezetőül el kel l m o n d a n i : a s zakemberek m i n d megegyeznek abban, hogy a fe j lődő v á r o s n a k még k é t ú j , r ep rezen ta t ív a lközpon t ra v a n szüksége, éspedig k e -leten a Mărăş t i t é r z ó n á j á b a n (ipari és lakónegyedek) és nyuga ton a monostor i övezetben. Így a Ke le t—Nyuga t fő tenge lyen fe j lődő vá ros szerkezetét k í v á n j á k ki-egészíteni.

A Mărăş t i té r bemuta to t t t e r v e t u l a j d o n k é p p e n ké t t e re t hoz lé t re „v i ta tha tó kettősséggel", m e r t n e m biz tos í t ja a másod ik gyalogos-tér á l l andó kihasználásá t , és e ldugot tsága köve tkez tében nehezen fe l fedezhető , n e m mél tó t e h á t egy ú j , r ep re -zenta t ív munic íp iumi városközponthoz. Bukares t i szerzőink e légedet lenek a Monos-tori negyed-központ t e rvéve l is. Megá l lap í t j ák , hogy a K á l v á r i a közelében e lhe-lyezendő, központ i f u n k c i ó k a t betöl tő l é tes í tmények megfe le lő minőségű te rek né l -kül , elszórtan, csak kis m é r t é k b e n j e l en the tnek egy egész negyed vagy városrész s zámára igazi vonzóerőt .

A k r i t i k á b a n foglal t fe l fogással te l jesen egyetér the tünk. Egy ú j t é rnek o lyan egységes, reprezenta t ív , vonzó és zárt egységnek kell lennie, amelye t a közúti gép-kocsiforgalom csak érint , és a gyalogosforgalomnak lehetősége, jól meghatározot t

cél ja s így á l landó biztosítéka van. Szinte lehetet len elkerülni , hogy v á r o s u n k r a vonatkozólag más, konk ré t e lképzelést fe l ne vessünk. Úgy érezzük, hogy ú j ötle-tekre van szükség. E sorok í ró ja az ú j nyugat i központot a Szamos és a Monostori út között, a Gar iba ld i -h íd i r á n y á b a n t a r t j a célszerűen megvalós í tha tónak , ané lkül ,

hogy ez k izá rná az egyes lakónegyedek nap i szükségletei t kielégítő vonzópontokat . Az elképzelés mel le t t szólnak a következő é rvek :

1. több ú j lakónegyed együt tes közpon t j a a l aku lna ki, f igyelembe véve a v á r o s befelé i rányuló (a fe leki o lda l ra is k i te r jedő) fe j lődésé t a Szamos m i n d k é t p a r t j á n ;

2. az elképzelt központ két fo rga lmi ú t között és a Szamos-híd közvet len közelében több oldalról megközel í thető, ané lkü l hogy az autós á tha l adás fe l té t -lenül szükséges volna ; így ésszerűen továbbfe j lesz the tő a hagyományos városszerkezet ;

3. ez a központ a régi központ felől, v a l a m i n t a Szamos m i n d k é t oldaláról gyorsan fe l fedezhető , s így ideális városeszté t ikai kapcsola t a l ak í tha tó ki régi és ú j között, a l egmodernebb eszközökkel;

4. a gyalogosforgalom függe t len í the tő (az au tós forga lom csak érintőleges) és á l l andóan biztosí tható (kulturál is , admin isz t ra t ív , szórakozó, bevásár ló , átszál ló hely);

5. viszonylag kis m é r t é k ű szanálássa l és át telepí téssel olyan nagy te rü le te t nye-rünk , me lynek természet i adot tságai megfe le lnek a cé lnak . Az ú j t é r t e l j es élet-képességéhez még ké t ú j ú t ra vo lna szükség: a Kálvár iá tó l a Spor tcsarnok mel le t t a Szamos-par t ra vezető, m á r régebben tervezet t út m e g v a l ó s í t á s á r a és egy te l jesen új , beha tó t a n u l m á n y o k a t igénylő, a Feleki te tőre kanya rgó út te rvbevéte lére .

Nicolae Lascu és Mihai Opriş a r r a f igyelmeztet , hogy „bizonyos építészeti és tör ténelmi m ű e m l é k e k ér tékesí tése és funkc ióba ál l í tása a modern vá rosban nemcsak a z illető épüle t f e lhaszná lásá t célzó egyszerű foglala tosság bizonyí téka , h a n e m igazi ku l tu rá l i s te t t is". A két építész k i fogást emel a Dózsa György utcai Cent ra l á r u h á z „nyomasztó je lenlé te" ellen, mer t l ép téke túlnő környezetén . A régi Fa rkas — m a Kogăln iceanu — utcai Akadémia i Könyv tá r magassága igazodik ugyan a környező épületekéhez, de k i r ívóan kontrasztos , előre gyártot t , vaskos homlokzat i e lemei „megszak í t j ák a té rbel i és fo rma i folytonosságot". A Műegye-t e m hé temele tes ú j épü le te el len ugyancsak jogos ki fogást emelnek, m e r t az sem-mibe veszi a belváros i épü le tek tömegei t és szi luet t jé t , ú j a b b t ű z f a l a k a t á l l andó-sí tva az u tcaképben . Az épí tészket tős ha tá rozo t tan va l l ja , hogy a lakosság szere te te városa i ránt , a lakosok hova ta r tozásának érzelmi á l l andósága at tól függ, hogyan viszonyul a tervező a tö r téne lmi vá roskép folytonosságához. T a n u l m á n y u k végkö-vetkezte tése: a nagy kolozsvári á ta lak í tásoka t csak egy t udományos a l a p o k r a he-lyezett helyi építési szabályzat előzheti meg, m e r t a Szabadság tér pé ldáu l az ország egyik e l i smer ten legszebb tere.

Balogh Ferenc

RELATIVITÁS ÉS DOGMATIZMUS (Világosság, 1979. 10., 11.)

