az eu aktuális kérdései
DESCRIPTION
Az EU aktuális kérdései. Az EU mezőgazdasági politikája. Közös Agrárpolitika (CAP - Common Agricultural Policy). az Európai Gazdasági Közösség része kiépítése 1962-ben kezdődött és 1968-ra fejeződött be (Mansholt) a költségvetés maximum 50%-át teheti ki protekcionista gazdasági elem - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Az EU aktuális kérdései
Az EU mezőgazdasági politikája
Közös Agrárpolitika (CAP - Common Agricultural Policy)
• az Európai Gazdasági Közösség része
• kiépítése 1962-ben kezdődött és 1968-ra fejeződött be (Mansholt)
• a költségvetés maximum 50%-át teheti ki
• protekcionista gazdasági elem
• vitatott rendszer az EU-n belül és a WTO-ban is
Közös Agrárpolitika
• CAP szerepe és részesedése a költségvetésben (2000-2006 41-42%)
• EMOGA- EAGGF
• Részesedés a GDP-ből ~1,5 %, foglalkoztatásban ~ 5%
• EU mezőgazdasága a világban (gabona 17%, hús 14%, tej 35%, összforgalom 13%)
A CAP eredeti céljai
• mezőgazdasági termelékenység növelése• méltányos életszínvonal biztosítása a
mezőgazdasági dolgozóknak• agrárpiacok stabilizálás• ellátás biztosítása• kiegyensúlyozott termelői és fogyasztói árak• részvétel a világkereskedelemben
A CAP alapelvei
• közös piac megalkotása és működtetése
• közösségi termékek preferenciális rendszerének kialakítása és működtetése
• pénzügyi szolidaritás
A CAP pénzügyi alapja
• Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund - EAGGF) Garanciális része
• kiutalások a Zöld árfolyamon
A CAP eszközei
• vámok (és korábban lefölözések)
• behozatali mennyiségi kvóták
• termelési kvóták
• felvásárlási garantált ár
• kiviteli támogatások
A CAP korai eredményei
• termelékenységnövekedés és piacstabilitás
• termelők jövedelme nőtt
• árak nőttek
• csökkent az agrárfoglalkoztatottak száma
• mezőgazdasági termelés növekedett (túltermelés)
• konzerválta a családi gazdaságokat
A CAP negatív hatásai
• növelték a támogatásokat (500%)
• erősödött a bürokrácia
• a fogyasztói árszint a termelőinél is jobban nőtt
A CAP szabályozott területei• állategészségügy (betegségek behurcolásának
megakadályozása, egyedazonos állatnyilvántartás)
• állatvédelem (szállítás, kísérlet, levágás, tartás)
• növényegészségügy (élő növények, szaporító anyagok, termőföldet tartalmazó szállítmányok)
• élelmiszer minőség és higiénia (tájékoztatás, csomagolás, információ)
Támogatott termékek
• durumbúza, egyéb búza, kukorica, árpa, rozs, szemes cikória, hajdina, köles, madárköles, csemegekukorica, cukor
• rizs
• napraforgómag, olívaolaj, szójabab, káposztarepce, réparepce, borsó, lóbab, olajlen, édes csillagfürt, gyapot
Támogatott termékek
• tej, vaj, sajt, túró, laktóz, laktóz szirup, tejalapú takarmány
• marhahús (bika)
• sertéshús
• juhhús
• paradicsom, őszibarack, vilmos és rocha körte, aszalt szilva, alma
Támogatott termékek
• héjasgyümölcsűek, csemegeszőlő, nektarin, citrom, narancs
• asztali bor
• dohány
Közös Agrárpolitika sarokpontjai
• az agrárpiac központi szabályozóeleme az
ÁR• az EK-n belül közös árrendszert szükséges
kialakítani
• egységes piaci mechanizmus és beavatkozási rendszer épül ki
Közös Agrárpolitika sarokpontjai
• az EK agrárárait – a belterjességből és a sajátos struktúrákból fakadó magasabb költségek miatt – a világpiaci árak szintje felett kell meghatározni
• kiterjedt importterheléseket és export visszatérítési rendszert alkalmazunk
• az agrárjövedelmek döntő része az árakon keresztül realizálódik, a szükséges támogatás az értékesítéshez kapcsolódik
Közös Agrárpolitika sarokpontjai
• közös pénzügyi forrás megteremtéséhez minden tagország hozzájárul
• az agrárstruktúra javításával lehetővé kell tenni, hogy a mezőgazdaság szervesen illeszkedjék a nemzetgazdaság fejlődésének egészébe
• a piac egységessége a tagországok közötti kereskedelemben
Közös Agrárpolitika sarokpontjai
• szoros kapcsolat szükséges az agrárstruktúra alakulása és a piacpolitika között
• fokozni kell a családi gazdaságok teljesítményeit és versenyképességét
