1

AZ ÓBUDAI GIMNÁZIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA4

1.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ................................... 4

1.1.1. Pedagógiai alapelvek ...................................................................................................................... 4

1.1.2. Célunk .............................................................................................................................................. 4

1.1.3. Feladataink ...................................................................................................................................... 5

1.1.4. A nevelő-oktató munka eljárásai és eszközei .................................................................................. 7

1.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSOK .................................................................. 7

1.2.1. A tanóra ........................................................................................................................................... 7

1.2.2. Tanórán kívüli tevékenységek ......................................................................................................... 8

1.2.3. Könyvtár-pedagógiai feladatok ....................................................................................................... 8

1.3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................................................................. 10

1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai .......................................................................................... 10

1.3.2. Az egészséges életmódra nevelés területei ................................................................................... 11

1.3.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ........................................................................ 11

1.3.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: ...................................................... 12

1.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................................... 13

1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ........................................................ 13

1.4.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ..................................................................... 14

1.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai............................................................. 15

1.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ................................................................. 17

1.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .................................................................... 17

1.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ........................................ 19

1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................................... 19

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .......................................... 20

1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése .................................... 21

1.6.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ............................................................................................. 22

1.6.5. Az Óbudai Gimnázium drogstratégiája ......................................................................................... 23

1.7. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ............................................................................. 24

1.7.1. A szociális hátrányok enyhítése. .................................................................................................... 24

1.7.2. Szociális juttatások ........................................................................................................................ 25

1.8. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE ........................................................ 26

1.9. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL .......................................................... 26

1.9.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ................................................................... 26

1.9.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák ..................................................................... 26

1.9.3. Külső intézményi kapcsolatok ....................................................................................................... 27

1.10. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA .................................................................................... 28

1.10.1. A vizsgaszabályzat hatálya ....................................................................................................... 28

1.10.2. A vizsgák ideje, a jelentkezés módja ......................................................................................... 28

1.10.3. Az értékelés rendje ................................................................................................................... 29

1.10.4. A vizsgatárgyak részei és követelményei .................................................................................. 31

1.11. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ..................................................................... 40

1.12. A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI .................................................................................................... 40

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE41

2.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ............................................................................................... 41

2.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM ........................................................................................... 41

2.3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .................................... 45

3

2.4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA: ......................... 45

2.5. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS .................................................................................................................... 46

2.6. KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT ............................................................................................................................. 46

2.7. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ...................................... 46

2.8. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT BIZTOSÍTÓ INTÉZKEDÉSEK .............................................................................. 47

2.9. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ................................. 47

2.9.1. Szóbeli értékelés ............................................................................................................................ 48

2.9.2. Írásbeli értékelés ........................................................................................................................... 48

2.10. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ....................................... 48

2.11. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI .............................................................. 48

2.12. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ....................................... 49

2.13. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ........................................................................... 50

2.13.1. Az iskola egészségnevelési elvei ............................................................................................... 50

2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei ............................................................................................ 52

2.14. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI...................................... 60

2.14.1. A magatartás értékelésének elvei ............................................................................................ 60

2.14.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei .............................................................................. 60

2.14.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei .................................................................................... 60

4

1. Az iskola nevelési programja

1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljá-

rásai

1.1.1. Pedagógiai alapelvek

Tudatosan megtervezett nevelő-oktató munkánk során minden tevékenységet

a következő alapelvek határoznak meg:

- a nemzeti műveltség színvonalának emelése,

- az egyetemes kultúra értékeinek közvetítése, beleértve a hazai nemzetiségi

kultúrát is,

- olyan képességek kifejlesztése, amelyek elősegítik a tanulási folyamat sike-

rességét,

- az egyén és közösség összetartozásának megerősítése,

- hagyományaink ápolása, a hazafiság megerősítése,

- jobban kell ismernünk a határon túli magyarság életét,

- nyitottnak kell lennünk Európa felé, valamint a világ fontos kérdései iránt,

- fontos, hogy teljes összhangban legyünk az ország Alaptörvényével, hang-

súlyozottan a jogállamisággal, az emberi méltóság, a lelkiismereti és vallás-

szabadság tiszteletben tartásával.

1.1.2. Célunk

Az alapelveknek megfelelő céljaink:

- Továbbfejleszthető, korszerű alapműveltséget nyújtsunk.

- Az elsajátított tudás értékálló legyen.

- A teljesítmény növelésére sarkalljuk tanítványainkat.

- Legyen egy közös műveltséganyag.

- Biztosítsuk az iskolák átjárhatóságát.

- Tanítványainkból felelős felnőtt polgárok legyenek,

akik ismerik önmagukat és jó ítélőképességgel rendelkeznek,

akik tudnak okos döntéseket hozni akár a családban, akár nagyobb kö-

zösségben,

akik önállóan tudnak tájékozódni a világ dolgaiban.

Célunk: a tanulók erkölcsi érzékének, önmaguk megismerésének fejlesztése

- tetteikért tudjanak felelősséget vállalni,

- az élet konfliktushelyzeteiben tudjanak dönteni,

- tudjanak empatikusan viszonyulni embertársaikhoz,

- tiszteljék a becsületes munkát,

- értsék meg, hogy sorsukat, pályájukat hogyan tudják alakítani.

5

Mivel a család meghatározó jelentőségű a gyermek életében, jellemének alaku-

lásában, ezért a családban bekövetkező töréseket az iskolai nevelésnek kell

helyretenni vagy inkább a hiányzó részeket pótolni.

Cél, hogy a családban sérült gyerek ne legyen később sérült szülő.

Olyan családi mintákat kell a nevelésben közvetíteni, amelyek a felnőtt lét sze-

repeire alkalmassá teszik őket.

Ugyancsak kiemelt cél: felkészíteni a tanulókat a közép-, illetve emelt szintű

érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra:

- középszinten matematika, fizika, kémia, biológia, magyar nyelv és iroda-

lom, történelem, angol, német, francia és olasz nyelv, földünk és környeze-

tünk, valamint rajz és vizuális kultúra tantárgyakból; továbbá külön felké-

szítéssel filozófia, ének-zene, informatika és testnevelés tárgyakra

- emelt szinten matematika, fizika, kémia, biológia, magyar nyelv és iroda-

lom, történelem, angol-, francia- és német nyelv tantárgyakból.

Hangsúlyt helyezünk a NAT-ban, ill. a kerettantervben meghatározott kulcs-

kompetenciák

- anyanyelvi kommunikáció,

- idegen nyelvi kommunikáció,

- matematikai kompetencia,

- természettudományos kompetencia,

- digitális kompetencia,

- hatékony önálló tanulás,

- szociális és állampolgári kompetencia,

- kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia,

- az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésére.

1.1.3. Feladataink

A megfogalmazott célok végrehajtása: tanulmányi eredményesség (sikeres

nyelvvizsgák, érettségik, felsőoktatási felvételi), szoros kapcsolatban a fegyel-

mi követelmények érvényesülésével (megelőzés, kezelés) és a tanár – szülő -

diák kapcsolattartás minél teljesebb megvalósításával. Feladatunk, hogy ápol-

juk hagyományainkat és új hagyományok megteremtsünk, elsajátítható tudást

közvetítsünk, fejlesszük a kommunikációs és tanulási képességeket, elsajátít-

tassuk a hatékony tanulás módszereit, kialakítsuk és fejlesszük nemzeti kultú-

ránk, a Kárpát-medence magyarsága hagyományainak megbecsülését, az eu-

rópai azonosságtudatot, az emberi kultúra megbecsülését, diákjainkat megis-

mertessük az erőforrások tudatos felhasználásával és a világgazdaság, a vál-

6

lalkozások, gazdasági, pénzügyi intézmények és folyamatok világával, a ja-

vakkal való ésszerű gazdálkodással.

Diákjainkat folyamatosan neveljük:

o az anyanyelv igényes használatára,

o a természeti és az épített környezet védelmére,

o az egészséges életmód értékeinek elfogadására,

o a jogok és kötelességek ismeretére, arányos gyakorlására, aktív ál-

lampolgárságra, demokráciára,

o a bűnözési veszélyek elhárítására;

- fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal készít-

sük fel a tanulókat arra, hogy a tudás a stabil értékek mellett tartalmaz vál-

tozó bővülő elemeket is,

- együttműködésre, kooperációra, neveljük őket, és

- fejlesztjük a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket,

o az önismeretet,

o az önbizalmat,

o a kudarctűrést,

o az alkalmazkodóképességet;

- törekszünk az elméleti tudás és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyő-

ző összekapcsolására, arra, hogy

- képesek legyenek információk szerzésére, szűrésére,

- követelményeinkkel és tevékenységekkel a tudásra épülő önálló véle-

ményalkotásra ösztönözzük a tanulókat, alternatívák felismerésére és mér-

legelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre késztetjük őket,

- a képzés folyamán az életkori sajátosságokat és az egyéni fejlettséget figye-

lembe véve optimális terhelhetőségüket szeretnénk megvalósítani,

- a személyre szóló fejlesztésre törekszünk.

Az előzőek érdekében:

a nevelőtestületnek egységre kell törekedni

o a nevelési szemléletben,

o a követelményekben,

o az ellenőrzésben,

o az értékelésben,

o a nevelési módszerek lényegében,

o a pályaválasztás előkészítésében, a továbbtanulási szándék kialakí-

tásában, a vizsgákra történő felkészülésben, felkészítésben;

- a szakmai munkaközösségeknek egységesnek kell lenniük

o a tantárgyi minimum-követelményekben,

o az évfolyamonkénti felmérőkben, témazárókban,

7

o az értékelésben,

o a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban.

1.1.4. A nevelő-oktató munka eljárásai és eszközei

A nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb

alkalmazást tegyék lehetővé. Szinte minden nevelési szituációt más-más mód-

szer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldunk meg.

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi mód-

szere, meggyőzés, minta, példa, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat,

beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló.

A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, érté-

kelés, játékos módszerek, gyakorlás.

Az oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai:

Az óravezetésben a frontális munka mellett, azt lehetőség szerint felváltva, al-

kalmazzuk a munkáltatás, a csoportos tanulás módszereit is. Mivel az új tan-

anyag az előzőekre (is) épül, továbbhaladás előtt kellő időt fordítunk a begya-

korlásra, és ezt ellenőrizzük is. Az ellenőrzés, számonkérés nem csak osztá-

lyozást jelent, hanem az erősségek és a gyengeségek szöveges (szóbeli vagy

írásbeli) értékelését is. Az eredményes, differenciált oktató munkát segítik a

csoportbontások, ahol több idő jut az egyes gyerekekkel való foglalkozásra.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai eljárások

A gimnázium minden tevékenységi formája biztosítja a tanulók testi, lelki és intel-

lektuális fejlődését - direkt vagy indirekt módon. A tanórai nevelést kiegészítik a

tanórán kívüli nevelés és iskolán kívüli nevelés színterei.

Az iskola humanista szellemiségű, sokoldalú, az önálló ismeretszerzésre képes, a

problémákat felismerni és megoldani tudó, megfelelő ítéletalkotással bíró, kreatív,

az ismereteket integrálni tudó, dolgozni szerető, minőségi munkát végző, pontos,

önálló véleményt kialakító és azt vállaló, embertársait tisztelő, a tudományokat,

művészeteket ismerő, értékelő, környezetében, megjelenésében esztétikai szem-

pontokat érvényre juttató, egészségesen, józanul élő és gondolkodó, a környezetet

óvó, a világ dolgaira nyitott személyiségű emberré akarja nevelni a tanulókat.

Ez így meglehetősen maximálisnak tűnő cél, de évek nevelőmunkájának, és főleg

az összehangolt tanári munkának lehet megközelítő eredménye, hogy diákjaink

minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket.

E célok gyakorlati megvalósításának színterei:

1.2.1. A tanóra

8

Az a közeg, ahol a tanuló az ismereteit kapja, ahol ezeket gyakorolhatja, tudá-

sát lemérheti, ellenőrizheti a tananyag jellegétől és az óra céljától függő diffe-

renciált módszerekkel és eszközökkel történő oktatás a modern taneszközök

használata, a tanulók reproduktív fantáziájának fejlesztése, aktív bevonásuk

az ismeretszerzésbe. A pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttmű-

ködés változatos formáival. Az osztályfőnöknek nagy szerepe van a célok, te-

vékenységi formák összehangolásában, egyeztetésében, ütemezésében.

1.2.2. Tanórán kívüli tevékenységek

Az alkotóképességet különösen fontosnak tartjuk, tantárgyanként iskolai ver-

senyeket szervezünk, bekapcsolódunk a kerületi, területi, fővárosi versenyek-

be – ezekre tanítványainkat felkészítjük, szorgalmazzuk az OKTV-n és más

tanulmányi versenyeken való indulást, és a különböző tárgyakhoz kapcsolódó

pályamunkák készítését. A gyerekek ismereteit külső, (esetenként idegen

nyelvű) előadók meghívásával is tágítjuk.

A tanórán kívüli tevékenység (budapesti városnézés lehetősége minden osz-

tálynak, múzeum- és tárlatlátogatások, filmek, színház, délutáni sportfoglal-

kozások, sportcsoportok stb.) a teljes személyiség formálásának elengedhetet-

len eszköze, mert itt találkozhatnak mindazzal a gyakorlatban, amit a tanórá-

kon megismertek (ezek lehetnek 1-1 tananyagot elmélyítő foglalkozások, de

lehet egy, a tananyaghoz közvetlenül nem kötődő, de a diákok nyitottságát,

érdeklődési területeit fejlesztő foglalkozás is). Az énekkar a közösségépítés

fontos színtere, egyben az iskola reprezentatív képviselője. Az iskola támogat-

ja a tanulmányi-közösségi célokat szolgáló bel- és külföldi utakat.

Felhívjuk a figyelmet az egészséges és kulturált életmód fontosságára (beteg-

ségek megelőzésére, helyes, rendszeres táplálkozásra, rendszeres testmozgás-

ra stb.) az egészséget károsító anyagok (kábítószer, nikotin, alkohol) káros ha-

tásaira - ezzel a prevenciót segítjük: az iskolaorvossal és védőnővel rendszeres

és szoros a kapcsolat, a tanulói önértékelés különösen fontos.

1.2.3. Könyvtár-pedagógiai feladatok

Könyvtár-pedagógiai programunkat és célunkat meghatározza a NAT, a Ke-

rettanterv, az iskola szerkezete (4 és 6 évfolyamos rendszer) és az egyes tan-

tárgyak helyi tanterve.

Az iskola pedagógiai alapelve, hogy az egyetemes kultúra értékeinek közvetí-

tésével, (beleértve a hazai nemzetiségi kultúrát is), a humanista értékrendszer

szellemében tudatosan megtervezett nevelő-oktató munkával készíti fel tanu-

lóit a mai információs, tudásalapú társadalom elvárásaira. Az iskola egy kor-

szerű, értékálló, de továbbfejleszthető alapműveltséget kíván nyújtani, mellyel

felkészíti tanulóit a közép- és emelt szintű érettségi vizsgákra, a felsőfokú ta-

nulmányokra, a világ dolgaiban való önálló tájékozódásra.

9

A könyvtár az iskola forrásközpontja, a tanulás fontos színtere. Feladata az is-

kola pedagógiai programjában foglaltak megvalósításának, a nevelő-oktató

munkának a segítése, amit csakis a tantestülettel együttműködve valósíthat

meg. A könyvtárban egymást egészítik ki a hagyományos szolgáltatások és a

korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló modern technikai lehetőségek.

A könyvtár-pedagógiai tevékenység kiemelt feladatai:

a tanulást segítő szolgáltatások, az olvasás lehetőségének, könyvek és más for-

rások biztosítása;

a könyvtárhasználat alapjainak elsajátíttatása. A csoportos és egyéni foglalko-

zásokkal, a könyvtárhasználati órákkal hozzájárulunk, hogy a tanulók képe-

sek legyenek az önálló ismeretszerzésre és az információkban való eligazodás-

ra, azok értékelésére.

a források használatának biztosítása. Meg kell ismertetnünk a tanulókkal az

egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, hitelességük, tar-

talmuk értékelését.

az információkultúra elsajátíttatása: az információ gyűjtésétől rendszerezésén,

tárolásán át a kritikai elemzésig, továbbá az új információ előállítása, megfele-

lő formába öntése, kommunikálása.

Fontos, hogy a könyvtár saját dokumentumgyűjteményén kívül hozzáférést

biztosítson más (országos, nemzetközi) információforrásokhoz. Az önműve-

lésnek olyan szintjére kell eljuttatni diákjainkat, hogy az élethosszig tartó tanu-

láshoz szükséges készségeket megalapozzuk, azokat elsajátítsák.

A tehetséges diákjainknak pályázatokat hirdetünk, felkészítjük őket házi, fő-

városi és országos versenyekre. A hátrányos helyzetű vagy tanulási nehézség-

gel küzdők mindennapi munkáját figyelemmel kísérjük, segítjük. Célunk az

oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, a szociális, kulturális hátrány leküzdé-

se, esélyegyenlőségre való törekvés.

A könyvtárhasználati témakörök alapjait könyvtárhasználati tanórán sajátítják

el a tanulók, de a tudásnak gyakorlatokban történő elmélyítésének az erre

épülő szakórákon kell megtörténnie. Az elsősorban az informatikában találha-

tó könyvtári célismeretek és műveletek tantervi követelményei biztosítják a

minden tantárgyban közös alapvető tudás fokozatos és biztos megszerzését.

