rÉvÉsz imre a magyar református egyháztörténet általános...
Post on 31-Jan-2020
15 Views
Preview:
TRANSCRIPT
-
1
RÉVÉSZ IMRE
A magyar református egyháztörténet általános könyvészete
Bibliográfiai gyűjtemény
1–1030
-
2
Révész Imre
A magyar református egyháztörténet általános könyvészete
Bibliográfiai gyűjtemény
Kizárólag betekintésre és kutatás céljára használható másolat!
-
3
I. főrész. Általános történetirodalom
A) A magyar református, általában protestáns egyháztörténetírás története. Ezzel kapcsolatos
történetelméleti, módszertani, általános kritikai kérdések. Könyvészet, levéltártan, egyéb
segédtudományok idevágó részlegei .....................................................................................
a) Nagyobb áttekintések ........................................................................................................
b) Korszakokra osztás kérdései .............................................................................................
c) Az „egyházi irodalomtörténet” kérdése ............................................................................
d) Egyéb történetelméleti, módszertani, kritikai kérdések, ezek körüli viták ........................
e) A helyi egyháztörténetírás módszertana
f) Egyházmegye-történetírás .................................................................................................
g) Általános bevezetés az egyháztörténetírásba ....................................................................
h) Anyakönyvügy, levéltárügy ...............................................................................................
i) Névkönyvek, névtárak s hasonlók (amennyiben történelmi körülményeket nem
tartalmaznak) ................................................................................................................
k) Könyvészeti segédeszközök és dolgozatok .........................................................................
l) Egyházi pecsétisme ............................................................................................................
m) Vegyesek
B) Az egyházi időszaki sajtó történetének könyvészete (naptárakat, időszakos „prédikátori
tárakat” s hasonlókat is beleértve) .........................................................................................
C) Okmány- és adattárak, történelmi közleményeket is tartalmazó egyházi névkönyvek stb.,
almanachok, lexikális művek, egyes okmány- és adatközlések (de az egyes közlések csak
azon esetben, ha be nem oszthatók a II. főrész valamelyik tárgycsoportjába) ......................
D) Gyűjteményes (nem adattári) kiadványok (kötetbe gyűjtött tanulmányok a hasonlók,
ezeknek egyes darabjai szét vannak osztva a megfelelő tárgycsoportok között is) ..............
E) Elbeszélő kútfők. (Amennyiben egyes tárgycsoportokba be nem oszthatók) .........................
F) Egyes egyházközségek (gyülekezetek) története. (ABC-rendbe elrendezve) ..........................
G) Egyházmegyék, illetőleg kisebb egyházvidékek története ......................................................
H) Egyházkerületek, utódállamok, Amerika, egyéb diasporák története ....................................
a) Egyházkerületek, illetőleg nagyobb egyházvidékek története (Alsódunamellék –
Tiszáninnen – Tiszántúl – Veszprém) ..........................................................................
b) Utódállamok magyar református egyházai .......................................................................
c) Amerikai magyar református egyházai .............................................................................
d) Egyéb magyar diasporák református egyházai
I) Összefoglalások (tudományos megalapozású tankönyvek) .....................................................
a) Az egész magyar protestantizmusra, annak minden, vagy egynél több korszakára
kiterjedők (esetleg egyetemes történeti keretben) ........................................................
1) Nagyobb arányú művek ...........................................................................................
2) Rövidebb átnézetek, tankönyvek, hasonlók .............................................................
b) Az egész magyar református egyház történetét minden, vagy egynél több korszakban
felölelők ........................................................................................................................
1) Nagyobb arányú művek
2) Rövidebb átnézetek, tankönyvek és hasonlók .........................................................
c) A magyar protestáns, illetőleg magyar református egyháztörténet egy korszakára,
esetleg azon belül is csak egy részlegre kiterjedők ......................................................
1) A reformáció kora ....................................................................................................
2) Az ellenreformáció kora ..........................................................................................
3) A felvilágosodás kora ..............................................................................................
4) A XIX. század ..........................................................................................................
5) A XX. század ...........................................................................................................
-
4
K) Életrajzok, életrajzgyűjtemények, családtörténetek ...............................................................
a) Egyes életrajzok (ABC-rendben) ......................................................................................
b) Életrajzgyűjteményes kiadványok ....................................................................................
c) Lelkészi és egyéb egyházi vonatkozású családtörténetek .................................................
L) Rövidebb történeti áttekintések helyzetrajzokkal, részben a külföld számára ........................
II. főrész: Tárgycsoportok
A) A magyar református egyház az államhoz és más egyházakhoz viszonyulásában .................
a) Állami élettel, politikával kapcsolódás .............................................................................
1) Általában ..................................................................................................................
1.1) Török uralom ..................................................................................................
1.2) Erdély és fejedelmei ........................................................................................
1.3) Habsburg-uralom ............................................................................................
(E legutóbbinak főtémái: Mária királyné, Miksa, Rudolf 709. II. József 711.
Ferenc József, József nádor, Mária Dorottya 712. Átfogóbb munkálatok,
Cenzúra 713. Vármegyék, Földesurak egyházügyi intézkedései 715. Vitnyédi
István 715. Pesti és pozsonyi mixta religionaria commissio 716. Ágensek,
1790 körüli ügyek 717. Széchényi, Deák 717. Lelkészek politikai státusra
vonatkozó, történetileg is megtámogatott közlések, vallássérelmek 1848
küszöbén 717. Abszolutizmus 718. „szabad egyház szabad államban” 718.
Kongrua 718.)
2) Országgyűlési vallásügyi tárgyalások, törvénygyűjtemények .................................
3) A református egyház és lelkészei, tanárai, tanítói részvétele az 1848/49-i
forradalomban és szabadságharcban, s az abszolutizmus alatti függetlenségi
mozgalmak (Főtémák: Az 1847/48. évi XX. t.c. keletkezése, értékelése,
kihatásai. Személyi adatok .....................................................................................
4) Az egyházpolitika körüli harcok 1868–1895 ...........................................................
b) Ellenreformációs személyek, tevékenységek, védekezés ellenük ....................................
1) Általában ..................................................................................................................
1.1) Jezsuiták, jezsuitizmus ....................................................................................
1.2) A bécsi béke előtt ............................................................................................
1.3) A bécsi béke, az 1608-i országgyűlés közvetlen előzményeikkel és
következményeikkel .........................................................................................
1.4) Az 1608–1711. közti ellenreformáció .............................................................
1.5) III. Károly és Mária Terézia ............................................................................
1.6) A türelmi rendelet óta .....................................................................................
2) A „gyász évtized” és a vele kapcsolatos események ...............................................
2.1) Általában .........................................................................................................
2.2) „Delegatum judicium”-ok, gályarabság, exulansok ........................................
2.3) Ellenreformációs átokformula ........................................................................
2.4) Eperjesi vésztörvényszék ................................................................................
c) Kapcsolatok a külföldi református, általában protestáns egyházakkal .............................
1) Általában ..................................................................................................................
2) Angolok ....................................................................................................................
3) Csehek ......................................................................................................................
4) Franciák ....................................................................................................................
5) Hollandok .................................................................................................................
6) Németek ...................................................................................................................
7) Svájciak, skótok .......................................................................................................
-
5
8) Valdensek .................................................................................................................
9) Vegyesek ..................................................................................................................
d) Viszonyulás az ún. szektákhoz .........................................................................................
1) Általában ..................................................................................................................
2) Anabaptisták ............................................................................................................
3) Baptisták ..................................................................................................................
4) Nazarénusok .............................................................................................................
5) Egyéb .......................................................................................................................
e) Unió- és reunió-kísérletek, felekezeti együttműködés (interprotestáns, protestáns-
katolikus), felekezetköziség, oekumenizmus ...............................................................
1) A John Dury-féle uniótörekvésekbe kapcsolódás ....................................................
2) Ágostai hitvallás híveivel (lutherhitűekkel, evangélikusokkal) viszony .................
3) Az 1840-es évek unió-mozgalmak irodalma, a mozgalom további kihatásaival .....
4) Reformáció-jubileumok (nagyrészt együttesen) ......................................................
5) Római katolikusokkal megértés, együttműködés kísérletei .....................................
6) Vegyesek ..................................................................................................................
B) A magyar református egyház belső fejlődése .........................................................................
a) Egyházföldrajz, egyházi, néprajzi településtörténet, statisztika, általános
egyházismertetés ..........................................................................................................
b) Társadalomtörténeti kapcsolatok ......................................................................................
1) Általában ..................................................................................................................
2) Társadalomszemlélet és társadalmi élet ...................................................................
3) Parasztmozgalmak, jobbágy- és munkáskérdés .......................................................
4) Hajdúk, hajdúság ......................................................................................................
5) „Egyke” és reformátusság ........................................................................................
6) Zsidókérdés ..............................................................................................................
7) Vegyesek ..................................................................................................................
c) Általános irodalom- és egyéb művelődéstörténeti kapcsolatok ........................................
1) Könyvtárak, levéltárak, muzeális gyűjtemények, nyomdák és ezekkel rokon
kérdések ..................................................................................................................
1.1) Általában .........................................................................................................
1.2) Egyes könyvtárak ............................................................................................
1.3) Nyomdászat, nyomdák ....................................................................................
1.4) Egyéb ..............................................................................................................
(Megjegyezzük, hogy a c) résznek ebbe a pontjába is tartozó művek egy jó része,
ha tartalmuk mégis túlnyomólag egyháztörténelmi vonatkozású, más
tárgycsoportokban szerepel, különösen azon életrajzi anyagban. Pl.
Misztótfalusi Kis Miklós, a Rádayak stb.)
2) Más kapcsolatok .......................................................................................................
Ezek részletezése:
2.1) Kisebb-nagyobb összefoglaló művek .............................................................
2.2) Filozófia ..........................................................................................................
