Az

Egercsehi Zrínyi Ilona

Általános Iskola

OM: 200692

Pedagógiai és Nevelési Programja

2018.

2

TARTALOM

I. BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 5

II. PROGRAM JOGI ALAPJAI ............................................................................................... 6

III. NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................... 7

1. Néhány szó az iskolánk történetéről ....................................................................................................... 7 1. 1. Egercsehi.................................................................................................................................................... 7 1. 2. Hevesaranyos ............................................................................................................................................ 8 1. 3. Az iskolai élet jellemzői .............................................................................................................................. 8

2. Az intézmény adatai ................................................................................................................................ 9 2. 1. Az iskola hivatalos beiskolázási körzete .................................................................................................... 9 2. 2. Az intézmény alaptevékenysége ............................................................................................................... 9

3. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................ 10 3.1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ............................................................ 10 3.2. Nevelő-oktató munkánk célja ................................................................................................................... 11 3.3. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka feladatai ............................................................................ 12 3.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai ................................................................. 13 3.5. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai eszközei ............................................................... 14

4. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ...... 15 4.1. A nevelőtestület minden tagjának feladata .............................................................................................. 15 4.2. A pedagógus feladatai .............................................................................................................................. 15 4.3. Az osztályfőnökök feladatai ....................................................................................................................... 17

5. A személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az általános iskolában ........................................................................................................................................................ 18

5.1. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................. 21

6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................... 24 6.1. Alapelvek ................................................................................................................................................... 24 6.2. Helyzetelemzés.......................................................................................................................................... 24 6.3. Az egészségnevelés célja, feladata ............................................................................................................ 24 6.4. Az egészségnevelés iskolai területei .......................................................................................................... 26 6.5. Megvalósítandó céljaink: ........................................................................................................................... 26 6.6. A céljaink elérése érdekében tervezett módszereink: .............................................................................. 26 6.7. Egészségnevelés megvalósításának szakmai feltételei ............................................................................. 29 6.8. Egészségfejlesztő program segítő kapcsolatai és feladatai: ...................................................................... 33 6.9. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ..................................................................................... 33

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység ......................................................... 35 7.1. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................................................. 35 7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ....................................................... 35 7.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők segítése ................................................... 36 7.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ......................................................................................................... 37 7.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................................................ 38 7.6. Az „Integrált Pedagógiai Rendszerben” (IPR) megvalósuló oktatás .......................................................... 40

8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje........................................................ 47 8.1. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat .............................................................................................. 47

9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................................................. 49 9.1. A szülő, a tanuló, pedagógus együttműködésének formái ....................................................................... 49 9.2. A tanulói közösséggel való együttműködés ............................................................................................. 51

3

9.3. Külső partnerekkel való együttműködés, kapcsolattartás ........................................................................ 52

10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ...................................................................................... 53 10.1. Osztályozóvizsga ...................................................................................................................................... 53 10.2. Javítóvizsga .............................................................................................................................................. 54 10.3. Pótló vizsga .............................................................................................................................................. 54 10.4. Vizsgatárgyak, vizsgarészek ..................................................................................................................... 54 10.5. A tanulmányok alatti vizsga követelményei ............................................................................................ 55 10.6. A vizsgák értékelése ................................................................................................................................ 55 10.7. A vizsgák rendje ....................................................................................................................................... 55

11. A tanórán kívüli foglalkozások rendje ................................................................................................... 56

12. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, és átvételének elvei ........................................................ 56

13. Érdekvédelem fórumai .......................................................................................................................... 57 13.1. A tanulói érdekérvényesítés szervei, mechanizmusa .............................................................................. 57 13.2. A Szülői Munkaközösség érdekérvényesítése ......................................................................................... 57

14. Mellékletek felsorolása ......................................................................................................................... 57 14.1. A Pedagógiai Programhoz kapcsolódó mellékletek ................................................................................ 57

IV. HELYI TANTERV ........................................................................................................... 58

1. A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................................ 59 1.1. A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................................................. 60 1.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....................................... 63

2. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .......................... 64 2.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ......................................................................... 64 2.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .......................................................................... 65 2.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ......................................................................... 65 2.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .......................................................................... 65

3. Mindennapos testnevelés ..................................................................................................................... 66

4. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ......................................... 66

5. Projektoktatás ...................................................................................................................................... 67

6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................................................................. 67

7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............................. 69 7.1.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........................................... 71 7.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ...................................................................................... 72

8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .............................................................. 73

9. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ........................................... 73 9.1.A magatartás értékelésének elvei .............................................................................................................. 73 9.2.A szorgalomjegyek megállapításának elvei ................................................................................................ 75

10. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ................................................................................................... 75 10.1. Jutalmazás .............................................................................................................................................. 75 10. 2 Büntetés .................................................................................................................................................. 76

11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................................................ 77 11.1.Az iskola egészségnevelési elvei ............................................................................................................... 77 11.2. Az iskola környezeti nevelési elvei .......................................................................................................... 78

4

12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ....................................... 82

13. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK, TANULÓK NEVELÉSE ÉS OKTATÁSA ....................................... 83 13.1. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei ........................................................... 83 13.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők ...................................................... 84 13.3. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára .................... 85 13.4. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás ................................................... 85

14. Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve ........................................................................ 90 14.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................. 90 14.2. A kisebbségi oktatás formája .................................................................................................................. 90

V. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ............................................................................... 92

1. A pedagógiai program érvényességi ideje .................................................................................................. 92

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ....................................................................................... 92

3. A pedagógiai program módosítása ............................................................................................................. 92

4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala .......................................................................................... 92

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK, KIEGÉSZÍTÉSÉNEK ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK ................................................................... 93

1.SZÁMÚ MELLÉKLET ....................................................................................................... 94

2.SZÁMÚ MELLÉKLET ....................................................................................................... 95

3.SZÁMÚ MELLÉKLET ....................................................................................................... 97

MULTIKULTURÁLIS OKTATÁS ........................................................................................... 97

4. SZÁMÚ MELLÉKLET .................................................................................................... 100

5

I. BEVEZETÉS

Küldetésnyilatkozat

Az Egercsehi Zrínyi Ilona Általános Iskola olyan közoktatási intézmény, amely az egercsehi,

a szúcsi, valamint a hevesaranyosi lakosság elvárásainak kíván megfelelni. Munkájukat a

pedagógusok legjobb tudásunk, a legkorszerűbb pedagógiai módszerek és eszközök

alkalmazásával szeretnék végezni tanulóik és a szülők megelégedésére.

Olyan gyermekközpontú iskola kívánunk lenni, amelyben a célok megvalósítása a

pedagógusoknak sikert, örömet és jövőt jelent.

Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában

korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a

szűkebb és tágabb környezetükben. Igényeljük, hogy közvetlen partnereink

véleménynyilvánítással segítsék a nevelő - oktató munkát, a célok meghatározását és

lehetőségeik szerint aktívan vegyenek részt a megvalósításban. Sokat teszünk az

esélyegyenlőség megteremtéséért. Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal,

készségekkel, képességekkel rendelkező tanulók fogadására, az integrált és differenciált

oktatás-nevelés lehetőségét is biztosítva.

Az oktató-nevelő munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, valamint

önképzéssel biztosítjuk.

Szeretnénk olyan gyermekeket nevelni, akik

• körében a tudásnak, a szorgalomnak és a munkának becsülete van,

• kötődnek lakóhelyükhöz,

• szeretik és védik a természetet,

• az emberi kapcsolatok kialakításában az egymás tiszteletén alapuló együttműködésre

törekszenek,

• elfogadják a másságot,

• gyakorlatiasak, nyitott gondolkodásúak, akik képességeik szerinti legtöbbet akarják és

tudják önmagukból kihozni.

Ennek érdekében munkánk során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermeki

személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze.

„Minden, ami az iskolában történik, a gyermek boldogságát: adottságainak kibontakoztatását,

a siker örömét, a tudás megszerzését, az alkotás, a közösséghez tartozás élményeit kell,

szolgálja. Hiszen mi lehet annál fontosabb, minthogy egy gyermek felismerje képességeit és

felépíthesse önmagát?”

Dr. Bíró Endre

Az iskola fenntartója

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Résztvevő feladatellátási helyek:

Általános Iskola, 3341 Egercsehi, Petőfi út 6. /Székhely/

Általános Iskola, 3322 Hevesaranyos, Szabadság út 4. /Telephely/

6

II. PROGRAM JOGI ALAPJAI

Pedagógiai programunk az alábbi törvények, rendeletek alapján készült:

Törvény:

Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. (a továbbiakban: Nkt.)

Rendeletek:

20/2012. (VIII.31.) EMMI r. a köznevelési tv. végrehajtásáról (a továbbiakban: vhr.)

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának

rendjéről

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról

17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a

nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

7

III. NEVELÉSI PROGRAM

1. Néhány szó az iskolánk történetéről

1. 1. Egercsehi

Egercsehi Heves megyében, Egertől 25 km-re a Bükk lábánál természetes, szép környezetben

helyezkedik el.

Egercsehi Ófalu és Egercsehi-bányatelep két település, egy közigazgatási terület, de a

lakosság különböző összetételű.

Iskola Egercsehi Ófaluban működött kezdetben, majd a benépesült bányatelepen is szükség

volt iskolára. Az alapítás éve 1903. Az 1922-23-as tanévtől vannak konkrét írásos

dokumentumok a régi iskoláról. Az 1946-47-es évtől a szomszédos Szúcs községből, az 1952-

53-as tanévtől az Ófaluból jöttek a felső tagozatosok az iskolába.

Az 1960-61-es tanévben készült el a jelenlegi iskola, de még a régi épületben is tovább folyt

az oktatás. Az iskola átadásával egy időben folyt a körzetesítés, Bekölcéről került át a felső

tagozat. Az 1962-es évben készült el a fonyódligeti Tábor, melynek a Községi Önkormányzat

a fenntartója. 1974-75. tanévben bővült az iskola négy tanteremmel, technika

szaktanteremmel és szertárral, új nevelői szobával, könyvtárral.

Ezzel egy időben újabb körzetesítés következett, ekkor Egerbocsról jöttek a felső tagozatosok.

1977. augusztus 20-án került átadásra a 12 x 24 méteres tornaterem, szertárral, öltözőkkel, és

a napközi korszerű konyhája a kiszolgáló helyiségekkel együtt.

Ettől az időtől kezdve Eger város környékén jó tárgyi feltételekkel rendelkező iskolának

minősítették ezt az intézményt. 1979-ben újabb körzetesítéssel Bátorból és Hevesaranyosról

jöttek hozzánk felső tagozatos gyerekek. Hevesaranyoson új iskola épült, 1993-ban

megtörtént a visszakörzetesítés.

A bekölcei gyerekek 1992-től a mikófalvi Általános Iskolában jártak, de 2002-től közoktatási

megállapodás keretében a bekölcei gyerekek ismét iskolánkba jártak.

2005-ben jött létre 6 település (Egercsehi, Bekölce, Szúcs, Egerbocs, Bátor, Hevesaranyos)

összefogásával az intézményfenntartó mikrotérségi társulás, amely 2008-ig 5 óvoda és 4

iskola működtetését, fenntartását látta el. 2008-ban Bekölce és Egerbocs községek kiléptek a

társulásból: 3 óvoda és 2 iskola maradt társulási fenntartásban. 2013-ban az iskolák a KLIK

fenntartása alá kerültek, a két óvoda az Önkormányzat fenntartása alatt maradt.

Egercsehi községben sok ember nagyon nehéz körülmények között él. A bánya bezárása után

többen maradtak munka nélkül. Jelenleg kevés a működő vállalkozás, ezek nem tudnak

mindenkinek munkalehetőséget biztosítani. Sok a munkanélküli, többen a társadalom elesett,

szegény rétegéhez tartoznak. A cigány etnikumhoz tartozók többsége és a szakképzettségüket

hasznosítani szándékozó fiatalok között is sok a munkanélküli.

A keresőképes lakosság többsége a megyeszékhelyen dolgozik. Ez két dolgot határoz meg: az

iskolával szembeni magasabb szülői igényt, és a végzett diákok Egerbe orientált

továbbtanulását.

A cigány lakosság körében erőteljes a népesség növekedése. A cigány származású tanulók

aránya az iskola tanulóinak 65 %-a. A tanulók 78 %-a, hátrányos helyzetű, 54%-a

halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Ilyen környezetben az intézmény az átlagoshoz

képest több feladatvállalással kell, hogy működjön. A tanulók kis hányadának jó a családi

háttere.

8

Az egercsehi iskola tárgyi feltételei

A szükséges tantermek, szertárak, tornaterem, udvar a program végrehajtásához rendelkezésre

állnak.

Tanterem: 10 (normál méretű)

Szaktanterem: 1 számítástechnika terem

Kisterem: 1

Tornaterem: 1

Szertár: 3

Szabadidős terem: 1

Az iskola bútorzata megfelelő, pályázati támogatásból folyamatos cserét tudunk

megvalósítani.

A főzőkonyha és az ebédlő is az iskola udvarán álló épületben található.

Az iskolához tartozó szolgálati lakásban működik a községi könyvtár.

Tanulócsoportok száma: 8

Ebből alsós : 4

felsős: 4

Napközis csoport: 2

Tanulószobás csoport: 1

Az oktatás délelőtti munkarendben történik.

Az oktatást elősegítő tárgyi eszközök mennyisége, korszerűségük, használhatóságuk

közepesre értékelhető.

1. 2. Hevesaranyos

Hevesaranyos község Egertől 21 km-re, észak-nyugati irányban a Mátra és a Bükk határán

helyezkedik el. Zsáktelepülés, szerkezete U alakú, közepén a Laskó patak nyugati ága, az

Aranyos patak folyik keresztül. Területe a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet része.

A településen a munkanélküliség aránya az országos átlagot meghaladja. Mivel a településen

csekély a munkalehetőség - helyben néhány egyéni vállalkozónál, az önkormányzati

intézményeknél adódik munkahely - , a foglalkoztatottak 80 %-a Eger városba és a környező

településekre ingázik.

1. 3. Az iskolai élet jellemzői

A Helyi Pedagógiai Programunk megszerkesztésekor felmérjük szellemi értékeink

színvonalát, számba vesszük hiányosságainkat, feltérképezzük az igényeket és elvárásokat,

tudatosítjuk lehetőségeinket s meghatározzuk feladatainkat, közeli és távoli céljainkat.

Ebben az okmányban rögzítjük azokat az alapelveket, amelyek alapján az intézményekben az

oktató-nevelő munkánkat végezzük, társadalmi kapcsolatainkat szervezzük, s meghatározzuk

a működés feltételeit.

Az egercsehi iskola 8 osztályos, alapfokú, alapműveltséget nyújtó intézmény. A

hevesaranyosi tagintézmény 4 évfolyammal működik 1-4. összevont osztállyal.

Intézményünk irányítása, szerkezete a SZMSZ-ben szabályozott. Vezetője az iskolaigazgató.

Feladatát a helyettessel együtt látja el. Irányító munkájukat a 3 szakmai munkaközösség

segíti.

Az iskolákban Diákönkormányzat működik. Munkáját munkaterv alapján a

Diákönkormányzatot segítő tanár vezetésével végzi.

Működtetjük az SZMK-t, mely régi hagyományokkal rendelkezik. Az osztályok, csoportok

választás útján delegálják azt a szülőt, aki képviseli érdekeiket. Segítséget nyújtanak

különböző nagyobb szabású rendezvények lebonyolításához, szervezéséhez.

9

A dolgozók érdekképviseletét a helyi Pedagógus Szakszervezet látja el. A Közalkalmazotti

Tanács a Kjt. előírásai és saját szabályzata alapján működik.

Iskolánk külön foglalkozási órákon fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokat nyújt a rászoruló

diákoknak. Az igények és a lehetőségek alapján több szakkört szeretnénk működtetni.

Feladatuk a tehetséggondozás mellett a továbbtanulásra való felkészítés.

Idegen nyelvet (angol) óraterv szerint oktatunk: a 2-3. osztályban szakköri keretben. A 4-8.

osztályban heti 1 órában informatikát tanítunk. Az idegen nyelveket és az informatikát

részben csoportbontásban oktatjuk.

2. Az intézmény adatai

Az iskola hivatalos elnevezése: Egercsehi Zrínyi Ilona Általános Iskola

Szakmai alapdokumentum száma: X.2.25.

Az iskola címe, telefon- és fax száma

3341 Egercsehi, Petőfi út 6.

36/485-022

Az iskola fenntartója

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Résztvevő feladatellátási helyek:

Általános Iskola, 3341 Egercsehi, Petőfi út 6.

Általános Iskola, 3322 Hevesaranyos, Szabadság út 4.

2. 1. Az iskola hivatalos beiskolázási körzete

Egercsehi közigazgatási területe

Egerbocs közigazgatási területe

Bátor közigazgatási területe

Hevesaranyos közigazgatási területe

Szúcs közigazgatási területe

2. 2. Az intézmény alaptevékenysége

alapfokú általános iskolai nevelés-oktatás 1-8 évfolyamon

sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása

napközi otthoni és tanulószobai ellátás

bejáró tanulók ellátása

10

3. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai

3.1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Nevelő-oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében pedagógiai

alapelvünk, hogy:

iskolánk nevelő-oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a

lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet az

európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek

nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a

tolerancia étékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat.

alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át

tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének.

kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző

kultúrák iránti nyitottságra;

pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembe

vétele, hogy a nevelés során a biológia, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi

törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;

a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz

részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;

a nevelő vezető, irányító kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör

kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük

megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;

a közösségek biztosítanak terepet a tanulók önállóságának, öntevékenységének,

önkormányzó képességének kibontakoztatásához;

az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi

méltóságát;

minden iskolai tevékenységünket a gyermekek okos szeretete hatja át;

iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele

a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;

a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási

gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét

élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében;

minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az

önmegvalósítás lehetőségét;

az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási

esélyegyenlőség megteremtéséhez;

minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó

tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és

kompetenciákat: - anyanyelvi kommunikáció

- idegen nyelvi kommunikáció

- matematikai kompetencia

- természettudományos kompetencia

- digitális kompetencia

- a hatékony önálló tanulás,

- szociális és állampolgári kompetencia

- kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia

- esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

11

a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket - készségeket és attitűdöket

kölcsönhatásban fejlesztjük;

hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok

leküzdéséhez;

iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával;

az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai

forradalommal;

az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a

teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét;

a nevelési – oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű követelményeket

támasztunk;

a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése osztályfőnöki óra keretében

valósul meg;

megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges

életmód készségét;

reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány,

illetve pálya kiválasztását;

a kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és

személyes világukban való eligazodás képességét;

alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését,

környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;

a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését;

a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés

segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás

csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási,

továbbtanulási esélyének növeléséhez.

3.2. Nevelő-oktató munkánk célja

Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi

értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni

boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is

szolgálja.

Ennek érdekében célunk:

az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás

iránti érdeklődést és nyitottságot;

vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás

tevékenységeibe;

tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a

társadalom értékei iránt;

az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának;

az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;

az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen,

alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen;

a társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és

megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni

másokkal;

szeressék és óvják természeti környezetüket;

az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása;

hogy mélyrehatóan megalapozzuk az alapkészségek elsajátítását, kimunkálását és

differenciált fejlesztését;

12

a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú,

szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek

megfelelően készítse fel a továbbtanulásra, a majdani társadalomba való beilleszkedésre;

törekszik a nyelvi és kommunikációs hátrányok csökkentésére, a tanulási és

magatartási zavarok korrekciójára

alapozzuk meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására;

magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlesszük a tanulók önálló

problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását;

tudatosítsuk a gyermekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi

értékeket, erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a

gyermekek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;

segítsük diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag

személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra

képes emberekké válhassanak;

elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni;

a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti-

és szabadidős tevékenységek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a

nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, az

esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;

fejlesszük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való

harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;

a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a

tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét,

szolidaritásérzését, empátiáját;

a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség,

szavahihetőség értékét;

jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók

jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló

pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;

a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon;

a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési,

kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások

számára hasznosítani tudja;

a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és

sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága;

a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden

gyermek számára elérhetővé váljon;

az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is

járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;

ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit;

tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben;

személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott,

kreatív;

alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási

módszereket.

tervező munkája során épít a szakértői véleményben megfogalmazott tartalmakra.

törekszik a szakmai megújulásra, a szakmaközi kapcsolatok ápolására

3.3. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka feladatai

Az iskolába kerülő gyermekek iskolaérettségét már az óvodában vizsgálják.

13

A gyermek privát körülményeinek és a személyiségében meglévő értékeknek tulajdonítható,

hogy nagyon eltérő különbségek érzékelhetőek az első évfolyamosok között mind az

adottságok, képességek és a szokások tekintetében.

Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai feladatai:

a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;

a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása,

szabályozása és értékelése, ezért a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók

aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen;

alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);

a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlesszük a felelősségtudatot, a

kitartás képességét és mozdítsuk elő a tanuló érzelemvilágának gazdagodását;

támogassuk az egyéni képességek kibontakozását;

alapozzuk meg a tanulási szokásokat és módszereket;

az oktatási folyamatban alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit,

formáit;

a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó

differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben,

az ellenőrzésben, az értékelésben;

tanár és növendék működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés

folyamatában;

fontos azoknak a hátrányoknak a csökkentése, amelyek a gyermek szociális- kulturális

környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak,

tudatosítsuk a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket;

erősítsük meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat;

a gyermek személyiségének fejlesztését jellemének formálásán keresztül érjük el;

az aktív tanulási tevékenységek közben fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési

készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját;

olyan helyzeteket teremtsünk, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja

megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;

tudatosítsuk a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőjét;

tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a

közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban;

a tanuló vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az

egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt;

erősítsük a tanulóban az Európához való tartozás tudatát és egyetemes értelemben is

késztessük más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának

megismerésére, megbecsülésére;

felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét

- a test és a lélek harmonikus fejlesztése

- a szocializáció folyamatainak elősegítése

- az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése

- a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása

- folyamatos visszajelzés a tanulmányi teljesítményről, a magatartás minősítéséről

- az értékelés fontos része az önértékelés, a társak értékelése

-adaptív tanulásszervezés, a számítógép és az infokommunikációs technikák hasznosítása.

3.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai

Az iskolai nevelő-oktató munka során az alábbi pedagógiai eljárásokat alkalmazzuk:

fokozatosan átvezetjük a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai

tanulás tevékenységeibe;

14

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a

hallás fejlesztésével; a koncentráció képességének alapozásával;

az egészséges életvitel kialakításához egészségnap szervezésével (ősszel és tavasszal)

kívánunk hozzájárulni;

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia

eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az

együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a

csoportban

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív

útjának bemutatása;

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük;

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, helyes

magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása;

a kortárs kapcsolatok megerősítése, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel

összefüggő praktikus ismeretek nyújtása;

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek

elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az

önművelés alapozása;

az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a

differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének

egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre

szóló, fejlesztő értékelés;

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási

technikákat és a tanulásszervezési módokat;

növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés,

kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés,

szerepjáték stb.) az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti

igényükre;

heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt

kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés,

a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;

az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi

meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az

állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő

praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segítjük elő;

a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában,

konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és

spontán élethelyzetekben is érvényesítik;

az iskolában folyó nevelő – oktató munka során elvégezzük a diagnosztikus, és szummatív

méréseket;

alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket.

3.5. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai eszközei

A fentiekben vázoltak megvalósítása során az alábbi pedagógiai eszközöket vesszük igénybe:

15

a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont

az életkori jellemzők figyelembe vétele;

személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására,

empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására;

a mentális képességek céltudatos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés alapozása,

gyakoroltatása;

az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges,

alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;

megismerjük és alkalmazzuk a tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta

lehetőségeket;

az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés jellemzi a

tanulási – tanítási folyamatokat;

egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő) segítjük az egyéni haladási ütem

fejlesztését.

4. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az

osztályfőnök feladatai

4.1. A nevelőtestület minden tagjának feladata

a legmagasabb szinten, a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni

iskolánk tanulóifjúságát,

a NAT, a kerettantervek és a pedagógiai program alapelveinek, értékeinek, cél- és

feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése,

szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát,

a települési, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni.

4.2. A pedagógus feladatai

I. Általános szakmai feladatok

- Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében,

képességeinek kibontakoztatásában.

- A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a tanulóközösség

kialakítása, fejlesztése során.

- Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és

világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek

gyermekeik.

- Gondoskodik a gyerekek Nkt.-ben foglalt jogainak biztosításáról.

- Gondoskodik a szülők jogainak a biztosításáról.

- Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekekkel kapcsolatos

intézkedései során.

II. Részletes szakmai feladatok

1) Nevelő munka

- A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának és személyiségének

fejlesztése érdekében végzi munkáját. Nevelő - oktató munkáját a nevelőtestület által

kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és az taneszközök szabad

megválasztásával végzi.

- Mint tanárnak alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, tanítása.

- Munkanapokon az első tanítási óráját megelőzően 15 perccel korábban munkára

képes állapotban jelenik meg az iskolában. Akadályoztatása esetén a lehető

16

legrövidebb időn belül értesíti feletteseit, és a tanítási anyag átadásával

hozzájárul a szakszerű helyettesítéséhez.

- Nevelő-oktató munkája során gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról,

erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről.

- Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, gondoskodik a szükséges

intézkedések megtételéről.

- Közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában,

megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében.

- A tanulók életkorának figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés

magatartási szabályait, és törekszik annak betarttatására.

- A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt

figyelmezteti, ha a gyermeke jogainak megóvása érdekében intézkedést tart

szükségesnek.

- A szülő és a tanuló kérdéseire érdemi választ ad.

- Tevékenysége során a tanulók, a szülők és a munkatársai emberi méltóságát és jogait

tiszteletben tartja

- A tanuló részére a viselkedéséhez szükséges etikus ismereteket átadja, és

viselkedésével pozitív értékeket közvetít.

- Az ügyeleti beosztásban meghatározott időszakban az ügyeleti területén tartózkodik,

ügyel a tanulók kulturált magatartására, betartatja az SZMSZ-ből, Házirendből adódó

elvárásokat.

2) Oktató munka

- Oktató munkája során megismeri a szaktárgyában rendelkezésére álló programot és

tankönyveket, s ezek közül az iskola pedagógiai koncepciójának megfelelően, a

tanulók adottságaihoz igazodva választja ki a legmegfelelőbbet.

- Az ismereteket tárgyilagosan és sokoldalúan közvetíti.

- Segíti a tanulók képességeinek és tehetségének kibontakoztatását.

- Segíti a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását.

- Év elején a követelményeket és az előző évi méréseket figyelembe véve a tanulók

képességeinek fejlesztését segítő időtervet, tanmenetet készít.

- Tanítási óráira és a tanórán kívüli foglalkozásokra rendszeresen felkészül.

- Óráin gondot fordít a differenciált foglalkoztatásra, a tanulók egyéni fejlesztését

optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja.

- Az iskolavezetés egyetértésével a hátrányos helyzetű, lassabban haladó tanulók

számára felzárkóztató foglalkozást szervez.

- A szaktárgyában kimagasló teljesítményt nyújtó tanulót hozzásegíti tehetsége

kibontakoztatásához (szakkör, tanulmányi verseny, tehetséggondozó szakkör, stb.)

- Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket.

- Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag rendjéről, részt vállal a

szemléltető eszközállomány fejlesztésében.

- Az iskola pedagógiai programjában meghatározott szabadidős tevékenységekben,

versenyekben aktív szerepet vállal.

- Az iskolavezetés megbízása alapján elláthat különböző pótlékokkal díjazott

feladatokat, beosztható az étkeztetés felügyeletére, ügyeletet vállal, szükség szerint

helyettesítést végez.

3) Értékelő munka

- Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményét, ügyel az írásbeli és a

szóbeli számonkérés arányára.

- Az írásbeli dolgozatokat egy héten belül, de legkésőbb két héten belül kijavítja. Annak

eredményéről értesíti a szülőket.

- A témazáró dolgozatok írásának időpontját a tanulókkal előre egyezteti. Ügyel arra,

hogy egy napon ugyanabban az osztályban kettőnél több témazárót ne írjanak.

17

- A félévi és év végi zárás előtt egy héttel megíratja az utolsó témazáró dolgozatot

- A kötelező írásbeli házi feladatot ellenőrzi és javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli.

4) Továbbképzés

- A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi.

- Szakmai ismereteit és tudását szervezett továbbképzéseken való részvétellel biztosítja.

- Aktívan részt vesz a szakmai munkaközösség foglalkozásain, ahol megosztja

kollégáival az önképzés során szerzett ismereteit, egyezteti a szaktárgyi értékelés

elveit. Részt vesz a helyi tantervek kidolgozásában, a munkaközösség felkérésére

továbbképzési célú előadást tart.

5) Napközis, tanulószobai nevelői munka

- A tanítási órák végeztével a felügyeletére bízott napközis, tanulószobás tanulók

csoportját ebédelteti.

- Biztosítja a tanulók mozgását, kikapcsolódását.

- Tanulási idő keretében biztosítja a napközis, tanulószobás tanulók részére a másnapi

felkészülést (írásbeli házi feladat, szóbeli feladatok).

6) Fejlesztőpedagógusi munka

- A fejlesztésére bízott beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel,

rendellenességekkel küzdő gyermekek/tanulók pedagógiai ellátása.

- Pedagógia jellemzés készítése kontrollvizsgálatokhoz.

- Fejlesztési tervek készítése, fejlesztési napló vezetése.

4.3. Az osztályfőnökök feladatai

- A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri és elősegíti.

- A szülőket és tanulókat - az őket érintő kérdésekről - tájékoztatja, a szülőket

figyelmezteti, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése

érdekében intézkedést tart szükségesnek.

- Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

- A tanulók hiányzásait nyomon követi, a mulasztási naplót vezeti, illetve havonként összesíti.

- A tanulók tanulmányi eredményeit figyelemmel kíséri.

- Az osztályban tanító tanárok munkáját segíti és óralátogatásai során figyelemmel kíséri.

- A haladási naplót havonként ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén

felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét.

- Az osztályozási naplót és a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) havonként egybeveti, a

hiányokat pótolja.

- A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal

értesíti.

- Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a

tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

- Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok,

gyógyszerérzékenység).

- A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

- Évente legalább egyszer egynapos kiránduláson részt vesz, a kirándulás

megszervezését a tanulók és szüleik igényeinek figyelembe vételével irányítja.

- Félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltat.

- Az éves munkatervben meghatározott időpontban szülői értekezletet, fogadóórát tart.

- Eleget tesz a vonatkozó szabályokban előírt adminisztratív kötelességeknek.

18

5. A személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai

feladatok az általános iskolában

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a

különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Fejlesztjük a tanulók személyiségét, közösségét, egymáshoz való kapcsolatukat. Irányítjuk a

társadalomban való helyes eligazodásukat. A mai világban előtérbe kerültek a következő

értékek: önállóság, képzelőerő, határozottság, vezetőkészség. Törekszünk a személyiség

eredményességét, érvényesülését biztosító értékek kialakítására.

A tanulók különböző közösségekhez tartoznak, és ezek hatásrendszerén keresztül tudnak

beilleszkedni az iskolák életébe. Ennek a folyamatnak a helyes irányítása a mi feladatunk.

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő- és oktatómunka iskolánkban egyrészt a

nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett

módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása

iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

Célunk, hogy a kooperatív tanulási technikák segítségével javuljon a gyerekek közötti

információcsere, megvalósuljon az építő egymásrautaltság átélése. Ezzel nélkülözhetetlen

kompetenciákra tesznek szert, úgymint:

nyitottság

empátia

felelősségérzet

szervezőképesség.

Célunk a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése (kooperativitás, team-munkára való

képesség, kommunikációs képesség, tolerancia).

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatok és megvalósítási formák

Különböző tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. A tanulók

személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra.

Feladat: tanórákon és tanórán kívüli tevékenységek tervszerű nevelői irányítása.

A közösségek önkormányzási képességének kialakítása.

Feladat: közösségi célok kitűzése, összehangolt módon való tevékenykedés

A tanulói közösségek tevékenységének szervezése.

Feladat: folyamatos és tudatos tanulói tevékenység szervezése, a tanulók motiválása,

aktivitásuk biztosítása, a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési

tapasztalatok gyűjtése. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az

indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás

végéig fenn is tartsuk.

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, melyeket

az alábbi módszerek és szervezeti formák segítik:

A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni

képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, az

ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

A nevelési-oktatási célok megvalósítását az alábbi tanórán kívüli tevékenységek segítik:

A hagyományok őrzése, újak kialakítása

Minden tanévben iskolai ünnepséget tartunk a következő alkalmakkor: március

15., október 23., az első osztályosok avatása, a 8. osztályosok ballagása,

tanévzárás

19

Karácsony, Farsang, Anyák napja

Bálok: szüreti, Mikulás, farsangi

Kiállítások szervezése a technika és rajzórákon készített munkákból

Vers- és próza-, valamint mesemondó versenyek

Mesevetélkedő

Sportversenyek

Iskola-óvoda nyílt napok

Évente 1-2 egészségnap ( Őszi, tavaszi)

Projektnap, projekthét, 3 hetet meghaladó projekthét

Feladat: Összetartást erősítő erkölcsi és viselkedési normák ápolása.

Alakítjuk tanulóink erkölcsi felfogását, értelmi képességeiket, közösségi viszonyulásaikat,

érzelmi, akarati tulajdonságaikat, nemzeti érzelmeiket, állampolgári kötelességérzetüket és

munkára vonatkozó tulajdonságaikat, az egészségtudatos életvitelüket. Ehhez megfelelő

forma - a tanítási órakeretből kilépve a – Diákönkormányzat, amely segít a szabadidős

tevékenységek (kirándulások, táboroztatás stb.) megszervezésében.

Az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetősséggel

együttműködve az iskola igazgatója által megbízott nevelő irányítja a diákönkormányzat

tevékenységét, mely szervezeti és működési szabályzatában foglaltak alapján, éves munkaterv

szerint működik.

A személyiség fejlesztésében a következőket tartjuk fontosnak

azonosulás

megfelelő énkép kialakítása

demokratizmus

együttérzés

előítélet-mentesség

érzelmi intelligencia

jó kommunikációs készség

megbízhatóság

széles érdeklődési kör

szorgalom

kitartás

vállalkozókészség

egészség-centrikusság

aktív közéleti tevékenységre ösztönzés

az értékóvó magatartás, vagyis a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek

védelme, óvása

segítőkészség vagy karitativitás

fegyelmezettség

Olyan személyiségvonások kellenek, melyek segítségével másokkal jó kapcsolatot tudnak

kiépíteni tanulóink.

Pedagógiai feladatok: ezeket a tulajdonságokat gyakoroltatjuk a mindennapi élet eseményein

keresztül, és ezzel a helyes erkölcsi értékeket ismertetjük meg tanulóinkkal.

Helyes szokásrendszer és normaismeret kialakítása, melynek megléte vagy hiánya nagy hatást

gyakorol a magatartásra. A morális normaismeret a szociálisan értékes magatartásformák

megszilárdulásának egyik szükséges feltétele.

Véleménykifejtés, stílus, hangnem, érvelés, cáfolat, kritikai érzék minden személyiséget

jellemez, ezért fontos, hogy a szociálisan beilleszthető utat ismerjék tanulóink.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott

személyiségre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

20

A nevelési módszereink két csoportba oszthatók

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő

közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelői hatás áttételesen, a tanulói

közösségeken keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását

célzó, beidegző

módszerek.

- Követelés

- Gyakoriság

- Segítségadás

- Ellenőrzés

- Ösztönzés

- A tanulói közösség

tevékenységének

megszervezése.

- Közös (közelebbi vagy

távolabbi) célok kitűzése,

elfogadása

- Hagyomány kialakítása

- Követelés

- Ellenőrzés

- Ösztönzés

2. Magatartási modellek

bemutatás, közvetítése.

- Elbeszélés

- Tények és jelenségek

bemutatása

- Műalkotások bemutatása.

- A nevelő személyes

példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói

közösség tevékenységében.

A követendő egyéni és

csoportos minták kiemelése a

közösségi életből.

3.Tudatosítás

(meggyőződés

kialakítása)

- Magyarázat, beszélgetés.

-A tanulók önálló elemző

munkája

- Felvilágosítás a betartandó

magatartási normákról.

- Vita

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktatató munkánkat

sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam

végén:

Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott

továbbhaladás feltételeinek.

Rendelkezik olyan bővíthető kompetenciákkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a

középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.

Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a

közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

A feladat végrehajtásának módjai, eszközei, eljárásai:

Gazdag tevékenységrendszer kínálata tanítási órákon:

A tanítási órákon a gyermekek eredményes tanulási útjának támogatása érdekében

alkalmazzunk változatos munkaformákat, az órák a tanulói tevékenykedtetésre és a

minőségi differenciálásra épüljenek.

A tanítási gyakorlatban minden kolléga alkalmazza azokat a tanulásszervezési eljárásokat,

amelyek során elengedhetetlen egymás segítése (kooperatív technikák, csapatmunka,

csoportmunka, páros munka).

A gyermekek folyamatos ellátása életkoruknak megfelelő felelős feladatokkal az

intézményben töltött idő alatt, de lehetőség szerint a családdal együtt az iskolán kívül töltött

21

időben is. Mindezek alatt értjük a tanulás, játék, sport, önművelés, stb. értékes

tevékenységeket.

Gazdag tevékenységrendszer kínálata tanórán kívül: tömegsport rendezvények, szakkörök,

játszóházak, internetezés lehetősége, napközis, tanulószobai foglalkozás, ünnepségek,

versenyek, vetélkedők, 3 hetet meghaladó projekt és témahét, kirándulások

5.1. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális

értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség

tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az

egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek

maximumára jussanak el.

5.1.1. A közösségi nevelés területei:

- a család

- az iskola

- az iskolán kívüli közösségek.

5.1.2. A közösségfejlesztés színterei

A közösségfejlesztésre az intézményen belül sor kerülhet:

- a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra)

- a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon

- a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon

- a szabadidős tevékenységek keretében

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai,

céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:

- az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,

- véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,

- a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),

- a másság elfogadásához,

- az együtt érző magatartás kialakulásához,

- a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez

Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van

feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő

szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas

kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.

Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői

munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes pontjait

kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára.

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztés:

Az iskolai nevelés - oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több, mint azonos korú

tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet

az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó

szerepe van az osztályfőnöknek.

22

Feladatai:

- a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése

(célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.)

- ismerje régiónk sajátosságait, értékeit

- a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb

csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség

- oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani

érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről

- segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában

- személyes példamutatás

- a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések

levonása

- jutalmazás és büntetés alkalmazása

A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért

törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy-egy

adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka

érdekében.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik:

A tananyag elsajátítása

- segítse a tanulók kezdeményezéseit,

- járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez,

- a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és

társadalmi környezettel,

- biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének

segítésére,

- alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet,

- ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására,

késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre,

- tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére

és elemi szintű értékelésére,

- során alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti

harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív

érzelmi viszonyulások erősödését,

- alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló

környezetkímélő magatartás egyéni és a környezeti szinten egyaránt legyen a tanulók

életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv,

- irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a

vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a

kommunikációs kultúra középpontjában,

- fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak

kritikai módon való használatának képességét,

- adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülése, az egészség megőrzésére és

- személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és

szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják,

A tanórákon kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások

A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös

cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik osztályprogramok keretében. A

23

kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka

örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok le-

vonását.

Lehetséges formái:

Kirándulások, túrák amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek a

természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére.

A színházi-, filmszínházi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett

szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását.

A közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének

kialakítását.

A csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az

együttműködő-készség fejlődését.

Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is

lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E

feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének

elmélyítésére.

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A diákönkormányzatok a tanulók irányító, önszervező közösségei, melynek keretében a

tanulók a pedagógus irányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan

intézik saját ügyeiket.

A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos

tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja

tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak

az ügyek megvitatására, határozathozatalra.

Feladat:

- olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az

egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,

- a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő

tevékenységek fejlesztése,

- a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,

- olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség

tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,

- a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai

A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt

kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a

közösségfejlesztés kiváló területei.

Feladat:

- nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,

- átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a

különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a

közösséghez való tartozás érzését,

- ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben

való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,

- a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti

felelősség érzését.

24

6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

6.1. Alapelvek

• Az egész tantestület egészségnevelési elkötelezettséggel végezi a munkát.

• A helyi problémákból kiindulva, azok megoldására törekszünk.

• Az egységnevelés központja településünkön az iskola, mely szoros kapcsolatban áll a szülői

házzal, a háziorvosi szolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal.

• Az iskola minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület

egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.

• Az iskola egészséges környezetet, egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat

biztosít, együttműködik a helyi közösség szakembereivel, programjaival.

• Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, testedzésnek és a szabadidő

hasznos eltöltésének, a lelki egészségfejlesztést és a támadást, az egyéni képességek

fejlesztést és szemléletváltozást biztosító programoknak.

6.2. Helyzetelemzés

a) Települési programból adódó feladatok

b) Az egészséges életmód kialakítására tett intézkedések

• Tanulók nagy része szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekei.

• Magas a dohányzó és rendszeresen alkoholt fogyasztó szülők aránya.

