jegyzetek - adattar.vmmi.orgadattar.vmmi.org/fejezetek/1007/03_jegyzetek.pdf · domini 1941. Új...
Post on 10-Feb-2018
230 Views
Preview:
TRANSCRIPT
E K I A D Á S R Ó L
A Honfoglalás előtt Sinkó Ervin (Apatin, 1898. okt. 5. - Zágráb, 1967. márc. 26.) harmadik posztumusz kötete. Elsőként egy nagy válogatás jelent meg életművéből a Vet stoljeca brvatske knji^evnosti c. sorozatban (Ervin Sinko: Pjesme u pro^i. Pripovijetke. Zapisi. Ogledi. Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Mariján Matkovic. Zgb., Matica hrvatska - Zora, 1969.). Fél évtized múltán a romániai magyar könyvkiadás hívta fel a figyelmet Sinkó Ervin irodalmi hagyatékának értékeire (Sinkó Ervin: Don Quijote útjai. Válogatta, az előszót írta és jegyzetekkel ellátta Bretter György. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1975.). A Honfoglalás előtt kézirata, akárcsak Sinkó egész írói
hagyatéka, Sinkóné Rothbart Irma (Budapest, 1896. nov. 30. - Zágráb, 1967. máj. 27.) végrendelkezése értelmében a zágrábi JAZU Irodalom- és Színháztörténeti Intézetében van. Sinkó Ervin életében egy rövidebb részlet jelent meg belőle (Szemelvények drvari naplómból. Híd, 1961/7-8. sz., 583—590.), halála után pedig egy hosszabb szemelvény is napvilágot látott (Dalmácia, anno Domini 1941. Új Symposion, 1972/83, 132—150.). Az említett végrendelet tanúságaként Sinkó Ervin nyers dokumentumnak tartotta e naplójegyzeteit, s hasonló technikával gondolta feldolgozni őket, mint moszkvai
és párizsi jegyzeteit az Egy regény regényében. Ebben azonban meggátolta a halál, s így e naplóanyag csak részlegesen került be jelen kiadványunkba. Ebből következik az is. hogy c naplónak nem volt szerzői címe; jelen cím a sajtó alá rendezőtől származik.
Az I . fejezet a szerző párizsi nap/ó]ína.k (1937. máj. 2. - 1939. szept. 4.) 343—368. lapján kezdődik, s egy új, lapszám nélküli füzetben folytatódik (135 old.). A I I . és I I I . fejezet, valamint a kronologikusan következő, e kötetből kimaradt naplórészlet kézirata tíz középform á t u m ú füzetben található, s összesen 455 kéziratos oldalt tesz ki. A jelen kötetből kimaradt naplójegyzetek „Bos. Grahovo, 1942. júl. 4." jelzéssel kezdődnek, „Zbjeg, 1944. jún. 7." keltezéssel végződnek, s mintegy öt nyomtatott ivet tesznek ki.
Kötetünk nem a kritikai- kiadás igényével készült, a sajtó alá rendezés és szöveggondozás folyamán azonban igyekeztünk megőrizni az eredetit:
a) Az első fejezet gépirata mikrofilmről készült; a másolatot összevetettük az eredetivel. A I I . és I I I . fejezet anyagát, valamint az azt követő jegyzeteket Sinkóné gépelte le a halála előtt, egységes egészként; a fejezetbeosztást s az I . fejezet beiktatását mi végeztük el. Sinkóné az átgépelés során helyenként apróbb stiláris módosításokat eszközölt (főleg záró- és gondolatjelek alkalmazásával), ezeket kivétel nélkül elhagytuk a gépiratnak az eredetivel való összevetésekor. Sinkóné a I I . és I I I . fejezet anyagának átgépelése közben általában feloldotta a személynevek monogramjait; a szöveggondozás közben, ahol ez lehetséges volt, következetesen kiírtuk a teljes személynevet, s ha csak m ó d volt rá, a Jegyzetekben utalással láttuk el.
b) A szöveggondozás során sem a sajtó alá rendező, sem a szerkesztő nem törekedett az első fogalmazvány nyomát magán viselő, természetszerűen „fésületlen" szöveg „kisimítására", „megszépítésére". Lényegesebb beavatkozásra csupán a nyilvánvaló elírások, értelemzavaró kihagyások vagy mondatszerkezetek esetében került sor, a helyesírási módosítások közül pedig a mai helyesírásnak megfelelő interpunkció alkalmazását (főleg: vesz-szőhasználat) s az idegen szavak mai írásmódját kell elsősorban megemlíteni. A szaggatott vonal ( ) és a csillag(*) mindenkor az eredeti kéziratból való; az utólagos kihagyást szögletes zárójelbe tett három pont [...] jelzi. A Jegyzetek nem a szakmabelieknek íródtak. Rendel
tetésük elsősorban az, hogy eligazítsanak azoknál a nap-lóbeli utalásoknál, amelyek életrajzi, bibliográfiai és történelmi vonatkozásban kiegészítésre vagy feloldásra szorulnak, s hogy ily m ó d o n teljesebbé tegyék a megértést. A bőségesebb jegyzetelést különösen a történelmi utalásoknál tartottuk fontosnak, a könyv jellege, kordokumentum volta miatt. A tör/éne/mi jegyzetanyag összeállításakor elsősorban
a következő kiadványokat használtuk: Culinovic, Ferdo: jugoslavija i^medu dva rata. I-1I.
Izdavacki zavod JAZU, Zgb. 1961. Culinovic, dr Ferdo: Doktimenti o Jngos/avi/i.StkolskíL
knjiga, Zgb. 1968. Strugar, Vlado: jugoslavija 1941—1945. Vojnoizdavacki
zavod, Bgd. 1969. Kvesic, Sibe: Dalmacija n NOB. Lykos, Zgb. 1960. Zoric, N. Milán: Drvar u ustankii Mrdeset prve. Vojno-
izdavacki zavod JNA, Bgd. 1963. (A továbbiakban: Zoric)
Drugi svetski rat (Pregled ratnib operacija). Knj. 1-5. Vojnoistorijski institut JNA, Bgd. 1957—1970. A bio-bibiiográfiai jegyzeteknél.' Sinkó-tanulmányaink
gyűjteményére támaszkodtunk. (Vállatok egy portréhoz, Sinkó-variációk '63-73. Forum, 1975. A továbbiakban: Vállatok...) A kézirat sajtó alá rendezésére a Hungarológiai Intézet
támogatásával, a Forum Könyvkiadó és az Intézet megállapodása értelmében került sor. I t t mondunk köszönetet Ivan Medennek, a JAZU Színház- és Irodalomtörténeti Intézete asszisztensének, aki a Sinkó-hagyaték gondozójaként önzetlen segítséget nyújtott munkánkban. Az Utószó Az emigráns ember útja c. tanulmányunk
(vö.: Vállatok...) alapján íródott.
JEGYZETEK A FEJEZETEKHEZ
I .
1 s%égyenér%és... melyről Mici beszélt imikorelhagyta a börtönt: Rothbart Irma a Magyar Tanácsköztársaság aktív résztvevője volt: a Közoktatásügyi Népbiztosság ifjúmunkás-propagandaügyosztályán dolgozik, 1919. ápr. 6-ától a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége központi vezetőségének, majd az ellenőrző bizottságnak a tagja. A KIMSZ első, június 20-i kongresszusán A szövetség új programja cimen tart beszámolót, ezenkívül Lékai Jánossal az oktatás kérdéseiről is referál, s részt vesz a vitában. A kongresszuson ismét beválasztják a KIMSZ központi vezetőségébe. Az ellenforradalom hatalomra jutása után a KIMSZ illegális központi bizottságának a tagja, s ezen a poszton éri a letartóztatás. (L. Svéd László: Utat tör az ifjú sereg. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1962.). - Sinkóné az 1946. szept. 20-i, szerbhorvát nyelvű önéletrajzában csak annyit említ a börtönről, hogy „Budapesten részt vettem a magyar forradalomban, a bukás után Budapesten voltam bezárva, s onnan Bécsbe szöktem." - Az emigrációban nem folytat mozgalmi tevékenységet, de Drvaron, az ottani felkelést megelőzően konspiratív összeköttetést tart fenn a harcra készülő gerillatáborokkal, s egyik orvoskollégájával, dr. Ermenccel kötszert és gyógy-
szert csempész ki Drvar majdani fölszab adítóinak. A Drvarért folyó kétnapos harcban - önlegyőző heroizmussal - orvosként vesz részt. A k o m m ü n 61 napos fennállása alatt a partizánkórház orvosa, a felkelés ideiglenes veresége után pedig továbbra is fenntartja az illegális összeköttetést a partizánokkal, s ismét részt vesz a kórházi kellékek kicsempészésé-ben. 1946. szept. 20-i önéletrajza tanúságaként 1942 őszén olasz fogságba, később a braői, illetve rabi zsidó táborba kerül, ahol férje mellett ő is bekapcsolódik a helyi illegális népfelszabadító bizottságnak, majd az olasz kapituláció után Rab evakuációs bizottságának a munkájába. 1943 őszén maga is átmegy a felszabadított területre, s beáll a Népfelszabadító Hadseregbe: a IV. hadtest partizánorvosaként végigjárja egysége nehéz harci útját (Kordun-Lika-Karlo-vac környéke-Sibenik), s a mozgókórházakban vezető tisztséget tölt be. 1946 májusában alhadnagyként demobilizálják, s a népért tett szolgálatok I I I . fokozatával tüntetik ki. - Sinkó spliti távollétében a drvari k o m m ü n t Sinkóné Rothbart Irma naplójegyzetei (45 nagy formátumú, kézírásos füzetlap) örökítették meg. - Sinkó Ervin halála után Rothbart Irma -Kertész Klára néven a Testvér egykori esszéírója és Sinkó verseinek, elbeszéléseinek és regényeinek német, illetve Miroslav Krleáa Hrvatski bog Mars c. művének magyar fordítója - két hónapig rendezi az írói hagyatékot, majd 1967. május 27-én öngyilkos lesz.
2 Pierre: Sinkóék párizsi ismerőse, akit a párizsi napló is csak a keresztnevén s úgy említ, mint aki „egyelőre tolmács az idegenlégió felvételi irodájában".
3 Ivo: nyilván I . Rismondo (vö.: az 1/81 jegyz.)
4 Sanary: kisváros a francia Riviérán, Toulon körzetében; az Egy regény regénye ( I - I I . , Forum, 1961. I I . 369—370.) szerint Sinkóék 1939 nyarán Sanaryban tartózkodtak, mivel az ott élő Franz Werfel (1890— 1945; német költő és regényíró, Franz Kafka barátja; 1938-ban Bécsből Franciaországba emigrált) Sinkó-nét gépíróként alkalmazta. Sanaryt 1939. aug. 31-én hagyják el, s visszatérnek Párizsba.
5 Matek Olga: a párizsi napló is említést tesz róla, minden bővebb információ nélkül.
6 ha%a Sv. Ivánra: a Sinkó család Apatin után Szabadkán, Zomborban, végül pedig Prigrevica Sv. Ivánon telepszik meg.
7 Guga: a napló későbbi fontos szereplőjének, Sonjá-nak az édesanyja.
8 Mikor Párizsból elutaztunk: a Jugoszláviába való visszatérésük körülményeiről Sinkó az 1950. jan. 10-i szerbhorvát nyelvű önéletrajzában ír: ,,1939-ben, a háború kitörése után Stanoje Simic, a jugoszláv követség akkori párizsi titkára nekem és feleségemnek Spitzer Ferenc névre adott útlevelet, mintha »elvesz-tettük« volna a régit. Ebben az új útlevélben természetesen nyoma se volt a szovjetunióbeli tartózkodásunknak, s így visszatérhettünk Jugoszláviába."
9 Moszkvából jövet: Sinkóék 1935 májusában Franciaországból utaztak a Szovjetunióba, ahonnan 1937 tavaszán térnek vissza.
10 Az orosz előnyomulás: a sztálini külpolitika eredményeként a SZU 1939. szept. 17-én behatolt a németektől részben már megszállt Lengyelország területére.
11 találkozás Cesarecnél: August Cesarec (1893—1941) horvát publicista, munkásmozgalmi aktivista és író, Miroslav Krleza szerkesztőtársa; 1934—37 között
a SZU-ban él, 1941. március 31-én a zágrábi kommunisták egy csoportjával letartóztatják, s az év júliusában kivégzik. - Sinkó idézett önéletrajza szerint: „ M é g Párizsban megkaptam Miroslav Krleza és a megboldogult Cesarec címét, s az ő tanácsukra és az ö segítségükkel helyezkedtünk el Drvaron..."
12 „{Jndwenn matt von Rnsslandspricht" stb.: ném. „S ha az ember Oroszországról beszél, akkor lépjen ki a sorból - és hallgasson."
13 Pitsudski: Józef Pitsudski (1867—1935); 1918-tól 1922-ig az újonnan megalakult Lengyelország diktátora és a hadsereg főparancsnoka; 1923-ban visszavonul a politikától, de három év múlva fasiszta katonai puccsot hajt végre; haláláig hadügyminiszter, két ízben miniszterelnök, 1934-től a hitleri Németországhoz való közeledés híve.
14 „Ethik ist eine Verirrung des Menschen": ném. „ A z etika az ember egyik tévútja."