2.3) Irodalomtörténet ..............................................................................................
2.3.1) Általános átnézetek ................................................................................
2.3.2) Egyes részletkérdések (Humanizmus – Drámatörténet – Kuruc korszak
– Cenzúra – Antiklerikális szemelvénygyűjtemények – Angol irodalmi
hatások .....................................................................................................
2.4) Egyes írók, költők, tudósok, művészek (Arany, Ady stb.) .............................
2.5) Egyes művelődési központok, tájak (Debrecen, Erdély, Kassa, Sp.) .............
2.6) Vegyes anyag ..................................................................................................
-
6
d) Az egyház gazdasági élete, anyagi fenntartása (amennyiben az idevágó művek nem a
jogi pontok alá tartoznak elsősorban jellegüknél fogva) ..............................................
1) Adózás, általában egyházfenntartási járulékok ........................................................
2) Alapítványok, hagyatékok .......................................................................................
3) Biztosításügyek ........................................................................................................
4) Javadalmi ügyek .......................................................................................................
5) Közalap (domestica) ................................................................................................
6) Nyugdíj- és gyámügyek ...........................................................................................
7) Vegyesek ..................................................................................................................
e) Általános egyházjog (alkotmány, szervezetkormányzat, igazgatás, fegyelem) ................
1) Összefoglaló művek és ilyen jellegű dolgozatok .....................................................
2) Kánonok, kánonoskönyvek, egyházi törvények, törvénygyűjtemények, a rájuk
vonatkozó speciális irodalommal ...........................................................................
3) Zsinatok és más nagyobb önkormányzati szervek és gyűlések ...............................
4) Egyházkerületek, egyházmegyék kialakulása és fő tisztségeik ...............................
5) Lelkészek, az egyház- és államjogi státus szempontjából .......................................
6) Az egyházalkotmányi, szervezeti, kormányzati rendszer kialakulásának részletei .
6.1) Nagyobb átnézetek ..........................................................................................
6.2) Presbitérium ....................................................................................................
6.3) Ágensi tisztség ................................................................................................
6.4) Tisztújítás ........................................................................................................
6.5) Egyházlátogatás („canonica” és „generalis” visitatio) ....................................
6.6) Affiliáció (bokrosítás) .....................................................................................
6.7) Vegyes részletek és adatok .............................................................................
7) Az 1859-i „protestáns pátens” (az ún. pátensharc) irodalma, közvetlen
előzményeivel és következményeivel ....................................................................
7.1) Összefoglaló jellegű munkák ..........................................................................
7.2.) Részletekre vonatkozó munkák .....................................................................
8) Egyházfegyelem .......................................................................................................
9) Házasságjog, vegyes házasság, gyermekek vallásügye ...........................................
9.1) Összefoglalások, általános nézetek, törvény- és szabálygyűjtemények .........
9.2) A reverzális-kérdés .........................................................................................
9.3) Egyéb részletkérdések, egyes adatközlések ....................................................
10) Egyházi vagyonjog és egyéb anyagi ügyek, jogi vonatkozásban ..........................
f) Erdélyi egyházjog (alkotmány, szervezet, kormányzatigazgatás, fegyelem) ....................
g) Misszió, lelkipásztorság, diakónia* ...................................................................................
1) Misszió (gyülekezetépítés) .......................................................................................
1.1) Általános összefoglalások ...............................................................................
1.2) A magyar puritánus mozgalom .......................................................................
1.3) Románok közti misszió (reformátori és református) ......................................
1.4) Romániai két dunai fejedelemségi, majd ún. ókirálysági magyarok közti ref.
misszió ..............................................................................................................
1.5) Cseh és morva gyülekezetekben magyar református missziói szolgálat ........
1.6) Zsidómisszió ...................................................................................................
1.7) Pogánymisszió ................................................................................................
* Ezeknek a fogalmaknak a magyar és a külföldi szakirodalomban és a mindennapi gyakorlatban legalább egy
századév óta különböző használatuk honosodott meg. A háromnak egymástól való elhatárolása, illetőleg
egymáshoz viszonyítása nagyon különböző módon ment és megyen végbe. Ez a bizonytalanság az alant
következő csoportosítására is rányomja a bélyegét. Viszont áttekinthetőség szempontjából – még a
következetesség rovására is – a legegyszerűbb megoldásokat próbáltam benne megtalálni.
-
7
1.8) Ifjúsági munka ................................................................................................
1.9) Női munka .......................................................................................................
1.10) Kálvin-Szövetség ..........................................................................................
1.11) Szórványmunka a hazában és azon kívül ......................................................
1.12) Vegyesek
2) Lelkipásztorság (lelkészi élet, jellem, munka) .........................................................
2.1) Általános összefoglalások ...............................................................................
2.2) A lelkészek élete és jelleme ............................................................................
2.3) Vallásváltoztatások .........................................................................................
2.4) Tábori lelkészet ...............................................................................................
2.5) Börtöngondozás ..............................................................................................
2.6) Vegyesek .........................................................................................................
3) Diakónia (szeretetszolgálat) .....................................................................................
3.1) Általános összefoglalások ...............................................................................
3.2) Árvaházak .......................................................................................................
3.3) Ispotályok, szegényházak, kórházak ...............................................................
3.4) Vegyesek .........................................................................................................
h) Theológiatörténet (de egyes teológusokkal külön is behatóbban foglalkozó műveket
lásd az életrajzi címszavak alatt!) .................................................................................
1) Bibliafordítások, bibliakiadások története ...............................................................
2) Bibliatudományi irodalom története ........................................................................
3) Elméleti theológiai irodalom története, a hitvallások és az azok körül folyó harcok
történetével .............................................................................................................
3.1) Általános összefoglalások ...............................................................................
3.2) Az egyes hitvallások története ........................................................................
3.3) A lutheri és a svájci reformátorok és reformátori típusok hatása ...................
3.4) A református egyház teológiai önállósulása. Ennek előzményei s a
kapcsolatos hitviták katolicizmussal, lutheranizmussal s másokkal ................
3.5) A református egyház harcban az unitárizmussal.............................................
3.6) A református egyház harcban a szombatossággal...........................................
3.7) Későbbi teológiai fejlődés ...............................................................................
Ennek főbb témái:
Chiliazmus ..................................................................................................
Coccejanizmus ...........................................................................................
Cartesianismus ...........................................................................................
Magyar Protestáns Egylet ...........................................................................
Magyar Protestáns Irodalmi Társaság ........................................................
Vegyes témák .............................................................................................
4) Gyakorlati teológiai irodalom története, az igehirdetés történetével .......................
i) Nevelés- és oktatástörténet, iskolák, katechesis, lelkészképzés ........................................
1) Iskolák helyileg, illetőleg nagyobb területi egységek szerint: Abaújszántó–
Nagyenyed–Zilah ...................................................................................................
2) Külföldi iskolázás ....................................................................................................
2.1) Általános átnézetek, gyűjteményes művek .....................................................
2.2) Egyes főiskolák, illetőleg országok (Bázel–Wittenberg) ................................
3) Egyéb nevelés- és oktatástörténeti munkák .............................................................
3.1) Összefoglaló művek, nagyobb átnézetek ........................................................
3.2) Reformációkori tárgyúak ................................................................................
3.3) Későbbi korszakokból .....................................................................................
3.4) Küzdelmek az autonómia körül ......................................................................
-
8
3.5) Szabadságharc körüli és későbbi pedagógiai mozgalmak ..............................
3.6) Lelkészképzés .................................................................................................
3.7) Más felsőoktatási ügyek és mozgalmak ..........................................................
3.8) Valláspedagógiai történet ................................................................................
3.9) Vegyes tárgyú művek, repertóriumok .............................................................
k) Liturgiatörténet (hymnologiával, egyházművészettel) .....................................................
1) Liturgiatörténet általában .........................................................................................
2) Hymnologia ..............................................................................................................
2.1) Összefoglalások, általános átnézetek ..............................................................
2.2) Részlettanulmányok, kisebb dolgozatok, kútfőközlések ................................
Ivánka Sámuel ............................................................................................
Kálmán Farkas ............................................................................................
3) Egyházművészet ......................................................................................................
3.1) Repertóriumok, összefoglaló ism., általános tartalmú dolgozatok .................
3.2) Helyi emlékek, egyházközségek, ill. egyházvidékek szerint ..........................
l) A valláslélektani jelenségek története köréből ..................................................................
1) Kegyességgyakorlás, áhítatformák ..........................................................................
2) A vallásosság a népszokásban .................................................................................
3) Babonák és kapcsolatos „okkult” jelenségek ...........................................................
-
Bevezető tájékoztatás
„A magyar református egyháztörténet általános könyvészete”
c. bibliográfiai gyűjteményhez
I.
A magyarországi protestáns, majd közelebbről a magyar református egyháztörténet
bibliográfiájának1 összeállítása immár éppen harminc esztendeje foglalkoztat. Az 1924.
esztendő folyamán kaptam nevezetesen megbízást arra, hogy „A magyar Történettudomány
Kézikönyve” c. akkoriban megindult kiadványsorozatba írjam meg 4, azaz négy nyomtatott
ívnyi terjedelemben a magyarországi protestantizmus összefoglaló történelmét, ugyanazzal a
fő rendeltetéssel, amely a kiadványsorozat többi darabjainak is elébe volt tűzve: hogy kezdő
tudományos kutatóknak szakszerű bevezetésül szolgáljon. Ennek a célnak megfelelően a
sorozat valamennyi darabja s így az én munkálatom számára is ki volt kötve, hogy az illető
történettudományi ágnak és szaknak akkora bibliográfiáját is állítsa össze, amekkora csak
egyáltalán elfér a megszokott ívkeretben.
