forgalom és forradalom: ezra poundepa.oszk.hu/00700/00713/00262/pdf/epa00713_tiszataj_2013...2013....

2013. július 91

„KULCSÁR‐SZABÓZOLTÁN

Forgalom és forradalom: Ezra Pound

Ezra Poundé egyike amodern költészettörténet azonmeghatározó jelentőségű életművei‐nek,amelyekmegítélésenehezenképzelhetőelalíraiművekésazezeketövező,mitöbb–élesellentétbenpl.GottfriedBennesetével–sűrűnátjáró,többmintkétespolitikaielkép‐zelésekközöttiviszonyértékelésenélkül.APound‐irodalomegysokáigmeghatározóésleg‐inkábbtalánHughKennerelsőmonográfiájábanmegalapozottszólama,részintnyilvánaz„újkritika”ittolykorpoétikaiösszefüggésbeniskissémegtévesztő1irodalomeszményétőlvezé‐reltetve, igyekezettugyanszigorúhatárvonalathúzniaTheCantosesztétikaiésazértekezőpróza(valamintszintúgyaCantos)politikai‐ideológiaitartományaiközött,ámehatárvonalolyannyiraátjárható,hogynincs igazáncsodálkoznivalóazon,hogyaszakirodalomjó idejenemhiszazilyenszétválasztáslehetőségébenvagyértelmében.Aproblémamásirányúfel‐dolgozásánakszámtalanformája ismert,amiezekbenközös,azaz,hogynemigenboldogul‐naklátszólagönellentmondóformuláknélkül.JuliaKristevaegygyakranidézettinterjújábantöbbekközöttPoundpéldájárahivatkozvaérveltamellett,hogyamodernirodalomfasisztaideológiávalérintkezőremekműveibenazavantgárdköltőinyelvvalójábanegybenaláisás‐savagyszembehelyezkedikazokkalazeszmékkel,amelyekethordoz.2APoundegyikköltőiörökösekéntszámontartottCharlesOlsoninkábbegyfajta,amodernkorrajellemzőtragikuskettősségetvéltfelfedeznianyelvi‐formaiprogresszivitásésaregresszívpolitikai‐gazdaságinézetekpoundikombinációjában.3Aposztmodernköltő‐professzor,BobPerelman1994‐benmégkomplikáltabbösszefüggésrekövetkeztetett, szerinteugyanisaztanyelvierőt,amibőlPound írásainak legjava táplálkozik, nem lehet elhatárolni azon impulzusoktól, amelyekazéletmű bizonyos tartományait elviselhetetlenné teszik.4Hasonló dilemmát illusztrál PoundéletműveKrasznahorkaiLászlószámárais:„Nekemazaproblémám–mondjaegy2006‐asinterjúban–,hogyPoundesetébena rosszerkölcsből zseniális remekműszülethet.Bármi‐lyeniránybólellehetérniatökéletességet.”5Különösenaztszemelőtttartvanőmegazilyenfigyelmeztetésekjelentősége,hogyPoundugyanazonaterületenvéltemegalapoznianyelv‐felfogását(vagyakár:„nyelvelméletét”),amelybeapolitikaielképzeléseitiságyazta:agazda‐ság,közelebbről apénzelméletében.Ezaközösnevező teháta (költői)nyelvésapolitikadiskurzusaiközött:apénz,amelynekproblémájakörülazéletműmeghatározószeleteforog,egybenanyelvésapolitikai cselekvésközötti váltásvagyátváltásmédiuma is, sőt,Pound 1 L.pl.az„ideogramma”poundikoncepciójánakismételtmegfeleltetésétametaforával:pl.H.Kenner,

ThePoetryofEzraPound(1951),Lincoln–London1983,70.,205.Aproblémáhozl.többekköztK.V.Lindberg,ReadingPoundReading,NewYork–London1987,33‐35.

2 „Chesfortuna!Èunintellettualedisorganico”(interjúJ.Kristevával),in:L’Espresso1977/14,59. 3 Ch.Olson,„Cantos”,inUő(szerk.),CharlesOlsonandEzraPound,NewYork,1975,53. 4 B.Perelman,TheTroublewithGenius,Berkeley–LosAngeles–London,1994,31. 5 KrasznahorkaiL., „Azellenállásmelankóliájacíműregény forrásainál (JacekDobrowolskibeszélge‐

tése)”,in:Jelenkor2008/4,387.

92 tiszatáj

„ számára,mintazmajdláthatólesz,bizonyosértelembenéppenezazegyetlenlegitimfunkci‐ójaapénznek.

Poundpolitikaiprogramjánakfontos,visszatérőenhangsúlyozottelemeagazdaságimű‐veletlenség,illetve–ahogyanaGuidetoKulchuregypontjánfogalmaz–amoderndemokrá‐ciákbanelterjedt„monetárisírástudatlanság”(GK1586)felszámolása:nagyonleegyszerűsít‐vearrólvanszó,hogyPoundszerintaz,hogyanyugatitársadalmakbanagazdaságiismere‐teknem tartoznakamindenki által elsajátítandó tudáskörébe,mintegymegágyazott s ígyérdekébenálltanemzet‐,illetveinkábbállamfelettivagy‐ellenespénztőkeazontörekvésé‐nek, hogy elragadja a szuverenitás meghatározó szeletét a mindenkori államhatalomtól,amelyígysajátpolgáraivagya„közjó”helyettegynemzetközibankhatalom,egyfajta„usuro‐cracy”érdekeitszolgálja.Agazdasági,különösenapénzforgalomfelettihatalomvisszaszer‐zéseegyfelőlegyolyanpolitikaelméletetteszszükségessé,amelynekalappilléreinemidege‐nek a „konzervatív forradalom” 20. század első felében elterjedt diskurzusaitól, másfelőlegyenesen a pénz társadalmiműködésmódjának újraértékelését igényli. E kettős programelőzetesbetájolásátelősegítendőálljonitt,mintegykettősexergumként,elsőkéntazasokatidézett–éskülönösenalehetőlegszószerintibbolvasatbansokatmondó–kijelentésaXCVII.Cantoból,mely szerint „TheTemple is holy, because it is not for sale”,másodikként pedigPoundszámtalanváltozatban,többekköztaLXXXIX.Cantobaniselismételt(ésa19.századegyikjelentősamerikaipolitikusától,ThomasHartBentontólátvett)szuverenitásdefiníciói‐nakegyike:„Aszuverenitásapénzkibocsátásképességében(power)rejlik.Azaszuverén,akinemrendelkezikezzelazerővel,pusztánegyrexsacrificulus,nonregnans.”7

Bárezekbenamodorukat tekintve távolrólakáraPoundáltalnem ismertCarlSchmittPolitikaiteológiájának híres nyitányára8is emlékeztetőmeghatározásokban a szuverenitásdecizionistaismérvekevésbéteológiai,mintinkábbgazdaságtaniösszefüggésremutatvisz‐sza, az idézett – római‐középkoripolitikai teológiaidimenziókat érintő – változat arról ta‐núskodik,hogyezPoundszámára, Schmitthez (e tekintetben)hasonlóannemvezethető levalamiféle absztrakt vagy általános jogrendből, pontosabban a jogrend nem szavatolja atényleges,defactoszuverenitást.Mindez,tekintettelameghatározásgazdaságikontextusára,különöskövetkezményekkel jár.Egyfelőlaszuverenitásmegszűnésétabbana(modernkö‐rülmények között nehezen elkerülhető) pénzkereskedelmi szorongatottságban azonosítja,amelybenegyállamérvényespénzénekértékétrajtakívülállóerőkvagykondíciókhatároz‐zákmeg.9Másfelől, amintaztPoundnemgyőzihangsúlyozni,a ténylegespolitikaihatalomnem lehet olyasvalami, amit egy uralkodó vagy egy kormány megkap, olyasvalami tehát,amivelpusztánfelruházzák.AJeffersonand/orMussolinicíműhírhedetttraktátusbanpl.Ro‐osevelt „gyengeségét” a sajtó azonkövetelései hivatottak illusztrálni, amelyek szerint több

6 APoundgyakrabbanidézettírásairautalórövidítésekazalábbikiadásokravonatkoznak:AR=ABC

ofReading (1934),NewYork 1960; JM= Jeffersonand/orMussolini (1935),NewYork 1970;GK=GuidetoKulchur(1938),Norfolk(é.n.);EPS=„EzraPoundSpeaking”,Westport–London1978;SP=SelectedProse1905‐1965,NewYork1973.

7 Uő, „Souvereignty”(1953), inSP352.Vö.mégpl. „What isMoney for?”, inuo.,292.;GK270.Vö.aLXXXIX.Cantotis:„Andsovreigntyintherighttoissue./(…)/TheGovernmentceasestobeinde‐pendent/whencurrencyisatwillofacompany.”

8 „Szuverénaz,akiakivételesállapotróldönt.”(C.Schmitt,Politikaiteológia,Bp.1992,1.) 9 Pound,„WhatisMoneyfor?”,298.

2013. július 93

„hatalmat„kellene” juttatniazelnöknek,azezzelszembeállítottolaszfasisztaállamviszontolyan„szervezet”,amelynekazélénolyasvalakiáll,akiahatalmátnemkapta,hanem„organi‐zálta”(JM108).Méghírhedtebbolaszországirádióbeszédeinekegyikébenmagánakapoliti‐kaiellenségnekafogalmátisakapott(kölcsönzött)tőkeképzetéveldefiniálta(„TheENEMYisDasLeihkapital.”10).

A kérdés, formálisan következtetve, nem lehet más, mint hogy honnan ered, honnanszármazik,miazalapjaazolyanszuverenitásnak,amelyetnemlehetmegkapni,amelyette‐hátnemhitelesítenek,különösenabbanazesetben,haeszuverenitásapénzkiadásánakjo‐gábannyilvánulmeg,olyanműveletben tehát, amelybőlviszontperdefinitionemnemhiá‐nyozhat ahitelmozzanata. Nem véletlen, hogy Pound gazdaságpolitikai elképzeléseit nagymértékben az Alfred Richard Orage‐on, aTheNewAgekiadóján keresztülmegismert C. H.Douglas„SocialCredit”‐mozgalmaformálta,amely,nagyonleegyszerűsítve,ahitelolyanfel‐fogásátigyekezettérvényrejuttatni,melybenapénznemtőkekéntviselkedikésa„nemzetiosztalék”fedezetétanemzettáganfelfogottgazdasági,kulturálisstb.termelőerejebiztosítja(Poundmagyarázatában: azoknak a fennmaradt kulturális vagy gazdasági teljesítménye is,akikmárnemfogyasztanak11).Pound,akikülönfélegazdaságivagypénztörténetifejtegeté‐seibenmérföldkőnektekintetteazaranystandardjelentőségvesztését,nagyhangsúlytfekte‐tettarra,hogya(papír)pénzolyasvalami,amiért,minthogymateriálisértelembennincs in‐herensértéke,akibocsátókötelezettségetvállal,amitehát–mintacsereforgalompusztajelevagymédiuma–hitelreszorul,sőteztarelációtolyanjelrendszerekrevagymédiumokraiskiterjesztette,mintanyelv, amelynekáltalános‐absztrakt, grammatikai rendszerszerűségétéppenebbenazösszefüggésbenkárhoztatta.Egykijelentésebbenazértelembenmégakkorsemképeshelytállniönmagáért,hareferenciálisanigaz,elkerülhetetlenülhitelesítésre,hitel‐reszorul–Poundszerintolyanastátusza,mintabankjegyekenolvashatónyilatkozatoknak(AR25).Akonkrét,kivételes,referenciálisvagydefactoésazabsztrakt,általános,grammati‐kaivagydejureközöttiközvetítéspályáinemvezethetőkleazáltalánosbólmagából–hitelreszorulnak.Csakhogy,amennyibenagazdaságiszuverenitásalapjaapénzkibocsátásésapénzcsereértékefölöttiteljeskontroll,mi(vagyki)leszahitelforrása?Nyilvánaszuverénmaga,hiszenő,pontosabbanazőaláírásaszavatoljaapapírpénz(eznemmás,mitegy„certificateof work done forthe state”12) értékét, amivel azonban pontosan azokba a performatív el‐lentmondásokba keveredik, amelyeket Jacques Derrida egy Pound számára – l. pl. a LXV.Cantot–megkérdőjelezhetetlenautoritásúszöveg,azamerikaiFüggetlenségiNyilatkozatfe‐ledhetetlen elemzésében tárt fel, egy olyan aláírás szerkezetét bemutatva, amely mintegyönmagáthitelesíti,pontosabbanegyedülsajátönhitelesítésén,azaláírásban„feltalált”aláírójogi‐politikai„coupdeforce”‐ánalapulhat.13Aszuverenitásismérvéülkijelöltgazdaságifelté‐teltcsakazaszuverenitásszavatolhatja,amelyeteza feltételhív létre.Az ilyenhitelpedig

10 Uő,„Gold:England”,inEPS,55. 11 Uő,„WhatisMoneyfor?”,294.Poundrólésa„SocialCredit”‐rőlbővebbenl.W.S.Flory,TheAmerican

EzraPound,NewHaven–London1989.42‐81.;A.Marsh,MoneyandModernity,Tuscaloosa–London1998.84‐94.;L.Surette,PoundinPurgatory,Urbana–Chicago1999,13‐46.

12 Pound,„ABCofEconomics”(1933),inuo.,263. 13 Vö.J.Derrida,„DeclarationsofIndependence”,in:NewPoliticalScience1986/1,10‐11.Ezenperfor‐

matív ellentmondás szerkezetéhez, nyíltabban gazdasági összefüggésben, l. még W. Hamacher,„Faust,Geld”,in:Athäneum4(1994),139‐140.

