46

MondogatóOlvassátok fel nagy ajakmozgással a következô szókapcsolatokat!Figyeljetek a hangsúlyra!

Szavakból mondatotTaláljatok ki minél hosszabb mondatokat az 1. feladat szavainak fölhasználásával!Írjátok le a legszebb mondatot!

Cinkehintóa) Olvassátok el a verset! Magyarázzátok meg, mit jelent a versben a tollas hintókifejezés! Színezd ki a rajzon!b) Olvassátok fel üde tavaszi hangon a verset!

Pittyeg a nád,zörög a sás...– Róka jár? Vadmacska?Dehogy macska,Nem is róka.Piros farkú,hegyes bajszúhogy is volna?„Ne fuss, Erzsi!Állj meg, Jóska!”Cinke röpköd a bozótba’.Jaj de szép!Oda nézz, mint a méz,fénylik a tó és a toll.Karcsú ágon fészekalja,tavi szellô hajtogatja.

Mondatról mondatra

Cinkefészek,tollas hintó,áprilisi ágon ringó!Négyen ülnek benne...

Takáts Gyula: Cinkehintó

1.

2.

3.

pittyeg a nád zörög a sás fénylik a tókarcsú ágon tavi szellô tollas hintó

( ( (

00261_II 33-72 1/27/11 14:18 Page 46

47

Versmondatoka) Jelöljétek a versben, hol vannak a mondathatárok!b) Olvassátok fel külön-külön az egysoros mondatokat! Melyikkel kérdezünk, fel-szólítunk, felkiáltunk vagy kijelentünk? Másoljátok le ôket!

Csíkos rosszul hallTegyetek fel kérdéseket a mondat szavaira!

A cinkefészket tavi szellô hintáztatja az ágon.

Mit mond Csíkos?Fogalmazzatok Csíkos nevében kijelentést, felkiáltást, felszólítást, kérdést és óhaj-tást kifejezô mondatokat!

1. Mibôl épülnek fel a mondatok? Mit lehet a mondatokból fölépíteni?2. Mit fejeznek ki a ponttal, a kérdôjellel és a felkiáltójellel végzôdô mondatok?3. Írjatok ponttal, kérdôjellel és felkiáltójellel záródó mondatokat a tavasz-

ról!

A szavakból mondatokat alkothatunk. A mondatok beszédünk önálló, ér-telmes részei. A mondatokkal kijelentünk valamit, kérdezünk, felkiáltunk,felszólítunk vagy óhajtunk.

4.

5.

6.

Csíkos kijelenti, hogy nagyon kedvesnek találjaa cinkefiókákat a fészekben.

Csíkos csodálkozva kiált fel, ami-kor megpillantja a cinkefiókákat.

Csíkos felszólítja a tó állatait,hogy vigyázzanak a cinkefészekre.

Csíkos felsóhajt, hogy milyen szívesenmegsimogatná a cinkefiókákat.

Csíkos cinkemamát kérdezia fiókáiról.

00261_II 33-72 1/27/11 14:18 Page 47

48

Játéka) Énekeljétek és játsszátok el!

b) Hasonlítsátok össze az énekelt és a felolvasott mondatok dallamát!

Hosszabból rövidebbetBontsátok rövidebb kijelentô mondatokra a következô népdal egyetlen hosszúmondatát! Írjátok le ôket!

Esik az esô,

Hajlik a vesszô,

Haragszik a katona,

Mert megázik a lova.

Csíkos anyák napjára készülAlkossatok két kijelentô mondatot Csíkosról a kérdôszókra válaszolva!

Amikor kijelentünk

1.

2.

3.

Tekeredik a kígyó, rétes akar lenni.

Tekeredik a rétes, kígyó akar lenni.

hol?

mit?

hogyan?

milyen? kinek?

ki?

ki?

mit csinál?

mit csinál?

