Ált 1

5/16/2018 ÁLT 1. - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/alt-1 1/12

1. AZ ÉRZÉKELÉS, ÉSZLELÉS PSZICHOFIZIKAI ÉSPSZICHOBIOLÓGIAI NÉZŐPONTBÓL

KLASSZIKUS PSZICHOFIZIKA ÉS SZIGNÁLDETEKCIÓS ELMÉLET ALAPFOGALMAIPszichofizikai módszerek: ingerek fizikai nagysága + kiváltott ingernagyság közötti kapcsolatmérésére kidolgozott eljárások.

Abszolút küszöb/éppen észrevehető különbség: azon legkisebb erősségű inger, amelykülönbözik az inger hiányától. Az az ingerintenzitás, melyet a vizsgálati személy az esetek 50%-ban detektál. Minden érzékleti modalitásra jellemző.

Alsó küszöb: mekkora ingerintenzitást észlel már az egyén. Felső küszöb: mekkora erősségű ingert képes még észlelni, anélkül, hogy az

ingerminőség percipiálása helyett fájdalmat éljen át.

A két küszöbérték ily módon az észlelési tartományt határozza meg.Különbségi küszöb: 2 inger megkülönböztetéséhez szükséges legkisebb intenzitás különbség. 2inger között az az eltérés, amelyet a személyek az esetek 50%-ában észlelnek. Mindenérzékszerv saját különbségi küszöb jellemez, amelyek egyénenként is eltérnek, és függenek azingerintenzitástól.

Weber-törvény: Minél nagyobb a kezdő inger, annál nagyobb növekedés kell azingerintenzitásban ahhoz, hogy észleljük a változást. Minél kisebb a különbségi küszöb, annálérzékenyebb az adott érzékszerv. A különbségi küszöbök tehát nőnek az intenzitással, és úgyvélte, hogy a különbségi küszöb és az ingerintenzitás konstans törtet képez. ∆I/I = K

Fechner-törvény: azt fejezi ki, hogy ahogy egy inger fizikai intenzitása növekszik, az észlelterőssége először gyorsan nő, aztán egyre lassabban. Tehát az inger észlelt erőssége (pszi) afizikai intenzitás ( fi ) logaritmusával arányos: pszi = k x log fi .

Stevens-törvény: két alapfeltevésből indul ki: 1. elismeri s Weber-Fechner törvényt, illetve 2. a pszichikai intenzitás mérésére a különbségi küszöb a megfelelő mértékegység, vagyis az éék.Az alapfeltevések érvényessége esetén a szubjektív élmény intenzitása, a környezetifeltételektől függő konstansnak, illetve az inger és az ingerküszöb különbségének a szorzata.Feltételezése szerint a küszöbértékek modalitástól függően változnak.

Adaptáció: ha a szenzoros rendszert sokáig érték ingerek, ideiglenes érzékenység lép fel, míg hahosszabb ideig nem volt inger, az érzékenység növekszik. Az adaptációs szint tehátfolyamatosan alakul.

Klasszikus pszichofizika alapfeltételezése, hogy az ingerküszöb egyben tudatos észlelési küszöbis, a valóságban ez nem így van: fáradtság, motivációs állapotok, háttérzaj, válaszbeállítódásstb. befolyásolják az észlelést.A szignáldetekciós elmélet figyelembe veszi ezeket, a torzító tényezőket. Az elmélet szerint 4féle inger(jel)-válasz kombináció létezik:

1. Van inger és van helyes válasz (találat)2. Van inger, de nincs válasz (kihagyás)3. Nincs inger, de van válasz (téves riasztás)4. Nincs inger, nincs válasz (helyes kihagyás)

1



ÉSZLELÉS AZ EGYES ÉRZÉKLETI MODALITÁSOKBANÉSZLELÉS/PERCEPCIÓ: azon pszichológiai folyamatok összessége, amelyek útjánfelismerjük, szervezzük, és jelentéssel ruházzuk fel a környezeti ingerekből érkező észleleteket.Az a folyamat, ahogy a környezeti információ élménnyé alakul.

Nagyon összetett, és nem objektív: néha nem azt észleljük, vagy egyáltalán nem észleljük, amia szemünk előtt van, néha meg azt is látjuk, ami nincs előttünk.Az észlelés természete függ a tapasztalatoktól és a kultúrától is, illetve jelentős a tanulásszerepe is.ÉRZÉKELÉS/SZENZÁCIÓ: az érzékszervektől az agyhoz érkező idegi információ.

SZEM FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

A szem két rendszerre osztható: 1. a kép kialakításáért felelős rendszerre és 2. a kép elektromosimpulzusokká való átalakításáért, a transzdukcióért felelős rendszerre.Képalkotó rendszer:

Retina: közepe a fovea, itt nagyon sok receptor található sűrűn egymás mellett – eznagyobb felbontást eredményez, így az apró részletek is remekül láthatók, míg a

periférián jóval kevesebb. A retinát elérő fény a retinális képben nyilvánul meg. Azembernek kettős retinája van, így életmódja nem korlátozódik a nappal-éjszaka ciklusegy maghatározott részére. Itt találhatók a csapok és pálcikák. Sárgafoltban csak csapok vannak, míg ettől távolodva nő a pálcikák száma. Kisgyermeknek 4 évbe telik, mireretinája eléri a végleges felnőttkori állapotot.

