8/17/2019 Arisztotelész erényetikája

1/2

Arisztotelész erényetikája

A cselekvés célja mint a legfőbb jó.

Arisztotelész-től maradtak ránk az első nagyobb és rendszeres etikai írások:a „Nagy” a „Nikomakhoszi” és az „Eudémoszi” etika.A „Nikomakhoszi etikában” az emberi trek!és „"él#á!al” $oglalkozikArisztotelész% a „#&”-!al% aminek ked!éért tesz'nk mindent% amiért egyáltalán"seleksz'nk. (ég)edig a !égső #&t% a !ég"élt keresi.

A k'ln$éle "selekedetnek k'ln$éle "él#uk !an% minden egyes "selekedetnekmeg !an a maga sa#átos "él#a. *annak olyan "selekedetek% amelyeketnmagukért tesz'nk% mint )l.: ha !alaki $urulyázik% magáért a $urulyázásért

 #átszik. *annak azonban olyan "selekedetek is% amelyeknek eredménye to!ábbtart% mint maga a "selek!és. Az ilyen "selekedetek tula#donké))eni "él#a ate!ékenységben létrehozott alkotás !agy m+. A "selekedetek és "éloksokaságáb&l azt !álaszt#a ki az ember% amelyik számára értékesnek bizonyul. ,enem"sak mindig !alamilyen "élért és nem "su)án egymással mér#'k ssze ak'ln$éle "élokat% hogy melyiket illeti meg az elsőbbség% hanem az a kérdés is

$elmer'l% hogy egyáltalán mi a #&% hogy mi a !égső "él% amiért mindent tesz'nk%aminek ked!éért a konkrét "élok kztt !álasztunk.A !égső "élnak olyannak kell lennie% hogy érte !álasztunk minden mást% amit!álaszthatunk% de erre a !égső "élra már nem trekedhet'nk semmi másért"sakis kizár&lag nmagáért. Arisztotelész szerint egyáltalán akkor értelmes "saka ki!étel nélk'l mindig !alamilyen "él szerint elter!ezett emberi létezés% ha azember "selekedetei mgtt $el$edezhető a "selek!és !égső "él#a. A leg!égső éslegmagasabb% to!ább már nem relati!izálhat& és ezért abszolt #& nélk'llehetetlen bármely #& az ember számára. Az ember "sak akkor ismeri $el

rendeltetését% ha ismeri "él#ának !égső "él#át. Arisztotelész gy !éli% hogy azállammal $oglalkoz& tudomány% az állam- és társadalomtudomány $eladata% hogy$el$edezze az ember !égső "él#át és leg$őbb !ágyát. llás)ont#a tel#esenk!etkezetes% mi!el az &kori ember élettere a )olisz% a !árosállam% ennek

 #ogrend#ében leli meg minden egyes )olgár életlehetőségeit. Arisztotelész etiká#aa grg gondolkodásm&d szerint értelmezett )olitika lát&határában $oglal helyet%tehát )olitikai etika% a )olisz kzsségben% a )olisz )olgáraiként élő emberek!égső "él#á!al $oglalkoz& tan. (i!el azonban a !árosállamban $olytatott életetmég át$og&bb rend% a kozmosz rend#e !eszi kr'l% Arisztotelész etiká#átkozmo)olitikai etikának is ne!ezhet#'k.

8/17/2019 Arisztotelész erényetikája

2/2

A legfőbb jó mint boldogság

Arisztotelész $el$edezi% hogy a boldogságért treksz'nk a kzna)i élet!alamennyi konkrét "él#ára/ akár a #átékban telik ked!'nk% akár !alami siker'lttel#esítményben% m+!észi alkotásban !agy #onnan nyert ismeretben. A

 boldogság !égett tesz'nk mindent% bár a boldogság nagyon sok$éle értelmetka)hat az egyéni értékelés szerint. Egyesek az él!ezetben keresik% mások a

 #&létben% míg ismét mások a kztiszteletben. (ég olyanok is !annak% akik atudásban !élik megtalálni a boldogságukat. m mindnyá#an a boldogságotáhít#ák.A grg gondolkodásm&dnak meg$elelően azt kérdi Arisztotelész% hogy „mi azállam!ezetés m+!észetének a "él#a% és mi a leg$őbb #a!ak kz'l% amelyet"selek!ésé!el megszerezhet az ember0”. Ez lesz aztán a boldogság. A

 boldogságnak olyannak kell lennie% amiben a )olisz )olgáraként részes'lhet azember% tehát nem #átsz&ként% nem kézm+!esként !agy m+!észként% nem

 )olitikusként !agy tud&sként% hanem emberként. A boldogság az a !égső "él%amire az emberek% mint emberek trekszenek.Az ember% mint ember olyan "selekedeteket !égez% amelyeket "sak ő tudmegtenni és semmi$éle más lény nem ké)es rá. 1ár az ember sokban hasonlít azállatokhoz% mégis !an benne !alami megk'lnbztető #egy: a gondolkodás% és azész. Az élet ésszer+ alakítása lesz tehát az emberre #ellemző% sa#átszer+

tel#esítmény. Ebben keresendő tehát az eudaimonia% a boldogság: az emberésszer+ te!ékenységében egész életén át. 2gyanakkor az emberi te!ékenységnagyon sokrét+% sz'ksége !an tehát !alamire% ami alkalmassá teszi a !áltozatos"selek!ésre. (inden te!ékenység $eltételez !alami rátermettséget% erényt% amilehető!é teszi% hogy "seleked#ék az ember% és azt is% hogy hogyan. Az erény tehátaz% ami alkalmassá teszi az embert bizonyos "selek!ésre. 3a "sak arr&l !an sz&%hogy az ember emberként "seleked#ék% azaz ésszer+en alakítsa létezését atársadalomban% ehhez is sz'ksége !an bizonyos erényekre: olyanokra% amelyekalkalmassá teszik a kzsségi életre. Ezek a )olitikai !agy )olgári erények/

Arisztotelész etikai erényeknek ne!ezi őket% és megk'lnbzteti a dianoetikus%azaz értelmi erényektől. Ez ut&bbiak magát az észt teszik alkalmassá sa#átoste!ékenységre. Az értelmi erények krébe tartozik a gyakorlati hozzáértés% atudományos megismerés% a $iloz&$iai bl"sesség és a szellem !agy ész.Az ésszer+ te!ékenység teszi az embert alkalmassá arra% hogy emberhez mélt&élet!itelt alakítson ki magának a társadalomban. 2gyanakkor az ember nemazonos az ésszel% hanem !an esze. Az emberi létezés legki!ál&bb lehetősége%hogy ésszer+ lehet% ezért azonban meg kell k'zdenie természetének nem ésszer+!oltá!al% hangulatai!al% érzelmei!el% sztnei!el és szen!edélyei!el. Ez az

erények ré!én siker'lhet% ha a gyakorlás által lelki alkattá !álik benne az ésszer+!iselkedés az élet ésszer+tlen erői!el szemben.