az eurÓpai uniÓ szociÁlis politikÁi · 6 előszó a kiadvány célja, hogy az olvasó számára...
TRANSCRIPT
AZ EUROacutePAI UNIOacute SZOCIAacuteLIS POLITIKAacuteI
E-jegyzet
SzerkeSztette Sziklai iStvaacuten
Szerzők FarkaS zSombor JuhaacuteSz Gaacutebor keGye adeacutel lukaacutecS erika Nyilas Mihaacutely ReacutezMűves Judit Ruszkai zsolt sziklai istvaacuteN vaJda GyoumlRGyi
Lektoraacutelta Gyulavaacuteri tamaacuteS
Az elektronikus kiadvaacuteny a TAacuteMOP-412-082AKMR-2009-0043 ndash bdquoA szociaacutelpolitikus eacutes a szociaacutelis munkaacutes keacutepzeacutes meguacutejiacutetaacutesa az ELTE eacutes a BCE egyuumlttműkoumldeacuteseacutebenrdquo
(SZOCMEG) projekt kereteacuteben keacuteszuumllt
copy Szerzők 2012Szerkeszteacutes copy Sziklai Istvaacuten 2012
Hungarian edition copy ELTE TaacuteTK 2012
Budapest 2012
Tartalom
Előszoacute 6
AZ EuRoacutePAI unIoacute InTeacuteZMeacutenyEI eacuteS SZOCIAacuteLIS ELKoumlTELEZődeacuteSE
11 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa (Juhaacutesz Gaacutebor) 8111 Az Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacuteg kialakulaacutesa helye eacutes szerepe az euroacutepai integraacutecioacutet
szorgalmazoacute szervezetek koumlzoumltt 8112 Az euroacutepai integraacutecioacute keacutet fő szervezete az Euroacutepa Tanaacutecs eacutes az Euroacutepai unioacute 10113 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei 12114 Az unioacutes jog jellemzői eacutes forraacutesai 23Ellenőrző keacuterdeacutesek 25Irodalom 25
12 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete (Juhaacutesz Gaacutebor) 27121 Az unioacutes szociaacutelpolitika alapkeacuterdeacutese harmonizaacutecioacute vagy koordinaacutecioacute 27122 A koumlzoumlsseacutegi szociaacutelispolitika fejlődeacutese 29Ellenőrző keacuterdeacutesek 36Irodalom 37
13 A szociaacutelpolitikaacutek koumlzeliacuteteacutesi mechanizmusai az Euroacutepai unioacuteban (Juhaacutesz Gaacutebor) 38131 Harmonizaacutecioacute 38132 A koordinaacutecioacute mint a szociaacutelpolitikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutenak jogi eszkoumlze 40133 A szociaacutelpolitikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutenak jogon kiacutevuumlli eszkoumlzei 40Ellenőrző keacuterdeacutesek 45Irodalom 45
AZ EUROacutePAI UNIOacute SZOCIAacuteLIS POLITIKAacuteI
21 Szociaacutelis jogok az Eu Alapjogi Kartaacutejaacuteban (Juhaacutesz Gaacutebor) 47211 A szociaacutelis jogok az unioacutes alapjogi diskurzusban 47212 A szociaacutelis alapjogok unioacutes jogba foglalaacutesaacutenak indokai 48213 A szociaacutelis jogok beemeleacutese koumlruumlli vita az Alapjogi Karta előkeacutesziacuteteacuteseacutenek folyamataacuteban 49214 Az Alapjogi Karta helye az Euroacutepai unioacute jogrendszereacuteben 50
215 Az Alapjogi Karta aacuteltalaacutenos jellemzői uacutejszerűseacutege alkalmazaacutesi koumlre eacutes eacutertelmezeacuteseacutenek egyes keacuterdeacutesei 51
216 Az Alapjogi Karta szociaacutelis toumlltetű rendelkezeacutesei 52Ellenőrző keacuterdeacutesek 56Irodalom 56
22 Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute (Juhaacutesz Gaacutebor) 57
221 Az 140871EGK rendelet reformjaacutenak indokai eacutes az uacutej 8832004EK rendelet elfogadaacutesaacutenak neheacutezseacutegei 59
222 A 8832004EK rendelet hataacutelya 59Ellenőrző keacuterdeacutesek 66Irodalom 66
23 Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban (KeGye Adeacutel) 67231 Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye eacutes az eseacutelyegyenlőseacuteg elhataacuterolaacutesa 67232 Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az Euroacutepai unioacuteban 70233 diszkriminaacutecioacutetilalom Magyarorszaacutegon 76Ellenőrző keacuterdeacutesek 85Irodalom 85
24 Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban (sziKlAi istvaacuten) 87241 Előzmeacutenyek dioacuteheacutejban 87242 Elmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacutesek 88243 Az Euroacutepai unioacute taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacuteja 91244 A taacutersadalmi kirekeszteacutes meacuterőszaacutemai 99245 nyelvtani probleacutemaacutek eacutes messzire vezető haacutetteruumlk 101Ellenőrző keacuterdeacutesek 103Irodalom 103
25 A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja (luKaacutecs eriKA sziKlAi istvaacuten) 106251 Előzmeacutenyek 106252 Az idősoumldeacutes hataacutesaival kapcsolatos Eu-s strateacutegiaacutek 108253 A nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutejaacutenak főbb szakaszai 110254 Az Eu Gazdasaacutegpolitikai eacutes Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutegaacutenak egyuumlttműkoumldeacutese
a nyugdiacutejak teruumlleteacuten 114
255 Zoumlld koumlnyv Feheacuter koumlnyv a nyugdiacutejakroacutel 2010ndash2012 117Ellenőrző keacuterdeacutesek 121Irodalom 121
26 nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten (Reacutezműves Judit) 122
261 Bevezeteacutes ndash az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszereket eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacutet meghataacuterozoacute euroacutepai kontextus 122
262 Az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes nyitott koordinaacutecioacuteja 125263 A szociaacutelis veacutedelem eacutes a taacutersadalmi befogadaacutes teruumlleteacutet ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacute
egyszerűsiacuteteacutese modernizaacutecioacuteja (streamlining) 131264 nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes ndash 2006ndash2008 133265 Első egeacuteszseacuteguumlgyi szakmai feluumllvizsgaacutelat 137266 nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes 2008ndash2010 138267 Az elmuacutelt keacutet eacutev főbb toumlrteacuteneacutesei 142Ellenőrző keacuterdeacutesek 143Irodalom 143
27 A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban (ruszKAi zsolt) 145271 Bevezeteacutes 145272 Az Amszterdami Szerződeacutes eacutes a Foglalkoztataacutesi fejezet kiegeacutesziacuteteacutese 146273 A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute menete 147274 A Luxembourgi Csuacutecstalaacutelkozoacute a foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyvonalak kialakulaacutesa 149275 A Lisszaboni Csuacutecstalaacutelkozoacutetoacutel a 2003-as iraacutenyvonalakig 150276 Az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia aacutetalakulaacutesa eacutes az uacutej tagaacutellamok csatlakozaacutesa 153277 bdquonemzeti akcioacuteprogram a noumlvekedeacuteseacutert eacutes a foglalkoztataacuteseacutertrdquo 159278 A Tanaacutecs utolsoacute iraacutenyvonalai a lisszaboni menetrend veacutegeacuteig 160279 Az Euroacutepa 2020 strateacutegia eacutes a jelenlegi iraacutenymutataacutesok 161Ellenőrző keacuterdeacutesek 163Irodalom 163
28 Romapolitika az Eu-ban (vAJdA GyoumlrGyi) 165281 Előzmeacutenyek 165282 A nemzeti Roma Integraacutecioacutes Strateacutegiaacutek Euroacutepai Kerete 170283 A magyar nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacutezaacutesi Strateacutegia 173284 A keretrendszer megvaloacutesiacutetaacutesa 174
Ellenőrző keacuterdeacutesek 176Irodalom 176
29 Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten (sziKlAi istvaacuten FArKAs zsombor ruszKAi zsolt) 177
291 A strukturaacutelis politika kialakulaacutesa 177292 A koheacutezioacutes politika ceacutelteruumlletei ndash fejlettseacutegi kuumlloumlnbseacutegek egyenlőtlenseacutegek az Eu-ban 178293 Euroacutepai Szociaacutelis Alap 183Ellenőrző keacuterdeacutesek 189Irodalom 189
AZ EuRoacutePAI SZOCIAacuteLIS dIMEnZIoacute JoumlVőJE
31 Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja (nyilAs mihaacutely) 191311 A lisszaboni strateacutegia 192312 Az Euroacutepa 2020 strateacutegia 197Ellenőrző keacuterdeacutesek 202Irodalom 202
32 A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumllete (Juhaacutesz Gaacutebor) 203321 A bőviacuteteacutesi folyamat hataacutesa a csatlakozoacute kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok szociaacutelpolitikaacutejaacutera 203322 A keleti bőviacuteteacutes hataacutesa az Eu szociaacutelpolitikaacutejaacutera 207Ellenőrző keacuterdeacutesek 209Irodalom 209
33 Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok (nyilAs mihaacutely) 210331 A joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok 211332 Az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok vaacutelaszlehetőseacutegei 214333 A joacuteleacuteti paradigmavaacuteltaacutes programja 216Ellenőrző keacuterdeacutesek 218Irodalom 218
6
Előszoacute
A kiadvaacuteny ceacutelja hogy az Olvasoacute szaacutemaacutera aacutettekinteacutest adjon az Euroacutepai unioacute koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacuteneteacuteről legfontosabb probleacutemaacuteiroacutel dilemmaacuteiroacutel megkoumlzeliacuteteacutesmoacutedjairoacutel A kifejezetten a szociaacutelpolitika szociaacutelis munka iraacutent eacuterdeklődő elkoumltelezett olvasoacute olyan kiadvaacutenyt vehet a kezeacutebe amely az elmeacuteleti tudaacutest gyakorlati tapasztalatokkal a tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutest a szakpolitika-formaacutelaacutes gyakorlati alkalmazaacutes peacutel-daacutein keresztuumll taacutergyalja A koumlzelmuacutelt toumlrteacuteneacuteseit (az ezredforduloacutetoacutel napjainkig) aacutelliacutetjuk a figyelem koumlzeacuteppontjaacute-ba de a hosszabb taacutevuacute folyamatok megeacuterteacutese eacuterdekeacuteben a taacutevolabbi muacutelt (az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg megalakulaacute-saacutetoacutel) főbb esemeacutenyeit szakaszait is taglaljuk Toumlrekveacutesuumlnk volt az is hogy ezt a szeacutelesebb koumlrű aacutettekinteacutest ndash ahol eacutes amennyiben relevaacutens ndash Magyarorszaacuteg speciaacutelis helyzeteacutere figyelemmel tegyuumlk meg
A koumlnyvben haacuterom nagy teacutemacsoport koumlreacute szervezetten vizsgaacuteljuk az Euroacutepai unioacute szociaacutelis teruumlletre vo-natkozoacute politikaacuteit Az első reacuteszben az unioacute inteacutezmeacutenyeit eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacuteseacutet taacutergyaljuk kiteacuterve a kap-csoloacutedoacute inteacutezmeacutenyrendszerre eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusra a szociaacutelis teruumlleti egyuumlttműkoumldeacutes korsza-kaira toumlrteacuteneteacutere valamint a hasznaacutelatos moacutedszerekre kiemelten az uacuten nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmusra A maacutesodik csoportja a tanulmaacutenyoknak az egyes szakpolitikaacutek toumlrteacuteneacuteseit dolgozza fel kiteacuterve a vonatkozoacute magyarorszaacutegi helyzetre Ebben a reacuteszben a szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute bemutataacutesaacutetoacutel kezdve a diszkri-minaacutecioacute illetve a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelmen keresztuumll a nagy taacutersadalombiztosiacutetaacutesi rendszerekig valamint az egyik leguacutejabb a romaacutekkal kapcsolatos egyuumlttműkoumldeacutesig tanulmaacutenyozzuk a koumlzoumlsseacutegi politikaacutekat A zaacuteroacute reacuteszben a koumlvetkező eacutevek szociaacutelis dimenzioacutet eacuterintő kihiacutevaacutesairoacutel az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok kiuacutetkereseacuteseacuteről illetve az unioacute bőviacuteteacutesi folyamataacuteban a szociaacutelis dimenzioacuteroacutel ejtuumlnk szoacutet
A kiadvaacuteny szerkeszteacuteseacutet 2012 aacuteprilisaacuteban zaacutertuk le Az egyes tanulmaacutenyok eseteacuteben az eredeti unioacutes forraacutesdokumentumok feldolgozaacutesaacutera elemzeacuteseacutere taacutemaszkodtunk Az irodalom a hivatkozaacutesok illetve a meg-adott forraacutesok az ezen időpontban eleacuterhető honlapok pontos ciacutemeacutet tartalmazzaacutek ugyanakkor ezek viszonylag gyakran vaacuteltoznak Az Olvasoacutenak tehaacutet amennyiben reacuteszletesebben el kiacutevaacuten meacutelyedni egy-egy teacutemaacuteban fontos erre figyelemmel lennie s a forraacutesdokumentumokat eredeti ciacutemuumlk alapjaacuten keresnie
Sziklai Istvaacuten
Az EuroacutepAi unioacute inTeacutezmeacutenyEi eacutes szociaacutelis ElkoumlTElEződeacutesE
8
Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere 11 eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa
Juhaacutesz Gaacutebor
Az Euroacutepai Gazdasaacutegi koumlzoumlsseacuteg kialakulaacutesa helye eacutes szerepe 111 az euroacutepai integraacutecioacutet szorgalmazoacute szervezetek koumlzoumltt
Az Euroacutepai unioacute csak az egyike az euroacutepai integraacutecioacutet szolgaacuteloacute kuumlloumlnboumlző ceacutellal leacutetrehozott szervezeteknek A politikailag egyseacuteges Euroacutepa kialakiacutetaacutesaacutenak gondolata a Roacutemai Birodalom szeacutethullaacutesa oacuteta izgatta az euroacutepai uralkodoacutek eacutes politikusok fantaacuteziaacutejaacutet ndash eleacuteg itt a neacutemetndashRoacutemai Csaacuteszaacutersaacuteg keacutesőbb a napoacuteleoni csaacuteszaacutersaacuteg vagy a hitleri III Birodalom hatalmi ambiacutecioacuteira utalni E toumlrekveacutesek koumlzoumls jellemzője az volt hogy az egyseacuteget mindig egy uralkodoacutenemzetaacutellam toumlbbi feletti hegemoacuteniaacutejaacutenak biztosiacutetaacutesa reacuteveacuten keacutepzelteacutek el A toumlrteacutenetileg folyamatosan vaacuteltozoacute oumlsszeteacutetelű szoumlvetseacutegi rendszerek egymaacutesnak feszuumlleacutese ugyanakkor mindig megaka-daacutelyozta az eacuteppen aktuaacutelis aspiraacutenst hatalmi ambiacutecioacuteinak megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban
A felvilaacutegosodaacutessal megjelentek az Euroacutepa beacutekeacutes egyesiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute elkeacutepzeleacutesek is de legfeljebb utoacutepi-akeacutent hatottak a politikai gyakorlat alakiacutetaacutesaacutera vajmi keveacutes hataacutest gyakoroltak (Saint-Pierre abbeacute Immanuel Kant) Az euroacutepai egyseacuteg gondolataacutenak egy Euroacutepaacuten kiacutevuumlli esemeacuteny az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok kikiaacuteltaacutesa eacutes a foumlderaacutelis berendezkedeacutesű orszaacuteg sikerei adtak uacutejabb loumlkeacutest Victor Hugo a 19 szaacutezad koumlzepeacuten maacuter az Euroacutepai Egyesuumllt Aacutellamokroacutel iacutert Az 1920-as eacutevekre aztaacuten toumlbb politikus is belaacutetta hogy az Euroacutepa egy orszaacuteg aacuteltali egyseacutegesiacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute alapvetően katonai jellegű erőfesziacuteteacutesek nem vezethetnek eredmeacutenyre mert az ehhez szuumlkseacuteges katonai erőfoumlleacuteny nem hozhatoacute leacutetre a kontinensen Az első vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkez-meacutenyei pedig arra figyelmeztettek hogy az euroacutepai hatalmak koumlzti folyamatos torzsalkodaacutesok uacutejabb haacuteboruacutek kirobbanaacutesaacutehoz vezethetnek eacutes felemeacutesztik az euroacutepai orszaacutegok erejeacutet iacutegy Euroacutepa mint egeacutesz fokozatosan leeacuterteacutekelődik a vilaacutegban E felismereacutestől hajtva tette koumlzzeacute 1922-ben az osztraacutekndashmagyar diplomata eacutes japaacuten szamuraacutej csalaacutedboacutel szaacutermazoacute Richard Coudenhove-Kalergi bdquoPaacuteneuroacutepardquo kiaacuteltvaacutenyaacutet melynek ceacutelja a politikai eacutes gazdasaacutegi eacuterdekek koumlzoumlsseacutegeacuten alapuloacute oumlsszeuroacutepai egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesa volt elsősorban az uacutejabb vilaacuteghaacuteboruacute kitoumlreacuteseacutenek megakadaacutelyozaacutesaacutera A kiaacuteltvaacuteny nyomaacuten leacutetrejoumlvő paacuteneuroacutepai mozgalom a fran-cia kuumllpolitika figyelmeacutet is felkeltette mely ndash a reacutegi receptek szerint ndash azt sajaacutet szolgaacutelataacuteba kiacutevaacutenta aacutelliacutetani A francia elkeacutepzeleacuteseket taacutemogatoacute euroacutepai konfoumlderaacutecioacute kialakiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute javaslatot Briand kuumlluumlgyminiszter 1929-ben terjesztette be a neacutepszoumlvetseacutegben de az előterjeszteacutes az eacuterintett orszaacutegok elleneacuterdekeltseacutege miatt eleve kudarcra volt iacuteteacutelve
A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute pusztiacutetaacutesai s a teacuteny hogy az euroacutepai nagyhatalmak egyeacutertelműen elvesztetteacutek vilaacutegpolitikai vezető szerepuumlket eacutes a kontinens amerikaiszovjet befolyaacutesi oumlvezetteacute vaacutelt a koraacutebbiaknaacutel joacuteval
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 9
egyeacutertelműbbeacute tetteacutek az egyuumlttműkoumldeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutet eacutes az ezt a ceacutelt szolgaacuteloacute hagyomaacutenyos erőpolitika kudarcra iacuteteacuteltseacutegeacutet A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute aacuteltal uumltoumltt sebek ugyanakkor az aacuteltalaacutenos teacutemaacutekon (pl a demok-ratikus berendezkedeacutes eacutes az emberi jogok veacutedelme) tuacutel igencsak megneheziacutetetteacutek az egyseacutegesiacuteteacuteshez szuumlk-seacuteges intenziacutev politikai egyuumlttműkoumldeacutest a győztes (vagy győztesekhez sorolt) eacutes a legyőzoumltt orszaacutegok koumlzoumltt Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepa szovjet megszaacutellaacutesa miatt nyilvaacutenvaloacute volt az is hogy baacutermifeacutele autonoacutem egyuumlttműkoumldeacutes csak a szuverenitaacutesuktoacutel meg nem fosztott (vagy azt visszanyert) nyugat-euroacutepai orszaacutegok koumlreacuteben vehette kezdeteacutet
Az itt vaacutezolt koumlruumllmeacutenyek miatt az euroacutepai integraacutecioacute folyamata keacutet szaacutelon indult el a 20 szaacutezad koumlzepeacuten A vasfuumlggoumlny lebocsaacutetaacutesa eacutes az aacutellandoacutesuloacute kommunista fenyegeteacutes feleacuterteacutekelte a bdquoszabad vilaacutegrdquo alapvető politikai eacuterteacutekei (a demokraacutecia a jogaacutellamisaacuteg eacutes az alapvető jogok veacutedelme) tekinteteacuteben valoacute szorosabb politikai egyuumlttműkoumldeacutest Ennek eredmeacutenyekeacutepp nyugat-Euroacutepaacuteban nem sokkal a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten maacuter 1950-ben kieacutepiacutetetteacutek az emberi jogok legerősebb veacutedelmi rendszereacutet Az emberi jogok eacutes a polgaacuteri alkot-maacutenyossaacuteg eacuterteacutekei tekinteteacuteben valoacute egyuumlttműkoumldeacutes azonban oumlnmagaacuteban keveacutes lett volna a keacutet nagyhatalom koumlzeacute szorult Euroacutepa lecsuacuteszaacutesaacutenak megakadaacutelyozaacutesaacutehoz E ceacutel eleacutereacuteseacutehez az egyuumlttműkoumldeacutest a gazdasaacuteg teruumlleteacutere is ki kellett terjeszteni Az egyuumlttműkoumldeacutes gazdasaacutegi dimenzioacutejaacutenak megkezdeacuteseacutehez meacuteg a maacuteso-dik vilaacuteghaacuteboruacute lezaacuterultaacutet koumlvetően is idő kellett koumlzelebbről pedig az hogy a hatalmon leacutevő francia politikusok raacuteeacutebredjenek arra hogy a neacutemet ipari kapacitaacutesok teljes ellenőrzeacuteseacuteről szőtt aacutelmaiknak nincs valoacutesaacutegalapja Paradox moacutedon eacutepp a francia politika neacutemetfoacutebiaacuteja vezetett a franciandashneacutemet gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutes alap-jainak lerakaacutesaacutehoz A franciaacutek ugyanis uacutegy gondoltaacutek hogy ha a győztes jogaacuten nem ellenőrizhetik a neacutemet hadiipar kulcsfontossaacuteguacute teruumlleteit akkor a keacutet orszaacuteg koumlzti haacuteboruacutes konfliktust a szeacuten- eacutes aceacutelipar koumlzoumls igazgataacutesaacuteval akadaacutelyozhatjaacutek meg leginkaacutebb mivel iacutegy lehetetlenneacute vaacutelik a maacutesik feacutel hadi keacuteszuumllődeacutese
E ceacutelboacutel javasoltaacutek az aceacutel- eacutes szeacutenipart koumlzoumls főhatoacutesaacuteg alaacute helyező Euroacutepai Szeacuten- eacutes Aceacutelkoumlzoumlsseacuteg (ESZAK maacutes neacuteven Montaacutenunioacute) felaacutelliacutetaacutesaacutet amelyhez a neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteg mellett Belgium Hollandia eacutes Olaszorszaacuteg is csatlakozott A szerződeacutes neacutemetorszaacuteg szaacutemaacutera elszigeteltseacutegeacutenek csoumlkken-teacutese miatt volt leacutetfontossaacuteguacute A Montaacutenunioacute 1951 eacutevi1 leacutetrehozaacutesakor ceacutelkeacutent tűzteacutek ki a szeacuten eacutes az aceacutel ke-reskedelmeacutere kivetett vaacutemok eacutes mennyiseacutegi korlaacutetozaacutesok eltoumlrleacuteseacutet valamint tiltottaacutek a kereskedelmi uumlgyletek reacutesztvevői koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlztető szabaacutelyok alkalmazaacutesaacutet A tovaacutebbleacutepeacutest a Montaacutenunioacute sikeres műkoumldeacutese mellett neacutehaacuteny tovaacutebbi teacutenyező is az egyuumlttműkoumldeacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutenek iraacutenyaacuteba hajtotta Ezek koumlzoumltt emliacutethető a nyugat-euroacutepai gazdasaacutegoknak az 1947-ben felajaacutenlott Marshall-segeacutellyel megvaloacutesiacutetott konszolidaacutecioacuteja valamint a nagyhatalmi szembenaacutellaacutes holtpontra jutaacutesa eacutes aacutellandoacutesulaacutesa A megvaloacutesiacutetaacutes lehetseacuteges moacutedo-zatait vizsgaacuteloacute a Montaacutenunioacute eacutegisze alatt 1955-ben kidolgozott Beyen-terv ugyan aacuteltalaacutenossaacutegban a politi-kai egyuumlttműkoumldeacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutet tartotta kiacutevaacutenatosnak aacutem roumlvid taacutevon azt kivitelezhetetlennek tartotta ezeacutert a gazdasaacutegi kooperaacutecioacute elmeacutelyiacuteteacuteseacutere tett javaslatot2
1 A Montaacutenunioacuteroacutel szoacuteloacute szerződeacutest 1951 aacuteprilis 18-aacuten iacutertaacutek alaacute a felek2 Az EGK megalapiacutetaacutesaacutehoz vezető folyamatot reacuteszletesebben laacutesd Jeney Kende eacutes Szűcs 2007 1 fejezet
10 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Az hogy az egyuumlttműkoumldeacutest kezdetben a gazdasaacutegi dimenzioacutera redukaacuteltaacutek nem jelentette a politikai ter-meacuteszetű kooperaacutecioacute taacutevlati szintű feladaacutesaacutet sőt a gazdasaacutegi kapcsolatok elmeacutelyuumlleacutese potenciaacutelisan eacuteppen ebben az iraacutenyban hatott Az eredeti ceacutelkeacutent megjeloumllt szabad mozgaacutesok biztosiacutetaacutesa fokozatosan eacutes szinte eacuteszreveacutetlenuumll teremtett oumlsztoumlnzeacutest az egyuumlttműkoumldeacutes kiszeacutelesiacuteteacuteseacutere Az egymaacutes termeacutekeit suacutejtoacute vaacutemok le-bontaacutesa eacutes az egyseacuteges belső piac kialakiacutetaacutesa oacutehatatlanul vezet uacutej koumlzoumls gazdasaacutegi eacuterdekek kialakulaacutesaacutehoz melyek veacutedelme koumlzoumls politikai cselekveacutest kiacutevaacuten peacuteldaacuteul koumlzoumls kuumllső vaacutemhataacuter leacutetrehozaacutesaacuteval eacutes annak koumlzoumls szabaacutelyok szerinti veacutedelmeacutevel
A munkavaacutellaloacutek szabad aacuteramlaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesa megkoumlveteli hogy a fogadoacute orszaacutegban a sajaacutet aacutellampol-gaacuterokkal egyenlő baacutenaacutesmoacutedban reacuteszesiacutetseacutek a vaacutendorloacute munkavaacutellaloacutekat eacutes eltartott hozzaacutetartozoacuteikat ndash ami viszont koumlzoumls fogalmak kialakiacutetaacutesaacutet igeacutenyli peacuteldaacuteul annyiban hogy kiket kell munkavaacutellaloacutenak illetve eltartott hozzaacutetartozoacuteknak tekinteni E keacuterdeacutesek tisztaacutezaacutesa maacuter koumlzoumls politikai doumlnteacutest igeacutenyel tisztaacutezandoacute hogy a koumlzoumls szabaacutelyok szerint az eacutelettaacuters hozzaacutetartozoacutenak minősuumll-e vagy sem (s esetleg azt is meg kell hataacuteroz-ni hogy az egyuumlttműkoumldeacutes szempontjaacuteboacutel kiket kell eacutelettaacutersnak tekinteni) Laacutethatoacute tehaacutet hogy a gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutes elmeacutelyiacuteteacutese oacutehatatlanul is uacutejabb eacutes uacutejabb koumlzoumls politikai doumlnteacuteseket keacutenyszeriacutet ki iacutegy a gazda-saacutegi kooperaacutecioacute szinte laacutethatatlanul egyre oumlsszetettebb politikai egyuumlttműkoumldeacutest eredmeacutenyez
Talaacuten enneacutel is fontosabb azonban a mindennapokban toumlmegeacutevel leacutetrejoumlvő gazdasaacutegi kapcsolatok koumlzoumls tudatot befolyaacutesoloacute hataacutesa a szabad mozgaacutes lehetőseacutegeacutevel eacutelő bdquounioacutesrdquo munkavaacutellaloacute nem csupaacuten importaacutelt termeleacutesi teacutenyező a maacutesik orszaacutegban hanem sajaacutet nemzeti kultuacuteraacutejaacuteboacutel is visz oda egy darabot eacutes termeacutesze-tesen a fogadoacute orszaacuteg kultuacuteraacutejaacutet is magaacuteba sziacutevja s alkalomadtaacuten hazaviszi (Viccesen szoktaacutek emlegetni hogy az euroacutepai gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutes leglaacutetvaacutenyosabb eredmeacutenye a pizzaacutezoacutek Euroacutepa-szerte megfi-gyelhető elterjedeacutese az olasz munkavaacutellaloacutek nagyaraacutenyuacute vaacutendorlaacutesa nyomaacuten) A gazdasaacutegi eacuterintkezeacuteseken keresztuumll terjedő kulturaacutelis koumlzeledeacutes valamint a koumlzoumls eacuterdekek kialakulaacutesa eacutes azok tudatosulaacutesa taacutevlatilag hozzaacutejaacuterul a koumlzoumls politikacsinaacutelaacutes legnagyobb akadaacutelyaacutenak a maacutesik nemzettel szembeni bizalmatlansaacutegnak a lebontaacutesaacutehoz
Az euroacutepai integraacutecioacute keacutet fő szervezete 112 az Euroacutepa Tanaacutecs eacutes az Euroacutepai unioacute
Az itt roumlviden vaacutezolt toumlrteacuteneti fejlődeacutes eredmeacutenyekeacutent az 1950-es eacutevek koumlzepeacutere az euroacutepai integraacutecioacutenak keacutet mai napig meghataacuterozoacute szervezete joumltt leacutetre A polgaacuteri demokratikus berendezkedeacutes viacutevmaacutenyai felett őrkoumldő alapvetően politikai ceacutelokat kitűző klasszikus nemzetkoumlzi szervezetkeacutent műkoumldő Euroacutepa Tanaacutecs valamint a koumlzvetlenuumll gazdasaacutegi ceacutelokat szolgaacuteloacute a nemzetkoumlzi szervezetek koumlzt atipikusnak szaacutemiacutetoacute Euroacutepai Gazda-saacutegi Koumlzoumlsseacuteg (keacutesőbbi elnevezeacutessel Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg majd napjainkban Euroacutepai Unioacute)
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 11
Euroacutepa Tanaacutecs Az Euroacutepa Tanaacutecs klasszikus nemzetkoumlzi szervezet melyben a tagaacutellamok megőrzik szuverenitaacutesukat amit az is jelez hogy a szervezeten beluumlli egyuumlttműkoumldeacutes kereteacuteben leacutetrehozott megaacutellapodaacutesok csak az arra fel-hatalmazaacutessal rendelkező aacutellami szerv (Magyarorszaacuteg eseteacuteben az Orszaacuteggyűleacutes) utoacutelagos joacutevaacutehagyaacutesaacuteval (ratifikaacutelaacutesaacuteval) vaacutelnak a belső jog reacuteszeacuteveacute eacutes ilyen moacutedon kikeacutenyszeriacutethetőveacute Ratifikaacutecioacute hiaacutenyaacuteban e meg-aacutellapodaacutesok az adott orszaacuteg jogalkalmazoacute szerveit nem koumltik A ratifikaacutecioacute arra is lehetőseacuteget teremt hogy a megaacutellapodaacutes eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet a szerződő orszaacuteg csak bizonyos korlaacutetozaacutesokkal vaacutellalja
Az Euroacutepa Tanaacutecsot 1949 maacutejus 10-eacuten Londonban alapiacutetottaacutek meg legfőbb ceacutelja azoknak az orszaacutegok-nak a toumlmoumlriacuteteacutese amelyek elkoumltelezettek a jogaacutellamisaacuteg eacuterveacutenyesiacuteteacutese valamint az alapvető szabadsaacutegok eacutes az emberi jogok biztosiacutetaacutesa mellett Ez magyaraacutezza azt hogy a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok mieacutert csak a rendszervaacuteltaacutes utaacuten csatlakoztak ehhez a szervezethez Legnagyobb hataacutesuacute dokumentuma bdquoAz emberi jogok eacutes alapvető szabadsaacutegok veacutedelmeacuteről szoacuteloacute egyezmeacutenyrdquo koumlzhasznaacutelatuacute neveacuten az Emberi Jogok Euroacute-pai Egyezmeacutenye ami a nemzetkoumlzi gyakorlatban peacuteldaacutetlanul erős kikeacutenyszeriacuteteacutesi mechanizmussal proacutebaacutelja raacuteszoriacutetani a tagaacutellamokat az Egyezmeacutenyben szereplő jogok tiszteletben tartaacutesaacutera Egyeduumllaacutelloacute lehetőseacuteg az hogy az Egyezmeacutenyben biztosiacutetott emberi jogaacuteban seacutertett egyeacuten szemeacutelyes panaszt tehet a jogaacutet seacutertő aacutellammal szemben s uumlgyeacuteben aacutellandoacute oumlsszeteacutetelű Biacuteroacutesaacuteg ndash a strasbourgi szeacutekhelyű Emberi Jogok Euroacutepai Biacuteroacutesaacutega (EJEB) ndash jaacuter el oly moacutedon hogy a biacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelete a felekre iacutegy kuumlloumlnoumlsen az eacuterintett aacutellamra neacutezve kuumlloumln alaacuteveteacutesi nyilatkozat neacutelkuumll is koumltelező eacuterveacutenyű A jogi garanciaacutek rendszereacutet a Szociaacutelis Karta3 1961 eacutevi elfogadaacutesaacuteval terjesztetteacutek ki a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis eacuterdekek veacutedelmeacutere A vaacutellalaacutesok kikeacutenyszeriacuteteacutese ugyan alapvetően orszaacutegjelenteacutesek eacuterteacutekeleacuteseacutevel toumlrteacutenik az 1996-ban elfogadott Moacutedosiacutetott Szociaacutelis Karta azonban maacuter megnyitja a kollektiacutev panaszteacutetel lehetőseacutegeacutet vagyis azt hogy az Euroacutepa Tanaacutecs aacuteltal elismert szervezetek panaszt tehessenek a Kartaacuteban foglalt jogok megseacuterteacutese eseteacuten a Szociaacutelis Jogok Euroacutepai Bizottsaacutega pedig a biacuteroacutesaacutegokeacutera emleacutekeztető esetjogi gyakorlatot4 alakiacutetott ki toumlbb eacutevtizedes műkoumldeacutese so-raacuten Ennek koumlszoumlnhetően a Szociaacutelis Karta komoly szerepet tudott betoumllteni a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis jogok euroacutepai sztenderdjeinek kialakiacutetaacutesaacuteban Magyarorszaacuteg a Szociaacutelis Kartaacutet 1991-ben iacuterta alaacute ratifikaacutecioacutejaacutera azonban csak 1999-ben a Moacutedosiacutetott Szociaacutelis Karta koumltelező hataacutelyaacutenak elismereacuteseacutere pedig csak eacutevtized-del keacutesőbb 2009-ben keruumllt sor a 2009 eacutevi VI toumlrveacutennyel
Euroacutepai Unioacute (Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacuteg Euroacutepai Koumlzoumlsseacutegek)Az EU nem hagyomaacutenyos nemzetkoumlzi egyuumlttműkoumldeacutesi szervezet mivel oumlnaacutelloacute jogi szemeacutelyiseacuteggel az unioacutes szervek reacuteveacuten pedig oumlnaacutelloacute jogalkotaacutesi hataacuteskoumlrrel rendelkezik E jogosiacutetvaacutenyai elleneacutere a nemzetek foumlloumltt aacutelloacute foumlderaacutelis kormaacutenynak sem tekinthető mivel a nemzeti parlamentek eacutes kormaacutenyok nincsenek az unioacutes szer-veknek alaacuterendelve azokat az unioacutes szervek nem utasiacutethatjaacutek Az Euroacutepa Tanaacuteccsal szemben tehaacutet az Euroacute-pai unioacute olyan kuumlloumlnleges egyuumlttműkoumldeacutesi szervezet melynek bdquoműkoumldeacuteseacuteben a kormaacutenykoumlzi eacutes a nemzetek
3 httpwwwszmmgovhumainphpfolderId=13895 4 Bővebben laacutesd Samuel 1997 wwwszmmgovhudownloadphpctag=downloadampdocId=11761
12 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
feletti (szupranacionaacutelis) jegyek keverednek eacutes sajaacutetos oumltvoumlzetet hoznak leacutetrerdquo (Horvaacuteth 2007 121) E ket-tősseacuteg az inteacutezmeacutenyi feleacutepiacuteteacutesben is kitapinthatoacute A legfőbb doumlnteacuteshozoacute szerv a Tanaacutecs kormaacutenykoumlzi szerv moacutedjaacutera műkoumldik miacuteg a Parlament a Bizottsaacuteg eacutes a Biacuteroacutesaacuteg műkoumldeacuteseacuteben erősebbek a nemzetek feletti jegyek A doumlnteacuteshozatalban reacuteszt vevő szervek mindegyike elteacuterő eacuterdekek terepe A Tanaacutecsban a tagaacutellamok kormaacutenyai aacuteltal keacutepviselt nemzeti eacuterdekek oumlsszehangolaacutesa folyik A vaacutelasztott keacutepviselőkből aacutelloacute Parlament az aacutellampolgaacuterok miacuteg a Bizottsaacuteg a sajaacutetos unioacutes eacuterdekeit jeleniacuteti meg (uo)
Az unioacutes politikaacutet alakiacutetoacute neacutegy szerv (a Tanaacutecs a Bizottsaacuteg a Parlament eacutes a Biacuteroacutesaacuteg) koumlzoumltt a hatal-mi aacutegak megosztaacutesa nem biztosiacutethatoacute a nemzetaacutellamon beluumll megszokott mintaacutek szerint eacutes az inteacutezmeacuteny-rendszer sajaacutetos feleacutepiacuteteacutese aggaacutelyokat eacutebreszt a neacutepszuverenitaacutes elveacutenek alkalmazaacutesaacuteval kapcsolatban is A Tanaacutecs egyszerre rendelkezik doumlnteacuteshozoacute (toumlrveacutenyhozoacute) eacutes ndash bizonyos uumlgyekben ndash veacutegrehajtoacute hatalom-mal baacuter ez utoacutebbit ha akarnaacute se tudnaacute gyakorolni teacutenylegesen A Tanaacutecs tagjai a tagaacutellamok kormaacutenyainak miniszterei akiknek odahaza is akad eacutepp eleacuteg dolguk iacutegy egyszerűen nincs idejuumlk arra hogy az unioacutes doumln-teacutesek meghozatalaacuten kiacutevuumll a veacutegrehajtaacutes kivitelezeacuteseacutevel is foglalkozzanak A gyakorlatban emiatt a Tanaacutecs a Bizottsaacuteghoz delegaacutelja veacutegrehajtaacutesi hataacuteskoumlreit A Parlament nem egyeduumlli legfőbb doumlnteacuteshozoacute hanem inkaacutebb taacutersjogalkotoacute szerv iacutegy a Tanaacuteccsal egyuumlttműkoumldve keacutepes az unioacutes doumlnteacutesek befolyaacutesolaacutesaacutera Emiatt bizonyos meacuterteacutekig csorbul a neacutepszuverenitaacutes elve mivel a legfontosabb doumlnteacuteseket hozoacute testuumlletek egyikeacutenek ndash a Tanaacutecsnak ndash a tagjai csak igen aacutetteacuteteles neacutep aacuteltali felhatalmazaacutes birtokaacuteban veacutegzik munkaacutejukat eacutes doumln-teacuteseikeacutert ndash a vaacutelasztott keacutepviselőkkel szemben ndash nem viselnek politikai felelősseacuteget A Tanaacutecs tagjait ugyanis nem vaacutelasztjaacutek ott a tagaacutellamok kormaacutenyainak tagjai uumllnek akiket doumlnteacuteseikeacutert a neacutepnek nem aacutell moacutedjaacute-ban felelősseacutegre vonni eacutepp amiatt mert nem vaacutelasztott keacutepviselők (Ha a nemzeti parlamenti vaacutelasztaacutesokon a szavazoacutek az Eu-ban tanuacutesiacutetott politikaacutejaacuteeacutert buumlntetneacutek a kormaacutenypaacutertokat akkor is csak a Tanaacutecs egy tag-jaacuteval szemben tudjaacutek eacuterveacutenyesiacuteteni a neacutepakaratot a toumlbbi tagaacutellam kormaacutenyainak tagjai a tagaacutellamon beluumlli vaacutelasztaacutesok utaacuten is helyuumlkoumln maradnak)
Az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei113
Az alaacutebbiakban az Euroacutepai unioacute legfontosabb szerveit tekintjuumlk aacutet ezekaz Euroacutepai unioacute Tanaacutecsa (a Tanaacutecs vagy Miniszterek Tanaacutecsa) ndash Council of the European union az Euroacutepai unioacute Bizottsaacutega (a Bizottsaacuteg EB) ndash Commission of the European union (European Commission EC) az Euroacutepai Parlament (a Parlament EP) ndash European Parliament az Euroacutepai unioacute Biacuteroacutesaacutega (a Biacuteroacutesaacuteg) ndash Court of Justice of the European union (European Court of Justice)
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 13
A TanaacutecsAz Euroacutepai unioacute Tanaacutecsa5 a tagaacutellamok szakminisztereiből aacutelloacute atipikus toumlrveacutenyalkotoacute eacutes veacutegrehajtoacute kor-maacutenykoumlzi szerv ami a taacutergyalt teacutemaacutetoacutel fuumlggően tiacutezfeacutele oumlsszeteacutetelben uumlleacutesezik Ez praktikusan azt jelenti hogy uumlleacutesein mindig azok a kormaacutenytagok vesznek reacuteszt akiknek az adott uumlgy a doumlnteacutesi kompetenciaacutejaacuteba tartozik (pl a magyar gazdasaacutegi miniszter) A Tanaacutecs ezeacutert szaacutemos bdquoreacutesztanaacutecsboacutelrdquo aacutell melyek koumlzuumll kiemel-kedő fontossaacuteguacute az Aacutellam- eacutes Kormaacutenyfők Tanaacutecsa (Euroacutepai Tanaacutecs ndash European Council) amelynek feladata a strateacutegiai keacuterdeacutesek eldoumlnteacutese Az Aacutellam- eacutes Kormaacutenyfők Tanaacutecsaacutenak legalaacutebb feacuteleacutevenkeacutent kell uumlleacuteseznie teacutenylegesen azonban eacutevente haacuterom-neacutegy alkalommal szoktaacutek oumlsszehiacutevni Uumlleacutesei az uacuten euroacutepai unioacutes bdquocsuacute-csokrdquo (csuacutecstalaacutelkozoacutek)
A toumlbb szakpolitikai teruumlletet is eacuterintő keacuterdeacutesek hagyomaacutenyosan a Kuumlluumlgyminiszterek Tanaacutecsaacutenak kom-petenciaacutejaacuteba tartoztak a Lisszaboni Szerződeacutes eacuteletbeleacutepeacutese oacuteta azonban ezeket az Aacuteltalaacutenos Uumlgyek Ta-naacutecsaacuteban taacutergyaljaacutek (ahol a tagaacutellami kormaacutenyokat egyeacutebkeacutent tovaacutebbra is a kuumlluumlgyminiszterek keacutepviselik) ugyancsak a kuumlluumlgyminiszterek tanaacutecskoznak a koumlzoumls kuumll- eacutes biztonsaacutegpolitikai keacuterdeacuteseket taacutergyaloacute Kuumlluumlgyek Tanaacutecsaacuteban is Az egyeacuteb szakpolitikai keacuterdeacuteseket a szakminiszterek megfelelő tanaacutecsaiban taacutergyaljaacutek ahol a tagaacutellamot keacutepviselő miniszter teljes felhatalmazaacutessal rendelkezik A tanaacutecsok uumlleacutesei gyakran paacuterhuzamo-san folynak A Tanaacutecsban a doumlnteacutesek az Alapszerződeacutesnek az uumlgy tiacutepusaacutetoacutel fuumlggő előiacuteraacutesai szerint egyszerű vagy minősiacutetett toumlbbseacuteggel illetve egyhanguacutean szuumlletnek Egyszerű toumlbbseacuteggel technikai jellegű keacuterdeacutesekről doumlntenek Az unioacutes jogszabaacutelyok tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutenek elfogadaacutesaacuteroacutel minősiacutetett toumlbbseacuteggel szavaznak (Az unioacutes szociaacutelpolitika kiveacutetel mert ezen a teruumlleten az uumlgyek jelentős reacuteszeacuteben meacuteg mindig egyhanguacute szava-zaacutessal kell doumlnteni vagyis minden tagaacutellamnak veacutetoacutejoga van)
A Tanaacutecs oumlsszeteacuteteleacutet eacutes feladatait az 1 aacutebra szemleacuteltetiA tagaacutellamoknak neacutepesseacutegszaacutemuktoacutel fuumlggően elteacuterő szavazatuk van a Tanaacutecsban A neacutegy legnagyobb
orszaacuteg (az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg Franciaorszaacuteg neacutemetorszaacuteg eacutes Olaszorszaacuteg) 29ndash29 szavazattal rendelkezik Magyarorszaacuteg a maga 10 millioacute lakosaacuteval a koumlzeacutepmezőnybe tartozik 12 szavazattal hasonloacutean Belgiumhoz Csehorszaacuteghoz Goumlroumlgorszaacuteghoz eacutes Portugaacuteliaacutehoz Az oumltmillioacutes Szlovaacutekiaacutet 7 szavazat illeti meg a tanaacutecsuumlleacute-seken A szavazatok szaacutema tehaacutet igazodik ugyan a lakossaacuteg szaacutemaacutehoz de nem egyenesen araacutenyos azzal a kisebb orszaacutegok szavazati suacutelya feluumlleacuterteacutekelt A jogi aktusok minősiacutetett toumlbbseacuteggel toumlrteacutenő elfogadaacutesaacutehoz az oumlsszesen leadhatoacute 345 szavazatboacutel 255 taacutemogatoacute szavazat szuumlkseacuteges Egy korlaacutetozoacute klauzula ugyanak-kor lehetőveacute teszi hogy a szuumlkseacuteges mennyiseacutegű taacutemogatoacute szavazat eseteacuten is keacuterhesse baacutermelyik tagaacutellam annak az ellenőrzeacuteseacutet hogy a javaslatot taacutemogatoacute orszaacutegok a koumlzoumlsseacuteg lakossaacutegaacutenak legalaacutebb 62 szaacutezaleacute-kaacutet keacutepviselik-e ndash amennyiben nem uacutegy leacutetrejoumln a doumlnteacuteshozatalt akadaacutelyozoacute bdquoblokkoloacute kisebbseacutegrdquo 2014-től a Tanaacutecsban aacutetteacuternek a kettős toumlbbseacuteg elveacutenek alkalmazaacutesaacutera ami azt jelenti hogy egy előterjeszteacutest akkor lehet elfogadottnak tekinteni ha azt legalaacutebb 15 orszaacuteg taacutemogatja eacutes a taacutemogatoacute orszaacutegok legalaacutebb az Eu neacutepesseacutegeacutenek 65 szaacutezaleacutekaacutet keacutepviselik A fenti szabaacutelyok szerinti minősiacutetett toumlbbseacuteggel valoacute doumlnteacuteshozatal alkalmi koaliacutecioacutek terepeacuteveacute teszi a tanaacutecsuumlleacuteseket ahol a tagaacutellamok eacuterdekeik szerint koumltnek szoumlvetseacutegeket
5 httpeuropaeuabout-euinstitutions-bodieseuropean-councilindex_huhtm
bull Feladata az EU joumlvőjeacutet eacuterintő strateacutegiai doumlnteacutesek meghozatalabull Tagjai a tagaacutellam veacutegrehajtoacute hatalmaacutenak feje (miniszterek vagy aacutellamelnoumlk)bull Uumlleacutesezeacutes feacuteleacutevente koumltelező (a gyakorlatban 3ndash4 unioacutes csuacutecs eacutevente)
bull Feladata komplex szakpolitikai uumlgyekben valoacute doumlnteacuteshozatalbull Tagjai a tagaacutellamok kuumlluumlgyminisztereibull Uumlleacutesezeacutes havi rendszeresseacuteggel
bull Feladata koumlzoumls kuumll- eacutes belbiztonsaacutegi uumlgyeket eacuterintő doumlnteacutesek meghozatalabull Tagjai kuumlluumlgyminiszterek elnoumlke az EU kuumll- eacutes biztonsaacutegpolitikai főkeacutepviselőjebull Uumlleacutesezeacutes havi rendszeresseacuteggel
bull Feladata a gazdasaacutegpolitika fejleszteacuteseacutevel a peacutenzpiacokkal eacutes tőkemozgaacutesokkal valamit a harmadik orszaacutegokkal aacutepolt gazdasaacutegi kapcsolatkoumlzoumls oumlsszefuumlggő uumlgyek taacutergyalaacutesa eacutes azokban valoacute doumlnteacuteshozatal
bull Tagjai a tagaacutellamok gazdasaacutegi eacutesvagy peacutenzuumlgyminisztereibull Uumlleacutesezeacutes havi rendszeresseacuteggel
bull Feladata a koumlzoumls uumlgyekben valoacute doumlnteacuteshozatalbull Tagjai a tagaacutellamok mezőgazdasaacutegi eacutesvagy halaacuteszati minisztereibull Uumlleacutesezeacutes szuumlkseacuteg szerinti gyakorisaacuteggal
bull Feladata a schengeni rendszer szabaacutelyozaacutesa eacutes rendőrseacutegi egyuumlttműkoumldeacutessel oumlsszefuumlggő teacutemaacutek (főkeacutent a hataacuteron aacutetnyuacuteloacute bűnuumlldoumlzeacutes)
bull Tagjai a tagaacutellamok bel- eacutes igazsaacuteguumlgy-minisztereibull Uumlleacutesezeacutes szuumlkseacuteg szerinti gyakorisaacuteggal
bull Feladata a neveacuteben jelzett teruumlleteken felmeruumllő koumlzoumlsseacutegi doumlnteacutest igeacutenylő uumlgyekkel valoacute foglalkozaacutesbull Tagjai a megfelelő szakminiszterek (ha egy tagaacutellamboacutel toumlbb is eacuterintett kijeloumllik hogy
ki keacutepviseli az orszaacutegot) bull Uumlleacutesezeacutes keacutethavonta
bull Feladata munkauumlgyi eacutes foglalkoztataacutesi ceacuteluacute ceacutelok kitűzeacutese eacutes ajaacutenlaacutesok megfogalmazaacutesa egeacuteszseacuteg- eacutes fogyasztoacuteveacutedelmi szabaacutelyozaacutes
bull Tagjai a megfelelő szakminiszterek bull Uumlleacutesezeacutes negyedeacutevente
bull Feladata a versenykeacutepesseacuteggel oumlsszefuumlggő ipari kutataacutesi belső piaci eacutes idegenforgalmi uumlgyek iraacutenyiacutetaacutesa (belső piaci keacuterdeacutesekben jogalkotaacutes iparpolitikai keacuterdeacutesekben ceacutelkitűzeacutesek ajaacutenlaacutesok elfogadaacutesa)
bull Tagjai a megfelelő szakminiszterek bull Uumlleacutesezeacutes kb keacutethavonta
bull Feladata koumlrnyezetveacutedelmi politika alakiacutetaacutesa a koumlrnyezetveacutedelmi taacutergyuacute jogalkotaacutesbull Tagjai a koumlrnyezetveacutedelmi taacutercaacutek vezetői bull Uumlleacutesezeacutes kb negyedeacutevente
bull Feladata oktataacutesi kulturaacutelis valamint az ifjuacutesaacuteg eacuterdekeivel kapcsolatos keacuterdeacutesek taacutergyalaacutesa koumlzoumls kezdemeacutenyezeacutesek elfogadaacutesa
bull Tagjai a megfelelő taacutercaacutek vezetői bull Uumlleacutesezeacutes szuumlkseacuteg szerint
bull Feladata a tagaacutellamok aacutellaacutespontjainak koumlzeliacuteteacuteseacutevel a Miniszterek Tanaacutecsa uumlleacuteseacutenek előkeacutesziacuteteacutesebull Tagjai a tagaacutellamok bruumlsszeli keacutepviseleteacutenek vezetői (aacutegazati szakeacutertők szuumlkseacuteg szerinti segiacutetseacutegeacutevel) bull Uumlleacutesezeacutes folyamatosan
Aacutellam eacutes Kormaacutenyfők
Tanaacutecsa
Aacuteltalaacutenos Uumlgyek Tanaacutecsa
Kuumlluumlgyek Tanaacutecsa
Gazdasaacuteg- eacutes Peacutenzuumlgyek
Tanaacutecsa
Mezőgazdasaacutegi eacutes Halaacuteszati Tanaacutecs
Bel- eacutes Igazsaacuteguumlgyi Egyuumlttműkoumldeacutes
Tanaacutecsa
Koumlzlekedeacutesi Hiacuterkoumlzleacutesi eacutes Energiapolitikai
Uumlgyek Tanaacutecsa
Foglalkoztataacutesi Szociaacutel-politikai Egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes
Fogyasztoacuteveacutedelmi Uumlgyek Tanaacutecsa
Versenykeacutepesseacutegi Tanaacutecs
Koumlrnyezetveacutedelmi Tanaacutecs
Oktataacutesi Iuacutesaacutegi eacutes Kulturaacutelis
Uumlgyek Tanaacutecsa
Aacutellandoacute KeacutepviselőkTanaacutecsa
(COREPER)
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
1 aacutebra A Tanaacutecs oumlsszeteacutetele eacutes feladatai
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 15
vagy koumlteleződnek el maacutesok taacutemogataacutesa mellett (A peacutelda kedveacuteeacutert teacutetelezzuumlk fel hogy a Tanaacutecs soros uumlleacuteseacuten a Bizottsaacuteg előterjeszteacuteseacuteben a tengeri halaacuteszat szabaacutelyozaacutesaacutenak egyes aspektusai szerepelnek Magyar-orszaacuteg eacuterdekeit nem seacuterti eacutes nem szolgaacutelja a jogszabaacutelytervezet maacutes orszaacutegok viszont lobbiteveacutekenyseacutegbe kezdenek az előterjeszteacutes elfogadaacutesaacuteeacutert vagy blokkolaacutesaacuteeacutert A magyar kormaacuteny taacutemogatoacute vagy blokkoloacute sza-vazatai fejeacuteben keacuterheti a magyar aacutellaacutespont taacutemogataacutesaacutet olyan keacuterdeacutesekben amelyeket az orszaacuteg eacuterdekei szempontjaacuteboacutel fontosnak tart) Ez termeacuteszetesen igen oumlsszetett folyamat ahol a nemzeti eacuterdekek mellett szaacute-mos egyeacuteb szempontra is tekintettel kell lenni (pl a taacutergyaloacutepartnerek suacutelyaacutera hiszen a viszonossaacuteg alapjaacuten eacuterdemesebb lehet a toumlbb szavazattal rendelkező tagaacutellamot taacutemogatni a kisebbel szemben de alkalmasint tekintettel kell lenni arra is hogy bdquoerősrdquo orszaacutegokat feleslegesen ne haragiacutetsunk magunkra stb)
Az Euroacutepai Tanaacutecs uumlleacuteseit az elnoumlk vezeti Ez a szemeacutely hosszuacute időn keresztuumll az elnoumlkseacutegi feladatokat feacutel eacutevre forgoacuterendszerben ellaacutetoacute tagaacutellam aacutellam- vagy kormaacutenyfője volt 2009 decembereacutetől a Tanaacutecs tagjai minősiacutetett toumlbbseacuteggel keacutet eacutes feacutel eacutev időtartamra elnoumlkoumlt vaacutelasztanak akinek mandaacutetuma egy eacutevvel meghosz-szabbiacutethatoacute Jelenleg (2012 elejeacuten) a Tanaacutecs elnoumlke Herman van Rumpuy belga politikus A 27 orszaacuteg feacuteleacuteves bdquoveteacutesforgoacutebanrdquo haladoacute elnoumlkseacutegi rendszere ugyanakkor megmaradt Az elnoumlkseacuteget adoacute orszaacuteg ad helyt a tanaacutecsuumlleacuteseknek hataacuterozza meg a napirendet eacutes igyekszik gondoskodni a tagaacutellamok koumlzti kompromisszum kialakulaacutesaacuteroacutel
A BizottsaacutegA Bizottsaacuteg az Euroacutepai unioacute doumlnteacutes-előkeacutesziacutető javaslattevő veacutegrehajtoacute eacutes ellenőrző szerve ezeacutert szokaacutes az Eu kormaacutenyaacutenak is nevezni Veacutegrehajtoacute (eacutes ennek kereteacuteben jogalkotoacute) szervkeacutent jogosiacutetvaacutenyai az uumlgyek egy reacutesze tekinteteacuteben szaacutermazeacutekosak eacutes ezeacutert korlaacutetozottak hiszen azokat a Tanaacutecs delegaacutelja hozzaacute Az unioacutes jogszabaacutelyok veacutegrehajtaacutesaacutenak koumltelezettseacutege elsősorban a tagaacutellamokat terheli az ő feladatuk a veacuteg-rehajtaacutes adminisztratiacutev felteacuteteleinek kialakiacutetaacutesa a Bizottsaacuteg csak ellenőrzi ennek megvaloacutesulaacutesaacutet Ameny-nyiben mulasztaacutest vagy nem megfelelő teljesiacuteteacutest tapasztal a szerződeacutesek őrekeacutent felszoacuteliacutetja a tagaacutellamot a jogszabaacutelyseacuterteacutes megszuumlnteteacuteseacutere eacutes a szuumlkseacuteges inteacutezkedeacutesek meghozatalaacutera A tagaacutellamnak joga van a vaacutelaszadaacutesra vagyis arra hogy tisztaacutezzaacutek az esetleges jogeacutertelmezeacutesi kuumlloumlnbseacutegekből fakadoacute feacutelreeacuterteacute-seket Amennyiben azonban a Bizottsaacuteg tovaacutebbra is uacutegy veacuteli hogy a tagaacutellam nem tette meg a szuumlkseacuteges in-teacutezkedeacuteseket az unioacutes jogszabaacutelyok veacutegrehajtaacutesaacutera uacutegy a Biacuteroacutesaacuteghoz fordulva koumltelezettseacutegszegeacutesi eljaacuteraacutest kezdemeacutenyezhet a tagaacutellammal szemben A felek koumltelesek a Biacuteroacutesaacuteg iacuteteacuteleteacutenek megfelelően eljaacuterni Mivel a Biacuteroacutesaacuteg ritkaacuten doumlnt a Bizottsaacuteg veacutelemeacutenyeacutevel ellenteacutetesen ez elsősorban az eljaacuteraacutes alaacute vont tagaacutellam koumltele-zeacuteseacutevel jaacuter Amennyiben a tagaacutellam nem tesz eleget a Biacuteroacutesaacuteg aacuteltal előiacutert koumltelezettseacutegeacutenek a testuumllet tovaacutebbi keacutenyszeriacutető inteacutezkedeacuteskeacutent biacutersaacuteg vagy aacutetalaacutenyoumlsszeg megfizeteacuteseacutere koumltelezheti (Erre ritkaacuten keruumll sor mert a tagorszaacutegok aacuteltalaacuteban maacuter a szankcionaacutelaacutest megelőzően elfogadjaacutek a Biacuteroacutesaacuteg aacutellaacutespontjaacutet eacutes megteszik az abboacutel koumlvetkező inteacutezkedeacuteseket) A Bizottsaacuteg termeacuteszetesen nemcsak a tagaacutellamokkal szemben koumlteles kikeacutenyszeriacuteteni az unioacutes jog alkalmazaacutesaacutet hanem az unioacutes jogalanyokkal kuumlloumlnoumlsen a vaacutellalkozaacutesokkal szem-ben is felleacutephet ennek eacuterdekeacuteben
16 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Leghangsuacutelyosabban eacutes legkoumlvetkezetesebben a Bizottsaacuteg doumlnteacutes-előkeacutesziacutető szerepe eacuterveacutenyesuumll a Ta-naacutecs ritka kiveacutetelektől eltekintve csak a Bizottsaacuteg előterjeszteacutese alapjaacuten hozhat unioacutes jogszabaacutelyokat Ez komoly hatalmat ad a Bizottsaacuteg kezeacutebe hiszen a javaslattervezetek kidolgozaacutesaacuteval e testuumllet meghataacuterozoacute befolyaacutessal biacuter a doumlnteacuteshozatal folyamataacutera Feladatai koumlzeacute tartozik az unioacutes politikaacutek eacutes magaacutenak az Eu-nak a keacutepviselete az unioacutes alapok kezeleacutese
A Bizottsaacuteg a Tanaacutecs javaslataacutera a Parlamenttől kapja mandaacutetumaacutet tagjairoacutel eacutes programjaacuteroacutel a Parlament szavaz A Bizottsaacuteg mandaacutetuma oumlt eacutevre szoacutel A mandaacutetum megszűneacutese utaacuten bonyolult egyezteteacutesi taacutergyalaacute-sok kezdődnek az uacutej oumlsszeteacutetelű Bizottsaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel Az Eu eddigi toumlrteacuteneteacuteben fontos alapelv volt hogy minden tagaacutellamnak legyen biztosi posztot betoumlltő delegaacuteltja A keleti bőviacuteteacutest megelőzően a nagyobb unioacutes orszaacutegok 2ndash2 a kisebbek 1ndash1 biztost delegaacutelhattak a Bizottsaacutegba A bőviacuteteacutest koumlzvetlenuumll koumlvetően az uacutejon-nan csatlakozott orszaacutegok egy-egy teruumlleten biztoshelyettest aacutelliacutethattak A csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok idősza-kaacuteban felmeruumllt az oumltlet hogy ndash elkeruumllendő a felesleges biztosi poziacutecioacutek leacutetrehozaacutesaacutet ndash a kisebb orszaacutegok veteacutesforgoacuterendszerben adnaacutenak biztosokat miacuteg a nagyobbak aacutellandoacute jelleggel tehetteacutek volna ezt A bdquonagyokrdquo erőfoumlleacutenyeacutenek ilyen nyiacutelt kifejezeacutese eacutes a kisebbek maacutesodranguacute taggaacute degradaacutelaacutesa utoacutebbiak szaacutemaacutera elfo-gadhatatlan volt ezeacutert kompromisszumos megoldaacuteskeacutent addig amiacuteg a tagaacutellamok szaacutema nem haladja meg a 27-et lehetőveacute tetteacutek hogy minden tagaacutellam egy biztost delegaacutelhasson a testuumlletbe Romaacutenia eacutes Bulgaacuteria 2007 eacutevi csatlakozaacutesaacuteval a biztosok szaacutema eleacuterte a kuumlszoumlbeacuterteacuteket iacutegy egy esetleges tovaacutebbi bőviacuteteacuteskor feluumll kell vizsgaacutelni a jelenlegi szabaacutelyokat
Az uacutej Bizottsaacuteg megalakulaacutesa az elnoumlk szemeacutelyeacuteről valoacute megaacutellapodaacutessal veszi kezdeteacutet amiről az egyez-teteacutesek a Tanaacutecsban folynak A Tanaacutecs az elnoumlk szemeacutelyeacutere tesz javaslatot a Parlamentnek ezt koumlveti a tagaacutellami delegaacutelaacutesok folyamata aminek folyamaacuten az egyes orszaacutegok kuumlloumlnboumlző taktikaacutekat alkalmaznak Egyes orszaacutegok a szaacutemukra fontosnak tartott teruumllet(ek) biztosi poziacutecioacuteit igyekeznek megszerezni eacutes ezzel kapcsolatban informaacutelis egyezteteacutest kezdenek a Bizottsaacuteg eacuteleacutere javasolt politikussal Az is elkeacutepzelhető hogy a bizottsaacutegi elnoumlkjeloumllt keacuteri meg az egyes orszaacutegokat konkreacutet szemeacutely konkreacutet poziacutecioacuteba valoacute delegaacutelaacutesaacutera Veacuteguumll vannak olyan orszaacutegok amelyek szaacutemaacutera mindegy hogy az aacuteltaluk delegaacutelt szemeacutely melyik teruumlletet kapja meg biztoskeacutent Az ő szaacutemukra a Bizottsaacuteg elnoumlkjeloumlltje proacutebaacutel meg testhezaacutelloacute teruumlletet talaacutelni Az iacutegy oumlsszeaacutelloacute Bizottsaacuteg oumlsszeteacuteteleacutere az elnoumlkjeloumllt tesz javaslatot az Euroacutepai Parlament koumlzgyűleacuteseacutenek A Bi-zottsaacuteg csak akkor alakul meg ha a Parlament mindegyik biztos szemeacutelyeacutet elfogadja (20042005 forduloacutejaacuten a Parlament a biztosjeloumlltek parlamenti bizottsaacutegok előtti meghallgataacutesa utaacuten informaacutelisan jelezte a bizottsaacuteg elnoumlkeacutenek jeloumllt Joseacute Manuel Barrosoacutenak hogy haacuterom jeloumlltet alkalmatlannak talaacutelt leendő feladata ellaacutetaacutesaacutera Ezt koumlvetően Barroso visszavonta a Bizottsaacuteg oumlsszeteacuteteleacutere vonatkozoacute javaslataacutet eacutes a tagaacutellami kormaacutenyok-kal valoacute uacutejboacuteli egyezteteacutest koumlvetően keacutet uacutej szemeacutelyre tett javaslatot a harmadik biztosjeloumllt szaacutemaacutera pedig maacute-sik bdquotaacutercaacutetrdquo kiacutenaacutelt aminek vezeteacuteseacutere a Parlament maacuter nem talaacutelta őt alkalmatlannak) A Parlament ellenőrzeacutesi jogkoumlreacutevel eacutelve bizalmatlansaacutegi indiacutetvaacutenyt is benyuacutejthat a Bizottsaacuteggal szemben Amennyiben az indiacutetvaacuteny toumlbbseacuteget kap uacutegy a Parlament megfosztja a Bizottsaacutegot mandaacutetumaacutetoacutel eacutes uacutej Bizottsaacutegot kell alakiacutetani
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg tagjai az Eu alkalmazottai ezeacutert nem fogadhatnak el utasiacutetaacutest a tagaacutellamok kormaacute-nyaitoacutel nem fogadhatjaacutek el az őket delegaacuteloacute orszaacuteg kormaacutenyaacutenak utasiacutetaacutesait teveacutekenyseacuteguumlk soraacuten kizaacuteroacutelag
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 17
az unioacutes polgaacuterok eacuterdekeit tarthatjaacutek szem előtt Fuumlggetlenseacuteguumlk biztosiacutetaacutesaacutet szolgaacutelja kiemelkedően magas ndash a koumlzoumlsseacutegtől szaacutermazoacute ndash fizeteacutesuumlk eacutes az a szabaacutely hogy nem fogadhatnak el a tagaacutellam kormaacutenyaacutetoacutel (kuumlloumlnoumlsen az őket delegaacuteloacute kormaacutenytoacutel) semmilyen szolgaacuteltataacutest
Az Euroacutepai Parlament A Parlament eredeti neve Koumlzgyűleacutes volt eacutes kezdetben az EnSZ Koumlzgyűleacuteseacutehez hasonloacute vitafoacuterumkeacutent mű-koumldoumltt megteremtve iacutegy az unioacutes doumlnteacutesek nyilvaacutenossaacutegaacutet de csak csekeacutely beleszoacutelaacutesa volt a doumlnteacutesek kialakiacutetaacutesaacuteba A Tanaacutecs hataacuteskoumlreit ismertetve maacuter szoacute esett arroacutel hogy az Euroacutepai unioacuteban nem a neacutep aacuteltal vaacutelasztott keacutepviselők gyakoroljaacutek a főhatalmat hanem abban osztoznak a Tanaacuteccsal Vilaacutegosan kell laacutetni ugyanakkor hogy e korlaacutetozott jogalkotaacutesi hataacuteskoumlroumlk is hatalmas előreleacutepeacutest jelentenek azokhoz a nem is olyan taacutevoli időhoumlz keacutepest amikor a Parlament egyszerű konzultaacutecioacutes szervkeacutent teveacutekenykedett
A Parlament taacutersjogalkotoacutei szerepvaacutellalaacutesa az Euroacutepai unioacuteroacutel szoacuteloacute Maastrichti Szerződeacutes hataacutelybaleacute-peacuteseacutetől vette kezdeteacutet A Parlament ekkor kapta meg azokat a jogosiacutetvaacutenyokat melyek birtokaacuteban egyet nem eacuterteacutese eseteacuten erőteljesen feacutekezni tudta az unioacutes doumlnteacuteshozatal sebesseacutegeacutet (a konzultaacutecioacutes eljaacuteraacutes ke-reteacuteben obstrukcioacute gyakorlaacutesaacuteval az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutes eseteacuten pedig azzal hogy ha maacutesodik olvasat-ban is elutasiacutetotta egy jogszabaacutelytervezeteacutet akkor azt a Tanaacutecs csak egyhanguacute szavazaacutessal fogadhatta el) Az1997-es Amszterdami Szerződeacutes bevezette majd a 2009 veacutegeacuten hataacutelyba leacutepett Lisszaboni Szerződeacutes az uumlgyek haacuteromnegyed reacuteszeacutere kiterjesztette az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutest Az uacutejraszabaacutelyozott toumlbb olvasatboacutel aacutelloacute eljaacuteraacutesban a Parlament teacutenyleges veacutetőjoggal rendelkezik iacutegy a szervezet napjainkra az unioacutes doumlnteacuteshozatal megkeruumllhetetlen foacuterumaacutevaacute vaacutelt Mivel a Parlamentben szaacutemos toumlreacutesvonal talaacutelhatoacute ami gyakran megneheziacuteti a toumlbbseacuteg taacutemogataacutesaacutenak megszerzeacuteseacutet tuacutel kockaacutezatos lett volna egyszeri szavazaacutesra biacutezni a jogszabaacutelyter-vezetek sorsaacutet Ehelyett az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutes eseteacuten toumlbb olvasatban zajlik a doumlnteacuteshozatal annak eacuterdekeacute-ben hogy a keacutet inteacutezmeacuteny (a Tanaacutecs eacutes a Parlament) aacuteltal megjeleniacutetett eacuterdekek a toumlbbforduloacutes egyezteteacutessel oumlsszehangolhatoacutek legyenek Az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutes folyamataacutet a 2 aacutebra mutatja be
Az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutes mellett a doumlnteacuteshozatal egyeacuteb processzusai is leacuteteznek Az uumlgyek egy reacuteszeacuteben az EP-nek hozzaacutejaacuterulaacutesi joga van a doumlnteacutesek meghozatalaacutehoz Ide egyes szemeacutelyi uumlgyek illetve nemzetkoumlzi megaacutellapodaacutesokkal kapcsolatos keacuterdeacutesek tartoznak A hozzaacutejaacuterulaacutes megtagadaacutesa eseteacuten az előterjeszteacutes tovaacutebbi egyezteteacutes neacutelkuumll elutasiacutetottnak tekintendő A hozzaacutejaacuterulaacutesi eljaacuteraacutesban az Euroacutepai Parlament az elő-terjeszteacutesről csak igennel eacutes nemmel szavazhat moacutedosiacutetoacute indiacutetvaacutenyokat nem tehet
Az uumlgyek egy maacutesik csoportja eseteacuteben az EP a veacutelemeacutenyezeacutesi jogaacutet gyakorolhatja Veacutelemeacutenyeacutet ugyan a Tanaacutecsnak nem kell figyelembe vennie de annak kialakiacutetaacutesaacutet eacutes koumlzleacuteseacutet meg kell vaacuternia aneacutelkuumll nem hoz-hat eacuterveacutenyesen doumlnteacuteseket Ez az eljaacuteraacutes is biztosiacutet neacutemi mozgaacutesteret a Parlamentnek akarata eacuterveacutenyesiacuteteacute-seacutere mivel időhuacutezaacutessal (obstrukcioacuteval) kiacuteseacuterelheti meg aacutellaacutespontjaacutenak figyelembeveacuteteleacutere biacuterni a Tanaacutecsot
Egyes szakpolitikaacutek tekinteteacuteben jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesa tovaacutebbra is kizaacuteroacutelag a Tanaacutecsnak van Ilyen teruumllet a mezőgazdasaacuteg a gazdasaacuteg- eacutes bevaacutendorlaacutesi politika
A Parlament hagyomaacutenyosan erős ellenőrzeacutesi jogokkal rendelkezik amelyeket a Bizottsaacuteggal szemben folyamatosan gyakorol A parlamenti keacutepviselők toumlbbseacutegeacutenek taacutemogataacutesa szuumlkseacuteges az uacutej Bizottsaacuteg megvaacute-
ELSŐ OLVASAT
MAacuteSODIK OLVASAT (a Tanaacutecsi aacutellaacutespont koumlzleacuteseacutetől szaacutemiacutetott
3 hoacutenapon beluumll)
EGYEZTETŐ ELJAacuteRAacuteS (azonos szaacutemban a Tanaacutecs
eacutes a Parlament keacutepviselői)
HARMADIK OLVASAT (hat heacuteten beluumll)
bull Az Euroacutepai Parlament elfogadja aacutellaacutespontjaacutet eacutes azt tovaacutebbiacutetja a Tanaacutecsnakbull A Tanaacutecs egyeteacuterteacutese eseteacuten a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni
(a Parlament aacutellaacutespontjaacutenak megfelelő szoumlvegezeacutessel)bull A Tanaacutecs egyet nem eacuterteacutese eseteacuten az elfogadja sajaacutet aacutellaacutespontjaacutet
eacutes arroacutel taacutejeacutekoztatja a Parlamentet eacutes a Bizottsaacutegot
bull Ha a Parlament egyeteacutert a Tanaacutecs aacutellaacutespontjaacuteval a javaslatot elfogadottnak kell tekintenibull Amennyiben a keacutepviselők toumlbbseacutege elutasiacutetja a Tanaacutecs aacutellaacutespontjaacutet
a javaslatot el nem fogadottnak kell tekinteni bull Amennyiben a Parlament moacutedosiacutetaacutesokat javasol a Tanaacutecs aacutellaacutespontjaacutehoz
arroacutel taacutejeacutekozatja a maacutesik keacutet szervetndash ha a Tanaacutecs a keacutezhezveacuteteltől szaacutemiacutetott keacutet hoacutenapon beluumll egyeteacutert valamennyi
moacutedosiacutetaacutessal akkor a javaslatot elfogadottnak kell tekintenindash ha a Tanaacutecs nem fogadja el az oumlsszes moacutedosiacutetaacutest akkor egyeztetőbizottsaacutegot
kell oumlsszehiacutevni
bull Ha a Tanaacutecs tagjainak (azok keacutepviselőinek) keacutetharmada eacutes a parlamenti keacutepviselők toumlbbseacutege hat heacuteten beluumll koumlzoumls szoumlvegtervezet elfogadaacutesaacutet taacutemogatja a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni
bull amennyiben nem akkor a javaslatot el nem fogadottnak kell tekinteni
bull Az egyeztetőbizottsaacutegban az elfogadaacuteshoz szuumlkseacuteges taacutemogataacutest meg nem szerző szoumlvegtervezet Tanaacutecson beluumlli minősiacutetett toumlbbseacuteggel illetve egyszerű parlamenti toumlbbseacuteggel valoacute taacutemogataacutesa eseteacuten a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni Ellenkező esetben a javaslat el nem fogadottaacute vaacutelik
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
2 aacutebra A rendes jogalkotaacutesi (egyuumlttdoumlnteacutesi) eljaacuteraacutes (Az Euroacutepai unioacuteroacutel szoacuteloacute Szerződeacutes 294 cikke)
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 19
lasztaacutesaacutehoz ezt koumlvetően vizsgaacutelhatja a Bizottsaacuteg jelenteacuteseit a keacutepviselők keacuterdeacutest inteacutezhetnek a Bizottsaacuteg-hoz eacutes e keacuterdeacutesekre a biztosok koumltelesek vaacutelaszolni A Bizottsaacuteg politikai felelősseacuteggel tartozik a Parlament-nek aminek kereteacuteben a Parlamentben bizalmatlansaacutegi indiacutetvaacuteny nyuacutejthatoacute be a Bizottsaacuteg ellen Az indiacutetvaacuteny toumlbbseacutegi taacutemogataacutesa eseteacuten megszűnik a Bizottsaacuteg mandaacutetuma
Az Euroacutepai Parlament tagjait a tagaacutellamokban koumlzvetlenuumll vaacutelasztjaacutek Az unioacutes polgaacutersaacutegboacutel koumlvetkező jogok egyik megtestesuumlleacutesekeacutent az euroacutepai parlamenti vaacutelasztaacutesokon a tagaacutellamban eacutelő unioacutes polgaacuterok is rendelkeznek a vaacutelasztoacutejog mindkeacutet (aktiacutev eacutes passziacutev) formaacutejaacuteval (Annak megakadaacutelyozaacutesaacutera hogy a vaacuten-dorloacute szemeacutelyek szavazati joga megtoumlbbszoumlroumlződjoumln a maacutesik unioacutes orszaacutegban tartoacutezkodoacute unioacutes polgaacuterok-nak a vaacutelasztaacutesuk szerinti orszaacutegban de csak ott van szavazati joguk) Az euroacutepai parlamenti vaacutelasztaacutesok a nemzetaacutellami vaacutelasztaacutesi szabaacutelyozaacutes szerint folynak azoknak tehaacutet nincs egyseacuteges euroacutepai szabaacutelyozaacutesa eacutes a szavazaacutes időpontja is orszaacutegonkeacutent elteacuterő Mivel a Parlament teacutenyleges doumlnteacuteshozatali hataacuteskoumlroumlk hiacutejaacuten hosszuacute időn keresztuumll affeacutele soacutehivatalkeacutent műkoumldoumltt eacutes mivel az unioacutes doumlnteacutesek hataacutesait a polgaacuterok csak koumlz-vetetten eacuterzik a vaacutelasztaacutesok nem igazaacuten az induloacute paacutertok euroacutepai programjai koumlruumll forognak azokat inkaacutebb belpolitikai csataacuterozaacutesokra hasznaacuteljaacutek a politikai erők Kifejezetten erőteljesen eacuterveacutenyesuumll peacuteldaacuteul a protest szavazaacutesra valoacute hajlandoacutesaacuteg amikor a szavazoacutepolgaacuterok az euroacutepai parlamenti voksolaacutest a kormaacutenyon leacutevő erőkkel szembeni eleacutegedetlenseacuteguumlk kifejezeacuteseacutere a kormaacutenypaacutertok bdquomegbuumlnteteacuteseacutererdquo hasznaacuteljaacutek A szavazaacutes bdquoteacutetneacutelkuumlliseacutegerdquo vagyis az hogy a Parlament műkoumldeacuteseacutenek koumlzvetlen hataacutesait alig eacuterzeacutekelik az emberek toumlbb orszaacutegban is elősegiacutetette olyan paacutertok keacutepviselőinek euroacutepai parlamenti mandaacutetumhoz juttataacutesaacutet amelyeket odahaza a polgaacuterok nem juttattak volna be a nemzeti parlamentbe eacutes persze hozzaacutejaacuterul annak a paradox helyzetnek a kialakulaacutesaacutehoz hogy Eu-ellenes erők keruumllnek be az Euroacutepai Parlamentbe
A Parlamentbe jutott keacutepviselők hasonloacutean ahhoz ahogyan az a nemzeti parlamentekben toumlrteacutenik frak-cioacutekba toumlmoumlruumllnek A frakcioacutealakiacutetaacutes szabaacutelyai viszonylag lazaacutek frakcioacute alakiacutetaacutesaacutehoz elegendő 25 keacutepviselő akiknek a tagaacutellamok legalaacutebb egyoumltoumldeacutet kell keacutepviselniuumlk A frakcioacutekhoz valoacute csatlakozaacutes nem koumltelező az ilyen keacutepviselők a fuumlggetlenek taacuteboraacutet gyarapiacutetjaacutek Kifejezetten erősen veacutedik a koumltetlen mandaacutetum elveacutet mandaacutetum nem koumlvetelhető vissza eacutes szavazaacuteskor sem koumlti hivatalosan egyik keacutepviselőt sem a frakcioacute aacutellaacutes-pontja
A parlamenti keacutepviselőket eredetileg ndash az Euroacutepa Tanaacutecs parlamenti koumlzgyűleacuteseacutenek oumlsszeteacuteteleacutehez ha-sonloacutean ndash a nemzeti parlamentek delegaacuteltaacutek soraikboacutel 1979 oacuteta azonban a keacutepviselők koumlzvetlen vaacutelasz-taacutes nyomaacuten keruumllnek az Euroacutepai Parlamentbe ami nagyban segiacutetette a parlament hataacuteskoumlreinek bőviacuteteacuteseacutet A Parlamentnek jelenleg 736 keacutepviselője van koumlzuumlluumlk a 2009ndash2014-es ciklusban 22 magyar (A megelőző 2004ndash2009-es ciklusban a magyar keacutepviselők szaacutema 24 volt ndash a csoumlkkeneacutes az inteacutezmeacutenyi reformoknak volt tulajdoniacutethatoacute a hasonloacute leacutelekszaacutemuacute orszaacutegok hasonloacutekeacuteppen 22 fős keacutepviselettel rendelkeznek) A keacutepvise-lők szaacutema a tagaacutellamok leacutelekszaacutemaacutehoz igazodik s noha nem egyenesen araacutenyos azzal a szavazatok Tanaacute-cson beluumlli eloszlaacutesaacutehoz keacutepest meacutegis jobban kifejezi azt (1 taacuteblaacutezat)
20 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
1 taacuteblaacutezat A keacutepviselői helyek eloszlaacutesa az Euroacutepai Parlamentben
Orszaacuteg Keacutepviselői helyneacutemetorszaacuteg 99Franciaorszaacuteg 72Olaszorszaacuteg 72Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg 72Spanyolorszaacuteg 50Lengyelorszaacuteg 50Romaacutenia 33Hollandia 25Belgium 22Csehorszaacuteg 22Goumlroumlgorszaacuteg 22Magyarorszaacuteg 22Portugaacutelia 22Sveacutedorszaacuteg 18Ausztria 17Bulgaacuteria 17daacutenia 13Finnorszaacuteg 13Szlovaacutekia 13Iacuterorszaacuteg 12Litvaacutenia 12Lettorszaacuteg 8Szloveacutenia 7Ciprus 6eacutesztorszaacuteg 6Luxemburg 6Maacutelta 5Oumlsszesen 736
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 21
Az Euroacutepai unioacute doumlnteacuteshozatali folyamataacutet a 3 aacutebra szemleacutelteti
Euroacutepai Bizottsaacuteg
jogszabaacutelytervezet
Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa
bull minősiacutetett toumlbbseacuteg
bull egyhanguacute szavazaacutes
Euroacutepai Parlament
bull egyszerű toumlbbseacuteg
kizaacuteroacutelagos doumlnteacutesi jog az EUT doumlnteacuteseacutehez az EP hozzaacutejaacuterulaacutesa szuumlkseacuteges
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
3 aacutebra A doumlnteacuteshozatal folyamata az Euroacutepai unioacuteban
Az Euroacutepai BiacuteroacutesaacutegAz Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg az unioacutes jog hiteles eacutertelmezeacuteseacutere hivatott testuumllet eacutes az unioacutes szerződeacutesek bdquoőrerdquo Fő fel-adata hogy biztosiacutetsa az unioacutes jog betartaacutesaacutet eacutes egyseacuteges alkalmazaacutesaacutet valamennyi orszaacutegban E szerepkouml-reacuteben a mi Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegunkeacutehoz eacutes Legfelsőbb Biacuteroacutesaacutegunkeacutehoz hasonloacute teveacutekenyseacuteget folytat Emellett azonban a hagyomaacutenyos biacuteroacutei testuumlletekre emleacutekeztető moacutedon egyedi uumlgyekben is eljaacuterhat az unioacutes testuumlletek eacutes a tagaacutellamok koumlzti jogvitaacutekban valamint vaacutellalatok amiatt indiacutetott uumlgyeiben hogy jogaikat veacutelemeacutenyuumlk sze-rint valamelyik unioacutes szerv megseacutertette Meg kell emliacutetenuumlnk hogy az unioacutes jog alkalmazaacutesaacuteval kapcsolatos uumlgyeknek csak toumlredeacuteke keruumll a Biacuteroacutesaacuteg eleacute mivel az unioacutes jog koumlzvetlen alkalmazaacutesaacutenak elveacuteből koumlvetke-zően az unioacutes szabaacutelyok alkalmazaacutesa alapvetően a tagaacutellamok hatoacutesaacutegainak eacutes biacuteroacutesaacutegainak a feladata A Biacuteroacutesaacuteg eleacute iacutegy csak azok az uumlgyek jutnak amelyekben a nemzeti jogalkalmazoacute szervek segiacutetseacuteget keacuternek a jogeacutertelmezeacutesben illetve azok amelyek tagaacutellamok vagy az unioacutes inteacutezmeacutenyek doumlnteacutesei ellen iraacutenyulnak vagy az unioacutes jogszabaacutely eacuterveacutenyesseacutegeacutet keacuterdőjelezik meg
A Biacuteroacutesaacuteg eleacute terjeszthető uumlgyek leggyakoribb tiacutepusai a koumlvetkezők
Előzetes doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes1 Akkor keruumll sor raacute ha egy tagaacutellam nemzeti biacuteroacutesaacutegaacutenak keacutetelyei vannak egy unioacutes jogszabaacutely eacutertelmezeacute-seacutet vagy alkalmazaacutesaacutet illetően s emiatt jogeacutertelmezeacutesi tanaacutecsot keacuter a Biacuteroacutesaacutegtoacutel
22 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Koumltelezettseacutegszegeacutesi eljaacuteraacutes2 Koumltelezettseacutegszegeacutesi eljaacuteraacutest a Bizottsaacuteg indiacutethat azzal a tagaacutellammal szemben amelyik erre valoacute felszoacute-liacutetaacutesa elleneacutere sem tesz eleget a Bizottsaacuteg veacutelemeacutenye szerint az unioacutes jogboacutel fakadoacute koumltelezettseacutegeacutenek A Biacuteroacutesaacuteg előtti eljaacuteraacutesban a Bizottsaacuteg eacutes a tagaacutellam is előadja eacuterveit a Biacuteroacutesaacuteg a teacutenyeket eacutes az eacuterveket meacuterlegelve hoz iacuteteacuteletet Amennyiben az eljaacuteraacutes alaacute vont orszaacuteg mulasztaacutesaacutet aacutellapiacutetja meg akkor a tagaacutel-lamnak koumltelesseacutege a Biacuteroacutesaacuteg iraacutenymutataacutesa szerint megtenni a szuumlkseacuteges inteacutezkedeacuteseket Amennyiben elmulasztja ezt megtenni a Biacuteroacutesaacuteg biacutersaacuteggal suacutejthatja a tagaacutellamot
Megsemmisiacuteteacutes iraacutenti eljaacuteraacutes3 unioacutes jogszabaacutely megsemmisiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute keacuterelmet a Tanaacutecs a Bizottsaacuteg a tagaacutellamok eacutes a toumlbbiekeacute-neacutel szigoruacutebb felteacutetelek alapjaacuten a Parlament valamint azok a magaacutenszemeacutelyek nyuacutejthatnak be a Biacuteroacutesaacuteg-hoz akiket a megsemmisiacuteteni keacutert jogszabaacutely szemeacutely szerint koumlzvetlenuumll haacutetraacutenyosan eacuterint A keacuterelem benyuacutejtaacutesaacutet koumlvetően a Biacuteroacutesaacuteg csak a jogszabaacutely elfogadaacutesaacutenak jogalapjaacutet vizsgaacutelhatja vagyis hogy azt megleacutevő felhatalmazaacutes alapjaacuten eacutes keretein beluumll az eljaacuteraacutesi szabaacutelyok betartaacutesaacuteval fogadtaacutek-e el
Cselekveacutes elmulasztaacutesa miatti kereset4 Az unioacutes szervek doumlnteacuteseacutenek kikeacutenyszeriacuteteacuteseacutere szolgaacuteloacute eljaacuteraacutes aminek elindiacutetaacutesaacutera a toumlbbi unioacutes szerv a tagaacutellamok eacutes bizonyos felteacutetelek teljesuumlleacutese eseteacuten kiveacutetelesen magaacutenszemeacutelyek eacutes vaacutellalkozaacutesok jo-gosultak
Koumlzvetlen keresetek5 Kaacuterteacuteriacuteteacutes megaacutellapiacutetaacutesaacutera indiacutetott kereset azoknak a szemeacutelyeknek vagy vaacutellalkozaacutesoknak a reacuteszeacuteről akiknek az Eu inteacutezkedeacutesei vagy az Eu alkalmazottai okoztak kaacutert
A biacuteraacutekat a tagaacutellamok kormaacutenyainak koumlzoumls megaacutellapodaacutesa alapjaacuten delegaacuteljaacutek a biacuteraacutek megbiacutezaacutesa hateacuteves időtartamra szoacutel ami meghosszabbiacutethatoacute A biacuteraacutek munkaacutejaacutet az uumlgyeket előkeacutesziacutető főtanaacutecsnokok segiacutetik A Biacuteroacutesaacuteg ugyan nem reacuteszese a politikai doumlnteacuteshozatali folyamatoknak aacutem unioacutes iacuteteacutelkezeacutesi gyakorlata koumltelező erejű az unioacutes jog eacutertelmezeacutese tekinteteacuteben az unioacutes jogalanyok szaacutemaacutera6 noha a Biacuteroacutesaacuteg iacuteteacuteletei formaacutelisan nem jogforraacutesok eacutes koraacutebbi doumlnteacutesei a Biacuteroacutesaacutegot magaacutet sem koumltik az iacuteteacutelkezeacutesi gyakorlatban mutatkozoacute aacutel-landoacutesaacuteg feleacuterteacutekeli a Biacuteroacutesaacuteg jogeacutertelmező szerepeacutet Az előzetes doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutesban szaacutemos az unioacutes jogszabaacutelyokban meg nem hataacuterozott fogalmakat keacuterdeacuteseket elvi suacutellyal tisztaacutezoacute doumlnteacutes szuumlletett ami az unioacutes jog oumlsszes ciacutemzettje szaacutemaacutera koumltelező erővel biacutert eacutes iacutegy tette egyeacutertelműbbeacute a koumlvetendő gyakorlatot
6 Az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg honlapja httpeuropaeuabout-euinstitutions-bodiescourt-justiceindex_enhtm
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 23
Az unioacutes jog jellemzői eacutes forraacutesai114
Az unioacutes doumlnteacuteshozatal vaacutezlatos bemutataacutesa utaacuten neacutezzuumlk annak eredmeacutenyeacutet a kibocsaacutetott unioacutes normaacutekat Az Euroacutepai unioacute jogszabaacutelyait hagyomaacutenyosan elsődleges eacutes maacutesodlagos jogforraacutesokra szoktaacutek osztani Az elsődleges jog elnevezeacutes onnan ered hogy ezek a koumlzvetlenuumll a tagaacutellamoktoacutel eredő normaacutek miacuteg a maacutesodla-gos jogba azok a rendelkezeacutesek tartoznak amelyeket az elsődleges jogban szereplő jogalkotaacutesi felhatalma-zaacutes alapjaacuten (ily moacutedon tehaacutet szaacutermazeacutekosan) hoznak az arra felhatalmazott unioacutes szervek
Az elsődleges jogforraacutesok koumlzeacute tartoznak az egyuumlttműkoumldeacutes alapjaacutet keacutepező szerződeacutesek melyeknek al-kotoacutei a tagaacutellamok mint a nemzetkoumlzi koumlzjog alanyai E szerződeacutesekben toumlrteacutenik meg a tagaacutellamok szuvere-nitaacutesaacutenak aacutetruhaacutezaacutesa az Eu-ra eacutes inteacutezmeacutenyeire ezekben hataacuterozzaacutek meg e felhatalmazaacutesok terjedelmeacutet eacutes gyakorlaacutesuk moacutedjaacutet magukat az unioacutes inteacutezmeacutenyeket illetve az egyuumlttműkoumldeacutes ceacuteljait eacutes főbb elveit eacuter-telemszerűen az elsődleges jog reacuteszeacutet keacutepezik az alapszerződeacutesek moacutedosiacutetaacutesai de idetartoznak a bőviacuteteacutesi koumlroumlkkel keletkező csatlakozaacutesi szerződeacutesek is Ennek eredmeacutenyekeacutent az elsődleges jog kifejezeacutes az alap-szerződeacutesi rendszert jeloumlli7
A maacutesodlagos jogba8 az unioacutes szervek aacuteltal alkotott jogi normaacutek tartoznak Mivel e jogszabaacutelyok alkotaacute-sa az elsődleges jogi normaacutekba foglalt felhatalmazaacutes alapjaacuten zajlik a maacutesodlagos jogalkotaacutes soraacuten mindig pontosan meg kell jeloumllni azt az elsődleges jogba tartozoacute rendelkezeacutest aminek alapjaacuten az unioacutes inteacutezmeacuteny az adott keacuterdeacutes tekinteteacuteben jogalkotaacutesi teveacutekenyseacuteget folytathat E rendelkezeacutesek kijeloumllik hogy melyik uni-oacutes inteacutezmeacuteny bocsaacutethatja ki a normaacutet (pl a Tanaacutecs vagy a Tanaacutecs a Parlamenttel koumlzoumlsen) a jogalkotaacutesi felhatalmazaacutes terjedelmeacutet (minden inteacutezkedeacutesre kiterjedő esetleg csak iraacutenyelv kibocsaacutetaacutesaacutet megengedő) valamint a jogalkotaacutesi eljaacuteraacutes folyamataacutet (pl egyuumlttdoumlnteacutesi vagy konzultaacutecioacutes eljaacuteraacutes kereteacuteben toumlrteacutenhet-e a jogszabaacutely kibocsaacutetaacutesa) A jogalkotaacutesi eljaacuteraacutessal kapcsolatban fontos megemliacuteteni hogy azokon a teruumllete-ken ahol az unioacutenak nincs kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlre jogszabaacutelyokat csak a szubszidiaritaacutes elveacutevel oumlsszhang-ban lehet alkotni vagyis az unioacutes szervek csak akkor eacutes csak olyan meacuterteacutekben leacutephetnek fel amennyiben az eleacuterni kiacutevaacutent ceacutel pusztaacuten tagaacutellami felleacutepeacutessel nem valoacutesiacutethatoacute meg kieleacutegiacutetően eacutes egyuacutettal igazolhatoacute hogy a kitűzoumltt ceacutel az unioacutes felleacutepeacutes reacuteveacuten jobban eleacuterhető
A szubszidiaritaacutes elveacutet a Maastrichti Szerződeacutessel emelteacutek be az alapszerződeacutesi rendszerbe A szub szi-diaritaacutesi elv alkalmazaacutesaacuteval kapcsolatban probleacutemaacutet jelent hogy az alapszerződeacutesi rendszer elemei nem hataacuterozzaacutek meg azt hogy mik az unioacute kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlrei (A ceacutelok kitűzeacutesekor eacutes a hataacuteskoumlroumlk telepiacute-teacutesekor nem szerepel utalaacutes arra hogy azok az unioacute kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlreacutebe tartoznak-e vagy sem) Iacutegy a joggyakorlatra marad annak eldoumlnteacutese hogy mely teruumlletek tartoznak a Koumlzoumlsseacuteg kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlreacutebe ndash s a szubszidiaritaacutesi elvet azokon a teruumlleteken lehet alkalmazni amelyeket nem sorolnak ide Aacuteltalaacutenosan el-fogadott az a neacutezet hogy az aacuteruk a tőke a szolgaacuteltataacutesok eacutes a munkaerő szabad aacuteramlaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesaacutera az unioacute kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlrrel rendelkezik de idetartozik a koumlzoumls halaacuteszati koumlzlekedeacutesi agraacuter- eacutes kuumllkeres-
7 httpeur-lexeuropaeuhutreatiesindexhtm8 httpeur-lexeuropaeuhuindexhtm
24 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
kedelem-politika alakiacutetaacutesa valamint a koumlzoumls piacon megvaloacutesuloacute verseny szabadsaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa Meacuteg ezeken a teruumlleteken is vannak azonban tagaacutellami leacutepeacutesek amelyek időről időre hataacuteskoumlri oumlsszeuumltkoumlzeacutesek-hez vezetnek az unioacutes szervek eacutes a tagaacutellamok koumlzoumltt s ezek eldoumlnteacuteseacutere az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg hivatott9
A maacutesodlagos jogforraacutesoknak keacutet tiacutepusaacutet szokaacutes megkuumlloumlnboumlztetni az uacuten kemeacuteny illetve a puha jogi esz-koumlzoumlket Előbbiek jellemzője koumltelező jelleguumlk utoacutebbiakeacute pedig az hogy nem biacuternak koumltelező erővel Termeacute-szetesen felmeruumll a keacuterdeacutes hogy mifeacutele jogi norma az aminek nincs koumltelező ereje ndash mieacutert igazodna annak előiacuteraacutesaihoz baacuterki is A vaacutelasz talaacuten abban kereshető hogy a puha jogi normaacutekat az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg a jog-alkotoacute szaacutendeacutekaacutet tisztaacutezoacute normaacuteknak tekinti s mint ilyeneket az interpretaacutecioacute eszkoumlzekeacutent hasznaacutelja melyek iacutegy beszivaacuterognak az esetjogi gyakorlatba s azon keresztuumll orientaacutelhatjaacutek az unioacutes jogalanyok cselekveacuteseacutet Ettől meacuteg igaz a megaacutellapiacutetaacutes hogy bdquoa unioacutes puha jog csak indirekt moacutedon oumlsztoumlnzőleg hat a tagaacutellamokrardquo (Hajduacute 200011)
Az Euroacutepai unioacute jogforraacutesairoacutel ad aacutettekinteacutest a 4 aacutebra
bull Euroacutepai Szeacuten- eacutes Aceacutelkoumlzoumlsseacuteg alapszerződeacutese (Paacuterizsi Szerződeacutes 1951)bull Euroatom alapszerződeacutese (Roacutemai Szerződeacutes 1957)bull Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacutegek alapszerződeacutese (Roacutemai Szerződeacutes 1957)bull Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny (1986)bull Maastrichti Szerződeacutes (1986)bull Euroacutepai Gazdasaacutegi Teacuterseacutegről szoacuteloacute megaacutellapodaacutes (1994)bull Amszterdami Szerződeacutes (1997)bull Nizzai Szerződeacutes (2001)bull Lisszaboni Szerződeacutes (2007) bull csatlakozaacutesi szerződeacutesek
bull Rendelet (regulation) aacuteltalaacutenos hataacutelyuacute koumlzvetlenuumll alkalmazhatoacute normaacutekbull Iraacutenyelv (directive) koumltelezően megvaloacutesiacutetandoacute ceacutelokat kitűző norma a ceacutel eleacutereacuteseacutenek eszkoumlzeiről
a tagaacutellam doumlnthetbull Hataacuterozat (decision) csak a ciacutemzettek szaacutemaacutera koumltelező erejű normaacutek
bull Ajaacutenlaacutes (recommendation) konkreacutet inteacutezkedeacutesek foganatosiacutetaacutesaacutera keacuterik fel a tagaacutellami hatoacutesaacutegokatbull Aacutellaacutesfoglalaacutes (resolution) konkreacutet unioacutes feladatokra vonatkozoacute koumlzoumls felfogaacutesokat eacutes szaacutendeacutekokat
kifejező normaacutekbull Veacutelemeacuteny (opinion) Adott keacuterdeacutes tekinteteacuteben kifejtett koumlzoumlsseacutegi aacutellaacutespont
Elsődleges jogforraacutesok
Maacutesodlagos jogforraacutesok
(kemeacuteny jog)
Maacutesodlagos jogforraacutesok (puha jog)
Nyitott koordinaacutecioacute
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
4 aacutebra Az Euroacutepai unioacute jogaacutenak forraacutesai
9 Bővebben laacutesd Vaacuternay eacutes Papp 2002 153ndash155
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 25
Az ezredveacutegen eacutes az uacutej millennium bekoumlszoumlnteacutet koumlvetően a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutenek (open method of coordination OMC) bevezeteacuteseacutevel sajaacutetos uacutej iraacutenyiacutetaacutesi formaacutek joumlttek leacutetre az Eu-n beluumll azokon a teruumlle-teken ahol az egyuumlttműkoumldeacutes szuumlkseacutegesnek tűnt de ahol a tagaacutellamok nem jaacuterultak volna hozzaacute ahhoz hogy azt a hagyomaacutenyos jogi eszkoumlzoumlkkel iraacutenyiacutetsaacutek az unioacutes szervek A nyitott koordinaacutecioacute a jogszabaacutelyi koumltelezeacutes egyoldaluacutesaacutegaacuteval szemben koumlzoumls politikaformaacutelaacutesra hiacutevja a feleket (az unioacutes szerveket az egyik a tagaacutellamokat a maacutesik oldalroacutel) A moacutedszer a puha jogforraacutesokra eacuterveacutenyes oumlsztoumlnző jellegű logika menteacuten műkoumldik bdquoaacutem joacuteval nagyobb aktivitaacutesra oumlsztoumlnzi a tagaacutellamokat mint a puha jog hagyomaacutenyos forraacutesai (pl az ajaacutenlaacutesok) A nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes annyiban kuumlloumlnboumlzik a puha jogtoacutel hogy nem csupaacuten egy rendelkezeacutest hanem egy hosszuacute taacutevra tervezett folyamatot jelentrdquo (Taller 2004 5) A moacutedszer leacutenyege a koumlvetkező A Tanaacutecs konszenzuson alapuloacute doumlnteacutessel koumlzoumls mutatoacuteszaacutemok meghataacuterozaacutesaacuteval ceacutelkitűzeacuteseket aacutelliacutet fel egy-egy szakpolitikai teruumlleten amelyekkel oumlsszhangban a tagaacutellamoknak nemzeti cselekveacutesi strateacute-giaacutet kell keacutesziacuteteniuumlk eacutes abban a lehetőseacuteg szerint nemzeti indikaacutetorok teljesiacuteteacuteseacutet is vaacutellalniuk kell A strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutera tett erőfesziacuteteacutesekről rendszeres időkoumlzoumlnkeacutent beszaacutemolnak a Bizottsaacutegnak amely a tagaacutellami cselekveacutesi tervek eacutes veacutegrehajtaacutesuk eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten aacutetfogoacute jelenteacutest keacutesziacutet a folyamatroacutel s ennek alapjaacuten az uacutejabb egyuumlttműkoumldeacutesi perioacutedusra vonatkozoacutean feluumllvizsgaacutelja a koumlzoumls ceacutelkitűzeacutesek rendszereacutet Mivel az unioacutes szerveknek nincs lehetőseacuteguumlk a nem vagy rosszul teljesiacutető tagaacutellamok szankcionaacutelaacutesaacutera a Bizottsaacuteg a pozitiacutev oumlsztoumlnzők alkalmazaacutesaacutera helyezik a hangsuacutelyt uacutegy hogy kiemelik eacutes a toumlbbi tagaacutellamnak aacutetveacutetelre ajaacutenljaacutek a legjobb nemzeti gyakorlatokat
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mivel magyaraacutezhatoacute az euroacutepai integraacutecioacutes toumlrekveacutesek felerősoumldeacutese a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően1 Mieacutert vaacutelt a gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutes az euroacutepai integraacutecioacute leghangsuacutelyosabb teruumlleteacuteveacute2 Milyen a demokratikus műkoumldeacutes deficitjeivel kapcsolatos keacuterdeacuteseket vet fel a hatalmi aacutegak sajaacutetos meg-3 osztaacutesa az unioacutes szervek koumlzoumlttMik a Tanaacutecs eacutes a Bizottsaacuteg legfontosabb feladatai eacutes hataacuteskoumlrei4 Mi az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutes eacuterteacutekelje az eljaacuteraacutest a műkoumldeacutes demokratikussaacutegaacutenak szempontjai alapjaacuten5 Hasonliacutetsa oumlssze a jogforraacutesok magyar eacutes unioacutes rendszereacutet6
irodalom
Hajduacute Joacutezsef (2000) Szociaacutelis biztonsaacuteg eacutes szociaacutelis veacutedelem In Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) Az Euroacutepai Unioacute szociaacutelis dimenzioacuteja Szociaacutelis eacutes Csalaacuteduumlgyi Miniszteacuterium Budapest
Horvaacuteth Zoltaacuten (2007) Keacutezikoumlnyv az Euroacutepai Unioacuteroacutel HVGndashORAC Budapest
26 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Jeney Petra Kende Tamaacutes Szűcs Tamaacutes (szerk) (2007) Euroacutepai koumlzjog eacutes politika Komplex Kiadoacute Buda-pest
Kecskeacutes Laacuteszloacute (2011) EU-jog eacutes jogharmonizaacutecioacute HVGndashORAC BudapestSamuel Lenia (1997) Alapvető Szociaacutelis Jogok Az Euroacutepai Szociaacutelis Karta esetjoga Euroacutepa Tanaacutecs
StrasbourgTaller Aacutegnes (2004) A nyitott koordinaacutecioacute műkoumldeacutese az euroacutepai szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutesben Keacutezirat Vaacuternay Ernő Papp Moacutenika (2002) Az Euroacutepai Unioacute joga KJKndashKerszoumlv Budapest
27
Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete12
Juhaacutesz Gaacutebor
Az unioacutes szociaacutelpolitika alapkeacuterdeacutese harmonizaacutecioacute vagy koordinaacutecioacute121
Az egyuumlttműkoumldeacutes alapjait a szociaacutelpolitikaacuteban is az Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacuteg alapiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute Roacutemai Szerződeacutes rendelkezeacutesei fektetteacutek le Maacutes teruumlletekhez keacutepest a szociaacutelpolitika eseteacuteben az alapiacutetoacutek a tag-aacutellamok szuverenitaacutesaacutenak mineacutel teljesebb megőrzeacuteseacutere toumlrekedtek Ennek alapvető oka az egyuumlttműkoumldeacutes gazdasaacutegi orientaacutecioacutejaacuteval magyaraacutezhatoacute hiszen az EGK alapiacutetoacutei elsősorban a gazdasaacutegi szabadsaacutegok (az aacuteruk a tőke a szolgaacuteltataacutesok eacutes a munkaerő szabad mozgaacutesaacutenak) biztosiacutetaacutesaacutera eacutes nem koumlzoumls kormaacutenyzaacutesra toumlrekedtek A biztosiacutetani kiacutevaacutent szabadsaacutegok koumlzuumll a munkaerő szabad aacuteramlaacutesa vetett fel olyan elvi jelentő-seacutegű keacuterdeacuteseket melyek eldoumlnteacutese meghataacuterozoacutenak bizonyult a koumlzoumls szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutere neacutezve Az egyuumlttműkoumldeacutes kezdeteacuten a szociaacutelpolitika alakiacutetaacutesaacutet meghataacuterozoacute fő keacuterdeacutes az volt hogy a szabad mozgaacutes biztosiacutetaacutesaacutehoz elegendő-e egy lazaacutebb a nemzeti szociaacutelis ellaacutetoacuterendszerek aacutetjaacuterhatoacutesaacutegaacutet biztosiacutetoacute egyuumltt-műkoumldeacutes (koordinaacutecioacute) vagy ahhoz inkaacutebb a tagaacutellamok szociaacutelis ellaacutetoacuterendszereinek harmonizaacutecioacuteja szuumlk-seacuteges A keacutet koncepcioacute uumltkoumlzeacutese keacutepezi a harmonizaacutecioacutendashkoordinaacutecioacute-vita alapjaacutet Harmonizaacutecioacutejuk eseteacuten a tagaacutellami szociaacutelis ellaacutetoacuterendszerek oumlsszehangolaacutesa koumlzoumls sztenderdek szerinti egyseacutegesiacuteteacutesuumlkkel toumlrteacutenne (pl Eu-szerte egyseacutegesen alkalmazott finansziacuterozaacutesi eacutes jogosultsaacutegi szabaacutelyok inteacutezmeacutenyesiacutetseacutevel) A koor-dinaacutecioacute olyan oacutevatosabb megkoumlzeliacuteteacutest jelent ami meghagyja a tagaacutellamok szuverenitaacutesaacutet sajaacutet nemzeti ellaacute-toacuterendszeruumlk kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes műkoumldteteacuteseacuteben s a koumlzoumlsseacuteg csupaacuten arra toumlrekszik hogy az emberek egyik tagaacutellamboacutel a maacutesikba vaacutendorlaacutesukkal ne vesziacutetseacutek el az előző rendszerben megszerzett jogosultsaacutegaikat A koordinaacutecioacute biztosiacutetaacutesaacutehoz eleacuteg ha a koumlzoumlsseacuteg a tagaacutellami szociaacutelpolitikaacutet eacuterdemben nem befolyaacutesoloacute technikai jellegű szabaacutelyozaacutessal eacutel Az Ohlin-jelenteacutes alapjaacuten a Roacutemai Szerződeacutes a szociaacutelis biztonsaacutegi rend-szerek koordinaacutecioacutejaacutet szolgaacuteloacute szabaacutelyok megalkotaacutesaacutera jogosiacutetotta fel a koumlzoumlsseacuteget Az integraacutecioacute elmeacute-lyuumlleacuteseacutevel ugyanakkor időről időre visszateacuterően felmeruumllnek a harmonizaacutecioacute szuumlkseacutegesseacutege mellett szoacuteloacute az 1950-es eacutevekben inkaacutebb meacuteg inkaacutebb csak hipotetikusnak minősiacutethető megfontolaacutesok Mivel azonban a szociaacutelis ellaacutetaacutesok egyseacutegesiacuteteacutese szuverenitaacutesuk egyik utolsoacute baacutestyaacutejaacutenak feladaacutesaacutera keacutenyszeriacuteteneacute a tag-aacutellamokat a harmonizaacutecioacutenak belaacutethatoacute időn beluumll vajmi kicsi az eseacutelye
A harmonizaacutecioacute hiacutevei arra a helyzetre kiacutevaacutentaacutek felkeacutesziacuteteni a koumlzoumlsseacutegeket amikor az egyseacuteges belső piac kialakulaacutesaacuteval olyan uacutej gazdasaacutegi koumlrnyezet joumln leacutetre amely alapvetően megvaacuteltoztatja a szociaacutelpolitika hagyomaacutenyosan nemzeti hataacuteskoumlrben alakiacutethatoacute eacuterdekviszonyait neacutezetuumlk szerint a belső piac leacutetrejoumltteacutevel olyan korlaacutetok is lebomlanak amelyek a szociaacutelpolitika nemzeti hataacuteskoumlrben valoacute fejlődeacuteseacutet biztosiacutetottaacutek eacutes ezaacuteltal a szociaacutelis politikaacutek a tagaacutellamok versenykeacutepesseacutegeacutet koumlzvetlenuumll befolyaacutesoloacute teacutenyezőveacute vaacutelnak Amennyiben ugyanis a szociaacutelpolitika nemzeti hataacuteskoumlrben marad uacutegy a belső piacon a termeacutekek eacutes szol-
28 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
gaacuteltataacutesok eacuterteacutekesiacuteteacutese azonos miacuteg előaacutelliacutetaacutesuk tagaacutellamonkeacutent kuumlloumlnboumlző szabaacutelyok szerint valoacutesul meg Az aacuteruk eacutes szolgaacuteltataacutesok fokozatosan egyseacutegesuumllő euroacutepai piacaacuten ezeacutert a foglalkoztataacutes jaacuteruleacutekos koumlltseacutegei egyre nagyobb meacuterteacutekben fogjaacutek befolyaacutesolni az egyuumlttműkoumldeacutesben reacuteszt vevő orszaacutegok versenykeacutepesseacute-geacutet iacutegy megnő a veszeacutelye annak hogy versenyhelyzetuumlk megoacutevaacutesa vagy eacuteppenseacuteggel javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a tagaacutellamok tudatosan a szociaacutelis viacutevmaacutenyok megnyirbaacutelaacutesaacutenak eszkoumlzeacutehez nyuacutelnak A szociaacutelis politikaacutek eacutes a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek minőseacutegeacutere vonatkozoacute koumlzoumls (harmonizaacutelt) szabaacutelyok hiacutejaacuten a gazdasaacutegi versenykeacutepesseacuteg javiacutetaacutesaacutenak igeacutenye egyfajta lefeleacute nivellaacutelaacutesi versenyt indiacutethat be a tagaacutellamok koumlzoumltt a szo-ciaacutelis kiadaacutesok tekinteteacuteben mineacutel alacsonyabb ugyanis az adoacute- eacutes jaacuteruleacutekteher (eacutes ebből koumlvetkezően mineacutel alacsonyabb a szociaacutelis ellaacutetaacutesok sziacutenvonala) annaacutel versenykeacutepesebb lesz egy adott orszaacuteg a nemzetkoumlzi s kiemelten az euroacutepai belső piacon folytatott versenyben A keacuteplet persze fordiacutetva is igaz E mozgaacutesok bein-dulaacutesaacutetoacutel a folyamat felerősoumldik a magasabb sziacutenvonaluacute ellaacutetoacuterendszert műkoumldtető orszaacuteg duplaacuten rosszul jaacuter hiszen nemcsak hogy a koraacutebbinaacutel toumlbb munkaacutejaacutet vesztett emberrel kell foglalkoznia de szűkuumllő beveacuteteleiből kell viszonylag nagyvonaluacute ellaacutetaacutesokat folyoacutesiacutetani a szaacutemukra Ez uacutejabb loumlkeacutest adhat az egymaacutesra licitaacutelaacutesnak eacutes ennek megint csak a szociaacutelis ellaacutetaacutesok laacutetjaacutek a kaacuteraacutet egy olyan oumlrdoumlgi koumlr joumlhet leacutetre amiből a tagaacutellamok maacuter nem tudnak kileacutepni s ami a joacuteleacuteti ellaacutetaacutesok fokozatos eacutes megaacutelliacutethatatlan erodaacuteloacutedaacutesaacutehoz vezet
A harmonizaacutecioacute mellett eacutervelők ezt versenysemleges koumlrnyezet kialakiacutetaacutesaacuteval vagyis a foglalkoztataacutes jaacute-ruleacutekos koumlltseacutegeinek egyseacutegesiacuteteacuteseacutevel veacutelteacutek kiveacutedhetőnek Egy ilyen iraacutenyuacute elmozdulaacutes megkeruumllhetetlenneacute tenneacute az ellaacutetaacutesok bizonyos meacuterteacutekű harmonizaacutelaacutesaacutet is Az eacuterveleacutes a laikus szaacutemaacutera is koumlnnyen koumlvethető ha a szociaacutelis ellaacutetoacuterendszer főbb elemeire (a taacutersadalombiztosiacutetaacutesi jaacuteruleacutek meacuterteacutekeacutere a nyugdiacutejkorhataacuterra a szolgaacutelati idők szaacutemiacutetaacutesaacutera stb) Euroacutepa-szerte azonos szabaacutelyok vonatkoznak akkor a keacuteszteteacutesen kiacutevuumll a lehetőseacutege is megszűnik annak hogy egy tagaacutellam a taacutersorszaacutegokeacutenaacutel alacsonyabb jaacuteruleacutekszint magasabb nyugdiacutejkorhataacuter stb bevezeteacuteseacuteből proacutebaacuteljon versenyelőnyt kovaacutecsolni magaacutenak
Az eacutervrendszer maacutesik elemekeacutent tovaacutebbi veszeacutelykeacutent azonosiacutetottaacutek a munkavaacutellaloacutek szociaacutelis ceacuteluacute vaacutendor-laacutesaacutet azokba az orszaacutegokba ahol magasabb sziacutenvonaluacute szociaacutelis ellaacutetaacutesokat kaphatnak (Ez akkor koumlvetkez-het be amikor egyes munkavaacutellaloacutei csoportok kifejezetten a magasabb szintű szociaacutelis ellaacutetaacutesok remeacutenyeacuteben telepednek le kuumllfoumlldoumln) Az ellaacutetoacuterendszerek egyseacutegesiacuteteacutese erre is megoldaacutest kiacutenaacutelna
Az oumltvenes eacutevekben elmeacuteleti jellegűnek hatoacute felteacutetelezeacutesek előbb az 1980-as eacutevekben majd a kelet-kouml-zeacutep-euroacutepai csatlakozaacutes folyamataacuteban igazolaacutest nyertek Az 1979ndash96 koumlzt hatalmon leacutevő konzervatiacutev brit kormaacuteny ugyanis egyaacuteltalaacuten nem rejtette veacuteka alaacute hogy joacuteleacutetiaacutellam-ellenes inteacutezkedeacutesei a hazai gazdasaacuteg versenykeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesaacutet szolgaacuteltaacutek ami eacutertelemszerűen egyuumltt jaacutert a koumlzoumlsseacutegen beluumlli versenypoziacuteci-oacutek javiacutetaacutesaacuteval is (A laza hazai szabaacutelyozaacutes kihasznaacutelaacutesaacuteval koumlltseacutegeiket a versenytaacutersakhoz keacutepest leszoriacutetoacute kirendelt munkavaacutellaloacutekat alkalmazoacute brit ceacutegek megzabolaacutezaacutesaacutet is szolgaacutelta peacuteldaacuteul a kirendelt munkavaacutellaloacutek veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 9671EK iraacutenyelv elfogadaacutesa) ugyancsak a lefeleacute nivellaacutelaacutesi verseny megleacuteteacutenek bizonyiacute-teacutekait laacutethatjuk az Eu-hoz uacutejonnan csatlakozott kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok eseteacuteben melyek az ezredfor-duloacute oacuteta nyiacutelt adoacute- eacutes jaacuteruleacutekcsoumlkkenteacutesi versenybe kezdtek egymaacutessal a befektetők kegyeieacutert
A Roacutemai Szerződeacutes elfogadaacutesakor ugyanakkor meacuteg nem leacutetezett az eacuterveleacutes suacutelyponti elemeacutet keacutepező egy-seacuteges euroacutepai belső piac eacutes a hideghaacuteboruacute egyik legforroacutebb perioacutedusaacuteban keacutesőbbi leacutetrehozaacutesaacutenak sem
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete 29
voltak kifejezett garanciaacutei Az alapiacutetoacutek csak amellett koumltelezteacutek el magukat hogy toumlrekedni fognak megterem-teacuteseacutere koumlzvetlen ceacutelkeacutent pedig előszoumlr az aacuteruk szolgaacuteltataacutesok tőkeacutek eacutes a munkaerő szabad aacuteramlaacutesa előtt aacutelloacute korlaacutetok fokozatos lebontaacutesaacutet jeloumllteacutek meg Ekkor tehaacutet egeacutesz egyszerűen tuacutel korainak tűnt a nemzetaacutellami szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek radikaacutelis aacutetalakiacutetaacutesa annak eacuterdekeacuteben hogy azokat hozzaacuteigaziacutetsaacutek a ki tud-ja mikor inteacutezmeacutenyesuumllő egyseacuteges piac koumlvetelmeacutenyeihez Az egyseacutegesiacuteteacutessel jaacuteroacute aacutetalakiacutetaacutesok roumlvid taacutevon minden tagaacutellamtoacutel aacuteldozatvaacutellalaacutest koumlveteltek volna mikoumlzben a reform szuumlkseacutegesseacutege csak hosszabb idő eltelte utaacuten az egyseacuteges piac teacutenyleges kialakulaacutesaacuteval nyerhetett igazolaacutest A dolgozoacutek vaacutendorlaacutesi motivaacutecioacute-jaacuteval kapcsolatos vaacuterakozaacutesok sem taacutemasztottaacutek alaacute a harmonizaacutecioacute szuumlkseacutegesseacutegeacutet A teacutenyleges migraacutecioacutes potenciaacutellal rendelkező munkavaacutellaloacutek ugyanis maacuter ekkor is jellemzően a magasabb joumlvedelem s nem a jobb szociaacutelis ellaacutetaacutesok remeacutenyeacuteben indultak uacutetnak Roumlvid taacutevon a munkavaacutellaloacutek szabad mozgaacutesa előtt aacutelloacute akadaacute-lyokat kellett lebontani eacutes ehhez elegendő volt a kuumlloumlnboumlző szabaacutelyok szerint műkoumldő nemzeti ellaacutetoacuterendsze-rek koumlzti aacutetjaacuterhatoacutesaacutegot biztosiacutetoacute technikai jellegű rendelkezeacutesek oumlsszehangolaacutesa amit a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacutejaacuteroacutel szoacuteloacute rendeletekkel biztosiacutetottak
Az bdquoalapiacutetoacute atyaacutekrdquo az utoacutebbi eacuterveket talaacuteltaacutek erősebbnek eacutes megeleacutegedtek azzal hogy a koumlzoumlsseacutegi jogalko-taacutes a kuumlloumlnboumlző tagaacutellami szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koumlzti aacutetjaacuterhatoacutesaacutegot biztosiacutetsa Ennek koumlszoumlnhetően a koumlzoumlsseacutegek szociaacutelis politikaacutejaacutet a kezdetektől a nemzeti szociaacutelpolitikaacutek oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet meg nem keacuterdőjelező korlaacutetozott meacuterteacutekű egyuumlttműkoumldeacutes a koordinaacutecioacute jellemezte A taacutersadalompolitika egyes teruumlletein ugyanak-kor az egyseacutegesiacuteteacutes iraacutenyaacuteba mutatoacute inteacutezkedeacutesek is szuumllettek Ezek koumlzeacute tartoznak a foglalkozaacutesi megbete-gedeacutesekre valamint a munkaidő egyseacutegesiacuteteacuteseacutere vonatkozoacute ajaacutenlaacutesok eacutes maacutes a munkajogi sztenderdizaacutecioacute iraacutenyaacuteba mutatoacute rendelkezeacutesek Ezeknek az inteacutezkedeacuteseknek koumlzoumls jellemzője az hogy nincs koumlzvetlen uacutej-raelosztaacutesi hataacutesuk eacutes bevezeteacutesuumlk alapvetően a versenysemleges helyzetek kialakiacutetaacutesaacutenak igeacutenyeacutevel ma-gyaraacutezhatoacute
A koumlzoumlsseacutegi szociaacutelispolitika fejlődeacutese122
A teacutemaacuteval foglalkozoacute koraacutebbi művek (pl Egyed eacutes Gyulavaacuteri 1998 Gyulavaacuteri 2000 Gyulavaacuteri 2004) megiacuteraacute-suk daacutetumaacuteig reacuteszletekbe menő pontossaacuteggal dolgoztaacutek fel a koumlzoumlsseacuteg szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacuteseacutenek toumlrteacuteneteacutet Ezeacutert E-jegyzetuumlnk nem szaacutendeacutekozik megismeacutetelni a koraacutebbi tanulmaacutenyokban leiacutertakat Ehelyett a bennuumlk szereplő teacutenyeket csak vaacutezlatosan ismertetjuumlk eacutes nagyobb hangsuacutelyt helyezuumlnk a magyar csatlako-zaacutes oacuteta eltelt időszak fejlemeacutenyeinek bemutataacutesaacutera
A szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes első szakasza (1957ndash71)Amint azt az előbbiekben ismertettuumlk a szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes korlaacutetozott moacutedon az elteacuterő tagaacutel-lami ellaacutetoacuterendszerek koumlzoumltti aacutetjaacuterhatoacutesaacuteg megteremteacuteseacutere koncentraacutelva vette kezdeteacutet Ez nem jelentette a harmonizaacutecioacute minden formaacutejaacutenak eacutelből valoacute elutasiacutetaacutesaacutet csak azt hogy a koumlzoumlsseacutegi egyuumlttműkoumldeacutes so-raacuten nem erre helyeződoumltt a hangsuacutely A Roacutemai Szerződeacutes szociaacutelis politikaacutekkal foglalkozoacute fejezeteacutenek első
30 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
rendelkezeacutese (117 cikk) peacuteldaacuteul arroacutel iacutert hogy a munkavaacutellaloacutek eacutelet- eacutes munkakoumlruumllmeacutenyeinek javiacutetaacutesa olyan fejlődeacutesi folyamat ami lehetőveacute teszi e koumlruumllmeacutenyek oumlsszehangolaacutesaacutet vagyis harmonizaacutelaacutesaacutet A 117 cikk maacutesodik bekezdeacutese ugyanakkor vilaacutegossaacute teszi hogy az alapiacutetoacutek neacutezete szerint a nemzetaacutellami szociaacutelpoliti-kaacutek egymaacuteshoz koumlzeliacuteteacutese elsősorban nem a koumlzoumlsseacutegi inteacutezkedeacutesekből hanem a koumlzoumls piac műkoumldeacuteseacuteből koumlvetkezik majd be E visszafogott megkoumlzeliacuteteacutes nyomaacuten az unioacute szociaacutelpolitikai hataacuteskoumlrei meglehetősen szűkkoumlrűen lettek meghataacuterozva azok csak a munkavaacutellaloacutek szabad mozgaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesaacuteval oumlsszefuumlggő keacuterdeacutesekre (48ndash51 cikk) a Szociaacutelis Alap felaacutelliacutetaacutesaacutera eacutes műkoumldeacuteseacutere (123 cikk) valamint a beacuterezeacutes nemek szerinti egyenlőseacutegeacutenek elveacutere korlaacutetozoacutedtak (119 cikk) A szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes előmozdiacutetaacutesaacutehoz a Bizottsaacuteg csak tanulmaacutenyok keacutesziacuteteacuteseacutere eacutes megbeszeacuteleacutesek szervezeacuteseacutere kapott felhatalmazaacutest A szociaacutel-politikai egyuumlttműkoumldeacutes első perioacutedusaacuteban a Roacutemai Szerződeacutesben kitűzoumltt szereacuteny ceacutelok koumlzuumll sem kezdő-doumltt meg az egyenlő beacuterezeacutes elveacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacutese (A szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacutejaacuteroacutel szoacuteloacute első rendelkezeacutes maacuter 1959-ben megszuumlletett a Szociaacutelis Alap pedig 1962-től kezdte meg műkoumldeacuteseacutet)
A szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes a Paacuterizsi Csuacutecstalaacutelkozoacutetoacutel az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny elfogadaacutesaacuteig (1972ndash86)Az 1972 oktoacutebereacuteben tartott Paacuterizsi Csuacutecstalaacutelkozoacuten doumlnteacutes szuumlletett az egyuumlttműkoumldeacutes szociaacutelis dimenzioacutejaacute-nak erősiacuteteacuteseacuteről eacutes arroacutel hogy ezt szociaacutelis programok segiacutetseacutegeacutevel kell megtenni A Tanaacutecsnak a csuacutecstalaacutel-kozoacute utaacuten kiadott koumlzlemeacutenye szerint a ceacutelok koumlzoumltt szerepelt a gazdasaacutegpolitikaacuteval egyenlő fontossaacuteguacute erős koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika kialakiacutetaacutesa E strateacutegiai ceacutelkitűzeacutes alapjaacuten keacutesziacutetette elő a Bizottsaacuteg az első szociaacutelis akcioacuteprogramot ami az alaacutebbi teruumlleteken hataacuterozott meg jogalkotaacutesi feladatokat
a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg veacutedelmeacutenek a munka diacutejazaacutesaacutenak a munkaidő maximaacutelis tartamaacutenak a munkavaacutellaloacutei reacuteszveacuteteli jogok erősiacuteteacuteseacutenek a munkaszerződeacutesek minimaacutelis koumlvetelmeacutenyeinek a feacuterfi eacutes női munkavaacutellaloacutek egyenlőseacutegeacutenek szabaacutelyozaacutesa
A Bizottsaacuteg előterjeszteacuteseacutet a Miniszterek Tanaacutecsa 1974 januaacuter 21-i uumlleacuteseacuten joacutevaacutehagyta aacutem azt kiegeacutesziacutetette a szubszidiaritaacutes koumlvetelmeacutenyeacutevel (vagyis azzal az elvvel hogy a koumlzoumlsseacutegi szervek csak akkor eacutelhetnek jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesukkal ha igazolni tudjaacutek hogy a szabaacutelyozni kiacutevaacutent keacuterdeacutes euroacutepai jelentőseacutegű eacutes koumlzoumlsseacutegi szintű inteacutezkedeacutessel hataacutesosabban kezelhető mintha az inteacutezkedeacuteseket a nemzetaacutellamok hoznaacutek meg) Az akcioacuteprogram eredmeacutenyekeacutent1975 eacutes 1980 koumlzoumltt kezdeteacutet vette az ekkor meacuteg csak nemi relaacutecioacutera korlaacutetozoacutedoacute az egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutehez koumltődő jogalkotaacutes megszuumllettek a munkavaacutellaloacutei jogokat veacutedő koumlzoumlsseacutegi iraacutenyelvek valamint a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg veacutedelmeacutet ceacutelzoacute 11 iraacutenyelv nem toumlrteacutent ugyanakkor előreleacutepeacutes a munkavaacutellaloacutei reacuteszveacuteteli jogok erősiacuteteacutese az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek a reacuteszmunkaidős alkalmazottakra valoacute kiterjeszteacutese eacutes a szuumllői szabadsaacuteg koumlzoumls sztenderdjeinek megha-
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete 31
taacuterozaacutesa tekinteteacuteben Az első szociaacutelis akcioacuteprogram lezaacuterultaacuteval nem sikeruumllt uacutejabb hasonloacute jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesokat is biztosiacutetoacute programot elfogadtatni
A szociaacutelis dimenzioacute fejlődeacuteseacutenek uacutej lenduumlletet Jacques delorsnak a Bizottsaacuteg elnoumlkeacuteveacute valoacute megvaacutelasz-taacutesa adott 1985-ben Az uacutej bizottsaacutegi elnoumlk előtt aacutelloacute első feladat az alapszerződeacutesi rendszer aacutetfogoacute feluumll-vizsgaacutelataacutenak eacutes moacutedosiacutetaacutesaacutenak levezeacutenyleacutese volt egy olyan időszakban amikor eleacuterhető koumlzelseacutegbe keruumllt a koumlzoumls belső piac kialakiacutetaacutesa ami felerősiacutetette a szociaacutelis doumlmpingtől (eacutes aacuteltalaacuteban a tagaacutellami szociaacutelis ellaacutetoacuterendszerekre gyakorolt hataacutesaival kapcsolatos feacutelelmeket) E kihiacutevaacutesokra delors a hagyomaacutenyos szo-ciaacuteldemokrata szemleacuteletmoacuted jegyeacuteben a piaci folyamatok szociaacutelis megfontolaacutesok szerinti megfeacutekezeacuteseacutevel akart vaacutelaszolni a toumlbb piaci szabadsaacutegot erőteljesebb szociaacutelis jogalkotaacutessal kiacutevaacutenta ellensuacutelyozni Uacutejiacutetaacutesa az volt hogy az bdquoeuroacutepai szociaacutelis teacuterrdquo kialakiacutetaacutesaacuteval az eddig e feladat ellaacutetaacutesaacuteban jeleskedő nemzetaacutellami kormaacutenyzati apparaacutetust az Euroacutepai Koumlzoumlsseacutegeacutevel proacutebaacutelta felcsereacutelni A szociaacutelis jogok koumlzoumlsseacutegi szinten valoacute megerősiacuteteacuteseacutet keacutet egymaacutest taacutemogatoacute strateacutegiaacuteval kiacutevaacutenta eleacuterni a szociaacutelis paacuterbeszeacuted inteacutezmeacutenyesiacuteteacute-seacutevel eacutes a koumlzoumlsseacutegi minimumsztenderdek kialakiacutetaacutesaacuteval utoacutebbi a koumlzoumlsseacuteg taacutersadalompolitikai iraacutenyultsaacute-guacute doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutesainak egyszerűsiacuteteacuteseacutet felteacutetelezte ezeacutert 1986-ban az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny elfogadaacutesakor a Bizottsaacuteg bőviacuteteni javasolta a minősiacutetett toumlbbseacuteggel eldoumlnthető keacuterdeacutesek koumlreacutet A Bizottsaacuteg erőfesziacuteteacuteseit azonban csak meacuterseacutekelt siker koronaacutezta mivel az uacutej 118a cikk csak a munkahelyi egeacuteszseacuteg- eacutes biztonsaacutegveacutedelmi inteacutezkedeacutesek tekinteteacuteben biztosiacutetotta azt a munkavaacutellaloacutei jogokat eacutes eacuterdekeket eacuterintő jogszabaacutelyok elfogadaacutesaacutehoz tovaacutebbra is egyhanguacute doumlnteacutesre volt szuumlkseacuteg A szociaacutelis minimumsztenderdek elfogadaacutesaacutet a tagaacutellamok egy reacuteszeacutenek ndash kuumlloumlnoumlsen az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegnak ndash az ellenaacutellaacutesa eacutes a bőviacuteteacutesi hullaacutemok is haacutetraacuteltattaacutek
A bdquoszociaacutelis teacuterrdquo kialakiacutetaacutesaacutenak az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacutennyal vallott kudarcaacutet koumlvetően delors ismeacutetel-ten megkiacuteseacuterelte hogy lenduumlletet adjon a koumlzoumlsseacuteg szociaacutelis jogalkotaacutesaacutenak 1988 veacutegeacuten felkeacuterte a Firenzei Euroacutepai Egyetemet hogy szakeacutertői segiacutetseacutegeacutevel keacutesziacutetse el a Koumlzoumlsseacutegben biztosiacutetandoacute szociaacutelis alapjogok kataloacutegusaacutet a Munkavaacutellaloacutek Koumlzoumlsseacutegi Szociaacutelis Kartaacutejaacutet A dokumentumban uacutejfent kiacuteseacuterletet tettek a minő-siacutetett toumlbbseacuteggel valoacute doumlnteacuteshozatal taacutergykoumlreacutenek kiszeacutelesiacuteteacuteseacutere
A Munkavaacutellaloacutek Koumlzoumlsseacutegi Szociaacutelis Kartaacutejaacutetoacutel a Maastrichti SzerződeacutesigA Munkavaacutellaloacutek Koumlzoumlsseacutegi Szociaacutelis Kartaacuteja 1989-re keacuteszuumllt el eacutes egy dokumentumba foglalva tartalmazta az euroacutepai munkajogi eacutes ndash joacuteval szereacutenyebb meacuterteacutekben a szociaacutelis ndash modell alapjait de a brit kormaacuteny merev ellenaacutellaacutes miatt rendelkezeacuteseit nem sikeruumllt az alapszerződeacutesi rendszerbe emelni A briteken kiacutevuumll viszont mindegyik akkori tagaacutellam csatlakozott a Kartaacutehoz azzal hogy koumltelezettseacuteget vaacutellaltak a benne foglalt ren-delkezeacutesek veacutegrehajtaacutesaacutera meacuteg akkor is ha az ennek eacuterdekeacuteben valoacute felleacutepeacutesre a koumlzoumlsseacutegi szervek nem rendelkeztek felhatalmazaacutessal Az alaacuteiacuteroacute 11 tagaacutellam vonatkozaacutesaacuteban elkeacuteszuumllt a Koumlzoumlsseacutegi Karta Akcioacuteprog-ramja is
A Koumlzoumlsseacutegi Karta uumlgye a Maastrichti Csuacutecstalaacutelkozoacute is napirendre keruumllt ahol a Bizottsaacuteg maacuter felkeacuteszuumllt a vaacuterhatoacute brit oppoziacutecioacute miatt kialakuloacute helyzetre ezeacutert az Euroacutepai unioacutet leacutetrehozoacute Maastrichti Szerződeacuteshez
32 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
egy Szociaacutelpolitikai Jegyzőkoumlnyvet eacutes egy Szociaacutelpolitikai Megaacutellapodaacutest csatoltak azeacutert hogy a Kartaacuteban foglalt ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutera iacutegy biztosiacutetsaacutek a koumlzoumlsseacutegi szervek felhatalmazaacutesaacutet
A Szociaacutelpolitikai Jegyzőkoumlnyvben a Kartaacutet alaacuteiacuteroacute tizenegy tagaacutellam leszoumlgezte hogy jogalkotaacutesukban figyelembe veszik a Karta előiacuteraacutesait aacutem ebbeacuteli teveacutekenyseacuteguumlk nem eacuterinti az alapszerződeacutesi rendszert eacutes a ko-raacutebban elfogadott koumlzoumlsseacutegi szociaacutelis jogszabaacutelyok hataacutelyaacutet tovaacutebbaacute hogy a Szociaacutelpolitikai Jegyzőkoumlnyv eacutes a Szociaacutelpolitikai Megaacutellapodaacutes alapjaacuten elfogadott jogszabaacutelyok nem vonatkoznak az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegra
A Szociaacutelpolitikai Megaacutellapodaacutes a tizenegy alaacuteiacuteroacute tagaacutellamra de csakis raacutejuk vonatkozoacutean bőviacutetette a minő-siacutetett toumlbbseacuteggel meghozhatoacute szociaacutelpolitikai inteacutezkedeacutesek koumlreacutet eacutes roumlgziacutetette az euroacutepai szociaacutelis paacuterbeszeacuted uacutej rendszereacutet is aminek alapjaacuten a szociaacutelis partnerek lehetőseacuteget kaptak arra hogy kezdemeacutenyezhesseacutek a koumlztuumlk leacutetre joumltt megaacutellapodaacutesok koumlzoumlsseacutegi jogba foglalaacutesaacutet A vaacuteltoztataacutesok nyomaacuten a 1989ndash94 koumlzoumltt 26 fuumlggőben leacutevő előterjeszteacutes koumlzuumll 18-at sikeruumllt jogszabaacutelykeacutent elfogadni mikoumlzben a hagyomaacutenyos moacutedon is szuumllettek koumlzoumlsseacutegi szociaacutelis jogi normaacutek
Az Amszterdami SzerződeacutesA Szociaacutelpolitikai Megaacutellapodaacutes elfogadaacutesaacutet koumlvetően a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika bdquokeacutetvaacutegaacutenyuacutevaacuterdquo vaacutelt az Egyezmeacutenyben reacuteszes tagaacutellamok egymaacutes koumlzti relaacutecioacutejaacuteban lehetőseacuteg nyiacutelt a gyorsabb eacutes kiterjedtebb szo-ciaacutelis jogalkotaacutesra miacuteg a koumlzoumlsseacuteg egeacuteszeacutet tekintve fennmaradtak a megleacutevő akadaacutelyok Ez a helyzet 1997-re vaacuteltozott meg amikor az 1996 eacutevi parlamenti vaacutelasztaacutesokon győztes brit Munkaacutespaacutert iacutegeacutereteacutehez hiacuteven csatlakozott a Koumlzoumlsseacutegi Munkavaacutellaloacutek Szociaacutelis Kartaacutejaacutehoz mikoumlzben az Amszterdami Csuacutecstalaacutelkozoacuten az alapszerződeacutes uacutejabb moacutedosiacutetaacutesa zajlott A brit csatlakozaacutessal lehetőveacute vaacutelt hogy a Kartaacutet beemeljeacutek az Alap-szerződeacutes szoumlvegeacutebe ami Amszterdamban meg is toumlrteacutent Az Amszterdami Szerződeacutes a minősiacutetett toumlbb-seacuteggel meghozhatoacute doumlnteacutesek koumlreacutenek kitaacutegiacutetaacutesaacuteval eacutes uacutej koordinaacutecioacutes mechanizmusok inteacutezmeacutenyesiacuteteacuteseacutevel alaposan aacutetalakiacutetotta az unioacute szociaacutelis hataacuteskoumlreit eacutes uacutej lenduumlletet vitt a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutebe
A moacutedosiacutetaacutesok jelentőseacutegeacutet noumlveli hogy az egyuumlttműkoumldeacutest olyan uacutej teruumlletekre is kiterjesztetteacutek mint a foglalkoztataacutespolitika valamint a taacutersadalmi kirekesztődeacutes eacutes a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem Fontos szemleacute-letvaacuteltozaacutest tuumlkroumlzoumltt az is hogy az Euroacutepa Tanaacutecs Szociaacutelis Kartaacutejaacutera valoacute koumlzvetlen utalaacutessal feleacuterteacutekelőd-tek a szociaacutelis jogok veacutedelmeacutenek emberi jogi aspektusai1 A nemek koumlzti egyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute rendelkezeacutesek is meguacutejultak lehetőveacute teacuteve a nagyobb eseacutelyegyenlőseacuteget biztosiacutetoacute (pozitiacutev diszkriminaacutecioacutes) inteacutezkedeacutesek meghozatalaacutet az adott foglalkozaacutesi aacutegakban alulreprezentaacutelt nemhez tartozoacutek szaacutemaacutera2 Figye-lemre meacuteltoacute kezdemeacutenyezeacutest tartalmaz a csuacutecstalaacutelkozoacuten kibocsaacutetott 22 szaacutemuacute nyilatkozat ami előiacuterja hogy
1 A 136 cikk szoumlvegezeacutese szerint a tagaacutellamok ceacutelkitűzeacuteseiket az olyan alapvető szociaacutelis jogok bdquotudataacutebanrdquo hataacuterozzaacutek meg mint amelyeket az Euroacutepa Tanaacutecs Szociaacutelis Kartaacuteja eacutes a Koumlzoumlsseacutegi Munkavaacutellaloacutek Szociaacutelis Kartaacuteja tartalmaz
2 Hosszuacute idő utaacuten sikeruumllt a Roacutemai Szerződeacutes szoumlvegeacutet pontosiacutetani azzal hogy abba bekeruumllt az bdquoegyenlő eacuterteacutekű mun-kardquo kifejezeacutes A vaacuteltozaacutesnak azonban gyakorlati jelentőseacutege szinte alig volt mivel a Biacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelkezeacutesi gyakorlataacuteban maacuter reacutegoacuteta ennek megfelelően jaacutert el
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete 33
a Roacutemai Szerződeacutes 100a cikke alapjaacuten bdquomeghozandoacute inteacutezkedeacutesek kidolgozaacutesakor a Koumlzoumlsseacuteg inteacutezmeacutenye-inek figyelembe kell venniuumlk a fogyateacutekos szemeacutelyek szuumlkseacutegleteitrdquo
A moacutedosiacutetaacutesok nyomaacuten meguacutejiacutetott felhatalmazaacutesok alapjaacuten az Amszterdami Szerződeacutes oacuteta a szociaacutelis politikaacutekat eacuterintő doumlnteacutesek az 1 aacutebra szerint hozhatoacutek meg
bull a munkavaacutellaloacutek (szemeacutelyek) szabad aacuteramlaacutesaacutet biztosiacutetoacute rendelkezeacutesekbull a munkahelyi koumlrnyezet javiacutetaacutesaacutet a munkavaacutellaloacutek egeacuteszseacutege eacutes biztonsaacutega veacutedelmeacuteben szolgaacuteloacute
inteacutezkedeacutesekbull a munkafelteacutetelekre vonatkozoacute inteacutezkedeacutesek (137 cikk a pont)bull a munkafelteacutetelekre vonatkozoacute inteacutezkedeacutesek (137 cikk b pont)bull a munkavaacutellaloacutek taacutejeacutekoztataacutesaacutet eacutes a veluumlk valoacute konzultaacutecioacutet biztosiacutetoacute inteacutezkedeacutesek (137 cikk e pont)bull a munkaerőpiacroacutel kizaacutert szemeacutelyek beilleszkedeacuteseacutet lehetőveacute tevő inteacutezkedeacutesek (137 cikk h pont)bull azok az inteacutezkedeacutesek amelyek a feacuterfiak eacutes nők koumlzoumltti egyenlőseacuteget biztosiacutetjaacutek a munkaerőpiacon valoacute
eseacutelyek vonatkozaacutesaacuteban eacutes a munkaacuteval kapcsolatos elbaacutenaacutest illetően (137 cikk i pont)
bull a taacutersadalombiztosiacutetaacutest eacutes a munkavaacutellaloacutek szociaacutelis veacutedelmeacutet eacuterintő inteacutezkedeacutesek (137 cikk c pont)bull a munkavaacutellaloacutekat eacutes a munkaszerződeacutes felmondaacutesa eseteacuten veacutedő (137 cikk d pont)bull a munkaacuteltatoacutek eacutes a munkavaacutellaloacutek eacuterdekeinek kollektiacutev keacutepviseleteacutet eacutes veacutedelmeacutet biztosiacutetoacute inteacutezkedeacutesek
beleeacutertve a vezeteacutesben valoacute koumlzoumls reacuteszveacutetelt (kiveacuteve a beacuterezeacutesre az egyesuumlleacutesi jogra a sztraacutejkjogra eacutes a kizaacuteraacutes jogaacutera vonatkozoacute inteacutezkedeacuteseket (137 cikk f pont)
bull harmadik aacutellam azon aacutellampolgaacuterainak munkafelteacuteteleit eacuterintő inteacutezkedeacuteseket akik jogszerűen tartoacutezkodnak a koumlzoumlsseacuteg teruumlleteacuten (137 cikk g pont)
bull a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacutejaacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesek (42 cikk)bull a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutessel szembeni felleacutepeacuteshez szuumlkseacuteges inteacutezkedeacutesek (13 cikk)
bull foglalkoztataacutespolitika (128 cikk)bull a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem (137 cikk j pont)bull a taacutersadalombiztosiacutetaacutesi rendszerek modernizaacutelaacutesa (137 cikk k pont)
Minősiacutetett toumlbbseacuteggel
meghozhatoacute doumlnteacutesek
Egyhanguacute szavazaacutessal
meghozhatoacute doumlnteacutesek
Nyitott koordinaacutecioacutesmoacutedszer alkalmazaacutesa
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
1 aacutebra doumlnteacuteshozatali moacutedok
A koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika fejlődeacutese az ezredforduloacute oacutetaAz Amszterdami Szerződeacutesben biztosiacutetott felhatalmazaacutesokra taacutemaszkodva hataacuteroztaacutek meg az Euroacutepa Ta-naacutecs 2000 maacuterciusaacuteban Lisszabonban tartott uumlleacuteseacuten az unioacute ezredforduloacutera vonatkozoacute strateacutegiai ceacuteljaacutet va-gyis azt hogy az unioacutenak 2010-ig a vilaacuteg legversenykeacutepesebb eacutes legdinamikusabb fenntarthatoacute noumlvekedeacutesre keacutepes tudaacutesalapuacute gazdasaacutegaacutevaacute kell vaacutelnia toumlbb eacutes jobb munkahely kialakiacutetaacutesa eacutes a taacutersadalmi koheacutezioacute magas szintje mellett Az unioacute strateacutegiai ceacuteljai koumlzoumltt valoacute megjeleniacuteteacutessel a szociaacutelis dimenzioacute feleacuterteacutekelődoumltt amit az is alaacutetaacutemasztott hogy a Csuacutecs koumlvetkezteteacutesei felszoacuteliacutetottaacutek a Tanaacutecsot a szociaacutelpolitika joumlvőbeli iraacutenyairoacutel szoacuteloacute aacutellaacutespontjaacutenak kialakiacutetaacutesaacutera Ez az eacutev veacutegeacuten a decemberi nizzai Csuacutecstalaacutelkozoacuten toumlrteacutent meg ahol elfogadtaacutek az Euroacutepai Szociaacutelpolitikai Menetrendet az unioacute első szociaacutelpolitikai strateacutegiaacutejaacutet melyben a szo-ciaacutelpolitika produktiacutev jellegeacutet hangsuacutelyoztaacutek
34 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Az Euroacutepai Szociaacutelpolitikai Menetrend (2000ndash2005)A Szociaacutelpolitikai Menetrend az egyuumlttműkoumldeacutesnek a hagyomaacutenyos teruumlleteken valoacute fenntartaacutesa mellett ra-dikaacutelisan uacutej politikai kezdemeacutenyezeacuteseket is tartalmazott mint peacuteldaacuteul a szociaacutelis veacutedelem korszerűsiacuteteacutese a taacutersadalmi beilleszkedeacutes előmozdiacutetaacutesa a diszkriminaacutecioacute lekuumlzdeacuteseacutet szolgaacuteloacute programok taacutemogataacutesa Ezek megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz azonban nem rendelt toumlbbletforraacutesokat ehelyett elegendőnek tartotta a koumlzkiadaacutesok uacutejra-orientaacutelaacutesaacutet a tagaacutellami szociaacutelis politikaacutek hateacutekonysaacutegaacutenak noumlveleacutese eacuterdekeacuteben A Szociaacutelpolitikai Menet-rendben meghataacuterozott ceacutelkitűzeacutesek megvaloacutesiacutetaacutesa koraacutentsem egyforma intenzitaacutessal vette kezdeteacutet Kiemelt jelentőseacutegűek a foglalkoztataacutesi szint noumlveleacuteseacutet eacutes a tudaacutesalapuacute gazdasaacutegra valoacute aacutetaacutellaacutest szolgaacuteloacute inteacutezke-deacutesek amelyek az unioacute cselekveacutesi programjaacutenak magjaacuteba tartozoacute foglalkoztataacutesi strateacutegia szerves reacuteszeacutet alkottaacutek Ezzel szemben a szociaacutelis veacutedelem korszerűsiacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute beavatkozaacutesok koumlzuumll csak a nyugdiacutejrend-szerek aacutetalakiacutetaacutesa tekinteteacuteben teljesedett ki a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacuten alapuloacute koumlzoumlsseacutegi iraacutenyvonalak kibocsaacutetaacutesa eacutes az azokhoz igaziacutetott nemzeti cselekveacutesi tervek reacuteveacuten megvaloacutesuloacute egyuumlttműkoumldeacutes3 Az egeacutesz-seacuteguumlgyi eacutes idősgondozaacutesi rendszerek teruumlleteacuten hosszuacute időn keresztuumll csupaacuten az informaacutecioacutek gyűjteacutese zajlott a koumlzoumls ceacutelkitűzeacutesek meghataacuterozaacutesaacutenak előkeacutesziacuteteacutese eacuterdekeacuteben
A lisszaboni strateacutegia feluumllvizsgaacutelataAz uacutej eacutevezred első eacutevtizedeacutenek koumlzepeacutere nyilvaacutenvaloacute vaacutelt hogy a lisszaboni strateacutegiaacuteban megjeloumllt ceacutelok a jelzett hataacuteridőre nem fognak teljesuumllni ezeacutert a strateacutegia előre tervezett feacutelidős vizsgaacutelata a szociaacutelpoliti-kai ceacutelkitűzeacutesek uacutejragondolaacutesaacutera is lehetőseacuteget teremtett A koumlzoumlsseacutegi strateacutegia feluumllvizsgaacutelataacutet a Wim Kok a Szociaacutelpolitikai Menetrendeacutet pedig egy maacutesik de Lamothe vezeteacuteseacutevel műkoumldő munkacsoport veacutegezte A keacutet munkacsoport elteacuterő koumlvetkezteteacutesekre jutott eacutes koumlzuumlluumlk az uacutej Joseacute Manuel Barroso vezeteacuteseacutevel felaacutelloacute Bizottsaacuteg az aacutetfogoacutebbat Wim Kok jelenteacuteseacutet vette alapul programja megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Ennek megfelelően a koumlzoumlsseacutegi strateacutegia hangsuacutelyai megvaacuteltoztak annak előtereacutebe a versenykeacutepesseacuteg eacutes a foglalkoztataacutes noumlve-leacutese keruumllt az egyeacuteb szakpolitikai (szociaacutelpolitikai koumlrnyezetveacutedelmi stb) ceacutelkitűzeacuteseket pedig azokhoz igaziacute-tottaacutek A hangsuacutelyvaacuteltaacutes jegyeacuteben zajlott le a nyitott koordinaacutecioacute addigra meglehetősen szerteaacutegazoacute folyama-tainak aacuteramvonalasiacutetaacutesa 2006-toacutel a szociaacutelis veacutedelmi eacutes taacutersadalmi befogadaacutesi iraacutenyvonalakat az időben őket megelőzően kibocsaacutetott integraacutelt gazdasaacuteg- eacutes foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyvonalakhoz kezdteacutek igaziacutetani eacutes egyseacuteges haacuteromeacuteves ciklusokat bonyoliacutetani Az eacutevtized veacutegeacutehez koumlzeledve a 2008-ban kirobbant peacutenzuumlgyi majd gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg koumlruumllmeacutenyei koumlzt maacuter nem lehetett megeleacutegedni a ndash csak reacuteszben e fejlemeacutenyek miatt nem teljesuumllő ndash lisszaboni strateacutegia egyszerű kiigaziacutetaacutesaacuteval hanem uacutej strateacutegiaacutet kellett alkotni ami az bdquoEuroacutepa 2020rdquo elnevezeacutest kapta
A Lisszaboni Szerződeacutes Az eredetileg szűk koumlrű gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutesi ceacutellal leacutetrehozott EGK az ezredforduloacutera a szakpolitikaacutek szeacuteles koumlreacutere kiterjedő egyuumlttműkoumldeacutesi foacuterummaacute vaacutelt Ez megnoumlvelte a doumlnteacuteshozoacute szervek politikai felelős-
3 A nyitott koordinaacutecioacute folyamataacutet reacuteszletesen kiadvaacutenyunk 133 pontja taacutergyalja
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete 35
seacutegeacutet ami azonban nem tuumlkroumlződoumltt a doumlnteacuteshozoacute szervek demokratikus legitimaacutecioacutejaacuteban A keleti bőviacuteteacutes ugyancsak suumlrgette az inteacutezmeacutenyi reformokat mivel 27 igen elteacuterő gazdasaacutegi fejlettseacutegű eacutes politikai kultuacuteraacutejuacute tagaacutellam eacuterdekeinek oumlsszehangolaacutesa joacuteval oumlsszetettebb feladat mint feacutel vagy egy tucat hasonloacute gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi haacutetterű orszaacutegeacute E keacutenyszereknek igyekezett megfelelni az Eu azzal hogy alkotmaacutenyos szer-ződeacutesben kiacutevaacutenta roumlgziacuteteni műkoumldeacuteseacutenek legfontosabb szabaacutelyait Az Eu alkotmaacutenyos szerződeacuteseacutet 2004 oktoacuteber 29-eacuten fogadta el a Tanaacutecs aminek az eredeti elkeacutepzeleacutesek szerint az ugyanebben az eacutevben elfoga-dott Alapjogi Charta is reacuteszeacutet keacutepezte volna Az alkotmaacutenyos szerződeacutes azonban hollandiai eacutes franciaorszaacutegi elutasiacutetaacutesa miatt nem leacutepett eacuteletbe ami az inteacutezmeacutenyi reformok elmaradaacutesa miatt az egyuumlttműkoumldeacutes zaacutetonyra futaacutesaacuteval fenyegetett Ezt a helyzetet az alkotmaacutenyos szerződeacutest helyettesiacutető Lisszaboni Szerződeacutes elfogadaacute-saacuteval poacutetoltaacutek 2007-ben ami a szociaacutelis teruumlleten az alaacutebbi vaacuteltozaacutesokat eredmeacutenyezte
Az Alapvető Jogok Chartaacutejaacutet az Alapszerződeacuteshez csatoltaacutek de nem foglaltaacutek bele annak szoumlvegeacutebe iacutegy 1 jogi staacutetusza gyenge eacutes bizonytalan aacutem azzal hogy a meghirdetett jogok koumlzoumltt gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis termeacuteszetűek is szerepelnek a dokumentum meacutegis uacutettoumlrő jelentőseacutegű A Lisszaboni Szerződeacutest szociaacutelis klauzulaacuteval (zaacuteradeacutekkal) laacutettaacutek el ami szerint az oumlsszes koumlzoumlsseacutegi 2 (szak)politikai doumlnteacutes eacutes azok veacutegrehajtaacutesa soraacuten figyelembe kell venni a koumlzoumlsseacuteg szociaacutelis ceacutelkitűzeacuteseit kuumlloumlnoumlsen a foglalkoztataacutes az oktataacutes a keacutepzeacutes eacutes az egeacuteszseacutegveacutedelem magas szintjeacutenek biztosiacutetaacutesaacutet a szociaacutelis veacutedelem megfelelőseacutegeacutenek biztosiacuteteacutekait valamint a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem szempontjait Az unioacutes szervek felhatalmazaacutest kaptak arra hogy meghataacuterozzaacutek a koumlzoumlsseacutegi ceacuteluacute szolgaacuteltataacutesok szer-3 vezeacuteseacutenek eacutes műkoumldteteacuteseacutenek elveit
Az Euroacutepa 2020 strateacutegiaA strateacutegia ciacuteme szerint az intelligens fenntarthatoacute eacutes befogadoacute műkoumldeacutes strateacutegiaacuteja4 ami haacuterom pilleacuteren nyugszik az intelligens (tudaacuteson eacutes innovaacutecioacuten alapuloacute) eacutes fenntarthatoacute (a jelenlegineacutel erőforraacutes-hateacutekonyabb) az euroacutepai gazdasaacuteg versenykeacutepesseacuteget biztosiacutetoacute noumlvekedeacutesen valamint az ennek haacutettereacutet keacutepező taacutersa-dalmi stabilitaacutest biztosiacutetoacute befogadoacutekeacuteszseacuteg noumlveleacuteseacuten A strateacutegia taacutersadalompolitikai szempontboacutel legjelen-tősebb ceacutelkitűzeacutesei az oktataacutes a foglalkoztataacutes eacutes a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem teruumlleteacutere terjedtek ki Az oktataacutespolitikai ceacutelok koumlzoumltt szerepel a felsőoktataacutes modernizaacutecioacuteja eacutes a felsőfokuacute veacutegzettseacutegűek araacutenyaacutenak noumlveleacutese a diaacutek- eacutes gyakornokmobilitaacutest előmozdiacutetoacute programok intenziacutev taacutemogataacutesa eacutes az iskolai lemorzsoloacute-daacutes araacutenyaacutenak csoumlkkenteacutese A foglalkoztataacutespolitikaacuteban a bdquorugalmas biztonsaacutegrdquo (flexicurity5) megteremteacuteseacutet a munka eacutes a csalaacutedi eacutelet oumlsszeegyezteteacuteseacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesek meghozatalaacutet az adoacute- eacutes a szociaacutelis ellaacutetoacuterendszerek hateacutekonysaacutegaacutenak feluumllvizsgaacutelataacutet vaacuterjaacutek el a tagaacutellamoktoacutel annak eacuterdekeacuteben hogy teljesiacutet-
4 COM(2010) 2020 veacutegleges httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20102020FInHuPdF 5 A bdquoflexicurityrdquo (bdquorugalmas biztonsaacutegrdquo) előszoumlr a rsquo90-es eacutevekben daacuteniaacuteban alkalmazott uacutejszerű foglalkoztataacutespolitikai
megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted ami a munkajogi szabaacutelyozaacutes laziacutetaacutesaacuteval eleacutert munkaerő-piaci rugalmassaacutegot oumltvoumlzi a munkavaacutel-laloacutek szociaacutelis biztonsaacutegaacutenak garantaacutelaacutesaacuteval eacutes aktiacutev aacutellami foglalkoztataacutespolitikaacuteval
36 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
hetőveacute vaacuteljeacutek az a szaacutemszerűsiacutetett ceacutelkitűzeacutes hogy a 20ndash65 eacutev koumlzoumltti euroacutepai polgaacuterok 75 szaacutezaleacuteka dol-gozzon 2020-ban A taacutersadalmi befogadaacutes teruumlleten alkalmazott nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszert a koumllcsoumlnoumls ellenőrzeacutest eacutes a bevaacutelt moacutedszerek csereacutejeacutet biztosiacutetoacute egyuumlttműkoumldeacutesi platformmaacute alakiacutetanaacutek aacutet a strukturaacutelis alapokboacutel szaacutermazoacute taacutemogataacutesok segiacutetseacutegeacutevel A tervek szerint a platform műkoumldeacuteseacutet a diszkriminaacutecioacute el-leni felleacutepeacutes a szociaacutelis veacutedelmi eacutes nyugdiacutejrendszerek megfelelőseacutegeacutet eacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutet vizsgaacuteloacute eacuterteacuteke-leacutes tovaacutebbaacute a migraacutensok integraacutecioacutejaacutet szolgaacuteloacute menetrend elkeacutesziacuteteacutese egeacutesziacuteteneacute ki A tagaacutellamok feladata lesz a taacutersadalom leginkaacutebb veszeacutelyeztetett csoportjainak eacuteletkoumlruumllmeacutenyeit javiacutetoacute inteacutezkedeacutesek kidolgozaacutesa A strateacutegia alkalmazaacutesaacutetoacutel azt remeacutelik hogy 2020-ig negyedeacutevel sikeruumllt csoumlkkenteni a szegeacutenyseacutegben eacutelő euroacutepaiak araacutenyaacutet
Az EuRoacutePA 2020 előkeacutesziacuteteacuteseacutevel paacuterhuzamosan tovaacutebb folytatoacutedott a koumlzoumlsseacutegi nyugdiacutejstrateacutegia meg-valoacutesiacutetaacutesa illetve az egeacuteszseacuteguumlgyi strateacutegia kidolgozaacutesa A Bizottsaacuteg előbb 2010-ben Zoumlld majd 2012-ben Feheacuter koumlnyvet6 bocsaacutetott ki a koumlzoumls nyugdiacutejstrateacutegia feluumllvizsgaacutelataacuteroacutel A dokumentum a koraacutebbiaknaacutel na-gyobb hangsuacutelyt helyez a magaacutennyugdiacutejak garanciaacuteinak eacutes peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacutegok elleni veacutedelmeacutenek keacuterdeacuteseire a munkaacuteltatoacutek fizeteacuteskeacuteptelenseacutegi kockaacutezataacutenak kezeleacuteseacutere illetve a befekteteacutesi jelleggel műkoumldő nyugdiacutejalapokkal kapcsolatos informaacutecioacutek aacutettekinthetőveacute teacuteteleacutere mikoumlzben a koraacutebban kialakiacutetott strateacutegiai ceacutelokat (a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutenek a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutenak eacutes aacutetlaacutethatoacutesaacutegaacutenak bizto-siacutetaacutesa)is fenntartja
2007-ben hosszuacute előkeacutesziacuteteacutes utaacuten koumlzreadtaacutek a koumlzoumlsseacutegi egeacuteszseacuteguumlgyi strateacutegiaacutet tartalmazoacute Feheacuter koumlny-vet7 A szerzők az első szaacutemuacute kihiacutevaacutest a neacutepesseacuteg eloumlregedeacuteseacuteben laacutettaacutek mivel az hosszabb taacutevon keacutetseacuteges-seacute teszi a jelenlegi felteacutetelekkel műkoumldő egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek finansziacuterozhatoacutesaacutegaacutet Ennek kiveacutedeacuteseacutere a betegseacutegmegelőző inteacutezkedeacutesek szeacutelesebb koumlrben valoacute alkalmazaacutesaacutet javasoljaacutek Maacutesodik kihiacutevaacutesnak a globalizaacutecioacutes folyamatok egeacuteszseacuteguumlgyi kockaacutezatait (jaacutervaacutenyok terjedeacutese bioterrorizmus) tekintik melyekkel szemben Euroacutepaacutenak koordinaacutelt strateacutegiaacutet kell kidolgoznia Harmadik ceacutelkitűzeacuteskeacutent az egeacuteszseacuteguumlgyi rend-szerek műkoumldeacuteseacutenek dinamikusabbaacute teacutetele eacutes az uacutej egeacuteszseacuteguumlgyi technoloacutegiaacutek terjedeacuteseacutenek taacutemogataacutesa emliacutethető
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Milyen eacutervek hozhatoacutek fel a tagaacutellami szociaacutelis politikaacutek harmonizaacutecioacuteja mellett Mennyiben relevaacutensak 1 ezek az eacutervek az uacutej eacutevezred első eacutevtizedeacutenek veacutegeacutenMilyen vaacuteltozaacutesokat hozott a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitikaacuteban az Amszterdami Szerződeacutes2
6 COM(2012) 55 final httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20102020FInHuPdF 7 COM (2007) 630 veacutegleges httpeur-lexeuropaeuLexuriServsitehucom2007com2007_0630hu01pdf
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete 37
irodalom
Castles Francis G (2009) Lefele tartoacute verseny In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21 szaacutezadban Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 79ndash103
COM(2007) 630 veacutegleges Feheacuter koumlnyv Egyuumltt az egeacuteszseacutegeacutert Strateacutegiai koumlzeliacuteteacutes az Eu szaacutemaacutera 2008ndash2013 Bruumlsszel 2007 10 23
COM(2008) 418 veacutegleges A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye a Tanaacutecsnak az Euroacutepai Parlamentnek az Euroacutepai Gaz-dasaacutegi eacutes Szociaacutelis Bizottsaacutegnak eacutes a Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacutenak ndash bdquoA szociaacutelis Euroacutepa eacuterdekeacuteben tett koumltele-zettseacutegvaacutellalaacutes meguacutejiacutetaacutesa A szociaacutelis veacutedelemre eacutes taacutersadalmi integraacutecioacutera iraacutenyuloacute nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer megerősiacuteteacuteserdquo
COM(2010) 2020 veacutegleges A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye Euroacutepa 2020 ndash Az intelligens fenntarthatoacute eacutes inkluziacutev noumlvekedeacutes strateacutegiaacuteja
COM(2011) 11 veacutegleges eacuteves noumlvekedeacutesi jelenteacutes 1 melleacuteklet Az Euroacutepa 2020 strateacutegia kereteacuteben eleacutert haladaacutesroacutel szoacuteloacute jelenteacutes Bruumlsszel 2011 1 12
EGSZB 2011C 4404 ndash Az Euroacutepai Gazdasaacutegi eacutes Szociaacutelis Bizottsaacuteg veacutelemeacutenye ndash A nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer eacutes a szociaacutelis zaacuteradeacutek az Euroacutepa 2020 strateacutegia kontextusaacuteban (feltaacuteroacute veacutelemeacuteny)
Egyed Maacuteria eacutes Gyulavaacuteri Tamaacutes (1998) Az Euroacutepai koumlzoumlsseacuteg szociaacutelpolitikaacuteja a kezdetektől a Maastrichti Szerződeacutesig Integraacutecioacutes Strateacutegiai Munkacsoport Budapest
Esping-Andersen Goslashsta (1996) After the Golden Age Welfare State dilemmas in a Global Economy In Esping-Andersen G (ed) Welfare States in Transition National Adaptations in Global Economies SAGE London 1ndash32
Esping-Andersen Goslashsta (2006) Ismeacutet a Joacute Taacutersadalom feleacute Eseacutely 6 3ndash27 Esping-Andersen G Gallie d Hemerijck A Myles J (2001) A New Welfare Architecture for Europe
Report submitted to the Belgian Presidency of the European union Final version September httpwwweurocentreorgdata1182414898_63513pdf
Esping-Andersen Goslashsta duncan Gallie Anton Hemerijck John Myles J (eds) (2002) Why we need a new welfare state Oxford university Press Oxford
Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) (2000) Az Euroacutepai Unioacute szociaacutelis dimenzioacuteja OFA Kht Budapest Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) (2004) Az Euroacutepai Unioacute szociaacutelis dimenzioacuteja OFA Kht BudapestHansen Magnus Paulssen and Peter Triantafilou (2011) The Lisbon strategy and the alignment of economic
and social concerns Journal of European Social Policy July 21 197ndash209Pierson Christopher (2009) Haacuterom kihiacutevaacutes In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21 szaacutezadban Hilscher
Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 353ndash397Pochet Philippe and Cristopher degryse (2007) Social policies of the European union Global Social Policy
10 (August) 248ndash257Taylor-Gooby Peter (2009) Uacutej kockaacutezatok eacutes taacutersadalmi vaacuteltozaacutes In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21
szaacutezadban Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 397-435
38
A szociaacutelpolitikaacutek koumlzeliacuteteacutesi 13 mechanizmusai az Euroacutepai unioacuteban
Juhaacutesz Gaacutebor
Harmonizaacutecioacute 131
Az euroacutepai gazdasaacutegok fokozatos koumlzeliacuteteacuteseacutenek folyamata miatt a verseny tisztasaacutegaacutenak megőrzeacutese elen-gedhetetlenneacute tette az egyuumlttműkoumldeacutest a munkaerő koumlltseacutegeacutet befolyaacutesoloacute teacutenyezők tekinteteacuteben A kezde-tektől nyilvaacutenvaloacute volt hogy a munkaerő aacuteraacutet keacutet a szociaacutelis jogalkotaacutes taacutergyaacutet keacutepező teacutenyező befolyaacutesolja a munkajogi koumlrnyezet valamint a szociaacutelis jogok kiterjedtseacuteguumlkkel szoros oumlsszefuumlggeacutesben leacutevő finansziacutero-zaacutesi igeacutenye (adoacutek eacutes jaacuteruleacutekok formaacutejaacuteban) Az előző fejezetben maacuter ismertettuumlk azokat az eacuterveket melyek a tagaacutellami szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek harmonizaacutelaacutesa mellett szoacuteltak valamint azt hogy az Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacutegek megalapiacutetaacutesakor veacuteguumll is mieacutert vetetteacutek el azokat Ennek koumlvetkezteacuteben az 1957-ben alaacuteiacutert Roacutemai Szerződeacutes szociaacutelpolitikaacuteval foglalkozoacute fejezeteacuteben ugyan megjelent a munkavaacutellaloacutek eacutelet- eacutes munkakoumlruumllmeacutenyeinek oumlsszehangolaacutesa iraacutenti igeacuteny1 aacutem a 117 cikk maacutesodik mondataacutenak szoumlvegezeacuteseacuteből koumlvetkezően ez elsősorban a koumlzoumls piac kialakiacutetaacutesa eacutes műkoumldeacutese iraacutenti igeacutenyből koumlvetkezett nem oumlnmagaacute-ban a folyamat fontossaacutegaacutenak elismereacuteseacuteből Az alapiacutetoacute szerződeacutesben meghataacuterozott eljaacuteraacutesok valamint a toumlrveacutenyi rendeleti eacutes koumlzigazgataacutesi rendelkezeacutesek csak maacutesodlagos szerepet kaptak ebben A szoumlveg azt is egyeacutertelműveacute tette hogy a szerződő felek csak az oumlsszehangolaacutes lehetőveacute teacuteteleacuteben eacutes nem annak bizto-siacutetaacutesaacuteban eacutertettek egyet A Roacutemai Szerződeacutes rendelkezeacutesei ennek megfelelően nem zaacutertaacutek ugyan ki a tagaacutel-lamok szociaacutelis politikaacuteinak koumlzeliacuteteacuteseacutet de jogalkotaacutesi felhatalmazaacutest ebben a pillanatban csak a koumlzoumls piac leacutetrehozaacutesaacuteval eacutes műkoumldteteacuteseacutevel oumlsszefuumlggő keacuterdeacutesek tekinteteacuteben biztosiacutetottak noha az 1974-ben indiacutetott első Szociaacutelis Akcioacuteprogram ceacuteljakeacutent a szociaacutelpolitikaacutek harmonizaacutelaacutesaacutet jeloumllteacutek meg a felhatalmazaacutesok miatt ez tovaacutebbra is csak addig a meacuterteacutekig terjedt ami elengedhetetlen volt a koumlzoumls piac kialakiacutetaacutesaacutehoz eacutes műkoumld-teteacuteseacutehez A szociaacutelis politikaacutet illetően az alapszerződeacutesi rendszer moacutedosiacutetaacutesai sem hoztak aacutettoumlreacutest Mikoumlz-ben az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny eacutes a Maastrichti Szerződeacutes a foglalkoztataacutes eacutes a munkauumlgyi kapcsolatok tekinteteacuteben olyan uacutej kompetenciaacutekat biztosiacutetott a koumlzoumlsseacutegi szerveknek amelyek birtokaacuteban az e teruumlleteken hozott inteacutezkedeacuteseket maacuter nem kellett a koumlzoumls piac műkoumldeacuteseacutehez valoacute szuumlkseacutegesseacuteguumlk igazolaacutesaacuteval alaacutetaacute-
1 117 cikk A tagaacutellamok egyeteacutertenek abban hogy szuumlkseacuteg van a munkavaacutellaloacutek eacutelet- eacutes munkakoumlruumllmeacutenyeinek javiacutetaacute-saacutera hogy ezaacuteltal ndash e fejlődeacutesi folyamat fenntartaacutesa mellett ndash lehetőveacute vaacuteljon ezek oumlsszehangolaacutesa
Uacutegy veacutelik hogy ez a fejlődeacutes nemcsak a szociaacutelis rendszerek oumlsszehangolaacutesaacutet előnyben reacuteszesiacutető koumlzoumls piac műkouml-deacuteseacuteből koumlvetkezik hanem az e szerződeacutesben megaacutellapiacutetott eljaacuteraacutesokboacutel valamint a toumlrveacutenyi rendeleti eacutes koumlzigazga-taacutesi rendelkezeacutesek koumlzeliacuteteacuteseacuteből is
Juhaacutesz Gaacutebor A szociaacutelpolitikaacutek koumlzeliacuteteacutesi mechanizmusai az Euroacutepai unioacuteban 39
masztani a szociaacutelis jogalkotaacutes eseteacuteben ez csak a munkajogi valamint munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg előmozdiacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesek koumlreacuteben vaacutelt lehetseacutegesseacute
Mivel a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek vonatkozaacutesaacuteban az egyuumlttműkoumldeacutesnek az alapiacutetoacute szerződeacutesben koumlrvonalazott struktuacuteraacuteja eleve kizaacuterta a nemzeti rendszerek egyseacutegesiacuteteacuteseacutet a harmonizaacutecioacutes ceacuteluacute szociaacute-lis jogalkotaacutes a koumlzoumlsseacuteg gazdasaacutegi ceacuteljainak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges a munka vilaacutegaacuteval oumlsszefuumlggő keacuterdeacutesek szabaacutelyozaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott A szűkkeblűen megaacutellapiacutetott jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesok eacutes az egy-hanguacute doumlnteacuteshozatal koumlvetelmeacutenye miatt ndash ami aloacutel a rsquo80-as eacutevek veacutegeacutetől csak a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg taacutergyaacuteban hozott inteacutezkedeacutesek keacutepeztek kiveacutetelt ndash a szociaacutelis eacutes munkajogi rendelkezeacutesek oumlssze-hangolaacutesa csak bizonyos teruumlleteken iacutegy a szabad mozgaacutest a dolgozoacutek munkahelyi egeacuteszseacutegeacutenek eacutes bizton-saacutegaacutenak valamint a munkaszerződeacutesek veacutedelmeacutet tovaacutebbaacute a foglalkoztataacutesbeli egyenlő baacutenaacutesmoacutedot biztosiacutetoacute rendelkezeacutesek koumlreacuteben kezdődoumltt meg Ahol megkezdődoumltt ott a koumlzoumls szabaacutelyok kialakiacutetaacutesa jellemző moacutedon a bdquolegkisebb koumlzoumls toumlbbszoumlroumlsrdquo elveacutet koumlvetve valoacutesult meg Jellemző peacuteldaacuteja ennek a munkaidő koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute iraacutenyelv ami azeacutert aacutellapiacutetotta meg a heti munkaidő maximaacutelis időtartamaacutet 48 oacuteraacuteban mert az oumlsszes tagaacutellam munkaidőre vonatkozoacute szabaacutelyozaacutesaacutet figyelembe veacuteve enneacutel hosszabb időtartam-mal sehol sem lehetett talaacutelkozni Ez egyuacutettal azt is jelenti hogy a koumlzoumlsseacuteg szociaacutelis eacutes munkajogi jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesainak nagy reacuteszeacutevel nem tudott jogfejlesztő moacutedon eacutelni Ez aloacutel kiveacutetelt keacutepez a nemek koumlzti egyenlő baacutenaacutesmoacuted biztosiacutetaacutesaacutenak teruumllete ahol ndash nem kis reacuteszben a Biacuteroacutesaacuteg eacutertelmezeacutesi teveacutekenyseacutegeacutenek koumlszoumlnhetően ndash a koumlzoumlsseacutegi jog uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott
A koumlzoumlsseacutegi jogalkotaacutes jogfejlesztő szerepe legerőteljesebben a csatlakozoacute orszaacutegok tekinteteacuteben eacuterveacute-nyesuumll mivel azoknak a maacuter megleacutevő koumlzoumlsseacutegi joganyaghoz kell igaziacutetaniuk nemzeti szabaacutelyaikat ndash a koumlzoumls-seacutegi szabaacutelyozaacutes befolyaacutesolaacutesaacutenak lehetőseacutege neacutelkuumll A bdquobentleacutevőkrdquo eseteacuteben ez a hataacutes meacuterseacutekeltebb2
A munkajogi szabaacutelyozaacutes harmonizaacutecioacuteja meglehetősen toumlredeacutekes hiszen az csak azokra a teruumlletekre terjed ki amelyeken konszenzus uralkodik a szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacuteről E konszenzus hiaacutenyaacuteban olyan kulcsfontossaacuteguacute teruumlletekre nem terjed ki a koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyozaacutes mint peacuteldaacuteul a munkaviszony megszű-neacutese A munkajogi szabaacutelyozaacutes eszkoumlzeacutet az Eu-ban az iraacutenyelvek keacutepezik iacutegy a koumlzoumlsseacuteg csak a szabaacute-lyozaacutessal megvaloacutesiacutetandoacute ceacutelokat roumlgziacutetheti ndash a jogalkotaacutesi ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesi moacutedjaacutenak meghataacuterozaacutesa a tagaacutellamok kompetenciaacutejaacuteban marad A munkajogi sztenderdek moumlgoumltt ezeacutert igen elteacuterő moacutedon műkoumldő inteacutezmeacutenyek eljaacuteraacutesi eacutes anyagi jogi normaacutek valamint jogalkalmazaacutesi gyakorlatok aacutellnak Az oumlsszkeacutep tehaacutet a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelis jog azon a teruumlletein is igen tarka ahol a szabaacutelyok sztenderdizaacutelaacutesa folyik
2 Ebben szerepe volt annak is hogy a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok soraacuten jogszabaacutelyi rendelkezeacutesek veacutegrehajtaacutesaacutenak el-lenőrzeacutese nem keacutepezte eacuterdemi vizsgaacutelat eacutes kifogaacutesok taacutergyaacutet ndash noha a Bizottsaacuteg tudott arroacutel hogy a kelet-koumlzeacutep-euroacute-pai volt szocialista orszaacutegok hagyomaacutenyaiknak megfelelően nem fordiacutetanak kuumlloumlnoumlsebb figyelmet a jogrendszeruumlkben keresztuumll-kasul a koumlzoumlsseacutegi normaacutekat messze meghaladoacute szinten meghirdetett szociaacutelis eacutes munkajogi rendelkezeacutesek betartaacutesaacutera
40 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
A koordinaacutecioacute mint a szociaacutelpolitikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutenak jogi eszkoumlze132
A szociaacutelpolitika oumlsszehangolaacutesaacutenak maacutesik moacutedszere a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacuteja amit kifejezetten a nemzetaacutellami szabaacutelyozaacutes tiszteletben tartaacutesaacutenak igeacutenyeacutevel alkalmaznak A szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute kifejezett ceacutelja az volt hogy az igen elteacuterő szabaacutelyokkal rendelkező nemzeti rendszerek oumlnaacutelloacutesaacute-ga megmaradjon mikoumlzben a kuumlloumlnboumlző jogosultsaacutegi eacutes juttataacutesi szabaacutelyok szerint műkoumldő rendszerekben megforduloacute unioacutes polgaacuterok meg tudjaacutek őrizni biztosiacutetotti jogviszonyuk oumlsszes leacutenyeges elemeacutet Az Eu jog-alkotaacutesi ceacutelja ezen a teruumlleten hagyomaacutenyosan annak biztosiacutetaacutesa hogy a vaacutendorloacute munkavaacutellaloacutek (tovaacutebbaacute a nyugdiacutejasok diaacutekok oumlnmaguk ellaacutetaacutesaacuteroacutel gondoskodni tudoacute egyeacuteb szemeacutelyek) szociaacutelis ellaacutetaacutesra valoacute jogo-sultsaacutegaik tekinteteacuteben az orszaacutegok koumlzti munkaacuteltatoacute vaacuteltaacutes miatt ne keruumlljenek rosszabb helyzetbe mintha ezt egy tagaacutellamon beluumll tenneacutek meg
Mivel a harmonizaacutecioacutet szolgaacuteloacute szabaacutelyok az antidiszkriminaacutecioacutes jogalkotaacutes a munkahelyi egeacuteszseacuteg- biz-tonsaacutegveacutedelem eacutes a munkajog a joacuteval lazaacutebb keretek koumlzt zajloacute egyuumlttműkoumldeacutest felteacutetelező koordinaacutecioacutes szabaacutelyok pedig csupaacuten a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek aacutetjaacuterhatoacutesaacutega tekinteteacuteben keruumllnek alkalmazaacutesra a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika oumlsszehangolaacutesaacutenak ezek az eszkoumlzei olyan inteacutezkedeacutesekhez vezetnek amelyek csupaacuten koumlzvetetten ndash eacutes akkor is csak kismeacuterteacutekben ndash befolyaacutesoljaacutek a joacuteleacuteti uacutejraelosztaacutes tagaacutellamokban zajloacute folyamatait
A szociaacutelpolitikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutenak jogon kiacutevuumlli eszkoumlzei133
noha a szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes klasszikus moacutedszereacutenek a kemeacuteny jogi rendelkezeacutesekkel megalapo-zott inteacutezkedeacuteseket szokaacutes tekinteni a jogon kiacutevuumlli eszkoumlzoumlk repertoaacuterja azoknaacutel joacuteval szeacutelesebb Ide lehet sorolni a koumlzoumlsseacutegi alapok projektalapuacute taacutemogataacutesait (Strukturaacutelis Alapok PROGRESS) a delors-feacutele elnoumlk-seacuteg kiemelt programjakeacutent szereplő szociaacutelis paacuterbeszeacuted rendszereacutenek kieacutepiacuteteacuteseacutet eacutes műkoumldteteacuteseacutet valamint a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutenek a szociaacutelpolitika kuumlloumlnboumlző teruumlletein valoacute alkalmazaacutesaacutet
A Strukturaacutelis Alapokboacutel szaacutermazoacute taacutemogataacutesokA Strukturaacutelis Alapok ceacutelja a reacutegioacutek fejlettseacutegeacuteben mutatkozoacute kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenteacuteseacutevel a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis feszuumlltseacutegek tompiacutetaacutesa A koumlzoumlsseacuteg neacutegy struktruaacutelis alapot tart fenn melyeket az egyuumlttműkoumldeacutes kuumlloumlnboumlző szakaszaiban hoztak leacutetre Az alapok forraacutesait a koumlzoumlsseacutegi politikai kezdemeacutenyezeacutesekhez igaziacutetott prioritaacutesoknak megfelelő projektek finansziacuterozaacutesaacutera fordiacutetjaacutek Elsőkeacutent 1960-ban az Euroacutepai Szociaacutelis Ala-pot aacutelliacutetottaacutek fel amelynek eredeti ceacutelja a munkaerő koumlzoumlsseacutegen beluumlli vaacutendorlaacutesaacutenak (szabad mozgaacutesaacutenak) elősegiacuteteacutese volt napjainkra ceacuteljai koumlzeacute a humaacuten erőforraacutesok fejleszteacutese eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacutese tarto-zik Ennek kereteacuteben az aktiacutev munkaerő-piaci beavatkozaacutest a taacutersadalmi befogadaacutest az eseacutelyegyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesaacutet az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutest ceacutelzoacute projektek taacutemogataacutesaacuteval jaacuterul hozzaacute a koumlzoumlsseacutegek politikai kezdemeacutenyezeacuteseinek megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Az alapok koumlzuumll maacutesodikkeacutent az Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi
Juhaacutesz Gaacutebor A szociaacutelpolitikaacutek koumlzeliacuteteacutesi mechanizmusai az Euroacutepai unioacuteban 41
eacutes Orientaacutecioacutes Alap joumltt leacutetre 1962-ben az agraacuterstruktuacutera aacutetalakiacutetaacutesaacutet eacutes a videacutekfejleszteacutest segiacutető programok taacutemogataacutesaacutera Az Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alapot 1975-ben hoztaacutek leacutetre ceacutelja a regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenteacutese valamint a stabil eacutes fenntarthatoacute fejlődeacutes elősegiacuteteacutese A Halaacuteszati Orientaacutecioacutes Peacutenzuumlgyi Eszkoumlz 1993 oacuteta leacutetezik a halaacuteszati erőforraacutes-gazdaacutelkodaacutes kiegyensuacutelyozott felhasznaacutelaacutesa eacutes struktuacuteraacutejaacutenak verseny-keacutepesseacute formaacutelaacutesa ceacuteljaacuteboacutel A koumlzoumls peacutenzuumlgyi rendszer kialakiacutetaacutesaacuteboacutel szaacutermazoacute feszuumlltseacutegek csoumlkkenteacuteseacutere 1994-ben aacutelliacutetottaacutek fel a legszegeacutenyebb tagaacutellamok infrastrukturaacutelis fejleszteacuteseacutet ceacuteljaacuteul kitűző Koheacutezioacutes Alapot ndash ami azonban nem tartozik a Strukturaacutelis Alapok koumlzeacute A Koheacutezioacutes Alap koumlrnyezetveacutedelmi beruhaacutezaacutesokat eacutes a koumlzlekedeacutesi infrastruktuacutera fejleszteacuteseacutet taacutemogatja Azok a tagaacutellamok reacuteszesuumllhetnek taacutemogataacutesban ame-lyek bruttoacute nemzeti termeacuteke az Eu-aacutetlag 90 szaacutezaleacuteka alatt van Magyarorszaacuteg iacutegy a 2007ndash2013-as koumlltseacuteg-veteacutesi időszakban is a kedvezmeacutenyezett orszaacutegok koumlzeacute tartozik
A gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg szociaacutelis koumlvetkezmeacutenyeinek kezeleacuteseacutere 2009-ben bdquoad hocrdquo jelleggel az unioacute a Struk-turaacutelis Alapoktoacutel elkuumlloumlnuumllt Euroacutepai Globalizaacutecioacutes Alkalmazkodaacutesi Alapot leacutetesiacutetett Ennek műkoumldeacutese aacutetmeneti jellegű csak a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg időtartamaacutera kiacutevaacutenjaacutek műkoumldtetni azeacutert hogy egyszeri egyedi taacutemogataacute-sokat biztosiacutetson a jelenlegi gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg koumlvetkezteacuteben elbocsaacutetott munkavaacutellaloacutek taacutemogataacutesaacutera Az Alap a munkakereseacuteshez a szakmai orientaacutecioacutehoz a szemeacutelyre szabott keacutepzeacutesi eacutes aacutetkeacutepzeacutesi programokhoz mentoraacutelaacuteshoz eacutes a vaacutellalkozoacutei keacuteszseacutegeket oumlsztoumlnző programokhoz nyuacutejt taacutemogataacutest de forraacutesai nem hasz-naacutelhatoacutek fel a megnoumlvekedett szociaacutelis veacutedelmi terhek (pl munkaneacutelkuumlli ellaacutetaacutesok) finansziacuterozaacutesaacutera
A PROGRESS programA koumlzoumlsseacutegi foglalkoztataacutesi eacutes taacutersadalmi befogadaacutesi strateacutegia taacutemogataacutesaacutera hoztaacutek leacutetre a PROGRESS programot 2006-ban A program oumlt teruumlleten nyuacutejt taacutemogataacutesokat meghataacuterozott teveacutekenyseacutegek folytataacutesaacutera A teveacutekenyseacutegi teruumlletek melyekre a forraacutesokat iraacutenyiacutetjaacutek
foglalkoztataacutes szociaacutelis veacutedelem eacutes taacutersadalmi befogadaacutes munkakoumlruumllmeacutenyek megkuumlloumlnboumlzteteacutes elleni kuumlzdelem eacutes sokfeacuteleseacuteg nemek koumlzti egyenlőseacuteg
A taacutemogatott teveacutekenyseacutegek a koumlvetkezőka teveacutekenyseacutegi teruumlleteken uralkodoacute helyzet jobb megeacuterteacuteseacutenek javiacutetaacutesa a tagaacutellamokban elemzeacutesekkel tanulmaacutenyokkal statisztikaacutek eacutes indikaacutetorok kidolgozaacutesaacuteval a teveacutekenyseacutegi teruumlletekkel kapcsolatos euroacutepai iraacutenyvonalak eacutes ajaacutenlaacutesok veacutegrehajtaacutesaacutenak nyomon kouml- veteacutese tovaacutebbaacute annak vizsgaacutelata hogy milyen koumllcsoumlnhataacutesok vannak az adott teruumlletre valamint a maacutes teruumlltekre vonatkozoacute euroacutepai strateacutegiaacutek koumlzta politikaacutek joacute gyakorlatok eacutes az innovatiacutev megkoumlzeliacuteteacutesek csereacutejeacutenek megszervezeacutese eacutes a koumllcsoumlnoumls ta- nulaacutes előmozdiacutetaacutesaa tudatossaacuteg erősiacuteteacutese informaacutecioacutek terjeszteacutese
42 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
A program peacutenzuumlgyi keretoumlsszege a 2007ndash2013 koumlzti koumlltseacutegveteacutesi időszakban 68325 millioacute euroacute melynek 23 szaacutezaleacutekaacutet a foglalkoztataacutesi 30 szaacutezaleacutekaacutet a szociaacutelis veacutedelmi eacutes taacutersadalmi befogadaacutesi 10 szaacutezaleacute-kaacutet a munkakoumlruumllmeacutenyek javiacutetaacutesaacutet segiacutető 23 szaacutezaleacutekaacutet a megkuumlloumlnboumlzteteacutes elleni kuumlzdelem eacutes sokfeacuteleseacuteg 12 szaacutezaleacutekaacutet a nemi egyenlőseacuteg biztosiacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute teruumlletre bdquoszakaszrardquo kell fordiacutetani