94 tiszatáj

„ valóbannem lehet kapott, csakis erőszakosanmegelőlegezett (vagy „organizált?”) felhatal‐mazás.

Innennézvekövetkezetesnekmondható,hogyPoundszámáraapolitikailényegenemareguláriskormányzásiformákban,hanemadejurerendszerekmögöttmunkálkodóirregulá‐ris,defacto (leggyakrabban gazdasági‐pénzügyi természetű) erőkben, a valóságos életben,„real life”‐bannyilvánulmeg(JM94‐95).Ezekigazoljákazolyan,nem‐demokratikusberen‐dezkedésű államokat, mint Mussolini Pound (az 1920‐as/1930‐as évek fordulóján perszemesszenemcsakPound)általkételyeknélkülcsodáltOlaszországát,aholaszuverenitáselveegymoderndiktatúra formájábanöltött konkrét alakot: egyolyandiktatúrában, amelynekelöljárójátnema„hatalomakarása”(Poundláthatólagnemtudmitkezdeniaz„ill‐balancedhysterical teuto‐pollak” eszméjével), hanem a „rend akarása” ruházta fel hatalommal (uo.,99).A „valóságosélet” lesz teháta felhatalmazás forrása,és,úgy tűnik,eznemcsakazzalakövetkezménnyeljár,hogyadottesetbenalkalmatlannakminősítiademokratikuskormány‐zásiformákat,hanemazzalis,hogyapolitikaigondolkodást(vagyapolitikárólvalógondol‐kodást)isegyedülaközvetlencselekvéslehetőségehitelesítheti,egyebekközöttazáltal,hogyfolyamatosan átírja vagy átalakítja,mondhatnimozgásban tartja a politika fogalmi rendjétvagy de jure felépítményeit. Mint az később részletesebben is szóba kerül majd, ez teljesösszhangbanállPoundnyelvfelfogásával(pl.aFenollosa‐féle ideogramma‐koncepcióból le‐szűrt következtetéseivel vagy a nyelvrőlmint szakadatlan cirkulációról, továbbá a fordításkultúrateremtőjelentőségérőlalkotottelképzeléseivel,deakára„makeitnew”sokatidézettprogramjávalis),sőtazutódokáltalgyakrana„sebessége”okáncsodáltköltőinyelvhaszná‐latánakegyaspektusátólsemálltávol.AmiPoundnakaparlamentárisdemokráciákrólalko‐tottképétilleti,sokatelárulnakerrőlaJeffersonand/orMussolinivonatkozókitételei(pl.:„ade‐mokrácia harmadrész paraszti pesszimizmusból, harmadrész laissez‐aller‐ből, és tökéletesközömbösségbőláll”–uo.,109),azamerikaipolitikahanyatlásárólnyújtottrádiósdiagnózi‐sai14, illetve az a mind a Cantost, mind a politikai írásokat meghatározó gondolatalakzat,amelyaFüggetlenségiNyilatkozathőskoránakmodernmegfelelőjétMussoliniOlaszországá‐banazonosítja. Ittemlíthetőaz is,hogyaz1930‐as‐’40‐esévekbenrendreellentétetállapítmeg az általános választójog és a nép akaratának érvényre juttatása, egy rosszul értesültnyilvánosságésaközdolgaitirányítanihivatott,anépakaratotönmagában„összesűrítő”kislétszámúszellemielit ideájaközött15. Jellemző lehet,hogymégakéseiCantokegyik fontosjogtörténetihivatkozásaésszereplőjeisazazEdwardCoke,akiazangolparlamentdöntéseita„commonlaw”ellenőrzésealárendeltevolna.

Ennélérdekesebbaz,hogymibenazonosítjaanem‐demokratikuspolitikaierőkvagyve‐zetők ismertetőjegyeit. Visszatérően foglalkoztatja pl. a Mussolini‐féle fasiszta mozgalomazonönértelmezése, amely a forradalmat befejezetlennek, folyamatosanmegújítandónak(s ilyen értelemben rendkívüli helyett normális, ám nemstatikus16állapotnak) fogta fel ésamelyeztaPoundáltaliskissémodorosanalkalmazottújidőszámításbaniskifejezésrejut‐tatta.A„rivoluzionecontinua”egyediségeabbanáll,hogyvalójábannemistekinthetőaki‐alakultfogalomhasználatszerintforradalomnak,aminekfőmagyarázatátPoundabbanlátja,hogyMussoliniéazelsőolyanforradalom,amelynempusztánköveti„azéletmateriálisalap‐ 14 Vö.pl.Pound,„Aberrations”,inEPS,103. 15 Vö.ehhezpl.E.Hesse,EzraPound,München,1978,388.,403. 16 Vö.ehhezM.North,ThePoliticalAestheticofYeats,Eliot,andPound,Cambridge,1991,159.

2013. július 95

„jainak”megváltozását,hanemezekkelegyidejűleg,mintegyezeketalakítvalépettszínre(vö.uo.,24,127).Mindezaztisjelenti,hogymiközbenMussoliniforradalmanemhogyelutasítja,hanem éppenhogy védelmezi a nemzet „kulturális örökségét”, nemcsak a termelési viszo‐nyokterén,hanemakultúrában,sőtanyelvbenismélyrehatóváltozásokathozottmagával:a Jeffersonand/orMussolini pl. beszámol azolaszkönyvesboltokkínálatábanvagyéppena(nyilvános‐retorikus) nyelvhasználat terén megfigyelni vélt változásokról. A forradalomegyikteljesítményeazvolt,ígyPound,hogyleromboltaazolaszok„ékesszólásirántivágyát”és az ennek megfelelő statikus‐retorikus nyelvet (amely „hatalmas, megformált pacákbanokádjakimagát” –uo., 26), helyet adva egyolyannyelvnek, amelyet egyfelől tisztasága éspontosságakülönböztetmegakorábbitól(mintazmégszóbakerülmajd,ezenértéklegfőbbletéteményesePoundszámáraaköltészet,anagyirodalom,amelynemmás,mint–aneveze‐tesdefiníciótidézve–„languagechargedwithmeaning”–AR2817).Amásikfontosvívmánypedigegyfajta visszanyertperformativitás, anyelvazon–Poundáltal rendrea retorikávalszembeállított–tulajdonságánakfeltámasztása,hogyazvalamilyenmódonképestettéválni.AzamúgyMussolinihozképestrendreleértékeltLeninpl.máregy1928‐asírásbanarraszol‐gáltatpéldát,hogyapolitikanyelviteljesítménye–egyolyan,önmagátmeghaladónyelv,il‐letve„médium”(„valamianyelvésacselekvésközött”)előállítása,amely(mintaztakatód‐sugárhasonlataelárulja)anyelvszámárakorábbanelérhetetlenterületeketisképesmegvi‐lágítani, illetve ezeken változásokat előidézni – az irodalom számára ismértéket szabhat:„Leninérdekesebb,mintbármelyikfennmaradtstiliszta.Valószínűlegsohanemírtegyetlenbriliánsmondatotsem;felettébblehetséges,hogynemírtsemmiolyat,amitegyakadémikus’jómondatnak’ tartott volna, de kitalált vagymajdnemkitalált egyújmédiumot, valamit anyelvésa cselekvésközött (anyelvmintkatódsugár), amitminden írónakérdemes tanul‐mányoznia”.18

A nyelv (az irodalmi nyelv) politizálása pedig nyilvánvalóan egyben felhatalmazást isnyújtazolyanírószámára,akiúgyvéli,vanértelmeslehetőségarra,hogyközvetlenülagya‐korlaticselekvésvilágábaisbeavatkozzon.Poundmindenesetremáraz1930‐asévekbenhe‐lyettaláltaCantoseurópaikultúrtörténetrőlalkotottvíziójábanMussolininek(illetveMusso‐lini‐előképeknek19),akitekísérletekszerényeredményességeellenéresemszűntpolitikai‐gazdaságtaniötletekkel,különféleértekezésekkel(köztükanyilvánhízelgőJeffersonand/orMussolinival20),sőtCantokkalisostromolni.ADuce,akivégülbelelapozott,sőtvéleménytisformáltPoundkölteményeiről(olvasatánakelmélyültségétilletőenmégajelenetet–torzít‐va21–felidézőXLI.Cantoinnennézvenémileggroteszk,későbbmégelőkerülőnyitányasemoszlatjaelakételyeket),végüléppenegyvilágtörténelmikövetkezményekkelterhesnapon,1933január30‐ánfogadtaaköltőt,anagytalálkozótehátHitlerhatalomrajutásánaknapjánkövetkezettbe,akiekkoramúgymégnemvoltMussoliniszövetségeseésakinekneveekkormégvalószínűlegPoundnaksemmondott túlsokat22–a II.világháborúután írtCantokban

17 Vö.mégPound,HowtoRead(1931),NewYork,1971,21‐22. 18 Uő,„Data”,inUő,PoetryandProseV,NewYork–London,1991,62. 19 Vö.pl.K.Theweleit,RecordingAngels’Mysteries(BuchderKönige 2y),Basel–Frankfurt,1994,138‐

141. 20 H.Carpenter,ASeriousCharacter,London–Boston,1988,540. 21 Uo.,490. 22 Surette,PoundinPurgatory,198.

96 tiszatáj

„ persze,akárcsakMussolini,rendreavilágtörténelemnagy,tragikusalakítóirólkészítettmon‐tázsokbankerülmajdelő,aXCVII.‐benpl.éppenadolgozatelejénexergumkéntelhelyezettmondat közvetlen közelében, Nagy Sándorral összegyúrva („that Führer of Macedon”).23Csaklátszólagosellentmondás,hogyPoundazilyenbeavatkozás,abeszédésapolitikaicse‐lekvésközöttiátmenetlehetőségeitrendrenem‐nyelvivagylegalábbisnemírásosmédiumokközreműködésévelgondoltamegvalósíthatónak,hiszen–mintezmégszóbakerülmajd–anyelvmegtisztításánakegyszerrepoétikaiéspolitikaiprogramjábanelevefontosszerepetszánt az írott nyelv létmódjának radikális újraértelmezését lehetővé tévő kultúrtechnikák‐nak.Ezazegyikaspektusapl.sajátos–fonetikushozközelítő,rövidítésekkel,nagybetűsszó‐kiemelésekkel stb. élő – helyesírásának, valamint a Fenollosa kínai írásjelekről alkotott el‐képzelése iránti tartós érdeklődésének, amely bizonyos szempontból valóban a „verbáliskép”, a nyelvben inherens képiség körüli esztétikai és filozófiai diskurzus hagyományairamutatvissza.24

Azt,hogyPoundnemcsakaköltészet,illetveazírottszómédiumábankerestea„rivolu‐zionecontinua”‐hozvalóhozzájárulásútjait,egyfelőlazbizonyítja,hogy1932‐ben„TheBirthofFascism”címmeltervezettfilmetkészíteniMussolinirőlésmozgalmáról(ezsohanemké‐szültel),másfelőltermészetesenazamerikaiésangliaiközönségnekszánt(aténylegesenel‐érthallgatóságméreteifelőlnemkergetettillúziókat),rövidhullámonsugárzottrómairádió‐beszédeinekhosszassorozata.EzekaPoundideológiai‐politikaimunkásságánaklegsötétebbrétegét képező beszédek, persze, már csak az őket meghatározó kommunikatív szituációokánsem,megintcsaknemalkalmasakazonkövetkeztetésmegtámogatására,melyszerintPoundbennüktaláltavolnamegaztamédiumot,amelybenabeszédközvetlen,politikaicse‐lekvésséválhatottvolna.Azalapszituációugyanisnyilvánvalóanaközvetlen részvétel és ateljesizolációparadoxkombinációjakéntírhatóle:azegyikoldalonottvannakugyananap‐rakészentovábbítottaktualitásésazélőhangközvetítésénekelőnyei,ezeketamásikoldalonazonban legalábbis ellensúlyozza az eseményektőlmégiscsak elzárt, sőt stúdióba zárkózó,Olaszországbólangolulahonfitársaihozfordulószónokelszigeteltsége.BárezakombinációamúgyjólilleszkedikakáraCantostörténelemképénekegyikalapmintájáhozis,amelyPoundamerikaihőseittudósmegfigyelőként,aszellemivagyelméleti„forradalom”embereikéntál‐lítja szembe Európával, ahol az akció értelmében vett voltaképpeni történelem valójában„történik”25,atalánlegjellegzetesebbkövetkezményemégisazvolt,hogymagukazolaszfa‐sisztáksemüdvözöltékosztatlanulazönkéntesrádióagitátortámogatását,mégarejtettvagykódoltOlaszország‐elleneskémkedésvagypropagandagyanúja ismegfogalmazódott26.En‐

23 Aháború legvégénadott, rengeteget idézett interjúbanPound így emlékezikmegHitlerről: „Adolf

HitleregyJeanned'Arcvolt,egyszent.Mártírvolt.Mintsokmártírnak,nekiisvoltakszélsőségesné‐zetei.”(E.Johnson,„Pound,AccusedofTreason,CallsHitlerSaint,Martyr”,in:TheChicagoSun1945‐5‐09).ATheCantosHitler‐utalásairóll.Perelman,41.APisanCantosnyitódarabja,aLXXIV.Cantoaz„enormoustragedy”,a lábánál fogvafelakasztottMussolini„keresztrefeszítésének”képévelkezdő‐dik.