• A szülők egy részénél elfogadott a gyermekek dohányzása és alkohol fogyasztása

• Nő a korai szexuális életet élő fiatalok száma.

• Egyes családoknál alacsony a személyi higiéné színvonala, a fogápolás rendszeressége.

• A tanulók egy része keveset mozog, a TV vagy a számítógép előtt töltik a szabad idejük

nagy részét.

• A rendszeres fogorvosi és orvosi szűrővizsgálat pedagógus kísérettel évente megoldott.

• Az iskola munka rendje lehetőséget biztosít a mindennapos testmozgásra.

• Az étkezésekhez szükséges kulturált környezet biztosított az iskola étkezőjében.

• A WC-k és mosdók színvonala, tisztasága megfelelő, biztosított a WC zárása, a WC papír,

szappan és törölköző használata.

• Lehetőséget biztosítunk a tömegsport számára is és a versenyszerű sportolásra is.

• Rendszeresen részt veszünk egészségneveléssel kapcsolatos pályázatokon, többségében

sikerrel.

• Jeles napokat, témaheteket, témanapokat tartunk.

• Rajzpályázatokon szerepelünk.

6.3. Az egészségnevelés célja, feladata

Az egészségnevelés alapvető célja a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának

formálása, a véleményük kialakulását befolyásolni annak érdekében, hogy képes legyen arra,

hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érdekelje a belső és külső

környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotát érintő hatások

érvényesülése, és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető

hatások csökkentésére.

Az iskola hosszú távú feladata:

• A tanulók egészséges életmódra nevelése

• Minden tevékenységével szolgálni a tanulók egészséges testi, lelki szociális fejlődését.

25

• Személyi és tárgyi környezetével segíteni azoknak a pozitív magatartásoknak és

szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják.

• Nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanítás, hanem az egészséges állapot

örömteli megélésére és harmonikus értékként való tiszteletére nevelés is.

• Felkészíteni a tanulókat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra

vonatkozóan teljes döntéseket hozni, egészséges életvitelt tudjanak kialakítani és

konfliktusokat megoldani.

• Fejlessze a beteg, sérült és fogyatékkal élő társak iránti elfogadó és segítőkész magatartás

kialakítását.

• Ismertesse meg a környezet, elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, valamint a

veszélyes anyagok leggyakoribb, egészséget és testi épséget veszélyeztető tényezőit

• Felkészíteni a tanulókat a vészhelyzet egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

• Meg kell tanítani a tanulókat az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök

használatára, az utas balesetek elkerülésének módjára.

• Felhívni a figyelmet a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes használatára,

kezelésének legfontosabb szabályaira.

• Támogatást adni a gyermekeknek, különösen a serdülőkorúaknak a városi szenvedélyekhez

való szokások és életmódok (a dohányzás, alkohol és drogfogyasztás helytelen táplálkozás,

öltözködési szokások) kialakulásának megelőzéséhez.

• Foglalkozni a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, figyelmet fordítani a felelős,

örömteli párkapcsolatok kialakítására.

• Az iskolai környezet biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.

• A pedagógusok és iskolai dolgozók életvitele példaértékű legyen a tanulók számára.

• A pozitív énkép kialakítása.

• A hatékony kommunikáció (tolerancia, együttműködés, empátia, értékekhez való viszony)

alkalmazása a dolgozók között, a szülőkkel és tanulókkal való kapcsolatainkban.

• Erőszakmentes konfliktuskezelés megismertetése és alkalmazása.

• A tanulás módszertani eszköztárának tudatos fejlesztése és bővítése.

• A tanítványaink ismereteinek gazdagítása, megismerési vágyuk felkeltése.

Rövidtávú célok az iskolai nevelésben:

• Ismerjék fel az életmód, a viselkedés, és az egészségügyi állapotuk közötti kapcsolatot,

összefüggést.

• A munkavégzéshez ideális iskolai légkör és környezet megteremtése.

• Az egészségnevelés a gyermekek személyiségének részévé váljon.

• Az egyéni képességek figyelembe vétele és személyes törődés biztosítása.

• Közösségi beilleszkedés elősegítése a gyerekek számára.

• Egészségre káros szokások kialakulásának megelőzése.

• A pozitív énkép kialakítása (önismeret, önértékelés, önbizalom, önbecsülés).

• Mások megismerésére és megszerettetésére nevelés.

• Hatékony kommunikáció alkalmazása.

• Erőszakmentes konfliktus kezelés megismerése és alkalmazása.

• A tanulók tanítási módszereinek tudatos fejlesztése, bővítése.

• Személyi higiénia kialakítása.

• Az igényes és rendezett környezet kialakítására nevelés.

• A családból hozott jó szokások megerősítése, gyakorlása, a hibás szokások korrigálása.

• A sport, a mozgás iránti szeretet és igény tartóssá tétele.

• A helyes táplálkozási igények kialakítása és módjának elsajátítása.

• Az egészségi állapotukkal való megismertetés.

• Lelkiviláguk gazdagítása.

• Gyerekek érzelmi egyensúlyának kialakítása és fenntartása.

• A mindennapos iskolai testmozgás további biztosítása és a lehetőségek bővítése, fejlesztése.

• A pedagógusok szakirányú ismereteinek bővítése tanfolyamokon.

26

• További tevékeny és segítő tájékoztatáson alapuló együttműködés a helyi háziorvossal és a

védőnővel.

• A gyermekek aktív és örömteli részvételének elérése az egészségnevelési programban. A

gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően, a legszélesebb körű szellemi, testi és

mentális fejlődését szolgáló értékek közvetítése.

• Családi életre nevelés.

• A gyermekek és családjuk aktív részvételének elérése az egészségnevelés iskolai

programjában.

• Szexuális kultúra megismertetése, szexuális életre nevelés.

• A szenvedélybetegségek kialakulásának elkerülése.

• A dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer használat megelőzése.

• Életkoruknak megfelelő helyes napirend kialakítása.

• A személyes biztonság megőrzésére nevelés (közlekedés, elsősegélynyújtás, rizikóvállalás)..

• A fogyatékosok és hátrányos helyzetűek elfogadtatása és sikeres beillesztése.

• A környezeti ártalmak egészségkárosító hatásainak bemutatása, a környezeti nevelés

elősegítése.

• Egészségkárosító anyagok helyes használatának, tárolásának megismerése.

• A szabadidő hasznos eltöltésére vonatkozó lehetőségek elsajátítása és további bővítése.

6.4. Az egészségnevelés iskolai területei

Az iskolában folyó egészségnevelés fontos feladata, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást

szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket

felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Az egészséges életmód, életszemlélet

lényeges területek az iskolánk pedagógiai rendszerébe és összes tevékenységébe beépül.

A program keretén belül az 1.-6. osztályig – életkorának megfelelő szinten – minden tanuló

felkészítést kap a higiéniás szokások, a helyes napirend, az egészséges táplálkozás és a helyes

önértékelés kialakulásáról, feltételeiről, valamint ezeket befolyásoló tényezőkről.

A 7.-8. osztályosok számára a szenvedélybetegségek (játékszenvedély, evés szenvedélye,

dohányzás, alkoholfogyasztás, drogok), a szexuális nevelés és az AIDS témaköreit

választottuk.

6.5. Megvalósítandó céljaink:

- a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő, a gyermekek legszélesebb körű szellemi, testi

és mentális fejlődését szolgáló értékek közvetítése;

- a gyakorlatban való alkalmazáshoz szükséges készségek és jártasságok megszerzése,

elmélyítése egészségük védelme érdekében,

- az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakítása,

- az egészségük védelme szempontjából fontos magatartásmódok, szokások kialakítása,

- az iskola tanulóinak aktív részvételével valósuljon meg valamennyi program;

- elősegítse a gyerekek egészséges felnőtté válását családi és közösségi beilleszkedését;

- a gyerekek családjára való ösztönző, pozitív hatás gyakorlása.

6.6. A céljaink elérése érdekében tervezett módszereink:

Tanulóink számára:

- előadás /szükséges háttér információk átadása/;

- szerepjátékok /bizonyos problémás helyzetek kipróbálása, segíti felfedezni az érzéseket,

gondolatokat és cselekedeteket, önkéntes vállalkozáson alapszik/;

- gyakorlati foglalkozások.

27

Szülőkkel való együttműködésre:

- közös felvilágosító előadások;

- a szülők állandó betekintést nyernek az iskola felvilágosító munkájába;

- állandó kapcsolattartás szülő-iskola között;

Mentálhigiéniára nevelés

Feladatok:

• Az egészség megóvása, egészségvédelem.

• A személyi higiénia igényének kialakítása, tisztálkodás.

• A környezet tisztaságának megelőzésére nevelés. (szoba, tanterem, étkező, fürdő,

étkező, WC)

• A serdülőkori személyi higiéniai szokások kialakítása.

• A ruházat tisztaságának és alkalomhoz illő jellegének fontossága.

Programok:

• Évente két alkalommal fogorvosi szűrővizsgálaton való részvétel.

• Iskolai vetélkedők, versenyek.

• Tanári és tanulói ügyeletesek, hetesek feladata az iskolai helyiségek tisztaságának

felügyelete, megőrzése.

• Az oktató filmek megnézése.

• Pályázatokon való részvétel.

Egészség-betegség

Feladat:

• az egészség és betegség

• a fogorvos és az orvos gyógyító munkájának megismerése

• fogyatékos sérült embertársaink

• a betegség tüneteinek ismerete

• a leggyakoribb fertőző betegségek és megelőzések ismertetése

• a védőoltások fontossága

• a beteglátogatás, betegápolás szabályai.

Napirend, önismeret személyiség fejlesztés

Feladatok:

• A munkavégzéshez szükséges ideális iskolai légkör megteremtése.

• Az oktató-nevelő munkához szükséges helyiségek, berendezések és eszközök biztosítása.

• A helyes napirend kialakításához szükséges ismeretek átadása.

• A tanulók reális önismeretének kialakítása, saját képességeinek felismertetése és

hiányosságaik elfogadtatása.

• A problémamegoldó képességük fejlesztése.

• A kockázatvállalás és annak határainak helyes irányba terelése.

• Konfliktusok helyes kezelésének bemutatása. A kommunikáció szerepe.

• A fogyatékosok és hátrányos helyzetűek valamint devianciás magatartászavaros tanulók

sikeres integrációja.

Lehetőségek:

• önismereti, esetmegbeszélő osztályfőnöki órák

• tematikus előadások

• diák-önkormányzati programok

28

Szenvedélybetegségek

Feladat:

• Egészségre káros szokások kialakulásának megelőzésre.

• Szenvedélybetegségek elkerülése. (játékszenvedély, evés szenvedélye, dohányzás,

alkoholfogyasztás, drogok,)

• A káros környezeti hatások felismertetése és leküzdése.

Lehetőségek:

• egészségtan, biológiai és osztályfőnöki órák káros szenvedélyről

• előadások szervezése háziorvos, védőnő és a rendőrség szakembereivel

A testi fejlődés

Mozgás tevékenység – mozgási igényre nevelés

Feladatok:

• A mozgás fontosságának elfogadtatása

• Mindennapos testmozgás biztosítása

• Testmozgással a fizikai és a lelki egészség erősítése.

• Testtartás korrekció megvalósítása, a testtartási rendellenességek megelőzése

• Különböző évszakokban a szabadban tartott foglalkozásokkal az ellenálló képességük és

edzettségük fejlesztése.

• Életkoruknak megfelelően az egyre növekvő terhelés elviseléséhez való alkalmazkodó

képesség kialakítása.

• Megfelelően fejlődjön keringési, mozgató és légzési rendszerük.

• Balesetvédelmi ismeretek tudatosítása.

• Különböző sportágakkal való megismertetése.

Programok:

• testnevelés óra tananyagának végrehajtása

• játékos testmozgás, egészségfejlesztő testmozgás

• tömegsport-órák

• versenyszerű rendszeres sportolási lehetőségek iskolai - körzeti - megyei szin Bozsik - foci

keretében

• tehetséggondozó rendezvényeken való részvétel

• napközis szabadtéri és tornatermi foglakozások szervezése és ezek számának bővítése.

• családi sportnap

• túrák, kirándulások szervezése (gyalogos, kerékpáros).

Egészséges táplálkozásra nevelés

Feladatok:

• az egészséges táplálkozási szokások ismertetése

• a helyes étkezési szokások kialakítása

• nyugodt környezet biztosítása a étkezésekhez

• ebédlő tisztaságának megőrzése

• egészséges étkezési szokások elsajátítása

• egészségtelen táplálkozás egészséget károsító hatásainak bemutatása.

Lehetőségek:

• háziverseny szervezése

• ismerettő filmek vetítése

• pályázatokon való részvétel

• az egészséges táplálkozási szokások ismertetése biológia, egészségtan, technika,

természetismeret és osztályfőnöki órákon

29

Növekedés, változás, emberi szexualitásra, családi életre nevelés

Feladatok:

• a tanulók életkoruknak megfelelő ismeretek szerezzenek saját testükkel és annak

változásaival kapcsolatosan. Testük és életműködésünk megismertetése.

• megfelelően felkészüljenek a tanulók a szexualitás, érzelmi élet fontosságára és a családi

élet harmóniájára

• a szexuális kultúra kialakítása

• megfelelő szintű tájékoztatás, felvilágosítás az AIDS-ről,

• a szexuális felvilágosításra nevelés a fogamzásgátlás és esetleges hatásainak ismertetése

• családi életre nevelés.

Lehetőségek:

• tanórai keretben (biológia, természetismeret, technika és osztályfőnöki órák)

• tájékoztató programok, előadások szervezése

A biztonság megőrzésére nevelés:

Feladatok:

• a személyes biztonság megőrzésére nevelés

• közlekedésbiztonságra nevelés. A közlekedés szabályai.

• kockázatok és veszélyek felismerési lehetőségeinek bemutatása

• felelősségvállalás kialakítása

• a környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatások ismertetése

• önmagunkkal szembeni felelősségérzet kialakítása

• egészséget veszélyeztető magatartásformák.

Programok:

• tanórai keretben közlekedési ismeretek oktatása (technika és osztályfőnöki órában)

• házi elméleti és gyakorlati versenyek szervezése

• körzeti versenyeken való részvétel

• a gyermekhét keretében Rendőrségi nap szervezése

• napközis szabadidős foglalkozások.

6.7. Egészségnevelés megvalósításának szakmai feltételei

6.7.1. Személyi feltételek:

Iskolán belül:

· munkaközösség vezetők

· osztályfőnökök

· gyermek és ifjúságvédelmi felelős

· diáksportkör vezető

· szaktanárok

· diákönkormányzatot segítő pedagógus

· napközis nevelők

Iskolán kívül:

· háziorvos

· védőnő

· család és gyermekjóléti szolgálat vezetője.

6.6.2. Iskolai programok

Tanórai foglalkozások

• kötelező természetismeret, biológia, technika, egészségnevelési órák témafeldolgozása

· osztályfőnöki órák

30

Testnevelés

A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben

befolyásolják egészséges testi fejlődésüket.

Legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű

tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia

fejlesztésében.

Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a

környezetszennyezés az egészségre veszélyes.

Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek

az eszközök.

Sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl.: méta, karikahajtás,

gólyalábazás, zsákban futás stb.)

Tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.

Magyar nyelv- és irodalom

Ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük

értékeit bemutató irodalmi alkotásokat.

Egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva

érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció

során.

Ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv

egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta

környezettel való kapcsolatteremtésben.

Törekedjenek az anyanyelv védelmére.

Sajátítsák el a média elemzésének technikáit.

Tudjanak disputát folytatni.

Növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet-

és a természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával.

Történelem

Ismerjék az egészségügyi ellátás napi eseményeit, a szociálpolitikát.

Ismerjék a helyi társadalom, a nyugalmát veszélyeztető csoportosulásokat, a

társadalmi tagoltságokat. (etnikumok, egyesületek, egyházak, nemek, életkor szerinti

csoportok, vagyoni csoportok, politikai tagoltság)

Lássák a beilleszkedési zavarokat.

Értsék, és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a

természet.

Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az

életmódra, a közösségi normák alakulására.

Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok

tisztelete.

Értsék meg az egész világot érintő globális és egészségügyi problémákat és érezzék

hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a

problémák elhárításában, csökkentésében.

Idegen nyelv

A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére, a jól megválasztott szövegek

feldolgozásának segítségével.

Legyenek érzékenyek a hazai problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más

országok hasonló problémáit.

Ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységét, valamint az idegen országok

környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit.

31

Legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában

választ keresni.

Alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben.

Projektmunkák, alkalmas szövegek, autentikus reklámok, stb.

Kérdőívek, felmérések, szituációs játékok, egyéni és csoportfeladatok, adatgyűjtés,

vitafórum.

Matematika

Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket

matematikai módszerekkel demonstrálják.

Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére.

Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni.

Logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön.

Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait. A

világ egészségügyi tényfeltáró adatait, annak romló vagy javuló változásait

értelmezzék.

Legyenek képesek reális becslésekre, tudjanak egyszerű statisztikai módszereket

alkalmazni.

A környezetszennyezésekről, természetvédelmi gyűjtött adatokból készítsenek

grafikonokat.

Tengelyes, tükrös természetes alakzatok (különböző növények, állatok és természeti

képződmények alakjának) felismerése.

Fizika

A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára.

Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés, hang,

fény) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségét.

Ismerjék a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti

analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat.

Tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit és ennek tudatában

legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra.

Mérjék fel azt, hogy a környezeti erőforrásokat (pl. atomenergia), csak felelősséggel

szabad felhasználni.

Földrajz

A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és

élettelen környezetükről.

Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és

társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit.

Ismerjék meg a világ globális problémáit.

Ismerjék meg és őrizzék meg a természeti és az ember alkotta táj szépségeit

Tudatosuljon bennük a születési hely determináltsága, lássák, hogy a Föld különböző

részein milyen súlyos egészségügyi és környezetszennyezési problémákkal áll

szemben az orvostudomány, illetve a világ környezetvédelmi szakembergárdája.

Biológia

A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve

mérséklési lehetőségeit.

Ismerjék és szeressék a természeti, illetve az épített környezetet.

Ismerjék meg az élőlények szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között

az ok-okozati összefüggéseket.

Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat.

32

Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére.

Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

Alakuljon ki bennük az ökológiai szemléletmód.

Felelősséggel érezzenek és segítsenek a környezetünkben élő fogyatékosok iránt.

Felelősséggel legyenek testük egészsége iránt.

Szeressék az állatokat, a növényeket, az ezekkel szemben rombolóként fellépő

társaikat világosítsák fel az ember magasabbrendűségéből adódó kötelezettségekről.

Kémia

A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel.

Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására.

Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények

értelmezésére.

Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre,

valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Fokozottan óvatosan bánjanak az emberi, illetve élő szervezetre káros anyagokkal.

Környezetvédelmi, ökológiai szemléletmód kialakuljon.

Ének-zene

A tanulók ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát.

Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait.

Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban.

Vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét.

Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni.

Rajz és vizuális kultúra

Ismerjék fel a természet, illetve a művészeti szépség rokonságát és azonosságát.

Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit.

Ismerjék a természetes anyagok használatát.

Legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően

elemezni.

Legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek

megfelelően.

Tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre.

Technika

Legyenek képesek felhasználni a tudományos ismereteket, mely az emberi természet

és környezet megóvására szolgál.

Ismerjék azokat az anyagokat, amelyek nem táj idegenek, amelyek ennek ellenére

korszerűek és egészségre ártalmatlanok.

Környezeti szempontoknak megfelelő okos tervezésekre és kivitelezésekre legyenek

képesek.

Osztályfőnöki órák

Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább 4

évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg.

Tanórán kívüli foglalkozások:

• témanapok

• témahetek

• tanulmányi kirándulások

• nyári táborok

33

• napközis foglalkozások

• sportprogramok

• délutáni szabadidős foglalkozások

• vetélkedők, versenyek

• túrák (gyalogos és kerékpáros)

6.8. Egészségfejlesztő program segítő kapcsolatai és feladatai:

Háziorvos, védőnő:

• A tanulók életkorához kötött vizsgálat, amely magában foglalja a testi, érzelmi és

intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát.

Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros

elváltozások felismerésére is irányulnak. (Testi fejlődés mérése: testmagasság, testtömeg,

mellkas körtérfogat. Érzékszervek működésének vizsgálata:

látásélesség, színlátás, hallás, vérnyomásmérés. Golyvaszűrés serdülőkorban tapintásos

módszerrel. Elhízás és kóros soványság megítélése. Mozgásszervek vizsgálata.)

• A testnevelők által végzett fittségi vizsgálatok segítése.

• Életmódbeli rizikótényezők feltárása.

• Személyi és környezeti higiénés vizsgálatok végzése. (Tetvesség.)

• Védőoltásokról a szülők értesítése, oltások elvégzése.

• A tanulók elsősegélyben való részesítése.

• Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás

egészségügyi és balesetvédelmi faladatok ellátásában.

• Egészségügyi szakértői feladatok ellátása:

. egészségnevelő előadások tartása

. rendezvények szervezése és lebonyolításában való részvétel

.egészséges életmód, csecsemőápolási és családi életre nevelő szakkör munkájának segítése

. táplálkozási fórum foglalkozásainak szakmai segítése.

Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat

• A gyermekvédelmi munkában nyújtsanak segítséget.

• Napi kapcsolatban állnak a gyermekvédelmi felelőssel, a tanárokkal és a gyermekekkel.

• A gyermekvédelmi felelős jelzései alapján a veszélyezett gyermekek rendszeres

figyelemmel kísérése

• Közös rendezvények szervezése és együttműködés az egészségnevelés területein.

Szülők (család)

• Fontos a megfelelő tájékoztatás és információátadás a kapcsolattartás során.

• Az iskola egészségfejlesztő programjáról részletes tájékoztatást kapnak a szülők.

• A szülő aktív részvételükkel támogatják az iskola egészségfejlesztési programjait.

• Problémáikkal, kérdéseikkel őszintén fordulnak az osztályfőnökökhöz, szaktanárokhoz.

6.9. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

- ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

- ismerjék fel a vészhelyzeteket;

- tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit;

- sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

- ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

34

- a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos

legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében

- az iskola lehetőség szerint kapcsolatot épít ki a Védőnői szolgálattal, háziorvossal;

- tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli

vetélkedőkbe;

- támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel

foglalkozó továbbképzésen.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő

tevékenységformák szolgálják:

- a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi

ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI

ALAPISMERETEK

biológia

- rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- égési sérülések

kémia

- mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

- szénmonoxid mérgezés

fizika - áramütés

testnevelés

- esés

- horzsolás

- kificamodott végtag

- törött végtag

- magasból esés

- az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott

elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás

baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes

módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének

igénybe vétele lehetőség szerint félévente 3-5 alkalommal az ötödik-nyolcadik

évfolyamon.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- későbbiekben szervezhető szakkörök (pl. elsősegély-nyújtó);

- évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással

foglalkozó témanap (projektnap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók

számára.

35

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység

7.1. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Eljárások:

Differenciált tanulásszervezés tanórákon, a délutáni önálló tanulás során.

Lehetőség szerint – számítógép –Internet könyvtár használat.

A tanórák megszervezésében, a tehetséggondozásban is a számítástechnika és könyvtár lehetőségeinek maximális kihasználása (iskolai, otthon munkák, projektek, kiselőadások)

Kooperatív technikák alkalmazása.

Tanórán kívüli tevékenységek:

- játszóházak,

- családi sportverseny,

- házi bajnokságok,

- tömegsport rendezvények,

- úszásoktatás,

- szakkörök szervezése, vezetése

DÖK programok

Napközi otthon működtetése.

Középiskolai előkészítő csoportok működtetése

Versenyekre, pályázatokra való felkészítés,

A rászoruló diákoknak felzárkóztató foglalkozásokat tartunk.

A lehetőségek figyelembevételével szakköröket működtetünk.

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.)

versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolákban évente rendszeresen szervezünk. A

legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A

versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre

a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

A nem kötelező (választható) tantárgyak tanulása által mód nyílik az ismeretek

elmélyítésére.

A szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) lehetőséget adnak a

tanulók műveltségének szélesebb körűvé tételére.

7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó,

illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

A Nkt. 47.§ (1) pontja biztosítja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek,

adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes

adottságaiknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban

részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez

fordulhassanak segítségért.

Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató

programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet.

A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei:

hiperaktivitás,

szorongásos magatartás,

térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése),

mozgáskoordináció zavarai,

a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia),

antiszociális cselekedetek,

36

alacsony önértékelés,

emlékezés zavarok,

a logikus gondolkodás problémái,

a spontán kíváncsiság hiánya.

Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási

nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Feladat:

A tanulási kudarc észlelését minden esetben kövesse a kudarcok okainak feltárása, a probléma

azonosítása. A szakszolgálat diagnózisát követően az egyéni fejlesztési tervek elkészítése és

következetes végrehajtása, a végrehajtás, és az elért eredmények értékelése.

Eljárás:

A szakemberek véleményei alapján maximum 5 fős csoportokban legalább heti két

alkalommal fejlesztő pedagógus irányításával a részképességek fejlesztése.

A fenti tanulókra egyéni fejlesztési tervek készítése, a terv végrehajtása, az elért eredmények

értékelése, és visszacsatolása a következő év fejlesztési tervébe.

A gyermekeket tanítók és a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztésében leginkább jártas

kollegák folyamatos konzultációja.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységi formák

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

az egyéni foglalkozások,

a felzárkóztató foglalkozások,

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata,

a napközi otthon, tanulószoba,

továbbtanulás irányítása, segítése,

a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése.

A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék

lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő.

7.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők segítése

Önmaga értékeire kell megtanítani először az iskolai kudarcokkal küzdő tanulót, életcélt kell

keresni neki. A kommunikáció helyes módjának megtanításával sikeresebb lehet társai között,

ami az előrelépést segíti.

„Amit akar a gyerek, arra képes is, de nem mindig képes akarni.” – ezért a motiválatlanságot

kell leküzdeni ahhoz, hogy az igényesség megjelenjen a gyereknél.

Ha biztonságérzete van és szeretetet érez, akkor képes saját képességeinek megfelelően

teljesíteni és a közösségnek hasznos tagja lenni. A gyerekekkel pozitív érzelmi kapcsolatot

kell kialakítanunk, különben nem tudjuk nevelni őket.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek

Eljárás- eszköz:

a pedagógusok felkészítése az egyéni bánásmódra konfliktuskezelő megoldó tréningeken,

az ez irányú tanfolyamokat végzett kollégák bevonásával.

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti

szolgálattal

37

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

a felzárkóztató órák,

a napközi otthon,

a tanulószoba,

a felzárkóztató foglalkozások,

a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai,

a családlátogatások,

a szülők és a családok nevelési gondjainak megoldásaiban segítségnyújtás.

7.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása

Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a

tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában,

megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt.

Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi

intézményekkel, szakemberekkel.

Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának segítésében a területileg illetékes

Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ családgondozó munkatársa tevékenykedik.

Alapvető feladata

a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése,

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

a Gyermekjóléti Szolgáltató Központ tevékenységének segítése,

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának

kezdeményezése,

tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,

együttműködés:

az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetővel,

az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral.

A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai

a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése,

a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az

iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken,

a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik

szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.),

segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és

anyagi helyzetétől függően,

a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának

folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki

a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére,

az okok feltárására,

az okok megszüntetésére.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az

iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve

ezzel a súlyosabbá válásukat.

38

Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a

veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében

való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel.

Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását

az indulási hátrányok csökkentése,

a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel

kísérése,

a felzárkóztató foglalkozások,

a tanulószobai és napközis foglalkozás,

az egészségügyi szűrővizsgálat,

az egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

a családi életre való nevelés,

a személyes és egyéni tanácsadás,

a szülőkkel való együttműködés,

a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról,

a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások),

a szenvedélybetegségek megelőzése.

Az iskola vezetői, osztályfőnökök, Gyermekjóléti Szolgáltató Központ vezetője, munkatársa,

jegyző, SZMK, iskolaorvos, védőnő, rendőrség együttes, összehangolt munkája szükséges a

komplex tevékenység hatékony végzéséhez.

Ismerni kell a tanulók problémáinak okait:

környezeti okok ismerete (a család összetétele, nevelési hiányosságok, szülők

szenvedélybetegségei, rossz baráti társaság stb.)

a gyermeki személyiség gondjának pontos feltérképezése (értelmi, érzelmi, szociális

visszamaradottság, agresszivitás, csavargás, káros szenvedélyek rabja, lopás, garázdaság

stb.)

a családi anyagi hátterének ismerete (munkanélküliség, csökkent munkaképesség a család

eltartói körében, nagycsaládos környezet)

egészségügyi problémák megismerése (érzékszervi károsultság, idegi károsultság,

zaklatott családi háttér, fertőző betegségek, higiéniás problémák stb.).

A pontos „kórkép” ismeretének birtokában az iskola igényli a szakhatóság, és az

önkormányzat hatékony támogatását. Cél: a gyermeki személyiségfejlődést veszélyeztető

tényezők kiküszöbölése, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének növelése!

Pedagógiai támogatás fontos mozzanatai

a preventív munka

a rendszeres korrepetálás, fejlesztés

fokozott figyelem

tolerancia

rugalmas, egyéni bánásmód

családlátogatás

naprakész információ

értékeléskor a tanuló önmagához mért változása a döntő.

7.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A tevékenység célja:

Segíteni azon tanulók egyéni fejlődését, ismeretelsajátítását, az iskolai környezetbe való

beillesztését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek.

39

A hátrányos helyzet okai:

a) Családi mikrokörnyezetükből adódóan:

a család gazdasági helyzetéből adódó nem megfelelő lakásviszony,

túlságosan alacsony az egy főre jutó jövedelem,

a család kulturális helyzete (a szülők alacsony iskolázottsága, a kultúra

megbecsülésének hiánya, a(z) (ön)művelődés lebecsülése),

a családi hagyományok ereje (hagyományokon alapuló kapcsolatok a családon belül és

kívül, vallási, erkölcsi, szociális hagyományok, nevelési hagyományok, stb.),

a család élete, a családtagok magatartása (kevés közös élmény a szülőkkel, helytelen

nevelési módszerek, a gyermek nem megfelelő helyzete a családban, a szülők

kifogásolható erkölcsi magatartása, rendezetlen életmódja az iskola munkájának

lebecsülése, közömbösség vele szemben, stb.),

Családi házon kívüli környezet miatt:

az utca, lakókörzet negatív hatásai,

helytelen viszony, kifogásolható kapcsolat rossz magatartású és erkölcsű

gyermekcsoporttal vagy felnőttekkel.

c) Iskolai körülményeiket tekintve

az oktatási intézmény hiányos, tárgyi, személyi ellátottsága,

az iskolába naponta más településekről való bejárás,

a tanítás hatékonyságának alacsony színvonala,

a tanulók értékelésének, minősítésének merev módszerei,

a tanulók nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben.

d) Csonka családban felnövő gyerekek (árva, félárva, elvált, stb.).

e) Munkanélküli szülők gyermekei.

f) Átmenetileg hátrányos helyzetűek.

g) Áttelepült, beköltözött (új) tanulók.

h) Tartós betegség miatt hátrányba kerülők.

A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak

jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő –

különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok

ismeretében és a higiénia terén is.

Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata

a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal

a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az

osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.)

továbbtanulás irányítása, segítése.

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

napközi otthon, egyéni foglalkozások

felzárkóztató foglalkozások

iskolai könyvtár

továbbtanulás irányítása, segítése

a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése

40

családlátogatások

ingyenes tankönyvtámogatás

A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek

Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan

tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a

hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre

szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban

részesülő szülők gyermekei.

Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire:

a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése,

a szociokulturális hátrányok enyhítése:

a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása,

tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb.,

felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése,

pályaorientációs tevékenységek szervezése,

felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése,

felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről,

tankönyvtámogatás,

kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel,

pályázatok figyelése,

a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének

biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma),

az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése.

7.6. Az „Integrált Pedagógiai Rendszerben” (IPR) megvalósuló oktatás

Az alkalmazás feltételei

Felmérés szülői nyilatkozatok és a jegyző adatai alapján:

szülők iskolai végzettsége- 8 általános,

kiegészítő családi pótlékot kap-e gyermeke után,

nyilatkozattételhez, személyes adatai kezeléséhez hozzájárul-e,

igényt tart-e a képesség kibontakoztató, illetve integrációs

felkészítés rendszerében való részvételre.

A felmérés összegzése után az iskola igazgatója mérlegeli a programokba még

bevehető (az egyik kritériumnak meg nem felelő) tanulók létszámát és személyét (10

%).

Osztályonkénti, évfolyamonkénti, illetve iskolai szintű összegzés készül arányok

kimutatásával.

Az intézmény vezetője az osztályba soroláskor – a speciális tanulási-, magatartási-,

beilleszkedési problémák figyelembevételével – a felmérés adatait figyelembe veszi, a

rendelet előírásainak megfelelően.

Integrációs stratégia

Helyzetelemzés

Települési környezet

Iskolánk Egercsehi Zrínyi Ilona Általános Iskola

41

Az iskola beiskolázási körzetéből adódóan eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező

gyermekeket fogad, ezért az intézmény nevelő-oktató munkája ennek megfelelő összetettséget

kell, hogy mutasson.

Iskolánkban 78 % körül mozog a hátrányos helyzetű tanulók száma (rendszeres

gyermekvédelmi támogatás). A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az iskolai

létszámhoz viszonyítva 54 %. Magas az ingyenes, vagy támogatott étkeztetésre,

tankönyvellátásra szorulók aránya .

Személyi feltételek

A feladatok megvalósításához – a várható tanulócsoportok és tanulólétszám alakulását is

figyelembe véve a személyi feltételek adottak. A nevelő testület nagy része részt vett, vesz az

integrációs tevékenységet segítő képzéseken: IPR pályázat keretében szervezett tanfolyamon

(Egyéni bánásmód, differenciált készségfejlesztés az iskolában).

Tárgyi feltételek

A tárgyi feltételek szinten tartása vagy javítása az iskolafenntartó támogatásával, aktív

pályázati tevékenységgel, a saját bevételek révén, valamint az iskola alapítványának

támogatásával lehetséges.

Az integráció szempontjai

Célrendszer megfogalmazása (elvárható eredmények):

A tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása.

Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás

csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő

programok és a művészeti oktatás segítségével.

Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók tolerancia-képességének,

a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása,

közéletiségre nevelés.

Társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motiváció erősítése, fenntartása.

Továbbtanulási mutatók javítása (az érettségit adó intézményekben

továbbtanulók arányának növekedése).

Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki

egészség, mint érték elismertetése.

Pályaorientációs tevékenység.

Az iskola párbeszédet alakít ki a programban részt vevő szülőkkel,

partnereivel.

Kompetencia-alapú értékelési rendszer kidolgozása: szöveges értékelés.

A multikulturális tartalmak beépülnek a nevelés-oktatás helyi programjaiba,

rendszerébe (lásd: 4. számú melléklet).

Az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók számának

növekedése.

Növekedjen a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az

érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya.

Az intézmény pedagógus továbbképzési programja és éves terve kiemelten

kezeli a képességfejlesztés és integrációs tevékenységhez szükséges

pedagóguskészségek fejlesztésére irányuló szakmai továbbképzéseket:

42

fejlesztő pedagógus, logopédus képzése

projektoktatás és módszereinek elsajátítása, beillesztése

IPR alkalmazása

tanulásmódszertan.

Ezek eredményeként nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű

tanulók száma.

Beiskolázási terv A beiskolázási terv aktualizálása, módosítása folyamatos: a jegyzői adatszolgáltatás

függvényeként.

Iskolánk integráltan oktatja az ép intellektusú sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési

zavarokkal küzdő tanulókat.

Szervezetfejlesztési erőforrás és továbbképzési terv

Az eszközerőforrások feltérképezése a pedagógiai és a helyi tanterv felülvizsgálata kapcsán

megtörtént, a hiányosságok pótlására eszközbeszerzési terv készült. A szükséges eszközök

beszerzése, a minimálisan kötelező és meglévő eszközökön túl az elavultak pótlása, a

tanulóbarát környezet biztosítása, az iskolai költségvetés és a pályázati források

lehetőségeinek függvényében valósíthatóak meg.

Az intézmény pedagógus továbbképzési programja és éves terve kiemelten kezeli a

képességfejlesztés és integrációs tevékenységhez szükséges pedagóguskészségek fejlesztésére

irányuló szakmai továbbképzéseket:

o fejlesztő pedagógus, logopédus képzése

o projektoktatás és annak módszereinek tanulmányozása

o IPR

o drámapedagógia

o szakirodalom beszerzése folyamatosan

o a módszertani megújulást célzó továbbképzések támogatása.

Az intézmény integrációs önértékelésének elkészítése évente, szükséges korrekció a

tapasztalatok függvényében.

Adatszolgáltatás a fenntartó számára: a szükséges intézkedések meghozatalához statisztikai

adatok, arányszámok, felmérések eredményeinek közlése, integrációs önértékelés elkészítése.

A szükséges korrekciók elkészítése (a jelentkező tapasztalatok igények alapján) folyamatos,

ezek rögzítése az iskola egyéb dokumentumaiban.

Az iskolába való bekerülés előkészítése

Az óvodából az iskolába való átmenet segítése

Iskolánk különböző kommunikációs csatornák felhasználásával (óvodai szülői értekezlet,

média, bemutató foglalkozások az iskolában, az óvónők tájékoztatása „munkaértekezleten”,

igazgatói értekezleten, stb.) a szülőnek (az óvodán keresztül is) felajánlja az iskola integrációs

pedagógiai rendszere által nyújtotta lehetőségeket. Cél: óvodák és iskolánk közötti – az

iskolába való bekerülés előkészítését célzó – szakmai együttműködés, az óvodákban

elkezdődő folyamatos és tervszerű fejlesztő munka iskolánkban való folytatása.

43

A kapcsolattartás módja:

Az iskola tanítói óvodai foglakozásokon vesznek részt. Konzultálnak az óvónőkkel a

várhatóan az iskolánkba kerülő gyermekekről, annak családjáról. Az óvodák nagycsoportosai

részt vesznek az iskola rendhagyó óráin, rendezvényein, bemutató foglalkozásain. A

kapcsolatot a leendő 1. osztályos tanítók és a fejlesztő pedagógusok tartják a nagycsoporttal

foglalkozó óvónőkkel. (projekt-team) Felelős: leendő 1. osztályos tanítók, alsós

munkaközösség-vezető.

Helyzetelemzés:

A team összegzi a megszerzett információkat, a rendelkezésre álló vizsgálati anyagok,

tapasztalatok, illetve a szülő igénye alapján, mely az osztályba sorolás alapját jelenti a

jogszabályoknak megfelelően.

Vizsgálati anyag készül, amely az egyéni fejlesztési terv alapja lesz.

Heterogén osztályok kialakítása:

A fenti összegzés után, a team javaslata alapján az igazgató dönt az adott osztályok

kialakításáról, a technikai feltételek biztosításáról. Felülvizsgálat, korrekció minden tanév

kezdetén.

Fontosnak tartjuk, hogy ne okozzunk törést az óvodából az iskolába való átmenet

során, hanem próbáljuk meg az óvodai játékosságot megtartva tanítani, nevelni a

kisiskolásokat. Az iskolaotthonos oktatás elsődleges célja a tanulók személyiségének

sokoldalú fejlesztése a játék és a tanulási idő célszerű felhasználásával. A gyermekek

otthonos környezetben, barátságos, jó hangulatban töltik a napot, ahol minden

feladatot elvégeznek, így az iskolai tanulás után nincs szükség otthoni gyakorlásra. A

családnak lehetősége van programokat szervezni, az időt együtt eltölteni. Ezekben az

osztályokban Differenciáló, fejlesztő pedagógus alkalmazását tervezzük. Az

iskolaotthonos nevelésben és oktatásban biztosítjuk az ingyenes tankönyvellátást és

étkezést mindazoknak a tanulóknak, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban

részesülnek. Az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban megteremtjük a feltételeket a

tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések iskolai tárolásához.

Társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés

A tanítást, tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei

Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek

Az önálló tanulást segítő felkészítés

- A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok

A programba kerülő tanulók képességeinek, viselkedésének, szociális helyzetének komplex

elemzése a kiindulópont:

tanító

fejlesztő pedagógus

adott szakvélemények alapján (szept.-okt.-nov.).

44

Az első értékelő esetmegbeszélés után konkrét javaslatok kerülnek megfogalmazásra, melyek

a napi munka során a tanítók, tanárok számára irányadók a tanulóval kapcsolatban:

szükséges fejlesztő

logopédiai foglalkozások

differenciált tanulásszervezés tanórákon

tanulás-módszertani fejlesztés iránya

kooperatív technikák alkalmazása

életvezetési ismeretek és készségek

napközis és tanulószobai foglalkozások

könyvtári foglalkozás

sikerélményt nyújtó tanórán kívüli foglalkozások: tánctanítás, zongoraórák

sportfoglalkozások: kosárlabda, kézilabda, foci-utánpótlás nevelés.

A folyamatos (3 havonkénti) értékelés során a kialakult foglalkozási rendszer – az újabb

mérések, elemzések tapasztalatai alapján – korrigálásra kerülnek, a szülők kezdettől fogva

követik, ismerik a gyermekre vonatkozó fejlesztési tervet, a felmerülő problémákat és a

megoldási módozatokat.

