amerikai demokrácia dolgozat
Post on 10-Jun-2015
1.083 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Föderalizmus az Amerikai Egyesült Államokban
Amerikai Demokrácia és Politikai kultúra DOLGOZAT
Készítette: SZABÓ GÁBOR BT-4PPOLITOLÓGIA SZAKSTZHNJ
MISKOLC
2008.
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS..........................................................................................................................3
JOHN LOCKE ÖRÖKSÉGE.................................................................................................4
MONTESQUIEU POLITIKAFILOZÓFIÁJA........................................................................6
MONTESQUIUE SZELLEME A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATBAN........................7
A FÖDERALISTA IRATOK...................................................................................................9
PHILADELPHIAI KONVENCÓ.................................................................................11
KERESKEDELEM ÉS AZ IGAZGATÁS.....................................................................12
MADISON KATONAI ÉS DIPLOMÁCIAI OKFEJTÉSEI..........................................14
KONKLUZIÓ MEGTÉTELE...............................................................................................16
INTERNETES FORRÁSOK.................................................................................................18
2
BEVEZETÉS
Tanulmányom az Amerikai Egyesült Államok azon történelmi és politikai időszakáról
fog szólni, amely gyökeresen megváltozatta politikai rendszerét és nagymértékben átalakította
a társadalom alapszerkezetét-struktúráját. Régóta foglakoztat az a kérdés, hogy sikerült az
Amerikai Egyesült Államoknak egy olyan alkotmányt létrehozni, amely a 21. században is
megállja a helyét a többi alkotmány közt. Egy képzeletbeli lineáris vonalon
ha el akarjuk helyezni a föderalizmust, mint eszmét akkor rögtön a Függetlenségi Nyilatkozat
után kell a képzeletbeli vonalat meghúzni 1776.június. 4-én a philadelphiai Kongresszus
elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot amit Thomas Jefferson írt s ezzel a 13 gyarmat
végleg elszakadt Nagy-Britanniától, és megalakították az Amerikai Egyesült Államokat. Az
ezt követő függetlenségi háborút a Párizs-i béke zárta le 1783-ban, amellyel Nagy-Britannia
elismerte az Egyesült Államokat. Tanulmányomat három nagy szakaszra osztottam fel.
Az első szakaszban megvizsgáltam, milyen politikai filozófiai hatások voltak hatással a
föderalizmusra. Föderalizmusra a liberalizmus ideológiája egyaránt volt hatással, mint a
konzervatív politika. Fő ideológiai hátterét John Locke, Polübiosz Montesquieu politikai
filozófiája szolgáltatta. Értekezésem második részében górcső alá vettem az Alexander
Hamilton- James Madison-John Jay által megírt Föderalista iratait. A Föderalista volt az a fő
paradigma, amely kiindulópontja és végpontja is a föderalizmus, mint eszmének. E
szakaszban megpróbáltam a föderalisták közti ellentétet megmutatni, ahogyan Hamilton és
Madison látta. A tanulmány utolsó szakaszát talán úgy lehetne jellemezni, mint a két szakasz
összekovácsolt gyűrűje, ahogyan körbe éri a dolgok természetes rendjét és átfogja. John
Locke örökséget hagyott az amerikaiakra melyet a 21.században hajlamosak egyes kutatók
elfelejteni. Montesquieu politikai végrendelete a Törvények szelleméről megmutatta
Madisonéknak, hogyan és miképpen kell kialakitani egy államot és, a társadalmat milyen
úton, módon lehet szabályozni az igazságosság megismerésének ösvényén át a teljes szabad
világba. Végül értekezésemet egy konklúzióval zárom
"Government is not reason; it is not eloquent; it is force. Like fire, it is a dangerous
servant and a fearful master.”1
(George Washington)
1 A kormány nem ok; ez nem ékesszóló; ez erő. Mint tűz veszélyes szolga és ijesztő mester.(George Washington)
3
JOHN LOCKE ÖRÖKSÉGE
John Locke a korai felvilágosodás egyik legjelentősebb személye mind a
filozófiatörténet és a történettudomány diszciplínája teljes joggal tartja számon a polgári
liberalizmus első nagy hatású összefoglaló elmének. Locke politikai filozófiáját elsősorban az
antikvitás és a reneszánsz alappillére tartja össze. Ha egy képzeletbeli korinthoszi oszlop tartó
pillére az antikvitás akkor a kupolája az angol szász és az empirizmus adja ki az egész alakját
ennek az épületnek amit John Locke politikai filozófiájának tartanak. John Locke
gondolkodása az emberi életről alkotott képe teljesen átformálta a későbbi századok politikai
gondolkodását.
Hangsúlyozza, hogy a főhatalom bármely legitim államban korlátlan törvényhozási
autoritással bír legalábbis a közömbös dolgokban, és a legitim állam példája nem más, mint
II. Károly (1630-1685) restaurált monarchiája. „ A legnagyobb szabadság, amit
országunknak és önmagamnak kívánhatok, azon törvények védelmének élvezete, amelyeket
őseink bölcsessége és megfontoltsága alkotott, Őfelsége szerencsés visszatérése pedig
helyreállított…”2 Locke átveszi Arisztotelész megalkotta államformáit. Anglia „vegyes
monarchia” amelyben a végrehajtás kiterjedt előjogai ellenére is felellőséggel tartozik a
törvényhozásnak. A vegyes kormányzat meghatározó rendszere a XVI. századtól növekvő
népszerűségre tett szert Angliában, ahol az elemek együttesét a monarcha Lordok háza-Alsó-
ház hármassal, illetve a XVII. század végétől egyre inkább a törvényhozói és a végrehajtói
hármas egységével identifikálták. Locke szerint az ember a természeti állapot állapotában
egytől egyig a szabadság friss levegőjét élvezi, olyannyira,hogy az állam létrejöttekor
bármilyen cselekvést a teljes szabadság birtokában akár le is mondhat az összes jogairól
amit csak is őt illeti meg.