A szociaacutelis paacuterbeszeacutedA szociaacutelis paacuterbeszeacuted kuumlloumlnboumlző formaacutei veacutegigkiacuteseacuterteacutek a koumlzoumlsseacutegek toumlrteacuteneteacutet euroacutepai szintű inteacutezmeacutenye-siacuteteacutese meacutegis az 1980-as eacutevek maacutesodik feleacutehez eacutes Jacques delors akkori Bizottsaacutegi elnoumlk neveacutehez koumlthető aki az aacuteltala meghirdetett bdquoeuroacutepai szociaacutelis teacuterrdquo szerves reacuteszeacutenek tekintette a szociaacutelis partnerekkel valoacute konzultaacutecioacutet A delors-feacutele a rsquo90-es eacutevekre valoacutesaacuteggaacute vaacutelt viacutezioacute kiinduloacutepontja a korabeli (nyugat-euroacutepai) tagaacutellamokban leacutetező szociaacutelis paacuterbeszeacuted rendszereacutenek euroacutepai szintre valoacute transzformaacutelaacutesa volt A szociaacutelis paacuterbeszeacuted euroacutepai modelljeacuteben a munkaacuteltatoacutek eacutes a munkavaacutellaloacutek eacuterdekkeacutepviseletei koumlzt a kuumlloumlnboumlző szin-teken folyamatos az egyezteteacutes eacutes a kuumlloumlnboumlző szintek is szervesen eacutepuumllnek egymaacutesra az eacuterdekegyezteteacutes egyszerre zajlik a ceacutegek eacutes az aacutegazatok szintjeacuten valamint oumlssznemzeti vonatkozaacutesban Az euroacutepai szociaacutelis paacuterbeszeacuted inteacutezmeacutenyesiacuteteacutese a megleacutevőkre szervesen raacuteeacutepuumllő uacutej szintet jelentett az 1990-es eacutevekben Ennek volt koumlszoumlnhető hogy a Maastrichti Szerződeacutes kvaacutezi jogalkotaacutesi felhatalmazaacutest biztosiacutetott a szociaacutelis part-nerek euroacutepai szintű szervezeteinek azzal hogy jogot biztosiacutetott szaacutemukra arra hogy kezdemeacutenyezhesseacutek ke ret megaacutellapodaacutesaik iraacutenyelvkeacutent valoacute kodifikaacutelaacutesaacutet uacutegy hogy azokroacutel a Tanaacutecs csak igennel vagy nemmel szavazhat az előterjeszteacutes moacutedosiacutetaacutesaacutera nincs lehetőseacutege A szociaacutelis partnerek keretmegaacutellapodaacutesai kat nemcsak akkor eacuterveacutenyesiacutethetik ha azokat a Tanaacutecs iraacutenyelvkeacutent fogadta el hanem uacutegy is ha a megaacutellapodaacute-sok betartaacutesaacutet nemzeti szoumlvetseacutegeik vaacutellaljaacutek (A lehetőseacuteg megnyitaacutesa oacuteta csak neacutehaacuteny keret meg aacutel la po daacutes-boacutel szuumlletett iraacutenyelv 1995-ben a szuumllői szabadsaacutegroacutel 1997-ben a reacuteszmunkaidős foglalkoztataacutes 1999-ben pedig a hataacuterozott idejű foglalkoztataacutes szabaacutelyairoacutel
A nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereA nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer előzmeacutenyei a kilencvenes eacutevek első harmadaacutera nyuacutelnak vissza amikor is a tagaacutellamok makrogazdasaacutegi strateacutegiaacuteinak jogi szabaacutelyozaacutessal lehetetlen oumlsszehangolaacutesa ceacuteljaacuteboacutel a Tanaacutecs aacuteltalaacutenos gazdasaacutegpolitikai iraacutenyelvek kibocsaacutetaacutesaacuteba kezdett Erre előszoumlr 1993-ban keruumllt sor amit az el-koumlvetkező időben a tapasztalatok eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten eacutevente megismeacutetelt Az iraacutenyelvek aacuteltalaacutenos cselekveacutesi iraacutenyokat valamint a koumlltseacutegveteacutesi hiaacutenyon az inflaacutecioacute valamint az aacutellamadoacutessaacuteg GdP-araacutenyos meacuterteacutekeacuten alapuloacute uacuten konvergencia-kriteacuteriumokat mint meacuterőszaacutemokat tartalmazott A moacutedszert 1997-ben az Amsz-terdami Szerződeacutes rendelkezeacutesei nyomaacuten kezdteacutek alkalmazni egy maacutesik teruumlleten ahol a jogi szabaacutelyozaacutes lehetőseacutegei hasonloacutean korlaacutetozottak voltak a foglalkoztataacutespolitikaacuteban A moacutedszer vaacutelasztaacutesaacutet az indokolta hogy mikoumlzben az egyuumlttműkoumldeacutes inteacutezmeacutenyesiacuteteacutese elkeruumllhetetlennek laacutetszott a tagaacutellamok e teruumlleten nem voltak hajlandoacuteak jogalkotaacutesi kompetenciaacuteikat a koumlzoumlsseacutegi szervekre ruhaacutezni A hagyomaacutenyos jogi szabaacute-lyozaacutesbeli eszkoumlzoumlk hanyagolaacutesa mellett szoacutelt az is hogy az aktiacutev foglalkoztataacutespolitika szabaacutelyozaacutesa nem-zetaacutellami szinten is jellemzően keretjellegű a szabaacutelyozaacutes csak az inteacutezmeacutenyrendszert eacutes a beavatkozaacutes le-
Juhaacutesz Gaacutebor A szociaacutelpolitikaacutek koumlzeliacuteteacutesi mechanizmusai az Euroacutepai unioacuteban 43
hetseacuteges moacutedjait hataacuterozza meg jogosultsaacutegokat viszont ritkaacuten keletkeztet A moacutedszer alkalmazaacutesaacutet maacuter az Amszterdami Szerződeacutes elfogadaacutesaacutet koumlvető eacutevben 1998-ban elkezdteacutek eacutes kezdetben ndash a gazdasaacutegpolitikai egyuumlttműkoumldeacuteshez hasonloacutean ndash eacuteves ciklusokban folytattaacutek A moacutedszer alkalmazaacutesaacutenak koumlvetkező leacutepcsője a lisszaboni strateacutegia meghirdeteacutese volt A lisszaboni strateacutegiai ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz ugyanis olyan uacutej te-ruumlleteken is meg kellett kezdeni a tagaacutellami szakpolitikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutet mint a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni felleacutepeacutes eacutes a szociaacutelis veacutedelmi rendszerek modernizaacutecioacuteja Ezek uacutejraelosztaacutest igeacutenylő teruuml-letek amelyek hagyomaacutenyosan a nemzeti szuverenitaacutes koumlreacutebe tartoztak ahol a koumlzoumlsseacuteg nem rendelkezett eacutes belaacutethatoacute időn beluumll nem is fog rendelkezni kompetenciaacutekkal Ezeacutert olyan egyuumlttműkoumldeacutesi moacutedszert kellett alkalmazni ami tiszteletben tartja a tagaacutellamok szuverenitaacutesaacutet Erre kivaacuteloacutean megfelelt a makrogazdasaacutegban illetve foglalkoztataacutespolitikaacuteban maacuter koraacutebban alkalmazott nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer
Maga a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer (Open Method of Co-ordination ndash OMC) egy toumlbb mozzanatboacutel aacutelloacute politikai folyamat aminek az elejeacuten a Tanaacutecs kidolgozza a strateacutegiai ceacutelokat (1 aacutebra) Ezt koumlvetően a Bizott-saacuteg javaslatot tesz a ceacutelkitűzeacutesek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute iraacutenyvonalakra valamint a tagaacutellamok megvaloacutesiacute-taacutesban nyuacutejtott teljesiacutetmeacutenyeacutet meacuterő indikaacutetorokra amiket a Tanaacutecs fogad el A koumlzoumlsseacutegi iraacutenyvonalak menteacuten a tagaacutellamok elkeacutesziacutetik nemzeti akcioacutetervuumlket eacutes azt elkuumlldik az Euroacutepai Bizottsaacutegnak A Bizottsaacuteg az aacutellandoacute bizottsaacutegok (gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis bizottsaacuteg reacutegioacutek bizottsaacutega) koumlzreműkoumldeacuteseacutevel elkeacutesziacuteti eacuterteacutekeleacuteseacutet az akcioacutetervekről eacutes ezek alapjaacuten kiemeli a joacute gyakorlatokat illetve ajaacutenlaacutest tesz a tagaacutellamoknak Az eacuterteacutekeleacutes keacutepezi az alapjaacutet koumlvetkező ciklusra vonatkozoacute iraacutenyelvek előkeacutesziacuteteacuteseacutenek
A nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer egyik előnyekeacutent szokaacutes emliacuteteni hogy bdquomegteremti az egyuumlttműkoumldeacutes alapjaacutet olyan teruumlleteken ahol a hagyomaacutenyos koumlzoumlsseacutegi metoacutedusok ndash mint a jogi szabaacutelyozaacutes stb ndash nem alkalmazhatoacuteakrdquo (Taller 2005 16) A moacutedszer alkalmazaacutesaacutenak maacutesik előnyeacutet abban laacutetjaacutek hogy bdquoelősegiacutetett egyfajta raquokognitiacutev konvergenciaacutetlaquo az euroacutepai szociaacutelis modellről valoacute elkeacutepzeleacuteseket illetőenrdquo miacuteg kritikusai leginkaacutebb a szankcioacutek teljes hiaacutenyaacutet emlegetik mivel bdquoattoacutel tartanak hogy a ceacutelkitűzeacuteseknek iacutegy alig lesz teacutenyleges hataacutesuk azon kiacutevuumll raquoamit a tagaacutellamok amuacutegy is megtettek volnalaquordquo (uo 14) Hasonloacutekeacutepp a Wim Kok-jelenteacutes is felvetette eacutes az uacutejonnan csatlakozoacute orszaacutegok nemzeti cselekveacutesi terveinek vizsgaacutelata is azt igazolta hogy a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer alkalmazaacutesaacutenaacutel az egyik legfőbb probleacutemaacutet a tagaacutellamok elkoumlte-lezettseacutegeacutenek hiaacutenya jelenti3 A nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszert az uacutej eacutevezred első eacutevtizedeacutenek veacutegeacuten az alaacutebbi teruumlleteken alkalmazzaacutek az Euroacutepai unioacuteban
gazdasaacutegpolitika foglalkoztataacutespolitika nyugdiacutejpolitika egeacuteszseacutegpolitika taacutersadalmi befogadaacutes oktataacutes- eacutes ifjuacutesaacutegpolitika bevaacutendorlaacutes eacutes menekuumlltuumlgy
3 Jobs jobs jobs Creating more employment in Europe (ideacutezi Juhaacutesz eacutes Taller 2005 24)
44 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Nemzeti akcioacutetervek keacutesziacuteteacutese
eacutes benyuacutejtaacutesuk a Bizottsaacuteghoz
A Bizottsaacuteg javaslata alapjaacuten iraacutenyvonalak
eacutes indikaacutetorok meghataacuterozaacutesa
(Tanaacutecs)
Nemzeti akcioacutetervek eacuterteacutekeleacutese
ndash joacute gyakorlatok kiemeleacutese
esetleg ajaacutenlaacutes a tagaacutellamnak
(Bizottsaacuteg eacutes aacutellandoacute bizottsaacutegok)
Eacuterteacutekeleacutes alapjaacuten a Bizottsaacuteg javaslata
a koumlvetkező ciklusra vonatkozoacute
iraacutenyvonalak meghataacuterozaacutesaacutera
Strateacutegiai ceacutelok meghataacuterozaacutesa
(Tanaacutecs)
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
1 aacutebra A nyitott koordinaacutecioacute folyamata
A szociaacutelis politikaacutek oumlsszehangolaacutesa tereacuten mutatkozoacute feladatoknak elteacuterő felhatalmazaacutesok birtokaacuteban igye-keznek eleget tenni az unioacutes szervek Maacutes-maacutes teruumlleten de a koumlzoumlsseacutegi inteacutezkedeacuteseknek eacuteppuacutegy reacuteszeacutet keacutepezik a koumltelező erejű aktusok mint a jogon kiacutevuumlli eszkoumlzoumlk
Az eleacuterni kiacutevaacutent ceacutel tekinteteacuteben is a kettősseacuteg a jellemző hiszen az inteacutezkedeacutesek egy reacutesze koumlzoumls sza-baacutelyok sztenderdek eacutes gyakorlatok kialakiacutetaacutesaacuteval a szociaacutelis politikaacutek egyseacutegesiacuteteacuteseacutet maacutes reacuteszuumlk csak a megleacutevő eacutes igen elteacuterően műkoumldő rendszerek aacutetjaacuterhatoacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesaacutet szolgaacutelja Aacuteltalaacutenossaacutegban az aacutellapiacutethatoacute meg hogy ndash mivel a szociaacutelpolitika tovaacutebbra is a nemzeti szuverenitaacutes egyik utolsoacute eacutes a tagaacutellamok
Juhaacutesz Gaacutebor A szociaacutelpolitikaacutek koumlzeliacuteteacutesi mechanizmusai az Euroacutepai unioacuteban 45
aacuteltal feladni egyaacuteltalaacuten nem kiacutevaacutent baacutestyaacuteja ndash annak leacutenyegeacutet vagyis az uacutejraelosztaacutesi viszonyokat befolyaacutesoloacute keacuterdeacuteseit illetően a koumlzoumlsseacuteg csak koumltelező erő neacutelkuumlli jogon kiacutevuumlli eszkoumlzoumlkkel rendelkezik
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mivel magyaraacutezhatoacute a szociaacutelpolitika harmonizaacutecioacutejaacutet szolgaacuteloacute jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesok korlaacutetozott-1 saacutega eacuterteacutekelje hogy mennyiben alkalmas a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszere a nemzetaacutellami szociaacutelis politikaacutek be-2 folyaacutesolaacutesaacutera
irodalom
Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) (2012) Munkajog 2 fejezet Eoumltvoumls Kiadoacute BudapestHaack Lucas S J (2006) A nyitott koordinaacutecioacute moacutedszere az Euroacutepai unioacuteban Soziale Sicherheit (CHSS)
2 116ndash120 Toumlmoumlriacutetett vaacuteltozat httpwwweskihuciviltajekoztatascikkcgiid=6021 Letoumllteacutes 2012 03 30Jobs jobs jobs Creating more employment in Europe Report of the Employment Taskforce chaired by
Wim Kok november 2003 httpwwwmolfimolen99_pdfen90_publicationsemployment_taskforce_report2003pdf
Juhaacutesz Gaacutebor Taller Aacutegnes (2005) A taacutersadalmi kirekesztődeacutes elleni kuumlzdelem az Eu uacutej tagaacutellamaiban Eseacutely 6 23ndash63 httpwwweselyorgkiadvanyok2005_6juhaszpdf
Taller Aacutegnes (2005) A nyitott koordinaacutecioacute moacutedszere az euroacutepai szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutesben KeacuteziratVajda Gyoumlrgyi (2012) A koumlzoumlsseacutegi egyuumlttműkoumldeacutes a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutevel a szociaacutelis veacutedelem te-
ruumlleteacuten In Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) Az Euroacutepai Unioacute szociaacutelis dimenzioacuteja OFA Kht Budapest
Az EuroacutepAi unioacute szociaacutelis poliTikaacutei
47
szociaacutelis jogok az Eu Alapjogi kartaacutejaacuteban21 1
Juhaacutesz Gaacutebor
A szociaacutelis jogok az unioacutes alapjogi diskurzusban211
A koumlzoumlsseacutegi alapjogi diskurzus doumlntően az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg eacutes a tagaacutellami biacuteroacutesaacutegok koumlzoumltti kommunikaacutecioacuteval vette kezdeteacutet a koumlzoumlsseacutegi jogi rendelkezeacutesek hiteles eacutertelmezeacuteseacutenek folyamataacuteban E paacuterbeszeacuted alapvetően a gazdasaacutegi szabadsaacutegok tekinteteacuteben zajlott (pl szabad mozgaacutes) eacutes a tagaacutellami alkotmaacutenyos gyakorlatoknaacutel joacuteval erőteljesebb koumlvetkezteteacutesekre vezetett Szociaacutelis jogi keacuterdeacutesek nem alapjogi szinten hanem a gazda-saacutegi szabadsaacutegok eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutehez szuumlkseacuteges konkreacutet inteacutezkedeacutesek formaacutejaacuteban meruumlltek fel (Elvi megaacutel-lapiacutetaacutesokkal szolgaacuteloacute diskurzus csak az egyenlő baacutenaacutesmoacuted biztosiacutetaacutesaacutet illetően folyt ami csak koumlzvetetten eacutes reacuteszlegesen kapcsolhatoacute a szociaacutelis jogokhoz) E folyamat hataacutesaacutera az 1980-as eacutevek koumlzepeacutere az Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacutegekben inteacutezmeacutenyesuumllt a gazdasaacutegi szabadsaacutegok eacutes a szociaacutelis jogok alapjogi veacutedelme koumlzti szakadeacutek a gazdasaacutegi szabadsaacutegok veacutedelme egyre inkaacutebb a tagaacutellami szociaacutelis veacutedelmi rendszere-ket alaacuteaacutesoacute moacutedon eacuterveacutenyesuumllt Az a gyakorlat hogy a szociaacutelis eacuterdekek tendenciaszerűen a gazdasaacutegiak moumlgeacute szorultak egyre jobban kikezdte az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg (eacutes rajta keresztuumll koumlzvetve a koumlzoumlsseacutegi szervek) legitimaacutecioacutejaacutet Vaacutelaszkeacutent a Bizottsaacuteg kezdemeacutenyezeacuteseacutere az 1980-as eacutevek veacutegeacuten megproacutebaacutelkoztak a szoci-aacutelis dimenzioacute (elsősorban persze a munkajogi vetuumllet) erősiacuteteacuteseacutevel Ennek laacutetvaacutenyos megnyilvaacutenulaacutesa volt a Munkavaacutellaloacutek Koumlzoumlsseacutegi Szociaacutelis Kartaacutejaacutenak elfogadaacutesaacutera tett kiacuteseacuterlet 1989-ben Mivel azonban a Kartaacutet csak koumltelező erő neacutelkuumlli elveket eacutes szociaacutelpolitikai ceacutelokat nem pedig valoacutedi szociaacutelis jogokat tartalmazoacute uumlnnepeacutelyes nyilatkozatkeacutent lehetett elfogadtatni az nem tudta betoumllteni a neki szaacutent szerepet hogy aacutethidalja a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelis jogok eacutes gazdasaacutegi szabadsaacutegok koumlzt taacutetongoacute szakadeacutekot Ezt az eacutertelmezeacutest taacutemaszt-ja alaacute az is hogy az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg jogeacutertelmező doumlnteacuteseiben rendkiacutevuumll ritkaacuten hivatkozott a Koumlzoumlsseacutegi Karta rendelkezeacuteseire Az Euroacutepai unioacuteroacutel szoacuteloacute Maastrichti Szerződeacutesbe ugyan bekeruumllt az alapvető jogok tiszte-letben tartaacutesaacutenak koumlvetelmeacutenyeacutet előiacuteroacute klauzula de azt csak az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenyeacutevel eacutes a tagaacutellamok alkotmaacutenyos hagyomaacutenyaival oumlsszhangban kiacutevaacutenta biztosiacutetani E rendelkezeacutes ndash mivel az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenye nem tartalmaz szociaacutelis rendelkezeacuteseket eacutes a tagaacutellamoknak a szociaacutelis jogok tekinteteacuteben nincsenek koumlzoumlsnek nevezhető alkotmaacutenyos hagyomaacutenyaik tovaacutebbra is kizaacuterta annak lehetőseacute-geacutet hogy a szociaacutelis jogok is reacuteszeacuteveacute vaacuteljanak az alapjogok egyre kiterjedtebbeacute vaacuteloacute diskurzusaacutenak
A szociaacutelis jogok szempontjaacuteboacutel meglehetősen lesuacutejtoacute helyzeten az Amszterdami Szerződeacutes elfogadaacutesa vaacuteltoztatott ami a muacutelttal valoacute szakiacutetaacutes jegyeacuteben az unioacutes szociaacutelis politikaacutek ceacuteljainak meghataacuterozaacutesa soraacuten előiacuterja az Euroacutepai Szociaacutelis Kartaacuteban eacutes a Munkavaacutellaloacutek Euroacutepai Szociaacutelis Kartaacutejaacuteban szereplő alapvető
1 httpeur-lexeuropaeuhutreatiesdat32007X1214htmC2007303Hu01000101htm
48 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
szociaacutelis jogok szem előtt tartaacutesaacutet noha koumlzvetlen hataacutellyal biacuteroacute alanyi jogokat az Amszterdami Szerződeacutes sem alapiacutetott de a Biacuteroacutesaacuteg szaacutemaacutera hivatkozaacutesi alapot teremtett arra hogy moacutedosiacutetsa a gazdasaacutegi eacutes szo-ciaacutelis eacuterdekek koumlzt kialakult egyensuacutelytalansaacutegokat Erre első iacutezben az Albany International BV vs Stichting Bedrijfspensioenfonds Textielindustrie-uumlgyben keruumllt sor amikor a Biacuteroacutesaacuteg doumlnteacutese indokolaacutesaacuteban arra a kouml-vetkezteteacutesre jutott hogy az alapszerződeacutes szociaacutelpolitikai ceacutelkitűzeacutesei valamint az Euroacutepai Szociaacutelis Karta eacutes a Munkavaacutellaloacutek Koumlzoumlsseacutegi Szociaacutelis Kartaacutejaacutenak rendelkezeacutesei jelentőseacuteguumlket tekintve egyenlően kezelen-dők a koumlzoumlsseacutegi versenyszabaacutelyokkal2 Ettől az időponttoacutel kezdve a koraacutebbi helyzet annyiban vaacuteltozott hogy a szociaacutelpolitikai ceacutelok eacutes eacuterdekek maacuter megjelentek a koumlzoumlsseacutegi alapjogi diskurzusban de maguk a szociaacutelis jogok meacuteg nem A szociaacutelis jogok alapjogi Kartaacuteba foglalaacutesa koumlruumll kialakult vita teacutetje tehaacutet az volt hogy sike-ruumll-e tovaacutebbleacutepni eacutes a szociaacutelis jogokat megjeleniacuteteni az alapszerződeacutesi rendszerben
A szociaacutelis alapjogok unioacutes jogba foglalaacutesaacutenak indokai212
Mikeacutent E-jegyzetuumlnknek az unioacutes szociaacutelpolitika toumlrteacuteneteacutevel foglalkozoacute fejezeteacuteből maacuter kideruumllt az ezred-forduloacuteig a koumlzoumlsseacuteg a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett (eacutertsd uacutejraelosztaacutesi ceacuteluacute) szociaacutelis jogi rendelkezeacutesek neacutelkuumll is zoumlkkenőmentesen műkoumldoumltt a koumlzoumlsseacutegi munkavaacutellaloacutek alapvető jogait tartalmazoacute szociaacutelis kartaacutet viszont az erre iraacutenyuloacute ismeacutetelt erőfesziacuteteacutesek elleneacutere sem sikeruumllt elfogadtatni a nyolcvanas-kilencvenes eacutevek forduloacutejaacuten A brit kuumlloumlnutas politika megszűneacuteseacutet koumlvetően a Karta rendelkezeacutesei beeacutepuumlltek az Amsz-terdami Szerződeacutesbe de ezzel a leacutepeacutessel nem annyira a szociaacutelis jogok mint inkaacutebb az unioacute szociaacutelpolitikai cselekveacutesre valoacute felhatalmazaacutesai bővuumlltek A szociaacutelis alapjogok koumlzoumlsseacutegi jogba fogadaacutesaacutet az euroacutepai alkot-maacutenyozaacutes folyamata sem indokolta felteacutetlenuumll hiszen szaacutemos nemzeti alkotmaacuteny mintaacutejaacutera a koumlzoumls euroacutepai alkotmaacuteny is leacutetrehozhatoacute lett volna szociaacutelis jogok meghirdeteacutese neacutelkuumll Ennek elleneacutere az alkotmaacutenyozaacutesi folyamat kezdeteacutere egyre toumlbb eacuterv szoacutelt amellett hogy az alkotmaacutenyos szerződeacutes maacutesodik reacuteszekeacutent elfogad-ni tervezett Alapjogi Kartaacuteba keruumlljenek be szociaacutelis jogok is
A legerősebb indok az a furcsa ellentmondaacutes volt hogy mikoumlzben a tagaacutellamok mindegyike reacuteszese a szo-ciaacutelis jogokat veacutedő nemzetkoumlzi egyezmeacutenyeknek addig az Eu mint koumlzoumlsseacuteg nem az3 Ez a megoldaacutes jogilag nehezen kezelhető helyzeteket teremthet hiszen a szociaacutelis politikaacutek egyes a koumlzoumlsseacuteg aacuteltal szabaacutelyozott teruumlleteire a nemzetkoumlzi egyezmeacutenyek is tartalmaznak előiacuteraacutesokat A jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesoknak az unioacutes szervekre valoacute testaacutelaacutesaacuteval ezeken a teruumlleteken a tagaacutellamok maacuter nem urai akaratuknak iacutegy ndash a koumlzoumlsseacutegi
2 C6796 httpcuriaeuropaeujurisshowPdfjsfjsessionid=9ea7d2dc30dd2de4f8d307ce4d1ba7c2b47e48d6f9c6e34KaxiLc3qMb40Rch0SaxqTbn10text=ampdocid=100908amppageIndex=0ampdoclang=Enampmode=reqampdir=ampocc=firstamppart=1ampcid=48944
3 noha az Euroacutepa Tanaacutecs tagaacutellamai szaacutemaacutera nem koumltelező az hogy csatlakozzanak az Euroacutepai Szociaacutelis Kartaacutehoz az Eu reacutegebbi tagaacutellamainak mindegyikeacuteben ratifikaacuteltaacutek azt eacutes az Eu-hoz csatlakozni kiacutevaacutenoacute orszaacutegok szaacutemaacutera kouml-telező volt a Szociaacutelis Karta ratifikaacutecioacuteja
Juhaacutesz Gaacutebor Szociaacutelis jogok az Eu Alapjogi Kartaacutejaacuteban 49
jog elsőbbseacutegeacutenek elveacutere tekintettel ndash olyan helyzetek adoacutedhatnak amikor nem tudnak teljes meacuterteacutekben ele-get tenni nemzetkoumlzi koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesaiknak Ehhez kapcsoloacutedoacute probleacutema hogy noha az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg aacuteltalaacuteban a nemzetkoumlzi joggal oumlsszhangban eacutertelmezi a koumlzoumlsseacutegi jogot ez a szociaacutelis jogok eacutertelmezeacuteseacutere nem igaz a testuumllet utoljaacutera a defrenne-uumlgyben4 hivatkozott a nemzetkoumlzi egyezmeacutenyekben megfogalmazott elvekre Mindezek miatt ceacutelszerűnek laacutetszott hogy az unioacutes jogalkotaacutest oumlsszhangba hozzaacutek a szociaacutelis jogok veacutedelmeacutenek nemzetkoumlzi előiacuteraacutesaival Erre kivaacuteloacute lehetőseacuteget nyuacutejtott az alkotmaacutenyozaacutes folyamata amikor a szociaacutelis jogok megfelelő reacuteszeacutet az Alapjogi Kartaacuteba lehetett foglalni
Kolliacutezioacutes probleacutemaacutek a nemzetaacutellami alkotmaacutenyokkal oumlsszefuumlggeacutesben is felmeruumlltek az unioacutera aacutetruhaacutezott jogalkotaacutesi hataacuteskoumlroumlk tekinteteacuteben az alkotmaacutenyos szabaacutelyok vesziacutethettek iraacutenymutatoacute jelleguumlkből mivel vi-tathatoacute hogy a koumlzoumlsseacutegi jog elsőbbseacutegeacutenek elve aloacutel az alkotmaacutenyos vagy az alkotmaacutenyra visszavezethető rendelkezeacutesek kiveacutetelt keacutepeznek-e vagy sem
Tovaacutebbi szempontkeacutent jelentkezett hogy mikoumlzben az Euroacutepai unioacuteroacutel szoacuteloacute Maastrichti Szerződeacutes 6 cik-ke roumlgziacutetette az alapvető jogok elismereacuteseacutenek koumlvetelmeacutenyeacutet az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenyeacutevel eacutes a tagaacutellamok koumlzoumls alkotmaacutenyos hagyomaacutenyaival oumlsszhangban a szociaacutelis jogok vonatkozaacutesaacuteban nem leacute-teztek koumlzoumlsnek nevezhető alkotmaacutenyos tradiacutecioacutek melyeket ugyancsak szociaacutelis jogi rendelkezeacuteseknek a Kartaacuteba foglalaacutesaacuteval lehetett poacutetolni
A szociaacutelis jogok beemeleacutese koumlruumlli vita az 213 Alapjogi karta előkeacutesziacuteteacuteseacutenek folyamataacuteban
Az Euroacutepai unioacute Alapjogi Kartaacutejaacutenak előkeacutesziacuteteacutese soraacuten elteacuterő aacutellaacutespontok fogalmazoacutedtak meg azzal kap-csolatban hogy a Karta tartalmazzon-e szociaacutelis jogi rendelkezeacuteseket A taacutergyaloacute felek egy reacutesze a szociaacutelis jogok elveteacutese mellett eacutervelt elsősorban azeacutert hogy a keacutesőbbiekben a Karta rendelkezeacutesei ne szolgaacutelhas-sanak hivatkozaacutesi alapkeacutent az unioacute szociaacutelis hataacuteskoumlreinek bőviacuteteacuteseacutere Az ezzel ellenteacutetes aacutellaacutespontot valloacutek szerint a Kartaacutenak mindenkeacuteppen tartalmaznia kellett volna szociaacutelis jogokat is de ndash respektaacutelva a koumltelezett-seacutegek teljesiacuteteacuteseacutevel kapcsolatos fenntartaacutesokat ndash azokat keacutet csoportra bontva kiacutevaacutentaacutek meghirdetni Az első csoportba azok a szociaacutelis rendelkezeacutesek keruumlltek volna amelyeket alanyi jogokat biztosiacutetoacute moacutedon hirdettek volna meg Idesoroltaacutek volna
a gyermekek veacutedelemhez valoacute jogaacutet a munkaacutet veacutegzők emberi meacuteltoacutesaacuteghoz valoacute jogaacutenak tiszteletben tartaacutesaacutet a jogellenes elbocsaacutetaacutessal szembeni veacutedelemhez valoacute jogot az anyasaacuteg veacutedelmeacutet
4 A teacutenyre Bruno de Witte hiacutevja fel a fogyelmet (Witte 2005) A defrenne-uumlgyet laacutesd Case 14977 defrenne vs Sabena [1978] ECR 1-365 httpwwwequalrightstrustorgertdocumentbankMicrosoft20Word20-20defrenne20v20Sabena2028no329pdf
50 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
a szuumllői szabadsaacutegra valoacute jogot a munka szabad megvaacutelasztaacutesaacutehoz valoacute jogot
A szociaacutelis jogok maacutesik csoportjaacutet programnormakeacutent hirdetteacutek volna meg amelyek tekinteteacuteben koumlzvetlen biztosiacutetaacutesukat nem csupaacuten az ahhoz szuumlkseacuteges erőfesziacuteteacutesek megteacuteteleacutet vaacutertaacutek volna el a koumlzoumlsseacutegtől eacutes a tagaacutellamoktoacutel Ebbe a csoportba tartozott volna
az egeacuteszseacuteg veacutedelmeacutehez valoacute jog a szociaacutelis veacutedelemre valoacute jog az időseket fogyateacutekossaacuteggal eacutelőket eacutes a bevaacutendorloacutekat megillető jogok a lakhataacutes biztosiacutetaacutesaacutenak joga
Veacuteguumll az Euroacutepai unioacuteban hagyomaacutenyosnak nevezhető moacutedon a keacutet aacutellaacutespont koumlzti kompromisszumos meg-oldaacutest fogadtak el amennyiben a szociaacutelis jogok ugyan bekeruumlltek a Kartaacuteba de egyuacutettal olyan horizontaacutelis korlaacutetozoacute klauzulaacutet is elfogadtak ami szerint az unioacute felhatalmazaacutesaacutenak bőviacuteteacutese nem toumlrteacutenhet meg kizaacuteroacute-lag a Karta rendelkezeacuteseire valoacute hivatkozaacutessal
Az Alapjogi karta helye az Euroacutepai unioacute jogrendszereacuteben214
Az Euroacutepai unioacute Alapjogi Kartaacutejaacutenak kidolgozaacutesaacuteroacutel az 1999 juacuteniusaacuteban Koumllnben tartott Eu-csuacutecson szuumlletett doumlnteacutes a koumlvetkező 1999 oktoacuteber koumlzepeacuten tartott Tamperei Csuacutecstalaacutelkozoacuten pedig leacutetre is hoztaacutek a Minisz-terek Tanaacutecsa az Euroacutepai Bizottsaacuteg az Euroacutepai Parlament valamint a nemzeti parlamentek keacutepviselőiből aacutelloacute előkeacutesziacutető bizottsaacutegot A szoumlveget bő egy eacutev muacutelva a Tanaacutecs 2000 december 7ndash10 koumlzoumltt nizzaacuteban tartott uumlleacuteseacuten vitattaacutek meg s ennek eredmeacutenyekeacutent a Kartaacutet ugyan kihirdetteacutek de az eredeti tervekkel ellenteacutetben nem emelteacutek be az alapszerződeacutesek szoumlvegeacutebe eacutes elhalasztottaacutek a jogi staacutetuszaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera vo-natkozoacute doumlnteacuteseket is A Karta iacutegy előszoumlr politikai nyilatkozatkeacutent jelent meg a nyilvaacutenossaacuteg előtt E megol-daacutest az euroacutepai alkotmaacutenyozaacutes időkoumlzben elkezdett folyamata indokolta mivel iacutegy lehetőveacute vaacutelt volna hogy az alapjogokra vonatkozoacute rendelkezeacuteseket be lehessen eacutepiacuteteni az uacutejonnan leacutetrehozandoacute euroacutepai alkotmaacutenyba Ez az Alkotmaacuteny elfogadaacutesaacuteval 2003 nyaraacuten megtoumlrteacutent az Alapjogi Karta az Alkotmaacutenyszerződeacutes maacutesodik reacuteszeacutet keacutepezte A 2004 soraacuten tartott (francia holland iacuter) neacutepszavazaacutesok elutasiacutetoacute doumlnteacutesei miatt azonban az euroacutepai alkotmaacuteny nem leacutepett eacuteletbe eacutes a helyeacutebe leacutepő Lisszaboni Szerződeacutes maacuter nem emelte be az Alap-jogi Kartaacutet az alapszerződeacutesi rendszerbe de egy utaloacute rendelkezeacutessel elismerte a benne foglalt jogokat iacutegy hataacutelybaleacutepeacuteseacutevel a Karta előiacuteraacutesai meacutegiscsak eacuteletbe leacuteptek
Juhaacutesz Gaacutebor Szociaacutelis jogok az Eu Alapjogi Kartaacutejaacuteban 51
Az Alapjogi karta aacuteltalaacutenos jellemzői uacutejszerűseacutege 215 alkalmazaacutesi koumlre eacutes eacutertelmezeacuteseacutenek egyes keacuterdeacutesei
Az Alapjogi Karta toumlbb tekintetben is elteacuter az emberi jogokat veacutedő nemzetkoumlzi dokumentumokban megszokott formaacutektoacutel eacutes feltűnő jellegzetesseacutege hogy az emberi jogokra vonatkozoacute leguacutejabb elmeacuteleti megaacutellapiacutetaacutesokat igyekszik koumlvetni Ennek leglaacutetvaacutenyosabb megnyilvaacutenulaacutesa hogy a Karta maacuter szerkezeteacuteben is meghaladja a negatiacutev eacutes pozitiacutev jogok koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket hangsuacutelyozoacute hagyomaacutenyos dichotoacutemiaacutet a jogokat nem az aacutellami szerepvaacutellalaacutes jellege szerint csoportosiacutetja hanem az euroacutepai kultuacutera alapjait keacutepező eacuterteacutekek (emberi meacuteltoacute-saacuteg tisztelete szabadsaacuteg egyenlőseacuteg szolidaritaacutes stb) koumlreacute szervezi Ez a megkoumlzeliacuteteacutes tuumlkroumlződik a garan-ciaacutek kieacutepiacuteteacuteseacuteben is ahol a jogalkotoacute figyelembe veszi hogy az alapvető jogok egyike sem eacuterveacutenyesuumll oumlnma-gaacuteban pusztaacuten a meghirdeteacutese aacuteltal ahhoz szuumlkseacuteg van az aacutellam szerepvaacutellalaacutesaacutera pozitiacutev inteacutezkedeacuteseire E noacutevumok mellett nem szabad megfeledkezni azonban arroacutel sem hogy brit nyomaacutesra a Kartaacuteban kuumlloumlnbseacute-get tesznek bdquojogokrdquo eacutes bdquoalapelvekrdquo koumlzt A Kartaacuteban biztosiacutetott bdquojogokrdquo koumlzvetlenuumll hataacutelyosak de rendelke-zeacuteseik csak az unioacutes jog veacutegrehajtaacutesa tekinteteacuteben koumltelező erejűek Az bdquoalapelvekrdquo csak tovaacutebbi kuumlloumln jog-alkotaacutesi aktussal hajthatoacutek veacutegre ndash mikoumlzben a Karta nem nevesiacuteti hogy melyek is az alapelvek koumlzeacute tartozoacute rendelkezeacutesek A jogok eacutes az alapelvek elhataacuterolaacutesa tekinteteacuteben a Karta szoumlvege nem nyuacutejt eligaziacutetaacutest iacutegy feacutelő hogy ez a dichotoacutemia a keacutesőbbiekben a jogeacutertelmezeacutesi kakofoacutenia taacuteptalajaacutevaacute vaacutelik
Az Alapjogi Karta rendelkezeacutesei eacutertelemszerűen vonatkoznak az unioacute inteacutezmeacutenyeire szerveire hivatalaira eacutes uumlgynoumlkseacutegeire a tagaacutellamokra azonban csak annyiban amennyiben az unioacute jogaacutet hajtjaacutek veacutegre
A Karta eacutertelmezeacutese tekinteteacuteben fontos előiacuteraacutes az hogy azok a polgaacuteri eacutes politikai jogokra vonatkozoacute rendelkezeacutesek amelyek megfelelnek az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenyeacuteben foglaltaknak a Karta alkal-mazaacutesa tekinteteacuteben is azokkal azonos tartalmuacuteak A Kartaacuteban meghirdetett jogokkal oumlsszefuumlggeacutesben csak az alapvető jogok veacutegrehajtaacutesaacutet szolgaacuteloacute aktusok eacutertelmezeacutese eacutes azok jogszerűseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese ceacuteljaacuteboacutel lehet eacutertelmezni vagyis a Karta rendelkezeacutesei nem hoznak leacutetre alanyi jogokat
A Karta mindezen korlaacutetozaacutesok mellett is speciaacutelis szerepet jaacutetszhat az euroacutepai integraacutecioacute folyamataacuteban mivel a koraacutebbiaknaacutel egyeacutertelműbb moacutedon oumlnti egyseacuteges formaacuteba az unioacute cselekveacutesi koumltelezettseacutegeit eacutes uacutejabb felhatalmazaacutesok neacutelkuumll is uacutej feladatokat szab azokon a teruumlleteken ahol a koumlzoumlsseacutegi szervek maacuter eddig is rendelkeztek cselekveacutesi kompetenciaacuteval
Szerkezeteacuten kiacutevuumll az Alapjogi Karta abban is uacutejszerű hogy a tagaacutellami alkotmaacutenyokboacutel jellemzően hiaacutenyzoacute szociaacutelis jogokat is meghirdet mint peacuteldaacuteul
az indokolatlan elbocsaacutetaacutes elleni veacutedelemhez valoacute jogot a munkavaacutellaloacutek megfelelő taacutejeacutekoztataacuteshoz eacutes konzultaacutecioacutehoz valoacute jogaacutet a tisztesseacuteges megeacutelheteacutest biztosiacutetoacute szociaacutelis taacutemogataacutesokra eacutes a lakhataacutesra valoacute jogot a taacutersadalmi kire- keszteacutes elleni kuumlzdelem eacuterdekeacuteben
Magyar szemmel neacutezve a Karta rendelkezeacutesei toumlbb az Alkotmaacutenyboacutel illetve a 2012-ben hataacutelyba leacutepett Alap-toumlrveacutenyből hiaacutenyzoacute jogot hirdetnek meg Ezek koumlzeacute tartozik a munkakoumlzvetiacutető szolgaacuteltataacutesok ingyenes igeacuteny-
52 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
beveacuteteleacutehez a fizetett szuumlleacutesi eacutes szuumllői szabadsaacutegra valoacute jog az idősek eacutes fogyateacutekossaacuteggal eacutelők jogai vala-mint a megelőző egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacuteshoz eacutes az orvosi kezeleacuteshez valoacute jog hozzaacutefeacutereacutes alapuacute megkoumlzeliacuteteacutese
A Karta alkalmazaacutesi koumlreacutet korlaacutetozni kiacutevaacutenoacute rendelkezeacutesekről (a Karta nem szolgaacutelhat uacutej koumlzoumlsseacutegi kompe-tenciaacutek forraacutesaacuteul jogok eacutes alapelvek megkuumlloumlnboumlzteteacutese) nem aacutelliacutethatoacute teljes bizonyossaacuteggal hogy ki tudjaacutek fejteni a nekik szaacutent hataacutest mivel a Biacuteroacutesaacuteg a koraacutebbiakban is hajlamos volt tuacuteltenni magaacutet a hasonloacute korlaacute-tokon amire a defrenne-uumlgyben hozott iacuteteacuteletek szolgaacutelnak a legismertebb peacuteldakeacutent (A defrenne-uumlgyben a biacuteroacutesaacuteg kifejezetten az Alapszerződeacutes nyelvtani eacutes toumlrteacuteneti eacutertelmezeacuteseacutevel ellenteacutetes interpretaacutecioacutet al-kalmazva mondta ki hogy az egyenlő munkaacuteeacutert egyenlő beacuter Alapszerződeacutesben lefektetett elve koumlzvetlen alanyi jogot keletkeztet az egyenlő beacuterezeacutesre) Meg kell emliacuteteni tovaacutebbaacute hogy az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg a Kartaacutet maacuter hataacutelybaleacutepeacutese előtt a koumlzoumlsseacutegi jog eacutertelmezeacuteseacutenek forraacutesakeacutent kezdte hasznaacutelni ndash igaz csak az első generaacutecioacutes jogok tekinteteacuteben A BECTu vs Secretary of State for trade and Industry-uumlgyben5 ugyanakkor Tizzano főtanaacutecsos az Alapjogi Karta rendelkezeacuteseacutere hivatkozva taacutemasztotta alaacute eacuterveleacuteseacutet arra vonatkozoacutean hogy a fizetett szabadsaacuteghoz valoacute jog alapvető szociaacutelis jog Az Euroacutepai Bizottsaacuteg a főtanaacutecsos eacuterveleacuteseacutevel oumlsszhangban aacutelloacute doumlnteacutest hozott baacuter a Karta emliacutetett rendelkezeacuteseacutere valoacute hivatkozaacutest mellőzte
Az Alapjogi karta szociaacutelis toumlltetű rendelkezeacutesei216
Az Alapjogi Karta szociaacutelis rendelkezeacutesei haacuterom csoportba sorolhatoacutek egyes haacutetraacutenyos helyzetben leacutevő csoportok tagjainak jogait veacutedő szabaacutelyok (pl gyerekek idősek fogya- teacutekkal eacutelők jogai)munkavaacutellaloacutei jogok veacutedelme a szociaacutelis veacutedelemhez eacutes a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute jogok biztosiacutetaacutesa
A Karta hat fejezetbe csoportosiacutetva tartalmazza az alapvetőnek tekintett jogokat (1 aacutebra) Mint a fentiekből kitűnik a szociaacutelis politikaacutek vonatkozaacutesaacuteban iraacutenyadoacute rendelkezeacutesek a hatboacutel haacuterom fejezetben a szabadsaacute-gokkal az egyenlőseacuteggel eacutes a szolidaritaacutessal foglalkozoacuteban talaacutelhatoacutek
A munkavaacutellalaacutes eacutes a foglalkozaacutes megvaacutelasztaacutesaacutenak szabadsaacutegaA szabadsaacutegokroacutel szoacuteloacute fejezet tartalmazza a foglalkozaacutes megvaacutelasztaacutesaacutehoz eacutes a munkavaacutellalaacutes szabadsaacutegaacute-hoz valoacute jogot A szoumlvegezeacutes alapjaacuten ezeket a Karta klasszikus szabadsaacutegjogkeacutent ismeri el eacutes reacuteszjogosiacutetvaacute-nyokat is tartalmaz azzal hogy az unioacutes polgaacuterok szaacutemaacutera az unioacute teruumlleteacuten biztosiacutetja a szabad aacutellaacuteskereseacutes a munkavaacutellalaacutes eacutes letelepedeacutes jogaacutet amiket neacutemileg korlaacutetozva harmadik orszaacutegok aacutellampolgaacuteraira is kiterjeszt (őket csak akkor illeti meg az alapjog ha a tagaacutellamok teruumlleteacuten munkavaacutellalaacutesi engedeacutellyel rendelkeznek)
5 ECJ Case C-17399 of 8 February 2001 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=CELEX61999J0173EnHTML
bull az emberi meacuteltoacutesaacuteg veacutedelmebull az eacutelethez valoacute jogbull a szemeacutelyi seacuterthetetlenseacuteghez valoacute jogbull kiacutenzaacutes eacutes kegyetlen baacutenaacutesmoacuted tilalmabull rabszolgasaacuteg eacutes keacutenyszermunka tilalma
bull a szabadsaacuteghoz eacutes szemeacutelyes biztonsaacuteghoz valoacute jogbull a magaacuten- eacutes csalaacutedi eacutelet tiszteletben tartaacutesaacutehoz valoacute jogbull a szemeacutelyes adatok veacutedelmeacutehez valoacute jogbull a haacutezassaacutegkoumlteacuteshez eacutes csalaacutedalapiacutetaacuteshoz valoacute jogbull a gondolat- lelkiismeret- eacutes vallaacutesszabadsaacuteghoz valoacute jogbull a veacutelemeacutenynyilvaacuteniacutetaacutes szabadsaacutega eacutes a taacutejeacutekozoacutedaacuteshoz valoacute jogbull egyesuumlleacutesi eacutes gyuumllekezeacutesi jogbull az oktataacuteshoz valoacute jogbull a műveacuteszet eacutes tudomaacuteny szabadsaacutegabull a foglalkozaacutes szabadsaacutegaacutenak megvaacutelasztaacutesa eacutes a munkavaacutellalaacuteshoz valoacute jogbull a vaacutellalkozaacutes szabadsaacutegabull a tulajdonhoz valoacute jogbull menedeacutekjogbull a kiutasiacutetaacutessal eacutes kiadataacutessal szembeni veacutedelemhez valoacute jog
bull toumlrveacuteny előtti egyenlőseacutegbull a megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmabull a nők eacutes feacuterfiak egyenlőseacutegebull gyermeki jogokbull az idősek jogaibull a fogyateacutekkal eacutelők beilleszkedeacutese
bull a munkavaacutellaloacutek taacutejeacutekoztataacuteshoz valoacute jogabull kollektiacutev taacutergyalaacuteshoz eacutes felleacutepeacuteshez valoacute jogbull munkakoumlzvetiacutetői szolgaacuteltataacutesok ingyenes igeacutenybeveacuteteleacutehez valoacute jogbull idokolatlan elbocsaacutetaacutessal szembeni veacutedelembull tisztesseacuteges eacutes igazsaacutegos munkafelteacutetelekhez valoacute jogbull gyermekmunka tilalma eacutes a fiatalok munkahelyi veacutedelmebull a csalaacuteg eacutes a munka oumlsszeegyezteteacuteseacutevel kapcsolatos inteacutezkedeacutesekbull a szociaacutelis biztonsaacutegi eacutes veacutedelmi ellaacutetaacutesokra valoacute jog tiszteletben tartaacutesabull az egeacuteszseacuteg veacutedelmebull az aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi eacuterdekű szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesbull koumlrnyezetveacutedelembull a fogyasztoacutek veacutedelme
bull aktiacutev eacutes passziacutev vaacutelasztoacutejog az euroacutepai parlamenti vaacutelasztaacutesokonbull aktiacutev eacutes passziacutev vaacutelasztoacutejog a helyhatoacutesaacutegi vaacutelasztaacutesokonbull megfelelő uumlgyinteacutezeacuteshez valoacute jogbull dokumentumokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes jogabull euroacutepai ombudsmanbull petiacutecioacutes jogbull mozgaacutes eacutes tartoacutezkodaacutes szabadsaacutegabull diplomaacuteciai eacutes konzuli veacutedelem
bull a hateacutekony jogorvoslathoz valoacute jogbull aacutertatlansaacuteg veacutedelme eacutes a veacutedekezeacuteshez valoacute jogbull a bűncselekmeacutenyek eacutes a buumlnteteacutesek toumlrveacutenyesseacutegeacutenek eacutes araacutenyossaacutegaacutenak elveibull a keacutetszeres eljaacuteraacutes alaacute vonaacutes eacutes a keacutetszeres buumlnteteacutes tilalma
Meacuteltoacutesaacuteg
Szabadsaacutegok
Egyenlőseacuteg
Szolidartaacutes
A polgaacuterok jogai
Igazsaacutegszolgaacuteltataacutes
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
1 aacutebra Az Alapjogi Karta fejezetei
54 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az egyenlőseacuteget biztosiacutetoacute szociaacutelis toumlltetű rendelkezeacutesekA koumlzoumlsseacutegi jog koraacutebbi fejlődeacuteseacutere tekintettel a nemek egyenlőseacutegeacutet biztosiacutetoacute rendelkezeacutes a Karta bdquokoumltelezőrdquo eleme A feacuterfiak eacutes nők egyenlőseacutegeacutet az unioacutes jog hataacutelya alaacute tartozoacute minden teruumlleten de kuumlloumlnoumlsen a fog-lalkoztataacutes a munkaveacutegzeacutes eacutes a munka diacutejazaacutesa teruumlleteacuten alkalmazni kell A koraacutebban kialakiacutetott szabaacutelyokra tekintettel a Karta az előnyben reacuteszesiacuteteacutest is lehetőveacute teszi mivel megengedi hogy az alulreprezentaacutelt nem-hez tartozoacutek szaacutemaacutera kuumlloumlnleges előnyoumlket biztosiacutetoacute rendelkezeacuteseket vezessenek be
A gyermekek jogait veacutedő rendelkezeacutes alapjaacuteul az Egyesuumllt nemzetek Szervezete aacuteltal a gyermekek jogairoacutel elfogadott 1989 eacutevi new york-i Egyezmeacuteny szolgaacutel ennek megfelelően a 24 cikk egyszerre toumlbb a gyerme-keket megillető jogot is tartalmaz Ezek koumlzeacute tartozik a gyermekek joga arra hogy
megkapjaacutek a joacuteleacutetuumlkhoumlz szuumlkseacuteges veacutedelmet eacutes gondoskodaacutest szabadon kifejezhesseacutek veacutelemeacutenyuumlket eacutes azt az őket eacuterintő uumlgyekben eacuteletkoruknak eacutes eacuterettseacuteguumlknek megfelelően figyelembe vegyeacuteka hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutesokban elsődleges szempont legyen legjobb eacuterdekuumlk biztosiacutetaacutesa mindkeacutet szuumllőjuumlkkel rendszeres szemeacutelyes eacutes koumlzvetlen kapcsolatot tarthassanak fenn s e jog csak akkor legyen korlaacutetozhatoacute ha az ellenteacutetes az eacuterdekeikkel
Az idősek jogainak meghirdeteacutese kuumlloumlnoumlsebb előzmeacuteny neacutelkuumlli uacutej elem az unioacutes jogban Ez fontos előreleacutepeacutes meacuteg akkor is ha a szoumlvegezeacutes szerint az unioacute nem inteacutezkedeacutesek hozatalaacutera koumltelezett a veacutedelem biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben hanem csupaacuten bdquoelismeri eacutes tiszteletben tartja az idősek jogaacutet a meacuteltoacute eacutes oumlnaacutelloacute eacutelethezrdquo valamint bdquoa taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis eacuteletben valoacute reacuteszveacutetelhezrdquo (25 cikk)
Hasonloacute oacutevatossaacuteggal veacutedi a Karta a fogyateacutekossaacuteggal eacutelőket az ő esetuumlkben is csak elismeri eacutes tisztelet-ben tartja jogukat bdquoaz oumlnaacutelloacutesaacuteguk taacutersadalmi eacutes foglalkozaacutesi beilleszkedeacutesuumlk valamint a koumlzoumlsseacuteg eacuteleteacuteben valoacute reacuteszveacuteteluumlk biztosiacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacutesekrerdquo (26 cikk)
A szolidaritaacutest kifejező rendelkezeacutesek az Alapjogi KartaacutebanA szociaacutelis politikaacutek iraacutenyaacutet eacutes a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelis jogalkotaacutest koumlzelebbről meghataacuterozoacute rendelkezeacutesek a szolidaritaacutes ciacutemet viselő fejezetbe keruumlltek E rendelkezeacutesek koumlzoumls jellegzetesseacutege hogy a keacutenyesebbek (az uacutejraelosztaacutesi viszonyokat befolyaacutesoloacutek vagy a munkavaacutellaloacutek eacuterdekeit jelentősen eacuterintők) eseteacuteben az eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegeiket korlaacutetozoacute klauzulaacuteval talaacutelkozunk miszerint e teruumlleten a Karta előiacuteraacutesait bdquoaz unioacutes jogban valamint a nemzeti jogszabaacutelyokban eacutes gyakorlatban meghataacuterozott esetekben eacutes felteacutetelekkel kell biztosiacutetanirdquo A korlaacutetozaacutes nyilvaacutenvaloacutean az hogy a Kartaacuteban szereplő szabaacutelyokat ne lehessen uacutegy eacutertel-mezni mint amelyek feluumlliacuterjaacutek a nemzetaacutellami rendelkezeacuteseket eacutes jogalkalmazaacutesi gyakorlatokat Amennyiben a Biacuteroacutesaacuteg ehhez tartja magaacutet uacutegy a fejezetben szereplő jogok tekinteteacuteben jogseacuterteacutes csak abban az igen valoacutesziacutenűtlen esetben lesz megaacutellapiacutethatoacute ha egy tagaacutellam egyaacuteltalaacuten nem hoz inteacutezkedeacuteseket a felsorolt keacuterdeacutesek koumlreacuteben
A korlaacutetozaacutesokkal eacuterintett koumlrben talaacuteljuk a munkavaacutellaloacutek vaacutellalaton beluumlli taacutejeacutekoztataacuteshoz eacutes konzultaacutecioacute-hoz valoacute jogaacutet a kollektiacutev taacutergyalaacutesokhoz eacutes felleacutepeacuteshez az indokolatlan elbocsaacutetaacutessal szembeni veacutedelem-
Juhaacutesz Gaacutebor Szociaacutelis jogok az Eu Alapjogi Kartaacutejaacuteban 55
hez a szociaacutelis biztonsaacutegi ellaacutetaacutesokra eacutes a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesokra a megelőző egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesok igeacutenybeveacuteteleacutehez eacutes az orvosi kezeleacuteshez tovaacutebbaacute az aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi eacuterdekű szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes jogaacutet A Karta vonatkozoacute rendelkezeacuteseit e korlaacutetozaacutes elleneacutere sem lehet teljesen feleslegesnek tekinteni mivel a nemzeti szabaacutelyozaacutes minőseacutegeacutevel kapcsolatban meacuteg iacutegy is taacutemasztanak bizonyos koumlvetel-meacutenyeket
A munkavaacutellaloacutek 27 cikkben szereplő vaacutellalaton beluumlli taacutejeacutekoztataacuteshoz eacutes konzultaacutecioacutehoz valoacute jogaacutenak biz-tosiacutetaacutesaacuteval szemben peacuteldaacuteul elvaacuteraacuteskeacutent fogalmazoacutedik meg hogy annak bdquokellő időbenrdquo kell megtoumlrteacutennie ndash eacutes aligha felteacutetelezhető hogy a Biacuteroacutesaacuteg adott esetben leacutenyegtelen mozzanatnak tekinteneacute azt ha egy tagaacutellam nemzeti szabaacutelyozaacutesa csupaacuten a forma kedveacuteeacutert rendkiacutevuumll roumlvid hataacuteridőt szabna erre
A szociaacutelis biztonsaacutegi ellaacutetaacutesokat eacutes a szociaacutelis segiacutetseacutegnyuacutejtaacutest szabaacutelyozoacute 34 cikk felsorolja azokat a kockaacutezatokat melyek ellen veacutedelmet kell nyuacutejtani (anyasaacuteg betegseacuteg munkahelyi baleset gondoskodaacutesra utaltsaacuteg vagy idős kor munkahely elveszteacutese) iacutegy a tagaacutellamok szociaacutelis biztonsaacutegi rendszere nem alakiacutethatoacute teljesen szabadon Tovaacutebbaacute megkiacutevaacutenja hogy a polgaacuterok tisztes megeacutelheteacuteseacutet ceacutelzoacute szociaacutelis taacutemogataacutesok eacutes lakaacutestaacutemogataacutesok legyenek eleacuterhetők
Az egeacuteszseacutegveacutedelem (35 cikk) tekinteteacuteben a megelőző egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesok eacutes az orvosi kezeleacutes igeacutenybeveacutetele ugyan a nemzeti előiacuteraacutesok szerint alakul de azokat uacutegy kell megszervezni hogy mindenkinek jaacuterjanak
A szolidaritaacutesi fejezetben felsorolt toumlbbi rendelkezeacutes eseteacuten a koumltelezettseacutegek szigoruacutebban vannak megfo-galmazva A munkakoumlzvetiacutetői szolgaacuteltataacutesok mindenkinek ingyenesen biztosiacutetandoacutek (29 cikk) a munkavaacutella-loacuteknak joguk van a munkaidő felső hataacuteraacutenak korlaacutetozaacutesaacutehoz a napi eacutes heti pihenőidőhoumlz valamint a fizetett eacuteves szabadsaacuteghoz (31 cikk) A gyermekek foglalkoztataacutesa kategorikusan tilos eacutes a foglalkoztataacutes alsoacute kor-hataacutera nem lehet alacsonyabb mint a tankoumlteles kor felső hataacutera A fiatal munkavaacutellaloacutek munkahelyi veacutedelmeacutet a Kartaacuteban meghataacuterozott szempontok szerint kell biztosiacutetani (32 cikk) A gyermekvaacutellalaacutessal oumlsszefuumlggő ok miatti elbocsaacutetaacutes ellen mindenki jogosult a veacutedelemre tovaacutebbaacute mindenkinek joga van fizetett szuumlleacutesi eacutes szuumllői szabadsaacutegra (33 cikk)
Az Alapjogi Karta nem hirdet meg koumlzvetlenuumll ndash a tagaacutellamok jogrendjeacutetől fuumlggetlenuumll ndash eacuterveacutenyesiacutethető szo-ciaacutelis jogokat de olyan uumlzeneteket koumlzvetiacutet amelyek hosszabb taacutevon hozzaacutejaacuterulhatnak a szociaacutelis jogok jelenlegineacutel erőteljesebb veacutedelmeacutehez Ezek koumlzuumll első helyen kell emliacuteteni azt a szerkezeti uacutejiacutetaacutest ami az alapjogok az aacuteltaluk veacutedett eacuterteacutekek menteacuten toumlrteacutenő csoportosiacutetaacutesaacuteval megszuumlnteti a szociaacutelis (eacutes gazdasaacutegi) jogok karanteacutenba zaacutertsaacutegaacutet valamint a polgaacuteri eacutes politikai jogokhoz keacutepest hagyomaacutenyos alaacuterendeltseacutegeacutet A maacutesodik fontos uacutejiacutetaacutes az hogy olyan jogokat is az alapjogok koumlzeacute sorol amelyek szinte egyetlen tagaacutellam alkotmaacutenyaacuteban sem ilyen minőseacutegűek iacutegy az alapjogi diskurzust vaacuterhatoacutean uacutej teruumlletekre terjesztik ki Veacuteguumll meg kell emliacuteteni hogy alkalmazaacutesaacuteval alapvető vaacuteltozaacutes koumlvetkezhet be a szociaacutelis jogok nemzetek feletti veacutedelmeacuteben mivel lehetőveacute teszi a biacuteroacutei uacutet igeacutenybeveacuteteleacutet ami a vilaacutegon egyeduumllaacutelloacute uacutejiacutetaacutes
56 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mi indokolta a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis jogok beemeleacuteseacutet az Eu Alapjogi Kartaacutejaacuteba1 Milyen kuumlloumlnbseacutegek mutathatoacutek ki a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis jogok egyes csoportjainak Karta-beli szabaacute-2 lyozaacutesaacuteban
irodalom
Bercusson Brian (2005) Social and Labour Rights under the Eu Constitution In Graacuteinne de Buacuterca and Bruno de Witte (eds) with the assistance of Larissa Ogertschnig) Social Right sin Europe Oxford university Press Oxford 169ndash198
Pochet Philippe and Cristopher degryse (2010) Social policies of the European union Global Social Policy 10 (August) 248ndash257
Witte Bruno de (2005) The Trajectory of Fundamental Social Rights in the European union In Graacuteinne de Buacuterca and Bruno de Witte (with the assistance of Larissa Ogertschnig) Social Right sin Europe Oxford university Press Oxford 153ndash168
57
Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek 22 oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute
Juhaacutesz Gaacutebor
A szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesaacutenak igeacutenye eredetileg a munkavaacutellaloacutek szabad mozgaacutesaacute-nak biztosiacutetaacutesaacuteval kapcsolatban meruumllt foumll azeacutert hogy az elteacuterő esetleg burkoltan diszkriminatiacutev előiacuteraacutesokat a tagaacutellamok ne hasznaacutelhassaacutek munkaerőpiacuk koumlzvetett veacutedelmeacutere A koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika toumlrteacuteneteacutevel foglalkozoacute 12 fejezetben azt is bemutattuk hogy a Roacutemai Szerződeacutes előkeacutesziacuteteacutese soraacuten a koumlzoumlsseacuteg alapiacutetoacutei mieacutert doumlntoumlttek uacutegy hogy az oumlsszehangolaacutest nem a tagaacutellami szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek harmonizaacutelaacute-saacuteval hanem koordinaacutecioacutejaacuteval veacutegzik el A szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacutejaacutenak szabaacutelyai iacutegy a kezdetektől reacuteszeacutet keacutepezteacutek a koumlzoumlsseacutegi egyuumlttműkoumldeacutesnek A szabaacutelyozaacutes struktuacuteraacuteja a koumlvetkezőkeacutepp foglalhatoacute oumlssze Az alapiacutetoacute szerződeacutes meghataacuterozta a koordinaacutecioacute legfőbb elveit (a szociaacutelis biztonsaacutegi rend-szer juttataacutesaira jogosiacutetoacute időszakok oumlsszeszaacutemiacutetaacutesa eacutes az ellaacutetaacutesok exportaacutelhatoacutesaacutega) a reacuteszletes szabaacutelyo-kat megaacutellapiacutetoacute koumlzoumlsseacutegi rendelet (140871EGK)1 ezt tovaacutebbi neacutegy elvvel egeacutesziacutetette ki
az aacutellampolgaacutersaacuteg alapjaacuten valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalma egy jogrendszer alkalmazaacutesaacutenak elve a juttataacutesok aacutetfedeacuteseacutenek tilalma az ellaacutetaacutesok finansziacuterozaacutesaacutenak araacutenyosiacutetaacutesa (jellemzően csak a huzamosabb időre jaacuteroacute ellaacutetaacutesok eseteacute- ben)
A jogosultsaacutegot keletkeztető időszakok oumlsszeszaacutemiacutetaacutesaacutenak koumlvetelmeacutenye azeacutert fontos hogy meg lehessen akadaacutelyozni olyan helyzetek kialakulaacutesaacutet amikor egy folyamatosan munkaviszonyban aacutelloacute vaacutendorloacute munka-vaacutellaloacute az uacutejabb munkavaacutellalaacutes helye szerinti tagaacutellam szociaacutelis biztonsaacutegi rendszereacuteben ellaacutetaacutes neacutelkuumll marad mert a jogosultsaacutegot előzetesen szerzett meghataacuterozott időtartamuacute szolgaacutelati időhoumlz koumltik
Az ellaacutetaacutesok exportaacutelhatoacutesaacutegaacutenak elve lehetőveacute teszi hogy a megszerzett ellaacutetaacutesokat akkor is igeacutenybe lehessen venni ha a jogosult a folyoacutesiacutetaacutes helyeacutetől kuumlloumlnboumlző orszaacutegba koumlltoumlzik A szabaacutely megakadaacutelyozza az aacutellamot abban hogy a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerből szaacutermazoacute kifizeteacuteseket a sajaacutet teruumlleteacuten valoacute tar-toacutezkodaacuteshoz koumlsse
A tagaacutellami szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerben tilos a koumlzoumlsseacutegi polgaacuterok aacutellampolgaacutersaacuteg szerinti megkuumlloumln-boumlzteteacutese (Az unioacuten kiacutevuumllről eacuterkező polgaacuterokra viszont alkalmazhatoacutek a sajaacutet aacutellampolgaacuterokra vonatkozoacutektoacutel elteacuterő szabaacutelyok)
A koordinaacutecioacutes rendelet alkalmazaacutesa soraacuten a kuumlloumlnboumlző nemzeti jogok koumlzti uumltkoumlzeacutes elkeruumlleacutese eacutes az eljaacuteraacutes egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben mindig egy tagaacutellam (az illeteacutekes orszaacuteg) jogszabaacutelyait kell alkalmazni Ez
1 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COnSLEG1971R140820060428huPdF
58 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
aacuteltalaacutenos szabaacutelykeacutent a munkaveacutegzeacutes (utolsoacute munkaveacutegzeacutes) helye szerinti orszaacuteg joga latin jogi kifejezeacutes-sel lex loci laboris (Peacuteldaacuteval illusztraacutelva a magyar taacuteppeacutenz-szabaacutelyozaacutes jelentőseacuteget tulajdoniacutet a folyamatos biztosiacutetaacutesi idő tartamaacutenak a tekintetben hogy magasabb vagy alacsonyabb oumlsszegű ellaacutetaacutest fizet-e Egy Ma-gyarorszaacutegon dolgozoacute szlovaacutek munkavaacutellaloacute taacuteppeacutenzigeacutenyeacutenek elbiacuteraacutelaacutesakor esetleg a szlovaacutek biztosiacutetaacutesban szerzett időszakot is figyelembe kell venni Azt hogy a Szlovaacutekiaacuteban szerzett szolgaacutelati idő folyamatosnak mi-nősuumll-e (volt-e benne megszakiacutetaacutes) az illeteacutekes aacutellam tehaacutet Magyarorszaacuteg jogszabaacutelyai alapjaacuten kell elbiacuteraacutelni A magyar egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesnak iacutegy nem kell vizsgaacutelnia azt hogy a szlovaacutek szabaacutelyok szerint mi szakiacutetanaacute meg a biztosiacutetaacutesi jogviszony folyamatossaacutegaacutet
A koordinaacutecioacutes rendelkezeacuteseket uacutegy kell alkalmazni hogy azok ne eredmeacutenyezhesseacutek a kuumlloumlnboumlző tag-aacutellamokboacutel hasonloacute helyzetre tekintettel jaacuteroacute ellaacutetaacutesok paacuterhuzamos igeacutenybeveacuteteleacutet (Egy Ausztriaacuteban munkaacutet vaacutellaloacute koraacutebban Magyarorszaacutegon dolgozoacute szemeacutely megbetegedeacutese eseteacuten bizonyos helyzetekben maacuter az osztraacutek eacutes meacuteg a magyar taacuteppeacutenz igeacutenybeveacuteteleacutere is jogosult lehetne de koumlzuumlluumlk csak az egyiket az illeteacutekes taacutersadalombiztosiacutetaacutesi rendszer aacuteltal nyuacutejtott osztraacutek ellaacutetaacutest veheti igeacutenybe)
Az ellaacutetaacutesok finansziacuterozaacutesaacutenak araacutenyosiacutetaacutesaacuteval a szabaacutelyozaacutes azt igyekszik megelőzni hogy az egyeacuteni befizeteacutesneacutel nagyobb kifizeteacuteseket legyenek keacutenytelenek teljesiacuteteni a tagaacutellamok a vaacutendorloacute munkavaacutellaloacutek el-laacutetaacutesainak biztosiacutetaacutesakor (Egy magyar munkavaacutellaloacute megteheti hogy a nyugdiacutejazaacutes előtt egy-keacutet eacutevvel megy Ausztriaacuteba dolgozni majd Ausztriaacuteban keacuteri a nyugdiacutej-megaacutellapiacutetaacutesaacutet A jogosultsaacutegot keletkeztető időszakok oumlsszeszaacutemiacutetaacutesaacutenak szabaacutelyaacutet alkalmazva az osztraacutek nyugdiacutej megaacutellapiacutetaacutesakor az oumlsszes Magyarorszaacutegon szerzett biztosiacutetaacutesi időt figyelembe veacuteve kell a nyugdiacutejaacutet megaacutellapiacutetani amit azutaacuten eacutevtizedeken aacutet is folyoacutesiacutet-hatnak a szaacutemaacutera nyilvaacutenvaloacutean meacuteltaacutenytalan lenne azonban a nyugdiacutej finansziacuterozaacutesaacuteval kizaacuteroacutelag azt az aacutellamot terhelni ahol ő utoljaacutera dolgozott ezeacutert e tartoacutes időn aacutet jaacuteroacute ellaacutetaacutesok finansziacuterozaacutesaacutenak terheit meg-osztjaacutek azok koumlzt az orszaacutegok koumlzoumltt ahol a jogosultsaacutegszerző időszakok keletkeztek
Az alapelvek alkalmazaacutesaacutenak reacuteszletes moacutedjaacutet a rendelet kockaacutezati tiacutepusonkeacutent aproacuteleacutekosan szabaacutelyozza eacutes hosszan foglalkozik a rendelet taacutergyi eacutes szemeacutelyi hataacutelyaacutenak keacuterdeacuteseivel Mivel a 2010 maacutejusaacuteig hataacutelyban leacutevő 140871EGK rendelet elemzeacuteseacutet toumlbb tankoumlnyv is magaacuteban foglalja2 annak reacuteszletes ismerteteacuteseacutetől itt eltekintuumlnk Ehelyett az emliacutetett tankoumlnyvek megjeleneacutese oacuteta eltelt időben bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesokat igyek-szuumlnk bemutatni
2 Toumlbbek koumlzt laacutesd Gyulavaacuteri 2004 Czuacutecz 2003
Juhaacutesz Gaacutebor Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute 59
Az 140871EGk rendelet reformjaacutenak indokai eacutes az uacutej 221 8832004Ek rendelet elfogadaacutesaacutenak neheacutezseacutegei
Az alkotaacutesa oacuteta eltelt negyed szaacutezadban a 140871EGK koordinaacutecioacutes rendelet amuacutegy sem egyszerű sza-baacutelyai egyre bonyolultabbaacute vaacuteltak Ez reacuteszben az Eu bővuumlleacuteseacutere (az uacutej tagaacutellamok uacutej probleacutemaacutekat hoztak a rendszerbe3 amiket a szabaacutelyozaacutes uacutejabb eacutes uacutejabb moacutedosiacutetaacutesaacuteval igyekeztek orvosolni) reacuteszben a szociaacutelis biztonsaacutegi ellaacutetaacutesok aacutellandoacute vaacuteltozaacutesaacutera eacutes a koordinaacutecioacutes szabaacutelyozaacutes ebből koumlvetkező moacutedosiacutetaacutesi igeacutenyeacutere volt visszavezethető A vaacuteltoztataacutes elsődleges oka tehaacutet a megleacutevő rendelet egyszerűsiacuteteacutese volt mivel a sza-baacutelyozaacutes oumlsszetettseacutege maacuter az eredeti ceacutelt a munkavaacutellaloacutek szabad mozgaacutesaacutenak előmozdiacutetaacutesaacutet veszeacutelyez-tette A rendelet hibaacutejakeacutent roacutettaacutek fel azt is hogy rendelkezeacutesei koumlzt tuacutel sok kiveacutetel volt Tovaacutebbi kritikaacutera adott okot hogy mikoumlzben a Biacuteroacutesaacuteg esetjoga egyre duzzadoacute reacuteszeacutet keacutepezte a koordinaacutecioacutes szabaacutelyok alkalmazaacute-saacutenak az nem eacutepuumllt be a jogszabaacutely szoumlvegeacutebe Ceacutelszerűnek laacutetszott az is hogy amennyiben belekezdenek a rendelet aacutetfogoacute feluumllvizsgaacutelataacuteba akkor egyuacutettal annak modernizaacutecioacutejaacutet is veacutegezzeacutek el E kettős ceacutel aacuteltal vezeacuterelve a Bizottsaacuteg 1998 decembereacuteben nyuacutejtotta be javaslataacutet aminek elfogadaacutesaacutet azonban nagyban neheziacutetette az eljaacuteraacutesi szabaacutelyoknak az Amszterdami Szerződeacutes miatt bekoumlvetkező jelentős vaacuteltozaacutesa vala-mint az hogy a modernizaacutecioacute oumlrve alatt nem technikai jellegű hanem a tagaacutellamok szaacutemaacutera keacutenyes politikai doumlnteacuteseket kiacutevaacutentak hozni
Ami az Amszterdami Szerződeacutes illeti a Parlamenttel valoacute egyuumlttdoumlnteacutes eacutes a Tanaacutecson beluumlli egyhanguacutesaacuteg egyuumlttes koumlvetelmeacutenyeacutevel a doumlnteacuteshozatal paacuteratlanul neheacutez kombinaacutecioacuteja alakult ki Hosszuacute egyezteteacutes utaacuten az uacutej 8832004EK rendeletet4 2004 aacuteprilis 29-eacuten vagyis koumlzvetlenuumll a keleti bőviacuteteacutes előtt fogadtaacutek el (Az aggodalmak koumlzt szerepelt hogy amennyiben a 15 nyugati tagaacutellam nem tud megaacutellapodaacutesra jutni akkor a 10 uacutej zoumlmmel keleti tagaacutellam beleacutepeacuteseacutevel a megegyezeacutes lehetőseacutege hosszuacute időre elillan)
A 8832004Ek rendelet hataacutelya222
Szemeacutelyi hataacutelyAz 140871EGK rendelet a szemeacutelyek szabad mozgaacutesaacutet biztosiacutetoacute szabaacutelyozaacutest koumlvetve a koumlzoumlsseacutegi polgaacuterok meghataacuterozott csoportjaira terjesztette ki a rendelet szemeacutelyi hataacutelyaacutet a tagaacutellamok teruumlleteacuten legaacutelisan tar-toacutezkodoacute munkavaacutellaloacutek koumlztuumlk az oumlnfoglalkoztatoacutek diaacutekok illetve azok a hontalan szemeacutelyek eacutes menekuumlltek akik valamely tagaacutellam szociaacutelis biztonsaacutegi jogszabaacutelyainak hataacutelya alaacute tartoznak Az uacutej rendelet szemeacutelyi
3 A keleti bőviacuteteacutessel peacuteldaacuteul olyan orszaacutegok keruumlltek be az egyuumlttműkoumldeacutes rendszereacutebe amelyek a nyugati-euroacutepai orszaacutegokban ismeretlen koumltelező magaacuten-nyugdiacutejpeacutenztaacuteri rendszert műkoumldtettek ezek nem tartoztak a rendelet hataacute-lya alaacute Iacutegy keacuterdeacutesesseacute vaacutelt hogy mikeacutent lehet biztosiacutetani azt hogy az ilyen orszaacutegokboacutel maacutesik tagaacutellamba vaacutendorloacute munkavaacutellaloacutek a szociaacutelis biztonsaacuteguknak megfelelő szintű ellaacutetaacutest kapjanak
4 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COnSLEG2004R088320100501huPdF
60 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
hataacutelya nem kategoacuteriaacutekban gondolkodik az a tagaacutellamok aacutellampolgaacuteraira eacutes csalaacutedtagjaira valamint tuacuteleacutelő hozzaacutetartozoacuteira tovaacutebbaacute a tagaacutellamok valamelyikeacuteben lakoacutehellyel rendelkező hontalanokra eacutes menekuumlltekre vonatkozik
Taacutergyi hataacutelyAz 140871EGK rendelet taacutergyi hataacutelyaacutenak szabaacutelyozaacutesa elhibaacutezott moacutedszertana eacutes az egymaacutest koumlvető moacute-dosiacutetaacutesok hataacutesaacutera az ezredforduloacutera szinte koumlvethetetlenuumll bonyolulttaacute vaacutelt Az eredeti szabaacutelyozaacutes a rende-let hataacutelya alaacute tartozoacute illetve onnan kifejezetten kizaacutert ellaacutetaacutesokat nevesiacutetette Az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes szociaacutelis segeacutelyeket a szabaacutelyozaacutes uacutegy tekintette mint amelyek nem tartoznak a rendelet hataacutelya alaacute A gyakorlatban azonban toumlbbszoumlr is probleacutemaacutet jelentett egyes ellaacutetaacutesok elnevezeacutese illetve oumlsszetett bdquooumlszveacuterrdquo jellege Magyar peacuteldaacuteval illusztraacutelva ezt a koumlvetkezőkeacutepp eacuterzeacutekeltethetjuumlk Adott a magyar gyermekgondozaacutesi segeacutely (gyes) mint ellaacutetaacutes ami neveacuteben ugyan bdquosegeacutelyrdquo aacutem mivel nem raacuteszorultsaacuteg alapjaacuten jaacuter semmiben sem osztja egy rendszertanilag segeacutelynek tekinthető ellaacutetaacutes kriteacuteriumait A biacuteroacutesaacutegi gyakorlat reacuteveacuten sikeruumllt tisztaacutezni hogy a koumlzoumlsseacutegi jog alkalmazaacutesi koumlreacuteben azok az ellaacutetaacutesok minősuumllnek segeacutelynek amelyekhez a hozzaacutefeacutereacutes nem csupaacuten raacuteszorultsaacutegi alapuacute de annak meacuterlegeleacutese diszkrecionaacutelisan toumlrteacutenik Ezzel az eacutertelmezeacutessel a Biacuteroacutesaacuteg a rendelet hataacutelyaacutet olyan ellaacutetaacutesokra is kiterjesztette amelyek tekinteteacuteben a koumlzoumlsseacutegi jog alkal-mazaacutesa meglehetősen indokolatlannak tűnt peacuteldaacuteul amiatt mert azok az adott nemzetaacutellamban jelentkező sajaacutetos helyzetek kezeleacuteseacutere szolgaacuteltak Ilyen ellaacutetaacutes az imeacutenti peacuteldaacuteban szereplő Euroacutepaacuteban egyeduumllaacutelloacutenak tekinthető gyes is amit nagyobb reacuteszben neacutepesedeacutespolitikai kisebb reacuteszben foglalkoztataacutespolitikai okokboacutel inteacutezmeacutenyesiacutetettek Magyarorszaacutegon Aligha logikus hogy egy Magyarorszaacutegban jogszerűen tartoacutezkodoacute fran-cia aacutellampolgaacutersaacuteguacute paacuter valamelyik tagjaacutenak hazateacutereacutesuumlk utaacuten eacuteveken keresztuumll folyoacutesiacutetjaacutek ezt az ellaacutetaacutest Hasonloacute helyzetek megelőzeacutese ceacuteljaacuteboacutel a rsquo90-es eacutevekben moacutedosiacutetottaacutek a rendeletet bevezetve a kuumlloumlnleges jaacuteruleacutekfizeteacutestől fuumlggetlen ellaacutetaacutesok fogalmaacutet melyekre ugyan kiterjed a rendelet hataacutelya de exportaacutelhatoacutesaacute-gukra (vagyis kuumllfoumlldre iraacutenyuloacute folyoacutesiacutetaacutesukra) nem kell koumltelezettseacuteget vaacutellalniuk a tagaacutellamoknak Mindez azonban csak tovaacutebb bonyoliacutetotta a taacutergyi hataacutelyra vonatkozoacute szabaacutelyokat
Ezen a helyzeten eacuterdemben sajnos a 8832004EK rendelet sem vaacuteltoztatott megmaradt az ellaacutetaacutesok haacuterom kategoacuteriaacuteja
a rendelet hataacutelya alaacute tartozoacute a 4 cikkben felsorolt taacutersadalombiztosiacutetaacutesi eacutes univerzaacutelis ellaacutetaacutesok a rendelet hataacutelya alaacute nem tartozoacute ellaacutetaacutesok kuumlloumlnleges nem jaacuteruleacutekfizeteacutesen alapuloacute ellaacutetaacutesok (az első csoportba tartozoacute ellaacutetaacutesokat kiegeacutesziacutető vagy poacutetloacute illetve a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacutelyeknek speciaacutelis veacutedelmet nyuacutejtoacute ellaacutetaacutesok amelyek nem mi-nősuumllnek szociaacutelis segeacutelynek eacutes az adott orszaacuteg sajaacutetos taacutersadalmi-gazdasaacutegi helyzeteacutere vannak kalibraacutel-va) Ezek az ellaacutetaacutesok a rendelet hataacutelya alaacute tartoznak de a tagaacutellamoknak exportaacutelhatoacutesaacutegukat nem kell biztosiacutetaniuk
Juhaacutesz Gaacutebor Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute 61
A vaacuteltoztataacutesok nyomaacuten a rendelet hataacutelya alaacute tartozoacute ellaacutetaacutesok koumlre azeacutert valamelyest bővuumllt iacutegy az jelenleg a koumlvetkező ellaacutetaacutesokat tartalmazza
betegseacutegi eacutes anyasaacutegi ellaacutetaacutesok apasaacutegi ellaacutetaacutesok (a moacutedosiacutetaacutes nyomaacuten) rokkantsaacutegi ellaacutetaacutesok oumlregseacutegi ellaacutetaacutesok (a moacutedosiacutetaacutesok nyomaacuten ideeacutertve a korhataacuter előtt igeacutenybe vett nyugdiacutejakat melyekre azonban nem vonatkozik a exportaacutelhatoacutesaacuteg koumlvetelmeacutenye)hozzaacutetartozoacutei ellaacutetaacutesok munkahelyi balesetek eacutes foglalkozaacutesi megbetegedeacutesek eseteacuten jaacuteroacute ellaacutetaacutesok halaacuteleseti ellaacutetaacutesok munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutes a csalaacutedot eacuterintő valamennyi szociaacutelis ellaacutetaacutes jogszabaacutelyi koumltelezettseacuteg alapjaacuten kollektiacutev szerződeacutesben biztosiacutetott ellaacutetaacutesok
A rendelet hataacutelya aloacutel kizaacutert ellaacutetaacutesok a koumlvetkezőkegeacuteszseacuteguumlgyi eacutes szociaacutelis segeacutelyek jogszabaacutelyi koumltelezeacutes hiacutejaacuten kollektiacutev szerződeacutes alapjaacuten jaacuteroacute ellaacutetaacutesok (amennyiben a kollektiacutev szerződeacutes megkoumlteacuteseacutet jogszabaacutely iacuterja elő az ily moacutedon leacutetrejoumltt kollektiacutev szerződeacutes is a rendelet hataacutelya alaacute tarto-zik)a koumlzszfeacuteraacuteban dolgozoacutek szaacutemaacutera speciaacutelis rendszerek kereteacuteben nyuacutejtott ellaacutetaacutesok haacuteboruacutek aacuteldozatainak jaacuteroacute ellaacutetaacutesok
Vaacuteltozaacutesok az alapelvek alkalmazaacutesaacutebanAz alapelvek toumlbbseacutege tekinteteacuteben az alkalmazaacutesukra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutes nem vaacuteltozott Kiveacutetelt keacutepez az egy tagaacutellam jogaacutenak alkalmazaacutesaacutet előiacuteroacute az illeteacutekes aacutellam meghataacuterozaacutesa tekinteteacuteben szaacutemos kiveacuteteles helyzetre reagaacuteloacute szabaacutelyozaacutes
Az aacuteltalaacutenos szabaacutely miszerint a munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacuteg jogaacutet kell alkalmazni itt sem vaacutelto-zott A 8832004 EK rendelet ugyanakkor megoldott neacutehaacuteny az aacutetlagostoacutel elteacuterő munkaerő-piaci helyzetű csoport tagjai tekinteteacuteben felmeruumllő probleacutemaacutet Ezek koumlzeacute tartozott amikor valaki keacutet tagaacutellamban veacutegzett munkaacutet Ilyenkor a reacutegi szabaacutelyozaacutes szerint bizonyos esetekben mindkeacutet tagaacutellam joga alkalmazhatoacute maradt Az uacutej szabaacutelyozaacutes e lehetőseacuteg megszuumlnteteacuteseacutevel egyszerűsiacutetette a szabaacutelyozaacutest Abban az esetben ha az adott szemeacutely hasonloacute teveacutekenyseacuteget folytat kuumlloumlnboumlző tagaacutellamokban (pl mindkeacutet orszaacutegban alkalmazott vagy mindkettőben koumlztisztviselő esetleg oumlnfoglalkoztatoacute) akkor annak az orszaacutegnak a jogaacutet kell alkalmazni amelyiknek a teruumlleteacuten az aacutellandoacute lakoacutehelye van fuumlggetlenuumll a munkaveacutegzeacutesi ottani időtartamaacutetoacutel vagy joumlve-delmezőseacutegeacutetől Ha munkaacutejaacutet az aacutellandoacute lakoacutehelyeacutetől kuumlloumlnboumlző aacutellamokban veacutegzi akkor annak az orszaacutegnak a jogaacutet kell alkalmazni ahol az illető szemeacutelyt foglalkoztatoacute vaacutellalkozaacutes szeacutekhelye (telephelye) van Amennyi-
62 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
ben a vaacutellalkozaacutesnak mindkeacutet orszaacutegban van szeacutekhelye (telephelye) akkor a munkaacutet veacutegző szemeacutely lakoacutehelye szerinti jog alkalmazandoacute
Amennyiben egy szemeacutely kuumlloumlnboumlző jellegű teveacutekenyseacutegeket veacutegez kuumlloumlnboumlző tagaacutellamokban akkor ab-ban az esetben ha az egyik orszaacutegban alkalmazott miacuteg a maacutesikban oumlnfoglalkoztatoacute annak az orszaacutegnak a jogaacutet kell alkalmazni amelyikben alkalmazott ndash fuumlggetlenuumll az alkalmazaacutes időtartamaacutetoacutel eacutes a diacutejazaacutestoacutel Akkor ha az egyik orszaacutegban koumlztisztviselő miacuteg a maacutesikban alkalmazott vagy oumlnfoglalkoztatoacute előszoumlr azt kell vizsgaacutelni hogy abban az orszaacutegban ahol alkalmazottkeacutent dolgozik van-e speciaacutelis a koumlztisztviselők szaacutemaacutera fenntartott speciaacutelis ellaacutetoacuterendszer Amennyiben van ilyen akkor ennek az orszaacutegnak a jogaacutet kell alkalmazni Akkor ha nincs speciaacutelis koumlztisztviselőknek fenntartott rendszer az alkalmazaacutes helye szerinti orszaacuteg jogaacutet kell eacuterveacutenyesiacuteteni
A kirendelt munkavaacutellaloacutekra vonatkozoacute szabaacutelyok is moacutedosultak neacutemikeacutepp noha az a szabaacutely nem vaacutelto-zott hogy a munkaszerződeacutes helye szerinti orszaacuteg jogaacutet kell alkalmazni a kikuumlldeteacutes tartamaacutera vonatkozoacute előiacuteraacutesok moacutedosultak Miacuteg koraacutebban a kikuumlldeteacutes időtartama 12 hoacutenap lehetett amit akkor lehetett meghosz-szabbiacutetani legfeljebb tovaacutebbi 12 hoacutenappal ha a munka a munkaacuteltatoacute hatoacutekoumlreacuten kiacutevuumll eső objektiacutev okok miatt huacutezoacutedott 12 hoacutenapnaacutel tovaacutebb Az uacutej szabaacutelyozaacutes a kirendelt munka időtartamaacutet 24 hoacutenapra noumlveli de egyuacutettal megszuumlnteti a hosszabbiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet A kirendelt munkavaacutellaloacutekra iacutegy a kirendeleacutesuumlktől szaacutemiacutetott keacutet eacuteven keresztuumll a munkaszerződeacutes helye szerinti orszaacuteg szociaacutelis biztonsaacutegi rendszereacutenek jogszabaacutelyai vonatkoz-nak ezt koumlvetően azonban a munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacuteg szabaacutelyait kell alkalmazni raacutejuk
A munkaacutet nem veacutegző ellaacutetottakat (munkaneacutelkuumlliek betegek nyugdiacutejasok) a szabaacutelyozaacutes keacutet csoportra oszt-ja a roumlvid időtartamuacute ellaacutetaacutesokban reacuteszesuumllőkre eacutes a tartoacutes ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllőkre Előbbieket (munkaneacutel-kuumlliek betegbiztosiacutetaacutesi ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllők) az uacutej szabaacutelyozaacutes foglalkoztatottnak tekinti eacutes mint ilyenekre a munkaveacutegzeacutes (utolsoacute munkaveacutegzeacutes) helye szerinti orszaacuteg jogaacutet tartja alkalmazandoacutenak A tartoacutes ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllőkre a lakoacutehely szerinti orszaacuteg jogaacutenak alkalmazaacutesaacutet iacuterja elő
Kuumlloumlnboumlző szociaacutelis biztonsaacutegi aacutegakban biztosiacutetott ellaacutetaacutesokBetegseacutegi anyasaacutegi eacutes apasaacutegi ellaacutetaacutesokA betegseacutegi eacutes anyasaacutegi (vagy az azokkal egyeneacuterteacutekű apasaacutegi) ellaacutetaacutesok lehetnek termeacuteszetbeniek eacutes peacutenz-beliek A termeacuteszetbeni ellaacutetaacutesokat a lakoacutehely szerinti aacutellam egeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezmeacutenyei nyuacutejtjaacutek a biztosiacutetot-taknak meacuteg akkor is ha maacutes tagaacutellamban rendelkeznek egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutessal Az ellaacutetaacutest a lakoacutehely sze-rinti orszaacuteg inteacutezmeacutenyeacutenek oly moacutedon kell nyuacutejtania mintha az illető szemeacutely a lakoacutehelye szerinti orszaacutegban lenne biztosiacutetott Az uacutej szabaacutelyok szerint az igeacutenybe vett ellaacutetaacuteseacutert az illeteacutekes inteacutezmeacuteny (a munkaviszony ndash biztosiacutetaacutes ndash helye szerint illeteacutekes taacutersadalombiztosiacutetaacutesi szerv) 85 szaacutezaleacutekos koumlltseacutegteacuteriacuteteacutessel tartozik5 A koumlltseacutegteacuteriacuteteacutes alapjaacutet a lakoacutehely szerinti orszaacutegban eacutelők aacutetlagos koumlltseacutegeinek alapulveacuteteleacutevel szaacutemiacutetjaacutek Az illeteacutekes (a biztosiacutetaacutes helye szerinti) aacutellamban valoacute tartoacutezkodaacutes eseteacuten az illeteacutekes aacutellam egeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezmeacutenyei nyuacutejtjaacutek a termeacuteszetbeni egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesokat Ez a finansziacuterozaacutes szempontjaacuteboacutel nem jelent
5 Az 140871EGK rendelet szerint a koumlltseacutegteacuteriacuteteacutes meacuterteacuteke 80 volt
Juhaacutesz Gaacutebor Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute 63
probleacutemaacutet hiszen annak az orszaacutegnak az egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi szerve teacuteriacuteti meg az ellaacutetaacutes koumlltseacutegeacutet a sajaacutet egeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezmeacutenyeacutenek ahol az illető az egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi jaacuteruleacutekaacutet fizeti (vagy ahol adoacutejaacuteval hozzaacute-jaacuterul az egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesok fedezeteacutehez)
A hataacuteron aacutetjaacuteroacute dolgozoacutek eseteacuteben a rendelkezeacutesek maacuter koraacutebban is lehetőveacute tetteacutek hogy az egeacuteszseacuteg-uumlgyi ellaacutetaacutesokat vaacutelasztaacutesuk szerint akaacuter a lakoacutehelyuumlk akaacuter a munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacutegban vegyeacutek igeacutenybe Az uacutej koordinaacutecioacutes rendelet előkeacutesziacuteteacutese soraacuten ezt a jogot az ingaacutezoacutek csalaacutedtagjainak eacutes a nyugdiacutejas volt hataacuter menti ingaacutezoacuteknak is meg akartaacutek adni Az erre vonatkozoacute előterjeszteacutest ugyan elvetette a Tanaacutecs de azt lehetőveacute tette hogy a tagaacutellamok doumlnteacutesuumlktől fuumlggően biztosiacutetsaacutek ezt a lehetőseacuteget
A turistauacuteton tartoacutezkodoacute munkavaacutellaloacutek a reacutegi rendelet alapjaacuten is jogosultak voltak a suumlrgősseacutegi ellaacutetaacutesokra maacutesok azonban nem A moacutedosiacutetott rendelkezeacutesek alapjaacuten e jog a nyugdiacutejasokat is megilleti kuumllfoumlldi tartoacutezko-daacutesuk alatt
Fontos tovaacutebbi uacutejiacutetaacutes meacuteg hogy azokban az orszaacutegokban ahol a nyugdiacutejakat egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi jaacuteruleacutek terheli a jaacuteruleacutekot a nyugdiacutej teljes oumlsszegeacutere ki lehet vetni meacuteg akkor is ha annak egy reacutesze nem az illeteacutekes hanem peacuteldaacuteul olyan orszaacutegboacutel szaacutermazik ahol a nyugdiacutejasok mentesek az egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi terhek vise-leacutese aloacutel
NyugdiacutejakAz oumlregseacutegi nyugdiacutejak szabaacutelyozaacutesa tereacuten nem toumlrteacutentek eacuterdemi vaacuteltozaacutesok baacuter a rendelet szoumlvegeacutenek szer-kezete ndash előnyeacutere ndash vaacuteltozott Jelentősebb vaacuteltoztataacutest a rokkantnyugdiacutejakkal kapcsolatban terveztek A bizott-saacutegi javaslat felszaacutemolta volna a koordinaacutecioacutes rendszer koraacutebbi dualizmusaacutet ami keacutet rokkantnyugdiacutejrendszert kuumlloumlnboumlztetett meg Az uacuten bdquoArdquo tiacutepusuacute rendszerekben a biztosiacutetaacutesban toumlltoumltt időnek nem volt jelentőseacutege csu-paacuten annak hogy a kockaacutezati esemeacuteny bekoumlvetkeztekor az egyeacuten eacuteppen biztosiacutetottnak minősuumllt-e A bdquoBrdquo tiacutepusuacute rendszerekben ezzel szemben az ellaacutetaacutesra valoacute jogosultsaacuteg a biztosiacutetaacutesban toumlltoumltt időtartamtoacutel fuumlggoumltt eacutes nem attoacutel hogy az illető a megrokkanaacutes pillanataacuteban biztosiacutetott volt-e vagy sem A Bizottsaacuteg előterjeszteacutese kizaacuteroacutelag az utoacutebbi rendszert kiacutevaacutenta fenntartani de ezt a javaslatot sem a Tanaacutecs sem a Parlament nem taacutemogatta A 8832004EK rendelet iacutegy lehetőveacute teszi hogy az A tiacutepusuacute rendszert koumlvető orszaacutegok eldoumlnthes-seacutek hogy koordinaacutecioacutes ceacutelokra fenn kiacutevaacutenjaacutek-e tartani rendszeruumlket Amennyiben iacutegy doumlntenek erről kuumlloumln bejelenteacutest kell tenniuumlk
Munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesokA munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesok szabaacutelyozaacutesa toumlbb ponton is vaacuteltozott Az eredeti csak a volt alkalmazottakra vo-natkozoacute rendelkezeacutesek az uacutej szabaacutelyozaacutes szerint az oumlnfoglalkoztatott szemeacutelyekre is eacuterveacutenyesek abban az esetben ha a bdquokuumlldőrdquo orszaacutegban leacutetezik az oumlnfoglalkoztatoacutekat magaacuteban foglaloacute munkaneacutelkuumlliseacuteg elleni koumlte-lező biztosiacutetaacutesi rendszer
A 8832004EK rendelet előkeacutesziacuteteacutese soraacuten a Bizottsaacuteg komoly erőfesziacuteteacuteseket tett annak eacuterdekeacuteben hogy meghosszabbiacutetsa azt az időszakot amiacuteg a munkaneacutelkuumlliek munkaacutet kereshetnek egy maacutesik tagaacutellamban uacutegy hogy az ekoumlzben utolsoacute munkaveacutegzeacutesuumlk helye szerinti tagaacutellamtoacutel munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllnek Az
64 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
eredeti szabaacutelyozaacutes ezt az időtartamot haacuterom hoacutenapban hataacuterozta meg A Bizottsaacuteg ennek duplaacutejaacutet javasol-ta de ezt a Tanaacutecs elutasiacutetotta Mindoumlssze annyit sikeruumllt eleacuterni hogy a tagaacutellamok ndash illeteacutekes inteacutezmeacutenyeik egymaacutes koumlzti megaacutellapodaacutesa alapjaacuten ndash a koumltelezően biztosiacutetandoacute haacuterom hoacutenapos időtartamot hat hoacutenapra hosszabbiacutethassaacutek meg A vaacuteltozaacutesok koumlzeacute sorolhatoacute az is hogy egyszerűsoumldtek a munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesok exportaacutelaacutesaacutenak szabaacutelyai az uacutej rendelkezeacutesek alapjaacuten maacuter nem a munkaneacutelkuumllit fogadoacute orszaacuteg inteacutezmeacutenyeacute-nek kell megelőlegeznie eacutes megteacuteriacutettetnie az illeteacutekes inteacutezmeacutennyel a munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutes koumlltseacutegeacutet hanem azt az illeteacutekes aacutellam inteacutezmeacutenyeacutenek kell kifizetnie a munkaneacutelkuumlli szaacutemaacutera (A vaacuteltoztataacutest nagyban segiacutetette a keacuteszpeacutenzes kifizeteacutesek visszaszorulaacutesa eacutes az ellaacutetaacutesok bankszaacutemlaacutera utalaacutesaacutenak aacuteltalaacutenossaacute vaacutelaacutesa)
A hataacuteron aacutetjaacuteroacute dolgozoacutek eseteacuteben probleacutemaacutet jelentett hogy a tagaacutellamok nem biacuteztak meg eleacuteggeacute egymaacutes foglalkoztataacutesi ellenőrző rendszereacuteben olyan esetekben amikor a munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutes koumlltseacutegeacutet a biztosiacutetaacutesi jogviszony alapjaacuten az igeacutenybe vevő lakoacute- vagy tartoacutezkodaacutesi helyeacutetől elteacuterő orszaacutegnak kellett viselnie maacuterpedig a hataacuteron aacutetjaacuteroacute dolgozoacutek eseteacuteben tipikusan ez volt a helyzet noha keacutetseacutegkiacutevuumll akadhatnak ellenkező peacuteldaacutek is A jellemző meacutegiscsak az hogy a szomszeacuted orszaacutegban megleacutevő aacutellaacutes (ami alapjaacuten munkaneacutelkuumlliseacuteg elleni biztosiacutetaacutest szerzett) elveszteacutese utaacuten a munkavaacutellaloacutek toumlbbseacutege hazateacuter a lakoacutehelye szerinti orszaacutegba eacutes ott kezdi el az aacutellaacuteskereseacutesi ceacuteluacute egyuumlttműkoumldeacutest a munkauumlgyi koumlzponttal A koordinaacutecioacutes rendelet aacuteltalaacutenosan eacuterveacutenyesuumllő logikaacuteja szerint ilyen esetben az egyuumlttműkoumldeacutesi koumltelezettseacuteget a lakoacutehely szerinti aacutellamban kell teljesiacuteteni mikoumlzben a munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutest az utolsoacute lakoacutehely szerinti orszaacuteg illeteacutekes inteacutezmeacutenyeacutenek keacutene fizetnie Tovaacutebbaacute utoacutebbinak maximaacutelisan meg kellene biacuteznia abban hogy a lakoacutehely szerinti orszaacuteg foglalkoz-tataacutesi szolgaacutelata anyagi eacuterdekeltseacuteg hiaacutenyaacuteban is a leglelkiismeretesebben ellenőrzi az egyuumlttműkoumldeacutesi koumlte-lezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutet Mivel a tagaacutellamok soha nem biacuteztak meg egymaacutesban ennyire az 140871EK rendelet a lakoacutehely szerinti orszaacuteg szerveit minősiacutetette illeteacutekesnek a hataacuteron aacutetjaacuteroacute dolgozoacutek munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesaacute-nak biztosiacutetaacutesaacutera A koordinaacutecioacutes rendelet egyszerűsiacuteteacuteseacutere tett bizottsaacutegi javaslat6 szakiacutetani keacuteszuumllt ezzel a megoldaacutessal eacutes a hataacuteron aacutetjaacuteroacute munkaneacutelkuumlliveacute vaacutelt dolgozoacutek ellaacutetaacutesaacutera a legutoacutebbi munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacutegot nyilvaacuteniacutetotta volna kompetensnek amit azonban a tagaacutellamok az előbb emliacutetett okoknaacutel fogva az eacutevezred veacutegeacuten sem fogadtak el Ennek koumlszoumlnhetően a bdquoteljesen munkaneacutelkuumlliekrerdquo vonatkozoacute sza-baacutelyokat eacuterdemben az uacutej koordinaacutecioacutes rendelet sem vaacuteltoztatta meg (Az eacuterintettek sajaacutet doumlnteacutesuumlk szerint az utolsoacute munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacuteg foglalkoztataacutesi szerveacuteneacutel is nyilvaacutentartaacutesba vetethetik magukat ndash ez azonban nem eacuterinti ellaacutetaacutesuk finansziacuterozaacutesaacutet) Azokra a bdquoreacuteszlegesen munkaneacutelkuumllirdquo hataacuteron aacutetjaacuteroacute dolgozoacutek-ra vonatkozoacutean akiknek a munkaszerződeacuteseacutet teljes munkaidősről reacuteszmunkaidős foglalkoztataacutesra alakiacutetottaacutek aacutet (vagyis akik aacutellaacutesukat csak reacuteszben vesziacutetetteacutek el) a szabaacutelyozaacutest az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg esetjogaacutera7 tekintet-tel viszont uacutegy moacutedosiacutetottaacutek hogy az ő ellaacutetaacutesukat a munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacutegnak kell biztosiacutetania (E megoldaacutes moumlgoumltt az a meggondolaacutes rejlik hogy az ilyen dolgozoacutek szaacutemaacutera koumlnnyebb a reacuteszmunkaidős munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacutegban munkaacutet keresni mint a lakoacutehely szerintiben8)
6 COM (1998) 779 OJ C 38 of 12 February 19997 Mouthan-eset Case 3976 (1976) ECR 19018 A keacuterdeacutes bővebb kifejteacuteseacutet laacutesd Pennings 2009 187ndash194
Juhaacutesz Gaacutebor Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute 65
Csalaacutedi ellaacutetaacutesokA csalaacutedi ellaacutetaacutesoknak elteacuterő jegyei vannak a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszer toumlbbi ellaacutetaacutesaacutehoz keacutepest annyiban hogy az eltartottak gyermekek szemeacutelyeacutere tekintettel folyoacutesiacutetjaacutek őket E jellegzetesseacuteguumlkből koumlvetkezően vi-szont koumlnnyen adoacutedhatnak olyan helyzetek amikor egyszerre keacutet tagaacutellam is kompetens lehet az ellaacutetaacutes folyoacute-siacutetaacutesaacutera peacuteldaacuteul az apa A orszaacutegban dolgozik ahol a csalaacutedi poacutetleacuteknak megfelelő ellaacutetaacutest a munkaviszonyra tekintettel folyoacutesiacutetjaacutek az anya a gyermekkel B orszaacutegban eacutel ahol az aacutellampolgaacutersaacuteg vagy a lakoacutehely alapjaacuten jaacuter az ellaacutetaacutes Mindez fordiacutetva is lehetseacuteges az apa olyan orszaacutegban dolgozik ahol az eltartott honossaacutega alapjaacuten jaacuter az ellaacutetaacutes miacuteg az anya a gyermekkel olyan orszaacutegban eacutel ahol a jogosultsaacutegot az eltartoacute munka-viszonya keletkezteti A koordinaacutecioacutes rendelkezeacutesek egyik fontos feladata a kezdetektől fogva e helyzetek rendezeacutese volt eacutes meguacutejiacutetott formaacuteban a 8832004EK rendelet is ezt ceacutelozza
A 8832004EK rendelet egyik uacutejdonsaacutega a csalaacutedi ellaacutetaacutes fogalmaacutenak uacutejradefiniaacutelaacutesa Miacuteg az 140871EK rendelet a jogeacutertelmezeacutest zavaroacute kuumlloumlnbseacuteget tett a bdquocsalaacutedi ellaacutetaacutesokrdquo eacutes a bdquocsalaacutedi taacutemogataacutesokrdquo koumlzoumltt addig az uacutej rendelet egyseacuteges fogalmat hasznaacutel E szerint a csalaacutedi ellaacutetaacutesok fogalma feloumllel a csalaacutedok szuumlkseacutegleteit fedező minden peacutenzbeli vagy termeacuteszetbeni ellaacutetaacutest kiveacuteve a gyermektartaacutes megelőlegezeacuteseacutet valamint a kuumlloumln melleacutekletben felsorolt szuumlleacutesi vagy oumlroumlkbefogadaacutesi ellaacutetaacutesokat Az uacutej meghataacuterozaacutes haszno-siacutetja az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg doumlnteacutesi gyakorlataacuteban kidolgozott szempontokat mivel kikezdhetetlenneacute teszi hogy a csalaacutedok szuumlkseacutegleteit fedező ellaacutetaacutesok a rendelet hataacutelya alaacute tartoznak9 A gyermektartaacutesdiacutej megelőlege-zeacuteseacutet a fogalomboacutel kizaacuteroacute rendelkezeacutesek szinteacuten a biacuteroacutesaacutegi esetjogra reflektaacutelnak A Biacuteroacutesaacuteg az Offermans-uumlgyben uacutegy laacutetta hogy az adott ellaacutetaacutes nem az aacutellamtoacutel szaacutermazoacute csalaacutedi taacutemogataacutes hanem a csalaacutedi jogboacutel koumlvetkező szemeacutelyes koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutenek aacutetmeneti aacutetvaacutellalaacutesa10
A tagaacutellami jogok uumltkoumlzeacuteseacutenek elkeruumlleacuteseacutere főszabaacutelykeacutent a lex loci laboris elveacutenek alkalmazaacutesaacutet iacuterja elő a rendelet vagyis az alkalmazaacutesban aacutelloacute vagy oumlnfoglalkoztatott szemeacutelyek alkalmazaacutesukteveacutekenyseacuteguumlk he-lye szerinti orszaacutegtoacutel kapjaacutek az ellaacutetaacutest Amennyiben a szuumllő munkaveacutegzeacuteseacutenek a helye eacutes a gyermek tartoacutez-kodaacutesi helye elteacuterő orszaacutegokban van uacutegy az uacuten prioritaacutesi szabaacutelyok alapjaacuten kell megaacutellapiacutetani az illeteacutekes aacutellamot Az első szaacutemuacute prioritaacutesi szabaacutely a munkaveacutegzeacutesoumlnfoglalkoztatoacutei jogviszony helye a maacutesodik szaacutemuacute prioritaacutes a nyugdiacutejfolyoacutesiacutetaacutes helye eacutes csak az előzőek hiaacutenyaacuteban lehet figyelembe venni a tartoacutezkodaacutes helyeacutet A prioritaacutesi szabaacutelyok alkalmazaacutesa azonban nem elegendő ha a nemzeti joguk alapjaacuten illeteacutekesnek szaacutemiacutetoacute orszaacutegok taacutemogataacutesai koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteg mutatkozik eacutes a jogosult eseteacuteben az illeteacutekes tagaacutellam aacuteltal folyoacute-siacutetott ellaacutetaacutes oumlsszege alatta marad annak amit a maacutesik tagaacutellamban keacutene nyuacutejtani akkor ez utoacutebbi tagaacutellam a kuumlloumlnboumlzet erejeacuteig kiegeacutesziacuteteacutes fizeteacuteseacutere koumlteles
9 A Hoever eacutes Zachow-uumlgyben a neacutemet aacutellam arra hivatkozott hogy a gyesszerű ellaacutetaacutes nem csalaacutedi ellaacutetaacutes mivel az a szuumllők gyermekneveleacutes fejeacuteben toumlrteacutenő diacutejazaacutesa A Biacuteroacutesaacuteg elutasiacutetotta a neacutemet aacutellaacutespontot eacutes uacutegy iacuteteacutelte meg hogy az ilyen ellaacutetaacutesok is a csalaacutedi kiadaacutesok kompenzaacutelaacutesaacutet szolgaacuteljaacutek ECJ C-24594 ECR 1996 I-4895
10 ECJ C-8599
66 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A koordinaacutecioacutes rendelet meguacutejiacutetaacutesa soraacuten a jogalkotoacutet keacutet ceacutel vezette a reacutegi a kiveacutetelek inteacutezmeacutenyesiacuteteacutese mi-att tuacutelburjaacutenzoacute eacutes egyre koumlvethetetlenebb rendelet egyszerűsiacuteteacutese eacutes annak a megvaacuteltozott koumlruumllmeacutenyekhez valoacute igaziacutetaacutessal egyidejűleg megvaloacutesuloacute modernizaacutecioacuteja Az uacutej 8832004EK rendelet a kitűzoumltt ceacutelok nagy reacuteszeacutet teljesiacuteti meacuteg akkor is ha bizonyos keacuterdeacutesekben (pl a munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesok maacutes orszaacuteg teruumlleteacuten valoacute igeacutenybeveacuteteleacutenek lehetőveacute teacutetele) nem is sikeruumllt maradeacutektalanul eleget tenni az uacutejraszabaacutelyozaacutessal szemben taacutemasztott eredeti elvaacuteraacutesoknak
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Milyen teacutenyezők tetteacutek indokolttaacute eacutes melyek neheziacutetetteacutek a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacutejaacute-1 roacutel szoacuteloacute 140871EGK rendelet moacutedosiacutetaacutesaacutetMieacutert jelent visszateacuterő probleacutemaacutet a koordinaacutecioacutes rendeletek taacutergyi hataacutelyaacutenak meghataacuterozaacutesa 2
irodalom
Berg Cees vanden and Peter donders (eacute n) Az uacutej 140871 rendelet A vaacuteltozaacutesok elemzeacutese Az 140871 eacutes az 57472 rendelet veacutegrehajtaacutesa HU03SO01-TL wwweumhudownloadphpdocId=873
Cornelissen Rob (2009) 50 years of European Social Security Coordination European Journal of Social Security Special Issue on 50 years of European Social Security Coordination 11 (1ndash2 June) 9ndash46
Czuacutecz Ottoacute (2003) Szociaacutelis jog I unioacute Kiadoacute Budapest devetzi Stamatia (2009) The Coordination of Family Benefits by 8832004 European Journal of Social Secu-
rity Special Issue on 50 years of European Social Security Coordination 11 (1ndash2 June) 205ndash216Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) (2004) Az Euroacutepai Unioacute szociaacutelis dimenzioacuteja OFA Kht BudapestMenyhaacutert Szabolcs dr (2008) Vaacuteltozoacute koordinaacutecioacutes szabaacutelyok a taacutersadalombiztosiacutetaacutesban kuumlloumlnoumls tekintettel
a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutelaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 8832004Ek rendelet aacuteltalaacutenos szabaacutelyaira eacutes a nyugellaacutetaacutesokra Adoacutevilaacuteg XII (9) 2ndash7
Pennings Frans (2009) Coordination of unemployment Benefits under Regulation 8832004 European Journal of Social Security Special Issue on 50 years of European Social Security Coordination 11 (1ndash2 June) 177ndash204
67
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye 23 az unioacutes jogban
KeGye Adeacutel
A haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutessel szembeni hateacutekony felleacutepeacutes előfelteacutetele hogy a szociaacutelis szakemberek az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel kapcsolatos jogszabaacutelyi haacutetteret ismerjeacutek s ezaacuteltal a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes valamennyi formaacutejaacutet gyakorlati munkaacutejuk soraacuten is felismerjeacutek Szuumlkseacuteges to-vaacutebbaacute hogy fel legyenek veacutertezve azzal a tudaacutessal ami ahhoz szuumlkseacuteges hogy az aacuteltaluk azonosiacutetott jogseacuter-tő helyzettel vagy gyakorlattal szemben ami akaacuter sajaacutet magukat is eacuterintheti adekvaacutet leacutepeacuteseket tehessenek vagy azokroacutel az eacuterintetteknek taacutejeacutekoztataacutest nyuacutejthassanak
A szociaacutelis szakember a munkaacuteja soraacuten koumlteles tiszteletben tartani az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutet mind uumlgyfelei mind munkataacutersai vonatkozaacutesaacuteban vagyis az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye korlaacutetozza a szociaacutelis szakember eljaacuteraacutesaacutet A szociaacutelis szakember munkaacutejaacuteboacutel adoacutedoacutean maga is szembesuumllhet a szoci-aacutelis ellaacutetoacuterendszer az oktataacutes vagy akaacuter az egeacuteszseacuteguumlgy diszfunkcionaacutelis műkoumldeacuteseacutevel beleeacutertve a struktu-raacutelis vagyis a rendszerbe eacutepiacutetett diszkriminaacutecioacutet is
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye eacutes az 231 eseacutelyegyenlőseacuteg elhataacuterolaacutesa
A koumlznapi eacutertelemben vett diszkriminaacutecioacute fogalma nem felteacutetlenuumll egyezik meg a jogi eacutertelemben vett diszk-riminaacutecioacuteval A legalapvetőbb kuumlloumlnbseacuteg hogy az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese eseteacuten a kuumlloumlnbseacutegteacutetel egy olyan tulajdonsaacutegon jellemzőn alapul amelyet a jogalkotoacute kimondottan veacutedendőnek eacuter-teacutekelt A jogi eacutertelemben vett diszkriminaacutecioacutetilalom leacutenyege tehaacutet hogy valakivel szemben azeacutert alkalmaznak kedvezőtlen baacutenaacutesmoacutedot mert van valamely veacutedett tulajdonsaacutega Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenynek megseacuterteacutese eseteacuten tehaacutet ok-okozati oumlsszefuumlggeacutes mutathatoacute ki a seacuterelmet szenvedett szemeacutely aacuteltal elszen-vedett haacutetraacuteny eacutes a veacutedett tulajdonsaacutega koumlzoumltt nem jelenti tehaacutet az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek seacuterelmeacutet az olyan baacutenaacutesmoacuted amely baacuter kuumlloumlnbseacuteget tesz szemeacutelyek koumlzoumltt de annak nem oka az eacuterintett szemeacutely(ek) valamely veacutedett tulajdonsaacutega
A teacutenyleges egyenlőseacuteg megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz elengedhetetlen a haacutetraacutenyos helyzetben leacutevő veacutedett csoportok eseacutelyeinek kiegyenliacuteteacutese olyan pozitiacutev megerősiacutető inteacutezkedeacutesek reacuteveacuten amelyeket a tagaacutellamok eseacutelyegyen-lőseacutegi politikaacutei jeloumllnek ki Az eseacutelyegyenlőseacuteg mint ceacutelkitűzeacutes nem esik egybe az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlve-telmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel A legleacutenyegesebb kuumlloumlnbseacuteg hogy miacuteg az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye alapjaacuten tartoacutezkodni kell a megkuumlloumlnboumlztető baacutenaacutesmoacutedtoacutel szemeacutelyek bizonyos veacutedett tulajdonsaacutegai alapjaacuten addig az eseacutelyegyenlőseacuteg megteremeteacuteseacutenek koumlvetelmeacutenye pozitiacutev inteacutezkedeacuteseket tevőleges magatartaacutest
68 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
vaacuter el a szemeacutelyek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek (eseacutelyegyenlőtlenseacutegek) kikuumlszoumlboumlleacutese eacuterdekeacuteben Iacutegy az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye a diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet fogalmazza meg szemben az eseacutelyegyenlőseacuteg megte-remteacuteseacutenek igeacutenyeacutevel Az eseacutelyegyenlőseacutegi politika pedig ezen ceacutelkitűzeacutes eleacutereacuteseacutehez szuumlkseacuteges eszkoumlzoumlk megteremteacuteseacutere iraacutenyul (Szaacutele 2010)
Az eseacutelyegyenlőseacutegi politika kiindulaacutesi alapja hogy a jogalanyok baacuter formaacutelisan egyenlők erőforraacutesaik egyeacuteni koumlruumllmeacutenyeik tekinteteacuteben leacutenyeges kuumlloumlnbseacutegek vannak amelyek a jogaik egyenlő eacutelvezeteacutenek gaacutetjaacutet szabhatjaacutek Az eseacutelyegyenlőseacutegi politika ceacutelja ezeacutert az egyenlő eseacutelyek megteremteacutese jogi eacutes nem jogi esz-koumlzoumlkkel a taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegek meacuterseacutekleacuteseacutevel
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel kapcsolatos nemzeti szabaacutelyok oumlsszehango-laacutesaacutet illetve megalkotaacutesaacutet az antidiszkriminaacutecioacutes iraacutenyelvek tetteacutek lehetőveacute amelyek oumlsszesen hat veacutedett csoport tekinteteacuteben tiltjaacutek ndash kuumlloumlnboumlző teruumlleteken- a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutest
Az unioacutes eseacutelyegyenlőseacutegi politika eszkoumlzei az antidiszkriminaacutecioacutes jogalkotaacuteshoz keacutepest merőben maacutes keacute-pet mutatnak Az eseacutelyegyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben az unioacutes jog prioritaacutesokat eacutes eszkoumlzoumlket hataacuteroz meg a veacutedett csoportok eseacutelyeinek előmozdiacutetaacutesaacutera Az Euroacutepai unioacute hosszabb-roumlvidebb taacutevuacute strateacutegiaacutei eacutes menetrendjei jeloumllik ki azokat a teruumlleteket amelyek a koumlzoumlsseacuteg szaacutemaacutera eseacutelyegyenlőseacutegi szempontboacutel stra-teacutegiai jelentőseacutegűek Miacuteg az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutehez a tagaacutellamoknak mind-oumlssze jogszabaacutely-alkotaacutesi feladatai voltak ideeacutertve a diszkriminaacutecioacutes uumlgyekben eljaacuteroacute inteacutezmeacutenyek felaacutelliacutetaacutesaacutet is az unioacutes eseacutelyegyenlőseacutegi politika jelentős forraacutesokat biztosiacutet olyan programok veacutegrehajtaacutesaacutehoz amelyek ceacutelja a veacutedett csoportok taacutersadalmi integraacutecioacuteja pozitiacutev inteacutezkedeacutesekkel toumlrteacutenő taacutemogataacutesa
A lisszaboni strateacutegiaacuteban meghataacuterozott ceacutelokkal oumlsszhangban dolgozta ki a Bizottsaacuteg az első Szociaacutel-politikai Menetrendet amely 2005-ig tartalmazott konkreacutet akcioacutekat azzal a ceacutellal hogy biztosiacutetsa a pozitiacutev eacutes dinamikus koumllcsoumlnhataacutest a gazdasaacuteg a foglalkoztataacutes eacutes a szociaacutelpolitika koumlzoumltt Az első Szociaacutelpolitikai Menetrend koumlzeacuteppontjaacuteban az euroacutepai szociaacutelis modell modernizaacutecioacuteja aacutellt de hangsuacutelyt fektetett az erő-teljesebb szociaacutelis koheacutezioacutera is Ennek kereteacuteben ceacutelkitűzeacutesei koumlzoumltt szerepelt a szegeacutenyseacuteg a taacutersadalmi kirekesztettseacuteg eacutes a diszkriminaacutecioacute elleni harc amelyen beluumll konkreacutet ceacutelkitűzeacuteskeacutent jelent meg a taacutersadalmi befogadaacutes a nemek koumlzoumltti egyenlőseacuteg a fogyateacutekos szemeacutelyek eseacutelyegyenlőseacutege eacutes a diszkriminaacutecioacuteval szembeni felleacutepeacutes 2006-toacutel a Bizottsaacuteg a Szociaacutelis Menetrend kulcsfontossaacuteguacute inteacutezkedeacutesi teruumlleteacutenek mi-nősiacutetette az eseacutelyegyenlőseacuteg eacutes befogadaacutes megteremeacuteseacutet iacutegy ceacutelkeacutent tűzte ki egy oumlsszetartoacutebb taacutersadalom eacutes a mindenki szaacutemaacutera egyenlő eseacutelyek megteremteacuteseacutet A Bizottsaacuteg 2008-ban meguacutejiacutetotta a Szociaacutelpolitikai Menetrendet amely heacutet prioritaacutesi teruumllete koumlzuumll az egyik a diszkriminaacutecioacute elleni kuumlzdelem
A Szociaacutelpolitikai Menetrendben az eseacutelyegyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos ceacutelkitűzeacutesek megvaloacute-siacutetaacutesaacutehoz peacutenzuumlgyi keretet a 2007-től eacuteletbe leacutevő PROGRESS koumlzoumlsseacutegi foglalkoztataacutesi eacutes taacutersadalmi szoli-daritaacutesi program nyuacutejt1 A programot az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 2006 novembereacuteben hagyta joacutevaacute ab-boacutel a ceacutelboacutel hogy peacutenzuumlgyileg taacutemogassa az Euroacutepai unioacutenak a Szociaacutelpolitikai Menetrendről szoacuteloacute bizottsaacutegi
1 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 2006 oktoacuteber 24-i 16722006EK hataacuterozata a PROGRESS koumlzoumlsseacutegi foglalkoz-tataacutesi eacutes taacutersadalmi szolidaritaacutesi program leacutetrehozaacutesaacuteroacutel
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 69
koumlzlemeacutenyben meghataacuterozott ceacutelkitűzeacuteseinek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet a foglalkoztataacutes eacutes a szociaacutelis uumlgyek teruumlleteacuten eacutes ezzel hozzaacutejaacuteruljon ezeken a teruumlleteken a lisszaboni strateacutegia ceacuteljainak az eleacutereacuteseacutehez A PROGRESS program kizaacuteroacutelag a tagaacutellamok reacuteszeacutere nyuacutejt forraacutesokat paacutelyaacutezati uacuteton a paacutelyaacutezatok felteacutetele hogy azok hoz-zaacutejaacuteruljanak az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacuteban foglalt ceacutelkitűzeacutesek megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Magaacutenszemeacutelyek egyedi paacutelyaacutezatait az Euroacutepai Szociaacutelis Alap finansziacuterozza
Az Euroacutepai Tanaacutecs 2010 maacutercius 26-aacuten joacutevaacutehagyta az Euroacutepai Bizottsaacuteg bdquoEuroacutepa 2020rdquo elnevezeacutesű a foglalkoztataacutest eacutes noumlvekedeacutest ceacutelzoacute uacutej strateacutegia elindiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute javaslataacutet amely strateacutegia a gazdasaacutegpo-litikaacutek fokozott oumlsszehangolaacutesa reacuteveacuten azokra a kulcsfontossaacuteguacute teruumlletekre oumlsszpontosiacutet amelyeken felleacutepeacutes-re van szuumlkseacuteg annak eacuterdekeacuteben hogy Euroacutepa noumlvelhesse a fenntarthatoacute noumlvekedeacutes eacutes a versenykeacutepesseacuteg teruumlleteacuten rejlő lehetőseacutegeit
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia haacuterom egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen megerősiacutető prioritaacutest tart szem előtt Intelligens noumlvekedeacutes1 tudaacuteson eacutes innovaacutecioacuten alapuloacute gazdasaacuteg kialakiacutetaacutesa Fenntarthatoacute noumlvekedeacutes2 erőforraacutes-hateacutekonyabb koumlrnyezetbaraacutetabb eacutes versenykeacutepesebb gazdasaacuteg Inkluziacutev noumlvekedeacutes3 magas foglalkoztataacutes valamint szociaacutelis eacutes teruumlleti koheacutezioacute jellemezte gazdasaacuteg kiala-kiacutetaacutesaacutenak oumlsztoumlnzeacutese
A strateacutegia a prioritaacutesokon beluumll kiemelt ceacutelokat eacutes kiemelt kezdemeacutenyezeacuteseket fogalmaz meg A bdquoSzegeacutenyseacuteg elleni euroacutepai platformrdquo kiemelt kezdemeacutenyezeacutes ceacutelja hogy a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem euroacutepai eacuteveacutere alapozva biztosiacutetsa a gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes teruumlleti koheacutezioacutet felhiacutevja a figyelmet a szegeacutenyseacutegben eacutes taacutersadalmi kirekesztettseacutegben eacutelők alapvető jogaira eacutes elismertesse azokat ezaacuteltal pe-dig lehetőveacute tegye hogy az ilyen emberek meacuteltoacutesaacutegban a taacutersadalom aktiacutev tagjakeacutent eacutelhessenek
Az eseacutelyegyenlőseacuteg illetve a diszkriminaacutecioacute tilalmaacutehoz kapcsoloacutedoacutean unioacutes szinten a Bizottsaacuteg ceacutelkeacutent tűzte ki a legseacuteruumlleacutekenyebbeket segiacutető szociaacutelis innovaacutecioacutekat lehetőveacute teacutevő programok kialakiacutetaacutesaacutet eacutes veacuteg-rehajtaacutesaacutet innovatiacutev oktataacutes keacutepzeacutes eacutes munkalehetőseacutegek biztosiacutetaacutesaacutet a neacutelkuumlloumlző koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera a diszkriminaacutecioacute (pl a fogyateacutekkal eacutelők eseteacuteben) elleni kuumlzdelmet a migraacutensok integraacutecioacutejaacutera iraacutenyuloacute uacutej me-netrendet amely lehetőveacute teszi szaacutemukra hogy kibontakoztassaacutek a bennuumlk rejlő keacutepesseacutegeket
nemzeti szinten a tagaacutellamoknak kell gondoskodniuk a fentiekhez kapcsoloacutedoacutean a megosztott kollektiacutev eacutes egyeacuteni felelősseacuteg tudatosiacutetaacutesaacuteban a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem tereacuten valamint a kuumlloumlnoumlsen veszeacutelyeztetett csoportok (pl egyszuumllős csalaacutedok idős nők kisebbseacutegek romaacutek fogyateacutekkal eacutelők eacutes hajleacutektalanok) konkreacutet koumlruumllmeacutenyeinek kezeleacuteseacutere iraacutenyuloacute inteacutezkedeacutesek kidolgozaacutesaacuteban eacutes veacutegre-hajtaacutesaacuteban
70 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az Euroacutepai unioacuteban232
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted elve elsőkeacutent a nemek koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutenak formaacutejaacuteban jelent meg a koumlzoumlsseacutegi jogban2 Az egyenlő munkaacuteeacutert egyenlő beacuter elveacutenek a Roacutemai Szerződeacutesbe (1957) foglalaacutesa gaz-dasaacutegi ceacutelkitűzeacutesek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet ceacutelozta A koumlzoumls piac megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges eszkoumlzkeacutent tekintettek raacute ami a munkabeacuterekben nemi alapon megjeleniacutetett kuumlloumlnbseacutegek versenytorziacutetoacute hataacutesaacutenak visszaszoriacutetaacutesaacutet szolgaacutelta3 A Roacutemai Szerződeacutes 119 cikke baacuter deklaraacutelta hogy az egyenlő munkaacuteeacutert egyenlő beacutert kell fizetni nemre valoacute tekintet neacutelkuumll de az alapelv gyakorlati eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere a rsquo70-es eacutevek koumlzepeacuteig nem szuumllettek leacutepeacutesek Az integraacutecioacute szociaacutelis dimenzioacutejaacutenak előteacuterbe keruumlleacuteseacutevel fokozatosan szeacutelesedett a diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet kimondoacute koumlzoumlsseacutegi normaacutek koumlre 1974-ben fogadtaacutek el a tagaacutellamok a Szociaacutelis Akcioacuteprogramot amely aacuteltalaacutenos szociaacutelpolitikai ceacutelokat fogalmazott meg eacutes hangsuacutelyozta az egyuumlttműkoumldeacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutet a szociaacutelis teruumlleteken is olyan inteacutezkedeacutesekről is rendelkezve amelyek a jobb eacutelet- eacutes munkakoumlruumllmeacutenyek megteremteacuteseacutet szolgaacuteltaacutek
Az Akcioacuteprogramban foglalt ceacutelkitűzeacutesekkel oumlsszhangban a rsquo70-es eacutevekben toumlbb az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet szolgaacuteloacute iraacutenyelvet fogadott el az Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacuteg amelyek tovaacutebb szeacutelesiacutetetteacutek a nemek koumlzoumltti egyenjoguacutesaacutegot a foglalkoztataacutes teruumlleteacuten A feacuterfiak eacutes nők azonos beacutere-zeacuteseacutenek elveacuteről szoacuteloacute 75117EGK iraacutenyelv a Roacutemai Szerződeacutes 119 cikkeacuteben foglaltak veacutegrehajtaacutesaacutet ceacutelozta azzal a leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteggel hogy bevezette az egyenlő eacuterteacutekű munka fogalmaacutet4 Az iraacutenyelv eacutertelmeacuteben tehaacutet nemcsak a pontosan azonos munkaacutet veacutegző feacuterfiak eacutes nők munkabeacutere viszonylataacuteban kellett eacuterveacutenyesuumll-nie az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek hanem elegendő volt ha a munkaacutek eacuterteacuteke volt egyenlő ami az oumlsszehasonliacutethatoacute munkavaacutellaloacutek koumlreacutet leacutenyegesen kiszeacutelesiacutetette
A 76207EGK iraacutenyelv a foglalkoztataacutes teruumlleteacuten tovaacutebb bőviacutetette a nemek koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlve-telmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet kiterjesztve a munkavaacutellalaacutes az előmenetel a szakkeacutepzeacutes eacutes a munkakoumlruumllmeacute-nyek teruumlleteacutere5 A 76207EGK iraacutenyelv jelentős előreleacutepeacuteskeacutent eacuterteacutekelhető hiszen kuumlloumln szoacutel a koumlzvetlen haacutet-raacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutesről a megtorlaacutes (viktimizaacutecioacute) tilalmaacuteroacutel eacutes nemi alapuacute diszkriminaacutecioacutekeacutent eacuterteacutekeli
2 A tanulmaacuteny nem taacutergyalja az aacutellampolgaacutersaacutegon alapuloacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes unioacutes tilalmaacutet 3 Roacutemai Szerződeacutes 119 cikke bdquoAz első szakaszban minden tagaacutellam biztosiacutetja eacutes azt koumlvetően fenntartja annak az
elvnek az alkalmazaacutesaacutet hogy a feacuterfiak eacutes a nők egyenlő munkaacuteeacutert egyenlő diacutejazaacutest kapjanak E cikk alkalmazaacutesaacuteban raquodiacutejazaacuteslaquo a rendes alap- vagy minimaacutelbeacuter illetve illetmeacuteny valamint minden egyeacuteb olyan juttataacutes amelyet a munka-vaacutellaloacute a munkaacuteltatoacutejaacutetoacutel koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetve keacuteszpeacutenzben vagy termeacuteszetben a munkaviszonyaacutera tekintettel kap A nemen alapuloacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes neacutelkuumlli egyenlő diacutejazaacutes azt jelenti hogy a) teljesiacutetmeacutenybeacuter eseteacuten az azonos munkaacuteeacutert jaacuteroacute diacutejazaacutest azonos meacuterteacutekegyseacuteg alapjaacuten aacutellapiacutetjaacutek meg b) időbeacuter eseteacuten azonos munkakoumlrben azonos diacutejazaacutes jaacuterrdquo
4 A Tanaacutecs 1974 februaacuter 10-i 75117EGK iraacutenyelve a tagaacutellamok aacuteltal a feacuterfiak eacutes nők azonos beacuterezeacutese elveacutenek alkal-mazaacutesaacutera kibocsaacutetott jogi előiacuteraacutesok oumlsszehangolaacutesaacuteroacutel
5 A Tanaacutecs 1976 februaacuter 9-i 76207EGK iraacutenyelve a feacuterfiak eacutes a nők koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek a munkavaacutella-laacutes a szakkeacutepzeacutes az előmenetel eacutes a munkakoumlruumllmeacutenyek tereacuten toumlrteacutenő veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 71
a haacutezassaacutegi vagy csalaacutedi aacutellapoton alapuloacute megkuumlloumlnboumlzteteacutest is Az iraacutenyelv kiveacuteteleket hataacuterozott meg az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek alkalmazaacutesa aloacutel E koumlrben utalt azokra a foglalkozaacutesokra amelyekneacutel a munkavaacutellaloacute neme a teveacutekenyseacuteg jellegeacuteből vagy a munkaveacutegzeacutes koumlruumllmeacutenyeiből adoacutedoacutean meghataacuterozoacute teacutenyező lehet (valoacutedi eacutes doumlntő foglalkoztataacutesi koumlvetelmeacuteny) tovaacutebbaacute az iraacutenyelv aloacuteli kiveacutetelek koumlreacuteben emliacute-tette a nőket veacutedő jogszabaacutelyokat is (pl a terhesseacuteggel eacutes anyasaacuteggal oumlsszefuumlggeacutesben a nőknek biztosiacutetott jogszabaacutelyi kedvezmeacutenyek) Az iraacutenyelv kuumlloumln szoacutelt a nők eseacutelyegyenlőseacutegeacutenek előmozdiacutetaacutesaacutet hivatott uacuten po-zitiacutev inteacutezkedeacutesekről Az iraacutenyelv alkalmazaacutesa aloacuteli kiveacutetelek lehetőseacuteget teremtettek a tagaacutellamok szaacutemaacutera hogy a fennaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek kikuumlszoumlboumlleacuteseacutet segiacutető normaacutekat fogadjanak el A koumlznapi nyelvben pozitiacutev diszkriminaacutecioacutekeacutent nevezett inteacutezkedeacutesek olyan eseacutelykiegyenliacuteteacutest ceacutelzoacute előnyben reacuteszesiacutető inteacutezkedeacutesek amelyek baacuter laacutetszoacutelag nem felelnek meg az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek hiszen csak egyes csopor-tok szaacutemaacutera biztosiacutetanak előnyoumlket meacutegsem minősuumllnek diszkriminaacutecioacutenak az aacuteltaluk eleacuterendő legitim ceacutel miatt Hogy ezek a megerősiacutető inteacutezkedeacutesek mennyiben jogszerűek eacutes mikor jaacuternak az iraacutenyelv seacuterelmeacutevel az az Euroacutepai unioacute Biacuteroacutesaacutega aacuteltal kidolgozott zsinoacutermeacuterteacutek alapjaacuten doumlnthető el6
A koumlvetkező leacutepeacutesben a tagaacutellamok a nemek koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet a szociaacutelis jog teruumlleteacutere is kiterjesztetteacutek elsőkeacutent a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerekhez valoacute hozzaacutefeacutereacuteshez kapcsoloacute-doacutean elfogadtaacutek a feacuterfiak eacutes a nők koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek a szociaacutelis biztonsaacuteg teruumlleteacuten valoacute fokozatos megvaloacutesiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 797EGK iraacutenyelvet Az iraacutenyelv alapjaacuten a tagaacutellamoknak le kellett bonta-niuk azokat a szabaacutelyokat amelyek nemek koumlzoumltti egyenlőtlenseacuteget okoztak a foglalkoztatottak szaacutemaacutera toumlr-veacutenyileg szabaacutelyozott peacutenzalapokboacutel nyuacutejtott meghataacuterozott juttataacutesokhoz (pl taacuteppeacutenz oumlregseacutegirokkantsaacutegi nyugdiacutej baleseti jaacuteruleacutek) valoacute hozzaacutefeacutereacutes felteacutetelei a jaacuteruleacutekfizeteacutesi koumltelezettseacuteg eacutes a jaacuteruleacutek szaacutemiacutetaacutesaacutenak eacutes a juttataacutesok kiszaacutemiacutetaacutesa tekinteteacuteben Az iraacutenyelv alapjaacuten a tagaacutellamok lehetőseacuteget kaptak arra hogy az egyenlő baacutenaacutesmoacuted eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek hataacutelya aloacutel kizaacuterjaacutek peacuteldaacuteul a nyugdiacutejkorhataacuter meghataacuterozaacutesaacutet vagy a gyermekeket nevelő szemeacutelyek szaacutemaacutera biztosiacutetott előnyoumlket
A 86378EGK iraacutenyelv kiterjeszti a nemi alapuacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutet az uacuten foglalkoztataacutesi szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerekre7 Az iraacutenyelv 2 cikkeacutenek (1) bekezdeacutese szerint a foglalkoztataacutesi szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek olyan az 797EGK iraacutenyelv hataacutelya alaacute nem tartozoacute rendszereket jelentenek amelyek a munka-vaacutellaloacuteknak a toumlrveacuteny aacuteltal szabaacutelyozott koumltelező szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek ellaacutetaacutesait egeacutesziacutetik ki vagy helyettesiacutetik A foglalkoztataacutesi szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koumlreacutebe tartoznak az oumlnkeacutentes-koumllcsoumlnoumls nyug-diacutejbiztosiacutetoacute peacutenztaacuterak
A tagaacutellamok az uacuten Strasbourgi Talaacutelkozoacuten 1989 decembereacuteben fogadtaacutek el A munkavaacutellaloacutek alapvető szociaacutelis jogairoacutel szoacuteloacute koumlzoumlsseacutegi karta ciacutemű dokumentumot amely a munkavaacutellaloacutekat megillető alapvető
6 Laacutesd Eckhard Kalanke vs Freie Hansestadt Bremen C-45093 (1995) Hellmut Marschall vs Land nordrhein-Westfalen C-40995 (1997) Georg Badeck and others C-15897 (2000) Katarina Abrahamsson and Leif Anderson vs Elisabet Fogelqvist C-40798 (2000)
7 A Tanaacutecs 1986 juacutelius 24-i iraacutenyelve a feacuterfiak eacutes a nők koumlzti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek a foglalkoztataacutesi szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerekben toumlrteacutenő megvaloacutesiacutetaacutesaacuteroacutel
72 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
szociaacutelis jogok koumlzoumltt emliacuteti a nemek koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutet A Karta a feacuterfiak eacutes nők koumlzoumltti eseacutely-egyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesa jegyeacuteben inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutet suumlrgette a munkaacutehoz jutaacutes beacuterezeacutes szociaacutelis veacutedelem oktataacutesuumlgy stb teruumlleteacuten egyuacutettal inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutere szoacuteliacutetott fel annak eacuterdekeacuteben hogy a feacuterfiak eacutes a nők oumlssze tudjaacutek egyeztetni munkahelyi eacutes csalaacutedi koumltelezettseacutegeiket
A Kartaacuteban foglalt ceacutelkitűzeacutesekre hivatkozaacutessal szuumlletett meg az 9285EGK iraacutenyelv a nőket eacuterintő sajaacutetos munkaveacutedelmi szabaacutelyokroacutel amely ceacutelja a vaacuterandoacutes a gyermekaacutegyas vagy szoptatoacute munkavaacutellaloacutek mun-kahelyi biztonsaacutegaacutenak eacutes egeacuteszseacutegveacutedelmeacutenek javiacutetaacutesaacutet oumlsztoumlnző inteacutezkedeacutesek veacutegrehajtaacutesa8 Az iraacutenyelv minimumkoumlvetelmeacutenyeket taacutemaszt toumlbbek koumlzoumltt a szuumlleacutesi szabadsaacuteg meacuterteacutekeacutere a szuumlleacutesi szabadsaacutegot toumlltő nők elbocsaacutetaacutesi tilalmaacutera eacutes az eacutejszakai munkaveacutegzeacutesre is vagyis olyan inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutere koumltelezi a tagaacutellamokat amelyek toumlbbletjogokat biztosiacutetanak a nők szaacutemaacutera felismerve sebezhetőseacuteguumlket ugyan-csak a kilencvenes eacutevekben keruumllt elfogadaacutesra a 9634EGK iraacutenyelv a munkahelyi eacutes csalaacutedi eacutelet oumlssze-egyezteteacuteseacuteről9
A bizonyiacutetaacutesi teherről szoacuteloacute 9780EK iraacutenyelv a fenti nemi alapuacute haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutera vo-natkozoacute iraacutenyelvek (75117EGK 76207EGK 9285EGK eacutes a 9634EK) veacutegrehajtaacutesa soraacuten alkalmazandoacute koumlzoumls bizonyiacutetaacutesi szabaacutelyokroacutel rendelkezik10 A bizonyiacutetaacutesi szabaacutelyokat mind a biacuteroacutesaacutegi mind a koumlzigazgataacutesi eljaacuteraacutesokra alkalmazni kell amennyiben azok a nemi diszkriminaacutecioacuteval szembeni jogorvoslatot kiacutenaacutelnak Az iraacutenyelv 4 cikke eacutertelmeacuteben az alperes vagyis a bepanaszolt feacutel koumlteles azt bizonyiacutetani hogy az egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutet nem seacutertette meg miacuteg az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacuteseacutere hivatkozott feacutel szaacutemaacutera elegendő olyan teacutenyekre hivatkozni amelyekből koumlzvetlen vagy koumlzvetett megkuumlloumlnboumlzteteacutesre lehet koumlvetkeztetni Az iraacutenyelv tehaacutet a jogseacuterelemre hivatkozoacute feacutel helyzeteacutet megkoumlnnyiacutetendő a bepanaszolt feacutelre helyezi a bizonyiacutetaacutes terheacutet a panasz alapjaacuteul elegendő olyan teacutenyeket előadni amelyek baacuter nem bi-zonyiacutetjaacutek a jogseacuterteacutest de azt valoacutesziacutenűsiacutetik A bizonyiacutetaacutesi szabaacutelyokon tuacutel az iraacutenyelv tisztaacutezza a koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes fogalmaacutet Az iraacutenyelv eacutertelmeacuteben koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek mi-nősuumll az olyan laacutetszoacutelag semleges rendelkezeacutes felteacutetel vagy gyakorlat amely az egyik nemhez tartozoacutekat leacutenyegesen nagyobb araacutenyban eacuterinti kedvezőtlenuumll nem minősuumll koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek az olyan rendelkezeacutes felteacutetel vagy gyakorlat amely helyes eacutes szuumlkseacuteges eacutes amelyet a nemi hovatartozaacutestoacutel fuumlggetlen objektiacutev okok igazolnak Az Euroacutepai unioacute Biacuteroacutesaacutega a Bilka Kaufhaus-esetben11 tisztaacutezta azokat az objektiacutev indokokat amelyek fennaacutellaacutesa eseteacuten a munkaacuteltatoacute kimentheti magaacutet a felelősseacuteg aloacutel A Bilka neacutemet aacuteruhaacutezlaacutenc a munkavaacutellaloacutei reacuteszeacutere uacuten szakmai kiegeacutesziacutető nyugdiacutejalapot hozott leacutetre amelyből ugyanakkor a reacuteszmunkaidőben foglalkoztatott munkavaacutellaloacutek csak akkor reacuteszesuumlltek ha a megelőző 20 eacutevből legalaacutebb
8 A Tanaacutecs 1992 oktoacuteber 19-i 9285EGK iraacutenyelve a vaacuterandoacutes a gyermekaacutegyas vagy szoptatoacute munkavaacutellaloacutek munka-helyi biztonsaacutegaacutenak eacutes egeacuteszseacutegveacutedelmeacutenek javiacutetaacutesaacutet oumlsztoumlnző inteacutezkedeacutesek bevezeteacuteseacuteről
9 A Tanaacutecs 1996 juacutenius 3-i 9634EKG iraacutenyelve az unICE a CEEP eacutes az ESZSZ aacuteltal a szuumllői szabadsaacutegroacutel koumltoumltt keretmegaacutellapodaacutesroacutel
10 A Tanaacutecs 1997 december 15-i 9780EK Iraacutenyelve a nemi alapon toumlrteacutenő haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes eseteacuten a bizo-nyiacutetaacutesi teherről
11 Bilka-Kaufhaus GmbH vs Weber von Hartz (1986) C-17084
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 73
15 eacutevet teljes munkaidőben dolgoztak a ceacutegneacutel A Bilka aacuteruhaacutezat beperlő Weber asszony hivatkozaacutesa szerint az aacuteruhaacutez gyakorlata diszkriminatiacutev mert a nőket araacutenytalanul haacutetraacutenyosabban eacuterinti mint a feacuterfiakat (a nők nagyobb araacutenyban dolgoznak reacuteszmunkaidőben) A Bilka aacuteruhaacutez gazdasaacutegi eacuterdekeivel indokolta doumlnteacuteseacutet hivatkozaacutesa szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavaacutellaloacutek eseteacuteben alacsonyabbak a jaacuteruleacutekos koumlltseacutegek eacutes folyamatosan rendelkezeacutesre aacutellnak A Biacuteroacutesaacuteg nem fogadta a Bilka aacuteruhaacutez veacutedekezeacuteseacutet iacuteteacutelete szerint a munkaacuteltatoacute akkor mentheti ki magaacutet ha bizonyiacutetja hogy az inteacutezkedeacutese megfelel a vaacutellalat teacutenyleges igeacutenyeinek a ceacutelok eleacutereacuteseacutere alkalmas eacutes a ceacutel eleacutereacuteseacutehez a megkuumlloumlnboumlzteteacutes valoacuteban szuumlkseacuteges
Az Amszterdami Szerződeacutes meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet az Euroacutepai unioacute antidiszkriminaacutecioacutes politikaacutejaacuteban Mint laacutethattuk azt megelőzően csak a nemek koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet szolgaacuteloacute koumlzoumlsseacutegi normaacutek szuumllettek a szociaacutelis jog eacutes munkajog teruumlleteacuten ami oumlsszhangban volt azzal a koumlzoumlsseacutegi megfontolaacutessal amely a diszkriminaacutecioacuteval szembeni felleacutepeacutest szociaacutelis keacuterdeacuteskeacutent kezelte
Az Amszterdami Szerződeacutessel a Tanaacutecs felhatalmazaacutest kapott a faji vagy etnikai szaacutermazaacuteson vallaacuteson vagy hitbeacuteli meggyőződeacutesen fogyateacutekossaacutegon koron vagy szexuaacutelis iraacutenyultsaacutegon alapuloacute megkuumlloumlnboumlzte-teacutes lekuumlzdeacuteseacutere iraacutenyuloacute inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutere is Az Amszterdami Szerződeacutes a Roacutemai Szerződeacutes nemek koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlzteteacutessel kapcsolatos szabaacutelyait is kibőviacutetette maacuter nemcsak a munka eacutes a taacutersadalombiz-tosiacutetaacutes vilaacutegaacuteban hanem a Koumlzoumlsseacuteg valamennyi teveacutekenyseacutege soraacuten szorgalmazta a nők eacutes feacuterfiak koumlzoumltti egyenlőseacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet
Az Amszterdami Szerződeacutessel moacutedosiacutetott Roacutemai Szerződeacutes 13 cikke adott ezt koumlvetően felhatalmazaacutest azon maacutesodlagos normaacutek (iraacutenyelvek) elfogadaacutesaacutehoz amelyek a diszkriminaacutecioacute elleni kuumlzdelemben kiemelke-dő fontossaacuteguacuteak Az alaacutebbiakban ismertetett iraacutenyelvek fogalomhasznaacutelatukban eacutes a tagaacutellamokkal szemben taacutemasztott elvaacuteraacutesok tekinteteacuteben hasonloacuteak valamennyiben megjelennek a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes alesetei mint a koumlzvetlen eacutes koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes a megtorlaacutes eacutes a zaklataacutes tovaacutebbaacute elő-iacuterjaacutek a tagaacutellamok szaacutemaacutera hogy biztosiacutetsanak hateacutekony araacutenyos eacutes kellő elrettentő erővel biacuteroacute szankcioacutekat a diszkriminaacutecioacuteval szemben
A 200043EK iraacutenyelv szoacutel a faji vagy etnikai szaacutermazaacuteson alapuloacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacuteroacutel (Faji egyenlőseacutegi iraacutenyelv)12 Az iraacutenyelv preambuluma kinyilvaacuteniacutetja hogy bdquoa faji vagy etnikai szaacutermazaacuteson alapu-loacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes alaacuteaacuteshatja az EK-Szerződeacutes ceacutelkitűzeacuteseinek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet kuumlloumlnoumlsen a magas fokuacute foglalkoztataacutesi szint eacutes szociaacutelis veacutedelem eleacutereacuteseacutet az eacuteletsziacutenvonal eacutes eacuteletminőseacuteg emeleacuteseacutet a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis koheacutezioacutet eacutes szolidaritaacutest Alaacuteaacuteshatja azt a ceacutelkitűzeacutest is hogy az Euroacutepai unioacute a szabadsaacuteg bizton-saacuteg eacutes igazsaacutegossaacuteg teacuterseacutegeacuteveacute fejlődjoumlnrdquo A faji megkuumlloumlnboumlzteteacutes elleni koumlzoumlsseacutegi szintű felleacutepeacutes tehaacutet az integraacutecioacutet elősegiacutető eszkoumlz az iraacutenyelv eacutertelmeacuteben
Az iraacutenyelv toumlbb szempontboacutel is uacutettoumlrő bevezeti az unioacutes jogba a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes eddig sza-baacutelyozatlan formaacuteit tilalmazza a fajietnikai alapuacute zaklataacutest eacutes a diszkriminaacutecioacutera adott utasiacutetaacutest is A Faji egyenlőseacutegi iraacutenyelv egyeduumllaacutelloacute a tekintetben is hogy nemcsak a munka vilaacutegaacuteba tartozoacute jogviszonyok soraacuten
12 A Tanaacutecs 2000 juacutenius 29-i 200043EK iraacutenyelve a szemeacutelyek koumlzoumltti faji vagy etnikai szaacutermazaacutesra valoacute tekintet neacutel-kuumlli egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek alkalmazaacutesaacuteroacutel
74 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
rendelkezik az egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacuteről hanem az eacutelet szinte minden teruumlleteacutere kiterjeszti a diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet Taacutergyi hataacutelya kiterjed a foglalkoztataacutessal eacutes szociaacutelis veacutedelem teruumlleteacutevel oumlsszefuumlg-gő jogviszonyokon tuacutel az oktataacutes szakkeacutepzeacutes egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes lakhataacutes tovaacutebbaacute az aacuteruk eacutes szolgaacutel-tataacutesok igeacutenybeveacuteteleacutenek teruumlleteacutere is Az iraacutenyelv szemeacutelyi hataacutelya ugyancsak taacuteg koumlrt oumllel fel koumltelezettjei mind a koumlz- mind a magaacutenszfeacutera szereplői Az iraacutenyelv preambuluma kuumlloumln szoacutel a nőket eacuterintő toumlbbszoumlroumls megkuumlloumlnboumlzteteacutesről eacutes felhiacutevja a tagaacutellamokat hogy a faji megkuumlloumlnboumlzteteacutes elleni veacutedelmet terjesszeacutek ki a jogi szemeacutelyekre is ha ezek tagjaik faji vagy etnikai szaacutermazaacutesa miatt szenvednek el megkuumlloumlnboumlzteteacutest
Az iraacutenyelv alapjaacuten a tagaacutellamok koumltelesek gondoskodni olyan szerv felaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel amely fuumlggetlen vizsgaacute-latokat folytathat le a faji megkuumlloumlnboumlzteteacutes taacutergyaacuteban segiacuteti a megkuumlloumlnboumlzteteacutes aacuteldozatait panaszuk eacuterveacute-nyesiacuteteacuteseacuteben eacutes jogosult fuumlggetlen jelenteacutesek eacutes javaslatok kiadaacutesaacutera baacutermely keacuterdeacutesben amely oumlsszefuumlgg a faji megkuumlloumlnboumlzteteacutessel13 Az oumlnaacutelloacute szervvel szembeni legfontosabb koumlvetelmeacuteny a fuumlggetlenseacuteg bizto-siacutetaacutesa A faji megkuumlloumlnboumlzteteacutessel szemben kiszabhatoacute szankcioacutek koumlreacutet jellegeacutet az iraacutenyelv a tagaacutellamokra biacutezza azzal hogy a jogkoumlvetkezmeacutenyeknek hateacutekonynak araacutenyosnak eacutes visszatartoacute erejűnek kell lenniuumlk14
ugyancsak 2000-ben keruumllt elfogadaacutesra a 200078EK az uacuten Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv amely neacutegy veacutedett tulajdonsaacuteg ndash fogyateacutekossaacuteg szexuaacutelis iraacutenyultsaacuteg vallaacutesi vagy hitbeacuteli meggyőződeacutes eacutes eacuteletkor ndash alap-jaacuten alkalmazott haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacuteroacutel rendelkezik a foglalkoztataacutes teruumlleteacuten15 Az iraacutenyelv taacutergyi hataacutelya csak a foglalkoztataacutessal oumlsszefuumlggő jogviszonyokra terjed ki A Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv alapjaacuten tehaacutet a munkaacutehoz valoacute hozzaacutejutaacutesban a munkakoumlruumllmeacutenyek eacutes a munkabeacuter megaacutellapiacutetaacutesa a foglal-koztataacutesi jogviszony keletkezeacutese eacutes megszuumlnteteacutese az előmenetel a munkavaacutellaloacutek eacutes munkaadoacutek szerveze-teiben valoacute reacuteszveacutetel soraacuten nem tehető kuumlloumlnbseacuteg szemeacutelyek koumlzoumltt vallaacutesuk fogyateacutekossaacuteguk eacuteletkoruk eacutes szexuaacutelis iraacutenyultsaacuteguk alapjaacuten A Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv aloacutel azonban szaacutemos kiveacutetel leacutetezik iacutegy peacutel-daacuteul nem jelenti az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenynek megseacuterteacuteseacutet a fenti veacutedett tulajdonsaacutegok alapjaacuten toumlr-teacutent kuumlloumlnbseacutegteacutetel ha az az adott foglalkozaacutesi teveacutekenyseacuteg jellege miatt valoacutedi eacutes meghataacuterozoacute foglalkozaacutesi koumlvetelmeacuteny felteacuteve hogy a ceacutel jogszerű eacutes a koumlvetelmeacuteny araacutenyos16 ugyancsak jogszerű az egyhaacutezak eacutes egyeacuteb vallaacutesi szellemiseacutegű szervezeteknek a munkavaacutellaloacuteik vallaacutesi meggyőződeacuteseacutehez kapcsoloacutedoacute elvaacuteraacutesa felteacuteve hogy ez valoacutedi toumlrveacutenyes eacutes igazolt foglalkozaacutesi koumlvetelmeacuteny tekintettel a szervezet szellemiseacutegeacutere17 Iacutegy egy egyhaacutez akkor vaacuterhatja el jogszerűen munkavaacutellaloacuteitoacutel hogy osztozzanak vallaacutesos meggyőződeacuteseacuteben ha az adott munkakoumlr hiteacuteleti teveacutekenyseacuteggel fuumlgg oumlssze vagyis elengedhetetlen a munkakoumlr ellaacutetaacutesaacutehoz (valoacutedi foglalkoztataacutesi koumlvetelmeacuteny)
13 Faji egyenlőseacutegi iraacutenyelv 13 cikk14 Faji egyenlőseacutegi iraacutenyelv 15 cikk15 A Tanaacutecs 2000november 27-i 200078EK iraacutenyelve a foglalkoztataacutes eacutes munkaveacutegzeacutes soraacuten alkalmazott egyenlő
baacutenaacutesmoacuted kereteinek leacutetrehozaacutesaacuteroacutel16 Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv 4 cikk (1) bek17 Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv 4 cikk (2) bek
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 75
A Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv a fogyateacutekos szemeacutelyekkel oumlsszefuumlggeacutesben az uacuten eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenyeacutet taacutemasztja amely alapjaacuten a munkaacuteltatoacutek koumltelesek a fogyateacutekos szemeacutelyek alkalmazaacutesaacutehoz előmeneteleacutehez szakkeacutepzeacuteseacutehez megfelelő eacutes szuumlkseacuteges inteacutezkedeacuteseket megtenni kiveacuteve ha az ilyen in-teacutezkedeacutes araacutenytalan terhet roacutena a munkaacuteltatoacutera18 Ezen araacutenytalan teherrel kapcsolatosan az iraacutenyelv uacutegy fogalmaz hogy nem lehet az eacutesszerű alkalmazkodaacutes kereteacuteben szuumlkseacuteges inteacutezkedeacuteseket araacutenytalanul nagy teherrel jaacuteroacutenak tekinteni amennyiben az adott tagaacutellam fogyateacutekosuumlgyi politikaacutejaacutenak inteacutezkedeacutesei ezt kieleacutegiacute-tően ellensuacutelyozzaacutek eacutesszerű alkalmazkodaacutes kereteacutebe tartozik a munkaacuteltatoacutenak az a rendelkezeacutese ha peacuteldaacuteul a munkaacutet uacutegy szervezi meg a nem akadaacutelymentes emeletes eacutepuumlletben hogy a kerekes szeacutekes munkavaacutella-loacutenak csak a szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető helyiseacutegekben kelljen munkaacutet veacutegeznie
A feacuterfiak eacutes nők koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek a munkavaacutellalaacutes a szakkeacutepzeacutes az előmenetel eacutes a munkakoumlruumllmeacutenyek tereacuten toumlrteacutenő veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 76207EGK iraacutenyelv 2002-ben moacutedosult A 200273EK iraacutenyelv bevezette azokat a fogalmakat amelyek időkoumlzben maacutes iraacutenyelvekben a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlz-teteacutessel oumlsszefuumlggeacutesben maacuter kidolgoztak19 A 76207EGK iraacutenyelv baacuter mind a koumlzvetlen mind a koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutet kimondta azokat nem definiaacutelta A moacutedosiacutetaacutes nyomaacuten ezeket a fogal-makat meghataacuteroztaacutek valamint nevesiacutetetteacutek a zaklataacutest eacutes a szexuaacutelis zaklataacutest is mint a haacutetraacutenyos megkuuml-loumlnboumlzteteacutes sajaacutetos formaacuteit A moacutedosiacutetaacutes nyomaacuten a tagaacutellamoknak az iraacutenyelvben foglaltak eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere is biztosiacutetaniuk kell olyan fuumlggetlen szervezetek felaacutelliacutetaacutesaacutet amelyek hataacuteskoumlre kiterjed a nemi diszkriminaacutecioacutes panaszok kivizsgaacutelaacutesaacutera
A nemek koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutet a foglalkoztataacutes eacutes a szociaacutelis biztonsaacuteg teruumlleteacuten toumlbb iraacutenyelv is biztosiacutetotta igaz a foglalkoztataacuteshoz kapcsoloacutedoacute kuumlloumlnboumlző teruumlleteken Az első iraacutenyelvek a het-venes eacutevekben szuumllettek az Euroacutepai unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak gyakorlata ugyanakkor folyamatosan formaacutelta eacutertel-mezte az iraacutenyelvekben foglaltakat A biacuteroacutesaacutegi gyakorlatboacutel eacutes az egyseacuteges fogalomhasznaacutelat iraacutenti igeacuteny-ből eredően 2006-ban a tagaacutellamok az eddigi iraacutenyelvek egyseacuteges szerkezetbe foglalaacutesa mellett doumlntoumlttek A 200654EK iraacutenyelv egyseacuteges szerkezetbe foglaltan tartalmazza a 75117EGK a 76207EGK a 86378EGK eacutes a 9780EK iraacutenyelvek viacutevmaacutenyait amelyek ezaacuteltal hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacutesre keruumlltek20
A Tanaacutecs 2004-ben egy uacutejabb a nemek koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet szolgaacuteloacute iraacutenyelvet fogadott el A 2004113EK iraacutenyelv az aacuterukhoz eacutes szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes vonatkozaacutesaacuteban szabaacute-lyozza a nemi alapuacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutet21 Az iraacutenyelv alapjaacuten a nyilvaacutenossaacuteg szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető aacuteruk eacuterteacutekesiacuteteacutese eacutes szolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa soraacuten nem lehet nemi alapon kuumlloumlnbseacuteget tenni
18 Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv 5 cikk19 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 2002 szeptember 23-i 200273EK iraacutenyelve a feacuterfiak eacutes nők koumlzoumltti egyenlő baacute-
naacutesmoacuted elveacutenek a munkavaacutellalaacutes a szakkeacutepzeacutes az előmenetel eacutes a munkakoumlruumllmeacutenyek tereacuten toumlrteacutenő veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 76207EGK tanaacutecsi iraacutenyelv moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel
20 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 2006 juacutelius 5-i 200654EK iraacutenyelve a feacuterfiak eacutes nők koumlzoumltti eseacutelyegyenlőseacuteg eacutes egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek a foglalkoztataacutes eacutes munkaveacutegzeacutes teruumlleteacuten toumlrteacutenő megvaloacutesiacutetaacutesaacuteroacutel (aacutetdolgozott szoumlveg)
21 A Tanaacutecs 2004 december 13-i 2004113EK iraacutenyelve a nők eacutes feacuterfiak koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek az aacuterukhoz eacutes szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes valamint azok eacuterteacutekesiacuteteacutese illetve nyuacutejtaacutesa tekinteteacuteben toumlrteacutenő veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel
76 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A nemi alapuacute megkuumlloumlnboumlzteteacutest az iraacutenyelv csak abban az esetben teszi lehetőveacute ha azt toumlrveacutenyes ceacutel igazolja Az iraacutenyelv a legitim megkuumlloumlnboumlzteteacutesre felhozott peacuteldaacutek koumlzoumltt emliacuteti a nemi vonatkozaacutesuacute erőszak aacuteldozatainak veacutedelme eacuterdekeacuteben leacutetrehozott azonos neműek szaacutemaacutera fenntartott menedeacutekek leacutetesiacuteteacuteseacutet vagy az azonos neműek szaacutemaacutera rendezett sportteveacutekenyseacutegek szervezeacuteseacutet Az iraacutenyelvben speciaacutelis kimenteacutesi okkeacutent jelenik meg a biztosiacutetaacutesmatematikai kuumlloumlnbseacutegteacutetel amely annak felismereacuteseacuten alapul hogy bizonyos esetekben a biztosiacutetottak neme meghataacuterozoacute teacutenyező lehet a biztosiacutetandoacute kockaacutezatok eacuterteacutekeleacutesekor Az iraacuteny-elv azonban csak akkor teszi lehetőveacute a biztosiacutetoacutekpeacutenzuumlgyi szolgaacuteltatoacutek szaacutemaacutera hogy a nemet biztosiacutetaacutesi kockaacutezati teacutenyezőkeacutent kezeljeacutek eacutes ennek megfelelően azt eacuterveacutenyesiacutetseacutek peacuteldaacuteul a biztosiacutetaacutesi diacutejakban is ha azt a nyilvaacutenossaacuteg szaacutemaacutera is hozzaacutefeacuterhető biztosiacutetaacutesmatematikai eacutes statisztikai adatok alaacutetaacutemasztjaacutek
Az Alapjogi Karta kuumlloumln ciacutemet szentel az bdquoegyenlőseacutegnekrdquo amelyen beluumll rendelkezik a toumlrveacuteny előtti egyenlőseacutegről (20 cikk) a megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacuteroacutel (21 cikk) a kulturaacutelis vallaacutesi eacutes nyelvi sokfeacuteleseacuteg tiszteletben tartaacutesaacuteroacutel (22 cikk) a nők eacutes feacuterfiak egyenlőseacutegeacuteről (23 cikk) a gyermekek eacutes idősek jogairoacutel (24ndash25 cikk) eacutes a fogyateacutekkal eacutelő szemeacutelyek beilleszkedeacuteseacuteről (26 cikk) Az Alapjogi Karta az iraacutenyelvek aacuteltal veacutedett tulajdonsaacutegokhoz keacutepest szeacutelesebb koumlrben tiltja a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutest bdquoTilos minden megkuumlloumlnboumlzteteacutes iacutegy kuumlloumlnoumlsen a nem faj sziacuten etnikai vagy taacutersadalmi szaacutermazaacutes genetikai tulajdon-saacuteg nyelv vallaacutes vagy meggyőződeacutes politikai vagy maacutes veacutelemeacuteny nemzeti kisebbseacuteghez tartozaacutes vagyoni helyzet szuumlleteacutes fogyateacutekossaacuteg kor vagy szexuaacutelis iraacutenyultsaacuteg alapjaacuten toumlrteacutenő megkuumlloumlnboumlzteteacutesrdquo Tovaacutebbaacute rendelkezik arroacutel hogy a Szerződeacutesek alkalmazaacutesi koumlreacuteben tilos az aacutellampolgaacutersaacuteg alapjaacuten toumlrteacutenő minden megkuumlloumlnboumlzteteacutes is
A Bizottsaacuteg a Meguacutejiacutetott Szociaacutelis Menetrendben javaslatot tett egy olyan iraacutenyelvtervezetre amely az aacuteruk eacutes szolgaacuteltataacutesok teruumlleteacutere is kiterjeszteneacute a vallaacutesi eacutes hitbeacuteli meggyőződeacutesen az eacuteletkoron a szexuaacutelis iraacute-nyultsaacutegon illetve a fogyateacutekossaacutegon alapuloacute diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet Az iraacutenyelvtervezet22 2008 oacuteta van napi-renden de egyes tagaacutellamok ellenaacutellaacutesaacutera tekintettel keacutetseacutegesnek tűnik belaacutethatoacute időn beluumlli elfogadaacutesa
diszkriminaacutecioacutetilalom magyarorszaacutegon233
A hazai antidiszkriminaacutecioacutes koacutedex azaz az egyenlő baacutenaacutesmoacutedroacutel eacutes az eseacutelyegyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 2003 eacutevi CXXV toumlrveacuteny (Ebktv) 2004 januaacuter 27-i hataacutelybaleacutepeacuteseacutet megelőzően a haacutetraacutenyos megkuumlloumln-boumlzteteacutes tilalmaacutera vonatkozoacutean nem leacutetezett aacutetfogoacute szabaacutelyozaacutes A haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutessel szembeni felleacutepeacutesre az aacutegazati jogszabaacutelyok teremtettek lehetőseacuteget rendkiacutevuumll szűk koumlrben A jogeacuterveacutenyesiacuteteacutes ebben az időszakban kizaacuteroacutelag az egyeacutenek (vagyis a jogaikban seacutertett szemeacutelyek) szaacutemaacutera aacutellt nyitva a diszkri-minatiacutev gyakorlatok a strukturaacutelis visszaacutessaacutegok szankcionaacutelaacutesaacutera nem volt jogszabaacutelyi lehetőseacuteg A koacutedex hataacutelybaleacutepeacutese előtt a diszkriminaacutecioacutes uumlgyek munkauumlgyi perben illetve szemeacutelyiseacutegi jogi perben voltak eacuter-veacutenyesiacutethetők valamint az orszaacuteggyűleacutesi biztosok kuumlloumlnoumlsen a kisebbseacutegi biztos vizsgaacutelta a diszkriminaacutecioacute
22 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20080426FInHuHTML
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 77
rendszerszintű megjeleneacutesi formaacuteit peacuteldaacuteul a kisebbseacutegi jogok eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet az oktataacutesban vagy a foglal-koztataacutes teruumlleteacuten tapasztalhatoacute diszkriminaacutecioacute megjeleneacutesi formaacuteit (Krizsaacuten 2001)
Az Euroacutepai unioacute 2000-ben elfogadott antidiszkriminaacutecioacutes iraacutenyelveire az akkoriban koumlzelgő Eu-csatlakozaacutesra eacutes az ezzel egyuumltt jaacuteroacute jogharmonizaacutecioacutes koumltelezettseacutegekre tekintettel szuumlkseacutegesseacute vaacutelt a haacutet-raacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutera vonatkozoacute aacutetfogoacute eacutes az unioacutes elvaacuteraacutesoknak megfelelő fogalomrendszert bevezető szabaacutelyozaacutes Az Ebktv 2004 januaacuter 27-eacuten leacutepett hataacutelyba egy eacutevvel keacutesőbb pedig leacutetrejoumltt az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Hatoacutesaacuteg (EBH) Az Ebktv aacutetfogoacute koacutedex jellegeacutet erősiacuteti hogy az előbbiekben ismertetett antidiszkriminaacutecioacutes iraacutenyelvekkel valoacute megfeleleacutest az Ebktv biztosiacutetja eacutes az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacute-nyeacutevel kapcsolatos valamennyi aacutegazati szabaacutelyba foglalt rendelkezeacutest az Ebktv-vel oumlsszhangban kell eacutertel-mezni
Az Ebktv-ben nevesiacutetett veacutedett tulajdonsaacutegok koumlre joacuteval taacutegabb mint azt az unioacutes jog iraacutenyelvei megkiacutevaacuten-naacutek23 Miacuteg az Euroacutepai unioacute hat nevesiacutetett veacutedett tulajdonsaacuteg eseteacuteben rendelkezik az egyenlő baacutenaacutesmoacuted kouml-vetelmeacutenyeacuteről addig az Ebktv 19 tulajdonsaacuteggal koumlruumllhataacuterolt szemeacutelyt vagy csoportot reacuteszesiacutet veacutedelemben Megjegyezendő ugyanakkor hogy az Ebktv-ben nevesiacutetett szaacutemos tulajdonsaacuteg mint peacuteldaacuteul az anyasaacuteg csalaacutedi aacutellapot reacuteszmunkaidős foglalkozaacutesi jogviszony nemi identitaacutes az Euroacutepai unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak gyakor-lata alapjaacuten unioacutes szinten is veacutedelemben reacuteszesuumll Az Ebktv az uacuten bdquoegyeacuteb helyzetrdquo veacutedett tulajdonsaacutegok koumlzoumltti szerepelteteacuteseacutevel lehetőveacute teszi nem nevesiacutetett tovaacutebbi tulajdonsaacutegok veacutedelemben reacuteszesiacuteteacuteseacutet Az bdquoegyeacuteb helyzetrdquo tartalommal valoacute megtoumllteacutese a jogalkalmazoacute szervek feladata eacutertelmezeacuteseacutevel kapcsolatban az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet aacutellaacutesfoglalaacutest bocsaacutetott ki24
A magyar jogalkotoacute nem csupaacuten a veacutedett tulajdonsaacutegok koumlreacutenek kiszeacutelesiacuteteacuteseacutevel haladja meg az unioacutes jog aacuteltal előiacutert jogveacutedelmi meacuterceacutet hanem a diszkriminaacutecioacutetilalommal eacuterintett teruumlletek kapcsaacuten is
Az Ebktv koumltelezetti oldala ugyanis leacutenyegesen taacutegabb koumlrt foglal magaacuteban mint az iraacutenyelvek A magyar antidiszkriminaacutecioacutes koacutedex alapjaacuten a koumlzfeladatot ellaacutetoacute szervezetek valamennyi jogviszonyuk eljaacuteraacutesuk inteacutez-kedeacutesuumlk soraacuten koumltelesek megtartani az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutet tehaacutet nem csupaacuten a foglalkozta-taacutes szolgaacuteltataacutes oktataacutes egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes teruumlleteacuten hanem minden olyan teruumlleten amely hataacuteskoumlruumlk-be tartozik eacutes amelyek reacuteveacuten jogviszonyba keruumllnek a termeacuteszetes eacutes jogi szemeacutelyekkel (szemeacutelyi hataacutely) Koumlzfeladatot laacutetnak el kuumlloumlnoumlsen a helyi oumlnkormaacutenyzatok hatoacutesaacutegok a rendőrseacuteg koumlzszolgaacuteltatoacutek szociaacutelis gyermekveacutedelmi gondoskodaacutest valamint gyermekjoacuteleacuteti szolgaacuteltataacutest nyuacutejtoacute szemeacutelyek eacutes inteacutezmeacutenyek okta-taacutesi inteacutezmeacutenyek muacutezeumok
Az Ebktv taacutergyi hataacutelya kiterjed azokra a szemeacutelyekreszervezetekre is amelyek baacuter kiacutevuumll esnek a fenti koumltelezettek koumlreacuten de olyan jogviszonyok alanyai amelyeket az Ebktv nevesiacutet a foglalkoztataacutesi jogviszony soraacuten a munkaacuteltatoacute az utasiacutetaacutesadaacutesra jogosult szemeacutely a munkaveacutegzeacutesre iraacutenyuloacute egyeacuteb jogviszony tekinte-teacuteben az aacuteruk forgalmazaacutesa eacutes szolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa soraacuten a szolgaacuteltatoacute aki nyilvaacutenosan szerződeacuteskoumlteacutesre
23 Ebktv 8 sect a)ndasht)24 Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet 28822010 (IV 9) TT sz aacutellaacutesfoglalaacutesa az egyeacuteb helyzet meghataacuterozaacutesaacuteval
kapcsolatban httpwwwegyenlobanasmodhudataTTaf_201004pdf
78 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
ajaacutenlatot tesz vagy ajaacutenlatteacutetelre hiacutev fel valamint aki aacutellami taacutemogataacutesban reacuteszesuumll ndash ők az aacutellami taacutemogataacutes felhasznaacutelaacutesa soraacuten koumltelesek az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutet megtartani
Az Ebktv hataacutelya nem terjed ki a csalaacutedjogi eacutes a hozzaacutetartozoacutek koumlzoumltti jogviszonyokra az egyhaacutezak hiteacuteleti teveacutekenyseacutegeacutevel oumlsszefuumlggő jogviszonyaira valamint a taacutersadalmi szervezetek tagsaacuteggal oumlsszefuumlggő egyes jogviszonyaira sem25
Koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutesA koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes a jogalkalmazoacute szervek gyakorlataacuteban a diszkriminaacutecioacute leggyakrab-ban előforduloacute formaacuteja A koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutest sokszor nyiacutelt diszkriminaacutecioacutekeacutent is emlege-tik abboacutel koumlvetkezően hogy a seacuterelmes baacutenaacutesmoacuted koumlzvetlenuumll kapcsoloacutedik egy olyan tulajdonsaacuteghoz amely a diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet kimondoacute szabaacutelyok eacutertelmeacuteben veacutedelemben reacuteszesuumll
Amennyiben az Ebktv-ben felsorolt tulajdonsaacuteguk alapjaacuten egyes szemeacutelyek vagy ezek csoportjai a diszkri-minatiacutev rendelkezeacutes (magatartaacutes inteacutezkedeacutes felteacutetel mulasztaacutes utasiacutetaacutes gyakorlat) koumlvetkezteacuteben haacutetraacutenyo-sabb helyzetbe keruumllnek mint a veluumlk oumlsszehasonliacutethatoacute helyzetben leacutevő ndash ilyen tulajdonsaacuteggal nem rendel-kező ndash maacutes szemeacutelyek vagy csoportok koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteről beszeacuteluumlnk
Diszkriminaacutecioacute az egyes teruumlletekenA foglalkoztataacutes teruumlleteacuten tipikusan a munkaacutehoz valoacute hozzaacutejutaacutes a munkabeacuter megaacutellapiacutetaacutesa vagy a munkavi-szony megszuumlnteteacutese soraacuten talaacutelkozhatunk koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutessel
Az egyenlő eacuterteacutekű munkaacuteeacutert egyenlő beacuter koumlvetelmeacutenyeacutenek seacuterelme koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlz-teteacutessel is megvaloacutesulhat amennyiben megfigyelhető a munkabeacuter eacutes a veacutedett tulajdonsaacuteg koumlzoumltti koumlzvetlen kapcsolat Az egyenlő eacuterteacutekű munkaacuteeacutert egyenlő beacutert elv alapjaacuten az egyenlő eacuterteacutekű munkaacutet veacutegző munkavaacutella-loacuteknak egyenlő beacutert kell fizetni Hogy az oumlsszehasonliacutetott munkaacutek egyenlő eacuterteacutekűnek tekinthetőek-e szaacutemos koumlruumllmeacuteny vizsgaacutelata szuumlkseacuteges Keacutet munka akkor tekinthető egyenlő eacuterteacutekűnek ha a teacutenylegesen veacutegzett munkateveacutekenyseacuteg szempontjaacuteboacutel a munkavaacutellaloacutek oumlsszehasonliacutethatoacute helyzetben vannak26 Ez nem zaacuterja ki hogy a munkavaacutellaloacutek koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteg legyen a szakkeacutepzettseacuteg vagy peacuteldaacuteul a tapasztalat szempontjaacuteboacutel Az oumlsszehasonliacutethatoacute helyzetet az elveacutegzett munka termeacuteszete minőseacutege mennyiseacutege a munkakoumlruumllmeacute-nyek eacutes az adott munkaveacutegzeacuteshez teacutenylegesen szuumlkseacuteges szakkeacutepzettseacuteg fizikai vagy szellemi erőfesziacuteteacutes tapasztalat illetve felelősseacuteg eacutes a munkaerő-piaci viszonyok szempontjaacuteboacutel kell megiacuteteacutelni27
Az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes teruumlleteacuten a veacutedett csoportokat koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes eacuterheti peacutel-daacuteul az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes megtagadaacutesaacuteval a nem megfelelő minőseacutegű orvosi ellaacutetaacutes nyuacutejtaacutesaacuteval vagy az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacuteshoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes felteacutetelei reacuteveacuten Az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutessal kapcsolatos diszkrimi-
25 Ebktv 6 sect26 Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Hatoacutesaacuteg Tanaacutecsadoacute Testuumllet 34822008 sz TT aacutellaacutesfoglalaacutesa az egyenlő munkaacuteeacutert egyenlő beacutert
elveacuteről27 A munka toumlrveacutenykoumlnyveacuteről szoacuteloacute 2012 eacutevi I toumlrveacuteny 12 sect (3) bek
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 79
naacutecioacutes uumlgyek toumlbbseacutegeacutet roma panaszosok kezdemeacutenyezik28 Egy 2003-ban keacuteszuumllt kutataacutes szerint29 a roma felnőtt betegek 20 szaacutezaleacuteka tapasztalta hogy a heacutetveacutegeacuten vagy eacutejszaka hiacutevott uumlgyeletes orvos nyiacuteltan megta-gadta hogy kimenjen aminek haacutettereacuteben a szegregaacutecioacuteval eacutes a zsuacutefolt lakhataacutesi koumlruumllmeacutenyekkel oumlsszefuumlggő okok aacutelltak (udvari eacutes Ivaacutenyi 2010) A 2003-as felmeacutereacuteshez hasonloacute eredmeacutenyekről szaacutemolt be az Euroacutepai unioacute Alapjogi Uumlgynoumlkseacutegeacutenek 2009-es kutataacutesa30 amely szerint a megkeacuterdezett magyarorszaacutegi romaacutek 25 szaacutezaleacuteka tapasztalt maacuter diszkriminaacutecioacutet szaacutermazaacutesa miatt az egeacuteszseacuteguumlgyben dolgozoacutek reacuteszeacuteről
A szociaacutelis teruumlletet illetően az Ebktv a taacutersadalombiztosiacutetaacutesi rendszerekből finansziacuterozott valamint a szo-ciaacutelis illetve gyermekveacutedelmi peacutenzbeli eacutes termeacuteszetbeni valamint szemeacutelyes gondoskodaacutest nyuacutejtoacute ellaacutetaacutesok igeacutenyleacutese eacutes biztosiacutetaacutesa soraacuten emeli ki az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet
A lakhataacutes teruumlleteacuten az Ebktv 26 sect-a peacuteldaacuteloacutezoacute jelleggel emliacutet olyan eacutelethelyzeteket amelyek soraacuten az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutet meg kell tartani Baacuter a felsorolaacutes nem teljes koumlrű de joacutel szemleacutelteti a lakha-taacutessal oumlsszefuumlggő tipikus diszkriminatiacutev gyakorlatokat lakhataacutest segiacutető aacutellami vagy oumlnkormaacutenyzati taacutemogataacute-sok kedvezmeacutenyek vagy kamattaacutemogataacutes nyuacutejtaacutesa aacutellami vagy oumlnkormaacutenyzati tulajdonuacute lakaacutesok eacutes eacutepiacuteteacutesi telkek eacuterteacutekesiacuteteacutese vagy beacuterbeadaacutesa felteacuteteleinek meghataacuterozaacutesa eacutes szegregaacutelt lakoacutekoumlrnyezet kialakiacutetaacutesa
Az oktataacutes teruumlleteacuten az akkreditaacutelt illetve aacutellami taacutemogataacutesban reacuteszesuumllő oktataacutesi inteacutezmeacutenyek felveacuteteli eljaacuteraacutesa oktataacutesi koumlvetelmeacutenyei az oktataacuteshoz kapcsoloacutedoacute egyes szolgaacuteltataacutesai kolleacutegiumi elhelyezeacutese kap-csaacuten is vizsgaacutelhatoacute az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesuumlleacutese
A szolgaacuteltataacutesok teruumllete alatt eacutertjuumlk a vendeacuteglaacutetoacute-ipari kereskedelmi művelődeacutes eacutes szoacuterakozaacutes ceacuteljaacutera leacutetrehozott inteacutezmeacutenyek diszkriminatiacutev gyakorlataacutet a szolgaacuteltataacutes igeacutenybeveacuteteleacutere minőseacutegeacutere vonatkozoacutean
Akadaacutelymentesiacuteteacutesi koumltelezettseacutegA fogyateacutekos emberek haacutetraacutenyainak enyhiacuteteacutese eseacutelyegyenlőseacuteguumlk megalapozaacutesa illetve a taacutersadalom szem-leacuteletmoacutedjaacutenak alakiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben alkotta meg az Orszaacuteggyűleacutes A fogyateacutekos szemeacutelyek jogairoacutel eacutes eseacutely-egyenlőseacuteguumlk biztosiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 1998 eacutevi XXVI toumlrveacutenyt (Fot) A Fot eacutertelmeacuteben fogyateacutekos szemeacutely az aki eacuterzeacutekszervi ndash iacutegy kuumlloumlnoumlsen laacutetaacutes- hallaacutesszervi mozgaacutesszervi eacutertelmi keacutepesseacutegeit jelentős meacuterteacutekben vagy egyaacuteltalaacuten nem birtokolja illetőleg a kommunikaacutecioacutejaacuteban szaacutemottevően korlaacutetozott eacutes ez szaacutemaacutera tartoacutes haacutetraacutenyt jelent a taacutersadalmi eacuteletben valoacute aktiacutev reacuteszveacutetel soraacuten A fogyateacutekos szemeacutelyeket a Fot alapjaacuten meg-illető jogok a haacutetraacutenyaik kompenzaacutelaacutesaacutet eacutes azt ceacutelozzaacutek hogy szaacutemukra is biztosiacutetott lehessen az egyenlő eseacutelyű hozzaacutefeacutereacutes valamennyi koumlzszolgaacuteltataacuteshoz
A koumlzszolgaacuteltataacutesokhoz (egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes oktataacutes koumlzlekedeacutes foglalkoztataacutes lakoacutehely kultuacutera sport stb) valoacute egyenlő eseacutelyű hozzaacutefeacutereacutes egyik előfelteacutetele az akadaacutelymentes eacutepiacutetett koumlrnyezet megteremteacutese
28 Laacutesd az EBH eacuteves beszaacutemoloacuteit httpwwwegyenlobanasmodhucikkekbeszamolok29 delphoi Consulting (Babusik Ferenc kut vez) (2004) A szegeacutenyseacuteg csapdaacutejaacuteban httpwwwszmmgovhumainphp
folderId=1388amparticleId=4984ampctag=articlelistampiid=130 Eu-MIdIS European Union Minorities and Discrimination Survey Main Results Report European union Agency for
Fundamental Rights 2009 162
80 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az eacutepuumllet amelyben a koumlzszolgaacuteltataacutest nyuacutejtjaacutek akkor egyenlő eseacutellyel hozzaacutefeacuterhető ha mindenki szaacutemaacutera megkoumlzeliacutethető a nyilvaacutenossaacuteg szaacutemaacutera nyitva aacutelloacute reacutesze bejaacuterhatoacute veacuteszhelyzetben biztonsaacuteggal elhagyha-toacute valamint az eacutepuumlletben a taacutergyak berendezeacutesek mindenki szaacutemaacutera rendelteteacutesszerűen hasznaacutelhatoacutek eacutes a szolgaacuteltataacutesok egyformaacuten igeacutenybe vehetők31 Az akadaacutelymentesseacuteg eacutes a koumlzszolgaacuteltataacuteshoz valoacute egyenlő eseacutelyű hozzaacutefeacutereacutes biztosiacutetaacutesaacutenak elmulasztaacutesa az egyenlő baacutenaacutesmoacuted megseacuterteacuteseacutet eredmeacutenyezik ezeacutert az ilyen jogseacuterteacutesekre kiterjed az Ebktv hataacutelya32