A tanuló értékelése: individuális normaorientációjú

szövegesen árnyalt

ösztönző

a tanulók teljesítményének értékelését korábbi teljesítményükhöz viszonyítva végzik a

tanárok.

Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése

Tantárgyi képességfejlesztő programok

Osztályokon belüli csoportbontások: angol, német, informatika.

Információs és kommunikációs technológia alkalmazása a tanórákon (25%) és tanórán

kívüli foglalkozásokon a differenciált tevékenykedtetést is elősegítve.

OKI által kiadott kompetencia alapú feladatok alkalmazása 7-8. évfolyamokon.

Utazó fejlesztő pedagógus alkalmazása az SNI-s tanulók fejlesztésére.

Emelt óraszámú testnevelés, mely közösségépítő, személyiségfejlesztő komplex

hatásával szolgálja céljainkat.

Az iskola kompetencia-fejlesztésre vonatkozó intézkedési tervének minden tanórára

vonatkozó fejlesztési metodikája, tematikája.

Egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztés, szakértői vélemények alapján.

Felelős: tanítók, tanárok, igazgatóhelyettes.

Kommunikációs képességeket fejlesztő programok

hagyományos szótagoló, elemző módszerek alsó tagozatban

a tanulók szabad választása alapján: zongoraórákon való részvétel, tánctanulás

OKI által kiadott kompetencia alapú feladatok alkalmazása 7-8. évfolyamokon

Felelős: alsós munkaközösség-vezető, magyar tanárok.

Szociális kompetenciák fejlesztése

45

Közösségfejlesztő, közösségépítő programok

Színterei:

osztályközösségek (séták, kirándulások, klubdélutánok, stb.)

napközis csoportok (szabadidős foglalkozások stb.)

kulturális programok: Színház-, mozi-, könyvtár-, múzeumlátogatás

sportfoglalkozások: tömegsport, kosárlabda, foci, atlétika, vízi labda

iskolai kirándulások, táborok (több évfolyam keveredésével)

erdei tábor

az iskolai sportköri csoportok foglalkozásai

az iskola szakkörei, művészeti csoportjai és annak bemutatkozása,

a tanulók szereplési lehetőségei:

- a tanulmányi és művészeti versenyek

- az iskolai és városi ünnepi megemlékezések, (karácsonyi műsor, márc. 15, okt.

23, tanévnyitó, tanévzáró, iskola nap, stb.)

Mentálhigiénés programok

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

Mentori rendszer működtetése

A mentor az integrációs programban résztvevő tanuló elsőszámú segítője, aki közvetlenül

tartja a kapcsolatot a tanulóval foglalkozó valamennyi szakemberrel, illetve a családdal (lehet

pedagógus, ifjúságvédelmi felelős, szakszolgálat munkatársa).

A mentor önként vállalja ezt a koordinációs munkát:

a tanulóval naponta értékeli a nap eseményeit, meghallgatja, közvetíti a tanuló, a

család felmerülő kéréseit, kérdéseit, a vele foglalkozókhoz

személyi anyagát, a tanuló teljesítményét folyamatosan tanulmányozza, konzultál a

szakemberekkel, javaslatot tesz a gyermek érdekében

tanulás-módszertani segítséget nyújt szükség szerint

szervezi a gyermek szabadidős elfoglaltságát, hétvégi programokat is javasol

a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja (jogszerűség

megőrzésével)

kutatja a gyermek támogatását szolgáló ösztöndíj lehetőségeket

segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében

kezeli a tanuló személyi anyagát, a tanító, fejlesztő pedagógus, pszichológus, a

bizottságok szakvéleményeit, kiegészíti azokat rendszeres feljegyzéseivel, a gyermek

véleményét tükröző felmérésekkel

a háromhavonta kötelező értékeléssel párhuzamosan kikéri a gyermek véleményét

saját teljesítményéről, iskolai közérzetéről, sikereiről, problémáiról, javaslatairól.

Útravaló pályázat

Az integrációt elősegítő módszertani elemek

- Egyéni haladási ütemét segítő differenciált tanulásszervezés

differenciáló óraszervezés, napközis foglalkozás

egyéni fejlesztő foglalkozások (szakvélemény esetén)

tehetséggondozó foglalkozások

tanulmányi versenyek.

46

Műhelymunka – a tanári együttműködés formái

Értékelő esetmegbeszélések

3 havonta a szöveges értékelés előzményeként értékelő esetmegbeszélésre kerül sor

Menete:

mentori beszámoló az integrációs programban résztvevők konkrét helyzetéről,

problémáiról

tanítók, fejlesztő pedagógusok, ifjúságvédelmi felelősök, szakmai beszámolók,

családgondozók összefoglalói (az érintett szakembereket, szülőket meg kell hívni)

eredmények, hiányosságok, kívánságok, lehetőségek összegyűjtése, javaslatok a

továbblépésre (a tantestület tagjainak javaslatai, véleménye)

megoldási lehetőségek kidolgozása, pedagógiai módszerek kiválasztása (szükség

szerint egyéni fejlesztési tervként).

Szempontok:

valóságos eredmények és hiányosságok feltárásra kerüljenek

ok-okozati összefüggések felderítése

fejlődési irány kijelölésre kerüljön

további szakemberek bevonásának szükségességéről döntsenek.

A háromhavonta kötelező kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközei

Szöveges értékelés – árnyalt értékelés

November, február és május hónapban a szülők árnyalt szöveges értékelést kapnak

gyermekük iskolai közösségi és tanulmányi munkájáról.

Alapelvek:

terjedjen ki az iskolai élet egészére

vegye figyelembe a tanuló személyiségét

törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra

fejlesztő és ösztönző szándékú legyen

ne legyen sablonos, személyre szóló legyen

a tanulók teljesítményének értékelését korábbi teljesítményükhöz viszonyítva végzik a

tanárok.

A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

Pályaorientáció

Szaktárgyi és osztályfőnöki óra keretében meghatározottak a pályaorientációs feladatok (helyi

tantervben rögzítve):

szakmák, továbbtanulási lehetőségek tudatosítása

városi pályaorientációs kiállításon, bemutatón vesznek részt 7 és 8. osztályaink

nyílt tanítási napokon, bemutató foglalkozásokon, üzemlátogatáson tájékozódnak

tanulóink

a középfokú intézmények iskolánkban is bemutatkozási lehetőséget kapnak

Nevelési Tanácsadó programja

utánkövetés.

Valamennyi program a szülők számára is nyitott annak érdekében, hogy együtt

tájékozódjanak a kínálkozó lehetőségekről.

Felelős: igazgató.

47

Várható eredmények

(az ellenőrzés szempontjai)

- A hátrányos helyzetű tanulók aránya iskolánkban megfelel a jogszabályban előírtaknak.

- Az integráció tartósan képes a különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező tanulók

együttnevelésére.

- Az integrációs pedagógiai rendszer kiépülése párbeszédet alakít ki minden szülővel.

- Tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer épül ki.

Eredmények:

Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.

Javulnak a kompetenciamérések eredményei.

Az Integrációs és képesség kibontakoztató program iskolánkban 2008. szeptember 1-jétől

hatályos

8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

8.1. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat

Osztályközösségek

Az azonos évfolyamra járó, közös csoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak.

Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető

csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:

az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,

küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,

döntés az osztály belügyeiben.

A közösség élén, mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató

bízza meg. Az osztályfőnök osztályfőnöki tevékenységét az SZMSZ mellékletében található

munkaköri leírás alapján végzi.

Diákközösségek

A tanulói közösségek döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében,

szervezésében, valamint tisztségviselőjük megválasztásában, jogosultak képviseltetni

magukat a diákönkormányzatban.

Az intézmény tanulói a házirendnek megfelelően diákönkormányzatot hozhatnak létre.

Ha a diákkör az iskola területén működik – kérelem alapján – az intézmény igazgatója

engedélyezi a létrehozását. A diákkör alakítása, működése csak akkor tagadható meg, ha az

jogszabályba ütközik.

Az intézmény tanulóinak tájékoztató fóruma a diákközgyűlés. Az évi rendes diákközgyűlés

összehívását a DÖK vezetője kezdeményezi. Ezen a DÖK és az iskola képviselője beszámol

az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról.

A diákönkormányzat (DÖK)

A tanulók érdekeinek védelmére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A DÖK tevékenysége

a tanulókat érintő valamennyi területre kiterjed. A DÖK saját hatáskörébe tartozó döntések

előtt a nevelőtestület véleményét az igazgatón keresztül kéri meg.

48

A kapcsolat formái

Személyes beszélgetés

Tárgyalás, értekezlet, diákgyűlés

Írásos dokumentumok átadása.

Az intézményvezetés

Átadja a diákönkormányzatnak a véleményezési, javaslattételi jogok gyakorlásához

szükséges dokumentumokat

A dokumentumokhoz kérésre, tájékoztatást, felvilágosítást biztosítanak

Megjelennek a diákgyűléseken, a DÖK javaslatait, véleményét figyelembe veszi

döntéseik meghozatalakor.

A diákönkormányzat

Gondoskodik a véleményezési, javaslattételi joggal kapcsolatos dokumentumok

áttekintéséről, a jog gyakorlásáról. Az ezzel kapcsolatos vélemények beszerzéséről az

igazgató gondoskodik.

Aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyen megjelenni jogosultak.

Gondoskodnak az intézményvezetés tájékoztatásáról.

A DÖK munkáját az általuk felkért nagykorú személy segíti, aki eljárhat a DÖK

képviseletében.

A DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt

Saját működéséről

A DÖK működéséhez biztosított eszközök felhasználásáról

Hatásköreinek gyakorlási módjáról

Egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

A DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatát a tanulói közösség fogadja el és a nevelőtestület

hagyja jóvá.

A DÖK véleményét ki kell kérni

a tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál

a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, az iskolai sportkör

működésének megállapításához

a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához.

Azokban az ügyekben, amelyekben a DÖK véleményének kikérése kötelező, illetve

amelyekben egyetértési jogot gyakorol a határidő előtt legalább 15 nappal meg kell

küldeni az anyagot a diákönkormányzatnak. Jogainak megsértése esetén 15 napon belül

törvényességi kérelmet nyújthat be a fenntartóhoz.

A tanulók rendszeres tájékoztatása történhet

a havonta tartandó DÖK ülésein

tanévnyitó, tanévzáró megbeszéléseken

iskolagyűlésen

iskolai faliújságra kitett hirdetményeken

hirdetőkönyv útján.

49

9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

9.1. A szülő, a tanuló, pedagógus együttműködésének formái

A szülői közösséggel való együttműködés A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanításnevelés-tanulás folyamatának három

egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés

alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom

féltől.

A szülők egyrészről mint a „szolgáltatás” megrendelői határozott elvárásokkal fordulnak az

iskola (pedagógusok) felé, másrészről partnerkapcsolatot kell kialakítaniuk gyermekük

pedagógusaival, hogy a nevelőmunkában igazi társakként dolgozhassanak.

A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális

ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség.

A szülőknek a pedagógusokhoz való viszonyát annak a tudatnak kell áthatnia, hogy a szülő a

gyermek legjobb ismerője, az érte egész életén át felelősséggel tartozó személy, és mint ilyen,

joga van (sőt, kötelessége) gyermeke mellett kiállni, benne bízni, érte szót emelni. A

szülőknek tudniuk kell, hogy az iskolaválasztással a szülő a pedagógust nevelőtársává

fogadta. Ennek minden konzekvenciáját, felelősségét viselnie kell; pontosan tudnia kell, hogy

ez mire kötelezi és mit tesz lehetővé számára.

A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú

gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos.

A szülőket a tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, segédletekről,

taneszközökről, amelyekre a következő tanévben szükség lesz. Arra törekszünk, hogy a

szülők kiadásait lehetőség szerint csökkentsük.

Szülői értekezlet

Fogadó óra

Nyílt tanítási nap

Családlátogatás

Szülői Munkaközösség

Írásbeli tájékoztató

Szülői értekezlet

Iskolai és osztály szülői értekezletek a tanév elején

Első félév lezárása után szülői értekezlet

8. osztályos továbbtanulási szülői értekezlet

Feladata

a) a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

b) a szülők tájékoztatása

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól,

a helyi tanterv követelményeiről,

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,

problémáiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása

az iskola vezetőinek.

50

Fogadóóra

Kéthavonta egy alkalommal tartunk fogadóórát.

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy

tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes

eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.).

Nyílt tanítási nap

A munkatervben meghatározottak szerint, évente egyszer.

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba,

ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az

osztályközösség iskolai életéről.

Családlátogatás

Szükség szerint. Feladata, a gyerekek családi hátterének, körülményeinek megismerése,

illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

Szülői Munkaközösség

SZMK aktivistákon keresztül folyamatos a kapcsolattartás.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója, és az osztályfőnökök tájékoztatják:

Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi

ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten.

Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők bevonásának célja:

Megfelelő eszközrendszer kialakítása ahhoz, hogy a szülők, és a pedagógusok között

hatékony kommunikáció alakuljon ki.

Közös programok során együttműködés, kölcsönös felelősség, sikeres kapcsolat alakuljon ki a

család és az intézmény között.

Szempontok A módszer jellemzői

A program hangsúlyos pontjai

- A pedagógus tájékozottsága a kapcsolattartás

lehetőségeiről.

- A szülők és pedagógusok részéről olyan

tulajdonságok, amelyek segítségével a program

megvalósítható (szervezési készség, együttműködési

készség, nyitottság).

A tervezés alapja A szülők érdeklődésének felkeltése adott téma, probléma

iránt.

A tervezés

- A szülők bevonási lehetőségeinek feltérképezése

- Szükséges eszközök listájának összeírása

- Kapcsolattartás formáinak kialakítása, kidolgozása

- Ellenőrzés, értékelés módjának kidolgozása

A tervet készítő személy Pedagógusok, tanulók, szülők

A pedagógus szerepe - A kapcsolattartás formájának elindítása

- Szervezési feladatok

- Ellenőrzés, értékelés megvalósítása

51

A szülők és pedagógusok szerepe Aktív részvétel, együttműködés a szervezett

tevékenységekben, értékelésben.

Folyamat

Oktatási keretek

- Intézmény nyitottsága

- A szülő és iskola között segítő együttműködő

kapcsolat

Célok meghatározása

- A távlati célokat a pedagógus határozza meg

- Az aktuális célokat, kitűzését a pedagógus-szülő-

gyermek közösen alakítja ki

A szülők, pedagógusok, gyermekek részvétele a

folyamatban

- A szülők iskolai életbe való bevonása segít, hogy a

szülők közvetlen tapasztalatot szerezzenek saját

gyermekükről.

- A szülők iskolai életbe való bevonása segíti a

pedagógust a gyermek megértésében.

- Család és a pedagógus közötti viszonyban kudarc

helyett, élményszerű, közös munka jelenik meg.

- A gyermek érzi, hogy a felnőttek közösen segítik,

foglalkoznak vele.

- Az intézményi és a családi szocializáció egymásra

épül.

- A család és az intézmény közötti sikeres kapcsolat

következménye, hogy a gyermekek kevesebbet hiányoznak

az iskolából, illetve megszűnik a gyermekek

lemorzsolódása.

Értékelés

Kérdőív segítségével történik, célja a szülők

véleményének megismerése.

Írásbeli tájékoztató

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő

eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv

évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával,

nevelőtestületével vagy az SZMK-val.

9.2. A tanulói közösséggel való együttműködés

Diákönkormányzat - a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

Az iskola tanulói a tanulók érdekeinek képviseletére, a nevelés-oktatással összefüggő közös

tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a

házirendben meghatározottak szerint – diákönkormányzatot hozhatnak létre, amelyek

létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus

szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz

meg ötéves időtartamra.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

52

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

a házirend elfogadása előtt.

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén

A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén

és a diákönkormányzat faliújságán keresztül

Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

9.3. Külső partnerekkel való együttműködés, kapcsolattartás

Terület Közoktatást érintő feladat Külső

intézményekben a

feladat ellátásáért

felelős

Intézményben a

feladat

ellátásáért felelős

Gyermek- és

ifjúságvédelem

A gyermek- és ifjúságvédelmi

rendszer működtetése. Rendszeres

gyermekvédelmi támogatás (térítési

díj, tankönyvtámogatás, stb) a

törvényi szabályoknak megfelelően.

Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű

gyermekek feltérképezése,

nyilvántartása a fokozottabb

gondoskodás, segítés érdekében.

Gyámügyi

ügyintéző,

gyermekjóléti

szolgálat

munkatársa.

Igazgató,

igazgatóhelyettes,

tagintézmény

egységvezetők,

osztályfőnökök

Szociálpolitika Gyermekek, tanulók egyenlő

esélyeinek biztosítása – szociális háló

kiterjesztése

Gyámügyi

ügyintéző,

gyermekjóléti

szolgálat

Igazgató,

igazgatóhelyettes,

tagintézmény-

egység vezetők,

osztályfőnökök

Egészségügy Rendszeres egészségügyi ellátás

megszervezésének, működtetésének

ellátása óvodás kortól a

tankötelezettség végéig a 26/1997.

(XI.3.) számú rendelet 2. számú

melléklete

Háziorvos,

védőnő,

fogorvos

Igazgató,

Igazgatóhelyettes,

intézményegység

vezetők

Közművelődés A gyermekek szabadidejének hasznos

eltöltésének biztosítása, szervezése

könyvtárban

könyvtáros Pedagógusok

Munkaerő

gazdálkodás

Pályaorientációk, pályaválasztás a

megfelelő középiskola, szakma

választása

Középiskolák

pályaválasztási

felelősei, megyei

pedagógiai intézet,

szakszolgálatok

Igazgató,

osztályfőnök

Pedagógiai

szakmai

szolgáltatók

Továbbképzések, módszertani

anyagok, mérőlapok, szakkönyvtár

Igazgató,

igazgatóhelyettes

Igazgató,

Igazgatóhelyettes

intézményegység

vezetők,

munkaközösség

vezetők

53

Pedagógiai

szakszolgálat

Speciális pedagógiai szolgáltatások

igénybe vétele a gyermekek, tanulók

fejlesztése, felzárkóztatása érdekében

Szakszolgálat

munkatársai

Igazgató,

Igazgatóhelyettes,

intézményegység

vezetők,

osztályfőnökök,

GYIV felelősök,

fejlesztő

pedagógus

Rendőrség Gyermekeket érintő közlekedési és

bűnmegelőzési előadások

Helyi rendőr Igazgató,

igazgatóhelyettes,

tagintézmény-

egység vezetők,

osztályfőnökök

Óvoda Csoportfoglalkozások és órák

látogatása, szülői értekezletek, közös

szabadidős programok, konzultációk

Óvodavezető

óvónők

Igazgató,

igazgatóhelyettes,

tagintézmény-

egység vezetők,

Alsós

munkaközösség

vezető

tanítók

Szülők Szülői értekezlet és fogadó óra évi 6

alkalom (az iskola szakmai

pedagógiai programjának integrációs

rendszerének ismertetése).

Személyre szóló írásos tájékoztató, a

szülők egyetértési nyilatkozata

A szöveges értékelés egyeztetése a

HHH-s gyermekek szüleivel 3

havonta

Családlátogatás szükség szerint

Ifjúságvédelmi fogadó óra hetente 2

alkalom

Nyílt tanítási napok évi 2 alkalom

iskolai rendezvények: farsang,

diákbál, ballagás, évnyitó, évzáró,

kirándulás

Szülők Igazgató,

igazgatóhelyettes,

tagintézmény-

egység vezetők,

osztályfőnökök

Cigány

kisebbségi

önkormányzat

Egymás tájékoztatása a pályázati

feltételekről, ösztöndíjakról

Kisebbségi

önkormányzat

elnöke

Igazgató,

igazgatóhelyettes,

tagintézmény-

egység vezetők,

osztályfőnökök

10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

Az osztályozó-, pótló-, javítóvizsga lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok:

10.1. Osztályozóvizsga

Osztályozóvizsgát tehet a tanuló:

ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól;

ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget;

54

ha igazolt és igazolatlan hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőséget ad a

jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára vagy ha egy adott tantárgyból a tanuló

hiányzása meghaladja az éves óraszám 30%-át;

ha felkészültségről független vizsgabizottság előtt ad számot.

Az osztályozóvizsga időpontját az igazgató jelöli ki.

Az osztályozóvizsga előírásai:

Az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell tenni.

Tagjai: szaktanár, munkaközösség-vezető, igazgató, illetve igazgató helyettes.

Az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni.

A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében

kijavíthatja.

Jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll.

Az osztályzatot a bizottság állapítja meg

10.2. Javítóvizsga

Javítóvizsgát az a tanuló tehet:

aki 2-8. évfolyamon a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot

kapott;

aki az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésett, távol maradt, vagy a

vizsgáról engedély nélkül távozott.

A javítóvizsgák előírásai:

A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni. A

bizottság tagja: szaktanár, osztályfőnök, igazgató, vagy helyettese;

A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni;

A javítóvizsga időpontja: augusztus 15- 31-ig terjedhet.