A természeti állapot tartozhatatlanságának a felismerése vezet ahhoz az ésszerű
konszenzushoz, amely által az egyénnek szabad akaratából megalkotják az államot, ezzel
korlátozva saját maguk szabadságát, e konszenzus válik a politikai társadalom törvényes
egyedüli forrásának. Messzemenő következtetést nem szabad levonni a természeti állapotból,
de azt le lehet vonni mint egyfajta elő konklúzió: a természeti állapot korántsem a
szabadosság örök paradicsoma, hanem egy erkölcsi tartalommal megáldott világ. Ez az,
állapot ahol mindenki tiszteletben tartja a másik tulajdonát és értékeit. Majd fogjuk látni,
amikor az Amerikai Egyesült Államok létrejön, hogy nem vették figyelembe az indián
populációt. Holott joggal mondták az indiánok , hogy ez az ő földjük és ha kell akkor a
2 John Locke: Értekezés a polgári kormányzatról; Budapest, Gondolat, 1986.(9.oldal)
4
behatolók ellen egy háborút indítanak. Amikor az angolok és a franciák egy olyan nép ellen
indultak háborúban, akik csak meg akarták védeni a saját földjüket akkor joggal lehet
mondani az angol és francia hódítókra hogy illegálisan hatoltak be az amerikai őslakosok
földjére. Thomas Paine (1737-1809) elő kapocs az angol radikalizmus és az amerikai
függetlenségi háború között: ennek előestéjén az Újvilágba történt távozását követően
született Az ember jogai mellet a másik nagyon híres munkája a Józan Ész (Common Sense,
1776) amelynek megállapításait echóként a Függetlenségi Nyilatkozat passzusaiban látjuk
meg. Az elv amely a konzekvenciát a Függetlenségi nyilatkozat 1776-ban levonta: ’ nincs
adózás képviselet nélkül” lényegében Locke politikai filozófiája és a 18.század whig
ideológia egyik fundamentumának racionális kiterjesztése, átfogalmazása. Locke úgy
gondolta, hogy az a hatalmi erő, amely megszabja, miképpen használják fel az államgépezet
erejét a közösség tagjainak számára az csak is a törvényhozó hatalom joga. A törvényhozó
hatalomban szereplő személyeknek a törvényeket rövid időintervallumban van módjuk
meghozni, ezért állandó érvényben kell megmaradniuk és alkalmazniuk , így felmerülhet az a
kérdés ha ilyen rövid időn belül képesek a törvényhozó hatalomban lévő személyek meghozni
a törvényeket akkor milyen aktusok követik a működését ha a törvényeket meghozták azaz
érvényben vannak és alkalmazzák is ezeket a törvényeket. Így a törvényhozó szervnek nincs
állandó tennivalója. Az emberi természettel együtt jár a gyarlóság ebből következik, hogy
akik a törvényhozásban részt vesznek kvázi a döntéshozatali részben jelen vannak ugyan
ezek a prominens személyek a végrehajtásban is szerepet kapnak. Ez abban fog kulminálni
mondja Locke, hogy ezáltal felmenthetik önön magukat az alól,hogy behódolnak az általuk
létrehozott törvényeknek, a törvények megalkotását és annak végrehajtását pedig saját előbbre
jutását, igazítják és így a kommuna többi tagjától eltérő, a társadalom és a kormányzatcéljával
ellentétes érdekeik lesznek.”De mivel a törvényeknek, amelyeket egyszer, mégpedig rövid idő
alatt megalkottak, állandó és maradandó érvényük van, állandóan alkalmazni kell és
állandóan figyelembe kell venni őket ennélfogva kell,hogy legyen egy állandóan működő
hatalom, amely gondoskodik a megalkotott és továbbra is érvényben levő törvények
végrehajtásáról.”3Locke elméletének,ami a föderalista elvet illeti a XII. fejezet végén fejti ki
az utolsó soraiban következőképpen. Mindkét hatalmi ág gyakorlásához társadalom
különböző alrendszereinek az együttesének az erőkoncentrálása kell, és nagyon valószínűtlen,
hogy egymásnak alárendelt emberek kezében legyen az állam ereje. Vagy olyan emberek
kezében legyen letéve, akik függetlenül egymástól cselekedhetnek.
3 John Locke: Értekezés a polgári kormányzatról; Budapest, Gondolat, 1986.(143.oldal)
5
MONTESQUIEU POLITIKAFILOZÓFIÁJA
Charles Louis de Secondat, Baron de Montesquieu (1689-1755) a felvilágosodás egyik
legjelentősebb személye, szellemes társassági beszélő partner, nyitott világfias író volt.
Egy Bordeaux melletti városban született január.19-én La Bréde várában. Egyetemi éveit
a bordeaux-i egyetemen tölti legfőképpen jogi stúdiumokat hallgatott.1708-ban megkapja a
diplomáját, és további jogi képzések után nézz Párizsban. Bár ő saját maga azt vallotta, hogy
édesapja miatt választotta a jogi pályát előbb utóbb nem kényszerből tanulta a jogot, hanem ő
maga is elkezdte a jogot megkedvelni, főleg a római jog volt nagy hatással a későbbi írásaiban
ez remekül megjelenik számunkra. Viszonylag elég sok kézirat maradt fönn tőle. Ezek a
kéziratok a római a francia jog és a helyi joggal álltak kapcsolatban, és rengeteg perüggyel.
Tudományos műveltségét elég hamar elismerték, azzal, hogy beválasztották a bordeaux-i
tudós akadémia intézményébe. Ez az akadémia elég zárt rendszerű volt főleg irodalmi és
zenei kompániaként kezdte a működését, de amikor a fiatal Montesquieu-t a soraiban
beválasztotta már királyi pátenssel tudott rendelkezni, és az érdeklődési köre a
természettudományok felé nyitott leginkább. A fordulatot egyfajta cezúraként értelmezem,
hisz egy irodalmi és egy zenei múlt után erősen megváltozik az akadémiai szerepkör is.