15 Peíat: Krleáa 1939 februárjában indult folyóirata; alcímében „irodalmi havi folyóirat a művészet, tudomány és minden kulturális probléma tárgyalására"; a 8-9. kettős számig szerkesztő bizottság, utána pedig M. Krleia szerkeszti. Kimondottan polémikus folyóirat, a reakciós polgári nézetekkel, az ún. szociális irodalom, az új realizmus és a hivatalos pártideológia egyes képviselőivel egyaránt heves vitái voltak. Munkatársai: Marko Ristic, Slavko Batusic, Krsto Hegedusic, Oskar Daviéo, Vaso Bogdanov, Zvoni-mir Richtmann, Petar Segedin, Ranko Marinkovic, Milán Dedinac, Dobrisa Cesaric és mások. 1940 májusában szűnt meg.
16 I%ra%: 1939 februárjában indult, „az összes kulturális kérdésekkel" foglalkozó folyóirat. Munkatársai job-
bára aktív pártideológusok: August Cesarec, Vladimír Bakaric, Ognjen Prica, Otokar Kersovani, Rado-van Zogovic, Vesclin Maslesa és mások. A JKP akkori álláspontjait képviselte a társadalmi, politikai és kultúrpolitikai-esztétikai kérdésekben. 1941 márciusában szűnt meg.
17 irjak egy tanulmányt Anatole France-ról: az elkészült esszét nem közölte a Peíat; a felszabadulás után egy részlete jelent me az llnstrovani vjesnikbtn (Anatole Francé. Odlomak iz vece studije. 1949/220. sz., 1 4 — 15.), az esszé teljes szövege pedig Sinkó első tanulmánykötetében, a Knji^evne studijébun jelent meg (NZH, Zgb. 1949.). Magyar szövegét Epikurosz elhervadt kertje címen 1. az Epikurosz hervadt kertje c. kötetben (Forum, 1964.).
18 szerződést szerez nekem - horvát kiadótól: az Optimisták horvát kiadására majd csak 1954-ben kerül sor (Zora, Zgb.; első magyar kiadása: Testvériség-Egység, Újvidék, 1953-55.).
19 Tizenhárom év után - da eapo Sarajevo: Sinkóék a bécsi emigráció, majd rövid szabadkai tartózkodás után 1926. május 26-tól 1927 májusáig Szarajevóban éltek, ahol Sinkóné mint cselédkönyves orvos az állami kórház alkalmazottja volt. Szarajevóból specializá-lás végett Grazba költöztek (1927. V. 5.). Az első szarajevói tartózkodást Sinkó 64 oldalas kéziratos naplója dokumentálja.
20 Zorica: Guga lánya, Sonja nővére. 21 Húsz éve, hogy életem legnagyobb áldása stb.: az itt kezdő
dő konfesszió, néha szinte szó szerint, bekerült az Aron szerelme c. kisregénybe. (L. Aegidius útra kelése és más történetek. Forum, 1963.)
22 Lénártné: az Optimisták női főszereplője, Cinner Erzsi néven; a kulcsregény e szereplőjének Rothbart Irma a prototípusa; az utalás Cinner Erzsi érzelmi megosztottságára vonatkozik, Báti Józsi (Sinkó Ervin) és Lénárt (Komját Aladár) között.
23 mely a Alidé volt, és melyet nem én kaptam: vö. az Optimisták Egy leány c. fejezetével. - A motívum a párizsi és moszkvai naplóban (vö. az 1/44 jegyz.) is vissza-visszatér.
24 viszontláttuk Verát: vö. az 1/19 jegyz.; Vera az akkori szarajevói naplóban is szerepel.
25 amit tán egyszer... majd én is megírokl: Sinkó meg is írja ezt a paradoxális „mesét": ez lesz az Áron szerelme egyik központi motívuma.
26 szerencsétlen regényemet: a Tizennégy napot, amelyet Moszkvában kezdett írni - drámaként. Kun Béla ajánlatára Sinkó műfajt változtat, s regényben írja meg a Sallai-Fürst témát; Boszniába érkezése előtt, Moszkvában és Párizsban, 12 fejezettel készül el (vö. Egy regény regénye, I I . 373.).
27 Jnsz»f: a párizsi napló ismerősként említi, bővebb utalás nélkül.
28 Ivo és Ivocska: a párizsi napló szintén említi őket, de nem ad róluk bővebb információt; Ivo nyilván I . Pekóval azonos (1. az 1940. jan. 23-i bejegyzést e könyv I . fejezetében).
29 milyen nehéz vo^ aK °reg Domonkosnak stb.: vö. a Tizennégy nap (Testvériség-Egység, Noviszád, 1950.) Lábujjhegyen c. fejezetével.
30 ma, mikor Chamberlain beszédét olvastam: Neville Chamberlain (1869—1940), angol konzervatív politikus, 1937—1940 között miniszterelnök, a Hitlerrel való megbékélés és a Szovjetunió-ellenes, angol-
német-olasz egyezség létrehozásának a híve. Az angol csapatok norvégiai kudarca kényszerítette lemondásra. - Szóban forgó, 1940. jan. 9-i beszédének, melyet a Politika jan. 10-i száma is közöl, az a „mondanivalója", hogy „az új év csendben kezdődött, de ez vihar előtti csönd"...
31 „Was ist die Hölle?" stb.: ném. „ M i a pokol?" É n úgy gondolom: „Szenvedés azért, amit az ember már nem tud szeretni." - Az I . rész 6. könyvének utolsó fejezetéből (Misztikus gondolatok a pokolról és a pokol tüzéről). Idézve: F. M. Dostojewski: Roma/te und novellen. Im Insel Verlag zu Leipzig, é. n. 24. köt., 81.
32 Az öreg Domonkos a fiatalok szobájában: vö. az 1/29 jegyz.
33 Lengyelország, Palesztina: az utalás keltezése előtti számaiban a Politika több ízben is tudósít a németek intézkedéseiről Lengyelországban (német iskolák nyitása, német iparosok áttelepítése az egykori lengyel vidékekre stb.), s a Lublin környékén létesített zsidó rezervátumról is ír; a Lengyelországra való utalás nyilván erre céloz, míg a Palesztinával kapcsolatos célzás nem világos előttünk.
34 Ez/ a két típust kellene... szembeállítanom egymással... megírandó regényemben: az Áron szerelmében helyet kap ez a motívum is, de nem két típus szembeállításával.
35 „A quarante..." stb.: fr. „Negyvenéves koromban nincs bátorságom egyedül menni a Moulin-Rouge-ba."
36 szegény halottnak: Komját Aladárnak (1891—1937); vö. az 1/22-23 jegyz.
37 Canard: Le Canard enchatné: 1915-ben indult francia szatirikus lap; Sinkó az Egy regény regénye tanúságaként
Moszkvában megismerkedett a lap neves karikaturistájával, Jean Eiffellel; a Canard 1940. jan. 10-i száma megvan a Sinkó-hagyatékban.
38 Ribbentrop: Joachim von Ribbentrop (1893—1946); Hitler londoni követe, 1938-tól 1945-ig pedig külügyminisztere; háborús főbűnösként a nürnbergi katonai törvényszék halálra ítélte, s kivégezték.
39 Bonnet: Georges Bonnet (1889—?); reakciós francia politikus, a német fasizmus előtt utat nyitó politika képviselője. 1938-39-ben külügy-, majd igazságügyminiszter.
40 a barakkbeli Maja: Sinkó a bécsi emigráció kezdetén a grinzingi barakkokban élt, innen származik ismeretsége a szóban forgó személlyel, aki Sinkó bécsi leveleiben is sokat szerepelt a húszas évek elején.
41 Steiner: nyilván Bruno Steiner, Sinkóék bécsi ismerőse, aki ,,egy ideig mint az osztrák kereskedelmi kirendeltség tagja, majd mint specialista (...) a Szovjetunióban él", ahol Sinkóék barátságba kerülnek vele (vö. Egy regény regénye, I . 205.).
42 Boriska: Sinkó Ervin húga; szobrász, 1925-ös bécsi tárlatáról - valamint Derkovits Gyuláéról és Gergely Tiboréról - Lesznai Anna írt kritikát (Három magyar művész kiállítása. Testvér, 1925. I I . évf.). Sinkó első szarajevói naplója (1926. jún. 25.) megörökíti, hogy először Illyés Gyulához megy férjhez. A húszas évek végén a N é m e t Kommunista Párt aktivistája, Hitler hatalomra jutása után pedig a budapesti szovjet követség alkalmazottja. 1935 végén Moszkvába költözik, s szobrászként él (a Forradalom M ú z e u m a szobrot vesz tőle Kalinyinről és Radekról). 1938 januárjában - bár szovjet állampolgár felesége és nagybeteg - kitoloncolják a Szovjetunióból, s útközben,
Bécsben éri a halál (vö. Egy regény regénye, 11. 337— 344.).
43 Mira: a párizsi naplóban jugoszláviai ismerősként szerepel.
44 moszkvai napló: Sinkó Ervin 244 oldalas, 1935. máj. 5. és 1936. dec. l-e között vezetett kéziratos naplója, amelynek alapján (a párizsi nap/ót is felhasználva) 1955-ben megírja az Egy regény regényét.
45 „leh habe Eticb beidéfnrehtbargerne...": ném. É n mindkettőjüket rettenetesen szeretem...
46 „Sagen Siedasnicbt" stb.: Ezt ne mondja. A statisztika isteni tudomány.
47 Levelet... Amerikából: a párizsi napló szerint 1938 szeptemberében elkészül a Optimisták német fordítása, és Sinkó elküldi egy amerikai régénypályázatra. L. m é g e fejezet 1940. jún. 27-i naplóbejegyzését.
48 A kéziratban febr. 19-i keltezéssel az áthúzott vers mellett Sinkó jegyzete olvasható: „Micinek tetszik, de kifogásolja a „kovácsot", „pajzstalant" (»a pőre egyedül több«) - s igaza van."
49 mikor Mme B. közölte velem a feltételeket: A francia KP vezetősége nem volt megelégedve az előadással, melyet Sinkó Moszkvából visszatérve az ottani pörökről tartott, s ezért afféle irodalmi blokád alá helyezték, kitiltották a párizsi baloldali sajtóból, majd Henri Barbusse-nek, az antifasiszta európai értelmiség egyik vezéregyéniségének (1873—1935) özvegyével ultimátumot juttatnak el hozzá, amiről a párizsi napló 1939. jún. 16-i bejegyzése tudósít: „Körülbelül hat hete, hogy Mme Barbusse magához kéretett, közölni velem az »ultimátumot« - nyolc nap előtt rászántam magam, s írtam J. R. Blochnak (1884—1947, fr. regény- és drámaíró, esztéta, az
Europe c. folyóirat szerk., a fr. ellenállási mozg. harcosa), hogy beszélni szeretnék vele. Tulajdonképpen reméltem, hogy hátha mégse igaz az »üzenet«, amit Mme Barbusse átadott. Bloch megerősítette, hogy igaz. És ma, mikor az újságot olvastam, eszembe jutott egy vicc: úgy vagyok a világban most, mint az angolok Tien-tsin-ben. Azzal a különbséggel, hogy az angolokat a japánok helyezték blokád alá, én pedig egy olyan ánglius vagyok, akit - ángliusók éheztetnek ki. »Szívemen malomkő szomorúság« - ez első sora egy meg nem írt versnek jár hajnal óta a fejemben. Most este van." - A francia KP „ultimátumáról" Sinkó az Egy regény regényében is megemlékezik ( I I . 355—362.), s ott magát a „kézbesítést" is feleleveníti: „B.-nek, a nagyszerű írónak az özvegye" teázás közben tudtára adja: „Egyszóval, az elvtársak megbíztak engem, hogy adjam át az üzenetet, hogy elvárják, hogy színt fog végre vallani. Cikk vagy tanulmány formájában, azt Önre bízzák. A fontos a tartalom. Két évig élt a Szovjetunióban, és most lendületesen, lelkesen és merészen végre meg kell írnia, hogy akikre a Szovjetunió igazságszolgáltatása lecsapott, azok megátalkodott gonosztevők és így tovább, és így tovább... De hiszen tudja, hogy hogyan szokás az ilyen dolgokról írni. (...) Ha Ö n a kívánt irányban és a kívánt m ó d o n aktívvá fog válni, akkor ezzel egyidőben az elvtársak mindent meg fognak tenni, hogy az Ö n neve pozitív fémjelzést kapjon. Akkor nem lesz többé olyan csekélységről szó, mint a Ce soir-beli novellák problémája, hanem az Optimisták fog sorra kerülni - akkor kiadni a regényt Párizsban, Londonban és valamelyik emigráns kiadó-
vállalatban német nyelven, nincs ennél könnyebb és egyszerűbb. A reklámról majd gondoskodnának. Híressé tennék, hogy annál nagyobb legyen a hatása annak a pár cikknek, tanulmánynak vagy nyilatkozatnak, amit időnként megírna."
50 „ a véres ing" fejedet: vö. Tizennégy nap, i. m. 346—365. 51 Carnet de bal: Julién Duvivier fr. rendező legismer
tebb, 1937-ben készült filmje (Un carnet de bal - Táncrend).
52 „a Vendég" fejezet: a regény végleges kompozíciójában ez a rész az eddig idézett fejezetek elé került: vö. Tizennégy nap, i. m. 332—341.
53 Baudelaire: Réversibilité/e: A romlás virágai Spleen és ideál c. ciklusának egyik verse. Magyarul Viss2a-háramlás címen 1. Szabó Lőrinc fordításában: Baudelaire válogatott müvei. Európa Könyvkiadó, 1964. 55.