00261_II 33-72 1/27/11 14:18 Page 48

49

Köszönteleka) Játsszátok el, hogyan köszöntitek fel édesanyátokat!b) Írjatok le egy anyák napi köszöntôbôl egy szép kijelentô mondatot!

Népi bölcsességekMit jelentenek a közmondások? Fogalmazzatok a képekrôl kijelentô mondatokat!

Kéretlen ajándék a legkedvesebb.A szép köszöntésnek szép a felelete.Jobb adni, mint kapni.

Kijelentô mondatokat kérünk!Válaszoljatok kijelentô mondatokkal a kérdésekre!

Mit ünnepelünk tavasszal?

Milyen hónapban jönnek vissza a költözô madarak?

Miért fontos az esô tavasszal?

Hogyan változik az erdô tavasszal?

1. Mikor fogalmazunk kijelentô mondatokat?2. Fogalmazz szép kijelentô mondatokat az anyák napjáról!3. Gyûjts olyan közmondásokat, amelyek kijelentô mondatok!

Amikor kijelentünk és megállapítunk valamit, kijelentô mondatokat fogal-mazunk. A kijelentô mondatokat ponttal zárjuk (A madarak énekelnek.).

4.

5.

6.

00261_II 33-72 1/27/11 14:19 Page 49

50

JátékJátsszátok el a Hol jártál, báránykám? címû népi játékot!

Énekelve és szavalvaa) Olvassátok el a szöveget! Pótoljátok a hiányzó írásjeleket!b) Hasonlítsátok össze az énekelt és a felolvasott kérdések dallamvonalát!

Hol jártál, báránykám? Zöld erdôben, asszonykám.Mit ettél, báránykám_ Édes füvet, asszonykám_Mit ittál, báránykám_ Forrásvizet, asszonykám_Ki vert meg, báránykám_ Szomszéd legény, asszonykám_Sírtál-e, báránykám_ Sírtam biz’ én, asszonykám_Hogy sírtál, báránykám_ Ehem-behem, asszonykám_

c) Húzzátok alá azt a kérdést, amelyre igennel vagy nemmel is lehet válaszolni!d) Írjátok át színessel a kérdôszókat a többi kérdésben!

Gyertek haza, ludaim!Egészítsétek ki a gyermekjáték szövegét kérdô mondatokkal!

– Gyertek haza, ludaim! – Nem merünk.

– Félünk.

– Farkastól.

– Bokorban.

– Mosdik.

– Aranymedencében.

– Kiscica farkába.

Amikor kérdezünk

1.

2.

3.

00261_II 33-72 1/27/11 14:19 Page 50

51

A kérdés dallamaa) Olvassátok fel a kérdéseket a dallamvonalak segítségével!b) Alkossatok a dallamvonalakra illô kérdéseket a mosakodik szóval!

Mibe törülközik? Megtörülközik? Megtörülközik-e?

Csíkos eltévedtHogyan kérdezôsködik Csíkos az erdei állatoktól? Fogalmazzatok tudakozódókérdéseket a kérdôszók segítségével!

Mi? Hol? Mivel? Merre? Meddig? Milyen?

Kérdezôsködjetek udvariasan!Találjatok ki a képekhez párbeszédeket! Játsszátok el ôket!

Tréfás kérdéseka) Kössétek össze a válaszokat a kérdésekkel!b) Másoljátok le a kérdéseket!

Mit vesznek legtöbbet a piacon? Az esô.Mi nem lesz vizesebb, ha a vízbe esik? Levegôt.Mi megy által a vízen árnyék nélkül? Februárban.Melyik hónapban eszünk legkevesebbet? A szó.

1. Milyen céllal szoktunk kérdô mondatokat fogalmazni?2. Kérdezôsködj udvariasan a könyvtáros nénitôl, hol találod a tavaszi nép-

szokásokról, ünnepekrôl szóló könyveket, verseket!3. Alkoss kérdôszós és kérdôszó nélküli kérdô mondatokat a tavaszi ünne-

pekrôl!