Az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenyeA Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelvben előiacutert eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenye a Fot reacuteveacuten keruumllt aacutetuumllteteacutesre a magyar jogba A munka toumlrveacutenykoumlnyve pedig 2012 juacutelius 1-jei hataacutellyal iacuterja elő a munkaacuteltatoacute szaacutemaacutera az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenyeacutet33 A Fot 15 sect (2) bekezdeacutese szerint bdquoa foglalkoztataacutest biztosiacutetoacute mun-kaacuteltatoacute koumlteles biztosiacutetani a munkaveacutegzeacuteshez szuumlkseacuteges meacuterteacutekben a munkahelyi koumlrnyezet iacutegy kuumlloumlnoumlsen a munkaeszkoumlzoumlk berendezeacutesek megfelelő aacutetalakiacutetaacutesaacutet Az aacutetalakiacutetaacutessal kapcsolatos koumlltseacutegek fedezeacuteseacute-re a koumlzponti koumlltseacutegveteacutesből taacutemogataacutes igeacutenyelhetőrdquo Az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenye alapjaacuten a munkaacuteltatoacutenak tovaacutebbaacute a munkaveacutegzeacutesre iraacutenyuloacute egyeacuteb jogviszony tekinteteacuteben az utasiacutetaacutesadaacutesra jogosult szemeacutelynek meg kell tennie a megfelelő eacutes az adott esetben szuumlkseacuteges inteacutezkedeacuteseket hogy a fogyateacutekos szemeacutely szaacutemaacutera lehetőveacute vaacuteljon a munkaacutehoz jutaacutes a munkaacuteban valoacute reacuteszveacutetel az előmenetel valamint az aacutet- vagy tovaacutebbkeacutepzeacutes34 A foglalkoztataacutes tekinteteacuteben az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacuteseacutet jelenti az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenyeacutenek elmulasztaacutesa is E koumltelezettseacuteg aloacutel a munkaacuteltatoacute kizaacuteroacute-lag akkor mentesuumllhet ha ezen inteacutezkedeacutesek megteacutetele ndash figyelemmel a munkaacuteltatoacute helyzeteacutere a szervezet meacutereteacutere gazdasaacutegi eacutes emberi erőforraacutesaira valamint az inteacutezkedeacutessel eleacuterhető eredmeacutenyre ndash a munkaacuteltatoacute szaacutemaacutera bizonyiacutethatoacutean araacutenytalan terhet jelent
Koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutesA haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes koumlzvetett formaacutejaacutenak sajaacutetossaacutega hogy a diszkriminaacuteloacute feacutel laacutetszoacutelag jogszerű eacutes semleges inteacutezkedeacutese eredmeacutenyezi azt a helyzetet amely a veacutedett tulajdonsaacuteggal rendelkező szemeacute-lyek szaacutemaacutera leacutenyegesen nagyobb araacutenyban haacutetraacutenyos mint a veluumlk oumlsszehasonliacutethatoacute helyzetben leacutevőknek A koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutest eacuteppen azeacutert neheacutez felismerni mert az inteacutezkedeacutes mindenkire egy-formaacuten vonatkozik eacutes az csak hataacutesaacuteban lesz kedvezőtlenebb bizonyos szemeacutelyekre neacutezve
31 Fot 4 sect h) pont32 Laacutesd az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet az akadaacutelymentesiacuteteacutesi koumltelezettseacutegről szoacuteloacute 3091201 (II 11) TT
sz aacutellaacutesfoglalaacutesaacutet33 Mt 51 sect (5) bek34 Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet az akadaacutelymentesiacuteteacutesi koumltelezettseacutegről szoacuteloacute 3091201 (II11)TT sz aacutellaacutes-
foglalaacutesa
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 81
ZaklataacutesA haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes harmadik formaacuteja a zaklataacutes A toumlrveacuteny olyan szexuaacutelis vagy egyeacuteb termeacute-szetű magatartaacutesokat tilalmaz amelyek ceacutelja vagy hataacutesa hogy egy szemeacutely veacutedett tulajdonsaacutegaacuteval oumlssze-fuumlggeacutesben az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacutertő megfeacutelemliacutető ellenseacuteges megalaacutezoacute megszeacutegyeniacutető vagy taacutemadoacute koumlrnyezet alakiacutetson ki
A zaklataacutes vaacuteltozatos moacutedon valoacutesulhat meg verbaacutelis uacuteton lehet seacutertegeteacutes eacutelcelődeacutes a megseacutertett sze-meacutely veacutedett tulajdonsaacutegaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben de toumlrteacutenhet fizikai kontaktusban is A zaklataacutes toumlbbnyire egy sorozatos ismeacutetlődő vagy folyamatos magatartaacutes soraacuten valoacutesul meg azonban akaacuter egyetlen egyszeri ma-gatartaacutes is ndash legyen az verbaacutelis vagy egyeacuteb kifejezeacutesmoacuted ndash kialakiacutethat az eacuterintett koumlruumll egy olyan megalaacutezoacute koumlrnyezetet amely az emberi meacuteltoacutesaacuteg seacuterelmeacutevel egyuumltt jaacuter
Jogellenes elkuumlloumlniacuteteacutesA jogellenes elkuumlloumlniacuteteacutes vagy maacutes neacuteven szegregaacutecioacute a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes azon formaacuteja amely eseteacuten a veacutedett tulajdonsaacuteggal rendelkező szemeacutelyeket csoportokat ndash aneacutelkuumll hogy azt toumlrveacuteny kifejezetten megengedneacute ndash a veluumlk oumlsszehasonliacutethatoacute helyzetben leacutevő szemeacutelyektől azok csoportjaacutetoacutel elkuumlloumlniacutetik35
Jogellenes elkuumlloumlniacuteteacutes leggyakrabban az oktataacutes eacutes a lakhataacutes tereacuten fordul elő Az Ebktv oktataacutes eacutes keacutep-zeacutes ciacutem alatt nevesiacuteti az iskolai szegregaacutecioacute egyes eseteit az iskolaacutek koumlzoumltti eacutes az iskolaacuten beluumlli tagozat- osztaacutely- vagy csoportszintű szegregaacutecioacutet A jogellenes elkuumlloumlniacuteteacutes sajaacutetossaacutega hogy az elkuumlloumlniacuteteacutes oumlnmagaacute-ban haacutetraacuteny ezeacutert nem szuumlkseacuteges annak tovaacutebbi igazolaacutesa hogy maga az elkuumlloumlniacuteteacutes egyeacuteb haacutetraacutenyokat is okoz36
Az elkuumlloumlniacuteteacutes ugyanakkor nem minden esetben jogellenes Az Ebktv 28 sect-a toumlbb kiveacutetelt is tartalmaz megengedi a nemi alapon szervezett oktataacutest felteacuteve hogy a csak egyik nembeli tanuloacutek szaacutemaacutera szerve-zett oktataacutesban valoacute reacuteszveacutetel oumlnkeacutentes eacutes az oktataacutesban reacutesztvevőket semmilyen haacutetraacuteny nem eacuteri nem jogellenes tovaacutebbaacute a vallaacutesi vagy maacutes vilaacutegneacutezeti meggyőződeacutes alapjaacuten szerveződő elkuumlloumlnuumllt oktataacutes (fele-kezeti oktataacutes) tovaacutebbaacute a nemzetiseacutegi oktataacutes felteacuteve hogy annak ceacutelja vagy tanrendje indokolja elkuumlloumlnuumllt osztaacutelyok vagy csoportok alakiacutetaacutesaacutet Koumlzoktataacutesi inteacutezmeacutenyben ilyen oktataacutes csak a szuumllők kezdemeacutenyezeacutese eacutes oumlnkeacutentes vaacutelasztaacutesa felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyben pedig csak a hallgatoacutek oumlnkeacutentes reacuteszveacutetele alapjaacuten szer-vezhető
35 Ebktv 10 sect (2) bek36 Ez a szemleacutelet az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok Legfelsőbb Biacuteroacutesaacutegaacutenak a Brown I-uumlgyben hozott iacuteteacutelete logikaacutejaacutera
eacutepuumll amelyben a biacuteroacutesaacuteg raacutemutatott arra hogy bdquovannak olyan megfoghatatlan teacutenyezők (intangible considerations) amelyek miatt a bdquohasonloacute koruacute eacutes keacutepesseacutegűrdquo feheacuter eacutes sziacutenes bőrű diaacutekoknak bdquocsupaacuten a faji hovatartozaacutesuk miatti elkuumlloumlniacuteteacutese a koumlzoumlsseacutegen beluumlli staacutetuszukkal kapcsolatban olyan kisebbseacutegi eacuterzeacutest generaacutel amely elmeacutejuumlket eacutes sziacute-vuumlket soha toumlbbeacute nem orvosolhatoacute moacutedon befolyaacutesolhatjardquo [ Brown vs Board of Education (Iskolaszeacutek) 347 uS483 (1954) 1954 maacutejus 17-i iacuteteacutelet]
82 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
MegtorlaacutesAki az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese miatt kifogaacutest emelő eljaacuteraacutest indiacutetoacute vagy az eljaacuteraacutes-ban koumlzreműkoumldő szemeacutellyel szemben ezzel oumlsszefuumlggeacutesben jogseacuterelmet okoz magatartaacutesa jogseacuterelem okozaacutesaacutera iraacutenyul vagy azzal fenyeget az megtorlaacutest koumlvet el A megtorlaacutes tilalma garantaacutelja a diszkriminaacute-cioacuteval szemben felleacutepő szemeacutelyek veacutedelmeacutet eacutes oumlsztoumlnzi a jogeacuterveacutenyesiacuteteacutesi szaacutendeacutekot az ilyen jogseacuterteacutesek-kel szemben A megtorlaacutes a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes egyetlen olyan formaacuteja amelynek nem felteacutetele hogy a seacuterelmet elszenvedő szemeacutely rendelkezzen veacutedett tulajdonsaacuteggal Ebből koumlvetkezően a megtorlaacutessal szembeni jogveacutedelemnek nem felteacutetele az sem hogy az alapul szolgaacuteloacute diszkriminaacutecioacutes uumlgy megalapozott legyen vagy hogy a panaszt kifogaacutest formaacutelisan tehaacutet biacuteroacutesaacuteg vagy hatoacutesaacuteg előtt terjesszeacutek elő A megtorlaacutes joginteacutezmeacutenyeacutenek az a ceacutelja hogy megveacutedje a diszkriminaacutecioacute miatt felleacutepő szemeacutelyeket az ezzel kapcsolatos mindennemű haacutetraacutenyos koumlvetkezmeacutenytől retorzioacutetoacutel amiy megvaloacutesulhat az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacutertő meg-alaacutezoacute baacutenaacutesmoacuteddal37
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacuteseacutere adott utasiacutetaacutesAz egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacuteseacutet jelenti a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes maacuter ismertetett formaacuteira adott utasiacutetaacutes is38 A diszkriminaacutecioacutera adott utasiacutetaacutes sui generis teacutenyaacutellaacuteskeacutent valoacute szerepelteteacutese a seacuterelmet szenvedett feacutel eljaacuteraacutesjogi helyzeteacutet hivatott koumlnnyiacuteteni azzal hogy elegendő az utasiacutetaacutes teacutenyeacutenek igazolaacutesa tovaacutebbi koumlruumllmeacutenyek peacuteldaacuteul az utasiacutetaacutes nyomaacuten toumlrteacutentek valoacutesziacutenűsiacuteteacuteseacutere maacuter nincs szuumlkseacuteg
Bizonyiacutetaacutes az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese miatt indult uumlgyekbenAz Ebktv az unioacutes jognak megfelelően az osztott bizonyiacutetaacutes alkalmazaacutesaacutet iacuterja elő az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenynek megseacuterteacutese miatt indult eljaacuteraacutesokban A bizonyiacutetaacutesi terhet az Ebktv megosztja a seacuterelmet szenvedett feacutel eacutes a jogseacuterteacutes elkoumlveteacuteseacutevel vaacutedolt feacutel koumlzoumltt azzal hogy a seacuterelmet szenvedett feacutelnek mind-oumlssze valoacutesziacutenűsiacuteteacutesi koumltelezettseacutege aacutell fenn miacuteg a maacutesik feacutelnek bizonyiacutetania kell Az Ebktv arroacutel is rendelke-zik hogy mely koumlruumllmeacutenyek valoacutesziacutenűsiacuteteacutese szuumlkseacuteges illetve mely koumlruumllmeacutenyek bizonyiacutetaacutesaacuteval mentesuumllhet a felelősseacutegre vonaacutes aloacutel vagyis mentheti ki magaacutet a bepanaszolt feacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese eseteacuten indiacutetott polgaacuteri eacutes koumlzigazgataacutesi eljaacuteraacutesokban eacuterveacutenyesuumllő speciaacutelis kimenteacutesi bizonyiacutetaacutes ceacutelja hogy kompenzaacutelja az igeacutenyt eacuterveacutenyesiacutető bizonyiacuteteacutekokhoz valoacute hozzaacutejutaacutesa tereacuten fennaacutelloacute haacutetraacutenyt39
Az Ebktv aacuteltalaacutenos eacutes speciaacutelis kimenteacutesi szabaacutelyok alkalmazaacutesaacutet iacuterja elő attoacutel fuumlggően hogy a panaszos-nak milyen veacutedett tulajdonsaacutegai vannak illetve a haacutetraacuteny milyen jogviszonyban eacuterte A kimenteacutesi bizonyiacutetaacutes kereteacuteben a diszkriminaacuteloacute feacutelnek tulajdonkeacuteppen lehetőseacutege van megindokolni rendelkezeacuteseacutet igazolhatja
37 Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet megtorlaacutes fogalmaacuteroacutel szoacuteloacute 38432008 (II 27) TT sz aacutellaacutesfoglalaacutesa httpwwwegyenlobanasmodhuttTTaf_20080338 Ebktv 7 sect (1) bek39 Az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet 38442008 (III 28) TT sz aacutellaacutesfoglalaacutesa a bizonyiacutetaacutesi koumltelezettseacuteg
megosztaacutesaacuteval kapcsolatban httpwwwegyenlobanasmodhuttTTaf_200804
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 83
hogy a megkuumlloumlnboumlztető baacutenaacutesmoacuted az adott jogviszonyban indokolt eacutes jogszerű volt A kimenteacutesi bizonyiacutetaacutes reacuteszletes szabaacutelyait az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet 38442008 (III 28) TT szaacutemuacute a bizonyiacutetaacutesi koumltelezettseacuteg megosztaacutesaacuteval kapcsolatos aacutellaacutesfoglalaacutesa tartalmazza40
Jogeacuterveacutenyesiacuteteacutesi lehetőseacutegek Eljaacuteraacutes az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Hatoacutesaacuteg előttAz EBH feladata az Ebktv eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek vizsgaacutelata koumlzigazgataacutesi hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutes kereteacuteben A hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutes soraacuten az EBH szeacuteles koumlrű bizonyiacutetaacutest folytat le taacutergyalaacutest tarthat az eacuterintett felek eacutes tanuacutek meghallga-taacutesaacuteval nyilatkozatteacutetelre eacutes iratok becsatolaacutesaacutera koumltelezheti az eljaacuteraacutes uumlgyfeleit helysziacuteni szemleacutet rendelhet el vagy uacuten teszteleacutest is alkalmazhat a teacutenyaacutellaacutes feltaacuteraacutesa eacuterdekeacuteben
Az EBH az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese eseteacuten a jogseacuterteacutes hatoacutesaacutegi megaacutellapiacutetaacutesaacuten tuacutel rendelkezhet a jogseacutertő aacutellapot megszuumlnteteacuteseacuteről eacutes a jogseacutertőt a joumlvőre neacutezve is eltilthatja a jogseacutertő-nek magatartaacutes tanuacutesiacutetaacutesaacutetoacutel A jogkoumlvetkezmeacutenyek koumlzuumll azonban a leghataacutesosabbnak a biacutersaacuteg kiszabaacutesa illetve a doumlnteacutes nyilvaacutenos koumlzzeacuteteacutetele bizonyul41 A jogeacuterveacutenyesiacuteteacutes hataacuteridőhoumlz koumltoumltt hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutes csak akkor indiacutethatoacute ha a jogseacuterteacutesről valoacute tudomaacutesszerzeacutestől szaacutemiacutetott egy eacutev vagy a jogseacuterteacutes bekoumlvetkezeacuteseacutetől szaacutemiacutetott haacuterom eacutev meacuteg nem telt el42
A szankcioacuterendszer meghataacuterozoacute jelentőseacutegű az EBH-nak az inteacutezmeacutenyrendszerben betoumlltoumltt szerepe szempontjaacuteboacutel Az EBH szankcioacutei elrendeli a jogseacutertő aacutellapot megszuumlnteteacuteseacutet megtilthatja a jogseacutertő maga-tartaacutes tovaacutebbi folytataacutesaacutet nyilvaacutennosaacutegra hozhatja hataacuterozataacutet peacutenzbiacutersaacutegot szabhat ki Ezek egyuumlttesen is alkalmazhatoacuteak Az alkalmazaacutesukkor figyelembe kell venni az eset oumlsszes koumlruumllmeacutenyeacutet kuumlloumlnoumlsen a seacuterelmet szenvedettek koumlreacutet a seacuterelem koumlvetkezmeacutenyeacutet a jogseacutertő aacutellapot időtartamaacutet a jogseacutertő magatartaacutes ismeacutetlő-deacuteseacutet eacutes a jogseacutertő teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet
Az EBH előtti eljaacuteraacutes előnye hogy illeteacutekmentes eacutes eljaacuteraacutesi koumlltseacuteget a keacuterelmező csak rosszhiszeműseacutege eseteacuten visel nincs koumltelező jogi keacutepviselet eacutes az eljaacuteraacutes is egyfokuacute (a biacuteroacutesaacutegi feluumllvizsgaacutelat rendkiacutevuumlli jogor-voslatnak szaacutemiacutet) ebből koumlvetkezően gyorsabb Az EBH előtti eljaacuteraacutes haacutetraacutenya hogy kaacuterteacuteriacuteteacutesi igeacuteny nem eacuterveacutenyesiacutethető
40 httpwwwegyenlobanasmodhuttTTaf_20080441 Ket 169I sect42 Ket 169H sect
84 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Egyeacuteb jogorvoslati lehetőseacutegekAz EBH mellett eljaacuteraacutes indulhat azon szakigazgataacutesi szervek előtt is amelyeket az aacutegazati jogszabaacutelyok ru-haacuteznak fel az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek vizsgaacutelataacutera a hataacuteskoumlruumlkbe tartozoacute teruumlleten a gyakorlat azonban azt mutatja hogy a diszkriminaacutecioacutes panaszok toumlbbnyire az EBH előtt keruumllnek elbiacuteraacutelaacutesra43
Kaacuterteacuteriacuteteacutest ndash tekintve hogy az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese egyben szemeacutelyiseacutegi jogi jogseacuterelem is ndash kizaacuteroacutelag munkauumlgyi perben vagy polgaacuteri perben (szemeacutelyiseacutegi jogi perben) lehet eacuterveacutenyesiacute-teni A szemeacutelyiseacutegi jogi perben tovaacutebbaacute lehetőseacuteg van arra is hogy a jogseacuterelmet szenvedett feacutel a Ptk 84 sect-aacuteban foglalt jogkoumlvetkezmeacutenyek koumlzuumll tetszeacutese szerint vaacutelasztva keacuterhesse a jogseacuterteacutes biacuteroacutesaacutegi megaacutellapiacutetaacute-saacutet a jogseacuterteacutes abbahagyaacutesaacutet eltiltaacutest a tovaacutebbi jogseacuterteacutestől vagy koumlvetelheti hogy a jogseacutertő nyilatkozattal vagy maacutes megfelelő moacutedon adjon eleacutegteacutetelt illetve keacuterheti a seacuterelmes helyzet megszuumlnteteacuteseacutet is
Koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes Mind a Faji egyenlőseacutegi mind a Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv előiacuterja a tagaacutellamok szaacutemaacutera hogy biztosiacutetsaacutek egyesuumlletek szoumlvetseacutegek illetve egyeacuteb jogi szemeacutelyek reacuteszveacuteteleacutet az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese miatt indult eljaacuteraacutesokban az aacuteldozat taacutemogatoacutejakeacutent vagy keacutepviselőjekeacutent Az iraacutenyelvek magyar jogba toumlrteacutenő aacutetuumllteteacuteseacutet ellaacutetoacute Ebktv a kitűzoumltt ceacutelokat meghaladva eljaacuteraacuteskezdemeacutenyezeacutesi joggal ruhaacutezta fel a felteacuteteleknek megfelelő civil szervezeteket szakszervezeteket eacutes nemzetiseacutegi oumlnkormaacutenyzatokat44 Koumlz-eacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutesre mind az EBH előtt mind szemeacutelyiseacutegi jogi illetve munkauumlgyi perben lehetőseacuteg van A koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes joga megilleti az uumlgyeacuteszt eacutes az EBH-t is a munkauumlgyi eacutes szemeacutelyiseacutegi jogi perekben
Koumlzeacuterdekből az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese vagy annak koumlzvetlen veszeacutelye miatt akkor lehet felleacutepni ha a jogseacuterteacutes (vagy annak veszeacutelye) olyan tulajdonsaacutegon alapult amely az egyes em-ber szemeacutelyiseacutegeacutenek leacutenyegi vonaacutesa eacutes a jogseacuterteacutes vagy annak koumlzvetlen veszeacutelye szemeacutelyek pontosan meg nem hataacuterozhatoacute nagyobb csoportjaacutet eacuterinti45 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg eddigi esetjoga alapjaacuten az ember szemeacutelyiseacutege leacutenyegi vonaacutesaacutenak minősuumll a faj az etnikai hovatartozaacutes (nemzetiseacuteg) a vallaacutesi eacutes vilaacutegneacutezeti meggyőződeacutes a Legfelsőbb Biacuteroacutesaacuteg gyakorlata alapjaacuten pedig a szexuaacutelis iraacutenyultsaacuteg is (Gyulavaacuteri Kaacutedaacuter 2009 175)
A koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes reacuteveacuten strukturaacutelis rendszerszintű diszkriminaacutecioacutes gyakorlatok is azonosiacutet-hatoacuteak ugyanis csak olyan jogseacuterteacutesek vagy azok veszeacutelye eseteacuten indiacutethatoacute eljaacuteraacutes amelyek pontosan nem
43 Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek az oktataacutes teruumlleteacuten valoacute eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet szolgaacutelja a Kot 4A sect-a a munka-jog teruumlleteacuten az Mt 12 sect-a az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes teruumlleteacuten az egeacuteszseacuteguumlgyről szoacuteloacute 1997 eacutevi CLIV toumlrveacuteny 7 sect (1) bekezdeacutese valamint a fogyasztoacuteveacutedelem tereacuten a fogyasztoacuteveacutedelemről szoacuteloacute 1997 eacutevi CLV toumlrveacuteny 45Asect (3) bek f) pontja is A fővaacuterosi eacutes megyei kormaacutenyhivatalok toumlrzshivatalaacuteba tartozoacute oktataacutesi osztaacutelyokon tuacutel a fenti jogszabaacutelyok alapjaacuten a kormaacutenyhivatalok kuumlloumlnboumlző szakigazgataacutesi szervei (pl fogyasztoacuteveacutedelmi feluumlgyelőseacuteg neacutepegeacuteszseacuteguumlgyi szakigazgataacutesi hivatal) is eljaacuterhatnak diszkriminaacutecioacutes uumlgyekben a raacutejuk iraacutenyadoacute sajaacutetos eljaacuteraacutesi szabaacutelyok szerint
44 Ebktv 20 sect (1) bek 45 Ebktv 20 sect (1) bek
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 85
meghataacuterozhatoacute szemeacutelyt eacuterintenek A koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes kereteacuteben indiacutethatoacute eljaacuteraacutesokhoz mindig jelentős taacutersadalmi eacuterdek fűződik ami nem csupaacuten az eacuterintettek nagyobb de meg nem hataacuterozhatoacute szaacutemaacute-boacutel hanem a veacutedett tulajdonsaacutegok suacutelyozaacutesaacuteboacutel is adoacutedik A koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes hateacutekony eszkoumlze az oktataacutesi szegregaacutecioacute az akadaacutelymentesiacuteteacutesi koumltelezettseacuteg elmulasztaacutesa eacutes diszkriminatiacutev aacutellaacuteshirdeteacutesek-kel szembeni felleacutepeacutesnek Koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes eseteacuten a jogseacuterelem teacutenyleges elszenvedőinek nem kell perben aacutellniuk teacutenyleges haacutetraacutenyt sem kell igazolniuk hiszen a jogseacuterelem puszta veszeacutelye is elegendő Ebből adoacutedoacutean alkalmas eszkoumlze tervezett de meacuteg veacutegre nem hajtott diszkriminatiacutev inteacutezkedeacutesek doumlnteacutesek megakadaacutelyozaacutesaacutenak
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Melyek a legfontosabb a nemi diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet kimondoacute iraacutenyelvek1 Mit jelent a megerősiacutető inteacutezkedeacutes fogalma 2 Mitől koumlnnyiacutetett a bizonyiacutetaacutes a 9780EK iraacutenyelv alapjaacuten3 Milyen vaacuteltozaacutesokat hozott az Amszterdami Szerződeacutes a koumlzoumlsseacutegi antidiszkriminaacutecioacutes toumlrekveacutesekben4 Ismertesse a Faji egyenlőseacutegi iraacutenyelvet 5 Mit jelent az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenye a Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelvben6 Melyek a legfontosabb kiveacutetelek a Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv aloacutel7 Melyek a koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes fogalmi elemei8 Mit jelent az egyenlő eacuterteacutekű egyenlő beacuter elve mikor tekinthető keacutet munka egyeneacuterteacutekűnek9 Ki minősuumll fogyateacutekos szemeacutelynek a Fot eacutertelmeacuteben10 Mit jelent az akadaacutelymentesiacuteteacutesi koumltelezettseacuteg eacutes az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenye mi a kettő 11 koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegdefiniaacutelja a koumlzvett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutest eacutes a zaklataacutest12 Melyek a jogellenes elkuumlloumlniacuteteacutes aloacuteli kiveacutetelek13 Mit jelent a megtorlaacutes miben kuumlloumlnboumlzik a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes tovaacutebbi formaacuteitoacutel14 Mik a koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes felteacutetelei mely eljaacuteraacutesokban eacutes kik eacutelhetnek vele15 Melyek az EBH előtti eljaacuteraacutes előnyei eacutes haacutetraacutenyai16
irodalom
Craig Paul Graacuteinne de Buacuterca (2003) EU Law Text cases and materials 3rd ed university Press OxfordEuropean Commission (2010) Compilation of case law on the equality of treatment between women and men
and on non-discrimination in the European Union Publication office of the European union Luxembourg
86 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Feldman Sandra (ed) (2001) Discrimination and Human Rights The case of racism Oxford university Press Oxford
Gyulavaacuteri Tamaacutes Kaacutedaacuter Andraacutes Kristoacutef (2009) A magyar antidiszkriminaacutecioacutes jog vaacutezlata Biacutebor Kiadoacute Mis-kolc
Halmai Gaacutebor Toacuteth Gaacutebor Attila (szerk) (2003) Emberi jogok Osiris BudapestKemeacuteny Istvaacuten Janky Beacutela Lengyel Gabriella (2004) A magyarorszaacutegi cigaacutenysaacuteg 1971ndash2003 Gondolat
BudapestKiss Gyoumlrgy (szerk) (2001) Az Euroacutepai Unioacute munkajoga Osiris BudapestKoncz Katalin dr (2008) Nők a munkaerőpiacon Corvinus Egyetem Womenrsquos Studies Koumlzpont BudapestKrizsaacuten Andrea (2001) diszkriminaacutecioacute-tilalom a kisebbseacutegi biztos gyakorlataacuteban Fundamentum 2 24ndash39nyaacuteraacutedy Gaacuteborneacute dr (szerk) (2008) Eseacutelyegyenlőseacuteg egyenlő baacutenaacutesmoacuted A haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes
felismereacutese eacutes kezeleacutese a helyi koumlzigazgataacutesban KSZK ROP 333 Programigazgatoacutesaacuteg BudapestSzaacutele Laacuteszloacute (szerk) (2010) A befogadoacute taacutersadalomeacutert eseacutelyegyenlőseacutegi politika Magyarorszaacutegon 2002ndash
2010 Szociaacutelis eacutes Munkauumlgyi Miniszteacuterium Budapestudvari Maacuterton dr Ivaacutenyi Klaacutera (2010) Bizonyiacutetva A magyar joggyakorlat elemzeacutese a Nemzeti eacutes Etnikai
Kisebbseacutegi Jogveacutedő Iroda (NEKI) egyes diszkriminaacutecioacutes uumlgyei alapjaacuten Maacutessaacuteg AlapiacutetvaacutenyndashnEKI Buda-pest
Verloo Mieke (ed) (2007) Multiple meanings of gender equality CEu Press Budapestndashnew york
87
szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes 24 elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban
sziKlAi istvaacuten
Előzmeacutenyek dioacuteheacutejban241
A nyugat-euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni kialakulaacutesaacuteval a szegeacutenyseacuteg eltűneacuteseacutere szaacutemiacute-toacute vaacuterakozaacutesok felerősoumldtek A feacuterfiak tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutenek eacutes mind toumlbb nőnek biztosiacutetott foglalkoztataacutest a munkaerőpiac A kuumlloumlnfeacutele taacutemogataacutesok szolgaacuteltataacutesok igeacutenybeveacuteteleacutere alapot nyuacutejtoacute szociaacutelis jogok jelen-tős meacuterteacutekben csoumlkkentetteacutek a szegeacutenyseacuteget Az 1970-es eacutevek koumlzepe vagyis az első olajvaacutelsaacuteg oacuteta azon-ban a koumlzel teljes foglalkoztataacutes remeacutenye eltűnt a szegeacutenyseacuteg visszateacutert a politikai eacutes taacutersadalomtudomaacutenyi koumlzgondolkodaacutesba (Abrahamson 1997)
A taacutersadalmi kirekeszteacutes (social exclusion) fogalma maacutera szerves reacutesze az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikai szoacutehasznaacutelataacutenak Csakuacutegy mint a szegeacutenyseacuteg vagy a munkaneacutelkuumlliseacuteg ez is olyan fogalommaacute vaacutelt amely-nek hasznaacutelata mindennapos ugyanakkor a taacutersadalomtudoacutesok maacuteig nem hataacuteroztaacutek meg pontosan a fogal-mat
A taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalmaacutet a francia szocioloacutegusok alkalmaztaacutek előszoumlr az 1980-as eacutevek taacutersadal-mi-gazdasaacutegi aacutetalakulaacutesaacutehoz koumltődő szociaacutelis probleacutemaacutek elemzeacutesekor Megkoumlzeliacuteteacutesuumlkben a kirekeszteacutes utal a taacutersadalmi koumlteleacutekek gyenguumlleacuteseacutere amely a taacutersadalmi kizaacuteraacuteshoz (disqualification) (Paugam 1993) vagy a taacutersadalmi kiilleszkedeacuteshez (disaffiliation) (Castel 1995) vezet Kivaacuteltoacute okkeacutent az iparosodott taacutersadalmakban toumlmeges jelenseacuteggeacute vaacutelt taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi sebezhetőseacuteget nevesiacutetetteacutek A biztonsaacuteg hiaacutenyaacutenak erő-soumldeacutese a neacutepesseacuteg egy meghataacuterozoacute reacuteszeacuteben egyuumltt jelentkezik a globaacutelis gazdasaacuteg nyuacutejtotta potenciaacutelis lehetőseacutegekkel Egyre nagyobb probleacutema a megfelelő munkaacutehoz joumlvedelemhez lakhataacuteshoz egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacuteshoz eacutes oktataacuteshoz valoacute hozzaacutejutaacutes a joacuteleacuteti viacutevmaacutenyok fenntarthatoacutesaacutega s ezek a neacutepesseacuteg egyre nagyobb reacuteszeacutet eacuterintik (laacutesd Council of Europe 2001)
A taacutersadalmi jelenseacutegek a szegeacutenyseacuteg jelenseacutege sokfeacutelekeacuteppen megragadhatoacute A taacutersadalmi kirekeszteacutes megkoumlzeliacuteteacutesmoacutedja kuumlloumlnoumlsen joacutel alkalmazhatoacute abboacutel a szempontboacutel hogy nem pusztaacuten a helyzetet iacuterja le hanem figyelmet szentel azon folyamatoknak amelyek a kirekeszteacuteshez jaacuterulnak hozzaacute
88 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Elmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacutesek242
A kirekeszteacutes fogalma toumlbbfeacutelekeacuteppen eacutertelmezhető A leginkaacutebb elterjedt eacutertelmezeacutesben a megfosztottsaacuteg-hoz a kuumlloumlnfeacutele javakhoz taacutemogataacutesokhoz szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes hiaacutenyaacutehoz koumltődik Magyar-orszaacutegon a taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalma az Eu-s csatlakozaacutes előkeacutesziacuteteacutese soraacuten (2002 nyaraacutetoacutel) keruumllt a koumlztudatba (Termeacuteszetesen maacuter ezt megelőzően is voltak jelentős szegeacutenyseacutegvizsgaacutelatok hazaacutenkban)
A taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalmaacutet a kutatoacutek szakeacutertők szeacuteles koumlrben egymaacutestoacutel elteacuterő tartalommal hasz-naacuteljaacutek Leacutenyegeacuteben haacuterom visszateacuterő elem talaacutelhatoacute meg a leiacuteraacutesokban
Relativitaacutes a kirekesztettseacuteg a mindenkori taacutersadalom keretei koumlzoumltt eacutertelmezhető vagyis időben eacutes teacuterben vaacuteltozoacute A taacutersadalom reacuteszeacuteről megnyilvaacutenuloacute aktivitaacutest hangsuacutelyozza amely a kirekeszteacutes iraacutenyaacuteba mutat vala-mint a kirekesztettek kirekesztettseacutegtudataacutet hangsuacutelyozzaA folyamatok dinamikaacutejaacutera foacutekuszaacutel a taacutersadalmi kirekesztettseacuteg tovaacutebbgyűrűzik s eseacutelytelenseacuteget jelent a joumlvőre vonatkozoacutean (Haralambos Holborn 2000)
A nemzetkoumlzi szakirodalomban a taacutersadalmi kirekeszteacutes koncepcioacutejaacutenak egyik előzmeacutenye Peter Townsend (1979) munkaacutessaacutegaacuteban lelhető fel Az aacuteltala bevezetett (objektiacutev) relatiacutev deprivaacutecioacute fogalma tuacutelmutat az ad-dig hasznaacutelatos szegeacutenyseacutegeacutertelmezeacuteseken A szegeacutenyseacuteg eacutertelmezhetőseacutege eacuterdekeacuteben Townsend egy deprivaacutecioacutes indexet aacutelliacutetott fel amelyben olyan sajaacutetos teacutetelek szerepeltek mint
az utolsoacute 12 hoacutenapban volt-e legalaacutebb egyhetes nyaralaacuteson a gyerekeknek volt-e szuumlleteacutesnapi uumlnnepseacutege van-e a haacuteztartaacutesaacuteban hűtőszekreacuteny van-e a haacuteztartaacutes kizaacuteroacutelagos hasznaacutelataacuteban viacutezoumlbliacuteteacuteses WC fuumlrdeacutesi lehetőseacuteg stb
E megkoumlzeliacuteteacutes leacutenyegi uacutejdonsaacutega az hogy az index alkotoacuteelemei nem a joumlvedelmi szint meacutereacuteseacuten hanem bizonyos az adott taacutersadalomban elterjedt bevett javak birtoklaacutesaacuten eacutes szokaacutesokon alapulnak
A taacutersadalmi kirekesztettseacuteg fogalma a francia kutataacutesi hagyomaacutenyokon alapul Robert Castel (1993) kiil-leszkedeacutesről iacuterott munkaacuteja leacutenyegeacuteben a taacutersadalmi kirekeszteacutes folyamataacutet iacuterja le Megfogalmazaacutesaacuteban leacutetezik a bdquosebezhetőseacutegrdquo taacutersadalmi kategoacuteriaacuteja amely a taacutersadalomba beilleszkedettek eacutes a kirekesztettek csoportja koumlzoumltt talaacutelhatoacute az e csoportba tartozoacutek seacuteruumlleacutekenyek a kirekeszteacutes kockaacutezataacuteval fenyegetettek
A fogalomeacutertelmezeacutesek egy maacutesik csoportja az Euroacutepai unioacute megkoumlzeliacuteteacutese kapcsaacuten a szegeacutenyseacutegeacutertel-mezeacutesek egy uacutej dimenzioacutejaacutet tulajdoniacutetjaacutek a kirekeszteacutes fogalmaacutenak Ezen uacutej dimenzioacutera vilaacutegiacutet raacute Pete Alcock bdquoamit az Eu szakeacutertői cselekedtek a taacutersadalmi kirekeszteacutes probleacutemaacutejaacutenak vitaacutejaacuteban az kiacuteseacuterlet a szegeacuteny-seacutegről eacutes deprivaacutecioacuteroacutel folytatott vita eacutes kutataacutesok kitaacutegiacutetaacutesaacutera tuacutel a szegeacutenyseacuteg megszokott keretein annak eacuterdekeacuteben hogy feloumlleljeacutek maacutes taacutersadalmi inteacutezmeacutenyek eacutes egyeacutenek szegeacutenyseacuteggel kapcsolatos reakcioacuteit az egeacutesz taacutersadalomban Ebben az eacutertelemben amellett eacutervelnek hogy a jelenseacuteg leiacuteraacutesa helyett ndash ahogyan a szegeacutenyseacuteget gyakran megkoumlzeliacutetik ndash a taacutersadalmi kirekeszteacutes valoacuteban egy folyamat amely mindannyiunkat
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 89
eacuterintrdquo (ideacutezi Haralambos Holborn 2000 304) Leacutenyegeacuteben ez a megkoumlzeliacuteteacutes statikus (statisztikus) megkoumlze-liacuteteacutesen tuacutelleacutepve a folyamatokra helyezi a hangsuacutelyt
A kirekeszteacutes dinamikus voltaacutera utal a nolan eacutes Whelan szerzőpaacuteros is bdquoinkaacutebb a taacutersadalmi kirekeszteacutes-ről semmint a szegeacutenyseacutegről beszeacutelve vaacutelik vilaacutegossaacute a szakadeacutek azok koumlzoumltt akik aktiacutev tagjai a taacutersadalom-nak eacutes azok koumlzoumltt akiket a peremre keacutenyszeriacutetettek eacutes a taacutersadalmi dezintegraacutecioacute noumlvekvő kockaacutezataacuteban eacutelnek valamint az eacuterintett szemeacutelyek eacutes a taacutersadalom eseteacuteben raacutevilaacutegiacutet arra hogy kirekeszteacutes egy vaacuteltozaacutes folyamata nem pedig egy roumlgzuumllt vagy statikus aacutellapotrdquo (ideacutezi Haralambos Holborn 2000 304)
Az akadeacutemiai kutatoacutei vilaacutegon kiacutevuumll az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg volt a legelső abban amely a koumlzponti kormaacutenyzat szintjeacutere emelte a kirekeszteacutes elleni kuumlzdelmet (1997 veacutegeacuten leacutetrehozva Social Exclusion unit neacuteven a taacutersadal-mi kirekeszteacutes jelenseacutegeacutevel foglalkozoacute speciaacutelis kormaacutenyzati szervezetet) E szervezet olyan taacutersadalmi prob-leacutemaacutekkal foglalkozik mint az iskolakeruumlleacutes a munkaneacutelkuumlliseacuteg Szeacutelesebb eacutertelemben ceacuteljuk a kirekeszteacutes minden formaacuteja elleni kuumlzdelem vagyis a taacutersadalmi beilleszkedeacutes taacutemogataacutesa A szervezet meghataacuterozaacutesa szerint bdquoa taacutersadalmi kirekeszteacutes roumlvid leiacuteraacutesa annak hogy mi tud toumlrteacutenni amikor emberek vagy teruumlletek olyan probleacutemaacutek kombinaacutecioacutejaacutetoacutel szenvednek mint a munkaneacutelkuumlliseacuteg aluliskolaacutezottsaacuteg szakkeacutepzetlenseacuteg alacsony joumlvedelem szegeacutenyes lakhataacutes magas bűnoumlzeacutesi araacuteny a koumlrnyeacuteken rossz egeacuteszseacuteg vagy csalaacutedi vaacutelsaacutegrdquo (Social Exclusion unit 20051)
Havasi eacuteva aki egyike azon magyarorszaacutegi szakeacutertőknek akik elsőkeacutent proacutebaacuteltaacutek a hazai viszonyokra eacutertelmezni (a statisztika eszkoumlzeivel) a kirekesztettseacuteg koncepcioacutejaacutet tanulmaacutenyaacuteban a koumlvetkezőkeacutepp defini-aacutelja a fogalmat bdquoA taacutersadalmi kirekesztettseacuteg egy olyan elszigetelődeacutesi folyamat amelynek soraacuten az egyes embereknek taacutersadalmi csoportoknak nincs vaacutelasztaacutesi lehetőseacutege A szegeacutenyseacuteg megkoumlzeliacuteteacutesekkel szem-ben (hellip) a kirekeszteacutes eseteacuten nem a raquoveacutegeredmeacutenyenlaquo van a hangsuacutely hanem a raquofolyamatonlaquo azon a raquome-chanizmusonlaquo amely a sokoldaluacute megfosztottsaacutegot eredmeacutenyezi sőt uacutejra is termeli azt A fogalom szorosan kapcsoloacutedik az autonoacutemia eacutes a taacutersadalmi reacuteszveacutetel hiaacutenyaacutehozrdquo (Havasi 2002 30)
Amennyiben elfogadjuk a kirekeszteacutes dinamikus a folyamatokat hangsuacutelyozoacute megkoumlzeliacuteteacuteseacutet nagyon fon-tos koumlvetkezmeacutenyeket vaacutellalunk fel Ez esetben ugyanis olyan koumlvetkezteteacutesekre juthatunk amelyek a forraacutesok uacutejraelosztaacutesaacuten tuacutel a taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi vaacuteltozaacutesokhoz vezet [vouml Ferge Zsuzsa strukturaacutelis-dinamikus szociaacutelpolitikai megkoumlzeliacuteteacuteseacutevel (Ferge 1991)] Ez esetben a jobb (hateacutekonyabb hataacutesosabb) joacuteleacuteti taacutemoga-taacutesok szorgalmazaacutesa oumlnmagaacuteban nem elegendő hiszen ezek nem biztosiacutetjaacutek automatikusan a kirekesztettek reacuteszveacuteteleacutet a taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai eacuteletben
Szeacutelesiacutetve a kuumlloumlnfeacutele eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegeket a koumlzoumlsseacutegfejleszteacutesben dolgozoacute szakemberek szem-pontjaacuteboacutel a kirekeszteacutes egy sajaacutetos aspektusa domborodik ki bdquoUacutegy laacutetjuk hogy miacuteg a nyugati gyakorlat el-sősorban a kirekeszteacutes (exclusion) elleni harcra iraacutenyul a koumlzoumlsseacutegfejleszteacutes szakmai eszkoumlzeivel (sőt az angolok uacutejabban maacuter egyenesen az raquoinclusionlaquo a raquobelefoglalaacuteslaquo hangoztataacutesaacuteval fogalmazzaacutek meg taacutersada-lomalakiacutetoacute ceacuteljukat vagyis hogy belefoglaljaacutek a helyi embereket a helyi folyamatokba eacutes hogy reacuteszt vegyenek
1 A reacuteszleg 2006-ig műkoumldoumltt vaacuteltozatlan formaacuteban majd aacutetalakult taacutersadalmi kirekeszteacutes munkacsoporttaacute (Social Exclusion Task Force)
90 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
a helyi probleacutemaacutek megoldaacutesaacuteba) addig a magyar gyakorlat ndash pontosabban a miaacuteltalunk tehaacutet a Koumlzoumlsseacutegfej-lesztők Egyesuumllete eacutes taacutersszervezetei aacuteltal vitt gyakorlat napjainkban ndash eacutes joacute ideig meacuteg bizonyaacutera ndash elsősorban a helyi taacutersadalmak demokratikus oumlnszerveződeacuteseacutere eacutes egyuumlttműkoumldeacuteseacutere helyezi a hangsuacutelyt s e tekintet-ben a nonprofit szektorral is jelentősen eacuterintkezikrdquo (Vercseg 1998 3)
A taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalmaacutenak kritikaacutejaA kirekeszteacutes koncepcioacutejaacuteval kapcsolatos probleacutemaacutek jelentős reacuteszben a koraacutebbi szegeacutenyseacutegelmeacuteletektől valoacute elteacutereacutesből adoacutednak noha a fogalom maacutera (legalaacutebbis az Eu szintjeacuten) elterjedt neheacutez preciacutez meghataacuterozaacutesaacutet adni valamint megbiacutezhatoacutean minden aspektusaacutera kiterjedően meacuterni
Amennyiben nemzetkoumlzileg eacuterveacutenyes megaacutellapiacutetaacutesokra szeretneacutenk hasznaacutelni a fogalmat (s keacutetseacutegkiacutevuumll ezt teszi az Eu) legalaacutebb akkora probleacutemaacuteba uumltkoumlzuumlnk mint a relatiacutev szegeacutenyseacuteg eseteacuteben a kuumlloumlnfeacutele taacutersadal-mak oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera hasznaacutelt kirekeszteacutesfogalom neheacutezkes mivel a taacutersadalmakat kuumlloumlnfeacutele esetenkeacutent egymaacuteseacutetoacutel nagyon elteacuterő normaacutek eacutes koumlruumllmeacutenyek jellemzik2
A Haralambos eacutes Holborn szerzőpaacuteros kockaacutezatot laacutet abban hogy a kirekeszteacutes aacuteltalaacutenos megfogalma-zaacutesa elvonja a doumlnteacuteshozoacutek figyelmeacutet attoacutel hogy azokkal az alapvető anyagi (joumlvedelmi stb) hiaacutenyokkal szuumlkseacutegletekkel foglalkozzanak amelyek sok esetben a kirekeszteacutes fő okai (Haralambos Holborn 2000 304) Anthony Judge (1995) eacutelesebben biacuteraacutelja a taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalmaacutet Metaforikus csapdaacutenak tartja hasznaacutelataacutet olyankeacutent amely ugyanazt a dichotoacutemikus keacutepet adja vissza mint a bdquofenn eacutes lennrdquo vagy a bdquokint eacutes bennrdquo a bdquojoacute eacutes rosszrdquo s nem alkalmas az aacutetmenetek az aacuternyalatok fokozatok megjeleniacuteteacuteseacutere Erre a meglaacutetaacutesra alapozva aacutelliacutetjaacutek hogy a fogalom hasznaacutelata tuacutelzottan mechanikus ami pedig oda vezethet hogy a nagyon is oumlsszetett probleacutemaacutet megjeleniacuteteni kiacutevaacutenoacute fogalom tuacutelzottan leegyszerűsiacutetőveacute vaacutelik A kirekeszteacutes metaforaacuteja ndash Judge eacutertelmezeacuteseacuteben ndash azt sugallja hogy le kell rombolni a falat amely a kintieket (kirekesz-tetteket) a bentiektől (beilleszkedettek) elvaacutelasztja Ebből a szemszoumlgből neacutezve egyeacutertelműnek laacutetszik hogy mieacutert vonakodnak a bent leacutevők a kint leacutevőket beengedni Judge felteszi a keacuterdeacuteseket Mi volna ha minden kirekesztett bentre keruumllne Hogyan alakulna aacutet a bdquobentrdquo vilaacutega Van elegendő teacuter bent minden kint leacutevő szaacute-maacutera E keacuterdeacutesek menteacuten aacutelliacutetja a bdquokirekeszteacutesrdquo metafoacuteraacuteja erőteljesen motivaacutelhatja a kint levőket azonban nemkiacutevaacutenatos eredmeacutenyekre vezethet a bentiek eseteacuteben (Judge 1995 2)
Sajaacutetos kritikaacutet fogalmaz meg kuumlloumlnoumlsen a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok vonatkozaacutesaacuteban Ladaacutenyi Jaacutenos eacutes Szeleacutenyi Ivaacuten (2001) Cikkuumlk valoacutejaacuteban egy hosszabb ideje tartoacute poleacutemia reacutesze amely nem a taacutersadalmi ki-rekeszteacutes koncepcioacuteja hanem az uacuten osztaacutely alatti osztaacutely (bdquounderclassrdquo) kategoacuteria hasznaacutelata kapcsaacuten bon-takozott ki A koumlvetkezőt iacuterjaacutek bdquoa bdquokirekeszteacutesrdquo fogalma alkalmatlan annak az uacutej probleacutemaacutenak a leiacuteraacutesaacutera ami-vel a posztkommunista taacutersadalmakban a roma eacutes nem roma munkaneacutelkuumlliek eacutes szegeacutenyek tekinteacutelyes reacutesze szembesuumll ezeacutert tartjuk az bdquounderclassrdquo fogalmaacutet pontosabbnakrdquo (Ladaacutenyi Szeleacutenyi 2001 2) Kritikaacutejuk nem
2 E probleacutemaacuteroacutel illetve (suacutelyos) koumlvetkezmeacutenyeiről olvashatoacute Jan Vandemoortele (2002) kivaacuteloacute cikke amelyben a nem-zetkoumlzi szegeacutenyseacutegmeacutereacuteseket veszi kritikai elemzeacutes alaacute bemutatva hogy milyen feacutelrevezetőek lehetnek ezek ameny-nyiben nem vesszuumlk figyelembe az egyes orszaacutegok specifikumait
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 91
aacuteltalaacuteban a kirekeszteacutes koncepcioacutejaacutet ceacutelozza Ellenkezőleg a koumlvetkezőt aacutelliacutetjaacutek a bdquokirekeszteacutes ugyanis va-lamilyen formaacuteban gyakorlatilag minden taacutersadalmi koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacuterveacutenyesuumll az underclass-keacutepződeacutes terminus pedig csak a kirekeszteacutes meghataacuterozott pontosan definiaacutelhatoacute formaacutejaacutera utalrdquo (uo 3) ugyanakkor a kirekeszteacutes fogalmaacutet nem tartjaacutek eleacuteggeacute alkalmasnak olyan (konkreacutet magyar) probleacutemaacutek leiacuteraacutesaacutera amelyek maacutes szakemberek illetve az Eu szaacutendeacuteka szerint eacuteppen a kirekeszteacutes koncepcioacuteja aacuteltal (lehetneacutenek) sikere-sen (a koraacutebbiaknaacutel hateacutekonyabban) kezelhetők
Az Euroacutepai unioacute taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacuteja243
A taacutersadalmi kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek (munkaneacutelkuumlliek fogyateacutekos szemeacutelyek etnikai kisebbseacutegek tag-jai egyeacuteb alacsony joumlvedelmű csoportok) integraacutecioacutejaacutet ceacutelzoacute unioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egyik uacutej kezdemeacutenyezeacutes az Eu bdquoszociaacutelis dimenzioacutejaacutenrdquo beluumll Jogi alapjait az 1997-ben elfogadott Amszterdami Szerződeacutes 136 eacutes 137 cikke fektette le Az Amszterdami Szerződeacutes arroacutel rendelkezik hogy a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni harcnak az Eu uacutej szociaacutelpolitikai ceacutelkitűzeacuteseacuteveacute az euroacutepai szociaacutelis modell egyik alappilleacutereacuteveacute kell vaacutelnia A szerződeacutes 137 cikkelye felhatalmazza az Euroacutepai Tanaacutecsot olyan inteacutezkedeacutesek elfogadaacutesaacutera amelyek bdquooumlsztoumlnoumlzzeacutek az egyuumlttműkoumldeacutest a tagaacutellamok koumlzoumltt a tudaacutes bőviacuteteacutese az informaacutecioacutecsere eacutes a legjobb gyakorlatok koumllcsoumlnoumls megismereacutese az innovatiacutev megkoumlzeliacuteteacutesek előmozdiacutetaacutesa eacutes a tapasztalatok kieacuterteacutekeleacutese aacuteltal a taacutersadalmi kirekeszteacutes lekuumlzdeacutese eacuterdekeacutebenrdquo
Az Euroacutepai Tanaacutecs 2000 maacuterciusaacuteban megtartott lisszaboni uumlleacuteseacuten az Eu azt a strateacutegiai ceacutelt tűzte ki a koumlvetkező eacutevtizedre hogy a vilaacuteg legversenykeacutepesebb eacutes legdinamikusabb tudaacutesalapuacute taacutersadalmaacutevaacute kiacutevaacuten vaacutelni amely keacutepes a fenntarthatoacute gazdasaacutegi noumlvekedeacutesre toumlbb eacutes jobb munkahely eacutes erősebb taacutersadalmi koheacutezioacute biztosiacutetaacutesa mellett Ennek eacuterdekeacuteben a Tanaacutecs doumlnteacutest hozott az unioacutes szintű taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacuteroacutel amelyet a nemzeti akcioacutetervekből eacutes az egyuumlttműkoumldeacutesen alapuloacute koumlzoumlsseacutegi akcioacutekboacutel aacutelloacute nyiacutelt koordinaacutecioacutes mechanizmusra alapoznak (vagyis koumltelező jogszabaacutelyokat nem vezetnek be a megfogal-mazott ceacutelok eleacutereacutese eacuterdekeacuteben)
Az Euroacutepai Bizottsaacutegnak a lisszaboni uumlleacutest előkeacutesziacutető javaslata arroacutel szaacutemolt be hogy az Eu tagorszaacutegai-ban a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlb alatt eacutelők eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutema elfogadhatatlanul magas Ezeacutert az Eu ceacutelja a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlb alatt eacutelők araacutenyaacutenak csoumlkkenteacutese 2000-ben a teljes neacute-pesseacuteg 18 szaacutezaleacuteka eacutelt a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlb alatt ezt 2005-ig 15 szaacutezaleacutekra 2010-ig 10 szaacutezaleacutekara kell csoumlkkenteni miacuteg a szegeacutenyseacutegben eacutelő gyermekek szaacutemaacutet a feleacutere kell lefaragni ugyancsak 2010-ig
A fenti ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben leacutetrehozott taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni strateacutegia a koumlvetkezőket foglalja magaacuteba
a taacutersadalmi kirekeszteacutes jobb megeacuterteacuteseacutenek elősegiacuteteacutese folyamatos paacuterbeszeacuted informaacutecioacutecsere eacutes a leg-jobb gyakorlatok koumllcsoumlnoumls megismerteteacuteseacutenek uacutetjaacuten koumlzoumlsen elfogadott mutatoacutek alapjaacutena taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem elveacutenek koumlzeacuteppontba aacutelliacutetaacutesa (bdquomainstreamingrdquo) a tagaacutellamok foglalkoztataacutesi oktataacutesi eacutes keacutepzeacutesi egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes lakaacutespolitikaacutejaacuteban
92 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
speciaacutelis ceacutelcsoportokra (pl etnikai kisebbseacutegek gyermekek idősek fogyateacutekkal eacutelők) iraacutenyuloacute akcioacutek amelyek koumlzuumll az egyes tagaacutellamok a helyzetuumlknek megfelelőeket vaacutelaszthatjaacutek ki
A strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutenak eszkoumlze a nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmus Az Euroacutepai Tanaacutecs 2000 decem-bereacuteben a nizzai uumlleacuteseacuten elfogadta a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem koumlzoumls ceacutelkitűzeacuteseit majd felhiacutevta a tagaacutellamokat keacuteteacuteves (2001 juacutelius ndash 2003 juacutenius koumlzti időszakra vonatkozoacute) nemzeti akcioacutetervuumlk kidolgozaacute-saacutera Az akcioacuteterveket a tagaacutellamok 2001 juacuteniusaacutera keacutesziacutetetteacutek el a koumlvetkező ceacutelkitűzeacutesek alapjaacuten bemutatva szegeacutenyseacutegellenes inteacutezkedeacuteseiket
A foglalkoztatottsaacuteg lehetőveacute teacutetele eacutes a forraacutesokhoz jogokhoz javakhoz eacutes szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hoz-1 zaacutefeacutereacutes mindenki szaacutemaacutera
A foglalkoztatottsaacuteg lehetőveacute teacutetele11 a foglalkoztatottsaacuteg lehetőveacute teacutetele a legelesettebb csoportok szaacutemaacutera ndasha munkahely eacutes a csalaacutedi eacutelet oumlsszeegyezteteacuteseacutenek elősegiacuteteacutese beleeacutertve a gyermekek eacutes raacuteszoruloacutek ndashgondozaacutesaacutenak lehetőseacutegeacuteta szociaacutelis gazdasaacuteg munkahelyteremtő lehetőseacutegeinek kihasznaacutelaacutesa ndasha munka vilaacutegaacuteboacutel toumlrteacutenő kiszorulaacutes megakadaacutelyozaacutesa a foglalkoztathatoacutesaacuteg noumlveleacutese reacuteveacuten (eszkoumlzei ndashaz emberierőforraacutes-menedzsment az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutes)
A forraacutesokhoz jogokhoz javakhoz eacutes szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes mindenki szaacutemaacutera12 a szociaacutelis veacutedelmi rendszer kialakiacutetaacutesa oly moacutedon hogy mindenki az emberi meacuteltoacutesaacuteggal oumlsszeegyez- ndashtethető moacutedon eacutelhessena szociaacutelis veacutedelmi rendszer kialakiacutetaacutesa uacutegy hogy a munkavaacutellalaacutesnak ne legyenek ellenoumlsztoumlnzői ndashmegfelelő lakoacutekoumlruumllmeacutenyek valamint a normaacutelis eacutelethez szuumlkseacuteges kommunaacutelis szolgaacuteltataacutesok mindenki ndashszaacutemaacuteramindenki szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesok ndasha taacutersadalmi kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetett csoportok szaacutemaacutera is az oktataacuteshoz igazsaacutegszolgaacuteltataacuteshoz ndashvalamint egyeacuteb szolgaacuteltataacutesokhoz (pl kultuacutera sport) valoacute hozzaacutefeacutereacutes
A taacutersadalmi kirekeszteacutes kockaacutezataacutenak elkeruumlleacutese2 a tudaacutesalapuacute taacutersadalom eacutes az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegiaacutek lehetőseacutegeinek kiaknaacute- ndashzaacutesa eacutes annak biztosiacutetaacutesa hogy előnyeiből senki ne maradjon ki kuumlloumlnoumls tekintettel a fogyateacutekkal eacutelő szemeacutelyekrea taacutersadalmi kirekeszteacuteshez vezető kriacutezishelyzetek (pl eladoacutesodaacutes iskola idő előtti abbahagyaacutesa haj- ndashleacutektalansaacuteg) megelőzeacuteseacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacutesek foganatosiacutetaacutesa a csalaacutedi szolidaritaacutes megőrzeacuteseacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacutesek foganatosiacutetaacutesa ndash
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 93
A legelesettebbek segiacuteteacutese3 a tartoacutes szegeacutenyseacuteg kockaacutezataacutenak kitett emberek (pl fogyateacutekos szemeacutelyek) taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak ndashelősegiacuteteacutesea gyermekek taacutersadalmi kirekeszteacuteseacutenek megszuumlnteteacuteseacutere iraacutenyuloacute toumlrekveacutesek ndashaacutetfogoacute inteacutezkedeacutesek a leszakadoacute reacutegioacuteknak ndash
Minden eacuterintett szereplő mozgoacutesiacutetaacutesa4 a taacutersadalmi kirekeszteacutes aacuteltal eacuterintett emberek reacuteszveacuteteleacutenek eacutes eacuterdekeacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutenek elősegiacuteteacutese az ndashunioacutes tagaacutellami gyakorlatok szerinta taacutersadalmi kirekeszteacutes elveacutenek figyelembeveacutetele az eacuterintett szakpolitikaacutekban (bdquomainstreamingrdquo elve) ndashpaacuterbeszeacuted eacutes partnerseacuteg kialakiacutetaacutesa a taacutersadalmi kirekeszteacutesben eacuterintett aacutellami eacutes piaci szereplők va- ndashlamint a civil szfeacutera koumlzoumltt
A ceacutelkitűzeacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak taacutemogataacutesaacutera a Bizottsaacuteg koumlzoumlsseacutegi akcioacuteprogramot hozott leacutetre A taacutersadalmi kirekeszteacutes jobb megeacuterteacutese valamint a nemzeti akcioacutetervek kereteacuteben szervezett politikai egyuumlttműkoumldeacutes eacutes koumllcsoumlnoumls tanulaacutesi folyamat eacuterdekeacuteben a koumlzoumlsseacutegi program kereteacuteben az alaacutebbi akcioacutek hajthatoacutek veacutegre
a taacutersadalmi kirekeszteacutes jellemzőinek okainak tendenciaacuteinak elemzeacutese oumlsszehasonliacutetoacute statisztikaacutek gyűj-teacutese koumlzoumls moacutedszerek kidolgozaacutesa tanulmaacutenyok keacutesziacuteteacutese reacuteveacutenpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes informaacutecioacutecsere a legjobb gyakorlatok koumllcsoumlnoumls megismerteteacutese (ennek kereteacute-ben az Euroacutepai Bizottsaacuteg oumlsszehasonliacutetoacute uacuten egyuumlttes jelenteacutest3 keacutesziacutet a taacutersadalmi kirekeszteacutesről amely-ben bemutatja a nemzeti akcioacuteterveket valamint a vonatkozoacute koumlzoumlsseacutegi politikaacutek eacutes akcioacutek aacutellaacutesaacutet)paacuterbeszeacuted előmozdiacutetaacutesa a kuumlloumlnboumlző eacuterdekeltek bevonaacutesaacuteval euroacutepai szintű haacuteloacutezateacutepiacuteteacutes taacutemogataacutesa a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni harcban reacuteszt vevő nem kormaacutenyzati szervek koumlzoumltt
A taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem komplex jellegeacuteből adoacutedoacutean az akcioacuteknak a fenti ceacutelkitűzeacutesek mel-lett oumlsszhangban kell lenniuumlk az euroacutepai foglalkoztataacutespolitikai strateacutegiaacuteval is Ezek teljesiacuteteacutese ugyanis ndash az Eu-elgondolaacutesok szerint ndash jelentős segiacutetseacuteget nyuacutejt a kirekeszteacutes elleni kuumlzdelemben is ugyancsak fontos elemei a kuumlzdelemnek a nemzeti taacutersadalombiztosiacutetaacutesi (főkeacutent a nyugdiacutej- eacutes egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi) rendszerek megfelelő műkoumldteteacutese tovaacutebbaacute a tudaacutesalapuacute taacutersadalomba valoacute bekapcsoloacutedaacutes elősegiacuteteacutese (az oktataacutes- keacutepzeacutes rendszerein keresztuumll)
A tagaacutellami akcioacutetervek megszuumlleteacutese eacutes eacuterteacutekeleacutese utaacuten a Bizottsaacuteg elkeacutesziacutetette aacutetfogoacute egyuumlttes jelenteacute-seacutet (joint report) a nemzeti akcioacutetervekről Ebben a Bizottsaacuteg reacuteszletezte azokat az unioacutes szintű rizikoacutefaktoro-kat amelyek noumlvelik az elszegeacutenyedeacutes veszeacutelyeacutet
3 Miacuteg koraacutebban a Joint Report kifejezeacutes a hivatalos magyar kormaacutenyzati fordiacutetaacutesban Koumlzoumls Jelenteacuteskeacutent szerepelt az Eu-csatlakozaacutes oacuteta az Egyuumlttes Jelenteacutes a hivatalos Eu szoacutehasznaacutelat A vonatkozoacute dokumentumok tehaacutet mindkeacutet magyar nyelvű fogalomfordiacutetaacutesban fellelhetők mikoumlzben ugyanarra utalnak
94 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A rizikoacutefaktorok a koumlvetkezőkmunkaneacutelkuumlliseacuteg kuumlloumlnoumlsen a tartoacutes eacutes nagyon tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg (messze ez a leggyakrabban em- legetett faktor) alacsony joumlvedelem rossz minőseacutegű munka hajleacutektalansaacuteg rossz egeacuteszseacutegi aacutellapot bevaacutendoroltak alacsony iskolai veacutegzettseacuteg nemek koumlzoumltti eseacutelyegyenlőtlenseacuteg diszkriminaacutecioacute eacutes rasszizmus fogyateacutekossaacuteg időskor egyszuumllős csalaacutedok droghasznaacutelat eacutes alkoholizmus halmozottan haacutetraacutenyos (elmaradott) koumlrnyezetben telepuumlleacutesen eacuteleacutes
neacutehaacuteny tagorszaacutegban kiemelteacutek ezen rizikoacuteteacutenyezők egymaacutesra valoacute illetve egymaacutest erősiacutető hataacutesaacutet valamint a ciklikus eacutes az intergeneraacutecioacutes szegeacutenyseacuteget A tagaacutellami akcioacutetervekből keacutesziacutetett egyuumlttes jelenteacutes felsorol tovaacutebbaacute olyan rizikoacutefaktorokat is amelyek a taacutersadalom strukturaacutelis vaacuteltozaacutesaacuteboacutel adoacutednak s amelyek a leg-toumlbb ember szaacutemaacutera kedvezőek ugyanakkor egyesek szaacutemaacutera a leszakadaacutes veszeacutelyeacutet hordozzaacutek Ilyenek a globalizaacutecioacuteboacutel adoacutedoacute munkaerő-piaci vaacuteltozaacutesok a tudaacutesalapuacute taacutersadalom gyors teacuterhoacutediacutetaacutesa a demograacute-fiai eacutes a haacuteztartaacutesszerkezetben bekoumlvetkező vaacuteltozaacutesok a nemzetkoumlzi migraacutecioacuteboacutel adoacutedoacute etnikai kulturaacutelis vallaacutesi soksziacutenűseacuteg
Az első egyuumlttes jelenteacutes a taacutersadalom- (illetve szociaacutel-)politika szaacutemaacutera legnagyobb kihiacutevaacutesnak azt nevezi meg hogy mikeacutent lehet biztosiacutetani azoknak a nagy uacutejraelosztoacute mechanizmusoknak a megfelelő műkoumldeacuteseacutet amelyek lehetőseacutegeket eacutes erőforraacutesokat osztanak uacutejra mint amilyen peacuteldaacuteul a foglalkoztataacutespolitika az adoacute-rendszer a szociaacutelis veacutedelem rendszere illetve az oktataacutes a lakhataacutes az egeacuteszseacuteg- eacutes egyeacuteb (koumlz-)szolgaacutel-tataacutesok Keacuterdeacuteses hogy ezek mennyire adekvaacutetak a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes magas kockaacutezatuacute csoportjai szaacutemaacutera valamint mennyire keacutepesek e rendszerek az ilyen csoportba tartozoacute egyeacuteneknek alapvető jogokat garantaacutelni Amiacuteg a probleacutemaacutek nagyon szeacuteles taacuterhaacuteza bontakozik ki a tagaacutellamok leiacuteraacutesaiban addig megoldaacutes-keacutent nyolc eszkoumlz fogalmazoacutedik meg a tagorszaacutegok toumlbbseacutegeacuteben
a befogadoacute munkaerőpiac1 a foglalkoztataacutes mint jog eacutes lehetőseacuteg biztosiacutetaacutesa mindenki szaacutemaacuteramegfelelő joumlvedelem2 eacutes az emberhez meacuteltoacute eacutelet forraacutesainak biztosiacutetaacutesaaz iskolai haacutetraacutenyok kezeleacutese3 erősiacuteteni a csalaacutedi szolidaritaacutest eacutes veacutedelmezni a gyermeki jogokat4 joacute lakhataacutesi koumlruumllmeacutenyeket5 biztosiacutetani mindenkinek
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 95
egyenlő hozzaacutefeacutereacutes6 garantaacutelaacutesa eacutes beruhaacutezaacutes a joacute minőseacutegű szolgaacuteltataacutesokhoz (az egeacuteszseacuteg koumlzlekedeacutes szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok kultuacutera rekreaacutecioacute eacutes jog teruumlleteacuten)a szolgaacuteltataacutesok biztosiacutetottsaacutegaacutenak7 (eleacuterhetőseacutegeacutenek hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek) javiacutetaacutesaa toumlbbszoumlroumlsen 8 haacutetraacutenyos teruumlletek rehabilitaacutecioacuteja
A strateacutegiai megkoumlzeliacuteteacutesre joacute peacuteldakeacutent az Euroacutepai Bizottsaacuteg Hollandia Franciaorszaacuteg eacutes daacutenia nemzeti akcioacuteterveacutet emelte ki A jelenteacutesre reagaacutelva civil szervezetek ugyanakkor raacutemutatnak az akcioacutetervek gyenge-seacutegeire is toumlbbek koumlzoumltt a roumlvid elkeacutesziacuteteacutesi hataacuteridőből adoacutedoacutean
keveacutes az innovatiacutev megkoumlzeliacuteteacutes a meglevő gyakorlatok bemutataacutesaacutera szoriacutetkoznaka foglalkoztataacutespolitikai akcioacutek dominanciaacuteja konzervatiacutev szemleacuteletet tuumlkroumlz amely a szegeacutenyseacuteg aacuteltal fe-nyegetett szemeacutelyek felelősseacutegeacutet hangsuacutelyozza a jogaik helyettaz akcioacutetervek zoumlme nem foglalkozik a menekuumlltek eacutes migraacutensok okozta kihiacutevaacutesokkal eacutes nem veszi figye-lembe a feacuterfiak eacutes nők eseacutelyegyenlőseacutegeacutenek aspektusaacutet sema szegeacutenyseacuteg aacuteltal fenyegetett szemeacutelyek bevonaacutesa minden akcioacuteterv gyenge pontja keveacutes akcioacuteterv tartalmaz kieleacutegiacutető megoldaacutesokat a 4 ceacutelkitűzeacutes vagyis minden eacuterintett szereplő mozgoacute-siacutetaacutesa tereacuten
Az egyik ndash e teacutemaacuteban ndash legjelentősebb nemzetkoumlzi civil szervezet az Euroacutepai Szegeacutenyseacutegellenes Haacuteloacutezat (EAPn)4 2002 juacuteniusaacuteban reacuteszletes elemzeacutest keacutesziacutetett az egyuumlttes jelenteacutesről amelyben raacutevilaacutegiacutet szaacutemos hiaacutenyossaacutegra Legfontosabb keacuterdeacutese hogy mikeacutent lehet a nemzeti cselekveacutesi terveket a koumlzoumls kuumlzdelem valoacutedi eszkoumlzeacuteveacute tenni aneacutelkuumll hogy mindoumlssze a maacuter leacutetező politikaacutek puszta oumlsszesiacuteteacutesei eacutes eredmeacutenyjelzői legyenek A szervezet eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten a program pozitiacutevumai melleacute rendre fel lehet sorolni a megvaloacutesiacutetaacutes gyengeacuteit (laacutesd EAPn 2002) (1 taacuteblaacutezat)
Az EAPn a kritikaacutektoacutel azt remeacuteli hogy meacuteg inkaacutebb oumlsztoumlnoumlzni fogja a tagaacutellamokat erőfesziacuteteacuteseik toumlkeacutelete-siacuteteacuteseacutere A csatlakozoacute orszaacutegok korai bevonaacutesaacutet is egyeacutertelműen a pozitiacutevumok koumlzeacute sorolja (Magyarorszaacute-gon a Szociaacutelis Szakmai Szoumlvetseacuteg (3Sz ndash www3szhu) volt a kezdetekben a Haacuteloacutezat magyar partnere Maacutera a Magyar Szegeacutenyellenes Haacuteloacutezat (wwwhapnhu) vette aacutet ezt a szerepet)
A lisszaboni strateacutegia 2005 eacutevi (feacutelidős) feluumllvizsgaacutelata sok tekintetben csaloacutedaacutest okozott a szegeacutenyseacuteg ellen kuumlzdők koumlreiben Az eredeti lisszaboni strateacutegia elemei koumlzuumll a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes eacutes a munkahely-teremteacutes kiemeleacutese a koraacutebbi taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem lenduumlleteacutet megakasztotta Az Euroacutepai Szociaacutelpolitikai Menetrendben meacuteg egyenranguacutenak tekintett (gazdasaacuteg- foglalkoztataacutes- eacutes szociaacutel-) politikaacutek haacutermas egyensuacutelya megbomlott A szegeacutenyseacuteg uumlgye egyre erőteljesebben uacutegy jelenik meg a Koumlzoumlsseacuteg szint-jeacuten mint a foglalkoztataacutespolitikaacuten keresztuumll eleacuterendő ceacutel Emellett a fenntarthatoacute fejlődeacutesnek a koumlrnyezetveacutede-lemre foacutekuszaacuteloacute strateacutegiaacuteja szinteacuten keveacutesseacute kedvez a szegeacutenyseacuteg kirekeszteacutes elleni figyelem koumlzeacuteppontban maradaacutesaacutenak
4 European Anti Poverty network ndash EAPn wwweapnorg
96 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
1 taacuteblaacutezat A szervezet eacuterteacutekeleacutese
Erősseacutegek GyengeseacutegekElsőkeacutent teremtett jogi alapot a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes lekuumlzdeacuteseacuteben Az egyuumlttes jelenteacutes adta az első alkalmat arra hogy az Eu ilyen teacutemaacutejuacute politikai dokumentumot iacuterjon alaacute
Feacutelő hogy a nyitott koordinaacutecioacute termeacuteszeteacuteből fakadoacutean inkaacutebb csak bdquohelyettesrdquo szerepet toumllthet be a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem hataacutesosabb hivatalos keretfelteacuteteleinek megteremteacuteseacuteben eacutes kizaacuter maacutes hateacutekonyabb moacutedszereket az euroacutepai szociaacutelis modell megerősiacuteteacuteseacuteben
Kormaacutenykoumlzi ellenőrzeacutes nincsenek szankcioacutek csak a bdquoneacutev szeacutegyenerdquo Ellenteacutetben a foglalkoztataacutespolitika hasonloacute koordinaacutecioacutejaacuteval ahol a ceacutelok nem megfelelő teljesiacuteteacutese eseteacuten a tagaacutellamoknak GdP-juumlk bizonyos szaacutezaleacutekaacutet leteacutetbe kell helyezniuumlk amiacuteg a vaacutellaltaknak nem tesznek eleget
10 eacuteves időtartam ami elegendő idő a nemzeti akcioacutetervek tovaacutebbfejleszteacuteseacutehez eacutes hataacutesuk kieacuterteacutekeleacuteseacutehez
Az EAPn eacutes a toumlbbi kutataacutest veacutegző szervezet ez idaacuteig nem tapasztalt a nemzeti akcioacutetervekben bdquoelőregondolkodaacutestrdquo
A tagaacutellamok aacuteltal koumlzoumlsen elfogadott neacutegy ceacutelkitűzeacutes elősegiacuteti a nemzeti politikaacutek koumlnnyebb oumlsszehasonliacutethatoacutesaacutegaacutet eacutes a koumllcsoumlnoumls tanulaacutes lehetőseacutegeacutet Alapjaacutet keacutepezheti egy oumlsszefoglaloacute szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacutenak
A ceacutelkitűzeacutesek nagyon aacuteltalaacutenos megfogalmazaacutesok eacutes hiacutejaacuten vannak konkreacutet reacuteszletes kifejteacutesnek Mindezeket a tagaacutellamok meglehetősen elteacuterően eacutertelmezteacutek Toumlbben tuacutel nagy hangsuacutelyt fektettek a foglalkoztatottsaacuteg lehetőveacute teacuteteleacutere eacutes tuacutel keveacutes figyelmet fordiacutetottak a jogokhoz eacutes szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesre
A koumlzoumls indikaacutetorok vilaacutegosabb eacutes keacutezzelfoghatoacutebb eacuterteacutekeleacutest tesznek lehetőveacute
Az indikaacutetorok joacutereacuteszt mennyiseacutegiek amelyek ugyan objektiacutevebbek a minőseacutegi indikaacutetoroknaacutel de koumlnnyebben is manipulaacutelhatoacuteak
A nemzeti akcioacutetervek strateacutegiaacutek eacutes nem pusztaacuten jelenteacutesek
Az egyes orszaacutegokban maacuter kialakiacutetott szegeacutenyseacutegellenes strateacutegiaacuteval műkoumldő haacuteloacutezatszervezetek jelenteacutese szerint nincs vilaacutegos kapcsolat az ilyen nemzeti strateacutegiaacutek eacutes az akcioacutetervek koumlzoumltt nincsenek a ceacutelra elkuumlloumlniacutetett peacutenzalapok ellenteacutetben a nemzeti Foglalkoztataacutespolitikai Akcioacutetervekkel
Aacutetfogoacute csoportok koumlzoumltti eseacutelyegyenlőseacuteget ceacutelzoacute teacutemaacutek
A nemek koumlzti eseacutelyegyenlőseacuteg teacutemaacutejaacutera nem oumlsszpontosiacutetottak eleacuteg koumlvetkezetesen eacutes csak keveacutes figyelmet fordiacutetottak a faji megkuumlloumlnboumlzteteacutesre
A joacute gyakorlatok bemutataacutesa noumlveli a nemzetek koumlzoumltti tapasztalatcsereacutet tanulaacutest
A joacute gyakorlatok kivaacutelasztaacutesaacutenak szempontjai nem tisztaacutezottak eacutes a legtoumlbb koumlzuumlluumlk kormaacutenyzati kezdemeacutenyezeacutes volt Iacutegy a koumllcsoumlnoumls tanulaacutes lehetőseacutege mindoumlssze a kormaacutenyok koumlzt valoacutesul meg eacutes a civil szervezetek vagy maacutes eacuterintett felek gyakorlatainak nincs mozgaacutestere
A program kiterjeszteacutese a csatlakozoacute orszaacutegokra
A szegeacutenyseacutegellenes haacuteloacutezatok tartanak a piacgazdasaacutegba valoacute aacutetmenetet kiacuteseacuterő privatizaacutecioacutetoacutel a szociaacutelis szfeacuteraacuteban nagy kihiacutevaacutesnak tartjaacutek szaacutemos csatlakozoacute orszaacutegban minden eacuterintett feacutel mozgoacutesiacutetaacutesaacutet
Forraacutes EAPn (2002)
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 97
A 2010 eacutevi adatok alapjaacuten az Euroacutepai unioacuteban tovaacutebbra is toumlbb mint 80 millioacute embert (a lakossaacuteg 156-aacutet) veszeacutelyezteti a szegeacutenyseacuteg eacutes az unioacutes polgaacuterok negyede (mintegy 20 millioacute fő) gyermek Az elmuacutelt eacutevek gaz-dasaacutegi vaacutelsaacutega suacutelyosbiacutetotta a helyzetet azzal hogy meacuteg kiszolgaacuteltatottabbaacute tette a legkritikusabb helyzetben leacutevő taacutersadalmi csoportokat A szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem euroacutepai eacuteveacutenek (2010) veacutegeacutehez koumlzeledve az Eu koumlvetkező eacutevtizedre szoacuteloacute strateacutegiaacutejaacuteban (laacutesd Euroacutepa 2020 strateacutegia) a szegeacuteny-seacuteg uumlgyeacutet szorosabban kapcsoltaacutek a fenntarthatoacute eacutes inkluziacutev noumlvekedeacuteshez kulcsfontossaacuteguacutekeacutent emliacutetve a legkritikusabb helyzetben leacutevő csoportok integraacutelaacutesaacutet ezen reacutetegeknek a taacutersadalom szerves reacuteszeacuteveacute eacutes a munkaerőpiacok aktiacutev szereplőiveacute teacuteteleacutet Az Euroacutepa 2020 strateacutegia keretei koumlzoumltt az Eu vezetői a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem kapcsaacuten azt a konkreacutet szaacutemszerűsiacutetett ceacutelt tűzteacutek ki miszerint 2020-ra a szegeacute-nyek eacutes taacutersadalomboacutel kirekesztettek szaacutemaacutet legalaacutebb 20 millioacuteval kell csoumlkkenteni
A 2 taacuteblaacutezatboacutel laacutethatoacute hogy az Eu 27 tagaacutellama szegeacutenyseacutegben eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutesben eacutelő la-kossaacutega araacutenyait neacutezve jelentős elteacutereacuteseket mutat A 2010 eacutevi adatokat veacuteve alapul megaacutellapiacutethatoacute hogy Magyarorszaacuteg ezen mutatoacute szerint a tagaacutellamok rangsoraacuteban az utolsoacute oumltoumldben jelentősen az Eu-aacutetlag alatt foglal helyet A 2004 oacuteta eltelt időszakot figyelembe veacuteve a tendencia hasonloacutean alakul a legtoumlbb unioacutes tagor-szaacutegban 2009-ig kisebb-nagyobb uumltemű csoumlkkeneacutes majd 2010-ben stagnaacutelaacutes gyakrabban emelkedeacutes
A tagorszaacutegok aacuteltal keacutesziacutetett keacuteteacuteves nemzeti strateacutegiai jelenteacutesek legutolsoacute hullaacutema a 2009ndash2011 koumlzoumltti időszakot oumllelte fel Ebben maacuter nem kizaacuteroacutelag a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacuteroacutel hanem a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi befogadaacutesroacutel is szaacutemot kellett adni A gyakorlatban ez a sze-geacutenyseacuteg elleni kuumlzdelmen tuacutel a nyugdiacutejak eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes valamint a tartoacutes aacutepolaacutes teacutemaacuteinak beemeleacuteseacutet jelentette
Az egyes orszaacutegok terveit oumlsszevetve a koumlvetkező kulcsuumlzenetek rajzoloacutednak kiA szociaacutelpolitikai ellaacutetoacuterendszerek automatikus stabilizaacutetorkeacutent műkoumldnek a gazdasaacutegi probleacutemaacutek kezeleacute-seacuteben Az Euroacutepai Szociaacutelis Alap taacutemogataacutesainak jelentős (eacutes egyre noumlvekvő) szerepe van a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesainak enyhiacuteteacuteseacuteben Ezt leginkaacutebb a munkaneacutelkuumlliek munkaerőpiacra valoacute visszateacutereacuteseacuten keresztuumll eacutes a leginkaacutebb veszeacutelyeztetettekre valoacute odafigyeleacutessel (kellene) szolgaacutelni Olyan komplex aktiacutev(izaacuteloacute) befogadoacute strateacutegiaacutekat kell veacutegrehajtani amelyek oumlsszekapcsoljaacutek a munka-erőpiacot a minőseacutegi szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutessel eacutes a megfelelő minimaacuteljoumlvedelemre iraacutenyuloacute inteacutezkedeacutesekkel Meg kell erősiacuteteni a gyermekek szegeacutenyseacutege eacutes taacutersadalmi kirekesztettseacutege elleni a hozzaacutefeacuterhető eacutes meg-fizethető minőseacutegi gyermekgondozaacutest is magaacuteban foglaloacute leacutepeacuteseketKitartoacute munkaacutera van szuumlkseacuteg a hajleacutektalansaacuteggal mint a kirekeszteacutes suacutelyos formaacutejaacuteval valoacute megbirkoacute-zaacuteshoz a romaacutekat suacutejtoacute halmozott haacutetraacutenyok eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutesuumlk felszaacutemolaacutesaacutehoz valamint a migraacutensok taacutersadalmi befogadaacutesaacutenak előmozdiacutetaacutesaacutehozEzeken feluumll szuumlkseacuteg van az uacutej veszeacutelyeztetett csoportokra ndash peacuteldaacuteul a fiatal munkavaacutellaloacutek eacutes a munkaerő-piacra uacutejonnan beleacutepők ndash valoacute odafigyeleacutesre is
98 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
2 taacuteblaacutezat Szegeacutenyseacutegben vagy taacutersadalmi kirekeszteacutesben eacutelő emberek araacutenya a teljes lakossaacutegon beluumll 2004ndash2010 ()
Orszaacutegeacutev
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010Ausztria 175 168 178 167 186 170 166Belgium 224 228 215 216 208 202 208Bulgaacuteria n a n a 622 607 448 462 416Ciprus n a 254 254 252 222 222 240Csehorszaacuteg n a 196 180 158 153 140 144daacutenia 165 172 167 168 163 176 183Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg n a 248 237 226 232 220 231eacutesztorszaacuteg 273 264 222 220 218 234 217Eu-27 n a 257 253 244 236 231 235Finnorszaacuteg 172 172 171 174 174 169 169Franciaorszaacuteg 199 190 188 190 186 184 193Goumlroumlgorszaacuteg 310 293 295 277 281 276 277Hollandia n a 167 160 157 149 151 151Iacuterorszaacuteg 248 250 233 231 237 257 299Lengyelorszaacuteg n a 453 395 344 305 278 278Lettorszaacuteg n a 463 414 358 338 374 381Litvaacutenia n a 412 359 287 276 295 334Luxemburg 161 173 165 159 155 178 171Magyarorszaacuteg n a 321 314 294 282 296 299Maacutelta n a 202 191 194 196 202 206neacutemetorszaacuteg n a 184 203 207 201 200 197Olaszorszaacuteg 264 250 259 261 253 247 245Portugaacutelia 275 261 251 250 260 249 253Romaacutenia n a n a n a 459 442 431 414Spanyolorszaacuteg 261 242 239 231 229 234 255Sveacutedorszaacuteg 169 144 163 139 149 159 150Szlovaacutekia n a 322 271 215 206 196 206Szloveacutenia n a 185 171 171 185 171 183
Forraacutes Eurostat
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 99
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia keretei koumlzti szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutet ceacutelzoacute kitűzeacutes megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a Bizottsaacuteg egy uacuten euroacutepai platformot hozott leacutetre Az ennek keretein beluumll tervezett fő inteacutezkedeacutesek (EU Commission 2010)
A szociaacutelis innovaacutecioacute oumlsztoumlnzeacutese a vaacutelsaacuteg utaacuteni Euroacutepaacuteban az intelligens megoldaacutesok feltaacuteraacutesa eacuterdekeacuteben kuumlloumlnoumlsen hogy mikeacuteppen lehet a szociaacutelis taacutemogataacutesok rendszereacutet hateacutekonyabbaacute eacutes eredmeacutenyesebbeacute tenni Az unioacutes alapoknak kuumlloumlnoumlsen az Euroacutepai Szociaacutelis Alapnak a taacutersadalmi befogadaacutesra vonatkozoacute ceacutelkitű-zeacutesek taacutemogataacutesaacutenak eacuterdekeacuteben valoacute legjobb kihasznaacutelaacutesaKoumlzoumlsseacutegi szintű felleacutepeacutes annak eleacutereacuteseacutere hogy a szociaacutelis veacutedelem eacutes a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok hateacuteko- nyabbaacute vaacuteljanak eacutes az uacutej szociaacutelis szuumlkseacutegletekre rugalmasabban reagaacuteljanakA partnerek sokkal szeacutelesebb koumlreacutenek bevonaacutesa a kirekeszteacutes elleni kuumlzdelembe A Bizottsaacuteg a tagorszaacuteg-ok szaacutemaacutera oumlnkeacutentes alapon alkalmazhatoacute iraacutenymutataacutesokat dolgoz ki az eacuterdekelt feleknek a szegeacutenyseacuteg visszaszoriacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacutesek nemzeti regionaacutelis eacutes helyi szintű meghataacuterozaacutesaacuteban alakiacutetaacutesaacuteban eacutes veacutegrehajtaacutesaacuteban valoacute reacuteszveacuteteleacutere vonatkozoacutean
Az Eu szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacuteja kapcsaacuten Kreacutemer Balaacutezs (2003) aacuteltalaacutenosabb kritikaacutet is megfogalmaz Elemzeacuteseacuteben az Eu szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacuteseinek megkeacutesettseacutegeacuteről iacuter mivel ndash eacuterveleacute-seacuteben ndash maacutes nemzetkoumlzi szervezetek (mint az EnSZ vagy az OECd) maacuter eacutevekkel koraacutebban megfogalmaztaacutek a szociaacutelpolitika aacutetalakiacutetaacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacutet a szolidaritaacutes (koheacutezioacute) erősiacuteteacuteseacutet illetve tetteacutek koumlzzeacute a sze-geacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacuteről szoacuteloacute programjaikat5
A taacutersadalmi kirekeszteacutes meacuterőszaacutemai244
A tagorszaacutegok oumlsszehasonliacutetaacutesa eacutes a fejlődeacutes időbeni vaacuteltozaacutesaacutenak figyelemmel kiacuteseacutereacutese eacuterdekeacuteben fogad-taacutek el a tagorszaacutegok az uacuten laekeni indikaacutetorokat A mutatoacuteszaacutemok (indikaacutetorok) koumlzoumltt hangsuacutelyt kell fektetni a relatiacutev joumlvedelmi szegeacutenyseacuteg fogalmaacutenak kidolgozaacutesaacutera (beleeacutertve olyan aspektusait mint a szegeacutenyseacuteg szintje kiterjedtseacutege meacutelyseacutege időbeli vaacuteltozaacutesa valamint nemre korra haacuteztartaacutesformaacutera eacutes foglalkozaacutesi aacutegra valoacute bontaacutesa) tovaacutebbaacute a szegeacutenyseacuteg sokdimenzioacutes voltaacutera iacutegy a joumlvedelemalapuacute meacutereacutest ki kell egeacute-sziacuteteni a foglalkoztatottsaacutegra lakoacutekoumlruumllmeacutenyekre egeacuteszseacutegi aacutellapotra eacutes keacutepzettseacutegre vonatkozoacute adatokkal (laacutesd keacutesőbb)
A koumlzoumlsseacutegi politika uacutej iraacutenyultsaacutegaacuten feluumll a maacutesik izgalmas folyamat a hasznaacutelt moacutedszerekben ragadhatoacute meg A nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmus bevezeteacutese annak az aacuteltalaacutenos tendenciaacutenak a reacutesze amely az
5 Erre kivaacuteloacute peacuteldaacutek az EnSZ uacuten Koppenhaacutegai ceacutelkitűzeacutesei a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutere felszaacutemolaacutesaacutera vagy az OECd tematikus formaacuteban koumlzreadott szociaacutelpolitikaacuteval foglalkozoacute elemzeacutesei megfogalmazott ajaacutenlaacutesai az egyes tagorszaacutegok szaacutemaacutera (laacutesd OECd 1996a 1996b 1996c 1996d 1997)
100 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Eu-n beluumll a hangsuacutelyt a puszta jogharmonizaacutecioacuteroacutel egyre inkaacutebb a tagaacutellamok műkoumldeacutesmoacutedjaacutenak harmo-nizaacutelaacutesaacutera teszi aacutet bdquoEbben a vaacuteltaacutesban a legfontosabb mozzanatok a kormaacutenyok magatartaacutesformaacutejaacutenak a kormaacutenyzaacutes mikeacutentjeacutenek oumlsszehangolaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletek ndash hiszen effeacuteleacutekre koraacutebban nemigen volt peacuteldardquo (Kreacutemer 2003 1)
A kirekeszteacutes meacutereacuteseacutere alkalmazott indikaacutetorok 2001 eacutevi meghataacuterozaacutesuk oacuteta toumlbb jelentős vaacuteltozaacuteson estek aacutet A leacutetrehozaacutesukkor az indikaacutetorok tuacutelnyomoacutereacuteszt a joumlvedelemegyenlőtlenseacuteg meacutereacuteseacutet tartalmaztaacutek valamint a munkaneacutelkuumlliseacutegre keacuterdeztek raacute illetve emliacutetetteacutek az iskolai kudarcokat valamint utalaacutest tartalmaz-tak az egeacuteszseacuteg aacutellapotra vonatkozoacutean is A jogokhoz taacutemogataacutesokhoz szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesre azonban nem volt utalaacutes tovaacutebbaacute egyeacuteb olyan fontos dimenzioacutei is kimaradtak a kirekeszteacutes dimenzioacuteinak mint a teruumlleti kuumlloumlnbseacutegek megjeleniacuteteacutese vagy a nemzetiseacutegietnikai hovatartozaacutes
Az első tapasztalatok hataacutesaacutera 2003-ban majd 2006-ban is moacutedosiacutetottak a mutatoacuterendszeren az eacuteletkori korcsoportokra eacutes a nemekre valoacute kuumlloumln-kuumlloumln adatszolgaacuteltataacutes is helyet kapott csakuacutegy mint a taacutersadalmi eacutes demograacutefiai vaacuteltozaacutesokra a nyugdiacutejakra eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi helyzetre vonatkozoacute mutatoacutek A kirekeszteacutes oumlsz-szetett jelenseacutegeacutere valamelyest raacutevilaacutegiacutetva 2006-toacutel bevezeteacutesre keruumllt az uacuten anyagi deprivaacutecioacutera vonatkozoacute indikaacutetorok csoportja Az utolsoacute 2009 eacutevi vaacuteltoztataacutes oacuteta a laekeni indikaacutetorok listaacuteja 11 elsődleges (primer) 6 maacutesodlagos (magyaraacutezoacute) eacutes 13 kontextuaacutelis mutatoacutet tartalmaz6
A szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes meacutereacuteseacutere alkalmazott uacuten laekeni indikaacutetorrendszer haacuterom cso-portra bontva taacutergyalja a kirekeszteacutes kuumlloumlnfeacutele dimenzioacuteit Az uacuten elsődleges (vagy primer) indikaacutetorok a leg-fontosabb jellemzőkre utalnak Idesoroloacutedik a szegeacutenyseacutegi kockaacutezat nagysaacutega a tartoacutes szegeacutenyseacutegben eacutelők araacutenya a szegeacutenyseacutegi reacutes nagysaacutega a tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta a rendkiacutevuumll alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesokban eacutelők araacutenya (vagyis az olyan csalaacutedok araacutenya ahol peacuteldaacuteul egyetlen tag sem foglalkoztatott) a korai iskolaelhagyoacutek araacutenya (ami az iskolai lemorzsoloacutedaacutesra utal) a bevaacutendorloacutek eacutes nem bevaacutendorloacutek fog-lalkoztatottsaacutegi kuumlloumlnbseacutege az anyagilag deprivaacuteltak araacutenya (mely egy komplex mutatoacute) illetve a lakhataacutesi mutatoacute a kieleacutegiacutetetlen egeacuteszseacuteguumlgyi szuumlkseacuteglet megjeleniacuteteacutese eacutes az oumlsszetett gyermekjoacuteleacuteti mutatoacute A maacute-sodlagos (vagy szekunder) indikaacutetorok az elsődleges indikaacutetorok aacuternyalaacutesaacutet meacutelyebb megeacuterteacuteseacutet szolgaacuteljaacutek elsősorban A szegeacutenyseacutegi araacuteny tovaacutebbi bontaacutesai az alacsony iskolaacutezottsaacuteguacuteak araacutenya az alacsony olva-saacutesi keacuteszseacutegű tanuloacutek araacutenya vagy az uacuten anyagi deprivaacuteltsaacuteg intenzitaacutesa tovaacutebbaacute a magas lakhataacutesi koumlltseacute-gekkel kuumlzdők araacutenya eacutes a haacuteztartaacutesok zsuacutefoltsaacutega mind-mind ezt szolgaacuteljaacutek egy-egy speciaacutelis jellemzőre keacuterdezve
A laekeni indikaacutetorok harmadik csoportjaacutet az uacuten eacutertelmező (vagy kontextus) indikaacutetorok alkotjaacutek Ezek szerepe az előbbi keacutet csoport taacutegabb oumlsszefuumlggeacuteseinek bemutataacutesa Ilyen mutatoacutek a joumlvedelemeloszlaacutes egyenlőtlenseacutege (vagyis az alsoacute eacutes felső ndash S80S20 ndash joumlvedelmi oumltoumldoumlk araacutenya a Gini-egyuumltthatoacute a regionaacute-lis koheacutezioacute komplex mutatoacuteja tovaacutebbaacute a szuumlleteacuteskor eacutes 65 eacuteves korban vaacuterhatoacute eacutelettartam megadaacutesa illetve az egeacuteszseacuteges eacutelettartam nagysaacutega Az időbeli folyamatokra utalva a szegeacutenyseacutegi araacutenynak a 2005-oumls kuuml-szoumlbhoumlz viszonyiacutetott eacutereacutetke is szerepel ezen mutatoacutek koumlzt A szociaacutelis veacutedelmi rendszer teljesiacutetmeacutenyeacutet meacuteri
6 Erről reacuteszletesen laacutesd Foumlldessy Aacuterpaacuted eacutes Scharle Aacutegota (2011) iacuteraacutesaacutet
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 101
a szociaacutelis juttataacutesok neacutelkuumll szaacutemiacutetott szegeacutenyseacutegi araacuteny mutatoacuteja A rendkiacutevuumll alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesokban eacutelők araacutenya haacuteztartaacutestiacutepusonkeacutent az alkalmazaacutesban aacutelloacutek szegeacutenyseacutegi araacutenya illetve az első munkaoacuteraacutet terhelő marginaacutelis adoacutekulcs vagy a szociaacutelis juttataacutesok meacuterteacuteke a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlbhoumlz keacutepest szinteacuten ilyen eacutertelmező indikaacutetor csakuacutegy mint a mindennapi eacuteletben jelentkező neheacutezseacutegek tipizaacutelt bemu-tataacutesa illetve a nem megfelelő ingatlanban eacutelők araacutenya vagy a lakhataacutesi koumlltseacuteg aacutetlageacuterteacuteke (pontosabban mediaacutenja)
nyelvtani probleacutemaacutek eacutes messzire vezető haacutetteruumlk245
A taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalmaacutenak koncepcioacuteinak kuumlloumlnboumlzőseacutege mellett meacuteg szembetűnőbb az Euroacutepai unioacute aacuteltal alkotott fogalom (bdquosocial exclusionrdquo) magyar nyelvbe valoacute aacutetuumllteteacuteseacutenek neheacutezseacutege A szoacute magyar vaacuteltozatai koumlzt leggyakrabban a kirekeszteacutes kirekesztettseacuteg kirekesztődeacutes kizaacuteraacutes kiszoriacutetaacutes szavak sze-repelnek
Szalai Juacuteliaacutenak egy e taacutergyban iacuteroacutedott tanulmaacutenya reacuteszletesen taacutergyalja e probleacutemaacutet valamint az egyes for-diacutetaacutesok (szoacutehasznaacutelat) eacutertelmezeacuteseit bdquoA rsquosocial exclusionrsquo kifejezeacutesnek az angol nyelvben egyeacutertelmű ugyan-akkor toumlbbreacutetegű jelenteacutestartalma van A fogalom egyszerre jeleniacutet meg egy folyamatot a folyamat eredmeacute-nyekeacutent ellőaacutelloacute aacutellapotot valamint ndash az rsquoexrsquo prepoziacutecioacute reacuteveacuten ndash egy viszonyt Ez utoacutebbi a fogalom legfontosabb tartalmi reacutetege eacutes a szeacuteles eacutertelemben vett hatalom egyenlőtlen elosztaacutesaacutenak arra a koumlvetkezmeacutenyeacutere utal amelynek betudhatoacutean egyes szereplők taacutersadalmi helyzeteacutenek veacutedelme uacutegy megy veacutegbe hogy azzal maacutes szereplők megfosztott aacutellapotba keruumllnekrdquo (Szalai 2002 1) E meghataacuterozaacutesboacutel kiindulva Szalai Juacutelia a kire-keszteacutes szoacute haacuterom kuumlloumlnboumlző fajtaacutejaacutet elemzi amelyek maacutes-maacutes oldalroacutel vilaacutegiacutetanak raacute a fogalomra
A 1 rsquotaacutersadalmi kirekeszteacutesrsquo ndash maacutera ez a legelterjedtebb fordiacutetaacutes ndash az bdquoaktiacutev tudatos cselekveacutest meacutegpedig konkreacutet szemeacutelyekhez illetve azok adott csoportjaihoz koumlthető cselekveacutest implikaacutel valakik fejuumlkbe vetteacutek eacutes hatalmuk meg eszkoumlzeik is voltak hozzaacute hogy valaki maacutesokat leszoriacutetsanak a paacutelyaacuteroacutel (hellip) A kirekesz-teacutes kulcsa eacuteppen ezekben a hibaacutes ideoloacutegiaacutekban magyaraacuten az előnyoumls helyzetben leacutevők előiacuteteacuteletes gon-dolkodaacutesaacuteban van Az angol nyelvbeacutelineacutel joacuteval aktiacutevabb szemeacutelykoumlzelibb eacutes tudatos szaacutendeacutekot teacutetelező kirekeszteacutes panaceaacuteja ezeacutert a hibaacutes gondolkodaacutesmoacuted eacutes a raacute eacutepuumllő hibaacutes viselkedeacutes korrekcioacuteja ndash felvilaacute-gosiacutetoacute eacutes előiacuteteacutelet-ellenes neveleacutes valamint a diszkriminatiacutev magatartaacutest suacutejtoacute jogi eszkoumlzrendszer uacutetjaacutenrdquo (Szalai 2002 1)Az rsquoexclusionrsquo szinteacuten gyakran hallhatoacute-olvashatoacute maacutesodik fordiacutetaacutesa a 2 rsquokirekesztettseacutegrsquo bdquoSzemben az elő-ző eacutertelmezeacutes aktivitaacutes-centrizmusaacuteval a rsquosocial exclusion-nakrsquo ebben a magyar megfelelteteacuteseacuteben csak a veacutegaacutellapot meacutegpedig a passziacutev szenvedőkeacutent megeacutelt megfosztottsaacuteg helyzete jelenik meg az eacuterintett szereplők nem egy viszony eacutes nem is egy folyamat reacuteszeseikeacutent aacutellnak előttuumlnk hanem szinte faacutetumkeacutent raacutejuk szakadt szerencseacutetlen aacutellapotukbanrdquo (Szalai 2002 2)A 3 rsquotaacutersadalmi kirekeszteacutesrsquo kifejezeacutes az amelyet Szalai Juacutelia ndash a leiacutert megfontolaacutesok miatt ndash hasznaacutel Elis-meri bdquoIgaz fuumlluumlnknek kisseacute furcsaacuten cseng a magyar nyelvben ritka passziacutev szerkezetre raacutevetuumllő a folya-
102 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
matjelleget megjeniacutető ikes igeacutes keacutepzeacutes majd annak a főneacutevi zaacuteroacutetaggal valoacute kombinaacutelaacutesa meacutegis talaacuten ez a grammatikailag neacutemikeacutepp szokatlan formula az amely az angol megfelelőt leginkaacutebb koumlzeliacuteti a fogalom jelzett haacutermas jelenteacutestartalmaacutenak egyuumlttes megragadaacutesaacuteban A megelőző keacutet fordiacutetaacutesi verzioacuteval szem-ben fontos kuumlloumlnbseacuteg hogy ez utoacutebbi kifejezeacutes koumlzeacuteppontjaacuteban maga a folyamat aacutell s ezeacutert az a folyamat iraacutenyaacutenak eacutes tartalmaacutenak megvaacuteltoztataacutesaacutera toumlrekvő politikai beavatkozaacutest implikaacutel ndash azaz a kirekesz-teacutes kezdemeacutenyezőinek aacutetneveleacutese illetve aacuteldozatainak egyeacuteni esetkezeleacutes uacutetjaacuten valoacute megsegiacuteteacutese helyett az adott taacutersadalmi koumlrnyezet megvaacuteltoztataacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalompolitikai cselekveacutesre hiacutev felrdquo (Szalai 2002 3)
Ferge Zsuzsa hasonloacutean egyszerű fordiacutetaacutesi probleacutemaacuten messze tuacutelnyuacuteloacutenak tartja a fogalom aacutetuumllteteacuteseacutet Iacutegy iacuter raacutevilaacutegiacutetva a fordiacutetaacutesi probleacutema haacutettereacutere bdquoA teacutema olyannyira nem volt sajaacutetunk hogy a szavaink egy reacutesze is hiaacutenyzott (hellip) A probleacutema valoacutesziacutenűleg nem nyelvuumlnk szegeacutenyseacutege A talaacuteloacute koumlnnyen elterjedő kifejezeacute-sekhez olyan taacutersadalom is szuumlkseacuteges amely anyanyelvi szinten hasznaacutelja azaz beluumllről teszi magaacuteeacutevaacute a szavakat (hellip) A zavar egy maacutesik oka hogy a kirekeszteacutes tulajdonkeacuteppen nem a koumlznyelv szava hanem tudomaacutenyos eacutes politikai kifejezeacutesrdquo (Ferge 2002 1)
A fordiacutetaacutes neheacutezseacutege nem kis reacuteszben tehaacutet a magyar szemleacuteletmoacuted szakmai eacutes politikai koumlzgondolkodaacutes sajaacutetossaacutegaira (hiaacutenyossaacutegaira) vezethető vissza Az Euroacutepai unioacuteban bdquoegy hosszuacute eacutes bonyolult politikai folyamat termeacutekerdquo (Szalai 2002 8) a kirekeszteacutes fogalma miacuteg Magyarorszaacuteg eseteacuteben ez egy bdquokiacutevuumllrőlrdquo joumltt fogalom amelynek magyar koumlteacutesei fellelhetők ugyan ndash leginkaacutebb a deprivaacutecioacutes elmeacutelet(ek)re alapozoacute tanul-maacutenyok eseteacuteben [ennek egyik rendszervaacuteltaacutes előtti peacuteldaacutejaacutet adja Bokor Aacutegnes (1987) koumlnyve] ndash azonban je-lenteacuteseacutenek az a reacutesze amely a szociaacutelpolitika formaacuteloacuteinak azt az aktiacutev szerepeacutet felteacutetelezi hiaacutenyzik a magyar gyakorlatboacutel
Szalai Juacutelia a koumlvetkezőket mondja erről bdquoKelet-Euroacutepaacuteban az Euroacutepai unioacutehoz valoacute csatlakozaacutes e tekin-tetben egy fontos szakasz aacutetugraacutesaacuteval megy veacutegbe ndash meacuteg maguk a nemzeti joacuteleacuteti politikaacutek sem szuumllettek meg de maacuteris meghaladaacutesuk reformja keruumll napirendre (hellip) Időkoumlzben gazdag taacutersadalomtudomaacutenyi isme-retanyag a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesban dolgozoacutek koumlreacuteben pedig hatalmas gyakorlati tapasztalat-mennyiseacuteg gyűlt oumlssze a hazai szegeacutenyseacuteg tiacutepusairoacutel a szegeacutenyek taacutersadalmaacutenak belső reacutetegződeacuteseacuteről a jelenseacuteg uacutejratermelődeacuteseacutenek okairoacutel eacutes mechanizmusairoacutel sőt az elmuacutelt eacutevtized szegeacutenyseacuteggel kapcsolatos szociaacutel-politikaacutejaacutenak a szegeacutenyseacuteg roumlgzuumlleacuteseacuteben jaacutetszott taacutevolroacutel sem aacutertatlan szerepeacuterőlrdquo (Szalai 2002 10ndash11)
A kirekeszteacutes fordiacutetaacutesa eseteacuteben laacutethatoacute probleacutemaacutek tovaacutebb szaporodnak ha a vele paacuterba aacutelliacutetott bdquosocial inclusionrdquo fogalmaacutet proacutebaacuteljuk meg visszaadni magyarul A beilleszkedeacutes befogadaacutes betagozoacutedaacutes (taacutersadal-mi) tagsaacuteg fogalmak hasznaacutelatosak ugyan de e tekintetben hiaacutenyzik a koumlzmegegyezeacutes A Koumlzoumls Memoran-dum a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel dokumentumban ndash mint a ciacutem mutatja ndash a bdquobefogadaacutesrdquo szoacute szerepel Ferge Zsuzsa az bdquooumlsszetartozoacuterdquo kifejezeacutest javasolja (Ferge 2002 2) Szalai Juacutelia konzekvensen a beilleszkedettseacuteg fogalmaacutet javasolja a kirekesztettseacuteg paacuterjakeacutent
Az bdquoinclusionrdquo szoacute illetve az bdquoexclusionrdquo szavak magyar nyelvbe valoacute aacutetuumllteteacutese kapcsaacuten megfogalmazoacute-doacute jelenteacutesek eacutes eacutertelmezeacutesek soksziacutenűseacutege meacutelyebben gyoumlkerező okokra mutat raacute bdquoA megfelelő kifejezeacutes
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 103
hiaacutenya ugyanis hű lekeacutepezeacutese a moumlgoumlttes politikai diskurzus eacutes az integratiacutev tartalmuacute demokratikus taacutersa-dalompolitikai tradiacutecioacute hiaacutenyaacutenak meacutelyebben pedig a szociaacutelis jogok eacutertelmezeacuteseacuteben valamint az aacutellam eacutes a taacutersadalom viszonyaacuteroacutel valoacute gondolkodaacutesunkban mutatkozoacute zavaroknakrdquo (Szalai 2002 4)
A fordiacutetaacutesi neheacutezseacutegek bdquocsupaacutenrdquo nyelvi sajaacutetossaacutegokra valoacute visszavezeteacutese helyett sokkal fontosabbnak tartom a moumlgoumlttes taacutersadalmi taacutersadalompolitikai beaacutegyazottsaacuteg keacuterdeacuteseacutet Ferge Zsuzsa szavaival eacutelve sok-kal fontosabb annak vizsgaacutelata bdquohogy a taacutersadalmi mezőben mi mindenre nem alakultak ki eddig olyan fogal-maink amelyek magaacutetoacutel eacutertődően fejezneacutek ki az egyenranguacutesaacuteg egyenlő meacuteltoacutesaacuteg jogok eacutes jogosultsaacutegok egyuumltteseacutet A probleacutema valoacutesziacutenűleg nem nyelvuumlnk szegeacutenyseacutege A talaacuteloacute koumlnnyen elterjedő kifejezeacutesekhez olyan taacutersadalom is szuumlkseacuteges amely anyanyelvi szinten hasznaacutelja azaz beluumllről teszi magaacuteeacutevaacute a szavakatrdquo (Ferge 2002 2)
Az Eu a (2000ndash2005 koumlzoumltti) Euroacutepai Szociaacutelpolitikai Menetrend elfogadaacutesakor tovaacutebbleacutepett a kirekesz-teacutes fogalomhasznaacutelataacuten bdquokulcsfontossaacuteguacute vaacuteltozaacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes kezeleacuteseacutenek menetrendjeacuteről egy olyan menetrendre valoacute aacutetmenet amely oumlsztoumlnzi a taacutersadalmi befogadaacutest eacutes valamennyi politikai inteacutezke-deacutes kidolgozaacutesaacutenak koumlzeacuteppontjaacuteba helyezi aztrdquo (Eu Commission 2000 11) A taacutersadalmi befogadaacutes (social inclusion) koncepcioacuteja azonban (meacuteg) keveacutesseacute kidolgozott s leginkaacutebb mint a kirekeszteacutes ellenteacutete keruumllt a koumlzgondolkodaacutes szoacutehasznaacutelataacuteba Ha azonban a gyakorlati koumlvetkezmeacutenyeket neacutezzuumlk meacuteg nehezebbeacute megfoghatalanabbaacute vaacutelik a meghataacuterozaacutesahellip
Ellenőrző keacuterdeacutesek
A koraacutebbi szegeacutenyseacutegelmeacuteletekhez keacutepest hoz-e uacutejat a taacutersadalmi kirekeszteacutes koncepcioacuteja Mieacutert1 Milyen fontosabb rizikoacutefaktorai vannak az elszegeacutenyedeacutesnek Soroljon fel legalaacutebb oumltoumlt2 Sikeres lehet-e a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem gazdasaacutegi noumlvekedeacutes neacutelkuumll3
irodalom
Abrahamson Peter (1997) Combating poverty and social exclusion in Europe In Wolfgang Beck Laurent van der Maesen Alan Walker (eds) The Social Quality of Europe Kluwer Law The Hague
Amartya Sen (2003) Kirekeszteacutes eacutes beilleszteacutes Eseacutely 2 3ndash14Bokor Aacutegnes (1987) Szegeacutenyseacuteg a mai Magyarorszaacutegon Magvető BudapestBujalos Istvaacuten nyilas Mihaacutely (szerk) (1996) Az uacutej jobboldal eacutes a joacuteleacuteti aacutellam Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai
Egyesuumllet BudapestCastel Robert (1993) A neacutelkuumlloumlzeacutestől a kivetettseacutegig ndash a kiilleszkedeacutes pokoljaacuteraacutesa Eseacutely 3 3ndash23Castel Robert (1995) Les meacutetamorphoses de la question sociale une chronique du salariat Folio Essais
Gallimard Paris
104 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Castel Robert (1997) A szociaacutelis keacuterdeacutes alakvaacuteltozaacutesai Aktiacutev Taacutersadalom AlapiacutetvaacutenyndashMax Weber Alapiacutetvaacuteny Budapest
Council of Europe (2001) Promoting the policy debate on social cohesion from a comparative perspective Council of Europe Strasbourg
EAPn (2002) Making a decisive impact on poverty and social exclusion A progress report on the European strategy on social inclusion Ed Marie-Francoise Wilkinson EAPn Bruxelles
Eu Commission (2000) Social Policy Agenda Commission of the European Communities BrusselsEu Commission (2001a) A Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacuteg jelenteacutese a szegeacutenyseacuteg eacutes a szociaacutelis kirekeszteacutes
teruumlleteacuten alkalmazott mutatoacutekroacutel Az ESZCSM fordiacutetaacutesa keacuteziratEu Commission (2002a) Joint report on social inclusion Commission of the European Communities
BrusselsEu Commission (2010) Communication on The European Platform against Poverty and Social Exclusion
A European framework for social and territorial cohesion SEC(2010) 1564 final European Commission Brussels
Ferge Zsuzsa (1991) A szociaacutelpolitika eacutertelmezeacutese In uő Szociaacutelpolitika eacutes taacutersadalom T-Twins BudapestFerge Zsuzsa (2002) Az Eu eacutes a kirekeszteacutes Eseacutely 6 3ndash13Ferge Zsuzsa Morva Tamaacutes Sziklai Istvaacuten Wells noeacutemi (1995) Az aacutellamhaacuteztartaacutes reformjaacutenak hataacutesa
a taacutersadalmi ellaacutetaacutesokra civil neacutezőpontboacutel SAPRI reacuteszjelenteacutes Szociaacutelis Szakmai Szoumlvetseacuteg BudapestFoumlldessy Aacuterpaacuted Scharle Aacutegota (2011) Indikaacutetorok az eseacutelyegyenlőseacuteg szempontjaacuteboacutel veszeacutelyeztetett taacutersa-
dalmi csoportok monitorozaacutesaacutera Szakpolitikai Elemző Inteacutezet Budapest httpwwwbudapestinstituteeuuploadsbi_ncsszi_indikatorok_20111021pdf Geyer Robert R (2000) Exploring European Social Policy Polity CambridgeGyulavaacuteri Tamaacutes Koumlnczei Gyoumlrgy (2000) Euroacutepai szociaacutelis jog Osiris BudapestHaralambos Michael and Martin Holborn (2000) Sociology ndash Themes and Perspectives Collins LondonHavasi eacuteva (2002) Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekesztettseacuteg a mai Magyarorszaacutegon Szocioloacutegiai Szemle
4 51ndash71ILO (1996) Social Exclusion and Anti-Poverty Strategy ILO GenevaJudge Anthony (1995) Social Exclusion a metaphoric trap Moving beyond false dialogue httplaetusinpraesensorgdocssocexcphp Koumlzoumls Memorandum a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel (Joint Inclusion Memorandum ndash JIM httpwwweumhu
englishcompetent-authoritiesmainphpfolderId=3955ampobjectId=6002607Kreacutemer Balaacutezs (2003) Nemzeti Akcioacuteterv a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekesztettseacuteg elleni kuumlzdelemre
Keacutezirat (ESzCsM)Ladaacutenyi Jaacutenos Szeleacutenyi Ivaacuten (2001) Van-e eacutertelme az underclass kategoacuteria hasznaacutelataacutenak Beszeacutelő 11
(november) 94ndash98Lipietz Alain and Eric Saint-Alary (2000) Social Exclusion in Europe Meanings Figures and EU Policies
European Commission Brussels
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 105
nyilas Mihaacutely (2002) Az euroacutepai unioacutes csatlakozaacutes szociaacutelpolitikai vonatkozaacutesai In Landau Edit ulicska Laacuteszloacute (szerk) Szociaacutelis-jog-biztonsaacuteg SzoFa Alapiacutetvaacuteny debrecen
OECd (1996a) Enhancing the effectiveness of active labour market policies OECd Paacuterizs dEELSAELSA(96)4
OECd (1996b) Legyen eacuterdemes dolgozni ndash Tematikus aacutettekinteacutes az adoacutekroacutel segeacutelyekről a foglalkoztataacutesroacutel eacutes a munkaneacutelkuumlliseacutegről OECd Oktataacutesi Foglalkoztataacutesi Munkauumlgyi eacutes Szociaacutelis Uumlgyek Igazgatoacutesaacutega Paacuterizs
OECd (1996c) Making Work Pay A thematic review of taxes benefits employment and unemployment OECd Paris
OECd (1996d) Working Party on Social Policy dEELSAELSAWP1(96)1FInAL OECd ParisOECd (1997) Social Assistance The Battle Against Exclusion dEELSAELSAWP1(97)4 OECd ParisRodgers Gary Charles Gore Joseacute B Figueiredo (1995) Social Exclusion Rethoric Reality Responses
ILOndashundP GenevaSaraceno Chiara (1997) The importance of the concept of social exclusion In Wolfgang Beck Laurent van
der Maesen Alan Walker (eds) The Social Quality of Europe Kluwer Law The HagueSzalai Juacutelia (2002) A taacutersadalmi kirekeszteacutes egyes keacuterdeacutesei az ezredforduloacute Magyarorszaacutegaacuten Szocioloacutegiai
Szemle 4 34ndash50 Szociaacutelis fejlődeacutessel foglalkozoacute 1995-oumls koppenhaacutegai csuacutecstalaacutelkozoacute vaacutellalaacutesainak megvaloacutesiacutetaacutesa Magyar-
orszaacutegon (1999) Nemzeti Jelenteacutes az Egyesuumllt nemzetek Szervezete Koumlzgyűleacuteseacutenek 2000-ben tartandoacute Koppenhaacutega+5 rendkiacutevuumlli uumlleacutesszakaacutera Budapest
Townsend Peter (1979) Poverty in the United Kingdom a survey of household resources and standards of living Penguin Books Harmondsworth
Vercseg Ilona (1998) Legalaacutebb ennyit a koumlzoumlsseacutegfejleszteacutesről Az oumlsszefoglaloacute keacuteziratot Varga A Tamaacutes eacutes Vercseg Ilona koumlnyve alapjaacuten keacutesziacutetette Vercseg Ilona (az eredeti mű megjelent a Magyar Művelődeacutesi In-teacutezet kiadaacutesaacuteban Budapest 1998)
Vandemoortele Jan (2002) Are we really reducing global poverty united nations development Programme new york
106
A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak 25 koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja
luKaacutecs eriKA sziKlAi istvaacuten
Előzmeacutenyek 251
A nyugdiacutejak kiemelt kezeleacutese a nyugdiacutejrendszerek sajaacutetos helyzeteacuteneacutel fogva toumlbb oumlsszefuumlggeacutesben is felmeruumllt az ezredforduloacutet koumlvetően az Euroacutepai unioacuteban Mindenekelőtt a neacutepesseacuteg idősoumldeacuteseacutevel kapcsolatban keruumllt a figyelem koumlzeacuteppontjaacuteba a nyugdiacutejrendszerek aacutetalakiacutetaacutesaacutenak fokozatos alkalmazkodaacutesaacutenak igeacutenye tagaacutella-mi szinten Az ezzel kapcsolatos euroacutepai unioacutes szakpolitikai keret a nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacuteja 2002 oacuteta folyamatosan napirenden van ugyanakkor a nyugdiacutej mint szakpolitikai teacutema szaacutemos ponton oumlsszefuumlgg maacutes kiemelt szakpolitikai teacutemaacutekkal iacutegy a szociaacutelpolitika maacutes teruumlleteivel a foglalkoztataacutespolitikaacuteval a peacutenzuumlgyi-koumlltseacutegveteacutesi illetve gazdasaacutegi-befekteteacutesi politikaacutekkal Ezeacutert a 2008-as globaacutelis vaacutelsaacutegot koumlvetően meacuteg in-kaacutebb az unioacutes szakpolitikaacutek eacutes a koumlzfigyelem foacutekuszaacuteba keruumll a nyugdiacutejak megfelelőseacutege eacutes fenntarthatoacutesaacutega biztosiacutetaacutesaacutenak keacuterdeacutese
A teacutema kapcsaacuten mindjaacutert az elejeacuten fontos leszoumlgezni hogy eacuteppen a nyugdiacutejrendszerek sokiraacutenyuacute meghataacute-rozottsaacutega eacutes hataacutesa miatt a nyugdiacutejak eseteacuteben nincs szoacute egy bizonyos minden tagorszaacuteg eseteacuteben azonos strateacutegiaacuteroacutel a nyugdiacutejakkal kapcsolatos unioacutes strateacutegia toumlbb iraacutenyboacutel eacutepiacutetkezik Legaacutetfogoacutebban ezt a keacuterdeacutest a nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmusa kezeli ezeacutert ez a megkoumlzeliacuteteacutesmoacuted kiemelt figyelmet eacuterdemel
Az ezredforduloacutet megelőzően az Euroacutepai Tanaacutecs szaacutemos uumlleacutesen kiemelt teacutema volt a neacutepesseacuteg idősoumldeacutese eacutes kuumlloumlnoumlsen annak hataacutesai a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutere (a nyugdiacutejak nagysaacutegaacutera) eacutes fenntarthatoacutesaacute gaacutera (hosszuacute taacutevuacute finansziacuterozhatoacutesaacutegaacutera) Az Euroacutepai Tanaacutecs lisszaboni uumlleacutese 2000-ben hangsuacutelyozta hogy vizsgaacutelni szuumlkseacuteges bdquoa szociaacutelis veacutedelmi rendszerek hosszuacute taacutevuacute alakulaacutesaacutet ezen beluumll is kiemelt figyelmet kell kapnia a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutenak 2020-ig eacutes azon tuacutel is kuumlloumlnfeacutele időhorizontonrdquo Ezt koumlvetően a gothenburgi uumlleacutes 2001-ben a nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak haacuterom alapelveacutet fektette le (1) a rendszerek szociaacutelis ceacutelkitűzeacuteseinek eacutes (2) a peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutenak megtartaacutesa (3) a vaacuteltozoacute szuumlkseacutegletekhez valoacute alkalmazkodaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesa
Az Eu Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutega (SPC ndash Social Protection Committee) eacutes a Gazdasaacutegpolitikai Bizottsaacute-ga (EPC ndash Economic Policy Commitee) aacuteltal az Euroacutepai Tanaacutecs laekeni uumlleacuteseacutere 2001 decembereacuteben benyuacutej-tott a tagorszaacutegok nyugdiacutejpolitikaacutekkal kapcsolatos helyzeteacutet bemutatoacute uacuten egyuumlttes jelenteacutes1 a nyitott koordi-
1 A nyugdiacutejak minőseacutege eacutes megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega (Quality and Viability of Pensions) ndash Egyuumlttes jelenteacutes a ceacutelokroacutel eacutes munkamoacutedszerekről a nyugdiacutejak teruumlleteacuten Bruumlsszel 2001 november 23 httpwwwconsiliumeuropaeuuedocscmsuploadQuality20and20viability20of20pensionspdf
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 107
naacutecioacutes moacutedszer alkalmazaacutesaacutera szoacuteliacutetott fel Ceacutel hogy a tagorszaacutegok hateacutekonyan kifejleszthesseacutek moacutedosiacutetsaacutek sajaacutet szakpolitikaacutejukat a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutenek fenntarthatoacutesaacutegaacutenak megőrzeacutese tereacuten tovaacutebbaacute a vaacutel-tozoacute taacutersadalmi szuumlkseacutegletekhez valoacute alkalmazkodaacutes eacuterdekeacuteben Az Euroacutepai Tanaacutecs gothenburgi uumlleacuteseacuten 11 koumlzoumlsen elfogadott ceacutelkitűzeacutest hataacuteroztak meg a koraacutebban roumlgziacutetett haacuterom fő alapelven beluumll
Veacuteguumll pedig a barcelonai uumlleacutes 2002-ben suumlrgette a nyugdiacutejrendszerek reformjainak felgyorsiacutetaacutesaacutet amely mind a peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacuteg mind pedig a szociaacutelis ceacutelkitűzeacutesek biztosiacutetaacutesa szempontjaacuteboacutel elengedhe-tetlen Ezzel oumlsszefuumlggeacutesben kiemelte a 2003 tavaszi Euroacutepai Tanaacutecs uumlleacuteseacutere benyuacutejtandoacute egyuumlttes jelen-teacutes fontossaacutegaacutet Az első egyuumlttes jelenteacutes alapjaacuteul (az akkor meacuteg) 15 tagaacutellam aacuteltal 2002 szeptembereacuteben benyuacutejtott nemzeti (nyugdiacutej) strateacutegai jelenteacutesek szolgaacuteltak amelyek reacuteszletesen bemutattaacutek hogy az adott tagaacutellami nyugdiacutejrendszer milyen moacutedon felel meg a 11 ceacutelkitűzeacutesnek
A nyugdiacutejak kezeleacutese az Euroacutepai Unioacuteban A nyugdiacutejakkal kapcsolatos feladatok toumlbb teruumlleten jelennek meg eacutes aacutegaznak szeacutet az Eu gyakorlataacuteban raacute-adaacutesul a kuumlloumlnboumlző teruumlletek szerint nagyon elteacuterő szempontoknak vannak alaacutevetve a tagaacutellami nyugdiacutejrend-szerek Egyfelől az a meghataacuterozoacute hogy a nyugdiacutejrendszerek tagaacutellami hataacuteskoumlrben vannak egy szűk teruumllet kiveacuteteleacutevel (mely kiveacutetelek a peacutenzuumlgyi szolgaacuteltataacutesok illetve a munkavaacutellaloacutek szabad mozgaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute szociaacutelis biztonsaacutegi rendszereket koordinaacuteloacute rendeletek hatoacutekoumlreacutebe tartozoacute keacuterdeacutesek) nincs jogszabaacutelyi uacuteton kikeacutenyszeriacutethető szabaacutelyozaacutesi jogi jellegű beavatkozaacutesi lehetőseacuteg az Eu reacuteszeacuteről ezeacutert az euroacutepai nyugdiacutej-rendszereket a nagyfokuacute vaacuteltozatossaacuteg jellemzi Maacutesfelől a nyugdiacutejrendszereknek ndash a nemzetgazdasaacutegban elfoglalt suacutelyuknaacutel fogva ndash jelentős hataacutesuk lehet toumlbb euroacutepai szintű gazdasaacutegpolitikai teacutenyezőre Ilyen hataacutes jelentkezik a koumlltseacutegveteacutesi politikaacutek a peacutenzuumlgyi egyensuacutely alakulaacutesa a foglalkoztataacutespolitika vagy a szociaacutelis veacutedelmi rendszerek hateacutekony műkoumldeacutese tekinteteacuteben Ezek indokoljaacutek azt hogy a nyugdiacutejak kezeleacuteseacutet az Eu-ban toumlbbfeacutele szempontboacutel koumlzeliacutetik Ezen megkoumlzeliacuteteacutesek
az Eu haacuteromaacuteguacute strateacutegiaacuteja az idősoumldeacutesről a nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmus a Gazdasaacutegpolitikai Stabilitaacutesi Paktum valamint a konvergenciafelteacutetelek
A nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmusa oumltvoumlzi a nyugdiacutejrendszerek iraacutenyaacuteba megfogalmazott kuumlloumln-feacutele elvaacuteraacutesokat hataacutesaiban azonban nem gyakorol olyan erőteljes nyomaacutest a tagaacutellami rendszerek aacutetalakiacute-taacutesaacutera mint adott esetben a maastrichti konvergenciafelteacutetelektől valoacute elmaradaacutes miatti vaacuteltoztataacutesi keacutenyszer amely a peacutenzuumlgyi-koumlltseacutegveteacutesi egyensuacutely fenntartaacutesa eacuterdekeacuteben kikeacutenyszeriacuteti a nyugdiacutejrendszerek aacutetalakiacute-taacutesaacutet utoacutebbi azt jelenti hogy a tagaacutellamok zoumlmeacuteben az aacutellamhaacuteztartaacutesi koumlltseacutegveteacutesi hiaacuteny csoumlkkenteacuteseacutenek előiacutert keacutenyszere a nyugdiacutejkiadaacutesok lefaragaacutesaacutet (tovaacutebbaacute a nyugdiacutejkorhataacuter emeleacuteseacutet stb) hozza magaacuteval mely egyeacutertelmű nyomaacutes a rendszerek aacutetalakiacutetaacutesa iraacutenyaacuteba
108 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az idősoumldeacutes hataacutesaival kapcsolatos Eu-s strateacutegiaacutek252
Az euroacute bevezeteacuteseacutevel a tagaacutellami koumlltseacutegveteacutesi finansziacuterozaacutesi uumlgyek egyre fontosabbaacute vaacuteltak vaacutelnak az Eu egeacuteszeacuteben Ez a toumlrekveacutes vezetett arra hogy az Euroacutepai Tanaacutecs stockholmi uumlleacuteseacuten (2001) egyeteacuterteacutes szuuml-letett arroacutel hogy a koumlzfinansziacuterozaacutes hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutet a Stabilitaacutesi eacutes noumlvekedeacutesi Egyezmeacuteny eacutes az Aacuteltalaacutenos Gazdasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalak (BEPG ndash Broad Economic Policy Quidelines) keretei koumlzoumltt kell eacuterteacutekelni Ez egy meacuterfoumlldkő volt a gazdasaacutegpolitikaacutek koordinaacutecioacutejaacutenak hosszuacute taacutevuacute perspektiacutevaacuteit illetően amelyet aztaacuten a 2011-ben bevezetett szorosabb euroacutepai gazdasaacutegi-peacutenzuumlgyi stabilitaacutesi rendszer iacutert feluumll
A koumlzoumls bizottsaacutegitanaacutecsi jelenteacutes a bdquokoumlzfinansziacuterozaacutes hozzaacutejaacuterulaacutesa a foglalkoztataacuteshoz eacutes a noumlveke-deacuteshez noumlvekvő minőseacuteg eacutes fenntarthatoacutesaacutegrdquo kereteacuteben a stockholmi uumlleacutesen elfogadtak egy uacuten haacuteromaacuteguacute strateacutegiaacutet az idősoumldő neacutepesseacuteg koumlltseacutegveteacutest eacuterintő hataacutesainak kezeleacuteseacutere amely strateacutegia az Aacuteltalaacutenos Gaz-dasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalak reacuteszeacuteveacute vaacutelt
A haacuteromaacuteguacute strateacutegia az alaacutebbi elemekből tevődik oumlssze a koumlltseacutegveteacutesi deficit koumlzadoacutessaacuteg gyors csoumlkkenteacutese annak eacuterdekeacuteben hogy csoumlkkentseacutek az idősoumldő neacutepesseacuteg szuumlkseacutegleteivel oumlsszefuumlggő koumlltseacutegveteacutesi kiadaacutesokataacutetfogoacute munkaerő-piaci reformok elindiacutetaacutesa beleeacutertve az adoacute- eacutes segeacutelyrendszereket annak eacuterdekeacuteben hogy magasabb foglalkoztataacutesi raacutetaacutekat eacuterjenek el kuumlloumlnoumls tekintettel az idősebb emberekre eacutes a nőkre a nyugdiacutejrendszerek ambicioacutezus reformjaacutenak elindiacutetaacutesa annak eacuterdekeacuteben hogy a nyugdiacutejrendszereket egeacuteszseacuteges peacutenzuumlgyi keretek koumlzoumltt tartsaacutek eacutes biztosiacutetsaacutek a generaacutecioacutek koumlzoumltti egyensuacutelyt
A tagaacutellami nyugdiacutejrendszerek peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutenak eacuterteacutekeleacutese a haacuteromaacuteguacute strateacutegia alapelvein nyugszik A koumlzoumls nyugdiacutejjelenteacutes koumlvetkezteteacutesei nagymeacuterteacutekben a tagorszaacutegok egyeacuteni megkoumlzeliacuteteacutes moacuted-jaacuten alapulnak amelyek a nyugdiacutejrendszer eacutes a koumlzfinansziacuterozaacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesaacutet a sajaacutet or-szaacuteguk kereteacuteben vizsgaacuteltaacutek
A nyugdiacutejak koordinaacutecioacuteja az Euroacutepai Unioacuteban unioacutes szinten a nyugdiacutejak koordinaacutecioacuteja alapvetően keacutet szaacutelon valoacutesul meg egyreacuteszt a gazdasaacutegpolitikai koordinaacutecioacute kereteacuteben maacutesfelől a nyugdiacutejakra vonatkozoacute nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszerrel (Open Method of Coordination ndash OMC) Miutaacuten ezeknek az eljaacuteraacutesoknak elteacuterő a hataacuteskoumlre elteacuterő jogi alapokon nyugszanak eacutes elteacuterő az illeteacutekesseacuteguumlk nem aacutert tisztaacuteban lenni a koumlztuumlk leacutevő kuumlloumlnbseacutegekkel
Az alapvető kuumlloumlnbseacuteg a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelpolitikai koordinaacutecioacutera vonatkozoacutean az Alapszerződeacutesből ered Miacuteg a Szerződeacutes a tagorszaacutegokat arra koumltelezi hogy gazdasaacutegpolitikaacutejukat az Aacuteltalaacutenos Gazdasaacuteg-politikai Iraacutenyvonalak szerint előiacutertak szerint koordinaacuteljaacutek addig a szociaacutelpolitikai teruumlleteken egy bdquopuha moacutedszerűrdquo koordinaacutecioacutet alkalmaznak ami nem eacuterinti a tagorszaacutegok szociaacutelis veacutedelmi rendszereacutenek funda-mentaacutelis elemeit
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 109
A nyitott koordinaacutecioacute egy kiegeacutesziacutető eacutes addicionaacutelis eszkoumlz Azt a ceacutelt szolgaacutelja hogy segiacutetsen a tagorszaacute- goknak a nemzeti politikaacutejukat a koumlzoumlsen elfogadott ceacutelok iraacutenyaacuteba fejleszteni Ez azt jelenti hogy a nyug-diacutejrendszerek meghataacuterozaacutesaacutenak alapelvei műkoumldteteacutesuumlk szabaacutelyozaacutesuk alapvetően tagaacutellami hataacuteskoumlr-ben vannak Ez aloacutel csak a piaci alapon műkoumldő nyugdiacutejrendszerek keacutepeznek kiveacutetelt mivel ezek az aacuteruk eacutes szolgaacuteltataacutesok szabad mozgaacutesaacutenak Eu-alapelvei miatt unioacutes szabaacutelyozaacutes alaacute esnek ugyanakkor van-nak olyan teruumlletek ndash mint amilyen a taacutersadalom idősoumldeacutese ndash amelyek eseteacuteben a tagorszaacutegok jelentős reacute-sze hasonloacute kihiacutevaacutesokkal neacutez szembe iacutegy hateacutekony lehet a koumlzoumls felleacutepeacutes az egymaacutestoacutel tanulaacutes A nyitott koordinaacutecioacute kereteacuteben a tagaacutellam szabadon doumlnthet egy adott moacutedszer vagy ajaacutenlaacutes bevezeteacuteseacuterőlAmi az Aacuteltalaacutenos Gazdasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalak eacutes a nyitott koordinaacutecioacute nyugdiacutejakra eacuterveacutenyes oumlssze- fuumlggeacuteseit eacutes elfogadott szerepkoumlreacutet illeti ezek a laekeni csuacutecson a Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacuteg (SPC) eacutes a Gazdasaacutegpolitikai Bizottsaacuteg egyuumlttes jelenteacuteseacuteben keruumlltek meghataacuterozaacutesra Ebben egyebek mellett azt is roumlgziacutetetteacutek hogy a bdquonyitott koordinaacutecioacute nem befolyaacutesolhatja eacutes vaacuteltoztathatja meg a politikai doumlnteacuteshozoacutek felelősseacutegeacutet az euroacutepai eacutes nemzeti szintekenrdquo tovaacutebbaacute azt hogy bdquoez a moacutedszer az amuacutegy joacutel funkcionaacuteloacute unioacutes folyamatok mellett azt kiegeacutesziacutetve műkoumldikrdquoTovaacutebbi fontos elteacutereacutes a keacutet moacutedszer koumlzoumltt az hogy a gazdasaacutegpolitikai iraacutenyvonalak hataacutelya alatt van lehetőseacuteg ajaacutenlaacutesokat megfogalmazni a tagorszaacutegok feleacute miacuteg ez a nyitott koordinaacutecioacute eseteacuteben nem szokaacutes A nyugdiacutejpolitikaacutekroacutel a nyitott koordinaacutecioacute kereteacuteben keacutesziacutetett nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutesek mellett a kon- ver gen ciaprogramok kereteacuteben tesznek meacuteg emliacuteteacutest Ezeken kiacutevuumll az ajaacutenlott nemzeti reformok veacutegrehaj-taacutesa aacutetvilaacutegiacutetaacutesaacutera eacutes eacuterteacutekeleacuteseacutere keacutesziacutetett uacuten Iraacutenyelvek Veacutegrehajtaacutesi Jelenteacutesben teacuternek ki a nyugdiacutejak keacuterdeacuteseacutere amelyhez a tagorszaacutegoknak eacutevente kell informaacutecioacutet szolgaacuteltatni
Mint laacutethatoacute a keacutetfeacutele eljaacuteraacutes soraacuten a folyamatok kuumlloumlnboumlző eacuterveacutenyesseacutegűek a nyugdiacutejakra vonatkozoacutean a kezdetektől fontosnak tekintetteacutek hogy a koumlvetkezteteacutesek eacutes politikai uumlzenetek konzisztensek legyenek a kuumlloumlnboumlző jelenteacutesekben Ezt erősiacutetette meg a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszeren alapuloacute koumlzoumls nyugdiacutejjelenteacutes amelyet az első iacutezben 2002 szeptembereacuteben benyuacutejtott tagaacutellami jelenteacutesek alapjaacuten keacutesziacutetettek el Az első egyuumlttes jelenteacutes alapjaacuten jutott arra a koumlvetkezteteacutesre az Euroacutepai Tanaacutecs 2003 maacuterciusaacuteban a bruumlsszeli uumlleacute-seacuten hogy a nyugdiacutejreform szuumlkseacutegesseacutegeacutet hateacutekonyabban kell szorgalmazni a tagaacutellamokban a neacutepesseacuteg idősoumldeacuteseacutenek kihiacutevaacutesai miatt amennyiben a koumlzfinansziacuterozaacutesi rendszerek hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutet biz-tosiacutetani kiacutevaacutenjaacutek
A koumlzoumls nyugdiacutejjelenteacutes tartalmaz egy eacuterteacutekeleacutest a gazdasaacutegpolitikai iraacutenyvonalak szaacutemaacutera is amely egyben ajaacutenlaacutes a koumlvetkező haacuterom eacutevre A Bizottsaacuteg ajaacutenlaacutesa a Aacuteltalaacutenos Gazdasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalak nyugdiacutejrendszerekre alkalmazandoacute reacuteszeacutere a koumlvetkező volt a nyugdiacutejrendszerek reformjaacutenak kialakiacutetaacutesa bevezeteacutese eacutes hateacutekony megvaloacutesiacutetaacutesa szuumlkseacuteges oumlsztoumlnoumlzni kell tovaacutebbaacute a polgaacuterok tovaacutebbi foglalkoztataacute-saacutet aktivitaacutesuk kiterjeszteacuteseacutet a nyugdiacutej- eacutes a szemeacutelyi joumlvedelemadoacute rendszereacutebe illesztett oumlsztoumlnzők kiala-kiacutetaacutesaacuteval-moacutedosiacutetaacutesaacuteval annak eacuterdekeacuteben hogy az visszaszoriacutetsa a korai nyugdiacutejba vonulaacutesi gyakorlatot eacutes
110 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
keacutesleltesse a munkaerőpiacroacutel valoacute visszavonulaacutest Tovaacutebbaacute a nyugdiacutejrendszereket olyannaacute kell tenni hogy keacutepesek legyenek megfelelően kezelni a demograacutefiai folyamatokat eacutes a vaacuterhatoacute eacutelettartam-noumlvekedeacutest
Emellett maacuter ekkor is megfogalmazoacutedott hogy a nyugdiacutejrendszereket a joumlvőben ceacutelszerű diverzifikaacutelni Ennek eacuterdekeacuteben noumlvelni szuumlkseacuteges a tőkefedezeti nyugdiacutejrendszer suacutelyaacutet eacutes biztosiacutetani kell a kiegeacutesziacutető nyugdiacutejrendszerek szeacuteles koumlrű eleacuterhetőseacutegeacutet Fokozni kell az ilyen ellaacutetaacutesok biztonsaacutegaacutet csakuacutegy mint a jaacuteruleacutekbefizeteacutesek eacutes ellaacutetaacutesok koumlzoumltti kapcsolat aacutettekinthetőseacutegeacutet
A nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutejaacutenak főbb szakaszai253
Első szakasz 2001ndash2005A nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacuteja kereteacuteben a 15 tagaacutellam 2002 szeptembereacuteben nyuacutejtotta be nemzeti strateacutegai jelenteacuteseacutet a nyugdiacutejakroacutel amelyet a Bizottsaacuteg reacuteszeacuteről egy koumlzoumls dokumentum elkeacutesziacuteteacutese koumlvetett Az első egyuumlttes jelenteacutest a megfelelő eacutes fenntarthatoacute nyugdiacutejakroacutel az Euroacutepai Tanaacutecs 2003 tavaszi uumlleacutese taacutergyalta A nyugdiacutejstrateacutegiai jelenteacutesek elkeacutesziacuteteacuteseacutenek maacutesodik forduloacutejaacutera 2005-ben keruumllt sor immaacuter a 2004-ben uacutejonnan csatlakozott 10 orszaacuteg bevonaacutesaacuteval
A jelenteacutesek elkeacutesziacuteteacuteseacutenek menetrendje a koumlvetkező a Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacuteg (SPC) reacuteszletes uacutet-mutatoacutet ad ki a jelenteacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutere vonatkozoacutean Ebben leiacuterja hogy az egyes ceacutelkitűzeacutesek menteacuten milyen teacutenyezőket ceacutelszerű figyelembe venni milyen keacuterdeacuteseket kell megvaacutelaszolni Tovaacutebbaacute rendelkezeacutesre bocsaacutet-ja a ceacutelokhoz kapcsoloacutedoacute indikaacutetorok legfrisebb verzioacutejaacutet (miutaacuten az euroacutepai statisztikai hivatal az Eurostat ezt a nemzeti statisztikai hivatalokkal egyeztette)
A 2005-oumls jelenteacutes az uacutej tagaacutellamok szaacutemaacutera egy reacuteszletesebb jelenteacutesteacuteteli koumltelezettseacuteget iacutert elő mivel a 11 koumlzoumlsen elfogadott ceacutelkitűzeacutes menteacuten egyenkeacutent be kellett mutatniuk hogy nyugdiacutejrendszeruumlk mennyi-ben felel meg ezeknek a ceacutelkitűzeacuteseknek A reacutegebbi tagaacutellamoknak elegendő volt ekkor csak az előrehala-daacutesroacutel beszaacutemolniuk
A nemzeti strateacutegai jelenteacutesek benyuacutejtaacutesaacutet koumlvetően 2005 szeptembereacuteben a jelenteacutesek reacuteszletes feluumllvizs-gaacutelataacutera keruumllt sor a tagaacutellamok aktiacutev bevonaacutesaacuteval A tagaacutellami jelenteacutesekbőlegyuumlttes jelenteacutes keacuteszuumllt amely egyreacuteszt azonosiacutetotta a rendszerek erősseacutegeit gyenge pontjait maacutesreacuteszt a strateacutegiailag kiemelt teacutemaacutekra hiacutev-ta fel a figyelmet Az alaacutebbiakban talaacutelhatoacute az 11 nyugdiacutejstrateacutegiai ceacutelkitűzeacutes amelyeket 2006-toacutel oumlsszevontak haacuterom fő ceacutelkitűzeacutesseacute (laacutesd keacutesőbb)
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 111
A 11 koumlzoumls ceacutelkitűzeacutesMegfelelőseacutegi ceacutelkitűzeacutesek A tagaacutellamoknak meg kell őrizniuumlk a nyugdiacutejrendszerek azon jellegzetesseacutegeacutet hogy azok megfeleljenek a szociaacutelis ceacutelkitűzeacuteseknek E ceacutelboacutel a sajaacutetos tagaacutellami koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt biztosiacutetaniuk kell az alaacutebbi ceacuteloknak valoacute megfeleleacutest
1 Gondoskodni arroacutel hogy az időseket ne fenyegesse a szegeacutenyseacuteg eacutes hogy tisztesseacuteges sziacutenvonalon eacuteljenek hogy osztozzanak orszaacuteguk gazdasaacutegi joacuteleacuteteacuteben eacutes ennek megfelelően reacuteszt vehessenek a taacutersadalmi szociaacutelis eacutes kulturaacutelis eacuteletben 2 Megfelelő aacutellami eacutesvagy magaacuten-nyugdiacutejkonstrukcioacutek hozzaacutefeacuterhetőveacute teacutetele annak eacuterdekeacuteben hogy minden magaacutenszemeacutely olyan nyugdiacutejjogosultsaacutegra tehessen szert amely bizonyos meacuteltaacutenyos keretek koumlzoumltt a nyugdiacutejba vonulaacutest koumlvetően is lehetőveacute teszi szaacutemaacutera eacuteletsziacutenvonalaacutenak fenntartaacutesaacutet 3 Erősiacuteteni kell a generaacutecioacutek belső szolidaritaacutesaacutet eacutes a kuumlloumlnboumlző generaacutecioacutek koumlzoumltti szolidaritaacutest
Fenntarthatoacutesaacutegi ceacutelkitűzeacutesek A tagaacutellamoknak egy toumlbbcsatornaacutes strateacutegiaacutet kell koumlvetniuumlk annak eacuterdekeacuteben hogy nyugdiacutejrendszereik egeacuteszseacuteges peacutenzuumlgyi laacutebakon aacutelljanak beleeacutertve a politikaacutek megfelelő kombinaacutecioacutejaacutet iacutegy
4 A foglalkoztataacutes magas szintjeacutenek eleacutereacutese toumlbbek koumlzoumltt aacutetfogoacute munkaerő-piaci reformokkal az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegiaacutenak (EFS) megfelelően eacutes az Aacuteltalaacutenos Gazdasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalakban (BEPG) foglaltak szerint 5 Gondoskodni kell arroacutel hogy a munkaerő-piaci eacutes Gazdasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalak mellett a szociaacutelis veacutedelem oumlsszes vonatkozoacute aacutega kuumlloumlnoumlsen a nyugdiacutejrendszerek hateacutekonyan oumlsztoumlnoumlzzeacutek az idős munkavaacutellaloacutek reacuteszveacuteteleacutet hogy a munkavaacutellaloacutek ne eacuterezzenek oumlsztoumlnzeacutest a korhataacuter előtti nyugdiacutej igeacutenybeveacuteteleacutere eacutes hogy semmi se buumlntesse a toumlrveacutenyben meghataacuterozott nyugdiacutejkorhataacuter eleacutereacutese utaacuteni munkaerőpiacon maradaacutest tovaacutebbaacute a nyugdiacutejrendszerek tegyeacutek lehetőveacute eacutes segiacutetseacutek a leacutepcsőzetes visszavonulaacutest 6 Az aacutellamhaacuteztartaacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutera vonatkozoacute aacuteltalaacutenos ceacutelkitűzeacutesek ismereteacuteben megfelelő eszkoumlznek tekinthető a nyugdiacutejrendszerek megreformaacutelaacutesa ugyanakkor a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutehoz szilaacuterd eacutes megalapozott koumlltseacutegveteacutesi politikaacutera van szuumlkseacuteg toumlbbek koumlzoumltt szuumlkseacuteg eseteacuten az aacutellamadoacutessaacuteg meacuterseacutekleacuteseacutere Az ennek eacuterdekeacuteben elfogadott strateacutegiaacutek reacutesze lehet a nyugdiacutej-ceacuteltartaleacutekalapok leacutetrehozaacutesa7 Gondoskodni kell arroacutel hogy a nyugdiacutejra vonatkozoacute rendelkezeacutesek eacutes reformok meacuteltaacutenyos egyensuacutelyt teremtsenek az aktiacutev populaacutecioacute eacutes a nyugdiacutejasok koumlzoumltt oly moacutedon hogy nem terhelik tuacutel az előbbieket meacuteltaacutenyos eacutes eleacutegseacuteges nyugdiacutejat biztosiacutetanak az utoacutebbiaknak 8 Megfelelő szabaacutelyzoacute keretrendszerekkel eacutes szilaacuterd gazdaacutelkodaacutessal kell gondoskodni arroacutel hogy a magaacutenpeacutenzekből eacutes aacutellami peacutenzekből finansziacuterozott rendszerek megfelelő hateacutekonysaacuteggal finansziacuterozhatoacutesaacuteggal hordozhatoacutesaacuteggal eacutes biztonsaacuteggal folyoacutesiacutetsaacutek a nyugdiacutejat
Modernizaacutecioacutes ceacutelkitűzeacutesek nyugdiacutejrendszerek modernizaacutecioacuteja a gazdasaacuteg taacutersadalom eacutes az egyeacutenek vaacuteltozoacute szuumlkseacutegleteihez igazodva
9 Gondoskodni kell arroacutel hogy a nyugdiacutejrendszerek megfeleljenek a rugalmassaacuteg eacutes a biztonsaacuteg koumlvetelmeacutenyeinek a munkaerőpiacon a tagaacutellamok adoacuterendszereinek koherenciaacutejaacutet nem eacuterintve a munkaerőpiac belső eacutes hataacuteron tuacuteli mobilitaacutesa eacutes a foglalkoztataacutes nem egyseacuteges moacutedozatai ne meacuterseacutekeljeacutek a munkavaacutellaloacutek nyugdiacutejjogosultsaacutegait eacutes a nyugdiacutejrendszerek ne feacutekezzeacutek az oumlnalkalmazaacutest
112 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
10 A nyugdiacutejrendelkezeacutesek feluumllvizsgaacutelata azzal a ceacutellal hogy az unioacutes toumlrveacuteny alapjaacuten vaacutellalt koumltelezettseacutegek figyelembeveacuteteleacutevel eacuterveacutenyesiacutetseacutek a nők eacutes feacuterfiak eseacutelyegyenlőseacutegeacutenek elveacutet 11 A nyugdiacutejrendszereket aacutettekinthetőbbeacute kell tenni fokozni kell a koumlruumllmeacutenyekhez valoacute alkalmazkodaacutes keacutepesseacutegeacutet hogy az aacutellampolgaacuterok tovaacutebbra is biacutezzanak ezekben az ellaacutetoacuterendszerekben Megbiacutezhatoacute eacutes koumlzeacuterthető informaacutecioacutekra van szuumlkseacuteg a nyugdiacutejrendszerek hosszuacute taacutevuacute kilaacutetaacutesairoacutel kuumlloumlnoumls tekintettel a jaacuteradeacutekok eacutes jaacuteruleacutekok alakulaacutesaacutera Taacutemogatni kell a lehető legszeacutelesebb konszenzust a nyugdiacutejpolitika eacutes reformok tereacuten Hateacutekonyabbaacute kell tenni a nyugdiacutejreformok eacutes iraacutenyelvek nyomon koumlveteacuteseacutenek moacutedszertani alapjait
Maacutesodik szakasz 2006ndash20102006-toacutel a lisszaboni strateacutegia feacutelidős feluumllvizsgaacutelataacutet koumlvetően az Eu tagaacutellamainak megaacutellapodaacutesa alapjaacuten eacuteletbe leacutepett az uacuten egyszerűsiacutetett-modernizaacutelt eljaacuteraacutes (vagyis rsquostreamliningrsquo) a nyitott koordinaacutecioacute teruumlleteacuten Ennek koumlvetkezteacuteben 2006-toacutel egy egyseacuteges nemzeti strateacutegiai jelenteacutest kellett keacutesziacuteteni a haacuterom jelentős szociaacutelis szakpolitikai teruumllet bevonaacutesaacuteval a taacutersadalmi kirekesztődeacutes a nyugdiacutejrendszerek valamint az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi rendszerek strateacutegiai iraacutenyairoacutel eacutes a tervezett inteacutezkedeacuteseiről
Ennek kereteacuteben tehaacutet egy egyseacuteges a 2006ndash2008 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacute a Szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel szoacuteloacute nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutere keruumllt sor Az egyszerűsiacuteteacutes a nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutejaacutenak kereteit nagyban eacuterintette mivel a nyugdiacutej ezen egyseacuteges jelenteacutes maacute-sodik oumlnaacutelloacute fejezeteacuteveacute vaacutelt ami egyben a koraacutebbi 11 ceacutelkitűzeacutes oumlsszevonaacutesaacutet egyszerűsiacuteteacuteseacutet is magaacuteval hozta az alaacutebbiak szerint
A nyugdiacutejak megfelelőseacutege bdquoA generaacutecioacutek koumlzoumltti eacutes generaacutecioacutekon beluumlli szolidaritaacutes eacutes meacuteltaacutenyossaacuteg szellemeacuteben biztosiacutetani kell a megfelelő nyugdiacutejjoumlvedelmeket mindenki szaacutemaacutera ami lehetőveacute teszi hogy az eacuterintettek nyugdiacutejazaacutesaacutet koumlvetően eacuteletsziacutenvonaluk megfelelő szinten maradjonrdquoA nyugdiacutejak fenntarthatoacutesaacutega bdquoA koumlz- eacutes magaacutenfinansziacuterozaacutesuacute nyugdiacutejrendszerek peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutet biztosiacutetani kell figyelembe veacuteve a koumlzfinansziacuterozaacutesi terheket eacutes a neacutepesseacuteg eloumlregedeacuteseacutet illetve az eloumlregedeacutes koumlltseacutegveteacutesi koumlvetkezmeacutenyeinek kezeleacuteseacutet ceacutelzoacute haacuteromaacuteguacute strateacutegia kontextusaacutet nevezetesen a hosszabb munkaacuteban toumlltoumltt eacutelet eacutes az aktiacutev oumlregedeacutes taacutemogataacutesaacuteval a jaacuteruleacutekok eacutes az ellaacutetaacutesok koumlzoumltti megfelelő eacutes meacuteltaacutenyos egyensuacutely megteremteacuteseacutevel valamint a vaacuteromaacutenyfedezeti eacutes magaacutennyugdiacutejrendszerek megfizethetőseacutegeacutenek taacutemogataacutesaacuteval eacutes biztonsaacutegaacutenak előmozdiacutetaacutesaacutevalrdquoA nyugdiacutejak modernizaacutecioacuteja bdquoBiztosiacutetani kell hogy a nyugdiacutejrendszerek aacutetlaacutethatoacuteak a nők eacutes feacuterfiak toumlrekveacuteseihez igeacutenyeihez alkalmazkodoacuteak a modern taacutersadalmi koumlvetelmeacutenyeknek a demograacutefiai oumlregedeacutesnek eacutes a strukturaacutelis vaacuteltozaacutesoknak megfelelőek legyenek valamint hogy az eacuterintettek szaacutemaacutera eleacuterhetőek legyenek a szuumlkseacuteges informaacutecioacutek ahhoz hogy nyugdiacutejas eacuteveikre megfelelően tervezhessenek illetve hogy a nyugdiacutejrendszerek reformja a lehető legszeacutelesebb konszenzuson alapuljonrdquo
nemcsak a jelenteacutes szerkezete egyszerűsoumldoumltt de sokkal egyszerűbbeacute vaacutelt az az indikaacutetorkeacuteszlet is amelyre a jelenteacutes monitoringja eacutepuumllt A 2006-os egyseacuteges jelenteacutes a nyugdiacutejak szempontjaacuteboacutel viszonylag roumlvid ter-jedelmű volt mivel a tagaacutellamok egy eacutevvel koraacutebban maacuter reacuteszletes jelenteacutest keacutesziacutetettek neacutehaacuteny tematikus keacuterdeacutes meacutegis reacuteszletesebb kifejteacutesre keruumllt Ezek
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 113
az idősek szaacutemaacutera nyuacutejtott minimumjoumlvedelem kialakiacutetaacutesa (beleeacutertve a nyugdiacutejak eacutes a nyugdiacutejas emberek szaacutemaacutera biztosiacutetott maacutes ellaacutetaacutesok koumlzoumltti kapcsolatot)a jaacuteruleacutekok eacutes az ellaacutetaacutesok koumlzoumltti kapcsolat erősiacuteteacutese (lehetőveacute teacuteve a nyugdiacutejak eacuteletpaacutelya-megkoumlzeliacuteteacuteseacutet beleeacutertve a jaacuteruleacutekkal nem fedezett időtartamok a nők eacutes feacuterfiak taacutersadalmi egyenlőseacutege teacutemaacutekat isa nyugdiacutejkorhataacuter rugalmassaacutega eacutes a hosszabb munkaacuteban toumlltoumltt eacutelet koumlzoumltti kapcsolat a magaacutennyugdiacutejak tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek kulcskeacuterdeacutesei (hateacutekony toumlrveacutenykezeacutesi keretek a hozzaacutefeacutereacutes egyenl őseacutege biztonsaacuteg informaacutecioacute aacutetmeneti koumlltseacutegek a magaacutennyugdiacutejak hozzaacutejaacuterulaacutesa a peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacuteghoz)rendszeres monitorozaacutesi eacutes korrekcioacutes mechanizmusok kifejleszteacutese
A maacutesodik 2008ndash2010-es egyseacuteges jelenteacutes gyakorlatilag vaacuteltozatlan szerkezetben keacuteszuumllt el doumlnteacutes szuumlle-tett arroacutel hogy a nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes kereteacuteben a tagaacutellamok keacuteteacutevente megalkotjaacutek a Szociaacutelis veacutedelemről eacutes taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel szoacuteloacute Nemzeti Strateacutegiai Jelenteacuteseiket (NSJ) eacutes benyuacutejtjaacutek azokat az Euroacutepai Bizottsaacuteghoz A nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom pilleacutere vaacuteltozatlanul a) szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem b) megfelelő eacutes fenntarthatoacute nyugdiacutejrendszerek c) az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer eacutes tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutesi rendszerek szakpolitikai teruumlleteit oumlleli fel
A nyugdiacutejakra vonatkozoacutean Magyarorszaacuteg szaacutemaacutera ndash az Euroacutepai Bizottsaacuteg aacuteltal 2006-ban keacutesziacutetett orszaacuteg-specifikus kihiacutevaacutesok alapjaacuten ndash a koumlvetkezőket nevesiacutetetteacutek az aktiacutev (munkaerő-piaci) befogadaacutes elősegiacuteteacutese a korai nyugdiacutejazaacutes eacutes a rokkantnyugdiacutejazaacutes tovaacutebbi szigoriacutetaacutesaacuteval valamint a komplex rehabilitaacutecioacute felteacutetelei-nek megteremteacuteseacutevel Emellett a nyugdiacutejrendszer hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutenak kiemelt kezeleacuteseacute ajaacutenlot-taacutek annak eacuterdekeacuteben hogy a nyugdiacutejak megfelelőseacutege is tartoacutesan biztosiacutethatoacute legyen Az Euroacutepai Bizottsaacuteg itt a jaacuteruleacutekbefizeteacutesek elkeruumlleacuteseacutenek csoumlkkenteacuteseacutere eacutes az 1997-es nyugdiacutejreform bevezeteacutese miatti magas aacutetmeneti koumlltseacutegek hateacutekony kezeleacuteseacutere hiacutevta fel a figyelmet illetve javasolt inteacutezkedeacuteseket
Harmadik szakasz 2010ndash2012A nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes keretei ebben az időszakban toumlbb teacutenyező egyuumlttes hataacutesaacutera jelentő-sen aacutetformaacuteloacutedtak ami azzal jaacutert hogy menetrendszerűen a 2010-ben aktuaacutelis nyitott koordinaacutecioacutes jelenteacutes elkeacutesziacuteteacutese benyuacutejtaacutesa elmaradt Melyek voltak ezek az okok Mindenekelőtt a 2008-s őszi globaacutelis peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg kirobbanaacutesa amelyet koumlvetően bizonyos folyamatok ndash legalaacutebbis aacutetmenetileg ndash kiszaacutemiacutet-hatatlannaacute vaacuteltak Maacutesik leacutenyeges teacutenyező az Euroacutepa 2020 strateacutegia megjeleneacutese amely a koraacutebbi lisszaboni strateacutegiaacutehoz keacutepest radikaacutelisan elteacuterő struktuacuteraacutet vaacutezolt ehhez pedig nem illettek a koraacutebban kialakiacutetott nyitott koordinaacutecioacutes keretek a szociaacutelis veacutedelem eacutes taacutersadalmi befogadaacutes teruumlleteacuten
A globaacutelis vaacutelsaacutegra adott unioacutes vaacutelaszleacutepeacutes egyik fontos momentuma a megerősiacutetett gazdasaacutegi kormaacuteny-zaacutes volt amely egyebek mellett a tagaacutellami koumlltseacutegveteacutesi politikaacutek koraacutebbinaacutel joacuteval szorosabb koordinaacutecioacutejaacutet ceacutelozta meg a 2011-ben a magyar elnoumlkseacuteg idejeacuten bevezetett Euroacutepai Stabilitaacutesi Mechanizmus (ESM) kere-teacuteben A mechanizmus eacutes az ehhez kapcsoloacutedoacute megvaloacutesiacutetaacutesi feladatok miatt sem idő sem lehetőseacuteg nem volt a megfelelő keretek kialakiacutetaacutesaacutera
114 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Ez a haacutetteacuter mindenesetre magyaraacutezatul szolgaacutel arra mieacutert nem folytathatoacute a nyugdiacutejak teruumlleteacuten a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer ugyanuacutegy mint koraacutebban Raacuteadaacutesul az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacuteban a nyugdiacutejak szerepe aacutetteacuteteles koumlzvetett jellegű a foglalkoztataacutespolitikai illetve a szegeacutenyseacuteg meacuterseacutekleacuteseacutere iraacutenyuloacute ceacutelkitűzeacutesek haacutettereacuteben jelenik meg Maacutesfelől viszont a nyugdiacutejak szerepe mind az idősoumldeacutes megfelelő kezeleacuteseacutevel kap-csolatban mind pedig a gazdasaacutegpolitikai koordinaacutecioacute szempontjaacuteboacutel is nagyon leacutenyeges a nyugdiacutejalapok deficitje nagymeacuterteacutekben hat a tagaacutellami koumlltseacutegveteacutesek deficitjeacutere ezen keresztuumll pedig az euroacute stabilitaacutesaacutera nem meglepő tehaacutet hogy 2010-ben nem is egy de toumlbb euroacutepai kezdemeacutenyezeacutes is a nyugdiacutejrendszerekre iraacutenyult Ennek az eacutevnek a nyaraacuten jelentette meg eacutes bocsaacutetotta konzultaacutecioacutera az Euroacutepai Bizottsaacuteg bdquoA megfe-lelő fenntarthatoacute eacutes biztonsaacutegos nyugdiacutejrendszerek feleacuterdquo ciacutemű Zoumlld koumlnyveacutet
Az Eu Gazdasaacutegpolitikai eacutes szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutegaacutenak 254 egyuumlttműkoumldeacutese a nyugdiacutejak teruumlleteacuten
2010 kiemelt eacutevnek tekinthető az euroacutepai nyugdiacutej-szakpolitika szempontjaacuteboacutel mivel a nyugdiacutejak teruumlleteacuten keacutet kiemelt kezdemeacutenyezeacutessel is előaacutellt az Eu Bizottsaacuteg Az egyik az Eu Gazdasaacutegpolitikai eacutes Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutegaacutenak koumlzoumls teveacutekenyseacutege a megfelelő eacutes fenntarthatoacute nyugdiacutejak biztosiacutetaacutesaacutera vonatkozoacutean a 2010-es kiemelt tematikus nyugdiacutejnapirend volt A koumlzoumls egyuumlttműkoumldeacutes haacutettereacuteben az munkaacutelt hogy az euroacutepai nyugdiacutejrendszerek meacuteretuumlk hatoacutekoumlruumlk sajaacutetos hosszuacute taacutevuacute elkoumltelezettseacuteguumlk miatt mindenkeacuteppen kiemelt figyelmet igeacutenyelnek a szociaacutelis veacutedelmi rendszeren beluumll ezeacutert oumlnaacutelloacute napirenddel toumlbb magas szintű bizott-saacuteg bevonaacutesaacuteval indokolt aacutetfogoacute jelenteacutest keacutesziacuteteni a teacutemaacuteban
Keacutet teacutenyezőt meg kell meacuteg emliacuteteni amelyeknek fontos szerepuumlk volt abban hogy a nyugdiacutejak ilyen moacute-don tematikus foacutekuszba keruumlltek az egyik a 2008-as globaacutelis peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesai a maacutesik pedig az Euroacutepa 2020 strateacutegia A vaacutelsaacuteg hataacutesaacutera ekkorra maacuter nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy az uacuten tőkefedezeti nyugdiacutejalapok befekteteacuteseik mintegy 20-25 szaacutezaleacutekaacutet elvesziacutetetteacutek ami koumlzoumls felleacutepeacutest eacutes igazodaacutest tett szuumlkseacutegesseacute Az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacuteban a nyugdiacutejrendszerek mind a ceacutelkitűzeacutesek mind pedig a zaacuteszloacutes-hajoacute kezdemeacutenyezeacutesek koumlzoumltt csak eacuterintőlegesen aacutetteacutetelesen jelentek meg (a szegeacutenyseacutegellenes ceacutelkitűzeacutes meacuterseacutekleacuteseacuteben eacutes a foglalkoztataacutespolitikai ceacutelok megvaloacutesulaacutesaacuteban emliacutetve) A lisszaboni strateacutegiaacutet felvaacuteltoacute Euroacutepa 2020 strateacutegia elteacuterő struktuacuteraacuteja suacutelypontjai miatt a nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmus koraacutebbi keretei nem voltak alkalmasak az uacutej keretekről pedig meacuteg nem szuumlletett doumlnteacutes
A koumlztes jelenteacutes kiemelte hogy azoknak a koumlzpolitikaacuteknak a taacutemogataacutesa amelyek a fenntarthatoacute hoz-zaacutefeacuterhető eacutes megfelelő nyugdiacutejjoumlvedelmek biztosiacutetaacutesaacutera iraacutenyulnak uacutegy a jelenben mind a joumlvőben priori-taacutes marad az Euroacutepai unioacuteban Az egyes tagorszaacutegokban azonban az alapvetően hasonloacute kihiacutevaacutesok mellett a nyugdiacutejak teruumlleteacuten szaacutemos jelentősnek tekinthető elteacutereacutes is megfigyelhető a neacutepesseacuteg demograacutefiai idő-soumldeacuteseacutenek uumltemeacutetől kezdve a nyugdiacutejellaacutetaacutesok biztosiacutetaacutesi formaacuteinak elteacuterő voltaacuten aacutet a noumlvekedeacutesi potenciaacutel a verseny eacutes a peacutenzuumlgyi helyzetből fakadoacute korlaacutetok tekinteteacuteben Koumlzoumls kihiacutevaacuteskeacutent jelentkezik ugyanak-kor a koumlzkiadaacutesoknak a neacutepesseacuteg idősoumldeacutese miatt előrejelzett noumlvekedeacutese a tagaacutellamokban Ezeacutert a koumlzoumls
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 115
szakpolitikai felleacutepeacutes javiacutethatja a koumlzfinansziacuterozaacutes hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutet miacuteg a nyugdiacutejak teruumlleteacuten a megfelelőseacuteg eacutes fenntarthatoacutesaacuteg biztosiacutetaacutesa az alapvető feladat
A koumlztes jelenteacutes oumlsszefoglalja a tagorszaacutegokban az elmuacutelt egy-maacutesfeacutel eacutevtizedben bevezetett eacutes veacutegrehaj-tott nyugdiacutejreformok eacutes inteacutezkedeacutesek főbb iraacutenyait nevezetesen a nyugdiacutejrendszerbe toumlrteacutenő befizeteacutesekhez kapcsoloacutedoacute elosztaacutes mint alapelv erősoumldeacutese a befizeteacutesekkel meghataacuterozott rendszerek nagyobb szere-pe automatikus eacuterteacutekkoumlveteacutesi mechanizmusok megalapozaacutesa a nyugdiacutejak eacuterteacutekaacutelloacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesaacutera a nyugdiacutejrendszerek eacutes nyugdiacutejcsomag komplexitaacutesaacutenak noumlveleacutese nyugdiacutejreformokat taacutemogatoacute munkaerő-piaci inteacutezkedeacutesek bevezeteacutese A fejezet kapcsaacuten a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutenek eacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutenak eredmeacutenyei is kieacuterteacutekeleacutesre keruumllnek mind a jelenlegi mind pedig a hosszuacute taacutevon vaacuterhatoacute hataacutesok szempont-jaacuteboacutel kuumlloumlnoumls tekintettel a neacutepesseacuteg idősoumldeacuteseacutenek a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutera gyakorolt taacutevlati hataacutesaira
A dokumentum ezt koumlvetően kiteacuter a vaacutelsaacuteg roumlvid eacutes hosszuacute taacutevuacute hataacutesaira eacutes raacutemutat arra hogy mikoumlzben a vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutes jelei maacuter Euroacutepa-szerte megmutatkoznak a vaacutelsaacuteg hosszuacute taacutevuacute hataacutesai ndash ameny-nyiben azokat nem kezelik hateacutekonyan ndash sokkal eacuterzeacutekenyebben eacuterinthetik a joumlvőbeli nyugdiacutejasokat A vaacutelsaacuteg eacutes az oumlregedeacutessel oumlsszefuumlggő hosszuacute taacutevuacute kiadaacutesnoumlvekedeacutes tovaacutebbi nyomaacutest gyakorol a nyugdiacutejrendszerek megfelelő aacutetalakiacutetaacutesaacutenak iraacutenyaacuteba A felosztoacute-kirovoacute nyugdiacutejrendszerekben egyre inkaacutebb jellemzőveacute vaacutelik hogy a nyugdiacutej-megaacutellapiacutetaacutesok az eacuteletpaacutelya egeacuteszeacutet feloumllelő keresetalapuacute hozzaacutejaacuterulaacutesokon fognak alapulni Az elemzeacutes kiteacuter a tőkefedezeti rendszerek megfelelőseacutegi eacutes fenntarthatoacutesaacutegi kockaacutezataira is A tagaacutellamok toumlbbseacutege aacuteltal eddig bevezetett reforminteacutezkedeacutesek ugyan nagyon fontos leacutepeacutest jelentenek a fenntarthatoacute nyugdiacutejrendszerek kialakiacutetaacutesaacutenak iraacutenyaacuteba aacutem tovaacutebbi inteacutezkedeacutesekre van szuumlkseacuteg a megfelelő nyugdiacutejjaacuteru-leacutek fedezeteacutenek biztosiacutetaacutesaacutehoz
A dokumentum bemutatja a nyugdiacutejrendszerekkel kapcsolatos hosszuacute taacutevuacute kihiacutevaacutesokat is Raacutemutat azokra az oumlsszetevőkre amelyet kezelni kell annak eacuterdekeacuteben hogy a joumlvőben a nyugdiacutejak fenntarthatoacutesaacutegaacutet eacutes megfelelőseacutegeacutet biztonsaacutegos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt lehessen megteremteni a koumlzkiadaacutesok noumlvekedeacuteseacutere eacutes a magasabb nyugdiacutejjoumlvedelmekre iraacutenyuloacute nyomaacutesra egy olyan időszakban amikor a peacutenzuumlgyi felteacutetelek joacuteval tuacutelfesziacutetettebbek mint baacutermikor koraacutebban Azt is megaacutellapiacutetja az elemzeacutes hogy a vaacutelsaacuteg laacutethatoacutean noumlvelte az egyes nyugdiacutejpilleacuterek koumlzoumltti koumllcsoumlnoumls fuumlggőseacuteget eacutes meghataacuterozottsaacutegot is
Veacuteguumll pedig a jelenteacutes arra a koumlvetkezteteacutest jut hogy a legtoumlbb nyugdiacutejreform oumlsztoumlnzőket vezetett be a fenntarthatoacutesaacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben A tovaacutebbdolgozaacutessal kapcsolatos oumlsztoumlnzők a nyugdiacutejak megfelelő sziacutenvonalaacutehoz is hozzaacutejaacuterulnak ennek elleneacutere a nyugdiacutejak joumlvőbeni megfelelőseacutegeacutere vonatkozoacute aggodalmak nem alaptalanok Egy euroacutepai szintű egyuumlttműkoumldeacutes a nyugdiacutejak teruumlleteacuten a joumlvőben is komoly hozzaacuteadott eacuterteacuteket moacutedszertani segiacutetseacuteget jelenthet a nyugdiacutejrendszereket eacuterintő tagaacutellami szinten hasonloacute kihiacutevaacutesok kezeleacuteseacutere eacutes moacutedszereire vonatkozoacutean
A jelenteacutes kulcsuumlzenetei ndash a haacuterom fő iraacutenyvonalon beluumll ndash a koumlvetkezők
116 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Kihiacutevaacutesok eacutes veacutegrehajtaacutesAz emberek manapsaacuteg egeacuteszseacutegesebbek eacutes tovaacutebb eacutelnek ezzel egyidejűleg egyre kevesebb gyermek szuumlletik Emiatt a vaacuterhatoacute eacutelettartam folyamatosan noumlvekszik aminek mind gazdasaacutegi mind koumlltseacutegveteacutesi teacuteren mind pedig a taacutersadalmi fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel messze hatoacute koumlvetkezmeacutenyei lesznekAz időskori fuumlggőseacutegi raacuteta jelentős noumlvekedeacuteseacutevel szembesuumllve a legtoumlbb tagaacutellam nyugdiacutejreformokat vezetett be A reformok fontos eredmeacutenyeket hoztak kuumlloumlnoumlsen a koumlzfinansziacuterozaacutesuacute nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutenak illetve a megfelelő nyugdiacutejak biztosiacutetaacutesa tereacuten eacutes az idősebbeknek nyuacutejtott megfelelő minimumellaacutetaacutesok teruumlleteacuten Az előrehaladaacutes elleneacutere a demograacutefiai vaacuteltozaacutesokboacutel eredő kihiacutevaacutesok szaacutemos EU-tagaacutellam eseteacuteben nagymeacuterteacutekben tovaacutebbra is fennaacutellnak ezeacutert sok helyuumltt tovaacutebbi reformok szuumlkseacutegesek
A fennmaradoacute kockaacutezatok suacutelyosbodaacutesa a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg koumlvetkezteacuteben A vaacutelsaacuteg a nyugdiacutejbiztosiacutetaacutesi rendszerek minden tiacutepusaacutet eacuterinti eacutes suacutelyosbiacutetja a rendszerek fenntarthatoacute- saacutegaacutenak eacutes a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesaacutera vonatkozoacute aggodalmakat Az alacsonyabb gaz-dasaacutegi noumlvekedeacutesi kilaacutetaacutesok a noumlvekvő adoacutessaacutegaacutellomaacuteny eacutes a koumlltseacutegveteacutesi deficitek a fenntarthatoacutesaacutegot eacuterintik elsősorban A jelenlegi nyugdiacutejasok aacuteltalaacuteban megfelelően veacutedettek a vaacutelsaacuteggal szemben de a tar-toacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg az alacsonyabb jaacuteruleacutekbefizeteacutesek eacutes az alacsonyabb peacutenzpiaci hozamok negatiacutevan hathatnak az aktiacutev koruacute neacutepesseacuteg de kuumlloumlnoumlsen a fiatalabb generaacutecioacutek nyugdiacutejvaacuteromaacutenyaira A vaacutelsaacuteg előteacuterbe helyezi annak szuumlkseacutegesseacutegeacutet hogy folyamatosan aacutet kell tekinteni a tőkefedezeti nyug- diacutejalapok kockaacutezatmegosztaacutesi rendszereacutet eacutes peacutenzpiaci kitettseacutegeacutenek meacuterteacutekeacutet
Suacutelyosbodoacute kihiacutevaacutesok eacutes kilaacutetaacutesok A megfelelőseacuteg eacutes fenntarthatoacutesaacuteg ugyannak az eacuteremnek a keacutet oldala Az embereknek toumlbbet eacutes hosszabb ideig kell dolgozniuk annak eacuterdekeacuteben hogy mindkettőt biztosiacutetsaacutek Ezzel kapcsolatban nincsenek unifor-mizaacutelt joacute megoldaacutesok minden rendszernek vannak előnyei eacutes haacutetraacutenyai eacutes mindegyiket hozzaacute kell igaziacutetani a hosszuacute taacutevuacute demograacutefiai eacutes gazdasaacutegi trendekhez Ebben a keacuterdeacutesben unioacutes szinten is koordinaacuteltabb teveacutekenyseacuteg szuumlkseacuteges a koncepcioacutek oumlsszehangolaacutesa eacutes a szuumlkseacuteges inteacutezkedeacutesek teruumlleteacuten A foglalkoztataacutesi raacutetaacutek muacutelt eacutevtizedbeli javulaacutesa komoly veszeacutelybe keruumllhet ugyanakkor meacutegis szaacutemottevő igeacuteny van a foglalkoztatottsaacuteg tovaacutebbi noumlveleacuteseacutere A noumlvekedeacutesi kilaacutetaacutesok megfelelő munkaoumlsztoumlnzők nyi-tott munkaerőpiac eacutes noumlvekvő teacutenyleges nyugdiacutejba vonulaacutesi eacuteletkor biztosiacutetaacutesaacutehoz toumlbb embernek toumlbbet eacutes hosszabb ideig kell dolgoznia
A veacutegleges jelenteacutes a koumlztes jelenteacutest kiegeacutesziacutető szakpolitikai koumlvetkezteteacuteseiben haacuterom fontos oumlsszefuumlggeacutest emelt ki
Az euroacutepai nyugdiacutejrendszerek jelentős meacuterteacutekben kuumlloumlnboumlznek minden rendszernek megvannak a maga kockaacutezatai eacutes minden rendszert a hosszuacute taacutevuacute demograacutefiai eacutes gazdasaacutegi trendekhez kell igaziacutetani Kuumlloumln kihiacutevaacutes a kuumlloumlnboumlző kockaacutezatok kezeleacutese valamint a nyugdiacutejak fenntarthatoacutesaacutega eacutes megfelelőseacutege koumlzoumltti
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 117
egyensuacutely megtalaacutelaacutesa Kuumlloumlnoumlsen fontos olyan nyugdiacutejrendszerek kialakiacutetaacutesa amelyek hosszuacute taacutevon nem jelentenek kockaacutezatot ugyanakkor megfelelő szintű ellaacutetaacutesokat biztosiacutetanak A nyugdiacutej-szakpolitikaacuteknak megfelelő nyugdiacutejjoumlvedelmeket kell biztosiacutetaniuk a jelenben eacutes a joumlvőben egy- araacutent Az erre iraacutenyuloacute inteacutezkedeacuteseknek figyelembe kell venniuumlk maacutes joumlvedelemforraacutesokat az adott orszaacuteg helyzeteacutet a helyettesiacuteteacutesi raacutetaacutek kialakiacutetaacutesaacutenaacutel eacutes az időskori szegeacutenyseacuteg elkeruumlleacutese eacuterdekeacuteben A megfelelő eacutes peacutenzuumlgyileg fenntarthatoacute nyugdiacutejak előmozdiacutetaacutesaacutehoz az Eu is hozzaacutejaacuterul Szaacutemos teruumlleten vannak kezdemeacutenyezeacutesek iacutegy az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacutet a nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutejaacutet eacutes a Stabilitaacutesi eacutes noumlvekedeacutesi paktumot is ideeacutertve
zoumlld koumlnyv Feheacuter koumlnyv a nyugdiacutejakroacutel 2010ndash2012255
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2010 juacutelius 7-eacuten Zoumlld koumlnyvet bocsaacutetott ki bdquoA megfelelő fenntarthatoacute eacutes biztonsaacutegos euroacutepai nyugdiacutejrendszerek feleacuterdquo ciacutemmel a nyugdiacutejakroacutel amelynek ceacutelja nyilvaacutenos konzultaacutecioacute lefolytataacutesa az Euroacutepai unioacutenak a nyugdiacutejakkal kapcsolatos szerepvaacutellalaacutesaacuteroacutel paacuterbeszeacuted kezdemeacutenyezeacutese a tagaacutellamokkal az euroacutepai szintű nyugdiacutejkeretekről annak joumlvőbeni iraacutenyvonalairoacutel A Zoumlld koumlnyv azt az alapkeacuterdeacutest jaacuterta koumlrbe hogyan tudja az Eu elősegiacuteteni a maga sajaacutetos eszkoumlzeivel a megfelelő fenntarthatoacute eacutes biztonsaacutegos euroacutepai nyugdiacutejrendszerek megvaloacutesulaacutesaacutet A konzultaacutecioacute 2010 november 15-eacuten zaacuterult eacutes maacuter a Zoumlld koumlnyv kibocsaacutetaacutesakor jelezte a Bizottsaacuteg hogy a konzultaacutecioacute eredmeacutenyekeacutent 2011 maacutesodik feleacuteben iraacutenymutataacuteso-kat eacutes konkreacutet szabaacutelyozaacutesi javaslatokat ajaacutenlaacutesokat tartalmazoacute Feheacuter koumlnyvet kiacutevaacuten koumlzzeacutetenni Erre veacuteguumll csak 2012 februaacuterjaacuteban keruumllt sor
A Zoumlld koumlnyv tartalmaA Zoumlld koumlnyv leszoumlgezi hogy nem vonja keacutetseacutegbe a nyugdiacutejakkal kapcsolatos tagaacutellami hataacuteskoumlrt sem pedig a szociaacutelis partnerek szerepeacutet a nyugdiacutejakat eacuterintő keacuterdeacutesekben eacutes nem kiacutevaacuten leacutetrehozni az egeacutesz Eu teruuml-leteacuten eacuterveacutenyes uniformizaacutelt nyugdiacutejrendszert A Zoumlld koumlnyv szerint az Eu a tagaacutellamok segiacutetseacutegeacutere lehet a fenntarthatoacute nyugdiacutejrendszereik megteremteacuteseacuteben meacutegpedig alapvetően a koordinaacutecioacute bizonyos teruumlleteken (iacutegy a mobilitaacutes keacuterdeacuteseacuteben) a megfelelő jogi keretek biztosiacutetaacutesa eacutes a legjobb gyakorlatok koumlzreadaacutesa reacuteveacuten A Zoumlld koumlnyvben konzultaacutecioacutera bocsaacutetott keacuterdeacutesek (2 szaacutemuacute melleacuteklet) feloumllelik az unioacutes nyugdiacutej szakpolitika teljes keresztmetszeteacutet kuumlloumlnboumlző szintjeit a bdquolaacutegyabbrdquo moacutedszerek alkalmazaacutesaacutetoacutel kezdve (nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacuteja) az egyes teruumlletek koumlzoumls szabaacutelyozaacutesaacutenak kialakiacutetaacutesaacutera tovaacutebbfejleszteacuteseacutere tett javaslatokig
Az egyik alapvető kihiacutevaacutes Euroacutepaacuteban az idősoumldeacutes A 2010-es eacutevek koumlzepeacutetől csoumlkkenni kezd a munka-keacutepes koruacute neacutepesseacuteg leacutetszaacutema eacutes hosszabb taacutevon 2060-ra a mostani neacutegy helyett maacuter csak keacutet aktiacutev koruacute polgaacuter jut majd egy nyugdiacutejasra az Eu-ban Mikoumlzben pozitiacutev az a jelenseacuteg hogy az euroacutepai polgaacuterok egyre hosszabb ideig eacutelnek eacutes ez a trend a joumlvőben vaacuterhatoacutean folytatoacutedik majd ugyanakkor a neacutepesseacuteg idősoumldeacutese megoldandoacute kihiacutevaacutest jelent a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutera neacutezve mivel az előrejelzeacutesek az idősouml-deacutes vaacuterhatoacute koumlltseacutegeinek jelentős noumlvekedeacuteseacutet prognosztizaacuteljaacutek nagyjaacuteboacutel iacutegy foglalhatoacute oumlssze az a dilem-
118 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
ma amely miatt az Euroacutepai Bizottsaacuteg juacutelius 7-eacuten konzultaacutecioacutet indiacutetott bdquoa megfelelő fenntarthatoacute eacutes biztonsaacutegos nyugdiacutejak biztosiacutetaacutesaacutenak lehetőseacutegeacuterőlrdquo
Az euroacutepai nyugdiacutejrendszerek egyre nagyobb nyomaacutes alaacute keruumllnek a peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacuteg szempont-jaacuteboacutel ami reacuteszben a vaacuterhatoacute eacutelettartam meghosszabbodaacutesaacuteboacutel adoacutedik (az elmuacutelt 50 eacutevben aacutetlagosan hat eacutevvel nőtt a vaacuterhatoacute eacutelettartam 2060-ig pedig tovaacutebbi heacutet esztendőnyi hosszabbodaacutes vaacuterhatoacute) Maacutesreacuteszt kedvezőtlenuumll befolyaacutesolja az időskori ellaacutetaacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutet a gyermekszuumlleteacutesek szaacutemaacutenak visszaeseacutese is Ez veacutegső soron azt jelenti hogy egyre kevesebb munkakeacutepes koruacute szemeacutely befizeteacuteseiből kell(ene) finan-sziacuterozni egyre toumlbb nyugdiacutejas ellaacutetaacutesaacutet A kedvezőtlen tendenciaacutekra raacuteadaacutesul a mostani gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg is raacuteerősiacutetett tovaacutebb csoumlkkentve a munkaerőpiacon jelen leacutevő neacutepesseacuteg leacutetszaacutemaacutet eacutes alacsonyabb aacutetlagbeacuter-nouml-vekedeacutest okozva Tovaacutebbaacute a tőkefedezeti rendszerekben is alacsonyabb a vaacutelsaacuteg idejeacuten sok esetben negatiacutev hozamot eacutertek el
A Zoumlld koumlnyv 14 keacuterdeacutesben keacuterte ki a tagaacutellamok eacutes a lehető legtaacutegabb eacutertelemben vett ceacutelkoumlzoumlnseacuteg veacute-lemeacutenyeacutet (a kormaacutenyoktoacutel az unioacutes polgaacuterokig bezaacuteroacutelag) az euroacutepai nyugdiacutejkeretek tovaacutebbfejleszteacuteseacuteről az ezzel kapcsolatos koumlzoumls tennivaloacutekroacutel A konzultaacutecioacute soraacuten a tagaacutellamok a nyugdiacutejak teruumlleteacuten a tagaacutellami hataacuteskoumlroumlk fenntartaacutesa mellett szaacutelltak siacutekra ugyanakkor taacutemogattaacutek azokat a felleacutepeacuteseket koumlzoumls euroacutepai kezdemeacutenyezeacuteseket amelyek hateacutekonyan segiacutetik ezt a folyamatot
Az Eu-szintű szabaacutelyozaacutesnak a Bizottsaacuteg szerint neacutegy teruumlleten mindenkeacuteppen helye van nevezetesena taacutersadalombiztosiacutetaacutesboacutel finansziacuterozott nyugdiacutejak hataacuteron aacutetnyuacuteloacute koordinaacutecioacuteja a munkaerő szabad aacuteram- laacutesaacutenak biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben Itt elsősorban arroacutel van szoacute hogy egyenlő baacutenaacutesmoacutedban reacuteszesuumlljenek azok a munkavaacutellaloacutek akik egyik orszaacutegboacutel a maacutesikba koumlltoumlznek munkavaacutellalaacutes veacutegett legyen egyseacuteges belső piac az egyeacuteni szaacutemlaacuten alapuloacute vaacutellalati foglalkoztatoacutei nyugdiacutejrendszerek tereacuten az egyeacuteni szaacutemlaacuten alapuloacute vaacutellalati foglalkoztatoacutei nyugdiacutejrendszerek kifizeteacuteseihez kapcsoloacutedoacute valamifeacutele minimaacutelis garancia kialakiacutetaacutesa a rendszert uumlzemeltető inteacutezmeacuteny csődjeacutenek eseteacutere mind az aacutellami mind a magaacutennyugdiacutejrendszerek eseteacuteben diszkriminaacutecioacuteellenes szabaacutelyok kialakiacutetaacutesa
