Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ................................................................................................................ 2

Bevezetés ........................................................................................................................... 4

1. Az európai kultúra fejl déseő .......................................................................................... 5

1.1 Az EKF története .......................................................................................................... 5

1.2 A pályázattal szembeni elvárások és a kiválasztás folyamata ...................................... 8

1.3 Az EKF jelent ségeő .................................................................................................... 14

2. A program korábbi nyertesei ....................................................................................... 18

2.1 Graz 2003 ................................................................................................................... 19

2.2 Lille 2004 ................................................................................................................... 21

2.3 Luxemburg 2007 ........................................................................................................ 23

2.4 Liverpool 2008 ........................................................................................................... 27

2.5 A tapasztalatok összegzése ......................................................................................... 31

3. Pécs és az EKF ............................................................................................................ 34

3.1 A projekt felvezetése .................................................................................................. 34

3.1.1 A határtalan város ............................................................................................... 34

3.1.2. A felkészülés az Európa Kulturális F városa évreő ............................................ 38

3.1.3 A pécsi program forrásai .................................................................................... 40

3.2 A szervezeti háttér ...................................................................................................... 41

3.3 Együttm ködési kísérletekű ......................................................................................... 43

3.3.1 Pécs és a Ruhr-vidék .......................................................................................... 44

3.3.2 Pécs – Isztambul kooperáció .............................................................................. 45

3.3.3 Háromoldalú kísérletek az együttm ködésreű ..................................................... 46

3.3.4 Déli Kulturális Övezet ........................................................................................ 47

3.3.5 Regionális együttm ködésű ................................................................................. 48

3.4 A program kommunikációja ....................................................................................... 49

3.5 Beruházások ............................................................................................................... 53

3.5.1 Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont ....................................... 55

3.5.2 Pécsi Konferencia- és Koncertközpont .............................................................. 56

3.5.3 Zsolnay Kulturális Negyed ................................................................................. 56

3.5.4 Közterek és parkok újjáélesztése ........................................................................ 57

3.5.5 Nagy Kiállítótér – Múzeum utca rekonstrukciója .............................................. 58

2

3.6 A beruházások kapcsán felmerül problémákő ............................................................ 58

3.6.1 A folyamatok jogi szabályozottsága .................................................................. 60

3.6.2 A gazdasági világválság hatásai ......................................................................... 60

3.6.3. A közlekedési és turisztikai infrastruktúra hiányosságai .................................. 61

3.6.4 A késések környezeti hatásai .............................................................................. 61

3.7 Kulturális programok ................................................................................................. 63

3.7.1 Rítus -2010 ......................................................................................................... 64

3.7.2 A kulturális programok finanszírozása .............................................................. 65

3.8 Bíztató kezdeményezések ........................................................................................... 66

Irodalomjegyzék .............................................................................................................. 70

Internetes források ........................................................................................................... 73

3

Bevezetés

Az utóbbi években Pécs kapcsán sokat hallhatunk az Európa Kulturális F városaő

programról. Hideget, meleget egyaránt. Úgy éreztem, hogy egy olyan közgazdász

hallgatónak, aki nem kíván engedni a nyájhatásnak, és szeret saját véleményt formálni az

ország, és városa gazdasági, kulturális és politikai helyzetér l, a legaktuálisabb feladataő

ennek a programnak a megismerése, és az összegy jtött információk tükrében a megítéléseű

is. Úgy vélem ez a kérdéskör tanulmányaim nagy részét felöleli. Az egyes fejezetekben

ismertetem az európai kultúra fejl dését, azt, hogy miként jött létre a program, mi a célja,ő

és mi a jelent ssége Európa kulturális életében. Bemutatok eddigi nyertes pályázatokat,ő

azt, hogy miként bonyolították le a programokat, hogy sikereikb l, esetleg kudarcaikbólő

milyen tanulságokat sz rhetünk le. Véleményem szerint ahhoz, hogy valamir l ítéletetű ő

formáljunk, hogy Pécs város jelenlegi helyzetér l értelmesen nyilatkozhassunk,ő

elengedhetetlenül fontos egy összehasonlító elemzés elkészítése is, melyben

eredményeinket szembe állíthatom a többi nyertes városéval. Ismét külföldi példákon

keresztül megvizsgálom azt is, hogy ennek a címnek az elnyerése hogyan hatott a városok

életére, mit is jelentett ez ténylegesen a gazdasági és kulturális életük tekintetében. Annak

érdekében, hogy a felmerült kérdésekre valóban reális válaszokat adhassak, és ne csupán a

nyilvánosság számára nagy körültekintéssel megszerkesztett dokumentumokat használjam,

interneten felvettem a kapcsolatot a kiválasztott korábbi nyertes városokkal, és interjút

készítettem velük e-mailen keresztül.

A dolgozatban Pécs városát, mint Európa kulturális f városát mutatom be. Azt,ő

hogy a város hogyan jutott el odáig, hogy a 2010-es évben, Essen és Isztambul mellett

elnyerje ezt a címet. Vázolom a f bb projekteket, a kulturális programokat és aő

beruházásokat egyaránt, ismertetem jelenlegi állásukat, valamint bemutatom a projekt

környezetét is, mint az Európa Kulturális F városa program szervezeti hátterét, valamintő

azokat a további szempontokat, mellyel egy leend közgazdásznak foglalkoznia kell.ő

Dolgozatom során abból az állításból indulok ki, hogy bár a program társadalmi

támogatottsága jelenleg igen alacsony, és Pécs város esetében, az eddigi eredmények

alapján, az Európa Kulturális F város program nem ítélhet meg egyértelm en pozitívan,ő ő ű

hiszen a lakosság önbizalmát és városba vetett hitét tovább gyengítette, mégis komoly

jelent ssége van Pécs hosszú távú fejl désének új, dinamikus pályára állításában. Ezt aző ő

állítást a dolgozatom során, a rendelkezésemre álló információk alapján alá is támasztom.

4

1. Az európai kultúra fejlődése

1.1 Az EKF története

Az Európai Unió számára már igen korán világossá vált, hogy az európai

szellemiség, az egységes európai gondolkodás, az integráció elfogadtatása szorosan

összefügg azzal, hogy a helyi kultúrák megismerjék egymást, és megfelel kapcsolatotő

alakítsanak ki. Az EU csak 1992-ben, a Maastricht-i szerz dés aláírásával emelteő

közösségi rangra a kulturális politikát, ezzel elismerve a kultúrában rejl gazdaságiő

lehet ségeket, valamint a kultúra esélyteremt és munkaer -felszívó képességét. Az EUő ő ő

ezen döntéséhez egy hosszabb folyamat vezetett, melynek els lépéseként, már 1974-benő

határozatban rögzítették az európai kulturális örökség védelmének fontosságát. A

következ lépés a polgárok Európájának kiteljesedése felé 1983-ban történt, mikor Melinaő

Mercouri, Görögország akkori kulturális minisztere, a kulturális miniszterek általa

összehívott athéni találkozóján kifejtette, hogy a m vészetek és a kultúra támogatásaű

legalább olyan fontos, mint a gazdaság fellendítését célzó intézkedések. Véleménye szerint

a kultúra nem kapta meg a kell odafigyelést, valamint a kulturális szektor résztvev inek,ő ő

csak úgy, mint a gazdaság, illetve politika szerepl inek is, szerepet kellene kapniuk aő

közszférában. Beszédével egyértelm en rávilágított arra, hogy a népek közeledésénekű

elengedhetetlen feltétele egymás kultúrájának a megismerése. Kezdeményezésére 1985.

június 13-án a Kulturális Miniszterek Tanácsa elfogadta a programtervezetet és elindította

az Európa Kulturális Városa programot, mely rövid id n belül a legsikeresebb éső

leghatékonyabb programok egyike lett. Az adott városban, illetve az érintett régióban is

jelent s mérték kulturális, társadalmi és gazdasági fejl dést indított el. Emellett ennek aő ű ő

rendezvénynek köszönhet en minden évben egy ország bemutathatja kultúráját a többiő

európai ország számára, valamint lehet sége nyílik kulturális életének fellendítésére, újő

beruházások megvalósítására. A program segít fenntartani a kulturális sokszín séget, ésű

minden ország számára meg rizni kulturális örökségét. ő Melina Mercouri tiszteletére az

els Európa Kulturális Városa címet szül városa Athén viselhette.ő ő Az Európai Unió

Tanácsa és az Európai Parlament 1999. május 25-én az 1419/1999 sz. EK határozatban

közösségi szintre emelte a programot, valamint Európa Kulturális F városa névreő

keresztelte át. A dokumentumban hangsúlyozták az európai kultúrák gazdagságát és

sokszín ségét.ű

5

Az új megnevezéssel ellentétben azonban nem csak f városok nyerhették el ezt aő

megtisztel rangot. ő

Az Európa Kulturális F városa program mellett meg kell említeni az ő Európai

Kulturális Hónap rendezvénysorozat is, mely 1990-t l indult útjára. Ahogy a neve iső

sugallja, hasonló az Európa Kulturális F városa programhoz, csak rövidebb ideig tart, éső

kifejezetten a közép- és kelet-európai országok számára hozták létre. Ezek a programok

2000 februárja óta már a Kultúra 2000 uniós keretprogramjának részei.1

Az Európa Kulturális F városa program céljait az alábbiakban határozta meg az 1419/1999ő

sz. EK határozat, 1. és 3. cikke:

• azon közös európai m vészeti mozgalmak és stílusok el térbe helyezése, amelyekű ő

létrejöttében a város kiemelked szerepet játszott vagy jelent s mértékbenő ő

hozzájárult

• segítségnyújtás azon események megrendezéséhez, amelyekbe a tagállamok más

városainak a kultúra területén tevékenyked személyiségei is bevonhatók, éső

amelyek tartós kulturális együttm ködésre vezethetnek, illetve az Európai Uniónű

belüli ilyen jelleg mozgalmak támogatásaű

• az alkotómunka támogatása és fejlesztése

• a lakosság minél nagyobb hányadának mozgósítása és minél szélesebb körű

részvételének biztosítása

• az Unió állampolgárai fogadásának és a különféle eseményekre vonatkozó

információk - a multimédia minden formájának felhasználásával történ - lehető ő

legszélesebb kör terjesztésének támogatásaű

• az európai kultúrák és a világ más kultúrái közötti párbeszéd ösztönzése”

• a városban rejl történelmi örökség, az építészeti alkotások megismertetése és aő

városi életmin ség javítása [ő Csekő – Mesterházy – Zongor, 2004, 13.]

Az európai kultúra megóvása tehát kiemelked fontossággal bír. Hogy ezt mégő

kézzelfoghatóbbá tegyem, vessünk egy pillantást az 1. ábrára, melyen az UNESCO

világörökségi helyszíneinek térbeli eloszlását szemléltetem a 2008-as év adatai alapján.

1 A Kultúra 2000 program az EU 3 korábbi kulturális programját egyesítette, a Kaleidoscope, az Ariane és a Raphael programot

6

3340

3

460

1

48

125

9

54

372

9

35

82

3

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

Afrika Arabállamok

Ázsiai ésCsendes-

óceánitérség

Európa ésÉszak-Amerika

Latin-Amerika

1. ábra UNESCO Világörökség helyszíneinek térbeli megoszlása

2008.

Vegyes

Kulturális érték

Természeti érték

Forrás: http://en.wikipedia.org, World Heritage Site

Fontos hozzátennem, hogy az UNESCO ezeket a helyszíneket nem kontinensenként,

hanem –ahogy az ábrán is látható- 5, azoktól eltér kialakítású földrajzi zónábaő

csoportosítja. Így Európát, Észak-Amerikát, Oroszországot és Izraelt is egy kalap alá veszi,

azonban ezek az Európán kívüli területek csupán kis mértékben befolyásolják az

eredményt. Ezt bizonyítja az Eurostat 2007-ben közzétett adatsora is, mely a kategóriákat

az UNESCO által meghatározottaktól eltér en tárgyalja. Külön veszi ugyanis az EU-27ő

országait, melyekben a Világörökség helyszíneinek 42%-a található. Ezeket látva úgy

vélem mindenki jogosan gondolhatja, hogy Európa a világ kulturális éléskamrája mind a

természeti képz dmények, mint pedig az ember alkotta kulturális örökség tekintetében.ő

Ezeket felismerve nem kétséges, mennyire fontos, hogy Európa meg rizze értékeit,ő

valamint világossá válik, miért is lehet kontinensünkön ilyen sikeres és kiemelt jelent ségő ű

az Európa Kulturális F város program, melyben 2010-ben hazánk is szerepet játszik.ő

7

2. ábra UNESCO Világörökség helyszíneinek térbeli megoszlása 2007

1438

59

117

174

292

EU-27

Ázsiai és Csendes-óceáni térség

Latin-Amerikai ésKaribi-térség

Arab államok

Afrika

USA és Kanada

Forrás: Eurostat Pocketbooks, Cultural statistics, 35-36. oldal

Végezetül miel tt azt gondolnánk, hogy Európán kívül a kultúrára nem fektetnekő

hangsúlyt, meg kell említenem az Amerika Kulturális F városa rendezvénysorozatotő , mely

hasonló célokat szolgál, mint európai társa.

1.2 A pályázattal szembeni elvárások és a kiválasztás folyamata

A pályázókkal szembeni elvárásokat az 1419/1999 sz. EK határozat, 5. cikk; II.

melléklete alapján fogalmazhatjuk meg. A pályázó városoknak el ször is meg kellő

határozniuk, hogy milyen helyet töltenek be Európa kulturális és m vészeti életében,ű

valamint be kell mutatniuk kultúrájukat és kulturális örökségüket. Világosan kell látniuk

azt is, hogy milyen szerepet szánnak maguknak az európai és globális folyamatokban.

Alapvet elvárás, hogy a pályázók jelent s építészeti kultúrával, és színes kulturális élettelő ő

rendelkezzenek, azonban egyetlen város sem kaphatja meg ezt az elismer címet pusztánő

meglév értékeiért. ő

A pályázatban szerepl programokkal kapcsolatosan fontos, hogy ebben az esetbenő

egy hosszú eseménysorozatról beszélünk, amelynek túl kell mutatnia az ún. hagyományos

fesztiválok keretein. Ez esetben nem egy hétvégére, hanem egy évre kell el re tervezni,ő

programokat biztosítani. Fontos, hogy ebben az id intervallumban a kultúra valamennyiő

8

területét meg kell jeleníteni. Ide tartozik többek között az el adó-m vészet mellett aő ű

képz m vészet, az irodalom, az oktatás, gasztronómia, és a sport is, amit különösenő ű

fontosnak tartok a mai viszonyok között.

Foglalkozni kell továbbá a programok célközönségével. Ez magától értet d en nemő ő

lehet egyetlen réteg, hanem törekedni kell a minél szélesebb kör közönség bevonására.ű

Ezt manapság a technológia fejlettsége jelent sen megkönnyíti, hiszen olyan multimédiáső

és audiovizuális eszközök állnak rendelkezésre, mellyel egy fiatalabb célközönséghez a

saját nyelvén lehet szólni. Az európai egységességet szem el tt tartva nem hanyagolható elő

a többnyelv megközelítés alkalmazása sem, amely éppen azt a multikulturális összhangotű

hivatott el segíteni, melynek érdekében a program elindult. ő

Az Európai Unió kapcsán, az egyetemen töltött utolsó két évben, rengeteget

hallhattunk a régiók szerepér l, a regionalizmus fontosságáról. Ez természetesen a kultúraő

területén is megjelen alapelv, és az Európa Kulturális F városa program esetében iső ő

elkerülhetetlen kitétel. Ennek értelmében az esemény programjait úgy kell megválasztani,

hogy azok hozzájáruljanak a gazdasági, szociális és infrastrukturális különbségek

csökkentéséhez. Ha össze szeretnénk foglalni, mi az, ami köré egy pályázatot az EKF

kapcsán fel lehet építeni, akkor az eddig olvasottak alapján ezt 3 kulcsszóval tenném:

1. Civilek

2. Nemzetköziség

3. Fenntarthatóság

A program kapcsán a másik kulcsfontosságú tényez a városok kiválasztása.ő

Természetesen ez a folyamat is szabályozott2. A 2000-es év óta a városok kiválasztásának

kormányközi megegyezéseken alapuló döntésekeit sokkal inkább közösségi szintre

helyezték. Mostanra a tagállamok szabadon eldönthetik, hogy csak egy, vagy esetleg több

várossal pályáznak-e a címre. A 2005 és 2019 közötti id szakra új kiválasztási módszertő

vezettek be3, egy rotáción alapuló rendszert, amely alapján minden tagországnak

lehet sége lesz ez id alatt arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-t l kezdveő ő ő

évente két város osztozik a címen, 2009-t l egy ún. tandem-rendszerben, mely alapján egyő

régi, és egy új tagállam városa nyerheti el a program megrendezésének lehet ségét.ő

1. Táblázat: az országok kiválasztása 2007-2019 között

21419/1999 sz. EK határozat, 2. cikk; COM(2003) 700 final: az Európai Bizottság 2003. novemberi 17-i módosító javaslata3 A kiválasztási eljárás alapját 2007. január 1-t l az 1622/2006 sz. EK határozat adjaő

9

Év Régi Tagállam Új tagállam2007 Luxemburg Románia

2008 Egyesült Királyság

2009 Ausztria Litvánia

2010 Németország Magyarország

2011 Finnország Észtország

2012 Portugália Szlovénia

2013 Franciaország Szlovákia

2014 Svédország Lettország

2015 Belgium Cseh Köztársaság

2016 Spanyolország Lengyelország

2017 Dánia Ciprus

2018 Hollandia Málta

2019 Olaszország Bulgária

Forrás: Az Európai Parlament és a Tanács 1622/2006/EK Határozata

Érdekességként fontos megemlítenem, hogy 2000-ben tíz f várost is választottak, illetve aző

sem mindennapi, hogy a kulturális értékek elismerése végett, az Európai Unió Tanácsa

évente egy nem EU-tag városnak is odaítélheti ezt a lehet séget, amennyiben ezt aő

javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják.

A kiválasztás során a tagállamok elküldik az alkalmasnak ítélt városaik pályázatait

az Unió intézményeinek. A Bizottság egy hét f b l álló nemzetközi csoportot állít fel,ő ő

amely azután a kiválasztást végzi. A döntések meghozatala innent l kezdve a megszokottő

közösségi szint döntési mechanizmus alapján történik. A kiválasztás folyamata aű

jogszabályok változása miatt4 2013-tól eltér a 2011-es és 2012-es évi eljárástól. Ez a két év

egyfajta átmenet, azonban dolgozatom szempontjából ilyen mélységben nem releváns a

téma kifejtése.

A kiválasztás során értékelik a beérkezett kulturális projektet, amelynek természetesen

meg kell felelnie a Kultúra 2000 program célkit zéseinek. Az elbírálásban plusz pontotű

jelenthet, ha a pályázónál a cím elnyerése egybeesik az ország, vagy esetleg a város

valamely nevezetes évfordulójával. Alapvet kitétel, hogy egymást követ évekbenő ő

egyazon térségb l nem választanak várost.ő

4 Áttérés az 1419/1999 sz. és az 1622/2006 sz. EK határozat között.

