Dr. Kovács Árpádelnök

2009. szeptember 18.

„A helyi önkormányzati gazdálkodás időszerű kérdései”

A magyar gazdaságot négy, egymást erősítő strukturális

probléma jellemzi

• Korszerűtlen állam, magas kiadási szint

• Alacsony foglalkoztatottság

• Egészségtelen reálgazdasági szerkezet

• Magas finanszírozási igény

A szerkezeti problémák által meghatározott ördögi kör

Korszerűtlen állam, magas kiadási szint

Magas állami újraelosztási szint

Magas államigazgatási költségek

Egészségtelen szerkezetű költségvetés

Kiterjedt, rosszirányba ösztöntő szociális háló; magas szociális kiadások

Alrendszerek szolgáltatási és működési minősége nem elégséges

Alacsony növekedési potenciál

Strukturális okokból sem a termelékenység, sem a foglalkoztatás nem nőhet

Emiatt nehezebb adót és államháztartási kiadást csökkenteni

Ez növeli az adósságszolgálati nyomást

Alacsony foglalkoztatás Összességében alacsony foglalkoztatási

szint (57%) Az alacsony képzettségűek, nők és a

nyugdíj előtt állók foglalkoztatási szintje különösen alacsony

Rossz munkapiaci ösztönzési rendszer

Magas finanszírozási igény Öröklött államadósság A magas hiány évei Alacsony hazai megtakarítási képesség

és magas fogyasztási igény Alultőkésített hazai vállalkozások

Egészségtelen reálgazdaság Termelékenységi olló a multinacionális

és hazai vállalatok között Erősen koncentrált exportszerkezet Túlszabályozottság Normakövetés hiánya, korrupció

VILÁG-VÁLSÁG

Forrás: PM, MÁK

Az államadósság alakulása az év végén (Mrd Ft-ban)

1058811592

15586

18104

7226 7720

9224

12766

14706

696494343275221192115102953

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

18000

20000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

központi költségvetés helyi önkormányzatok

Foglalkoztatottak Ebből: alkalmazottak egyéb: vállalkozók, szövetkezeti tagok, segítő családtagok stb. száma*

3879,41

2762,61

1116,81

Nyugdíjasok 3053,81

Óvodai nevelésben, általános-, középiskolai-, valamint felsőoktatásban részesülők száma

2196,91

Munkanélküliek száma** 329,21

Bölcsődei ellátottak, nevelésben nem részesülő kiskorúak, iskolai oktatásban nem részesülők, munkanélküliként nem nyilvántartottak száma.

585,51

Összesen: 10 0312

ezer fő

Magyarország lakosságának 2008. évifoglalkoztatottsági összetétele

• Egyes felmérések szerint ebből a „kényszer-vállalkozók” számossága a meghatározó, mely várhatón 2015. évtől a „szociális háló” részeként is megjelenik.** Egyes kutatások szerint mintegy 700 ezer fő 1 2008. évi átlaglétszám2 2008. december 31.

Non profit szervezetek száma(75 000 szervezet)

Szakszervezet2%

Köztestület1%

Szakmai, munkáltatói szervezet

5%

Közhasznú társaság 2%

Egyesület 50%

Közalapítvány 3%

Alapítvány37%

A non-profit szektorban foglalkoztatottak létszáma ca. 71 000 fő

A non profit szervezetek állami támogatása 2003-

2009. évek között

050

100150200250300350400450500milliárd Ft

2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Évek

A non-profit szektor felé irányuló állami támogatás 2003-ban 310 milliárd, 2004-ben 345 milliárd, 2005-ben 370 milliárd Ft, 2006. évben 429 milliárd Ft volt, 2008. évi törvényi előirányzata 467 milliárd Ft, 2009. évi törvényi előirányzata 260 milliárd Ft.

Megjegyzés: A 2009. évi előirányzat nem tartalmazza az Önkormányzati alrendszertől származó támogatásokat

A magyar államháztartás(alrendszerei a 2009. évi költségvetési

törvényben)

Helyiönkormányzatok

Társadalom-biztosítás

Központiköltségvetés*

Elkülönített állami

pénzalapok

Fejezetek (minisztériumok)Fejezeti előirányzatokOrszágos hatáskörű szervek~ 450 költségvetési intézményTartalékok

3194 Polgármesteri Hivatal~1850 helyi kisebbségi önkormányzat~13000 költségvetési intézmény

Nyugdíjbiztosítási Alap (2 999)Egészségbiztosítási Alap (1 418)

- Munkaerőpiaci Alapok ( 419,2)- Szülőföld Alap ( 1,0)- Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (13,9)- Nemzeti Kulturális Alap (8,8)- Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi

Kártalamítási Alap ( 23,4 )- Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (55,9)

Pénzügyi - Transzferek

GDP≈ 27 379 Mrd Ft Kiadás: 63,8%

∑ 17 487,5 Mrd Ft

Hiány: 660,8 Mrd Ft !660,8 Mrd Ft !

