1

RÉVÉSZ IMRE

A magyar református egyháztörténet általános könyvészete

Bibliográfiai gyűjtemény

1–1030

2

Révész Imre

A magyar református egyháztörténet általános könyvészete

Bibliográfiai gyűjtemény

Kizárólag betekintésre és kutatás céljára használható másolat!

3

I. főrész. Általános történetirodalom

A) A magyar református, általában protestáns egyháztörténetírás története. Ezzel kapcsolatos

történetelméleti, módszertani, általános kritikai kérdések. Könyvészet, levéltártan, egyéb

segédtudományok idevágó részlegei .....................................................................................

a) Nagyobb áttekintések ........................................................................................................

b) Korszakokra osztás kérdései .............................................................................................

c) Az „egyházi irodalomtörténet” kérdése ............................................................................

d) Egyéb történetelméleti, módszertani, kritikai kérdések, ezek körüli viták ........................

e) A helyi egyháztörténetírás módszertana

f) Egyházmegye-történetírás .................................................................................................

g) Általános bevezetés az egyháztörténetírásba ....................................................................

h) Anyakönyvügy, levéltárügy ...............................................................................................

i) Névkönyvek, névtárak s hasonlók (amennyiben történelmi körülményeket nem

tartalmaznak) ................................................................................................................

k) Könyvészeti segédeszközök és dolgozatok .........................................................................

l) Egyházi pecsétisme ............................................................................................................

m) Vegyesek

B) Az egyházi időszaki sajtó történetének könyvészete (naptárakat, időszakos „prédikátori

tárakat” s hasonlókat is beleértve) .........................................................................................

C) Okmány- és adattárak, történelmi közleményeket is tartalmazó egyházi névkönyvek stb.,

almanachok, lexikális művek, egyes okmány- és adatközlések (de az egyes közlések csak

azon esetben, ha be nem oszthatók a II. főrész valamelyik tárgycsoportjába) ......................

D) Gyűjteményes (nem adattári) kiadványok (kötetbe gyűjtött tanulmányok a hasonlók,

ezeknek egyes darabjai szét vannak osztva a megfelelő tárgycsoportok között is) ..............

E) Elbeszélő kútfők. (Amennyiben egyes tárgycsoportokba be nem oszthatók) .........................

F) Egyes egyházközségek (gyülekezetek) története. (ABC-rendbe elrendezve) ..........................

G) Egyházmegyék, illetőleg kisebb egyházvidékek története ......................................................

H) Egyházkerületek, utódállamok, Amerika, egyéb diasporák története ....................................

a) Egyházkerületek, illetőleg nagyobb egyházvidékek története (Alsódunamellék –

Tiszáninnen – Tiszántúl – Veszprém) ..........................................................................

b) Utódállamok magyar református egyházai .......................................................................

c) Amerikai magyar református egyházai .............................................................................

d) Egyéb magyar diasporák református egyházai

I) Összefoglalások (tudományos megalapozású tankönyvek) .....................................................

a) Az egész magyar protestantizmusra, annak minden, vagy egynél több korszakára

kiterjedők (esetleg egyetemes történeti keretben) ........................................................

1) Nagyobb arányú művek ...........................................................................................

2) Rövidebb átnézetek, tankönyvek, hasonlók .............................................................

b) Az egész magyar református egyház történetét minden, vagy egynél több korszakban

felölelők ........................................................................................................................

1) Nagyobb arányú művek

2) Rövidebb átnézetek, tankönyvek és hasonlók .........................................................

c) A magyar protestáns, illetőleg magyar református egyháztörténet egy korszakára,

esetleg azon belül is csak egy részlegre kiterjedők ......................................................

1) A reformáció kora ....................................................................................................

2) Az ellenreformáció kora ..........................................................................................

3) A felvilágosodás kora ..............................................................................................

4) A XIX. század ..........................................................................................................

5) A XX. század ...........................................................................................................

4

K) Életrajzok, életrajzgyűjtemények, családtörténetek ...............................................................

a) Egyes életrajzok (ABC-rendben) ......................................................................................

b) Életrajzgyűjteményes kiadványok ....................................................................................

c) Lelkészi és egyéb egyházi vonatkozású családtörténetek .................................................

L) Rövidebb történeti áttekintések helyzetrajzokkal, részben a külföld számára ........................

II. főrész: Tárgycsoportok

A) A magyar református egyház az államhoz és más egyházakhoz viszonyulásában .................

a) Állami élettel, politikával kapcsolódás .............................................................................

1) Általában ..................................................................................................................

1.1) Török uralom ..................................................................................................

1.2) Erdély és fejedelmei ........................................................................................

1.3) Habsburg-uralom ............................................................................................

(E legutóbbinak főtémái: Mária királyné, Miksa, Rudolf 709. II. József 711.

Ferenc József, József nádor, Mária Dorottya 712. Átfogóbb munkálatok,

Cenzúra 713. Vármegyék, Földesurak egyházügyi intézkedései 715. Vitnyédi

István 715. Pesti és pozsonyi mixta religionaria commissio 716. Ágensek,

1790 körüli ügyek 717. Széchényi, Deák 717. Lelkészek politikai státusra

vonatkozó, történetileg is megtámogatott közlések, vallássérelmek 1848

küszöbén 717. Abszolutizmus 718. „szabad egyház szabad államban” 718.

Kongrua 718.)

2) Országgyűlési vallásügyi tárgyalások, törvénygyűjtemények .................................

3) A református egyház és lelkészei, tanárai, tanítói részvétele az 1848/49-i

forradalomban és szabadságharcban, s az abszolutizmus alatti függetlenségi

mozgalmak (Főtémák: Az 1847/48. évi XX. t.c. keletkezése, értékelése,

kihatásai. Személyi adatok .....................................................................................

4) Az egyházpolitika körüli harcok 1868–1895 ...........................................................

b) Ellenreformációs személyek, tevékenységek, védekezés ellenük ....................................

1) Általában ..................................................................................................................

1.1) Jezsuiták, jezsuitizmus ....................................................................................

1.2) A bécsi béke előtt ............................................................................................

1.3) A bécsi béke, az 1608-i országgyűlés közvetlen előzményeikkel és

következményeikkel .........................................................................................

1.4) Az 1608–1711. közti ellenreformáció .............................................................

1.5) III. Károly és Mária Terézia ............................................................................

1.6) A türelmi rendelet óta .....................................................................................

2) A „gyász évtized” és a vele kapcsolatos események ...............................................

2.1) Általában .........................................................................................................

2.2) „Delegatum judicium”-ok, gályarabság, exulansok ........................................

2.3) Ellenreformációs átokformula ........................................................................

2.4) Eperjesi vésztörvényszék ................................................................................

c) Kapcsolatok a külföldi református, általában protestáns egyházakkal .............................

1) Általában ..................................................................................................................

2) Angolok ....................................................................................................................

3) Csehek ......................................................................................................................

4) Franciák ....................................................................................................................

5) Hollandok .................................................................................................................

6) Németek ...................................................................................................................

7) Svájciak, skótok .......................................................................................................

5

8) Valdensek .................................................................................................................

9) Vegyesek ..................................................................................................................

d) Viszonyulás az ún. szektákhoz .........................................................................................

1) Általában ..................................................................................................................

2) Anabaptisták ............................................................................................................

3) Baptisták ..................................................................................................................

4) Nazarénusok .............................................................................................................

5) Egyéb .......................................................................................................................

e) Unió- és reunió-kísérletek, felekezeti együttműködés (interprotestáns, protestáns-

katolikus), felekezetköziség, oekumenizmus ...............................................................

1) A John Dury-féle uniótörekvésekbe kapcsolódás ....................................................

2) Ágostai hitvallás híveivel (lutherhitűekkel, evangélikusokkal) viszony .................

3) Az 1840-es évek unió-mozgalmak irodalma, a mozgalom további kihatásaival .....

4) Reformáció-jubileumok (nagyrészt együttesen) ......................................................

5) Római katolikusokkal megértés, együttműködés kísérletei .....................................

6) Vegyesek ..................................................................................................................

B) A magyar református egyház belső fejlődése .........................................................................

a) Egyházföldrajz, egyházi, néprajzi településtörténet, statisztika, általános

egyházismertetés ..........................................................................................................

b) Társadalomtörténeti kapcsolatok ......................................................................................

1) Általában ..................................................................................................................

2) Társadalomszemlélet és társadalmi élet ...................................................................

3) Parasztmozgalmak, jobbágy- és munkáskérdés .......................................................

4) Hajdúk, hajdúság ......................................................................................................

5) „Egyke” és reformátusság ........................................................................................

6) Zsidókérdés ..............................................................................................................

7) Vegyesek ..................................................................................................................

c) Általános irodalom- és egyéb művelődéstörténeti kapcsolatok ........................................

1) Könyvtárak, levéltárak, muzeális gyűjtemények, nyomdák és ezekkel rokon

kérdések ..................................................................................................................

1.1) Általában .........................................................................................................

1.2) Egyes könyvtárak ............................................................................................

1.3) Nyomdászat, nyomdák ....................................................................................

1.4) Egyéb ..............................................................................................................

(Megjegyezzük, hogy a c) résznek ebbe a pontjába is tartozó művek egy jó része,

ha tartalmuk mégis túlnyomólag egyháztörténelmi vonatkozású, más

tárgycsoportokban szerepel, különösen azon életrajzi anyagban. Pl.

Misztótfalusi Kis Miklós, a Rádayak stb.)

2) Más kapcsolatok .......................................................................................................

Ezek részletezése:

2.1) Kisebb-nagyobb összefoglaló művek .............................................................

2.2) Filozófia ..........................................................................................................

2.3) Irodalomtörténet ..............................................................................................

2.3.1) Általános átnézetek ................................................................................