24 W.J.T.Mitchell,Iconology,Chicago1986,29.APound‐iideogrammaképiségénekkérdéséhezl.Ch.Brook‐Rose,AZBCofEzraPound,Berkeley–LosAngeles1971,93‐118,;aszűköshazai irodalombólpedigVargaT.,„Vizuálisnyelv–nyelvivizualitás”,inBednanicsG.etal.(szerk.),Hangésszöveg,Bp.2003.

25 Surette,ALightfromEleusis,Oxford1979,139. 26 L.errőlpl.J.R.Harrison,TheReactionaries,London,1966,135.;Theweleit,141.

2013. július 97

„nekaz(amúgy,mintaztabeszédekhitelesszövegeimmárjóidejebizonyítja,alaptalan)gya‐núnakatükrösismétlődésérőltanúskodikazazirat27,amelybenaháborúutánifogságbanaPisanCantost vécépapíron fogalmazgató Pound arra kényszerül, hogy elmagyarázza írás‐módjának egyes sajátosságait (a rövidítéseket, a kínai jeleket stb.) a fogolytáborhatóságá‐nak,amelyvalamifélekódoltfasisztapropagandátsejtettakülönösirományokban.Ennyita(költői)nyelvpolitikaihatékonyságáról.28

Úgy tűnik tehát, hogy Poundnak valóban jó oka volt arra, hogy nagy súlyt helyezzen anyelvkritikájára,éshosszasanelmélkedjenmegtisztításának,világossátételéneklehetősége‐iről,egyszersmindtalánazisbelátható,hogyafeladathoznemálltakrendelkezésremagátólértetődőtámpontok.Poundéletevégéigtartó,lankadatlanfoglalatoskodásaakínaiírásjelek‐kel,valamint,talánméginkább,egymásik,bizonyos(csakbizonyos!)értelembenanyelvvelis összehasonlítható jelrendszerrel, a gazdasággal, innen nézve azt sejteti, hogy talán ezekazokaterületek,amelyekfelőligazánfeltárulkoznakannakanyelvelméletnekazalapvona‐lai, amelyet Pound, számtalan idevonatkozó írása vagymegjegyzése ellenére, nemalkotottmeg.Poundgazdasági,illetvepénzelméletiés‐történetitárgyúírásai,persze,kellőkritikávalolvasandók,hiszenteljesennyilvánvaló,hogyezekafejtegetéseivoltakhivatottakbiztosítaniateoretikustőkesúlytazéletműjelentősrészétátszövő,arádióbeszédekbenelviselhetetlenintenzitással megnyilvánuló antiszemitizmusnak29. Poundnál szélsőségesebb antiszemita

27 Pound,„APrisonLetter”,inUő,PoetryandProseIX,322. 28 AmagyarPound‐recepcióegyebbőlaszempontbólérdekesepizódjáróll.SziliJ.,„Pound‐recepciónk

pikantériái”,in:Literatura2009/4,460‐462. 29 Az irodalomban áttekinthetetlenmennyiségű változat található Pound antiszemitizmusánakmeg‐

ítélésére.Létezikolyanvélemény,amelyPoundköltészeténekkaotikussokféleségérehivatkozvaazantiszemitavagyfasisztakontextust–akárcsakatöbbit–súlytalannaklátjaahhozaCantosbanelő‐állítottheterogénuniverzumhozképest, amely ezekből (is) épül fel, l. pl. F. Lentricchia,ModernistQuartet,Cambridge/NewYork/Melbourne,1994,237‐238.Van,akiszerintPoundantiszemitizmusalényegébenagazdaságielképzeléseinekalakulásábóleredeztethető,mintegyezekkevésbérasszista,mintinkábbközgazdaságtanimegalapozottságúmelléktermékeként,vö.Surette,PoundinPurgatory,71‐77.Mussolini irántirajongásamindenesetrenemantiszemita indíttatású,hiszen jóvalkorábbradatálható,mint az antiszemitizmus dominánsmegjelenése az olasz fasizmus ideológiájában (Har‐rison,137.).A’nemtudottaKZ‐ekről’érvaPound‐irodalombólsemhiányzik,l.pl.Brook‐Rose,250.A kérdés teoretikusan is megalapozott tárgyalásához l. kül. A. Parker, „Ezra Pound and the»Economy«ofAnti‐Semitism”, in:Boundary21982‐1983/1‐2,109‐115.,továbbáJ. J.McGann,„TheCantosofEzraPound,theTruthinContradiction”,in:CriticalInquiry1988/1.

Arádióbeszédekbenakortársszélsőségespolitikaiantiszemitizmusminden ismertkliséje felsora‐kozikazeugenikától(pl.:Pound,„WithPhantoms”,inEPS,140)azsidókkitelepítéséneklehetségesmegvalósításainát(„SELL’emAustralia.Don’tGIVE’emanationalhome.SELL’emanationalhome;ifthey’llbuyit.”–Uő,„Pogrom”,inuo.,255.Vö.mégHarrison,149.)apogromokig.Ezutóbbiakrólbe‐szélvePoundcinikusmegfontolásokatadelőajogszerűségkívánalmaivalésapogromokhatékony‐ságávalkapcsolatban.Vö.pl.: „Don’t start apogrom.That is, notanold stylekillingof small Jews.That system isnogoodwhatsoever.Of course if somemanhada strikeofgeniusandcould startpogromUPATTHEtop,theremightbesomethingtosayforit.Butonthewhole,legalmeasuresarepreferable.” (Pound, „Non‐Jew”, inUő, i.m., 115.). Vagy: „I think itmightbe a good thing tohangRooseveltandafewhundredyiddsIFyoucandoitbylegalprocess,NOTotherwise.Lawmustbepreserved.” (Uő, „OnRetiring”, in uo., 289.).Nembiztos, hogy célszerű az ilyenmondatokat kom‐mentálni,mégisérdemesfelhívniafigyelmetazutóbbikétidézetetmeghatározógondolatalakzatra:bizonyos értelemben elvetemültebb az az érv, amely a jogszerű akasztás lehetőségét preferálja a

98 tiszatáj

„ nemigenkerültbeamodernvilágirodalomvitathatatlankánonjába, ezen írásait tehátmégakkorisnagyonkockázatosettőlaz(amúgyönállóvizsgálódásiszempontotigénylő)össze‐függéstőlelválasztvaolvasni,hatalánpusztáncsakarrólvanisszó,hogyPoundanyugatian‐tiszemitizmus talán leghagyományosabbkliséjéből (a „zsidó”karakterűpénz‐ ésuzsorake‐reskedeleméből) egyszerűenebbenakontextusban tudott a legkézenfekvőbbmódonhatá‐sosnakszántérveketalakítani.Mindazonáltal,nohaaszakirodalombangyakranismétlődikaközgazdaságtani felszínességésakövetkezetlenségvádja, feltételezhető,hogyhaegyolyanlenyűgözőműveltségűfigura,mintamilyenPoundvolt,ennyi teretszenteltegya líraiélet‐művétől látszólag idegen területnek,akkor lehet rólaolyanmondanivalója,amelynemcsakideológiairögeszméit,hanemakáraköltőitörekvésekmegértésétiselősegítheti.

Agazdaságvagyagazdaságitudatosság,mintazszóbakerültmár,Poundszámáravolta‐képpenapolitikaicselekvés,apolitikaivalóságbavalóalakítóbeavatkozáslegfontosabbte‐repe–márcsakazértis,mert,mintaztszámtalanalkalommalkifejti,valójábanagazdaság‐éspénztörténetbentárulnak fela történelemleglényegesebb,megíratlan fejezetei(GK115‐116),amelyeknélkülatörténelemmegértéséretettbármilyenkísérlettévútravezet.30Atör‐ténelem gazdaság nélküli megértése illúzió: Pound hasonlata szerint olyan, mint a bűvöslámpaabennszülöttvagyazelsőízbenhallottgramofonvagytelefonabeduinszámára(uo.,259);azahelyellenben,ahonnanadolgokatirányítják,abankokelsötétítetthátsószobáivalazonosítható, ahol „senki nem láthatja, mi történik”.31Hasonló megfontolásokból részesítirendszeresen pénzelméleti felvilágosításban római rádióadásának hallgatóit32, pl. arra fi‐gyelmeztetve,hogyaháborúnakcsakegyújmonetárisgondolkodásvethetvéget,hiszen–amennyibenszükségszerűengerjesztiahitelfelvételt(„Háborúkatazértvezetnek,hogyadós‐ságkeletkezzen”33)–afelhalmozotttőkének,tágabbértelembenapénzügyiszuverenitástazállamoktólelorzóbankoknakaháborúfenntartása(javakelpusztítása,afegyvergyártássti‐mulációjastb.)állazérdekében:ezért isa „usurocracy”azállamokvoltaképpeniellensége.Pound,akiaz1930‐asévtizedbentágabbértelembenisegysajátospedagógiaifunkcióértel‐mezésalárendelteértekezőiprózájánakszámottevőrészét–ekkorállítjaösszekülönböző„Howto”‐jait, „ABC”‐it, „Guide”‐jaitéskánonlistáit–, rendre(akorbanritkán tapasztalható

pogrommalszemben,mintafordítottja,hiszenaz„old‐style”megoldássalszembenagyilkolásjog‐szerűmegalapozásáraformáligényt.

Különtanulmánytárgya lehetneazabonyolultkérdés,mennyibenbírálta felülPoundaz1930‐as‐’40‐esévekbeliténykedését.Ahazaárulásvádjátsosemfogadtael,hiszenúgyvélte,arómairádió‐banAmerikaérdekébenbeszélt.Aper,amelynekeredményeképpbeszámíthatatlannak ítélték,ab‐banazértelembenigazságtalannaknevezhető,hogynemcsakazönigazoláshoz,hanemabüntetés‐hez‐bűnhődéshez való jogtól ismegfosztotta. L. ehhez C. L. Rushing, „»MereWords«”, in: CriticalInquiry1987/1.Aperanyagaitl.Ch.Norman,TheCaseofEzraPound,NewYork,1968.Apszichiátri‐aikényszergyógykezelésbőlvalószabadulásaután1958‐banNápolybaérkezőköltő,aki–egyneve‐zetesfotótanúságaszerint–nácikarlendítésselüdvözöltearávárakozókat,tízévvelkésőbb„azan‐tiszemitizmuskülvárosi,ostobaelőítéletét”neveztealegnagyobbhibának,amitelkövetett–igaz,eztAllenGinsbergnekmondta(M.Reck,„AConversationbetweenEzraPoundandAllenGinsberg”,in:Evergreen1968/6,29.).

30 L.errőlmégNorth,148‐151. 31 Pound,„ABCofEconomics”,237. 32 Pl.Uő,„Destruction”,inEPS82. 33 Uő,„Debt”,inuo.,332.

2013. július 99

„terminológiaihangsúllyal)az„olvasásra”valónevelésbenazonosítottaakulturálistájékozó‐dásvagyegyáltalánaműveltségalapfeltételét,ésazemlítettművektanúságaszerintennekaprogramnakjelentőshányadátagazdasági‐pénzügyiismeretek,azilyenirányúérzékenység(vagy akár „olvasási” képesség) fejlesztésére tett javaslatok teszik ki. Vagyis: nem létezikműveltségpénzügyiírás‐ésolvasnitudásnélkül,valamintnincsellentétakultúraésapénz‐ügyekközött.Pounddiagnózisatulajdonképpenmindamainapignemsokatveszítettazér‐vényéből,aminémiképpmeglepő,legalábbisbelegondolvaabba,hogyazemberi‐szociálislétlegkülönbözőbbformáivagyrégióiközött,abeszélgetéstőlaközlekedésenátasportigvagyaszerelemig,nemigenakadolyan,amelybenboldogulnilehetnehitellel,haszonnal,adóssággal,takarékossággal, kockázattal, befektetéssel kapcsolatos, alapvetően gazdasági‐pénzügyi jel‐legűműveletekelvégzésenélkül.

Az alapvető gazdasági‐pénzügyi alapismeretek, a végletekig leegyszerűsítve, az alábbimódon rendezhetők el, Pound gazdasági programjának javarésztmár említett alaptéziseitkövetve.1.Nemlétezikszuverenitás,nemlétezikállamiönrendelkezésapénz fölötti teljeskörűfennhatóságnélkül.Mintakorjobbfeléhajlóradikálisdiskurzusaiáltalában,PoundisSpártábantalálantikmintát:Lükurgoszkirályértettemegapénzvalóditermészetét(uo.,35)azzal,hogylemondvaanemesfémekrőlolyananyagbólveretettpénzt,amitmárnemlehetettmásrahasználni,ezzelértelmetlennétéveapénzfelhalmozásátésönellátóváalakítva(egy‐benperszeelisszigetelve)országát.2.ApénzPoundáltaljavasoltújraértelmezése(„certifi‐cateofworkdoneforthestate”)egyolyannemzetgazdaságvíziójátalapozzameg,amelybennincsszükségadókra.3.Ahitelforrásaismétcsakanemzet,méghozzáanemzetiprodukcióegésze(ebbenkitüntetettszerepetjátszikaszellemi–tudományosésművészi–elitkreativi‐tása,illetvea„kulturálisörökség”mintolyan)–eznyújtvédelmetabanki‐szabadpiaciuzso‐rakamattalszemben.4.FelszámolandóapénznekelőszöraGuidetoKulchurvégénekfősze‐replőjévéelőlépőArisztotelész(„ArryStoetl”)Politikájábanleírtkettőstermészete34,amelytöbbekközöttaPolitikában „természetellenes” csereként leírtuzsora lehetőségéért felelős.Háttérbekellszorítaniapénzáruként,értékkéntvalóhasználatát(ennekahasználatnakazalapmodalitásaafelhalmozásésazuzsora‐jellegűkölcsön),konvencionális‐jelszerűlétmódrakellkorlátozni,amelybenapénzegyszerűenacserekereskedelemmédiumalesz,használatimodalitása pedig elsősorban a folyamatos forgalom, cirkuláció. A pénz ilyenkormég csaknemisértékmérő,hiszenamindenkoriigényvagykeresletfüggvénye(uo.,357),ajólszer‐vezettállamazonban,azigazságosár,„justprice”(avoltaképpeni„modernkatolikusposztu‐látum”35)megfelelőalakításával,agazdaságijólétgaranciájakénthagyatkozhatajavakilyen‐formánösztönzöttfolyamatoscirkulációjára.