Kiadás:

8 960,9

Kiadás:3 610,9

Kiadás:

4 416,8

Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokTámogatások, hozzájárulások, adósságszolgálatÁllami vagyon működtetéseHozzájárulás az EU költségvetéshezOrszágos-, helyi kisebbségi és helyi önkormányzatok és intézményeiNon profit szektor ( ~ 70 000: alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, pártok, egyházak)

*ebből: 1 289,9 Mrd Ft közvetlen

Kiadás:498,9

*ebből: 913,6 MrdFt közvetlen

*ebből: 39,8 MrdFt közvetlen

Bevétel: 8 300,2

Bevétel:3 476,9

Bevétel:4 408,0

Bevétel:517,9

Forrás: 2009. évi költségvetési tv./ PM

A magyar önkormányzati modell karakterisztikus jellemzői

• Nagy alkotmányos önállóság, a szereplők de jure egymás mellé rendeltsége

• Széles körű feladat ellátási kompetencia, igen eltérő méretgazdaságossági jellemzőkkel

• Jelentős vagyonhalmaz felett gyakorol tulajdonosi jogosítványokat

• Az önkormányzati feladat ellátásban jelentős szerepe van az „alternatív” feladat ellátási módoknak

• A szereplők (polgármesteri hivatalok, intézmények) magas száma

A helyi önkormányzatok közigazgatási rang szerinti

megoszlása

Főváros/

Megye

Fővárosi

kerület

Megyei jogú város

VárosNagyközs

ég, község

Összesen

2020 2323 2323 282282**

2 2 846**846**

3 3 194194

•** ebből: 5 000 fő feletti 44 2 000 – 5 000 fő közötti 625 1 000 – 2 000 fő közötti 477

500 – 1 000 fő közötti 681 200 – 500 fő közötti 698

200 fő alatti 321

Forrás: MÁK; KSH

•* ebből: 10 000 fő feletti 118 5 000 – 10 000 fő közötti 103 5 000 fő alatti 61

Helyi önkormányzati költségvetési szervek száma megyénként

Önállóan gazdálkodó

Részben önállóan

gazdálkodó Összesen

Önállóan gazdálkodó

Részben önállóan

gazdálkodó Összesen

BUDAPEST (Főváros, kerületek) 423 756 1 179 192 31 223 BARANYA 480 286 766 16 7 23 BÁCS-KISKUN 246 255 501 17 16 33 BÉKÉS 217 181 398 16 1 17 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 680 506 1 186 54 - 54 CSONGRÁD 151 245 396 24 3 27 FEJÉR 260 242 502 19 5 24 GYŐR-MOSON-SOPRON 316 368 684 21 4 25 HAJDÚ-BIHAR 192 329 521 13 10 23 HEVES 209 323 532 18 19 37 KOMÁROM-ESZTERGOM 180 245 425 22 10 32 NÓGRÁD 219 289 508 11 8 19 PEST 459 792 1 251 58 11 69 SOMOGY 468 232 700 33 3 36 SZABOLCS-SZATMÁR 420 485 905 38 - 38 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK 155 338 493 2 24 26 TOLNA 205 232 437 22 3 25 VAS 378 229 607 27 4 31 VESZPRÉM 380 275 655 29 23 52 ZALA 436 295 731 21 5 26

ÖSSZESEN: 6474 6903 13 377 653 187 840

Költségvetési szervek száma

Megye

csak a megyei hivataloknál

Forrás: MÁK

A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona (1991-2008)

Forrás: PM, MÁK

384 1 176

2 9153 257

6 423

9 2349 618 9 861

10 30010 624

11 099

9451 781 1 846 1 936 2 045 2 112 2 210

0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

1991 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

mill

iárd

Ft

országos megyei jogú városok

Forrás: PM

Átengedett SZJA alakulása (országos összesen, millió Ft-ban)

Megjegyzés: A zárójelben szereplő számok közül az első a lakhelyen maradó, a második a normatívan elosztott részt jelzi.