Szaruhártya: nincs belső, saját vérellátása, így táplálékát a csarnokvízből nyeri. Döntőszerepet játszik a szemben alakuló kép megformálásában.

Pupilla: megvilágítás szintjétől függően változtatható nyílás. Lencse: tárgyakra való fókuszáláskor megváltoztatja alakját: közeli tárgyaknál –

gömbszerűvé válik, távoliaknál laposabbá, ezt hívjuk akkomodációnak.

Csapok, pálciák (fotopigmenteket tartalmaznak, melyek fényelnyelése beindítja atranszdukciót – idegi képpé alakítja át a retinális képet) > bipoláris sejtek > ganglionsejtek :tevékenységük eredménye az akciós potenciálok (ganglionsejtek szemből kilépő hosszú axonjai

alkotják a látóideget, ahol kilépnek, az a vakfolt) agy (látókéreg = nyakszirtlebeny/lobuloccipitalis)

2



Fontos jelenségek :Purkinje-eltolódás: a relatív világosság napszakoktól függő váltakozása.Mach-sávok: a világosság változhat akkor is, ha az erősség nem változik (sávok széleicsíkozottnak tűnnek).

Hermann-rács: függőleges és vízszintes csíkok metszésében megjelenő illuzórikus pontok,melyek, melyek a retinális ganglionsejtek receptív mezején belüli központi-környékiantagonizmus eredményei.Müller-Layer illúzió:Ponzo illúzió:

LÁTÁS

A látásban két külön vizuális rendszer vesz részt (kettős retina elmélet):1. Csapok: nappali látásra alkalmas, magas fényintenzitásra való, nagy felbontású és színes

érzékleteket eredményeznek.2. Pálcikák: éjszakai látásra, alacsony fényintenzitásnál, kis felbontású színtelen érzékletet

eredményez. Szürkületi látásért felelős.E két rendszer szüksége s a fényadaptációhoz (sötét helyről lépünk fényesre) és asötétadaptációhoz (fényesről megyünk sötétbe – 30 percig is eltarthat)Színlátás: a fény egy elektromágneses sugárzás. Szemünk csak a 400-700 nanométerig (ibolya= 400nm – vörös = 700nm) terjedő tartományt látja. A látható terjedelembe tartozó sugárzástnevezzük fénynek, minden más hullámhosszra vakok vagyunk.Fény jellemzői:

1. Hullámhossz : adja azt a dimenziót, amit a pszichológiai élmény szintjén színességnek (színárnyalatnak) élünk meg.

2. Világosság : a fényhullám amplitudójához tartozó pszichológiai jellemző, ez a fényészlelt intenzitása, a felfogott fény mennyisége.

3. Telítettség : a szín élénkségét, gazdagságát jelenti.Alapszínek: nem elemezhető más színek kombinációjaként (vörös, zöld, kék és sárga). A színek keverése additív színkeverés, ha eltérő hullámhosszú fényeket vetítünk egymásra.(Szubtraktív színkeverés: ha a tárgyról visszaverődő és a tárgyon elnyelődő fényhullámhosszainak különbsége eredményezi a színt.)

A Newton-féle színkör Newton a tiszta fényeket (legalábbis az általa annak hitt spektrális színeket) keverteegymással, és a színkeverés szabályainak szemléltetésére színkört fejlesztett ki. A spektrálisszínek ezen úgy vannak elhelyezve, hogy az egymáshoz közeli színek azonos erősségűfénynyalábjainak keveréke a közbülső színt adják ki. (Pl. vörös és sárga narancsot.) Ha az egyik fénynyaláb nagyobb intenzitású, mint a másik, akkor a keverék színe az előbbi felé tolódik el.(Több vörössel narancsvöröset kapunk.)Olyan színt is elő tudunk állítani, amelyik egyik spektrális színre sem hasonlít: ilyen a bíbor,ami egy hosszú hullámú (vörös) és egy rövid hullámú (ibolya) fény keveréke.(Az ibolya és avörös egymás mellett vannak a Newton-féle színkörön.) Ezeket nem spektrális színeknek

nevezzük. A nem spektrális színek léte megint arra utal, hogy a fény fizikai jellemzői és ennek

perceptuális következményei között különbségek vannak. A fizikai spektrum nem tartalmazzaaz emberi szem által észlelhető összes színt.

3



Newton azt is megfigyelte, hogy a spektrális színek nagyon élénkek (telítettek), a keverékek pedig kevésbé élénkek. Így a kör közepe felé a telítettség csökken, ezért a teljesen telítetlenszínt, a fehéret a kör közepén helyezte el.

