a képviseleti demokrácia válsga és a közvetlen demokrácia

Post on 06-Aug-2015

451 Views

Category:

Education

2 Downloads

Preview:

Click to see full reader

TRANSCRIPT

A képviseleti demokrácia válsága

és a közvetlen demokrácia

Antal Attila, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet, Energiaklub

http://antalattila.blogspot.hu/

Témakörök

I. Mi van válságban?

II. Demokráciaelméletek

III. Normatív elméletek

IV. Részvételi, közvetlen demokrácia

V. Deliberatív demokrácia

VI. Eszközök, intézmények

VII.Demokrácia és alkotmányosság

VIII.Lehetséges megoldás

I. Mi van válságban?

demokrácia

dêmos krátos

II. Demokráciaelméletek

Pozitív demokráciaelméletek – a létező demokráciák leírása(pl. racionális választás, vezérdemokrácia)

Empirikus demokráciaelméletek – a létező demokráciák értékelése, mérése, teljesítményük értékelése

Normatív demokráciaelméletek – normatív elvárásokat fogalmaznak meg

II. Demokráciaelméletek

Pozitív demokráciaelméletek – milyen? Empirikus demokráciaelméletek – milyen

minőségű? Normatív demokráciaelméletek – milyennek kell

lennie?

III. Normatív elméletek

Kik? Milyen módon?

Milyen intézményekk

el?

III. Normatív elméletek

Minimalista-elektorális képviseleti elmélet (Schumpeter)

liberális konszociális

deliberatív

egalitárius

részvételi,

közvetlentöbbségi

III. Normatív elméletek

Minimalista-elektorális elmélet (Schumpeter)

liberális konszociális

deliberatív

egalitárius

részvételi,

közvetlentöbbségi

IV. Részvételi, közvetlen demokrácia

A képviseleti demokrácia válságára adott válaszkísérlet

A politikai részvétel, participáció növelésének igénye

Választók mobilizálása és bevonása Az állampolgárok közvetlen részvétele Minél nagyobb arányú részvétel

V. Deliberatív demokrácia

A döntéshozatal módjára vonatkozik A döntés megfelelő diszkussziót követően, érvek és

ellenérvek ütköztetésének eredményeképpen hozható

Diszkurzív tér Nyilvános vita (arguing) Racionális kompromisszum Nincs kifejezett intézményi preferenciája

VI. Eszközök, intézmények

Direkt, közvetlen: Népszavazások, népi kezdeményezések Városi gyűlés (New England) Chicago Alternative Policing Strategy Részvételi költségvetés

Deliberatív: Konszenzusos konferencia, deliberatív közvélemény-kutatás ICT-megoldások: internetes vitafórum, on-line deliberatív

közvélemény-kutatás

VI. Eszközök, intézmények

Town meeting

A helyi önkormányzás fontos intézménye az USA-ban a 17. századtól kezdve

New England, Connecticut, Maine, Massachusetts

Feladatkörök: jogalkotás, költségvetés elfogadása, adminisztratív döntések

Összehívható konzultatív (reprezentatív) jelleggel is

Fajtái: nyilvános, reprezentatív, speciális, regionális (együttes)

VI. Eszközök, intézmények

Chicago Alternative Policing Strategy

1993 egy alternatív pilot-programként indult

1994-re egész Chicago-ban bevezették

Felismerés: a közösség és a rendőrség egyre jobban elszigetelődik egymástól

Cél: a közösség tagjainak és a rendőröknek az együttműködése

Növekvő kommunikációs csatornák, közös megoldások kidolgozása („Együtt meg tudjuk csinálni!”)

VI. Eszközök, intézmények

Részvételi költségvetés

A részvételi költségvetést a brazíliai Porto Alegre-ben találták ki és alkalmazták először 1989-ben

Azóta lényegesen kibővült és sokkal szabályozottabbá vált az eredeti formájához képest

A részvételi költségvetés gondolatát átültették a gyakorlatba több száz helyi önkormányzatban Latin Amerikától Európáig; sőt néhány esetben a regionális szintű költségvetés tervezéséhez is felhasználják

Lényeg: bevonja az állampolgárok szélesebb rétegeit a költségvetési folyamatba, a szűkös közösségi erőforrások elosztásába