A re la t iv i táse lméle t rő l és a n n a k fi lozó-fiai t a r t a l m á r ó l folyó marx i s t a v i t ák ere-de te — í r j a F a r k a s I s tván — még a h ú -szas évekre nyúl ik vissza, amikor is A. K. Ty imi r j azev és mások az „orosz m a -

ch i s t ák" nézete ivel szembeszál lva n e m a d ia lekt ikus ma te r i a l i zmus á l l á spon t j á t képvisel ték, h a n e m a f izika és f i lozófia ál tal egya rán t megha lado t t mechan ikus

mater ia l izmust védelmezték . Ty imi r j azev Eins te innak a newton i f iz ikáról mondot t b í r á l a t ában a Mach-fé le i smere te lméle t megnyi lvánu lásá t vé l t e fe l fedezni . Ein-stein fo r r ada lmi elméletei , á l l í to t ta Tyi-mi r jazev , a hagyományos é te re lméle t a l a p j á n is megfoga lmazha tók , és ekkor kiderül , hogy „semmi szükség nincsen a n n a k a sok p a r a d o x hipotézisnek az el-fogadásá ra , a m e l y b e n Einstein e lmélete anny i r a bővelkedik". Bár Ty imi r j azev

fe l fogásá t Sz. J . Szemkovszki j a marx iz -mus vu lgar izá lásának és kompromi t t á l á -sának bélyegezte, a h a r m i n c a s években a mechan ikus ma te r i a l i zmus egy más ik szószólója, V. F. Mitkevics lépet t fel a relativitáselmélet ellen. Mitkevics szer int az e lek t rod inamika i je lenségek f izikai magya ráza t ához fe l té t lenül szükséges v a -lamilyen univerzál i s közeg feltételezése, s h a Einstein e lméle te megvan az „éter" foga lma nélkül , a k k o r az ennek az e lmé-le tnek az absz t rak t m a t e m a t i k a i jel legé-re utal . „A mágneses erőcsövek létezésé-n e k az e l ismerése vagy el n e m ismerése meghatá rozza a tudós f i lozófiai és poli-t ikai a rcula tá t" , szögezte le — L. I. Man-gyelstam, L. D. Landau , V. A. Fok és más szovjet f iz ikusok munkás ságá t b í r á lva — Mitkevics, ak inek fe l fogásával Sz. I. Va-vilov és A. F. J o f f e szállt szembe. Filo-zófiai é rvekkel , í r ta Vavilov, Mitkevics nem fog ja tudn i k ics ikarni a mode rn f i -zikából az egész teret betöl tő közeg, a

vi lágéter el ismerését . Ha e lve tnék a Mit-kevics ál tal megbí rá l t szovje t f iz ikusok munkásságá t , akkor az egész szovje t el-mélet i f iz iká t törö lnék el.

A negyvenes évek végén, a m i k o r fo-kozottá vál t a t udományos v i t ák ha ta lmi szóval va ló eldöntése, Zsdanov b í rá l ta a szovjet f iz ikusokat , amié r t „nem lép-n e k fe l e lég ha tá rozo t t an a burzsoá ál-t u d o m á n y o k k a l szemben" . Beszédében a burzsoá tudósok között eml í t e t t e meg Eins te in t is, aki, m i n t mondo t t a , n e m ért i meg az abszo lú t é s a r e l a t ív igazság vi-szonyát , és a kor lá tozot t f izikai i smere-teke t az egész v i l ágegye temre átvive, a vi lág té rbel i és időbeli végességéről be-szél. (Vö. A. A. Zsdanov: A művészet és filozófia kérdései. Budapes t , 1949.)

Zsdanov ú t m u t a t á s a n y o m á n A. A. Maksz imov a Voproszi filoszofiiban rész-letesen k i fe j t e t t e , hogy a m a t e m a t i k a i l a g helyes Lorentz- fé le t ranszformációból n e m köve tkeznek azok az „agnoszt ikus" következte tések, amelyeke t a re la t iv i s ták v o n t a k le a hosszúság, az i d ő t a r t a m stb. v iszonyát i l letően. A Maksz imovéhoz ha -sonló á l l á spon t r a he lyezkedet t 1952-ben meg je l en t m ű v é b e n I. V. Kuznyecov is, aki m á r ha tá rozo t t an azt ál l í tot ta , hogy „Einstein és az e ins te inis ták nézetei t e l -jesen a l ap ta l anok , á l tudományosak , tu -dományel lenesek" . Ezér t törö ln i kel l a f i -z ikakönyvekből a „re la t iv i táse lméle t" el-nevezést , és he lye t te „a nagysebességű mozgások mate r ia l i s t a e lméle téről" kel l beszélni, me lynek a l a p j á t H. A. Lorentz, a nagy mate r ia l i s t a f iz ikus f ek te t t e le.

A re la t iv i táse lméle t elleni t ámadások n y o m á n — különösen 1953 márc iusá t követően — széles körű eszmecsere bon-takozot t ki a Voproszi filoszofiiban, mely-n e k során A. D. Alekszandrov és V. A. Fok b í rá l t a a legkövetkezetesebben a Maksz imov—Kuznyecov- fé le á l láspontot . Az ideal is ta f i lozófusok, í r ta F o k a fo-lyóira t 1953. m á j u s i s zámában , a m a g u k j a v á r a igyekeznek fo rd í t an i a m o d e r n f i -zikát , úgy t ü n t e t v e fel, m i n t h a az ú j f i -zikai e lméle tek a b e n n ü n k e t körü lvevő ob jek t ív v i lág t agadásához vezetnének, vagy legalábbis ké te lyeket t á m a s z t a n á -n a k a kü lv i l ág rea l i t ása i r án t . Ennek h a t á s á r a egyes m a r x i s t a f i lozófusok is kezd tek h inn i abban , hogy a m o d e r n f i -zika ideal i s ta f i lozófiai a l a p o k r a épül . Fi lozófiai megnyi la tkozása iban , vél i Fok, Eins te in va lóban nagyon következet len , amikor a zonban a f i z iká ra f o r d u l a szó, akkor ténylegesen mater ia l i s ta módon gondo lkod ik