NohaPoundgazdaságifejtegetéseibőlnemhiányoznakarészletekbemenő,anemzetgaz‐dasági vagy banktechnikai szakdiskurzusba belebocsátkozó eszmefuttatások, voltaképpeniideológiaitétjükmeglehetősenegyszerűenösszefoglalható:az„uzsorakamat”különbözővál‐tozatokban az európai történelemévszázadaitmeghatározógyakorlatánaküzenhadat, eb‐benösszegződik tulajdonképpenmindaz,amivel szembena fent felvázolt tételekrealapulóprogram alternatívával szolgálhat. Pound számára az uzsora története egyszerre adjamegegynagyívűkultúrtörténetvonalait(ebbenaközépkoripénzváltóbankokvagyapénzkeres‐kedelemrekényszerítettzsidóságéppolyantényező,mintazuzsoraújkorigyakorlatánakte‐ 34 Vö.Arisztotelész,Politika,Bp.19842,84‐88.(1257a‐1258a) 35 Pound,„WhatisMoneyfor?”,293.

100 tiszatáj

„ retengedőésemiattakatolicizmussalszembenleértékelt36protestantizmusvagy–ellenpél‐dákként–azarisztotelészietikaéskonfuciuszigazdaságtan)ésszolgáltatpolitikaimagyará‐zatotajelenkor,illetveaközelmúltválságaira.AzaTheCantosegészébeniskirajzolódónar‐ratíva,amelyafüggetlenEgyesültÁllamokígéretesenindulótörténetifejlődéséta19.századközepénlátjaelakadni,szinténalapvetőenapénzhez,közelebbrőlazállampénzhezvalóvi‐szonyánakazalakulástörténetefelőlérthetőmeg:afüggetlenedésvalójábanaBankofEng‐landtőlvalófüggetlenedésvolt,amitazonban–ígyPoundugyancsakvitathatóérvelése–apolitikahamarosan(elsősorbanaCantosegyiklegsötétebbmegvilágításbahelyezettfigurá‐ja,AlexanderHamiltonténykedésenyomán)elárult,amennyibenazországgazdaságiszuve‐renitását amagánkézben lévő, illetve valójában külföldi befolyás alatt álló szövetségi ban‐koknak szolgáltatta ki.37Mussolinit azért lehet Jefferson különös történelmi aktualizációja‐ként felléptetni,mertolyanpénzügyireformokathajtottvégreOlaszországban,amelyekál‐lami ellenőrzés alá vonták azország gazdaságát (megjegyzendőpersze, hogy – bár erről aköltőtnemlehetettmeggyőzni–azolaszfasizmusgazdaságpolitikájasemmilyenmódonnemfeleltmegPoundideáinak38).

PoundértelmezésébenJeffersonegyolyangazdaságpolitikátképvisel,amelybenazállamszuverenitásánakkulcsaaz,hogynemengedikiszolgáltatnialakosságotamáremlítettérte‐lembenvettnemzetiössztermeléstmeghaladóeladósodásnak.Jeffersonegysokatidézettki‐jelentése,mely szerint „a föld az élők tulajdona”, illetve azon elgondolása, amely szerint anemzetnekcsakakkoraadósságotálljogábanvállalni,amelyegynemzedéknyiidőnbelülre‐álisantörleszthető(JM79,115)39,Poundszámáraegyenesenanemzeti(állami)létfeltételei‐nekérvényesmeghatározásátnyújtják,amelyeklegfőbbfenyegetésenyilvánvalóanismétazuzsorakereskedelembenazonosítható.Az(ittimplicitmódonegybenbiológiaiértelembenisveendő)elevenségbiztosítékaacirkuláció,amelya folyamatosárukereskedelem,adásvételközegében, egybena „make itnew!”parancsánakengedelmeskedve40,mintegy szüntelenülfelfrissítiapénzt:a folyamatoskeringésésegybenaszüntelen forgalom,áru‐éspénzforga‐lom,amibebeleértendőatudás,aszellemi javakforgalmais.Ezaz,amitazuzsoranemtá‐mogat (GK62),hiszenszámáraapénzértelmenemaz,hogyközeget szolgáltassona javak

36 L.pl.Uő,„TheIndividualinhisMilieu”(1935),inSP273.Poundkatolicizmussalszembeniengedé‐

kenységéről l. még P. Morrison, ThePoeticsofFascism, Oxford, 1996, 35. A „gazdasági teológiai”háttérhez l. S. Weber, „Money is Time” (http://www.complit.u‐szeged.hu/images/weber_‐_money_is_time.pdf)

37 Pound,„ABCofEconomics”,235.Akapitalizmusjeffersoniéshamiltonielgondolásainakösszeveté‐séhezl.Marsh,11‐35.MáraiSándor,1957‐ben,Amerikában,Hamiltonról:„Vad,erőszakosmilliomo‐sokatakart,akikadolgozónépbőrébőlszíjathasítanak,detőkétszereznek,mert–ígymondotta–aprimitívAmerikábólcsakatőkeésazerőszakosszerzőemberekcsinálhatnakországot.Csináltakis.Azigazságtalanságbanvoltvalamiigazság.”(MáraiS.,Napló1945‐1957,Bp.1990,321.).

38 L.ehhezSurette,i.m.,83‐85. 39 Vö.mégPound,„ABCofEconomics”,256.Jeffersonegy1789‐9‐06‐án,JamesMorrisonhozírthíres

levelébenfejtikieztatézisét:Th.Jefferson,WorksVI,NewYork,2009,3‐11. 40 Ezasokat idézettelvazLIII.Cantobanegyszerre természeti,biológiaiésgazdaságimegújulásként

jelenikmeg:„Thesiloswereemptied/7yearsofsterility/derinBalubadasWettergemachthat/Tchingprayedonthemountainand/wroteMAKEITNEW/onhisbathtub/Daybydaymakeitnew/cutunderbrush,/pilethelogs/keepitgrowing.”Vö.ehhezKenner,ThePoundEra,Berkeley–LosAngeles,1971,447‐448.

2013. július 101

„cirkulációjának,hanemaz„exnihilo”haszon(aLXXXIX.CantoegyikBenton‐idézeteszerint:„»Allthatit[theBank]createsoutofnothing«”),azolyanhaszon,amelyben–mindencsere,átváltás,összehasonlításvagymérésnélkül–pusztánapénzteremtpénzt.Azilyenpénz–amely,akárcsaka természet,akulturálisprodukcióvilágávalellentétbenmintegymunkanélkültermel41–Poundfogalomhasználatánakértelmébennemispénz,amimégis lehetsé‐gesséteszi,azapénzfentebbemlített,Arisztotelésznélmeghatározottkettőstermészete,kö‐zelebbrőlaz,hogyapénznemcsakcsere‐vagymérőeszköz,hanemmagaisképesértékkéntviselkedni. Nem véletlen, hogy Pound számtalan alkalommal (még a római rádióban is42)szükségesnek látja az amúgyéppenekkoribanmegrendülőaranystandard, illetve az aranyáránakmesterségesmagasantartásafelettgyakoroltbírálatot(aháborúszerinteegyenesenazaranyfétisértékénekfennmaradásáértzajlik),mintahogyanazsemvéletlen,hogyakéseiCantoknakmajd az egyebekmellett az aranymonetáris funkciójának felülvizsgálatát szor‐galmazóAlexanderdelMarleszazegyiklegfontosabbpénztörténetiautoritása.Azzal,hogy–avalóságosnemesfémérmékmintájára–implicitvagyakárcsakforgalmiértékettulajdonítmagánakapénznek,azaranystandardelfediapénzvalóditermészetét,másfelőlafolyama‐tosárukereskedelemmellett/helyettapénzfelhalmozásában, forgalombólvaló időlegeski‐vonásábanésezáltalazuzsorakereskedelemfenntartásábanteszérdekeltté.

Aproblémapersze azzal sem szűnikmeg, ha apénz– aranyhelyett –puszta szám, jelvagymértékegység lesz,hiszenebbenazesetbenéppen immateriális,szellemi létmódjaaz,amifelhalmozásra,aforgalombólvalókiemelésreösztönöz–hiszenekkor,egyebekmellett,atárolásaaz,aminemjárkülönösebbköltségekkelvagy(amitperszeamai–ésmindenkori–tőzsde‐ vagy árfolyam‐összeomlásokáldozatai vitatnának)kockázattal.AmikorPoundarrakeresmintát,hogymikéntvalósíthatómegaJeffersonnál fellelt ideálmodernkörülményekközött,talánéppenezadilemmajuttatjaela„SocialCredit”mellettimásikfontosgazdaság‐elméletiforrásához,SilvioGesell„szabadpénz”‐elméletéhez.Pound1934elejénismertemeg,feltehetően Irving Fisher közvetítésével az „unortodoxok” között számon tartott és pl. aPoundáltalviszontelutasított43JohnMaynardKeynesáltalmintMarx‐alternatívátisnagyra‐becsültnémetközgazdászt44.Aszakirodalom–mintszámosfontosforrásaesetében–ittisvitatjaPoundelméletitájékozódásánakelmélyültségétvagyismereteinekpontosságát,ámazatény,hogyaGesellelképzelésétmegvalósító1932‐eswörglikísérletnemcsakazértekezőírások,deaCantostöbbpontján–aXLI.,LXXIV.ésLXXVIII.darabban–isemlítésrekerül(mittöbb,1935‐benPoundelislátogatatirolivároskába),világosanjelzi,mekkorahangsúlythe‐lyezettaköltőaGesellnélfelleltteorémára,pontosabbangyakorlatimegvalósításánaklehe‐tőségére.Gesell 1916‐os főművében,Atermészetesgazdaságirendbenvázolja fel a szabad‐vagyfogyatkozópénz(Schwundgeld)modelljét45,amelynagyonrövidenazonafelismerésenalapul,hogyapénzelköltését,vagyisa forgalmatazáltal lehetösztönözni,haapénzfelhal‐mozásagazdasági jutalmazás,pl.kamathelyettkvázibüntetésbenrészesül.AWörglbenazosztrákjegybankgyorsközbeavatkozásáigsikerrelkecsegtetőkísérletlényegeazvolt,hogy

41 Pound,„ABCofEconomics”,255. 42 Uő,„Zion”,ill.„LostorStolen”,inEPS285.,377. 43 Pl.:Uő,„Zion”,284.L.ehhezSurette,i.m.,117‐119. 44 Vö. ehhezUő,ALightfromEleusis, 87.; P.Nicholls,EzraPound, London–Basingstoke, 1984, 72.; T.

Redman,EzraPoundandItalianFascism,Cambridge.1991,133‐134. 45 L.S.Gesell,Atermészetesgazdaságirend,Piliscsaba2004,244‐263.

102 tiszatáj

„ bizonyosfordulónapokonapénztmintegyérvényesítenikellettannak,akiéppenbirtokolja,egyabankjegynévértékénekegyszázalékáértmegvásároltbélyeggel,amelybenvoltaképpenapénzbirtoklásának‐tartásánakköltségeimaterializálódtak.Apénz ígyelvbenelveszítiaztazelőnyétazegyéb–pl.természeti–javakkalszemben,hogybirtoklásavagyméginkábbtá‐rolásavagyszállításanemjárköltségekkel,illetvehogynemromlandó,emiattnemokozkárt,ha tulajdonosanemtudelőnyösen túladni rajta.Abélyeggelérvényesítendő–vagyis,mintazt Pound lelkendezve megállapítja, „megadóztatott”46– pénz gyakorlatilag ellenérdekeltéteszihasználóitabban,hogymaguknáltartsák,silyenmódonösztönziakereskedelmet,sza‐bályozza a kínálatot és elősegíti az „igazságos ár” kialakulását‐kialakítását, mindenekelőttpedigstabilizáljaazárfolyamot.