A közös munka eredményeként a fejlesztési követelmények: a tanuló

ismerje és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait;

ismerje meg a különböző dokumentumtípusokat, a modern technikai eszkö-

zök segítségével elérhető források információs és esztétikai értékét;

tudja felhasználni tanulmányaihoz a különböző információs forrásokat;

10

legyen képes szelektálni: a feladatnak megfelelően tudja kiválasztani a megol-

dást jelentő/tartalmazó tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, katalógusok,

bibliográfia, elektronikus adatbázisok) és tudjon információkat keresni ben-

nük;

tudja kiválasztani a feladatához, érdeklődéséhez megfelelő könyvtártípust, tá-

jékoztató eszközt, dokumentumtípust;

tudjon az eredményről forrásjegyzéket készíteni, eleget téve a forrásfelhaszná-

lással kapcsolatos etikai követelményeknek;

tudjon tájékozódni a különböző könyvtártípusokban, hogy továbbtanulása so-

rán igénybe vehesse szolgáltatásaikat;

a könyvtári rendszerben és a számítógépes világhálózaton hozzáférhető in-

formációs forrásokat szükségleteinek és érdekeinek megfelelően használja.

A minden tantárgyban közös alapok és ezek folyamatos szaktárgyi kiegészíté-

se, széles körű alkalmazása egymást feltételezve jelentik a NAT, illetve a keret-

tantervek könyvtár-pedagógiai koncepciójának megvalósítását.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

Cél: az egészség megőrzése, ennek érdekében az iskola minden tevékenységé-

vel szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését, és az egész-

séges életmód fontosságára fel kell hívni tanulóink figyelmet. Ugyanakkor az

előzőekkel összefüggésben meg kell ismertetni őket a társadalomban egyre

nagyobb mértékben jelentkező szenvedélyek egészségkárosító hatásaival.

Feladatok az egészségfejlesztéssel kapcsolatban:

- Egészséges életmódra nevelés tanórán és tanórán kívül.

- Fizikai állapot mérése minden évfolyamon, minden tanévben a hatályos

jogszabályokban előírt fittségi teszttel. Az iskolába belépő tanulók kiemelt

vizsgálata, szűrése.

- A páros osztályok rendszeres évközi egészségügyi vizsgálata, szűrésük

megelőzés céljából: fogorvosi és szemészeti vizsgálat, vérnyomás-

ellenőrzés, gerincszűrés, strúmavizsgálat, hallásvizsgálat

- Lelki egészségre nevelés – esetenként iskolapszichológus segítségével.

- Az iskola, mint munkahely mentálhigiénéje: tisztaság, világítás, külső zaj-

szint, tanórák légköre.

- A prevenciós feladatok személyi feltételei, továbbképzések.

- Szempontok a tartalmi munka köreinek kialakításánál:

A társadalmi méreteket öltő népegészségügyi problémák jelentkezési

módjai az egyes tanulói életkorcsoportokon belül.

11

Az adott életkori csoport ismert és legjellegzetesebb fejlődési és szociál-

pszichológiai jellegzetességeinek figyelembe vétele.

Az iskola feladata tehát:

Az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közért-

hető, de tudományos ismeretek átadása. Alapvető értékünk az egészség gon-

dolat megértetése, elfogadtatása, példamutatással, segítséggel, gyakoroltatás-

sal megfelelő egészségvédő magatartásra tanítás. Motiváljuk a tanulókat az

egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. Segítjük az egészségvé-

dő öntevékenységet, az egészséges életmód kialakítását.

1.3.2. Az egészséges életmódra nevelés területei

Az egészségnevelésben a szülői házzal való együttműködés lényeges és fon-

tos.

1.3.2.1. Elvárások ezzel kapcsolatban: mivel mindkét fél céljai meg-

egyeznek, a rendszeresség, az együttműködés mindenkire vonat-

kozzon (minden pedagógusra, minden családra), a türelem, a tapin-

tat, az objektivitás jellemezze a kapcsolatot, az egyéni megközelítés

szem előtt tartásával.

1.3.2.2. Tartalma: a helyes napirend kialakítása (munka, pihenés); rend-

szeres és egészséges, korszerű táplálkozás kérdései; rendszeres test-

mozgás, ill. az ez iránti igény kialakítása; személyes higiénia; kör-

nyezeti hatások; egészséget károsító hatások; lelki tényezők, emberi,

társas kapcsolatok.

1.3.2.3. Kiemelt szerepet kapnak az alábbi témakörök – az életkori sajá-

tosságokból adódóan: a kiemelt testmozgás és feltételeinek biztosítá-

sa; a kortárskapcsolatok a személyiség formálásában; társadalmi el-

várások – deviancia; a közösségért érzett felelősség; a külső megjele-

nés és annak értékközvetítő szerepe; az életminőség és meghatáro-

zói.

1.3.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

1.3.3.1. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

Magyarországon igen magas a halállal vagy súlyos egészségkárosodással

végződő balesetek és rosszullétek száma, ám ezek a következmények idő-

ben történő, megfelelő segítségnyújtás esetén megelőzhetőek vagy enyhít-

hetőek lennének. Ezért nagyon fontos, hogy hazánkban minél magasabb

legyen azoknak a száma, akik szükség esetén alkalmasak arra, hogy gyors

és szakszerű segítséget nyújtsanak a bajbajutottaknak, még az orvosi segít-

12

ség megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás alapjait leghatékonyabban az

általános, ill. a középiskolában lehet elsajátítani.

1.3.3.2. Az elsősegélynyújtás célja, hogy amíg kiér a mentő, képesek le-

gyünk: megmenteni az életet; megakadályozni a további egészségká-

rosodást; elősegíteni a gyógyulást.

1.3.3.3. Ahhoz, hogy valaki képessé váljon jól elsősegélyt nyújtani, meg

kell tanulnia az alapvető viselkedési szabályokat baleseti helyzetben;

felismerni a lényeges jeleket, tüneteket; megfelelő módon segítséget

kérni; szakszerűen végrehajtani a szükséges elsősegélynyújtást.

1.3.3.4. Ahhoz, hogy valaki rutint szerezzen ezen a területen, és „éles

helyzetben” is merjen cselekedni, nagyon fontos a gyakorlatias okta-

tás és a megszerzett ismeretek rendszeres ismétlése, gyakorlása.

1.3.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

1.3.4.1. Az elméleti tudás megszerzése:

Iskolánkban az elsősegély-oktatás elméleti részének megtanítása 9.

évfolyamon kezdődik az osztályfőnöki órákon (ebben az évben még

nincs biológia). Mivel az egyszer és nagy mennyiségben kapott in-

formáció csak csekély hatásfokkal reprodukálható, ezért szükség van

a megszerzett ismeretek rendszeres felfrissítésére, ezért a 10-12. évfo-

lyamokon minden évben pár órát ismétlésre szánunk (vagy szintén

osztályfőnöki órán, vagy, ha belefér az időbe, akkor biológia órán).

Elsősorban azokra a témákra helyezzük a hangsúlyt, amelyek vagy

életmentő beavatkozások, vagy olyan esetek, amilyenekkel gyakran

találkozhatnak a hétköznapok során. Konkrétan az alábbi témákra

kerül sor az elméleti oktatáson: a segélynyújtás lépéseinek sorrendje;

a sérültek állapotának felmérése, betegvizsgálat; a mentőhívás szabá-

lyai; az erős vérzés elállításának módjai; eszméletlen sérültnél a sza-

bad légutak biztosítása (stabil oldalfektetés); újraélesztés; gerincsérü-

lésre utaló jelek, teendők ilyen esetben; sebellátás; agyrázkódás; rán-

dulás, ficam, törés; égési sérülések; kémiai anyagok okozta marás;

idegen test a bőrben,ill. a légutakban; ájulás; gyógyszeradás szabá-

lyai.

1.3.4.2. A gyakorlati tudás megszerzése:

Elsősegélynyújtásra csak az lesz képes, aki begyakorolja a szükséges

lépéseket, ezért önmagában az elméleti tudás nem elegendő, fontos a

gyakorlati oktatás. Ez csak kiscsoportos foglalkozások keretében va-

lósítható meg, ezért a legcélszerűbb testnevelés órákon elsajátítani

ezeket a készségeket, hiszen itt a gyerekek eleve csoportbontásban

vannak. Itt is már a 9. évfolyamon elkezdődik az oktatás (az elméleti

13

tudás megszerzését követően), majd a 10-12. évfolyamon rendszeres

ismétlés, gyakorlás zajlik. Iskolánk törekszik mindezt megvalósítani

az anyagi és személyi feltételek függvényében. Hiszen mindezekhez

szükség van egyrészt olyan pedagógusokra (elsősorban biológia-, ill.

testneveléstanárokra, esetleg védőnőre), akik rendelkeznek megfelelő

képesítéssel (vagyis részt vettek elsősegély-oktató pedagógust képző

tanfolyamon), másrészt bizonyos eszközökre a gyakorlati oktatáshoz

( pl. Ambu-baba az újraélesztés gyakorlásához, elsősegélyládák stb.).

1.3.4.3. A diákok elsősegély-oktatásán kívül fontos még hangsúlyt fek-

tetni a kollégák oktatására is, hiszen az iskolában, ill. az osztályki-

rándulásokon történhetnek balesetek, amire nekik is fel kell készül-

niük, hogy megfelelő segítséget tudjanak nyújtani. Ezért minden

tanév elején a tűz-és balesetvédelmi oktatás keretében nekik is meg-

tanítjuk, ill. felfrissítjük alapismereteket.

1.3.4.4. Mindezek mellett az olyan diákoknak, akik mélyebben is szeret-

nék elsajátítani ezeket az ismereteiket, ill. kibővíteni tudásukat, biz-

tosítunk erre lehetőséget szakkör keretében. Ha van rá igény és

megvannak hozzá a szükséges feltételek, versenyeken is részt ve-

szünk.

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az Óbudai Gimnáziumban az alábbi közösségek működnek: a tantestület, ennek

alrendszerei a munkaközösségek; a diákokat képviselő diákönkormányzat

[DÖK], ill. a diákok iskolai életét leginkább meghatározó osztályközösségek. Az

osztályok mellett szülői munkaközösségek hívják össze az osztály tanulóinak szü-

leit, velük az osztályfőnök tartja a kapcsolatot. Iskolai szinten minden szülői

munkaközösség képviselteti magát az iskolai szülői munkaközösségben, amellyel

az iskola igazgatója tart kapcsolatot. A délutáni sportfoglalkozások színterei a

sportcsoportok. A diákönkormányzat mellett – a jogszabályi előírásoknak megfe-

lelően – iskolarádió és iskolaújság működik.

A felsorolt közösségek pontos helyéről az iskola szervezetében a szervezeti és

működési szabályzat rendelkezik. Az iskola igazgatója a napi, informális kapcso-

lattartás mellett ennek megfelelő rendszerességgel tartja a kapcsolatot az iskolá-

ban működő közösségekkel: az éves munkatervben előírt módon kerül sor diák-

fórumra, iskolai szülői munkaközösségi értekezletre, a technikai dolgozók fóru-

mára.

1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok

A tanítási órán az ismeretek elsajátíttatása mellett legfontosabb célunk a kö-

zösségfejlesztés: diákjaink váljanak olyan közösség alkotó, kezdeményező tag-

14

jaivá, amely közösség képes a közös cél érdekében a közös értékrend elfoga-

dására és az ennek megfelelő magatartásra. Ennek legfontosabb elemei: a szo-

ciális kompetencia fejlesztése (empátia, tolerancia, egymásra figyelés, együtt-

működés, alkalmazkodó készség és képesség fejlesztése); a tanulás támogatása

kölcsönös (diákok közötti) segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanul-

mányi- és munkaerkölcs erősítésével. Támogatjuk a tanulók kezdeményezése-

it, közvetlen tapasztalatszerzésüket, csoportmunkában való tevékenykedésü-

ket, vitakultúrájuk fejlődését, önálló feladatok adásával öntevékenységük, ill.

egymást támogató attitűdjük fejlődését.

1.4.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

A közösségfejlesztés legfontosabb formái az osztályok és az egyéb diákközös-

ségek.

Fejleszteni kívánjuk a diákok összetartozásának érzését, azt az érzést, hogy ők

az Óbudai Gimnázium tanulói, a gimnázium közösségének tagjai. Ennek ér-

dekében ápoljuk iskolai hagyományainkat: a nemzeti ünnepek mellett évente

megrendezzük az Óbudai Gimnázium Napját, azt az ünnepnapot, amellyel

megemlékezünk iskolánk névválasztásáról. Az új névvel is azt kívántuk és kí-

vánjuk kifejezni, hogy a gimnázium a kerület részének érzi magát, és igyek-

szik még inkább Óbudához kötődni. A városhoz kötődést szolgálja a 7. és 9.

évfolyamok számára szervezett Budapest-városnézés. Nemzedéki Találkozót

szervezünk a tanév végén, ahová iskolánk volt tanárait és diákjait várjuk; lehe-

tőség szerint tartjuk a kapcsolatot volt tanárainkkal. Ezt az élményt, a múlt és

a jelen összekapcsolását szolgálja az iskola múltját bemutató állandó kiállítá-

sunk is, amit az „öreg” és a mai diákok segítségével bővítünk és gondozunk.

Hagyományosan megrendezzük iskolánkban az új tanulókat köszöntő gólya-

bált, ill. előtte a „gólyarangadót”. Ezt a feladatot valamelyik magasabb évfo-

lyamú osztály kapja; a gólyaavatással fogadják be a 7. és 9. évfolyam újonnan

jött tanulóit. Ugyancsak hagyományos rendezvényünk az iskolanap (diáknap)

– az a nap, amelynek programját, a jogszabálynak megfelelően, az iskolai di-

ákság állítja össze. A szervezést a diákönkormányzat végzi, a program az isko-

la tanulóinak tevékeny részvételével alakul ki.

Az egész iskola, de főleg a végzős évfolyam hagyományos rendezvénye a sza-

lagavató bál. A végzősöktől az írásbeli érettségit megelőző péntek délután

rendezett ballagáson búcsúzunk, itt adjuk át az őket megillető elismeréseket,

közte az iskolai hagyomány fontos részét képező „Az Óbudai Gimnázium Ki-

váló Tanulója” kitüntető címet is.

Az osztályközösség fejlesztését szolgálja, hogy ünnepeink egy részét nem is-

kolai-, hanem osztálykeretben rendezzük meg. Nemzeti ünnepeink egyikéről

az osztályok emlékeznek meg, egységesen, az iskola tantestülete által kialakí-

tott módon. Osztály-ünnep a karácsony is. Karácsonykor kis csomaggal ked-

15

veskedünk nyugdíjas kollégáinknak – ezeket diákjaink viszik ki, hogy megél-

jék a nemzedékek összetartozásának élményét. Megemlékezünk természete-

sen minden, a jogszabályokban előírt ünnep- és emléknapról.

A közösségfejlesztés jó terepei a tanulmányi kirándulás és az egyéb osztály-

programok: ezek előkészítésében, lebonyolításában a tanulók életkori sajátos-

ságaiknak megfelelően részt vesznek. Ugyancsak vannak közösségfejlesztő

funkciói – a tanulmányi funkciók mellett – az egyes munkaközösségek által

szervezett programoknak (pl. az angol munkaközösség felelevenít angolszász

hagyományokat, a francia munkaközösség karácsonyi programot szervez). Az

egynapos tanulmányi kirándulás időtartama a szülői szervezet egyetértésével

megnövelhető.

1.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai

A diákság összetartozásának és a tanár-diák viszony, a partnerkapcsolat kiépí-

tésének eszköze a diákönkormányzat. Minden osztály 3 képviselővel képvisel-

teti magát az iskolai diákönkormányzatban [DÖK], amely iskolai szinten kép-

viseli a diákságot, és gyakorolja a jogszabályban meghatározott jogokat. A

DÖK kialakítja saját működési rendjét, dönt belső ügyeiben, ezzel is lehetősé-

get teremtve az érdekegyeztetésre; ez egyúttal „nevelő iskolája” más érdekei

figyelembe vételének, a kompromisszumok kialakításának. A DÖK-ben az

egyes osztályok képviseltetik magukat, rendszeres megbeszéléseiken ütköz-

nek az osztály- és iskolai szintű szempontok. Az osztály-képviselők megnyil-

vánulásaiban felelősségre, nyíltságra és konstruktivitásra is szükség van. Meg-

tanulhatják a különböző szempontok egyeztetését: osztály-osztály, osztály-

iskola, tanár-diák kapcsolatok és érdek-összeütközések mindenki számára el-

fogadható megoldását. A diákképviseleti munka szocializációs funkciót is be-

tölt.

Az iskolai diákönkormányzat az iskola igazgatójával, az osztály diák-

képviselete az osztályfőnökkel tartja a kapcsolatot. A diákképviselők kiválasz-

tása az osztály felelőssége; ugyanakkor a képviselet lelkiismeretes ellátásával a

diákok az egymás iránti felelősség, a közösség érdekében végzett önzetlen

munka élményét élhetik át. A diákönkormányzat és az iskolai diákközösség

munkájában való részvétellel életkoruknak megfelelő toleranciára nevelhetők

a diákok.

