Az emberi beavatkozások hatásai és tanulságai a Duna-medencében - egy hidrobiológus szemével

Csányi BélaPhD, tudományos tanácsadó,VITUKI

A Duna természetes jellemzői

• 2850 km hosszú folyam (> 800 ezer km2 vízgyűjtő)• Hidrológiai és hidraulikai változások hossz-szelvény

menténo Vízhozam-viszonyoko Mederesés, áramlási sebesség, elragadó erőo Hordalék-viszonyok, habitat-mintázatok

• Hossz- és kereszt-szelvény menti benépesülés• Mintavételi módszertan magyarországi fejlesztése• A Szigetközi szakasz viszonylagos feltáratlansága

Fontosabb emberi beavatkozások

• Folyamszabályozási munkálatoko Árvizek elleni védekezéso Mezőgazdaság számára terület nyerés

• Vízhasználatok• Nagy síkvidéki folyami vízgyűjtők összekötése • Energiatermelő erőművek működtetése• Vízi közlekedés fejlesztése• Halászat• Rekreáció (horgászat, vízi turizmus)

A folyamkutatás módszertani elmaradottsága mind a mai napig

jellemző!

A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei a

folyamszabályozás előtt

• Vízjárta területek drasztikus csökkenése• Természetes élőhelyek erőteljes beszűkülése• Természetes élőlény-együttesek megritkulása• Ártér beszűkülése, megszűnése• Szélsőséges vízjárás

„Kiszárított ország” (Rakonczay Zoltán)

Folyamszabályozások hatásai

Az ún. referenciális állapot (EU VKI szerint) nem határozható meg!

Vízhasználatok hatásai• Vízszennyezés Pusztul az élővilág

o Kommunális és ipari szennyvizek kibocsájtásao Nem kellőképpen tisztított szennyvizek kibocsájtása

• Trofitás növekedése• Veszélyes anyagok• Vízgyűjtő-specifikus mikroszennyezők• Priority Pollutants• Endicrine Disruptors

Az EU Víz Keretirányelv alkalmazása kötelező!

Energiatermelő erőművek környezeti hatásai

• Vízlépcső: hosszirányú átjárhatóság megszűnik, duzzasztott felvízi szakasz feliszapolódik, alvízi szakaszon medererózió, természetes hordalék-utánpótlás megszűnik (alvízi medermélyülés), természetes vízjárás helyett szabályozottság (kultúrtáj)

• Hűtővíz felhasználása közvetlen átfolyásos (direkt) technológiával: hőszennyezés

Az EU Víz Keretirányelv alkalmazása kötelező!

Vízi közlekedés fejlesztésének hatásai• Hajózhatóság javítása EU-szerte előtérbe került• Hogyan hatnak a beavatkozások a vízi élőlény-

együttesekre?• NATURA 2000 hatásvizsgálatok megkerülhetetlenek• A folyam élővilágának vizsgálatára alkalmas

módszerek fejlesztése• Természetes földrajzi izoláció megszűnése:

Idegenhonos élőlények, invazív fajok megjelenése• Új stresszorok az eredeti élővilág számára?

Releváns adatok szükségesek!

Mélységi (bentikus) mintavétel halfajok elterjedésének feltárására

Gönyü

HercegszántóBraila

Calarasi

Elektromos kecével végzett felmérések GonyuGonyu

DomosDomosVacVac

ErcsiErcsi

KulcsKulcs

DomboriDombori

PaksPaks

BajaBaja

MohacsMohacs

LabatlanLabatlan

BUDAPESTBUDAPESTDuna1786-1436 fkm: 359 km175 db 500 m-es mintavételi egység: 87.5 km33 faj, több mint 8000 példánya

GodGod

Kecsege (Acipenser ruthenus) mélységi halászat, 2011 július) és harcsa (Silurus glanis) part menti halászat, 2010. október

Mederformációk a Bala-ágban

Albert Kornél és Bálint Gábor (VITUKI) nyomán

Mederformációk a Bala-ágban

Albert Kornél és Bálint Gábor (VITUKI) nyomán

Name of section K&S-All taxa

K&S-GBC taxa

A-L-All taxa

A-L-GBC taxa

K&S+A-L-All taxa

K&S+A-L-Abund-All taxa

K&S+A-L-Abund-

GBC taxa

Geisling-DeggendorfDeggendorf-JochensteinJochenstein-Us/dam Abwinden-AstenUs/dam Abwinden-Asten-OberloibenOberloiben-WildungsmauerWildungsmauer-Medvedov/MedveMedvedov/Medve-SzobSzob-Ds/BudapestDs/Budapest-PaksPaks-HercegszantoHercegszanto-DaljDalj-Ds/Novi-SadDs/Novi-Sad-Ds/PancevoDs/Pancevo-Banatska Palanka/BaziasBanatska Palanka/Bazias-Irongate Reservoir (Tekija/Orsova)Irongate Reservoir (Tekija/Orsova)-Us/Timok (Rudujevac/Gruia)

Us/Timok (Rudujevac/Gruia)-Ds/KozloduyDs/Kozloduy-Ds/Zimnicea/SvishtovDs/Zimnicea/Svishtov-Us/ArgesUs/Arges-Us/CernavodaUs/Cernavoda-BrailaBraila-Chilia Arm, Bystroe canal