VI. Eszközök, intézmények

Részvételi költségvetés Téma: pénzügyi és/vagy költségvetési kérdésekről kell

tárgyalniuk a résztvevőknek Kiterjedés: olyan városi vagy kerületi szinten kell

megszerveződnie, ahol van választott képviselőtestület, és a helyi adminisztráció önálló hatalommal rendelkezik a költségvetési kérdések legalább egy része fölött

Ismétlődés: rendszeresen ismétlődő folyamatnak kell lennie, legalább évente egy alkalommal

Folyamat: magában kell foglalnia nyilvános eszmecserét (deliberációt), amely gyűléseken vagy online fórumokon zajlik

Eredmény: számonkérhetővé kell tennie a helyi állami intézményeket a nyilvános eszmecserék javaslatai alapján

VI. Eszközök, intézmények

Részvételi költségvetés

A Védegylet projektje

Érvek a részvételi költségvetés mellett:

Növeli a kormányzat és a

kormányzati intézkedések

támogatottságát

Növeli a részt vevő politikai

erők támogatottságá

t

Segíti a helyi szintű tervezést

Csökkenti a rejtett

gazdaságot

Csökkenti a korrupciót és a

közpénzek elpocsékolását

Hozzájárul a demokrácia

minőségének javulásához

VII. Demokrácia és alkotmányosság

Liberális demokrácia

Jogi alkotmányossá

g

Többségi demokrácia

Politikai alkotmányossá

g

Részvételi/deliberatív

Állampolgári/nép

alkotmányosság

VII. Demokrácia és alkotmányosság

Jogi alkotmányosság

Középpontban az Alkotmánybíróság

A törvényhozás és a kormányzat döntése

felülírható

Mindent eljogiasít

Elitista, antipopulista

Lehetséges konszenzus

Politikai alkotmányosság

Középpontban a törvényhozás és a

kormányzat (a többség)

A(z Alkotmány)bíróság döntése felülírható

Mindent átpolitizál

Populista

Feloldhatatlan véleménykülönbségek

Állampolgári/népi alkotmányosság

A legfontosabb kérdésekben az

állampolgárok döntenek

Minden megvitatható, megvitatandó

Mindent átpolitizál

Populista, antielitista

Feloldhatatlan véleménykülönbségek

VII. Demokrácia és alkotmányosság

Jogi alkotmányosság

Középpontban az Alkotmánybíróság

A törvényhozás és a kormányzat döntése

felülírható

Mindent eljogiasít

Elitista, antipopulista

Lehetséges konszenzus

Politikai alkotmányosság

Középpontban a törvényhozás és a

kormányzat (a többség)

A(z Alkotmány)bíróság döntése felülírható

Mindent átpolitizál

Populista

Feloldhatatlan véleménykülönbségek

Állampolgári/népi alkotmányosság

A legfontosabb kérdésekben az

állampolgárok döntenek

Minden megvitatható, megvitatandó

Mindent átpolitizál

Populista, antielitista

Feloldhatatlan véleménykülönbségek

1989

2012

VII. Demokrácia és alkotmányosság

Jogi alkotmányosság

Túlságosan elitista

Politikai alkotmányosság

A (vélt) többség

zsarnoksága

Állampolgári/népi alkotmányosság

Aktív démosz

kell hozzá

1989

2012

VIII. Lehetséges megoldás

Kik? Milyen módon?

Milyen intézményekk

el?

VIII. Lehetséges megoldás

A demokrácia megreformáláshoz nem pusztán (új) technikákat, intézményeket kell kidolgozni

A társadalmat kell érdekeltté tenni a deliberációban és közvetlen részvételben

Mindez elsősorban a helyi/lokális demokrácia megerősítésével lehetséges

Olyan ügyek kellenek, amelyek átérezhetőek és átélhetőek: energiaszövetkezetek, városi kerületek rekultivációja, landshare, közösségi kocsma

Felhasznált irodalom

Bellamy, Richard (2007): Political Constitutionalism. A Republican Defence of the Constitutionality of Democracy. Cambridge, Cambridge University Press

Blokker, Paul (2013): New Democracies in Crisis? A Comparative Constitutional Study of the Czech Republic, Hungary, Poland, Romania and Slovakia. New York, Routledge

Kramer, Larry (2004): The People Themselves: Popular Constitutionalism and Judicial Review. Oxford, Oxford University Press

Pócza Kálmán (2015): Alkotmánybíráskodás es demokráciaelmélet. In: Századvég, 75. 137-181. pp

top related