az élelmiszer-vertikum gazdasági jelentősége a piacra jutás szempontjából
DESCRIPTION
Az élelmiszer-vertikum gazdasági jelentősége a piacra jutás szempontjából. Dr. Vasa László Szent István Egyetem GTK. Vázlat. Néhány érdekesség… Tranzakciós költségek Az élelmiszer-termékpálya egyszerűsített értelmezése A dinamikus piacok és az ezekhez kapcsolódó kihívások - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
AZ ÉLELMISZER-VERTIKUM GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE A PIACRA JUTÁS SZEMPONTJÁBÓL
Dr. Vasa László Szent István Egyetem GTK
Vázlat
Néhány érdekesség… Tranzakciós költségek Az élelmiszer-termékpálya egyszerűsített értelmezése A dinamikus piacok és az ezekhez kapcsolódó kihívások Az élelmiszer-termékpálya mélyreható elemzése Élelmiszer-termékpályák – piacra jutás Hogyan érjünk el erősebb pozíciót a termékpályán?
Fogyasztók
Kereskedők 30 vállalat, a világpiac 33%-a Pörkölők 3 vállalat - a világpiac 45%-a Nemzetk. kereskedők 4 vállalat – a világpiac ~39%-a Helyi felvásárlók Termelők 25 millió farmer és munkás
A világpiac és -kereskedelem koncentrációja (kávé)Source: Vorley B (2003). IIED/UK Food Group
A világpiac és -kereskedelem koncentrációja (kávé)
Zöldséget termesztek
Sokan vásárolnak zöldséget a közeli piacon
Biztosan el tudom adni a piacon a termékemet
Nincs garancia a biztos piacra!!!
Gondolatok a piacról és a piacosításról
Kik a a jelenlegi eladók/vevők?
Milyen formában, módon és áron adnak
el/vásárolnak?Mennyiben
hasonlítanak/különböznek a termékeim a többiekétől? Melyek
a potenciális belépési pontok vagy akadályok?
Néhány megfontolandó dolog piacra lépés előtt
Változó trend
Először termelj, aztán add el
Ismerd meg a piacot,aztán termelj az
igényeknekmegfelelően
A gazdálkodóknak figyelemmel kell lenniük :• ki vásárolják a termékeiket• az adott termékpálya sajátosságaira
Az agrárpiacok kettős arca Erősödő modern kiskereskedelem
A hagyományos termelői piacok népszerűsége
•független gazdálkodók/vállalatok hálózata az adott termék tervezésére,
termelésére és disztribúciójára vonatkozóan a kezdetektől (termelés tervezés) a végső fogyasztásig/felhasználóig
• a termék minden egyes elemmel kapcsolatba kerül és az adott szinteken transzformálódik (nyersanyagból késztermék) és hozzáadott érték termelődik • értékteremtési rendszer• a lánc adott szereplője a teljes, termékpálya mentén termelődő érték bizonyos hányadára tesz szert
•a vizsgálat irányától függően az elnevezés is változik:ellátási lánc (supply chain) - menedzsmentértéklánc – hozzáadott-érték
A mezőgazdasági termékpályák sajátosságai
(Az ajtódban)Retailer 2 (a szomszédodban)
Termelői piac
Felvásárló/nagykereskedő (mennyiség, hely)
kisker 3ABC
Tranzakciós költségek
A vállalkozás teljes költségét miképpen befolyásolja, ha valamely terméket vagy szolgáltatást házon belül állítanak elő, vagy kívülről szereznek be.
Tranzakciós költségekre ható tényezők
Tranzakciók gyakorisága Speciális termelési tényezők, speciális termelési
eszközök, speciális szakismeretek Bizonytalanság Mezőgazdasági termékek romlandósága A termelés helyének sajátosságai Információk beszerzésének lehetősége
Tranzakciós költségek és a vertikális koordináció kapcsolata
A magas tranzakciós költségek ösztönzik a külső koordinációs forma helyett a belső koordinációs forma választását
„A vertikális koordinációval jelentősen csökkenthető a nagy mennyiségű, egyenletes felhasználású nyersanyag beszerzési forrásainak felkutatási költsége és a nem megfelelő minőségű nyersanyag beszerzési kockázatának költsége.” Hennessy 1996.