Montesquieu jó maga is örvendetesnek tartotta ezt a váltást. Úgy gondolta, hogy a testület
irodalmi és a zenei értékeket már nem tudd közvetíteni, ami hozzá, járulna fejlődési
szakaszaihoz. „ E célból alapított egy anatómiai díjat, miután az akadémia nemes patrónusa,
De Force herceg már korábban létrehozott egy hasonlót a fizikusok számára. „4 Magának az
akadémiának a szervezeti testében híven visszatükröződőt Bordeaux szociális struktúrája. Az
akadémia valamennyi rendes tagja a parlamentnek volt egyben a tagja is. Amiért Montesquieu
fontos az, az hogy megpróbált felvázolni, leírni egy államot, ami teljesen eltért az eddigiektől,
de megtartotta az antikvitásban megjelenő fontos elemeket, amelyek később a demokrácia
legfontosabb fundamentumává váltak. Fő politikai műve, amit egész életében írt az A
törvények szelleméről című műve. Francia nyelven 1748-ban jelenik meg a műve. A
tanulmányom következő részében megkísérlem bemutatni, hogy a törvények szelleméről
című alkotása, hogyan és milyen elemek terén jelenik meg Függetlenségi Nyilatkozatban és
magában az amerikai alkotmányban.
4 Judith N Shklar: Montesquiu; Budapest, Atlantisz 1994. (16.oldal)
6
MONTESQUIUE SZELLEME A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATBAN
Montesquieu filozófiája tetten érhető az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi
Nyilatkozatában. Amikor egy állam vagy egy birodalom már nem tudja ellátni a feladatát
amit a népe, ráruházott akkor joggal merülhet fel az a kérdés, hogy tovább fennmaradhat, az
adott állam vagy a birodalom vagy azonnali beavatkozást kell, alkalmaznia a népnek vagy
esetleg új politikai erők megjelenése szükségeltetik. Ez a birodalom jelen esetben a nagy
hatalmas Albion. Nagy Britannia uralkodója III. György (1738-1820) az Amerikai
kontinensen élő gyarmaton élő emberek számára egy zsarnok. 1750-es évek azok amelyek
elég viharos szeleket hozz a brit birodalom és az amerikai gyarmatok földjére. A konfliktus a
gyarmat és a birodalom között II.György uralkodása alatt kezdte el szárnyát t növeszteni.
A brit kormányzat külön féle adók bevezetése és a természeti erőforrások fokozatosan
kizsákmányolása következtében a gyarmatokon élő telepeseket felhergelte. Erre az amerikai
telepesek, polgári engedetlenség eszközéhez nyúltak és nem fizették az anyaországnak az
adókat. „ Ha valamely államban minden személy állampolgár, és mindegyik úgy bírja
birtokát, mint ahogy a fejedelem bírja országát, akkor adót lehet kivetni a személyekre, a
földekre vagy árukra, vagy akár kettőre ezek közül, sőt mind a háromra.5„ Tehát amit mond
Montesquieu az nem más mint az a tény, hogy aki a brit birodalom tagja pontosabban
állampolgára annak kötelezettsége hogy a királyának adót fizessen még akkor is ha nem a
ködös Albionban is él az állampolgár. Ha egy önkényuralmi rendszerben a fent említett
adózás tekintetében vizsgáljuk, akkor a mérlegnyelve átlibben a kolóniákon élő egyénnek
oldalára. Zsarnokság intézménye elég jól ismeri az adózási rendszereknek minden fajtáját
persze ezt pejoratív értelemben használom. Az önkényuralmi rendszerekben az adóknak a
legenyhébbnek kell lenni. Mert ha alacsony az adó akkor jóval többen fognak dolgozni a
földeken ellenkező esetben a munka morál elég gyors ütemben lecsökkenhet. Ezért az
önkényuralmi kormányzatoknak erős köteléket kell alkotniuk a kereskedőkkel. Ezért adókat
csak is kizárólag monarchiákban lehet növelni. Nagy Britannia mivel monarchia ezért joggal
emelheti az adókat és vethet ki. Hogy mi volt az amerikai gyarmatok ellenvetése megjegyzem
jogos ellenvetése nincsenek képviseltetve a brit Parlamentben, akkor a parlament sem vethet
ki adókat rájuk.