A fenntarthatoacutesaacuteg biztosiacutetaacutesaacutenak fontos teacutenyezője a foglalkoztataacutes szintjeacutenek noumlveleacutese mind az idősebb mind a fiatalabb korosztaacutelyokban tovaacutebbaacute az aktiacutev eacutes az eltartott neacutepesseacuteg koumlzoumltti araacuteny javiacutetaacutesa Amennyiben a je-lenlegi demograacutefiai trendek mellett nem hosszabbiacutetjaacutek meg a munkaacuteban eltoumlltoumltt időt akkor alapvetően haacuterom lehetőseacuteg illetve ezek valamilyen kombinaacutecioacuteja adoacutedik a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutera vagy toumlbb nyugdiacutejjaacuteruleacutekot kell fizetni vagy a nyugdiacutejak relatiacutev sziacutenvonala csoumlkken a koraacutebbiakhoz keacutepest vagy egyre toumlbb embernek kell toumlbbet eacutes hosszabb ideig dolgoznia A konzultaacutecioacute keacuterdeacutesei haacuterom fő teacutema koumlreacute csopor-tosiacutethatoacutek Előszoumlr hogyan taacutemogassa az Eu a tagaacutellamokat az aktiacutev munkakeacutepes koruacuteak eacutes a nyugdiacutejasok helyzeteacutenek kiegyensuacutelyozaacutesaacutera iraacutenyuloacute erőfesziacuteteacuteseikben Maacutesodszor hogyan toumlrteacutenjen a mobilitaacutes uacutetjaacute-ban aacutelloacute akadaacutelyok elhaacuteriacutetaacutesa kuumlloumlnoumls tekintettel a kiegeacutesziacutető nyugdiacutejjogosultsaacutegokra Harmadszor hogyan lehetne szavatolni a nyugdiacutejak biztonsaacutegaacutet avagy lehet csoumlkkenteni a nyugdiacutejak biztosiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos kockaacutezatokat
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 119
A tagaacutellamok aacuteltalaacuteban uumldvoumlzoumllteacutek a Zoumlld koumlnyv kezdemeacutenyezeacutest a teacutema holisztikus megkoumlzeliacuteteacuteseacutet hasz-nosnak tartottaacutek az ott felvaacutezolt felveteacuteseket a koumlzoumls felleacutepeacutest a nyugdiacutejak teruumlleteacuten Ebben az eacutertelemben aacuteltalaacutenos volt a Zoumlld koumlnyv taacutemogatottsaacutega Szeacuteles koumlrű egyeteacuterteacutes mutatkozott abban is hogy a reformok bevezeteacutese ezen a teruumlleten toumlbbnyire elkeruumllhetetlen eacutes toumlbb orszaacutegban maacuter folyamatban is van Megerősiacute-teacutest nyert a Zoumlld koumlnyvnek az a kezdemeacutenyezeacutese hogy a nyugdiacutejrendszerek tereacuten a koumlzoumls kihiacutevaacutesok ndash a de-mograacutefiai folyamatok az idősoumldeacutes a globaacutelis peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesai a stabilitaacutes eacutes egyensuacutely megteremteacutese a nyugdiacutejak megfelelőseacutege fenntarthatoacutesaacutega eacutes biztonsaacutega koumlzoumltt ndash koumlzoumls felleacutepeacutest koumlzoumls vaacutelaszokat suumlrgetnek Aacutem a tagaacutellamok a nyugdiacutejrendszereikben megfigyelhető elteacutereacutesek okaacuten a reformok tereacuten megfigyelhető faacuteziseltoloacutedaacutes eacutes egyeacuteb dominaacutens teacutenyezők ndash munkaerő-piaci helyzet a foglalkozta-tottsaacuteg meacuterteacuteke a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes dinamikaacutejaacutenak nagyfokuacute kuumlloumlnbseacutegei ndash miatt a tagaacutellami hataacuteskoumlrt a tovaacutebbiakban is fenn kiacutevaacutenjaacutek tartani A keacuterdeacutesben egyoumlntetűen a szubszidiaritaacutes prioritaacutesaacutet keacutepviselteacutek
nagy potenciaacutelis lehetőseacuteg rejlik a koumlzoumls euroacutepai nyugdiacutejkeretek a nyugdiacutejakkal kapcsolatos koumlzoumls felleacute-peacutesneacutel a joumlvőben is a nyiacutelt kordinaacutecioacute alkalmazaacutesa tovaacutebbfejleszteacutese a koumllcsoumlnoumls tanulaacutes eacutes joacute gyakorlatok csereacuteje a monitoring eacutes benchmarking moacutedszerek fejleszteacutese finomhangolaacutesa tereacuten Ez utoacutebbi aacutellaacutespont kiveacutetel neacutelkuumll minden tagaacutellami hozzaacuteszoacutelaacutesban nagy hangsuacutelyt kapott
Feheacuter koumlnyv unioacutes tervek a megfelelő biztonsaacutegos eacutes fenntarthatoacute euroacutepai nyugdiacutejakroacutelA Bizottsaacuteg 2012 februaacuter 16-aacuten koumlzzeacutetette bdquoA megfelelő biztonsaacutegos eacutes fenntarthatoacute euroacutepai nyugdiacutejak me-netrendjerdquo ciacutemű nyugdiacutejakra vonatkozoacute Feheacuter koumlnyveacutet amely a Zoumlld koumlnyv konzultaacutecioacutejaacutenak eredmeacutenyeire eacutepiacutetve keacuteszuumllt A Feheacuter koumlnyv raacutemutat arra hogy a megfelelőseacuteg eacutes fenntarthatoacutesaacuteg biztosiacutetaacutesa koumlzoumls kihiacute-vaacuteskeacutent jelenik meg Euroacutepaacuteban A Feheacuter koumlnyv egyik fontos ceacutelkitűzeacutese hogy taacutemogataacutest nyuacutejtson a tagaacutel-lami reformokhoz az e teacuteren fennaacutelloacute tagaacutellami hataacuteskoumlr tiszteletben tartaacutesa mellett Ez utoacutebbi a Zoumlld koumlnyv konzultaacutecioacute egyik sarkalatos keacuterdeacutese volt ahol a tagaacutellamok egyeacutertelműen a tagaacutellami hataacuteskoumlr vaacuteltozatlan fenntartaacutesa mellett szaacutelltak siacutekra A Feheacuter koumlnyv a maga sajaacutetos eszkoumlzeivel a bdquohogyanrdquo keacuterdeacuteseire kiacutevaacuten vaacute-laszt talaacutelni figyelembe veacuteve az idősoumldeacutesi a peacutenzuumlgyi eacutes a taacutersadalmi-gazdasaacutegi kihiacutevaacutesokat A Feheacuter koumlnyv aacutetfogoacute keacutepet nyuacutejt a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutere vonatkozoacute joumlvőbeni megoldaacutesi moacutedokroacutel mikoumlzben hangsuacute-lyozza hogy a rendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa kellő koumlruumlltekinteacutessel eacutes elkoumltelezettseacuteggel meacuteg kedvezőtlen demograacutefiai koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt is megteremthető
A Feheacuter koumlnyv tartalmaAz idősoumldő neacutepesseacuteg a nyugdiacutejak szempontjaacuteboacutel minden tagaacutellamban komoly kihiacutevaacutest jelent A szuumlleteacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartam a feacuterfiak eseteacuteben Euroacutepaacuteban 2060-ra aacutetlagosan tovaacutebbi 79 eacutevvel a nők eseteacuteben pedig 65 eacutevvel noumlvekedhet 2010-hez keacutepest A probleacutema maacuter nem taacutevlati maacuteris eacuterzeacutekelhető mivel a haacuteboruacutet koumlvető demograacutefiai robbanaacutes rsquobaby boomrsquo nemzedeacutekei mostanaacuteban mennek nyugdiacutejba eacutes Euroacutepa munkakeacutepes kor-osztaacutelya kezd beszűkuumllni mivel a 60 eacuteven feluumlliek szaacutema minden eacutevben kb 2 millioacute fővel noumlvekszik az aktiacutev munkakeacutepes koruacuteak (20ndash59 eacutevesek) szaacutema viszont a koumlvetkező eacutevtizedekben minden eacutevben csoumlkken majd
120 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A nyugdiacutejrendszerek peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa 1 A nyugdiacutejak az aacutellami kiadaacutesok igen nagy eacutes egyre nagyobb reacuteszeacutet jelenleg aacutetlagosan a GdP toumlbb mint 10 szaacutezaleacutekaacutet teszik ki eacutes 2060-ig az Eu egeacutesz teruumlleteacuten 125 szaacutezaleacutekra emelkedhet A fenntarthatoacutesaacuteg biztosiacutetaacutesaacutera sok esetben tovaacutebbi reformok-ra van szuumlkseacuteg sőt a vaacutelsaacuteg neacutehaacuteny uacutejabb nyugdiacutejrendszerbeli hiaacutenyossaacutegra is raacuteiraacutenyiacutetotta a figyelmetA nyugellaacutetaacutesok megfelelőseacutegeacutenek fenntartaacutesa 2 Az unioacutes neacutepesseacuteg jelentős eacutes egyre nagyobb reacuteszeacutet (120 millioacute ember azaz a lakossaacuteg 24-a) keacutepviselő idősebb euroacutepai polgaacuterok fő joumlvedelemforraacutesa a nyugdiacutej ami főleg az aacutellami rendszerekből szaacutermazik A nyugdiacutejrendszerek alapvető ceacutelja valoacutejaacuteban a megfelelő nyug-diacutejjoumlvedelmek valamint annak biztosiacutetaacutesa hogy az idősoumldő korosztaacutely tisztesseacuteges koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutes gazdasaacutegi fuumlggetlenseacutegben eacuteljen A nyugdiacutejak automatikus stabilizaacuteloacute szerepet is betoumlltenek A megfelelő nyugdiacutejak biztosiacutetaacutesaacuteban egyre nagyobb szerepuumlk van a kiegeacutesziacutető nyugdiacutej-megtakariacutetaacutesoknak A nők eacutes az idősebb munkavaacutellaloacutek munkaerő-piaci reacuteszveacuteteleacutenek noumlveleacutese 3 Az idősoumldeacutes jelentette kihiacute-vaacutest gyakran az időskori demograacutefiai fuumlggőseacutegi raacuteta (a 65 eacutev feletti neacutepesseacuteg araacutenya a 15ndash64 eacuteves neacutepes-seacuteghez keacutepest) megkeacutetszereződeacuteseacutevel szemleacuteltetik A 2010-es 26 szaacutezaleacutekroacutel ez 2050-re 50 szaacutezaleacutekra nő Tovaacutebbi fontos keacuterdeacutes azonban a gazdasaacutegi fuumlggőseacutegi raacuteta alakulaacutesa amely a munkaneacutelkuumlliek eacutes a nyugdiacutejasok foglalkoztatottakhoz viszonyiacutetott szaacutezaleacutekos araacutenyaacutet fejezi Ennek javiacutetaacutesa a nők eacutes az idő-sebb munkavaacutellaloacutek magasabb araacutenyuacute foglalkoztataacutesaacutet igeacutenyli A munkaerő-piaci reacuteszveacutetelt eacuteppen a nyug-diacutejkorhataacuter alatti korcsoportok koumlreacuteben szuumlkseacuteges noumlvelni a joumlvőben
A tagaacutellamok eacutes az EU szerepe a nyugdiacutejak keacuterdeacuteseacutebenA Feheacuter koumlnyv hangsuacutelyozza hogy sajaacutet nyugdiacutejrendszereik kidolgozaacutesaacuteeacutert sajaacutet koumlruumllmeacutenyeiknek megfele-lően elsősorban a tagaacutellamok a felelősek Az Euroacutepai unioacute műkoumldeacuteseacuteről szoacuteloacute Szerződeacutes azonban megkouml-veteli hogy az Eu taacutemogassa eacutes egeacutesziacutetse ki a tagaacutellamok szociaacutelis veacutedelemre iraacutenyuloacute teveacutekenyseacutegeit (153 cikk) tovaacutebbaacute szakpolitikaacuteinak meghataacuterozaacutesa eacutes veacutegrehajtaacutesa soraacuten vegye figyelembe a megfelelő szociaacutelis veacutedelmet (9 cikk) Kiemeli hogy a nyugdiacutejakkal kapcsolatos makrooumlkonoacutemiai szociaacutelis eacutes foglalkoztataacutesi kihiacutevaacutesok nagysaacutegrendje eacutes egymaacutestoacutel valoacute fuumlggeacutese miatt aacutetfogoacute megkoumlzeliacuteteacutesre van szuumlkseacuteg
A rendelkezeacutesre aacutelloacute unioacutes eszkoumlzoumlk A Feheacuter koumlnyv kiemeli hogy a tagaacutellami nyugdiacutejpolitikaacutek egyre inkaacutebb koumlzoumls uumlggyeacute vaacutelnak az Eu egyre fon-tosabb szerepet jaacutetszik a megfelelő eacutes fenntarthatoacute nyugdiacutejra iraacutenyuloacute tagaacutellami ceacutelkitűzeacutesek eleacutereacuteseacuteben Az Eu egy sor szakpolitikai eszkoumlzt tud ehhez felsorakoztatni Ilyenek
Jogszabaacutelyok a tagaacutellami nyugdiacutejrendszerekkel kapcsolatosan maacuter vannak hataacutelyban rendeletek eacutes iraacuteny-elvek az Eu ezen feluumll elősegiacutetheti a bdquopuha jogirdquo inteacutezkedeacuteseket peacuteldaacuteul a helyes gyakorlatok koacutedexeacutevel Finansziacuterozaacutes az Eu mozgoacutesiacutethatja alapjait a nyugdiacutejakkal kapcsolatos bizonyos szakpolitikai ceacutelkitűzeacutesek eleacutereacuteseacutere Az Euroacutepai Szociaacutelis Alap felhasznaacutelhatoacute az idősebb munkavaacutellaloacutek foglalkoztathatoacutesaacutegaacutenak eacutes munkaerő-piaci lehetőseacutegei elősegiacuteteacuteseacutere Emellett toumlbb kisebb finansziacuterozaacutesi eszkoumlz is leacutetezik Politikai koordinaacutecioacute az Euroacutepa 2020 strateacutegia az euroacutepai stabilitaacutesi mechanizmus oumlsszefuumlggeacuteseacuteben a nemzeti politikaacutek erősebb koordinaacutecioacutejaacutet vonja maga utaacuten
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 121
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mikor indult a nyitott koordinaacutecioacute a nyugdiacutejak teruumlleteacuten 1 Milyen teacutenyezők eacutes felismereacutesek vezettek a nyitott koordinaacutecioacute bevezeteacuteseacutehez az euroacutepai nyugdiacutejrendsze-2 rek teruumlleteacuten Melyek a nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutejaacutenak fő ceacutelkitűzeacutesei a 2006-os modernizaacutelt kereteket koumlvetően 3 Milyen megfontolaacutesok vezettek az Eu Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutega aacuteltal kezdemeacutenyezett 2010-es kiemelt 4 nyugdiacutejnapirendhez eacutes ez milyen uacutejdonsaacutegot jelentett a koraacutebbi folyamatokhoz keacutepestMilyen iraacutenyvonalat vaacutezol fel az Euroacutepai Bizottsaacuteg a 2012 februaacuterjaacuteban koumlzzeacutetett Feheacuter koumlnyveacuteben az eu-5 roacutepai nyugdiacutejrendszerekre vonatkozoacutean
irodalom
Feheacuter koumlnyv (2012) A megfelelő biztonsaacutegos eacutes fenntarthatoacute euroacutepai nyugdiacutejak menetrendje Euroacutepai Bizott-saacuteg Bruumlsszel httpeceuropaeusocialBlobServletdocId=7341amplangId=hu
H10500 szaacutemuacute orszaacuteggyűleacutesi hataacuterozati javaslat az Idősuumlgyi nemzeti Strateacutegiaacuteroacutel (2009) httpwwwparla-menthuirom381050010500pdf
Speacuteder Zsolt (szerk) Baacutelint Lajos Foumlldhaacutezi Erzseacutebet Goumldri Ireacuten Kovaacutecs Katalin Makay Zsuzsanna Monos-tori Judit Murinkoacute Liacutevia Pongraacutecz Tiborneacute (2011) demograacutefiai joumlvőkeacutep Magyarorszaacuteg demograacutefiai joumlvőjeacutet meghataacuterozoacute teacutenyezők alakulaacutesaacutenak aacutettekinteacutese eacutes eacuterteacutekeleacutese a fenntarthatoacutesaacuteg szempontjaacuteboacutel KSH neacute-pesseacutegtudomaacutenyi Kutatoacute Inteacutezet Budapest NFFT Műhelytanulmaacutenyok No 1 86ndash105 httpwwwnffthudynamicnFFT_muhelytanulmanyok_1_KSH_nKI_demografia_2011pdf
Strengthening the social dimension of the Lisbon strategy Streamlining open coordination in the field of social protection Commission of the European Communities Brussels httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20030261FInEnPdF
Zoumlld koumlnyv (2010) A megfelelő fenntarthatoacute eacutes biztonsaacutegos euroacutepai nyugdiacutejrendszerek feleacute Kiacuteseacuterő doku-mentuma 2 Statisztikai melleacuteklet Euroacutepai Bizottsaacuteg Bruumlsszel httpwwwscribdcomdoc38643923Zold-konyv-biztonsagos-nyugdij
122
nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes 26 az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes1 teruumlleteacuten
reacutezműves Judit
Bevezeteacutes ndash az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszereket eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-261 gondozaacutes teruumlleteacutet meghataacuterozoacute euroacutepai kontextus
A 2000-es eacutevek elejeacuten az egeacuteszseacuteguumlgy teruumlleteacuten az Euroacutepai unioacuteban szaacutemos ndash egymaacutes mellett zajloacute egy-maacutessal szoros koumllcsoumlnhataacutesban leacutevő ndash euroacutepai folyamat vette kezdeteacutet Az 1990-es eacutevekben az egyre szaacutemot-tevőbb meacuterteacutekű betegmobilitaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben a tagaacutellamok politikai teacutetlenseacutege a doumlnteacuteshozoacutek koumlzoumltti konszenzus hiaacutenya miatt a szaacutezadforduloacuten sorra jelentek meg az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg precedens iacuteteacuteletei2 Ezek az iacuteteacuteletek a nem a biztosiacutetaacutes helye szerinti tagaacutellamban igeacutenybe vett egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes koumlltseacutegteacuteriacuteteacuteseacutere vonatkoztak Mivel a Biacuteroacutesaacuteg doumlnteacutesei meglehetősen eacuterzeacutekenyen eacuterintetteacutek a tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacute-toacuterendszer szervezeacuteseacutere műkoumldteteacuteseacutere finansziacuterozaacutesaacutera vonatkozoacute nemzeti hataacuteskoumlrt3 eacutes az egeacuteszseacuteg-
1 Az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2006 februaacuteri ndash az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszerekről szoacuteloacute tagaacutellami előzetes beszaacutemoloacuteiroacutel szoacuteloacute ndash oumlsszegzeacuteseacuteben a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutesra megjeleniacutetett OECd-definiacutecioacute szerint bdquoAz egyeacuteneknek akkor van szuumlkseacuteguumlk tartoacutes aacutepolaacutesra-gondozaacutesra ha bizonyos időn keresztuumll korlaacutetozottan keacutepesek a mindennapi alapvető oumlnellaacutetaacutesra vagy szemeacutelyes feladatok elveacutegzeacuteseacutere A mindennapi eacuteletvitellel oumlsszefuumlggő te-veacutekenyseacutegeket az egyeacutenek oumlnaacutelloacutean veacutegzik el ilyen az oumlltoumlzkoumldeacutes a fuumlrdeacutesmosakodaacutes az eacutetkezeacutes az aacutegyboacutel valoacute felkeleacutes eacutes lefekveacutes Az instrumentaacutelis mindennapi eacuteletvitellel oumlsszefuumlggő teveacutekenyseacutegek pedig olyanok amelyek egy adott koumlzoumlsseacutegben az oumlnaacutelloacute eacuteletvitelhez szuumlkseacutegesek iacutegy peacuteldaacuteul a vaacutesaacuterlaacutes kuumlloumlnfeacutele haacuteztartaacutesi munka főzeacutes eacutes a szemeacutelyes peacutenzuumlgyek inteacutezeacuteserdquo (Review of Preliminary National Policy Statements on Health Care and Long-term Care Memorandum of the Social Protection Committee Brussels February 2006 httpeceuropaeuemployment_socialsocial_protectiondocsspc_ltc_2005_enpdf ndash laacutesd 10 laacutebjegyzet)
2 Toumlbbek koumlzoumltt C-15896 Kohll- C-12095 decker- C-15799 Geraets-Smits eacutes Peerbooms- C-36898 Vanbraekel- C-38599 Muumlller-Faureacute eacutes van Riet- C-37204 Watts- C-17309 Elchinov-esetekben hozott iacuteteacuteletek httpeur-lexeuropaeu
3 Az 1997 oktoacuteber 2-aacuten alaacuteiacutert Amszterdami Szerződeacutes neacutepegeacuteszseacuteguumlgyről szoacuteloacute 152 cikke toumlbb szempontboacutel is kuumllouml-noumlsen fontos A horizontaacutelis alapelv (1 pont) szerint minden koumlzoumlsseacutegi politika eacutes teveacutekenyseacuteg soraacuten biztosiacutetani kell a legmagasabb szintű egeacuteszseacutegveacutedelmet az 5 pont pedig kimondja hogy bdquoa neacutepegeacuteszseacuteguumlgy tereacuten valoacute koumlzoumlsseacutegi felleacutepeacutes soraacuten teljes meacuterteacutekben tiszteletben kell tartani a tagaacutellamoknak az egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesok eacutes az orvosi ellaacutetaacutes szervezeacuteseacutere eacutes nyuacutejtaacutesaacutera vonatkozoacute hataacuteskoumlreacutetrdquo httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=OJC2006321E00010331Hupdf
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 123
politikai doumlnteacuteshozoacutek felismerteacutek a koumlzoumlsseacutegi jog egeacuteszseacuteguumlgyre gyakorolt hataacutesaacutet az euroacutepai egeacuteszseacuteguumlgyi miniszterek a 2002 februaacuter 8-i malagai egeacuteszseacuteguumlgyi miniszteri talaacutelkozoacute kereteacuteben doumlntoumlttek arroacutel hogy erőteljesebb tagaacutellami szerepvaacutellalaacutes megerősiacutetett oumlsszefogaacutes szuumlkseacuteges
Az Euroacutepai Bizottsaacuteggal koumlzoumlsen elindiacutetott uacuten magas szintű euroacutepai reflexioacutes folyamat azt ceacutelozta hogy a tagaacutellamok eacutes a Bizottsaacuteg koumlzoumlsen keressen vaacutelaszt e keacuterdeacutesek megnyugtatoacute kezeleacuteseacutere A reflexioacutes folya-mat soraacuten megaacutellapiacutetaacutest nyert a koordinaacutelt eacutes koherens megkoumlzeliacuteteacutes iraacutenti igeacuteny melyhez ndash a szubszidiaritaacutes elve illetve a tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszerek kuumlloumlnboumlzőseacutege miatt ndash kivaacuteloacute keretet teremtett a nyitott koordinaacutecioacute
A reflexioacutes folyamat 2003 decembereacutere elkeacutesziacutetett jelenteacutese szaacutemos ajaacutenlaacutest fogalmazott meg Az ajaacuten-laacutesok toumlbbek koumlzoumltt tartalmaztaacutek a betegjogok eacutes -koumltelezettseacutegek jogi tisztaacutezaacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacutet eacutes a sok-sok felmeruumllő probleacutema megoldaacutesaacutet utoacutebbiak az egymaacutestoacutel jellegzetesen elteacuterő tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszerek sajaacutetossaacutegaiboacutel fakadtak a hataacuteron aacutetnyuacuteloacute egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes igeacutenybeveacuteteleacutevel kapcsola-tosan Szerepelt tovaacutebbaacute a ritka betegseacutegek megfelelő kezeleacuteseacutet ceacutelzoacute euroacutepai referenciakoumlzpontok kiterjedt haacuteloacutezataacutenak kialakiacutetaacutesa az euroacutepai szintű egyuumlttműkoumldeacutes eredmeacutenyeit elemző minőseacutegi hataacutesvizsgaacutelatok szuumlkseacutegesseacutege a belső piaci szabaacutelyok eacutes a nemzeti egeacuteszseacutegpolitikaacutek koumlzoumltti ndash szaacutemos ponton vitathatoacute ndash kapcsoloacutedaacutes koumllcsoumlnhataacutes vizsgaacutelata
Az ajaacutenlaacutesok javaslatot tettek egy olyan aacutellandoacute mechanizmus kialakiacutetaacutesaacutera amely hozzaacutejaacuterul az euroacutepai szintű egeacuteszseacuteguumlgyi egyuumlttműkoumldeacutes hateacutekonyabbaacute teacuteteleacutehez eacutes amellyel rendszeresen nyomon koumlvethető az Eu egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerekre gyakorolt hataacutesa
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg a jelenteacutesben foglalt ajaacutenlaacutesok veacutegrehajtaacutesaacutera 2004 juacutelius 1-jeacuten eacuteletre hiacutevta az Egeacutesz seacuteguumlgyi Szolgaacuteltataacutesok eacutes Orvosi Ellaacutetaacutesok Magas szintű Munkacsoportot (High level Group on Health Services and Medical Care ndash HLG) amely toumlbbeacuteves teveacutekenyseacutegeacutevel nagyban hozzaacutejaacuterult a hataacuteron aacutetnyuacuteloacute egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesra vonatkozoacute betegjogok eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute 201124Eu iraacutenyelv kimunkaacutelaacutesaacutehoz4
A mozgaacutesszabadsaacuteg jelentőseacutege az euroacutepai integraacutecioacute elmeacutelyuumlleacuteseacutevel egyre erőteljesebbeacute vaacutelt A 2000 decembereacuteben alaacuteiacutert nizzai Szerződeacutes5 nemcsak utat engedett az addig soha nem laacutetott meacuteretű kelet- koumlzeacutep-euroacutepai bőviacuteteacutesnek hanem a 144 cikk leacutetrehozta a Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutegot (Social Protection Committee ndash SPC) Az SPC-t azzal a ceacutellal hoztaacutek leacutetre hogy az Euroacutepai Bizottsaacuteg eacutes a tagaacutellamok koumlzoumltt segiacutetse elő a szociaacutelis veacutedelmi politikaacutet ceacutelzoacute egyuumlttműkoumldeacutest kuumlloumlnoumlsen a koumlzoumlsseacutegi eacutes a tagaacutellami szociaacutelis helyzet valamint a szociaacutelis veacutedelmi politikaacutek fejlődeacuteseacutenek monitorozaacutesaacutera a tapasztalatok ismeretek eacutes
4 Az iraacutenyelv az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg betegmobilitaacutessal kapcsolatos jogeseteit kodifikaacutelta eacutes 2011 aacuteprilis 24-eacuten leacutepett ha-taacutelyba Az iraacutenyelv tagaacutellami jogrendbe toumlrteacutenő aacutetuumllteteacutese jelenleg van folyamatban
5 nizzai Szerződeacutes httpeur-lexeuropaeuhutreatiesdat12001Cpdf12001C_Enpdf
124 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
a bevaacutelt gyakorlatok megismereacuteseacutere eacutes koumllcsoumlnoumls megosztaacutesaacutera A 144 cikk adott felhatalmazaacutest az SPC szaacutemaacutera a szociaacutelis veacutedelem teruumlleteacutet ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmus elindiacutetaacutesaacutera6
Az egyre erőteljesebbeacute vaacuteloacute globaacutelis gazdasaacutegi verseny eacutes a demograacutefiai idősoumldeacutes hosszuacute taacutevon a gazda-saacutegi noumlvekedeacutes lassulaacutesaacuteval fenyegetett ezeacutert az Euroacutepai Tanaacutecs 2000 maacuterciusi uumlleacuteseacuten doumlntoumltt a lisszaboni strateacutegia bevezeteacuteseacuteről A strateacutegia azt a rendkiacutevuumll ambicioacutezus ceacutelt tűzte ki hogy az Euroacutepai unioacute 2010-re a vilaacuteg legversenykeacutepesebb legdinamikusabban fejlődő tudaacutesalapuacute taacutersadalmaacutevaacute vaacutelik amely keacutepes a fenn-tarthatoacute gazdasaacutegi noumlvekedeacutesre toumlbb eacutes jobb munkahely eacutes erősebb taacutersadalmi koheacutezioacute biztosiacutetaacutesa mellett7 A strateacutegia feacutelidei feluumllvizsgaacutelataacutera 2005 soraacuten keruumllt sor A feluumllvizsgaacutelat az eltelt oumlt eacutevben eleacutert eredmeacutenyeket nem tartotta kieleacutegiacutetőnek eacutes a veacutegrehajtaacutesban annak hateacutekonysaacutegaacuteban szaacutemos probleacutemaacutet hiaacutenyossaacutegot azonosiacutetott Veacuteguumll keacutet fő ceacutelkitűzeacutest hataacuterozott meg eacutes a strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutet e keacutet ceacutelnak rendelte alaacute
gazdasaacutegi noumlvekedeacutes eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacutese
Ebben a folyamatban egyeacutertelműveacute vaacutelt az az erőteljes euroacutepai szintű toumlrekveacutes hogy megerősiacutetseacutek a lissza-boni strateacutegia a szociaacutelis veacutedelem eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutes teruumlleteacuten folyoacute nyitott koordinaacutecioacute koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutest Az unioacutes politikai koordinaacutecioacutenak biztosiacutetania kellett a gazdasaacutegi foglalkoztataacutesi eacutes szociaacutelis ceacutelkitűzeacutesek integraacutelt egyensuacutelyaacutet a haacuterom teruumllet konstruktiacutev egyuumlttműkoumldeacuteseacutet
6 Az 1990-es eacutevek maacutesodik feleacutet jellemző foglalkoztataacutesi vaacutelsaacutegra vaacutelaszul a nyitott koordinaacutecioacute kiacuteseacuterleti jelleggel a fog-lalkoztataacutes a gazdasaacuteg eacutes az oktataacutespolitika teruumlleteacuten indult el majd a szociaacutelis veacutedelem teruumlleteacuten 2000-ben a sze-geacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekesztődeacutes elleni kuumlzdelemmel keacutesőbb a nyugdiacutejak veacuteguumll 2004 veacutegeacuten az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten kezdődoumltt meg ez a fajta egyuumlttműkoumldeacutes Olyannyira eacuteleacutenkkeacute vaacutelt az egyuumlttműkoumldeacutes hogy Magyarorszaacuteg peacuteldaacuteul maacuter a csatlakozaacutest megelőzően 2002-ben reacuteszt vett az Eu szegeacuteny-seacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelmet ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacuteban eacutes 2003 decembereacuteben alaacuteiacuterta a Koumlzoumls Memorandum a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel (Joint Inclusion Memorandum ndash JIM httpwwweumhuenglishcompetent-authoritiesmainphpfolderId=3955ampobjectId=6002607) dokumentumot majd 2004 juacuteniusaacuteban hazaacutenk benyuacutejtotta a 2004ndash2006 eacutevekre szoacuteloacute nemzeti Cselekveacutesi Tervet 2005 koumlzepeacuten pedig a nyugdiacutejstrateacutegiai jelenteacutest
7 A lisszaboni strateacutegia szaacutemos szaacutemszerű ceacutelkitűzeacutest is meghataacuterozott peacuteldaacuteul a foglalkoztatottak araacutenyaacutenak 70-ra (a nőkeacute 60-ra) toumlrteacutenő emeleacutese a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlb alatt eacutelők araacutenyaacutenak 18-roacutel 10-ra valoacute meacuterseacutekleacutese a munkavaacutellaloacutek mobilitaacutesaacutenak javiacutetaacutesa az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutes taacutemogataacutesa a fiatalok az idősek eacutes a nők foglal-koztatottsaacutegaacutenak noumlveleacutese a szolgaacuteltataacutesi piac liberalizaacutelaacutesa a meguacutejuloacute energiaforraacutesok energiafelhasznaacutelaacutesi araacute-nyaacutenak emeleacutese a GdP 3-aacutera emelni a kutataacutes eacutes fejleszteacutes araacutenyaacutet stb A 2005-oumls feluumllvizsgaacutelatot koumlvetően az Euroacutepai Bizottsaacuteg aacuteltal oumlsszeaacutelliacutetott integraacutelt iraacutenymutataacutesok alapjaacuten minden tagaacutellam 2005 oktoacuteber 15-ig benyuacutejtotta a 2005ndash2008 időszakra szoacuteloacute nemzeti Reformprogramjaacutet amelyben e keacutet fő ceacutelkitűzeacutes menteacuten a taacutersadalmi koheacutezioacute a szociaacutelis veacutedelem kizaacuteroacutelag abban a kontextusban kapott helyet a reformprogramokban amennyiben azok koumlzvet-lenuumll e keacutet ceacutel eleacutereacuteseacutet szolgaacuteljaacutek A reformprogramok első eacuteves előrehaladaacutesi jelenteacuteseacutet az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2006 februaacuterjaacuteban tette koumlzzeacute
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 125
Az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-262 gondozaacutes nyitott koordinaacutecioacuteja
E folyamatok kiegeacutesziacuteteacutesekeacutent a szociaacutelis veacutedelmet eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutest ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacute 2005-ben egy uacutejabb teruumllettel bővuumllt az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerekkel eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutessal Az Euroacutepai Bizottsaacuteg az egeacuteszseacuteguumlgy teruumlleteacuten megvaloacutesiacutetandoacute globaacutelis strateacutegia reacuteszekeacutent 2004 aacuteprilis 20-aacuten jelentette meg az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes nyitott koordinaacutecioacutejaacuteroacutel [COM (2004) 304] szoacuteloacute valamint a betegek mobilitaacutesaacuteval foglalkozoacute [COM (2004) 301] koumlzlemeacutenyeacutet8 Az egeacuteszseacuteguumlgyi rend-szereket eacutes a tartoacutes aacutepolaacutest magaacuteban foglaloacute nyitott koordinaacutecioacute a szociaacutelis veacutedelem szempontjaacuteboacutel koumlzeliacutet a peacutenzuumlgyileg finansziacuterozhatoacute mindenki szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető joacute minőseacutegű egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesokat tartoacutes aacutepolaacutest-gondozaacutest a mineacutel teljesebb taacutersadalmi koheacutezioacute eacutes foglalkoztataacutes alapfelteacuteteleacutenek tekinti
Maacuter az 1990-es eacutevek veacutegeacuten vilaacutegossaacute vaacutelt hogy az idősoumldő neacutepesseacuteg aacuteltal taacutemasztott kihiacutevaacutesok keze-leacuteseacutere a szociaacutelis veacutedelmi rendszerek ndash koumlztuumlk az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer ndash reformja eacutes a tagaacutellamok koumlzoumltti szorosabb egyuumlttműkoumldeacutes elengedhetetlen Az orvosi kezeleacutesben megjelenő uacutejiacutetaacutesok a technoloacutegiai innovaacutecioacute a betegek egyre noumlvekvő eacutes vaacuteltozoacute elvaacuteraacutesai eacutes szuumlkseacutegletei minden tagaacutellam szaacutemaacutera azonos kihiacutevaacutesokat vetnek fel hogyan biztosiacutethatoacute a magas sziacutenvonaluacute ellaacutetaacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes eacutes az ellaacutetoacute-rendszer finansziacuterozaacutesaacutenak hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutega koumlzoumltti keacutenyes egyensuacutely a peacutenzuumlgyi erőforraacutesok szűkoumlsseacutege mellett (kuumlloumlnoumlsen a 2008-as globaacutelis peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacutegot koumlvetően)
Az Euroacutepai Tanaacutecs 2002 maacuterciusaacuteban a barcelonai uumlleacuteseacuten elfogadott haacuterom alapelvet amelyeket a koumlzle-meacuteny is roumlgziacutet
mindenki szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető legyen az ellaacutetaacutes figyelembe veacuteve a leghaacutetraacutenyosabb helyzetű csoportok eacutes egyeacutenek valamint a draacutega egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi szolgaacuteltataacutesokat igeacutenylő szemeacutelyek szuumlkseacuteg-leteit eacutes neheacutezseacutegeit csoumlkkentve az egeacuteszseacutegben egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesban megnyilvaacutenuloacute egyenlőtlen-seacutegeket minőseacutegi ellaacutetaacutesok biztosiacutetaacutesa a neacutepesseacuteg egeacuteszseacutegi aacutellapotaacutenak eacutes eacuteletminőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a beavatkozaacutesok a kezeleacutesek eacutes a gyoacutegyszerek koumlltseacuteg-haszon elemzeacuteseacutevel az egeacuteszseacuteguumlgyi szakem-berek tovaacutebbkeacutepzeacuteseacutevel a betegjogok megerősiacuteteacuteseacutevel
8 Az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacutet ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutesről szoacuteloacute koumlzlemeacuteny szeacuteles koumlrű vitaacutejaacutet koumlvetően a Bizottsaacuteg 2004 tavaszi jelenteacuteseacuteben [COM (2004) 29 final] olyan koumlzoumls keret meghataacuterozaacutesaacutet tűzte ki ceacutelul amely ndash a nyitott koordinaacutecioacute keretein beluumll ndash taacutemogataacutest nyuacutejt a tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes reformjaacutehoz eacutes fejleszteacuteseacutehez ezzel is hozzaacutejaacuterulva a szociaacutelis veacutedelem mo-dernizaacutecioacutejaacutehoz Az Euroacutepai Parlament 2004 maacutercius 11-eacuten elfogadott hataacuterozata nagyobb egyuumlttműkoumldeacutest suumlrgetett ezeken a teruumlleteken eacutes felkeacuterte a Bizottsaacutegot hogy 2004 tavaszaacuten terjessze elő javaslataacutet Erre vaacutelaszul jelent meg A szociaacutelis veacutedelem korszerűsiacuteteacutese a magas sziacutenvonaluacute hozzaacutefeacuterhető eacutes fenntarthatoacute egeacuteszseacuteguumlgy eacutes tartoacutes aacutepolaacutes fejleszteacutese eacuterdekeacuteben a raquonyiacutelt koordinaacutecioacute moacutedszereacutetlaquo alkalmazoacute nemzeti strateacutegiaacutek alkalmazaacutesa ciacutemű [COM (2004) 304 final] bizottsaacutegi koumlzlemeacuteny 2004 aacuteprilis 20-aacuten
126 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
az ellaacutetoacuterendszer hosszuacute taacutevuacute peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutet eacutes hateacutekonysaacutegaacutet eredmeacutenyező inteacutezkedeacutesek az intenziacutev eacutes fekvőbeteg-ellaacutetaacutes csoumlkkenteacuteseacutevel koumlltseacuteghateacutekony ellaacutetaacutesok kezeleacutesek gyoacutegyszerek biz-tosiacutetaacutesaacuteval az ellaacutetoacuterendszer hateacutekonysaacutegaacutenak javiacutetaacutesaacuteval
A 2004-ben eacutes 2007-ben csatlakozott ndash zoumlmeacuteben kelet-koumlzeacutep-euroacutepai ndash tagaacutellamok (Eu-12) egeacuteszseacuteguumlgyi rendszereit jellemző sajaacutetossaacutegok morbiditaacutesi mortalitaacutesi mutatoacutek markaacutensan felerősiacutetetteacutek az Eu-15 tagaacutel-lamaiban eacutes tagaacutellamain beluumll maacuter leacutetező kuumlloumlnbseacutegeket noha a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai tagaacutellamok neacutepesseacutegeacute-nek aacuteltalaacutenosan rosszabb az egeacuteszseacutegi aacutellapota az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszereikben megleacutevő probleacutemaacutek a kedvezőtlenebb demograacutefiai mutatoacutek meacuteg inkaacutebb fokoztaacutek a szorosabb egyuumlttműkoumldeacutes eacutes az ellaacutetoacuterend-szerek reformja iraacutenti igeacutenyt ugyanakkor a tagaacutellamok toumlbbseacutege ndash a szubszidiaritaacutes elveacuten nyugvoacute tagaacutellami hataacuteskoumlrre tekintettel ndash a lehető legenyheacutebb koordinaacutecioacutet taacutemogatta
A Szociaacutelis Veacutedelemről eacutes a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel szoacuteloacute 2005 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes9 roumlgziacutetette hogy a magas szintű euroacutepai szociaacutelis veacutedelem biztosiacutetja taacutersadalmai szaacutemaacutera a szegeacutenyseacuteg legsuacutelyosabb formaacutei elleni veacutedekezeacutest A joacutel műkoumldtetett szociaacutelis veacutedelmi rendszerek a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes szaacutemaacutera kedvező koumlrnyezetet teremtve jaacuterulnak hozzaacute a gazdasaacutegi fejlődeacuteshez miacuteg a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes a taacutersa-dalmi koheacutezioacute megerősiacuteteacuteseacutet segiacuteti elő A neacutepesseacuteg jelentősen megvaacuteltozott korstruktuacuteraacuteja igen komoly ha-taacutest gyakorol a szociaacutelis veacutedelmi rendszerekre Iacutegy peacuteldaacuteul a 80 eacuteven feluumlli korcsoport leacutetszaacutemaacutenak markaacutens noumlvekedeacutese hosszuacute taacutevon progressziacuteven noumlveli majd a korfuumlggő egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi szuumlkseacutegleteket
2004 tavasz ndash előzetes tagaacutellami beszaacutemoloacutek az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerről eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesroacutel-gondozaacutesroacutelEnnek megfelelően a tagaacutellamok 2004 aacuteprilisaacuteban az Euroacutepai Bizottsaacutegnak benyuacutejtottaacutek első tagaacutellami be-szaacutemoloacuteikat melyekben szaacutemot adtak a tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes főbb kihiacutevaacutesairoacutel a jelenlegi reformokroacutel Az előzetes tagaacutellami beszaacutemoloacutek ceacutelja az volt hogy hozzaacutejaacuteruljanak a 2006 elejeacuten elinduloacute modernizaacutecioacutes-egyszerűsiacuteteacutesi folyamathoz Az Euroacutepai Bizottsaacuteg ebben a folyamatban rendkiacutevuumll koumlruumlltekintően jaacutert el eacutes minden egyes faacutezisban kiacutenosan uumlgyelt arra hogy se a tagaacutellami hozzaacutejaacuteru-laacutesokat se az azok alapjaacuten elkeacutesziacutetett oumlsszegzeacutest ne nevezze jelenteacutesnek Ezzel deklaraacuteltaacutek hogy a legmesz-szebbmenőkig tiszteletben tartjaacutek az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacutet eacuterintő nemzeti hataacuteskoumlrt eacutes azt hogy a tagaacutellamok a lehető legenyheacutebb koordinaacutecioacutet taacutemogattaacutek
A magyar egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszert bemutatoacute előzetes beszaacutemoloacute ismertette a rendszervaacuteltaacutest koumlvető eacutevtizedben kialakiacutetott ellaacutetoacuterendszer jogi koumlrnyezeteacutet amely megteremtette a koumlte-lező jaacuteruleacutekbefizeteacuteshez koumltoumltt egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi rendszert uacutejjaacuteszervezte a neacutepegeacuteszseacuteguumlgyet szerkezet-
9 Joint Report on Social Protection and Social Inclusion Brussels 16 March 2005 734105 httpwwweapnieeapnwp-contentuploads200911joint-report-on-social-protection-2005pdf Az Egyuumlttes Jelenteacutest az EPSCO tanaacutecsuumlleacutes 2005 maacutercius 3-aacuten az Euroacutepai Tanaacutecs 2005 maacutercius 23ndash24-i uumlleacuteseacuten hagyta joacutevaacute
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 127
aacutetalakiacutetaacutesi reformokat eacutes modernizaacutecioacutes programokat hajtott veacutegre ugyanakkor szaacutemot adott a rendszerben megleacutevő funkcionaacutelis probleacutemaacutekroacutel iacutegy a tartoacutes aacutepolaacutesi eacutes rehabilitaacutecioacutes kapacitaacuteshiaacutenyroacutel ami miatt az aktiacutev aacutegyakon gyakran kroacutenikus betegek ellaacutetaacutesa folyt a szakellaacutetaacutes toumlbb teruumlleteacuten az aacutepolaacutesi idő roumlvidiacuteteacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutegeacuteről az ellenőrzeacutesi rendszer akadozoacute műkoumldeacuteseacuteről stb
A beszaacutemoloacute nem rejtette veacuteka alaacute a magyar egeacuteszseacutegi aacutellapotra vonatkozoacute euroacutepai eacutes nemzetkoumlzi oumlssze-hasonliacutetaacutesban is rendkiacutevuumll kedvezőtlen helyzetet a főbb morbiditaacutesi mortalitaacutesi okokat (keringeacutesi daganatos megbetegedeacutesek kroacutenikus mozgaacutesszervi iacutezuumlleti eacutes csontritkulaacutesos betegseacutegek) A rendszer akut probleacutemaacutei koumlzoumltt beveacuteteli oldalon a munkakeacutepes koruacuteak alacsony aktivitaacutesi araacutenyaacuteboacutel a szuumlleteacutesek szaacutemaacutenak meacutelypont-ra zuhanaacutesaacuteboacutel eacutes a demograacutefiai idősoumldeacutesből eredő forraacutesok szűkoumlsseacutege (a jaacuteruleacutekfizetői koumlr szűk volta eacutes a gyenge befizeteacutesi moraacutel) szerepelt A kiadaacutesi oldalt az jellemezte hogy a vaacuteltozoacute szuumlkseacutegletet nem koumlvette az ellaacutetoacuterendszer szerkezeti strukturaacutelis aacutetalakiacutetaacutesa Az ellaacutetoacuterendszer belső araacutenytalansaacutegai ndash a fekvőbeteg-ellaacutetaacutes dominanciaacuteja ndash eacutes az aacuteltaluk generaacutelt kereslet a rendelkezeacutesre aacutelloacute erőforraacutesok nem megfelelő felhasz-naacutelaacutesaacutehoz vezettek A rendszerben eacuterveacutenyesuumllő legaacutelis eacutes nem legaacutelis (pl paraszolvencia) oumlsztoumlnzők szinteacuten gaacutetoljaacutek a betegek megfelelő progresszivitaacutesi szinten valoacute definitiacutev ellaacutetaacutesaacutet Tovaacutebbaacute sajaacutetos probleacutemahal-mazt keacutepviseltek az ellaacutetaacutesi szintek hataacuterteruumlletein nyuacutejtott szolgaacuteltataacutesok koumlzoumltti ndash sokszor nem egyeacutertelmű ndash vaacutelasztaacutesok (iacutegy pl a szociaacutelis indikaacutecioacute miatti fekvőbeteg-ellaacutetaacutes) Probleacutemaacutet jelentett meacuteg az inteacutezmeacutenyek eacutes a műszerek elavult aacutellapota valamint az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi ellaacutetaacutesokhoz szolgaacutel-tataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesben megleacutevő egyenlőtlenseacutegek főleg a kisteacuterseacutegekben
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg oumlsszegzeacutese10 bemutatta az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes globaacutelis kihiacutevaacutesait eacutes a tagaacutellami beszaacutemoloacutekban felvetett főbb kihiacutevaacutesokat ndash az ezekre adott politikai inteacutezke-deacutesekkel egyuumltt ndash elemezte Az oumlsszegzeacutes raacutevilaacutegiacutetott hogy a tagaacutellami beszaacutemoloacutek visszaigazoltaacutek a tag-aacutellamok meacutely elkoumltelezettseacutegeacutet a mindenki szaacutemaacutera nyuacutejtandoacute joacute minőseacutegű egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesok eacutes tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes biztosiacutetaacutesaacuteban A beszaacutemoloacutekboacutel az is eacuterzeacutekelhető hogy az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi szolgaacuteltataacutesok fenntarthatoacute finansziacuterozaacutesa komoly neheacutezseacutegeket okoz meacuteg akkor is ha az egeacuteszseacuteguumlgyi szektor a gazdasaacuteg egyik legjelentősebb ndash komoly kutataacutesi innovaacutecioacutes potenciaacutellal biacuteroacute ndash huacutezoacute-aacutegazata az egyik legnagyobb ndash a munkaerő mintegy 10 szaacutezaleacutekaacutet ndash foglalkoztatoacute Az pedig nem keacuterdeacuteses hogy az egeacuteszseacutegpolitika eacutes a hateacutekony egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszerek az egeacuteszseacuteges munkaerő biztosiacutetaacute-saacuteval jelentős meacuterteacutekben jaacuterulnak hozzaacute a gazdasaacuteg fejlődeacuteseacutehez eacutes a foglalkoztataacuteshoz Ebben a hateacutekony megelőzeacutesi eacutes egeacuteszseacutegmegőrzeacutesi eacutes -fejleszteacutesi aktiacutev eacuteletmoacutedot az egeacuteszseacuteges idősoumldeacutest taacutemogatoacute poli-tikaacutek szerepe kuumlloumlnoumlsen fontos Az ellaacutetoacuterendszerek hateacutekonysaacutegaacuteval kapcsolatban kiemelt hangsuacutelyt kapott az erőforraacutesok racionaacutelis felhasznaacutelaacutesa ami az ellaacutetaacutesi utak megfelelő szervezeacuteseacutevel a felesleges egymaacutest aacutetfedő ellaacutetaacutesok elkeruumlleacuteseacutevel az ellaacutetaacutes kuumlloumlnboumlző formaacuteiszintjei koumlzoumltti jobb koordinaacutecioacute biztosiacutetaacutesaacuteval ndash ezen beluumll kuumlloumlnoumls tekintettel az alapellaacutetaacutes kapuőri szerepeacutenek megerősiacuteteacuteseacutere ndash eacuterhető el
10 Review of Preliminary National Policy Statements on Health Care and Long-term Care Memorandum of the Social Protection Committee Brussels February 2006 httpeceuropaeuemployment_socialsocial_protectiondocsspc_ltc_2005_enpdf
128 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A bizottsaacutegi oumlsszegzeacutes a globaacutelis kihiacutevaacutesok koumlzoumltt alapvetőnek tartotta az euroacutepai neacutepesseacuteg idősoumldeacuteseacutet eacutes az ebből eredő ndash hosszabb taacutevon jelentős hataacutesokat gyakorloacute ndash hozzaacutefeacutereacutesi finansziacuterozaacutesi probleacutemaacutekat iacutegy peacuteldaacuteul az uacutej morbiditaacutesi eacutes mortalitaacutesi mintaacutek megjeleneacuteseacutet (kroacutenikus mozgaacutesszervi eacutes neurodegeneratiacutev betegseacutegek) a jobb eacutes toumlbb gyoacutegyiacutetoacute eacutes rehabilitaacutecioacutes illetve aacutepolaacutesi eacutes szociaacutelis ellaacutetaacutes iraacutenti igeacutenyt eacutes az ebből eredően hosszuacute taacutevon vaacuterhatoacutean jelentősen emelkedő egeacuteszseacuteguumlgyi tartoacutes aacutepolaacutesi kiadaacutesok megfelelő finansziacuterozaacutesaacutet Szaacutemos tagaacutellami beszaacutemoloacute peacuteldaacuteul kiemelte hogy a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszerek az azon beluumll nyuacutejtott szolgaacuteltataacutesok a demograacutefiai idősoumldeacutest eacutes a vaacuterhatoacute taacutersadalmi-gazdasaacutegi vaacuteltozaacutesokat figyelembe veacuteve messze nem kieleacutegiacutetőek eacutes nem megfelelőek Ezzel egyuumltt megoldaacutest igeacutenyel a tartoacutes aacutepo-laacutes-gondozaacutes megfelelő eacutes etikus finansziacuterozaacutesa kuumlloumlnben a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi hozzaacutefeacutereacutesi meacuteltaacutenyta-lansaacutegok egyenlőtlenseacutegek ndash az egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacuteshez keacutepest ndash jelentősebbeacute vaacutelhatnak Az egeacuteszseacuteguumlgyi tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszereket ceacutelzoacute reformok zoumlme a finansziacuterozaacutesban megleacutevő probleacutemaacutekat kiacutevaacutenjaacutek orvosolni hosszuacute taacutevon megoldani
Maacutesfelől azonban az is megaacutellapiacutetaacutest nyert hogy a demograacutefiai idősoumldeacutes a vitathatatlanul nagyobb ellaacutetaacutesi igeacutenyeken kiacutevuumll szaacutemottevő munkaerő-szuumlkseacutegletet is generaacutel iacutegy e keacutet szektor egyben aacutellaacutesokat is teremt Ez kuumlloumlnoumlsen fontos e keacutet szektorban ahol a megfelelő keacutepzettseacutegű eacutes leacutetszaacutemuacute munkaerő sok esetben nem aacutell rendelkezeacutesre az előreleacutepeacutes megfontolt eacutes hosszuacute taacutevra tervező humaacutenerőforraacutes-strateacutegia kialakiacutetaacutesaacutet eacutes alkalmazaacutesaacutet igeacutenyli
A tagaacutellami beszaacutemoloacutek tovaacutebbaacute szaacutemos esetben jelezteacutek hogy az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesokhoz szolgaacutelta-taacutesokhoz illetve a tartoacutes aacutepolaacuteshoz-gondozaacuteshoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesben ndash baacuter az egyes tagaacutellamok koumlzoumltt eacutes a tagaacutellamokon beluumll elteacuterő meacuterteacutekű de ndash esetenkeacutent szignifikaacutens elteacutereacutesek egyenlőtlenseacutegek figyelhetők meg Ilyenek a bizonyos tiacutepusuacute reacuteszben vagy egeacuteszben nem koumlzfinansziacuterozott ellaacutetaacutesi formaacutek lefedettseacutegeacutenek hiaacute-nya a neacutepesseacuteg szuumlkseacutegleteacutehez keacutepest nem megfelelő ellaacutetottsaacuteg az ellaacutetaacutesi kiacutenaacutelatra vonatkozoacute informaacutecioacute hiaacutenya miatt Ennek feloldaacutesaacuteban szerepet jaacutetszhat a formaacutelis eacutes informaacutelis aacutepolaacutes-gondozaacutesi szolgaacuteltataacutesok iraacutenti szuumlkseacuteglet felmeacutereacutese eacuterteacutekeleacutese eacutes a kiegyensuacutelyozott szolgaacuteltataacutes biztosiacutetaacutesa
A tagaacutellamok zoumlme hangsuacutelyozta a szolgaacuteltatoacutek ndash eacutes egyes esetekben a biztosiacutetoacutek ndash koumlzoumltti (szabaacutelyozott) verseny fontossaacutegaacutet ami lehetőveacute teszi a vaacutelasztaacutest eacutes hozzaacutejaacuterul az ellaacutetaacutesok szolgaacuteltataacutesok minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesaacutehoz A tagaacutellamok fontosnak tartottaacutek meacuteg az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesok eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi szolgaacuteltataacutesok eacutes azok tiacutepusai (kuumlloumlnoumlsen az alapellaacutetaacutes eacutes jaacuteroacute- illetve fekvőbeteg egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacutelta-taacutesok illetve a szociaacutelis ellaacutetaacutesok) koumlzoumltti eacutes az egyes koumlzszolgaacuteltataacutesi szintek (helyi regionaacutelis eacutes orszaacutegos) koumlzoumltti koordinaacutecioacute megteremteacuteseacutet hiszen az ellaacutetaacutesok koumlzoumltti hateacutekony koordinaacutecioacute egyaraacutent kedvező hataacutest gyakorol az ellaacutetaacutes minőseacutegeacutere hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutere eacutes peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutera
A beszaacutemoloacutek arra is raacutevilaacutegiacutetottak hogy a hozzaacutefeacutereacutes a minőseacuteg eacutes a peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacuteg ndash egy-maacutest koumllcsoumlnoumlsen megerősiacutető ndash haacutermas ceacutelkitűzeacuteseacutet integraacutelt moacutedon szuumlkseacuteges kezelni eacutes ebben a nyitott koordinaacutecioacute valoacuteban kivaacuteloacute eacutes joacutel alkalmazhatoacute keretet teremt Mivel az egyes nemzeti rendszerek egyediek ezeacutert a tagaacutellami doumlnteacuteshozoacutektoacutel fuumlgg az hogy a nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutesen keresztuumll eleacuterhető in-formaacutecioacutek alapjaacuten levonjaacutek-e a megfelelő koumlvetkezteteacuteseket Az mindenesetre elvitathatatlan előnye ennek az egyuumlttműkoumldeacutesi formaacutenak hogy a tagaacutellamok rengeteget tanulhatnak egymaacutestoacutel teacutenylegesen profitaacutelhatnak
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 129
a tapasztalatok bevaacutelt gyakorlatok megosztaacutesaacuteboacutel amelyek veacutegső soron az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacute-si-gondozaacutesi rendszerekben megjelenő koumlzoumls kihiacutevaacutesokra igyekeznek sikeres eacutes adaptaacutelhatoacute alkalmazhatoacute megoldaacutesokat nyuacutejtani
E rendhagyoacute folyamatban ndash amely hozzaacutejaacuterult a 2006-ban bevezetett egyszerűsiacutetett nyitott koordinaacutecioacute előkeacutesziacuteteacuteseacutehez ndash a Gazdasaacutegpolitikai Bizottsaacuteg a Magas szintű Egeacuteszseacuteguumlgyi Szolgaacuteltataacutesok eacutes Orvosi El-laacutetaacutesok Csoportja is reacuteszt vett tovaacutebbaacute az oumlsszegzeacutes eacutes az arra vonatkozoacute SPC-veacutelemeacuteny az Euroacutepai Tanaacutecs 2006 tavaszi uumlleacuteseacutere is benyuacutejtaacutesra keruumllt
A Szociaacutelis Veacutedelemről eacutes a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel szoacuteloacute 2006 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes11 is szaacutemot adott az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszerek előtt aacutelloacute főbb kihiacutevaacutesokroacutel eacutes azok lehetseacuteges ke-zeleacuteseacuteről Az egyuumlttes jelenteacutes alapvetően a 2004 tavaszaacuten benyuacutejtott előzetes tagaacutellami beszaacutemoloacutekban fog-laltak alapjaacuten vonta le koumlvetkezteteacuteseit A fő globaacutelis eacutes euroacutepai gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi kihiacutevaacutesok ndash globaacutelis verseny lanyhuloacute gazdasaacutegi noumlvekedeacutes a munkaneacutelkuumlliseacuteg noumlvekedeacutese demograacutefiai idősoumldeacutes tartoacutessaacute vaacuteloacute egyenlőtlenseacutegek ndash egyszerre azzal is szembesiacutetetteacutek az euroacutepai doumlnteacuteshozoacutekat hogy veszeacutelybe keruumllhet az euroacutepai szociaacutelis modell fenntarthatoacutesaacutega
Egyeteacuterteacutes volt abban hogy a szociaacutelis veacutedelem teruumlletein az eddigiekneacutel sokkal szorosabb egyuumlttműkouml-deacutesre van szuumlkseacuteg A nyitott koordinaacutecioacutenak a haacuterom reacuteszteruumlletre vonatkozoacute szakpolitikaacutek hateacutekony veacutegrehaj-taacutesaacutet kell szorgalmaznia uacutegy hogy azok pozitiacutev hataacutest gyakoroljanak a gazdasaacutegi noumlvekedeacutesre eacutes a foglalkoz-tataacutes noumlveleacuteseacutere Az egyuumlttes jelenteacutes megaacutellapiacutetotta hogy az egeacuteszseacuteguumlgyben eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten a tagaacutellamok visszaigazoltaacutek a mindenki szaacutemaacutera eleacuterhető joacute sziacutenvonaluacute ellaacutetaacutesok szolgaacuteltataacutesok biztosiacutetaacutesa melletti elkoumltelezettseacuteguumlket kuumlloumlnoumlsen uacutegy hogy igyekeznek megfelelni a demograacutefiai idősoumldeacutes-ből eredő egyre vaacuteltozoacute eacutes noumlvekvő szuumlkseacutegleteknek amelyben az egeacuteszseacutegfejleszteacutes eacutes a megelőzeacutes egyre jelentősebb szerepet toumllt majd be Az Eu-15 eacutes az Eu-12 tagaacutellamok neacutepesseacutegeacutenek egeacuteszseacutegi aacutellapotaacuteban megleacutevő nyilvaacutenvaloacute kuumlloumlnbseacutegek a tagaacutellamok koumlzoumltt eacutes a tagaacutellamokon beluumll az egyes taacutersadalmi csoportok hozzaacutefeacutereacuteseacuteben megmutatkozoacute egeacuteszseacutegiegeacuteszseacuteguumlgyi eacutes teruumlleti egyenlőtlenseacutegek meacuterseacutekleacutese eacuterdekeacuteben toumlbb tagaacutellam vizitdiacutejat eacutes oumlnreacuteszfizeteacutest vezetett be eacutes ezzel egy időben a haacutetraacutenyos helyzetűek eseteacuteben diacutejfizeteacutesi mentesseacutegek megadaacutesaacuteval diacutejcsoumlkkenteacutesekkel igyekeztek meacuterseacutekelni a raacutejuk haacuteruloacute terheket
Az egyuumlttes jelenteacutes Magyarorszaacutegot ndash Belgiummal eacutes Finnorszaacuteggal egyuumltt ndash joacute peacuteldakeacutent nevesiacutetette a lisszaboni strateacutegia eacutes a szociaacutelis veacutedelmi nyitott koordinaacutecioacute koumlzoumltti oumlsszhang megteremteacuteseacuteben csak-
11 A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye a Tanaacutecsnak az Euroacutepai Parlamentnek az Euroacutepai Gazdasaacutegi eacutes Szociaacutelis Bizottsaacutegnak eacutes a Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacutenak ndash Egyuumlttes jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi integraacutecioacuteroacutel ndash 2006 [COM (2006) 62 final] httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20060062FInHuPdF
130 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
uacutegy mint a szociaacutelis veacutedelem eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacutese koumlzoumltt koumllcsoumlnhataacutes biztosiacutetaacutesaacuteban12 Az egyuumlttes jelenteacutes kiemelte hogy az egeacuteszseacuteguumlgyet toumlbb uacutejonnan csatlakozott tagaacutellam ndash kuumlloumlnoumlsen Magyarorszaacuteg ndash a joumlvőbeli aacutetfogoacute strateacutegiaacutek meghataacuterozoacute elemekeacutent kezeli13 A dokumentum ndash az előzetes tagaacutellami beszaacute-moloacutek alapjaacuten elkeacutesziacutetett Bizottsaacutegi oumlsszegzeacutesben14 foglalt megaacutellapiacutetaacutesokhoz hasonloacute ndash koumlvetkezteteacuteseket vont le mely szerint az egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesben eacutes az egeacuteszseacutegi aacutellapotban meg-leacutevő meacuteltaacutenytalansaacutegokat eacutes egyenlőtlenseacutegeket egyaraacutent csoumlkkenteni szuumlkseacuteges A tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacute-si ellaacutetaacutesok maacuter most sem felelnek meg a szuumlkseacutegleteknek eacutes a vaacuterhatoacute demograacutefiai vaacuteltozaacutesokat figyelembe veacuteve valoacutesziacutenűsiacutethetően egyre nagyobb kihiacutevaacutest fog jelenteni főkeacutent hogy eleddig csak neacutehaacuteny tagaacutellam ve-zetett be aacutepolaacutesbiztosiacutetaacutest eacutesvagy komplex moacutedon kezeli ezt a rendkiacutevuumll oumlsszetett keacuterdeacuteskoumlrt A hozzaacutefeacutereacutest a minőseacuteget eacutes a fenntarthatoacutesaacutegot ceacutelzoacute tagaacutellami erőfesziacuteteacutesek reformok kiemelten kezelik a hateacutekonysaacutegi hataacutesossaacutegi szempontokat a teljesiacutetmeacutenymeacutereacutes technoloacutegiaeacuterteacutekeleacutes fontossaacutegaacutet az ellaacutetaacutesok indokolt eacutes megfelelő szintű nyuacutejtaacutesaacutet (eacutes ebben kiemelt hangsuacutelyt kap az alapellaacutetaacutesban a haacuteziorvos kapuőri szere-peacutenek megerősiacuteteacutese) előnyben reacuteszesiacutetve a koumlltseacuteghateacutekony technoloacutegiaacutekat beavatkozaacutesokat Az egyuumlttes jelenteacutes roumlgziacutetette hogy az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszerek teruumlleteacuten a joumlvőben a hozzaacutefeacute-reacutes javiacutetaacutesaacutera eacutes az egyenlőtlenseacutegek meacuterseacutekleacuteseacutere az egeacuteszseacuteges eacuteletmoacutedot preferaacuteloacute egeacuteszseacutegmegőrzeacutesi egeacuteszseacutegfejleszteacutesi eacutes megelőzeacutesi szolgaacuteltataacutesokra kell oumlsszpontosiacutetani Fontos tovaacutebbaacute a vaacuteltozoacute (kuumlloumlnouml-sen a vaacuterhatoacutean nagymeacuterteacutekben noumlvekvő tartoacutes aacutepolaacutesi) szuumlkseacutegletekhez alkalmazkodni az ellaacutetoacuterendszerek eacutesszerű műkoumldteteacuteseacutet eacutes gazdaacutelkodaacutesaacutet megteremteni az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes aacutepolaacutesi humaacuten erőforraacutest bizto-siacutetani a betegjogokat megerősiacuteteni eacutes a megfelelő taacutejeacutekozottsaacutegon alapuloacute vaacutelasztaacutes elősegiacuteteacuteseacutet lehetőveacute tenni
12 A tagaacutellamboacutel eredő műkoumldeacutes soraacuten tulajdonkeacuteppen maacuter a lisszaboni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutet ceacutelzoacute integraacutelt iraacuteny-mutataacutesok előkeacutesziacuteteacutese taacutergyalaacutesa oacuteta a hazai eacutes az unioacutes doumlnteacuteshozatali folyamatban a magyar egeacuteszseacuteguumlgyi kor-maacutenyzat konzekvensen azt az aacutellaacutespontot keacutepviseli hogy az egeacuteszseacuteges munkaerő a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes elő-mozdiacutetaacutesaacutenak eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacuteseacutenek előfelteacutetele illetve a mindenki szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető joacute sziacutenvonaluacute egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes szolgaacuteltataacutesnyuacutejtaacutes javiacutetja a munkaerő-piaci reacuteszveacutetelt eacutes a munkaveacutegzeacutes minőseacutegeacutet
Az idősoumldő neacutepesseacuteg globaacutelis keacuterdeacutesseacute teszi az egeacuteszseacuteguumlgyi humaacuten erőforraacutes iraacutenti szuumlkseacutegletet eacutes a mineacutel tovaacutebb tartoacute aktiacutev munkaerő-piaci reacuteszveacutetelt Az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerhez hasonloacute dilemmaacutekat vet fel a szociaacutelis ellaacutetaacutesban kuumlloumlnoumlsen a tartoacutes aacutepolaacutesban-gondozaacutesban a formaacutelis eacutes a nem hivatalos ndash toumlbbnyire csalaacutedon beluumll nyuacutejtott ndash aacutepolaacutesi szolgaacuteltataacutesok koumlzoumltti egyensuacutely megtalaacutelaacutesa eacutes ennek megfelelő szabaacutelyozaacutesa valamint a joacutel keacutepzett eacutes megfelelő leacutetszaacutemuacute humaacuten erőforraacutes biztosiacutetaacutesa
13 Kuumlloumlnoumlsen igaz ez a megaacutellapiacutetaacutes a magyar egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer az egeacuteszseacuteguumlgyi szakmapolitika alakiacutetaacutesaacute-ra amely a rendszervaacuteltaacutes oacuteta a magyar politikai sziacutenteacuteren viszonylag folyamatosan kiemelt hangsuacutellyal jelenik meg Baacuter az elmuacutelt huacutesz eacutevben minden kormaacuteny meacutelyen elkoumltelezett volt az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer hateacutekonnyaacute teacutete-leacuteben a jelenlegi eacutes a joumlvőbeli kihiacutevaacutesoknak megfelelő aacutetalakiacutetaacutesok elveacutegzeacuteseacuteben azonban szaacutemos reformtoumlrekveacutes elleneacutere valoacutedi aacutettoumlreacutest nem sikeruumllt eleacuterni ami pedig a folyamatosan eacutes gyorsan vaacuteltozoacute noumlvekvő szuumlkseacutegletek miatt egyre suumlrgetőbbeacute halaszthatatlannaacute teszi a magyar egeacuteszseacuteguumlgyi rendszer teacutenyleges igeacutenyekhez igazodoacute strukturaacute-lis aacutetalakiacutetaacutesaacutet az egeacuteszseacuteguumlgy joumlvőjeacutebe toumlrteacutenő befekteteacutest
14 Laacutesd 10 laacutebjegyzet
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 131
A szociaacutelis veacutedelem eacutes a taacutersadalmi befogadaacutes teruumlleteacutet ceacutelzoacute 263 nyitott koordinaacutecioacute egyszerűsiacuteteacutese modernizaacutecioacuteja (streamlining)
Időkoumlzben euroacutepai szinten elindult a nyitott koordinaacutecioacute egyszerűsiacuteteacutesi-modernizaacutecioacutes folyamata melynek so-raacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2003 maacutejusaacuteban javaslatot tett a szociaacutelis veacutedelem haacuterom reacuteszteruumlleteacuten (taacutersadalmi befogadaacutes nyugdiacutejak egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi rendszerek) folyoacute ndash vagy akkor meacuteg csak tervezett ndash teveacutekenyseacuteg egyszerűsiacuteteacuteseacutere Az integraacutelt folyamat leacutetrehozaacutesa ndash amely a jelenteacutesteacuteteli koumltelezettseacuteget az eacuterteacutekeleacutest eacutes a menetrendet is egyszerűbbeacute kiacutevaacutenta tenni ndash egy erősebb folyamat megteremteacuteseacutet eacutes a lissza-boni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteval valoacute szorosabb oumlsszhang eleacutereacuteseacutet ceacutelozta Az uacutej nyitott koordinaacutecioacutet az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2005 december 22-eacuten megjelent bdquoMunkaacutelkodjunk egyuumltt dolgozzunk jobban az Euroacutepai unioacuten beluumll a szociaacutelis veacutedelem eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutes teruumlleteacutet eacuterintő nyitott koordinaacutecioacute uacutej kereterdquo ciacutemű koumlzlemeacutenye15 indiacutetotta el Az Euroacutepai Tanaacutecs 2005 oktoacuteberi Hampton Court-i uumlleacuteseacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg a szociaacutelis veacutedelmi rendszerek joumlvőbeli fenntarthatoacutesaacutegaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacutet hangsuacutelyozva megerősiacutetette az euroacutepai szociaacutelis modell meguacutejiacutetaacutesa iraacutenti igeacutenyta politikaacuteknak tovaacutebbra is a taacutersadalmi koheacutezioacutet az eseacutely-egyenlőseacuteget eacutes a generaacutecioacutek koumlzoumltti szolidaritaacutest kell erősiacuteteniuumlk eacutes sokkal hateacutekonyabban kell reagaacutelniuk a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi vaacuteltozaacutesokra elősegiacutetve a gazdasaacutegi noumlvekedeacutest eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacuteseacutet
A modernizaacutelt nyitott koordinaacutecioacute ndash a feluumllvizsgaacutelt lisszaboni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutehoz igazodva ndash a szo-ciaacutelis veacutedelmi toumlrekveacutesek eacutes a haacuterom reacuteszteruumlletet ceacutelzoacute szakmapolitikai leacutepeacutesek erőteljesebb oumlsszehango-laacutesaacutera toumlrekedett Az uacutej eljaacuteraacutestoacutel a doumlnteacuteshozoacutek azt remeacutelteacutek hogy a nyitott koordinaacutecioacute bdquobeeacutepuumllrdquo (feeding in) a noumlvekedeacutesi eacutes foglalkoztataacutesi ceacutelkitűzeacutesekbe miacuteg a lisszaboni reformprogramok bdquokinyuacutelvardquo (feeding out) a taacutersadalmi koheacutezioacutes ceacutelok szolgaacutelataacuteba aacutellnak A tagaacutellamok koumltelezettseacuteget vaacutellaltak arra hogy a koumlzoumls euroacutepai ceacutelkitűzeacutesek alapjaacuten kialakiacutetjaacutek a szociaacutelis veacutedelem haacuterom teruumlleteacutere vonatkozoacute integraacutelt nemzeti stra-teacutegiaacutejukat amelyet keacuteteacuteves ciklusokra benyuacutejtanak az Euroacutepai Bizottsaacutegnak
A modernizaacutelt nyitott koordinaacutecioacute aacutetfogoacute ceacutelkitűzeacuteseit az alaacutebbiakban hataacuteroztaacutek megA taacutersadalmi koheacutezioacute megteremteacutese egyenlő eseacutelyek biztosiacutetaacutesa mindenki szaacutemaacutera megfelelő hozzaacutefeacuter-1 hető peacutenzuumlgyileg fenntarthatoacute eacutes hateacutekony szociaacutelis veacutedelmi rendszerekkel eacutes taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesi politikaacutekkalA nagyobb gazdasaacutegi noumlvekedeacutest eacutes toumlbb jobb munka megteremteacuteseacutet ceacutelzoacute lisszaboni ceacutelkitűzeacutesekkel 2 valamint az Eu fenntarthatoacute fejlődeacutesi strateacutegiaacutejaacuteval valoacute szoros oumlsszhang biztosiacutetaacutesa A kormaacutenyzaacutes eacutes az aacutetlaacutethatoacutesaacuteg erősiacuteteacutese illetve az eacuterintett szereplők bevonaacutesa a politikaacutek kialakiacutetaacutesaacuteba 3 veacutegrehajtaacutesaacuteba eacutes monitorozaacutesaacuteba
15 A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye a Tanaacutecsnak az Euroacutepai Parlamentnek az Euroacutepai Gazdasaacutegi eacutes Szociaacutelis Bizottsaacutegnak eacutes a Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacutenak ndash Koumlzoumls munka jobb munka uacutej keretprogram az euroacutepai unioacute szociaacutelis veacutedelmi eacutes integ-raacutecioacutes politikaacutejaacutenak nyiacutelt koordinaacutecioacutejaacutehoz [COM (2005) 706 final] httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20050706FInHuPdF
132 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A hozzaacutefeacuterhető magas szintű eacutes fenntarthatoacute egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszerek eacutes tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes biz-tosiacutetaacutesaacutera a koumlvetkező tematikus ceacutelkitűzeacutesek fogalmazoacutedtak meg
Mindenki szaacutemaacutera biztosiacutetani a megfelelő egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutest eacutes tartoacutes aacutepolaacutest-gondozaacutest valamint azt hogy az ellaacutetaacutes iraacutenti szuumlkseacuteglet ne vezessen szegeacutenyseacuteghez eacutes peacutenzuumlgyi fuumlggeacuteshez Kezelni szuumlkseacute-ges az ellaacutetaacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesben illetve az egeacuteszseacutegnyereseacutegben megnyilvaacutenuloacute meacuteltaacutenytalansaacute-gokatBiztosiacutetani kell a minőseacutegi egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutest eacutes tartoacutes aacutepolaacutest-gondozaacutest az ellaacutetaacutesokat a vaacuteltozoacute igeacute- nyekhez illetve a taacutersadalmi eacutes egyeacuteni szuumlkseacutegletekhez kell igaziacutetani a legjobb nemzetkoumlzi gyakorlatnak megfeleltethető sztenderdek meghataacuterozaacutesaacuteval illetve az egeacuteszseacuteguumlgyi szakemberek a betegek eacutes az ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllők felelősseacutegeacutenek megerősiacuteteacuteseacutevelBiztosiacutetani kell hogy a megfelelő eacutes magas szintű egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes eacutes tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes vaacutel- tozatlanul hozzaacutefeacuterhető eacutes fenntarthatoacute maradjon ndash az egeacuteszseacuteges eacutes aktiacutev eacuteletmoacuted taacutemogataacutesaacuteval az erőforraacutesok racionaacutelis felhasznaacutelaacutesaacuteval az ellaacutetoacuterendszerek eacutes az inteacutezmeacutenyek koumlzoumltti koordinaacutecioacute bizto-siacutetaacutesaacuteval
Mindezek alapjaacuten a tagaacutellamok ndash a feluumllvizsgaacutelt lisszaboni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteval szoros koumllcsoumlnhataacutesban a nemzeti Reformprogramok benyuacutejtaacutesaacuteval egy időben ndash 2006 szeptember 15-ig elkeacutesziacutetetteacutek eacutes az Euroacutepai Bizottsaacuteghoz benyuacutejtottaacutek a szociaacutelis veacutedelem eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutes teruumlleteacutet bemutatoacute 2006ndash2008 eacutevekre szoacuteloacute nemzeti Strateacutegiai Jelenteacuteseiket A jelenteacutesekben a tagaacutellamok az aacutetfogoacute fejezetben helyzetjelen-teacutest adtak a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem a nyugdiacutejak valamint az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszer eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes fő kihiacutevaacutesairoacutel eacutes a meghataacuterozoacute szakpolitikai iraacutenyokroacutel illetve ismer-tetteacutek a tagaacutellami szociaacutelis veacutedelmi rendszer modernizaacutecioacutejaacutet ceacutelzoacute aacutetfogoacute strateacutegiai megkoumlzeliacuteteacutest a legfon-tosabb tervezett modernizaacutecioacutes leacutepeacuteseket valamint ezeknek a lisszaboni strateacutegia fő pilleacutereivel ndash a gazdasaacutegi noumlvekedeacutessel eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacuteseacutevel ndash valoacute oumlsszhangjaacutet eacutes koumllcsoumlnhataacutesaacutet A tagaacutellami jelenteacutesek tematikus fejezetei a haacuterom reacuteszteruumlletre vonatkozoacute a prioritaacutest eacutelvező nemzeti ceacutelkitűzeacuteseket oumlsszefoglaloacute előremutatoacute szakmapolitikai strateacutegiaacutekat iacutertaacutek le miacuteg a dokumentum melleacutekleteiben a megosztaacutesra eacuterdemes relevaacutens joacute gyakorlatokat mutattaacutek be Ebben az integraacutelt megkoumlzeliacuteteacutesben az eddigiekneacutel erőteljesebb szere-pet kapott a joacute kormaacutenyzaacutes az aacutetlaacutethatoacutesaacuteg eacutes az eacuterintett szereplők bevonaacutesaacutenak előmozdiacutetaacutesa
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 133
nemzeti strateacutegiai Jelenteacutes ndash 2006ndash2008264
A 2006ndash2008 eacutevekre szoacuteloacute magyar nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes16 benyuacutejtaacutesaacutera ndash a 2006 juacuteniusi kormaacutenyvaacuteltaacutes miatt ndash csak 2006 oktoacutebereacuteben keruumllt sor a legfőbb strateacutegiai dokumentumokkal ndash a Konvergenciaprogrammal a Feluumllvizsgaacutelt Lisszaboni Akcioacuteprogrammal az Uacutej Magyarorszaacuteg Fejleszteacutesi Tervvel ndash egyuumltt Az uacutejonnan hi-vatalba leacutepett kormaacuteny aacutetfogoacute reformstrateacutegiaacutejaacutenak koumlzeacuteppontjaacuteban egymaacutessal szoros koumllcsoumlnhataacutesban aacutelloacute haacutermas ceacutelkitűzeacutes aacutellt a makrogazdasaacutegi egyensuacutely helyreaacutelliacutetaacutesa az aacutellam teljes műkoumldeacuteseacutet aacutetfogoacute reform-folyamat veacutegrehajtaacutesa valamint egy aacutetfogoacute fejleszteacutespolitika kidolgozaacutesa eacutes megvaloacutesiacutetaacutesa
A magyar nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes helyzetelemzeacuteseacuteben toumlbbek koumlzoumltt szaacutemot adott az aacutetfogoacute gazda-saacutegi reformcsomag elfogadaacutesaacuteroacutel a rendkiacutevuumll kedvezőtlen demograacutefiai helyzetről (alacsony termeleacutekenyseacuteg tartoacutesan alacsony szuumlleteacutesszaacutem idősoumldő neacutepesseacuteg amely magas inaktivitaacutessal rendkiacutevuumll alacsony foglal-koztataacutesi araacutennyal a szociaacutelis ellaacutetoacuterendszer kapacitaacutes- hozzaacutefeacutereacutesi eacutes erőforraacuteshiaacutenyaacuteval paacuterosul) A hely-zetelemzeacutes kiemelte az euroacutepai eacutes nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban egyaraacutent rossz egeacuteszseacutegi aacutellapotot az esetenkeacutent riasztoacute morbiditaacutesi eacutes mortalitaacutesi mutatoacutekat eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszer műkoumldeacutesi finansziacuterozaacutesi neheacutezseacutegeit17 illetve a jelentősen szeacutettagolt hiaacutenyokkal ellentmondaacutesokkal terhelt tartoacutes aacutepolaacutesi rendszert amelyben az informaacutelis zoumlmeacuteben csalaacutedon beluumlli aacutepolaacutes reacuteszben kivaacuteltotta oldotta a rendszer hiaacutenyossaacutegait
A jelenteacutes kormaacutenyzati elkoumltelezettseacutegről tett tanuacutebizonysaacutegot az aacutellamhaacuteztartaacutesi egyensuacutely helyreaacutelliacutetaacutesa a tartoacutesan fenntarthatoacute finansziacuterozaacutest megalapozoacute ndash peacuteldaacuteul a hateacutekonysaacutegi minőseacutegi eacutes fenntarthatoacutesaacute-gi szempontokat hangsuacutelyozoacute az egeacuteszseacuteguumlgy markaacutens aacutetalakiacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute ndash reformok veacutegrehajtaacutesa eacutes a 2007ndash2013 időszakra szoacuteloacute Eu Strukturaacutelis Alapok taacutemogataacutesainak felhasznaacutelaacutesaacutera valoacute felkeacuteszuumlleacutes mellett Az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerekről eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesroacutel-gondozaacutesroacutel szoacuteloacute fejezet alapvetően a szeacuteles koumlrű taacuter-sadalmi vitaacutet kivaacuteltoacute egeacuteszseacuteguumlgyi Zoumlld koumlnyvben foglalt reformcsomag18 tartalmaacuteroacutel eacutes veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel szaacute-molt be A kormaacuteny fő ceacutelkitűzeacutese egy szolgaacuteltataacuteselvű az unioacutes normaacutekhoz illeszkedő eacutes korrupcioacutementes ellaacutetoacuterendszer kialakiacutetaacutesa volt amely jobb minőseacutegű eacutes koumlltseacuteghateacutekony gyoacutegyiacutetoacute-megelőző ellaacutetaacutesokat nyuacutejt az igeacutenybe vevőknek Az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer hateacutekony aacutetalakiacutetaacutesaacutenak előfelteacutetelekeacutent a teacutenyleges
16 Nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel ndash 2006ndash2008 httpeceuropaeuemployment_socialsocial_inclusiondocs2006naphungary_hupdf17 A jelenteacutes szerint bdquoa magyar egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer a fejlett orszaacutegokkal nagyjaacuteboacutel azonos orvosi technoloacutegi-
aacutekat alkalmaz de joacuteval szűkoumlsebb erőforraacutesokboacutel A magyar egeacuteszseacuteguumlgy GdP-ből valoacute reacuteszesedeacutese Euroacutepaacuteban elfogadhatoacute miacuteg az egy főre jutoacute egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes PPP-ben aacutetszaacutemiacutetva annak fele-harmada koumlruumlli szinten (hellip) A forraacutesok eacutes az alkalmazott technoloacutegiaacutek koumlzoumltti ellentmondaacutes gyakorlatilag az egeacuteszseacuteguumlgyi szakemberek sem nemzetkoumlzileg sem hazailag nem versenykeacutepes legaacutelis fizeteacuteseacutevel oldoacutedik fel Ez termeacutekeny taacuteptalajt jelent a rend-szerben műkoumldő illegaacutelis oumlsztoumlnzők szaacutemaacutera (haacutelapeacutenz stb) Az elmuacutelt mintegy maacutesfeacutel eacutevtized fejleszteacutesei ezzel a helyzettel igyekeznek megbirkoacuteznirdquo ndash vouml a 13 laacutebjegyzetben foglaltakkal
httpeceuropaeuemployment_socialsocial_inclusiondocs2006naphungary_hupdf 6 oldal18 Magyar egeacuteszseacuteguumlgy ndash Zoumlld koumlnyv ndash bdquoToumlbben jobban tovaacutebbrdquo httpwwwterapia2008hupublicdownloadszold_
konyvpdf
134 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
biztosiacutetaacutesi rendszer elvi eacutes gyakorlati alapjainak megteremteacutese a rendszer strukturaacutelis aacutetalakiacutetaacutesa a tuacutelzott kereslet visszafogaacutesa a feluumlgyeleti rendszer megerősiacuteteacutese eacutes egy toumlbb-biztosiacutetoacutes modell bevezeteacutese vala-mint az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes szociaacutelis ellaacutetoacuterendszer koumlzoumltt fennaacutelloacute aacutetfedeacutesek eacutes hiaacutenyossaacutegok megszuumlnteteacutese fogalmazoacutedott meg19 A jelenteacutes komoly probleacutemakeacutent definiaacutelta a tartoacutes aacutepolaacutes fogalmaacutenak hiaacutenyaacutet a hoz-zaacutefeacutereacutes akadaacutelyaacutet keacutepező tartoacutes aacutepolaacutesi rendszer nem teljes koumlrű kieacutepiacutetettseacutegeacutet a raacuteszorultsaacutegi elv fokozot-tabb eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet a kapacitaacutesszabaacutelyozaacutest valamint a koumltelezően jaacuteroacute aacutepolaacutesi csomag meghataacuterozaacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacutet
A Szociaacutelis Veacutedelemről eacutes a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel szoacuteloacute 2007 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes20 megaacutellapiacutetja hogy az első alkalommal benyuacutejtott integraacutelt tagaacutellami strateacutegiai jelenteacutesek a demograacutefiai idősoumldeacutesre eacutes a fokozoacutedoacute globalizaacutecioacutera reagaacutelnak hiszen ndash baacuter a tagaacutellamok elteacuterő rendszereket műkoumldtetnek ndash minden tagaacutellamnak a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes az egyenlőtlenseacutegek eacutes a szociaacutelis veacutedelmi rendsze-rek modernizaacutecioacutes kihiacutevaacutesaacuteval kell szembeneacuteznie noha az elmuacutelt 50 eacutevben jelentős meacuterteacutekben nőtt a szuumlle-teacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartam ndash csak 1995 eacutes 2005 koumlzoumltt a feacuterfiak eseteacuteben 3 a nők koumlreacuteben 2 eacutevvel ndash a tagaacutellami jelenteacutesekből nyilvaacutenvaloacute kuumlloumlnbseacutegek mutatkoztak a vaacuterhatoacute eacutelettartamban (a feacuterfiaknaacutel 125 eacutev a nőkneacutel 85 eacutev) eacutes komoly egyenlőtlenseacutegekre deruumllt feacuteny az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi ellaacutetaacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesben nemcsak a tagaacutellamok koumlzoumltt de a tagaacutellamokon beluumll is
A tagaacutellamok fontosnak tartottaacutek a hozzaacutefeacutereacutes biztosiacutetaacutesaacutet mindenki szaacutemaacutera az egeacuteszseacutegnyereseacuteg-ben megmutatkozoacute egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacuteseacutet a biztonsaacutegos eacutes joacute minőseacutegű ellaacutetaacutesok garantaacutelaacutesaacutet az egeacuteszseacuteges eacutes fuumlggetlen eacuteletvitelt elősegiacutető uacutej technoloacutegiaacutek bevezeteacuteseacutet az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutehoz elengedhetetlen teacutenyezőkeacutent a kiadaacutesok ellenőrzeacuteseacutet eacutes a forraacutesokkal valoacute eacutesszerű gaz-daacutelkodaacutest A minőseacutegi ellaacutetaacutesok biztosiacutetaacutesa illetve az egeacuteszseacuteges eacuteletmoacuted eacutes a megelőzeacutes ndash ami javiacutetja az egeacuteszseacutegi aacutellapotot eacutes csoumlkkenti az egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesokat ndash fokozott taacutemogataacutesa szinteacuten hangsuacutelyosan szerepelt Uacutegy veacutelteacutek hogy a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszereket fejleszteni kell a demograacutefiai idősoumldeacutes-ből eredő noumlvekvő szuumlkseacutegletekhez kell igaziacutetani eacutes megfelelő finansziacuterozaacutesi forraacutesokat kell rendelkezeacutesre bocsaacutetani Az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok koumlzoumltti fokozottabb koordinaacutecioacutera az informaacutelis aacutepolaacutest nyuacutejtoacutek taacutemogataacutesaacutera eacutes az uacutej technoloacutegiaacutek kihasznaacutelaacutesaacutera van szuumlkseacuteg ahhoz hogy a polgaacuterok mi-neacutel tovaacutebb fuumlggetlen oumlnaacutelloacute eacuteletet eacutelhessenek
19 A Zoumlld koumlnyvben roumlgziacutetett ndash eacutes a nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutesben megjeleniacutetett ndash főbb egeacuteszseacuteguumlgyi reformceacutelkitűzeacute-sek koumlzuumll ndash a toumlbb-biztosiacutetoacutes modell bevezeteacuteseacuten kiacutevuumll ndash a kormaacuteny gyakorlatilag mindent veacutegrehajtott a jaacuteroacutebeteg-el-laacutetaacutesban a vizitdiacutej a fekvőbeteg-ellaacutetaacutesban a koacuterhaacutezi napidiacutej a gyoacutegyszerek eseteacuteben uacuten dobozdiacutej keruumllt bevezeteacutesre megszűnt a koumltelező kamarai tagsaacuteg leacutetrejoumltt az Egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi Feluumlgyelet jelentősen csoumlkkent a koacuterhaacutezi aacutegyak szaacutema illetve az aktiacutev aacutegyszaacutem csoumlkkeneacuteseacutevel noumlvekedett a kroacutenikus aacutegyak szaacutema a gyoacutegyszerek eseteacuteben szaacutemos inteacutezkedeacutes toumlrteacutent toumlbbek koumlzoumltt a generikumok szeacuteles koumlrű alkalmazaacutesa a gyoacutegyszer-aacuterverseny vaklicites szabaacutelyo-zaacutesa a szaacutemlaadaacutes kiterjeszteacutese eacutes az informatikai rendszer fejleszteacutese
20 Joint Report on Social Protection and Social Inclusion ndash 2007 Office for Official Publications of the European Communities Luxembourg 2007 httpwwweceuropaeusocialBlobServletdocId=2014amplangId=en
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 135
A szuumlleteacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartamot eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesokat bemutatoacute 1ndash3 aacutebraacutekon joacutel laacutethatoacute a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai eacutes a nyugat-euroacutepai tagaacutellamok koumlzoumltti eacuteles kuumlloumlnbseacuteg21
50
55
60
65
70
75
80
85
90
EU-25 LT LV EE RO HU BG SK PL CZ SI PT FI DK DE LU GR BE FR AT UK CY IE NL ES IT MT SE
2005 1995
eacutevek
Forraacutes Eurostat
1 aacutebra Szuumlleteacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartam feacuterfiak 1995ndash2005 (eacutevek)
21 A szuumlleteacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartamot eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesokat bemutatoacute aacutebraacutekat a 2007 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutesre vonatkozoacute roumlvid oumlsszefoglaloacute taacutejeacutekoztatoacute tartalmazta ndash Memo0766 Brussels 19 February 2007 httpeuropaeurapidpressReleasesActiondoreference=MEMO0766ampformat=HTMLampaged=0amplanguage=EnampguiLanguage=en
50
55
60
65
70
75
80
85
90
EU-25 RO BG HU LV LT SK EE CZ PL DK UK SI MT PT GR NL CY DE IE AT LU FI BE SE IT FR ES
2005 1995
eacutevek
Forraacutes Eurostat
2 aacutebra Szuumlleteacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartam nők 1995ndash2005 (eacutevek)
00
20
40
60
80
100
120
EE RO SK CY LV PL LT LU CZ IE AT FI BG ES UK HU IT SI EU-25 DK MT BE SE EL NL PT FR DE
GD
P-aacute
ban
Forraacutes WHO
3 aacutebra oumlsszes egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes 2004 (a GdP-aacuteban)
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 137
Első egeacuteszseacuteguumlgyi szakmai feluumllvizsgaacutelat265
Mivel a 2006 őszeacuten benyuacutejtott keacuteteacuteves magyar Strateacutegiai Jelenteacutesből egyeacutertelműen laacutethatoacute volt a magyar egeacuteszseacuteguumlgyi rendszer aacutetfogoacute aacutetalakiacutetaacutesa melletti kormaacutenyzati elkoumltelezettseacutegndash az ismeretek tapasztalatok koumllcsoumlnoumls megosztaacutesaacutet oumlsztoumlnző ndash nyitott koordinaacutecioacuten beluumll az Euroacutepai Bizottsaacuteg Magyarorszaacutegot keacuterte fel az első egeacuteszseacuteguumlgyi szakmai feluumllvizsgaacutelat22 megrendezeacuteseacutere amely a hozzaacutefeacutereacutes javiacutetaacutesaacutet eacutes az egyen-lőtlenseacutegek csoumlkkenteacuteseacutet az egeacuteszseacuteguumlgyi reformtoumlrekveacutesek komplexitaacutesaacuteban elemzi A 2007 januaacuterjaacuteban megtartott feluumllvizsgaacutelaton reacuteszt vevő tagaacutellamok a magyar kormaacuteny eacutes a bdquotudomaacutenyos ellenzeacutekrdquo valamint az Euroacutepai Bizottsaacuteg keacutepviselői őszinte eszmecsereacutet folytattak az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek előtt aacutelloacute koumlzoumls kihiacutevaacutesokroacutel ndash rendszerhateacutekonysaacuteg kiadaacutesok ellenőrzeacutese a rendelkezeacutesre aacutelloacute erőforraacutesokkal valoacute eacutesszerű gazdaacutelkodaacutes a szektorkoumlzi egyuumlttműkoumldeacutes hiaacutenya ndash eacutes az akkoriban bevezetett reformok ceacuteljairoacutel toumlbbek koumlzoumltt a tervezett magyar toumlbb-biztosiacutetoacutes modell melletti eacutes elleni eacutervekről A szakmai feluumllvizsgaacutelat igazolta hogy egy-egy kiemelt szakmai keacuterdeacutesben bdquoszűkebb keretekrdquo koumlzoumltt a tapasztalatok koumllcsoumlnoumls megosztaacutesa a nyiacutelt paacuterbeszeacuted valoacutedi hozzaacuteadott eacuterteacuteke az egyuumlttgondolkodaacutesban az adott keacuterdeacuteskoumlr toumlbb szempontboacutel toumlrteacutenő megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben a megfelelő koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacuteban rejlik
A 2008 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes23 kuumlloumln hangsuacutelyt helyezett az egeacuteszseacuteguumlgyre tartoacutes aacutepolaacutesra-gondozaacutesra kiemelve hogy a szociaacutelpolitika jelentős hataacutest gyakorol az egeacuteszseacutegre az egeacuteszseacuteg pedig az eacuteleteseacutelyek fontos meghataacuterozoacute teacutenyezője ezeacutert euroacutepai eacutes tagaacutellami szinten egyaraacutent mindent el kell koumlvetni az egyes taacutersadalmi csoportok koumlzoumltt aacutellandoacutesult egeacuteszseacutegi egeacuteszseacuteguumlgyi egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacutese eacuterdekeacuteben Kuumlloumlnoumls fontossaacuteguacute mindebben ndash a szektorkoumlzi egyuumlttműkoumldeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutere eacutepiacutető a finn Eu-elnoumlkseacuteg aacuteltal bevezetett ndash bdquoegeacuteszseacuteg minden politikaacutebanrdquo megkoumlzeliacuteteacutes alkalmazaacutesa A finn kezdemeacutenyezeacutes nagy hangsuacutelyt helyez az egeacuteszseacuteges eacuteletmoacutedot koumlvető magatartaacutesmintaacutek kialakiacutetaacutesaacutera eacutes alkalmazaacutesaacutera a meg-előzhető eacutes kezelhető betegseacutegek hateacutekony gyoacutegyiacutetaacutesaacutera a taacutersadalmi-gazdasaacutegi helyzettel oumlsszefuumlggő suacute-lyos egyenlőtlenseacutegek szaacutemottevő csoumlkkenteacuteseacutere a minőseacutegi ellaacutetaacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes eacuterezhető javiacute-taacutesaacutera kuumlloumlnoumlsen a legnehezebben eleacuterhető ndash sokszor a leghaacutetraacutenyosabb helyzetű ndash taacutersadalmi csoportok eseteacuteben Ennek azeacutert volt kuumlloumlnoumls jelentőseacutege mert az alacsonyabb keacutepzettseacutegű rossz joumlvedelmi viszonyok koumlzoumltt eacutelő taacutersadalmi csoportok azok amelyek eacuteleteseacutelyei a legkedvezőtlenebbek roumlvidebb ideig eacutelnek toumlbb betegseacutegben szenvednek esetleges a hozzaacutefeacutereacutesuumlk a joacute minőseacutegű ellaacutetaacutesokhoz szolgaacuteltataacutesokhoz A tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten ismeacutet a demograacutefiai idősoumldeacutesből eredő szuumlkseacutegletek megfelelő kieleacutegiacuteteacuteseacutere valoacute felkeacuteszuumlleacutes megfelelő forraacutesok biztosiacutetaacutesa valamint humaacuten erőforraacutes szempontboacutel a formaacutelis eacutes informaacutelis aacutepolaacutes koumlz- eacutes magaacutenfelelősseacutege koumlzoumltti egyensuacutely kialakiacutetaacutesa fogalmazoacutedott meg legfontosabb kihiacutevaacuteskeacutent
22 Access to care and health status inequalities in a context of healthcare reform Peer review meeting Budapest 17ndash18 January 2007 httpwwwpeer-review-social-inclusioneupeer-reviews2006Access-to-care-and-health-status-inequalities-in-a-context-of-healthcare-reform
23 Joint Report on Social Protection and Social Inclusion 2008 (amelyet az EPSCO Tanaacutecs 2008 februaacuter 29-i az Euroacute-pai Tanaacutecs maacutercius 13ndash14-i uumlleacutese hagyott joacutevaacute) httpwwweubusinesscomtopicssocialsocial-inclusion08
138 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A jelenteacutes hivatkozik az Egeacuteszseacuteguumlgyi Vilaacutegszervezet 1946-os Alkotmaacutenyaacutera24 mely szerint bdquoa legma-gasabb szintű egeacuteszseacuteg mindenkinek alapvető joga szaacutermazaacutesaacutera vallaacutesaacutera politikai meggyőződeacuteseacutere gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi helyzeteacutere tekintet neacutelkuumllrdquo mikoumlzben az egeacuteszseacutegi aacutellapotban megmutatkozoacute taacuter-sadalmi-gazdasaacutegi kuumlloumlnbseacutegek az elkeruumllhető eacutes idő előtti halaacutelozaacutesban illetve a gyakori munkakeacutepesseacuteg csoumlkkeneacutesben (rokkantsaacutegban) keacutepeződnek le amelyek az emberi eacutes gazdasaacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacuteg veszte-seacutegekeacutent foghatoacutek fel Ezeacutert az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi ellaacutetaacutesok leacutenyeges szerepet jaacutet-szanak a betegseacutegek megelőzeacuteseacuteben eacutes megfelelő kezeleacuteseacuteben amelyben az időben nyuacutejtott eacutes hateacutekony hataacutesos ellaacutetaacutesok szignifikaacutens hataacutest gyakorolhatnak a halaacutelozaacutesok csoumlkkenteacuteseacutere eacutes a neacutepesseacuteg egeacuteszseacutegi aacutellapotaacutenak javiacutetaacutesaacutera ndash kuumlloumlnoumls tekintettel a haacutetraacutenyos helyzetű taacutersadalmi csoportokra Ebben az euroacutepai szintű egyuumlttműkoumldeacutes valoacutedi hozzaacuteadott eacuterteacuteket teremthet
nemzeti strateacutegiai Jelenteacutes 2008ndash2010266
Az uacutejabb keacuteteacuteves időszakra szoacuteloacute nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutesek benyuacutejtaacutesa egybeesett a 2008 őszeacuten kirob-bant globaacutelis peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacuteggal ez azonban a tagaacutellami jelenteacutesekben nyilvaacutenvaloacutean nem volt eacuterzeacutekelhető
A magyar strateacutegiai jelenteacutes25 ndash a 2006ndash2007-ben veacutegrehajtott egeacuteszseacuteguumlgyi reformelemek eredmeacutenyeit megőrizve azokra eacutepiacutetve ndash elsősorban a munkakeacutepes aacutellapot megőrzeacutese a lakossaacuteg egeacuteszseacutegi aacutellapotaacuteban meacuterhető legnagyobb javulaacutest eredmeacutenyező egeacuteszseacuteguumlgyi aacutetalakiacutetaacutesi ceacutelok mellett koumltelezte el magaacutet Ebben kuumlloumlnoumls hangsuacutelyt kapott a neacutepegeacuteszseacuteguumlgyi Program multiszektoraacutelis veacutegrehajtaacutesa a főbb morbiditaacutesi mor-talitaacutesi okok hateacutekony kezeleacutese az alapellaacutetaacutes szeacutelesiacuteteacutese eacutes megerősiacuteteacutese A kormaacutenyzati toumlrekveacutesek koumlzoumltt szerepelt tovaacutebbaacute a jaacuteroacutebeteg-szakellaacutetaacutes kapacitaacutes- eacutes forraacutesbőviacuteteacutese a fekvőbeteg-ellaacutetaacutes strukturaacutelis eacutes infrastrukturaacutelis korszerűsiacuteteacutese eacutes az ellaacutetoacuterendszert taacutemogatoacute informatikai fejleszteacutes az egyre suacutelyosabbaacute vaacuteloacute egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes szociaacutelis humaacuten erőforraacuteshiaacuteny kezeleacutese illetve az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes a szociaacutelis ellaacutetoacute-rendszer hataacuterteruumlletein megjelenő feladatok koordinaacutecioacuteja eacutes az egyseacuteges tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes inteacutezmeacute-nyi szervezeti eacutes finansziacuterozaacutesi felteacuteteleinek kialakiacutetaacutesa Az egeacuteszseacuteguumlgyi kormaacutenyzat ceacutelkitűzeacuteseit jelentős meacuterteacutekben meghataacuterozta a 2008 tavaszaacuten lezajlott neacutepszavazaacutes melynek eredmeacutenyekeacutent a koraacutebban beve-zetett vizitdiacutejat eacutes koacuterhaacutezi napidiacutejat eltoumlroumllteacutek az egeacuteszseacuteguumlgyi miniszter ezt koumlvetően nem sokkal lemondott eacutes a kormaacutenykoaliacutecioacute nagyobbik paacutertja vette aacutet az egeacuteszseacuteguumlgyi iraacutenyiacutetaacutest Az uacutej vezeteacutes az egeacuteszseacutegbiztosiacute-taacutes bdquobiztosiacutetoacutei jellegeacutenekrdquo megerősiacuteteacuteseacutet a biztosiacutetaacutesi jogviszony hateacutekony ellenőrzeacuteseacutevel eacutes a vaacutesaacuterloacutei szerep
24 bdquohellipthe highest attainable standard of health is one of the fundamental rights of every human being without distinction of race religion political belief economic or social conditionhelliprdquo httpappswhointgbbdPdFbd47Enconstitution-enpdf
25 Nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel 2008ndash2010 httpwwwszocionethuletoltesekszakmai_anyagok_kiadvanyok2008-12-15nemzeti_strategiai_ jelentes_nsj_2008-2010html
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 139
erősiacuteteacuteseacutevel kiacutevaacutenta eleacuterni amely egyben a koraacutebbi toumlbb-biztosiacutetoacutes modell bevezeteacuteseacutet ceacutelzoacute kormaacutenyzati toumlrekveacutesek elveteacuteseacutet is jelentette
A 2009 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes26 a noumlvekedeacutes eacutes a foglalkoztataacutes koumlzoumltti pozitiacutev koumllcsoumlnhataacutes megerősiacuteteacutese elsődleges fontossaacutega mellett ndash a globaacutelis peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg szociaacutelis veacutedelmi rendszerekre hatoacute kezdeti hataacutesait figyelembe veacuteve ndash kiemelten hangsuacutelyozta a tagaacutellami szociaacutelis veacutedelmi rendszerek auto-matikus stabilizaacuteloacute szerepeacutet Az egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacutese eacutes az egeacuteszseacutegi aacutellapot javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesban eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesban fontos feladatkeacutent fogalmazoacutedott meg a hozzaacutefeacute-reacutesben megleacutevő akadaacutelyok lebontaacutesa eacutes az indokolatlan vaacuterakozaacutesi idők csoumlkkenteacutese Az alapellaacutetaacutes megerő-siacuteteacutese a megelőzeacutes az egeacuteszseacutegmegőrzeacutes eacutes -fejleszteacutes a minőseacutegbiztosiacutetaacutes betegbiztonsaacuteg megerősiacuteteacutese a hateacutekony ellaacutetaacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesok (beleeacutertve a gyoacutegyszerkiadaacutesokat) ellenőrzeacutese csoumlkkenteacutese az erőforraacutesok eacutesszerű felhasznaacutelaacutesa szinteacuten kiemelt ceacutelkitűzeacuteskeacutent jelent meg A tartoacutes aacutepolaacutes demograacutefiai idősoumldeacutesből eredő gyorsan vaacuteltozoacute eacutes noumlvekvő szuumlkseacutegletekhez toumlrteacutenő igaziacutetaacutesa az otthonaacutepolaacutes lehető-seacutegeinek bőviacuteteacutese a minőseacutegi aacutepolaacutesi rendszerek kialakiacutetaacutesa eacutes megfelelő műkoumldteteacutese valamint az egeacutesz-seacuteguumlgyi eacutes szociaacutelis humaacutenerőforraacutes-hiaacuteny tovaacutebbkeacutepzeacutese eacutes megtartaacutesa aacutetfogoacute kihiacutevaacutest jelentett amelyek csak egy kormaacutenyzati ciklusokon aacutetiacutevelő koherens egeacuteszseacuteguumlgyi reform megvaloacutesiacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute politikai eacutes taacutersadalmi konszenzus eleacutereacuteseacutevel kezelhető (A 4 eacutes 5 aacutebra tovaacutebbi reacuteszinformaacutecioacutet nyuacutejt az egeacuteszseacuteguumlgy egyes teruumlleteiről)
A 2010 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes27 egyreacuteszt koumlvetkezteteacuteseket vont le a 2010-ig tartoacute noumlvekedeacutes előmozdiacutetaacute-saacutet eacutes foglalkoztataacutes noumlveleacuteseacutet ceacutelzoacute lisszaboni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel valamint a globaacutelis peacutenzuumlgyi-gaz-dasaacutegi vaacutelsaacuteg szociaacutelis veacutedelmi rendszerekre gyakorolt hataacutesairoacutel ugyan a jelenteacutes csak visszaigazolta az előző eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes megaacutellapiacutetaacutesait a tagaacutellamok aacuteltal időkoumlzben benyuacutejtott ndash a vaacutelsaacuteg első maacutesfeacutel eacuteveacutenek taacutersadalmi hataacutesait vizsgaacuteloacute keacuterdőiacutevre adott ndash vaacutelaszok alapjaacuten azt a koumlvetkezteteacutest vonta le hogy a szociaacutelis veacutedelem euroacutepai joacuteleacuteti rendszerben meacutelyen gyoumlkerező automatikus stabilizaacutetor szerepe eacutes az erő-teljes politikai beavatkozaacutesok limitaacuteltaacutek a vaacutelsaacuteg valoacutedi gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi hataacutesait Pedig a teacutenyleges hataacutesok pontos megiacuteteacuteleacutese ekkor meacuteg valoacuteban nem volt lehetseacuteges Az hogy a vaacutelsaacuteg milyen hataacutest gyakorolt az egeacuteszseacutegreegeacuteszseacuteguumlgyre a tapasztalatok arra engedtek koumlvetkeztetni hogy a vaacutelsaacuteg felerősiacuteti a men-taacutelis eacutes a testi megbetegedeacutesek kockaacutezataacutet amelyre koumlzvetlen illetve koumlzvetett hataacutest gyakorolhatnak a koumllt-seacutegveteacutesi megszoriacutetaacutesok az aacutellaacutes- eacutes biztonsaacutegveszteacutes (ez utoacutebbiak az eacuterintett neacutepesseacuteg zoumlmeacuteben mentaacutelis stresszhez vezetnek depressziacutev destruktiacutev magatartaacutesokat ndash peacuteldaacuteul kaacuteros alkoholfogyasztaacutest kaacutebiacutetoacuteszer-fuumlggőseacuteget okozhatnak vagy oumlngyilkossaacutegot ideacutezhetnek elő) eacutes peacuteldaacuteul az egeacuteszseacuteguumlgyre rendelkezeacutesre aacutelloacute egyre szűkuumllő peacutenzuumlgyi erőforraacutesok megneheziacutethetik a noumlvekvő egeacuteszseacuteguumlgyi szuumlkseacutegletek megfelelő
26 Joint Report on Social Protection and Social Inclusion 2009 (amelyet az EPSCO Tanaacutecs 2009 maacutercius 9-i eacutes az Eu-roacutepai Tanaacutecs maacutercius 19ndash20-i uumlleacutese fogadott el)
httpwwweceuropaeusocialBlobServletdocId=3267amplangId=en27 Joint Report on Social Protection and Social Inclusion 2010 Brussels 15 February 2010 650010 httpeceuropa
eusocialmainjspcatId=757amplangId=en
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18
Austria
Belgium
Czech Republic
Denmark
Finland
France
Germany
Greece
Hungary
Ireland
Italy
Luxembourg
Netherlands
Poland
Portugal
Slovak Republic
Spain
Sweden
United Kingdom
Veacutegzős orvosok Veacutegzős nőveacuterek
0 20 40 60 80 100
Gyakorloacute orvosok Gyakorloacute nőveacuterek
Austria
Belgium
Czech Republic
Denmark
Finland
France
Germany
Greece
Hungary
Ireland
Italy
Luxembourg
Netherlands
Poland
Portugal
Slovak Republic
Spain
Sweden
United Kingdom
ezer lakosra vetiacutetve1000 gyakorloacute orvosra eacutes nőveacuterre vetiacutetve
Forraacutes OECd Health data 20084
4 aacutebra Veacutegzős orvosok eacutes nőveacuterek gyakorloacute orvosok eacutes nőveacuterek 2006
000
025
050
075
100
125
150
175
200
2003 2004 2005
BE BG CZ DK GE EE ES FR CY LI LU NL PL PT RO SL
GD
P-aacute
ban
Forraacutes Eurostat ndash Egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesok
5 aacutebra Tartoacutes aacutepolaacutesi kiadaacutesok 2003ndash2005 (a GdP -aacuteban)
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 141
finansziacuterozaacutesaacutet Mindez felerősiacutetheti az amuacutegy is aacutellandoacutesult egeacuteszseacutegegeacuteszseacuteguumlgyi egyenlőtlenseacutegeket A kihiacutevaacutesok (kuumlloumlnoumlsen az uacutej technoloacutegiaacutek a noumlvekvő elvaacuteraacutesok a demograacutefiai idősoumldeacutes eacutes az egeacuteszseacutegtelen magatartaacutesmintaacutek noumlvekedeacutese) megfelelő kezeleacuteseacutere a Jelenteacutes a tagaacutellami ellaacutetoacuterendszerek hateacutekonysaacutegaacute-nak javiacutetaacutesaacutet eacutes a minőseacutegi ellaacutetaacutesokhoz mindenki szaacutemaacutera toumlrteacutenő hozzaacutefeacutereacutes biztosiacutetaacutesaacutet definiaacutelta kiemelt feladatkeacutent
A 6 aacutebra alapjaacuten oumlsszehasonliacutethatjuk28 az Eu-27 orszaacutegainak a GdP eacutes az oumlsszes egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes araacutenyaacuteban megadott koumlz- eacutes magaacuten-egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesait
00
20
40
60
80
100
120
GD
P-aacute
ban
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
oumlssz
es e
geacutesz
seacuteguuml
gyi k
iadaacute
s
Magaacuten-egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes a GDP-aacuteban
Koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes a GDP-aacuteban
Koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes az oumlsszes egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes -aacuteban
EU-27 BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SK SI FI SE UK
Forraacutes httpeceuropaeusocialmainjspcatId=757amplangId=en
6 aacutebra Koumlz- eacutes magaacuten-egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes 2007 (a GdP eacutes az oumlsszes egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes -aacuteban)
28 A tagorszaacutegok koumlzoumltti oumlsszehasonliacutetaacutesra tovaacutebbi lehetőseacutegeket nyuacutejt a WHO egeacuteszseacuteguumlgyi adatbaacutezisa laacutesd httpdataeurowhointhfadb
142 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az elmuacutelt keacutet eacutev főbb toumlrteacuteneacutesei267
A 2010 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes elfogadaacutesaacutet koumlvetően az Euroacutepai Tanaacutecs 2010 maacuterciusi uumlleacutese doumlntoumltt a glo-baacutelis peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutest eacutes az euroacutepai gazdasaacuteg fellendiacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute Euroacutepa 2020 strateacutegia bevezeteacuteseacuteről eacutes veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel noha a Strateacutegia nem nevesiacuteti az egeacuteszseacuteguumlgyet fő beavatkozaacutesi teruumlletkeacutent az euroacutepai taacutersadalmak előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok ndash iacutegy a demograacutefiai idősoumldeacutesből eredő egyre vaacuteltozoacute eacutes noumlvekvő elvaacuteraacutesok eacutes szuumlkseacutegletek illetve a neacutepesseacuteg kedvezőtlen egeacuteszseacutegi aacutellapota az uacutej megbete-gedeacutesi formaacutek megjeleneacutese az egeacuteszseacuteguumlgyi technoloacutegiaacutek gyors fejlődeacutese eacutes elterjedeacutese ndash suumlrgős megol-daacutesokat igeacutenyelnek A tagaacutellami ellaacutetoacuterendszerek szaacutemaacutera azonban ndash a globaacutelis peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg oacuteta kuumlloumlnoumlsen ndash egyre szűkoumlsebb meacuterteacutekben aacutellnak rendelkezeacutesre a peacutenzuumlgyi forraacutesok Mindezek alapjaacuten az az alapvető keacuterdeacutes hogyan biztosiacutethatoacute a joacute minőseacutegű egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesokhoz szolgaacuteltataacutesokhoz (az bdquoorvosilag megengedhetőrdquo) valoacute hozzaacutefeacutereacutes eacutes a szűkoumlsen rendelkezeacutesre aacutelloacute gazdasaacutegi eacutes egyeacuteb erőforraacutes-ok (bdquopeacutenzuumlgyileg finansziacuterozhatoacuterdquo) koumlzoumltti keacutenyes egyensuacutely Baacuter a kihiacutevaacutes teacutenylegesen globaacutelis meacuteretű ndash eacutes a lehetseacuteges megoldaacutesok felkutataacutesaacuteban peacuteldaacuteul a nyitott koordinaacutecioacute de maacutes egyuumlttműkoumldeacutesi forma keretei koumlzoumltt is egy euroacutepai nemzetkoumlzi szintű koumlzoumls gondolkodaacutes valoacutes hozzaacuteadott eacuterteacuteket teremthet ndash az egyes nemzeti vaacutelaszok megtalaacutelaacutesa azok bdquoszemeacutelyre szabaacutesardquo a rendkiacutevuumll sokfeacutele egeacuteszseacuteguumlgyi rendszert figye-lembe veacuteve csakis egyeacutenileg biztosiacutethatoacute
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacuteg egy ad hoc munkacsoportot hozott leacutetre azzal a ceacutellal hogy megvizsgaacutelja szuumlkseacuteges-e a szociaacutelis veacutedelmi nyitott koordinaacutecioacute bdquouacutejraeacuteleszteacuteserdquo Az ad hoc munkacsoport ajaacutenlaacutesai alapjaacuten 2012-ben uacutejraindult a szociaacutelis veacutedelmi nyitott koordinaacutecioacute azzal hogy az Euroacutepa 2020 strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutet kiegeacutesziacutetve minden eacutevben roumlvid toumlmoumlr tagaacutellami jelenteacutesek keacuteszuumllnek a veacutegrehajtott eacutes tervezett nemzeti inteacutezkedeacutesekről a szociaacutelis veacutedelem mindhaacuterom teruumlleteacutere kiterjedően
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia első teljes Euroacutepai Szemesztereacutenek kereteacuteben a tagaacutellamoknak 2012 aacuteprilis 15-ig kellett benyuacutejtaniuk az Euroacutepai Bizottsaacuteg reacuteszeacutere nemzeti Reformprogramjukat Konvergencia- vagy Sta-bilitaacutesi Programjukat eacutes nemzeti Szociaacutelis Jelenteacutesuumlket Az Euroacutepai Bizottsaacuteg a benyuacutejtott jelenteacutesek alapjaacuten fogalmazza majd meg orszaacutegspecifikus ajaacutenlaacutesait eacutes keacutesziacuteti el a koumlvetkező eacutevre szoacuteloacute eacuteves noumlvekedeacutesi Je-lenteacuteseacutet Mindekoumlzben folyamatban van a 2014ndash2020-as programozaacutesi időszakra szoacuteloacute az Euroacutepai Struktu-raacutelis Alapok felhasznaacutelaacutesaacutet lehetőveacute tevő Toumlbbeacuteves Peacutenzuumlgyi Keret29 rendelettervezeteinek taacutergyalaacutesa amely fő vonalaiban az Euroacutepa 2020 Strateacutegia fő ceacutelkitűzeacuteseinek peacutenzuumlgyi taacutemogataacutesaacutet ceacutelozza
Itt tartunk most Rendkiacutevuumll izgalmasnak iacutegeacuterkezik a koumlzeljoumlvő annak figyelemmel kiacuteseacutereacutese hogy hogyan alakul az euroacutepai nagypolitikai eacutes szakmapolitikai sziacutenteacuter a tagaacutellamok milyen meacuterteacutekig lesznek keacutepesek az oumlsszefogaacutesra nemcsak nemzeti de oumlssztaacutersadalmi euroacutepai szintű eacuterdekeik eacutes a racionaacutelis szuumlkseacutegszerűseacute-gek menteacuten
29 Multiannual Financial Framework 2014ndash2020 httpeceuropaeubudgetreform
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 143
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Milyen euroacutepai folyamatok jaacutetszottak szerepet az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes 1 nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacuteseacutenek kialakulaacutesaacuteban Melyek a legfőbb koumlzoumls kihiacutevaacutesokMilyen teacutenyezők indokoljaacutek a szociaacutelis veacutedelem teruumlleteacutet ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacute egyszerűsiacuteteacuteseacutenek-mo-2 dernizaacutecioacutejaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacutet eacutes melyek a modernizaacutelt nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer aacutetfogoacute eacutes egeacutesz-seacuteguumlgyi ceacutelkitűzeacutesei Keacutepesek-e teljesiacuteteni a tagaacutellamok az aacutetfogoacute eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszer 3 tematikus ceacutelkitűzeacuteseit
Ha igen jellemzően mely tagaacutellamok ezek eacutes milyen meacuterteacutekben mely inteacutezkedeacutesekkel felelnek meg az a) elvaacuteraacutesoknakMi lehet az oka annak hogy bizonyos tagaacutellamok nem vagy csak reacuteszlegesen voltak keacutepesek teljesiacuteteni b) a ceacutelkitűzeacuteseket kuumlloumlnoumlsen a 2008ndash2010 eacutevekre szoacuteloacute nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutesek eseteacuteben
irodalom
A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye a Tanaacutecsnak az Euroacutepai Parlamentnek az Euroacutepai Gazdasaacutegi eacutes Szociaacutelis Bizott-saacutegnak eacutes a Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacutenak ndash Egyuumlttes jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi integraacutecioacuteroacutel ndash 2006 [COM (2006) 62 final]
httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20060062FInHuPdFAccess to care and health status inequalities in a context of healthcare reform Peer review meeting Buda-
pest 17ndash18 January 2007 httpwwwpeer-review-social-inclusioneupeer-reviews2006Access-to-care-and-health-status-inequalities-in-a-context-of-healthcare-reform
A szociaacutelis veacutedelem korszerűsiacuteteacutese a magas sziacutenvonaluacute hozzaacutefeacuterhető eacutes fenntarthatoacute egeacuteszseacuteguumlgy eacutes tartoacutes aacutepolaacutes fejleszteacutese eacuterdekeacuteben a raquonyiacutelt koordinaacutecioacute moacutedszereacutetlaquo alkalmazoacute nemzeti strateacutegiaacutek alkalmazaacutesa [COM (2004) 304 final] httpeur-lexeuropaeusmartapicgisga_docsmartapicelexplusproddocnumberamplg=huamptype_doc=COMfinalampan_doc=2004ampnu_doc=304
Joint Report on Social Protection and Social Inclusion 2005 httpwwweapnieeapnwp-content uploads200911joint-report-on-social-protection-2005pdfJoint Report on Social Protection and Social Inclusion 2007 httpwwweceuropaeusocialBlobServletdo
cId=2014amplangId=enJoint Report on Social Protection and Social Inclusion 2008 httpwwweceuropaeusocialBlobServletdo
cId=3267amplangId=en Joint Report on Social Protection and Social Inclusion 2009 httpwwweceuropaeusocialBlobServletdo
cId=3754amplangId=en
144 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Koumlzoumls Memorandum a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel (Joint Inclusion Memorandum ndash JIM httpwwweumhuenglishcompetent-authoritiesmainphpfolderId=3955ampobjectId=6002607
Nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel ndash 2006ndash2008 httpeceuropaeuemployment_socialsocial_inclusiondocs2006naphungary_hupdfNemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel 2008ndash2010 http
wwwszocionethuletoltesekszakmai_anyagok_kiadvanyok2008-12-15nemzeti_strategiai_ jelentes_nsj_2008-2010html
Review of Preliminary National Policy Statements on Health Care and Long-term Care Memorandum of the Social Protection Committee Brussels February 2006 httpeceuropaeuemployment_socialsocial_pro-tectiondocsspc_ltc_2005_enpdf
Zoumlld koumlnyv ndash bdquoToumlbben jobban tovaacutebbrdquo httpwwwterapia2008hupublicdownloadszold_konyvpdf
145
A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 27 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban
ruszKAi zsolt
Bevezeteacutes271
Messziről lehetne indiacutetani azt a kuumll- vagy gazdasaacutegpolitikai folyamatot mely lehetőveacute tette hogy az Euroacutepai unioacute tagaacutellamainak foglalkoztataacutespolitikaacuteja koumlzoumls iraacutenyok eacutes ceacutelkitűzeacutesek menteacuten koumlzoumls koordinaacutecioacuteval szer-veződjoumln Az 1997-ben megkoumltoumltt Amszterdami Szerződeacutes eacutes az Euroacutepai Tanaacutecs aacuteltal a luxemburgi csuacutecson eacuteletre hiacutevott Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia (EFS) keacutetseacutegkiacutevuumll az első leacutepeacutes volt mely megalapozta a koumlzoumls strateacutegiai ceacutelok megalkotaacutesaacutet eacutes a koumlzoumls feladatok veacutegrehajtaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges operatiacutev eszkoumlzoumlk megterem-teacuteseacutet Az EFS veacutegrehajtaacutesa mutatja meg legszemleacuteletesebben azt hogy az Euroacutepai unioacute tagaacutellamai milyen formaacuteban eacutes meacuterteacutekben tudtaacutek a nemzetaacutellamok szuverenitaacutesaacuteba tartozoacute foglalkoztataacutespolitikaacutet koumlzoumlsen ko-ordinaacutelni a kitűzoumltt ceacutelok eacuterdekeacuteben beavatkozaacutesokat szakpolitikai leacutepeacuteseket tenni a millennium koumlrnyeacutekeacuten eacutes 21 szaacutezad első eacutevtizedeacuteben
Az EFS leacutetrejoumltteacutet elősegiacutető gondolatok maacuter a rsquo90-es eacutevek első feleacuteben erősoumldni kezdtek Ekkorra kon-szenzus alakult ki abban hogy a munkaneacutelkuumlliseacuteg egy olyan komoly strukturaacutelis probleacutema melyre a gazda-saacutegi noumlvekedeacutes elősegiacuteteacutese koumlzben kiemelkedő figyelmet kell fordiacutetani Vilaacutegossaacute vaacutelt hogy a noumlvekedeacutest munkaintenziacutev fejleszteacutesekkel kell eleacuterni hisz maacuteskeacutepp az alacsony foglalkoztatottsaacuteg negatiacutev hataacutessal lesz az aacutellamok gazdasaacutegi folyamataira is1 Az euroacutepai neacutepesseacuteg foglalkoztataacutesi szintjeacutenek noumlveleacuteseacutet tovaacutebb inspi-raacutelta hogy a versenytaacutersak foglalkoztataacutesi raacutetaacuteja joacuteval meghaladta a Eu-15 aacutetlagaacutet az uSA-ban 708 szaacuteza-leacutekban Japaacutenban 696 szaacutezaleacutekban volt foglalkoztatva a munkakeacutepes koruacute neacutepesseacutegeacutenek miacuteg a tagaacutellamok aacutetlaga 612 szaacutezaleacutek volt Az 1 aacutebraacuten laacutethatoacute hogy ez a kuumlloumlnbseacuteg 1997-ig az EFS leacutetrehozaacutesaacuteig sem csoumlk-kent sőt 1992 eacutes 1993 koumlzoumltt a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg mintegy 5 millioacute munkahelyet szuumlntetett meg eacutes egy 1994-es meacutelypont utaacuten kezdődhetett a fejlődeacutes a felzaacuterkoacutezaacutes a versenytaacutersakhoz
1 delors-feacutele Feheacuter koumlnyv a noumlvekedeacutesről a versenykeacutepesseacutegről eacutes a foglalkoztataacutesroacutel 1993
146 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
607
735
700
612 603601598601
729725720
712708
695692693695696
50
55
60
65
70
75
1992 1993 1994 1995 1996 1997
EU-15 Egyesuumllt Aacutellamok Japaacuten
szaacutez
aleacutek
Forraacutes Eurostat
1 aacutebra A munkakeacutepes koruacute neacutepesseacuteg ()
A tanulmaacuteny ceacutelja a foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute eacutes az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia kialakulaacutesaacute-nak valamint az elmuacutelt 15 eacutev foglalkoztataacutespolitikai meacuterfoumlldkoumlveinek roumlvid bemutataacutesa A folyamatok aacutettekin-teacutese menteacuten megismerkedhetuumlnk a legfontosabb iraacutenyvonalakkal a koumlzoumlsseacuteg prioritaacutesaival eacutes tagaacutellamunk strateacutegiai iraacutenyaival Az egyes pontok szeacuteles spektrumban megmutatjaacutek a foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute teacutemakoumlreacuteben felvetődő feladatokat eacutes a keletkező dokumentumokat de azok tartalmaacuteroacutel csak reacuteszleges keacutepet adnak
Az Amszterdami szerződeacutes eacutes a Foglalkoztataacutesi fejezet kiegeacutesziacuteteacutese272
A munkaneacutelkuumlliseacuteg probleacutemaacutejaacutenak koumlzoumls jellege eacutes a koumlzoumls noumlvekedeacutesi ceacutelok odaacuteig vezetteacutek a tagaacutellamokat hogy 1997-ben az Euroacutepai Tanaacutecs amszterdami uumlleacuteseacuten megaacutellapodaacutes szuumlletett a Szerződeacutes uacutej foglalkozta-taacutesra vonatkozoacute rendelkezeacutesekkel valoacute kiegeacutesziacuteteacuteseacuteről Az Amszterdami Szerződeacutes alaacuteiacuteraacutesa utaacuten az Euroacute-pai Koumlzoumlsseacuteget leacutetrehozoacute szerződeacutes (EKSZ) VIII fejezete tartalmaz rendelkezeacuteseket a foglalkoztataacutesroacutel Az EKSZ 126 eacutes 128 cikkbe foglaltaacutek a koumlzoumls foglalkoztataacutespolitikaacutet megalapozoacute valoacutedi uacutejiacutetaacutesokat a rendelke-zeacutest az Euroacutepai Foglakoztataacutesi Strateacutegia leacutetrehozaacutesaacuteroacutel valamint a foglalkoztataacutes teruumlleteacuten hasznaacutelt nyitott koordinaacutecioacute mechanizmusaacutet
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 147
A 128 cikk tartalmazza ekkortoacutel a koumlzoumls foglalkoztataacutesi prioritaacutesok kereteacutet mely egy uacuten ceacutelkoumlzpontuacute ve-zeteacutest iacuter elő a koumlzoumlsseacuteg szaacutemaacutera E cikk szerint az Euroacutepai Bizottsaacuteg figyelemmel kiacuteseacuteri a koumlzoumlsseacuteg eacutes a tagaacutellamok foglalkoztataacutesi helyzeteacutet eacutes ajaacutenlaacutesokat tesz inteacutezkedeacutesekre eacuteves foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalakat dolgoz ki melyek menteacuten noumlvelhető a foglalkoztataacutesi szint Ez az eszkoumlz megfelelő keretet teremt ahhoz hogy a tagaacutellamok a foglalkoztataacutespolitikaacutekat euroacutepai eacuterteacutekek eacutes prioritaacutesok menteacuten alkossaacutek meg Az EFS leacutetre-hozaacutesaacuteroacutel a 126 cikk rendelkezik az Amszterdamban elfogadott moacutedosiacutetaacutesok utaacuten iacutegy a nyitott koordinaacutecioacute műkoumldteteacutese a foglalkoztataacutes teruumlleteacuten meg is kezdődoumltt meacuteg az Amszterdami Szerződeacutes hataacutelybaleacutepeacutese előtt A luxembourgi foglalkoztataacutesi csuacutecstalaacutelkozoacute megkezdte a foglalkoztataacutespolitikai nyitott koordinaacutecioacutet joacutevaacutehagyta a foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalak első csomagjaacutet
A munkaerőpiac keresleti eacutes kiacutenaacutelati oldalaacutenak probleacutemaacuteira egyaraacutent reagaacutelva neacutegy cselekveacutesi vonal men-teacuten joumlttek leacutetre az első bdquodirektiacutevaacutekrdquo a foglalkoztathatoacutesaacuteg fejleszteacutese a vaacutellalkozaacutesok munkahelyteremteacutese az alkalmazkodoacutekeacutepesseacuteg javiacutetaacutesa eacutes az eseacutelyegyenlőseacuteg elősegiacuteteacutese A munkaerőpiac mindkeacutet oldalaacutera reagaacuteloacute integraacutelt iraacutenyvonalaknak tekinthetjuumlk az első csomagot Mivel ez keacutepezte az EFS alapjaacutet eacutes a nyitott koordinaacutecioacute mechanizmusaacutenak első leacutepeacuteseacutet iacutegy a szeacuteles koumlrű nemzeti kormaacutenyokat az Eu inteacutezmeacutenyeit eacutes szociaacutelis partnereket egyaraacutent magaacuteban foglaloacute egyezteteacutesi mechanizmus előzte meg hogy legitim eacutes min-denki szaacutemaacutera veacutegrehajthatoacute legyen
A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute menete273
Az EFS veacutegrehajtaacutesa egy joacutel aacutetgondolt megfelelően kidolgozott eacutes politikailag sem kockaacutezatos rendszerben kezdődhetett meg
Első leacutepeacutesekeacutent a Bizottsaacuteg kidolgozta a foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalakat melyeket a Tanaacutecs eleacute terjesztett az pedig az aacuteltalaacutenos vitaacutek utaacuten elfogadta azokat Kidolgozaacutesukkor a Bizottsaacuteg a Szerződeacutes Foglalkoztataacute-si fejezeteacutenek megfelelően tekintettel volt mind a tagaacutellamok mind a Koumlzoumlsseacuteg helyzeteacutere eacutes eacuterdekeireMaacutesodik leacutepeacutesben a tagaacutellamok dolgoztaacutek ki a nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterveket melyek az elfogadott iraacutenyvonalak nemzeti szakpolitikaacutekba valoacute beeacutepuumlleacuteseacuteről szoacuteltak a tagaacutellamok iraacutenyvonalakhoz valoacute viszo-nyaacutet azok tervezett veacutegrehajtaacutesaacutet mutattaacutek be Ezen dokumentumok maacutera beeacutepuumlltek nemzeti Reform-programok szoumlvegeacutebe maacutes szakpolitikai strateacutegiaacutekkal integraacuteltan keacutesziacutetik a tagaacutellamokA harmadik veacutegrehajtaacutesi pontja az EFS-nek eacutes meacuterfoumlldkoumlve a foglalkoztataacutespolitika nyitott koordinaacutecioacutejaacute- nak az egyesiacutetett foglalkoztataacutesi jelenteacutesek elkeacutesziacuteteacutese A tagaacutellamok eacutevente beszaacutemolnak az Akcioacuteterv (ma nRP) veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel a koumlzoumls ceacutelok menteacuten toumlrteacutent előrehaladaacutesroacutel A dokumentumokat oumlsszesiacuteteacutes eacutes eacuterteacutekeleacutes utaacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg előterjeszteacuteseacutere az Euroacutepai Tanaacutecs fogadja elA tagaacutellamok beszaacutemoloacutejaacutenak eacutes azok eacuterteacutekeleacuteseacutenek koumlszoumlnhetően a Bizottsaacuteg orszaacutegspecifikus ajaacutenlaacute- sokat terjeszthet a Tanaacutecs eleacute melyek egyes tagaacutellamoknak konkreacutet javaslatokat tesz a sajaacutetos probleacutemaacutek orvoslaacutesaacutera iacutegy ha azokat a Tanaacutecs elfogadja a soron koumlvetkező nRP kidolgozaacutesaacutenaacutel eacutes veacutegrehajtaacutesaacutenaacutel figyelembe kell vennie az eacuterintett tagaacutellamnak
148 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az EFS veacutegrehajtaacutesaacutenak Szerződeacutesben roumlgziacutetett mechanizmusa megfelelőnek eacutes időtaacutelloacutenak bizonyult iacutegy leacutenyegeacuteben ezt hasznaacutelja a koumlzoumlsseacuteg a mai napig a foglalkoztataacutespolitika teruumlleteacuten A keacutesőbbiekben laacutethatoacute hogy az elmuacutelt 15 eacutevben pusztaacuten az uacutej strateacutegiaacutek menteacuten egyesiacutetve lett maacutes szakpolitikaacutekkal peacuteldaacuteul 2005 oacuteta az iraacutenyvonalak a noumlvekedeacutesre eacutes munkahelyekre vonatkozoacute integraacutelt iraacutenyvonalak reacuteszekeacutent keruumllnek kiadaacutesra
Jelenleg a nemzeti Reformprogram tartalmazza az előző eacutevről szoacuteloacute veacutegrehajtaacutesi jelenteacutest eacutes a koumlvetkező eacutevi iraacutenyvonalak beeacutepiacuteteacuteseacutet eacutes veacutegrehajtaacutesi terveacutet Ennek megfelelően a folyamatot a 2 aacutebra szemleacutelteti
Az Euroacutepa Tanaacutecs elfogadja az iraacutenymutataacutesokat
Az Euroacutepa Tanaacutecs elfogadja a jelenteacutest eacutes
a koumlvetkező eacutevi foglalkoztataacutesi
iraacutenymutataacutesokat
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg a Tanaacuteccsal koumlzoumlsen eacuterteacutekeli
az Akcioacutetervek veacutegrehajtaacutesaacutet elkeacutesziacuteti
az Egyuumlttes Foglalkoztataacutesi Jelenteacuteseket eacutes az
orszaacutegspecikus ajaacutenlaacutest
A tagaacutellamok kidolgozzaacutek a Nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacutetervet (jelenleg NRP)
eacutes jelentenek veacutegrehajtaacutesukroacutel
A tagaacutellamok kidolgozzaacutek a Nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacutetervet (jelenleg NRP)
eacutes jelentenek veacutegrehajtaacutesukroacutel
EU
Tagaacutellam
1 eacutev 2 eacutev
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
2 aacutebra Az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia veacutegrehajtaacutesa
Az Amszterdami Szerződeacutes moacutedosiacutetaacutesai a foglalkoztataacutespolitika tereacuten sem korlaacutetoztaacutek a tagaacutellamok szu-verenitaacutesaacutet nem vaacuteltoztattak a szubszidiaritaacutes alapelveacuten a tagaacutellamok kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlruumlket termeacutesze-tesen megtartottaacutek Emellett az Euroacutepai Tanaacutecs eacutes a Bizottsaacuteg olyan feladatkoumlroumlket eacutes eszkoumlzoumlket kaphatott melyek reacuteveacuten biztosiacutethatoacutevaacute vaacutelt egy hateacutekony koordinaacutecioacute eacutes a koumlzoumlsseacuteg nyomateacutekos szerepe a foglalkozta-taacutespolitika teruumlleteacuten
Az 1997-ben megvaloacutesult szerződeacutesmoacutedosiacutetaacutes legjelentősebb reacutesze a fent vaacutezolt orszaacutegmonitoring-eljaacuteraacutes deklaraacutelt kerete (128 cikk) azonban fontos megemliacutetenuumlnk a Foglalkoztataacutesi fejezetben szereplő toumlbbi jelen-tős vaacuteltozaacutest is melyek tovaacutebb aacuternyaljaacutek a koumlzoumlsseacutegi foglalkoztataacutespolitika fontossaacutegaacutet
A Szerződeacutes kimondja hogy a foglalkoztataacutes magas szintjeacutenek eleacutereacutese a makrogazdasaacutegi noumlvekedeacuteshez hasonloacutean fontos koumlzoumls ceacutelja a tagaacutellamoknak Tovaacutebbaacute deklaraacutelja hogy a foglalkoztataacutes noumlveleacutese bdquokoumlzoumls eacuterdekűrdquo uumlgy iacutegy mivel a munkavaacutellaloacutek szabad aacuteramlaacutesa miatt a tagaacutellamok egyes munkaerő-piaci inteacutezkedeacute-
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 149
sei hataacutessal vannak maacutes tagaacutellamok munkaerőpiacaacutera a nemzeti foglalkoztataacutesi politikaacutet a koumlzoumlsseacuteg szintjeacuten oumlssze kell hangolni
A 127 cikk szerint 1997 oacuteta minden koumlzoumlsseacutegi politika menteacuten figyelembe kell venni annak foglalkoztataacutesi hataacutesait horizontaacutelisan kell eacutertelmezni a foglalkoztataacutesi ceacutelokat azokhoz minden inteacutezkedeacutesnek illeszkednie kell ellene egyetlen beavatkozaacutes sem hathat
A 128 cikkben szereplő fent ismertetett mechanizmus eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez tovaacutebbi inteacutezmeacutenyi struktuacuteraacutekat hoz leacutetre a Szerződeacutes iacutegy a 130 cikknek megfelelően 1997-től a Foglalkoztataacutesi Bizottsaacutegban folyik az aacutetlaacutet-hatoacute paacuterbeszeacuted a foglalkoztataacutesi uumlgyekben Tovaacutebbaacute jogi alap teremtődik a fenti munka tudomaacutenyos megala-pozaacutesaacutehoz a szuumlkseacuteges kutataacutesok elemzeacutesek elveacutegzeacuteseacutehez eacutes egy foacuterum leacutetrehozaacutesaacutehoz amely a nagyon fontos joacute gyakorlatok eacutes fontos tapasztalatok aacutetadaacutesaacutera alkalmas
A luxembourgi csuacutecstalaacutelkozoacute 274 a foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyvonalak kialakulaacutesa
A Szerződeacutes moacutedosiacutetaacutesainak eacuteletre hiacutevoacuteja az 1997 novemberi Luxembourgi Csuacutecstalaacutelkozoacute volt Itt fogadta el az Euroacutepai Tanaacutecs az 1998-ra szoacuteloacute foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalakat melyek alapjaacuten a tagaacutellamok elkeacutesziacutet-hetteacutek első nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterveiket (nAP) az 1998 juacuteniusaacuteban megszervezett cardiffi csuacutecsra Az uumlgy fontossaacutegaacutet eacutes a tagaacutellamok elszaacutentsaacutegaacutet mutatja hogy az Amszterdami Szerződeacutes 1999 juacuteniusi hataacutelybaleacutepeacutese előtt eleget tettek a Szerződeacutesben foglalt koumltelezettseacutegeknek
A csuacutecstalaacutelkozoacute neacutegy pilleacuterbe rendezte a tagaacutellamoknak szaacutent foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyvonalakat A foglalkoztathatoacutesaacuteg (employability) noumlveleacutese 1 A vaacutellalkozoacutekeacuteszseacuteg (enteprenuership) erősiacuteteacutese 2 Az alkalmazkodoacutekeacutepesseacuteg (adaptability) javiacutetaacutesa3 Az eseacutelyegyenlőseacuteg (equal opportunities) elősegiacuteteacutese4
Az 1 pilleacuter azt vaacuterta el a tagaacutellamoktoacutel hogy erősiacutetseacutek a munka neacutelkuumll eacutelők munkavaacutellalaacutesi keacutepesseacutegeacutet első-sorban az aacutellaacuteskereseacutesi aktivitaacutes oumlsztoumlnzeacuteseacutevel Az aktiacutev aacutellaacuteskereseacutes lehetőseacutegeinek megteremteacutese mellett keacutepesseacute kell tenni az embereket a vaacuteltozoacute munkaerőpiac elvaacuteraacutesaihoz valoacute alkalmazkodaacuteshoz iacutegy ez a pilleacuter elvaacuterja az aktiacutev foglalkoztataacutespolitikai programokba bevont aacutellaacuteskeresők araacutenyaacutenak noumlveleacuteseacutet (20-ra) mikoumlz-ben kiemelt hangsuacutelyt fektet a fiatalok eacutes a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek uacutejrakezdeacutesi eseacutelyeinek noumlveleacuteseacutere
A 2 pilleacuter a vaacutellalkozaacutesok adminisztratiacutev eacutes adoacutezaacutesi terheinek csoumlkkenteacuteseacutet iraacutenyozza elő a tagaacutellamoknak szaacutemaacutera ndash utoacutebbi a 15 tagaacutellamban ekkor eleacuterik a 43 szaacutezaleacutekot Emellett megjelent a mikrovaacutellalkozaacutesok eacutes az oumlnfoglalkoztataacutes elősegiacuteteacuteseacutenek ceacutelja e pilleacuter alatt Ez utoacutebbi iraacutenyvonal lehetőveacute tenneacute hogy kockaacutezati tőke kihelyezeacuteseacutevel mikrofinansziacuterozaacutesi eszkoumlzoumlk biztosiacutetaacutesaacuteval taacutemogataacutest kapjanak a joacute uumlzleti oumltletet felmu-tatoacute aacutellaacuteskeresők vaacutellalkozaacutesuk beindiacutetaacutesaacutehoz
150 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A 3 pilleacuter egy eleacuteg komplex beavatkozaacutest javasol a tagaacutellami munkaerőpiacokon A versenytaacutersak mun-kaerő-piaci moacutedszereihez keacutepest meacuteg ekkor is rugalmatlanabbak a vaacutellalatok iacutegy a tagaacutellami foglalkozta-taacutespolitikaacutenak inteacutezkedeacuteseket kell tenni hogy rugalmasabbaacute vaacuteljanak a munkaszervezetek alkalmasabbak legyenek atipikus munkaveacutegzeacutesre (reacuteszmunkaidő taacutevmunka stb) valamint modernizaacuteljaacutek munkaszervezetuuml-ket Tovaacutebbaacute ndash veacutedve a munkavaacutellaloacutekat ndash munkajogi garanciaacutekat vaacuter el eacutes toumlbb egyuumlttműkoumldeacutest a szociaacutelis partnerekkel
A 4 pilleacuter ndash aacuteltalaacutenos ciacuteme elleneacutere ndash meacuteg csak a női egyenlőseacuteg megteremteacuteseacutet vaacuterja el ekkor a tagaacutellami inteacutezkedeacutesektől Az iraacutenyvonal ceacutelja olyan inteacutezkedeacutesek megalapozaacutesa amelyek a nők haacutetraacutenyainak csoumlkken-teacuteseacutet szuumlleacutesi szabadsaacutegroacutel betegaacutepolaacutesroacutel valoacute visszateacutereacuteseacutet segiacuteti elő
A neacutegy pilleacuterbe sorolt iraacutenyvonalakon feluumll szaacutemos horizontaacutelis ceacutelkitűzeacutest fogalmaztak meg Luxembourg-ban az informaacutecioacutes taacutersadalom a digitaacutelis kompetenciaacutek fejleszteacutese a szaacutemszerűsiacutethető ceacutelok noumlveleacutese a feketemunka csoumlkkenteacutese valamint a nemek koumlzoumltti eseacutelyegyenlőseacuteg biztosiacutetaacutesa
A koumlvetkező eacutevekben a tagaacutellamok szinte vaacuteltozatlanul megtartottaacutek a neacutegy pilleacutert eacutes az alaacutejuk rendezett iraacutenyvonalakat csupaacuten kiegeacutesziacuteteacutesek eacutes hangsuacutelyeltoloacutedaacutesok eacuterveacutenyesuumlltek az iraacutenyvonalak koumlzoumltt Beeacutepuumllt az iraacutenyvonalak koumlzeacute az eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes eacutes az IT-alapismeretek elősegiacuteteacutese valamint 1999-ben elő-teacuterbe keruumllt az aktiacutev munkaerő-piaci politikaacutek preventiacutev jellegeacutenek fokozaacutesa A neacutegy pilleacuter vaacuteltozatlan maradt a lisszaboni csuacutecs utaacuten is egeacuteszen a 2005-ben szerkezeti aacutetalakiacutetaacutessal veacutegződő időszakig
A nyitott koordinaacutecioacute mechanizmusaacutenak beindulaacutesa az ehhez kapcsoloacutedoacute toumlbboldaluacute monitoring eacutes az eacuteves jelenteacutesi koumltelezettseacuteg szorosabb egyuumlttműkoumldeacutesre eacutes egymaacutestoacutel tanulaacutesra oumlsztoumlnoumlzte a tagaacutellamok bdquopolitikacsinaacuteloacuteitrdquo A joacute gyakorlatok aacutetadaacutesaacutet eacutes egy kvaacutezi feluumllvizsgaacutelatot elősegiacutetendő leacutetrejoumltt a bdquopeer reviewrdquo mely egy koumllcsoumlnoumls meacutelyrehatoacute eacuterteacutekeleacutest tesz lehetőveacute a tagaacutellamoknak2 2004-től az Euroacutepai Bizottsaacuteg a koumllcsoumlnoumls tanulaacutesi programba integraacutelta ezt a feluumllvizsgaacutelati programot eacutes a helyes gyakorlatok csereacutejeacutet
A lisszaboni csuacutecstalaacutelkozoacutetoacutel a 2003-as iraacutenyvonalakig275
2000 toumlbb szempontboacutel meghataacuterozoacute eacutev az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia veacutegrehajtaacutesa szempontjaacuteboacutel Ekkor kezdődoumltt a soron koumlvetkező programozaacutesi perioacutedus iacutegy az Euroacutepai Szociaacutelis Alap forraacutesainak felhasz-naacutelaacutesaacutet az iraacutenyvonalak menteacuten tett beavatkozaacutesaikra tervezhetik a tagaacutellamok Az uacutej koumlltseacutegveteacutesi időszak indulaacutesaacuteval a forraacutesok szempontjaacuteboacutel is megalapoztaacutek a kapcsoloacutedoacute inteacutezkedeacutesek veacutegrehajtaacutesaacutet Emellett a 2000 maacuterciusaacuteban az Euroacutepai Tanaacutecs Lisszabonban tartott uumlleacuteseacuten kiegeacutesziacuteteacutesekkel bővuumllt az EFS
A Lisszaboni Csuacutecstalaacutelkozoacute elismerte az EFS nyitott koordinaacutecioacuteval eleacutert eacuterdemeit hiszen vitathatatlan hogy a műkoumldeacutes keacutet eacuteveacuteben 18 szaacutezaleacutekpontot noumlvekedett az Eu-tagaacutellamok foglalkoztataacutesi raacutetaacuteja Az ered-meacutenyeken felbuzdulva uacutej strateacutegiai ceacutelokban aacutellapodtak meg a tagaacutellamok a versenykeacutepesseacuteg noumlveleacutese toumlbb eacutes jobb munkahelyeket kell hogy leacutetrehozzon iacutegy a teljes foglakoztataacutest kell eleacuternie a koumlzoumlsseacuteg tagaacutellamai-
2 httpwwwmutual-learning-employmentnet
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 151
nak 2010-re 70 szaacutezaleacutekos foglalkoztataacutesi raacutetaacutet kell produkaacutelni 60 szaacutezaleacutekos női foglalkoztataacutesi raacuteta mellett az Euroacutepai unioacute munkaerőpiacaacutenak Az ehhez kapcsoloacutedoacute prioritaacutesok előszoumlr hoztak markaacutensabb vaacuteltozaacuteso-kat az EFS iraacutenyvonalaiban bdquoFelteacutetelek teremteacutese a teljes foglalkoztataacuteshoz egy tudaacutesalapuacute taacutersadalombanrdquo ciacutemmel jelentek meg a Tanaacutecs iraacutenyvonalai a tagaacutellamok 2001-es foglalkoztataacutespolitikaacutejaacutehoz Horizontaacutelis ceacutelok keruumlltek a koumlzeacuteppontba a 2010-ig megvaloacutesiacutetandoacute teljes foglalkoztataacutes az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutesra vonatkozoacute strateacutegia kialakiacutetaacutesaacutenak elvaacuteraacutesa eacutes a szociaacutelis partnerekkel valoacute valoacutedi egyuumlttműkoumldeacutes kieacutepiacuteteacutese
Az iraacutenyvonalakat haacuterom pilleacuter eseteacuteben egeacutesziacutetetteacutek ki a foglalkoztataacutesi pilleacuterben hangsuacutelyosabb figyelmet kapott a szegeacutenyseacutegi csapda elkeruumlleacuteseacutet ceacutelzoacute a sze-geacutenyseacuteg felszaacutemolaacutesaacutera iraacutenyuloacute aktiacutev munkaerő-piaci politika elősegiacuteteacuteseaz alkalmazkodoacutekeacutepesseacuteg javiacutetaacutesa eseteacuteben kuumlloumlnoumls figyelmet kell fordiacutetani a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg veacutedelmeacutere a munkaveacutegzeacutes minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesaacuteraaz eseacutelyegyenlőseacuteg iraacutenyvonalai koumlzoumltt pedig helyett kapott a teljes foglalkoztataacutesi ceacutelhoz kapcsoloacutedoacute 60 szaacutezaleacutekos női foglalkoztatottsaacuteg eleacutereacutese
Az EFS első eacuterteacutekeleacuteseacutere egy oumlteacuteves perioacutedus utaacuten 2003-ban keruumllt sor Ekkor toumlbb teruumlleten maacuter laacutetszottak a nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmussal műkoumldtetett strateacutegiai egyuumlttműkoumldeacutes eredmeacutenyei A foglakoztataacutesi raacuteta ekkorra 38 szaacutezaleacutekponttal 607 szaacutezaleacutekroacutel 645 szaacutezaleacutekra noumlvekedett az EFS 1997-es eacuteletre hiacutevaacutesaacute-toacutel ndash egy olyan időszakban amikor a versenytaacutersak munkaerőpiaca zsugorodott (3 aacutebra)
Az 1997-től 2003-ig tartoacute időszak munkaneacutelkuumlliseacutegeacutenek vizsgaacutelata eseteacuten is javuloacute tendencia a raacuteta csoumlk-keneacutese laacutetszik (4 aacutebra) 2001 eacutes 2003 koumlzoumltt 08 szaacutezaleacutekponttal 73-roacutel 81 szaacutezaleacutekra noumlvekedett a mun-kaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta Laacutethatoacutean ekoumlzben nem csoumlkkent a foglalkoztataacutesi raacuteta iacutegy ez a jelenseacuteg a gazdasaacutegilag aktiacutev neacutepesseacuteg noumlvekedeacuteseacuteről szolgaacutel bizonyiacuteteacutekkal
Sikerekről lehet beszaacutemolni toumlbb iraacutenyvonal eseteacuteben a tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg visszaszorult a munkaacutet terhelő adoacutek szaacutemos esetben csoumlkkentek az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes szemleacutelete elterjedt Ennek elle-neacutere szuumlkseacuteg volt moacutedosiacutetaacutesokra a prioritaacutesok pontosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben iacutegy a Tanaacutecs a 2003-ra szoacuteloacute iraacuteny-vonalakban haacuterom hangsuacutelyos ceacutel menteacuten 10 prioritaacutest fogalmaz meg a tagaacutellamok szaacutemaacutera A teljes foglal-koztataacutes a minőseacutegi munka eacutes a taacutersadalmi befogadaacutes fontossaacutegaacutet hangsuacutelyozva toumlbb szaacutemszerűsiacutetett ceacutelt alkalmazva kezdhetteacutek meg a koumlvetkező nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacutetervek kidolgozaacutesaacutet A tagaacutellamoknak szaacutent iraacutenyvonalak tiacutez uacutej prioritaacutesa a koumlvetkező
Aktiacutev eacutes preventiacutev inteacutezkedeacutesek a munkaneacutelkuumlliek eacutes az inaktiacutevak szaacutemaacutera 1 Munkahelyteremteacutes eacutes vaacutellalkozaacutes 2 Felkeacuteszuumlleacutes a vaacuteltozaacutesokra az alkalmazkodoacutekeacutepesseacuteg eacutes a munkaerő-piaci mobilitaacutes elősegiacuteteacutese 3 A humaacuten tőke fejleszteacutese eacutes az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes taacutemogataacutesa4
645
712
684
607 614625
634641 642
719731
741739738735
682688689689695
70
50
55
60
65
70
75
80
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
EU-15 Egyesuumllt Aacutellamok Japaacuten
szaacutez
aleacutek
Forraacutes Eurostat
3 aacutebra Foglalkoztataacutesi raacuteta 1997ndash2003 ()
1095
8179
877773
607614
645634
625
642641
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
1997 1998 1999 2000 2001 2002 200350
55
60
65
70
75
80
Munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta EU-15 Foglalkoztataacutesi raacuteta EU-15 (15ndash64)
mun
kaneacute
lkuumll
iseacuteg
i raacutet
a
fogl
alko
ztat
aacutesi r
aacuteta
Forraacutes Eurostat
4 aacutebra Foglalkoztataacutesi eacutes munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta 1997ndash2003 ()
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 153
Munkaerő-kiacutenaacutelat eacutes az idősebb munkavaacutellaloacutek aktivitaacutesaacutenak elősegiacuteteacutese 5 nők eacutes feacuterfiak eseacutelyegyenlőseacutege6 A munkaerő-piaci integraacutecioacute elősegiacuteteacutese eacutes kuumlzdelem a munkaerőpiacon haacutetraacutenyos helyzetben leacutevő em-7 berek diszkriminaacutecioacuteja ellenA munka kifizetődőveacute eacutes vonzoacutevaacute teacutetele 8 A be nem jelentett munkaveacutegzeacutes aacutetalakiacutetaacutesa bejelentett munkaacutevaacute 9 A regionaacutelis munkaerő-piaci kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenteacutese10
A 2003-as iraacutenyvonalak kiadaacutesakor a prioritaacutesok utaacuten kuumlloumln fejezetben tesz ajaacutenlaacutest a Tanaacutecs a joacute kormaacuteny-zaacutes elveacutenek betartaacutesaacutera a szociaacutelis partnerek eacutes helyi szereplők tervezeacutesbe valoacute bevonaacutesaacutera valamint az erőforraacutesok transzparens eacutes hateacutekony elosztaacutesaacutera3
Az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi strateacutegia aacutetalakulaacutesa 276 eacutes az uacutej tagaacutellamok csatlakozaacutesa
Meacuteg 2003-ban eacuteletre hiacutevtaacutek a holland miniszterelnoumlk Wim Kok aacuteltal vezetett munkacsoportot mely az EFS veacutegrehajtaacutesa soraacuten tett leghateacutekonyabb tagaacutellami inteacutezkedeacutesek felkutataacutesa reacuteveacuten eacuterteacutekelni tudta az iraacutenyvo-nalak teljesiacuteteacutese eacuterdekeacuteben tett beavatkozaacutesokat A foglalkoztataacutesi mutatoacutek előbb bemutatott vaacuteltozaacutesai elis-mereacutest eacuterdemeltek e foacuterumtoacutel is azonban a munkacsoport reacuteszletes eacutes meacutelyrehatoacute elemzeacutesei toumlbb javaslatot tartalmazoacute jelenteacutesben vontaacutek meg az eddigi veacutegrehajtaacutes konkluacutezioacuteit Elsőkeacutent a jelenteacutes raacutevilaacutegiacutet arra hogy a Lisszabonban elfogadott menetrend az ezredforduloacuten tapasztalt gazdasaacutegi expanzioacute soraacuten reaacutelisnak tűn-hetett azonban 2003-ban maacuter nagyon ambicioacutezus perspektiacuteva a teljes foglalkoztataacutes eleacutereacutese eacutes az EFS toumlbb szaacutemszerűsiacutetett prioritaacutesa A Wim Kok-jelenteacutes neacutegy teacutenyezőt emel ki melyek teljesiacuteteacutese kuumlloumlnoumlsen befolyaacute-solja a foglakoztataacutesi ceacutelok eleacutereacuteseacutet
a munkavaacutellaloacutek eacutes a vaacutellalkozaacutesok alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa mineacutel toumlbb ember potenciaacutelis munkavaacutellaloacute bevonaacutesa a munkaerőpiacra az aktiacutev munkaerő-piaci politikaacutek erősiacuteteacutese a humaacuten tőkeacutebe valoacute beruhaacutezaacutes az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutes fokozaacutesa eacutes eredmeacutenyesebbeacute teacutetele joacute kormaacutenyzaacuteson keresztuumll a szuumlkseacuteges reformok hateacutekony megvaloacutesiacutetaacutesa
A jelenteacutes megaacutellapiacutetaacutesai beeacutepuumlltek a 2005-re szoacuteloacute foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalakba hiszen hataacutessal voltak maacuter a tagaacutellamoknak ciacutemzett 2004-re vonatkozoacute ajaacutenlaacutesokra is Ekkor maacuter a tiacutez uacutej tagaacutellam is a jelenteacutes konk-luacutezioacuteinak megfelelően tervezhette nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterveacutet 2004 aacuteprilisaacuteban rendhagyoacute formaacuteban
3 Council decision of 22 July 2003 on guidelines for the employment policies of the Member States httpeuropaeulegislation_summariesemployment_and_social_policycommunity_employment_policiesc11319_enhtm
154 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
terjesztette elő a Bizottsaacuteg a Tanaacutecsnak a 2004-es iraacutenyvonalait Megfogalmazta a fenti neacutegy fontos prioritaacutest melyre minden tagaacutellamnak tekintettel kell lennie
A neacutegy koumlzoumls ajaacutenlaacutes mellett a reacutegi tagaacutellamok koraacutebbi inteacutezkedeacuteseik alapjaacuten kaptak orszaacutegspecifikus ajaacutenlaacutesokat Az uacutej tagaacutellamoknak egy az adott tagaacutellamot eacutes annak helyzeteacutet bemutatoacute fejezet utaacuten specifikus prioritaacutesokkal kezdődoumltt meg a foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacuteja Magyarorszaacuteg eseteacuteben a dokumentum haacuterom prioritaacutest emel ki a koumlzoumls ajaacutenlaacutesok koumlzuumll
Noumlvelni kell a munkavaacutellaloacutek eacutes vaacutellalkozaacutesok alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutet hiszen bdquoa munkabeacutert terhelő adoacutek eacutes jaacuteruleacutekok szintje tovaacutebbra is magas ami akadaacutelyt jelent a munkahelyteremteacutes szaacutemaacutera tovaacutebbaacute olyan teacutenyező amely valoacutesziacutenűleg hozzaacutejaacuterul a bejelenteacutes neacutelkuumlli munkaveacutegzeacuteshez Ezen tuacutelmenően tekin-tettel a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes lassulaacutesaacutera tovaacutebbi erőfesziacuteteacutesekre van szuumlkseacuteg a szociaacutelis partnerekkel egyuumlttműkoumldve annak biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben hogy a beacuterfolyamatok az eddigineacutel nagyobb meacuterteacutekben foglalkoztataacutesbaraacutettaacute vaacuteljanak Ezeknek a folyamatoknak az alakulaacutesaacuteban azonban a gazdasaacuteg verseny-keacutepesebb reacutesze jaacutetszik meghataacuterozoacute szerepet iacutegy azok nem felteacutetlenuumll jaacuterulnak hozzaacute a munkahelyterem-tő kapacitaacutes erősoumldeacuteseacutehez a gazdasaacuteg gyengeacutebb teruumlleteinrdquo4
Mineacutel toumlbb embernek be kell leacutepnie a munkaerőpiacra a munka mindenki szaacutemaacutera valoacutedi lehetőseacuteg legyen bdquoA munkavaacutellaloacutek egeacuteszseacutegi aacutellapota aggodalomra ad okot eacutes reacuteszben ezzel magyaraacutezhatoacute az alacsony aktivitaacutes Az egeacuteszseacutegi aacutellapot javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben egyreacuteszt oumlsztoumlnoumlzni kell a munkakoumlruumllmeacutenyek javiacutetaacutesaacutet maacutesreacuteszt szuumlkseacuteg van az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes javiacutetaacutesaacutera mind a megelőzeacutesben mind a gyoacutegyiacutetaacutesban Reformokat kell veacutegrehajtani a szociaacutelis juttataacutesok tereacuten is beleeacutertve a betegseacuteggel oumlsszefuumlggő ellaacutetaacute-sokat annak eacuterdekeacuteben hogy megeacuterje munkaacutet vaacutellalni eacutes csoumlkkenjen a bejelenteacutes neacutelkuumlli munka araacutenya Mindezekkel az inteacutezkedeacutesekkel paacuterhuzamosan a munkaveacutegzeacutes felteacuteteleit rugalmasabbaacute eacutes csalaacutedbaraacutettaacute kell tenni beleeacutertve a reacuteszmunkaidős munkavaacutellalaacutes vonzoacutebbaacute teacuteteleacutet kuumlloumlnoumlsen a nők eacutes az idősebb mun-kavaacutellaloacutek szaacutemaacutera Meg kell erősiacuteteni a munkaneacutelkuumlliekre eacutes inaktiacutevakra iraacutenyuloacute megelőző eacutes aktiacutev mun-kaerő-piaci inteacutezkedeacuteseket kuumlloumlnoumls tekintettel a leghaacutetraacutenyosabb helyzetű reacutegioacutekra Ehhez modern aacutellami foglalkoztataacutesi szolgaacutelatra van szuumlkseacuteg amely oumlsztoumlnzi a foglalkozaacutesi eacutes foumlldrajzi mobilitaacutest Az integraacutecioacutes (a taacutersadalmi kirekesztődeacutes elleni) strateacutegiaacutera alapozva erőfesziacuteteacuteseket kell tenni a roma neacutepesseacuteg munka-erő-piaci kilaacutetaacutesainak javiacutetaacutesaacuterardquo5
Toumlbbet eacutes hateacutekonyabban kell beruhaacutezni a humaacuten tőkeacutebe eacutes az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutesba bdquoLeacutepeacuteseket kell tenni az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutes strateacutegiaacutejaacutenak kidolgozaacutesa eacuterdekeacuteben A strateacutegia kereteacuteben toumlbbek koumlzoumltt olyan inteacutezkedeacuteseket kell kidolgozni amelyek csoumlkkentik az iskolaacuteboacutel valoacute lemorzsoloacutedaacutes araacutenyaacutet javiacutetjaacutek az egyetemi oktataacuteshoz eacutes a keacutepzeacuteshez valoacute hozzaacutefeacutereacutes egyenlőseacutegeacutet kuumlloumlnoumlsen az alacsony keacutep-
4 Szociaacutelis eacutes Munkauumlgyi Miniszteacuterium httpwwwszmmgovhumainphpfolderId=1amparticleId=21047ampctag=articlelistampiid=15 uo
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 155
zettseacutegűek koumlreacuteben Fontos az oktataacutesi rendszer hateacutekonysaacutegaacutenak javiacutetaacutesa eacutes rugalmassaacutegaacutenak noumlveleacutese annak eacuterdekeacuteben hogy jobban alkalmazkodjon a munkaerőpiac keacutepzettseacutegi igeacutenyeihezrdquo6
Magyarorszaacuteg csatlakozaacutesa a foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacutehozMagyarorszaacuteg 2004-ben nyuacutejtotta be első nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterveacutet melyben a kormaacuteny ismertette a munkaerőpiac helyzeteacutet (5 aacutebra) a kilencvenes eacutevek folyamatait eacutes a tervezett inteacutezkedeacuteseket
Foglalkoztatottak Gazdasaacutegilag inaktiacutevak Munkaneacutelkuumlliek
4500
4000
3000
3500
2500
2000
15001992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
550
500
450
400
350
300
250
200
fogl
alko
ztat
otta
k eacutes
inak
tiacutevak
(eze
r fő)
mun
kaneacute
lkuumll
iek
(eze
r fő)
Forraacutes KSH
5 aacutebra Foglalkoztatottak munkaneacutelkuumlliek eacutes inaktiacutevak szaacutema 1992ndash2003 (ezer fő)7
Ebben a dokumentumban is laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy Magyarorszaacuteg eseteacuteben a kilencvenes eacutevek első feleacuteben jelentős kiaacuteramlaacutes ment veacutegbe a hazai munkaerőpiacon iacutegy kiemelkedő figyelmet kellett szentelni az aktiacutev munkaerő-piaci politikaacutek elősegiacuteteacuteseacutere a szociaacutelis ellaacutetaacutesban vagy egyeacuteb taacutersadalmi transzferben reacuteszesuumllők munkaerő-piaci beilleszkedeacuteseacutere Az inteacutezkedeacutesekhez kapcsoloacutedoacute monitoring mutatoacutek eacuterteacutekeit joacutereacuteszt 2006-
6 Szociaacutelis eacutes Munkauumlgyi Miniszteacuterium httpwwwszmmgovhumainphpfolderId=1amparticleId=21047ampctag=articlelistampiid=17 uo
156 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
ig tervezte teljesiacuteteni Magyarorszaacuteg Kormaacutenya hiszen tagaacutellamkeacutent ekkor reacuteszesuumllhetuumlnk a szaacutemos beavat-kozaacutes erőforraacutesaacutet peacutenzuumlgyi alapjaacutet biztosiacutetoacute Euroacutepai Szociaacutelis Alap eacutes maacutes strukturaacutelis alap forraacutesaiboacutel
Az bdquoaktiacutev eacutes preventiacutev inteacutezkedeacutesek a munkaneacutelkuumlliek eacutes az inaktiacutevak szaacutemaacuterardquo ciacutemű prioritaacutes eseteacuten a Magyarorszaacuteg 2004-ben benyuacutejtott nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterve legfontosabb kihiacutevaacutesnak a tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg kezeleacuteseacutet laacutetja melynek kereteacuteben vaacutellalja tagaacutellamunk a tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta 22 szaacutezaleacutekra valoacute csoumlkkeneacuteseacutet Ezen feluumll elhataacuterozzaacutek hogy a nyilvaacutentartaacutesba beleacutepők koumlzuumll tartoacutes munka-neacutelkuumlliveacute vaacuteloacutek araacutenya a 25 eacuteven aluliak koumlreacuteben 213 szaacutezaleacutekroacutel (2003) 180 szaacutezaleacutekra csoumlkken az enneacutel idősebb koumlreacuteben pedig nem fogja meghaladni a 12 szaacutezaleacutekot 2006-ban (2003-ban 139) A helyzeteacuterteacuteke-leacutesnek eacutes az ajaacutenlaacutesnak megfelelően hazaacutenk javiacutetotta a szolgaacuteltataacutesokba eacutes aktiacutev eszkoumlzoumlkben reacuteszesuumllők araacutenyaacutet kuumlloumlnoumlsen a kiemelt ceacutelcsoportokban eacutes a kapcsoloacutedoacute beavatkozaacutesokhoz szaacutemszerű mutatoacutekat taacutersiacutetott Fontos ceacutelja meacuteg hazaacutenk első nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterveacutenek hogy az Aacutellami Foglalkoztataacutesi Szolgaacutelat szolgaacuteltataacutesainak kiterjeszteacutese az inaktiacutev neacutepesseacutegre valamint a munkaerő-piaci szolgaacuteltataacutesok eacutes az aktiacutev eszkoumlzoumlk hateacutekonysaacutega javuljon A kihiacutevaacutesok megvaacutelaszolaacutesaacutera a legmarkaacutensabb vaacutellalaacutesokat az Aacutellami Foglalkoztataacutesi Szolgaacutelat aacuteltal biztosiacutetott aktiacutev munkaerő-piaci eszkoumlzoumlk bőviacuteteacuteseacutevel az munkauumlgyi koumlzpontok programjain keresztuumll teszi tagaacutellamunk
A 2 iraacutenyvonal szerint a tagaacutellamok oumlsztoumlnzik toumlbb eacutes jobb munkahely leacutetrehozaacutesaacutet a vaacutellalkozaacutes az inno-vaacutecioacute a beruhaacutezaacutesi kapacitaacutes taacutemogataacutesaacuteval eacutes a vaacutellalkozaacutesok szaacutemaacutera kedvező koumlrnyezet biztosiacutetaacutesaacuteval E teruumlleten fontos kihiacutevaacutesaink hogy
a vaacutellalkozaacutesok szaacutemaacutera kedvezőbb koumlrnyezetet kell kialakiacutetani biztosiacutetani kell a foglalkoztataacutesbaraacutet beacuternoumlvekedeacutest erősiacuteteni kell a kkv-k versenykeacutepesseacutegeacutet eacutes oumlsztoumlnoumlzni kell a munkahelyteremtő beruhaacutezaacutesokat erősiacuteteni kell a K+F szektor eacutes a vaacutellalkozaacutesok egyuumlttműkoumldeacuteseacutet fejleszteni kell a vaacutellalkozoacutei eacutes vaacutellalatvezeteacutesi ismereteket
Tovaacutebbaacute a Tanaacutecs az ajaacutenlaacutesaival is megerősiacutetette hogy csoumlkkenteni kell a munkaacuteltatoacutekat terhelő adoacute- eacutes jaacuteruleacutekterheket eacutes tovaacutebbi erőfesziacuteteacuteseket kell tenni ndash a szociaacutelis partnerekkel egyuumlttműkoumldve ndash a fog lal koz-ta taacutes baraacutet beacuternoumlvekedeacutes eleacutereacutese eacuterdekeacuteben
A Strukturaacutelis Alapokboacutel finansziacuterozott fejleszteacuteseken kiacutevuumll szaacutemos szakpolitikai doumlnteacutes megjelenik a nem-zeti Foglalkoztataacutesi Akcioacutetervben A ceacuteloknak megfelelően aacutetalakiacutetottaacutek a szociaacutelis segeacutelyezeacutesi rendszert eacutes passziacutev ellaacutetaacutesok rendszereacutenek toumlbb maacutes elemeacutet Ilyen a rokkantnyugdiacutej rendszereacutenek aacutetalakiacutetaacutesa mely a keacute-sőbbi dokumentumok egyre hangsuacutelyosabb eleme lesz Az Akcioacuteprogram legfontosabb szaacutemszerűsiacutetett ceacutelja 2006-ig a foglalkoztataacutesi raacuteta tekinteteacuteben az 59 szaacutezaleacutek eleacutereacutese volt mely a nők eseteacuteben 53 szaacutezaleacutek miacuteg a feacuterfiaknaacutel 64 szaacutezaleacutek eleacutereacuteseacutet iraacutenyozta elő Az 55 eacutev felettiek eseteacuteben ekkor 33 szaacutezaleacutekos araacutenyt vaacutellalt tagaacutellamunk (1 taacuteblaacutezat)
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 157
1 taacuteblaacutezat unioacutes eacutes nemzeti ceacutelkitűzeacutesek a foglalkoztataacutesi raacutetaacutehoz
Foglalkoztataacutesi raacuteta
Eu-aacutetlag unioacutes ceacutelkitűzeacutesek Magyarorszaacuteg nemzeti ceacutelkitűzeacutesekTeacuteny (2003) 2005 2010
Teacuteny (2003) 2006 2010Eu-15 Eu-25 Eu-15 Eu-25
oumlsszesen 643 629 67 70 570 59 63nők 560 550 57 60 509 53 57Feacuterfiak 725 708 634 64 6955+ 417 402 290 33 37
Forraacutes nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterv
A Foglalkoztataacutesi Strateacutegia aacutetalakulaacutesaacutenak okai eacutes menete2005-re egyeacutertelműen laacutetszott hogy a lisszaboni strateacutegia aacutetdolgozaacutesra szorul Szerkezeti neheacutezseacutegekkel kuumlzdoumltt a kibővuumllt Euroacutepai unioacute eacutes a taacutersadalom is A taacutersadalom eloumlregedeacutese eacutes a megtorpanni laacutetszoacute gaz-dasaacutegi teljesiacutetmeacuteny nyomaacutest gyakorolt a koumlzoumlsseacuteg tagaacutellamaira eacutes az euroacutepai szociaacutelis modellre egyaraacutent iacutegy a Bizottsaacuteg azt javasolja hogy a lisszaboni ceacutelkitűzeacutesek teljesiacuteteacuteseacutet egy tartoacutes erőteljesebb gazdasaacutegi noumlvekedeacutessel valamint toumlbb eacutes jobb minőseacutegű munkahely kialakiacutetaacutesaacuteval kell elősegiacuteteni
Ahogyan a 6 aacutebraacuten is laacutethatoacute a 2000ndash2005 koumlzoumltti időszakban a termeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacutese mellett a foglalkoztataacutesi raacuteta noumlveleacutese kismeacuterteacutekben volt megvaloacutesiacutethatoacute A 2004-ben uacutejonnan csatlakozoacute tagorszaacute-gok a koumlzoumlsseacutegbe valoacute beleacutepeacutes időszaka előtt az Eu-15 aacutetlagot meghaladoacute termeleacutekenyseacutegnoumlvekedeacutesről szaacutemolhattak be meacutegis maradt alul a foglalkoztataacutesi szintjuumlk noumlvekedeacutese Hazaacutenk termeleacutekenyseacutege ekkor kuumlloumlnoumlsen nagyot bővuumll mikoumlzben az alacsony foglakoztataacutesi szintuumlnk kismeacuterteacutekben tudott noumlvekedni
A foglalkoztataacutesi ceacutelkitűzeacuteseket ezutaacuten integraacuteltan a makrogazdasaacutegi eacutes mikrogazdasaacutegi elemekkel kiegeacute-szuumllve dolgoztaacutek ki Ez a folyamat elősegiacutetette hogy cselekveacutesek kuumlloumlnboumlző ceacuteluacute beavatkozaacutesok erősiacutetseacutek egymaacutest noumlvelve a szinergiaacutet eacutes a hateacutekonysaacutegot Az első integraacutelt iraacutenymutataacutesokat az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2005 aacuteprilisaacuteban terjesztette a Tanaacutecs eleacute A Tanaacutecs 2005 juacuteliusaacuteban de nem egyseacuteges szerkezetben adta ki iraacutenymutataacutesait a tagaacutellamok szaacutemaacutera Az integraacutelt 24 iraacutenymutataacutesboacutel 8-at (18ndash24) adott ki a Tanaacutecs foglal-koztataacutesi iraacutenymutataacuteskeacutent Az integraacutelt iraacutenymutataacutesok a noumlvekedeacutes eacutes a foglalkoztataacutes eacuterdekeacuteben a koumlvet-kező prioritaacutesok menteacuten terveztetteacutek a tagaacutellamok akcioacuteterveit8
17 iraacutenymutataacutes A teljes foglalkoztataacutes eleacutereacuteseacutere a munka minőseacutegeacutenek eacutes termeleacutekenyseacutegeacutenek javiacutetaacute-saacutera eacutes a taacutersadalmi eacutes teruumlleti koheacutezioacute megerősiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute foglalkoztataacutespolitikaacutek veacutegrehajtaacutesa18 iraacutenymutataacutes A munka eacuteletciklus-alapuacute megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek elősegiacuteteacutese19 iraacutenymutataacutes Befogadoacute munkaerőpiac biztosiacutetaacutesa a munka vonzoacutevaacute eacutes kifizetődőveacute teacutetele az aacutellaacuteske-resők ndash koumlztuumlk a haacutetraacutenyos helyzetűek ndash eacutes az inaktiacutevak szaacutemaacutera
8 2005600EK A Tanaacutecs hataacuterozata (2005 juacutelius 12) a tagaacutellamok foglalkoztataacutespolitikaacuteira vonatkozoacute iraacutenymutataacute-sokroacutel
158 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
20 iraacutenymutataacutes A munkaerő-piaci igeacutenyek oumlsszehangolaacutesaacutenak javiacutetaacutesa21 iraacutenymutataacutes A rugalmassaacutegnak a foglalkoztataacutes biztonsaacutegaacuteval egyuumltt jaacuteroacute elősegiacuteteacutese eacutes a munkaerő-piac szegmentaacuteloacutedaacutesaacutenak csoumlkkenteacutese kellő figyelemmel a szociaacutelis partnerek szerepeacutere22 iraacutenymutataacutes A foglalkoztataacutesbaraacutet munkaerőkoumlltseacuteg-fejleszteacutes eacutes beacuterszabaacutelyozoacute mechanizmusok biz-tosiacutetaacutesa23 iraacutenymutataacutes A humaacuten erőforraacutes tereacuten tett befekteteacutesek kiterjeszteacutese eacutes javiacutetaacutesa24 iraacutenymutataacutes Az oktataacutesi eacutes keacutepzeacutesi rendszereknek az uacutej munkahelyi koumlruumllmeacutenyekre figyelemmel toumlr-teacutenő kiigaziacutetaacutesa
35
30
25
20
15
10
05
00
ndash05
ndash10
00 10 20 30 40 50 60 70 80
LUES IE
CY
IT
MT
PT
Euroacutezoacutena FIUKEU-15
EU-25FRBE
AT NLDK
DE
EL
US
SE
JP
PL
SI
CZ
SK
HU
LT
LV
EE
a fo
glal
kozt
ataacutes
i raacutet
a nouml
veke
deacutese
200
0ndash20
05
a termeleacutekenyseacutegi raacuteta noumlvekedeacutese (GDPoacutera) 2000ndash2005
Forraacutes Joint Employment Report 20062007 Brussels 7 February 2007
6 aacutebra A foglalkoztataacutesi eacutes termeleacutekenyseacutegi fejlődeacutes a tagaacutellamokban
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 159
bdquonemzeti akcioacuteprogram a noumlvekedeacuteseacutert eacutes a foglalkoztataacuteseacutertrdquo 277
A 2005-ben kiadott iraacutenymutataacutesok alapjaacuten Magyarorszaacuteg 2005 decembereacutere keacutesziacutetette el a bdquonemzeti ak-cioacuteprogram a noumlvekedeacuteseacutert eacutes a foglalkoztataacuteseacutertrdquo (nAP)9 ciacutemű dokumentumot A nAP az iraacutenymutataacutesok menteacuten a gazdasaacutegpolitikai cselekveacutesi tervvel egyseacuteges szerkezetben tartalmazza foglalkoztataacutespolitikai ceacuteljainkat haacuterom eacutevre (2005ndash2008) Ekkor eacuterezhetően megbomlik az 1997-ben kialakult eacutes a lisszaboni ceacute-lok kitűzeacutese utaacuten is műkoumldtetett feszes koordinaacutecioacute Termeacuteszetesen a nemzeti Akcioacuteprogramokat is eacuterteacutekeli a Tanaacutecs azonban maacuter eacutevente nem korrigaacutelhatoacuteak uacutejabb iraacutenymutataacutesokkal
Hazaacutenkban sajnos az első nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterv ceacuteljai sem teljesuumlltek hiszen 2006-ban a foglalkoztataacutesi raacuteta 573 szaacutezaleacutek volt ami 17 szaacutezaleacutekponttal elmaradt a vaacutellalt eacuterteacutektől (7 aacutebra) A nők fog-lakoztataacutesi raacutetaacuteja eseteacuten 19 miacuteg a feacuterfiak eseteacuten 02 szaacutezaleacutekpontos elmaradaacutest meacuterhettuumlnk 2006-ban sajaacutet koraacutebbi ceacutelkitűzeacuteseinktől
567
615
573573
568569
619620
614
605
7961 747572
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
2004 2005 2006 2007 20080
10
20
30
40
50
60
Foglalkoztataacutesi araacutenyAktivitaacutesi araacuteny Munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta
szaacutez
aleacutek
szaacutez
aleacutek
Forraacutes KSH
7 aacutebra Foglakoztataacutesi eacutes aktivitaacutesi araacuteny valamint a munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta 2004ndash2008
9 Szociaacutelis eacutes Munkauumlgyi Miniszteacuterium httpwwwszmmgovhumainphpfolderId=13950
160 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A Tanaacutecs utolsoacute iraacutenyvonalai a lisszaboni menetrend veacutegeacuteig278
A 2008-ban kiadott foglalkoztataacutesi iraacutenymutataacutesok az előzőhoumlz hasonloacute szerkezetben keruumlltek a tagaacutella mok eleacute A lisszaboni ceacutelkitűzeacuteseken a Tanaacutecs 2008618EK hataacuterozata sem vaacuteltoztat a teljes foglalkoztataacutes a munka minőseacutegeacutenek eacutes termeleacutekenyseacutegeacutenek noumlveleacutese eacutes a gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes teruumlleti koheacutezioacute erő-siacuteteacutese a legfontosabb az eacutevtized utolsoacute tervezeacutesi időszakaacuteban is Tovaacutebbaacute az iraacutenymutataacutesok ciacuteme is hasonloacute maradt erre az időszakra pedig a munkaerőpiacokra 2009-ben begyűrűző gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg miatt mind a tagaacutellamok mind a koumlzoumlsseacuteg elveszti a lisszaboni ceacutelkitűzeacutesek eleacutereacuteseacutenek remeacutenyeacutet (8 aacutebra)