Newton színkörét később módosították: eltörölték a színeket elválasztó határokat (hiszen ezek – tévesen - azt sugallják, h a színek élesen elkülönülnek egymástól) és a színnevek elosztását

ésszerűsítették oly módon, hogy a komplementer színek egymással teljesen szembe kerüljenek (hiszen együtt a kör közepén található fehéret adják ki). Így létrejött egy rés a színkörön, hiszen pl. a 497 nanométeres hullámhossznak (egyfajta zöld) nincs komplementere a hullámhosszak között.Már Newton is megfigyelte, hogy a zöldek és a sárgák sokkal világosabbak a többi színnél. Asárgák sokkal telítetlenebbnek is tűnnek, mint a többi szín. Ez azt jelenti, hogy a legkevesebbfehér fényt kell hozzájuk adni ahhoz, hogy fehérnek tűnjenek.Az árnyalat, a világosság és a telítettség hullámhossztól való függősége nem a fény fizikaitulajdonságaiból következik, hanem a vizuális rendszer feldolgozásából.

Színlátáselméletek:

1. Young-Helmholtz elmélet (vagy háromszín-elmélet): három féle színreceptor (csap)van:

a. rövid-(kékekre legjobban reagál) = R

b. közepes- (zöldekre és sárgára legjobban reagál) = K

c. hosszú receptor (vörösekre legjobban reagál) = H

A szín érzékelését az adott hullámhosszra a három receptor együttes aktivitása határozzameg. Úgy véli, hogy a szín minőségét a három receptor aktivitásának mintázata kódolja,nem pedig minden színt külön receptor. A leggyakoribb H és a kevésbé gyakori K

csapok a foveán vannak a legsűrűbben, attól távolodva sűrűségük csökken. Alegritkább R csapok a fovea közvetlen környezetében a leggyakoribbak , mind afoveán, mind attól messzebb ritkák

2. Ellenszínelmélet, Hering: a látórendszer kétféle színérzékeny egységet tartalmaz: azegyik a vörösre és zöldre válaszol oly módon, hogy egyik szín esetén növeli, másik szín esetén csökkenti válaszgyakoriságát; a másik egység a sárga-kék színpárral tesziugyanezt. Ha mindkét egység egyensúlyba kerül, az fehéret eredményez, ha csak azegyik, az a vörös, zöld, sárga, kék színek egyikét. Ha egyik sincs egyensúlyban, két színkeveréke jelenik meg.

3. Hurvich és Jameson: a háromszín-elméletet és az ellenszín-elméletet úgy egyesítették,hogy az előbbit a csapok szintjén, az utóbbit egy magasabb idegrendszeri szinten

képzelték el. LG sejtek, két csoportra oszthatók (DeValois):a. Nonopponens sejtek : minden hullánhosszra növelik aktivitásukat, de egyesekreerősebben (ezek a BE sejtek ), más nonopponens sejtek minden ingerrecsökkentik aktivitásukat (KI sejtek ). A nonopponens sejtek alkotják azakromatikus csatornát, ahol a K és H csapokból érkező információösszeadódik. A csatorna aktivitása határozza meg a tárgyak láthatóságát, afényadaptált érzékenységi görbe előre jelezhető a K és H csapok válaszainak összegzésével.

b. Opponens sejtek : képesek KI és BE válaszra is, attól függően, hogy milyenhullámhossz éri őket. Az opponens sejteknek is két fajtája van: a vörös-zöld

sejteknél az átmenet (KI és BE válasz között) a vörös és a zöld szín határán van,

más sejteknél ez a sárga és a kék szín határára esik. A kromatikus rendszer kétcsatornából áll: a kék-sárga csatorna az R csapok jelzéseinek és a K és H csapok

4



jeleinek összegének különbégét, a vörös-zöld csatorna a K csapok és az R és Hcsapok együttes ingerlésének különbségét jelzi. Egy árnyalat akkor telítetlen, haerős választ hoz létre az akromatikus csatornában.

Az utókép

A negatív utókép(szukcesszív kontraszt) akkor jelentkezik, amikor sokáig mereven fixálunk egy színes ábrát vagy tárgyat, és utána hirtelen semleges színű felületre tekintünk. Az eredetiábrát látjuk a semleges felületen komplementer színeiben, a szem mozgatásával az utókép iselmozdul, Emmert-törvénye érvényesül: a retinális képet nagyobbnak érzékeljük, ha távolrafixálunk, mintha közelre.Helmholtz szerint ez a jelenség retinális telítődési folyamatokból ered, amelyek hatására azellenszín túlsúlyba kerül.A McColough-féle színes utóhatás is negatív utókép. Itt különböző irányú színes csíkokra kellfixálni, majd fekete-fehér csíkokra pillantani. Helyüktől függetlenül az eredeti irány alapjánlesznek a csíkok színesek, természetesen az eredeti színek komplementer színei láthatók. Ezt a

jelenséget az agykéregben levő komplex (irányérzékeny) sejtekkel, tehát a formaérzékelés és

színérzékelés együttműködésével magyarázták. Mivel a hatás egy hónapig is megmaradhat,tanulási mechanizmusok is feltételezhetőek.Pozitív utókép egy erős fénypontra való fixálással demonstrálható, amiről semleges felületretekintve először 2-3 sec latenciával egy fényes pont jelenik meg, majd nemsokára a pontelsötétül, ez már a negatív utókép. A pozitív utókép magyarázata a retina „késése”.