Gesell,aki,Poundítéleteszerint,nemcsakhogyfeltaláltaaz„anti‐uzsorát”,hanemarraisrávilágított,hogyMarxnemismertefelapénzvalóságostermészetét47,valójábanazzalaket‐tőskihívással igyekszikmegbirkózni a szabadpénzkoncepciójában,hogyegyfelől bizonyosértelembenáruszerűnekkelltekinteniapénztahhoz,hogyromlandóvátehesseésígymeg‐gátoljaapiacrólvalókivonulását,másfelőlazonban,ugyanezencélból,acsereeszközfunkció‐jára kell korlátoznia, aminekmegalapozásához viszont éles különbséget kell tenni pénz ésanyagközött,ilyenmódonmégiscsakmintegyidealizálvavagydematerializálvaazelőbbit.Apapírpénzt tárgyalvautóbbiösszefüggésben teszkülönbségetapapírpénzés ahitellevélközött(„Abankjegynemafeliratmiatt,hanemafeliratellenéreforogafémpénzzelegyenér‐tékűen”48),azaranypénztörténetipályájátpedigszinténarrafuttatjaki,hogyazanyag(azimplicitértékkelrendelkezőanyag)pénzidegentermészetétigazolja(„Milenneazarany,hamárnemlennepénz?”49).ApénzfedezeteGesellszámára(akitPoundetekintetbenviszontbírál,arrahivatkozva,hogynemismertefela„kulturálisörökségben”rejlő–mégamunkánálisjelentősebb[JM116‐117]–gazdaságiértékforrást)nemmás,mintazontulajdonsága,hogycsereeszközként alkalmazható, persze nyilvánvalóan csak akkor, ha a szuverén állam nemengedikiakezébőlazelőállításánakjogát50.Erreafunkciójáravalókorlátozásaértelemszerűmódonegyszerrekövetelimegadematerializálásátésafelhalmozástmegnehezítőanyagsze‐rűséget.AWörglbenkipróbáltmodellminthaezzel akettőséggel igyekezneboldogulni ak‐kor,amikorabankjegyreragasztottbélyeggelmintegyegyszerreemlékeztetapénzanyag‐szerűségéreésanyagtalanságára.

Gesell,akisajátgazdaságelméletielképzeléseitalapvetőenProudhonravezetivissza,Atermészetesgazdaságirendszámos pontján kezdeményez vitátMarxszal, akit többek kö‐zöttamiattmarasztalel,hogyazérték„kísértetiestárgyiságának”felismerésenálaegytelje‐sendematerializáltértékelmélethezvezetettel(mintismeretes,Marxszámáraazáru„vala‐mennyiérzéki tulajdonságakihunyt”)51,amelyegyebekmellettemiattnem jutottelapénzsajátos természeténekmegértéséhez, illetve a tőke egyéb formáitól való elhatárolásához52.Innen nézve nem teljesen érdektelen, hogy amikorMarx az érték kísértetiességéről adott

46 Pound,„TheIndividualinhisMilieu”,275. 47 Uo.,274.,278. 48 Gesell,136. 49 Uo.,163. 50 Uo.,151‐152. 51 Vö.uo.,141‐142.;K.Marx,AtőkeI(MEM23),Bp.1967,44. 52 Vö.ehhezuo.,95‐96.

2013. július 103

„magyarázatáta fémpénzanyag/érték‐relációjánakalakulásán,azelkopott,s ígyavoltakép‐pen rendelkezésre állónál nagyobb értéket képviselőpénzérmepéldáján illusztrálja, akkorezt a folyamatotéppena forgalombólvezeti le: „Amindenfélekezekkel, erszényekkel, zse‐bekkel,bugyellárisokkal,tárcákkal,zacskókkal,ládákkalésfiókokkalvalósúrlódásközbenazérmemegkopik, ittelhagyegyaranyatomot,ottegymásikat,ésígyvilágjárásaközbenale‐csiszolódás folytán egyre többet veszít belső tartalmából. Használat közben elhasználódik.(…) a forgalombanmegtettnéhány lépésután több fémtartalmatképvisel,mint amennyijevan.(…)Azérmetestemárcsakárnyék.”53Ittminthaéppenazellentettjérőlvolnaszóannak,amitPoundGesellbőlleszűrtprogramjaszorgalmaz.Aforgalomittértéktöbbletet,acirkulá‐cióbólkivontvagyabban testetlenül,mondhatni „exnihilo”előálló tőkét termel,méghozzáéppenazáltal,hogyelhasználjavagyelleplezi apénz anyagszerűértékét,mígagesellimo‐dellbenapénzilyesmivelnemisrendelkezhet:azelhasználódásaforgalmonkívülhelyezett,mondhatni „kísérteties” pénzt sújtja, amely kvázi éppen a tulajdonos zsebében‐tárcájábanpihenvekopikel(ezértkellidőrőlidőrearáragasztottbélyeggelkiegészíteni),ennekmegfe‐lelőenegyedülaforgalomleszképesarra,hogyújraésújrafeltöltse.

NohaWörgl,aholaszabadpénztőlamunkalehetőségekgyarapodásátremélték,nemvoltsikertelen, könnyen belátható, hogy Gesell modellje milyen rizikókat hordoz. Amint aztPoundisészleli,hosszútávonalighaműködhetolyankörnyezetben,amelybenegymásikfajtapénzishasználatbanvan54(bárWörglbenezvoltahelyzet).Aforgalom,acirkulációösztön‐zésetovábbábizonyosértelembenellentmondapénzstabilizációcélkitűzésének55,sőtazel‐képzeléséppenséggelazinflációveszélyétsemzárjakiteljesen,deszintebizonyosanazin‐gatlanáraknövekedéséhezvezetne.Poundazonbanelsődlegesenaz„uzsora”elviellehetetle‐nítésénekeszközétláttabenne,valamint–satovábbiakszámáravalójábanezafontosabb–sejthetően egy olyan elképzelést is, amely bizonyos értelemben saját nyelvelméleti ideáiszámáraisvalamifélevisszaigazolástjelenthetett.

Mint azmár szóba került, Pound irodalommal és nyelvvel kapcsolatos írásainak volta‐képpeni „politikája” lényegében a nyelv megtisztítását vagy tisztán tartását tűzte ki célul,méghozzáamédiumtisztántartásánakértelmében56–ésminthogyezamédiumakommuni‐káció,vagyisegyfajtacirkulációmédiuma,könnyenbelátható,hogyaprogram,strukturáli‐sanlegalábbis,egyáltalánnemidegenaz inkábbgazdaságihangsúlyúírásokétól.Amédiumtisztántartásábanazirodalomnakjutafőfeladat,hiszenezbiztosíthatjaakifejezésvilágos‐ságátvagy tisztaságát, sőt egyfajta sterilitását,57amiazértelmespolitikai cselekvés lehető‐ségfeltétele,sőtPoundszámáraazirodalomnemcsakanyelvnek,hanemezenkeresztülvol‐taképpenazemberilétezésnek,az„életnek”magánakafolyamatosmegújítójavagytáplálója–hasonlatosanahhoz,ahogyanapénzforgalomis ilyenképpenfrissítivagytápláljaegytár‐sadalomvérkeringését.Hogymitőlkellmegtisztítanianyelvet,aztPoundsokhelyütt,mégarádióbeszédekbenis58világossáteszi:anyelvegyfajta(sokszempontbólaz„uzsora”gazda‐

53 Uő,Apolitikaigazdaságtanbírálatához(MEM13),Bp.1965,80. 54 Pound, i.m.,276‐277.Vö.ehhezmégJ.‐M.Rabaté,Language,SexualityandIdeologyinEzraPound’s

Cantos,Houndmills–London,1986,211. 55 Uo.,240. 56 Vö.ehhezLentricchia,197. 57 Pound,HowtoRead,17.,21. 58 Pl.:Uő,„QuestionofMotive”,inEPS.

104 tiszatáj

„ ságiteljesítményéhezhasonló)korrupciójától,az(akáraterminológiaszigorúbbértelmébenvett) pontos fogalomhasználat lerombolásától, ami nem kizárólag a gazdaságról folytatottdiskurzusban figyelhetőmeg, hanemapolitikai és különösena sajtónyilvánosság tartomá‐nyaibanis.Azilyen,tisztátalannyelvekelsősorbanaszemantikaszintjénérhetőektetten:fősajátosságuk,hogyeltorzítják,homályossáteszik(akártehát:szennyezettcsatornákbanto‐vábbítják)aszavakjelentését,ésezzelkiszolgáltatottáteszikeszavakhasználóitpl.azérde‐keikkelellentétespolitikáknak.Azirodalomnakazértjutkitüntetett,részbentehátakárpoli‐tikaiszerepacsatornamegtisztításában,mert–amáridézettdefinícióértelmében–anyelvkülönösenjelentésgazdagállapotánaktekinthető:„languagechargedwithmeaning”,egy je‐lentéssel feltöltöttnyelv, amelybena jelentés anyelvmindenmásváltozatánál sűrítettebbformában létezik, amint azt Pound etimológiailag amúgy téves német fogalomértelmezése(„Dichten= condensare” –AR36) is kiemeli (Persze, nemérdektelenek a poliszémiameg‐szálltameghatározáskínáltatovábbilehetőségeksem:ezanyelvjelentéssel–jelentéshordo‐zással – megbízott, jelenteni hivatott nyelv, de egyben jelentéssel terhes vagy jelentésselmegterheltnyelv,akárpénzügyiértelembenis,mintpl.egyszámla;sőtjelentéssel,jelentés‐birtoklássalvádolt‐gyanúsított,ajelentés„bűnébe”esettnyelv?).

Bárki,akiakárcsakalegfelületesebbvagy–futólagosabbolvasóitapasztalattalrendelke‐zikaCantosszövegéről,joggalfogalmazhatnámegezenapontonaztazészrevételt,melysze‐rintPoundköltőinyelvebizonyosértelembenminden,csaknemtiszta.Nyelvekésgrafikaijeleksokasága,egymásbafonódójelöltésjelöletlen,irodalmiésnem‐irodalmiidézetek,rövi‐dítések,széttördeltmondatok,semmilyenhanghozhozzánemrendelhetőbeszédfoszlányok,talányosinskripciókalkotjákeztanyelvet.Vajonjóiránybaindult‐eelPoundaCantosnagyprojektjévelakkor,amikoraköltészetreanyelv,afogalmakmegtisztításánakfeladatátszab‐ta?Poundvonatkozóokfejtéseiarróltanúskodnak,hogyeztafeladatotazautomatizálódott,rutinszerűvéváltésakülönbözőközvetlen(ebb)érzékelésimódoktóleltávolodottminden‐naposnyelvtapasztalat feltörésévelvagyelmélyítésévelközelítenémeg.Anyelv jelentésselvaló felruházásánakazABCofReadingbenemlítettmódozatai (vö.uo.,36‐37)azt sugallják,hogyaköltészetszámáraegyrésztaszavakizoláltságánakfelfüggesztésébenvagymegtöré‐sében,másrésztérzéki‐anyagi,mondhatnimediálisdimenzióikfelmutatásábankínálkoznaklehetőségekeprogrammegvalósítására:egyfelőlazongrammatikaiésetimológiaiviszony‐rendszerek, illetve akár szemantikai összefüggések feltárásában, amelyek a mindennaposnyelvhasználat elől rejtve maradnak vagy szokatlannak mutatkoznak, másfelől a „vizuálisimagináció”, az akusztikus korrelációk vagy a nyelvi asszociativitás stimulációjában. Innennézveakáraztaválasztislehetneadniafentiellenvetésre,hogyazidézetek,ideogrammák,egzotikus írásjelek és idegen szavak funkciója aCantosban talán éppen abban állhat, hogymegakasztják a szöveg befogadásának automatikus vagy szokásszerű, akár konvencionálismódozatait,mintegyráirányítjákafigyelmetmagáraanyelvianyagra:asoknyelvűségen,il‐letve a homogén kontextusképzés gátoltságán keresztül pl. azzal szembesítve, hogy „egynyelvsemteljes”59.ACantosszámosjellegzetesgesztusatekinthetőtovábbáegyolyanköltőitechnikamegnyilvánulásának,amelyanyelvrőlésa jelentésrőlmint izolált, tagolt, statikus

59 Uő,HowtoRead.47.ATheChinaCantossorozataeléillesztettjegyzetébenPoundfelhívjaafigyelmet

arra,hogyakínai írásjelekhordozta tartalomazesetekdöntő többségébenaszövegangolnyelvűtartományaiban is megtalálható. Az idegen nyelvű betétek beiktatása tehát nem egyszerű lexikaiszükségszerűségetjelez.

2013. július 105

„elemekrendszerérőlalkotott–„nyugati”–elképzelések(vagyazerrevonatkozóbeidegződé‐sek)felülvizsgálatátakarjakikényszeríteni:Poundsajátosfonetizálóhelyesírása,költőidik‐ciójánakváltozatosritmusa,ellipszisekvagykülönösrövidítésekrévénfelfokozottsebessé‐ge, egyéb grafikus gesztusai nemcsak a költői szöveg érzéki befogadásánakutasítását hor‐dozzák, hanem a nyelv folyamatszerű létmódjáról hivatottak tanúskodni. Úgy tűnik tehát,hogya tisztaságadottesetbenavégletekigvittheterogenitás,keresztezések,montázsokésegyébszennyezésformákrévénközelíthetőmegvagyállíthatóhelyre. Innennézve logikus‐nakmondható,hogyPoundszámárabizonyosértelembenvalóbannemvoltteljesenkézen‐fekvőadöntésafelől,hogysajátköltőitörekvéseitinkábbazavantgárdvagyéppenvalamifé‐leneoklasszicizmuskontextusábanhelyezzeel.60

AfentebbleírttechnikamégaCantostipográfiailagvisszafogottabb(pl.kínaiírásjeleketnemalkalmazó)vagybizonyosértelembenkevéssé„költői”darabjaitismeghatározza,ígyaszintekizárólagidézetekből(javarésztnemirodalmiidézetekből)összeállítottXLI.Cantotis,amelyjelenösszefüggésbenazértkínálkozhatrövidszemléltetéstárgyául,mertfelfoghatótu‐lajdonképpenaJeffersonand/orMussolinilírai„párjának”.EzadarabzárjaleazElevenNewCantosXXXI.‐XLI.sorozatát(1934)61,amelybenPoundegyrésztmegalapozzaJeffersonkitün‐tetettszerepétazamerikai történelemrőlalkotottvíziójában,másrésztelőkészítiagazdag‐ságtörténetitematikaközéppontbakerülésétaCantosívében,továbbáittemeliaköltemény‐beneddigmegtettkultúrtörténetiutata jelen,egybenapolitikaicselekvéskontextusába:aszámosJefferson‐idézettelélőXLI.CantonakugyanisMussoliniaközpontialakja,sőtahíresnyitány, amely a költő és a Duce 1933‐as találkozását idézi fel, az ADraftofXXXCantos(1930)egypéldányávalmegajándékozottMussolinivalójábaneléggésemmitmondó,Poundáltal azonban az „esztéták” reakciói fölé emelt elismerő szavait rögzíti („»MAQVESTO«, /saidtheBoss,»èdivertente.«/catchingthepointbeforetheaestheteshadgotthere;”).