55
60
65
70
75
80
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
EU-27EU-25EU-15Egyesuumllt Aacutellamok Japaacuten
szaacutez
aleacutek
Forraacutes Eurostat
8 aacutebra Foglalkoztataacutesi raacuteta 1997ndash2010
Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy a koumlzoumlsseacuteg foglalkoztataacutesi raacutetaacutejaacutenak 11 eacutevig tartoacute folyamatos noumlvekedeacutese 2008-ban veacuteget eacutert hiszen az Eu-15 koumlzoumltt 2009-ben meacutert 658 szaacutezaleacutek is taacutevolodott a 2010-re megceacutelzott 70 szaacuteza-leacutektoacutel eacutes meacuteg tovaacutebbi 04 szaacutezaleacutekpontot zuhant az araacuteny mire a lisszaboni strateacutegia veacutegkeacutep lezaacuteroacutedhatott
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 161
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia eacutes a jelenlegi iraacutenymutataacutesok279
A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacutes mechanizmusa folytatoacutedik ugyan de 2010-től az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacute-ban oumllt testet Az Euroacutepa 2020 strateacutegia kereteacuteben a tagaacutellamoknak eacutes az Euroacutepai unioacutenak az bdquointelligensrdquo nouml-vekedeacutest ceacutelzoacute ndash azaz a tudaacuteson eacutes az innovaacutecioacuten alapuloacute ndash reformokat kell veacutegrehajtaniuk Az Euroacutepa 2020 egy valoacuteban integraacutelt ceacutelokat tartalmazoacute strateacutegia melynek meacutervadoacute uacutejiacutetaacutesa a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem ceacutelkitűzeacuteseinek szaacutemszerű beeacutepiacuteteacutese a koumlzoumlsseacutegi politika tervezeacuteseacutebe
A Tanaacutecs 2010707Eu szaacutemuacute hataacuterozata 2010 oktoacutebereacutetől a koumlvetkező neacutegy iraacutenymutataacutes koumlreacute szervezi a foglalkoztataacutespolitikaacutet
7 iraacutenymutataacutes A munkaerő-piaci reacuteszveacutetel noumlveleacutese eacutes a strukturaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg csoumlkkenteacutese va-lamint a munkahelyek minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa8 iraacutenymutataacutes A munkaerő-piaci igeacutenyeknek megfelelő keacutepzett munkaerő eacutes az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes oumlsztoumlnzeacutese9 iraacutenymutataacutes Az oktataacutesi eacutes keacutepzeacutesi rendszerek minőseacutegeacutenek eacutes teljesiacutetmeacutenyeacutenek javiacutetaacutesa minden szinten valamint a felsőoktataacutesban vagy azzal megegyező oktataacutesi formaacuteban reacuteszt vevők szaacutemaacutenak nouml-veleacutese10 iraacutenymutataacutes A taacutersadalmi befogadaacutes előmozdiacutetaacutesa eacutes a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem
A koumlvetkező oumlt ceacutelt szaacutemszerűsiacutetetteacutek a koumlzoumlsseacuteg eacutes a tagaacutellamok vaacutellalaacutesaiban1 Foglalkoztataacutes Biztosiacutetani kell hogy a 20ndash64 eacutevesek koumlreacuteben a foglalkoztatottsaacuteg araacutenya eleacuterje a 75
szaacutezaleacutekot Magyarorszaacuteg is ezt a vaacutellalaacutest tette meg a taacutergyalaacutesok soraacuten2 K+Finnovaacutecioacute Az Eu (koumlz- eacutes magaacutenforraacutesboacutel szaacutermazoacute) GdP-jeacutenek 3 szaacutezaleacutekaacutet a kutataacutesfejleszteacutes
eacutes az innovaacutecioacute oumlsztoumlnzeacuteseacutere iraacutenyuloacute beruhaacutezaacutesokra kell fordiacutetani Hazaacutenk e ceacutelra a GdP 18 szaacutezaleacutekaacutet fordiacutetja ndash vaacutellalaacutesai szerint ndash a koumlvetkező eacutevekben
3 Eacuteghajlatvaacuteltozaacutesenergia Az uumlveghaacutezhataacutest okozoacute gaacutezok kibocsaacutetaacutesaacutet 20 szaacutezaleacutekkal csoumlkkenteni kell az 1990-es szinthez keacutepest (vagy akaacuter 30-kal ha adottak az ehhez szuumlkseacuteges felteacutetelek) A meguacutejuloacute ener-giaforraacutesok araacutenyaacutet 20 szaacutezaleacutekra kell noumlvelni Az energiahateacutekonysaacutegot 20 szaacutezaleacutekkal kell javiacutetani 1465 szaacutezaleacutekkal noumlveli Magyarorszaacuteg a meguacutejuloacute energiaforraacutesok araacutenyaacutet miacuteg az energiahateacutekonysaacutegot 296 szaacutezaleacutekkal javiacutetja
4 Oktataacutes Az iskolai lemorzsoloacutedaacutesi araacutenyt 10 szaacutezaleacutek alaacute kell csoumlkkenteni El kell eacuterni hogy a 30 eacutes 34 eacutev koumlzoumltti unioacutes lakosok legalaacutebb 40 szaacutezaleacuteka felsőfokuacute veacutegzettseacuteggel rendelkezzen Magyarorszaacuteg a lemor-zsoloacutedaacutesi araacuteny csoumlkkenteacuteseacutet teljes meacuterteacutekben miacuteg a felsőoktataacutesi veacutegzettseacuteg megszerzeacuteseacutenek ceacutelkitűzeacuteseacutet 303 szaacutezaleacutekban vaacutellalta
5 Szegeacutenyseacutegtaacutersadalmi kirekeszteacutes Legalaacutebb 20 millioacuteval csoumlkkenjen azok szaacutema akik nyomorban eacutes taacutersadalmi kirekesztettseacutegben eacutelnek illetve akik eseteacuteben a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekesztődeacutes reaacutelis veszeacutelyt jelent Hazaacutenk 450 ezer deprivaacutecioacuteban eacutelő ember felzaacuterkoacutezaacutesaacutet fogja elősegiacuteteni
162 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Orszaacutegspecifikus ajaacutenlaacutesok Magyarorszaacutegnak a 2011ndash2015 koumlzoumltti időszakraA ceacutelok eleacutereacuteseacutet elősegiacutetendő a koordinaacutecioacute tovaacutebbra is műkoumldik iacutegy a 2011ndash2015 koumlzoumltti időszakra az Euroacute-pai Tanaacutecs ajaacutenlaacutesokat adott ki Magyarorszaacuteg szaacutemaacutera melyek koumlzuumll neacutegy a foglalkoztataacutespolitikaacutet eacuterinti
bdquo(10) A foglalkoztataacutesi raacuteta az Eu-ban a legalacsonyabbak koumlzt van (604) A nők foglalkoztatottsaacutega is alacsony (550) eacutes a 0ndash6 eacutev koumlzoumltti gyermeket nevelő eacutes nem nevelő nők foglalkoztataacutesi araacutenya kouml-zoumltti elteacutereacutes a maacutesodik legnagyobb az Eu-ban (336 szaacutezaleacutekpont miacuteg az unioacutes aacutetlag 121) Hiaacutenyossaacutegok mutatkoznak a magyarorszaacutegi napkoumlzbeni gyermekgondozaacutesi szolgaacuteltataacutesok kapacitaacutesa eacutes minőseacutege tereacuten egyaraacutent kuumlloumlnoumlsen hiaacutenyos az ellaacutetaacutes a nagyobb vaacuterosokon kiacutevuumll eacutes a magas munkaneacutelkuumlliseacuteggel jellemzett reacutegioacutekban A napkoumlzbeni gyermekgondozaacutesi ellaacutetaacutes nyuacutejtaacutesaacutenak javiacutetaacutesa fontos inteacutezkedeacutes lenne annak meg-koumlnnyiacuteteacuteseacutere hogy mindkeacutet szuumllő a munkaerő reacuteszeacutet keacutepezhesse
(11) Magyarorszaacutegon viszonylag magas a munka adoacuteterhe A szemeacutelyi joumlvedelemadoacute uacutej rendszere reacuteszben kezeli a foglalkoztataacutesra gyakorolt negatiacutev hataacutesait de a gyermektelen alacsony keresetűek adoacuteterhe valoacutejaacute-ban nő kuumlloumlnoumlsen ha figyelembe vesszuumlk a foglalkoztataacutesi adoacutekedvezmeacutenyek fokozatos megszuumlnteteacuteseacutet
(12) A nemzeti Foglalkoztataacutesi Szolgaacutelat eleacutegtelen adminisztratiacutev kapacitaacutestoacutel szenved eacutes a koraacutebbi peacutenz-eszkoumlz-injekcioacutek nem javiacutetottaacutek a szolgaacuteltataacutesok hateacutekonysaacutegaacutet a munkaneacutelkuumlliek munkaerő-piaci integraacutelaacutesa tereacuten A foglalkoztataacutesi programok finansziacuterozaacutesa nem kapcsoloacutedik eleacuteggeacute az eredmeacutenyekhez A munkaneacutel-kuumlliseacutegi juttataacutesok időtartamaacutet nemreacuteg az unioacuteban legalacsonyabb szintre csoumlkkentetteacutek eacuterteacutekelni kell ezen inteacutezkedeacutes munkaerőpiacra gyakorolt hataacutesaacutet kuumlloumlnoumlsen a foglalkoztataacutesban valoacute reacuteszveacutetel noumlveleacutese tereacuten mutatott hateacutekonysaacutegaacutenak meghataacuterozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel
(13) A szegeacutenyseacuteg eacutes az olyan kapcsoloacutedoacute teacutenyezők mint a munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy az alacsony keacutepzettseacutegi szint tovaacutebbra is araacutenytalanul nagymeacuterteacutekben eacuterint neacutehaacuteny haacutetraacutenyos helyzetű csoportot peacuteldaacuteul a romaacutekat Az alacsony keacutepzettseacutegűek foglalkoztataacutesi araacutenya kuumlloumlnoumlsen alacsony (368 az 534-os euroacutepai aacutetlaghoz keacutepest) főleg a feacuterfiak koumlreacuteben Becsleacutesek szerint a roma neacutepesseacuteg 70 szaacutezaleacuteka a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlb alatt eacutel nagy toumlbbseacuteguumlk haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegekben eacutel keveacutes hozzaacutefeacutereacutessel a munkaerő-piaci lehetőseacutegek-hez eacutes a koumlzszolgaacuteltataacutesokhozrdquo10
A munkaerőpiac műkoumldeacuteseacutere szaacutemos teacutenyező van hataacutessal iacutegy a foglalkoztataacutes baacutermilyen iraacutenyuacute befolyaacute-solaacutesa nagy koumlruumlltekinteacutest eacutes tuumlrelmet koumlvetel meg kutatoacutektoacutel inteacutezmeacutenyektől politikusoktoacutel Az itt bemutatott folyamaton az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia toumlrteacuteneteacuten keresztuumll is laacutethatoacute hogy eacutevek hosszuacute folyamaacuten a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi koumlruumllmeacutenyeket figyelembe veacuteve lehet eacutes eacuterdemes beavatkozaacutesokat tervezni Reacuteg-oacuteta jelen leacutevő markaacutens ceacutel a foglalkoztataacutes bőviacuteteacutese eacutes a munkaerőpiac eacuteleacutenkiacuteteacutese most maacuter nemcsak a nemzetaacutellamok hanem az Euroacutepai unioacute koumlzoumlsseacutege szaacutemaacutera is Maacutera mindenki szaacutemaacutera vilaacutegossaacute vaacutelt hogy nem csupaacuten a gazdasaacuteg eacutes az aacutellamhaacuteztartaacutes szaacutemaacutera fontos a munkaerő kihasznaacutelaacutesa eacutes a taacutersadalmi veacute-
10 A Tanaacutecs ajaacutenlaacutesa (2011 juacutelius 12) Magyarorszaacuteg 2011 eacutevi nemzeti reformprogramjaacuteroacutel eacutes a Tanaacutecs veacutelemeacutenye Magyarorszaacuteg 2011ndash2015 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacute aktualizaacutelt konvergenciaprogramjaacuteroacutel httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=OJC201120900100013HuPdF
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 163
dőhaacuteloacute kiacutemeacuteleacutese hanem minden euroacutepai aacutellampolgaacuter oumlnmegvaloacutesiacutetaacutesaacutenak eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutenak elengedhetetlen eszkoumlze a munkaerő-piaci integraacutecioacute
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mikor eacutes mi volt az első unioacutes szintű leacutepeacutes a koumlzoumls foglalkoztataacutesi strateacutegia megalkotaacutesaacuteban1 Sorolja fel a luxemburgi csuacutecson meghataacuterozott foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyvonalakat Roumlviden ismertesse 2 ezeketMilyen horizontaacutelis ceacutelkitűzeacuteseket tartalmaz az Euroacutepai unioacute foglalkoztataacutespolitikai strateacutegiaacuteja 3 Milyen teacutenyezőket emel ki a Wim Kok jelenteacutes (2003) a foglalkoztataacutesi ceacutelok eleacutereacutese eacuterdekeacuteben4 Milyen sajaacutetossaacutegok jellemezteacutek jellemzik a magyarorszaacutegi munkaerőpiacot foglalkoztataacutespolitikaacutet5 Ismertesse a 2011 ndash 2015 koumlzoumltti időszak Magyarorszaacutegra vonatkozoacute a foglalkoztataacutespolitikaacutehoz koumlthető 6 orszaacutegspecifikus ajaacutenlaacutesokat
irodalom
200163EC Council decision of 19 January 2001 on Guidelines for Member Statesrsquo employment policies for the year 2001 Official Journal L 022 24012001 0018ndash0026
2002177EC Council decision of 18 February 2002 on guidelines for Member Statesrsquoemployment policies for the year 2002 Official Journal L 060 01032002 0060ndash0069
2003578EC Council decision of 22 July 2003 on guidelines for the employment policies of the Member States
2004740EC Council decision of 4 October 2004 on guidelines for the employment policies of the Member States
2005600EC Council decision of 12 July 2005 on Guidelines for the employment policies of the Member States
2008618EC Council decision of 15 July 2008 on guidelines for the employment policies of the Member States
2010707Eu Council decision of 21 October 2010 on guidelines for the employment policies of the Member States
Az Euroacutepai unioacute lisszaboni strateacutegiaacutejaacutehoz keacuteszuumllt Nemzeti akcioacuteprogram a noumlvekedeacuteseacutert eacutes foglalkoztataacuteseacutert 2008ndash2010 Budapest 2008 november
Consolidated Version of the Treaty Establishing the European Community (97C 34003)Council decision of 22 July 2003 on guidelines for the employment policies of the Member States
164 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Council Recommendation of 12 July 2011 on the national Reform Programme 2011 of Hungary and delivering a Council Opinion on the updated convergence programme of Hungary 2011ndash2015
Council Recommendation of 18 February 2002 on the implementation of Member Statesrsquo employment poli-cies
Council Recommendation of 12 July 2011 on the national Reform Programme 2011 of Hungary and delivering a Council Opinion on the updated convergence programme of Hungary 2011ndash2015
delors-feacutele Feheacuter koumlnyv a noumlvekedeacutesről a versenykeacutepesseacutegről eacutes a foglalkoztataacutesroacutel 1993Integrated Guidelines for Growth and Jobs (2005ndash2008) Brussels 1242005 COM(2005) 141 finalJelenteacutes Magyarorszaacuteg Feluumllvizsgaacutelt nemzeti Lisszaboni Akcioacuteprogramjaacutenak veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel 2007 oktoacuteberJoint Employment Report 20062007 Council of the European union Brussels 7 February 2007nagy Katalin (2002) Az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia eacutes az Euroacutepai Szociaacutelis Alap In Gyulavaacuteri Tamaacutes
(szerk) Az Euroacutepai Szociaacutelis Alap eacutes Magyarorszaacuteg Foglalkoztataacutespolitikai eacutes Munkauumlgyi Miniszteacuterium Budapest 193ndash237
nagy Katalin Toacuteth Renaacuteta (2004) Foglalkoztataacutespolitika In Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) Az Euroacutepai Unioacute szoci-aacutelis dimenzioacuteja OFA Kht Budapest
Nemzeti akcioacuteprogram a noumlvekedeacuteseacutert eacutes a foglalkoztataacuteseacutert 2005ndash2008 httpwwwszmmgovhumainphpfolderId=13950
Revised national Lisbon Action Programme for Growth And Employment 2006 Oktoacuteber httpeceuropaeueurope2020index_enhtm
Wim Kok vezette Foglalkoztataacutesi Speciaacutelis Munkacsoport jelenteacutese Munkahelyek munkahelyek munkahe-lyek ndash Toumlbb munkahelyet teremteni Euroacutepaacuteban (Jobs jobs jobs ndash creating more jobs in Europe) httpeinclusionhuwp-contentuploads200709wimkok_jelentespdf
165
romapolitika az Eu-ban 28
vAJdA GyoumlrGyi
2011 első feleacuteben sokat lehetett hallani a meacutediaacuteban az bdquounioacutes roma keretstrateacutegiaacuteroacutelrdquo A roma integraacutecioacuteval ko-raacutebban is foglalkoztak maacuter az unioacutes tagaacutellamok azonban a 2011 I feacuteleacutevben az Eu Tanaacutecsaacutenak elnoumlki posztjaacutet betoumlltő Magyarorszaacuteg vaacutellalta hogy bdquomagasabb szintre emelirdquo a tagaacutellamok koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutest a romaacutek integraacutecioacuteja eacuterdekeacuteben Az unioacutes szakzsargonban minden kifejezeacutesnek pontosan meghataacuterozott eacutertelme van ezeacutert maacuter itt fontos hangsuacutelyozni hogy az elfogadott rendszer nem nevezhető unioacutes roma strateacutegiaacutenak aho-gyan a sajtoacuteban gyakran hivatkoznak raacute mert az egy egyseacuteges koumlzponti tervezeacutesű programcsomagot felteacutete-lezne Meacuteg csak bdquokeretstrateacutegiaacutenakrdquo sem nevezhetjuumlk mert ceacuteljai a nemzeti ceacutelkitűzeacutesekből tevődnek oumlssze Ezeacutert a tanulmaacutenyban szoacute szerinti fordiacutetaacutesban bdquokeretnekrdquo vagy bdquokeretrendszernekrdquo fogjuk nevezni hiszen valoacuteban a nemzeti strateacutegiaacutek euroacutepai kereteacuteről van szoacute A rendszer nemzeti szintű eacutes unioacutes dimenzioacuteit lentebb ismertetjuumlk
Az unioacutes roma keretrendszer peacuteldaacutetlan gyorsasaacuteggal kevesebb mint keacutet hoacutenap alatt toumlrteacutent elfogadtataacutesa a raacute iraacutenyult politikai figyelemnek eacutes a kulcsfontossaacuteguacute unioacutes szervek egyoumlntetű elkoumltelezettseacutegeacutenek volt kouml-szoumlnhető Baacuter a 2020-ig tartoacute időszakra ceacutelokat megfogalmazoacute keretrendszer valoacutedi sikeresseacutegeacutet csak eacutevek muacutelva lehet majd megiacuteteacutelni egyeacutertelmű magyar vonatkozaacutesai miatt mindenkeacuteppen helye van a tananyagban
Előzmeacutenyek281
Baacuter a roma neacutepesseacuteg szaacutemaacuteroacutel jellemzőiről definiacutecioacutes probleacutemaacutek miatt neheacutez megbiacutezhatoacute adatot monda-ni abban egyeteacuterteacutes van hogy taacutersadalmi-gazdasaacutegi jellemzőik joumlvedelmi helyzetuumlk egeacuteszseacutegi aacutellapotuk alapjaacuten is a leghaacutetraacutenyosabb helyzetű csoportokhoz tartoznak demograacutefiai jellemzőik elteacuternek a taacutersadalmi aacutetlagtoacutel joacuteval alacsony a vaacuterhatoacute eacutelettartamuk viszont magasabb termeacutekenyseacuteguumlk koumlvetkezteacuteben Euroacutepaacuteban jelenleg szaacutemukat 10ndash12 millioacutera az Eu tagaacutellamaiban 8 millioacutera becsuumllik de a fentiek miatt a romaacutek szaacutemaacute-nak noumlvekedeacutese vaacuterhatoacute Az Eu tagaacutellamai koumlzuumll hatban eacutelnek nagyobb szaacutemban romaacutek Romaacuteniaacuteban Bul-gaacuteriaacuteban Magyarorszaacutegon Szlovaacutekiaacuteban Csehorszaacutegban eacutes Spanyolorszaacutegban Ezeacutert azokban az euroacutepai orszaacutegokban ahol nagy szaacutemaraacutenyban eacutelnek az elmuacutelt eacutevtizedekben maacuter a szociaacutelpolitikai taacutersadalmi integ-raacutecioacutes erőfesziacuteteacutesek ceacutelcsoportjai voltak Magyarorszaacutegon is a rsquo90-es eacutevek koumlzepeacutetől keacuteszuumlltek kormaacutenyzati inteacutezkedeacutesi tervek a roma emberek helyzeteacutenek javiacutetaacutesaacutera nemzetkoumlzi szinten azonban a 2000-es eacutevek előtt nem meruumllt fel a koumlzoumls felleacutepeacutes a romaacutek helyzeteacutenek javiacutetaacutesaacutera
Keacutet alapvető megkoumlzeliacuteteacutes kuumlloumlnboumlztethető meg az egyik a romaacutek haacutetraacutenyos helyzeteacutet alacsony veacutegzettseacute-guumlkből fakadoacute haacutetraacutenyos munkaerő-piaci helyzetuumlkkel a sokgyermekes csalaacutedokra jellemző joumlvedelmi prob-
166 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
leacutemaacutekkal tradicionaacutelisan rossz infrastruktuacuteraacutejuacute lakoacutekoumlrnyezetuumlkkel magyaraacutezza eacutes helyzetuumlket is e dimenzioacutek menteacuten ndash a nem roma hasonloacute helyzetű lakossaacutegra is kiterjedő eszkoumlzoumlkkel programokkal ndash igyekszik javiacute-tani A maacutesik szerint a romaacutek meacuteg az ugyanolyan keacutepzettseacutegű demograacutefiai helyzetű stb emberekhez keacutepest is haacutetraacutenyt szenvednek a toumlbbseacutegi taacutersadalom eacutes az ellaacutetoacuterendszerek piaci szereplők etnikai alapuacute haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteből adoacutedoacutean ezeacutert a romaacutek egyenlő jogainak biztosiacutetaacutesaacutera a diszkriminaacutecioacute a rassziz-mus elleni kuumlzdelemre kell helyezni a hangsuacutelyt Emellett indokolt a romaacutek szaacutemaacutera fenntartott programok indiacutetaacutesa az uacuten pozitiacutev diszkriminaacutecioacute alkalmazaacutesa A kiegyensuacutelyozott veacutelemeacutenyek egyeteacutertenek abban hogy mindegyik megkoumlzeliacuteteacutest figyelembe kell venni
A romaacutek integraacutecioacuteja eacuterdekeacuteben mind unioacutes mind egyeacuteb nemzetkoumlzi sziacutentereken koraacutebban is tettek maacuter erőfesziacuteteacuteseket nemzetkoumlzi sziacutenteacuteren a diszkriminaacutecioacute a rasszizmus elleni kuumlzdelem dimenzioacuteja volt uralko-doacute a legutoacutebbi időkig nemzetkoumlzi szervezetek (pl EnSZ Euroacutepa Tanaacutecs) emberi jogi egyezmeacutenyek alapjaacuten vizsgaacuteltaacutek hogy az egyes orszaacutegokban rendelkezeacutesre aacutellnak-e a hateacutekony eszkoumlzoumlk toumlbbek koumlzoumltt az etnikai alapuacute haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes a rasszizmus kezeleacuteseacutere Az ezt biztosiacutetani hivatott nemzetkoumlzi eacutes nem-zeti jogszabaacutelyok az euroacutepai orszaacutegokban rendelkezeacutesre aacutellnak alkalmazaacutesukroacutel időről időre szaacutemot kell adni nemzetkoumlzi foacuterumokon
A roma neacutepesseacuteg mint a taacutersadalmi-gazdasaacutegi integraacutecioacutes toumlrekveacutesek kiemelt ceacutelcsoportja csak a 2000-es eacutevek derekaacutetoacutel jelent meg euroacutepai dimenzioacuteban azt megelőzően nemzeti hataacuteskoumlrbe tartozoacute teacutemaacutenak minő-suumllt Ez illeszkedik ahhoz az aacuteltalaacutenos trendhez ami aacuteltalaacuteban is nemzeti hataacuteskoumlrbe tartozoacutenak tekintette a szegeacutenyseacuteg taacutersadalmi kirekesztettseacuteg elleni kuumlzdelmet a szociaacutelpolitikaacutet amitől csak lassuacute elmozdulaacutes volt tapasztalhatoacute az elmuacutelt egy eacutevtizedben
Az euroacutepai roma keretrendszer előzmeacutenyei koumlzuumll kettőt mutatunk be a Roma Integraacutecioacute eacutevtizede Prog-ramot valamint az euroacutepai unioacutes előzmeacutenyeket hiszen ezeknek volt a legnagyobb hataacutesuk az elfogadott keretrendszerre
Roma Integraacutecioacute Eacutevtizede ProgramA Roma Integraacutecioacute eacutevtizede Program 2005ndash2015 (RIeacuteP) ndash Soros Gyoumlrgy kezdemeacutenyezeacuteseacutere ndash a romaacutek taacutersa-dalmi-gazdasaacutegi helyzeteacutenek taacutersadalmi befogadaacutesaacutenak erősiacuteteacutese ceacuteljaacuteval leacutetrejoumltt nemzetkoumlzi egyuumlttműkouml-deacutes a jelentős roma lakossaacuteguacute euroacutepai orszaacutegok koumlzoumltt Kormaacutenyzatokat civil szervezeteket eacutes kormaacutenykoumlzi szervezeteket toumlmoumlriacutet Megalakulaacutesa egy 2003-as budapesti konferenciaacutera vezethető vissza amelynek ered-meacutenyekeacutent 2005 februaacuterjaacuteban az első nyolc reacuteszt vevő tagaacutellam miniszterelnoumlkei alaacuteiacutertaacutek a Roma Integraacutecioacute eacutevtizede Program deklaraacutecioacutejaacutet
Jelenleg (2012) 12 orszaacuteg vesz reacuteszt a programban Albaacutenia Bosznia-Hercegovina Bulgaacuteria Csehor-szaacuteg Horvaacutetorszaacuteg Macedoacutenia Magyarorszaacuteg Montenegroacute Romaacutenia Spanyolorszaacuteg Szerbia eacutes Szlo-vaacutekia Szloveacuteniaacutenak illetve 2012-től az uSA-nak megfigyelői staacutetusza van A program a romaacutek taacutersadal-mi-gazdasaacutegi integraacutecioacutejaacutera oumlsszpontosiacutet neacutegy fő teruumllete az oktataacutes a foglalkoztataacutes az egeacuteszseacuteguumlgy eacutes a lakhataacutes Ez a neacutegy teruumllet jelenik meg az unioacutes roma keretrendszerben is Tovaacutebbaacute hangsuacutelyos szerepet kap a RIeacuteP ceacuteljai koumlzoumltt a diszkriminaacutecioacute elleni kuumlzdelem mivel a romaacutek haacutetraacutenyos helyzete az egyes szakte-
Vajda Gyoumlrgyi Romapolitika az Eu-ban 167
ruumlleteken jelentős reacuteszben az ellenuumlk iraacutenyuloacute diszkriminaacutecioacutenak tudhatoacute be A program reacuteszben a tagaacutellamok eacutes nemzetkoumlzi szervezetek (pl Vilaacutegbank nyiacutelt Taacutersadalom Alapiacutetvaacuteny ndash OSF) aacuteltal biztosiacutetott felajaacutenlaacutesokboacutel műkoumldtet konkreacutet programokat Ezek koumlzuumll kiemelendőek a koumllcsoumlnoumls tanulaacutest elősegiacutető rendezveacutenyek illetve a Roma Oktataacutesi Alap (REF) kereteacuteben az iskolai deszegregaacutecioacutet illetve a roma eacutes nem roma gyermekek koumlzti kuumlloumlnbseacutegek meacuterseacutekleacuteseacutet ceacutelzoacute projektek valamint oumlsztoumlndiacutejprogramok Maacutesik hangsuacutelyos eleme hogy a tagorszaacutegok mindegyike kialakiacutetotta a RIeacuteP ceacuteljai menteacuten 2015-ig szoacuteloacute Strateacutegiai Terveacutet amely ceacutelokat eacutes indikaacutetorokat hataacuteroz meg a prioritaacutesi teruumlleteken
A RIeacuteP eacutegisze alatt tartott rendezveacutenyek aacutellandoacute szereplői egyes nemzetkoumlzi szervezetek (undP Euroacutepai Tanaacutecs unICEF) illetve nemzetkoumlzi emberi jogi szervezetek is (European Roma Information Office ndash ERIO European Roma and Traveller Forum European Roma Rights Centre ndash ERRC) iacutegy biztosiacutethatoacute a kormaacutenyzati eacutes nem kormaacutenyzati szereplők koumlzoumltti paacuterbeszeacuted
A RIeacuteP jelentős szerepet toumlltoumltt be az unioacutes roma keretrendszer elfogadtataacutesaacuteban eacutes a reacuteszt vevő orszaacute-gok koumlre is aacutetfedeacutesben van egymaacutessal A keacutet program megkoumlzeliacuteteacutese ceacuteljai koumlzti hasonloacutesaacuteg miatt felmeruumll a keacuterdeacutes hogy szuumlkseacuteg van-e a keacutet paacuterhuzamos programra Erről jelenleg meacuteg nincs doumlnteacutes de vannak olyan elkeacutepzeleacutesek amelyek a nem unioacutes tag RIeacuteP-orszaacutegok bevonaacutesaacutet szorgalmazzaacutek az unioacutes roma keretrend-szerbe
Euroacutepai unioacutes előzmeacutenyekAz Euroacutepai unioacute viszonylataacuteban 2004 előtt alig talaacutelunk utalaacutest a roma neacutepesseacutegre leszaacutemiacutetva a faji eacutes etni-kai alapuacute diszkriminaacutecioacutet az egyeacuteb okokra visszavezethető diszkriminaacutecioacuteval egyuumltt tiltoacute jogszabaacutelyokat Baacuter egyes bdquoreacutegirdquo tagaacutellamokban jelentős roma kisebbseacuteg eacutel (pl Spanyolorszaacuteg Franciaorszaacuteg) a roma integraacuteci-oacutes politikaacuteik meglehetősen elteacuterőek voltak eacutes nem meruumllt fel a keacuterdeacutes nemzetkoumlzi szintű kezeleacuteseacutenek szuumlkseacute-gesseacutege Ez a helyzet a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai tagaacutellamok 2004-es csatlakozaacutesaacuteval vaacuteltozott meg de Romaacutenia eacutes Bulgaacuteria 2007-es csatlakozaacutesaacuteval meacuteg tovaacutebb erősoumldoumltt Az uacutej tagaacutellamokban aacuteltalaacuteban is joacuteval alacso-nyabb az eacuteletsziacutenvonal a meacutelyszegeacutenyseacuteg sokkal suacutelyosabb formaacutei fordulnak elő tovaacutebbaacute a meacutelyszegeacuteny-seacutegben eacutelő neacutepesseacuteguumlk jelentős araacutenyban romaacutekboacutel aacutell A 2000-ben elindiacutetott szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelemre vonatkozoacute unioacutes nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes kereteacuteben a tagaacutellamoknak rendszeres időkoumlzoumlnkeacutent jelenteacuteseket kell keacutesziacuteteniuumlk az Eu Bizottsaacuteg feleacute a szegeacutenyseacuteg elleni strateacutegiaacuteikroacutel E jelenteacutesekben 2004 utaacuten maacuter rendszeren felmeruumlltek a romaacutek mint az egyik fő ceacutelcsoport Ezeacutert a rendszeresen keacuteszuumllő euroacutepai bizottsaacutegi eacuterteacutekeleacutesek is elkezdtek foglalkozni a romaacutekkal igaz eleinte a bevaacutendorloacutekkal egyuumltt emliacutetve őket A nyugat-euroacutepai tagaacutellamokban ugyanis a harmadik orszaacutegokboacutel eacuterkező bevaacutendorloacutek taacutersadalmi integraacutecioacuteja ugyanolyan oumlsszetett feladatot jelenthet mint a romaacutekeacute eacutes szaacutemunkra ez okoz taacutersadalompolitikai kihiacutevaacutest Egyre toumlbbszoumlr meruumllt fel ugyanakkor az igeacuteny egy oumlnaacutelloacute unioacutes romapolitika iraacutent is
Az Eu inteacutezmeacutenyei koumlzuumll 2007 utaacuten mind az Euroacutepai Parlament mind a Tanaacutecs toumlbbszoumlr is foglalkozott a roma teacutemaacuteval A magyar elnoumlkseacutegi feacuteleacutevet megelőzően neacutegy alkalommal szuumllettek tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek a roma integraacutecioacute teacutemaacutejaacuteban eacutes az Euroacutepai Parlament is toumlbb hataacuterozatot elfogadott Tudjuk hogy a tanaacutecsi koumlvetkezteteacutes műfajaacutera neacutezve jogilag nem koumltelező dokumentum egyfajta politikai elkoumlteleződeacutest fejez ki
168 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
szankcioacutek azonban taacutersulnak a be nem tartaacutesaacutehoz Főleg nem kormaacutenyzati szereplők reacuteszeacuteről aacutellandoacute az igeacuteny hogy az Eu jogi normaacutekkal (pl iraacutenyelv rendelet) is szabaacutelyozza a taacutersadalmi integraacutecioacutes keacuterdeacuteseket a tagaacutellami kormaacutenyok azonban ellenaacutellnak ennek eacutes fenntartjaacutek a nemzeti hataacuteskoumlr elsődlegesseacutegeacutet ami gaacutetat szab erősebb unioacutes jogi eszkoumlzoumlk elfogadaacutesaacutenak
2008 szeptembereacuteben keruumllt megrendezeacutesre az első Euroacutepai Roma Csuacutecs amely elnevezeacuteseacuteből adoacutedoacute-an egy magas szintű talaacutelkozoacute volt a tagaacutellami kormaacutenyzatok eacutes civil szervezetek reacuteszveacuteteleacutevel A jelenleacutevők az informaacutecioacutecsere rendszeresseacute teacuteteleacutet egy aacutellandoacute roma teacutemaacutejuacute foacuterum leacutetrehozaacutesaacutet keacuterteacutek Az Euroacutepai unioacute Tanaacutecsaacutenak cseh (2009-ben) majd spanyol (2010-ben) elnoumlkseacutege zaacuteszlajaacutera tűzte a roma teacutemaacutet 2009 aacuteprilisaacuteban sor keruumllt az Euroacutepai Platform a Roma Integraacutecioacuteeacutert elnevezeacutesű foacuterum első uumlleacuteseacutere ahol az eacuterintett szereplők szeacuteles koumlre folytatott eszmecsereacutet Ennek eredmeacutenyekeacutent kidolgoztaacutek a romaacutek taacuter-sadalmi befogadaacutesaacutenak 10 koumlzoumls alapelveacutet Ezek szerint a tagaacutellami kormaacutenyzatoknak az alaacutebbiakra kell toumlrekedniuumlk
gyakorlatias eacutes diszkriminaacutecioacutementes szakpolitikaacutek 1 a roma ceacutelcsoportra vonatkozoacute kifejezett de nem kizaacuteroacutelagos ceacutelzaacutes 2 az inteacutezkedeacutesek tervezeacutese soraacuten interkulturaacutelis megkoumlzeliacuteteacutes 3 a romaacutek szempontjainak horizontaacutelis4 figyelembeveacutetele a politikaformaacutelaacutesban a nemi vonatkozaacutes figyelembeveacutetele 5 a teacutenyeken alapuloacute szakpolitikaacutek elterjeszteacutese 6 a koumlzoumlsseacutegi peacutenzuumlgyi eszkoumlzoumlk hasznaacutelata 7 a regionaacutelis eacutes helyi oumlnkormaacutenyzatok bevonaacutesa 8 a civil taacutersadalom reacuteszveacutetele valamint 9 a romaacutek aktiacutev reacuteszveacutetele 10
A kifejezett de nem kizaacuteroacutelagos ceacutelbaveacutetel azt jelenti hogy a romaacutek alkotjaacutek a beavatkozaacutesok ceacutelcsoportjaacutet aacutem maacutes hasonloacute taacutersadalmi gazdasaacutegi helyzetű szemeacutelyek sincsenek kizaacuterva
2010 első feacuteleacuteveacuteben a spanyol elnoumlkseacuteg idejeacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenyt bocsaacutetott ki bdquoA romaacutek taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi integraacutecioacutejaacuteroacutel Euroacutepaacutebanrdquo1 ciacutemmel amelyben elsősorban sajaacutet magaacutenak jeloumllt ki feladatokat a roma integraacutecioacuteval kapcsolatos tagaacutellami erőfesziacuteteacutesek taacutemogataacutesaacutera Elkoumltelezte magaacutet to-vaacutebbi Roma Csuacutecsok (keacuteteacutevente) eacutes Roma Platform uumlleacutesek (eacutevente) megrendezeacuteseacutere valamint arra hogy javaslataival elősegiacuteti eacutes figyelemmel kiacuteseacuteri az unioacutes Strukturaacutelis Alapokboacutel eacutes az Előcsatlakozaacutesi Alapboacutel a roma integraacutecioacutes ceacuteluacute beavatkozaacutesok megvaloacutesiacutetaacutesaacutet Ebből a vaacutellalaacutesboacutel koumlvetkezően az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2009-től uacuten magas szintű laacutetogataacutesokat tesz a jelentős roma neacutepesseacutegű tagaacutellamokban kifejezetten azeacutert hogy megvizsgaacuteljaacutek hogyan hasznaacuteljaacutek fel a tagaacutellamok a Strukturaacutelis Alapok forraacutesait a romaacutek integraacutecioacuteja eacuterdekeacuteben Magyarorszaacutegon 2009-ben 2011-ben eacutes 2012-ben volt ilyen talaacutelkozoacute
1 COM(2010) 133 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20100133FInHudOC
Vajda Gyoumlrgyi Romapolitika az Eu-ban 169
2010 aacuteprilisaacuteban sor keruumllt a maacutesodik Euroacutepai Roma Csuacutecsra ahol a spanyolndashbelgandashmagyar bdquoTrioacuterdquo koumlzoumls nyilatkozatban vaacutellalta a roma integraacutecioacute unioacutes szintű előmozdiacutetaacutesaacutet (uacuten Coacuterdobai nyilatkozat) 2010 juacuteniu-saacuteban oumlsszehiacutevtaacutek a Roma Platform uacutejabb uumlleacuteseacutet is Ezen felhiacutevtaacutek a keacutesőbbi elnoumlkseacutegi orszaacutegokat hogy mindegyikuumlk foglalkozzon a roma teacutemaacutenak valamely konkreacutet vetuumlleteacutevel Olyan teacutemaacutekat hataacuteroztak meg mint az oktataacutes a foglalkoztataacutes a lakhataacutes az egeacuteszseacuteguumlgy a kultuacutera a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesai vagy az em-beri jogi jogseacuterteacutesek aacuteldozatainak veacutedelme A soron koumlvetkező belga elnoumlkseacuteg peacuteldaacuteul a kora gyermekkori szolgaacuteltataacutesokat vizsgaacutelta egy konferencia kereteacuteben
A magyar elnoumlkseacutegre valoacute felkeacuteszuumlleacutes idejeacuten ndash 2010 őszeacuten ndash egy tovaacutebbi koumlruumllmeacuteny jelentős hataacutest gyakorolt az euroacutepai roma probleacutemaacutera egyre fokozoacutedott a romaacutek (elsősorban Romaacuteniaacuteboacutel eacutes Bulgaacuteriaacuteboacutel) nyugat-Eu-roacutepaacuteba tartoacute migraacutecioacuteja ami nagysaacutegrendjeacuteből adoacutedoacutean taacutersadalmi feszuumlltseacutegeket generaacutelt a gazdasaacutegi vaacutel-saacuteggal suacutejtott euroacutepai taacutersadalmak koumlreacuteben A romaellenesseacuteg egyes tagaacutellamokban jogellenes aacutellami megol-daacutesokhoz vezetett A 2010 szeptemberi franciaorszaacutegi roma kitoloncolaacutesok hiacutere az Euroacutepai Bizottsaacuteg reacuteszeacuteről sem maradt vaacutelasz neacutelkuumll A jogi koumlvetkezmeacutenyek foganatosiacutetaacutesaacuten tuacutel az esemeacutenyek arra is raacuteiraacutenyiacutetottaacutek az Euroacutepai Bizottsaacuteg figyelmeacutet hogy az eddigi eszkoumlzoumlk nem hoztak eredmeacutenyt Civil szervezetek reacuteszeacuteről is erő-soumldoumltt a nyomaacutes mind a tagaacutellami kormaacutenyzatokra mind az unioacutes szervekre hogy javiacutetsaacutek a romaacutek helyzeteacutet Az Euroacutepai Bizottsaacutegot tovaacutebbra is koumltoumltte a tagaacutellami hataacuteskoumlr elsődlegesseacutege ezeacutert a sajaacutet kompetenciaacutejaacuteba tartozoacute teruumlletre a Strukturaacutelis Alapok felhasznaacutelaacutesaacutera iraacutenyiacutetotta figyelmeacutet 2010 szeptembereacuteben a Bizottsaacuteg toumlbb főigazgatoacutesaacutegaacutenak vezetőiből aacutelloacute munkacsoport alakult a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutera fordiacutethatoacute kouml-zoumlsseacutegi alapok hateacutekony felhasznaacutelaacutesaacutenak ellenőrzeacuteseacutere A munkacsoport 2010 decembereacuteben keacutesziacutetette el jelenteacuteseacutet amelyhez az alapot a tagaacutellamok aacuteltal visszakuumlldoumltt keacuterdőiacutevek adtaacutek Ez a nem koumlzzeacutetett jelenteacutes tekinthető a keacutesőbbi unioacutes roma keretrendszer alapjaacutet keacutepező 2011 aacuteprilisi bizottsaacutegi koumlzlemeacuteny egyik fő for-raacutesaacutenak
A keretrendszer megteremteacuteseacutenek tovaacutebbi nagyon fontos előzmeacutenye az Euroacutepai Parlament 2011 maacutercius 9-eacuten elfogadott hataacuterozata bdquoA romaacutek integraacutecioacutejaacutenak euroacutepai unioacutes strateacutegiaacutejardquo2 A hataacuterozat taacutergyaacutet keacutepező jelenteacutest a magyar roma szaacutermazaacutesuacute EP-keacutepviselő Jaacuteroacuteka Liacutevia jegyzi aki 2005 oacuteta munkaacutelkodott a roma teacutema euroacutepai dimenzioacutejaacutenak megerősiacuteteacuteseacuten A jelenteacutes kiemeli hogy a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacuteja oumlssz-euroacutepai eacuterdek ezeacutert a jogi keretek biztosiacutetaacutesa mellett unioacutes szintű forraacutesokra eacutes eszkoumlzoumlkre is szuumlkseacuteg van Javasolja egy unioacutes szintű kriacutezisteacuterkeacutep megalkotaacutesaacutet a leghaacutetraacutenyosabb teacuterseacutegek szegregaacutetumok azonosiacute-taacutesaacutera eacutes azt hogy a Strukturaacutelis Alapok forraacutesainak egy reacuteszeacutet ezen teruumlletek felzaacuterkoacuteztataacutesaacutera fordiacutetsaacutek A romaacutek felzaacuterkoacuteztataacutesa eacuterdekeacuteben elsősorban szociaacutelis eacutes teruumlleti ceacutelzaacutest kell alkalmazni (nem pedig etnikai ceacutelzaacutest) Konkreacutet szaacutemszerű ceacutelok eacutes koumlzoumls indikaacutetorok bevezeteacuteseacutere szoacuteliacutet fel
2 httpwwweuroparleuropaeusidesgetdocdotype=TAampreference=P7-TA-2011-0092amplanguage=HU
170 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A nemzeti roma integraacutecioacutes strateacutegiaacutek Euroacutepai kerete282
Mint minden unioacutes doumlnteacutesi mechanizmus az euroacutepai roma keretrendszer elfogadaacutesa is az Euroacutepai Bizottsaacuteg javaslataacuteval kezdődoumltt ami jelen esetben a nemzeti Roma Integraacutecioacutes Strateacutegiaacutek Euroacutepai Kereteacuteről 2020-ig elnevezeacutesű koumlzlemeacuteny volt3 Ez a javaslat keruumllt benyuacutejtaacutesra a tagaacutellamokboacutel aacutelloacute Tanaacutecs eleacute a magyar elnoumlk-seacuteg kezdemeacutenyezeacuteseacutere
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye bdquoA nemzeti roma integraacutecioacutes strateacutegiaacutek euroacutepai keretrendszere 2020-igrdquo4Figyelembe veacuteve a fent ismertetett előzmeacutenyeket valamint az unioacutes kompetenciaacutekat a 2012 aacuteprilis 5-eacuten megjelentetett bizottsaacutegi koumlzlemeacuteny nem keacuterdőjelezi meg a tagaacutellamok elsődleges felelősseacutegeacutet a roma integ-raacutecioacute keacuterdeacuteseacuteben azonban kijeloumlli a koumlzoumls ceacutelokat eacutes javaslatot tesz a nemzeti szintű erőfesziacuteteacutesek (bdquonemzeti strateacutegiaacutekrdquo) megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutere A bizottsaacutegi javaslat meglehetősen joacutel egyensuacutelyoz az ambicioacutezus koumlzoumls ceacutelok eacutes a tagaacutellami kompetenciaacutek koumlzoumltt Felhiacutevja a figyelmet a romaacutek haacutetraacutenyos helyze-teacutere eacutes kiemeli hogy a roma integraacutecioacute jelentős gazdasaacutegi hozadeacutekokkal jaacuterna Felideacutezi a maacuter rendelkezeacutesre aacutelloacute koumlzoumlsseacutegi diszkriminaacutecioacuteellenes normaacutekat azonban a taacutersadalmi-gazdasaacutegi integraacutecioacutera koncentraacutel El-ismeri hogy a roma integraacutecioacute keacuterdeacutese ndash hataacuteron aacutetnyuacuteloacute jellegeacuteből adoacutedoacutean ndash koumlzoumls unioacutes felleacutepeacutest igeacutenyel ugyanakkor nem keletkeztet uacutej koumlzoumlsseacutegi hataacuteskoumlrt hanem a tagaacutellamokat szoacuteliacutetja fel arra hogy a teruumlletuumlkoumln eacutelők romaacutek szaacutemaacutehoz igazodoacute araacutenyban eacutes figyelemmel a kuumlloumlnboumlző kiindulaacutesi helyzetekre fokozzaacutek erőfe-sziacuteteacuteseiket vagyis fogadjanak el roma integraacutecioacutes strateacutegiaacutekat vagy a maacuter megleacutevőket fejlesszeacutek tovaacutebb
A nemzeti roma integraacutecioacutes strateacutegiaacutekkal kapcsolatban a koumlvetkező elvaacuteraacutesokat fogalmazza meg azok az oktataacuteshoz a foglalkoztataacuteshoz az egeacuteszseacuteguumlgyhoumlz eacutes a lakhataacuteshoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes javiacutetaacutesaacutenak neacutegy kulcsteruumlleteacutere koncentraacuteljanak Ha a tagaacutellamok csoumlkkenteni tudjaacutek ezeken a teruumlleteken a roma lakossaacuteg lemaradaacutesaacutet az aacutetlagneacutepesseacuteghez viszonyiacutetva azzal jelentősen hozzaacutejaacuterulnak az Euroacutepa 2020 strateacutegia kereteacuteben lefektetett szaacutemszerű ceacuteljaik eleacutereacuteseacutehez is A ceacutelteruumlletek koumlzuumll egyeduumll az oktataacuteshoz kapcsol a Bizottsaacuteg szaacutemszerűsiacutethető ceacutelt 2020-ra el kell eacuterni hogy minden roma gyermek befejezze legalaacutebb az aacuteltalaacutenos iskolaacutet A neacutegy ceacutelteruumlleten felsorolja tovaacutebbaacute a legfontosabb beavatkozaacutesi teruumlleteket mint amilye-nek a szegregaacutecioacutementes oktataacutes eacutes lakhataacutes biztosiacutetaacutesa az iskolai lemorzsoloacutedaacutes elleni kuumlzdelem a fog-lalkoztataacutesi teruumlleten a szakkeacutepzeacuteshez valoacute hozzaacutefeacutereacutes a szociaacutelis gazdasaacuteg eacutes a mikrohitelek lehetőseacutegei a roma nők eacutes gyermekek egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutese vagy a lakhataacutesi integraacutecioacute eacuterdekeacute-ben a szakteruumlleteket aacutetfogoacute integraacutelt megkoumlzeliacuteteacutes a szegregaacutelt lakoacutekoumlrnyezetekben A bizottsaacutegi felsorolaacutes termeacuteszetesen nem teljes
3 COM(2011) 173 A nemzeti Roma Integraacutecioacutes Strateacutegiaacutek Euroacutepai Kereteacuteről 2020-ig httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20110173FInHuPdF
4 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20110173FInHuPdF
Vajda Gyoumlrgyi Romapolitika az Eu-ban 171
A javaslat arra is felszoacuteliacutet hogy a tagaacutellamok hataacuterozzanak meg reaacutelis szaacutemszerű ceacutelkitűzeacuteseket legalaacutebb az emliacutetett neacutegy teruumlleten Ezen ceacutelok eleacutereacuteseacutehez tervezzeacutek meg eacutes hajtsaacutek veacutegre a megfelelő inteacutezkedeacutese-ket melyekhez megfelelő meacuterteacutekű nemzeti eacutes azokat kiegeacutesziacutető unioacutes forraacutesokat bocsaacutessanak rendelkezeacutesre Amely tagaacutellamokban a romaacutek taacutersadalmi probleacutemaacutei bizonyos foumlldrajzi teruumlleteken halmozottan vannak jelen ott e leghaacutetraacutenyosabb teacuterseacutegek teljes lakossaacutegaacutera vonatkozoacutean tervezzenek inteacutezkedeacuteseket Ezt nevezzuumlk te-ruumlleti ceacutelzaacutesnak A strateacutegiaacutek veacutegrehajtaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutere eacutepiacutetsenek ki alapos monitoring rendszert Konzultaacuteljanak a civil szfeacuteraacuteval eacutes a romaacutek keacutepviselőivel Veacuteguumll a nemzeti strateacutegiaacutekat 2011 december veacutegeacuteig kuumlldjeacutek el a Bizottsaacuteg reacuteszeacutere melyeket az 2012 tavaszaacutera eacuterteacutekel eacutes az erről szoacuteloacute jelenteacutest benyuacutejtja a Par-lamentnek eacutes a Tanaacutecsnak A javaslat kiteacuter a jelentős roma neacutepesseacutegű csatlakozaacutes előtt aacutelloacute orszaacutegokra is a csatlakozaacutesi folyamat soraacuten a Bizottsaacuteg szaacutemon fogja keacuterni a roma integraacutecioacutes toumlrekveacutesek bemutataacutesaacutet
Mindezeken feluumll a koumlzlemeacuteny konkreacutet javaslatokat is tartalmaz a Strukturaacutelis Alapok hateacutekonyabb fel-hasznaacutelaacutesaacutera a roma integraacutecioacute ceacuteljaira maacuter a jelenlegi (2007ndash2013-as) programozaacutesi időszakra Baacuter az unioacutes alapok főszabaacutely szerint csak kiegeacutesziacutető jellegűek lehetnek a nemzeti koumlltseacutegveteacutesből finansziacuterozott inteacutezkedeacutesekhez keacutepest hiszen az Eu nem kiacutevaacuten koumltelező tagaacutellami feladatokat peacutenzelni a szociaacutelpolitikaacuteban azonban nagyon fontos szerepet toumlltenek be az unioacutes alapok forraacutesai az uacutej fejleszteacutesekben Ezeacutert a Bizottsaacuteg be kiacutevaacutenja mutatni hogy partner az Alapok hateacutekonyabb felhasznaacutelaacutesaacuteban a roma integraacutecioacute ceacuteljaira Peacuteldaacuteul vaacutellalja hogy soron kiacutevuumll megvizsgaacutelja eacutes joacutevaacutehagyja ha valamely tagaacutellam a romaacutekat ceacutelzoacute uacutej inteacutezkedeacutest kiacutevaacuten finansziacuterozni az Alapokboacutel Felhiacutevja a figyelmet arra hogy neacutehaacuteny eacuteve lehetőseacuteg van a lakhataacutesi koumlruumll-meacutenyek javiacutetaacutesaacutera is az Alapokboacutel amit eddig a tagaacutellamok nemigen hasznaacuteltak ki Tovaacutebbaacute suumlrgeti a tagaacutel-lamokat hogy az Alapok forraacutesainak egy reacuteszeacutet fordiacutetsaacutek a romaacutekat keacutepviselő szervezetek mint lehetseacuteges paacutelyaacutezoacutek eacutes a monitorozaacutesi kapacitaacutesok megerősiacuteteacutese
A koumlzlemeacuteny első bemutataacutesaacutera a Roma Platform 2011 aacuteprilis 8-i budapesti uumlleacuteseacuten keruumllt sor melyet a Magyar Elnoumlkseacuteg szervezett Ekkortoacutel kezdve tehaacutet a Tanaacutecseacute volt a főszerep
A roma keretről szoacuteloacute Tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek elfogadaacutesa a magyar elnoumlkseacuteg idejeacutenA magyar elnoumlkseacuteg ceacutelja az volt hogy mineacutel nagyobb politikai taacutemogatottsaacutegot aacutelliacutetson a roma keretrendszer moumlgeacute ezeacutert a Tanaacutecs legmagasabb foacuteruma az Euroacutepai Tanaacutecs uumlleacuteseacutenek napirendjeacutere tűzte Ezt megelőzően az eacuterintett szektoraacutelis Tanaacutecsok eleacute is beterjesztette a teacutemaacutet Mivel az elnoumlkseacuteg ndash oumlsszhangban a Bizottsaacuteg javaslataacuteval ndash a roma integraacutecioacute gazdasaacutegi-taacutersadalom dimenzioacutejaacutet kiacutevaacutenta hangsuacutelyozni a felelős tanaacutecsi formaacutecioacutenak a Foglalkoztataacutesi eacutes Szociaacutelpolitikai Tanaacutecsot (EPSCO) jeloumllte ki Ezeacutert az EPSCO alatt műkoumldő tanaacutecsi szakeacutertői munkacsoport lett az illeteacutekes a bizottsaacutegi koumlzlemeacutenyre reagaacuteloacute uacuten Tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek megszoumlvegezeacuteseacutere Emellett az elnoumlkseacuteg az Oktataacutesi valamint az Igazsaacuteguumlgyi Tanaacutecsnak is a napirendjeacutere tűzte a teacutemaacutet a roma integraacutecioacute oktataacutesi illetve igazsaacuteguumlgyi (aacuteldozatsegiacuteteacutes) vetuumlleteiről szoacuteloacute politikai vita megrendezeacuteseacutevel
A bizottsaacutegi koumlzlemeacuteny megjeleneacutesekor a civil szfeacutera reacuteszeacuteről felerősoumldtek a kritikai hangok egyes veacute-lemeacutenyek oumlsszesseacutegeacuteben talaacuteltaacutek gyengeacutenek a javaslatot mivel nem egy unioacutes szintű roma strateacutegiaacutet iraacute-nyoz elő hanem csak egy keretrendszer Maacutesok pedig az emberi jogi megkoumlzeliacuteteacutes hiaacutenyaacutet eacutes iacutegy a javaslat
172 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
kiegyensuacutelyozatlansaacutegaacutet roacutettaacutek fel a romaacutek elleni atrocitaacutesok szaacutema nő eacutes a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes Euroacutepa-szerte erősoumldik a keretrendszer erről azonban nem szoacutel Ehhez keacutepest a tanaacutecsi munkacsoportban megkezdett taacutergyalaacutesokkor roumlgtoumln azzal keruumllt szembe a magyar elnoumlkseacuteg hogy sok tagaacutellam el sem ismeri hogy ezt a keacuterdeacutest unioacutes szinteacuten kellene kezelni eacutes elvetnek baacutermilyen unioacutes keretrendszert Az elnoumlkseacutegnek rendkiacutevuumll roumlvid ideje alig toumlbb mint egy hoacutenapja volt hogy az aacuteltala előkeacutesziacutetett Tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek alap-jaacuten kompromisszumos szoumlveget fogadtasson el az oumlsszes tagaacutellammal
A Tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek induloacute tervezeteacuteben az elnoumlkseacuteg toumlbb ponton proacutebaacutelt erősebb felteacuteteleket meg-aacutellapiacutetani vagy tovaacutebbi teacutemaacutekat felvetni Ilyen volt peacuteldaacuteul az etnikai adatgyűjteacutesekre vonatkozoacute unioacutes keretek kialakiacutetaacutesaacutera vonatkozoacute javasat A tagaacutellamok toumlbbseacutege ezeket rendkiacutevuumll kritikusan fogadta eacutes ragaszkodni proacutebaacutelt ahhoz hogy a keretrendszer mineacutel rugalmasabb legyen A taacutergyalaacutesok kezdeteacuten az olyan alapfogal-mak tisztaacutezaacutesa igeacutenyelt sok időt mint hogy kit tekintuumlnk romaacutenak vagy hogy a romaacutek integraacutecioacutejaacuteroacutel vagy befogadaacutesaacuteroacutel beszeacuteluumlnk-e Sok tagaacutellam keacutetseacutegbe vonta azt is hogy mieacutert kellene nemzeti romastrateacutegiaacutet keacutesziacuteteniuumlk ha a Tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek naacuteluk nem olyan fajsuacutelyos vagy ha hivatalosan nem is tarthatoacute nyil-vaacuten ki a roma Egyesek azt keacuterdőjelezteacutek meg mieacutert kell a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes mellett egy kifejezetten a romaacutekra vonatkozoacute hasonloacute koordinaacutecioacutes eljaacuteraacutes
A tagaacutellamokkal valoacute keacutetoldaluacute egyezteteacutesek eacutes a Bizottsaacuteg keacutepviselőinek lobbiteveacutekenyseacutege is szuumlkseacute-ges volt ahhoz hogy veacuteguumll hataacuteridőre megszuumllessen a koumlvetkezteteacutesek kompromisszumos szoumlvege amely toumlbbnyire pozitiacutevan reagaacutelt a bizottsaacutegi javaslatokra A megfogalmazaacutes szerint a tagaacutellamok azt vaacutellaltaacutek hogy 2011 veacutegeacutere elkeacutesziacutetik vagy frissiacutetik eacutes az Euroacutepai Bizottsaacutegnak benyuacutejtjaacutek nemzeti roma integraacutecioacutes strateacutegiaacuteikat vagy integraacutelt inteacutezkedeacutescsomagjaikat Ez utoacutebbi neacutemi magyaraacutezatra szorulhat a meglehetősen buumlrokratikus megfogalmazaacutes szerint a tagaacutellamok vagy nemzeti strateacutegiaacutet vagy olyan inteacutezkedeacutescsomagot keacutesziacutetenek amelyben bemutatjaacutek a taacutegabb taacutersadalmi felzaacuterkoacutezaacutesi politikaacuteikon beluumll hogyan eacuterveacutenyesiacutetik a roma neacutepesseacuteg szempontjait
A koumlvetkezteteacutesek a romaacutek taacutersadalmi-gazdasaacutegi befogadaacutesaacutera helyezik a hangsuacutelyt de elismerik a romaacute-kat eacuterő diszkriminaacutecioacuteval szembeni felleacutepeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutet is Ez utoacutebbi esetben indokolt az etnikai megkouml-zeliacuteteacutes taacutersadalmi gazdasaacutegi uumlgyekben a kifejezett de nem kizaacuteroacutelagos ceacutelzaacutes elve a koumlvetendő A romaacutek felzaacuterkoacuteztataacutesa a tagaacutellamok elsődleges felelősseacutege ugyanakkor van indokoltsaacutega az unioacutes keretnek mivel ez a szint hozzaacuteadott eacuterteacuteket keacutepviselhet A tagaacutellamok keacutereacuteseacutere hangsuacutelyos az utalaacutes arra hogy a tagaacutellam-oknak a roma neacutepesseacuteguumlk szaacutemaacuteval eacutes taacutersadalmi helyzeteacutevel araacutenyos erőfesziacuteteacuteseket kell tenniuumlk
A koumlvetkezteteacutesek megerősiacutetik a neacutegy fő beavatkozaacutesi teruumlletet eacutes a teruumlleti ceacutelzaacutes indokoltsaacutegaacutet is A tag-aacutellamok vaacutellaljaacutek hogy figyelembe veszik a roma integraacutecioacute ceacuteljait az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacuten beluumlli nemzeti Reformprogramjaik veacutegrehajtaacutesa soraacuten
A tagaacutellamok nemzeti kapcsolattartoacute pontot jeloumllnek ki amely biztosiacutetja a roma befogadaacutesi strateacutegia vagy integraacutelt inteacutezkedeacutesi csomag hateacutekony monitorozaacutesaacutet eacutes a joacute gyakorlatok csereacutejeacutet
A romaacutek nyugat-euroacutepai migraacutecioacuteja tovaacutebbra is eacuterzeacutekeny keacuterdeacutes volt peacuteldaacuteul Franciaorszaacuteg szaacutemaacutera ezeacutert ragaszkodtak ahhoz hogy a koumlvetkezteteacutesekben megjelenjen az emberkereskedelem aacuteldozataacutevaacute vaacuteloacute romaacutek
Vajda Gyoumlrgyi Romapolitika az Eu-ban 173
taacutersadalmi-gazdasaacutegi helyzeteacutenek javiacutetaacutesaacutera valoacute felhiacutevaacutes az emberkereskedelem elleni kuumlzdelem megerő-siacuteteacuteseacutevel
A Tanaacutecsi koumlvetkezteteacuteseket az EPSCO tanaacutecsuumlleacutes 2011 maacutejus 19-eacuten fogadta el A magyar elnoumlkseacuteg a koumlvetkezteteacuteseken kiacutevuumll egy elnoumlkseacutegi jelenteacutest is keacutesziacutetett amelyben oumlsszegezte a roma teacutemaacuteban tartott miniszteri uumlleacuteseken lezajlott vitaacutet Ezt a keacutet dokumentumot egyuumltt tovaacutebbiacutetotta az Euroacutepai Tanaacutecs 2011 juacuteniusi uumlleacuteseacutere joacutevaacutehagyaacutesra Az euroacutepai tanaacutecsi joacutevaacutehagyaacutessal a tagaacutellamok a legmagasabb politikai szinten koumltele-ződtek el a keretrendszer mellett A hivatalos elfogadaacutest koumlvetően megkezdődoumltt az euroacutepai roma keretrend-szer megvaloacutesiacutetaacutesi szakasza
A joacutevaacutehagyaacutest koumlvetően a Bizottsaacuteg eacutes a magyar elnoumlkseacuteg egymaacutes erőfesziacuteteacuteseit meacuteltattaacutek a sikerben miacuteg a nem kormaacutenyzati szereplők alapvetően pozitiacutevak de visszafogottak voltak azt hangsuacutelyoztaacutek remeacutelik hogy az uacutej keretrendszer keacutepes lesz laacutethatoacute javulaacutest hozni a romaacutek helyzeteacuteben addig azonban meacuteg nagyon sok a tennivaloacute eacutes a megvaloacutesiacutetaacutes milyenseacutege lesz doumlntő jelentőseacutegű A Bizottsaacuteg mindenesetre igyekezett fenntartani a bdquolenduumlletetrdquo 2011 őszeacuten uacutejra megrendezte a Roma Platform uumlleacuteseacutet amely a tagaacutellamok reacuteszeacuteről a koraacutebbiaknaacutel szeacutelesebb koumlrű reacuteszveacutetelt hozott A civil szervezetek itt uacutejra a rasszizmus eacutes romaellenesseacuteg terjedeacuteseacutere hiacutevtaacutek fel a figyelmet eacutes koumlvetelteacutek hogy a tagaacutellamok erre is reagaacuteljanak nemzeti strateacutegiaacuteikban A Bizottsaacuteg is mutatni kiacutevaacutenta hogy elkoumltelezett a nemzeti strateacutegiaacutek szoros nyomon koumlveteacuteseacuteben megbiacutezta haacutetteacuterinteacutezmeacutenyeacutet a beacutecsi szeacutekhelyű Alapjogi Uumlgynoumlkseacuteget (FRA) hogy minden tagaacutellamra kiterjedően kezd-jen el egy egyseacuteges mintaveacuteteles kutataacutest a romaacutek eacuteletkoumlruumllmeacutenyeiről amely az eacuterteacutekeleacutes alapja lehet
A magyar nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacutezaacutesi strateacutegia283 5
2011 maacutesodik fele a nemzeti roma strateacutegiaacutek elkeacutesziacuteteacuteseacutenek időszaka volt A Magyar Kormaacutenynak a kezde-tektől nagyon fontos volt hogy mint a keretrendszer leacutetrejoumltteacutenek fő mozgatoacuteja a veacutegrehajtaacutesban is joacute peacuteldaacutet mutasson A magyar strateacutegia elkeacutesziacuteteacutese ezeacutert gyakorlatilag maacuter a keretrendszer taacutergyalaacutesaacuteval paacuterhuza-mosan 2011 tavaszaacuten elkezdődoumltt A magyar strateacutegia amely keacutesziacuteteacutese soraacuten veacutegig a nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacutezaacutesi eacutes Roma Strateacutegia majd egy hirtelen kormaacutenydoumlnteacutessel veacuteguumll a nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacute-zaacutesi Strateacutegia nevet kapta egy reacuteszletes helyzetelemzeacutessel megalapozott kiegyensuacutelyozott ceacutelokat lefektető reacuteszletes dokumentum Kapcsoloacutedik hozzaacute egy haacuteromeacuteves kormaacutenyzati inteacutezkedeacutesi terv is az első időszakra tervezett konkreacutet inteacutezkedeacutesekkel felelősoumlkkel eacutes forraacutesokkal
Ahogy ciacutemeacuteből is laacutetszik a strateacutegia ceacutelcsoporti koumlre tuacutelmutat a romaacutekon a romaacutekon kiacutevuumll magaacuteban foglalja a meacutelyszegeacutenyseacutegben eacutelőkre a szegeacutenyseacutegben eacutelő gyermekekre eacutes a leghaacutetraacutenyosabb teacuterseacutegekben eacutelőkre vonatkozoacute inteacutezkedeacuteseket Tekintettel arra hogy a szakpolitikaacutekban aacuteltalaacuteban a haacutetraacutenyos helyzet taacutersadalmi-gazdasaacutegi dimenzioacutei menteacuten toumlrteacutenik a ceacutelzaacutes nem pedig etnikai alapon a Strateacutegia eacutes az Inteacutezkedeacutesi terv nagyreacuteszt aacuteltalaacutenos taacutersadalmi felzaacuterkoacuteztataacutest ceacutelzoacute inteacutezkedeacuteseket tartalmaz A neacutehaacuteny nevesiacutetetten roma
5 httpromagovkormanyhunemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia
174 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
program mellett azonban megjelenik annak erős igeacutenye hogy az aacuteltalaacutenos felzaacuterkoacuteztatoacute inteacutezkedeacuteseken beluumll is meacuterhető legyen mekkora araacutenyban vesznek reacuteszt bennuumlk romaacutek
A 2020-ig szoacuteloacute strateacutegia melyet a kormaacuteny 2011 november 30-aacuten fogadott el deklaraacuteltan igyekszik a ko-raacutebbi szakteruumlleti strateacutegiaacutek a Roma Integraacutecioacute eacutevtizede Program Strateacutegiai Terve eacutes a 25 eacuteves 2032-ig szoacute-loacute bdquoLegyen jobb a gyermekeknekrdquo nemzeti Strateacutegia oumlroumlkeacutebe leacutepni Baacuter azok tovaacutebbra is hataacutelyban vannak 3 eacuteves veacutegrehajtaacutesi terveik mostantoacutel nem kuumlloumln-kuumlloumln hanem a nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacutezaacutesi Strateacutegia kormaacutenyzati inteacutezkedeacutesi terveacutebe integraacutelva eacutelnek tovaacutebb
A Strateacutegia megalkotaacutesa soraacuten sor keruumllt a civil szfeacuteraacuteval eacutes a roma koumlzoumlsseacutegekkel folytatott konzultaacutecioacutekra is amelyek nem vitattaacutek a Strateacutegia megfelelő hangsuacutelyait a probleacutemaacutek azonosiacutetaacutesaacuteban eacutes a ceacutelok kijeloumlleacuteseacute-ben Fő kritikakeacutent azonban megjelent hogy az inteacutezkedeacutesi tervben nevesiacutetett leacutepeacutesek nem eleacutegseacutegesek ha ndash a gazdasaacutegi keacutenyszerekre a vaacutelsaacutegra hivatkozaacutessal ndash toumlbb a szegeacutenyekre haacutetraacutenyos hataacutesuacute inteacutezkedeacutesek szuumlletett ezzel egy időben Peacuteldakeacutent a rendszeres szociaacutelis segeacutely felteacuteteleinek szigoriacutetaacutesa eacutes oumlsszegeacutenek csoumlkkenteacutese vagy a felsőoktataacutesban az aacutellamilag taacutemogatott feacuterőhelyek csoumlkkenteacutese hozhatoacute fel
2012-ben elkezdődik a Strateacutegiaacutehoz kapcsoloacutedoacute monitorozoacute teveacutekenyseacuteg jelenleg ennek előkeacutesziacuteteacutese zaj-lik A Strateacutegia elkeacuteszuumllte joacute alkalom arra hogy a kormaacutenyzat jelentősen előreleacutepjen a taacutersadalmi integraacutecioacutes ceacuteluacute beavatkozaacutesok nyomon koumlveteacuteseacuteben eredmeacutenyeinek meacutereacuteseacuteben amit eddig a kormaacutenyzatok mosto-hagyerekkeacutent kezeltek A tervek koumlzoumltt egy aacutetfogoacute indikaacutetorrendszer kialakiacutetaacutesa eacutes uacutej kutataacutesok lefolytataacutesa szerepel az adatok koumlreacutenek bőviacuteteacutese eacuterdekeacuteben Akadaacutelykeacutent meruumll fel hogy az etnikai adatok gyűjteacutese adat-veacutedelmi okok miatt korlaacutetozott holott szuumlkseacuteg lenne a romaacutekra vonatkozoacute szeacutelesebb koumlrű adatokra
A keretrendszer megvaloacutesiacutetaacutesa 284
Az unioacutes keretrendszer megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak eddigi tapasztalatairoacutel eredmeacutenyeiről keveacutes dolog mondhatoacute Ami meacutegis annak pozitiacutev oldala hogy 2012 maacutercius 22-eacutere a Roma Platform soron koumlvetkező uumlleacuteseacutere minden euroacutepai unioacutes tagaacutellam benyuacutejtotta az Euroacutepai Bizottsaacutegnak a nemzeti romaintegraacutecioacutes strateacutegiaacutejaacutet vagy in-teacutezkedeacutescsomagjaacutet Ez azeacutert jelentős leacutepeacutes mert az ősz folyamaacuten hallatszottak olyan hiacuterek hogy egyes tagaacutellamok nem fognak semmilyen strateacutegiaacutet benyuacutejtani Ami az unioacutes keretrendszer bukaacutesaacutet jelentette volna A Bizottsaacuteg 2012 nyaraacuteig elkeacutesziacuteti a tagaacutellami dokumentumok alapjaacuten az elemzeacuteseacutet melyet a Tanaacutecs eacutes a Parlament eleacute terjeszt Az elemzeacutes tartalmaacuteroacutel jelenleg meacuteg semmi biztos nem tudhatoacute vaacuterhatoacutean azonban nem lesz tuacutel reacuteszletes eacutes nem fog tuacutel szigoruacute kritikaacutet megfogalmazni az egyes tagaacutellamokkal szemben (ez ugyanis ellentmondana a roma keretrendszer bdquosoftrdquo jellegeacutenek)
Jelenleg zajlik tehaacutet a tagaacutellami strateacutegiaacutek eacuterteacutekeleacutese az azonban első raacuteneacutezeacutesre is laacutetszik hogy a magyar nemzeti Strateacutegiaacutehoz hasonloacute volumenű dokumentumot csak egy-keacutet tagaacutellam nyuacutejtott be A jelentős roma lakossaacuteguacute tagaacutellamok zoumlmeacuteben azt az utat vaacutelasztottaacutek hogy eacuterveacutenyben tartottaacutek a 2007 koumlruumll szuumlletett RIeacuteP Strateacutegiai Terveiket eacutes azok frissiacutetett vaacuteltozataacutet nyuacutejtottaacutek be Bruumlsszelnek A toumlbbiek aacuteltalaacuteban kuumlloumlnboumlző inteacutezkedeacuteseket gyűjtoumlttek egy dokumentumba amelyek nem igazaacuten nevezhetők strateacutegiaacutenak Az első kritikai
Vajda Gyoumlrgyi Romapolitika az Eu-ban 175
hangok szerint a dokumentumokboacutel gyakran hiaacutenyoznak a hataacuteridők eacutes a szaacutemszerű ceacutelok Van tehaacutet teacuter a tovaacutebbfejlődeacutesre A roma keretrendszer a Bizottsaacuteg kommunikaacutecioacuteja szerint egyeacutebkeacutent is egy folyamat amely remeacutelhetőleg egyre erősoumldik majd a veacutegrehajtaacutes soraacuten
Az unioacutes romapolitika kezdetei csak neacutehaacuteny eacutevre ndash a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai tagaacutellamok csatlakozaacutesaacutera ndash nyuacutelnak vissza A magyar elnoumlkseacuteg aacuteltal 2011-ben elfogadtatott unioacutes roma keretrendszert megelőzően a legaacutetfogoacutebb nemzetkoumlzi szintű egyuumlttműkoumldeacutes a Roma Integraacutecioacute eacutevtizede Program volt Az Euroacutepai unioacuteban a romapoli-tika fejlődeacuteseacutet alapvetően meghataacuterozta hogy a taacutersadalmi-gazdasaacutegi integraacutecioacute a szociaacutelpolitika alapvetően tagaacutellami hataacuteskoumlrben van az unioacutes inteacutezmeacutenyek hataacuteskoumlre csekeacutely A tagaacutellamok előszoumlr a szegeacutenyseacuteg elle-ni nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes kereteacuteben kezdteacutek megosztani tapasztalataikat a romaacutek integraacutecioacutejaacuteroacutel ugyanakkor az Euroacutepai Bizottsaacuteg arra oumlsztoumlkeacutelte a tagaacutellamokat hogy a Strukturaacutelis Alapokboacutel valoacutesiacutetsanak meg a romaacutek felzaacuterkoacuteztataacutesaacutet ceacutelzoacute fejleszteacuteseket is Az Euroacutepai Parlament szinteacuten rendszeresen foglalkozott a romakeacuterdeacutes emberi jogi eacutes taacutersadalompolitikai teacutemaacuteival A főbb inteacutezmeacutenyek szereplők elkoumlteleződeacuteseacutet laacutetva egy oumlnaacutelloacute unioacutes romapolitika kialakiacutetaacutesaacutera az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2011 elejeacuten nyilvaacutenossaacutegra hozta ja-vaslataacutet Eszerint az unioacutes szintű romapolitika formaacuteja hogy a tagaacutellamok nemzeti roma integraacutecioacutes strateacutegi-aacutekat keacutesziacutetenek egyseacuteges ceacutelok menteacuten amelyeket aztaacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg rendszeresen nyomon koumlvet A Bizottsaacuteg tovaacutebbaacute egyezteteacutesi lehetőseacutegeket biztosiacutet a kormaacutenyzati eacutes nem kormaacutenyzati szereplők koumlzoumltt eacutes elősegiacuteti a koumllcsoumlnoumls tanulaacutest
A magyar elnoumlkseacuteg sikeresen fogadtatta el a tagaacutellamokkal a bizottsaacutegi javaslatot A magyar elnoumlkseacuteg reto-rikaacutejaacutenak fontos eleme volt a taacutergyalaacutesok soraacuten hogy a roma integraacutecioacute nemcsak moraacutelis koumltelesseacuteg hanem gazdasaacutegi lehetőseacuteg is A roma neacutepesseacuteg demograacutefiailag sokkal fiatalabb az aacutetlagnaacutel ezeacutert az egyre idősoumldő euroacutepai taacutersadalmaknak szuumlkseacuteguumlk lesz a felnoumlvekvő roma generaacutecioacutekra munkavaacutellaloacutekkeacutent Az elfogadott roma keretrendszer azonban a kritikusok szerint feacuteloldalas nem foglalkozik az emberi jogok a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes a romaellenes taacutersadalmi hangulat eacuterzeacutekeny probleacutemaacuteival
Mivel a keretrendszer megvaloacutesiacutetaacutesa csak nemreacuteg indult nem aacutellapiacutethatoacute meg hoz-e valoacuteban aacutettoumlreacutest az euroacutepai romaacutek eacuteleteacuteben Egyes tagaacutellami kormaacutenyzatok ndash uacutegy tűnik ndash fokoztaacutek erőfesziacuteteacuteseiket a roma keretrendszer elfogadtataacutesaacutenak hataacutesaacutera Ezek koumlzeacute tartozik remeacutelhetőleg Magyarorszaacuteg is A valoacutes ered-meacutenyekhez azonban hosszuacute taacutevuacute politikai elkoumltelezettseacuteg megfelelő gazdasaacutegi koumlruumllmeacutenyek eacutes taacutersadalmi szemleacuteletformaacutelaacutes is szuumlkseacuteges
176 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Indokoltnak tartja-e hogy euroacutepai szinten foglalkozzanak az orszaacutegok a roma emberek integraacutecioacutejaacuteval 1 vagy megfelelőbb orszaacutegon beluumll tartani az esetleges probleacutemaacutekatMi a roma integraacutecioacute keacutet megkoumlzeliacuteteacutese2 Mennyire eacuterteacutekeli jelentős eredmeacutenynek a magyar elnoumlkseacuteg aacuteltal eleacutert kompromisszumot Megfelelőnek 3 tartja-e a keretrendszer eszkoumlzeit hogy valoacuteban jelentős hataacutest gyakorolhasson az euroacutepai romaacutek integ-raacutecioacutejaacutera
irodalom
COM(2011) 173 A nemzeti Roma Integraacutecioacutes Strateacutegiaacutek Euroacutepai Kereteacuteről 2020-ig httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20110173FInHuPdF
Council Conclusions bdquoAn Eu Framework for national Roma Integration Strategies up to 2020rdquo ST10658En11
Euroacutepai Bizottsaacuteg roma honlapja httpeceuropaeujusticediscriminationromaindex_enhtm European Parliament Report on the EU strategy on Roma inclusion (Jaacuteroacuteka-jelenteacutes)Nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacutezaacutesi Strateacutegia 2011ndash2020 wwwromagovkormanyhu
177
Az Euroacutepai unioacute strukturaacutelis Alapjainak 29 taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten
sziKlAi istvaacuten FArKAs zsombor ruszKAi zsolt
Magyarorszaacuteg euroacutepai unioacutes csatlakozaacutesaacutenak egyik legkeacutezzelfoghatoacutebb előnye hogy teljes egeacuteszeacuteben meg-nyiacuteltak az unioacutes fejleszteacutesi forraacutesok A maacuter megvaloacutesult eacutes a tervezett fejleszteacutesek aacutetfogjaacutek a taacutersadalom eacutes gazdasaacuteg egeacuteszeacutet a koumlzlekedeacutestől kezdve a koumlrnyezetveacutedelmen informatikaacuten gazdasaacutegi szfeacuteraacuten koumlzszol-gaacuteltataacutesokon aacutet a foglalkoztataacutesig oktataacutesi-keacutepzeacutesi egeacuteszseacuteguumlgyi valamint szociaacutelis teruumlletig
noha az Euroacutepai unioacutenak nincs unioacutes szintű oumlnaacutelloacute egyseacuteges szociaacutelpolitikaacuteja a kuumlloumlnfeacutele ndash tagaacutellamok reacutegioacutek koumlzoumltti ndash uacutejraelosztaacutesi mechanizmusai szociaacutelpolitikai ceacutelokat is szolgaacutelnak Az unioacutes strukturaacutelis vagy maacutes neacuteven koheacutezioacutes politika szaacutendeacuteka a tagaacutellamok reacutegioacutek koumlzoumltti fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenteacutese valamint ndash taacutemogataacutesi politikaacutejaacutenak uacuten horizontaacutelis elvei alapjaacuten ndash a kiemelt taacutersadalmi csoportok koumlzoumltti eseacutelyegyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesa tovaacutebbaacute a fenntarthatoacute fejlődeacutes biztosiacutetaacutesa Az elmaradottabb illetve gazda-saacutegi szerkezetvaacuteltaacutesi probleacutemaacutekkal kuumlszkoumldő reacutegioacutek gazdasaacutegi erejeacutenek versenykeacutepesseacutegeacutenek noumlveleacutese eacutes a foglalkoztatottsaacuteg bőviacuteteacutese az egyik legalapvetőbb euroacutepai ceacutelkitűzeacutesek
A koheacutezioacutes politika nagyon jelentős vaacuteltozaacuteson ment aacutet az euroacutepai egyuumlttműkoumldeacutes kuumlloumlnboumlző szakaszai-ban Az Eu bővuumlleacuteseacutevel az integraacutecioacute előrehaladtaacuteval egyre erőteljesebben jelentkezett a tagaacutellamok reacutegioacutek koumlzoumltti egyenlőtlenseacutegek fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenteacuteseacutenek igeacutenye eneacutelkuumll ugyanis maga az integ-raacutecioacute is veszeacutelybe keruumllhet
A strukturaacutelis politika kialakulaacutesa291
noha az 1957 eacutevi Roacutemai Szerződeacutes meacuteg nem tesz emliacuteteacutest a koheacutezioacutes (illetve regionaacutelis) politika szuumlkseacuteges-seacutegeacuteről ugyanakkor az egyuumlttműkoumldeacutes az integraacutecioacute leacutenyegi elemeacutenek tekintetteacutek a gazdasaacuteg harmonikus fejlődeacutese mellett a folyamatos eacutes kiegyensuacutelyozott noumlvekedeacutest az eacuteletsziacutenvonal emeleacuteseacutet A kezdetekben azt gondoltaacutek hogy alapvetően a neacutegy alapszabadsaacuteg (vagyis az aacuteruk a tőke a szolgaacuteltataacutesok eacutes a munkaerő szabad aacuteramlaacutesa) kiteljesuumlleacutese automatikusan magaacuteval hozza a reacutegioacutek koumlzti egyenlőtlenseacutegek csoumlkkeneacuteseacutet Ez azonban nem koumlvetkezett be a centrumtoacutel magreacutegioacutektoacutel taacutevol(abb) fekvő teacuterseacutegek felzaacuterkoacutezaacutesa nem toumlr-teacutenik meg csupaacuten a piaci mechanizmusok az euroacutepai gazdasaacutegi integraacutecioacute hataacutesaacutera
A koheacutezioacutes vagy ndash koraacutebbi neveacuten ndash regionaacutelis illetve strukturaacutelis politika 1986 oacuteta műkoumldik az Euroacutepai unioacuteban alapvetően azzal a ceacutellal hogy csoumlkkentse a reacutegioacutek koumlzoumltti fejlettseacutegi kuumlloumlnbseacutegeket illetve erősiacutetse a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi koheacutezioacutet Alapelvei szerint a forraacutesokat koncentraacuteltan integraacutelt fejleszteacutesekre kell koumllteni valamint fontos a szubszidiaritaacutes eacutes az addicionalitaacutes (a nemzeti hozzaacutejaacuterulaacutes) illetve a partnerseacuteg eacutes a helyi szereplők bevonaacutesa Mikoumlzben a reacutegi tagaacutellamok koumlzoumltt is jelentősek a fejlettseacutegi kuumlloumlnbseacutegek
178 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
a koheacutezioacutes politika szerepe oacuteriaacutesivaacute nőtt az uacutej elsősorban a 2004 maacutejus 1-je utaacuten csatlakozott fejletlenebb aacutellamok csatlakozaacutesaacuteval hiszen unioacutes szinten sokkal eacutelesebbeacute vaacuteltak az egyenlőtlenseacutegek Ezt megelőzően a deacuteli aacutellamok ndash Goumlroumlgorszaacuteg (1981) eacutes Portugaacutelia valamint Spanyolorszaacuteg (1986) ndash csatlakozaacutesa volt meacuteg jelentős e szempontboacutel
A koheacutezioacutes politika ceacutelteruumlletei ndash fejlettseacutegi 292 kuumlloumlnbseacutegek egyenlőtlenseacutegek az Eu-ban
A koheacutezioacutes politika a 2007ndash2013 koumlzoumltti időszakban haacuterom fő ceacutelkitűzeacutest szolgaacutel amelyek fejlettseacutegi szinttől fuumlggően az Eu kuumlloumlnboumlző reacutegioacuteiban valoacutesulnak meg eacutes az Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alap (ERFA) az Euroacutepai Szociaacutelis Alap (ESZA) eacutes a Koheacutezioacutes Alap megosztva finansziacuterozza azokat Az 1994-től műkoumldő Koheacutezioacutes Alapot azok a tagorszaacutegok vehetik igeacutenybe amelyekben az egy főre eső bruttoacute nemzeti joumlvedelem nem eacuteri el az unioacutes aacutetlag 90 szaacutezaleacutekaacutet Ennek alapjaacuten a 12 uacutej 2004 utaacuten csatlakozott tagaacutellam eacutes Portugaacutelia minden reacutegioacuteja jogosult erre a taacutemogataacutesra ami maacuter oumlnmagaacuteban jelzi ezeknek az orszaacutegoknak a lemaradaacute-saacutet Itt most nem teacuteruumlnk ki az Eu aacuteltal hasznaacutelt teruumlleti-statisztikai lehataacuterolaacutes moacutedszertanaacutera de eacuterdemes megjegyezni hogy az egyes ceacutelkitűzeacutesekneacutel kuumlloumlnboumlző meghataacuterozaacutesok alapjaacuten vannak kijeloumllve a reacutegioacutek a teruumlleti egyseacutegek (nuTS 1 2 3) Az alaacutebbi felsorolaacutes a reacutegioacutekra (nuTS 2-es szint) vonatkoztatva adja meg az unioacutes lehataacuterolaacutest
A bdquo1 konvergenciardquo ceacutelkitűzeacutes azoknak a legelmaradottabb reacutegioacuteknak szoacutel ahol az egy főre jutoacute bruttoacute ha-zai termeacutek (GdP) elmarad az unioacutes aacutetlag 75 szaacutezaleacutekaacutetoacutel Ebből laacutethatoacute hogy ezek az Eu legfejletlenebb teruumlletei amelyek erősen jelzik az unioacuten beluumlli teruumlleti egyenlőtlenseacutegeket Kilenc uacutej tagaacutellamban (Bulgaacute-ria Ciprus eacutesztorszaacuteg Lengyelorszaacuteg Lettorszaacuteg Litvaacutenia Maacutelta Romaacutenia Szloveacutenia) az oumlsszes reacutegioacute megfelel a felteacuteteleknek Magyarorszaacutegon egyeduumll a fejlettnek szaacutemiacutetoacute Koumlzeacutep-magyarorszaacutegi reacutegioacute nem jogosult erre a taacutemogataacutesra de peacuteldaacuteul a neacutemetorszaacutegi keleti eacutes az olaszorszaacutegi deacuteli reacutegioacutek is ebbe a kate-goacuteriaacuteba tartoznak Szinteacuten reacuteszesuumllhetnek a konvergencia ceacutelkitűzeacutes forraacutesaiboacutel azok a reacutegioacutek ahol a GdP nem haladja meg a bőviacuteteacutes előtti 15-taguacute Eu aacutetlagaacutenak 75 szaacutezaleacutekaacutet Ezek a viszonylag fejletlenebb reacutegi-oacutek fokozatosan megszűnő taacutemogataacutesban reacuteszesuumllnek az uacuten bdquophasing-outrdquo aacutetmeneti rendszer kereteacuteben Iacutegy az Eu 17 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen 84 reacutegioacutera (mintegy 154 millioacute lakosra) oszlik az erre a ceacutelkitűzeacutesre elkuumlloumlniacutetett 251 milliaacuterd euroacute (ERFA ESZA eacutes Koheacutezioacutes Alap forraacutesaiboacutel) A 2 bdquoregionaacutelis versenykeacutepesseacuteg eacutes foglalkoztataacutesrdquo ceacutelkitűzeacutes forraacutesaiboacutel azok a reacutegioacutek reacuteszesuumllhetnek amelyek koraacutebban konvergenciareacutegioacutenak szaacutemiacutetottak maacutera viszont az Eu aacutetlagaacutenak 75 szaacutezaleacutekaacutet meg-haladja az egy főre jutoacute GdP-juumlk Jelenleg 19 orszaacuteg 168 reacutegioacuteja tartozik ebbe koumlrbe de koumlzuumlluumlk csak 13 uacuten bdquophasing-inrdquo reacutegioacute amelyek 2013-ig fokozatosan csoumlkkenő taacutemogataacutesban reacuteszesuumllnek A bdquophasing-outrdquo eacutes a bdquophasing-inrdquo fogalmak koumlzti kuumlloumlnbseacuteg abboacutel ered hogy a bdquophasing-outrdquo reacutegioacutek eseteacuteben valoacutedi fejlettseacutegbeli noumlvekedeacutes eredmeacutenye a jobb helyzet miacuteg a bdquophasing-inrdquo reacutegioacutek eseteacuteben csak statisztikai eacutertelemben vett egy főre jutoacute GdP-araacutenyroacutel beszeacutelhetuumlnk (mely annak a koumlvetkezmeacutenye hogy a 2004 oacuteta
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 179
csatlakozott tagaacutellamok egy főre jutoacute GdP-je leacutenyegesen alacsonyabb a koraacutebbi tagaacutellamokeacutenaacutel s az uacutej tagaacutellamok adataival egyuumlttesen meacutert Eu-s GdP-aacutetlag alacsonyabb iacutegy a koraacutebban fejletlenebbnek tekin-tett reacutegioacutek helyzete csak azeacutert bdquojavultrdquo mert meacuteg e reacutegioacuteknaacutel is kedvezőtlenebb helyzetűek csatlakoztak A bdquophasing-inrdquo kategoacuteriaacuteba tartozik az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg Finnorszaacuteg Goumlroumlgorszaacuteg Iacuterorszaacuteg Olaszor-szaacuteg Spanyolorszaacuteg eacutes Portugaacutelia egy-keacutet reacutegioacuteja eacutes Ciprus oumlsszes reacutegioacuteja mellett a Koumlzeacutep-magyaror-szaacutegi reacutegioacute is Erre a ceacutelkitűzeacutesre oumlsszesen 49 milliaacuterd euroacute aacutell rendelkezeacutesre 2007ndash2013 koumlzoumltt amit az ERFA eacutes az ESZA 50ndash50 szaacutezaleacutekban fedez Az 3 bdquoeuroacutepai teruumlleti egyuumlttműkoumldeacutesrdquo ceacutelkitűzeacutes haacuterom alpontja a hataacuterokon aacutetnyuacuteloacute a transznacionaacutelis eacutes a reacutegioacutek koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacuteseket taacutemogatja Ebben az esetben nem a fejlettseacutegi mutatoacutek hanem a foumlldrajzi elhelyezkedeacutes a jogosultsaacuteg alapja illetve a reacutegioacutek koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutesre minden reacutegioacute kaphat taacutemogataacutest Ez a legkisebb koumlltseacutegveteacutesű ceacutelkitűzeacutes 775 milliaacuterd euroacutes kerettel amit az ERFA finansziacuteroz
Laacutethatoacute hogy a konvergencia reacutegioacutek neacutehaacuteny kiveacuteteltől eltekintve alapvetően az uacutej tagaacutellamokban valamint Goumlroumlgorszaacutegban Portugaacuteliaacuteban eacutes Spanyolorszaacutegban talaacutelhatoacutek Mikoumlzben a bdquoversenykeacutepesseacuteg eacutes foglal-koztataacutesrdquo reacutegioacutek szinte kiveacutetel neacutelkuumll az Eu fejlettebb tagorszaacutegaiban vannak (1 aacutebra)
Konvergencia reacutegioacutek
bdquoPhasing-inrdquo reacutegioacutek
bdquoVersenykeacutepesseacuteg eacutes foglalkoztataacutesrdquo reacutegioacutek
bdquoPhasing-outrdquo reacutegioacutek
Forraacutes httpeceuropaeuregional_policyatlas2007index_enhtm
1 aacutebra AZ Eu reacutegioacutei fejlettseacutegi szint szerint
A jelentős egyenlőtlenseacutegekre utal hogy az Eurostat 2007-es regionaacutelis eacutevkoumlnyve szerint az egy főre eső GdP ndash 2004-es adatok alapjaacuten ndash a reacutegioacutek felső deciliseacuteben koumlzel oumltszoumlr magasabb mint az alsoacute decilisben A 2010-es Eurostat eacutevkoumlnyv (2007-es adatokkal) szinteacuten eacuteles kuumlloumlnbseacutegeket jelez az egy főre jutoacute GdP
180 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Bulgaacuteria egyik reacutegioacutejaacuteban az Eu-27 aacutetlagaacutenak 26 szaacutezaleacuteka miacuteg Belső-Londonban 334 szaacutezaleacuteka A reacutegioacutes szintű foglalkoztataacutesi raacutetaacutek is erőteljesen elteacuternek egymaacutestoacutel amely kuumlloumlnbseacutegek persze egyeacutertelmű okozoacutei a joumlvedelmek egyenlőtlenseacutegeacutenek eacutes a fejlettseacutegi kuumlloumlnbseacutegeknek
A koheacutezioacutes politika legnagyobb finansziacuterozoacuteja a Strukturaacutelis Alap amely koraacutebban neacutegy meghataacuterozott fejleszteacutesi ceacutelokat taacutemogatoacute alapboacutel aacutellt Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alap (ERFA) Euroacutepai Szociaacutelis Alap (ESZA) Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Orientaacutecioacutes eacutes Garancia Alap (EMOGA) eacutes Halaacuteszati Orientaacutecioacutes Peacutenzuumlgyi Eszkoumlz (HOPE) Ezeken kiacutevuumll a Koheacutezioacutes Alap is a koheacutezioacutes politika moumlgoumltt aacutellt
A 2007ndash2013 koumlzoumltti perioacutedusban elsősorban maacuter csak haacuterom strukturaacutelis alap az ERFA az ESZA eacutes a Koheacutezioacutes Alap szolgaacutelja az egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacuteseacutet Idetartozik meacuteg az Euroacutepai Teruumlleti Egyuumlttmű-koumldeacutesi Csoport eacutes az Előcsatlakozaacutesi Segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesi Eszkoumlz Az EMOGA Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Videacutek-fejleszteacutesi Alapkeacutent a HOPE Euroacutepai Halaacuteszati Alapkeacutent műkoumldik tovaacutebb fuumlggetlenuumll a Strukturaacutelis Alapoktoacutel A mezőgazdasaacutegi fejleszteacutesi alap (EMOGA) eseteacuteben meg kell jegyezzuumlk azonban hogy noha nem reacutesze a Strukturaacutelis Alapoknak beavatkozaacutesai hataacutessal vannak az elmaradott videacuteki teacuterseacutegek eacuteletminőseacutegeacutere (el-sősorban kuumlloumlnfeacutele koumlzoumlsseacutegi szolgaacuteltataacutesok fejleszteacuteseacutevel illetve a mezőgazdasaacutegboacutel eacutelők foglalkoztatott-saacutegaacutenak javiacutetaacutesaacuteval)
A 2007ndash2013 koumlzoumltti programozaacutesi időszakra vonatkozoacute szabaacutelyokat a 10832006EK rendelet tartalmaz-za1 Ez kimondja hogy bdquoa koheacutezioacutes politikaacutenak hozzaacute kell jaacuterulnia a fejlődeacutes a versenykeacutepesseacuteg fokozaacutesaacute-hoz eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacuteseacutehez azzal hogy alkalmazza a fenntarthatoacute fejlődeacutesre vonatkozoacute koumlzoumlsseacutegi prioritaacutesokatrdquo A rendelet tartalmazza azt is hogy a koheacutezioacutes politika eszkoumlzei az ERFA-ra az ESZA-ra eacutes a Koheacutezioacutes Alapra korlaacutetozoacutednak Ezek tehaacutet a Strukturaacutelis Alapok azon eszkoumlzei amelyek 2007ndash2013 koumlzoumltt a konvergenciaacutet a regionaacutelis versenykeacutepesseacuteget a foglalkoztataacutest eacutes az euroacutepai teruumlleti egyuumlttműkoumldeacutest szol-gaacuteljaacutek Az ERFA az Eu tagaacutellamainak egyes reacutegioacutei koumlzoumltti fejlettseacutegi kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacuteseacutere az ESZA az emberi erőforraacutesok fejleszteacuteseacutere toumlrekszik A Koheacutezioacutes Alap a koumlrnyezeti eacutes tagorszaacutegok koumlzoumltti koumlzlekedeacutesi beruhaacutezaacutesokat finansziacuterozza azokban a tagaacutellamokban ahol a GdP nem eacuteri el az unioacutes aacutetlag 90 szaacutezaleacutekaacutet A tiacutez uacutej tag mellett Goumlroumlgorszaacuteg Portugaacutelia eacutes ndash aacutetmeneti időszakra ndash Spanyolorszaacuteg reacuteszesuumllhet az Alapboacutel A Strukturaacutelis Alapok műkoumldeacuteseacuteben itt elenyeacutesző a szociaacutelis teruumlleti ceacutelok szerepe
Az 1975 oacuteta leacutetező ERFA bdquohellipeacuterveacutenyt szerez a Koumlzoumlsseacuteg prioritaacutesainak eacutes kuumlloumlnoumlsen a versenykeacutepesseacuteg eacutes az innovaacutecioacute fokozaacutesa a fenntarthatoacute munkahelyek teremteacutese eacutes megőrzeacutese valamint a fenntarthatoacute fejlődeacutes biztosiacutetaacutesa iraacutenti igeacutenynekrdquo2 Az ERFA alapvető ceacutelja tehaacutet a bdquoregionaacutelis haacutetraacutenyok a főbb teruumlleti egyenlőtlenseacutegek kiegyensuacutelyozaacutesardquo (Sziklai Szikra 2003) Elsődleges taacutemogataacutesi teruumlletei a kutataacutes inno-vaacutecioacute koumlrnyezetveacutedelem kockaacutezatmegelőzeacutes eacutes a fejletlen reacutegioacutek infrastruktuacuteraacutelis fejleszteacutese A szegeacuteny-
1 10832006EK rendelet (2006 juacutelius 11) az Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alapra az Euroacutepai Szociaacutelis Alapra eacutes a Koheacutezioacutes Alapra vonatkozoacute aacuteltalaacutenos rendelkezeacutesek megaacutellapiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes az 12601999EK rendelet hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacuteseacuteről
2 10802006EK rendelet (2006 juacutelius 5) az Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alaproacutel eacutes az 17831999EK rendelet hataacute-lyon kiacutevuumll helyezeacuteseacuteről
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 181
seacuteg eacutes kirekeszteacutes elleni leacutepeacutesek az ERFA-boacutel csak aacutetteacutetelesen finansziacuterozhatoacutek ugyanakkor a leszakadoacute reacutegioacutekban megvaloacutesuloacute infrastrukturaacutelis fejleszteacutesek nagymeacuterteacutekben szolgaacutelhatjaacutek a marginalizaacutelt koumlzoumlsseacute-gek eseacutelyeinek noumlveleacuteseacutet a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok aacutetstrukturaacutelaacutesaacutet Egyik ilyen fontos beavatkozaacutes peacutel-daacuteul a nagy leacutetszaacutemuacute bentlakaacutesos inteacutezmeacutenyek kivaacuteltaacutesa Maacutesik fontos vaacuteltozaacutes hogy 2010 maacutejusaacutetoacutel az ERFA-rendelet moacutedosiacutetaacutesaacuteval3 lehetőseacuteg nyiacutelt a marginalizaacutelt koumlzoumlsseacutegek lakaacuteshelyzeteacutenek javiacutetaacutesaacutera ami egyeacutebkeacutent a meacutelyszegeacutenyseacutegben szegregaacutelt lakoacutekoumlrnyezetben eacutelőket ceacutelzoacute magyarorszaacutegi telepfelszaacutemo-laacute si program szaacutemaacutera is uacutej dimenzioacutet nyithat ugyanakkor az ERFA szociaacutelis teruumlleten valoacute beavatkozaacutesai meacuteg kezdeti faacutezisban vannak műkoumldeacutesuumlk keveacutesseacute kiforrott A beavatkozaacutesok komplexitaacutesaacutenak fontossaacutegaacutet a rendelet egyeacutertelműen leszoumlgezi azzal hogy kimondja bdquohellipa szegregaacutecioacute kockaacutezataacutenak csoumlkkenteacutese eacuterde-keacuteben a marginalizaacutelt koumlzoumlsseacutegeket ceacutelzoacute lakaacutesberuhaacutezaacutesi inteacutezkedeacuteseket egy integraacutelt megkoumlzeliacuteteacutes kereteacuten beluumll kell megvaloacutesiacutetani amely kuumlloumlnoumlsen az oktataacutes az egeacuteszseacuteguumlgy a szociaacutelis uumlgyek a foglalkoztataacutes a biztonsaacuteg eacutes a szegregaacutecioacute megszuumlnteteacutese tereacuten hozott inteacutezkedeacuteseket foglal magaacutebanrdquo
Az 1960-toacutel műkoumldő ESZA egyes fejleszteacutesi teruumlletei enneacutel koumlzvetlenebbuumll ceacutelozzaacutek az eseacutelyegyenlőseacuteg noumlveleacuteseacutet a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes csoumlkkenteacuteseacutet A 2006-os ESZA-rendelet alapjaacuten ennek az Alapnak bdquoerősiacutetenie kell a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi koheacutezioacutet a foglalkoztataacutesi lehetőseacutegek reacuteveacutenrdquo4 Az ESZA alapve-tően a munkavaacutellaloacutek eacutes vaacutellalkozaacutesok alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutenek noumlveleacuteseacutere a foglalkoztataacutes eacutes munka-erő-piaci reacuteszveacutetel javiacutetaacutesaacutera ezen beluumll a haacutetraacutenyos helyzetűek munkaerő-piaci beleacutepeacuteseacutenek segiacuteteacuteseacutere eacutes a diszkriminaacutecioacute elleni kuumlzdelemre oumlsszpontosiacutet A rendelet eacutertelmeacuteben az ESZA-nak a koumlzoumls euroacutepai aacutetfo-goacute bdquoceacutelkitűzeacutesek eacutes szaacutemszerű ceacutelok veacutegrehajtaacutesaacutehoz valoacute fokozottabb hozzaacutejaacuterulaacutesa eacuterdekeacuteben ndash azokat a tagaacutellami szakpolitikaacutekat kell taacutemogatnia amelyek szoros oumlsszhangban aacutellnak az euroacutepai foglalkoztataacutesi strateacutegia alapjaacuten megfogalmazott integraacutelt iraacutenymutataacutesokkal eacutes ajaacutenlaacutesokkal valamint a taacutersadalmi befoga-daacutessal a megkuumlloumlnboumlzteteacutes mentesseacuteggel az egyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesaacuteval eacutes az oktataacutessal eacutes keacutepzeacutessel kapcsolatos vonatkozoacute koumlzoumlsseacutegi ceacutelkitűzeacutesekkelrdquo
A koheacutezioacutes politika tervezeacuteseacutenek eszkoumlzekeacutent az Euroacutepai Bizottsaacuteg meacuteg 2005-ben adta koumlzre iraacutenymuta-taacutesaacutet5 amely egyreacuteszt szoacutel a meguacutejiacutetott lisszaboni strateacutegiaacuteroacutel maacutesreacuteszt meghataacuterozza a 2007ndash2013 koumlzoumltti koheacutezioacutes politika kereteit A koumlzlemeacuteny haacuterom fő iraacutenymutataacutest tartalmaz (beruhaacutezaacutesok eacutes munka noumlvekedeacutest szolgaacuteloacute tudaacutes eacutes innovaacutecioacute toumlbb eacutes jobb munkahely) szaacutemos alpontra lebontva Ezek koumlzuumll itt kiemeluumlnk neacutehaacuteny olyan teacutetelt amelyek legkoumlzvetlenebbuumll kapcsoloacutednak a kirekesztettseacuteg enyhiacuteteacuteseacutehez
bdquotoumlbb embert kell a foglalkoztataacutesba vonzani eacutes ott megtartani valamint korszerűsiacuteteni kell a szociaacutelis veacute- delmi rendszereket
3 4372010Eu rendelet (2010 maacutejus 19) az Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alaproacutel szoacuteloacute 10802006EK rendeletnek a marginalizaacutelt koumlzoumlsseacutegeket segiacutető lakaacutesberuhaacutezaacutesi inteacutezkedeacutesek taacutemogathatoacutesaacutega tekinteteacuteben toumlrteacutenő moacutedosiacutetaacute-saacuteroacutel
4 10812006EK rendelet (2006 juacutelius 5) az Euroacutepai Szociaacutelis Alaproacutel eacutes az 17841999EK rendelet hataacutelyon kiacutevuumll he-lyezeacuteseacuteről
5 A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye Koheacutezioacutes politika a noumlvekedeacutes eacutes a foglalkoztataacutes taacutemogataacutesaacutera koumlzoumlsseacutegi strateacutegiai iraacuteny-mutataacutesok a 2007ndash2013 koumlzoumltti időszakra 2005 juacutelius 5
182 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
fokozni kell a munkavaacutellaloacutek eacutes a vaacutellalkozaacutesok alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutet valamint a munkaerőpiacok ru- galmassaacutegaacuteta humaacuten erőforraacutesba toumlrteacutenő beruhaacutezaacutest a jobb oktataacutes eacutes szakkeacutepzeacutes uacutetjaacuten kell fokozni (hellip) biztosiacutetsanak befogadoacute munkaerőpiacot fokozzaacutek a munka vonzerejeacutet tovaacutebbaacute tegyeacutek a munkaveacutegzeacutest kiacutevaacutenatossaacute az aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutera ideeacutertve a haacutetraacutenyos helyzetű eacutes az inaktiacutev szemeacutelyeket isrdquo
A koheacutezioacuteroacutel szoacuteloacute strateacutegiai iraacutenymutataacutes alapjaacuten kellett elkeacutesziacuteteniuumlk a tagaacutellamoknak nemzeti strateacutegiai referenciakereteiket (nSRK) amelyekben kijeloumllteacutek sajaacutet fejleszteacutesi prioritaacutesaikat a megadott keretekhez iga-zodva illetve meghataacuterozzaacutek azokat az uacuten bdquooperatiacutev programokatrdquo amelyekkel a ceacutelokat igyekeznek megva-loacutesiacutetani Operatiacutev programoknak (roumlviden OP) nevezzuumlk azokat a strateacutegiai egy-egy nagyobb szakmapoliti-kai teruumlletet aacutetfogoacute strateacutegiai dokumentumot amely az adott programozaacutesi időszak egeacuteszeacutere meghataacuterozza a fejleszteacuteseket [Magyarorszaacuteg eseteacuteben a jelenlegi 2007ndash2013 eacutevek koumlzti perioacutedusban 15 db ilyen OP van Koumlzoumlttuumlk a szociaacutelis teruumllet szaacutemaacutera legleacutenyegesebbek a Taacutersadalmi Meguacutejulaacutes Operatiacutev Program (TAacuteMOP) eacutes a Taacutersadalmi Infrastruktuacutera Operatiacutev Program (TIOP)6] Az Euroacutepai Bizottsaacuteg fontos kikoumlteacutese hogy a tag-aacutellamok eacutes a reacutegioacutek ndash fejlettseacutegi szintjuumlktől fuumlggően ndash a taacutemogataacutesok 60ndash75 szaacutezaleacutekaacutet a lisszaboni strateacutegia prioritaacutesaira koumltelesek fordiacutetani Az nSRK tehaacutet egy-egy tagorszaacutegon beluumll reacutegioacutekra teruumlleti prioritaacutesokra illetve operatiacutev programokra lebontva jeloumlli ki azokat a fejleszteacuteseket amelyek az Eu koheacutezioacutes politikaacutejaacutet va-loacutesiacutetjaacutek meg tagaacutellami regionaacutelis szinten
A 2 taacuteblaacutezat aacutettekinteacutest ad a koheacutezioacutes politika ceacutelkitűzeacuteseiről hozzaacuterendelve a megfelelő Alapokat
2 taacuteblaacutezat A koheacutezioacutes politika ceacutelkitűzeacutesei eacutes az Alapok 2007ndash2013
Ceacutelkitűzeacutesek Fő jellemzők AlapokKonvergencia A ceacutel a regionaacutelis egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacutese Euroacutepaacuteban meacuteghozzaacute olyan moacutedon hogy azok a reacutegioacutek amelyek egy főre eső bruttoacute hazai termeacuteke (GdP) az Eu GdP-jeacutenek kevesebb mint 75-a a jobb helyzetben leacutevő reacutegioacutekhoz valoacute felzaacuterkoacutezaacutes eacuterdekeacuteben taacutemogataacutest kapnak valamint egyes olyan reacutegioacutek amelyek maacuter a keacutet legutoacutebbi bőviacuteteacutesi koumlr előtt is az Eu-hoz tartoztak eacutes csupaacuten azeacutert keruumlltek a 75-os kuumlszoumlb foumlleacute mert az uacutejabb tagaacutellamok csatlakozaacutesaacuteval az Eu aacutetlagos GdP-je csoumlkkent (utoacutebbiak 2013-ig fokozatosan megszűnő taacutemogataacutesban reacuteszesuumllnek)
Az eacuterintett reacutegioacutek szaacutema 99 Az eacuterintett lakossaacuteg szaacutema 170 millioacute fő Teljes oumlsszeg 2833 milliaacuterd euroacute (a teljes koheacutezioacutes koumlltseacutegveteacutes 815-a) A taacutemogatott projektek tiacutepusai az alapinfrastruktuacutera fejleszteacutese a vaacutellalkozaacutesok taacutemogataacutesa viacutez- eacutes hulladeacutekkezeleacutes nagy sebesseacutegű internetkapcsolat keacutepzeacutes munkahelyek leacutetrehozaacutesa stb
ER
FA
ESZA
Koheacute
zioacutes
Ala
p6 Az operatiacutev programok sok maacutes informaacutecioacute mellett eleacuterhetők a nemzeti Fejleszteacutesi Uumlgynoumlkseacuteg honlapjaacuteroacutel wwwnfuhu
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 183
Ceacutelkitűzeacutesek Fő jellemzők AlapokRegionaacutelis versenykeacutepesseacuteg eacutes a foglalkoztataacutes Ceacutel a munkahelyteremteacutes egyreacuteszt a versenykeacutepesseacuteg fokozaacutesaacuteval maacutesreacuteszt azzal hogy a reacutegioacutekat vonzoacutebbaacute teszik a vaacutellalkozaacutesok eacutes a befektetők szaacutemaacutera Ez a ceacutelkitűzeacutes minden olyan euroacutepai reacutegioacutera vonatkozik amely nem tartozik a konvergencia ceacutelkitűzeacutes alaacute eacutes segiacuteti a gazdagabb reacutegioacutekat abban hogy meacuteg jobban teljesiacutetsenek eacutes ezzel lenduumlletet adjanak az egeacutesz Eu-nak valamint kiegyensuacutelyozottabb fejlődeacutest biztosiacutet ezekben reacutegioacutekban azaacuteltal hogy a szegeacutenyseacutegnek meacuteg a nyomait is felszaacutemolja
Az eacuterintett reacutegioacutek szaacutema 172 Az eacuterintett lakosok szaacutema 330 millioacute fő Teljes oumlsszeg 55 milliaacuterd euroacute (a teljes koheacutezioacutes koumlltseacutegveteacutes 16-a) A taacutemogatott projektek tiacutepusai a koumlrnyezetbaraacutet koumlzlekedeacutes fejleszteacutese a kutatoacutekoumlzpontok egyetemek kisvaacutellalkozaacutesok eacutes uacutej vaacutellalkozaacutesok taacutemogataacutesa keacutepzeacutes munkahelyek leacutetrehozaacutesa stb
ER
FA
ESZA
Euroacutepai teruumlleti egyuumlttműkoumldeacutes A ceacutel olyan hataacuterokon aacutetnyuacuteloacute ndash orszaacutegok vagy reacutegioacutek koumlzoumltti ndash egyuumlttműkoumldeacutesek elősegiacuteteacutese amelyek a koheacutezioacutes politika nyuacutejtotta taacutemogataacutes neacutelkuumll nem joumlnneacutenek leacutetre
Az eacuterintett reacutegioacutek szaacutema mindegyik Az eacuterintett lakosok szaacutema 500 millioacute fő Teljes oumlsszeg 87 milliaacuterd euroacute (a teljes koheacutezioacutes koumlltseacutegveteacutes 25-a) A taacutemogatott projektek tiacutepusai a termeacuteszeti erőforraacutesok megosztott kezeleacutese kockaacutezatveacutedelem a koumlzlekedeacutesi kapcsolatok javiacutetaacutesa egyetemi eacutes kutatoacuteinteacutezeti haacuteloacutezatok leacutetrehozaacutesa stb
ER
FA
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes az Euroacutepai Bizottsaacuteg honlapja alapjaacuten httpeceuropaeuregional_policyhowindex_hucfm
Euroacutepai szociaacutelis Alap293
Az Euroacutepai Szociaacutelis Alap 1960-ban kezdte meg műkoumldeacuteseacutet Ekkortoacutel biztosiacutet forraacutesokat a tagaacutellamok szaacute-maacutera a foglalkoztataacutesi probleacutemaacutek lekuumlzdeacuteseacutere a munkaneacutelkuumlliseacuteg kezeleacuteseacutere Az ESZA a moumlgoumltte aacutelloacute 50 eacutev alatt szaacutemos aacutetalakulaacuteson ment keresztuumll melyekkel folyamatosan szeretteacutek volna korrigaacutelni a taacutemogataacutesok torziacutetoacute hataacutesait eacutes noumlvelni hateacutekonysaacutegukat ceacutelzaacutesuk pontossaacutegaacutet Az elmuacutelt eacutevtizedekben azonban az euroacute-pai gazdasaacuteg eacutes taacutersadalom gyoumlkeresen aacutetalakult Az euroacutepai koumlzoumlsseacuteg kibővuumllt a munkaneacutelkuumlliseacuteg inaktivi-taacutes pedig reacuteszben aacutellandoacutesult reacuteszben pedig egyre komplexebb probleacutemakeacutent jelentkezett
Az ESZA vaacuteltozaacutesai műkoumldeacuteseacutenek első szakaszaacuteban a műkoumldeacuteseacutenek technikai probleacutemaacuteira reagaacutelt va-lamint a taacutemogataacutesnyuacutejtaacutes elveit erősiacutetette neacutehaacuteny reformmal napjainkban az Alap műkoumldeacuteseacuteről zajloacute paacuter-beszeacuted viszont maacuter a beavatkozaacutesok teruumlleteacutere foacutekuszaacutel Sokak szerint a szegeacutenyseacuteg eacutes egyeacuteb taacutersadalmi probleacutemaacutek csoumlkkenteacuteseacutevel megoldaacutesaacuteval a taacutersadalmi befogadaacutes elősegiacuteteacuteseacutevel koumlnnyebben orvosolhatoacuteak a munkaerőpiac probleacutemaacutei is
184 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az Alap műkoumldeacuteseacutenek legelső időszakaacuteban egyszerű normatiacutev taacutemogataacutesi rendszert műkoumldtetett a Bizott-saacuteg Ezzel a mechanizmussal 1960 eacutes 1973 koumlzoumltt 700 ezer munkavaacutellaloacute letelepedeacuteseacutet mobilitaacutesaacutet szabad mozgaacutesaacutet taacutemogattaacutek valamint egymillioacute ember aacutetkeacutepzeacuteseacutehez biztosiacutetottak forraacutest Sem az eacuterintettek szaacutema sem a felhasznaacutelt forraacutesok nem koumlzeliacutetetteacutek meg a keacutesőbbi meacuterteacutekeket
A munkaneacutelkuumlliseacuteg probleacutemaacuteja egyeacutertelműen strukturaacutelis jellegű volt iacutegy a szabad mozgaacutes elveacutenek eacuter-veacutenyt szerző mobilitaacutesi taacutemogataacutesok eacutes az aacutetkeacutepzeacutesek taacutemogataacutesa kieleacutegiacutetette a tagaacutellamok kezdeti igeacutenyeit eacutes elvaacuteraacutesait az Alappal szemben A munkaneacutelkuumlliseacuteg tartoacutes jelenleacutete csak az 1970-es eacutevek maacutesodik feleacuteben vaacutelt egyre szeacutelesebb koumlrben nyilvaacutenvaloacutevaacute
Az ESZA-projektek suacutelypontjait lehetseacuteges feladatait az egyes korszakokban a 3 taacuteblaacutezat foglalja oumlssze
3 taacuteblaacutezat A munkaneacutelkuumlliseacuteg tiacutepusai eacutes a tartoacutesan munka neacutelkuumll leacutevők integraacutecioacutejaacutera kialakiacutetott ESZA-projektek suacutelypontjai
Főbb korszakok A munkaneacutelkuumlliseacuteg tiacutepusa A probleacutema termeacuteszete Lehetseacuteges feladatok projektekAz 1960-as eacutevekben eacutes az 1970-es eacutevek elejeacuten
Frikcionaacutelis vagy suacuterloacutedaacutesos munkaneacutelkuumlliseacuteg amely a teljes foglalkoztataacutes korszakaacutera jellemző
Az uacutej aacutellaacutes megtalaacutelaacutesa eacutes a reacutegi aacutellaacutes elhagyaacutesa koumlzoumltt kialakuloacute munkaneacutelkuumlliseacuteg A munkaerő iraacutenti kereslet meghaladja a kiacutenaacutelatot A munkaneacutelkuumlliseacuteg időtartama aacuteltalaacuteban roumlvid A tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg haacutettereacuteben toumlbbnyire egyeacuteni probleacutemaacutek huacutezoacutednak
A probleacutemaacutet a munkakoumlzvetiacutető szolgaacuteltataacutesok kieacutepiacuteteacuteseacutevel lehet kezelni Tartoacutesan munka neacutelkuumll levők eseteacuteben az egyeacuteni felelősseacuteget emelik ki A probleacutemaacutek hateacutekony kezeleacuteseacuteben szemeacutelyre szoacuteloacute strateacutegiaacutek kialakiacutetaacutesaacutera lenne szuumlkseacuteg
Az 1970-es eacutevek koumlzepeacutetől az 1980-as eacutevek koumlzepeacuteig
Strukturaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg A gazdasaacutegi szerkezetvaacuteltaacutes korszakaacuteban leacutep fel amikor a teljes foglalkoztataacutes vaacutelsaacutegba keruumll
A hagyomaacutenyos szakkeacutepzettseacutegű eacutes a keacutepzettseacuteg neacutelkuumlli munkaerőt igeacutenylő aacutellaacutesok szaacutema rohamosan csoumlkken A munkaerő-piaci kereslet eacutes kiacutenaacutelat nagysaacutegrendje alapvetően megegyezik szerkezete azonban elteacuterő Az idős alacsony keacutepzettseacutegű alkalmazottakra hosszuacute taacutevuacute munkaneacutelkuumlliseacuteg vaacuter A tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg haacutettereacuteben gazdasaacutegszerkezeti nem pedig egyeacuteni probleacutemaacutek aacutellnak
A ciklus legjellemzőbb eszkoumlze a keacutepzeacutes aacutetkeacutepzeacutes eacutes a munkaerő-kiacutenaacutelat csoumlkkenteacutese ndash az idősebb munkavaacutellaloacutek eseteacuteben korkedvezmeacutenyes nyugdiacutejazaacutessal s az inaktiacutev aacutellomaacutenyba vonulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteseacutevel (pl rokkantnyugdiacutej aacutepolaacutesi diacutej)
folytatoacutedik
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 185
Főbb korszakok A munkaneacutelkuumlliseacuteg tiacutepusa A probleacutema termeacuteszete Lehetseacuteges feladatok projektekAz 1980-as eacutevektől napjainkig
Abszoluacutet munkaneacutelkuumlliseacuteg ndash posztindusztriaacutelis taacutersadalom magas termeleacutekenyseacuteggel alacsony foglalkoztataacutesi raacutetaacuteval atipikus foglalkoztataacutesi formaacutekkal
A munkaerő iraacutenti kereslet leacutenyegesen kisebb mint a kiacutenaacutelat A munkaneacutelkuumlliseacuteg nem csupaacuten a legalacsonyabb keacutepzettseacutegű reacutetegeket eacuterinti A tartoacutesan munka neacutelkuumll leacutevők araacutenya dinamikusan nő A tradicionaacutelis foglalkoztataacutesi formaacutek szerinti integraacuteloacutedaacutes a munka vilaacutegaacuteba szeacuteles taacutersadalmi reacutetegek szaacutemaacutera eleacuterhetetlen
Munkahelyteremteacutes oumlnfoglalkoztataacutes taacutemogataacutesa rugalmas foglalkoztataacutesi formaacutek kialakiacutetaacutesa a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek bdquovegyes joumlvedelmű rendszerekrerdquo valoacute aacutetaacutelliacutetaacutesa (segeacutely+munka)
Forraacutes Csoba Judit in Gyulavaacuteri 2002 248
Az ESZA műkoumldeacuteseacutenek egyik kezdetek oacuteta megleacutevő probleacutemaacutejaacutera az ERFA 1975-oumls bevezeteacutese vilaacutegiacutetott raacute Az ERFA eseteacuteben ugyanis tagaacutellami kvoacuteta alapjaacuten osztottaacutek fel a fejleszteacutesi forraacutesokat ami egy az unioacutes koheacutezioacutes politikaacutehoz sokkal egyeacutertelműbben koumltődő tiacutepusa volt az Eu-s taacutemogataacutesoknak Ekkor vilaacutegosan laacutet-szott hogy mivel az ESZA eseteacuteben nem hasznaacuteltak kvoacutetarendszert a jobb programokat tervező tagaacutellamok leacutenyegesen toumlbb forraacuteshoz jutottak a ceacutelok torzultak
Az 1977-ben veacutegrehajtott jelentős reformot valoacutejaacuteban az euroacutepai foglalkoztataacutesi vaacutelsaacuteg keacutenyszeriacutetette ki Ennek hataacutesaacutera a strukturaacutelis aacutetalakiacutetaacuteshoz adott taacutemogataacutesokat is a vaacutelsaacuteg aacuteltal suacutelyosabban eacuterintett teacuterseacute-gek feleacute iraacutenyiacutetottaacutek valamint megjeloumllteacutek a munkaneacutelkuumlliseacuteg probleacutemaacutejaacuteval leginkaacutebb kuumlzdő ceacutelcsoportokat
a migraacutens munkavaacutellaloacutek eacutes csalaacutedtagjaik a 25 eacutev feletti munka neacutelkuumlli nők valamint a hosszuacute taacutevolleacutet utaacuten a munkaerőpiacra visszateacuterő nők a 25 eacutev alatti munkaneacutelkuumlliek kuumlloumlnoumlsen a paacutelyakezdők
Az utoacutebbi ceacutelcsoport 1982-re a 10 millioacute főt eleacuterő munkaneacutelkuumlliek csoportjaacutenak 42 szaacutezaleacutekaacutet tette ki Egyeacutertel-műen laacutetszott a keacutepzeacutesi rendszerek hibaacuteja az aacutetkeacutepzeacutes szuumlkseacutegesseacutege Az ESZA ezen időszaka is keacutet ceacutellal jellemezhető Egyreacuteszt a bevontak 75 szaacutezaleacutekaacutenak a 25 eacuteven aluliak csoportjaacuteboacutel kell kikeruumllnie koncentraacutelva az alaacutebbi inteacutezkedeacutesekre
a 18 eacutev alattiak elhelyezkedeacuteseacutet segiacutető szakkeacutepzeacutes eacutes szakmai gyakorlat a 18ndash25 eacutev koumlzoumlttieknek az uacutej technoloacutegiaacutehoz valoacute alkalmazkodaacutesaacutet segiacutető szakkeacutepzeacutes munkahelyteremtő beruhaacutezaacutesok az abszoluacutet elsőbbseacuteget eacutelvező reacutegioacutekban
Maacutesreacuteszt a forraacutesokat a szegeacuteny reacutegioacutekra kell oumlsszpontosiacutetani melyeket ekkortoacutel a munkaneacutelkuumlliseacutegi mutatoacutek eacutes a GdP-adatok felhasznaacutelaacutesaacuteval jeloumllteacutek ki
Maacuter ez idő taacutejt felerősoumldtek az egyedileg iraacutenyiacutetott elszigetelt programokat kritizaacuteloacutek amelyek szerint az euroacutepai koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeacutet valoacutejaacuteban az integraacutelt programok szolgaacutelnaacutek 1986-ban uacutetjaacutera is indult kiacuteseacuterleti
186 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
jelleggel az Integraacutelt Foumlldkoumlzi-tengeri Program Ekkor kezelt a Bizottsaacuteg előszoumlr olyan programot melynek egyszerre voltak aacutegazat- eacutes teruumlletfejleszteacutesi ceacuteljai valamint tervezeacuteseacutebe bevontaacutek a helyi partnereket veacuteg-rehajtoacutekat is Uacutejdonsaacuteg volt tovaacutebbaacute a program 7 eacuteves koumlltseacutegveteacutesi perioacutedusa mely azoacuteta meggyoumlkeresedett a Strukturaacutelis Alapok (s iacutegy az ESZA) koumlltseacutegveteacuteseacutenek tervezeacuteseacuteben
Fontos hogy ezt megelőzően 1986-ban alaacuteiacuteraacutesra keruumllt az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny amely maacuter expli-citen rendelkezett a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi koheacutezioacutes politikaacuteroacutel Az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny 158 cikke kimondja hogy a harmonikus fejlődeacutes eacuterdekeacuteben a Koumlzoumlsseacuteg a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi koheacutezioacutet kiacutevaacutenja teveacutekenyseacutegeivel elősegiacuteteni Ennek eacuterdekeacuteben a Strukturaacutelis Alapokat oumlsszehangoljaacutek koumlzoumls elvek menteacuten szervezik neacutegy fontos alapelvet hataacuterozott meg ekkor a koumlzoumlsseacuteg
a Bizottsaacuteg tapasztalatai azt mutattaacutek hogy valoacutedi eredmeacutenyeket csak a taacutemogatott ceacutelok eacutes teveacutekenyseacute- gek koncentraacutecioacutejaacuteval eacuternek elaz Alapokat toumlbb eacutevre tervezetten koumlvetkezetesen kell műkoumldtetni oumlsszehangolt iraacutenyiacutetaacutesukat hosszuacute taacutevuacute programozaacutessal kell biztosiacutetania szubszidiaritaacutes elve a programok kidolgozaacutesa eacutes veacutegrehajtaacutesa elengedhetetlenneacute teszi hogy az eacuterintet- tek minden szinten partnerseacutegben tudjanak egyuumlttműkoumldni egymaacutessal a koumlzoumls ceacutelok eacuterdekeacutebena Strukturaacutelis Alapok forraacutesai csak addicionaacutelisak kiegeacutesziacuteteacuteskeacutent szolgaacuteljanak a tagaacutellamok nemzeti eacutes regionaacutelis fejleszteacuteseihez Kifejezett ceacutel a tagorszaacutegok Eu-s fejleszteacutesi forraacutesoktoacutel valoacute fuumlggőseacutegeacutenek el-keruumlleacutese
A kialakult elvek menteacuten oumlt ceacutelkitűzeacutest hataacuteroztak meg a taacutemogataacutesok felhasznaacutelaacutesaacuteban1 ceacutelkitűzeacutes a fejlődeacutesben elmaradott teruumlletek felzaacuterkoacutezaacutesaacutenak eacutes szerkezeti aacutetalakulaacutesaacutenak taacutemogataacute-sa2 ceacutelkitűzeacutes a hanyatloacute ipari reacutegioacutek szerkezet aacutetalakiacutetaacutesaacutenak taacutemogataacutesa3 ceacutelkitűzeacutes a tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg lekuumlzdeacutese4 ceacutelkitűzeacutes a fiatalok integraacuteloacutedaacutesaacutenak elősegiacuteteacutese a munka vilaacutegaacuteba5 ceacutelkitűzeacutes a videacutek fejlődeacuteseacutenek taacutemogataacutesa
az agraacuterszerkezet aacutetalakiacutetaacutesaacutevala) a videacuteki teacuterseacutegek fejleszteacuteseacutevelb)
Az ESZA műkoumldeacuteseacutenek ezen 1992ndash1999 koumlzoumltti szakaszaacuteban a fenti elvek eacutes ceacutelok kikristaacutelyosodtak azon-ban az ERFA tiacutepusuacute fejleszteacutesek vetteacutek aacutet a meghataacuterozoacute szerepet A regionalitaacutes eacutes az infrastrukturaacutelis beruhaacutezaacutesokat eacuteleacutenkiacutető taacutemogataacutesok előteacuterbe helyezeacutese haacutetteacuterbe szoriacutetotta a ceacutelcsoportok szerinti inteacutezkedeacute-seket A koncepcioacute szerint a reacutegioacutek gazdasaacutegi felzaacuterkoacutezaacutesa ndash mintegy automatikusan ndash csoumlkkenti a szociaacutelis feszuumlltseacutegeket A laissez faire gazdasaacutegpolitika a kezdetek oacuteta reacutesze volt a taacutemogataacutespolitikaacutenak de ekkor felerősoumldni laacutetszott ugyanakkor a foglalkoztataacutesi probleacutemaacutek suacutelyosbodaacutesa miatt duplaacutejaacutera emelteacutek a Struktu-raacutelis Alapok koumlltseacutegveteacuteseacutet mely iacutegy 1997-re az Eu koumlltseacutegveteacuteseacutenek 363 szaacutezaleacutekaacutet tette ki
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 187
Az ESZA az 5a ceacutelkitűzeacutes kiveacuteteleacutevel a koheacutezioacutes politika minden ceacutelkitűzeacuteseacuten beluumll taacutemogatta a tagaacutellamok eacutes reacutegioacutek humaacutenerőforraacutes-fejleszteacuteseacutet Segiacutetette a munkauumlgyi szolgaacuteltataacutesok fejleszteacuteseacutet a keacutepzeacutest paacutelyairaacute-nyiacutetaacutest tanaacutecsadaacutest kuumlloumlnoumlsen a kisvaacutellalkozaacutesokban dolgozoacutek reacuteszeacutere keacutepzeacutesi rendszerek kialakiacutetaacutesaacutet ok-tatoacutek keacutepzeacuteseacutet kutatoacuteinteacutezetek vezető beosztaacutesuacute dolgozoacuteinak eacutes műszaki alkalmazottainak tovaacutebbkeacutepzeacuteseacutet
Az ESZA-forraacutesok nagy reacutesze az 1 eacutes 3 ceacutelkitűzeacutesre fordiacutetoacutedott A koncentraacutecioacute elveacutet koumlvetve az ESZA prioritaacutesait az aacuteltalaacutenos koumlzoumlsseacutegi szintű ceacutelkitűzeacutesek taacutemogataacutesaacutehoz rendelteacutek Ezek haacuterom teacutema koumlreacute oumlssz-pontosultak
az oktataacutes eacutes az alapkeacutepzeacutes minőseacutegeacutenek eacutes hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa a humaacuten erőforraacutesok bőviacuteteacute- se a kutataacutes tudomaacuteny eacutes technoloacutegia tereacuten taacutemogataacutes a keacutepzetlen vagy alacsony keacutepzettseacutegű fiatalok-nak az iskolaacuteboacutel a munka vilaacutegaacuteba valoacute aacutetmenetrea versenykeacutepesseacuteg noumlveleacutese eacutes a munkaneacutelkuumlliseacuteg megelőzeacutese a munkaerő alkalmazkodoacute keacutepesseacutegeacutenek noumlveleacuteseacuterea tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteggel eacutes a munkaerőpiacroacutel valoacute kirekeszteacutessel fenyegetettek foglalkoztataacutesi lehe- tőseacutegeinek javiacutetaacutesaacutera munkaerő-piaci integraacutecioacutejaacutera
Az ESZA műkoumldeacutese 1999-ben ismeacutet aacutetalakult iacutegy a tagaacutellamok a 2000ndash2006-os programozaacutesi perioacutedust egy uacutejabb mechanizmus menteacuten hajthattaacutek veacutegre A forraacutesok koncentraacutecioacutejaacutenak tovaacutebbi erősiacuteteacutese eacuterdekeacuteben decentralizaacuteltaacutek az alapok felhasznaacutelaacutesaacutet Ezutaacuten a nemzeti programok alapdokumentumait a tagaacutellamok az Euroacutepai Bizottsaacuteggal egyeztetve dolgozzaacutek ki de a reacuteszletek kidolgozaacutesa eacutes a veacutegrehajtaacutes maacuter teljes egeacuteszeacute-ben az adott tagaacutellam feladata eacutes felelősseacutege
A forraacutesok szűkoumlsseacutege miatt ebben a tervezeacutesi perioacutedusban haacuteromra csoumlkkentetteacutek a ceacutelkitűzeacutesek szaacutemaacutet1 ceacutelkitűzeacutes a fejlődeacutesben lemaradoacute reacutegioacutek fejlődeacuteseacutenek eacutes strukturaacutelis aacutetalakulaacutesaacutenak elősegiacuteteacutese2 ceacutelkitűzeacutes a strukturaacutelis probleacutemaacutekkal kuumlzdő teruumlletek gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi aacutetalakulaacutesaacutenak taacutemo-gataacutesa3 ceacutelkitűzeacutes az oktataacutesi keacutepzeacutesi eacutes foglalkoztataacutesi politikaacutek alkalmazaacutesaacutet eacutes korszerűsiacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute taacutemo-gataacutes
nagy hataacutessal volt az Euroacutepai Szociaacutelis Alapra az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia leacutetrejoumltte eacutes veacutegrehajtaacutesa Ez az alap volt a Foglalkoztataacutesi Strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutenak legfőbb eszkoumlze A beavatkozaacutesi taacutemogataacutesokra tovaacutebbi oumlt prioritaacutest jeloumlltek ki
aktiacutev munkaerő-piaci politikaacutek alkalmazaacutesa a munkaneacutelkuumlliseacuteg megelőzeacutese illetve orvoslaacutesa ceacuteljaacuteboacutel1 a szociaacutelis integraacutecioacute erősiacuteteacutese a taacutersadalmi beilleszkedeacutes elősegiacuteteacutese2 az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute keacutepzeacutes eacutes oktataacutesrendszereinek fejleszteacutese3 a munkaerő alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutenek eacutes vaacutellalkozoacutekeacuteszseacutegeacutenek javiacutetaacutesa4 pozitiacutev inteacutezkedeacutesek a nők munkaerő-piaci helyzeteacutenek javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben5
188 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia eacutes az ehhez kapcsoloacutedoacute tagaacutellami szintű uacuten nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacutetervek doumlntőek lettek az ESZA forraacuteselosztaacutesa szempontjaacuteboacutel A szociaacutelis teruumllet vonatkozaacutesaacuteban ez felerősiacutetette toumlbbszoumlr kizaacuteroacutelagossaacute tette azt a megkoumlzeliacuteteacutesmoacutedot hogy a szociaacutelis teruumllet csak annyiban eacutes uacutegy taacutemogathatoacute a Strukturaacutelis Alapokboacutel amennyiben a foglalkoztataacutesi ceacutelkitűzeacuteseket taacutemogatja
Az ESZA jelenlegi szakaszaacutera a 2007ndash2013 időszakra neacutegy ceacutelteruumlletet hataacuteroztak megnoumlvelni az alkalmazottak eacutes vaacutellalatok alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutet1 segiacuteteni a munkaacutehoz jutaacutest a munkaerőpiacon valoacutereacuteszveacutetelt2 taacutemogatni a haacutetraacutenyos helyzetű emberek szociaacutelis elfogadottsaacutegaacutet eacutes a munkaerő-piaci reacuteszveacuteteluumlket3 kapcsolatok erősiacuteteacuteseacutevel reformokra oumlsztoumlnoumlzni a munkaacuteltataacutes eacutes az elfogadaacutes teruumlletein 4
Ezek menteacuten tudja az Alap taacutemogatni a nemzeti Fejleszteacutesi Terv Operatiacutev Programjait Az operatiacutev progra-moknak pedig alapvető rendelteteacutese hogy elősegiacutetse a nemzeti Akcioacuteprogram ceacutelkitűzeacuteseit vaacutellalaacutesait
Az utoacutebbi eacutevek eacutes napjaink egyik fontos feladata hogy a lisszaboni strateacutegia lezaacuteraacutesa utaacuten az Euroacutepa 2020 strateacutegia megfelelő ceacutelokkal legyen megalkotva eacutes e ceacutelok menteacuten hateacutekony beavatkozaacutesok valoacutesuljanak meg az uacuten nemzeti Inteacutezkedeacutesi Tervekben Mivel ezen intervencioacutek jelentős reacuteszeacutet tovaacutebbra is az Eu Struk-turaacutelis Alapjai finansziacuterozzaacutek sokak jogos elvaacuteraacutesa a keacutet teruumllet eddigineacutel szorosabb oumlsszehangolaacutesa
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia eddig nem tapasztalt moacutedon emeli ki a szegeacutenyseacuteg probleacutemaacutejaacutet eacutes tűzi ki ceacutel-keacutent a deprivaacuteltan eacutelők taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutet a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutet Az ESZA aacutetalakiacutetaacutesaacutenak egyik fontos ceacutelja ezen uacutej ceacutelok inteacutezkedeacutesek hateacutekony taacutemogataacutesa a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem segiacuteteacutese Amint azt laacutethattuk az ESZA 2010-ig leacutenyegeacuteben a foglalkoztataacutes elősegiacuteteacuteseacutet a munkaneacutelkuumlliseacuteg csoumlkkenteacuteseacutet ceacutelozta Ez termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean jelentős hataacutessal van az emberek joumlvedelmeacutere taacutersadalmi beilleszkedett-seacutegeacutere A jelenlegi elgondolaacutesok szerint az ESZA ezen ceacutelja tovaacutebbra is megmarad de vaacuterhatoacutean kiemelten fog koncentraacutelni azon taacutersadalmi haacutetraacutenyok lekuumlzdeacuteseacutere melyek koumlzvetetten de nagymeacuterteacutekben befolyaacutesol-jaacutek a munkaerő-piaci beilleszkedeacutest a munkahelyi integraacutecioacutet (mint amilyen pl a diszkriminaacutecioacute) Az eddigi tapasztalatok alapjaacuten azonban az ESZA oumlnmagaacuteban nem tud jelentős hataacutesokat eleacuterni Szuumlkseacuteges hogy a tagaacutellamok az Eu ceacuteljait messzemenően eacuterveacutenyesiacutetseacutek hazai szakpolitikaacutejukban eacutes a koumlzoumls elveket alkal-mazva egyeacuteni koncepcioacutek menteacuten hajtsaacutek veacutegre sajaacutet koumlzoumls ceacutelokkal aacutetitatott strateacutegiaacuteikat
A Strukturaacutelis Alapok szociaacutelis teruumlleti ceacuteljait koumlvetve laacutethatoacute hogy a fejleszteacutesi forraacutesok ceacutelkitűzeacutesei taacutemo-gataacutesi mechanizmusai koumlvetik az Eu szociaacutelis politikaacuteval kapcsolatos aacuteltalaacutenos megkoumlzeliacuteteacutesmoacutedjaacutet A kez-detekben csupaacuten a munkavaacutellaloacutek tagorszaacutegok koumlzoumltti szabad mozgaacutesaacutet előmozdiacutetoacute Euroacutepai Szociaacutelis Alap beavatkozaacutesi teruumllete bővuumllt a rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesok jelentősen noumlvekedtek
Az Eu bőviacuteteacuteseacutevel valamint Euroacutepa gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi eacuteleteacuteben az 1950-es eacutevekhez keacutepest be-koumlvetkezett gyoumlkeres vaacuteltozaacutesok (foglalkoztatottsaacuteg demograacutefiai helyzet egyenlőtlenseacutegek noumlvekedeacutese) aacutetalakiacutetottaacutek az unioacutes fejleszteacutespolitika szerepeacutet uacutej taacutemogataacutesi alapok szuumllettek mint peacuteldaacuteul az ERFA vagy a Koheacutezioacutes Alap
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 189
A szociaacutelis teruumllet fejleszteacutese unioacutes forraacutesokboacutel elsősorban uacutegy keruumll(t) taacutemogataacutesra mint ami hozzaacutejaacuterul elengedhetetlen a foglalkoztataacutes bőviacuteteacuteseacutehez A 2000 eacutevtől kezdődően eacuterhető tetten az a nyitaacutes amely e te-ruumlletet is egyre inkaacutebb mint oumlnmagaacuteban fontos fejleszteacutesi teruumlletet ismeri el a koheacutezioacutes politika elemei koumlzoumltt A kuumlloumlnfeacutele szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok feacuterőhelyeinek bőviacuteteacutese minőseacuteguumlk javiacutetaacutesa ma maacuter egyre elfogadottabb gyakorlat noha a fejleszteacutesi forraacutesok elsődleges ceacutelkitűzeacutese tovaacutebbra is a gazdasaacutegi versenykeacutepesseacuteg noumlve-leacutese eacutes a foglalkoztataacutes bőviacuteteacutese
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Melyek az euroacutepai koheacutezioacutes politika legfontosabb ceacutelkitűzeacutesei1 Mikeacutent vaacuteltozott az Euroacutepai Szociaacutelis Alap műkoumldeacutese a megalakulaacutesaacutetoacutel napjainkig2 Milyen javaslatai oumltletei lenneacutenek a Strukturaacutelis Alapok tovaacutebbfejleszteacuteseacutere3
irodalom
Aratoacute Krisztina Bartal Anna Maacuteria Koacutenya Maacuterton nizaacutek Peacuteter (2008) Az Euroacutepai Unioacute Strukturaacutelis Alapjai eacutes a partnerseacuteg elve Magyarorszaacutegon Rejtjel Kiadoacute Budapest httpwwwnfuhudoc
daly Mary (2010) Assessing the Eu approach to combating poverty and social exclusion in the last decade In Eric Marlier david natali (eds) Background document prepared for the international conference on EU coordination in the social field in the context of Europe 2020 Looking back and building the future 14ndash15 September 2010 La Hulpe Belgium httpwwwsocialsecurityfgovbeeudocsagenda14-15_09_10_BP_Eu_coordination_social_field_enpdf
Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) (2002) Az Euroacutepai Szociaacutelis Alap eacutes Magyarorszaacuteg Foglalkoztataacutespolitikai eacutes Mun-kauumlgyi Miniszteacuterium Budapest
Kengyel Aacutekos (szerk) (2010) Az Euroacutepai Unioacute koumlzoumls politikaacutei Akadeacutemiai Kiadoacute BudapestSziklai Istvaacuten Szikra dorottya (2004) A Strukturaacutelis Alapok forraacutesainak felhasznaacutelaacutesi lehetőseacutegei a taacutersadal-
mi befogadaacutesi strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteban Eseacutely 2 107ndash142
Az EuroacutepAi szociaacutelis dimEnzioacute JoumlVőJE
191
Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek 31 szociaacutelis dimenzioacuteja
nyilAs mihaacutely
Az Euroacutepai unioacuteban a gazdasaacutegi integraacutecioacute tereacuten az 1990-es eacutevekben tett leacutepeacutesek (egyseacuteges piac eacutes koumlzoumls peacutenz leacutetrehozaacutesa) utaacuten is alapvető ceacutel maradt a versenykeacutepesseacuteg javiacutetaacutesa a polgaacuterok joacuteleacuteteacutenek noumlveleacutese eacutes az uacutej kihiacutevaacutesok (globalizaacutecioacute lakossaacuteg eloumlregedeacutese taacutersadalmi kirekeszteacutes koumlrnyezeti fenntarthatoacutesaacuteg) kezeleacutese
Az 1990-es eacutevekben gazdasaacutegi politikai eacutes szociaacutelis hataacutesait tekintve is egyre nagyobb probleacutemaacutevaacute vaacutelt a tartoacutesan 10 szaacutezaleacutek koumlruumll alakuloacute munkaneacutelkuumlliseacuteg amelynek koumlvetkezteacuteben a szociaacutelpolitika koumlzeacuteppontjaacute-ba a foglalkoztataacutes eacutes a munkahelyteremteacutes keruumllt Az 1997-es Amszterdami Szerződeacutesbe a toumlbbi szociaacutelpoli-tikai teruumllettől elkuumlloumlniacutetve oumlnaacutelloacute ciacutemkeacutent jelent meg a foglalkoztataacutes eacutes a tagaacutellamok koumltelezettseacuteget vaacutellaltak arra hogy a foglalkoztataacutes tereacuten oumlsszehangoljaacutek a nemzeti strateacutegiaacutejukat eacutes a foglalkoztataacutespolitikaacutejukat az aacutetfogoacute gazdasaacutegi ceacuteloknak megfelelően alakiacutetjaacutek (Horvaacuteth 2011 Foacuteti 2010)
Az Eu az 1997 novembereacuteben Luxemburgban tartott a foglalkoztataacutes keacuterdeacuteseivel foglalkozoacute csuacutecstalaacutelko-zoacuten elhataacuterozott doumlnteacutes eredmeacutenyekeacutent az Euroacutepai Tanaacutecs a koumlvetkező hoacutenapban elfogadta az 1998ndash2002 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacute foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalakat amelyek neacutegy pilleacuteren nyugodtak
a foglalkoztathatoacutesaacuteg javiacutetaacutesa a vaacutellalkozaacutesok oumlsztoumlnzeacutese a vaacutellalkozoacutek eacutes munkavaacutellaloacutek alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa az egyenlő eseacutelyek felteacuteteleinek erősiacuteteacutese (főleg a nők munkavaacutellalaacutesi eseacutelyeinek javiacutetaacutesaacuteval)
Az Euroacutepai Foglalkozaacutesi Strateacutegia leacutenyege a koordinaacutecioacute amely a koumlzoumls ceacutelok alapjaacuten kiegeacutesziacuteti a tagaacutellamok sajaacutet foglalkoztataacutespolitikaacutejaacutet Az 1998-as Beacutecsi Csuacutecstalaacutelkozoacuten doumlnteacutes szuumlletett a Stabilitaacutesi eacutes noumlvekedeacutesi Paktum mintaacutejaacuten alapuloacute foglalkoztataacutesi paktum kidolgozaacutesaacuteroacutel A foglalkoztataacutespolitikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutet eacutes a magasabb foglalkoztataacutesi szint eleacutereacuteseacutet ceacutelzoacute Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Paktumot a koumlvetkező eacutevi koumllni csuacutecson fogadtaacutek el
Az Amszterdami Szerződeacutes megteremtette az unioacuten beluumlli szociaacutelpolitikai eacutes foglalkoztataacutespolitikai egyuumltt-műkoumldeacutes kereteacutet A foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyelvek elfogadaacutesa tuumlkroumlzte azt a felismereacutest hogy a foglalkozta-taacutespolitika tereacuten is fontossaacute vaacutelt a nemzeti politikaacutek koordinaacutelaacutesa A koordinaacutelaacutest oumlsztoumlnoumlzte hogy a gazdasaacutegi versenykeacutepesseacuteg szempontjaacuteboacutel is egyre fontosabbaacute vaacutelt az unioacuten beluumlli foglalkoztataacutesi eacutes szociaacutelis helyzet alakulaacutesa Ezt jelzi hogy az Eu 2000 utaacuten meghirdetett hosszuacute taacutevuacute strateacutegiaacuteinak (lisszaboni strateacutegia 2000ndash2010 Euroacutepa 2020 strateacutegia 2010ndash2020) is koumlzponti elemei a foglalkoztataacutesi eacutes szociaacutelpolitikai ceacutelok
192 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
A lisszaboni strateacutegia311
A lisszaboni strateacutegia neacuteven ismert reformkoncepcioacute 2000-ben szuumlletett A 2000 maacuterciusi lisszaboni csuacute-cson az Euroacutepai unioacute nagy jelentőseacutegű uacutej strateacutegiaacutet eacutes koordinaacutecioacutes mechanizmust fogadott el Az elfogadott dokumentum 5 pontja egyetlen mondatba sűriacuteti az uacutej strateacutegia aacutetfogoacute ceacutelkitűzeacuteseacutet (Presidency Conclusions 2000 2)
bdquoAz Unioacute a koumlvetkező eacutevtizedre azt az uacutej strateacutegiai ceacutelt tűzte maga eleacute hogy a vilaacuteg legversenykeacutepesebb eacutes dinamikus tudaacutesalapuacute taacutersadalma legyen amely fenntarthatoacute gazdasaacutegi noumlvekedeacutest toumlbb eacutes jobb minőseacutegű munkahelyet valamint nagyobb taacutersadalmi koheacutezioacutet keacutepes biztosiacutetanirdquo
A monetaacuteris unioacute oacuteta legjelentősebb hosszuacute taacutevuacute unioacutes kezdemeacutenyezeacutes leacutenyege az Egyesuumllt Aacutellamok utol-eacutereacutese gazdasaacutegi teacuteren a hagyomaacutenyos euroacutepai eacuterteacutekek megőrzeacuteseacutevel A megfogalmazott ceacutelok eacutertelmeacuteben az Euroacutepai unioacutenak 2010-ig a vilaacuteg legversenykeacutepesebb tudaacutesalapuacute gazdasaacutegaacutevaacute kell vaacutelnia A magas szintű foglalkoztataacuteson eacutes termeleacutekenyseacutegen alapuloacute dinamikus noumlvekedeacutesnek biztosiacutetania kell a fenntarthatoacute fejlő-deacutest a taacutersadalmi koheacutezioacutet a sziacutenvonalas koumlrnyezetveacutedelmet valamint javiacutetania kell az unioacuteban eacutelő emberek eacuteletsziacutenvonalaacutet eacutes eacuteletminőseacutegeacutet Leacutenyeges eleme a strateacutegiaacutenak hogy a kitűzoumltt ceacutelok eleacutereacutese nem veszeacute-lyeztetheti az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok koumlzoumls viacutevmaacutenyait (az Euroacutepai Szociaacutelis Modellt)
A lisszaboni strateacutegia kiegeacutesziacuteteacutesekeacutent a koumlzoumls joacuteleacuteti eacuterteacutekek eacutes viacutevmaacutenyok megőrzeacuteseacutet szem előtt tartva a 2000 decemberi nizzai csuacutecson elfogadtaacutek az Euroacutepai Szociaacutelis Menetrendet Az ebben foglaltak szerint a 3 eacutevezred elejeacuten az unioacutes szociaacutelpolitika kiemelt teruumlletei
toumlbb eacutes jobb munkahely leacutetesiacuteteacutese a rugalmassaacutegon eacutes biztonsaacutegon alapuloacute munkakoumlrnyezet segiacuteteacutese a szegeacutenyseacuteg eacutes diszkriminaacutecioacute oumlsszes formaacuteja elleni kuumlzdelem a taacutersadalmi koheacutezioacute oumlsztoumlnzeacutese eacuterde- keacutebena szociaacutelis veacutedelem rendszereacutenek modernizaacutelaacutesa nemek koumlzoumltti egyenlőseacuteg erősiacuteteacutese a bőviacuteteacutes eacutes az Eu kuumllkapcsolatai szociaacutelis dimenzioacutejaacutenak erősiacuteteacutese
A strateacutegia elfogadaacutesaacutenak a szociaacutelis szempontok mellett fontos gazdasaacutegi oumlsztoumlnzői is voltak (vouml Gaacutecs 2005) A gazdasaacutegi integraacutecioacute eacutevtizedeken keresztuumll veacutegbemenő elmeacutelyiacuteteacuteseacutet nem utolsoacutesorban az a feacutele-lem motivaacutelta hogy az Eu lemarad a vilaacuteg maacutes dinamikusan fejlődő reacutegioacutei moumlgoumltt A globaacutelis veteacutelkedeacutes Maastricht eacutes a monetaacuteris unioacute megteremteacutese utaacuten is fontos teacutemaacuteja maradt az Eu-nak főleg az 1990-es eacutevek veacutegeacuten kibontakozoacute uacuten infokommunikaacutecioacutes boom idejeacuten Ebből főleg az uSA profitaacutelt eacutes ez megeacuterlelte unioacutes koumlroumlkben azt az elhataacuterozaacutest hogy a lemaradaacutes megelőzeacuteseacutere uacutej strateacutegiaacutera van szuumlkseacuteg
A lisszaboni folyamat előkeacutesziacuteteacutesekor az a szaacutendeacutek eacuterveacutenyesuumllt hogy a koraacutebbi reacuteszteruumlletekre vonatkozoacute uacuten euroacutepai folyamatok egybefogaacutesaacuteval koordinaacutelt modernizaacutecioacutes strateacutegiaacutet fejlesszenek ki A koumlvetkező eu-roacutepai folyamatokroacutel van szoacute
nyilas Mihaacutely Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja 193
luxemburgi folyamat (foglalkoztataacutespolitika nemzeti foglalkoztataacutespolitikaacutek koordinaacutelaacutesa a foglalkoztataacutes noumlveleacutese)cardiffi folyamat (strukturaacutelis reformok koordinaacutelaacutesa eacutes monitorozaacutesa) koumllni folyamat (euroacutepai makrogazdasaacutegi paacuterbeszeacuted segiacuteteacutese a kormaacutenyok eacutes a szociaacutelis partnerek koumlzoumltt)
A haacuterom pilleacuterre (gazdasaacuteg szociaacutelis uumlgyek koumlrnyezetveacutedelem) eacutepuumllő oumlsszetett reformfolyamat szaacutemos ki-emelt teruumlletet jeloumll meg iacutegy toumlbbek koumlzoumltt a gazdasaacutegi reformokat az informaacutecioacutes taacutersadalom megteremteacuteseacutet eacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutet a kutataacutes-fejleszteacutesre a tudomaacutenyra eacutes a humaacuten erőforraacutesokra fordiacutetott befekteteacutesek noumlveleacute-seacutet a szorosabb gazdasaacutegpolitikai koordinaacutecioacutet eacutes a belső piac műkoumldeacuteseacutet javiacutetoacute inteacutezkedeacuteseket az oktataacutes a szociaacutelis veacutedelem eacutes a koumlrnyezetveacutedelem szintjeacutenek emeleacuteseacutet Szociaacutelpolitikai szempontboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a foglalkoztataacutes javiacutetaacutesa eacutes a szociaacutelis gondoskodaacutes modernizaacutelaacutesa A foglalkoztataacutes eacutes keacutepzeacutes fejleszteacutese tereacuten olyan ceacutelok jelennek meg mint a munkaerő-piaci reacuteszveacuteteli araacuteny fokozaacutesa (2010-ig 70-ra nők eseteacuteben 60-ra idősebb munkavaacutellaloacutekra vonatkozoacutean 50-ra) illetve a lakossaacuteg keacutepzettseacutegi szintjeacute-nek emeleacutese (e teacuteren fontos toumlrekveacutes az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes elterjeszteacutese eacutes konkreacutet mutatoacutekeacutent megfogalmazoacutedik hogy 2010-ig a feleacutere kell csoumlkkenteni a csak alapfokuacute keacutepzettseacutegűek szaacutemaacutet) A szociaacutelis veacutedelem reformjaacutenak biztosiacutetania kell a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutet eacutes el kell eacuterni hogy 2010-re a teacutenyleges nyugdiacutejba vonulaacutes ideje aacutetlagosan oumlt eacutevet noumlvekedve 65 eacutev legyen egyuacutettal jelentősen csoumlkken-teni kell a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekesztettseacuteg aacuteltal fenyegetettek szaacutemaacutet
A megfogalmazott ceacutelok az Eu egeacuteszeacutere (aacutetlagaacutera) vonatkoznak eacutes nincsenek tagorszaacutegokra lebontva de a lisszaboni strateacutegia szaacutemol az oumlsszes tagorszaacuteg reacuteszveacuteteleacutere a ceacutelok teljesiacuteteacuteseacuteben A lisszaboni folyamat főleg olyan teruumlleteket ceacuteloz meg amelyek nemzeti kompetenciaacuteban vannak oumlsszehangolt iraacutenyiacutetaacutes neacutelkuumll viszont keacuterdeacuteses a fő ceacutelok teljesiacutethetőseacutege Az adott teruumlleteken (foglalkoztataacutes munkaerő-piaci viszonyok oktataacutes joacuteleacuteti ellaacutetoacuterendszerek stb) meglevő doumlnteacutesi kompetenciaacutejukroacutel az egyes kormaacutenyok nem is kiacutevaacutennak lemondani Iacutegy a lisszaboni folyamat egyfajta kiacuteseacuterlet arra hogy bdquoszaacutemos keacuterdeacuteskoumlrt olyan szuumlrke zoacutenaacuteba he-lyezzen aacutet amely koordinaacutecioacute szempontjaacuteboacutel a tisztaacuten nemzeti eacutes a centralizaacutelt unioacutes felelősseacutegi szintek koumlzeacute esikrdquo (Gaacutecs 2005 209) Ezen szuumlrke zoacutenaacuteba vont teruumlletek befolyaacutesolaacutesaacutenak moacutedszere a nyitott koordinaacutecioacute amely moacutedszer alapfunkcioacuteja hogy a doumlnteacutesek unioacutes centralizaacutelaacutesa eacutes a koumlzpont ndash Euroacutepai unioacute ndash hatalom-mal valoacute felruhaacutezaacutesa neacutelkuumll koumlzoumlsen elfogadott ceacutelok keacuteszuumlljenek eacutes azokat a tagorszaacutegok oumlsszehangolt moacutedon eacutes a megaacutellapiacutetott uumltemezeacutesben veacutegrehajtsaacutek Az uacutej moacutedszer az euroacutepai szociaacutelis modellel kapcsolat-ban koraacutebban jelzett dilemma feloldaacutesaacutet szolgaacutelja eacutes a vaacuterakozaacutesok szerint a szociaacutelpolitika unioacutes integraacutelaacutesa neacutelkuumll lehetőveacute teszi a szociaacutelis veacutedelmi politikaacutek egyseacutegesuumlleacuteseacutet A nagy keacuterdeacutes az hogy keacutepes-e a nyitott koordinaacutecioacute szociaacutelis teacuteren olyan gyakorlatokhoz eacutes eredmeacutenyekhez vezetni amelyek bdquoellenaacutelloacutebbakrdquo a gaz-dasaacutegi eacutes monetaacuteris integraacutecioacute nyomaacutesaacuteval szemben egyuacutettal a koumlzoumls ceacutelok teljesiacuteteacutese soraacuten megőrzik az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok kuumlloumlnboumlzőseacutegeacutet eacutes politikai oumlroumlkseacutegeacutet
A lisszaboni folyamatban alkalmazott nyitott koordinaacutecioacute mintaacutejaacuteul a luxemburgi folyamatban megjelenő Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia (EFS) szolgaacutelt tulajdonkeacuteppen az itt maacuter kiproacutebaacutelt moacutedszert terjesztetteacutek ki uacutej teruumlletekre A moacutedszer legfontosabb oumlsszetevői a koumlvetkezők (Scharpf 2002 8ndash9 Gaacutecs 2005 210ndash211)
194 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
a politikai doumlnteacutesek tagorszaacutegi szinten maradnak kizaacuterva az unioacutes szintű jogalkotaacutest a tagorszaacutegok politikai doumlnteacuteseinek viszont koumlzoumls vonatkozaacutesai vannak ezeacutert toumlrekedni kell koumlzoumls ceacutelok kitűzeacuteseacutere eacutes az eleacutert eredmeacutenyek koumlzoumls eacuterteacutekeleacuteseacutereiraacutenyelveket eacutes ezekhez koumltődő roumlvid koumlzeacutep- eacutes hosszuacute taacutevuacute terveket fogadnak el az Euroacutepai unioacute egeacute- szeacuterekvantitatiacutev eacutes kvalitatiacutev mutatoacutekat alakiacutetanak ki valamint az egyes szektorokra vonatkozoacute iraacutenyadoacute bdquojoacute gya- korlatokrdquo kivaacutelasztaacutesaacuteval jelzik a koumlvetendő megoldaacutesokataz unioacutes iraacutenyelveket bdquolefordiacutetjaacutekrdquo a nemzeti eacutes teruumlleti kuumlloumlnbseacutegeket figyelembe vevő ceacutelokra eacutes inteacutezke- deacutesekreegy koumlzoumls tanulaacutesi folyamat segiacuteteacutese eacuterdekeacuteben az eleacutert eredmeacutenyek nyomon koumlveteacutese eacuterteacutekeleacutese a toumlbbi tagorszaacuteg aacuteltali elemzeacuteseaz egyuumlttműkoumldeacutes oumlnkeacutentes kooperaacutecioacuten nyugszik eacutes nincsenek jogi szankcioacutek a nem teljesiacutetőkkel szemben
A tagorszaacutegok eacutes az Eu inteacutezmeacutenyei koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes ciklikusan ismeacutetlődik melynek soraacutenaz Euroacutepai Tanaacutecs megalkotja a koumlvetkező szakaszra eacuterveacutenyes iraacutenyelveket meghataacuterozzaacutek a koordinaacutecioacutehoz hasznaacutelt mutatoacutekat a tagorszaacutegok nemzeti akcioacuteterveket dolgoznak ki a mutatoacutek eacutes a bdquojoacute gyakorlatokrdquo felhasznaacutelaacutesaacuteval a tervek veacutegrehajtaacutesaacutet tagorszaacutegi eacutes unioacutes szinteken egyaraacutent nyomon koumlvetik eacutes koumlzoumlsen eacuterteacutekelik a Tanaacutecs eacutes a Bizottsaacuteg egyuumlttes jelenteacutest keacutesziacutet az akcioacutetervek teljesiacuteteacuteseacuteről a tapasztalatok alapjaacuten a Tanaacutecs moacutedosiacutetja az iraacutenyelveket eacutes az egyes tagokra vonatkozoacute ajaacutenlaacutesokat fogalmaz mega lisszaboni folyamat kuumlloumlnboumlző teruumlletein eleacutert haladaacutest az aacutellam- eacutes kormaacutenyfők tavaszi csuacutecstalaacutelkozoacutein eacuterteacutekelik
A lisszaboni strateacutegia megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban a feladatok uumltemezeacuteseacutet kuumlloumlnboumlző faacutezisokra bontottaacutek A szociaacutelpo-litika joumlvőjeacutevel a kibőviacutetett Euroacutepai unioacute keretei koumlzoumltt foglalkozoacute uacuten Magas Szintű Csoport a Bizottsaacutegnak keacutesziacutetett jelenteacuteseacuteben (European Commission 2004) megaacutellapiacutetotta hogy az első szakasz lezaacuterult amely soraacuten megvaloacutesultak az alaacutebbi feladatok
a lisszaboni csuacutecs hataacuterozataacutet alkalmaztaacutek az Eu politikai eszkoumlzeire (koumlzoumlsseacutegi programok akcioacutetervek ajaacutenlaacutesok)a koumlrnyezetveacutedelmi dimenzioacute beveacutetele a strateacutegiaacuteba eacutes a fenntarthatoacute fejlődeacutes-megkoumlzeliacuteteacutes kidolgozaacutesa a strateacutegia előzetes alkalmazaacutesa a tagaacutellamokban a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereinek kidolgozaacutesa eacutes az egyuumlttműkoumldeacutesi mechanizmusok bevezeteacutese a gazdasaacutegpolitika eacutes szociaacutelpolitika koumlzoumltti uacutej jellegű koordinaacutecioacute figyelembe veacutetele az unioacutes alkotmaacuteny kidolgozaacutesaacuteban
nyilas Mihaacutely Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja 195
A lisszaboni strateacutegia feacutelidős eacuterteacutekeleacuteseacutere a 2005-oumls bruumlsszeli csuacutecson keruumllt sor A feacutelidős eacuterteacutekeleacutes alapja a koraacutebbi holland miniszterelnoumlk Wim Kok vezeteacuteseacutevel teveacutekenykedő bizottsaacuteg jelenteacutese volt Kideruumllt hogy az elmuacutelt eacutevek előrehaladaacutesaacutenak feacutenyeacuteben tuacutel ambicioacutezusak voltak a ceacutelok illetve tuacutel optimistaacutenak bizonyul-tak a kitűzoumltt ceacutelok gyors eleacutereacuteseacutevel kapcsolatos vaacuterakozaacutesok Vilaacutegossaacute vaacutelt hogy joacute neacutehaacuteny konkreacutet ceacutel nem teljesuumll a kitűzoumltt hataacuteridőig 2010-ig A feacutelidős eacuterteacutekeleacutes megaacutellapiacutetotta hogy irreaacutelisnak bizonyult az a ceacutelkitűzeacutes hogy az Eu 2010-re az Egyesuumllt Aacutellamokat megelőzve a vilaacuteg legversenykeacutepesebb tudaacutesalapuacute gazdasaacutegaacutevaacute vaacuteljon Gazdasaacutegi teacuteren az Eu nem csoumlkkentette az uSA előnyeacutet sőt meacuteg nőtt is a lemaradaacutesa Hasonloacute lemaradaacutes volt tapasztalhatoacute a foglalkoztataacutesi ceacutelok teruumlleteacuten is (vouml 1 taacuteblaacutezat) Kuumlloumlnoumlsen nagy volt a 2004 utaacuten csatlakozott orszaacutegok lemaradaacutesa de az Eu-15 eseteacuteben sem teljesuumlltek az időaraacutenyos ceacutelok
1 taacuteblaacutezat Az Eu egeacuteszeacutere illetve hazaacutenkra vonatkozoacute foglalkoztataacutesi ceacutelkitűzeacutesek eacutes azok teljesuumlleacutese 2007-ig ()
Foglalkoztataacutesi raacutetaunioacutes ceacutelkitűzeacutesek
unioacutes teacutenyadatok Eu-25
Magyarorszaacutegra vonatkozoacute ceacutelkitűzeacutesek
Magyarorszaacutegra vonatkozoacute teacutenyadatok
2005 2010 2005 2007 2006 2010 2006 2007oumlsszesen 670 700 640 658 587 630 573 573nők 570 600 566 586 530 570 511 509Feacuterfiak ndash ndash 714 730 640 690 638 640Idősebb munkavaacutellaloacutek (55ndash64 eacutevesek)
ndash 500 426 449 330 370 336 331
Forraacutes Foacuteti 2010 390
A jelenteacutes szerint a lisszaboni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutenak 2 szakasza a feacutelidei eacuterteacutekeleacutessel 2005-ben kez-dődik eacutes a tiacutez uacutej taggal bővuumllt unioacuten beluumll koumlzeacuteppontjaacuteban a strateacutegia nemzeti szinten toumlrteacutenő alkalmazaacutesa aacutell A megvaloacutesiacutetandoacute feladatok koumlzeacute tartozik az unioacutes eacutes nemzeti szintű iraacutenyiacutetaacutes koumlzoumltti szorosabb egyuumlttmű-koumldeacutes megvaloacutesiacutetaacutesa a lisszaboni folyamat viszonyaacutenak tisztaacutezaacutesa a Stabilitaacutesi eacutes noumlvekedeacutesi Paktummal eacutes az Euroacutepai Beruhaacutezaacutesi Bank prioritaacutesaival nagyobb figyelmet kell fordiacutetani a versenykeacutepesseacuteg eacutes az ezt segiacutető foglalkoztataacutesbőviacuteteacutes keacuterdeacuteseire eacutes nem utolsoacutesorban hozzaacute kell igaziacutetani a leacutepeacuteseket a megvaacuteltozott koumlruumllmeacutenyekhez Ezen beluumll toumlbbek koumlzoumltt
tekintetbe kell venni azt a teacutenyt hogy a lisszaboni csuacutecs azon ceacutelkitűzeacutese hogy unioacutes szinten eacutes eacuteves aacutetlagban a gazdasaacuteg 3 szaacutezaleacutekkal noumlvekedjen irreaacutelisnak bizonyult A 3 szaacutezaleacutekos fejlődeacutes tovaacutebbra is kiacutevaacutenatos de nem reaacutelis ceacutel az elkoumlvetkező eacutevekrenoumlvelni kell a munkaacuteban aacutelloacute neacutepesseacuteg szaacutemaacutet Az eddigi erőfesziacuteteacutesek főleg a nőkre fiatalokra eacutes idősebb munkakeacutepes koruacuteakra oumlsszpontosultak ezt aacutetfogoacute bevaacutendorlaacutesi politika kidolgozaacutesaacuteval eacutes a haacutezaspaacuterok gyermekvaacutellalaacutesi kedveacutet fokozoacute politikaacuteval kell kiegeacutesziacuteteni
196 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
a lisszaboni folyamatot a noumlvekedeacutesi kilaacutetaacutesok eacutes a munkahelyteremteacutes szempontjait szem előtt tartva oumlssze kell hangolni a Stabilitaacutesi eacutes noumlvekedeacutesi Paktummal
Az irreaacutelis ceacutelkitűzeacutesek mellett a reacuteszleges kudarc oka a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer nem eleacuteg hateacutekony műkoumldeacutese illetve a tagorszaacutegokban a koumlzoumls ceacutelok veacutegrehajtaacutesaacuteban tanuacutesiacutetott politikai elkoumltelezettseacuteg hiaacutenya volt Mivel a koumlzoumls ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesa nem koumltelező jellegű a szuumlkseacuteges leacutepeacutesek elmaradaacutesaacutet nem szank-cionaacuteljaacutek a ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben tett leacutepeacutesek megteacutetele kizaacuteroacutelag a tagaacutellamok politikai elkoumltele-zettseacutegeacuten eacutes akarataacuten muacutelik
Az eredmeacutenyek elmaradaacutesa miatti csaloacutedottsaacuteg mellett a Wim Kok-jelenteacutes azt is hangsuacutelyozta hogy to-vaacutebbra is eacuterveacutenyesnek kell tekinteni a strateacutegia haacuterom alapelemeacutet a gazdasaacutegi noumlvekedeacutest a szociaacutelis ko-heacutezioacute erősiacuteteacuteseacutet eacutes koumlrnyezetveacutedelmet Ezzel egyuumltt azonban kiemelt figyelmet kell szentelni a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes gyorsiacutetaacutesaacutenak eacutes a foglalkoztatottsaacutegi szint emeleacuteseacutenek
Az Euroacutepai Tanaacutecs a feacutelidős eacuterteacutekeleacuteseacuteben megaacutellapiacutetotta hogy bdquouacutej lenduumlletet adnak a folyamatnakrdquo egyuacutet-tal az eddigi eredmeacutenyek figyelembe veacuteteleacutevel aacutetrendezte a prioritaacutesokat eacutes elsőrendű ceacutelkeacutent a versenykeacute-pesseacuteg noumlveleacuteseacutet eacutes a foglalkoztataacutes kiterjeszteacuteseacutet jeloumllte meg
Iacutegy a lisszaboni strateacutegia feluumllvizsgaacutelataacutenak koumlzeacuteppontjaacuteba a noumlvekedeacutes eacutes foglalkoztataacutes feladatai keruumll-tek Egyuacutettal doumlnteacutest hoztak arroacutel hogy a tagaacutellami vaacutellalaacutesok teljesiacuteteacuteseacutenek ellenőrzeacuteseacutere szorosabb vissza-jelzeacutesi rendszereket műkoumldtetnek Abboacutel a felismereacutesből kiindulva hogy a haladaacutes eacuterteacutekeleacuteseacutere nagyobb idő-taacutevra van szuumlkseacuteg 2005-től 3 eacuteves ciklusokat vezettek be Veacuteguumll elhataacuteroztaacutek hogy a keacutet teruumllet hateacutekonyabb oumlsszehangolaacutesa eacuterdekeacuteben a tovaacutebbiakban a Tanaacutecs keacutet reacuteszből (gazdasaacutegpolitika foglalkoztataacutespolitika) aacutelloacute integraacutelt iraacutenymutataacutesokat dolgoz ki Ezekben az iraacutenymutataacutesokban leacutenyegeacuteben megmaradtak a koraacutebbi ceacutelok de maacuter a konkreacutet 2010-es hataacuteridő neacutelkuumll A foglalkoztataacutespolitikai reacutesz prioritaacutesai a teljes foglalkozta-taacutes a munka minőseacutegeacutenek eacutes termeleacutekenyseacutegeacutenek javiacutetaacutes a taacutersadalmi befogadaacutest erősiacutető munkaerőpiac a munkaerő-piaci igeacutenyeknek valoacute jobb megfeleleacutes valamint az oktataacutesi eacutes keacutepzeacutesi rendszerek uacutej igeacutenyekhez valoacute igaziacutetaacutesa lettek
A 2008ndash2010-es koumlvetkező ciklus iraacutenyelveit 2008 juacuteliusaacuteban adta ki a Tanaacutecs A foglalkoztataacutespolitikai reacuteszben 3 fő ceacutel szerepelt teljes foglalkoztataacutes a munka minőseacutegeacutenek eacutes termeleacutekenyseacutegeacutenek javiacutetaacutesa va-lamint a taacutersadalmi eacutes teruumlleti koheacutezioacutet erősiacutető foglalkoztataacutes megvaloacutesiacutetaacutesa Ennek megfelelően a haacuterom fő teveacutekenyseacutegi iraacuteny
a foglalkoztatottak koumlreacutenek bőviacuteteacutese a foglalkoztatottak megtartaacutesa a munkaerő-kiacutenaacutelat noumlveleacutese a szo- ciaacutelis veacutedelmi rendszerek modernizaacutelaacutesaa munkavaacutellaloacutek eacutes vaacutellalkozoacutek alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa az oktataacutes eacutes a keacutepzettseacutegek javiacutetaacutesaacuteval noumlvekvő beruhaacutezaacutes a humaacuten tőkeacutebe
Az Eu 2005 eacutes 2008 koumlzoumltt sikereket eacutert el a foglalkoztatottsaacutegi szint emeleacuteseacuteben koumlzel 7 millioacutes bővuumlleacutessel 25 eacuteve a legjobb foglalkoztataacutesi helyzet joumltt leacutetre A 2008-ban kezdődő eacutes elhuacutezoacutedoacute peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutel-saacuteg jelentősen rontotta ezt a keacutepet
nyilas Mihaacutely Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja 197
A lisszaboni strateacutegia eredeti ceacuteljainak joacute reacutesze nem teljesuumllt 2010-re de egyeacutertelműveacute vaacuteltak a strateacutegia előnyei is (pl a tagaacutellamok oumlsszehangolt felleacutepeacuteseacutenek eredmeacutenyei) Iacutegy tulajdonkeacuteppen a lisszaboni strateacutegia folytataacutesakeacutent az Eu 2010-ben uacutejabb hosszuacute taacutevuacute reformprogramot fogadott el a koumlvetkező eacutevtizedet feloumllelő Euroacutepa 2020 strateacutegiaacutet
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia312
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia koumlzeacuteppontjaacuteban is a foglalkoztataacutes eacutes a versenykeacutepesseacuteg fokozaacutesa aacutell de a koraacuteb-biaknaacutel reaacutelisabbak a ceacutelkitűzeacutesek eacutes szorosabbak a koordinaacutecioacutes mechanizmusok A megfogalmazott ceacutel az bdquointelligens fenntarthatoacute eacutes inkluacuteziacutevrdquo noumlvekedeacutes E noumlvekedeacuteshez taacutersiacutetott jelzők uacutejak eacutes joacutel szemleacuteltetik a strateacutegia uacutej hangsuacutelyait
A haacuterom jelzővel megfogalmazott haacuterom prioritaacutes jelenteacutese a koumlvetkezőintelligens noumlvekedeacutes tudaacuteson eacutes innovaacutecioacuten alapuloacute gazdasaacuteg kialakiacutetaacutesafenntarthatoacute noumlvekedeacutes erőforraacutes-hateacutekonyabb koumlrnyezetbaraacutetabb eacutes versenykeacutepesebb gazdasaacuteginkluziacutev noumlvekedeacutes magas foglalkoztataacutes valamint szociaacutelis eacutes teruumlleti koheacutezioacute jellemezte gazdasaacuteg kiala-kiacutetaacutesaacutenak oumlsztoumlnzeacutese
Az Euroacutepai unioacute oumlt kiemelt eacutes szaacutemszerűsiacutetett ceacutelban jeloumllte meg hogy hova akar eljutni 2020-ig (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2010 5ndash6)
a foglalkoztataacutes szintjeacutenek a jelenlegi 69 szaacutezaleacutekroacutel legalaacutebb 75 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese a 20ndash64 eacutevesek koumlreacutebena K+F beruhaacutezaacutesok meacuterteacutekeacutenek a GdP 3 szaacutezaleacutekaacutera toumlrteacutenő emeleacutese elsősorban a magaacutenszektor K+F beruhaacutezaacutesaira eacuterveacutenyes felteacutetelek javiacutetaacutesaacuteval az innovaacutecioacute meacutereacuteseacutere alkalmas uacutej mutatoacute kidolgozaacutesaaz uumlveghaacutezhataacutesuacute gaacutezok kibocsaacutetaacutesaacutenak legalaacutebb 20 szaacutezaleacutekos csoumlkkenteacutese az 1990-es szinthez keacutepest vagy megfelelő felteacutetelek eseteacuten a kibocsaacutetaacutes 30 szaacutezaleacutekos csoumlkkenteacutese a meguacutejuloacute energiaforraacutesok araacute-nyaacutenak 20 szaacutezaleacutekra toumlrteacutenő noumlveleacutese a veacutegső energiafogyasztaacutesban valamint az energiahateacutekonysaacuteg legalaacutebb 20 szaacutezaleacutekos noumlveleacuteseaz iskolaacuteboacutel kimaradoacutek araacutenyaacutenak a jelenlegi 15 szaacutezaleacutekroacutel 10 szaacutezaleacutekra csoumlkkenteacutese eacutes a felsőoktataacutesi veacutegzettseacutegűek araacutenyaacutenak 31 szaacutezaleacutekroacutel legalaacutebb 40 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese 2020-ig a 30ndash34 eacuteves korosz-taacutely koumlreacutebenaz orszaacutegos szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlboumlk alatt eacutelő euroacutepaiak szaacutemaacutenak 25 szaacutezaleacutekos csoumlkkenteacutese 20 millioacute ember kiemeleacutese a szegeacutenyseacutegből
Az egymaacuteshoz kapcsoloacutedoacute ceacutelok eleacutereacutese alapvető a strateacutegia sikere szempontjaacuteboacutel Minden tagaacutellam a sajaacutet helyzeteacutere adaptaacutelva a strateacutegiaacutet sajaacutet eleacuterendő ceacutelokat fogalmaz meg az egyes teruumlleteken (vouml 2 taacuteblaacutezat)
198 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
Az Euroacutepai unioacute minden prioritaacutesi teruumlleten uacuten kiemelt kezdemeacutenyezeacuteseket fogalmazott meg oumlsszesen hetet
Az bdquoInnovatiacutev unioacuterdquo kezdemeacutenyezeacutes a keretfelteacutetelek illetve a kutataacutesra eacutes innovaacutecioacutera fordiacutetott finansziacute- rozaacutes javiacutetaacutesaacutera szolgaacutel annak eacuterdekeacuteben hogy az innovatiacutev oumltletekből a noumlvekedeacutest eacutes a foglalkoztataacutest segiacutető termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok joumljjenek leacutetreA bdquoMozgaacutesban az ifjuacutesaacutegrdquo az oktataacutesi rendszerek teljesiacutetmeacutenyeacutenek noumlveleacuteseacutet eacutes a fiatalok munkaerőpiacra valoacute beleacutepeacuteseacutenek megkoumlnnyiacuteteacuteseacutet szolgaacuteljaAz bdquoEuroacutepai digitaacutelis menetrendrdquo a nagy sebesseacutegű internet bőviacuteteacuteseacutenek felgyorsiacutetaacutesaacutet eacutes az egyseacuteges digitaacutelis piac előnyeinek haacuteztartaacutesok eacutes vaacutellalkozaacutesok aacuteltali kiaknaacutezaacutesaacutet tartja szem előttAz bdquoErőforraacutes-hateacutekony Euroacutepardquo a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes eacutes az erőforraacutesok felhasznaacutelaacutesaacutenak szeacutetvaacutelasz- taacutesaacutet az alacsony szeacuten-dioxid-kibocsaacutetaacutesuacute gazdasaacuteg feleacute valoacute elmozdulaacutes elősegiacuteteacuteseacutet a meguacutejuloacute ener-giaforraacutesok noumlvekvő meacuterteacutekű alkalmazaacutesaacutet a szaacutelliacutetaacutesi aacutegazat modernizaacutelaacutesaacutet eacutes az energiahateacutekonysaacuteg oumlsztoumlnzeacuteseacutet szolgaacuteljaAz bdquoIparpolitika a globalizaacutecioacute koraacutebanrdquo a vaacutellalkozaacutesok (kuumlloumlnoumlsen a kkv-k) uumlzleti koumlrnyezeteacutenek javiacutetaacutesaacutet eacutes a vilaacutegszinten versenykeacutepes erős eacutes fenntarthatoacute ipari baacutezis kifejleszteacuteseacutenek taacutemogataacutesaacutet ceacutelozzaAz bdquoUacutej keacuteszseacutegek eacutes munkahelyek menetrendjerdquo a munkaerőpiacok modernizaacutelaacutesaacutet ceacutelozza eacutes arra touml- rekszik hogy lehetőveacute tegye az emberek szaacutemaacutera keacuteszseacutegeik egeacutesz eacuteleten aacutet toumlrteacutenő fejleszteacuteseacutet hogy ezaacuteltal noumlvekedjen a munkaerőpiacon valoacute reacuteszveacutetel eacutes ndash toumlbbek koumlzoumltt a munkavaacutellaloacutek mobilitaacutesa reacuteveacuten ndash koumlzeledjen egymaacuteshoz a munkaerő-piaci kiacutenaacutelat eacutes keresletA bdquoSzegeacutenyseacuteg elleni euroacutepai platformrdquo ceacutelja olyan szociaacutelis eacutes teruumlleti koheacutezioacute biztosiacutetaacutesa ahol a noumlveke- deacutes eacutes a munkahelyteremteacutes előnyeit szeacuteles koumlrben megosztjaacutek a szegeacutenyseacutegben eacutes taacutersadalmi kirekesz-tettseacutegben eacutelők pedig meacuteltoacutesaacutegban a taacutersadalom aktiacutev tagjaikeacutent eacutelhetnek
A veacutegrehajtaacutes kereteit tovaacutebbra is az integraacutelt iraacutenymutataacutesok hataacuterozzaacutek meg ez alapjaacuten keacutesziacuteti el az Euroacutepai Tanaacutecs egyes tagaacutellamoknak szaacutent ajaacutenlaacutesait A Bizottsaacuteg az eacuteves noumlvekedeacutesi jelenteacuteseiben tekinti aacutet az elő-ző eacutevi haladaacutest Az uacutej strateacutegia alapjaacuten előszoumlr 2010 őszeacuten keacuteszuumllt integraacutelt iraacutenymutataacutes Az Euroacutepai Tanaacutecs egyuacutettal hataacuterozott arroacutel hogy a koraacutebbinaacutel szorosabb egyuumlttműkoumldeacutesi mechanizmusok szuumlkseacutegesek eacutes a nemzeti reformprogramokat oumlssze kell hangolni a tagaacutellamok koumlltseacutegveteacutesi politikaacutejaacuteval a stabilitaacutesi eacutes kon-vergencia-programokkal A 2008-ban kezdődoumltt vaacutelsaacuteg is kiemelte az egyuumlttműkoumldeacutes eacutes a vaacutellalaacutesok szigo-ruacutebb szaacutemonkeacutereacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutegeacutet Kideruumllt hogy a tagaacutellamok ndash eacutes kuumlloumlnoumlsen a monetaacuteris unioacute tagjai ndash mennyire egymaacutesra utaltak eacutes koumlzoumls eacuterdek hogy egyik tagaacutellam se folytasson felelőtlen fiskaacutelis politikaacutet
A 2011 maacuterciusi csuacutecson ennek jegyeacuteben fontos reformok szuumllettek Az itt meghirdetett Euroacute Plusz Pak-tumnak sok foglalkoztataacutesi eacutes szociaacutelpolitikai vonatkozaacutesa is van (beacuterkeacutepzeacutes beacutermegaacutellapodaacutesok a nyugdiacutej-korhataacuter keacuterdeacutesei) A gazdasaacutegi koordinaacutecioacute tereacuten suacutelyos szankcioacutekat vezettek be a vaacutellalaacutesokat nem teljesiacutetők szaacutemaacutera a foglalkoztataacutespolitikaacuteban viszont tovaacutebbra sincsenek ilyen szigoruacute inteacutezkedeacutesek Az uacutej inteacutezkedeacute-sek (nemzeti koumlltseacutegveteacutesek szigoruacutebb feluumlgyelete fegyelmezetlen gazdasaacutegpolitika eseteacuten buumlntető szankci-oacutek a bajba jutott tagaacutellamok megsegiacuteteacutese) a valoacutedi unioacutes gazdasaacutegi kormaacutenyzaacutes iraacutenyaacuteba mutatnak
nyilas Mihaacutely Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja 199
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia kereteacuteben megfogalmazott kiemelt ceacutelkitűzeacutesek teljesiacuteteacuteseacutehez Magyarorszaacuteg is kialakiacutetotta az orszaacuteg helyzeteacutet eacutes lehetőseacutegeit tuumlkroumlző vaacutellalaacutesait A 2020-ig eleacuterendő magyarorszaacutegi ceacutelok a koumlvetkezők (Magyarorszaacuteg nemzeti Reform Programja 2011 16)
a 20ndash64 eacuteves neacutepesseacutegre vonatkozoacute foglalkoztataacutesi raacuteta 75 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese a kutataacutes-fejleszteacutesi raacutefordiacutetaacutesok bruttoacute hazai termeacutekhez viszonyiacutetott szintjeacutenek 18 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese a teljes energiafelhasznaacutelaacuteson beluumll a meguacutejuloacute energiaforraacutesok reacuteszaraacutenyaacutenak 146 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese 10 szaacutezaleacutekos energiamegtakariacutetaacutes eleacutereacutese az Eu emisszioacutekereskedelmi rendszereacuten kiacutevuumll az uumlveghaacutezha-taacutesuacute gaacutezok kibocsaacutetaacutesaacutenak legfeljebb 10 szaacutezaleacutekos noumlvekedeacutese a 2005 eacutevi szinthez keacutepest a felsőfokuacute vagy annak megfelelő veacutegzettseacutegűek araacutenyaacutenak 303 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese a 30ndash34 eacuteves neacute- pesseacutegen beluumll az oktataacutesban keacutepzeacutesben nem reacuteszesuumllő legfeljebb alsoacute koumlzeacutepfokuacute veacutegzettseacuteggel rendel-kezők araacutenyaacutenak 10 szaacutezaleacutekra csoumlkkenteacutese a 18ndash24 eacuteves neacutepesseacutegen beluumll a szegeacutenyseacutegben vagy taacutersadalmi kirekesztettseacutegben eacutelő neacutepesseacuteg araacutenyaacutenak 5 szaacutezaleacutekpontos csoumlk- kenteacutese
2 taacuteblaacutezat Az Euroacutepa 2020 strateacutegia ceacutelkitűzeacutesei1
Unioacutestagaacutellami ceacutelkitűzeacutesek
Foglalkoztataacutesi raacuteta ()
K+F a GDP -aacuteban
Szeacuten-dioxid-kibocsaacutetaacutes-csoumlkkenteacutesi
ceacutelkitűzeacutesek ()2
Meguacutejuloacute energia ()
Energia hateacutekonysaacuteg ndash az energiafogyasztaacutes
csoumlkkenteacutese (millioacute tonna)
Korai iskolaelhagyaacutes
()
Felsőoktataacutes ()
A szegeacutenyseacuteg vagy taacutersadalmi kirekesztettseacuteg
aacuteltal veszeacutelyeztetett emberek araacutenyaacutenak csoumlkkenteacutese (fő)
Az EU kiemelt ceacutelja
75 3ndash20
(az 1990-es szinthez keacutepest)
20
Az energiahateacutekonysaacuteg 20-os noumlveleacutese amely
368 millioacute tonna kőolaj-egyeneacuterteacuteknek felel meg
10 40 20 000 000
Az EU-ra vonatkozoacute becsuumllt adat3
7370ndash74 265ndash272ndash20 (az 1990-es szinthez keacutepest
20 2069 Mtep4 1030ndash1050 3750ndash380A tagaacutellamok moacutedszertani
elteacutereacutesei miatt az eredmeacutenyek nem szaacutemiacutethatoacutek ki
AT 77ndash78 376 ndash16 34 716 95 38 235 000
BE 732 30 ndash15 13 980 95 47 380 000
BG 76 15 20 16 320 11 36 260 000
Cy 75ndash77 05 ndash5 13 046 10 46 270 000
folytatoacutedik
200 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
Unioacutestagaacutellami ceacutelkitűzeacutesek
Foglalkoztataacutesi raacuteta ()
K+F a GDP -aacuteban
Szeacuten-dioxid-kibocsaacutetaacutes-csoumlkkenteacutesi
ceacutelkitűzeacutesek ()2
Meguacutejuloacute energia ()
Energia hateacutekonysaacuteg ndash az energiafogyasztaacutes
csoumlkkenteacutese (millioacute tonna)
Korai iskolaelhagyaacutes
()
Felsőoktataacutes ()
A szegeacutenyseacuteg vagy taacutersadalmi kirekesztettseacuteg
aacuteltal veszeacutelyeztetett emberek araacutenyaacutenak csoumlkkenteacutese (fő)
CZ 751
(kizaacuteroacutelag a koumlzszektor)
9 13 nincs megadva 55 32
A szegeacutenyseacuteg vagy taacutersadalmi kirekesztettseacuteg aacuteltal
veszeacutelyeztetett emberek araacutenyaacutenak 2008-as szinten (a teljes neacutepesseacuteg 153-a)
tartaacutesa eacutes annak 30 ezer fővel toumlrteacutenő csoumlkkenteacuteseacutere iraacutenyuloacute
erőfesziacuteteacutesek
dE 77 3 ndash14 18 3830 lt10 42330 (hosszabb ideje munka
neacutelkuumll levő)
dK 80 3 ndash20 30 083 lt10 legalaacutebb 4022 000
(alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesok)
EE 76 3 11 25 071 95 40
A (szociaacutelis juttataacutesok utaacuteni) szegeacutenyseacutegi araacuteny 15-ra
csoumlkkenteacutese (a 2010 eacutevi 175-roacutel)
EL 70 feluumllvizsgaacutelandoacute ndash4 18 270 97 32 450 000
ES 74 3 ndash10 20 2520 15 44 1 400 000ndash1 500 000
FI 78 4 ndash16 38 421 8
42 (szűken vett
nemzeti meghataacuterozaacutes
szerint)
150 000
FR 75 3 ndash14 23 3400 95 50