Amikor kérdezünk, kérdô mondatokat fogalmazunk. A kérdô mondatokatkérdôjellel zárjuk (Mikor kezdôdik a tavasz?).

4.

5.

6.

7.

00261_II 33-72 1/27/11 14:19 Page 51

52

Játéka) Játsszátok el az Elvesztettem zsebkendômet kezdetû népi játékot!b) Mondjátok el a játék mondatait külön-külön is! Milyen fajtájú mondatok talál-hatók benne?

Felkiáltó mondatoka) Olvassátok fel a következô mondatokat úgy, hogy kövessétek hangotokkal amondatok dallamvonalát!b) Mondjátok a mondatokat úgy, hogy csodálkozást, meglepetést, bánatot,örömet fejezzenek ki!

Jaj, elvesztettem zsebkendômet! Milyen szép volt!

Mennyire szerettem! Óh, végre megtaláltam!

Cirmi és a teja) Olvassátok el a verset!b) Olvassátok fel csak a kiemelt mondatokat! Milyen érzést fejeznek ki?c) Kössétek össze a mondatokat a rajz szereplôivel!

Amikor felkiáltunk

Ez aztán az ijedelem!„Hol a fejem? Jaj a fejem!” –Rúgkapál, hull a tál –végre Zsuzskó rátalál.

Be falánk vagy, Cirmi macska!Mi lenne, ha okosabbranem találnál önmagadnál,s most végleg bennragadnál?

No, de ne félj, pici állat,látod, mégis kicibállak!

Nemes Nagy Ágnes: Cirmi és a tej

Cirmi macskánk be szeretnerácsapni a verebekre!Mégis inkább egeretfog a házban eleget.

No de nincs jobb – ugye, Cirmi?Mint a tejbe beleinni,Már lopódzik sündörögve,végre, végre itt a bögre!

Jaj, be édes ez a tej!Cirmi gyorsan lefetyel.Ne siess úgy hatra-vakra!Beragadtál, habzsi macska!

1.

2.

3.

00261_II 33-72 1/27/11 14:19 Page 52

53

b) Másoljátok le a felkiáltó mondatot a szövegbôl!

c) Szólaltassátok meg a rajzon a békákat felkiáltó mondatokkal!

Hogyan kiált fel a gólya?Fogalmazzatok felkiáltó mondatokat a gólya nevében!

Jaj, de finom

Be

d) Másoljátok le a versbôl a felkiáltó mondatokat!

Gólya bácsi hoppon marada) Olvassátok el a párbeszédet! Játsszátok is el!

– Hosszú lábú gólya bácsi, mitakar kend vacsorálni?

– Békahúst, brekeke. Ejnye,bizony, jólesne!

– Tessék hát belôle.Mind elugrik elôle.

1. Milyen érzéseket fejezünk ki felkiáltó mondattal?2. Milyen szócskák fordulnak elô gyakran a felkiáltó mondatokban?3. Írj öt olyan felkiáltó mondatot, amelyet játék közben szoktatok mon-

dani!

Amikor különféle érzéseinket (örömünket, bánatunkat, meglepetésünket,fájdalmunkat) fejezzük ki, gyakran felkiáltó mondatokat fogalmazunk. A fel-kiáltó mondatokat felkiáltójellel zárjuk (De örülök a jó idônek!).

4.

5.

00261_II 33-72 1/27/11 14:19 Page 53

54

MondogatóUgráljatok, és mondjátok egymás után többször egyre gyorsuló tempóval!

Ugráljunk, mint a verebek, rajta, gyerekek!

JátékJátsszátok el a Fehér liliomszál kezdetû népi játékot!

Fehér liliomszála) Olvassátok el a szöveget! Mi a közös a következô mondatok tartalmában?b) Fejtsétek meg, mit ábrázol a rajz!

Fehér liliomszál, ugorj a Dunába,támaszd meg oldalad két aranypálcával,meg is simakodjál, meg is mosakodjál!Töröld meg magadat valaki kötényébe!

