nyelvtÖrtÉnet Összefoglalás · 2020. 3. 13. · a magyar nyelv eredete, rokonsÁga...

NYELVTÖRTÉNET Összefoglalás

TÉMAKÖRÖK

1. Alapfogalmak

2. Nyelvrokonság

3. Nyelvemlékek

4. Nyelvtörténeti korszakok

5. Nyelvújítás

6. Szókészlettörténet - jövevényszavak

ALAPFOGALMAKNyelv = változó rendszer

Változás okai: változó világ, társadalom (személytől, csoporttól, területrőlindul, elterjed a nyelvközösségben), változás helye: főleg szókészlet(rugalmasabb), lassabban a hangrendszer, grammatika

Állandóság okai: a nyelv funkciója a nyelvhasználók üzeneteinekközvetítése, a gyors és pontos megértés, emiatt nem változhat túl gyorsan anyelv

Szinkrónia = a nyelv jelen állapota (kb. 30 év) -> szinkrón nyelvtudománynem veszi figyelembe a változást

Diakrónia = a változó nyelv egyes, pillanatnyi állapotainak sorozata ->diakrón nyelvtudomány a változást vizsgálja

A MAGYAR NYELV EREDETE, ROKONSÁGA

Nyelvrokonság: egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek közös alapnyelvből származnak (ebből fejlődnek majd önálló nyelvek)

Nincs konkrét bizonyítékunk

Történeti-összehasonlító módszer (a jellemző változások alapján létrehoznak egy valaha létező közös nyelvállapotot)

Nyelvrokonságot NEM bizonyító hasonlóságok:

a) Hangkészlet (hangok kapcsolódásának véletlen egyezései)

b) Hangutánzó szavak (valósággal való közvetlen kapcsolat)

c) Jövevényszavak (két nép történelmi kapcsolata miatt)

A MAGYAR NYELV EREDETE, ROKONSÁGA

Nyelvrokonság bizonyítékai:

a) Alapszókincs közös jellege (legalapvetőbb szavak: névmások, számnevek, testrészek, természeti jelenségek, rokonsági fokok elnevezése, növények, állatok nevei stb.)

b) Nyelvtani sajátosságok (alaktan: rag, jel, képző; mondattan)

c) A hangváltozás törvényszerűségei

d) Más tudományok (régészet, néprajz, antropológia, meteorológia, botanika, genetika, nyelvföldrajz)

URÁLI FINNUGOR NYELVEK CSALÁDFÁJA

A MAGYAR NYELV EREDET, ROKONSÁGA Az uráli-finnugor nyelvcsalád

Finnugor népek közül a legnagyobb létszámú: a magyar

Legközelebbi rokonok: vogul és osztják nyelvek (nép nevük: hanti,

manysi), Ob folyó vidékén élnek, kihalófélben

Uráli alapnyelv i.e. 3000 -> i.e. 2000-ig Finnugor alapnyelv ->

Ugor alapnyelv i.e. 500-ig -> ősmagyar -> magyar nyelv

A nyelvtörténeti kutatások forrásai

Nyelvemlék-típus

Nyelvemlék Jellemző nyelvi adat

Szórványemlékek 1055 A tihanyi apátság alapítólevele1200 k. Anonymus – Gesta Hungarorum

Tulajdonnevek

Glosszák 1410 k. Marosvásárhelyi glosszák1490 Szalkai glosszák

Lapszéli, sorközi jegyzetek

Szójegyzékek 1395 k. Besztercei szójegyzék1405 k. Schlägli - szójegyzék

Magyar szavak

Szövegemlékek, kódexek

1195 e. Halotti beszéd és könyörgés (Pray –kódex)13. sz. közepe Ómagyar Mária-siralom (Leuveni-kódex)1372 u. Jókai-kódex

Összefüggőanyenyelvi

szöveg

NYELVTÖRTÉNETI KORSZAKOKElőmagyar kor: együttélés a nyelvrokonokkal (őshaza Nyugat-

Szibériában, i.e. 500 magyarok ősei vándorolni kezdenek

Ősmagyar kor i.e. 500 - 896 (honfoglalásig): találkozás iráni,

török és szláv népekkel -> jövevényszavak, vegyes hangrendűség,

birtokos személyjelek, középfok jele, tárgyrag

Ómagyarkor 896 – 1526 (mohácsi csata): latin betűs írásmód,

írásbeliség, első nyelvemlékek ebből a korból, kódexek,

nyelvjárások (magánéletben magyar, közéletben latin)

NYELVTÖRTÉNETI KORSZAKOKKözépmagyar kor 1526-1772 (felvilágosodás):török jövevényszavak,

könyvnyomtatás, hitvitázó reformáció, irodalmi és tudományos élet

fellendülése, Sylvester János: első grammatika

Újmagyar kor 1772- 1945: nemzeti irodalom és köznyelv, nyelvújítás,

nyelvművelés, 19. sz. nyelvészeti folyóiratok, magyar szótárak, 1920

Trianon: 3 millió magyar idegen nyelvi környezetbe kerül

Legújabb magyar kor 1945 – napjainkig: mi történik ma?

NYELVÚJÍTÁS – KIK?1. Képzett tudósok, nyelvészek

Ortológusok = hagyományőrzők

Neológusok = nyelvújítók:

Bessenyei: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós.”