A 2007 eacutes 2012 koumlzoumltti időszakban a szegeacutenyseacutegi
kuumlszoumlb alatt eacutelők araacutenyaacutenak egyharmaddal vagy 1600000
fővel toumlrteacutenő csoumlkkenteacutese
HU 75 18 10 1465 2096 10 303 450 000
IE 69ndash71megkoumlzeliacutetőleg
2 (a GNP 25-a)
ndash20 16 275 8 60 2016-ig 186 000 fő
IT 67ndash69 153 ndash13 17 2790 15ndash16 26ndash27 2 200 000
folytatoacutedik
nyilas Mihaacutely Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja 201
Unioacutestagaacutellami ceacutelkitűzeacutesek
Foglalkoztataacutesi raacuteta ()
K+F a GDP -aacuteban
Szeacuten-dioxid-kibocsaacutetaacutes-csoumlkkenteacutesi
ceacutelkitűzeacutesek ()2
Meguacutejuloacute energia ()
Energia hateacutekonysaacuteg ndash az energiafogyasztaacutes
csoumlkkenteacutese (millioacute tonna)
Korai iskolaelhagyaacutes
()
Felsőoktataacutes ()
A szegeacutenyseacuteg vagy taacutersadalmi kirekesztettseacuteg
aacuteltal veszeacutelyeztetett emberek araacutenyaacutenak csoumlkkenteacutese (fő)
LT 728 19 15 23 114 lt9 40 170 000
LU 73 23ndash26 ndash20 11 020 lt10 40 Nincs ceacuteleacuterteacutek
LV 73 15 17 40 067 134 34ndash36 121 000
MT 629 067 5 10 024 29 33 6560
NL 80 25 ndash16 14 nincs megadva lt8
gt40 45
vaacuterhatoacutean 2020-ban
100 000
PL 71 17 14 1548 1400 45 45 1 500 000
PT 75 27ndash33 1 31 600 10 40 200 000
RO 70 2 19 24 1000 113 267 580 000
SE Joacuteval 80 felett 4 ndash17 49 1280 lt10 40ndash45
2020-ig a (a nappali tagozatos diaacutekok kiveacuteteleacutevel) a
munkaerőpiactoacutel taacutevol maradoacute vagy hosszabb ideje
munka neacutelkuumll levő tartoacutesan betegaacutellomaacutenyban levő nők eacutes feacuterfiak araacutenyaacutenak 14 alaacute
csoumlkkenteacutese
SI 75 3 4 25 nincs megadva 5 40 40 000
SK 72 1 13 14 165 6 40 170 000
UK nem szerepel ceacuteleacuterteacutek
nem szerepel ceacuteleacuterteacutek
ndash16 15 nincs megadvanem szerepel
ceacuteleacuterteacuteknem szerepel
ceacuteleacuterteacutek
A 2010 eacutevi gyermekszegeacutenyseacutegről szoacuteloacute toumlrveacuteny meglevő ceacutelszaacutemai
1 Amint a tagaacutellamok 2011 aacuteprilisaacuteban a nemzeti reformprogramjaikban meghataacuteroztaacutek2 A 2009406EK hataacuterozatban (vaacutellalaacuteselosztaacutesi hataacuterozat) meghataacuterozott nemzeti kibocsaacutetaacutescsoumlkkenteacutesi ceacuteleacuterteacutekek a kibocsaacutetaacutes-ke-
reskedelmi rendszer aacuteltal nem lefedett kibocsaacutetaacutesra vonatkoznak A kibocsaacutetaacutes-kereskedelmi rendszer alaacute tartozoacute kibocsaacutetaacutest 21-kal fogjaacutek csoumlkkenteni a 2005-oumls szinthez keacutepest A megfelelő teljes kibocsaacutetaacutes 20-kal csoumlkken majd az 1990-es szinthez keacutepest
3 A nemzeti ceacuteleacuterteacutekeken feluumll 4 Mtep millioacute tonna kőolaj-egyeneacuterteacutek
Forraacutes Az Euroacutepa 2020 strateacutegia ceacutelkitűzeacutesei httpeceuropaeueurope2020pdftargets_hupdf
202 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mi vezetett a szociaacutelpolitika eacutes foglalkoztataacutespolitika szerepeacutenek feleacuterteacutekelődeacuteseacutehez az 1990-es eacutevekben1 Melyek voltak a lisszaboni strateacutegia fő ceacutelkitűzeacutesei2 Milyen szerepet jaacutetszott a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer a strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteban3 Milyen fontosabb eredmeacutenyekre jutott a lisszaboni strateacutegia 2005-oumls feacutelidei eacuterteacutekeleacutese4 Melyek az Euroacutepa 2020 strateacutegia szaacutemszerűsiacutetett kiemelt ceacuteljai5 Milyen vaacutellalaacutesokkal vesz reacuteszt Magyarorszaacuteg az Euroacutepa 2020 strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteban6
irodalom
Euroacutepai Bizottsaacuteg (2010) Euroacutepa 2020 Az intelligens fenntarthatoacute eacutes inkluziacutev noumlvekedeacutes strateacutegiaacuteja Bruumlsszel 2010maacutercius 3 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20102020FInHuPdF
European Commission (2004) Report of the High-Level Group on the future of social policy in an enlarged European Union European Communities 2004 May httpwwwlexunictiteurolabordocumentazioneal-tridocreportpdf
Foacuteti Klaacutera (2010) Foglalkoztataacutes- eacutes szociaacutelpolitika In Kengyel Aacutekos (szerk) Az Euroacutepai Unioacute koumlzoumls politikaacutei Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 385ndash415
Gaacutecs Jaacutenos (2005) A lisszaboni folyamat ndash egy hosszuacute taacutevuacute strateacutegia rejteacutelyei elmeacuteleti probleacutemaacutei eacutes gyakor-lati neheacutezseacutegei Koumlzgazdasaacutegi Szemle LII (maacutercius) 205ndash230
Horvaacuteth Zoltaacuten (2011) Keacutezikoumlnyv az Euroacutepai Unioacuteroacutel nyolcadik aacutetdolgozott bőviacutetetett kiadaacutes HVGndashORAC Budapest
Magyarorszaacuteg Nemzeti Reform Programja (2011) A Szeacutell Kaacutelmaacuten Terv Alapjaacuten 2011 aacuteprilis 2 A Magyar Koumlz-taacutersasaacuteg Kormaacutenya httpwwwkormanyhudownload0c330000nemzeti20Reform20Programpdf
Presidency Conclusions (2000) Lisbon European Council 23 and 24 March httpwwwbologna-berlin2003depdfPRESIdEnCy_COnCLuSIOnS_Lissabonpdf
Scharpf F W (2002) The European Social Model Coping with the Challanges of diversity MPIfG Working Paper 028 July 2002
203
A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumllete32
Juhaacutesz Gaacutebor
Az Eu keleti bőviacuteteacuteseacutenek kriteacuteriumrendszereacutet az 1993-as Koppenhaacutegai Csuacutecstalaacutelkozoacute hataacuterozta meg A zaacuteroacutedokumentum szerint a csatlakozaacutes felteacutetele az hogy a felveacuteteleacutet keacuterő orszaacuteg szilaacuterd demokratikus in-teacutezmeacutenyekkel eacutes versenykeacutepes piacgazdasaacuteggal rendelkezzen valamint jogrendszereacutet igaziacutetsa az unioacutes jog előiacuteraacutesaihoz eacutes az bdquoacquis communautairerdquo-hez1 Mivel a szociaacutelis acquis terjedelme meglehetősen szereacuteny a szociaacutelis keacuterdeacutesek mindmaacuteig maacutesodlagos szerepet jaacutetszanak a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesokon Ez annak el-leneacutere iacutegy van hogy a jelenleg folyamatban leacutevő taacutergyalaacutesokon (tehaacutet Horvaacutetorszaacuteg Szerbia Toumlroumlkorszaacuteg eseteacuteben) maacuter a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutevel iraacutenyiacutetott teruumlleteken eleacutert eredmeacutenyeket is eacuterteacutekelik2
A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumlleteacutet itt keacutet metszetben vizsgaacuteljuk Egyfelől azt elemezzuumlk hogy az unioacutes acquis aacutetveacutetele mikeacuteppen befolyaacutesolja (befolyaacutesolta) a csatlakozni kiacutevaacutenoacute orszaacutegok szociaacutelpolitikaacutejaacutet maacutesfelől azt vizsgaacuteljuk hogy az Eu keleti bőviacuteteacutese milyen hataacutesokat gyakorol(ha)t a koumlzoumlsseacuteg szociaacutelis dimenzioacutejaacutenak fejlődeacuteseacutere
A bőviacuteteacutesi folyamat hataacutesa a csatlakozoacute 321 kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok szociaacutelpolitikaacutejaacutera
A Ferge eacutes Juhaacutesz (2004) aacuteltal kidolgozott moacutedszertan alapjaacuten a bőviacuteteacutesi folyamatnak a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok eacutes kuumlloumlnoumlsen Magyarorszaacuteg szociaacutelpolitikaacutejaacutera gyakorolt hataacutesaacutet haacuterom dimenzioacuteban vizsgaacuteljuk El-sőkeacutent a proceduraacutelis hataacutesokat tanulmaacutenyozzuk ezt koumlveti annak vizsgaacutelata hogy az acquis aacutetveacutetele milyen inteacutezmeacutenyi vaacuteltozaacutesokat eredmeacutenyezett veacuteguumll azt proacutebaacuteljuk felderiacuteteni hogy mindez milyen eacuterdemi hataacutesok-kal jaacutert A csatlakozaacutesi folyamat szociaacutelpolitikaacutera gyakorolt hataacutesa tekinteteacuteben az alaacutebbi teacutenyezők bizonyult meghataacuterozoacutenak A koppenhaacutegai kriteacuteriumok csak az unioacutes joganyag eacutes joggyakorlat aacutetveacuteteleacutet iacutertaacutek elő nem pedig azt hogy a csatlakozni kiacutevaacutenoacute orszaacutegok a nyugat-euroacutepai orszaacutegokban talaacutelhatoacute mintaacutekhoz igaziacutetsaacutek szociaacutelis ellaacutetoacuterendszeruumlket Mivel a szociaacutelis dimenzioacute a mai napig a koumlzoumlsseacuteg legfejletlenebb szakpolitikai teruumlletei koumlzeacute tartozik s az unioacute az ezredforduloacuteig nem s azoacuteta is csak embrionaacutelis aacutellapotban leacutevő szociaacutel-politikai viacutezioacuteval rendelkezett az aacuteltala a szociaacutelis teruumlleten előiacutert joacutereacuteszt formai koumlvetelmeacutenyeket a csatlakozoacute orszaacutegok aneacutelkuumll tudtaacutek viszonylag koumlnnyen teljesiacuteteni hogy szociaacutelpolitikai rezsimjuumlk teacutenylegesen koumlzeledett
1 unioacutes viacutevmaacutenyok vagyis a koumlzoumlsseacuteg teljes hataacutelyos joganyaga beleeacutertve mind az elsődleges eacutes maacutesodlagos jog-alkotaacutes eredmeacutenyeit a Biacuteroacutesaacuteg doumlnteacuteseit eacutes gyakorlataacutet valamint az Eu-nak a nemzetkoumlzi szervezetekkel illetve harmadik orszaacutegokkal koumltoumltt egyezmeacutenyeit
2 Laacutesd pl Croatia 2011hellip httpeceuropaeuenlargementpdfkey_documents2011packagehr_rapport_2011_enpdf
204 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
volna a nyugat-euroacutepai orszaacutegokban kialakult bdquoeuroacutepai szociaacutelis modellhezrdquo A jogfejlesztő hataacutesok eacuterteacuteke-leacutesekor figyelembe kell venni azt is hogy a tagaacutellami staacutetuszra toumlrekvő aacutellamok a volt szocialista orszaacutegok koumlzuumll keruumlltek ki amelyek muacuteltjuk oumlroumlkseacutegekeacutent relatiacuteve fejlett szociaacutelis inteacutezmeacutenyrendszerrel rendelkeztek iacutegy az inkaacutebb nyomokban leacutevő unioacutes koumlvetelmeacutenyeket nagyobbreacuteszt maacuter csatlakozaacutesi keacuterelmuumlk benyuacutejtaacutesa-kor teljesiacutetetteacutek Tovaacutebbi fontos mozzanatot jelentett hogy a Bizottsaacuteg az előrehaladaacutesi jelenteacutesek3 soraacuten alig szentel(t) figyelmet a csatlakozaacutesra vaacuteroacute orszaacutegok szociaacutelpolitikai inteacutezkedeacuteseinek eacutes szociaacutelis jogalko-taacutesaacutenak eacuteszreveacuteteleivel azt tette eacutes teszi egyeacutertelműveacute hogy a szociaacutelis keacuterdeacutesekben valoacute egyuumlttműkoumldeacutes a csatlakozaacutesnak inkaacutebb formai mintsem leacutenyegi felteacutetele
A bőviacuteteacutesi folyamat proceduraacutelis hataacutesaiAz ezredforduloacutera ndash reacuteszben a demokratikus deficit tompiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel ndash inteacutezmeacutenyesiacutetetteacutek a szociaacutelis eacutes a civil partnerek reacuteszveacuteteleacutet az unioacutes doumlnteacuteshozatali folyamatokban Ahhoz hogy ez a folyamat eacuterveacutenyesen eacutes eredmeacutenyesen műkoumldni tudjon tagaacutellami szinten is szuumlkseacuteg volt a szociaacutelis eacutes civil paacuterbeszeacuted inteacutezmeacute-nyesiacuteteacuteseacutere amit Bruumlsszel a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok kezdeteacutetől taacutemogatott a tagjeloumllt orszaacutegokban Ennek eacuterdekeacuteben folyamatos nyomaacutest gyakorol ezen orszaacutegok kormaacutenyaira hogy a szociaacutelis partnereket vonjaacutek be a csatlakozaacutesi folyamatba Gesztuseacuterteacutekű kezdemeacutenyezeacuteskeacutent a szociaacutelis partnerek keacutepviselői meghiacutevottkeacutent maacuter a csatlakozaacutest megelőzően is reacuteszt vehettekvehetnek az euroacutepai szociaacutelis paacuterbeszeacutedben A csatlakozoacute orszaacutegok jelentős peacutenzbeli taacutemogataacutest kapnak a szociaacutelis eacutes civil paacuterbeszeacuted fejleszteacuteseacutere egyes orszaacutegok eseteacuteben Bruumlsszel meacuteg a csatlakozaacutest koumlvetően is taacutemogatta anyagilag a szociaacutelis paacuterbeszeacuted nemzeti foacuteru-mainak megerősiacuteteacuteseacutet (Magyarorszaacutegon peacuteldaacuteul az aacutegazati szintű paacuterbeszeacuted inteacutezmeacutenyesiacuteteacuteseacutet) A 2004 eacutevi bőviacuteteacutes előkeacutesziacuteteacutesekor azonban az eacuteves előrehaladaacutesi jelenteacutesek inkaacutebb a szociaacutelis paacuterbeszeacuted inteacutezmeacutenye-inek jogi megalapozottsaacutegaacuteval eacutes nem annak minőseacutegeacutevel (a taacutergyaloacute felek reprezentativitaacutesaacuteval a taacutergyaloacute felek politikai doumlnteacutesek befolyaacutesolaacutesaacutera valoacute keacutepesseacutegeacutevel stb) foglalkoztak noha a tapasztalatok feacutenyeacuteben a jelenleg csatlakozaacutesra vaacuteroacute orszaacutegok eseteacuteben a Bizottsaacuteg maacuter a tartalmi keacuterdeacuteseket illetően is megfogal-mazza veacutelemeacutenyeacutet ezt tovaacutebbra is nagyon oacutevatosan teszi (A 2011 eacutevi horvaacutet előrehaladaacutesi jelenteacutes peacuteldaacuteul jelzi hogy a Bizottsaacuteg szerint a szociaacutelis partnerek kapacitaacutesainak eacutes a szociaacutelis paacuterbeszeacuted doumlnteacuteshozatali folyamatokban jaacutetszott szerepeacutenek tovaacutebbi erősiacuteteacutese lenne szuumlkseacuteges s erre a keacutesőbbiekben figyelmet kell szentelni Enneacutel erősebb kritikaacutet azonban a dokumentum nem fogalmaz meg4)
A bőviacuteteacutesi folyamat inteacutezmeacutenyi struktuacuteraacutera gyakorolt hataacutesaA volt aacutellamszocialista orszaacutegok meglehetősen fejlett szociaacutelis inteacutezmeacutenyrendszerrel vaacutegtak neki az aacutetalaku-laacutesi folyamatnak az aacutellamszocialista muacuteltban nem leacutetező uacutej jelenseacutegekre (pl munkaneacutelkuumlliseacuteg szegeacutenyseacuteg terjedeacutese) pedig maacuter a csatlakozaacutesi folyamat megkezdeacutese előtt reagaacutelniuk kellett iacutegy az ezeket a probleacutemaacutekat
3 Az eacutevenkeacutenti előrehaladaacutesi jelenteacutesek ceacutelja annak vizsgaacutelata a unioacutes szervek reacuteszeacuteről hogy az adott orszaacuteg milyen eredmeacutenyeket eacutert el a csatlakozaacutesi felteacutetelek teljesiacuteteacuteseacuteben
4 Croatia 2011hellip httpeceuropaeuenlargementpdfkey_documents2011packagehr_rapport_2011_enpdf
Juhaacutesz Gaacutebor A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumllete 205
kezelő inteacutezmeacutenyeiket maacuter a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok megkezdeacutese előtt leacutetrehoztaacutek Mintaacutekat viszont termeacute-szetesen kerestek ezeknek az uacutej inteacutezmeacutenyrendszereknek a kieacutepiacuteteacuteseacutehez iacutegy viszonylag koraacuten az 1990-es eacutevek elejeacuten elkezdődoumltt egy a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutehez neacutemileg hasonloacute tanulaacutesi folyamat amikor a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok peacuteldaacuteul a munkaneacutelkuumlliseacuteg kezeleacutese tekinteteacuteben spontaacuten moacutedon nyugat-eu-roacutepai mintaacutekat kezdtek alkalmazni (Magyar vonatkozaacutesban nemcsak a foglalkoztataacutesi inteacutezmeacutenyrendszer ki-eacutepiacuteteacutese hanem peacuteldaacuteul a korhataacuter előtti nyugdiacutejba vonulaacutes lehetőseacutegeacutenek ndash neacutemet mintaacutera toumlrteacutenő ndash intenziacutev alkalmazaacutesa is itt emliacutethető) A folyamat persze alapvető elemeiben kuumlloumlnboumlzoumltt attoacutel amit az ezredforduloacuten a koumlzoumlsseacuteg a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszerekeacutent inteacutezmeacutenyesiacutetett hiszen a tanulaacutesi folyamat nem iraacutenyiacutetott moacutedon zajlott mindegyik kelet-koumlzeacutep-euroacutepai keacutesőbbi tagjeloumllt a hagyomaacutenyainak megfelelő orszaacutegtoacutel (ha-zaacutenk eseteacuteben jellemzően neacutemetorszaacutegtoacutel) bdquotanultrdquo vett aacutet inteacutezmeacutenyi megoldaacutesokat Ennek koumlszoumlnhetően a tanulaacutesi folyamat egyoldaluacute maradt eacutes nem vaacutelt bdquokoumlzoumlsseacuterdquo
A csatlakozaacutesi folyamat aacuteltal oumlsztoumlnzoumltt inteacutezmeacutenyi vaacuteltozaacutesoknak alapvetően keacutet teruumllete van Az egyik a Strukturaacutelis Alapok fogadaacutesaacutenak inteacutezmeacutenyrendszere amit koraacutebbi előzmeacutenyek hiacutejaacuten eacutertelemszerűen a nullaacute-roacutel kellett kieacutepiacuteteni a bőviacuteteacutesig Mivel ez mindegyik tagjeloumllt orszaacutegnak elemi eacuterdeke volt az iraacutenyiacutetoacute eacutes kifizető hatoacutesaacutegok a monitoring eacutes menedzsment bizottsaacutegok eacutes koumlzreműkoumldő szervezetek rendszere a csatlakozaacute-sig mindenuumltt kieacutepuumllt ndash komoly adminisztratiacutev kapacitaacutesokkal
A maacutesik teruumllet ahol jelentős inteacutezmeacutenyi vaacuteltozaacutesokra volt szuumlkseacuteg szerte a reacutegioacuteban az egyenlő baacutenaacutes-moacuted teruumllete Az aacutellamszocialista orszaacutegok az egyenlőseacuteg deklaraacutelaacutesa mellett a foglalkoztataacutes eacutes a szociaacutelis veacutedelem teruumlleteacuten egyaraacutent toumlrekedtek is annak megvaloacutesiacutetaacutesaacutera amire a koumlzponti gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutes rend-szere megfelelő alapot biztosiacutetott Ennek oumlsszeomlaacutesaacuteval azonban eltűnt a koumlzponti beacuterpolitika formaacutejaacuteban megleacutevő koraacutebbi biztosiacuteteacutekrendszer Ehhez jaacuterult hogy az aacutetalakulaacutes időszakaacuteban a koraacutebban szőnyeg alaacute soumlpoumlrt keacuterdeacutesek koumlzuumll hangsuacutelyosan meruumllt fel a kuumlloumlnboumlző (nemzeti etnikai vallaacutesi szexuaacutelis vagy szexuaacutelis iraacutenyultsaacuteguacute) kisebbseacutegek megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek illetve egyenlő baacutenaacutesmoacutedra valoacute igeacutenyeacutenek probleacutemaacuteja Mivel a koumlzoumlsseacutegnek a feacuterfiak eacutes nők egyenlő baacutenaacutesmoacutedja teruumlleteacuten komoly jogalkotaacutesi eacutes joggyakorlati ha-gyomaacutenyai voltak az egyenlő baacutenaacutesmoacuted keacuterdeacutese a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok alatt veacutegig az előrehaladaacutesi jelenteacutesek teacutemaacutejaacutet keacutepezte Aacutetuumltő hataacutest a 2000-ben hozott iraacutenyelvek5 gyakoroltak mivel azok a szankcioacutek hataacutesossaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben koumltelezőveacute tetteacutek hogy ezekben az uumlgyekben fuumlggetlen szakosodott inteacutezmeacutenyek jaacuterjanak el melyeknek hataacuteskoumlruumlkbe tartozik hogy segiacutetseacuteget tudjanak nyuacutejtani a megkuumlloumlnboumlz-teteacutes miatti panaszok eacuterveacutenyesiacuteteacutese soraacuten fuumlggetlen vizsgaacutelatokat folytathassanak le a megkuumlloumlnboumlzteteacutes taacutergyaacuteban fuumlggetlen jelenteacuteseket adhassanak ki eacutes javaslatot tehessenek baacutermely a megkuumlloumlnboumlzteteacutessel oumlsszefuumlggő keacuterdeacutes tekinteteacuteben Ez toumlbb orszaacutegban vezetett aacuteltalaacutenos antidiszkriminaacutecioacutes jogszabaacutelyok elfo-gadaacutesaacutehoz eacutes a diszkriminaacutecioacutes uumlgyekkel foglalkozoacute hatoacutesaacutegok leacutetrehozaacutesaacutehoz Magyarorszaacutegon a toumlrveacuteny
5 200043EK iraacutenyelv eacutes 200078EK iraacutenyelv httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=CELEX32000L0043huHTML eacutes httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=CELEX32000L0078huHTML
206 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
eacuteletbeleacutepteteacutese eacutes a hatoacutesaacuteg leacutetrehozaacutesa 2003 veacutegeacuten toumlrteacutent meg de peacuteldaacuteul Csehorszaacutegban csak joacuteval a csatlakozaacutes utaacuten 2009-ben
A bőviacuteteacutesi folyamatnak a szociaacutelpolitika eacuterdemi reacuteszeacutere gyakorolt hataacutesai Amint azt E-jegyzetuumlnkben toumlbbszoumlr is hangsuacutelyoztuk a szociaacutelis politikaacutek veleje az uacutejraelosztaacutesi keacuterdeacutesek taacutergyalaacutesa legalaacutebb az ezredforduloacuteig nem keacutepezte az unioacutes szociaacutelis dimenzioacute reacuteszeacutet A nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer bevezeteacutese csak reacuteszben vaacuteltoztatott ezen a helyzeten mivel kiterjesztette ugyan az egyuumlttműkouml-deacutest olyan teruumlletekre is amelyeken uacutejraelosztaacutesi hataacutesuacute doumlnteacutesek szuumlletnek (pl nyugdiacutejak egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem) de az unioacutes szempontok eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez olyan puha felhatalmazaacutesokat adott amelyek garantaacuteljaacutek azt hogy a tagaacutellamok neacutelkuumll ne lehessen eacuterde-mi doumlnteacuteseket hozni A nyitott koordinaacutecioacutes folyamat ndash a foglalkoztataacutespolitika kiveacuteteleacutevel ndash raacuteadaacutesul csak a csatlakozaacutest koumlzvetlenuumll megelőzően vette kezdeteacutet iacutegy a bőviacuteteacutesre valoacute felkeacuteszuumlleacutes soraacuten nem fejthette ki a hataacutesaacutet 2004-től azonban a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok is reacuteszesei ennek a folyamatnak iacutegy a szociaacutel-politikaacutejukra gyakorolt hataacutesok is eacuterteacutekelhetőek amit elsősorban Magyarorszaacuteg peacuteldaacutejaacuten ismertetuumlnk
A nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutevel az unioacute az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamokat fejlettseacuteguumlktől fuumlggetlenuumll koumlzoumlsen suacutejtoacute komplex probleacutemaacutekra keresi a vaacutelaszokat Ezek koumlzeacute tartozik a nyugdiacutejak eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes tovaacutebbaacute az idősgondozaacutes megfelelő szintjeacutenek eacutes peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa valamint a taacuter-sadalmi kirekesztődeacutes folyamatainak megaacutelliacutetaacutesa A folyamatban valoacute reacuteszveacutetel inkaacutebb oumlnkeacutentes mintsem koumltelező hiszen a nem megfelelő teljesiacuteteacutesnek nincsenek szankcioacutei (Taller 2005 6) Megalkotoacutei eacuteppen az egyuumlttműkoumldeacutes laza bizonyos eacutertelemben oumlnkeacutentes jellegeacutetől vaacutertaacutek sikereacutet vagyis azt hogy iacutegy a koraacutebban tabuteacutemaacutenak szaacutemiacutetoacute keacuterdeacutesekben is egyuumltt lehet műkoumldni A tagaacutellamoknak a koumlzoumls strateacutegia melletti elkoumlte-leződeacutese azonban meglehetősen esetleges sőt bizonyos orszaacutegok tekinteteacuteben kifejezetten gyenge (Juhaacutesz Taller 2005) Az iraacutenyvonalak elnagyoltsaacutega eacutes a probleacutemaacutek aacuteltalaacutenos termeacuteszete miatt neheacutez vaacutelaszolni arra a keacuterdeacutesre hogy a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer mennyiben befolyaacutesolja egy nemzetaacutellam szociaacutelpolitikai inteacutezkedeacuteseit hiszen azokat kuumllső befolyaacutes neacutelkuumll magaacutetoacutel is meghozhatja6
Az egyes teruumlleteken kialakiacutetott unioacutes strateacutegia viszont hivatkozaacutesi alapkeacutent szolgaacutelhat eacutes iacutegy a doumlnteacuteseacutert viselt felelősseacuteg szeacutetteriacuteteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet kiacutenaacutelja a tagaacutellamoknak a keacutenyes politikai doumlnteacutesek meghoza-talakor (Peacuteldaacuteul a nyugdiacutejak hosszabb taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutet biztosiacutetoacute roumlvid taacutevon azonban neacutepszerűtlen inteacutezkedeacutesnek az bdquoEu-s elvaacuteraacutesokrardquo hivatkozoacute indoklaacutesa a doumlnteacuteseacutert viselt felelősseacuteg suacutelyaacutet reacuteszben az unioacutera haacuteriacutetja)
A nyitott koordinaacutecioacute a szociaacutelis teruumlleten a taacutersadalmi befogadaacutesi strateacutegia meghirdeteacuteseacutevel vette kezdeteacutet 2001-ben Magyarorszaacuteg a toumlbbi kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacuteggal egyuumltt a csatlakozaacutest koumlvetően szinte azon-nal bekapcsoloacutedott a nyitott koordinaacutecioacuteba Az uacutejfajta eredmeacutenyorientaacutelt kormaacutenyzaacutesi moacutedhoz valoacute igazodaacutes
6 A nemzeti akcioacutetervek raacuteadaacutesul egyszeri politikai szavazatvaacutesaacuterlaacutesi inteacutezkedeacuteseket is tudatos strateacutegiai inteacutezkedeacutesnek tuumlntethetnek fel amire a hazai gyakorlatban is szaacutemos peacutelda akadt (pl a toumlmegkoumlzlekedeacutesi szolgaacuteltataacutesok ingyenes biztosiacutetaacutesa a 65 eacuteven feluumlliek reacuteszeacutere az első taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesi akcioacutetervben (Juhaacutesz Taller 2005 37)
Juhaacutesz Gaacutebor A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumllete 207
keacutenyszere miatt ennek a bekapcsoloacutedaacutesnak szinte azonnali hataacutesai voltak a kormaacutenyzati inteacutezkedeacutesek előkeacute-sziacuteteacuteseacuteben A taacutersadalmi befogadaacutesi teruumlleten művelt nyitott koordinaacutecioacutehoz kapcsolt uacuten laekeni indikaacutetorok ugyanis olyan statisztikai adatok koumlzleacuteseacutet kiacutevaacutentaacutek meg a magyar kormaacutenytoacutel amelyekről koraacutebban nem vagy csak reacuteszlegesen folyt adatgyűjteacutes Uacutej szemleacuteletet honosiacutetott meg az is hogy a nemzeti akcioacuteterv keacutesziacuteteacutesekor nem csupaacuten az ellaacutetaacutesokban reacuteszesuumllők hanem az azokboacutel kiszoruloacutek szaacutemaacuteroacutel eacutes a kiacutevuumll rekedeacutes okairoacutel is informaacutecioacutet kellett adni E kiacutevaacutenalmak egyuumlttes hataacutesaacutenak tulajdoniacutethatoacute a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok hiaacutenyossaacute-gainak eacutes okainak moacutedszeres felteacuterkeacutepezeacutese a megszuumlnteteacutesuumlkre iraacutenyuloacute diskurzus megkezdeacutese aminek koumlzvetett hataacutesakeacutent a szociaacutelis toumlrveacuteny szaacutemos a szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesről rendelkező szabaacute-lyaacutet moacutedosiacutetottaacutek az azoacuteta eltelt időben Hasonloacutekeacutepp igazodott a magyar nyugdiacutejszabaacutelyozaacutes a korhataacuter előtti nyugdiacutejak radikaacutelis visszanyeseacuteseacutevel az unioacutes strateacutegiaacutenak ahhoz a kezdemeacutenyezeacuteseacutehez ami a nyugdiacutejba vonulaacutes teacutenyleges koraacutenak emeleacuteseacutere iraacutenyult
Mindazonaacuteltal hangsuacutelyozni kell hogy a nyitott koordinaacutecioacute tanulaacutesi folyamatkeacutent inkaacutebb koumlzvetve a prob-leacutemaacutek foacutekuszba helyezeacuteseacutevel eacutes az azokroacutel valoacute koumlzoumls gondolkodaacutes előmozdiacutetaacutesaacuteval jellemzően koumlzvetett hataacutest tud csak gyakorolni a tagaacutellamok szociaacutelpolitikaacutejaacutera
A keleti bőviacuteteacutes hataacutesa az Eu szociaacutelpolitikaacutejaacutera322
Az unioacutes szociaacutelpolitikaacuteval foglalkozoacute irodalomban keacutet aggaacutely fogalmazoacutedott meg a keleti bőviacuteteacutessel kapcsolat-ban Mint a szegeacutenyebb orszaacutegokkal valoacute koraacutebbi bőviacuteteacutesekneacutel most is felmeruumllt a szociaacutelis doumlmping veszeacutelye eacutes az ellene valoacute veacutedekezeacutes szuumlkseacutegesseacutege (Kvist 2005) Ezt a csatlakozaacutesi szerződeacutesekkel inteacutezmeacutenyi szin-ten rendezteacutek a keletndashnyugati vaacutendorlaacutes tekinteteacuteben alkalmazott heacuteteacuteves aacutetmeneti időszak alkalmazaacutesaacuteval azt felteacutetelezve hogy az Euroacutepa keacutet fele koumlzt taacutetongoacute joacuteleacuteti szakadeacutek a csatlakozaacutessal egyuumltt jaacuteroacute gazdasaacutegi fellenduumlleacutes hataacutesaacutera csoumlkkenni fog illetve a Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban beinduloacute gazdasaacutegi noumlvekedeacutes hataacutesaacutera csoumlkkeni fog a teacuterseacutegben eacutelők migraacutecioacutes potenciaacutelja Az aggodalmak maacutesik forraacutesa az volt hogy a fejletlenebb kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok csatlakozaacutesa alaacuteaacutessa az amuacutegy is komoly kihiacutevaacutesok előtt aacutelloacute euroacutepai szociaacutelis modellt eacutes iacutegy hozzaacutejaacuterulhat annak jelentős torzulaacutesaacutehoz A szociaacutelis doumlmping veszeacutelyeacutehez keacutepest ez utoacutebbi joacuteval megalapozottabbnak tűnik eacutes kezeleacutese is sokkal nehezebbnek iacutegeacuterkezik mert a politikai eacutes a jogi kultuacute-raacuteban mutatkozoacute egyszeri inteacutezkedeacutesekkel aligha orvosolhatoacute kuumlloumlnbseacutegekben gyoumlkeredzik
Az euroacutepai szociaacutelis modellt is kikezdő egyik probleacutemaacutet a szociaacutelis eacutes civil paacuterbeszeacuted fejletlenseacutege jelenti a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai aacutellamokban Ez reacuteszben a diktatoacuterikus hagyomaacutenyok koumlvetkezmeacutenye mivel a reacutegi szak-szervezetek a dolgozoacutek eacuterdekeinek veacutedelme helyett a paacutertutasiacutetaacutesok megvaloacutesiacutetaacutesaacutet tekintetteacutek feladatuknak a rendszervaacuteltaacutest koumlvetően hiteluumlket vesztetteacutek az uacutejak pedig nehezen vertek gyoumlkeret Emiatt a szervezett dolgozoacutek araacutenya meglehetősen alacsony egeacutesz iparaacutegak leacuteteznek ahol megszűnt vagy leacutetre sem joumltt a szo-ciaacutelis paacuterbeszeacuted A munkaadoacutek szervezeteinek reprezentativitaacutesa is keacuterdeacuteses a kisvaacutellalkozaacutesoknak kapaci-taacutesuk a reacutegioacuteban megtelepedett multiknak indiacutettataacutesuk nincs az abban valoacute reacuteszveacutetelre Iacutegy noha ndash nem kis reacuteszben eacuteppen bruumlsszeli nyomaacutesra ndash az orszaacutegos szintű paacuterbeszeacuted inteacutezmeacutenyei kieacutepuumlltek eacutes megszilaacuterdultak
208 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
az orszaacutegos szintű eacuterdekegyezteteacutes biztos haacutetorszaacuteg neacutelkuumll zajlik toumlbb uacutej tagaacutellamban Ez az unioacutes szociaacutelis paacuterbeszeacuted egeacutesz struktuacuteraacutejaacutet gyengiacuteti hiszen a szociaacutelis partnerek euroacutepai szintű szervezetei koumlzti paacuterbeszeacuted a nemzetaacutellamokban lezajlott szerves fejlődeacutes betetőzeacutesekeacutent inteacutezmeacutenyesuumllt Ahhoz hogy a szociaacutelis part-nerek euroacutepai szervezetei eacuterdemben reacuteszt vehessenek az unioacutes doumlnteacuteshozatali folyamatokban folyamatos kapcsolatra eacutes visszajelzeacutesre van szuumlkseacuteguumlk tagszervezeteik reacuteszeacuteről eacutes az euroacutepai szintű megaacutellapodaacutesok megkoumlteacutesekor biztosnak kell lenniuumlk abban hogy aacutegazati vagy helyi szinten teacutenylegesen eacuterveacutenyt tudnak szerezni a megaacutellapodaacutesokban foglaltaknak Az ezeken a szinteken zajloacute paacuterbeszeacuted hiaacutenyaacuteban ez aligha biztosiacutethatoacute
A probleacutemaacutek maacutesik forraacutesaacutet a jogkikeruumlleacutes koraacutebban csak a mediterraacuten oumlvezet orszaacutegaira jellemző elter-jedtseacutege keacutepezi Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban ami a bőviacuteteacutes nyomaacuten egyre nagyobb foumlldrajzi teruumlleten relativizaacutelja az unioacutes szociaacutelis jog eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet Aacuteltalaacutenosnak tűnő jelenseacuteg hogy a jogi szabaacutelyozaacutes igazodik a nem-zetkoumlzi sztenderdekhez aacutem a jogalkalmazaacutesi gyakorlat nyomokban sem emleacutekeztet arra Ennek szaacutemta-lan formaacutejaacuteval talaacutelkozni a munkajogi rendelkezeacutesek teruumlleteacuten Aacuteltalaacutenos gyakorlat a munkajogi veacutedelem megkeruumlleacutese a dolgozoacutek oumlnfoglalkoztataacutesba valoacute keacutenyszeriacuteteacuteseacutevel a munkajogi normaacutek semmibeveacutetele (pl a munka- vagy pihenőidő vonatkozaacutesaacuteban) a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg veacutedelmeacutet szolgaacuteloacute előiacuteraacutesok figyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa stb
Az ezredforduloacuten az oumlnfoglalkoztatoacutek araacutenya a csatlakozaacutesra vaacuteroacute orszaacutegokban neacutemileg meghaladta az effeacutele hagyomaacutenyokkal inkaacutebb rendelkező nyugat-euroacutepai orszaacutegokeacutet eacutes gyanuacutesan magasnak tűnt Romaacutenia eacutes Lengyelorszaacuteg eseteacuteben ahol az oumlsszes foglalkoztatott koumlzel egynegyede aacutellt sajaacutet maga alkalmazaacutesban (Vaughan Whitehead 2003 70) ugyanekkor a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai munkavaacutellaloacutek aacutetlagosan 66 oacuteraacuteval (va-gyis koumlzel egy munkanappal) toumlbbet dolgoztak hetente mint nyugat-euroacutepai kolleacutegaacuteik (uo) A tagaacutellamokban veacutegzett vizsgaacutelatok azt mutattaacutek hogy a kelet-euroacutepai orszaacutegokban a menedzsment oumlsszejaacutetszik a munka-vaacutellaloacutekkal abban hogy a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg veacutedelmeacutet szolgaacuteloacute normaacutekat a kockaacutezatokra tekintettel nyuacutejtott preacutemiumokeacutert csereacutebe jaacutetsszaacutek ki (uo 62)
E jelenseacutegek forraacutesa reacuteszben a munkauumlgyi ellenőrzeacutes eleacutegtelenseacutege reacuteszben a szakszervezetek gyenge-seacutege illetve az hogy a beruhaacutezoacutek eacutepp a vadkapitalizmus koumlruumllmeacutenyei aacuteltal biztosiacutetott lehetőseacutegek miatt talaacutel-jaacutek vonzoacutenak ezeket az orszaacutegokat ezeacutert a beruhaacutezoacutekra vadaacuteszoacute kormaacutenyzatok sem leacutepnek fel kuumlloumlnoumlsebb ereacutellyel e munkajogi normaacutek betartaacutesa eacuterdekeacuteben
Aligha hagyhatoacute figyelmen kiacutevuumll tovaacutebbaacute a szociaacutelis ellaacutetaacutesok privatizaacutelaacutesaacutenak a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai or-szaacutegokban elterjedt gyakorlata aminek leglaacutetvaacutenyosabb formaacuteja a lakossaacuteg toumlmegeinek a koumltelező magaacuten egeacuteszseacuteg- eacutes nyugdiacutej-biztosiacutetaacutesi peacutenztaacuterakba valoacute aacutettereleacutese E leacutepeacutesek az euroacutepai szociaacutelis modell egyik meghataacuterozoacute teacutenyezőjeacutet a szolidaritaacutest keacuterdőjelezik meg mikoumlzben az Eu csak korlaacutetozott befolyaacutessal biacuter a folyamatok alakulaacutesaacutera kompetenciaacutei legfeljebb a szabad mozgaacutes kapcsaacuten felmeruumllő keacuterdeacutesek tisztaacutezaacutesaacutera elegendőek (mi toumlrteacutenjen a koumltelező magaacuten-nyugdiacutejbiztosiacutetaacutesi rendszerben szerzett időszakok befizeteacutesek elszaacutemolaacutesaacuteval akkor amikor a dolgozoacute egy maacutesik orszaacutegba megy ahol csak aacutellami eacutes oumlnkeacutentes alapon mű-koumldő vaacutellalati nyugdiacutejbiztosiacutetaacutes van)
Juhaacutesz Gaacutebor A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumllete 209
A szociaacutelis jogok eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacuteben mutatkozoacute kuumlloumlnbseacutegek uacutej formaacuteban vetik fel azokat a keacuterdeacuteseket amelyekkel a szociaacutelpolitikai harmonizaacutecioacute hiacutevei eacutervelnek mivel raacutevilaacutegiacutetanak arra hogy a versenytorziacutetoacute ha-taacutesok kiveacutedeacuteseacutehez nem elegendő a szociaacutelis jogi szabaacutelyozaacutes egyseacutegesiacuteteacutese ahhoz a meghirdetett jogok tagaacutellamonkeacutent egymaacuteshoz hasonloacute meacuterteacutekű kikeacutenyszeriacuteteacutese is szuumlkseacuteges E tekintetben az Eu ugyanakkor meglehetősen eszkoumlztelen mivel a koraacutebbakhoz hasonloacutean tovaacutebbra sem rendelkezik a kikeacutenyszeriacuteteacuteshez szuumlkseacuteges adminisztratiacutev erőforraacutesokkal (Az unioacutes szintű jogteacutetelezeacutesen eacutes a jogszabaacutelyok tagaacutellami szintű eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacuten alapuloacute hagyomaacutenyos egyuumlttműkoumldeacutes a jogszabaacutelyi előiacuteraacutesokat toumlbbnyire komolyan vevő ha-sonloacute jogi kultuacuteraacuteval rendelkező taacutersadalmak viszonylataacuteban műkoumldoumltt A jogkikeruumlleacutest termeacuteszetes dolognak tekintő taacutersadalmakban ez a moacutedszer aligha műkoumldhet eredmeacutenyesen)
Az Eu keleti bőviacuteteacutese uacutej kihiacutevaacutesok eleacute aacutelliacutetotta az Euroacutepai unioacutet Mikoumlzben a csatlakozaacuteshoz megkoumlvetelt szociaacutelis inteacutezkedeacutesek megteacutetele nem jelentett komoly kihiacutevaacutest a viszonylag fejlett joacuteleacuteti inteacutezmeacutenyrendszerrel rendelkező volt aacutellamszocialista orszaacutegoknak a szociaacutelpolitika eacuterdemi keacuterdeacuteseire vonatkozoacute elvaacuteraacutesok hiaacute-nyaacuteban 2004 oacuteta meacutely joacuteleacuteti szakadeacutek taacutetong az unioacute reacutegi eacutes uacutejabb tagaacutellamai koumlzoumltt E szakadeacutek megleacutete alapvető keacuterdeacuteseket vet fel az euroacutepai szociaacutelis modell joumlvőbeni fenntarthatoacutesaacutegaacutet illetően mikoumlzben a koumlzoumls-seacuteg csak gyenge eszkoumlzoumlkkel rendelkezik a joacuteleacuteti politikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutera
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mieacutert eacutes milyen aggaacutelyokat vet fel az Eu keleti bőviacuteteacutese az euroacutepai szociaacutelis modell műkoumldeacuteseacutevel kapcso-1 latbanMieacutert gyakorolt a csatlakozaacutes eacutes az unioacutes tagsaacuteg viszonylag csekeacutely hataacutest a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok 2 szociaacutelpolitikaacutejaacutera Hol mutathatoacutek ki ilyen hataacutesok
irodalom
Croatia 2011 progress report Brussels 12102011 SEC(2011) 1200 httpeceuropaeuenlargementpdfkey_documents2011packagehr_rapport_2011_enpdf
Ferge Zsuzsa and Gaacutebor Juhaacutesz (2004) Accession and social policy the case of Hungary Journal of European Social Policy 14 (3) 233ndash251
Juhaacutesz Gaacutebor Taller Aacutegnes (2005) A taacutersadalmi kirekesztődeacutes elleni kuumlzdelem az Eu uacutej tagaacutellamaiban Eseacutely 6 23ndash63
Kvist Jon (2005) A bőviacuteteacutessel lefeleacute nivellaacutelaacutesi verseny kezdődik Eseacutely 1 33ndash56 Taller Aacutegnes (2005) A nyitott koordinaacutecioacute moacutedszere az euroacutepai szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutesben KeacuteziratVaughan-Whitehead d C (2003) EU Enlargement Versus Social Europe The uncertain Future of the
European Social Model Edward Elgar Cheltenham
210
Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute 33 kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok
nyilAs mihaacutely
A 20 szaacutezad veacutegeacuten az Euroacutepai unioacuteban teret nyert az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten kiala-kiacutetott joacuteleacuteti rendszerek műkoumldeacuteseacutenek felteacutetelei feacutel eacutevszaacutezad eltelteacutevel gyoumlkeresen megvaacuteltoztak eacutes iacutegy a ko-raacutebbi elvek eacutes szerkezeti keretek koumlzoumltt műkoumldő joacuteleacuteti aacutellam egyre jobban diszfunkcionaacutelissaacute vaacutelik eacutes keacuteptelen az uacutej probleacutemaacutek kezeleacuteseacutere Az oumltven eacutevvel ezelőtt az ipari taacutersadalom koumlruumllmeacutenyei aacuteltal meghataacuterozott joacuteleacuteti rendszerek stabil munkaerőpiacon eacutes stabil csalaacutedokon alapultak A 20 szaacutezad veacutegeacutere nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy egyszerre mondott csődoumlt mindkettő A munkaerőpiac reacutegebben biztosiacutetotta a munkakeacutepes koruacute feacuterfiak teljes foglalkoztataacutesaacutet eacutes joacutel fizető aacutellaacutesokat a toumlmegtermelő bdquoszabvaacutenymunkaacutesoknakrdquo Ma neacutepes lakossaacutegi csoportok sorsa a munkaneacutelkuumlliseacuteg eacutes a tartoacutes taacutersadalmi kirekesztődeacutes A tradicionaacutelis csalaacuted gyenguumlleacuteseacutet mutatja a vaacutelaacutesok az egyszuumllős csalaacutedok szaacutemaacutenak noumlvekedeacutese az uacutej egyuumltteacuteleacutesi formaacutek terjedeacutese eacutes a termeacutekenyseacutegi raacuteta csoumlkkeneacutese
Mindezek jelentősen hozzaacutejaacuterulnak a szegeacutenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutehez eacutes a csalaacuted bdquogondozoacute kapacitaacutesaacutenakrdquo gyenguumlleacuteseacutehez A munkaerőpiac eacutes a csalaacuted vaacuteltozaacutesaival olyan koumltelezettseacutegek haacuterulnak az aacutellamra ame-lyek ellaacutetaacutesaacutera keacuteptelen Ezenkiacutevuumll veacuteget eacutert a tartoacutesan magas noumlvekedeacutest eredmeacutenyező dinamikus gazda-saacutegi fejlődeacutes korszaka is a kialakuloacute uacutej tudaacutesintenziacutev szolgaacuteltatoacute gazdasaacuteg kiacutevaacutenalmainak sem felel meg a hagyomaacutenyos joacuteleacuteti szerkezet
A Bismarck neveacutevel feacutemjelezhető modern szociaacutelpolitika toumlbb mint szaacutez eacutevvel ezelőtt alakult ki a modern joacuteleacuteti aacutellamnak pedig feacutel eacutevszaacutezados muacuteltja van
A joacuteleacuteti aacutellam toumlrteacuteneteacuteben a keacutet intenziacutev reformkorszakot ndash a 19 szaacutezad veacutegeacuten majd az 1930-as 1940-es eacutevekben ndash hosszuacute konszolidaacutecioacutes szakaszok koumlvetteacutek A koumlzfelelősseacuteg eacutes taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteg uacutejradefi-niaacutelaacutesaacuteval veacutegződő reformkorszakok koumlzoumls eleme a bdquojoacute taacutersadalommalrdquo kapcsolatos kuumlloumlnboumlző neacutezetek ver-senyeacutenek a felerősoumldeacutese A maacutesodik reformkorszak oacuteta a szociaacutelpolitikaacutet a toumlkeacuteletesiacuteteacutes adaptaacutecioacute igazgataacutes jellemzi ndash az akkor kialakiacutetott keretek koumlzoumltt A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti reformnemzedeacutek probleacutemaacuteja a demok-raacutecia eacutes az uacutej taacutersadalmi szolidaritaacutes megerősiacuteteacutese volt A 20ndash21 szaacutezad forduloacutejaacuten a demokraacutecia szilaacuterd a taacutersadalmi koheacutezioacute viszont nem
Ma Euroacutepa hasonloacute vaacutelaszuacuteton aacutell mint joacute feacutel eacutevszaacutezaddal ezelőtt a feladat az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellam alapszer-kezeteacutenek uacutejradefiniaacutelaacutesa hozzaacuteigaziacutetva a szociaacutelis jogokat eacutes redisztribuacutecioacutes prioritaacutesokat az uacutej realitaacuteshoz
nyilas Mihaacutely Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok 211
A joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok331
A taacutersadalom aacuteltalaacutenos joacuteleacutete mindig haacuterom elsődleges inteacutezmeacutenye ndash aacutellam munkaerőpiac csalaacuted ndash kom-binaacutelt teljesiacutetmeacutenyeacutetől fuumlgg A munkaerőpiacot egyre inkaacutebb a bizonytalansaacuteg eacutes egyenlőtlenseacuteg jellemzi a csalaacuted vaacuteltozaacutesa eacutes a nők foglalkoztatottsaacutegaacutenak bővuumlleacutese pedig gyengiacutetette a csalaacuted gondozoacutekapacitaacutesaacutet A munkaerőpiac eacutes a csalaacuted vaacuteltozaacutesai legjobban a fiatalokat eacutes a kisgyerekes csalaacutedokat suacutejtjaacutek A muacutelttal oumlsszehasonliacutetva a szociaacutelis kockaacutezatok draacutemai moacutedon lejjebb keruumlltek a korszerkezetben ami uacutej egyenlőt-lenseacutegekhez vezet Ami meacuteg enneacutel is nagyobb probleacutemaacutet jelent az eacuterintett csoportokboacutel sokan csapdaacuteba keruumllnek sorsuk az egeacutesz eacuteletcikluson aacutetiacutevelő peacutenzuumlgyi bizonytalansaacuteg eacutes taacutersadalmi kirekesztődeacutes
A munkaerőpiac eacutes csalaacutedszerkezet vaacuteltozaacutesai uacutej lehetőseacutegeket teremtenek (pl a nők fuumlggetlenebb eacuteletvi-teleacutere) de uacutej szociaacutelis kockaacutezatokat eacutes igeacutenyeket is felvetnek Vaacuteltozik a gazdasaacuteg is a haacutetteret a globaacutelis gaz-dasaacutegi rend eacutes az eacuteleződő gazdasaacutegi verseny jelenti A technoloacutegiai vaacuteltozaacutesok eacutes a szolgaacuteltatoacute szektor domi-nanciaacuteja aacutetalakiacutetja a szociaacutelis kockaacutezatok szerkezeteacutet uacutej győztesek eacutes vesztesek jelennek meg Koraacutebban a szakmunkaacutesok eacutes az alacsonyabb keacutepzettseacutegűek viszonylag biztos eacutes joacutel fizetett munkaacutera szaacutemiacutethattak ma a joacute keacutepzettseacuteg sem garantaacutelja az eacutelet veacutegeacuteig tartoacute biztonsaacutegot Az alacsony keacutepzettseacutegűek keveacutes kulturaacutelis eacutes szociaacutelis tőkeacutevel rendelkezők koumlnnyen bent rekednek az alacsony fizeteacutesű aacutellaacutesokban vagy kirekesztőd-nek a munkaerőpiacroacutel A tudaacutesintenziacutev gazdasaacutegban az eacuteleteseacutelyek az egyeacutenek tanulaacutesi lehetőseacutegeitől a humaacuten tőke felhalmozaacutesaacutenak meacuterteacutekeacutetől fuumlggnek (Esping-Andersen 1996)
A koraacutebbi joacuteleacuteti korszakvaacuteltaacutesokhoz hasonloacutean az alapkeacuterdeacutes ma is az hogy a szociaacutelis gondoskodaacutes elveit eacutes megoldaacutesait hozzaacute kell igaziacutetani a gyorsan vaacuteltozoacute taacutersadalom eacutes gazdasaacuteg igeacutenyeihez eacutes uacutej egyensuacutelyt kell talaacutelni az euroacutepai tradiacutecioacutekkal oumlsszhangban levő eacuterteacutekek megőrzeacutese eacutes a gazdasaacutegi hateacutekonysaacuteg szolgaacute-lata koumlzoumltt Ezzel egyuumltt eacutes ezen tuacutel az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamoknak megoldaacutesokat kell talaacutelniuk a globalizaacutecioacute a demograacutefiai vaacuteltozaacutesok eacutes az uacuten uacutej szociaacutelis kockaacutezatok kihiacutevaacutesainak kezeleacuteseacutere
A fejlett joacuteleacuteti aacutellamok előtti egyik kihiacutevaacutes a gazdasaacutegi globalizaacutecioacute (Pierson 2009 Scharpf 2009) A glo ba-li zaacute cioacuteval kapcsolatban az elmuacutelt neacutehaacuteny eacutevtizedben sok veacutelemeacuteny eacutes eacuterteacutekeleacutes szuumlletett Abban egyeteacuterteacutes mutatkozik hogy folyamatroacutel eacutes nem veacutegaacutellapotroacutel van szoacute a hataacutesairoacutel viszont megoszlanak a neacutezetek Az egyik szeacutelsőseacuteg szerint mindig is leacuteteztek orszaacutegok koumlzoumltti nemzetkoumlzi kapcsolatok eacutes az orszaacutegok a nem zet-kouml zi esedeacutes felgyorsulaacutesaacuteval is megőrizteacutek az oumlnaacutelloacutesaacutegukat Maacutesok szerint a globalizaacutecioacute a nemzetaacutellamok ndash eacutes a nemzetaacutellami szintű joacuteleacuteti politika ndash veacutegeacutet jelenti E neacutezet eacutertelmeacuteben a globalizaacutecioacute nyomaacuten kialakuloacute gazdasaacutegi keacutenyszerek a nemzetaacutellami szinten kialakult joacuteleacuteti aacutellamok leeacutepuumlleacuteseacutehez eacutes egyseacutegesuumlleacuteseacutehez ve-zetnek
A globalizaacutecioacute joacuteleacuteti aacutellamra gyakorolt hataacutesaacutenak keacutet forraacutesa van Az egyik az 1960-as eacutevek oacuteta kialakult uacutej nemzetkoumlzi munkamegosztaacutes Ennek kereteacuteben az ipari termeleacutes majd a szolgaacuteltataacutesok egy reacutesze a tőke szaacutemaacutera kedvezőbb műkoumldeacutesi felteacuteteleket ndash alacsonyabb munkabeacutereket kedvezőbb adoacutefelteacuteteleket keve-sebb aacutellami szabaacutelyozaacutest eacutes beavatkozaacutest biztosiacutetoacute ndash Euroacutepaacuten kiacutevuumlli uacutejonnan iparosodott orszaacutegokba helye-ződoumltt aacutet Mindez a fejlett joacuteleacuteti aacutellamokban negatiacutev moacutedon befolyaacutesolta a foglalkoztataacutesi helyzetet (csoumlkkentek a munkahelyek nőtt a munkaneacutelkuumlliseacuteg) eacutes koumlltseacutegveteacutesi deficithez vezetett ami megneheziacutetette a joacuteleacuteti
212 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
rendszerek finansziacuterozaacutesaacutet A globalizaacutecioacute hataacutesaacutenak maacutesik forraacutesa a transznacionaacutelis gazdasaacutegi teveacutekeny-seacuteg ndash kereskedelem kuumllfoumlldi koumlzvetlen tőkeberuhaacutezaacutesok peacutenzmozgaacutesok ndash gyors noumlvekedeacutese Ennek ered-meacutenye a globaacutelis termeleacutesi szervezetek eacutes a globaacutelis peacutenzuumlgyek szerepeacutenek gyors noumlvekedeacutese lett
Mindez uacutej keacuterdeacuteseket vetett fel a joacuteleacuteti aacutellamok szaacutemaacutera keacutepesek-e valamilyen moacutedon ellenőrizni az uacutej fo-lyamatokat vagy nincs maacutes vaacutelasztaacutes mint a globalizaacuteloacutedoacute piacokhoz eacutes a multinacionaacutelis vaacutellalatok igeacutenyei-hez valoacute igazodaacutes A tőkeacuteeacutert eacutes beruhaacutezaacutesokeacutert folyoacute orszaacutegok koumlzoumltti verseny a vilaacutegpiaci versenykeacutepesseacuteg erősiacuteteacuteseacutenek igyekezete vajon szuumlkseacutegszerűen vezet-e a munkavaacutellaloacutek jogosiacutetvaacutenyait gyengiacutető rugalmasabb munkaerőpiac kialakulaacutesaacutehoz az adoacutek csoumlkkenteacuteseacutehez eacutes a szociaacutelis kiadaacutesok leeacutepiacuteteacuteseacutehez A joacuteleacuteti aacutellam oumlsszefuumlggeacuteseacuteben az alapkeacuterdeacutes uacutegy fogalmazhatoacute meg hogy a globalizaacuteloacutedoacute gazdasaacutegban megvaloacutesiacutetha-toacute-e egyszerre a gazdasaacutegi versenykeacutepesseacuteg fokozaacutesa eacutes a joacuteleacuteti aacutellam megőrzeacutese
A globalizaacutecioacuteboacutel eredő probleacutemaacutekat a keacutepzetlen eacutes alacsony keacutepzettseacutegű munkaerő leeacuterteacutekelődeacutese a tar-toacutes toumlmeges munkaneacutelkuumlliseacuteg kialakulaacutesa eacutes a joumlvedelemegyenlőtlenseacutegek noumlvekedeacutese A vaacuteltozoacute piaci koumlruumll-meacutenyekhez valoacute alkalmazkodaacutes eszkoumlzei koumlzeacute tartozott peacuteldaacuteul az aacutellami kiadaacutesok finansziacuterozaacutesaacutenak aacutetalakiacutetaacute-sa (az indirekt adoacutek araacutenyaacutenak noumlveleacutese a munkaacutet terhelő adoacutekkal szemben) a joacuteleacuteti ellaacutetaacutesok szigoriacutetaacutesa vagy a juttataacutesok keacutepzeacuteshez koumlteacutese A termeleacutesi koumlltseacutegek csoumlkkenteacutese valamint a munkaerő rugalmassaacutegaacutenak eacutes termeleacutekenyseacutegeacutenek fokozaacutesa mellett azonban az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok hitet tettek az euroacutepai tradiacutecioacutekkal eacutes eacuterteacutekekkel oumlsszhangban levő joacuteleacuteti aacutellam megőrzeacutese mellett
A globalizaacutecioacute joacuteleacuteti aacutellamra gyakorolt hataacutesaacuteval kapcsolatban az egyik legismertebb aacutelliacutetaacutes az hogy a globalizaacuteloacutedott gazdasaacuteg a legalacsonyabb adoacutekat alkalmazoacute orszaacuteg viszonyaihoz nivellaacuteloacute folyamatos adoacutecsoumlkkenteacutest jelentő adoacuteversenyt keacutenyszeriacutet az orszaacutegokra (bdquorace to the bottomrdquo) ami alaacuteaacutessa a joacuteleacuteti aacutellam peacutenzuumlgyi alapjaacutet eacutes a szociaacutelis ellaacutetaacutesok leeacutepuumlleacuteseacutehez vezet Az euroacutepai aacutellamok 1980 utaacuteni joacuteleacuteti kiadaacutesa-inak vizsgaacutelata oumlsszesseacutegeacuteben nem igazolja ezt az aacutelliacutetaacutest (Castles 2009) A GdP-araacutenyos joacuteleacuteti kiadaacutesok nem csoumlkkentek eacutes nem csoumlkkentek az adoacuteszintek sem inkaacutebb az adoacuterendszeren beluumll ment veacutegbe aacutetren-deződeacutes Ennek soraacuten aacuteltalaacuteban csoumlkkentek vagy megszűntek a kedvezmeacutenyek eacutes dotaacutecioacutek meacuterseacuteklődtek a vaacutellalatok adoacuteterhei ugyanakkor szeacutelesedett az adoacutebaacutezis Az elmuacutelt eacutevtizedekben az Euroacutepai unioacute tagaacutella-mainak szociaacutelis kiadaacutesi araacutenyai konvergaacuteloacutedtak egymaacuteshoz a koraacutebban alacsonyabb szintű kiadaacutesokat mu-tatoacute tagaacutellamok szociaacutelis kiadaacutesai koumlzelebb keruumlltek a legtoumlbbet koumlltő orszaacutegok mutatoacuteihoz Ennek a kiegyen-liacutetődeacutesi folyamatnak azonban nem a lefele nivellaacuteloacute adoacuteverseny az oka sokkal inkaacutebb az euroacutepai integraacutecioacute hataacutesairoacutel illetve a viszonylag alacsonyabb szociaacutelis kiadaacutesokkal rendelkező orszaacutegok joacuteleacuteti rendszereinek megeacutereacuteseacuteről van szoacute
A joacuteleacuteti rendszereket romboloacute adoacuteverseny teacuteziseacutet maacutes eacutervekkel is caacutefoljaacutek A szociaacutelis kiadaacutesok jelentős reacutesze nemcsak a szociaacutelis biztonsaacutegot eacutes a taacutersadalmi koheacutezioacutet erősiacutető kiadaacutes hanem egyuacutettal a gazdasaacutegi versenykeacutepesseacuteget noumlvelő (pl az oktataacutesba eacutes keacutepzeacutesbe toumlrteacutenő) beruhaacutezaacutes Ez a strateacutegia a globalizaacuteloacutedoacute tőke szaacutemaacutera is vonzoacute mivel kuumlloumlnoumlsen a tőkeintenziacutev aacutegazatokban inkaacutebb a munkaerő keacutepzettseacutege eacutes nem az aacutera szaacutemiacutet Ezt jelzi az is hogy az orszaacuteghataacuterokon aacutetnyuacuteloacute tőkemozgaacutesok mindmaacuteig tuacutelnyomoacutereacuteszt a fejlett gazdasaacutegi teacuterseacutegek koumlzoumltt zajlanak A globalizaacutecioacutera adott vaacutelaszokat vizsgaacutelva azt laacutethatjuk hogy
nyilas Mihaacutely Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok 213
nem veacutegzetesen determinaacutelt folyamatroacutel van szoacute van vaacutelasztaacutesi lehetőseacuteg eacutes a vaacutelaszokat nagyban befolyaacute-solja az adott teacuterseacuteg toumlrteacutenelmi tradiacutecioacuteja eacutes normatiacutev iraacutenyultsaacutega
A fejlett joacuteleacuteti aacutellamokat eacuterintő demograacutefiai kihiacutevaacutesnak szaacutemos alkotoacutereacutesze van Ezek koumlzeacute tartozik a keve-sebb eacutes keacutesőbbi haacutezassaacuteg toumlbb vaacutelaacutes kisebb csalaacuted toumlbb egyszemeacutelyes haacuteztartaacutes a nők munkaerő-piaci reacuteszveacuteteleacutenek vaacuteltozaacutesa az idősek lakossaacutegon beluumlli araacutenyaacutenak noumlvekedeacutese eacutes a szuumlleteacutesi raacuteta csoumlkkeneacutese A joacuteleacuteti aacutellamok szaacutemaacutera e folyamatok kapcsaacuten keacutet fő keacuterdeacutes fogalmazoacutedik meg mik a csoumlkkenő fertilitaacutes illetve a lakossaacuteg gyors eloumlregedeacuteseacutenek a koumlvetkezmeacutenyei
Mivel a joacuteleacuteti aacutellam főleg az időseknek nyuacutejt ellaacutetaacutesokat az eloumlregedeacutes nagy kihiacutevaacutes a joacuteleacuteti rendszereknek A fejlett orszaacutegokban 1990-ben a lakossaacuteg 15 szaacutezaleacuteka volt 60 eacutev feletti ez az araacuteny 2030-ra 25 szaacutezaleacutekra nő eacutes ez a tendencia utaacutena is folytatoacutedik Kuumlloumlnoumlsen gyorsan nő a legidősebbek (80 eacutev felettiek) araacutenya ami azt jelzi hogy nemcsak a nyugdiacutejrendszer hanem az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer eacutes az idősgondozoacute rend-szer is uacutej megoldaacutesokat igeacutenylő kihiacutevaacutessal szembesuumll Mindekoumlzben gyorsan csoumlkkent a szuumlleteacutesi raacuteta ami az Euroacutepai unioacute aacutetlagaacuteban hosszabb ideje a termeacuteszetes reprodukcioacutet biztosiacutetoacute csalaacutedonkeacutenti 21 alatt van sőt toumlbb tagorszaacutegban maacuter az 13-es araacutenyt sem eacuteri el A lakossaacuteg nemcsak oumlregszik hanem fogy is
Az eloumlregedeacutes eacutes a szuumlleteacutesszaacutem-csoumlkkeneacutes egyuumlttes hataacutesa az idős fuumlggőseacutegi raacuteta (a 16ndash64 eacutev koumlzoumltti aktiacutev koruacuteak eacutes a 65 eacutev feletti nyugdiacutejas koruacuteak araacutenyaacutenak) gyors vaacuteltozaacutesa Egyeteacuterteacutes mutatkozik abban hogy a maacutes felteacutetelekre (kevesebb ideig eacutelő kevesebb nyugdiacutejas alacsony nyugdiacutejak gyors gazdasaacutegi nouml-vekedeacutes az aktiacutev-passziacutev araacuteny kedvező alakulaacutesa) kidolgozott eacutes leacutetrehozott nyugdiacutejrendszerek vaacuteltozatlan szabaacutelyokkal fenntarthatatlannaacute vaacutelnak
A Vilaacutegbank aacuteltal megoldaacuteskeacutent javasolt 3 pilleacuteres nyugdiacutejrendszer a reacuteszleges privatizaacutelaacutest a koumlzfelelős-seacuteg csoumlkkenteacuteseacutet eacutes a gazdasaacutegi aktivitaacutes noumlveleacuteseacutet ceacutelozza Az ajaacutenlott megoldaacutes azonban toumlbb probleacutemaacutet is felvet peacuteldaacuteul azt hogy az időskori biztonsaacuteggal kapcsolatos koumlzfelelősseacuteg csoumlkkenteacutese nem megoldaacutesa hanem az egyeacutenekre terheleacutese a probleacutemaacutenak ami kiszaacutemiacutethatoacutean fokozza az egyenlőtlenseacutegeket Tovaacutebbaacute miacuteg a nyugdiacutejrendszer műkoumldeacuteseacutet befolyaacutesoloacute neacutehaacuteny teacutenyező (demograacutefiai vaacuteltozaacutesok aktiacutev-passziacutev araacuteny alakulaacutesa) viszonylag joacutel prognosztizaacutelhatoacuteak maacutesokkal kapcsolatban joacuteval bizonytalanabbak az előrejelzeacute-sek Iacutegy peacuteldaacuteul keveacutesbeacute tudjuk hogy toumlbb eacutevtizedes taacutevlatban hogy alakul a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes eacutes a gaz-dasaacuteg termeleacutekenyseacutege a munkaerő-piaci aktivitaacutesi raacuteta a teacutenyleges nyugdiacutejazaacutesi kor az idősek egeacuteszseacutegi aacutellapota a fertilitaacutes az orszaacuteghataacuterokon aacutetnyuacuteloacute migraacutecioacute amelyek szinteacuten befolyaacutesoljaacutek a nyugdiacutejrendszerek műkoumldeacuteseacutet
Ebben a helyzetben az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok toumlbbseacutegeacuteben uacutegy veacutelik hogy nem suumlrgető a vilaacutegbankos szel-lemű bdquoradikaacutelis reformrdquo maacutesreacuteszt olyan fokozatosan bevezetett hosszuacute taacutevuacute megoldaacutesra van szuumlkseacuteg amely meacuteltaacutenyossaacutegi eacutes hateacutekonysaacutegi szempontokat is eacuterveacutenyesiacutet eacutes oumlsszhangban van az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek tradiacutecioacuteival
A joacuteleacuteti rendszereknek a 20 szaacutezad veacutegeacutetől egyszerre kell kezelniuumlk a bdquoreacutegibdquo eacutes az bdquouacutejbdquo szociaacutelis kockaacutezato-kat A joacuteleacuteti aacutellamok kockaacutezatszerkezeteacutenek aacutetalakulaacutesaacutet vizsgaacuteloacute egyik tanulmaacuteny (Taylor-Gooby 2009) sze-rint a bdquoreacutegirdquo rendszer jellemzője hogy a transzferek dominaacutelnak a fő ceacutel a joumlvedelemhelyettesiacuteteacutes eacutes a tipikus ellaacutetott az iparban dolgozoacute keacutekgalleacuteros feacuterfi kenyeacuterkereső A posztindusztriaacutelis bdquouacutejrdquo rendszer szolgaacuteltataacutes-koumlz-
214 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
pontuacute a fő ceacutel az egyeacutenek keresőkeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa a moacutedszer az eacuteletciklus-megkoumlzeliacuteteacutes a jellemző eszkoumlzoumlk az eacutelethosszon keresztuumlli tanulaacutes segiacuteteacutese a kiterjedt keacutepzeacutesi eacutes aacutetkeacutepzeacutesi programok valamint a nők fokozottabb munkaerő-piaci reacuteszveacuteteleacutenek segiacuteteacutese eacuterdekeacuteben a gondozoacute funkcioacute szocializaacutelaacutesa
Az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok vaacutelaszlehetőseacutegei332
Minden euroacutepai joacuteleacuteti aacutellam előtt ugyanazok a kihiacutevaacutesok kezelendő uacutej kockaacutezatok eacutes kieleacutegiacutetendő szuumlkseacuteg-letek aacutellnak de ezek a posztindusztriaacutelis kihiacutevaacutesok elteacuterő tradiacutecioacutek eacutes inteacutezmeacutenyes szerkezet aacuteltal jellemzett kuumlloumlnboumlző joacuteleacuteti modellekben jelentkeznek Az egyes modellek hateacutekony vaacutelaszra vonatkozoacute lehetőseacutegei is kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel (Esping-Andersen 2006)
Az eacuteszak-euroacutepai orszaacutegokban az aacutellami szektoron van a hangsuacutely Ezekben az orszaacutegokban a csalaacutedok erősiacuteteacuteseacutere eacutes a nők fuumlggetlenseacutegeacutenek erősiacuteteacuteseacutere maacuter koraacutebban bdquodefamilializaacuteltaacutekrdquo a joacuteleacutetet (koumlzszolgaacuteltataacutes-ok inteacutezmeacutenyesiacuteteacuteseacutevel enyhiacutetetteacutek a csalaacutedok szociaacutelis terheit) a tradicionaacutelis csalaacutedi gondozoacute funkcioacute szoci-alizaacutelaacutesaacuteval A magas dekommodifikaacutecioacutes szint paacuterosul az aktiacutev koruacuteak magas munkaerő-piaci reacuteszveacuteteleacutevel Az univerzaacutelis aacutellami joumlvedelemgaranciaacutet bdquoaktivaacuteloacuterdquo aacutellami foglalkoztataacutespolitika eacutes fejlett aacutellami szolgaacuteltataacutesok egeacutesziacutetik ki
Az univerzaacutelis eacutes magas szintű ellaacutetaacutest nyuacutejtoacute joumlvedelemfenntartoacute eacutes kiegeacutesziacutető programok hateacutekony veacute-delmet adnak a szegeacutenyseacuteggel szemben A magas szintű aacutellami szociaacutelis veacutedelem joacuteteacutekony hataacutessal van a munkaerőpiac rugalmassaacutegaacutera eacutes a munkavaacutellaloacutek alkalmazkodaacutesaacutera A csalaacutedoknak biztosiacutetott szolgaacutelta-taacutesok lehetőveacute teszik a nők szaacutemaacutera a gyerekvaacutellalaacutes eacutes az egyeacuteni karrier oumlsszeegyezteteacuteseacutet eacutes magas női munkaerő-piaci aktivitaacutesi raacutetaacutehoz vezetnek A modell keacutetseacutegkiacutevuumll koumlltseacuteges de csak akkor ha kizaacuteroacutelag az aacutellami joacuteleacuteti kiadaacutesok nagysaacutegaacutet vizsgaacuteljuk Ha a teljes joacuteleacuteti rendszert azaz a haacuterom joacuteleacuteti szolgaacuteltatoacutet egyuumlt-tesen vesszuumlk szaacutemba kideruumll hogy a skandinaacutev modell nem keruumll toumlbbe mint a konzervatiacutev vagy a liberaacutelis A GdP szaacutezaleacutekaacuteban kifejezett teljes joacuteleacuteti forraacutesallokaacutecioacute nem magasabb Skandinaacuteviaacuteban mint az uSA-ban amit a sveacutedek adoacutekboacutel finansziacuteroznak azt az amerikaiak sajaacutet zsebből fizetik A kuumlloumlnbseacuteg egyszerűen a ma-gaacuten- eacutes kollektiacutev finansziacuterozaacutes araacutenyaacuteban van
A skandinaacutev modell viszonylag joacute helyzetben van a posztindusztriaacutelis vaacuteltozaacutesban A nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer analoacutegiaacutejaacutet hasznaacutelva modellszinten ez tekinthető leginkaacutebb bdquojoacute gyakorlatnakrdquo A bdquodefamilializaacuteloacuterdquo joacuteleacuteti politika reacuteveacuten joacute hateacutekonysaacuteggal szolgaacutelja az uacutej női szerepeket Hateacutekony a seacuteruumlleacutekeny csoportok (egy-szuumllős csalaacutedok idősebb munkavaacutellaloacutek fogyateacutekosok stb) veacutedelmeacuteben is eacutes minimalizaacutelja a kirekeszteacutest Euroacutepaacuteban Belgium mellett az eacuteszaki orszaacutegok keacutepesek egyszerre csoumlkkenteni eacutes alacsony szinten tartani a gyerekkori eacutes időskori szegeacutenyseacuteget A modell joacute peacutelda arra hogy a sziacutenvonalas időskori kollektiacutev ellaacutetaacutes oumlnmagaacuteban nem mond ellent az aktiacutev csalaacutedpolitikaacutenak A skandinaacutev modell talaacuten legnagyobb tanulsaacutega a preventiacutev moacutedszerek fontossaacutega
Euroacutepaacuteban Iacuterorszaacuteg eacutes az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg aacutell legkoumlzelebb a liberaacutelis modellhez amely oumlsztoumlnzi a magaacuten joacuteleacuteti ellaacutetaacutesokat eacutes korlaacutetozza a piaci kudarcokra adott aacutellami vaacutelaszt Itt az egeacuteszseacuteguumlgy kiveacuteteleacutevel reziduaacutelis
nyilas Mihaacutely Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok 215
az aacutellam szerepe eacutes erősen eacuterveacutenyesuumll a raacuteszorultsaacutegi elv E teacuteren az a vaacuteltozaacutes hogy a hagyomaacutenyos szuumlkseacutegletfelmeacutereacutes (means-test) helyett munkatesztet alkalmaznak amit vaacutelasznak tekintenek a megfelelő munkaoumlsztoumlnzők hiaacutenyaacutera eacutes az alacsony fizeteacutesű foglalkoztataacutes terjedeacuteseacutere Ez a megoldaacutes azonban nem hateacutekony a taacutersadalmi kirekeszteacutes ellen Ha a juttataacutesok munkaacutehoz koumltoumlttek nem taacutemogatjaacutek a munkaneacutelkuuml-lieket A juttataacutes elnyereacuteseacutehez a kisgyerekes anyaacuteknak munkaacutet kellene vaacutellalniuk ehhez pedig (nem leacutetező) olcsoacute aacutellami oacutevodaacutek kelleneacutenek A raacuteszorultsaacutegi elvű juttataacutes alacsony szintű alacsony igeacutenybeveacuteteli araacutennyal eacutes aacutellandoacutesuloacute joacuteleacuteti fuumlggőseacuteggel
A privatizaacutelaacutes a ceacutelzaacutes szerepeacutenek noumlveleacutese tehermentesiacutetheti az aacutellami koumlltseacutegveteacutest de tartoacutesiacutetja a sze-geacutenyseacuteget a legsebezhetőbb csoportok kiszolgaacuteltatottsaacutegaacutet eacutes kirekeszteacuteseacutet oumlsszesseacutegeacuteben a liberaacutelis mo-dell eszkoumlzei nem megfelelőek az uacutej kockaacutezatok kezeleacuteseacutere
A kontinentaacutelis (konzervatiacutev) modell egyik főleg a deacutel-euroacutepai orszaacutegokban eacuterveacutenyesuumllő jellemzője a feacuterfi kenyeacuterkereső modell eacutes a hagyomaacutenyos csalaacutedi joacuteleacuteti koumltelezettseacutegek fennmaradaacutesa valamint a taacutersadalom-biztosiacutetaacutes dominanciaacuteja A taacutersadalombiztosiacutetaacutes joacutel veacutedi a stabil foglalkoztatottakat de a bevezetett foglalkoz-tataacutesi garanciaacutek eacutes szabaacutelyozaacutesok merevveacute teszik a munkaerőpiacot A modell probleacutemaacuteja hogy egyreacuteszt nem nyuacutejt megfelelő veacutedelmet a nem vagy nem stabil foglalkoztatottaknak (pl a nőknek az atipikus munkaacutekat veacutegzőknek) maacutesreacuteszt nincs perspektivikus vaacutelasza a demograacutefiai vaacutelsaacutegra eacutes a foglalkoztataacutesi szerkezet aacutetalakulaacutesaacutera A stabil foglalkoztataacutesuacuteak erős veacutedelme eacutes a munkaerőpiacra valoacute beleacutepeacutes megneheziacuteteacutese kialakiacutetja a privilegizaacutelt bdquobentiekrdquo eacutes a bizonytalan helyzetű bdquokintiekrdquo koumlzoumltti vaacutelasztoacutevonalat A csalaacuted joacuteleacuteti sze-repe csoumlkkentheti a kirekeszteacutes kockaacutezataacutet de negatiacutevan eacuterinti a nők gazdasaacutegi fuumlggetlenseacutegeacutet eacutes paradox moacutedon alacsony szuumlleteacutesszaacutemhoz vezet
A kontinentaacutelis modell orszaacutegaiban terjed a felismereacutes hogy a transzferkoumlzpontuacute joacuteleacuteti rendszer nem joacute vaacutelasz a kirekeszteacutes noumlvekedeacuteseacutere eacutes erősiacuteteni kellene a csalaacutedoknak eacutes rossz egeacuteszseacutegi aacutellapotuacute idősek-nek nyuacutejtott szolgaacuteltataacutesokat Ennek viszont gaacutetat szab a magas nyugdiacutejkifizeteacutesek eacutes az alacsony adoacutebaacute-zis miatti eleacutegtelen fiskaacutelis kapacitaacutes E modellben elsődleges feladat a foglalkoztataacutes kiterjeszteacutese (nők idősebbek bevonaacutesaacuteval) eacutes az ehhez szuumlkseacuteges szociaacutelis ellaacutetaacutesok biztosiacutetaacutesa A munkaerő-piaci aktivitaacutesi raacuteta noumlveleacuteseacutet a piacon a magas beacuterek eacutes beacuterterhek az aacutellami szolgaacuteltataacutesokban pedig a peacutenzhiaacuteny akadaacute-lyozza A kitoumlreacutesi lehetőseacuteget mutatja azonban a bdquoholland csodardquo Hollandiaacutet az 1980-as eacutevekben a passziacutev joumlvedelemfenntartaacutes uralkodoacute szerepe eacutes az alacsony női foglalkoztatottsaacuteg jellemezte Keacutesőbb a beacuteremeleacutesi igeacutenyek befagyasztaacutesaacuteval eacutes a reacuteszmunkaidősatipikus munkaacutek kiterjeszteacuteseacutevel a joacuteleacuteti fuumlggőseacuteg korlaacutetozaacute-saacuteval jelentősen emelni tudtaacutek a szolgaacuteltataacutesokban az aacutellaacutesok szaacutemaacutet eacutes ezaacuteltal a nők foglakoztataacutesaacutet
Minden euroacutepai joacuteleacuteti aacutellam hasonloacute kihiacutevaacutesokkal neacutez szembe eacutes mindenhol napirenden van a joacuteleacuteti ellaacutetoacute-rendszer reformja Mindez elősegiacutetheti az oumlsszehangolt koordinaacutelt megoldaacuteskereseacutest Taacutersadalmi-gazdasaacutegi korszakvaacuteltaacutes a posztindusztriaacutelis taacutersadalomba valoacute aacutetmenet paradigmavaacuteltaacutest tesz szuumlkseacutegesseacute a szoci-aacutelpolitikaacuteban eacutes az uacutej joacuteleacuteti paradigma kimunkaacutelaacutesa soraacuten termeacuteszetes a koumlzoumls gondolkodaacutes eacutes uacutetkereseacutes E teacuteren uacutej oumlsztoumlnzeacutest jelentett a 2000-ben tartott Lisszaboni Csuacutecstalaacutelkozoacute amely egyseacuteges strateacutegiai keret-be foglalva a politikai prioritaacutesok eacuteleacutere helyezte a szociaacutelis veacutedelem meguacutejiacutetaacutesaacutet
216 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
A joacuteleacuteti paradigmavaacuteltaacutes programja333
A teljesen egyseacuteges a harmonizaacutecioacutet is magaacuteban foglaloacute reformstrateacutegia elfogadaacutesa irreaacutelis ceacutelkitűzeacutes lenne nem utolsoacutesorban a fentebb vaacutezolt kuumlloumlnboumlzőseacutegek miatt Az Euroacutepai Bizottsaacuteg megbiacutezaacutesaacutera a lisszaboni csuacutecs utaacuten egy nemzetkoumlzi tudoacutescsoport egyseacuteges eacutertelmezeacutesi keretbe foglalta a megoldandoacute probleacutemaacutekat kidolgozta a joacuteleacuteti paradigmavaacuteltaacutes programjaacutet eacutes megfogalmazta az unioacutes szintű koumlzoumls strateacutegiai prioritaacuteso-kat (Esping-Andersen et al 2001 2002)
A kidolgozott program szerint az uacutej koordinaacutelt joacuteleacuteti strateacutegiaacutenak oumlsszhangban kell lennie a gazdasaacutegi hateacutekonysaacuteg eacutes a taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteg kettős ceacutelkitűzeacuteseacutevel Ez az alaacutebbi prioritaacutesok eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel eacuterhető el
Az anyaacutek maximaacutelis segiacuteteacutese abban hogy oumlsszeegyeztesseacutek a munkavaacutellalaacutest a gyermekneveleacutessel1 A hagyomaacutenyos joacuteleacuteti politika nagyobb hangsuacutelyt fektetett a csalaacutedoknak nyuacutejtott transzferekre mint a szolgaacuteltataacutesokra egyuacutettal inkaacutebb az idős haacuteztartaacutesokat taacutemogatta mint a fiatalokat Jelenleg eacutes a joumlvőben viszont a szociaacutelis kockaacutezatok uacutej szerkezete miatt nagyobb az igeacuteny a csalaacutedoknak nyuacutejtott szolgaacuteltataacute-sok ndash főkeacutent a gyerek- eacutes idősgondozaacutes tereacuten ndash mint a hagyomaacutenyos joumlvedelemfenntartoacute programok iraacutent Ennek okai a koumlvetkezők
az idősek joumlvedelme viszonylag biztos ugyanakkor a noumlvekvő eacuteletkor miatt nő a gondozaacutes iraacutenti igeacute- ndashnyuumlk amit a csalaacutedok egyeduumll keacuteptelenek kieleacutegiacutetenia gyermekszegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutenek leghateacutekonyabb moacutedszere az anyaacutek munkavaacutellalaacutesa amihez ndashfejleszteni kell a gyermekgondozoacute inteacutezmeacutenyeketa nyugdiacutejrendszerek hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutera a leghateacutekonyabb strateacutegia a munkaerő-piaci ndashreacuteszveacuteteli araacuteny fokozaacutesa A legtoumlbb euroacutepai orszaacutegban a nők jelentik a legnagyobb mobilizaacutelhatoacute ki-hasznaacutelatlan munkaerő-tartaleacutekot
Mindezeket figyelembe veacuteve az uacutej szociaacutelpolitika elsődleges prioritaacutesa a csalaacutedoknak nyuacutejtott szolgaacuteltataacute-sok kiterjeszteacutese Ez javiacutetja a csalaacutedok joacuteleacuteteacutet csoumlkkenti az eloumlregedeacutes peacutenzuumlgyi koumlltseacutegeit egyuacutettal noumlveli a taacutersadalom termelőkapacitaacutesaacutet eacutes adoacutebaacutezisaacutet A tradicionaacutelis csalaacutedpolitika viszont gaacutetolja a hateacutekony-saacuteg noumlveleacuteseacutet
Az idősebb munkavaacutellaloacutek oumlsztoumlnzeacutese a nyugdiacutejba vonulaacutes elhalasztaacutesaacutera2 Hosszuacute taacutevon kockaacutezatos eacutes nemkiacutevaacutenatos megoldaacutes az eloumlregedő neacutepesseacuteg probleacutemaacutejaacutenak nyugdiacutej-csoumlkkenteacutessel valoacute kezeleacutese A jelenlegi nyugdiacutejszint eacutes lefedettseacuteg hosszuacute taacutevon fenntarthatoacute a nők eacutes az idősebb munkavaacutellaloacutek munkaerő-piaci reacuteszveacuteteleacutenek fokozaacutesaacuteval Rugalmasabbaacute kell tenni a nyugdiacutej-rendszereket oumlsztoumlnoumlzni kell a keacutesőbbi nyugdiacutejba menetelt eacutes emelni szuumlkseacuteges a teacutenyleges nyugdiacutejba vonulaacutesi kort Mindez nagymeacuterteacutekben enyhiacuteteneacute a nyugdiacutejrendszerekre jelenleg nehezedő erős peacutenzuumlgyi nyomaacutest
nyilas Mihaacutely Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok 217
Keacutet fontos eacuterv szoacutel a nyugdiacutejrendszerek ilyen iraacutenyuacute aacutetalakiacutetaacutesa mellettA nyugdiacutejasok egeacuteszseacuteguumlgyi helyzete folyamatosan javul A mai nyugdiacutejasok nemcsak leacutenyegesen ndashhosszabb eacuteletre szaacutemiacutethatnak mint keacutet generaacutecioacuteval ezelőtti elődeik de egeacuteszseacutegesebbek is egy mai 65 eacuteven feluumlli feacuterfi nyugdiacutejas meacuteg aacutetlagosan tiacutez viszonylag egeacuteszseacutegesen eltoumlltoumltt eacutevre szaacutemiacutethat (Keacutet generaacutecioacuteval ezelőtt az akkori aacutetlagmunkaacutes 65 eacuteves koraacuteban ment nyugdiacutejba eacutes 68 eacuteves koraacuteban meg-halt Ma az aacutetlagos teacutenyleges nyugdiacutejazaacutesi kor 59ndash60 eacutev ami utaacuten a nyugdiacutejas meacuteg toumlbb mint maacutesfeacutel eacutevtizedet eacutel)A joumlvőben gyorsan szűkuumll a korcsoportok koumlzoumltti bdquooktataacutesi szakadeacutekrdquo ami ahhoz vezet hogy az elkoumlvet- ndashkező eacutevtizedekben az idősek a mainaacutel sokkal inkaacutebb keacutepesek lesznek az aacutetkeacutepzeacutesre eacutes az eacutelethosszon keresztuumlli tanulaacutesra
Beruhaacutezaacutes a gyerekekbe eacutes a felneveleacutesuumlk koumlltseacutegeinek szocializaacutelaacutesa3 A mai sok probleacutemaacutet okozoacute alacsony szuumlleteacutesszaacutem oka reacuteszben a nagyaraacutenyuacute fiatalkori munkaneacutelkuumlliseacuteg a keacutesei haacutezassaacutegkoumlteacutes az anyaacutek neheacutezseacutegei a munkavaacutellalaacutes eacutes gyermekneveleacutes oumlsszeegyezteteacuteseacuteben ugyanakkor annak kifejeződeacutese is hogy a csalaacutedok keveacutesbeacute keacutepesek vagy hajlandoacutek a gyermekneve-leacutes teljes koumlltseacutegeacutenek vaacutellalaacutesaacutera Ha Euroacutepa versenykeacutepes akar lenni a globaacutelis gazdasaacutegi versenyben a kialakuloacute tudaacutesalapuacute taacutersadalomban alapvető ceacutel a fiatalok oktataacutesaacuteba toumlrteacutenő beruhaacutezaacutes Ez elenged-hetetlen de oumlnmagaacuteban nem eleacuteg A szegeacutenyseacuteg a csalaacutedi erőforraacutesok hiaacutenya a bizonytalan szociaacutelis helyzet komolyan akadaacutelyozza a gyermekek fejlődeacuteseacutet eacutes keacutesőbbi produktivitaacutesaacutet A gyermekkori haacutetraacute-nyok kivetuumllnek a teljes eacuteletciklusra Az uacutej politikaacutenak nemcsak az oktataacutesi eacutes keacutepzeacutesi lehetőseacutegeket kell bőviacuteteni hanem azt is biztosiacutetani kell hogy mindenki szociaacutelis helyzeteacutetől fuumlggetlenuumll kihasznaacutelhassa eze-ket a lehetőseacutegeket Az oktataacutesi ceacuteluacute koumlzkiadaacutesok bőviacuteteacutese soraacuten fontos szempont hogy a humaacuten tőkeacutebe valoacute beruhaacutezaacutes az előnyoumls szociaacutelis hozadeacuteka mellett gazdasaacutegi hateacutekonysaacutegnoumlvelő teacutenyező jelentős egyeacuteni eacutes taacutersadalmi haszonnal
A munka eacutes szabadidő uacutejradefiniaacutelaacutesa az eacuteletciklus egeacuteszeacuteben4 Az euroacutepai munkavaacutellaloacutek szabadideje nagymeacuterteacutekben nőtt az elmuacutelt feacutel eacutevszaacutezadban A szabadidő nagy reacutesze a noumlvekvő eacuteletkor eacutes a koraacutebbi teacutenyleges nyugdiacutejba vonulaacutes miatt a nyugdiacutejas eacutevekre koncentraacuteloacutedik A bevezetendő rugalmasabb nyugdiacutejrendszerek nagyobb szabadsaacutegot adnak a munkavaacutellaloacuteknak a nyug-diacutejazaacutes idejeacutenek megvaacutelasztaacutesaacutera de ez nem eleacuteg Az eacutelethosszon aacutet tartoacute tanulaacutes elterjedeacutese a csalaacutedi eacutes a munkateveacutekenyseacuteg oumlsszehangolaacutesaacutenak probleacutemaacutei a karrier feacutelbeszakadaacutesaacutenak noumlvekvő kockaacutezata mind abba az iraacutenyba mutat hogy az uacutej politikaacutenak rugalmasabbaacute kell tennie a munka eacutes a szabadidő kap-csolataacutet Erre egy megoldaacutes lehet a biztosiacutetaacutesmatematikai szempontokat eacuterveacutenyesiacutető bdquoszabadidőszaacutemlaacutekrdquo (sabbatical accounts) bevezeteacutese ami lehetőveacute tenneacute peacuteldaacuteul azt hogy valaki az aktiacutev eacutevei alatt igeacutenybe vegye a nyugdiacutej-megtakariacutetaacutesai egy reacuteszeacutet Ez a megoldaacutes oumlsszhangban lenne a nagyobb egyeacuteni vaacutelasz-taacutesi szabadsaacuteg ceacuteljaacuteval is
218 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
Az egyenlőseacuteg eacutes az alapvető eacuteleteseacutelyre nyuacutejtott garanciaacutek uacutejrafogalmazaacutesa5 Az alakuloacute uacutej taacutersadalom valoacutesziacutenűleg nagyobb taacutersadalmi polarizaacutecioacutehoz eacutes egyenlőtlenseacuteghez vezet Ez elvben csak akkor jelent probleacutemaacutet ha hosszuacute taacutevuacute csapdahelyzeteket okoz Ha dinamikusnak tekintjuumlk eacutes az egyeacuteni eacuteleteseacutelyek alakulaacutesa szempontjaacuteboacutel vizsgaacuteljuk az egyenlőseacuteget az aktuaacutelis egyenlőtlenseacutegek nem felteacutetlenuumll oumlsszeegyeztethetetlenek a meacuteltaacutenyossaacuteg alapelveivel Taacutemogatni kell az egyeacuteni erőforraacutes-ok mozgoacutesiacutetaacutesaacutet eacutes biztosiacutetani kell a mobilitaacutes lehetőseacutegeacutet Az emberek nagy reacutesze szaacutemaacutera valoacutesziacutenűleg kieleacutegiacutető lenne egy bdquomaacutesodik eseacutelyrdquo garantaacutelaacutesa peacuteldaacuteul ingyenes oktataacutes formaacutejaacuteban Ezzel egyuumltt kuumlz-deni kell a taacutersadalmi kirekeszteacutes ellen azok eseteacuteben akik eseteacuteben nem hateacutekony a bdquomaacutesodik eseacutelyrdquo eacutes megrekednek a rossz helyzetekben A minimaacutelis eacuteletsziacutenvonal garantaacutelaacutesa az uacutej paradigmaacuteban is szuumlkseacute-ges eacutes elkeruumllhetetlen
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok sikeresen műkoumldtek a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni eacutevtizedekben az elmuacutelt keacutet 1 eacutevtizedben meacutegis aacuteltalaacutenossaacute vaacutelt az a veacutelemeacuteny hogy jelentősen aacutet kell őket alakiacutetani Milyen okai vannak a szuumlkseacutegszerű joacuteleacuteti paradigmavaacuteltaacutesnakMilyen kihiacutevaacutest jelentenek a globalizaacutecioacute eacutes a demograacutefiai vaacuteltozaacutesok a joacuteleacuteti aacutellam szaacutemaacutera2 Milyen euroacutepai joacuteleacuteti modellek vannak eacutes mi a kuumlloumlnbseacuteg koumlzoumlttuumlk az uacutej joacuteleacuteti kihiacutevaacutesok kezeleacuteseacuteben 3 Milyen prioritaacutesokat fogalmaz meg az Euroacutepai unioacute tagorszaacutegai szaacutemaacutera kidolgozott joacuteleacuteti paradigmavaacuteltaacutes 4 programjaAz uacutej kihiacutevaacutesok kezeleacuteseacutenek egyik fontos eszkoumlzekeacutent a joacuteleacuteti politikaacutenak segiacutetenie kell a kisgyermekes 5 anyaacutekat abban hogy oumlssze tudjaacutek egyeztetni a csalaacutedon beluumlli gondozoacute munkaacutet eacutes a munkaerőpiacon toumlr-teacutenő munkavaacutellalaacutest Milyen indokai eacutes eszkoumlzei vannak ennek a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesnak
irodalom
Castles Francis G (2009) Lefele tartoacute verseny In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21 szaacutezadban Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 79ndash103
Esping-Andersen Goslashsta (1996) After the Golden Age Welfare State dilemmas in a Global Economy In Esping-Andersen G (ed) Welfare States in Transition National Adaptations in Global Economies Sage London 1ndash32
Esping-Andersen Goslashsta (2006) Ismeacutet a Joacute Taacutersadalom feleacute Eseacutely 6 3ndash27 Esping-Andersen G Gallie d Hemerijck A Myles J (2001) A new Welfare Architecture for Europe
Report submitted to the Belgian Presidency of the European union Final version September httpwwweurocentreorgdata1182414898_63513pdf
nyilas Mihaacutely Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok 219
Esping-Andersen Goslashsta duncan Gallie Anton Hemerijck John Myles J (eds) (2002) Why we need a new welfare state Oxford university Press Oxford
Scharpf W Fritz (2009) A globalizaacutecioacute eacutes a joacuteleacuteti aacutellam In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21 szaacutezad-ban Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 133ndash168
Taylor-Gooby Peter (2009) Uacutej kockaacutezatok eacutes taacutersadalmi vaacuteltozaacutes In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21 szaacutezadban Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 397-435
Tartalom
Előszoacute 6
AZ EuRoacutePAI unIoacute InTeacuteZMeacutenyEI eacuteS SZOCIAacuteLIS ELKoumlTELEZődeacuteSE
11 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa (Juhaacutesz Gaacutebor) 8111 Az Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacuteg kialakulaacutesa helye eacutes szerepe az euroacutepai integraacutecioacutet
szorgalmazoacute szervezetek koumlzoumltt 8112 Az euroacutepai integraacutecioacute keacutet fő szervezete az Euroacutepa Tanaacutecs eacutes az Euroacutepai unioacute 10113 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei 12114 Az unioacutes jog jellemzői eacutes forraacutesai 23Ellenőrző keacuterdeacutesek 25Irodalom 25
12 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete (Juhaacutesz Gaacutebor) 27121 Az unioacutes szociaacutelpolitika alapkeacuterdeacutese harmonizaacutecioacute vagy koordinaacutecioacute 27122 A koumlzoumlsseacutegi szociaacutelispolitika fejlődeacutese 29Ellenőrző keacuterdeacutesek 36Irodalom 37
13 A szociaacutelpolitikaacutek koumlzeliacuteteacutesi mechanizmusai az Euroacutepai unioacuteban (Juhaacutesz Gaacutebor) 38131 Harmonizaacutecioacute 38132 A koordinaacutecioacute mint a szociaacutelpolitikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutenak jogi eszkoumlze 40133 A szociaacutelpolitikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutenak jogon kiacutevuumlli eszkoumlzei 40Ellenőrző keacuterdeacutesek 45Irodalom 45
AZ EUROacutePAI UNIOacute SZOCIAacuteLIS POLITIKAacuteI
21 Szociaacutelis jogok az Eu Alapjogi Kartaacutejaacuteban (Juhaacutesz Gaacutebor) 47211 A szociaacutelis jogok az unioacutes alapjogi diskurzusban 47212 A szociaacutelis alapjogok unioacutes jogba foglalaacutesaacutenak indokai 48213 A szociaacutelis jogok beemeleacutese koumlruumlli vita az Alapjogi Karta előkeacutesziacuteteacuteseacutenek folyamataacuteban 49214 Az Alapjogi Karta helye az Euroacutepai unioacute jogrendszereacuteben 50
215 Az Alapjogi Karta aacuteltalaacutenos jellemzői uacutejszerűseacutege alkalmazaacutesi koumlre eacutes eacutertelmezeacuteseacutenek egyes keacuterdeacutesei 51
216 Az Alapjogi Karta szociaacutelis toumlltetű rendelkezeacutesei 52Ellenőrző keacuterdeacutesek 56Irodalom 56
22 Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute (Juhaacutesz Gaacutebor) 57
221 Az 140871EGK rendelet reformjaacutenak indokai eacutes az uacutej 8832004EK rendelet elfogadaacutesaacutenak neheacutezseacutegei 59
222 A 8832004EK rendelet hataacutelya 59Ellenőrző keacuterdeacutesek 66Irodalom 66
23 Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban (KeGye Adeacutel) 67231 Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye eacutes az eseacutelyegyenlőseacuteg elhataacuterolaacutesa 67232 Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az Euroacutepai unioacuteban 70233 diszkriminaacutecioacutetilalom Magyarorszaacutegon 76Ellenőrző keacuterdeacutesek 85Irodalom 85
24 Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban (sziKlAi istvaacuten) 87241 Előzmeacutenyek dioacuteheacutejban 87242 Elmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacutesek 88243 Az Euroacutepai unioacute taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacuteja 91244 A taacutersadalmi kirekeszteacutes meacuterőszaacutemai 99245 nyelvtani probleacutemaacutek eacutes messzire vezető haacutetteruumlk 101Ellenőrző keacuterdeacutesek 103Irodalom 103
25 A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja (luKaacutecs eriKA sziKlAi istvaacuten) 106251 Előzmeacutenyek 106252 Az idősoumldeacutes hataacutesaival kapcsolatos Eu-s strateacutegiaacutek 108253 A nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutejaacutenak főbb szakaszai 110254 Az Eu Gazdasaacutegpolitikai eacutes Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutegaacutenak egyuumlttműkoumldeacutese
a nyugdiacutejak teruumlleteacuten 114
255 Zoumlld koumlnyv Feheacuter koumlnyv a nyugdiacutejakroacutel 2010ndash2012 117Ellenőrző keacuterdeacutesek 121Irodalom 121
26 nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten (Reacutezműves Judit) 122
261 Bevezeteacutes ndash az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszereket eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacutet meghataacuterozoacute euroacutepai kontextus 122
262 Az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes nyitott koordinaacutecioacuteja 125263 A szociaacutelis veacutedelem eacutes a taacutersadalmi befogadaacutes teruumlleteacutet ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacute
egyszerűsiacuteteacutese modernizaacutecioacuteja (streamlining) 131264 nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes ndash 2006ndash2008 133265 Első egeacuteszseacuteguumlgyi szakmai feluumllvizsgaacutelat 137266 nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes 2008ndash2010 138267 Az elmuacutelt keacutet eacutev főbb toumlrteacuteneacutesei 142Ellenőrző keacuterdeacutesek 143Irodalom 143
27 A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban (ruszKAi zsolt) 145271 Bevezeteacutes 145272 Az Amszterdami Szerződeacutes eacutes a Foglalkoztataacutesi fejezet kiegeacutesziacuteteacutese 146273 A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute menete 147274 A Luxembourgi Csuacutecstalaacutelkozoacute a foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyvonalak kialakulaacutesa 149275 A Lisszaboni Csuacutecstalaacutelkozoacutetoacutel a 2003-as iraacutenyvonalakig 150276 Az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia aacutetalakulaacutesa eacutes az uacutej tagaacutellamok csatlakozaacutesa 153277 bdquonemzeti akcioacuteprogram a noumlvekedeacuteseacutert eacutes a foglalkoztataacuteseacutertrdquo 159278 A Tanaacutecs utolsoacute iraacutenyvonalai a lisszaboni menetrend veacutegeacuteig 160279 Az Euroacutepa 2020 strateacutegia eacutes a jelenlegi iraacutenymutataacutesok 161Ellenőrző keacuterdeacutesek 163Irodalom 163
28 Romapolitika az Eu-ban (vAJdA GyoumlrGyi) 165281 Előzmeacutenyek 165282 A nemzeti Roma Integraacutecioacutes Strateacutegiaacutek Euroacutepai Kerete 170283 A magyar nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacutezaacutesi Strateacutegia 173284 A keretrendszer megvaloacutesiacutetaacutesa 174
Ellenőrző keacuterdeacutesek 176Irodalom 176
29 Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten (sziKlAi istvaacuten FArKAs zsombor ruszKAi zsolt) 177
291 A strukturaacutelis politika kialakulaacutesa 177292 A koheacutezioacutes politika ceacutelteruumlletei ndash fejlettseacutegi kuumlloumlnbseacutegek egyenlőtlenseacutegek az Eu-ban 178293 Euroacutepai Szociaacutelis Alap 183Ellenőrző keacuterdeacutesek 189Irodalom 189
AZ EuRoacutePAI SZOCIAacuteLIS dIMEnZIoacute JoumlVőJE
31 Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja (nyilAs mihaacutely) 191311 A lisszaboni strateacutegia 192312 Az Euroacutepa 2020 strateacutegia 197Ellenőrző keacuterdeacutesek 202Irodalom 202
32 A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumllete (Juhaacutesz Gaacutebor) 203321 A bőviacuteteacutesi folyamat hataacutesa a csatlakozoacute kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok szociaacutelpolitikaacutejaacutera 203322 A keleti bőviacuteteacutes hataacutesa az Eu szociaacutelpolitikaacutejaacutera 207Ellenőrző keacuterdeacutesek 209Irodalom 209
33 Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok (nyilAs mihaacutely) 210331 A joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok 211332 Az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok vaacutelaszlehetőseacutegei 214333 A joacuteleacuteti paradigmavaacuteltaacutes programja 216Ellenőrző keacuterdeacutesek 218Irodalom 218
6
Előszoacute
A kiadvaacuteny ceacutelja hogy az Olvasoacute szaacutemaacutera aacutettekinteacutest adjon az Euroacutepai unioacute koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacuteneteacuteről legfontosabb probleacutemaacuteiroacutel dilemmaacuteiroacutel megkoumlzeliacuteteacutesmoacutedjairoacutel A kifejezetten a szociaacutelpolitika szociaacutelis munka iraacutent eacuterdeklődő elkoumltelezett olvasoacute olyan kiadvaacutenyt vehet a kezeacutebe amely az elmeacuteleti tudaacutest gyakorlati tapasztalatokkal a tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutest a szakpolitika-formaacutelaacutes gyakorlati alkalmazaacutes peacutel-daacutein keresztuumll taacutergyalja A koumlzelmuacutelt toumlrteacuteneacuteseit (az ezredforduloacutetoacutel napjainkig) aacutelliacutetjuk a figyelem koumlzeacuteppontjaacute-ba de a hosszabb taacutevuacute folyamatok megeacuterteacutese eacuterdekeacuteben a taacutevolabbi muacutelt (az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg megalakulaacute-saacutetoacutel) főbb esemeacutenyeit szakaszait is taglaljuk Toumlrekveacutesuumlnk volt az is hogy ezt a szeacutelesebb koumlrű aacutettekinteacutest ndash ahol eacutes amennyiben relevaacutens ndash Magyarorszaacuteg speciaacutelis helyzeteacutere figyelemmel tegyuumlk meg
A koumlnyvben haacuterom nagy teacutemacsoport koumlreacute szervezetten vizsgaacuteljuk az Euroacutepai unioacute szociaacutelis teruumlletre vo-natkozoacute politikaacuteit Az első reacuteszben az unioacute inteacutezmeacutenyeit eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacuteseacutet taacutergyaljuk kiteacuterve a kap-csoloacutedoacute inteacutezmeacutenyrendszerre eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusra a szociaacutelis teruumlleti egyuumlttműkoumldeacutes korsza-kaira toumlrteacuteneteacutere valamint a hasznaacutelatos moacutedszerekre kiemelten az uacuten nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmusra A maacutesodik csoportja a tanulmaacutenyoknak az egyes szakpolitikaacutek toumlrteacuteneacuteseit dolgozza fel kiteacuterve a vonatkozoacute magyarorszaacutegi helyzetre Ebben a reacuteszben a szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute bemutataacutesaacutetoacutel kezdve a diszkri-minaacutecioacute illetve a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelmen keresztuumll a nagy taacutersadalombiztosiacutetaacutesi rendszerekig valamint az egyik leguacutejabb a romaacutekkal kapcsolatos egyuumlttműkoumldeacutesig tanulmaacutenyozzuk a koumlzoumlsseacutegi politikaacutekat A zaacuteroacute reacuteszben a koumlvetkező eacutevek szociaacutelis dimenzioacutet eacuterintő kihiacutevaacutesairoacutel az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok kiuacutetkereseacuteseacuteről illetve az unioacute bőviacuteteacutesi folyamataacuteban a szociaacutelis dimenzioacuteroacutel ejtuumlnk szoacutet
A kiadvaacuteny szerkeszteacuteseacutet 2012 aacuteprilisaacuteban zaacutertuk le Az egyes tanulmaacutenyok eseteacuteben az eredeti unioacutes forraacutesdokumentumok feldolgozaacutesaacutera elemzeacuteseacutere taacutemaszkodtunk Az irodalom a hivatkozaacutesok illetve a meg-adott forraacutesok az ezen időpontban eleacuterhető honlapok pontos ciacutemeacutet tartalmazzaacutek ugyanakkor ezek viszonylag gyakran vaacuteltoznak Az Olvasoacutenak tehaacutet amennyiben reacuteszletesebben el kiacutevaacuten meacutelyedni egy-egy teacutemaacuteban fontos erre figyelemmel lennie s a forraacutesdokumentumokat eredeti ciacutemuumlk alapjaacuten keresnie
Sziklai Istvaacuten
Az EuroacutepAi unioacute inTeacutezmeacutenyEi eacutes szociaacutelis ElkoumlTElEződeacutesE
8
Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere 11 eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa
Juhaacutesz Gaacutebor
Az Euroacutepai Gazdasaacutegi koumlzoumlsseacuteg kialakulaacutesa helye eacutes szerepe 111 az euroacutepai integraacutecioacutet szorgalmazoacute szervezetek koumlzoumltt
Az Euroacutepai unioacute csak az egyike az euroacutepai integraacutecioacutet szolgaacuteloacute kuumlloumlnboumlző ceacutellal leacutetrehozott szervezeteknek A politikailag egyseacuteges Euroacutepa kialakiacutetaacutesaacutenak gondolata a Roacutemai Birodalom szeacutethullaacutesa oacuteta izgatta az euroacutepai uralkodoacutek eacutes politikusok fantaacuteziaacutejaacutet ndash eleacuteg itt a neacutemetndashRoacutemai Csaacuteszaacutersaacuteg keacutesőbb a napoacuteleoni csaacuteszaacutersaacuteg vagy a hitleri III Birodalom hatalmi ambiacutecioacuteira utalni E toumlrekveacutesek koumlzoumls jellemzője az volt hogy az egyseacuteget mindig egy uralkodoacutenemzetaacutellam toumlbbi feletti hegemoacuteniaacutejaacutenak biztosiacutetaacutesa reacuteveacuten keacutepzelteacutek el A toumlrteacutenetileg folyamatosan vaacuteltozoacute oumlsszeteacutetelű szoumlvetseacutegi rendszerek egymaacutesnak feszuumlleacutese ugyanakkor mindig megaka-daacutelyozta az eacuteppen aktuaacutelis aspiraacutenst hatalmi ambiacutecioacuteinak megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban
A felvilaacutegosodaacutessal megjelentek az Euroacutepa beacutekeacutes egyesiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute elkeacutepzeleacutesek is de legfeljebb utoacutepi-akeacutent hatottak a politikai gyakorlat alakiacutetaacutesaacutera vajmi keveacutes hataacutest gyakoroltak (Saint-Pierre abbeacute Immanuel Kant) Az euroacutepai egyseacuteg gondolataacutenak egy Euroacutepaacuten kiacutevuumlli esemeacuteny az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok kikiaacuteltaacutesa eacutes a foumlderaacutelis berendezkedeacutesű orszaacuteg sikerei adtak uacutejabb loumlkeacutest Victor Hugo a 19 szaacutezad koumlzepeacuten maacuter az Euroacutepai Egyesuumllt Aacutellamokroacutel iacutert Az 1920-as eacutevekre aztaacuten toumlbb politikus is belaacutetta hogy az Euroacutepa egy orszaacuteg aacuteltali egyseacutegesiacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute alapvetően katonai jellegű erőfesziacuteteacutesek nem vezethetnek eredmeacutenyre mert az ehhez szuumlkseacuteges katonai erőfoumlleacuteny nem hozhatoacute leacutetre a kontinensen Az első vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkez-meacutenyei pedig arra figyelmeztettek hogy az euroacutepai hatalmak koumlzti folyamatos torzsalkodaacutesok uacutejabb haacuteboruacutek kirobbanaacutesaacutehoz vezethetnek eacutes felemeacutesztik az euroacutepai orszaacutegok erejeacutet iacutegy Euroacutepa mint egeacutesz fokozatosan leeacuterteacutekelődik a vilaacutegban E felismereacutestől hajtva tette koumlzzeacute 1922-ben az osztraacutekndashmagyar diplomata eacutes japaacuten szamuraacutej csalaacutedboacutel szaacutermazoacute Richard Coudenhove-Kalergi bdquoPaacuteneuroacutepardquo kiaacuteltvaacutenyaacutet melynek ceacutelja a politikai eacutes gazdasaacutegi eacuterdekek koumlzoumlsseacutegeacuten alapuloacute oumlsszeuroacutepai egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesa volt elsősorban az uacutejabb vilaacuteghaacuteboruacute kitoumlreacuteseacutenek megakadaacutelyozaacutesaacutera A kiaacuteltvaacuteny nyomaacuten leacutetrejoumlvő paacuteneuroacutepai mozgalom a fran-cia kuumllpolitika figyelmeacutet is felkeltette mely ndash a reacutegi receptek szerint ndash azt sajaacutet szolgaacutelataacuteba kiacutevaacutenta aacutelliacutetani A francia elkeacutepzeleacuteseket taacutemogatoacute euroacutepai konfoumlderaacutecioacute kialakiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute javaslatot Briand kuumlluumlgyminiszter 1929-ben terjesztette be a neacutepszoumlvetseacutegben de az előterjeszteacutes az eacuterintett orszaacutegok elleneacuterdekeltseacutege miatt eleve kudarcra volt iacuteteacutelve
A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute pusztiacutetaacutesai s a teacuteny hogy az euroacutepai nagyhatalmak egyeacutertelműen elvesztetteacutek vilaacutegpolitikai vezető szerepuumlket eacutes a kontinens amerikaiszovjet befolyaacutesi oumlvezetteacute vaacutelt a koraacutebbiaknaacutel joacuteval
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 9
egyeacutertelműbbeacute tetteacutek az egyuumlttműkoumldeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutet eacutes az ezt a ceacutelt szolgaacuteloacute hagyomaacutenyos erőpolitika kudarcra iacuteteacuteltseacutegeacutet A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute aacuteltal uumltoumltt sebek ugyanakkor az aacuteltalaacutenos teacutemaacutekon (pl a demok-ratikus berendezkedeacutes eacutes az emberi jogok veacutedelme) tuacutel igencsak megneheziacutetetteacutek az egyseacutegesiacuteteacuteshez szuumlk-seacuteges intenziacutev politikai egyuumlttműkoumldeacutest a győztes (vagy győztesekhez sorolt) eacutes a legyőzoumltt orszaacutegok koumlzoumltt Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepa szovjet megszaacutellaacutesa miatt nyilvaacutenvaloacute volt az is hogy baacutermifeacutele autonoacutem egyuumlttműkoumldeacutes csak a szuverenitaacutesuktoacutel meg nem fosztott (vagy azt visszanyert) nyugat-euroacutepai orszaacutegok koumlreacuteben vehette kezdeteacutet
Az itt vaacutezolt koumlruumllmeacutenyek miatt az euroacutepai integraacutecioacute folyamata keacutet szaacutelon indult el a 20 szaacutezad koumlzepeacuten A vasfuumlggoumlny lebocsaacutetaacutesa eacutes az aacutellandoacutesuloacute kommunista fenyegeteacutes feleacuterteacutekelte a bdquoszabad vilaacutegrdquo alapvető politikai eacuterteacutekei (a demokraacutecia a jogaacutellamisaacuteg eacutes az alapvető jogok veacutedelme) tekinteteacuteben valoacute szorosabb politikai egyuumlttműkoumldeacutest Ennek eredmeacutenyekeacutepp nyugat-Euroacutepaacuteban nem sokkal a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten maacuter 1950-ben kieacutepiacutetetteacutek az emberi jogok legerősebb veacutedelmi rendszereacutet Az emberi jogok eacutes a polgaacuteri alkot-maacutenyossaacuteg eacuterteacutekei tekinteteacuteben valoacute egyuumlttműkoumldeacutes azonban oumlnmagaacuteban keveacutes lett volna a keacutet nagyhatalom koumlzeacute szorult Euroacutepa lecsuacuteszaacutesaacutenak megakadaacutelyozaacutesaacutehoz E ceacutel eleacutereacuteseacutehez az egyuumlttműkoumldeacutest a gazdasaacuteg teruumlleteacutere is ki kellett terjeszteni Az egyuumlttműkoumldeacutes gazdasaacutegi dimenzioacutejaacutenak megkezdeacuteseacutehez meacuteg a maacuteso-dik vilaacuteghaacuteboruacute lezaacuterultaacutet koumlvetően is idő kellett koumlzelebbről pedig az hogy a hatalmon leacutevő francia politikusok raacuteeacutebredjenek arra hogy a neacutemet ipari kapacitaacutesok teljes ellenőrzeacuteseacuteről szőtt aacutelmaiknak nincs valoacutesaacutegalapja Paradox moacutedon eacutepp a francia politika neacutemetfoacutebiaacuteja vezetett a franciandashneacutemet gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutes alap-jainak lerakaacutesaacutehoz A franciaacutek ugyanis uacutegy gondoltaacutek hogy ha a győztes jogaacuten nem ellenőrizhetik a neacutemet hadiipar kulcsfontossaacuteguacute teruumlleteit akkor a keacutet orszaacuteg koumlzti haacuteboruacutes konfliktust a szeacuten- eacutes aceacutelipar koumlzoumls igazgataacutesaacuteval akadaacutelyozhatjaacutek meg leginkaacutebb mivel iacutegy lehetetlenneacute vaacutelik a maacutesik feacutel hadi keacuteszuumllődeacutese
E ceacutelboacutel javasoltaacutek az aceacutel- eacutes szeacutenipart koumlzoumls főhatoacutesaacuteg alaacute helyező Euroacutepai Szeacuten- eacutes Aceacutelkoumlzoumlsseacuteg (ESZAK maacutes neacuteven Montaacutenunioacute) felaacutelliacutetaacutesaacutet amelyhez a neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteg mellett Belgium Hollandia eacutes Olaszorszaacuteg is csatlakozott A szerződeacutes neacutemetorszaacuteg szaacutemaacutera elszigeteltseacutegeacutenek csoumlkken-teacutese miatt volt leacutetfontossaacuteguacute A Montaacutenunioacute 1951 eacutevi1 leacutetrehozaacutesakor ceacutelkeacutent tűzteacutek ki a szeacuten eacutes az aceacutel ke-reskedelmeacutere kivetett vaacutemok eacutes mennyiseacutegi korlaacutetozaacutesok eltoumlrleacuteseacutet valamint tiltottaacutek a kereskedelmi uumlgyletek reacutesztvevői koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlztető szabaacutelyok alkalmazaacutesaacutet A tovaacutebbleacutepeacutest a Montaacutenunioacute sikeres műkoumldeacutese mellett neacutehaacuteny tovaacutebbi teacutenyező is az egyuumlttműkoumldeacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutenek iraacutenyaacuteba hajtotta Ezek koumlzoumltt emliacutethető a nyugat-euroacutepai gazdasaacutegoknak az 1947-ben felajaacutenlott Marshall-segeacutellyel megvaloacutesiacutetott konszolidaacutecioacuteja valamint a nagyhatalmi szembenaacutellaacutes holtpontra jutaacutesa eacutes aacutellandoacutesulaacutesa A megvaloacutesiacutetaacutes lehetseacuteges moacutedo-zatait vizsgaacuteloacute a Montaacutenunioacute eacutegisze alatt 1955-ben kidolgozott Beyen-terv ugyan aacuteltalaacutenossaacutegban a politi-kai egyuumlttműkoumldeacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutet tartotta kiacutevaacutenatosnak aacutem roumlvid taacutevon azt kivitelezhetetlennek tartotta ezeacutert a gazdasaacutegi kooperaacutecioacute elmeacutelyiacuteteacuteseacutere tett javaslatot2
1 A Montaacutenunioacuteroacutel szoacuteloacute szerződeacutest 1951 aacuteprilis 18-aacuten iacutertaacutek alaacute a felek2 Az EGK megalapiacutetaacutesaacutehoz vezető folyamatot reacuteszletesebben laacutesd Jeney Kende eacutes Szűcs 2007 1 fejezet
10 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Az hogy az egyuumlttműkoumldeacutest kezdetben a gazdasaacutegi dimenzioacutera redukaacuteltaacutek nem jelentette a politikai ter-meacuteszetű kooperaacutecioacute taacutevlati szintű feladaacutesaacutet sőt a gazdasaacutegi kapcsolatok elmeacutelyuumlleacutese potenciaacutelisan eacuteppen ebben az iraacutenyban hatott Az eredeti ceacutelkeacutent megjeloumllt szabad mozgaacutesok biztosiacutetaacutesa fokozatosan eacutes szinte eacuteszreveacutetlenuumll teremtett oumlsztoumlnzeacutest az egyuumlttműkoumldeacutes kiszeacutelesiacuteteacuteseacutere Az egymaacutes termeacutekeit suacutejtoacute vaacutemok le-bontaacutesa eacutes az egyseacuteges belső piac kialakiacutetaacutesa oacutehatatlanul vezet uacutej koumlzoumls gazdasaacutegi eacuterdekek kialakulaacutesaacutehoz melyek veacutedelme koumlzoumls politikai cselekveacutest kiacutevaacuten peacuteldaacuteul koumlzoumls kuumllső vaacutemhataacuter leacutetrehozaacutesaacuteval eacutes annak koumlzoumls szabaacutelyok szerinti veacutedelmeacutevel
A munkavaacutellaloacutek szabad aacuteramlaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesa megkoumlveteli hogy a fogadoacute orszaacutegban a sajaacutet aacutellampol-gaacuterokkal egyenlő baacutenaacutesmoacutedban reacuteszesiacutetseacutek a vaacutendorloacute munkavaacutellaloacutekat eacutes eltartott hozzaacutetartozoacuteikat ndash ami viszont koumlzoumls fogalmak kialakiacutetaacutesaacutet igeacutenyli peacuteldaacuteul annyiban hogy kiket kell munkavaacutellaloacutenak illetve eltartott hozzaacutetartozoacuteknak tekinteni E keacuterdeacutesek tisztaacutezaacutesa maacuter koumlzoumls politikai doumlnteacutest igeacutenyel tisztaacutezandoacute hogy a koumlzoumls szabaacutelyok szerint az eacutelettaacuters hozzaacutetartozoacutenak minősuumll-e vagy sem (s esetleg azt is meg kell hataacuteroz-ni hogy az egyuumlttműkoumldeacutes szempontjaacuteboacutel kiket kell eacutelettaacutersnak tekinteni) Laacutethatoacute tehaacutet hogy a gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutes elmeacutelyiacuteteacutese oacutehatatlanul is uacutejabb eacutes uacutejabb koumlzoumls politikai doumlnteacuteseket keacutenyszeriacutet ki iacutegy a gazda-saacutegi kooperaacutecioacute szinte laacutethatatlanul egyre oumlsszetettebb politikai egyuumlttműkoumldeacutest eredmeacutenyez
Talaacuten enneacutel is fontosabb azonban a mindennapokban toumlmegeacutevel leacutetrejoumlvő gazdasaacutegi kapcsolatok koumlzoumls tudatot befolyaacutesoloacute hataacutesa a szabad mozgaacutes lehetőseacutegeacutevel eacutelő bdquounioacutesrdquo munkavaacutellaloacute nem csupaacuten importaacutelt termeleacutesi teacutenyező a maacutesik orszaacutegban hanem sajaacutet nemzeti kultuacuteraacutejaacuteboacutel is visz oda egy darabot eacutes termeacutesze-tesen a fogadoacute orszaacuteg kultuacuteraacutejaacutet is magaacuteba sziacutevja s alkalomadtaacuten hazaviszi (Viccesen szoktaacutek emlegetni hogy az euroacutepai gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutes leglaacutetvaacutenyosabb eredmeacutenye a pizzaacutezoacutek Euroacutepa-szerte megfi-gyelhető elterjedeacutese az olasz munkavaacutellaloacutek nagyaraacutenyuacute vaacutendorlaacutesa nyomaacuten) A gazdasaacutegi eacuterintkezeacuteseken keresztuumll terjedő kulturaacutelis koumlzeledeacutes valamint a koumlzoumls eacuterdekek kialakulaacutesa eacutes azok tudatosulaacutesa taacutevlatilag hozzaacutejaacuterul a koumlzoumls politikacsinaacutelaacutes legnagyobb akadaacutelyaacutenak a maacutesik nemzettel szembeni bizalmatlansaacutegnak a lebontaacutesaacutehoz
Az euroacutepai integraacutecioacute keacutet fő szervezete 112 az Euroacutepa Tanaacutecs eacutes az Euroacutepai unioacute
Az itt roumlviden vaacutezolt toumlrteacuteneti fejlődeacutes eredmeacutenyekeacutent az 1950-es eacutevek koumlzepeacutere az euroacutepai integraacutecioacutenak keacutet mai napig meghataacuterozoacute szervezete joumltt leacutetre A polgaacuteri demokratikus berendezkedeacutes viacutevmaacutenyai felett őrkoumldő alapvetően politikai ceacutelokat kitűző klasszikus nemzetkoumlzi szervezetkeacutent műkoumldő Euroacutepa Tanaacutecs valamint a koumlzvetlenuumll gazdasaacutegi ceacutelokat szolgaacuteloacute a nemzetkoumlzi szervezetek koumlzt atipikusnak szaacutemiacutetoacute Euroacutepai Gazda-saacutegi Koumlzoumlsseacuteg (keacutesőbbi elnevezeacutessel Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg majd napjainkban Euroacutepai Unioacute)
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 11
Euroacutepa Tanaacutecs Az Euroacutepa Tanaacutecs klasszikus nemzetkoumlzi szervezet melyben a tagaacutellamok megőrzik szuverenitaacutesukat amit az is jelez hogy a szervezeten beluumlli egyuumlttműkoumldeacutes kereteacuteben leacutetrehozott megaacutellapodaacutesok csak az arra fel-hatalmazaacutessal rendelkező aacutellami szerv (Magyarorszaacuteg eseteacuteben az Orszaacuteggyűleacutes) utoacutelagos joacutevaacutehagyaacutesaacuteval (ratifikaacutelaacutesaacuteval) vaacutelnak a belső jog reacuteszeacuteveacute eacutes ilyen moacutedon kikeacutenyszeriacutethetőveacute Ratifikaacutecioacute hiaacutenyaacuteban e meg-aacutellapodaacutesok az adott orszaacuteg jogalkalmazoacute szerveit nem koumltik A ratifikaacutecioacute arra is lehetőseacuteget teremt hogy a megaacutellapodaacutes eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet a szerződő orszaacuteg csak bizonyos korlaacutetozaacutesokkal vaacutellalja
Az Euroacutepa Tanaacutecsot 1949 maacutejus 10-eacuten Londonban alapiacutetottaacutek meg legfőbb ceacutelja azoknak az orszaacutegok-nak a toumlmoumlriacuteteacutese amelyek elkoumltelezettek a jogaacutellamisaacuteg eacuterveacutenyesiacuteteacutese valamint az alapvető szabadsaacutegok eacutes az emberi jogok biztosiacutetaacutesa mellett Ez magyaraacutezza azt hogy a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok mieacutert csak a rendszervaacuteltaacutes utaacuten csatlakoztak ehhez a szervezethez Legnagyobb hataacutesuacute dokumentuma bdquoAz emberi jogok eacutes alapvető szabadsaacutegok veacutedelmeacuteről szoacuteloacute egyezmeacutenyrdquo koumlzhasznaacutelatuacute neveacuten az Emberi Jogok Euroacute-pai Egyezmeacutenye ami a nemzetkoumlzi gyakorlatban peacuteldaacutetlanul erős kikeacutenyszeriacuteteacutesi mechanizmussal proacutebaacutelja raacuteszoriacutetani a tagaacutellamokat az Egyezmeacutenyben szereplő jogok tiszteletben tartaacutesaacutera Egyeduumllaacutelloacute lehetőseacuteg az hogy az Egyezmeacutenyben biztosiacutetott emberi jogaacuteban seacutertett egyeacuten szemeacutelyes panaszt tehet a jogaacutet seacutertő aacutellammal szemben s uumlgyeacuteben aacutellandoacute oumlsszeteacutetelű Biacuteroacutesaacuteg ndash a strasbourgi szeacutekhelyű Emberi Jogok Euroacutepai Biacuteroacutesaacutega (EJEB) ndash jaacuter el oly moacutedon hogy a biacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelete a felekre iacutegy kuumlloumlnoumlsen az eacuterintett aacutellamra neacutezve kuumlloumln alaacuteveteacutesi nyilatkozat neacutelkuumll is koumltelező eacuterveacutenyű A jogi garanciaacutek rendszereacutet a Szociaacutelis Karta3 1961 eacutevi elfogadaacutesaacuteval terjesztetteacutek ki a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis eacuterdekek veacutedelmeacutere A vaacutellalaacutesok kikeacutenyszeriacuteteacutese ugyan alapvetően orszaacutegjelenteacutesek eacuterteacutekeleacuteseacutevel toumlrteacutenik az 1996-ban elfogadott Moacutedosiacutetott Szociaacutelis Karta azonban maacuter megnyitja a kollektiacutev panaszteacutetel lehetőseacutegeacutet vagyis azt hogy az Euroacutepa Tanaacutecs aacuteltal elismert szervezetek panaszt tehessenek a Kartaacuteban foglalt jogok megseacuterteacutese eseteacuten a Szociaacutelis Jogok Euroacutepai Bizottsaacutega pedig a biacuteroacutesaacutegokeacutera emleacutekeztető esetjogi gyakorlatot4 alakiacutetott ki toumlbb eacutevtizedes műkoumldeacutese so-raacuten Ennek koumlszoumlnhetően a Szociaacutelis Karta komoly szerepet tudott betoumllteni a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis jogok euroacutepai sztenderdjeinek kialakiacutetaacutesaacuteban Magyarorszaacuteg a Szociaacutelis Kartaacutet 1991-ben iacuterta alaacute ratifikaacutecioacutejaacutera azonban csak 1999-ben a Moacutedosiacutetott Szociaacutelis Karta koumltelező hataacutelyaacutenak elismereacuteseacutere pedig csak eacutevtized-del keacutesőbb 2009-ben keruumllt sor a 2009 eacutevi VI toumlrveacutennyel
Euroacutepai Unioacute (Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacuteg Euroacutepai Koumlzoumlsseacutegek)Az EU nem hagyomaacutenyos nemzetkoumlzi egyuumlttműkoumldeacutesi szervezet mivel oumlnaacutelloacute jogi szemeacutelyiseacuteggel az unioacutes szervek reacuteveacuten pedig oumlnaacutelloacute jogalkotaacutesi hataacuteskoumlrrel rendelkezik E jogosiacutetvaacutenyai elleneacutere a nemzetek foumlloumltt aacutelloacute foumlderaacutelis kormaacutenynak sem tekinthető mivel a nemzeti parlamentek eacutes kormaacutenyok nincsenek az unioacutes szer-veknek alaacuterendelve azokat az unioacutes szervek nem utasiacutethatjaacutek Az Euroacutepa Tanaacuteccsal szemben tehaacutet az Euroacute-pai unioacute olyan kuumlloumlnleges egyuumlttműkoumldeacutesi szervezet melynek bdquoműkoumldeacuteseacuteben a kormaacutenykoumlzi eacutes a nemzetek
3 httpwwwszmmgovhumainphpfolderId=13895 4 Bővebben laacutesd Samuel 1997 wwwszmmgovhudownloadphpctag=downloadampdocId=11761
12 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
feletti (szupranacionaacutelis) jegyek keverednek eacutes sajaacutetos oumltvoumlzetet hoznak leacutetrerdquo (Horvaacuteth 2007 121) E ket-tősseacuteg az inteacutezmeacutenyi feleacutepiacuteteacutesben is kitapinthatoacute A legfőbb doumlnteacuteshozoacute szerv a Tanaacutecs kormaacutenykoumlzi szerv moacutedjaacutera műkoumldik miacuteg a Parlament a Bizottsaacuteg eacutes a Biacuteroacutesaacuteg műkoumldeacuteseacuteben erősebbek a nemzetek feletti jegyek A doumlnteacuteshozatalban reacuteszt vevő szervek mindegyike elteacuterő eacuterdekek terepe A Tanaacutecsban a tagaacutellamok kormaacutenyai aacuteltal keacutepviselt nemzeti eacuterdekek oumlsszehangolaacutesa folyik A vaacutelasztott keacutepviselőkből aacutelloacute Parlament az aacutellampolgaacuterok miacuteg a Bizottsaacuteg a sajaacutetos unioacutes eacuterdekeit jeleniacuteti meg (uo)
Az unioacutes politikaacutet alakiacutetoacute neacutegy szerv (a Tanaacutecs a Bizottsaacuteg a Parlament eacutes a Biacuteroacutesaacuteg) koumlzoumltt a hatal-mi aacutegak megosztaacutesa nem biztosiacutethatoacute a nemzetaacutellamon beluumll megszokott mintaacutek szerint eacutes az inteacutezmeacuteny-rendszer sajaacutetos feleacutepiacuteteacutese aggaacutelyokat eacutebreszt a neacutepszuverenitaacutes elveacutenek alkalmazaacutesaacuteval kapcsolatban is A Tanaacutecs egyszerre rendelkezik doumlnteacuteshozoacute (toumlrveacutenyhozoacute) eacutes ndash bizonyos uumlgyekben ndash veacutegrehajtoacute hatalom-mal baacuter ez utoacutebbit ha akarnaacute se tudnaacute gyakorolni teacutenylegesen A Tanaacutecs tagjai a tagaacutellamok kormaacutenyainak miniszterei akiknek odahaza is akad eacutepp eleacuteg dolguk iacutegy egyszerűen nincs idejuumlk arra hogy az unioacutes doumln-teacutesek meghozatalaacuten kiacutevuumll a veacutegrehajtaacutes kivitelezeacuteseacutevel is foglalkozzanak A gyakorlatban emiatt a Tanaacutecs a Bizottsaacuteghoz delegaacutelja veacutegrehajtaacutesi hataacuteskoumlreit A Parlament nem egyeduumlli legfőbb doumlnteacuteshozoacute hanem inkaacutebb taacutersjogalkotoacute szerv iacutegy a Tanaacuteccsal egyuumlttműkoumldve keacutepes az unioacutes doumlnteacutesek befolyaacutesolaacutesaacutera Emiatt bizonyos meacuterteacutekig csorbul a neacutepszuverenitaacutes elve mivel a legfontosabb doumlnteacuteseket hozoacute testuumlletek egyikeacutenek ndash a Tanaacutecsnak ndash a tagjai csak igen aacutetteacuteteles neacutep aacuteltali felhatalmazaacutes birtokaacuteban veacutegzik munkaacutejukat eacutes doumln-teacuteseikeacutert ndash a vaacutelasztott keacutepviselőkkel szemben ndash nem viselnek politikai felelősseacuteget A Tanaacutecs tagjait ugyanis nem vaacutelasztjaacutek ott a tagaacutellamok kormaacutenyainak tagjai uumllnek akiket doumlnteacuteseikeacutert a neacutepnek nem aacutell moacutedjaacute-ban felelősseacutegre vonni eacutepp amiatt mert nem vaacutelasztott keacutepviselők (Ha a nemzeti parlamenti vaacutelasztaacutesokon a szavazoacutek az Eu-ban tanuacutesiacutetott politikaacutejaacuteeacutert buumlntetneacutek a kormaacutenypaacutertokat akkor is csak a Tanaacutecs egy tag-jaacuteval szemben tudjaacutek eacuterveacutenyesiacuteteni a neacutepakaratot a toumlbbi tagaacutellam kormaacutenyainak tagjai a tagaacutellamon beluumlli vaacutelasztaacutesok utaacuten is helyuumlkoumln maradnak)
Az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei113
Az alaacutebbiakban az Euroacutepai unioacute legfontosabb szerveit tekintjuumlk aacutet ezekaz Euroacutepai unioacute Tanaacutecsa (a Tanaacutecs vagy Miniszterek Tanaacutecsa) ndash Council of the European union az Euroacutepai unioacute Bizottsaacutega (a Bizottsaacuteg EB) ndash Commission of the European union (European Commission EC) az Euroacutepai Parlament (a Parlament EP) ndash European Parliament az Euroacutepai unioacute Biacuteroacutesaacutega (a Biacuteroacutesaacuteg) ndash Court of Justice of the European union (European Court of Justice)
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 13
A TanaacutecsAz Euroacutepai unioacute Tanaacutecsa5 a tagaacutellamok szakminisztereiből aacutelloacute atipikus toumlrveacutenyalkotoacute eacutes veacutegrehajtoacute kor-maacutenykoumlzi szerv ami a taacutergyalt teacutemaacutetoacutel fuumlggően tiacutezfeacutele oumlsszeteacutetelben uumlleacutesezik Ez praktikusan azt jelenti hogy uumlleacutesein mindig azok a kormaacutenytagok vesznek reacuteszt akiknek az adott uumlgy a doumlnteacutesi kompetenciaacutejaacuteba tartozik (pl a magyar gazdasaacutegi miniszter) A Tanaacutecs ezeacutert szaacutemos bdquoreacutesztanaacutecsboacutelrdquo aacutell melyek koumlzuumll kiemel-kedő fontossaacuteguacute az Aacutellam- eacutes Kormaacutenyfők Tanaacutecsa (Euroacutepai Tanaacutecs ndash European Council) amelynek feladata a strateacutegiai keacuterdeacutesek eldoumlnteacutese Az Aacutellam- eacutes Kormaacutenyfők Tanaacutecsaacutenak legalaacutebb feacuteleacutevenkeacutent kell uumlleacuteseznie teacutenylegesen azonban eacutevente haacuterom-neacutegy alkalommal szoktaacutek oumlsszehiacutevni Uumlleacutesei az uacuten euroacutepai unioacutes bdquocsuacute-csokrdquo (csuacutecstalaacutelkozoacutek)
A toumlbb szakpolitikai teruumlletet is eacuterintő keacuterdeacutesek hagyomaacutenyosan a Kuumlluumlgyminiszterek Tanaacutecsaacutenak kom-petenciaacutejaacuteba tartoztak a Lisszaboni Szerződeacutes eacuteletbeleacutepeacutese oacuteta azonban ezeket az Aacuteltalaacutenos Uumlgyek Ta-naacutecsaacuteban taacutergyaljaacutek (ahol a tagaacutellami kormaacutenyokat egyeacutebkeacutent tovaacutebbra is a kuumlluumlgyminiszterek keacutepviselik) ugyancsak a kuumlluumlgyminiszterek tanaacutecskoznak a koumlzoumls kuumll- eacutes biztonsaacutegpolitikai keacuterdeacuteseket taacutergyaloacute Kuumlluumlgyek Tanaacutecsaacuteban is Az egyeacuteb szakpolitikai keacuterdeacuteseket a szakminiszterek megfelelő tanaacutecsaiban taacutergyaljaacutek ahol a tagaacutellamot keacutepviselő miniszter teljes felhatalmazaacutessal rendelkezik A tanaacutecsok uumlleacutesei gyakran paacuterhuzamo-san folynak A Tanaacutecsban a doumlnteacutesek az Alapszerződeacutesnek az uumlgy tiacutepusaacutetoacutel fuumlggő előiacuteraacutesai szerint egyszerű vagy minősiacutetett toumlbbseacuteggel illetve egyhanguacutean szuumlletnek Egyszerű toumlbbseacuteggel technikai jellegű keacuterdeacutesekről doumlntenek Az unioacutes jogszabaacutelyok tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutenek elfogadaacutesaacuteroacutel minősiacutetett toumlbbseacuteggel szavaznak (Az unioacutes szociaacutelpolitika kiveacutetel mert ezen a teruumlleten az uumlgyek jelentős reacuteszeacuteben meacuteg mindig egyhanguacute szava-zaacutessal kell doumlnteni vagyis minden tagaacutellamnak veacutetoacutejoga van)
A Tanaacutecs oumlsszeteacuteteleacutet eacutes feladatait az 1 aacutebra szemleacuteltetiA tagaacutellamoknak neacutepesseacutegszaacutemuktoacutel fuumlggően elteacuterő szavazatuk van a Tanaacutecsban A neacutegy legnagyobb
orszaacuteg (az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg Franciaorszaacuteg neacutemetorszaacuteg eacutes Olaszorszaacuteg) 29ndash29 szavazattal rendelkezik Magyarorszaacuteg a maga 10 millioacute lakosaacuteval a koumlzeacutepmezőnybe tartozik 12 szavazattal hasonloacutean Belgiumhoz Csehorszaacuteghoz Goumlroumlgorszaacuteghoz eacutes Portugaacuteliaacutehoz Az oumltmillioacutes Szlovaacutekiaacutet 7 szavazat illeti meg a tanaacutecsuumlleacute-seken A szavazatok szaacutema tehaacutet igazodik ugyan a lakossaacuteg szaacutemaacutehoz de nem egyenesen araacutenyos azzal a kisebb orszaacutegok szavazati suacutelya feluumlleacuterteacutekelt A jogi aktusok minősiacutetett toumlbbseacuteggel toumlrteacutenő elfogadaacutesaacutehoz az oumlsszesen leadhatoacute 345 szavazatboacutel 255 taacutemogatoacute szavazat szuumlkseacuteges Egy korlaacutetozoacute klauzula ugyanak-kor lehetőveacute teszi hogy a szuumlkseacuteges mennyiseacutegű taacutemogatoacute szavazat eseteacuten is keacuterhesse baacutermelyik tagaacutellam annak az ellenőrzeacuteseacutet hogy a javaslatot taacutemogatoacute orszaacutegok a koumlzoumlsseacuteg lakossaacutegaacutenak legalaacutebb 62 szaacutezaleacute-kaacutet keacutepviselik-e ndash amennyiben nem uacutegy leacutetrejoumln a doumlnteacuteshozatalt akadaacutelyozoacute bdquoblokkoloacute kisebbseacutegrdquo 2014-től a Tanaacutecsban aacutetteacuternek a kettős toumlbbseacuteg elveacutenek alkalmazaacutesaacutera ami azt jelenti hogy egy előterjeszteacutest akkor lehet elfogadottnak tekinteni ha azt legalaacutebb 15 orszaacuteg taacutemogatja eacutes a taacutemogatoacute orszaacutegok legalaacutebb az Eu neacutepesseacutegeacutenek 65 szaacutezaleacutekaacutet keacutepviselik A fenti szabaacutelyok szerinti minősiacutetett toumlbbseacuteggel valoacute doumlnteacuteshozatal alkalmi koaliacutecioacutek terepeacuteveacute teszi a tanaacutecsuumlleacuteseket ahol a tagaacutellamok eacuterdekeik szerint koumltnek szoumlvetseacutegeket
5 httpeuropaeuabout-euinstitutions-bodieseuropean-councilindex_huhtm
bull Feladata az EU joumlvőjeacutet eacuterintő strateacutegiai doumlnteacutesek meghozatalabull Tagjai a tagaacutellam veacutegrehajtoacute hatalmaacutenak feje (miniszterek vagy aacutellamelnoumlk)bull Uumlleacutesezeacutes feacuteleacutevente koumltelező (a gyakorlatban 3ndash4 unioacutes csuacutecs eacutevente)
bull Feladata komplex szakpolitikai uumlgyekben valoacute doumlnteacuteshozatalbull Tagjai a tagaacutellamok kuumlluumlgyminisztereibull Uumlleacutesezeacutes havi rendszeresseacuteggel
bull Feladata koumlzoumls kuumll- eacutes belbiztonsaacutegi uumlgyeket eacuterintő doumlnteacutesek meghozatalabull Tagjai kuumlluumlgyminiszterek elnoumlke az EU kuumll- eacutes biztonsaacutegpolitikai főkeacutepviselőjebull Uumlleacutesezeacutes havi rendszeresseacuteggel
bull Feladata a gazdasaacutegpolitika fejleszteacuteseacutevel a peacutenzpiacokkal eacutes tőkemozgaacutesokkal valamit a harmadik orszaacutegokkal aacutepolt gazdasaacutegi kapcsolatkoumlzoumls oumlsszefuumlggő uumlgyek taacutergyalaacutesa eacutes azokban valoacute doumlnteacuteshozatal
bull Tagjai a tagaacutellamok gazdasaacutegi eacutesvagy peacutenzuumlgyminisztereibull Uumlleacutesezeacutes havi rendszeresseacuteggel
bull Feladata a koumlzoumls uumlgyekben valoacute doumlnteacuteshozatalbull Tagjai a tagaacutellamok mezőgazdasaacutegi eacutesvagy halaacuteszati minisztereibull Uumlleacutesezeacutes szuumlkseacuteg szerinti gyakorisaacuteggal
bull Feladata a schengeni rendszer szabaacutelyozaacutesa eacutes rendőrseacutegi egyuumlttműkoumldeacutessel oumlsszefuumlggő teacutemaacutek (főkeacutent a hataacuteron aacutetnyuacuteloacute bűnuumlldoumlzeacutes)
bull Tagjai a tagaacutellamok bel- eacutes igazsaacuteguumlgy-minisztereibull Uumlleacutesezeacutes szuumlkseacuteg szerinti gyakorisaacuteggal
bull Feladata a neveacuteben jelzett teruumlleteken felmeruumllő koumlzoumlsseacutegi doumlnteacutest igeacutenylő uumlgyekkel valoacute foglalkozaacutesbull Tagjai a megfelelő szakminiszterek (ha egy tagaacutellamboacutel toumlbb is eacuterintett kijeloumllik hogy
ki keacutepviseli az orszaacutegot) bull Uumlleacutesezeacutes keacutethavonta
bull Feladata munkauumlgyi eacutes foglalkoztataacutesi ceacuteluacute ceacutelok kitűzeacutese eacutes ajaacutenlaacutesok megfogalmazaacutesa egeacuteszseacuteg- eacutes fogyasztoacuteveacutedelmi szabaacutelyozaacutes
bull Tagjai a megfelelő szakminiszterek bull Uumlleacutesezeacutes negyedeacutevente
bull Feladata a versenykeacutepesseacuteggel oumlsszefuumlggő ipari kutataacutesi belső piaci eacutes idegenforgalmi uumlgyek iraacutenyiacutetaacutesa (belső piaci keacuterdeacutesekben jogalkotaacutes iparpolitikai keacuterdeacutesekben ceacutelkitűzeacutesek ajaacutenlaacutesok elfogadaacutesa)
bull Tagjai a megfelelő szakminiszterek bull Uumlleacutesezeacutes kb keacutethavonta
bull Feladata koumlrnyezetveacutedelmi politika alakiacutetaacutesa a koumlrnyezetveacutedelmi taacutergyuacute jogalkotaacutesbull Tagjai a koumlrnyezetveacutedelmi taacutercaacutek vezetői bull Uumlleacutesezeacutes kb negyedeacutevente
bull Feladata oktataacutesi kulturaacutelis valamint az ifjuacutesaacuteg eacuterdekeivel kapcsolatos keacuterdeacutesek taacutergyalaacutesa koumlzoumls kezdemeacutenyezeacutesek elfogadaacutesa
bull Tagjai a megfelelő taacutercaacutek vezetői bull Uumlleacutesezeacutes szuumlkseacuteg szerint
bull Feladata a tagaacutellamok aacutellaacutespontjainak koumlzeliacuteteacuteseacutevel a Miniszterek Tanaacutecsa uumlleacuteseacutenek előkeacutesziacuteteacutesebull Tagjai a tagaacutellamok bruumlsszeli keacutepviseleteacutenek vezetői (aacutegazati szakeacutertők szuumlkseacuteg szerinti segiacutetseacutegeacutevel) bull Uumlleacutesezeacutes folyamatosan
Aacutellam eacutes Kormaacutenyfők
Tanaacutecsa
Aacuteltalaacutenos Uumlgyek Tanaacutecsa
Kuumlluumlgyek Tanaacutecsa
Gazdasaacuteg- eacutes Peacutenzuumlgyek
Tanaacutecsa
Mezőgazdasaacutegi eacutes Halaacuteszati Tanaacutecs
Bel- eacutes Igazsaacuteguumlgyi Egyuumlttműkoumldeacutes
Tanaacutecsa
Koumlzlekedeacutesi Hiacuterkoumlzleacutesi eacutes Energiapolitikai
Uumlgyek Tanaacutecsa
Foglalkoztataacutesi Szociaacutel-politikai Egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes
Fogyasztoacuteveacutedelmi Uumlgyek Tanaacutecsa
Versenykeacutepesseacutegi Tanaacutecs
Koumlrnyezetveacutedelmi Tanaacutecs
Oktataacutesi Iuacutesaacutegi eacutes Kulturaacutelis
Uumlgyek Tanaacutecsa
Aacutellandoacute KeacutepviselőkTanaacutecsa
(COREPER)
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
1 aacutebra A Tanaacutecs oumlsszeteacutetele eacutes feladatai
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 15
vagy koumlteleződnek el maacutesok taacutemogataacutesa mellett (A peacutelda kedveacuteeacutert teacutetelezzuumlk fel hogy a Tanaacutecs soros uumlleacuteseacuten a Bizottsaacuteg előterjeszteacuteseacuteben a tengeri halaacuteszat szabaacutelyozaacutesaacutenak egyes aspektusai szerepelnek Magyar-orszaacuteg eacuterdekeit nem seacuterti eacutes nem szolgaacutelja a jogszabaacutelytervezet maacutes orszaacutegok viszont lobbiteveacutekenyseacutegbe kezdenek az előterjeszteacutes elfogadaacutesaacuteeacutert vagy blokkolaacutesaacuteeacutert A magyar kormaacuteny taacutemogatoacute vagy blokkoloacute sza-vazatai fejeacuteben keacuterheti a magyar aacutellaacutespont taacutemogataacutesaacutet olyan keacuterdeacutesekben amelyeket az orszaacuteg eacuterdekei szempontjaacuteboacutel fontosnak tart) Ez termeacuteszetesen igen oumlsszetett folyamat ahol a nemzeti eacuterdekek mellett szaacute-mos egyeacuteb szempontra is tekintettel kell lenni (pl a taacutergyaloacutepartnerek suacutelyaacutera hiszen a viszonossaacuteg alapjaacuten eacuterdemesebb lehet a toumlbb szavazattal rendelkező tagaacutellamot taacutemogatni a kisebbel szemben de alkalmasint tekintettel kell lenni arra is hogy bdquoerősrdquo orszaacutegokat feleslegesen ne haragiacutetsunk magunkra stb)
Az Euroacutepai Tanaacutecs uumlleacuteseit az elnoumlk vezeti Ez a szemeacutely hosszuacute időn keresztuumll az elnoumlkseacutegi feladatokat feacutel eacutevre forgoacuterendszerben ellaacutetoacute tagaacutellam aacutellam- vagy kormaacutenyfője volt 2009 decembereacutetől a Tanaacutecs tagjai minősiacutetett toumlbbseacuteggel keacutet eacutes feacutel eacutev időtartamra elnoumlkoumlt vaacutelasztanak akinek mandaacutetuma egy eacutevvel meghosz-szabbiacutethatoacute Jelenleg (2012 elejeacuten) a Tanaacutecs elnoumlke Herman van Rumpuy belga politikus A 27 orszaacuteg feacuteleacuteves bdquoveteacutesforgoacutebanrdquo haladoacute elnoumlkseacutegi rendszere ugyanakkor megmaradt Az elnoumlkseacuteget adoacute orszaacuteg ad helyt a tanaacutecsuumlleacuteseknek hataacuterozza meg a napirendet eacutes igyekszik gondoskodni a tagaacutellamok koumlzti kompromisszum kialakulaacutesaacuteroacutel
A BizottsaacutegA Bizottsaacuteg az Euroacutepai unioacute doumlnteacutes-előkeacutesziacutető javaslattevő veacutegrehajtoacute eacutes ellenőrző szerve ezeacutert szokaacutes az Eu kormaacutenyaacutenak is nevezni Veacutegrehajtoacute (eacutes ennek kereteacuteben jogalkotoacute) szervkeacutent jogosiacutetvaacutenyai az uumlgyek egy reacutesze tekinteteacuteben szaacutermazeacutekosak eacutes ezeacutert korlaacutetozottak hiszen azokat a Tanaacutecs delegaacutelja hozzaacute Az unioacutes jogszabaacutelyok veacutegrehajtaacutesaacutenak koumltelezettseacutege elsősorban a tagaacutellamokat terheli az ő feladatuk a veacuteg-rehajtaacutes adminisztratiacutev felteacuteteleinek kialakiacutetaacutesa a Bizottsaacuteg csak ellenőrzi ennek megvaloacutesulaacutesaacutet Ameny-nyiben mulasztaacutest vagy nem megfelelő teljesiacuteteacutest tapasztal a szerződeacutesek őrekeacutent felszoacuteliacutetja a tagaacutellamot a jogszabaacutelyseacuterteacutes megszuumlnteteacuteseacutere eacutes a szuumlkseacuteges inteacutezkedeacutesek meghozatalaacutera A tagaacutellamnak joga van a vaacutelaszadaacutesra vagyis arra hogy tisztaacutezzaacutek az esetleges jogeacutertelmezeacutesi kuumlloumlnbseacutegekből fakadoacute feacutelreeacuterteacute-seket Amennyiben azonban a Bizottsaacuteg tovaacutebbra is uacutegy veacuteli hogy a tagaacutellam nem tette meg a szuumlkseacuteges in-teacutezkedeacuteseket az unioacutes jogszabaacutelyok veacutegrehajtaacutesaacutera uacutegy a Biacuteroacutesaacuteghoz fordulva koumltelezettseacutegszegeacutesi eljaacuteraacutest kezdemeacutenyezhet a tagaacutellammal szemben A felek koumltelesek a Biacuteroacutesaacuteg iacuteteacuteleteacutenek megfelelően eljaacuterni Mivel a Biacuteroacutesaacuteg ritkaacuten doumlnt a Bizottsaacuteg veacutelemeacutenyeacutevel ellenteacutetesen ez elsősorban az eljaacuteraacutes alaacute vont tagaacutellam koumltele-zeacuteseacutevel jaacuter Amennyiben a tagaacutellam nem tesz eleget a Biacuteroacutesaacuteg aacuteltal előiacutert koumltelezettseacutegeacutenek a testuumllet tovaacutebbi keacutenyszeriacutető inteacutezkedeacuteskeacutent biacutersaacuteg vagy aacutetalaacutenyoumlsszeg megfizeteacuteseacutere koumltelezheti (Erre ritkaacuten keruumll sor mert a tagorszaacutegok aacuteltalaacuteban maacuter a szankcionaacutelaacutest megelőzően elfogadjaacutek a Biacuteroacutesaacuteg aacutellaacutespontjaacutet eacutes megteszik az abboacutel koumlvetkező inteacutezkedeacuteseket) A Bizottsaacuteg termeacuteszetesen nemcsak a tagaacutellamokkal szemben koumlteles kikeacutenyszeriacuteteni az unioacutes jog alkalmazaacutesaacutet hanem az unioacutes jogalanyokkal kuumlloumlnoumlsen a vaacutellalkozaacutesokkal szem-ben is felleacutephet ennek eacuterdekeacuteben
16 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Leghangsuacutelyosabban eacutes legkoumlvetkezetesebben a Bizottsaacuteg doumlnteacutes-előkeacutesziacutető szerepe eacuterveacutenyesuumll a Ta-naacutecs ritka kiveacutetelektől eltekintve csak a Bizottsaacuteg előterjeszteacutese alapjaacuten hozhat unioacutes jogszabaacutelyokat Ez komoly hatalmat ad a Bizottsaacuteg kezeacutebe hiszen a javaslattervezetek kidolgozaacutesaacuteval e testuumllet meghataacuterozoacute befolyaacutessal biacuter a doumlnteacuteshozatal folyamataacutera Feladatai koumlzeacute tartozik az unioacutes politikaacutek eacutes magaacutenak az Eu-nak a keacutepviselete az unioacutes alapok kezeleacutese
A Bizottsaacuteg a Tanaacutecs javaslataacutera a Parlamenttől kapja mandaacutetumaacutet tagjairoacutel eacutes programjaacuteroacutel a Parlament szavaz A Bizottsaacuteg mandaacutetuma oumlt eacutevre szoacutel A mandaacutetum megszűneacutese utaacuten bonyolult egyezteteacutesi taacutergyalaacute-sok kezdődnek az uacutej oumlsszeteacutetelű Bizottsaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel Az Eu eddigi toumlrteacuteneteacuteben fontos alapelv volt hogy minden tagaacutellamnak legyen biztosi posztot betoumlltő delegaacuteltja A keleti bőviacuteteacutest megelőzően a nagyobb unioacutes orszaacutegok 2ndash2 a kisebbek 1ndash1 biztost delegaacutelhattak a Bizottsaacutegba A bőviacuteteacutest koumlzvetlenuumll koumlvetően az uacutejon-nan csatlakozott orszaacutegok egy-egy teruumlleten biztoshelyettest aacutelliacutethattak A csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok idősza-kaacuteban felmeruumllt az oumltlet hogy ndash elkeruumllendő a felesleges biztosi poziacutecioacutek leacutetrehozaacutesaacutet ndash a kisebb orszaacutegok veteacutesforgoacuterendszerben adnaacutenak biztosokat miacuteg a nagyobbak aacutellandoacute jelleggel tehetteacutek volna ezt A bdquonagyokrdquo erőfoumlleacutenyeacutenek ilyen nyiacutelt kifejezeacutese eacutes a kisebbek maacutesodranguacute taggaacute degradaacutelaacutesa utoacutebbiak szaacutemaacutera elfo-gadhatatlan volt ezeacutert kompromisszumos megoldaacuteskeacutent addig amiacuteg a tagaacutellamok szaacutema nem haladja meg a 27-et lehetőveacute tetteacutek hogy minden tagaacutellam egy biztost delegaacutelhasson a testuumlletbe Romaacutenia eacutes Bulgaacuteria 2007 eacutevi csatlakozaacutesaacuteval a biztosok szaacutema eleacuterte a kuumlszoumlbeacuterteacuteket iacutegy egy esetleges tovaacutebbi bőviacuteteacuteskor feluumll kell vizsgaacutelni a jelenlegi szabaacutelyokat
Az uacutej Bizottsaacuteg megalakulaacutesa az elnoumlk szemeacutelyeacuteről valoacute megaacutellapodaacutessal veszi kezdeteacutet amiről az egyez-teteacutesek a Tanaacutecsban folynak A Tanaacutecs az elnoumlk szemeacutelyeacutere tesz javaslatot a Parlamentnek ezt koumlveti a tagaacutellami delegaacutelaacutesok folyamata aminek folyamaacuten az egyes orszaacutegok kuumlloumlnboumlző taktikaacutekat alkalmaznak Egyes orszaacutegok a szaacutemukra fontosnak tartott teruumllet(ek) biztosi poziacutecioacuteit igyekeznek megszerezni eacutes ezzel kapcsolatban informaacutelis egyezteteacutest kezdenek a Bizottsaacuteg eacuteleacutere javasolt politikussal Az is elkeacutepzelhető hogy a bizottsaacutegi elnoumlkjeloumllt keacuteri meg az egyes orszaacutegokat konkreacutet szemeacutely konkreacutet poziacutecioacuteba valoacute delegaacutelaacutesaacutera Veacuteguumll vannak olyan orszaacutegok amelyek szaacutemaacutera mindegy hogy az aacuteltaluk delegaacutelt szemeacutely melyik teruumlletet kapja meg biztoskeacutent Az ő szaacutemukra a Bizottsaacuteg elnoumlkjeloumlltje proacutebaacutel meg testhezaacutelloacute teruumlletet talaacutelni Az iacutegy oumlsszeaacutelloacute Bizottsaacuteg oumlsszeteacuteteleacutere az elnoumlkjeloumllt tesz javaslatot az Euroacutepai Parlament koumlzgyűleacuteseacutenek A Bi-zottsaacuteg csak akkor alakul meg ha a Parlament mindegyik biztos szemeacutelyeacutet elfogadja (20042005 forduloacutejaacuten a Parlament a biztosjeloumlltek parlamenti bizottsaacutegok előtti meghallgataacutesa utaacuten informaacutelisan jelezte a bizottsaacuteg elnoumlkeacutenek jeloumllt Joseacute Manuel Barrosoacutenak hogy haacuterom jeloumlltet alkalmatlannak talaacutelt leendő feladata ellaacutetaacutesaacutera Ezt koumlvetően Barroso visszavonta a Bizottsaacuteg oumlsszeteacuteteleacutere vonatkozoacute javaslataacutet eacutes a tagaacutellami kormaacutenyok-kal valoacute uacutejboacuteli egyezteteacutest koumlvetően keacutet uacutej szemeacutelyre tett javaslatot a harmadik biztosjeloumllt szaacutemaacutera pedig maacute-sik bdquotaacutercaacutetrdquo kiacutenaacutelt aminek vezeteacuteseacutere a Parlament maacuter nem talaacutelta őt alkalmatlannak) A Parlament ellenőrzeacutesi jogkoumlreacutevel eacutelve bizalmatlansaacutegi indiacutetvaacutenyt is benyuacutejthat a Bizottsaacuteggal szemben Amennyiben az indiacutetvaacuteny toumlbbseacuteget kap uacutegy a Parlament megfosztja a Bizottsaacutegot mandaacutetumaacutetoacutel eacutes uacutej Bizottsaacutegot kell alakiacutetani
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg tagjai az Eu alkalmazottai ezeacutert nem fogadhatnak el utasiacutetaacutest a tagaacutellamok kormaacute-nyaitoacutel nem fogadhatjaacutek el az őket delegaacuteloacute orszaacuteg kormaacutenyaacutenak utasiacutetaacutesait teveacutekenyseacuteguumlk soraacuten kizaacuteroacutelag
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 17
az unioacutes polgaacuterok eacuterdekeit tarthatjaacutek szem előtt Fuumlggetlenseacuteguumlk biztosiacutetaacutesaacutet szolgaacutelja kiemelkedően magas ndash a koumlzoumlsseacutegtől szaacutermazoacute ndash fizeteacutesuumlk eacutes az a szabaacutely hogy nem fogadhatnak el a tagaacutellam kormaacutenyaacutetoacutel (kuumlloumlnoumlsen az őket delegaacuteloacute kormaacutenytoacutel) semmilyen szolgaacuteltataacutest
Az Euroacutepai Parlament A Parlament eredeti neve Koumlzgyűleacutes volt eacutes kezdetben az EnSZ Koumlzgyűleacuteseacutehez hasonloacute vitafoacuterumkeacutent mű-koumldoumltt megteremtve iacutegy az unioacutes doumlnteacutesek nyilvaacutenossaacutegaacutet de csak csekeacutely beleszoacutelaacutesa volt a doumlnteacutesek kialakiacutetaacutesaacuteba A Tanaacutecs hataacuteskoumlreit ismertetve maacuter szoacute esett arroacutel hogy az Euroacutepai unioacuteban nem a neacutep aacuteltal vaacutelasztott keacutepviselők gyakoroljaacutek a főhatalmat hanem abban osztoznak a Tanaacuteccsal Vilaacutegosan kell laacutetni ugyanakkor hogy e korlaacutetozott jogalkotaacutesi hataacuteskoumlroumlk is hatalmas előreleacutepeacutest jelentenek azokhoz a nem is olyan taacutevoli időhoumlz keacutepest amikor a Parlament egyszerű konzultaacutecioacutes szervkeacutent teveacutekenykedett
A Parlament taacutersjogalkotoacutei szerepvaacutellalaacutesa az Euroacutepai unioacuteroacutel szoacuteloacute Maastrichti Szerződeacutes hataacutelybaleacute-peacuteseacutetől vette kezdeteacutet A Parlament ekkor kapta meg azokat a jogosiacutetvaacutenyokat melyek birtokaacuteban egyet nem eacuterteacutese eseteacuten erőteljesen feacutekezni tudta az unioacutes doumlnteacuteshozatal sebesseacutegeacutet (a konzultaacutecioacutes eljaacuteraacutes ke-reteacuteben obstrukcioacute gyakorlaacutesaacuteval az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutes eseteacuten pedig azzal hogy ha maacutesodik olvasat-ban is elutasiacutetotta egy jogszabaacutelytervezeteacutet akkor azt a Tanaacutecs csak egyhanguacute szavazaacutessal fogadhatta el) Az1997-es Amszterdami Szerződeacutes bevezette majd a 2009 veacutegeacuten hataacutelyba leacutepett Lisszaboni Szerződeacutes az uumlgyek haacuteromnegyed reacuteszeacutere kiterjesztette az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutest Az uacutejraszabaacutelyozott toumlbb olvasatboacutel aacutelloacute eljaacuteraacutesban a Parlament teacutenyleges veacutetőjoggal rendelkezik iacutegy a szervezet napjainkra az unioacutes doumlnteacuteshozatal megkeruumllhetetlen foacuterumaacutevaacute vaacutelt Mivel a Parlamentben szaacutemos toumlreacutesvonal talaacutelhatoacute ami gyakran megneheziacuteti a toumlbbseacuteg taacutemogataacutesaacutenak megszerzeacuteseacutet tuacutel kockaacutezatos lett volna egyszeri szavazaacutesra biacutezni a jogszabaacutelyter-vezetek sorsaacutet Ehelyett az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutes eseteacuten toumlbb olvasatban zajlik a doumlnteacuteshozatal annak eacuterdekeacute-ben hogy a keacutet inteacutezmeacuteny (a Tanaacutecs eacutes a Parlament) aacuteltal megjeleniacutetett eacuterdekek a toumlbbforduloacutes egyezteteacutessel oumlsszehangolhatoacutek legyenek Az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutes folyamataacutet a 2 aacutebra mutatja be
Az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutes mellett a doumlnteacuteshozatal egyeacuteb processzusai is leacuteteznek Az uumlgyek egy reacuteszeacuteben az EP-nek hozzaacutejaacuterulaacutesi joga van a doumlnteacutesek meghozatalaacutehoz Ide egyes szemeacutelyi uumlgyek illetve nemzetkoumlzi megaacutellapodaacutesokkal kapcsolatos keacuterdeacutesek tartoznak A hozzaacutejaacuterulaacutes megtagadaacutesa eseteacuten az előterjeszteacutes tovaacutebbi egyezteteacutes neacutelkuumll elutasiacutetottnak tekintendő A hozzaacutejaacuterulaacutesi eljaacuteraacutesban az Euroacutepai Parlament az elő-terjeszteacutesről csak igennel eacutes nemmel szavazhat moacutedosiacutetoacute indiacutetvaacutenyokat nem tehet
Az uumlgyek egy maacutesik csoportja eseteacuteben az EP a veacutelemeacutenyezeacutesi jogaacutet gyakorolhatja Veacutelemeacutenyeacutet ugyan a Tanaacutecsnak nem kell figyelembe vennie de annak kialakiacutetaacutesaacutet eacutes koumlzleacuteseacutet meg kell vaacuternia aneacutelkuumll nem hoz-hat eacuterveacutenyesen doumlnteacuteseket Ez az eljaacuteraacutes is biztosiacutet neacutemi mozgaacutesteret a Parlamentnek akarata eacuterveacutenyesiacuteteacute-seacutere mivel időhuacutezaacutessal (obstrukcioacuteval) kiacuteseacuterelheti meg aacutellaacutespontjaacutenak figyelembeveacuteteleacutere biacuterni a Tanaacutecsot
Egyes szakpolitikaacutek tekinteteacuteben jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesa tovaacutebbra is kizaacuteroacutelag a Tanaacutecsnak van Ilyen teruumllet a mezőgazdasaacuteg a gazdasaacuteg- eacutes bevaacutendorlaacutesi politika
A Parlament hagyomaacutenyosan erős ellenőrzeacutesi jogokkal rendelkezik amelyeket a Bizottsaacuteggal szemben folyamatosan gyakorol A parlamenti keacutepviselők toumlbbseacutegeacutenek taacutemogataacutesa szuumlkseacuteges az uacutej Bizottsaacuteg megvaacute-
ELSŐ OLVASAT
MAacuteSODIK OLVASAT (a Tanaacutecsi aacutellaacutespont koumlzleacuteseacutetől szaacutemiacutetott
3 hoacutenapon beluumll)
EGYEZTETŐ ELJAacuteRAacuteS (azonos szaacutemban a Tanaacutecs
eacutes a Parlament keacutepviselői)
HARMADIK OLVASAT (hat heacuteten beluumll)
bull Az Euroacutepai Parlament elfogadja aacutellaacutespontjaacutet eacutes azt tovaacutebbiacutetja a Tanaacutecsnakbull A Tanaacutecs egyeteacuterteacutese eseteacuten a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni
(a Parlament aacutellaacutespontjaacutenak megfelelő szoumlvegezeacutessel)bull A Tanaacutecs egyet nem eacuterteacutese eseteacuten az elfogadja sajaacutet aacutellaacutespontjaacutet
eacutes arroacutel taacutejeacutekoztatja a Parlamentet eacutes a Bizottsaacutegot
bull Ha a Parlament egyeteacutert a Tanaacutecs aacutellaacutespontjaacuteval a javaslatot elfogadottnak kell tekintenibull Amennyiben a keacutepviselők toumlbbseacutege elutasiacutetja a Tanaacutecs aacutellaacutespontjaacutet
a javaslatot el nem fogadottnak kell tekinteni bull Amennyiben a Parlament moacutedosiacutetaacutesokat javasol a Tanaacutecs aacutellaacutespontjaacutehoz
arroacutel taacutejeacutekozatja a maacutesik keacutet szervetndash ha a Tanaacutecs a keacutezhezveacuteteltől szaacutemiacutetott keacutet hoacutenapon beluumll egyeteacutert valamennyi
moacutedosiacutetaacutessal akkor a javaslatot elfogadottnak kell tekintenindash ha a Tanaacutecs nem fogadja el az oumlsszes moacutedosiacutetaacutest akkor egyeztetőbizottsaacutegot
kell oumlsszehiacutevni
bull Ha a Tanaacutecs tagjainak (azok keacutepviselőinek) keacutetharmada eacutes a parlamenti keacutepviselők toumlbbseacutege hat heacuteten beluumll koumlzoumls szoumlvegtervezet elfogadaacutesaacutet taacutemogatja a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni
bull amennyiben nem akkor a javaslatot el nem fogadottnak kell tekinteni
bull Az egyeztetőbizottsaacutegban az elfogadaacuteshoz szuumlkseacuteges taacutemogataacutest meg nem szerző szoumlvegtervezet Tanaacutecson beluumlli minősiacutetett toumlbbseacuteggel illetve egyszerű parlamenti toumlbbseacuteggel valoacute taacutemogataacutesa eseteacuten a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni Ellenkező esetben a javaslat el nem fogadottaacute vaacutelik
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
2 aacutebra A rendes jogalkotaacutesi (egyuumlttdoumlnteacutesi) eljaacuteraacutes (Az Euroacutepai unioacuteroacutel szoacuteloacute Szerződeacutes 294 cikke)
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 19
lasztaacutesaacutehoz ezt koumlvetően vizsgaacutelhatja a Bizottsaacuteg jelenteacuteseit a keacutepviselők keacuterdeacutest inteacutezhetnek a Bizottsaacuteg-hoz eacutes e keacuterdeacutesekre a biztosok koumltelesek vaacutelaszolni A Bizottsaacuteg politikai felelősseacuteggel tartozik a Parlament-nek aminek kereteacuteben a Parlamentben bizalmatlansaacutegi indiacutetvaacuteny nyuacutejthatoacute be a Bizottsaacuteg ellen Az indiacutetvaacuteny toumlbbseacutegi taacutemogataacutesa eseteacuten megszűnik a Bizottsaacuteg mandaacutetuma
Az Euroacutepai Parlament tagjait a tagaacutellamokban koumlzvetlenuumll vaacutelasztjaacutek Az unioacutes polgaacutersaacutegboacutel koumlvetkező jogok egyik megtestesuumlleacutesekeacutent az euroacutepai parlamenti vaacutelasztaacutesokon a tagaacutellamban eacutelő unioacutes polgaacuterok is rendelkeznek a vaacutelasztoacutejog mindkeacutet (aktiacutev eacutes passziacutev) formaacutejaacuteval (Annak megakadaacutelyozaacutesaacutera hogy a vaacuten-dorloacute szemeacutelyek szavazati joga megtoumlbbszoumlroumlződjoumln a maacutesik unioacutes orszaacutegban tartoacutezkodoacute unioacutes polgaacuterok-nak a vaacutelasztaacutesuk szerinti orszaacutegban de csak ott van szavazati joguk) Az euroacutepai parlamenti vaacutelasztaacutesok a nemzetaacutellami vaacutelasztaacutesi szabaacutelyozaacutes szerint folynak azoknak tehaacutet nincs egyseacuteges euroacutepai szabaacutelyozaacutesa eacutes a szavazaacutes időpontja is orszaacutegonkeacutent elteacuterő Mivel a Parlament teacutenyleges doumlnteacuteshozatali hataacuteskoumlroumlk hiacutejaacuten hosszuacute időn keresztuumll affeacutele soacutehivatalkeacutent műkoumldoumltt eacutes mivel az unioacutes doumlnteacutesek hataacutesait a polgaacuterok csak koumlz-vetetten eacuterzik a vaacutelasztaacutesok nem igazaacuten az induloacute paacutertok euroacutepai programjai koumlruumll forognak azokat inkaacutebb belpolitikai csataacuterozaacutesokra hasznaacuteljaacutek a politikai erők Kifejezetten erőteljesen eacuterveacutenyesuumll peacuteldaacuteul a protest szavazaacutesra valoacute hajlandoacutesaacuteg amikor a szavazoacutepolgaacuterok az euroacutepai parlamenti voksolaacutest a kormaacutenyon leacutevő erőkkel szembeni eleacutegedetlenseacuteguumlk kifejezeacuteseacutere a kormaacutenypaacutertok bdquomegbuumlnteteacuteseacutererdquo hasznaacuteljaacutek A szavazaacutes bdquoteacutetneacutelkuumlliseacutegerdquo vagyis az hogy a Parlament műkoumldeacuteseacutenek koumlzvetlen hataacutesait alig eacuterzeacutekelik az emberek toumlbb orszaacutegban is elősegiacutetette olyan paacutertok keacutepviselőinek euroacutepai parlamenti mandaacutetumhoz juttataacutesaacutet amelyeket odahaza a polgaacuterok nem juttattak volna be a nemzeti parlamentbe eacutes persze hozzaacutejaacuterul annak a paradox helyzetnek a kialakulaacutesaacutehoz hogy Eu-ellenes erők keruumllnek be az Euroacutepai Parlamentbe
A Parlamentbe jutott keacutepviselők hasonloacutean ahhoz ahogyan az a nemzeti parlamentekben toumlrteacutenik frak-cioacutekba toumlmoumlruumllnek A frakcioacutealakiacutetaacutes szabaacutelyai viszonylag lazaacutek frakcioacute alakiacutetaacutesaacutehoz elegendő 25 keacutepviselő akiknek a tagaacutellamok legalaacutebb egyoumltoumldeacutet kell keacutepviselniuumlk A frakcioacutekhoz valoacute csatlakozaacutes nem koumltelező az ilyen keacutepviselők a fuumlggetlenek taacuteboraacutet gyarapiacutetjaacutek Kifejezetten erősen veacutedik a koumltetlen mandaacutetum elveacutet mandaacutetum nem koumlvetelhető vissza eacutes szavazaacuteskor sem koumlti hivatalosan egyik keacutepviselőt sem a frakcioacute aacutellaacutes-pontja
A parlamenti keacutepviselőket eredetileg ndash az Euroacutepa Tanaacutecs parlamenti koumlzgyűleacuteseacutenek oumlsszeteacuteteleacutehez ha-sonloacutean ndash a nemzeti parlamentek delegaacuteltaacutek soraikboacutel 1979 oacuteta azonban a keacutepviselők koumlzvetlen vaacutelasz-taacutes nyomaacuten keruumllnek az Euroacutepai Parlamentbe ami nagyban segiacutetette a parlament hataacuteskoumlreinek bőviacuteteacuteseacutet A Parlamentnek jelenleg 736 keacutepviselője van koumlzuumlluumlk a 2009ndash2014-es ciklusban 22 magyar (A megelőző 2004ndash2009-es ciklusban a magyar keacutepviselők szaacutema 24 volt ndash a csoumlkkeneacutes az inteacutezmeacutenyi reformoknak volt tulajdoniacutethatoacute a hasonloacute leacutelekszaacutemuacute orszaacutegok hasonloacutekeacuteppen 22 fős keacutepviselettel rendelkeznek) A keacutepvise-lők szaacutema a tagaacutellamok leacutelekszaacutemaacutehoz igazodik s noha nem egyenesen araacutenyos azzal a szavazatok Tanaacute-cson beluumlli eloszlaacutesaacutehoz keacutepest meacutegis jobban kifejezi azt (1 taacuteblaacutezat)
20 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
1 taacuteblaacutezat A keacutepviselői helyek eloszlaacutesa az Euroacutepai Parlamentben
Orszaacuteg Keacutepviselői helyneacutemetorszaacuteg 99Franciaorszaacuteg 72Olaszorszaacuteg 72Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg 72Spanyolorszaacuteg 50Lengyelorszaacuteg 50Romaacutenia 33Hollandia 25Belgium 22Csehorszaacuteg 22Goumlroumlgorszaacuteg 22Magyarorszaacuteg 22Portugaacutelia 22Sveacutedorszaacuteg 18Ausztria 17Bulgaacuteria 17daacutenia 13Finnorszaacuteg 13Szlovaacutekia 13Iacuterorszaacuteg 12Litvaacutenia 12Lettorszaacuteg 8Szloveacutenia 7Ciprus 6eacutesztorszaacuteg 6Luxemburg 6Maacutelta 5Oumlsszesen 736
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 21
Az Euroacutepai unioacute doumlnteacuteshozatali folyamataacutet a 3 aacutebra szemleacutelteti
Euroacutepai Bizottsaacuteg
jogszabaacutelytervezet
Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa
bull minősiacutetett toumlbbseacuteg
bull egyhanguacute szavazaacutes
Euroacutepai Parlament
bull egyszerű toumlbbseacuteg
kizaacuteroacutelagos doumlnteacutesi jog az EUT doumlnteacuteseacutehez az EP hozzaacutejaacuterulaacutesa szuumlkseacuteges
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
3 aacutebra A doumlnteacuteshozatal folyamata az Euroacutepai unioacuteban
Az Euroacutepai BiacuteroacutesaacutegAz Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg az unioacutes jog hiteles eacutertelmezeacuteseacutere hivatott testuumllet eacutes az unioacutes szerződeacutesek bdquoőrerdquo Fő fel-adata hogy biztosiacutetsa az unioacutes jog betartaacutesaacutet eacutes egyseacuteges alkalmazaacutesaacutet valamennyi orszaacutegban E szerepkouml-reacuteben a mi Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegunkeacutehoz eacutes Legfelsőbb Biacuteroacutesaacutegunkeacutehoz hasonloacute teveacutekenyseacuteget folytat Emellett azonban a hagyomaacutenyos biacuteroacutei testuumlletekre emleacutekeztető moacutedon egyedi uumlgyekben is eljaacuterhat az unioacutes testuumlletek eacutes a tagaacutellamok koumlzti jogvitaacutekban valamint vaacutellalatok amiatt indiacutetott uumlgyeiben hogy jogaikat veacutelemeacutenyuumlk sze-rint valamelyik unioacutes szerv megseacutertette Meg kell emliacutetenuumlnk hogy az unioacutes jog alkalmazaacutesaacuteval kapcsolatos uumlgyeknek csak toumlredeacuteke keruumll a Biacuteroacutesaacuteg eleacute mivel az unioacutes jog koumlzvetlen alkalmazaacutesaacutenak elveacuteből koumlvetke-zően az unioacutes szabaacutelyok alkalmazaacutesa alapvetően a tagaacutellamok hatoacutesaacutegainak eacutes biacuteroacutesaacutegainak a feladata A Biacuteroacutesaacuteg eleacute iacutegy csak azok az uumlgyek jutnak amelyekben a nemzeti jogalkalmazoacute szervek segiacutetseacuteget keacuternek a jogeacutertelmezeacutesben illetve azok amelyek tagaacutellamok vagy az unioacutes inteacutezmeacutenyek doumlnteacutesei ellen iraacutenyulnak vagy az unioacutes jogszabaacutely eacuterveacutenyesseacutegeacutet keacuterdőjelezik meg
A Biacuteroacutesaacuteg eleacute terjeszthető uumlgyek leggyakoribb tiacutepusai a koumlvetkezők
Előzetes doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes1 Akkor keruumll sor raacute ha egy tagaacutellam nemzeti biacuteroacutesaacutegaacutenak keacutetelyei vannak egy unioacutes jogszabaacutely eacutertelmezeacute-seacutet vagy alkalmazaacutesaacutet illetően s emiatt jogeacutertelmezeacutesi tanaacutecsot keacuter a Biacuteroacutesaacutegtoacutel
22 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Koumltelezettseacutegszegeacutesi eljaacuteraacutes2 Koumltelezettseacutegszegeacutesi eljaacuteraacutest a Bizottsaacuteg indiacutethat azzal a tagaacutellammal szemben amelyik erre valoacute felszoacute-liacutetaacutesa elleneacutere sem tesz eleget a Bizottsaacuteg veacutelemeacutenye szerint az unioacutes jogboacutel fakadoacute koumltelezettseacutegeacutenek A Biacuteroacutesaacuteg előtti eljaacuteraacutesban a Bizottsaacuteg eacutes a tagaacutellam is előadja eacuterveit a Biacuteroacutesaacuteg a teacutenyeket eacutes az eacuterveket meacuterlegelve hoz iacuteteacuteletet Amennyiben az eljaacuteraacutes alaacute vont orszaacuteg mulasztaacutesaacutet aacutellapiacutetja meg akkor a tagaacutel-lamnak koumltelesseacutege a Biacuteroacutesaacuteg iraacutenymutataacutesa szerint megtenni a szuumlkseacuteges inteacutezkedeacuteseket Amennyiben elmulasztja ezt megtenni a Biacuteroacutesaacuteg biacutersaacuteggal suacutejthatja a tagaacutellamot
Megsemmisiacuteteacutes iraacutenti eljaacuteraacutes3 unioacutes jogszabaacutely megsemmisiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute keacuterelmet a Tanaacutecs a Bizottsaacuteg a tagaacutellamok eacutes a toumlbbiekeacute-neacutel szigoruacutebb felteacutetelek alapjaacuten a Parlament valamint azok a magaacutenszemeacutelyek nyuacutejthatnak be a Biacuteroacutesaacuteg-hoz akiket a megsemmisiacuteteni keacutert jogszabaacutely szemeacutely szerint koumlzvetlenuumll haacutetraacutenyosan eacuterint A keacuterelem benyuacutejtaacutesaacutet koumlvetően a Biacuteroacutesaacuteg csak a jogszabaacutely elfogadaacutesaacutenak jogalapjaacutet vizsgaacutelhatja vagyis hogy azt megleacutevő felhatalmazaacutes alapjaacuten eacutes keretein beluumll az eljaacuteraacutesi szabaacutelyok betartaacutesaacuteval fogadtaacutek-e el
Cselekveacutes elmulasztaacutesa miatti kereset4 Az unioacutes szervek doumlnteacuteseacutenek kikeacutenyszeriacuteteacuteseacutere szolgaacuteloacute eljaacuteraacutes aminek elindiacutetaacutesaacutera a toumlbbi unioacutes szerv a tagaacutellamok eacutes bizonyos felteacutetelek teljesuumlleacutese eseteacuten kiveacutetelesen magaacutenszemeacutelyek eacutes vaacutellalkozaacutesok jo-gosultak
Koumlzvetlen keresetek5 Kaacuterteacuteriacuteteacutes megaacutellapiacutetaacutesaacutera indiacutetott kereset azoknak a szemeacutelyeknek vagy vaacutellalkozaacutesoknak a reacuteszeacuteről akiknek az Eu inteacutezkedeacutesei vagy az Eu alkalmazottai okoztak kaacutert
A biacuteraacutekat a tagaacutellamok kormaacutenyainak koumlzoumls megaacutellapodaacutesa alapjaacuten delegaacuteljaacutek a biacuteraacutek megbiacutezaacutesa hateacuteves időtartamra szoacutel ami meghosszabbiacutethatoacute A biacuteraacutek munkaacutejaacutet az uumlgyeket előkeacutesziacutető főtanaacutecsnokok segiacutetik A Biacuteroacutesaacuteg ugyan nem reacuteszese a politikai doumlnteacuteshozatali folyamatoknak aacutem unioacutes iacuteteacutelkezeacutesi gyakorlata koumltelező erejű az unioacutes jog eacutertelmezeacutese tekinteteacuteben az unioacutes jogalanyok szaacutemaacutera6 noha a Biacuteroacutesaacuteg iacuteteacuteletei formaacutelisan nem jogforraacutesok eacutes koraacutebbi doumlnteacutesei a Biacuteroacutesaacutegot magaacutet sem koumltik az iacuteteacutelkezeacutesi gyakorlatban mutatkozoacute aacutel-landoacutesaacuteg feleacuterteacutekeli a Biacuteroacutesaacuteg jogeacutertelmező szerepeacutet Az előzetes doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutesban szaacutemos az unioacutes jogszabaacutelyokban meg nem hataacuterozott fogalmakat keacuterdeacuteseket elvi suacutellyal tisztaacutezoacute doumlnteacutes szuumlletett ami az unioacutes jog oumlsszes ciacutemzettje szaacutemaacutera koumltelező erővel biacutert eacutes iacutegy tette egyeacutertelműbbeacute a koumlvetendő gyakorlatot
6 Az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg honlapja httpeuropaeuabout-euinstitutions-bodiescourt-justiceindex_enhtm
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 23
Az unioacutes jog jellemzői eacutes forraacutesai114
Az unioacutes doumlnteacuteshozatal vaacutezlatos bemutataacutesa utaacuten neacutezzuumlk annak eredmeacutenyeacutet a kibocsaacutetott unioacutes normaacutekat Az Euroacutepai unioacute jogszabaacutelyait hagyomaacutenyosan elsődleges eacutes maacutesodlagos jogforraacutesokra szoktaacutek osztani Az elsődleges jog elnevezeacutes onnan ered hogy ezek a koumlzvetlenuumll a tagaacutellamoktoacutel eredő normaacutek miacuteg a maacutesodla-gos jogba azok a rendelkezeacutesek tartoznak amelyeket az elsődleges jogban szereplő jogalkotaacutesi felhatalma-zaacutes alapjaacuten (ily moacutedon tehaacutet szaacutermazeacutekosan) hoznak az arra felhatalmazott unioacutes szervek
Az elsődleges jogforraacutesok koumlzeacute tartoznak az egyuumlttműkoumldeacutes alapjaacutet keacutepező szerződeacutesek melyeknek al-kotoacutei a tagaacutellamok mint a nemzetkoumlzi koumlzjog alanyai E szerződeacutesekben toumlrteacutenik meg a tagaacutellamok szuvere-nitaacutesaacutenak aacutetruhaacutezaacutesa az Eu-ra eacutes inteacutezmeacutenyeire ezekben hataacuterozzaacutek meg e felhatalmazaacutesok terjedelmeacutet eacutes gyakorlaacutesuk moacutedjaacutet magukat az unioacutes inteacutezmeacutenyeket illetve az egyuumlttműkoumldeacutes ceacuteljait eacutes főbb elveit eacuter-telemszerűen az elsődleges jog reacuteszeacutet keacutepezik az alapszerződeacutesek moacutedosiacutetaacutesai de idetartoznak a bőviacuteteacutesi koumlroumlkkel keletkező csatlakozaacutesi szerződeacutesek is Ennek eredmeacutenyekeacutent az elsődleges jog kifejezeacutes az alap-szerződeacutesi rendszert jeloumlli7
A maacutesodlagos jogba8 az unioacutes szervek aacuteltal alkotott jogi normaacutek tartoznak Mivel e jogszabaacutelyok alkotaacute-sa az elsődleges jogi normaacutekba foglalt felhatalmazaacutes alapjaacuten zajlik a maacutesodlagos jogalkotaacutes soraacuten mindig pontosan meg kell jeloumllni azt az elsődleges jogba tartozoacute rendelkezeacutest aminek alapjaacuten az unioacutes inteacutezmeacuteny az adott keacuterdeacutes tekinteteacuteben jogalkotaacutesi teveacutekenyseacuteget folytathat E rendelkezeacutesek kijeloumllik hogy melyik uni-oacutes inteacutezmeacuteny bocsaacutethatja ki a normaacutet (pl a Tanaacutecs vagy a Tanaacutecs a Parlamenttel koumlzoumlsen) a jogalkotaacutesi felhatalmazaacutes terjedelmeacutet (minden inteacutezkedeacutesre kiterjedő esetleg csak iraacutenyelv kibocsaacutetaacutesaacutet megengedő) valamint a jogalkotaacutesi eljaacuteraacutes folyamataacutet (pl egyuumlttdoumlnteacutesi vagy konzultaacutecioacutes eljaacuteraacutes kereteacuteben toumlrteacutenhet-e a jogszabaacutely kibocsaacutetaacutesa) A jogalkotaacutesi eljaacuteraacutessal kapcsolatban fontos megemliacuteteni hogy azokon a teruumllete-ken ahol az unioacutenak nincs kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlre jogszabaacutelyokat csak a szubszidiaritaacutes elveacutevel oumlsszhang-ban lehet alkotni vagyis az unioacutes szervek csak akkor eacutes csak olyan meacuterteacutekben leacutephetnek fel amennyiben az eleacuterni kiacutevaacutent ceacutel pusztaacuten tagaacutellami felleacutepeacutessel nem valoacutesiacutethatoacute meg kieleacutegiacutetően eacutes egyuacutettal igazolhatoacute hogy a kitűzoumltt ceacutel az unioacutes felleacutepeacutes reacuteveacuten jobban eleacuterhető
A szubszidiaritaacutes elveacutet a Maastrichti Szerződeacutessel emelteacutek be az alapszerződeacutesi rendszerbe A szub szi-diaritaacutesi elv alkalmazaacutesaacuteval kapcsolatban probleacutemaacutet jelent hogy az alapszerződeacutesi rendszer elemei nem hataacuterozzaacutek meg azt hogy mik az unioacute kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlrei (A ceacutelok kitűzeacutesekor eacutes a hataacuteskoumlroumlk telepiacute-teacutesekor nem szerepel utalaacutes arra hogy azok az unioacute kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlreacutebe tartoznak-e vagy sem) Iacutegy a joggyakorlatra marad annak eldoumlnteacutese hogy mely teruumlletek tartoznak a Koumlzoumlsseacuteg kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlreacutebe ndash s a szubszidiaritaacutesi elvet azokon a teruumlleteken lehet alkalmazni amelyeket nem sorolnak ide Aacuteltalaacutenosan el-fogadott az a neacutezet hogy az aacuteruk a tőke a szolgaacuteltataacutesok eacutes a munkaerő szabad aacuteramlaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesaacutera az unioacute kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlrrel rendelkezik de idetartozik a koumlzoumls halaacuteszati koumlzlekedeacutesi agraacuter- eacutes kuumllkeres-
7 httpeur-lexeuropaeuhutreatiesindexhtm8 httpeur-lexeuropaeuhuindexhtm
24 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
kedelem-politika alakiacutetaacutesa valamint a koumlzoumls piacon megvaloacutesuloacute verseny szabadsaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa Meacuteg ezeken a teruumlleteken is vannak azonban tagaacutellami leacutepeacutesek amelyek időről időre hataacuteskoumlri oumlsszeuumltkoumlzeacutesek-hez vezetnek az unioacutes szervek eacutes a tagaacutellamok koumlzoumltt s ezek eldoumlnteacuteseacutere az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg hivatott9
