alapítsunk iskolát!
Post on 11-Jun-2015
1.236 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
Alapítsunk iskolát!
Készítette: Csiki Marietta Petra, Kovács Szilvia, Varga AdriennKurzus: Hátrányos helyzetű fiatalok nevelése: Az inkluzív nevelés gyakorlata (TKN-231 )Oktató: Nagyné Schiffer Csilla Dátum: 2010. október 22.
[Bevezetés]
"Egy társadalom emberképét, általános morális állapotát igen nagy mértékben jellemzi, hogy milyen módon törődik mindazon tagjaival, akik önerőből csak korlátozottan tudnak hozzájutni a kulturális és gazdasági javak legszélesebben értelmezett köréhez."
A fogyatékossággal szembeni szociális közérzet javulásáról
• „Másfél évtizede még érzékelhetően kevésbé volt elfogadó a nemzetközi aréna mellett a magyar társadalom is, mint ma. Fogyatékossággal élni: mozgássérülten, siketen, értelmi akadályozottsággal, a látás képessége nélkül, pszichoszociális fogyatékossággal vagy autizmussal – ma valamivel könnyebb, mint másfél évtizede.”
(Könczei György)
Az együtt nevelés fontosságáról
„Nyilvánvalóvá vált,hogy a befogadó felnőtt
társadalom csak akkor válik elfogadóvá, ha
a szociális tanulás már a gyermekkorban elkezdődik.
Ezen a ponton kapcsolódik az oktatás a fogyatékkal élők
társadalmi integrációjához. Tehát a legfontosabb
lépcsőfokaz esélyegyenlőség felé
az együttnevelés.” (Szuromi István)
OktatásTörténeti – törvényi gyorstalpaló
Nemzeti alaptanterv: irányelvek megfogalmazása,2005-ös oktatási minisztériumi rendelet
1993. évi törvény: mindenkinek törvény adta joga, hogy olyan iskolában
tanuljon, ami neki a legmegfelelőbb
1985. évi törvény:a gyógypedagógusok regionális alkalmazásáról
1981─megkezdődtek a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán az integrációval kapcsolatos kutatások
Integrációs mozgalom a hatvanas évektől
[Iskolánk]
• Iskolánk öt osztályos, inkluzív középiskola dráma- és sporttagozattal
1. Elkötelezve az inklúzió mellett
Az integráció fajtái:• Lokális integráció• Szociális integráció• Funkcionális integráció
o Részleges integrációo Teljes integráció
• Fordított integráció• Spontán integráció
(Petriné Feyér Judit)
Az inklúzió eredményességének feltételei:1. a gyógypedagógusok megfelelő kapcsolata a
fogyatékos gyermeket önként vállaló tanítókkal / tanárokkal (rendszeres konzultáció, összehangolt munka),
2. a feladatot vállaló pedagógusok megfelelő gyógypedagógiai tudása,
3. a csoporttársak, osztálytársak megfelelő viszonyulása a „más” tanulókhoz, az el- és befogadóképesség kialakítása,
4. a család pozitív és támogató hozzáállása, 5. az integrálható gyermek sajátosságai
(Csányi Yvonne)
2. Elkötelezve a drámapedagógia mellett"...a különbségeket figyelembe véve, de egymástól nem megkülönböztetve..."
A dráma mint, oktatásszervezési koncepció (Gavin Bolton)• dráma a tanterv középpontjában• "...a dráma az alapvető szellemi erőforrások
fejlesztésén keresztül hozzájárulhat az emberek közötti megértés, egyetértés létrejöttéhez."
(Dráma)pedagógiai megfontolások
• A drámapedagógia lehetővé teszi, hogy egy-egy téma megélt, valódi élménnyé váljon a gyerek számára,
• Segíti őket gondolataik, ötleteik kifejezésében és azok gyakorlati megvalósításában.
• A drámapedagógia módszeregyüttesének alkalmazásakor a tanuló előzetes tudásának, tapasztalatainak, ismereteinek, élményeinek bázisán aktívan teremti meg a saját jelentéseit, miközben változatos interakcióba kerül társaival és a világgal.