• a termékek szabad forgalma és a versenyfeltételek (mindenekelőtt intézményi árak) egységes szabályozása
A piacszabályozás legfontosabb eszközei
1. külső védelem: vámok alkalmazása import esetén
• exporttámogatások: a világpiaci átlagárnál drágábban termelt agráráruk exportját az EU támogatja (mértéke ugyan csökkenő tendenciát mutat, de még mindig magas)
• állandó exporttámogatás
• pályázatos támogatás
A piacszabályozás legfontosabb eszközei
2. intervenciós állami felvásárlások
• célja: az átmeneti piaci zavarok kezelése
• ha a piacon az árak valamilyen oknál fogva a meghatározott szintnél alacsonyabbra esnek, akkor az EK felvásárlása lép életbe, s ez az árakat felhajtja a kívánt színvonalra
A piacszabályozás legfontosabb eszközei
3. termelési támogatások
• bizonyos termékek esetében a termelőknek normatív támogatást adnak, amelyek mindig valamilyen mennyiségi kritériumhoz, például termelési kvótához kötődnek
A piacszabályozás legfontosabb eszközei
4. feldolgozási támogatás• elsősorban kertészeti termékeknél
alkalmazzák• a feldolgozó közösségi támogatáshoz
juthat, amennyiben vállalja (az általában kvótával szabályozott) termékek minimális szintet meghaladó áron történő felvásárlását
A piacszabályozás legfontosabb eszközei
5. jövedelempótló és kompenzációs támogatások
• az 1992. évi reformok során az adminisztratív árakat csökkentették
• (elsősorban a szántóföldi kultúrák és a kérődző állatok esetében)
• a termelőket ért veszteségeket közvetlen kifizetésekkel kompenzálták
• (fő célja a termelői jövedelem közvetlen, normatív módon történő kiegészítése)
A piacszabályozás legfontosabb eszközei
kompenzáció lényege:
• a termőterület (minimum) 20 %-ának, legalább 5 éves ugaron hagyása esetén jár
• csökken a hagyományos (termelésből következő) bevétel, ezt helyettesítik a központi átutalások
• jelentős adminisztrációval jár
A piacszabályozás legfontosabb eszközei
6. közvetett termeléskorlátozó intézkedések • az 1992-ben megduplázott (10%)
területpihentetés (ugaroltatás)• a kínálat csökkentése érdekében bizonyos
termékek előállítását termelési kvótákkal szabályozzák
• a legfontosabb kvótás termékek: a tej, a cukor és a dohány
Ugaroltatás (összesen)
• kötelező minimum 10%
• önkéntes területpihentetés további 28%
• büntető pihentetés (kompenzáció nélkül)
• ugaroltatás: január 15. - augusztus 31.
CAP eredményei
• növekvő mezőgazdasági termelékenység, ezzel párhuzamosan csökkenő agrárfoglalkoztatási arány
• bővülő agrártermelés, amit viszont nem követett az élelmiszer fogyasztás növekedése
CAP eredményei
• elkerülhetetlen következmény a nagymértékű önellátás lett
• ami mellett strukturális többletek alakultak ki a gabona, a cukor, a tej és tejtermékek, továbbá a marhahús esetében
• megvalósult a belső agrárpiac stabilizálása, a tagországok közötti agrárkereskedelem jelentősen nőtt
CAP eredményei
• a világpiacinál jóval magasabb belső árszínvonal következtében a mezőgazdasági termelők jövedelme közeledett más társadalmi csoportok jövedelem szintjéhez
• gazdag élelmiszerválaszték fejlődött ki, ezzel kizárva a szélsőséges ármozgásokat
A CAP reform
• a reform első szakasza (1983-1988)
• célzott támogatások rendszerével kívánja felváltani az eseti beavatkozás politikáját
• a központilag garantált árak befagyasztása, illetve csökkentése, a versenyképes gazdaságok támogatása - pénzügyi összeomlással végződött
A CAP reform
• a reform második szakasza (1988-1992)
• szociális és strukturális szempontrendszer bevezetése
• a piac kiegyenlítése a megművelt terület és az állatállomány csökkentésének, és az extenzív művelésre való áttérés premizálása révén
A CAP reform
• a reform harmadik szakasza a legradikálisabb az 1990-es évek elején
• a korrekciókat egyre inkább meghaladó reform irányában kifejtett nyomás egyfelől a közösségen belülről, másfelől a fő világgazdasági partnerek részéről érkezett
Az 1992 reform általános célkitűzései
• megfelelő számú gazdálkodó megőrzése a mezőgazdasági területeken
• a mezőgazdasági termelők környezetgazdálkodási szerepének erősítése
