varisuli · web viewmegjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. tudjuk, hogy...
Post on 27-Jul-2020
0 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Vári Emil Általános Iskola
TARTALOMJEGYZÉK
ISKOLÁNKRÓL_______________________________________________________________3
N E V E L É S I P R O G R A M____________________________________________________4
PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK___________________________________________________4
- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -_____________________________4
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI________________________________________________________________8
ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM________________________________________11
AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV____________________________________________________________________12
ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM_____________________________________14
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK___________________________15
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK_____16
A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁS SAJÁTOSSÁGAI__________________22
HELYZETELEMZÉS__________________________________________________________22
TÖRVÉNYI FELTÉTELEK ÉS AZ IRÁNYADÓ RENDELKEZÉSEK_________________________24
1. A rendelet hatálya______________________________________________________24
2. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja és feladata__________________________24
3. A két tanítási nyelvű iskola helyi tantervének elkészítésére vonatkozó sajátos szabályok________________________________________________________________25
4. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás sajátos oktatásszervezési szabályai__________26
5. Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatás________________________________26
6. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban elérendő célnyelvi szintek________________27
7. Irányadó rendelkezések__________________________________________________27
NEVELÉSI PROGRAM_________________________________________________________28
A két tanítási nyelvű program alapelvei, céljai, feladatai és eszközei________________28
A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI__43
A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI__________________________________45
AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI__________50
A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE____________________________55
AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK__________62
Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel_____________________________________________________68
1
Vári Emil Általános Iskola
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI________________________69
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI__________________________________________________73
H E L Y I T A N T E R V________________________________________________________75
A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK____________________75
A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ PROGRAM HELYI TANTERVE________________81
HELYI TANTERV ANGOL NYELVOKTATÁSHOZ AZ ALSÓ TAGOZATOS CSOPORTOK SZÁMÁRA (HETI 2 ÓRA, heti 4+1 óra)____________________________________________________99
KOSSUTH LAJOS TAGINTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ______________________________125 TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSNAK ELVEI_____________________ 139A TANULÓK SZORGALMÁNAK,MAGATARTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE_________ 140
A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE___________147
2
Vári Emil Általános Iskola
Mottó: "Az iskola dolga,
hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,
hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,
hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére
és az alkotás izgalmára,
hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,
és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni."
(Szent-Györgyi Albert)
ISKOLÁNKRÓL- bevezető -
Intézményünket, a Vári Emil Általános Iskolát 1982-ben alapították. A térség
legnagyobb létszámú ilyen típusú iskolája, amely 2007 óta működik gesztor intézményként
jelenleg egy tagintézménnyel, ez a Kossuth Lajos Tagintézmény. Ennek a tagintézménynek
működik egy telephelye is (Várday István úti Telephely) amely halmozottan súlyos tanulók
képzésével,nevelésével foglalkozik. Jéke Tagintézmény működtetése jelenleg szünetel.
Iskolánk alapvető pedagógiai filozófiája: mindenki tehetséges valamiben. Ezért
szeretnénk, ha iskolánkban képességeinek megfelelően tanítványaink megtalálhatnák az
egyéni fejlődés, kibontakozás lehetőségeit és ebből adódóan is jól éreznék magukat a váriban.
Fenntartónk és működtetőnk a Klebelsberg Tankerületi Központ. A fenntartónk által
kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles
korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának
érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik.
A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete
egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik:
kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését,
ugyanakkor a tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő,
hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását,
A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól
képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja
alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó
pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő kisvárdai polgároknak!
3
Vári Emil Általános Iskola
N E V E L É S I P R O G R A M
PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -
A Vári Emil Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató
munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.
1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.
Ennek keretében:
a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így
tudhatják, mit várunk el tőlük,
minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi
munkájában és életének egyéb problémáiban,
az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:
tanuló és tanuló,
tanuló és nevelő,
szülő és nevelő,
nevelő és nevelő között.
2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű
ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb
pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket
kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.
Ennek érdekében:
a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra
korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,
iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a
tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a
tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat
szűkebb és tágabb környezetükben,
az iskola pedagógiai tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű
fejlesztésében látjuk,
fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,
4
Vári Emil Általános Iskola
szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának
becsülete legyen,
törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,
segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,
törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és
helyes formáinak kialakítására,
szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk
eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek
megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván
venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:
rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről,
eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő
polgárai,
ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és
közművelődési intézményekkel,
nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven –
továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók
számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában
maga is részt vegyen.
4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget.
Ennek érdekében
biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-
kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt,
illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés
követelményeinek.
5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés
eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:
humánus,
erkölcsös,
5
Vári Emil Általános Iskola
fegyelmezett,
művelt,
kötelességtudó,
érdeklődő, nyitott,
kreatív, alkotó,
becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,
képes a problémák érzékelésére és megoldására,
gyakorlatias,
képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,
jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),
van elképzelése a jövőjét illetően,
becsüli a tudást,
öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,
ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,
képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,
tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,
képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni
szóban és írásban,
a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,
ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:
nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,
a természet, a környezet értékeit,
más népek értékeit, hagyományait,
az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,
a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti
környezetben,
ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,
ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését
biztosító szabályokat,
ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott
formáit és módszereit,
viselkedése udvarias,
beszéde kulturált,
társaival együttműködik,
6
Vári Emil Általános Iskola
szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,
képes szeretetet adni és kapni,
szereti hazáját,
megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,
szellemileg és testileg egészséges, edzett,
egészségesen él,
szeret sportolni, mozogni,
megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden
egyes hozzánk járó tanuló személyiségében, de törekszünk a személyiségformálás területén a
minél nagyobb eredményességre.
Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája ezért arra irányul, hogy a lehető legtöbb
diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
7
Vári Emil Általános Iskola
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek
tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.
Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra,
érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos
alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és
határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.
1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények
védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.
2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges
és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek
kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az
egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek
megelőzése).
3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom).
Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás).
Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és
létrehozására.
4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés,
tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások
szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi
érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére,
készség a megegyezésre.
7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és
önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.
8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra
ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak,
jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és
hazaszeretet.
8
Vári Emil Általános Iskola
9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő
kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik
tiszteletben tartása.
10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek
egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a
társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi
tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.
Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását
elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra
kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez
kapcsolódó folyamatos értékelés.
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott
személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.
Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:
1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül,
személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói
közösségen keresztül érvényesül.
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
Közvetlen módszerek Közvetett módszerek1. Szokások kialakítását
célzó, beidegző módszerek.
- Követelés.- Gyakoroltatás.- Segítségadás.- Ellenőrzés.- Ösztönzés.
- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése.- Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása.- Hagyományok kialakítása.- Követelés.- Ellenőrzés - Ösztönzés.
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
- Elbeszélés.- Tények és jelenségek bemutatása.- Műalkotások bemutatása.- A nevelő személyes példamutatása.
- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.- A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).
- Magyarázat, beszélgetés.- A tanulók önálló elemző munkája.
- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.
- Vita.
9
Vári Emil Általános Iskola
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat
sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencvenkilenc százaléka a nyolcadik
évfolyam végén:
minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben
meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy
tanulóink döntő többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni
képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi
tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és
jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek
a későbbiekben megfeleljen,
ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a
közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
10
Vári Emil Általános Iskola
ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és
jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását
szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli
foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából
legfontosabb ismeretekkel
a táplálkozás,
az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,
a családi és kortárskapcsolatok,
a környezet védelme,
az aktív életmód, a sport,
a személyes higiénia,
az elsősegély-nyújtás alapismeretei,
a szexuális fejlődés területén.
2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán
kívüli foglalkozás feladata.
3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:
testnevelés órák;
játékos,
egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;
az iskolai sportkör foglalkozásai;
tömegsport foglalkozások;
úszásoktatás;
b) a helyi tantervben szereplő természetismeret, természettudományos gyakorlatok,
biológia, kémia tantárgyak tananyagai.
11
Vári Emil Általános Iskola
c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott
ismeretek;
d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással
foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók
számára; játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az
egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan
e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele
félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra
megtartásában;
a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A
tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános
szűrővizsgálaton kell részt venniük.)
AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható
következményeit;
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és
jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;
12
Vári Emil Általános Iskola
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)
foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos
legfontosabb alapismeretekkel.
3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok
megvalósításának elősegítése érdekében
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági
Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli
vetélkedőkbe;
támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel
foglalkozó továbbképzésen.
4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő
tevékenységformák szolgálják:
a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi
ismeretek:
TANTÁRGY ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK
biológia
- rovarcsípések- légúti akadály- artériás és ütőeres vérzés- komplex újraélesztés
kémia
- mérgezések- vegyszer okozta sérülések- savmarás- égési sérülések- forrázás- szénmonoxid mérgezés
fizika - égési sérülések- forrázás
testnevelés - magasból esés, törések, vérzések elsődleges ellátása
az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott
elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás
baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes
13
Vári Emil Általános Iskola
módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének
igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy
osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel
kapcsolatosan.
5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással
foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók
számára.
ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel
elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő
szokásrendszer megalapozása;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához
szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi
környezet zavartalan működését elősegíthetik;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli
foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából
legfontosabb ismeretekkel:
a környezet fogalmával,
a földi rendszer egységével,
a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
a környezetvédelem lehetőségeivel,
lakóhelyünk természeti értékeivel,
lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán
kívüli foglalkozás feladata.
3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
14
Vári Emil Általános Iskola
a) a helyi tantervben szereplő természetismeret, biológia, kémia, földrajz tantárgyak
tananyagai
b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott
ismeretek;
c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
- évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap
(témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel,
akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOKA tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a
nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett
módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása
iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli
tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek
életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek
fejlesztésében.
Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell
az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a
felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az
autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.
3. Az önkormányzás képességének kialakítása.
Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben,
hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért
összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni
tudják.
4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a
közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a
15
Vári Emil Általános Iskola
tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a
közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek,
és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz
tapasztalatokat gyűjthetnek.
5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési
normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉSSZERVEZETI FORMÁK
1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-
tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.
Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak
tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.
a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek
a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is
tartsuk.
b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük
azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók
tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis
az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a
legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és
az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak
tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó
munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és
csoportos munkájára támaszkodnak.
Az egységes alapokra épülő differenciálás
Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a
tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési
képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való
azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.
16
Vári Emil Általános Iskola
A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő
tanítási folyamat, tanulási tevékenység.
A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása
és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell
figyelemmel lenni:
Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a
tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását,
fejlesztését. A differenciált oktatásra vonatkozó tanulásszervezés tényleges leírása a
helyi tantervben szerepel.
A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.
Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek,
tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek
korrigálására és tudásának átrendeződésére.
Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit,
formáit.
Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a
csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét,
önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe
állítani.
A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás
a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az
ellenőrzésben, az értékelésben.
A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a
hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási
órán kívüli) tevékenységek segítik:
a) Hagyományőrző tevékenységek
Fontos feladat az iskola névadójának, Vári Emil emlékének ápolása. Ezt szolgálja
az évenkénti megemlékezés a Vári héten. A hét során megrendezésre kerülő
történelem verseny szinte minden esetben a névadó korszakához köthető témákat
17
Vári Emil Általános Iskola
dolgoz fel. A Vári hét az iskola legjelentősebb évenkénti rendezvénysorozata
Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő
alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor,
a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.
Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a
magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak
emléknapján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti
Összetartozás Napján.
Tízévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül
kiadásra.
Az iskola harminc éves fennállása alkalmából iskolatörténeti kiállítást szerveztünk
az intézményvezetői folyosón. Ennek kezelése és öt évenkénti bővítése tantestületi
feladat. Az iskolatörténeti dokumentáció gyűjtése a humán munkaközösség és a
könyvtár feladata az SZMSZ-ben meghatározott módon.
b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a
tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában
diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8.
osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja.
A diákönkormányzat tevékenységét az iskola intézményvezetője által megbízott
pedagógus segíti.
Évente egy alkalommal diákközgyűlést tartunk. A diákközgyűlésen minden tanuló
részt vehet. A közgyűlésen a DÖK-öt segítő pedagógus, valamint a DÖK gyermek
vezetője is beszámol a DÖK-nek az előző közgyűlés óta eltelt időszakban végzett
tevékenységéről. Az intézményvezető tájékoztatja a tanulókat az iskolai élet egészéről,
az éves munkatervben foglaltak megvalósulásáról, a tanulói jogok és kötelességek
érvényesüléséről, valamint az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának
tapasztalatairól. A tanulók kérdéseket tehetnek fel, elmondhatják véleményüket,
javaslataikat.
c) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai,
ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat
a működtető által meghatározott módon kell befizetni.
d) Tehetséggondozás. Az iskola egyik fő pedagógiai profilja a tehetséggondozás Az
egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az
18
Vári Emil Általános Iskola
egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórai és tanórán kívüli tehetséggondozó
foglalkozások segítik.
A tehetséggondozás alkalmazott formái a tanórákon:
differenciált tanulásszervezés
kooperatív technikák alkalmazása
differenciált feladatsorok összeállítása
projekt-módszer alkalmazása
tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása
csoportbontás
személyre szabott házi feladatok
Magyar nyelv és irodalom tantárgyból 1-4 évfolyamon heti egy órában
tehetséggondozó foglalkozást tartunk.
Matematikából 1-4 évfolyamon heti egy órában tehetséggondozó foglalkozást
tartunk. Negyedik évfolyamban a három osztályból négy csoport kerül
kialakításra, képességek szerint.
Az első évfolyamtól felmenő rendszerben Manó-matekfoglalkozás került
bevezetésre heti egy órában.
A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a tanulók
részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és
matematika tantárgyakból.
Emelt szintű képzések vannak délelőtti tanórai keretben matematikából, humán
ismeretekből (magyar nyelv és irodalom, továbbá drámajáték, kommunikáció és
médiaismeret tartalmakkal). Matematikából felső tagozatban évfolyamonként 4
csoportban, képességek szerinti bontásban. Ebből az egyik csoport az emelt szintű
matematika.
A felső tagozatban képesség szerinti csoportbontásban tanítjuk az angolt.
A reálcsoport számára bevezetjük a természettudományos gyakorlatok tantárgyat
heti egy órában.
e) felzárkóztatás
A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni
foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a
tanulók vesznek részt,
19
Vári Emil Általános Iskola
akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé
teszi,
akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.
f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden
tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók
mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az
iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A sportkörökön túl működtetjük a Vári
Emil Kulturális és Szabadidősport Egyesületet a sport tehetséggondozás és a további
szabadidős lehetőségek kihasználása érdekében.
g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek
fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek,
technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör,
hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola
lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete
dönt. Szakkör vezetését – az intézményvezető beleegyezésével – olyan felnőtt is
elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a
különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az
iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán
kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők
megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők
szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
i) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények
eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára
gyalogos vagy kerékpáros, továbbá autóbuszos,vagy vonattal teljesített tanulmányi
kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális
értékeinek megismerése céljából.
j) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb
teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy
alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel
önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a
pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a
programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban
halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
20
Vári Emil Általános Iskola
k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás.
Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését
szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon
tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is
jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői
a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a
programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban
halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
l) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a
nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők
anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák,
kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos
rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a
felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati
lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon
a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan
hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
m) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon
látogatható iskolai könyvtár segíti.
n) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A
tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola
létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók –
tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
o) Hit- és etika oktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak
hitoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára
önkéntes. A hitoktatásban nem részesülő tanulóknak az iskola etika oktatást biztosít.
21
Vári Emil Általános Iskola
A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁS SAJÁTOSSÁGAI
HELYZETELEMZÉS1. A nyelvoktatás jelentősége az Európai Unióban
Az Európai Unió alapelve: az egység megteremtése a kultúrák, a szokások, valamint a
nyelvek sokféleségében, ahol a többnyelvűség fontos előnyt jelent.
A kilencvenes évektől jelennek meg a nyelvgazdagítási célú angol célnyelvű általános iskolai
programok.
Célja:
Minden európai polgár legyen jártas saját anyanyelvén kívül két másik európai nyelvben is.
Az esélyegyenlőség biztosítása jegyében mind több gyermek számára biztosítani kell a magas
szintű nyelvi képzést.
Az angol nyelv egyre szélesebb körű elterjedésével - amely már világjelenség - magyarázható
az angol nyelvoktatás előtérbe kerülése.
A nyelvoktatásnak a lehető legkorábbi szakaszban célszerű kezdődnie, és folytatódnia kell az
iskolai évek alatt végig, a felsőoktatás során, majd felnőtt korban is. Egy nyelv korai intenzív
tanulása hamarabb és megalapozottabban ad lehetőséget egy másik (vagy több) idegen nyelv
későbbi elsajátítására a további iskolafokokon.
A nyelvtanárok rendkívül fontos szerepet játszanak a soknyelvű Európa felépítésének
folyamatában. Különösen fontos a kicsikkel foglalkozó pedagógusok módszertani
képzettsége. Az ezzel nem rendelkező tanároknak speciális felkészítést kell kapniuk arra
vonatkozóan is, hogyan lehet kisgyerekeknek nyelvet tanítani.
2. Hazai elvárások és igények a nyelvoktatás területén
A mai tudás alapú társadalomban nem a tudás - a nyelvről való tudás - megszerzése, hanem a
tudás megfelelő felhasználása, azaz az alkalmazni képes nyelvtudás megszerzése a cél.
A munkaerő-piaci környezet elvárja, hogy a munkavállalók az eléjük tárt problémák,
feladatok megoldásához egyéb készségekkel is rendelkezzenek, így lett például egyre
fontosabb az idegennyelvtudás, az informatikai eszközök vagy szociális helyzetek
kezelésének készsége.
A felmérések igazolják, hogy a kéttannyelvű oktatás biztosítja a legmegfelelőbben
22
Vári Emil Általános Iskola
intézményes formában az általános iskolai korosztály számára az idegen nyelv elsajátítását.
Ennek oka az, hogy nem elkülönült nyelvi formákat, hanem nyelvi tartalmakat közvetít
tantárgyi kontextusban.
3. Motivációnk a magyar-angol két tanítási nyelvű program elindításában
3.1. Az iskolánkban folyó angol nyelvoktatás jelenlegi helyzete
Az iskola mindig szem előtt tartotta a társadalmi igényekhez, elvárásokhoz való
alkalmazkodást.
Az 1-3. évfolyamon heti 1 órában választhatóan, játékos nyelvi előkészítő jellegű tanórákat
tartunk. A 4. évfolyamon heti 2 órában, 5-8. évfolyamon heti 3 órában, képesség szerinti
csoportbontásban – a NAT elvárásainak megfelelően folyik az angol nyelv oktatása.
A megnövekedett tanulói érdeklődés és szülői igény motivált bennünket arra, hogy az angol
nyelvet magasabb óraszámban és új keretek között oktassuk tanulóinknak.
3.2.Mit jelent ez a képzés az iskolánk és a város számára?
A nemzetközi és hazai két tannyelvű programokat megismerve, eredményeiket látva
döntöttünk a program bevezetése mellett.
EU tagország lévén a nyelvoktatás iránti igény továbbra is emelkedni fog, így társadalmilag is
hasznos lépésnek tűnik az új program bevezetése.
A szakmai-pedagógiai érveken túl a szülői igényeket figyelembe véve szavaztunk a változás
mellett.A szülők véleménye szerint is a hatékony, színvonalas nyelvoktatás elsődleges igény,
amelyre a két tannyelvű oktatás a legalkalmasabb.
Ennek a képzési formának a bevezetése nemcsak iskolánk, hanem a város, sőt a régió oktatási
kínálatát is színesíti.
3.3.Mit jelent ez a tanulóink számára?
Annyiban mindenképpen más ez a program, hogy a nyelvtanulást már kisgyermekkorban
megkezdhetik a tanulók - így az anyanyelvi fejlődés fázisait járják végig. Kialakul a spontán
beszédbátorságuk – a spontán beszéd.A nyelvtan és az olvasás-írás tanítását megelőzi a
beszéd, illetve a beszédértés tanítása. Idegen nyelvű-anyanyelvi tanár is foglalkozik velük.
Bizonyos tantárgyakat idegen nyelven tanulnak, melynek során heti 9-10 órában találkoznak
az új nyelvvel, ezáltal szókincsük sokkal nagyobb lesz az átlag nyelvtanulónál, s a nyelvvel
való intenzív találkozásnak köszönhetően a kiejtésük, nyelvi viselkedésük autentikusabbá, a
23
Vári Emil Általános Iskola
nyelvi struktúrák és kifejezések ismerete megbízhatóbbá válik.
Szabadidős programok szervezése során találkozhatnak angol anyanyelvűekkel az iskolán
belül is - angol napok, versenyek két tannyelvű iskolák között.
E-mailen, cserekapcsolatokon keresztül, táborokban személyes élménnyé tehetik
nyelvismeretüket. (Csereút - tanév alatt; nyári tábor - helyi/külföldi; testvériskolai
kapcsolatok angol nyelvterületen stb.)
Egyéb versenyeken, pályázatok során összemérhetik tudásukat más iskolák tanulóival.
3.4.Mit jelent ez a képzés a szülő számára?
Az intézmény keretei között a szorgalmi időben folyó két tanítási nyelvű képzés ingyenes. Az
angol nyelven tanított tantárgyak tankönyvei nem ingyenesek.
A szülő által anyagilag támogatott programok:
Az iskola megszervezi 1-4. évfolyamon tanulók számára (a lakóhelyhez közeli területen) a
nyári táborozási lehetőséget, ahol angol anyanyelvi nyelvszakos tanár vezetésével biztosítja a
nyelvgyakorlást.
A szorgalmi ill., szünidő alatt, amennyiben a szülő igényli és anyagilag fedezi gyermeke
angol nyelvterületre történő utazását, akkor az iskola megszervezi a programot.
TÖRVÉNYI FELTÉTELEK ÉS AZ IRÁNYADÓ RENDELKEZÉSEK Az emberi erőforrások minisztere 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási
nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c)
pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a
Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII.
1.) Korm. rendelet.
1. A rendelet hatálya
1.§ Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nevelő-oktató munkát az e rendeletben
meghatározottak szerint idegen nyelven (a továbbiakban: célnyelv) is folytató általános
iskola, gimnázium, szakközépiskola (az általános iskola, a gimnázium és a szakközépiskola a
továbbiakban együtt: iskola, a gimnázium és a szakközépiskola a továbbiakban együtt:
középiskola) nevelő-oktató tevékenységének megszervezésére.
2.A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja és feladata
2.§ (1) A két tanítási nyelvű oktatás az anyanyelvi tudás fejlesztése és a magyar kultúra
megismerése mellett a tanulók magas szintű idegennyelv-tudását és az idegennyelv-tanulás
24
Vári Emil Általános Iskola
képességének fejlesztését szolgálja. Ennek érdekében a két tanítási nyelvű oktatás a
következő célok megvalósítását szolgálja:
a) az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia egyidejű és
kiegyensúlyozott fejlesztése,
b) a nyelvtanulás és az idegen nyelven történő tanulás stratégiáinak elsajátítása,
c) a célnyelvi műveltség intenzív fejlesztése,
d) a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek fokozott kihasználása,
e) a két tanítási nyelvű középiskolai oktatás befejezését követően a tanulók legyenek képesek
arra, hogy felsőfokú tanulmányaikat a magyar nyelv mellett a célnyelven is folytathassák,
továbbá tanulmányaik befejezését követően a hivatásukat a célnyelven is magas szintű
nyelvtudással műveljék.
(2)A magyarországi két tanítási nyelvű iskolai oktatás vállalja a célnyelvi műveltség, a
kulturális tudatosság intenzív fejlesztését annak érdekében, hogy a tanulók
megismerkedjenek a célnyelv országaival, értsék azok kultúráját és empátiával
viszonyuljanak hozzá.
(3)A két tanítási nyelvű oktatás során az iskola biztosítja, hogy a célnyelvű országok
civilizációjának oktatása önálló tantárgy keretében kerüljön megszervezésre.
(4)A célnyelvi civilizáció oktatása során az iskola biztosítja azt is, hogy a tanulók elsajátítsák
a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával, társadalmi viszonyaival, irodalmával,
történelmével, kultúrájával kapcsolatos főbb ismereteket.
3.A két tanítási nyelvű iskola helyi tantervének elkészítésére vonatkozó sajátos szabályok
3.§ (1) Az iskola helyi tanterve elkészítésénél és elfogadásánál
a) a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló miniszteri rendelet
mellékleteként kiadott kerettantervben foglalt szempontokat, b) a Nemzeti alaptanterv
kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletben (a
továbbiakban: Nat) foglalt szempontokat.
(2) Az iskola a helyi tantervében a célnyelven tanított tantárgyak körét az alábbiak közül
határozza meg:
a) az 1-2. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, környezetismeret, életvitel és
gyakorlat,
b) a 3-4. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, környezetismeret, életvitel és
gyakorlat,
25
Vári Emil Általános Iskola
c) az 5-6. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, természetismeret, célnyelvi
civilizáció, informatika,történelem,
d) a 7-8. évfolyamon: biológia, földrajz, fizika, kémia, célnyelvi civilizáció, matematika,
informatika, történelem,
(3) Ha az iskola a (2) bekezdés c)-e) pontja alapján a történelem tantárgyat célnyelven tanítja,
akkor a történelem tantárgyra vonatkozó tantárgyi kerettantervben foglalt, a magyarság
történelmével kapcsolatos tantárgyi tartalmakat és az ahhoz kapcsolódó fejlesztési feladatokat
a történelem tantárgyi kerettantervi tematikai egységekhez igazodva magyar nyelven köteles
tanítani.
4.A két tanítási nyelvű iskolai oktatás sajátos oktatásszervezési szabályai
4.§ (1) A két tanítási nyelvű iskolai oktatás csak akkor szervezhető meg az iskolában, ha az
adott iskola összes évfolyamára kiterjed.
(2) Az iskola a két tanítási nyelvű oktatás során a célnyelv mellett mindegyik évfolyamon
legalább három tantárgyat célnyelven tanít.
(4) A két tanítási nyelvű általános iskola a két tanítási nyelvű oktatáshoz felhasznált iskolai
időkeretekről és a többlet tanórai foglalkozásokról a beiratkozás előtt tájékoztatja a szülőket.
(6) A célnyelvi előkészítést nem igénylő iskolai oktatás lehet:
a) az általános iskola nyolcadik évfolyamáig szervezett általános iskolai két tanítási nyelvű
oktatás.