Év

Az SZJA 100%-a 2

éves csúszással

SZJA az előző év %-ában

Az átengedett SZJA aránya az

önkormány-zatok

összbevételében%

ebből: a helyben maradó SZJA

aránya az önkormány-

zatok összbevételében

%

1990. 74 530 - 100 74 530 24,4 24,4 1991. 94 038 126,2 50 47 019 12,1 12,1 1992. 125 972 134,0 50 62 986 12,2 12,2 1993. 163 177 129,5 30 48 953 8,0 8,0 1994. 204 327 125,2 30 61 298 8,4 8,4 1995. 267 517 130,9 (29+6) 93 631 11,5 9,5 1996. 281 317 105,2 (25+11) 101 274 10,3 7,1 1997. 356 979 126,9 (22+16) 135 652 11,1 6,4 1998. 447 725 125,4 (20+20) 179 090 12,8 6,4 1999. 499 660 111,6 (15+25) 199 864 13,0 4,9 2000. 605 785 121,2 (5+35) 242 309 14,2 1,8 2001. 716 340 118,2 (5+35) 286 387 14,4 1,8 2002. 834 895 116,6 (5+35) 333 007 14,4 1,8 2003. 1 012 750 121,3 (10+30) 405 449 15,7 3,9 2004. 1 139 413 112,5 (10+30) 455 765 16,5 4,1 2005. 1 099 830 96,5 (10+30) 439 932 14,6 3,7 2006. 1 151 870 104,7 (10+30) 460 748 14,2 3,6 2007. 1 283 115 111,4 (8+32) 513 246 15,9 4,0 2008. 1 427 697 111,4 (8+32) 571 079 16,0 3,2

Az átengedett SZJA %-ban / millió Ft-ban

A helyi önkormányzatok bevételei (1991-2008 között)

Forrás: MÁK* Saját bevételek (intézményi tevékenységek bevételei ÁFA-val együtt, kamatbevételek, illetékek, helyi adók, osztalékok, koncessziós díjak,

egyéb sajátos bevételek, bírságok)** Helyi adók (iparűzési adó, magánszemélyek kommunális adója, vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, építményadó, telekadó)

Mrd Ftaz összes bevétel %-ában

Mrd Ft

helyi adóból

az iparűzési adóbev. Mrd Ft

az összes bevétel %-ában

a saját bevétel %-ában

1991 386 81 21,0 9 2 2,3 11,1 1992 502 91 18,1 17 12 3,4 18,7 1993 581 106 18,2 27 22 4,6 25,5 1994 730 126 17,3 34 27 4,7 27,0 1995 813 146 18,0 46 38 5,7 31,5 1996 963 206 21,4 81 66 8,4 39,3 1997 1 168 290 24,8 111 93 9,5 38,3 1998 1 304 339 26,0 146 124 11,2 43,1 1999 1 499 443 29,6 198 171 13,2 44,7 2000 1 656 488 29,5 222 187 13,4 45,5 2001 1 904 560 29,4 267 226 14,0 47,7 2002 2 181 627 28,7 297 253 13,6 47,4 2003 2 501 661 26,4 323 272 12,9 48,9 2004 2 673 748 28,0 367 311 13,7 49,1 2005 2 891 795 27,5 398 334 13,8 50,1 2006 3 053 854 28,0 449 380 14,7 52,6 2007 3 081 914 29,7 505 427 16,4 55,3 2008 3 275 1 018 31,1 553 465 16,9 54,3

Év

GFS rendszerű

bevétel Mrd Ft

Saját folyó bevétel*

Helyi adóbevétel**

Helyi adóbevételek alakulása

Forrás: MÁK

200

4 14

5

22 2

62

44 4

40

54 5

56

15 813 3

099

5 18

4

5 90

0

304

747

4 55

7 7 95

4

9 06

9

646

1 07

5

1 19

2

1 15

3

1 26

1

1991 1995 2000 2005 2008

Épitményadó

Telekadó

Magánszemély kommunális adója

Vállalkozók kommunális adója

Forrás: MÁK

Helyi adóbevételek alakulása (országos összesen, millió Ft-ban)

Megnevezés1995.

év tényMegoszlás

%2000.

év tényMegoszlás

%2005.

év tényMegoszlás

%2008.