• A dráma "olyan játék, amely felépít egy képzeletbeli világot, szereplőit ebbe bevonja, valós problémákkal ütközteti, s ezáltal valós problémákra és tapasztalatokra tesznek szert. A dráma ereje abban rejlik, hogy a dráma - cselekvésnek tűnik. Cselekvésbe ágyazott gondolkodás ez. " (Bolton)
A drámapedagógia színrelépése iskolákban
• Tanórán belül:o Az interaktív és reflektív
tanulási technikák közötto Tánc és Dráma modulban
(NAT): drámapedagógia a tanulás szolgálatában
1.Tanórán kívül:
1.Színjátszó kör • Drámapedagógiai tábor
3. Elkötelezve a mozgás mellett
• Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a kellő mennyiségű mozgás és a különböző speciális sportok biztosítására is.
• A heti 3 testnevelés mellett különböző edzésekre járhatnak a diákjaink. Ezeket a sportokat a testnevelés óra kereti között is kipróbálják, a nem sérült társaikkal együtt.
• Úgy gondoljuk, hogy így lehetőséget biztosítunk diákjainknak arra, hogy akár a Olimpiára, Siketlimpiára, Paralimpiára vagy Speciális Olimpiára eljuthassanak.
4. Diákjaink
Iskolánkban a következő sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók együtt nevelése folyik ép társaikkal: • látássérültek: vakok,
gyengénlátók,• hallássérültek: nagyothallók
és siketek,• értelmileg akadályozottak:
mérsékelt és középsúlyos fokban értelmi fogyatékos tanulók.
5. Osztályaink
• Osztályonként csak egy típusú SNI-s tanulók együtt nevelését tesszük lehetővé.
• A sajátos nevelési igényű tanulók létszáma az osztályban nem haladhatja meg az összlétszám 10%-át (25 fős osztály esetén kettő SNI-s tanuló).
• Egy osztályunkban a co-enrollment technikát alkalmazva 50% a SNI-s tanulók aránya. Ez még kísérleti osztály.
Az együttnevelés eredményességeérdekében
Kooperatív tanítás
1.Tágabb értelemben: • Iskolánkban inkluzív tanári
munkaközösség működik, melynek tagjai: a tanárok, a gyógypedagógusok, a fejlesztő pedagógus, a pszichológus, a jelnyelvi tolmács, a gyermekvédelmi felelős.
• Hisszük, hogy „a magányos tudományos felfedezők kora lejárt, a tudomány mai fejlettségi szintjén igazán hatékonyan csak teamben lehet dolgozni.”
(N. Kollár Katalin)
Az együttműködés érdekében:
• A nyitott kapuk elve alapján: szívesen fogadjuk és ösztönözzük mind az iskolán belüli, mind az iskolán kívüli munkatársak intézmény- és tanóra-látogatásait, hospitálását.
• Egy, az egész munkaközösséget átfogó konzultációs rendszert építettünk ki: heti rendszereséggel nyílik lehetőség a tapasztalatok cseréjére, egymás segítésére.
• Szupervíziós lehetőségeket biztosítunk:o kapcsolattartás és folyamatos konzultálási
lehetőség a helyi Ifjúsági Integrációs Szolgáltató Irodával, Nevelési Tanácsadóval,
o félévente továbbfejlesztő és csapatépítő tréningeket szervezünk.
Kooperatív tanítás:
2. Szűkebb értelemben:
• a gyógypedagógusok megfelelő kapcsolata a fogyatékos gyermeket önként vállaló tanítókkal / tanárokkal (rendszeres konzultáció, összehangolt munka),
• a feladatot vállaló pedagógusok megfelelő gyógypedagógiai tudása.
(Csányi Yvonne: Az integráció eredményességének feltételei)
Kooperatív tanítás:a látássérültekkel való foglalkozás terén
• A befogadó osztályokban jelen van a többségi pedagógus és a fejlesztő pedagógus,
• Szülők jelenléte, hogy megtapasztalják: gyermeküket hogyan segíthetik át a nehéz helyzeteken
• Heti rendszerességű konzultáció: o a fejlesztő pedagógus
megfigyelése, feljegyzései alapján egyénre szabott fejlesztési terv készítése
Kooperatív tanítás:a hallássérültekkel való foglalkozás terén • Az inkluzív osztályoknál az osztályteremben jelen
van a többségi tanár és a gyógypedagógus is.• A co-enrollmentes osztálynál, a szaktanáron és
gyógypedagóguson kívül egy jelnyelvi tolmács is segíti a kommunikációt.
• Hetente legalább 1x, de speciális esetekben gyakrabban is konzultálnak és együttes döntés alapján létrehozzák az egyéni fejlesztési terveket. Ebbe az iskola pszichológusát is bevonják.