2.3.2) Egyes részletkérdések (Humanizmus – Drámatörténet – Kuruc korszak

– Cenzúra – Antiklerikális szemelvénygyűjtemények – Angol irodalmi

hatások .....................................................................................................

2.4) Egyes írók, költők, tudósok, művészek (Arany, Ady stb.) .............................

2.5) Egyes művelődési központok, tájak (Debrecen, Erdély, Kassa, Sp.) .............

2.6) Vegyes anyag ..................................................................................................

6

d) Az egyház gazdasági élete, anyagi fenntartása (amennyiben az idevágó művek nem a

jogi pontok alá tartoznak elsősorban jellegüknél fogva) ..............................................

1) Adózás, általában egyházfenntartási járulékok ........................................................

2) Alapítványok, hagyatékok .......................................................................................

3) Biztosításügyek ........................................................................................................

4) Javadalmi ügyek .......................................................................................................

5) Közalap (domestica) ................................................................................................

6) Nyugdíj- és gyámügyek ...........................................................................................

7) Vegyesek ..................................................................................................................

e) Általános egyházjog (alkotmány, szervezetkormányzat, igazgatás, fegyelem) ................

1) Összefoglaló művek és ilyen jellegű dolgozatok .....................................................

2) Kánonok, kánonoskönyvek, egyházi törvények, törvénygyűjtemények, a rájuk

vonatkozó speciális irodalommal ...........................................................................

3) Zsinatok és más nagyobb önkormányzati szervek és gyűlések ...............................

4) Egyházkerületek, egyházmegyék kialakulása és fő tisztségeik ...............................

5) Lelkészek, az egyház- és államjogi státus szempontjából .......................................

6) Az egyházalkotmányi, szervezeti, kormányzati rendszer kialakulásának részletei .

6.1) Nagyobb átnézetek ..........................................................................................

6.2) Presbitérium ....................................................................................................

6.3) Ágensi tisztség ................................................................................................

6.4) Tisztújítás ........................................................................................................

6.5) Egyházlátogatás („canonica” és „generalis” visitatio) ....................................

6.6) Affiliáció (bokrosítás) .....................................................................................

6.7) Vegyes részletek és adatok .............................................................................

7) Az 1859-i „protestáns pátens” (az ún. pátensharc) irodalma, közvetlen

előzményeivel és következményeivel ....................................................................

7.1) Összefoglaló jellegű munkák ..........................................................................

7.2.) Részletekre vonatkozó munkák .....................................................................

8) Egyházfegyelem .......................................................................................................

9) Házasságjog, vegyes házasság, gyermekek vallásügye ...........................................

9.1) Összefoglalások, általános nézetek, törvény- és szabálygyűjtemények .........

9.2) A reverzális-kérdés .........................................................................................

9.3) Egyéb részletkérdések, egyes adatközlések ....................................................

10) Egyházi vagyonjog és egyéb anyagi ügyek, jogi vonatkozásban ..........................

f) Erdélyi egyházjog (alkotmány, szervezet, kormányzatigazgatás, fegyelem) ....................

g) Misszió, lelkipásztorság, diakónia* ...................................................................................

1) Misszió (gyülekezetépítés) .......................................................................................

1.1) Általános összefoglalások ...............................................................................

1.2) A magyar puritánus mozgalom .......................................................................

1.3) Románok közti misszió (reformátori és református) ......................................

1.4) Romániai két dunai fejedelemségi, majd ún. ókirálysági magyarok közti ref.

misszió ..............................................................................................................

1.5) Cseh és morva gyülekezetekben magyar református missziói szolgálat ........

1.6) Zsidómisszió ...................................................................................................

1.7) Pogánymisszió ................................................................................................

* Ezeknek a fogalmaknak a magyar és a külföldi szakirodalomban és a mindennapi gyakorlatban legalább egy

századév óta különböző használatuk honosodott meg. A háromnak egymástól való elhatárolása, illetőleg

egymáshoz viszonyítása nagyon különböző módon ment és megyen végbe. Ez a bizonytalanság az alant

következő csoportosítására is rányomja a bélyegét. Viszont áttekinthetőség szempontjából – még a

következetesség rovására is – a legegyszerűbb megoldásokat próbáltam benne megtalálni.

7

1.8) Ifjúsági munka ................................................................................................

1.9) Női munka .......................................................................................................

1.10) Kálvin-Szövetség ..........................................................................................

1.11) Szórványmunka a hazában és azon kívül ......................................................

1.12) Vegyesek

2) Lelkipásztorság (lelkészi élet, jellem, munka) .........................................................

2.1) Általános összefoglalások ...............................................................................

2.2) A lelkészek élete és jelleme ............................................................................

2.3) Vallásváltoztatások .........................................................................................

2.4) Tábori lelkészet ...............................................................................................

2.5) Börtöngondozás ..............................................................................................

2.6) Vegyesek .........................................................................................................

3) Diakónia (szeretetszolgálat) .....................................................................................

3.1) Általános összefoglalások ...............................................................................

3.2) Árvaházak .......................................................................................................

3.3) Ispotályok, szegényházak, kórházak ...............................................................

3.4) Vegyesek .........................................................................................................

h) Theológiatörténet (de egyes teológusokkal külön is behatóbban foglalkozó műveket

lásd az életrajzi címszavak alatt!) .................................................................................

1) Bibliafordítások, bibliakiadások története ...............................................................

2) Bibliatudományi irodalom története ........................................................................

3) Elméleti theológiai irodalom története, a hitvallások és az azok körül folyó harcok

történetével .............................................................................................................

3.1) Általános összefoglalások ...............................................................................

3.2) Az egyes hitvallások története ........................................................................

3.3) A lutheri és a svájci reformátorok és reformátori típusok hatása ...................

3.4) A református egyház teológiai önállósulása. Ennek előzményei s a

kapcsolatos hitviták katolicizmussal, lutheranizmussal s másokkal ................

3.5) A református egyház harcban az unitárizmussal.............................................

3.6) A református egyház harcban a szombatossággal...........................................

3.7) Későbbi teológiai fejlődés ...............................................................................

Ennek főbb témái:

Chiliazmus ..................................................................................................

Coccejanizmus ...........................................................................................

Cartesianismus ...........................................................................................

Magyar Protestáns Egylet ...........................................................................

Magyar Protestáns Irodalmi Társaság ........................................................

Vegyes témák .............................................................................................

4) Gyakorlati teológiai irodalom története, az igehirdetés történetével .......................

i) Nevelés- és oktatástörténet, iskolák, katechesis, lelkészképzés ........................................

1) Iskolák helyileg, illetőleg nagyobb területi egységek szerint: Abaújszántó–

Nagyenyed–Zilah ...................................................................................................

2) Külföldi iskolázás ....................................................................................................

2.1) Általános átnézetek, gyűjteményes művek .....................................................

2.2) Egyes főiskolák, illetőleg országok (Bázel–Wittenberg) ................................

3) Egyéb nevelés- és oktatástörténeti munkák .............................................................

3.1) Összefoglaló művek, nagyobb átnézetek ........................................................

3.2) Reformációkori tárgyúak ................................................................................

3.3) Későbbi korszakokból .....................................................................................

3.4) Küzdelmek az autonómia körül ......................................................................

8

3.5) Szabadságharc körüli és későbbi pedagógiai mozgalmak ..............................

3.6) Lelkészképzés .................................................................................................

3.7) Más felsőoktatási ügyek és mozgalmak ..........................................................

3.8) Valláspedagógiai történet ................................................................................

3.9) Vegyes tárgyú művek, repertóriumok .............................................................

k) Liturgiatörténet (hymnologiával, egyházművészettel) .....................................................

1) Liturgiatörténet általában .........................................................................................

2) Hymnologia ..............................................................................................................

2.1) Összefoglalások, általános átnézetek ..............................................................

2.2) Részlettanulmányok, kisebb dolgozatok, kútfőközlések ................................

Ivánka Sámuel ............................................................................................

Kálmán Farkas ............................................................................................

3) Egyházművészet ......................................................................................................

3.1) Repertóriumok, összefoglaló ism., általános tartalmú dolgozatok .................

3.2) Helyi emlékek, egyházközségek, ill. egyházvidékek szerint ..........................

l) A valláslélektani jelenségek története köréből ..................................................................

1) Kegyességgyakorlás, áhítatformák ..........................................................................

2) A vallásosság a népszokásban .................................................................................

3) Babonák és kapcsolatos „okkult” jelenségek ...........................................................

Bevezető tájékoztatás

„A magyar református egyháztörténet általános könyvészete”

c. bibliográfiai gyűjteményhez

I.

A magyarországi protestáns, majd közelebbről a magyar református egyháztörténet

bibliográfiájának1 összeállítása immár éppen harminc esztendeje foglalkoztat. Az 1924.

esztendő folyamán kaptam nevezetesen megbízást arra, hogy „A magyar Történettudomány

Kézikönyve” c. akkoriban megindult kiadványsorozatba írjam meg 4, azaz négy nyomtatott

ívnyi terjedelemben a magyarországi protestantizmus összefoglaló történelmét, ugyanazzal a

fő rendeltetéssel, amely a kiadványsorozat többi darabjainak is elébe volt tűzve: hogy kezdő

tudományos kutatóknak szakszerű bevezetésül szolgáljon. Ennek a célnak megfelelően a

sorozat valamennyi darabja s így az én munkálatom számára is ki volt kötve, hogy az illető

történettudományi ágnak és szaknak akkora bibliográfiáját is állítsa össze, amekkora csak

egyáltalán elfér a megszokott ívkeretben.