MOZGÁSÉSZLELÉSA mozgás, mint változás az alak- és mintázat felismerést is segíti. Maga a mozgó inger tartalmazza a mozgás azonosításához szükséges információ egészét. A mozgásészlelés nemönálló perceptuális jelenség, hanem ugyan úgy, mint az összes percepciós jelenség esetében azinformációból levont tudattalan következtetés. Ezt a feltételezést cáfolni látszik a látszólagosmozgásjelensége, mely szerint képesek vagyunk abban az esetben is mozgást észlelni, haténylegesen nem is zajlott le (pl. Phi-jelenség: 2 fénypont szakaszos felvillanásokar, aztészleljük, hogy az egyik pont átmegy a máikba).Fontos, hogy a biológiai mozgás egyértelműen felismerhető és elkülöníthető a nem biológiaitól.Kritikus fúziós frekvencia: az a frekvencia, amit még mozgásnak észlelünk.Vizuális elfedés: 2 felvillanás idői közelségekor észleletben összeolvadhat a két inger. (vanelőreható és visszaható)

TÉR ÉSZLELÉSE

Többféle tér van: vizuális, auditív, szaglási, kinesztetikus, termikus, tapintási stb.Vizuális tér és látás: hagyományos felfogás szerint a térlátás a két egymást részben fedő vizuálismező sztereoszkópikus hatásának (binokuláris látás) köszönhető.A távolság és a mélység elemeiMonokuláris mélységjelzők:

1. Relatív méret : a közelebbi tárgyak nagyobbnak tűnnek.2. Takarás : a közelebbinek észlelt tárgy részlegesen fedi a távolabbinak látszó tárgyat.3. Lineáris perspektíva : a távolságot annak alapján ítéljük meg, hogy a párhuzamos

egyeneseket a távolban összetartónak észleljük.4. Levegőperspektíva: a távolság színváltozásokat, illetve elmosódásokat okoz = a tárgyat

levegőréteg takarja, közelebbieket kevesebb, így azok tisztábban láthatók.

5. Textúragrádiens: változást jelez mind a tárgyak relatív méretében, mind a környezetitárgyak eloszlásának sűrűségében.

5



6. Mozgásparallaxis: mozgó nézőpontból a közelebbi és távolabbi környezeti tárgyak sebessége és mozgásának irányultsága látszólag eltér.

7. Fény-árnyék átmenet : a megvilágítottság fokozatos átmenettel jelzi a domborulatokat.

Binokuláris mélységjelzők:

1. Konvergencia : a két szemtengely összetartásának mértéke, avagy adott tárgy nézésekor a két szem látótengelye által bezárt szög. Minél nagyobb ez a szög (minél jobbankonvergálnak), annál közelebbinek tűnik a tárgy.

2. Akkomodáció : a szemlencsék domborúsága a fixált tárgy távolságától függően változik.3. Binokuláris diszparitás : ugyanannak a tárgynak a retinaképe a két szemben enyhén eltér.

Minél közelebb van a tárgy, annál nagyobb a diszparitás. Ez a két szem távolságától (kb.6 cm) is függ. Ha egy tárgy messzebb van tőlünk, mint a fixált tárgy, keresztezetlen

diszparitás van köztük (a szemeknek szét kell tartaniuk); ha közelebb, keresztezett

diszparitás (a szemeknek össze kell tartaniuk). Ha két tárgy egyenlő távolságra van:nincs retinális diszparitás; a tárgyakról érkező képek a két szem egymásnak megfelelőterületeire esnek

a. horopter : azoknak a helyeknek az összekötésével létrejött képzeletbeli sík, aholkét tárgyat tőlünk ugyanolyan távolságra lévőnek észlelünk, mert egymásnak megfelelő retinális területekre esnek a térben a sík felénk eső részén akeresztezett, attól távolabb eső részén a keresztezetlen diszparitás érvényesül

(Látótengelynek nevezzük az adott tárgy nézésekor a tárgyat a retinaképpel összekötőképzeletbeli egyenest.)

(Gibson gyűjteményéből még pár:1. Méretperspektíva: a tárgyak mérete a távolsággal csökken.2. Mozgásperspektíva: ha folyamatosan mozgunk a térben, a hozzánk közelebbi

mozdulatlan tárgyak gyorsabban mozgónak tűnnek.3. Vizuális mező relatív függőleges elmozdulása: közeli tárgyakra le kell nézzünk, míg a

távoliakra föl.4. Textúraváltozás: ha a textúrasűrűségben törés van a tárgyakat távolabbinak észleljük,

mint a valóságban.5. A kettős kép változásai: egy távoli pont nézésekor minden köztünk és a pont között levő

dolgot duplán látunk.6. Mozgási sebesség változásai: a közeli tárgyak elmozdulása nagyobbnak tűnik.7. Perspektivikus hatás: a mélységi információk változása a távolságtól függően.)

