budapest, 1943. június 9 v. évf. szám ára: 70 fill. 2 %....
Post on 10-Oct-2020
1 Views
Preview:
TRANSCRIPT
6 hete fut premierben
Dayka Margit i d e i i eg fnagyobb f i l m s i k e r e a „ S z e r e l m i l á z " Megjelentető filmszínházak: Uránia, Korzó, Radius.
Budapest, 1943.
június 9
V. évf.
} Egyes %' szám ára:
70 fill. 2 %. s
I HEINZ R Ü H M A N N
ELSE v. MÖLLENDORFF ÉS L I L A D I N fi erényeire a Vaszary János
darabja nyomán készült
fordulatos, ötletes vígjátékban
című 7 E R R A-f i i m b e n
F I L M K A M A , R A I S Z A K L A P S z e r k e s z t ő s é g és k i a d ó h i v a t a l : V I L , E r z s é b e t - k ö r ú t 13. I V . e m e l e t . Tel.: 420-796, 426-576. Postatakarékp. csekksz.: 15410. Előfizetési á r : egy évre 35 pengő, félévre 18 pengő.
V. É V F O L Y A M 23. SZÁM — M E G J E I E N I K 1 M I N D E N SZERDÁN — B U D A P E S T . 1943. J Ú N I U S HÓ 9
Cél : az üzleti erkölcs tisztulása Amióta felvetettük lapunkban a
mozgóképszínházak j egybevételei-nek ellenőrzési kérdését, illetve a bevételek elszámolása körül sok helyen mutatkozó anomáliát, valóságos pergőtűz alatt állok. E z mutatja legjobban, hogy mennyire elevenére tapintottunk egy olyan jelenségnek, amelynek létezését mindenk i tudja, el ismeri , de amit — mert kényes hozzányúlni — szívesen hallgat el mindenki .
A z elhallgatás módszere volt a múltban Magyarországon sok bajnak a forrása. A nyílt kiállás, az egyenes vélemény-nyilvánítás — tudom — sohasem hálás dolog. De a liberális-demokrata korszakból ittmaradt ellussolási módszernek a ma i időkben nincs már semmi értelme. A nyílt színvallások korát éljük. N e m lehet »kibeszélésekkel^ sértődöttséggel, vagy lekicsinylő gesztussal e lmenni o lyan problémák mellett, amelyek égetően sürgős megoldást várnak.
Nem lehet hiúsági kérdést sem csinálni olyasmiből, ami sokkal mélyebben fekvő problémája ennek az országnak, semhogy felületes hiúsági komplexum áldozatául eshessek.
Irta: M A T O L A Y G É Z A DR.
A befuló tiltakozások, felháborodások és fenyegetések igazolják legjobban, hogy mennyire fontos volt ennek a már évek óta naponkint felvetődő kérdésnek tisztázására felhívni a figyelmet.
A kerülő úton hozzám eljuttatott »jóakaratú« figyelmeztetések, intő telefonüzenetek, levelek, tiltakozások és fenyegetések összefoglaló képe körülbelül ez:
1. A mozis társadalmat megsértettem s ennek nem lesz jó vége.
2. A mozisok egyesülete, a MMOE megsértett becsülete miatt sajtópert indít ellenem.
3. Ugyancsak a MMOE bojkott alá helyezi a lapunkat, ha nem adunk az egyesületnek elégtételt és személyem ellen könyörtelen hadjáratot indít.
4. Igaz, igaz, hogy vannak visz-szaélések, de ezt nem lett volna szabad a nyilvánosság elé vinni.
5. A mozisok az illetékes hatóságoknál panaszt tesznek ellenem, s azok majd leintenek, s akkor szégyenszemre vissza kell vonulnom, takarodót kell fújnom és bocsánatot kell kérnem a megbántott mozis társadalomtól.
Felelet a jótanácsokra Vegyük csak sorra- a sok tanács,
tiltakozás és fenyegetés alapján felállított öt pontot. Sorra felelek azokra.
1. Először is a mozis társadalmat, mint összességet nem sértettem meg, csupán beszámolt a »Magyar Film« azokról a jelenségekről, amelyek a mozisok jegybevételének e l számolása körül sok helyen tapasztalhatók és ami az ellenőrzéssel já ró költségek révén évenkint kereken egymilliójába kerül a magyar filmszakmának.
Soha nem általánosítottunk. M i n denkor elismertük, hogy kivételek
— hála Istennek — szép számmal vannak, de hogy sok a jegybevételek eszámolása körül mutatkozó visszaélés, ami megkárosítja úgy az államot, mint a jilmszakmát, azt állítottuk és állítjuk most is.
»Akinek nem inge, ne vegye magáraié — Miért akarja mindenáron — jóakaratú informátoraim állítása alapján kérdem — az egész mozis társadalom magára venni? Csak azok reagáljanak reá, akikre vonatkozik. De azok se fenyegetésekkel kíséreljék meg becsületük védelmét, hanem azzal a sokkal hatásosabb és meggyőzőbb válasz-
szal, amely arról tudat, hogy ed* digi rendszerüket megváltoztatták s ezzel megszüntették a visszaélési lehetőséget.
2. Nagyon szép, hogy a M M O E annyi ra k i akar állni egyesületébe tartozó valamennyi tagtársa érdekében és mint testület sajtópert akar indítani ellenem, mert becsületében sértve érzi magá t . . .
Hát ez valóban nagyon szép! Csak nem értem. Cikkeinkben, amelyek a jegyelszámolási és ellenőrzési kérdéseket érintették, soha meg sem emlékeztünk a MMOE-ről. En-: nek folytán meg sem sérthettük! H a azonban o lyan mimóza ez az egyesület, hogy válogatás nélkül valamennyi tagjáért megsértve érzi magát, akkor csak a r ra figyelmeztetjük, hogy mi egyáltalában senkit meg nem sértettünk. Tényeket állapítottunk meg, amelyek elvitathatatlanok! Aki pedig az általunk felsorolt visszaéléseket elköveti, azt nem lehet megsérteni becsületében, mert éppen az a baj, hogy nem járt el becsületesen.
Becsületsértésről vagy rágalmazásról i lyen esetekben tehát nem lehet beszélni. Tényeket állítottunk s ezeket a tényeket készséggel bizonyítjuk is. Öreg újságíró vagyok, de soha még egyetlen sajtóperem nem volt. Ha én egyszer tényekei állítok, akkor azok megdönthetetlen bizonyítékokon alapulnak. Higyje el a M M O E , hogy kár a perköltségért, az időért és a fáradtságért.
Sokkal jobban tenné, h a az általa is bizonyára ismert körülményeket vizsgálat tárgyává tenné és azokat, akik nem kezelték ügyeiket a kellő becsületességgel, kitaszítaná egyesületéből, vagy rászorítaná a tiszta munkára. Higyje e l a M M O E vezetősége, hogy a presztízsük megőrzé-
sének ez sokkal inkább megfelelő eleimében fel akarja venni azt a módja, mint az, hogy megtévedt, kesztyűt, amelyet nem feléjük dobnem igaz úton já ró "tagtársai vé- lak.
Kár azokat védeni , akik nem érdemlik meg 3. H a a mozisok elhatározzák,
hogy lapunkat bojkottálják, ez e l len nem szólhatunk semmit, legfeljebb sajnáljuk. Másképen hangzik azonban az, hogy ha nem adok elégtételt, akkor!... E jnye , ejnye! Ennek a megszövegezése így már egészen más elbírálás alá esik. Nem is akarom feltételezni, hogy i lyen kijelentés valóban elhangzott.
A m i az ellenem indítandó hadjáratot i l l e t i , nincs mi t felelnem. Tessék! N e m szoktam megijedni. Csak azt nem értem, hogy i lyen szükségtelen erőpocsékolás helyett, miért nem azok ellen indítanak hadjáratot, akik ezt a mai tűrhetetlen állapotot előidézték és fenntart ják? Miért akarnak az ellen
fordulni , ak i a becsülelért harcol?! Kár azokat védeni, ak ik azt nem érdemlik meg és kár azok ellen harcolni , ak ikke l egy fronton ke l lene küzdeni a tisztaságért, a becsületes munkáért. E g y testületnek sokkal inkább lehet ez a feladata, mint egyeseké.
És még valamit. A k k o r , amikor a ma i rendszer visszásságát szóvá tettük, egyetlen célunk az volt, hogy ennek feltárásával javaslatokat kapjunk: miként lehetne rendet teremteni és a nagy költségeket megszüntetni, amik a magyar f i l m gyártást terhelik. Nem kipellengé-rezés. hanem az üzleti erkölcs megjavítása volt a célunk. Lehet ez ellen kifogást emelni?
Ha volna egy közös fegyelmi hatóság 4. A z egyik előkelő pesti mozitu
lajdonos azért tett szemrehányást, hogy az ügyet a nyilvánosság elé vittem. A z z a l válaszoltam nek i :
— Nézd, ha va lak i egy csirkét tulajdonít el, annak az ügyét nyilvánosság előtt tárgyalják, s másnap .az összes lapok megírják, hány hónap i fogházra ítélték. A z is előfordult már, hogy hasonló, aránylag k i s bűntettet va lak i elsötétítés alatt követett e l , s ezért életével fizetett.
De ettől eltekintve azt kérdezem a nyilvánosságon kívül ugyan hova
fordulhattunk volna, amikor nincs olyan közös fegyelmi hatóság, amely filmgyártók, kölcsönzők és mozisok között felmerült viták, vagy viszályok ügyében dönthetne. A különböző i lyen-olyan egyesület, amely valamelyik csoport kizárólagos érdekképviselete, nem a lka l mas erre. H a volna egy o lyan ösz-szefogó szerv, mint a kamara, amelyben úgy a f i lmszakma, mint a moziszakma minden egyes tagja helyet foglalna, akkor lenne o lyan fegyelmi halóság is, amely hasonló
kérdések és panaszok ügyében teljes rendet teremthetne.
De hát ez nincs és így meg k e l l maradjunk a mai viszonyok között adódó lehetőségek mellett.
5. A z illetékes hatóságok közbelépésével való fenyegetésnek el lenem irányuló formáját kissé különösnek találom. A magyar hatóságok — remélem — csakugyan közbe fognak lépni és megszüntetik azokat az állapotokat, amelyeket kifogásoltunk. Akkor . , amikor arról van szó, hogy a közélet valamelyik területén rendet ke l l teremteni, amikor helyre ke l l állítani a tiszta erkölcsöt s le ke l l r a k n i a becsületes munka biztos alapjait, akkor nem kétséges, hogy hatóságaink ezt a törekvést elősegíteni és nem gáncsolni fogják..
És végezetül még csali ennyit : csodálatos módon egyetlen o lyan levél nem érkezett, amely cáfolná az általunk szóvá tett manipulációkat, sőt mindenki elismeri igazunkat. Miután pedig igazunk van, hát akkor nem az a helyes, ha maguk a mozisok sürgősen hozzákezdenek a rendezéshez, tisztogatáshoz?