10

A folyamat gyakorlati lejátszódását természetesen a hazai példán keresztül

mutatom be, majd a 2. Táblázatban szemléltetem, hogy is megy végbe a folyamat 2007.

január 1-t l. ő

Az új kiválasztási stratégiának köszönhet en a 2010-es évben Magyarország városai közülő

választottak ki egyet, aki méltó lehet ennek a programnak a lebonyolítására. A nyílt

pályázat határideje 2004. december 3-a volt, melyre 11 város nyújtotta be pályázatát.

Közülük az els hazai fordulóban 2005. március 7-én a hazai zs ri egyhangú döntésselő ű

juttatta tovább Egert, Miskolcot és Pécset. Egyszer többséggel került tovább Budapest,ű

Debrecen, Gy r és Sopron. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. július 14-énő

egyhangúlag elfogadta az Európa Kulturális F városa -2010 program pályázati anyagát. ő

2005. október 9-én a nemzetközi zs ri is ellátogatott hazánkba, végül a 11 pályázóbólű

2005. október 19-én a kormány döntése alapján Pécs került ki gy ztesen. A másodikő

helyen Miskolc, a harmadikon pedig Debrecen végzett.

A végleges döntés 2006. november 13-án született, mikor is az EU Miniszterek Tanácsa

Isztambul és Essen városa mellett Pécs városát választotta ki az Európa Kulturális

F városa cím visel jének a 2010-es évre. [Pécs2010 Menedzsment Központ Kht, 2008.]ő ő

Miután a Miniszterek Tanácsa hivatalosan is kinevezte a nyertes városokat, a

kinevezés szakasza lezárul. Ezt az ellen rzési és tanácsadási szakasz követi. Az adottő

projekt el rehaladásának ellen rzéséért egy 7 tagú szakért i bizottság felel, melyet aző ő ő

Európai Parlament, a Miniszterek Tanácsa és a Régiók Bizottsága nevez ki. Természetesen

az ellen rzés is több fázisból tev dik össze. A félid s ellen rzés a program kezdete el ttő ő ő ő ő

két évvel történik. Az ellen rzés egy el zetesen benyújtott helyzetelemzésen alapul,ő ő

amelyben a nyertes város bemutatja a vállalt feltételek aktuális állapotát. Az ellen rző ő

bizottság ez alapján egy jelentést készít.

2. Táblázat: A kinevezés szakaszainak időrendi összefoglalója

Id vonalő 5 Eljárási szakasz Felel s testülető

5 Években megadva, n a január 1-én kezd d események éveő ő

11

n-6 Pályázati felhívás Tagállamn-6 +10 hónap A pályázatok benyújtási határideje Pályázó városok

n-5

A választótestület ülése az érintett

tagállamban az el zetes kiválasztáskorő

(13 szakért )ő

Tagállam

n-5 +9 hónap

A választótestület ülése az érintett

tagállamban történ véglegeső

kiválasztáskor (13 szakért )ő

Tagállam

n-4Az európai intézmények értesítése az

adott város jelöltségér lőTagállam

n-4 +3 hónapAz Európai Parlament véleménye a

pályázatrólEurópai Parlament

Európa kulturális f városánakő

kijelölése

Az Unió minisztereinek

tanácsa

Forrás: Guide for cities applying for the title of European Capital of Culture, 6. oldal

A záró ellen rzés a program kezdete el tt legalább 8 hónappal megy végbe. Ennél aző ő

ellen rzésnél, csak úgy, mint az el bbinél, 3 hónappal el re be kell nyújtani egyő ő ő

helyzetjelentést, majd egy találkozó alkalmával ismertetni a jelen állapotokat. Itt azonban

már azt is megvizsgálják, hogy a legutóbbi monitoring óta milyen el relépések történtek.ő

Az ellen rz testület ezután ismételten egy jelentést készít, mely alapján eldöntik, hogy aő ő

nyertes város megkapja-e a jelent s anyagi támogatással, pontosan 1,5 millió euróval járóő

„Melina Mercouri emlékdíjat”. Az esemény 2010-ben debütál, valószín leg jelent sű ő

sajtóérdekl déssel. Itt meg kell említenem, hogy a díjat már korábban is odaítéltékő

városoknak, csak ez a program befejezését követ en történt meg, egy utólagos értékeléstő

követ en, így nem kísérte akkora sajtóérdekl dés, illetve a program szempontjából márő ő

úgymond érdektelenné vált. Ezen változtat most az EU. Nagy problémát jelent azonban,

hogy mi alapján ítéljék meg el re, hogy megkapja-e valaki a hatalmas pénzjutalommal járóő

díjat. Ebben van kiemelked szerepe a záró ellen rzésnek.ő ő

Pécs városa, Essen és Isztambul mellett, 2008. április 22-én Brüsszelben mutatta be a

projekt állását a záró ellen rzés keretében. A találkozón Pécs város beszámolójátő

elfogadták, Isztambul esetében azonban merültek fel problémák, melynek kivizsgálására az

EU ismételten Törökországba delegálta a 7 tagú vizsgálóbizottságot.

Úgy vélem a monitoring a projekt kapcsán hagy kívánni valót maga után. A

személyes véleményem az, hogy több szakaszban kellene értékelni a folyamatokat. A

tapasztalatok összegzésére az EU felállíthatna egy állandó szakért i testületet, melyő

12

tudásával folyamatosan segíthetné a városokat a projekt lebonyolításában, valamint

Brüsszel felé biztosíthatná, hogy a projekt politikamentes marad és a megfelel úton halad.ő

Amennyiben a pályázattól bármilyen eltérés következik be, azt haladéktalanul jelenteni

kellene Brüsszel felé, akik azután a probléma okait megvizsgálva segíthetnek egy esetleges

megoldási alternatíva kidolgozásában.

13

1.3 Az EKF jelentősége

A kulturális értékek meg rzése mellett az Európa Kulturális F város program –ő ő

ahogy ez az el z fejezetb l is kit nt- fontos gazdasági, társadalmi és politikai célokat iső ő ő ű

magában hordoz. Gondoljunk akár a Maastrichti szerz désre, melyben egyértelm enő ű

rávilágítottak a kultúra és a gazdaság összefonódására, vagy a Lisszaboni stratégiára, ahol

a gazdasági egység elképzelése az egységes európai tudatra épül. A Kultúra 2000

keretprogram tovább er sítette azt az elgondolást, hogy a kultúra szerepeő

megkérd jelezhetetlen alapösszetev je a gazdasági és társadalmi integrációnak. Egyeső ő

vélemények szerint a primer gazdasági és politikai folyamatok is rendelkeznek egyfajta

kulturális tartalommal [Csek -Mesterházy-Zongor, 2004.]. ő

Ha az el z 1.1-es fejezetben megfogalmazott célokat újra megtekintjük, ráérezhetünk aő ő

gazdasági életet mozgató alapeszmére. A cél, hogy megszerezzünk egy terméket,

hozzáadjuk saját tudásunkat, azaz egyfajta többletértékkel ruházzuk fel, ezzel növelve a

termék értékét, majd továbbadjuk, és zsebre tegyük a jutalmat. Ez esetben egy címet

kapunk, egy lehet séget, hogy megkoronázzuk városunk, régiónk kulturális életét.ő

Nemcsak azért teszem hozzá a mondandómhoz következetesen a régiót is, mert az EU

kapcsán ez mindenhol hangzatos elemként jelenik meg, hanem mert a pályázó városoknak

lehet ségük van regionális térséget megjelölniük a cím várományosaként, ahogy ezt annakő

idején Luxemburg (2007) is tette. Illetve ne felejtkezzünk meg Essen városáról se, aki a

Ruhr-vidékkel kapcsolja össze programját.

Az el z ekhez visszatérve tehát ő ő kulturális többletértéket teremtünk, mellyel túllépünk az

egyszeri m vészeti vásárok keretein, és amelyet lehet ségünk nyílik egész Európa számáraű ő

bemutatni. Ha mindezt a lehet legjobb tudásunk szerint folytatjuk, elérhetjük, hogy egésző

Európa ránk figyeljen, hogy Európa népei ellátogassanak hozzánk, és egy pozitív képet

alakítsanak ki városunkról, régiónkról. Ahogy Wolfgang Lorenz fogalmazta meg Graz

esetében: „Az ezredforduló után egy kulturális f város nem egyszer en egy hely, ahol egyő ű

évig jelen van a m vészet, hanem egy toposz, amely európai kulturális értéktöbbletet állítű

el ”.ő

A program fontos eleme, hogy nem elég a meglév építészeti örökségekre fordítaniő

a figyelmet, hanem újat kell létrehozni, beruházásokat kell eszközölni, új értékeket kell

teremteni egy jól meghatározott koncepció mentén. Ezzel rá is tértem az Európa Kulturális

F város projekt egy következ lehet ségére, azaz egy város, egy régió fejl désénekő ő ő ő

14

el segítésére. Az új beruházások, fejlesztések a gazdaság élénkítésének elengedhetetlenő

tényez i. Azt gondolom, az Európa Kulturális F város program egy támogatás, egyő ő

lehet ség, melyben minden EU-s ország részesül. Az, hogy ezt a támogatást milyenő

mértékben használják ki, és mennyire tudják el nyükre fordítani a kés bbiek tekintetében,ő ő

csakis rajtuk áll. Hiszen a fejlesztések, melyet a nyertesek a program keretében

végrehajthatnak, a munkalehet ségek, melyeket a projekt teremthet, valamint a turizmus éső

multiplikatív hatásai nem csupán egy évre szólnak. Ahhoz, hogy mindez a lehető

legnagyobb hasznot hozza a gy ztes régióknak, pontos és átgondolt tervezésre vanő

szükség, hiszen a turizmus, illetve a nagy sajtóérdekl dés egy nem megfelel enő ő

el készített környezetben nagy károkat tud okozni. Az alábbi diagrammon 5 országraő

vetítve szemléltetem a kulturális foglalkoztatás arányát a teljes foglalkoztatáson belül.

Hogy legyen viszonyítási alapunk, az EU-27 átlagát is ábrázolom.

3. ábra A kulturális foglalkoztatás a teljes foglalkoztatás arányában (adatok %-ban értendők)

2,4 1,1 2,1 3,8 1,8 2,8

97,6 98,9 97,9 96,2 98,2 97,2

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

EU-27 Románia Magyarország Hollandia Szlovákia Németország

Kulturális Teljes

Forrás: eurostat Pocketbooks, Cultural statistics 2007, EU Labour Force Survey, 54. oldal

Az ábrán jól kivehet , hogy a kulturális foglalkoztatás aránya csekély a teljeső

foglalkoztatáson belül. Az EU országain belül az átlagtól való eltérés kis mérték , kiugróű

eset Románia 1,1 %-al, illetve a mérleg másik oldalán Hollandia 3,8 %-al.

15

Most ugyanezen országokra vetítve nézzük meg, hogy mindez mekkora kiadást, és bevételt

jelent, azaz milyen mérleget eredményez számukra a turizmus.

1033

3373

9038

1210

26091

1034

1687

13558

842

58894

-1

1686

-4520

368

-32803

-40000 -20000 0 20000 40000 60000 80000

Románia

Magyarország

Hollandia

Szlovákia

Németország

4. ábra A turizmus mérlege 2006-ban(az adatok millió euro-ban értendőek)

Egyenleg

Kiadás

Bevétel

Forrás: eurostat pocketbooks, Tourism statistics 2008, 32-33. oldal

Ahogy a fenti ábrán látható, a turizmus mérlege nem mindenhol pozitív. Például

Németországban a kulturális ipar az EU átlaghoz képest nagyobb arányban jelen van a

foglalkoztatásban, azonban ahogy a 4. ábrán látszik, ez jelent s kiadásokkal jár, és aő

turizmus ezt a nagy költséget egyel re nem képes kitermelni. Ezek az adatok –bár eztő

külön nem ábrázolom- évr l-évre egyre pozitívabb mérleget mutatnak. A ráfordításokő

pozitív hatásai sok esetben csak évek múltán térülnek meg. Az EKF program is komoly

ráfordításokat igényel, mind a kulturális programok, mind a beruházások tekintetében.

Ezek a költségek is nagy valószín séggel csak hosszabb távon fognak megtérülni.ű

Azonban ha végiggondoljuk egy projektek megtérülési idejét, nagy általánosságban

elmondhatjuk, hogy 10-15 évvel legalább számolnunk kell.

Nem ejtettem még szót a program politikai jelent sségér l. Nem vagyok biztoső ő

benne, hogy egy elviekben politika-mentes programsorozat kapcsán lehet-e egyáltalán

beszélni err l. Az alapfeltevés szerint ugyanis egy civilek által létrehozott politikamenteső

16

kultúrakoncentrált programról beszélünk. Azonban ahogy egyre mélyebbre ások a

projektben, hazai és nemzetközi szinten egyaránt, azt veszem észre, hogy a program a

politika eszközévé vált, és sajnos nem jó értelemben. Úgy vélem ez egy igen kényes téma,

és a jelen fejezetben a politikát most nem is ebb l a szögb l világítanám meg, hanemő ő

azokat a lehet ségeket említeném, amelyeket a cím elnyerése magában hordoz, és amelyető

az EU a kulturális célok köntösébe bújtatva jelöl meg. A sokat említett 1622/2006/EK

határozat 4. cikke az „európai dimenzióra”6 vonatkoztatva a projekt kapcsán kimondja,

hogy a programnak

1. hangsúlyoznia kell az európai kulturális sokféleség gazdagságát

2. el térbe kell helyeznie az európai kultúrák közös jellegétő

3. meg kell er sítenie az együttm ködést a kultúra egész területén az érintett országokő ű

kulturális szerepl i, m vészei és városai, illetve a többi tagállam közöttő ű

A kulturális összetartozás, az egymás közti kommunikáció, az együttm ködés elmélyítése,ű

akár a kultúra kapcsán, akár egyéb kérdésekben, jelent sen hozzájárulhat a külpolitikaiő

környezet stabilizálásához, amely úgy vélem Magyarország számára is kiemelten fontos

feladat. Mivel a program -és itt most nem is az el remutató beruházásokra gondolok,ő

sokkal inkább a kulturális programokra- regionálisan kiterjeszthet , kiváló lehet ségető ő

biztosít új kommunikációs fórumok létrehozására. Ha nem is minden európai nagyrégióval,

de Közép- és Kelet-Európa országaival mindenképpen. Úgy vélem a mai magyar

külpolitikai viszonyok megkövetelnék az EKF programban rejl lehet ségek lehető ő ő

legkomolyabban kihasználását ezen a területen is.

Egy másik fontos politikai vonatkozásnak tartom Isztambul (Törökország) esetét,

akik véleményem szerint nem véletlen nyerték el nem EU-s országként a címet.

Amennyiben egy jól végrehajtott programmal sikerül kultúrájukat közelebb hozniuk az

európai szellemiséghez, és Európa hajlandó a vallási egység megbontására, Törökország

nagyon közel kerülhet az EU képzeletbeli kapujához, és csak rajtuk áll majd, hogy

besétálnak-e rajta. Egy másik példa lehet a romániai Nagyszeben városa. Románia a város

kiválasztásakor még szintén nem volt EU tagország.

6 Forrás: Guide for cities applying for the title of European Capital of Culture, 12.oldal

17

2. A program korábbi nyertesei

Ahogy a bevezetőben is írtam korábban, ahhoz, hogy érdemlegesen beszélhessek

Pécs város programjáról, összehasonlítási alapot kell teremtenem, fel kell állítanom egy

mércét, ahol elhelyezhetem a várost és a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 projektet.

E célból több korábbi nyertes várossal is felvettem a kapcsolatot, hogy választ kaphassak

felmerülő kérdéseimre. Így levelet küldtem Graz, Lille, Liverpool, Nagyszeben és Linz

városába is.

Leveleimben, meglévő információim figyelembe vételével, az alábbi kérdésekre kerestem

a választ:

• Hogy készült fel az adott város a programra?

• Segített-e a pályázás menetét külső tanácsadó szervezet?

• Ki volt a felelős a programok koordinációjáért? -Bevontak-e

szakértőket/vállalatokat /egyéb szervezeteket?

• Hogyan alakult a felkészülési folyamat a programot megelőző évben? Voltak-e

késések?

• Mik voltak a főbb projektek? Minden program megvalósult az eredeti

elképzeléseikből? Ha esetleg nem, akkor mi volt ennek az oka?

• Kihasználtak az újonnan épített létesítmények? Megtérülnek a beruházások?

• Hogyan hatott az Európa Kulturális Főváros program a működő-tőke beáramlására?

A városok nagy része segítőkész volt, azonban közülük külön kiemelném Lille városát,

akik nem sajnálták idejüket az alapos válaszadásra. Úgy vélem a válaszok sokat elárulnak

az egyes kulturális fővárosok hozzáállásáról. Sajnos találkoztam olyan példával is, ahol a

hivatalos weboldalon megadott kontaktok már nem működtek. Az az érzésem támadt velük

kapcsolatban, hogy letudták a programot, felvették a támogatásokat, de a program igazi,

hosszú távú céljaira már nem fordítanak kellő figyelmet. Holott úgy vélem, hogy bár a

megtisztelő cím egy évre szól, a programok és a beruházások egy hosszabb folyamat

kezdetei. A program egy törekvés, hogy közelebb hozza egymáshoz az országokat, esélyt

adjon a kultúra bemutatására és fejlesztésére, valamint megindítsa a kultúrák közötti

párbeszédet.

18

2.1 Graz 2003

Minden város meghatározott céllal rendelkezik a program kapcsán. Graz az

autóipar és a csúcstechnológia fellegváraként megpróbálta a város hagyományos

szerkezetét modern művészeti elemekkel ötvözni, belevinni a kultúrát a város

mindennapjaiba.

Graz városának, az első osztrák kulturális fővárosnak, a programsorozat jelentős

eredményeket hozott. Minden adatot félre téve, talán a társadalmi hatás érvényesülése volt

a legjelentősebb. Graz városáról egy új kép formálódott az emberekben, jelentősen

emelkedett a város presztízse, és a kultúra területén ellensúlyozni tudták Bécs szerepét.

Ehhez kiemelkedő programok kellettek, melyek az embereket a városba csalják.

Hogy tényszerű legyek, a városba látogatók száma megduplázódott, és az ott éjszakázó

vendégek száma az előző évhez képest 25%-al növekedett. A megnövekedett

érdeklődésnek jelentős anyagi vonzata volt. Az ide látogató turisták 116,5 millió eurót

költöttek el a városban szállásra, ételre, italra, vásárlási és kulturális célokra. [Csekő –

Mesterházy – Zongor, 2004.]

Az EKF foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról Graz esetében sajnos nem készült ex-post

analízis, de az előrejelzések szerint a program 1200 új munkahelyet teremtett.

A kiemelkedő marketing teljesítménynek köszönhetően Graz rengeteget javított

nemzetközi megítélésén. Több mint 10.000 újságcikk jelent meg a városról a program

kapcsán, illetve 35 tv csatorna közvetített a Graz 2003 program eseményeiről. Egy ilyen

nagyszabású program megrendezésének tapasztalataiból szerzett know-how sem

elhanyagolható. Ez a tudás, és a megvalósított fejlesztések (műcsarnok, multifunkcionális

koncertterem) tovább javították a város kulturális profilját.