Kooperatív tanítás:az értelmileg akadályozottakkkal való foglalkozás terén
• Az osztálytermi kontextusban jelen van a többségi tanár és a fejlesztőpedagógus is. Összehangolt munkát végeznek, tevékenységüket sajátos koreográfia szervezi.
• Heti rendszerességgel konzultálnak, mely alkalmakkor:o együttesen dolgoznak az Egyéni
Fejlesztési Terveken;o a harmonizált tantervet figyelembe
véve az aktuális fejlesztési területhez tananyagot rendelnek.
• Koordinálják az egyes diákok tanórán kívüli foglalkozásait is:o a fejlesztő foglalkozásokat,o a tanulást segítő foglalkozásokat.
A sikeres integráció feltételei
• „kooperatív tanítás, mely szerint a tanárok és a különböző szakemberek együtt tevékenykednek”,
• „a kooperatív, azaz a csoporthelyzetben történő tanulás, ahol a tanulók egymást segítik mind a tanulásban, mind a feladatok megoldásában”
(Szuromi István)
kooperatív tanulás
Elkötelezve a kooperatív tanulás mellett:A kooperatív tanulás ...
o ... növeli a diákok tanulásának
hatékonyságát. o ... egyaránt szolgálja a diákok kognitív
és szociális-érzelmi fejlődését.o ... előnyös a gyengébb képességű
tanulóknak, akik a frontális óravezetésű órán lemaradnának az információszerzésről.
o ... révén az egyes gyerekek közötti differenciák csökkennek, mégpedig úgy, hogy a teljesítmény még a jobb képességű tanulóknál is javul.
Kooperatív tanulása látássérültekkel való foglalkozás terén
• Fontosnak tartjuk a párban, illetve csoportban való feladatvégzését, elősegítve a hatékony tanulást, mindezt heterogén csoportszervezéssel.
• E tanulásszervezés következtében lényegesen fejleszthető a látássérültek más érzékszervi területei, a vizuális információszerzés helyébe lép a hallás és/vagy tapintás útján szerezhető információk.
• Kiemelt szerepet kap oktatásuk során a beszéd, kommunikáció.
kooperatív tanulás
a hallássérültekkel való foglalkozás terén • Az osztályokban csoportmunkát gyakran használunk a
kooperatív tanulás eszközeként. A csoportokat mindig heterogén módon állítjuk össze. Vegyesen halló és siket gyerekek.
• Olyan csoportos feladatokat is kapnak, amelyek kifejezetten az egymás közti kommunikációjukat fejleszti, ezzel elkerüljük a problémát, ami sok inkluzív iskolában felmerül, a fogyatékkal élő tanulók elmagányosodását. Legtöbbször ezt a kommunikáció hiánya okozza.
• Co-enrollment: Ezekben az osztályokban nagyjából azonos számban vannak siket és halló diákok, és az oktatásban a hangzó és a jelnyelvet egyaránt használják. A halló tanulók formális és informális jelnyelvi képzésben is részesülnek.
Kooperatív tanulás
az értelmileg akadályozottakkal való foglalkozás terén • A tanórát a kooperatív technikákra
építjük (csoportmunka, páros munka, projektek).
• A csoportmunkát a mozaikmódszer szerint szervezzük: a csoportokban szerepmegosztás van (térképfelelős, szóvivő, író-deák).
• A csoportok homogének: nemcsak az értelmileg akadályozottak vegyülnek ép társaikkal, hanem a gyengébb képességű diákok is a tehetséges diákokkal.
• A csoportok munkáját mind a többségi tanár, mind a tanórán jelenlevő fejlesztő pedagógus facilitálja, koordinálja, ellenőrzi.
A kooperatív tanulás hatásai
• Azzal, hogy a sajátos nevelési igényű vagy gyengébb képességű gyerekek aktívan kiveszik a részüket a tanulási folyamatban, javul az önértékelésük.
• Azzal, hogy a csoport el- és befogadja őket, megteremtődik egy támogató közeg, ami katalizátorként működik az egyéni fejlődés során.
• A csoport elfogadott, megbecsült tagjának lenni a kompetensség, az autonómia és az involváltság érzésével jár együtt, amik az énkép fontos összetevői. (Connel és Wellborn)
Együttműködő problémamegoldás
• A szabályokat közösen fektetjük le:
o az osztályok közösen
írják a házirendet,o megfogalmazzák a
világos viselkedési szabályokat,
o meghatározzák az ösztönzőket és a büntetéseket.
o A házirend bármikor bővíthető a gyerekek tapasztalatai, ötletei alapján.