Az ötvenes évek feszül t pol i t ikai és ideológiai l égköre a re la t iv i táse lméle t rő l Magyarországon k ibontakozó v i t á k r a is r á n y o m t a bélyegét , jó l lehet a t u d o m á n y o s pub l ikác iókban i t t i nkább mégis a t á r -gyilagos h a n g n e m ura lkodot t . A re la t iv i -

tás e insteini fe l fogása e l len Jánossy Lajos lépet t fel, ő azonban elsősorban nem ideológiai, h a n e m fizikai szemszögből kö-zelí tet te m e g a kérdés t . Az „éter" k imu-t a t á sá ra te t t nega t ív k ísér le tek eredményeiből, í r t a Jánossy, Eins te in a r r a következ te tés re ju to t t , hogy n e m létezik k i tün te te t t , „abszolút" vonatkozta tás : rendszer . A Loren tz - fé le magya ráza t ez-zel szemben m e g h a g y j a az é ter t , és Föld hozzá viszonyítot t mozgása miat t vá r t e f f ek tusok e l m a r a d á s á t o lyan defor-mációkka l magyarázza , amelyek éppen kiegyenl í t ik a jelzet t e f fek tusoka t . A Lo-ren tz - fé le fe l fogás , h a n g o z t a t j a Jánossy ma tema t ika i l ag ekv iva lens az einsteini e lmélet te l , f i lozófiai lag azonban lényeges kü lönbség v a n közöt tük: a Lorentz-féle megközel í tés a belső e rők v izsgála ta út-j án p róbá l t a megál lap í tan i , hogy milyen á t a l aku lá s t idéz elő a t e s tekben a gyor-sulás . Ezzel szemben Eins te innál az álla-potok fo rmál i s le í rása a z elsődleges. Já -nossy az t is a re la t iv i táse lméle t fogya-t ékosságának ta r to t ta , hogy eszerint nem létezhet o lyan ha tás , ame ly a fénysebes-ségnél gyorsabban t e r j edne . Ezál tal — í r t a — „az Eins te in- fé le fe l fogás örökös védekezés re v a n kárhoz ta tva" .

A Jánossy- fé le koncepció körül i vi tá-k a t erősen kiélezte az, a m i k o r E lek Ti-bor — szembeszál lva a h a t v a n a s években m á r á l ta lánossá vá l t fe l fogássa l — ideo-lógiai lag p r ó b á l t a meg a lá támasz tan i Já-nossy nézetei t azzal, hogy Einstein filozófiai fel fogásá t egyé r t e lműen idealis-t á n a k bélyegezte. Bár Eins te in f i lozófiá-j ában , í r ta Elek, igen n a g y a „machis ta fertőzés", Eins te in mégsem Mach követője, h a n e m Spinoza „pan te izmusa" nyo-m á n a v i lág ésszerűségében hisz, s a tu-dományos e lméle tek és a tapasz ta la t i té-nyek között i megfe le lés t a Leibniz-féle „eleve e l r ende l t ha rmón iáva l " magyarázza Ezér t Elek Tibor szer in t Einstein f i lozófiai koncepc ió já ra a „panteiszt ikus rac iona l izmus" k i fe jezés a legtalálóbb, a m i „elég következetesen érvényesí tet t ob jek t ív ideal is ta felfogást , he lyenkén t a va l láshoz igen közel ju tó miszt if ikációt je lent" . I lyen miszt if ikáció, Elek vélemé-n y e szer int , a t é r és idő einsteini felfo-gása, me lye t ugyan o b j e k t í v je l legűnek tar t , de n e m tek in t i az anyag létezési f o r m á j á n a k „A f i d e i z m u s n a k teszünk szolgálatot" , va l lo t ta Elek, h a továbbra i s Eins te in f e l fogásában t á r g y a l j u k a re-la t iv i táselmélete t .

Távol áll t ő lünk — h a n g o z t a t j a Fa rkas I s tván —, hogy t a r t a lmi l ag rokonságot t é te lezzünk fe l az ö tvenes évek szerzői-n e k á l l á spon t j a , célki tűzése é s Elek Ti-b o r tö rekvése között . N e m ha l lga tha t j uk el azonban, hogy Elek jó n é h á n y megfo-ga lmazása fo rmai lag , s t í lusát tek in tve na -gyon hasonl í t a z ö tvenes e v e k szóhasz-

ná la tá ra . Úgy vé l jük , hogy túlzó és Eins te inra nézve sér tő kife jezései je lentő-sen hozzá j á ru l t ak ahhoz , hogy a m a g y a r -országi v i t á k b a n olyan szenvedélyek is fe lkorbácsolódtak , amelyek a t u d o m á n y o s eszmecserékben á l t a l ában ke rü lendők . Elek T ibor í rása i t egy fa j t a szellemi szűk-keblűség jel lemzi, aminek következ tében Elek idegenkén t u tas í t e l m i n d e n olyan nézetet , a m e l y s z á m á r a s zoka t l annak tű -nik , még akkor is, h a a szoka t lanság csak a ma rx i s t a f i lozóf iában meghonosodot t terminológiától való el térésből f akad . Mivel i n k á b b f igyel az Eins te inná l ta lá l -ha tó „gyanús" k i fe jezésekre , m i n t s e m a mondan iva ló ra , Elek s z á m á r a többny i re r e j t v e m a r a d Einstein f i lozófiai megnyi l -vánu l á sa inak valódi t a r t a lma .

F a r k a s I s tván á l l á spon t j a szer int , m e -lyet a Magyar Ttudomány 1979. 6. szá-m á b a n f e j t e t t k i részletesebben, a m a r -xis ta f i lozófusok vi lágképével mind az Einste in-fé le m o d e r n megközelí tés, m i n d a Loren tz—Jánossy- fé le klasszikus meg-oldás összhangba hozható. A klasszikus f iz ika t a l a j á n a ma te r i a l i s t a á l láspont azt va l l j a , hogy a n y a g né lkü l nincs t é r és idő. A t é r n e k és az időnek az anyagga l va ló összefüggése Einstein re la t iv i táse l -méle tében f iz ikai lag is e l lenőr izhetővé vál ik, s így ebből a z e lméle tből fi lozó-f ia i lag gazdagabb köve tkezmények szár -maznak , m i n t a Loren tz—Jánossy- fé le koncepcióból. Á m hogy a ké t e lméle t közül me ly ik í r j a le he lyesebben a t e r -mészetet , a z végső soron n e m fi lozófiai , h a n e m f iz ika i kérdés , melye t m a g u k n a k a f i z ikusoknak kell e ldönteniük . És a f i -zikusok, úgy látszik, az Eins te in- fé le el-méle t mel le t t döntöt tek. S. J.

DIVAT A TUDOMÁNY (Newsweek, 1979. 38.)