M i l y e n szép lenne egyszer viták és veszekedések nélkül dolgozni a közös, becsületes, együttes cél ér-dekében. Higyjék el, nem nehéz> csak a kis egyéni, önző érdekeket és a személyi hiúságot k e l l k ikapcsolni.
M i lenne, ha egyszer megpróbálnánk ?
MIT HOL JÁTSZANAK BUDAPESTEN A h a r m i n c a d i k Nép A l á p v i r á g a Duna A l i a T a u Fórum A m a i a k k a i n ő Beieznay A m a r o k k ó i l á n y Vitéz B a j t á r s a k Ujfouda B a r 1 e 11 a i p á r v i a d a l Petőfi B ű n ö s v a g y o k Kristály C s a l ó d á s Capitol C s e r e b e r e Tisza C s ö k p a r á d é Corvin D o k t o r J ö r n Szittya D z s a r a b u b Szivárvány E g y b o l o n d s z á z a t c s í n á 1 Kamara E g y s z í v m e g á l l Hunnia, Józsefvárosi,
Kultin-. Palota, Pluto, Tátra, Ugocsa Kultin-. Palota, Pluto, Tátra, Ugocsa
E g y s z o k n y a , egy n a d r á g 0 innia E l h a g y a t v a Béke, ősbuda E l k é s e t t l e v é l Maros E l t i t k o l t s z e r e l e m Korzó E r é n y c s ő s z Uránia F e k e t e g y é m á n t o k Rákóczi F é r j j e t k e r e s e k Alkotás H a j s z a a t e n g e r e n Toldi H á z a s s á g Ráday H á z a s s á g g a l k e z d ő d i k Bethlen, Csaba, H á z a s s á g g a l k e z d ő d i k
Mesevár H e t e n m i n t a g o n o s z o k Nemzeti Apolló
H o t e l K i k e l e t Turul K e r e s z t ú t o n Zugló L á n y o k e g y m á s k ö z t Erzsébet L e g é n y a g á t o n Barlang. L e g é n y v á s á r Délibáb M a l á j i k a l ó z o k Nap M a r c o V i s c o n t i Hazám, Korona M á r i a n ő v é r Homeros M é n e k ül ő a s s z o n y Székely N á p o l y a c s ó k o k
t ü z é b e n Nyugat N e h é z a p á n a k l e n n i Baross N e m l o p t a m é n
é l e t e m b e n Diadal ö r d ö g t o r o n y Éva P á r d u e k i s a s s z o n y Scala P é n z b e s z é l Attila P i s t a t e k i n t e t e s ú r Pest P o f o n az é j s z a k á b a n Népszínház R a g a s z k o d o m a
s z e r e l e mihez Rádius S o k h ű h ó E m m i é r l Tinódi S z e r e n c s é s f l ó t á s Átrium, Deák,
Kaszinó S z é p c s i l l a g Andrássy T a v a s z i s z o n á t a Budai Apolló, Ipoly T e c s a k p i p á l j L a d á n y i Anna T i g r i s e k u r a Adria, Damjanich.
Körönd, Otthon, Túrán Z o r o é s II u r u Belvárosi, Glória
FÉNYES ALICE:
El vagyok ragadtatva attól az igyekezettől és bensőséges szellemtől, mely áthatja a magyar filmgyártást
Nem birom anyagiakkal, idővel a tengernyi levélre való választ
A »Ragaszk'odom a szerelemhez* c. film. szereplői közül kétségkívül Fényes Alice aratta az egyik legnagyobb sikert. Ez alkalommal szerettünk volna elbeszélgetni a művésznővel, akit súlyos e l foglaltsága közben megtalálni külön művészet. A Pesti Színházban sikerül elvonni rajongóitól, kik öltözője előtt csiripelnek. Az élénk diáklányok most nem merik háborgatni a művésznőt, mert éppen Hamza D. Ákos rendező referál a bemutató sikeréről. Együtt osztoznak a munka eredményében, örömeiben.
Alice mosolyog, mikor belépünk. Mindjárt jelezzük, hogy kint kedves társaság várja.
Fényes Al ice
— Óh tudom, az én kis rajongóim. Ezek a kislányok karácsonykor vígszínházi öltözőmben egy gyönyörűen feldíszített karácsonyfával leptek tmeg. Higyje e l , jóleísik[ a (szeretetnek az az őszinte megnyilvánulása, amely munkám minden lépésénél elkísér. E z éppen így van a műteremben is, amikor filmezem! s a díszítőktől a világosítókig —* a mi kedves rendezőnkről nem is beszélve — mindenhol felcsillan a szeretet. Tudja, ez azért fontos, mert őszintén szólva, nagy félelemmel léptem a f i lm területére.
»A láp virága«
— Olyan dolgokat meséltek a néhány év előtti állapotokrój, hogy már előre bizalmatlan voltam mindennel és mindenkivel szemben. Júj , de nagy öröm, hogy csalódtam! Mondhatom, el voltam ragadtatva ettől a külön világtól s különösen attól a baráti szellemtől, amely eddigi produkcióimnál megnyilvánult. Barátság, előzékenység, alkotni akarás voltak1 a líegfőbb je l
lemzői ennek a munkának. A rendezőim, Farkas Zoltán (a »Hegyek lánya« rendezője) vagy Hamza D. Ákos a csendesség, türelem és jóindulat mintaképei. Azt mondhatom, szinte jellemzi őket, hogy a munkájuk közben idegesség nélkül végzik nehéz és sokoldalú feladatukat. Pedig az érdem — különösen a f i lm területén — csaknem kizárólag a rendezőé.
A jó színész még nem biztosítja a sikert — Jó színész még nem
döntötte el soha egy f i lm sikerét, csak a jó rendező, kinek kezében minden szál összefut. Természetesen a színpadon sem elég csupán a színész játékára támaszkodni, nem akarnám itt a rendező érdemeit csökkenteni, azonban a filmnél a technikai kérdések is fontos szerepet játszanak.
— M i t érez a legfőbb különbségnek a színpadi produktum és a filmen való j á ték között?
— A mai körülmények kö
zött magyar viszonylatban a filmszínésznek szüksége van a színházra és a színpadi szereplésre. A darab igazi átélése a folyamatosság sorrendjében csak a színpadon lehetséges. A filmen az átélést, beidegződést, a cselekmény folyamatát kizárólag és egyedül a rendező érzi, vezeti. Talán éppen a haldoklási jelenettel kell megkezdeni a f i lm első felvételeit s az ismerkedés vagy a cselekmény korábbi mozzanatai csak a forgatókönyv előzetes e l olvasásából szakadoznak képekre bennünk. A feladat te-
B E M U T A T Ó F I L M S Z Í N H Á Z A K M Ű S O R A
ÁTRIUM CORVIN DEÁK FORUM KASZINÓ K O R Z Ó NEMZETI APOLLÓ OMNIA RADIUS SCALA SZITTYA URÁNIA
Szerencsés flótás Csókparádé Szerencsés flótás Alfa Tau Szerencsés flótás Eltitkolt szerelem Heten mint a gonoszok Egy szoknya egy nadrág Ragaszkodom a szer. Párduckisasszony Dr Jörn Az erénycsősz
V. 28-tól VI. 8-tól
21-től 24-től 21-től 4-től
18-tól 13-tól 2-től
28-től 2-tól 8 tói
V. V. V. VI. V. V. VI. V. Vi. VI.
Jupiter Budapest Jupiter Esperia Jupiter Esperia Léna Hamza Kokas Mester Z. Horváth UFA
hát, játék szempontjából, lényegesen nehezebb.
— Szükségesnek tartaná az előzetes próbákat?
— Feltétlenül kellene néhányszor olvasó próbái tartani együttesen is, hogy akkor, amikor a munka folyamata alatt a mozaikszerű részekből kialakul a f i lm, k i -k i helyén lehessen. Azonban ahogy azt jelenleg is csináljuk — nem egyszer a legnagyobb időhiánnyal küzdve —', a kapkodás nincs előnyéjre a tökéletes kidolgozásnak. Az előzetes próbák kétségj-kívül áthidalnák ezekéit a nehézségeket.
— Melyik filmjét szerette eddig legjobban ?
— A »Ragaszkodom, a szerelemhez* c. filmet még nem láttam egészben, így arról most nem szólhatok. Egyéni-
»Hegyek lánya«
ségemhez a »Hegyek lánya« állt legközelebb. Ismerem és imádom Erdély hegyeit, minden fa, minden szikla és hegyorom, úgy érzem, igazán enyém. Az a széles skála, amit érzelmekben végigélhettem ebben a filmben, teljesen megfelelt kívánságaimnak.
— M i a véleménye a ko lozsvári filmgyárral kapcsolatban, amennyiben az k i v i hető volna?
— A filmgyártáshoz kévés egyetlen társulat, így pesti színészek nélkül a feladatot megoldani csaknem lehetetlen. Ez csak akkor volna elképzelhető, ha külön filmszínészeink volnának, színházi kötelezettségek nélkül.
— Szeretnénk valamit hallani kolozsvári színházi szerepléseiről.
— Hét évig voltam a T hallá -társulat tagja, melyet gróf Bánffy és báró Kemény vezették. A románok nem nézték jó szemmel sikereinket, de azért minden jó darabnál ott voltak a nézőtéren. Ha a siker túíriagy volt, olyankor mindig beleakadt valamibe a cenzúra.
— M i t forgatnak jelenleg? — A »Kívánsághangver-
seny« c. filmben Babay Jó zsefnek egy balladáját adom elő.
Az öltöztetőnő toppan be, úgylátszik, türelmetlen kint a leánysereg.
— Képzelem, mennyi levelet kap, hogyha még itt is a szeretetnek ilyen spontán megnyilvánulását láthatjuk!
— Nagyon sokat. Külön időt szentelek ezeknek a leveleknek az elolvasására, amelyeket magam bontok fel. De írja meg, legyen kedves, hogy sem idővel, sem anya-
M A G Y A R
M O Z G Ó F É N Y K É P G É P K E Z E L Ő K
O R S Z Á G O S E G Y E S Ü L E T E
mint az állami munkakőzveliró-hivatal hat. eng. megbízottja
D Í J T A L A N U L KÖZVETÍT S Z A K A V A T O T T G É P É S Z E K E T
állandó alkalmazásra és kisegítésekre úgy helyben, mint vidéken.
Budapest, VIII., Népszinház-u. 19. Teleion: 337-598
Hivatalos érák: 1—3 tg Hivatalos érák után Tátra mozgó
Legszebb olvasmány a jó forgatókönyv
giakkal nem győzöm már a válaszokat, s ezentúl csak válaszborítékkal és képpel e l
látott levelekre tudok felelni. (Ezt már csak nekem
mondja kis megdöbbenéssel;
— Most csináltattam ezer fotót s már egy sincs belőle.)
Csengetnek. A művésznő egy pillanatra kimegy szobájából. Utólag bevallom, hogy |ezt a fényképet — az utolsót — én loptam le az öltöző faláról a »Magyar Film« kedves olvasói részére, de Ígérem, hogy ha visszakapom a nyomdából, sajátkézüleg teszem vissza a helyére.
