földtani alapismeretek iii
DESCRIPTION
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok. Magyarország éves csapadékának eloszlása. A globális besugárzás Magyarországon. A lefolyás magyarországi változása. A felszíni vizek típusai. óceánok tengerek tavak belvizek jég felszínen lefolyó vizek folyók források. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Földtani alapismeretekFöldtani alapismeretekIII.III.
Vízföldtani alapok
Magyarország éves csapadékának eloszlása
A globális besugárzás Magyarországon
A lefolyás magyarországi változása
A felszíni vizek típusai
• óceánok• tengerek• tavak• belvizek• jég• felszínen lefolyó vizek• folyók• források
Balaton földtani vonatkozásai
Magyarország vízföldrajza
A felszín alatti vizek típusai
• szerkezeti víz (a kristályokba beépülve)
• kötött (kapilláris víz, vízpára)
• talajvíz (összefüggően kitöltve a hézagokat)
• karsztvíz (a mészkő repedéseiben)
• rétegvíz (vízzáró rétegek között)
Felszín alatti vizek
talaj 1 szabad felszínű 2 nyomás alatti
víz 3 alsó emelet 4 vízdóm
típusok 5 lebegő talajvíz 6 általajvíz
A rétegződés
hatása a
talajvízre
Szabad felszínű és nyomás alatti talajvizek
Talajvízfajták
• zavartalan (szabályos)
• természetes hatások által befolyásolt
• mesterséges hatások által befolyásolt
A talajvíz éves járása kontinentális éghajlaton
A folyók hatása a talajvízre
Karsztvíztípusok1. Támaszkodó karsztvíz2. Leszálló karsztvíz3. Sekély karszt4. Megemelt karszt5. Szabadszintű fedett karszt6. Leszorított szintű fedett karszt7. Kibukkanó karszt
I. Nyílt karszt
II. Fedett karszt
Forrástípusok
1. laza vízvezető réteg2. vízzáró réteg3. karsztos kőzet4. vízvezető karsztos járatok5. időszakos feltöltődő karszt6. forrás7. talajvízszint8. a víz mozgásiránya
a) talajvízforrásb) rétegforrásc) karsztforrásd) gátolt forráse) átbukó forrásf) felszálló forrásg) felszálló forrás gyűrt rétegbenh) időszakos karsztforrás
Magyarország földtana
Magyarország tájegységei
Magyarország agyagásványos társulása
Magyarország földtani térképe
Magyarország az oligocénban
Magyarország a pleisztocénban
ókor 235 millió évnél régebben
• kambrium– nincs hazai előfordulás
• szilur– palák (Balaton, Mecsek)
• devon – mészkő és dolomit (Polgárdi, Észak-Borsod)
• karbon– gránit, márvány (Velencei hg)– palák (Soproni és Kőszegi hg)
• perm – vörös homokkő (Balaton-felvidék, Mecsek, Bükk)
lepusztult hegységrészei az alaphegység felét képezik
középkor 235 és 67 millió évvel ezelőtti időközben
• triász – mészkő, dolomit és márga
(Bakony, Bükk, Mecsek, Aggtelek)
• jura – mészkő, kőszén
(Bakony, Gerecse, Mecsek)
• kréta – mészkő, agyag, márga, bauxit
(Dunántúli-középhegység, Mecsek)
a hazánk területét fedő Thetisz-tenger teljes rétegsora az alaphegység felét adja részben a felszínen megjelenve
harmadkor2 és 67 millió évvel ezelőtti időközben
• eocén– agyag, breccsa, márga, mészkő (Vértes, Nógrád)– barnaszén (Tatabánya)
• oligocén– mint előbb – hárshegyi homokkő és kiscelli agyag (Budapest)
• miocén– agyag, mészkő, kőszén (Nógrád, Fertőrákos,Bp.) – andezit (Mátra, Zempléni hg.)
• pliocén – pannon homokos agyag és lignit (hegyperemeken) – bazalt vulkánok (Balaton-felvidék, Nógrád)
A sekély tengerekből a hegységek szigetként emelkedtek ki, s partjaikon vastag üledékek képződtek, aktív vulkánosság is volt.
negyedkor2 millió éve tartó időszak
• pleisztocén– jégkorszaki lösz (Dunántúli medence, Alföld) – futó homok (Alföld) – durva folyami hordalékok (Kisalföld)
• holocén– futó homokok (Alföld) – folyami hordalékok (nagy folyók mentén)– öntéstalajok, tőzegek (kisebb folyók mentén)
szárazföldi viszonyok közt szélhordta és folyami üledékképződés
Mérnökgeológiai térképek
Negyedidőszaknál idősebb képződmények felszín alatti mélysége
A felszín alatti
5 m-ben levő
képződ-mények
A talaj-víz
mély-sége
Építés-alkalmassági térkép
Építőanyagok bányászata