év tényMegoszlás

%

Építményadó 4 145 8,9% 22 262 10,0% 44 440 11,2% 54 556 10,8%Telekadó 813 1,8% 3 099 1,4% 5 184 1,3% 6 900 1,4%Magánszemélyek kommunális adója

747 1,6% 4 557 2,1% 7 954 2,0% 9 069 1,8%

Vállalkozók kommunális adója 1 075 2,3% 1 192 0,5% 1 153 0,3% 1 261 0,2%Idegenforgalmi adó tartózkodás után

768 1,7% 2 942 1,3% 3 858 1,0% 4 935 1,0%

Idegenforgalmi adó üdülő (építmény) után

363 0,8% 898 0,4% 1 257 0,3% 1 412 0,3%

Iparűzési adó 38 472 82,9% 186 822 84,2% 334 077 84,0% 427 133 84,5%HELYI ADÓK ÖSSZESEN 46 383 100% 221 772 100% 397 923 100% 505 266 100%Gépjárműadó 2 472 12 622 49 177 62 432Termőföld bérbeadásából származó SZJA

2 103 173 114

Forrás: Vigvári András: Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben

A forrásszabályozási rendszer (néhány jellemzője)

* Nem tartalmazz az Egészségbiztosítási Alapból származó forrásokat.

Megnevezés 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008GFS kiadások a GDP %-ában 15,0 16,9 16,9 17,2 14,4 13,2 13,3 13,4 13,0 12,2 12,5 13,3 13,4 13,0 13,5 13,5 12,3 12,6

A működési támogatási jogcímek száma (db) 35 42 45 48 54 58 77 86 91 73 89 88 120 137 162 134 158 151

Állami hozzájárulások és támogatások aránya a tárgyévi bevételekben*

48,5 42,8 43,1 38,8 37,5 33,2 28,5 29,0 29,1 25,1 25,6 26,8 28,8 27,8 29,3 26,7 25,7 25,3

A beruházási támogatási jogcímek száma (db)

1 3 3 5 5 6 6 9 18 7 10 10 12 13 14 15 19 14

ÖNHIKI kis települések száma (db) n.a. n.a. 165 460 821 740 839 887 1227 1167 1206 1279 1134 1118 1150 1323 1094 756

Működésképtelen önkormányzatok támogatásában részesült önkormányzatok (db)

- - - - - - - - - 259 370 558 686 739 912 748 1139 1364

Forrás: 1991-2007 között az évenkénti költségvetés végrehajtásáról szóló törvény, 2008-2009 évek esetében a költségvetési törvény fejezeti színtű összegzése.

feldolgozásikódok száma

1991. 20 jogcím 0 16 alcím, kiemelt előirányzat

1995. 28 jogcím 0 32 alcím, jogcímcsoport, jogcím

2000. 24 jogcím 51 35 alcím, jogcímcsoport, jogcím

2005. 31 alcím 131 30 cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím

2006. 24 alcím 158 46 cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím

2007. 17 alcím 228 54 cím, alcím, jogcímcsoport

2008. 13 alcím 244 12 cím

2009. 13 alcím  278  13 cím

normatív hozzájárulásÉv Egyébjogcímek

száma

A helyi önkormányzatok költségvetési hozzájárulásainak, támogatási

jogcímeinek száma

Óvoda fajlagos kiadásainak alakulása

Forrás: OM Oktatási Évkönyv (2005)

0

100

200

300

400

500

600

700

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Az óvoda fajlagos kiadásainak forrása

Forrás: Polonyi István (2005) A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21. századfordulón Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet (1991-2002. évi adat)Költségvetési beszámoló (2003-2006. évi adat)

0

20

40

60

80

100

1991 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Normatív hozzájárulás Önkormányzati hozzájárulás Saját forrás

Oktatás fajlagos kiadásainak alakulása

Forrás: OM Oktatási Évkönyv (2005)

0

100

200

300

400

500

600

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

MEGJEGYZÉS: A 2005-2007. évi adat csak az alapfokú oktatásra vonatkozik

Az oktatás fajlagos kiadásainak forrása

Forrás: Polonyi István (2005) A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21. századfordulón Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet (1991-2002. évi adat)Költségvetési beszámoló (2003-2006. évi adat)

0

20

40

60

80

100

1991 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Normatív hozzájárulás Önkormányzati hozzájárulás Saját forrás

Bentlakásos szociális ellátás fajlagos kiadásainak alakulása

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1993 1994 1995 1999 2000 2001 2003 2004 2005 2006