Szemere Pál

Kazinczy

Csokonai

Vörösmarty

Kölcsey

NYELVÚJÍTÁS - EREDMÉNYEIElső nyelvtankönyv – Vörösmarty is részt vett megírásában

Helyesírási szabályzat (1832)

Debreceni grammatika (1795)

Magyar Tudományos Akadémia (Magyar Tudós Társaság néven)

Új szavak meghonosodása

Új nyakatekert kifejezések elvetése

NYELVÚJÍTÁS - EREDMÉNYEI

Egységes magyar irodalmi nyelv kifejlődése

Egységes művelt köznyelv létrejötte

Megújult: szépirodalom, társalgás, tudomány stílusa

Létrejött: publicisztikai stílus

NYELVÚJÍTÁS – MIKOR?

Korábban erős latin, majd német hatás a művelt köznyelvben

Kezdete: 1700-as évek vége

Vége: 1820 k.

1844-től államnyelv: magyar

NYELVÚJÍTÁS – MIÉRT?

Megnőtt a magyar nyelv szerepe

Igény: kifejezőbbé tenni a nyelvet

Modern gondolkodáshoz modern nyelv kell

Habsburg függetlenedés egyik eszköze

NYELVÚJÍTÁS – HOGYAN?1. Csak szókészletet érinti

2. Mesterségesen

3. Levelezés, írásbeli munkák

4. Irányok: tisztítás, gazdagítás, sokszínűbbé tétel

NYELVÚJÍTÁS – HOGYAN?1. Csak szókészletet érinti

Módszerek:Tájszavak: betyár, kandallóRégi szavak felújítása: fegyelem, hős, GézaSzóképzés: példány, történelem, kegyenc, újonc, cukrászda, lövöldeSzócsonkítás: címer > cím, gyárt > gyárSzóösszerántás: cső + orr > csőr; könnyű + elméjú > könnyelmű;rovátolt + barom > rovar, csípÖsszetett szavak: búskomor, szemüveg, rendőrIdegen szavak átalakítása: balanea > bálna; Leipzig > Lipcse; materia >anyag; fauteuil (fr.) > fotel

NYELVÚJÍTÁS – HOGYAN?3. Levelezés, írásbeli munkák:

Mondolat (1813) – gúnyirat ortológusoktól

Felelet a Mondolatra (1815) – válasz Kazinczytól és Szemere

Páltól

Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél (1819) –

Kazinczy felveti a megegyezés lehetőségét

SZÓKÉSZLETTÖRTÉNET•Magyar nyelv szókincse: 60 000 – 100 000 szó (szótárakban 120 000)

•Hétköznapi társalgás: 8 000 – 10 000 szó

•Művelt értelmiségi: 25 000 – 30 000 szó

A SZÓKINCS ÖSSZETÉTELE:

•Alapszókincs (7-800 szó)

•Jövevényszavak: átvett, beépült szavak

•Idegen szavak: átvett, még be nem épült szavak

•Nemzetközi szavak: sok más nyelv is használja hasonló/azonos jelentéskörben

Nyelv Szavak Jelentéskörök Szavak száma a magyar nyelvben

Török (ótörök és középkori török is)

bika, ökör, borjú, kecske, disznó, tyúk, gyapjú, sajt, búza, árpa, eke, sarló, tarló, boglya, gyümölcs, alma, körte, dió, szőlő, bor, kender, kút, sátor, szék, bölcső, saru, csat, bársony, gyöngy, gyűrű, tükör, sereg, törvény, tanú, tolmács, bér, kölcsön, bátor, gyáva, táltos, bölcs, boszorkány, bűvöl, bájol, igéz, sárkány, ír, betű, szám, ok, idő, kor állattenyésztés

állattenyésztés, mezőgazdaság, berendezési tárgyak, ruházat-ékszerek, tulajdonságok, misztikum

Kb. 300 szó

Szláv nyelvek király, ispán, tiszt, paraszt, megye, pénz, kereszt, keresztény, szent, malaszt, zarándok, érsek, karácsony, püspök, szerda, csütörtök, péntek, szombat, rozs, gabona, zab, kalász, barázda, mezsgye, parlag, ugar, kasza, gereblye, , széna, abrak, pásztor, patkó, bárány, birka, kakas, jérce, kakas, macska, bodnár, takács, kádár, mészáros, kovács, ablak, szoba, pince, udvar, asztal, párna, vánkos, dunyha, konyha, kályha, kemence, ebéd, uzsonna, vacsora, szalonna, kolbász, ruha, gatya, nadrág, család, cseléd, déd, unoka, mostoha, dajka, koma

közigazgatás, tisztségek, keresztény szavak, hétköznapok neveinek egy része, mezőgazdaság, állattenyésztés, foglalkozások, ház körüli dolgok, étkezések, rokoni kapcsolatok

Kb. 500 szó

Nyelv Szavak Jelentéskörök Szavak száma a magyar nyelvben

Német polgár, céh, kalmár, bognár, csaplár, erszény, borbély, font, garas, kastély, torony, erkély, herceg, hopmester, tánc, hóhér, ostrom, cél, zsákmány, páncél

ipar, újabb foglalkozások, pénzügyek, rangok, státuszok, hadi kifejezések

Kb. 400 szó

Latin angyal, kántor, kápolna, mise, orgona, ostya, paradicsom, plébánia, prédikátor, prépost, sátán, bárka, gólya, cédrus, liliom, jácint, rózsa, viola, párduc

keresztény-vallási szavak, egzotikus állatok és növények

Kb. 200 szó

Román cimbora, ficsúr, mokány, tokány, pulya Kb. 150 szó

Olasz rizs, táska, torzsa, dús Kb. 100 szó

Francia címer, furmint, kilincs, tárgy Kb.10 szó

Cigány csaj, csávó, csór, gádzsó, góré, kajál

Angol meccs, futball, dzsentri, nejlon, lord, löncs

Jiddis gój, jampec, jatt, kóser