Oyimesy Kásás Ernő
A Magyar Filmoperatőrök Társaságának júniusi összejövetele
felvevőgép helyzetek és a képhangulatok legtöbbször a darab forgatókönyvében előre le vannak írva, tehát az ope-jratőr és a rendező is ahhoz tartja magát.
A f i lm kollektív munka. A jelenetek képszerűségét kar-társias alapon a rendező és az operatőr együttesen beszélik meg és nem utasítások szerint, legkevésbbé ellenőrzéssel.
A képszerkesztés, a k i v i telezés, teháit a világítás és az árnyfény megvilágítás az operatőr funkciója.
A Filmoperatőrök Társasága az ősszel tartja meg legközelebbi összejövetelét.
(Qy-)
Június másodikán tartotta rendes havi összejövetelét a Mcgyar 'Filmoperatőrök Társasága. Ezúttal a szokottnál is bensőségesebb hangulatban töltötte együtt az estét az operatőrgárda, kik hangos lelkesedéssel köszöntötték a később érkezett kisjeszeni Paulovits Mihályt, k i jelenleg katonai szolgálatot teljesít. Az ismertnevű operatőrünket, ki a legutóbbi összejövetelen főhadnagyként Vett részt, időközben századossá léptették elő.
Paulovits Mihály főleg k u l -túrfilmek készítésével szerzett megbecsülést a magyar névnek.
Somkati István üdvözölte az ünnepeltet elsőnek, meleg szavakkal gratulálva az előléptetéshez.
Az est folyamán jemlékéztek meg Bánky Viktor, György
István és Farkas Zoltán szakmabeli érdemeiről, kiket a Magyar Filmoperatőrök tiszteletbeli tagjaivá választottak.
Mint más alkalommal is szokásos, ezúttal sem maradt el a szakmabeli -tudást, továbbképzést ápoló előadás.
Ezúttal Somkuti István tartott igen érdekés felolvasást a világhíradók filmoprátörjei-nek életéből válogatva össze szemelvényeket.
A társaság működéséről külföldön is tudomással bírnak. Ennek alapján kérte^ fel a Deutsche Kinotechnische Gesellsckaft a Magyar F i l m -opratőrök Társaságát tagjaik sorába való belépésre.
A megtisztelő meghívás nemcsak anyagi kötelezettsé_ gektől mentes, hanem értékes szakkönyvekkel is ellátták operatőreinkét.
Somkuti István kifért az
est folyamán Szőts Istvánnak a i>Magyar Múzsa* 1943. 2. számában megjelent cikkének (Őszinte szó a filmkritikáról) operatőrökre vonatkozó részletére is. — Az operatőr és rendező mukakörét is igen gyakran összetéveszti a f i lmhez nem értő kritikus. — mondja Szőts István cikke. — Beállítás, képszerkesztés, sőt a kép fény és árnnyal elért hangulatát az operatőrnek tu lajdonítják, noha az csak megvalósítja a rendező kívánságait és a rendező ismételten ellenőrzött utasításait.
Somkuti az operatőrök álláspontjának leszögezéseképen kifejtette, hogy a filmek egyetlen kritikusáról sem tételezzük fel azt, hogy ne tudná, hogy egy fi lm rendezőjének legközelebbi és legfontosabb munkatársa az operatőr, akinek munkája nélkül a f i lm meg sem születhetik, mivel a f i lm fundamentuma legelsősorban a fotográfia.
A képbeállítások, illetve
flifaiau
R O D R I G U E Z :
A film összetett művészet, melynek a rendező az első számú munkatársa
Szombat délutánonként még a filmgyárak környékén is abbamarad a munka, nem szól a duda, nem figyelmeztet a lámpa csendre s csak itt-ott hallunk kopácsolást a visszhangzó műtermek felől. A következő heti filmek felvételeinek díszletei készülnek. A szirénabúgás azonban nem jelent teljes hétvéget s mikor végigsétálunk a iműtermekben, a díszlettervező és rendező is ott settenkedik a munkások között- Hiába, nem tudnak, egykönnyen elszakadni i n nen . . .
Ilyenkor az újságíró is kellemesebb helyzetbe kerül, mert nem kell kérdéseivel a munkát feltartani s ellesett mondatok helyett belemerülhet azokba a témákba, melyekkel mindnyájan a továbbfejlődés utait keressük.
Rodriguez Endrével, az ismert magyar rendezővel vonulunk a [Hunnia egy csendesebb szobájába. Mint említi, nem nagyon volt alkalma o l vasni lapunkban a rendezőkkel folytatott beszélgetéseket, de részükre ez annál kedvezőbb, mert befolyásmentesen tárhatja fel a magyar rendező feladatkörét. Ügy, ahogyan ő látja. Mintha azonban összebeszélt volna kartársaival, a beszélgetés során1 ő is ugyanazokat a fájó pontokat emlegeti :
— A z időhiány kerül a legtöbb pénzünkbe — mondja Rodriguez. — Minél rövidebb idő alatt kell a f i l met elkészíteni, annál hosz-szabb; időt kel] az előkészületekre szentelni. Könnyű azt mondani — folytatja —, hogy •miért nem figyel jobban a rendező, az idő hiányával nem lehet megküzdeni. Pedig a jó f i lm előfeltétele az, hogy műterembekerülés előtt érni kell a könyvnek. Tragikus persze az is, hogy aki már háromszor volt moziban, hozzáértőnek, aki pedig már a műterembe is betette a lábát, feltétlenül »szakemberi-nek« hiszi magát.
— Ha valaki nem hajlandó szellemileg prostituálni magát a pénzember kívánságainak megfelelően, úgy a rendezőt hozzá nem értőnek deklarálják. Pedig ugyanaz a pénz
ember, p l . 3 millióért palotát épít, ott viszont nem szól bele a pillérek elhelyezésébe, vagy a falak vastagságát i l letően. Pedig a filmnek éppen úgy van konstrukciója, technikai felépítése, mint a legszebb palotának. Ha azonban ez a konstrukció rossz, a f i lm a premieren dől össze.
— Hol kezdted pályafutásodat?
— 17 évig voltam külföldön, főleg Németországban, ahol R o l f Ratte rendező mellett asszisztáltam. Itteni tapasztalataimra hivatkozva mondhatom, hogy ott állandó stábbal dolgozva, sokkal eredményesebb és művészibb a munka is. Nálunk, mire az egybehangolódáts a munkatár-
A színész — Mennyi volna az az idő,
ami okvetlenül szükséges lenne az előkészületi munkák megtételére?
— Egy jó hónap mindenesetre kell az előkészülethez, a f i lm leforgatására pedig legalább 20 forgatási nap szükséges. P l . jelenleg a Kalotaszegi Madonna című f i l met csináljuk. A f i lm női főszereplője Adorján Éva, aki minden várakozásomat felül-multa. Én, aki mindenkor kedvvel foglalkozom a fiatalokkal és most, hogy egy kis
sak között létrejön, jóformán vége a filmnek.
A témakiválasztás iránt érdeklődünk :
— Itt is nem egyszer visz-szás helyzetnek lehetünk tanúi. Nagyon gyakran nem a rendezővel közösen keresik a témát, hanem a filmhez keresnek rendezőt. A z írói vagy költői elgondolás lehet értékes és színes, azonban ezjE az elgondolást realizálni kell. E z pedig a rendező feladata.
— Ejs a közönség? — Természetesen a kö
zönség ítéletét sem lehet mindenkor alapul venni. Ugyanolyan igényekkel ül be egy itt készült, kis költségvetésű f i lm megtekintésére, mint egy külföldi mammutprodukcióhoz.
sem g é p időm is adatott erre, mondat-ról-mondatra, betüről-betűre szedtük ízekre szerepének minden részleiét. Egy gyakorlottabb művész esetleg köny-nyebben fogja fel és veszi, át a részleteket, így azonban el kellett mélyülni a dologban úgyannyira, hogy a felvételek tartama alatt valósággal áthasonul azzá, akit majd a filmben alakít Á hosszabb munkának máris érzik a hatása. Néhány jelenetet megnéztünk a vetítőben és valósággal a könnyezésig meg-
Mednyánszky és B i l i c s i a Heten, min i a gonoszok című filmben
pendítette a jelenlevőket. Sajnos, nem minden esetben s i kerül ilyen részletesen foglalkozni a szereplőkkel. P l . apa-, vagy anyaszereplőt is lehet találni mindenféle egyéniségre, azonban a szereposztásnál is külső befolyással találkozik a rendező s a már bevált, vagy megszokott apa- és anyaszereplőt kell alkalmaznia a kívánatos új típusok helyett.
— Tudomásunk szerint jelenleg 8000 méter körüli •nyersanyag áll rendelkezésre egy-egy magyar film elkészítésére, mi történik akkor, ha ez nem. elég?
— Erről jobb nem beszélni. Az ember már az első felvételeknél drukkol, hogy hogyan tudja beosztani a képnegatívot. Legalább tízezer m-re lenne szükségünk. Nem szabad elfeledni — folytatja Rodriguez —, hogy a színész sem gép. Az ismétléseknél
nem tudja minden esetben koncentrálni figyelmét, vagy pedig ha ő az ötödik pró • bánál jön bele a játékba,-leseíleg a partnere, vagy más szereplő talán a hetedik ismétlésnél csinálja legjobban. Az ember nem üveg, hogy minél tovább csiszolom, annál simább éj csillogóbb lesz, mert erre az idegmunkára is különféleképen reagálnak színészeink. Ilyen esetben pedig az anyag megkötése nagy nehézséget jelent.
Egy légy elrontja a felvételt
— Van más zavaró momentum is, ami a gyártási gátolja?
— Hogyne. Éppen tegnap fordult velünk elő, hogy a legkitűnőbb felvételnél egy légy került a mikrofon elé, majd rászállt. Az érzékeny műszer a zümmögő hangot természetesen felerősítette, ami teljesen tökretette a felvett jelenetet. Képzeljük el, .'hogy a színész az összes próbák alatt erre az egyetlen jelenetre gyűjtögette indulatait, kitöréseit, erejét s jezt esetleg meg sem lehet ismételni. Egy ilyen kis epizód aztán az erkölcsi káron kívül jó néhány száz pengőjébe kerül a produkciónak.
Ö s s z m u n k a — Szeretnénk valamit hal
lani a rendező és munkatársak kapcsolatáról.
— Hangsúlyoznom Kell er-revonatkozólag, hogy a f i lm kollektív művészet és a rendező csupán elsőszámú munkatársa a filmnek. Szükség van igazi filmíróra, akinek mondanivalóját — úgy mondhatnám — a rendező interpretálja. A zenében sem fontos, hogy okvetl.e,nü(l a szerző adja elő művét, hanem k i választja hozzá a legalkalmasabb előadóművészt és így a mű értéke nyer vele. Természetesen fontos a »hang-szer«, a színész is.
— Mennyire fontos az operatőr szerepe?