5 Montesquieu: A törvények szelleméről, Budapest, Osiris-Attraktor, 2004 (330.oldal)
7
A függetlenségi nyilatkozat egy olyan forradalmi lépésnek mondható amely az egész
világot képes volt a saját ügye mellé állítani és elindítani a világot azon a fényes úton , ahol
megszűnnek egyes elnyomó hatalmak elnyomása amit a népnek az emberiségnek
kényszeredetten leláncolva kellett eltűrnie. Amikor ezeket a nemes gondolatokat
megfogalmazták a nyilatkozatban , még a legmerészebb és a legrosszabb rémálmaikban se
gondolták volna hogy az elkövetkezendő századokban bizony erő teljesen jelen lesznek a
hatalmak és elnyomás alá fogják vetni egyes államokat és ezen államok, nemzetek népeit
John Adams, Thomas Jefferson, Edward Rutledge ezen a három személyen lehet a legjobban
leszűrni az elszakadási és a függetlenedési vágyat, amely majd később nem csak az aláírókat
teszi meg a brit birodalom elszakadásáért való hosszas és véres úton e cél eléréséhez és
elnyeréséhez hanem az amerikai nép is hozzájárult az elszakadáshoz. Együtt harcoltak a
függetlenségért, ki így ki úgy. Voltak akik diplomáciai minden eszközével éltek, hajóra
szálltak átszelték a nagy óceánt amely elválasztotta Amerikát a Brit birodalomtól, és a király
előtt kifejtették véleményüket. A diplomaták mellett ott voltak az egyszerű amerikai emberek
akik harcoltak Bunker-Hill-nél és Washington tábornok parancsára képesek voltak feláldozni
életüket a függetlenség oltárán. Méltón helyt álltak ezek az egyszerű farmerek, asszonyok és
gyerekek és bármennyire is meglepő de a néger lakosok is ide tartoztak. Az összetartás a
közös ügyért való harc egy elnyomó hatalom ellen ez volt az a pont ahol képes volt az
amerikai nép összefogni és legyőzni egy nálánál kisebb területű birodalmat, de annál erősebb
hatalmat. Ebben áll a függetlenségi nyilatkozat máig megmaradó elve. Egy érdekes képpel
élve. Olyan ez mint egy fa. Egy fának vannak gyökerei .Gyökerek a szabadság a függetlenség
az ember alapvető jogai amelyet senki meg nem sérthet, ezekből nő ki a törzs amely nem más
mint az amerikai társadalom összes eleme. Az ágakat pedig a diplomaták és a politikusok
képezték. Fa koronája pedig nem más mint az önálló Amerikai Egyesült Államok. Ez a fa
amely képes volt egy pusztában néhány vízcsepp által kinőni és egy olyan „öreg fává”
amelyet nagyon kevés vihar tudott megtépázni, méltón viseli a szabadság első fa nevű
megnevezését
Olyan szavak amelyeket mára már közhelynek tartunk, teljes mértékben a szavak
elvesztették az igazi valós értéküket és nem tudjuk felfogni mi is valójában a szabadság és
függetlenség. Úgy fogták fel a szabadságot amely az embernek alapvető joga, amelyet a
természeti állapotban az Isten minden egyes emberre ráruházott. Nem tudtak a brit birodalom
elnyomásával az emberi jogokat semmibe vevő hatalommal azonosulni, mint egy láncos
kutyává válni. Az amerikai nép képes volt e láncot elszakítani és egy önálló és szabad
független állammá válni.
8
A FÖDERALISTA IRATOK
Az állami struktúra kialakításában a legnagyobb felellőség tudattal bíró James
Madison a következőképpen gondolta el az Amerikai Egyesült Államok állami rendszerét.
Úgy vélte, hogy egy kis területtel bíró köztársasságnak rendelkezni kell egy bizonyos számú
képviselővel, akik képviselik a köztársasságban az ott élőket. Nagyon fontos, hogy az
ármánykodás a cselszövés ellen egy olyan védelmi rendszert, struktúrát fejlesszen ki ez a kis
köztársasság amely hatékony védelmi feladatok ellátáshoz segítségül a szövetség mint olyat
felhasználhasson. A védelmi vonalakat egy kis köztársasságban mindenkor kiépítették és ki is
fogják. Mert az emberi természetet sose fogják tudni megváltoztatni, az ebben az ügyben
érdekeltek. A választási rendszert az arányosságok szempontjából érdemes kialakítani vélte
Madison. „Azután minden egyes képviselőt nagyobb számú állampolgár választ meg a nagy,
mint a kis köztársasságban, az érdemtelen jelölteknek tehát kisebb esélyük van azokra a
mesterkedésekre, amelyek túlságosan gyakran döntik el a választási küzdelmeket, az emberek
szabadabban adják a voksaikat, nagyobb tehát az esély, hogy azokra, akikben legvonzóbb az
érdem, és akiknek a tekintélye a legszélesebb körű és a legmegalapozottabb.”6
Ha a választók száma nagyon sok, akkor a képviselő nem nagyon tud eleget tenni az
érdekeiknek, és azokat megfelelően analizálja és a végén döntés formátumban eléjük vigye.
De ha a választók száma igen csekély, akkor a képviselő egy kellemes családias légkörben
működik és kevés időt ad az igazi nemzeti és állami feladatok ellátására. Elveszti azokat a
funkciókat, a „többség” ráhatása miatt. Túl nagy kötödés a választókkal olyannyira veszélyes
és elvetendő, mint az, ha rengeteg érdeket kell egy csatornába belehelyezni. Kanalizálni a
választok akaratát. De ebből már a despotizmus is levezethető. Az szövetségi alkotmány
nagyon jó választás ebből az aspektusból nézve. Nagy volumenű, a közös érdekeket a
nemzetközi törvényhozás hatáskörébe tartozónak véli a helyi és részérdekeket pedig az egyes
államok törvényhozásának hatáskörében ildomos tenni. A kormányzat hatósugarában
nagyobb lélekszámú polgárra, és ebből kifolyólag nagyobb területre terjed ki, mint a
demokratikus kormányzatoké ebben áll a különbség. És ennek oknál fogva valószínűsíthető
hogy a pártoskodásnak és a klán harcnak mint az utóbbiban . Logikus az, hogy minél kisebb
egy társadalom annál kevesebb benne a pártoskodás a csoportérdek. De nagyobb az esélye
hogy egy irányba egy pártba vezessen az út. Vagy lehet kétpárti szisztéma is.
6 Alexander Hamilton James Madison John Jay : A föderalista értekezések az amerikai alkotmányról, Európai Könyvkiadó, Budapest, 1998 (98-oldal)
9
Mit is ért James Madison a pártoskodáson? „Pártoskodáson az értem, hogy bizonyos
számú polgár akár többségről, akár kisebbségről van szó, akiket valamilyen közös érzelem,
indulat vagy érdek egyesít és ösztönöz a cselekvésre, összefog más polgárok jogai vagy a
közösség állandó és általános érdekei ellen. A pártoskodás orvoslásának kétféle módja van.
Az egyik: megszüntetni az okai. A másik úrrá lenni a hatásain. „7
Az okok megszűnésének szintén kétféle megoldása van. A szabadság megszűnése. Vagy úgy
intézni a dolgok menetét amely megegyezik az ő és a polgárai nézet rendszerével és
érzelmeivel. És nem utolsó sorban érdekeik is majdnem megegyezzenek. Az első megoldási
javaslat, olyannyira rossz mint maga a kór amelyet le kell küzdeni. Az emberi természetben
elvannak hintve azok amelyek a pártoskodásra késztetik az embert.
