AZ EU FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁJA, SZOCIÁLIS ÜGYEKKovács Péter

A foglalkoztatás, a szociális ügyek és a társadalmi befogadás előmozdítása az EU és a tagállami kormányok közös feladata

Az EU szerepe:• a tagállami szakpolitikák összehangolása, a

megvalósítás figyelemmel kísérése• jogszabályok alkotása, végrehajtás nyomon

követése• annak elősegítése, hogy a tagállamok

megosszák egymással a bevált módszereket a foglalkoztatás előmozdítása, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem, valamint a nyugdíjellátás terén

A KEZDETEK Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó

szerződés Európai Szociális Alap (ESZA) létrehozása Az 1980-as években a foglalkoztatási cselekvési

programok Európai foglalkoztatási szolgálat (EURES)• 1992-ben jött létre, együttműködési hálózat a

Bizottság és az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állami foglalkoztatási szolgálatai, valamint más társszervezetek között

• Célja a szabad mozgás ösztönzése, a munkavállalók segítése abban, hogy más tagállamokban munkát találjanak

AZ ÁTFOGÓBB FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELÉ

A növekedésről, a versenyképességről és a foglalkoztatásról szóló fehér könyv (1993)

• Vitát indított Európa gazdasági és foglalkoztatási stratégiájáról, illetve a foglalkoztatás kérdését az európai napirend élére helyezte

Az esseni folyamat (1994)• Az Európai Tanács esseni ülése - öt kiemelt

célkitűzés:1. beruházás a szakképzésbe2. a foglalkoztatásintenzív növekedés fokozása 3. járulékos munkaerőköltségek csökkentése4. az aktív munkaerő-piaci politikák fokozása 5. a fiatalok munkanélkülisége és a tartós

munkanélküliség elleni küzdelem

Maastrichti Szerződés Az Amszterdami Szerződés (1997)• Az európai foglalkoztatási stratégia, illetve a

Foglalkoztatási Bizottság létrehozásának megalapozása Az európai foglalkoztatási stratégia (1997–2004)• Az 1997 novemberében Luxembourgban, a

foglalkoztatás témájában megrendezett rendkívüli csúcstalálkozó indította el – luxembourgi folyamat

• Megteremtette a nemzeti foglalkoztatáspolitikák koordinálására és ellenőrzésére irányuló éves ciklus keretét

• az EU-t „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává” kell tenni

• A foglalkoztatás- és szociálpolitika átfogó célja a teljes körű foglalkoztatás

• A nemzeti foglalkoztatáspolitikák uniós szintű összehangolása érdekében a tagállamok közös feladatokat és célokat határoznak meg

• Fő célkitűzések: 1. Foglalkoztathatóság2. Vállalkozóképesség és munkahelyteremtés3. Alkalmazkodóképesség4. Esélyegyenlőség• 1997-től a foglalkoztatás a növekedéssel, illetve stabilitással

egyenrangú céllá vált• A közösségi szintű, összehangolt foglalkoztatási stratégia öt

alapelve:1. Szubszidiaritás2. Konvergencia3. Célkitűzések szerinti irányítás4. Országfelügyelet5. Integrált megközelítés

Európai Szociális Charta – 1999 A 2005-től megújult foglalkoztatási stratégia• Az EFS-t 2002-ben felülvizsgálták, 2005-ben újraindították, többéves

időkeretet vezettek be 2005-2008 és 2008-2010 közötti időszak – összesen 23 iránymutatás A foglalkoztatási iránymutatások célja a teljes foglalkoztatottság

előmozdítása, a munkahelyek minőségének és termelékenységének javítása, valamint a társadalmi és területi kohézió megerősítése

Európa 2020 Stratégia Az EU 2010-ben indította el, célja a válság leküzdése, olyan

feltételek teremtése, amelyek intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedésre adnak kilátást

Öt kiemelt uniós cél, ebből három vonatkozik a foglalkoztatáspolitikára

• Foglalkoztatás• Szociális biztonság• Társadalmi befogadás

FOGLALKOZTATÁS

Az EU lakosságának körében a munkanélküliek száma 2012-ben meghaladta a 26 millió főt

Az Európa 2020 stratégia egyik fő célja, hogy 2020-ra az aktív népesség 75%-ának legyen munkája