Forrás: ÁSZ jelentések

Bentlakásos szociális ellátás fajlagos kiadásainak finanszírozása

Forrás: ÁSZ jelentések

0

20

40

60

80

100

1993 1994 1995 1999 2000 2001 2003 2004 2005 2006

Normatív hozzájárulás Önkormányzati hozzájárulás Működési bevétel

Hosszú lejáratú felhalmozási célú hitel és kötvényállomány*

milliárd Ft

* (Következő évi törlesztő részlettel együtt)Forrás: MÁK

186,6234,0

289,3

416,1

211,2

141,3

50,841,333,670,4

100,7

844,6

596,8

165,5

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Megyei jogú városok Országos érték

Helyi önkormányzatok kötvénykibocsátása a 2005-2008.

években

Kibocsátó Kötvény értéke

forintban

Megyei önkormányzatok 102 899 367 177

Megyei jogú városi önkormányzatok 83 104 217 115

Főváros kerületi önkormányzatok 29 235 044 550

Városi önkormányzatok 179 756 981 441

Községek és társulások 22 585 270 222

Országos összesen 417 580 880 506

Készpénz likviditási mutató*

* Pénzeszközök / rövid lej. köt.-ekForrás: MÁK

1,2

1,4

0,7

0,50,5

0,7

0,60,6

1,1

1,2

1,1

1,0

0,8

0,6

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2

1,4

1,6

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

MJV.-ok Országos érték

Likviditási gyorsráta*

* (Követelések + ért.pap.-ok +pénzeszk.) / rövid lej. köv.-ek

Forrás: MÁK

1,7

1,1

0,8

1,0

1,31,31,4

2,0

1,6

1,2

2,62,4

2,2

1,6

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

M.J.V.-ok Országos átlag

A helyi önkormányzatok gazdálkodásának számvevőszékitapasztalatai I.

1. Jellemzően a működési bevételek, illetve a pénzmaradvány alultervezettek.

2. A működési célú költségvetési többletbevételeket többnyire a felhalmozási és tőkejellegű kiadásokra fordítják, ennek ellenére jelentős a felhalmozási célú hitel igénybe vétele is (községeknél minden fordítva!).

3. Középiskolai és általános iskolai oktatási intézményrendszer túlméretezett,

alacsony kihasználtságú (a hosszú távon fenntartható intézményrendszert kell kialakítani).

4. Felülvizsgálandó a helyi adó kedvezmények fenntartása és az önkormányzati

szolgáltatások díjmértéke (az intézményi saját bevételek növekedése elmarad

az infláció mértékétől).5. A közigazgatásban betöltött szerepük az „e-közigazgatásban”

érvényesül (az országos átlag „a 2. szint”).

6. Felülvizsgálandó a céljelleggel nyújtott (működési célú) támogatások indokoltsága (elaprózott, ugyanakkor összegszerűségében nagy, és a száma-dási kötelezettséget sem kérik számon).

7. Az Ötv. 92. § (7) bek. 2007. január 1-től előírta, hogy a megyei jogú városok önkormányzatánál kötelező a belső ellenőrzési egység létrehozása (kivéve, ha társulás keretében látja el) a nagyszámú intézmények miatt a feladatellátás saját szervezettel történő biztosítása célszerűbb.

8. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok eredménytelen gazdál-kodása rendszeresen tőkeemelést igényel a tulajdonostól (esetenként támogatást is nyújtanak!). Jellemző az is, hogy a gazdasági társaságok hitelfelvételében az önkormányzatok készfizető kezességet vállalnak (kozkázat!).

9. Az EU-s pályázati rendszer jellemzően kiépült, de a döntési és ellenőrzési mechanizmus szervezeti keretei még nem minden „helyszínen” épült ki.

10. Szakszerűbbé vált a képviselő-testületi döntések előkészítése

A helyi önkormányzatok gazdálkodásának számvevőszékitapasztalatai II.

Az önkormányzatok felkészültsége az európai uniós források igénybevételére és felhasználására

Szabályozottság terén nem készültek fel Szervezettség terén felkészültek

Okai:

Nem határozták meg:

• pályázatkoordinálás feladatait, felelősét;

• pályázat-nyilvántartás felelősét;

• a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója (projektmenedzser) közötti kapcsolattartás rendjét;

• az ellenőrzés kötelezettségét, feladatait és a végrehajtás felelőseit.