— Tulajdonképen a rendezőnek az operatőr feladatát is értenie és éreznie kel l , hogy megkomponálja a megfelelő képet, meghatározza a kivágásokat. De szabad teret enged a rendező az operatőr meglátásainak, ízlésének és technikai kívánságainak, ő otthonos a felvétel területén és így bizalommal kell fo-ígadnom az 6 munkáját éppen úgy, mint ahogy a produkciónak is teljes bizalmát kell helyezni a rendezőbe. Azért ad neki megbízást.
— Van valami egyéni rendezői metódusod?
— A témát minden részletében feldolgozom, mielőtt műterembe kerül. Átélem és magam előtt látom minden részletében úgyannyira, hogy forgatókönyv nélkül rendezek.
— Melyek voltak eddig legsikerültebb munkáid?
— Művészileg ma is a »Néma kblostor«-t tartom egyik legjobb filmemnek. Min t f i lm az »Élefre ítéltek« vol t a legérdekesebb feladatom. A »He-íten, mint a gonoszok« c. f i l m nél — miután zenei f i lm — a zenéhez kellett alkalmazkodni.
Kissé elgondolkozva folytatja :
— Annyi bizonyos, hogy a magyar rendezőnek ezernyi súlyos feladattal kell megküzdenie. H a közülüjnk bármelyik külföldre menne, állítom, hogy mint magyar rendező mindenütt megállnánk a helyünket, viszont hiába jönne a leggyakorlottabb külföldi rendező is hozzánk, az itthoni körülmények és korlátolt lehetőségek mellett kudarcot vallanánaE
oy. K. E.
Akit még a kollegák is tenyerükön hordanak Hajdú Erzsike: a legnépszerűbb „filmsztár"
Hogy k i az a magyar színművésznő, aki úgy a színpadon és a filmműteremben, mint az életben is a legtermészetesebben is mozog és beszél, akiben a póznak és mester-kéltségnek még csak a szikrája sincs meg. Szóval, a l ig hiszem, hogy a fentebbi kérdésre valaki is megadná a megfelelő feleletet, ilíetve e l találná személyszgrint az i l le tő hölgyet.
Miért a szó legigazibb értelmében van a magyar színjátszás égboltozatán ilyen művésznő. A z is bizonyos hogy aki csak egyszer látta játszani, sohasem felejti e l , népszerűsége még a kollégák
körében is a legideálisabb alapon nyugszik és még hosz-szú évekig valószínűleg nen? is fog csorbát szenvedni. Az szintén természetesnek tűnik, hogy az illető művésznő olyan szerepkört tölt be, amellyel senki sem konkurálhat. Szerepei, hogy úgy mondjam, »he!,yzeti determináltságából<{ adódnak. Művésznőnk ugyanis még Iskolába sem jár, aranyos kis termete most ostromolja az egyméteres határt, jóval térdenfelüli szoknyács-kában jár — talán ez az egy valami miatt i r igyl ik a »na-gyok« —, gyönyörű, vállra-omló szőke haja van és mit mondjak még? Semmit! Beszéljen ő helyettem.
Nehezen ismerkedünk Először hiába kérdgzem,
nem akar felelni. E l fordu l . Már azt hittem, hogy rossz kedvében találtam a kis művésznőt, de valaki a műtermi segéderők közül felvilágosít: mindig így csinálja, nem szeret Ismerkedni a kulisszák mögött ismeretlen bácsikkal. Lámpafényben... az mást
A négy és féléves szőke csöppség: Hajdú Erzsibe, kész színésznő. És még tegyük hozzá: erősen foglalkoztatott színésznő. Délelőtt a filmgyárakban játszik, este
színpadon szerepel. Mint úri kislányhoz i l l ik , a mamája gardírozza. És mint jólnevelt kislány, szóifogad az édesmamájának. Ezt használom fel én is és a mamán keresztül kötök barátságot az apróka »sztárral«.
— Gyere ide csöppségem és felelj szépen a bácsinak — szól az anyja Erzsikéhez.
A gyermekművésznő most már barátságosabban néz rám Valószínűleg »megbííztk bennem «.
Tőkés Anna „lánya" — Erzsike, ne félj tőlem,
kérdezni akarok va... — Nem vagyok Erzsike, én
Tőkés Anikó vagyok — vágja ketté hirtelen a kérdésemet, miközben szégyenlősen morzsolja ujacskai között : nyakláncán függő medaliont.
— Igen, most mindenkinek így mutatkozik be — egészíti k i az anyja —, mert a színházban Tőkés művésznő lányának hívja.
— Melyik darabban játszol a színháznál kincsem?
— A fekete macskában. — És mit csinálsz a szín
padon? — Ülök és beszélek. — Kikkel játszol együtt. Hajdú Erzsike művésznő
most már folyamatosan felel: — Oobbi Hilda nénivel és
Füzes Anna nénivel, Lehótay bácsival, ő az én papám, — de csak a játékban! Tánéo-
Uunk, is a színpadon. A gtigi*-lestf
— Gugulest? Mi az — kérdezem-
— Mi az? A gugules? Tánc! — és most ő csodálkjo-zik rajta, hogy ezt nem tudom. Hamar keresztül síklom a kérdés felett, nehogy tényleg azt higyje ez a kis művészpalánta, hogy nem tudom m i az a gugules.
— Hát persze, hogy tánc! — És szeretsz itt lenni a
műteremben ? — Igen! Nagyon szeretekX
— Ez?el máris otthagy faképnél. A kulisszák mögül be-ifut a lámpák fényébe, ahol a felvételhez készülnek.
Reggeltől-estig munka Amit ezután szeretnék meg
tudni Erzsikéről, azt az anyjától kérdezem meg.
— Hány filmben játszott már a kislánya?
— Tizenkettőben. — És mit csinál otthon a
gyerek napközben vagy este, mivel foglalkozik,
— Óh, nagyon elfoglalja r színészet. Nappal próbák vannak, este pedig a színházba! játszik. A »Passló« után a »Szépanyám«-ban játszott, most pedig a »Fekete macskáé-bán szerepel.
— Hogy tanulja meg, a szerepét a gyéreié?
— Felolvassuk neki esténkint, amit meg kell tanulnia és olyan jói a memóriája, hogy már harmadszori olvasás után el tudja mondani az egészet. Vol t már rá eset, hogy este küldték el a verset, amit már másnap szavalnia kellett és rögtön betanulta. Olyankor pedig, amikor szerepel, előző éjjel Idegesen alszik. H a azután néha elmarad az előadás, szomorúan jegyzi meg: »engem mindig becsapnakif
— Erzsike! — szól a mama — gyere vissza hozzám. Szavald el azt a verset, amit ebben a filmben fogsz elmondani.
Erzsike már, mint régi ismerőshöz jön felém. Megáll előttem két lépésnyire puk-kedlit csinál és hangosan, k i csit sejpítvé, tele utánozhatatlan gyermeki bájjal, e l kezdi a szavalatot:
Kedves édesapám,. üzenem magának
S minden, künn harcoló, jó. magyar apának,
Minden gondolatunk, minden Igaz vágyunk,
Minden sóhajtásunk, min-- den édes Álmunk,
Minden hönyörgésünk, hisz ennél szebb nincsen,
Az, hogy jó apánkat segítse az Isten!
Ujabb pukkedli és Hajdú Erzsike művésznő máris szalad vissza a rendező, szle-replők és világosítók k ö z é . . .
Cs. M.
F r o n t r ó l h a z a t é r t
Ü Z E M V E Z E T Ő több éves gyakorlattal, állandó alkalmazásra, állást keres. Vidékre is elmegy. Cim; T A S N Á D Y L A J O S , Csillaghegy, Almássy-u 16.
ó
Újabb hozzászólások a mozgóképszínházak jegybevételeinek ellenőrzéséről indított vitához
Á filmgyártók jogos megmozdulását ne minősítsék mozis oldalon támadásnak, hanem segítsenek a megoldásban
A mozgóképszínházak jegybevételeinek ellenőrzése, illtetve a visszaélések kiküszöbölése ügyében megindított akciónk az egész országban élénk visszhangot keltett. A (elvetett problémához ismét több hozzászólás érkezett be, amelyek közül többet az alábbiakban közlünk. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy mo
zis oldalról kevés megértéssel fogadták törekvéseinket, s azokat — tisztelet a kivételeknek — jegy szerűen a mozik elleni támadásnak minősítik. "•
Misii sorban éppen a mozisokon volna a sor, hogy megfelelő javaslatokat tegyenek, amelyek lehetővé teszik a visszaélések kiküszöbölé
sét. Ezzel azután nagyrészt megszüntethető lenne a mostani ellenőrzési rendszer, amely nem nevezhető túlságosan megtisztelőnek a mozisokra nézve.
Ismét felszólítunk mindenkit, hogy hozzászólásával segítse elő ennek a kérdésnek sürgős tisztázását és új, jobb rendszer megvalósítását.
arra lesz hivatva, hegy megfelelő hozzáértéssel és egymás iránti feltétlen jóindulattal találja meg a megoldást, hogy ezt az ügyet véglegesen lezárhassuk.
— Befejezésül még csak annyit: a szakma mindkét ágazatát alaposan ismerem. 12 év alatt igyekeztem megtanulni. Egyet azonban tényként kell megállapítanom; kockázatot mindenkor csak a filmes (gyártó) vállal. Áll ez különösen a mai időkben, ami-kar a gyártási költségek szédületes emelkedése és a rögzített helyárak miatt ott tartunk, hogy a legsikeresebb magyar filmek sem tudnak másfél, két év alatt annyit forgalmazni, amennyi elegendő lenne egy új film gyártásához. Természetes, hogy a gyártói (filmes) oldal vigyáz érdekeire, mert hiszen élethalál harcot vív. Egy dekonjunktúra például, amely mozis oldalon csak' a megszokott jövedelmet csökkentené, a gyártóknál (filmeseknél) biztos katasztrófát jelentene! Hiba az, hogy a gyártói ( f i l mes) oldal minden jogos megmozdulását a mozisok ahelyett, hogy megértenék és segítenének, támadásnak minősítik. Értsük meg végre, hogy nem lehetünk ellenségek, mert egymásra vagyunk utalva. Csak, vállvetve, egymás iránti feltétlen jóindulattal és bizalommal érhetjük el nagy közös célunkat: a magyar nemzeti filmgyártás jövőjének biztosítását.
Ma nincs más módja az ellenőrzésnek
Koppány Györgyj, a Fórum Filmszínház üzemvezetője, a következőkben foglalta össze véleményét:
— Véleményem szerint ezt a kérdést érzékenységi szempontból nem szabad vizsgálni. Semmi sértőt nem találhat egy mozitulajdonos sem abban, hogyha a kölcsönző a mozissal egyértelműleg megkötött szerződésadta ellenőrzési jogát gyakorolja. — Természetesen az ellenőrzés módjának nem szabad a j ó -ízlés határát túllépni.
— M a már a mozgószín-
Miért szükséges az améta rendszer és miként lehetne megszüntetni a visszaéléseket?
Görgényi Sándor, a Kárpát Film kölcsönosztályvezetője a következő nyilatkozatot küldötte be hozzánk:
Görgényi Sándor, a Kárpát F i l m kölcsönosztályvezc-jtője a következő nyilatkozatot küldötte be hozzánk:
— A »Magyar Film« május 26-i számában megjelent »nyilatkozatomat« szükségesnek tartom a következőkkel kiegészíteni:
— Legbensőbb meggyőződésem szerint az amétahér-dés ténylegesen a szakma legégetőbb problémái közé tartozik. Mégis a szakma belső ügyének tartom. Magunk kö-között kell megoldani, illetőleg megkeresni a módozatokat a kérdés rendezésére, mert úgy nekünk filmeseknek, mint a mozisoknak elsőrendű érdekünk, hogy minden olyan okot, amely az együttműködés harmóniáját zavarhatná, meg-szüntessük. Semmiesetre sem lehet általánosítani. Vannak ma is visszaélések, mint ahogy mindig is voltak. E tekintetben a mi szakmánk sem kivétel. Ma már azokat a mozisokat kell kivételnek tartanom, (meggyőződésem szerint kiveszőben vannak), akik miatt ez a probléma ismét szőnyegre került. Ezek a k i vételek még a régi szellem képviselői, akik magatartásukkal és a sokszor kierősza^ kolt hatósági beavatkozásokkal akadályozzák a szakmai élet egészséges fejlődését.
— Vita tárgyává sem tehető, hogy az amétarendszerre szükség van. A nagy f i lmszínházaknál más megoldás el sem képzelhető. Természetes ugyanis, hogy a filmes, amennyiben fix összegben megállapítandó kölcsöndíjról volna szó, mindig azt kérné,
amit a színház eddig mint maximumot produkált. M i után pedig az egyes filmek üzleti értéke, eltekintve i w konjunktúrától, valóságban igen különböző, a fix összeg vállalása mozis részről igen nagy kockázatot jelentene.
— De szükség van az amétarendszerre a magyar film művészi színvonalának fejlődése érdekében is. Amíg a kölcsönző a fix kölcsön,-díjak mellett, egy meglehetősen szűk keretek között mozgó bruttóval kalkulálhat, addig nem lesz más érdeke, mint csupán az, hogy tekintet nélkül a f i lm nívójára, a gyártási költségek csökkentésével minéi nagyobb hasznot biztosítson magának. Mert hiszen akármilyen filmet gyárt, az elérhető eredmény lényegesen nem változhat.
— Általános améta esetén más a helyzet: megindul egy egészséges folyamat. A gyártó célja most már az lesz, hogy a magyar filmek művészi színvonalát emelje. Nem sajnál nagyobb kockázatot vállalni, mert tudja, hogy
filmjének üzleti eredménye a film minőségének függvénye.
— E tekintetben mozis o l dalról sem tudok más véleményt elképzetni, A mozisnak célja az, hogy bruttó bevételét fokozza és ezáltal . a maga részére is minél nagyobb hasznot biztosítson. A bruttó bevétel fokozásának pedig csak egy módja van, éspedig az, ha a bemutatásra kerülő filmek a mozilátogató közönség folyton fejlődő igényével lépést tartanak. Elsőrendű nemzeti érdek is ez, (merít a háború utá|n a (magyar filmgyártás csak akkor maradhat meg a mai keretek között (évente 40—50 fi lm), ha művészi színvonalánál^ folytonos fejlődésével (behozatali korlátozásokra nem gondolva) bírni fogja, a nagy anyagi felkészültséggel rendelkező külföldi gyárak kon-, kurrenciáját.
— A legalsóbb mozis kategóriákban, ahol az elérhető bruttó bevételek tekintetében átlagosan csak egészen jelentéktelen eltérések lehetnek, nem tartom szükségesnek az amétát.
„Nem lehetünk ellenségek, mert egymásra vagyunk utalva"
— Az améta gyakorlati lebonyolítása tekintetében legfontosabbnak tartom, hogy a szakma két ágazata között a bizalmatlanság megszűnjön. Mindkél félnek érdeke, hogy olyan megoldás jöjjön létre, amely kizárja a visszaélés lehetőségét. Magam részéről leghelyesebbnek tartom a garnitúra rendszer be
vezetését- Ha a mozisoknak js az a szándékuk és ezt feltételezem, hogy ez az égető probléma rendeztessék, vagy fogadják el a mások által is helyesnek tartott javaslatomat, amely egyébként gyakorlatilag már egész Európában bevált, vagy pedig hívjanak ösw sze minikét ágazat képviselőiből egy bizottságot, amely
há'ak legnagyobb részének olyan az ügyvitele, hogy igen könnyen és eredményesen ellenőrizheti a kölcsönző megbízottja a bevételeket. Az a mozis pedig, aki rendes üzleti könyvekel és megnyugtató módon vezetett pénztárjelentéseket nem készít, nem veheti rossznéven, ha a kölcsönző, tekintve, hogy más módja az ellenőrzésnek ilyen esetben nincsen, améta ellenőrt küld a moziba.
— Az améta rendszer any-nyi előnyt biztosít a mozisnak és a kölcsönzőnek, hogy mindenképpen megéri egyrészről a mozisnak az améta-ellenőrzés okozta kényelmetlenséget, másrészről a kölcsönzőnek az ellenőrzés fo lytán felmerülő költségeket.
— Szerény véleményem sze-'rint a mai játszási rend mellett, jobb rendszer el nem képzelhető.
„Mindenkinek a saját becsülete legyen az ellenőre!"
Dr. Láng Lajos, a Bethlen-Hollywood filmszínház igazgatója a következőket mondotta, rövid, párperces tele-fonintervjú keretében, az améta-kérdésről:
— Tulajdonképen a do log-ban nem tudok véleményt nyilvánítani úgy, ahogy szeretnék. Másfél évig kint v o l tam a fronton. Választmányi gyűléseinken éppen ennek következtében hosszú idő óta nem voltam. A véleményem azonban mégis az, hogy a nagyobb moziknál jogos az améta-rendelet. Hogy mivej lehetne az amétázást kiküszö
bölni? Ez csak akkor válna lehetségessé, ha a hatóság lebélyegezné a Jegyeket, pz lenne az egyik eset. A másik esetben: ha a filmesek v i seltetnének annyi bizalommal a mozisok iránt, amely feleslegessé tenné és megszüntethetné az améta-ellenőrzést. Természetesen legideálisabb ebben az ügyben az lenne, ha mindenkinek a saját becsülete lenne az ellenőrzési fórum. Hozzám egyáltalában nem járnak ki améta-ellenő-rök és soha egy fillér dife • renciám nincsen a filmessel szemben.
A filmes és mozis egymás nélkül nem élhet meg Vitéz Kiss Ernő, & Kultúr-
mozgó engedélyese, amikor megkérdeztük tőle, hogy a mozis és a filmes között örök problémát jelentő améta-rend-szerről mi a véleménye, így nyilatkozott:
— Engem teljesen hidegen hagy az améta-ügy. Én minden filmessel szemben a legbecsületesebben járok el és nyug d.an mondhatom, hogy vélem szemben a filmkölcsön-zők is bizalommal vannak. Ezeknek 90»/o-a améta-ellen-őrt sem küld hozzám.
— Különben az az érzésem, hogy amíg magyar film. lesz, márpedig legyen] addig az améta is fenn fog maradni. Az is igaz, hogy a kölcsönzők most körülbelül háromszorosát kapják annak az ösz-szegnek améta alapon, mint azt a múltban kapták. Viszont azt sem lehet letagadni, hogy ne lenne ma konjunktúrája a mozinak. Az egész kérdést nem kellene úgy kijátszani, ahogyan teszik, hiszen a f i l mes és a mozis egymásra vannak utalva, egyik a má
sika nélkül nem élhet meg.
Minden mozis lelkiismereti kérdésnek kell, hogy tekintse a magyar filmgyártás
megsegítését Oaramvölgyl Sándor üzem
vezető álláspontját így foglalta össze:
— Az améta-ellenőrzés kérdéséhez történt hozzászólások formájában igen sok érdekes és megszívlelendő d o l got hallottunk és merem hinni, hogy fogunk is még hallani. Magam is hallottam, hogy vannak lelkiismeretlen mozisok, akik miatt ezt a kérdést, amely a magyar filmgyártás rovására történik,
gyökerében kfcll megoldani. Nagyon helyes elgondolása van Grenda Andor engedélyesnek a »Filmközponti jegy-üzem« felállításával. Ezzel az elgondolással a filmgyártók a jegyellenőrzést kezükben tarthatnák. A kérdés rendezése sürgős, viszont a fenti megoldás megvalósítása pillanatnyilag rengeteg akadályba ütköznék. Szükségmegoldásokat kellene addig is találni, hogy segítségére lehessünk a ma
gyar filmgyártásnak, amelyre a mai időkben fokozottabban szükségünk van.
Minden mozgófényképüzem engedélyesnek lelkiismereti kérdésnek kell tekintenie, hogy az államtól nyert ezen kedvezményének birtokában saját maga is segítségére s i essen a magyar filmgyártásnak azzal, hogy semmiféle visszaélést nem követ el és ebből a szempontból üzemét fokozottan ellenőrzi.
Részmegoldásként talán megoldható lenne ideiglene|-sen, hogy a kölcsönzői a f i lm játszási idejére a mozist belépőjegyekkel látná el, vagy a mozis által a filmkölcsönző rendelkezésére bocsátott jegyeket a filmes valamilyen formában felülbélyegezné. Meggyőződésem, hogy a mozisok nagyobb százaléka szívesen vesz minden olyan megoldást, amely még a látszat visszaélés alól is mentesíteni fogja.
— A magam részéről nehezen tudok elképzelni mozist, aki ne szívesen fizetné meg százszázalékosan 'a kikötött haszonrészesedés összegét akkor, amikor olyan filmet tud bemutatni, amellyel nemcsak a pillanatnyi üzletét találja meg, hanem mintegy biztosítja üzemének jövőbeni látogatottságát. A magyar film pedig; mindenkor jó üzletnek mondható.
— Célszerűnek látnám, ha a mozgófényképüzem engedélyesek a filmkölcsönzőkkel összeülnének és részleteiben megtárgyalva az amétakér-dést, közös megegyezés alapján 'megoldást tudnának találni ennek a mindkét félre nézve kellemetlen kérdésnek megoldására. Hiszem, hogy a kérdés ilyen formában valói megoldása eredményes lenne. Hasonlatképpen — bár más természetű — legyen szabad utalnom a Zeneszerzők Szövetségével legutóbb történt megállapodásra.
Áki a fix játszást tartaná helyesnek . . . Az Otthon-ftimszmház itt nálunk a moziban gyerek-
üzemvezetőjét, Fördiös Fe rencet is megkérdeztük az améta el'enőrzéssel kapcsolatban.
— Az amétát csak úgy lehetne megszüntetni, ha a filmkölcsönző fix összegre adná a filmjét. Ez lenne a legkényelmesebb és a mozisra nézve is jobb lenne.
— A múltban másképen merft a dolog. A magam részéről azt mondhatom, hogy
játék az amétás dolga. A legapróbb részletekig leellenőrizheti a jegyeladást, már csak azért is, mert hiszen a nyomdából már úgy kapjuk a jegyeket, hogy AZ napra és dátumra van kinyomva.
— Ma az a helyzet, hogy tulajdonképen alig marad valami a mozis zsebében a ba vételből, olyan magas az améta-kulcs és nem is csoda, hogy minden mozis ezt sírja.
Hatóságilag kellene szabályozni Kaptuk a következő hoz
zászólást: — A mozgóképszínházak
bevételének elszámolása iránt ketten érdeklődnek: a filmkölcsönző és az állam. A f i lm kölcsönző nem szeretné, ha a o/o arányban kapott köl-csöndíja kevesebb lenne, mint amennyi megilletné; az állam viszont nem szeretné, ha adóban károsodna. Természetes tehát, ha ez a kettő kívánatosnak látja a bevételek e l számolásának ellenőrzését. Ezt az ellenőrzési pedig egy jóhiszemű mozgóképszínház sem kifogásolhatja. Mive l pedig az ellenőrzés kettőt érint: kettőjüknek kellene gondoskodni az ellenőrzés megszervezéséről. Ha pedig az egyik fél maga az állam: nyilvánvaló, hogy kormányrendelettel kellene szabályozni a kér
dést. Megbízható egyének kellenek, akik úgy az állam, mint a kölcsönző részére és terhére biztosítják az elszámolás pártatlan helyességét. Ez lenne az ellenőrzés kérdésének személyi oldala. Van azonban' a kérdésnek egy tárgyi oldala is. E z pedig a régebben emlegetett jegygar-nítúrarendszer bevezetése lenne, oly megoldásban, hogy az egyes előadásokra szóló jegyek színben, csíkozásban vagy valamely más feltűnő módon megkülönböztethetők legyenek. He pedig az ellenőrzésnek úgy személyi,. mint tárgyi kérdését ilymódon megoldjuk, akkor úgy az állam, mint a kölcsönző nyugodtan mondhatja, hogy a mozgószínháztól tényleg megkapta azt, ami jogosan megillette.
Lucrezia Borg/a őszintén elmond mindent.. . Levélintervju Budapes t—Ve lence—Bo logna—Róma között Isa Pólóval
A közeljövőben mutatják be Budapesten az olasz f i lmalkotások sorában az első helyek egyikét elfoglaló hatalmas filmet, a y>Lucrezia Bor-gla*-t A filmnek női főszereplője a tüneményes, egyéni szépségű Isa Pola lesz. C alakítja Lucrezia Borgia félelmetes a'akját. Hogy k i csoda ez a fiatal nagytehetségű olasz filmszínésznő, akiről nálunk csak! azért nem hallani, illetve csak azért nem ismerik úgy, mint mondjuk Alida Vali i t , mert eddig még egy filmje sem került hozzánk.
Egyéni és intervjúk történetében egészen szokatlan módon mutatjuk be isa Po-lát kedves Olvasóinknak. Az alábbi beszélgetés ezztel a híres olasz filmszínésznővel, közel másfélezer kilométeres távolságból folyt le. Hogyan? Telefonon? Rádión? Nem! A legegyszerűbb eszközök egyikévei, amely két egymástól messze levő . személy között az érintkezést lebonyolítja: levéllel.
Utoljára Velencében találkoztunk vele. Akkor mindösz-sze három perc állott rendelkezésünkre beszélgetni, mert vonalátszállás közben éppen-csak hogy kezet szoríthattunk vele s mgigértettük' a siető művésznővel, hogy mint jó ismerősnek, nem tagadja meg tőlünk a levél-intcrvjút.
Nagyon^szere tem a magyarokat
így ment el a levél, még januárban, Isa Pola címére. Közben múltak" a hetek, sőt hónapok. Isa Pola nem jelentkezett. Csak nem történt valami baja? Végre egy hónappal ezelőtt hosszúkás, nápoly i égboltozatra emlékeztető égszínkék borítékban megjött a vá lasz . . . Kérdéseinkre hűen megírta a feleleteket Isa Pola, csakf a fénykép nem volt a levélben. A szigorú cenzor úrnak biztosan megtetszett ,, kép, vagypedig — és éz a valószínűbb, — mivel mindenféle fénykép küldése tilos egyik országból a másikba, ezért jött meg a levél kép nélkül. K á r . . .
tiAmico, — kezdi levelét Isa Pola, — azért nem írtam eddig, mert nem írtam l... Most azonban, gondolván,
hogy elfelejtett, jelentkezem. Kicsit dühös is voltam magára, hogy annyira kikérdezett; jó, jó , tudora, ne méltatlankodjék, igaza van: ehhez igazán hozzá szokhattam volna már. Csakhogy elfelejti azt,
H o l is kezdjem? Azt kérdezi, hogy hol szü'ettem? Bolognában. Hogy mikor? Szé-gyelheti mrgát, hogy ilyet kérdez egy nőtől! Azt ellenben elárulom, hogy az »Isa Pola« nem születési nevem. Igazi nevem: Maria Luisa Pola. Mikor kerültem kapcsolatba először a filmmel? T i zenhatéves koromban. A C I -N E S szerződtetett akkor. A z olasz filmgyártás még meglehetősen gyermekcipőben járt. O h ! Most majdnem elárultam ezzel a koromat! A m i kor az első felvételt csinálták rólam, azt mondta valaki a világosítók közül: »crca szép és mosolygós, teste fejteit.* E z volt az első kritika, amit kaptam. A többi bizony nem mindig volt ilyen semmitmon-dóan is jó . . .
De gyerünk szépen sorjában. M i t is akar még tudni? Első sikereim? Ilyenek alig voltak. Illetve nem olyanok, mint én szerettem volná. M i n d ig azt szerettem volna, hogy nagynak higyjenek. A »Terra Madre*-ban volt tulajdonképen az első siker. Azután csak a reklámom volt nagy. Én
Egy napon valaki megkérdezte tőlem, hogy miért nem vállalok színházban szerepet? Bennem már előbb is felvetődött a gondolat, hogy színházhoz megyek szerencsét próbálni és — tanulni. A színpad jelenthetett volna iskolát számomra.
Nem sokáig gondolkoztam a dolgon. Nekivágtam: a színpadnak. Azonban senki sem jött hozzám a színigazgató urak közül, hogy szerződtessen.
Legyőztem lázadó büszkeségemet és én merítem el az egyikhez, aki történetesen a velencei színtársulat izazga-tója volt. ö szerződtetett. Borzalmas időkét éltem át,
hogy én itt, egyszerűen nem adok senkinek sem intervjut, maga csak azért kivétel, mert . . . mert . . . talán azért, mert magyar... Én pedig nagyon szeretem a magyarokat!
nemhogy a szerepeimmel, de a magam munkájával sem v o l tam mege'égedve. A rek'ám y.diva*-tent tüntetett fel. Messze voltam én még akkor a »diva« fogalmától. A társaság felkapott az igaz, nagyobb szerepeket is kaptam egyes filmekben, mint a y>La telefonista*, vagy a r>Ragaz-zo«, vagy az 7>Áccialo«-ban.
Kérdezi egy helyen a levelében, hogy megszenvedtem-e a sikerért? Amico, erre csak azt felelhetem, hogy — nagyon! Évekig csak egy-egy filmben játszottam epizódszerű szerepeket, közben rengeteget tanultam és a rendezők csak mint ingyekvö valakit* vettek figyelembe. Végre 1938-ban Alessandrini volt az, aki »/'elfedezett*. A Sca-lera produkciójában akkor rendezte a Wedova* darabot és ennek a női főszerepére engem szerződtetett. A fi lm szerencsétlenségemre csr.k félsikert aratott. M i t gondol mi lett ennek' a vége? Az, hogy nem szerződtettek újabb filmre. Kétségbe voltam esve, h i szen annyit dolgoztam, tanultam.
amig megtanultam — olaszul beszélni velencei tájszólásban. »/ quatro rusthegi* darabomban lámpalázam, szörnyű félelmen ellenére is sikert kaptam. A Teatro Veneziánál két évig dolgoztam és ez alatt az idő alatt valóban y>megcsiszo-lódtam*.
Később otthagytam Velencét és magam is félig-meddig társulat-társ voltam Via-risio és Porelli mellett. Ujabb két évig velük dolgoztam egy társaságban és Falconi, meg Biancoli szellemes, vidám cse-vegésű és cselekményű darabjaiban azután óriási sikereket arattunk. Néha azért f i l men is játszottam.
Mit alakítok most és hol? Lelkiismeretesen felelek erre
is. Cinecittában nemrégen fejeztem be a »/ bambini cl guerdano* című filmemet, amelynek női főszerepét alakítom. Ugy hiszem és velem együtt a produkció vezetőinek is az a véleménye, hogy a film az 1943-as szezon legsikerültebbjeinek egyike lesz. Ebben az évben még két szerepet vállaltam el filmen. Egyikben valószínűleg Fosco Oiachettivel játszom. — Elég indiszkréten, még azt is megkérdezte tőlem, hogy m k lesznek a további terveim? Játszom-e, férjhez megyek-e? Kedves Amico, nem nyilatkozom! Illetve úgy színpadon, mint filmen természetesen játszani fogok. A z utolsó kérdésre kérdéssel felelek: csodálom, hogy ilyen tájékozatlan családi ügyeim felől, pedig volt idő, amikor...
Ugy hiszem, hogy most már minden kérdésére válaszoltam. Haragszom magára, egészen belefájdult a kezem az írásba!
Minden v á g y a m , hogy Magyaro rszágra mehessek
Maga ugyan elfelejtett valamit kérni tőlem a fényképemen kívül, amit mellékelten küldök. Mégpedig azt, hogy mit üzenek a magyaroknak? Ezért, ha majd ír a ftapjában, írja meg azt is, hogy minden vágyam, hogy egyszer Magyarországra mehessek. Ha valamelyik filmem elkerülne Budapestre, a maguk híres költőjének szavaival élek akkor, amikor azt az óhajomat fejezem k i : »szeretném, ha szeretnének . ..« Üdvözölje közös ismerőseinket: Isa Pola.
A levélnek ezzel vége. Ilyen őszinte vallomás után igazán kíváncsian várjuk a •nLucrézia Borgiá*-i. A sikert előre elkönyveljük, de a nézőtérre azért szigorú kritikusokként; fogunk beülni és ha netán mégsem lenne meg az a b i zonyos r>nagy* siker, az sem baj, Isa Pola messze van Pesttől, most úgysem fogja megtudni, később pedig már a »mérsékeít* sikerből is »nagy* l ehe t . . . Ennyi jóakarattal csak lehelünk iránta.
Csorító Menyhért.
Az első kritika
A színház szerencsét hoz
HÁMORY IMRE: Hómolty mm/Á&zl vnMikát csak a s<zé$> családi ítútt M& etnket* tud nyújtani
Szokatlan arcot láttunk feltűnni hétfőn délélőtt a Hunnia udvarán. Edd ig az Operaházban és annak környékén természetesnek vettük daliás alakjai, hiszen i l lusztr is Hágja, erősége a magyar Operának. De. hogy hirtelen átnyergeljen egyik napról a niásikra a filmhez, az szinte hihetetlennek látszott volna.