ACantoe nyitányt követően egymástól többé‐kevésbé elhatárolható történelmi krono‐toposzokonkeresztülfolytatjaazútját,amelysoránleginkábbtalánapénzügyiszuverenitá‐sukatfeladóállamokgazdaságpolitikája,illetveaközelmúlt,vagyisazI.világháborúEurópá‐jánaktársadalmi‐gazdasági‐politikaikorrupciójakerülacélkeresztbe.AnyitójelenetetMus‐solini gazdaság‐ és társadalompolitikai eredményeinek egy katalógusa,majd a „mezzo‐yit”általelőadott„történet”követi,amelybenaDuceatervezettnyereségüketszámolgatópénz‐embereket leckézteti.Aköltemény innenelőször a15. századi Itáliapénzügyei felé fordul,majdismétMussolinihivataloshagiográfiájánakelemeiheztérvissza62.Aszövegkövetkezőnagyívéneka20.századelejiEurópaállaközéppontjában:FritzvonUnruh,azexpresszio‐nistaíróésfrontharcos,Churchill,majd–aszürrealistaíróRenéCrevelfrissenmegjelentre‐gényéből(Lespiedsdansleplat)kibontakoztatva63–amoderntömegsajtójelensége,amely‐nekgazdaságiabszurditásaéspolitikaibefolyása(ittis,mintaJeffersonand/orMussoliniben:

60 Theweleit,107. 61 Melyből–ígyKenner–„legfeljebbkettőejtenékísértésbeegyantológiaszerkesztőjét”(Kenner,i.m.,

415.) 62 TöbbekköztMussoliniegyönéletrajzi jellegűlevelétparafrazeálva,amelyetaDuceszeretője,Mar‐

gheritaSarfattiáltalírt,akorbannagyérdeklődéstkiváltóbiográfiaközöl:M.G.Sarfatti,TheLifeofBenitoMussolini,London1925,84‐85.Akönyv1927‐benKosztolányiDezsőfordításábanjelentmegmagyarul,avonatkozórésztl.itt:Uő,Mussoliniélete,Bp.(é.n.),57‐58.

63 PoundkésőbbönállóesszétisszenteltCrevelnek:Pound,RenéCrevel,London1939.

106 tiszatáj

„ JM41)Mussolinicenzúrapártiságáthivatottmegindokolni:„»PigandPiffle«theycalleditinprivate/10pencepercopytomake,6penceonthestands/andeachyear20thousandsinprofits/PaystocontroltheTimes,foritseffectonthemarket/»wherethereisnocensor‐shipbythestate/thereisagreatdealofmanipulation…«”.ACantoezutánPoundkülönbözőtörténelmiidőkbőlszármazógazdaságtaniautoritásaitsorakoztatjafel–asienaiMontedeiPaschi bankot („damn good bank” – mondjamajd a XLII.Canto), Douglas egy „felvetését”(„[…]»Tostranglethebankers…?«”)ésWörglt–,majdgazdasági‐pénzügyitárgyúJefferson‐leveleket idéz és végül a nemzetgazdaságot végletesen eláruló tőke bűnlajstromával zárul(„120milliongermanfusesusedbythealliestokillGermans/BritishgunsightsfromJena”stb.).

Akölteményheterogenitásaperszenemcsaktematikusan,hanemajelhasználatszintjénis szembeötlő:olasz, jiddis, német és latinkifejezésekkel él, rövidítéseket és fonetizálóhe‐lyesírástalkalmaz,ésmondhatnitobzódikaszámokban,amelyekbenszinténkeveria(arabésrómai)numerikusésalfabetikuslejegyzést(„19hundredand8”stb.),azegyikJefferson‐levélrészletegyenesenszámításokatadelő.Azidézetekkezelése(könyvcímek,keltezés,for‐rások, akár oldalszámokmegadása, utalásAugustaViktoria császárnédedikációjára az ifjúvonUnruhnakajándékozottkönyvben)egyrésztminthamagánakalejegyzésnekvagyabe‐vésésneka tényétnyomatékosítaná,másrészt feltárjaamontázsszerkesztésielvét.Amon‐tázstechnika ilyenmegvalósításának egyik további jellegzetessége, hogy a beidézett citátu‐mokdöntőtöbbségereferenciálisanvagydeiktikusanmeghatározottkommunikációsszituá‐ciórautal:PoundéppúgymegadjaJeffersonleveleinekcímzettjeit,mintChurchillmondatáét.Aholacímzettnincsmegadva,ottlényegébenmagátaköltőtkellebbeapozícióbahelyezni,pl.aDucemondatainakmegszólítottjáébaanyitányban.Ezazonbanmondhatniméginkábbnyomatékossá teszi azt a tényt (vagy: eseményt?), hogy az idézettmondatok kiszakadnakeredetikörnyezetükből,sőtminthatalánegyenesenezt,aki‐vagyelszakadásnakamozgásátpróbálná a költemény érzékeltetni. Az idézetek legfontosabb sajátossága ugyanis, mintPound ilyentípusúCantoibanáltalában,egyfajtakivonatszerűség.Összeolvasvapl.a Jeffer‐son‐vagyMussolini‐idézeteketazeredeti szöveghelyekkel64az lesza feltűnő,hogyaCantonem torzítja különösebben a jelentésüket, viszont fellazítja vagy teljesen széttördeli, sokesetben nominalizálja a szintaktikai összefüggést, amelyből a kivonatok származnak. Ez atechnikafelelősaPoundnálmástekintetbenisfontosnaktartottgyorsaságvagysebességef‐fektusáért:minthaamásolónakcsakegyszerhallottvagyvalamilyenmásreal‐timemódusz‐banvisszaadandószövegekkel,esetlegegykorlátozottteherbírásúcsatornávalvolnadolga65,amivalamiféle„táviratistílusra”66kényszerítené.

64 A forrásokhoz l. elsősorbanC. F. Terell,ACompaniontoTheCantosofEzraPoundI, Berkeley–Los

Angeles,1993,167‐169. 65 Mintkortársköltészetipéldátegyrészbenhasonló,ámkifejezettenatörténelemfeljegyezhetőségé‐

nek vagy közvetíthetőségének technomediális meghatározottságait előtérbe állító, fonetizálóelemekkel szinténbővenélőpoétikai stratégiára l. az–olykorPound‐idézetekkel is élő–ThomasKlingszámosversét,pl.aBildprogrammec.ciklust.KlingPoundverseinekhatásáról:„Wieoft–undwie–wirdderLeser,dieLeserinaufHochbewegungenmitgenommen, jaemporgerissen,ausdemStand,aufHochseebewegungenentführtimSinnevonrasantenspeedigenSegeltörns,dieehermitdenwüsterenSeegängenvorNewEnglandsKüstenodermitFastnetRacezutunhabenalsmitdereherweinfarbengesänftigten,LorkegefälligenhellenischenÄgäis(jaja,derihrBoden–geschenkt–

2013. július 107

„AszövegezenstilárisésszintaktikaivonásanyilvánnemfüggetlenPoundazonlehetősé‐

gekirántiérdeklődésétől,amelyekahangzónyelvsajátosságainakazírottszövegbevalóát‐ültetésétvagyátmentésétígérték.AXLI.Cantobaniselőfordul,hogyatipográfiaikülönbsé‐gekhivatottakjelezniegyazonszóeltérőakcentuálásait,amelyekaztánmagábanaszójelen‐tésbeniseltérőhangsúlyokathelyeznekel,példakénta„mezzo‐yit”általelbeszéltepizódralehetnehivatkozni: „And theBoss said:butwhatwillyou/DOwith thatmoney?«/»But!but! signore,youdonotaskaman/whathewilldowithhismoney./That isapersonalmatter./AndtheBosssaid:butwhatwillyoudo?”(a„Boss”–mintkésőbbkiderül,cinikus–kérdése,aszövegkörnyezetalapján,arrairányul,mitlehetnemegvalósítaniapénzsegítségé‐vel, a válaszban talán egyszerűen a pénz elköltését vagy el‐nem‐költését jelenti ugyanaz aszócska,azújabbkérdéspedigmárarracéloz,hogyabörtönbennemigenleszmódbármitistenni azzal pénzzel). Innen sem hiányoznak az olyan fonetikusan betűzött kifejezések(„nacherly”, „»Theywantall theyounggals fer themselves«”), amelyekpersze legalábbolymértékbentanúskodhatnakahangzónyelv írásos imitációjánakkudarcáról(hiszenazalfa‐betikuslejegyzésambivalenciájátérzékeltetik),mintamegvalósíthatóságáról.Vanolyanhelyisaszövegben,amelyetazértnemlehetmindenakadálynélküllineárisanolvasni,mertaso‐rokközéegykönyvcím,vagyisnyomatékosanírott,ráadásulmásnyelvenírottszövegrészle‐tei kerülnek: „Geschichte und Lebensbilder / Temperature of enormous importance /ErneuerungdesReligiosenLebens/moreespeciallyinmountainwarfare/indenDeutschenBefreiungskriegen,byWilhelmBaur/Thisremarkableworkwaspresented/totheyoungUhlan officer / by her imperial majesty Augusta Victoria / with a tender and motherlydedication”.Ezeketasorokatakkorsemlehetnepl.egyhanghozrendelni,haazidézetforrá‐saegyértelműenjelölvevolna.

Lehet,persze,hogyinkábbarrólvanszó,hogyazutóbbidézettpasszusegyszerűenaz(ittakárnéma) le‐vagyelolvasáseseményszerűségét érzékelteti, sőt talánegyenesenezutóbbigesztusban azonosítható aCanto idézetkezelésének legfontosabb tétje. Abban, hogy a szö‐vegmontázsmintha éppenarra tennekísérletet, hogymegragadja vagy érzékeltesse azt azeseményt,ahogyanakülönbözőidézetekle‐vagybeíródnakaversszövegterébe,máshonnannézve arra, hogy a citátumok zárvány‐ vagymaradékszerű létmódját leíródásuk esemény‐vagylegalábbistörténésszerűségévelellensúlyozza.Ezegyfelőlazzalakövetkezménnyeljár,hogyaműfajmegjelölésrévénkváziepikus‐énekesiautoritássalfelruházottlíraiénannakel‐lenére háttérbe szorul, hogy a vers (amár tárgyalt nyitány, illetve amegírás – valamint aDucénáltettlátogatás–időpontjátsokadszorrabevésőésmintegyanyitányfasisztaidőszá‐mítását–„XIofourera”–dekódolózárlat–„adinterim1933’–képeztekeretben)nagyonhatározottanbeíródikazénekesvalóságospolitikaicselekvésénekterébe.Azéntnemcsakaszöveg jelentős hányadát kiadó idézetek némítják el, hanem amontázs felépítésének azonkövetkezménye,hogyellenállazegyetlenhangvagyszólamáltaliátsajátításnak(pl.előadás‐nak).Noha a szövegmontázst, amelyben azért kirajzolódik egyMussolini‐óda árnyéka, egykiemelt referenciális összefüggés, aMussolininél tett audencia révén politikai autoritássalfelruházottköltő,vagyisvégsősoronazapolitikaierőhitelesíti,amelynekdicsőítéseígyfel‐

liegt ooch wrackvoll).” (Th. Kling, „Bakchische Epiphanien IV”, in Uő, AuswertungderFlugdaten,Köln,2005,75‐76.)

66 Erről amediális konfigurációról, anémet expresszionizmussal kapcsolatban l. F.Kittler, „ImTele‐grammstil”,inH.U.Gumbrecht–K.L.Pfeiffer(szerk.),Stil,Frankfurt,1988.

108 tiszatáj

„ foghatóegyfajtatörlesztésnekis,ezzelastruktúrávalszembenállegymásik,azidézetkezelé‐sé.Poundmontázsaetérenarravállalkozik,hogyalíraihangvisszahúzódásarévénmegnyí‐lóteretatörténésszerű,mozgásbahozottidézetekkeltöltseki,amelyekígymegelevenedvevagyújraéledve–„makeitnew”!–képesekahangvagyabeszédolyasfajtacirkulációjátelő‐állítani,amelytőlPoundastatikus,megmerevedettnyelvésgondolatköltőimegújításátre‐mélte‐mindeztanyelvlehetőlegdermedtebbállapotának,írásosidézeteknekaközegében.