„Mindebből világos. Ahogyan a köztársasság eredményesebben képes elhárítani a
pártoskodás következményeit, mint a demokrácia, úgy egy nagyobb köztársasság
hatékonyabb ezen a téren, mint egy kisebb, és az unió hatékonyabb, mint az uniót alkotó
egyes államok.”8A föderalista iratok 10. számában. találtam egy hatalmas ellentmondást,
melyet Madison írt. Kicsit elbizonytalanodtam, amikor a következő sorokat elolvastam.
„Az unió kiterjedésében és megfelelő szerkezetében tehát republikánus gyógymódot
találunk a republikánus kormányzatot leginkább sújtó betegségekre.” Uo. (Publius)
Ki a föderalista? Felmerül egy ilyen mondat után bennem a költői kérdés. Mert ha e sorokat
elolvassuk, akkor nem azt vonjuk le konklúzióként, hogy Madison föderalista volt.
A föderalista iratokon belül 3 nagy csoportot alakítottam ki az egyik csoport foglakozik a
kereskedelemmel, a másik csoportban a katonai funkciókat tettem és a harmadik pedig az
állam igazságszolgáltatási rendszerrel fog majd foglakozni. A fejezeten belül alfejezetekben
tárgyalom az egyes csoportok érvrendszereit. Madison Jay és Hamilton hogyan kerülnek
szembe az egyes csoportokon belül, az érveik által a következőkben erről fog szólni a
tanulmányom.
7 Alexander Hamilton James Madison John Jay : A föderalista értekezések az amerikai alkotmányról, Európai Könyvkiadó, Budapest, 1998 (92-oldal)
8 Alexander Hamilton James Madison John Jay (99.oldal)Szerző: Ebből talán azt is le lehet vonni, hogy egyfajta megnyugvást ad az, ha egy párt helyet több párt van jelen. Nagyobb biztonsági érzetet ad a társadalom számára, mint ha egy. És ha egy van, akkor nem biztos, sőt ha lennének olyan törekvések, amelyek a pártot ketté szakítják, akkor létrejöhet egy pártszakadás amely súlyos krízist hozhat a párt számára.
10
PHILADELPHIAI KONVENCÓ
Amerikai népének egy olyan kérdésre kell a megfelelő választ adnia, amely a későbbi
évszázadok során még kihatással bírhat. Amikor majd egészben fogja látni ennek a földnek a
népe a döntésre váró kérdésnek a teljes képét, akkor a kérdést egy szent kérdésként fogja majd
felfogni, és értelmezni. Nagyon alaposan és szakértelemmel kellett megvizsgálni a
Konföderációs Cikkelyeket. Már az ókori világban is, rájöttek a filozófusok politikusok
államférfiak és az állampolgárok, hogy kormányzatra mindig szűkség van. Egy bizonyos
nagyságú földterületet nem lehet igazgatás nélkül hagyni. Ha nincs kormányzat, akkor
anarchiában lesz része az ott lévő embereknek. A népnek át kell engedni a természetes jogai
egy részének a kormányzatnak, amely hatalommal bír az ország egészére. Joggal merült fel
Jay-ben is az a kérdés. Mi szolgálná Amerika népének érdekeit az, ha egy nemzetté alakul egy
szövetségi kormányzat égésze alatt, vagy ha sok részre de különálló konföderációra oszlik, és
ez a konföderációnak a vezetőit olyan hatalommal ruházza fel amellyel tulajdonképpen
egyetlen nemzeti kormányzatot kellene felruházni.
„Úgy tetszik, hogy ez az ország és ez a nép egymásnak teremtődött, és mintha a Gondviselés
is úgy akarná, hogy a lehető legerőteljesebb kötelékkel egybefűzött testvéri közösségnek ez az
oly igen neki való öröksége soha ne osztódjék fel egymásra gyanakvó, egymástól elzárkózó és
idegen szuverenitásokra.”Uo.(45-oldal)
Egy föld egy nép egy kormányzat kicsit idealisztikusként hangozhat a laikusok
számára de, ha jól bele gondolunk, akkor ez egy egészséges nemzeti érzületű nacionalizmus
nagyon nagyfokú patriotizmussal átitatott gondolat rendszer. E gondolat rendszer mindegyik
föderalistára jellemző. A Függetlenségi Nyilatkozat nem hivatkozott nem hivatkozott
semmiféle amerikai nemzetre, „szabad és független államokat említett. Az alkotmányozó
gyűlés tagjai még munkájuk elején egyhangúlag amellett szavaztak, hogy töröljék az általuk
megfogalmazott dokumentumból a „nemzeti” szót, és „Egyesült Államokkal” helyettesítsék a
„nemzeti kormányzat” kifejezést.”9Elbridge Gerry ez frappánsan úgy fogalmazta ezt meg,
„nem alkottunk egy nemzete, de nem alkottunk különböző nemzeteket sem”
9 Samuel P. Huntington. Kik vagyunk mi? Az Amerikai Nemzeti Identitás Dilemmái,
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005 (183-oldal)
11
KERESKEDELEM ÉS AZ IGAZGATÁS
A Konföderációs cikkelyek nem tesznek eleget az adózás és a kereskedelem
szükségleteinek kielégítésére. 1784-ben John Adams diplomáciai útra ment Franciaországba.