„Tudományos k íváncs iság gyötri? Ha igen, n incs egyedül" — kezdi é rdekes köz leményét Arl ie Scha rd t a fo lyóira t egyik tava ly őszi s zámában , a m e l y b e n a tudománynépsze rűs í t é s „mennyiségi f o r r a d a l m á n a k " , a t udományos publicisz-t ika robbanássze rű kiszélesedésének je-lenségét elemzi.

A t u d o m á n n y a l kapcsola tos o lyan té-nyek sokasodása miat t , amelyek va l ami -lyen f o r m á b a n az egész t á r s a d a l m a t é r in-tik (ilyen pé ldáu l az a tomerő fe lhasz-

nálása , a génsebészet, a mérgező vegy-szerek k i t e r j ed t a lka lmazása a mezőgaz-daságban stb.), sz in te gombamód je len-

nek meg az ú j a b b és ú j a b b t u d o m á n y -népsze rűs í t ő és i smere t te r jesz tő folyó-

i ra tok (Science 80, Science Illustrated, Radical Science és mások), v a l a m i n t a

t udományos t á rgyú tévéadások. Ca r l Sagan t i zenhárom részes te levízióműsora,

a Cosmos az amer ika i t évé tá rsaságok mindedd ig legköltségesebb vál la lkozása , közel t ízmill ió do l lá rba kerü l t .

Allen L. H a m m o n d , a Science 80 ki-adó ja a „ tudományos kíváncsiság" nö-vekedésé t a demográf ia i r o b b a n á s n a k t u -l a jdon í t j a , az ű rku ta tássa l egyidős n e m -zedék te rmészetes r eagá l á sának kora prob lémái ra . A je lenségben azonban ké t -ségkívül v a n némi „önger jesz tés" is; a tévé pé ldáu l nagymér t ékben fokozza a közönség érdeklődését , mivel a tudo-m á n n y a l való ta lá lkozás r endsze r in t ezen a csa tornán tör ténik. A tudományos té-véműsorok dön tő többsége t á j ékoz ta tó (és f igyelemfelh ívó) jel legű; ak i enné l több-re kíváncsi , az később folyóiratokhoz, vé-gül könyvekhez fo lyamodik .

Természe tes a kérdés , hogy a népsze-rűsítő, i smere t te r jesz tő és középszintű tudományos fo lyói ra tok s z á m á n a k növe-kedése válasz-e a közönség mind nagyobb érdeklődésére , vagy i n k á b b a k i adók m a -nővere ú j „piacok" — könyvet , s a j t ó t e r -méke t eddig nemigen fogyasztot t r é te -gek — meghódí tásá ra . Tény, hogy a tu -domány m i n t t ema t ika i r án t megnyi l -vánu ló igény fe l tűnően nagy; az i lyen jel legű közlemények, t évéadások r o p p a n t népszerűségnek ö r v e n d e n e k ; pé lda rá Jacob Bronowski The Ascent oj Man (Az e m b e r fe lemelkedése) c ímű, n á l u n k is nagy közönségsiker t a ra to t t t évéf i lm-sorozatának, Isaac As imov könyveinek , v a l a m i n t a ha t á r t e rü l e t e t a lkotó tudo-mányos - fan tasz t ikus i roda lomnak és f i lmnek a kelendősége.

Az i smere t te r jesz tő fo lyói ra tok beva l -lott cé l ja a közönség t á j ékoz ta t á sa a t u -dományos vi lág legf r i ssebb eseményeiről , az ú j a b b tudományos e redményekrő l . Kivéte l né lkü l mindegyik a l eg jobb mi -nőségű p a p í r o n je lenik meg, renge teg színes i l lusztrációval , és a legszélesebb ská lán foglalkozik az i smere t te r jesz tés -sel : az a l apku ta t á sok tó l kezdve a tech-nológiai ké rdéseken á t a m o d e r n tudo-m á n y számos poli t ikai és t á r sada lmi vo-natkozásáig. A televízióban n á l u n k is bemuta to t t angol folytatásos, a Connec-tions (Összefüggések) pé ldáu l t echn ika-tör téne t te l foglalkozik, m i n d e n részben egy-egy t a l á lmány t i smer te t ( rakétát , műanyagot , televíziót), á m mindez t — c ímének megfele lően — t e m é r d e k egyéb kul túr tör téne t i , gazdasági, sőt tö r téne t i -poli t ikai t énnye l hozza összefüggésbe.

A tudományos publ iciszt ika mennyiség i gyarapodása ny i lvánva lóan m a g a u tán von ja műve lő inek sokasodását . Az ú j -ságí rók vé leménye szerint ú j a b b a n a t u -dósok is szívesebben beszélnek a sa j tó nyelvén, min t eddig — a publ ic is ták pe-dig a t udományos ké rdésekben t á j éko -zo t tabbakká , igényesebbekké vá lnak . A tudományos tárgyú közí rás szélesedésé-

vel pá rhuzamosan nő a keres le t az olyan e m b e r e k i ránt , ak iknek elegendő tudo-mányos ismerete ik , i l letve felkészül tsé-gük mel le t t ú j ság í ró „ v é n á j u k " is van. Kenne th Goldstein, a Columbia Egyetem újságí ró i k a r á n a k lektora ugyanakkor a r ró l számol be, hogy egyre több az olyan tudós, aki já r tasságot aka r szerezni az ú j ság í rás művészetében. Sokan teszik ezt a b b a n a meggyőződésükben, hogy a sa j -tó hű t ü k r e a közönség érdeklődésének, és t á r sada lmi szükségletet elégít ki ; má -sok népszerűségre ó h a j t a n a k szert tenni ezen az úton, ily módon segítve elő ér-vényesülésüket . „Olyan t á r s a d a l o m b a n é lünk — m o n d j a Car l Sagan —, amely-ben nagyon kevés ember tud va lami t is a lega lapvetőbb tényekről ."

A t u d o m á n y o s i smere t te r jesz tés „meny-nyiségi f o r r a d a l m á v a l " mindemel le t t va-lószínűtlen, hogy a t á r sada lom széles rétegei a t udomány t va l aha i smét túl t i tokzatosnak vagy túl bonyolu l tnak te-kintsék. s megszűn jenek tovább is ér -deklődni i ránta . K. B.

A GAZDASÁGI SZERKEZET VÁLSÁGA — VILÁGJELENSÉG (Népszabadság, 1979. 205.)