54 „Das Liedist aus?": ném. Vége mindennek? 55 „Hier ruhen'\ stb.: ném. I t t nyugszanak az 1874-ben,
Szarajevó elfoglalásakor elesett bajtársak. 56 A Ladoga-tó partján stb.: a szovjet-finn háborúban
(1939. nov. 30. - 1940. márc. 12.) szovjet adatok szerint 48 744 szovjet katona esett el, a finn adatok szerint viszont kb. 200 000. A szovjet veszteségek a Ladoga-tó partján is tetemesek voltak, különösen a finn síegységek támadásai következtében.
57 es^el nagyon sok a% áj regény tartalmából és formájából is megvan csirájában: a tervezett önéletrajzi regény i t t és alább idézett mondatai - ha nem is szó szerint, de a vallomástétel motívumaként - az Áron szerelmébe. is bekerülnek; ott azonban nem a regény indításában, hanem a VI. fejezetben kapnak szerepet, mivel a Sonja-történet - áttételesen - végül is keretes formát nyer, eggyéolvad az ekkoriban m é g külön no-
vellatrilógiának készülő Áron-történettel (vö. a I I / l jegy*-)-
58 „Das Lében isi trot^dem kein Márchen": ném. Az élet mégsem mese.
59 Kugelner (?): ném. a kéziratból nem lehet pontosan megállapítani a szó alakját és jelentését; az utalás talán az illető gömbölyded alakjára (kugeiáhnlich) vagy „gurítós"-hazudós jellemére (das Kugeln) vonatkozik?
60 Sipad: erdészeti, faipari és papírgyártó állami vállalat, a régi Jugoszlávia legnagyobb ilyen jellegű, a külföldi tőke uralma alatt levő társaságok részleges nacio-nalizálásával keletkezett vállalata; a neve rövidítés: ,,.fumsko-/ndustrijsko />oduzece a. d."
61 Ű£ őrületes tengeri csata az Északi-tengeren: 1940. ápr. 9-én a németek bevonulnak Dánia összes fontosabb helységébe és több norvég kikötőbe, s ezzel „védelm ü k b e veszik" - voltaképpen megszállják - Dániát és Norvégiát; az Északi-tengeren, a norvég partok közelében m é g aznap kisebb tengeri összetűzésre kerül sor a szövetséges és a német badihajók között, azonban az utalásban említett „őrületes tengeri csata" - melyet az 1940. ápr. 12-i Politika a történelem addigi legnagyobb csatájának nevez, mivel mintegy 150 szövetséges és 100 német hadihajó, valamint 600 szövetséges és 1000 német repülőgép vesz benne részt - nem az Északi-, hanem a Norvég-tengeren zajlott le (Narvik, Bergen, Trondheim és más norvég kikötővárosokért).
62 Zinner Erzsi: vö. az 1/22 jegyz.; az Optimisták első kiadásában: Zinner.
63 nem tudja - a crocei értelemben - kifejezni magát: Bene-detto Croce (1866—1952) megkülönbözteti a valódi
képzetet, valódi intuíciót az alacsonyabbrendűtől: minden valódi intuíciót v. képzetet egyúttal kifejezésnek tart, s ezt megkülönbözteti a puszta érzéki észrevevéstől, amely nem tárgyiasul egy kifejezésben (vö. Benedetto Croce: Esztétika. Elmélet és történet. Bp. é. n.).
64 Fedorov: Zoric (76. 1.) egy Fedorov nevű usztasát említ, aki Drvar partizán bevételekor kiugrik az ablakon és szörnyethal.
65 10-e óta megkezdődött a háború: t i . Németország és a szövetségesek között; 1940. máj. 10-én Hitler csapatai betörnek Belgium és Hollandia területére, s megkezdik a harcot a belga és holland kormány által segítségül hívott francia és angol csapatokkal.
66 ki halott már a párizsi embereink közül: a hollandiai, belgiumi és luxemburgi villámháború sikerei után a németek 1940. máj. 12-én Sedannál betörtek Franciaországba, de Párizsba csak egy hónap múlva vonultak be (vö. az 1/73 jegyz.).
67 Hölderlin: az utalás Friedrich Hölderlinnek (1770— 1843) a fivéréhez írt, 1793-as levelére vonatkozik: ,,A jövendő évszázadok nemzedékét szeretem. Mert legboldogítóbb reményem, hitem, amely erőt ád és tevékennyé tesz, az, hogy unokáink jobbak lesznek nálunk, a szabadságnak egyszer el kell jönnie, s az erény jobban fejlődik majd a szabadság szent, meleget adó fényében, mint a despotizmus jéghideg égöve alatt. Olyan korszakban élünk, amikor minden a jobb napok eljövetelén munkálkodik. A felvilágosodásnak ezek a csírái, az egyes embereknek ezek a csöndes vágyai és törekvései az emberi nem képzésére kibontakoznak és megerősödnek, s pompás gyümölcsöket teremnek majd" (ford. Szabó Ede).
L. Hölderlin: Versek - hevelek - Hüperion — Empe-doklész- Bp. Magyar Helikon, 1961.
68 félelmes német diadalok, csak német diadalok: Rotterdam elfoglalása után (máj. 13.) a németek május 17-én már Brüsszelben vannak, s ugyanakkor a Monthei-mé-Sedan vonaltól útban Flandria felé.
69 kritikája egy irodalmi iránynak, melyet krisztiánus és egyéb tendenciáimmal én is műveltem: krisztiánizmusát, mely a Tanácsköztársaság végnapjaiban tört rá s fogva tartotta a húszas évek második feléig,'Sinkó maga határozta meg legtalálóbban a Bácsmegyei Napló 1928-as almanachjában megjelent rövid önéletrajzában: ,,Ma nem tartozom sehova. Vörösöknek fehér, fehéreknek vörös, bizonyos keresztényeknek zsidó, zsidóknak krisztiánus vagyok; Isten előtt azonban magányos szegény ember, ki nagy kerülőkön keresztül kereste és keresi az utat, mely az ő egyéni lelkének út, és mégse marad külön, időtlen és magányos, hanem táplálóan s hűségesen beletorkollik a szentséges emberi közösségnek mai megváltási akaratába." - Az „egyéb tendenciáim" a forradalom előtti „izmusos" időszakára vonatkozik, amikor ő is Kassák Lajos avantgardizmusának- a vonzásába került. A krisztiánus időszakban megtagadott izmusokat Sinkó a későbbiekben - vitathatóan, jobbára alaptalanul - nem a művészeti eredményeik, hanem csupán antimilitarizmusuk és burzsoáellenességük miatt respektálta.
70 ,,/V mangeut la merde du monde" stb.: fr. „ők a világ szarán, vagyis bűnein rágódnak"; Francois Rabelais (1494—?—1553) Pantagruel\énék id. mondata a köv. szövegkörnyezetben fordul elő: „—Szent igaz, hogy a csuha meg a kámzsa magára vonja a világnak min-
den gyalázatát, sértését és átkát, miként Cecias szerént a szél magához vonja a felhőket, kényszerítő oka pedig ennek az, hogy ők a világnak rondaságain, vagyis bűnein rágódnak, és mint a ganajtúrókat, beszorítják őköt elvonuló helyükre, vagyis kolostoraikba és apátságaikba, amelyek úgy el vágynak zárva az ország dolgáról való beszélgetéstől, mint a háznak retirátái" (ford. Benedek Marcell). L. F. Rabe-lais: Gargatttua és Pantagrttel. Szemelvények I - I I . Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1965.
71 „Der Pbilister a/s der Stifter der Keligion" stb.: ném. ,,A nyárspolgár mint a jövő vallásalapítója... aki rajongóból lett nyárspolgár - ez a hallatlan tünemény az, amely a mi német jelenünket fémjelzi." - Idézve: Friedrich Nietzsche (1844—1900) Unyeitgemasse Be-trachtungen (Korszerűtlen elmélkedések) c. művéből, a Sinkó-könyvtárban megőrződött Nietzsche's Werke I . kötetéből (Leipzig, Neumann Verlag, 1909; Erstes Stück: Dávid Straus, der Bekenner und der Schrift-steller, 200.). Az idézetből kihagyott rész: ,,- das ist der neue Glaube in seiner eindrucksvollsten Ge-stalt;" (- ez az új hit a maga hatásos megjelenésében;).
72 Hrvatska 'banovina: valójában Banovina Hrvatska, amely a szerb és horvát burzsoázia 1939. aug. 26-i egyezsége értelmében jött létre, s amellyel a horvát burzsoázia autonómiát biztosított magának az országban.
73 a németek Párizsban vannak: a francia főparancsnokság jún. 12-én nyílt várossá nyilvánította s harc nélkül feladta Párizst.
74 „En toute cbose".stb.: fr. Minden dologban (viszonyban) csak az ellenértéke kapható az adottnak. -Idézet Honoré de Balzac (1799—1850) Physiologie du
mariage (A házasság fiziológiája) c. 1829-es elmélkedéskötetéből. Sinkó a magánkönyvtárában megőrződött Paris et Berlin, Neufeld & Mehring, é. n. kiadásból idéz.
75 Franciaország kapitulált: a kapituláció voltaképpen néhány nappal később következik be; jún. 17-én Henri Pétain, az előző nap alakult új kormány elnöke azonban rádiónyilatkozatában már előlegezte, hogy intézkedéseket foganatosít az ellenségeskedés megszüntetésére. A kapitulációról szóló békeszerződést Németországgal jún. 22-én, Olaszországgal pedig jún. 24-én írta alá.
76 Oroszország... a „balti államok" likvidálásához fogott: 1939 végén Litvánia, Lett- és Észtország „kölcsönös segélynyújtási szerződés" aláírására kényszerült a Szovjetunióval, 1940 júliusában pedig a három kis balti államot szovjet köztársasággá nyilvánították.
77 Lavalok: utalás Pierre Lavalra, a germanofil francia politikusra, aki az angol-francia együttműködés megrögzött ellenségeként a kapituláns Pétain-kor-m á n y alelnöke lesz.
78 Tristram Shandy élete és véleményei: Laurence Sterne (1713—1768), a modern regény angol ősének 1760-ban írt műve. „Sterne az első, akinek témája az Én, belülnézetből; nem az É n története, mint a nagy Vallomásokban, hanem az É n tiszta létezése, az Én, amikor nem történik vele semmi." (Szerb Antal)
79 Pilana: a Sipad drvari üzeme; munkásai első ízben 1938. aug. 17-én léptek sztrájkba, amikor mintegy 1200 dolgozó beszüntette a munkát, megszállta az üzemet, s rákényszerítette a Sipad Drvarra érkező vezérigazgatóját, hogy kivétel nélkül teljesítse a követeléseiket (Zoric, 10.).
80 „erschiessen sollte man Sie": ném. agyon kellene lőni. 81 Ivo Rismondo: az Egy regény regénje ( I I . 363.) „egy fia
tal spliti barátunkként" említi. 82 az oroszok Besszarábia miatt ultimátumot intéztek a ro
mánokhoz'- a szóban forgó ultimátum után a szovjet csapatok megszállták Besszarábiát és Bukovinát, s az Ukrán, illetve Moldovai Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolták.
83 „Freudé himmlischer Gótterfuuken"...: ném. Ö r ö m , te isteni szikra; utalás Friedrich Schiller (1759—1805) An die Freudé (Az örömhöz) c. ódájára, Beethoven IX. szimfóniájának ihletőjére; tkp. a vers első sorának a szöveget illetően pontatlan, de tartalmilag adekvát idézete: Schillernél:
Freudé, schbner Götterfunken, Tochter aus Elysium, Wir betreten feuertrunken, Himmlische, dein Heiligtum.
Rónay György átköltésében: Gyúlj ki , égi szikra lángja, Szent öröm, te drága, szép! Bűvkörödbe, ég leánya, Ittas szivünk vágyva lép.
84 „Natür/icb habe ich" stb.: ném. Természetesen ismét megcsaltam a férjem.
85 „...alles besteht noch," stb.: ném. „... minden megvan még, de senki sem hisz már benne. A láthatatlan, szellemi kapocs, mely támaszt és jogot ad a létezőnek, eltűnt, s korunk így egyúttal komikus és tragikus is; tragikus, mert süllyed, komikus, mert létezik; mert hiszen mindig a mulandó az, ami az elévülhetetlent, a szellemi, ami a testit hordozza; ha elképzel-
hető lenne, hogy egy élettelen test m é g bizonyos ideig végezni tudja szokásos funkcióit, akkor az egyúttal komikus és tragikus is lenne." - Az idézet Sörén Kierkegaard (1813—1855) Enten-Elter I - I I . (ném. Entweder-Oder, Vagy-Vagy)c. könyve második részéből, A házasság esztétikai joga c. fejezetből való. Az idézet első mondatának kihagyott kezdőrésze az antik Görögország széthullására utal: „ U n -sere Zeit erinnert darin stark an die Auflösung des griechischen Staates: alles besteht noch" stb. „ K o runk nagyon emlékeztet a görög állam széthullására: minden megvan m é g " stb. Sinkó az Eugen Diede-risch, Jena 1913. kiadásból idéz (EntwedenOder, Zweiter T t i l , 16—17.)
86 ó Freud: utalás Sigmund Freud (1856—1939) egyik alaptételére, miszerint az ember cselekedeteit, viselkedésformáit a tudat alatti, elsősorban erotikus hajlamok határozzák meg.
87 Petit Dauphinois: grenoble-i újság; a Politika 1940. júl. 16-i száma az United Press grenoble-i, a Petit Daupbinois-tn hivatkozó kishírét közölte, mely a szóban forgó kettős öngyilkosság okának az emigránsélet elviselhetetlenségét tartja.