A Diákönkormányzat a Tanév rendje című dokumentumban rögzítettek figye-

lembevételével a tanév első két hetében összeállítja saját éves programját. En-

nek a munkának szerves része a DÖK-tábor, melynek során a diákönkor-

mányzat frissen megválasztott képviselő, az elnök és két kísérőtanár részlete-

sen kidolgozza az éves munkatervet, felkéri az egyes programokért felelő diá-

kot. A tábor csapatépítő funkciója külön közösséggé kovácsolja a képviselőket.

16

A hagyományosnak mondható, a Diákönkormányzat által szervezett és lebo-

nyolított programok a következők:

A Gólyarangadó és Gólyabál: a 2 napon átívelő rendezvény célja az új osztá-

lyok bevezetése iskolánk diákéletébe. A rangadón négy sportágban az iskolai

válogatottakkal küzdenek a gólyacsapatok, itt keverednek az osztályok, az év-

folyam-tudatosságot erősítendő, az iskolai házibajnokságok hangulatát idéz-

zük meg, vándorkupák kiadásával. A Gólyabál egy osztályok közötti vetélke-

dőből és egy klub-estből áll, itt előre kiadott, osztályszintű felkészülést igénylő

feladatok megoldása és a helyszínen megoldandó, előadandó produkciók vál-

takoznak. A rendezvényt családtagok, volt iskolatársak szabadon látogathat-

ják. A sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy az itt készült képek, videó-

felvételek maradandó emlékek, a Szalagavató bálon rendszeresen látjuk vi-

szont az iskolakezdés ezen pillanatait.

Ugyancsak hagyományos rendezvényünk az iskolanap („Diáknap”) – az a

nap, amelynek programját, a jogszabálynak megfelelően, az iskolai diákság ál-

lítja össze. A szervezést a diákönkormányzat végzi, a program az iskola tanu-

lóinak tevékeny részvételével alakul ki.

A karácsony iskolai szintű megünneplésében a Diákönkormányzat is vállal

szerepet, itt közös díszítésre, valamint évről-évre más módon, de az osztály-

közösségek közötti közös ajándékozásra, valamint közösen elköltött vacsorá-

val egybekötött filmnézésre kerül sor.

A Diákfórum a tanév során a jogszabálynak megfelelően legalább egy alka-

lommal, a tanév rendje c. dokumentumban rögzített időpontban

diákönkormányzati képviselők és az iskolavezetés részvételével megtartott

érdekegyeztető fórum, ahol a diákság a képviselőkön keresztül juttatja el kér-

déseit, észrevételeit az iskolai élet mindennapjaival kapcsolatban. Itt kaphat

továbbá a diákság a legfelsőbb szintről felhatalmazást a megfelelően előkészí-

tett nagyobb igényeihez (pl. a gólyatáboroztatásban történő aktív részvétel,

valamint a DÖK-tábor megvalósíthatóságának ügye).

A tanév során a diákönkormányzat bizonyos pénteki napokon klub-esteket

szervez, melyeket tematizál, és előre összeállított műsorral, programokkal fű-

szerez. Ezekre az eseményekre fogadjuk más iskolák diákságát is. Az iskola-

udvar remek teret biztosít kora ősszel és tavasztól szabadtéri koncertekre va-

lamint közös filmnézésre, saját magunk által készített ételek fogyasztására.

Ezeken a rendezvényeken tűnnek fel azok a tehetségeink, akik a diákság köré-

ben is ismertségre, népszerűségre szert téve a nagyobb, hivatalosabb keretek

között zajló iskolai rendezvényeken is fellépnek (szalagavató, ballagás, tanév-

nyitó-tanévzáró ünnepségek).

17

A Gólyatábor lebonyolításában aktívan vesz részt a Diákönkormányzat, a

Gólyatáborban a mindenkori elnök és 3 másik, az elnök előterjesztésével, de az

iskolavezetés és a táborvezetés jóváhagyásával kiválasztott diák segítségével.

1.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

Célunk, hogy kihasználjuk a közös sportolás adta lehetőségeket, növelve a kö-

zös célért küzdés, az összetartozás élményét. Házi bajnokságokat szervezünk,

amely nemcsak a résztvevők, hanem a szurkolók – az egész osztály – közös

ügye is. Ezt a célt szolgálja májusban az iskolai sportnap is. A programok kita-

lálásában, megszervezésében támaszkodunk a gyerekek ötleteire, ezzel is fej-

lesztve önállóságukat, felelősségtudatukat. A közösségfejlesztést, az empátia

és a szociális érzékenység növelését, fejlesztését szolgáló programunk az ún.

Kapcsolda - egészséges és sérült gyermekek közös tevékenységével eltöltött

délután -, amelyben évek óta részt veszünk, és ami a mi kezdeményezésünkre

bővült a kerület többi középiskoláját is megmozgató rendezvénnyé.

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri

leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az aláb-

biakban határozzuk meg.

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített

órák vezetése,

érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és

értékelése,

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

a diákok külső helyszínen megrendezett sportrendezvényre kísérése,

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő felada-

tok ellátása,

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

közösségi szolgálat szervezése és lebonyolítása

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

18

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszer-

vezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű

munkavégzés,

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműkö-

dés,

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva

– az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő

rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanu-

lóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyei-

re.

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség ki-

alakulását.

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcso-

latot tart az osztály szülői munkaközösségével.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi

helyzetét.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelő-

testület elé terjeszti.

Szülői értekezletet tart.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, el-

lenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítvá-

nyok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hi-

ányzások igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatok-

ra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok

megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek

szervezésében.

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

19

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös

feladatok megoldását.

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Pedagógiai programunk fontos eleme a tehetséggondozás, képességfejlesztés.

A tehetséggondozás a tehetség felismerésével kezdődik, majd a képességek a

kreativitás és a személyiség összehangolt fejlesztésével folytatódik.

Feladatainkat a következő területeken valósítjuk meg: tanórán belüli differen-

ciált foglalkozás keretében; tanórán kívüli foglalkozásokon; iskolán kívüli

programokon.

1.6.1.1. A tanórán belüli differenciált foglalkozás keretében.

Az első (7., ill. 9. osztályban) tanév feladata a tehetségek felismerése, „szű-

rése”. A tanár, miután megismeri az osztályközösséget, a feladatokat osz-

tályra is, egyénekre szabottan is tudja kiadni.

A differenciálásra fordított idő arányát, a tanítási órán megvalósítandó cél,

az óra típusa és az osztály összetétele alapján határozza meg. A tehetséges

tanulókra szabott feladatok a képességeik kibontakoztatását szolgálják (pl.

folyamatosan kínálunk diákjainknak szorgalmi, önkéntes feladatokat).

Differenciálunk a feladatok mennyiségében, minőségében, a taneszközök

használatában, a tanulók értékelésében, a tanulók motiválásában. A diffe-

renciálás könnyebb az alacsonyabb létszámú csoportokban, így ez is a cso-

portbontásokat indokolja.

Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, a matematikát, az informa-

tikát és a testnevelést; a dráma és táncot a három csoportra osztott emelt

szintű nyelvi osztály kivételével; a magyar nyelvet a 7-8. évfolyamon és a

9. évfolyamon az angol-matematika osztályban, továbbá az emelt szintű

nyelvi osztályban, ha az nem három nyelvi csoportból áll, valamint a tör-

ténelmet és a fizikát a matematika-történelem, ill. a matematika-fizika pro-

filú csoportokban. Bontjuk 7. évfolyamon az életvitel és gyakorlat tantár-

gyat, részlegesen bontjuk 7.-8. osztályban a kémiát.

Az első nyelveknél (az osztályban) a már elsajátított nyelvi tudásszint az

azonos csoportba kerülés alapja (nyelvi szintfelmérő alapján), 9. osztálytól

két idegen nyelv tanulása kötelező. A tanuló angol, német, francia, olasz és

orosz nyelvek közül választhat, a mindenkori lehetőségeknek megfelelően.

Matematikából és magyar nyelvtanból a csoportokat úgy alakítjuk ki, hogy

az osztálylétszámot megfelezzük (emelt szintű órák esetében a csoportok

átszervezésére kerül sor).

20

A testnevelés-oktatás nemek szerinti bontásban történik, adott esetben

egyes évfolyamokon a párhuzamos osztályok azonos nemű csoportjainak

összevonásával, a létszámtól függően.

A differenciált képességfejlesztés színterei a 11. és 12. évfolyamon az érett-

ségi vizsgára felkészítő fakultációk. A jogszabályi előírásoknak megfelelő-

en a jelentkezők számától függően szervezünk csoportokat; osztályok vagy

a jelentkezők felkészültsége, továbbtanulási szándékai szerint (törekvé-

sünk szerint a minimális létszám 8 fő – kivételt képeznek a művészeti fa-

kultációk és a testnevelés fakultáció – itt egyéni mérlegelés után az igazga-

tó dönt).

1.6.1.2. Differenciálás tanórán kívüli tevékenységek során

Szakköri foglalkozásokat és differenciált képességfejlesztő órákat terve-

zünk a tanulói igény és a rendelkezésünkre álló órakeret függvényében.

Ezeken a foglalkozásokon a diákok a tanórainál lazább, kötetlenebb, játé-

kosabb formában ismerkednek meg az általuk választott tárggyal (pl.

énekkar, rajz, színjátszó, kémia, testnevelés, délutáni sportfoglalkozások).

Ugyanakkor az alapórán tanultakat elmélyítik, ill. kiegészítik.

A tudás megszerzésének motiválása a legváltozatosabb formában valósul

meg: az Óbudai Gimnázium Napja alkalmával meghirdetett versenyek, pá-

lyázatok, vetélkedők (minden munkaközösség, ill. tantárgy részt vesz ben-

ne); házi versenyek kiírásával – különösen a kisebb korosztály számára,

ahol legkönnyebben motiválhatóak a gyerekek (tárgyát és formáját az év

eleji munkatervben rögzítjük); idegen nyelveknél próbanyelvvizsgákat

szervezünk; igény szerint szakköröket szervezünk; a diáknap programjába

is tervezünk a diákokat érdeklő, tanulmányaikhoz segítséget nyújtó prog-

ramokat; különböző szintű (területi, fővárosi stb.) versenyekre a legtehet-

ségesebb tanulókat benevezzük – felkészítjük, akár tanári csapatmunkában

is. A felkészítés kerete az egyéni foglalkozás – ez különösen a legrangosabb

középiskolai versenyre, az OKTV-re vonatkozik.

A nagy hagyománnyal rendelkező iskolaújság és az újrainduló iskolarádió

is az önmegvalósítás lehetősége, tere. A diákszerkesztők elsajátítják az új-

ságírás technikáját, kifejezőkészségük javul, egyszerre végeznek egyéni és

csapatmunkát is; a fellépési, együttműködési készség fejlesztésére diák-

színpadot működtetünk; az iskolaújságon kívül megjelent egy újabb médi-

um, melynek segítségével új lehetőségek tárulnak fel diákjaink előtt, ez az

iskola honlapja.

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Attól függően, hogy döntően mely tényezők felelősek a tanulási zavar kialaku-

lásáért (a tanulmányaikban lemaradó, ill. másik iskolából átvett, és ezért hát-

21

rányban lévő tanulónál) esetenként pszichológiai jellegű támogatás indokolt,

ill. ha a módszerbeli hiányosságok döntőek, pedagógiai segítségre van szük-

ség.

1.6.2.1. Feladatok a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítésében: a

szaktanárok az első órákon megismertetik a követelményeket, az egyes

tárgyakhoz kapcsolódó tanulási módszereket ajánlanak. Az osztályfőnöki

tantervben külön témakörként jelenik meg alsóbb évfolyamokon a tanulás.

A rendszeres tanulás, az idővel való helyes gazdálkodás, a sokoldalú is-

meretszerzés, a tanítási órán kívüli tanulás stb. kérdései fontos szerepet

kapnak. Így a tanulási problémákkal küzdő tanulók ötleteket, módszere-

ket gyűjthetnek. Differenciált foglalkoztatás folyik a tanórán belül is: cso-

portbontással, felzárkóztató foglalkozásokkal a gyengébbek felzárkóztatá-

sa és motiválása a korrepetálásokon és az egyéni foglalkozásokon történik

(ha kell, magasabb évfolyamból is megkérünk tanulókat, hogy foglalkoz-

zanak a lemaradókkal). Szorongásos gyerekeknek a tanórán kívül is bizto-

sítunk lehetőséget a felelésre, javításra.

1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

A pedagógiai gyakorlatban állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy minden

gyermek más-más személyiség, így a köztük lévő különbségek óriásiak. Van-

nak olyan tanulók, akiknek nevelése-oktatása speciális feladatokat jelent a pe-

dagógusoknak.

A különleges bánásmódot igénylő tanulók egyik csoportja a magatartászava-

rok miatt problémás tanulók. A következő tünetek figyelhetők meg gyakran

viselkedésükben: túlzott érzékenység, szorongás, depresszió, felfokozottság,

lassúság, gátlástalanság, szembehelyezkedés, a szabályok el nem fogadása, fe-

gyelmezetlenség, magányosság, agresszivitás, helytelen önértékelés, stb.

Ezek a tünetek a legváltozatosabb variációkban jelenhetnek meg.

Feladat: ahhoz, hogy a helytelenül viselkedő diákjainkkal eredményesen tud-

junk bánni, először a viselkedés célját és a kiváltó okokat kell felfedezni. A te-

vékenységünk során törekedni kell az okok megszüntetésére vagy azok csök-

kentésére. A felszíni tünetek pillanatnyi kezelésével nem érhetünk el tartós

eredményt.

A helytelen viselkedéssel összefüggő tevékenységeink: igyekszünk a tanulók

számára a legmegfelelőbb rendezett, alkotó, türelmes környezetet biztosítani;

következetesen ellenőrzött szabályrendszert dolgozunk ki; a szeptemberi szü-

lői értekezleten a szülőkkel ismertetjük az iskolai élet szabályzatát; a gátlásos,

szorongó gyereket bíztatjuk, hogy higgyen önmagában és képességeiben; az új

tanulók beilleszkedését segítjük az osztályban (ülésrend, közös csoportfelada-

tok, szabadidős tevékenységek); a rossz, ellenségeskedő tanuló erős pontját

22

pozitív tulajdonságait igyekszünk feltárni, és testhezálló, felelősséget igénylő

munkával bízzuk meg; mindig értékeljük a tanuló tettét és különösen kiemel-

jük, ha dicséretet érdemel; sokoldalú, a személyiség kívánatos fejlődését elő-

segítő, sikerélményeket nyújtó életmód kialakításával, az iskolai és az iskolán

túli időre is figyelünk; az iskolán kívüli tevékenységek (kirándulások, múze-

um, mozi, színház, könyvtárlátogatás) esetén is megköveteljük a megfelelő vi-

selkedési módot, nagy figyelmet fordítunk a környezet- és természetvédelmi

szabályok betartására.

1.6.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása

Célok: biztosítani a gimnáziumunkba járó tanulók jogainak érvényesítését; a

szociálisan rászoruló diákok létszámának felmérése, helyzetük folyamatos kö-

vetése, anyagi támogatásuk; beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal

küzdő gyerekek segítése, esetleg megfelelő szakemberhez irányítása; családi

konfliktusok esetén a tanuló érdekeinek védelme, drogprevenció, szülői kérés

esetén akár szülői értekezleten is; egészséges életre, a környezet védelmére va-

ló felkészítés.

Helyzetkép: Nagy különbségek láthatók az egyes családok anyagi helyzete

között. Vannak nagyon gazdag, és vannak elkeserítő helyzetben élő családok.

Nehéz az igazán rászorulókat megtalálni, mert nagyon sokan szégyellik anya-

gi helyzetüket. Itt nagyon fontos szerep jut az osztályfőnök kollégáknak. A se-

gítségük nélkül nem tudnánk pontos képet kapni a rászoruló diákok számáról.

figyelemmel követjük ezeknek a tanulóknak a helyzetét, és amilyen módon le-

het, támogatjuk őket (differenciált tanévkezdési segély, karácsonyi támogatás,

kedvezményes étkezés, havi rendszeres vagy egyszeri rendkívüli segély).

A különböző magatartási zavarokkal küzdő gyerekeknek nyújtott tanácsadás-

ban együttműködtünk a Családsegítő Szolgálat szakembereivel. Iskolapszi-

chológusunk is van, akivel együttműködve mindent megteszünk, hogy diákja-

ink a lehető legkevesebb nehézséggel jussanak át a kamaszkor problémás éve-

in. Hozzá nem csak a diákok, hanem azok szülei is fordulhatnak segítségért,

hiszen közös célunk a gyerekek kiegyensúlyozott fejlődése; az osztályfőnökök

igénye szerint szociometriai felmérést is készít, illetve a pályaválasztáshoz is

nyújt segítséget.

A következő nagyon fontos pont a drogprevenció. A tanári karból többen vé-

geztek el különböző szintű, kábítószerrel kapcsolatos tanfolyamot. Felvilágosí-

tással próbáljuk távol tartani a gyerekeket a kábítószerektől; Már „gólyatábor-

ban” minden jövendő óbudais részt vesz egy előadáson, később önismereti és

probléma-megoldó órákat látogathatnak. A tanulók minden évben orvosi szű-

réseket (iskolaorvosi és fogászati) vesznek részt.

Az anyagi támogatás forrásai: gimnáziumunk alapítványa, ill. pályázatok.