1. § (1) A két tanítási nyelvű iskolai oktatást szervező iskola köteles pedagógus-
munkakörben foglalkoztatni legalább egy olyan pedagógust, akinek a célnyelv az anyanyelve.
(2) A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat a
készségtárgyak kivételével - a helyi tantervben meghatározottak szerint - csoportbontásban
kell megszervezni.
(3) Az iskolában a célnyelvi civilizáció tantárgyat
a) az oktatott célnyelvnek megfelelő nyelvtanári végzettséggel, szakképzettséggel,
b) a történelmet célnyelven oktató végzettséggel, szakképzettséggel, továbbá
c) a célnyelvi ország nyelvének megfelelő anyanyelvi pedagógus végzettséggel,
szakképzettséggel rendelkező pedagógus taníthatja.
5.Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatás7.§ (1) Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatásban a célnyelv és a célnyelven tanított
tantárgyak tanítása egyidejűleg kezdődik.
(2) Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatás az iskola első évfolyamán kezdődik, és a
26
Vári Emil Általános Iskola
nyolcadik évfolyamon legalább a KER szerinti B1 célnyelvi tudásszinten fejeződik be.
6.A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban elérendő célnyelvi szintek11.§ (1) A két tanítási nyelvű általános iskolai oktatás célja, hogy az abban részt vevő tanulók
legalább hatvan százaléka a célnyelvből
a) a hatodik évfolyamon a KER szerinti A2,
b) nyolcadik évfolyamon a KER szerinti B1 szintet elérje.
1. § (1) A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak
között kell, hogy legyen legalább egy olyan pedagógus, akinek a célnyelv az anyanyelve.
(2) A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat -
a helyi tantervben meghatározottak szerint – osztály, ill. csoportbontásban szervezik.
A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 8. § alapján
(2) A tanuló heti - kötelező és nem kötelező - tanítási óráinak együttes száma az első-hatodik
évfolyamon legfeljebb kettő, a hetedik-tizenkettedik évfolyamon legfeljebb három, a nemzeti,
etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban, valamint a két tanítási nyelvű iskolai
nevelésben, oktatásban az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, a kilencedik-
tizenkettedik évfolyamon legfeljebb öt órával haladhatja meg a közoktatásról szóló törvény
52. §-ának (3)-(5) bekezdésében a kötelező tanórai foglalkozásokra meghatározott időkeretet.
7.Irányadó rendelkezésekAz emberi erőforrások minisztere 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű
iskolai oktatás irányelvének kiadásáról
A két tanítási nyelvű oktatás irányelve:
A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és idegen
nyelven folyik. Célnyelv bármelyik idegen nyelv lehet.
A célnyelven tanított tantárgyak megválasztása az iskola jogköre. Kívánatos azonban, hogy
elsősorban azokat a tantárgyakat válasszák, amelyek legjobban megfelelnek a tanulók életkori
sajátosságainak.
A célnyelven tanított tantárgyakat, a tannyelvek idő- és tartalmi megoszlását az iskola a Két
tanítási nyelvű iskolák kerettanterve alapján határozza meg helyi tantervében.
27
Vári Emil Általános Iskola
NEVELÉSI PROGRAMA két tanítási nyelvű program alapelvei, céljai, feladatai és eszközei1.A program alapelvei
A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és idegen
nyelven (célnyelven) folyik. Célnyelv bármelyik idegen nyelv lehet.
A célnyelven tanított tantárgyak megválasztása az iskola jogköre. Kívánatos azonban, hogy
elsősorban azokat a tantárgyakat válasszák, amelyek legjobban megfelelnek a tanulók
életkori sajátosságainak. Intézményünkben alsó tagozaton a környezetismeret, vizuális
kultúra, ének-zene tantárgyakat, felső tagozaton történelem, testnevelés és a célnyelvi
civilizáció, természetismeret, biológia-egészségtan tantárgyakat oktatjuk két tanítási nyelven.
2.A program célja
A nyelvoktatás célja (általában) az, hogy a nyelv használóját hozzásegítse ahhoz, hogy
sikeresen tudjon részt venni a kommunikációs folyamatokban.
A két tanítási nyelvű oktatás célja ennél összetettebb. Az oktatási miniszter egyes oktatási
jogszabályok módosításáról szóló 8/2001 (III. 9.) rendelete alapján:
„A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja, hogy az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást
egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való
tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására”.
Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni az alábbiakat:
A program kétnyelvű, tehát az angol mellett az anyanyelv tanulása, fejlesztése és magas
szintű művelése ugyanolyan fontos feladat.
A tanulónak a ciklus végére, tehát az általános iskola befejezésekor képesnek kell lennie
arra, hogy akár magyar nyelven, akár angolul folytathassa középfokú tanulmányait.
Világossá kell tennünk, hogy az idegen nyelv nem szorítja ki az anyanyelvet, nem annak
ellenében, hanem az anyanyelvvel teljes összhangban hoz létre kiegyensúlyozott
személyiséget.
A célnyelvi tanulmányok, valamint a célnyelven tanulás természetesen felveti a több
kultúrájúság kérdését is. Az angol nyelv tanulásával a program résztvevői az angol nyelvű
kultúra (illetve kultúrák) részesei is lesznek. Ez gazdagítja személyiségüket. Ugyanakkor
születésük és környezetük okán alapvetően a magyar kultúrkörbe tartoznak. A kétfajta kultúra
nem gyengíti, hanem, ellenkezőleg, erősíti egymás hatását.
Meg kell említeni a programnak néhány más, nem kifejezetten nyelvi célját:
28
Vári Emil Általános Iskola
a más nyelvek, más népek és kultúrák megismeréséből fakadóan azok létének
elfogadását;
nyitottságra, toleranciára nevelést;
a nyelvek és kultúrák közti kommunikáció iránti érdeklődés felkeltését.
A korai, 6-7 éves korban megkezdett nyelvtanulás a későbbiekben behozhatatlan előnyt
jelenthet.Az alsó tagozatos gyerekek életkori sajátosságaiból fakad, hogy az idegen nyelvet
ebben az életkorban nem „tanulják” a gyerekek, hanem „elsajátítják”.
Az idegen nyelv hangkészletét - fiziológiai okok miatt - ebben a korban a legkönnyebb
befogadniuk és magukévá tenniük.
A két tanítási nyelvű oktatási rendszerben igen jó lehetőség adódik a fentiek megvalósítására,
hiszen több forrásból, valós élethelyzetekből szívják magukba a célnyelvi tudást.
A gyerekek nyelvi tartalomra irányuló természetes kíváncsiságát és nyitottságát kihasználva
még változatosabb módon tágítható látókörük, alakíthatóak kommunikációs és szociális
készségeik, hozzáállásuk.A nyelvi fejlődésen és az ismeretanyag bővítésén túl így több
lehetőség nyílik készségek, képességek, ezáltal a gyermekek teljes személyiségének
fejlesztésére.
A két tanítási nyelvű programban alkalmazkodunk a gyerekek életkori sajátosságaihoz.Így az
angolul tanított tárgyak főleg az alsó tagozaton a készségtárgyak közül kerülnek ki.Fontosak
az idegen nyelvhez szoktatásban az említett tantárgyak motorikus és emocionális elemei, a
tárgyakkal való manipulálás, a rajz, a dramatikus elemek stb.
Célunk továbbá, hogy:
az anyanyelvi és az idegen nyelvi tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlesszük;
a tanulókat megtanítsuk az idegen nyelvű információk feldolgozására, a megfelelő
tanulási stratégiákra, ezáltal alkalmassá váljanak arra, hogy tehetségüket
kibontakoztatva tanulmányaikat középiskolában akár magyarul, akár angolul
folytathassák;
az angol nyelvterülethez kapcsolódó kultúrák - elsősorban az Egyesült Királyság –
megismertetés, például évenként szervezett önköltséges nyelvi táborokkal, lehetőség
szerint anyanyelvi környezetben.
a türelemre, nyitottságra való nevelés, hogy tanulóink megértsék a nemzetközi
kapcsolatok és az együttműködés fontosságát.
29
Vári Emil Általános Iskola
3. Feladataink a célkitűzések tükrében
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat iskolánk pedagógiai programja
tartalmazza.
A két tannyelvű oktatáshoz az alábbi ajánlások készültek:
Feladatunk, hogy a két tanítási program segítségével tanulóink képesek legyenek az idegen
nyelv használatára, az idegen nyelven való gondolkodásra, értsék meg az idegennyelv-tudás
állandó gondozásának szükségességét.
Ehhez szükséges:
az idegen nyelvek létének tudatosítása, pozitív viszonyulás kialakítása a nyelvekhez;
az angol, mint idegen nyelv tanulása iránti érdeklődés felkeltése, motiválás;
gazdag angol nyelvi környezet, a gyakorlás változatos módjainak biztosítása;
angol anyanyelvű tanár jelenléte, hogy a tanulókkal való napi kapcsolata során
anyanyelvi beszélő modellt biztosítson, valamint személyén keresztül a nyelvre való
érzelmi ráhangolódást segítése;
a nem formális keretek közti nyelvelsajátítás biztosítása;
változatos feladatok és tevékenységek, sok-sok szemléltetés révén a tartalmi elemek
minél sikeresebb eljuttatása, és sikerélmény biztosítása;
„élet közeli” helyzetek, tevékenységek segítségével a tanulók aktív részvételének
elősegítése;
a holisztikus személyiségfejlesztés érdekében a nyelvtanulásnak az általános tanulás
alá rendelése („a gyereket tanítjuk, és nem a nyelvet”);
a gondolkodási készségeknek a nyelvi alapkészségek közé emelése: a memória-alapú
nyelvtanulás helyett/mellett problémamegoldó, háttér-információt is felhasználni tudó
nyelvtanulás segítése;
az önálló, autonóm tanulási formák, nyelvtanulási és nyelven tanulási stratégiák
elsajátíttatása és gyakorlása;
az idegen nyelvi tanulmányokhoz szükséges segédeszközök biztosítása és azok
megfelelő használatának elsajátíttatása;
a célnyelvi kultúrák megismerése, azok értékeihez való pozitív viszonyulás
kialakítása; nyitott, más népek és kultúrák iránt toleráns személyiségjegyek
kialakítása.
30
Vári Emil Általános Iskola
4. A célok eléréséhez alkalmazott módszertani eszközök
Az életkori sajátosságoknak megfelelően a kezdeti alapozó szakaszban főként mondókák,
dalok, szerepjátékok stb. bővítésével a felsőbb évfolyamokban eljutunk a nyelvi struktúrák
tudatos alkalmazásáig.
5. Oktatási koncepció az idegen nyelvi kompetencia fejlesztéséhez
5. 1. A kommunikativ nyelvi kompetencia:
Nyelvi, szociolingvisztikai és pragmatív elemekből tevődik össze. A nyelvi
kompetenciák körébe tartoznak a lexikális a grammatikai, a szemantikai, a
fonológiai,a helyesírási és helyes kiejtési kompetenciák. E kompetenciák formális
ismerete és a használatukra vonatkozó képesség teszik lehetővé a nyelvhasználó
számára, hogy mondanivalóját helyesen és értelmesen megformálja.
A pragmatikai kompetenciák azon elvek ismeretét és alkalmazási képességét jelentik,
amelyek a nyelvi eszközök funkcionális használatát szabályozzák. Segítik a nyelvhasználót a
koherens beszéd megalkotásában, a mondanivaló kommunikatív funkciójának és a különböző
szövegfajtáknak a felismerésében. A szociolingvisztikai kompetenciák a nyelvhasználat
31
Vári Emil Általános Iskola
szociokulturális körülményeire vonatkoznak. Idesoroljuk azokat az ismereteket és
készségeket, melyek a nyelvhasználat társadalmi dimenzióját ölelik fel.
Az idegennyelv-oktatás legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív
kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése. A célok pontosítása során három
szempontot kell feltétlenül figyelembe venni egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit,
másrészt, azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek
kielégítéséhez elengedhetetlenek, harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges
kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat.
5.2.Más kompetenciákkal való kapcsolat:
A fejlesztés keretein belül több kapcsolódási pont is mutatkozik az idegen nyelvi
kommunikatív kompetencia és más kompetencia területek között.
Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szorosan összefonódik, és állandó
kölcsönhatásban van egy sor más kompetencia fejlesztésével. Kiemelten fontos az idegen
nyelvi és az anyanyelvi kommunikatív kompetencia integrált fejlesztése. Mind a
szövegértés, mind a szövegalkotás területén számos olyan kapcsolódási pont adódik, amelyek
mentén az integráció megvalósítható.
A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésének területén is kínálkozik a
lehetőség az integrációra. Az idegen nyelv tanítása során több olyan módszer, kooperatív
munkaforma alkalmazására van lehetősége a nyelvtanárnak, amely a szociális kompetencia
fejlesztését segíti. Az életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésének lehetséges
kapcsolódási pontjai a nyelvi tartalmak szintjét jelenhetnek meg az oktatási anyagokban.
Az informatikai és kommunikációs technikák alkalmazása szintén olyan terület, amely sok
kapcsolódási pontot mutat az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésének területével. Az
oktatási anyagok fejlesztésében fontos szerepet játszik a számítógép és az Internet használata.
A kéttannyelvű programban résztvevő 6-14 éves nyelvtanulók idegen nyelvi
kompetenciájának fejlesztési céljai:
Kisiskolás korban a legfontosabb cél az idegen nyelv és a nyelvtanulás iránti pozitív attitűd és
motiváció kialakítása, fenntartása. Fontos szerepe van a hatékony nyelvtanulási stratégiák
megismertetésének, elsajátíttatásának a fokozatosan kialakítandó önálló tanulás érdekében is.
Általános fejlesztési célok:
Általános fejlesztési célokon olyan célokat értünk, amelyek nem közvetlenül a nyelvi
kompetenciák fejlesztésére irányulnak, hanem szélesebb körben, tantárgytól függetlenül
fejleszthető életviteli, tanulási, önismereti készségeket céloznak meg. Az általános célok
32
Vári Emil Általános Iskola
megfogalmazásával azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a nyelvtanulás egy nagyobb, átfogó
nevelési program része, melynek során a tanulót abban segítjük, hogy önmagát és környezetét
ismerő, maga és mások számára haszonnal tevékenykedő, autonóm, fejlődésre, boldogulásra
és boldogságra képes felnőtté váljon. A programtantervnek ez a része felsorolja a kiemelten
fontos általános fejlesztési célokat, és példákat ad arra, hogyan integráljuk ezeket a célokat a
nyelvi tevékenységekbe.
Alakuljon ki és növekedjen a tanulóban a nyelvtanuláshoz való pozitív beállítódás, az
adott idegen nyelv iránti motiváció és érdeklődés.
A tanuló lelje örömét a nyelvi órákon végzett tevékenységekben, az autentikus
gyermekirodalmi művekkel való megismerkedéssel.
A tanuló örömmel és aktívan vegyen részt az órai játékokban.
A tanuló kapcsolja össze a nyelvi órákon tanultakat a való életben, a környezetében
fellelhető nyelvi inputtal.
A tanuló egyre inkább törekedjen az órákon kívül is bővíteni nyelvtudását.
Pl. Különböző nyelvi és egyéb játékok, pl. Bingo, memory, dominó, kártyajátékok,
kitalálósdik, társasjátékok, mozgásos játékok, gyerekjátékok stb.; mesék, mondókák,
dalok, versek tanulása
Maradjon meg, ill. növekedjen a tanuló életkorából ösztönösen adódó megismerési és
tanulási vágy.
A tanuló legyen nyitott minden, számára értelmezhető nyelvi input befogadására, és
tudatosan is keresse azokat.
A tanuló legyen képes sikerrel alkalmazni a világról szerzett ismereteit, már kialakult
készségeit az élet bármely területén.
A tanuló legyen képes egyre nagyobb tudatossággal kezelni a nyelvtanulási folyamatot
és benne saját szerepét, erősségeit, céljait stb.
o Példa: Könyvek, gyermekmagazinok, TV, Internet, videó, DVD, mozi, utazási
és egyéb, az élet bármely területén szerzett élmények stb. felhasználása a
tanulás során.A tanuló önálló hozzájárulása az órákhoz rajzok, plakátok stb.
készítésével és olyan tárgyakkal, amelyek tanítási eszközként használhatók.
Növekedjen a tanuló kreativitása a nyelvhasználatban, ill. a nyelvórán alkalmazott
tevékenységek végzésében.
A tanuló legyen képes meglévő ismereteit, tudását, készségeit újszerűen, ötletesen
használni.
33
Vári Emil Általános Iskola
A tanuló legyen képes a nyelvi és kognitív szintjének megfelelő feladatok megoldása
érdekében értelmezni a számára csak részleges jelentéssel bíró információkat.
A tanuló legyen képes az idegen nyelvi input által kiváltott bizonytalanságot egyre
magabiztosabban, tudatosabban kezelni az inputot kísérő metakommunikációs jelekre
támaszkodva (illusztrációk, tanári értelmezés, testbeszéd, mimika stb.).
A tanuló legyen képes reagálni verbális és non-verbális eszközökkel azokra a feléje
irányuló idegen nyelvi megnyilvánulásokra, amelyek kognitív és idegen nyelvi
szintjének megfelelnek.
A tanuló legyen képes a nyelvtanulás során szerzett tapasztalatait, készségeit,
élményeit fokozatosan, egyre növekvő tudatossággal beépíteni az általános tanulási
folyamatba, s azokat más területeken is alkalmazni.
A tanuló legyen képes és kész arra, hogy fantáziáját, egyéni ötleteit az önálló és a
közös munka során is alkalmazni tudja.
o Például: rajzolás, színezés, eljátszás, jellegzetességek felismerése, ill.
felhasználása kitalálós játékokban, rajzos rejtvényekben, hiányos információt
tartalmazó feladatlapok pármunkában történő rekonstruálása stb.
Növekedjen a tanuló interkulturális nyitottsága, a tanuló törekedjen a célnyelvi kultúra
minél szélesebb körű megismerésére.
A tanuló fokozatosan ismerkedjék meg a célnyelvi kultúra legfontosabb,
legjellemzőbb elemeivel, a mindennapi élet jellegzetességeivel.
A tanuló legyen képes elfogadni a célnyelvi kultúra számára szokatlan, új elemeit.
A tanuló legyen képes az anyanyelvi kultúrát és a célnyelvi kultúrát egymás tükrében,
prioritás nélkül egyenrangúként szemlélni, az anyanyelvi kultúra és a célnyelvi kultúra
elemeit összekapcsolni.
A tanuló fokozatosan ismerkedjék meg a célnyelvi kultúrára jellemzőszokásokkal,
hagyományokkal (pl. ünnepek), a mindennapi élet jellegzetességeivel (pl. étkezési,
közlekedési szokások).
A tanuló legyen képes örömét lelni más népek gyermekirodalmi alkotásaiban,
gyerekjátékaiban.
Például: a célnyelvi kultúra gyermekirodalmának nyelvileg egyszerűbb elemei, versek,
mondókák, dalok, nyelvtörők, kiszámolók, gyermekjátékok stb. feldolgozása; a célnyelvi
kultúra hagyományainak, szokásainak, jellemzőelemeinek megismerése.
34
Vári Emil Általános Iskola
Idegen nyelvi kompetencia terület
Növekedjen a tanuló önismerete, önbizalma és önbecsülése.
A tanuló lelje örömét a nyelvi órákon végzett tevékenységekben.
A tanuló legyen képes megbecsülni saját munkáját és teljesítményét.
A tanuló legyen képes építeni korábbi tanulási tapasztalataira.
A tanuló legyen képes egyre nagyobb kihívást jelentő feladatok megvalósítása során
erőfeszítéseket tenni.
Például: gyermekirodalmi mű (vers, mondóka, dal, mese), szituáció, párbeszéd előadása.
Tevékenységet, pl. projektmunkát lezáró bemutató során a tanulók - életkoruknak, nyelvi
szintjüknek megfelelő formában - megfogalmazzák a tevékenység során szerzett
tapasztalataikat: mit találtak könnyűnek, nehéznek, érdekesnek a munka során, mire büszkék,
mi sikerült a legjobban számukra.
Fokozatosan alakuljon ki és növekedjen a tanuló együtt működésre való képessége.
A tanuló legyen képes együtt működve, társait segítve részt venni a nyelvi óra különböző
tevékenységeiben.
A tanuló legyen képes társaival együtt játszani a szabályok betartása mellett minimális tanári
irányítással, vagy anélkül.
A tanuló legyen képes egyre inkább felismerni, hogy a tanulási folyamat során nemcsak a
tanár és egy-egy tanuló között jöhet létre interakció, hanem a tanulók között is, így a tanulók
egymástól is sokat tanulhatnak.
A tanuló legyen képes saját és társai munkáját értékelni.
Példa: Körjáték, társasjáték, hagyományos gyermekjátékok játszása.
Mese, dal, mondóka, nyelvtörő, találós kérdés alkotása. Kép, montázs, poszter, plakát,
prospektus, hirdetések stb. készítése közösen. Előadás megtervezése, begyakorlása, a
díszletek stb. elkészítése.
A tanuló ismerjen meg alapvető nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiákat, és ezeket
részben tanári segítséggel, részben önállóan kezdje alkalmazni.
A tanuló legyen képes a feladatok megoldása érdekében értelmezni a számára csak részleges
jelentéssel bíró információkat, és egyre tudatosabban kezelni az idegen nyelvi input által
kiváltott bizonytalanságot.
A tanuló legyen képes összekapcsolni a nyelvi órákon tanultakat és a világban szerzett
ismereteit, és alkalmazza ezeket az élet más területein.
A tanuló egyre nagyobb tudatossággal legyen képes kezelni a nyelvtanulási folyamatot és
benne saját szerepét, erősségeit, céljait stb.
35
Vári Emil Általános Iskola
A tanuló egyre inkább törekedjen az órákon kívül is bővíteni nyelvtudását.
A tanuló legyen képes egyre inkább felismerni, hogy a tanulási folyamat során nemcsak a
tanár és egy-egy tanuló között jöhet létre interakció, hanem a tanulók között is, így a tanulók
egymástól is sokat tanulhatnak.
Példa: Könyvek, gyermekmagazinok, TV, Internet, videó, DVD, mozi, utazási és egyéb, az
élet bármely területén szerzett élmények stb. felhasználása a tanulás során. A tanuló önálló
hozzájárulása az órákhoz rajzok, plakátok stb. készítésével és olyan tárgyakkal, amelyek
tanítási eszközként használhat
Nyelvi fejlesztési célok
A nyelvi fejlesztés célja a tanulók kommunikatív nyelvhasználati képességének a kialakítása,
fejlesztése.
Ezen felül fontos cél a nyelv eszközként, saját célokra való használata, a tanultak kreatív, a
tanulók egyéni környezete, érdeklődése szerinti alkalmazása. Specifikus cél még az
autentikus gyermekirodalom művészi és interkulturális értékeinek felfedeztetése, ezáltal a
nyelv kreatív, esztétikai és játékos használata.
A nyelvi fejlesztési célok megvalósítása érdekében alkalmazott tevékenységek lehetnek
produktív, receptív, interaktív és közvetítő jellegűek, valamint szóbeliek és írásbeliek.
Mindezeknek megfelelően a fontossági sorrend a 6-14 éves korosztály fejlesztése
szempontjából a következő:
1. A beszédértés fejlesztése
2. A beszéd fejlesztése
3. A szövegértés fejlesztése
4. Azolvasás fejlesztése
5. Az írás fejlesztése
6. Idegen nyelvi kompetenciaterület
6.1. A beszédértés fejlesztése - kiemelten fontos kompetenciák
A tanuló képes követni az idegen nyelven történő óravezetést.
A tanuló képes a hallott szövegben az általa már tanultnyelvi elemeket felismerni.
A tanuló képes jelentést felépíteni az inputot kísérő segítségekre (illusztrációk, vizuális
stimulus, testnyelv stb.) támaszkodva.
A tanuló törekszik a helyes kiejtés (intonáció, hangsúly stb.) utánzására.
A tanuló képes a tanár által felolvasott, elmesélt, eljátszott, elmondott szöveg tartalmát
különböző módokon megjeleníteni (pl. vizuálisan, mozgással, hangeffektusokkal, zenével
stb.).
36
Vári Emil Általános Iskola
A tanuló képes különböző forrásból (tanár, magnetofon, TV, videokazetta, számítógép stb.)
hallott egyszerű beszédet követni, és az ahhoz kapcsolódó feladatokat elvégezni.
Nyelvi tevékenységek- találgatás cím alapján: szavak, szereplők, helyszín, események
találgatása- hallott szöveghez kapcsolódó feladatok elvégzése, pl. odaillő/ nem odaillő
elemek kiválasztása, irányított, szövegértést segítő kérdések megválaszolása
- az ismert lényegi tartalom kiszűrése- fontos, lényegi és tárgyszerű információk szerzése
egyszerű közlésekből- hallott szöveghez illusztráció készítése- mások által készített projektek
megnézése, meghallgatása (pl. videó)
6.2. A beszéd fejlesztése - kiemelten fontos kompetenciák
A tanuló képes követni a tanár által adott egyszerű utasításokat.
A tanuló képes felismerni és megérteni hallott szövegben szereplő, általa már ismert szavakat
és kifejezéseket.
A tanuló képes megérteni hallott, rövid, egyszerű szöveget, pl. gyermekirodalmi művet
átfogóan, ill. részleteiben.
A tanuló képes nyelvi feladatok megoldására a megértésérdekében
A tanuló képes kreatívan használni meglevő készségeit és ismereteit a számára részben vagy
teljesen új nyelvi inputértelmezéséhez.
A tanuló képes mások egyszerű közléseire érdemlegesen reagálni, a megértést, ill. a meg nem
értést nyugtázni.
A tanuló képes útbaigazítást követni.
A tanuló követni tudja társai projektbemutatóját.
Nyelvi tevékenységek- páros interakcióban való részvétel felkészülés után - rövid interjú
készítése - rövid felmérés készítése ismert témakörben - óra eleji beszélgetés, beszámoló
egyéni élményekről „Mit olvastál / láttál / csináltál a héten?”- szerepjátékban való részvétel,
projektmunkával kapcsolatos beszélgetésben való részvétel (Mire van szükséged? Min
kellene javítani?).
A projektmunka értékelésével kapcsolatos beszélgetésben való részvétel (pl. Kinek a
munkája tetszik a legjobban? Miért?), mesék, történetek feldolgozása, dramatizálása.
Kiemelten fontos kompetenciák:
A tanuló képes részt venni egyszerű, irányított beszélgetésben.
