Az Árpád-kor története

I. Szent István(997-1038) Géza fejedelem: primogenitúrát követi és fiát

jelöli utódjául István a somogyi területek urával, az Árpád-

házi Koppánnyal küzdött meg ( seniorátus elve). Koppány holttestét felnégyelték Veszprém, Győr és Esztergom váraira tűzték ki, a negyediket az erdélyi gyulának küldte.

I. Szent István(997-1038)

A keresztény királyság megalapításához koronát kért II. Szilveszter pápától

( abroncs korona) Később az erdélyi

Gyulát majd a Maros vidék urát Ajtonyt győzte le.

Egyházszervezet és vármegyék

Egyházszervező munkája

Tíz püspökséget alapított, Esztergom és Kalocsa érseki rangot kapott

Tized vagy dézsma fizetés kötelezővé tétele az egyház ellátására

Törvényeiben szabályozta a templomba járás rendjét és a templom építést

Bencés apátságokat is alapított, a legfontosabb Pannonhalma lett

Királyi vármegyék

Bizonytalan az eredete Legfontosabb tisztségviselője az ispán volt akit az

uralkodó nevezett ki Székhelye a királyi vár volt, amit az ispán irányított

(bíráskodás,adószedés és a vármegye haderejének vezetése)

A vármegyei szervezetet a királyi udvar bírája, a nádorispán vezette

A királyi várakban és a vármegyék székhelyén várnépek és várkatonák szolgáltak

Az udvar felépítése

Külpolitika

Békésnek mondható a külpolitikája

Német orientáció Bizánccal is jó

viszonyra törekedett II.Konrád frank király

1030-ban benyomult hazánkba de az éhség visszafordította

Törvényei és az Intelmek

Intelmeket fiához Imre herceghez írta

Két törvénykönyv: az I. 1001 körül, a II. 1030-1038 között íródott

Trónutódlás

Imre herceg 1031-ben tragikus módon meghalt

A család örökösödési rendje szerint Vazul követhette volna. A pogánysághoz kötődött, ezért István alkalmatlanná tette az uralkodásra, fiai elmenekültek az országból

Orseoló Pétert jelölte utódjának

Orseoló Péter (1038-1041, 1044-1046)

Péter nem tudott jó kapcsolatot kiépíteni a főurakkal, mivel sok idegennel vette körül magát. Személyiségét is nehezen viselték.

Aba Sámuelt hívták meg a trónra, Péter III. Henrikhez menekült

Az Árpád-ház családfája

Orseoló Péter és Aba Sámuel (1041-1044) III. Henrik segítséget

nyújtott Péternek és a ménfői csatában legyőzték Aba Sámuelt.

Hűbéri esküt tett III.Henriknek

Nem változtatott stílusán így megint fellázadtak ellene

Hazahívták Vazul fiait Pogánylázadás

I. András (1046-1060)

A pogányokkal időlegesen megegyezett, de miután megszerezte a trónt leszámolt velük

Béla hazahívása, a ducatus felállítása

III.Henrik támadásai: 1051 és 1052

Tiszavárkonyi jelenet után Béla Lengyelországba menekült

I. Béla (1060-1063)

Haddal támadt testvérére, akit legyőzött így ő lépett trónra.

1061: második pogánylázadás, vezetője Vata fia János

András fia, Salamon német segítséggel akarta átvenni a hatalmat.

dömösi baleset

Salamon (1063-1074) és Géza (1074-1077) Győrben megegyezett

Béla gyermekeivel. Átengedte nekik a ducatust.

Egy ideig béke van de a trónviszályok ismét kiújultak.

A belharcok nyertese Géza lett

I. Géza koronát kapott Dukász Mihálytól

Szent László (1077-1095)

Küzdelmek Salamonnal Az invesztitúra

háborúkban a pápához csatlakozott

1083: az első szentté avatások Magyarországon.

Szent István, Szent Imre és Szent Gellért

László külpolitikája

László törvényei

Három törvénykönyv fűződik nevéhez

Magántulajdon védelme Tíz dénár feletti érték

ellopását halállal büntették

Vándormozgalom visszafogása

Szent László

Könyves Kálmán (1095-1116)

Belháborúk Álmossal Megszünteti ducatust Álmost és kisfiát

megvakítatta Törvénykönyvei:

enyhébb büntetések, a lábasjószágok ellopása után járt halálbüntetés

Kálmán hódításai

Horvátország után a part menti városokat, Dalmáciát kezdte el hódítani

Az első keresztes hadjárat átvonulása Magyarországon

Trónviszályok kora

II. Vak Béla uralmát véres események jellemezték

Fiatalon meghalt a fia követte a trónon, II. Géza

II.Géza halála után trónharcok következtek melyekbe beleavatkozott Manuel császár

III.Béla (1172-1196)

Bizáncban nevelkedett, de miután Manuelnek fia született elesett a tróntól

A magyar nemesség nehezen fogadta el, féltek a bizánci befolyástól

Kancellária létrehozása

III. Béla

Fejlődő mezőgazdaság és állattenyésztés

Hospesek érkezése a XII. századtól: szászok, vallonok, olaszok, franciák.

Regálék megjelenése

II. András (1204-1235)

III.Béla idősebb fiára Imrére hagyta az országot, másik fiára tetemes vagyont hagyott hogy vezessen egy hadjáratot a Szent Földre

Imre király 1196-1204-ig uralkodott.

Állandó harc jellemezte kettőjük viszonyát, királyi birtokokat adományoztak

II. András

Új berendezkedés: birokadományozás mérték nélkül

Regálék a kieső jövedelmek pótlására

Pénzváltás évente: pénzrontással

Tárnokmester Idegenek az országos

főméltóságokban: Gertrúdis meggyilkolása

II. András

1222-ben az ország egésze elégedetlen volt vele

Az Imre párti főurak vezetésével az Aranybulla kiadására kényszeríttették az elégedetlenek

31 cikkely, 11 a serviensekkel foglalkozik

Ellenállási záradék

IV. Béla (1235-1270)

Uralma elején vissza akarta állítani nagyapja korának állapotait

A nemesek szembefordultak vele

Juliánus barát útjai Magna Hungáriába: hír a mongolokról

Tatárjárás 1241-1242

Az utolsó Árpád-házi királyok kora

Második honalapítás: kunok-jászok betelepítése, várfalak építése, a főurakkal jó kapcsolat kiépítése, új szövetségesek

Társadalom átalakulása: familiaritás, jobbágyság kialakulása, bárok, nemesek

Nemesi vármegye kialakulása: 1232 zalai serviensek oklevele

Az utolsó Árpád-házi királyok

IV. Kun László 1272-1290

III. András 1290-1301, az „utolsó aranyágacska”, a tartományurak hatalmának megnövekedése

Halálával kihalt az Árpád-ház férfi ága

Kultúra

Kultúra

Vége