Benjamin Franklin hívta meg a fiatal Adams-et, hogy képviselje a Független Amerikai
Egyesült Államokat a párizsi szalonok és legfőképpen a király előtt. Mivel Adams-et a nagy
távolság nagyon megviselte, ezért magánlevelében feleségéhez Abigail Adams-hez fordult és
kérte, hogy hagyja ott Amerikát és a gyerekeket, akiket nagyon szerette és jöjjön Párizsban,
mert nélküle nagyon nehezen mennek a dolgok. Thomas Jefferson 1785-től 1789-ig
Franciaországban tartózkodott Párizsban és segítette Adams-et. Alexander Hamiltonnal való
nézeteltérések miatt Jefferson és James Madison megalapította a Demokrata-Republikánus
Pártot. De még itt ahol Adams párizsi útját említettem van egy fontos tőrés, ami a föderalista
Adams-et, úgy mond nagyon megviselte. Áthelyezték a ködös Londonba. Ebből is látszik
milyen erős ellen lobby tevékenység, határozta meg az akkori antiföderalistákat, hogyan
tudnak befolyással lenni George Washingtonra. Ez részben sikerült is, mert John Adams-nek
és Abigailnek mennie kellett György udvarába. Na de, most már ennyi kitérő után térjünk
vissza az eredeti gondolatunkhoz. Hamilton miképpen látta az adózás a kereskedelmet és ez
számára, hogyan fejeződött ki az iratok hasábjain. Szövetségi flotta építését szorgalmazta. Az
Amerikai Egyesült Államok lobogója alatt megalakított hadihajó flotta méltón lenne partnere
Nagy Britanniának. „Ha szilárdan kitartunk az unió mellett, rövid időn belül Európa
döntőbírái lehetünk Amerikában, és érdekeinknek megfelelően alakíthatjuk az európai
vetélkedések sorsát a világnak ezen a részén.”10Uo.(103-oldal)
A Nyugati tavak és a Mississippi olyan térségek(district) melyeket ha elvesztenek
akkor nagyon nagy rés keletkezhet a pajzson. Spanyolország jogot követelhet a Mississippi
folyóból erre készen is álltak. A halászat jogaikba francia és angol érdekeltségű befektetők
tartottak rá igényt. Az ok evidenciával bír, hisz ennek csak egy célja volt, az hogy minél
jobban meg kell, bénítani az államokat nem szabad, hogy megerősödjenek. A célkitűzés tehát
a franciák a spanyol és az angolok részéről az, hogy eszkalálódjon az amerikai kereskedelem
minden ága (bálnazsírtól kezdve egészen a kalapig) bezáróan. Nemzeti célok közt szerepel
hajóhad felállítása. Ellenben a hajóhadhoz az északi államokból kell a fiatal tengerészeket
toborozni.
10 Nyugat indiai térségre vonatkozik ez az alábbi idézet, amelyet fent megemlítettem.
12
Egy ország adófizetési képessége nagymértékben arányos a forgalomban lévő
pénzmennyiséggel és a pénzforgás gyorsasságával. Kereskedelem előtérbe helyezi mind a
mezőgazdaságot, és persze a földértékét.„ A demokratikus kormányzat velejárója, a
demokratikus közigazgatás, társulva a kereskedelem lanyhaságából és bénultságából adódó
pénzhiánnyal, eddig minden átfogó adószedési kísérletet meghiusított, és törvényhozó
testületek számára nyilvánvalóvá tette e törekvések hiábavalóságát.” Uo.(110-oldal)
Amerikában az állami bevételek legtöbb része közvetett adókból származtatható: illetékekből
és fogyasztási adókból. Importált árucikkekre kivetett vámok a fogyasztási adók tárgykörében
vitathatók meg. Azt is lehet látni ebből, hogy jó pár évtizedik az ilyen adók fogják
meghatározni az államkincstár kasszáját.
Az egyes államoknak létre kellene hozni egy olyan törvényszegési konvenciót, amely
felléphet bármilyen nemű törvénytelenséggel szemben. Hamilton remek éberséget tanúsított,
amikor a törvénytelenséget abban látta, hogy szabad kereskedelem több becstelenséget
idézhet elő, mint ha egy erős szabályozási rendszer lenne kialakítva. Az illegális
kereskedelem nagymértékben megdézsmálhatja az államkincstárba beáramló
pénzmennyiséget. Így az átlagtól eltérően nyugodt szívvel fel lehet emelni az adókat mert
ettől az államkassza csak növekedik. „Szövetségi szabályozással csupán a tömény szeszes
italok behozatali vámja jelentős többletbevételhez juttathatná az országot.” Uo.(113-oldal)
Bevételek nélkül egy ország nem maradhat fenn. A gazdaság egyik ágában többletet
felhalmozó kereskedelmi ág hiperbolikával át tudja csoportosítani egy másik ágban ahol
deficit, van a pénzmennyiséget. „Ennek a pazarláson alapuló és sok veszélyt hordozó
elgondolásnak nem lehet sok híve. Az ország szétbomlasztására spekuláló emberek általában
három konföderációt szeretnének: az elsőt a négy északi, a másodikat a négy középső, a
harmadikat az öt déli állam alkotná.” Uo. (115-oldal)
13
MADISON KATONAI ÉS DIPLOMÁCIAI OKFEJTÉSEI
A Philadelphiai Konvenció alkotmánytervezete két megközelítésben vizsgálható meg.
Az első ilyen megközelítés a jogkörök. Mennyi hatalmat biztosít a kormányzat számára és
ebben az egyes államok hatalmának a restriktív mivolta is beleértendő. A kormányzat
struktúrája és a hatalom megosztása az egyes hatalmi ágak között a második megközelítés.
I. Létezik e olyan hatalom, amelyet nem megfelelő hatalommal ruháztak át az
országos kormányzatra?
II. Ezeknek, a jogköröknek az összessége ne tán veszélyt is jelenthet az egyes
államoknál meghagyott hatáskörökre.
Amikor egy személyt vagy egy személytelent ruháznak fel hatalommal, akkor el kell
gondolkozni azon, hogy ez egy szükséges a közjó szempontjából vagy nem. Amennyiben egy
szükséges dolognak lehettünk a fül és szemtanúi. A legfontosabb a tárgykör megítélésében, az
ha áttekintjük az unióra ráruházott jogköröket. Hat francia bekezdésben vázoltam fel az unió
hatalmi jogköreit.
I. Biztonságpolitikai jogkörök: Védelem az országhatáron túl lévő államok
fenyegető veszélyeitől.