A tanuló képes alapvető információkat cserélni.
A tanuló képes non-verbális kommunikációs eszközökkel kifejezőbbé tenni, alátámasztani
mondanivalóját.
A tanuló képes hallott/látott jelenségekre egyszerű nyelvi eszközökkel reagálni.
37
Vári Emil Általános Iskola
A tanuló képes tisztázást, magyarázatot kérni, amennyiben a hozzá intézett beszédet nem érti.
A tanuló képes rövid, egyszerű instrukciókat adni.
A tanuló ismeri az alapvető udvariassági és üdvözlési formulákat.
A tanuló képes biztonsággal alkalmazni tanult szöveg előadásakor a helyes intonációt,
hangsúlyt és kiejtést, árnyjáték, stb.) - dramatizált szöveg, pl. gyermekirodalmi mű előadása
másik osztály, szülők, tanárok számára- rövid, egyszerű szöveg felolvasása és/vagy
elmondása, hangszalagra történő felvétele felkészülés után, pl. csoportos prezentáció,
rádióreklám készítése, mesefilmhez, filmrészlethez kísérőszöveg készítése- a társak
munkájának értékelése.
Érzések, tetszés, nemtetszés szavakba öntése- a tanuló által készített munka egyszerű nyelvi
eszközökkel való bemutatása gyakorlás, felkészülés után.
Projekt ismertetése tágabb közönség számára (más osztályok, tanárok).
6.3. A szövegértés fejlesztése - kiemelten fontos kompetenciák
A tanuló képes egyszerű összefüggő szövegalkotásra mintaalapján, tanári segítséggel.
A tanuló képes önállóan vagy társaival közösen, tanári segítséggel összefüggőszöveg
bemutatására, előadására különböző módokon.
A tanuló képes a helyes kiejtés (intonáció, hangsúly stb.) reprodukálására és elsajátítására.
A tanuló képes röviden leírni számára ismerős jelenségeket és történéseket.
A tanuló képes szavakat, kifejezéseket, szócsoportokat egyszerű lineáris nyelvi eszközökkel
(és, de, aztán stb.) összekapcsolni.
A tanuló képes elmondani számára ismerős, begyakorolt rövid szöveget.
A tanuló képes egyszerűen kifejezni érzéseit.
A tanuló képes értékelni saját és társai munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel.
A tanuló képes egyszerű nyelvi elemekkel saját és társai munkáját, pl. projektjét bemutatni.
6.4. Az olvasás fejlesztése - kiemelten fontos kompetenciák
A tanuló képes önálló, értő (néma) olvasásra.
A tanuló képes kreatívan használni meglevő készségeit a számára részben vagy teljesen új,
olvasott nyelvi inputértelmezéséhez.
A tanuló képes viszonylag egyszerű autentikus szöveget értően olvasni, arról fogalmat
alkotni, a számára releváns információt kiszúrni, pl. egyszerű feliratokból, poszterekből,
katalógusokból stb.
A tanuló képes ismert szövegek kifejező, élvezetes felolvasására.
A tanuló képes megérteni a leírt ismerős szavakat, kifejezéseket, mondatokat.
A tanuló képes felismerni az általa ismert/tanult szavakat, nyelvi jelenségeket nem tanórai
38
Vári Emil Általános Iskola
kontextusban is.
A tanuló követni tudja a projektkészítés szóban ismertetett lépéseit és instrukcióit írott
formában is.
6.5. Az írás fejlesztése
KER A1 szint: a tanuló már olvas és ír idegen nyelven.
Ajánlott nyelvi tevékenységek:
írásos interjú készítése
a projektbemutató szövegének megírása
jelentés, rövid fogalmazás, beszámoló írása
egyszerű írott szöveg alkotása segítséggel, minta alapján, pl. könyvismertetés
készítése (cím, szerző, szereplők, helyszín stb.)
,- meseajánlás, rövid mese, vers írása,
képregény, poszter, plakát, prospektus közös készítése, egy képzeletbeli utazás
programjának megtervezése és leírása, hirdetések készítése (pl. TV-s újság, faliújság,
Internet),
történetek hiányzó részeinek megalkotása, képeslap, üdvözlőlap írása stb., mesekönyv
készítése párban, csoportban.
könyvtári értékelőlap készítése- önértékelő lap, napló kitöltése (pl. „megtanultam...,
tudom, hogy kell ...; el tudom mondani, hogy.”),
tetszőleges elemeket megváltoztatva (pl. szereplők, helyszín stb.) új mű létrehozása-
projektmunka (pl. rajz, poszter, fotósorozat stb.) készítése.
Kérdőíves felmérés készítése- nyomtatvány kitöltése.
Választott szempont (pl. kedvenc / nehéz stb. szavak), témaalapján szólista készítése.
6.7. Kiemelten fontos kompetenciák
A tanuló képes megtanulandó anyag önálló összeállítására.
A tanuló képes önállóan vagy társaival kreatív írásra tanári irányítás mellett, minta alapján.
A tanuló képes komplex feladatok megoldására (pl. projektmunka) tanári irányítással.
A tanuló képes véleményét írásban kifejteni egyszerű kérdésekre válaszolva,
állításokra reagálva, felkínált lehetőségekből választva.
A tanuló képes saját teljesítményét írásban értékelni egyszerű kérdésekre válaszolva,
állításokra reagálva, felkínált lehetőségekből választva.
A tanuló képes egyedül vagy társaival együttműködve különböző szövegek,
pl. gyermekirodalmi művek kreatív átdolgozására.
A tanuló képes formanyomtatványt kitölteni, a magára vonatkozó adatokat a
39
Vári Emil Általános Iskola
formanyomtatvány megfelelő kategóriáiba beilleszteni.
A tanuló képes listát készíteni.
MÓDSZERTANI ALAPELVEK
Tevékenységalapú megközelítés: A 6-14 év közötti korosztály életkori sajátosságából
adódóan aktív és tevékeny. Aktivitásuk forrása a mozgásigény, a kíváncsiság, a játék és a
kreativitás. A hatékony és élményszerű tanulás lehetőségének megteremtése érdekében
elengedhetetlenül fontos építeni a tanulók ezen életkori sajátosságaira.
A kéttannyelvű programban alkalmazott tananyagok a szociál-konstruktivista
tanuláselméleti megközelítésre épülnek, mely szerint a tanulás a tanulót, a tanárt, a feladatot
és a tanulási kontextust (osztály, iskola, kulturális közeg) magába foglaló dinamikus és
komplex folyamat. A tanulók, bármely életkorban kezdik is el a nyelvtanulást, már számos
ismerettel, tapasztalattal és készséggel rendelkeznek, s minden új tanulási kontextusba
magukkal hozzák korábban szerzett tudásukat, tapasztalataikat, elvárásaikat. Új ismereteiket a
már meglévő ismeretstruktúráikba sajátos, egyéni módon asszimilálják, a tanulási
folyamatban aktív módon vesznek részt. Az aktivitás fenntartásához szükséges, hogy a
tanulók érdekes, saját élethelyzetükhöz köthető és értelmezhető nyelvi közegbe ágyazva
találkozzanak az idegen nyelvvel, és változatos, konkrét, gyakorlati tevékenységek során
tapasztalják meg az idegen nyelven történő kommunikációt. A tevékenységeknek
önmagukban kell aktív közreműködésre késztetniük a tanulókat, ezeknek során
megfigyelhetik a nyelv sajátosságait, és változatos helyzetekben próbálhatják ki annak
használatát.
Autentikus anyagok használata
Az idegen nyelv tanításakor kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy már a kezdetektől a
valódi, az anyanyelvi környezetben előforduló természetes nyelvhasználatot mutassuk be a
tanulóknak. Ezzel valódi nyelvhasználatra adunk példát, kulturális ismereteket közvetítünk,
felkelthetjük a tanulók kíváncsiságát az adott nyelv, a célnyelvi ország iránt. A nem
kifejezetten nyelvtanulók számára írt anyagok, pl. újságcikkek, brossúrák, poszterek, filmek
régóta jelen vannak a nyelvórákon, ám ezek az autentikus anyagok csak korlátozottan
alkalmasak a 6-13 éves korú gyerekek tanítására. A nyelvtanulás kezdeti szakaszában
sikeresen alkalmazható autentikus anyagok közé tartoznak a gyermekirodalom különböző
műfajai: mesék, versek, mondókák, kiszámolók, nonszensz versikék, nyelvtörők, találós
kérdések, gyermekjátékok, dalok, mesejátékok vagy bábjátékok. Anyanyelvi fejlődésük során
a tanulók már korábban megismerkednek a gyermekversekkel, s a gyermekköltészet
40
Vári Emil Általános Iskola
mondókái, csiklandozós, lovagoltatós, tapsoltatós játékai erős pozitív élményeket hívhatnak
elő bennük, belőlük.
Számos lehetőséget rejt magában a gyermekkönyv használata is. Az olvasóvá válás és
olvasóvá nevelés szempontjából komoly szerepet játszik a látszólag kevés inputot tartalmazó
'képeskönyv' 'olvasása' éppúgy, mint a tradicionális mesét vagy a célnyelvi kultúra részét
képező történetet tartalmazó könyv is. Az idegennyelvórán a tanító és a tanulók együttes
munkája során a gyermek a tanulási-tanítási folyamat aktív részeseként vesz részt a mese, a
vers, a mondóka megértésében, megélésében és a hozzá kapcsolódó tevékenységek
elvégzésében is, így nemcsak passzív befogadó, hanem a jelentés megalkotója is lesz.
Általánosan elmondható, hogy a gyermekirodalmi művekkel való foglalkozás során a tanulók
számára számos lehetőség nyílik az önkifejezésre, a kreatív, játékos nyelvhasználatra.
Nemcsak kiváló kontextust teremtenek a természetes nyelvelsajátításhoz, hanem motivációs
és szocializációs szempontból is kiemelkedő jelentőségűek.
Kereszttantervi megközelítés
A nyelvtanulás az egész személyiségre ható folyamat, amelynek során a teljes személyiség
formálódik.Ez különösen igaz gyermekkorban, amikor a tanulók személyiségük minden
szintjén, szellemi, fizikai, érzelmi tekintetben is intenzív fejlődésen mennek keresztül. A
holisztikus szemlélet figyelembe veszi azt, hogy a kisiskolások számára a világ megismerése,
az új tudás, ill. a készségek elsajátítása nem kötődik külön tantárgyakhoz, nem tagolódik
önálló, külön részekre. E szemlélet gyakorlati megvalósítását segíti a kereszttantervi
megközelítés, amely segít a tanulóknak megőrizni a tanulás egységét.
Egy adott témát körüljárva a tevékenységek során érinthetjük az iskolai tantárgyak tartalmi
elemeit, ill. fejleszthetjük az adott tantárgyra jellemző kompetenciákat is. A tantárgyakat
egységben szemlélő pedagógia kiváló alkalmat teremt arra, hogy a tanulók kapcsolatot
teremtsenek a korábbi ismeretek között, újragondolják és átismételjék a más tárgyakban
tanultakat, így ismereteik mélyebbek és használhatóbbak legyenek. Ezáltal a tanulás
érdekesebbé és emlékezetesebbé válhat.
A holisztikus, személyiségfejlesztő megközelítéssel elősegíthetjük a motiváció fenntartását, a
világ iránti kíváncsiság felkeltését, a tanulói autonómia és problémamegoldó képesség
fejlesztését, így elősegíthetjük az iskolai tantárgyak összekapcsolását, összességében
elősegíthetjük a tanulók egész személyiségének a nyelvi képzésbe ágyazott, kiegyensúlyozott
fejlesztését is.
Kapcsolatok
41
Vári Emil Általános Iskola
1. Intézményi szintű kapcsolatok
Fenntartóval
Szülőkkel
Angol két tanítási nyelvű általános és középiskolákkal
A Kétnyelvű Iskolákért Egyesülettel
Alapítványokkal
Szakmai egyesületekkel
Pedagógusképző intézményekkel,
Testvériskolai kapcsolatok kiépítése kül- és belföldön
2. Kapcsolattartás a pedagógusok szintjén
Szakirányú továbbképzéseken való részvétel - munkatársaink a továbbképzések tapasztalatait
megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek.
Hazai és külföldi nyelvi továbbképzéseken való részvétel lehetőleg pályázatok segítségével
Két tanítási nyelvű általános és középiskolákkal való kapcsolattartás (óralátogatás,
tapasztalatcserék)
Könyvkiadókkal való kapcsolatok ápolása
Utazási irodákkal való kapcsolattartás
Nyelvtanítással kapcsolatos pályázatokon való részvétel Külföldi (főképp EU-s) iskolákkal
való kapcsolatépítés.
3. Kapcsolattartás a tanulók szintjén
A két tanítási nyelvű iskolák versenyein való részvétel
Egyéb nyelvi versenyeken, pályázatokon való részvétel Projektnapokon való részvétel
Kulturális programokon való részvétel Hazai és külföldi táborozási lehetőségAngol nyelvű
levelezés (hagyományos és elektronikus) hazai és külföldi diákokkal Cserediák-kapcsolatok
kiépítése
42
Vári Emil Általános Iskola
A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEISzemélyi feltételrendszer
A pedagógusok alkalmazása a 4/2013. (I. 11.) évi EMMI rendelet 6. § alapján történik.
A két tanítási nyelvű iskolai oktatást szervező iskolaköteles pedagógus-munkakörben
foglalkoztatni legalább egy olyan pedagógust, akinek a célnyelv az anyanyelve.
A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat a
készségtárgyak kivételével - a helyi tantervben meghatározottak szerint - csoportbontásban
kell megszervezni.
Az iskolában a célnyelvi civilizáció tantárgyat az oktatott célnyelvnek megfelelő nyelvtanári
végzettséggel, szakképzettséggel, a történelmet célnyelven oktató végzettséggel, továbbá, a
célnyelvi ország nyelvének megfelelő anyanyelvi pedagógus végzettséggel,
szakképzettséggel rendelkező pedagógus taníthatja nyelvtanári végzettséggel, angol nyelv
tanítására jogosító tanítói végzettséggel, a tanított szaktárgynak megfelelő végzettséggel és
felsőfokú nyelvvizsgával.
Az intézményben a program indulásakor angol nyelvet oktató kollégák2 fő tanítói
végzettségű, angol műveltségi területtel rendelkező pedagógus, valamint 4 fő angol tanár és 1
fő angol nyelvi lektor.
Angol anyanyelvi tanár alkalmazása - 4/2013.(I.11.)évi EMMI rendelet 6.§
A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak között
kell, hogy legyen legalább egy olyan pedagógus, akinek a célnyelv az anyanyelve.
Az anyanyelvi tanár alkalmazása megoldható a kétnyelvű iskolák egyesületén keresztül,
pályázati úton.
Távlati megoldások
Belső átképzésekkel és szükség szerint új kollégák felvételével biztosíthatók a személyi
feltételek.
A távlati időszakban a pedagógus-továbbképzési terv elkészítésénél az intézménynek
figyelembe kell vennie a megfelelő szakember(ek) biztosítását.Pedagógus-továbbképzés
keretén belül két tanító beiskolázása, angol műveltségi terület képzésre.
Tárgyi feltételrendszer
Az intézményben több éve folyik az angol nyelv oktatása – ezért az idegen nyelvű könyvek,
kazetták, CD-k, számítógépes programok stb. beszerzése folyamatosan történik.
A későbbiekben nyelvi terem kialakítására lesz szükség a tanulócsoportok növekvő számának
függvényében.
43
Vári Emil Általános Iskola
A nyelvi termek berendezéséhez CD-lejátszó, DVD-lejátszó, projektor stb. tartozzék.
A tárgyi feltételrendszer bővítése során figyelembe kell venni a tanulócsoportok számának
növekedését, valamint a követelmény rendszer bővülésének eszközigényét.
2017-2018
(1-2. évf.)
képkártyák, nagyalakú mesekönyv, mesefilm, angol nyelvű tankönyvek,
társasjátékok
Pedagógus: szakfolyóirat, kézikönyvek, fali applikáció, projektor, szókártya
2019-2020
(3-4. évf.)
5 db kézi képes szótár, térkép, angol nyelvű tankönyvek+munkafüzet,
mesekönyv,kézikönyvek, szakfolyóirat, tantárgyhoz kapcsolódó fali applikációk,
digitális tábla, munkáltató füzetek, számítógép terem korszerűsítése, bővítése: 5
db géppel (GradedReaders, Oxford kiadó)
2021-2022
(5-6. évf.)
tankönyvek+munkafüzetek, 500 szót használó ifjúsági könyvek, 6 db
nagyszótár,kézikönyvek+ CD hanganyag, szakfolyóirat, tantárgyi fali
applikációk, fali térkép, nyelvi terem berendezése: egy osztálynyi bútor + nyelvi
labor+ digitális tábla+hordozható számítógép + szőnyeg, kispárna
2023-2024
(7-8. évf.)
tankönyvek+munkafüzetek, 1000 szót használó ifjúsági könyvek, 6 db
nagyszótár i: kézikönyvek+ CD hanganyag, szakfolyóirat, tantárgyi fali
applikációk, nyelvi labor bővítése, digitális tábla+hordozható számítógép,
számítógép terem korszerűsítése: régi gépek cseréje.
44
Vári Emil Általános Iskola
A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI
1. A pedagógusok alapvető feladatai
A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési
szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői
utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az
intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. (32 óra)
Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással
lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.
Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a
nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat,
tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.
A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes
megtartása.
Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek
munkájában.
Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai
szakszerűségének figyelemmel kísérése.
2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás
Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése
(tanmenetek, éves programok).
Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a
tanítási órákon
Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon
45
Vári Emil Általános Iskola
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek,
szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon
és a különféle iskolai foglalkozásokon.
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a
tanítási órákon.
A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
3. A tehetséges tanulók gondozása
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.
Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok
önálló szervezése, segítség a szervezésben.
Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön,
bemutatókon.
A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán
belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán
kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,
magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra
szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a
halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási
nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.
A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos
helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő
tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,
magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló
tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,
magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló
tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.
46
Vári Emil Általános Iskola
Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan
hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel
küzdő tanulók körében.
A magántanulói státusz alapos előkészítése, indokoltság vizsgálata az indokoltság
megléte esetén alkalmazása.
A gyermekvédelemmel foglalkozó szakember véleményének kikérése az ebben a
fejezetben jelzett tanulókkal kapcsolatos döntések meghozatalakor.
5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása
Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás,
kirándulás).
Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. disco, karácsonyi ünnepség).
Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös)
programok.
6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel
Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok
szervezésében, részvétel a programokon.
Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben,
részvétel a kirándulásokon, táborokon.
7. Munkafegyelem, a munkához való viszony
A munkaköri kötelességek teljesítése.
Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.
Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség
tevékenységében
Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.
Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
47
Vári Emil Általános Iskola
9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés
Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.
Továbbképzéseken való részvétel.
A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban,
kiadványokban.
10. Az iskolai munka feltételeinek javítása
Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.
Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.
Az iskolai alapítvány működésének segítése.
Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása
(innováció).
Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.
Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és
végrehajtásában
Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
12. Aktív részvétel a tantestület életében
A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának,
beilleszkedésének segítése.
Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek
szervezésében, a szervezés segítése.
Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
13. Az iskola képviselete
A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.
Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.
Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a
helyi médiában.
48
Vári Emil Általános Iskola
Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.
Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
A település rendezvényein, eseményein való részvétel.
Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb.
életében, civil szervezeteiben.
14. A vezetői feladatok ellátása
Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.
Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés,
értékelés) lelkiismeretes ellátása.
A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus
kollégákkal
A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a
tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus
kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
Az e feladatoknak magas szinten megfelelő kollégánk munkáját évente egy alkalommal a
mindenkori Vári Emil Pedagógiai Díjjal ismerjük el, aminek az átadására a tanévzáró
ünnepségen kerül sor.
A díjról a munkaközösségek írásos véleménye alapján, továbbá az iskola intézményvezetői
tanácsának véleményét is kikérve az intézmény vezetője dönt.
49
Vári Emil Általános Iskola
AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI
1. Az osztályfőnök feladatai
Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai
rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő
irányításával.
Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend
kialakítást és elfogadását.
Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős
programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.
Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.
Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.
Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a
szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább
havonta – tájékoztatja a szülőket.
A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal
írásban értesíti.
Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket
tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének
elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.
Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.
Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő
tanulókkal.
50
Vári Emil Általános Iskola
Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, szükség esetén a
gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal az iskola vezetésével egyeztetve kapcsolatba
lép.
Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai
munkáját.
Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.
Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi
állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós
betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).
Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók
magatartás és szorgalom osztályzatára.
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók
egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.
A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli
figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti.
Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.
Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat
az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a
jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.
A tanév elején – a felső tagozaton - elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az
osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.
Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a
pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.
A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai
jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges
dokumentumokat.
Elkészíti - felső tagozaton - az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki
munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).Az alsó tagozaton osztályfőnöki munkatervet
készítenek.
Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
51
Vári Emil Általános Iskola
Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.
Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal
szemben.
Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség
esetén gondoskodik azok pótlásáról.
Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
Tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb
beírások, szülői aláírások).
Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai
szakszerűségét.
Az E napló 2017.szeptember 01-től bevetésre kerül az iskolában. Az ehhez kapcsolódó
változtatásokat értelemszerűen alkalmazni kell.
4. Az osztályfőnöki munka tervezése
Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított
osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.
Az osztályfőnöki munkaterv felépítése
a) A tanév elején összeállított munkaterv
Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.
Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).
Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.
Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői
értekezletek tervezett témái.
Az osztály diákközösségének vezetői.
Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.
b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán
Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.
Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.
52
Vári Emil Általános Iskola
5. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról
Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról (minden adatsor fiú-leány bontásban készül)
Tanulók száma
Állami nevelt (gondozott)
Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló
Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló
Sajátos nevelési igényű tanuló
Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló
Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul
Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)
Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók
Más településről bejáró tanuló
Nem magyar állampolgár
Évfolyamismétlő
Gyermekvédelmi támogatásban részesülők
Napközi, tanulószoba
Testnevelés alól felmentett
Tartós beteg
Három gyerek a családban
Gyermekvédelmi támogatásban részesülők
Gyógytestnevelésben résztvevők
Etika,hit és erkölcstan jelentkezés
Magántanulók
Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról
Tanulók száma
Osztályozott tanulók száma és aránya
Osztályozatlan tanulók száma és aránya
Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga
Az osztály tanulmányi átlaga
Kitűnő tanulók száma és aránya
Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén
Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén
Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén
53
Vári Emil Általános Iskola
Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya
Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya
Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya
A bukások száma tantárgyanként
A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei
Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és
az elért helyezések)
Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók
száma és az elért helyezések)
Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői
A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar,
matematika)
Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján
A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma
és aránya
A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók
száma és aránya
A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók
száma és aránya
Továbbtanulás iskolatípusok szerint
Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya
Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya
Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya
Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya
A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési
szempontjai az első félév és a tanév végén
Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya,
új tanulók, távozók).
Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális
elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi
munka).
A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő
tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).
Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.
54
Vári Emil Általános Iskola
Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási
nehézségekkel küzdő tanulók).
A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények
felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).
A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek
tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).
Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:
Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?
A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE
1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő
tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének,
ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő
módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.
2. Munkánk során kiemelten kezeljük
a sajátos nevelési igényű;
a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;
a kiemelten tehetséges;
a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetűtanulók egyéni fejlesztését.
1. Sajátos nevelési igényű tanulók
- Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt,
integrált formában folyik.
- A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2.
sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
alapján szervezzük meg.
- A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével –
habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján
terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.
55
Vári Emil Általános Iskola
- Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az
illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó
intézmények szolgáltatásait.
- A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:
az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi
tantervének,
a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,
a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,
speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,
képességfejlesztő játékok, eszközök,
számítógépek fejlesztő programokkal.
Az ilyen típusú tanulókat jelenleg többségében szegregáltan képezzük a Kossuth Lajos
Tagintézményünkben. A normál iskolai képzésben bennmaradó tanulókkal utazó
gyógypedagógus foglalkozik.
2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló
tevékenységek:
szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és
gyermekjóléti szolgálattal,
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
egyéni foglalkozások;
képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;
nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek
egyéni vagy csoportos használata;
a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;
iskolai sportkör, szakkörök;
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok);
szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);
a szülőkkel való együttműködés;
családlátogatások;
56
Vári Emil Általános Iskola
szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;
szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,
szolgáltatásokról.
intézményünkben önálló fejlesztőpedagógus dolgozik.
3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése: ehhez
igazodó csoportbontások matematika és magyar, angol tantárgyakból
a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;
egyéni foglalkozások;
képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;
iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport,
kulturális stb.);
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek
egyéni vagy csoportos használata;
a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;
iskolai sportkör, szakkörök;
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok);
szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).
4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő
tevékenységek
képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a
pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program”
alapján folyik;
szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és
gyermekjóléti szolgálattal,
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
egyéni foglalkozások;
a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;
nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
57
Vári Emil Általános Iskola
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek
egyéni vagy csoportos használata;
a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;
iskolai sportkör, szakkörök;
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok);
szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);
a szülőkkel való együttműködés;
családlátogatások;
szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;
szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,
szolgáltatásokról.
TOVÁBBI, A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
MEGVALÓSULÁSA ÉS AZOK SZABÁLYOZÁSA INTÉZMÉNYÜNKBEN:
A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző
szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában:
beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak
fejlesztésikövetelményeibe, tartalmaiba;
tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg
aziskola helyi tanterve szerint;
alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig
elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit;
témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó,
egyéb iskolai foglalkozások, programok számára.
A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt
feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a
színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai
ellenőrzés egyik fontos kritériuma.
Az erkölcsi nevelés
A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és
azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük
kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a
58
Vári Emil Általános Iskola
majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen
életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a
tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi
lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat
felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása
támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését,
mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a
segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az
elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a
képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt
életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák
a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők,
sportolók munkásságát. Folytatjuk a tőlünk elkerült sikeres tanulók bemutatását. Sajátítsák el
azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek
megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését,
megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a
felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége.
Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg
történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő
eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári
részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és
a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés
szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az
erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a
tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A részvétel a
közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a
vitakultúra fejlesztését.
59
Vári Emil Általános Iskola
Családi életre nevelés
Intézményünk kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi
közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre a tantárgyi keretekben is fellelhető
ismeretanyag, segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok
kialakításában,ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az
iskolának foglalkoznia kell külső szakember bevonásával, az eddigi gyakorlatnak megfelelően
a szexuális kultúra kérdéseivel is.
