szavatosság jótállás, fogyasztói szerződések változó ... · tartós fogyasztási cikkek...
Post on 02-Jan-2020
0 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Szavatosság-jótállás, fogyasztói
szerződések változó szabályai az
új Ptk-ban
Dr. Kispál Edit
Budapesti Békéltető Testület
2014. március 28.
Jogszabály, hatálybalépés
- 2013. évi V. törvény a Polgári
Törvénykönyvről
2014. Március 15-től hatályos, a hatálybalépését
követően
a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra,
b) megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.
- 2013. évi CLXXVII. Törvény a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
hatálybalépésével összefüggő átmeneti és
felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.)
Fogalmak fogyasztó: a gazdasági vagy
szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy
gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó.
fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy
vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy;
Felépítés
Jótállás 248. §
Teljesítés 277. §
Hibás teljesítés,
kellékszavatosság a
szerződésszegések
között 305.-311/A. §
Teljesítés 6:34. §-6:41. §
Hibás teljesítés 6:157.§,
6:158.§
Kellékszavatosság 6:159.
§-6:167.§
Termékszavatosság 6:168.
§-6:170. §
Jótállás 6:171. §-6:173.§
Kártérítési igény 6:174. §
Különös szabályok 6:177.
§-6:178. §
Hibás teljesítés
Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A kötelezett
hibásan teljesít, ha
a szolgáltatás a
teljesítés
időpontjában nem
felel meg a
szerződésben vagy
jogszabályban
megállapított
minőségi
követelményeknek.
Hibás teljesítés mentesülés
jogosult a hibát a
szerződéskötés
időpontjában ismerte,
vagy azt ismernie
kellett,
ha a hiba a jogosult által
adott anyag hibájára
vezethető vissza, feltéve,
hogy az anyag
alkalmatlanságára a
jogosultat
figyelmeztette.
jogosult a hibát a
szerződéskötés időpontjában
ismerte, vagy azt ismernie
kellett,
ha a hiba a jogosult által adott
a) anyag alkalmatlanságára
vagy hibájára;
b) adat hiányosságára vagy
hibájára; vagy
c) utasítás
célszerűtlenségére vagy
szakszerűtlenségére
vezethető vissza, és e
körülményekre a kötelezett a
jogosultat figyelmeztette.
Hibás teljesítés újPtk
elhagyja a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelésére vonatkozó szabályozást, mivel arra is irányadó, hogy ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felelt meg a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott követelményeknek, akkor a kötelezettel szemben a hibás teljesítés jogkövetkezményei alkalmazhatóak (kellékszavatosság, jótállás, kártérítés);
egységes szabályban rögzíti, hogy a kellékszavatosság és a jótállás szabályai fogyasztó és vállalkozás szerződésében egyoldalúan kógensek
Kellékszavatosság igények
Feltétel a felek kölcsönös szolgáltatásokkal
tartozása,
a) kijavítás, kicserélés kivéve, ha a választott
kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az
aránytalan többletköltséget eredményez
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását
igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga
kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a
szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a
kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4)
bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni,
vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy
kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
Kellékszavatosság igények
Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs
helye.
(4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog
tulajdonságaira és a jogosult által
elvárható rendeltetésére figyelemmel -
megfelelő határidőn belül, a jogosult
érdekeit kímélve kell elvégezni.
49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet a
fogyasztói szerződés keretében
érvényesített szavatossági és jótállási
igények intézéséről
Törekedni kell arra, hogy a kijavítás, kicserélés 15
napon belül megtörténjen.
Új jogszabálytervezet: A vállalkozás köteles a
kijavítást vagy kicserélést tizenöt napon belül
elvégezni vagy mással elvégeztetni. A határidő
eredménytelen elteltét követően a fogyasztó –
indokolás, valamint az áttéréssel a vállalkozásnak
okozott költség megfizetése nélkül – áttérhet más
szavatossági jogra.
Határidők, vélelmek
kellékszavatosság - Változatlan: fogyasztó és vállalkozás között
kötött szerződés esetén az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
- egy év alatt évül el (korábban hat hónap)
- Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén két év alatt évül el, használt dolognál minimum egy év. (tartós használatra rendelt dolognál korábban 3 év megszűnik)
Határidők kellékszavatosság
Ingatlan esetében 5 év
A dolognak a kicseréléssel vagy a
kijavítással érintett részére a
kellékszavatossági igény elévülése újból
kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni
arra az esetre is, ha a kijavítás
következményeként új hiba
keletkezik.
Költségviselés
kellékszavatosság - A szavatossági kötelezettség teljesítésével
kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.
- Ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
Kötelezett gazdagodási igénye
Ha a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt a
kellékszavatossági határidő jelentős részének
eltelte után kerül sor, és ez a jogosult számára
számottevő értéknövekedést eredményez, a
kötelezett a gazdagodás megtérítésére tarthat
igényt. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben e
rendelkezést nem lehet alkalmazni.
Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a
dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni,
amely a rendeltetésszerű használat
következménye.
Termékszavatosság
Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (ezen alcím alkalmazásában: termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
Termékszavatosság
Gyártó: a termék előállítója és forgalmazója.
Mentesül, ha bizonyítja, hogy
a) a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló
foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;
b) a termék forgalomba hozatalának időpontjában
a hiba a tudomány és a technika állása szerint
nem volt felismerhető; vagy
c) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező
hatósági előírás alkalmazása okozta.
Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a
termék kijavítással érintett részére vonatkozó
kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli.
Termékszavatosság határidő
A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős.
A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.
Termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben.