• vidékfejlesztés nemcsak az agrártermelés, hanem a multiszektorális megközelítés alapján
Az 1992 reform általános célkitűzései
• a mezőgazdasági termelés ellenőrzése a piaci egyensúly megteremtése céljából
• a közös piaci szervezeteknek ösztönözniük kell a szükséges külterjesítést (extenzifikálást)
• a Közösségnek vállalnia kell a nemzetközi agrárkereskedelemben rá háruló felelősséget (mint e termékek legnagyobb importőre és második legnagyobb exportőre a világon)
Az 1992 reform általános célkitűzései
• a közös piaci szervezetek alapelveit – egységes piac, közösségi preferencia, pénzügyi szolidaritás – az eredeti szándékoknak megfelelően szükséges érvényesíteni
• a termelők jövedelmét közvetlenül befolyásoló támogatási rendszer működésének kialakítása
Az 1992 reform általános célkitűzései
• a mezőgazdasági költségvetésnek a korábbiaknál jobban kell szolgálnia a pénzügyi szolidaritást
• az arra leginkább rászorulók megsegítése, (a támogatások allokációjánál a gazdaságok nagyságát, jövedelmi helyzetét, továbbá regionális összefüggéseket egyaránt figyelembe kell venni)
A radikális reform mellett szóló belső érvek
• a magas intézményi árak és értékesítési garanciák szükségképpen a termelés növekedéséhez vezettek
• a növekvő trendet mutató termelési többletek a készletek növekedéséhez és/vagy növekvő szubvenciót igénylő exporthoz vezettek
A radikális reform mellett szóló belső érvek
• a nagyobb intenzitás beépített ösztönzői egyre inkább veszélyeztették a környezetet
• a növekvő költségvetési kiadások a gazdaságok elenyésző kisebbségéhez jutottak
• az egyre nagyobb kiadások nem oldották meg általában a mezőgazdasági jövedelmek problémáit
A radikális reform mellett szóló belső érvek
• mindez jelentős jóléti veszteségeket eredményezett elsősorban az EU fogyasztók és az adófizetők, illetve a harmadik országok exportőrei számára
• a mezőgazdaság politikai jelentőségének csökkenése
Agenda 2000
• „Ha a mezőgazdaság csak termelni tud, akkor ne számítson közpénzekből nyújtott közösségi kifizetésekre és támogatásokra!”
CAP vs CARPE
Strukturális átalakítás - CARPE• A mezőgazdaság szerepe megváltozik,
többfunkciós mezőgazdaság: Termelési funkció
• növekvő kereslet, növekvő árak, a támogatás csökkenthető a termelő közvetlen piacra tud termelni- világpiaci áron
Strukturális átalakítás - CARPEKörnyezetvédelmi funkció
• táj rendben tartása, igényeknek megfelelő élelmiszer előállítás, a föld, mint környezeti elem megóvásához nélkülözhetetlen
Társadalmi funkció
• munkahelyek, vidéki népesség, és vidéki infrastruktúra
Strukturális átalakítás - CARPE
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1996, 1998, 2002, 2008
A CAP és a CARPE elemei
Direkt, Kompenzációs, Átmeneti,Átalakítási támogatások
Piaci, Piacstabilizálásitámogatások
Agrárkörnyezeti, Környezeti éstájgazdálkodási támogatások
Strukturális, Vidékfejlesztésitámogatások
A CARPE jogi szabályozása
• TÁRGYA: halászati, növénytermesztési, állattenyésztés közvetlen eredményei, majd az ezekkel közvetlenül kapcsolatban álló feldolgozott termék (élelmiszeriparba nem avatkozik be)
• ALANYA az a termelő, aki jövedelmének 50%-a mezőgazdasági termék előállításából realizálja
Mariann Fischer Boel
Hogyan tovább?Egy új korszak
kezdete ez – az elfogadott reformokkal mindenki jól jár, a farmerek , a fogyasztók és a fejlődő országok is”
Franz Fishler
Mezőgazdasági kifizetések derogációja
• az új tagállamok a közvetlen kifizetések csak 25 %-át kapták 2004-ben, ez az arány 2011-re éri el a 100 %-ot
• addig a tagállamok saját költségvetésükből 30 %-nyi részt kifizethetnek
• (100 % fölé nem mehet az összkifizetés)
Egységes Területalapú Kifizetési Rendszer - SAPS
• Szlovénia, Ciprus, Málta nem ezt alkalmazza
• Magyarországon a direkt támogatás 2004-ben 70 €/ha
• szántóföld, vagy élőállat (húsmarha, anyatehén, juh) után
Magyar gazdák támogatása
• közvetlen jövedelemtámogatás
• 30 %-os nemzeti kiegészítés
• nemzeti társfinanszírozott vidékfejlesztési támogatás (75 % EU)
• piaci támogatások