Mélység: a saját test referenciafelszínétől való távolság, ez adja az észleléshez a

tulajdonképpeni harmadik dimenziót.Bizonyos mélységjelzők használata feltehetően veleszületett, míg mások alkalmazását meg kelltanulni. Az is lehet, hogy már születésünkkor tudjuk az összes mélységjelzőt használni, atanulás azonban ezek kifinomultabb használatához szükséges

6



HALLÓRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

Külső fül: a hangok téri elhelyezésében van nagy szerepe. Oldalról jövő hangnál a két fül

közötti késés 0,5 másodperc. A hallójárat felerősíti a hangot.Középfül: A középfül levegővel telt üreg. (kalapács, üllő, kengyel, ezek összekötik a dobhártyáta belső fül határával - az ovális ablakkal.Belső fül: Itt van a csiga (cochlea) - két félcsőből áll, alaphártya hosszában kettéosztja. A

baziláris hártyán nyugszik a Corti-féle szerv (=Ez a szerv alakítja át a mechanikus jelt idegiüzenetté), részei:

- az alaphártyán nyugvó támasztósejtréteg- a támasztósejtekből kiálló szőrsejtek sorai- tetőszerű, a szőrsejtekre hajló hártya: a fedőhártya

A receptorokat v. a szőrsejteket szinapszisok kötik össze a hallóideg rostjaival. A csigábanfolyadék van. A csiga hangerőt és hangmagasságot is mér.A hallópályák : A csiga a hangenergiát (nyomáshullámokat) az agy számára idegi jelekkéalakítja át. Ez az idegi infó a belső fülből a hallóidegen keresztül jut ki. A hallóideg számoskülönböző pályára oszlik, amelyek aztán a hallókéregben ismét összefutnak. A különböző

pályák az akusztikus infó más-más jellemzőit dolgozzák fel, pl honnan jön vagy mit hallunk.A belső fülből kiinduló afferens pályák a talamuszhoz, majd az agy más részeihez futnak.Az agytól a csigához visszafutó efferens rostok szimpatikus kapcsolatban állnak a hallóidegrostjaival, mégpedig a belső szőrsejtek beidegzési pontján.A hallóideg: A két fület beidegző hallóideg kb. 50 ezer egyedi idegrostból épül fel. Ezeknek arostoknak a 95%-a a belső szőrsejtekből, míg a maradék kb. 5% a külső szőrsejtekből származóinfót szállít. A hallóideg rostjai akkor is aktívak, ha semmilyen inger nincs jelen. A hallóideg

rostokban a hang hatására megnövekszik a tüzelési arány. Nem minden hangingernek vanazonban ilyen hatása.Hangerőküszöb: az a hangerő (dB) egy adott frekvenciánál, amelynél alacsonyabb intenzitásiszintre a rost már „süket”.Adaptáció: ha folyamatosan adunk egy állandó hangerejű hangot, akkor a hang által kiváltottaktivitási szint idővel csökken.A hallókéreg az agy oldalsó részén található. A hallókéregben az idői frekvenciák képviseletetonotópiásan szerveződik, ami azt jelenti, h. az idegsejtek frekvenciaérzékenységeszisztematikusan változik ezen az agykérgi területen. Létezik tehát egy olyan agykérgi hallásitérkép, amely az alaphártya tonotópiás szervezését tükrözi.

HALLÁS

7



A hang a tárgyak mozgásából v. rezgéséből származik. A levegőmolekulák sűrűsödése ésritkulása révén terjed. Terjedését szinuszhullámmal jellemezzük. A szinuszhullám alakúhangokat hívjuk egyszerű hangoknak v. tiszta hangoknak. A bonyolultabb hangok felbonthatók egyszerű hangokra, azaz különböző szinuszhullámok összegéreA hang pszichológiai észlelését a hanghullámok 3 fizikai tulajdonsága befolyásolja:

1. Amplitudó : az ennek megfelelő pszichológiai dimenzió a hangintenzitás (hangosság).Minél nagyobb a hanghullám amplitudója, annál hangosabbnak halljuk a hangot.Mértékegysége a decibel (dB); az elviselhető intenzitástartomány kb: 50/60dB – 100dB

közötti. Az esetleges károsító hatás nagymértékben függ a hang időtartamától is. Anormál emberi hallás hangintenzitás-ingerküszöbe a hang magasságától függ, pl 1000Hz-es hang esetén 0dB.

2. Frekvencia : hangmagasság alapja. Mértékegysége a ciklus/sec, azaz a hertz (Hz), amelymegmutatja, hogy milyen gyorsan mozognak a molekulák oda-vissza. Az emberi fülszámára a 20-20 000 Hz közötti hangmagasságok hallhatók, az 50-100dB-en, azaz a

megfelelő intenzitáson belül. 2000-5000 Hz közöttiek a beszédhangok ; 2500 Hz alegkisebb intenzitás mellett is hallható. (Frekvenciamoduláció = ugyan annál a

hangmagasságnál másféle hangszínt tudunk érzékelni.)3. Hangminőség (hangszín) : mintázat, a hang egyedi jellemzői. Az egyszerű vagy

alaphang alapfrekvenciáját felharmonikusok (az alapfrekvencia többszörösei)gazdagítják, színezik. A zaj is összetett hang, csak hangösszetevőinek hullámaiszabálytalanok, és nem harmonikusan kapcsolódnak össze.

A hallás romlik az életkorral, zajártalommal, gyógyszerszedéssel, nikotin hatására.Akusztikus reflex: intenzív hang esetén a továbbítási mechanizmus gátlódik (-30 dB). Ez amechanizmus a külső és a belső zajoktól is véd.Hanglokalizáció: bármelyik oldalról érkező hang idői eltéréssel eltérő intenzitással érkezik fülünkbe. A késési idő és az intenzitáskülönbség segítségével tudjuk meghatározni, hogyhonnan jön a hang. Úgy tűnik, hogy az alacsony frekvenciájú hangokra az idői eltérés elv, míg amagas frekvenciákra inkább az intenzitáskülönbség érvényes.

SZAGLÓRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSEReceptorai (10 millió) az orrüregben vannak. Amikor a receptorok szaglórostjai (aszaglóhámból kinyúló szőrszerű szerkezetek ) egy illatanyag molekulával érintkeznek,elektromos impulzus keletkezik, melyek a szaglóidegen keresztül a szaglógumóba

(homloklebeny alatt) kerülnek, ami a szaglókéreghez (halántéklebeny belseje) kapcsolódik.

Nazális ciklus: a 2 orrlyuk egymással váltakozva működik, 2-3 óránként

SZAGLÁS

8



Jelentős szerepet játszott fajunk fennmaradásában, két féltekénk csupán 5%-át tölti ki aszaglókéreg. Önmagunknak a többiektől, a férfiaknak a nőktől való megkülönböztetésébenhasználjuk a szaglást.Ingere: illékony (zsírban oldódó) molekulákat kibocsátó anyagok, melyek a levegőn keresztül

jutnak be az orrjáratba

Intenzitás: az illatanyagtól is függ, egy egészséges ember 10-40 ezer szagot tudmegkülönböztetni – nők valamivel többet, mint a férfiak. Minőséget az idegi aktivitás mintázatakódolja.Amoore sztereokémiai szagláselmélete szerint 7 alapszag van: éterszerű, kámforos, pézsma,

rózsaolaj, mentolos, szúrós, dögszag, desztillált víz. A legösszetettebb szagélményt e 7alapszag kombinációja adja. Elméletei szerint a szaglósejtek mindegyike számos különbözőszagingerre reagál, vagyis minden szaglósejtnek egyedi kémiai válaszmintázata van különbözőszagokra.Anozmia: szagvakságÍZLELŐRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSEA nyelven, garaton és szájpadláson lévő ízreceptorok, melyek az ízlelőbimbókon és a

szájban csoportosan fordulnak elő, a végükön rövid kinyúló szőrszerű képletek érintkeznek aszájban lévő oldatokkal, ez az érintkezés eredményezi az elektromos impulzusokat.Minden íznek saját területe van, 4 alapvető ízminőség van (Henning íztetraédere): édes -

nyelvcsúcs, savanyú - oldalt, keserű - hátul, sós – édes és savanyú között. Ízlelés abszolútküszöbe nagyon alacsony, különbségi küszöbe viszont magas.Adaptáció: egy bizonyos íz huzamosabb hatása következtében az érzékelő rendszer adaptálódik,és erősen lecsökken az érzékenységeÍzélvezet: az ízek élvezeti minősége táplálék kiválasztást irányító biológiai tényezőkből fakad.Szenzoros specifikus telítettség: egy bizonyos étel élvezeti érzékleti minősége evés közbencsökken.

ÍZLELÉSAz ízlelés receptorai kontaktreceptorok – az észlelés feltétele, hogy az ízlelt anyag közvetlenkontaktusba kerüljön ezekkel. Ingere a nyálban oldódó anyagok. Négy alapvető ízminőség van:édes, sós, keserű, savanyú, ezek mellet 2 járulékos íz is van: szappaníz és fémes íz.

Édes íz forrásai: oxigén, szén és hidrogént tartalmazó szerves anyagok; a keserű íz forrásai:nitrogén; a savanyú: savakat, sókat; a sós: vízben lévő elektromos ionok miatt van.A legelfogadottabb elmélet szerint a receptorok nem elsősorban egyedileg reagálnak specifikusan a különböző ízekre, hanem a csoportosulásuk specifikus, és így a hétköznapikevert ízek az interakciójukból származnak.Az ízérzékenység változik a korral – fokozatosan romlik (az alkohol és a nikotin is rontja).

TAPINTÁSI RECEPTOROK/ MECHANORECEPTOROK: olyan átalakítók, melyek a bőr benyomódására vagy nyomására válaszolnak.Meissner-testek : bőr felső rétegében hosszanti módon elhelyezkedő tokos receptor, szemölcsbevan beágyazva, ezek adják a tenyér és az ujjhegyek barázdáit. Gyorsan adaptálódik, ez válaszola legjobban olyan átmeneti ingerekre, amelyek akkor keletkeznek, ha valami a bőrnek dörzsölődik, vagy amikor az ujjunkat egy tárgy felszínén végighúzzuk.Merkel korongok : nem tokos mechanoreceptor, mélyebben van, mint a Missner-testek; lassanadaptálódó rostok idegzik be, akkor aktiválódnak, ha a bőrt egy kis tárgy folyamatosan nyomja.Ruffini végződések : nem tokos receptor, lassan adaptálódó rostok idegzik be, párhuzamosak a

bőr felszínével. A bőrre gyakorolt folyamatos nyomásról szolgáltat információt, illetve a bőr nyúlásakor (pl.: amikor az ízületek mozognak).