Anyelvtisztításkézenfekvő forrásánakPound,a fentiekalapján tehát látszólagparadoxmódon,anyelvszakadatlancirkulációját,akommunikációt,magáta„csatornát”tekintette.Anyelvmegújulásához–akárcsakapénzéhez–nélkülözhetetlenafolyamatosforgalom,hiszenezalegkézenfekvőbbellenszereanyelvésajelentésmegmerevedésének,statikussáválásá‐nak,megdermedésének.AmintarraPoundarómairádióadáshallgatóságátisfigyelmezteti,kommunikációnélkülnem lehetséges forradalomsem67,ennél fontosabbazonbanaz,hogytágabbértelembenpedigegyáltalánkultúrárólsemlehetbeszélniafolyamatoscirkulációfel‐tételenélkül.Alighavéletlen,hogyPoundkiemelkedőjelentőségettulajdonítottanyelvekin‐terakciójának,nemcsakaCantosszövegvilágában,hanemáltalábanafordításkultúrateremtőés‐fenntartóteljesítményérőlértekezveis.Pound,akisajátfordítóigyakorlatábanjóvaltöbbfigyelmetszenteltajelentés,mintagrammatikatartományának68,a–szerinteazangoliro‐dalomban más európai nemzetekéhez képest alulértékelt69– fordításban, pontosabban amindenkoriidegenvagymásiknyelvbenasaját(szükségszerűen„nemteljes”)nyelvmegújí‐tásának‐felfrissüléséneklegfontosabbforrásátlátta,azangolirodalminyelvegyikcsúcstelje‐sítményétpl. rendreArthurGolding16. századiMetamorphoses‐átültetésében jelölteki. Ittbővebbennemtárgyalhatókultúrafelfogásánakegyiklegfontosabbelemeaz,hogyafolytonmegújuló hagyományban kevésbé valamely szervesen épülő‐alakuló tudás identitásképzőteljesítményét,hanem–Eliothagyományfogalmátólsoktekintetbeneltérőmódon70–magátafolyamatoskeringést,akülönbözőelemekvándorlását,eredetüktőlvalóelszakadásátérté‐kelte.AhogyanaGuidetoKulchuregyiktételmondatafogalmaz:„KnowledgeisNOTculture.ThedomainofculturebeginswhenoneHASforgotten‐what‐book.”(GK134).

Innennézveszintetörvényszerűnekmondható,hogyPoundnakkoránelkellett jutniaakínai írásjelekről alkotott, amúgy sok tekintetben tévesnek bizonyult71Fenollosa‐féle kon‐cepcióhoz(Fenollosakínai írásjelekrőlkészített feljegyzéseit1918‐banadtaki,de jóvalko‐rábbanismertemeg),hiszenazittolvasottakmintegymodellszerűenkínáltákfelaztazösz‐szekötőkapcsot,amelyafolyamatszerűségébenmegragadandónyelveszméjétaszavakvisz‐szanyerhetőérzékidimenziójáravonatkozómegállapításokhozközvetíti.Nohaanemalfabe‐tikuskínai írásjel,vagylegalábbisFenollosarólaalkotottvíziójabizonyosértelembenvaló‐ban elhelyezhető egy olyan poétikai program alkotóelemei között, amely többek közt arratettkísérletet,hogyanyelvhangzó,akusztikus jelenlététmintegyvisszavezessevagyérzé‐kelhetővétegyemagábanaz írott jelben72,mégis jóvalgyakoribbéstalánindokoltabbisaz

67 Pound,„ButHow?”,66. 68 M.Xie,„PoundasTranslator”,inI.B.Nadel(szerk.),TheCambridgeCompaniontoEzraPound,Cam‐

bridge,1999,205. 69 Vö.Pound,HowtoRead,43‐44. 70 PoundésEliot1930‐asévekbenfolytatottvitáiróll.részletesenLindberg,76‐125. 71 L.errőlbővenKenner,i.m.,192‐231. 72 Rabaté,87.

2013. július 109

„ideogramma koncepcióját a képiséggel összefüggésbe hozni, pl. mint egy olyan törekvésmegnyilvánulását, amelyanyelvalighakiküszöbölhetőabsztraktvoltátaköltészetvizuáliskapacitásai révén tervezi ellensúlyozni73. Fenollosa kiindulópontja bizonyos értelemben akínai írásjel ikonikusmeghatározottságárahelyezte a nagyobbhangsúlyt, hiszen a vizsgáltkarakterekazon,amúgynemteljesenhelytállóanmegragadottsajátosságáraösszpontosított,miszerintezeknemabeszédhangonalapulnak,nemfonetikusak.74Mégis,úgy tűnik,Fenol‐losa,delegalábbisazőtkiadóéskommentálóPoundszámáraennélazikonikusságnálfonto‐sabbvoltvagyidővelfontosabbáváltaz,hogyaz„ideogramma”általábanisegyalternatívle‐hetőségetkínálanyelv,sőtagondolkodásvagyazembericselekvéséserkölcsvalóditermé‐szeténekmegragadására(a„character”‐beaz’írásjel’melletthelyenkéntvalóbanbeleérten‐dő a ’jellem’ is75) – alkalmasabbmodellt,mint a nyugati grammatikák. A Fenollosa‐szövegmetaforára vonatkozó kitételei pl. arról tanúskodnak, hogy e költői eszköz hatékonyságátkevésbé vizuális kreativitásában vélte megragadni, hiszen ezt szükségszerűen valamiféleszubjektivitásra,alkotóiönkényrekellettvolnavisszavezetnie,miközbena–kínai–metaforalényegében a természet rendjét követné.76Nem „ex nihilo” teremtés tehát, mint – lehetnehozzáfűzni–azuzsorarévénelőállónyereség.Ennélfontosabbazonban,hogyametaforábannem is a dolgok, hanem az a dolgok közötti interaktivitás kerül a fókuszba, amelyet azideogrammatikusnyelvhasználat a fentiek értelmébenkevésbé létrehoz,mint inkább felis‐mer:„Akapcsolatok(relations)sokkalvalóságosabbakésasokkalfontosabbak,mintazokadolgok,amelyeketösszekapcsolnak”– ígyhangzikaz idevonatkozókonklúzióFenollosánál.MintaztPounda„piros”meghatározásánakhírespéldáját77kiemelve–amúgyazezenahe‐lyenönmagánakkisséellentmondóFenollosátfélreértve–elmagyarázza(AR21‐22),azideo‐grammatikusfogalomalkotásabsztrakcióvagyáltalánosításhelyettabbólindulki,amit„min‐denkiismer”:ezafolyamatéppenatermészetbenfelleltrelációkikonikusleképezéserévéniktatjakiafogalomalkotásazon,önkényessegédeszközeit,melyekvalójábaninkábbeltávolí‐tanak,mintközeljuttatnakadolgokhoz.Nohanemférhetkétségahhoz,hogyFenollosaképi‐séggelésmetaforocitássalkapcsolatoskijelentéseielhelyezhetőkaz„objektívkorrelatív”fo‐galma alá rendelt vagy akár éppen, Kennermódjára, a költőiműalkotást valamiféle izoláltnyelv‐tárgykéntelgondolópoétikai ideológiákkörnyezetében,úgy tűnik, legalábbolyan,hanemmégrelevánsabbösszefüggéstkínálezekszámáraPoundprogramjánakazontörekvése,amely pontosan a nyelvi formák absztrakt‐izolált, statikus létmódjának felülvizsgálatát cé‐lozza.

AmikorFenollosa,amédiumokkonkurenciájánakegyjellegzetesenszázadelejimintáza‐tátalapulvéveafestménnyelésafotóvalállítjaszembeazideogrammavizualitását,arrahi‐vatkozva, hogy utóbbi esetben a képiség szukcesszivitással, méghozzá – természetesen –„természetes”folyamatszerűséggelfelruházottmegvalósulásárólvolnaszó78,akkoregyszers‐mindazta–Poundszámárakülönösenfontos–csapástiskijelöli,amelyakínaiírásjelekbőlkiindulvaanyugatinyelvfelfogásegészefelettikritikaszámáraisutatnyit,sőtakárapoliti‐

73 Lentricchia,194‐196. 74 Vö.E.Fenollosa,TheChineseWrittenCharacterasaMediumforPoetry,SanFrancisco,1936,8. 75 Morrison,30. 76 Vö.Fenollosa,22‐23. 77 L.Brook‐Rose,108‐110. 78 Vö.Fenollosa,9.

110 tiszatáj

„ kai „eszmék”területére(ezeknemérthetőkmegstatikusként– JM113)vagyamorálbiro‐dalmábaiseljuttat(azemberiséglegfőbbellenségeiazok,akik„petrifikálják”sezáltal„meg‐ölik”agondolatot–GK77).Fenollosát többekközöttannakbelátásáhozvezettékelakínaiírásjelek,hogyaz„elszigeteltdolgokként”felfogottfőneveknemléteznekatermészetben.Év‐tizedekkelkésőbbmajdGottfriedBennisvalamiilyesmirejuthíreselőadásában(„Színekéshangokvannaka természetben is, szavakviszontnincsenek.”79),mégérdekesebbazonban,hogy – bizonyos összefüggésben – hasonló, bár szigorúbban a hangképzés anyagiságára(mondhatnitermészetére)vonatkozómegfigyelésbőlszületikmeg,időbenjóvalközelebb,az„általánosnyelvészet”moderntudománya,legalábbiserrőltanúskodikaBevezetésazáltalá‐nosnyelvészetbeegyik érdekes, a nyelv immateriális „értékek” rendszereként való leírásátindokolnihivatottmegállapítása,melyszerint„havetítőgéppelvisszaadhatnánkaszájüreg‐nekésagégefőnekegyhangsorlétrehozásaközbenkifejtettvalamennyimozgását,azartiku‐lációsmozgásoknakesorozatábanlehetetlenségvolnaszakaszokatfeltárni;nemtudjukholkezdődik az egyik hang, s hol végződik amásik”80(ez a különös Saussure‐párhuzam,mintmajdméglátható lesz,nemérvégetezenaponton).Agrammatikaivagyszótáriegységek‐kéntelkülönített,rendszerbeállíthatószavakFenollosa(ésPound)számárainkábbpusztánaleírásáltalkiszigeteltkapcsolódásipontjaiazeseményeknek(abeszédvagyagondolkodáseseményeinek), amelyeket ennekkövetkeztébenamondat szubjektum‐predikátumszerke‐zetrealapozottfelfogásasemtudmegfelelőenmegragadni:amondatinkábbavillámláshozhasonlítható (mint azt itt leginkább Nietzsche híres példája segíthetne elmagyarázni, apredikatívszerkezet ittugyanazta folyamatotegyszerszubjektumként–villám– ,egyszerpedigcselekvésként–villámlás,világítás–jelenítimeg81).Azígyfelfogottmondatlehetősé‐gét,amelymintegyközelebbjuttatadolgoktermészeteslétezésimódjához,Fenollosaakínaimellettanemragozónyelvekbensígybizonyosmegszorításokkalazangolbanisfellelnivéli,általában pedig a „szűkös grammatikai kategóriák” hátrahagyásának feltételéhez köti82, ésminthaPoundköltőigyakorlataisvalamihasonlóvalkísérletezne,amikoraCantosszövegei‐nek sajátos térbeli elrendezésével, anyelvtanivagy szintaktikaikoherenciamegbontásávalvagyéppenakínaikarakterekbeiktatásávalagrammatikaikategóriákérvényétfeszegeti.Azideogrammatikusnyelveszméjeolyasvalamitehát,amielsősorbananyelvvagyagondolko‐dáskomplexfolyamat‐vagyeseményszerűségéttennéérzékelhetővéanyelvbenmintolyankülönös lejegyzőtechnikában,melynekszámárasajátműködésének lejegyzése jelentia leg‐nagyobb kihívást. Az ideogrammamint karakter következésképpen olyan (Fenollosánál ésPoundnál egyaránt naturalizáltként elgondolt) jel kell, hogy legyen, amely statikus‐térbelitermészeteellenérenemcsakképviseli vagyelemzi, felosztjaéshelyettesíti ezt a folyamat‐vagyeseményszerűséget,hanemvalamilyenmódonmegisvalósítjavagylegalábbisközegetkínálaszámára:alighavéletlen,innennézve,hogyakínaiírásjegyaFenollosa‐műcímesze‐rintaköltészetmédiuma.Egyfelőlreprezentálja,összehasonlíthatóváésabsztrahálhatóváte‐sziadolgokéseszmékcirkulációját,másfelőlrésztisveszbennük.83Akárcsakapénz.