Az időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell;

A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a

bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá;

A javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították.

A javítóvizsga nem ismételhető;

Azt a tanulót, aki az osztályozó ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni,

mintha sikertelen vizsgát tett volna.

10.3. Pótló vizsga

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,

vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

10.4. Vizsgatárgyak, vizsgarészek

Vizsgatárgy Évfolyam Írásbeli Szóbeli Gyakorlati

Magyar nyelv 2-8. X X

Magyar nyelv és irodalom 1. X X

Magyar irodalom 2-8. X

Történelem 5-8. X

Idegen nyelv 4-8. X X

Matematika 2-4. X X

Matematika 1.

5-8.

X

55

Informatika 5-8. X X

Természetismeret 5-6. X X

Fizika 7-8. X X

Biológia 7-8. X X

Kémia 7-8. X X

Földrajz 7-8. X X

Környezetismeret 2-4. X

Ének-zene 2-8. X

Vizuális kultúra 2-8. X

Életvitel és gyakorlat 2-7. X X

Testnevelés és sport 2-8. X

10.5. A tanulmányok alatti vizsga követelményei

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az

intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

10.6. A vizsgák értékelése

Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik:

0 - 33 % → elégtelen

34 -50 % → elégséges

51 - 75 % → közepes

76 - 90% → jó

91 - 100 % → jeles

A szóbeli és a gyakorlati vizsgarész értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a

kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg.

Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre

adott osztályzatok átlagából kell számítani.

10.7. A vizsgák rendje

Az írásbeli vizsgák rendje:

Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában és a vizsgát

szervező igazgató-helyettesnek adja át legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző napon. A

vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. A tanulók csak az iskola

bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát

tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok

megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként maximum 60 perc (45 perc, magyar

nyelv és irodalomból 60 perc.) Egy napon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb öt írásbeli

vizsga szervezhető. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható.

A szóbeli vizsgák rendje

A szóbeli vizsga kérdéseit a szaktanár állítja össze és a vizsgabizottság elnökének adja át

legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon. A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt

56

történnek. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt

kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a

következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább 15 perc pihenőidőt kell számára

biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön

helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc

percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár

felolvassa. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát

tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és

kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell

számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt

kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Egy napon legfeljebb három

szóbeli vizsga szervezhető. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon

történik.

A gyakorlati vizsgák rendje

A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati

vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati

vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi,

egészségvédelmi előírásokról.

11. A tanórán kívüli foglalkozások rendje

A tanórán kívüli foglalkozások helyét és idejét az igazgatóhelyettes rögzíti a délutáni

órarendben. A terembeosztást és az időpontokat az érdekelt foglalkozásvezetőkkel

összehangolja.

Szakköröket a tanulók igénye és a szaktanár vállalásának függvényében szervezünk. A

szakkörök igényét a szülő írásban közli.

A tanórán kívüli foglalkozások rendjét a házirend tartalmazza.

12. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, és átvételének elvei

1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az Oktatási Hivatal határoz meg –

minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az iskola Egercsehi, Bátor, Hevesaranyos,

Szúcs közigazgatási területén lakó minden tankötelest kötelező módon felvesz.

2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a

hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési

anyakönyvi kivonatát; vagy/és - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges

fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi

kivonatát; - a gyermek lakcímkártyáját, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; -

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló

előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint

az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt,

a fenntartó engedélyével.

6. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében

meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból

a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem

tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt

57

követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül

megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot

köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

13. Érdekvédelem fórumai

13.1. A tanulói érdekérvényesítés szervei, mechanizmusa

1. Szakalkalmazotti: Közalkalmazotti Tanács

Szakszervezet

2. Tanulói: Diákönkormányzat

3. Szülői: Szülői Munkaközösség választmányi ülése

13. 1. 1 Szakalkalmazotti

A szakalkalmazotti érdekérvényesítés szerve a Közalkalmazotti Tanács. Intézményünkben

szakszervezet is működik.

A közalkalmazotti tanács ülését saját programja szerint tartja, igazodva az iskolai

feladatokhoz, időszerű eseményekhez.

13. 1. 2 Tanulói

Tanulóink a diákönkormányzat tagjaiként vehetnek részt érdekeik megvédésében, és

nyilváníthatnak véleményt. A diákszervezetbe, hagyományosan az elsősök fogadásakor

kerülnek a tanulók az évnyitó ünnepségen.

Az osztályközösségek az általuk megválasztott képviselőt küldik a diákönkormányzatba. Az

önkormányzat diákvezetőjét a tanárok és a diáktanács javaslatával, egyetértésével az iskola

igazgatója bízza meg.

A diáktanács az általuk meghatározott időpontokban rendszeresen ülésezik. Határoznak a

szabadidős programokról, megvitatják a tanulmányi versenyek, fegyelmi ügyek,

diákpanaszok, aktuális problémáit.

13.2. A Szülői Munkaközösség érdekérvényesítése

A szülők jogainak érvényesítésének legfőbb fóruma, a szülői munkaközösség (SZMK).

Minden tanév kezdetén megújult, vezetőséget választ, meghatározza az év legfontosabb

teendőit, munkatervet készít.

A munkaterv szerint ülésezik, gyakorolja jogait, segíti az iskola és szülők kapcsolatát. Részt

vesz egyes rendezvények megszervezésében, lebonyolításában.

Az iskola rendszeresen informálja az SZMK-t minden érintőleges kérdésről, tájékoztatást

kapnak a tanulókat érintő kérdésekről, változásokról, véleményt kérünk, meghallgatjuk

javaslataikat, észrevételeiket.

14. Mellékletek felsorolása

14.1. A Pedagógiai Programhoz kapcsolódó mellékletek

1. számú melléklet: A pedagógiai munkát segítő nevelési felszerelések jegyzéke

2. számú melléklet: Magántanulói szabályzat

3.számú melléklet: Multikulturális nevelés és oktatás

58

IV. HELYI TANTERV

59

1. A választott kerettanterv megnevezése

Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az

alábbi kerettantervekre épül:

A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. Évfolyamára; 2. sz.

mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. Évfolyamára”;

7. sz. melléklet A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra,

vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek

7.9. MELLÉKLET Testnevelés és sport kerettanterv (heti 3 óra) 5-8. évfolyam számára

7.31. – Az iskolai labdarúgás kerettanterve a köznevelés 1–4., 5–8. és 9–12. évfolyamai

számára

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok

tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6

Idegen nyelvek 2

Matematika 4 4 4 4

Etika 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4 3 3 3

Etika 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Természetismeret 2 2

Fizika 2 1

Kémia 1 2

Biológia-egészségtan 2 1

Földrajz 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

60

Dráma és tánc/Hon- és

népismeret 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Informatika 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat”

illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

Évfolyam Tantárgy megnevezése Változat

5-8.évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat

5-8.évfolyam Fizika A változat

5-8.évfolyam Kémia B változat

5-8.évfolyam Biológia-egészségtan A változat

5-8.évfolyam Ének-zene felső tagozat A változat

1-4. évfolyam Ének-zene alsó tagozat A változat

1.1. A választott kerettanterv feletti óraszám

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és

követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott

kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek

által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven

százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben

szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a

tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő

évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal, azzal a céllal, hogy e

tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek elmélyítésére, gyakorlására több idő jusson:

Óratervi tábla a helyi tantervhez Egercsehi iskola 1-4. osztály

Óraterv a helyi tantervhez 1-4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 6+1

Angol nyelv 2+1

Matematika 4+1 4+1 4+1 4

Etika 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Informatika +1

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3

61

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Életbe lép 2013/2014

tanév

2014/2015

tanév

2015/2016

tanév

2016/2017

tanév

Iskolánkban a 2. és 3. osztályban az 52 óra terhére 2-2 angol szakkört terveztünk be.

Óratervi tábla a helyi tantervhez Egercsehi iskola 5-8. osztály

Óraterv a helyi tantervhez 5-8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4+1 4+1 3+1 4

Angol nyelv 3 3 3 3

Matematika 4 3+1 3+1 3+1,5

Etika 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Természetismeret 2 2+1

Fizika 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5

Biológia-egészségtan 2 1+1

Földrajz 1+1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Hon- és népismeret 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Informatika +1 1 1 1+0,5

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1

Testnevelés és sport 3+2 3+2 3+2 3+2

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

Életbe lép 2013/2014

tanév

2014/2015

tanév

2015/2016

tanév

2016/2017

tanév

+1: A mindennapos testnevelés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27.§. (11)

bekezdés b) pontja alapján iskolai sportkörben való sportolással szervezzük meg.

62

Óratervi tábla a helyi tantervhez Hevesaranyos iskola 1-4. osztály

Óraterv a helyi tantervhez 1-4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 7+1 4 4 7+1 4 4 6+2 4 3 6+1 4

Angol nyelv 3 2+1

Matematika 3 4+1 2 3 4+1 2 2 4+1 3 2 4 2

Etika 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1

Ének-zene 2

Vizuális kultúra 1+1 +1 +1+1

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés és sport 4+1

Informatika 1

Szabadon tervezhető

órakeret

2 2 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Összesen

kötelező óra közös közvetlen

önálló óra

szabadon tervezhető óra

+1: A mindennapos testnevelés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27.§. (11)

bekezdés b) pontja alapján iskolai sportkörben való sportolással szervezzük meg.

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret

tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához,

illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az

egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi

tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az

előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.

Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként angolt tanulhatnak.

A kötelező tanórán kívüli egyéb foglalkozások heti órakeretét az alábbi táblázat tartalmazza:

63

Tevékenységi

forma

1.o 2.o 3.o 4.o 5.o 6.o 7.o 8.o

Egyéni fejlesztő

foglalkozás

1 1 1 1 1 1 1 1

Iskolai sportkör - - - - - - 1* 1*

Angol szakkör - 2

2 - - - - -

Informatika

szakkör

- - - - 1 1

Irodalmi színpad 1

Énekkar és

hangszertanulás

alapjai

1

Felvételire

felkészítő

(8. osztály)

-

-

-

-

-

-

-

2*

Napközi 17,5 17,5 -

Tanulószoba - 10

Összes óra 18,5 20,5 20,5 18,5 14 14 15 17

*Tanévenként változhat, igény alapján.

Az iskola évenkénti tantárgyfelosztásában jelzi az egészségügyi és pedagógiai célú

rehabilitációs foglalkozások óraszámát, amelyet gyógypedagógus tart.

1.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Az országos és iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

(a továbbiakban: köznevelési törvény)

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény

(a továbbiakban: tankönyvtörvény)

A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás

rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet

(a továbbiakban: tankönyvrendelet)

A tankönyvek kiválasztása Nkt. 9. § 3. pontja alkalmazásával történik, mely a következőket

mondja ki: „a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről,

tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a

következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá

az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint

arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Az

Egercsehi Zrínyi Ilona Általános Iskolában az oktató-nevelő munka során olyan nyomtatott

tankönyveket, munkafüzeteket, térképeket stb. használunk, amelyeket az Emberi Erőforrás

Minisztérium hivatalosan elfogadott. A tankönyvrendelet 27. § (6) bekezdése szerint az

iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai

évfolyamokon bármely tantárgyhoz csak olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a

tankönyvvé nyilvánítása az új kerettantervek alapján történt. Abban az esetben, ha

adott tantárgyhoz nem adtak ki új kerettantervet, vagy az új kerettantervhez nem

64

szerepel tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken, az iskola a régi könyvek közül

választhat.

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van:

testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a szükséges kötelező tanulói

taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei és az egyes szaktanárok határozzák meg.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket a megelőző tanév befejezése előtt az iskola

tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontok alapján dönt a munkaközösség vagy

az egyes szaktanár:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

Legyen praktikusan kezelhető.

Legyenek olcsók és könnyen beszerezhetőek.

Az iskola arra törekszik, hogy a taneszközök rendszere ne változzon, illetve új taneszköz

beszerzése csak az oktatás minőségét lényegesen javító esetben történjen meg.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre

több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket

a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

2. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása

2.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

- Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős

egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan átvezetjük a

gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

- Fontos a tanulási módszerek kialakításának megalapozása.

- Iskolai fegyelem, figyelem és kötelességérzet kialakítása.

- az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős

egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése

- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait

- a mozgásigény kielégítése a mindennapos testneveléssel

- a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése

- a koncentráció és a relaxáció képességének megalapozása

- fokozatosan kialakítjuk a kooperatív- és interaktív tanulási technikákat

- a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés

- a tanulók egészséges terhelése

- személyre szóló fejlesztő értékelés

- helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása

- önálló tanulás és önművelés megalapozása

- biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat megalapozása

- alapvető képességek, készségek elsajátítása

- belső motivációk kialakítása változatos szervezési megoldásokkal

- cselekvő tanulás előnyben részesítése

- meglévő ismeretek felhasználása

65

- differenciálás a tanulás minden területén

- hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tehetséges tanulók esetében egyéni

bánásmód alkalmazása

- tanulás esélyek egyenlőségének biztosítása, különböző tanulásszervezési

megoldásokkal

- a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése

- a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése

2.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

- Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai

teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok.

- Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a

tanulásszervezés folyamat.

- A belső motiváció kialakítása, elmélyítése.

- Változatos tanulásszervezési formák alkalmazása a teljesítmények növekedésének

elérése érdekében.

- A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása.

- A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük;

2.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a

tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és

tudástartalmak megalapozásának folytatása.

- elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges

kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának

folytatása:

- kulcskompetenciák megalapozás

- együttműködési készség fejlesztése

- tanulói tudás megalapozása

- Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni;

- Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia

eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.

- A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele.

- Az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának

bemutatása

2.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a

változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott

66

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,

valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium

hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre

összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák

továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az,

hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék

és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni,

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása,

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már

megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és

fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra,

pályaorientációra

3. Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Köznevelési Törvény

27. §. (11). bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon:

Iskolánkban megszervezzük a mindennapos testnevelést heti 5 testnevelés óra keretében,

melyből legfeljebb heti 2 óra kiváltható az alábbiakkal:

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben

meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással

iskolai sportkörben való sportolással

versenyszerű sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal

rendelkező, vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján, sportoló tanuló

kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által

kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett

edzéssel.

Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:

az 1-3. évfolyamon a heti öt kötelező testnevelés óra,

a 4. évfolyamon heti 3 kötelező testnevelés óra,*

az 5-8. évfolyamon heti 4 kötelező testnevelés óra **

* 2 óra a kötelező iskolai sportkör szervezett foglalkozásai,

** 1 óra a kötelező iskolai sportkör szervezett foglalkozásai

4. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

Iskolánkban pedagógusválasztásra nincs lehetőség, mert minden szakos tanárból csak egy

van.

o ha a tanulót - kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év

végéig köteles azon részt venni.

67

o a szabadon választott tanórai foglalkozást úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási

órát

o az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérni, hogy a tanuló milyen szabadon

választott tanítási órán, továbbá melyik egyház által szervezett hittanórán, vagy az

iskola által szervezett Etika órán kíván részt venni

o a tanulónak vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló

a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási

órán, foglalkozáson, továbbá, ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára,

foglalkozásra

Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (válaszható) tanórai

foglalkozásokat szervez felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális,

illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelező tanórai

foglalkozás). Egercsehiben az angol 2-3. évfolyamon 2-2 órában szakkör formájában lesz

megszervezve az 52 óra terhére.

5. Projektoktatás

6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A tanulók esélyegyenlőségének biztosítása csak a pedagógusok, a szülők és a

gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el. A szülők, a család

szerepe, a velük való kapcsolattartás ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. Az

iskolánkba bekerülő hátrányos, halmozottan hátrányos/veszélyeztetett tanulók feltérképezése

az elsődleges feladat.

Emellett fel kell derítenünk a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási

zavarokkal küzdő tanulókat, és kérjük a vizsgálatukat a Nevelési Tanácsadónál vagy a

Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál. A véleményezésük alapján az iskolánkban dolgozó

gyógypedagógus vezetésével a törvényben meghatározott óraszámban fejlesztjük az érintett

tanulókat.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi átlaga, koncentráló képessége

alacsony, ez az otthoni környezet ingerszegénysége miatt alakul ki. Iskolánk ezért kiemelten

kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési – oktatási tevékenységünkben

igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a

tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé

teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek

érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy

tanórán kívüli egyéni foglalkozásokkal, szakkörökkel kívánjuk a hátrányt csökkenteni.

Napközis, tanulószobai foglalkozásokat szervezünk a nehezebben tanuló, lassabban haladó

gyerekek eredményesebb felkészülése érdekében.

Tehetséggondozásukat a kulturális rendezvényeken való szerepeltetéssel valósítjuk meg, a

rendezvények szervezésébe is minél nagyobb számban vonjuk be ezen tanulóinkat. Segítjük

tehetségük kibontakoztatását a sporttevékenységben, sportversenyeken is.

Az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség

kialakítása is fontos szerepet játszik a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításában. Ezt

szolgálják részben a védőnői, orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvilágosító

előadások, programok, melyeket az iskola pedagógusai, meghívott szakemberek tartanak az

osztályfőnöki órákon illetve az egészségnapokon. Az egészség megőrzését szolgálják

iskolánk sportprogramjai is, többek között a mindennapos testnevelés megvalósulása,

68

valamint a sportversenyeken, sportnapokon való rendszeres részvétel. Figyelünk arra, hogy a

hátránykompenzáció e téren is megvalósuljon.

Az iskolai munka szerves része a gyermekvédelmi tevékenység, ezért valamennyi pedagógus

feladata a rászoruló gyermekek segítése, gondjainak lehetőség szerinti humánus megoldása.

Igyekszünk megteremteni tanulóinknak a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó

és toleráns légkört.

Céljaink:

- Humánus, gyermekközpontú gyermekvédelmi szemlélet kialakítása, fejlesztése

- Az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód megteremtése

- A hátrányos megkülönböztetés elkerülése

- A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak

kompenzálása

- A bukások számának, a lemorzsolódásoknak a csökkentése

- A SNI-s tanulók integrált oktatása

- Az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán

kívüli programokba

- Együttműködés a szülői házzal

- Megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése

- A gyermekek életútjának figyelemmel kísérése

- Részvétel a hátrányos, halmozottan hátrányos tanulók támogatására, felzárkóztatására,

esélyegyenlőségének megvalósítására kiírt pályázatokban

Feladataink:

- Az iskolai gyermekvédelmi felelős személyének kiválasztása, a felelős megbízása.

- A hátrányos (HH), a halmozottan hátrányos (HHH) és a veszélyeztetett gyermekek

feltérképezése (minden év szept. 30-ig), folyamatos nyilvántartása.

- Szükség esetén eljárás kezdeményezése a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában

tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál

rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén

a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.

- Feljegyzések készítése a gyermekvédelmi esetekről.

- Humanisztikus, toleráns, elfogadó szemléletet kialakítása a pedagógusok, a

gyermekek, a szülők körében.

- A tanulók, szülők tájékoztatása arról, hogy milyen problémával, hol és milyen

időpontban fordulhatnak a gyermekvédelmi felelőshöz, továbbá, hogy az iskolán

kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel (pl.

gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó stb).

- A családi környezet megismerése családlátogatások alkalmával.

- A tanulók szüleivel folyamatos és rendszeres kapcsolattartás, a tanulói hiányzások

okainak feltárása.

- A gyermekjóléti szolgálat értesítése iskolai bántalmazások, tettlegesség esetén.

- Differenciált, tudatos nevelőmunkával segíteni a gyermek harmonikus fejlődését.

- Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítségnyújtás a tanulónak és a

szülőnek a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez

- Szeretetteljes, nyugodt, derűs iskolai légkör, méltányos és egészséges tanulási

környezet megteremtése, kialakítása.

- Tapasztalat- és élményszerzésen alapuló tanulás, hatékony, új tanulási, differenciált

módszerek elsajátíttatása és alkalmazása a tanórákon.

69

- Tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon, a tanulási attitűd pozitív átformálása.

- A kulcskompetenciák fejlesztése.

- Az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás

- Egyéni fejlesztések

- Napközis, tanulószobai foglalkozásokon való részvétel szorgalmazása

- A mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosítása.

- Tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon, a tanulási attitűd pozitív átformálása.

- A szabadidő hasznos eltöltése.

- Partnerközpontú nevelés.

7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének

követelményei és formái

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi

munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek

megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján

ellenőrzik, Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó

követelményekre is.

A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-

negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli

dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8.

évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia,

biológia, földrajz ellenőrzésénél:

a nevelők a tanulók munkáját egy –egy témakörön szóban és írásban is ellenőrizhetik;

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó

témazáró dolgozatot írhatnak

A különböző elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika.

a tanulók munkáját egy - egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik,

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a

követelmények elsajátítását szóbeli felelt formájában.

Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében

minél többször - félévenként egyszer - ellenőrizzük követelmények elsajátítását

szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel

szóban:

az előző pontban felsorolt tantárgyak esetében egy - egy témakörön belül,

a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, az emberismeret, a

társadalmi ismeretek és a természetismeret, tantárgyak esetében félévente,

az ének - zene, rajz és vizuális kultúra, a informatika, a technika, a háztartástan

és gazdálkodás tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel

összekapcsolva (írásban),

a testnevelés tárgy követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység

révén ellenőrizzük.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését

elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi

tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a

70

tanulói teljesítmény hogyan változott - fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez

képest.

Kitűnő minősítést kap az a tanuló, aki a tantárgyi eredményeken túl magatartásból és

szorgalomból is példás, illetve jeles osztályzatot kap.

Jeles minősítést kap az a tanuló, akinek az év végi bizonyítványában a magatartást és a

szorgalmat is beleszámítva, legfeljebb két négyes osztályzata van.

A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését

elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az

iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe

vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e

vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta.

A tanulók tanulmányi munkáját az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a

második évfolyamon félévkor szövegesen értékeljük.

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT

JÓL TELJESÍTETT

MEGFELELŐEN TELJESÍTETT

FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

A 2. évfolyamon év végén, 3. - 8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év

közben érdemjeggyel, a fél év és a tanév végén osztályzattal minősítjük.

A tantárgyak értékelését a félév és a tanév végén a következő szempontok alapján végezzük:

milyen mértékben sajátította el a tanuló a tantárgy ismeretanyagát,

mennyit fejlődött a tanuló szorgalma, gondolkodása, aktivitása,

mennyit változott a munkához való viszonya, mennyire igényes munkájával szemben.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3),

elégséges (2), elégtelen (1).

A tanuló által szerzett érdemjegyről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató

füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az

esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból

egy-egy témakörön belül minden tanulónak érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása

hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell

értékelni. A témazáró dolgozat időpontját és témáját egy héttel előbb közlik a szaktanárok.

Egy nap csak két témazáró dolgozatot írattathatnak. 6. órában csak akkor kell a diáknak

dolgozatot írnia, ha az adott tárgyból az órarendben nincs 1-5. órája. Az írásbeli dolgozatokat

kijavítva egy héten, rendkívüli esetben két héten belül ki kell osztani.

A tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért

teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a szaktanárok a tantárgy és a

feladatok jellegének megfelelően végzik.

A 3-8. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő

tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre.

harmadik évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-

zene, rajz, technika, testnevelés, Etika

negyedik évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika,

informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, Etika

ötödik évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika,

informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, Etika, hon és

népismeret.

hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történ elem, idegen nyelv,

matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, Etika.

hetedik évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika,

informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, Etika.

71

nyolcadik évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv,

matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika,

testnevelés, Etika.

Teljesítmény:

0 - 33%

34 - 50%

51 - 75%

76 - 90%

91 - 100%

Érdemjegy

elégtelen (1)

elégséges(2)

közepes (3)

jó (4)

jeles (5)

A tanulók értékelése, a javasolt ellenőrzési módszerek:

- feladatlapok (műveletek elvégzése, állítások igazságtartalmának eldöntése, nyíltvégű

mondatok helyes befejezése, hibakereséses feladatok elvégzése, egyszerű feleletválasztás,

többszörös feleletválasztás ellenpéldák indoklásával, rajzos, szerkesztéses feladatok, logikai

feladatok megoldása indoklással…)

- szóbeli felelet (órán megoldott mintára feladatok számonkérése, házi feladatok helyes

megoldásának szakszerű kommunikálása, lényegkiemelés, érvelés, kiselőadás felkészülés

alapján, órai feladatok végrehajtása, szerkesztések végrehajtása…)

- témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén vagy több témakör együttes zárásakor…)

- otthoni munka (feladatok, szerkesztések, testek építése, gyűjtőmunka, megfigyelés,

feladatok számítógépes megoldása…)

- füzetvezetés (íráskép, áttekinthetőség, pontosság…)

- csoportmunka (statisztikai adatgyűjtés, valószínűségi kísérletek elvégzése…)

- projektmunka és annak dokumentálása

- versenyeken, vetélkedőkön való szereplés, elért eredmények

A tantárgyi eredmények értékelése a hagyományos számmal 5 fokozatú skálán történik.

Fontos, hogy a tanulók:

- motiváltak legyenek a minél jobb értékelés elnyerésére

- tudják, hogy munkájukat hogyan fogják (szóban, írásban, jeggyel) értékelni

- ez a tanár részéről következetességet és céltudatosságot igényel

- számítsanak arra, hogy munkájuk elvégzése után önértékelést is kell végezniük

- hallgassák meg társaik értékelését az adott szempontok alapján

- fogadják meg tanáraik észrevételeit, javaslatait, kritikáit akkor is, ha nem érdemjeggyel

történik az értékelés.

7.1.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok

érvényesülnek:

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz

kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz

kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

A tanulók minden tanítási órán kaphatnak az aktuális tananyag elmélyítését, begyakorlását

szolgáló szóbeli és/vagy írásbeli házi feladatot.

A feladat kijelölése történhet tankönyvből, munkafüzetből, feladatgyűjteményből,

segédkönyvekből, lehet önálló gyűjtőmunka.

Az elvégzett feladatok ellenőrzése történhet egyénileg, frontálisan, szóban vagy írásban.

Az el nem végzett feladatokat a tanulóknak pótolniuk kell. Amennyiben a tanuló

rendszeresen nem végzi el vagy nem pótolja házi feladatait, a félévi és év végi

szorgalomjegye, tantárgyi osztályzata a szaktanár döntése alapján módosulhat negatív

irányban.

72

az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a

tanítási szünetek idejére lehetőség szerint nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi

feladatot;

az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos

(egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – lehetőség szerint nem kapnak sem

szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.

- az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) egy

tantárgyból maximum 30 percet vehet igénybe

- a napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet

több 1,5 – 2 óránál

7.2. Felszerelés hiány

A tanórai felszerelés hiányát érdemjeggyel csak akkor lehet értékelni, amennyiben a tanítási

órán történő számonkérésben rögzített feladat teljesítéséhez az szükséges. Tehát, amennyiben

a számonkérésben meghatározott feladatot – pl. vonalzó, vagy körző hiányában – a tanuló

nem tudja teljesíteni a felszerelés hiánya miatt úgy akár elégtelenre is értékelhető.

Testnevelés:

A testnevelés felszerelés hiánya és következményei: ha a tanuló a tanórához szükséges

testnevelés felszerelését nem hozza magával, akkor az órán aktívan nem tud részt venni (a

balesetvédelmi szabályok betartása miatt). Amennyiben az órák több, mint 30 %-án nem vesz

részt, akkor a Rendelet 51.§. 7 bekezdés f) pontja szerint nem osztályozható. A tantestület

indokolt esetben engedélyezheti neki az osztályozó vizsga letételét. Amikor azon órák száma,

amelyeken a tanuló nem vett részt eléri az éves óraszám 10 %-át, akkor az osztályfőnök

értesíti erről a tényről, valamint a lehetséges következményekről a szülőt. Amennyiben a

számonkérésben meghatározott feladatot a tanuló nem tudja teljesíteni a felszerelés

hiánya miatt úgy akár elégtelenre is értékelhető.

Egy félévben maximum kétszer fordulhat elő az, hogy a felszerelés hiányzik. illetve eltér az

előírttól. Ebben az esetben, ha szükséges a tanuló egyéni feladatot kap az órán. A 3.

alkalommal szaktanári figyelmeztetésben részesül a tanuló. Ezt követően minden 3.

alkalommal szaktanári figyelmeztetésben részesül a tanuló.

Amennyiben a fegyelmező intézkedések nem járnak eredménnyel, a tanuló ellen fegyelmi

eljárást kell kezdeményezni.

7.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Az általános iskola 1-8. évfolyamáig a tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele

megfelel a Nemzeti Köznevelési Törvény vonatkozó bekezdéseiben foglaltaknak.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kerettantervben „A

továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon

minden tantárgyból teljesítette.

A Nkt. 57. § (1) alapján az igazgató a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal

engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt

tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő

évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni munkája, illetve érdemjegyei

alapján bírálják el.

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a

tanulónak osztályozó vizsgát kell tenni, ha:

az iskola igazgatója felmentette mindennapos iskolába járás alól,

73

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette,

egy tanítási évben 250, vagy ennél több tanítási órát mulasztott,

ha egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-án vagy ennél többön nem volt jelen és a

tantestület úgy dönt.

A megengedettnél többet mulasztott tanulók és a magántanulók estében az osztályozó vizsga

tárgyai a következők:

1.évfolyamon:

magyar nyelv és irodalom

matematika

környezetismeret

2-4. évfolyamon:

magyar nyelv és irodalom

matematika

környezetismeret

idegen nyelv 4.osztály

5-6. évfolyamon:

magyar nyelv és irodalom

idegen nyelv

matematika

informatika

történelem

természetismeret

7-8. évfolyamon:

magyar nyelv és irodalom

idegen nyelv

matematika

informatika

történelem

földrajz

fizika

kémia

biológia

8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban a kis létszámú osztályok miatt csoportbontásra nincs szükség.

9. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

9.1.A magatartás értékelésének elvei

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó

(4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák.

74

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök

osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8.

évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel

értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök érdemjegyek és a

nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg.

Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi

és az év végi osztálytatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

a) Példás (5) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja,

a tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,

kötelességtudó, feladatait teljesíti,

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,

tisztelettudó,

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen

viselkedik,

az osztály és az iskola közösségi életében aktívan részt vesz,

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,

nincs figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

b) Jó (4) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja,

tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,

az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt,

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c) Változó (3) az a tanuló, aki:

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,

a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,

feladatait nem teljesíti minden esetben,

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,

a közösség, az iskola szabályihoz nehezen alkalmazkodik,

igazolatlanul mulasztott,

osztályfőnöki intője vagy megrovása van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki:

a házirend előírásit sorozatosan megsérti,

feladatit egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,

több alkalommal igazolatlanul mulaszt,

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél

magasabb fokú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

75

9.2.A szorgalomjegyek megállapításának elvei

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó

(4), változó (39, hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák.

A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök

osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8.

évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel

értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a

nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők

többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a

bizonyítványba be kell jegyezni.

a) Példás (5) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

tanulmányi feladatait minden tartárgyból rendszeresen elvégzi,

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,

munkavégzése pontos, megbízhat,

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt,

a taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,

a tanórákon többnyire aktív,

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként

nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,

taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek:

tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől,

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó,

feladatait nem midig teljesíti,

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel

dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,

az előírt követelményeknek csak minimális szinten fele meg,

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

feladatit folyamatosan nem végzi el,

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegek, illetve osztályzatok eléréshez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

10. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

10.1. Jutalmazás

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

76

példamutató magatartást tanúsít, vagy

folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport- és kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön

vesz részt, vagy

bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,

az iskola jutalomba részesíti.

Az iskolai jutalmazás formái

Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:

tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi,

kitartóan szorgalmas,

példamutató közösségi magatartást tanúsít,

eredményes kulturális munkát végez,

kimagasló sportteljesítményt ér el,

jó szervező és irányító munkát végez tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló

együttes munkában vesz részt.

Az írásos dicséretek formái

tanítói és szaktanári dicséret

napközis nevelői dicséret

osztályfőnöki dicséret,

igazgatói dicséret,

nevelőtestületi dicséret

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és

könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatódon

eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön az első tíz helyezés, illetve előadáson,

bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

Jó tanuló, jó sportoló díj, kiváló sportmunkáért díj.

- Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és

közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:

○ szaktárgyi teljesítményéért,

○ példamutató magatartásáért,

○ kiemelkedő szorgalmáért,

○ példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért dicséretben részesíthetők.

A dicséretet az osztályfőnöknek az osztálynaplóba, törzslapokba és a tanuló

bizonyítványába be kell jegyezni.

10. 2 Büntetés

1. Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmi intézkedésben

részesül. Az intézkedés különböző fokozatait a tájékoztató füzetbe, és az osztálynaplóba is be

kell írni.

Szóbeli figyelmeztetés, intés, rovás előzi meg az írásos intézkedéseket.

Írásos fegyelmi intézkedések:

77

tanítói, szaktanári figyelmeztetés, intés, rovás,

osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás,

igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás.

2. Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi, fegyelmi büntetésben

részesítendő. A fegyelmi büntetést a Fegyelmi Bizottság szabja ki, alkalmankénti tagokkal.

Fegyelmi büntetések:

megrovás,

szigorú megrovás,

áthelyezés más tanulócsoportba vagy iskolába (kizárás az iskolából) nevelőtestületi

határozat alapján.

A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni.

Azonos fokú büntetési formát követően magasabb fokozatú büntetési forma kerül

bejegyzésre.

A fokozatok betartása nem kötelező.

1. Írásbeli szaktanári figyelmeztetés: szakórán belüli rendbontásért.

2. Szabad programról eltiltás.

3. Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés: szóbeli figyelmeztetés után több előfordulás

esetén, különösen a házirend alábbi pontjainak megsértéséért:

A nevelők útmutatásának megsértéséért.

Az iskolát a foglalkozások alatt engedély nélkül elhagyja.

Az iskolát a foglalkozások után nem hagyja el.

Ellenőrzőjét sorozatosan nem hozza magával, jegyeit utasításra sem írja be.

Trágár beszédért.

Az iskola épületének, helyiségeinek használati rendjét nem tartja meg.

Társai testi épségét gondatlanságból veszélyezteti.

Gondatlanságból okozott kárért.

A tanórákról történő rendszeres késésért.

Versenyen, iskolai műsoron szereplőként nem jelenik meg.

4. Írásbeli osztályfőnöki intő

Mások testi épségét veszélyeztető durva játék esetén.

Veszélyt hordozó tárgyat hoz magával.

Bejáró tanulóként a buszon tanúsított fegyelmezetlen magatartásért.

Szándékosan okozott kárért.

5. Osztályfőnöki rovó az előzők ismételt előfordulása esetén

6. Igazgatói figyelmeztetés: az előzőkben felsorolt durva, ismételt, másokat sértő,

iskolánk jó hírének ártó magatartás előfordulása, hamisítás és lopás esetén.

11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

11.1.Az iskola egészségnevelési elvei

Célok, feladatok az egészségnevelésben:

A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.

Ismerjék fel a tanulók azt, hogy milyen összefüggés van az életmód,

viselkedés, környezet és az egészségi állapot között.

Az egészségnevelés során megszerzett ismeretek, tapasztalatok

ösztönözzék a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal

78

szembeni felelősségérzet, segítsen nekik a további életük során az életmódbeli döntések meghozatalára, ezzel is segítve, hogy az egészséget

támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi éltünkben.

Az egészségnevelési munkánk eredményeként váljon érthetővé és élményszerűvé a

tanulók számára az „egészséges" - „kevésbé egészséges" tevékenységi formák közti

különbség és a pozitív életszemlélet.

Ismerkedjenek meg a tanulók az aktív életmód által kínált előnyökkel, elsősorban a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásaival, ezáltal a

saját fizikai képességeik megőrzésében játszott szerepével.

Feladatunk segíteni a diákokat, hogy átéljék a szűkebb és tágabb

környezetért vállalt felelősség érzését, ismerjük fel egyéni lehetőségeiket a természetvédelem területén.

A nevelésben résztvevő személyek:

Az iskola minden pedagógusa az erre alkalmas tanórai és tanórán kívüli foglalkozások

során.

Iskolai egészségügyi szolgálat: iskolaorvos, védőnő

Iskolán kívüli meghívott szakemberek, rendőrök, katasztrófavédelem

Polgárőrség

11.2. Az iskola környezeti nevelési elvei

Célok, alapelveink

o Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos

ismeretek átadása

o Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek

felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

o A természet szeretetére nevelés. A természet értékeinek megismerése, megóvása.

o A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges

magatartásra nevelés.

o A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés.

o A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

o Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében,

hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének

megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak

fenntarthatóságát.

o Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a belső terek hangulatosabbak

lesznek, több növény lesz mindenütt.

o Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult

környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen.

o Szeretnénk ha a szülők azért választanák intézményünket, mert a diákok

harmonikusabb, stressz mentesebb körülmények között tanulnának.

Tevékenységekhez közvetlenül kapcsolható részcélok

o Saját környezetünkkel kapcsolatot aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés –

Hulladékkezelési program. Tisztasági verseny.

o Válogatott hulladékkezelésre szoktatás – Hulladékkezelési program.

o A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése – Kerékpáros

közlekedést népszerűsítő program.

o A gyerekek lakóhelyük közelében található természeti értékek megismertetése

79

o A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a

környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

o Takarékoskodás a vízzel és a villannyal.

o A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat,

ápolják a hagyományokat.

o Fejlesszük a tanulók probléma megoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés

képességét megalapozva az élethosszig tartó tanulást.

o Legyenek a tanulók környezetük védelmezői (pl: iskolakert, iskolaudvar gondozása)

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban, mint:

o Alternatív, problémamegoldó gondolkodás

o Ökológiai szemlélet, gondolkodásmód

o Szintetizálás és analizálás

o Kreativitás

o Probléma érzékenység, integrált megközelítés

o Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód

o Vitakészség, kritikus véleményalkotás

o Kommunikáció, médiahasználat

o Konfliktuskezelés- és megoldás

o Értékelés és mérlegelés készsége

o Kis létszámú osztályok vannak, így a pedagógus jobban oda tud figyelni a gyerek

előhaladására, problémáira. Könnyen felfedezheti a gyermek bizonyos irányú

tehetségeit, érdeklődési körét és ennek megfelelően terelheti őket tehetségük

kibontakozásában.

Módszerek, tanulásszervezési formák

Környezeti nevelési tevékenységünk során a következő módszereket és tanulásszervezési

formákat alkalmazzuk:

o A tanítási órák klasszikus módszerei

o Kooperatív tanulási technikák

o Osztálykirándulások

o Csoportszintű gyakorlati foglalkozás szabadidős időszakban

o Versenyek

A környezeti nevelés a tantárgyi keretek közt alsó tagozaton

Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét

mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása,

szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, a természethez fűződő

viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben

befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Néhány tantárgy oktatását többé-kevésbé a

környezeti nevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása,

összehangolása gondos tervezést igényel.

A tantárgyi keretek közt zajló tevékenységek értelemszerűen minden tanuló számára

kötelezőek és ingyenesek.

A környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy

óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjeinek és ismereteinek

fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és

társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének

középpontjában. A tantárgy koncentrációs lehetőségeket kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi,

matematikai, esztétikai és a környezeti nevelés összehangolását.

80

A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a

mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek,

prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Néhány példa az

alkalmazható módszerekből:

o kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között

o szereplők cselekedeteinek értékelése

o érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok megfogalmazása

o emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele

o egy tárgy megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva

érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét, a szóbeli és írásbeli kommunikáció

során

Matematika: Szöveges feladatokban valódi adatok felhasználása a tanítás során, például egyes

vadon élő fajok egyedszámának, vagy az emberi népesség számának alakulása. Keressék meg

más adatok hozzáférési forrásait, és az adatokat használják fel különböző típusú feladatok

(algebrai műveletek, grafikonok készítése stb.) megfogalmazásánál.

Jelentős szemléletformáló hatása lehet valós, meteorológiai mérőállomáson gyűjtött adatsorok

alapján összeállított feladatoknak is.

A testnevelés eszköze lehet pl. a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn tartózkodás

fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. Legyenek tisztában azzal, hogy

a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi

kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében.

Lehetséges témák, tevékenysége, pl:

o Gyalogos, kerékpáros túrák

o A természeti környezet sajátosságai

o Helyes viselkedés a természetben

o Tájékozódás terepen

Rajz és vizuális kultúra, ének: A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi

megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi

bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az

uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (módszer lehet pl.

hulladékok felhasználása „művészeti” alkotások létrehozásához, virágok, csigaházak termések

gyűjtése, lenyomatok készítése).

A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a

környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressenek és mutassanak be.

(Lehetséges témák: ismerkedés az anyagokkal, érzékszervi tapasztalások, a közlekedés

környezetszennyezése. Ember és környezete. Természeti és ember alkotta környezet.

Kézműves technikák. Környezetbarát fogyasztói szokások, hulladékkezelés, takarékosság.)

Az alsó tagozat évi rendszerességgel osztálykirándulásokon vehet részt. Az osztálykirándulás

a környezeti nevelés egyik leghatékonyabb módszere. A valóságos környezet megismerése,

értékeinek befogadására nyújt lehetőséget. Itt az érzéki-megismerő tanulás dominál.

