AZ EMBERI TEST MEGISMERÉSE ÉS EGÉSZSÉGTANA I.

TÁPLÁLKOZÁS II.

Emésztőrendszer(apparatus digestorius)

Feladata:

A táplálék felvétele, emésztése, felszívása és a salakanyagok

kiválasztása. Tápanyagok abszorpciójához szükséges, hogy a

táplálék makromolekuláit olyan alkotórészekig bontsuk, amelyek a

bélnyálkahártya hámsejtjein keresztül a véráramba juthatnak.

Az emésztőrendszer a szájnyílás és a végbélnyílás közötti „cső”,

amely a hozzá kapcsolódó emésztőmirigyekből (nyálmirigyek, máj

és hasnyálmirigy) áll

Az emésztőrendszer felépítése:

Felső szakasz

• Szájüreg (cavum oris)

(nyelv, fogak, nyálmirigyek, torok)

• Garat (pharynx)

• Nyelőcső (oesophagus)

Középső szakasz

• Gyomor (ventriculus)

• Vékonybél (intestinum tenue)

• Patkóbél (duodenum)

• Éhbél (jejunum)

• Csípőbél (ileum)

• Máj (hepar) és az epehólyag (visica biliaris)

• Hasnyálmirigy (pancreas)

Alsó szakasz

• Vastagbél (intestinum crassum)

• Vakbél (cecum)

• Féregnyúlvány (appendix)

• Remesebél (colum)

• Felszálló vastagbél (colum ascendens)

• Harántvastagbél (colum transversum)

• Leszálló vastagbél (colum deascendens)

• Szigmabél (colum sigmoideum)

• Végbél (rectum)

• Végbélnyílás (anus)

Szájüreg (cavum oris)

• Az emésztőrendszer kezdeti szakasza

• Nyálkahártyából és különböző izmokból, csontokból épül fel

• Feladata a táplálék előkészítése, aprítása, előemésztése, illetve a beszéd, ízlelés

és védelem

Részei:

• Előcsarnok

➢ Ajkak (felső, alsó)

➢ Pofa

• Szájüreg

➢ Fogak (dentes)

➢ Nyelv (lingua)

➢ Szájpad (palatum) => kemény és lágyszájpad

➢ Nyálmirigyek

Nyálmirigyek

• Fültőmirigy (glandula parotis)

A fül szomszédságéban, kivezető csöve a második felső nagy

zápfognál, savós mirigy

• Állkapocsalatti mirigy (glandula submandibularis)

Zölddiónyi nagyságú, az állkapocs alatt, kivezető csöve a nyelv

alatt, savós-nyákos mirigy

• Nyelvalatti mirigy (glandula sublingualis)

A nyelv alatt, kivezető csöve közös az állkapocsalatti miriggyel,

nyákos mirigy

Nyál (saliva)

• A felaprózott táplálékot a nyál egyesíti falattá

• A nyálmirigyek szájba ömlő váladékának a keveréke (1.5

liter/nap)

• Összetétele: víz, sók, baktériumölő anyagok, szénhidrát bontó

enzimek (ptialin, maltáz)

• A ptialin a táplálék szénhidrát tartalmát bontja. A keletkező

malózt a maltáz glükózra bontja

Fogak (dentes)

• A szájüregben a alsó és felső állkapocsban helyezkednek el

• Különböző alakú (heterodont) és fogmederben ülő, gyökeres

(thecodont) fogak

• Tejfogak (dentes decidui) 20 db (2:1:2), maradandó fogak (dentes

permanentes) 32 db (2:1:2:2)

Részei:

• Fogíny (gingiva) A fogak rögzítésére szolgál. Nem „hús”, hanem

nyálkahártya

• Fogkorona (corona dentis)

A fogmederből (alveolus) kiálló szabad rész

➢ Zománc (enamelum) – a szervezet legkeményebb anyaga, a dentint

veszi körül

➢ Dentin (dentinum) – a fog legfőbb állománya

➢ Pulpa üreg (pulpa dentis) – fogbél, laza kötőszövetben lévő erek és

idegek

• Nyak - Az ínytől körülvett átmeneti rész a korona és a gyökér között

• Gyökér (radix dentis) A fogmederben (alveolus) lévő rész

➢ Cement (cementum) elmeszesedett kötőszövet, amely a gyökeret fedi

➢ Gyökércsatorna – a fogbél gyökérben található része

Fajtái és funkciói:

• Metszőfog – 8 db, egygyökerűek, harapásra szolgálnak

• Szemfog – 4 db, egygyökerűek, tépésre szolgálnak

• Kisőrlő – 8 db, alul egy, felül kétgyökerűek, darabolásra és szétnyomásra

• Nagyőrlő – 12 db, alul két, felül háromgyökerűek, leginkább rágómunka

Nyelv (lingua)

• A szájüregben fenekén elhelyezkedő izmos szerv

• Feladata a rágás, és a nyelés segítése, illetve az ízlelésben, a beszéden való

részvétel

• Harántcsíkolt izomzatú, gazdag nyálkahártya borítottságú

Részei:

• Nyelvcsúcs – elülső, kihegyesedett rész

• Nyelvtest – középső rész

• Nyelvgyök – hátsó harmada

• Elülső részét bársonyos szemölcsök (papilla), hátsó részét dudoros nyálkahártya

borítja

• A nyelvgyökben nyiroktüszők vannak, melyek a szájüregen át bejutó fertőzésekkel

szembeni védelmet szolgálja

• Az ízlelőbimbók főleg a nyelv felső részén (nyelvhát) helyezkednek el. Formájuk

különböző és az egyes alapízeket (keserű, édes, sós, savanyú) hivatottak érzékelni

Garat (pharynx)

• Nyálkahártyával bélelt izmos cső, amely az orr- és a szájüreget köti össze,

illetve lég- és nyelőcsövet válassza ketté

Részei:

• Orri szakasz - Fülkürt nyílása, orrmandula

• Száji szakasz - A lég és emésztőutak közös része

• Gégei szakasz - Gége felső szakasza, nyelési reflex (félrenyelés)

Nyelőcső (oesophagus)

• A szájüreget és a gyomrot köti össze

• A falat továbbítására szolgál (perisztaltikus mozgás)

• A mellkasban a légcső és a gerincoszlop között helyezkedik el

• Három szűkület figyelhető meg rajta:

➢ Felül a gyűrűporc magasságában

➢ Középen az aorta görbületénél

➢ Alul a rekeszizmon való áthaladásnál

Gyomor (ventriculus)

• A rekeszizom és a máj alatt, kissé balra található szerv

• A gyomornedv termelésével az emésztést segíti és a perisztaltikus mozgása

révén a gyomortartalmat a belek felé továbbítja

• A nyelőcső beszájadzásának a környéke a cardia, felső tágulata a fundus, a

vékonybélbe vezető nyílása a pylorus

• Falszerkezete négyrétegű: kívül savós hártya (rögzítés), külső izomrétege

hosszanti, középső körkörös, a belső ferdeizmú

• Belső felületén sűrű redőzetű nyálkahártya (tunica mucosa) található

• A redők között a különböző váladékokat termelő csöves mirigyek vannak

• A táplálék általában 0.1-8 órát emésztődik a gyomorban

• A teljesen üres gyomor is végez perisztaltikus mozgást, ezeket

„éhségperisztaltikának” (gyomorkorgás) nevezzük, amely éhségérzetet generál

Gyomornedv

• Tiszta, színtelen folyadék, különböző enzimekkel, híg sósavval (0.5%) és

nyákkal (mucin)

• pH értéke 1.0-2.0, napi mennyisége 2-2.5 liter

Gyomor nyálkahártyája

Sejtjei:

• Fősejtek - enzimeket termelnek (pepszinogén) => pepszin aktiválódik

• Melléksejtek - nyákot termelnek

• Fedősejtek – apikális részükön intracelluláris csatornácskák

➢ HCl termelés

➢ Intrinszik faktor felszabadulás, a B12 felszívódását segíti elő

• Differenciálatlan sejtek

➢ Osztódnak, nyálkahártya regenerációja

• Hengerhámsejtek

• Endokrin sejtek

➢ Gasztrin – G sejtek

➢ Hisztamin – ECL sejtek

➢ Szerotonin – EC sejtek

➢ Szomatostatin – D sejtek

• A cardia mirigyei – csak nyákot termelő sejtek

• A pylorus mirigyei – nyáktermelő sejtek, endokrin sejtek

• Fehérjeemésztés – pepszin hatására => albumóz és pepton keletkezik

• Tejfehérje (kazein) – kimozin hatására => albumóz és pepton keletkezik

• Zsírok – lipáz hatására => kismértékű bontás

Vékonybél (intestinum tenue)

• A vékonybél az emésztőcsatorna leghosszabb szakasza (kb. 4-6

méter), a gyomor és a vastagbél között helyezkedik el

• A vékonybél ezen kívül az emberi szervezet „legnagyobb”

immunszerve is

• A vékonybél feladata a táplálék lebontása tápanyagokra, az

egyszerű anyagok felszívása, valamint a meg nem emésztett anyagok

továbbítása a vastagbél irányába

• A hátsó hasfalhoz a bélfodor (mesenterium) rögzíti

Részei:

• Patkóbél (duodenum) – A vékonybél kezdeti szakasza. Záróizom

választja el a gyomortól. Ide nyílnak a máj és a hasnyálmirigy

kivezető csövei. Nyálkahártyájában körkörös irányú redők

(nagyobb felület biztosítása) és a táplálék felszívásában részt

vevő bolyhok első megjelenése

• Éhbél (jejunum) - Perisztaltikája egy ideig a halál után is

működik. Sok redő, kevés nyiroktüsző (elkülönítés a csípőbéltől)

• Csípőbél (ileum) – Sok nyiroktüsző, kevés redő (elkülönítés az

éhbéltől). Billentyű a csípőbél és a vastagbél eleje között

Vékonybél falszerkezete

• A vékonybél nyálkahártyájának egészére jellemzők a bélbolyhok

(tápanyag felszívása) és a kehelysejtek (nyákelválasztás) jelenléte

• A bélbolyhok felszínét alkotó hámsejtek bél felőli oldala

úgynevezett mikrobolyhokra oszlik, mely a bél kefeszegélyét

alkotja

• A körkörös redők a patkóbéltől kezdődően a csípőbélig egyre

csökkennek, majd fokozatosan el is tűnnek

Kötőszövetek:

• Patkóbélben Brunner-mirigy (gyomorsav elleni védőnyák termelés)

• Csípőbélben Payer-féle plaque (nyiroktüszők)

Emésztés és felszívás

• A patkóbélben a béltartalom a nyálkahártya által termelt váladékkal,

a hasnyálmirigy nedvvel és az epével keveredik

• A gyomorban megindult emésztés a vékonybélben fejeződik be: a

fehérjék, zsírok és szénhidrátok építőköveikre bomlanak, majd a bél

hám- és kötőszövetes rétegén keresztül vándorolva jutnak be a

vérerekbe, illetve a nyirokerekbe

Vastagbél (intestinum crassum)

• A vastagbél az vékonybelek folytatását képező kb. 1-5 méter hosszú

bélszakasz

• A csípőbél beszájadzásától a végbélnyílásig tart

• A végbél kivételével hosszanti kiöblösödések találhatók, melyeket három

hosszanti szakaszt alkot (izombetömörülések)

• A vastagbélben emésztés már lényegében nincs => csak víz, ionok, valamint

bizonyos vitaminok (egyes B és K) szívódnak fel

• Csak nyákot termelő mirigyek találhatók benne. Az emésztetlen

tápanyagokat a baktériumflóra ( pl. Bacterium coli) hozza létre

Részei:

• Vakbél (cecum) – A legtágabb vastagbélszakasz. A csípőbéltől billentyű

választja el, amely csak a vakbél felé nyílik.

• Féregnyúlvány (appendix) – A vastagbélhez kapcsolódó

ceruzavastagságú csökevényes nyirokszerv (fertőzések kivédése)

• Remesebél (colum) – A vakbéltől a végbélig tartó 4 részes szakasz

• Felszálló vastagbél (colum ascendens)

• Harántvastagbél (colum transversum)

• Leszálló vastagbél (colum deascendens)

• Szigmabél (colum sigmoideum)

• Végbél (rectum) – A vastagbél utolsó szakasza. Kb. 15-20 cm hosszú.

Végződése a végbélnyílás (anus) => nyálkahártyájának kitágulása,

kidomborodása az „aranyér”. Kívülről akaratunktól függő záróizom

veszi körül => széklet (faeces)

Máj (hepar) és epehólyag (visica biliaris)

• A máj sötét vörösesbarna színű, súlya kb. 1.5 kg, mirigyes szerkezetű

hámszerv

• Egy nagyobb jobb, és egy kisebb bal oldali lebenyből áll

• Májsejtek (hepatocyták) gerendákba/ lemezekbe rendeződve lebenykéket

(lobuli) alkotnak

• Az epehólyag karcsú, körte alakú tömlő, mely a máj zsigeri felszínéhez

illeszkedik

• Az epehólyag testből és elvékonyodó nyakból áll, mely fokozatosan megy át

a epehólyag-vezetékbe

• Ebbe szájadzik be a májból érkező epevezeték, és közös elvezetést alkotnak

a patkóbél felé.

• Nyugalmi állapotban a közös vezeték zárva van és az epe az epehólyagban

gyűlik

A máj fő funkciói:

• Szénhidrát anyagcsere – cukrok felvétele (vér) és átalakítása (pl. fruktózt glukózzá), glikogén szintézis és lebontás hormonális hatásra,

szénhidrátok zsírrá alakítása

• Fehérje anyagcsere - fehérje szintézis, nem esszenciális aminosavak szintézise egymásból, aminosavakból (éhezés esetén) szénhidrát

képzése (glükoneogenezis)

• Lipid anyagcsere - zsírokat zsírsavra és trigliceridre hasítja, koleszterin lebontásban és felépítése

• Hormon anyagcsere - szteroid hormonok és polipeptid hormonok (inzulin, glukagon, ösztrogén lebontás)

• Vitamin anyagcsere - karotinból A vitamint képez, B12 vitamint és folsavat raktároz, részt vesz a D vitamin kialakításában, K vitamin

jelenlétében prothrombint termel

• Méregtelenítés – a szervezetbe jutó és az anyagcserefolyamatok során keletkező mérgező anyagok hatástalanítása

• Tárolás – glikogén; A, D, B12 vitamin; vas (ferritin vagy hemosziderin formájában)

• Epeképzés - A máj epetermelése állandó. Az epe sötétzöldes-sárgás színű, sűrű folyadék. Színét az elpusztuló vörösvérsejtekből

származó vérfestékből a máj által kiválasztott epefestékek adják. Szintén az epe alkotórészei a zsírok bontásában résztvevő epesavak. A

máj által termelt epe felhasználásáig az epehólyagban tárolódik

Hasnyálmirigy (pancreas)

• A hasnyálmirigy hosszan elnyúlt (kb. 20 cm), fehéres-rózsaszínű

mirigyes szerv a hasüreg hátsó falán

• A mirigy feji része a legszélesebb, amely kötőszövetesen összenőtt a

patkóbéllel, annak homorulatában fekszik

• Funkcióját tekintve egy külső elválasztású mirigy (exokrin) belső

elválasztású mirigy (endokrin) szigetekkel (Langerhans-szigetek)

• Fő vezetéke (ductus pancreaticus major) a közös epevezetékkel együtt

a patkóbélbe nyílik

• Exokrin váladéka a hasnyál (pancreasnedv)

Exokrin funkció

➢ Lúgos vegyhatású (pH 8), színtelen, átlátszó folyadék

➢ Fehérjebontó enzim => tripszin – inaktív formában

(tripszinogén) van jelen, melyet a bélnedv enteropeptidáz enzimje

aktivál => albumóz, pepton, polipeptid keletkezik

➢ Szénhidrátbontó enzim => alfa-amiláz – keményítőt és a

glikogént bontja

➢ Zsírbontó enzim => lipáz – glicerinre és szabad zsírsavakra bontja

Edokrin funkció

➢ Alfa sejtek => Glükagon termelés => vércukor emelése

➢ Béta sejtek => Inzulin és amilyn => vércukor csökkentése

➢ Delta sejtek => Szomatosztatin => endokrin működés csökkentése

➢ PP sejtek => Pancreas polipeptid => exokrin működés

csökkentése

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!