88 Pauli Otto... a^ öreg Pohl: az Egy regény regénye ( I I . 7. és 29.) is említést tesz „a kedves, tipikusan bécsi öreg Pohl"-ról, aki az Optimisták német változatát korrigálja.
89 Leonisa: Az önzetlen szerető című Cervantes - (Mi-guel de Saavedra, 1547—1616) - novella szereplője. L. Cervantes: Példás e/beszélések. Bp., Európa Könyvkiadó, 1958.
90 „Grossmütige Liebende": ném. „ A z önzetlen szerető"; L. Cervantes id. novelláját.
91 a féltékeny extremadurai: L. A szerelemféltő aggastyán c. elbeszélést az id. Cervantes-kiadásban.
92 ...a te abrakod: a kéziratmargón Sinkó megjegyzése olvasható: ,,Ujra megirni! Utolsó sor nem fejezi k i , amit akar."
93 Kende Gábor utolsó, szörnyű éjszakája: L. a Tizennégy nap Tarka a világ c. fejezetét.
94 Goebbels: Joseph Paul Goebbels (1897—1945), Hitler propagandaminisztere 1933-tól; a nemzetiszocialista ideológia szolgálatába állítja a sajtót, a színházat, a filmet s általában a fasiszta Németország kultúráját és művészetét. Háborús főbűnös. 1945 áprilisában öngyilkos lesz.
95 Zsdanov: Alekszej Alekszandrovics Zsdanov (1896— 1948) szovjet kultúrpolitikus; 1934-ben a KB titkára, 1939-ben pedig a Politbüro tagja lesz; a leningrádi „csisztkák" irányítója a mondvacsinált „trockisták és buharinisták" ellen. Kultúrpolitikai ténykedése fogalommá vált: a z,s^amv'K.mus a szélsőséges dogma-tizmust, az adminisztratív intézkedéseket, tilalmakat és az alkotók üldözését jelenti a tudományban és a művészetekben.
96 Braucbitsch: Walter von Brauchitsch (1881—1948); a német szárazföldi haderő parancsnoka 1941 decemberéig, amikor Hitler leváltja, s maga veszi át a szárazföldi haderő parancsnokságát is.
97 Heti és S\pas%ibo: ném. és oros\: Ü d v és Köszönöm! - Utalás a hitleri és sztálini személyi kultusz rokonságára; a Heti a fasiszta üdvözlésmódban megnyilvánuló Hitler-imádatra, a Sv^pas^ibo pedig a Sztálinbálványozó jelmondatra vonatkozik, amely a moszkvai pörök és százezrek deportálása idején tragikomikus szállóigévé vált: „Szpaszibo tovariscsu Szta-
linu za szcsasztlyivuju zsizny!" (Köszönöm Sztálin elvtársnak a boldog életet!). L. Egy regény regénye, I . 270.
98 „Denn nicbt derjenige" stb.: ném. „Mert nem azt, aki valakit leigáz, hanem akik ezt megakadályozhatták volna, de nem törődtek vele, azokat kell igazi tettesnek tartani, s m é g akkor is, ha ezerszeresen is Görögország nagyérdemű felszabadítóinak a nevével tetszelegnek." - Sinkó A peloponnés%os%i háborúk története számunkra ismeretlen kiadásából idéz, s nem az 1760-as német Thuküdidész-kiadásból, amely megvan a magánkönyvtárában is (Thycydides: Geschichte des Peioponnesischen Krieges. Lemgo, gebrucht mit Meyerschen Schriften und in Kommission in Leip-zig zu habén den Bernhard Christoph Breitkopf).
99 a regényem utolsó fejezetét... elkezdtem: a Tizennégy nap végleges formájában ez a fejezet (A dzsungel, i. m. 443—472.) nem az utolsó: a regényt A történet véget ér c. epilógus zárja.
100 „Wenn ich mich jemals" stb.: ném. Ha valaha is szerencsétlenül beleszerethetnék egy nőbe, az Mici lenne.
101 Ferikém: Sinkó Ervin családi neve Spitzer Ferenc. A JAZU-beli hagyatékban 1918. jan. 20-i keltezéssel kézírásos jegyzőkönyv olvasható, melyben Spitzer Izidor, Sinkó édesapja kéri, hogy a „tévesen bejelentet t " (valójában pedig: új, írói nevet fölvett) fiának javítsák ki a keresztnevét Ervinre.
102 Páter S%ergiusi( attitűdje: utalás Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828—1910) Szergiusz atya című, 1890-98 között írt elbeszélésének címszereplőjére, az egykori gárdatisztre, aki kolostorba vonul, mert menyasszonyáról megtudja, hogy előzőleg a cáré volt, s aki
49 éves korában oly m ó d o n győzi le fellángolt vágyát a cellába betért kerítőnö után, hogy - baltával levágja saját mutatóujját... I , . Lev Tolsztoj művei 3. köt. Magyar Helikon, 1965.
I I .
1 Az Áronról tervezett novellatrilógia: Az Áron-történet már évekkel ezelőtt is foglalkoztatta Sinkót: 1937-ben Szeresd magad címen kisnovellája jelent meg a Korunk 7-8. számában, Áron a főszereplője, s ez részletként később az Áron szerelmébe is bekerül (vö. i. m. 250—255.). A novellatrilógiának tervezett történetből végül is oly m ó d o n lesz kisregény, hogy a Sonja-motívum — áttételesen - központi motívumává lesz.
2 a hadüzenet után: a fasiszta Németország 1941. ápr. 6-án valójában hadüzenet nélkül támadt Jugoszláviára; Hitler és von Ribbentrop ápr. 6-án, a támadás kezdete után hozta csak nyilvánosságra a Jugoszlávia elleni agressziót.
3 Vaíalic: Zoric említ egy Duro Vasalic nevű drvarit, aki a régi jugoszláv hadsereg adriai hadosztályában alőrmesteri rangban volt.
4 régenstanács: Alcksandar Karadordevic király végrendelete értelmében 1934. okt. 9-én háromtagú királyi régenstanácsot neveztek ki a kiskorú I I . Péter király mellé. A Simovic-puccs szervezői (1. alább) a kiskorú király nevében, de tudta nélkül közleményt adnak ki, miután a hatalom formálisan a király kezébe kerül, s ezzel lemondásra kényszerül a régenstanács.
5 az új kormányt Simovic generális alakította meg: 1941. márc. 26-27-én Dusán T. Simovic generális, a lég-
védelem addigi parancsnoka megdöntötte a Hármas Paktumhoz csatlakozott Cvetkovic-Macek kormányt. Az űj kormányban képviseletet kapott csaknem minden polgári párt, s tagjai lettek - Dragisa Cvetkovic s néhány hozzá közel álló miniszter kivételével -- a megdöntött kormány tagjai, sőt m é g dr. Vladimír Macek is... A Simovic-kormány 1942. jan. 9-én bukott meg, Slobodan Jovanovic kormánya követte.
6 Spora%um: a. m. megegyezés, megállapodás; 1939. aug. 26-án megegyezés jött létre D. Cvetkovic ejső kormánya (1939. febr. 6. - aug. 26.) és a dr. V. Macek vezette Horvát Parasztpárt között, melynek értelmében megalakul az autonóm Horvát Bánság.
7 bánságok: az 1931-es alkotmány értelmében a jugoszláv királyság 9 közigazgatási területből - bánságból - és a Belgrád, Zimony és Pancsova képezte külön közig, egységből állt. A Cvetkovic-Macek-féle megegyezés értelmében a Horvát Bánság a Szávai és a Tengermelléki Bánságból, valamint 8 járásból jött létre.
8 s%erb Antonescu: utalás Jon Antonescu román mar-sallra, aki 1940. szept. 5-én profasiszta kormányt alakított, abdikációra kényszerítette a királyt, s 1940. nov. 23-án a Hármas Paktumhoz csatlakozott; a régi Jugoszláviában ezt a szerepet a szerb Simovic generális vállalta.
9 Ouzpr: s^h., röv. Körzeti Munkásbiztosító Hivatal (Okruáni ured zdravstvenog osiguranja radnika); a későbbiekben J/Borként is szerepel (Sreski ured... - Járási Munkásbiztosító Hiv.).
10 mintha égésig Drvar valami boldogító ajándékot kapott volna: Zoric szerint (13. és 24. old.) a márc. 27-i események hatására Drvaron is tüntetésekre került sor,
a nép azokban a napokban zászlós felvonulásokkal tiltakozott a háború és a fasiszta államokkal való szövetkezés ellen, s a jugoszláv csapatok széthullását látva, egy 70 főnyi drvari és Drvar környéki felfegyverzett polgárból álló csoport Bosanski Petrovac és Drvar között bevárta és heves harccal ideiglenesen visszaszorította a Drvar telé tartó németeket.
11 a Hármas Paktumhoz való csatlakozás napja: Dragisa Cvetkovic kormányelnök és külügyminisztere, Alek-sandar Cincar-Markovic a kormány határozata értelmében 1941. márc. 25-én, Bécsben írta alá a csatlakozásról szóló protokollt.
12 Matek Beogradba utazptt: közvetlenül a Simovic-puccs után Hitler emisszáriusai Macekot Zágrábban akarták tartani, független államiságot ígérve Horvátországnak, Németország „védelme" alatt. Macek április 3-án végül is lemond Horvátország elszakításának a tervéről, Belgrádba utazik, s személyesen is csatlakozik a Simovic-kormányhoz.
13 az előzp kormányból két szerb miniszter kivált: a Cvet-kovic-Macek kormányból, a Hármas Paktumhoz való csatlakozás ellen tiltakozva, valójában három miniszter vált k i : Srdan Budisavljevic, dr. Mihajlo Konstantinovic és dr. Branko Cubrilovic.
14 Renée a férjével: Rothbart Renée férje György Mátyás (1887—1944?), a szabadkai avantgárdé költő, a Nyugat, A Tett, és a Ma munkatársa. Két verskötet megjelentetése s Kassák Üj költők könyvében, valamint a kommunista írócsoport antológiájában való szereplése után a húszas évek közepétől már csak publicisztikát ír (Szerb György néven) a Hídban és Korunkban.
15 Pavelic-párti horvátok: usztasák. A pártot dr. Ante Pavelic (1889—1959?) zágrábi ügyvéd, az SHS-ki-
rályság Alkotmányozó Szkupstinájának egykori tagja alapította. 1929-ben elhagyja az országot, s 1941 áprilisáig külföldről irányítja a jugoszláv-elle-nes, nagyhorvát, soviniszta és szeparatista, főleg jugoszláviai diverziók és merényletek előkészítésével foglalkozó szervezetet, amely 1929 és 1932 között épül ki , „Ustasa — hrvatska revolucionarna organizacija", majd „Ustasa - hrvatski oslobodilaéki pokret" néven. A szervezet létrejöttében szerepe volt a jugoszlávellenes külföldi központoknak (Bécs, Janka-puszta stb.) s a hazai nagyszerb hegemonizmus-nak is. Pavelic 1941 áprilisában az olasz fasizmus exponenseként visszatér az országba, s az ún. N D H „poglavnikja" lesz. Ebben a „minőségében" mint monstruózus vérengző, az NDH-s haláltáborok tömeges emberirtásának irányítója válik hírhedtté. A háború végén Ausztriába, majd Argentínába szökik, s állítólag 1959-ben Spanyolországban meghalt.
16 kémnek tartotta stb.: Zoric szerint (18. 1.) Krstan Bjelajac tüzérségi szakaszvezető 1941. ápr. 14-én -mielőtt már egyik társával Sinjben is lelőtt egy ezredparancsnokot - a drvari hadtáp parancsnokától, Dusán Mrakovictól azt kérdezte, milyen összeköttetése van a hadtápnak Petrovaccal, Bos. Grahovó-val és Jajcéval, s hol vart m é g front, mire az ezredes vigyázz-t parancsolt, s azt válaszolta, ez nem tartozik a kérdezőre; Bjelajac erre lelőtte...
17 a kis Nikola esete: Sinkó írói hagyatékában egy rövid prózatöredék is olvasható róla.
18 a németek Athénban stb.: a németek ápr. 6-án kezdték a támadást Északkelet-Görögország ellen, s április 27-én már Athénben voltak; a német és olasz csapatok ápr. 13-án foglalták el Solumot.
19 dobrovoljac: a délszláv népeknek a török uralom és az Osztrák-Magyar Monarchia alóli felszabadításáért folytatott harc, valamint a délszlávok egyesülését szorgalmazó mozgalom önténtese. Az 1928. évi törvény értelmében a balkánháborúk és az első világháború jugoszláv önkénteseit 3-5 ha. föld illette meg.
20 Drvar/ elhagyta a megszálló német csapat stb.: az adriai hadosztály Drvarra érkezett egységei április 17-én harc nélkül kapituláltak, 20-án megkezdődött a lefegyverzett katonaság fogságba hurcolása, s Drvar ezzel a németek kezére került.
21 Skakic: Zoric biz. Skakic Svetko Steljo kereskedőről tesz említést (66. és 79. 1.).
22 Hrvatska Bosanska: az 1941. ápr. 10-én létrehozott ún. Nezavisna Drzava Hrvatskához (vö. a 11/33 jegyz.) a horvát területeken kívül hozzátartozott Bosznia és Hercegovina is.
23 Dr. Gutic: Viktor Gutic, a Sana és Luka, valamint Krbava és Psat megye katonai parancsnoka.
24 sto^ernik: s%b. a stofyr fn.-ből (parancsnokság, elöljáróság, törzskar); a. m. katonai parancsnok.
25 „Wir habén" stb.: ném. Parancsunk van fegyverkeresésre.