Környezeti nevelés a tanórákon felső tagozaton

A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak. Természetismeret,

biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi meg a tanuló

a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Ez azért is

fontos, mert védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának

ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is.

81

A matematika és a fizika oktatása során jelentős szemléletformáló hatása lehet például valós,

a meteorológiai mérőállomáson gyűjtött adatsorok felhasználásának, a matematikai és a

fizikai számítási feladatokban.

A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az

emberi viselkedés és kultúrairányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása

nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések

elemzése segíti a jelenben való eligazodásához, a közügyekben való részvételhez. A humán

tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a környezeti válság kezeléséhez és

megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló

gazdasági és jogi eszközöket.

A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezze a

környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressen és mutasson be.

Az anyanyelv, idegen nyelvek oktatása során a környezeti nevelés lehetősége lehet például:

újságcikkek elemzése, fordítása, amelyek környezeti problémákkal, azok sikere megoldásával

foglalkoznak, szituációs játékok játszása, a megszerzett ismeretek környezetvédelmi

szakterületen való alkalmazásának bemutatása.

A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az

ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják

hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk

megőrzésének fontosságára (egy módszer lehet pl. hulladékok felhasználása „művészeti”

alkotások létrehozásából).

A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának

megértetésével, és az igények kialakításával tehetik a legtöbbet.

Matematika órákon a tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított

környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják. Legyenek képesek a

környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére, statisztikai módszerek

alkalmazásával. Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni. Logikus

gondolkodásuk szintetizáló és lényegkiemelő képességük fejlődjön.

Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet nehézségi és térbeli viszonyait. Váljanak

képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására.

Ismerkedjenek konkrét, a valós életből vett példák és megfelelő adatok kiválogatására,

gyűjtésére és feldolgozására. Legyenek képesek reális becslésekre.

A fizika órákon a tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára. Ismerjék

meg az élő szervezetre káros fizikai hatások, (sugárzások, zaj) egészségkárosítását, tudják

ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit. Mérjék fel annak fontosságát, hogy a

környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni. Ismereteik birtokában tetteik

következményeit látó, távlatokban gondolkozó állampolgárrá váljanak.

A földrajz órákon a tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő

és élettelen környezetükről. Érzékeljék és értékeljék a környezetükben lezajló változásokat,

mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit. Ismerjék meg és őrizzék a

természeti és az ember alkotta táj szépségeit.

A biológia órákon ismerjék meg az élőlények alapvető szervezet-működési jellemzőit,

fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket. Ismerjék meg a környezet-

82

egészségügyi problémákat. Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és

mérséklésére. Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

A kémia órákon a tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel.

Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására. Legyenek képesek a környezeti

elemek egyszerű vizsgálatára az eredmények értelmezésére. Értsék meg a különböző

technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek

gazdasági hatásait.

Az osztályfőnöki órákon az osztályfőnök hívja fel a tanulók figyelmét a környezet

megóvására, szépítésére, otthonossá tételére. Az igényes, gondos alakításra való nevelésen túl

a mindennapi problémák felismerése, életmód minták elemzése, a megoldások keresése is

kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösség építésére, a személyes

kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó,

de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói

társadalom problémáinak a felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a

táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét

kezelése, az anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők

különböző akcióban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes

szaktárgyakat.

A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program,

az osztálykirándulás szervezése. A valóságos környezet megismerése, értékeinek

befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzéki-

megismerő tanulás, a cselekvő-felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív csoportos

tevékenységekés együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség

és közösségfejlesztő hatású.

A kirándulások időpontját munkatervünkben előre meghatározzuk. Megszervezéséért az

osztályfőnök felelős. A kirándulás költségeit (útiköltség, étkezés, belépők) a szülők,

alapítványok fedezik, melyet az osztályfőnök velük előzetesen megbeszél.

12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges

módszerek

A NETFIT célja:

A NETFIt elsősorban diagnosztikai jelleggel méri és követi nyomon a tanulók fizikai

fittségét, a köznevelési intézmények rendelkezésére bocsátott útmutató szerint („Kézikönyv a

Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) alkalmazásához”). Célja az egészséghez

szükséges fittségi állapot elérése, megőrzése, javítása (fejlsztése) a tanulók fizikai aktivitási

szintjének növelésén keresztül.

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a

testnevelés órákon. A NETFIT mérés időpontja minden év. január 5. és május 27. között. A

tanulók fittségére vonatkozó adatokat elektronikusan rögzítik az erre szolgáló felületen.

A NETFIT fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely

profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. A négy profil egészében jellemzi egy tanuló

egészségközpontú fittségi állapotát. Az egyes profilok különböző számú teszteket

tartalmaznak. A testösszetétel és tápláltsági profil 3 db mérést, az aerob fittségi (állóképesség)

profil 1 db tesztet, a vázizomzat fittségi profil 5 db tesztet, míg a hajlékonysági profil 1 db

tesztet tartalmaz.

83

1. profil: Testösszetétel és tápláltsági profil 1. Testtömegmérés – testtömeg – index (BMI)

2. Testmagasság mérés

3. Testzsír százalék – mérése – testzsír százalék

2. profil: Aerob fittségi (állóképességi) profil 1. Állóképességi ingafutás teszt(20 méter vagy 15 méter) aerob kapacitás

3. profil: Vázizomzat fittségi profil 1. Ütemezett hasizomteszt hasizomzat ereje és erő – állóképessége

2. Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága

3. Ütemezett fekvőtámasz teszt – felső test izomereje

4. Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje

5. Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje

4. profil: Hajlékonysági profil 1. Hajlékonysági teszt – térdhajlító izmok nyújthatósága, csípőizületi mozgásterjedelem

13. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK, TANULÓK

NEVELÉSE ÉS OKTATÁSA

Sajátos nevelési igényű gyermek fogalma (SNI):

Az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

A, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása

esetén halmozottan fogyatékos vagy

B, pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott (diszlexia, diszgráfia, diszortgráfia, diszkalkúlia, mutizmus, kóros

hyperkynetikus vagy kóros hyperaktivitási zavar.)

A sajátos nevelési igény kifejezi:

A, a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű

módosulását.

B, a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét.

Iskolánkban - az alapító okiratnak megfelelően- sajátos nevelési igényű tanulók integrált

oktatása és nevelése is folyik: enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók (tanulásban

akadályozottak), beszédfogyatékos tanulók, hallássérült (nagyothalló) tanulók, pszichés

fejlődési zavarral küzdő tanulók (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia).

Magántanulóként középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozottak), mozgásszervi

fogyatékos tanulók ellátását végzi iskolánk.

A 2011. évi CXC. Köznevelési törvény szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és

fokához igazodó fejlesztő programot is.

13.1. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei

Általános elvek

A Nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása az SNI tanulók iskolai

oktatásában:

A NAT a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban

kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos

84

nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük

elkészítésénél figyelembe vesszük:

- a köznevelési törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait,

- Egységes Gyógypedagógiai Módszertan Központ (EGYMI) előírásait,

- a szülők elvárásait és

- a tanulók sajátosságait.

Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi

szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más

gyermekeknél. Az irányelv annak bizosítását szolgálja hogy:

A fejlesztés számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg,

segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való beilleszkedés

mind teljesebb beilleszkedését.

Az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez.

A habilitációs, rehabilitációs terápiák programjai váljanak az intézmény elemeivé.

A tanulókat a nevelés, oktatás ne terhelje túl.

A NAT rendelkezései a sérült gyermekek nevelésében-oktatásában

A NAT rendelkezései:

- Fogyatékosok és épek együtt nevelésének és oktatásának sokféle módja

elképzelhető. Igények szerint úgy kell megvalósítani, hogy ne sérüljenek a

tanulók érdekei. Integrált oktatás esetén biztosítani kell a gyógypedagógus

szakember bevonását.

- A sérült embert egész életen át megilleti a szakszerű gondoskodás. Ezért fontos

a korai gondozás, az óvodai és iskolai foglalkozások időszaka, a szakszerű

gyógypedagógiai programok kimunkálása.

- Az iskoláztatás időszakában fogyatékossági típusonként kell a sérültség

jellegéhez és mértékéhez igazodó kerettantervet vagy pedagógiai programot

kidolgozni, amelyben megjelenik a meghosszabbítható felkészítési idő is.

Az intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése a többi tanulóval együtt

integráltan folyik. Ugyanakkor ezen tanulók számára - a Gyógypedagógiai Szakértői

Bizottság- által meghatározott habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat is tartanak a

tanítók, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok bevonásával és irányításával. A

habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljait és feladatait minden esetben, a

fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai – orvosi – pszichológiai komplex vizsgálat

diagnózisára, javaslataira kell építeni.

13.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők

Több tényező is befolyásolja, hogy a tanulónak milyen kezelésre, oktatásra van szüksége.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők:

1. A fogyatékosság típusa, súlyossága.

2. A fogyatékosság kialakulásának ideje.

3. A sajátos nevelési igényű tanuló:

- életkora, pszichés és egészségügyi állapota, rehabilitációs műtétei,

- képességei, kialakult készségei,

- kognitív funkciói, meglévő ismeretei.

4. A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás,

pályaválasztás, életvitel.

85

A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat,

tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni:

- az intézmény pedagógiai programjában,

- a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában,

- az egyéni fejlesztési tervben.

A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár kompetenciája:

- a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés,

- közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási

órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység

tervezésében, ezt követően a konzultációban

13.3. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók

számára

A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a Köznevelési

törvény foglalja össze. A Köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva

az általános kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan

többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos

nevelési igényű tanulók számára, mint például:

- speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek,

- speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök.

13.4. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos igényű tanulókkal együtt történő - integrált – oktatásuk. Az

együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és

védettséget.

Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető,

melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:

- Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének

felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

- Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a

habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus

módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk

megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos

nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési

sajátosságokhoz.

- A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely

lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai

- esetenként egészségügyi- eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-

tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.

- A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában,

fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai

képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az

együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki:

a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak

86

- egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző-

módosulásait;

szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni

haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából

individuális módszereket, technikákat alkalmaz;

a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai

diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti - a folyamatos értékelés,

hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján

szükség esetén-, megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez

igazodó módszereket alkalmaz;

egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához

alternatívákat keres;

alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedéshez;

együttműködik, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt

vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező -

gyógypedagógiai tanár az együttműködés során:

- segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

- javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges

környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges

megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása

stb.);

- segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök

kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;

- javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk

alkalmazására;

- figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények

értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó

módszerváltásokra;

- együttműködik több pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó

pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

- terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen

foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést

szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő

képességeire, az ép funkciókra.

Az integrált nevelés, oktatás során iskolánk igénybe veszi:

- EGYMI szakmai szolgáltatását,

- az utazó gyógypedagógiai hálózattal működő logopédus ellátását

- a Heves Megyei Pedagógiai Intézet szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatásait

Iskolánk SNI tanulói:

Enyhén értelmi fogyatékos tanulók (EÉF) iskolai fejlesztésének elvei, céljai:

Enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozottak gyerekek körébe tartoznak,

akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb

funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó

akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.

Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: téri tájékozódás, finommotorika, a

figyelemkoncentráció, bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, a szociális

alkalmazkodás fejlődésének eltérései.

87

Az integrált keretek között nevelt EÉF tanulók oktatásában a befogadó intézmény – iskolánk

– pedagógiai programját, helyi tantervét kell figyelembe venni. A fejlesztéshez habilitációs,

rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához,

a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező

gyógypedagógus együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló megkívánja, úgy más

szakembert (logopédus) is be kell vonni a munkába.

Az EÉF tanulók integrált nevelésükhöz szükséges feltételeket iskolánk biztosítja:

Gyógypedagógus (tanulásban akadályozottak szakos)

Speciális tanterv, tankönyv, segédletek

Szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szolgáltatások

A Nat alkalmazása: fejlesztési területek, nevelési célok:

Az EÉF tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de

azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan

módosul. Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek: önálló életvezetés, munka

világába való beilleszkedés elősegítése.

A helyi tantervben a Nat-ban foglaltak az irányadók, de az egyes műveltségi területekhez

rendelt tartalmak mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye.

A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az EÉF

tanulók szocializációja, az eredményes társadalmi integrációja.

Az enyhe fokban értelmi fogyatékosok:

- számukra olyan kerettanterv kerül kidolgozásra, amely az értelmi és

személyiségállapothoz igazodik, és tantárgyakba vagy tantárgyi

csoportokba jól illeszthető;

- nagy hangsúlyt kell adni az olyan gyakorlati ismeretekhez kapcsolt

tevékenységeknek, amelyekkel a gyermekek saját képességeikhez és

személyiségi adottságaikhoz mérten a lehető legteljesebb mértékben

készíthetők fel az önálló életre;

- A tantervkészítés vezérlő szempontjait az adott gyermekcsoport:

értelmi,

pszichés és

személyiségállapotának, valamint

taníthatósági,

nevelhetőségi,

fejleszthetőségi lehetőségeinek figyelembe vételével kerül

kijelölésre.

Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei, céljai:

Ezen tanulók igen eltérő egyéni sajátosságokkal bírnak, fejlesztésük során is eltérő nevelési,

oktatási igények jelentkeznek. A fejlesztés szokásos útjait, módszereit jelentősen módosítja a

kommunikáció és a beszéd fejlődésének sajátos útja, a megismerő funkciók késleltetettsége, a

lassúbb tanulási tempó, a figyelem ingadozása, az alacsonyabb terhelhetőség. Mindezek

fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva.

Fejlesztésük alapvető elvei:

A tanulók fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai

tevékenységet igényel.

Az egyéni képességekhez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan

tevékenységet, amellyel az iskolai tevékenység befejeződése után

találkozhatnak.

A személyiség alakítására a játék van legnagyobb hatással

Cél a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés.

88

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelésének, oktatásának szempontjai:

A befogadó intézmény (mint iskolánk) rendelkeznie kell a tanuló

hátrányainak leküzdéséhez szükséges személyi-, és tárgyi feltételekkel.

A nevelésben, oktatásban a fejlesztési területek, nevelési célok megegyeznek Nat-ban

leírtakkal. A fejlesztés tartalmai a Nat műveltségi területeihez igazodva, de a tanulók

jellemzőit figyelembe alakulnak.

A halmozottan sérült középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatása: a képzés során a

társuló fogyatékosság által megkívánt fejlesztési szükségleteket is meg kell jeleníteni.

Iskolánkban a középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló ellátása magántanulói státusz alapján

történik.

Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai nevelése, célok:

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az

iskolai teljesítmények és a viselkedési szabályozás területén a kognitív, emócionális,

szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása

miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai

megsegítést igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok,

azaz:

Diszlexia (olvasási képesség zavara)

Diszgráfia, diszortográfia (írásmozgás és helyesírási képesség zavara)

Diszkalkulia (számolási képesség zavara)

Kevert specifikus tanulási zavarok

Hiperaktivitás

Figyelemzavar

Szocio-adaptív folyamatok zavarai

Tanulási és viselkedési problémájuk mind a normalitás, mind a értemi

fogyatékosság övezetében az értemi összteljesítményük mellett jelenik meg.

Fejlesztésük alapelvei:

A szakértői bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv

alapján történő fejlesztés.

Az egyéni fejlesztő munka tervezése logopédus, TATA szakos

gyógypedagógus bevonásával történik és rehabilitációs órakeretben

zajlik.

Cél :a specifikus zavarok csökkentése.

Beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése, célok:

Beszédfogyatékos az a tanuló aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer

szerveződése nyelvi eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai

képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a vebális tanulási folyamatok atipikus

fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett.

Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdésére tartósan fennmarad , a tanuló

továbbiakban is folyamatos logopédiai ellátásra szorul.

A logopédia ellátás célja: beszéd és nyelvi fejlesztés. A logopédiai ellátás a beszéd és nyelvi

fejlesztése fejlesztési terv alapján , komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében

valósul meg.

A pedagógiai rehabilitáció tevékenységformái többfélék lehetnek. Leggyakoribb formája –

így iskolánkban is – az egyéni és csoportos terápia.

Hallássérült (nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztése célok:

A hallássérült tanulónál a hallás csökkenése miatt a szokásostól eltérhet a nyelvi

kommunikáció fejlettsége, ennek következtében a megismerő tevékenység is megváltozhat. A

tanuló nyelvi kommunikációja intenzív fejlesztést igényel.

Fejlesztésének alapelvei:

89

A nagyothalló gyermek fejlesztési lehetőségeit befolyásolja a hallássérülés

bekövetkezésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének

ideje.

A hallássérült gyermek fejlesztése általános pedagógiai tevékenységen kívül

gyógypedagógiai célú eljárások folyamatában valósul meg.

A hallássérült tanulók többségi iskolában történő együttnevelése halló társaikkal többféle

formában lehetséges. Iskolánkban az egyéni teljes integráció valósul meg, amelyben a

gyermek az oktatás teljes időtartamában a befogadó osztályban van, kiegészítve logopédiai

megsegítéssel.

Mozgásszervi fogyatékos(mozgáskorlátozott) tanulók, iskolai fejlesztése alapelvek:

Mozgásszervi fogyatékos az a tanuló, akinek a mozgása veleszületett vagy szerzett károsodás

és/vagy funkciózavar miatt jelentősen és maradandóan akadályozott, melynek következtében

megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és szocializáció.

Fejlesztésük alapelvei, célja: A mozgáskorlátozott tanulók nevelése, oktatása az egyéni

fejlődési sajátosságokhoz kell igazodni, annak érdekében, hogy a tanulók

mozgáskorlátozottként is meg tudják állni helyüket a szűkebb és tágabb környezetükben.

Az iskolában a mozgáskorlátozott tanulók számára biztosítani kell:

Fizikai környezetet, amely akadálymentes (iskolánkban lift, megfelelő

mellékhelység áll rendelkezésre).

Személyreszabott speciális eszközök megléte (pl.:megfelelő asztal).

Személyi környezet biztosítása (gyógypedagógus)

Iskolánk akadálymentes, kerekesszékkel közlekedő ép intellektusú vagy enyhefokban értelmi

fogyatékos tanulók teljes integrációja lehetséges.

Az értékelés rendje

Sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének szempontja az önmagukhoz mért fejlődés.

Tudásuk képességeiknek megfelelő értékelése, az Irányelvekben meghatározott, eltérő

tanulmányi követelmények, módszertani, technikai segítségnyújtással támogatott

számonkérés szerint.

Egyes esetekben a szakértői bizottság szakértői véleményében és a nevelési tanácsadó

szakvéleményében foglaltak szerint az igazgató a minősítés és értékelés alól mentesíti a

tanulót, abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen

módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el

Alkalmazandó kerettantervek

• az 51/2012.(XII.21.) sz. EMMI rendelet módosításában kiadásra került 11.

mellékletében megjelent kerettantervet alkalmazzuk.

• 11.1 - Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára. (1-8. évfolyam)

• A különböző fogyatékosságoknak megfelelően a nagyothalló, mozgássérült,

tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos, pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók

részére a 20/2012.(VIII.31.) sz. EMMI rendelet által meghatározott és a NAT-nak

megfelelő kerettanterveket alkalmazzuk egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs

rehabilitációs óraszámot a 2011. évi Köznevelési törvény 6. mellékletével

összhangban

90

14. Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve

14.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A kisebbségi oktatás – a magyarországi közoktatás részeként – megvalósítja az iskolai

nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének

tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi

kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a

kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.

A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy

megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is

megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.

A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben arra kell törekedni,

a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei,

és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép,

b) hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és

megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok

megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit.

14.2. A kisebbségi oktatás formája

1. A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek eltérő nyelvállapota és kulturális

sajátosságai, valamint a kisebbségek különbözősége miatt a kisebbségi oktatást a következő

oktatási formák szerint lehet megszervezni:

a) anyanyelvű oktatás,

b) kétnyelvű kisebbségi oktatás,

c) nyelvoktató kisebbségi oktatás,

d) cigány kisebbségi oktatás,

e) kiegészítő kisebbségi oktatás.

A kisebbségi oktatás bármely formája alkalmazható az iskolai nevelés, oktatás általános

műveltséget megalapozó szakaszában. A kisebbségi nevelést és oktatást végző, általános

műveltséget megalapozó iskola pedagógiai programjába több oktatási forma is beépíthető.

A cigány kisebbségi oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális

értékeinek megismerését, a történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és

tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. Biztosítja a cigányság

helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia

eszközeivel – asszimilációs elvárások nélkül – segíti a cigányság integrációját. E programnak

nem kötelező eleme a cigány nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján biztosítja a cigány

nyelv (romani és beás) oktatását.

A cigány kisebbségi oktatásban kötelező a cigány népismeret műveltségi terület oktatása, a

kisebbségi önismeret fejlesztése és a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenység.