földtani alapismeretek iii

Földtani alapismeretekFöldtani alapismeretekIII.III.

Vízföldtani alapok

Magyarország éves csapadékának eloszlása

A globális besugárzás Magyarországon

A lefolyás magyarországi változása

A felszíni vizek típusai

• óceánok• tengerek• tavak• belvizek• jég• felszínen lefolyó vizek• folyók• források

Balaton földtani vonatkozásai

Magyarország vízföldrajza

A felszín alatti vizek típusai

• szerkezeti víz (a kristályokba beépülve)

• kötött (kapilláris víz, vízpára)

• talajvíz (összefüggően kitöltve a hézagokat)

• karsztvíz (a mészkő repedéseiben)

• rétegvíz (vízzáró rétegek között)

Felszín alatti vizek

talaj 1 szabad felszínű 2 nyomás alatti

víz 3 alsó emelet 4 vízdóm

típusok 5 lebegő talajvíz 6 általajvíz

A rétegződés

hatása a

talajvízre

Szabad felszínű és nyomás alatti talajvizek

Talajvízfajták

• zavartalan (szabályos)

• természetes hatások által befolyásolt

• mesterséges hatások által befolyásolt

A talajvíz éves járása kontinentális éghajlaton

A folyók hatása a talajvízre

Karsztvíztípusok1. Támaszkodó karsztvíz2. Leszálló karsztvíz3. Sekély karszt4. Megemelt karszt5. Szabadszintű fedett karszt6. Leszorított szintű fedett karszt7. Kibukkanó karszt

I. Nyílt karszt

II. Fedett karszt

Forrástípusok

1. laza vízvezető réteg2. vízzáró réteg3. karsztos kőzet4. vízvezető karsztos járatok5. időszakos feltöltődő karszt6. forrás7. talajvízszint8. a víz mozgásiránya

a) talajvízforrásb) rétegforrásc) karsztforrásd) gátolt forráse) átbukó forrásf) felszálló forrásg) felszálló forrás gyűrt rétegbenh) időszakos karsztforrás

Magyarország földtana

Magyarország tájegységei

Magyarország agyagásványos társulása

Magyarország földtani térképe

Magyarország az oligocénban

Magyarország a pleisztocénban

ókor 235 millió évnél régebben

• kambrium– nincs hazai előfordulás

• szilur– palák (Balaton, Mecsek)

• devon – mészkő és dolomit (Polgárdi, Észak-Borsod)

• karbon– gránit, márvány (Velencei hg)– palák (Soproni és Kőszegi hg)

• perm – vörös homokkő (Balaton-felvidék, Mecsek, Bükk)

lepusztult hegységrészei az alaphegység felét képezik

középkor 235 és 67 millió évvel ezelőtti időközben

• triász – mészkő, dolomit és márga

(Bakony, Bükk, Mecsek, Aggtelek)

• jura – mészkő, kőszén

(Bakony, Gerecse, Mecsek)

• kréta – mészkő, agyag, márga, bauxit

(Dunántúli-középhegység, Mecsek)

a hazánk területét fedő Thetisz-tenger teljes rétegsora az alaphegység felét adja részben a felszínen megjelenve

harmadkor2 és 67 millió évvel ezelőtti időközben

• eocén– agyag, breccsa, márga, mészkő (Vértes, Nógrád)– barnaszén (Tatabánya)

• oligocén– mint előbb – hárshegyi homokkő és kiscelli agyag (Budapest)

• miocén– agyag, mészkő, kőszén (Nógrád, Fertőrákos,Bp.) – andezit (Mátra, Zempléni hg.)

• pliocén – pannon homokos agyag és lignit (hegyperemeken) – bazalt vulkánok (Balaton-felvidék, Nógrád)

A sekély tengerekből a hegységek szigetként emelkedtek ki, s partjaikon vastag üledékek képződtek, aktív vulkánosság is volt.

negyedkor2 millió éve tartó időszak

• pleisztocén– jégkorszaki lösz (Dunántúli medence, Alföld) – futó homok (Alföld) – durva folyami hordalékok (Kisalföld)

• holocén– futó homokok (Alföld) – folyami hordalékok (nagy folyók mentén)– öntéstalajok, tőzegek (kisebb folyók mentén)

szárazföldi viszonyok közt szélhordta és folyami üledékképződés

Mérnökgeológiai térképek

Negyedidőszaknál idősebb képződmények felszín alatti mélysége

A felszín alatti

5 m-ben levő

képződ-mények

A talaj-víz

mély-sége

Építés-alkalmassági térkép

Építőanyagok bányászata