9



Pacini-testek : bőr alsó rétegében elhelyezkedő tokos receptorok, gyorsan adaptálódó rostok idegzik be őket, párhuzamosak a bőr felszínével. Rendkívül érzékenyek az érintésre. A bőr viszonylag nagy területének elváltozása ingerli őket, és térben kiterjedt érzékenységeteredményeznek.Szabad idegvégződések : Finom, hajszálvékony struktúrák, amelyek csipkés hálózatot alkotnak

a bőr minden rétegében. A szőrtüsző alapjára tekeredik rá, így a szőrszál kismértékű meghajlásis idegi impulzusokat vált ki. A bőr nyálkahártyával borított részein is sűrűn eloszlanak (ajkak,genitális területek).A felszálló tapintási rostok a gerincvelő dorzális részén lépnek be a gerincvelőbe, s ott azidegsejtek két csoportjával érintkeznek: az egyik a motoros idegsejtekkel lép kapcsolatba, amásik felfelé küldi az információt az agytörzsbe, majd a talamuszba, majd innen az érzőkéregfali lebenyébe. Az érzőkéregben a test térképszerűen leképeződik, ám a kéz és az ajkak túlzottképviseletet kapnak – kis homunkulusz.

TAPINTÁSA tapintás kifejezést gyakran használják olyan általános értelemben, amely magába foglalja a

nyomás-, hőmérséklet- és fájdalomészlelést.A bőr sokféle külső ingerre reagál szabad idegvégződései útján – nyomás, hő, elektromosingerlés.A mechanikai nyomás ingere egyszerre jelent súly-, vibráció- és nyomás lokalizációt.A hőmérséklet, mint bőrérzékleti inger az állandó testhőmérséklet fenntartása szempontjábóllényeges (hideg- és meleg receptorok vannak, amik egyenletesen oszlanak meg a testfelszínen,és az, hogy mit érzünk hidegnek vagy melegnek adaptációs szintünktől függ). Különbségiküszöbök: meleg = 0,4 fok, hideg = 0,15 fok.

Fájdalmat vált ki bármilyen inger, amely olyan intenzitású, hogy szöveti károsodást okozhat.Ezen ingerek hatására a bőrben kémiai anyagok szabadulnak fel, melyek magas küszöbűreceptorokat (szabad idegvégződésű neuronok) ingerelnek.A fájdalom két fajtája a fázisos (a sérülést követő, rövid ideig tartó, gyorsan növő majdcsökkenő) és a tónusos (később jelentkező, hosszan tartó, állandó mértékű) fájdalom.

A FÁJDALOM KAPUSZABÁLYOZÁSI ELMÉLETE –Melzack és WallLényege:-a gerincvelő hátsószarvában lejátszódó idegi mechanizmus olyan kapuként működik, melynövelni vagy csökkenteni képes a perifériás idegrostokról a központi idegrendszerbe érkezőidegimpulzusok mennyiségét-a szomatikus input tehát még módosul, mielőtt fájdalompercepciót és –választ váltana ki.

A modell részfolyamatai:-az afferens rostokról az ingerület a gerincvelői továbbító-sejteken (T-sejtek) keresztül halad azagy felé, az ingerületáttevődést a T-sejtekre viszont a kapumechanizmus módosítja-a kapu ingerület-továbbításának mértékét

-egyrészt a nagy átmérőjű (A-béta) és a kis átmérőjű (C és A-delta) rostok aktivitásának egymáshoz viszonyított mennyisége befolyásolja: a vastag rostok gátolják azingerületáttevődést, kaput zárnak, a vékonyak kaput nyitnak

-másrészt az agyból leérkező jelek is befolyásolják -a vastag, gyors rostok egy csoportja tájékoztatja az agyat, és beindítja a szabályozást, minek eredményeként leszálló pályák hatnak a kapumechanizmusra-a T-sejtek aktivitásának egy kritikus szint felé emelkedése működésbe hozza az „Akciós

rendszert”, mely a fájdalmi élményért és viselkedésért felelős.

10



ÉSZLELÉS TUDATOSSÁG NÉLKÜLOlyan észlelés, mely akkor is megtörténik, mikor az inger olyan rövid ideig vagy olyan kisintenzitással jelenik meg, hogy a tudatosság küszöbe alatt marad.Vizsgálatára alkalmazzák a szódöntési feladatot: a vszeknek azt kell eldönteniük a lehető

leggyorsabban, hogy egy betűsor szó-e vagy sem. A szóingerhez tartozó döntési idő rövidebb,ha a megelőző inger, vagyis az előfeszítő inger jelentésében rokon, mint amikor semmikapcsolat nincs köztük, ez a szemantikai előfeszítő hatás.Stroop-hatás: a kísérleti személyeknek meg kell nevezniük azokat a színeket, melyekkel aszavakat írták, amiket vetítenek nekik. A megnevezés lelassul, ha a szavak ellentmondásosszínnevek (PIROS szó zölddel van írva).A tudatosság objektív küszöbe (mely a felismerés és diszkriminációs teljesítményen alapul) ésszubjektívküszöbe között (mely azon szubjektív beszámolón alapul, hogy jelen volt-e atudatosság a folyamatban). Az objektív küszöb alacsonyabb, mint a szubjektív küszöb.A tudatosság nélküli észlelés lehetséges magyarázata, hogy az ingerhez tartozó fiziológiaiküszöb alacsonyabb, mint a szubjektív tudatosság küszöbe.