Jó két évszázadon á t — í r j a Földes I s tván — a text i l ipar ha tá roz ta meg a tőkés t á r s ada lmak gazdasági növeke-dését. Századunk ele jén a kohászat , a gépipar lépett előtérbe, még a h a t v a n a s években is az egy főre ju tó acé l t e rme-lés jelezte egy-egy ország ipar i fe j le t t sé -gét. Bár a tex t i l ipar je lentősége a szük-ségletek kielégítésében t o v á b b r a sem csökkent, a l egfe j le t tebb tőkésországok-b a n 1963 és 1973 között f e l é r e - h a r m a d á r a esett vissza a tex t i l ipar sú lyaránya , az NSZK-ban pé ldáu l 10 százalékról 3,6 százalékra. A he tvenes években a nemes -acé l -gyár tás és a sz ínesfém-kohásza t ki-vételével a f e j l e t t országok kohászat i i pa ra is vá l ságba jutott . Ugyanakkor elő-re tör t a vegyipar — különösen a tudo-mány és technika l egú jabb ku ta tás i ered-ménye in a lapuló f inomvegyszereke t és gyógyszereket gyártó ipa r —, melynek növekedése 1950 és 1975 között kétsze-resen megha lad ta a feldolgozó i p a r á g a -két. Enné l is gyorsabban f e j lődö t t a szá-mítás technika i , az energet ikai és az iro-dagépeke t gyár tó ipar.

A prof i tcsökkenés k ikényszer í te t te szerkezetvál tás a r r a késztet te a l egfe j -le t tebb tőkésországokat , hogy p iacuka t egyre i nkább megnyissák a n á l u k visz-szaszoruló t e r m é k e k behoza ta la előtt. Számos fe j lődő országban ennek nyomán k i fe jeze t t en expor t r a o r ien tá l t i p a r f e j -lesztés indul t meg. 1965 és 1977 között a fe j lődő országok feldolgozóipari expor t -

ja a v i l ágkereskede lem egyik legdinami-kusabb tényezőjévé vá l t : 6 mi l l iárdról 50 mil l iárd dol lá r ra emelkedet t , jóllehet a szóban forgó g y á r t m á n y o k b a n ál talá-b a n nem volt ugrásszerű á remelkedés

Ugyanakkor a gépipar is erősen fej-lődni kezdet t a h a r m a d i k világ némely országában. Algér iában , Líbiában, Nigé-r i ában , S z a ú d - A r á b i á b a n és másu t t ú j acé l ipar i bázisokat hoztak létre, és ennek n y o m á n az u tóbbi 3-4 évben a gépipar, a kohásza t és a vegyipar együt tesen a f e j -lődő országok feldolgozóipari expor t já -nak több min t h a r m a d r é s z é r e emelke-dett . 1965 és 1975 között Brazí l ia har-mincszorosára növe l te gépipari és tizen-nyolcszorosára tex t i l ipar i kivitelét , más országok, ha n e m is enny i re s ikeresen, követ ték a brazi l pé ldát .

Minthogy a Közös Piac országainal: ipar i t e rmelése az e lmúl t öt esztendő-ben al ig fe j lődöt t , és a munkané lkü l i ek száma megközelí t i a 6 milliót, éles vi ták fo lynak a r ró l , hogy v a j o n protekcionista in tézkedésekkel fékezni kel l -e az említett i pa rágak visszaszorulását , vagy el lenke-zőleg: a kereskede lmi „laissez faire" e lvének a lka lmazásáva l jó lesz inkább gyorsí tani a fo lyamatot , lehetővé téve a tőke á t á r a m l á s á t a nagyobb prof i t ta l kecsegtető te rü le tekre . A kormányok ezekre a ké rdésekre á l t a l ában országuk gazdasági ere jé tő l függően válaszoltak. Je len p i l l ana tban azokban az országok-ban, ahol s t ruk tu rá l i s átrendeződéssel a lka lmazkod tak az ú j helyzethez — mint pé ldáu l az NSZK-ban , J a p á n b a n , Svájc-ban, Hol land iában —, gyorsabban sike-rü l t egyensúlyba hozni a vi lágpiaci ár-r o b b a n á s ha t á sá r a megingot t külgazda-sági egyensúlyt , min t a protekcionizmus fe lé h a j l ó Angl iában , Franc iaországban , Olaszországban.

Mi a he lyük és szerepük e fo lyamat-ban a közepesen fe j l e t t szocialista or-szágoknak? I t t a m u n k a e r ő m á r n e m o -csó és n e m is o lyan szakképzet len, mint a h a r m a d i k v i lágban, d e n e m is olyan drága még, m i n t a l egfe j le t tebb orszá-gokban, ugyanakko r a képzettségi szín-vonal egyes t e rü le t eken képes fe lvenni a versenyt a l eg jobbakka l . E jellegzetes-ségeik a l a p j á n ezek az országok növekvő kapcsola tot épí te t tek ki a f e j l e t t tőkésországokkal, és sokáig mindeneke lő t t az ő t e rmék e i k léptek az a m o t t visszaszoru-ló t e rmelés helyébe. De a h a r m a d i k világ országai eml í te t t c sopor t j ának — a r a b o la jdo l l á rokka l és a mul t inac ionál i s mo-nopól iumok anyagi fo r r á sa iva l is finanszírozott — erőte l jes ipar fe j lesz tése igen é rzékenyen é r in te t te a közepesen fe j le t t szocialista országok kivitelét . 1965-ben a f e j lődő országokból származó iparcikkek i m p o r t j a a f e j l e t t o r szágokban még nem sokkal mú l t a felül a KGST-országokból

redő behozatal t . 1974-ben azonban a nyugat iak m á r négyszer annyi ipar i cik-ke t vásáro l tak a h a r m a d i k világból, min t

a szocialista országokból. Mia la t t a fe j lő -dő v i l ágnak a f e j l e t t tőkésországokba i rányuló iparc ikk-k iv i te le 600 százalékkal nőt t , a KGST-országoké csak al ig 80 százalékkal .

A fe j lődő országok gyors előretörése sok közepesen f e j l e t t szocialista országot fe lkészüle t lenül ta lá l t , s m e r t ez időben egybeeset t gazdaságuknak az ex tenz ív fe j lesztés szakaszáról az in tenz ívre való á tá l lásáva l é s a vi lágpiaci á r r o b b a n á s okozta p rob lémákka l , l eg több jükben az a lka lmazkodás is lassúbb a kel le ténél .