23

A gyermekvédelemben részt vesznek: az iskola vezetősége, a gyermekvédelmi

felelős, az osztályfőnöki munkaközösség, az iskolában dolgozó összes peda-

gógus, továbbá az iskolaorvos, a védőnő, az iskolapszichológus, valamint kül-

ső szakemberek és természetesen a szülők.

1.6.5. Az Óbudai Gimnázium drogstratégiája

Drogstratégiánk az évekkel ezelőtt megkezdett munka folytatása. Legfonto-

sabb célunk, hogy tanulóinkkal megismertessük a kábítószerek fajtáit, azok

hatását a szervezetünkre, a drogok használatának veszélyeit.

Szeretnénk tanárainkat felkészíteni arra, mit tehetnek, hogy megvédjék a diá-

kokat a veszélytől.

Fontos feladat a szülők felvilágosítása is, hogy észre tudják venni, ha gyerme-

kük esetleges fogyasztóvá válna.

Szeretnénk, ha diákjaink megismernék a kábítószer használat jogi, illetve tör-

vényi következményeit is.

1.6.5.1. A célok megvalósítása.

Diákjaink rendszeres felvilágosítást kapnak. Az iskola gólyatáborában minden tanulónk részt vesz kábítószer ellenes

foglalkozáson, osztályfőnöki órákon is rendszeresen tartunk felvilágosító

órákat. Önismeretei felmérők segítségével az osztályfőnöki órákon több

részletben célszerű feldolgozni a témát a kapott válaszok alapján. Lehető-

ség van a kulturált vitakészség kialakítására.

A drámaóra lehetőséget ad a szorongások „kijátszására”, nyitott, toleráns gondolkodásra, felelősségvállalásra. Szeretnénk, ha gyerekeink érzéke-nyekké válnának a probléma iránt, hogy nemet tudjanak mondani az eset-leges kínáláskor. Minden osztályban tartunk négyórás önismereti, önérté-kelési órákat. A drogprevenció során a tanulók megismerik osztályfőnöki és szakórák

keretében a legális és az illegális drogok összetételének, az emberi test mű-

ködésére gyakorolt hatásait és megjelenési formáit; a drogfogyasztás köz-

vetlen tüneteit és hosszú távú hatását; az alkohol- és a kábítószer fogyasz-

tás jogi és erkölcsi következményeit; intervenciós feladatok: a magatartási,

vagy tanulási problémával küzdő tanulók segítése: pszichológus, nevelési

tanácsadó; beteg, esetleg egészségi okokból hátrányos helyzetű tanulók ok-

tatási feltételeinek figyelemmel kísérése (mozgássérült, gyengén látó, cuk-

ros); problémás családok helyzetének figyelemmel kísérése, segélyezettek

köre.

1.6.5.2. A prevenciók feladatok ellátása során használt pedagógiai mód-szerek: felvilágosítás (önerőből és szakemberek segítségével); csoport-munka; közösségfejlesztés; önsegítés; tanácsadás. Szabadidős programokra hívjuk a gyerekeket, hogy megmutassuk, milyen

sokféle módon tudják hasznosan tölteni az idejüket. Tanáraink többsége

24

részt vett valamilyen témába illő továbbképzésen, felkészültek a veszély-

helyzetre.

A szülők figyelmét szülői értekezleten felhívjuk a probléma fontosságára.

Sajnos ők még többségükben elzárkóznak a problémák elől, úgy gondol-

ják, az ő gyermekük nem kerülhet a kábítószer bűvkörébe. Ezért is kiemelt

feladat a szülők bevonása ebbe a munkába. Fontos a családi életre, az er-

kölcsös életre nevelés. Jó, ha tudja az osztályfőnök, hogy valóban túlter-

helt-e a tanuló, lehet-e ezen változtatni?

Felmérésünk szerint alig van drogmentes disco, illetve a gyerekek nem

ismernek ilyet. Az iskolában tervezzük a vonzó hétvégi programok létre-

hozását (jól működő diákönkormányzat, pártfogó tanárok és főleg szülők

segítségével), ez csökkentheti a veszélyeztetettséget (drog).

Fel kell mérni minden osztályfőnöknek, hogy a szülők milyen típusú tájé-

koztatókon, beszélgetéseken vennének részt. A III. kerületi gyermekjóléti

és a pedagógiai szolgáltatóval élő a kapcsolatunk, segítségükre számítha-

tunk. Tanulási zavarral küzdő gyerekek a gimnáziumban is vannak, sőt

számuk egyre nő! Kívánatos, hogy velük házon belül foglalkozzanak erre

képesített kollégák vagy külsősök.

Az osztályfőnökökkel ki kell szűrni a hátrányos helyzetű tanulókat, mie-

lőtt veszélyeztetett helyzetbe kerülnek.

Nem csak a hátrányos helyzetű tanulókkal, hanem a tehetséges tanulókkal

is kell foglalkozni. Ennek módozatai a pedagógiai tervekben szerepelnek.

A tehetség kibontakoztatása nem csak az iskolai tanulmányok terén lehet-

séges. Ez megint olyan terület, amelyhez az szükséges, hogy az osztályfő-

nök minél több helyzetben figyelhesse a tanuló megnyilvánulásait (óralá-

togatás, szabadidős tevékenység), jó kapcsolatban legyen az osztályában

tanító szaktanárokkal.

Sajnos egyre nagyobb problémát jelent a fiatalok alkoholfogyasztásának

drasztikus emelkedése. Ezért az iskolai szabadidős rendezvényeken foko-

zott figyelmet fordítunk az ittas gyerekek kiszűrésére, ilyenkor a szülőket

értesítjük, szükség esetén a megfelelő orvosi segítséget is igénybe vesszük.

1.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

1.7.1. A szociális hátrányok enyhítése.

A nevelési-oktatási feladataink között szerepel az esélyek kiegyenlítése, a hát-

rányok csökkentése, a rászoruló tanulók felzárkóztatása. A hátránykompenzá-

ció kiterjed minden tanulóra, akik önerejükből képtelenek továbblépni, vagy

képességeiket nem tudják kibontakoztatni. A szociális hátrányok megszünte-

tésére, enyhítésére történő törekvésünk célja: a tanulók sikeres, iskolai pálya-

25

futásának segítése, a fiatalok társadalmi beilleszkedésének előmozdítása, a rá-

szoruló családok megélhetési gondjainak enyhítése.

A célok megvalósítása érdekében végzett tevékenységek: a tanulók viselkedé-

sét, önmagukról alkotott képét jelentősen befolyásolják az osztálytársak, ezért

beszélgetések alkalmával fejleszteni kell a tanulók reális önértékelését; a legá-

lis és az illegális drogok összetételének, az emberi test működésére gyakorolt

hatásainak és megjelenési formáinak megismertetése; a drogfogyasztás köz-

vetlen tüneteit és hosszú távú hatását meg kell ismertetni; tudatosítani kell az

alkohol és a kábítószer fogyasztás jogi és erkölcsi következményeit; szakembe-

rek is tartanak tájékoztató előadásokat az osztályfőnöki órák keretében; pálya-

orientációs tevékenység osztályfőnöki órán, szülői értekezleteken, szakórán.

Alkalmazott módszerek: propaganda-anyagok, egyéni beszélgetések (tanu-

lókkal, illetve szüleikkel), előkészítők, nyílt napok.

1.7.2. Szociális juttatások

- Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségéről.

- Rendszeres étkezési hozzájárulás, melyet a gyermekvédelmi felelősök az

osztályfőnökök bevonásával állapítanak meg. Az osztályfőnökök gyűjtik

össze a támogatásra szoruló tanulók névsorát és a szülői kérelmeket, ame-

lyek rövid indoklást tartalmaznak. A támogatás differenciáltan történik,

amely a tanuló családi és anyagi helyzetének függvénye.

- Az iskola vezetősége a tankönyvtámogatás értékéről minden évben írásban

tájékoztatja a szülőket. A gyermekvédelmi felelősök az osztályfőnökökkel

egyeztetve az összeget differenciáltan osztják szét az anyagilag hátrányos

helyzetű tanulók között.

- A táborozási hozzájárulásokra ritkábban kerül sor, a támogatás csak a cél-

irányos pályázatok útján nyert pénzkeretből lehetséges.

- A nyelvvizsgák anyagi terheit az iskola alapítványa indokolt esetben átvál-

lalja.

- Rendkívüli nevelési segély; beiskolázási segély.

- Kapcsolattartás, együttműködés.

Fontos, hogy a testület minden tagja jelezze a gyermekvédelmi felelősnek, ha

olyan jelenséggel, problémával találkozik, amelyet egyedül, vagy az osztály-

főnökkel együtt nem tud megoldani. A több év alatt kialakított kapcsolatrend-

szer segítségével bizonyára találunk megfelelő szakembert, aki segíteni tud.

Esetmegbeszélésre is több fórum áll rendelkezésre.

Kapcsolattartás, megbeszélés a gyermekvédelmi felelőssel, illetve a tanárok-

kal. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője rendszeresen tart megbeszélést

gyermekvédelmi felelőssel az éppen folyamatban lévő ügyekről, majd az osz-

tályfőnökökkel megbeszéli, hogy történt-e változás, illetve van-e újabb prob-

léma. A gyermekvédelmi felelős jelzi az osztályfőnöknek, ha valamelyik tanu-

26

lóval külön foglalkozik. Az azonos osztályban tanító tanárok réteggyűlést tar-

tanak az osztályfőnök kérésére, ennek az a feladata, hogy elkerülje a problé-

mák kiéleződését a félévi és év végi konferenciákon. A félévi és év végi be-

számolókat megelőzi az egyéni beszélgetés is az osztályfőnök által készített

kérdőív alapján, amelynek segítségével igyekszik minél több kérdésben meg-

ismerni a tanulók viselkedését, tulajdonságait és tevékenységét.

Az osztályfőnöki órák megbeszélt témái után különböző ellenőrzési formák

lehetségesek annak jelzésére, hogy hatásos volt-e a téma feldolgozása, pl.: szo-

ciometriai felmérés igény szerint; játékos versenyek; szerepjáték (illemtan); Mi

újság? - levél formájában a problémák felvetése, megbeszélése, az of. - ha kell –

levélben válaszol is. Egyéni beszélgetés délutánonként, kirándulásokon.

1.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

Az intézményi döntésekben a tanulók képviselői – az iskola diákönkormányzatá-

nak vezetője, ill. esetenként a diákönkormányzat által meghatalmazott más sze-

mély – a hatályos jogszabályok által meghatározott módon és keretek között kép-

viselik a diákságot. A DÖK vezetője az igazgató partnere – az osztályszintű kér-

dések megoldásában az osztály diákképviselete segíti az osztályfőnököt. A diák-

ság képviselőit minden olyan döntéshozó, illetve tanácskozó fórum munkájába be

kell vonni, amelyet a jogszabály megjelöl; a felkészüléshez megfelelő időt és meg-

felelő mennyiségű információt kell biztosítani a számukra. A DÖK munkáját az

ezzel a feladattal megbízott pedagógus segíti.

1.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

1.9.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

A tanulóközösséggel – a megfelelő szinteken – az iskola igazgatója ill. az osz-

tályfőnökök tartják elsősorban a kapcsolatot. Fontos, hogy a felmerülő prob-

lémákkal a tanulók a megfelelő szintű vezetőt keressék fel; ugyanakkor az

igazgató és a pedagógusok lehetőleg minél több, a diákokat érintő döntésbe

vonják be az érintett diákközösség képviselőit.

1.9.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák

Az iskola szülői szervezete az igazgatóval áll rendszeres munkakapcsolatban;

félévente legalább egy ülést tartanak, amelyen az igazgató is részt vesz. A szü-

lői szervezet saját működési rendjét önmaga határozza meg; egyetértési, ill.

véleményezési jogát a jogszabályokban meghatározott kérdésekben gyakorol-

ja.

27

1.9.3. Külső intézményi kapcsolatok

Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcso-

latban van más intézményekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi,

szociális gondozás, a továbbtanulás, pályaválasztás stb. indokolják a rendsze-

res munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezetők és a szakterületek képvi-

selői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalma-

zottaival az alábbi módokon: közös értekezletek tartása; szakmai előadásokon

és megbeszéléseken való részvétel; módszertani bemutatások és gyakorlatok

tartása, illetve ilyeneken való részvétel; hivatalos ügyintézés levélben vagy te-

lefonon.

Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot

tart számos szervezettel, nevezetesen a következőkkel: a fenntartóval, a közös

fenntartású többi intézménnyel; a gyermek – egészségügyi és nevelési tanács-

adó szolgálattal; a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal; a családsegítő

központtal.

1.9.3.1. Kapcsolattartás az Óbudai Nevelési Tanácsadóval

Iskolánkban több éve sikeresen dolgozik iskolai pszichológus. Így a leg-

több problémás esetet helyi szinten próbáljuk megoldani. A szülők szíve-

sebben fordulnak olyan szakemberhez, akit személyesen is ismernek, aki

szorosabban együtt tud dolgozni a gyereket tanító pedagógusokkal. Ezért

csak esetenként fordulunk a helyi nevelési tanácsadóhoz. A szülőkkel és a

pedagógussal egyeztetve keressük meg az Óbudai Nevelési Tanácsadót.

Mivel konkrét időpontot a szülőnek kell megbeszélni, mi csak folyamatos

visszajelzést kérünk. Egyre súlyosabb problémaként jelentkezik a diszgrá-

fia és a diszlexia. A kései felismerés komoly tanulási nehézséghez vezet,

aminek sorozatos sikertelenség lesz a következménye. Az állandó kudarc-

élmény magatartási és önértékelési gondot okoz a diákoknak. A nevelési

tanácsadó javaslata alapján a törvény értelmében az igazgató könnyítése-

ket, mentesítéseket adhat.

1.9.3.2. Az iskolaorvossal, a védőnővel, az iskolafogászattal és az üzem-

orvossal az ezzel megbízott igazgatóhelyettes tart kapcsolatot: az iskola-

orvossal heti rendszerességgel, az iskolafogászattal és az üzemorvossal

szükség szerint.

28

1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

1.10.1. A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizs-

gákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra és javítóvizsgákra

vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára, aki osztályozó vizsgára

jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, ill.

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az

intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizs-

ga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság

megbízott tagjaira.

1.10.2. A vizsgák ideje, a jelentkezés módja

A tanulmányok alatti vizsgát a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64-74.§-ában

meghatározott módon kell megszervezni, tartalmi követelményeit az Óbudai

Gimnázium Helyi tanterve határozza meg. A pontos témakörökről javasolt,

hogy a vizsgázó érdeklődjön szaktanáránál.

Az Óbudai Gimnáziumban tanévenként öt alkalommal tehető tanulmányok

alatti vizsga. Ezek időpontját és a jelentkezési határidőket az alábbi táblázat

tartalmazza. A vizsgák pontos időpontját mindig az adott tanév rendje hatá-

rozza meg.

a vizsga ideje a jelentkezés határideje megjegyzés

augusztus a vizsgaidőszak előtt 30 nappal

osztályozó, pót-és javító-vizsgák

szeptember szeptember 15-ig osztályozóvizsga: rendkí-vüli lehetőség az augusz-tusi vizsgáról lemaradt, de az október-novemberi érettségi időszakban elő-rehozottan érettségizők-nek

január a vizsgaidőszak előtt 30 nappal

félévi osztályozóvizsga

április a február 14. előtti utolsó tanítási nap

osztályozóvizsga: külön időpont kizárólag az elő-rehozott érettségire jelent-kezőknek

29

június a vizsgaidőszak előtt 30 nappal

év végi osztályozó vizsga

A vizsgát a hivatkozott rendelet szerint a Gimnázium tanáraiból álló 3 fős bi-

zottság előtt kell letenni, a bizottság tagja a vizsgázó szaktanára, egy, a tantár-

gyat tanító másik szaktanár, és az igazgató által kijelölt vizsgaelnök. A vizsgá-

zó kérheti, hogy a vizsgát független bizottság előtt tehesse le. Ez esetben a

vizsgát a Kormányhivatal szervezi, de a jelentkezést a Gimnázium igazgatójá-

hoz kell benyújtani. Független bizottság előtti vizsga csak januárban és június-

ban tehető!

A tanulmányok alatti vizsgára történő jelentkezés módja

Az osztályozó vizsgára vonatkozó jelentkezést a megadott határidőig a Gim-

názium igazgatójához kell benyújtani. A vizsga letételét a szülő, a szaktanár és

az osztályfőnök jóváhagyása után az iskola igazgatója engedélyezi. Nagykorú

tanuló esetén a szülői jóváhagyás nem, de annak igazolása szükséges, hogy a

szülő ismeri a tanuló szándékát.

Javító és pótvizsgára csak akkor kell külön jelentkezést benyújtani, ha azt a

vizsgázó független bizottság előtt kívánja letenni.

1.10.3. Az értékelés rendje

A tanulmányok alatti vizsga értékelése

A tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

A vizsgázó javítóvizsgát tehet, - sikertelen (elégtelen (1)) „rendes” osztályozó vizsga esetén, valamint - ha a vizsgázó a vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy azt engedély nélkül félbehagyja. A vizsgázó pótló vizsgát tehet, ha a vizsgáról önhibáján kívül hiányzott vagy

ezt ilyen okból engedéllyel félbehagyta.