PERCEPTUÁLIS TANULÁSA látás és a manipuláció összerendezése = szenzomotoros koordináció során alakul ki egylátással ellenőrzött manipulációs séma, melynek kialakulása és tökélesedése perceptuálistanulásnak tekinthető. A nézetek legtöbbje a perceptuális tanulást gazdagodásnak fogta fel(Bruner), míg mások (Gibson) a diszkriminációban látták a tanulást. Vagyis a szervezet többinformációt kap, mint amennyit fel tud dolgozni, és a perceptuális tanulás során, egy kivonásosfolyamat során kiemeljük a káoszból a megkülönböztető jegyeket és az ingerlés invariáns,változatlan mozzanatait. A folyamat eredményeképpen nő a megfelelés a környezet és az

észlelés között.

PERCEPTUÁLIS ELHÁRÍTÁSA perceptuális küszöb emelkedését jelenti. Akkor történik meg, amikor a felismerésben a

belső perceptuális minták veszik át a vezető szerepet, többek között belépnek az észlelésbe azelhárító mechanizmusok.A perceptuális elhárítás 3 folyamatot foglal magába:

1. Az érzelmileg zavaró vagy fenyegető ingerek felismerési küszöbe magasabb, mint asemleges ingereké.

2. Az érzelmileg zavaró vagy fenyegető ingerek nagy valószínűséggel váltanak kihelyettesítő észleléseket.

3. Ezek a kritikus ingerek még akkor is érzelmi reakciókat keltenek, ha a személy nemismeri fel ezeket.

Fontos az inger emocionalitása: bizonyos mértékig emocionálisan telített ingerek a semlegesingerekhez képest emelik a felismerési küszöböt, de ha az emocionalitás még erősebb,védekezés helyett szenzibilitás lép fel és a küszöb lesüllyed.A perceptuális elhárítás egyik magyarázata a freagmentáció avagy a részleges kulcsinger elméletén alapul. Az alapvető elképzelés az, hogy a bemutatott inger tudatos észlelésegátolhatja a további perceptuális feldolgozást, ha az a gyanú merül fel, hogy a szó durva vagyobszcén.Elfogadottabb magyarázata, hogy ha a percepciót úgy fogjuk fel, hogy több feldolgozási

szakasz és mechanizmus alkotja. Így a bemeneti inger jelentős perceptuális feldolgozásonmehet keresztül anélkül, hogy a feldolgozás terméke tudatossá válna.Kétlépcsős modellek : ezek szerint az egyén két egymástól független szinten képes a

perceptuális különbségtételre – 1. tudatos és az 2. emocionális szinten, vagy egy 1. aspecifikus,globális és értékelő és 2. egy specifikus szinten.

11



AZ INFORMÁCIÓ FELDOLGOZÁS SZINTJEIKONSTRUKTÍV ÉSZLELÉSAz észlelés nem objektív, mert az észlelő az érzékelt ingerek alapján mintegy felépíti,megkonstruálja az észleletet: hozzáteszi saját tapasztalatait elvárásait stb., és ezek alapján

értelmezi a szenzoros információt. Ez Helmholtz munkásságában gyökerezik, aki szerint azérzékleti információból tudattalan ítéleteket, következtetéseket vonunk le magasabb rendűagyi folyamataink segítségével.

KÖZVETLEN ÉSZLELÉSGibson az észlelésben egy „alulról lefelé irányuló” elméletet alkotott. Gibson ökológiaimodellje szerint az észleléshez nincs szükség magasabb rendű folyamatokra (érve az állatiszervezetek hatékony perceptuális rendszerei – fontos döntéseknél nincs idő bonyolult kognitívértékelési folyamatokra). Szerinte az észlelést az ökológiai környezetben kell vizsgálni. Azaznem a laboratóriumi helyzetben.Fő elméleti feltételezések a következők: A szemhez érkező ingerek magukban foglalják a környezetből bejövő minden vizuális

információt (ez az optikus elrendezés) Az optikus elrendezés egyértelmű, vagy invariáns információt ad a térben elhelyezkedő

tárgyak helyzetéről. Az észlelés azt jelenti, hogy ezt a gazdag információ mennyiséget közvetlen módon

„kivonjuk” az optikus elrendezésből, és nincs, vagy csak nagyon kevés amagasabbrendű folyamat.

Fogalma az AFFORDANCIA: a tárgyak potenciális alkalmazásai (a szék a leülésre alkalmas).A tárgyak konkrét affordanciái, melyeket észlelünk, a megfigyelőtől és pszichológiai állapotától

függenek. (Problémája, hogy nem képes számot adni az információ gazdagságáról, amelyet mi atárgyakban és az emberekben észlelünk.)

A KÉT MODELL SZINTÉZISENeisser szerint az állandóan zajló észlelési ciklusban ténylegesen kombinálva használjuk arendezett szenzoros információt és ezt értelmező múltbeli információinkat (sémáinkat). Akörnyezet ingerei irányíthatják a feldolgozást – ez módosíthatja a múltbeli tapasztalatok alapjánkialakult tudást (sémákat) = alulról fölfelé, de a sémák is hatnak az információ feldolgozásra =fölülről lefelé

12

Ált 1

Documents