A megoldás ú t j a — á l l ap í t j a m e g a cikk szerzője — országonként eltérő. Kö-zös köve te lmény azonban , hogy az ér in-te t t országok minél gyorsabban a lak í t sák á t gazdaságuk szerkezetét , és a z ado t t sá -gaikkal , gazdaságuk külső körü lménye i -vel reá l i san számoló gazdaságpol i t ikát kövessenek. Az egyik tapasz ta la t ezen a t é r en az, hogy azok az országok t u d n a k viszonylag stabil p iacot k iharcoln i m a -guknak, amelyek jobban k o n c e n t r á l j á k expor tk íná la tuka t , vagyis a m e l y e k kivi-te lében n é h á n y á rucsopor t k iemelkedik . A svá j c i ó rák és f inomműsze rek , a svéd csapágyak, a ho l land e lek t ro ipar t e rmé-kei v i lágszer te kerese t tek , és az emlí te t t országok kiv i te lében 40—60 százalékkal szerepelnek.

Magyarországnak a vi lágon jól beve-zetet t t e r m é k e kevés v a n : a T u n g s r a m -izzók, az Ikarusz-autóbuszok, a szalámi, de ezek a r á n y a az ország k iv i te lében csak alig néhány százalék. További t e r -m é k e k és t e rmékcsopor tok expor tor ien-tá l t , k iemel t fe j lesz tésére volna szükség a n n a k a fontos t apasz ta l a tnak a szem előt t t a r t á sáva l , hogy a termelési együt t -működéssel megalapozot t kapcsola tok sz i lá rdabbak, m i n t a csupán egyedi ke-reskedelmi ügyle tekre épülők. A n e m -zetközi munkamegosz tás bővülésével m i n d i n k á b b tú lha lado t t á vál ik a túlzot-t an kész termék-szemlé le tű termelési és kivi tel i poli t ika. A vi lágpiacon növekvő a r á n y b a n cserélnek gazdát fé lkész á ruk , a lkatrészek, komponensek .

Gazdaságunk fe j lődése — emlékezte t Földes I s tván — á tmene t i l eg lassult . A jelenlegi viszonyok között a s t r u k t ú r a á t -a lak í tás a gazdasági növekedés döntő té-nyező S. I.

AZ EMBERI SEJT TITKAI (Newsweek, 1979. 34.)

Minden ember egysej tű é lőlényként , a meg te rmékeny í te t t pe tese j t a l a k j á b a n kezdi életét , a f e lnő t t ember szervezete viszont m á r 100 t r i l l ió sej tből áll. Va-

l amenny i élőlény a lape leme a sej t . A se j tek e lhaszná lódása és pusz tu lása az a l a p j a a szervezet öregedésének és ha lá -lának, a kóros se j tműködés pedig a leg-különbözőbb betegségek o k o z ó j a Ha job-ban i s m e r n é n k a se j tek szerkezeté t és működését , egészségesebben és hosszabb ideig é lhetnénk. Ezért o lyan jelentősek a se j tb io lóg iának a z e lmúl t néhány év-ben elér t nagyszerű e redményei . Gera ld Ede lmann , a N e w York-i Rockefel ler Egyetem moleku lá r i s biológia t a n á r a sze-r int „valóságos f o r r a d a l o m küszöbén ál-l unk a s e j tműködés megismerése terén, m i n e k u t á n a évek hosszú során á t szor-ga lmasan t a p o s t u k a sara t , n e m s o k á r a a levegőbe emelkedhe tünk" .

Az élő szervezet száztril l iós sej tcso-p o r t j á n a k m i n d e n egyes s e j t j e valóságos „városerődként" működik . A ha tá rokon éber őrszemek — receptorok — ellenőrzik a be- és k i fe lé i rányuló anyagfo rga lma t , és f igyel ik a kü lv i lág felől fenyegető veszé-lyek jeleit. Fegyelmezet t biológiai fegy-v e r n e m e k (anti testek, enzimek) á l l anak készen a be to lakodók el leni h a r c r a a sej t működéséhez szükséges energ iá t „erőművek" — a mi tokondr iumok — szol-gá l ta t j ák . A f ehé r j éke t , a vegyi „keres-kede lem" é le t fon tos egységeit „gyárak" — a r iboszómák — termel ik . Bonyolul t szál l í tórendszerek i r án y í t an ak f a j l agos t e rmékeke t egyik helyről a más ik ra a se j ten belül és kívül. A r ende t a se j t -magban központosí tot t genet ikai ko r -mányza t t a r t j a fenn.

A se j tműködés megér tésének kulcsai a gének, melyek a se j t és ezáltal az egész szervezet örökletes tu l a jdonsága i -n a k hordozói. A gének lényegében dez-oxi r ibonukle insavból (DNS) álló ke t tős spirál a l a k j á b a n fe lcsavarodot t fona l szerkezetű ór iásmolekulák . Az ember i szervezet összes szerkezeti és működés -beli t u l a jdonsága i t min tegy 50 000 gén ha tározza meg, ezek minden iké t va la -mennyi se j t t a r t a lmazza .

A s e j t m a g b a n t a l á lha tó DNS a s e j t m ű -ködés „ t e rv ra j zakén t " szerepel : a h í r -v ivő- r ibonukle insav (m-RNS) közvet í té-sével u t a s í t j a a r iboszómákat a legkü-lönbözőbb f e h é r j e m o l e k u l á k e lőál l í tására aminosavakból . A DNS-rekombinác ió t e c h n i k á j á t a lka lmazva m a m á r megva-lósult a gének á tü l te tésének lehetősége is, s ikerül t olyan h ib r ideke t létrehozni , melyek a be lé jük ju t t a to t t idegen gene-t ikus p r o g r a m a l a p j á n kü lönfé le f ehé r -jéket (vérfestéket , inzul int) t e rmelnek .

