Az antik művészet. Görög művészet – „A nagy ébredés”

Marathóni ifjú. Kr.e. 340 k.

Sumer szobor. Kr.e. 2150 k.

Papnő. Egyiptom, Újbirodalom, Kr.e.

1200 k.

TÖRTÉNETI ÉS MŰVÉSZETI KORSZAKOK Kr. e. IV – III. évezred krétai–égei

civilizáció Kr e. II. évezred közepe – akhájok;

Kr. e. 1100 mükénéi bronzkori kultúra

Kr. e. VIII. sz.: a hellén poliszrendszer kiépülése, az ókori görög kultúra és művészet felvirágzása

Művészeti korszakolás: Kr. e. 1100 – Kr. e. 700:

geometrikus kor Kr. e. 700 – Kr. e. 480 az

archaikus művészet korszaka

Kr. e. 480 – Kr. e. 323: klasszikus művészet (Athén Periklész korában)

Kr. e. IV. sz. végétől. hellenisztikus kor (K r. e. II. sz. közepe: római hódítás)

A hellén kultúra elterjedése a Mediterráneumban

A krétai művészet Kr. e. 1700 – 1400

Freskótöredékek a knósszoszi palotából

Geometrikus stílus (Kr. e. 1100 – Kr. e. 700)

A klasszikus dór templom (Kr. e. V. sz.)

A dór oszloprend arányrendszer : a

vallásfilozófiai HARMÓNIA-tan művészi megvalósítása

Szerkezeti és formai méretek egységes, matematikailag meghatározott arányrendbe illeszkednek

Az arányrend alapja: az oszlop, az oszlop alsó keresztmetszetének sugara.

gör. embatész lat. modulus ( a kannelurák éleit érintő kör sugara) – az egész templom méretarányainak alapegysége.

Tümpanon /oromzat

Fríz: triglif és metopé

architráv

párkány

Oszlopfő:Abakusz ekhinusz

modul

A görög oszloprendek: dór, ión, korinthoszi

A görög templom ikonográfiai programja

Olümpia, Zeusz-templom Kr. e. 470 – 456

Dór peripterosz (6 x 13 oszlop)

Olümpia, Zeusz-templom tümpanonjai

Oinomaos és Pelops kocsiversenye

A kentaurok és lapithák harca

Olümpia, Zeusz templom ny.-i tümpanon

Apollón és egy kentaur.

Az olümpiai Zeusz templom belső tere, rekonstrukciós rajz

A görög szobrászat változásai Kr.e. VI – IV. sz. között

Archaikus – klasszikus – hellenisztikus stílus

Archaikus – fogalmi (konceptuális) művészet

Anavüsszoszi Kurosz, sírszobor, Attika, Kr. e.

530

Polükleitosz: Lándzsavivő

Kr. e. 450 k. (római másolat)

Klasszikus ábrázoló művészet – „az elbeszélés homéroszi szabadsága” Gombrich

Frontálisalakformál

ás

Kontraposzt

testhelyzet

Aiginai bronzszobrok, Kr.e. V. sz. közepe

Poszeidón (?) Kocsihajtó, részlet (Kr.e. 470 k.)

A periklészi „aranykor” szobrászata – a klasszikus görög művészet

Szandálkötő Niké – Athéné-Niké templom márvány mellvéd

domborműve

Mürón: DiszkoszvetőKr.e. 450. k. (másolat)

Térábrázolás a görög festészetben

Szobrászműhely. Görög tál, Kr.e. 480. k.

Antik festészet (görög festmények, római másolatok)

Gráciák. Görög eredeti után készült Pompeji freskó

(Nápoly)

Perszephoné és Dionüszosz. Vörös alakos görög váza, Kr.e. 5.

sz.

A „tudott” és a „látott” dolgok képi megjelenítése

Egyiptomi festmény (Tó)

Két dimenzióSíkhatásLegnagyobb felületek törvénye„Konceptuális művészet” (Gombrich): a látvánnyal kapcsolatos tudás ábrázolásaA Tó című egyiptomi

festmény„átfogalmazása” (Artner

Tivadar)

Három dimenzióTérhatásTakarásban, rövidülésben való ábrázolásLátványcentrikus ábrázolásAz ábrázolási hagyományok változása: történetileg alakuló, konkrét

funkcióhoz kapcsolódó folyamat nem „fejlődéstörténet”. Ld. Platón esztétikai ítélete (Az állam 598b)

Athén, Parthenón, Kr.e. 447- 432

az oszlopok alsó átmérője: kb. 1,905 m (modul: 1 m; oszlopmagasság 11 modul)

építészek: Iktinosz, Kallikratész; szobrászati munkák: Pheidiász

Athén, Akropolisz, Periklész-kor

A Parthenón (‘a Szűz helye’), az Athéné kultusz központja8 / 17 oszlopos peripterosz alaprajz: 31m x 70 m téglalap

Athén, Parthenón, szobrászati díszítés

Poszeidón, Apollón és Artemisz a Parthenón nagy frízén

Athén, Parthenón, szobrászati díszítésNyugati fríz, a lovasok menete

Késő-klasszikus és a hellenisztikus stílus Kr.e. IV. sz. makedón hódítás: a görög művészet és kultúra

szétterjedése: hellénizmus

Praxitelész: Hermész és Dionüszosz. Kr. e. IV. sz.

Belvedere-i Apollón; Milói Vénusz (Kr. e. IV. sz. közepén készült görög

szobrok római másolatai)

Hellenisztikus szobrászat

Libával játszó kisfiú. Kr.e. 2. sz-i bronzszobor római

másolata

Piacra igyekvő öregasszony.

Kr.e. 2. sz-i római másolat

A hellenisztikus művészet stílusjegyei: mozgalmasság, szenvedély érzékeltetése

Rhodoszi iskolaLaokoón szoborcsoport.

Kr.e. 1. sz.Farnese bika. Kr.e. 1. sz.

PergamoniZeusz-oltárKr.e. 180

Gigantomachia. Dombormű-részlet a Pergamoni oltárról

Róma, Fórum Romanumrekonstrukciós rajz

Római templomépítészet

Augustus temploma, Nimes, Kr. e. 16

Róma, Colosseum

Pont du Gard vízvezetékTrier, 2-3 sz-i római erőd

– az építéstechnológia csúcsteljesítményei; máig álló kőépületek

– boltozási technika alkalmazása (nagy terek áthidalása)

Római portrészobrászat

Kr. e. 3., 2. sz. Barberini patricius ősei portréival. Kr. e. 1. sz.

– élethűségre való törekvés– a személyes arcvonások pontos, valósághű, realisztikus visszaadása

Római portrészobrászat

Vespasianus császár portréja szobra 1. sz.

vége

Caracalla portréja. 3. sz. eleje

Pompeius Magnus.Kr.e. 1. sz.

Római szobrászat

Augustus, 1. sz. eleje Marcus Aurelius lovasszobra. 170 k.

Római freskófestészet

Herculaneumi freskó, I. sz. (Bacchus)Római freskó

Róma, Pantheon, 170 k.

A Pantheon tér- és tömegalakítása(alaprajz és metszet)

Késő római építészet

Maxentius bazilikája. 4. század eleje

Constantius bazilikája, Aula palatina. Trier, 300