Mindenképpen meg kell említenem, hogy Graz városa, földrajzi elhelyezkedésének

előnyeire koncentrálva többek között már használta a „Kapu a Balkánra” szlogent is, mely

később Pécs pályázatának az egyik fő motívuma lett. [Bakucz Márta, 2008.]

Graz esetében nem a beruházások kerültek előtérbe, ennek ellenére egy sikeres programot

hajtottak végre. Kiemelkedően sok embert vontak be a programba, rengetegen látogattak el

a városba, és a fenntarthatóság kérdését is kiemelkedően kezelték. Egy 35.000 euró

törzstőkéjű vállalatot hoztak létre, a „Graz 2003 – Kulturhauptstadt Europas Organisations

GmbH-t”, melynek költségvetése az összköltségvetés 7%-át sem érte el.

19

Mindezen eredmények elérését 59,2 millió euró segítette. Ha belegondolunk, hogy az EKF

megvalósításának összköltségvetése átlagosan 30-35 millió eurót tesz ki, akkor ez az

összeg igencsak magasnak mondható. A kiadásokat 4 kategóriába oszthatjuk fel:

3. Táblázat: Graz 2003 kiadásai

Ráfordítások Millió euróProjektköltségek 36,0442Reklám- és Marketingköltségek 14,1394Bérek, személyi jellegű ráfordítások 5,1034Üzemeltetési költségek 3,913Összes költség 59,2

Forrás: Case study on European Capitals of Culture (2003-2007) – Geppert / Nozart, page 5.

A kiadások fedezetével Graz városának is meggyűlt a baja, ugyanis az EU a program előtt

másfél évvel bejelentette, hogy csökkenti a városnak szánt támogatást, így egyes

költségekből a városnak le kellett faragnia. A kiadások fedezete a következőképpen

alakult:

4. Táblázat: Graz 2003 bevételei

Támogató Millió euróGraz városa 18,2Steiermark tartomány 19Állam 14,6EU 0,5Szponzorok 3,2Árbevétel 1,9Egyéb bevételek 1,8Összes bevétel 59,2

Forrás: Case study on European Capitals of Culture (2003-2007) – Geppert / Nozart, page 5.

20

2.2 Lille 2004

Lille városáról olvasva azonnal Pécs és környéke jutott az eszembe. A belga határ

közelében, Franciaország északkeleti részén terül el a város. A szén-, acél- és textilipar

hanyatlásával hivatalos leírásokban úgy olvashatjuk, a szolgáltató szektor lett a városban a

meghatározó. Azaz értelmezésem szerint ez annyit jelent, hogy a város hanyatlásnak

indult. Így a Lille 2004 program fő célja nem is lehetett más, mint visszaadni a városnak

egykori fényét, és feledtetni a város kialakult negatív arculatát, az egyre növekvő

munkanélküliséget, és a múltra emlékeztető egykori gyárak képét.

A Lille 2004 program keretében több mint 2500 projekt valósult meg. A hangsúly

az előadó-művészetre helyeződött, 40%-ban ez töltötte ki a programokat. A kultúra széles

körű értelmezésébe belevették a konyha-művészetet, illetve a különböző sportokat is. Lille

kapcsán fontos megemlíteni, hogy a programok már csak a térbeli elhelyezkedés kapcsán

is, túlmutattak az ország határain. A program több mint 9 millió látogatót vonzott a

városba. A városban éjszakázók száma 27%-al emelkedett, valamint a vendég éjszakák

hossza 39,7%-as emelkedett. A hotelek átlagos kihasználtsága pedig elérte a 79,3 %-ot is.

A munkaerőpiacra is jelentős hatást gyakorolt a program, 1341 új munkahely született a

program kapcsán 2003 és 2004 között. A program érezhetően nagy lökést adott a

gazdaságnak. [Geppert / Nozart, 2008.]

A program megszervezésében, illetve lebonyolításában Lille nem vett igénybe

külső tanácsadói szervezetet. Saját szervezetükre építettek, belülről oldották meg a

feladatokat, különböző részlegek együttműködésével, mint a művészeti igazgatóság, az

adminisztráció, kurátorok, technikai igazgatóság. A programok irányítását ketten végezték,

Didier Fusillier igazgató, és Laurent Dréano koordinátor. Lille úgy döntött, hogy nem vág

bele új beruházásokba, ennek köszönhetően minden időben elkészült, nem voltak késéseik.

Csupán szükséges felújítások, átépítések történtek. Egykori ipari létesítményeket

alakítottak át a kiállítások, előadások színhelyeivé.

Lille városa hatalmas beruházások nélkül is sikeresen végigvitte a programot. A

lakosság életkorát tekintve a város fiatal, és nagy eredmény, hogy a kulturális

programoknak sikerült ezt a 25 év alatti korosztályt mozgósítania. A város, már csak

21

földrajzi elhelyezkedésének is köszönhetően, jelentős számú külföldi vendéget vonzott

magához. Minden területen megfelelt az EKF cím által megkívánt elvárásoknak.

A nemzetközi sikerességhez egy nagyon aktív marketing-tevékenység járult hozzá. 4000

újságíró bevonásával, folyamatos volt a kommunikáció a külvilággal. Rengeteg szóróanyag

(10 millió), több ezer plakát és zászló készült, és hirdette a programot nem csak

Franciaországban, de Belgiumban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban.

Kiemelkedően sok, több mint 1400 cikk jelent meg a programról külföldi újságokban. A

program híre még az Egyesült Államokba is eljutott, ahol a Time Magazine, a Chicago

Tribune, de még a Wall Street Journal is beszámolt az eseményekről.

Nézzük meg, mennyibe is került ez a program Lille városának, és milyen forrásokból

biztosította a szükséges összeget:

5. Táblázat: a Lille 2004 program kiadásai

Ráfordítások Millió euróProjektköltségek 58,6Reklám- és Marketingköltségek 7,6Bérek, személyi jellegű ráfordítások -Üzemeltetési költségek 7,5Összes költség 73,7

Forrás: Indicateurs de Lille 2004

6. Táblázat: a Lille 2004 program bevételei

Támogató Millió euróLille városa 21,8Régió 10,7Állam 13,7EU (általános támogatás)

EU (projekttámogatás)

0,5

1,0Szponzorok (készpénz)

Szponzorok (szolgáltatásban)

7,0

5,0Árbevétel 1,2Egyéb bevételek 0,2Összes bevétel 73,7

Forrás: Indicateurs de Lille 2004

Ha jobban megnézzük a 6. Táblázatot, kitűnhet a szponzorok kiemelkedő hozzájárulása a

programhoz. Graz esetében láthattuk, hogy a szponzorok a teljes költségvetés 5,4%-át

biztosították, míg Lille esetében ez az arány 17,64%. Kulcsfontosságú lehet a projekt

22

eredményessége szempontjából, hogy a felelős személyek mennyire képesek a vállalatokat

mozgósítani. Ez Lille esetében kiváló munkáról tesz bizonyságot.

2.3 Luxemburg 2007

A városokat igyekeztem úgy megválasztani, hogy azok mindegyike magában

hordozzon egy darabkát a Pécs 2010 program arculatából. Természetesen nem mutatom

be részletesen minden város programját, csak olyan tényekről írok, melyek gazdasági,

társadalmi vonatkozása érdekes lehet a számunkra. Kiemelten fontosnak tartom ugyanis,

illetve az Európa kulturális fővárosa program alapelvárásai közé tartozik, hogy a nyertesek

tanuljanak elődeik esetleges hibáiból, sikereiből.

Luxemburg az első város, akinek sikerült másodszor is megszereznie ezt a címet.

Először 1995-ben, az európai kultúrák városaként, mikor is a kulturális sokszínűségére

helyezte a fő hangsúlyt. Már ekkor is együttműködött Nicosia városával, az akkori

kulturális hónap rendezvénysorozat képviselőjével. A program egy dinamikus kulturális

fejlesztési folyamatot indított el, melynek eredményeképpen 2007-re a város úgy nyerhette

el az EKF címet, hogy nem volt szüksége új, nagy létesítmények építésére. Luxemburg

esetében egy nagyméretű regionális együttműködés bontakozik ki, melynek elemeit később

Pécs pályázata kapcsán is látni fogjuk. Programját kiterjesztette a szomszédos régiókra, a

franciaországi Lorraine-re, a határos német területekre, valamint Belgium francia és német

nyelvterületű vidékeire. Ezzel továbbvitte Lille egykori határon átnyúló kezdeményezését.

Ezt bizonyítja, hogy az elfogadott projektek 23,8%-a túllépett az ország határain, melyet a

7. táblázatban szemléltetek.

A regionális együttműködések mellett Luxemburg komolyan támogatta a 2007-es év

másik kulturális fővárosát, a cím elnyerésekor egyébként még nem EU tagország Románia

városát is, az egykori szászok lakta települést, Nagyszeben városát..

7. Táblázat: a projektek eloszlása a vezető régiók alapján

Régió Határon-átnyúló projekt Egyéb projekt ÖsszesenLuxemburg 37 352 389Lorraine 22 28 50

23

Rajna-vidék 25 31 56Saar-vidék 37 34 71Wallonia 18 0 18Összesen 139 445 584

Forrás: Luxembourg and greater region, European Capital of Culture 2007, Final Report, 84. oldal

Luxemburg esetében rengeteg érdekességről lehet írni, nagyon sikeres évet zártak,

maximálisan teljesítették a program célkitűzéseit, azonban mivel ilyen komoly határon

átnyúló kezdeményezésre korábban még nem volt példa, kiragadom és bemutatom azt a

szerkezeti felépítést, amellyel ezt a programot képesek voltak megvalósítani, valamint

további olyan adatokat ismertetek, amelyekre a korábbi városoknál kevésbé fókuszáltam.

Luxemburgnak határon átívelő programokkal kapcsolatos célkitűzéseiben

kiemelkedő probléma volt a szervezeti kérdések megfelelő kezelése. 4 országban kellett a

feladatokat összehangolni. A feladat megoldására a Kulturális Minisztérium 2003

októberében egy non-profit szervezetet hozott létre „Luxembourg and Greater Region,

European Capital of Culture 2007” néven. Tagjai Luxemburg Kormánya, Luxemburg

városa és egyéb intézmények képviselőiből kerültek ki. Ez volt a fő döntéshozó szerv.

Döntéseiket érvényre juttatását a végrehajtás szintjén egy általános irányító szervezet

segítette. A fő döntéshozó szerv mellé 2004. júniusában létrehoztak egy másik non-profit

szervezetet is, amely biztosította a határon túli érdekek képviseletét, és összehangolását

Luxemburg elképzeléseivel. Ebben a közreműködő határon túli régiók két-két képviselője,

valamint Luxemburg 9 embere kapott helyet. Az általános irányító szervezet 39 főből állt,

felépítése funkcionálisan a következőképpen alakult.

• Koordinációért felelős személyek, 5 fő

• Menedzsment tagjai, 17 fő

• Program-felelősök, 6 fő

• Technikai támogatás, 11 fő

A szervezeti felépítés ebben az esetben a korábbi EKF városokhoz képest bonyolultabb,

mivel külön szervezetet hoztak létre a hazai és a külföldi programok koordinációjára. A

szervezeti kultúra informális jellegű volt, valamint nem rendelkeztek művészeti vezetővel

sem.

A szervezeti felépítés áttekintése mellett a marketing és kommunikációs kiadások

foglalkoztatnak még, hogy azok miként oszlottak meg a különböző területeken, valamint

24

az, hogy mekkora pénzügyi erőforrás felhasználásával mennyi látogatót sikerült a városba

csalogatni.

A média-kampány összesen 1,9 millió eurót emésztett fel Luxemburg 2007 esetében.

5. ábra A média-költségek regionális eloszlása

26%

21%

15%

18%

11%

9%

Luxemburg

Nemzetközi piacok

Wallonia

Lorraine

Saar-vidék

Rajna-vidék

Forrás: Luxembourg and greater region, European Capital of Culture 2007, Final Report, 58. oldal

A kiadások legnagyobb részét, kb. 70%-át a nyomtatott anyagok tették ki. Emellett

plakátokon, mozikban, az interneten, rádióban és a tv-ben is népszerűsítették a programot.

A költségek megoszlása után egy nemzetközi összehasonlítás keretében nézzük meg, hogy

ténylegesen mit is eredményeztek a ráfordítások, mennyi látogatót hoztak a városnak.

Ezekből az adatokból ezután már könnyen kiszámolható, hogy egy látogatóra mekkora az

arányos ráfordítás mértéke. Mielőtt ránézünk az adatokra, képzeljünk el egy reális

összeget, amit egy-egy turista a városban hagyhat. Ha ez az összeg nagyobb lesz, mint az

egy főre jutó költség, akkor a marketing kiadások biztosan nem voltak hiábavalóak.

8. Táblázat: az egy fő látogatóra jutó marketing költségek

Marketing

költség ezer €Összes látogató

Egy látogatóra jutó

marketing költség €

Luxemburg 1995 2.200 1.100.000 2,0

25

Helsinki 2000 6.700 5.400.000 1,2Bologna 2000 8.198 2.150.000 3,8Porto 2001 9.500 1.246.545 7,6Salamanca 2002 3.673,33 1.900.000 1,9Graz 2003 14.139,4 2.755.271 5,1Luxemburg 2007 7.500 3.327.678 2,2

Forrás: Luxembourg and greater region, European Capital of Culture 2007, Final Report, 61.oldal

Luxemburg kapcsán bemutatok még egy nagyon érdekes kimutatást, ami a

későbbiekben Pécs kulcsprojektjei kapcsán is érdekes lehet. Nagyon fontos célkitűzés,

hogy a projekt megmozgassa az embereket. Ehhez természetesen olyan programok

kellenek, amik felkeltik a mai kor emberének a figyelmét, és arra készteti őket, hogy

letegyék a tv távirányítóját és kimozduljanak lakásaikból. Pécs városa célul tűzte ki, hogy

3 olyan eseményt is szeretne szervezni a 2010-es évben, melyre 80 ezer ember ellátogat

majd. Úgy vélem ahhoz, hogy ilyen nagy számú látogatót sikerüljön egy városnak a

programjaira csábítania, mindenképpen érdemes korábbi példák alapján megvizsgálnia,

hogy milyen események is keltik fel leginkább az emberek érdeklődését. Azért is tartom

kiemelten fontosnak az ehhez hasonló adatsorok elemzését, mert itt olyan tényleges

eredményekről számolhatunk be, melyek valóban tükrözik az emberek hajlandóságát a

programokon való részvételre. Egy közvélemény-kutatás alkalmával elképzelhetőnek

találom, hogy a látszat kedvéért az emberek olyan programokat is előnyben részesítenek,

melyekre aztán valójában nem látogatnának el. A programok kiválasztásánál tehát nem

elegendő egy nemes elképzelés, tudatos tervezés szükséges, valamint fel kell mérni az

emberek látens igényeit is.

9. Táblázat: a turisták által preferált programok sorrendje

Esemény típusa Turisták %Festménykiállítás 64Fotókiállítás 49Művészeti installációk 47Design, grafika, építészet 43Koncertek (pop, rock, jazz) 37Fesztiválok 27

26

Koncertek (komoly zenei) 19Mozi 12Irodalom 12Színház 10Tánc, balett 8

Forrás: TNS-ILRES surveys, 2007. augusztus

A programok kapcsán úgy vélem meg kell fogalmazni magunkban azt is, hogy az egyes

rendezvényeken keresztül valójában mit is szeretnénk üzenni az embereknek, és ezt milyen

módon tehetjük meg. Például bármennyire szeretem a komolyzenét, a korosztályom nagy

részét egy ilyen előadás nem mozgatná meg. Ahogy a fenti táblázatból kitűnik, egy

könnyűzenei koncertre sokkal inkább mennének. Ezeken a programokon a felszabadult

hangulat mellett ugyanúgy meg kell próbálni értéket közvetíteni a fiatalabb korosztály felé.

Nem vagyok a terület szakértője, de a szelektív hulladékgyűjtéstől kezdve, az egymásra

való odafigyelésen át, rengeteg tényező határozza meg egy nép kultúráját. Ha ezeken a

programokon sikerül ezeket, és ehhez hasonló eszméket tudatosítani, az kiemelt hatással

lehet a jövőre nézve. Ettől a fiatalok zenei ízlése természetesen nem fog megváltozni, és a

színház helyett továbbra is inkább moziba fognak járni, de például az autóban ülve

lelassítanak majd, ha egy zebrához érnek. Egy egységes Európai szellemiség

kialakításában szükség van ezekre az apró mozzanatokra, és az Európa Kulturális Főváros

programnak kiemelkedő szerepe lehet abban, hogy ezt a szellemiséget közelebb hozza a

tagállamok polgáraihoz.

2.4 Liverpool 2008

Az utolsó város, mellyel kiemelten foglalkozom, a 2008-as év egyik európai

kulturális fővárosa, Liverpool. A város, történelmében mindig is egy kapocs volt a

világhoz a kereskedelmen és közlekedésen keresztül. Innen származik Liverpool központi

elképzelése a 2008-as évre, a „The World in One City”, azaz a „Világ Egy Városban”

jelmondat. A város célja a program kapcsán 3 fő pontban foglalható össze:

• Fenntartható kulturális infrastruktúra, azaz a kulturális infrastruktúra fejlesztése,

valamint az új gondolatok, termékek, folyamatok bátorítása a kulturális és kreatív

ipar területén.

• Dinamikus közösség, azaz növelni szeretnék a helyi lakosok részvételét a kulturális

programokon, illetve növelni a közösség összetartását.

27

• Elsőrangú európai város, ami a városi infrastruktúra bővítésével, javításával, és a

városközpont, illetve a periféria megújításával jöhet létre.

Liverpool városa már komolyan törekedett arra, hogy céljait a lehető legtisztábban

megfogalmazza. Liverpool kapcsán úgy érzem, a jelmondattal ellentétben, ők nem a

világot szerették volna Liverpool-ba csábítani, hanem Liverpool saját magát próbálta a

jövő Európája részévé tenni. Egy kiemelkedő európai város pedig, ami magában hordozza

Európa vívmányait, a kulturális értékeket, az odavonzza Európa polgárait. Ahogy az EKF

program bemutatásánál is írtam, előnyt jelent, ha egy város valamilyen jeles eseményt tud

a program évéhez kötni. Liverpool kapcsán most láthatunk is erre egy példát, ugyanis

2007-ben a város 800. születésnapját ünnepli, melynek fő eseményeit a 2008-as évre

helyezték. Pécs esetében láthatjuk majd, hogy az Európa Kulturális Fővárosa programot

felvezető évek előzik meg. Ez azonban nem egyedi, Liverpool esetében is már

találkozhatunk ezzel a jelenséggel. Liverpool témáit az egyes évekre a következőképpen

fogalmazták meg:

• 2003: A TANULÁS ÉVE. Az év során 23874 résztvev vett részt a tervezettő

programokon, melyek tanulási lehet séget biztosítottak a lakosoknak.ő

• 2004: A VALLÁS ÉS A KÖZÖSSÉG SZOLGÁLATA jegyében telt. Liverpool városának több mint

100 különálló közösségét igyekeztek közelebb hozni egymáshoz. Minden hónapban

valamely világvalláshoz köthet programokat szerveztek.ő

• 2005: A MŰVÉSZETEK ÉVE, melynek eredményeként 1000 sikeres rendezvényen több

mint 10ezer helyi résztvev volt, valamint az eseményekkel 100 ezer új látogatótő

csalogattak a városba, és a helyi m vészet pénzügyi alapja 4 millió angol fonttalű

gazdagodott.