Újabb meglepő tény (Nemzeti R á k k u t a t ó Intézet, Phi l ip Lederer , 1977), hogy a m - R N S n e m közvetí t i a r iboszómákhoz a DNS-min ta t e l j e s másola tá t , h a n e m a n n a k csak egy részét. A vér fes ték szin-tézisét i rányí tó gén pl. 1200 kodont t a r -ta lmaz , a közvetí tő m - R N S viszont csak

700-at tovább í t ezekből. Hogy mi t jelent ez a „cenzúra" a kód á t í r á sában , az még n e m tisztázott , de valószínűleg az elő-áll í tot t f e h é r j e mennyiségének a szabá-lyozásával kapcsolatos.

A sej tbiológiai ku ta t á s az öregedés lényegének megismeréséhez is közelebb vit te az orvos tudományt . Régóta i smere-tes, hogy az öregedő se j t ek m i n d i n k á b b elveszít ik DNS-szintet izáló és szaporo-dási képességüket . Egyesek szer int a sej-teket é r t károsodások (fizikai, kémiai és biológiai) a sej t örökletes a n y a g á b a n ha l -mozódva végül is a n n a k működéskiesé-séhez vezetnek. Mások viszont úgy vélik, hogy m i n d e n se j t az öregedésre vona t -kozó szigorú p r o g r a m m a l rendelkezik , a m i n e k „ le já rása" bizonyos számú sej t -osztódás u t á n a se j t ha lá lához vezet. Se j t tenyésze tekből nyer t dagana t se j t ek és e löregedet t ép se j tek fúz ió jáva l olykor el lehet érni , hogy a dagana t se j t genet ikus anyaga v i s szaad ja a DNS-szintézis képes-ségét az e löregedet t se j tnek , valósággal „ú j é le t re" ke l tve azt. Máskor viszont a fúziót követően a dagana t s e j t szaporo-dása ál l meg, és az kezd elöregedni. A ku t a tók úgy vélik, hogy a se j tek örege-dését egy olyan anyag v á l t j a ki, ami a DNS szintézisével in t e r fe rá l : a se j t éle-tének egy bizonyos időszakában ez a gátló anyag akt iválódik, és emia t t meg-szűnik a DNS-repl ikáció. A r á k lé t re jö t -tének mechan izmusá t t ek in tve is je len-tős lépések tör téntek . Kiderü l t , hogy a s e j t há r tya f a j l agos molekulár i s szerke-zetei azok, melyek az á ta lak í tó ha tásokat a s e j tmag felé közvetít ik. A rosszindu-la tú á t a l a k u l á s következtében viszont megvál tozik a s e j t m e m b r á n ant igénszer-kezete. A szervezetnek a megvál tozot t an t igénszerkeze t ellen i rányuló t á m a d á -sait a r ákse j t ek f ibr in-kocsonyából álló bu rokka l védik ki. Ha s ikerül m a j d a rossz indula tú dagana tok s e j t j e i nek ezt az „álcázó" rendszeré t ha tás t a l an í t an i , az o rvos tudomány nagyobb s iker re l harcol-ha t m a j d mind a dagana tok , mind a még veszede lmesebb dagana tá t t é t ek kele tke-zése é s romboló ha tása e l len. Mindezek a l a p j á n nyi lvánvaló , hogy a modern se j t -biológiai k u t a t á s e redményei az e m b e r é le t fe l té te le inek fo lyamatos j avu lásá t ígérik, és a betegségek elleni e r edményes küzde lem be lá tha ta t l an t áv la ta i t ny i t j ák meg. W. I.

MIT TUD AZ ORVOSTUDOMÁNY? (Le Nouvel Observa teur , 1979. 750., 751.)

És mi t tud az á t l agha landó az orvos-tudományró l? Tud tuk-e pé ldául , hogy „Az orvos — lázadó"? J e a n H a m b u r g e r f r a n c i a a k a d é m i k u s szer int a z ; lázad, szembeszáll a természet törvényeivel ,

„hogy megvál toztassa é le t és halál megszokott rend jé t " . Pé ldáu l művese alkalmazásával vagy veseátül te téssel a nők és f é r f i a k ezreit men t ik meg, azokat akik egy-két évt izede még ha lá l r a voltak ítélve. H a m b u r g e r professzor va ló jában n a p j a i n k védekező o rvos tudományá t képviseli. Öt évvel azután, hogy Ivan Illich nagyha tású könyvben von ta kétségbe az in tézményes medic ina á ldása i t , ez az álláspont a megtépázot t tek in té ly helyre-ál l í tását célozza tényekkel , amelyek ta-gadha ta t l anok , és érvekkel , amelyek ú j a b b v i t áka t l o b b a n t a n a k fel . Nemcsak ar ró l van szó ugyanis — bá r demagóg aki e lhanyago landó mennyiségnek mi-nősíti —, hogy az é l en já ró gyógyásza; H a m b u r g e r ünnepe l t e v ívmánya i csupán a gazdag, műszak i lag fe j le t t országokban kényszer í t ik meghá t r á l á s r a a halá l t De még ezekben az országokban is az át lag-életkor növekedése ko rán t sem olyan lát-ványos, ha a stat iszt ika e l tek in t a való-b a n erősen visszaszorított gyermekha-landóság muta tószámai tó l . Az antibiot i-kumok , a higiénia, a sz ívbán ta lmak ke-zelése, va l amin t bizonyos t ípusú rákos megbetegedések korai fe l i smerése két-ségtelen, hogy f igye lemremél tó mér tékben növeli a korai ha lá l la l fo ly ta to t t küzde-lem esélyeit. H a m b u r g e r professzor nem foglalkozik azonban azokka l a m i n d sű-r ű b b e n t apasz ta lha tó esetekkel, mikor az o rvos tudomány rohamosan fe j lődő mű-szaki segédeszközeivel és az ú j és még ú j a b b gyógyszeripari készí tményekkel va ló visszaélés éppen az Ivan Illich je-lezte indokol t aggoda lma t fokozza.