A tanulmányok alatti vizsga részei és értékelése tantárgyakra lebontva tantárgy írásbeli szóbeli értékelés

magyar nyelv 60 perc csak a 11-12. évfolyamon,15

perc

86-100% - jeles 71-85% - jó 56-70% - közepes 41-55% - elégséges 0-40% - elégtelen

irodalom 60 perc 15 perc

86-100% - jeles 71-85% - jó 56-70% - közepes 41-55% - elégséges 0-40% - elégtelen

történelem 45 perc 15 perc

80 - 100% - jeles (5) 60 - 79% - jó (4) 40 - 59% - közepes (3) 25 - 39% - elégséges (2) 0-24% - elégtelen (1)

matematika 60 perc ha az írásbeli vizsgán elérte a 10%-ot, de nem érte el a

80-100% - jeles (5), 60-79% - jó (4),

30

25%-ot 40-59% - közepes (3), 25-39% - elégséges (2),

0-24% - elégtelen (1)

idegen nyelvek 60 perc 15 perc

85 – 100 % - jeles (5), 70 – 84 % - jó (4), 55 – 69 % - közepes (3), 40 – 54 % - elégséges (2), 0 – 39 % - elégtelen (1)

fizika 60 perc 15 perc

80-100% - jeles (5),

60-79% - jó (4), 40-59% - közepes (3),

25-39% - elégséges (2),

0-24% - elégtelen (1)

kémia 60 perc ha az írásbeli vizsgán elérte a 10%-ot, de nem érte el a

25%-ot

80-100% - jeles (5), 60-79% - jó (4),

40-59% - közepes (3),

25-39% - elégséges (2),

0-24% - elégtelen (1)

biológia - 15 perc

80 – 100% - jeles (5), 60 – 79 % - jó (4), 40 – 59 % - közepes (3), 25 – 39 % - elégséges (2), 0 – 24 % - elégtelen (1).

földrajz 45 perc 10 perc

80 – 100% - jeles (5), 60 – 79 % - jó (4), 40 – 59 % - közepes (3), 25 – 39 % - elégséges (2), 0 – 24 % - elégtelen (1).

erkölcstan, ember-ismeret és etika

60 perc 15 perc

90 – 100% - jeles (5) 80 – 89% - jó (4) 60 – 79% - közepes (3) 40 – 59% - elégséges (2) 0 – 39% - elégtelen (1)

Filozófia 60 perc 15 perc

85 – 100% jeles (5) 75 – 84 % jó (4) 60 – 74% közepes (3) 40 – 59% elégséges (2) 0 – 39% elégtelen (1)

testnevelés

gyakorlati -

Minimum 3 különböző mozgásforma

bemutatásának érdemjeggyel történő

értékeléséből, átlagszámítással kialakí-

tott osztályzat.

elméleti -

80 – 100% - jeles (5), 60 – 79 % - jó (4), 40 – 59 % - közepes (3), 25 – 39 % - elégséges (2), 0 – 24 % - elégtelen (1).

ének van 15 perc

80-100% jeles; 60-79% jó; 40-59% közepes; 25-39% elégséges; 0-24% elégtelen;

rajz 60 perc -

80 – 100% - jeles (5), 60 – 79 % - jó (4), 40 – 59 % - közepes (3), 25 – 39 % - elégséges (2), 0 – 24 % - elégtelen (1).

művészetek - 15 perc

80 – 100% - jeles (5), 60 – 79 % - jó (4), 40 – 59 % - közepes (3), 25 – 39 % - elégséges (2), 0 – 24 % - elégtelen (1).

informatika gyakorlati rész 90’

80 – 100% - jeles (5), 60 – 79 % - jó (4), 40 – 59 % - közepes (3), 25 – 39 % - elégséges (2), 0 – 24 % - elégtelen (1)

31

1.10.4. A vizsgatárgyak részei és követelményei

Az írásbeli és a szóbeli vizsga feladatlapját a munkaközösség vezető is jóvá-

hagyja.

1.10.4.1. Magyar nyelv és irodalom

Irodalom

A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli. Az írásbeli egy feladatlap, az év

(félév) anyagából összeállítva. A kérdések vonatkoznak konkrét tárgyi tu-

dásra, valamint kapcsolódnak az olvasott művekhez és azok elemzéséhez.

Szerepel egy kisesszé, amelyet összefüggő fogalmazásként kell megírni.

A szóbeli vizsgán az előre megadott, félévente 4-6 (azaz egész évre vonat-

kozóan 8-12) tétel közül egyet húz a diák, majd felkészülés után elmondja

összefüggő feleletét. Az értékelés a hagyományos osztályzatokkal (1-5) tör-

ténik.

Nyelvtan

A vizsga 7-10. évfolyamon írásbeli, 11-12. évfolyamon írásbeli és szóbeli.

Mind az írásbeli feladatsor, mind a szóbeli tétel tartalmazhat elméleti és

gyakorlati részeket, a tananyagtól függően. A szóbeli vizsgán az előadás-

módot is figyelembe vesszük az értékelésnél (hasonlóan az érettségi köve-

telményeihez). A szóbeli vizsgán 6-10 tétel szerepel.

A szóbelin az értékelés a hagyományos osztályzatokkal (1-5) történik.

Ha a diák mindkét tárgyból vizsgázik, akkor egyszerre készül fel a két

szóbeli feleletére, majd egymás után elmondja azokat.

1.10.4.2. Történelem

I. Írásbeli: 45 perc Az Óbudai Gimnázium helyi tantervén alapuló éves (féléves) alapórás anyagból a vizsgázó számára előkészítünk négy, esszéírásra alkalmas fel-adatot: két kis esszé egyetemes történelemből, és két kis esszé magyar tör-ténelemből, amelyből a vizsgázó egyet-egyet választ. A középszintű érett-ségihez hasonlóan beépíti a kisesszébe a kapott forrást, grafikont, tábláza-tot, képanyagot stb. Amennyiben történelemből emelt szintű felkészítésre (fakultációra) is jár, akkor az alapórás feladatot kiegészítjük a fakultációra épülő négy, esszé-írásra alkalmas feladattal, az előzőhöz hasonlóan. (Két kis esszé egyetemes történelemből, és két kis esszé magyar történelemből.) A vizsgázó egy alapórás és egy fakultációs feladatot választ, úgy, hogy az egyik egyetemes, a másik magyar történelem legyen. II. Szóbeli: 10-15 perc

32

Az Óbudai Gimnázium helyi tantervén alapuló éves anyagból 8 tételt ké-szítünk, (féléves anyagból minimálisan 4 tételt), pont olyanokat, mint a kö-zépszintű érettségire, ebből egyet húz, és 30 percet kap a kidolgozásra. Amennyiben történelem fakultációra is jár, akkor a 8 tétel (illetve 4 tétel) megoszlik alapórás és fakultációs anyagot tartalmazó tételekre. A témaköröket előzetesen megkapja, hogy alaposan felkészüljön a vizsgá-ra.

1.10.4.3. Etika

A vizsga tartalmi részét a helyi tanterv határozza meg.

Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli rész-

ből áll.

Az írásbeli vizsgán esszé típusú feladatot kell megoldani egy előre meg-

adott témából, mely korunk erkölcsi alapkérdéseire vonatkozik. A vizsga-

részen 50 pont érhető el. Az írásbeli vizsgán legalább 25%-os eredményt

kell elérni.

A szóbeli vizsga az esszé megbeszéléséből és egy tétel kifejtéséből áll, előre

megadott tételsor alapján. Az első részre 20, a második részre 30 pont ad-

ható.

1.10.4.4. Filozófia

A vizsga tartalmi részét a helyi tanterv határozza meg.

Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli rész-

ből áll.

Az írásbeli vizsgán teszt típusú feladatot kell megoldani előre megadott

témákból. A vizsgarészen 50 pont érhető el. Az írásbeli vizsgán legalább

25%-os eredményt kell elérni.

A szóbeli vizsga egy tétel kifejtéséből áll, előre megadott tételsor alapján.

A szóbeli vizsgarészen is 50 pont adható.

1.10.4.5. Erkölcstan

Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli rész-

ből áll.

Az írásbeli vizsgán esszé típusú feladatot kell megoldani egy előre meg-

adott témából, mely korunk erkölcsi alapkérdéseire vonatkozik. A vizsga-

részen 50 pont érhető el. Az írásbeli vizsgán legalább 40%-os eredményt

kell elérni.

A szóbeli vizsga az esszé megbeszéléséből áll, melyre 50 pont adható.

1.10.4.6. Idegen nyelv

33

A vizsga tartalmi követelményeit a Helyi tanterv határozza meg, ez meg-

tekinthető az iskola honlapján.

A vizsga feladatait az adott nyelvi csoportban minden évfolyamon a tan-

tárgy helyi tanterve által előírt követelményeknek megfelelően, az aktuális

év tananyagából, a használt tankönyvhöz illeszkedve a csoportot tanító ta-

nár állítja össze.

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

Az összpontszámban az írásbeli vizsga aránya 60 %, a szóbeli vizsgáé 40

%. Sikeres a vizsga akkor, ha a vizsgázó mindkét részben eléri a minimum

20%-ot.

Az írásbeli feladatsor

Az írásbeli feladatsor megoldására 60 perc áll rendelkezésre. Az írásbeli

feladatsor nyelvhelyességet, szókincset és olvasott szövegértést ellenőrző

feladatokból, valamint irányított fogalmazásból áll, a megoldáshoz szótár

nem használható.

A vizsga részpontszámait a feladatsort összeállító szaktanár a feladatlapon

feltünteti az értékeléssel együtt.

A szóbeli felelet

A szóbeli felelet 15 percig tart. A szóbeli rész 3 feladatból áll, melyek a he-

lyi tantervben rögzített szóbeli témakörök és jártasságok közül az adott év-

folyamon elvártaknak megfelelően képezik a vizsga anyagát.

Kérdésekre adott válaszaiban a vizsgázó beszámol a témakörökkel kapcso-

latos ismereteiről.

Szituációs gyakorlat / érvelés-vitatkozás megadott téma kapcsán.

Témakifejtés képek alapján.

A felelet értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: tar-

talom, nyelvhelyesség, szókincs, igényes, gazdag, változatos nyelvhaszná-

lat és kiejtés.

1.10.4.7. Matematika

A matematika javító-, pót-, illetve osztályozóvizsga célja, hogy a tanuló be-

bizonyítsa, hogy megértette és elsajátította a továbblépéshez szükséges

tananyagot, megfelelő szintű készséggel rendelkezik tudásának alkalmazá-

sához. A vizsga tartalmi követelményeit a Helyi tanterv tartalmazza.

A matematika javító-, pót-, illetve osztályozóvizsga egy 60 perces írásbeli

vizsga. Szóbeli vizsgát akkor tehet egy tanuló, ha az írásbeli teljesítménye

elérte a 10%-ot, de nem érte el a 25%-ot. A vizsgán megengedett segédesz-

közök: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tá-

34

rolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó,

szögmérő. Ezekről a vizsgázó gondoskodik.

A feladatlap feladatainak megoldásához alapfogalmak, definíciók, egysze-

rű összefüggések ismeretén kívül szükséges összetett, több témakört érin-

tő, esetleg több részkérdést tartalmazó feladat megoldása is. Legalább egy

feladat szöveges, modellalkotást igénylő legyen. Az adott tanévben tanult

minden nagy témakörnek szerepelnie kell a feladatok között.

A feladatokra adható maximális pontszám szerepel a feladatlapon is.

Az elkészített feladatlapot jóváhagyja a munkaközösség-vezető is.

A szóbeli vizsgára kétszer annyi tételt kell készíteni, mint a vizsgázók

száma. Ezek közül a vizsgázó húz egy tételt.

A tétel tartalmazzon 2 egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon ké-

rő kérdést, valamint 2 feladatot. A felkészülési idő minimum 30 perc, a fe-

leltetési idő maximum 15 perc lehet. A vizsgázónak önállóan kell kifejtenie

az elméleti anyagot, a feladatok megoldását.

A szóbeli vizsgát is tett tanuló végső értékelése az írásbeli és a szóbeli vizs-

ga együttes pontszáma alapján történik.

1.10.4.8. Fizika

Tartalma:

Írásbeli vizsga: számolási feladatok az adott tanév (félév) témaköreiből.

Időtartama 60 perc.

Szóbeli vizsga: 2 elméleti kérdés és 1 jelenség értelmezése. Időtartama 15

perc.

A vizsga követelményeit az Óbudai Gimnázium Helyi tanterve tartalmaz-

za.

Az elérhető pontszám:

- írásbeli részben a maximális pontszám 75 %-a

- szóbeli részben a maximális pontszám 25 %-a

A maximális pontszám az írásbeli és a szóbeli részre adható pontszám ösz-

szege.

Az írásbeli és a szóbeli vizsgán is használható segédeszközök: zsebszá-

mológép, íróeszközök és bármelyik típusú négyjegyű függvénytáblázat.

(Ezeket a vizsgázó hozza magával.)

Az írásbeli vizsga feladatsorát a munkaközösség-vezető jóváhagyja. Az

egyes feladatok pontszámát a feladatsoron fel kell tüntetni.

A szóbeli vizsgán a tanuló tételt húz, majd 30 perc felkészülési idő után fe-

lel. Kétszer annyi tételt kell készíteni, amennyi a vizsgázók száma, de leg-

alább öt tételt.

1.10.4.9. Biológia

35

Az osztályozóvizsga 15 perces szóbeli feleletből áll, melyre maximum 30 perc felkészülési idő áll rendelkezésre. A szóbeli vizsgához segédeszköz nem használható. A vizsgázó két tételt húz, melyek az adott félévi vagy évi tananyagból két különböző témakörhöz tartoznak. Az előre összeállított tételeket jóváhagy-ja a munkaközösség vezető is. A tételek száma mindkét témakörből minimum 5, több vizsgázó esetén a

jelöltek száma + 5 db.

A vizsgázónak önállóan kell kifejtenie az általa kidolgozott anyagot. Ehhez a felelet közben használhatja a vázlatait, melyeket a vizsga végén be kell adnia. A két tétel pontozása egyenrangú. Az osztályozóvizsga követelményeit az Óbudai Gimnázium Helyi Tan-tervében az adott évfolyamra vonatkozó tananyagból állítjuk össze.

1.10.4.10. Kémia

Az adott félév/év Helyi tantervben meghatározott tananyagából, a hasz-

nált tankönyv alapján összeállított 60 perces írásbeli feladatlap, amely tar-

talmaz alapismereteket és ezek alkalmazását kívánó feladatokat.

A feladatlapot a munkaközösség-vezető jóváhagyja. Az egyes feladatok

pontszámát a feladatsoron fel kell tüntetni.

Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán 10 és 25% között teljesít, akkor a követ-

kező nap egy legfeljebb 15 perces szóbeli vizsgán javíthat, amelyre a felké-

szülési idő 30 perc. A szóbeli vizsgán az adott időszak tananyagából két

különböző témakör átfogó ismeretét kérjük számon.

1.10.4.11. Informatika

Osztályozó vizsga bármelyik évfolyamon tehető informatikából. Az előre-

hozott érettségi vizsgázóknak pedig osztályozó vizsgát kell tenniük a 11. és

12. évfolyam tananyagából. Amennyiben az adott évfolyamon már nincs

informatika oktatás a NAT szerint, akkor az előrehozott érettségi vizsgázni

kívánók a fakultációs, tananyag alapján tehetnek osztályozó vizsgát.

Az informatika osztályozó vizsga csak gyakorlati részből áll. A gyakorlati

vizsga idő tartama 90 perc. Ez alatt az idő alatt a vizsgázónak 2-5 feladat-

ból álló feladatsort kell megoldania. A feladatsorok felépítése hasonlít a

gyakorlati érettségi vizsga feladatsorok felépítéséhez.

A feladatok megoldását a tanuló informatika tanára vagy kérés esetén az

iskola igazgatója által kijelölt vagy felkért informatika szakos tanár javítja.

Követelményei az adott évfolyam tanévvégi követelményeinek felelnek

meg.

Az osztályozó vizsga értékelése, minősítése az adott tanévben érvényes

érettségi vizsga értékelési szabályaival egyezik meg.

36

1.10.4.12. Földrajz

Az osztályozóvizsga két részből áll:

45 perces írásbeli vizsga, melyhez nem használható segédeszköz. Az írás-beli rész feladattípusai az adott félévi vagy évi tananyaghoz kapcsolódó definíciók, ábraelemzések, tesztfeladatok. A feladatokra adható maximális pontszám szerepel a feladatlapon is. Az írásbeli részben a vizsga összes pontszámának fele szerezhető meg. Az elkészített feladatlapot jóváhagyja a munkaközösség-vezető is. 10 perces szóbeli vizsga, melyhez középiskolai földrajz atlasz használható, erről a vizsgázó gondoskodik. A szóbeli vizsga előtt 15 perces felkészülési idő biztosított a jelölt számára. Egy tétel két különböző témát tartalmaz, ezeket fejti ki a jelölt a bizottság előtt. A tételek száma egy vizsgázó esetén minimum 5, több vizsgázó esetén a je-

löltek száma + 5 db.

Az osztályozóvizsga követelményeit az Óbudai Gimnázium Helyi Tan-tervében az adott évfolyamra vonatkozó tananyagból állítjuk össze.

1.10.4.13. Ének-zene

A vizsga részei

A vizsga írásbeli és szóbeli feleletből áll: zenetörténet, népzenei ismeretek,

és éneklés részekből tevődik össze.