II. Az idegen országokkal való kapcsolati tőkék rendszabályozása
III. A tagállamok közötti érintkezések összehangolása és ezeknek a fenntartása.
IV. Közhasznú célok
V. Visszatartani az egyes államokat bizonyos sértő lépésektől.
VI. Jogkörök nagyobb hatékonyságát szolgáló egyéb rendelkezések.
Az elsőben a következő tételek vannak:„hadüzenet, ellenséges hajók lefoglalására feljogosító
okmányok kiállítása, hadsereg és hajóhad szervezése, a milícia megszervezése és
igénybevétele, pénzverés és kölcsönök felvétele.”11Az Amerikai polgárok biztonságának a
legfőbb felelőse az amerikai kormányzat. Gondoskodnia kell az állampolgárai védelméről.
A tengerentúlról leselkedő veszélyes fenyegetések elhárításának elsődleges felelőse az
Amerikai Egyesült Államok elnöke és annak a felelős kormányzati klientúrája. Felmerülhet
egy teljesen evidens kérdés. Szükség van e hadüzenet jogkörére?
11 Alexander Hamilton James Madison John Jay : A föderalista értekezések az amerikai alkotmányról, Európai Könyvkiadó, Budapest, 1998 (301-oldal)
14
Biztonságpolitikai jogkörök: Védelem az országhatáron túl lévő államok fenyegető
veszélyeitől
Szerintem nincs olyan ember a földtekén, aki ezt a kérdést kétségbe akarja vonni. Ha
még is létezik vagy a múltban létezett az, teljesen, a tudathasadásos állapotban leledzett.
Békebeli időkben a hadsereg fenntartása ugyan olyan szükségszerű, mint amikor a háborús
csatamezőkön a katonák vérüket ontják a hazájuk érdekében és harcolnak az ellenséges hadak
ellen. Elővigyázatos lépés ez de nagyon is racionális. Mi biztosítja az Amerikai Egyesült
Államokat arról, hogy nem fogja megtámadni egyik nemzet sem. Egy egységes unió zászlói
alatt egyesült haderő nagyobb hatékonysággal vetheti be magát egy ellenséges haderő ellen.
Egy szerte szétfoszladozó Amerika, egy egységtelen haderő nem tudd fellépni adott esetben
egy külföldről jövő támadás sorozatok ellen. A világon a Nagy Britannia rendelkezett a
legnagyobb armadával. Veszélyesebb volt mindegyik birodalmi flottánál a brit. A francia és a
spanyol vehette fel velük a kesztyűt. Még az angol uralkodók az armadában látták a védelmi
vonalak hatékonyságát, addig a szárazföldön állomásozó haderők teljes mértékben el
jelentéktelenetek. Minimális haderő volt a szárazföldön ellenben a vizeken jóval több
létszámú emberanyag állt a rendelkezésére az uralkodónak. Amikor az unió feloszlik apró kis
államokra, a legnagyobb célpont lesz a glóbuszon. Nem szabad hagyni, hogy az unió
felbomoljon.
„ A széttagoltság következményeinek képét nem lehet elég erős színekkel festeni és
elégszer közszemlére tenni! Ott kell hogy lebegjen mindenkinek a szeme előtt, aki szereti a
békét, szereti hazáját,szereti a szabadságot-hogy igaz vonzalmat tápláljon szívében az
amerikai unió iránt, s hogy kellőképen értékelje a megtartására szolgáló eszközöket!” Uo.
(305-oldal)Az alkotmány 8.szakaszának a tizenkettedik bekezdésében a költségvetési
hitelkereteket két évnél hosszabb idő után nem terjedhet ki.
15
KONKLUZIÓ MEGTÉTELE
A tanulmányom írása közben egy gondolat lebegett a fejem felett, még pediglen az,
hogy egy ilyen terebélyes földterülettel rendelkező állam, miképpen tudta megszilárdítani egy
viharos évszázadok során a politikai és a diplomáciai hatalmát. A filozófiai hátteret olyan
remek gondolkodók, mint Montesquieu, John Locke, John Adams, Edmund Burke,
biztosították számomra. De mégis az amerikai gondolkodásra a liberalizmus, mint
eszmerendszer hatott a leginkább, különösképpen Adams filozófiája a kezdetekben, és ami
nem csak a korai időszakot illeti, meg rányomta a bélyegét az egész amerikai politikai
gondolkodásra. A kora amerikai politikai filozófia egyes ágai szintén Adamset tartják az első
konzervatív gondolkodónak. Az ő remek helyzetfelismerő képessége, jó diplomáciai tárgyaló
képesség velejárója egy olyan egyénnek, aki büszkén mondhatja magának föderalistának.
John Adams filozófiája egy markáns konzervatív elvrendszert tudhat magáénak. Az ilyen
elvrendszereket szokás némi túlzással, túláradó patriotizmussal jellemezni. Én szerintem ez a
patriotizmus egy egészséges és nem fordul át egy szélsőséges nacionalizmussal átitatott
rendszer struktúrába. George Washington elnöksége alatt azonban egy kicsit megváltam ettől
a lendületes nem engedünk a brit birodalomnak nevezető politika. Adams mindvégig a brit
birodalomtól való elszakadást vallotta egyetlen kiútnak. Azaz út amelyen a fiatal Amerika
végigment az útvégén találta magát. Ott állt makulátlan tisztasággal az Európai birodalmak
mellett. És ma már nem tudunk elképzelni egy olyan világot ahol nem az Amerikai Egyesült
Államok lenne az egyik szereplője egy nemzetközi egyezménynek, vagy ha nem ez az állam
lenne a legerősebb katonai szempontból a világon. Olyan időtálló alkotmányt hoztak létre az
amerikai honatyák, amelyet a világon egyik állam se tudott felülmúlni. A 21. században
ennek az országnak van a legjobb kormányzati rendszere, a legjobb felszereltségű hadserege,
a legjobb egyetemek ebben az országban találhatóak meg, a legjobb elmék itt kutatnak, és
még lehetne sorolni őket. De egy biztos, ha a föderalizmus nem lép be ennek az országnak a
történetében, és nincsenek olyan képességű és filozófiával rendelkező elnökei, mint George
Washington, John Adams, Thomas Jefferson. James Madison, akkor ez a nemzetállam a mai
formájában nem létezik. Akkor az Amerikai Egyesült Államok bipoláris világrendszerben
nem foglalja el az egyik bársonyszéket. Végül a legutolsó (konzervatív elnök, Ronald Reagen
is zárta búcsúlevelét.