Ügy tűnik , az még a kevésbé aggasztó ha a beteg k ivá l t j a , de n e m használ ja az orvos á l ta l előír t gyógyszer t . Nagyobb ba j , h a a beteg m a g a „gyógyí t ja" magát : erősí tőket , csi l lapítókat , nyug ta tóka t szed, és n e m t u d j a , hogy némely ik nyugta tó egyesekre izgatólag hat , élénkítőszerek t ompí tha tnak . Mégsem ez a t ip ikus hely-zet, h a n e m az, a m i t Norbe r t Bensaid így je l lemez: „A gyógyszer mindeneke lő t t a kapcsola t egy n e m e orvos és beteg kö-zött, s min t ilyen, re lacionál is je l rend-szer, nyelv." A p rob léma pedig abban re j l ik , hogy ennek a nyelvinek az isme-re te egyik oldalról sem kielégítő. Vala-mely ú j gyógyszer a lka lmazha tósága ak-kor és csakis akkor bizonyosodik be. hogyha miné l hosszabb ide je megfigyelt igen nagyszámú betegen eredményesen a lka lmaz ták . Ennek a fő akadá lya — Bensaid doktor szer int — az, ami t ő az orvosi ha tóságok hivata los ideológiájának nevez. Ez a hal lgatólagos szokásrend ve-zeti be kötelező módon m i n d e n belgyó-gyászati osztály és rende lő in téze t számé-r a pé ldáu l a gyomor-nyombél feké ly gyógyításának ezt vagy azt a z ú j e l j á r á sá t ez az a rc nélküli , névte len szaktekintély

rendel a magas koleszterinszint csök-kentésére clofibrátot , s miközben a ke-zelés módosí t ja azt a szintértéket, ame-lyen túl a tünetcsoport kezelendő, kide-rü l : a clofibrát előnyeivel csak a há t rá -nyai vetekednek (Nyugat-Németország-ban beti l tot ták már , az Egészségügyi Vi-lágszervezet fe lvet te , , fekete-l istájára"!) .

A kórházi a lkalmazás a beuta lás rend-szerint rövid t a r t a m a miat t kevéssé al-ka lmas valamely ú j készí tmény kipróbá-lására. Ráadásul a beteg gyakran nem ismeri fel a mel lékhatásként jelentkező nemkívánatos tüneteket ; de ha felfigyel is rá juk , biztos-e, hogy a kezelőorvos meghal lgat ja , „komolyan veszi" pana-szait? Beteg és kezelőorvos ú j t ípusú kapcsolata je lenthetne némi r emény t en-nek a nem csekély veszélyt hordozó hely-zetnek a megoldására.

Ami az orvosokat a leginkább nyug-ta laní t ja , az az együt t a lkalmazot t gyógy-szerek együt thatása a beteg szervezetére. Két orvosság semlegesítheti vagy fel-erősítheti egymás hatását , esetleg új , nem sej te t t hatás t vál t ki. Öt, egyszerre ada-golt gyógyszer — ha nem ismerik töké-letesen bá r egynek is a hatását , vagy nem a lka lmaz ták őket hosszú ideig, több betegen együtt — gyakorlat i lag kiszámít-ha ta t lan következménnyel já rha t . Ta-pasztal t orvosok éppen ezért k i tar tóan ragaszkodnak a hagyományos terápiá-hoz, és csak igen óvatosan fo lyamodnak ú j gyógyászati el járásokhoz. De a „régi" gyógyszerekről is gyakran „ú j" dolgok derülnek ki, ezért nehéz biztonságosan továbbhaladni e ki taposott ösvényen.

Az az ada tbank , amelynek létesítésére a f ranc ia orvos-továbbképzés i rányí tó szerve kezdeményezéseként A gyógyszer évének nyi lvání to t t 1979-ben kerü l t sor. ezeknek a gondoknak az enyhítéséhez k ívánt hozzájárulni . Nem m á r ismert in-formációk ismétlésével, nem is felülről (egyetem, klinika) kapot t előírások vagy kívülről jövő a ján lások (reklámszövegek) átvételével és terjesztésével, hanem úgy. hogy hozzásegíti a gyakorló orvost a tá-jékozódáshoz, amely nélkül nem dönthet megnyugtató módon, nem választhat minden szempont mérlegelésével a lehe-tőségek között. Ennek a s t ratégiának az

lenne a célja, hogy tudatosí tsa az orvos-ban. milyen szerepet tölt be, amikor a beteg panasza inak enyhí tésére gyógyszert ír elő. Éppen ez a szerep, az orvosé és az orvosságé nehezít i meg a közönség, a tényleges vagy potenciális betegek t á j é -koztatását. A beteget ugyanis anny i ra fe ldúl ja betegsége, hogy túl sokat vár a gyógyszertől; ő az, aki mindent remél, és mindentől fél. Az egészségesekhez az információ csupán riasztó hírek csator-náin érkezik: „Meghalsz, ha nem fogadsz szót!" I lyenformán az információ, ahe-lyett hogy feloldná a szorongást, az elő-ítéletet — táplál ja . Aki a természetre esküszik, aki csak a homöopát iában hisz, csak a gyógynövényekben, csak a higié-niában, vagy ellenkezőleg: csakis az élen-já ró tudomány legfrissebb eredményei-ben, úgyis azt fogad ja el, ami alátá-masz t ja hitét. Aki pedig a gyógyszertől vá r ja , hogy megszabadul jon a f á jda lom-tól, az infekciótól, álmatlanságtól , dep-ressziótól — vol taképp minden t vár. Mi-vel azt hiszi, hogy a betegség kívülről

hatolt a szervezetébe, meggyőződése, hogy fel tét lenül kívülről kell fe lvennie ellene a harcot. A gyógyszertől való féle-lem való jában a személyiség megválto-zásától való rettegés, annak megsejtése, hogy betegségünk valamilyen titokzatos módon összefügg lényünkkel . A gyógy-szer e l rej thet i vagy f e l t á rha t j a azt a gya-nított, de visszautasított igazságot, hogy „A betegségem — én v a g y o k . . . "

Az orvos tehát csak akkor tudha t j a , mire is megy a beteg az előírt gyógy-szerrel, ha lehetővé teszi páciense szá-mára, hogy ki fe j tse sa já t — nyilván szakszerűtlen, mégis lényeges — elkép-zelését a betegségéről. A közönség — a betegek csakúgy, mint az egészségesek, — nem tudha t mindent . („Ami kevés egyáltalán megismerhető a medicinában, azt sa jnos csak az orvosok tudják.") Az orvosra és gyógyszerre szorulók maga-tar tásá t kell megváltoztatni a gyógyítók megváltozott maga ta r tásáva l ahhoz, hogy ne legyen se szisztematikus bizalmat lan-ság, se pedig kor lá t lan bizalom, ami tud-valevőleg a kiszolgáltatottság a l ternat í -vá ja . Sz. J .