Vizsgakövetelmények

Hetedik, nyolcadik, kilencedik és tízedik évfolyamon egyaránt követel-

mény a magyar népzene, ezen belül a népdalok stílus szerinti csoportosítá-

sa. A különböző típusokra példák felsorolása, valamint az alapvető nép-

dalstílusok, az adott évfolyam tananyagának megfelelő részletességgel tör-

ténő elemzése, fő sajátosságainak felsorolása.

Emellett feladat az adott évfolyam zenetörténeti ismereteiből történő rész-

letes beszámoló: a zenetörténeti korok megnevezése, jellemzőik ismerteté-

se; a korszak fontos zenei műfajainak bemutatása, általános ismertetése; a

legjelentősebb zeneszerzők felsorolása; életrajzuk a tankönyvben szereplő

mélységig történő bemutatása, a legfontosabb zeneművek felsorolása, rö-

vid ismertetése, esetleg részletes elemzése.

Szabadon választott dalok-zeneműrészletek éneklése, a könyv repertoárjá-

ból válogatva. Hetedik és nyolcadik osztályban félévenként 3-4 dal, kilen-

cedik és tízedik osztályban évente 10 dal vagy műrészlet.

Hetedik osztály

A romantikus zene története - Schubert, Schumann, Mendelssohn, Chopin

A romantikus opera - Verdi, Wagner

A nemzeti romantika – Muszorgszkij, Csajkovszkij, Smetana

37

Kodály Zoltán színpadi művei, pedagógiai művei - Háry János, Székelyfo-

nó

A magyar romantika – Erkel Ferenc, Liszt Ferenc

Bartók Béla népdalgyűjtő munkája, valamint gyermek darabjai

Nyolcadik osztály

Magyar zene – Kodály és Bartók, Bárdos Lajos

A XX. század zenéje – Debussy, Honegger, Sztravinszkij, Prokofjev, Brit-

ten, Gershwin és a jazz

A szimfonikus zenekar

Kortársaink zenéje – Penderecki, Kurtág, Szokolay, Durkó, Balassa

Kilencedik osztály

A zene eredete – Az ókor zenéje – A középkor zenéje – A többszólamúság

kezdetei – A reneszánsz zenéje – A XI-XVI. század magyar zenéje – A ba-

rokk zenéje – A XVII-XVIII. század magyar zenéje – A bécsi klasszicizmus.

Tizedik osztály

A XVIII. század magyar zenéje – A romantika – A XIX. század magyar ze-

néje – Későromantika – A XIX-XX. század fordulójának zenéje – Irányzatok

a XX. század zenéjében – Kodály és Bartók kortársai – Európai kortársak –

Magyar zeneszerzők újabb nemzedékei

Tizenkettedik osztály

A zenetörténet teljes áttekintése, stíluskorszakok, műfajtörténet (pl. opera,

szimfónia, szonáta) kronológiai sorrendben való ismerete, értelmezése –

magyar népzenei stílusok, dialektusok - magyar, európai, amerikai kor-

társ zene – könnyűzenei műfajok (pl. dzsessz, rock, blues)

Feladattípusok

Írásbeli vizsga: A vizsgázó két esszétémából választhat, amely lehet nép-

zenét és zenetörténeti kérdéskört érintő, ezt részletesen ki kell fejtenie.

Ezen kívül a diák 5 villámkérdést kap.

Szóbeli: Éneklés a szabadon választott anyagból.

A vizsga értékelése

A vizsgán 20 pont szerezhető, ebből 10 az esszékérdésre, 5 pont a villám-

kérdésekre, és 5 pont az éneklésre. A vizsgabizottság az írásban és szóban

elhangzott feleleteket értékeli. Az összesített pontszám alapján alakulnak

ki a végleges osztályzatok.

38

1.10.4.14. Rajz és vizuális kultúra; művészetek

Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga csak gyakorlati részből áll. A

gyakorlati vizsga a helyi tanterv szerinti feladatok alapján egy meghatáro-

zott rajzi téma kidolgozása, megoldása. A gyakorlati vizsga részét képezi

egy minimum 2/2db-ból álló bemutatott munka benyújtása a tanuló fél-

évi/éves tananyagának munkáiból. A gyakorlati vizsgarészre a tanuló

max. 80 pontot kaphat, és 20 pont a bemutatott munka pontszáma. A

vizsgán összesen 100 pont érhető el, és egy érdemjeggyel kell értékelni. A

vizsgázó vizsgájának osztályzatát a bemutatott munkák és a vizsga hely-

színén készített önálló munkára kapott érdemjegy alapján kell meghatá-

rozni. A vizsgázónak a feladat elkészítéséhez a rendelkezésére álló maxi-

mális idő: 60 perc. A gyakorlati vizsgához szükséges eszközök: A/4-es

rajzlap, grafit-, színes ceruza, körző, vonalzók (ezeket a vizsgázó hozza).

A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje:

A vizsgák követelménye a Helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vo-

natkozó tananyag.

Témakörök:

9. évfolyam

- első félév: Betű és kép; Természettanulmányok; Monge – vetület; Re-

konstrukció.

- második félév: Mesterséges forma jellegzetessége, jellemzése, egyszerűsí-

tés; Művészeti élmények (irodalmi, zenei) feldolgozása illusztratív grafikai,

festői, plasztikai megjelenítéssel

10. évfolyam

- első félév: A betű és a szín; Hangulatok; Választott témájú grafikai terv

készítése; Műszaki ábrázolás.

- második félév: Monge-vetület, axonometria, perspektíva; Rekonstrukció;

Egy két iránypontos perspektivikus rajz

Értékelés: A vizsgán legalább (összesen) 25%-os eredményt kell elérni, el-

lenkező esetben az osztályzat elégtelen.

Művészetek

Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is csak szóbeli részből áll.

A vizsga félév vagy tanév tananyagából egy meghatározott művészettör-

téneti korszak kifejtése, amely tartalmazza egy időszak építészeti, szobrá-

szati, festészeti, iparművészeti alkotások rövid ismertetését, bemutatását is,

és azon belül egy kiemelt műalkotás lényegre törő elemzését. A vizsgázta-

tó szaktanár gondoskodik színes reprodukciók bemutatásáról, amit a vizs-

gázó a felelése előtt és közben megtekinthet. A gondolkodási, felkészülési

39

idő: 30 perc. A vizsgázó ez idő alatt készíthet vázlatot, amit a felelésnél

használhat. Más segédeszköz (könyv, vázlatfüzet) nem használható.

A vizsgázó támogatás nélkül, önállóan felel. Kizárólag a felelet végén (ki-

véve, ha a vizsgázó felelet közben segítségre szorul) a vizsgáztató szakta-

nár, de a vizsgabizottság tagjai is kérdéseket tehetnek fel. A feleltetés idő-

tartama 15 percnél nem lehet több. A vizsgán 100 pont érhető el.

Témakörök:

11. évfolyam

- első félév: A képzőművészet ágai, kifejezőeszközei; Őskor, Egyiptom,

Mezopotámia, Kréta-Mükéné, Görög, Etruszk-Római művészet

- második félév: ókeresztény-Bizánc, népvándorlás, román, gótikus művé-

szet

12. évfolyam:

- első félév: reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus

- második félév: A XIX-XX. század művészete

Értékelés:

A vizsgán legalább 25%-os eredményt kell elérni, ellenkező esetben az osz-

tályzat elégtelen.

1.10.4.15. Testnevelés

A testnevelés vizsga alapesetben gyakorlati vizsga, mely az Óbudai Gimnázi-

um helyi tantervében meghatározott mozgásformákból és a törvényben előírt

fittségi felmérésből áll.

Abban az esetben, ha a tanuló érvényes orvosi felmentéssel rendelkezik és a

gyakorlati vizsga bemutatására képtelen vagy ezzel egészségét veszélyezteti,

akkor az osztályozó vizsga anyaga nem sportági mozgásformákból, hanem

elméleti kérdésekből áll.

Az osztályozó vizsga anyagát a vizsgázók legkésőbb 2 héttel az osztályozó

vizsga előtt a szaktanáruktól írásban megkapják, hogy fel tudjanak rá készül-

ni.

A testnevelés osztályozó vizsga (gyakorlati) általános lebonyolítási szabályai

A gyakorlati vizsga két részből áll:

sportági mozgásformák bemutatása, értékelése osztályzattal;

fittségi felmérés gyakorlatainak elvégzése, nem osztályozan-

dó.

A tanulót az általa bemutatott mozgásanyagok alapján érdemjeggyel értékel-

jük. Minimum 3 különböző mozgásforma bemutatása képezi a vizsga anyagát.

40

Az egyes sportági mozgásformák értékelése technikai végrehajtás illetve

eredményesség (távolság, magasság, idő stb.) alapján történik. Félévi/év végi

osztályzata az egyes mozgásformák osztályzatainak átlagából alakul ki.

Az átlagszámítás szabályai szerint 0,1 -0,4 tized között lefelé, innen fölfelé ke-

rekítve alakul ki az osztályzat.

Az osztályozóvizsgán számon kért sportági mozgásanyag az időjárási viszo-

nyoktól függően változhat.

A fittségi felmérést a tanuló a törvényi előírásoknak megfelelően köteles elvé-

gezni, de arra osztályzatot nem kap.

1 – 1 esetben az egyes követelmények az osztály előképzettségi szintjétől füg-

gően változhatnak (pl. gyenge kondicionális és koordinációs képességű osz-

tály esetén a sérülések megelőzése érdekében a követelmények csökkentésére

kényszerülünk. Ellenkező esetben, amennyiben egy igen jó kondicionális és

koordinációs képességű osztály nagyobb haladási sebességet tesz lehetővé, az

osztályozó vizsga követelményeit nem emeljük).

A testnevelés osztályozó vizsga (elméleti) általános lebonyolítási szabályai

Az elméleti vizsga írásbeli.

Anyaga: ókori és újkori olimpiatörténet, a testnevelés órákon tanított sport-

ágak versenyszámai, szabályai, technikáinak szóbeli bemutatása, a testneve-

lésben és sportban használt alapvető élettani fogalmak ismerete, meghatározá-

sa, tájékozottság az egészséges életmóddal kapcsolatos fogalmakban, az isko-

lában használt fittségi felmérés bemutatása, magyar sportolók eredményei.

Értékelése a testnevelés érettségi vizsga százalékainak megfelelően történik.

1.11. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Iskolaváltásra – a különleges méltánylást érdemlő eseteket leszámítva – lezárt év

végi bizonyítvánnyal kerülhet sor. Különleges méltánylást érdemlő esetnek szá-

mít pl. a szociális krízis vagy a lakhelyváltoztatás. Az átvételről az iskola igazga-

tója dönt. Az átvételhez előírható osztályozóvizsga azokban az esetekben, amikor

az átiratkozni szándékozó tanuló valamelyik, az Óbudai Gimnázium helyi tan-

tervében előírt tantárgyat nem, vagy a nálunk előírtnál kisebb óraszámban tanul-

ta.

1.12. A felvételi eljárás különös szabályai

A középiskolai felvételi követelményeket az érvényes jogszabályok adta keretek

között a tantestület határozza meg, és azt az iskola a jogszabályban előírt formá-

ban és módon teszi közzé.

41

2. Az intézmény helyi tanterve

2.1. A választott kerettanterv megnevezése

Az Óbudai Gimnázium az 51/2012 (XXI. 21.) EMMI rendelet 3. számú Mellékle-

tében meghatározott kerettantervet használja. Az emelt szintű érettségi vizsgára

felkészítő foglalkozások helyi tantervét a 40/2002 (V. 24.) OM rendeletben, ill.

annak módosításaiban foglaltak figyelembe vételével készítjük el. A kifutó évfo-

lyamok a korábban elfogadott tanterveket használják; a 2013/2014-es tanévtől in-

duló négy évfolyamos osztályok és a 2014/2015-ös tanévben induló hat évfolya-

mos osztály helyi tantervei a 2012-es NAT-on alapuló kerettantervre épülnek. Az

adott tanévben indítandó osztályok számát és profilját a tantestület a hat évfo-

lyamos képzés visszaállítására tekintettel minden tanév október első hetének vé-

géig határozza meg.

2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám

Az egyes tanulmányi területeket, illetve az adott tanulmányi területekre megha-

tározott óraszámokat – ideértve a szabadon felhasználható órakeret intézmény ál-

tali felhasználást – az alább táblázatok tartalmazzák.

HAT ÉVFOLYAMOS OSZ-TÁLY

7. 8. 9. 10. 11. 12.

1. 2.* 1. 2.* 1. 2.* 1. 2.* 1. 2.* 1. 2.*

Magyar nyelv és irodalom 3 3 4 2 4 4 4 4

Idegen nyelv I. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

többletóra 1 1 1 1 1 1 1 1

Idegen nyelv II. 3 3 3 3 3 3 3 3

többletóra 1 1 1 1 1 1 1 1

Matematika 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

többletóra 1 1 1 1 1 1 1 1

Erkölcstan (7.-8.) Etika 1 1 1

Történelem, … 2 2 2 2 3 3

Fizika 2 2 2 2 2

Kémia 2 1 2 1 2 2

Biológia és egészségtan 2 2 2 2 2

Földünk és környezetünk 2 2 2

Ének-zene 1 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1

Dráma és tánc 1 1

Mozgókép és média 1

Informatika 1 1 1 1 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1

Testnevelés 5 3 5 3 5 3 5 3 5 3 5 3

42

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1

„Fakultáció” 4 4 6 6

Felhasznált összesen 31 31 35 36 35 35

Felhasználható összesen 31 31 35 36 35 35

*csoportbontás

1.A EMELT SZINTŰ NYELVI OSZTÁLY KÉT NYELVI CSOPORT

9. 10. 11. 12.

1. 2.* 1. 2.* 1. 2.* 1. 2.*

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

többletóra 1 1

Idegen nyelv I. 3 3 3 3 3 3 3 3

többletóra 2 2 2 2 2 2 2 2

Idegen nyelv II. 3 3 3 3 3 3 3 3

többletóra 1 1

Matematika 3 3 3 3 3 3 3 3

Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Biológia és egészségtan 2 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Dráma és tánc 1 1

Mozgókép és médiaismeret 1

Informatika 1 1 1 1

többletóra 1 1 1 1

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés 5 3 5 3 5 3 5 3

Osztályfőnöki 1 1 1 1

„Fakultáció” 4 4 6 6

Felhasznált összesen 35 36 35 35

Felhasználható összesen 35 35 35 35

*csoportbontás

1.B EMELT SZINTŰ NYELVI OSZTÁLY

HÁROM NYELVI CSOPORT

9. 10. 11. 12.

1. 2.* 3.* 1. 2.* 3.* 1. 2.* 3.* 1. 2.* 3.*

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelv I. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

többletóra 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Idegen nyelv II. 3 3 3 3 3 3 3 3

43

többletóra 1 1 1 1 1 1 1 1

Matematika 3 3 3 3 3 3 3 3

Etika 1

Történelem, … 2 2 3 3

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Biológia és egészségtan 2 2 2

Földünk és környezetünk 2 2

Ének-zene 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Dráma és tánc 1

Mozgókép és média 1

Informatika 2 2 2 1

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés 5 3 5 3 5 3 5 3

Osztályfőnöki 1 1 1 1

„Fakultáció” 3 3 5 5

Felhasznált összesen 35 36 35 36

Felhasználható összesen 35 36 35 36

*csoportbontás

2. EMELT ÓRASZÁMÚ ANGOL-MATEMATIKA OSZTÁLY

9. 10. 11. 12.

1. 2.* 1. 2.* 1. 2.* 1. 2.*

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

többletóra 1 1

Idegen nyelv I. 3 3 3 3 3 3 3 3

többletóra 1 1 1 1 1 1 1 1

Idegen nyelv II. 3 3 3 3 3 3 3 3

többletóra 1 1

Matematika 3 3 3 3 3 3 3 3

többletóra 1 1 1 1 1 1 1 1

Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Biológia és egészségtan 2 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Dráma és tánc 1 1

Mozgókép és médiaismeret 1

Informatika 1 1 1 1

többletóra 1 1 1 1

44

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés 5 3 5 3 5 3 5 3

Osztályfőnöki 1 1 1 1

„Fakultáció” 4 4 6 6

Felhasznált összesen 35 36 35 35

Felhasználható összesen 35 35 35 35

*csoportbontás

3. EMELT ÓRASZÁMÚ ANGOL-MATEMATIKA-FIZIKA CSOPORT

9. 10. 11. 12.

1. 2.* 1. 2.* 1. 2.* 1. 2.*

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelv I. 3 3 3 3 3 3 3 3

többletóra 1 1 1 1 1 1 1 1

Idegen nyelv II. 3 3 3 3 3 3 3 3

Matematika 3 3 3 3 3 3 3 3

többletóra 1 1 1 1 1 1 1 1

Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3

Fizika 2 2 2

többletóra 1 1 1 3

Kémia 2 2

Biológia és egészségtan 2 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Dráma és tánc 1 1

Mozgókép és médiaismeret 1

Informatika 1 1 1 1

többletóra 1 1 1 1

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés 5 3 5 3 5 3 5 3

Osztályfőnöki 1 1 1 1

„Fakultáció” 3 3 4 5

Felhasznált összesen 35 36 35 35

Felhasználható összesen 35 35 35 35

*csoportbontás

4. EMELT ÓRASZÁMÚ ANGOL-MATEMATIKA-TÖRTÉNELEM CSOPORT

9. 10. 11. 12.