26 In diesem Krieg stb.: ném. Ebben a háborúban sok minden történt.
27 Hrvatski Narod: az usztasa mozgalom 1939-ben indított lapja.
28 Hrvatski Radnik: szintén usztasa lap. 29 Friedrich-kormány: Friedrich István (1883—1951) kor
mánya, a Tanácsköztársaság bukása után alakult ún. szakszervezeti kormányt követte. 1919. aug. 6-tól nov. 18-ig működött, folytatta a fehérterrort, befejez-
te a burzsoá restaurációt, s előkészítette Horthy hatalomra jutását.
30 horvát rendeletek, melyek %sidót és pravoszlávot eg y kalap alá fogtak: az N D H 1941. ápr. 19-i rendelete a pravoszláv szerbeket, a zsidókat és a romákat törvényen kívül helyezte.
31 O. U.: s%h., röv.: Körzeti Hivatal (Okruzni ured). 32 Horvátország helyett olasz katonákat talált: a német
olasz megegyezés szerint (hozzávetőlegesen, légvonalban) a Ljubljana-Zágráb—Szarajevó-Pristina vonal képezte a német és olasz érdekszféra közti határt; az N D H fennhatósága alá került Bosznia északi része ily m ó d o n a német, a déli pedig - ide tartozott Drvar is - az olasz érdekszférába került, s az N D H „függetlensége " ily m ó d o n csak fiktív volt.
33 Nezavisna Drzava Hrvatska: az olasz és német nagyhatalmi törekvések, valamint az unitarista Jugoszláviától elszakadni akaró nagyhorvát szeparatizmus következtében létrejött „független horvát állam". A németek először dr. Maőekot akarták rávenni Horvátország kiszakítására Jugoszláviából (Mussolin i pedig az Olaszországban tartózkodó Pavelicet), de mivel Macek kitért az ajánlat elől, Slavko Kva-terniket (vö. a 11/62 jegyz.) tették meg eszközül, aki 1941. ápr. 10-én, egyidőben a németek ellenállás nélküli bevonulásával Zágrábba, Pavelic felhatalmazottjaként „kikiáltotta" az usztasa NDH-t. Az így létrejött „ország" formális főnöke (,,poglavnik"-ja) az 1941. ápr. 11-én Olaszországból mintegy 300 főnyi „katonasággal" hazatérő Ante Pavelic lesz, a tényleges hatalmat azonban e vazallus államban -annak ellenére, hogy diplomáciailag elismert tagként csatlakozott a Hármas Paktumhoz, sőt „hadat
üzent" az antifasiszta koalíciónak - valójában a fasiszta Németország és Olaszország gyakorolta. Területét először Horvátország, Dalmácia (a szigetek legnagyobb részét és Közép-Dalmáciát kivéve), Szlavónia, valamint Bosznia és Hercegovina képezte, majd később Szerémséget is hozzácsatolták, s területét ily m ó d o n - hozzávetőlegesen, légvonalban jelölve - a Rijeka—Dubrovnik—Belgrád—Va-raádin—Rijeka négyszög képezte. Mindkét nagyhatalom kihasználta megszálló céljaira (a németeknek pl. az NDH m é g katonaságot is küldött az orosz frontra, s területéről 1945-ig mintegy 24 000 munkás dolgozott Németországban). Haláltáboraiban szörnyű emberirtás folyt (Jasenovacon pl. 600 000, Ja-dovón 72 000, Stara Gradiskán 75 000 embert kínoztak a háború végéig).
34 bersaglieri: ol. hegyivadász, lövész. 35 Mintha kö\ben Abesszínia el se veszett volna: a fasiszta
Itália 1935. okt. 3-án egy határincidens • ürügyén -s a második világháború egyik „nyitányaként" — megtámadja s 1936. máj. 9-én annektálja Abesszíniát. Az emigrációba kényszerült I . Hailé Szelasszié 1941-ben, angol segítséggel visszatér az országba, s fölszámolja az olasz hatalmat.
36 A beszéd... aktuális részében tele volt „gentilez%a"-val: ol.: kedvességgel, gyengédséggel. - Sinkó Drvarra vonatkozó naplójegyzetei fokozatosan meztelenítik le az olasz megszálló politika ravasz stratégiáját -„békés", „szelíd" módszereket alkalmazni a túlnyomórészt szerb nemzetiségű lakosság körében, hogy ily m ó d o n az olasz fasizmus „humánusabbnak" tűnjön a hazai usztasa fasizmustól -, miközben plasztikusan ábrázolja azt a folyamatot, amelynek során ez
a „békés" megszállás nyílt fasiszta terrorrá változik át. Naplójának a Honfoglalás előttböX kimaradt utolsó részében, a „Bos. Grahovo, 1942. júl. 4." keltezésű fejezetben Sinkó a mai történelmi ismereteinkkel is egybehangzó precíz jellemzését és periodizálását adja e folyamatnak: kezdetben volt az olasz megszállás „első idillikusnak mondható szakasza", majd ezt követte, már 1941 októberétől, egy „kevésbé kedélyes korszak", „az olasz megszállás második, m é g békés, de már robbanásokkal fenyegető korszaka", hogy végül a „harmadik fázist" immár „az olaszok »békés megszállási« módszereinek, illetőleg magának az olasz megszállásnak hamar bekövetkező véres csődje" jellemezze.
37 Vuksan: Zoric (36. 1.) Luka Vuksanról tesz említést, akit a drvari usztasa uralom idején usztasa komisszá-riussá neveznek k i , s az üzletüktől megfosztott szerb kereskedők felügyeletével bíznak meg.
38 Srnetica: falu Drvartól északkeletre. 39 mi történt a% én szüleimmel Sv. Ivánon: Sinkó szüleit
a bácskai megszállók elhurcolták, s nyilván koncentrációs táborban lelték halálukat.
40 Rudolf Hess esete: Rudolf Hess (1894—)a Führer régi cimborája volt: az 1923. évi fasiszta puccskísérlet után vele volt bebörtönözve, 1925-től személyi titkára, 1933-tól pedig helyettese a Nemzetiszocialista Pártban és birodalmi miniszter. 1939-ben Hitler az utódjává nevezi ki. 1941 májusában, amikor a hitleri vezetőség már elhatározta a SZU elleni támadást, titokban Skóciába repül, hogy - a kétfrontos háborút elkerülendő - a német-angol különbékéről tárgyaljon az angol jobboldal képviselőivel. Elfogják, s a nürn-
bergi nemzetközi bíróság 1946-ban életfogytiglani fegyházbüntetésre ítéli.
41 Teleki öngyilkossága: gr. Teleki Pál (1879—1941) nagybirtokos földrajztudós és akadémikus; részt vett a Tanácsköztársaság megdöntését célzó szervezkedésben, majd a szegedi ellenforradalmi kormány külügyminisztere; 1920. júl. 19. és 1921. ápr. 14. között miniszterelnök; 1938-ban vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1939. febr. 16-án pedig kormányt alakít; csatlakozik az antikomintern-paktumhoz és a háromhatalmi egyezményhez; 1941 februárjában ratifikálja a Jugoszláviával kötött barátsági szerződést, s amikor a Jugoszláviát lerohanó Németország felszólítja, hogy csatlakozzon az agresszióhoz, a felelősségvállalás elől öngyilkosságba menekül.
42 Bauer: Zoric (82.1.) mint usztasa vezetőt említi, akit a Drvarra betörő partizánok Vladimír Marékkal (vö. a 11/74 jegyz.) közvetítőnek használnak fel a cellulózgyár elfoglalásakor, utána pedig a többi usztasával együtt fogolytáborba szállítják.
43 területi integritáson túl stb.: a Hármas Paktumhoz való csatlakozás protokolljához egy külön jegyzék is járult, amelyben „biztosítják" a jugoszláv kormányt, hogy tiszteletben tartják az ország szuverenitását és területi integritását, a háború folyamán nem követelik meg tőle a paktum csapatainak átengedését a jugoszláv területeken, a balkáni új határok megállapításakor pedig majd „figyelembe veszik" Jugoszlávia érdekeit, s Szaloniki városra és kikötőjére is kiterjesztik szuverenitását...
44 „Je suis un homme": fr. Ember vagyok. 45 apparente: ol. látszólagos, tettetett. 46 porco: ol. i t t : átv. disznó.
47 Jovin: Marko Jovin; Zoric (40—41, 1.) az usztasák által 1941. jún. 14-én letartóztatott, láncokkal összekötözött s jún. 17-én, szörnyű kínzások után agyonvert drvariak tizennyolc tagú csoportjában a vasúti műhely mérnök főnökeként említi.
48 a ,Jűts%arvú fenevad" H. és M.: Hitler és Mussolini. 49 Kalaba: Bogdán Kalaba; Zoric (40—41. 1.) szerint
ő is az 1941. jún. 17-én kivégzettek között volt. 50 carabinieri: ol. csendőr. 51 „habemus regem": a római egyezmény (1941. máj.
18.) értelmében az N D H kötelezi magát, hogy az olasz királyi ház egyik tagját, Spoleto herceget megkoronázza ,,Zvonimir király koronájával"...
52 trattoria, sarto: ol. kocsma, szabó. 53 hivatalosan Horvátországhoz tartozik Drvar: Mussolini
és Pavelic 1941. máj. 18-án R ó m á b a n „rendezte" az olasz-NDH határkérdést, három zónára osztva az olasz érdekszférát, amely - hozzávetőlegesen, légvonalban jelezve - a Zágráb—Szarajevó vonalig hatolt be az N D H területére. Az első zónába az olaszok által annektált adriai területek tartoztak (Gorski kotar és a horvát tengermellék nagy része, Közép-Dalmácia Zadartól Splitig terjedő része, valamint az összes sziget, Pag, Brac és Hvar kivételével). A második, ún. demilitarizált zóna (szintén hozzávetőlegesen) a Karlovac-Ogulin között kezdődő, Bi-hac „alatt" elvonuló s Mostartól északra, a Prenj hegységnél végződő vonalig terjedt, míg a harmadik zóna az olasz-német érdekszféra jelzett határáig húzódott (vö. 11/32 jegyz.). Az 1941. máj. 20-i kormányhatározattal Olaszország lemond az olasz katonaság kizárólagos hatalmi jogáról a második és harma-
dik zónában, s így Drvar „hivatalosan" is NDH-kötelékbe kerül.
54 Kréta neve stb.: a Görögországot elfoglaló német haderő 1941. máj. 20-án ejtőernyős támadást hajtott végre az angoloktól védett Kréta szigete ellen. A harcok jún. l-ig tartottak, amikor is az angolok kénytelenek voltak kivonulni Kiétáról.
55 Ott találták a magyarok: a 3. magyar hadsereg 1941. ápr. 12-én tört be Jugoszláviába, s néhány nap alatt megszálla Bácskát, Baranya jugoszláviai részét, a Muraközt és a Murántúlt.
56 mi van Renée-ékkel: Sinkóné Rothbart Irma id. önéletrajza szerint az egész Rothbart család - Sinkóné édesanyját kivéve - a fasizmus áldozata lett.
57 megérkeztek a% usztasák: a túlnyomórészt szerb lakosságú helységekben, mint amilyen Drvar is volt, az N D H más vidékekről odavezényelt usztasákkal biztosította a hatalmat; Drvarra egy tizednyi usztasa érkezett (Zoric, 29. 1.).
58 „Vinceremo, Dnce, Vinceremo": ol. Győzünk, Duce, győzünk.
59 a horvát hadsereg: a domobranok; az N D H katonaságát három kategória képezte: a német SS alakulatok és az olasz Fekete Légió mintájára megszervezett usztasa katonaság, továbbá a csendőrség és a horvát domobranok (honvédek). Ez utóbbiak a tulajdonképpeni „reguláris" hadsereget, sorkatonaságot alkották. - Drvárra ekkor mintegy 50 domobran érkezett. {Zoric, 31. 1.).
60 Rosseg: 1941. máj. 25-én Emir Rosseget, a vasúti igazgatóság korábbi beszerzőjét nevezték ki az első drvar'i usztasa megbízottnak; amikor azonban az usztasák megkezdik a szerbek öldöklését, Rosseg
titokban értesíti a listára került szerb ismerőseit, mert nem akar bűnrészes lenni, s ezért leváltják {Zoric, 29., 38—39.).
61 „noi siamo tuiti fratelli"': ol. mindnyájan testvérek leszünk.
62 Slavko Kvaternik: nyugalmazott ezredes, a horvát szeparatisták fő hazai képviselője a régi Jugoszláviában; Pavelic „meghatalmazottjaként" az N D H „kikiáltója" (vö. a 11/33 jegyz.), majd usztasa generális és a domobran egységek főparancsnoka; 1942-ben összeütközésbe kerül Pavelictyel, s ezért eltávolítják funkciójából, majd Ausztriába deportálják.
63 mi történt Irakban: 1941. ápr. elején Rashid A l i ex-kormányelnök államcsínyt hajt végre, s britellenes, németpárti politikát léptet életbe: ápr. 30-án ultimátumot küld Nagy-Britanniának az Irakba küldendő újabb brit csapatok miatt, s miután az ultimátumot elutasítják, Rashid egységei máj. 2-án megtámadják az Irakban állomásozó brit csapatokat. Az angolok visszaverik a támadást, máj. 31-én elfoglalják Bagdadot, s teljes ellenőrzést vezetnek be Irak és olajmezői fölött.