A testi és lelki egészségre nevelés
Intézményünk feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az
önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi
higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek
kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető
szokások kialakulásának megelőzésében. Mindehhez használja a tantárgyi lehetőségeket, az
osztályfőnöki órák lehetőségeit, illetve külső szakemberek bevonásával nyújt tájékoztatást.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Az intézményben a másokért vállalt felelősség kialakítása érdekében kiemelt figyelmet
fordítunk a sérült pedagógusokra és diákokra.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A környezettudatossággal kapcsolatos szabályozások a program környezeti nevelési
programjában találhatóak.
Pályaorientáció
Az iskola nyolcadikos tanulói részére lehetővé tesszük a különböző középfokú oktatási
intézmények célirányos rendezvényein történő részvételt, és a minden tanévben egy évre
megbízott pályaválasztásért felelős tanár összegyűjti a továbbtanulással kapcsolatos
információkat és az érintett osztályfőnökökkel konzultál az oktatási kínálatról. Igénybe
vesszük a Pedagógiai intézet ezzel kapcsolatos szolgáltatásait.
60
Vári Emil Általános Iskola
Médiatudatosság
A humán tehetséggondozó, a vizuális kultúra és az informatika oktatás keretén belül adunk át
médiával kapcsolatos ismereteket.
Tanulás tanítása
Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere;
Irodalom órák anyaga a felső tagozatban a könyvtárhasználati ismeretek,amelyek alapján
megtanítjuk: hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások;
Osztályfőnöki és tantárgyközi ismeretek alapján ismertetjük meg a tanulókkal azt, hogy
hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott
tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és
hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást
kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok
sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a
tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti
növelése és a tudás minőségének értékelése. Ezek érdekében a tanulói teljesítményeket
folyamatosan mérjük és elemezzük az országos méréseket is.
Az Egységesség és differenciálás, módszertani alapelveit, az eredményes tanulás segítésének
elveit a képesség-kibontakoztató felkészítés elveit a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal
kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjében határoztuk meg.
61
Vári Emil Általános Iskola
AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOKA SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI
Az iskola közösségeinek együttműködése
Intézményünk minden dolgozója a gyermekek nevelése érdekében tevékenykedik. Munkájuk
egymáshoz kapcsolódik, egymásra épül. Tevékenységük megszervezése összehangolt
tervezést igényel, melynek kidolgozása az intézmény vezetősége és a beosztott dolgozói
közös munkájának eredménye. A harmonikus együttműködés előfeltétele a bizalomteljes,
nyugodt munkahelyi légkör, amelyben mindenki tudása és képességei legjavát nyújthatja.
Az intézményvezetőség és a nevelőtestület együttműködése
1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az intézményvezető segítségével
a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.
2. Az együttműködés fórumai:
az intézményvezetőség ülései,
az iskolavezetőség- intézményvezetői tanács (tagjai a munkaközösség-vezetők, a
szakszervezet a közalkalmazotti tanács és a diákönkormányzat képviselője, szükség
esetén a tagintézmény vezetők is) ülései,
a különböző értekezletek,
megbeszélések,
hétfői tájékoztatók.
3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.
4. Az intézményvezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán,
hétfőnkénti tájékoztatókon, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.
5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:
az iskolavezetőség (intézményvezetői tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá
tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az
intézményvezetőség, az iskolavezetőség felé.
6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy
munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az
intézményvezetőséggel, az iskola vezetőségével.
62
Vári Emil Általános Iskola
A szakmai munkaközösségek együttműködése
1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és
kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.
2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása
előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös
tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:
a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,
iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,
iskolán kívüli továbbképzések,
a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.
3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják
egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken
belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.
A szülői munkaközösség és az iskola közösségeinek együttműködése
1. Az SZMK az iskola közösségeivel teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja
egymással a kapcsolatot.
2. Az SZMK tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 2 alkalommal – kötelesek
tájékoztatni az általuk képviselteket az SZMK tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk
képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az SZMK felé továbbítani.
3. Az SZMK ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:
intézményvezető
intézményvezető-helyettesek
pedagógiai munkaközösség vezető
Témától függően a munkaközösség-vezetők
4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola
intézményvezetője rendszeresen – évente legalább 1 alkalommal – köteles tájékoztatni az
SZMK-t.
63
Vári Emil Általános Iskola
A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése
1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az
iskola intézményvezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök
tájékoztatják:
- az iskola intézményvezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a
diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
- a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és egyéb
csatornákon keresztül folyamatos tájékoztatást nyújt,
- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályukat.
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok
folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban, vagy e-naplón
keresztül) tájékoztatják.
3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak
az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik,
tisztségviselők útján – az iskolavezetéshez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a
diákönkormányzathoz vagy az iskola vezetéséhez, illetve az SZMK-hoz fordulhatnak.
4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve
választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola intézményvezetőségével,
a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolavezetőségével, illetve az SZMK-val.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje
1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.
2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók
érdekében eljárjon.
3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán
kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:
a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);
tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;
sportélet;
túrák, kirándulások szervezése;
kulturális, szabadidős programok szervezése;
a tanulók tájékoztatása ( iskolarádió, iskolai honlap).
64
Vári Emil Általános Iskola
5. Ezekben a kérdésekben
az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az
osztályfőnököknek ki kell kérniük;
a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének
összeállítása előtt az intézményvezetőnek ki kell kérnie.
6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a
diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a
nevelőtestület és az intézményvezető felé.
7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott
rendelkezéseinek elfogadása előtt,
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
a házirend elfogadása előtt.
8. A diákönkormányzatot az iskola intézményvezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más
külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a
diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a
diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.
9. Az iskolában iskolai vezetőség (intézményvezetői tanács) működik, mely az iskolai élet
egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
Az iskola vezetőségének (az intézményvezetői tanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai
diákönkormányzat képviselője.
A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése
1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az iskola intézményvezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola intézményvezetője legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai
vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
65
Vári Emil Általános Iskola
a) Egyéni megbeszélések
Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről,
tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez;
valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a
pedagógus között.
b) Családlátogatás
Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve
tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.
b) Szülői értekezlet.
Feladata:
a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
a szülők tájékoztatása
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
a helyi tanterv követelményeiről,
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,
problémáiról,
a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és
továbbítása az iskola intézményvezetősége felé.
c) Fogadó óra.
Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-
egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás,
szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás,
továbbtanulás stb.)
d) Nyílt tanítási nap.
Feladata, hogy a leendő szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka
mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon az
iskola életéről.
66
Vári Emil Általános Iskola
e) Írásbeli tájékoztató.
Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával
összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.
3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai
munkaterv évenként határozza meg.
A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban
biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy
választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola intézményvezetőségéhez, az adott
ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz
vagy az vezetői testülethez. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy
írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola
intézményvezetőségével, nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal.
4. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési
szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola intézményvezetőjétől, valamint nevelőitől az
iskolai munkatervben évenként meghatározott intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi
fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.
5. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének
előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola
alkalmazottainak) joga van megismernie.
6. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy
példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
az iskola honlapján;
az iskola fenntartójánál;
az iskola irattárában;
az iskola könyvtárában;
az iskola nevelői szobájában;
az iskola intézményvezetőjénél;
az iskola intézményvezető-helyetteseinél;
a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél
Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel
1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola
intézményvezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő
67
Vári Emil Általános Iskola
intézményekkel:
Az intézmény fenntartójával: Kisvárdai Tankerület
Kisvárdai Intézményműködtető Nonprofit Kft 4600 Kisvárda
Kisvárda város Képviselőtestülete és Polgármesteri Hivatala
A Nyíregyházi Pedagógiai Oktatási Központ
A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel:
o Somogyi Rezső Általános Iskola 4600 Kisvárda Szent László út 35.
o Teichmann Vilmos Általános Iskola 4600 Kisvárda Tordai út 17.
o Bessenyei György Gimnázium és Kollégium 4600 Kisvárda Iskola tér 2.
o Szent László Katolikus – Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola,
Kollégium és Óvoda 4600 Kisvárda Flórián Tér 3.
o Kisvárdai Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnáziumés Kollégium
4600 Kisvárda Flórián Tér 4.
o Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola
4600 Kisvárda Várday István út 19-21.
A területileg illetékes tanácsadóval: PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK
KISVÁRDA. 4600 Kisvárda Szent László út 42.
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős.
1. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres
munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:
Az iskolát támogató A Művelt Tanuló Ifjúságért Alapítvány kuratóriumával.
Az alábbi közművelődési intézményekkel:
o Várszínház és Művészetek Háza, 4600 Kisvárda Flórián tér 6
o Várday István Könyvtár, 4600 Kisvárda Flórián Tér 8.
Az alábbi társadalmi egyesületekkel:
Piruett Táncegyesület, 4600 Kisvárda Mártírok útja 5.
o Délibáb Alapfokú Művészeti Iskola
Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel:
Családsegítő Szolgálat Kisvárda
Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel:
o Református Egyház
o Görögkatolikus Egyház
68
Vári Emil Általános Iskola
o Római Katolikus Egyház
o Hit Gyülekezete
2. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában
működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) szakmai
munkaközösségek munkájába:
Alsós pedagógiai munkaközösség,
Alsós reál munkaközösség,
Alsós humán munkaközösség,
Felsős humán munkaközösség,
Angol nyelvi munkaközösség,
Felsős reál munkaközösség,
Testnevelés munkaközösség.
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI
1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:
osztályozó vizsga,
pótló vizsga,
javítóvizsga.
különbözeti vizsga
nyolcadik évfolyam záróvizsgák
2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat
megállapításához, ha
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben
vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a
kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó
vizsgát tehet,
69
Vári Emil Általános Iskola
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy
adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület
döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol
marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást
befejezné.
4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból elégtelen
osztályzatot kapott.
5. Különbözeti vizsgát tehet: a másik intézményből átvett tanuló – a szaktárgyat tanító
pedagógussal való eseti egyeztetés szerint – azokból a tantárgyakból köteles különbözeti
vizsgát tenni, amelyeket az előző tanintézményben egyáltalán nem vagy kisebb
óraszámban tanult.
6. A nyolcadik évfolyam záróvizsgája: Magyar nyelv és irodalom, matematika, angol nyelv,
történelem és egy szabadon választott tantárgy alapján május végén,vagy június elején. A
vizsgával kapcsolatos előírásokat a Vizsgaszabályzat rögzíti, amely évente felülvizsgálható.
a. A szaktanárok a felső tagozatos intézményvezető-helyettesnek jelzik a vizsga anyagában
tervezett változtatásokat.
b. A szerzett jegyek átlaga és a vizsga jegy közötti két jegy különbség esetén a szaktanár
kérésére a konferencia egyetértésével változtatható meg az osztályzat.
c. A vizsga írásbeli és/vagy szóbeli jellegéről az érintett szaktanár a tanuló képességeit is
figyelembe véve dönt.
d. A tanuló vizsgamentességet a szaktanár és az iskola vezetésének egyetértésével kaphat. A
vizsgamentesség alapelveit a felsős szaktanárok évről évre felülvizsgálják
7. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő
szabályok szerint kell megszervezni.
8. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.
70
Vári Emil Általános Iskola
4. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a
kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei,
illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. A
vizsgák anyagai a program mellékletét képezik.
71
Vári Emil Általános Iskola
9, A tanulmányok alatti vizsgákon, az alábbi módon kell a különböző tantárgyak esetében
írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:
TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATIVIZSGA
ALSÓ TAGOZATMagyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELIMagyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELIIdegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELIMatematika ÍRÁSBELI SZÓBELIErkölcstan SZÓBELIKörnyezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELIÉnek-zene SZÓBELI GYAKORLATIVizuális kultúra GYAKORLATIÉletvitel és gyakorlat GYAKORLATITestnevelés és sport GYAKORLATIFELSŐ TAGOZATMagyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELIMagyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELIIdegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELIMatematika ÍRÁSBELI SZÓBELIErkölcstan ÍRÁSBELI SZÓBELITörténelem SZÓBELITermészetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELIFizika ÍRÁSBELI SZÓBELIKémia ÍRÁSBELI SZÓBELIBiológia ÍRÁSBELI SZÓBELIFöldrajz ÍRÁSBELI SZÓBELIÉnek-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATIHon- és népismeret SZÓBELIVizuális kultúra GYAKORLATIInformatika SZÓBELI GYAKORLATITechnika, életvitel és gyakorlat GYAKORLATI
Testnevelés és sport GYAKORLATI
Az osztályozó és javító vizsga anyagait az érintett szaktanárok állítják össze. A vizsgán
résztvevő tanulót és szüleit tájékoztatni kell az elérhető osztályzatokkal összefüggésben
számon kérhető ismeretekről az elégséges szint eléréséhez, vagy az attól magasabb
osztályzatok elérésének feltételeiről.
72
Vári Emil Általános Iskola
5. A nyolcadik évfolyam záróvizsgáján az alábbi módon kell a különböző tantárgyak
esetében írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:
Tantárgy Szóbeli Írásbeli Gyakorlati
Magyar nyelv X
Magyar irodalom X
Matematika X
Történelem X
Angol nyelv X
Szabadon választott X X X
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓKFELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg –
minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a
hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.
3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:
- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
- a szülő személyi igazolványát;
- a gyermek lakcímkártyáját;
- az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;
- a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
- szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:
- a tanuló anyakönyvi kivonatát;
- a szülő személyi igazolványát;
- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló
előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek,
73
Vári Emil Általános Iskola
valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola
intézményvezetője dönt.
6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt
van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az
intézményvezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az intézményvezető
helyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.
7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről
szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.
8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi
kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között
sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend
tartalmazza.
9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében
meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie
azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján
– nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt
követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül
megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot
köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
74
Vári Emil Általános Iskola
H E L Y I T A N T E R V
A VÁLASZTOTT KERETTANTERV,AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAKÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) továbbá az adaptált kerettantervi tananyag
kiegészítése 90%-ról 100%-ra
1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott Akerettantervek
kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet
mellékleteiben felsorolt kerettantervek adaptációjával készült.
2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak
tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által
kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A jogszabály
szerint a helyi tantervben jelzett módon ezt egészítettük ki további 10%-os tartalommal,
(90-ről 100%-ra).
3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák
számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a
készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:
4, A dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret
tantárgyat tanítjuk az ötödik évfolyamon.
5, A felső tagozatban a szabadon tervezhető órák elosztását az alábbiak szerint végeztük el:
(a kiosztott órák tananyag tartalmát a pedagógiai program 1. sz. melléklete tartalmazza.)
Az óratervek kialakításakor a tanulók heti elfoglaltságának mutatóit is figyelembe véve
felhasználtuk egyes esetekben az un. szabadon választható órakeret adta lehetőségeket is.
Továbbá azt is, hogy a testnevelés órákból egy, vagy kettő a legtöbb esetben a tanulók által
választott módon, vagy délutáni sportkör keretén belül teljesül. A tanulók terhelése a délutáni
elfoglaltságot és a szabadon választható órákat is figyelembe véve az alábbi szabályozás
szerint alakul:
Évfolya
m
Engedélyezett
heti időkeret
az osztályok
számára
A tanuló
kötelező
tanórai
foglako-
zásainak
A tanuló
kötelező
és
választhat
ó tanórai
A tanuló
kötelező és
választható
tanórai
foglalkozása
Az egyéb
foglakozáso
kra is
felhasználha
tó időkeret,
Kihaszn
ált-
ságIskol
ánk-ban,
a
75
Vári Emil Általános Iskola
CA óraszáma
BC
foglako-
zásainak
óraszámát
emelő
órakeret
(max.)
BC+
i-nak túl
nem léphető
összege
(max.)
BCΣ
melynek
része a
napközis
foglalkozás
[CA-BC]
/
napközi+tan
-órai,
tanórán
kívüli
foglalkozás
osztály-
bontás/
foglakoz
ások
megnev
e-
zésével,
az
évfolya-
monként
i 3
osztályr
a
számítot
t keret
alapján
1. 52 25 2 27 27
2. 52 25 2 27 27
3. 52 25 2 27 27
4. 55 27 2 29 28
5. 51 28 3 31 23
6. 51 28 3 31 23
7. 56 31 4 35 25
8. 56 31 4 35 25
6, Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve
„B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:
ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV
1-4. évfolyam Ének-zene A változat
5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat
76
Vári Emil Általános Iskola
5-8. évfolyam Fizika B változat
5-8. évfolyam Ének-zene A változat
7, A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes
témákhoz tartozó órakeretek meghatározása.
A jelenlegi kerettanterv tervezetek két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a
követelményeket. Ezeket az iskoláknak helyi tantervükben le kell bontaniuk egy-egy
évfolyamra. A tematikai egységek szétválasztása (évfolyamokra, tanítási témákra, leckékre
lebontva) és az ehhez kapcsolódó óraszámok meghatározása a pedagógiai program 1. sz.
mellékletét képezik.
8, kéttannyelvű program
9, Intézményünkben megterveztük tantárgyanként a 90%-ról 100%-ra történő kiegészítést. A
kiegészítések tartalmi elemeit a 1.sz. melléklet tartalmazza.
Kötelező, szabadon tervezhető és választható tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4.
évfolyamon 2017/18normál tagozaton
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 6+1Idegen nyelvek 2Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1Erkölcstan/ Hit-és erkölcstan 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1+1 1+1Ének-zene 2 2 2 2Vizuális kultúra 2 2 2 2Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3Osztályfőnöki (szab.vál.órák.)Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27
A szabadon tervezhető órák zöldszínnel, a szabadon választható órák pirosszínnel vannak
jelölve.
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam
Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.Magyar nyelv és irodalom 4+1+1 4+1+1 3+1+1 4+1+Idegen nyelvek 3 3 3 3Matematika 4+1+1 3+2+1 3+2+1 3+2+1Történelem, társadalmi és 2 2 2 2
77
Vári Emil Általános Iskola
állampolgári ismeretekErkölcstan 1 1 1 1Természetismeret 2 2Biológia-egészségtan 2 1Fizika 2 1Kémia 2 1Földrajz 1 2Ének-zene 1 1 1 1Vizuális kultúra 1 1 1 1Dráma és tánc/Hon- és népismeret* 1
Informatika 1 1 1Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Természettudományi gyakorlat 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3Szabadon választható órák: a pirossaljelölt óraszámok az emelt szintű képzésekre vonatkoznakA zölddeljelzett óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lettek tervezveRendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31
10, A csoportbontások alapelvei intézményünkben:
a, a csoportbontások tervezésekor a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására
vonatkozó rendelkezéseket figyelembe vettük.
b, Csoportbontásra kerül sor az angol nyelv oktatásakor osztályonként képességek alapján.,
c,Matematikából az évfolyam tanulóit képességek szerint négy csoportra bontjuk.. Ebből
egy csoport a matematika emelt szintű csoport az ötödik évfolyamtól. A bontás a negyedik
évfolyamtól kezdődik
d, A reál tehetséggondozásban részesülő csoport többletismeretként a
természettudományi gyakorlatok c. tantárgyat tanulja, az elfogadott azonos nevű kerettanterv
alapján..
A tanulók elfoglaltságának tervezése az osztályok heti időkerete és a tanuló heti óraszámának
figyelembevételével.
1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
78
Vári Emil Általános Iskola
Órakeret 156 óra 156 óra 156 óra 165 óra
Tanóra 75 óra 75 óra 75 óra 81 óra
Csoportbontás - - - 5 óra
Szakkör 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
Felzárkóztatás 6 óra 6 óra 6 óra 6 óra
Fejlesztés 6 óra 6 óra 2 óra 2 óra
Napközi 67 óra 67 óra 69 óra 67 óra
Tehetséggondozás 1 óra 1 óra 3 óra 3 óra
Összesen: 156 óra 156 óra 156 óra 165 óra
5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Órakeret 156 óra 156 óra 168 óra 168 óra
Tanóra 84 óra 84 óra 93 óra 93 óra
Csoportbontás 26 óra 26 óra 26 óra 26 óra
Szakkör 8 óra 11 óra 11 óra 11 óra
Felzárkóztatás 3 óra 6 óra 3 óra 3 óra
Előkészítő - - - 7 óra
Magántanuló - 6 óra 6 óra 6 óra
Fejlesztés 2 óra 4 óra 2 óra 2 óra
Tanulószoba 30 óra 15 óra 15 óra 15 óra
Tehetséggondozás 3 óra 4 óra 4 óra 5 óra
Összesen: 156 óra 156 óra 160 óra 168 óra
11, A nagyfelmenő rendszer fokozatos bevezetése.
Az eddig, 2+2 két év két tanítós (iskolaotthoni formához hasonló) és két év szaktanítói
rendszer helyett a nagyfelmenő rendszert alkalmazzuk. A 2016/2017. tanévtől bevezetésre
került emelt óraszámú képzés és legfőképp a 2017/2018. tanévtől hivatalosan induló két
tanítási nyelvű képzés olyan átlátható, jól strukturálható, az új követelményeknek jobban
megfelelő oktatásszervezési változtatásokat kíván, amelyben a kívánatos személyi
feltételeket, a speciális képzés helyigényét maradéktalanabbul tudjuk biztosítani.
79
Vári Emil Általános Iskola
80
Vári Emil Általános Iskola
A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ PROGRAM HELYI TANTERVEA két tanítási nyelvű oktatás bevezetése az általános iskolában
Az Oktatási államtitkár 31334-2/2016 INTIR/828. számú rendelete alapján a következő
döntést hozta. Jóváhagyta a Vári Emil Általános Iskola - a KLIK helyi igazgatósága által is
támogatott - javaslatát, mely szerint az intézményben 2017.09.01.napjától a magyar-angol két
tanítási nyelvű oktatás bevezetésre kerüljön.
Vári Emil Általános Iskola a 2017/2018-as tanévtől felmenő rendszerben magyar-angol
két tanítási nyelvű képzést vezet be. Ezzel párhuzamosan általános tantervű oktatást is
biztosít - amelyre a már az előzőekben elfogadott Pedagógiai Program és Helyi Tanterv
érvényes.
A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁS TANTÁRGYI
RENDSZERE ÉS ESZKÖZEI ISKOLÁNKBAN
1.Képzési szakaszok
1-2. évfolyamon 3-4. osztályban 5-8. évfolyamon
A 6-8 éves korosztály életkori sajátossága, hogy gátlás nélkül, játékos tevékenységeken keresztül sajátítja el az idegen nyelv alapjait, ezáltal észrevétlenül jut el az új ismeretekhez.A gyerekek tantárgyak közül a készségtárgyak oktatásán keresztül juthatnak el legkönnyebben sikerélményhez a nyelvtanulásban.Módszerek:szituációs és szerepjátékok, fantáziajátékok alkalmazása; játékok, dalok, mesék, mondókák, rajzok tanítása; manuális tevékenységeken keresztül.
A nyelvtudás mélyülése, tudatos alkalmazása lehetővé teszi a tantárgyaknál használatos szakkifejezések egyre biztosabb és pontosabb használatát.Az angol nyelvű olvasás és írás bevezetése.
Magasabb szintű nyelv-tudással párhuzamosan fejleszthetők a nyelvi készségek.A kommunikatív nyelv- oktatás révén a tanulók megtanulják gondolataikat, véleményüket idegen nyelven is kifejezni.Tovább mélyül a tantárgyak közötti koncentráció.Az új információk, a témák sokasága által a művészet- történet, az angol kultúra oktatásának bevezetésével jelentős szókincsbővítésre nyílik lehetőség (ország-ismeret).Fontos szerephez jutnak a nyelvi struktúrák felismerését, átalakítását, végső soron önálló kreatív használatát fejlesztő feladatok.A 8. osztály végére a tanulók élhetnek a nyelvvizsga lehetőségével (alap/középfok), így a tanulók a középiskolában egy második idegen nyelv tanulását gondtalanabbul kezdhetik meg.
81
Vári Emil Általános Iskola
2. Heti óraterv
Irányadó rendelkezések: 26/1997. (VII.10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai
oktatás irányelvének kiadásáról; 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv
kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.
Tantárgyi struktúra és óraszámok
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon
(Két tanítási nyelvű iskolai oktatás óraszámaival)
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5-8. évfolyamon
(Két tanítási nyelvű iskolai oktatás óraszámaival)
82
Óraterv a kerettantervekhez - 1-4. évfolyam-Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.Magyar nyelv és irodalom 7+0,5 7+0,5 6+0,5 6+1Idegen nyelv-célnyelv 3+1+1 3+1+1 3+1+1 2+1+2Matematika 4+0,5 4+0,5 4+0,5 4+1Etika/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1Környezetismeret 1(1) 1(1) 1+1(1) 1+1(2)Ének-zene 2(2) 2(2) 2(2) 2(2)Vizuális kultúra 2(2) 2(2) 2(2) 2(2)Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Szabadon terv. órakeret 2 2 3 3 Szabadon választható órák 4 4 4 4
Heti óraszám 29 29 29 30
Tanulói terhelés max./heti 29 29 29 31
Vári Emil Általános Iskola
Óraterv a kerettantervekhez - 5-8. évfolyam
Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4+1 4+1 3+1 4Idegen nyelvek -célnyelv 3+2 3+2 3+2 3+2
Matematika 4+1 3+1+1 3+1+1 3+1+1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek
2+1(2) 2+1(2) 2+1(2) 2+1(2)
Etika/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1
Természetismeret 2(2) 2(2)
Biológia-egészségtan 2(2) 1+1(2)
Fizika 2 1
Kémia 1 2
Földrajz 1 2
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Hon- és népismeret 1
Informatika 1 1 1
Technika, életvitel és
gyakorlat
1 1 1
Testnevelés és sport 5(2) 5(2) 5(2) 5(2)
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Célnyelvi civilizáció 1(1) 1(1) 1(1) 1(1)
Szabadon tervezhető óra 2 3 3 3
Szabadon választható óra 4 4 4 4
Heti óraszám 32 32 35 35
Tanulói terhelés max./heti : 32 32 35 35
3.Az angol nyelven oktatott tantárgyak:
- ének-zene 1-4.
- vizuális kultúra 1-4.
- környezetismeret 1-4.
83
Vári Emil Általános Iskola
- testnevelés 5-8.
- történelem 5-8.
- természetismeret 5-6.
- biológia-egészségtan 7-8.
- célnyelvi civilizáció 5-8.
Minden évfolyamon heti 5 órában csoportbontásban folyik az angol nyelv
oktatása.
A két nyelven oktatott tantárgyakat – a készségtárgyak kivételével - szintén
csoportbontásban oktatjuk.