Én magam feladatának súlyos nehézségeit az első pillanattól kezdve tisztán láttam,

minden egyébtől eltekintve már csak azért is, mert a lehetetlenséggel határosnak tetszett

előttem egy ennyire szűk keretben – melyhez nem egészen egyívnyi többletet sikerült utólag

kivívnom – könyvészetestül együtt tisztességesen megoldani egy ilyen, magasabb tudományos

igényű szintézis kidolgozását. Hogy mégis miért vállalkoztam rá – fiatal erővel ugyan, de egy

nem tudományos főfoglalkozás minden hivatali és hivatalos terhével megrakottan –, afelől

sokat tudnék magyarázkodni is, mentegetőzni is, de egyik sem tartozik ide. Elég az hozzá,

egész életemben sohasem dolgoztam tudományos munkán nagyobb ambícióval, mint ezen –

de egyúttal sohasem volt tudományos munkám, amelyről már készülte közben annyira

éreztem volna, hogy nagyon tökéletlenül fog sikerülni, mint amennyire erről éreztem már

attól fogva, hogy nekiültem. Ez az érzésem legutolsósorban vonatkozott a feladatomhoz

szervesen hozzátartozó könyvészeti szakaszok összeállítására is, aminek a nehézségeivel nem

tudtam sikeresebben megbirkózni annak ellenére sem, hogy munkámnak ebben a részében

komoly és önzetlen támogatást kaptam felejthetetlen barátomtól, néhai Zsinka Ferenc

Széchényi-könyvtári őrtől, majd igazgatótól.

A kézikönyv szerkesztősége a kitűzött elég szoros határidőre benyújtott dolgozatot

kedvezően fogadta és a sorozatban 1925 folyamán változtatás nélkül megjelentette. Énnekem

azonban sem akkor, sem később nem volt kétségem annak fölöttébb nagy gyarlóságai felől.

Vigasztalásom csak annyi volt, hogy a dolgozat egyáltalán megjelenhetett ebben a sorozatban

– amelynek számos más tervezett darabja, s ezek között a magyarországi katolicizmus

történelme sem jelent meg soha (ha ugyan egyáltalán megíródott) – és hogy kezdő

kutatóknak, meg az egyháztörténelmet főiskolai fokon tanulmányozóknak mégis tudott jobb

híján ebben a kezdetleges formában is valamelyes segítséget nyújtani, amint erről

számtalanszor volt alkalmam meggyőződni. Legnagyobb ösztönzést azonban természetesen

saját magamnak adott. Amilyen mértékben elém meredeztek, egyebekről nem szólva,

különösképpen a könyvészeti rész hiányai, oly mértékben nőtt számomra a – mondhatni –

becsületbeli elköteleztetés arra nézve, hogy a hiányokat pótoljam s egy, ennél az első

kísérletnél sokszorosan megbízhatóbb kalauzt adjak kezdő történésztársaim kezébe, akár a

kézikönyv második kiadásában (amiről először szó volt, de ami sohasem lett meg, aminthogy

1 Kár, hogy az ilyen igen helyes alkotású, félakkora hosszúságú és mégis teljesen megfelelő „könyvészet” szót a

kétségtelenül nemzetközi uralomra jutott „bibliográfia” elnevezés lassanként jóformán teljesen kiszorította. Én

legalábbis ennek a gyűjteménynek főcímében megpróbálom. A két elnevezés között a magyar tudományos

világban kialakult bizonyos árnyalati eltérés, melyet azonban nem tartok elég jelentősnek ahhoz, hogy itt

figyelembe vegyem.

10

tudomásom szerint a sorozat többi darabja sem jutott el a második kiadásig), akár egyéb

formában. Érezve az elköteleztetés súlyát, a kis könyv megjelente napjától elkezdettem a

könyvészeti rész kiegészítgetését, amelyet aztán szakadatlanul folytattam. Ebből nőtt ki a

harminc esztendő folyamán ez az itt fekvő bibliográfiai gyűjtésem.

Ettől fogva ugyanis minden egyéb természetű történettudományos dolgozásom során

gondom volt arra, hogy az illető témák vagy témakörök bibliográfáját ne csak a magam akkor

készülő munkája számára próbáljam összeszedni, hanem egyúttal kíséreljem meg egy olyan

rendszerben is nyilvántartani, amelynek – egy még nagyobb rendszer szerves részeként – más

kutatók is hasznát vehetik. Kiváltképpen gondom volt mindjárt kezdettől fogva az egyházi és

nem egyházi folyóiratokban rejlő hatalmas, de kimerítő könyvészeti rendszerességgel még

senki által ki nem aknázott egyháztörténelmi anyag elkönyvelésére. A munka folyamán

persze egyre inkább kibontakozott előttem az anyag óriási volta, amellyel egy ember ereje

pusztán csak bibliografikus céllal sem igen tudhat megbirkózni, különösen akkor nem, ha más

tudományos célkitűzései is vannak, és hogyha egyéb körülményei sem teszik lehetővé, hogy

teljesen a könyvészeti kutatásnak szentelje magát. Ennek következtében csakhamar le kellett

csökkentenem eredeti könyvészeti célkitűzésemet, különösen attól fogva, hogy a Magyar

Református Egyháztörténet megírásához hozzáfogtam. Ennek én az életkörülményeimben

beállott változás miatt csak az I. kötetét készíthettem el (1608-ig terjedőleg, megjelent

Budapesten, 1938), és ennek a kötetnek VIII–IX. lapján a következőket mondom: „…azokon

az irodalmi jegyzékeken kívül, amelyek minden egyes fejezet végén találhatók… az utolsó

kötet végére generális könyvészetet is tervezek. Ebben tárgyi csoportosítással nemcsak az

egyes fejezetek végén felsorolt és felsorolandó irodalmi anyag lesz újra egyesítve, hanem fel

lesz sorolva minden legkisebb idevágó dolgozat is (pl. életrajzok vagy életrajzi adatok, egyes

egyházközségek, iskolák története stb.) – különös figyelemmel az egyházi és egyéb

folyóiratokban megjelentekre… A generális könyvészetbe… minden kinyomozható

egyháztörténeti irodalom fel lesz véve, tekintet nélkül korára, kútfői jellegére vagy

tudományfejlesztő érdekének fokára.”

Ha már a többi kötetek megírásáról, életkörülményeimnek tartósan kedvezőtlen alakulása

miatt le kellett is mondanom, legalább ennek az általános könyvészetre, a „bibliographie

generale”-ra vonatkozó idézett 1938-i bejelentésemnek kötelező erejét folyvást éreztem, s

különösen nyugalomba vonulásom (1949. szeptember 1.) óta nagyon rajta voltam és vagyok,

hogy ebből az adósságomból minél többet igyekezzem rendszeres munkával törleszteni.

Mit láttam e bibliográfiagyűjtés és -rendszerezés elsődleges céljának? Ez nem más, mint a

magyar református egyháztörténelmi tudomány munkabeli folytonosságának kiépítése, a

kutatás és a feldolgozás további feladatai számára az előmunkálatok megkönnyítése és

felmutatása azoknak a területeknek, ahol egészen minimális kivételeket nem számítva, még

előmunkálatok kísérletei sem folytak, legfeljebb problémák felvetése vagy inkább csak

sejtetése, megérintése történt. Ezzel, úgy gondoltam, nem haszontalan szolgálatot végzek az

utánam következő történésznemzedék számára. Mert akármennyire vitán felül áll a levéltári,

általában a kéziratos anyag feltárásának elsődleges fontossága a kutatás és a feldolgozás most

következő fázisaiban, mégis lehetetlen épp oly nyomatékosan rá nem mutatni arra, hogy a

munka továbbfolytatását mennyire megkönnyítené az eddigi nyomtatott anyagban való

rendszeres tájékoztatás. Tárgykörök és témák szerint való csoportosításban megadott

áttekintés volna ez arról, hogy az illető tárgykörnek és témának milyen feldolgozásai jelentek

meg eddig, vagy milyen előmunkálatok, kísérletek tétettek a feldolgozásukra – és milyen

nyomtatott publikációkban található meg a hozzájuk tartozó, már eddig kiadott kútfőanyag.

Ebben a tekintetben különös figyelmet érdemel a már több mint százéves múltra

visszatekintő magyar protestáns egyházi időszaki sajtó s általában a ma már több mint másfél

száz éves magyar folyóirat- és hírlapirodalom. Az ebben megjelent egyháztörténelmi

anyagnak – akár puszta nyers publikáció, akár több-kevésbé kommentált félfeldolgozás, akár

11

tudományosabb vagy népszerűbb, de teljességére törekvő feldolgozás forogjon szóban – csak

egy kis része az, amelyről könyvészeti összeállításokban nyilvántartásunk van, a nagy

többségre csak hosszas keresgélés után s akkor is nem egyszer csak véletlenül bukkanhat rá a

kutató. Egy igen hatalmas részét ennek az anyagnak mindenesetre kimerítették a Zoványi

Jenő 1940-ben, sajnos csak kézirat gyanánt, csekély példányszámban megjelent Theologiai

Lexikoni-cikkei, amelyek éppoly roppant haladást és páratlan meggazdagodást jelentenek az

egyháztörténelem könyvészeti előismereteinek terén, mint amilyet e szaktudomány egész

területén hozott illusztris szerzőjüknek nemcsak ez a munkája, hanem egész nagyszerű, már

majdnem hét teljes évtizedet felölelő munkássága. Azonban ezeknek a cikkeknek – amelyeket

szerzőjük a megjelenésük óta eltelt másfél évtized alatt is fáradhatatlanul javítgatott és

bővítgetett – elsősorban nem az egyháztörténelmi témakörök, hanem az egyházi írók és

irodalmi termékek felől való tájékoztatás volt a feladatuk, s ennek a feladatnak az egy

embertől telhető legnagyobb tudományos pontossággal és megbízhatósággal meg is feleltek,

viszont, mivel ezek a cikkek elsősorban nem bibliográfiai rendszerezést akartak adni – nem is

ez volt a céljuk –, itt még az olyan kivételes tudásnak és munkaerőnek is, amilyen a Zoványi

Jenőé, folytatókra és kiegészítőkre van szükség. Erre vállalkoztam volna én a magam

kezdeményezésével, jól tudva, hogy magam már az előttem álló útnak tizedrészét sem

tehetem meg. De legalább adhatok bizonyos példát és indítást az utánam jövőknek, hogy a

munkát tökéletesebben folytathassák; emellett pedig a kutatás konkrétumaiban már az eddig

gyűjtött és rendszerezett anyaggal is tehetek az utánam jövőknek bizonyos szolgálatot, amely

őket sok idő- és erőpazarlástól megkímélheti.