64 a Sipad vasút igazgatója: Dusán Budisavljevic; az adriai hadosztály kapitulálásakor közvetítő szerepet játszik a jugoszláv és német egységek között, Drvar partizán bevételekor pedig Emir Roseggel s más usztasa vezetőkkel azt a parancsot kapja a partizánoktól, hogy az ott tartózkodó domobranokat szabadon bocsátás ígéretével vegye rá a harc feladására, mire kb. 80 domobran meg is adja magát (Zoric, 24., 80—81.)
65 testvére...a lemondásával tüntető miniszternek: Srdan Budisavljevicnek (vö. a 11/13 jegyz.).
66 a Kalaba igazgató helye: vö. a 11/49 jegyz. 67 Lipnjak: Zoric (33. 1.) Aleksandar Lipnjakról, Vladi
mír Marék Sipad-komisszárius utódjáról tesz említést. 68 a helybeli katolikus pap: biz. Nestor; Zoric (33. és
94. 1.) szerint ő végezte a drvari pravoszláv lakosság átkeresztelését a katolikus hitre; a drvari felkelés napján (1941. júl. 27.) Vagan állomásán a nép másik két exponált drvari usztasával együtt leszedi a vonatról és agyonveri.
69 Kreco: Zoric (40—41. 1.) a drvari letartóztatottak csoportjában (vö. a 11/47 jegyz.) említi Jovo Kreco boltost, akit négy társával - valamilyen drvari intervenció következtében - az usztasák nem végeznek ki , hanem szabadon engednek.
70 Grönland: 1941 májusában az Egyesült Államok katonai bázist létesít Grönlandon; az utalás feltehetőleg erre vonatkozik.
71 Ofláger: ném., röv.: hadifogoly tisztek tábora (Offi-zierslager).
72 Bulgáriába megy, Prilepbe: Prilep macedón város; Jugoszlávia széthullásakor Dél- és Kelet-Szerbia, valamint Kosovo egy részét s Macedónia legnagyobb részét Bulgária annektálta.
73 Spiranovic: Marko Spiranovic; ismert usztasaként Vagan állomásán agyonverik (vö. a 11/68 jegy/-).
74 Marék: Vladimir Marék; a háború előtt az oppozíciós pártok népszerű tagja Drvaron; az NDH megalakulása után a Sipad komisszáriusa, s megkezdi a szerb munkások elbocsátását; usztasa járásfőnök (logornik), majd községi megbízott. Drvar fölszabadításakor a partizánok elfogják, közvetítő sze-szerepet játszatnak vele, majd fogolytáborba viszik {Zoric, 30—31., 33., 39., 82.).
75 Micbael Koblhaas: Heinrich Wilhelm von Kleist (1777—1881) történeti regényének címszereplője, aki a szenvedélyes és tragikusan elbukó igazságkeresők szimbólumává lett a morális köztudatban.
76 „grober Klotz grober Kei/": ném. amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.
77 Shylock: William Shakespeare (1564—1616) Velencei kalmárénak uzsorás főszereplője.
78 Wir versiében uns: ném. Mi megértjük magát. 79 Pour combién de temps?: fr. Mennyi ideig? 80 Milán: Milán Banjac {Zoric, 40. 1.). 81 Grácia György: újságíró és történész (1856—1908);
a Kossuth La/os élete, működése és halála (1902) c. könyve mellett A% 1848—49-i magyar szabadságharc története 1-V. (1879 -1898) című, a nemzetiségek 48-as szerepét soviniszta m ó d o n ecsetelő munkája tette ismertté.
82 Damjanich tábornok: Damjanich János (1804—1849); szerb származású tiszt, 1848-49 honvédtábornoka, az aradi vértanúk egyike.
83 se a szerb pap, se Kalaba, de a többiek sem halottak: Zoric szerint (40—41. 1.) a letartóztatott s lánccal összekötözött drvariak 23 tagú csoportját jún. 14-én Bosanski Petrovacra szállították, s 17-éig szörnyen kínozták; 17-én a petrovaci usztasák álrendeletet adtak k i , miszerint a foglyokat kéthavi kényszermunkára utalják, s Bogdán Kalaba lesz a munkahelyük főnöke; ehelyett azonban - Jovo Kreco, Dusán Kurbulija, Dragija Dumic, Stevo Trikic és Branko Bogic kivételével, akiket valamilyen drvari intervencióra ott tartanak, majd szabadon bocsátanak - Riso-va Gredára szállítják őket, s megláncoltan mind a tizennyolcukat vandál m ó d o n megölik. A drvari usztasák viszont azt híresztelték a nép körében,
hogy Németországba szállították őket munkaszolgálatra... A hírek közül tehát, melyeket Sinkó itt feljegyzett, csupán a Jovo Kreco szabadulásával kapcsolatos volt igaz. A horvát hadsereg néhány tisztje...lefegyvereztevalameny-nyit: Rummler generális, a körzeti domobran parancsnok, a drvari szerb lakosság revansától tartva elrendelte az ottani usztasák lefegyverzését, amit Tomis-lav Grzeta, Drvar város parancsnoka végre is hajt, sőt feloszlatja a helyi usztasa szervezetet. Zágrábból és Bánja Lukáról azonban usztasa intervenció érkezik, Grzetának megtiltják, hogy a szervezet ügyeibe avatkozzon; a drvari usztasákat ismét f t l -fegyverzik, s megszigorítják köztük a fegyelmet {Zoric, 43—44. I.). aZ e'n egj'kori Trombitás őrmesterem: az Egy regény regénye tanúságaként ( I I , 80.) Sinkó katonai felettese volt 1916-ban, ,,aki a szabadkai hatos honvéd gyalogezred kaszárnyájának udvarán, szétvetett lábbal és égbe szúró nagy bajuszával, »erkölcsi oktatást« tartván így magyarázta meg a századnak, hogy mit jelent a kifejezés, hogy wlsten kegyelméből való császár és király«: - Tudnivaló, hogy a honvédnek a káplár, a káplárnak a szakaszvezető, a szakaszvezetőnek az őrmester, az őrmesternek a zászlós úr, a zászlós úrnak a hadnagy úr, a hadnagy úrnak a főhadnagy úr a közvetlen fölöttese és parancsolója és így tovább, egész föl Őfelségéig, akit csak Isten nevezhetett ki királynak, mert ki lehetne más, aki a királynál is följebb áll? Aki azt hiszi, hogy nem így van, jelentkezzék, lépjen ki a sorból, majd megtanítom én rá, az anyja civil istenit, hogy amit én mondok, az úgy van, az parancs és kuss."
86 Drvarra 700 ember érkezett...Plitvicéről: Zoric szerint (45—46. 1.) a szerbek kitelepítését célzó usztasa politika értelmében 1941. jún. 30-án és júl. 1-én Liéko Petrovo Selóból és a Plitvicei-tavak környékéről mintegy 3000 szerb családot költöztettek át Drvar és Kulen-Vakuf területére, miközben az usztasák 856 személyt, köztük több nőt és gyereket is megöltek.
87 a katolikus bitre való áttérés: az 1941. máj. 5-i NDH-rendelkezés értelmében két év alatt mintegy 240 000 pravoszláv polgárt kényszerítenek rá, hogy áttérjen a katolikus vallásra; Zoric szerint (37. 1.) ez a politika Drvaron kudarcot vallott, a szerbeknek csak jelentéktelen része tért át a katolikus vallásra.
88 Kecman boltos: Pane Kecman; Zoric (34. 1.) feljegyzi a jellegzetes esetet, hogy a szerb kereskedőkkel és iparosokkal szembeni megkülönböztetett bánásmód idején Kazimir Kuharsky usztasa járásfőnök (vö. a I I I / l jegyz.) Kecmantól 70 000 dinárt követelt „adó" fejében, á m az, mivel pénze nem volt, a fejét kínálta, mire Kuharsky cinikusan kijelentette: előbb a pénzt, s csak aztán a fejet...
89 Rukavina: nyilván Juca Rukavina; 1932-től aktív usztasa, részt vesz az olaszországi usztasa központ jugoszláviai diverzióiban; Pavelic rendeletére ezredesi minőségben a nyugat-boszniai usztasa alakulatok parancsnoka lesz.
90 vendetta: ol. bosszú.
1 Knharsky: Kazimir Kuharsky; Viktor Gutic hírhedt usztasa vezér jóbarátja; Vladimír Mareket követően Drvar ,,logornikja" s a járási kirendeltség főnöke; 1941. júl. 23-án személyesen is részt vesz a cellulózgyár munkásainak összefogdosásában és elszállításában {Zoric, 33—34., 39., 44., 45., 47.).
2 a határon való átszpktetésemet: Knin az NDH és Olaszország akkori határának közvetlen közelében fekszik; Közép-Dalmácia felé gravitál, mely ekkor annektált olasz terület volt (vö. a 11/53 jegyz.).
3 az elmúlt két hónap: elírás; a legutóbbi bejegyzés óta (júl. 13.) több mint három hónap múlott el.
4 Infermiére: ol. betegápoló. 5 És ebeknek a% olasz tiszteknek a dicsőségére válik, hogy
ebben a szerepükben igazán nem hatottak színészeknek: E fejezet naplójegyzetei m é g a2 olasz megszállás-„első, idillikusnak mondható szakaszát" ecsetelik, s a megszállók stratégiájának vad „metamorfózisát" csak a későbbiek során bontakoztatják ki (vö. az 1/36 jegyz.) Eközben lelepleződik az olaszok szerb-és zsidómentő „humanizmusa" is: az 1942 decemberében élettársával együtt az olaszok zsidótáborába kerülő Sinkó már i t t , a mentőakció miatti első, érthető lelkesedése idején is jól sejti, hogy „ az olaszoknak a segítő és mentőakciói mögött nyilván meggondolt és szentimentális tényezőktől mentes politikai célok húzódnak meg."; Sibeniki tartózkodását ecsetelve, az olaszoknak a Dalmáciába átmentett szerb lakossággal, főleg pedig a szerb nacionalista elemekkel szembeni „megkülönböztetett" bánásmódjában már meg is látja s egy propagandaelőadás ironikus felidézésével le is leplezi
e „szentimentális tényezőktől mentes" politika lényegét: „... bennük nemcsak vendéget, védencet, hanem többet: barátot akar látni a [talián] szónok, barátot, akivel »collaborazione«-t szeretne megteremteni. (...) Az urak ismerik az itteni lakosság nyelvét, az urak sok mindent megtudhatnak, amiről az olaszok nehezebben szereznek tudomást. Ha például megtudják, hogy itt vagy ott kommunista sejtek működnek vagy fejtenek ki propagandát - mindenekelőtt azonban, ami azokat a sejteket i l l e t i . . . De ne általánosságban m o z g ó jelentésekkel, hanem konkrét adatokkal tessék jönni"; Splitben pedig azt tapasztalja, hogy az olasz megszálló hatalom megtévesztő „zsidópártisága" is puszta látszat: „Boltok és kávéházak bejárata előtt lépten-nyomon nyomtatott olasz felírások, nagy betűkkel: »Zsidók, nem szeretünk benneteket. Megfekszitek a gyomrunkat. Menjetek vissza oda, ahonnan jöttetek.«"; végül, e fejezet végén már olyan feljegyzések olvashatók, amelyek az olasz megszállás első, kívülről nézve m é g „békés" időszakának kulissza mögötti szörnyűségeit fedik fel, szemtanúk elbeszélése alapján: a spliti olasz börtönben „éjféltől reggel háromig egy-egy kérdés és felelet között rúgnak, ütnek, véresre vernek 16 éves gyerekeket éppúgy, mint 40 meg 50 éves embereket (...) S a kérdés, amit (...) a fiúkhoz intéztetnek, mindig egy és ugyanaz: kik a barátai? kiktől kapta a röplapot? (...) itatták ricinus híján a tömérdek gépolajat."
6 Non turbó?: ol. Nem zavarok? 7 Kistanje: dalmáciai helység Knin, Benkovac és Sibe-
nik között. 8 Dujic: Momcilo Dujic, a későbbi hírhedt csetnik
(vö. a 111/26 jegyz.) vezér. 1941 nyarán Strmica,
Padane és más Knin környéki helységek felkelőinek az élére áll, s kapcsolatot tart fenn a drvari felkelés partizán vezetőségével is. Az 1941. aug. 31-én tartott drvari tanácskozáson, amelyen a Knin környéki felkelők defetista, proolasz magatartásáról volt szó, Zivko Brkovictyal, a volt jugoszláv tiszttel épp Dujic támadja leghevesebben az olaszokkal való együttműködést. Megígéri a partizán vezetőségnek, hogy a felszabadult területek délnyugati, Knin környéki határait Brkovictyal védeni fogják mind az olaszoktól, mind az usztasáktól; ígéretét azonban megszegi, körzetében a kommunisták ellen kezd uszítani, s nyíltan átáll a Drvar felé tartó, a felkelés leverésére törő olaszokhoz: proolasz egységeivel átengedi őket az egyetlen hegyszoroson, amely az olasz motoros alakulatok számára Bosansko Grahovo és Drvar irányában járható volt... A drvari vezetőség ezért az árulásáért (melynek erőteljes bomlasztó hatása volt a felkelők között) halálra ítéli Dujicot, de egérutat nyer a megérdemelt büntetés elől, s a partizánokkal való nyílt konfrontálódás után alakult csetnik ezredek egyikének, a Knin és Bos. Grahovo környékén m ű k ö d ő Petar Mrkonjic elnevezésűnek lesz a parancsnoka. 1942-ben már hadosztály-parancsnok, majd Draza Mihajlovic, a csetnikek főparancsnoka (vö. a 111/26 jegyz.) „vajdává" lépteti elő. Olaszország kapitulálásáig állandó aktív kapcsolatban van az olaszokkal, azután pedig a németekkel. Véres bűntények indítványozója Dalmácia és Bosznia területén, s mint háborús bűnös a Jugoszláviából kivert németekkel kiszökik az országból. (L. Sibe Kvesic, i. m. 123—127., Zoric, 259—260., 308—309.)