A kéttannyelvűprogram ill. képzés jellege, bizonyos területe a mindenkori helyi
adottságoknak, a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelően változhat.
Az angol nyelven oktatott tantárgyak struktúrája a 2017/2018. tanévtől felmenő
rendszerbenTantárgy 1.évf. 2. évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.
Angol nyelv 5 5 5 5 5 5 5 5
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Környezetismeret 1 1 2 2
Történelem 2 2 2 2
Természetismeret 2 2
Biológia-egészségtan 2 2Testnevelés 2 2 2 2
Célnyelvi civilizáció 1 1 1 1
Angolul tanított 10 10 11 11 12 12 12 12
* 34,5 34,5 37,9 36,6 37,5 37,5 34,3 34,3
*A 26/1997. (VII.10.) MKM rendeletnek megfelelően az angolul tanított tárgyak óraszáma
eléri az összóraszám 35 %-át.
4.A csoportbontásra vonatkozó szabályok:
A kéttannyelvű képzés bevezetésével - a törvényi előírásoknak megfelelően - a két nyelven
tanított tantárgyak oktatását, ahol a létszám indokolttá teszi, csoportbontással lehet
megoldani.
84
Vári Emil Általános Iskola
Sávos, a teljes évfolyamot érintő képzésben gondolkodunk, de ha a feltételek az önálló,
kéttannyelvű osztály indításához lesznek kedvezőbbek, nem zárjuk ki annak lehetőségét sem.
Nem célunk az, hogy teljes körű legyen az ilyen típusú képzés az iskolánkban, de az is
elérhető.
Kéttannyelvű osztály indítása esetén a csoportbontás határát 20 fő fölött határozzuk meg, de
a csoportok létszámának meghatározásakor figyelembe vehető a Kt. csoportbontásokra
vonatkozó, minimális csoport létszámra utaló szabályozása is. Több osztályból szerveződött
csoportok maximális létszámát 16 főben határozzuk meg.
Kevesebb jelentkező esetén természetesen a csoportok száma is csökken.
5.Tanórán kívüli angol nyelvű egyéb foglalkozások
5.1.Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő foglalkozások, szakkörök
Pedagógiai programunkban kiemelt jelentőségű a differenciálás, mely a fejlesztő
tevékenységekben realizálódik. A tanórán kívüli szervezeti formák sorában fontos funkciót
töltenek be a szakkörök. Ezeknek célja, hogy tanulóink a kötelező tananyagon túl az
érdeklődési irányuknak megfelelő egy-egy területen differenciáltabb ismereteket,
tájékozottságot szerezhessenek.
Terveink között szerepel:
- az angol két tanítási nyelvű osztályokban angol nyelvű drámapedagógiai csoport és
tánccsoport szervezése (nemzetek között átívelő) szakköri formában
- az érdeklődés felkeltése érdekében minden tanévben játékos angol nyelvű foglalkozásokat
szervezünk nagycsoportos óvodások részére;
- angolszász ünnepekhez kötött projekt-napok szervezése, melyekre pl. az országismereti
órákon lehet felkészülni.
- angol nyelvi versenyekre felkészítő szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások szervezése
5.2. Versenyek, vetélkedőkHázi versenyeket is szervezünk, részben a megyei versenyek elődöntőjeként:
- angol vers- és prózamondó verseny és/vagy szépkiejtési verseny
- egy-egy irodalmi műhöz kapcsolódó olvasóverseny
- országismereti verseny
- Funny Spring – Angol nyelvű énekverseny – népdal kategóriában a Vári-hét keretében
- plakátverseny megadott (esetleg országismereti) témában
- nyelvi verseny a felsőbb évfolyamokon
85
Vári Emil Általános Iskola
Diákjainkat rendszeresen indítjuk az angol nyelvhez kapcsolódó területi szaktárgyi
versenyeken, a kétnyelvű iskolák által hirdetett versenyeken, valamint pályázatokon.
MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLYBA ILLETVE
CSOPORTBA KERÜLÉS FELTÉTELE
1. Törvényi szabályozás
A két tanítási nyelvű oktatás irányelveit a 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet tartalmazza. Ez
meghatározza a két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás alapelveit, célját, feladatát, formáit,
óratervét és tartalmát.
A korai szakaszra (általános iskola 1-8. évfolyamára) vonatkozó törvényi előírások:
1. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és
idegen nyelven (célnyelven) folyik. Célnyelv bármelyik idegen nyelv lehet.
2. A célnyelven tanított tantárgyak megválasztása az iskola jogköre. Kívánatos azonban,
hogy elsősorban azokat a tantárgyakat válasszák, amelyek legjobban megfelelnek a tanulók
életkori sajátosságainak.
3. A célnyelven tanított tantárgyakat, a tannyelvek idő- és tartalmi megoszlását az iskola
a Két tanítási nyelvű iskolák kerettanterve alapján határozza meg helyi tantervében.
4. A két tanítási nyelvű oktatás az első-kilencedik évfolyamon kezdhető meg és felmenő
rendszerben folyhat.
5. A tanuló az iskolában - ha az irányelv eltérően nem rendelkezik - évfolyamonként
legalább három tantárgyat célnyelven tanul. A célnyelv és a célnyelvű órák aránya a tanulók
kötelező tanórájának harmincöt százalékánál ne legyen kevesebb, és ötven százalékánál ne
legyen több.
6. A magyar nyelv és irodalom kivételével valamennyi tantárgy tanítható célnyelven.
7. A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatásban (1-8. évfolyam) a célnyelv és célnyelven
történő tanulás egyidejűleg kezdődik.
8. A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatás az iskola pedagógiai programjában
meghatározott évfolyamon kezdődik és legkésőbb a nyolcadik évfolyamon fejeződik be.
9. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak
között kell, hogy legyen legalább egy olyan pedagógus, akinek a célnyelv az anyanyelve.
2. A két tanítási nyelvű osztályba, csoportba való kerülés feltételei
A két tanítási nyelvű oktatás programjába csak első évfolyamon lehet jelentkezni. Az
igazgató minden év március 15-ig tájékoztatót tart a szülőknek a két tanítási nyelvű
86
Vári Emil Általános Iskola
oktatásról.
A jelentkezés módja:
- A két tanítási nyelvű oktatás első osztályába jelentkezőknek egy jelentkezési lapot kell
kitölteniük, mely hozzáférhető lesz az iskolában, és letölthető lesz az iskola
honlapjáról. A jelentkezési lapon az iskola csak a Közoktatási törvényben
meghatározott adatokat kérheti, az egyéb adatok szolgáltatása önkéntes, erre a
jelentkezési lapon a szülők figyelmét fel kell hívni.
A jelentkezők köre:
Az intézmény beiskolázási körzethatárát figyelembe véve - az intézményünkbe a
beiskolázási sorrend a következő:
- körzetes gyerekek
- körzeten kívüli gyerekek
A két tanítási nyelvű osztályba, csoportba való bekerülés egyrészt: függ a beiratkozás előtt, az
óvodában elvégzett DIFER és egyéb, a gyermek fejlődését nyomon követő mérések
eredményeitől, másrészt: az iskolaelőkészítőfoglalkozásainkonistájékozódunk a gyermekek
nyelvtanuláshoz szükséges képességeiről.A jelentkezésre az iskolaelőkészítő foglalkozásokon
szerzett tapasztalatok, a képességmérésen elért eredmények, valamint a DIFER vizsgálat
eredményének függvényében teszünk javaslatot. A szülőkkel történő megbeszélés, egyeztetés
utána csoportba való bekerülésről az iskola igazgatója dönt.
Akik nem veszik igénybe a két tanítási nyelvű oktatási formát, biztosítjuk az általános
tantervű haladás feltételeit. Teret adunk ezen tanulók felzárkóztatásához, fejlesztéséhez,
tehetséggondozásához.
3.Más iskolából való bekerülés feltételei a magasabb évfolyamokra
Az angol két tannyelvű osztályba csak akkor kerülhet be a tanuló,
- ha másik, magyar-angol két tanítási nyelvű iskolából/osztályból érkezik,
- vagy angol nyelvű iskolába járt eddig (célországban vagy máshol),
- egyéni elbírálás alapján különbözeti vizsgával is bekerülhet tanuló.
4.A továbbhaladás feltétele
A továbbhaladás feltételeit a tantárgyak tantervében rögzítjük. Angol két tanítási nyelvű
osztályban maradhat az a tanuló, aki a tantervi követelmények legalább 60%-át teljesíti.
87
Vári Emil Általános Iskola
A tanuló évfolyamot ismételhet:
- a közoktatási törvényben megfogalmazottak alapján - hiányzásai miatt,
- amennyiben nem teljesíti a tantervi követelményt,
- vagy ha a szülő kéri.
5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése,
értékelése a magyar-angol két tanítási nyelvű osztályokban
5.1.Az 1-8. évfolyamon az egyes értékelési területek megegyeznek a már érvényben lévő
Pedagógiai Programban meghatározottakkal.
5.2.A magyar-angol két tanítási nyelvű képzés szöveges értékelésének célja az alsó tagozaton
Az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés, az önértékelési -,
önfejlesztési képesség kialakítása. Ennek szellemében a szöveges értékelés kritériumai a
következők:
- legyen objektív, megbízható,
- személyre szóló,
- vegye figyelembe az életkori sajátosságokat,
- megfogalmazása a szülő és a tanuló számára is egyértelmű,
- vegye figyelembe a gyerek önmagához mért fejlődését, képességeit, lehetőségeit,
- ösztönző hatású, segítse a reális önismeretet,
- fogalmazza meg a javítás, az esetleges hiányok pótlásának lehetőségét,
- legyen összhang a tantervi követelmények, a pedagógiai program, a helyi tantervi
rendszer és a kidolgozott szöveges értékelési koncepció között.
88
Vári Emil Általános Iskola
1-2. ÉVFOLYAM
IDEGEN KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
JÓL TELJESÍTETT
MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
FELZÁRKÓZTATÁSRA
NYELV SZORUL
A tanult A tanult A tanult A tanult szavakat,
szavakat, szavakat, szavakat, kifejezéseket, egyszerű
kifejezéseket, kifejezéseket, kifejezéseket, mondatokat általában nem
egyszerű egyszerű egyszerű érti meg.
mondatokat mondatokat mondatokat csak
Beszédértés megérti, ezekre általában rávezetéssel érti Jelentős mértékű külső
megfelelően megérti, ezekre meg. segítséget igényel.
reagál. megfelelően
Nem igényel reagál. Időnként külsőkülső segítséget. Ritkán igényel segítségre szorul.
külső segítséget.
A tanultA tanult szavakat A tanult szavak Kevés szót tud.
szavakat szintekis hibával tudja. nagy részét tudja.
hibátlanul tudja.
Az ismert Az ismert Az ismert Az ismert egyszerű
egyszerű egyszerű egyszerű kérdésekre általában nem
kérdésekre kérdésekre kérdésekre válaszol.
önállóan önállóan segítséggel
válaszol. válaszol. válaszol.
Beszédkészség
Egyszerű Egyszerű Megértést zavaró Nem tudja megismételni az
mondatokat mondatokat kiejtéssel képes egyszerű mondatokat sem.helyes kiejtéssel képes megismételni
89
Vári Emil Általános Iskola
képes megismételni. egyszerű
megismételni. mondatokat.
A tanult A tanult A tanult A tanult mondókákat,
mondókákat, mondókákat, mondókákat, énekeket nagyon hibásan
énekeket énekeket énekeket kevés mondja, vagy nem tudja
hibátlanul,hibátlanul, de kis hibával és elmondani segítséggel sem.
önállóan mondja segítséggel segítséggel
el. mondja el. mondja el.Helyesen képzi a Időnként Többször Beszédét nehezen érteni,
hangokat éshelytelenül képzi helytelenül képzi mivel rosszul képzi a
Hangsúly, megfelelő a hangokat és a hangokat és hangokat és nem megfelelő
kiejtés, intonáció hangsúlyokat nem megfelelő nem megfelelő hangsúlyokat használ.
használ. hangsúlyokat hangsúlyokat
használ. használ.
90
Vári Emil Általános Iskola
3. ÉVFOLYAM
IDEGENKIVÁLÓAN
TELJESÍTET
T
JÓL
TELJESÍTETT
MEGFELELŐ
EN
TELJESÍTETT
FELZÁRKÓZTATÁSRA
NYELV SZORUL
A tanult A tanult A tanult A tanult szavakat, kifejezéseket,
szavakat, szavakat, szavakat, egyszerű mondatokat általában
kifejezéseket, kifejezéseket, kifejezéseket, nem érti meg.
egyszerű egyszerű egyszerű
mondatokat mondatokat mondatokat csak
Jelentős mértékű külső
segítséget
Beszédértés megérti, ezekre általában rávezetéssel érti igényel.
megfelelően megérti, ezekre meg.
reagál. megfelelően
Nem igényel reagál. Időnként külső
külső
segítséget. Ritkán igényel
segítségre
szorul.
külső segítséget.
Beszédkészség
A tanult
A tanult
szavakat A tanult szavak Kevés szót tud.
szavakat szinte
kis hibával
tudja.
nagy részét
tudja.
hibátlanul tudja.
Az ismert Az ismert Az ismert Az ismert egyszerű kérdésekre
egyszerű egyszerű egyszerű általában nem válaszol.
kérdésekre kérdésekre kérdésekre
önállóan önállóan segítséggel
válaszol. válaszol. válaszol.
91
Vári Emil Általános Iskola
Egyszerű Egyszerű
Megértést
zavaró Nem tudja megismételni az
mondatokat mondatokat kiejtéssel képes egyszerű mondatokat sem.
helyes kiejtéssel képes megismételni
képes megismételni. egyszerű
megismételni. mondatokat.
Nyelvi modell Nyelvi modell Nyelvi modell
Nyelvi modell alapján
segítséggel
alapján önállóanalapján tud alapján is csak nehezen tud egyszerű
tud egyszerű egyszerű segítséggel tud mondatokat alkotni
mondatokat mondatokat egyszerű
alkotni. alkotni. mondatokat
alkotni.
A tanult A tanult A tanult A tanult mondókákat, énekeket
mondókákat, mondókákat, mondókákat,
nagyon hibásan mondja, vagy
nem
énekeket énekeket énekeket kevés
tudja elmondani segítséggel
sem.
hibátlanul,
hibátlanul, de
kis hibával és
önállóan
mondja segítséggel segítséggel
el. mondja el. mondja el.
92
Vári Emil Általános Iskola
Helyesen képzi
a Időnként Többször Beszédét nehezen érteni, mivel
hangokat és
helytelenül
képzi
helytelenül
képzi
rosszul képzi a hangokat és
nem
Hangsúly,
kiejtés, megfelelő a hangokat és a hangokat és
megfelelő hangsúlyokat
használ.
intonáció hangsúlyokat nem megfelelő nem megfelelő
használ. hangsúlyokat hangsúlyokat
használ. használ.
Az ismert Az ismert Az ismert
Az ismert szavakat néma
olvasás
elemekből álló elemekből álló elemekből álló után is csak sok hibával tudja
rövid szöveget rövid szöveget rövid szöveget felolvasni.
Olvasási készség
(1-2 mondat) fel (1-2 mondat) (1-2 mondat)
tudja olvasni. néma olvasás néma olvasás
után fel tudja után kevés
olvasni. hibával tudja
felolvasni.
A jól ismert A jól ismert A jól ismert A jól ismert szavakat is hibásan
szavak, rövid szavak, rövid szavakat, rövid másolja.
mondatok mondatok mondatokat
másolásakor másolásakor aligkevés hibával
szinte nincs van hibája. másolja.
hibája. A jól ismert Tollbamondás
A jól ismert szavakat, rövid alapján kevés
szavakat, rövid mondatokat hibával írja a jól
mondatokat tollbamondás ismert szavakat.
Íráskészség tollbamondás alapján
alapján csak
viszonylag
kevés
egy-két hibát hibával írja le.
elkövetve írja
93
Vári Emil Általános Iskola
le.
Nyelvi modell Nyelvi modell Nyelvi modell
Nyelvi modell alapján
segítséggel
alapján
önállóan alapján tud alapján is csak nehezen tud egyszerű
tud egyszerű egyszerű segítséggel tud mondatokat alkotni
mondatokat mondatokat egyszerű
alkotni. alkotni. mondatokat
alkotni.
94
Vári Emil Általános Iskola
4. ÉVFOLYAM
IDEGEN
NYELV
KIVÁLÓAN
TELJESÍTE
TT
JÓL
TELJESÍTE
TT
MEGFELELŐ
EN
TELJESÍTET
FELZÁRKÓZTATÁS
RA
SZORUL
Beszédértés
A tanult
szavakat,
kifejezéseket,
egyszerű
mondatokat
megérti,
ezekre
megfelelően
reagál. Nem
igényel külső
segítséget.
Megérti az
ismert órai
utasításokat.
A tanult
szavakat,
kifejezéseket,
egyszerű
mondatokat
általában
megérti,
ezekre
megfelelően
reagál.
Ritkán igényel
külső
segítséget.
Általában
megérti az
ismert
órai
utasításokat.
A tanult
szavakat,
kifejezéseket,
egyszerű
mondatokat csak
rávezetéssel érti
meg.
Időnként külső
segítségre
szorul.
Segítséggel érti
meg az ismert
órai utasításokat
A tanult szavakat,
kifejezéseket, egyszerű
mondatokat általában
nem érti meg.
Jelentős mértékű külső
segítséget igényel.
Nem nagyon érti meg az
órai utasításokat.
A tanult
szavakat
szinte
hibátlanul
tudja.
Az ismert
egyszerű
kérdésekre
önállóan
A tanult
szavakat
kis hibával
tudja.
Az ismert
egyszerű
kérdésekre
önállóan
A tanult szavak
nagy részét
tudja.
Az ismert
egyszerű
kérdésekre
segítséggel
válaszol.
Megértést
Kevés szót tud.
Az ismert egyszerű
kérdésekre általában
nem válaszol.
Nem tudja megismételni
az
egyszerű mondatokat
95
Vári Emil Általános Iskola
Beszédkészs
ég
Hangsúly,
kiejtés,
intonáció
Olvasási
készség
válaszol.
Egyszerű
mondatokat
helyes
kiejtéssel
képes
megismételni.
Nyelvi modell
alapján
önállóan
tud egyszerű
mondatokat
alkotni. A
tanult
mondókákat,
énekeket
hibátlanul,
önállóan
mondja el.
Helyesen
képzi a
hangokat és
megfelelő
hangsúlyokat
használ.
Az ismert
elemekből álló
rövid szöveget
(1-2 mondat)
fel
tudja olvasni.
válaszol.
Egyszerű
mondatokat
képes
megismételni.
Nyelvi modell
alapján tud
egyszerű
mondatokat
alkotni.
A tanult
mondókákat,
énekeket
hibátlanul, de
kis
segítséggel
mondja el.
Időnként
helytelenül
képzi
a hangokat és
nem megfelelő
hangsúlyokat
használ.
Az ismert
elemekből álló
rövid szöveget
(1-2 mondat)
néma olvasás
után fel tudja
mondani.
zavaró
kiejtéssel képes
megismételni
egyszerű
mondatokat.
Nyelvi modell
alapján
segítséggel tud
egyszerű
mondatokat
alkotni. A tanult
mondókákat,
énekeket kevés
hibával és
segítséggel
mondja el.
Többször
helytelenül képzi
a hangokat és
nem megfelelő
hangsúlyokat
használ. Az
ismert
elemekből álló
rövid szöveget
(1-2 mondat)
néma olvasás
után kevés kevés
hibával mondja
vissza.
A jól ismert
szavakat, rövid
mondatokat
sem.
Nyelvi modell alapján
segítséggel is csak
nehezen tud egyszerű
mondatokat alkotni
tanult mondókákat,
énekeket nagyon
hibásan mondja, vagy
nem tudja elmondani
segítséggel sem.
Beszédét nehezen érteni,
mivel, rosszul képzi a
hangokat és ennek
megfelelő hangsúlyokat
használ.
Az ismert szavakat néma
olvasás után is csak sok
hibával tudja felolvasni.
A jól ismert szavakat is
hibásan másolja.
96
Vári Emil Általános Iskola
A jól ismert
szavak, rövid
mondatok
másolásakor
szinte nincs
hibája.
A jól ismert
szavakat,
rövid
mondatokat
tollbamondás
alapján csak
egy-két hibát
elkövetve írja
le.
Nyelvi modell
alapján
önállóan
tud egyszerű
mondatokat,
rövid
szövegeket
alkotni.
A jól ismert
szavak, rövid
mondatok
másolásakor
alig
van hibája.
A jól ismert
szavakat,
rövid
mondatokat
tollbamondás
alapján
viszonylag
kevés
hibával írja le.
Nyelvi modell
alapján tud
egyszerű
mondatokat,
rövid
szövegeket
alkotni.
kevés hibával
másolja.
Tollbamondás
alapján kevés
hibával írja a jól
ismert szavakat.
Nyelvi modell
alapján
segítséggel tud
egyszerű
mondatokat
alkotni.
Nyelvi modell alapján
segítséggel is csak
nehezen tud egyszerű
mondatokat alkotni
Az alkalmazott tankönyvek kiválasztásának elvei
A két tanítási nyelvű oktatási rendszerben is igen nagy hangsúlyt kell fektetnünk a megfelelő
nyelvi tankönyvek, segédanyagok, hanganyagok kiválasztására.
Egy tankönyvnek elsősorban alkalmazkodnia kell az alsó tagozatos tanulók életkori
sajátosságaihoz:
hangsúlyozza a nyelv kommunikációs és problémamegoldó funkcióját;
segítse a gyereket a nyelv valódi, ismeretközlő és - befogadó használatában;
97
Vári Emil Általános Iskola
a kezdeti időkben a négy nyelvi alapkészségből a hallás utáni szövegértésre és a
beszédkészségre építsen,
majd ezekből kiindulva fejlessze az olvasási, végül pedig az íráskészséget;
a gyerek tapasztalataiból induljon ki;
feladat-, illetve témakör-központú legyen;
ragadja meg a gyermek figyelmét és érdeklődését.
Mindezeken túl a nyelvkönyvnek kidolgozott nyelvi programmal kell rendelkeznie, hogy a
nyelv széles körű felhasználását tegye lehetővé. Segítse a pedagógust az alapos
felkészülésben és a gyakorlati ötletek megvalósításában is. Nyújtson lehetőséget többféle
módszer és munkaforma alkalmazásához, az ismétléshez, ellenőrzéshez is. Legyen forrása a
házi feladatoknak és az önálló munkának. Tökéletes tankönyv nem létezik, ám a pedagógus
felkészültsége kiegészíti a tankönyvek hiányosságait.
A tankönyvek, segédanyagok hatékonyságát a taneszközök listáján szereplő szemléltető
anyagok segítik.
Alkalmazott tankönyvek:
Young Stars 1-2. (MM Publications) tankönyvek, munkafüzetek, tanári CD, interaktív
anyagok tartoznak a tankönyvcsaládokhoz.
Smart Junior1.munkafüzet(MM Publications)
Mindezek mellett egyéb eszközöket is használunk (mondókákhoz, versekhez, mesékhez
kapcsolódó nyomtatott színezők, feladatlapok, képek, képeslapok, stb.
98
Vári Emil Általános Iskola
HELYI TANTERV ANGOL NYELVOKTATÁSHOZ AZ ALSÓ TAGOZATOS CSOPORTOK SZÁMÁRA (HETI 2 ÓRA)EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.)
EMMI rendelet
1. sz. melléklet 1.2.2, mely kiegészült kiegészítő tananyaggal és követelménnyel az emelt
szint oktatásához.
Iskolánkban 2017 szeptemberétől bevezetésre kerül a kéttannyelvű képzés az első
évfolyamon. Emellett az első évfolyamon olyan csoportot is indítunk, ahol a gyerekek heti két
órában tanulják az angol nyelvet. Az emelt szintű alapozó képzés célja, hogy a gyerekek a
negyedik osztály végére már erős nyelvi alapokkal rendelkezzenek. A kisgyerekek
fogékonyságát kihasználva játékosan, az anyanyelv elsajátításához hasonlóan kezdjük a
nyelvoktatást.
1. Az emelt szintű nyelvoktatás alapelvei, főbb módszerei
Élő idegen nyelv tudása nélkül számunkra nem létezhet európaiság, s e nélkül
gyakorlatilag kizárt, hogy az európai oktatási rendszerekbe bekapcsolódhassunk. Világszerte
keresik az idegen nyelv hatékonyabb elsajátításnak különböző lehetőségeit, s eljutottak
azokhoz a “rejtett tartalékokhoz”, amelyek a gyermekkori nyelvi fogékonyságban,
idegélettani, pszicholingvisztikai, szociolingvisztikai sajátosságokban rejlenek.
Ezeknek a követelményeknek kiválóan megfelel az az oktatási forma, amelyben az
idegen nyelv tanítása első évfolyamon kezdődik, emelt óraszámban.
Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai
referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának
megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az
általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel
és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi
tevékenységekhez is szükségesek. A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós
szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat,
amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A
nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv
segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív,
produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb
megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan
99
Vári Emil Általános Iskola
tanítjuk. A mindennapi nyelvhasználatban – ezért a nyelvtanulásban is –, fontos szerepet
játszanak a szövegértelmezési ésszövegalkotási stratégiák. A recepció során a
nyelvhasználó, ill. a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget azonosítja, mint számára
lényegeset felfogja, mint nyelvi egységet, és összefüggésében értelmezi. A produkció során
megtervezi és szóban vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget. A sikeres
kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell azokat a
nyelvi eszközöket, amelyekből, és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló
alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének
elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat
az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle
kommunikációs helyzetek. Fel kell ismerniük, hogy minden nyelvi érintkezést szabályok
szőnek át, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző
alkalmakkor szabályozzák azt. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a
helyzetnek megfelelő hangnem használatának szabályai is. A nyelvtanítás során törekedni kell
arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles
legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek
autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot
teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és nagyban
elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége
van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a
motivációt. Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a
nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos
pozitívattitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását. A
nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének,
igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek tanulási folyamatba történő bekapcsolása. A
nyelvtanulás ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más
tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség
kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a
tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése.
100
Vári Emil Általános Iskola
2. A korszerű idegen nyelvoktatás alapelveinek gyakorlatban történő megvalósítása a
mi iskolánkban
- tevékenységközpontú órák: Az idegen nyelvi szoktatásban nagy szerepe van a motorikus
és emocionális elemeknek, a tárgyakkal való manipulálásnak, a rajznak, az imitációs
mozgásnak, az énekes és táncos játékoknak.