II.

Könyvészeti gyűjtésem eltervezésében a következő általános megfontolások vezettek:

1) Csak a magyar református egyháztörténelem könyvészeti anyagának egybegyűjtésére

és rendszerezésére szorítkoztam. Mégpedig nemcsak azért, mert a Magyar Református

Egyháztörténelem I. kötetében így indítottam el és így szerettem volna általam már meg nem

írhatott kötetekben tovább folytatni. Hanem még inkább azért, mert – egy olyan módszeres

elgondolás alapján, amelyet már említett I. kötetemben érvényesítettem, s amelyet lényegileg

ma is helyesnek tartok – a magyarországi és utódállamokbeli protestantizmus történetének

nagyon szövevényes egészéből ez az egység, a majdnem kizárólag csak magyar népességet

felölelő református egyháztörténet emelhető ki legkerekebben és tárgyalható

legáttekinthetőbben, olyan összefogó szempontok szerint, amelyet nem keresztez nemzetiségi

elosztódás, és nem zavar meg a protestantizmuson belüli folytonos felekezeti harcnak és

versengésnek a képe. Most is meg vagyok győződve arról, hogy a magyarországi és

utódállamokbeli „összprotestantizmus” történetének mélységben és terjedelemben minden

tudományos követelménynek megfelelő megírása egy több ember erejét is meghaladó feladat

addig, amíg megfelelő mélységében és terjedelemben nem rendelkezünk magyar, ill.

magyarországi református, evangélikus, unitárius, baptista egyháztörténeti szintetikus

egyháztörténeti feldolgozásokkal. Egy ember ereje nem lehet elegendő – még a

legkivételesebb adottságokkal sem – például arra, hogy a magyarországi összprotestantizmus

történetének latin és magyar nyelvű kútfői anyag mellett hiánytalanul kimerítse a

magyarországi és utódállamokbeli szlovák nyelvű protestantizmus vagy az erdélyi-szász

protestáns történet rendkívül gazdag kútfőanyagát is. Bizonyos fokozatokat ma még, hiába

nem lehet átugrani, és ezek közé tartozik a magyar református egyháztörténetnek önálló,

egységes egészként való kidolgozása, ennek előfeltételeként pedig az általam eltervezett

könyvészeti kalauz.

2) Természetes másfelől, hogy a református egyháztörténet anyagára szorítkozás nem

jelentheti mindenféle nemreformátus anyag egyszerű kizárását. Elvi és módszeri szempontból

12

egyaránt azt tartottam helyesnek, hogy ebbe a bibliográfiai gyűjtésbe minden olyan kiadvány,

cikk, publikáció belekerüljön, amelynek tárgya, ha túlnyomólag lutheri, unitárius, sőt esetleg

katolikus, pravoszláv, anabaptista, szombatos, baptista, nazarénus stb. érdekű is, valami

módon közvetlenül kapcsolódik a református vallás és egyház magyarországi ügyeivel. Tehát,

hogy csak a legszembeszökőbb példákra utaljak: nyilván fel kell venni a bibliográfiába

minden olyan anyagot, amely a felekezeti irányok szétkülönbözése előtti magyarországi

reformációs mozgalmakkal foglalkozik (itt csak az olyan területeket mellőzve, amelyeken a

lutheri előzményeknek a folytatásuk is – egészen elenyésző kivételeket nem számítva –

kizárólag lutheri tett: erdélyi szászság, felvidéki németség és szlovákság). Fel kell venni

minden olyan anyagot is, amely magát ezt a szétkülönbözési folyamatot szemlélteti, akár

személyes életpályákban, akár tanvitákban, intézmények kialakulásában stb. Fel kell venni az

ellenreformációs személyek és tevékenységek anyagát is abban a mértékben, amilyenben a

református egyház magyarországi sorsát közvetlenül befolyásolták. Felveendő a magyar

állami politikatörténeti anyagból mindaz, ami a református egyház sorsára akár fegyveres,

akár más természetű küzdelmek során közvetlenül hatással volt. Ami különösen az

országgyűlési s általában a politikai küzdelmeket s az ellenreformációs elnyomást illeti, első

tekintetre nyilvánvaló, hogy e téren lehetetlen egymástól hermetice elkülöníteni az inkább

református és az inkább lutheránus vonatkozású anyagot. Egyebekről nem szólva egészen

nyilvánvaló ez pl. a gályarabság, vagy az 1859-i „protestáns patens” elleni küzdelem

esetében. Vagy pl. a kiegyezés és az első világháború vége közt eltelt félszázad magyar

református egyházi életnek nincs jellegzetesebb magatartása, mint az, amellyel a kisebb, a fél-

államegyházi kötöttségtől szabad vallásos-egyházi közösségek – a fölényesen és

igazságtalanul úgynevezett „szekták” – terjeszkedéséhez és propagandájához viszonyul.

Könyvészetünk tehát az erre vonatkozó anyag felölelésétől sem tekinthet el. Ugyanakkor

nyilvánvaló, hogy nem tartozhatik bele magyar református egyháztörténeti bibliográfiába pl. a

magyarországi evangélikus, unitárius, baptista, szombatos stb. tanfejlődésre, egyházi formák,

liturgiális rendtartások stb. kialakulására vonatkozó történelmi dokumentumok és

feldolgozások felsorolása. Ahol a határ megvonása esetenként, pl. a liturgia kérdésénél, nehéz

és kétséges, ott természetesen inkább felvettem, mintsem elhagytam az illető címletet, ha és

ameddig nem volt módom meggyőződni az illető könyvnek, cikknek, publikációnak

tartalmából arról, hogy nincsen közvetlen református egyháztörténelmi kapcsolódása.

3) Felveendőnek tartottam minden olyan, könyvészeti nyomozással egyáltalán

felkutatható irodalmi terméket és kútfőkiadványt – tekintet nélkül tartalmi és formai értékére,

illetőleg terjedelmére –, amely a kutatót az őt érdeklő magyar református egyháztörténeti

tárgykörben, illetőleg témában akár pozitív, akár negatív értelemben tájékoztathatja a kérdés

történelmi ismeretének és értékelésének eddigi állásáról és eligazíthatja a további kutatás

irányában. Sőt felveendőnek tartottam ezek közé olyan, mai napig kéziratban maradt

feldolgozásokat és kútfőgyűjteményeket is, amelyeknek meglételéről s amennyiben lehetett:

hollétéről is tudomást szerezhettem. Ezzel az is meg van mondva, hogy csupán a történelmi

tájékozódásra elsődleges alkalmas, a történettudományi kutató és feldolgozó munkát

elősegítő irodalmi és dokumentációs anyagot gyűjtöttem és tartottam gyűjtendőnek ilyen

természetű munkában – nem pedig a magyar református, illetőleg protestáns vallásos,

egyházi, theológiai irodalom egész könyvészetét. Tehát nem vállalkoztam arra a feladatra –

amely megint csak messze felülmúlja egy ember erejét –, hogy a magyar református liturgiai,

hymnológiai, dogmatikai, egyházjogi, misszióügyi stb. stb. irodalom egész könyvészetét

összeszedjem és szakok szerint elrendezve odategyem a kutatók elé. (Egy ilyen, nemcsak

történeti vonatkozású egyetemes könyvészetnek, egyebekről nem szólva, még az az elemi

előfeltétele is hiányzik eddig, hogy legalább a magyarországi időszaki sajtó kimerítő

repertóriuma állna rendelkezésre – amit húsz-harminc évvel ezelőtt még nem lett volna

boszorkánymesterség aránylag csekély költséggel és kevés szervezett munkaerővel

13

megcsinálni, ma viszont az a helyzet, hogy pusztán a magyar református, ill. protestáns

időszaki sajtótermékek állagáról sincsen pontos áttekintésünk, nemhogy tartalmáról volna!)2

Az, amire én vállalkoztam, pusztán annyi, hogy összeállítsam a magyar református liturgia

stb. stb. történetére vonatkozó eddigi feldolgozásokat, publikációkat, általában mindazt az

irodalmi és dokumentációs anyagot, amely alkalmas a kutatót arra segíteni, hogy ne elölről

kelljen kezdenie azt a munkát, amelyben – akár jól, akár rosszul – mások is tettek már előtte

egypár lépést. Hogy a legnagyobbrészt folyóiratokban fellelhető anyagnál maradjak a

példákkal: könyvészetem nem gyűjti egybe egész anyagát mindazoknak a vitáknak, amelyek

egyházi időszaki sajtókban száz év előtt folytak egyházalkotmányi, dogmatikai, általában

elméleti theológiai, „belmissziói”, énekügyi s hasonló kérdésekről – de igyekszik felölelni

minden olyan közleményt (tekintet nélkül értékére és terjedelmére), mely történetileg

tájékoztat ezeknek a kérdéseknek a hazai református talajon való megjelenéséről és

fejlődéséről.

4) Az elmondottakból kiderül, hogy könyvészeti gyűjtésem nem az, amit így lehetne

nevezni: „Bevezetés a magyar református egyháztörténelem forrásaiba és irodalmába”.