• 2006: A SPORT ÉVE során ahogy a név is jelzi, a sport és a sportesemények

népszerűsítése volt a cél, a városlakók aktivizálása.

• 2007: AZ ÖRÖKSÉGEK ÉVE, Liverpool 800. születésnapja. Az év során visszatekintést

nyújtottak a történelembe, és a történelmi események mai szemmel mutatták be.

• 2008: A VILÁG EGY VÁROSBAN, a kulturális főváros éve.

• 2009: A KÖRNYEZET ÉVÉNEK a célja az elmúlt 5 évben elért eredmények vizsgálata,

hogy a programok miként eredményezték a környezet minőségi javulását.

• 2010: AZ INNOVÁCIÓ ÉVE bemutatja, illetve népszerűsíteni kívánja a város kialakított

modern ipari infrastruktúrát. [Liverpool City Council, 2008.]

28

Most nézzük meg, hogyan is nézett ki a programok sikeres megvalósítására

létrehozott Liverpool Culture Company szervezeti felépítése.

6. ábra: Liverpool Culture Company szervezeti felépítése

Forrás: Liverpool City Council, 2008.

• A Stakeholderek csoporja egy 100 f t számláló csapat, akik különböző ő

szervezeteket képviselnek, amelyek kapcsolatban állnak a pályázattal, vagy

elkötelezettek Liverpool kulturális fellendítésének megvalósításában.

• A Kulturális diverzitás képvisel i biztosítják, hogy Liverpool különböző ő

közösségeit -akik a város kulturális alapját adták- meghallgassák, és szavuk

érvényre juthasson.

• A Kommunikációs csoport viszi a pályázat marketingjét.

• Az újjáélesztésben érintettek

A szervezet 6 pontban határozta meg a f céljait. Ezen célok megvalósítására az el zeteső ő

megállapodások alapján 94.9 millió font jutott. [Liverpool Culture Company, 2008.]

Liverpool esetében az egyik legsikeresebb programmal találkozhatunk. Talán érdemes

megfontolni a megvalósítás sikeréhez hozzájáruló egyes elemek átvételét is. Ahogy ezt a

későbbiekben látni fogjuk, Pécs városa sok esetben ezt helyesen meg is tette. Na de nézzük

meg a siker tényleges árát. Ehhez persze jó lenne egy olyan rendszert felállítani, amely

Stakeholderek

Liverpool Városi Tanács

Bizottság Regionális Stakeholderek

Vezérigazgató

A pályázó csapat

Kommunikáció, Oktatás, Sport, Újjáélesztés

Kommunikációs csoportKulturális diverzitás

képvisel iő Az újjáélesztésben érintettek

29

mérlegeli a város nagyságát is. Ennek tükrében ugyanis a kiadások, avagy a bevételek

máris értelmet nyerhetnek. Megtanultam, hogy minden viszonyítás kérdése, és a

számoknak nem kell azonnal óriási jelentőséget tulajdonítani. Például amíg 10 millió Ft

egy 30 ezer főt számláló város életében jelentős összeg, addig ez a pénz egy 10 millió fős

ország egészére nézve csekélynek számít. Ebből kiindulva a 7. ábrán bemutatom a

projektre fordított költségeket, majd a 8. ábrán szemléltetem, hogy mit is jelentenek ezek a

számok egy főre lebontva.

7. ábra az Európa Kulturális Fővárosa program költségei 1996-2008

0

20

40

60

80

100

120

140

160

Ro

tterd

am

Po

rto

Bru

ges

Sala

man

ca

Gra

z

Lill

e

Gen

ova

Co

rk

Pat

ras

Lu

xem

bu

rg

Nag

ysze

ben

Liv

erp

oo

l

Sta

van

ger

Millió euró

Forrás: Luxembourg and greater region, European Capital of Culture 2007, Final Report, p 99.

30

8. ábra az Európa Kulturális Fővárosa program költségei a népesség alapján 2001-2010

0

50

100

150

200

250

300

350

Ro

tter

dam

Po

rto

Bru

ges

Sal

aman

ca

Gra

z

Lil

le

Gen

ova

Co

rk

Pat

ras

Lu

xem

bu

rg

Nag

ysze

ben

Liv

erp

oo

l

Sta

van

ger

Egy főre jutó költség (euró)

Forrás: Luxembourg and greater region, European Capital of Culture 2007, Final Report, p 100.

2.5 A tapasztalatok összegzése

A kiválasztott városokon keresztül több olyan elemet is megfigyelhettünk, melyek

valamilyen módon Pécs város programjában is szerepet kapnak. Ezek után talán

könnyebben megérthetjük Pécs programját, illetve az olvasottak alapján össze tudjuk

hasonlítani azt más városok eredményeivel.

Egyértelműen megállapítható, hogy az Európa Kulturális Főváros programnak,

valamint a kiemelkedő sajtóérdeklődésnek köszönhetően a városokba látogató turisták

száma ugrásszerűen megnőtt az év során. Ez remélhetőleg a „Melina Mercouri emlékdíj”

átadási idejének módosításával még nagyobb számú látogatót fog eredményezni az arra

érdemes városokban.

A városok mindegyike javítani tudott infrastruktúráján, valamint az emberekben élő

városképen. A turizmus hatásai multiplikatív módon jelentkeznek, és amennyiben sikerül

meghonosítani a turizmus valamely ágát a városban, ezek a hatások nem csak egy évig

lesznek jelen.

31

Ahhoz, hogy a városok ki tudják használni a turizmusban rejlő maximális potenciált, a

program folyamatos kiértékelésére van szükség, valamint egy olyan fórumra, ahol a

városoknak lehetőségük van tapasztalataik megosztására.

A finanszírozás kapcsán megfigyelhető, hogy a szponzorok általánosságban 10-

18%-ot állnak a költségekből. Ennek kiemelkedő szerepe van a projekt sikerességében.

Igyekezni kell felkelteni az üzleti világ érdeklődését, és különböző módszerekkel bevonni

őket a programba.

A fenti példákon keresztül láthatjuk, hogy nem szükségesek nagyberuházások egy

sikeres projekthez. Belátható az is, hogy nagyon ésszerű és tudatos tervezés szükséges,

hiszen a megnövekedő környezetterhelés mellett jelentős problémát okozhat a

későbbiekben a megépített létesítmények fenntarthatóságának a kérdése is. Egy-egy

létesítmény megléténél fontosabbnak tartom az általános infrastruktúra helyzetét. A

képzeletbeli ranglistám első helyén az emberközpontú programok helyezkednek el, melyek

a beruházásokhoz képest nagyobb mértékben meghatározzák a projekt sikerességét.

Azonban ügyelni kell rá, hogy ezek a programok tudatosan legyenek felépítve,

illeszkedjenek egy koncepcióba. A következőkben egy SWOT analízist mutatok be a

program eddigi tapasztalataiból.

10. Táblázat: SWOT analízis

Erősségek Gyengeségek• Jól megszervezett kedvezményezés,

az EU tagországok egységesen

elismerik

• Kiváló reklám az Európai Uniónak

• Segíti a városokat egy jövő-orientált

városkép kialakításában

• Felgyorsítja az infrastrukturális

beruházásokat

• Megnöveli a városba látogatók

számát, ezzel serkentve a turizmust

• Kultúrát közvetít a lakosság összes

korosztálya felé

• Megnöveli a nyertes városok

• A program fontossága nincs eléggé

beépülve a köztudatba

• Az EU pénzügyi támogatása csekély

• Az EU nem elég elkötelezett a

program kapcsán

• A monitoring nem megfelelően

szervezett, felületes

• A megfogalmazott célok nem

mindig világosak, gyakran nem

mérhetőek, illetve megvalósíthatóak

• A valós célok nem az európai egység

kialakítását tartják szem előtt, sokkal

inkább a helyi gazdaság és a

32

lakóinak önbizalmát, és a városba

vetett hitüket

• Összehangolja a turizmust a

kultúrával

városkép javítására törekszenek

• A városokat nem az eredményeik,

vagy tartalmas programjaik alapján

választják kiLehetőségek Fenyegetettségek

• Az Európai Unió komolyabb

felügyelete, szigorúbb monitoring

• Tisztázott felelősségi körök, a

folyamatos ellenőrzés mellett az EU

segítsége a projektek szervezésében

is

• A városok közötti know-how

megosztásának segítése

• Több kommunikáció az EU felé,

folyamatos beszámolás az ötletekről,

melyeket a többi város is

felhasználhat, és a programok

lebonyolításához egy irányrendszer

megadása

• Több kutatás, több statisztika

felállítása a programok befejezése

után, benchmark kialakítása

• Mérhető, reális és tiszta, közérthető

célok megfogalmazása

• Egy hatékonyabb kommunikáció

kialakítása médiával

• A partnerkapcsolatok további

fejlesztése

• A program kínálta hosszú távú

fejlődés lehetőségének komolyabb

kihasználása

• A politika beavatkozása a

programokba

• A szponzorok, illetve egyéb

szervezetek -akiken keresztül pénz

áramlik be a projektbe- beleszólása a

programokba

• Az alapkoncepció felhígulása, a

kulturális törekvés egy egyszerű

támogatássá válik

• Az események nem alkotnak

egységes koncepciót, nem

illeszkednek a kulturális fejlődés

céljaihoz

• Nem teljesülnek a kitűzött célok,

elvárások

• Az eredményeket nem elemzik, nem

készülnek megfelelő statisztikák

• A jelölés és kiválasztás problémái

-a városok összehasonlításából

keletkező problémák

• A városok nem veszik elég

komolyan a programmal járó

felelősséget

Forrás: Case study on European Capitals of Culture (2003-2007) – Geppert / Nozart, page 15-16.

33

3. Pécs és az EKF

A most következ fejezetben az általános és külföldi tapasztalatok után átfogóő

képet adok arról, hogyan is épül fel az Európa Kulturális F városa program Pécső

városában. Bemutatom a projekt jelenlegi állását, a projekt sikere érdekében dolgozó

szervezetet, annak szervezeti felépítését, a szervezetben végbement személyi változások

folyamatát, és annak hatásait. Megvizsgálom, milyen a projekt kommunikációja, és ezzel

mostanáig milyen képet sikerült kialakítani a városlakókban, azaz mennyire eredményes a

marketing. Foglalkozom a közvetlen környezet hozzáállásával, és azzal, hogy hogyan

befolyásolja ez a projekt eredményességét. Bemutatom a városok közti együttm ködésű

formáit. Ezek után ismertetem a projekt két legfontosabb elemét, a beruházásokat és a

kulturális programokat, azok jelenlegi állását, illetve az ezekkel kapcsolatosan felmerülő

problémákat. Végezetül a pályázatok általános feltételeinek megfelel en foglalkozom aő

város jöv beni kötelezettségével, a fenntarthatóság kérdésével.ő

3.1 A projekt felvezetése

3.1.1 A határtalan város

Pécs város pályázata az Európa Kulturális Fővárosa 2010-es címének elnyerésére a

határtalan város címet kapta. A pályázat rendkívül jól felépített. Az első részben

betekintést kapunk a város szerkezeti átalakulásának folyamatába, hogy az ipari fejlődése,

majd későbbi hanyatlása, hogyan eredményezte a város képének átalakulását.

Leszögezhető, hogy az egykori ipari városoknak a kulturális ipar nagy lendületet adhat.

Ennek a folyamatnak a hátterét az infrastruktúra folyamatos fejlesztése biztosítja. A

fejlesztések során a városnak meg kell felelnie a globalizációs kihívásoknak, azonban ezt

pontos tervezéssel össze kell hangolni a város örökségeivel, meg kell őrizni a város

jellegzetességeit. Pécs városa számára a pályázat elnyerése egy újabb lépést jelent a

kulturális politika és a várostervezés összefonódása felé. Magyarországon a pályázó

városok között volt Budapest is. Úgy vélem egy esetleges budapesti siker az ország

sikertelen decentralizációs politikáját tükrözte volna. A pólus-program keretében –melyre a

pályázat is kitér– már korábban is történtek törekvések a vízfejű országban, Budapest

34

szerepének mérséklésére, ennek eredményeit, illetve eredménytelenségeit azonban nem

részletezem, ez ugyanis egy külön szakdolgozati témát ölelhetne fel. Ami számomra

fontos, hogy az Európa Kulturális Főváros program egy újabb esély ennek a problémának a

csillapítására. Pécs és az egész Dél-Dunántúl számára szükség van egyfajta gazdasági

lökésre, hogy visszakapcsolódhasson Magyarország egészséges keringésébe, hogy az

emberek újra büszkén tekinthessenek városukra. Pécs alkalmassága úgy vélem

vitathatatlan volt. Rendkívül sokszínű kulturális élete, kiemelkedő művészei, meglévő

értékei mellett, talán az egyetemnek a legnagyobb részben köszönhetően egy olyan kreatív

közeg van a városban, mely folyamatos megújulásra, és kiemelkedő, dinamikus fejlődésre

képes.

Pécs pályázata öt pillérre épült:

• Pécs az élettel teli közterek városa. Középváros, amely a városi élet másfajta

modelljét tudja felmutatni, mint a metropoliszok vagy a kisvárosok.

• Pécs a kulturális örökség és a kulturális újítás városa: kétezer éves város és a

művészeti innováció helyszíne.

• Pécs multikulturális város. A múltban latin, török, német, horvát, magyar kulturális

rétegek rakódtak itt egymásra, ma a város a magyarországi német, horvát és roma

kultúra legfontosabb helyszíne.

• Pécs a regionalizmus városa. Nincs még egy magyar város, amelyhez a

decentralizáció és a regionalizmus gondolata jobban kötődne, mint Pécshez.

• Pécs kulturális kapuváros, amely Európának az Unióhoz még nem tartozó részei, a

Balkán felé nyitott. [Tarrósy – Takáts, A határtalan város, 10.]

A pályázat elnyerésében kiemelkedően fontos szerepe volt az utolsó elemnek, hogy Pécs

egy híd lehet az Európai Unión kívüli, déli, balkáni államokhoz. Pécs városa több szálon

keresztül is kötődik ezen államokhoz, melyeket a pályázatban ki is hangsúlyoz, sőt azt

mondhatjuk, hogy a pályázat ezen központi gondolat köré épül. A város egy olyan

kulturális összefogást kíván megvalósítani, mellyel közelebb hozhatja egymáshoz a

különböző kultúrákat, melyek mindegyike Pécs város történelmének szerves részét képezi.

Pécs városa a pályázatban kiemelten nagy hangsúlyt fektet a regionalizmusra és a

decentralizáció gondolatára. Az Európai Unió egyre inkább előtérbe kerülő, a „Régiók

35

Európája” jelmondatát Pécs városa akaratlanul is, már csak történelméből kifolyólag is

kiválóan szolgálja. A város tradicionális kapcsolatai átnyúlnak az államhatárokon, és a

kommunikáció, a közlekedés manapság éppolyan fontos ezen államok irányába, mint

hajdanán. Erre, az ország határain túlnyúló kapcsolatrendszerre utal a pályázat címe is.

Pécs regionális törekvései magába foglalják tehát az egész dél-dunántúli régiót, és a régió

peremén elhelyezkedő városokat, például Szegedet, amely Pécs kiemelt partnere a

pályázatban, illetve a déli kulturális övezetet. Pécs pályázata a korábbi fejezetben

bemutatott Lille városához hasonlóan igyekszik minél több várost, települést bevonni

programjaiba.

A pályázat külön fejezetben foglalkozik a fejlesztésekkel, azok esetleges hatásaival.

Pécs városfejlesztési stratégiája már a 20. század végén a tudásalapú gazdaság kiépítését

nevezte meg fő prioritásként. Az újraiparosítást célzó koncepciók mostanra megdőltek, a

város felismerte, hogy nem az olcsó, hanem a minőségi munkaerő az igazán fontos. Ennek

a hátterét biztosító tényezőkkel is foglalkozik a pályázat, úgy, mint a városközi közlekedés

helyi problémáival, az informatikai fejlesztések kérdéskörével, illetve a szociális

városrész-rehabilitációval.

A pályázat egyértelműen meghatározza a fejlesztési alapelveket. Ezek alapján Pécs

városának biztosítania kell a megfelelő számú és nagyságú kulturális és művészeti teret, és

segíteni kell a kultúrában rejlő gazdasági lehetőségek kihasználását, így például a turizmus

fejlesztését. Ezek mellett az intézményi hátteret az Európai Unióéval kompatibilissé kell

tenni. Ahogy azt már korábban is írtam, a városfejlesztésnek szorosan össze kell

kapcsolódnia a kultúrával. A fejlesztéseknek 3 modelljét különbözteti meg a dokumentum.

Vannak húzóprojektek, melyek egy-egy városrész újjáélesztését célozzák meg nagyméretű

beruházások árán. A második elem egy kulturális negyed kialakítása egykori nagyméretű

ipari területen, melynek szerepe elsősorban a környezetre irányuló felhúzó hatása. Végül a

közterek fejlesztése, melynek eredményeképpen alacsonyabb költségek árán, egy-egy

környék fejlődése indulhat meg. Az EKF program fejlesztéseinek eredményeképpen

várhatóan Pécs keleti városrésze felé bővül a város központja. A kulcsprojektekről és azok

jelenlegi állapotáról a későbbiekben részletesen beszámolok.

A pályázatban megfogalmazott fejlesztések várható eredményeinek egyike, hogy

Pécs, a méltó módon megrendezett 2010-es év után, a nemzetközi régiója egyik kulturális

központja lesz. Továbbá a város el kívánja érni, hogy összekapcsolódjanak az egyetemi és

36

városi kulturális funkciók, fejlődjön a város kreatív ipara. A képzett fiatalok számára a cím

elnyerése lehetővé tenné munkahelyek megteremtését is.

A programnak továbbá kiemelkedő szerepe lehet a megfelelő műemlék-védelemben is, egy

megfelelő műemlék-védelmi modell kidolgozásával.

Összefoglalva a pécsi pályázatot, a határtalan várost, 3 kulcsmotívumot emelek ki:

1. Regionális együttműködés

2. Decentralizáció

3. Multi-kulturális kapuváros

A pályázat egy esetleges győzelemnek a következő hatásokat tulajdonítja:

• új növekedési pályára állítaná a város és a dél-dunántúli régió kreatív iparát és

idegenforgalmát, új munkahelyeket hozva létre, a gazdasági kitörés lehetőségét

teremtve meg egy stagnáló régió számára;

• hozzájárulna a helyi kulturális intézmények és szereplők szemléleti

paradigmaváltásához; a mai kihívásokra (a nemzetközi térbe való belépésre, a

digitális kommunikáció előtérbe kerülésére és a művészetbefogadás formáinak

megváltozására) adandó korszerű intézményi válaszok kimunkálásához;

• elősegítené a fiatal nemzedékek kreatív tagjainak Pécsett maradását;

• nagy lökést adna a dél-dunántúli régió (nyitott) regionális önazonossága

felépítésének;

• hozzájárulna az ország decentralizációjához és kulturális élete többpólusúvá

válásához;

• nemzetközi várossá tehetné Pécset: kulturális intézményeit bekapcsolná a

nemzetközi kulturális hálózatokba, s hozzájárulhatna ahhoz, hogy nemzetközi

szerepkörű intézmények települjenek meg a városban;

• hozzásegítené a várost, hogy nemzetközi regionális innovációs központtá váljon,

elsősorban az észak-balkáni területek felé nyitottan;

• felgyorsítaná a balkáni kultúrák integrálódását a sokszínű európai kulturális

térségbe; mintául szolgálhatna az európai kulturális decentralizáció

kibontakozásához, a kelet-közép-európai regionális centrumok kulturális

fejlesztéséhez. [Tarrósy – Takáts, A határtalan város, 48.]

37

3.1.2. A felkészülés az Európa Kulturális Fővárosa évre

Ahogy a korábban Liverpool esetében láthattuk, az Európa Kulturális Fővárosa

program még kiemelkedőbb sikere érdekében, a programra való felkészülést már évekkel

előbb megkezdték a felvezető éveken keresztül. Pécs városa is ebben a szellemiségben

készül fel a programra. A felvezető évek szerepe, hogy kiderüljenek az esetleges

hiányosságok, és az esetlegesen felmerülő problémákra megoldást találjanak, valamint

stratégiai célként merült fel a kulturális együttműködés megerősítése, hogy Pécs városa

ténylegesen is betölthesse a sokat hangoztatott „kapuváros” szerepét, és összekapcsolja az

EU-t Délkelet-Európa Unión kívüli országaival. A város további céljai közé tartozott még

a lakosság széles körű informálása, illetve bevonása a programokba. A felvezető évek

témáit Pécs városa az alábbiakban fogalmazta meg:

• 2006 a kulturális örökség éve

• 2007 a tanulás és tanítás éve

• 2008 a környezet és egészségkultúra éve

• 2009 a vallási kultúra éve

Ha visszagondolunk Liverpool felvezető éveire, igen erős hasonlóságot fedezhetünk fel a

két program között. A koncepció eredményeit a 2009. április 22-én Brüsszelben bemutatott

Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa Monitoring beszámoló írja le. Mivel ez a jelenlegi

legfrissebb dokumentum, mely foglalkozik a témával, ezért én is ez alapján számolok be a

sikerekről.

• 2007 decemberében megindult az önkéntes program, amelyhez mostanáig 350

önkéntes és több civil szervezet is csatlakozott, akik eddig 2000 órányi munkával

segítették a Pécs2010 Menedzsmentközpont munkáját. A beszámoló azt írja, hogy

„a 2009-es év a hálózatépítés éve…” Akkor most a hálózatépítés, vagy a vallási

kultúra éve? Úgy vélem a hálózatépítést már jóval korábban, a felvezető évek

elején el kellett volna kezdeni a siker érdekében.

• a nyilvánosság tájékoztatására a 2007. év egyik eredménye, hogy november 13-án

infopont nyílt a Széchenyi téren. 2009 márciusára egy infopont-hálózat alakult ki.

Ide, mint „próbavásárló” személyesen is betértem, és igazán türelmesen, kedvesen

38

tájékoztattak a nyilvános fejleményekről. Maketteken bemutatták a beruházások

terveit, valamint a hozzájuk kapcsolódó filmeket is levetítették. Kérdéseimre

nagyon segítőkészen igyekeztek választ adni. Illetve lehetőséget biztosítanak

véleménycserére is, arra, hogy a lakosság elmondja véleményét, azonban azt

hiszem ennek nincs különösebb jelentőssége. Amit sérelmezek, hogy a kulturális

fővárosa évet reklámozó kitűzőket, illetve a program népszerűsítésére alkalmas

egyéb kiegészítőket mind pénzért árulják, nincs belőlük reklámanyag, holott egy-

egy ilyen viselése talán még inkább tudatosíthatná, személyessé tehetné a

programot Pécs város polgárainak.

• A dokumentum a 3. helyen említi a jövőkő-festést, mellyel üzenhetünk az

utókornak. A nyilvánosság az infopontokban, illetve nagyobb eseményeken,

pirogránit lapocskákra festhet, majd ezeket kiégetik, és elhelyezik a készülő

Zsolnay Kulturális Negyedben. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ez egy nem

ingyenes lehetőség. A beszámoló szerint: „A jövőkő festés ára jelképes 2010 Ft, a

bevétel a program megvalósítását és a helyi lakóközösséget szolgálja”. Ez az

összeg úgy vélem a gyakorlati művészetek iránt talán nagyobb hajlandóságot

mutató egyetemisták és a fiatalabb korcsoportok számára nem jelentéktelen összeg

a mai viszonyok között. Valamint az a kérdés is felmerül bennem, hogy ez

miképpen szolgálja a helyi lakóközösséget. A programot én személy szerint a

leírtak alapján nem említeném a kiemelt eredmények között.

• Az előbbinél komolyabb teljesítménynek tartom a 700 ember bevonásával

meginduló idegen nyelvi képzést, melynek keretében taxisofőrök, buszsofőrök,

rendőrök, tűzoltók és a szolgáltatói szféra valamennyi területén dolgozók kaptak,

illetve kapnak lehetőséget idegen nyelv tanulására. A programra 60 millió Ft-ot

különítettek el. Ez az eddigi 700 főre nézve, fejenkét 85.714 Ft-ot jelent.

Utánanéztem, egy 100 órás nyelvtanfolyam egy az unió fizetőeszközének nevét

viselő tanfolyam keretében, 39.900 Ft-ot tesz ki. Ezek tükrében remélem van még

pénz a program további folytatására. Ezt igen komoly eredménynek tartom,

azonban érdemes talán visszagondolni a korábbi példákra, pontosan arra a 23.874

liverpooli lakosra, akik a tanulási lehet séget biztosító programokon részt vettek aő

2003-as év során. Mihez tartás végett el kell mondanom, hogy Liverpool lakossága

450 ezer f környékén mozog, mellyel az Egyesült Királyság 5. legnépesebbő

39

városa, körülbelül 3-szor népesebb, mint Pécs. Valamint ez a tanulást segítő

programok összes résztvev jét tükrözi. Azonban ezt figyelembe véve is rendkívülő

nagy a különbség az elért emberek tekintetében. Hogy miért is lehet ez a hatalmas

különbség, azzal a kés bbiekben még foglalkozom.ő

• Végül létrejött egy kulturális-turisztikai hálózat is, az „Új munkahelyek a sikerért”

program keretében, melynek köszönhet en 150 f regisztrált diplomáső ő

munkanélküli részére biztosítanak munkát egészen 2011. december 31-ig. A

program költségvetése 1,4 milliárd forintot tesz ki.

3.1.3 A pécsi program forrásai

A Pécs 2010 Európa Kulturális F városa év finanszírozásáról már 2006. decemberő

15-én megállapodás született az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint Pécs

Megyei Jogú Város között. A megállapodás tartalmazza, hogy a két fél 2007 és 2011

között mekkora forrásokat biztosít a program számára. Fontos megjegyeznem, hogy a

beruházások költségei nem képezik a megállapodás részét, csupán a kulturális és m vészetiű

programokkal, a promócióval, marketinggel és a kommunikációval kapcsolatos költségeket

fedezik. A kulturális programok és a beruházások költségével a kés bbiekbenő

foglalkozom.

A forrásokat több csoportba sorolhatjuk:

1. Kormányzati források: a szerz dés értelmében a minisztérium 2007-2011 köztiő

id szakban, a tervezett operatív költségek 40%-át állja, 3.629 millió Ft-ot. Aző

összeget évenkénti bontásban, minden év január 31.-ig megkötött szerz désekő

alapján finanszírozza.

2. Város által biztosított források: az önkormányzat a költésgek 33%-ával, azaz

2.993,6 millió forinttal támogatja a programot. Az összeget szintén évenkénti

bontásban biztosítja

3. Melina Mercouri díj: elnyerése 1,5 millió euróval jár. Pécs a tervezés során számolt

ezzel az összeggel, amit nem tartok indokoltnak.

4. Egyéb források: a megmaradt 27% finanszírozási rést egyéb forrásokból kívánják

biztosítani. Ide sorolhatunk minden egyéb forrást biztosító partnert, szponzort,

40

illetve a Nemzeti Kulturális Alapot, amely összesen 500 millió Ft támogatást nyújt

a programhoz.

A pécsi program esetében talán a gazdasági világválságnak, vagy a kell ösztönzéső

hiányának köszönhet en a szponzorrációból ered bevételek egyel re elmaradnak aő ő ő

várakozásoktól. Ennek a bevételi forrásnak a nagysága jól tükrözi a gazdasági szektor

lehet ségeit, illetve, hogy mennyire motiváltak a város új fejl dési pályára állításában. Aő ő

Lille 2004 program esetében a 17,64%-os támogatottság tehát azt is jelezte, hogy a

vállalkozások kiállnak a program mellett, és hisznek a program gazdaságélénkítő

szerepében.

3.2 A szervezeti háttér

A program kapcsán talán a szervezeti változásokról lehet a legtöbbet hallani. Ezek a

hírek az egységesség hiányának érzetét keltik, és különösen sokat ártanak a program

megítélésének, hiszen a hírek homályosak, A Pécs2010 Menedzsment Központ története

egészen 1999-ig nyúlik vissza. Ekkor alakult meg ugyanis jogel dje, a Regionális Európaiő

Információs és Oktatási Központ Kht., Tarrósy István vezetésével. A központot 2002-ben

Európa Centrum Kht.-ra, majd 2007. májusában jelenlegi nevére, Pécs2010 Menedzsment

Központ Kht.-ra nevezték át. Ezután már csak a jogszabályi változtatások következtében

változott meg 2009. máciusában a cégforma Közhasznú Nonprofit Kft-re.

A személyi változások tekintetében az els komoly váltás 2006. júniusábanő

következett be, mikor Takáts József, „A határtalan város” pályázat írója lemondott a

tisztségér l. 2007 januárjában kinevezték a Pécs2010 program m vészeti igazgatóját,ő ű

Méhes Mártont. Tarrósy István szerz dése 2007. március 1-jével lejárt, nem kérteő

meghosszabítását. Ezzel a pályázat mindkét írója kiszállt a programból.

A Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. koordinálását ezután Kiss Tibor ügyvezető

igazgató látta el. Személye alatt egy új szervezeti struktúra kialakítása indult meg.

Látszólag itt tisztázottak a felel sségi körök, úgy t nik kialakult a végleges felépítés.ő ű

Azonban a destruktív folyamatnak 2007-ben sem szakadt vége. 2007. júniusában

menesztették Freivogel Gábort, az év elején kinevezett építészeti igazgatót, valamint

ugyanebben a hónapban Kiss Tibor is beadta lemondását.

41

Az új ügyvezet igazgató Mészáros András lett. Azonban az kinevezése sem tartottő Ő

sokáig. 2008. október 9-én menesztették. A menesztés okáról több variációt is lehet

hallani, a kapott információim is különböz ek, azonban úgy vélem az igazi okot a politikaő

területén kell keresni. Sajnos itt már tökéletesen látszik, hogy a politika-semleges program

nem valósul meg. Amibe pedig belekerül az Ön-érdek, avagy a politikai érdek, annak a

gyakorlati tapasztalatok alapján nem lehet jó vége. Mivel ez egy igen kényes téma, nem

kívánok belemenni találgatásokba. Mészáros András helyére azonnali hatállyal a jelenleg

hivatalában lév Rúzsa Csabát nevezték ki a Központ vezetésére. ő

A helyzetet tovább bonyolította, hogy az akkori m vészeti igazgató Méhes Márton isű

benyújtotta a lemondását 2007. novemberében. Helyére a 2008. március 1-jén kinevezett

M vészeti Tanács lépett. Ahogy itt is látható, 5 értékes hónap telt el a lemondás és aű

szervezet felállítása között. Értesüléseim szerint ez a jelenség jelent s problémát jelentett aő

szervezet életében. Egyes feladatkörök megürülése után hónapok is elteltek, mire valaki

betöltötte a megüresedett pozíciót. Úgy vélem, hogy egy ilyen nagyszabású projekt

keretében, semmilyen tisztség esetében nem engedhet meg ehhez hasonló átfedéső .

A Operatív M vészeti Tanács a döntés-el készítés f szervezete. 9 f b l áll, elnökeű ő ő ő ő

Szalay Tamás, tiszteletbeli elnöke Giorgio Pressburger. Tagjai továbbá a korábbi 6 f ső

m vészeti tanácsadó testület tagjai, valamint a Pécs2010 Menedzsment Központ és aű

Hungarofest Kht ügyvezet igazgatói. A M vészeti Tanács mellett Pécs Megyei Jogúő ű

Város Közgy lése 2008. december 15-én felállította a Programkoordinációs Tanácsot is,ű

mely a kulturális igazgató és a város kulturális intézményei között biztosít találkozási

pontot.

A fentiekben említett Hungarofest Kht a finanszírozás kapcsán válik az irányítási szervezet

részévé. 2006. december 15-én jött létre, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a

Kormány szerz désével. Ez alapján ő a kormányzati hozzájárulás ezen a szervezeten

keresztül érkezik. Ezzel véleményem szerint egy újabb gátló tényez lépett be aő

folyamatokba. Állításom nem alátámasztott, azonban tapasztalataim alapján, aki a források

elosztásáért felel, az általában bele is kíván szólni a folyamatok menetébe még akkor is, ha

az már nem az hatásköre lenne. ő

Az önkormányzati forrásokat a Pécs 2010 Menedzsment Központ kezeli.

Hogy a szervezeti felépítés teljes egészét bemutassam, ki kell térnem a Kommunikációs

Koordinációs Board-ra, melyet a Pécs2010 Kht és a Hungarofest Kht hozott létre, hogy

koordinálja a közbeszerzési eljárás nyertes kommunikációs ügynökségeit a jóváhagyott

42

marketingstratégia helyi, országos és nemzetközi szint lebonyolításában. [Monitoringű

beszámoló, Brüsszel 2009.]

A korábbi külföldi példákhoz viszonyítva körülményesebb, számomra átláthatatlanabb a

szervezet. Úgy vélem probléma lehet a felel sségi körök elmosódása, illetve az egyeső

szervezeti egységek a megfelel összhang híján gátolhatják egymás munkáját. A szervezetiő

háttér eddigi bizonytalanságát tekintve nem is lehetett kiemelked eredményeket várni, éső

ez a felvezet évekre rá is nyomta a bélyegét, valamint hatással van az id beli csúszásokraő ő

is. Remélem, a jelenlegi állapotok stabilak maradnak, és a program sikere érdekében

mindenki a legjobb tudását adja.

A fentebb leírt irányítási szervezet felépítését a 9. ábrán szemléltetem.

9.ábra A kulturális irányítás szervezeti felépítése

Forrás: Pécs2010 Európa Kulturális F városa, Monitoring beszámoló, Brüsszel, 2009.04.22.ő

3.3 Együttműködési kísérletek

A városok közti együttműködések kulcs fontosságú tényezői lehetnek a program

sikerességének. Pécs városa pályázatában jelentős szerepet tulajdonított a regionális

kapcsolatoknak, illetve felvállalta a kapuváros szerepét a Déli Kulturális Övezet felé. Még

mielőtt kiderült volna, hogy melyik hazai város nyeri meg a pályázatot, megegyezés

Oktatási és Kulturális

Minisztérium

Operatív M vészeti ű

Tanács

Kommunikációs Koordinációs

Board

Program Koordinációs

Tanács

Pécs2010 Nonprofit Kft.

Hungarofest Kht.

Pécs Megyei Jogú Város

43

született a városok között egyfajta együttműködésről. A kapcsolatokat több csoportba

sorolhatjuk:

• Nemzetközi kapcsolatok

• Kétoldalú projektek

• Háromoldalú projektek

• Regionális kapcsolatok

A nemzetközi kapcsolatok közé tartozik a 2010-es kulturális fővárosok, Pécs, a Ruhr-vidék

és Isztambul együttműködése. Az EKF történetében ez a kezdeményezés egyedülállónak

számít. A törekvést 2008. október 3-4. között a házelnökök budapesti, illetve pécsi

találkozója tovább erősítette. Közös nyilatkozatban erősítették meg egymás kölcsönös

támogatását.

3.3.1 Pécs és a Ruhr-vidék

Pécs város kapcsolata a Ruhr-vidékkel a kezdetek óta kiemelkedő. Pécs a

programban részt vevő legjelentősebb településekkel alakított ki különböző kapcsolatot,

mint például Essen, Bochum, Dortmund, vagy Gelsenkirchen városával. Az idei évtől

ezeken a partnerkapcsolatokon keresztül a városok számára lehetővé válik az egymás

rendezvényein való megjelenés. A két terület között kétoldalú projektek keretében valósul

meg az együttműködés.

• Barátság határok nélkül

A program keretében a 2007-es évben Gelsenkirchen városával kezdődött meg

először az együttműködés, aminek keretében 50 pécsi cserediák vett részt egy ottani

nemzetközi alkotótáborban. Bochum városára is kiterjed ez a kezdeményezés, itt

szintén diákok közti kölcsönös cserekapcsolatról van szó.

• Cultural Cities Net 2010

A CCN2010 programsorozat 2005-ben indult el, az EKF történetében egyedülálló

kezdeményezés. Keretében a címre pályázó magyar és német városok fogtak össze.

• Fesztiválcsere Ruhr-vidék + Pécs

Ez a program biztosítja a városok számára a megjelenést egymás fesztiváljain,

rendezvényein. Pécs városa 2007 óta jelen van a Ruhr-vidéken.

• Virtual Heart – Urban Discovery

44

A program keretében 2007-2010 között gelsenkircheni és pécsi művészek

dolgoznak együtt workshopok keretében, a képzőművészet, az irodalom, a tánc és a

zene területén.

• Essen – Pécs Wind Music Project 2007-2010

A kezdeményezés egy nemzetközi ifjúsági fúvószenekari program, melyben Pécs

városát a Pécsi Művészeti Szakközépiskola fúvószenekara képviseli.

3.3.2 Pécs – Isztambul kooperáció

Magyarország és Törökország kapcsolata a történelem során igen intenzívnek

bizonyult. Ez a kapcsolat éled most újjá egy teljesen új formában. 2008. június 12-én

Tasnádi Péter, Pécs város néhai polgármestere, és Kadir Topbas Isztambul polgármestere

együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá, ezzel erősítve meg a két város kapcsolatát.

Ugyanebben az időpontban külön megállapodás született Isztambul egy rendkívül népes

belvárosi kerületével is, ahova a programok nagy része koncentrálódik. A kétoldalú

projektek a két város között a következők:

• „Magyarok nyomai Törökországban” kiállítás

Magyarország több városában a Dolmabache Palota magyar vonatkozású anyagokat

állít ki.

• Csontváry-kiállítás

A hazai művek tervezett kiállítása Isztambulban 2009. szeptember 1. és október 15.

között.

• Golden Routes – Liszt Ferenc nyomában

Egy 2010-re tervezett kulturális hajóút a Rajna és Duna szakaszán, mely Liszt

Ferenc útját kísérné végig.

• Bartók Béla és Adnan Saygun

50 pécsi és ugyanennyi isztambuli zenész együttműködése és közös koncertje a két

városban, a címben foglalt zeneszerzők műveiből. Érdekességként a két zenekar

felcseréli karmestereit.

• Creative City Index

Nem más, mint egy kutatás a kreatív város kritériumairól és aktuális kérdéseiről.

• Ebru

A projekt célja a történelem menetének bemutatása víz és papír segítségével.

45

• Istanbul: City of Peace

Ez a rendezvény az Isztambulban megrendezendő békekonferenciát takarja, melyre

Pécs városa is hivatalos.

• Európa vízen

Isztambul egy-egy színpadot bocsát a partnervárosok rendelkezésére.

Az első két program kivételével a programokat még egyeztetik, így ha a megvalósulásuk

talán nem is, a programok tartalma azonban még természetesen változhat.

3.3.3 Háromoldalú kísérletek az együttműködésre

• Temporary City

3 város, Pécs, Dortmund és Isztambul egyetemeinek összefogása, melynek

keretében 20-20 hallgató egy-egy urbanisztikai problémát vet fel, és vizsgál meg a

3 városban.

• Sound Industries

A program egy könnyűzenei koncertsorozat.

• Center for Young Art and Design

A városok a fiatal művészeket segítik azzal, hogy lehetőséget adnak nekik műveik

nemzetközi bemutatására.

• Karawane Ruhr – Pécs – Isztambul

A program egy világzenei együttműködés a 3 város között.

• Artists in Residence

2009-től Pécs lehetőséget biztosít egy német és egy török írónak, hogy egy hónap

alatt megismerje Pécs városát, illetve írjon róla, melyet később könyvben kiadnak.

• VolYouMe 2010

A program a nemzetközi mobilitást kívánja erősíteni. Az EKF városok önkéntesei

számára egy találkozási pont, és csereprogram egyben.

• EU Literature Goes Turkey – Turkish Literature Goes EU / Civil Society Dialogue

– Cultural Bridges Programme

46

A program egy irodalmi kezdeményezés, 10 hónapos törökországi és 3 hónapos

európai körutazás alatt írók igyekeznek közelebb hozni egymáshoz az országok

kultúráit.

3.3.4 Déli Kulturális Övezet

A Déli Kulturális Övezet a pécsi pályázat egyik központi gondolatát valósítja meg,

miszerint Pécs utat nyit az Európai Unión kívüli országokhoz. Az övezet egy lehetséges

kulturális régió határait jelöli ki egy Trieszttől Aradig terjedő sávban. A kezdeményezés

kiemelten fontos szerepet tölt be a régió identitástudatának megerősítésében, és a

történelem során egymáshoz közel álló nemzetek kultúrái ismét közel kerülhetnek

egymáshoz. Ez a folyamat és esetleges eredményei nem egy évre szólnak, hanem hosszú

távú célokat szolgálnak Kevésbé köztudott, hogy Pécs elnyerte az UNESCO békedíját is. A

kapcsolatok erősítésének jegyében idén már második alkalommal rendezik meg a Balkán

Világzenei Fesztivált, mely a Kelet-Nyugati Átjáró program részét képezi. A Déli

Kulturális Övezet együttműködései 3 fő területre összpontosítanak:

• Szarajevóval megállapodás született, melynek értelmében 2009-ben pécsi

művészek is részt vesznek a Szarajevói Téli Fesztiválon. Ennek keretében, valamint

a média közreműködésének segítségével lehetőség nyílik az EKF programok, és a

Dél-Dunántúl bemutatására Bosznia-hercegovinában.

• Zágráb – Samobor – Pula – Rijeka együttműködés alapja az a 2008. október 23-án

Barátsági és Együttműködési Alapokiratot, melyet Pécs és Zágráb városa írt alá.

Ebben Pécs városa elismeri a horvát kisebbségek kultúrájának meglétét a városban.

Pécs 2009 őszén Pécsnek is lehetősége nyílik csatlakozni a Magyar Hét

rendezvénysorozathoz Zágrábban, valamint a Pécsi Balett bemutatkozik

Samoborban.

• Vajdaság – Újvidék – Szabadka – Belgrád

A vajdasági magyarokkal illetve a Szerbia városaival már korábban megindult az

együttműködés a Nemzetközi Táncfesztivál keretében. Újvidékkel testvérvárosi

kapcsolatban állunk, melyet a kulturális fővárosa program kapcsán kiemelt

jelentősséggel bír.

47

3.3.5 Regionális együttműködés

A regionális kapcsolatokat megerősítve 35 magyar város fejezte ki együttműködési

szándékát Pécs városával az Európa kulturális fővárosa év kapcsán. 2008. október 22-én

szerződésben erősítették meg az elhatározást. Ennek keretében a partnervárosok megfelelő

programjaikat az EKF rendezvénysorozatba illeszthetik, ezzel is nagyobb teret biztosítva a

programnak. A város kiemelt partnere Szeged, mellyel a város stratégiai megállapodást

kötött. Cserébe Szeged nem pályázott az EKF címre. Szeged és Pécs együtt tökéletesen

lefedi a Balkán felé vezető utat, kaput nyit az ország és a határon túli területek felé. 2009-

ben Szegeden rendezik a MEZZO Operafesztivált a felvezető programok keretében,

valamint 2010-ben megrendezésre kerül az Új Cirkusz összművészeti találkozó is.

Az EKF hazai partnervárosai a következők:

11. Táblázat: az EKF Pécs 2010 regionális partnervárosai

1

.Baja

10

.Dunaföldvár

19

.Marcali

28

.Siklós

2

.Balatonboglár

11

.Dunaújváros

20

.Mohács

29

.Siófok

3

.Balatonföldvár

12

.Fonyód

21

.Nagyatád

30

.Székesfehérvár

4

.Barcs

13

.Harkány

22

.Nagybajom

31

.Szekszárd

5

.Bátaszék

14

.Kadarkút

23

.Nagykanizsa

32

.Szentlőrinc

6

.Bóly

15

.Kaposvár

24

.Paks

33

.Szigetvár

7

.Bonyhád

16

.Keszthely

25

.Pécsvárad 34 Tab

8

.Csurgó

17

.Komló

26

.Sásd

35

.Villány

9

.Dombóvár

18

.Kozármisleny

27

.Sellye

Forrás: Pécs 2010 Menedzsment Központ

Ha ezek az együttműködések valóban komoly összefogásként jelennének meg, erőteljes

fejlődés indulhatna meg a Dél-Dunántúl számára. Itt nem csak a Péccsel ápolt kapcsolatok

48

szorosságát tartom kulcsfontosságúnak, hanem ezeknek a városoknak az egymás közti

viszonyát is. Úgy vélem a kistérségek, valamint a régió csak komoly összefogással törhet

ki jelenlegi helyzetéből, és indulhat meg a fejlődés útján.

Meg kell még említenem az „Egy mindenkit visz” koncepciót. Pécs városa a

pályázat beadásakor jelezte, hogy amennyiben elnyeri a megtisztelő címet, a pályázó

városokkal együtt kíván működni a program sikeres lebonyolításában. Ennek

eredményeképpen minden városnak lehetősége nyílik növelnie nemzetközi ismertségét. A

hálózat koordinációját Miskolc látja el. A korábban említett CCN 2010 együttműködés ezt

a kezdeményezést bővíti ki a nemzetközi pályázó városok együttműködésével, mely ahogy

korábban is írtam példa nélküli az EKF történetében.

Ezek mellett úgy érzem fontos beszámolnom egy további pécsi kezdeményezésr l,ő

a Pécsi Tudományegyetem által létrehozott UNEECC hálózatról, mely az Európai

Kulturális F városok Egyetemi Szövetségét jelenti.ő

Az együttműködésekről szóló információkat a Pécs2010 Menedzsment Központ bocsátotta

rendelkezésemre.

3.4 A program kommunikációja

Ahogy a korábbi nemzetközi példáknál is láthattuk, egy eredményes programot

komolyabb beruházások nélkül is meg lehet valósítani. Azonban megfelelő marketing

stratégia nélkül semmiképpen sem. Az egész program a látogatókra épül, a turistákra, akik

a városban jól érzik magukat, pénzt költenek, és akik élményeiket otthon elmesélve egyre

nagyobb közönséget szállítanak a városnak. A program népszerűsítése tehát az egyik

legkiemelkedőbb feladat. Ahogy már a korábbiakban beszámoltam róla, a programot

felvezető évek előzik meg, melyek lehetőséget teremtenek a lakosság ráhangolódására a

2010-es évre. A kialakított hazai és nemzetközi együttműködések tovább segítik a program

népszerűsítését, komoly megjelenési felületet biztosítanak a városnak. A kiváló

programok, melyek talán a város számára nem is jelentenek sok újdonságot, most

lehetőséget kapnak, hogy egy nagyobb, nemzetközi porondon is bemutatkozzanak. Az

együttműködések mellett a programnak több stratégiai partnere is van Pécs városában,

országos, illetve nemzetközi viszonylatban is.

49

Az utóbbi évek kimutatásai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Dél-

dunántúli régió egyre inkább kiesik a turisták kedvelt helyszínei közül. 2006-ban Pécs

városa már nem tartozott a 10 leglátogatottabb magyar város közé. A városban a belföldi

forgalom stagnál, annak ellenére, hogy ez az adat országszerte növekvő tendenciát mutat.

A külföldi forgalom gyorsan csökken. A helyzet romlásához több tényező is hozzájárul.

Ahogy az előző részben is említettem, komoly összefogás kellene a tendencia

megfordításához. Harkány, Villány és a környező települések egyenként már nem képesek

tartani a versenyt az ország vonzó egyéb ajánlataival. Az egész régióban problémát jelent a

nem megfelelő infrastruktúra. Az ország fővárosával továbbra sincs autópálya

összeköttetés, a térség nehezen megközelíthető. A város nem alkalmas

konferenciaturizmus kialakítására sem. A megközelíthetőség problémája mellett nincs

biztosítva a kellő számú minőségi szálláshely sem, nem beszélve a programok

lebonyolításához szükséges komplexumokról. A turizmus fő célja a városlátogatás, ami a

fiatalok, és a nyugdíjas korosztály számára népszerű. Pécs éves szinten a hazánkba látogató

külföldi turisták 0,5%-át, illetve a belföldi turisták 2%-át tudja a városba csábítani.

[Pécs2010 Menedzsment Központ, marketingstratégia, 2008.] A külföldi példák során

megbizonyosodhattunk az Európa Kulturális Fővárosa program pozitív hatásairól, a

turizmusra gyakorolt pozitív hatásáról. A program Pécs városának is lehetőséget kínál,

hogy visszafordítsa ezt a negatív folyamatot, illetve segíthet a turizmust gátló tényezők

kiküszöbölésében, a város újra népszerűvé tételében.

A 2007-es és a 2008-as év marketing tevékenysége, illetve a program

kommunikációja igen eredménytelennek mondható. A városlakókban nem sikerült pozitív

képet kialakítani a programról, illetve nem beszélhetünk megfelel tájékoztatásról sem.ő

Ennek a hátterében természetesen ott van a már korábban említett irányítás

bizonytalansága, a folyamatos személyi váltásokról szóló hírek, illetve, hogy a

marketingre fordítható forrásokat csak Pécs városa biztosította.

Pécs város marketingkommunikációja 3 pillérre épült:

• Imázskommunikáció

• M vészeti programok kommunikációjaű

• Beruházások bevezetése, pozicionálása

50

Miel tt tovább mennék, érdemes elgondolkodni ezen a 3 pilléren. Úgy vélem nehéző

olyasmit kommunikálni, ami mögött nem húzódik meg komoly tartalom. A

legkézenfekv bb példa erre a beruházások esete. Bár a stratégiai partnerek révén (Pécs TV,ő

Pécsi Hírek, MTV, MR6 rádió, stb.) sokat hallhattunk ezekr l a beruházásokról, illetveő

megcsodálhattuk a látványterveket, azonban a grafikákon túl a városban nem lehetett

felfedezni, hogy megkezd dtek volna a tényleges beruházások. Ennek köszönhet en a kifeléő ő

irányuló tájékoztatás is elvesztette hitelességét.

A stratégiai partnereken túl további kommunikációs felületet biztosít egy felhasználóbarát

weboldal is, ahol a pályázattal kapcsolatos minden nyilvános anyagot elérhetünk. A

honlapon megtekinthetjük az animációs filmeket is. További megjelenési felületet jelent az

infopont-hálózat, illetve a lakosság tájékoztatására megszervezett fórumok.

Ahogy a külföldi példáknál láthattuk, itt is több EKF logóval ellátott termék készült, mint

például leporelló, kit z , kifest , póló. Ezek a termékek különböz értékesítésiű ő ő ő

csatornákon keresztül megvásárolhatóak. A nyilvános megjelenésre is gondoltak. Ehhez

készült többek között EKF sátor, naperny , Pécs2010-es sajtófal, molinó, információs táblaő

stb. Érdemes megvizsgálni, hogy a lakosság a fenti opciók közül, melyik lehet séget jelöliő

meg a f információszerzés forrásaként.ő

Forrás: dr. Kákai László - A pécsi fiatalok véleménye az Európa Kulturális F városa – Pécs 2010ő

projektr lő

51

10. ábra az információszerzés fő forrásai a 18-35 éves lakosság körében

21%23%

35%44%

59%72%

0%

0%

0%

1%

0%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80%

nem tudja, nem válaszol

országos TV

telefon

Pécsi Est

munkahely

helyi rádió

Pécs TV

újság

plakát, szórólap

internet

barát, ismerős

A 2009. április 21-én készült felmérés során 399 pécsi fiatalnak tettek fel kérdéseket a

programmal kapcsolatosan. Jól kit nik, hogy a megkérdezettek nagy része a hivatalosű

források közül, az inerneten keresztül informálódik a programkínálatról. Ez a diagramm

talán alátámasztja azt az állításomat, hogy a 18-35 éves korosztály kevésbé nézi a helyi és

közszolgálati televíziókat, valamint nem k alkotják a helyi újságok törzs olvasói gárdájátő

sem. Ezeket a tényeket ismerve talán b víteni kellene a stratégiai partnerek listáját egy-egyő

olyan televíziós csatornával, mely jobban koncentrál a fiatalabb korosztályra.

A 11. ábrán bemutatott kérdésre adott válaszok kiválóan tükrözik az EKF program

eddigi kommunikációjának eredményeit. Látható, hogy a program helyi támogatottsága

nem egyértelm en pozitív. A válaszadók mindössze 30%-a áll ki teljesen a város mellett.ű

11. ábra az EKF támogatottsága a lakosság körében

41%

16%

30%8% 3% 2%

Teljesen egyetért Inkább egyetért

Inkább nem ért egyet Egyáltalán nem ért egyet

Nem tudja, nem válaszol Nem érdekli a kérdés

Forrás: dr. Kákai László - A pécsi fiatalok véleménye az Európa Kulturális F városa – Pécs 2010ő

projektr lő

Az EKF program marketingstratégiájának egyértelm en új irányt kell vennie a programű

sikere érdekében. Véleményem szerint egy dinamikus, proaktív hozzáállás terelhetné

helyes útra a kommunikációt. Ezt felismerve az illetékesek új, a sikertelenségekb lő

egyértelm en következ részcélokat fogalmaztak meg. A legfontosabb cél az EKFű ő

program megismertetése a lakossággal, ugyanis még 2009-ben is sokan vannak, akik nem

hallottak a programról, illetve el kell fogadtatni a programot azokkal, akik hallottak róla,

azonban a korábbi sikertelenségek után negatív véleményt formáltak róla. A siker

52

érdekében meg kell er síteni a program társadalmi támogatottságát. A felvezet évekr lő ő ő

eddig nem hallhattunk sokat. Ezen a 2009-es évben változtatni kell. Továbbá er síteni kellő

a meglév együttm ködéseket a szakmai és civil szervezetekkel, valamint a médiával.ő ű

Ezeket a részcélokat fogalmazta meg a 2008. novemberében elkészült új

marketingstratégia.

A sikeres promóció és marketing célok megvalósítására összesen 1.822 millió Ft áll

rendelkezésre két forrásból. Az önkormányzat a 2007-2011. közötti id szakban 500 millióő

Ft összeg , az OKM 1.322 millió Ft összeg támogatást nyújt. A marketingstratégiábanű ű

szerepl feladatok végrehajtására a Hungarofest Kht. 3 közbeszerzési eljárást írt kiő

összesen 1.760 millió Ft értékben. Nyomdai munkálatokra 180 millió Ft-os, médiafelületek

biztosítására 880 millió Ft-os és PR ügynökség beszerzése 700 millió Ft értékű

pályázatokat. Ezek a költségek kb. egy szinten mozognak a Helsinki 2000 program

költségeivel, nem sokkal elmaradva Luxemburg 2007. költségeit l. Az összehasonlításő

mellett a kiadások értékelését, a program kommunikációjának eredményességét csak a

2010-es évet követ en értékelhetjük ki. Ekkor derül ki ugyanis, hogy hányan látogattak elő

a városba, mennyien vettek részt a programokon, mely adatok tükrében a ráfordítások új

értelmet nyerhetnek.

3.5 Beruházások

Az Európa Kulturális Fővárosa programot két részre bonthatjuk fel. Beruházásokra,

melyek lehetőséget kínálnak az infrastruktúra fejlesztésére, új létesítmények megépítésére,

illetve a már meglévők korszerűsítésére. Az EKF év másik fontos részét maguk a

programok alkotják, melyek a városba csalogatják a turistákat, megtöltik a létesítményeket.

A Pécs 2010 program kapcsán a szervezeti változások mellett talán a beruházások állapota

osztja meg leginkább a közvéleményt. A következőkben bemutatom a tervezett

beruházásokat, a programok fő irányvonalait, ezek jelen állását, finanszírozásának

kérdéseit és a felmerült problémákat.

Az EKF program kapcsán megvalósítandó beruházások biztosíthatnák Pécs városa

számára, a kulturális illetve művészeti programok megrendezéséhez szükséges

létesítményeket, valamint lendületet adhatnak a város és a régió kulturális iparának

fejlődéséhez. A beruházások megvalósításához hosszú út vezet, kiváltképp Pécs város

53

esetében. A tervek között a program keretében 140 millió euró, azaz hozzávetőlegesen

34.6 milliárd Ft összegű beruházás szerepel, melynek költségei a támogatók között

várhatóan az alábbiak szerint oszlanak meg:

12. ábra Beruházások költségterheinek a megoszlása

85%

10%

5%

EU támogatás (DDOP) Önerő Kormányzati hozzájárulás

Forrás: a Pécs2010 Európa Kulturális F városa 2007-es költségvetéseő

A korábbi külföldi példák esetében láthattuk, hogy az EU által nyújtott támogatások az

összes költség 1-3 százalékát fedezték. Pécs esetében, ahogy ez a 12. ábrán is jól látszik, ez

egy kicsit másképpen fest. Az EU támogatás mértéke a DDOP-n keresztül eléri a 85%-ot.