Népköltés

Mit csináljál?a) Másold le a szövegbôl azokat a szavakat, amelyek a mit csinálj? vagy mit csinál-jál? kérdésre válaszolnak!

b) Vágd le a toldalékokat a következô szavakban!

ugorj mosakodjál töröld

Szólítsd fel Csíkost!a) Kapcsoljatok az elôzô szavak mintájára -j toldalékot a következô szavakhoz!b) Alkossatok velük egy-egy Csíkosnak szóló felszólító mondatot!

jár__ énekel____ szed__

Amikor felszólítunk

1.

2.

3.

4.

5.

00261_II 33-72 1/27/11 14:19 Page 54

55

Kijelentôbôl felszólítótAlakítsd át a következô kijelentô mondatot felszólító mondattá úgy, hogy kérést,buzdítást és tiltást fejezzen ki!

Csíkos megmosakodik a patakban.

1. Mikor szoktunk felszólító mondatokat fogalmazni?2. Írj minél több olyan szót, amely a mit csináljunk? kérdésre felel!3. Alkoss öt szóval egy-egy mondatot!

Amikor kérünk, tanácsolunk, buzdítunk vagy tiltunk, általában felszólítómondatokat fogalmazunk. A felszólító mondatokat felkiáltójellel zárjuk(Vigyázz az erdôkre!).

6.

7.

8.

Énekeljünk!Énekeljetek olyan dalokat, amelyekben felszólító mondatok vannak!

Bújj, bújj, zöld ág... Süss fel, nap...Csigabiga, told ki szarvadat... Katalinka, szállj el...

Csíkos bölcselkedika) A közmondások is gyakran felszólító mondatok. Egészítsétek ki a közmondá-sokat a megfelelô szavakkal!

Addig , ameddig a takaród ér!

Lassan , tovább érsz!

Ajándék lónak ne a fogát!

Járt utat járatlanért el ne !

b) Keressétek meg a szótôt és a toldalékot a köz-mondásokba beírt szavakban!c) Magyarázzátok meg a közmondások jelentésétegy-egy Csíkosról szóló rövid történettel! Kapcsolódjatok a rajzhoz!

00261_II 33-72 1/27/11 15:41 Page 55

56

Mondogatóa) Hogyan gyôzitek meg anyukátokat szavak nélkül, hogy kapjatok a frissensült kalácsból? Sóhajtozzatok szavak nélkül minél hatásosabban!b) Rajzoljátok le, mi után szoktatok sóhajtozni!

Óh! Ah!Kicsi vagyok éna) Olvassátok el a verset! Soroljátok fel, mire vágyakozik a kisgyerek! Melyik kí-vánsága tetszik legjobban?b) Írjátok le a kívánságokat a kisgyerek nevében a minta alapján!

Kicsi vagyok én,majd megnövök énmint a tüdô a fazékból,kidagadok én.

Kicsi vagyok én,majd megnövök én,apámnál is, anyámnál isnagyobb leszek én.

Kicsi vagyok én,erôs leszek én,világ minden óriását,földhöz vágom én.

Kicsi vagyok én,nagy hôs leszek én,aranyszobát adok mindentestvéremnek én.

Kicsi vagyok én,boldog leszek én,én leszek a legjobb embera föld kerekén.

Szabó Lôrinc: Kicsi vagyok én

c) Figyeljétek meg, miben hasonlítanak egymásra az óhajtást kifejezô mondatok!d) Olvassátok fel a kívánságokat egy levegôvel, szép hangsúlyozással!

Amikor óhajtunk

Bárcsak nagyra nônék!

Bárcsak

Bárcsak

Bárcsak

Bárcsak nagyobb lennékapámnál és anyámnál!

1.

2.

00261_II 33-72 1/27/11 14:19 Page 56

57

Állati kívánságokEgészítsétek ki a hiányos óhajtó mondatokat a megadott szavak megfelelô alakjá-val a példa alapján! Melyik állat mondhatja ôket?