Letelepedtünk a parkban a legközelebbi padra.
•-- Csak olyan kis kirándulás ez ide — feleli Há-mory Imre. — A »Kívánság-hangyerscny«ben énekelem (el- a »Pajtás, pajtás, jössz-ft velem . ..« című népszerű d a l l és cigányzene kísérettel magyar nótákat is énekelek.
— Először vagy a felvevőgép előtt?
— Oh, nem — mosolyodik el az opera férfikcdvence. — Első filmemet: »Borcsa Amerikában* 1938-ban készít i t e k Amerikában. A k k o r Mály Gerővel és D a y k a Margittal voltam odakint. A z -útán a íLeáriyvári boszorkány* főszerepét, játszottam e l Hát persze, ha valaki egy-két évig nem jelenik meg a vásznon, úgy elfelejtik, mintha sohase, is lelt volna, ott.
- - Mégis, m l az oka annak, hogy olyan hosszú idő óla nem filmeztél?
— Ok? O k ? — tűnődik FIámory Imre — nagy az elfoglaltságom az Operában és soha nem is jutott eszembe, hogy fi lmen szerepel-Jek.
- - H a most, tegyük fel, val ak i választás elé állítana: f i lm, vagy opera, mely ike i választanád?
—- Pi l lanatra sem lehet kétséges, hogy az operánál maradnék. Hiszen fő-főszerel-meni az Operaház és a v i déki szereplések. De, — álljunk meg egy szóra! — emeli fel jobb kezén a mulató ujját, — ha megfelelő jó szerepet kapnék a fiimer., örömmel vállalkoznám.
— Gyermekkorod óta a művészi pályát tűzted k i éle-led céljául?
i — Tulajdonképen tíz éve annak, hogy tagja vagyok az Operaháznak. Pedagógus pályáról léptem erre. a te
rületre. Azóta vidéken is sok hangversenyen. szerepeltem.
- - Meg vagy elégedve sorsoddal?
—- Hál lehet valaki elégedetlen, akinek egy gyönyörű felesége és két szép fia van? A kisebbik most két hetes, j
Hámory Imre különös nyomatékkal mondotta ezt a feleletet. A szavak hangbeli színezetén keresztül még a vak is kiérezhelte volna, ha nem látja Hámory arcát, •hogy a mellettem ülő ember, a világ egyik legboldogabb embere.
— A művészi élet és a házasság . . . ? -
— Tudom, mit akarsz kérdezni, hogy összeegyezlethe-tő-e? A n n y i r a összevág a kettő, hogy komoly művészi munkát csak a szép családi életei élő ember tud nyújtani.
— És még van egy másik szívügyem is : a gazdálkodás. Azt akarom, ha már öreg nyugdíjas leszek, — mondja tréfásan — legyen pár ho ld földem és azon gazdálkodhassak. Bián már van egy k i s b i r tokom, illetve birto-
Braunmühl és Weber német kutatók a zene közvetítésére teljesen új eb'árást d o l goztak k i , amiely a hang mechanikai visszaadása terén forradalmi újítást jelent. A tudósok abból a megállapításból indultak k i , hogy amint az ember két szemmel mindent plasztikusan lát a térben, ugyanúgy két füllel szintén plasztikusan hallja a hangokat. A hanglemezre vételnél ez a plasztikusság veszendőbe megy, mert hiányzik a második fül. A fényképezésnél már régóta megoldották a probléma egy második lencse alkalmazásával és az ilyen lmodon készült úgynevezett istereoszkop-f elvételek csakugyan megadják a térbenlátás illúzióját. Hanglemezeken ilyen párhuzamos hangrögzítést azonban nem lehet elérni, mert ez a módszer hangtorzuláshoz vezetett. A két német tudós új eljárása nemcsak a plasztikus hangvisszaadás
kocskám. mert csak becézve lehet nevezni, olyan — kicsike.
— Jövő ambícióid? —- A még hátra levő nagy
bari ton szerepekel elénekeln i és ezzel kapcsolatban a jó egészség megtartása, hojgv ezt a nagy munkát el tudjam látni
Hámory Imre kicsit elmereng. Szemében látom, hogy kuíal a múltban.
— Bizony régen volt, vagy nem is olyan régen, csak nekem líínik fel annak, amikor min! kalocsai diák az első sikert mellemre szívtam. Azután, amikor Pesten az első utam Palló Imréhez vezetett aki az első biztatást adta nekem. V o l t . . . és jó , hogy v o l t . . . hogy meg ke l lett dolgoznom mindenért.
Talán éppen ezért boldog most Hámory Imre. Csak
az az ember tudja értékelni a boldogságot, aki szenveded életében, aki értékelni tudja az élet mindennapos, kics iny ajándékait is. Ehhez is érzék k e l l . . . vagy nagyon-nagyon tiszta lélek.
(csontó)
problémáját oldja meg, hanem a hangfelvételt is a hanglemeztől teljesen eltérő és sokkal tökéletesebb módon biztosítja. A hangot fémporréteggel fedett filmszalagra veszik fel és a kettős hallásnak megfelelő hangnyomok tökéletes szinkroni?á'ással rajzolódnak fel a szalagon. Ez az eljárás kiküszöböl minden mechanikus mellékzörejt és . a hang színezését és erősségét a legfinomabb árnyalatokban is híven rögzíti. A f i lmszalag a lejátszáskor nem kopik, másfelől hosszabb zenedarabok felvételét is lehetővé teszi, A most befejezett első felvételek hallgatói a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak élményükről. Minthogy mind a felvevő, imind a visszaadó készülékek teljes sikerrel állták ki a gyakorlati próbát, ennek az érdekes problémának megoldása most már végleges.
. K I M I K O R O Y A R T A HUNNIÁBAN? Érdekes táblázat mutatja Tangl Lóránt Hunnia-főmérnök szobájának falán, hogy a közeli két hónapban kl mikor gyárt és mit. Ezek szerint a régi műteremben most áll gyártás alatt a »Kalolaszegi Mcdonnae, amelynek befejezése után Zichyné vonul műterembe yMukie című Rá-thonyi-vígjátékka\. Az eredeti könyvet Bónyi Adorján írta Ezt követően a propaganda minisztérium gyártja, le a »/?<?'-rynée című történelmi filmjét.
Az új műteremben jelenleg a y,Kívánsághangversenye f e l vételei folynak. Amikor ezt befejezték Kolczonay kezdi meg a »Zenélő malomé forgatását. Csak ezután kerül sor a Hajdú—Hunnia filmjének elkészítésére. A y>Rákoczi nólájae című filmet Daróczy József rendezi.
A pasaréti-műteremben közeli napokban kezdik el a •»Megálmcdtatake felvételeit. A filmlet a Paiaii/tus gyártja. A Pegazus gyártóvállalat Zi-tahy: Waiamít visz a vize című regényét filmesíti meg.
Egyelőre így áll a műtermi kiutalások sorrendje a Hunniában. A későbbi időben való gyártás a legközelebbi filmbizoftsági ülésen dől el.
SZÖBÉNYI ÉVÁNAK K I S FIA S Z Ü L E T E T T . Hosszabb ideje nem láttuk szerepelni Szörényi Évát. k i egy évvel előbb ment férjhez Örményi Istvánhoz, a Hunn ia f i l m gyár főmérnökéhez.
Június negyedikén Szörény i Éva egészséges kisfiúnak adott életet, akit édesapja, lilán Istvánnak keresztellek. A boldog - szülőkel a szakmabeliek és közönség elhal-mozla szerencsekívánatokka l .
IGAZGATÓVÁLTOZÁS A Z E S P E R IÁNÁL. Dr. Serafino Mittiga, az Esperia vezérigazgatója, előreláthatólag a bukaresti fiók vezetését veszi at a közeljövőben és így . a budapesti Esperia vállalat vezetésétől . megvált. .
Helyette a zágrábi fiók veit igazgatója, Max Montagna.nl vette át . a magyarországi ügyek vezetését.
MEZŐTÚRON MEGNYÍL I K A MÁSODIK M O Z I . E n gedélyese az orosz fronton hősi háláit halt Qoebl László dr. tart. tüzérhadnagy Özvegye, Lápössy Magda, már az ősszel megindítja üzemét
A plasztikus hang
írták: Martin Pál, Waltér Forsler, Péter Qroll Rendezte: Martin Pál
Zene: Michael Jary Főszereplők: Dora Komar, Dórit Kreysler, Lohannes Heesters, Hans Moser
Hossza: 2522 méter Beszél: németül Cenzúra: aluli
Készült: Hunnia Filmgyár
Produkció: Berlin Film Forgalombahozza: Budapest
Bemutatta: Corvin Gyártásvezető: Franz Vogel Magyar gyártásvezető: Nagy
Mária Díszlet: Alfréd Bülow és
Walter Beisenherz Bennünket magyarokat kü
lönösen érdekel a xCsókpa-rádé« c. f i lm, mely »Ha szeretsz, elvehetsz« címmel mtilt
év végén Budapesten készült el . F d d i g ez volt a legnagyobb külföldi produkció, melyet Magyarországon készítettek. A másik magyar szempont ugyancsak különösen érdekel bennünket. A f i lm rendezője a magyar Martin Pál, operatőrje a Ikülföldöin is elismert Eiben István és Lohr Ferenc, aki a f i lm hangmérnöke völt. A statisztéria és a balett ugyancsak a magyarokból került k i .
A gyártás Ideje alatt többször volt alkalmunk megtekinteni azt a nagyszabású munkát, csodálatosan szép díszleteket és ;azt a magyvona-lúságot,. melyet a mintegy kétmillió pengős költségvetési keret lehetővé tett. Magyar vonatkozásban elképzelhetetlen ilyen »korlátlan« lehetőséggel gyártani filmet. E z -ídőszerint kiállításban nem tudjuk felvenni a versenyt. A pénznek jelentékeny részét Magyarországon költötték el és a szellemi résztvevésünk' alapján is magunkénak kell érezzük ezt a »Berlin Film« produkciót.
A f i lm meséje a színházi világba vezejt s a főszereplők szerelmének bonyodalmait tálalja fel mulatságosan és kedvesen. Olyan kedvességgel, amilyenek főszereplői. A bűbájos Dora Komar, a csintalan Dórit Kreysler^ a hódító Johannes Heesters és az
európaszerte kedvelt Moser. Dehogyis tudnánk rájuk haragudni, akármilyen huncutságot is követnének el a f i lmben! De nem követnek. A színház bonvivánja (Heesters) házasság előtt áll, amitől csupán percek választják el. Érzelmileg azonban még mindig elvált feleségéhez (Dora Komar) áll közel, aki-
viszont tényleg szerelmes az alférj, aki a legrövidebb időn belül hajlandó legalizálni ezt a kedvező látszatot. A . két szerelmes v égül megtalálja egymást s mos tmiár a közönség szórakoztatásának szánhatják életüket.