Vagyis nem olyan munkálat, amely nem csupán a szakmai kérdések körébe vágó művek,

kiadványok stb. meglétéről tájékoztatja a kutatót, hanem azok értékéről és

hasznavehetőségéről is. Egy ilyen bevezetésre a magyar református, ill. protestáns

egyháztörténet-kutatásnak és -írásnak is éppoly nagy szüksége volna, mint a Kosáry Domokos

kitűnő köteteire az általános magyar történetirodalomnak és a történettudományi munkának.

Én azonban ilyennek elkészítésére már több okból nem tudnék vállalkozni, ez ifjabb erőkre

vár. Az én munkálatom, amelyről itt most tájékoztatást adok, nagyban és egészben

ugyanolyan elgondolású, mint a „Magyar Történeti Bibliográfia 1825–1867” eddig megjelent

rendkívüli jelentőségű három kötete: irodalmi és publikációs anyagnak címszavak szerinti

gyűjtése és rendszerezése. Ez persze nem jelenti az, hogy következetesen tartózkodtam volna

minden olyan megjegyzéstől, amely a puszta felsoroláson és rendszerbefoglaláson túlmegy, de

éppen ezzel nyújt adott esetekben segítséget a továbbkutatóknak (pl. nyilvánvaló sajtó, ill.

közlési hibák kiigazítására, álnevek, plágiumok földerítése, sőt némely esetekben ezeken is

továbbmenő bíráló, sőt értékelő megjegyzések tétele is, olyanoké, amelyek már

tulajdonképpen a „bevezetés” műfajához tartoznak). Az ilyen megjegyzések nagy része

mindenesetre csak ideiglenes jellegű s a könyvészeti gyűjteménynek végleges formába

öntésekor lesz eldöntendő megtartásuk vagy mellőzésük.

III.

Gyűjtésem jelenleg a következő terv szerint van elrendezve – amely terv a végleges

formába öntéskor még természetesen nagyon is módosulhat:

1. az II–IX. oldalakat!

IV.

A következőkben néhány magyarázó megjegyzést szeretnék adni a fentebb előterjesztett

tervhez s egyben közölni elgondolásomat a gyűjtemény további sorsa és használatának

lehetőségei felől.

1) Az előterjesztett terv, amint látható, már egyben tartalommutató is. Mutató ahhoz a 31

nagy alakú iskolai füzetbe – sajnos egyelőre csak kézírással, egyetlen példányban – leírt

rendszerezéshez, amelyet cédulagyűjtésemből készítettem. Ebben a 31 füzetben – tekintettel

arra, hogy a nagy számban remélt pótlások és javítások céljára megfelelő mennyiségű üres

2 Van tudomásom arról, hogy ilyen irányban legalábbis a református egyházban a kezdeményezés néhány éve

megtörtént és biztatóan folyik.

14

lapokat hagytam mindenütt – a már teleírt lapok száma mintegy 1200-ra tehető („lapon” a

helytelen magyarságú „oldalt”, a Seite-t értve). Számításom szerint ez egy kb. 30–35 ívnyi

kötetet adna ki nyomtatásban, az akadémiai Kossuth-, Ráday- stb. kiadványok formátumában

és compress szedésével. A még lehetséges pótlások, a végleges alakhoz szükséges bevezetés,

a nélkülözhetetlen név- és tárgymutató indexek stb. ezt valószínűleg még felszaporítanák

további 10–15 ívvel. A rendszerbe foglalt címek száma eddig kb. 6000-re tehető, de

valószínűleg ez is felszaporítható lesz még legalább egyharmadával.

2) Miért szántam el magamat arra, hogy a cédulagyűjtés folytatása helyett az eddigi

felgyűlt anyagot ilyenformán rendszerezzem, s ezáltal a gyűjtésemet, ha ideiglenesen is,

mintegy lezárjam?

Legfőképpen azért, mert „ars longa, vita brevis”. Minap léptem 67-ik életévembe,

munkaerőm már régóta nem töretlen, s ezt a munkát, bármekkora gonddal és szeretettel

csináltam, sohasem tekintettem fő tudományos életfeladatomnak, mindig csak a ráérő időben

végeztem, olyankor, amikor alkotóbb természetű tudományos munkásságomban átmenetileg

szünetet tartottam. Ez így volt nyugalomba léptem óta is, és így van most is. Mindig vannak

olyan természetű célkitűzéseim és megbízásaim, amelynek prioritást kell biztosítanom

bibliográfiai gyűjtésem folytatásával szemben. Nem remélhettem tehát, hogy ebben a

gyűjtésben magam lényegesen nagyobb teljességre tudok még valaha eljutni, mint amekkorát

eddig elérnem sikerült. Viszont helytelennek tartottam, hogy a mégis csak tekintélyes

mennyiségű eddigi gyűjtés csak magában a cédulaanyagban legyen meg, s akár az én

életemben bekövetkező változás miatt, akár egyéb okokból az elkallódás veszélyének legyen

kitéve. Ezért döntöttem úgy, hogy a cédulaanyagot a már ismertetett terv szerint füzetekbe

rendszerezzem, a füzeteket mindaddig, amíg élek és dolgozni bírok, magamnál tartom a

folyvást felmerülhető pótlások és javítások bevezetése végett – a cédulaanyagot viszont olyan

helyen teszem biztonságba, ahol a reá való ügyelet föltétlenül jobban biztosítható, mint a

magános lakásban, s ahol esetleg használni is tudják.

3) A gyűjtés folytatása akár általam, akár mások által nagyon is kívánatos, mert amint már

említettem, az én eddigi összehordott és itt rendszerezett anyagomnak a nagyobbik része

alkalmilag gyűlt össze, más irányú kutatások során. Ez pedig, ha 30 esztendő folyamán elég

tekintélyes mennyiségre szaporodott is fel, nem értékelhető a teljesség és a pontosság

szempontjából ugyanúgy, mint hogyha rendszeres és kifejezetten bibliografikus célú

gyűjtésből nőtt volna ki. Mindenesetre ilyen természetű gyűjtést is volt módom végezni

nyugalomba vonulásom óta, s úgy érzem, hogy tulajdonképpen ezzel sikerült gyűjtésemnek

már a mostani befejezetlen állapotában is bizonyos tudományos értéket és hasznavehetőséget

biztosítanom.

Mindjárt ide is írom, mi volt az az anyag, amelyet lapról lapra sikerült eddig átnéznem s

belőle bibliográfiám számára a megfelelő címleteket kicéduláznom, aztán ebbe a rendszerbe

is belefoglalnom:

A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap összes évfolyamai (1842–1848 és 1858–1919).

A Magyar Protestáns Egyházi és iskolai Figyelmező és ennek folytatása, a Magyar

Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő összes évfolyamai (1870–1878 és 1879–1887).

A Protestáns Szemle összes évfolyamai (1889–1944).

A Sárospataki Füzetek összes évfolyamai (1857–1869 és 1904–1905). – A Magyar

Protestáns Egyháztörténeti Adattár összes évfolyamai (1902–1934). – Az Iskolatörténeti

Adattár mindkét létező évfolyama (1906–1908).

Természetesen teljesen bedolgoztam gyűjtésembe és rendszerezésembe az Új Magyar

Athenás (1882–1887), a Zoványi Jenő említett Theol. Lexikoni cikkei, a Magyar Történeti

Bibliográfia I–III. (eddig megjelent) kötete, a Gulyás Pál: Magyar Írók Élete és Munkái (új

sorozat, Szinnyei hasonló c. nagy gyűjteményének folytatása és kiegészítése) eddig megjelent

6 kötete (A–D betűk), a Fóris–Ványi-féle Magyar Irodalmi Lexikon idetartozó anyagát,

15

továbbá a Barcsa János tanügytörténeti repertóriuma (PEIL. 1909. évf.) vonatkozó címszavait

és dr. Esze Tamás barátom, református egyházi könyvtár- és levéltárügyi főigazgató által

készített és rendelkezésemre bocsátott bibliográfiai gyűjtést a Debreceni Prot. Lap első 10

(1881–1890) évfolyamából.

A fentebb felsorolt és teljesen kiaknázott kiadványokon kívül nagy számmal néztem át és

céduláztam ki olyan folyóiratanyagot, amely az általam ily célra legkönnyebben hozzáférhető

könyvtárban – a Ráday-könyvtárban – csak hézagosan van meg, s ezeknek a hézagoknak a

kipótlására más könyvtárak igénybevételével eddig még nem tudtam sort keríteni. Ezért ezt a

hézagosan átnézett, bár így is elég tekintélyes anyagot itt nincs értelme felsorolnom.

Van bizonyos reménységem arra, hogy mindezeknek a hézagoknak a kipótlására még lesz

alkalmam, mind pedig az általam eddig lapról lapra még át nem nézhetett nagy tudományos

folyóiratok és bibliográfiai gyűjtések anyagából tudok még annyit-amennyit rendszeres

kutatással meríteni. De annyit talán eddigi munkám túlértékelése nélkül szabad elmondanom,

hogy gyűjteményem úgy, ahogy most rendszerezve van, tudományos kutatás céljára máris

felhasználható segédeszköz…

4) Néhány technikai természetű megjegyzés:

A rendszer (tartalommutató-tervezet) jelenlegi összeállításban meglehetősen sok

tökéletlenség tapasztalható, amik a hozzáértőknek szintén rögtön feltűnhetnek (ingadozások a

felosztásban, a nomenclaturában, a jelzetekben, a rövidítésekben stb. stb.) – legfőképpen az,

hogy ezen a munkán, nemcsak a gyűjtésén, hanem annak rendszerezésén is hosszú ideig, sok

megszakítással, mindig csak „im Nebenamt” és mindig egyedül dolgoztam. Az elgondolás

egységes vonalát mindig tudtam tartani – talán jobban, mint hogyha ugyane célra egy alkalmi

munkaközösség szerveződött volna –, de az egyes részletekben, munkatársi kontroll nélkül,

annál inkább ki voltam téve következetlenségeknek és elnézéseknek, sokszor és súlyosan

érezve, hogy a „több szem többet lát” igazsága e téren különösen is áll. De annyit talán szabad

hinnem, hogy munkám esetleges folytatóinak – sőt bizonyos mértékben még magamnak is –

nem lesz nehéz feladat fokozatosan kiküszöbölni mindezen technikai természetű

gyarlóságokat.