Pályázatfigyelés, pályázatkészítés, fejlesztési feladat lebonyolítás személyi, szervezeti

feltételeit kialakították

Módja:

• pályázatfigyelés Polgármesteri hivatal szervezetén belül

• pályázatkészítés Polgármesteri hivatalon belül, esetenként külső • fejlesztési feladat személy/ szervezet lebonyolítása megbízásával

Az EU-s pályázatok elutasításának okai

szakmai kidolgozottság

hiánya27%

formai hiba11%

nem felelt meg a pályázati

feltételeknek12%

forráshiány48%

költséghatékonyság hiánya

2%

Kockázat növelő tényezők

• Stabilizációs intézkedések növelhetik a forráshiányt, az államháztartás helyi szintjén („normatívák”!),

• EU-s támogatások felszívása likviditási problémákat és az át nem gondolt, pénzügyileg fenntarthatatlan projektek esetében későbbi inszolvencia problémákat vetíthet előre,

• Forráshiányos (ÖNHIKI-s) kör.

• PPP-k látens inszolvenciát okozhatnak,

• Intézményfenntartó megyék eladósodása,

• Ágazati törvényekben előírt feladatok és az éves költségvetés előirányzata,

• A saját források (főleg a helyi adók) bővítésének korlátai.

A helyi önkormányzatok versenyképességét befolyásoló tényezők

költségvetés

infrastruktúra

munkaerő

oktatás, tudományok helyzete

informatika

intézményrendszer

kultúra

turisztika

OrszágLakosság(millió fő)

Települési önkormány-zatok száma

Egy települési önkormány-zatra jutó lakos (ezer fő)

OrszágLakosság (miilió fő)

Települési önkormány-zatok száma

Egy települési önkormány-zatra jutó lakos (ezer fő)

Németország 82,5 16 121 5 000 Bulgária 8,3 262 28 000

Franciaország 58,9 36 559 1 600 Ausztria 8,1 2 353 3 400

Nagy-Britannia

58,7 491 118 503 Svájc 6,5 3 000 2 166

Olaszország 57,4 8 104 7 000 Szlovákia 5,4 2 871 1 700

Spanyolország 39,4 8 082 4 800 Dánia 5,3 275 19 100

Lengyelország 38,7 2 489 15 000 Finnország 5,2 455 11 200

Románia 22,5 2 862 7 700 Horvátország

4,8 542 8 000

Hollandia 15,7 572 27 000 Írország 3,7 84 41 667

Görögország 10,5 5 922 1 800 Litvánia 3,7 56 58 800

Csehország 10,3 6 237 1 500 Lettország 2,5 554 4 000

Belgium 10,2 589 17 200 Szlovénia 2,0 192 8 800

Magyarország

10,2 3 175 3 100 Észtország 1,4 247 4 200

Portugália 9,9 275 34 200 Luxemburg 0,4 118 3 400

Svédország 8,9 286 30 900

Önkormányzatok Európában

Forrás: OECD

• Az alkotmányos berendezkedést érintő kérdések

• Kormányzati feladatok kormányzati szintek közötti elosztásának újragondolása

• A feladatellátás szervezési és szervezeti kérdései

•A pénzügyi- támogatási rendszer egyszerűsítése és ösztönzővé tétele

Az önkormányzati rendszer szükséges reformlépései

Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források

között évek óta fennálló feszültségek oldását a költségvetés

2005-ben

sem tudta biztosítani. A feladatok és hatáskörök

kormányhatározatokban

elrendelt felülvizsgálata nem történt meg. Az ÁSZ által több mint

10 éve

szorgalmazott finanszírozási reform előkészítésében – politikai és

szakmai

konszenzus hiányában – nem volt érdemi előrelépés. Nem

valósult meg

a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak áttekintése, az

önkormány-

zati feladatok és hatáskörök differenciált telepítése, átfogó

módosítása,

elmaradt a forrásszabályozás ezzel összehangolt

továbbfejlesztése.

Változatlanul jellemző, hogy az önkormányzatok számára előírt új

felada-

tokhoz (pl. közszféra bérintézkedéseihez) a költségvetés nem

biztosítja

teljeskörűen a szükséges fedezetet.

Jelentés az ÁSZ 2006. évi tevékenységéről (0705. sz. jelentés)

A modern társadalmakban a legfontosabb dolog a pénz.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

A demokratikus társadalomban ennél egy komolyabb dolog van:

a közpénz