A műgond középpontjában a revüszerűség áll. A f i lm meséjéhez szövődő elemek is a szemrevalóság jellegével vannak kirakati pedantériával felvonultatva, akár a szereplőkről (a megvesztegető mosolyú Heesters és két szerel-íniese, a kedvesen zsörtölődő Moser stb.), akár a környezetről beszélünk. A mese i n kább' jíajz operettek valószínűtlen színességében jár
r •
vei mindössze négy heti házaséletet éltek. Valami művészi kérdésen összezördülve határozták el az elválást. Talán nem is véletlen műve, hogy a színház új főszereplőjeként az elvált asszonyt szerződtet^ ték, aki időközben más néven jó hírnevet szerzett magának. Férjének második házassága éppen e találkozással odázódik el, először csupán egy napra, de később sem lehet házasság belőle, mert a házasulandó férj rájön, hogy ezt az igazi asszonyt szereti. A hoppon maradt menyasz-szony (Dórit Kreysler) természetesen boszankoiik, de e g y jó főszerep sokkal jobban érdekli, minfi; a 'házasság. A z elvált asszony ugratni akarja volt férjét és azt állítja, hogy már férjhezment. Egy álférjet szerződtet maga mellé, aki titokban tényleg szerelmes a híres színésznőbe. Egy fényes fogadóestén azonban kiderül, hogy a művésznő második házassága nem felel meg a valóságnak, de
(konstrukcióban erőtlen), de zenében, dalban, vágásban nem gördül, hanem — egyes részeiben röpül,
Martin Pál, a rendező lendülettel ad szárnyat Jary k i tűnő muzsikájának s ezernyi alkalmat ad Eiben István fo-tografáló készségének. Lohr Ferencre is büszkék lehetünk'.
A díszletek irígylésremél-fóan ötletesek és főleg gaz]-dagok. (Egyik legutóbbi ismertetésünkben a magyar díszletlehetőséggel kapcsolatban éppen az összehasonlítás hatása alatt használtuk a »kö-zepes« jelzőt.)
A csókparádé, produkciós költségéből 7—8 magyar f i l met kell kalkulációban kigyártanunk. Add ig csak kirakatüvegen át nézhetjük az alkotás lehetőségeit.
De az üveg túlsó oldalán ott tükröződik ránk néhány magyar tehetség, \ kikkel együtt dobog a szívünk a jövő magyar filmjeiért.
Oy. K. E.
O r s z á g o s Mozgóképv izsgá ló Bizottság által engedélyezett filmek
. Előadásra alkalmasnak találja, — de eltiltotta, hogy azon 16 évesnél fiatalabb korúak jelen lehessenek:
Az ifjúság titka (Geheimniss u m Schönheit und Jugend) ( U F A ) hangos kultúrfiim 1 felvonásban, a Herbert Dreyer filmgyárban 1939. évben készült, 3 2 0 m hosszú mozgófényképet.
Alfa Tau (Esperia) hangos dráma 5 felvonásban, a Scalera filmgyárban 1942. évben készült, 2729 m. hosszú.
U F A magazin 7. sz. (Ufa Magasin N r . 109.) ( U F A ) -hangos r ipor t 1 felvonásban, az Universum filmgyárban 1943 . évben készült, 2 6 2 m. hosszú,
U F A magazin 8. sz. ( U F A Magasin N r . 113.) ( U F A ) hangos r ipor t 1 felvonásban, az Universum filmgyárban 1943 . évben készült, 2 3 5 m. hosszú,
Magyar világhíradó 1002. (M. F . I.) hangos r ipor t 1 felvonásban, a M a gyar F i l m Irodában 1943. évben készült, 2 5 7 m. hosszú,
U F A váilághíi-adő 1 8 9 . ,AusIand.skm-woche N r . 189.) ( U F A ) hangos r ipor t 1 felvonásban, az Universum filmgyárban, 1943. évben készült, 368 m. hosszú,
[
1003. A Skandináv félsziget északi ré
szén még havas hóviharok dúlnak, míg európa más részem már beköszöntött a tavasz. A partizánoktól megtisztított boszniai hegyek között megkezdték a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Erdély havasi legelőire k i hajtották a juhokat és az erdélyi tájra annyira jellemző bivalyokat.
Gasparich Márk ferencr^endi szerzetes az 1848—49-es szabadságharc után lelkes magyarságáért mártírhalált halt. Muraköz hős fiának szobrát nagyszabású ünnepség keretébea leplezték le Csáktornyán.
Az idei háborús gyermeknapok keretében is sok örömet nyújtottak a kicsinyeknek. |
A kolozsvári Mátyás király szobor előtt avatták fel a Wesselényi lövészegyesület díszzászlaját.
A csepeli Duna-ágban rendezték meg az első idei nagyszabású evezős versenyt.
A Magyar Tűzharcos Szövetség az Uj városházán a bolgár követséggel karöltve dísztáborozást rendezett a bolgár hősihaloltak emlékezetére.
A harctéren sem szunnyadnak a múzsák! A harcok szünetében egy honvéd művész Krisztus szobrán dolgozik.
A keleti hadszíntér magyar megszálló csapatai az arcvonal mögötti megtisztítják a területet a fel-felbukkanó partizán bandáktól.
L U C E olasz világhíradó 79. sz. (Hunnia) hangos r ipor t 1 felvonásban, a L U C E filmgyárban, 1943. évben készült, 2 7 0 m. hosszú,
E U C E olasz világhiradó 80. sz. (Hunnia) hangos r ipor t 1 felvonásban, a L U C E filmgyárban 1943. évben készült, 261 m. hosszú,
Vacsora 3 / 4 8 -kor (Kovács Gusztáv) hangos ismeretterjesztő 1 felvonásban, a Kovács és Faludi. laboratóriumban' 1937. évben készült, 4 8 0 m . hosszú,
Ezeréves Magyarország (Kovács Gusztáv) hangos ismeretterjesztő 1 fe l vonásban, a Kovács és F a l u d i laboratór iumban 1939. évben készült, 2 9 5 m. hosszú,
Angol szigetek a csatornában (Eng-lische Kanalinseln) ( U F A ) hangos r i port 1 felvonásban, az - Universum filmgyárban 1942. évben készült, 3 2 1 hosszú,
Mexikói futár (Cielito L indo) (Horváth János) hangos dráma 4 felvonásban, az Erna filmgyárban 1941 . évben készült, 2128 m . hosszú,
H Í R A D Ó K 1004.
1. Cagl iar i bombázott templomai. 2 . Kéményseprő esküvő Budapesten. 3. Kerékpárosok Szent Kristóf ün
nepe. 4. A szegedi hármas huszárok
szobra. 5. 7 5 éves magyar dalosszövetség. 6. Jány vezérezredes a Vöröskereszt
nél. 7. Megszálló csapataink Ukrajnában. 8. A ^Magyar Művészetért* kiállí
tása.
191 .
1. Stockholmban bemulatták a svéd divattervezők legújabb alkotásait.
2. Négy esztendei szünet után az idén tartották meg 41-szer a hagyományos Par is -Roubaix közötti kerékpárversenyt.
3 . Megalapításának tizedik évfordulóját ünnepli a német munkafront.
4. A z új német hadimozdony, eddigi sokezer kilométert lefutott próbaútjain a legsúlyosabb időjárási v i szonyok közepette is kitűnően bevált.
5. A Hornét nevű 2 0 ezer tonnás amerikai repülőgépszállító hajót 2 hónappal a háború kitörése előtt állították szolgálatba s így az amerikai haditengerészet legmodernebb hajótfc-pusai közé tartozik.
U F A világhíradó 189. (német beszéddel) (Auslandstonwoche N r . 189.) (Deutsch gesproch) ( U F A ) hangos r i port 1 felvonásban, az Un ive r sum filmgyárban 1943. évben készült, 368-m. hosszú,
Zivatar Kemenespusztán (Kovács Gusztáv) hangos dráma 5 felvonásban, a H u n n i a filmgyárban 1936. évben készült, 2 4 0 6 m . hosszú,
Emberek a Szahara szélén (Volks -leben am Rande der Sahara) ( U F A ) hangos kultúrfiim 1, felvonásban, az Universum filmgyárban 1943. évbeo készült, 372 m. hosszú mozgófényké— péket.
U F A világhíradó 187 (Auslandstonwoche N r . 187.) ( U F A ) hangos r i port 1 felvonásban, az Universum filmgyárban 1943. évben készült, 325-m . hosszú,
Magyar világhíradó 1001. sz. (M. F . I.) hangos r ipor t 1 felvonásban, a M a gyar F i l m Irodában, 1943. évben készült, 2 4 7 m . hosszú,
U F A világhíradó 186. (Auslandstonwoche N r . 186.) ( U F A ) hangos r ipo r t 1 felvonásban, az Universum f i l m gyárban 1943. évben készült, 3 3 2 m. hosszú,
1 6. Egy Novorossijsk melletü tábori
repülőtéren. A német stukák hathatósan támogatják a bolsevista páncélosok elleni harcban álló gyalogságot.
192. sz. Körmenetekkel és hálaadó istentiszte
letekkel ünnepli az ukrán lakosság Isten házának megnyitását.
Az Orleánsi szűz halálának 5 1 4 . évfordulóját ünnepli Franciaország.
A rossz időjárás ellenére a belga Boitsfort-i versenypályán lefutották a? brüsszeli nagydíjat. -
A földkerekség minden részén már évszázadok óta sikeresen kezelik magukat a neumás betegek méhesípőssél.
Németország minden részéről özönlenek az újoncok a véderő zászlaja alá.
Egy német tüzérségi iskolában. Itt-nyerik kiképzésüket a könnyű és nehéz tüzérség fiatal tisztjei.
Német katonák pihenőnapja a keleti foharcvonal mögött. A vöröskereszt j a vára nagy ügetőwersenyt rendeztek.
Egy német zuhanóbombázóraj támadásra indul a kúbáni hídfő állásai ellen,
Felelős szerkesztő: MATOLAY K. GÉZA dr.
Felelős kiadó: LIEBER LÁSZLÓ dr.
Kiadóhivatali főnök: GYIMESY KÁSÁS ERNŐ
Készült a >Jövő< nyomdaszövetkezet műhelyébecl
Budapest, IX. , Erkel-u. 17. Telefon: 182—278.
N e m c s a k
pompás opereM,
fényes revű,
de szel lemes,
ötletes vígjárék is
című film
Főszereplők:
D o r a K o m a r D ó r i t Kreysler ' Johannes Heesters H a n s M o s e"r Richárd Romanovsky Axel v Ambesser
Berlin-film
Forga lombahozza :
BUDAPEST FILM RT Budapest, VII., Rákóczi-út 52 T e l e f o n : 223 — 435
Budapest, 1943.
június 9 V. évi. 23. sz. Egyes
•iám ára: 70 fffl.
J á v o r P á l és Doris Duranti a C A R M E L A című Esperia-film főszereplői.
top related