9 Egyébként maga volt a tapintat és diszkréció: az első találkozásuk idején Dujic m é g nem kezdte meg „történelmi" szereplését: nemzeti-felszabadító, szerb nacionalista vezérré csak ezekben a hónapokban válik, de m é g együttműködik a partizán mozgalommal is (vö. az előbbi jegyz.). Sinkó naplójegyzeteinek utolsó, a Honfoglalás előttböl kimaradt fejezetében azonban már csetnikvezéri szerepében látjuk viszont, s ekkor az egykori szerb- és zsidómentő kistanjei pópa Sinkó tolla alatt adekvát ..vezéri" jellemzést kap: „Pop Dujic közelebbi megismeréséhez Slavic szolgáltatott nekem kulcsot. Pop Dujic, mint annyi más desperadó, mint a legsötétebb, Hitler is, vagy mint minden desperadók antik őse, a lantos caesar, pop Dujic is kontár művész, ambíció, mely tehetség nélkül született. Slavic mutatta nekem a, ha jól emlékszem, Léliák című verskötetet, a karlovaci papnövendék saját fényképével díszítette ezeket a nagyon rossz verseket (...) Ami rejtély az ilyen esetekben: miért keres érvényesülést az ilyen ember épp a művészet útján? Később ő, igaz, a politikában folytatta, de mint Slavic mesélte, ott se több szerencsével: volt szocialista, demokrata, radikális, próbált Stojadi-novic szekerére is felkapaszkodni - s mikor R ó m a égett, R ó m á n a k kellett kigyulladni hozzá, hogy végre utat találhasson az érvényesüléshez. Színpadiasnak nemhiába hatott rám Grahovón; tehetségtelen ambíció legtöbbször utánozza a tehetségtelen elképzelést az ideális tehetségről - és így kényszerűen ripacs allűröket vesz fel. Játssza, s persze, mert mindent rosszul csinál, hamisan játssza meg azt, ami lenni szeretne - s aminek látszani akar. A tehetség is lehet veszélyes, de legtöbb rosszat a világra alighanem
a tehetség nélküli nagy ambíció - a tehetségtelen emberek bosszúja hozta. Senki se éhesebb, mint a tehetségtelen, és épp a ripacs az, aki könnyen összetéveszti saját magát a felvett szerepével. S hogyha még, mint pop Dujic, kívülről segítik hozzá címekkel, mint a „vojvoda" - megnövesztette a hozzá illő csetnik szakállt, gondosan ápolt volt ez a »vadon nőtt szakáik. Az egész embernek egy mosolya, egy mozdulata már nem maradt, amit nem másolt volna - másolt az ő szegény ideálja után." (A ,,Zbjeg, 1944. jún. 4." keltezésű kézírásos naplórészletben.)
10 permesso: ol. engedély. 11 Spinoza terminológiájával stb.: Baruch Benedictus
Spinoza (1632—1677) tanában a szubsztancia az egyetlen, szükségszerű létező, végtelen; a feltétlen lét, „teremtő természet" v. Isten, az akcidens v. módosulás pedig az, ami másban van, és ezáltal fogjuk fel: „Mert ha szubsztancián azt értem, ami önmaga által van, és amit önmagában fogunk fel, azaz aminek fogalma nem foglalja magában egy más dolog fogalmát; módosuláson vagy akcidensen pedig azt értem, ami másban van, s amit azáltal fogunk fel, amiben van: ebből világosan kitűnik, először, hogy a szubsztancia, természeténél fogva, előbb van akcidenseinél. (...) Másodszor, hogy szubsztancián és akcidenseken kívül nincs semmi valóságosan, vagyis az értelmen kívül. (Ha Ö n azonban hozzáteszi, hogy Istennek valóságosan semmi közössége a teremtett dolgokkal stb., én ennek épp az ellenkezőjét állítottam definíciómban. Azt mondottam ugyanis, hogy Isten olyan lény, amely végtelen sok attribútumból áll, amelyek mindegyike végtelen, vagyis a legnagyobb mértékben tökéletes a maga nemében."
(Spinoza: Politikai tanulmány és levelezés- Akadémiai Kiadó, Bp., 1957., 4. levél Henricus Oldenburgnak, 182—183.)
12 „per recarsi per visita medica": ol. orvosi vizsgálatra megy.
13 lasciapassare: ol. ki- és belépési engedély, menlevél. 14 meggyilkolták - Krle^át és Cesarecet: a hír Cesarecre
vonatkozóan igaz (vö. 1/11 jegyz.). 15 M-ben: Sinkóné gépiratában i t t zárójeles kiegészítés
olvasható: „Moszkvában - a másoló kiegészítése." 16 újabb tömeges letartóztatások stb.: 1941. júl. 23-án,
négy nappal a drvari felkelés (vö. a 111/25 jegyz.) kitörése előtt az usztasák a cellulózgyárban és a vasútállomáson tömegesen fogdosták össze a szerbeket (csak a cellulózgyárból mintegy negyven embert), vonaton Likába szállították őket, s Gracac környékén legnagyobb részüket megölték (Zoric, 41—48. 1.).
17 Huszonkét év előtt stb.: utalás a Tanácsköztársaság bukása utáni hetekre, amikor Sinkó Budapesten rejtőzködött, az emigrálás lehetőségére várva.
18 Ospedale civile di Spalafo: ol. a spliti civil kórház. 19 San Marco: 1941 április végén indított spliti olasz lap. 20 uljudba: szf). illedelem, illedelmesség. 21 az usztasák kétnapos spliti uralma: az 1941. ápr. 10-én
„kikiáltott" NDH uralma Splitben valójában ápr. 21-ig tartott, amikor az olasz katonaság - amely ápr. 15-én vonult be a városba - erőszakkal átvette a polgári hatalmat is.
22 Sie hören di K/agen meines Július an stb.: ném. Ö n hallgatja Júliusom panaszait, ön soha nem panaszkodik, pedig az Ö n szíve (is) vérzik a feleségéért.
23 Stojadinovic-kormány: Milán Stojadinovic két ízben volt kormányelnök: 1935. jún. 24. és 1938. dec. 21.
között, s 1938. dec. 21-étöl 1939. febr. 5-éig Militarista-fasiszta és nagyszerb kormányait belpolitikában a terror, külpolitikában a SZU-val való viszony normalizálásának az elutasítása és a Hitlerrel való koket-tálás jellemezte.
24 Korosec: Anton Korosec, szlovén klerikális; 1918-tól több ízben kormánytag, 1928. júl. 27. és 1929. jan. 6. között pedig miniszterelnök.
25 Drvaron... győzött a felkelés: A JKP KB-ának a fegyveres harcra való felkészüléssel kapcsolatos, 1941. áprilisi határozata értelmében június elején a Bosan-ska Krajina-i körzetben is megalakul a katonai vezetőség. 1941. júl. 22-én Bos. Grahovo és környéke -ide tartozott Drvar is - gerillaosztagainak törzskara elhatározza, hogy a Drvar közvetlen környékén alakult 5 osztagot (mintegy 180 harcost) külön táborokban készíti fel a fegyveres harcra. Július 26-án azonban három, a mozgalomba be nem szervezett drvari szerb polgár az Ostrelj-Drvar közötti úton lelövi a Drvaron állomásozó domobran egység parancsnokát és feleségét, mire Bos. Grahovo és környéke gerillaosztagainak törzskara - a tömeges megtorlástól és nagyméretű usztasa ellentámadástól tartva, felsőbb jóváhagyás nélkül - elhatározza, hogy másnap, júl. 27-én támadást indít Drvar és a környező falvak NDH-egységei ellen. Drvar bevételében három gerillaosztag vett részt, amely kétnapos harccal, júl. 28-án szabadítja fel a várost.
26 csetnikek: nagyszerb hegemonista, soviniszta és mo-narchista szervezet tagjai; a szerb nagyburzsoázia befolyása alatt s Kosta Pecinac csetnik „vojvoda" vezetésével már a második világháború előtt is szervezetük van, mely Németország helyett Angliával
és az Egyesült Államokkal szimpatizál. 1941 folyam á n kezd széthullani. Az áprilisi összeomlás után a mintegy 600 főt számláló esetni k szervezet hirtelen földuzzad, mert a hazafias elemek a megszállók elleni harc reményében tömegesen csatlakoznak hozzá. 1941 májusában Draza Mihajlovic, a régi jugoszláv hadsereg ezredese újjászervezi a csetnikséget, s a nyugati hírszerző szolgálatoknak adatokat szállít a megszállókról, a németek ellen azonban quasi csak akkor szándékozik harcolni, amikor árok más frontokon veszíteni kezdenek... A szerbiai csetnikségnek 1941 szeptemberéig ennek ellenére közös akciói is voltak a partizán alakulatokkal, akkor azonban megkezdik a nyílt harcot a felszabadítás mellett népi forradalmat is szorgalmazó partizánok ellen. Josip Broz Tito 1941. szept. 19-én és okt. 26-án tárgyalást folytat Draza Mihajlovictyal az együttműködésről, ő azonban megszegi az ígéretet, nov. 2-án támadást indít az uáicei partizánok ellen, 16-án pedig bejelenti, hogy letette az esküt az emigrációban levő királynak, s az összes jugoszláviai felkelő alakulatnak ő a parancsnoka... Tényleges célja a jugoszláv királyság felújítása volt, annak keretében pedig Szerbia határainak kiterjesztése Szlovéniáig - a közbülső területeknek a horvát, muzulmán és kisebbségi lakosságtól való „megtisztítása" révén... Egységei a megszállókon kívül együttműködnek a hazai árulókkal, a szerb „nedíce-vacokkal", horvát usztasákkal és más kviszlingekkel, s tömeges megtorlásokat hajtanak végre a polgári lakosság körében is. A jugoszláv emigráns kormány „királyi haderővé", Nagy-Britannia, az USA és a SZU is - mindenek ellenére! - szövetségessé nyilvánítja Draza Mihajlovic csetnik alakulatait. A nép-
felszabadító hadsereg azonban 1943 márciusában a Neretva és Drina közötti harcokban megsemmisítő csapást mér a csetnikségre, s ezután már képtelenek önálló fegyveres erőként fellépni, csak kisebb egységeik léteznek a megszálló csapatok kötelékében. - Sinkó Ervin spliti információja, miszerint Drvaron a csetnikek vették át az usztasáktól és tartják fenn a hatalmat, téves; noha Boszniában a népfelszabadító háború kezdetén a partizánosztagok mellett csetnik osztagok is alakultak (azokon a vidékeken, ahol a KP-nak nem voltak sejtjei), Drvart nem a csetnikek foglalták el, hanem a KP vezetése alatt álló felkelők, akik kezdetben a „gerilac" nevet használták. Az usztasák és domobranok azonban tendenciózusan csetnikeknek nevezték a gerillákat, hogy ily m ó d o n nagyszerb elemeknek tüntessék fel őktt, s tzért a Jugoszláv Népfelszabadító Osztagok Központi Vezérkara 1941 szeptemberében elrendeli, hogy a KP irányítása alatt levő fölkelőknek egységesen partizán elnevezést kell használniuk.
27 a felkelők... kivégezték Karaman igazgatót: Marko Karaman mérnök, a cellulózgyár akkori igazgatója 1941. júl. 27-én, a drvari felkelés napján a várost elfoglaló gerillaosztagok elől néhány usztasával a gyárépület legfelső emeletére húzódik, s gépfegyverrel két napon át védi a gyárat. Júl. 28-án oly m ó d o n kényszerítik őket megadásra, hogy a felkelők Bauer és Marék usztasa vezetőkkel (vö. a 11/42 és 11/74 jegyz.) fedezik magukat, s Karamanék így nem tudnak rájuk tüzelni. Miután megadták magukat, Karamanékat fogolytáborba szállítják (Zoric, 78., 82. 1.).
28 Maric szabó: Ivica Maric: a drvari usztasa uralom
idején az elsők közt csatlakozott az usztasa mozgalomhoz {Zoric, 33. 1.).
29 ott egy külön köztársaság alakult stb.: A felszabadított Drvart és környékét nem kiáltották ki ugyan köztársaságnak, de Drvar volt az első olyan felszabadított város az egész Jugoszláviában, amelyben népi hatalmat (komesarijat) vezettek be. Egy héttel a város bevétele után, 1941. aug. 3-án már megalakult a községi népbizottság és a forradalmi katonatanács mint a néphatalom két központi szerve, aug. 31-én pedig a népfelszabadító tanács is - az első az egész országban! A Sipad üzemeiben - a 61 napig önálló életet élő felszabadított terület védelme érdekében - csakugyan fegyvergyártó és -javító üzemet rendezett be a néphatalom, s a Gerilski informacioni biro, majd a Partizanski obavestajni biro kötelékében napi rádiótájékoztatót és önálló újságot (Gerilac) is kiadott {Zoric, 197. 1.). - A tulajdon repülőgépre vonatkozó spliti hírek alaptalanok.
30 testvéreim: Boriskán kívül (vö. az 1/42 jegyz.) Sinkó-nak m é g két, a húszas évek elején fiatalon elhunyt testvére volt, Gyula és Artúr.
31 Amerika és Japán belement a háborúba: a két ország már 1941. dec. 7-én, a japánok Pearl Harbor-i támadásával megkezdte a harcot.