79 G.Benn,„Líraproblémák”,inUő,Esszék,előadások,Bp.2011,208. 80 F.deSaussure,Bevezetésazáltalánosnyelvészetbe,Bp.19972,67. 81 F.Nietzsche,Adalékamorálgenealógiájához,Bp.1996,44. 82 Fenollosa,13‐14.,ill.21. 83 A’20‐asévekPárizsábantöltöttidőszakotfelidézveMárai,akiittmintnemzedéktársárólrajzolem‐

lékezetesportrétPoundról(„Nemismertemszemélyesen,demindennapláttam,aDôme‐banvagya

2013. július 111

„Aszakirodalombantermészetesennemmaradtfigyelmenkívül,sőtakáreltérőkövetkez‐

tetésekalátámasztásátislehetővétetteaPoundpénz‐ésnyelvfelfogásaközöttifeltételezhe‐tő párhuzam84, amely számtalan helyen explicit formában ismegfogalmazást nyer az élet‐műben(„Apénzésanyelvazáltalléteznek,hogyérvényben/forgalombanvannak[bybeingcurrent]–olvashatópl.egy1935‐öscikkben–.Avalutaésabeszédlényegeabbanáll,hogyaz érmét elfogadják értékként; a szavakat pedig jelentésesként.”85). Az sem igényel igazánsokmagyarázatot, hogy az ilyen összehasonlítás különösen nagy téttel bírt egy olyan idő‐szakban,amelybennemcsakanyelv,hanemapénzműködésébenvagymegtapasztalásábanbeálltváltozások,illetveazezekrőleddigremárnagykomplexitásbanrendelkezésreállóma‐gyarázatoktömegemeglehetősensok impulzustszállítottamodernregényésköltészet,deakáranyelvtudományszámárais.Azamúgyókorieredetűpénz/nyelv‐analógianélkülözhe‐tetlennekbizonyultpl.Saussureszámárais,aki,éppafentebbidézettmegfigyelésegyikteo‐retikus következtetését levonva kényszerült arra, hogy a nyelvi jel természetét pénzügyipárhuzammalmagyarázza.Az„ötfrankos”híreshasonlataazthivatottalátámasztani,hogyanyelvi elemek (ezeket Saussure, ebben a kontextusban kissé félrevezetően rendre „érték‐nek”,„valeur”‐neknevezi)nemrendelkeznekszubsztanciálisönazonossággal,inkábbvalami‐félehelyiértékekcsupán,amennyibenvalóságostulajdonságaik,akicserélhetőségésazösz‐szehasonlíthatóságcsakisannyitteszneklehetővé,hogyfunkciójukatazegymáshozviszonyí‐tottkülönbségükhatározzameg.86Azilyennyelvipénz,amelyettehát„szubsztancia”hiányá‐bancsakamindenkoricirkulációvagyhasználat(összehasonlításéscsere)ruházfelérték‐kel,nyilvánvalóannemlehetaranyból,sőtaranyalapúsem(azasvájciötfrankos,amelyrefel‐tehetőenSaussureittgondol,ekkoribanezüstötvözetbőlkészült,későbbéppenazértkellettkivonniaforgalomból,mertazanyagaidőveltöbbetért,mintanévértéke).Úgytűniktehát,hogymikéntvoltaképpenmárazalapvetőenmégnemesfémkéntviselkedőpénzbengondol‐kodóMarx,valamintGesellnyománPoundagazdaság,úgySaussureanyelvkapcsánjutottelahhozazelőfeltevéshez,hogyajelrendszeregyetlenelemesemrendelkezhetbelső,tulajdonértékkel–leírásuknemalapozhatómegezenelőfeltevéselfogadásanélkül.87NohaapénzésamodernirodalomviszonyánakszenteltmérvadómunkájábanJean‐JosephGouxkisséfélre‐vezetőenállítjaazt,hogySaussureanyelvi„érték”kéttényezőjeközülazösszehasonlítható‐ságra(teháta„bankolásra”,apénz‐pénzviszonyra)jóvalnagyobbsúlythelyez,mintahelyet‐tesítésre (a pénz‐áru viszonyra)88, annyi bizonyosnak tűnik, hogy a modern szemiológiátmegalapozóhasonlatvalóbanarróltanúskodik,hogyajelek(apénz)cirkulációjanemvezet‐hetőlesilymódonrelatívefüggetlennéválikazonfogalmakvagyárukbirodalmától,amelye‐

Coupole‐ban–akikegyüttésegyszerremennekazidőbenvalamifelé,valahogysohanem»ismerik«egymást.”), teológiai dimenziókat is érintve foglalta össze Pound költői programját: „A költészetértelmét a Szóban látta, az Igében, amely egyszerreTest és Szó is.” (Márai,Föld,föld!..., Bp. 2006,295.).

84 Vö.pl.Brook‐Rose,235.;Morrison,18‐19.;Marsh,94‐100. 85 Pound,„TowardsOrthology”,inUő,PoetryandProseVI,275.Vö.ehhezmégNicholls,191. 86 Saussure,136. 87 Marxhoz, ebben az összefüggésben, l. leginkább Hamacher, „Lingua amissa”, in R. Rand (szerk.),

Futures,Stanford,2001. 88 J.J.Goux,TheCoinersofLanguage,Norman–London,1994,136‐138.

112 tiszatáj

„ ketelvilegszállítaniésképviselnihivatott.Aszavak,bizonyosértelemben,nemcserélhetőkvagyválthatókbe:nemeladók,éppolykevéssé,mintaszentélyaXCVII.Cantoban.89

NohaPounddalellentétbenSaussure‐nekkevésgondotokozottazazeshetőség,hogyanyelvielemekizolációjaagrammatikairendszeráltalanyelvkorrupciójáhozvezethet,agenfitudósisrátalálegyolyan,anyelvhasználat,azelevennyelvcirkulációjátfenyegető,paraziti‐kus természetű technikára, amelynek bírálatát, mint közismert, nélkülözhetetlennek ítélirögtönaBevezetésazáltalánosnyelvészetbeelején.AmiPoundgazdaságelméleteszámáraazuzsora,azSaussurenyelvelméleteszámáraazírás.Azamédiumtehát,amelynekfelülvizsgá‐lata,mint láthattuk, Pound számára is elengedhetetlen volt és amelyről Derrida utánmárnemvolnaigazánnagykihívásbemutatni(ezittennekellenéresemlehetmostfeladat),hogynélkülelényegébennemműködneaBevezetés…‐nekanyelvrőlmintjelrendszerrőladottle‐írása(Vajon,hangozhatnaazittmegválaszolatlanulmaradó,párhuzamoskérdés,nemlehet‐séges‐e,hogyugyanezahelyzetapénzzel is?Nemlehetséges‐e,hogyapénziséppenazérttudja betölteni a funkcióját,mert létezik – vagy legalábbis lehetséges – az az igazságtalangyakorlat, amit Pound uzsorának nevezett?). A párhuzam szemléltetését egyetlen példárakorlátozvaSaussureazon fejtegetésére lehetneutalni,amelybenaz írásnak(anyelvpuszta„ábrázolásának”)anyelvrevalókárosvisszahatásátdemonstrálja. Itt többekköztaztazel‐terjedtszemléletetkárhoztatja,amelyanyelvfonetikairealitásátalejegyzéshezképestmá‐sodlagosnak tekinti,mintha tehátabeszédpusztánaz írott formamegszólaltatásánakgya‐korlati terepe volna. „A »kiejteni« és a »kiejtés« szavaknak a használata – írja Saussure –megszentelieztavisszaélést,ésvisszájárafordítjaazírásésanyelvésszerűésvalóságosvi‐szonyát.Amikorarrólbeszélnek,hogyegybetűtígyésígykellkiejteni,összetévesztikakép‐mástazeredetivel.Ahhoz,hogyazoi‐twa‐nakejthessük,önmagábankelleneléteznie.Való‐jábanawa‐tírjukoi‐nak.”90.Azírottformaegyfajtasemmiként,vagyméginkább„exnihilo”előállított,másodlagos rendszerkénturalkodikel abeszéltnyelv fölött, amelyenélősködik.

Saussure,persze(ésittvégetisérapárhuzam)semahangotnemidealizálta,semanyel‐vetnemnaturalizálta.Poundnálebbőlaszempontbólkevésbéegyértelműakép:nohatalántúlzásvolnaaztállítani,hogynyelvszemléletemindenszempontbólorganikusvolt91(enneklényegébenmárapénz/nyelvanalógiaellentmond),ámamikorGesell indíttatásáraapénztermészetét az általa helyettesített vagy közvetített árukéhoz akarta közvetíteni, akkor lé‐nyegébenátléptealegfontosabbszemiológiai(vagyontológiai)határvonalat.92Talánéppenapénzésanyelvteljesenmégsempárhuzamoskettőstermészeténeklátensazonosítása93által

89 Vö. ehhezmég a „létkérdésről” elmélkedő Heidegger egyik előadását záró, aWest‐östlicherDivan

Verwahrungc. jegyzetébőlvettGoethe‐idézetet (M.Heidegger, „ZurSeinsfrage”, inUő,Wegmarken[GA9],Frankfurt1976,425‐426.):„WennjemandWortundAusdruckalsheiligeZeugnissebetrach‐tet,undsienichtetwa,wieScheidemünzeoderPapiergeld,nurzuschnellem,augenblicklichemVer‐kehrbringen,sondernimgeistigenHandelundWandelalswahresÄquivalentausgetauschtwissenwill,sokannmanihmnichtverübeln,daßeraufmerksammacht,wieherkömmlicheAusdrücke,wo‐vonniemandmehrArgeshat,docheinenschädlichenEinflußverüben,Ansichtenverdüstern,denBegriffentstellenundganzenFächerneinefalscheRichtunggeben”.L.ehhezmégHamacher,„Faust,Geld”,175‐176.

90 Saussure,58. 91 Akérdéshezvö.Lindberg,34‐35. 92 Vö.ehhezParkeritthasonlónyomvonalonhaladóértelmezését:Parker,108. 93 Vö.ehhezM.Shell,TheEconomyofLiterature,Baltimore/London1978,90‐93.

2013. július 113

„vezéreltetveegyolyan,„forradalmi”szemiózisideáljátkörvonalazta,amelybenajelölőbeha‐tolvagyátnyúlikajelöltbirodalmába,máskéntfogalmazvaelemévéválikannak,amitrepre‐zentál.Azelképzelésretorikaibázisatermészetesenaszinekdoché(egyolyan,bizonyosérte‐lembentotalizálótrópus,amely–PauldeManmegfogalmazásában–„részeannakatotali‐tásnak,amelyetmegjelenít.”94),és,mintfentebbláthatóvolt,ugyanerreatrópusraépülfelajelölésazonelgondolása,amelyetPoundazideogrammafogalmábanösszegzett.Ennélfonto‐sabbazonbanazaténymaga,hogyPoundnyelviéspénzügyiforradalmaegyolyaneshetősé‐gen alapul, amit csak a retorika képes szavatolni – egy olyan (kultúr)technika, amelyrőlPoundnak nem nagyon akad jó szava95, és amelyről talán általánosságban is elmondható,hogy1.egyjelrendszerreferenciálisfüggetlenségétkihasználvaolyantényállástvagyjelen‐tést–esetlegéppentöbbletjelentést–képeslétrehozni,amelyneknincsreferenciálisalapja,valamint2.alapvetőműveleteihagyományosanfelfoghatókakölcsönvettvagyegyenesenel‐bitoroltnyelvipotenciálvagynyelvi javakkiaknázásávalvégrehajtott jelentéstermelésként.Amintajelölőjelöltnekálcázása,úgyakölcsönvettszavakkalvéghezvittjelentésalkotásisaretorikateljesítménye,méghozzá–mintaztDerridaAfehérmitológiábanéppenegyötfran‐kossalkapcsolatosidézetbőlésa(magyarul„nyűttségnek”fordított)„usure”kifejezéskétér‐telműségébőlkiindulvamegmutatta96–azuzsoráé.Mintismeretes,aDerridánálidézettAna‐tole France‐passzusban a nekik tulajdonított (rávésett, autorizált, hitelesített) értéküktőlmegfosztott, lekoptatott‐lecsiszoltpénzérmék„árfolyama”nőmegéseza folyamathivatottszemléltetnia(„metafizikus”)fogalmaklétrejöttét.Azitttárgyaltösszefüggésbenkülönösenaz lehet a szembeötlő ebben a kis allegóriában, hogy a lecsiszolt pénzérmék egyszerre te‐remthetnekalapotapénzPoundáltalelutasítottésszorgalmazottfelfogásaszámára,hiszenegyszerre idézhetik fel a nemesfémalapú pénzkereskedelmet, ahol az érme értékét önnönanyagi értéke határozza meg, illetve a Gesell‐féle „szabadpénz”‐koncepciót, amely a pénzanyagitulajdonságainak(romlandóságának,fogyatkozásának)sajátosimitációjátólremélteagazdaságforradalmát.EzakülönösambivalenciaköszönvisszaPoundazonfeltételezésében,amely egy végletekig heterogén, „tisztátalan” költői nyelvben ismerte fel a tiszta fogalom‐használatbiztosítékát,mintahogyabbanis,hogybizonyosértelembenretorikaellenesnyelv‐éspénzkritikájátvégsősoronegyelemi retorikaiműveletrealapozta.Azavégletesen tévespolitikai radikalizmus, amelyet Pound a pénzről és a nyelvről szerzett felismeréseivel véltigazolni,csakazonazáronölthetettformát,hogy–mintezolysokszormegtörténik–elfoj‐tottatudásátannakhatalmáról,amivelszembefordult.

94 P.deMan,„Atemporalitásretorikája”,inThomkaB.(szerk.),AzirodalomelméleteiI.,Pécs1996,12. 95 Vö.ehhezParker,115‐116. 96 J.Derrida,„Afehérmitológia”,inThomka(szerk.),AzirodalomelméleteiV,Pécs1997,6‐7.Azidézet

(eredetijét l.A. France,Lejardind’Épicure, Párizs1921,197‐198.): „Azt álmodtam,hogyamikor ametafizikusok egy nyelvet teremtenek maguknak, olyan vándorköszörűsre hasonlítanak (…), akikések és ollók helyett érméket és pénzdarabokat szorít a köszörűhöz, hogy eltörölje róla azexergumot, az évszámot és a képmást. Amikor ezt megtették, és nem látni többé a száz sousérméikensemVictoriát,semVilmost,semaKöztársaságot,akkoraztmondják:»ezekenazérmékennincs semmi angol, semminémet, semmi francia; téren és időnkívül helyeztükőket;márnemötfrankotérnek: felbecsülhetetlenértékükvan,ésárfolyamukvégtelenülmegnőtt.«Okkalbeszélnekígy. A szavak vándorköszörűsének e mestersége révén váltak fizikusból metafizikussá. Nyombanlátható, mit veszítettek ezzel; nem látni azonnal, mit nyertek.” France‐ra egyébként Poundnál istalálhatókhivatkozások,pl.azABCofReadingegypontján(AR70).