Integráció
A horizontális integráció egynemű tevékenységeket valósít meg (pl. baromfi termékek előállítása),
A vertikális integráció egymásra épülő, a termékpályán egymást követő tevékenységeket, illetve funkciókat kapcsol egybe, s ezeket a struktúrákat rendszerint a végtermékükkel nevesítik.
A vertikális koordináció
A vertikális koordináció az egymás után következő vertikális fázisok – mg. termelés, feldolgozás, értékesítés – összehangolását jelenti a mennyiség, minőség és időbeli ütemezés tekintetében
Az élelmiszerlánc piaci szereplői: - mezőgazdasági inputanyag-ellátás - mezőgazdasági alapanyag-termelés - feldolgozás - nagykereskedelem - kiskereskedelem
Az élelmiszer termékpálya
NAGYKERESKEDELEMNAGYKERESKEDELEM
MEZŐGAZDASÁGI ALAPANYAGELLÁTÓ MEZŐGAZDASÁGI ALAPANYAGELLÁTÓ IPARÁGAK (inputok)IPARÁGAK (inputok)
MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKMEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKMezőgazdasági Mezőgazdasági
nyersanyagok (gyapjú, nyersanyagok (gyapjú, ipari olajosmagvak, stb.)ipari olajosmagvak, stb.)
Élelmiszerek és italokÉlelmiszerek és italok Közbülső termékek( állati Közbülső termékek( állati takarmány, tenyészállatok takarmány, tenyészállatok
vetőmag, stb.)vetőmag, stb.)
FELDOLGOZÁSFELDOLGOZÁS
KERESKEDELEMKERESKEDELEM VENDÉGLÁTÓIPARVENDÉGLÁTÓIPAR
FOGYASZTÓKFOGYASZTÓK
Mezőgazdasági gépek, műtrágyák, peszticidek, herbicidek, vetőmag, Mezőgazdasági gépek, műtrágyák, peszticidek, herbicidek, vetőmag, állati takarmányokállati takarmányok
Klasszikus példa
A brojlercsirke termelése: fehérjeimport, gabonafelvásárlás, tápkeverőüzemek, fajtaelőállítás és -szaporítás, hizlaló farmok, vágóhidak, kereskedelem, export.
Ezeknek a vertikálisan összefüggő tevékenységeknek az összehangolása a koordináció valamilyen szorosabb formáját igényli.
Termelők(eladók)
„S”
Piac(vásárlók)
„D”pénzáramlás
információ / kommunikáció
akció / döntés
Az egyszerűsített termékpálya
javak / szolgáltatások
Termelők(eladók)
„S”
Piac(vásárlók)
„D”
pénzáramlás
Információ / kommunikáció
akció / döntés
• a termék/szolgáltatás sok közvetítőn keresztül (felvásárló, feldolgozó, nagyker, etc) jut el a fogyasztóhoz(vásárló)• minden egyes szinten hozzáadott-érték képződik ill. tranzakciós költség merül fel (tárolás,
tisztítás, feldolgozás, stb.) és a termék fizikai állapota is megváltozik• a hozzáadott érték képződését a termékpályán keletkező információk határozzák meg• pl. információtorzulás, komplikált vásárlói/eladói magatartás
value
A valóságban a piaci folyamatok nem ilyen egyszerűek
javak / szolgáltatások
Vertikális koordinációs stratégiák
Nyílt termelés: az eladó és vásárló közötti tranzakciót az aktuális piaci árak koordinálják
Szerződéses termelés: (az eddigi fogalmak szerinti, „klasszikus” integráció) A vásárló kötelezi magát a termék megvételére és a termelőt az eladására egy előre, szerződésben rögzített időpontban, rögzített áron
Vertikális integráció: egy szervezeti egység (pl. szövetkezet, TÉSZ) az élelmiszerlánc két vagy több lépcsőjét integrálja
A vertikális koordináció növekvő jelentősége
változó fogyasztói igények (minőség, csomagolás igényessége) koncentrálódó kereslet (kiskereskedelem koncentrációja) információtechnológia fejlődése (logisztika, TQM, minőségbizt.) a piaci szabályozók szerepe (termelők védelme: kvóták,
minimumárak, külkereskedelem korlátozása, exportösztönzés)
A vertikális koordinációval elérni kívánt célok a felhozatal biztonsága (termelők, közvetítők, feldolgozók)
friss, romlékony termék biztonságos értékesítése ellátás biztonsága (feldolgozók, kiskereskedelem)
folyamatos ellátás, széles, jó minőségű választék beruházás kockázatának csökkentése (term., közv., feldolg.)
a termelési technológia fejlesztése + innováció A termékpályán képződő jövedelem arányos megosztása
A vertikális integráció eszközrendszere
ár, piaci és árinformáció
szerződések
adminisztrációs eszközök
a minőségi előírások egységes alkalmazása
A piaci és árinformáció
a vertikális koordináció központi eleme információszolgáltatás: árjelentés, termésbecslés, készletadatok, piaci
szereplők szándéka (pl. konjunktúra-index) kétféle információra van szükség
- termelésről, felhasználásról, készletekről szóló információk, ezek alapján hosszabb távú elemzések- prompt, azonnali ár- és piaci információ (jelenleg csak informális módon szerezhető be)
a közszolgáltatású piaci- és árinformáció csökkenti az információgyűjtés költségeit
Az információs rendszer kiépítésében fontos a terméktanácsok, agrárkamarák, szakmai szervezetek, a nagybani piacok hálózatának, az árutőzsdének, a KSH-nak és az AKII-nak a szerepe
A szerződések típusai
A termelői, feldolgozói, kereskedelmi kapcsolatok legáltalánosabban alkalmazott eszköze a szerződés
Keretszerződés- a minőség és a szállítási határidő rögzítve van, a
mennyiség azonban nem
Hagyományos szerződések- a klasszikus kereskedelmi feltételeket rögzítik (ár,
mennyiség, minőségi jellemzők)
Termeltetési szerződések- a hagyományos feltételek mellett a termelési
folyamatra vonatkozó előírásokat is tartalmazza
Erőforrások, input biztosító- az átvevő magára vállalja egyes inputok és
erőforrások biztosítását (pl. vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, betakarítási szolgáltatások)
A zöldség és gyümölcsszektor disztribúciós csatornái
Rövid értékesítési út- közvetlen értékesítés, helyi termelői piacok- általában a piacokhoz (pl. városhoz) közel működő
termelők alkalmazzák
Hagyományos disztribúciós csatornák- a termék a piacokon, nagybani piacokon jelenik meg- az integrált csatornák előtérbe kerülésével szerepük egyre inkább csökken a fejlett országokban
Integrált csatornák- a disztribúciós lánc (termékpálya) valamely szereplője
koordinálja az értékesítés folyamatát- a fejlett országokban a zöldség-gyümölcs értékesítés
egyre nagyobb hányada ezen keresztül folyik
Vertikális koordinációs stratégiák I.
A termelő hagyományos disztribúciós csatornán keresztül maga értékesít – nyílt piaci értékesítés
- termékeiket a nagybani vagy a termelői piacokon értékesítik- igénybevételének okai: remélt kedvezőbb ár, kényszerűség, életforma- az ár a pillanatnyi keresleti és kínálati viszonyok függvénye
Felvásárló nagykereskedők, exportőrök – informális és szerződéses kapcsolat
- a felvásárlók, exportőrök gyakran alkalmazzák, mivel maguk sem rendelkeznek minden esetben továbbértékesítési szerződéssel
- a kapcsolat a bizalomra épül- a termelő értékesítési szabadsága és kockázata nagy
Vertikális koordinációs stratégiák II.
Kiskereskedelmi láncok koordinációs szerepe – szerződéses kapcsolat- keretszerződéseken alapuló, laza, kevéssé tervezhető kapcsolat- szigorú csomagolási, minőségi kritériumok- a jövőben a kiskereskedelmi láncok lehetnek a vertikális koordináció kulcsszereplői- a termelő számára a nagy mennyiség előnyt jelent
Feldolgozóipar termelői koordinációja – szerződéses kapcsolat
- termeltetési és erőforrás-biztosító szerződés- speciális áruminőségi követelmények- a feldolgozó magához köti a termelőket
Vertikális koordinációs stratégiák III.