A Duna szakasz-tipológiája vízi makrogerinctelenek alapján: 7 eltérő értékelő

módszer szerint

Alföldi/síkvidéki folyam lapos bal parttal a Havasalföld mentén

Alföldi/síkvidéki folyam szakadó márgás parttal, ráklukakkal

Alföldi/síkvidéki folyam szakadó márgás parttal, partifecske fészkekkel

Magas partvonulat az AL-Dunán, a jobb parton

Magas partvonulat az Al-Dunán, a jobb parton

Parti (K&S) és mélységi (Dredged) makrogerinctelen mintavétel eredményei a

kereszt-szelvényben

Speciális mikrohabitat refúgium-mozaik a meder mentén

Kagylók speciális mikrohabitatból

Mellékág-rehabilitáció – egy hazai példa

Vén-Duna keresztgátjának elbontása

Vén-Duna megkotort felső szakasza

AVén-Duna homogén medre

Invazív fajok: Corbicula fluminea

Cordylophora caspia telep (Al-Dunáról hozott kagyló-héjon akváriumba behurcolva 2011-ben)

Invazív fajok: Orconectes limosus

Invazív fajok: Pacifastacus leniusculus

Mit lehet tenni?

Natura 2000 területek védett fajai

Natura 2000 területek védett fajai

Theodoxus transversalis

Unio crassus

Kecskerák (Astacus leptodactylus) rákpiócákkal

Sárgalábú folyami szitakötő (Stylurus flavipes) kibúvása (Al-Duna, 2011 június

Pseudocuma longicorne

Német bucó (Zingel streber) gyomortartalma

Theodoxus sp.: T. fluviatilis?

1 Theodoxus danubialis

4 Theodoxus fluviatilis

Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), Felsőgöd, 1672 fkm, mélységi halászat, 2012

június

Magyar bucó (Zingel zingel) Felsőgöd, 1672 fkm mélységi halászat, 2012 október

Leánykoncér (Rutilus pigus) Mélységi halászat Felsőgödnél, 2012. május

Néhány speciális al-dunai halfaj (Călăraşi és Brăila között 347-194 folyam km) 2011. 05.31-06.06.

Alosa tanaicaAlosa tanaica

Benthophilus stellatusBenthophilus stellatus

Acipenser ruthenus-Huso huso Acipenser ruthenus-Huso huso hibridhibrid

Syngnathus abasterSyngnathus abaster

Sabanejewia bulgaricaSabanejewia bulgarica

Módszertan továbbfejlesztése sürgető

A Felső-Duna élővilága ma

Ephoron virgo rajzása és párzás utáni pusztulása a Felső-Dunán

• Már nem tudjukBizonyos élőlény-csoportok kiválóan léteznek

pl. vízi rovarok és lárváik

Ephoron virgo

A vízi élővilág veszteségei a Felső-Dunán

• Az emberi hatások következtében irreverzibilis kipusztulások

• A német-osztrák Duna-szakaszon ma már nincs vízszennyezési probléma

• Korábban viszont súlyos szennyezések történtek.• Miért tűnt el Nyugat-Európa folyóiból a tiszavirág

(Palingenia longicauda)?• Számos élőlény végleg kipusztult• A vízlépcsők miatt számos helyen megszűnt a folyam

felső-szakasz jellege

Mi legyen a Szigetközi Duna-szakasszal?

• A fonatos ágrendszer mesterségesen szabályozott• Az eredeti Duna-ág részletes ökológiai állapot-

felmérése nem történt meg• Speciális faunisztikai értékek:

a magyar Felső Dunána mellékágrendszerbena mentett terület víztereibena Mosoni-Dunában: vajon megvannak-e még?

• Részletes felmérés előtt nem lehet felelős szakértői véleményt megfogalmazni

• A szennyvíztisztítást tovább kell fejleszteni!• Maradjon meg a folyam szakasz-jellege és az ehhez

tartozó élővilág természetes összetétele!• A hullámtéri régi meanderező mellékágak problémája

(Gemenc)• NE épüljön duzzasztó!!!• Ehelyett a hajózhatóság javítására a hagyományos

beavatkozások (meder kotrása) javasolhatók, mert együttesen sem okoznak súlyos ökológiai állapot-romlást a hazai Dunán…

Milyen legyen a Gönyü-Hercegszántó közötti Duna-

szakasz?

Tanulságok a hidrobiológus szemével

• Nemzetközi (pl. természetvédelmi) kötelezettségek végrehajtása (VKI, Natura 2000, Habitat Direktíva)

• Vizes élőhely-rekonstrukció (River Restore)• Részletes állapot-felmérés korrekt adatgyűjtéssel• Hosszú távú VKI specifikus monitoring

(feltáró/operatív/kivizsgálási)• Természetkímélő beavatkozások tervezése (pl.

hajózhatóság javítása)• Nemzetközi –Duna-medence szintű – együttműködés

Folyamkutatás módszertanának továbbfejlesztése

Pelikánok az AL-Dunán (Dunarea Veche 345 fkm)

Köszönöm a figyelmet!