Én magam feladatának súlyos nehézségeit az első pillanattól kezdve tisztán láttam,
minden egyébtől eltekintve már csak azért is, mert a lehetetlenséggel határosnak tetszett
előttem egy ennyire szűk keretben – melyhez nem egészen egyívnyi többletet sikerült utólag
kivívnom – könyvészetestül együtt tisztességesen megoldani egy ilyen, magasabb tudományos
igényű szintézis kidolgozását. Hogy mégis miért vállalkoztam rá – fiatal erővel ugyan, de egy
nem tudományos főfoglalkozás minden hivatali és hivatalos terhével megrakottan –, afelől
sokat tudnék magyarázkodni is, mentegetőzni is, de egyik sem tartozik ide. Elég az hozzá,
egész életemben sohasem dolgoztam tudományos munkán nagyobb ambícióval, mint ezen –
de egyúttal sohasem volt tudományos munkám, amelyről már készülte közben annyira
éreztem volna, hogy nagyon tökéletlenül fog sikerülni, mint amennyire erről éreztem már
attól fogva, hogy nekiültem. Ez az érzésem legutolsósorban vonatkozott a feladatomhoz
szervesen hozzátartozó könyvészeti szakaszok összeállítására is, aminek a nehézségeivel nem
tudtam sikeresebben megbirkózni annak ellenére sem, hogy munkámnak ebben a részében
komoly és önzetlen támogatást kaptam felejthetetlen barátomtól, néhai Zsinka Ferenc
Széchényi-könyvtári őrtől, majd igazgatótól.
A kézikönyv szerkesztősége a kitűzött elég szoros határidőre benyújtott dolgozatot
kedvezően fogadta és a sorozatban 1925 folyamán változtatás nélkül megjelentette. Énnekem
azonban sem akkor, sem később nem volt kétségem annak fölöttébb nagy gyarlóságai felől.
Vigasztalásom csak annyi volt, hogy a dolgozat egyáltalán megjelenhetett ebben a sorozatban
– amelynek számos más tervezett darabja, s ezek között a magyarországi katolicizmus
történelme sem jelent meg soha (ha ugyan egyáltalán megíródott) – és hogy kezdő
kutatóknak, meg az egyháztörténelmet főiskolai fokon tanulmányozóknak mégis tudott jobb
híján ebben a kezdetleges formában is valamelyes segítséget nyújtani, amint erről
számtalanszor volt alkalmam meggyőződni. Legnagyobb ösztönzést azonban természetesen
saját magamnak adott. Amilyen mértékben elém meredeztek, egyebekről nem szólva,
különösképpen a könyvészeti rész hiányai, oly mértékben nőtt számomra a – mondhatni –
becsületbeli elköteleztetés arra nézve, hogy a hiányokat pótoljam s egy, ennél az első
kísérletnél sokszorosan megbízhatóbb kalauzt adjak kezdő történésztársaim kezébe, akár a
kézikönyv második kiadásában (amiről először szó volt, de ami sohasem lett meg, aminthogy
1 Kár, hogy az ilyen igen helyes alkotású, félakkora hosszúságú és mégis teljesen megfelelő „könyvészet” szót a
kétségtelenül nemzetközi uralomra jutott „bibliográfia” elnevezés lassanként jóformán teljesen kiszorította. Én
legalábbis ennek a gyűjteménynek főcímében megpróbálom. A két elnevezés között a magyar tudományos
világban kialakult bizonyos árnyalati eltérés, melyet azonban nem tartok elég jelentősnek ahhoz, hogy itt
figyelembe vegyem.
-
10
tudomásom szerint a sorozat többi darabja sem jutott el a második kiadásig), akár egyéb
formában. Érezve az elköteleztetés súlyát, a kis könyv megjelente napjától elkezdettem a
könyvészeti rész kiegészítgetését, amelyet aztán szakadatlanul folytattam. Ebből nőtt ki a
harminc esztendő folyamán ez az itt fekvő bibliográfiai gyűjtésem.
Ettől fogva ugyanis minden egyéb természetű történettudományos dolgozásom során
gondom volt arra, hogy az illető témák vagy témakörök bibliográfáját ne csak a magam akkor
készülő munkája számára próbáljam összeszedni, hanem egyúttal kíséreljem meg egy olyan
rendszerben is nyilvántartani, amelynek – egy még nagyobb rendszer szerves részeként – más
kutatók is hasznát vehetik. Kiváltképpen gondom volt mindjárt kezdettől fogva az egyházi és
nem egyházi folyóiratokban rejlő hatalmas, de kimerítő könyvészeti rendszerességgel még
senki által ki nem aknázott egyháztörténelmi anyag elkönyvelésére. A munka folyamán
persze egyre inkább kibontakozott előttem az anyag óriási volta, amellyel egy ember ereje
pusztán csak bibliografikus céllal sem igen tudhat megbirkózni, különösen akkor nem, ha más
tudományos célkitűzései is vannak, és hogyha egyéb körülményei sem teszik lehetővé, hogy
teljesen a könyvészeti kutatásnak szentelje magát. Ennek következtében csakhamar le kellett
csökkentenem eredeti könyvészeti célkitűzésemet, különösen attól fogva, hogy a Magyar
Református Egyháztörténet megírásához hozzáfogtam. Ennek én az életkörülményeimben
beállott változás miatt csak az I. kötetét készíthettem el (1608-ig terjedőleg, megjelent
Budapesten, 1938), és ennek a kötetnek VIII–IX. lapján a következőket mondom: „…azokon
az irodalmi jegyzékeken kívül, amelyek minden egyes fejezet végén találhatók… az utolsó
kötet végére generális könyvészetet is tervezek. Ebben tárgyi csoportosítással nemcsak az
egyes fejezetek végén felsorolt és felsorolandó irodalmi anyag lesz újra egyesítve, hanem fel
lesz sorolva minden legkisebb idevágó dolgozat is (pl. életrajzok vagy életrajzi adatok, egyes
egyházközségek, iskolák története stb.) – különös figyelemmel az egyházi és egyéb
folyóiratokban megjelentekre… A generális könyvészetbe… minden kinyomozható
egyháztörténeti irodalom fel lesz véve, tekintet nélkül korára, kútfői jellegére vagy
tudományfejlesztő érdekének fokára.”
Ha már a többi kötetek megírásáról, életkörülményeimnek tartósan kedvezőtlen alakulása
miatt le kellett is mondanom, legalább ennek az általános könyvészetre, a „bibliographie
generale”-ra vonatkozó idézett 1938-i bejelentésemnek kötelező erejét folyvást éreztem, s
különösen nyugalomba vonulásom (1949. szeptember 1.) óta nagyon rajta voltam és vagyok,
hogy ebből az adósságomból minél többet igyekezzem rendszeres munkával törleszteni.
Mit láttam e bibliográfiagyűjtés és -rendszerezés elsődleges céljának? Ez nem más, mint a
magyar református egyháztörténelmi tudomány munkabeli folytonosságának kiépítése, a
kutatás és a feldolgozás további feladatai számára az előmunkálatok megkönnyítése és
felmutatása azoknak a területeknek, ahol egészen minimális kivételeket nem számítva, még
előmunkálatok kísérletei sem folytak, legfeljebb problémák felvetése vagy inkább csak
sejtetése, megérintése történt. Ezzel, úgy gondoltam, nem haszontalan szolgálatot végzek az
utánam következő történésznemzedék számára. Mert akármennyire vitán felül áll a levéltári,
általában a kéziratos anyag feltárásának elsődleges fontossága a kutatás és a feldolgozás most
következő fázisaiban, mégis lehetetlen épp oly nyomatékosan rá nem mutatni arra, hogy a
munka továbbfolytatását mennyire megkönnyítené az eddigi nyomtatott anyagban való
rendszeres tájékoztatás. Tárgykörök és témák szerint való csoportosításban megadott
áttekintés volna ez arról, hogy az illető tárgykörnek és témának milyen feldolgozásai jelentek
meg eddig, vagy milyen előmunkálatok, kísérletek tétettek a feldolgozásukra – és milyen
nyomtatott publikációkban található meg a hozzájuk tartozó, már eddig kiadott kútfőanyag.
Ebben a tekintetben különös figyelmet érdemel a már több mint százéves múltra
visszatekintő magyar protestáns egyházi időszaki sajtó s általában a ma már több mint másfél
száz éves magyar folyóirat- és hírlapirodalom. Az ebben megjelent egyháztörténelmi
anyagnak – akár puszta nyers publikáció, akár több-kevésbé kommentált félfeldolgozás, akár
-
11
tudományosabb vagy népszerűbb, de teljességére törekvő feldolgozás forogjon szóban – csak
egy kis része az, amelyről könyvészeti összeállításokban nyilvántartásunk van, a nagy
többségre csak hosszas keresgélés után s akkor is nem egyszer csak véletlenül bukkanhat rá a
kutató. Egy igen hatalmas részét ennek az anyagnak mindenesetre kimerítették a Zoványi
Jenő 1940-ben, sajnos csak kézirat gyanánt, csekély példányszámban megjelent Theologiai
Lexikoni-cikkei, amelyek éppoly roppant haladást és páratlan meggazdagodást jelentenek az
egyháztörténelem könyvészeti előismereteinek terén, mint amilyet e szaktudomány egész
területén hozott illusztris szerzőjüknek nemcsak ez a munkája, hanem egész nagyszerű, már
majdnem hét teljes évtizedet felölelő munkássága. Azonban ezeknek a cikkeknek – amelyeket
szerzőjük a megjelenésük óta eltelt másfél évtized alatt is fáradhatatlanul javítgatott és
bővítgetett – elsősorban nem az egyháztörténelmi témakörök, hanem az egyházi írók és
irodalmi termékek felől való tájékoztatás volt a feladatuk, s ennek a feladatnak az egy
embertől telhető legnagyobb tudományos pontossággal és megbízhatósággal meg is feleltek,
viszont, mivel ezek a cikkek elsősorban nem bibliográfiai rendszerezést akartak adni – nem is
ez volt a céljuk –, itt még az olyan kivételes tudásnak és munkaerőnek is, amilyen a Zoványi
Jenőé, folytatókra és kiegészítőkre van szükség. Erre vállalkoztam volna én a magam
kezdeményezésével, jól tudva, hogy magam már az előttem álló útnak tizedrészét sem
tehetem meg. De legalább adhatok bizonyos példát és indítást az utánam jövőknek, hogy a
munkát tökéletesebben folytathassák; emellett pedig a kutatás konkrétumaiban már az eddig
gyűjtött és rendszerezett anyaggal is tehetek az utánam jövőknek bizonyos szolgálatot, amely
őket sok idő- és erőpazarlástól megkímélheti.