Legfontosabb változások
jótállás
A jótállás a kötelezettet
a jótállási kötelezettséget
keletkeztető
szerződésben vagy
jogszabályban, továbbá
a szolgáltatásra
vonatkozó reklámban
foglalt feltételek szerint
terheli.
Aki a szerződés
teljesítéséért jótállást
vállal vagy jogszabály
alapján jótállásra köteles,
a jótállás időtartama alatt
a jótállást keletkeztető
jognyilatkozatban vagy
jogszabályban foglalt
feltételek szerint köteles
helytállni a hibás
teljesítésért.
Jótállás újPtk
nem tartalmaz külön rendelkezéseket a fogyasztó és
vállalkozás közötti szerződésekhez kapcsolódó jótállásra
vonatkozóan;
biztosítja, hogy a jótállási idő alatt az új tulajdonos is
érvényesíthesse a jótállást;
új rendelkezése, hogy ha a jótállásra kötelezett
kötelezettségének a jogosult felhívására megfelelő
határidőben nem tesz eleget, a jótállási igény a
felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három
hónapos jogvesztő határidőn belül akkor is
érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt
Különös szabályok
Ha a kötelezett valamely dolog vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a hibás teljesítésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy
a) a kicserélésen a munkával elérhető eredmény részben vagy egészben való újbóli teljesítését kell érteni; és
b) a kijavítás vagy a szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése - a jogosult szerződésszerű teljesítéshez fűződő érdekei figyelembevételével - a munkával elérhető eredmény létrehozásának az eredetileg vállalthoz képest eltérő módjával is megvalósulhat; az ebből eredő többletköltségek a kötelezettet terhelik.
Különös szabályok
A kötelezett mentesül a hibás teljesítés
jogkövetkezményei alól, ha a hiba a jogosult által
adott
a) anyag alkalmatlanságára vagy hibájára;
b) adat hiányosságára vagy hibájára; vagy
c) utasítás célszerűtlenségére vagy
szakszerűtlenségére
vezethető vissza, és e körülményekre a kötelezett a
jogosultat figyelmeztette.
További jogszabályi változások
2014. április 9-től
- 151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet az egyes tartós
fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról
- 181/2003. (XI.5.) Kormányrendelet a lakásépítéssel
kapcsolatos kötelező jótállásról
- 249/2004. (VIII.27.) Kormányrendelet az egyes javító-
karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező
jótállásról
A változásokat csak a hatálybalépést követően
kötött szerződésekre kell alkalmazni.
Jótállás- Kormányrendeletekben
található azonosságok - Semmis az a megállapodás, amely az adott rendeletben
foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe az adott rendelet rendelkezései lépnek.
- A gyártó/vállalkozó az adott rendeletben foglaltnál kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat.
- A vállalkozó köteles a fogyasztónak jótállási jegyet átadni.
- A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető, de a jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.
Jótállás időtartama, jogvesztő
határidők! tartós fogyasztási cikkek esetén egy év, amely a
fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadással kezdődik, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.
újonnan épített lakások és lakóépületek esetén az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított 3 év, 5 év, 10 év.
a javító-karbantartó szolgáltatásoknál hat hónap, amely a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával kezdődik.
Tartós fogyasztási cikkekre
vonatkozó kötelező jótállás - A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást
terheli, aki a fogyasztóval kötött szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására köteles.
- Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a vállalkozást megillető jogok a szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra.
- További követelmény tilos: kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára.
- A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
Tartós fogyasztási cikkekre
vonatkozó kötelező jótállás - A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új
alkatrész kerülhet beépítésre.
- Jótállási jegyen fel kell tüntetni: tájékoztatást arról, hogy fogyasztó jogvita esetén a fogyasztó békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.
- A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a vállalkozás, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:
a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
a hiba okát és a javítás módját,
Tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó
kötelező jótállás
a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét.
A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani.
Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.
Tartós fogyasztási cikkek melléklet
2014. szeptember 15-től
Eddigi 25 pontból álló helyett, 29 pont.
Lényegesen kibővülnek az eddigiek is, újdonság pl:
-nemes és félnemes szőrmeruházti termékek 50.000 Ft
eladási ár felett,
-villamos energiával működtetett szépségápolási eszközök
10.000 Ft eladási ár felett,
-lőfegyverek 10.000 Ft eladási ár felett,
-sporteszközök 10.000 Ft eladási ár felett,
-világítástechnikai termékek 10.000 Ft eladási ár felett,
-gyermekhinták, csúszdák otthoni használatra 10.000 Ft
eladási ár felett,
-motoros vízi járművek 10.000 Ft eladási ár felett
Javító-karbantartó szolgáltatásokra
vonatkozó kötelező jótállás
- A rendelet hatálya azokra a javító-karbantartó szolgáltatásokra terjed ki, amelyek esetében a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja.
- Jótállási jegyen fel kell tüntetni:
tájékoztatást arról, hogy fogyasztó jogvita
esetén a fogyasztó békéltető testület eljárását
is kezdeményezheti.
- Jótállási igényről jegyzőkönyvet köteles
felvenni, amelyben szintén rögzítésre kerül a
békéltető testület
Lakásépítéssel kapcsolatos kötelező
jótállás
- Hatályon kívül helyezi az egyes épületszerkezetek és
azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek
kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI.22.)
ÉVM-IpM-KM-MÉM-Bkm együttes rendeletet
- Nem csak fogyasztói szerződés esetén alkalmazható
- Jótállási jegyen itt nem kell feltünteni a békéltető
testületeket
- 2 melléklettel kiegészül (fenti rendelet átvett mellékletei
- Három év jótállás: eddigi 1., 2. melléklet
- Öt év jótállás: 3. melléklet
- Tíz év jótállás: 4. melléklet
Köszönöm a figyelmet!
top related