A pécsi pályázat kapcsán 5 kulcsprojektet különböztetünk meg.

• Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont

• Pécsi Konferencia- és Koncertközpont

• Zsolnay Kulturális Negyed

• Közterek és parkok újjáélesztése

• Nagy Kiállítótér – Múzeum utca rekonstrukciója

A következ kben, a határtalan város pályázat, a megvalósíthatósági tanulmányok és aő

2009-es monitoring beszámoló alapján röviden ismertetem az egyes projektek terveit,

jelenlegi állapotukat és vonatkozó költségeiket. Azonban miel tt ebbe belekezdenék, csakő

54

hogy jobban értékeljük a tanulmányokat, meg kell említenem, hogy a szervezeti háttérben

zajló kaotikus folyamatok közben elköltött pénzek egy része, megközelít leg 1,25 millióő

euró jutott ezeknek a kulcsprojekteknek a megvalósíthatósági tanulmányainak

elkészítésére. [Bakucz Márta, 2008.]

3.5.1 Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont

A projekt célja egy rendkívül modern, több mint 13000 m²-es regionális könyvtár

és tudásközpont felépítése. Ebbe az intézménybe kerül át a Csorba Győző Megyei

Könyvtár, valamint a Pécsi Tudományegyetem Központi, illetve ÁJK-KTK Könyvtára is.

A fenti két karnak egy-egy 200 fős előadótermet is kialakítanak. A két terem

összenyitható, így nagyobb rendezvényeknek is otthont adhat. Emellett elkészül egy 150

fős konferenciaterem is, valamint több kisebb kutatószoba is. A megközelíthetőség is

kiemelkedő szempont egy ilyen beruházás esetében. Ennek érdekében egy úgynevezett déli

feltáró út épül. Az autók számára egy 261 férőhelyes parkoló épül.

A program mielőbbi megvalósítása érdekében a nyílt építészeti tervpályázatot 2006.

december 28-án írták ki, majd 2007. április 22-én már ki is hirdették a nyertes pályázatot.

Ezután történt az első komoly csúszás a projektben. A tervezési szerződést csak 2008.

február 29-én kötötték meg, majdnem egy évvel a kiválasztás után. Ezután következett a

Vázlat- és bontási terv, majd az engedélyezési tervdokumentáció beadása. A pályázatot

ekkor lehetett benyújtani a DDRFÜ-nek. A formai hiánypótlás után a pályázat

bírálóbizottsága 2008. október 20-án elfogadta, azaz támogatásra érdemesnek nyilvánította

a pályázatot, majd december 19-én meg is kötötték a támogatási szerződést. A kivitelező

kiválasztására kiírandó közbeszerzési eljáráshoz szükséges tender tervdokumentációit

2008. július 15-én nyújtották be. Ehhez képest a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás

kiírásának a dátuma ennél a pályázatnál 2009. március 28-a volt. A szerződések aláírására

előre láthatóan 2009. májusában kerül sor. Az itt jogosan felmerülő kérdésekre, azaz, hogy

mi is történt a kieső majdnem egy évben, a fejezet egy későbbi részében adok választ.

A beruházás támogatása a támogatási szerződés alapján az Európai Regionális

Fejlesztési Alapból (a későbbiekben az ERFA rövidítést használom), a Magyar

Köztársaság társfinanszírozásával a Dél-dunántúli Operatív Program előirányzatából

55

valósul meg. Az egyszeri, vissza nem térítendő támogatás összege a projekt

megvalósítására 4,624 milliárd forint.

3.5.2 Pécsi Konferencia- és Koncertközpont

Pécs város életében problémát jelent, illetve egy megyei jogú város számára fel is

róható, hogy nincs egy megfelelő létesítménye komolyzenei koncertek lebonyolítására,

holott a régió legkiválóbb filharmonikus zenekara a városhoz köthető. Elsősorban ennek a

hiánynak a pótlására jön most létre ez a beruházás, másodsorban lehetőséget biztosít a

város számára konferenciaturizmus kialakítására és lebonyolítására is. A

konferenciaturizmus pozitív hatással lehet az egyetem tudományos életére is, lehetőséget

biztosít a nemzetközi kapcsolatok szorosabbá tételére.

A beruházás várhatóan 11.144m² területen valósul meg. A nagyterem befogadó

képessége 999 fő lesz, melyet a modern technikai megoldásoknak köszönhetően 928,

illetve 880-an főre lehet csökkenteni. A nagyterem méretének megfelelően kellő számú

szekciótermet alakítanak ki az épületben, valamint helyet kapnak a közönséget kiszolgáló

szolgáltatásoknak is. A megközelíthetőséget, csak úgy, mint az előző esetben, a déli feltáró

út biztosítja majd. A parkolási lehetőségek itt valamivel korlátozottabbak, 111

parkolóhelyet biztosítanak az autók számára. Véleményem szerint itt kellene több helyet

biztosítani, hiszen itt 999 fő befogadását tervezik, szemben a Dél-dunántúli Regionális

Könyvtár és Tudásközponttal, melynek nagy terme „csupán” 200 fős. Ha minden autóban

4-en ülnének, akkor is legalább 250 parkolóhely kellene 999 fő számára, mely a

Tudásközpont esetében adott.

A pályázat megvalósítása ebben az esetben is az el bbi beruházás esetén ismertetettő

módon ment végbe. A nyílt építészeti tervpályázatot 2006. december 1-jén írták ki. A

támogatási szerz dés megkötésére 2008. december 19-én került sor. Ennek keretébenő

5,254 milliárd forint egyszeri, vissza nem térítend támogatást kap a projekt. ő

A közbeszerzési eljárás 2009. március 10-én lett ismételten kiírva. A szerz dés aláírásátő

2009. április 29-ére tervezték.

3.5.3 Zsolnay Kulturális Negyed

56

A kulcsprojektek közül ez a legnagyobb volumenű beruházás. Egy meglévő

létesítmény megújítására, és újbóli hasznosítására kerül sor. A gyár jelenleg is működik, az

üzemelő egységeket a keleti épületrészekbe költöztetik át. A Zsolnay név egykor Pécs

városának szimbóluma volt. Ezt az örökséget meg kell őrizni, meg kell mutatni a világnak,

és biztosítani kell, hogy a jövőben is fennmaradjon. A gyár a kulturális élet központjaként

fog funkcionálni, évente mintegy 200 ezer látogatóval számolnak.

A területet 4 részre fogják tagolni, melyek átadása a későbbiekben szakaszosan fog

megtörténni.

• A Míves Negyed lesz hivatott bemutatni a Zsolnay család és gyár történetét. Ezen

túl rendezvényeket szerveznek itt, lesz egy úgynevezett kézművész utca,

rezidensszállások, és egyéb olyan terek, melyek a művészeti vállalkozásokat

segítik.

• Az Alkotó Negyed ad majd otthont a különböző kiállításoknak, ifjúsági

rendezvényeknek.

• A Családi és Gyereknegyed központját az ide költöző Bóbita Bábszínház jelentheti.

A negyed teret biztosít továbbá családi játszótérnek, szabadtéri színpadnak, de

helyet ad kézműves foglalkozásoknak is, valamint egy interaktív ipartörténeti

kiállításnak is.

• Az Egyetemi Negyedbe költözik a többek között a PTE Művészeti Kara, a PTE-

BTK Kommunikációs és Médiatudományi Tanszéke, valamint ez a negyed ad

otthont a Janus Egyetemi Színpadának is.

A projekt megvalósítására a nyílt építészeti tervpályázatot 2008. január 3-án írták

ki. Ebben az esetben az engedélyezésbe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt is be kell

vonni. Az Európai Uniós pályázatot 2008. november 25-én nyújtották be a Dél-dunántúli

Fejlesztési Ügynökséghez. A pályázat formai hiánypótlása jelenleg is folyamatban van. Így

a támogatási szerződés még nem jöhetett létre. A közbeszerzési eljárást 2009. március 25-

én hirdették meg, aláírására várhatóan ez év májusában kerül sor.

3.5.4 Közterek és parkok újjáélesztése

57

A beruházás lényege egy egységes és szép városkép kialakítása, a városlakók, és az

ide érkező vendégek közérzetének a javítása. A projekt keretében több mint 70 közteret

terveznek újjáéleszteni.

Ez a projekt van a legelőrehaladottabb állapotban. A munkálatok idén áprilisban már meg

is kezdődtek. A munkálatok két részletben valósulnak meg. A 2009. március 27-én aláírt

szerződés szerint az első fázis, a 7 köztéri terület és park építése, 2009. november 2-ára

készül el. A munkálatok második üteme jelenleg a szerződés aláírásánál tart. Várhatóan

ennek a kivitelezése is lezárul az idei évben.

3.5.5 Nagy Kiállítótér – Múzeum utca rekonstrukciója

A projekt a Múzeum utca állagát hivatott feljavítani, valamint egy országos szinten

kiemelkedő méretű kiállítóteret kívántak létrehozni a keretében. A projekt azonban az

eredeti elképzelésekhez képest módosult. Régészeti kockázatra hivatkozva a Nagy

Kiállítótér a Zsolnay Kulturális Negyedbe költözik. A program keretében felújítják a

Káptalan utcai műemléképületeket, a régi Vármegyeházát, valamint a Modern Magyar

Képtár II. épületét. A tervben szerepel az ezekhez a területekhez kapcsolódó közterületek,

múzeumi kertek és parkok felújítása is.

A beruházásokra a közbeszerzési eljárást 2009. március 28-án hirdették meg, és várhatóan

ez év májusában alá is írják a szerződéseket.

3.6 A beruházások kapcsán felmerülő problémák

Értesüléseim és saját véleményem szerint is, a pletykákkal és a negatív

véleményekkel ellentétben, a beruházások mind meg fognak valósulni. Az mindenesetre

mostanra már teljesen bizonyos, hogy ezek a kulcsprojektek nem készülnek el id benő . A

pályázat feltételei alapján 2013-ig van id a befejezésükre. Ilyen sokat azonban nem kellő

várni. A legkés bbre, a Zsolnay Kulturális Negyed teljes átadását várják, melyreő

remélhet leg 2010. szeptemberében sor kerül. Mivel szakaszosan tervezik az átadást, ezértő

egyes részei már korábban is megnyílhatnak a nyilvánosság el tt, kezdve 2010.ő

februárjában, a Gyugyi porcelán gy jtemény bemutatásával.ű

58

Hogy miért is történik mindez, miért kell késésekr l beszámolnom, arra -mint mindenő

problémára- megvannak a megfelel magyarázatok. ő

59

3.6.1 A folyamatok jogi szabályozottsága

A fentebb vázolt folyamatok mindegyike rendkívül zökken mentesnek mondható.ő

A nyílt pályázatokat 90 napig ugyanis nyitva kell hagyni. A gy zelem után egy 30 naposő

zárt közbeszerzési eljárást írnak ki a gy ztes pályázat számára. A közbeszerzési eljáráső

bírálata további 30 nap. Az engedélyezési tervek és a tender tervek mind további értékes

napokba kerülnek. Természetesen ezek az id intervallumok a kezdetekt l fogva beleő ő

voltak kalkulálva a tervekbe, azonban egy átfogó kép kialakításához szükséges ezeknek az

információknak a tisztázása is. A meglehet sen körülményes pályázati szakasz után,ő

közbeszerzési eljárást kell kiírni a kivitelezésre is, ami további id t emészt fel, 90-120ő

napot igényel. A program esetében a kedvez tlen gazdasági körülmények miatt ittő

kezd dtek az igazán komoly problémák.ő

3.6.2 A gazdasági világválság hatásai

2008. októberében az ország gazdasági helyzete, hosszú évek óta az egyik

legnehezebb id szakát élte meg. A globális gazdasági válság elérte hazánkat. A bankokő

likviditási problémákkal szembesültek, devizatartalékaik kiürültek. A vállalati hitelezés

komoly mértékben visszaesett, ráadásul a kamatok is megemelkedtek. Az építési cégeknek

nagyobb bank-garanciát kellett biztosítaniuk, hogy hitelhez jussanak, illetve a cégek

el finanszírozása is jelent sen megdrágult. Emellett a forint is leértékel dött az Európaiő ő ő

Uniós valutával szemben. A 2008-ban indított közbeszerzési eljárások zátonyra futottak. A

tervek alapján a kivitelezésre szóló szerz dések aláírása 2008. decemberében történt volnaő

meg, a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, valamint a Dél-dunántúli Regionális

Könyvtár és Tudásközpont esetében is. Ez a törekvés azonban az el állt gazdasági helyzető

miatt megakadt. Fontos tudnivaló, hogy az Európai Uniós támogatásokat hazánkban

forintban nyújtják. A forint/euró árfolyam azonban igen komolyan megemelkedett, ami

ellehetetlenítette a projekteket. A pályázatok ugyanis 245 HUF/EUR átváltási arány mellett

készültek, a kivitelez knek azonban októberben már 300 Ft körüli árfolyammal kellettő

számolniuk. Mivel az építkezések 35-40%-a importból tev dik össze, megemelkedtek aő

költségeik, azonban fix áras szerz désekr l lévén szóő ő , az árat kés bb már nem álltő

módúkban megváltoztatni, így az ajánlatok az els körben sikertelenek lettek. Ennek aő

60

folyamatnak az eredményeképpen 2009. januárjában a kivitelezésre irányuló közbeszerzési

eljárásokat újra kellett indítani, ami a beruházások csúszásához vezetett.

A kormány a válságban együttm ködött Pécs városával, és megoldásokat keresett aű

felmerült problémákra. A Pécs 2010 projekt keretein belül megvalósuló projektekre

komoly el finanszírozási lehet séget vezettek be. Az el finanszírozás mértékét a szokásoső ő ő

5-8%-ról 20%-ra növelték 30 napon belül.

A gyors reagálásnak köszönhet en a kivitelezésre újból kiírt közbeszerzésiő

eljárások a tervek szerint május 25-én lezárulnak. [Monitoring beszámoló, Brüsszel 2009.]

3.6.3. A közlekedési és turisztikai infrastruktúra hiányosságai

Pécs város számára a rendszerváltás óta nagy problémát jelent a közlekedési

infrastruktúra fejlesztése. A várost még mindig nem köti össze autópálya a fővárossal, a

város megközelíthetősége problémás. A turisztikai infrastruktúra tekintetében a megfelelő

színvonalú szálláshelyek biztosítása okoz problémát. Konferenciaturizmus bonyolításához

minimum 4 csillagos szállodák szükségesek, melyekben a város nem bővelkedik. Az

Európa Kulturális Fővárosa program még inkább a fókuszba helyezi ezeket a problémákat.

Most, hogy Európa szeme rajtunk van, nem mehetünk el a problémák mellett. Az állam

nagyon helyesen az EKF programot nemcsak városi, hanem regionális fejlesztési

programként kezeli. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik a régóta várt infrastrukturális

fejlesztések megkezdésére.

Budapest és Pécs között 2007 óta 60 km autópálya készült el, és a maradék 160 km-es

szakaszt 2010. márciusáig megépítik.

A turisztikai infrastruktúra fejlesztésére a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Terv

határoz meg akciótervet, mely alapján 2010-re várhatóan 200-250 új, négycsillagos

hotelszobát vehetnek használatba a városba látogató vendégek.

3.6.4 A késések környezeti hatásai

A beruházások csúszásai egyéb problémákat is felvetnek bennem. A

sajtónyilatkozatokban sokat hallható, hogy a programok jelentik igazából az EKF év

lényegét, és hogy az emberek közérzetét nagyban meghatározó parkok és közterek id benő

61

elkészülnek. Bár a közterek készen lesznek az Európa Kulturális F városa évre, és szépő

programokkal valóban ellensúlyozni lehetne, hogy a beruházások nem készülnek el id ben,ő

azonban a kulcsprojektek munkálatai javában folyni fognak, és ett l nem függetleníthetjükő

magunkat. Ezek a munkafolyamatok komoly fennakadást okozhatnak a közlekedésben,

megnehezíthetik a város amúgy is nehézkes elérhet ségét, valamint a munkálatok jelent ső ő

porszennyezéssel járnak. Ennek a gondolatmenetnek a folytatása további problémákra

hívja fel a figyelmet, melyek már az emberek közérzetére is károsak lehetnek. A kialakuló

forgalmi dugók következtében megn het a zaj- és a légszennyezettség mértéke is. Ezek aő

problémák olyan nehézségek a város számára, melyeket maga a tömegturizmus is

kialakíthat nem megfelel tervezés hiányában. Így a két hatás összeadódik, és a környezető

túlterhelésének az esélye jelent sen megn . ő ő

Emiatt kiemelten fontos feladat lenne a lakosság megfelel tájékoztatása,ő

felkészítése az esetleges nehézségekre, hogy a problémák minél kisebb mértékben

jelentkezzenek. Itt gondolok a tömegközlekedés, illetve a kerékpáros közlekedés

szerepének tudatos meger sítésére, melyre különböz alternatívákat lehetségesek. A 2010-ő ő

es év kiváló lehet ség lenne, hogy külföldön már bevált módszereket próbáljunk ki, éső

ezzel példát mutassunk az egész ország számára. A változás csak számunkra okozna

kisebb nehézséget, külföldi vendégek számára bevett rutin lenne.

Egyik ilyen megoldási javaslatom a járm vek városon kívüli,ű illetve az autóval

nehezen megközelíthet területeken kívüli ő parkolásának biztosítása, és ezekr l aő

helyszínekr l ő színvonalas tömegközlekedés biztosítása a parkolójegyek árából. Nem

szeretnék túlságosan elszakadni a realitás talajától, és irreális célokat megfogalmazni, ezért

nem vázolok több külföldön tapasztalt alternatívát. Úgy vélem ez a célkit zés komolyű

elhatározással megoldható, és kiemelten fontos lenne.

A késések megmagyarázásán és várható negatív hatásainak fejtegetésén túl

számomra az igazi kérdés az, hogy hol fogják lebonyolítani azokat a programokat, melyek

a 2010-es évben, ezekben a létesítményekben kapnának helyet. Ezeknek az alternatíváknak

a kidolgozása lehet jelenleg a menedzsment egyik legfontosabb feladata a program

zökken mentes végrehajtása érdekében. Ez hivatalosan a kulturális programok 10-15%-átő

érinti.

A beruházásokkal kapcsolatos problémák összegzésénél mindenképp meg kell említenem,

hogy a projekt általános feltételeinek megfelel en a ő városnak biztosítania kell a

62

létesítmények hosszú távú fenntarthatóságát is. Az EKF program keretében nem a

megszokott 5 évig, hanem 10 évig kell az Európai Uniós támogatásokból felépült

épületeket fenntartani. A beruházások részletes elemzésébe a dolgozatban nem tértem ki,

ugyanis a projektek önmagukban is külön témaként szolgálhatnának, azonban ha

elolvassuk az egyes projektek megvalósíthatósági tanulmányait, rögtön kit nik, hogy azű

amúgy is komolyan eladósodott Pécs városára hatalmas terhet fog róni a projekt jöv beniő

kötelezettségeinek a teljesítése.

3.7 Kulturális programok

A kulturális programok szerepe a jelenlegi körülmények között komolyan

felértékel dött. A kulturális programok már a felvezet években elkezd dtek, melyekő ő ő

eredményeir l „A felkészülés az Európa Kulturális F városa évre” fejezetben márő ő

beszámoltam. Ezek alapján megállapítható, hogy olyan programok támogatása állt a

középpontban, melyek hosszú távra meghatározhatják a város kulturális életét,

együttm ködéseit, el re mutató folyamatokat indíthatnak el. Úgy vélem azonban, hogy aű ő

hangsúly áthelyezése a kulturális programokra nem fogja tudni elvonni a figyelmet a

késésekr l, mivel ezen a területen is problémákról kell beszámolnom. A 2008. március 1-ő

jén kinevezett M vészeti Tanács feladata volt a 2009-es és 2010-es évre a kulturálisű

programok koncepciójának és programtervének az elkészítése. A feladatok

végrehajtásának határidejét 2008. április 30-ában határozták meg. Látszik, hogy az id igenő

rövid. Ennek ellenére a M vészeti Tanács természetesen igyekezett az eddig beérkezettű

anyagok figyelembevételével egy megvalósítható programot kialakítani. A tervezés

folyamatát tovább nehezítették a beruházások körüli bizonytalanságok is. A m vészetiű

koncepciót a 2010-es évre vonatkozóan 2009 elején fogadták el végleges formájában.

Tehát meghatározták a f bb kulturális programok tartalmát, szervez it, valamint aő ő

hozzájuk kapcsolódó költségvetési keretszámokat. Ennek jóváhagyása után kezd dhetettő

meg a szervezési munka operatív szakasza.

A mostanra már el is készült 2009-es Pécsi Programsorolót tanulmányozva úgy

vettem észre, hogy az a város amúgy is kiemelked en színes kulturális életére épít, és aő

programok nagy része korábban is létezett, most csupán ellátják azokat egy EKF logóval.

63

3.7.1 Rítus -2010

A M vészeti Tanács elképzelése alapján a 2010-es programév a „Rítus” címet kapta. Aű

rítus arra a változásra utal, mely betet zi Pécs város eddigi kulturális életét, és egy újő

fejl dési pályára állítja a várost. Az átváltozás 3 fázisban megy végbe:ő

• Elválasztó rítusok: „Számvetés”

2010. január és május közötti id szak számba veszi Pécs kulturális örökségét, éső

úgymond kiválogatja azokat az értékeket, amelyeket érdemes meg rizni a jövő ő

számára.

• Határhelyzeti rítusok: „Kavalkád”

2010. júniustól augusztusig tartó fázisban a meglév szerepeket felcserél programokő ő

kerülnek el térbe. A nyári szabadság alatt a városlakó lesz a m vész. Ezzel aő ű

törekvéssel próbálják elmosni a m vészet és a lakosság közti határokat, meger síteni aű ő

közösségi élményt.

• Befogadó rítusok: „Ritmusváltás”

A 2010. szeptembert l decemberig tartó események keretében az új épületek, terekő

megtöltése a cél újszer , jöv be mutató programokkal. A programok els sorban a pécsiű ő ő

kulturális szerepl k aktivitására építenek, velük összhangban valósulnak meg.ő

Az egyes rítusokon belül megvalósuló programszerkezet elemeit, a programkoncepció

felépítését, a M vészeti Tanács a piramis-elvnek megfelel en definiálta. Aű ő

programszerkezet 3 részre bontható:

• Pillér programok: ezek a mindenképpen megvalósítandó programok, úgy, mint a

2010-es év programváza.

• Pályázati programok: meghívásos és nyílt pályázatokon keresztül meghirdetett, az

EKF szellemiségének megfelel programok. Kiegészít támogatással, az EKFő ő

illetékeseinek felügyelet mellett valósulnak meg.

• Társprogramok: ezeket a rendezvényeket nem az EKF szervezi meg, illetve

bonyolítja le, azonban a programok az EKF szellemiségét tükrözik. [M vészetiű

Tanács, Programkoncepció és programterv, 2008.]

Az, hogy mennyire sikerül megvalósítani az elképzeléseket, nemzetközi programokat

hozni a városba, illetve a helyi m vészetet nemzetközi kontextusba helyezni, egyű

64

fenntartható, jöv be mutató folyamatot elindítani azt a 2010-es programsoroló kézhező

vétele után, illetve a programok lezajlása után ítélhetjük meg.

3.7.2 A kulturális programok finanszírozása

A M vészeti Tanács úgy állította össze a programokat, hogy azok költségei neű

lépjék át a rendelkezésre álló pénzügyi források nagyságát. Az Oktatási és Kulturális

Minisztérium Pécs Megyei Jogú várossal kötött szerz dése rögzíti a hozzájárulások pontoső

mértékét. Ez alapján az önkormányzat a kulturális programokra 2007-2011 között 3,257

milliárd forint, az OKM 2,297 milliárd Ft támogatást nyújt. Ebb l a két forrásból aő

kulturális programokra tehát összesen 5,554 milliárd forintot különítenek el.

A 2009-es évre a város 150, és az OKM 460 millió forintja mellett a Nemzeti

Kulturális Alap további 200 millió forinttal támogatja a rendezvényeket.

A 2010-es év kulturális programjainak költségvetése 1.450 millió forint önkormányzati

támogatásból, 1 milliárd forint kormányzati támogatásból, és 1,5 millió euró, azaz kb. 400

millió Ft Európai Uniós támogatásból valósul meg. Ahogy korábban is írtam, szerintem ez

a 1,5 millió euró bizonytalan, a hivatalos dokumentumokkal ellentétben nem venném

biztosra, hogy a város megkapja ezt az összeget.

A 2010-es programév hazai költségvetése tehát 2.450 millió forint lesz. Ha ehhez

hozzáadjuk a 2009-es évi 810 millió forintos támogatást, melybe a NKA támogatását is

bele veszem, akkor is további 2,294 milliárd forint marad a hivatalos megjelölt források

összegéb l. [Monitoring beszámoló, Brüsszel 2009.]ő

A minisztérium által biztosított források kivétel nélkül a Hungarofest Kht.-n

keresztül jutnak el a kulturális programokhoz. A Hungarofest Kht., mint pénzügyi

lebonyolító, közvetlenül szerz dik a kulturális és m vészeti programok megvalósítására.ő ű

Ezzel úgymond egy budapesti társaság beleszólási jogot kap a programokba,

meghatározhatja azokat, lehet séget kap a programsorozat konstrukciójának alakítására, aző

elképzelések szétforgácsolására. Az önkormányzati támogatás felett a Pécs2010 Kht.

rendelkezik.

65

3.8 Bíztató kezdeményezések

Úgy érzem, nem lenne teljes a dolgozatom, ha nem számolnék be egy, az Európa

Kulturális F városa program kapcsán felmerül kezdeményezésr l, mely kiválóan mutatjaő ő ő

a városban rejl fejl dési potenciált, a proaktív szemléletmódot. Még el sem kezd dött aő ő ő

2010-es kulturális f város év, máris középpontba kerülnek a jöv lehet ségei. 2009. ápriliső ő ő

21-én egy el adás keretében találkoztam az „Európa Ifjúsági F városa – Pécs, 2015”ő ő

elképzeléssel. Az EKF program valódi szellemiségének továbbvitele lehet ségető

biztosíthat Pécs város turizmusának a 2010-es évet követ en is a folyamatos fejl désre. Aő ő

program az ifjúsági turizmus fontosságát és fejlesztésének lehet ségeit firtatja a Dél-ő

Dunántúlon.

66

Összegzés

A dolgozat során átfogó képet adtam az Európa Kulturális Fővárosa programról,

mely, ahogy ezt a dolgozat egésze is mutatja, kiemelkedő hatással van a nyertes városok

életére, valamint ahogy ez sok esetben megfigyelhető, nem csak a város, de a régió jövőjét

is kedvezően befolyásolja. Pécs város esetében is egy regionális szintű összefogásról,

fejlesztésről olvashattunk. A programnak a közvetlen gazdasági, társadalmi és politikai

hatásán túl, kiemelt szerepe van az egységes európai tudat kialakításában is. Az egységes

európai szellemiség nélkül, úgy vélem nem jöhetne létre erős európai gazdaság sem. Az

EKF program általános ismertetése után bemutatott külföldi példáknak köszönhetően, úgy

vélem sikerült egy viszonyítási rendszert felállítanom, melyben elhelyezhetjük Pécs város

aktuális eredményeit. A külföldi tapasztalatok alapján fény derült a program erősségeire,

gyengeségeire, a benne rejlő lehetőségekre, és a fenyegetettségekre. Ezeket a

tapasztalatokat egy SWOT analízisben foglaltam össze. Ha lehetőségem nyílna javaslatot

tenni Brüsszelben, a folyamatos, és jóval körültekintőbb monitoring jelentősségére hívnám

fel a figyelmet, hogy a program szellemisége valóban testet ölthessen, és ne egy egyszerű

támogatássá alacsonyodjon le. Fontosnak tartanám, hogy az eredeti programtól való

eltérésekről Brüsszel azonnal értesüljön, kivizsgálja a változtatás okait, és segítsen egy

olyan alternatíva kidolgozásában, melynek szellemisége a program célkitűzéseit szolgálja.

Továbbá megemlíteném még az eredmények elemzésének fontosságát, a statisztikák

készítésének szükségességét, hogy a nyertes városok valóban tanulhassanak a korábbi

tapasztalatokból.

A külföldi példák bemutatása után a pécsi előkészületekkel foglalkoztam,

elfogultság nélkül ismertettem azokat. Láthattuk, hogy a társadalom negatív hozzáállása a

programhoz sok esetben indokolt, rengeteg felületen lehet támadni a program

előkészítésének eddigi menetét. Hiába vannak megfelelő magyarázatok a problémákra,

azokat is tovább lehetne elemezni, hiszen egy megfelelő, proaktív gondolkodásmóddal

talán mindegyik elkerülhető lett volna. Már az egyetemen is megtanulhattunk, hogy az

eredmény az, ami igazán számít. A társadalom elítélő gondolkodásmódja, még ha jogos is,

nem kedvez a program, ezzel a város, és a régió sikerének. A 2008-as évben úgy vélem

sikerült új irányt vennie a kedvezőtlen folyamatoknak. A beruházások, még ha csúsznak is,

megvalósulnak, a város és a régió infrastruktúrája fejlődni fog. Az, hogy ebből a

fejlődésből mekkora haszna lesz a városnak, és az itt élőknek, valamint hogy a gazdaság

67

fellendítése érdekében a város mennyire tudja majd kihasználni az adandó új

lehetőségeket, az nagy részben múlik a mi hozzáállásunkon is. Az Európa Kulturális

Főváros program egy lehetőség kapuja, melyet azonban nekünk kell kinyitni.

A pécsi pályázat nagy hangsúlyt fektetett a nemzetközi együttműködésekre. A

kooperáció érdekében történtek is előrelépések, azonban ezt inkább elégséges, semmit

kielégítő lépéseknek mondanám. Úgy vélem ahhoz, hogy Pécs városa valóban nemzetközi

régiójának kulturális központja lehessen, nagyobb erőfeszítésekre lenne szükség. A

hiányosságok hátterében úgy vélem szervezeti kérdések húzódnak meg. Az ismertetett

nagy számú személyi váltások az országos politikához hasonlóvá, komolytalanná tették a

társadalom számára a programot. A szervezet felépítését meglehetősen bonyolultnak

találom. Úgy érzem egy egységes elgondolás követése szinte lehetetlen. A fővárost

képviselő szervezet, a Művészeti Tanács és a Pécs2010 Menedzsment Központ mind más

irányvonalat képvisel. Ahogy külföldi példák kapcsán láthattuk, a Művészeti Tanács nem

kulcsfontosságú, személy szerint én kihagynám a szervezetből, és feladatainak

végrehajtását a Pécs2010 Menedzsment Központon belül oldanám meg.

A Pécs – 2010 Európa Kulturális Fővárosa program kapcsán ismertettem a

beruházások és a kulturális programok jelenlegi állását. A népességet figyelembe véve,

azaz egy főre lebontva Pécs város kulturális kiadásai nagyobbak, mint a másik kettő 2010-

es európai kulturális fővárosban. Ennek ellenére a 2009-es pécsi programokról olvasva az

volt az érzésem, hogy kevés a valódi újdonság, hogy a programok nagy része már

korábban is működött, most csupán bevonták azokat az EKF alá. A beruházások kapcsán

Pécs esetében látható, hogy a kormányzat a programot egy átfogó fejlesztésként kezeli,

mely az egész Dél-dunántúli régióra kiterjed. A régió főleg közlekedési és turisztikai

infrastruktúrájának javítását már nem lehetett tovább halogatni. A program lehetőséget

biztosít a régóta esedékes problémák megoldására, úgy, mint a fővárossal összekötő

autópálya kiépítésére.

A beruházások késéseit különböző okokra vezethetjük vissza, azonban az okoknál

lényegesebbnek tartom a késések következményeit. Külön részben érintettem a

munkálatok elhúzódásának környezeti hatásait, melyek összeadódnak a tömegturizmus

következtében amúgy is megnövekedett környezetterheléssel. A problémákra adott

megoldási javaslataim kicsit talán utópisztikusnak tűnhetnek, azonban hiszek a

józanészben, abban, hogy kellő tájékoztatással, pontos szervezéssel a problémák

elkerülhetőek.

68

A másik nagy kérdés, hogy hol fogják megvalósítani azokat az eseményeket,

melyeket az újonnan épülő létesítményekbe terveztek. Ez csupán a programok 10-15%-át

érinti, azonban ezek az események a program egésze kapcsán nagyobb súllyal szerepelnek.

A dolgozatban objektív képet festettem a Pécs – 2010 Európa Kulturális Főváros

programról. Látható, hogy a dolgok jobban is mehetnének, hogy a város, egyelőre nem

aknázta ki a programban rejlő összes lehetőséget, és ahogy az idő fogy, a városnak sajnos

egyre kevesebb esélye van megtörni Budapest kultúra területén is domináló szerepét.

A külföldi példákból erőt merítve, őszintén remélem, hogy a program a kezdeti

hibák után is, még képes lesz visszaadni az emberek önbizalmát, városba vetett hitét. A

megfelelő környezet megteremtésével, a társadalom mozgósításával, tudatos, pontos

tervezéssel a 2010-es év Pécs életében is mérföldkő lehet, mely visszakapcsolhatja a várost

Magyarország és Európa keringésébe.

69

Irodalomjegyzék

1. Bakucz Márta: Pécs 2010 – European Capital of Culture on the Periphery, In:

Regional and Urban, Regeneration in European Peripheries, Ludmilla Malíková

and Martin Sirák, Institute of Public Policy, Bratislava, 2008.

2. Dr. Buday-Sántha Attila: Környezetgazdálkodás

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.

3. Commission of the European Communities

COM(2003) 700 final, Decision of the European Parliament and of the Council,

Brussels, 2003.

4. Csekő Szilvia – Mesterházy Balázs – Zongor Attila

Európa Kulturális Fővárosa, Tájékoztató kiadvány, Kultúrpont Iroda, 2004.

5. Enyedi György: Városi világ – városfejl dés a globalizáció korábanő

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Regionális Politika és

Gazdaságtan Doktori Iskola, Habilitációs el adások, 2003.ő

6. Az Európai Parlament és a Tanács 1419/1999/EK Határozata, 1999. május 25.

7. Az Európai Parlament és a Tanács 1622/2006/EK Határozata, 2006. október 24.

8. Eurostat Pocketbooks

Cultural statistics, 2007.

9. Eurostat Pocketbooks

Tourism statistics, 2008.

10. Geppert / Nozar: Case Study on European Capitals of Culture (2003-2007)

MKW GmbH Wirtschaftsforschung, 2008.

11. Guide for cities applying for the title of European Capital of Culture

Tanulmány az Európai Bizottság kiadásában, 2009.

12. Horváth Gyula: Culture and Urban development: The case of Pécs

Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 1992.

70

13. Dr. Kákai László

A pécsi fiatalok véleménye az Európa Kulturális F városa – Pécs 2010 projektr l,ő ő

2009. április 21.

14. Lille 3000, Centre Euralille

Indicateurs de Lille 2004

15. Liverpool City Council

Final Report, European Capital of Culture 2008

16. Liverpool Culture Company: Strategic Business Plan 2005-2009.

Liverpool Cuture Company, 2008.

17. Luxembourg and Greater Region

European Capital of Culture 2007, Final Report, june 2008.

18. Palmer, Robert: European Cities and Capitals of Culture

Palmer/Rae Associates, Brussels, Belgium, 2004.

19. Pécs2010 Menedzsment Központ Nonprofit Kft.

A Pécs2010 EKF program kiemelked nemzetközi programjai, 2009.ő

20. Pécs2010 Menedzsment Központ Nonprofit Kft.

A Pécs2010 Európa Kulturális F városa program Marketingstratégiája, ő

2008. november.

21. Pécs2010 Európa Kulturális F városa M vészeti Tanácsaő ű

Programkoncepció és programterv, 2008. április 30.

22. Pécs2010 Menedzsment Központ Nonprofit Kft.

Pécsi programsoroló, 2009

23. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 tárgyú EU támogatásra számot tartóő

projekt el készítéseő

Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont

Megvalósíthatósági Tanulmány, 2008. június

71

24. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 tárgyú EU támogatásra számot tartóő

projekt el készítéseő

Közterek és Parkok Újjáélesztése

Megvalósíthatósági Tanulmány, 2008. július

25. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 tárgyú EU támogatásra számot tartóő

projekt el készítéseő

Pécsi Konferencia- és Koncertközpont

Megvalósíthatósági Tanulmány, 2008. június

26. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 tárgyú EU támogatásra számot tartóő

projekt el készítéseő

Zsolnay Kulturális Negyed

Megvalósíthatósági Tanulmány, 2008. november

27. Tarrósy István – Takáts József

A határtalan város, Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010ő

72

Internetes források

1. Európai Bizottság portálja: http://ec.europa.eu/culture [2009.05.11.]

2. Eurostat, európai statisztikai portál: http://epp.eurostat.ec.europa.eu [2009.05.11.]

3. Graz 2003 hivatalos portálja: http://www.graz03.at [2009.05.02.]

4. Kultúrpont Iroda: http://www.kulturpont.hu [2009.05.12.]

5. Lille 2004 hivatalos portálja: http://www.lille2004.com [2009.05.09.]

6. Liverpool 2008 hivatalos portálja: http://www.liverpool08.com [2009.05.08.]

7. Liverpool város weboldala: http://www.liverpool.gov.uk/Business [2009.05.08.]

8. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: http://www.nfu.hu [2009.05.12.]

9. Pécs 2010 hivatalos portálja: http://www.pecs2010.hu [2009.05.12.]

10. UNESCO World Heritage Centre: http://whc.unesco.org [2009.05.11.]

11. World Heritage Site: http://en.wikipedia.org/wiki/World_heritage [2009.05.11.]

73