II.
Könyvészeti gyűjtésem eltervezésében a következő általános megfontolások vezettek:
1) Csak a magyar református egyháztörténelem könyvészeti anyagának egybegyűjtésére
és rendszerezésére szorítkoztam. Mégpedig nemcsak azért, mert a Magyar Református
Egyháztörténelem I. kötetében így indítottam el és így szerettem volna általam már meg nem
írhatott kötetekben tovább folytatni. Hanem még inkább azért, mert – egy olyan módszeres
elgondolás alapján, amelyet már említett I. kötetemben érvényesítettem, s amelyet lényegileg
ma is helyesnek tartok – a magyarországi és utódállamokbeli protestantizmus történetének
nagyon szövevényes egészéből ez az egység, a majdnem kizárólag csak magyar népességet
felölelő református egyháztörténet emelhető ki legkerekebben és tárgyalható
legáttekinthetőbben, olyan összefogó szempontok szerint, amelyet nem keresztez nemzetiségi
elosztódás, és nem zavar meg a protestantizmuson belüli folytonos felekezeti harcnak és
versengésnek a képe. Most is meg vagyok győződve arról, hogy a magyarországi és
utódállamokbeli „összprotestantizmus” történetének mélységben és terjedelemben minden
tudományos követelménynek megfelelő megírása egy több ember erejét is meghaladó feladat
addig, amíg megfelelő mélységében és terjedelemben nem rendelkezünk magyar, ill.
magyarországi református, evangélikus, unitárius, baptista egyháztörténeti szintetikus
egyháztörténeti feldolgozásokkal. Egy ember ereje nem lehet elegendő – még a
legkivételesebb adottságokkal sem – például arra, hogy a magyarországi összprotestantizmus
történetének latin és magyar nyelvű kútfői anyag mellett hiánytalanul kimerítse a
magyarországi és utódállamokbeli szlovák nyelvű protestantizmus vagy az erdélyi-szász
protestáns történet rendkívül gazdag kútfőanyagát is. Bizonyos fokozatokat ma még, hiába
nem lehet átugrani, és ezek közé tartozik a magyar református egyháztörténetnek önálló,
egységes egészként való kidolgozása, ennek előfeltételeként pedig az általam eltervezett
könyvészeti kalauz.
2) Természetes másfelől, hogy a református egyháztörténet anyagára szorítkozás nem
jelentheti mindenféle nemreformátus anyag egyszerű kizárását. Elvi és módszeri szempontból
-
12
egyaránt azt tartottam helyesnek, hogy ebbe a bibliográfiai gyűjtésbe minden olyan kiadvány,
cikk, publikáció belekerüljön, amelynek tárgya, ha túlnyomólag lutheri, unitárius, sőt esetleg
katolikus, pravoszláv, anabaptista, szombatos, baptista, nazarénus stb. érdekű is, valami
módon közvetlenül kapcsolódik a református vallás és egyház magyarországi ügyeivel. Tehát,
hogy csak a legszembeszökőbb példákra utaljak: nyilván fel kell venni a bibliográfiába
minden olyan anyagot, amely a felekezeti irányok szétkülönbözése előtti magyarországi
reformációs mozgalmakkal foglalkozik (itt csak az olyan területeket mellőzve, amelyeken a
lutheri előzményeknek a folytatásuk is – egészen elenyésző kivételeket nem számítva –
kizárólag lutheri tett: erdélyi szászság, felvidéki németség és szlovákság). Fel kell venni
minden olyan anyagot is, amely magát ezt a szétkülönbözési folyamatot szemlélteti, akár
személyes életpályákban, akár tanvitákban, intézmények kialakulásában stb. Fel kell venni az
ellenreformációs személyek és tevékenységek anyagát is abban a mértékben, amilyenben a
református egyház magyarországi sorsát közvetlenül befolyásolták. Felveendő a magyar
állami politikatörténeti anyagból mindaz, ami a református egyház sorsára akár fegyveres,
akár más természetű küzdelmek során közvetlenül hatással volt. Ami különösen az
országgyűlési s általában a politikai küzdelmeket s az ellenreformációs elnyomást illeti, első
tekintetre nyilvánvaló, hogy e téren lehetetlen egymástól hermetice elkülöníteni az inkább
református és az inkább lutheránus vonatkozású anyagot. Egyebekről nem szólva egészen
nyilvánvaló ez pl. a gályarabság, vagy az 1859-i „protestáns patens” elleni küzdelem
esetében. Vagy pl. a kiegyezés és az első világháború vége közt eltelt félszázad magyar
református egyházi életnek nincs jellegzetesebb magatartása, mint az, amellyel a kisebb, a fél-
államegyházi kötöttségtől szabad vallásos-egyházi közösségek – a fölényesen és
igazságtalanul úgynevezett „szekták” – terjeszkedéséhez és propagandájához viszonyul.
Könyvészetünk tehát az erre vonatkozó anyag felölelésétől sem tekinthet el. Ugyanakkor
nyilvánvaló, hogy nem tartozhatik bele magyar református egyháztörténeti bibliográfiába pl. a
magyarországi evangélikus, unitárius, baptista, szombatos stb. tanfejlődésre, egyházi formák,
liturgiális rendtartások stb. kialakulására vonatkozó történelmi dokumentumok és
feldolgozások felsorolása. Ahol a határ megvonása esetenként, pl. a liturgia kérdésénél, nehéz
és kétséges, ott természetesen inkább felvettem, mintsem elhagytam az illető címletet, ha és
ameddig nem volt módom meggyőződni az illető könyvnek, cikknek, publikációnak
tartalmából arról, hogy nincsen közvetlen református egyháztörténelmi kapcsolódása.
3) Felveendőnek tartottam minden olyan, könyvészeti nyomozással egyáltalán
felkutatható irodalmi terméket és kútfőkiadványt – tekintet nélkül tartalmi és formai értékére,
illetőleg terjedelmére –, amely a kutatót az őt érdeklő magyar református egyháztörténeti
tárgykörben, illetőleg témában akár pozitív, akár negatív értelemben tájékoztathatja a kérdés
történelmi ismeretének és értékelésének eddigi állásáról és eligazíthatja a további kutatás
irányában. Sőt felveendőnek tartottam ezek közé olyan, mai napig kéziratban maradt
feldolgozásokat és kútfőgyűjteményeket is, amelyeknek meglételéről s amennyiben lehetett:
hollétéről is tudomást szerezhettem. Ezzel az is meg van mondva, hogy csupán a történelmi
tájékozódásra elsődleges alkalmas, a történettudományi kutató és feldolgozó munkát
elősegítő irodalmi és dokumentációs anyagot gyűjtöttem és tartottam gyűjtendőnek ilyen
természetű munkában – nem pedig a magyar református, illetőleg protestáns vallásos,
egyházi, theológiai irodalom egész könyvészetét. Tehát nem vállalkoztam arra a feladatra –
amely megint csak messze felülmúlja egy ember erejét –, hogy a magyar református liturgiai,
hymnológiai, dogmatikai, egyházjogi, misszióügyi stb. stb. irodalom egész könyvészetét
összeszedjem és szakok szerint elrendezve odategyem a kutatók elé. (Egy ilyen, nemcsak
történeti vonatkozású egyetemes könyvészetnek, egyebekről nem szólva, még az az elemi
előfeltétele is hiányzik eddig, hogy legalább a magyarországi időszaki sajtó kimerítő
repertóriuma állna rendelkezésre – amit húsz-harminc évvel ezelőtt még nem lett volna
boszorkánymesterség aránylag csekély költséggel és kevés szervezett munkaerővel
-
13
megcsinálni, ma viszont az a helyzet, hogy pusztán a magyar református, ill. protestáns
időszaki sajtótermékek állagáról sincsen pontos áttekintésünk, nemhogy tartalmáról volna!)2
Az, amire én vállalkoztam, pusztán annyi, hogy összeállítsam a magyar református liturgia
stb. stb. történetére vonatkozó eddigi feldolgozásokat, publikációkat, általában mindazt az
irodalmi és dokumentációs anyagot, amely alkalmas a kutatót arra segíteni, hogy ne elölről
kelljen kezdenie azt a munkát, amelyben – akár jól, akár rosszul – mások is tettek már előtte
egypár lépést. Hogy a legnagyobbrészt folyóiratokban fellelhető anyagnál maradjak a
példákkal: könyvészetem nem gyűjti egybe egész anyagát mindazoknak a vitáknak, amelyek
egyházi időszaki sajtókban száz év előtt folytak egyházalkotmányi, dogmatikai, általában
elméleti theológiai, „belmissziói”, énekügyi s hasonló kérdésekről – de igyekszik felölelni
minden olyan közleményt (tekintet nélkül értékére és terjedelmére), mely történetileg
tájékoztat ezeknek a kérdéseknek a hazai református talajon való megjelenéséről és
fejlődéséről.
4) Az elmondottakból kiderül, hogy könyvészeti gyűjtésem nem az, amit így lehetne
nevezni: „Bevezetés a magyar református egyháztörténelem forrásaiba és irodalmába”.
Vagyis nem olyan munkálat, amely nem csupán a szakmai kérdések körébe vágó művek,
kiadványok stb. meglétéről tájékoztatja a kutatót, hanem azok értékéről és
hasznavehetőségéről is. Egy ilyen bevezetésre a magyar református, ill. protestáns
egyháztörténet-kutatásnak és -írásnak is éppoly nagy szüksége volna, mint a Kosáry Domokos
kitűnő köteteire az általános magyar történetirodalomnak és a történettudományi munkának.
Én azonban ilyennek elkészítésére már több okból nem tudnék vállalkozni, ez ifjabb erőkre
vár. Az én munkálatom, amelyről itt most tájékoztatást adok, nagyban és egészben
ugyanolyan elgondolású, mint a „Magyar Történeti Bibliográfia 1825–1867” eddig megjelent
rendkívüli jelentőségű három kötete: irodalmi és publikációs anyagnak címszavak szerinti
gyűjtése és rendszerezése. Ez persze nem jelenti az, hogy következetesen tartózkodtam volna
minden olyan megjegyzéstől, amely a puszta felsoroláson és rendszerbefoglaláson túlmegy, de
éppen ezzel nyújt adott esetekben segítséget a továbbkutatóknak (pl. nyilvánvaló sajtó, ill.
közlési hibák kiigazítására, álnevek, plágiumok földerítése, sőt némely esetekben ezeken is
továbbmenő bíráló, sőt értékelő megjegyzések tétele is, olyanoké, amelyek már
tulajdonképpen a „bevezetés” műfajához tartoznak). Az ilyen megjegyzések nagy része
mindenesetre csak ideiglenes jellegű s a könyvészeti gyűjteménynek végleges formába
öntésekor lesz eldöntendő megtartásuk vagy mellőzésük.
III.
Gyűjtésem jelenleg a következő terv szerint van elrendezve – amely terv a végleges
formába öntéskor még természetesen nagyon is módosulhat:
1. az II–IX. oldalakat!
IV.
A következőkben néhány magyarázó megjegyzést szeretnék adni a fentebb előterjesztett
tervhez s egyben közölni elgondolásomat a gyűjtemény további sorsa és használatának
lehetőségei felől.
1) Az előterjesztett terv, amint látható, már egyben tartalommutató is. Mutató ahhoz a 31
nagy alakú iskolai füzetbe – sajnos egyelőre csak kézírással, egyetlen példányban – leírt
rendszerezéshez, amelyet cédulagyűjtésemből készítettem. Ebben a 31 füzetben – tekintettel
arra, hogy a nagy számban remélt pótlások és javítások céljára megfelelő mennyiségű üres
2 Van tudomásom arról, hogy ilyen irányban legalábbis a református egyházban a kezdeményezés néhány éve
megtörtént és biztatóan folyik.
-
14
lapokat hagytam mindenütt – a már teleírt lapok száma mintegy 1200-ra tehető („lapon” a
helytelen magyarságú „oldalt”, a Seite-t értve). Számításom szerint ez egy kb. 30–35 ívnyi
kötetet adna ki nyomtatásban, az akadémiai Kossuth-, Ráday- stb. kiadványok formátumában
és compress szedésével. A még lehetséges pótlások, a végleges alakhoz szükséges bevezetés,
a nélkülözhetetlen név- és tárgymutató indexek stb. ezt valószínűleg még felszaporítanák
további 10–15 ívvel. A rendszerbe foglalt címek száma eddig kb. 6000-re tehető, de
valószínűleg ez is felszaporítható lesz még legalább egyharmadával.
2) Miért szántam el magamat arra, hogy a cédulagyűjtés folytatása helyett az eddigi
felgyűlt anyagot ilyenformán rendszerezzem, s ezáltal a gyűjtésemet, ha ideiglenesen is,
mintegy lezárjam?
Legfőképpen azért, mert „ars longa, vita brevis”. Minap léptem 67-ik életévembe,
munkaerőm már régóta nem töretlen, s ezt a munkát, bármekkora gonddal és szeretettel
csináltam, sohasem tekintettem fő tudományos életfeladatomnak, mindig csak a ráérő időben
végeztem, olyankor, amikor alkotóbb természetű tudományos munkásságomban átmenetileg
szünetet tartottam. Ez így volt nyugalomba léptem óta is, és így van most is. Mindig vannak
olyan természetű célkitűzéseim és megbízásaim, amelynek prioritást kell biztosítanom
bibliográfiai gyűjtésem folytatásával szemben. Nem remélhettem tehát, hogy ebben a
gyűjtésben magam lényegesen nagyobb teljességre tudok még valaha eljutni, mint amekkorát
eddig elérnem sikerült. Viszont helytelennek tartottam, hogy a mégis csak tekintélyes
mennyiségű eddigi gyűjtés csak magában a cédulaanyagban legyen meg, s akár az én
életemben bekövetkező változás miatt, akár egyéb okokból az elkallódás veszélyének legyen
kitéve. Ezért döntöttem úgy, hogy a cédulaanyagot a már ismertetett terv szerint füzetekbe
rendszerezzem, a füzeteket mindaddig, amíg élek és dolgozni bírok, magamnál tartom a
folyvást felmerülhető pótlások és javítások bevezetése végett – a cédulaanyagot viszont olyan
helyen teszem biztonságba, ahol a reá való ügyelet föltétlenül jobban biztosítható, mint a
magános lakásban, s ahol esetleg használni is tudják.
3) A gyűjtés folytatása akár általam, akár mások által nagyon is kívánatos, mert amint már
említettem, az én eddigi összehordott és itt rendszerezett anyagomnak a nagyobbik része
alkalmilag gyűlt össze, más irányú kutatások során. Ez pedig, ha 30 esztendő folyamán elég
tekintélyes mennyiségre szaporodott is fel, nem értékelhető a teljesség és a pontosság
szempontjából ugyanúgy, mint hogyha rendszeres és kifejezetten bibliografikus célú
gyűjtésből nőtt volna ki. Mindenesetre ilyen természetű gyűjtést is volt módom végezni
nyugalomba vonulásom óta, s úgy érzem, hogy tulajdonképpen ezzel sikerült gyűjtésemnek
már a mostani befejezetlen állapotában is bizonyos tudományos értéket és hasznavehetőséget
biztosítanom.
Mindjárt ide is írom, mi volt az az anyag, amelyet lapról lapra sikerült eddig átnéznem s
belőle bibliográfiám számára a megfelelő címleteket kicéduláznom, aztán ebbe a rendszerbe
is belefoglalnom:
A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap összes évfolyamai (1842–1848 és 1858–1919).
A Magyar Protestáns Egyházi és iskolai Figyelmező és ennek folytatása, a Magyar
Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő összes évfolyamai (1870–1878 és 1879–1887).
A Protestáns Szemle összes évfolyamai (1889–1944).
A Sárospataki Füzetek összes évfolyamai (1857–1869 és 1904–1905). – A Magyar
Protestáns Egyháztörténeti Adattár összes évfolyamai (1902–1934). – Az Iskolatörténeti
Adattár mindkét létező évfolyama (1906–1908).
Természetesen teljesen bedolgoztam gyűjtésembe és rendszerezésembe az Új Magyar
Athenás (1882–1887), a Zoványi Jenő említett Theol. Lexikoni cikkei, a Magyar Történeti
Bibliográfia I–III. (eddig megjelent) kötete, a Gulyás Pál: Magyar Írók Élete és Munkái (új
sorozat, Szinnyei hasonló c. nagy gyűjteményének folytatása és kiegészítése) eddig megjelent
6 kötete (A–D betűk), a Fóris–Ványi-féle Magyar Irodalmi Lexikon idetartozó anyagát,
-
15
továbbá a Barcsa János tanügytörténeti repertóriuma (PEIL. 1909. évf.) vonatkozó címszavait
és dr. Esze Tamás barátom, református egyházi könyvtár- és levéltárügyi főigazgató által
készített és rendelkezésemre bocsátott bibliográfiai gyűjtést a Debreceni Prot. Lap első 10
(1881–1890) évfolyamából.
A fentebb felsorolt és teljesen kiaknázott kiadványokon kívül nagy számmal néztem át és
céduláztam ki olyan folyóiratanyagot, amely az általam ily célra legkönnyebben hozzáférhető
könyvtárban – a Ráday-könyvtárban – csak hézagosan van meg, s ezeknek a hézagoknak a
kipótlására más könyvtárak igénybevételével eddig még nem tudtam sort keríteni. Ezért ezt a
hézagosan átnézett, bár így is elég tekintélyes anyagot itt nincs értelme felsorolnom.
Van bizonyos reménységem arra, hogy mindezeknek a hézagoknak a kipótlására még lesz
alkalmam, mind pedig az általam eddig lapról lapra még át nem nézhetett nagy tudományos
folyóiratok és bibliográfiai gyűjtések anyagából tudok még annyit-amennyit rendszeres
kutatással meríteni. De annyit talán eddigi munkám túlértékelése nélkül szabad elmondanom,
hogy gyűjteményem úgy, ahogy most rendszerezve van, tudományos kutatás céljára máris
felhasználható segédeszköz…
4) Néhány technikai természetű megjegyzés:
A rendszer (tartalommutató-tervezet) jelenlegi összeállításban meglehetősen sok
tökéletlenség tapasztalható, amik a hozzáértőknek szintén rögtön feltűnhetnek (ingadozások a
felosztásban, a nomenclaturában, a jelzetekben, a rövidítésekben stb. stb.) – legfőképpen az,
hogy ezen a munkán, nemcsak a gyűjtésén, hanem annak rendszerezésén is hosszú ideig, sok
megszakítással, mindig csak „im Nebenamt” és mindig egyedül dolgoztam. Az elgondolás
egységes vonalát mindig tudtam tartani – talán jobban, mint hogyha ugyane célra egy alkalmi
munkaközösség szerveződött volna –, de az egyes részletekben, munkatársi kontroll nélkül,
annál inkább ki voltam téve következetlenségeknek és elnézéseknek, sokszor és súlyosan
érezve, hogy a „több szem többet lát” igazsága e téren különösen is áll. De annyit talán szabad
hinnem, hogy munkám esetleges folytatóinak – sőt bizonyos mértékben még magamnak is –
nem lesz nehéz feladat fokozatosan kiküszöbölni mindezen technikai természetű
gyarlóságokat.
Külön meg kell jegyeznem az életrajzi anyaghoz, hogy nem egy kimerítő lelkészi, tanári
stb. onomasticon felállítása volt a célom. Gyűjtésem csak olyan anyagra terjed ki, amelynek,
ha egészen szerény mértékben is, történelmi közlemény-jellege van. Ilyeneknek tekintettem
kiváltképpen az egyházi személyekről megjelent nekrológokat, akár inkább életrajzi, akár
inkább jellemrajzi volt a jellegük. A nekrológ természetesen nem legelsőrendű történelmi
kútfő, de sokszor mégis nélkülözhetetlen kiindulópontja egy személyre, sőt esetleg egy
eseményre vagy eseménysorozatra irányuló kutatásainknak. E téren való bibliográfiai
nyomozásra és rendszerezésre annál inkább szükség van és lesz, mert a Zoványi-cikkek
páratlanul nagy értékű életrajzi anyaga minimális kivétellel csak olyan személyre szorítkozik,
akik a vallási és egyházi irodalomban is hagytak nyomot maguk után. Ez egy Theologiai
Lexikon számára készített cikkgyűjteményben teljesen megokolt és jogos korlátozás volt,
másfelől azonban kétségtelen, hogy általános történelmi szempontból lehet kisebb-nagyobb
jelentőségük olyan egyházi személyeknek is, akik az irodalomban vagy egyáltalán nem, vagy
nem vallási és egyházi vonatkozásban működtek.
…
Azóta, 1955. aug. végén átnéztem Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem
forrásaiba és irodalmába c. műve két, eddig megjelent kötetét, s az ott található ref.
egyháztörténeti anyagot kontrolláltan a magaméval s ennek eredményeképpen néhány esetben
helyesbítettem és kiegészítettem bibliográfiai gyűjtésemet. Ugyanakkor igen számos
kiegészítéssel szolgáltam Kosáry Domokosnak is e műve 2. kiadásához. K. D. e munkájának
II. kötete (kiegészítések és névmutató, a szerző neve nélkül!) megjelent 1958-ban. Evvel is
-
16
összevetettem a magam bibliográfiai gyűjtését. (K. D. e művében, a III. kötetben ismételten is
megemlíti, hogy ezt a gyűjteményemet rendelkezésére bocsátottam és hasznát tudta venni.)
1956. márc. elején történt súlyosabb természetű megbetegedésemig átnéztem a Szinnyei J.
„Magyar írók élete és munkái” c. kiadvány I–XIV. kötetét, a magam adatait e gyűjtemény
adataival és viszont ellenőriztem és a Szinnyeire való utalásokat adataim közé bevezettem –
ugyanakkor jeleztem ama hibák egy részét is, amelyeket a Szinnyei-kötetekben találtam.
Hátralévő feladat volna még, akár a magam, akár más számára alapos átnézése legalábbis
a következő egyházi és egyéb folyóiratoknak lapról lapra (bár a bennük előforduló idevágó
anyag nagy része már benne van gyűjteményemben, de szükséges ezeket egyfelől ellenőrizni,
másfelől a még esetenként fel nem vett anyagot – egy rendszeres átnézés eredményeként –
kiegészíteni):
Dunántúli Protestáns Lap
Debreceni Protestáns Lap (az 1891-i, XI. évfolyamtól kezdve)
Sárospataki Lapok (Bedolgoztam 1957 nyarán)
Sárospataki Református Lapok (Bedolgoztam 1957 nyarán)
Erdélyi Protestáns Közlönyv (Bedolgoztam az 1871–1881 évfolyamait)
Protestáns Közlöny (Bedolgoztam az 1882–1885 évfolyamait)
Erdélyi Protestáns Lap
Református Szemle (Kolozsvár) (Bedolgoztam az I–XXII. évfolyamot 1957 őszén, a
XXIII–XXIX. évfolyamot és XXX.-at a 21/22. számig 1958 tavaszán)
Az Út. Kolozsvár
Protestáns Hetilap. Debrecen
Protestáns Tudományos Szemle
Evangéliumi Protestáns Lap. Debrecen
Fővárosi Lapok (Bedolgoztam 1881-ig bezárólag)
Szabad Egyház
Magyar Kálvinizmus
Kálvinista Szemle. Budapest
Református Figyelő
Református Élet
Református Jövő
Élet és Jövő
Századok (Bedolgoztam 1957 tavaszán)
Történelmi Tár (Bedolgoztam 1957 tavaszán)
Budapesti Szemle (Bedolgoztam)
Vasárnapi Újság (Bedolgoztam 1900-ig bezárólag, de hiányzik az I., a IX. és XLIV.
évfolyam)
Irodalomtörténeti Közlemények – Irodalomtörténet (Ennek a kettőnek idetartozó anyaga
ugyan már, kutatásaim során, kb. 90%-ban bekerült a bibliográfiámba, de azért egy
1930-ig bezárólag menő ellenőrzés kívánatos volna)
Az utódállamok 1919 óta megjelent református egyházi lapjait.
…
Balogh Ferenc: A debreceni református kollégium története adattári rendszerben… c.
művének (Debrecen, 1904, befejezte és B. F. életrajzával kiegészítette S. Szabó József, Debr.
1915.) más tanulmány céljára történt átnézése során az ebben található szétszórt bibliográfiai,
főleg életrajzi anyagból is kiegészítettem a magam gyűjtését 1956 májusában.
Nagy Géza: Magyar református egyháztörténet 1608–1711. c. kéziratos (kb. 1000 gépírt
félív lapot kitevő) művének (1 példánya a budapesti Ráday Könyvtárban) bibliográfiai
anyagból szintén bedolgoztam a nálam még hiányzókat 1957 tavaszán.
-
17
Bán Imre: Apáczai Csere János, Bp. 1958. c. művének gazdag bibliográfiai anyagával
szintén összevetettem a magam gyűjteményét s némely kiegészítéseket végeztem ennek
alapján.
Az „Egyháztörténet” 1958-ban újra megindult, ebből is repertorizálok, ahogy
hozzáférhetek.
Kertész József: „Hazajáró lelkek. Nagyenyedi képek” c. egyébként nem sokat érő
kompilációjából (Bp. 1929.) néhány adatot kiírtam. Jelzete KJHL.
Abafi Lajos Figyelője (jelzete AbFigy.) Az I–XXVI. (1876–1889) köteteket teljesen
kirepertorizáltam. (Ebből a műből a XVII. kötetet át kell nézni, mivel az általam használt
példány csonka volt!)
Az Egyetemes Philologiai Közlöny (jelzete EPhK) első XX. évfolyamáról dr. Pruzsinszky
József (1898) készített névtárgymutatót végignéztem és abból a nálam hiányzott adatokat
kiírtam. Később a további évfolyamokat is kötetenként átnéztem és a nálam hiányzó adatokat
kiírtam, sőt egynéhány nála már meglévőt is ellenőriztem 1919-ig bezárólag (tehát a XLIII.
évfolyamig). (A továbbiakat már nem néztem át, mert azokat már 1920-tól kezdve
bibliográfiai szempontból is figyelemmel kísértem.)
…
A bibliográfiai gyűjtés esetleges folytatóinak átnézésre javaslom még a következő
folyóiratokat vagy egyéb gyűjteményes munkákat (melyeknek rendszeres repertorizálására
nekem vagy időm, vagy lehetőségem sohasem volt).
Adalékok Zemplén vármegye történetéből. S.a.-újhely. 1895–1917.
Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde. Hermannstadt 1844
(megszakításokkal) – 1944-ig.
Ballagi-Gyűjtemény (a budapesti Szabó Ervin-könyvtárban)
Bibliográphia Hungariae. Verzeichnis der 1861–1921. erschienen Ungarn betreffende
Schriften in nicht-ungarischer Sprache I–IV. köt. (Gragger R.) 1923–1929.
Debreceni Lapok 1867–1869.
Debreceni Szemle 1912–1915, 1927–1944.
Erdélyi Helikon. Cluj-Kolozsvár. 1928–1944.
Erdélyi Irodalmi Szemle. Kolozsvár. 1924–1929.
Erdélyi Múzeum. Cluj-Kolozsvár. 1937–1943.
Huszadik Század. Bp. 1900–1919.
Jahrbuch der Gesellschaft für die Geschichte des Protestantismus in Österreich. Wien.
1880–1888. 1916–1921.
Kecskeméti Protestáns Közlöny. 1858–1859.
Keresztény Magvető. Kolozsvár. 1861-től kezdve máig! (Erről – ritka kivételképpen –
1933-ig bezárólag összefoglaló repertórium is készült. Lásd Zoványi Theol. Lexikon
cikkeiben, a 229. lapon!)
Kont, Ignace: Bibliographie francaise de la Hongrie (1521–1910) avec un inventaire
sommaire des documents manuscrits. Paris. 1913.
Ltschauer, G. Fr. Bibliographie zur Geschichte, Landes- und Volkskunde des Burgenlands
1800–1929. Linz. 1933.
Litterarija Historica Slovanca. Bratislava. 1947.
Magyar Írás. Kassa. 1933–1936.
Nyugat. Bp. 1908–1941.
Néptanítók Lapja. Bp. 1868–1880. [Ugyanígy a Tanítók Lapja is, Orsz. Ref.
Tanítóegyesület közlönye, mely 1890 körül indulhatott, de nincs róla pontos adatom.
Úgy emlékszem, megvolt egészen 1944-ig – Gulyás P. MIÉM. V. 886. szerint Dobó
Sándor szerkesztette 1894-től 40 éven át (de ennyi ideig nem szerkeszthette, mert ua.
-
18
címszó szerint már 1931-ben meghalt). Régebbi címe Protestáns Tanítók Lapja
volt.]
Panyák Ede: A magyarországi középiskolákban 1850–1885-ig megjelent összes
programértekezéseknek repertóriuma. Bp. 1887.
Réz Henrich: Bibliographie zur Volkskunde der Donauschwaben. Bp. 1935.
Spek (?): Friedrich Teutsch [Bibliographie] Hermanstadt. 1933.
Századunk. Bp. 1929–1939.
Történelmi Lapok (1848–1849). Kolozsvár. 1892–1898.
Történelmi Közlemények Abaúj vármegye és Kassa múltjából. Kassa. 1910–1918.
Ungarische Revue. Bp. 1886–1892. (Megszakításokkal.)
Ungarische Rundschau. Bp. 1904–1907.
Utunk. Cluj-Kolozsvár. 1946–1958.
Ezeken kívül tanácsos volna átnézni „Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben”
(1887–1901) valamennyi olyan magyarországi kötetét, amely reformátusoktól tömegesen
lakott területekről szól: ezekben magyar ref. néprajzi vonatkozású adatokat alighanem bőven
lehet találni egyebütt is, nemcsak a Baksay Sándortól származó, a maguk korában kitűnő
cikkekben.
Ugyanígy át kellene nézni a „Magyarország vármegyéi és városai” c. monográfiasorozat
vonatkozó köteteit is. (A millennium körül indult meg.)
A régebbi megyemonográfiák közül ajánlatos volna átnézni legalább a Lehoczky
Tivadarét: Bereg vármegye monográphiája I–III. Ungvár, 1881–1882. – Biharra vonatkozólag
újabb monográfiák: Fehér Dezső: (szerk.) Biharmegye s Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete.
Oradea-Nagyvárad. 1933–1937. – Nadányi Zoltán (szerk.): Bihar vármegye. Bp. 1938. –
Régebbiek: Sipos Orbán: Bihar vármegye a népesedési, vallási, nemzetiségi és közoktatási
statisztika szempontjából. Nagyvárad. 1903. – Nagy Sándor (kereki): Biharország. Útirajzok.
I–III. köt. Bp. 1884–1886. (Populáris, de a vallási kérdésekre is kiterjed.)
BP. 1955. július. 1958. augusztus 8., ill. 1960. jan. 23.
Révész Imre
-
A) A magyar református, általában protestáns egyháztörténetírás története. Kapcsolatos
történetelméleti, módszertani, általános kritikai kérdések. Könyvészet, levéltártan, egyéb
történelmi segédtudományok idevágó részlegei.
a) Nagyobb áttekintések:
Balogh Ferenc: A magyar protestáns egyháztörténet irodalma. Debr. 1879.
Balogh Ferenc: The literature of the History of the Protestant Church in Hungary. Alexi
Gusztáv new-yorki cseh ref. lelkész fordításában. Ugyanott, ugyanakkor. (Az
előző fordítása.)
Zoványi Jenő: A magyarországi protestantizmus történetének jelenlegi állása. PSz. 1914.
Révész Imre (ifj.): A magyarországi protestantizmus tudományos történetírása. PSz. 1924.
Kny. Debr. 1925. (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság kiadványai
közt.)
Révész Imre (ifj.): A magyarországi protestantizmus történetének irodalma az összeomlás óta.
ThSz. 1925.
b) A korszakokra osztás kérdései:
Zoványi Jenő: A magyar protestantizmus történetének korszakokra osztása. PSz. 1903. és
„Kisebb dolgozatok a magyar protestantizmus történetének köréből” c.
gyűjteményes kiadványában. Sp. 1910.
Kovács Sándor: Pár észrevétel a magyar protestáns egyháztörténet korszakairól. ThSzlap.
1902–03. (I. évf.)
Kerecsényi Dezső: A reformáció és az irodalomtörténeti korszak határa. IT. 1939.
[Részben tartozik ide!]
Wiczián Dezső: A korszakok kérdése az egyháztörténelemben. Erzsébet Tud-Egyetem
1942/43. évi iratai. Pécs. 1944. Külön is u.o.
[Részben tartozik ide!]
c) Az „egyházi irodalomtörténet” kérdése:
Kiss Ferenc: A magyar protestáns egyházirodalom története érdekében. DunPL. 1890.
Kristóf György: A magyar protestáns irodalom története. Megjegyzések egy pályázati
hirdetéshez. (XII.) SpRL. 1916.
Historicus Literarius = [ifj. Révész Imre]: Magyar Református Egyházi Irodalomtörténet,
avagy: valami, amire szükség van, de nem úgy, ahogyan akarják. PSz. 1917.
d) Egyéb történetelméleti, módszertani, kritikai kérdések, ezek körüli viták:
-
20
Révész Imre (id.): A magyarországi úgynevezett protestáns egylet, mint egyházunk
történeteinek megírója. MPEIF. 1876. 156–157.
Farkas József: A Figyelmező legújabb nagy tette. PEIL. 1876. márc. 26. (13. sz.)
Révész Imre (id.): A modern atyafiak legujjabb ijjedelme. MPEIF. 1876. (221. sk.)
Révész Imre (id.): Igénytelen vélemény a magyar protestáns egyháztörténelem jövője
ügyében. PEIL. 1879. Kny. Debr. 1879.
Révész Imre (id.): Egyháztörténelmi irodalmunk ügyéhez. PEIL. 1880. Kny. Bp. 1880.
Kovács Albert: A magyar protestáns egyháztörténelem megíratása ügyében tett lépések. Bp.
1879.
Szlávik Mátyás: Egyháztörténetünk művelése érdekében. PEIL. 1892. (486–487.)
Zoványi Jenő: Ugyane cím alatt vitatkozik a fenti cikkel a PEIL. következő számában.
S. Szabó József: Millenniumi egyházi történetírás. PEIL. 1895. (275–276.)
Iványi Béla felszólalása a magyar protestáns egyháztörténetírás elmaradottsága ügyében a
PSz. szerkesztőjéhez (Zsinka F.) intézett nyílt levelében. PSz. 1926:415. sk.
Révész Imre (ifj.) válaszával. (Magyar protestáns egyháztörténetírásunk ügye)
u.o. 472. sk.
Réz László: Egy indítvány hazai reformációnk és tiszáninneni kerületünk történetének
megírása érdekében. SpL. 1901. (XX.) 153. sk.
Pompéry Aurél: Irányzatos-é a magyar protestáns történetírás? 1930. Bp.
[Pompéry A. könyvéről – ugyane cím alatt – ifj. Révész Imre írt elvi és
módszertani szempontból néző tanulmányt, PSz. 1931. A szerző „Tegnap és
ma és örökké…” c. gyűjteményes kiadványában is. Debr. 1944.]
Krupecz István: A tudományos, különösen az egyháztörténeti seminariumokról. Történet – és
neveléstani értekezése. PEIL. 1887. és Kny. Bp. 1887.
Révész Imre (ifj.): Egyháztörténelem. „A magyar történetírás új útjai” c. kötetben. Bp. 1931.
(2. kiad. 1932.)
Révész Imre (ifj.): A történettudomány új útjai és a protestantizmus. PSz. 1931. A szerző,
„Tegnap és ma és örökké…” c. gyűjteményes kiadványában is. Debr. 1944.
[Részben ifj. Révész Imre e két dolgozatához kapcsolódik Zoványi Jenő cikke:
Néhány szó a Szekfű-kérdéshez, PSz. 1931. (698. sk.) – és az ehhez fűződő
szóváltások a PSz. u.a. és köv. évfolyamában. Úgyszintén Makkai Sándor
cikke: Az „új utak” PSz. 1932.]
Zoványi Jenő: Új egyháztörténetírás. KM. 1940. Kny. Kolozsvár (Cluj). 1940.
[Kizárólag, ifj. Révész Imre munkássága ellen. – Személyes vonatkozású
folytatása, melynek tudományos érdeke nincs, nyilatkozatok – és
-
21
viszontnyilatkozatokkal a PSz. DebrPL. és KM. ezen és következő (?)
évfolyamában.]
Zoványi Jenő: Akadémikus, céhbeli és dilettáns történetírók. Bp. 1943.
[Marton János, Mályus Elemér, Miklós Ödön, ifj. Révész Imre, Varga
Zsigmond munkássága ellen. – Személyes vonatkozású folytatásainak
tudományos érdeke nincs.]
e) A helyi egyháztörténetírás módszertana.
Vanyó Tihamér: A plébániatörténetírás módszertana. Regnum 1940–41. Kny. Pannonhalma.
1941.
[A protestáns vonatkozásokra is kiváló figyelemmel.]
Nagy Géza: Hogyan dolgozzam fel egyházközségem történetét? „A református lelkipásztor
kézikönyve” II. köt. Kolozsvár. 1938.
(Erdélyi Református Egyházi Könytár XIX–XX. sz.)
Ila Bálint: A magyar református egyházközség – történetírás utolsó negyedszázada és
feladatai. [Még 1946-ban írta a cikket a szerző!] ET. Uf. 1958. I. (IV.) 2–3. sz.
f) Egyházmegye – történetírás.
Batizi András: (técsői l., máramarosugocsai esperes)
Egyházmegyerajz, vagy: olyan rovatozatos könyv, mely mindazon adatoknak
könnyűmóddal való összeszedésre szolgál, melyeket az ezen – hitvallású
egyházmegyebeli egyes egyházak presbitériumai hivatali kötelességgel
jegyezgettek fel a kezöknél lévő egyházrajzba, úgy saját egyházuk minden
tekintetbeni állásáról, mint a nagyobb egyházköröket, például az
egyházmegyét, egyházkerületet, az egész magyarhoni és általános protestáns és
nemprotestáns keresztyén egyházat, sőt: a nemkeresztyén hitefelekezetűeket is
netalán érdeklő változásokról. Debr. 1864.
[Nagy folio alakú rovatos füzet, 12 egyházlátogatási rovattal, a 13. rovat címe:
Egyháztörténeti jegyzetek – ahol „a kútfők megnevezését” is kívánja.]
g) Általános bevezetés az egyháztörténetírásba.
Rotarides Michael: Adparatus ad historiam ecclesiasticam Hungariae. MPEA. 1904.
h) Anyakönyvügy, levéltárügy.
Hajnal Ábel: Az anyakönyvek érdekében. Pesti Napló 1857. július 4.
Révész Kálmán: Régi anyakönyvünk. PEIL. 1893:98. sk.
Révész Imre (id.): A levéltárak megóvásáról és rendezéséről, fő tekintettel a magyar
protestáns egyházi levéltárakra. Debr. 1868.
Jakab Elek: A levéltárakról, tekintettel a magyar államlevéltár ügyre. Bp. 1877.
-
22
Levéltári útmutató. A magyarországi ref. Egyház egyetemes Konventjének kiadása. Írta Szabó
István és Miklós Ödön. Bp. 194?
Román János: Levéltárrendezés tanulságai. RE. 1955. május 1.
Borsa István: Az egyházi levéltárak helyzete a Magyar Népköztársaságban. Archívum
1954:105–114. – Levéltári Híradó 1956. (VI.) I. sz. 48–56.
i) Névkönyvek, névtárak. [Ha történelmi közleményeket nem tartalmaznak!]
A magyarországi és temesbánáti helvét hitvallású egyházak, lelkészek, tanintézetek, tanárok
és tanítók összes névkönyve 1855-re. Hiteles adatok után. Pest. 1855.
[Úgy látszik a legelső „egyetemes” névtár, bár Erdély kivételével.]
K – k [jegyű szerző]: Egyházi névtáraink fontossága és azoknak szükséges reformja.
Budapesti Hírlap 1859. 297. 299. 307. sz.
Tóth Sámuel: A magyarországi református egyház egyetemes névtára. Debr. 1887.
[Első ilynemű kiadvány a történelmi ország egész területére kiterjedően.]
k) Könyvészeti segédeszközök és dolgozatok.
Nagy László [szilágysomlyói l.] és Ballagi Géza: Indítvány magyar protestáns irodalmi
katalógus létesítésére. PEIL. 1873. aug. 10.
Csáthy Károly: A magyar protestáns egyházirodalom jelesebb termékeinek jegyzéke. Debr.
1874.
[8 lapnyi könyvárusi katalógus, de e nemben valószínűleg a legelső önálló
kiadvány.]
Borbély Ferenc: A Keresztény Magvető I–XLVII. évfolyamának tárgymutatója és
tartalomjegyzéke. Kolozsvár. 1913.
Das Evangelisch – Theologische Schrifttum in Ungarn. Bibliothek des Protestantismus im
mittleren Donauraum. Bd. I. Halle (Saale) 1940.
Heft l. V. Brückner: Die Neueren Kirchengesetzbücher. – J. S. Kováts:
Soziologie und Weltanschauengsfragen.
Heft 2. L. Pap: Die Wissenschaft vom Alten Testament.
Panyák E.: A magyarországi középiskolákban 1850-től 1885-ig megjelent összes programm
értekezések repertoriuma. Bp. 1887.
Bodor Antal: Magyarország Helyismereti Könyvészete 1527–1940. Bp. 1944.
Bartoniek Emma: Magyar történeti forráskiadványok. Bp. 1929. A magyar Történettudomány
Kézikönyve I. 3/b.
Geréb László: Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához. (XV–
XVIII. század) Bp. 1949. Tanulmányok. Kiadja a Fővárosi Szabó Ervin –
Könyvtár. XXIII. sz.
-
23
Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. I. köt. Bp. 1951.
II. köt. Bp. 1954. III. köt. (névtelenül) Bp. 1958.
Magyar Történeti Bibliográfia 1825–1867. I. kötet: Általános rész. II. k. Gazdaság. III. k.
Politika, Jog, Oktatás-Iskolák, Tudomány. Művészet, Sajtó, Vallás-Egyházak.
Szerkesztette a Történettudományi Intézet munkaközössége. I. Tóth Zoltán
vezetésével. Bp. 1950–52.
Niklai Péter: Névtelen és álnevű munkák a XIX. század politikai röpiratirodalmában.
Könyvtári Szemle 1914.
Porzsolt Kálmán: Magyar írói álnevek. Ab. Figyelő (XIII. köt. 1882.)
Kiss Rezső: Magyar írói álnevek. AbFigy. XIV. (1889.)
Székely Dávid: Magyar írók álnevei a múltban és a jelenben. Bp. 1904.
Gulyás Pál: Magyar írói álnév-lexikon. Bp. 1956.
Polgár Ladislaus, S. J.: Bibliographia de Historia Societatis Jesu in Regnis olim Corona
Hungarica unitis (1560–1773). Romae, 1957.
(A „Subsidia ad Historiam S. J.” c. sorozat 2. száma.)
[Az egészen közismert és közhasználatú könyvészeti segédeszközök, pl. Régi
Magyar Könyvtár, Magyar Írók Élete és Munkái stb. itteni feljegyzését
szükségtelennek tartom.]
l) Egyházi pecsétisme.
Szeremlei Samu: PEIL. 1871. 1565–66. felszólítást intéz a protestáns lelkészekhez,
lenyomatok beküldésére.
Illésy János: A kassai ev. ref. egyház pecsétje. Turul 1893. Egyházunk pecsétgyűjteménye és
tudományos feldolgozása. RE. 1953.
Régi református pecsétek – egyházunk múltjáról. Az Út 1953. febr. 1–7.
[Mindkettő Nagy Sándor tiszántúli egyházkerületi levéltárnok kutatásairól
szóló illusztrált beszámoló.]
Ugyanerről Az Út 1954. júl. 16–24. is.
Bottyán János: A régi református egyházi pecsétek templomábrázolásai. RE. 1954. nov. 1.
m) Vegyesek.
Antal Géza: Ki volt Barkey s mi volt a „Museum Haganum”? PEIL. 1885:1435–36.
[Adatok Barkey Miklós brémai születésű holland ref. l. 1709–1788. életéhez.
Az általa Hágában szerkesztett tudományos folyóiratok egyikében, a „Museum
Haganum”-ban magyar ref. egyháztörténelmi kiadványok és adatok jelentek
meg.]
-
24
Radácsi György: Egy főiskolai tankönyv, vagy egy „egyháztörténész”, mint nyelvújító, s a
„Debreceni grammatica” közelgő feltámadása. PEIL. 1873:13. sk.
[Balogh Ferenc történetírói nyelvének és stílusának éles bírálata.]
Hóman Bálint: A forráskutatás és forráskritika története. Bp. 1925. A Magyar
Történettudomány Kézikönyve. I. 3/A.
Hóman Bálint: Tudományos történetírásunk megalapítása a XVIII. században. Bp. 1920. (A
Magyar Történettudomány Kézikönyve. I. 5/D.
[Ugyanez, ugyane szerző gyűjteményes kötetében is: Történetírás és
forráskritika. Bp. 1938.]
(Részben tartozik ide.)
Gárdonyi Albert: A magyar történettudomány kezdetei. PSz. 1926.
(Részben tartozik ide.)
Lékai Lajos: A magyar történetírás 1790-től 1830-ig. Bp. 1942.
(Részben tartozik ide.)
Balassa Brunó: A történettanítás múltja hazánkban. Pécs. é. n.
(Részben tartozik ide.)
Molnár Aladár: Tűnődések tudományos életünk fölött. PEIL. 1864.
[A magyarországi prot. tudományosság egész akkori helyzetét –
történettudományi szempontból is – élesen megvilágító cikksorozat.]
Lugossy József: Egyházi régiségek gyűjtése s közzé-tételére fölhívó szózat… PEIL.
1847:184–186.
Esze Tamás: Népünk emlékezete. Az Út 1951. okt. 7–13.
(A néphagyomány, mint egyháztörténeti forrásanyag.)
Csáji Pál: A budapesti (ref.) lelkészek egyháztörténeti munkaközösségének 1954–1956. évi
működése. RE. 1956. szept.
-
25
B) Az egyházi időszaki sajtó történetének könyvészete (naptárakat, időszakos „prédikátori
tárakat” s hasonlókat is beleértve*).
Szinnyei József (id.): A magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok statisztikája 1780-tól 1909-ig.
MKSz. 1910. (a függelékben)
[Szinnyei J. időközönként is közölte a „Vasárnapi Újság”-ban a magyar
hírlapok és folyóiratok jegyzékét és statisztikáját. Az 1891-esből a Vasárnapi
Újság nyomán közli PEIL. 1891:227., az akkori prot. időszaki sajtó és
statisztikáját, beleértve a felekezeti tanügyi lapokat is.]
„Anbulans” (valószínűleg Ballagi Aladár) „Protestáns hírlapirodalom” cím alatt ad rövid
áttekintést és helyzetrajzot s PEIL. 1881:1. számában.
Joó Tibor: A magyar protestáns időszaki sajtó. PSz. 1935:144–146.
[A Széchényi-könyvtár protestáns folyóirat-szakkatalógusának ismertetése.
Maga ez a katalógus sem akkor, sem később nem jelent meg nyomtatásban. A
cikk főként statisztika, de történeti visszatekintéssel.]
Kiss Sándor: A magyar reformátu
top related