- a szövegértési és szövegalkotási stratégiák kialakítása és fejlesztése
- a nyelvi érintkezés szabályainak megfelelő kommunikáció elsajátítása szóban és
írásban
- autentikus anyagok használata
- kooperatív technikák alkalmazása, illetve projektmunkák
- a tantárgyak közötti koncentráció
- megfelelő nyelvtanulási stratégiák kialakítása, amely út az egész életen át tartó tanulás
felé
- pozitív attitűd, motiváció és együttműködési készség kialakítása és fenntartása
- más kultúrák tiszteletben tartása, nyitottság
- az önálló tanulás képességének kialakítása
Ezek mellett a nyelvtanulás hosszú távú eredményessége szempontjából elengedhetetlen
a nyelvvel való játékos és örömteli foglalkozás.
Oktató-nevelő munkánkban arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot
adjunk az általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben.
A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően a megfelelő tanulási stratégiák és a
rendszeres gyakorlás kérdése –szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása,
életszerű beszédhelyzetek-stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik
végére biztos alap-nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet. Ennek
érdekében:
A nyelvtanulás csoportbontásban, a kompetenciafejlesztés alapelveit szem előtt tartva, a
kooperatív technikák alkalmazásával differenciáltan történik. Így több lehetőség van az
intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra.
Igyekszünk kihasználni a csoportbontásból fakadó előnyöket: differenciálás,
tehetséggondozás, felzárkóztatás – valamint azt a lehetőséget, hogy az emelt szintű
csoportokban tanulóink az első osztálytól tanulják az angol nyelvet.
101
Vári Emil Általános Iskola
Testvériskola keresésével, levelezéssel, valamint csereprogramok szervezésével kívánjuk
szélesíteni a jövőben a nyelvgyakorlás lehetőségét. Iskolánk a társadalmi és a szülői
igényeknek megfelelő szintre kívánja emelni az angol nyelv oktatását.
Tájékoztatás a követelményekről
A képzés követelményeiről a szülőket előzetesen tájékoztatjuk. A jelentkező gyerekek
szülei vállalják az emelt szintű előkészítő nyelvoktatás esetleges plusz költségeit (tankönyvek,
munkafüzetek vásárlása) az első, második és harmadik évfolyamokon.
Az értékelés elvei és eszközei
A gyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet
ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni
a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a
nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása.
Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A
gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek
megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a
szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az
idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk.
A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. A folyamatos,
fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának
eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz.
A második évfolyamban a tanév eleji diagnosztikus felmérés segíti a tanítót a tanulok
előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási
módszerek, eljárások kiválasztásában.
Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a
tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva.
A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek
mennyiségét es minőségét.
102
Vári Emil Általános Iskola
1-2. ÉVFOLYAM
Éves óraszám: 72 óra
Az alsó tagozat első évfolyamán kezdődő idegennyelv-oktatás alapvető célja kettős:
egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat,
másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek (hallott és olvasott
szövegek értése) fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának
megalapozása. Gyermekkorban a nyelvtanulás során a célnyelvet hallva, a szituációt, értve,
teljes mondatszerkezetek megtanulásával haladnak előre a tanulók. Ez a folyamat lassú, még
látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek
során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe
szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven
hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a
tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával,
szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik
az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A készségek közül a hallott
szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a
cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas
válaszoktól a memorizált, nem elemzett nagyobb egységek használatáig terjed. Ennek
megfelelően a követelmények a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az első
évfolyam egy szóbeli előkészítő szakasz, amely során a tanulók nagy vonalakban
megismerkednek azokkal a témakörökkel, amiket az alsó tagozat többi évfolyamán már
írással és olvasással kiegészítve mélyítenek el. Az olvasás és írás bevezetés második
osztálytól kezdődik.
TankönyvYoung Stars 1 -2.( MM Publications), )--tankönyvek, munkafüzetek, tanári
CD, interaktív anyagok tartoznak a tankönyvcsaládhoz. Smart Junior1.munkafüzet(MM
Publications) Mindezek mellett egyéb eszközöket is használunk ( mondókákhoz, versekhez,
mesékhez kapcsolódó nyomtatott színezők, feladatlapok, képek, képeslapok,stb.)
A tankönyvről: A Young Stars olyan új sorozat, mely brit angolsággal biztosít
izgalmas tananyagot az általános iskolai korosztály számára. A modulszemlélet elvét követi
és tartalmában, szerkezetében, megjelenésében teljes mértékben megfelel a Közös Európai
referenciakeret előírásainak.
103
Vári Emil Általános Iskola
A sorozat fő jellemzői
arányosan szerkesztett modulok (testreszabott dalokkal, történetekkel, tényszerű
szövegekkel, kulturális és interkultúrális adatokkal, tantárgyköziséggel és
készségfejlesztéssel)
a kommunikatív tevékenységek sokszínűsége és minden igényt kielégítő mennyisége
(a hallott szövegértés-és beszédkészség fejlesztését szolgáló feladatok, nyelvi játékok,
rövid íráskészséget fejlesztő tevékenységek nyelvtani feladatokkal, gyakorlati és
projekt tevékenységek)
ismétlő egységek
képregény történetek
önellenőrzések
készségfejlesztők
társasjátékok
kiejtés
ABC-s könyv
Videók
A fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az
olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A
hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan
történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem
szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett.
Fejlesztési egység: hallott szöveg értése
Előzetes tudás: az iskolán kívül szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és
szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-
tanulás iránti motivációja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A tanuló követi a nonverbális elemekkel
támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést. A tanuló
megérti az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott,
rövid és egyszerű tanári utasításokat. Megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy
szóból, rövid mondatból álló kérdéseket és kijelentéseket. Felismeri a szavakat más egyszerű
szövegkörnyezetben is (pl. dalok, mondókák).
A fejlesztés tartalma: nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel
megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös
104
Vári Emil Általános Iskola
munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid és egyszerű, az osztálytermi tevékenységekre
vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos
feladatok, manuális tevékenységek, mozgásos, játékos tevékenységek: körjáték, ritmusjáték,
szerepjáték, bábjáték, árnyjáték, társasjáték). Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, egy-
egy szóból, rövid mondatból álló kérdések és kijelentések megértése (pl. közvetlenül a tanuló
személyére, családjára, szűkebb környezetére). A nyelv hangzásvilágának, zenéjének
megismerése, megkülönböztetése az anyanyelv (játékos formában esetleg más nyelvek)
hangzásvilágától és zenéjétől.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: gyermekdalok,
gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs
filmek, gyermekeknek szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, vendégekkel
folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.
Fejlesztési egység: szóbeli interakció
Előzetes tudás: az iskolán kívül szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és
szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-
tanulás iránti motivációja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A tanuló aktívan és örömmel vesz részt az
interakciót igénylő tevékenységekben. Beszédszándékát egyszerű nyelvi eszközökkel fejezi
ki, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatva. Tud a hozzá intézett kérdésekre
egyszerű nyelvi eszközökkel reagálni. Részt vesz rövid, egyszerű szövegek közös
előadásában. Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó
elsajátítására.
A fejlesztés tartalma: Nonverbális elemekkel (pl. gesztusokkal, mimikával, hanglejtéssel,
intonációval, képek, tárgyak segítségével) támogatott Ismert témákhoz vagy osztálytermi
szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre,
felszólításokra való reagálás egyszavas válaszokkal, cselekvéssel. Dalok, mondókák, mesék,
történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel; nonverbális elemekkel
támogatott, közösen mondott szövegekbe, mesemondásba való bekapcsolódás ismert szavak,
kifejezések, nyelvi fordulatok ismétlésével.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: gyermekdalok,
gyermekversek, mondókák, mesék, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid
párbeszédek.
Fejlesztési egység: összefüggő beszéd
105
Vári Emil Általános Iskola
Előzetes tudás: Az iskolán kívül szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és
szociáliskompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-
tanulás iránti motivációja.
A tematikai egységnevelési-fejlesztési céljai: Társaival közösen előad dalt, mondókát,
egyszerű szöveget, párbeszédet, tanári segítséggel. Törekszik a célnyelvi normához közelítő
kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására.
A fejlesztés tartalma: gyermekirodalmi mű, mondóka, vers, dal, mese stb. közös vagy önálló
előadása (pl. zenei kísérettel vagy bábjátékformájában) társak, másik tanulócsoport, osztály,
szülők vagy tanárok részére. Tanult cselekvéssor (pl. egyszerű tornagyakorlat, öltözködés)
elmondása képek segítségével vagy mozgással kísérve.Nonverbális elemekkel támogatott,
egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal, megfelelő
gyakorlás, felkészülés után. Tanári példa és autentikus hangzóanyag hallgatása és
együttmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos
gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmus,
hangszerek vagy mozgás kíséretével).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: gyermekdalok,
gyermekversek, mondókák, mozgással kísért rövid történetek, cselekvéssorok, mesék.
Ajánlott témakörök az 1-2. évfolyamra:
Család
Közvetlen családtagok bemutatása. Nevek. Személyek megnevezése, azonosítása.
Környezetismeret: együttélés a családban.
Otthon
Kedvenc játékaim. Környezetismeret: lakóhelyi környezet.
Öltözködés: ruhadarabok. Kedvenc ruháim.
Színek
Iskola
Tárgyak az osztályteremben.
Számok 1-10
Matematika: számok írása, olvasása
Természet, állatok
Kisállatok.
Kedvenc állataim.
Állatok a ház körül.
Vadon élő és állatkerti állatok.
106
Vári Emil Általános Iskola
Ünnepek és hagyományok
Születésnap
Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában.
A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén: KER szintben még nem megadható.
A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az
egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre.
Elmond néhány verset, mondókát. Bemutatkozik, korát megmondja. Ismert szavakat, rövid
szövegeket megért jól ismert témákban. Tudja helyesen kiejteni a tanult szavakat,
kifejezéseket.
3-4. ÉVFOLYAM
Éves óraszám: 72 óra
Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán az idegennyelv-oktatás alapvető célja az első
két évfolyamon elsajátított ismeretek kibővítése, a célnyelven történő olvasás és írás
bevezetése. A nyelvvel való játékos és örömteli foglalkozás, a kezdeti sikerek és a motiváló
tanári visszajelzés segítenek a tanulóknak abban, hogy megmaradjon és erősödjön ösztönös
tudásvágyuk és tanulási kedvük, bátran használják a rendelkezésükre álló nyelvi eszközöket.
A készségek közül kiemelt szerepet kap az olvasott szöveg értése és az íráskészség
fejlesztése.
Tankönyvek:Young Stars 2-3 (MM Publications)
Fejlesztési egység: hallott szöveg értése
Előzetes tudás: Az iskolán kívül és az első évfolyam során szerzett tapasztalatok, ismeretek,
készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes
kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.
A tematikai egységnevelési-fejlesztési céljai: A tanuló követi a nonverbális elemekkel
támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkelmegfogalmazott célnyelvi óravezetést.A tanuló
megérti az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkeltámogatott,
rövid és egyszerű tanári utasításokat.Megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból,
rövid mondatból álló kérdéseket éskijelentéseket.Felismeri rövid, egyszerű szövegekben az
ismerős szavakat, fordulatokat, és képes ezekből alehetséges tartalomra következtetni.
A fejlesztés tartalma: Nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel
megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése (pl.osztálytermi rutincselekvések, a közös
munka megszervezése, eszközhasználat).Rövid és egyszerű, az osztálytermi tevékenységekre
vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott tanári utasításokmegértése (pl. rajzos, játékos
feladatok, manuális tevékenységek, mozgásos, játékos tevékenységek: körjáték, ritmusjáték,
107
Vári Emil Általános Iskola
szerepjáték, bábjáték, árnyjáték, társasjáték).Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, egy-
egy szóból, rövid mondatból álló kérdések és kijelentések megértése (pl. közvetlenül a tanuló
személyére, családjára, szűkebb környezetére, mindennapi szükségleteire vonatkozó kérdések,
illetveválaszok).Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű
autentikus szövegek bemutatásának aktívkövetése, a tanult nyelvi elemek felismerése a
szövegekben.Tanári ösztönzésre a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek,
képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés)és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb
támaszkodás a szövegértés során.A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése,
megkülönböztetése az anyanyelv (játékos formában esetleg másnyelvek) hangzásvilágától és
zenéjétől.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: gyermekdalok,
gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs
filmek, gyermekeknek szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal folytatott kérdés
- felelet, tanári beszéd.
Fejlesztési egység: szóbeli interakció
Előzetes tudás: Az iskolán kívül és az első évfolyam során szerzett tapasztalatok, ismeretek,
készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes
kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.
A tematikai egységnevelési-fejlesztési céljai: A tanuló aktívan és örömmel vesz részt az
interakciót igénylő tevékenységekben. Tud a számára ismert témákról a hozzá intézett
kérdésekre egyszerű nyelvi eszközökkel reagálni. A tanuló minta alapján rövid párbeszédeket
folytat társaival a tanult témákról. Részt vesz rövid, egyszerű szövegek közös előadásában.
Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására.
A fejlesztés tartalma: nonverbális elemekkel (pl. gesztusokkal, mimikával, hanglejtéssel,
intonációval, képek, tárgyak segítségével) támogatottmondanivaló kifejezése egyszerű nyelvi
eszközökkel, azaz egy-egy szóval, rövid mondattal.Ismert témákhoz vagy osztálytermi
szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott
kérdésekre,kérésekre, felszólításokra való reagálás egyszavas válaszokkal, cselekvéssel.Ismert
témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó,
betanult rövid párbeszédeljátszása társakkal.Dalok, mondókák, mesék, történetek
előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel; nonverbális elemekkeltámogatott,
közösen mondott szövegekbe, mesemondásba való bekapcsolódás ismert szavak, kifejezések,
nyelvifordulatok ismétlésével.
108
Vári Emil Általános Iskola
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: Gyermekdalok,
gyermekversek, mondókák, mesék, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid
párbeszédek,néhány mondatos leírások.
Fejlesztési egység: összefüggő beszéd
Előzetes tudás: Az iskolán kívül és az első évfolyam során szerzett tapasztalatok, ismeretek,
készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes
kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Társaival közösen előad egyszerű szöveget,
párbeszédet, tanári segítséggel.Számára ismert témákból, a környezetében előforduló
tárgyakat, élőlényeket, eseményeketmegnevez, nonverbális elemekkel támogatva. Törekszik a
célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására.
A fejlesztés tartalma: Gyermekirodalmi mű, mondóka, vers, dal, mese stb. közös előadása
(pl. zenei kísérettel vagy bábjáték formájában) társak,másik tanulócsoport, osztály, szülők
vagy tanárok részére.Nonverbális elemekkel támogatott, egyszerű nyelvi eszközökkel
megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal,megfelelő gyakorlás, felkészülés után. Tanári
példa és autentikus hangzóanyag hallgatása és együttmondása után közös vagy önálló
ismétlés; a kiejtés,intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín
változtatásával, érzelmek kifejezésével,ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: Gyermekdalok,
gyermekversek, mondókák, mozgással kísért rövid történetek, cselekvéssorok, mesék,
egyszerű leírás.
Fejlesztési egység: olvasott szöveg értése
Előzetes tudás: az anyanyelven történő olvasás során szerzett tapasztalatok, ismeretek,
készségek, személyesés szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természet
kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A tanuló észreveszi az anyanyelven, illetve a
tanult idegen nyelven történő olvasás közöttikülönbségeket.Képes ismert szavak néma
olvasására és megértésére, valamint tanári minta után a szavakhelyes felolvasására.Képes
rövid szöveg közös megismerése és feldolgozása után az önálló olvasására.Bekapcsolódik
olvasást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.Követi az ismert témákról elhangzó szöveg
írott változatát.Felfedezi az ismert szavakat és kifejezéseket idegen forrásban. Megtapasztalja
az önálló célnyelvi olvasás élményét.
A fejlesztés tartalma: Szavak, kifejezések elolvasása és kapcsolódó tevékenységek elvégzése
(pl. tantermi tárgyak felcímkézése, szavak ésképek párosítása, dominó játék, szókártyákból
109
Vári Emil Általános Iskola
mondatvariációk összeállítása).Egyszerű szövegek értő olvasása (pl. mesék, történetek,
képregények, párbeszédek). Tanárral közös meseolvasás, bekapcsolódás a történet
elolvasásába az ismert szavak használatával. Egyszerű írásbeli üzenetek elolvasása és
megértése (pl. jókívánságok, ünnepekhez kapcsolódó üdvözletek).A fenti tevékenységekhez
használható szövegfajták, szövegforrások. Szó- és mondatkártyák, feliratos poszterek és
képek, társasjátékok, egyszerű képregények, mesék, gyermekdalok, gyermekversek,
mondókák.
Fejlesztési egység: íráskészség
Előzetes tudás: az anyanyelven történő írás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,
személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága,
idegen nyelvi tanulás iránti motivációja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:a tanuló észreveszi az anyanyelvén, illetve a
tanult idegen nyelven történő írás közöttikülönbségeket. A tanuló ismeri az adott nyelv
ábécéjét.Különböző nyelvi tevékenységek során lemásol, illetve leír rövid szavakat,
mondatokat.Bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.
A fejlesztés tartalma: játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szavak szintjén (pl.
keresztrejtvény, szókereső, akasztófa, tárgyak, képek részeinek felcímkézése, szógyűjtés).
Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szószerkezetek, rövid mondatok szintjén.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: egyszerű hétköznapi
témájú írott szövegek a szavak, kifejezések, egyszerű mondatok és rövid szövegek szintjén.
Ajánlott témakörök a 3-4. évfolyamra
Család --Én és a családom.--Családtagok bemutatása.
Otthon--Otthonom, szűkebb környezetem.--Kedvenc játékaim.
Étkezés--Kedvenc ételeim, italaim.
Öltözködés--Kedvenc ruháim.
Színek.
Sport: sportágak, sporteszközök
Testrészek. Arc részei.
Iskola--Tárgyak az osztályteremben.--Utasítások az osztályteremben.
Számok:10-100 Matematika: számok írása, olvasása
Természet, állatok--Kisállatok.--Kedvenc állataim.--Állatok a ház körül.--Vadon élő és
állatkerti állatok.
Születésnap--Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában
110
Vári Emil Általános Iskola
HELYI TANTERV A KÉTTANNYELVŰ KÉPZÉSRE ELŐKÉSZÍTŐ EMELT
SZINTŰ ANGOL NYELVOKTATÁSHOZ AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK ÉVFOLYAMOS
CSOPORTOK SZÁMÁRA
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.)
EMMI rendelet
1. sz. melléklet 1.2.2
mely kiegészült kiegészítő tananyaggal és követelménnyel az emelt szint
oktatásához
Iskolánkban 2017 szeptemberétől bevezetésre kerül a kéttannyelvű képzés az első
évfolyamon. 2016 szeptemberében az első évfolyamon 2 olyan csoportot indítunk, ahol a
gyerekek heti öt órában tanulják az angol nyelvet. Az emelt szintű alapozó képzés célja,
hogy a csoportok a 3. osztálytól kezdve szintén a kéttannyelvű képzés keretei között
folytathassák tanulmányaikat. A kéttannyelvű képzésbe történő bejutás a második
évfolyam végén tett iskolán belüli szintvizsga után történik. A szintvizsga követelményei
összhangban vannak a helyi tantervben rögzített tananyaggal.
3. Az emelt szintű nyelvoktatás alapelvei, főbb módszerei
Élő idegen nyelv tudása nélkül számunkra nem létezhet európaiság, s e nélkül gyakorlatilag
kizárt,
hogy az európai oktatási rendszerekbe bekapcsolódhassunk. Világszerte keresik az idegen
nyelv hatékonyabb elsajátításnak különböző lehetőségeit, s eljutottak azokhoz a “rejtett
tartalékokhoz”, amelyek a gyermekkori nyelvi fogékonyságban, idegélettani,
pszicholingvisztikai, szociolingvisztikai sajátosságokban rejlenek.
Ezeknek a követelményeknek kiválóan megfelel az az oktatási forma, amelyben az idegen
nyelv tanítása első évfolyamon kezdődik, emelt óraszámban.
Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel
(KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.
A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal,
vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint
a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is
111
Vári Emil Általános Iskola
szükségesek. A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért
tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a
későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat
középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív
feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív
nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több
készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk. A mindennapi
nyelvhasználatban – ezért a nyelvtanulásban is –, fontos szerepet játszanak a
szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, ill. a
nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja
mint nyelvi egységet, és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban
vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget. A sikeres kommunikáció
érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket,
amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki.
Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel, hogy
koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat az eszközöket
és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs
helyzetek. Fel kell ismerniük, hogy minden nyelvi érintkezést szabályok szőnek át, amelyek a
nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák azt.
Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem
használatának szabályai is. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy
olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet
segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi
környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven
beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és nagyban elősegítheti az autonóm
tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív
feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Az idegen
nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az
idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami
magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását. A nyelvtanítás sikerében fontos
szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem
nyelvi készségeinek tanulási folyamatba történő bekapcsolása. A nyelvtanulás ugyanakkor a
témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget
nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására. A
112
Vári Emil Általános Iskola
siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért
fejlődésének elismerése.
4. A korszerű idegen nyelvoktatás alapelveinek gyakorlatban történő megvalósítása a
mi iskolánkban
-tevékenységközpontú órák: Az idegen nyelvi szoktatásban nagy szerepe van a motorikus és
emocionális elemeknek, a tárgyakkal való manipulálásnak, a rajznak, az imitációs mozgásnak,
az énekes és táncos játékoknak.
-a szövegértési és szövegalkotási stratégiák kialakítása és fejlesztése
-a nyelvi érintkezés szabályainak megfelelő kommunikáció elsajátítása szóban és írásban
-autentikus anyagok használata
-kooperatív technikák alkalmazása, illetve projektmunkák
-a tantárgyak közötti koncentráció
-megfelelő nyelvtanulási stratégiák kialakítása, amely út az egész életen át tartó tanulás
felé
-pozitív attitűd, motiváció és együttműködési készség kialakítása és fenntartása
-más kultúrák tiszteletben tartása, nyitottság
-az önálló tanulás képességének kialakítása
Ezek mellett a nyelvtanulás hosszú távú eredményessége szempontjából elengedhetetlen a
nyelvvel való
játékos és örömteli foglalkozás.
Oktató-nevelő munkánkban arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk az
általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben.
A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően a megfelelő tanulási stratégiák és a rendszeres
gyakorlás kérdése –szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása, életszerű
beszédhelyzetek-stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik végére biztos
alap-nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet. Ennek érdekében:
A nyelvtanulás csoportbontásban, a kompetenciafejlesztés alapelveit szem előtt tartva, a
kooperatív technikák alkalmazásával differenciáltan történik. Így több lehetőség van az
intenzív
gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra.
113
Vári Emil Általános Iskola
Igyekszünk kihasználni a csoportbontásból fakadó előnyöket: differenciálás,
tehetséggondozás, felzárkóztatás –
valamint azt a lehetőséget, hogy az emelt szintű csoportokban tanulóink az első osztálytól
tanulják az angol nyelvet.
Lényeges szempont és cél a nyelvoktatási módszerek adott körülmények és lehetőségek
közötti
fejlesztése, terjesztése, hozzáférhetővé tétele, a bevált módszerek és a nyelvoktatással
kapcsolatos tapasztalatok közzététele. A délelőtti kötelező foglalkozások mellett
tehetséggondozás céljából szakköröket szervezünk
különböző tematikával (Nyelvvizsga-előkészítés, versenyekre készülés, játékos nyelvi
foglalkozások.)
A pályázatírás lehetőségeit kihasználva minél több szemléltető és segédanyagot szerzünk be a
tanítási formák változatosabbá tétele érdekében.
Testvériskola keresésével, levelezéssel, valamint csereprogramok szervezésével kívánjuk
szélesíteni a jövőben a nyelvgyakorlás lehetőségét. Iskolánk a társadalmi és a szülői
igényeknek
megfelelő szintre kívánja emelni az angol nyelv oktatását.
Tájékoztatás a követelményekről
A képzés követelményeiről a szülőket előzetesen tájékoztatjuk. A jelentkező gyerekek szülei
vállalják az emelt szintű előkészítő nyelvoktatás esetleges plusz költségeit (tankönyvek,
munkafüzetek vásárlása)
A kéttannyelvű képzésre előkészítő csoportokba történő felvétel
Az óvodai DIFFER mérés eredményét figyelembe véve, a szülőkkel történő elbeszélgetés
után történik. Szükség esetén figyelembe vesszük a helyi DIFFER mérés eredményeit is.
Túljelentkezés esetén, amennyiben 2 vagy több leendő elsős jelentkező azonos eredményeket
ér el a teszteken, sorsolás útján történik a felvétel.
Utólagos felvétel általános tantervű csoportból az emelt szintű előkészítő képzésbe
114
Vári Emil Általános Iskola
Ha valaki az emelt szintű előkészítő angol nyelvi képzésbe kíván bekapcsolódni, abban az
esetben az adott évfolyamig elvárható nyelvismeret felmérése történik meg helyben, a
nyelvtanárok bevonásával írásban és szóban. A közreműködők véleménye alapján dönt az
igazgató a csoportba kerülésről.
Az értékelés elvei és eszközei
A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. A folyamatos, fejlesztő
célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának eredményességéről,
rendszeres tanulásra ösztönöz.
A második évfolyamban a tanév eleji diagnosztikus felmérés segíti a tanítót a tanulok
előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási
módszerek, eljárások kiválasztásában.
Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló
teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva.
A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét es
minőségét.
További visszajelzések a szülők számára
Az első és a második tanév végén Tea Party-t szervezünk a tisztelt szülők, tanáraink és
valamennyi érdeklődő számára, amelyen a gyerekek rövid színdarabot/dalokat, mondókákat,
verseket adnak elő, hogy megmutassák, mit tanultak angolul az adott tanévben, egyúttal
másokkal is megszerettessék a célnyelvet.
1. ÉVFOLYAM
115
Vári Emil Általános Iskola
Éves óraszám: 180 óra
Az alsó tagozat első évfolyamán kezdődő idegennyelv-oktatás alapvető célja kettős:
egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat,
másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek (hallott és
olvasott szövegek értése) fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák
kialakításának megalapozása. Gyermekkorban a nyelvtanulás során a célnyelvet
hallva, a szituációt, értve, teljes mondatszerkezetek megtanulásával haladnak előre a
tanulók. Ez a folyamat lassú, még látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Tipikus
jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen
szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen
nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult
ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert
tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel,
másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az
ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A készségek közül a
hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai
utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon.