Együttműködő problémamegoldás
• A szabályok interiorizálása érdekében a reggeli beszélgető körökben teret nyitunk arra, hogy a diákok felismerjék a szabályok meglétének és betartásának fontosságát.
• Ha a szabályokat közösen alkotjuk, s rávilágítunk azok értelmére, akkor a diákok sokkal inkább magukénak érzik őket.
• Ha a diákok magukénak érzik a szabályokat, sokkal inkább érdekeltek azok betartásában.
• Így lesznek orvosolhatóak a fegyelmezési problémák, hiszen: „a legsikeresebben az a tanár fegyelmez, aki alig fegyelmez. Egyszerűen olyan körülményeket teremt, amelyben a szabályszegő, zavaró viselkedés nem fordul elő”. (Sárosdi Anna)
Heterogén csoportok létrehozása
• A heterogén csoportszervezés sajátja, hogy minden diáknak előnyös: a jobb és a gyengébb képességű diákok iskolai teljesítménye egyaránt nő.
• A heterogén csoportokban a sajátos nevelési igényű gyerekeknek a teljesítménnyel kapcsolatos énképük mellett a szociális énképük is javul, személyiségük teljesebbé válhat. Kifejlődnek és edződnek az olyan szociális kompetenciák, mint a tolerancia, az empátia, az elfogadás, a másokhoz való alkalmazkodás és az együtt-dolgozás képessége.
Hatékony tanítási módszerek
• A hatékony tanítás és tanulás érdekében Egyéni Tanulási Terveket készítünk: a tanterv adaptálására, nemcsak a gyengébben teljesítő sajátos nevelési igényű tanulók igényeinek, hanem minden diák egyéni igényeinek megfelelően.
• Az eredményes tanítást és tanulást a rendszeres mérés, (fejlesztő) értékelés és a folyamatos ellenőrzés is szolgálja.
• Igény- és elégedettségmérést is végzünk mind a pedagógusok, mind a tanulók, mind a szülők részéről.
Az otthonos tanulókörzet rendszer
• Egy-egy hagyományos osztálynak két-három osztályterem áll a rendelkezésére. A termek üvegfallal elválasztott berendezése lehetővé teszi, hogy az osztály együtt maradjon csoportbontás esetén is.
• Az osztályban a gyerekek méretéhez igazított, a csoportmunkához alkalmas mozgatható bútorok találhatók.
• A munkaközösségek nemcsak tantárgyakat, hanem osztályokat is lefedve működnek.
Az otthonos tanulókörzet rendszer
Megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítottak: • a fejlesztő óráknak
(logopédus, gyógytorna),
• a segítségadásnak (gyermekvédelmi, pszichológiai tanácsadás),
• a sportolásnak, • a drámaszakkörnek!
Alternatív tanulási stratégiák
• Tanórán belül:1.Interaktív és reflektív
tanulási technikák• Tánc és Zene:
drámapedagógia a tanulás szolgálatában
• Tanórán kívül:
• Sportolási lehetőség • Erdei iskola• Drámapedagógiai tábor
1. Interaktív és reflektív tanulási technikák
A tanórán belüli alternatív tanulási stratégiák
Például:• gondolattérkép• ötletbörze• disputa• állóképek• színpadterv, illusztráció• túlvilági randevú• pletykajáték • vándorló csoportok• villamosszék
2. Élmény- és művészetterápiás módszerekTánccal és Zenével együtt tanulni
A tanórán belüli alternatív tanulási stratégiák
Speciális eszközök, amelyekkel az egyensúlyérzéket fejlesztjük
A tanórán kívüli alternatív tanulási stratégiák:
Sportolási lehetőség
• Nem sérült, egészséges tanulóink a ritmikus gimnasztika, atlétika, röplabda, asztalitenisz és kosárlabda sportágak közül választhatnak.
• Vannak számukra külön edzések, de a fogyatékkal élő társaikkal is együtt edzenek.
• Hallássérült tanulóink velük edzenek. Nálunk a szokásos hangra való indítás helyett fényhatást használunk és minden edzésnél nagy hangsúlyt fektetünk az egyensúlyérzék fejlesztésére minden tanulónknál, különösen a hallás, látássérülteknél.