Szövetkezeti koordinációs modellek – szerződéses kapcsolat, szervezeti együttműködés
- Termelőszövetkezetek kisüzemi, háztáji integrált termelése- ma már nem alkalmazzák
Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) – szervezeti együttműködés
- termelői összefogással a termékpálya több láncszemét integrálják- a jövőben kormányzati koordinációs funkciókat is át fognak
venni (támogatásallokáció, termékkivonás és önkorlátozás)
Vertikálisan integrált vállalkozások – vertikális (szervezeti) integráció
- termelést is végző feldolgozó, felvásárló vagy exportőr
Kelet-Európa
Afrika(Sub-Sahara)
Diétás, funckcionális és organikus élelmiszer
Friss & kényelmes , differenciált ételek
készételek, snack
tojás, hús, tejtermékek, cukor, italok
szénhidrátok
túlélés tömegtermék Kényelmesség, szolgáltatások, snack
Minőség, individualizált, egészség
High tech
Kína
Latin -AmerikaIndia
Észak-
Amerika
Ausztrália
Nyugat-Európe
Japán
Az élelmiszerkereslet fejlődéseJövedelmek növekedéseÉlelmiszer jellege
Élelmiszerhez való viszony
Mindezek a dinamizálódó piacok kialakulását eredményezikA kistermelők
Termelési eszközeik alacsony színvonalúak ahhoz, hogy versenyképesek legyeneka változó piaci környezetbenÖssze kell fogniuk a piaci erő növelése és a piaci integráció érdekében
Információ és kommunikáció kritikus szerepet játszanak a termelők piaci integrálásában
• fogyasztói igény• szabályzói nyomás• urbanizáció• kereskedelmi lehetőségek•élelmiszer standardok•FDI
Belépési pontok
szabályzatok intézmények üzleti modellek közös akciók támogatási rendszerek K+F
• technológia• menedzsment• szervezet• ipar szerkezeti koncentrációja• beszerzés• standardok• finanszírozási intézményrendszer
Tudás és termelő- eszközök
A dinamikus piac változásánakmozgatórugói
Regoverning Market
Változások a termékpályán
kistermelők
Modern kiskereskedele
m
Hagyományos piacok
Belépési követelményekpénztőke könyvelésjogi háttérengedélyeknyomon-követhetőségetc.Beszerzési módokbizományosUtólagos fizetés
Fenntarthatóságárháborúárengedményekpromóció költségei
Externá-liák
Változó• minőség• mennyiség• választék• ár• piacrajutási mód (disztribúció, etc)• fogyasztói magatartás
A piaci dinamika hatásmechanizmusa (kistermelők)
Általában hiányzik a kapacitás a termék-mennyisé
g felszívására és nem ösztönöz
a termelés növelésér
e
Supply Chain Management (SCM):hogyan menedzseljük az élelmiszer-termékpályát?
33
• az élelmiszer-termékpályán belüli koordinációs és menedzsment tevékenységek összessége, amelyek fő célja a termék hasznosságának maximalizálása a fogyasztó számára
• A fogyasztói elégedettség fokozását célozza az elemek folyamatos javításával, jobbításával (menedzselt rendszer)
• a verseny már nem az azonos termékpályaszintek szereplői között folyik hanem az azonos iparágban lévő termékpályák között
• kulcs: a termékpálya szereplői közötti koordináció
• kihívás: minden termékpálya-szereplő méltányosan részesedjen a termékpályán keletkező jövedelemtömegből
34
Ha többet tudsz az élelmiszer-termékpályáról,
A termékpályában való részvétel hozzáadott-értéket jelent vagy csak duplikálja mások funkcióját?
Veszélyeztetett a termékpályán betöltött pozícióm?
Azonosítja a piaci réseket, lehetőségeket
Az erősségeket és gyengeségeket
(ahol fejleszteni kell) Veszélyeket (megérezni és
felkészülni rá)
A jövőt (értékelni és dönteni)
Könnyebben meghatározható Megmutatja
Vertikális integráció
A legtöbb vertikális integráció és vertikális jellegű kapcsolat csökkenti a tranzakciós költségeket
Megoldhatnak gazdasági problémákat (pl. double marginalization, elégtelen termékszolgáltatás, az inputok helyettesíthetőségének korlátozottsága.
Magasabb színvonalúvá válhat a kiskereskedelem (retail)
Magasabb belépési korlátok alakulhatnak ki.
“BEST IN FRESH”
termelő felvásárló fogyasztóBolt/piac
Co-innovation
termelő felvásárló fogyasztópost harvest kp. szupermarket
múlt:
jelen:
standardoknak való megfelelés standardok meghatározása
certifikáció/validálás kommunikáció