A beszéd az egyszavas válaszoktól a memorizált, nem elemzett nagyobb egységek
használatáig terjed. Ennek megfelelően a követelmények a szó és az egyszerű mondat
szintjén mozognak. Az első évfolyam egy szóbeli előkészítő szakasz, amely során a
tanulók nagy vonalakban megismerkednek azokkal a témakörökkel, amiket az alsó
tagozat többi évfolyamán már írással és olvasással kiegészítve mélyítenek el. Az
olvasás és írás bevezetés második osztálytól kezdődik.
Tankönyvek: Young Stars 1-2. (MM Publications), )--tankönyvek, munkafüzetek,
tanári CD, interaktív anyagok tartoznak a tankönyvcsaládokhoz. Smart Junior1.
munkafüzet(MM Publications) Mindezek mellett egyéb eszközöket is használunk
( mondókákhoz, versekhez, mesékhez kapcsolódó nyomtatott színezők, feladatlapok,
képek, képeslapok,stb.)
A fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az
olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A
hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan
történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem
szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett.
116
Vári Emil Általános Iskola
Fejlesztési egység: hallott szöveg értése
Előzetes tudás: az iskolán kívül szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,
személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes
kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A tanuló követi a nonverbális
elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi
óravezetést. A tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális
eszközökkel támogatott, rövid és egyszerű tanári utasításokat. Megérti az ismert
témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdéseket és
kijelentéseket. Felismeri a szavakat más egyszerű szövegkörnyezetben is (pl. dalok,
mondókák).
A fejlesztés tartalma: nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi
eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése (pl. osztálytermi
rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid és egyszerű,
az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott
tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, manuális tevékenységek,
mozgásos, játékos tevékenységek: körjáték, ritmusjáték, szerepjáték, bábjáték,
árnyjáték, társasjáték). Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, egy-egy szóból, rövid
mondatból álló kérdések és kijelentések megértése (pl. közvetlenül a tanuló
személyére, családjára, szűkebb környezetére). A nyelv hangzásvilágának, zenéjének
megismerése, megkülönböztetése az anyanyelv (játékos formában esetleg más
nyelvek) hangzásvilágától és zenéjétől.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások:
gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált mesék és történetek,
kisfilmek, animációs filmek, gyermekeknek szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral,
tanulótársakkal, vendégekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.
Fejlesztési egység: szóbeli interakció
Előzetes tudás: az iskolán kívül szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,
személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes
kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A tanuló aktívan és örömmel vesz
részt az interakciót igénylő tevékenységekben. Beszédszándékát egyszerű nyelvi
eszközökkel fejezi ki, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatva. Tud a hozzá
intézett kérdésekre egyszerű nyelvi eszközökkel reagálni. Részt vesz rövid, egyszerű
117
Vári Emil Általános Iskola
szövegek közös előadásában. Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés,
intonáció és beszédtempó elsajátítására.
A fejlesztés tartalma: Nonverbális elemekkel (pl. gesztusokkal, mimikával,
hanglejtéssel, intonációval, képek, tárgyak segítségével) támogatott Ismert témákhoz
vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel
megfogalmazott kérdésekre, felszólításokra való reagálás egyszavas válaszokkal,
cselekvéssel. Dalok, mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban
való aktív részvétel; nonverbális elemekkel támogatott, közösen mondott szövegekbe,
mesemondásba való bekapcsolódás ismert szavak, kifejezések, nyelvi fordulatok
ismétlésével.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások:
gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mesék, mozgással kísért rövid
cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek.
Fejlesztési egység: összefüggő beszéd
Előzetes tudás: Az iskolán kívül szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,
személyes és szociáliskompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes
kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.
A tematikai egységnevelési-fejlesztési céljai: Társaival közösen előad dalt,
mondókát, egyszerű szöveget, párbeszédet, tanári segítséggel. Törekszik a célnyelvi
normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására.
A fejlesztés tartalma: gyermekirodalmi mű, mondóka, vers, dal, mese stb. közös
vagy önálló előadása (pl. zenei kísérettel vagy bábjáték formájában) társak, másik
tanulócsoport, osztály, szülők vagy tanárok részére. Tanult cselekvéssor (pl. egyszerű
tornagyakorlat, öltözködés) elmondása képek segítségével vagy mozgással kísérve.
Nonverbális elemekkel támogatott, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott
szerepjáték előadása társakkal, megfelelő gyakorlás, felkészülés után. Tanári példa és
autentikus hangzóanyag hallgatása és együttmondása után közös vagy önálló ismétlés;
a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín
változtatásával, érzelmek kifejezésével,ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások:
gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mozgással kísért rövid történetek,
cselekvéssorok, mesék.
Ajánlott témakörök az 1. évfolyamra:
Család
118
Vári Emil Általános Iskola
Közvetlen családtagok bemutatása. Nevek. Személyek megnevezése, azonosítása.
Környezetismeret: együttélés a családban.
Otthon
Kedvenc játékaim. Környezetismeret: lakóhelyi környezet.
Öltözködés: ruhadarabok. Kedvenc ruháim.
Színek
Iskola
Tárgyak az osztályteremben.
Számok 1-10
Matematika: számok írása, olvasása
Természet, állatok
Kisállatok.
Kedvenc állataim.
Állatok a ház körül.
Vadon élő és állatkerti állatok.
Ünnepek és hagyományok
Születésnap
Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában.
A fejlesztés várteredményei a ciklus végén: KER szintben még nem megadható.
A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi
óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket,
válaszol ezekre. Elmond néhány verset, mondókát. Bemutatkozik, korát megmondja.
Ismert szavakat, rövid szövegeket megért jól ismert témákban. Tudja helyesen kiejteni
a tanult szavakat, kifejezéseket.
2. ÉVFOLYAM
Éves óraszám: 180 óra
Az alsó tagozat második évfolyamán az idegennyelv-oktatás alapvető célja az első
évfolyamon elsajátított ismeretek kibővítése, a célnyelven történő olvasás és írás
bevezetése. A nyelvvel való játékos és örömteli foglalkozás, a kezdeti sikerek és a
motiváló tanári visszajelzés segítenek a tanulóknak abban, hogy megmaradjon és
erősödjön ösztönös tudásvágyuk és tanulási kedvük, bátran használják a
rendelkezésükre álló nyelvi eszközöket. A készségek közül kiemelt szerepet kap az
olvasott szöveg értése és az íráskészség fejlesztése.
Tankönyvek: Young Stars 2-3, (MM Publications)
119
Vári Emil Általános Iskola
Fejlesztési egység: hallott szöveg értése
Előzetes tudás: Az iskolán kívül és az első évfolyam során szerzett tapasztalatok,
ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a
tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.
A tematikai egységnevelési-fejlesztési céljai: A tanuló követi a nonverbális
elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi
óravezetést. A tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális
eszközökkel támogatott, rövid és egyszerű tanári utasításokat. Megérti az ismert
témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdéseket és
kijelentéseket. Felismeri rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat,
fordulatokat, és képes ezekből a lehetséges tartalomra következtetni.
A fejlesztés tartalma: Nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi
eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése (pl.osztálytermi
rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid és egyszerű,
az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott
tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, manuális tevékenységek,
mozgásos, játékos tevékenységek: körjáték, ritmusjáték, szerepjáték, bábjáték,
árnyjáték, társasjáték). Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, egy-egy szóból, rövid
mondatból álló kérdések és kijelentések megértése (pl.közvetlenül a tanuló
személyére, családjára, szűkebb környezetére, mindennapi szükségleteire vonatkozó
kérdések, illetve válaszok). Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz
kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése, a
tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben. Tanári ösztönzésre a hallott
szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd,
hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás a szövegértés
során. A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése, megkülönböztetése az
anyanyelv (játékos formában esetleg más nyelvek) hangzásvilágától és zenéjétől.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások:
gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált mesék és történetek,
kisfilmek, animációs filmek, gyermekeknek szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral,
tanulótársakkal folytatott kérdés - felelet, tanári beszéd.
Fejlesztési egység : szóbeli interakció
120
Vári Emil Általános Iskola
Előzetes tudás: Az iskolán kívül és az első évfolyam során szerzett tapasztalatok,
ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a
tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.
A tematikai egységnevelési-fejlesztési céljai: A tanuló aktívan és örömmel vesz részt
az interakciót igénylő tevékenységekben. Tud a számára ismert témákról a hozzá
intézett kérdésekre egyszerű nyelvi eszközökkel reagálni. A tanuló minta alapján rövid
párbeszédeket folytat társaival a tanult témákról. Részt vesz rövid, egyszerű szövegek
közös előadásában. Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és
beszédtempó elsajátítására.
A fejlesztés tartalma: nonverbális elemekkel (pl. gesztusokkal, mimikával,
hanglejtéssel, intonációval, képek, tárgyak segítségével) támogatott mondanivaló
kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, azaz egy-egy szóval, rövid mondattal. Ismert
témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel
megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra való reagálás egyszavas
válaszokkal, cselekvéssel. Ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és
nonverbális elemeket tartalmazó, betanult rövid párbeszéd eljátszása társakkal. Dalok,
mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel;
nonverbális elemekkel támogatott, közösen mondott szövegekbe, mesemondásba való
bekapcsolódás ismert szavak, kifejezések, nyelvi fordulatok ismétlésével.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások:
Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mesék, mozgással kísért rövid
cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, néhány mondatos leírások.
Fejlesztési egység: összefüggő beszéd
Előzetes tudás:Az iskolán kívül és az első évfolyam során szerzett tapasztalatok,
ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a
tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Társaival közösen előad egyszerű
szöveget, párbeszédet, tanári segítséggel. Számára ismert témákból, a környezetében
előforduló tárgyakat, élőlényeket, eseményeket megnevez, nonverbális elemekkel
támogatva. Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó
elsajátítására.
A fejlesztés tartalma: Gyermekirodalmi mű, mondóka, vers, dal, mese stb. közös
előadása (pl. zenei kísérettel vagy bábjáték formájában) társak, másik tanulócsoport,
osztály, szülők vagy tanárok részére. Nonverbális elemekkel támogatott, egyszerű
121
Vári Emil Általános Iskola
nyelvi eszközökkel megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal, megfelelő
gyakorlás, felkészülés után. Tanári példa és autentikus hangzóanyag hallgatása és
együttmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus
játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével,
ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások:
Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mozgással kísért rövid történetek,
cselekvéssorok, mesék, egyszerű leírás.
Fejlesztési egység: olvasott szöveg értése
Előzetes tudás: az anyanyelven történő olvasás során szerzett tapasztalatok, ismeretek,
készségek, személyesés szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló
természet kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:A tanuló észreveszi az anyanyelven,
illetve a tanult idegen nyelven történő olvasás közötti különbségeket. Képes ismert
szavak néma olvasására és megértésére, valamint tanári minta után a szavak helyes
felolvasására. Képes rövid szöveg közös megismerése és feldolgozása után az önálló
olvasására. Bekapcsolódik olvasást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe. Követi az
ismert témákról elhangzó szöveg írott változatát. Felfedezi az ismert szavakat és
kifejezéseket idegen forrásban. Megtapasztalja az önálló célnyelvi olvasás élményét.
A fejlesztés tartalma: Szavak, kifejezések elolvasása és kapcsolódó tevékenységek
elvégzése (pl. tantermi tárgyak felcímkézése, szavak és képek párosítása, dominó
játék, szókártyákból mondatvariációk összeállítása). Egyszerű szövegek értő olvasása
(pl. mesék, történetek, képregények, párbeszédek). Tanárral közös meseolvasás,
bekapcsolódás a történet elolvasásába az ismert szavak használatával. Egyszerű
írásbeli üzenetek elolvasása és megértése (pl. jókívánságok, ünnepekhez kapcsolódó
üdvözletek). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások. Szó-
és mondatkártyák, feliratos poszterek és képek, társasjátékok, egyszerű képregények,
mesék, gyermekdalok,gyermekversek, mondókák.
Fejlesztési egység: íráskészség
Előzetes tudás: az anyanyelven történő írás során szerzett tapasztalatok, ismeretek,
készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló
természetes kíváncsisága, idegen nyelvi tanulás iránti motivációja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:a tanuló észreveszi az anyanyelvén,
illetve a tanult idegen nyelven történő írás közötti különbségeket. A tanuló ismeri az
122
Vári Emil Általános Iskola
adott nyelv ábécéjét. Különböző nyelvi tevékenységek során lemásol, illetve leír rövid
szavakat, mondatokat. Bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.
A fejlesztés tartalma: játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szavak
szintjén (pl. keresztrejtvény, szókereső, akasztófa, tárgyak,képek részeinek
felcímkézése, szógyűjtés).Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a
szószerkezetek, rövid mondatok szintjén.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: egyszerű
hétköznapi témájú írott szövegek a szavak, kifejezések, egyszerű mondatok és rövid
szövegek szintjén.
Ajánlott témakörök a 2. évfolyamra
Család --Én és a családom.--Családtagok bemutatása.
Otthon--Otthonom, szűkebb környezetem.--Kedvenc játékaim.
Étkezés--Kedvenc ételeim, italaim.
Öltözködés--Kedvenc ruháim.
Színek.
Sport:sportágak, sporteszközök
Testrészek. Arc részei.
Iskola--Tárgyak az osztályteremben.--Utasítások az osztályteremben.
Számok: 10-100 Matematika: számok írása, olvasása
Természet, állatok--Kisállatok.--Kedvenc állataim.--Állatok a ház körül.--Vadon élő és
állatkerti állatok.
Születésnap--Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában.
123
Vári Emil Általános Iskola
124
Vári Emil Általános Iskola
A MÁTYÁS KOSSUTH LAJOS TAGINTÉZMÉNY HELYI TANTERVE:
Helyi tanterv
A helyi tantervet a központi kerettanterv átvételével készítettük el.
A szabadon felhasználható 10%-t tantárgyanként és témakörönként az ismeretek
gyakorlására, ismétlésére használtuk fel.
A szabadon felhasználható órakeret terhére egyes évfolyamokon, egyes tantárgyak óraszámát
növeltük az ismeretanyag átadás időkeretének bővítésére.
Óraterv
az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára
Az óratervet a 2013/2014-es tanévtől, az első és ötödik évfolyammal kezdődően felmenő
rendszerben alkalmazzuk.
1.-4. évfolyam:
Tantárgyak: 1. évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam
Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 7
Matematika 4 4 3+1 4
Erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 2 2 2 2
Ének-zene 2 1 2 2
Vizuális kultúra 1 2 2 2
Informatika 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1+1 1+1 1 1+1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 0+1
Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27
A szabadon tervezhető órakeret terhére az alábbiak szerint a tantárgyi óraszámokat emeltük
meg.
1. évfolyam:
Magyar nyelv és irodalom : 1 óra
Technika, életvitel és gyakorlat: 1 óra
125
Vári Emil Általános Iskola
2. évfolyam:
Magyar nyelv és irodalom : 1 óra
Technika, életvitel és gyakorlat: 1 óra
3. évfolyam:
Magyar nyelv és irodalom : 1 óra
Matematika 1 óra
4. évfolyam:
Technika, életvitel és gyakorlat: 1 óra
Osztályfőnöki: 1 óra
Intézményünkben az elmúlt évek során a 4. évfolyamon bevezetésre került az osztályfőnöki
óra. Tanulóink körében kiemelten fejlesztendő a személyiség, az önismeret, az önelfogadás,
társadalmi beilleszkedés, melynek érdekében fontosnak tartjuk az óratípus további
alkalmazását.
5.-8. évfolyam:
Tantárgyak: 5. évfolyam 6.
évfolyam
7. évfolyam 8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom 4+1 4+1 4+1 4+1
Idegen nyelv - - 2 2
Matematika 4 4 4 4
Erkölcstan 1 1 1 1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek
2 2 2 2
Hon- és népismeret 1 - - -
Természetismeret 2 2 4 4
Földrajz - 1 1+1 2
Ének-zene 2 2 1 1
Vizuális kultúra 2 2 1 1
Informatika 1 1 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1+1 1+1 2 1+1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
126
Vári Emil Általános Iskola
Rendelkezésre álló órakeret: 28 28 31 31
A szabadon tervezhető órakeret terhére az alábbiak szerint a tantárgyi óraszámokat emeltük
meg.
5. évfolyam:
Magyar nyelv és irodalom : 1 óra
Technika, életvitel és gyakorlat: 1 óra
6. évfolyam:
Magyar nyelv és irodalom : 1 óra
Technika, életvitel és gyakorlat: 1 óra
7. évfolyam:
Magyar nyelv és irodalom : 1 óra
Földrajz 1 óra
8. évfolyam:
Magyar nyelv és irodalom : 1 óra
Technika, életvitel és gyakorlat: 1 óra
127
Vári Emil Általános Iskola
Óraterv
a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára
A nevelés-oktatás
fejlesztés Tantárgyak Évfolyamok
területei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Anyanyelv és Kommunikáció 4 4 4 4 4+1 4+1 5 5
kommunikáció Olvasás-írás 2+2
2+
2
3+
1
3+
1 4+1 4+1 2+3 2+3
Társadalmi Számolás-mérés 2 2
2+
2
2+
2 3+1 3+1 3+1 3+1
környezet Játékra nevelés 2+1
2+
1 2 2
Társadalmi
ismeretek 1 1 2 2
Életvitel és Önkiszolgálás 2 2
gyakorlat
Életvitel és
gyakorlat 2
2+
1 2+1 2+1 3 3
Természeti környezet Környezetismeret 1 1 2 2
Művészetek Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2
Ábrázolás-alakítás 3 3 2 2 2 2 2 2
Informatika
Információs
eszközök
használata 1 1
Testi nevelés Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5
Testnevelés 5 5
Rendelkezésre álló
órakeret: 25 25 25 26 28 28 31 31
A szabadon tervezhető órakeret terhére az alábbiak szerint a tantárgyi óraszámokat emeltük
meg.
1. évfolyam:
Olvasás-írás : 2 óra
128
Vári Emil Általános Iskola
Játékra nevelés:: 1 óra
2. évfolyam:
Olvasás-írás : 2 óra
Játékra nevelés:: 1 óra
3. évfolyam:
Olvasás-írás : 1 óra
Számolás-mérés: 2 óra
4. évfolyam:
Olvasás-írás : 1 óra
Számolás-mérés: 2 óra
Életvitel és gyakorlat: 1 óra
5. évfolyam:
Kommunikáció: 1 óra
Olvasás-írás : 1 óra
Számolás-mérés: 1 óra
Életvitel és gyakorlat: 1 óra
6. évfolyam:
Kommunikáció: 1 óra
Olvasás-írás : 1 óra
Számolás-mérés: 1 óra
Életvitel és gyakorlat: 1 óra
7. évfolyam:
Olvasás-írás : 3 óra
Számolás-mérés: 1 óra
8. évfolyam:
Olvasás-írás : 3 óra
Számolás-mérés: 1 óra
A sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs tanórai foglalkoztatásának időkerete, melyet a tanuló napi és heti terhelésére
vonatkozó előírások alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni.
1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.
3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 4 óra 4 óra
129
Vári Emil Általános Iskola
A kt. 52.§ (7) bekezdésében biztosított órakeret terhére szervezzük meg a 2. illetve a
6.évfolyamon heti két alkalommal tömegsport foglalkozás keretében a mindennapos
testnevelés óraszámát.
A kt. 52.§ (7) (11) bekezdésében és a Knt. 27.§ ( a kötelező óra és az osztály heti időkeret
különbözete)biztosított órakeret terhére szervezzük meg:
napközis foglalkozás,
tehetséggondozás,
felzárkóztatás
csoportbontás
3.4.7.8. évfolyamos tanulók részére heti egy alkalommal tömegsport foglalkozást,
a tanulók érdeklődési körének megfelelő szakkör
úszásoktatás
Az iskola önmeghatározása
Intézményünkben 1951-től látjuk el a Kisvárdán és vonzáskörzetében élő sajátos nevelési
igényű gyermekek nevelését-oktatását.
Munkánk során arra törekszünk, hogy iskolánk minden tanulója a neki legmegfelelőbb
pedagógiai ellátásban részesüljön. Célunk, hogy a hátrányok kompenzálásával, a fogyatékos
tanulók számára nyújtott lehetőségeket kihasználva olyan szintre fejlesszük képességeiket,
hogy továbbtanulásuk, munkába állásuk lehetséges és eredményes legyen.
Tanítási módszereinkkel, a tanulók egyéni fejlesztésével igyekszünk lehetővé tenni,hogy a
tanulók saját képességük szintjén tudják elsajátítani az ismeretanyagot.
Pedagógiai munkánk során a nevelés, az egyéni bánásmód kiemelt szerepet kap.
Az iskola hangsúlyt helyez a „más”, az épektől eltérő fejlődésű gyermekek megismerésére,
fejlesztésére, felzárkóztatására, és képességeinek kibontakoztatására.
Oktató-nevelő munkánk elsődlegesen a képességek és készségek kialakítására, fejlesztésére,
valamint a jártasságok rögzítésére irányul, illetve a nem, vagy kevésbé sérült funkciók
fejlesztésére, a másodlagos sérülések kialakulásának megelőzésére.
Tanulóink sajátos személyiségfejlődése megkívánja, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk az
állapotukból eredő hiányok és a szociális alkalmazkodás zavarából adódó -
130
Vári Emil Általános Iskola
kapcsolatépítésben és kapcsolatfenntartásban jelentkező – beilleszkedési nehézségek
leküzdésére.
Mindennapi pedagógiai tevékenységünkre nagyfokú empátia, együttműködő-készség,
nyitottság jellemző.
Egész napos iskola:
Tagintézményünkben nem szervezzük meg az egész napos iskolai oktatást.
Tanulóink többsége a környező településekről jár intézményünkbe, a tömegközlekedési
eszköz igénybevételéhez a korai órákban kell felkelniük. A mindennapos utazás után kell
teljesíteniük a tanórákon, mely már a délutáni tanítás esetén fáradékonyságuk és állapotukból
adódó terhelhetőségük korlátozottsága miatt nem lenne eredményes.
Mivel intézményünkben nincs párhuzamos osztály évfolyamonként, így nem tudunk minden
szülői igényt kielégíteni.
Egészségnevelési program:
Tanulóink többségének családjára jellemző, hogy szociális hátrányából adódóan nem tud,
illetve nem akar kellő figyelmet fordítani a testi-lelki egészség fontosságára.
Ezért az intézmény valamennyi tevékenységében fokozottan jelen van a tanulók
egészséges életmódra nevelése. Kiemelten fontosak az egészségneveléssel
kapcsolatban:
az optimális testi fejlesztés
mozgásfejlesztés
egészséges életmódra nevelés
testi és lelki egészség óvása
állóképesség, erőnlét, kitartás, akarat fejlesztése
szociális képességek fejlesztése
Tantárgyi kereteken belül megjelenik az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében:
a biológia,
környezetismeret,
az erkölcstan,
a technika, életvitel és gyakorlat,
testnevelés,
osztályfőnöki tanórákon
131
Vári Emil Általános Iskola
egészségfejlesztő, mozgásos tevékenységformákra nevelés, higiénés ismeretek tudatos és
rutinszerű alkalmazására nevelés, a szabadban végzett sportok egészségmegőrző szerepének
tudatosítása, a tanulók betegségtudatának, félénkségének esetleges gátlásainak mérséklése,
káros szokások egészségromboló hatása, egészségügyi hálózat ismerete, egészséges
táplálkozás megismerése, serdülőkori változások, szelektív hulladékgyűjtés fontossága,
környezeti ártalmak, környezetvédelem hatása az egészségre tartalmakkal.
Tantárgyi kereteken belül megjelenik a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók esetében:
kommunikáció,
önkiszolgálás,
mozgásnevelés,
testnevelés,
környezetismeret tanórákon
öltözködés, testápolás, személyi higiénia, egészséges táplálkozás, környezetmegóvás,
háztartási munkák, előkészület a felnőtt életre, egészséges életmód, környezeti ártalmak és
környezetvédelem tartalmakkal.
Elsősegélynyújtás:
A tanulóink állapotának és képességeinek figyelembe vételével tervezzük meg az
elsajátítandó ismereteket.
Cél: a veszélyhelyzetek felismertetése, a segítségkérés alapelveinek megismertetése. Fontos a
sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás
alapszintű ellátásának elsajátítása. A felelősségteljes és szabálykövető magatartás
kialakulásának megalapozása. A testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére
való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés.
Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók az alábbi tantárgyak keretében ismerkednek meg az
elsősegélynyújtás alapjaival.
1-3 évfolyam:
Környezetismeret – az ember megismerése és egészsége tematikai egységen belül.
Célja: Ismerje fel a baleseti eseményeket, a sérüléseket, tudjon felnőttől segítséget kérni.
4-8. évfolyam:
Osztályfőnöki óra – egészséges életmód tematikai egységen belül.
Célja: Ismerje fel a baleseti eseményeket, a sérüléseket, tudjon felnőttől segítséget kérni.
132
Vári Emil Általános Iskola
Képességeinek megfelelően tudja megítélni a sérülés súlyosságát, ennek megfelelően
cselekedni. Ismerje a mentőláda tartalmát, a benne található eszközök funkcióját. Tudjon
kisebb sérüléseket felnőtt irányításával ellátni. Ismerje a mentők, tűzoltók telefonszámát.
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók az alábbi tantárgyak keretében ismerkednek meg az
elsősegélynyújtás alapjaival.
1-4. évfolyam:
Kommunikáció- testünk és személyes teendőink tematikai egységen belül.
Célja: Tudja felismerni, szükség esetén felnőttnek jelezni, ha állapotában, esetleg társa
állapotában egészségével kapcsolatos negatív (sérülés, láz, rosszullét) változás következett be.
5-8. évfolyam:
Környezetismeret – egészségmegőrzés-egészséges életmód tematikai egységen belül.
Célja: Tudja felismerni, szükség esetén felnőttnek jelezni, ha állapotában, esetleg társa
állapotában egészségével kapcsolatos negatív (sérülés, láz, rosszullét) változás következett be.
Ismerje a mentőláda tartalmát és a benne található eszközök funkcióját.
Témanap:
Intézményünkben új hagyományként bevezetésre kerül a témanap megszervezése. A témanap
tartalmát minden tanév elején a nevelőtestület javaslatai és az aktualitások alapján határozzuk
meg, melyet a vezetői munkatervben rögzítünk.
Fogadóóra:
Nevelőink az iskolai munkatervben, illetve szülői munkaközösség munkatervében, évente
meghatározott időben állnak az érdeklődő szülők rendelkezésére havi egy alkalommal,
amelynek idejéről ellenőrző útján értesítik a szülőket tanév elején.
Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontban kívánja felkeresni a
gyermeke tanárát, akkor erre – rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon, vagy levél útján
történő egyeztetés után kerülhet sor.
Osztályozó vizsgára vonatkozó szabályok
A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a
különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban
a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat
megállapításához, ha
- felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
- engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben
vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
133
Vári Emil Általános Iskola
- nevelőtestület engedélyező döntése alapján, ha a vonatkozó jogszabályokban meghatározott
időnél többet mulasztott,
Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek
teljesítésére vonatkozik.
A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.
Az osztályozó vizsga követelményeinek minden esetben meg kell egyeznie az adott évfolyam
ismeretanyagával.
Pótló vizsgára vonatkozó szabályok
Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,
vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A
vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény,
körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy
gondatlan magatartására. A tagintézmény-vezető hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott
vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi
időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó
kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.
Javítóvizsgára vonatkozó szabályok
Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha
- a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.
A vizsgázó javítóvizsgát a tagintézmény-vezető által meghatározott időpontban, az augusztus
15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet.
A sikeres javítóvizsga érdekében pedagógusaink felkészítő foglalkozást tartanak tanulóink
számára.
Minden vizsgatárgy esetében, az évfolyamra meghatározott követelményrendszer figyelembe
vételével, a pedagógus által összeállított, valamennyi tematikai egységet felölelő, az adott
évfolyam tanulói részére készült tanév végi felmérés feladatlapjai - írásbeli vizsga esetén-
vizsgafeladatoknak is minősül.
Szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató pedagógus, az évfolyamra meghatározott minimum
követelménytől fokozatosan felépítve állítja össze kérdéseit.
Írásbeli vizsga tantárgyai: enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében:
magyar nyelv, matematika,
középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók esetében:
számolás-mérés,
Szóbeli vizsga tantárgyai: enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében:
134
Vári Emil Általános Iskola
magyar irodalom, történelem, földrajz,
Írásbeli és szóbeli vizsga tantárgyai: enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében:
környezetismeret, természetismeret
középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók esetében:
olvasás-írás, kommunikáció, környezetismeret
Tanulmányi munka értékelése:
Intézményünkben a tanulók tanulmányi eredményeinek értékelése szöveges minősítéssel és
érdemjeggyel, illetve osztályzattal történik.
Az első évfolyamon félévkor és évvégén, a második évfolyamon félévkor a tanulók
előmenetelét szöveges minősítéssel értékelünk.
A második évfolyamon tanév végén és a 3.- 8. évfolyamon osztályzattal minősítjük.
Mindennapos testnevelés:
Intézményünkben a 2013-2014-es tanévtől az 1. és 5. évfolyamtól felmenő rendszerben
biztosítjuk a heti 5 testnevelés órát.A 2016-2017-es tanévtől mind a nyolc évfolyamon
megvalósul a mindennapos testnevelés. A negyedik és hatodik évfolyam testnevelés óra
keretében úszásoktatáson vesznek részt.
A 2. és 6. évfolyamos tanulók számára a tantárgyfelosztásban és órarendben meghatározott
időben heti 3 testnevelés óra biztosított. Ezen felül évfolyamonként heti rendszerességgel
tömegsport foglalkozást, illetve sport szakköröket szervezünk a mindennapos testedzés
megvalósítása érdekében.
A 3.,4.,7.,8. évfolyamos tanulók részére azon a napon, amelyen sem testnevelés óra, sem
tömegsport foglalkozás sincs, az osztályfőnökök a harmadik szünetben szerveznek tanulóik
számára játékos, mozgással egybekötött tevékenységet
Ezen kívül szakkörök keretein belül ismerkedhetnek tanulóink az úszással, készülhetnek fel
sportversenyekre, elégíthetik ki mozgásigényüket.
A diák önkormányzatimunka
Intézményünkben a tanulóink állapotából adódóan a diákönkormányzati munka nagymértékű
tanári irányítással, segítséggel valósul meg, szem előtt tartva a tanulói igényeket, kéréseket.
Célja: A közösségi munkára, közösségépítő tevékenységre való nevelés.
A közösség iránti felelősségtudat kialakítása, fejlesztése.
A régi hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése.
A tevékenységek során az együtt megélt élmények erősítsék a közösség összetartó erejét.
135
Vári Emil Általános Iskola
Kapcsolattartás a szülőkkel:
Iskolánk igyekszik a lehető legtöbb módon személyes kapcsolatot tartani a szülőkkel.
Formái:
Szülői értekezletek, - összevont (tanév elején, illetve rendkívüli esemény esetén) és osztály
szülői értekezletek (3 alkalommal, illetve az osztályt érintő rendkívüli esetben)
Fogadóórák (évente két alkalommal, valamennyi pedagógus részvételével),
Tanári fogadó óra: havi egy alkalommal, iskolai munkatervekben meghatározott
időpontokban, melyről ellenőrző útján, tanév elején tájékoztatjuk a szülőket.
Nyílt nap: tanévenként két alkalommal, minden osztályban lehetővé tesszük, hogy tanulóink
szülei betekintést nyerjenek a tanórai munkába.
Iskolai rendezvények: Tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, anyák napja tiszteletére rendezett
műsor, iskolai ünnepélyek nyitottak tanulóink szülei részére.
A Szülői Munkaközösség részvételére, segítségére minimális mértékben számíthatunk.
Csengetési rend
A tanítás ideje munkanapokon: 7.45-kor kezdődik, 14.00 órakor fejeződik be.
- A tanítási órák ideje: 45 perc.
1. óra 7.45 – 8.30
2. óra 8.40 – 9.25
3. óra 9.35 – 10.20
4. óra 10.30 – 11.15
5. óra 11.25 – 12.10
6. óra 12.20 – 13.05
7. óra 13.15 – 14.00
- Az óraközi szünetek időtartama 10 perces.
Hiányzás, késés:
Ha a tanuló a tanítás kezdetére nem érkezik meg, késésnek minősül, és azt igazolni kell.
A késések időtartama összevonható, s ha eléri a negyvenöt percet, a késés egy igazolatlan
órának minősül.
A bejáró tanulóknál a közlekedési eszközök esetleges fennakadása esetén a késést el kell
fogadni.
136
Vári Emil Általános Iskola
Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek
A tanuló hiányzását betegség esetén köteles a hiányzást követő első napon orvosi igazolással
igazolni. Amennyiben ez nem történik meg, az osztályfőnök 5 napon belül még elfogadhatja
az igazolást. Ezen az időn túl a tanuló mulasztása igazolatlannak minősül.
A szülő egy tanítási évben három tanítási napot igazolhat, melyet az ellenőrzőbe való
bejegyzéssel tehet meg.
Két-vagy többnapos távolmaradást a szülő kérésére, megfelelő indok alapján a tagintézmény-
vezető engedélyezhet.
137
Vári Emil Általános Iskola
A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott
taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag
feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.
2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is
szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint az informatika tantárgyak.
3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező
tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs
munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve
alapján.
4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév
májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév
kezdetéig a szülők kötelessége.
5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat
veszik figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben
részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát
csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk
be.
6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból
egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a
taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
138
Vári Emil Általános Iskola
A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS
SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók
tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak
jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy
gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult
tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az
első, második-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények
teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.
4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv,
matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia,
földrajz ellenőrzésénél:
a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is
ellenőrizhetik;
az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő
követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször
ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében
egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak
egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer
kell felelnie szóban:
az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen
gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,
a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.
(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén
ellenőrizzük.)
5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését,
minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul
az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe
139
Vári Emil Általános Iskola
veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott
– fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző
tantárgyak esetében a következők szerint történik:
Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy
esetében egy kifejezéssel, szövegesen értékelünk
A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik
évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból
érdemjegyekkel minősítjük.
Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon
félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A
szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
JÓL TELJESÍTETT
MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
FELZÁRKÓOZTATÁSRA SZORUL
A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon
félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal
minősítjük.
7. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor
és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a
tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
8. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes
(3), elégséges (2), elégtelen (1).
9. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden
tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell
szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját
havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
10. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti
az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit aszaktanárzosztályfőnök
havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
140
Vári Emil Általános Iskola
11. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a
tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért
teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján
végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:
Teljesítmény Érdemjegy
0-33 %: elégtelen (1)
34-50 %: elégséges (2)
51-75 %: közepes (3)
76-90 %: jó (4)
91-100 %: jeles (5)
12. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon
a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat
használjuk.
13. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az
osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba
bejegyzi.
A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap
végén érdemjegyekkel értékeli.
A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a
nevelőtestület állapítja meg.
A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
14. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
a) Példás (5) az a tanuló, aki:
- a házirendet betartja;
- a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
- kötelességtudó, feladatait teljesíti;
- önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
- tisztelettudó;
- társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen,
segítőkészen viselkedik;
141
Vári Emil Általános Iskola
- az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
- óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
- nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;
b) Jó (4) az a tanuló, aki:
- a házirendet betartja;
- tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
- feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;
- feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;
- az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz
részt;
- nincs írásbeli intője vagy megrovása.
c) Változó (3) az a tanuló, aki.
- az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;
- a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;
- feladatait nem minden esetben teljesíti;
- előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;
- a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;
- igazolatlanul mulasztott;
- osztályfőnöki intője van.
d) Rossz (2) az a tanuló, aki:
- a házirend előírásait sorozatosan megsérti;
- feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
- magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
- társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;
- viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;
- több alkalommal igazolatlanul mulaszt;
- több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy
ennél magasabb fokozatú büntetése.
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt
szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
15. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a
példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat
használjuk.
142
Vári Emil Általános Iskola
16. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök
osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.
A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a
tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg.
A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
17. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
a) Példás (5) az a tanuló, aki:
- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
- tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;
- a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;
- munkavégzése pontos, megbízható;
- a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
- taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
b) Jó (4) az a tanuló, aki:
- képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
- rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
- a tanórákon többnyire aktív;
- többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt
önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;
- taneszközei tiszták, rendezettek.
c) Változó (3) az a tanuló, akinek:
- tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
- tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig
teljesíti;
- felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
- érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
- önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre,
felügyelettel dolgozik.
d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:
- képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;
- az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;
- tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;
- feladatait többnyire nem végzi el;
143
Vári Emil Általános Iskola
- felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;
- a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak
ellenszegül;
- félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt
szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
18. Azt a tanulót, aki képességihez mérten
- példamutató magatartást tanúsít,
- vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
- vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
- vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken,
vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
- vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és
növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
19. Az iskolai jutalmazás formái.
a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
- szaktanári dicséret,
- napközis nevelői dicséret,
- osztályfőnöki dicséret,
- intézményvezetői dicséret,
- nevelőtestületi dicséret.
b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett
tanulók a tanév végén
- szaktárgyi teljesítményért,
- példamutató magatartásért,
- kiemelkedő szorgalomért,
- példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók
oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola
közössége előtt vehetnek át.
d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon
eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.
144
Vári Emil Általános Iskola
e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon
eredményesen szereplő tanulók intézményvezetői dicséretben részesülnek.
f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító
tanulói közösséget csoportos dicséretben és ban lehet részesíteni.
20. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
21. Azt a tanulót, aki
- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
- vagy a házirend előírásait megszegi,
- vagy igazolatlanul mulaszt,
- vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
22. Az iskolai büntetések formái:
- szaktanári figyelmeztetés;
- napközis nevelői figyelmeztetés;
- osztályfőnöki figyelmeztetés;
- osztályfőnöki intés;
- osztályfőnöki megrovás;
- intézményvezetői figyelmeztetés;
- intézményvezetői intés;
- intézményvezetői megrovás;
- fegyelmi tárgyalás. tantestületi figyelmeztetés;
- tantestületi intés;
- tantestületi megrovás.
23. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban
indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.
24. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell
tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell
részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:
- az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
- az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala,
fogyasztása;
- a szándékos károkozás;
- az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
145
A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a tanév végi osztályozó értekezleten a nevelőtestület dönt, igazolva ezzel, hogy a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Aki az előírt követelményeket 1-3 tárgyból elégtelenül teljesítette, a következő tanév előtt javítóvizsgát tehet. A javító vizsgára bocsájtással egy időben meg kell vizsgálni a tanuló szociális környezeté. Ilyenkor az osztályfőnöknek kell az előzményeket feltárnia, esetleg javaslatot tenni a vizsga speciális körülményeire.. A köznevelési törvény a tanulói jogok egyikeként deklarálja, miszerint a tanuló kérheti – a jogszabályban meghatározott módon –, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A tanuló ezt a szándékát a kérdéses szorgalmi idő vége előtt 30 nappal kérvényezheti. Ilyenkor a megjelölt tantárgy(ak)ból osztályozó vizsgát kell tennie. Javítóvizsga is tehető független vizsgabizottság előtt. Ilyen irányú kérését a tanulónak a bizonyítvány kézhez vételétől számított 15 napon belül kell bejelentenie.
Vári Emil Általános Iskola
- ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján
bűncselekménynek minősülnek.
25. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
26. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás
indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi
büntetésben részesíthető.
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
Az iskola magasabb évfolyamára az a tanuló léphet, aki az előző évfolyamot az iskolában
elvégezte, és tanulói jogviszonya folyamatos. (Tanulói jogviszonya annak szünetel, aki
tanulmányait valamilyen okból saját kérésére az intézményvezető engedélyével
megszakította, illetve akit jogerős fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.)
Megszűnik a tanuló jogviszonya – ha az iskolakötelező foglalkozásairól a jogszabályban
meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. Egyéb kérdésekben a KNT vonatkozó
jogszabályait alkalmazzuk.
146
Vári Emil Általános Iskola
A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.
2. Ennek alapján
- az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt
testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok
valamelyikével teljesíthet:
a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott
tanórán való részvétellel,
iskolai sportkörben való sportolással,
kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján
kiadott intézményvezetői engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei
között szervezett edzéseken való sportolással.
egyéb mozgásos tevékenységet végző egyesület, művészeti iskola egyes
foglalkozásain
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE
A NETFIT mérés bekerült az iskola pedagógiai gyakorlatába, aminek elvégzése az előírt
szabályoknak megfelelően zajlik 2013/2014-es tanévtől.
1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a
testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit
teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének,
teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)
2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró
képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő
könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.
3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez
tartozó pontszámok:
147
Vári Emil Általános Iskola
1.feladat:HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)
Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a
cipőorrával a vonalat nem érinti.
Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos
mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elru-
gaszkodás és elugrás előre.
Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk (4motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
évfolyam
11.00 1.1
0
1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72
21.03 1.1
3
1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75
31.06 1.1
6
1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78
41.09 1.1
9
1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81
51.12 1.2
2
1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84
61.15 1.2
5
1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87
71.18 1.2
8
1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90
81.21 1.3
1
1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93
91.24 1.3
4
1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96
101.27 1.3
7
1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99
111.30 1.4
0
1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02
148
Vári Emil Általános Iskola
121.33 1.4
3
1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05
131.36 1.4
5
1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08
141.39 1.4
8
1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11
151.42 1.5
2
1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14
161.45 1.5
6
1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17
171.48 1.5
8
1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20
181.51 1.6
2
1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24
191.54 1.6
6
1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28
201.57 1.7
0
1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32
211.61 1.7
4
1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
évfolyam
10.97 1.0
8
1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47
21.00 1.1
1
1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50
31.03 1.1
4
1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53
41.06 1.1
7
1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56
5 1.09 1.2 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59
149
Vári Emil Általános Iskola
0
61.12 1.2
3
1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62
71.15 1.2
6
1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65
81.19 1.2
9
1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68
91.22 1.3
2
1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71
101.25 1.3
5
1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74
111.29 1.3
8
1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77
121.32 1.4
1
1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80
131.35 1.4
4
1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84
141.39 1.4
8
1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87
151.41 1.5
0
1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90
161.44 1.5
3
1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94
171.47 1.5
7
1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98
181.50 1.6
0
1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02
191.54 1.6
4
1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05
201.57 1.6
8
1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08
211.61 1.7
2
1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11
150
Vári Emil Általános Iskola
151
Vári Emil Általános Iskola
2. feladat:HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS
FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének
mérése)
Maximális időtartam:négy perc.
Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és
mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot
végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.
Feladat:a tanuló az
1. ütemre törzsemelést végez,
2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,
3. ütemre visszanyit tarkórátartásba,
4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.
Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk (4motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁ
M
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
évfolyam
1 20 22 24 26 28 30 32 34
2 24 26 28 30 32 34 36 38
3 28 30 32 34 36 38 40 42
4 32 34 36 38 40 42 44 46
5 36 38 40 42 44 46 48 50
6 40 42 44 46 48 50 52 54
7 44 46 48 50 52 54 56 58
8 48 50 52 54 56 58 60 62
9 52 54 56 58 60 62 64 66
10 56 58 60 62 64 66 68 70
11 60 62 64 66 68 70 72 74
12 64 66 68 70 72 74 76 78
13 68 70 72 74 76 78 80 82
14 72 74 76 78 80 82 84 86
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
152
Vári Emil Általános Iskola
PONTSZÁ
M
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
évfolyam
1 16 19 22 25 28 29 30 32
2 20 23 24 29 32 33 34 36
3 24 27 28 33 36 37 38 40
4 28 31 32 37 40 41 42 44
5 32 35 36 41 44 45 46 48
6 36 39 40 45 48 49 50 52
7 40 43 44 49 52 53 54 56
8 44 47 48 53 56 57 58 60
9 48 51 51 57 60 61 62 64
10 52 55 56 61 64 65 66 68
11 56 59 60 65 68 69 70 72
12 60 63 64 69 72 73 74 76
13 64 67 68 73 76 77 78 80
14 68 71 74 77 80 82 83 84
153
Vári Emil Általános Iskola
3. feladat:HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL
FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése)
Maximális időtartam: négy perc.
Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és
mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás
előre néző könyökkel.
Feladat:a tanulóüljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat.
Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.
Értékelés:aszünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk (4motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁ
M
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
évfolyam
1 25 28 313
436 38 40 42
2 30 33 363
941 43 45 47
3 35 38 414
446 48 50 52
4 40 43 464
951 53 55 57
5 45 48 515
456 58 60 62
6 50 53 565
961 63 65 67
7 55 58 616
466 68 70 72
8 60 63 666
971 73 75 78
9 65 68 717
476 78 80 82
10 70 73 76 7 81 83 85 87
154
Vári Emil Általános Iskola
9
11 75 78 818
486 88 90 92
12 80 83 868
991 93 95 97
13 85 88 919
496 98
10
0102
14 90 93 969
8100 102
10
4106
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁ
M
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
évfolyam
120 23 26 2
9
32 34 36 38
225 28 31 3
4
36 38 40 42
330 33 36 3
9
41 43 45 47
435 38 41 4
4
46 48 50 52
540 43 46 4
9
51 53 55 57
645 48 51 5
4
56 58 60 62
750 53 56 5
9
61 63 65 67
8 55 58 616
466 68 70 72
9 60 63 66 6 71 73 75 77
155
Vári Emil Általános Iskola
9
10 65 68 717
476 78 80 82
11 70 73 767
981 83 85 87
12 75 78 818
486 88 90 92
13 80 83 868
991 93 95 97
14 85 88 919
496 98 100 102
4. feladat:FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS
FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-
állóképességének mérése)
Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc.
Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal,
egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd,
merőleges kar).
Feladat:a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs
feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell
tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar
vízszintes helyzetbe nem kerül.
Értékelés:a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk (4motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁ
M
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
évfolyam
1 5 7 9 11 13 15 17 19
2 7 9 11 13 15 17 19 21
3 9 11 13 15 17 19 21 23
156
Vári Emil Általános Iskola
4 11 13 15 17 19 21 23 25
5 13 15 17 19 21 23 25 27
6 15 17 19 21 23 25 27 29
7 17 19 21 23 25 27 29 31
8 19 21 23 25 27 29 31 33
9 21 23 25 27 29 31 33 35
10 23 25 27 29 31 33 35 37
11 25 27 29 31 33 35 37 39
12 26 28 30 32 34 36 38 40
13 27 29 31 33 35 37 39 41
14 28 30 32 34 36 38 40 42
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁ
M
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
évfolyam
1 1 1 2 2 3 4 5 6
2 1 2 2 3 4 5 6 7
3 2 2 3 4 5 6 7 8
4 2 3 4 5 6 7 8 9
5 3 4 5 6 7 8 9 10
6 4 5 6 7 8 9 10 11
7 5 6 7 8 9 10 11 12
8 6 7 8 9 10 11 12 13
9 7 8 9 10 11 12 13 14
10 8 9 10 11 12 13 14 15
11 9 10 11 12 13 14 15 16
12 10 11 12 13 14 15 16 17
13 11 12 13 14 15 16 17 18
14 12 13 14 15 16 17 18 19
4. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:
Elért összes pontszám Minősítés
0 – 11 igen gyenge
157
Vári Emil Általános Iskola
12 – 22 gyenge
23 – 33 elfogadható
34 – 43 közepes
43 – 52 jó
53 – 63 kiváló
A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) 2013-ban kapott felhatalmazást egy országos
hatókörű, az iskolai testnevelés és sport műveltségterületi oktatás módszertani fejlesztését
célzó kiemelt projekt megvalósítására. A projekt alapvető célja az iskolai testnevelés és
testmozgás tartalmi megújítása, és ehhez kapcsolódóan a Testnevelés stratégia 2020
megalkotása volt. Célul tűzték ki a pedagógusok továbbképzését és a szakmódszertani
kiadványok fejlesztését, valamint egy országosan egységes fittségi tesztrendszer és a
diáksport önkéntességi mozgalom koncepciójának kidolgozását. Ennek a projektnek képezte
részét az Országos Iskolai Fittségmérési Kutatás, amely egyfajta megelőző és átfogó
tudományos felmérésként a törvény által előírt évente megvalósítandó fizikai állapot felmérés
országosan egységes módszertanának kidolgozásához volt szükséges.
Az Országos Iskolai Fittség mérési Kutatással egy kritérium-orientált standardok alapján
értékelő egészségközpontú komplex fittségi tesztrendszer jött létre, amely nem és életkor
alapján differenciál. Alkalmas arra, hogy megmutassa a tanulóknak, hogy milyen fittségi
szintet kell elérniük ahhoz, hogy egészségüket megőrizzék, illetve elérjék az egészséges
szintet, és lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók bővítsék fittséggel kapcsolatos ismereteiket.
A kutatók olyan tesztrendszert igyekeztek kidolgozni, amely minden gyermek számára
biztosítja a teljesíthetőséget és figyelembe veszi a fejlődést, így segíti a pozitív viszony
kialakulását a mozgásban gazdag, egészséges életvitelhez, mindemellett pedig kellő
információt nyújt a gyermek fizikai állapotáról a szülőnek és az iskolának is. A fejlesztések
között az egyik legnagyobb újdonság egy komplex oktatási programcsomag elkészítése és egy
visszajelző rendszer kidolgozása, valamint egy átfogó nyilvános adatbázis létrehozása volt.
Ezeknek a fejlesztéseknek az összessége és maga a tesztrendszer a Nemzeti Egységes Tanulói
Fittségi Teszt, röviden NETFIT nevet kapta.
Az Országos Iskolai Fittség mérési Kutatás során a kutatók a fittségi állapot három fő
komponensét vizsgálták a pályateszteken: a testösszetételt, az aerobkapacitást és a vázizomzat
158
Vári Emil Általános Iskola
fittségét, de a kutatás részét képezte egy a testnevelésórákkal kapcsolatos kérdéseket
tartalmazó kérdőíves felmérés, valamint egy egészségdiagnosztikai laborvizsgálat is. A
pályatesztek során háromféle mérést végeztek a testösszetétel jellemzésére, illetve hét
motorikus próbát, amelyek közül egy az aerob kapacitás, a másik hat pedig az izomerőt, az
erő-állóképességet és a hajlékonyságot jellemezte.
A NETFIT tesztrendszere a következő teszteket tartalmazza:
Testösszetétel és tápláltsági állapot mérése - testtömeg-index és testzsír-százalék
Ütemezett hasizom teszt - has izomzat ereje és erő-állóképessége
Törzsemelés teszt - törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága
Ütemezett fekvőtámasz teszt - felsőtest izomereje
Kézi szorítóerő mérése - kéz maximális szorító ereje
Helyből távol ugrás teszt - alsó végtag robbanékony ereje
Hajlékonysági teszt - térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem
Állóképességi ingafutás teszt (20méter vagy 15méter) - aerob kapacitás
A tesztek végrehajtását célszerű úgy szervezni, hogy a tanulók egymást segítve és ellenőrizve
párokban dolgozzanak, és ismerjék meg az egyes tesztek helyes végrehajtásának módját,
illetve azt, hogy melyik teszt milyen képességet mér és a mindennapi életben milyen
körülmények között van szükségünk az adott képességre.
A NETFIT tesztrendszer alapvetően az általános iskolák felső tagozatos tanulói és a
középiskolások számára összeállított fittség mérési tesztrendszer, azonban a MDSZ
munkatársainak ajánlása szerint már az általános iskolák alsó tagozatában is érdemes
megismertetni a tanulókat ezekkel a tesztekkel, bár ebben a korosztályban még nem lehet cél
a maximális teljesítmény elérése, és a tesztek tökéletes kivitelű és önálló végrehajtása.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL,
NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
I. A pedagógiai program érvényességi ideje
159
Vári Emil Általános Iskola
1. Az iskola 20173. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg
először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.
2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.
3. 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.
II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a
nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
- A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok)
minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott
általános célok és követelmények megvalósulását.
2. A 2016-2017A tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program
teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén
ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot
kell kidolgoznia.
III. A pedagógiai program módosítása
1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
- az iskola intézményvezetője;
- a nevelőtestület bármely tagja;
- a nevelők szakmai munkaközösségei;
- a szülői munkaközösség;
- az iskola fenntartója.
- intézményvezetői tanács
2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető
jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni
az intézményvezetői tanács véleményét.
3. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a
fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség
hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.
4. A pedagógiai program módosítása nem jár a fenntartó számára többletköltséggel.
160
Vári Emil Általános Iskola
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA
VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK
A Vári Emil Társulási Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület
2017.május 25.
a2013. év 03. 27. napján tartott ülésén elfogadta.
(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség
megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma
és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)
A Vári Emil Társulási Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon
jóváhagytam.
Kelt: 2017.
.................................................
intézményvezető
161
top related