Ennek érdekében több kezdeményezés: • Hátrányos megkülönböztetés felszámolása• Munkakörülmények javítása, a munkavállalók

egészségének, biztonságának védelme• A munkavállalókat megilleti annak joga, hogy

munkaadójuk teljes körűen tájékoztassa őket, kikérje a véleményüket

• Egyenlő munkáért egyenlő bért

MUNKAERŐ-MOBILITÁS Az EU egyik legfőbb alapelve a személyek szabad

mozgása, ezen belül a munkaerő szabad áramlása• Az uniós állampolgárok három különböző státusban

dolgozhatnak más országokban:• Önálló munkavállalóként• Önálló vállalkozóként• Kiküldött munkavállalóként A munkaerő-mobilitás kérdésköre napjainkban heves

politikai és sajtóviták kereszttüzébe került Jobboldali populizmus megerősödése – migránsok

teherként való feltüntetése, szociális juttatások legitimitásának megkérdőjelezése

14 millióra tehető az EU-n belüli migránsok száma, ennek fele az új tagországokból származik (keleti bővítések)

FELADATOK, KILÁTÁSOK Az Európai Bizottság 2012. évi foglalkoztatási csomagja

további lépéseket tett az egységes európai munkaerőpiac felé

Cél a munkaerő-mobilitás kölcsönösen előnyössé tétele, ehhez erősíteni kell az európai munkaerőpiac átláthatóságát, könnyebben elérhetővé kell tenni a betöltetlen állásokat, illetve segíteni kell, hogy a vándorló munkavállalók ne kerülhessenek hátrányos helyzetbe

Az európai munkaerő-mobilitás legfontosabb intézménye az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat)

2014 – a Bizottság javaslatot tett, hogy a legtöbb szereplőt (munkáltatói, munkavállalói érdekképviseletek) arra ösztönözzük, hogy az EURES hálózatot használják munkaerő toborzására és közvetítésére

2013: 30 ezer magyar önéletrajz az EURES rendszerében (MO-11.)

TÁRSADALMI BEFOGADÁS 116 millióan a szegénységi küszöb alatt, illetve az

elszegényedés és társadalmi kirekesztettség fenyegetésében élnek, ez a népesség 23%-át teszi ki

Az európaiak több, mint 8%-a súlyos anyagi gondokkal küzd, a legszegényebb országokban ez az arány 30% feletti

Az aktív életkorú európaiak 10%-a olyan háztartásban él, ahol senki nem dolgozik

A 10-12 millió fős roma közösség az egyik leghátrányosabb helyzetű népcsoport, 70%-uk általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik, így ki vannak zárva a munkaerőpiacról

Az Európa 2020 stratégia orvosolni kívánja az alacsony képzettséget, a munkanélküliséget, a rossz lakhatási körülményeket, illetve a diszkriminációt, a társadalmi kirekesztést.

SZOCIÁLIS VÉDELEM Az uniós tagállamok azért

hozták létre a szociális biztonsági rendszereket, hogy csökkenteni tudják többek között a munkanélküliséggel, az egészségi problémákkal, a rokkantsággal, a családi nehézségekkel, az idősödéssel kapcsolatos kockázatokat.

A társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszerek fenntartásáért a tagállamok felelősek, az EU szerepe abban nyilvánul meg, hogy összehangolja a tagállami szociális biztonsági rendszerek működését

ESZA• 1957 • Az uniós tagállamok és régiók közti különbségek csökkentése

életszínvonal tekintetében• Uniós költségvetés 10%-ával gazdálkodik• 10 millió ember részesült az előnyeiből 2007 és 2013 között• Támogatja:1. Az egész életen át tartó tanulást, a munkavállalók képzését2. Az alkalmazottakat és vállalkozásokat szerkezetátalakításkor3. A munkanélküli fiatalokat4. A hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci beilleszkedését5. Az oktatási, képzési rendszerek reformját6. A szociális partnerek és a civil szerkezetek kapacitásépítését7. A közigazgatási szervek és szolgáltatások működésének

javítását

Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)• 2006-ban jött létre, célja, hogy támogatást nyújtson, ahol a

globalizáció miatt legalább 500 munkavállaló állás nélkül marad

Az Európai Bizottság konkrét intézkedései• Progress• EURES• Mozgásban az ifjúság• A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem

európai platformja• Új készségek és munkahelyek menetrendje• Út a munkahelyteremtő fellendülés felé• A tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás

európai éve• Nyugdíjak

FORRÁSOK

1. http://europa.eu/pol/socio/index_hu.htm2. http://www.europarl.europa.eu/ftu/pdf/hu/FT

U_5.10.3.pdf3. Közgazdasági Szemle, LXI. Évf., 2014. április4. http://www.mtakti.hu/file/download/mtudkut

/1resz.pdf5. https://www.google.hu/imghp?hl=hu&tab=w

i&ei=HDBpU5aOOYqeyQPdsYG4DA&ved=0CAQQqi4oAg