32 az orosz fronton fordulat állt be stb.: a fordulat a szovjet csapatok tihvini (1941. okt. 16.-dec. vége), rosz-tovi (okt.-dec. 2.) valamint moszkvai (dec. 6.-dec. 31.) ellenoffenzívájával kezdődött.
33 Afrikában is új dolgok történnek: az angol csapatok 1941 decemberében Észak-Afrikában, Cirenaika térségében sikeres ellenoffenzívákat hajtottak végre Rommel csapatai ellen.
34 az ő vége előtt stb.: a kézírásos naplófüzetben az 1942. jan. 9-i-bejegyzés mellett, az előző füzetlap üres hátlapján Sinkó egy verstöredéket jegyzett fel jan. 9-i keltezéssel:
V A L L O M Á S
M á r annyi part elmaradt mögöttem S hányszor dobtam magam zászlós lángokba Hogy együtt égjek - s csonkulva, törötten Megmaradtam: mint külön véres üszök, Se láng, se hamu. Önizaásába veszve,
Önálma várába befalazott tücsök.
35 a^ én Árvay Ábrisom: a Air. Black feljegyzései Arvay Abris esetéről c. Sinkó-elbeszélés szereplője; a világháborúban és kénytelen-kelletlen a Vörös Hadseregben is katonatiszt, a fehérterror idején érzelmileg a vesztesekhez kerül közel, mert nem tudja magát túltenni voltaképpeni táborának, a győzteseknek a kinzómódszerein; erkölcsi érzékenysége merénylettervet érlel ki benne a forradalmárokat kínzó rendőrfőnök ellen, de tervét nem tudja megvalósítani, mert ugyanaz az érzékenység, amely föllázítja, egyúttal meg is akadályozza az ölésben... L. Testvér, I I . évf. 6. és 7—8. sz.
36 megvan a goethei terminológiával a démonja: Johann Wolfgang Goethe (1749—1832) életszemléletében a „ d é m o n " a. m. az emberi egyéniség eredeti természete, vele született adottságainak összessége, mely meghatározza egész életútját, sorsát; lírai kifejezését 1. az Orphikus ősigék ciklus D é m o n c. versében:
Ahogy aznap, mikor világra jöttél, állt fenn a nap s körötte a planéták, úgy sarjadtál azóta s nőve nőttél törvény szerint, ahogy a fönti kép állt. S ez vagy. Magad elől hiába szöknél, megmondták már szibillák és próféták. S idő, erők hiába ostromolják a szervesen fejlődő, tiszta formát. (Somlyó György fordítása: Goethe válogatott versei, Bp. 1959.)
Az idézett ciklushoz írt kommentárban Goethe fogalmilag is meghatározza a „démont": „ A dé m o n i t t a személy szükségszerű, a születésnél közvetlenül kifejezett, korlátolt individualitását jelenti, azt a jellegzetességet, ami az egyént mindenki mástól, mégoly nagy hasonlóság esttén is megkülönbözteti... Az ember jövőbeli sorsának is innen kellene kiindulni és... ugyancsak szívesen vallanánk meg, hogy az emberrel született erő és sajátosság az emberi sorsot minden másnál inkább határozza meg." - Id. Lukács György: A% esztétikum sajátossága. Bp. 1969. I I . 501.
37 touche: fr. itt: próba, próbakő. 38 Ovra:ol., röv.: Opera vigilanza repressione antifascis-
ta; az olasz fasiszta rendszer titkosrendőrsége (1926— 1943), a. m. „ellenőrző felügyelet az antifasizmus elfojtására".
39 Datmazz0 generális: a megszálló olasz hadsereg spliti törzskarának parancsnoka és a VI. hadsereg hadtestparancsnoka.
40 láttam Eisensteint stb.: az Egy regény regénye ( I I . 162— 169. 1.) megörökíti a jelenetet, amikor Sinkó 1936 májusában Iszaak Emmanuilovics Bábel (1894—
1941) dolgozószobájában, íróasztalra roskadva találja a hangtalanul zokogó Szergej Mihajlovics Eizen-steint (1898—1948), akinek az orosz faluról és a kol-lektivizációról szóló filmjét egy „magas" cenzorbizottság - melynek Molotov és Mikojan is tagja volt - nemcsak betiltotta, hanem megsemmisítését is elrendelte.
41 Littérafure Internationale: a Forradalmi írók Nemzetközi Szövetsége moszkvai, angol, német és francia nyelven megjelenő irod. folyóiratának fr. kiadása (szerk. Pierre Herbart).
42 a^ Igazság - és a Szépség után való vágj tett forradalmárrá: Az 1919-es értelmiségi nemzedék tömeges forradalom-vállalásának magyarázataként Sinkó már 1920-ban, Az. út című kéziratos krónikájában is azt írja, az értelmiségi individuumnak ,,a társadalmi pozícióján túl oly láthatatlan és rendkívül erős cselekvési kényszerei vannak, amelyek az egyéniség bizonyos fejlődöttségi fokán erősebbek minden csábításnál és külső parancsnál. Ez a mindennél erősebb kényszer az ember erkölcsi öntudata, mely őt minden körülötte történőért felelőssé teszi." Hogy az erkölcsi öntudat által abszolutizált Igazság mellett hogyan befolyásolta Sinkó és nemzedéke forradalmárrá érését a Szépség adys, Igazságtól elválaszthatatlan nemzedéki élménye, evvel kapcsolatban vö.: Individualizmus, esztétika és etika (In: Vázlatok...)
43 mi mindnyájan jobbak vagyunk belül stb.: vö. az Utószó 3. fejezetének a sinkói „etikus fantáziával" és „alkati humanizmussal" kapcsolatos részletét.
44 az olasz hadsereg Horvátország egy részét meg fogja szállani: 1941. aug. 26-án az usztasa kormány és az olasz 2. hadsereg parancsnoksága között megállapodás
jön létre, hogy az olasz hadsereg behatol az NDH területére (az ún. I I . és I I I . zónába), amire az olaszok az NDH-val kötött ,,határrendezési megegyezés" (vö. a 11/53 jegyz.) alapján szereztek jogot. 1942. jún. 19-én újabb megállapodás jön létre, miszerint az olasz 2. hadsereg kivonul az említett két zónából.
45 az egész boszniai felkelés kezdeményezője: a boszniai felkelés hivatalos időpontja azonos a drvari felkelésével (1941. júl. 27.), noha Sanski Mostnál a hazafiak már 1941. máj. 7-én megtámadják a német katonák egy kisebb csoportját, jún. 24-én pedig a szerb lakosság felszabadítja Nevesinjét.
46 a dalmáciai felkelők és a drvariak között nagy az ellentét: az ellentét nem egész Dalmácia, hanem jobbára csak Lika s különösen Kninska krajina és a felszabadított Drvar között állt fenn; Kninska krajina felkelői sorában 1941 augusztus végén a nagyszerb - a későbbi csetnik — elemek veszik át az irányítást, s megbékélést propagálnak az olaszokkal, akiket - a Honfoglalás előttben is adekvátan ecsetelt ravasz megszállóstratégia következtében - ,,a szerbek megmentői-nek" tartottak... 1941. aug. 25—26-án tanácskozást is tartanak az olaszokkal az együttműködésről, mire a drvari vezetőség aug. 31-én szintén tanácskozik az előállt helyzetről, s miután a felkelés Knin környéki képviselője, Momcilo Dujic az ott tett ígéretét megszegve nyíltan az olaszok mellé áll (vö. a III/8 jegyz.), a drvari vezetőség és a proolasz beállítottságú - később csetnik - Knin környéki felkelők között megromlik a viszony (vö. Sibe Kvesic, i. m. 123-127., Zoric, 259—268.).
47 veliki z\uP°n: az N D H a római „határrendező" megegyezés értelmében ún. velika zupákat szervez; Knin
az ún. Bribir-Sidraga nagymegye központja volt, amely a knini és drnisi járást foglalta magában.
48 dr. Levi: Salamon Moni Levi, szanitéc-vezérőrnagy (1896—); bécsi tanulmányai idején, 1922-ben az osztrák KP, 1928-ban pedig a jugoszláv KP, majd a zágrábi pártbizottság és a JKP KB-a tagja lesz; 1929-től 1939-ig börtönben van; a drvari felkelést megelőzően a várost bevevő egyik gerillatábor tagja, a felkelés első napjaiban politikai biztos egy században, majd a drvari partizánkórház igazgatója. A felszabadulás után a néphadsereg központi egészségügyi osztályain és a katonai egészségügyi akadémián tölt be vezető tisztséget.
49 a grahovóiak nacionalisták mind: Bos. Grahovón és környékén szintén igen erős volt a proolasz, nagyszerb felkelők bomlasztó hatása; a grahovói gerillazászlóalj széthullott, s csak egy kisebb része tartott ki a partizánok mellett; 1941. szept. 10-éna Grahovo védelmével megbízott ezerfőnyi ottani felkelő harc nélkül engedi be a Drvar ellen vonuló olaszokat, noha ideális védelmi pozíciója volt (Zoric, 312., 349—354.).
50 a felkelők kizárólag a\ usztasákat és azokat végezték ki, akik fegyveresen ellenálltak: a Drvarért folytatott partizánharcokban kb. 25 usztasa és 5 domobran esett el, 70—80 foglyul ejtett usztasát pedig kivégeztek; a horvát sorkatonasággal szembeni toleranciát példázza, hogy 1941. szept. 16-án, a Drvarért indított olasz támadás napján kb. 250 domobran fogoly volt a városban (köztük tisztek is), s ezeket a drvari vezetőség szept. 20-ig - csoportokban és kísérőkkel ellátva, nehogy usztasa vagy domobran egységek foglyul ejtsék őket - hazabocsátják (Zoric, 84., 363.).
51 Artukovic: dr. Andrija Artukovic; már 1932-bcn aktív usztasa, részt vesz az olaszországi usztasa központ, jugoszláviai diverzióiban; háborús bűnösként az Egyesült Államokba szökik.
52 tárgyal a drvari felkelőkkel: Zoric szerint (347—355.) a drvari törzskar elutasított mindennemű tárgyalást a Drvar visszafoglalására készülő olaszokkal, ellenben a glamoci és a Starac Vujadin zászlóalj képviselői csakugyan tárgyalást folytatnak velük, s más 'partizánegységek sem teljesítik a drvari törzskar parancsát, hogy támadni kell a Drvarra tartó olaszokat. A város védelme így magukra a drvari és resanovaci partizánokra hárult.
53 az in egykori Kőhrig hadnagyom: Sinkó felettese 1916-ban, a szabadkai hatos honvéd gyalogezredben (vö. EgJ regény regénye, I . 293.).
54 Egész kommunista rezsimet léptettek életbe: vö. a II1/29 jegy*-
55 Drvar ég: a városból való kivonulásuk előtt a partizánok felgyújtották a fürésztelepet és a cellulózgyárat, s ily m ó d o n megakadályozták, hogy e fontos létesítmények s mintegy 35 000 m 3 épületfa, 20 000 m 3
rönkfa és 700 vagon cellulózpapír az olaszok kezére kerüljön. A tűz azonban a munkásnegyedre is átterjedt, és nagy kárt okozott (Zoric, 365. 1.).
56 kemény harcok voltak... a Violán: az olaszok 1941. szept. 16-án kezdik meg a támadást Drvar előterében, a Resanovac falunál létesített partizánállások ellen; a partizánok ott szept. 25-éig tartják magukat, amikor a repülő- és tüzérségi támadás miatt visszavonulnak Plocára, ahol az olasz Sassati hadosztály 12 000 katonájával szemben mintegy 150 (I) partizán védekezett. Az emberfeletti helytállás ellenére Ploőát fel kellett
adni, s ezzel szabad lett az olaszok útja Drvarra, ahova m é g aznap, szept. 25-én bevonulnak. - Az 1942. jún. 19-i megegyezés értelmében az N D H I I . és I I I . övezetéből kivonják az olasz csapatokat, s Drvar ismét a partizánok kezére kerül (vö. V. Stru-gar, i. m. 97.), míg harmadízben 1943 májusában lesz ismét szabad Drvar, s két kisebb megszakítással (a IV. és VI. offenzíva idején) az is marad Jugoszlávia felszabadulásáig. 1944 telén Drvar a JKP KB-a, a Vezérkar és az AVNOJ székhelye volt.
57 tutti, tntti: ol. mindenki, mindenki. 58 ... £/Va sam i %drava: si^h. élek és egészséges vagyok. 59 amint lehet, jönni fog...: Sinkó 1941. szept. 27-én
ér vissza Drvarra. Az 1950. jan. 10-i önéletrajza, az 1965. máj. 28-i, Szeli Istvánnak írt levele, valamint a feljegyzés szerint, mely az első drvari naplófüzete fedőlapján olvasható, Drvaron 1942 májusáig maradnak; egy hónapot Bos. Grahovón töltenek, ahonnan az olaszok Kninbe evakuálják, majd 1942. okt. 31-én letartóztatják őket. Előbb a knini erődítményben, majd a karabinieri kaszárnyában tartják őket fogva (ugyanott, ahonnan a megszállás „békés" időszakában Sinkót is Dalmáciába szöktették át!). Kninből 1942. dec. 23-án Splitbe, onnan ' pedig a Brac szigeti olasz zsidótáborba, majd 1943 júniusában a Rab szigeti táborba kerülnek, s bekapcsolódnak az illegális mozgalomba. Egyéves olasz fogság után, 1943 októberében jutnak át a felszabadított területre, s együtt járják meg a Népfelszabadító Hadsereg IV. hadtestének harci útját.
top related