Külön meg kell jegyeznem az életrajzi anyaghoz, hogy nem egy kimerítő lelkészi, tanári

stb. onomasticon felállítása volt a célom. Gyűjtésem csak olyan anyagra terjed ki, amelynek,

ha egészen szerény mértékben is, történelmi közlemény-jellege van. Ilyeneknek tekintettem

kiváltképpen az egyházi személyekről megjelent nekrológokat, akár inkább életrajzi, akár

inkább jellemrajzi volt a jellegük. A nekrológ természetesen nem legelsőrendű történelmi

kútfő, de sokszor mégis nélkülözhetetlen kiindulópontja egy személyre, sőt esetleg egy

eseményre vagy eseménysorozatra irányuló kutatásainknak. E téren való bibliográfiai

nyomozásra és rendszerezésre annál inkább szükség van és lesz, mert a Zoványi-cikkek

páratlanul nagy értékű életrajzi anyaga minimális kivétellel csak olyan személyre szorítkozik,

akik a vallási és egyházi irodalomban is hagytak nyomot maguk után. Ez egy Theologiai

Lexikon számára készített cikkgyűjteményben teljesen megokolt és jogos korlátozás volt,

másfelől azonban kétségtelen, hogy általános történelmi szempontból lehet kisebb-nagyobb

jelentőségük olyan egyházi személyeknek is, akik az irodalomban vagy egyáltalán nem, vagy

nem vallási és egyházi vonatkozásban működtek.

…

Azóta, 1955. aug. végén átnéztem Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem

forrásaiba és irodalmába c. műve két, eddig megjelent kötetét, s az ott található ref.

egyháztörténeti anyagot kontrolláltan a magaméval s ennek eredményeképpen néhány esetben

helyesbítettem és kiegészítettem bibliográfiai gyűjtésemet. Ugyanakkor igen számos

kiegészítéssel szolgáltam Kosáry Domokosnak is e műve 2. kiadásához. K. D. e munkájának

II. kötete (kiegészítések és névmutató, a szerző neve nélkül!) megjelent 1958-ban. Evvel is

16

összevetettem a magam bibliográfiai gyűjtését. (K. D. e művében, a III. kötetben ismételten is

megemlíti, hogy ezt a gyűjteményemet rendelkezésére bocsátottam és hasznát tudta venni.)

1956. márc. elején történt súlyosabb természetű megbetegedésemig átnéztem a Szinnyei J.

„Magyar írók élete és munkái” c. kiadvány I–XIV. kötetét, a magam adatait e gyűjtemény

adataival és viszont ellenőriztem és a Szinnyeire való utalásokat adataim közé bevezettem –

ugyanakkor jeleztem ama hibák egy részét is, amelyeket a Szinnyei-kötetekben találtam.

Hátralévő feladat volna még, akár a magam, akár más számára alapos átnézése legalábbis

a következő egyházi és egyéb folyóiratoknak lapról lapra (bár a bennük előforduló idevágó

anyag nagy része már benne van gyűjteményemben, de szükséges ezeket egyfelől ellenőrizni,

másfelől a még esetenként fel nem vett anyagot – egy rendszeres átnézés eredményeként –

kiegészíteni):

Dunántúli Protestáns Lap

Debreceni Protestáns Lap (az 1891-i, XI. évfolyamtól kezdve)

Sárospataki Lapok (Bedolgoztam 1957 nyarán)

Sárospataki Református Lapok (Bedolgoztam 1957 nyarán)

Erdélyi Protestáns Közlönyv (Bedolgoztam az 1871–1881 évfolyamait)

Protestáns Közlöny (Bedolgoztam az 1882–1885 évfolyamait)

Erdélyi Protestáns Lap

Református Szemle (Kolozsvár) (Bedolgoztam az I–XXII. évfolyamot 1957 őszén, a

XXIII–XXIX. évfolyamot és XXX.-at a 21/22. számig 1958 tavaszán)

Az Út. Kolozsvár

Protestáns Hetilap. Debrecen

Protestáns Tudományos Szemle

Evangéliumi Protestáns Lap. Debrecen

Fővárosi Lapok (Bedolgoztam 1881-ig bezárólag)

Szabad Egyház

Magyar Kálvinizmus

Kálvinista Szemle. Budapest

Református Figyelő

Református Élet

Református Jövő

Élet és Jövő

Századok (Bedolgoztam 1957 tavaszán)

Történelmi Tár (Bedolgoztam 1957 tavaszán)

Budapesti Szemle (Bedolgoztam)

Vasárnapi Újság (Bedolgoztam 1900-ig bezárólag, de hiányzik az I., a IX. és XLIV.

évfolyam)

Irodalomtörténeti Közlemények – Irodalomtörténet (Ennek a kettőnek idetartozó anyaga

ugyan már, kutatásaim során, kb. 90%-ban bekerült a bibliográfiámba, de azért egy

1930-ig bezárólag menő ellenőrzés kívánatos volna)

Az utódállamok 1919 óta megjelent református egyházi lapjait.

…

Balogh Ferenc: A debreceni református kollégium története adattári rendszerben… c.

művének (Debrecen, 1904, befejezte és B. F. életrajzával kiegészítette S. Szabó József, Debr.

1915.) más tanulmány céljára történt átnézése során az ebben található szétszórt bibliográfiai,

főleg életrajzi anyagból is kiegészítettem a magam gyűjtését 1956 májusában.

Nagy Géza: Magyar református egyháztörténet 1608–1711. c. kéziratos (kb. 1000 gépírt

félív lapot kitevő) művének (1 példánya a budapesti Ráday Könyvtárban) bibliográfiai

anyagból szintén bedolgoztam a nálam még hiányzókat 1957 tavaszán.

17

Bán Imre: Apáczai Csere János, Bp. 1958. c. művének gazdag bibliográfiai anyagával

szintén összevetettem a magam gyűjteményét s némely kiegészítéseket végeztem ennek

alapján.

Az „Egyháztörténet” 1958-ban újra megindult, ebből is repertorizálok, ahogy

hozzáférhetek.

Kertész József: „Hazajáró lelkek. Nagyenyedi képek” c. egyébként nem sokat érő

kompilációjából (Bp. 1929.) néhány adatot kiírtam. Jelzete KJHL.

Abafi Lajos Figyelője (jelzete AbFigy.) Az I–XXVI. (1876–1889) köteteket teljesen

kirepertorizáltam. (Ebből a műből a XVII. kötetet át kell nézni, mivel az általam használt

példány csonka volt!)

Az Egyetemes Philologiai Közlöny (jelzete EPhK) első XX. évfolyamáról dr. Pruzsinszky

József (1898) készített névtárgymutatót végignéztem és abból a nálam hiányzott adatokat

kiírtam. Később a további évfolyamokat is kötetenként átnéztem és a nálam hiányzó adatokat

kiírtam, sőt egynéhány nála már meglévőt is ellenőriztem 1919-ig bezárólag (tehát a XLIII.

évfolyamig). (A továbbiakat már nem néztem át, mert azokat már 1920-tól kezdve

bibliográfiai szempontból is figyelemmel kísértem.)

…

A bibliográfiai gyűjtés esetleges folytatóinak átnézésre javaslom még a következő

folyóiratokat vagy egyéb gyűjteményes munkákat (melyeknek rendszeres repertorizálására

nekem vagy időm, vagy lehetőségem sohasem volt).

Adalékok Zemplén vármegye történetéből. S.a.-újhely. 1895–1917.

Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde. Hermannstadt 1844

(megszakításokkal) – 1944-ig.

Ballagi-Gyűjtemény (a budapesti Szabó Ervin-könyvtárban)

Bibliográphia Hungariae. Verzeichnis der 1861–1921. erschienen Ungarn betreffende

Schriften in nicht-ungarischer Sprache I–IV. köt. (Gragger R.) 1923–1929.

Debreceni Lapok 1867–1869.

Debreceni Szemle 1912–1915, 1927–1944.

Erdélyi Helikon. Cluj-Kolozsvár. 1928–1944.

Erdélyi Irodalmi Szemle. Kolozsvár. 1924–1929.

Erdélyi Múzeum. Cluj-Kolozsvár. 1937–1943.

Huszadik Század. Bp. 1900–1919.

Jahrbuch der Gesellschaft für die Geschichte des Protestantismus in Österreich. Wien.

1880–1888. 1916–1921.

Kecskeméti Protestáns Közlöny. 1858–1859.

Keresztény Magvető. Kolozsvár. 1861-től kezdve máig! (Erről – ritka kivételképpen –

1933-ig bezárólag összefoglaló repertórium is készült. Lásd Zoványi Theol. Lexikon

cikkeiben, a 229. lapon!)

Kont, Ignace: Bibliographie francaise de la Hongrie (1521–1910) avec un inventaire

sommaire des documents manuscrits. Paris. 1913.

Ltschauer, G. Fr. Bibliographie zur Geschichte, Landes- und Volkskunde des Burgenlands

1800–1929. Linz. 1933.

Litterarija Historica Slovanca. Bratislava. 1947.

Magyar Írás. Kassa. 1933–1936.

Nyugat. Bp. 1908–1941.

Néptanítók Lapja. Bp. 1868–1880. [Ugyanígy a Tanítók Lapja is, Orsz. Ref.

Tanítóegyesület közlönye, mely 1890 körül indulhatott, de nincs róla pontos adatom.

Úgy emlékszem, megvolt egészen 1944-ig – Gulyás P. MIÉM. V. 886. szerint Dobó

Sándor szerkesztette 1894-től 40 éven át (de ennyi ideig nem szerkeszthette, mert ua.

18

címszó szerint már 1931-ben meghalt). Régebbi címe Protestáns Tanítók Lapja

volt.]

Panyák Ede: A magyarországi középiskolákban 1850–1885-ig megjelent összes

programértekezéseknek repertóriuma. Bp. 1887.

Réz Henrich: Bibliographie zur Volkskunde der Donauschwaben. Bp. 1935.

Spek (?): Friedrich Teutsch [Bibliographie] Hermanstadt. 1933.

Századunk. Bp. 1929–1939.

Történelmi Lapok (1848–1849). Kolozsvár. 1892–1898.

Történelmi Közlemények Abaúj vármegye és Kassa múltjából. Kassa. 1910–1918.

Ungarische Revue. Bp. 1886–1892. (Megszakításokkal.)

Ungarische Rundschau. Bp. 1904–1907.

Utunk. Cluj-Kolozsvár. 1946–1958.

Ezeken kívül tanácsos volna átnézni „Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben”

(1887–1901) valamennyi olyan magyarországi kötetét, amely reformátusoktól tömegesen

lakott területekről szól: ezekben magyar ref. néprajzi vonatkozású adatokat alighanem bőven

lehet találni egyebütt is, nemcsak a Baksay Sándortól származó, a maguk korában kitűnő

cikkekben.

Ugyanígy át kellene nézni a „Magyarország vármegyéi és városai” c. monográfiasorozat

vonatkozó köteteit is. (A millennium körül indult meg.)

A régebbi megyemonográfiák közül ajánlatos volna átnézni legalább a Lehoczky

Tivadarét: Bereg vármegye monográphiája I–III. Ungvár, 1881–1882. – Biharra vonatkozólag

újabb monográfiák: Fehér Dezső: (szerk.) Biharmegye s Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete.

Oradea-Nagyvárad. 1933–1937. – Nadányi Zoltán (szerk.): Bihar vármegye. Bp. 1938. –

Régebbiek: Sipos Orbán: Bihar vármegye a népesedési, vallási, nemzetiségi és közoktatási

statisztika szempontjából. Nagyvárad. 1903. – Nagy Sándor (kereki): Biharország. Útirajzok.

I–III. köt. Bp. 1884–1886. (Populáris, de a vallási kérdésekre is kiterjed.)

BP. 1955. július. 1958. augusztus 8., ill. 1960. jan. 23.

Révész Imre

A) A magyar református, általában protestáns egyháztörténetírás története. Kapcsolatos

történetelméleti, módszertani, általános kritikai kérdések. Könyvészet, levéltártan, egyéb

történelmi segédtudományok idevágó részlegei.

a) Nagyobb áttekintések:

Balogh Ferenc: A magyar protestáns egyháztörténet irodalma. Debr. 1879.

Balogh Ferenc: The literature of the History of the Protestant Church in Hungary. Alexi

Gusztáv new-yorki cseh ref. lelkész fordításában. Ugyanott, ugyanakkor. (Az

előző fordítása.)

Zoványi Jenő: A magyarországi protestantizmus történetének jelenlegi állása. PSz. 1914.

Révész Imre (ifj.): A magyarországi protestantizmus tudományos történetírása. PSz. 1924.

Kny. Debr. 1925. (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság kiadványai

közt.)

Révész Imre (ifj.): A magyarországi protestantizmus történetének irodalma az összeomlás óta.

ThSz. 1925.

b) A korszakokra osztás kérdései:

Zoványi Jenő: A magyar protestantizmus történetének korszakokra osztása. PSz. 1903. és

„Kisebb dolgozatok a magyar protestantizmus történetének köréből” c.

gyűjteményes kiadványában. Sp. 1910.

Kovács Sándor: Pár észrevétel a magyar protestáns egyháztörténet korszakairól. ThSzlap.

1902–03. (I. évf.)

Kerecsényi Dezső: A reformáció és az irodalomtörténeti korszak határa. IT. 1939.

[Részben tartozik ide!]

Wiczián Dezső: A korszakok kérdése az egyháztörténelemben. Erzsébet Tud-Egyetem

1942/43. évi iratai. Pécs. 1944. Külön is u.o.

[Részben tartozik ide!]

c) Az „egyházi irodalomtörténet” kérdése:

Kiss Ferenc: A magyar protestáns egyházirodalom története érdekében. DunPL. 1890.

Kristóf György: A magyar protestáns irodalom története. Megjegyzések egy pályázati

hirdetéshez. (XII.) SpRL. 1916.

Historicus Literarius = [ifj. Révész Imre]: Magyar Református Egyházi Irodalomtörténet,

avagy: valami, amire szükség van, de nem úgy, ahogyan akarják. PSz. 1917.

d) Egyéb történetelméleti, módszertani, kritikai kérdések, ezek körüli viták:

20

Révész Imre (id.): A magyarországi úgynevezett protestáns egylet, mint egyházunk

történeteinek megírója. MPEIF. 1876. 156–157.

Farkas József: A Figyelmező legújabb nagy tette. PEIL. 1876. márc. 26. (13. sz.)

Révész Imre (id.): A modern atyafiak legujjabb ijjedelme. MPEIF. 1876. (221. sk.)

Révész Imre (id.): Igénytelen vélemény a magyar protestáns egyháztörténelem jövője

ügyében. PEIL. 1879. Kny. Debr. 1879.

Révész Imre (id.): Egyháztörténelmi irodalmunk ügyéhez. PEIL. 1880. Kny. Bp. 1880.

Kovács Albert: A magyar protestáns egyháztörténelem megíratása ügyében tett lépések. Bp.

1879.

Szlávik Mátyás: Egyháztörténetünk művelése érdekében. PEIL. 1892. (486–487.)

Zoványi Jenő: Ugyane cím alatt vitatkozik a fenti cikkel a PEIL. következő számában.

S. Szabó József: Millenniumi egyházi történetírás. PEIL. 1895. (275–276.)

Iványi Béla felszólalása a magyar protestáns egyháztörténetírás elmaradottsága ügyében a

PSz. szerkesztőjéhez (Zsinka F.) intézett nyílt levelében. PSz. 1926:415. sk.

Révész Imre (ifj.) válaszával. (Magyar protestáns egyháztörténetírásunk ügye)

u.o. 472. sk.

Réz László: Egy indítvány hazai reformációnk és tiszáninneni kerületünk történetének

megírása érdekében. SpL. 1901. (XX.) 153. sk.

Pompéry Aurél: Irányzatos-é a magyar protestáns történetírás? 1930. Bp.

[Pompéry A. könyvéről – ugyane cím alatt – ifj. Révész Imre írt elvi és

módszertani szempontból néző tanulmányt, PSz. 1931. A szerző „Tegnap és

ma és örökké…” c. gyűjteményes kiadványában is. Debr. 1944.]

Krupecz István: A tudományos, különösen az egyháztörténeti seminariumokról. Történet – és

neveléstani értekezése. PEIL. 1887. és Kny. Bp. 1887.

Révész Imre (ifj.): Egyháztörténelem. „A magyar történetírás új útjai” c. kötetben. Bp. 1931.

(2. kiad. 1932.)

Révész Imre (ifj.): A történettudomány új útjai és a protestantizmus. PSz. 1931. A szerző,

„Tegnap és ma és örökké…” c. gyűjteményes kiadványában is. Debr. 1944.

[Részben ifj. Révész Imre e két dolgozatához kapcsolódik Zoványi Jenő cikke:

Néhány szó a Szekfű-kérdéshez, PSz. 1931. (698. sk.) – és az ehhez fűződő

szóváltások a PSz. u.a. és köv. évfolyamában. Úgyszintén Makkai Sándor

cikke: Az „új utak” PSz. 1932.]

Zoványi Jenő: Új egyháztörténetírás. KM. 1940. Kny. Kolozsvár (Cluj). 1940.

[Kizárólag, ifj. Révész Imre munkássága ellen. – Személyes vonatkozású

folytatása, melynek tudományos érdeke nincs, nyilatkozatok – és

21

viszontnyilatkozatokkal a PSz. DebrPL. és KM. ezen és következő (?)

évfolyamában.]

Zoványi Jenő: Akadémikus, céhbeli és dilettáns történetírók. Bp. 1943.

[Marton János, Mályus Elemér, Miklós Ödön, ifj. Révész Imre, Varga

Zsigmond munkássága ellen. – Személyes vonatkozású folytatásainak

tudományos érdeke nincs.]

e) A helyi egyháztörténetírás módszertana.

Vanyó Tihamér: A plébániatörténetírás módszertana. Regnum 1940–41. Kny. Pannonhalma.

1941.

[A protestáns vonatkozásokra is kiváló figyelemmel.]

Nagy Géza: Hogyan dolgozzam fel egyházközségem történetét? „A református lelkipásztor

kézikönyve” II. köt. Kolozsvár. 1938.

(Erdélyi Református Egyházi Könytár XIX–XX. sz.)

Ila Bálint: A magyar református egyházközség – történetírás utolsó negyedszázada és

feladatai. [Még 1946-ban írta a cikket a szerző!] ET. Uf. 1958. I. (IV.) 2–3. sz.

f) Egyházmegye – történetírás.

Batizi András: (técsői l., máramarosugocsai esperes)

Egyházmegyerajz, vagy: olyan rovatozatos könyv, mely mindazon adatoknak

könnyűmóddal való összeszedésre szolgál, melyeket az ezen – hitvallású

egyházmegyebeli egyes egyházak presbitériumai hivatali kötelességgel

jegyezgettek fel a kezöknél lévő egyházrajzba, úgy saját egyházuk minden

tekintetbeni állásáról, mint a nagyobb egyházköröket, például az

egyházmegyét, egyházkerületet, az egész magyarhoni és általános protestáns és

nemprotestáns keresztyén egyházat, sőt: a nemkeresztyén hitefelekezetűeket is

netalán érdeklő változásokról. Debr. 1864.

[Nagy folio alakú rovatos füzet, 12 egyházlátogatási rovattal, a 13. rovat címe:

Egyháztörténeti jegyzetek – ahol „a kútfők megnevezését” is kívánja.]

g) Általános bevezetés az egyháztörténetírásba.

Rotarides Michael: Adparatus ad historiam ecclesiasticam Hungariae. MPEA. 1904.

h) Anyakönyvügy, levéltárügy.

Hajnal Ábel: Az anyakönyvek érdekében. Pesti Napló 1857. július 4.

Révész Kálmán: Régi anyakönyvünk. PEIL. 1893:98. sk.

Révész Imre (id.): A levéltárak megóvásáról és rendezéséről, fő tekintettel a magyar

protestáns egyházi levéltárakra. Debr. 1868.

Jakab Elek: A levéltárakról, tekintettel a magyar államlevéltár ügyre. Bp. 1877.

22

Levéltári útmutató. A magyarországi ref. Egyház egyetemes Konventjének kiadása. Írta Szabó

István és Miklós Ödön. Bp. 194?

Román János: Levéltárrendezés tanulságai. RE. 1955. május 1.

Borsa István: Az egyházi levéltárak helyzete a Magyar Népköztársaságban. Archívum

1954:105–114. – Levéltári Híradó 1956. (VI.) I. sz. 48–56.

i) Névkönyvek, névtárak. [Ha történelmi közleményeket nem tartalmaznak!]

A magyarországi és temesbánáti helvét hitvallású egyházak, lelkészek, tanintézetek, tanárok

és tanítók összes névkönyve 1855-re. Hiteles adatok után. Pest. 1855.

[Úgy látszik a legelső „egyetemes” névtár, bár Erdély kivételével.]

K – k [jegyű szerző]: Egyházi névtáraink fontossága és azoknak szükséges reformja.

Budapesti Hírlap 1859. 297. 299. 307. sz.

Tóth Sámuel: A magyarországi református egyház egyetemes névtára. Debr. 1887.

[Első ilynemű kiadvány a történelmi ország egész területére kiterjedően.]

k) Könyvészeti segédeszközök és dolgozatok.

Nagy László [szilágysomlyói l.] és Ballagi Géza: Indítvány magyar protestáns irodalmi

katalógus létesítésére. PEIL. 1873. aug. 10.

Csáthy Károly: A magyar protestáns egyházirodalom jelesebb termékeinek jegyzéke. Debr.

1874.

[8 lapnyi könyvárusi katalógus, de e nemben valószínűleg a legelső önálló

kiadvány.]

Borbély Ferenc: A Keresztény Magvető I–XLVII. évfolyamának tárgymutatója és

tartalomjegyzéke. Kolozsvár. 1913.

Das Evangelisch – Theologische Schrifttum in Ungarn. Bibliothek des Protestantismus im

mittleren Donauraum. Bd. I. Halle (Saale) 1940.

Heft l. V. Brückner: Die Neueren Kirchengesetzbücher. – J. S. Kováts:

Soziologie und Weltanschauengsfragen.

Heft 2. L. Pap: Die Wissenschaft vom Alten Testament.

Panyák E.: A magyarországi középiskolákban 1850-től 1885-ig megjelent összes programm

értekezések repertoriuma. Bp. 1887.

Bodor Antal: Magyarország Helyismereti Könyvészete 1527–1940. Bp. 1944.

Bartoniek Emma: Magyar történeti forráskiadványok. Bp. 1929. A magyar Történettudomány

Kézikönyve I. 3/b.

Geréb László: Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához. (XV–

XVIII. század) Bp. 1949. Tanulmányok. Kiadja a Fővárosi Szabó Ervin –

Könyvtár. XXIII. sz.

23

Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. I. köt. Bp. 1951.

II. köt. Bp. 1954. III. köt. (névtelenül) Bp. 1958.

Magyar Történeti Bibliográfia 1825–1867. I. kötet: Általános rész. II. k. Gazdaság. III. k.

Politika, Jog, Oktatás-Iskolák, Tudomány. Művészet, Sajtó, Vallás-Egyházak.

Szerkesztette a Történettudományi Intézet munkaközössége. I. Tóth Zoltán

vezetésével. Bp. 1950–52.

Niklai Péter: Névtelen és álnevű munkák a XIX. század politikai röpiratirodalmában.

Könyvtári Szemle 1914.

Porzsolt Kálmán: Magyar írói álnevek. Ab. Figyelő (XIII. köt. 1882.)

Kiss Rezső: Magyar írói álnevek. AbFigy. XIV. (1889.)

Székely Dávid: Magyar írók álnevei a múltban és a jelenben. Bp. 1904.

Gulyás Pál: Magyar írói álnév-lexikon. Bp. 1956.

Polgár Ladislaus, S. J.: Bibliographia de Historia Societatis Jesu in Regnis olim Corona

Hungarica unitis (1560–1773). Romae, 1957.

(A „Subsidia ad Historiam S. J.” c. sorozat 2. száma.)

[Az egészen közismert és közhasználatú könyvészeti segédeszközök, pl. Régi

Magyar Könyvtár, Magyar Írók Élete és Munkái stb. itteni feljegyzését

szükségtelennek tartom.]

l) Egyházi pecsétisme.

Szeremlei Samu: PEIL. 1871. 1565–66. felszólítást intéz a protestáns lelkészekhez,

lenyomatok beküldésére.

Illésy János: A kassai ev. ref. egyház pecsétje. Turul 1893. Egyházunk pecsétgyűjteménye és

tudományos feldolgozása. RE. 1953.

Régi református pecsétek – egyházunk múltjáról. Az Út 1953. febr. 1–7.

[Mindkettő Nagy Sándor tiszántúli egyházkerületi levéltárnok kutatásairól

szóló illusztrált beszámoló.]

Ugyanerről Az Út 1954. júl. 16–24. is.

Bottyán János: A régi református egyházi pecsétek templomábrázolásai. RE. 1954. nov. 1.

m) Vegyesek.

Antal Géza: Ki volt Barkey s mi volt a „Museum Haganum”? PEIL. 1885:1435–36.

[Adatok Barkey Miklós brémai születésű holland ref. l. 1709–1788. életéhez.

Az általa Hágában szerkesztett tudományos folyóiratok egyikében, a „Museum

Haganum”-ban magyar ref. egyháztörténelmi kiadványok és adatok jelentek

meg.]

24

Radácsi György: Egy főiskolai tankönyv, vagy egy „egyháztörténész”, mint nyelvújító, s a

„Debreceni grammatica” közelgő feltámadása. PEIL. 1873:13. sk.

[Balogh Ferenc történetírói nyelvének és stílusának éles bírálata.]

Hóman Bálint: A forráskutatás és forráskritika története. Bp. 1925. A Magyar

Történettudomány Kézikönyve. I. 3/A.

Hóman Bálint: Tudományos történetírásunk megalapítása a XVIII. században. Bp. 1920. (A

Magyar Történettudomány Kézikönyve. I. 5/D.

[Ugyanez, ugyane szerző gyűjteményes kötetében is: Történetírás és

forráskritika. Bp. 1938.]

(Részben tartozik ide.)

Gárdonyi Albert: A magyar történettudomány kezdetei. PSz. 1926.

(Részben tartozik ide.)

Lékai Lajos: A magyar történetírás 1790-től 1830-ig. Bp. 1942.

(Részben tartozik ide.)

Balassa Brunó: A történettanítás múltja hazánkban. Pécs. é. n.

(Részben tartozik ide.)

Molnár Aladár: Tűnődések tudományos életünk fölött. PEIL. 1864.

[A magyarországi prot. tudományosság egész akkori helyzetét –

történettudományi szempontból is – élesen megvilágító cikksorozat.]

Lugossy József: Egyházi régiségek gyűjtése s közzé-tételére fölhívó szózat… PEIL.

1847:184–186.

Esze Tamás: Népünk emlékezete. Az Út 1951. okt. 7–13.

(A néphagyomány, mint egyháztörténeti forrásanyag.)

Csáji Pál: A budapesti (ref.) lelkészek egyháztörténeti munkaközösségének 1954–1956. évi

működése. RE. 1956. szept.

25

B) Az egyházi időszaki sajtó történetének könyvészete (naptárakat, időszakos „prédikátori

tárakat” s hasonlókat is beleértve*).

Szinnyei József (id.): A magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok statisztikája 1780-tól 1909-ig.

MKSz. 1910. (a függelékben)

[Szinnyei J. időközönként is közölte a „Vasárnapi Újság”-ban a magyar

hírlapok és folyóiratok jegyzékét és statisztikáját. Az 1891-esből a Vasárnapi

Újság nyomán közli PEIL. 1891:227., az akkori prot. időszaki sajtó és

statisztikáját, beleértve a felekezeti tanügyi lapokat is.]

„Anbulans” (valószínűleg Ballagi Aladár) „Protestáns hírlapirodalom” cím alatt ad rövid

áttekintést és helyzetrajzot s PEIL. 1881:1. számában.

Joó Tibor: A magyar protestáns időszaki sajtó. PSz. 1935:144–146.

[A Széchényi-könyvtár protestáns folyóirat-szakkatalógusának ismertetése.

Maga ez a katalógus sem akkor, sem később nem jelent meg nyomtatásban. A

cikk főként statisztika, de történeti visszatekintéssel.]

Kiss Sándor: A magyar reformátu