Példa: Bárcsak ne szúrnék meg mindenkit!

Bárcsak ne ilyen hosszú lábakon [lépeget]!

Bárcsak ne az emberek hangját [utánoz]!

Bárcsak ne én [ébreszt] az embereket

minden reggel!

Csíkos vágyakozikMit gondoltok, mit szeretne csinálni Csíkos? Írjátok le a mondatokat Csíkosnevében a rajzok alapján!

Bárcsak !

Óh, csak !

Három kívánságFogalmazz mesebeli kívánságokat a megadott szavak segítségével!Kezdd az óhajtó mondatokat mindig a bárcsak, óh, csak óhajtószavakkal!

elutazhatnék találnék beszélhetnék

1. Mikor fogalmazunk óhajtó mondatokat?2. Milyen hasonlóságot figyeltél meg az óhajtó mondatokban?3. Fogalmazz óhajtó mondatokat mesehôsök nevében!

Saját vágyainkat, kívánságainkat gyakran óhajtó mondatokban fogalmazzukmeg. Az óhajtó mondatokat felkiáltójellel zárjuk (Bárcsak elutazhatnék atengerhez!).

3.

4.

5.

00261_II 33-72 1/27/11 14:19 Page 57

58

Játéka) Játsszátok el újra ezt a jelenetet!

– Mi van veled, Szigfrid?– Jaj, meghalok! Vége a világ legszebb

oroszlánjának. Vége a legszebb élôlénynek. Csodabruckner, Csodaszigfrid, Csodanekem.

– Megcsodaôrültél? Micsoda történt?– Színészkedik! Semmi baja.– A fogam...– Nagyon fáj?– Nem, egyáltalán nem fáj. Most. Most még nem fáj. De majd egy-két

hónap múlva. Én ugyanis meghalok! Ide nézzetek!

b) Egészítsétek ki a rajzot a szöveg alapján! Milyen a hangulata Bruckner Szigfridnek?

Mondatról mondatraa) Jelöljétek a szövegben a számok segítségével, hogy melyik milyen fajta mondat!b) Olvassátok fel helyes dallammal a kérdô mondatokat!

= kijelentô mondat 2 = kérdô mondat 3 = felkiáltó mondat= felszólító mondat 5 = óhajtó mondat

c) Másoljátok le a szövegbôl a felszólító mondatot!

d) Írjatok Bruckner Szigfrid nevében egy óhajtó mondatot!

Kíváncsiskodjatok!Kérdezzétek Bruckner Szigfridet a fogtömésrôl! Folytassátok a kérdô mondatokat!

Mi

Hogyan

A hôsMilyen felkiáltó mondatokkal fejezi ki Szigfrid az érzéseit, amikor kijön a fogor-vostól?

Jaj,

De

Gyakoroljunk!

1.

2.

3.

4.

14

2 35

00261_II 33-72 1/27/11 14:19 Page 58

59

Jó tanács!Fogalmazzatok rövid felszólító mondatokat Szigfridnek arról, mit tegyen, hogy nefájjon a foga! Segítenek a rajzok!

HalandzsaFogalmazzatok értelmes kijelentô mondatokat a halandzsamondatok mintájáraBruckner Szigfridrôl!

Hecsuti manyusan galarít a vekenyében.

A pipos fefedli huharozza a kokolyákat.

Mi történt azután?Olvassátok el a történet folytatását! Pótoljátok a hiányzó mondatvégi írásjeleket!

– Ide nézz_ Kitörött_ – Mikkamakka elé tartotta a bal markát_Valami sötétlett a bal markában_

– De hát mi ez_ – kérdezte Ló Szerafin_– Mi ez, mi ez_ – háborgott Bruckner Szigfrid_ – Nem látod_

A betömött szemfogam_ Kitörött_ Ez a csodafog_– Mit siránkozol_ – mondta szigorúan Mikkamakka_ – Megérde-

melted_

5.

6.

7.

00261_II 33-72 1/27/11 14:19 Page 59