„S most, viszlát. Isten óvjon Téged, és Isten
óvja, az Amerikai Egyesült Államokat!”
16
BIBLIOGRÁFIA
Edmund Burke: Töprengések a francia forradalomról, Atlantisz Medvetánc, 1990
Alexis De Tocqueville: A demokrácia Amerikában, Gondolat Kiadó,Budapest , 1983
Alexander Hamilton-James Madison- John Jay: A föderalista –Értekezések az
Amerikai Alkotmányról, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1998
Montesquieu: A törvények szelleméről, Osiris-Attraktor, Budapest, 2000
Thomas Paine: Az ember jogai, Osiris Kiadó-Readers International,Budapest, 1995
Samuel P. Huntington. Kik vagyunk mi? Az Amerikai Nemzeti Identitás Dilemmái,
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005
Gönczi-Horváth-Révész-Stipta-Zlinszky: Egyetemes jogtörténet I., Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest,1997
Lévai Csaba: Új rend egy új világban. Dokumentumok az amerikai politikai
gondolkodás korai történetéhez) Történelmi Figyelő 4.Multiplex Media-Debrecen
University Press, Debrecen, 1997.
17
INTERNETES FORRÁSOK
http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0703&article=2007-0121-2123-
56PJCN
http://www.magyarszemle.hu/szamok/2008/1/Az_amerikai_konzervativizmus_gyokerei
http://mek.oszk.hu/00300/00379/00379.htm#cim34
http://szabadkomuves.blogspot.com/2006_09_01_archive.html
http://www.aetas.hu/1998_4/politikaelmelet.htm
http://www.sulinet.hu/eletmod/hogyantovabb/tovabbtanulas/elokeszito/filozofia/5het/
index5.html
http://www.c3.hu/scripta/holmi/99/07/21kontler.htm
http://www.aetas.hu/1998_4/nemelyikuk.htm
http://www.c3.hu/~klio/klio043/klio091.htm
http://www.c3.hu/~klio/klio071/klio119.htm
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=5747
http://jesz.ajk.elte.hu/nagy24.html
http://yamaguchy.netfirms.com/7897401/jefferson/earth_hu.html
18
NÉVMUTATÓ
A,Á
Alexander HamiltonAlexander Hamilton (1755-1804) Az Egyesült
Államok első pénzügyminisztere, az Alkotmányozó Konvenció New York-i küldötte, elsőként szorgalmazta az erős központi kormányzatot, a Federalist című cikksorozat szerzője., 3
Arisztotelész Arisztotelész, (ógörögülΑριστοτέλης), 4
E,ÉEdmund Burke Edmund Burke (1729–1797), whig párti
képviselő a század egyik legeredetibb politikai gondolkodója volt, akit elsősorban a brit (liberál)konzervativizmus atyjaként tartunk számon., 16
Edward Rutledge Edward Rutledge (November 23, 1749 – January 23, 1800), was an American politician and a signer of the United States Declaration of Independence. He later served as governor of South Carolina., 8
Elbridge GerryElbridge Gerry (13-1886)s állam kormányzója és az
Egyesült Államok elnökhelyettese (alelnöke), 11
GGeorge Washington George Washington (1732. február
22. – 1799. december 14.) az Amerikai Egyesült Államok első elnöke (1789–1797), a függetlenségi háború (1775–1783) győztes hadvezére. Elnöki tevékenysége előtt szerepet játszott az Egyesült Államok alkotmányának megírásában (1787), majd később az elsők között írta alá a dokumentumot., 3
I,ÍII. Károly II. Károly angol király (1630. május 29. -1685.
február 6.) Anglia Stuart-házi királya volt 1660-1685 között., 4
III. György II. György (1738-1820) uralkodásának ideje1760-1820., 7
JJames Madison James Madison (1751. március 16. –
1836. június 28.) az Amerikai Egyesült Államok 4. elnöke, az Alapító Atyák nemzedékének tagja., 3
John Adams John Adams (Massachusetts, Braintree, 1735. október 30. – Massachusetts, Quincy, 1826. július 4.) az Egyesült Államok első alelnöke (1789–1797) és második elnöke (1797–1801). Fia, John Quincy Adams, 1825-től 1829-ig a hatodik elnök volt. George W. Bush-ig ő volt az egyetlen, akinek a fiát is elnökké választották., 8
John Jay John Jay (December 12, 1745 – May 17,1829) was an American politician, statesman, revolutionary, diplomat., 3
John LockeJohn Locke (Somerset, 1632. augusztus 29. – Essex,
1704. október 28.) angol filozófus, orvos és politikus., 3
MMontesquieu
Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója (1689. január 18. – 1755. február 10.) francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó volt., 3
PPolübiosz
Polübiosz, Polybios, Polybius (Megalopolisz, Kr. e. 200 körül – ?, Kr. e. 120 körül) Görög történetíró, 3
RRonald Reagen Ronald Wilson Reagan (1911. február 6.
– 2004. június 5.) színész és politikus, Kalifornia állam kormányzója, az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke., 16
TThomas Jefferson
Thomas Jefferson (1743. április 13. – 1826. július 4.) az Egyesült Államok harmadik elnöke, John Adams elnöksége alatt alelnök. A történelemkönyvekbe nem elnöki nagyságával, hanem a Függetlenségi nyilatkozat megírásával és sokoldalúságával került be., 3
Thomas Paine Thomas Paine (Thetford, 1737. január 29. – New York, 1809. június 8.) angol származású, az Amerikai Egyesült Államokban és Franciaországban tevékenykedő politikus, újságíró, esszéista., 5
19
20
top related