1. 2.* 1. 2.* 1. 2.* 1. 2.*

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelv I. 3 3 3 3 3 3 3 3

többletóra 1 1 1 1 1 1 1 1

45

Idegen nyelv II. 3 3 3 3 3 3 3 3

Matematika 3 3 3 3 3 3 3 3

többletóra 1 1 1 1 1 1 1 1

Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3

többletóra 1 1 1 1

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Biológia és egészségtan 2 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Dráma és tánc 1 1

Mozgókép és médiaismeret 1

Informatika 1 1 1 1

többletóra 1 1 1 1

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés 5 3 5 3 5 3 5 3

Osztályfőnöki 1 1 1 1

„Fakultáció” 3 3 5 5

Felhasznált összesen 35 36 35 35

Felhasználható összesen 35 35 35 35

*csoportbontás

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának el-

vei

A tankönyveket a hivatalos tankönyvlistáról a szaktanárok a munkaközösség-

vezetővel egyetértésben választják ki. Tanárváltás esetén az elkezdett tan-

könyvet, illetve tankönyvcsaládot kell folytatni. Az egyes tárgyak tankönyvvá-

lasztásra vonatkozó speciális előírásait a tantárgy helyi tanterve tartalmazza.

2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvaló-

sítása

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, fej-

lesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény ki-

elégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék fejleszté-

sével segítjük a koncentráció és a relaxáció képességének fejlődését az ered-

ményesebb tanulás érdekében; az egészséges életvitel kialakításához a biológia

és egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi

és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztá-

rának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakítása, a fejlesz-

tő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értéké-

nek tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a cso-

46

portban fejleszti a tanuló személyiségét; a tanulási stratégiák megválasztásá-

ban kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek

tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;

a kreativitás fejlesztése a tanuló személyiségét és tanulási eredményességét is

jó irányban befolyásolja; törekszünk az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyá-

ra; fontos a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre

szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és ér-

zelmi alapozása, a helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása

a személyiségfejlesztés fontos eszköze; alapvető feladat az önálló tanulás és az

önművelés megalapozása, illetve fejlesztése; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük

az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a ta-

nulásszervezési módokat.

2.5. Mindennapos testnevelés

Iskolánkban a törvényi előírásoknak megfelelően a 2012/13-as tanévtől felme-

nő rendszerben (9. évfolyamtól) bevezettük a mindennapos testnevelést. Diák-

jainknak heti 5 testnevelésórája van, 3 + 2 óra bontásban. A + 2 óráról a törvé-

nyi szabályozásnak megfelelően az egyesületben sportoló és onnan szabályos

igazolást hozó diákjaink kapnak felmentést.

2.6. Közösségi szolgálat.

A 2012/13-as tanévtől – 9. évfolyamtól felmenő rendszerben – a tanulóknak

összesen 50 óra közösségi szolgálatot kell teljesíteniük ahhoz, hogy érettségi

vizsgát tehessenek. A közösségi szolgálat koordinálását és az összekötői fel-

adatok ellátását az iskola pedagógusai végzik; a közösségi szolgálat teljesítését

igazoló napló őrzése és vezetése a tanulók feladata.

2.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A választható tantárgyakat, foglalkozásokat a jogszabályban előírt határidőre

kell meghirdetni, és a tanulóknak ugyancsak a jogszabályi előírásoknak meg-

felelően kell választásukat az intézmény tudomására hozni. A tanulókra köte-

lező határidőkre és egyéb kötelmekre, tudnivalókra a választási lehetőségek

meghirdetésekor írásban fel kell hívni a tanulók figyelmét. A választható tan-

tárgyak meghirdetésével együtt lehetőség szerint közölni kell annak a peda-

gógusnak a nevét, aki a tantárgyat várhatóan oktatni fogja. Az emelt szintű

érettségi felkészítő órákat tartó pedagógust - szakmai szempontok alapján, a

munkaközösség-vezetővel egyeztetve – az iskola igazgatója jelöli ki.

47

2.8. A tanulók esélyegyenlőségét biztosító intézkedések

A tanulók esélyegyenlőségét a Gimnázium Esélyegyenlőségi programjában leír-

tak biztosítják. Ennek végrehajtása minden iskolai dolgozó felelőssége – bizto-

sítani kell az egyenlő hozzáférést minden iskolai szolgáltatáshoz; a fakultatív

programokban való részvételt az iskola Alapítványa támogatja. A hátrányos

helyzetű tanulók kiszűrése és segítése elsősorban az osztályfőnökök, illetve a

gyermekvédelmi felelős feladata, de kötelessége minden pedagógusnak és

technikai dolgozónak.

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és

formái

Az iskolai élet mindennapjaiban az ellenőrzés a tanítási-tanulási folyamat

alapvető mozzanata – célja a tanulók alapos tudáshoz juttatása. A tanulók

mindennapi munkájának ellenőrzésénél, értékelésénél az órai aktivitást is fi-

gyelembe vesszük. Az elsajátított ismeretek mennyisége mellett értékeljük az

ismeretek önálló felhasználását, alkalmazását, valamint a tanuló beszédkultú-

ráját is.

A számonkérés tervezetten, objektív, a diákok számára átlátható módon törté-

nik, feladata a visszajelzés, ill. a megerősítés. A diákoknak differenciált módon

kell javítási lehetőséget adni. Az értékelés nem szorítkozhat az érdemjegy köz-

lésére.

A tanulók teljesítményét a jogszabályban előírt módon, osztályzatok-

kal/érdemjegyekkel értékeljük: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elég-

telen (1).

Pedagógiai munkánkban az osztályozással kapcsolatban a következő elveket

határoztuk meg: a félévi osztályzatok száma tantárgyanként a heti óraszám-

mal azonos; heti egyórás tárgy esetén minimum két érdemjegy legyen. A fél-

évi osztályzat a tanév kezdetétől a félév végéig, az év végi a tanév kezdetétől a

szorgalmi idő végéig szerzett érdemjegyeket veszi figyelembe, értékelve a ta-

nuló fejlődési tendenciáit. Az érdemjegyeket súlyozottan is figyelembe lehet

venni, de erre a tanév elején fel kell hívni a diákok figyelmét. A tantárgyi ér-

demjegyet a tanuló magaviselete nem befolyásolhatja.

48

2.9.1. Szóbeli értékelés

A szóbeli számonkérés formája nyilvános, az osztály előtt elhangzó fele-

let, amit a tanár nyilvánosan értékel.

2.9.2. Írásbeli értékelés

Az írásbeli értékelés leggyakoribb formái:

- A röpdolgozat, amit nem szükséges előre bejelenteni. Témája az utóbbi 2-3 óra

anyaga; időtartama 10-30 perc. Cél az alapfogalmak, a megtanult ismeretek

számonkérése.

- A nagydolgozatot a Házirendben meghatározott módon előre be kell jelenteni

(a dátumot a naplóba be kell írni), és az előírt határidőre ki kell javítani. A ha-

táridő után kijavított dolgozatok jegyeit a tanuló kérésére – a dolgozat megis-

métlése mellett – figyelmen kívül kell hagyni; a dolgozatok kijavítását a határ-

időből történő kicsúszás esetén is el kell végezni. A nagydolgozatok általában

átfogó, egész tematikai egységekre kiterjedő feladatlapok, amelyek formájuk-

ban és tartalmukban lehetőleg igazodnak az érettségi követelményekhez.

- A felmérő dolgozat célja a tudásszint megállapítása.

- Az évfolyamdolgozatot az egész évfolyam az év elején meghatározott idő-

pontban (idősávban), egyszerre írja – célja a párhuzamos osztályok/csoportok

felkészültségének összehasonlítása.

Általános elv, hogy tantárgyanként az év folyamán írandó nagydolgozatok

száma lehetőleg ne legyen kevesebb a tanulócsoport heti óraszámánál, de ma-

ximum öt legyen, míg a heti egy órás tárgynál legalább kettő.

2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatáro-

zása

Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok legyenek arányosak, feleljenek meg

a tantárgy sajátosságainak, adjanak lehetőséget a gyakorlásra, és legyenek tel-

jesíthetőek, figyelemmel a más tárgyakból feladott feladatok mennyiségére. A

szünetekre feladott mennyiség ne legyen több, mint az egyik óráról a másikra

feladott – a szünet pihenésre is szolgál. A házi dolgozat hosszabb határidőre

feladott, önálló ismeretszerzést és szövegalkotást elváró feladat; adott, előre

meghatározott esetben érdemjeggyel is minősíthető.

2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Csoportbontást az erre a törvényben meghatározott órakeret terhére és erejéig

– amennyiben a fenntartó a rendelkezésre álló keretet nem növeli meg – terve-

zünk. A bontva tanított tantárgyak felsorolását az 1.6.1.1.1. pont tartalmazza.

A csoportbontásra fennmaradó órákat a „fakultációs” csoportok, szakkörök,

tehetséggondozó csoportok megszervezésére fordítjuk – amennyiben az igé-

49

nyek a lehetőségeket meghaladják, az iskola igazgatója hoz döntést az érintet-

tek, továbbá szükség szerint a közalkalmazotti tanács és a tantestület bevoná-

sával.

2.12. A tanulók fizikai állapotának mérése és értékelése, az ehhez szükséges

módszerek

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérése és értékelése iskolánkban

a törvényi előírásoknak megfelelően a NETFIT (fittségi teszt) mérési rendszer-

rel történik.

A mérések évente egy alkalommal, a törvény által, az aktuális tanév rendjében

meghatározott időszakban, a II. félévben történnek. Az eredmények rögzítését

a testnevelő tanárok az adott tanév májusában végzik el, egy erre a célra kiala-

kított központi elektronikus felületen.

A NETFIT fittségi profiljai és tesztjei:

Fittségi profil megnevezé-

se

Fittségi tesztfeladat Vizsgált terület

Testösszetétel és tápláltsági

profil

Testtömeg mérés Testtömeg index (BMI)

Testmagasság mérés

Testzsírszázalék mérés Testzsírszázalék

Aerob fittségi profil (álló-

képességi profil)

Állóképességi ingafutás

teszt (20 m vagy 15 m)

Aerob kapacitás

Vázizomzat fittségi profil

Ütemezett hasizom teszt Hasizomzat ereje és

erőállóképessége

Törzsemelés teszt Törzsfeszítő izmok ereje

Ütemezett fekvőtámasz

teszt

Felsőteszt izom ereje

Kézi szorítóerő mérés Kéz maximális izomereje

Helyből távolugrás teszt Láb robbanékonyereje

Hajlékonysági profil

Hajlékonysági teszt Térdhajlító izmok nyújtha-

tósága, csípőízületi moz-

gásterjedelem

50

A mérési eredmények anonimek, minden tanuló egyéni azonosító kóddal ren-

delkezik.

Az eredmények a szülő és a gyermek által is megtekinthetőek a NETFIT elekt-

ronikus felületén, az egyéni kód megadásával.

2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.13.1. Az iskola egészségnevelési elvei

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az iskolai elsősegélynyújtás-oktatás legfőbb célja:

Magyarországon igen magas a halállal vagy súlyos egészségkárosodással vég-

ződő balesetek és rosszullétek száma, ám ezek a következmények időben tör-

ténő, megfelelő segítségnyújtás esetén megelőzhetőek vagy enyhíthetőek len-

nének. Ezért nagyon fontos, hogy hazánkban minél magasabb legyen azoknak

a száma, akik szükség esetén alkalmasak arra, hogy gyors és szakszerű segít-

séget nyújtsanak a bajbajutottaknak, még az orvosi segítség megérkezése előtt.

Az elsősegélynyújtás alapjait leghatékonyabban az általános, ill. a középisko-

lában lehet elsajátítani.

Az elsősegélynyújtás célja, hogy amíg kiér a mentő, képesek legyünk:

megmenteni az életet

megakadályozni a további egészségkárosodást

elősegíteni a gyógyulást.

Ahhoz, hogy valaki képessé váljon jól elsősegélyt nyújtani, meg kell tanulnia:

az alapvető viselkedési szabályokat baleseti helyzetben

felismerni a lényeges jeleket, tüneteket

megfelelő módon segítséget kérni

szakszerűen végrehajtani a szükséges elsősegélynyújtást.

Ahhoz, hogy valaki rutint szerezzen ezen a területen, és „éles helyzetben” is

merjen cselekedni, nagyon fontos a gyakorlatias oktatás és a megszerzett is-

meretek rendszeres ismétlése, gyakorlása.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

Az elméleti tudás megszerzése:

Iskolánkban az elsősegély oktatás elméleti részének megtanítása a 9. évfolya-

mon kezdődik az osztályfőnöki órákon (ebben az évben még nincs biológia).

Mivel az egyszer és nagy mennyiségben kapott információ csak csekély hatás-

fokkal reprodukálható, ezért szükség van a megszerzett ismeretek rendszeres

51

felfrissítésére, ezért a 10-12. évfolyamokon minden évben pár órát ismétlésre

szánunk (vagy szintén osztályfőnöki órán, vagy, ha belefér az időbe, akkor bi-

ológiaórán).

Elsősorban azokra a témákra helyezzük a hangsúlyt, amelyek vagy életmentő

beavatkozások, vagy olyan esetek, amelyekkel gyakran találkozhatnak a hét-

köznapok során. Konkrétan az alábbi témákra kerül sor az elméleti oktatáson:

a segélynyújtás lépéseinek sorrendje

a sérültek állapotának felmérése, betegvizsgálat

a mentőhívás szabályai

az erős vérzés elállításának módjai

eszméletlen sérültnél a szabad légutak biztosítása (stabil oldalfektetés)

újraélesztés

gerincsérülésre utaló jelek, teendők ilyen esetben

sebellátás

agyrázkódás

rándulás, ficam, törés

égési sérülések

kémiai anyagok okozta marás

idegen test a bőrben, ill. a légutakban

ájulás

gyógyszeradás szabályai

A gyakorlati tudás megszerzése:

Elsősegélynyújtásra csak az lesz képes, aki begyakorolja a szükséges lépése-

ket, ezért önmagában az elméleti tudás nem elegendő, fontos a gyakorlati ok-

tatás. Ez csak kiscsoportos foglalkozások keretében valósítható meg, ezért a

legcélszerűbb testnevelésórákon elsajátítani ezeket a készségeket, hiszen itt a

gyerekek eleve csoportbontásban vannak. Itt is már a 9. évfolyamon elkezdő-

dik az oktatás (az elméleti tudás megszerzését követően), majd a 10-12. évfo-

lyamon rendszeres ismétlés, gyakorlás zajlik.

Iskolánk törekszik mindezt megvalósítani az anyagi és személyi feltételek

függvényében.

Hiszen mindezekhez szükség van egyrészt olyan pedagógusokra (elsősorban

biológia-, ill. testneveléstanárokra, esetleg védőnőre) , akik rendelkeznek meg-

felelő képesítéssel (vagyis részt vettek elsősegély-oktató pedagógust képző

tanfolyamon), másrészt bizonyos eszközökre a gyakorlati oktatáshoz ( pl.

Ambu-baba az újraélesztés gyakorlásához, elsősegélyládák stb.).

52

A diákok elsősegély-oktatásán kívül fontos még hangsúlyt fektetni a kollégák

oktatására is, hiszen az iskolában, ill. az osztálykirándulásokon történhetnek

balesetek, amire nekik is fel kell készülniük, hogy megfelelő segítséget tudja-

nak nyújtani. Ezért minden tanév elején a tűz-és balesetvédelmi oktatás kere-

tében nekik is megtanítjuk, ill. felfrissítjük alapismereteket.

Mindezek mellett az olyan diákoknak, akik mélyebben is szeretnék elsajátítani

ezeket az ismereteiket, ill. kibővíteni tudásukat, biztosítunk erre lehetőséget

szakkör keretében. Ha van rá igény, és megvannak hozzá a szükséges feltéte-

lek, versenyeken is részt veszünk.

2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei

Környezeti nevelési elveink Az iskola környezeti nevelési szemlélete

Óbudai iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok

szemléletét alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszi-

lárdítsuk. A 80-as évek közepe óta éppen ezért foglalkozunk tudatosan a kör-

nyezeti neveléssel.

Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet

formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törek-

szünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egy-

séges egészként lássák a természetet benne az embert. Érthető tehát, hogy a

természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt fel-

adatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak kö-

zött már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kez-

deményezés alakult ki a humán területeken is.

Tanórán, laboratóriumban, nyári ökológia-táborban vagy erdei iskolákban

megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű

komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben

tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket.

Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő

óvó felnőttekké.

Alapelvek, jövőkép, célok

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk.

Ezek fogalmát, tartalmát megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell

világítanunk: a fenntartható fejlődés, a kölcsönös függőség, ok-okozati össze-

függések, a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, alapvető em-

beri szükségletek, emberi jogok, demokrácia, elővigyázatosság, biológiai és

társadalmi sokféleség, az ökológiai lábnyom.

53

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozá-

son, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú

távú célunk, hogy tanítványaink környezettudatos állampolgárrá váljanak.

Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: a környezettudatos, személyes

felelősségen alapuló, takarékos magatartást és életvitelt; a környezet (termé-

szetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének

igényét és akaratát, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a

sokféleség megőrzését, a rendszerszemlélet, a globális összefüggések tudomá-

nyos megalapozását, az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez

vezető technikákat és módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákok-

ban. Ilyenek például: alternatív problémamegoldó gondolkodás, ökológiai

szemlélet, gondolkodásmód, szintetizálás és analizálás, problémaérzékenység,

integrált megközelítés, kreativitás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia

és segítő életmód, vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, mé-

diahasználat, konfliktuskezelés és -megoldás, állampolgári részvétel és cselek-

vés, értékelés és mérlegelés készsége.

Konkrét célok

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú

célok megvalósításhoz milyen lépések vezetnek.

Új tervek: a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;

testületen belüli továbbképzés szervezése; lehetőség szerint új környezeti ne-

velési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése és témanap

bevezetése.

Hagyományok ápolása: a kerület nevezetességeinek feltérképezése; az iskola hí-

rességeinek élete – kutatás az alsóbb évfolyamokon; az erdei iskolai progra-

mok távlati bevezetése és szervezése; a drogprevenciós programok folytatá-

sa osztályfőnöki órák megtartása környezetvédelmi témában.

Szaktárgyi célok: a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti ne-

velésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet

állapotának mérési módszerei); a kétszintű érettségire felkészítés (környezet-

védelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik); a hétköznapi kör-

nyezeti problémák szakórákon való megjelenítése ( a környezetszennyezés ha-

tása a természeti és az épített környezetre és magára az emberre) ; tanórán kí-

vüli szakórák szervezése; természet – és környezetvédelmi versenyekre való

54

felkészítés; multimédiás módszerek alkalmazásának további elterjesztése a kü-

lönböző szakórákon; a számítógép felhasználása a tanórákon és az otthoni

egyéni kutatómunkában; interaktív módszerek kipróbálása alkalmazása (cso-

portmunka, önálló kísérlet, a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő felada-

tok ).

A környezeti nevelés színterei iskolánkban

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

Az iskolában jelenleg a testület még csak kis hányada foglalkozik intenzíven

környezeti kérdésekkel tanórán és azon kívül. Ha valamilyen akció van (pl.

telefonkönyv visszagyűjtése, udvarszépítés), a testület zöme aktívabbá válik és

vannak, akik időszakosan kapcsolódnak egy-egy területhez. Így tehát tervez-

hetjük, hogy apró lépésenként haladjunk, lebontva azt a hiedelmet, miszerint

ez a feladat csupán a természettudományokat tanító fiatal és lelkes tanárok

feladata lenne. Az iskolában dolgozó pedagógusok példamutatása adja első-

sorban a környezeti nevelés hitelességét.

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz az adekvát környezetvédelmi

vonatkozásokat. Mindig az óra jellege dönti el, hogy melyik probléma melyik

módszert igényli. Kiemelten kívánjuk kezelni a mindennapi élettel kapcsolatos

vonatkozásokat, mert ez a terület áll diákjainkhoz a legközelebb. A szemlélte-

tés során hagyományos, audiovizuális és az informatika lehetőségét is kihasz-

náljuk, törekedve az önálló ismeretszerzésre is, mert így lehetőség nyílik az

élményszerű tanításra.

Nem hagyományos tanórai keretben:

A tanév során minden osztály intézmény- vagy múzeumlátogatást szervez.

Fokozatosan be kívánjuk vezetni az erdei iskola rendszerét legalább a 9. és

esetleg a 10. osztályokban, ahol minden osztály speciális órarend szerint egy

hetet tölthetne el. Megvizsgáljuk a nomád tábor bevezetésének lehetőségeit

is.

Tanórán kívüli programok:

A tanulók számos olyan versenyen indulnak, és kimagasló eredményeket ér-

nek el, ahol a környezet– és természetvédelem kiemelkedő téma, ahol elméleti

és gyakorlati tudásukat elmélyíthetik. (pl. Herman Ottó Verseny, Kitaibel Ver-

seny, Csapody Vera Emlékverseny, Balogh János Verseny Madarak és Fák

Napja Verseny, valamint a kerületi hagyományosan sok gyereket megmozga-

tó ÖKOHÉT).

15 éve időszakosan működik iskolánkban a Zöld Tábor (az elmúlt években az

Aggteleki Nemzeti Park Szalamandra házában), mely tematikája szerint ter-

mészet- és környezetvédő, valamint az élővilág megismerésére ösztönöz. Itt

55

olyan tudást kapnak a tanulók, mely felelősségvállalással, önálló munkával,

egymással dolgozni tudással jár együtt.

Az iskolában rendszeresen különböző gyűjtési akciókat (pl. elem-, papírgyűj-

tés) szervezünk, és a befolyt összeget valamilyen környezeti nevelési cél meg-

valósításával összefüggésben használjuk föl.

Jeles napokon kiállításokat szervezünk, de állandó kiállítással is rendelke-

zünk.

Tanulóink az évek során részt vettek a Varangy Akciócsoport békamentésé-

ben, madártani megfigyeléseket végeztek, és a Nemzetközi Zuzmóprogram-

ban méréseikkel segítették az Európai Zuzmótérkép elkészítését, és ilyen mó-

don ismerkedtek meg a biomonitorozással.

Erőforrások

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel,

hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint a külső intézményekkel,

szervezetekkel jó munkakapcsolatot alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük

kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Iskolán belüli együttműködés

Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos maga-

tartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára iskolán belül és

kívül egyaránt. A koordinátori szerepet az iskola kijelölt dolgozója látja el.

Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy környezetét óvja és társaira

is hasson. Ebben kiemelkedő szerepet szánunk az iskolai diákönkormányzat-

nak, az osztályközösségeknek, valamint a legaktívabb, a környezetvédelem

ügyéért elkötelezett tanulókból álló természettudományos osztályokba járó

tanulóknak.

Iskolapszichológus. Felméréseivel és azok közös elemzésével tud segíteni kör-

nyezeti nevelési munkánkat. A jövőben szükséges ezek rendszeressé tétele,

hogy visszajelzést kapjunk munkánk hatékonyságáról.

Szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház

és az iskola harmonikus együttműködése. Lényeges, hogy a szülők megerősít-

sék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk közvetí-

teni kíván.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és tech-

nikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunk-

nak. Segítségükkel már eddig is jelentősen csökkentettük a papírfelhasználást

(pl. féloldalas papírok újrafelhasználása, kicsinyített és kétoldalas másolás, ka-

zetták újratöltése, digitális információáramlás). Példamutató, ha a tanulók

56

környezetbarát tisztítószerek használatát látják, sózás helyett hólapátolást és

homokszórást tapasztalnak.

Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények

profilját és a költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműkö-

dés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megva-

lósítása szempontjából is fontos.

Civil szervezetek. Szakmai ismereteikkel és programjaikkal segíthetik környeze-

ti nevelési munkánkat. A szaktanárok általában egyénileg alakítanak ki kap-

csolatokat az egyes civil szervezetekkel, illetve a Budapesti Állatkerttel is évti-

zedes jó kapcsolatunk van – biológiaóra, ill. szakkör keretében rendszeresen

visszük „tanulmányi sétára” a diákokat.

Hivatalos szervek. Hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy a

környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az is-

kola. Javaslataikra és véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet ki-

alakításában.

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és a tanórán kívüli kör-

nyezeti programjainkat színesebbé és tartalmasabbá tehetik különböző intéz-

mények látogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból a legfontosabbak a

Budapesti Állatkert, (évtizedes jó kapcsolatunk van) a Természettudományi és

a Mezőgazdasági Múzeum, valamint a különböző tájvédelmi körzetek és a

Duna–Ipoly Nemzeti Park, de osztálykirándulások vagy az Erdei Iskola ideje

alatt egyéb nemzeti parkok is. Szoros kapcsolatot ápolunk a kerület sportegye-

sületeivel.

Iskolai büfé

Diákjaink délelőtti étkezésének meghatározó színtereként igen fontos szerepet

tölt be az étkezési kínálat és módja. Fontos, hogy kínálata megfeleljen az

egészséges táplálkozásnak, ill. a jogszabályi előírásoknak. Ennek érdekében az

évek alatt számos pozitív változást vezettünk be a kínálatban.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások

A környezeti nevelés összetettségét csak a komplex módszerek segítségével

lehet közvetíteni. Ezért különösen fontos a tantárgyak közti integráció. Min-

den lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes kép alakul-

jon ki az őket körülvevő világról, legalábbis a környezet és annak védelmének

szükségességéről.

Lehetőségeink: a terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi

kirándulások; iskolai akadályversenyek vagy városismereti versenyek so-

rán kézműves foglalkozások: ünnephez kötődő vagy táborokban kérdőíves

57

felmérések; iskolai újság és az iskolarádió felhasználá-

sa; versenyek, szakkörök, „udvari kertészkedés és osztályzöldítés”; a tanter-

mekben található szelektív hulladékgyűjtők használata; tisztasági versenyek;

délutáni sportfoglalkozások, kerületi, budapesti és országos szintű középisko-

lai sportversenyek; iskolanap. Látogatások: Természettudományi Múzeum,

Botanikus kert, Állatkert, Nemzeti parkok, szeméttelep, hulladékégető, óbudai

szennyvíztisztító. Projektek: eddigi sikeres pl. a savas eső mérése, Zuzmó-

program.

Módszerek

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani

megújulásra is szükség van. Olyan módszereket szükséges választani, ame-

lyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek vagyunk megvalósí-

tani. Miután ezek egy része nem ismert széles körben, ezért vettünk, veszünk

részt célirányosan olyan tanártovábbképzésben, ahol bemutatják az interaktív

lehetőségeket is. E tekintetben nagyon fontos, hogy e módszereket használat

előtt mindenki ki is próbálja, mielőtt a diákokkal alkalmazza. A foglalkozások

sikere és hitelessége múlik ezen. Néhány alkalmazandó módszercso-

port: játékok, modellezés, riport; közösségépítés, terepgyakorlati technikák,

kreatív és művészi tevékenység.

Tanulásszervezés, tanórai keretek, a tantárgyak lehetőségei

Biológia

Környezetvédelem

A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési,

illetve mérséklési lehetőségeit; ismerjék meg szakmájuk környezeti és egész-

ségügyi problémáit.

Földrajz

A tanulók ismerjék meg a levegő-víz-talaj földrajzát, ezek szennyezésének el-

kerülési lehetőségeit, az éghajlati öveket és övezeteket, az ember és övezet vi-

szonyát; ismerjék meg és őrizzék a természeti és ember alkotta táj szépségeit.

Történelem

A tanulók ismerjék meg a szakma helyi történelmi értékeit, alakuljon ki ben-

nük a hagyományok tisztelete, a szakma történeti áttekintése révén szerezze-

nek ismereteket a történelem és a környezetvédelem kapcsolatáról.

Magyar nyelv és irodalom

A tanulók törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára,

írásban és szóban egyaránt.

58

Matematika

A tanulókban alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges

számolási készségeket, ami a szakma elsajátításához elengedhetetlen.

Idegen nyelv

A tanulók váljanak képessé az idegen nyelvű szakirodalom megismerésén ke-

resztül a szakmájukhoz kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozására,

és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit.

Kémia

A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges szakmai isme-

retekkel, ismerjék meg a szakmájukhoz kapcsolódó veszélyes anyagokat, azok

tárolását, semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását.

Testnevelés

Célunk a foglalkozások alkalmával környezettudatos magatartás kialakítása,

tárgyi környezetünk, eszközeink óvása, edzés a természet erőivel (víz, szél,

napsütés) „szemben”.

Rajz és vizuális kultúra

A tanulók ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság

egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet hazai előfordulá-

saira, kutassanak fel, ismerjenek meg a szakmájukhoz kötődő helyi népi építé-

szeti emlékeket.

Taneszközök

Az Óbudai Gimnázium, köszönhetően a távlati fejlesztési terveinek, tudatos

tervezésnek és az iskola hagyományainak, valamint a pályázati összegek el-

nyerésének rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, illetve szak-

könyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyama-

tosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést

tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.

Az erdei iskola programok és nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai

és kémiai vizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvíz vizsgálatokhoz szükséges

eszközöket és vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési

szak- és DVD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák

és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök áll-

janak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehaj-

tásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelé-

sek jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

59

Kommunikáció

A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetet-

lenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen

fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban

kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra,

hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információ-

kat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a

fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájáról

számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban

nélkülözhetetlen.

Iskolán belüli kommunikáció formái: kiselőadások tartása megfelelő szemléltető-

eszközökkel, házi dolgozatok készítése, poszterek készítése és bemutatása, is-

kolarádió felhasználása híradásra, „drótpostán” történő levelezés: tanárokkal,

szülőkkel, diákokkal, faliújságon közölt információk készítése, szórólapok ké-

szítése a zöld mozgalmak akcióiról, kampányairól pályázati lehetőségekről.

Iskolán kívüli kommunikáció formái: környezetvédelmi cikkek feldolgozása kü-

lönböző napilapokból, környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek

feldolgozása, környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozá-

sa értékelése, környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az il-

letékesekkel.

Minőségfejlesztés

Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempont-

ból eltér az iskola életének más területen alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a

környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest-

markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a

világban elfoglalt helyéről.

Tervezzük, hogy az iskolapszichológus segítségével környezeti attitűdvizsgá-

latot végzünk az iskolába érkező tanulók között. Az osztályfőnök és a szakta-

nárok megbeszélik majd a mérés eredményét, és felhasználják azt a további

munkájuk tervezésében. Az attitűdvizsgálatot a 10. évfolyam elején és – lehe-

tőség szerint – a 12. évfolyam végén készítenénk el.

Továbbképzés

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek

e tartalmaznia kell a szakmai módszertani ismeretekben való fejlődést

is. Megfontolandó, hogy az ötéves továbbképzési idő alatt, akár minden évben

más-más munkaközösségből, évente 1-2 tanár részt venne a külső intézmé-

nyek által szervezett tanárképzési programon, továbbá iskolánk tanárai is

tarthatnának környezeti nevelési kérdésben belső továbbképzést.

60

2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési

elvei

A magatartás- és szorgalomjegyeket a tanulót tanító pedagógusok a félévi és

év végi osztályozó konferenciákon állapítják meg.

2.14.1. A magatartás értékelésének elvei

Példás magatartású az a tanuló, aki fegyelmezetten viselkedik a tanórán és az

iskolában, betartja a házirend szabályait. Aktívan vesz részt a közösség életé-

ben. Nincs igazolatlan órája.

Jó magatartású az a tanuló, aki passzív, de fegyelmezett. Nem akadályozza a

munkát a tanítási órákon. Maximum 2 igazolatlan órája lehet.

Változó magatartású a tanuló, ha a házirend szabályait - dokumentáltan - több

alkalommal is megszegi, pl. zavarja az óra menetét, rendszeresen késik. Ma-

ximum 4 igazolatlan órája lehet.

Rossz magatartású a tanuló, ha kirívó magatartási problémái vannak, több-

ször– dokumentáltan - vét a házirend ellen, bomlasztó hatással van a közös-

ségre.

2.14.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei

Példás szorgalmú a tanuló, ha képességeinek megfelelően jól teljesít, aktívan

részt vesz a tanítás menetében, házi feladatait rendszeresen elkészíti.

Jó szorgalmú az a tanuló, aki képességeihez képest kissé gyengébben teljesít,

csendben dolgozik az órákon, de nem eléggé aktív.

Változó szorgalmú a tanuló, ha teljesítménye hullámzó, feladatait nem rend-

szeresen készíti el, az órán passzív, egyetlen tárgyból sem ér el jobb ered-

ményt.

Hanyag szorgalmú a tanuló, ha teljesítménye gyenge, több tárgyból bukik,

rendszeresen nem készül az órákra, tanórákon nem dolgozik.

2.14.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

A tanulók kiemelkedő, kötelezettségen felül végzett munkáját jutalmazzuk a

megfelelő szinten (szaktanár, osztályfőnök, igazgató, tantestület). A dicséret

feltétlenül ember- és közösségformáló, amely kifejezésre juttatja, hogy érde-

mes és szükséges a közösségért tenni és érdekeit szem előtt tartani.

Ösztönző módszerek: helyeslés, biztatás, elismerés, osztályozás, jutalmazás,

szaktanári dicséret és dicséret.

A szóbeli dicséret formái: osztályközösség előtt, tantestület előtt igazgatói di-

cséret, ill. dicséret iskolai összejöveteleken.

61

Az írásbeli dicséret formái: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséret az el-

lenőrzőbe, illetve oklevél, könyvjutalom, kitüntetés.

A jutalmazás alapja lehet versenyhelyezés, egyenletes kimagasló teljesítmény,

szorgalmas, odaadó, folyamatos közösségi munka.

A fegyelmezés célja, hogy megakadályozzuk a közösséget bomlasztó, fegyel-

mezetlen, időnként veszélyes viselkedési módokat. Pozitív példát kell mutat-

nunk, hogy fegyelmezésünk hiteles legyen, következetesnek kell lennünk,

hogy a gyerek ezeket a szabályokat megtanulja betartani. A fegyelmezés szint-

jei vegyék figyelembe a gyerek életkori sajátosságait, mert csak annak az in-

tésnek van hatása, amely nem pusztán egy szokványos beírás, hanem ami

után rendszeresen követjük, hogy történik-e változás.

Kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, szóbeli figyelmeztetés (osztály-

főnök, igazgató), intés (osztályfőnök, igazgató).

Megelőző módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, tilalom, el-

marasztalás.