• Látássérült tanulóink atlétika (futás) sportágban, a legnépszerűbb és egyben legismertebb sportban, a csörgőlabdában alkotnak csapatot. Ugyan nem edzésszerűen, de testnevelés órán a beep ball-t is kipróbálják
•
Értelmileg akadályozott tanulóink sportja
„Engedd, hogy győzzek; de ha nem győzhetek, hadd küzdjek bátran.”Ahogy a Speciális Olimpiákon is, nálunk is a súlyosabb értelmi fogyatékosoknak fizioterapeuták és gyógypedagógusok által kifejlesztett programunk van, melyben az edzés és a részvétel nagyobb hangsúlyt kap, mint a verseny. Ezek olyan tevékenységek, mint például labdagurítás, vagy -rúgás, vagy babzsákkal való különböző gyakorlatok.A gyenge és középsúlyos értelmi fogyatékos diákjaink atlétika, asztalitenisz és padlóhoki sportágakban próbálhatják ki magukat.
A tanórán kívüli alternatív tanulási stratégiák:
Erdei iskola
Élménypedagógia• élmény, tapasztaltak
elemzésén alapuló reflexió,
• a feldolgozott élmények összevetése, összeillesztése a korábbi ismereteivel,
• a szerzett tudás gyakorlati kipróbálása (Dewey, Kolb)
• a tanítás-tanulás folyamatába bevonja a résztvevőket,
• különleges metaforikus gyakorlatokat végeztet velük, hogy próbára tegyék értékeiket, tudásukat, meggyőződéseiket, interperszonális képességeiket és kreatív gondolkodásukat,
• a tanulók felfedezéseket tesznek, • a tudással ők maguk kísérleteznek,
ahelyett, hogy mások tapasztalatait olvasnák, vagy hallgatnák: ők maguk felelnek saját tanulásukért,
• a tapasztalati tanulás nemcsak kognitív, hanem érzelmi fejlődéssel is jár.
Multiszenzoros tanítás és tanulás
Felhasznált irodalom
• Cs. Czachesz Erzsébet ─ Radó Péter, Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2009. június 17., http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/9-oktatasi-090617
• Könczei György, Megharcolt jogok a fogyatékosságügyben: Távoli és közeli történetek a láthatatlanság gettójától a lassú, fokozatos elfogadásig = Mérleg: Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok Magyarországon 2007-ben, Kósáné Kovács Magda ─ Pető Andrea (szerk.), Napvilág Kiadó, 2007, 189─208.
• Kósáné Kovács Magda ─ Pető Andrea (szerk.), Mérleg: Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok Magyarországon 2007-ben, Napvilág Kiadó, 2007.
• Kőrössy Judit, Az énkép összefüggése az iskolai teljesítménnyel = Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, Mészáros Aranka (szerk.), Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2004, 83─102.
• Mesterházi Zsuzsa, „Nincsen bánat mélyebb nálad...” = A gyermek évszázada, Pukánszky Béla (szerk.), Bp., Osiris, 2000, 43─50.
• Mészáros Aranka (szerk.), Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2004.
• N. Kollár Katalin, Kooperáció az iskolában = Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, Mészáros Aranka (szerk.), Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2004, 205─221.
• N. Kollár Katalin ─ Szabó Éva (szerk.), Pszichológia pedagógusoknak, Bp., Osiris, 2004.
• Papp Gabriella, Tanulásban akadályoztatott gyerekek a többségi általános iskolában, Pécs, Comenius, 2004.
• Petriné Feyér Judit, A különleges bánásmódot igénylő gyermek = Didaktika: Elméleti alapok a tanítás tanulásához, Falus Iván (szerk.), Nemzeti Könyvkiadó, 2003, 418─446.
• Petróczi Erzsébet (szerk.), Mentális és pszichés problémák XXI. Századi megoldásmódjai, Szeged, Szegedi Egyetemi Kiadó, 2009.
• Sárosdi Anna, Fegyelem fegyelmezés nélkül = Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, Mészáros Aranka (szerk.), Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2004, 70─83.
• Szabó Éva, A csoport fejlődésének és működésének alapmechanizmusai = Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, Mészáros Aranka (szerk.), Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2004, 162─179.
• Szabó Mónika, Motiváció = N. Kollár Katalin ─ Szabó Éva (szerk.), Pszichológia pedagógusoknak, Bp., Osiris, 2004, 169─190.
• Szuromi István, Az integrációtól az inklúzióig = Petróczi Erzsébet (szerk.), Mentális és pszichés problémák XXI. Századi megoldásmódjai, Szeged, Szegedi Egyetemi Kiadó, 2009, 93─101.
• Zétényi Ágnes, A hatékony tanár = Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, Mészáros Aranka (szerk.), Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2004, 375─384.
Köszönjük szépen a figyelmet!
top related