A maacutesodlagos jogforraacutesoknak keacutet tiacutepusaacutet szokaacutes megkuumlloumlnboumlztetni az uacuten kemeacuteny illetve a puha jogi esz-koumlzoumlket Előbbiek jellemzője koumltelező jelleguumlk utoacutebbiakeacute pedig az hogy nem biacuternak koumltelező erővel Termeacute-szetesen felmeruumll a keacuterdeacutes hogy mifeacutele jogi norma az aminek nincs koumltelező ereje ndash mieacutert igazodna annak előiacuteraacutesaihoz baacuterki is A vaacutelasz talaacuten abban kereshető hogy a puha jogi normaacutekat az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg a jog-alkotoacute szaacutendeacutekaacutet tisztaacutezoacute normaacuteknak tekinti s mint ilyeneket az interpretaacutecioacute eszkoumlzekeacutent hasznaacutelja melyek iacutegy beszivaacuterognak az esetjogi gyakorlatba s azon keresztuumll orientaacutelhatjaacutek az unioacutes jogalanyok cselekveacuteseacutet Ettől meacuteg igaz a megaacutellapiacutetaacutes hogy bdquoa unioacutes puha jog csak indirekt moacutedon oumlsztoumlnzőleg hat a tagaacutellamokrardquo (Hajduacute 200011)
Az Euroacutepai unioacute jogforraacutesairoacutel ad aacutettekinteacutest a 4 aacutebra
bull Euroacutepai Szeacuten- eacutes Aceacutelkoumlzoumlsseacuteg alapszerződeacutese (Paacuterizsi Szerződeacutes 1951)bull Euroatom alapszerződeacutese (Roacutemai Szerződeacutes 1957)bull Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacutegek alapszerződeacutese (Roacutemai Szerződeacutes 1957)bull Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny (1986)bull Maastrichti Szerződeacutes (1986)bull Euroacutepai Gazdasaacutegi Teacuterseacutegről szoacuteloacute megaacutellapodaacutes (1994)bull Amszterdami Szerződeacutes (1997)bull Nizzai Szerződeacutes (2001)bull Lisszaboni Szerződeacutes (2007) bull csatlakozaacutesi szerződeacutesek
bull Rendelet (regulation) aacuteltalaacutenos hataacutelyuacute koumlzvetlenuumll alkalmazhatoacute normaacutekbull Iraacutenyelv (directive) koumltelezően megvaloacutesiacutetandoacute ceacutelokat kitűző norma a ceacutel eleacutereacuteseacutenek eszkoumlzeiről
a tagaacutellam doumlnthetbull Hataacuterozat (decision) csak a ciacutemzettek szaacutemaacutera koumltelező erejű normaacutek
bull Ajaacutenlaacutes (recommendation) konkreacutet inteacutezkedeacutesek foganatosiacutetaacutesaacutera keacuterik fel a tagaacutellami hatoacutesaacutegokatbull Aacutellaacutesfoglalaacutes (resolution) konkreacutet unioacutes feladatokra vonatkozoacute koumlzoumls felfogaacutesokat eacutes szaacutendeacutekokat
kifejező normaacutekbull Veacutelemeacuteny (opinion) Adott keacuterdeacutes tekinteteacuteben kifejtett koumlzoumlsseacutegi aacutellaacutespont
Elsődleges jogforraacutesok
Maacutesodlagos jogforraacutesok
(kemeacuteny jog)
Maacutesodlagos jogforraacutesok (puha jog)
Nyitott koordinaacutecioacute
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
4 aacutebra Az Euroacutepai unioacute jogaacutenak forraacutesai
9 Bővebben laacutesd Vaacuternay eacutes Papp 2002 153ndash155
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 25
Az ezredveacutegen eacutes az uacutej millennium bekoumlszoumlnteacutet koumlvetően a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutenek (open method of coordination OMC) bevezeteacuteseacutevel sajaacutetos uacutej iraacutenyiacutetaacutesi formaacutek joumlttek leacutetre az Eu-n beluumll azokon a teruumlle-teken ahol az egyuumlttműkoumldeacutes szuumlkseacutegesnek tűnt de ahol a tagaacutellamok nem jaacuterultak volna hozzaacute ahhoz hogy azt a hagyomaacutenyos jogi eszkoumlzoumlkkel iraacutenyiacutetsaacutek az unioacutes szervek A nyitott koordinaacutecioacute a jogszabaacutelyi koumltelezeacutes egyoldaluacutesaacutegaacuteval szemben koumlzoumls politikaformaacutelaacutesra hiacutevja a feleket (az unioacutes szerveket az egyik a tagaacutellamokat a maacutesik oldalroacutel) A moacutedszer a puha jogforraacutesokra eacuterveacutenyes oumlsztoumlnző jellegű logika menteacuten műkoumldik bdquoaacutem joacuteval nagyobb aktivitaacutesra oumlsztoumlnzi a tagaacutellamokat mint a puha jog hagyomaacutenyos forraacutesai (pl az ajaacutenlaacutesok) A nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes annyiban kuumlloumlnboumlzik a puha jogtoacutel hogy nem csupaacuten egy rendelkezeacutest hanem egy hosszuacute taacutevra tervezett folyamatot jelentrdquo (Taller 2004 5) A moacutedszer leacutenyege a koumlvetkező A Tanaacutecs konszenzuson alapuloacute doumlnteacutessel koumlzoumls mutatoacuteszaacutemok meghataacuterozaacutesaacuteval ceacutelkitűzeacuteseket aacutelliacutet fel egy-egy szakpolitikai teruumlleten amelyekkel oumlsszhangban a tagaacutellamoknak nemzeti cselekveacutesi strateacute-giaacutet kell keacutesziacuteteniuumlk eacutes abban a lehetőseacuteg szerint nemzeti indikaacutetorok teljesiacuteteacuteseacutet is vaacutellalniuk kell A strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutera tett erőfesziacuteteacutesekről rendszeres időkoumlzoumlnkeacutent beszaacutemolnak a Bizottsaacutegnak amely a tagaacutellami cselekveacutesi tervek eacutes veacutegrehajtaacutesuk eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten aacutetfogoacute jelenteacutest keacutesziacutet a folyamatroacutel s ennek alapjaacuten az uacutejabb egyuumlttműkoumldeacutesi perioacutedusra vonatkozoacutean feluumllvizsgaacutelja a koumlzoumls ceacutelkitűzeacutesek rendszereacutet Mivel az unioacutes szerveknek nincs lehetőseacuteguumlk a nem vagy rosszul teljesiacutető tagaacutellamok szankcionaacutelaacutesaacutera a Bizottsaacuteg a pozitiacutev oumlsztoumlnzők alkalmazaacutesaacutera helyezik a hangsuacutelyt uacutegy hogy kiemelik eacutes a toumlbbi tagaacutellamnak aacutetveacutetelre ajaacutenljaacutek a legjobb nemzeti gyakorlatokat
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mivel magyaraacutezhatoacute az euroacutepai integraacutecioacutes toumlrekveacutesek felerősoumldeacutese a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően1 Mieacutert vaacutelt a gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutes az euroacutepai integraacutecioacute leghangsuacutelyosabb teruumlleteacuteveacute2 Milyen a demokratikus műkoumldeacutes deficitjeivel kapcsolatos keacuterdeacuteseket vet fel a hatalmi aacutegak sajaacutetos meg-3 osztaacutesa az unioacutes szervek koumlzoumlttMik a Tanaacutecs eacutes a Bizottsaacuteg legfontosabb feladatai eacutes hataacuteskoumlrei4 Mi az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutes eacuterteacutekelje az eljaacuteraacutest a műkoumldeacutes demokratikussaacutegaacutenak szempontjai alapjaacuten5 Hasonliacutetsa oumlssze a jogforraacutesok magyar eacutes unioacutes rendszereacutet6
irodalom
Hajduacute Joacutezsef (2000) Szociaacutelis biztonsaacuteg eacutes szociaacutelis veacutedelem In Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) Az Euroacutepai Unioacute szociaacutelis dimenzioacuteja Szociaacutelis eacutes Csalaacuteduumlgyi Miniszteacuterium Budapest
Horvaacuteth Zoltaacuten (2007) Keacutezikoumlnyv az Euroacutepai Unioacuteroacutel HVGndashORAC Budapest
26 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Jeney Petra Kende Tamaacutes Szűcs Tamaacutes (szerk) (2007) Euroacutepai koumlzjog eacutes politika Komplex Kiadoacute Buda-pest
Kecskeacutes Laacuteszloacute (2011) EU-jog eacutes jogharmonizaacutecioacute HVGndashORAC BudapestSamuel Lenia (1997) Alapvető Szociaacutelis Jogok Az Euroacutepai Szociaacutelis Karta esetjoga Euroacutepa Tanaacutecs
StrasbourgTaller Aacutegnes (2004) A nyitott koordinaacutecioacute műkoumldeacutese az euroacutepai szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutesben Keacutezirat Vaacuternay Ernő Papp Moacutenika (2002) Az Euroacutepai Unioacute joga KJKndashKerszoumlv Budapest
27
Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete12
Juhaacutesz Gaacutebor
Az unioacutes szociaacutelpolitika alapkeacuterdeacutese harmonizaacutecioacute vagy koordinaacutecioacute121
Az egyuumlttműkoumldeacutes alapjait a szociaacutelpolitikaacuteban is az Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacuteg alapiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute Roacutemai Szerződeacutes rendelkezeacutesei fektetteacutek le Maacutes teruumlletekhez keacutepest a szociaacutelpolitika eseteacuteben az alapiacutetoacutek a tag-aacutellamok szuverenitaacutesaacutenak mineacutel teljesebb megőrzeacuteseacutere toumlrekedtek Ennek alapvető oka az egyuumlttműkoumldeacutes gazdasaacutegi orientaacutecioacutejaacuteval magyaraacutezhatoacute hiszen az EGK alapiacutetoacutei elsősorban a gazdasaacutegi szabadsaacutegok (az aacuteruk a tőke a szolgaacuteltataacutesok eacutes a munkaerő szabad mozgaacutesaacutenak) biztosiacutetaacutesaacutera eacutes nem koumlzoumls kormaacutenyzaacutesra toumlrekedtek A biztosiacutetani kiacutevaacutent szabadsaacutegok koumlzuumll a munkaerő szabad aacuteramlaacutesa vetett fel olyan elvi jelentő-seacutegű keacuterdeacuteseket melyek eldoumlnteacutese meghataacuterozoacutenak bizonyult a koumlzoumls szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutere neacutezve Az egyuumlttműkoumldeacutes kezdeteacuten a szociaacutelpolitika alakiacutetaacutesaacutet meghataacuterozoacute fő keacuterdeacutes az volt hogy a szabad mozgaacutes biztosiacutetaacutesaacutehoz elegendő-e egy lazaacutebb a nemzeti szociaacutelis ellaacutetoacuterendszerek aacutetjaacuterhatoacutesaacutegaacutet biztosiacutetoacute egyuumltt-műkoumldeacutes (koordinaacutecioacute) vagy ahhoz inkaacutebb a tagaacutellamok szociaacutelis ellaacutetoacuterendszereinek harmonizaacutecioacuteja szuumlk-seacuteges A keacutet koncepcioacute uumltkoumlzeacutese keacutepezi a harmonizaacutecioacutendashkoordinaacutecioacute-vita alapjaacutet Harmonizaacutecioacutejuk eseteacuten a tagaacutellami szociaacutelis ellaacutetoacuterendszerek oumlsszehangolaacutesa koumlzoumls sztenderdek szerinti egyseacutegesiacuteteacutesuumlkkel toumlrteacutenne (pl Eu-szerte egyseacutegesen alkalmazott finansziacuterozaacutesi eacutes jogosultsaacutegi szabaacutelyok inteacutezmeacutenyesiacutetseacutevel) A koor-dinaacutecioacute olyan oacutevatosabb megkoumlzeliacuteteacutest jelent ami meghagyja a tagaacutellamok szuverenitaacutesaacutet sajaacutet nemzeti ellaacute-toacuterendszeruumlk kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes műkoumldteteacuteseacuteben s a koumlzoumlsseacuteg csupaacuten arra toumlrekszik hogy az emberek egyik tagaacutellamboacutel a maacutesikba vaacutendorlaacutesukkal ne vesziacutetseacutek el az előző rendszerben megszerzett jogosultsaacutegaikat A koordinaacutecioacute biztosiacutetaacutesaacutehoz eleacuteg ha a koumlzoumlsseacuteg a tagaacutellami szociaacutelpolitikaacutet eacuterdemben nem befolyaacutesoloacute technikai jellegű szabaacutelyozaacutessal eacutel Az Ohlin-jelenteacutes alapjaacuten a Roacutemai Szerződeacutes a szociaacutelis biztonsaacutegi rend-szerek koordinaacutecioacutejaacutet szolgaacuteloacute szabaacutelyok megalkotaacutesaacutera jogosiacutetotta fel a koumlzoumlsseacuteget Az integraacutecioacute elmeacute-lyuumlleacuteseacutevel ugyanakkor időről időre visszateacuterően felmeruumllnek a harmonizaacutecioacute szuumlkseacutegesseacutege mellett szoacuteloacute az 1950-es eacutevekben inkaacutebb meacuteg inkaacutebb csak hipotetikusnak minősiacutethető megfontolaacutesok Mivel azonban a szociaacutelis ellaacutetaacutesok egyseacutegesiacuteteacutese szuverenitaacutesuk egyik utolsoacute baacutestyaacutejaacutenak feladaacutesaacutera keacutenyszeriacuteteneacute a tag-aacutellamokat a harmonizaacutecioacutenak belaacutethatoacute időn beluumll vajmi kicsi az eseacutelye
A harmonizaacutecioacute hiacutevei arra a helyzetre kiacutevaacutentaacutek felkeacutesziacuteteni a koumlzoumlsseacutegeket amikor az egyseacuteges belső piac kialakulaacutesaacuteval olyan uacutej gazdasaacutegi koumlrnyezet joumln leacutetre amely alapvetően megvaacuteltoztatja a szociaacutelpolitika hagyomaacutenyosan nemzeti hataacuteskoumlrben alakiacutethatoacute eacuterdekviszonyait neacutezetuumlk szerint a belső piac leacutetrejoumltteacutevel olyan korlaacutetok is lebomlanak amelyek a szociaacutelpolitika nemzeti hataacuteskoumlrben valoacute fejlődeacuteseacutet biztosiacutetottaacutek eacutes ezaacuteltal a szociaacutelis politikaacutek a tagaacutellamok versenykeacutepesseacutegeacutet koumlzvetlenuumll befolyaacutesoloacute teacutenyezőveacute vaacutelnak Amennyiben ugyanis a szociaacutelpolitika nemzeti hataacuteskoumlrben marad uacutegy a belső piacon a termeacutekek eacutes szol-
28 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
gaacuteltataacutesok eacuterteacutekesiacuteteacutese azonos miacuteg előaacutelliacutetaacutesuk tagaacutellamonkeacutent kuumlloumlnboumlző szabaacutelyok szerint valoacutesul meg Az aacuteruk eacutes szolgaacuteltataacutesok fokozatosan egyseacutegesuumllő euroacutepai piacaacuten ezeacutert a foglalkoztataacutes jaacuteruleacutekos koumlltseacutegei egyre nagyobb meacuterteacutekben fogjaacutek befolyaacutesolni az egyuumlttműkoumldeacutesben reacuteszt vevő orszaacutegok versenykeacutepesseacute-geacutet iacutegy megnő a veszeacutelye annak hogy versenyhelyzetuumlk megoacutevaacutesa vagy eacuteppenseacuteggel javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a tagaacutellamok tudatosan a szociaacutelis viacutevmaacutenyok megnyirbaacutelaacutesaacutenak eszkoumlzeacutehez nyuacutelnak A szociaacutelis politikaacutek eacutes a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek minőseacutegeacutere vonatkozoacute koumlzoumls (harmonizaacutelt) szabaacutelyok hiacutejaacuten a gazdasaacutegi versenykeacutepesseacuteg javiacutetaacutesaacutenak igeacutenye egyfajta lefeleacute nivellaacutelaacutesi versenyt indiacutethat be a tagaacutellamok koumlzoumltt a szo-ciaacutelis kiadaacutesok tekinteteacuteben mineacutel alacsonyabb ugyanis az adoacute- eacutes jaacuteruleacutekteher (eacutes ebből koumlvetkezően mineacutel alacsonyabb a szociaacutelis ellaacutetaacutesok sziacutenvonala) annaacutel versenykeacutepesebb lesz egy adott orszaacuteg a nemzetkoumlzi s kiemelten az euroacutepai belső piacon folytatott versenyben A keacuteplet persze fordiacutetva is igaz E mozgaacutesok bein-dulaacutesaacutetoacutel a folyamat felerősoumldik a magasabb sziacutenvonaluacute ellaacutetoacuterendszert műkoumldtető orszaacuteg duplaacuten rosszul jaacuter hiszen nemcsak hogy a koraacutebbinaacutel toumlbb munkaacutejaacutet vesztett emberrel kell foglalkoznia de szűkuumllő beveacuteteleiből kell viszonylag nagyvonaluacute ellaacutetaacutesokat folyoacutesiacutetani a szaacutemukra Ez uacutejabb loumlkeacutest adhat az egymaacutesra licitaacutelaacutesnak eacutes ennek megint csak a szociaacutelis ellaacutetaacutesok laacutetjaacutek a kaacuteraacutet egy olyan oumlrdoumlgi koumlr joumlhet leacutetre amiből a tagaacutellamok maacuter nem tudnak kileacutepni s ami a joacuteleacuteti ellaacutetaacutesok fokozatos eacutes megaacutelliacutethatatlan erodaacuteloacutedaacutesaacutehoz vezet
A harmonizaacutecioacute mellett eacutervelők ezt versenysemleges koumlrnyezet kialakiacutetaacutesaacuteval vagyis a foglalkoztataacutes jaacute-ruleacutekos koumlltseacutegeinek egyseacutegesiacuteteacuteseacutevel veacutelteacutek kiveacutedhetőnek Egy ilyen iraacutenyuacute elmozdulaacutes megkeruumllhetetlenneacute tenneacute az ellaacutetaacutesok bizonyos meacuterteacutekű harmonizaacutelaacutesaacutet is Az eacuterveleacutes a laikus szaacutemaacutera is koumlnnyen koumlvethető ha a szociaacutelis ellaacutetoacuterendszer főbb elemeire (a taacutersadalombiztosiacutetaacutesi jaacuteruleacutek meacuterteacutekeacutere a nyugdiacutejkorhataacuterra a szolgaacutelati idők szaacutemiacutetaacutesaacutera stb) Euroacutepa-szerte azonos szabaacutelyok vonatkoznak akkor a keacuteszteteacutesen kiacutevuumll a lehetőseacutege is megszűnik annak hogy egy tagaacutellam a taacutersorszaacutegokeacutenaacutel alacsonyabb jaacuteruleacutekszint magasabb nyugdiacutejkorhataacuter stb bevezeteacuteseacuteből proacutebaacuteljon versenyelőnyt kovaacutecsolni magaacutenak
Az eacutervrendszer maacutesik elemekeacutent tovaacutebbi veszeacutelykeacutent azonosiacutetottaacutek a munkavaacutellaloacutek szociaacutelis ceacuteluacute vaacutendor-laacutesaacutet azokba az orszaacutegokba ahol magasabb sziacutenvonaluacute szociaacutelis ellaacutetaacutesokat kaphatnak (Ez akkor koumlvetkez-het be amikor egyes munkavaacutellaloacutei csoportok kifejezetten a magasabb szintű szociaacutelis ellaacutetaacutesok remeacutenyeacuteben telepednek le kuumllfoumlldoumln) Az ellaacutetoacuterendszerek egyseacutegesiacuteteacutese erre is megoldaacutest kiacutenaacutelna
Az oumltvenes eacutevekben elmeacuteleti jellegűnek hatoacute felteacutetelezeacutesek előbb az 1980-as eacutevekben majd a kelet-kouml-zeacutep-euroacutepai csatlakozaacutes folyamataacuteban igazolaacutest nyertek Az 1979ndash96 koumlzt hatalmon leacutevő konzervatiacutev brit kormaacuteny ugyanis egyaacuteltalaacuten nem rejtette veacuteka alaacute hogy joacuteleacutetiaacutellam-ellenes inteacutezkedeacutesei a hazai gazdasaacuteg versenykeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesaacutet szolgaacuteltaacutek ami eacutertelemszerűen egyuumltt jaacutert a koumlzoumlsseacutegen beluumlli versenypoziacuteci-oacutek javiacutetaacutesaacuteval is (A laza hazai szabaacutelyozaacutes kihasznaacutelaacutesaacuteval koumlltseacutegeiket a versenytaacutersakhoz keacutepest leszoriacutetoacute kirendelt munkavaacutellaloacutekat alkalmazoacute brit ceacutegek megzabolaacutezaacutesaacutet is szolgaacutelta peacuteldaacuteul a kirendelt munkavaacutellaloacutek veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 9671EK iraacutenyelv elfogadaacutesa) ugyancsak a lefeleacute nivellaacutelaacutesi verseny megleacuteteacutenek bizonyiacute-teacutekait laacutethatjuk az Eu-hoz uacutejonnan csatlakozott kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok eseteacuteben melyek az ezredfor-duloacute oacuteta nyiacutelt adoacute- eacutes jaacuteruleacutekcsoumlkkenteacutesi versenybe kezdtek egymaacutessal a befektetők kegyeieacutert
A Roacutemai Szerződeacutes elfogadaacutesakor ugyanakkor meacuteg nem leacutetezett az eacuterveleacutes suacutelyponti elemeacutet keacutepező egy-seacuteges euroacutepai belső piac eacutes a hideghaacuteboruacute egyik legforroacutebb perioacutedusaacuteban keacutesőbbi leacutetrehozaacutesaacutenak sem
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete 29
voltak kifejezett garanciaacutei Az alapiacutetoacutek csak amellett koumltelezteacutek el magukat hogy toumlrekedni fognak megterem-teacuteseacutere koumlzvetlen ceacutelkeacutent pedig előszoumlr az aacuteruk szolgaacuteltataacutesok tőkeacutek eacutes a munkaerő szabad aacuteramlaacutesa előtt aacutelloacute korlaacutetok fokozatos lebontaacutesaacutet jeloumllteacutek meg Ekkor tehaacutet egeacutesz egyszerűen tuacutel korainak tűnt a nemzetaacutellami szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek radikaacutelis aacutetalakiacutetaacutesa annak eacuterdekeacuteben hogy azokat hozzaacuteigaziacutetsaacutek a ki tud-ja mikor inteacutezmeacutenyesuumllő egyseacuteges piac koumlvetelmeacutenyeihez Az egyseacutegesiacuteteacutessel jaacuteroacute aacutetalakiacutetaacutesok roumlvid taacutevon minden tagaacutellamtoacutel aacuteldozatvaacutellalaacutest koumlveteltek volna mikoumlzben a reform szuumlkseacutegesseacutege csak hosszabb idő eltelte utaacuten az egyseacuteges piac teacutenyleges kialakulaacutesaacuteval nyerhetett igazolaacutest A dolgozoacutek vaacutendorlaacutesi motivaacutecioacute-jaacuteval kapcsolatos vaacuterakozaacutesok sem taacutemasztottaacutek alaacute a harmonizaacutecioacute szuumlkseacutegesseacutegeacutet A teacutenyleges migraacutecioacutes potenciaacutellal rendelkező munkavaacutellaloacutek ugyanis maacuter ekkor is jellemzően a magasabb joumlvedelem s nem a jobb szociaacutelis ellaacutetaacutesok remeacutenyeacuteben indultak uacutetnak Roumlvid taacutevon a munkavaacutellaloacutek szabad mozgaacutesa előtt aacutelloacute akadaacute-lyokat kellett lebontani eacutes ehhez elegendő volt a kuumlloumlnboumlző szabaacutelyok szerint műkoumldő nemzeti ellaacutetoacuterendsze-rek koumlzti aacutetjaacuterhatoacutesaacutegot biztosiacutetoacute technikai jellegű rendelkezeacutesek oumlsszehangolaacutesa amit a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacutejaacuteroacutel szoacuteloacute rendeletekkel biztosiacutetottak
Az bdquoalapiacutetoacute atyaacutekrdquo az utoacutebbi eacuterveket talaacuteltaacutek erősebbnek eacutes megeleacutegedtek azzal hogy a koumlzoumlsseacutegi jogalko-taacutes a kuumlloumlnboumlző tagaacutellami szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koumlzti aacutetjaacuterhatoacutesaacutegot biztosiacutetsa Ennek koumlszoumlnhetően a koumlzoumlsseacutegek szociaacutelis politikaacutejaacutet a kezdetektől a nemzeti szociaacutelpolitikaacutek oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet meg nem keacuterdőjelező korlaacutetozott meacuterteacutekű egyuumlttműkoumldeacutes a koordinaacutecioacute jellemezte A taacutersadalompolitika egyes teruumlletein ugyanak-kor az egyseacutegesiacuteteacutes iraacutenyaacuteba mutatoacute inteacutezkedeacutesek is szuumllettek Ezek koumlzeacute tartoznak a foglalkozaacutesi megbete-gedeacutesekre valamint a munkaidő egyseacutegesiacuteteacuteseacutere vonatkozoacute ajaacutenlaacutesok eacutes maacutes a munkajogi sztenderdizaacutecioacute iraacutenyaacuteba mutatoacute rendelkezeacutesek Ezeknek az inteacutezkedeacuteseknek koumlzoumls jellemzője az hogy nincs koumlzvetlen uacutej-raelosztaacutesi hataacutesuk eacutes bevezeteacutesuumlk alapvetően a versenysemleges helyzetek kialakiacutetaacutesaacutenak igeacutenyeacutevel ma-gyaraacutezhatoacute
A koumlzoumlsseacutegi szociaacutelispolitika fejlődeacutese122
A teacutemaacuteval foglalkozoacute koraacutebbi művek (pl Egyed eacutes Gyulavaacuteri 1998 Gyulavaacuteri 2000 Gyulavaacuteri 2004) megiacuteraacute-suk daacutetumaacuteig reacuteszletekbe menő pontossaacuteggal dolgoztaacutek fel a koumlzoumlsseacuteg szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacuteseacutenek toumlrteacuteneteacutet Ezeacutert E-jegyzetuumlnk nem szaacutendeacutekozik megismeacutetelni a koraacutebbi tanulmaacutenyokban leiacutertakat Ehelyett a bennuumlk szereplő teacutenyeket csak vaacutezlatosan ismertetjuumlk eacutes nagyobb hangsuacutelyt helyezuumlnk a magyar csatlako-zaacutes oacuteta eltelt időszak fejlemeacutenyeinek bemutataacutesaacutera
A szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes első szakasza (1957ndash71)Amint azt az előbbiekben ismertettuumlk a szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes korlaacutetozott moacutedon az elteacuterő tagaacutel-lami ellaacutetoacuterendszerek koumlzoumltti aacutetjaacuterhatoacutesaacuteg megteremteacuteseacutere koncentraacutelva vette kezdeteacutet Ez nem jelentette a harmonizaacutecioacute minden formaacutejaacutenak eacutelből valoacute elutasiacutetaacutesaacutet csak azt hogy a koumlzoumlsseacutegi egyuumlttműkoumldeacutes so-raacuten nem erre helyeződoumltt a hangsuacutely A Roacutemai Szerződeacutes szociaacutelis politikaacutekkal foglalkozoacute fejezeteacutenek első
30 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
rendelkezeacutese (117 cikk) peacuteldaacuteul arroacutel iacutert hogy a munkavaacutellaloacutek eacutelet- eacutes munkakoumlruumllmeacutenyeinek javiacutetaacutesa olyan fejlődeacutesi folyamat ami lehetőveacute teszi e koumlruumllmeacutenyek oumlsszehangolaacutesaacutet vagyis harmonizaacutelaacutesaacutet A 117 cikk maacutesodik bekezdeacutese ugyanakkor vilaacutegossaacute teszi hogy az alapiacutetoacutek neacutezete szerint a nemzetaacutellami szociaacutelpoliti-kaacutek egymaacuteshoz koumlzeliacuteteacutese elsősorban nem a koumlzoumlsseacutegi inteacutezkedeacutesekből hanem a koumlzoumls piac műkoumldeacuteseacuteből koumlvetkezik majd be E visszafogott megkoumlzeliacuteteacutes nyomaacuten az unioacute szociaacutelpolitikai hataacuteskoumlrei meglehetősen szűkkoumlrűen lettek meghataacuterozva azok csak a munkavaacutellaloacutek szabad mozgaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesaacuteval oumlsszefuumlggő keacuterdeacutesekre (48ndash51 cikk) a Szociaacutelis Alap felaacutelliacutetaacutesaacutera eacutes műkoumldeacuteseacutere (123 cikk) valamint a beacuterezeacutes nemek szerinti egyenlőseacutegeacutenek elveacutere korlaacutetozoacutedtak (119 cikk) A szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes előmozdiacutetaacutesaacutehoz a Bizottsaacuteg csak tanulmaacutenyok keacutesziacuteteacuteseacutere eacutes megbeszeacuteleacutesek szervezeacuteseacutere kapott felhatalmazaacutest A szociaacutel-politikai egyuumlttműkoumldeacutes első perioacutedusaacuteban a Roacutemai Szerződeacutesben kitűzoumltt szereacuteny ceacutelok koumlzuumll sem kezdő-doumltt meg az egyenlő beacuterezeacutes elveacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacutese (A szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacutejaacuteroacutel szoacuteloacute első rendelkezeacutes maacuter 1959-ben megszuumlletett a Szociaacutelis Alap pedig 1962-től kezdte meg műkoumldeacuteseacutet)
A szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes a Paacuterizsi Csuacutecstalaacutelkozoacutetoacutel az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny elfogadaacutesaacuteig (1972ndash86)Az 1972 oktoacutebereacuteben tartott Paacuterizsi Csuacutecstalaacutelkozoacuten doumlnteacutes szuumlletett az egyuumlttműkoumldeacutes szociaacutelis dimenzioacutejaacute-nak erősiacuteteacuteseacuteről eacutes arroacutel hogy ezt szociaacutelis programok segiacutetseacutegeacutevel kell megtenni A Tanaacutecsnak a csuacutecstalaacutel-kozoacute utaacuten kiadott koumlzlemeacutenye szerint a ceacutelok koumlzoumltt szerepelt a gazdasaacutegpolitikaacuteval egyenlő fontossaacuteguacute erős koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika kialakiacutetaacutesa E strateacutegiai ceacutelkitűzeacutes alapjaacuten keacutesziacutetette elő a Bizottsaacuteg az első szociaacutelis akcioacuteprogramot ami az alaacutebbi teruumlleteken hataacuterozott meg jogalkotaacutesi feladatokat
a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg veacutedelmeacutenek a munka diacutejazaacutesaacutenak a munkaidő maximaacutelis tartamaacutenak a munkavaacutellaloacutei reacuteszveacuteteli jogok erősiacuteteacuteseacutenek a munkaszerződeacutesek minimaacutelis koumlvetelmeacutenyeinek a feacuterfi eacutes női munkavaacutellaloacutek egyenlőseacutegeacutenek szabaacutelyozaacutesa
A Bizottsaacuteg előterjeszteacuteseacutet a Miniszterek Tanaacutecsa 1974 januaacuter 21-i uumlleacuteseacuten joacutevaacutehagyta aacutem azt kiegeacutesziacutetette a szubszidiaritaacutes koumlvetelmeacutenyeacutevel (vagyis azzal az elvvel hogy a koumlzoumlsseacutegi szervek csak akkor eacutelhetnek jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesukkal ha igazolni tudjaacutek hogy a szabaacutelyozni kiacutevaacutent keacuterdeacutes euroacutepai jelentőseacutegű eacutes koumlzoumlsseacutegi szintű inteacutezkedeacutessel hataacutesosabban kezelhető mintha az inteacutezkedeacuteseket a nemzetaacutellamok hoznaacutek meg) Az akcioacuteprogram eredmeacutenyekeacutent1975 eacutes 1980 koumlzoumltt kezdeteacutet vette az ekkor meacuteg csak nemi relaacutecioacutera korlaacutetozoacutedoacute az egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutehez koumltődő jogalkotaacutes megszuumllettek a munkavaacutellaloacutei jogokat veacutedő koumlzoumlsseacutegi iraacutenyelvek valamint a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg veacutedelmeacutet ceacutelzoacute 11 iraacutenyelv nem toumlrteacutent ugyanakkor előreleacutepeacutes a munkavaacutellaloacutei reacuteszveacuteteli jogok erősiacuteteacutese az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek a reacuteszmunkaidős alkalmazottakra valoacute kiterjeszteacutese eacutes a szuumllői szabadsaacuteg koumlzoumls sztenderdjeinek megha-
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete 31
taacuterozaacutesa tekinteteacuteben Az első szociaacutelis akcioacuteprogram lezaacuterultaacuteval nem sikeruumllt uacutejabb hasonloacute jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesokat is biztosiacutetoacute programot elfogadtatni
A szociaacutelis dimenzioacute fejlődeacuteseacutenek uacutej lenduumlletet Jacques delorsnak a Bizottsaacuteg elnoumlkeacuteveacute valoacute megvaacutelasz-taacutesa adott 1985-ben Az uacutej bizottsaacutegi elnoumlk előtt aacutelloacute első feladat az alapszerződeacutesi rendszer aacutetfogoacute feluumll-vizsgaacutelataacutenak eacutes moacutedosiacutetaacutesaacutenak levezeacutenyleacutese volt egy olyan időszakban amikor eleacuterhető koumlzelseacutegbe keruumllt a koumlzoumls belső piac kialakiacutetaacutesa ami felerősiacutetette a szociaacutelis doumlmpingtől (eacutes aacuteltalaacuteban a tagaacutellami szociaacutelis ellaacutetoacuterendszerekre gyakorolt hataacutesaival kapcsolatos feacutelelmeket) E kihiacutevaacutesokra delors a hagyomaacutenyos szo-ciaacuteldemokrata szemleacuteletmoacuted jegyeacuteben a piaci folyamatok szociaacutelis megfontolaacutesok szerinti megfeacutekezeacuteseacutevel akart vaacutelaszolni a toumlbb piaci szabadsaacutegot erőteljesebb szociaacutelis jogalkotaacutessal kiacutevaacutenta ellensuacutelyozni Uacutejiacutetaacutesa az volt hogy az bdquoeuroacutepai szociaacutelis teacuterrdquo kialakiacutetaacutesaacuteval az eddig e feladat ellaacutetaacutesaacuteban jeleskedő nemzetaacutellami kormaacutenyzati apparaacutetust az Euroacutepai Koumlzoumlsseacutegeacutevel proacutebaacutelta felcsereacutelni A szociaacutelis jogok koumlzoumlsseacutegi szinten valoacute megerősiacuteteacuteseacutet keacutet egymaacutest taacutemogatoacute strateacutegiaacuteval kiacutevaacutenta eleacuterni a szociaacutelis paacuterbeszeacuted inteacutezmeacutenyesiacuteteacute-seacutevel eacutes a koumlzoumlsseacutegi minimumsztenderdek kialakiacutetaacutesaacuteval utoacutebbi a koumlzoumlsseacuteg taacutersadalompolitikai iraacutenyultsaacute-guacute doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutesainak egyszerűsiacuteteacuteseacutet felteacutetelezte ezeacutert 1986-ban az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny elfogadaacutesakor a Bizottsaacuteg bőviacuteteni javasolta a minősiacutetett toumlbbseacuteggel eldoumlnthető keacuterdeacutesek koumlreacutet A Bizottsaacuteg erőfesziacuteteacuteseit azonban csak meacuterseacutekelt siker koronaacutezta mivel az uacutej 118a cikk csak a munkahelyi egeacuteszseacuteg- eacutes biztonsaacutegveacutedelmi inteacutezkedeacutesek tekinteteacuteben biztosiacutetotta azt a munkavaacutellaloacutei jogokat eacutes eacuterdekeket eacuterintő jogszabaacutelyok elfogadaacutesaacutehoz tovaacutebbra is egyhanguacute doumlnteacutesre volt szuumlkseacuteg A szociaacutelis minimumsztenderdek elfogadaacutesaacutet a tagaacutellamok egy reacuteszeacutenek ndash kuumlloumlnoumlsen az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegnak ndash az ellenaacutellaacutesa eacutes a bőviacuteteacutesi hullaacutemok is haacutetraacuteltattaacutek
A bdquoszociaacutelis teacuterrdquo kialakiacutetaacutesaacutenak az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacutennyal vallott kudarcaacutet koumlvetően delors ismeacutetel-ten megkiacuteseacuterelte hogy lenduumlletet adjon a koumlzoumlsseacuteg szociaacutelis jogalkotaacutesaacutenak 1988 veacutegeacuten felkeacuterte a Firenzei Euroacutepai Egyetemet hogy szakeacutertői segiacutetseacutegeacutevel keacutesziacutetse el a Koumlzoumlsseacutegben biztosiacutetandoacute szociaacutelis alapjogok kataloacutegusaacutet a Munkavaacutellaloacutek Koumlzoumlsseacutegi Szociaacutelis Kartaacutejaacutet A dokumentumban uacutejfent kiacuteseacuterletet tettek a minő-siacutetett toumlbbseacuteggel valoacute doumlnteacuteshozatal taacutergykoumlreacutenek kiszeacutelesiacuteteacuteseacutere
A Munkavaacutellaloacutek Koumlzoumlsseacutegi Szociaacutelis Kartaacutejaacutetoacutel a Maastrichti SzerződeacutesigA Munkavaacutellaloacutek Koumlzoumlsseacutegi Szociaacutelis Kartaacuteja 1989-re keacuteszuumllt el eacutes egy dokumentumba foglalva tartalmazta az euroacutepai munkajogi eacutes ndash joacuteval szereacutenyebb meacuterteacutekben a szociaacutelis ndash modell alapjait de a brit kormaacuteny merev ellenaacutellaacutes miatt rendelkezeacuteseit nem sikeruumllt az alapszerződeacutesi rendszerbe emelni A briteken kiacutevuumll viszont mindegyik akkori tagaacutellam csatlakozott a Kartaacutehoz azzal hogy koumltelezettseacuteget vaacutellaltak a benne foglalt ren-delkezeacutesek veacutegrehajtaacutesaacutera meacuteg akkor is ha az ennek eacuterdekeacuteben valoacute felleacutepeacutesre a koumlzoumlsseacutegi szervek nem rendelkeztek felhatalmazaacutessal Az alaacuteiacuteroacute 11 tagaacutellam vonatkozaacutesaacuteban elkeacuteszuumllt a Koumlzoumlsseacutegi Karta Akcioacuteprog-ramja is
A Koumlzoumlsseacutegi Karta uumlgye a Maastrichti Csuacutecstalaacutelkozoacute is napirendre keruumllt ahol a Bizottsaacuteg maacuter felkeacuteszuumllt a vaacuterhatoacute brit oppoziacutecioacute miatt kialakuloacute helyzetre ezeacutert az Euroacutepai unioacutet leacutetrehozoacute Maastrichti Szerződeacuteshez
32 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
egy Szociaacutelpolitikai Jegyzőkoumlnyvet eacutes egy Szociaacutelpolitikai Megaacutellapodaacutest csatoltak azeacutert hogy a Kartaacuteban foglalt ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutera iacutegy biztosiacutetsaacutek a koumlzoumlsseacutegi szervek felhatalmazaacutesaacutet
A Szociaacutelpolitikai Jegyzőkoumlnyvben a Kartaacutet alaacuteiacuteroacute tizenegy tagaacutellam leszoumlgezte hogy jogalkotaacutesukban figyelembe veszik a Karta előiacuteraacutesait aacutem ebbeacuteli teveacutekenyseacuteguumlk nem eacuterinti az alapszerződeacutesi rendszert eacutes a ko-raacutebban elfogadott koumlzoumlsseacutegi szociaacutelis jogszabaacutelyok hataacutelyaacutet tovaacutebbaacute hogy a Szociaacutelpolitikai Jegyzőkoumlnyv eacutes a Szociaacutelpolitikai Megaacutellapodaacutes alapjaacuten elfogadott jogszabaacutelyok nem vonatkoznak az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegra
A Szociaacutelpolitikai Megaacutellapodaacutes a tizenegy alaacuteiacuteroacute tagaacutellamra de csakis raacutejuk vonatkozoacutean bőviacutetette a minő-siacutetett toumlbbseacuteggel meghozhatoacute szociaacutelpolitikai inteacutezkedeacutesek koumlreacutet eacutes roumlgziacutetette az euroacutepai szociaacutelis paacuterbeszeacuted uacutej rendszereacutet is aminek alapjaacuten a szociaacutelis partnerek lehetőseacuteget kaptak arra hogy kezdemeacutenyezhesseacutek a koumlztuumlk leacutetre joumltt megaacutellapodaacutesok koumlzoumlsseacutegi jogba foglalaacutesaacutet A vaacuteltoztataacutesok nyomaacuten a 1989ndash94 koumlzoumltt 26 fuumlggőben leacutevő előterjeszteacutes koumlzuumll 18-at sikeruumllt jogszabaacutelykeacutent elfogadni mikoumlzben a hagyomaacutenyos moacutedon is szuumllettek koumlzoumlsseacutegi szociaacutelis jogi normaacutek
Az Amszterdami SzerződeacutesA Szociaacutelpolitikai Megaacutellapodaacutes elfogadaacutesaacutet koumlvetően a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika bdquokeacutetvaacutegaacutenyuacutevaacuterdquo vaacutelt az Egyezmeacutenyben reacuteszes tagaacutellamok egymaacutes koumlzti relaacutecioacutejaacuteban lehetőseacuteg nyiacutelt a gyorsabb eacutes kiterjedtebb szo-ciaacutelis jogalkotaacutesra miacuteg a koumlzoumlsseacuteg egeacuteszeacutet tekintve fennmaradtak a megleacutevő akadaacutelyok Ez a helyzet 1997-re vaacuteltozott meg amikor az 1996 eacutevi parlamenti vaacutelasztaacutesokon győztes brit Munkaacutespaacutert iacutegeacutereteacutehez hiacuteven csatlakozott a Koumlzoumlsseacutegi Munkavaacutellaloacutek Szociaacutelis Kartaacutejaacutehoz mikoumlzben az Amszterdami Csuacutecstalaacutelkozoacuten az alapszerződeacutes uacutejabb moacutedosiacutetaacutesa zajlott A brit csatlakozaacutessal lehetőveacute vaacutelt hogy a Kartaacutet beemeljeacutek az Alap-szerződeacutes szoumlvegeacutebe ami Amszterdamban meg is toumlrteacutent Az Amszterdami Szerződeacutes a minősiacutetett toumlbb-seacuteggel meghozhatoacute doumlnteacutesek koumlreacutenek kitaacutegiacutetaacutesaacuteval eacutes uacutej koordinaacutecioacutes mechanizmusok inteacutezmeacutenyesiacuteteacuteseacutevel alaposan aacutetalakiacutetotta az unioacute szociaacutelis hataacuteskoumlreit eacutes uacutej lenduumlletet vitt a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutebe
A moacutedosiacutetaacutesok jelentőseacutegeacutet noumlveli hogy az egyuumlttműkoumldeacutest olyan uacutej teruumlletekre is kiterjesztetteacutek mint a foglalkoztataacutespolitika valamint a taacutersadalmi kirekesztődeacutes eacutes a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem Fontos szemleacute-letvaacuteltozaacutest tuumlkroumlzoumltt az is hogy az Euroacutepa Tanaacutecs Szociaacutelis Kartaacutejaacutera valoacute koumlzvetlen utalaacutessal feleacuterteacutekelőd-tek a szociaacutelis jogok veacutedelmeacutenek emberi jogi aspektusai1 A nemek koumlzti egyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute rendelkezeacutesek is meguacutejultak lehetőveacute teacuteve a nagyobb eseacutelyegyenlőseacuteget biztosiacutetoacute (pozitiacutev diszkriminaacutecioacutes) inteacutezkedeacutesek meghozatalaacutet az adott foglalkozaacutesi aacutegakban alulreprezentaacutelt nemhez tartozoacutek szaacutemaacutera2 Figye-lemre meacuteltoacute kezdemeacutenyezeacutest tartalmaz a csuacutecstalaacutelkozoacuten kibocsaacutetott 22 szaacutemuacute nyilatkozat ami előiacuterja hogy
1 A 136 cikk szoumlvegezeacutese szerint a tagaacutellamok ceacutelkitűzeacuteseiket az olyan alapvető szociaacutelis jogok bdquotudataacutebanrdquo hataacuterozzaacutek meg mint amelyeket az Euroacutepa Tanaacutecs Szociaacutelis Kartaacuteja eacutes a Koumlzoumlsseacutegi Munkavaacutellaloacutek Szociaacutelis Kartaacuteja tartalmaz
2 Hosszuacute idő utaacuten sikeruumllt a Roacutemai Szerződeacutes szoumlvegeacutet pontosiacutetani azzal hogy abba bekeruumllt az bdquoegyenlő eacuterteacutekű mun-kardquo kifejezeacutes A vaacuteltozaacutesnak azonban gyakorlati jelentőseacutege szinte alig volt mivel a Biacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelkezeacutesi gyakorlataacuteban maacuter reacutegoacuteta ennek megfelelően jaacutert el
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete 33
a Roacutemai Szerződeacutes 100a cikke alapjaacuten bdquomeghozandoacute inteacutezkedeacutesek kidolgozaacutesakor a Koumlzoumlsseacuteg inteacutezmeacutenye-inek figyelembe kell venniuumlk a fogyateacutekos szemeacutelyek szuumlkseacutegleteitrdquo
A moacutedosiacutetaacutesok nyomaacuten meguacutejiacutetott felhatalmazaacutesok alapjaacuten az Amszterdami Szerződeacutes oacuteta a szociaacutelis politikaacutekat eacuterintő doumlnteacutesek az 1 aacutebra szerint hozhatoacutek meg
bull a munkavaacutellaloacutek (szemeacutelyek) szabad aacuteramlaacutesaacutet biztosiacutetoacute rendelkezeacutesekbull a munkahelyi koumlrnyezet javiacutetaacutesaacutet a munkavaacutellaloacutek egeacuteszseacutege eacutes biztonsaacutega veacutedelmeacuteben szolgaacuteloacute
inteacutezkedeacutesekbull a munkafelteacutetelekre vonatkozoacute inteacutezkedeacutesek (137 cikk a pont)bull a munkafelteacutetelekre vonatkozoacute inteacutezkedeacutesek (137 cikk b pont)bull a munkavaacutellaloacutek taacutejeacutekoztataacutesaacutet eacutes a veluumlk valoacute konzultaacutecioacutet biztosiacutetoacute inteacutezkedeacutesek (137 cikk e pont)bull a munkaerőpiacroacutel kizaacutert szemeacutelyek beilleszkedeacuteseacutet lehetőveacute tevő inteacutezkedeacutesek (137 cikk h pont)bull azok az inteacutezkedeacutesek amelyek a feacuterfiak eacutes nők koumlzoumltti egyenlőseacuteget biztosiacutetjaacutek a munkaerőpiacon valoacute
eseacutelyek vonatkozaacutesaacuteban eacutes a munkaacuteval kapcsolatos elbaacutenaacutest illetően (137 cikk i pont)
bull a taacutersadalombiztosiacutetaacutest eacutes a munkavaacutellaloacutek szociaacutelis veacutedelmeacutet eacuterintő inteacutezkedeacutesek (137 cikk c pont)bull a munkavaacutellaloacutekat eacutes a munkaszerződeacutes felmondaacutesa eseteacuten veacutedő (137 cikk d pont)bull a munkaacuteltatoacutek eacutes a munkavaacutellaloacutek eacuterdekeinek kollektiacutev keacutepviseleteacutet eacutes veacutedelmeacutet biztosiacutetoacute inteacutezkedeacutesek
beleeacutertve a vezeteacutesben valoacute koumlzoumls reacuteszveacutetelt (kiveacuteve a beacuterezeacutesre az egyesuumlleacutesi jogra a sztraacutejkjogra eacutes a kizaacuteraacutes jogaacutera vonatkozoacute inteacutezkedeacuteseket (137 cikk f pont)
bull harmadik aacutellam azon aacutellampolgaacuterainak munkafelteacuteteleit eacuterintő inteacutezkedeacuteseket akik jogszerűen tartoacutezkodnak a koumlzoumlsseacuteg teruumlleteacuten (137 cikk g pont)
bull a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacutejaacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesek (42 cikk)bull a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutessel szembeni felleacutepeacuteshez szuumlkseacuteges inteacutezkedeacutesek (13 cikk)
bull foglalkoztataacutespolitika (128 cikk)bull a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem (137 cikk j pont)bull a taacutersadalombiztosiacutetaacutesi rendszerek modernizaacutelaacutesa (137 cikk k pont)
Minősiacutetett toumlbbseacuteggel
meghozhatoacute doumlnteacutesek
Egyhanguacute szavazaacutessal
meghozhatoacute doumlnteacutesek
Nyitott koordinaacutecioacutesmoacutedszer alkalmazaacutesa
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
1 aacutebra doumlnteacuteshozatali moacutedok
A koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika fejlődeacutese az ezredforduloacute oacutetaAz Amszterdami Szerződeacutesben biztosiacutetott felhatalmazaacutesokra taacutemaszkodva hataacuteroztaacutek meg az Euroacutepa Ta-naacutecs 2000 maacuterciusaacuteban Lisszabonban tartott uumlleacuteseacuten az unioacute ezredforduloacutera vonatkozoacute strateacutegiai ceacuteljaacutet va-gyis azt hogy az unioacutenak 2010-ig a vilaacuteg legversenykeacutepesebb eacutes legdinamikusabb fenntarthatoacute noumlvekedeacutesre keacutepes tudaacutesalapuacute gazdasaacutegaacutevaacute kell vaacutelnia toumlbb eacutes jobb munkahely kialakiacutetaacutesa eacutes a taacutersadalmi koheacutezioacute magas szintje mellett Az unioacute strateacutegiai ceacuteljai koumlzoumltt valoacute megjeleniacuteteacutessel a szociaacutelis dimenzioacute feleacuterteacutekelődoumltt amit az is alaacutetaacutemasztott hogy a Csuacutecs koumlvetkezteteacutesei felszoacuteliacutetottaacutek a Tanaacutecsot a szociaacutelpolitika joumlvőbeli iraacutenyairoacutel szoacuteloacute aacutellaacutespontjaacutenak kialakiacutetaacutesaacutera Ez az eacutev veacutegeacuten a decemberi nizzai Csuacutecstalaacutelkozoacuten toumlrteacutent meg ahol elfogadtaacutek az Euroacutepai Szociaacutelpolitikai Menetrendet az unioacute első szociaacutelpolitikai strateacutegiaacutejaacutet melyben a szo-ciaacutelpolitika produktiacutev jellegeacutet hangsuacutelyoztaacutek
34 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Az Euroacutepai Szociaacutelpolitikai Menetrend (2000ndash2005)A Szociaacutelpolitikai Menetrend az egyuumlttműkoumldeacutesnek a hagyomaacutenyos teruumlleteken valoacute fenntartaacutesa mellett ra-dikaacutelisan uacutej politikai kezdemeacutenyezeacuteseket is tartalmazott mint peacuteldaacuteul a szociaacutelis veacutedelem korszerűsiacuteteacutese a taacutersadalmi beilleszkedeacutes előmozdiacutetaacutesa a diszkriminaacutecioacute lekuumlzdeacuteseacutet szolgaacuteloacute programok taacutemogataacutesa Ezek megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz azonban nem rendelt toumlbbletforraacutesokat ehelyett elegendőnek tartotta a koumlzkiadaacutesok uacutejra-orientaacutelaacutesaacutet a tagaacutellami szociaacutelis politikaacutek hateacutekonysaacutegaacutenak noumlveleacutese eacuterdekeacuteben A Szociaacutelpolitikai Menet-rendben meghataacuterozott ceacutelkitűzeacutesek megvaloacutesiacutetaacutesa koraacutentsem egyforma intenzitaacutessal vette kezdeteacutet Kiemelt jelentőseacutegűek a foglalkoztataacutesi szint noumlveleacuteseacutet eacutes a tudaacutesalapuacute gazdasaacutegra valoacute aacutetaacutellaacutest szolgaacuteloacute inteacutezke-deacutesek amelyek az unioacute cselekveacutesi programjaacutenak magjaacuteba tartozoacute foglalkoztataacutesi strateacutegia szerves reacuteszeacutet alkottaacutek Ezzel szemben a szociaacutelis veacutedelem korszerűsiacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute beavatkozaacutesok koumlzuumll csak a nyugdiacutejrend-szerek aacutetalakiacutetaacutesa tekinteteacuteben teljesedett ki a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacuten alapuloacute koumlzoumlsseacutegi iraacutenyvonalak kibocsaacutetaacutesa eacutes az azokhoz igaziacutetott nemzeti cselekveacutesi tervek reacuteveacuten megvaloacutesuloacute egyuumlttműkoumldeacutes3 Az egeacutesz-seacuteguumlgyi eacutes idősgondozaacutesi rendszerek teruumlleteacuten hosszuacute időn keresztuumll csupaacuten az informaacutecioacutek gyűjteacutese zajlott a koumlzoumls ceacutelkitűzeacutesek meghataacuterozaacutesaacutenak előkeacutesziacuteteacutese eacuterdekeacuteben
A lisszaboni strateacutegia feluumllvizsgaacutelataAz uacutej eacutevezred első eacutevtizedeacutenek koumlzepeacutere nyilvaacutenvaloacute vaacutelt hogy a lisszaboni strateacutegiaacuteban megjeloumllt ceacutelok a jelzett hataacuteridőre nem fognak teljesuumllni ezeacutert a strateacutegia előre tervezett feacutelidős vizsgaacutelata a szociaacutelpoliti-kai ceacutelkitűzeacutesek uacutejragondolaacutesaacutera is lehetőseacuteget teremtett A koumlzoumlsseacutegi strateacutegia feluumllvizsgaacutelataacutet a Wim Kok a Szociaacutelpolitikai Menetrendeacutet pedig egy maacutesik de Lamothe vezeteacuteseacutevel műkoumldő munkacsoport veacutegezte A keacutet munkacsoport elteacuterő koumlvetkezteteacutesekre jutott eacutes koumlzuumlluumlk az uacutej Joseacute Manuel Barroso vezeteacuteseacutevel felaacutelloacute Bizottsaacuteg az aacutetfogoacutebbat Wim Kok jelenteacuteseacutet vette alapul programja megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Ennek megfelelően a koumlzoumlsseacutegi strateacutegia hangsuacutelyai megvaacuteltoztak annak előtereacutebe a versenykeacutepesseacuteg eacutes a foglalkoztataacutes noumlve-leacutese keruumllt az egyeacuteb szakpolitikai (szociaacutelpolitikai koumlrnyezetveacutedelmi stb) ceacutelkitűzeacuteseket pedig azokhoz igaziacute-tottaacutek A hangsuacutelyvaacuteltaacutes jegyeacuteben zajlott le a nyitott koordinaacutecioacute addigra meglehetősen szerteaacutegazoacute folyama-tainak aacuteramvonalasiacutetaacutesa 2006-toacutel a szociaacutelis veacutedelmi eacutes taacutersadalmi befogadaacutesi iraacutenyvonalakat az időben őket megelőzően kibocsaacutetott integraacutelt gazdasaacuteg- eacutes foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyvonalakhoz kezdteacutek igaziacutetani eacutes egyseacuteges haacuteromeacuteves ciklusokat bonyoliacutetani Az eacutevtized veacutegeacutehez koumlzeledve a 2008-ban kirobbant peacutenzuumlgyi majd gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg koumlruumllmeacutenyei koumlzt maacuter nem lehetett megeleacutegedni a ndash csak reacuteszben e fejlemeacutenyek miatt nem teljesuumllő ndash lisszaboni strateacutegia egyszerű kiigaziacutetaacutesaacuteval hanem uacutej strateacutegiaacutet kellett alkotni ami az bdquoEuroacutepa 2020rdquo elnevezeacutest kapta
A Lisszaboni Szerződeacutes Az eredetileg szűk koumlrű gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutesi ceacutellal leacutetrehozott EGK az ezredforduloacutera a szakpolitikaacutek szeacuteles koumlreacutere kiterjedő egyuumlttműkoumldeacutesi foacuterummaacute vaacutelt Ez megnoumlvelte a doumlnteacuteshozoacute szervek politikai felelős-
3 A nyitott koordinaacutecioacute folyamataacutet reacuteszletesen kiadvaacutenyunk 133 pontja taacutergyalja
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete 35
seacutegeacutet ami azonban nem tuumlkroumlződoumltt a doumlnteacuteshozoacute szervek demokratikus legitimaacutecioacutejaacuteban A keleti bőviacuteteacutes ugyancsak suumlrgette az inteacutezmeacutenyi reformokat mivel 27 igen elteacuterő gazdasaacutegi fejlettseacutegű eacutes politikai kultuacuteraacutejuacute tagaacutellam eacuterdekeinek oumlsszehangolaacutesa joacuteval oumlsszetettebb feladat mint feacutel vagy egy tucat hasonloacute gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi haacutetterű orszaacutegeacute E keacutenyszereknek igyekezett megfelelni az Eu azzal hogy alkotmaacutenyos szer-ződeacutesben kiacutevaacutenta roumlgziacuteteni műkoumldeacuteseacutenek legfontosabb szabaacutelyait Az Eu alkotmaacutenyos szerződeacuteseacutet 2004 oktoacuteber 29-eacuten fogadta el a Tanaacutecs aminek az eredeti elkeacutepzeleacutesek szerint az ugyanebben az eacutevben elfoga-dott Alapjogi Charta is reacuteszeacutet keacutepezte volna Az alkotmaacutenyos szerződeacutes azonban hollandiai eacutes franciaorszaacutegi elutasiacutetaacutesa miatt nem leacutepett eacuteletbe ami az inteacutezmeacutenyi reformok elmaradaacutesa miatt az egyuumlttműkoumldeacutes zaacutetonyra futaacutesaacuteval fenyegetett Ezt a helyzetet az alkotmaacutenyos szerződeacutest helyettesiacutető Lisszaboni Szerződeacutes elfogadaacute-saacuteval poacutetoltaacutek 2007-ben ami a szociaacutelis teruumlleten az alaacutebbi vaacuteltozaacutesokat eredmeacutenyezte
Az Alapvető Jogok Chartaacutejaacutet az Alapszerződeacuteshez csatoltaacutek de nem foglaltaacutek bele annak szoumlvegeacutebe iacutegy 1 jogi staacutetusza gyenge eacutes bizonytalan aacutem azzal hogy a meghirdetett jogok koumlzoumltt gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis termeacuteszetűek is szerepelnek a dokumentum meacutegis uacutettoumlrő jelentőseacutegű A Lisszaboni Szerződeacutest szociaacutelis klauzulaacuteval (zaacuteradeacutekkal) laacutettaacutek el ami szerint az oumlsszes koumlzoumlsseacutegi 2 (szak)politikai doumlnteacutes eacutes azok veacutegrehajtaacutesa soraacuten figyelembe kell venni a koumlzoumlsseacuteg szociaacutelis ceacutelkitűzeacuteseit kuumlloumlnoumlsen a foglalkoztataacutes az oktataacutes a keacutepzeacutes eacutes az egeacuteszseacutegveacutedelem magas szintjeacutenek biztosiacutetaacutesaacutet a szociaacutelis veacutedelem megfelelőseacutegeacutenek biztosiacuteteacutekait valamint a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem szempontjait Az unioacutes szervek felhatalmazaacutest kaptak arra hogy meghataacuterozzaacutek a koumlzoumlsseacutegi ceacuteluacute szolgaacuteltataacutesok szer-3 vezeacuteseacutenek eacutes műkoumldteteacuteseacutenek elveit
Az Euroacutepa 2020 strateacutegiaA strateacutegia ciacuteme szerint az intelligens fenntarthatoacute eacutes befogadoacute műkoumldeacutes strateacutegiaacuteja4 ami haacuterom pilleacuteren nyugszik az intelligens (tudaacuteson eacutes innovaacutecioacuten alapuloacute) eacutes fenntarthatoacute (a jelenlegineacutel erőforraacutes-hateacutekonyabb) az euroacutepai gazdasaacuteg versenykeacutepesseacuteget biztosiacutetoacute noumlvekedeacutesen valamint az ennek haacutettereacutet keacutepező taacutersa-dalmi stabilitaacutest biztosiacutetoacute befogadoacutekeacuteszseacuteg noumlveleacuteseacuten A strateacutegia taacutersadalompolitikai szempontboacutel legjelen-tősebb ceacutelkitűzeacutesei az oktataacutes a foglalkoztataacutes eacutes a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem teruumlleteacutere terjedtek ki Az oktataacutespolitikai ceacutelok koumlzoumltt szerepel a felsőoktataacutes modernizaacutecioacuteja eacutes a felsőfokuacute veacutegzettseacutegűek araacutenyaacutenak noumlveleacutese a diaacutek- eacutes gyakornokmobilitaacutest előmozdiacutetoacute programok intenziacutev taacutemogataacutesa eacutes az iskolai lemorzsoloacute-daacutes araacutenyaacutenak csoumlkkenteacutese A foglalkoztataacutespolitikaacuteban a bdquorugalmas biztonsaacutegrdquo (flexicurity5) megteremteacuteseacutet a munka eacutes a csalaacutedi eacutelet oumlsszeegyezteteacuteseacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesek meghozatalaacutet az adoacute- eacutes a szociaacutelis ellaacutetoacuterendszerek hateacutekonysaacutegaacutenak feluumllvizsgaacutelataacutet vaacuterjaacutek el a tagaacutellamoktoacutel annak eacuterdekeacuteben hogy teljesiacutet-
4 COM(2010) 2020 veacutegleges httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20102020FInHuPdF 5 A bdquoflexicurityrdquo (bdquorugalmas biztonsaacutegrdquo) előszoumlr a rsquo90-es eacutevekben daacuteniaacuteban alkalmazott uacutejszerű foglalkoztataacutespolitikai
megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted ami a munkajogi szabaacutelyozaacutes laziacutetaacutesaacuteval eleacutert munkaerő-piaci rugalmassaacutegot oumltvoumlzi a munkavaacutel-laloacutek szociaacutelis biztonsaacutegaacutenak garantaacutelaacutesaacuteval eacutes aktiacutev aacutellami foglalkoztataacutespolitikaacuteval
36 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
hetőveacute vaacuteljeacutek az a szaacutemszerűsiacutetett ceacutelkitűzeacutes hogy a 20ndash65 eacutev koumlzoumltti euroacutepai polgaacuterok 75 szaacutezaleacuteka dol-gozzon 2020-ban A taacutersadalmi befogadaacutes teruumlleten alkalmazott nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszert a koumllcsoumlnoumls ellenőrzeacutest eacutes a bevaacutelt moacutedszerek csereacutejeacutet biztosiacutetoacute egyuumlttműkoumldeacutesi platformmaacute alakiacutetanaacutek aacutet a strukturaacutelis alapokboacutel szaacutermazoacute taacutemogataacutesok segiacutetseacutegeacutevel A tervek szerint a platform műkoumldeacuteseacutet a diszkriminaacutecioacute el-leni felleacutepeacutes a szociaacutelis veacutedelmi eacutes nyugdiacutejrendszerek megfelelőseacutegeacutet eacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutet vizsgaacuteloacute eacuterteacuteke-leacutes tovaacutebbaacute a migraacutensok integraacutecioacutejaacutet szolgaacuteloacute menetrend elkeacutesziacuteteacutese egeacutesziacuteteneacute ki A tagaacutellamok feladata lesz a taacutersadalom leginkaacutebb veszeacutelyeztetett csoportjainak eacuteletkoumlruumllmeacutenyeit javiacutetoacute inteacutezkedeacutesek kidolgozaacutesa A strateacutegia alkalmazaacutesaacutetoacutel azt remeacutelik hogy 2020-ig negyedeacutevel sikeruumllt csoumlkkenteni a szegeacutenyseacutegben eacutelő euroacutepaiak araacutenyaacutet
Az EuRoacutePA 2020 előkeacutesziacuteteacuteseacutevel paacuterhuzamosan tovaacutebb folytatoacutedott a koumlzoumlsseacutegi nyugdiacutejstrateacutegia meg-valoacutesiacutetaacutesa illetve az egeacuteszseacuteguumlgyi strateacutegia kidolgozaacutesa A Bizottsaacuteg előbb 2010-ben Zoumlld majd 2012-ben Feheacuter koumlnyvet6 bocsaacutetott ki a koumlzoumls nyugdiacutejstrateacutegia feluumllvizsgaacutelataacuteroacutel A dokumentum a koraacutebbiaknaacutel na-gyobb hangsuacutelyt helyez a magaacutennyugdiacutejak garanciaacuteinak eacutes peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacutegok elleni veacutedelmeacutenek keacuterdeacuteseire a munkaacuteltatoacutek fizeteacuteskeacuteptelenseacutegi kockaacutezataacutenak kezeleacuteseacutere illetve a befekteteacutesi jelleggel műkoumldő nyugdiacutejalapokkal kapcsolatos informaacutecioacutek aacutettekinthetőveacute teacuteteleacutere mikoumlzben a koraacutebban kialakiacutetott strateacutegiai ceacutelokat (a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutenek a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutenak eacutes aacutetlaacutethatoacutesaacutegaacutenak bizto-siacutetaacutesa)is fenntartja
2007-ben hosszuacute előkeacutesziacuteteacutes utaacuten koumlzreadtaacutek a koumlzoumlsseacutegi egeacuteszseacuteguumlgyi strateacutegiaacutet tartalmazoacute Feheacuter koumlny-vet7 A szerzők az első szaacutemuacute kihiacutevaacutest a neacutepesseacuteg eloumlregedeacuteseacuteben laacutettaacutek mivel az hosszabb taacutevon keacutetseacuteges-seacute teszi a jelenlegi felteacutetelekkel műkoumldő egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek finansziacuterozhatoacutesaacutegaacutet Ennek kiveacutedeacuteseacutere a betegseacutegmegelőző inteacutezkedeacutesek szeacutelesebb koumlrben valoacute alkalmazaacutesaacutet javasoljaacutek Maacutesodik kihiacutevaacutesnak a globalizaacutecioacutes folyamatok egeacuteszseacuteguumlgyi kockaacutezatait (jaacutervaacutenyok terjedeacutese bioterrorizmus) tekintik melyekkel szemben Euroacutepaacutenak koordinaacutelt strateacutegiaacutet kell kidolgoznia Harmadik ceacutelkitűzeacuteskeacutent az egeacuteszseacuteguumlgyi rend-szerek műkoumldeacuteseacutenek dinamikusabbaacute teacutetele eacutes az uacutej egeacuteszseacuteguumlgyi technoloacutegiaacutek terjedeacuteseacutenek taacutemogataacutesa emliacutethető
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Milyen eacutervek hozhatoacutek fel a tagaacutellami szociaacutelis politikaacutek harmonizaacutecioacuteja mellett Mennyiben relevaacutensak 1 ezek az eacutervek az uacutej eacutevezred első eacutevtizedeacutenek veacutegeacutenMilyen vaacuteltozaacutesokat hozott a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitikaacuteban az Amszterdami Szerződeacutes2
6 COM(2012) 55 final httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20102020FInHuPdF 7 COM (2007) 630 veacutegleges httpeur-lexeuropaeuLexuriServsitehucom2007com2007_0630hu01pdf
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete 37
irodalom
Castles Francis G (2009) Lefele tartoacute verseny In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21 szaacutezadban Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 79ndash103
COM(2007) 630 veacutegleges Feheacuter koumlnyv Egyuumltt az egeacuteszseacutegeacutert Strateacutegiai koumlzeliacuteteacutes az Eu szaacutemaacutera 2008ndash2013 Bruumlsszel 2007 10 23
COM(2008) 418 veacutegleges A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye a Tanaacutecsnak az Euroacutepai Parlamentnek az Euroacutepai Gaz-dasaacutegi eacutes Szociaacutelis Bizottsaacutegnak eacutes a Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacutenak ndash bdquoA szociaacutelis Euroacutepa eacuterdekeacuteben tett koumltele-zettseacutegvaacutellalaacutes meguacutejiacutetaacutesa A szociaacutelis veacutedelemre eacutes taacutersadalmi integraacutecioacutera iraacutenyuloacute nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer megerősiacuteteacuteserdquo
COM(2010) 2020 veacutegleges A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye Euroacutepa 2020 ndash Az intelligens fenntarthatoacute eacutes inkluziacutev noumlvekedeacutes strateacutegiaacuteja
COM(2011) 11 veacutegleges eacuteves noumlvekedeacutesi jelenteacutes 1 melleacuteklet Az Euroacutepa 2020 strateacutegia kereteacuteben eleacutert haladaacutesroacutel szoacuteloacute jelenteacutes Bruumlsszel 2011 1 12
EGSZB 2011C 4404 ndash Az Euroacutepai Gazdasaacutegi eacutes Szociaacutelis Bizottsaacuteg veacutelemeacutenye ndash A nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer eacutes a szociaacutelis zaacuteradeacutek az Euroacutepa 2020 strateacutegia kontextusaacuteban (feltaacuteroacute veacutelemeacuteny)
Egyed Maacuteria eacutes Gyulavaacuteri Tamaacutes (1998) Az Euroacutepai koumlzoumlsseacuteg szociaacutelpolitikaacuteja a kezdetektől a Maastrichti Szerződeacutesig Integraacutecioacutes Strateacutegiai Munkacsoport Budapest
Esping-Andersen Goslashsta (1996) After the Golden Age Welfare State dilemmas in a Global Economy In Esping-Andersen G (ed) Welfare States in Transition National Adaptations in Global Economies SAGE London 1ndash32
Esping-Andersen Goslashsta (2006) Ismeacutet a Joacute Taacutersadalom feleacute Eseacutely 6 3ndash27 Esping-Andersen G Gallie d Hemerijck A Myles J (2001) A New Welfare Architecture for Europe
Report submitted to the Belgian Presidency of the European union Final version September httpwwweurocentreorgdata1182414898_63513pdf
Esping-Andersen Goslashsta duncan Gallie Anton Hemerijck John Myles J (eds) (2002) Why we need a new welfare state Oxford university Press Oxford
Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) (2000) Az Euroacutepai Unioacute szociaacutelis dimenzioacuteja OFA Kht Budapest Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) (2004) Az Euroacutepai Unioacute szociaacutelis dimenzioacuteja OFA Kht BudapestHansen Magnus Paulssen and Peter Triantafilou (2011) The Lisbon strategy and the alignment of economic
and social concerns Journal of European Social Policy July 21 197ndash209Pierson Christopher (2009) Haacuterom kihiacutevaacutes In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21 szaacutezadban Hilscher
Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 353ndash397Pochet Philippe and Cristopher degryse (2007) Social policies of the European union Global Social Policy
10 (August) 248ndash257Taylor-Gooby Peter (2009) Uacutej kockaacutezatok eacutes taacutersadalmi vaacuteltozaacutes In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21
szaacutezadban Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 397-435
38
A szociaacutelpolitikaacutek koumlzeliacuteteacutesi 13 mechanizmusai az Euroacutepai unioacuteban
Juhaacutesz Gaacutebor
Harmonizaacutecioacute 131
Az euroacutepai gazdasaacutegok fokozatos koumlzeliacuteteacuteseacutenek folyamata miatt a verseny tisztasaacutegaacutenak megőrzeacutese elen-gedhetetlenneacute tette az egyuumlttműkoumldeacutest a munkaerő koumlltseacutegeacutet befolyaacutesoloacute teacutenyezők tekinteteacuteben A kezde-tektől nyilvaacutenvaloacute volt hogy a munkaerő aacuteraacutet keacutet a szociaacutelis jogalkotaacutes taacutergyaacutet keacutepező teacutenyező befolyaacutesolja a munkajogi koumlrnyezet valamint a szociaacutelis jogok kiterjedtseacuteguumlkkel szoros oumlsszefuumlggeacutesben leacutevő finansziacutero-zaacutesi igeacutenye (adoacutek eacutes jaacuteruleacutekok formaacutejaacuteban) Az előző fejezetben maacuter ismertettuumlk azokat az eacuterveket melyek a tagaacutellami szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek harmonizaacutelaacutesa mellett szoacuteltak valamint azt hogy az Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacutegek megalapiacutetaacutesakor veacuteguumll is mieacutert vetetteacutek el azokat Ennek koumlvetkezteacuteben az 1957-ben alaacuteiacutert Roacutemai Szerződeacutes szociaacutelpolitikaacuteval foglalkozoacute fejezeteacuteben ugyan megjelent a munkavaacutellaloacutek eacutelet- eacutes munkakoumlruumllmeacutenyeinek oumlsszehangolaacutesa iraacutenti igeacuteny1 aacutem a 117 cikk maacutesodik mondataacutenak szoumlvegezeacuteseacuteből koumlvetkezően ez elsősorban a koumlzoumls piac kialakiacutetaacutesa eacutes műkoumldeacutese iraacutenti igeacutenyből koumlvetkezett nem oumlnmagaacute-ban a folyamat fontossaacutegaacutenak elismereacuteseacuteből Az alapiacutetoacute szerződeacutesben meghataacuterozott eljaacuteraacutesok valamint a toumlrveacutenyi rendeleti eacutes koumlzigazgataacutesi rendelkezeacutesek csak maacutesodlagos szerepet kaptak ebben A szoumlveg azt is egyeacutertelműveacute tette hogy a szerződő felek csak az oumlsszehangolaacutes lehetőveacute teacuteteleacuteben eacutes nem annak bizto-siacutetaacutesaacuteban eacutertettek egyet A Roacutemai Szerződeacutes rendelkezeacutesei ennek megfelelően nem zaacutertaacutek ugyan ki a tagaacutel-lamok szociaacutelis politikaacuteinak koumlzeliacuteteacuteseacutet de jogalkotaacutesi felhatalmazaacutest ebben a pillanatban csak a koumlzoumls piac leacutetrehozaacutesaacuteval eacutes műkoumldteteacuteseacutevel oumlsszefuumlggő keacuterdeacutesek tekinteteacuteben biztosiacutetottak noha az 1974-ben indiacutetott első Szociaacutelis Akcioacuteprogram ceacuteljakeacutent a szociaacutelpolitikaacutek harmonizaacutelaacutesaacutet jeloumllteacutek meg a felhatalmazaacutesok miatt ez tovaacutebbra is csak addig a meacuterteacutekig terjedt ami elengedhetetlen volt a koumlzoumls piac kialakiacutetaacutesaacutehoz eacutes műkoumld-teteacuteseacutehez A szociaacutelis politikaacutet illetően az alapszerződeacutesi rendszer moacutedosiacutetaacutesai sem hoztak aacutettoumlreacutest Mikoumlz-ben az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny eacutes a Maastrichti Szerződeacutes a foglalkoztataacutes eacutes a munkauumlgyi kapcsolatok tekinteteacuteben olyan uacutej kompetenciaacutekat biztosiacutetott a koumlzoumlsseacutegi szerveknek amelyek birtokaacuteban az e teruumlleteken hozott inteacutezkedeacuteseket maacuter nem kellett a koumlzoumls piac műkoumldeacuteseacutehez valoacute szuumlkseacutegesseacuteguumlk igazolaacutesaacuteval alaacutetaacute-
1 117 cikk A tagaacutellamok egyeteacutertenek abban hogy szuumlkseacuteg van a munkavaacutellaloacutek eacutelet- eacutes munkakoumlruumllmeacutenyeinek javiacutetaacute-saacutera hogy ezaacuteltal ndash e fejlődeacutesi folyamat fenntartaacutesa mellett ndash lehetőveacute vaacuteljon ezek oumlsszehangolaacutesa
Uacutegy veacutelik hogy ez a fejlődeacutes nemcsak a szociaacutelis rendszerek oumlsszehangolaacutesaacutet előnyben reacuteszesiacutető koumlzoumls piac műkouml-deacuteseacuteből koumlvetkezik hanem az e szerződeacutesben megaacutellapiacutetott eljaacuteraacutesokboacutel valamint a toumlrveacutenyi rendeleti eacutes koumlzigazga-taacutesi rendelkezeacutesek koumlzeliacuteteacuteseacuteből is
Juhaacutesz Gaacutebor A szociaacutelpolitikaacutek koumlzeliacuteteacutesi mechanizmusai az Euroacutepai unioacuteban 39
masztani a szociaacutelis jogalkotaacutes eseteacuteben ez csak a munkajogi valamint munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg előmozdiacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesek koumlreacuteben vaacutelt lehetseacutegesseacute
Mivel a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek vonatkozaacutesaacuteban az egyuumlttműkoumldeacutesnek az alapiacutetoacute szerződeacutesben koumlrvonalazott struktuacuteraacuteja eleve kizaacuterta a nemzeti rendszerek egyseacutegesiacuteteacuteseacutet a harmonizaacutecioacutes ceacuteluacute szociaacute-lis jogalkotaacutes a koumlzoumlsseacuteg gazdasaacutegi ceacuteljainak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges a munka vilaacutegaacuteval oumlsszefuumlggő keacuterdeacutesek szabaacutelyozaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott A szűkkeblűen megaacutellapiacutetott jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesok eacutes az egy-hanguacute doumlnteacuteshozatal koumlvetelmeacutenye miatt ndash ami aloacutel a rsquo80-as eacutevek veacutegeacutetől csak a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg taacutergyaacuteban hozott inteacutezkedeacutesek keacutepeztek kiveacutetelt ndash a szociaacutelis eacutes munkajogi rendelkezeacutesek oumlssze-hangolaacutesa csak bizonyos teruumlleteken iacutegy a szabad mozgaacutest a dolgozoacutek munkahelyi egeacuteszseacutegeacutenek eacutes bizton-saacutegaacutenak valamint a munkaszerződeacutesek veacutedelmeacutet tovaacutebbaacute a foglalkoztataacutesbeli egyenlő baacutenaacutesmoacutedot biztosiacutetoacute rendelkezeacutesek koumlreacuteben kezdődoumltt meg Ahol megkezdődoumltt ott a koumlzoumls szabaacutelyok kialakiacutetaacutesa jellemző moacutedon a bdquolegkisebb koumlzoumls toumlbbszoumlroumlsrdquo elveacutet koumlvetve valoacutesult meg Jellemző peacuteldaacuteja ennek a munkaidő koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute iraacutenyelv ami azeacutert aacutellapiacutetotta meg a heti munkaidő maximaacutelis időtartamaacutet 48 oacuteraacuteban mert az oumlsszes tagaacutellam munkaidőre vonatkozoacute szabaacutelyozaacutesaacutet figyelembe veacuteve enneacutel hosszabb időtartam-mal sehol sem lehetett talaacutelkozni Ez egyuacutettal azt is jelenti hogy a koumlzoumlsseacuteg szociaacutelis eacutes munkajogi jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesainak nagy reacuteszeacutevel nem tudott jogfejlesztő moacutedon eacutelni Ez aloacutel kiveacutetelt keacutepez a nemek koumlzti egyenlő baacutenaacutesmoacuted biztosiacutetaacutesaacutenak teruumllete ahol ndash nem kis reacuteszben a Biacuteroacutesaacuteg eacutertelmezeacutesi teveacutekenyseacutegeacutenek koumlszoumlnhetően ndash a koumlzoumlsseacutegi jog uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott
A koumlzoumlsseacutegi jogalkotaacutes jogfejlesztő szerepe legerőteljesebben a csatlakozoacute orszaacutegok tekinteteacuteben eacuterveacute-nyesuumll mivel azoknak a maacuter megleacutevő koumlzoumlsseacutegi joganyaghoz kell igaziacutetaniuk nemzeti szabaacutelyaikat ndash a koumlzoumls-seacutegi szabaacutelyozaacutes befolyaacutesolaacutesaacutenak lehetőseacutege neacutelkuumll A bdquobentleacutevőkrdquo eseteacuteben ez a hataacutes meacuterseacutekeltebb2
A munkajogi szabaacutelyozaacutes harmonizaacutecioacuteja meglehetősen toumlredeacutekes hiszen az csak azokra a teruumlletekre terjed ki amelyeken konszenzus uralkodik a szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacuteről E konszenzus hiaacutenyaacuteban olyan kulcsfontossaacuteguacute teruumlletekre nem terjed ki a koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyozaacutes mint peacuteldaacuteul a munkaviszony megszű-neacutese A munkajogi szabaacutelyozaacutes eszkoumlzeacutet az Eu-ban az iraacutenyelvek keacutepezik iacutegy a koumlzoumlsseacuteg csak a szabaacute-lyozaacutessal megvaloacutesiacutetandoacute ceacutelokat roumlgziacutetheti ndash a jogalkotaacutesi ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesi moacutedjaacutenak meghataacuterozaacutesa a tagaacutellamok kompetenciaacutejaacuteban marad A munkajogi sztenderdek moumlgoumltt ezeacutert igen elteacuterő moacutedon műkoumldő inteacutezmeacutenyek eljaacuteraacutesi eacutes anyagi jogi normaacutek valamint jogalkalmazaacutesi gyakorlatok aacutellnak Az oumlsszkeacutep tehaacutet a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelis jog azon a teruumlletein is igen tarka ahol a szabaacutelyok sztenderdizaacutelaacutesa folyik
2 Ebben szerepe volt annak is hogy a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok soraacuten jogszabaacutelyi rendelkezeacutesek veacutegrehajtaacutesaacutenak el-lenőrzeacutese nem keacutepezte eacuterdemi vizsgaacutelat eacutes kifogaacutesok taacutergyaacutet ndash noha a Bizottsaacuteg tudott arroacutel hogy a kelet-koumlzeacutep-euroacute-pai volt szocialista orszaacutegok hagyomaacutenyaiknak megfelelően nem fordiacutetanak kuumlloumlnoumlsebb figyelmet a jogrendszeruumlkben keresztuumll-kasul a koumlzoumlsseacutegi normaacutekat messze meghaladoacute szinten meghirdetett szociaacutelis eacutes munkajogi rendelkezeacutesek betartaacutesaacutera
40 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
A koordinaacutecioacute mint a szociaacutelpolitikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutenak jogi eszkoumlze132
A szociaacutelpolitika oumlsszehangolaacutesaacutenak maacutesik moacutedszere a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacuteja amit kifejezetten a nemzetaacutellami szabaacutelyozaacutes tiszteletben tartaacutesaacutenak igeacutenyeacutevel alkalmaznak A szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute kifejezett ceacutelja az volt hogy az igen elteacuterő szabaacutelyokkal rendelkező nemzeti rendszerek oumlnaacutelloacutesaacute-ga megmaradjon mikoumlzben a kuumlloumlnboumlző jogosultsaacutegi eacutes juttataacutesi szabaacutelyok szerint műkoumldő rendszerekben megforduloacute unioacutes polgaacuterok meg tudjaacutek őrizni biztosiacutetotti jogviszonyuk oumlsszes leacutenyeges elemeacutet Az Eu jog-alkotaacutesi ceacutelja ezen a teruumlleten hagyomaacutenyosan annak biztosiacutetaacutesa hogy a vaacutendorloacute munkavaacutellaloacutek (tovaacutebbaacute a nyugdiacutejasok diaacutekok oumlnmaguk ellaacutetaacutesaacuteroacutel gondoskodni tudoacute egyeacuteb szemeacutelyek) szociaacutelis ellaacutetaacutesra valoacute jogo-sultsaacutegaik tekinteteacuteben az orszaacutegok koumlzti munkaacuteltatoacute vaacuteltaacutes miatt ne keruumlljenek rosszabb helyzetbe mintha ezt egy tagaacutellamon beluumll tenneacutek meg
Mivel a harmonizaacutecioacutet szolgaacuteloacute szabaacutelyok az antidiszkriminaacutecioacutes jogalkotaacutes a munkahelyi egeacuteszseacuteg- biz-tonsaacutegveacutedelem eacutes a munkajog a joacuteval lazaacutebb keretek koumlzt zajloacute egyuumlttműkoumldeacutest felteacutetelező koordinaacutecioacutes szabaacutelyok pedig csupaacuten a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek aacutetjaacuterhatoacutesaacutega tekinteteacuteben keruumllnek alkalmazaacutesra a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika oumlsszehangolaacutesaacutenak ezek az eszkoumlzei olyan inteacutezkedeacutesekhez vezetnek amelyek csupaacuten koumlzvetetten ndash eacutes akkor is csak kismeacuterteacutekben ndash befolyaacutesoljaacutek a joacuteleacuteti uacutejraelosztaacutes tagaacutellamokban zajloacute folyamatait
A szociaacutelpolitikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutenak jogon kiacutevuumlli eszkoumlzei133
noha a szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes klasszikus moacutedszereacutenek a kemeacuteny jogi rendelkezeacutesekkel megalapo-zott inteacutezkedeacuteseket szokaacutes tekinteni a jogon kiacutevuumlli eszkoumlzoumlk repertoaacuterja azoknaacutel joacuteval szeacutelesebb Ide lehet sorolni a koumlzoumlsseacutegi alapok projektalapuacute taacutemogataacutesait (Strukturaacutelis Alapok PROGRESS) a delors-feacutele elnoumlk-seacuteg kiemelt programjakeacutent szereplő szociaacutelis paacuterbeszeacuted rendszereacutenek kieacutepiacuteteacuteseacutet eacutes műkoumldteteacuteseacutet valamint a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutenek a szociaacutelpolitika kuumlloumlnboumlző teruumlletein valoacute alkalmazaacutesaacutet
A Strukturaacutelis Alapokboacutel szaacutermazoacute taacutemogataacutesokA Strukturaacutelis Alapok ceacutelja a reacutegioacutek fejlettseacutegeacuteben mutatkozoacute kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenteacuteseacutevel a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis feszuumlltseacutegek tompiacutetaacutesa A koumlzoumlsseacuteg neacutegy struktruaacutelis alapot tart fenn melyeket az egyuumlttműkoumldeacutes kuumlloumlnboumlző szakaszaiban hoztak leacutetre Az alapok forraacutesait a koumlzoumlsseacutegi politikai kezdemeacutenyezeacutesekhez igaziacutetott prioritaacutesoknak megfelelő projektek finansziacuterozaacutesaacutera fordiacutetjaacutek Elsőkeacutent 1960-ban az Euroacutepai Szociaacutelis Ala-pot aacutelliacutetottaacutek fel amelynek eredeti ceacutelja a munkaerő koumlzoumlsseacutegen beluumlli vaacutendorlaacutesaacutenak (szabad mozgaacutesaacutenak) elősegiacuteteacutese volt napjainkra ceacuteljai koumlzeacute a humaacuten erőforraacutesok fejleszteacutese eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacutese tarto-zik Ennek kereteacuteben az aktiacutev munkaerő-piaci beavatkozaacutest a taacutersadalmi befogadaacutest az eseacutelyegyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesaacutet az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutest ceacutelzoacute projektek taacutemogataacutesaacuteval jaacuterul hozzaacute a koumlzoumlsseacutegek politikai kezdemeacutenyezeacuteseinek megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Az alapok koumlzuumll maacutesodikkeacutent az Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi
Juhaacutesz Gaacutebor A szociaacutelpolitikaacutek koumlzeliacuteteacutesi mechanizmusai az Euroacutepai unioacuteban 41
eacutes Orientaacutecioacutes Alap joumltt leacutetre 1962-ben az agraacuterstruktuacutera aacutetalakiacutetaacutesaacutet eacutes a videacutekfejleszteacutest segiacutető programok taacutemogataacutesaacutera Az Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alapot 1975-ben hoztaacutek leacutetre ceacutelja a regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenteacutese valamint a stabil eacutes fenntarthatoacute fejlődeacutes elősegiacuteteacutese A Halaacuteszati Orientaacutecioacutes Peacutenzuumlgyi Eszkoumlz 1993 oacuteta leacutetezik a halaacuteszati erőforraacutes-gazdaacutelkodaacutes kiegyensuacutelyozott felhasznaacutelaacutesa eacutes struktuacuteraacutejaacutenak verseny-keacutepesseacute formaacutelaacutesa ceacuteljaacuteboacutel A koumlzoumls peacutenzuumlgyi rendszer kialakiacutetaacutesaacuteboacutel szaacutermazoacute feszuumlltseacutegek csoumlkkenteacuteseacutere 1994-ben aacutelliacutetottaacutek fel a legszegeacutenyebb tagaacutellamok infrastrukturaacutelis fejleszteacuteseacutet ceacuteljaacuteul kitűző Koheacutezioacutes Alapot ndash ami azonban nem tartozik a Strukturaacutelis Alapok koumlzeacute A Koheacutezioacutes Alap koumlrnyezetveacutedelmi beruhaacutezaacutesokat eacutes a koumlzlekedeacutesi infrastruktuacutera fejleszteacuteseacutet taacutemogatja Azok a tagaacutellamok reacuteszesuumllhetnek taacutemogataacutesban ame-lyek bruttoacute nemzeti termeacuteke az Eu-aacutetlag 90 szaacutezaleacuteka alatt van Magyarorszaacuteg iacutegy a 2007ndash2013-as koumlltseacuteg-veteacutesi időszakban is a kedvezmeacutenyezett orszaacutegok koumlzeacute tartozik
A gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg szociaacutelis koumlvetkezmeacutenyeinek kezeleacuteseacutere 2009-ben bdquoad hocrdquo jelleggel az unioacute a Struk-turaacutelis Alapoktoacutel elkuumlloumlnuumllt Euroacutepai Globalizaacutecioacutes Alkalmazkodaacutesi Alapot leacutetesiacutetett Ennek műkoumldeacutese aacutetmeneti jellegű csak a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg időtartamaacutera kiacutevaacutenjaacutek műkoumldtetni azeacutert hogy egyszeri egyedi taacutemogataacute-sokat biztosiacutetson a jelenlegi gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg koumlvetkezteacuteben elbocsaacutetott munkavaacutellaloacutek taacutemogataacutesaacutera Az Alap a munkakereseacuteshez a szakmai orientaacutecioacutehoz a szemeacutelyre szabott keacutepzeacutesi eacutes aacutetkeacutepzeacutesi programokhoz mentoraacutelaacuteshoz eacutes a vaacutellalkozoacutei keacuteszseacutegeket oumlsztoumlnző programokhoz nyuacutejt taacutemogataacutest de forraacutesai nem hasz-naacutelhatoacutek fel a megnoumlvekedett szociaacutelis veacutedelmi terhek (pl munkaneacutelkuumlli ellaacutetaacutesok) finansziacuterozaacutesaacutera
A PROGRESS programA koumlzoumlsseacutegi foglalkoztataacutesi eacutes taacutersadalmi befogadaacutesi strateacutegia taacutemogataacutesaacutera hoztaacutek leacutetre a PROGRESS programot 2006-ban A program oumlt teruumlleten nyuacutejt taacutemogataacutesokat meghataacuterozott teveacutekenyseacutegek folytataacutesaacutera A teveacutekenyseacutegi teruumlletek melyekre a forraacutesokat iraacutenyiacutetjaacutek
foglalkoztataacutes szociaacutelis veacutedelem eacutes taacutersadalmi befogadaacutes munkakoumlruumllmeacutenyek megkuumlloumlnboumlzteteacutes elleni kuumlzdelem eacutes sokfeacuteleseacuteg nemek koumlzti egyenlőseacuteg
A taacutemogatott teveacutekenyseacutegek a koumlvetkezőka teveacutekenyseacutegi teruumlleteken uralkodoacute helyzet jobb megeacuterteacuteseacutenek javiacutetaacutesa a tagaacutellamokban elemzeacutesekkel tanulmaacutenyokkal statisztikaacutek eacutes indikaacutetorok kidolgozaacutesaacuteval a teveacutekenyseacutegi teruumlletekkel kapcsolatos euroacutepai iraacutenyvonalak eacutes ajaacutenlaacutesok veacutegrehajtaacutesaacutenak nyomon kouml- veteacutese tovaacutebbaacute annak vizsgaacutelata hogy milyen koumllcsoumlnhataacutesok vannak az adott teruumlletre valamint a maacutes teruumlltekre vonatkozoacute euroacutepai strateacutegiaacutek koumlzta politikaacutek joacute gyakorlatok eacutes az innovatiacutev megkoumlzeliacuteteacutesek csereacutejeacutenek megszervezeacutese eacutes a koumllcsoumlnoumls ta- nulaacutes előmozdiacutetaacutesaa tudatossaacuteg erősiacuteteacutese informaacutecioacutek terjeszteacutese
42 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
A program peacutenzuumlgyi keretoumlsszege a 2007ndash2013 koumlzti koumlltseacutegveteacutesi időszakban 68325 millioacute euroacute melynek 23 szaacutezaleacutekaacutet a foglalkoztataacutesi 30 szaacutezaleacutekaacutet a szociaacutelis veacutedelmi eacutes taacutersadalmi befogadaacutesi 10 szaacutezaleacute-kaacutet a munkakoumlruumllmeacutenyek javiacutetaacutesaacutet segiacutető 23 szaacutezaleacutekaacutet a megkuumlloumlnboumlzteteacutes elleni kuumlzdelem eacutes sokfeacuteleseacuteg 12 szaacutezaleacutekaacutet a nemi egyenlőseacuteg biztosiacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute teruumlletre bdquoszakaszrardquo kell fordiacutetani
A szociaacutelis paacuterbeszeacutedA szociaacutelis paacuterbeszeacuted kuumlloumlnboumlző formaacutei veacutegigkiacuteseacuterteacutek a koumlzoumlsseacutegek toumlrteacuteneteacutet euroacutepai szintű inteacutezmeacutenye-siacuteteacutese meacutegis az 1980-as eacutevek maacutesodik feleacutehez eacutes Jacques delors akkori Bizottsaacutegi elnoumlk neveacutehez koumlthető aki az aacuteltala meghirdetett bdquoeuroacutepai szociaacutelis teacuterrdquo szerves reacuteszeacutenek tekintette a szociaacutelis partnerekkel valoacute konzultaacutecioacutet A delors-feacutele a rsquo90-es eacutevekre valoacutesaacuteggaacute vaacutelt viacutezioacute kiinduloacutepontja a korabeli (nyugat-euroacutepai) tagaacutellamokban leacutetező szociaacutelis paacuterbeszeacuted rendszereacutenek euroacutepai szintre valoacute transzformaacutelaacutesa volt A szociaacutelis paacuterbeszeacuted euroacutepai modelljeacuteben a munkaacuteltatoacutek eacutes a munkavaacutellaloacutek eacuterdekkeacutepviseletei koumlzt a kuumlloumlnboumlző szin-teken folyamatos az egyezteteacutes eacutes a kuumlloumlnboumlző szintek is szervesen eacutepuumllnek egymaacutesra az eacuterdekegyezteteacutes egyszerre zajlik a ceacutegek eacutes az aacutegazatok szintjeacuten valamint oumlssznemzeti vonatkozaacutesban Az euroacutepai szociaacutelis paacuterbeszeacuted inteacutezmeacutenyesiacuteteacutese a megleacutevőkre szervesen raacuteeacutepuumllő uacutej szintet jelentett az 1990-es eacutevekben Ennek volt koumlszoumlnhető hogy a Maastrichti Szerződeacutes kvaacutezi jogalkotaacutesi felhatalmazaacutest biztosiacutetott a szociaacutelis part-nerek euroacutepai szintű szervezeteinek azzal hogy jogot biztosiacutetott szaacutemukra arra hogy kezdemeacutenyezhesseacutek ke ret megaacutellapodaacutesaik iraacutenyelvkeacutent valoacute kodifikaacutelaacutesaacutet uacutegy hogy azokroacutel a Tanaacutecs csak igennel vagy nemmel szavazhat az előterjeszteacutes moacutedosiacutetaacutesaacutera nincs lehetőseacutege A szociaacutelis partnerek keretmegaacutellapodaacutesai kat nemcsak akkor eacuterveacutenyesiacutethetik ha azokat a Tanaacutecs iraacutenyelvkeacutent fogadta el hanem uacutegy is ha a megaacutellapodaacute-sok betartaacutesaacutet nemzeti szoumlvetseacutegeik vaacutellaljaacutek (A lehetőseacuteg megnyitaacutesa oacuteta csak neacutehaacuteny keret meg aacutel la po daacutes-boacutel szuumlletett iraacutenyelv 1995-ben a szuumllői szabadsaacutegroacutel 1997-ben a reacuteszmunkaidős foglalkoztataacutes 1999-ben pedig a hataacuterozott idejű foglalkoztataacutes szabaacutelyairoacutel
A nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereA nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer előzmeacutenyei a kilencvenes eacutevek első harmadaacutera nyuacutelnak vissza amikor is a tagaacutellamok makrogazdasaacutegi strateacutegiaacuteinak jogi szabaacutelyozaacutessal lehetetlen oumlsszehangolaacutesa ceacuteljaacuteboacutel a Tanaacutecs aacuteltalaacutenos gazdasaacutegpolitikai iraacutenyelvek kibocsaacutetaacutesaacuteba kezdett Erre előszoumlr 1993-ban keruumllt sor amit az el-koumlvetkező időben a tapasztalatok eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten eacutevente megismeacutetelt Az iraacutenyelvek aacuteltalaacutenos cselekveacutesi iraacutenyokat valamint a koumlltseacutegveteacutesi hiaacutenyon az inflaacutecioacute valamint az aacutellamadoacutessaacuteg GdP-araacutenyos meacuterteacutekeacuten alapuloacute uacuten konvergencia-kriteacuteriumokat mint meacuterőszaacutemokat tartalmazott A moacutedszert 1997-ben az Amsz-terdami Szerződeacutes rendelkezeacutesei nyomaacuten kezdteacutek alkalmazni egy maacutesik teruumlleten ahol a jogi szabaacutelyozaacutes lehetőseacutegei hasonloacutean korlaacutetozottak voltak a foglalkoztataacutespolitikaacuteban A moacutedszer vaacutelasztaacutesaacutet az indokolta hogy mikoumlzben az egyuumlttműkoumldeacutes inteacutezmeacutenyesiacuteteacutese elkeruumllhetetlennek laacutetszott a tagaacutellamok e teruumlleten nem voltak hajlandoacuteak jogalkotaacutesi kompetenciaacuteikat a koumlzoumlsseacutegi szervekre ruhaacutezni A hagyomaacutenyos jogi szabaacute-lyozaacutesbeli eszkoumlzoumlk hanyagolaacutesa mellett szoacutelt az is hogy az aktiacutev foglalkoztataacutespolitika szabaacutelyozaacutesa nem-zetaacutellami szinten is jellemzően keretjellegű a szabaacutelyozaacutes csak az inteacutezmeacutenyrendszert eacutes a beavatkozaacutes le-
Juhaacutesz Gaacutebor A szociaacutelpolitikaacutek koumlzeliacuteteacutesi mechanizmusai az Euroacutepai unioacuteban 43
hetseacuteges moacutedjait hataacuterozza meg jogosultsaacutegokat viszont ritkaacuten keletkeztet A moacutedszer alkalmazaacutesaacutet maacuter az Amszterdami Szerződeacutes elfogadaacutesaacutet koumlvető eacutevben 1998-ban elkezdteacutek eacutes kezdetben ndash a gazdasaacutegpolitikai egyuumlttműkoumldeacuteshez hasonloacutean ndash eacuteves ciklusokban folytattaacutek A moacutedszer alkalmazaacutesaacutenak koumlvetkező leacutepcsője a lisszaboni strateacutegia meghirdeteacutese volt A lisszaboni strateacutegiai ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz ugyanis olyan uacutej te-ruumlleteken is meg kellett kezdeni a tagaacutellami szakpolitikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutet mint a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni felleacutepeacutes eacutes a szociaacutelis veacutedelmi rendszerek modernizaacutecioacuteja Ezek uacutejraelosztaacutest igeacutenylő teruuml-letek amelyek hagyomaacutenyosan a nemzeti szuverenitaacutes koumlreacutebe tartoztak ahol a koumlzoumlsseacuteg nem rendelkezett eacutes belaacutethatoacute időn beluumll nem is fog rendelkezni kompetenciaacutekkal Ezeacutert olyan egyuumlttműkoumldeacutesi moacutedszert kellett alkalmazni ami tiszteletben tartja a tagaacutellamok szuverenitaacutesaacutet Erre kivaacuteloacutean megfelelt a makrogazdasaacutegban illetve foglalkoztataacutespolitikaacuteban maacuter koraacutebban alkalmazott nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer
Maga a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer (Open Method of Co-ordination ndash OMC) egy toumlbb mozzanatboacutel aacutelloacute politikai folyamat aminek az elejeacuten a Tanaacutecs kidolgozza a strateacutegiai ceacutelokat (1 aacutebra) Ezt koumlvetően a Bizott-saacuteg javaslatot tesz a ceacutelkitűzeacutesek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute iraacutenyvonalakra valamint a tagaacutellamok megvaloacutesiacute-taacutesban nyuacutejtott teljesiacutetmeacutenyeacutet meacuterő indikaacutetorokra amiket a Tanaacutecs fogad el A koumlzoumlsseacutegi iraacutenyvonalak menteacuten a tagaacutellamok elkeacutesziacutetik nemzeti akcioacutetervuumlket eacutes azt elkuumlldik az Euroacutepai Bizottsaacutegnak A Bizottsaacuteg az aacutellandoacute bizottsaacutegok (gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis bizottsaacuteg reacutegioacutek bizottsaacutega) koumlzreműkoumldeacuteseacutevel elkeacutesziacuteti eacuterteacutekeleacuteseacutet az akcioacutetervekről eacutes ezek alapjaacuten kiemeli a joacute gyakorlatokat illetve ajaacutenlaacutest tesz a tagaacutellamoknak Az eacuterteacutekeleacutes keacutepezi az alapjaacutet koumlvetkező ciklusra vonatkozoacute iraacutenyelvek előkeacutesziacuteteacuteseacutenek
A nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer egyik előnyekeacutent szokaacutes emliacuteteni hogy bdquomegteremti az egyuumlttműkoumldeacutes alapjaacutet olyan teruumlleteken ahol a hagyomaacutenyos koumlzoumlsseacutegi metoacutedusok ndash mint a jogi szabaacutelyozaacutes stb ndash nem alkalmazhatoacuteakrdquo (Taller 2005 16) A moacutedszer alkalmazaacutesaacutenak maacutesik előnyeacutet abban laacutetjaacutek hogy bdquoelősegiacutetett egyfajta raquokognitiacutev konvergenciaacutetlaquo az euroacutepai szociaacutelis modellről valoacute elkeacutepzeleacuteseket illetőenrdquo miacuteg kritikusai leginkaacutebb a szankcioacutek teljes hiaacutenyaacutet emlegetik mivel bdquoattoacutel tartanak hogy a ceacutelkitűzeacuteseknek iacutegy alig lesz teacutenyleges hataacutesuk azon kiacutevuumll raquoamit a tagaacutellamok amuacutegy is megtettek volnalaquordquo (uo 14) Hasonloacutekeacutepp a Wim Kok-jelenteacutes is felvetette eacutes az uacutejonnan csatlakozoacute orszaacutegok nemzeti cselekveacutesi terveinek vizsgaacutelata is azt igazolta hogy a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer alkalmazaacutesaacutenaacutel az egyik legfőbb probleacutemaacutet a tagaacutellamok elkoumlte-lezettseacutegeacutenek hiaacutenya jelenti3 A nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszert az uacutej eacutevezred első eacutevtizedeacutenek veacutegeacuten az alaacutebbi teruumlleteken alkalmazzaacutek az Euroacutepai unioacuteban
gazdasaacutegpolitika foglalkoztataacutespolitika nyugdiacutejpolitika egeacuteszseacutegpolitika taacutersadalmi befogadaacutes oktataacutes- eacutes ifjuacutesaacutegpolitika bevaacutendorlaacutes eacutes menekuumlltuumlgy
3 Jobs jobs jobs Creating more employment in Europe (ideacutezi Juhaacutesz eacutes Taller 2005 24)
44 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Nemzeti akcioacutetervek keacutesziacuteteacutese
eacutes benyuacutejtaacutesuk a Bizottsaacuteghoz
A Bizottsaacuteg javaslata alapjaacuten iraacutenyvonalak
eacutes indikaacutetorok meghataacuterozaacutesa
(Tanaacutecs)
Nemzeti akcioacutetervek eacuterteacutekeleacutese
ndash joacute gyakorlatok kiemeleacutese
esetleg ajaacutenlaacutes a tagaacutellamnak
(Bizottsaacuteg eacutes aacutellandoacute bizottsaacutegok)
Eacuterteacutekeleacutes alapjaacuten a Bizottsaacuteg javaslata
a koumlvetkező ciklusra vonatkozoacute
iraacutenyvonalak meghataacuterozaacutesaacutera
Strateacutegiai ceacutelok meghataacuterozaacutesa
(Tanaacutecs)
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
1 aacutebra A nyitott koordinaacutecioacute folyamata
A szociaacutelis politikaacutek oumlsszehangolaacutesa tereacuten mutatkozoacute feladatoknak elteacuterő felhatalmazaacutesok birtokaacuteban igye-keznek eleget tenni az unioacutes szervek Maacutes-maacutes teruumlleten de a koumlzoumlsseacutegi inteacutezkedeacuteseknek eacuteppuacutegy reacuteszeacutet keacutepezik a koumltelező erejű aktusok mint a jogon kiacutevuumlli eszkoumlzoumlk
Az eleacuterni kiacutevaacutent ceacutel tekinteteacuteben is a kettősseacuteg a jellemző hiszen az inteacutezkedeacutesek egy reacutesze koumlzoumls sza-baacutelyok sztenderdek eacutes gyakorlatok kialakiacutetaacutesaacuteval a szociaacutelis politikaacutek egyseacutegesiacuteteacuteseacutet maacutes reacuteszuumlk csak a megleacutevő eacutes igen elteacuterően műkoumldő rendszerek aacutetjaacuterhatoacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesaacutet szolgaacutelja Aacuteltalaacutenossaacutegban az aacutellapiacutethatoacute meg hogy ndash mivel a szociaacutelpolitika tovaacutebbra is a nemzeti szuverenitaacutes egyik utolsoacute eacutes a tagaacutellamok
Juhaacutesz Gaacutebor A szociaacutelpolitikaacutek koumlzeliacuteteacutesi mechanizmusai az Euroacutepai unioacuteban 45
aacuteltal feladni egyaacuteltalaacuten nem kiacutevaacutent baacutestyaacuteja ndash annak leacutenyegeacutet vagyis az uacutejraelosztaacutesi viszonyokat befolyaacutesoloacute keacuterdeacuteseit illetően a koumlzoumlsseacuteg csak koumltelező erő neacutelkuumlli jogon kiacutevuumlli eszkoumlzoumlkkel rendelkezik
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mivel magyaraacutezhatoacute a szociaacutelpolitika harmonizaacutecioacutejaacutet szolgaacuteloacute jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesok korlaacutetozott-1 saacutega eacuterteacutekelje hogy mennyiben alkalmas a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszere a nemzetaacutellami szociaacutelis politikaacutek be-2 folyaacutesolaacutesaacutera
irodalom
Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) (2012) Munkajog 2 fejezet Eoumltvoumls Kiadoacute BudapestHaack Lucas S J (2006) A nyitott koordinaacutecioacute moacutedszere az Euroacutepai unioacuteban Soziale Sicherheit (CHSS)
2 116ndash120 Toumlmoumlriacutetett vaacuteltozat httpwwweskihuciviltajekoztatascikkcgiid=6021 Letoumllteacutes 2012 03 30Jobs jobs jobs Creating more employment in Europe Report of the Employment Taskforce chaired by
Wim Kok november 2003 httpwwwmolfimolen99_pdfen90_publicationsemployment_taskforce_report2003pdf
Juhaacutesz Gaacutebor Taller Aacutegnes (2005) A taacutersadalmi kirekesztődeacutes elleni kuumlzdelem az Eu uacutej tagaacutellamaiban Eseacutely 6 23ndash63 httpwwweselyorgkiadvanyok2005_6juhaszpdf
Taller Aacutegnes (2005) A nyitott koordinaacutecioacute moacutedszere az euroacutepai szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutesben KeacuteziratVajda Gyoumlrgyi (2012) A koumlzoumlsseacutegi egyuumlttműkoumldeacutes a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutevel a szociaacutelis veacutedelem te-
ruumlleteacuten In Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) Az Euroacutepai Unioacute szociaacutelis dimenzioacuteja OFA Kht Budapest
Az EuroacutepAi unioacute szociaacutelis poliTikaacutei
47
szociaacutelis jogok az Eu Alapjogi kartaacutejaacuteban21 1
Juhaacutesz Gaacutebor
A szociaacutelis jogok az unioacutes alapjogi diskurzusban211
A koumlzoumlsseacutegi alapjogi diskurzus doumlntően az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg eacutes a tagaacutellami biacuteroacutesaacutegok koumlzoumltti kommunikaacutecioacuteval vette kezdeteacutet a koumlzoumlsseacutegi jogi rendelkezeacutesek hiteles eacutertelmezeacuteseacutenek folyamataacuteban E paacuterbeszeacuted alapvetően a gazdasaacutegi szabadsaacutegok tekinteteacuteben zajlott (pl szabad mozgaacutes) eacutes a tagaacutellami alkotmaacutenyos gyakorlatoknaacutel joacuteval erőteljesebb koumlvetkezteteacutesekre vezetett Szociaacutelis jogi keacuterdeacutesek nem alapjogi szinten hanem a gazda-saacutegi szabadsaacutegok eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutehez szuumlkseacuteges konkreacutet inteacutezkedeacutesek formaacutejaacuteban meruumlltek fel (Elvi megaacutel-lapiacutetaacutesokkal szolgaacuteloacute diskurzus csak az egyenlő baacutenaacutesmoacuted biztosiacutetaacutesaacutet illetően folyt ami csak koumlzvetetten eacutes reacuteszlegesen kapcsolhatoacute a szociaacutelis jogokhoz) E folyamat hataacutesaacutera az 1980-as eacutevek koumlzepeacutere az Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacutegekben inteacutezmeacutenyesuumllt a gazdasaacutegi szabadsaacutegok eacutes a szociaacutelis jogok alapjogi veacutedelme koumlzti szakadeacutek a gazdasaacutegi szabadsaacutegok veacutedelme egyre inkaacutebb a tagaacutellami szociaacutelis veacutedelmi rendszere-ket alaacuteaacutesoacute moacutedon eacuterveacutenyesuumllt Az a gyakorlat hogy a szociaacutelis eacuterdekek tendenciaszerűen a gazdasaacutegiak moumlgeacute szorultak egyre jobban kikezdte az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg (eacutes rajta keresztuumll koumlzvetve a koumlzoumlsseacutegi szervek) legitimaacutecioacutejaacutet Vaacutelaszkeacutent a Bizottsaacuteg kezdemeacutenyezeacuteseacutere az 1980-as eacutevek veacutegeacuten megproacutebaacutelkoztak a szoci-aacutelis dimenzioacute (elsősorban persze a munkajogi vetuumllet) erősiacuteteacuteseacutevel Ennek laacutetvaacutenyos megnyilvaacutenulaacutesa volt a Munkavaacutellaloacutek Koumlzoumlsseacutegi Szociaacutelis Kartaacutejaacutenak elfogadaacutesaacutera tett kiacuteseacuterlet 1989-ben Mivel azonban a Kartaacutet csak koumltelező erő neacutelkuumlli elveket eacutes szociaacutelpolitikai ceacutelokat nem pedig valoacutedi szociaacutelis jogokat tartalmazoacute uumlnnepeacutelyes nyilatkozatkeacutent lehetett elfogadtatni az nem tudta betoumllteni a neki szaacutent szerepet hogy aacutethidalja a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelis jogok eacutes gazdasaacutegi szabadsaacutegok koumlzt taacutetongoacute szakadeacutekot Ezt az eacutertelmezeacutest taacutemaszt-ja alaacute az is hogy az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg jogeacutertelmező doumlnteacuteseiben rendkiacutevuumll ritkaacuten hivatkozott a Koumlzoumlsseacutegi Karta rendelkezeacuteseire Az Euroacutepai unioacuteroacutel szoacuteloacute Maastrichti Szerződeacutesbe ugyan bekeruumllt az alapvető jogok tiszte-letben tartaacutesaacutenak koumlvetelmeacutenyeacutet előiacuteroacute klauzula de azt csak az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenyeacutevel eacutes a tagaacutellamok alkotmaacutenyos hagyomaacutenyaival oumlsszhangban kiacutevaacutenta biztosiacutetani E rendelkezeacutes ndash mivel az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenye nem tartalmaz szociaacutelis rendelkezeacuteseket eacutes a tagaacutellamoknak a szociaacutelis jogok tekinteteacuteben nincsenek koumlzoumlsnek nevezhető alkotmaacutenyos hagyomaacutenyaik tovaacutebbra is kizaacuterta annak lehetőseacute-geacutet hogy a szociaacutelis jogok is reacuteszeacuteveacute vaacuteljanak az alapjogok egyre kiterjedtebbeacute vaacuteloacute diskurzusaacutenak
A szociaacutelis jogok szempontjaacuteboacutel meglehetősen lesuacutejtoacute helyzeten az Amszterdami Szerződeacutes elfogadaacutesa vaacuteltoztatott ami a muacutelttal valoacute szakiacutetaacutes jegyeacuteben az unioacutes szociaacutelis politikaacutek ceacuteljainak meghataacuterozaacutesa soraacuten előiacuterja az Euroacutepai Szociaacutelis Kartaacuteban eacutes a Munkavaacutellaloacutek Euroacutepai Szociaacutelis Kartaacutejaacuteban szereplő alapvető
1 httpeur-lexeuropaeuhutreatiesdat32007X1214htmC2007303Hu01000101htm
48 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
szociaacutelis jogok szem előtt tartaacutesaacutet noha koumlzvetlen hataacutellyal biacuteroacute alanyi jogokat az Amszterdami Szerződeacutes sem alapiacutetott de a Biacuteroacutesaacuteg szaacutemaacutera hivatkozaacutesi alapot teremtett arra hogy moacutedosiacutetsa a gazdasaacutegi eacutes szo-ciaacutelis eacuterdekek koumlzt kialakult egyensuacutelytalansaacutegokat Erre első iacutezben az Albany International BV vs Stichting Bedrijfspensioenfonds Textielindustrie-uumlgyben keruumllt sor amikor a Biacuteroacutesaacuteg doumlnteacutese indokolaacutesaacuteban arra a kouml-vetkezteteacutesre jutott hogy az alapszerződeacutes szociaacutelpolitikai ceacutelkitűzeacutesei valamint az Euroacutepai Szociaacutelis Karta eacutes a Munkavaacutellaloacutek Koumlzoumlsseacutegi Szociaacutelis Kartaacutejaacutenak rendelkezeacutesei jelentőseacuteguumlket tekintve egyenlően kezelen-dők a koumlzoumlsseacutegi versenyszabaacutelyokkal2 Ettől az időponttoacutel kezdve a koraacutebbi helyzet annyiban vaacuteltozott hogy a szociaacutelpolitikai ceacutelok eacutes eacuterdekek maacuter megjelentek a koumlzoumlsseacutegi alapjogi diskurzusban de maguk a szociaacutelis jogok meacuteg nem A szociaacutelis jogok alapjogi Kartaacuteba foglalaacutesa koumlruumll kialakult vita teacutetje tehaacutet az volt hogy sike-ruumll-e tovaacutebbleacutepni eacutes a szociaacutelis jogokat megjeleniacuteteni az alapszerződeacutesi rendszerben
A szociaacutelis alapjogok unioacutes jogba foglalaacutesaacutenak indokai212
Mikeacutent E-jegyzetuumlnknek az unioacutes szociaacutelpolitika toumlrteacuteneteacutevel foglalkozoacute fejezeteacuteből maacuter kideruumllt az ezred-forduloacuteig a koumlzoumlsseacuteg a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett (eacutertsd uacutejraelosztaacutesi ceacuteluacute) szociaacutelis jogi rendelkezeacutesek neacutelkuumll is zoumlkkenőmentesen műkoumldoumltt a koumlzoumlsseacutegi munkavaacutellaloacutek alapvető jogait tartalmazoacute szociaacutelis kartaacutet viszont az erre iraacutenyuloacute ismeacutetelt erőfesziacuteteacutesek elleneacutere sem sikeruumllt elfogadtatni a nyolcvanas-kilencvenes eacutevek forduloacutejaacuten A brit kuumlloumlnutas politika megszűneacuteseacutet koumlvetően a Karta rendelkezeacutesei beeacutepuumlltek az Amsz-terdami Szerződeacutesbe de ezzel a leacutepeacutessel nem annyira a szociaacutelis jogok mint inkaacutebb az unioacute szociaacutelpolitikai cselekveacutesre valoacute felhatalmazaacutesai bővuumlltek A szociaacutelis alapjogok koumlzoumlsseacutegi jogba fogadaacutesaacutet az euroacutepai alkot-maacutenyozaacutes folyamata sem indokolta felteacutetlenuumll hiszen szaacutemos nemzeti alkotmaacuteny mintaacutejaacutera a koumlzoumls euroacutepai alkotmaacuteny is leacutetrehozhatoacute lett volna szociaacutelis jogok meghirdeteacutese neacutelkuumll Ennek elleneacutere az alkotmaacutenyozaacutesi folyamat kezdeteacutere egyre toumlbb eacuterv szoacutelt amellett hogy az alkotmaacutenyos szerződeacutes maacutesodik reacuteszekeacutent elfogad-ni tervezett Alapjogi Kartaacuteba keruumlljenek be szociaacutelis jogok is
A legerősebb indok az a furcsa ellentmondaacutes volt hogy mikoumlzben a tagaacutellamok mindegyike reacuteszese a szo-ciaacutelis jogokat veacutedő nemzetkoumlzi egyezmeacutenyeknek addig az Eu mint koumlzoumlsseacuteg nem az3 Ez a megoldaacutes jogilag nehezen kezelhető helyzeteket teremthet hiszen a szociaacutelis politikaacutek egyes a koumlzoumlsseacuteg aacuteltal szabaacutelyozott teruumlleteire a nemzetkoumlzi egyezmeacutenyek is tartalmaznak előiacuteraacutesokat A jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesoknak az unioacutes szervekre valoacute testaacutelaacutesaacuteval ezeken a teruumlleteken a tagaacutellamok maacuter nem urai akaratuknak iacutegy ndash a koumlzoumlsseacutegi
2 C6796 httpcuriaeuropaeujurisshowPdfjsfjsessionid=9ea7d2dc30dd2de4f8d307ce4d1ba7c2b47e48d6f9c6e34KaxiLc3qMb40Rch0SaxqTbn10text=ampdocid=100908amppageIndex=0ampdoclang=Enampmode=reqampdir=ampocc=firstamppart=1ampcid=48944
3 noha az Euroacutepa Tanaacutecs tagaacutellamai szaacutemaacutera nem koumltelező az hogy csatlakozzanak az Euroacutepai Szociaacutelis Kartaacutehoz az Eu reacutegebbi tagaacutellamainak mindegyikeacuteben ratifikaacuteltaacutek azt eacutes az Eu-hoz csatlakozni kiacutevaacutenoacute orszaacutegok szaacutemaacutera kouml-telező volt a Szociaacutelis Karta ratifikaacutecioacuteja
Juhaacutesz Gaacutebor Szociaacutelis jogok az Eu Alapjogi Kartaacutejaacuteban 49
jog elsőbbseacutegeacutenek elveacutere tekintettel ndash olyan helyzetek adoacutedhatnak amikor nem tudnak teljes meacuterteacutekben ele-get tenni nemzetkoumlzi koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesaiknak Ehhez kapcsoloacutedoacute probleacutema hogy noha az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg aacuteltalaacuteban a nemzetkoumlzi joggal oumlsszhangban eacutertelmezi a koumlzoumlsseacutegi jogot ez a szociaacutelis jogok eacutertelmezeacuteseacutere nem igaz a testuumllet utoljaacutera a defrenne-uumlgyben4 hivatkozott a nemzetkoumlzi egyezmeacutenyekben megfogalmazott elvekre Mindezek miatt ceacutelszerűnek laacutetszott hogy az unioacutes jogalkotaacutest oumlsszhangba hozzaacutek a szociaacutelis jogok veacutedelmeacutenek nemzetkoumlzi előiacuteraacutesaival Erre kivaacuteloacute lehetőseacuteget nyuacutejtott az alkotmaacutenyozaacutes folyamata amikor a szociaacutelis jogok megfelelő reacuteszeacutet az Alapjogi Kartaacuteba lehetett foglalni
Kolliacutezioacutes probleacutemaacutek a nemzetaacutellami alkotmaacutenyokkal oumlsszefuumlggeacutesben is felmeruumlltek az unioacutera aacutetruhaacutezott jogalkotaacutesi hataacuteskoumlroumlk tekinteteacuteben az alkotmaacutenyos szabaacutelyok vesziacutethettek iraacutenymutatoacute jelleguumlkből mivel vi-tathatoacute hogy a koumlzoumlsseacutegi jog elsőbbseacutegeacutenek elve aloacutel az alkotmaacutenyos vagy az alkotmaacutenyra visszavezethető rendelkezeacutesek kiveacutetelt keacutepeznek-e vagy sem
Tovaacutebbi szempontkeacutent jelentkezett hogy mikoumlzben az Euroacutepai unioacuteroacutel szoacuteloacute Maastrichti Szerződeacutes 6 cik-ke roumlgziacutetette az alapvető jogok elismereacuteseacutenek koumlvetelmeacutenyeacutet az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenyeacutevel eacutes a tagaacutellamok koumlzoumls alkotmaacutenyos hagyomaacutenyaival oumlsszhangban a szociaacutelis jogok vonatkozaacutesaacuteban nem leacute-teztek koumlzoumlsnek nevezhető alkotmaacutenyos tradiacutecioacutek melyeket ugyancsak szociaacutelis jogi rendelkezeacuteseknek a Kartaacuteba foglalaacutesaacuteval lehetett poacutetolni
A szociaacutelis jogok beemeleacutese koumlruumlli vita az 213 Alapjogi karta előkeacutesziacuteteacuteseacutenek folyamataacuteban
Az Euroacutepai unioacute Alapjogi Kartaacutejaacutenak előkeacutesziacuteteacutese soraacuten elteacuterő aacutellaacutespontok fogalmazoacutedtak meg azzal kap-csolatban hogy a Karta tartalmazzon-e szociaacutelis jogi rendelkezeacuteseket A taacutergyaloacute felek egy reacutesze a szociaacutelis jogok elveteacutese mellett eacutervelt elsősorban azeacutert hogy a keacutesőbbiekben a Karta rendelkezeacutesei ne szolgaacutelhas-sanak hivatkozaacutesi alapkeacutent az unioacute szociaacutelis hataacuteskoumlreinek bőviacuteteacuteseacutere Az ezzel ellenteacutetes aacutellaacutespontot valloacutek szerint a Kartaacutenak mindenkeacuteppen tartalmaznia kellett volna szociaacutelis jogokat is de ndash respektaacutelva a koumltelezett-seacutegek teljesiacuteteacuteseacutevel kapcsolatos fenntartaacutesokat ndash azokat keacutet csoportra bontva kiacutevaacutentaacutek meghirdetni Az első csoportba azok a szociaacutelis rendelkezeacutesek keruumlltek volna amelyeket alanyi jogokat biztosiacutetoacute moacutedon hirdettek volna meg Idesoroltaacutek volna
a gyermekek veacutedelemhez valoacute jogaacutet a munkaacutet veacutegzők emberi meacuteltoacutesaacuteghoz valoacute jogaacutenak tiszteletben tartaacutesaacutet a jogellenes elbocsaacutetaacutessal szembeni veacutedelemhez valoacute jogot az anyasaacuteg veacutedelmeacutet
4 A teacutenyre Bruno de Witte hiacutevja fel a fogyelmet (Witte 2005) A defrenne-uumlgyet laacutesd Case 14977 defrenne vs Sabena [1978] ECR 1-365 httpwwwequalrightstrustorgertdocumentbankMicrosoft20Word20-20defrenne20v20Sabena2028no329pdf
50 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
a szuumllői szabadsaacutegra valoacute jogot a munka szabad megvaacutelasztaacutesaacutehoz valoacute jogot
A szociaacutelis jogok maacutesik csoportjaacutet programnormakeacutent hirdetteacutek volna meg amelyek tekinteteacuteben koumlzvetlen biztosiacutetaacutesukat nem csupaacuten az ahhoz szuumlkseacuteges erőfesziacuteteacutesek megteacuteteleacutet vaacutertaacutek volna el a koumlzoumlsseacutegtől eacutes a tagaacutellamoktoacutel Ebbe a csoportba tartozott volna
az egeacuteszseacuteg veacutedelmeacutehez valoacute jog a szociaacutelis veacutedelemre valoacute jog az időseket fogyateacutekossaacuteggal eacutelőket eacutes a bevaacutendorloacutekat megillető jogok a lakhataacutes biztosiacutetaacutesaacutenak joga
Veacuteguumll az Euroacutepai unioacuteban hagyomaacutenyosnak nevezhető moacutedon a keacutet aacutellaacutespont koumlzti kompromisszumos meg-oldaacutest fogadtak el amennyiben a szociaacutelis jogok ugyan bekeruumlltek a Kartaacuteba de egyuacutettal olyan horizontaacutelis korlaacutetozoacute klauzulaacutet is elfogadtak ami szerint az unioacute felhatalmazaacutesaacutenak bőviacuteteacutese nem toumlrteacutenhet meg kizaacuteroacute-lag a Karta rendelkezeacuteseire valoacute hivatkozaacutessal
Az Alapjogi karta helye az Euroacutepai unioacute jogrendszereacuteben214
Az Euroacutepai unioacute Alapjogi Kartaacutejaacutenak kidolgozaacutesaacuteroacutel az 1999 juacuteniusaacuteban Koumllnben tartott Eu-csuacutecson szuumlletett doumlnteacutes a koumlvetkező 1999 oktoacuteber koumlzepeacuten tartott Tamperei Csuacutecstalaacutelkozoacuten pedig leacutetre is hoztaacutek a Minisz-terek Tanaacutecsa az Euroacutepai Bizottsaacuteg az Euroacutepai Parlament valamint a nemzeti parlamentek keacutepviselőiből aacutelloacute előkeacutesziacutető bizottsaacutegot A szoumlveget bő egy eacutev muacutelva a Tanaacutecs 2000 december 7ndash10 koumlzoumltt nizzaacuteban tartott uumlleacuteseacuten vitattaacutek meg s ennek eredmeacutenyekeacutent a Kartaacutet ugyan kihirdetteacutek de az eredeti tervekkel ellenteacutetben nem emelteacutek be az alapszerződeacutesek szoumlvegeacutebe eacutes elhalasztottaacutek a jogi staacutetuszaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera vo-natkozoacute doumlnteacuteseket is A Karta iacutegy előszoumlr politikai nyilatkozatkeacutent jelent meg a nyilvaacutenossaacuteg előtt E megol-daacutest az euroacutepai alkotmaacutenyozaacutes időkoumlzben elkezdett folyamata indokolta mivel iacutegy lehetőveacute vaacutelt volna hogy az alapjogokra vonatkozoacute rendelkezeacuteseket be lehessen eacutepiacuteteni az uacutejonnan leacutetrehozandoacute euroacutepai alkotmaacutenyba Ez az Alkotmaacuteny elfogadaacutesaacuteval 2003 nyaraacuten megtoumlrteacutent az Alapjogi Karta az Alkotmaacutenyszerződeacutes maacutesodik reacuteszeacutet keacutepezte A 2004 soraacuten tartott (francia holland iacuter) neacutepszavazaacutesok elutasiacutetoacute doumlnteacutesei miatt azonban az euroacutepai alkotmaacuteny nem leacutepett eacuteletbe eacutes a helyeacutebe leacutepő Lisszaboni Szerződeacutes maacuter nem emelte be az Alap-jogi Kartaacutet az alapszerződeacutesi rendszerbe de egy utaloacute rendelkezeacutessel elismerte a benne foglalt jogokat iacutegy hataacutelybaleacutepeacuteseacutevel a Karta előiacuteraacutesai meacutegiscsak eacuteletbe leacuteptek
Juhaacutesz Gaacutebor Szociaacutelis jogok az Eu Alapjogi Kartaacutejaacuteban 51
Az Alapjogi karta aacuteltalaacutenos jellemzői uacutejszerűseacutege 215 alkalmazaacutesi koumlre eacutes eacutertelmezeacuteseacutenek egyes keacuterdeacutesei
Az Alapjogi Karta toumlbb tekintetben is elteacuter az emberi jogokat veacutedő nemzetkoumlzi dokumentumokban megszokott formaacutektoacutel eacutes feltűnő jellegzetesseacutege hogy az emberi jogokra vonatkozoacute leguacutejabb elmeacuteleti megaacutellapiacutetaacutesokat igyekszik koumlvetni Ennek leglaacutetvaacutenyosabb megnyilvaacutenulaacutesa hogy a Karta maacuter szerkezeteacuteben is meghaladja a negatiacutev eacutes pozitiacutev jogok koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket hangsuacutelyozoacute hagyomaacutenyos dichotoacutemiaacutet a jogokat nem az aacutellami szerepvaacutellalaacutes jellege szerint csoportosiacutetja hanem az euroacutepai kultuacutera alapjait keacutepező eacuterteacutekek (emberi meacuteltoacute-saacuteg tisztelete szabadsaacuteg egyenlőseacuteg szolidaritaacutes stb) koumlreacute szervezi Ez a megkoumlzeliacuteteacutes tuumlkroumlződik a garan-ciaacutek kieacutepiacuteteacuteseacuteben is ahol a jogalkotoacute figyelembe veszi hogy az alapvető jogok egyike sem eacuterveacutenyesuumll oumlnma-gaacuteban pusztaacuten a meghirdeteacutese aacuteltal ahhoz szuumlkseacuteg van az aacutellam szerepvaacutellalaacutesaacutera pozitiacutev inteacutezkedeacuteseire E noacutevumok mellett nem szabad megfeledkezni azonban arroacutel sem hogy brit nyomaacutesra a Kartaacuteban kuumlloumlnbseacute-get tesznek bdquojogokrdquo eacutes bdquoalapelvekrdquo koumlzt A Kartaacuteban biztosiacutetott bdquojogokrdquo koumlzvetlenuumll hataacutelyosak de rendelke-zeacuteseik csak az unioacutes jog veacutegrehajtaacutesa tekinteteacuteben koumltelező erejűek Az bdquoalapelvekrdquo csak tovaacutebbi kuumlloumln jog-alkotaacutesi aktussal hajthatoacutek veacutegre ndash mikoumlzben a Karta nem nevesiacuteti hogy melyek is az alapelvek koumlzeacute tartozoacute rendelkezeacutesek A jogok eacutes az alapelvek elhataacuterolaacutesa tekinteteacuteben a Karta szoumlvege nem nyuacutejt eligaziacutetaacutest iacutegy feacutelő hogy ez a dichotoacutemia a keacutesőbbiekben a jogeacutertelmezeacutesi kakofoacutenia taacuteptalajaacutevaacute vaacutelik
Az Alapjogi Karta rendelkezeacutesei eacutertelemszerűen vonatkoznak az unioacute inteacutezmeacutenyeire szerveire hivatalaira eacutes uumlgynoumlkseacutegeire a tagaacutellamokra azonban csak annyiban amennyiben az unioacute jogaacutet hajtjaacutek veacutegre
A Karta eacutertelmezeacutese tekinteteacuteben fontos előiacuteraacutes az hogy azok a polgaacuteri eacutes politikai jogokra vonatkozoacute rendelkezeacutesek amelyek megfelelnek az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenyeacuteben foglaltaknak a Karta alkal-mazaacutesa tekinteteacuteben is azokkal azonos tartalmuacuteak A Kartaacuteban meghirdetett jogokkal oumlsszefuumlggeacutesben csak az alapvető jogok veacutegrehajtaacutesaacutet szolgaacuteloacute aktusok eacutertelmezeacutese eacutes azok jogszerűseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese ceacuteljaacuteboacutel lehet eacutertelmezni vagyis a Karta rendelkezeacutesei nem hoznak leacutetre alanyi jogokat
A Karta mindezen korlaacutetozaacutesok mellett is speciaacutelis szerepet jaacutetszhat az euroacutepai integraacutecioacute folyamataacuteban mivel a koraacutebbiaknaacutel egyeacutertelműbb moacutedon oumlnti egyseacuteges formaacuteba az unioacute cselekveacutesi koumltelezettseacutegeit eacutes uacutejabb felhatalmazaacutesok neacutelkuumll is uacutej feladatokat szab azokon a teruumlleteken ahol a koumlzoumlsseacutegi szervek maacuter eddig is rendelkeztek cselekveacutesi kompetenciaacuteval
Szerkezeteacuten kiacutevuumll az Alapjogi Karta abban is uacutejszerű hogy a tagaacutellami alkotmaacutenyokboacutel jellemzően hiaacutenyzoacute szociaacutelis jogokat is meghirdet mint peacuteldaacuteul
az indokolatlan elbocsaacutetaacutes elleni veacutedelemhez valoacute jogot a munkavaacutellaloacutek megfelelő taacutejeacutekoztataacuteshoz eacutes konzultaacutecioacutehoz valoacute jogaacutet a tisztesseacuteges megeacutelheteacutest biztosiacutetoacute szociaacutelis taacutemogataacutesokra eacutes a lakhataacutesra valoacute jogot a taacutersadalmi kire- keszteacutes elleni kuumlzdelem eacuterdekeacuteben
Magyar szemmel neacutezve a Karta rendelkezeacutesei toumlbb az Alkotmaacutenyboacutel illetve a 2012-ben hataacutelyba leacutepett Alap-toumlrveacutenyből hiaacutenyzoacute jogot hirdetnek meg Ezek koumlzeacute tartozik a munkakoumlzvetiacutető szolgaacuteltataacutesok ingyenes igeacuteny-
52 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
beveacuteteleacutehez a fizetett szuumlleacutesi eacutes szuumllői szabadsaacutegra valoacute jog az idősek eacutes fogyateacutekossaacuteggal eacutelők jogai vala-mint a megelőző egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacuteshoz eacutes az orvosi kezeleacuteshez valoacute jog hozzaacutefeacutereacutes alapuacute megkoumlzeliacuteteacutese
A Karta alkalmazaacutesi koumlreacutet korlaacutetozni kiacutevaacutenoacute rendelkezeacutesekről (a Karta nem szolgaacutelhat uacutej koumlzoumlsseacutegi kompe-tenciaacutek forraacutesaacuteul jogok eacutes alapelvek megkuumlloumlnboumlzteteacutese) nem aacutelliacutethatoacute teljes bizonyossaacuteggal hogy ki tudjaacutek fejteni a nekik szaacutent hataacutest mivel a Biacuteroacutesaacuteg a koraacutebbiakban is hajlamos volt tuacuteltenni magaacutet a hasonloacute korlaacute-tokon amire a defrenne-uumlgyben hozott iacuteteacuteletek szolgaacutelnak a legismertebb peacuteldakeacutent (A defrenne-uumlgyben a biacuteroacutesaacuteg kifejezetten az Alapszerződeacutes nyelvtani eacutes toumlrteacuteneti eacutertelmezeacuteseacutevel ellenteacutetes interpretaacutecioacutet al-kalmazva mondta ki hogy az egyenlő munkaacuteeacutert egyenlő beacuter Alapszerződeacutesben lefektetett elve koumlzvetlen alanyi jogot keletkeztet az egyenlő beacuterezeacutesre) Meg kell emliacuteteni tovaacutebbaacute hogy az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg a Kartaacutet maacuter hataacutelybaleacutepeacutese előtt a koumlzoumlsseacutegi jog eacutertelmezeacuteseacutenek forraacutesakeacutent kezdte hasznaacutelni ndash igaz csak az első generaacutecioacutes jogok tekinteteacuteben A BECTu vs Secretary of State for trade and Industry-uumlgyben5 ugyanakkor Tizzano főtanaacutecsos az Alapjogi Karta rendelkezeacuteseacutere hivatkozva taacutemasztotta alaacute eacuterveleacuteseacutet arra vonatkozoacutean hogy a fizetett szabadsaacuteghoz valoacute jog alapvető szociaacutelis jog Az Euroacutepai Bizottsaacuteg a főtanaacutecsos eacuterveleacuteseacutevel oumlsszhangban aacutelloacute doumlnteacutest hozott baacuter a Karta emliacutetett rendelkezeacuteseacutere valoacute hivatkozaacutest mellőzte
Az Alapjogi karta szociaacutelis toumlltetű rendelkezeacutesei216
Az Alapjogi Karta szociaacutelis rendelkezeacutesei haacuterom csoportba sorolhatoacutek egyes haacutetraacutenyos helyzetben leacutevő csoportok tagjainak jogait veacutedő szabaacutelyok (pl gyerekek idősek fogya- teacutekkal eacutelők jogai)munkavaacutellaloacutei jogok veacutedelme a szociaacutelis veacutedelemhez eacutes a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute jogok biztosiacutetaacutesa
A Karta hat fejezetbe csoportosiacutetva tartalmazza az alapvetőnek tekintett jogokat (1 aacutebra) Mint a fentiekből kitűnik a szociaacutelis politikaacutek vonatkozaacutesaacuteban iraacutenyadoacute rendelkezeacutesek a hatboacutel haacuterom fejezetben a szabadsaacute-gokkal az egyenlőseacuteggel eacutes a szolidaritaacutessal foglalkozoacuteban talaacutelhatoacutek
A munkavaacutellalaacutes eacutes a foglalkozaacutes megvaacutelasztaacutesaacutenak szabadsaacutegaA szabadsaacutegokroacutel szoacuteloacute fejezet tartalmazza a foglalkozaacutes megvaacutelasztaacutesaacutehoz eacutes a munkavaacutellalaacutes szabadsaacutegaacute-hoz valoacute jogot A szoumlvegezeacutes alapjaacuten ezeket a Karta klasszikus szabadsaacutegjogkeacutent ismeri el eacutes reacuteszjogosiacutetvaacute-nyokat is tartalmaz azzal hogy az unioacutes polgaacuterok szaacutemaacutera az unioacute teruumlleteacuten biztosiacutetja a szabad aacutellaacuteskereseacutes a munkavaacutellalaacutes eacutes letelepedeacutes jogaacutet amiket neacutemileg korlaacutetozva harmadik orszaacutegok aacutellampolgaacuteraira is kiterjeszt (őket csak akkor illeti meg az alapjog ha a tagaacutellamok teruumlleteacuten munkavaacutellalaacutesi engedeacutellyel rendelkeznek)
5 ECJ Case C-17399 of 8 February 2001 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=CELEX61999J0173EnHTML
bull az emberi meacuteltoacutesaacuteg veacutedelmebull az eacutelethez valoacute jogbull a szemeacutelyi seacuterthetetlenseacuteghez valoacute jogbull kiacutenzaacutes eacutes kegyetlen baacutenaacutesmoacuted tilalmabull rabszolgasaacuteg eacutes keacutenyszermunka tilalma
bull a szabadsaacuteghoz eacutes szemeacutelyes biztonsaacuteghoz valoacute jogbull a magaacuten- eacutes csalaacutedi eacutelet tiszteletben tartaacutesaacutehoz valoacute jogbull a szemeacutelyes adatok veacutedelmeacutehez valoacute jogbull a haacutezassaacutegkoumlteacuteshez eacutes csalaacutedalapiacutetaacuteshoz valoacute jogbull a gondolat- lelkiismeret- eacutes vallaacutesszabadsaacuteghoz valoacute jogbull a veacutelemeacutenynyilvaacuteniacutetaacutes szabadsaacutega eacutes a taacutejeacutekozoacutedaacuteshoz valoacute jogbull egyesuumlleacutesi eacutes gyuumllekezeacutesi jogbull az oktataacuteshoz valoacute jogbull a műveacuteszet eacutes tudomaacuteny szabadsaacutegabull a foglalkozaacutes szabadsaacutegaacutenak megvaacutelasztaacutesa eacutes a munkavaacutellalaacuteshoz valoacute jogbull a vaacutellalkozaacutes szabadsaacutegabull a tulajdonhoz valoacute jogbull menedeacutekjogbull a kiutasiacutetaacutessal eacutes kiadataacutessal szembeni veacutedelemhez valoacute jog
bull toumlrveacuteny előtti egyenlőseacutegbull a megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmabull a nők eacutes feacuterfiak egyenlőseacutegebull gyermeki jogokbull az idősek jogaibull a fogyateacutekkal eacutelők beilleszkedeacutese
bull a munkavaacutellaloacutek taacutejeacutekoztataacuteshoz valoacute jogabull kollektiacutev taacutergyalaacuteshoz eacutes felleacutepeacuteshez valoacute jogbull munkakoumlzvetiacutetői szolgaacuteltataacutesok ingyenes igeacutenybeveacuteteleacutehez valoacute jogbull idokolatlan elbocsaacutetaacutessal szembeni veacutedelembull tisztesseacuteges eacutes igazsaacutegos munkafelteacutetelekhez valoacute jogbull gyermekmunka tilalma eacutes a fiatalok munkahelyi veacutedelmebull a csalaacuteg eacutes a munka oumlsszeegyezteteacuteseacutevel kapcsolatos inteacutezkedeacutesekbull a szociaacutelis biztonsaacutegi eacutes veacutedelmi ellaacutetaacutesokra valoacute jog tiszteletben tartaacutesabull az egeacuteszseacuteg veacutedelmebull az aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi eacuterdekű szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesbull koumlrnyezetveacutedelembull a fogyasztoacutek veacutedelme
bull aktiacutev eacutes passziacutev vaacutelasztoacutejog az euroacutepai parlamenti vaacutelasztaacutesokonbull aktiacutev eacutes passziacutev vaacutelasztoacutejog a helyhatoacutesaacutegi vaacutelasztaacutesokonbull megfelelő uumlgyinteacutezeacuteshez valoacute jogbull dokumentumokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes jogabull euroacutepai ombudsmanbull petiacutecioacutes jogbull mozgaacutes eacutes tartoacutezkodaacutes szabadsaacutegabull diplomaacuteciai eacutes konzuli veacutedelem
bull a hateacutekony jogorvoslathoz valoacute jogbull aacutertatlansaacuteg veacutedelme eacutes a veacutedekezeacuteshez valoacute jogbull a bűncselekmeacutenyek eacutes a buumlnteteacutesek toumlrveacutenyesseacutegeacutenek eacutes araacutenyossaacutegaacutenak elveibull a keacutetszeres eljaacuteraacutes alaacute vonaacutes eacutes a keacutetszeres buumlnteteacutes tilalma
Meacuteltoacutesaacuteg
Szabadsaacutegok
Egyenlőseacuteg
Szolidartaacutes
A polgaacuterok jogai
Igazsaacutegszolgaacuteltataacutes
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
1 aacutebra Az Alapjogi Karta fejezetei
54 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az egyenlőseacuteget biztosiacutetoacute szociaacutelis toumlltetű rendelkezeacutesekA koumlzoumlsseacutegi jog koraacutebbi fejlődeacuteseacutere tekintettel a nemek egyenlőseacutegeacutet biztosiacutetoacute rendelkezeacutes a Karta bdquokoumltelezőrdquo eleme A feacuterfiak eacutes nők egyenlőseacutegeacutet az unioacutes jog hataacutelya alaacute tartozoacute minden teruumlleten de kuumlloumlnoumlsen a fog-lalkoztataacutes a munkaveacutegzeacutes eacutes a munka diacutejazaacutesa teruumlleteacuten alkalmazni kell A koraacutebban kialakiacutetott szabaacutelyokra tekintettel a Karta az előnyben reacuteszesiacuteteacutest is lehetőveacute teszi mivel megengedi hogy az alulreprezentaacutelt nem-hez tartozoacutek szaacutemaacutera kuumlloumlnleges előnyoumlket biztosiacutetoacute rendelkezeacuteseket vezessenek be
A gyermekek jogait veacutedő rendelkezeacutes alapjaacuteul az Egyesuumllt nemzetek Szervezete aacuteltal a gyermekek jogairoacutel elfogadott 1989 eacutevi new york-i Egyezmeacuteny szolgaacutel ennek megfelelően a 24 cikk egyszerre toumlbb a gyerme-keket megillető jogot is tartalmaz Ezek koumlzeacute tartozik a gyermekek joga arra hogy
megkapjaacutek a joacuteleacutetuumlkhoumlz szuumlkseacuteges veacutedelmet eacutes gondoskodaacutest szabadon kifejezhesseacutek veacutelemeacutenyuumlket eacutes azt az őket eacuterintő uumlgyekben eacuteletkoruknak eacutes eacuterettseacuteguumlknek megfelelően figyelembe vegyeacuteka hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutesokban elsődleges szempont legyen legjobb eacuterdekuumlk biztosiacutetaacutesa mindkeacutet szuumllőjuumlkkel rendszeres szemeacutelyes eacutes koumlzvetlen kapcsolatot tarthassanak fenn s e jog csak akkor legyen korlaacutetozhatoacute ha az ellenteacutetes az eacuterdekeikkel
Az idősek jogainak meghirdeteacutese kuumlloumlnoumlsebb előzmeacuteny neacutelkuumlli uacutej elem az unioacutes jogban Ez fontos előreleacutepeacutes meacuteg akkor is ha a szoumlvegezeacutes szerint az unioacute nem inteacutezkedeacutesek hozatalaacutera koumltelezett a veacutedelem biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben hanem csupaacuten bdquoelismeri eacutes tiszteletben tartja az idősek jogaacutet a meacuteltoacute eacutes oumlnaacutelloacute eacutelethezrdquo valamint bdquoa taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis eacuteletben valoacute reacuteszveacutetelhezrdquo (25 cikk)
Hasonloacute oacutevatossaacuteggal veacutedi a Karta a fogyateacutekossaacuteggal eacutelőket az ő esetuumlkben is csak elismeri eacutes tisztelet-ben tartja jogukat bdquoaz oumlnaacutelloacutesaacuteguk taacutersadalmi eacutes foglalkozaacutesi beilleszkedeacutesuumlk valamint a koumlzoumlsseacuteg eacuteleteacuteben valoacute reacuteszveacuteteluumlk biztosiacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacutesekrerdquo (26 cikk)
A szolidaritaacutest kifejező rendelkezeacutesek az Alapjogi KartaacutebanA szociaacutelis politikaacutek iraacutenyaacutet eacutes a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelis jogalkotaacutest koumlzelebbről meghataacuterozoacute rendelkezeacutesek a szolidaritaacutes ciacutemet viselő fejezetbe keruumlltek E rendelkezeacutesek koumlzoumls jellegzetesseacutege hogy a keacutenyesebbek (az uacutejraelosztaacutesi viszonyokat befolyaacutesoloacutek vagy a munkavaacutellaloacutek eacuterdekeit jelentősen eacuterintők) eseteacuteben az eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegeiket korlaacutetozoacute klauzulaacuteval talaacutelkozunk miszerint e teruumlleten a Karta előiacuteraacutesait bdquoaz unioacutes jogban valamint a nemzeti jogszabaacutelyokban eacutes gyakorlatban meghataacuterozott esetekben eacutes felteacutetelekkel kell biztosiacutetanirdquo A korlaacutetozaacutes nyilvaacutenvaloacutean az hogy a Kartaacuteban szereplő szabaacutelyokat ne lehessen uacutegy eacutertel-mezni mint amelyek feluumlliacuterjaacutek a nemzetaacutellami rendelkezeacuteseket eacutes jogalkalmazaacutesi gyakorlatokat Amennyiben a Biacuteroacutesaacuteg ehhez tartja magaacutet uacutegy a fejezetben szereplő jogok tekinteteacuteben jogseacuterteacutes csak abban az igen valoacutesziacutenűtlen esetben lesz megaacutellapiacutethatoacute ha egy tagaacutellam egyaacuteltalaacuten nem hoz inteacutezkedeacuteseket a felsorolt keacuterdeacutesek koumlreacuteben
A korlaacutetozaacutesokkal eacuterintett koumlrben talaacuteljuk a munkavaacutellaloacutek vaacutellalaton beluumlli taacutejeacutekoztataacuteshoz eacutes konzultaacutecioacute-hoz valoacute jogaacutet a kollektiacutev taacutergyalaacutesokhoz eacutes felleacutepeacuteshez az indokolatlan elbocsaacutetaacutessal szembeni veacutedelem-
Juhaacutesz Gaacutebor Szociaacutelis jogok az Eu Alapjogi Kartaacutejaacuteban 55
hez a szociaacutelis biztonsaacutegi ellaacutetaacutesokra eacutes a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesokra a megelőző egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesok igeacutenybeveacuteteleacutehez eacutes az orvosi kezeleacuteshez tovaacutebbaacute az aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi eacuterdekű szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes jogaacutet A Karta vonatkozoacute rendelkezeacuteseit e korlaacutetozaacutes elleneacutere sem lehet teljesen feleslegesnek tekinteni mivel a nemzeti szabaacutelyozaacutes minőseacutegeacutevel kapcsolatban meacuteg iacutegy is taacutemasztanak bizonyos koumlvetel-meacutenyeket
A munkavaacutellaloacutek 27 cikkben szereplő vaacutellalaton beluumlli taacutejeacutekoztataacuteshoz eacutes konzultaacutecioacutehoz valoacute jogaacutenak biz-tosiacutetaacutesaacuteval szemben peacuteldaacuteul elvaacuteraacuteskeacutent fogalmazoacutedik meg hogy annak bdquokellő időbenrdquo kell megtoumlrteacutennie ndash eacutes aligha felteacutetelezhető hogy a Biacuteroacutesaacuteg adott esetben leacutenyegtelen mozzanatnak tekinteneacute azt ha egy tagaacutellam nemzeti szabaacutelyozaacutesa csupaacuten a forma kedveacuteeacutert rendkiacutevuumll roumlvid hataacuteridőt szabna erre
A szociaacutelis biztonsaacutegi ellaacutetaacutesokat eacutes a szociaacutelis segiacutetseacutegnyuacutejtaacutest szabaacutelyozoacute 34 cikk felsorolja azokat a kockaacutezatokat melyek ellen veacutedelmet kell nyuacutejtani (anyasaacuteg betegseacuteg munkahelyi baleset gondoskodaacutesra utaltsaacuteg vagy idős kor munkahely elveszteacutese) iacutegy a tagaacutellamok szociaacutelis biztonsaacutegi rendszere nem alakiacutethatoacute teljesen szabadon Tovaacutebbaacute megkiacutevaacutenja hogy a polgaacuterok tisztes megeacutelheteacuteseacutet ceacutelzoacute szociaacutelis taacutemogataacutesok eacutes lakaacutestaacutemogataacutesok legyenek eleacuterhetők
Az egeacuteszseacutegveacutedelem (35 cikk) tekinteteacuteben a megelőző egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesok eacutes az orvosi kezeleacutes igeacutenybeveacutetele ugyan a nemzeti előiacuteraacutesok szerint alakul de azokat uacutegy kell megszervezni hogy mindenkinek jaacuterjanak
A szolidaritaacutesi fejezetben felsorolt toumlbbi rendelkezeacutes eseteacuten a koumltelezettseacutegek szigoruacutebban vannak megfo-galmazva A munkakoumlzvetiacutetői szolgaacuteltataacutesok mindenkinek ingyenesen biztosiacutetandoacutek (29 cikk) a munkavaacutella-loacuteknak joguk van a munkaidő felső hataacuteraacutenak korlaacutetozaacutesaacutehoz a napi eacutes heti pihenőidőhoumlz valamint a fizetett eacuteves szabadsaacuteghoz (31 cikk) A gyermekek foglalkoztataacutesa kategorikusan tilos eacutes a foglalkoztataacutes alsoacute kor-hataacutera nem lehet alacsonyabb mint a tankoumlteles kor felső hataacutera A fiatal munkavaacutellaloacutek munkahelyi veacutedelmeacutet a Kartaacuteban meghataacuterozott szempontok szerint kell biztosiacutetani (32 cikk) A gyermekvaacutellalaacutessal oumlsszefuumlggő ok miatti elbocsaacutetaacutes ellen mindenki jogosult a veacutedelemre tovaacutebbaacute mindenkinek joga van fizetett szuumlleacutesi eacutes szuumllői szabadsaacutegra (33 cikk)
Az Alapjogi Karta nem hirdet meg koumlzvetlenuumll ndash a tagaacutellamok jogrendjeacutetől fuumlggetlenuumll ndash eacuterveacutenyesiacutethető szo-ciaacutelis jogokat de olyan uumlzeneteket koumlzvetiacutet amelyek hosszabb taacutevon hozzaacutejaacuterulhatnak a szociaacutelis jogok jelenlegineacutel erőteljesebb veacutedelmeacutehez Ezek koumlzuumll első helyen kell emliacuteteni azt a szerkezeti uacutejiacutetaacutest ami az alapjogok az aacuteltaluk veacutedett eacuterteacutekek menteacuten toumlrteacutenő csoportosiacutetaacutesaacuteval megszuumlnteti a szociaacutelis (eacutes gazdasaacutegi) jogok karanteacutenba zaacutertsaacutegaacutet valamint a polgaacuteri eacutes politikai jogokhoz keacutepest hagyomaacutenyos alaacuterendeltseacutegeacutet A maacutesodik fontos uacutejiacutetaacutes az hogy olyan jogokat is az alapjogok koumlzeacute sorol amelyek szinte egyetlen tagaacutellam alkotmaacutenyaacuteban sem ilyen minőseacutegűek iacutegy az alapjogi diskurzust vaacuterhatoacutean uacutej teruumlletekre terjesztik ki Veacuteguumll meg kell emliacuteteni hogy alkalmazaacutesaacuteval alapvető vaacuteltozaacutes koumlvetkezhet be a szociaacutelis jogok nemzetek feletti veacutedelmeacuteben mivel lehetőveacute teszi a biacuteroacutei uacutet igeacutenybeveacuteteleacutet ami a vilaacutegon egyeduumllaacutelloacute uacutejiacutetaacutes
56 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mi indokolta a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis jogok beemeleacuteseacutet az Eu Alapjogi Kartaacutejaacuteba1 Milyen kuumlloumlnbseacutegek mutathatoacutek ki a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis jogok egyes csoportjainak Karta-beli szabaacute-2 lyozaacutesaacuteban
irodalom
Bercusson Brian (2005) Social and Labour Rights under the Eu Constitution In Graacuteinne de Buacuterca and Bruno de Witte (eds) with the assistance of Larissa Ogertschnig) Social Right sin Europe Oxford university Press Oxford 169ndash198
Pochet Philippe and Cristopher degryse (2010) Social policies of the European union Global Social Policy 10 (August) 248ndash257
Witte Bruno de (2005) The Trajectory of Fundamental Social Rights in the European union In Graacuteinne de Buacuterca and Bruno de Witte (with the assistance of Larissa Ogertschnig) Social Right sin Europe Oxford university Press Oxford 153ndash168
57
Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek 22 oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute
Juhaacutesz Gaacutebor
A szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesaacutenak igeacutenye eredetileg a munkavaacutellaloacutek szabad mozgaacutesaacute-nak biztosiacutetaacutesaacuteval kapcsolatban meruumllt foumll azeacutert hogy az elteacuterő esetleg burkoltan diszkriminatiacutev előiacuteraacutesokat a tagaacutellamok ne hasznaacutelhassaacutek munkaerőpiacuk koumlzvetett veacutedelmeacutere A koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika toumlrteacuteneteacutevel foglalkozoacute 12 fejezetben azt is bemutattuk hogy a Roacutemai Szerződeacutes előkeacutesziacuteteacutese soraacuten a koumlzoumlsseacuteg alapiacutetoacutei mieacutert doumlntoumlttek uacutegy hogy az oumlsszehangolaacutest nem a tagaacutellami szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek harmonizaacutelaacute-saacuteval hanem koordinaacutecioacutejaacuteval veacutegzik el A szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacutejaacutenak szabaacutelyai iacutegy a kezdetektől reacuteszeacutet keacutepezteacutek a koumlzoumlsseacutegi egyuumlttműkoumldeacutesnek A szabaacutelyozaacutes struktuacuteraacuteja a koumlvetkezőkeacutepp foglalhatoacute oumlssze Az alapiacutetoacute szerződeacutes meghataacuterozta a koordinaacutecioacute legfőbb elveit (a szociaacutelis biztonsaacutegi rend-szer juttataacutesaira jogosiacutetoacute időszakok oumlsszeszaacutemiacutetaacutesa eacutes az ellaacutetaacutesok exportaacutelhatoacutesaacutega) a reacuteszletes szabaacutelyo-kat megaacutellapiacutetoacute koumlzoumlsseacutegi rendelet (140871EGK)1 ezt tovaacutebbi neacutegy elvvel egeacutesziacutetette ki
az aacutellampolgaacutersaacuteg alapjaacuten valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalma egy jogrendszer alkalmazaacutesaacutenak elve a juttataacutesok aacutetfedeacuteseacutenek tilalma az ellaacutetaacutesok finansziacuterozaacutesaacutenak araacutenyosiacutetaacutesa (jellemzően csak a huzamosabb időre jaacuteroacute ellaacutetaacutesok eseteacute- ben)
A jogosultsaacutegot keletkeztető időszakok oumlsszeszaacutemiacutetaacutesaacutenak koumlvetelmeacutenye azeacutert fontos hogy meg lehessen akadaacutelyozni olyan helyzetek kialakulaacutesaacutet amikor egy folyamatosan munkaviszonyban aacutelloacute vaacutendorloacute munka-vaacutellaloacute az uacutejabb munkavaacutellalaacutes helye szerinti tagaacutellam szociaacutelis biztonsaacutegi rendszereacuteben ellaacutetaacutes neacutelkuumll marad mert a jogosultsaacutegot előzetesen szerzett meghataacuterozott időtartamuacute szolgaacutelati időhoumlz koumltik
Az ellaacutetaacutesok exportaacutelhatoacutesaacutegaacutenak elve lehetőveacute teszi hogy a megszerzett ellaacutetaacutesokat akkor is igeacutenybe lehessen venni ha a jogosult a folyoacutesiacutetaacutes helyeacutetől kuumlloumlnboumlző orszaacutegba koumlltoumlzik A szabaacutely megakadaacutelyozza az aacutellamot abban hogy a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerből szaacutermazoacute kifizeteacuteseket a sajaacutet teruumlleteacuten valoacute tar-toacutezkodaacuteshoz koumlsse
A tagaacutellami szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerben tilos a koumlzoumlsseacutegi polgaacuterok aacutellampolgaacutersaacuteg szerinti megkuumlloumln-boumlzteteacutese (Az unioacuten kiacutevuumllről eacuterkező polgaacuterokra viszont alkalmazhatoacutek a sajaacutet aacutellampolgaacuterokra vonatkozoacutektoacutel elteacuterő szabaacutelyok)
A koordinaacutecioacutes rendelet alkalmazaacutesa soraacuten a kuumlloumlnboumlző nemzeti jogok koumlzti uumltkoumlzeacutes elkeruumlleacutese eacutes az eljaacuteraacutes egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben mindig egy tagaacutellam (az illeteacutekes orszaacuteg) jogszabaacutelyait kell alkalmazni Ez
1 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COnSLEG1971R140820060428huPdF
58 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
aacuteltalaacutenos szabaacutelykeacutent a munkaveacutegzeacutes (utolsoacute munkaveacutegzeacutes) helye szerinti orszaacuteg joga latin jogi kifejezeacutes-sel lex loci laboris (Peacuteldaacuteval illusztraacutelva a magyar taacuteppeacutenz-szabaacutelyozaacutes jelentőseacuteget tulajdoniacutet a folyamatos biztosiacutetaacutesi idő tartamaacutenak a tekintetben hogy magasabb vagy alacsonyabb oumlsszegű ellaacutetaacutest fizet-e Egy Ma-gyarorszaacutegon dolgozoacute szlovaacutek munkavaacutellaloacute taacuteppeacutenzigeacutenyeacutenek elbiacuteraacutelaacutesakor esetleg a szlovaacutek biztosiacutetaacutesban szerzett időszakot is figyelembe kell venni Azt hogy a Szlovaacutekiaacuteban szerzett szolgaacutelati idő folyamatosnak mi-nősuumll-e (volt-e benne megszakiacutetaacutes) az illeteacutekes aacutellam tehaacutet Magyarorszaacuteg jogszabaacutelyai alapjaacuten kell elbiacuteraacutelni A magyar egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesnak iacutegy nem kell vizsgaacutelnia azt hogy a szlovaacutek szabaacutelyok szerint mi szakiacutetanaacute meg a biztosiacutetaacutesi jogviszony folyamatossaacutegaacutet
A koordinaacutecioacutes rendelkezeacuteseket uacutegy kell alkalmazni hogy azok ne eredmeacutenyezhesseacutek a kuumlloumlnboumlző tag-aacutellamokboacutel hasonloacute helyzetre tekintettel jaacuteroacute ellaacutetaacutesok paacuterhuzamos igeacutenybeveacuteteleacutet (Egy Ausztriaacuteban munkaacutet vaacutellaloacute koraacutebban Magyarorszaacutegon dolgozoacute szemeacutely megbetegedeacutese eseteacuten bizonyos helyzetekben maacuter az osztraacutek eacutes meacuteg a magyar taacuteppeacutenz igeacutenybeveacuteteleacutere is jogosult lehetne de koumlzuumlluumlk csak az egyiket az illeteacutekes taacutersadalombiztosiacutetaacutesi rendszer aacuteltal nyuacutejtott osztraacutek ellaacutetaacutest veheti igeacutenybe)
Az ellaacutetaacutesok finansziacuterozaacutesaacutenak araacutenyosiacutetaacutesaacuteval a szabaacutelyozaacutes azt igyekszik megelőzni hogy az egyeacuteni befizeteacutesneacutel nagyobb kifizeteacuteseket legyenek keacutenytelenek teljesiacuteteni a tagaacutellamok a vaacutendorloacute munkavaacutellaloacutek el-laacutetaacutesainak biztosiacutetaacutesakor (Egy magyar munkavaacutellaloacute megteheti hogy a nyugdiacutejazaacutes előtt egy-keacutet eacutevvel megy Ausztriaacuteba dolgozni majd Ausztriaacuteban keacuteri a nyugdiacutej-megaacutellapiacutetaacutesaacutet A jogosultsaacutegot keletkeztető időszakok oumlsszeszaacutemiacutetaacutesaacutenak szabaacutelyaacutet alkalmazva az osztraacutek nyugdiacutej megaacutellapiacutetaacutesakor az oumlsszes Magyarorszaacutegon szerzett biztosiacutetaacutesi időt figyelembe veacuteve kell a nyugdiacutejaacutet megaacutellapiacutetani amit azutaacuten eacutevtizedeken aacutet is folyoacutesiacutet-hatnak a szaacutemaacutera nyilvaacutenvaloacutean meacuteltaacutenytalan lenne azonban a nyugdiacutej finansziacuterozaacutesaacuteval kizaacuteroacutelag azt az aacutellamot terhelni ahol ő utoljaacutera dolgozott ezeacutert e tartoacutes időn aacutet jaacuteroacute ellaacutetaacutesok finansziacuterozaacutesaacutenak terheit meg-osztjaacutek azok koumlzt az orszaacutegok koumlzoumltt ahol a jogosultsaacutegszerző időszakok keletkeztek
Az alapelvek alkalmazaacutesaacutenak reacuteszletes moacutedjaacutet a rendelet kockaacutezati tiacutepusonkeacutent aproacuteleacutekosan szabaacutelyozza eacutes hosszan foglalkozik a rendelet taacutergyi eacutes szemeacutelyi hataacutelyaacutenak keacuterdeacuteseivel Mivel a 2010 maacutejusaacuteig hataacutelyban leacutevő 140871EGK rendelet elemzeacuteseacutet toumlbb tankoumlnyv is magaacuteban foglalja2 annak reacuteszletes ismerteteacuteseacutetől itt eltekintuumlnk Ehelyett az emliacutetett tankoumlnyvek megjeleneacutese oacuteta eltelt időben bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesokat igyek-szuumlnk bemutatni
2 Toumlbbek koumlzt laacutesd Gyulavaacuteri 2004 Czuacutecz 2003
Juhaacutesz Gaacutebor Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute 59
Az 140871EGk rendelet reformjaacutenak indokai eacutes az uacutej 221 8832004Ek rendelet elfogadaacutesaacutenak neheacutezseacutegei
Az alkotaacutesa oacuteta eltelt negyed szaacutezadban a 140871EGK koordinaacutecioacutes rendelet amuacutegy sem egyszerű sza-baacutelyai egyre bonyolultabbaacute vaacuteltak Ez reacuteszben az Eu bővuumlleacuteseacutere (az uacutej tagaacutellamok uacutej probleacutemaacutekat hoztak a rendszerbe3 amiket a szabaacutelyozaacutes uacutejabb eacutes uacutejabb moacutedosiacutetaacutesaacuteval igyekeztek orvosolni) reacuteszben a szociaacutelis biztonsaacutegi ellaacutetaacutesok aacutellandoacute vaacuteltozaacutesaacutera eacutes a koordinaacutecioacutes szabaacutelyozaacutes ebből koumlvetkező moacutedosiacutetaacutesi igeacutenyeacutere volt visszavezethető A vaacuteltoztataacutes elsődleges oka tehaacutet a megleacutevő rendelet egyszerűsiacuteteacutese volt mivel a sza-baacutelyozaacutes oumlsszetettseacutege maacuter az eredeti ceacutelt a munkavaacutellaloacutek szabad mozgaacutesaacutenak előmozdiacutetaacutesaacutet veszeacutelyez-tette A rendelet hibaacutejakeacutent roacutettaacutek fel azt is hogy rendelkezeacutesei koumlzt tuacutel sok kiveacutetel volt Tovaacutebbi kritikaacutera adott okot hogy mikoumlzben a Biacuteroacutesaacuteg esetjoga egyre duzzadoacute reacuteszeacutet keacutepezte a koordinaacutecioacutes szabaacutelyok alkalmazaacute-saacutenak az nem eacutepuumllt be a jogszabaacutely szoumlvegeacutebe Ceacutelszerűnek laacutetszott az is hogy amennyiben belekezdenek a rendelet aacutetfogoacute feluumllvizsgaacutelataacuteba akkor egyuacutettal annak modernizaacutecioacutejaacutet is veacutegezzeacutek el E kettős ceacutel aacuteltal vezeacuterelve a Bizottsaacuteg 1998 decembereacuteben nyuacutejtotta be javaslataacutet aminek elfogadaacutesaacutet azonban nagyban neheziacutetette az eljaacuteraacutesi szabaacutelyoknak az Amszterdami Szerződeacutes miatt bekoumlvetkező jelentős vaacuteltozaacutesa vala-mint az hogy a modernizaacutecioacute oumlrve alatt nem technikai jellegű hanem a tagaacutellamok szaacutemaacutera keacutenyes politikai doumlnteacuteseket kiacutevaacutentak hozni
Ami az Amszterdami Szerződeacutes illeti a Parlamenttel valoacute egyuumlttdoumlnteacutes eacutes a Tanaacutecson beluumlli egyhanguacutesaacuteg egyuumlttes koumlvetelmeacutenyeacutevel a doumlnteacuteshozatal paacuteratlanul neheacutez kombinaacutecioacuteja alakult ki Hosszuacute egyezteteacutes utaacuten az uacutej 8832004EK rendeletet4 2004 aacuteprilis 29-eacuten vagyis koumlzvetlenuumll a keleti bőviacuteteacutes előtt fogadtaacutek el (Az aggodalmak koumlzt szerepelt hogy amennyiben a 15 nyugati tagaacutellam nem tud megaacutellapodaacutesra jutni akkor a 10 uacutej zoumlmmel keleti tagaacutellam beleacutepeacuteseacutevel a megegyezeacutes lehetőseacutege hosszuacute időre elillan)
A 8832004Ek rendelet hataacutelya222
Szemeacutelyi hataacutelyAz 140871EGK rendelet a szemeacutelyek szabad mozgaacutesaacutet biztosiacutetoacute szabaacutelyozaacutest koumlvetve a koumlzoumlsseacutegi polgaacuterok meghataacuterozott csoportjaira terjesztette ki a rendelet szemeacutelyi hataacutelyaacutet a tagaacutellamok teruumlleteacuten legaacutelisan tar-toacutezkodoacute munkavaacutellaloacutek koumlztuumlk az oumlnfoglalkoztatoacutek diaacutekok illetve azok a hontalan szemeacutelyek eacutes menekuumlltek akik valamely tagaacutellam szociaacutelis biztonsaacutegi jogszabaacutelyainak hataacutelya alaacute tartoznak Az uacutej rendelet szemeacutelyi
3 A keleti bőviacuteteacutessel peacuteldaacuteul olyan orszaacutegok keruumlltek be az egyuumlttműkoumldeacutes rendszereacutebe amelyek a nyugati-euroacutepai orszaacutegokban ismeretlen koumltelező magaacuten-nyugdiacutejpeacutenztaacuteri rendszert műkoumldtettek ezek nem tartoztak a rendelet hataacute-lya alaacute Iacutegy keacuterdeacutesesseacute vaacutelt hogy mikeacutent lehet biztosiacutetani azt hogy az ilyen orszaacutegokboacutel maacutesik tagaacutellamba vaacutendorloacute munkavaacutellaloacutek a szociaacutelis biztonsaacuteguknak megfelelő szintű ellaacutetaacutest kapjanak
4 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COnSLEG2004R088320100501huPdF
60 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
hataacutelya nem kategoacuteriaacutekban gondolkodik az a tagaacutellamok aacutellampolgaacuteraira eacutes csalaacutedtagjaira valamint tuacuteleacutelő hozzaacutetartozoacuteira tovaacutebbaacute a tagaacutellamok valamelyikeacuteben lakoacutehellyel rendelkező hontalanokra eacutes menekuumlltekre vonatkozik
Taacutergyi hataacutelyAz 140871EGK rendelet taacutergyi hataacutelyaacutenak szabaacutelyozaacutesa elhibaacutezott moacutedszertana eacutes az egymaacutest koumlvető moacute-dosiacutetaacutesok hataacutesaacutera az ezredforduloacutera szinte koumlvethetetlenuumll bonyolulttaacute vaacutelt Az eredeti szabaacutelyozaacutes a rende-let hataacutelya alaacute tartozoacute illetve onnan kifejezetten kizaacutert ellaacutetaacutesokat nevesiacutetette Az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes szociaacutelis segeacutelyeket a szabaacutelyozaacutes uacutegy tekintette mint amelyek nem tartoznak a rendelet hataacutelya alaacute A gyakorlatban azonban toumlbbszoumlr is probleacutemaacutet jelentett egyes ellaacutetaacutesok elnevezeacutese illetve oumlsszetett bdquooumlszveacuterrdquo jellege Magyar peacuteldaacuteval illusztraacutelva ezt a koumlvetkezőkeacutepp eacuterzeacutekeltethetjuumlk Adott a magyar gyermekgondozaacutesi segeacutely (gyes) mint ellaacutetaacutes ami neveacuteben ugyan bdquosegeacutelyrdquo aacutem mivel nem raacuteszorultsaacuteg alapjaacuten jaacuter semmiben sem osztja egy rendszertanilag segeacutelynek tekinthető ellaacutetaacutes kriteacuteriumait A biacuteroacutesaacutegi gyakorlat reacuteveacuten sikeruumllt tisztaacutezni hogy a koumlzoumlsseacutegi jog alkalmazaacutesi koumlreacuteben azok az ellaacutetaacutesok minősuumllnek segeacutelynek amelyekhez a hozzaacutefeacutereacutes nem csupaacuten raacuteszorultsaacutegi alapuacute de annak meacuterlegeleacutese diszkrecionaacutelisan toumlrteacutenik Ezzel az eacutertelmezeacutessel a Biacuteroacutesaacuteg a rendelet hataacutelyaacutet olyan ellaacutetaacutesokra is kiterjesztette amelyek tekinteteacuteben a koumlzoumlsseacutegi jog alkal-mazaacutesa meglehetősen indokolatlannak tűnt peacuteldaacuteul amiatt mert azok az adott nemzetaacutellamban jelentkező sajaacutetos helyzetek kezeleacuteseacutere szolgaacuteltak Ilyen ellaacutetaacutes az imeacutenti peacuteldaacuteban szereplő Euroacutepaacuteban egyeduumllaacutelloacutenak tekinthető gyes is amit nagyobb reacuteszben neacutepesedeacutespolitikai kisebb reacuteszben foglalkoztataacutespolitikai okokboacutel inteacutezmeacutenyesiacutetettek Magyarorszaacutegon Aligha logikus hogy egy Magyarorszaacutegban jogszerűen tartoacutezkodoacute fran-cia aacutellampolgaacutersaacuteguacute paacuter valamelyik tagjaacutenak hazateacutereacutesuumlk utaacuten eacuteveken keresztuumll folyoacutesiacutetjaacutek ezt az ellaacutetaacutest Hasonloacute helyzetek megelőzeacutese ceacuteljaacuteboacutel a rsquo90-es eacutevekben moacutedosiacutetottaacutek a rendeletet bevezetve a kuumlloumlnleges jaacuteruleacutekfizeteacutestől fuumlggetlen ellaacutetaacutesok fogalmaacutet melyekre ugyan kiterjed a rendelet hataacutelya de exportaacutelhatoacutesaacute-gukra (vagyis kuumllfoumlldre iraacutenyuloacute folyoacutesiacutetaacutesukra) nem kell koumltelezettseacuteget vaacutellalniuk a tagaacutellamoknak Mindez azonban csak tovaacutebb bonyoliacutetotta a taacutergyi hataacutelyra vonatkozoacute szabaacutelyokat
Ezen a helyzeten eacuterdemben sajnos a 8832004EK rendelet sem vaacuteltoztatott megmaradt az ellaacutetaacutesok haacuterom kategoacuteriaacuteja
a rendelet hataacutelya alaacute tartozoacute a 4 cikkben felsorolt taacutersadalombiztosiacutetaacutesi eacutes univerzaacutelis ellaacutetaacutesok a rendelet hataacutelya alaacute nem tartozoacute ellaacutetaacutesok kuumlloumlnleges nem jaacuteruleacutekfizeteacutesen alapuloacute ellaacutetaacutesok (az első csoportba tartozoacute ellaacutetaacutesokat kiegeacutesziacutető vagy poacutetloacute illetve a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacutelyeknek speciaacutelis veacutedelmet nyuacutejtoacute ellaacutetaacutesok amelyek nem mi-nősuumllnek szociaacutelis segeacutelynek eacutes az adott orszaacuteg sajaacutetos taacutersadalmi-gazdasaacutegi helyzeteacutere vannak kalibraacutel-va) Ezek az ellaacutetaacutesok a rendelet hataacutelya alaacute tartoznak de a tagaacutellamoknak exportaacutelhatoacutesaacutegukat nem kell biztosiacutetaniuk
Juhaacutesz Gaacutebor Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute 61
A vaacuteltoztataacutesok nyomaacuten a rendelet hataacutelya alaacute tartozoacute ellaacutetaacutesok koumlre azeacutert valamelyest bővuumllt iacutegy az jelenleg a koumlvetkező ellaacutetaacutesokat tartalmazza
betegseacutegi eacutes anyasaacutegi ellaacutetaacutesok apasaacutegi ellaacutetaacutesok (a moacutedosiacutetaacutes nyomaacuten) rokkantsaacutegi ellaacutetaacutesok oumlregseacutegi ellaacutetaacutesok (a moacutedosiacutetaacutesok nyomaacuten ideeacutertve a korhataacuter előtt igeacutenybe vett nyugdiacutejakat melyekre azonban nem vonatkozik a exportaacutelhatoacutesaacuteg koumlvetelmeacutenye)hozzaacutetartozoacutei ellaacutetaacutesok munkahelyi balesetek eacutes foglalkozaacutesi megbetegedeacutesek eseteacuten jaacuteroacute ellaacutetaacutesok halaacuteleseti ellaacutetaacutesok munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutes a csalaacutedot eacuterintő valamennyi szociaacutelis ellaacutetaacutes jogszabaacutelyi koumltelezettseacuteg alapjaacuten kollektiacutev szerződeacutesben biztosiacutetott ellaacutetaacutesok
A rendelet hataacutelya aloacutel kizaacutert ellaacutetaacutesok a koumlvetkezőkegeacuteszseacuteguumlgyi eacutes szociaacutelis segeacutelyek jogszabaacutelyi koumltelezeacutes hiacutejaacuten kollektiacutev szerződeacutes alapjaacuten jaacuteroacute ellaacutetaacutesok (amennyiben a kollektiacutev szerződeacutes megkoumlteacuteseacutet jogszabaacutely iacuterja elő az ily moacutedon leacutetrejoumltt kollektiacutev szerződeacutes is a rendelet hataacutelya alaacute tarto-zik)a koumlzszfeacuteraacuteban dolgozoacutek szaacutemaacutera speciaacutelis rendszerek kereteacuteben nyuacutejtott ellaacutetaacutesok haacuteboruacutek aacuteldozatainak jaacuteroacute ellaacutetaacutesok
Vaacuteltozaacutesok az alapelvek alkalmazaacutesaacutebanAz alapelvek toumlbbseacutege tekinteteacuteben az alkalmazaacutesukra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutes nem vaacuteltozott Kiveacutetelt keacutepez az egy tagaacutellam jogaacutenak alkalmazaacutesaacutet előiacuteroacute az illeteacutekes aacutellam meghataacuterozaacutesa tekinteteacuteben szaacutemos kiveacuteteles helyzetre reagaacuteloacute szabaacutelyozaacutes
Az aacuteltalaacutenos szabaacutely miszerint a munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacuteg jogaacutet kell alkalmazni itt sem vaacutelto-zott A 8832004 EK rendelet ugyanakkor megoldott neacutehaacuteny az aacutetlagostoacutel elteacuterő munkaerő-piaci helyzetű csoport tagjai tekinteteacuteben felmeruumllő probleacutemaacutet Ezek koumlzeacute tartozott amikor valaki keacutet tagaacutellamban veacutegzett munkaacutet Ilyenkor a reacutegi szabaacutelyozaacutes szerint bizonyos esetekben mindkeacutet tagaacutellam joga alkalmazhatoacute maradt Az uacutej szabaacutelyozaacutes e lehetőseacuteg megszuumlnteteacuteseacutevel egyszerűsiacutetette a szabaacutelyozaacutest Abban az esetben ha az adott szemeacutely hasonloacute teveacutekenyseacuteget folytat kuumlloumlnboumlző tagaacutellamokban (pl mindkeacutet orszaacutegban alkalmazott vagy mindkettőben koumlztisztviselő esetleg oumlnfoglalkoztatoacute) akkor annak az orszaacutegnak a jogaacutet kell alkalmazni amelyiknek a teruumlleteacuten az aacutellandoacute lakoacutehelye van fuumlggetlenuumll a munkaveacutegzeacutesi ottani időtartamaacutetoacutel vagy joumlve-delmezőseacutegeacutetől Ha munkaacutejaacutet az aacutellandoacute lakoacutehelyeacutetől kuumlloumlnboumlző aacutellamokban veacutegzi akkor annak az orszaacutegnak a jogaacutet kell alkalmazni ahol az illető szemeacutelyt foglalkoztatoacute vaacutellalkozaacutes szeacutekhelye (telephelye) van Amennyi-
62 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
ben a vaacutellalkozaacutesnak mindkeacutet orszaacutegban van szeacutekhelye (telephelye) akkor a munkaacutet veacutegző szemeacutely lakoacutehelye szerinti jog alkalmazandoacute
Amennyiben egy szemeacutely kuumlloumlnboumlző jellegű teveacutekenyseacutegeket veacutegez kuumlloumlnboumlző tagaacutellamokban akkor ab-ban az esetben ha az egyik orszaacutegban alkalmazott miacuteg a maacutesikban oumlnfoglalkoztatoacute annak az orszaacutegnak a jogaacutet kell alkalmazni amelyikben alkalmazott ndash fuumlggetlenuumll az alkalmazaacutes időtartamaacutetoacutel eacutes a diacutejazaacutestoacutel Akkor ha az egyik orszaacutegban koumlztisztviselő miacuteg a maacutesikban alkalmazott vagy oumlnfoglalkoztatoacute előszoumlr azt kell vizsgaacutelni hogy abban az orszaacutegban ahol alkalmazottkeacutent dolgozik van-e speciaacutelis a koumlztisztviselők szaacutemaacutera fenntartott speciaacutelis ellaacutetoacuterendszer Amennyiben van ilyen akkor ennek az orszaacutegnak a jogaacutet kell alkalmazni Akkor ha nincs speciaacutelis koumlztisztviselőknek fenntartott rendszer az alkalmazaacutes helye szerinti orszaacuteg jogaacutet kell eacuterveacutenyesiacuteteni
A kirendelt munkavaacutellaloacutekra vonatkozoacute szabaacutelyok is moacutedosultak neacutemikeacutepp noha az a szabaacutely nem vaacutelto-zott hogy a munkaszerződeacutes helye szerinti orszaacuteg jogaacutet kell alkalmazni a kikuumlldeteacutes tartamaacutera vonatkozoacute előiacuteraacutesok moacutedosultak Miacuteg koraacutebban a kikuumlldeteacutes időtartama 12 hoacutenap lehetett amit akkor lehetett meghosz-szabbiacutetani legfeljebb tovaacutebbi 12 hoacutenappal ha a munka a munkaacuteltatoacute hatoacutekoumlreacuten kiacutevuumll eső objektiacutev okok miatt huacutezoacutedott 12 hoacutenapnaacutel tovaacutebb Az uacutej szabaacutelyozaacutes a kirendelt munka időtartamaacutet 24 hoacutenapra noumlveli de egyuacutettal megszuumlnteti a hosszabbiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet A kirendelt munkavaacutellaloacutekra iacutegy a kirendeleacutesuumlktől szaacutemiacutetott keacutet eacuteven keresztuumll a munkaszerződeacutes helye szerinti orszaacuteg szociaacutelis biztonsaacutegi rendszereacutenek jogszabaacutelyai vonatkoz-nak ezt koumlvetően azonban a munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacuteg szabaacutelyait kell alkalmazni raacutejuk
A munkaacutet nem veacutegző ellaacutetottakat (munkaneacutelkuumlliek betegek nyugdiacutejasok) a szabaacutelyozaacutes keacutet csoportra oszt-ja a roumlvid időtartamuacute ellaacutetaacutesokban reacuteszesuumllőkre eacutes a tartoacutes ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllőkre Előbbieket (munkaneacutel-kuumlliek betegbiztosiacutetaacutesi ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllők) az uacutej szabaacutelyozaacutes foglalkoztatottnak tekinti eacutes mint ilyenekre a munkaveacutegzeacutes (utolsoacute munkaveacutegzeacutes) helye szerinti orszaacuteg jogaacutet tartja alkalmazandoacutenak A tartoacutes ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllőkre a lakoacutehely szerinti orszaacuteg jogaacutenak alkalmazaacutesaacutet iacuterja elő
Kuumlloumlnboumlző szociaacutelis biztonsaacutegi aacutegakban biztosiacutetott ellaacutetaacutesokBetegseacutegi anyasaacutegi eacutes apasaacutegi ellaacutetaacutesokA betegseacutegi eacutes anyasaacutegi (vagy az azokkal egyeneacuterteacutekű apasaacutegi) ellaacutetaacutesok lehetnek termeacuteszetbeniek eacutes peacutenz-beliek A termeacuteszetbeni ellaacutetaacutesokat a lakoacutehely szerinti aacutellam egeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezmeacutenyei nyuacutejtjaacutek a biztosiacutetot-taknak meacuteg akkor is ha maacutes tagaacutellamban rendelkeznek egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutessal Az ellaacutetaacutest a lakoacutehely sze-rinti orszaacuteg inteacutezmeacutenyeacutenek oly moacutedon kell nyuacutejtania mintha az illető szemeacutely a lakoacutehelye szerinti orszaacutegban lenne biztosiacutetott Az uacutej szabaacutelyok szerint az igeacutenybe vett ellaacutetaacuteseacutert az illeteacutekes inteacutezmeacuteny (a munkaviszony ndash biztosiacutetaacutes ndash helye szerint illeteacutekes taacutersadalombiztosiacutetaacutesi szerv) 85 szaacutezaleacutekos koumlltseacutegteacuteriacuteteacutessel tartozik5 A koumlltseacutegteacuteriacuteteacutes alapjaacutet a lakoacutehely szerinti orszaacutegban eacutelők aacutetlagos koumlltseacutegeinek alapulveacuteteleacutevel szaacutemiacutetjaacutek Az illeteacutekes (a biztosiacutetaacutes helye szerinti) aacutellamban valoacute tartoacutezkodaacutes eseteacuten az illeteacutekes aacutellam egeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezmeacutenyei nyuacutejtjaacutek a termeacuteszetbeni egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesokat Ez a finansziacuterozaacutes szempontjaacuteboacutel nem jelent
5 Az 140871EGK rendelet szerint a koumlltseacutegteacuteriacuteteacutes meacuterteacuteke 80 volt
Juhaacutesz Gaacutebor Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute 63
probleacutemaacutet hiszen annak az orszaacutegnak az egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi szerve teacuteriacuteti meg az ellaacutetaacutes koumlltseacutegeacutet a sajaacutet egeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezmeacutenyeacutenek ahol az illető az egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi jaacuteruleacutekaacutet fizeti (vagy ahol adoacutejaacuteval hozzaacute-jaacuterul az egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesok fedezeteacutehez)
A hataacuteron aacutetjaacuteroacute dolgozoacutek eseteacuteben a rendelkezeacutesek maacuter koraacutebban is lehetőveacute tetteacutek hogy az egeacuteszseacuteg-uumlgyi ellaacutetaacutesokat vaacutelasztaacutesuk szerint akaacuter a lakoacutehelyuumlk akaacuter a munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacutegban vegyeacutek igeacutenybe Az uacutej koordinaacutecioacutes rendelet előkeacutesziacuteteacutese soraacuten ezt a jogot az ingaacutezoacutek csalaacutedtagjainak eacutes a nyugdiacutejas volt hataacuter menti ingaacutezoacuteknak is meg akartaacutek adni Az erre vonatkozoacute előterjeszteacutest ugyan elvetette a Tanaacutecs de azt lehetőveacute tette hogy a tagaacutellamok doumlnteacutesuumlktől fuumlggően biztosiacutetsaacutek ezt a lehetőseacuteget
A turistauacuteton tartoacutezkodoacute munkavaacutellaloacutek a reacutegi rendelet alapjaacuten is jogosultak voltak a suumlrgősseacutegi ellaacutetaacutesokra maacutesok azonban nem A moacutedosiacutetott rendelkezeacutesek alapjaacuten e jog a nyugdiacutejasokat is megilleti kuumllfoumlldi tartoacutezko-daacutesuk alatt
Fontos tovaacutebbi uacutejiacutetaacutes meacuteg hogy azokban az orszaacutegokban ahol a nyugdiacutejakat egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi jaacuteruleacutek terheli a jaacuteruleacutekot a nyugdiacutej teljes oumlsszegeacutere ki lehet vetni meacuteg akkor is ha annak egy reacutesze nem az illeteacutekes hanem peacuteldaacuteul olyan orszaacutegboacutel szaacutermazik ahol a nyugdiacutejasok mentesek az egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi terhek vise-leacutese aloacutel
NyugdiacutejakAz oumlregseacutegi nyugdiacutejak szabaacutelyozaacutesa tereacuten nem toumlrteacutentek eacuterdemi vaacuteltozaacutesok baacuter a rendelet szoumlvegeacutenek szer-kezete ndash előnyeacutere ndash vaacuteltozott Jelentősebb vaacuteltoztataacutest a rokkantnyugdiacutejakkal kapcsolatban terveztek A bizott-saacutegi javaslat felszaacutemolta volna a koordinaacutecioacutes rendszer koraacutebbi dualizmusaacutet ami keacutet rokkantnyugdiacutejrendszert kuumlloumlnboumlztetett meg Az uacuten bdquoArdquo tiacutepusuacute rendszerekben a biztosiacutetaacutesban toumlltoumltt időnek nem volt jelentőseacutege csu-paacuten annak hogy a kockaacutezati esemeacuteny bekoumlvetkeztekor az egyeacuten eacuteppen biztosiacutetottnak minősuumllt-e A bdquoBrdquo tiacutepusuacute rendszerekben ezzel szemben az ellaacutetaacutesra valoacute jogosultsaacuteg a biztosiacutetaacutesban toumlltoumltt időtartamtoacutel fuumlggoumltt eacutes nem attoacutel hogy az illető a megrokkanaacutes pillanataacuteban biztosiacutetott volt-e vagy sem A Bizottsaacuteg előterjeszteacutese kizaacuteroacutelag az utoacutebbi rendszert kiacutevaacutenta fenntartani de ezt a javaslatot sem a Tanaacutecs sem a Parlament nem taacutemogatta A 8832004EK rendelet iacutegy lehetőveacute teszi hogy az A tiacutepusuacute rendszert koumlvető orszaacutegok eldoumlnthes-seacutek hogy koordinaacutecioacutes ceacutelokra fenn kiacutevaacutenjaacutek-e tartani rendszeruumlket Amennyiben iacutegy doumlntenek erről kuumlloumln bejelenteacutest kell tenniuumlk
Munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesokA munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesok szabaacutelyozaacutesa toumlbb ponton is vaacuteltozott Az eredeti csak a volt alkalmazottakra vo-natkozoacute rendelkezeacutesek az uacutej szabaacutelyozaacutes szerint az oumlnfoglalkoztatott szemeacutelyekre is eacuterveacutenyesek abban az esetben ha a bdquokuumlldőrdquo orszaacutegban leacutetezik az oumlnfoglalkoztatoacutekat magaacuteban foglaloacute munkaneacutelkuumlliseacuteg elleni koumlte-lező biztosiacutetaacutesi rendszer
A 8832004EK rendelet előkeacutesziacuteteacutese soraacuten a Bizottsaacuteg komoly erőfesziacuteteacuteseket tett annak eacuterdekeacuteben hogy meghosszabbiacutetsa azt az időszakot amiacuteg a munkaneacutelkuumlliek munkaacutet kereshetnek egy maacutesik tagaacutellamban uacutegy hogy az ekoumlzben utolsoacute munkaveacutegzeacutesuumlk helye szerinti tagaacutellamtoacutel munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllnek Az
64 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
eredeti szabaacutelyozaacutes ezt az időtartamot haacuterom hoacutenapban hataacuterozta meg A Bizottsaacuteg ennek duplaacutejaacutet javasol-ta de ezt a Tanaacutecs elutasiacutetotta Mindoumlssze annyit sikeruumllt eleacuterni hogy a tagaacutellamok ndash illeteacutekes inteacutezmeacutenyeik egymaacutes koumlzti megaacutellapodaacutesa alapjaacuten ndash a koumltelezően biztosiacutetandoacute haacuterom hoacutenapos időtartamot hat hoacutenapra hosszabbiacutethassaacutek meg A vaacuteltozaacutesok koumlzeacute sorolhatoacute az is hogy egyszerűsoumldtek a munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesok exportaacutelaacutesaacutenak szabaacutelyai az uacutej rendelkezeacutesek alapjaacuten maacuter nem a munkaneacutelkuumllit fogadoacute orszaacuteg inteacutezmeacutenyeacute-nek kell megelőlegeznie eacutes megteacuteriacutettetnie az illeteacutekes inteacutezmeacutennyel a munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutes koumlltseacutegeacutet hanem azt az illeteacutekes aacutellam inteacutezmeacutenyeacutenek kell kifizetnie a munkaneacutelkuumlli szaacutemaacutera (A vaacuteltoztataacutest nagyban segiacutetette a keacuteszpeacutenzes kifizeteacutesek visszaszorulaacutesa eacutes az ellaacutetaacutesok bankszaacutemlaacutera utalaacutesaacutenak aacuteltalaacutenossaacute vaacutelaacutesa)
A hataacuteron aacutetjaacuteroacute dolgozoacutek eseteacuteben probleacutemaacutet jelentett hogy a tagaacutellamok nem biacuteztak meg eleacuteggeacute egymaacutes foglalkoztataacutesi ellenőrző rendszereacuteben olyan esetekben amikor a munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutes koumlltseacutegeacutet a biztosiacutetaacutesi jogviszony alapjaacuten az igeacutenybe vevő lakoacute- vagy tartoacutezkodaacutesi helyeacutetől elteacuterő orszaacutegnak kellett viselnie maacuterpedig a hataacuteron aacutetjaacuteroacute dolgozoacutek eseteacuteben tipikusan ez volt a helyzet noha keacutetseacutegkiacutevuumll akadhatnak ellenkező peacuteldaacutek is A jellemző meacutegiscsak az hogy a szomszeacuted orszaacutegban megleacutevő aacutellaacutes (ami alapjaacuten munkaneacutelkuumlliseacuteg elleni biztosiacutetaacutest szerzett) elveszteacutese utaacuten a munkavaacutellaloacutek toumlbbseacutege hazateacuter a lakoacutehelye szerinti orszaacutegba eacutes ott kezdi el az aacutellaacuteskereseacutesi ceacuteluacute egyuumlttműkoumldeacutest a munkauumlgyi koumlzponttal A koordinaacutecioacutes rendelet aacuteltalaacutenosan eacuterveacutenyesuumllő logikaacuteja szerint ilyen esetben az egyuumlttműkoumldeacutesi koumltelezettseacuteget a lakoacutehely szerinti aacutellamban kell teljesiacuteteni mikoumlzben a munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutest az utolsoacute lakoacutehely szerinti orszaacuteg illeteacutekes inteacutezmeacutenyeacutenek keacutene fizetnie Tovaacutebbaacute utoacutebbinak maximaacutelisan meg kellene biacuteznia abban hogy a lakoacutehely szerinti orszaacuteg foglalkoz-tataacutesi szolgaacutelata anyagi eacuterdekeltseacuteg hiaacutenyaacuteban is a leglelkiismeretesebben ellenőrzi az egyuumlttműkoumldeacutesi koumlte-lezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutet Mivel a tagaacutellamok soha nem biacuteztak meg egymaacutesban ennyire az 140871EK rendelet a lakoacutehely szerinti orszaacuteg szerveit minősiacutetette illeteacutekesnek a hataacuteron aacutetjaacuteroacute dolgozoacutek munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesaacute-nak biztosiacutetaacutesaacutera A koordinaacutecioacutes rendelet egyszerűsiacuteteacuteseacutere tett bizottsaacutegi javaslat6 szakiacutetani keacuteszuumllt ezzel a megoldaacutessal eacutes a hataacuteron aacutetjaacuteroacute munkaneacutelkuumlliveacute vaacutelt dolgozoacutek ellaacutetaacutesaacutera a legutoacutebbi munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacutegot nyilvaacuteniacutetotta volna kompetensnek amit azonban a tagaacutellamok az előbb emliacutetett okoknaacutel fogva az eacutevezred veacutegeacuten sem fogadtak el Ennek koumlszoumlnhetően a bdquoteljesen munkaneacutelkuumlliekrerdquo vonatkozoacute sza-baacutelyokat eacuterdemben az uacutej koordinaacutecioacutes rendelet sem vaacuteltoztatta meg (Az eacuterintettek sajaacutet doumlnteacutesuumlk szerint az utolsoacute munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacuteg foglalkoztataacutesi szerveacuteneacutel is nyilvaacutentartaacutesba vetethetik magukat ndash ez azonban nem eacuterinti ellaacutetaacutesuk finansziacuterozaacutesaacutet) Azokra a bdquoreacuteszlegesen munkaneacutelkuumllirdquo hataacuteron aacutetjaacuteroacute dolgozoacutek-ra vonatkozoacutean akiknek a munkaszerződeacuteseacutet teljes munkaidősről reacuteszmunkaidős foglalkoztataacutesra alakiacutetottaacutek aacutet (vagyis akik aacutellaacutesukat csak reacuteszben vesziacutetetteacutek el) a szabaacutelyozaacutest az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg esetjogaacutera7 tekintet-tel viszont uacutegy moacutedosiacutetottaacutek hogy az ő ellaacutetaacutesukat a munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacutegnak kell biztosiacutetania (E megoldaacutes moumlgoumltt az a meggondolaacutes rejlik hogy az ilyen dolgozoacutek szaacutemaacutera koumlnnyebb a reacuteszmunkaidős munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacutegban munkaacutet keresni mint a lakoacutehely szerintiben8)
6 COM (1998) 779 OJ C 38 of 12 February 19997 Mouthan-eset Case 3976 (1976) ECR 19018 A keacuterdeacutes bővebb kifejteacuteseacutet laacutesd Pennings 2009 187ndash194
Juhaacutesz Gaacutebor Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute 65
Csalaacutedi ellaacutetaacutesokA csalaacutedi ellaacutetaacutesoknak elteacuterő jegyei vannak a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszer toumlbbi ellaacutetaacutesaacutehoz keacutepest annyiban hogy az eltartottak gyermekek szemeacutelyeacutere tekintettel folyoacutesiacutetjaacutek őket E jellegzetesseacuteguumlkből koumlvetkezően vi-szont koumlnnyen adoacutedhatnak olyan helyzetek amikor egyszerre keacutet tagaacutellam is kompetens lehet az ellaacutetaacutes folyoacute-siacutetaacutesaacutera peacuteldaacuteul az apa A orszaacutegban dolgozik ahol a csalaacutedi poacutetleacuteknak megfelelő ellaacutetaacutest a munkaviszonyra tekintettel folyoacutesiacutetjaacutek az anya a gyermekkel B orszaacutegban eacutel ahol az aacutellampolgaacutersaacuteg vagy a lakoacutehely alapjaacuten jaacuter az ellaacutetaacutes Mindez fordiacutetva is lehetseacuteges az apa olyan orszaacutegban dolgozik ahol az eltartott honossaacutega alapjaacuten jaacuter az ellaacutetaacutes miacuteg az anya a gyermekkel olyan orszaacutegban eacutel ahol a jogosultsaacutegot az eltartoacute munka-viszonya keletkezteti A koordinaacutecioacutes rendelkezeacutesek egyik fontos feladata a kezdetektől fogva e helyzetek rendezeacutese volt eacutes meguacutejiacutetott formaacuteban a 8832004EK rendelet is ezt ceacutelozza
A 8832004EK rendelet egyik uacutejdonsaacutega a csalaacutedi ellaacutetaacutes fogalmaacutenak uacutejradefiniaacutelaacutesa Miacuteg az 140871EK rendelet a jogeacutertelmezeacutest zavaroacute kuumlloumlnbseacuteget tett a bdquocsalaacutedi ellaacutetaacutesokrdquo eacutes a bdquocsalaacutedi taacutemogataacutesokrdquo koumlzoumltt addig az uacutej rendelet egyseacuteges fogalmat hasznaacutel E szerint a csalaacutedi ellaacutetaacutesok fogalma feloumllel a csalaacutedok szuumlkseacutegleteit fedező minden peacutenzbeli vagy termeacuteszetbeni ellaacutetaacutest kiveacuteve a gyermektartaacutes megelőlegezeacuteseacutet valamint a kuumlloumln melleacutekletben felsorolt szuumlleacutesi vagy oumlroumlkbefogadaacutesi ellaacutetaacutesokat Az uacutej meghataacuterozaacutes haszno-siacutetja az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg doumlnteacutesi gyakorlataacuteban kidolgozott szempontokat mivel kikezdhetetlenneacute teszi hogy a csalaacutedok szuumlkseacutegleteit fedező ellaacutetaacutesok a rendelet hataacutelya alaacute tartoznak9 A gyermektartaacutesdiacutej megelőlege-zeacuteseacutet a fogalomboacutel kizaacuteroacute rendelkezeacutesek szinteacuten a biacuteroacutesaacutegi esetjogra reflektaacutelnak A Biacuteroacutesaacuteg az Offermans-uumlgyben uacutegy laacutetta hogy az adott ellaacutetaacutes nem az aacutellamtoacutel szaacutermazoacute csalaacutedi taacutemogataacutes hanem a csalaacutedi jogboacutel koumlvetkező szemeacutelyes koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutenek aacutetmeneti aacutetvaacutellalaacutesa10
A tagaacutellami jogok uumltkoumlzeacuteseacutenek elkeruumlleacuteseacutere főszabaacutelykeacutent a lex loci laboris elveacutenek alkalmazaacutesaacutet iacuterja elő a rendelet vagyis az alkalmazaacutesban aacutelloacute vagy oumlnfoglalkoztatott szemeacutelyek alkalmazaacutesukteveacutekenyseacuteguumlk he-lye szerinti orszaacutegtoacutel kapjaacutek az ellaacutetaacutest Amennyiben a szuumllő munkaveacutegzeacuteseacutenek a helye eacutes a gyermek tartoacutez-kodaacutesi helye elteacuterő orszaacutegokban van uacutegy az uacuten prioritaacutesi szabaacutelyok alapjaacuten kell megaacutellapiacutetani az illeteacutekes aacutellamot Az első szaacutemuacute prioritaacutesi szabaacutely a munkaveacutegzeacutesoumlnfoglalkoztatoacutei jogviszony helye a maacutesodik szaacutemuacute prioritaacutes a nyugdiacutejfolyoacutesiacutetaacutes helye eacutes csak az előzőek hiaacutenyaacuteban lehet figyelembe venni a tartoacutezkodaacutes helyeacutet A prioritaacutesi szabaacutelyok alkalmazaacutesa azonban nem elegendő ha a nemzeti joguk alapjaacuten illeteacutekesnek szaacutemiacutetoacute orszaacutegok taacutemogataacutesai koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteg mutatkozik eacutes a jogosult eseteacuteben az illeteacutekes tagaacutellam aacuteltal folyoacute-siacutetott ellaacutetaacutes oumlsszege alatta marad annak amit a maacutesik tagaacutellamban keacutene nyuacutejtani akkor ez utoacutebbi tagaacutellam a kuumlloumlnboumlzet erejeacuteig kiegeacutesziacuteteacutes fizeteacuteseacutere koumlteles
9 A Hoever eacutes Zachow-uumlgyben a neacutemet aacutellam arra hivatkozott hogy a gyesszerű ellaacutetaacutes nem csalaacutedi ellaacutetaacutes mivel az a szuumllők gyermekneveleacutes fejeacuteben toumlrteacutenő diacutejazaacutesa A Biacuteroacutesaacuteg elutasiacutetotta a neacutemet aacutellaacutespontot eacutes uacutegy iacuteteacutelte meg hogy az ilyen ellaacutetaacutesok is a csalaacutedi kiadaacutesok kompenzaacutelaacutesaacutet szolgaacuteljaacutek ECJ C-24594 ECR 1996 I-4895
10 ECJ C-8599
66 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A koordinaacutecioacutes rendelet meguacutejiacutetaacutesa soraacuten a jogalkotoacutet keacutet ceacutel vezette a reacutegi a kiveacutetelek inteacutezmeacutenyesiacuteteacutese mi-att tuacutelburjaacutenzoacute eacutes egyre koumlvethetetlenebb rendelet egyszerűsiacuteteacutese eacutes annak a megvaacuteltozott koumlruumllmeacutenyekhez valoacute igaziacutetaacutessal egyidejűleg megvaloacutesuloacute modernizaacutecioacuteja Az uacutej 8832004EK rendelet a kitűzoumltt ceacutelok nagy reacuteszeacutet teljesiacuteti meacuteg akkor is ha bizonyos keacuterdeacutesekben (pl a munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesok maacutes orszaacuteg teruumlleteacuten valoacute igeacutenybeveacuteteleacutenek lehetőveacute teacutetele) nem is sikeruumllt maradeacutektalanul eleget tenni az uacutejraszabaacutelyozaacutessal szemben taacutemasztott eredeti elvaacuteraacutesoknak
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Milyen teacutenyezők tetteacutek indokolttaacute eacutes melyek neheziacutetetteacutek a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacutejaacute-1 roacutel szoacuteloacute 140871EGK rendelet moacutedosiacutetaacutesaacutetMieacutert jelent visszateacuterő probleacutemaacutet a koordinaacutecioacutes rendeletek taacutergyi hataacutelyaacutenak meghataacuterozaacutesa 2
irodalom
Berg Cees vanden and Peter donders (eacute n) Az uacutej 140871 rendelet A vaacuteltozaacutesok elemzeacutese Az 140871 eacutes az 57472 rendelet veacutegrehajtaacutesa HU03SO01-TL wwweumhudownloadphpdocId=873
Cornelissen Rob (2009) 50 years of European Social Security Coordination European Journal of Social Security Special Issue on 50 years of European Social Security Coordination 11 (1ndash2 June) 9ndash46
Czuacutecz Ottoacute (2003) Szociaacutelis jog I unioacute Kiadoacute Budapest devetzi Stamatia (2009) The Coordination of Family Benefits by 8832004 European Journal of Social Secu-
rity Special Issue on 50 years of European Social Security Coordination 11 (1ndash2 June) 205ndash216Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) (2004) Az Euroacutepai Unioacute szociaacutelis dimenzioacuteja OFA Kht BudapestMenyhaacutert Szabolcs dr (2008) Vaacuteltozoacute koordinaacutecioacutes szabaacutelyok a taacutersadalombiztosiacutetaacutesban kuumlloumlnoumls tekintettel
a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutelaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 8832004Ek rendelet aacuteltalaacutenos szabaacutelyaira eacutes a nyugellaacutetaacutesokra Adoacutevilaacuteg XII (9) 2ndash7
Pennings Frans (2009) Coordination of unemployment Benefits under Regulation 8832004 European Journal of Social Security Special Issue on 50 years of European Social Security Coordination 11 (1ndash2 June) 177ndash204
67
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye 23 az unioacutes jogban
KeGye Adeacutel
A haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutessel szembeni hateacutekony felleacutepeacutes előfelteacutetele hogy a szociaacutelis szakemberek az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel kapcsolatos jogszabaacutelyi haacutetteret ismerjeacutek s ezaacuteltal a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes valamennyi formaacutejaacutet gyakorlati munkaacutejuk soraacuten is felismerjeacutek Szuumlkseacuteges to-vaacutebbaacute hogy fel legyenek veacutertezve azzal a tudaacutessal ami ahhoz szuumlkseacuteges hogy az aacuteltaluk azonosiacutetott jogseacuter-tő helyzettel vagy gyakorlattal szemben ami akaacuter sajaacutet magukat is eacuterintheti adekvaacutet leacutepeacuteseket tehessenek vagy azokroacutel az eacuterintetteknek taacutejeacutekoztataacutest nyuacutejthassanak
A szociaacutelis szakember a munkaacuteja soraacuten koumlteles tiszteletben tartani az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutet mind uumlgyfelei mind munkataacutersai vonatkozaacutesaacuteban vagyis az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye korlaacutetozza a szociaacutelis szakember eljaacuteraacutesaacutet A szociaacutelis szakember munkaacutejaacuteboacutel adoacutedoacutean maga is szembesuumllhet a szoci-aacutelis ellaacutetoacuterendszer az oktataacutes vagy akaacuter az egeacuteszseacuteguumlgy diszfunkcionaacutelis műkoumldeacuteseacutevel beleeacutertve a struktu-raacutelis vagyis a rendszerbe eacutepiacutetett diszkriminaacutecioacutet is
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye eacutes az 231 eseacutelyegyenlőseacuteg elhataacuterolaacutesa
A koumlznapi eacutertelemben vett diszkriminaacutecioacute fogalma nem felteacutetlenuumll egyezik meg a jogi eacutertelemben vett diszk-riminaacutecioacuteval A legalapvetőbb kuumlloumlnbseacuteg hogy az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese eseteacuten a kuumlloumlnbseacutegteacutetel egy olyan tulajdonsaacutegon jellemzőn alapul amelyet a jogalkotoacute kimondottan veacutedendőnek eacuter-teacutekelt A jogi eacutertelemben vett diszkriminaacutecioacutetilalom leacutenyege tehaacutet hogy valakivel szemben azeacutert alkalmaznak kedvezőtlen baacutenaacutesmoacutedot mert van valamely veacutedett tulajdonsaacutega Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenynek megseacuterteacutese eseteacuten tehaacutet ok-okozati oumlsszefuumlggeacutes mutathatoacute ki a seacuterelmet szenvedett szemeacutely aacuteltal elszen-vedett haacutetraacuteny eacutes a veacutedett tulajdonsaacutega koumlzoumltt nem jelenti tehaacutet az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek seacuterelmeacutet az olyan baacutenaacutesmoacuted amely baacuter kuumlloumlnbseacuteget tesz szemeacutelyek koumlzoumltt de annak nem oka az eacuterintett szemeacutely(ek) valamely veacutedett tulajdonsaacutega
A teacutenyleges egyenlőseacuteg megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz elengedhetetlen a haacutetraacutenyos helyzetben leacutevő veacutedett csoportok eseacutelyeinek kiegyenliacuteteacutese olyan pozitiacutev megerősiacutető inteacutezkedeacutesek reacuteveacuten amelyeket a tagaacutellamok eseacutelyegyen-lőseacutegi politikaacutei jeloumllnek ki Az eseacutelyegyenlőseacuteg mint ceacutelkitűzeacutes nem esik egybe az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlve-telmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel A legleacutenyegesebb kuumlloumlnbseacuteg hogy miacuteg az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye alapjaacuten tartoacutezkodni kell a megkuumlloumlnboumlztető baacutenaacutesmoacutedtoacutel szemeacutelyek bizonyos veacutedett tulajdonsaacutegai alapjaacuten addig az eseacutelyegyenlőseacuteg megteremeteacuteseacutenek koumlvetelmeacutenye pozitiacutev inteacutezkedeacuteseket tevőleges magatartaacutest
68 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
vaacuter el a szemeacutelyek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek (eseacutelyegyenlőtlenseacutegek) kikuumlszoumlboumlleacutese eacuterdekeacuteben Iacutegy az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye a diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet fogalmazza meg szemben az eseacutelyegyenlőseacuteg megte-remteacuteseacutenek igeacutenyeacutevel Az eseacutelyegyenlőseacutegi politika pedig ezen ceacutelkitűzeacutes eleacutereacuteseacutehez szuumlkseacuteges eszkoumlzoumlk megteremteacuteseacutere iraacutenyul (Szaacutele 2010)
Az eseacutelyegyenlőseacutegi politika kiindulaacutesi alapja hogy a jogalanyok baacuter formaacutelisan egyenlők erőforraacutesaik egyeacuteni koumlruumllmeacutenyeik tekinteteacuteben leacutenyeges kuumlloumlnbseacutegek vannak amelyek a jogaik egyenlő eacutelvezeteacutenek gaacutetjaacutet szabhatjaacutek Az eseacutelyegyenlőseacutegi politika ceacutelja ezeacutert az egyenlő eseacutelyek megteremteacutese jogi eacutes nem jogi esz-koumlzoumlkkel a taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegek meacuterseacutekleacuteseacutevel
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel kapcsolatos nemzeti szabaacutelyok oumlsszehango-laacutesaacutet illetve megalkotaacutesaacutet az antidiszkriminaacutecioacutes iraacutenyelvek tetteacutek lehetőveacute amelyek oumlsszesen hat veacutedett csoport tekinteteacuteben tiltjaacutek ndash kuumlloumlnboumlző teruumlleteken- a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutest
Az unioacutes eseacutelyegyenlőseacutegi politika eszkoumlzei az antidiszkriminaacutecioacutes jogalkotaacuteshoz keacutepest merőben maacutes keacute-pet mutatnak Az eseacutelyegyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben az unioacutes jog prioritaacutesokat eacutes eszkoumlzoumlket hataacuteroz meg a veacutedett csoportok eseacutelyeinek előmozdiacutetaacutesaacutera Az Euroacutepai unioacute hosszabb-roumlvidebb taacutevuacute strateacutegiaacutei eacutes menetrendjei jeloumllik ki azokat a teruumlleteket amelyek a koumlzoumlsseacuteg szaacutemaacutera eseacutelyegyenlőseacutegi szempontboacutel stra-teacutegiai jelentőseacutegűek Miacuteg az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutehez a tagaacutellamoknak mind-oumlssze jogszabaacutely-alkotaacutesi feladatai voltak ideeacutertve a diszkriminaacutecioacutes uumlgyekben eljaacuteroacute inteacutezmeacutenyek felaacutelliacutetaacutesaacutet is az unioacutes eseacutelyegyenlőseacutegi politika jelentős forraacutesokat biztosiacutet olyan programok veacutegrehajtaacutesaacutehoz amelyek ceacutelja a veacutedett csoportok taacutersadalmi integraacutecioacuteja pozitiacutev inteacutezkedeacutesekkel toumlrteacutenő taacutemogataacutesa
A lisszaboni strateacutegiaacuteban meghataacuterozott ceacutelokkal oumlsszhangban dolgozta ki a Bizottsaacuteg az első Szociaacutel-politikai Menetrendet amely 2005-ig tartalmazott konkreacutet akcioacutekat azzal a ceacutellal hogy biztosiacutetsa a pozitiacutev eacutes dinamikus koumllcsoumlnhataacutest a gazdasaacuteg a foglalkoztataacutes eacutes a szociaacutelpolitika koumlzoumltt Az első Szociaacutelpolitikai Menetrend koumlzeacuteppontjaacuteban az euroacutepai szociaacutelis modell modernizaacutecioacuteja aacutellt de hangsuacutelyt fektetett az erő-teljesebb szociaacutelis koheacutezioacutera is Ennek kereteacuteben ceacutelkitűzeacutesei koumlzoumltt szerepelt a szegeacutenyseacuteg a taacutersadalmi kirekesztettseacuteg eacutes a diszkriminaacutecioacute elleni harc amelyen beluumll konkreacutet ceacutelkitűzeacuteskeacutent jelent meg a taacutersadalmi befogadaacutes a nemek koumlzoumltti egyenlőseacuteg a fogyateacutekos szemeacutelyek eseacutelyegyenlőseacutege eacutes a diszkriminaacutecioacuteval szembeni felleacutepeacutes 2006-toacutel a Bizottsaacuteg a Szociaacutelis Menetrend kulcsfontossaacuteguacute inteacutezkedeacutesi teruumlleteacutenek mi-nősiacutetette az eseacutelyegyenlőseacuteg eacutes befogadaacutes megteremeacuteseacutet iacutegy ceacutelkeacutent tűzte ki egy oumlsszetartoacutebb taacutersadalom eacutes a mindenki szaacutemaacutera egyenlő eseacutelyek megteremteacuteseacutet A Bizottsaacuteg 2008-ban meguacutejiacutetotta a Szociaacutelpolitikai Menetrendet amely heacutet prioritaacutesi teruumllete koumlzuumll az egyik a diszkriminaacutecioacute elleni kuumlzdelem
A Szociaacutelpolitikai Menetrendben az eseacutelyegyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos ceacutelkitűzeacutesek megvaloacute-siacutetaacutesaacutehoz peacutenzuumlgyi keretet a 2007-től eacuteletbe leacutevő PROGRESS koumlzoumlsseacutegi foglalkoztataacutesi eacutes taacutersadalmi szoli-daritaacutesi program nyuacutejt1 A programot az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 2006 novembereacuteben hagyta joacutevaacute ab-boacutel a ceacutelboacutel hogy peacutenzuumlgyileg taacutemogassa az Euroacutepai unioacutenak a Szociaacutelpolitikai Menetrendről szoacuteloacute bizottsaacutegi
1 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 2006 oktoacuteber 24-i 16722006EK hataacuterozata a PROGRESS koumlzoumlsseacutegi foglalkoz-tataacutesi eacutes taacutersadalmi szolidaritaacutesi program leacutetrehozaacutesaacuteroacutel
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 69
koumlzlemeacutenyben meghataacuterozott ceacutelkitűzeacuteseinek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet a foglalkoztataacutes eacutes a szociaacutelis uumlgyek teruumlleteacuten eacutes ezzel hozzaacutejaacuteruljon ezeken a teruumlleteken a lisszaboni strateacutegia ceacuteljainak az eleacutereacuteseacutehez A PROGRESS program kizaacuteroacutelag a tagaacutellamok reacuteszeacutere nyuacutejt forraacutesokat paacutelyaacutezati uacuteton a paacutelyaacutezatok felteacutetele hogy azok hoz-zaacutejaacuteruljanak az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacuteban foglalt ceacutelkitűzeacutesek megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Magaacutenszemeacutelyek egyedi paacutelyaacutezatait az Euroacutepai Szociaacutelis Alap finansziacuterozza
Az Euroacutepai Tanaacutecs 2010 maacutercius 26-aacuten joacutevaacutehagyta az Euroacutepai Bizottsaacuteg bdquoEuroacutepa 2020rdquo elnevezeacutesű a foglalkoztataacutest eacutes noumlvekedeacutest ceacutelzoacute uacutej strateacutegia elindiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute javaslataacutet amely strateacutegia a gazdasaacutegpo-litikaacutek fokozott oumlsszehangolaacutesa reacuteveacuten azokra a kulcsfontossaacuteguacute teruumlletekre oumlsszpontosiacutet amelyeken felleacutepeacutes-re van szuumlkseacuteg annak eacuterdekeacuteben hogy Euroacutepa noumlvelhesse a fenntarthatoacute noumlvekedeacutes eacutes a versenykeacutepesseacuteg teruumlleteacuten rejlő lehetőseacutegeit
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia haacuterom egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen megerősiacutető prioritaacutest tart szem előtt Intelligens noumlvekedeacutes1 tudaacuteson eacutes innovaacutecioacuten alapuloacute gazdasaacuteg kialakiacutetaacutesa Fenntarthatoacute noumlvekedeacutes2 erőforraacutes-hateacutekonyabb koumlrnyezetbaraacutetabb eacutes versenykeacutepesebb gazdasaacuteg Inkluziacutev noumlvekedeacutes3 magas foglalkoztataacutes valamint szociaacutelis eacutes teruumlleti koheacutezioacute jellemezte gazdasaacuteg kiala-kiacutetaacutesaacutenak oumlsztoumlnzeacutese
A strateacutegia a prioritaacutesokon beluumll kiemelt ceacutelokat eacutes kiemelt kezdemeacutenyezeacuteseket fogalmaz meg A bdquoSzegeacutenyseacuteg elleni euroacutepai platformrdquo kiemelt kezdemeacutenyezeacutes ceacutelja hogy a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem euroacutepai eacuteveacutere alapozva biztosiacutetsa a gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes teruumlleti koheacutezioacutet felhiacutevja a figyelmet a szegeacutenyseacutegben eacutes taacutersadalmi kirekesztettseacutegben eacutelők alapvető jogaira eacutes elismertesse azokat ezaacuteltal pe-dig lehetőveacute tegye hogy az ilyen emberek meacuteltoacutesaacutegban a taacutersadalom aktiacutev tagjakeacutent eacutelhessenek
Az eseacutelyegyenlőseacuteg illetve a diszkriminaacutecioacute tilalmaacutehoz kapcsoloacutedoacutean unioacutes szinten a Bizottsaacuteg ceacutelkeacutent tűzte ki a legseacuteruumlleacutekenyebbeket segiacutető szociaacutelis innovaacutecioacutekat lehetőveacute teacutevő programok kialakiacutetaacutesaacutet eacutes veacuteg-rehajtaacutesaacutet innovatiacutev oktataacutes keacutepzeacutes eacutes munkalehetőseacutegek biztosiacutetaacutesaacutet a neacutelkuumlloumlző koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera a diszkriminaacutecioacute (pl a fogyateacutekkal eacutelők eseteacuteben) elleni kuumlzdelmet a migraacutensok integraacutecioacutejaacutera iraacutenyuloacute uacutej me-netrendet amely lehetőveacute teszi szaacutemukra hogy kibontakoztassaacutek a bennuumlk rejlő keacutepesseacutegeket
nemzeti szinten a tagaacutellamoknak kell gondoskodniuk a fentiekhez kapcsoloacutedoacutean a megosztott kollektiacutev eacutes egyeacuteni felelősseacuteg tudatosiacutetaacutesaacuteban a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem tereacuten valamint a kuumlloumlnoumlsen veszeacutelyeztetett csoportok (pl egyszuumllős csalaacutedok idős nők kisebbseacutegek romaacutek fogyateacutekkal eacutelők eacutes hajleacutektalanok) konkreacutet koumlruumllmeacutenyeinek kezeleacuteseacutere iraacutenyuloacute inteacutezkedeacutesek kidolgozaacutesaacuteban eacutes veacutegre-hajtaacutesaacuteban
70 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az Euroacutepai unioacuteban232
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted elve elsőkeacutent a nemek koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutenak formaacutejaacuteban jelent meg a koumlzoumlsseacutegi jogban2 Az egyenlő munkaacuteeacutert egyenlő beacuter elveacutenek a Roacutemai Szerződeacutesbe (1957) foglalaacutesa gaz-dasaacutegi ceacutelkitűzeacutesek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet ceacutelozta A koumlzoumls piac megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges eszkoumlzkeacutent tekintettek raacute ami a munkabeacuterekben nemi alapon megjeleniacutetett kuumlloumlnbseacutegek versenytorziacutetoacute hataacutesaacutenak visszaszoriacutetaacutesaacutet szolgaacutelta3 A Roacutemai Szerződeacutes 119 cikke baacuter deklaraacutelta hogy az egyenlő munkaacuteeacutert egyenlő beacutert kell fizetni nemre valoacute tekintet neacutelkuumll de az alapelv gyakorlati eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere a rsquo70-es eacutevek koumlzepeacuteig nem szuumllettek leacutepeacutesek Az integraacutecioacute szociaacutelis dimenzioacutejaacutenak előteacuterbe keruumlleacuteseacutevel fokozatosan szeacutelesedett a diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet kimondoacute koumlzoumlsseacutegi normaacutek koumlre 1974-ben fogadtaacutek el a tagaacutellamok a Szociaacutelis Akcioacuteprogramot amely aacuteltalaacutenos szociaacutelpolitikai ceacutelokat fogalmazott meg eacutes hangsuacutelyozta az egyuumlttműkoumldeacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutet a szociaacutelis teruumlleteken is olyan inteacutezkedeacutesekről is rendelkezve amelyek a jobb eacutelet- eacutes munkakoumlruumllmeacutenyek megteremteacuteseacutet szolgaacuteltaacutek
Az Akcioacuteprogramban foglalt ceacutelkitűzeacutesekkel oumlsszhangban a rsquo70-es eacutevekben toumlbb az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet szolgaacuteloacute iraacutenyelvet fogadott el az Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacuteg amelyek tovaacutebb szeacutelesiacutetetteacutek a nemek koumlzoumltti egyenjoguacutesaacutegot a foglalkoztataacutes teruumlleteacuten A feacuterfiak eacutes nők azonos beacutere-zeacuteseacutenek elveacuteről szoacuteloacute 75117EGK iraacutenyelv a Roacutemai Szerződeacutes 119 cikkeacuteben foglaltak veacutegrehajtaacutesaacutet ceacutelozta azzal a leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteggel hogy bevezette az egyenlő eacuterteacutekű munka fogalmaacutet4 Az iraacutenyelv eacutertelmeacuteben tehaacutet nemcsak a pontosan azonos munkaacutet veacutegző feacuterfiak eacutes nők munkabeacutere viszonylataacuteban kellett eacuterveacutenyesuumll-nie az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek hanem elegendő volt ha a munkaacutek eacuterteacuteke volt egyenlő ami az oumlsszehasonliacutethatoacute munkavaacutellaloacutek koumlreacutet leacutenyegesen kiszeacutelesiacutetette
A 76207EGK iraacutenyelv a foglalkoztataacutes teruumlleteacuten tovaacutebb bőviacutetette a nemek koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlve-telmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet kiterjesztve a munkavaacutellalaacutes az előmenetel a szakkeacutepzeacutes eacutes a munkakoumlruumllmeacute-nyek teruumlleteacutere5 A 76207EGK iraacutenyelv jelentős előreleacutepeacuteskeacutent eacuterteacutekelhető hiszen kuumlloumln szoacutel a koumlzvetlen haacutet-raacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutesről a megtorlaacutes (viktimizaacutecioacute) tilalmaacuteroacutel eacutes nemi alapuacute diszkriminaacutecioacutekeacutent eacuterteacutekeli
2 A tanulmaacuteny nem taacutergyalja az aacutellampolgaacutersaacutegon alapuloacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes unioacutes tilalmaacutet 3 Roacutemai Szerződeacutes 119 cikke bdquoAz első szakaszban minden tagaacutellam biztosiacutetja eacutes azt koumlvetően fenntartja annak az
elvnek az alkalmazaacutesaacutet hogy a feacuterfiak eacutes a nők egyenlő munkaacuteeacutert egyenlő diacutejazaacutest kapjanak E cikk alkalmazaacutesaacuteban raquodiacutejazaacuteslaquo a rendes alap- vagy minimaacutelbeacuter illetve illetmeacuteny valamint minden egyeacuteb olyan juttataacutes amelyet a munka-vaacutellaloacute a munkaacuteltatoacutejaacutetoacutel koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetve keacuteszpeacutenzben vagy termeacuteszetben a munkaviszonyaacutera tekintettel kap A nemen alapuloacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes neacutelkuumlli egyenlő diacutejazaacutes azt jelenti hogy a) teljesiacutetmeacutenybeacuter eseteacuten az azonos munkaacuteeacutert jaacuteroacute diacutejazaacutest azonos meacuterteacutekegyseacuteg alapjaacuten aacutellapiacutetjaacutek meg b) időbeacuter eseteacuten azonos munkakoumlrben azonos diacutejazaacutes jaacuterrdquo
4 A Tanaacutecs 1974 februaacuter 10-i 75117EGK iraacutenyelve a tagaacutellamok aacuteltal a feacuterfiak eacutes nők azonos beacuterezeacutese elveacutenek alkal-mazaacutesaacutera kibocsaacutetott jogi előiacuteraacutesok oumlsszehangolaacutesaacuteroacutel
5 A Tanaacutecs 1976 februaacuter 9-i 76207EGK iraacutenyelve a feacuterfiak eacutes a nők koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek a munkavaacutella-laacutes a szakkeacutepzeacutes az előmenetel eacutes a munkakoumlruumllmeacutenyek tereacuten toumlrteacutenő veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 71
a haacutezassaacutegi vagy csalaacutedi aacutellapoton alapuloacute megkuumlloumlnboumlzteteacutest is Az iraacutenyelv kiveacuteteleket hataacuterozott meg az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek alkalmazaacutesa aloacutel E koumlrben utalt azokra a foglalkozaacutesokra amelyekneacutel a munkavaacutellaloacute neme a teveacutekenyseacuteg jellegeacuteből vagy a munkaveacutegzeacutes koumlruumllmeacutenyeiből adoacutedoacutean meghataacuterozoacute teacutenyező lehet (valoacutedi eacutes doumlntő foglalkoztataacutesi koumlvetelmeacuteny) tovaacutebbaacute az iraacutenyelv aloacuteli kiveacutetelek koumlreacuteben emliacute-tette a nőket veacutedő jogszabaacutelyokat is (pl a terhesseacuteggel eacutes anyasaacuteggal oumlsszefuumlggeacutesben a nőknek biztosiacutetott jogszabaacutelyi kedvezmeacutenyek) Az iraacutenyelv kuumlloumln szoacutelt a nők eseacutelyegyenlőseacutegeacutenek előmozdiacutetaacutesaacutet hivatott uacuten po-zitiacutev inteacutezkedeacutesekről Az iraacutenyelv alkalmazaacutesa aloacuteli kiveacutetelek lehetőseacuteget teremtettek a tagaacutellamok szaacutemaacutera hogy a fennaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek kikuumlszoumlboumlleacuteseacutet segiacutető normaacutekat fogadjanak el A koumlznapi nyelvben pozitiacutev diszkriminaacutecioacutekeacutent nevezett inteacutezkedeacutesek olyan eseacutelykiegyenliacuteteacutest ceacutelzoacute előnyben reacuteszesiacutető inteacutezkedeacutesek amelyek baacuter laacutetszoacutelag nem felelnek meg az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek hiszen csak egyes csopor-tok szaacutemaacutera biztosiacutetanak előnyoumlket meacutegsem minősuumllnek diszkriminaacutecioacutenak az aacuteltaluk eleacuterendő legitim ceacutel miatt Hogy ezek a megerősiacutető inteacutezkedeacutesek mennyiben jogszerűek eacutes mikor jaacuternak az iraacutenyelv seacuterelmeacutevel az az Euroacutepai unioacute Biacuteroacutesaacutega aacuteltal kidolgozott zsinoacutermeacuterteacutek alapjaacuten doumlnthető el6
A koumlvetkező leacutepeacutesben a tagaacutellamok a nemek koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet a szociaacutelis jog teruumlleteacutere is kiterjesztetteacutek elsőkeacutent a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerekhez valoacute hozzaacutefeacutereacuteshez kapcsoloacute-doacutean elfogadtaacutek a feacuterfiak eacutes a nők koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek a szociaacutelis biztonsaacuteg teruumlleteacuten valoacute fokozatos megvaloacutesiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 797EGK iraacutenyelvet Az iraacutenyelv alapjaacuten a tagaacutellamoknak le kellett bonta-niuk azokat a szabaacutelyokat amelyek nemek koumlzoumltti egyenlőtlenseacuteget okoztak a foglalkoztatottak szaacutemaacutera toumlr-veacutenyileg szabaacutelyozott peacutenzalapokboacutel nyuacutejtott meghataacuterozott juttataacutesokhoz (pl taacuteppeacutenz oumlregseacutegirokkantsaacutegi nyugdiacutej baleseti jaacuteruleacutek) valoacute hozzaacutefeacutereacutes felteacutetelei a jaacuteruleacutekfizeteacutesi koumltelezettseacuteg eacutes a jaacuteruleacutek szaacutemiacutetaacutesaacutenak eacutes a juttataacutesok kiszaacutemiacutetaacutesa tekinteteacuteben Az iraacutenyelv alapjaacuten a tagaacutellamok lehetőseacuteget kaptak arra hogy az egyenlő baacutenaacutesmoacuted eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek hataacutelya aloacutel kizaacuterjaacutek peacuteldaacuteul a nyugdiacutejkorhataacuter meghataacuterozaacutesaacutet vagy a gyermekeket nevelő szemeacutelyek szaacutemaacutera biztosiacutetott előnyoumlket
A 86378EGK iraacutenyelv kiterjeszti a nemi alapuacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutet az uacuten foglalkoztataacutesi szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerekre7 Az iraacutenyelv 2 cikkeacutenek (1) bekezdeacutese szerint a foglalkoztataacutesi szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek olyan az 797EGK iraacutenyelv hataacutelya alaacute nem tartozoacute rendszereket jelentenek amelyek a munka-vaacutellaloacuteknak a toumlrveacuteny aacuteltal szabaacutelyozott koumltelező szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek ellaacutetaacutesait egeacutesziacutetik ki vagy helyettesiacutetik A foglalkoztataacutesi szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koumlreacutebe tartoznak az oumlnkeacutentes-koumllcsoumlnoumls nyug-diacutejbiztosiacutetoacute peacutenztaacuterak
A tagaacutellamok az uacuten Strasbourgi Talaacutelkozoacuten 1989 decembereacuteben fogadtaacutek el A munkavaacutellaloacutek alapvető szociaacutelis jogairoacutel szoacuteloacute koumlzoumlsseacutegi karta ciacutemű dokumentumot amely a munkavaacutellaloacutekat megillető alapvető
6 Laacutesd Eckhard Kalanke vs Freie Hansestadt Bremen C-45093 (1995) Hellmut Marschall vs Land nordrhein-Westfalen C-40995 (1997) Georg Badeck and others C-15897 (2000) Katarina Abrahamsson and Leif Anderson vs Elisabet Fogelqvist C-40798 (2000)
7 A Tanaacutecs 1986 juacutelius 24-i iraacutenyelve a feacuterfiak eacutes a nők koumlzti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek a foglalkoztataacutesi szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerekben toumlrteacutenő megvaloacutesiacutetaacutesaacuteroacutel
72 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
szociaacutelis jogok koumlzoumltt emliacuteti a nemek koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutet A Karta a feacuterfiak eacutes nők koumlzoumltti eseacutely-egyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesa jegyeacuteben inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutet suumlrgette a munkaacutehoz jutaacutes beacuterezeacutes szociaacutelis veacutedelem oktataacutesuumlgy stb teruumlleteacuten egyuacutettal inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutere szoacuteliacutetott fel annak eacuterdekeacuteben hogy a feacuterfiak eacutes a nők oumlssze tudjaacutek egyeztetni munkahelyi eacutes csalaacutedi koumltelezettseacutegeiket
A Kartaacuteban foglalt ceacutelkitűzeacutesekre hivatkozaacutessal szuumlletett meg az 9285EGK iraacutenyelv a nőket eacuterintő sajaacutetos munkaveacutedelmi szabaacutelyokroacutel amely ceacutelja a vaacuterandoacutes a gyermekaacutegyas vagy szoptatoacute munkavaacutellaloacutek mun-kahelyi biztonsaacutegaacutenak eacutes egeacuteszseacutegveacutedelmeacutenek javiacutetaacutesaacutet oumlsztoumlnző inteacutezkedeacutesek veacutegrehajtaacutesa8 Az iraacutenyelv minimumkoumlvetelmeacutenyeket taacutemaszt toumlbbek koumlzoumltt a szuumlleacutesi szabadsaacuteg meacuterteacutekeacutere a szuumlleacutesi szabadsaacutegot toumlltő nők elbocsaacutetaacutesi tilalmaacutera eacutes az eacutejszakai munkaveacutegzeacutesre is vagyis olyan inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutere koumltelezi a tagaacutellamokat amelyek toumlbbletjogokat biztosiacutetanak a nők szaacutemaacutera felismerve sebezhetőseacuteguumlket ugyan-csak a kilencvenes eacutevekben keruumllt elfogadaacutesra a 9634EGK iraacutenyelv a munkahelyi eacutes csalaacutedi eacutelet oumlssze-egyezteteacuteseacuteről9
A bizonyiacutetaacutesi teherről szoacuteloacute 9780EK iraacutenyelv a fenti nemi alapuacute haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutera vo-natkozoacute iraacutenyelvek (75117EGK 76207EGK 9285EGK eacutes a 9634EK) veacutegrehajtaacutesa soraacuten alkalmazandoacute koumlzoumls bizonyiacutetaacutesi szabaacutelyokroacutel rendelkezik10 A bizonyiacutetaacutesi szabaacutelyokat mind a biacuteroacutesaacutegi mind a koumlzigazgataacutesi eljaacuteraacutesokra alkalmazni kell amennyiben azok a nemi diszkriminaacutecioacuteval szembeni jogorvoslatot kiacutenaacutelnak Az iraacutenyelv 4 cikke eacutertelmeacuteben az alperes vagyis a bepanaszolt feacutel koumlteles azt bizonyiacutetani hogy az egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutet nem seacutertette meg miacuteg az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacuteseacutere hivatkozott feacutel szaacutemaacutera elegendő olyan teacutenyekre hivatkozni amelyekből koumlzvetlen vagy koumlzvetett megkuumlloumlnboumlzteteacutesre lehet koumlvetkeztetni Az iraacutenyelv tehaacutet a jogseacuterelemre hivatkozoacute feacutel helyzeteacutet megkoumlnnyiacutetendő a bepanaszolt feacutelre helyezi a bizonyiacutetaacutes terheacutet a panasz alapjaacuteul elegendő olyan teacutenyeket előadni amelyek baacuter nem bi-zonyiacutetjaacutek a jogseacuterteacutest de azt valoacutesziacutenűsiacutetik A bizonyiacutetaacutesi szabaacutelyokon tuacutel az iraacutenyelv tisztaacutezza a koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes fogalmaacutet Az iraacutenyelv eacutertelmeacuteben koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek mi-nősuumll az olyan laacutetszoacutelag semleges rendelkezeacutes felteacutetel vagy gyakorlat amely az egyik nemhez tartozoacutekat leacutenyegesen nagyobb araacutenyban eacuterinti kedvezőtlenuumll nem minősuumll koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek az olyan rendelkezeacutes felteacutetel vagy gyakorlat amely helyes eacutes szuumlkseacuteges eacutes amelyet a nemi hovatartozaacutestoacutel fuumlggetlen objektiacutev okok igazolnak Az Euroacutepai unioacute Biacuteroacutesaacutega a Bilka Kaufhaus-esetben11 tisztaacutezta azokat az objektiacutev indokokat amelyek fennaacutellaacutesa eseteacuten a munkaacuteltatoacute kimentheti magaacutet a felelősseacuteg aloacutel A Bilka neacutemet aacuteruhaacutezlaacutenc a munkavaacutellaloacutei reacuteszeacutere uacuten szakmai kiegeacutesziacutető nyugdiacutejalapot hozott leacutetre amelyből ugyanakkor a reacuteszmunkaidőben foglalkoztatott munkavaacutellaloacutek csak akkor reacuteszesuumlltek ha a megelőző 20 eacutevből legalaacutebb
8 A Tanaacutecs 1992 oktoacuteber 19-i 9285EGK iraacutenyelve a vaacuterandoacutes a gyermekaacutegyas vagy szoptatoacute munkavaacutellaloacutek munka-helyi biztonsaacutegaacutenak eacutes egeacuteszseacutegveacutedelmeacutenek javiacutetaacutesaacutet oumlsztoumlnző inteacutezkedeacutesek bevezeteacuteseacuteről
9 A Tanaacutecs 1996 juacutenius 3-i 9634EKG iraacutenyelve az unICE a CEEP eacutes az ESZSZ aacuteltal a szuumllői szabadsaacutegroacutel koumltoumltt keretmegaacutellapodaacutesroacutel
10 A Tanaacutecs 1997 december 15-i 9780EK Iraacutenyelve a nemi alapon toumlrteacutenő haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes eseteacuten a bizo-nyiacutetaacutesi teherről
11 Bilka-Kaufhaus GmbH vs Weber von Hartz (1986) C-17084
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 73
15 eacutevet teljes munkaidőben dolgoztak a ceacutegneacutel A Bilka aacuteruhaacutezat beperlő Weber asszony hivatkozaacutesa szerint az aacuteruhaacutez gyakorlata diszkriminatiacutev mert a nőket araacutenytalanul haacutetraacutenyosabban eacuterinti mint a feacuterfiakat (a nők nagyobb araacutenyban dolgoznak reacuteszmunkaidőben) A Bilka aacuteruhaacutez gazdasaacutegi eacuterdekeivel indokolta doumlnteacuteseacutet hivatkozaacutesa szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavaacutellaloacutek eseteacuteben alacsonyabbak a jaacuteruleacutekos koumlltseacutegek eacutes folyamatosan rendelkezeacutesre aacutellnak A Biacuteroacutesaacuteg nem fogadta a Bilka aacuteruhaacutez veacutedekezeacuteseacutet iacuteteacutelete szerint a munkaacuteltatoacute akkor mentheti ki magaacutet ha bizonyiacutetja hogy az inteacutezkedeacutese megfelel a vaacutellalat teacutenyleges igeacutenyeinek a ceacutelok eleacutereacuteseacutere alkalmas eacutes a ceacutel eleacutereacuteseacutehez a megkuumlloumlnboumlzteteacutes valoacuteban szuumlkseacuteges
Az Amszterdami Szerződeacutes meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet az Euroacutepai unioacute antidiszkriminaacutecioacutes politikaacutejaacuteban Mint laacutethattuk azt megelőzően csak a nemek koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet szolgaacuteloacute koumlzoumlsseacutegi normaacutek szuumllettek a szociaacutelis jog eacutes munkajog teruumlleteacuten ami oumlsszhangban volt azzal a koumlzoumlsseacutegi megfontolaacutessal amely a diszkriminaacutecioacuteval szembeni felleacutepeacutest szociaacutelis keacuterdeacuteskeacutent kezelte
Az Amszterdami Szerződeacutessel a Tanaacutecs felhatalmazaacutest kapott a faji vagy etnikai szaacutermazaacuteson vallaacuteson vagy hitbeacuteli meggyőződeacutesen fogyateacutekossaacutegon koron vagy szexuaacutelis iraacutenyultsaacutegon alapuloacute megkuumlloumlnboumlzte-teacutes lekuumlzdeacuteseacutere iraacutenyuloacute inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutere is Az Amszterdami Szerződeacutes a Roacutemai Szerződeacutes nemek koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlzteteacutessel kapcsolatos szabaacutelyait is kibőviacutetette maacuter nemcsak a munka eacutes a taacutersadalombiz-tosiacutetaacutes vilaacutegaacuteban hanem a Koumlzoumlsseacuteg valamennyi teveacutekenyseacutege soraacuten szorgalmazta a nők eacutes feacuterfiak koumlzoumltti egyenlőseacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet
Az Amszterdami Szerződeacutessel moacutedosiacutetott Roacutemai Szerződeacutes 13 cikke adott ezt koumlvetően felhatalmazaacutest azon maacutesodlagos normaacutek (iraacutenyelvek) elfogadaacutesaacutehoz amelyek a diszkriminaacutecioacute elleni kuumlzdelemben kiemelke-dő fontossaacuteguacuteak Az alaacutebbiakban ismertetett iraacutenyelvek fogalomhasznaacutelatukban eacutes a tagaacutellamokkal szemben taacutemasztott elvaacuteraacutesok tekinteteacuteben hasonloacuteak valamennyiben megjelennek a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes alesetei mint a koumlzvetlen eacutes koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes a megtorlaacutes eacutes a zaklataacutes tovaacutebbaacute elő-iacuterjaacutek a tagaacutellamok szaacutemaacutera hogy biztosiacutetsanak hateacutekony araacutenyos eacutes kellő elrettentő erővel biacuteroacute szankcioacutekat a diszkriminaacutecioacuteval szemben
A 200043EK iraacutenyelv szoacutel a faji vagy etnikai szaacutermazaacuteson alapuloacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacuteroacutel (Faji egyenlőseacutegi iraacutenyelv)12 Az iraacutenyelv preambuluma kinyilvaacuteniacutetja hogy bdquoa faji vagy etnikai szaacutermazaacuteson alapu-loacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes alaacuteaacuteshatja az EK-Szerződeacutes ceacutelkitűzeacuteseinek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet kuumlloumlnoumlsen a magas fokuacute foglalkoztataacutesi szint eacutes szociaacutelis veacutedelem eleacutereacuteseacutet az eacuteletsziacutenvonal eacutes eacuteletminőseacuteg emeleacuteseacutet a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis koheacutezioacutet eacutes szolidaritaacutest Alaacuteaacuteshatja azt a ceacutelkitűzeacutest is hogy az Euroacutepai unioacute a szabadsaacuteg bizton-saacuteg eacutes igazsaacutegossaacuteg teacuterseacutegeacuteveacute fejlődjoumlnrdquo A faji megkuumlloumlnboumlzteteacutes elleni koumlzoumlsseacutegi szintű felleacutepeacutes tehaacutet az integraacutecioacutet elősegiacutető eszkoumlz az iraacutenyelv eacutertelmeacuteben
Az iraacutenyelv toumlbb szempontboacutel is uacutettoumlrő bevezeti az unioacutes jogba a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes eddig sza-baacutelyozatlan formaacuteit tilalmazza a fajietnikai alapuacute zaklataacutest eacutes a diszkriminaacutecioacutera adott utasiacutetaacutest is A Faji egyenlőseacutegi iraacutenyelv egyeduumllaacutelloacute a tekintetben is hogy nemcsak a munka vilaacutegaacuteba tartozoacute jogviszonyok soraacuten
12 A Tanaacutecs 2000 juacutenius 29-i 200043EK iraacutenyelve a szemeacutelyek koumlzoumltti faji vagy etnikai szaacutermazaacutesra valoacute tekintet neacutel-kuumlli egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek alkalmazaacutesaacuteroacutel
74 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
rendelkezik az egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacuteről hanem az eacutelet szinte minden teruumlleteacutere kiterjeszti a diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet Taacutergyi hataacutelya kiterjed a foglalkoztataacutessal eacutes szociaacutelis veacutedelem teruumlleteacutevel oumlsszefuumlg-gő jogviszonyokon tuacutel az oktataacutes szakkeacutepzeacutes egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes lakhataacutes tovaacutebbaacute az aacuteruk eacutes szolgaacutel-tataacutesok igeacutenybeveacuteteleacutenek teruumlleteacutere is Az iraacutenyelv szemeacutelyi hataacutelya ugyancsak taacuteg koumlrt oumllel fel koumltelezettjei mind a koumlz- mind a magaacutenszfeacutera szereplői Az iraacutenyelv preambuluma kuumlloumln szoacutel a nőket eacuterintő toumlbbszoumlroumls megkuumlloumlnboumlzteteacutesről eacutes felhiacutevja a tagaacutellamokat hogy a faji megkuumlloumlnboumlzteteacutes elleni veacutedelmet terjesszeacutek ki a jogi szemeacutelyekre is ha ezek tagjaik faji vagy etnikai szaacutermazaacutesa miatt szenvednek el megkuumlloumlnboumlzteteacutest
Az iraacutenyelv alapjaacuten a tagaacutellamok koumltelesek gondoskodni olyan szerv felaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel amely fuumlggetlen vizsgaacute-latokat folytathat le a faji megkuumlloumlnboumlzteteacutes taacutergyaacuteban segiacuteti a megkuumlloumlnboumlzteteacutes aacuteldozatait panaszuk eacuterveacute-nyesiacuteteacuteseacuteben eacutes jogosult fuumlggetlen jelenteacutesek eacutes javaslatok kiadaacutesaacutera baacutermely keacuterdeacutesben amely oumlsszefuumlgg a faji megkuumlloumlnboumlzteteacutessel13 Az oumlnaacutelloacute szervvel szembeni legfontosabb koumlvetelmeacuteny a fuumlggetlenseacuteg bizto-siacutetaacutesa A faji megkuumlloumlnboumlzteteacutessel szemben kiszabhatoacute szankcioacutek koumlreacutet jellegeacutet az iraacutenyelv a tagaacutellamokra biacutezza azzal hogy a jogkoumlvetkezmeacutenyeknek hateacutekonynak araacutenyosnak eacutes visszatartoacute erejűnek kell lenniuumlk14
ugyancsak 2000-ben keruumllt elfogadaacutesra a 200078EK az uacuten Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv amely neacutegy veacutedett tulajdonsaacuteg ndash fogyateacutekossaacuteg szexuaacutelis iraacutenyultsaacuteg vallaacutesi vagy hitbeacuteli meggyőződeacutes eacutes eacuteletkor ndash alap-jaacuten alkalmazott haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacuteroacutel rendelkezik a foglalkoztataacutes teruumlleteacuten15 Az iraacutenyelv taacutergyi hataacutelya csak a foglalkoztataacutessal oumlsszefuumlggő jogviszonyokra terjed ki A Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv alapjaacuten tehaacutet a munkaacutehoz valoacute hozzaacutejutaacutesban a munkakoumlruumllmeacutenyek eacutes a munkabeacuter megaacutellapiacutetaacutesa a foglal-koztataacutesi jogviszony keletkezeacutese eacutes megszuumlnteteacutese az előmenetel a munkavaacutellaloacutek eacutes munkaadoacutek szerveze-teiben valoacute reacuteszveacutetel soraacuten nem tehető kuumlloumlnbseacuteg szemeacutelyek koumlzoumltt vallaacutesuk fogyateacutekossaacuteguk eacuteletkoruk eacutes szexuaacutelis iraacutenyultsaacuteguk alapjaacuten A Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv aloacutel azonban szaacutemos kiveacutetel leacutetezik iacutegy peacutel-daacuteul nem jelenti az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenynek megseacuterteacuteseacutet a fenti veacutedett tulajdonsaacutegok alapjaacuten toumlr-teacutent kuumlloumlnbseacutegteacutetel ha az az adott foglalkozaacutesi teveacutekenyseacuteg jellege miatt valoacutedi eacutes meghataacuterozoacute foglalkozaacutesi koumlvetelmeacuteny felteacuteve hogy a ceacutel jogszerű eacutes a koumlvetelmeacuteny araacutenyos16 ugyancsak jogszerű az egyhaacutezak eacutes egyeacuteb vallaacutesi szellemiseacutegű szervezeteknek a munkavaacutellaloacuteik vallaacutesi meggyőződeacuteseacutehez kapcsoloacutedoacute elvaacuteraacutesa felteacuteve hogy ez valoacutedi toumlrveacutenyes eacutes igazolt foglalkozaacutesi koumlvetelmeacuteny tekintettel a szervezet szellemiseacutegeacutere17 Iacutegy egy egyhaacutez akkor vaacuterhatja el jogszerűen munkavaacutellaloacuteitoacutel hogy osztozzanak vallaacutesos meggyőződeacuteseacuteben ha az adott munkakoumlr hiteacuteleti teveacutekenyseacuteggel fuumlgg oumlssze vagyis elengedhetetlen a munkakoumlr ellaacutetaacutesaacutehoz (valoacutedi foglalkoztataacutesi koumlvetelmeacuteny)
13 Faji egyenlőseacutegi iraacutenyelv 13 cikk14 Faji egyenlőseacutegi iraacutenyelv 15 cikk15 A Tanaacutecs 2000november 27-i 200078EK iraacutenyelve a foglalkoztataacutes eacutes munkaveacutegzeacutes soraacuten alkalmazott egyenlő
baacutenaacutesmoacuted kereteinek leacutetrehozaacutesaacuteroacutel16 Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv 4 cikk (1) bek17 Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv 4 cikk (2) bek
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 75
A Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv a fogyateacutekos szemeacutelyekkel oumlsszefuumlggeacutesben az uacuten eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenyeacutet taacutemasztja amely alapjaacuten a munkaacuteltatoacutek koumltelesek a fogyateacutekos szemeacutelyek alkalmazaacutesaacutehoz előmeneteleacutehez szakkeacutepzeacuteseacutehez megfelelő eacutes szuumlkseacuteges inteacutezkedeacuteseket megtenni kiveacuteve ha az ilyen in-teacutezkedeacutes araacutenytalan terhet roacutena a munkaacuteltatoacutera18 Ezen araacutenytalan teherrel kapcsolatosan az iraacutenyelv uacutegy fogalmaz hogy nem lehet az eacutesszerű alkalmazkodaacutes kereteacuteben szuumlkseacuteges inteacutezkedeacuteseket araacutenytalanul nagy teherrel jaacuteroacutenak tekinteni amennyiben az adott tagaacutellam fogyateacutekosuumlgyi politikaacutejaacutenak inteacutezkedeacutesei ezt kieleacutegiacute-tően ellensuacutelyozzaacutek eacutesszerű alkalmazkodaacutes kereteacutebe tartozik a munkaacuteltatoacutenak az a rendelkezeacutese ha peacuteldaacuteul a munkaacutet uacutegy szervezi meg a nem akadaacutelymentes emeletes eacutepuumlletben hogy a kerekes szeacutekes munkavaacutella-loacutenak csak a szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető helyiseacutegekben kelljen munkaacutet veacutegeznie
A feacuterfiak eacutes nők koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek a munkavaacutellalaacutes a szakkeacutepzeacutes az előmenetel eacutes a munkakoumlruumllmeacutenyek tereacuten toumlrteacutenő veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 76207EGK iraacutenyelv 2002-ben moacutedosult A 200273EK iraacutenyelv bevezette azokat a fogalmakat amelyek időkoumlzben maacutes iraacutenyelvekben a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlz-teteacutessel oumlsszefuumlggeacutesben maacuter kidolgoztak19 A 76207EGK iraacutenyelv baacuter mind a koumlzvetlen mind a koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutet kimondta azokat nem definiaacutelta A moacutedosiacutetaacutes nyomaacuten ezeket a fogal-makat meghataacuteroztaacutek valamint nevesiacutetetteacutek a zaklataacutest eacutes a szexuaacutelis zaklataacutest is mint a haacutetraacutenyos megkuuml-loumlnboumlzteteacutes sajaacutetos formaacuteit A moacutedosiacutetaacutes nyomaacuten a tagaacutellamoknak az iraacutenyelvben foglaltak eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere is biztosiacutetaniuk kell olyan fuumlggetlen szervezetek felaacutelliacutetaacutesaacutet amelyek hataacuteskoumlre kiterjed a nemi diszkriminaacutecioacutes panaszok kivizsgaacutelaacutesaacutera
A nemek koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutet a foglalkoztataacutes eacutes a szociaacutelis biztonsaacuteg teruumlleteacuten toumlbb iraacutenyelv is biztosiacutetotta igaz a foglalkoztataacuteshoz kapcsoloacutedoacute kuumlloumlnboumlző teruumlleteken Az első iraacutenyelvek a het-venes eacutevekben szuumllettek az Euroacutepai unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak gyakorlata ugyanakkor folyamatosan formaacutelta eacutertel-mezte az iraacutenyelvekben foglaltakat A biacuteroacutesaacutegi gyakorlatboacutel eacutes az egyseacuteges fogalomhasznaacutelat iraacutenti igeacuteny-ből eredően 2006-ban a tagaacutellamok az eddigi iraacutenyelvek egyseacuteges szerkezetbe foglalaacutesa mellett doumlntoumlttek A 200654EK iraacutenyelv egyseacuteges szerkezetbe foglaltan tartalmazza a 75117EGK a 76207EGK a 86378EGK eacutes a 9780EK iraacutenyelvek viacutevmaacutenyait amelyek ezaacuteltal hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacutesre keruumlltek20
A Tanaacutecs 2004-ben egy uacutejabb a nemek koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet szolgaacuteloacute iraacutenyelvet fogadott el A 2004113EK iraacutenyelv az aacuterukhoz eacutes szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes vonatkozaacutesaacuteban szabaacute-lyozza a nemi alapuacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutet21 Az iraacutenyelv alapjaacuten a nyilvaacutenossaacuteg szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető aacuteruk eacuterteacutekesiacuteteacutese eacutes szolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa soraacuten nem lehet nemi alapon kuumlloumlnbseacuteget tenni
18 Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv 5 cikk19 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 2002 szeptember 23-i 200273EK iraacutenyelve a feacuterfiak eacutes nők koumlzoumltti egyenlő baacute-
naacutesmoacuted elveacutenek a munkavaacutellalaacutes a szakkeacutepzeacutes az előmenetel eacutes a munkakoumlruumllmeacutenyek tereacuten toumlrteacutenő veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 76207EGK tanaacutecsi iraacutenyelv moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel
20 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 2006 juacutelius 5-i 200654EK iraacutenyelve a feacuterfiak eacutes nők koumlzoumltti eseacutelyegyenlőseacuteg eacutes egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek a foglalkoztataacutes eacutes munkaveacutegzeacutes teruumlleteacuten toumlrteacutenő megvaloacutesiacutetaacutesaacuteroacutel (aacutetdolgozott szoumlveg)
21 A Tanaacutecs 2004 december 13-i 2004113EK iraacutenyelve a nők eacutes feacuterfiak koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek az aacuterukhoz eacutes szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes valamint azok eacuterteacutekesiacuteteacutese illetve nyuacutejtaacutesa tekinteteacuteben toumlrteacutenő veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel
76 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A nemi alapuacute megkuumlloumlnboumlzteteacutest az iraacutenyelv csak abban az esetben teszi lehetőveacute ha azt toumlrveacutenyes ceacutel igazolja Az iraacutenyelv a legitim megkuumlloumlnboumlzteteacutesre felhozott peacuteldaacutek koumlzoumltt emliacuteti a nemi vonatkozaacutesuacute erőszak aacuteldozatainak veacutedelme eacuterdekeacuteben leacutetrehozott azonos neműek szaacutemaacutera fenntartott menedeacutekek leacutetesiacuteteacuteseacutet vagy az azonos neműek szaacutemaacutera rendezett sportteveacutekenyseacutegek szervezeacuteseacutet Az iraacutenyelvben speciaacutelis kimenteacutesi okkeacutent jelenik meg a biztosiacutetaacutesmatematikai kuumlloumlnbseacutegteacutetel amely annak felismereacuteseacuten alapul hogy bizonyos esetekben a biztosiacutetottak neme meghataacuterozoacute teacutenyező lehet a biztosiacutetandoacute kockaacutezatok eacuterteacutekeleacutesekor Az iraacuteny-elv azonban csak akkor teszi lehetőveacute a biztosiacutetoacutekpeacutenzuumlgyi szolgaacuteltatoacutek szaacutemaacutera hogy a nemet biztosiacutetaacutesi kockaacutezati teacutenyezőkeacutent kezeljeacutek eacutes ennek megfelelően azt eacuterveacutenyesiacutetseacutek peacuteldaacuteul a biztosiacutetaacutesi diacutejakban is ha azt a nyilvaacutenossaacuteg szaacutemaacutera is hozzaacutefeacuterhető biztosiacutetaacutesmatematikai eacutes statisztikai adatok alaacutetaacutemasztjaacutek
Az Alapjogi Karta kuumlloumln ciacutemet szentel az bdquoegyenlőseacutegnekrdquo amelyen beluumll rendelkezik a toumlrveacuteny előtti egyenlőseacutegről (20 cikk) a megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacuteroacutel (21 cikk) a kulturaacutelis vallaacutesi eacutes nyelvi sokfeacuteleseacuteg tiszteletben tartaacutesaacuteroacutel (22 cikk) a nők eacutes feacuterfiak egyenlőseacutegeacuteről (23 cikk) a gyermekek eacutes idősek jogairoacutel (24ndash25 cikk) eacutes a fogyateacutekkal eacutelő szemeacutelyek beilleszkedeacuteseacuteről (26 cikk) Az Alapjogi Karta az iraacutenyelvek aacuteltal veacutedett tulajdonsaacutegokhoz keacutepest szeacutelesebb koumlrben tiltja a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutest bdquoTilos minden megkuumlloumlnboumlzteteacutes iacutegy kuumlloumlnoumlsen a nem faj sziacuten etnikai vagy taacutersadalmi szaacutermazaacutes genetikai tulajdon-saacuteg nyelv vallaacutes vagy meggyőződeacutes politikai vagy maacutes veacutelemeacuteny nemzeti kisebbseacuteghez tartozaacutes vagyoni helyzet szuumlleteacutes fogyateacutekossaacuteg kor vagy szexuaacutelis iraacutenyultsaacuteg alapjaacuten toumlrteacutenő megkuumlloumlnboumlzteteacutesrdquo Tovaacutebbaacute rendelkezik arroacutel hogy a Szerződeacutesek alkalmazaacutesi koumlreacuteben tilos az aacutellampolgaacutersaacuteg alapjaacuten toumlrteacutenő minden megkuumlloumlnboumlzteteacutes is
A Bizottsaacuteg a Meguacutejiacutetott Szociaacutelis Menetrendben javaslatot tett egy olyan iraacutenyelvtervezetre amely az aacuteruk eacutes szolgaacuteltataacutesok teruumlleteacutere is kiterjeszteneacute a vallaacutesi eacutes hitbeacuteli meggyőződeacutesen az eacuteletkoron a szexuaacutelis iraacute-nyultsaacutegon illetve a fogyateacutekossaacutegon alapuloacute diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet Az iraacutenyelvtervezet22 2008 oacuteta van napi-renden de egyes tagaacutellamok ellenaacutellaacutesaacutera tekintettel keacutetseacutegesnek tűnik belaacutethatoacute időn beluumlli elfogadaacutesa
diszkriminaacutecioacutetilalom magyarorszaacutegon233
A hazai antidiszkriminaacutecioacutes koacutedex azaz az egyenlő baacutenaacutesmoacutedroacutel eacutes az eseacutelyegyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 2003 eacutevi CXXV toumlrveacuteny (Ebktv) 2004 januaacuter 27-i hataacutelybaleacutepeacuteseacutet megelőzően a haacutetraacutenyos megkuumlloumln-boumlzteteacutes tilalmaacutera vonatkozoacutean nem leacutetezett aacutetfogoacute szabaacutelyozaacutes A haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutessel szembeni felleacutepeacutesre az aacutegazati jogszabaacutelyok teremtettek lehetőseacuteget rendkiacutevuumll szűk koumlrben A jogeacuterveacutenyesiacuteteacutes ebben az időszakban kizaacuteroacutelag az egyeacutenek (vagyis a jogaikban seacutertett szemeacutelyek) szaacutemaacutera aacutellt nyitva a diszkri-minatiacutev gyakorlatok a strukturaacutelis visszaacutessaacutegok szankcionaacutelaacutesaacutera nem volt jogszabaacutelyi lehetőseacuteg A koacutedex hataacutelybaleacutepeacutese előtt a diszkriminaacutecioacutes uumlgyek munkauumlgyi perben illetve szemeacutelyiseacutegi jogi perben voltak eacuter-veacutenyesiacutethetők valamint az orszaacuteggyűleacutesi biztosok kuumlloumlnoumlsen a kisebbseacutegi biztos vizsgaacutelta a diszkriminaacutecioacute
22 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20080426FInHuHTML
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 77
rendszerszintű megjeleneacutesi formaacuteit peacuteldaacuteul a kisebbseacutegi jogok eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet az oktataacutesban vagy a foglal-koztataacutes teruumlleteacuten tapasztalhatoacute diszkriminaacutecioacute megjeleneacutesi formaacuteit (Krizsaacuten 2001)
Az Euroacutepai unioacute 2000-ben elfogadott antidiszkriminaacutecioacutes iraacutenyelveire az akkoriban koumlzelgő Eu-csatlakozaacutesra eacutes az ezzel egyuumltt jaacuteroacute jogharmonizaacutecioacutes koumltelezettseacutegekre tekintettel szuumlkseacutegesseacute vaacutelt a haacutet-raacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutera vonatkozoacute aacutetfogoacute eacutes az unioacutes elvaacuteraacutesoknak megfelelő fogalomrendszert bevezető szabaacutelyozaacutes Az Ebktv 2004 januaacuter 27-eacuten leacutepett hataacutelyba egy eacutevvel keacutesőbb pedig leacutetrejoumltt az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Hatoacutesaacuteg (EBH) Az Ebktv aacutetfogoacute koacutedex jellegeacutet erősiacuteti hogy az előbbiekben ismertetett antidiszkriminaacutecioacutes iraacutenyelvekkel valoacute megfeleleacutest az Ebktv biztosiacutetja eacutes az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacute-nyeacutevel kapcsolatos valamennyi aacutegazati szabaacutelyba foglalt rendelkezeacutest az Ebktv-vel oumlsszhangban kell eacutertel-mezni
Az Ebktv-ben nevesiacutetett veacutedett tulajdonsaacutegok koumlre joacuteval taacutegabb mint azt az unioacutes jog iraacutenyelvei megkiacutevaacuten-naacutek23 Miacuteg az Euroacutepai unioacute hat nevesiacutetett veacutedett tulajdonsaacuteg eseteacuteben rendelkezik az egyenlő baacutenaacutesmoacuted kouml-vetelmeacutenyeacuteről addig az Ebktv 19 tulajdonsaacuteggal koumlruumllhataacuterolt szemeacutelyt vagy csoportot reacuteszesiacutet veacutedelemben Megjegyezendő ugyanakkor hogy az Ebktv-ben nevesiacutetett szaacutemos tulajdonsaacuteg mint peacuteldaacuteul az anyasaacuteg csalaacutedi aacutellapot reacuteszmunkaidős foglalkozaacutesi jogviszony nemi identitaacutes az Euroacutepai unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak gyakor-lata alapjaacuten unioacutes szinten is veacutedelemben reacuteszesuumll Az Ebktv az uacuten bdquoegyeacuteb helyzetrdquo veacutedett tulajdonsaacutegok koumlzoumltti szerepelteteacuteseacutevel lehetőveacute teszi nem nevesiacutetett tovaacutebbi tulajdonsaacutegok veacutedelemben reacuteszesiacuteteacuteseacutet Az bdquoegyeacuteb helyzetrdquo tartalommal valoacute megtoumllteacutese a jogalkalmazoacute szervek feladata eacutertelmezeacuteseacutevel kapcsolatban az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet aacutellaacutesfoglalaacutest bocsaacutetott ki24
A magyar jogalkotoacute nem csupaacuten a veacutedett tulajdonsaacutegok koumlreacutenek kiszeacutelesiacuteteacuteseacutevel haladja meg az unioacutes jog aacuteltal előiacutert jogveacutedelmi meacuterceacutet hanem a diszkriminaacutecioacutetilalommal eacuterintett teruumlletek kapcsaacuten is
Az Ebktv koumltelezetti oldala ugyanis leacutenyegesen taacutegabb koumlrt foglal magaacuteban mint az iraacutenyelvek A magyar antidiszkriminaacutecioacutes koacutedex alapjaacuten a koumlzfeladatot ellaacutetoacute szervezetek valamennyi jogviszonyuk eljaacuteraacutesuk inteacutez-kedeacutesuumlk soraacuten koumltelesek megtartani az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutet tehaacutet nem csupaacuten a foglalkozta-taacutes szolgaacuteltataacutes oktataacutes egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes teruumlleteacuten hanem minden olyan teruumlleten amely hataacuteskoumlruumlk-be tartozik eacutes amelyek reacuteveacuten jogviszonyba keruumllnek a termeacuteszetes eacutes jogi szemeacutelyekkel (szemeacutelyi hataacutely) Koumlzfeladatot laacutetnak el kuumlloumlnoumlsen a helyi oumlnkormaacutenyzatok hatoacutesaacutegok a rendőrseacuteg koumlzszolgaacuteltatoacutek szociaacutelis gyermekveacutedelmi gondoskodaacutest valamint gyermekjoacuteleacuteti szolgaacuteltataacutest nyuacutejtoacute szemeacutelyek eacutes inteacutezmeacutenyek okta-taacutesi inteacutezmeacutenyek muacutezeumok
Az Ebktv taacutergyi hataacutelya kiterjed azokra a szemeacutelyekreszervezetekre is amelyek baacuter kiacutevuumll esnek a fenti koumltelezettek koumlreacuten de olyan jogviszonyok alanyai amelyeket az Ebktv nevesiacutet a foglalkoztataacutesi jogviszony soraacuten a munkaacuteltatoacute az utasiacutetaacutesadaacutesra jogosult szemeacutely a munkaveacutegzeacutesre iraacutenyuloacute egyeacuteb jogviszony tekinte-teacuteben az aacuteruk forgalmazaacutesa eacutes szolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa soraacuten a szolgaacuteltatoacute aki nyilvaacutenosan szerződeacuteskoumlteacutesre
23 Ebktv 8 sect a)ndasht)24 Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet 28822010 (IV 9) TT sz aacutellaacutesfoglalaacutesa az egyeacuteb helyzet meghataacuterozaacutesaacuteval
kapcsolatban httpwwwegyenlobanasmodhudataTTaf_201004pdf
78 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
ajaacutenlatot tesz vagy ajaacutenlatteacutetelre hiacutev fel valamint aki aacutellami taacutemogataacutesban reacuteszesuumll ndash ők az aacutellami taacutemogataacutes felhasznaacutelaacutesa soraacuten koumltelesek az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutet megtartani
Az Ebktv hataacutelya nem terjed ki a csalaacutedjogi eacutes a hozzaacutetartozoacutek koumlzoumltti jogviszonyokra az egyhaacutezak hiteacuteleti teveacutekenyseacutegeacutevel oumlsszefuumlggő jogviszonyaira valamint a taacutersadalmi szervezetek tagsaacuteggal oumlsszefuumlggő egyes jogviszonyaira sem25
Koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutesA koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes a jogalkalmazoacute szervek gyakorlataacuteban a diszkriminaacutecioacute leggyakrab-ban előforduloacute formaacuteja A koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutest sokszor nyiacutelt diszkriminaacutecioacutekeacutent is emlege-tik abboacutel koumlvetkezően hogy a seacuterelmes baacutenaacutesmoacuted koumlzvetlenuumll kapcsoloacutedik egy olyan tulajdonsaacuteghoz amely a diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet kimondoacute szabaacutelyok eacutertelmeacuteben veacutedelemben reacuteszesuumll
Amennyiben az Ebktv-ben felsorolt tulajdonsaacuteguk alapjaacuten egyes szemeacutelyek vagy ezek csoportjai a diszkri-minatiacutev rendelkezeacutes (magatartaacutes inteacutezkedeacutes felteacutetel mulasztaacutes utasiacutetaacutes gyakorlat) koumlvetkezteacuteben haacutetraacutenyo-sabb helyzetbe keruumllnek mint a veluumlk oumlsszehasonliacutethatoacute helyzetben leacutevő ndash ilyen tulajdonsaacuteggal nem rendel-kező ndash maacutes szemeacutelyek vagy csoportok koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteről beszeacuteluumlnk
Diszkriminaacutecioacute az egyes teruumlletekenA foglalkoztataacutes teruumlleteacuten tipikusan a munkaacutehoz valoacute hozzaacutejutaacutes a munkabeacuter megaacutellapiacutetaacutesa vagy a munkavi-szony megszuumlnteteacutese soraacuten talaacutelkozhatunk koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutessel
Az egyenlő eacuterteacutekű munkaacuteeacutert egyenlő beacuter koumlvetelmeacutenyeacutenek seacuterelme koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlz-teteacutessel is megvaloacutesulhat amennyiben megfigyelhető a munkabeacuter eacutes a veacutedett tulajdonsaacuteg koumlzoumltti koumlzvetlen kapcsolat Az egyenlő eacuterteacutekű munkaacuteeacutert egyenlő beacutert elv alapjaacuten az egyenlő eacuterteacutekű munkaacutet veacutegző munkavaacutella-loacuteknak egyenlő beacutert kell fizetni Hogy az oumlsszehasonliacutetott munkaacutek egyenlő eacuterteacutekűnek tekinthetőek-e szaacutemos koumlruumllmeacuteny vizsgaacutelata szuumlkseacuteges Keacutet munka akkor tekinthető egyenlő eacuterteacutekűnek ha a teacutenylegesen veacutegzett munkateveacutekenyseacuteg szempontjaacuteboacutel a munkavaacutellaloacutek oumlsszehasonliacutethatoacute helyzetben vannak26 Ez nem zaacuterja ki hogy a munkavaacutellaloacutek koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteg legyen a szakkeacutepzettseacuteg vagy peacuteldaacuteul a tapasztalat szempontjaacuteboacutel Az oumlsszehasonliacutethatoacute helyzetet az elveacutegzett munka termeacuteszete minőseacutege mennyiseacutege a munkakoumlruumllmeacute-nyek eacutes az adott munkaveacutegzeacuteshez teacutenylegesen szuumlkseacuteges szakkeacutepzettseacuteg fizikai vagy szellemi erőfesziacuteteacutes tapasztalat illetve felelősseacuteg eacutes a munkaerő-piaci viszonyok szempontjaacuteboacutel kell megiacuteteacutelni27
Az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes teruumlleteacuten a veacutedett csoportokat koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes eacuterheti peacutel-daacuteul az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes megtagadaacutesaacuteval a nem megfelelő minőseacutegű orvosi ellaacutetaacutes nyuacutejtaacutesaacuteval vagy az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacuteshoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes felteacutetelei reacuteveacuten Az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutessal kapcsolatos diszkrimi-
25 Ebktv 6 sect26 Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Hatoacutesaacuteg Tanaacutecsadoacute Testuumllet 34822008 sz TT aacutellaacutesfoglalaacutesa az egyenlő munkaacuteeacutert egyenlő beacutert
elveacuteről27 A munka toumlrveacutenykoumlnyveacuteről szoacuteloacute 2012 eacutevi I toumlrveacuteny 12 sect (3) bek
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 79
naacutecioacutes uumlgyek toumlbbseacutegeacutet roma panaszosok kezdemeacutenyezik28 Egy 2003-ban keacuteszuumllt kutataacutes szerint29 a roma felnőtt betegek 20 szaacutezaleacuteka tapasztalta hogy a heacutetveacutegeacuten vagy eacutejszaka hiacutevott uumlgyeletes orvos nyiacuteltan megta-gadta hogy kimenjen aminek haacutettereacuteben a szegregaacutecioacuteval eacutes a zsuacutefolt lakhataacutesi koumlruumllmeacutenyekkel oumlsszefuumlggő okok aacutelltak (udvari eacutes Ivaacutenyi 2010) A 2003-as felmeacutereacuteshez hasonloacute eredmeacutenyekről szaacutemolt be az Euroacutepai unioacute Alapjogi Uumlgynoumlkseacutegeacutenek 2009-es kutataacutesa30 amely szerint a megkeacuterdezett magyarorszaacutegi romaacutek 25 szaacutezaleacuteka tapasztalt maacuter diszkriminaacutecioacutet szaacutermazaacutesa miatt az egeacuteszseacuteguumlgyben dolgozoacutek reacuteszeacuteről
A szociaacutelis teruumlletet illetően az Ebktv a taacutersadalombiztosiacutetaacutesi rendszerekből finansziacuterozott valamint a szo-ciaacutelis illetve gyermekveacutedelmi peacutenzbeli eacutes termeacuteszetbeni valamint szemeacutelyes gondoskodaacutest nyuacutejtoacute ellaacutetaacutesok igeacutenyleacutese eacutes biztosiacutetaacutesa soraacuten emeli ki az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet
A lakhataacutes teruumlleteacuten az Ebktv 26 sect-a peacuteldaacuteloacutezoacute jelleggel emliacutet olyan eacutelethelyzeteket amelyek soraacuten az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutet meg kell tartani Baacuter a felsorolaacutes nem teljes koumlrű de joacutel szemleacutelteti a lakha-taacutessal oumlsszefuumlggő tipikus diszkriminatiacutev gyakorlatokat lakhataacutest segiacutető aacutellami vagy oumlnkormaacutenyzati taacutemogataacute-sok kedvezmeacutenyek vagy kamattaacutemogataacutes nyuacutejtaacutesa aacutellami vagy oumlnkormaacutenyzati tulajdonuacute lakaacutesok eacutes eacutepiacuteteacutesi telkek eacuterteacutekesiacuteteacutese vagy beacuterbeadaacutesa felteacuteteleinek meghataacuterozaacutesa eacutes szegregaacutelt lakoacutekoumlrnyezet kialakiacutetaacutesa
Az oktataacutes teruumlleteacuten az akkreditaacutelt illetve aacutellami taacutemogataacutesban reacuteszesuumllő oktataacutesi inteacutezmeacutenyek felveacuteteli eljaacuteraacutesa oktataacutesi koumlvetelmeacutenyei az oktataacuteshoz kapcsoloacutedoacute egyes szolgaacuteltataacutesai kolleacutegiumi elhelyezeacutese kap-csaacuten is vizsgaacutelhatoacute az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesuumlleacutese
A szolgaacuteltataacutesok teruumllete alatt eacutertjuumlk a vendeacuteglaacutetoacute-ipari kereskedelmi művelődeacutes eacutes szoacuterakozaacutes ceacuteljaacutera leacutetrehozott inteacutezmeacutenyek diszkriminatiacutev gyakorlataacutet a szolgaacuteltataacutes igeacutenybeveacuteteleacutere minőseacutegeacutere vonatkozoacutean
Akadaacutelymentesiacuteteacutesi koumltelezettseacutegA fogyateacutekos emberek haacutetraacutenyainak enyhiacuteteacutese eseacutelyegyenlőseacuteguumlk megalapozaacutesa illetve a taacutersadalom szem-leacuteletmoacutedjaacutenak alakiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben alkotta meg az Orszaacuteggyűleacutes A fogyateacutekos szemeacutelyek jogairoacutel eacutes eseacutely-egyenlőseacuteguumlk biztosiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 1998 eacutevi XXVI toumlrveacutenyt (Fot) A Fot eacutertelmeacuteben fogyateacutekos szemeacutely az aki eacuterzeacutekszervi ndash iacutegy kuumlloumlnoumlsen laacutetaacutes- hallaacutesszervi mozgaacutesszervi eacutertelmi keacutepesseacutegeit jelentős meacuterteacutekben vagy egyaacuteltalaacuten nem birtokolja illetőleg a kommunikaacutecioacutejaacuteban szaacutemottevően korlaacutetozott eacutes ez szaacutemaacutera tartoacutes haacutetraacutenyt jelent a taacutersadalmi eacuteletben valoacute aktiacutev reacuteszveacutetel soraacuten A fogyateacutekos szemeacutelyeket a Fot alapjaacuten meg-illető jogok a haacutetraacutenyaik kompenzaacutelaacutesaacutet eacutes azt ceacutelozzaacutek hogy szaacutemukra is biztosiacutetott lehessen az egyenlő eseacutelyű hozzaacutefeacutereacutes valamennyi koumlzszolgaacuteltataacuteshoz
A koumlzszolgaacuteltataacutesokhoz (egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes oktataacutes koumlzlekedeacutes foglalkoztataacutes lakoacutehely kultuacutera sport stb) valoacute egyenlő eseacutelyű hozzaacutefeacutereacutes egyik előfelteacutetele az akadaacutelymentes eacutepiacutetett koumlrnyezet megteremteacutese
28 Laacutesd az EBH eacuteves beszaacutemoloacuteit httpwwwegyenlobanasmodhucikkekbeszamolok29 delphoi Consulting (Babusik Ferenc kut vez) (2004) A szegeacutenyseacuteg csapdaacutejaacuteban httpwwwszmmgovhumainphp
folderId=1388amparticleId=4984ampctag=articlelistampiid=130 Eu-MIdIS European Union Minorities and Discrimination Survey Main Results Report European union Agency for
Fundamental Rights 2009 162
80 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az eacutepuumllet amelyben a koumlzszolgaacuteltataacutest nyuacutejtjaacutek akkor egyenlő eseacutellyel hozzaacutefeacuterhető ha mindenki szaacutemaacutera megkoumlzeliacutethető a nyilvaacutenossaacuteg szaacutemaacutera nyitva aacutelloacute reacutesze bejaacuterhatoacute veacuteszhelyzetben biztonsaacuteggal elhagyha-toacute valamint az eacutepuumlletben a taacutergyak berendezeacutesek mindenki szaacutemaacutera rendelteteacutesszerűen hasznaacutelhatoacutek eacutes a szolgaacuteltataacutesok egyformaacuten igeacutenybe vehetők31 Az akadaacutelymentesseacuteg eacutes a koumlzszolgaacuteltataacuteshoz valoacute egyenlő eseacutelyű hozzaacutefeacutereacutes biztosiacutetaacutesaacutenak elmulasztaacutesa az egyenlő baacutenaacutesmoacuted megseacuterteacuteseacutet eredmeacutenyezik ezeacutert az ilyen jogseacuterteacutesekre kiterjed az Ebktv hataacutelya32
Az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenyeA Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelvben előiacutert eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenye a Fot reacuteveacuten keruumllt aacutetuumllteteacutesre a magyar jogba A munka toumlrveacutenykoumlnyve pedig 2012 juacutelius 1-jei hataacutellyal iacuterja elő a munkaacuteltatoacute szaacutemaacutera az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenyeacutet33 A Fot 15 sect (2) bekezdeacutese szerint bdquoa foglalkoztataacutest biztosiacutetoacute mun-kaacuteltatoacute koumlteles biztosiacutetani a munkaveacutegzeacuteshez szuumlkseacuteges meacuterteacutekben a munkahelyi koumlrnyezet iacutegy kuumlloumlnoumlsen a munkaeszkoumlzoumlk berendezeacutesek megfelelő aacutetalakiacutetaacutesaacutet Az aacutetalakiacutetaacutessal kapcsolatos koumlltseacutegek fedezeacuteseacute-re a koumlzponti koumlltseacutegveteacutesből taacutemogataacutes igeacutenyelhetőrdquo Az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenye alapjaacuten a munkaacuteltatoacutenak tovaacutebbaacute a munkaveacutegzeacutesre iraacutenyuloacute egyeacuteb jogviszony tekinteteacuteben az utasiacutetaacutesadaacutesra jogosult szemeacutelynek meg kell tennie a megfelelő eacutes az adott esetben szuumlkseacuteges inteacutezkedeacuteseket hogy a fogyateacutekos szemeacutely szaacutemaacutera lehetőveacute vaacuteljon a munkaacutehoz jutaacutes a munkaacuteban valoacute reacuteszveacutetel az előmenetel valamint az aacutet- vagy tovaacutebbkeacutepzeacutes34 A foglalkoztataacutes tekinteteacuteben az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacuteseacutet jelenti az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenyeacutenek elmulasztaacutesa is E koumltelezettseacuteg aloacutel a munkaacuteltatoacute kizaacuteroacute-lag akkor mentesuumllhet ha ezen inteacutezkedeacutesek megteacutetele ndash figyelemmel a munkaacuteltatoacute helyzeteacutere a szervezet meacutereteacutere gazdasaacutegi eacutes emberi erőforraacutesaira valamint az inteacutezkedeacutessel eleacuterhető eredmeacutenyre ndash a munkaacuteltatoacute szaacutemaacutera bizonyiacutethatoacutean araacutenytalan terhet jelent
Koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutesA haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes koumlzvetett formaacutejaacutenak sajaacutetossaacutega hogy a diszkriminaacuteloacute feacutel laacutetszoacutelag jogszerű eacutes semleges inteacutezkedeacutese eredmeacutenyezi azt a helyzetet amely a veacutedett tulajdonsaacuteggal rendelkező szemeacute-lyek szaacutemaacutera leacutenyegesen nagyobb araacutenyban haacutetraacutenyos mint a veluumlk oumlsszehasonliacutethatoacute helyzetben leacutevőknek A koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutest eacuteppen azeacutert neheacutez felismerni mert az inteacutezkedeacutes mindenkire egy-formaacuten vonatkozik eacutes az csak hataacutesaacuteban lesz kedvezőtlenebb bizonyos szemeacutelyekre neacutezve
31 Fot 4 sect h) pont32 Laacutesd az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet az akadaacutelymentesiacuteteacutesi koumltelezettseacutegről szoacuteloacute 3091201 (II 11) TT
sz aacutellaacutesfoglalaacutesaacutet33 Mt 51 sect (5) bek34 Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet az akadaacutelymentesiacuteteacutesi koumltelezettseacutegről szoacuteloacute 3091201 (II11)TT sz aacutellaacutes-
foglalaacutesa
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 81
ZaklataacutesA haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes harmadik formaacuteja a zaklataacutes A toumlrveacuteny olyan szexuaacutelis vagy egyeacuteb termeacute-szetű magatartaacutesokat tilalmaz amelyek ceacutelja vagy hataacutesa hogy egy szemeacutely veacutedett tulajdonsaacutegaacuteval oumlssze-fuumlggeacutesben az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacutertő megfeacutelemliacutető ellenseacuteges megalaacutezoacute megszeacutegyeniacutető vagy taacutemadoacute koumlrnyezet alakiacutetson ki
A zaklataacutes vaacuteltozatos moacutedon valoacutesulhat meg verbaacutelis uacuteton lehet seacutertegeteacutes eacutelcelődeacutes a megseacutertett sze-meacutely veacutedett tulajdonsaacutegaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben de toumlrteacutenhet fizikai kontaktusban is A zaklataacutes toumlbbnyire egy sorozatos ismeacutetlődő vagy folyamatos magatartaacutes soraacuten valoacutesul meg azonban akaacuter egyetlen egyszeri ma-gatartaacutes is ndash legyen az verbaacutelis vagy egyeacuteb kifejezeacutesmoacuted ndash kialakiacutethat az eacuterintett koumlruumll egy olyan megalaacutezoacute koumlrnyezetet amely az emberi meacuteltoacutesaacuteg seacuterelmeacutevel egyuumltt jaacuter
Jogellenes elkuumlloumlniacuteteacutesA jogellenes elkuumlloumlniacuteteacutes vagy maacutes neacuteven szegregaacutecioacute a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes azon formaacuteja amely eseteacuten a veacutedett tulajdonsaacuteggal rendelkező szemeacutelyeket csoportokat ndash aneacutelkuumll hogy azt toumlrveacuteny kifejezetten megengedneacute ndash a veluumlk oumlsszehasonliacutethatoacute helyzetben leacutevő szemeacutelyektől azok csoportjaacutetoacutel elkuumlloumlniacutetik35
Jogellenes elkuumlloumlniacuteteacutes leggyakrabban az oktataacutes eacutes a lakhataacutes tereacuten fordul elő Az Ebktv oktataacutes eacutes keacutep-zeacutes ciacutem alatt nevesiacuteti az iskolai szegregaacutecioacute egyes eseteit az iskolaacutek koumlzoumltti eacutes az iskolaacuten beluumlli tagozat- osztaacutely- vagy csoportszintű szegregaacutecioacutet A jogellenes elkuumlloumlniacuteteacutes sajaacutetossaacutega hogy az elkuumlloumlniacuteteacutes oumlnmagaacute-ban haacutetraacuteny ezeacutert nem szuumlkseacuteges annak tovaacutebbi igazolaacutesa hogy maga az elkuumlloumlniacuteteacutes egyeacuteb haacutetraacutenyokat is okoz36
Az elkuumlloumlniacuteteacutes ugyanakkor nem minden esetben jogellenes Az Ebktv 28 sect-a toumlbb kiveacutetelt is tartalmaz megengedi a nemi alapon szervezett oktataacutest felteacuteve hogy a csak egyik nembeli tanuloacutek szaacutemaacutera szerve-zett oktataacutesban valoacute reacuteszveacutetel oumlnkeacutentes eacutes az oktataacutesban reacutesztvevőket semmilyen haacutetraacuteny nem eacuteri nem jogellenes tovaacutebbaacute a vallaacutesi vagy maacutes vilaacutegneacutezeti meggyőződeacutes alapjaacuten szerveződő elkuumlloumlnuumllt oktataacutes (fele-kezeti oktataacutes) tovaacutebbaacute a nemzetiseacutegi oktataacutes felteacuteve hogy annak ceacutelja vagy tanrendje indokolja elkuumlloumlnuumllt osztaacutelyok vagy csoportok alakiacutetaacutesaacutet Koumlzoktataacutesi inteacutezmeacutenyben ilyen oktataacutes csak a szuumllők kezdemeacutenyezeacutese eacutes oumlnkeacutentes vaacutelasztaacutesa felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyben pedig csak a hallgatoacutek oumlnkeacutentes reacuteszveacutetele alapjaacuten szer-vezhető
35 Ebktv 10 sect (2) bek36 Ez a szemleacutelet az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok Legfelsőbb Biacuteroacutesaacutegaacutenak a Brown I-uumlgyben hozott iacuteteacutelete logikaacutejaacutera
eacutepuumll amelyben a biacuteroacutesaacuteg raacutemutatott arra hogy bdquovannak olyan megfoghatatlan teacutenyezők (intangible considerations) amelyek miatt a bdquohasonloacute koruacute eacutes keacutepesseacutegűrdquo feheacuter eacutes sziacutenes bőrű diaacutekoknak bdquocsupaacuten a faji hovatartozaacutesuk miatti elkuumlloumlniacuteteacutese a koumlzoumlsseacutegen beluumlli staacutetuszukkal kapcsolatban olyan kisebbseacutegi eacuterzeacutest generaacutel amely elmeacutejuumlket eacutes sziacute-vuumlket soha toumlbbeacute nem orvosolhatoacute moacutedon befolyaacutesolhatjardquo [ Brown vs Board of Education (Iskolaszeacutek) 347 uS483 (1954) 1954 maacutejus 17-i iacuteteacutelet]
82 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
MegtorlaacutesAki az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese miatt kifogaacutest emelő eljaacuteraacutest indiacutetoacute vagy az eljaacuteraacutes-ban koumlzreműkoumldő szemeacutellyel szemben ezzel oumlsszefuumlggeacutesben jogseacuterelmet okoz magatartaacutesa jogseacuterelem okozaacutesaacutera iraacutenyul vagy azzal fenyeget az megtorlaacutest koumlvet el A megtorlaacutes tilalma garantaacutelja a diszkriminaacute-cioacuteval szemben felleacutepő szemeacutelyek veacutedelmeacutet eacutes oumlsztoumlnzi a jogeacuterveacutenyesiacuteteacutesi szaacutendeacutekot az ilyen jogseacuterteacutesek-kel szemben A megtorlaacutes a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes egyetlen olyan formaacuteja amelynek nem felteacutetele hogy a seacuterelmet elszenvedő szemeacutely rendelkezzen veacutedett tulajdonsaacuteggal Ebből koumlvetkezően a megtorlaacutessal szembeni jogveacutedelemnek nem felteacutetele az sem hogy az alapul szolgaacuteloacute diszkriminaacutecioacutes uumlgy megalapozott legyen vagy hogy a panaszt kifogaacutest formaacutelisan tehaacutet biacuteroacutesaacuteg vagy hatoacutesaacuteg előtt terjesszeacutek elő A megtorlaacutes joginteacutezmeacutenyeacutenek az a ceacutelja hogy megveacutedje a diszkriminaacutecioacute miatt felleacutepő szemeacutelyeket az ezzel kapcsolatos mindennemű haacutetraacutenyos koumlvetkezmeacutenytől retorzioacutetoacutel amiy megvaloacutesulhat az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacutertő meg-alaacutezoacute baacutenaacutesmoacuteddal37
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacuteseacutere adott utasiacutetaacutesAz egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacuteseacutet jelenti a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes maacuter ismertetett formaacuteira adott utasiacutetaacutes is38 A diszkriminaacutecioacutera adott utasiacutetaacutes sui generis teacutenyaacutellaacuteskeacutent valoacute szerepelteteacutese a seacuterelmet szenvedett feacutel eljaacuteraacutesjogi helyzeteacutet hivatott koumlnnyiacuteteni azzal hogy elegendő az utasiacutetaacutes teacutenyeacutenek igazolaacutesa tovaacutebbi koumlruumllmeacutenyek peacuteldaacuteul az utasiacutetaacutes nyomaacuten toumlrteacutentek valoacutesziacutenűsiacuteteacuteseacutere maacuter nincs szuumlkseacuteg
Bizonyiacutetaacutes az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese miatt indult uumlgyekbenAz Ebktv az unioacutes jognak megfelelően az osztott bizonyiacutetaacutes alkalmazaacutesaacutet iacuterja elő az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenynek megseacuterteacutese miatt indult eljaacuteraacutesokban A bizonyiacutetaacutesi terhet az Ebktv megosztja a seacuterelmet szenvedett feacutel eacutes a jogseacuterteacutes elkoumlveteacuteseacutevel vaacutedolt feacutel koumlzoumltt azzal hogy a seacuterelmet szenvedett feacutelnek mind-oumlssze valoacutesziacutenűsiacuteteacutesi koumltelezettseacutege aacutell fenn miacuteg a maacutesik feacutelnek bizonyiacutetania kell Az Ebktv arroacutel is rendelke-zik hogy mely koumlruumllmeacutenyek valoacutesziacutenűsiacuteteacutese szuumlkseacuteges illetve mely koumlruumllmeacutenyek bizonyiacutetaacutesaacuteval mentesuumllhet a felelősseacutegre vonaacutes aloacutel vagyis mentheti ki magaacutet a bepanaszolt feacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese eseteacuten indiacutetott polgaacuteri eacutes koumlzigazgataacutesi eljaacuteraacutesokban eacuterveacutenyesuumllő speciaacutelis kimenteacutesi bizonyiacutetaacutes ceacutelja hogy kompenzaacutelja az igeacutenyt eacuterveacutenyesiacutető bizonyiacuteteacutekokhoz valoacute hozzaacutejutaacutesa tereacuten fennaacutelloacute haacutetraacutenyt39
Az Ebktv aacuteltalaacutenos eacutes speciaacutelis kimenteacutesi szabaacutelyok alkalmazaacutesaacutet iacuterja elő attoacutel fuumlggően hogy a panaszos-nak milyen veacutedett tulajdonsaacutegai vannak illetve a haacutetraacuteny milyen jogviszonyban eacuterte A kimenteacutesi bizonyiacutetaacutes kereteacuteben a diszkriminaacuteloacute feacutelnek tulajdonkeacuteppen lehetőseacutege van megindokolni rendelkezeacuteseacutet igazolhatja
37 Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet megtorlaacutes fogalmaacuteroacutel szoacuteloacute 38432008 (II 27) TT sz aacutellaacutesfoglalaacutesa httpwwwegyenlobanasmodhuttTTaf_20080338 Ebktv 7 sect (1) bek39 Az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet 38442008 (III 28) TT sz aacutellaacutesfoglalaacutesa a bizonyiacutetaacutesi koumltelezettseacuteg
megosztaacutesaacuteval kapcsolatban httpwwwegyenlobanasmodhuttTTaf_200804
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 83
hogy a megkuumlloumlnboumlztető baacutenaacutesmoacuted az adott jogviszonyban indokolt eacutes jogszerű volt A kimenteacutesi bizonyiacutetaacutes reacuteszletes szabaacutelyait az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet 38442008 (III 28) TT szaacutemuacute a bizonyiacutetaacutesi koumltelezettseacuteg megosztaacutesaacuteval kapcsolatos aacutellaacutesfoglalaacutesa tartalmazza40
Jogeacuterveacutenyesiacuteteacutesi lehetőseacutegek Eljaacuteraacutes az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Hatoacutesaacuteg előttAz EBH feladata az Ebktv eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek vizsgaacutelata koumlzigazgataacutesi hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutes kereteacuteben A hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutes soraacuten az EBH szeacuteles koumlrű bizonyiacutetaacutest folytat le taacutergyalaacutest tarthat az eacuterintett felek eacutes tanuacutek meghallga-taacutesaacuteval nyilatkozatteacutetelre eacutes iratok becsatolaacutesaacutera koumltelezheti az eljaacuteraacutes uumlgyfeleit helysziacuteni szemleacutet rendelhet el vagy uacuten teszteleacutest is alkalmazhat a teacutenyaacutellaacutes feltaacuteraacutesa eacuterdekeacuteben
Az EBH az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese eseteacuten a jogseacuterteacutes hatoacutesaacutegi megaacutellapiacutetaacutesaacuten tuacutel rendelkezhet a jogseacutertő aacutellapot megszuumlnteteacuteseacuteről eacutes a jogseacutertőt a joumlvőre neacutezve is eltilthatja a jogseacutertő-nek magatartaacutes tanuacutesiacutetaacutesaacutetoacutel A jogkoumlvetkezmeacutenyek koumlzuumll azonban a leghataacutesosabbnak a biacutersaacuteg kiszabaacutesa illetve a doumlnteacutes nyilvaacutenos koumlzzeacuteteacutetele bizonyul41 A jogeacuterveacutenyesiacuteteacutes hataacuteridőhoumlz koumltoumltt hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutes csak akkor indiacutethatoacute ha a jogseacuterteacutesről valoacute tudomaacutesszerzeacutestől szaacutemiacutetott egy eacutev vagy a jogseacuterteacutes bekoumlvetkezeacuteseacutetől szaacutemiacutetott haacuterom eacutev meacuteg nem telt el42
A szankcioacuterendszer meghataacuterozoacute jelentőseacutegű az EBH-nak az inteacutezmeacutenyrendszerben betoumlltoumltt szerepe szempontjaacuteboacutel Az EBH szankcioacutei elrendeli a jogseacutertő aacutellapot megszuumlnteteacuteseacutet megtilthatja a jogseacutertő maga-tartaacutes tovaacutebbi folytataacutesaacutet nyilvaacutennosaacutegra hozhatja hataacuterozataacutet peacutenzbiacutersaacutegot szabhat ki Ezek egyuumlttesen is alkalmazhatoacuteak Az alkalmazaacutesukkor figyelembe kell venni az eset oumlsszes koumlruumllmeacutenyeacutet kuumlloumlnoumlsen a seacuterelmet szenvedettek koumlreacutet a seacuterelem koumlvetkezmeacutenyeacutet a jogseacutertő aacutellapot időtartamaacutet a jogseacutertő magatartaacutes ismeacutetlő-deacuteseacutet eacutes a jogseacutertő teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet
Az EBH előtti eljaacuteraacutes előnye hogy illeteacutekmentes eacutes eljaacuteraacutesi koumlltseacuteget a keacuterelmező csak rosszhiszeműseacutege eseteacuten visel nincs koumltelező jogi keacutepviselet eacutes az eljaacuteraacutes is egyfokuacute (a biacuteroacutesaacutegi feluumllvizsgaacutelat rendkiacutevuumlli jogor-voslatnak szaacutemiacutet) ebből koumlvetkezően gyorsabb Az EBH előtti eljaacuteraacutes haacutetraacutenya hogy kaacuterteacuteriacuteteacutesi igeacuteny nem eacuterveacutenyesiacutethető
40 httpwwwegyenlobanasmodhuttTTaf_20080441 Ket 169I sect42 Ket 169H sect
84 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Egyeacuteb jogorvoslati lehetőseacutegekAz EBH mellett eljaacuteraacutes indulhat azon szakigazgataacutesi szervek előtt is amelyeket az aacutegazati jogszabaacutelyok ru-haacuteznak fel az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek vizsgaacutelataacutera a hataacuteskoumlruumlkbe tartozoacute teruumlleten a gyakorlat azonban azt mutatja hogy a diszkriminaacutecioacutes panaszok toumlbbnyire az EBH előtt keruumllnek elbiacuteraacutelaacutesra43
Kaacuterteacuteriacuteteacutest ndash tekintve hogy az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese egyben szemeacutelyiseacutegi jogi jogseacuterelem is ndash kizaacuteroacutelag munkauumlgyi perben vagy polgaacuteri perben (szemeacutelyiseacutegi jogi perben) lehet eacuterveacutenyesiacute-teni A szemeacutelyiseacutegi jogi perben tovaacutebbaacute lehetőseacuteg van arra is hogy a jogseacuterelmet szenvedett feacutel a Ptk 84 sect-aacuteban foglalt jogkoumlvetkezmeacutenyek koumlzuumll tetszeacutese szerint vaacutelasztva keacuterhesse a jogseacuterteacutes biacuteroacutesaacutegi megaacutellapiacutetaacute-saacutet a jogseacuterteacutes abbahagyaacutesaacutet eltiltaacutest a tovaacutebbi jogseacuterteacutestől vagy koumlvetelheti hogy a jogseacutertő nyilatkozattal vagy maacutes megfelelő moacutedon adjon eleacutegteacutetelt illetve keacuterheti a seacuterelmes helyzet megszuumlnteteacuteseacutet is
Koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes Mind a Faji egyenlőseacutegi mind a Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv előiacuterja a tagaacutellamok szaacutemaacutera hogy biztosiacutetsaacutek egyesuumlletek szoumlvetseacutegek illetve egyeacuteb jogi szemeacutelyek reacuteszveacuteteleacutet az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese miatt indult eljaacuteraacutesokban az aacuteldozat taacutemogatoacutejakeacutent vagy keacutepviselőjekeacutent Az iraacutenyelvek magyar jogba toumlrteacutenő aacutetuumllteteacuteseacutet ellaacutetoacute Ebktv a kitűzoumltt ceacutelokat meghaladva eljaacuteraacuteskezdemeacutenyezeacutesi joggal ruhaacutezta fel a felteacuteteleknek megfelelő civil szervezeteket szakszervezeteket eacutes nemzetiseacutegi oumlnkormaacutenyzatokat44 Koumlz-eacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutesre mind az EBH előtt mind szemeacutelyiseacutegi jogi illetve munkauumlgyi perben lehetőseacuteg van A koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes joga megilleti az uumlgyeacuteszt eacutes az EBH-t is a munkauumlgyi eacutes szemeacutelyiseacutegi jogi perekben
Koumlzeacuterdekből az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese vagy annak koumlzvetlen veszeacutelye miatt akkor lehet felleacutepni ha a jogseacuterteacutes (vagy annak veszeacutelye) olyan tulajdonsaacutegon alapult amely az egyes em-ber szemeacutelyiseacutegeacutenek leacutenyegi vonaacutesa eacutes a jogseacuterteacutes vagy annak koumlzvetlen veszeacutelye szemeacutelyek pontosan meg nem hataacuterozhatoacute nagyobb csoportjaacutet eacuterinti45 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg eddigi esetjoga alapjaacuten az ember szemeacutelyiseacutege leacutenyegi vonaacutesaacutenak minősuumll a faj az etnikai hovatartozaacutes (nemzetiseacuteg) a vallaacutesi eacutes vilaacutegneacutezeti meggyőződeacutes a Legfelsőbb Biacuteroacutesaacuteg gyakorlata alapjaacuten pedig a szexuaacutelis iraacutenyultsaacuteg is (Gyulavaacuteri Kaacutedaacuter 2009 175)
A koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes reacuteveacuten strukturaacutelis rendszerszintű diszkriminaacutecioacutes gyakorlatok is azonosiacutet-hatoacuteak ugyanis csak olyan jogseacuterteacutesek vagy azok veszeacutelye eseteacuten indiacutethatoacute eljaacuteraacutes amelyek pontosan nem
43 Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek az oktataacutes teruumlleteacuten valoacute eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet szolgaacutelja a Kot 4A sect-a a munka-jog teruumlleteacuten az Mt 12 sect-a az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes teruumlleteacuten az egeacuteszseacuteguumlgyről szoacuteloacute 1997 eacutevi CLIV toumlrveacuteny 7 sect (1) bekezdeacutese valamint a fogyasztoacuteveacutedelem tereacuten a fogyasztoacuteveacutedelemről szoacuteloacute 1997 eacutevi CLV toumlrveacuteny 45Asect (3) bek f) pontja is A fővaacuterosi eacutes megyei kormaacutenyhivatalok toumlrzshivatalaacuteba tartozoacute oktataacutesi osztaacutelyokon tuacutel a fenti jogszabaacutelyok alapjaacuten a kormaacutenyhivatalok kuumlloumlnboumlző szakigazgataacutesi szervei (pl fogyasztoacuteveacutedelmi feluumlgyelőseacuteg neacutepegeacuteszseacuteguumlgyi szakigazgataacutesi hivatal) is eljaacuterhatnak diszkriminaacutecioacutes uumlgyekben a raacutejuk iraacutenyadoacute sajaacutetos eljaacuteraacutesi szabaacutelyok szerint
44 Ebktv 20 sect (1) bek 45 Ebktv 20 sect (1) bek
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 85
meghataacuterozhatoacute szemeacutelyt eacuterintenek A koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes kereteacuteben indiacutethatoacute eljaacuteraacutesokhoz mindig jelentős taacutersadalmi eacuterdek fűződik ami nem csupaacuten az eacuterintettek nagyobb de meg nem hataacuterozhatoacute szaacutemaacute-boacutel hanem a veacutedett tulajdonsaacutegok suacutelyozaacutesaacuteboacutel is adoacutedik A koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes hateacutekony eszkoumlze az oktataacutesi szegregaacutecioacute az akadaacutelymentesiacuteteacutesi koumltelezettseacuteg elmulasztaacutesa eacutes diszkriminatiacutev aacutellaacuteshirdeteacutesek-kel szembeni felleacutepeacutesnek Koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes eseteacuten a jogseacuterelem teacutenyleges elszenvedőinek nem kell perben aacutellniuk teacutenyleges haacutetraacutenyt sem kell igazolniuk hiszen a jogseacuterelem puszta veszeacutelye is elegendő Ebből adoacutedoacutean alkalmas eszkoumlze tervezett de meacuteg veacutegre nem hajtott diszkriminatiacutev inteacutezkedeacutesek doumlnteacutesek megakadaacutelyozaacutesaacutenak
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Melyek a legfontosabb a nemi diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet kimondoacute iraacutenyelvek1 Mit jelent a megerősiacutető inteacutezkedeacutes fogalma 2 Mitől koumlnnyiacutetett a bizonyiacutetaacutes a 9780EK iraacutenyelv alapjaacuten3 Milyen vaacuteltozaacutesokat hozott az Amszterdami Szerződeacutes a koumlzoumlsseacutegi antidiszkriminaacutecioacutes toumlrekveacutesekben4 Ismertesse a Faji egyenlőseacutegi iraacutenyelvet 5 Mit jelent az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenye a Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelvben6 Melyek a legfontosabb kiveacutetelek a Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv aloacutel7 Melyek a koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes fogalmi elemei8 Mit jelent az egyenlő eacuterteacutekű egyenlő beacuter elve mikor tekinthető keacutet munka egyeneacuterteacutekűnek9 Ki minősuumll fogyateacutekos szemeacutelynek a Fot eacutertelmeacuteben10 Mit jelent az akadaacutelymentesiacuteteacutesi koumltelezettseacuteg eacutes az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenye mi a kettő 11 koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegdefiniaacutelja a koumlzvett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutest eacutes a zaklataacutest12 Melyek a jogellenes elkuumlloumlniacuteteacutes aloacuteli kiveacutetelek13 Mit jelent a megtorlaacutes miben kuumlloumlnboumlzik a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes tovaacutebbi formaacuteitoacutel14 Mik a koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes felteacutetelei mely eljaacuteraacutesokban eacutes kik eacutelhetnek vele15 Melyek az EBH előtti eljaacuteraacutes előnyei eacutes haacutetraacutenyai16
irodalom
Craig Paul Graacuteinne de Buacuterca (2003) EU Law Text cases and materials 3rd ed university Press OxfordEuropean Commission (2010) Compilation of case law on the equality of treatment between women and men
and on non-discrimination in the European Union Publication office of the European union Luxembourg
86 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Feldman Sandra (ed) (2001) Discrimination and Human Rights The case of racism Oxford university Press Oxford
Gyulavaacuteri Tamaacutes Kaacutedaacuter Andraacutes Kristoacutef (2009) A magyar antidiszkriminaacutecioacutes jog vaacutezlata Biacutebor Kiadoacute Mis-kolc
Halmai Gaacutebor Toacuteth Gaacutebor Attila (szerk) (2003) Emberi jogok Osiris BudapestKemeacuteny Istvaacuten Janky Beacutela Lengyel Gabriella (2004) A magyarorszaacutegi cigaacutenysaacuteg 1971ndash2003 Gondolat
BudapestKiss Gyoumlrgy (szerk) (2001) Az Euroacutepai Unioacute munkajoga Osiris BudapestKoncz Katalin dr (2008) Nők a munkaerőpiacon Corvinus Egyetem Womenrsquos Studies Koumlzpont BudapestKrizsaacuten Andrea (2001) diszkriminaacutecioacute-tilalom a kisebbseacutegi biztos gyakorlataacuteban Fundamentum 2 24ndash39nyaacuteraacutedy Gaacuteborneacute dr (szerk) (2008) Eseacutelyegyenlőseacuteg egyenlő baacutenaacutesmoacuted A haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes
felismereacutese eacutes kezeleacutese a helyi koumlzigazgataacutesban KSZK ROP 333 Programigazgatoacutesaacuteg BudapestSzaacutele Laacuteszloacute (szerk) (2010) A befogadoacute taacutersadalomeacutert eseacutelyegyenlőseacutegi politika Magyarorszaacutegon 2002ndash
2010 Szociaacutelis eacutes Munkauumlgyi Miniszteacuterium Budapestudvari Maacuterton dr Ivaacutenyi Klaacutera (2010) Bizonyiacutetva A magyar joggyakorlat elemzeacutese a Nemzeti eacutes Etnikai
Kisebbseacutegi Jogveacutedő Iroda (NEKI) egyes diszkriminaacutecioacutes uumlgyei alapjaacuten Maacutessaacuteg AlapiacutetvaacutenyndashnEKI Buda-pest
Verloo Mieke (ed) (2007) Multiple meanings of gender equality CEu Press Budapestndashnew york
87
szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes 24 elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban
sziKlAi istvaacuten
Előzmeacutenyek dioacuteheacutejban241
A nyugat-euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni kialakulaacutesaacuteval a szegeacutenyseacuteg eltűneacuteseacutere szaacutemiacute-toacute vaacuterakozaacutesok felerősoumldtek A feacuterfiak tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutenek eacutes mind toumlbb nőnek biztosiacutetott foglalkoztataacutest a munkaerőpiac A kuumlloumlnfeacutele taacutemogataacutesok szolgaacuteltataacutesok igeacutenybeveacuteteleacutere alapot nyuacutejtoacute szociaacutelis jogok jelen-tős meacuterteacutekben csoumlkkentetteacutek a szegeacutenyseacuteget Az 1970-es eacutevek koumlzepe vagyis az első olajvaacutelsaacuteg oacuteta azon-ban a koumlzel teljes foglalkoztataacutes remeacutenye eltűnt a szegeacutenyseacuteg visszateacutert a politikai eacutes taacutersadalomtudomaacutenyi koumlzgondolkodaacutesba (Abrahamson 1997)
A taacutersadalmi kirekeszteacutes (social exclusion) fogalma maacutera szerves reacutesze az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikai szoacutehasznaacutelataacutenak Csakuacutegy mint a szegeacutenyseacuteg vagy a munkaneacutelkuumlliseacuteg ez is olyan fogalommaacute vaacutelt amely-nek hasznaacutelata mindennapos ugyanakkor a taacutersadalomtudoacutesok maacuteig nem hataacuteroztaacutek meg pontosan a fogal-mat
A taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalmaacutet a francia szocioloacutegusok alkalmaztaacutek előszoumlr az 1980-as eacutevek taacutersadal-mi-gazdasaacutegi aacutetalakulaacutesaacutehoz koumltődő szociaacutelis probleacutemaacutek elemzeacutesekor Megkoumlzeliacuteteacutesuumlkben a kirekeszteacutes utal a taacutersadalmi koumlteleacutekek gyenguumlleacuteseacutere amely a taacutersadalmi kizaacuteraacuteshoz (disqualification) (Paugam 1993) vagy a taacutersadalmi kiilleszkedeacuteshez (disaffiliation) (Castel 1995) vezet Kivaacuteltoacute okkeacutent az iparosodott taacutersadalmakban toumlmeges jelenseacuteggeacute vaacutelt taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi sebezhetőseacuteget nevesiacutetetteacutek A biztonsaacuteg hiaacutenyaacutenak erő-soumldeacutese a neacutepesseacuteg egy meghataacuterozoacute reacuteszeacuteben egyuumltt jelentkezik a globaacutelis gazdasaacuteg nyuacutejtotta potenciaacutelis lehetőseacutegekkel Egyre nagyobb probleacutema a megfelelő munkaacutehoz joumlvedelemhez lakhataacuteshoz egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacuteshoz eacutes oktataacuteshoz valoacute hozzaacutejutaacutes a joacuteleacuteti viacutevmaacutenyok fenntarthatoacutesaacutega s ezek a neacutepesseacuteg egyre nagyobb reacuteszeacutet eacuterintik (laacutesd Council of Europe 2001)
A taacutersadalmi jelenseacutegek a szegeacutenyseacuteg jelenseacutege sokfeacutelekeacuteppen megragadhatoacute A taacutersadalmi kirekeszteacutes megkoumlzeliacuteteacutesmoacutedja kuumlloumlnoumlsen joacutel alkalmazhatoacute abboacutel a szempontboacutel hogy nem pusztaacuten a helyzetet iacuterja le hanem figyelmet szentel azon folyamatoknak amelyek a kirekeszteacuteshez jaacuterulnak hozzaacute
88 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Elmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacutesek242
A kirekeszteacutes fogalma toumlbbfeacutelekeacuteppen eacutertelmezhető A leginkaacutebb elterjedt eacutertelmezeacutesben a megfosztottsaacuteg-hoz a kuumlloumlnfeacutele javakhoz taacutemogataacutesokhoz szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes hiaacutenyaacutehoz koumltődik Magyar-orszaacutegon a taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalma az Eu-s csatlakozaacutes előkeacutesziacuteteacutese soraacuten (2002 nyaraacutetoacutel) keruumllt a koumlztudatba (Termeacuteszetesen maacuter ezt megelőzően is voltak jelentős szegeacutenyseacutegvizsgaacutelatok hazaacutenkban)
A taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalmaacutet a kutatoacutek szakeacutertők szeacuteles koumlrben egymaacutestoacutel elteacuterő tartalommal hasz-naacuteljaacutek Leacutenyegeacuteben haacuterom visszateacuterő elem talaacutelhatoacute meg a leiacuteraacutesokban
Relativitaacutes a kirekesztettseacuteg a mindenkori taacutersadalom keretei koumlzoumltt eacutertelmezhető vagyis időben eacutes teacuterben vaacuteltozoacute A taacutersadalom reacuteszeacuteről megnyilvaacutenuloacute aktivitaacutest hangsuacutelyozza amely a kirekeszteacutes iraacutenyaacuteba mutat vala-mint a kirekesztettek kirekesztettseacutegtudataacutet hangsuacutelyozzaA folyamatok dinamikaacutejaacutera foacutekuszaacutel a taacutersadalmi kirekesztettseacuteg tovaacutebbgyűrűzik s eseacutelytelenseacuteget jelent a joumlvőre vonatkozoacutean (Haralambos Holborn 2000)
A nemzetkoumlzi szakirodalomban a taacutersadalmi kirekeszteacutes koncepcioacutejaacutenak egyik előzmeacutenye Peter Townsend (1979) munkaacutessaacutegaacuteban lelhető fel Az aacuteltala bevezetett (objektiacutev) relatiacutev deprivaacutecioacute fogalma tuacutelmutat az ad-dig hasznaacutelatos szegeacutenyseacutegeacutertelmezeacuteseken A szegeacutenyseacuteg eacutertelmezhetőseacutege eacuterdekeacuteben Townsend egy deprivaacutecioacutes indexet aacutelliacutetott fel amelyben olyan sajaacutetos teacutetelek szerepeltek mint
az utolsoacute 12 hoacutenapban volt-e legalaacutebb egyhetes nyaralaacuteson a gyerekeknek volt-e szuumlleteacutesnapi uumlnnepseacutege van-e a haacuteztartaacutesaacuteban hűtőszekreacuteny van-e a haacuteztartaacutes kizaacuteroacutelagos hasznaacutelataacuteban viacutezoumlbliacuteteacuteses WC fuumlrdeacutesi lehetőseacuteg stb
E megkoumlzeliacuteteacutes leacutenyegi uacutejdonsaacutega az hogy az index alkotoacuteelemei nem a joumlvedelmi szint meacutereacuteseacuten hanem bizonyos az adott taacutersadalomban elterjedt bevett javak birtoklaacutesaacuten eacutes szokaacutesokon alapulnak
A taacutersadalmi kirekesztettseacuteg fogalma a francia kutataacutesi hagyomaacutenyokon alapul Robert Castel (1993) kiil-leszkedeacutesről iacuterott munkaacuteja leacutenyegeacuteben a taacutersadalmi kirekeszteacutes folyamataacutet iacuterja le Megfogalmazaacutesaacuteban leacutetezik a bdquosebezhetőseacutegrdquo taacutersadalmi kategoacuteriaacuteja amely a taacutersadalomba beilleszkedettek eacutes a kirekesztettek csoportja koumlzoumltt talaacutelhatoacute az e csoportba tartozoacutek seacuteruumlleacutekenyek a kirekeszteacutes kockaacutezataacuteval fenyegetettek
A fogalomeacutertelmezeacutesek egy maacutesik csoportja az Euroacutepai unioacute megkoumlzeliacuteteacutese kapcsaacuten a szegeacutenyseacutegeacutertel-mezeacutesek egy uacutej dimenzioacutejaacutet tulajdoniacutetjaacutek a kirekeszteacutes fogalmaacutenak Ezen uacutej dimenzioacutera vilaacutegiacutet raacute Pete Alcock bdquoamit az Eu szakeacutertői cselekedtek a taacutersadalmi kirekeszteacutes probleacutemaacutejaacutenak vitaacutejaacuteban az kiacuteseacuterlet a szegeacuteny-seacutegről eacutes deprivaacutecioacuteroacutel folytatott vita eacutes kutataacutesok kitaacutegiacutetaacutesaacutera tuacutel a szegeacutenyseacuteg megszokott keretein annak eacuterdekeacuteben hogy feloumlleljeacutek maacutes taacutersadalmi inteacutezmeacutenyek eacutes egyeacutenek szegeacutenyseacuteggel kapcsolatos reakcioacuteit az egeacutesz taacutersadalomban Ebben az eacutertelemben amellett eacutervelnek hogy a jelenseacuteg leiacuteraacutesa helyett ndash ahogyan a szegeacutenyseacuteget gyakran megkoumlzeliacutetik ndash a taacutersadalmi kirekeszteacutes valoacuteban egy folyamat amely mindannyiunkat
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 89
eacuterintrdquo (ideacutezi Haralambos Holborn 2000 304) Leacutenyegeacuteben ez a megkoumlzeliacuteteacutes statikus (statisztikus) megkoumlze-liacuteteacutesen tuacutelleacutepve a folyamatokra helyezi a hangsuacutelyt
A kirekeszteacutes dinamikus voltaacutera utal a nolan eacutes Whelan szerzőpaacuteros is bdquoinkaacutebb a taacutersadalmi kirekeszteacutes-ről semmint a szegeacutenyseacutegről beszeacutelve vaacutelik vilaacutegossaacute a szakadeacutek azok koumlzoumltt akik aktiacutev tagjai a taacutersadalom-nak eacutes azok koumlzoumltt akiket a peremre keacutenyszeriacutetettek eacutes a taacutersadalmi dezintegraacutecioacute noumlvekvő kockaacutezataacuteban eacutelnek valamint az eacuterintett szemeacutelyek eacutes a taacutersadalom eseteacuteben raacutevilaacutegiacutet arra hogy kirekeszteacutes egy vaacuteltozaacutes folyamata nem pedig egy roumlgzuumllt vagy statikus aacutellapotrdquo (ideacutezi Haralambos Holborn 2000 304)
Az akadeacutemiai kutatoacutei vilaacutegon kiacutevuumll az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg volt a legelső abban amely a koumlzponti kormaacutenyzat szintjeacutere emelte a kirekeszteacutes elleni kuumlzdelmet (1997 veacutegeacuten leacutetrehozva Social Exclusion unit neacuteven a taacutersadal-mi kirekeszteacutes jelenseacutegeacutevel foglalkozoacute speciaacutelis kormaacutenyzati szervezetet) E szervezet olyan taacutersadalmi prob-leacutemaacutekkal foglalkozik mint az iskolakeruumlleacutes a munkaneacutelkuumlliseacuteg Szeacutelesebb eacutertelemben ceacuteljuk a kirekeszteacutes minden formaacuteja elleni kuumlzdelem vagyis a taacutersadalmi beilleszkedeacutes taacutemogataacutesa A szervezet meghataacuterozaacutesa szerint bdquoa taacutersadalmi kirekeszteacutes roumlvid leiacuteraacutesa annak hogy mi tud toumlrteacutenni amikor emberek vagy teruumlletek olyan probleacutemaacutek kombinaacutecioacutejaacutetoacutel szenvednek mint a munkaneacutelkuumlliseacuteg aluliskolaacutezottsaacuteg szakkeacutepzetlenseacuteg alacsony joumlvedelem szegeacutenyes lakhataacutes magas bűnoumlzeacutesi araacuteny a koumlrnyeacuteken rossz egeacuteszseacuteg vagy csalaacutedi vaacutelsaacutegrdquo (Social Exclusion unit 20051)
Havasi eacuteva aki egyike azon magyarorszaacutegi szakeacutertőknek akik elsőkeacutent proacutebaacuteltaacutek a hazai viszonyokra eacutertelmezni (a statisztika eszkoumlzeivel) a kirekesztettseacuteg koncepcioacutejaacutet tanulmaacutenyaacuteban a koumlvetkezőkeacutepp defini-aacutelja a fogalmat bdquoA taacutersadalmi kirekesztettseacuteg egy olyan elszigetelődeacutesi folyamat amelynek soraacuten az egyes embereknek taacutersadalmi csoportoknak nincs vaacutelasztaacutesi lehetőseacutege A szegeacutenyseacuteg megkoumlzeliacuteteacutesekkel szem-ben (hellip) a kirekeszteacutes eseteacuten nem a raquoveacutegeredmeacutenyenlaquo van a hangsuacutely hanem a raquofolyamatonlaquo azon a raquome-chanizmusonlaquo amely a sokoldaluacute megfosztottsaacutegot eredmeacutenyezi sőt uacutejra is termeli azt A fogalom szorosan kapcsoloacutedik az autonoacutemia eacutes a taacutersadalmi reacuteszveacutetel hiaacutenyaacutehozrdquo (Havasi 2002 30)
Amennyiben elfogadjuk a kirekeszteacutes dinamikus a folyamatokat hangsuacutelyozoacute megkoumlzeliacuteteacuteseacutet nagyon fon-tos koumlvetkezmeacutenyeket vaacutellalunk fel Ez esetben ugyanis olyan koumlvetkezteteacutesekre juthatunk amelyek a forraacutesok uacutejraelosztaacutesaacuten tuacutel a taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi vaacuteltozaacutesokhoz vezet [vouml Ferge Zsuzsa strukturaacutelis-dinamikus szociaacutelpolitikai megkoumlzeliacuteteacuteseacutevel (Ferge 1991)] Ez esetben a jobb (hateacutekonyabb hataacutesosabb) joacuteleacuteti taacutemoga-taacutesok szorgalmazaacutesa oumlnmagaacuteban nem elegendő hiszen ezek nem biztosiacutetjaacutek automatikusan a kirekesztettek reacuteszveacuteteleacutet a taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai eacuteletben
Szeacutelesiacutetve a kuumlloumlnfeacutele eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegeket a koumlzoumlsseacutegfejleszteacutesben dolgozoacute szakemberek szem-pontjaacuteboacutel a kirekeszteacutes egy sajaacutetos aspektusa domborodik ki bdquoUacutegy laacutetjuk hogy miacuteg a nyugati gyakorlat el-sősorban a kirekeszteacutes (exclusion) elleni harcra iraacutenyul a koumlzoumlsseacutegfejleszteacutes szakmai eszkoumlzeivel (sőt az angolok uacutejabban maacuter egyenesen az raquoinclusionlaquo a raquobelefoglalaacuteslaquo hangoztataacutesaacuteval fogalmazzaacutek meg taacutersada-lomalakiacutetoacute ceacuteljukat vagyis hogy belefoglaljaacutek a helyi embereket a helyi folyamatokba eacutes hogy reacuteszt vegyenek
1 A reacuteszleg 2006-ig műkoumldoumltt vaacuteltozatlan formaacuteban majd aacutetalakult taacutersadalmi kirekeszteacutes munkacsoporttaacute (Social Exclusion Task Force)
90 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
a helyi probleacutemaacutek megoldaacutesaacuteba) addig a magyar gyakorlat ndash pontosabban a miaacuteltalunk tehaacutet a Koumlzoumlsseacutegfej-lesztők Egyesuumllete eacutes taacutersszervezetei aacuteltal vitt gyakorlat napjainkban ndash eacutes joacute ideig meacuteg bizonyaacutera ndash elsősorban a helyi taacutersadalmak demokratikus oumlnszerveződeacuteseacutere eacutes egyuumlttműkoumldeacuteseacutere helyezi a hangsuacutelyt s e tekintet-ben a nonprofit szektorral is jelentősen eacuterintkezikrdquo (Vercseg 1998 3)
A taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalmaacutenak kritikaacutejaA kirekeszteacutes koncepcioacutejaacuteval kapcsolatos probleacutemaacutek jelentős reacuteszben a koraacutebbi szegeacutenyseacutegelmeacuteletektől valoacute elteacutereacutesből adoacutednak noha a fogalom maacutera (legalaacutebbis az Eu szintjeacuten) elterjedt neheacutez preciacutez meghataacuterozaacutesaacutet adni valamint megbiacutezhatoacutean minden aspektusaacutera kiterjedően meacuterni
Amennyiben nemzetkoumlzileg eacuterveacutenyes megaacutellapiacutetaacutesokra szeretneacutenk hasznaacutelni a fogalmat (s keacutetseacutegkiacutevuumll ezt teszi az Eu) legalaacutebb akkora probleacutemaacuteba uumltkoumlzuumlnk mint a relatiacutev szegeacutenyseacuteg eseteacuteben a kuumlloumlnfeacutele taacutersadal-mak oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera hasznaacutelt kirekeszteacutesfogalom neheacutezkes mivel a taacutersadalmakat kuumlloumlnfeacutele esetenkeacutent egymaacuteseacutetoacutel nagyon elteacuterő normaacutek eacutes koumlruumllmeacutenyek jellemzik2
A Haralambos eacutes Holborn szerzőpaacuteros kockaacutezatot laacutet abban hogy a kirekeszteacutes aacuteltalaacutenos megfogalma-zaacutesa elvonja a doumlnteacuteshozoacutek figyelmeacutet attoacutel hogy azokkal az alapvető anyagi (joumlvedelmi stb) hiaacutenyokkal szuumlkseacutegletekkel foglalkozzanak amelyek sok esetben a kirekeszteacutes fő okai (Haralambos Holborn 2000 304) Anthony Judge (1995) eacutelesebben biacuteraacutelja a taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalmaacutet Metaforikus csapdaacutenak tartja hasznaacutelataacutet olyankeacutent amely ugyanazt a dichotoacutemikus keacutepet adja vissza mint a bdquofenn eacutes lennrdquo vagy a bdquokint eacutes bennrdquo a bdquojoacute eacutes rosszrdquo s nem alkalmas az aacutetmenetek az aacuternyalatok fokozatok megjeleniacuteteacuteseacutere Erre a meglaacutetaacutesra alapozva aacutelliacutetjaacutek hogy a fogalom hasznaacutelata tuacutelzottan mechanikus ami pedig oda vezethet hogy a nagyon is oumlsszetett probleacutemaacutet megjeleniacuteteni kiacutevaacutenoacute fogalom tuacutelzottan leegyszerűsiacutetőveacute vaacutelik A kirekeszteacutes metaforaacuteja ndash Judge eacutertelmezeacuteseacuteben ndash azt sugallja hogy le kell rombolni a falat amely a kintieket (kirekesz-tetteket) a bentiektől (beilleszkedettek) elvaacutelasztja Ebből a szemszoumlgből neacutezve egyeacutertelműnek laacutetszik hogy mieacutert vonakodnak a bent leacutevők a kint leacutevőket beengedni Judge felteszi a keacuterdeacuteseket Mi volna ha minden kirekesztett bentre keruumllne Hogyan alakulna aacutet a bdquobentrdquo vilaacutega Van elegendő teacuter bent minden kint leacutevő szaacute-maacutera E keacuterdeacutesek menteacuten aacutelliacutetja a bdquokirekeszteacutesrdquo metafoacuteraacuteja erőteljesen motivaacutelhatja a kint levőket azonban nemkiacutevaacutenatos eredmeacutenyekre vezethet a bentiek eseteacuteben (Judge 1995 2)
Sajaacutetos kritikaacutet fogalmaz meg kuumlloumlnoumlsen a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok vonatkozaacutesaacuteban Ladaacutenyi Jaacutenos eacutes Szeleacutenyi Ivaacuten (2001) Cikkuumlk valoacutejaacuteban egy hosszabb ideje tartoacute poleacutemia reacutesze amely nem a taacutersadalmi ki-rekeszteacutes koncepcioacuteja hanem az uacuten osztaacutely alatti osztaacutely (bdquounderclassrdquo) kategoacuteria hasznaacutelata kapcsaacuten bon-takozott ki A koumlvetkezőt iacuterjaacutek bdquoa bdquokirekeszteacutesrdquo fogalma alkalmatlan annak az uacutej probleacutemaacutenak a leiacuteraacutesaacutera ami-vel a posztkommunista taacutersadalmakban a roma eacutes nem roma munkaneacutelkuumlliek eacutes szegeacutenyek tekinteacutelyes reacutesze szembesuumll ezeacutert tartjuk az bdquounderclassrdquo fogalmaacutet pontosabbnakrdquo (Ladaacutenyi Szeleacutenyi 2001 2) Kritikaacutejuk nem
2 E probleacutemaacuteroacutel illetve (suacutelyos) koumlvetkezmeacutenyeiről olvashatoacute Jan Vandemoortele (2002) kivaacuteloacute cikke amelyben a nem-zetkoumlzi szegeacutenyseacutegmeacutereacuteseket veszi kritikai elemzeacutes alaacute bemutatva hogy milyen feacutelrevezetőek lehetnek ezek ameny-nyiben nem vesszuumlk figyelembe az egyes orszaacutegok specifikumait
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 91
aacuteltalaacuteban a kirekeszteacutes koncepcioacutejaacutet ceacutelozza Ellenkezőleg a koumlvetkezőt aacutelliacutetjaacutek a bdquokirekeszteacutes ugyanis va-lamilyen formaacuteban gyakorlatilag minden taacutersadalmi koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacuterveacutenyesuumll az underclass-keacutepződeacutes terminus pedig csak a kirekeszteacutes meghataacuterozott pontosan definiaacutelhatoacute formaacutejaacutera utalrdquo (uo 3) ugyanakkor a kirekeszteacutes fogalmaacutet nem tartjaacutek eleacuteggeacute alkalmasnak olyan (konkreacutet magyar) probleacutemaacutek leiacuteraacutesaacutera amelyek maacutes szakemberek illetve az Eu szaacutendeacuteka szerint eacuteppen a kirekeszteacutes koncepcioacuteja aacuteltal (lehetneacutenek) sikere-sen (a koraacutebbiaknaacutel hateacutekonyabban) kezelhetők
Az Euroacutepai unioacute taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacuteja243
A taacutersadalmi kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek (munkaneacutelkuumlliek fogyateacutekos szemeacutelyek etnikai kisebbseacutegek tag-jai egyeacuteb alacsony joumlvedelmű csoportok) integraacutecioacutejaacutet ceacutelzoacute unioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egyik uacutej kezdemeacutenyezeacutes az Eu bdquoszociaacutelis dimenzioacutejaacutenrdquo beluumll Jogi alapjait az 1997-ben elfogadott Amszterdami Szerződeacutes 136 eacutes 137 cikke fektette le Az Amszterdami Szerződeacutes arroacutel rendelkezik hogy a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni harcnak az Eu uacutej szociaacutelpolitikai ceacutelkitűzeacuteseacuteveacute az euroacutepai szociaacutelis modell egyik alappilleacutereacuteveacute kell vaacutelnia A szerződeacutes 137 cikkelye felhatalmazza az Euroacutepai Tanaacutecsot olyan inteacutezkedeacutesek elfogadaacutesaacutera amelyek bdquooumlsztoumlnoumlzzeacutek az egyuumlttműkoumldeacutest a tagaacutellamok koumlzoumltt a tudaacutes bőviacuteteacutese az informaacutecioacutecsere eacutes a legjobb gyakorlatok koumllcsoumlnoumls megismereacutese az innovatiacutev megkoumlzeliacuteteacutesek előmozdiacutetaacutesa eacutes a tapasztalatok kieacuterteacutekeleacutese aacuteltal a taacutersadalmi kirekeszteacutes lekuumlzdeacutese eacuterdekeacutebenrdquo
Az Euroacutepai Tanaacutecs 2000 maacuterciusaacuteban megtartott lisszaboni uumlleacuteseacuten az Eu azt a strateacutegiai ceacutelt tűzte ki a koumlvetkező eacutevtizedre hogy a vilaacuteg legversenykeacutepesebb eacutes legdinamikusabb tudaacutesalapuacute taacutersadalmaacutevaacute kiacutevaacuten vaacutelni amely keacutepes a fenntarthatoacute gazdasaacutegi noumlvekedeacutesre toumlbb eacutes jobb munkahely eacutes erősebb taacutersadalmi koheacutezioacute biztosiacutetaacutesa mellett Ennek eacuterdekeacuteben a Tanaacutecs doumlnteacutest hozott az unioacutes szintű taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacuteroacutel amelyet a nemzeti akcioacutetervekből eacutes az egyuumlttműkoumldeacutesen alapuloacute koumlzoumlsseacutegi akcioacutekboacutel aacutelloacute nyiacutelt koordinaacutecioacutes mechanizmusra alapoznak (vagyis koumltelező jogszabaacutelyokat nem vezetnek be a megfogal-mazott ceacutelok eleacutereacutese eacuterdekeacuteben)
Az Euroacutepai Bizottsaacutegnak a lisszaboni uumlleacutest előkeacutesziacutető javaslata arroacutel szaacutemolt be hogy az Eu tagorszaacutegai-ban a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlb alatt eacutelők eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutema elfogadhatatlanul magas Ezeacutert az Eu ceacutelja a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlb alatt eacutelők araacutenyaacutenak csoumlkkenteacutese 2000-ben a teljes neacute-pesseacuteg 18 szaacutezaleacuteka eacutelt a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlb alatt ezt 2005-ig 15 szaacutezaleacutekra 2010-ig 10 szaacutezaleacutekara kell csoumlkkenteni miacuteg a szegeacutenyseacutegben eacutelő gyermekek szaacutemaacutet a feleacutere kell lefaragni ugyancsak 2010-ig
A fenti ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben leacutetrehozott taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni strateacutegia a koumlvetkezőket foglalja magaacuteba
a taacutersadalmi kirekeszteacutes jobb megeacuterteacuteseacutenek elősegiacuteteacutese folyamatos paacuterbeszeacuted informaacutecioacutecsere eacutes a leg-jobb gyakorlatok koumllcsoumlnoumls megismerteteacuteseacutenek uacutetjaacuten koumlzoumlsen elfogadott mutatoacutek alapjaacutena taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem elveacutenek koumlzeacuteppontba aacutelliacutetaacutesa (bdquomainstreamingrdquo) a tagaacutellamok foglalkoztataacutesi oktataacutesi eacutes keacutepzeacutesi egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes lakaacutespolitikaacutejaacuteban
92 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
speciaacutelis ceacutelcsoportokra (pl etnikai kisebbseacutegek gyermekek idősek fogyateacutekkal eacutelők) iraacutenyuloacute akcioacutek amelyek koumlzuumll az egyes tagaacutellamok a helyzetuumlknek megfelelőeket vaacutelaszthatjaacutek ki
A strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutenak eszkoumlze a nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmus Az Euroacutepai Tanaacutecs 2000 decem-bereacuteben a nizzai uumlleacuteseacuten elfogadta a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem koumlzoumls ceacutelkitűzeacuteseit majd felhiacutevta a tagaacutellamokat keacuteteacuteves (2001 juacutelius ndash 2003 juacutenius koumlzti időszakra vonatkozoacute) nemzeti akcioacutetervuumlk kidolgozaacute-saacutera Az akcioacuteterveket a tagaacutellamok 2001 juacuteniusaacutera keacutesziacutetetteacutek el a koumlvetkező ceacutelkitűzeacutesek alapjaacuten bemutatva szegeacutenyseacutegellenes inteacutezkedeacuteseiket
A foglalkoztatottsaacuteg lehetőveacute teacutetele eacutes a forraacutesokhoz jogokhoz javakhoz eacutes szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hoz-1 zaacutefeacutereacutes mindenki szaacutemaacutera
A foglalkoztatottsaacuteg lehetőveacute teacutetele11 a foglalkoztatottsaacuteg lehetőveacute teacutetele a legelesettebb csoportok szaacutemaacutera ndasha munkahely eacutes a csalaacutedi eacutelet oumlsszeegyezteteacuteseacutenek elősegiacuteteacutese beleeacutertve a gyermekek eacutes raacuteszoruloacutek ndashgondozaacutesaacutenak lehetőseacutegeacuteta szociaacutelis gazdasaacuteg munkahelyteremtő lehetőseacutegeinek kihasznaacutelaacutesa ndasha munka vilaacutegaacuteboacutel toumlrteacutenő kiszorulaacutes megakadaacutelyozaacutesa a foglalkoztathatoacutesaacuteg noumlveleacutese reacuteveacuten (eszkoumlzei ndashaz emberierőforraacutes-menedzsment az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutes)
A forraacutesokhoz jogokhoz javakhoz eacutes szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes mindenki szaacutemaacutera12 a szociaacutelis veacutedelmi rendszer kialakiacutetaacutesa oly moacutedon hogy mindenki az emberi meacuteltoacutesaacuteggal oumlsszeegyez- ndashtethető moacutedon eacutelhessena szociaacutelis veacutedelmi rendszer kialakiacutetaacutesa uacutegy hogy a munkavaacutellalaacutesnak ne legyenek ellenoumlsztoumlnzői ndashmegfelelő lakoacutekoumlruumllmeacutenyek valamint a normaacutelis eacutelethez szuumlkseacuteges kommunaacutelis szolgaacuteltataacutesok mindenki ndashszaacutemaacuteramindenki szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesok ndasha taacutersadalmi kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetett csoportok szaacutemaacutera is az oktataacuteshoz igazsaacutegszolgaacuteltataacuteshoz ndashvalamint egyeacuteb szolgaacuteltataacutesokhoz (pl kultuacutera sport) valoacute hozzaacutefeacutereacutes
A taacutersadalmi kirekeszteacutes kockaacutezataacutenak elkeruumlleacutese2 a tudaacutesalapuacute taacutersadalom eacutes az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegiaacutek lehetőseacutegeinek kiaknaacute- ndashzaacutesa eacutes annak biztosiacutetaacutesa hogy előnyeiből senki ne maradjon ki kuumlloumlnoumls tekintettel a fogyateacutekkal eacutelő szemeacutelyekrea taacutersadalmi kirekeszteacuteshez vezető kriacutezishelyzetek (pl eladoacutesodaacutes iskola idő előtti abbahagyaacutesa haj- ndashleacutektalansaacuteg) megelőzeacuteseacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacutesek foganatosiacutetaacutesa a csalaacutedi szolidaritaacutes megőrzeacuteseacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacutesek foganatosiacutetaacutesa ndash
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 93
A legelesettebbek segiacuteteacutese3 a tartoacutes szegeacutenyseacuteg kockaacutezataacutenak kitett emberek (pl fogyateacutekos szemeacutelyek) taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak ndashelősegiacuteteacutesea gyermekek taacutersadalmi kirekeszteacuteseacutenek megszuumlnteteacuteseacutere iraacutenyuloacute toumlrekveacutesek ndashaacutetfogoacute inteacutezkedeacutesek a leszakadoacute reacutegioacuteknak ndash
Minden eacuterintett szereplő mozgoacutesiacutetaacutesa4 a taacutersadalmi kirekeszteacutes aacuteltal eacuterintett emberek reacuteszveacuteteleacutenek eacutes eacuterdekeacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutenek elősegiacuteteacutese az ndashunioacutes tagaacutellami gyakorlatok szerinta taacutersadalmi kirekeszteacutes elveacutenek figyelembeveacutetele az eacuterintett szakpolitikaacutekban (bdquomainstreamingrdquo elve) ndashpaacuterbeszeacuted eacutes partnerseacuteg kialakiacutetaacutesa a taacutersadalmi kirekeszteacutesben eacuterintett aacutellami eacutes piaci szereplők va- ndashlamint a civil szfeacutera koumlzoumltt
A ceacutelkitűzeacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak taacutemogataacutesaacutera a Bizottsaacuteg koumlzoumlsseacutegi akcioacuteprogramot hozott leacutetre A taacutersadalmi kirekeszteacutes jobb megeacuterteacutese valamint a nemzeti akcioacutetervek kereteacuteben szervezett politikai egyuumlttműkoumldeacutes eacutes koumllcsoumlnoumls tanulaacutesi folyamat eacuterdekeacuteben a koumlzoumlsseacutegi program kereteacuteben az alaacutebbi akcioacutek hajthatoacutek veacutegre
a taacutersadalmi kirekeszteacutes jellemzőinek okainak tendenciaacuteinak elemzeacutese oumlsszehasonliacutetoacute statisztikaacutek gyűj-teacutese koumlzoumls moacutedszerek kidolgozaacutesa tanulmaacutenyok keacutesziacuteteacutese reacuteveacutenpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes informaacutecioacutecsere a legjobb gyakorlatok koumllcsoumlnoumls megismerteteacutese (ennek kereteacute-ben az Euroacutepai Bizottsaacuteg oumlsszehasonliacutetoacute uacuten egyuumlttes jelenteacutest3 keacutesziacutet a taacutersadalmi kirekeszteacutesről amely-ben bemutatja a nemzeti akcioacuteterveket valamint a vonatkozoacute koumlzoumlsseacutegi politikaacutek eacutes akcioacutek aacutellaacutesaacutet)paacuterbeszeacuted előmozdiacutetaacutesa a kuumlloumlnboumlző eacuterdekeltek bevonaacutesaacuteval euroacutepai szintű haacuteloacutezateacutepiacuteteacutes taacutemogataacutesa a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni harcban reacuteszt vevő nem kormaacutenyzati szervek koumlzoumltt
A taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem komplex jellegeacuteből adoacutedoacutean az akcioacuteknak a fenti ceacutelkitűzeacutesek mel-lett oumlsszhangban kell lenniuumlk az euroacutepai foglalkoztataacutespolitikai strateacutegiaacuteval is Ezek teljesiacuteteacutese ugyanis ndash az Eu-elgondolaacutesok szerint ndash jelentős segiacutetseacuteget nyuacutejt a kirekeszteacutes elleni kuumlzdelemben is ugyancsak fontos elemei a kuumlzdelemnek a nemzeti taacutersadalombiztosiacutetaacutesi (főkeacutent a nyugdiacutej- eacutes egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi) rendszerek megfelelő műkoumldteteacutese tovaacutebbaacute a tudaacutesalapuacute taacutersadalomba valoacute bekapcsoloacutedaacutes elősegiacuteteacutese (az oktataacutes- keacutepzeacutes rendszerein keresztuumll)
A tagaacutellami akcioacutetervek megszuumlleteacutese eacutes eacuterteacutekeleacutese utaacuten a Bizottsaacuteg elkeacutesziacutetette aacutetfogoacute egyuumlttes jelenteacute-seacutet (joint report) a nemzeti akcioacutetervekről Ebben a Bizottsaacuteg reacuteszletezte azokat az unioacutes szintű rizikoacutefaktoro-kat amelyek noumlvelik az elszegeacutenyedeacutes veszeacutelyeacutet
3 Miacuteg koraacutebban a Joint Report kifejezeacutes a hivatalos magyar kormaacutenyzati fordiacutetaacutesban Koumlzoumls Jelenteacuteskeacutent szerepelt az Eu-csatlakozaacutes oacuteta az Egyuumlttes Jelenteacutes a hivatalos Eu szoacutehasznaacutelat A vonatkozoacute dokumentumok tehaacutet mindkeacutet magyar nyelvű fogalomfordiacutetaacutesban fellelhetők mikoumlzben ugyanarra utalnak
94 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A rizikoacutefaktorok a koumlvetkezőkmunkaneacutelkuumlliseacuteg kuumlloumlnoumlsen a tartoacutes eacutes nagyon tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg (messze ez a leggyakrabban em- legetett faktor) alacsony joumlvedelem rossz minőseacutegű munka hajleacutektalansaacuteg rossz egeacuteszseacutegi aacutellapot bevaacutendoroltak alacsony iskolai veacutegzettseacuteg nemek koumlzoumltti eseacutelyegyenlőtlenseacuteg diszkriminaacutecioacute eacutes rasszizmus fogyateacutekossaacuteg időskor egyszuumllős csalaacutedok droghasznaacutelat eacutes alkoholizmus halmozottan haacutetraacutenyos (elmaradott) koumlrnyezetben telepuumlleacutesen eacuteleacutes
neacutehaacuteny tagorszaacutegban kiemelteacutek ezen rizikoacuteteacutenyezők egymaacutesra valoacute illetve egymaacutest erősiacutető hataacutesaacutet valamint a ciklikus eacutes az intergeneraacutecioacutes szegeacutenyseacuteget A tagaacutellami akcioacutetervekből keacutesziacutetett egyuumlttes jelenteacutes felsorol tovaacutebbaacute olyan rizikoacutefaktorokat is amelyek a taacutersadalom strukturaacutelis vaacuteltozaacutesaacuteboacutel adoacutednak s amelyek a leg-toumlbb ember szaacutemaacutera kedvezőek ugyanakkor egyesek szaacutemaacutera a leszakadaacutes veszeacutelyeacutet hordozzaacutek Ilyenek a globalizaacutecioacuteboacutel adoacutedoacute munkaerő-piaci vaacuteltozaacutesok a tudaacutesalapuacute taacutersadalom gyors teacuterhoacutediacutetaacutesa a demograacute-fiai eacutes a haacuteztartaacutesszerkezetben bekoumlvetkező vaacuteltozaacutesok a nemzetkoumlzi migraacutecioacuteboacutel adoacutedoacute etnikai kulturaacutelis vallaacutesi soksziacutenűseacuteg
Az első egyuumlttes jelenteacutes a taacutersadalom- (illetve szociaacutel-)politika szaacutemaacutera legnagyobb kihiacutevaacutesnak azt nevezi meg hogy mikeacutent lehet biztosiacutetani azoknak a nagy uacutejraelosztoacute mechanizmusoknak a megfelelő műkoumldeacuteseacutet amelyek lehetőseacutegeket eacutes erőforraacutesokat osztanak uacutejra mint amilyen peacuteldaacuteul a foglalkoztataacutespolitika az adoacute-rendszer a szociaacutelis veacutedelem rendszere illetve az oktataacutes a lakhataacutes az egeacuteszseacuteg- eacutes egyeacuteb (koumlz-)szolgaacutel-tataacutesok Keacuterdeacuteses hogy ezek mennyire adekvaacutetak a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes magas kockaacutezatuacute csoportjai szaacutemaacutera valamint mennyire keacutepesek e rendszerek az ilyen csoportba tartozoacute egyeacuteneknek alapvető jogokat garantaacutelni Amiacuteg a probleacutemaacutek nagyon szeacuteles taacuterhaacuteza bontakozik ki a tagaacutellamok leiacuteraacutesaiban addig megoldaacutes-keacutent nyolc eszkoumlz fogalmazoacutedik meg a tagorszaacutegok toumlbbseacutegeacuteben
a befogadoacute munkaerőpiac1 a foglalkoztataacutes mint jog eacutes lehetőseacuteg biztosiacutetaacutesa mindenki szaacutemaacuteramegfelelő joumlvedelem2 eacutes az emberhez meacuteltoacute eacutelet forraacutesainak biztosiacutetaacutesaaz iskolai haacutetraacutenyok kezeleacutese3 erősiacuteteni a csalaacutedi szolidaritaacutest eacutes veacutedelmezni a gyermeki jogokat4 joacute lakhataacutesi koumlruumllmeacutenyeket5 biztosiacutetani mindenkinek
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 95
egyenlő hozzaacutefeacutereacutes6 garantaacutelaacutesa eacutes beruhaacutezaacutes a joacute minőseacutegű szolgaacuteltataacutesokhoz (az egeacuteszseacuteg koumlzlekedeacutes szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok kultuacutera rekreaacutecioacute eacutes jog teruumlleteacuten)a szolgaacuteltataacutesok biztosiacutetottsaacutegaacutenak7 (eleacuterhetőseacutegeacutenek hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek) javiacutetaacutesaa toumlbbszoumlroumlsen 8 haacutetraacutenyos teruumlletek rehabilitaacutecioacuteja
A strateacutegiai megkoumlzeliacuteteacutesre joacute peacuteldakeacutent az Euroacutepai Bizottsaacuteg Hollandia Franciaorszaacuteg eacutes daacutenia nemzeti akcioacuteterveacutet emelte ki A jelenteacutesre reagaacutelva civil szervezetek ugyanakkor raacutemutatnak az akcioacutetervek gyenge-seacutegeire is toumlbbek koumlzoumltt a roumlvid elkeacutesziacuteteacutesi hataacuteridőből adoacutedoacutean
keveacutes az innovatiacutev megkoumlzeliacuteteacutes a meglevő gyakorlatok bemutataacutesaacutera szoriacutetkoznaka foglalkoztataacutespolitikai akcioacutek dominanciaacuteja konzervatiacutev szemleacuteletet tuumlkroumlz amely a szegeacutenyseacuteg aacuteltal fe-nyegetett szemeacutelyek felelősseacutegeacutet hangsuacutelyozza a jogaik helyettaz akcioacutetervek zoumlme nem foglalkozik a menekuumlltek eacutes migraacutensok okozta kihiacutevaacutesokkal eacutes nem veszi figye-lembe a feacuterfiak eacutes nők eseacutelyegyenlőseacutegeacutenek aspektusaacutet sema szegeacutenyseacuteg aacuteltal fenyegetett szemeacutelyek bevonaacutesa minden akcioacuteterv gyenge pontja keveacutes akcioacuteterv tartalmaz kieleacutegiacutető megoldaacutesokat a 4 ceacutelkitűzeacutes vagyis minden eacuterintett szereplő mozgoacute-siacutetaacutesa tereacuten
Az egyik ndash e teacutemaacuteban ndash legjelentősebb nemzetkoumlzi civil szervezet az Euroacutepai Szegeacutenyseacutegellenes Haacuteloacutezat (EAPn)4 2002 juacuteniusaacuteban reacuteszletes elemzeacutest keacutesziacutetett az egyuumlttes jelenteacutesről amelyben raacutevilaacutegiacutet szaacutemos hiaacutenyossaacutegra Legfontosabb keacuterdeacutese hogy mikeacutent lehet a nemzeti cselekveacutesi terveket a koumlzoumls kuumlzdelem valoacutedi eszkoumlzeacuteveacute tenni aneacutelkuumll hogy mindoumlssze a maacuter leacutetező politikaacutek puszta oumlsszesiacuteteacutesei eacutes eredmeacutenyjelzői legyenek A szervezet eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten a program pozitiacutevumai melleacute rendre fel lehet sorolni a megvaloacutesiacutetaacutes gyengeacuteit (laacutesd EAPn 2002) (1 taacuteblaacutezat)
Az EAPn a kritikaacutektoacutel azt remeacuteli hogy meacuteg inkaacutebb oumlsztoumlnoumlzni fogja a tagaacutellamokat erőfesziacuteteacuteseik toumlkeacutelete-siacuteteacuteseacutere A csatlakozoacute orszaacutegok korai bevonaacutesaacutet is egyeacutertelműen a pozitiacutevumok koumlzeacute sorolja (Magyarorszaacute-gon a Szociaacutelis Szakmai Szoumlvetseacuteg (3Sz ndash www3szhu) volt a kezdetekben a Haacuteloacutezat magyar partnere Maacutera a Magyar Szegeacutenyellenes Haacuteloacutezat (wwwhapnhu) vette aacutet ezt a szerepet)
A lisszaboni strateacutegia 2005 eacutevi (feacutelidős) feluumllvizsgaacutelata sok tekintetben csaloacutedaacutest okozott a szegeacutenyseacuteg ellen kuumlzdők koumlreiben Az eredeti lisszaboni strateacutegia elemei koumlzuumll a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes eacutes a munkahely-teremteacutes kiemeleacutese a koraacutebbi taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem lenduumlleteacutet megakasztotta Az Euroacutepai Szociaacutelpolitikai Menetrendben meacuteg egyenranguacutenak tekintett (gazdasaacuteg- foglalkoztataacutes- eacutes szociaacutel-) politikaacutek haacutermas egyensuacutelya megbomlott A szegeacutenyseacuteg uumlgye egyre erőteljesebben uacutegy jelenik meg a Koumlzoumlsseacuteg szint-jeacuten mint a foglalkoztataacutespolitikaacuten keresztuumll eleacuterendő ceacutel Emellett a fenntarthatoacute fejlődeacutesnek a koumlrnyezetveacutede-lemre foacutekuszaacuteloacute strateacutegiaacuteja szinteacuten keveacutesseacute kedvez a szegeacutenyseacuteg kirekeszteacutes elleni figyelem koumlzeacuteppontban maradaacutesaacutenak
4 European Anti Poverty network ndash EAPn wwweapnorg
96 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
1 taacuteblaacutezat A szervezet eacuterteacutekeleacutese
Erősseacutegek GyengeseacutegekElsőkeacutent teremtett jogi alapot a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes lekuumlzdeacuteseacuteben Az egyuumlttes jelenteacutes adta az első alkalmat arra hogy az Eu ilyen teacutemaacutejuacute politikai dokumentumot iacuterjon alaacute
Feacutelő hogy a nyitott koordinaacutecioacute termeacuteszeteacuteből fakadoacutean inkaacutebb csak bdquohelyettesrdquo szerepet toumllthet be a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem hataacutesosabb hivatalos keretfelteacuteteleinek megteremteacuteseacuteben eacutes kizaacuter maacutes hateacutekonyabb moacutedszereket az euroacutepai szociaacutelis modell megerősiacuteteacuteseacuteben
Kormaacutenykoumlzi ellenőrzeacutes nincsenek szankcioacutek csak a bdquoneacutev szeacutegyenerdquo Ellenteacutetben a foglalkoztataacutespolitika hasonloacute koordinaacutecioacutejaacuteval ahol a ceacutelok nem megfelelő teljesiacuteteacutese eseteacuten a tagaacutellamoknak GdP-juumlk bizonyos szaacutezaleacutekaacutet leteacutetbe kell helyezniuumlk amiacuteg a vaacutellaltaknak nem tesznek eleget
10 eacuteves időtartam ami elegendő idő a nemzeti akcioacutetervek tovaacutebbfejleszteacuteseacutehez eacutes hataacutesuk kieacuterteacutekeleacuteseacutehez
Az EAPn eacutes a toumlbbi kutataacutest veacutegző szervezet ez idaacuteig nem tapasztalt a nemzeti akcioacutetervekben bdquoelőregondolkodaacutestrdquo
A tagaacutellamok aacuteltal koumlzoumlsen elfogadott neacutegy ceacutelkitűzeacutes elősegiacuteti a nemzeti politikaacutek koumlnnyebb oumlsszehasonliacutethatoacutesaacutegaacutet eacutes a koumllcsoumlnoumls tanulaacutes lehetőseacutegeacutet Alapjaacutet keacutepezheti egy oumlsszefoglaloacute szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacutenak
A ceacutelkitűzeacutesek nagyon aacuteltalaacutenos megfogalmazaacutesok eacutes hiacutejaacuten vannak konkreacutet reacuteszletes kifejteacutesnek Mindezeket a tagaacutellamok meglehetősen elteacuterően eacutertelmezteacutek Toumlbben tuacutel nagy hangsuacutelyt fektettek a foglalkoztatottsaacuteg lehetőveacute teacuteteleacutere eacutes tuacutel keveacutes figyelmet fordiacutetottak a jogokhoz eacutes szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesre
A koumlzoumls indikaacutetorok vilaacutegosabb eacutes keacutezzelfoghatoacutebb eacuterteacutekeleacutest tesznek lehetőveacute
Az indikaacutetorok joacutereacuteszt mennyiseacutegiek amelyek ugyan objektiacutevebbek a minőseacutegi indikaacutetoroknaacutel de koumlnnyebben is manipulaacutelhatoacuteak
A nemzeti akcioacutetervek strateacutegiaacutek eacutes nem pusztaacuten jelenteacutesek
Az egyes orszaacutegokban maacuter kialakiacutetott szegeacutenyseacutegellenes strateacutegiaacuteval műkoumldő haacuteloacutezatszervezetek jelenteacutese szerint nincs vilaacutegos kapcsolat az ilyen nemzeti strateacutegiaacutek eacutes az akcioacutetervek koumlzoumltt nincsenek a ceacutelra elkuumlloumlniacutetett peacutenzalapok ellenteacutetben a nemzeti Foglalkoztataacutespolitikai Akcioacutetervekkel
Aacutetfogoacute csoportok koumlzoumltti eseacutelyegyenlőseacuteget ceacutelzoacute teacutemaacutek
A nemek koumlzti eseacutelyegyenlőseacuteg teacutemaacutejaacutera nem oumlsszpontosiacutetottak eleacuteg koumlvetkezetesen eacutes csak keveacutes figyelmet fordiacutetottak a faji megkuumlloumlnboumlzteteacutesre
A joacute gyakorlatok bemutataacutesa noumlveli a nemzetek koumlzoumltti tapasztalatcsereacutet tanulaacutest
A joacute gyakorlatok kivaacutelasztaacutesaacutenak szempontjai nem tisztaacutezottak eacutes a legtoumlbb koumlzuumlluumlk kormaacutenyzati kezdemeacutenyezeacutes volt Iacutegy a koumllcsoumlnoumls tanulaacutes lehetőseacutege mindoumlssze a kormaacutenyok koumlzt valoacutesul meg eacutes a civil szervezetek vagy maacutes eacuterintett felek gyakorlatainak nincs mozgaacutestere
A program kiterjeszteacutese a csatlakozoacute orszaacutegokra
A szegeacutenyseacutegellenes haacuteloacutezatok tartanak a piacgazdasaacutegba valoacute aacutetmenetet kiacuteseacuterő privatizaacutecioacutetoacutel a szociaacutelis szfeacuteraacuteban nagy kihiacutevaacutesnak tartjaacutek szaacutemos csatlakozoacute orszaacutegban minden eacuterintett feacutel mozgoacutesiacutetaacutesaacutet
Forraacutes EAPn (2002)
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 97
A 2010 eacutevi adatok alapjaacuten az Euroacutepai unioacuteban tovaacutebbra is toumlbb mint 80 millioacute embert (a lakossaacuteg 156-aacutet) veszeacutelyezteti a szegeacutenyseacuteg eacutes az unioacutes polgaacuterok negyede (mintegy 20 millioacute fő) gyermek Az elmuacutelt eacutevek gaz-dasaacutegi vaacutelsaacutega suacutelyosbiacutetotta a helyzetet azzal hogy meacuteg kiszolgaacuteltatottabbaacute tette a legkritikusabb helyzetben leacutevő taacutersadalmi csoportokat A szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem euroacutepai eacuteveacutenek (2010) veacutegeacutehez koumlzeledve az Eu koumlvetkező eacutevtizedre szoacuteloacute strateacutegiaacutejaacuteban (laacutesd Euroacutepa 2020 strateacutegia) a szegeacuteny-seacuteg uumlgyeacutet szorosabban kapcsoltaacutek a fenntarthatoacute eacutes inkluziacutev noumlvekedeacuteshez kulcsfontossaacuteguacutekeacutent emliacutetve a legkritikusabb helyzetben leacutevő csoportok integraacutelaacutesaacutet ezen reacutetegeknek a taacutersadalom szerves reacuteszeacuteveacute eacutes a munkaerőpiacok aktiacutev szereplőiveacute teacuteteleacutet Az Euroacutepa 2020 strateacutegia keretei koumlzoumltt az Eu vezetői a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem kapcsaacuten azt a konkreacutet szaacutemszerűsiacutetett ceacutelt tűzteacutek ki miszerint 2020-ra a szegeacute-nyek eacutes taacutersadalomboacutel kirekesztettek szaacutemaacutet legalaacutebb 20 millioacuteval kell csoumlkkenteni
A 2 taacuteblaacutezatboacutel laacutethatoacute hogy az Eu 27 tagaacutellama szegeacutenyseacutegben eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutesben eacutelő la-kossaacutega araacutenyait neacutezve jelentős elteacutereacuteseket mutat A 2010 eacutevi adatokat veacuteve alapul megaacutellapiacutethatoacute hogy Magyarorszaacuteg ezen mutatoacute szerint a tagaacutellamok rangsoraacuteban az utolsoacute oumltoumldben jelentősen az Eu-aacutetlag alatt foglal helyet A 2004 oacuteta eltelt időszakot figyelembe veacuteve a tendencia hasonloacutean alakul a legtoumlbb unioacutes tagor-szaacutegban 2009-ig kisebb-nagyobb uumltemű csoumlkkeneacutes majd 2010-ben stagnaacutelaacutes gyakrabban emelkedeacutes
A tagorszaacutegok aacuteltal keacutesziacutetett keacuteteacuteves nemzeti strateacutegiai jelenteacutesek legutolsoacute hullaacutema a 2009ndash2011 koumlzoumltti időszakot oumllelte fel Ebben maacuter nem kizaacuteroacutelag a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacuteroacutel hanem a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi befogadaacutesroacutel is szaacutemot kellett adni A gyakorlatban ez a sze-geacutenyseacuteg elleni kuumlzdelmen tuacutel a nyugdiacutejak eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes valamint a tartoacutes aacutepolaacutes teacutemaacuteinak beemeleacuteseacutet jelentette
Az egyes orszaacutegok terveit oumlsszevetve a koumlvetkező kulcsuumlzenetek rajzoloacutednak kiA szociaacutelpolitikai ellaacutetoacuterendszerek automatikus stabilizaacutetorkeacutent műkoumldnek a gazdasaacutegi probleacutemaacutek kezeleacute-seacuteben Az Euroacutepai Szociaacutelis Alap taacutemogataacutesainak jelentős (eacutes egyre noumlvekvő) szerepe van a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesainak enyhiacuteteacuteseacuteben Ezt leginkaacutebb a munkaneacutelkuumlliek munkaerőpiacra valoacute visszateacutereacuteseacuten keresztuumll eacutes a leginkaacutebb veszeacutelyeztetettekre valoacute odafigyeleacutessel (kellene) szolgaacutelni Olyan komplex aktiacutev(izaacuteloacute) befogadoacute strateacutegiaacutekat kell veacutegrehajtani amelyek oumlsszekapcsoljaacutek a munka-erőpiacot a minőseacutegi szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutessel eacutes a megfelelő minimaacuteljoumlvedelemre iraacutenyuloacute inteacutezkedeacutesekkel Meg kell erősiacuteteni a gyermekek szegeacutenyseacutege eacutes taacutersadalmi kirekesztettseacutege elleni a hozzaacutefeacuterhető eacutes meg-fizethető minőseacutegi gyermekgondozaacutest is magaacuteban foglaloacute leacutepeacuteseketKitartoacute munkaacutera van szuumlkseacuteg a hajleacutektalansaacuteggal mint a kirekeszteacutes suacutelyos formaacutejaacuteval valoacute megbirkoacute-zaacuteshoz a romaacutekat suacutejtoacute halmozott haacutetraacutenyok eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutesuumlk felszaacutemolaacutesaacutehoz valamint a migraacutensok taacutersadalmi befogadaacutesaacutenak előmozdiacutetaacutesaacutehozEzeken feluumll szuumlkseacuteg van az uacutej veszeacutelyeztetett csoportokra ndash peacuteldaacuteul a fiatal munkavaacutellaloacutek eacutes a munkaerő-piacra uacutejonnan beleacutepők ndash valoacute odafigyeleacutesre is
98 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
2 taacuteblaacutezat Szegeacutenyseacutegben vagy taacutersadalmi kirekeszteacutesben eacutelő emberek araacutenya a teljes lakossaacutegon beluumll 2004ndash2010 ()
Orszaacutegeacutev
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010Ausztria 175 168 178 167 186 170 166Belgium 224 228 215 216 208 202 208Bulgaacuteria n a n a 622 607 448 462 416Ciprus n a 254 254 252 222 222 240Csehorszaacuteg n a 196 180 158 153 140 144daacutenia 165 172 167 168 163 176 183Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg n a 248 237 226 232 220 231eacutesztorszaacuteg 273 264 222 220 218 234 217Eu-27 n a 257 253 244 236 231 235Finnorszaacuteg 172 172 171 174 174 169 169Franciaorszaacuteg 199 190 188 190 186 184 193Goumlroumlgorszaacuteg 310 293 295 277 281 276 277Hollandia n a 167 160 157 149 151 151Iacuterorszaacuteg 248 250 233 231 237 257 299Lengyelorszaacuteg n a 453 395 344 305 278 278Lettorszaacuteg n a 463 414 358 338 374 381Litvaacutenia n a 412 359 287 276 295 334Luxemburg 161 173 165 159 155 178 171Magyarorszaacuteg n a 321 314 294 282 296 299Maacutelta n a 202 191 194 196 202 206neacutemetorszaacuteg n a 184 203 207 201 200 197Olaszorszaacuteg 264 250 259 261 253 247 245Portugaacutelia 275 261 251 250 260 249 253Romaacutenia n a n a n a 459 442 431 414Spanyolorszaacuteg 261 242 239 231 229 234 255Sveacutedorszaacuteg 169 144 163 139 149 159 150Szlovaacutekia n a 322 271 215 206 196 206Szloveacutenia n a 185 171 171 185 171 183
Forraacutes Eurostat
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 99
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia keretei koumlzti szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutet ceacutelzoacute kitűzeacutes megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a Bizottsaacuteg egy uacuten euroacutepai platformot hozott leacutetre Az ennek keretein beluumll tervezett fő inteacutezkedeacutesek (EU Commission 2010)
A szociaacutelis innovaacutecioacute oumlsztoumlnzeacutese a vaacutelsaacuteg utaacuteni Euroacutepaacuteban az intelligens megoldaacutesok feltaacuteraacutesa eacuterdekeacuteben kuumlloumlnoumlsen hogy mikeacuteppen lehet a szociaacutelis taacutemogataacutesok rendszereacutet hateacutekonyabbaacute eacutes eredmeacutenyesebbeacute tenni Az unioacutes alapoknak kuumlloumlnoumlsen az Euroacutepai Szociaacutelis Alapnak a taacutersadalmi befogadaacutesra vonatkozoacute ceacutelkitű-zeacutesek taacutemogataacutesaacutenak eacuterdekeacuteben valoacute legjobb kihasznaacutelaacutesaKoumlzoumlsseacutegi szintű felleacutepeacutes annak eleacutereacuteseacutere hogy a szociaacutelis veacutedelem eacutes a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok hateacuteko- nyabbaacute vaacuteljanak eacutes az uacutej szociaacutelis szuumlkseacutegletekre rugalmasabban reagaacuteljanakA partnerek sokkal szeacutelesebb koumlreacutenek bevonaacutesa a kirekeszteacutes elleni kuumlzdelembe A Bizottsaacuteg a tagorszaacuteg-ok szaacutemaacutera oumlnkeacutentes alapon alkalmazhatoacute iraacutenymutataacutesokat dolgoz ki az eacuterdekelt feleknek a szegeacutenyseacuteg visszaszoriacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacutesek nemzeti regionaacutelis eacutes helyi szintű meghataacuterozaacutesaacuteban alakiacutetaacutesaacuteban eacutes veacutegrehajtaacutesaacuteban valoacute reacuteszveacuteteleacutere vonatkozoacutean
Az Eu szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacuteja kapcsaacuten Kreacutemer Balaacutezs (2003) aacuteltalaacutenosabb kritikaacutet is megfogalmaz Elemzeacuteseacuteben az Eu szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacuteseinek megkeacutesettseacutegeacuteről iacuter mivel ndash eacuterveleacute-seacuteben ndash maacutes nemzetkoumlzi szervezetek (mint az EnSZ vagy az OECd) maacuter eacutevekkel koraacutebban megfogalmaztaacutek a szociaacutelpolitika aacutetalakiacutetaacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacutet a szolidaritaacutes (koheacutezioacute) erősiacuteteacuteseacutet illetve tetteacutek koumlzzeacute a sze-geacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacuteről szoacuteloacute programjaikat5
A taacutersadalmi kirekeszteacutes meacuterőszaacutemai244
A tagorszaacutegok oumlsszehasonliacutetaacutesa eacutes a fejlődeacutes időbeni vaacuteltozaacutesaacutenak figyelemmel kiacuteseacutereacutese eacuterdekeacuteben fogad-taacutek el a tagorszaacutegok az uacuten laekeni indikaacutetorokat A mutatoacuteszaacutemok (indikaacutetorok) koumlzoumltt hangsuacutelyt kell fektetni a relatiacutev joumlvedelmi szegeacutenyseacuteg fogalmaacutenak kidolgozaacutesaacutera (beleeacutertve olyan aspektusait mint a szegeacutenyseacuteg szintje kiterjedtseacutege meacutelyseacutege időbeli vaacuteltozaacutesa valamint nemre korra haacuteztartaacutesformaacutera eacutes foglalkozaacutesi aacutegra valoacute bontaacutesa) tovaacutebbaacute a szegeacutenyseacuteg sokdimenzioacutes voltaacutera iacutegy a joumlvedelemalapuacute meacutereacutest ki kell egeacute-sziacuteteni a foglalkoztatottsaacutegra lakoacutekoumlruumllmeacutenyekre egeacuteszseacutegi aacutellapotra eacutes keacutepzettseacutegre vonatkozoacute adatokkal (laacutesd keacutesőbb)
A koumlzoumlsseacutegi politika uacutej iraacutenyultsaacutegaacuten feluumll a maacutesik izgalmas folyamat a hasznaacutelt moacutedszerekben ragadhatoacute meg A nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmus bevezeteacutese annak az aacuteltalaacutenos tendenciaacutenak a reacutesze amely az
5 Erre kivaacuteloacute peacuteldaacutek az EnSZ uacuten Koppenhaacutegai ceacutelkitűzeacutesei a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutere felszaacutemolaacutesaacutera vagy az OECd tematikus formaacuteban koumlzreadott szociaacutelpolitikaacuteval foglalkozoacute elemzeacutesei megfogalmazott ajaacutenlaacutesai az egyes tagorszaacutegok szaacutemaacutera (laacutesd OECd 1996a 1996b 1996c 1996d 1997)
100 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Eu-n beluumll a hangsuacutelyt a puszta jogharmonizaacutecioacuteroacutel egyre inkaacutebb a tagaacutellamok műkoumldeacutesmoacutedjaacutenak harmo-nizaacutelaacutesaacutera teszi aacutet bdquoEbben a vaacuteltaacutesban a legfontosabb mozzanatok a kormaacutenyok magatartaacutesformaacutejaacutenak a kormaacutenyzaacutes mikeacutentjeacutenek oumlsszehangolaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletek ndash hiszen effeacuteleacutekre koraacutebban nemigen volt peacuteldardquo (Kreacutemer 2003 1)
A kirekeszteacutes meacutereacuteseacutere alkalmazott indikaacutetorok 2001 eacutevi meghataacuterozaacutesuk oacuteta toumlbb jelentős vaacuteltozaacuteson estek aacutet A leacutetrehozaacutesukkor az indikaacutetorok tuacutelnyomoacutereacuteszt a joumlvedelemegyenlőtlenseacuteg meacutereacuteseacutet tartalmaztaacutek valamint a munkaneacutelkuumlliseacutegre keacuterdeztek raacute illetve emliacutetetteacutek az iskolai kudarcokat valamint utalaacutest tartalmaz-tak az egeacuteszseacuteg aacutellapotra vonatkozoacutean is A jogokhoz taacutemogataacutesokhoz szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesre azonban nem volt utalaacutes tovaacutebbaacute egyeacuteb olyan fontos dimenzioacutei is kimaradtak a kirekeszteacutes dimenzioacuteinak mint a teruumlleti kuumlloumlnbseacutegek megjeleniacuteteacutese vagy a nemzetiseacutegietnikai hovatartozaacutes
Az első tapasztalatok hataacutesaacutera 2003-ban majd 2006-ban is moacutedosiacutetottak a mutatoacuterendszeren az eacuteletkori korcsoportokra eacutes a nemekre valoacute kuumlloumln-kuumlloumln adatszolgaacuteltataacutes is helyet kapott csakuacutegy mint a taacutersadalmi eacutes demograacutefiai vaacuteltozaacutesokra a nyugdiacutejakra eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi helyzetre vonatkozoacute mutatoacutek A kirekeszteacutes oumlsz-szetett jelenseacutegeacutere valamelyest raacutevilaacutegiacutetva 2006-toacutel bevezeteacutesre keruumllt az uacuten anyagi deprivaacutecioacutera vonatkozoacute indikaacutetorok csoportja Az utolsoacute 2009 eacutevi vaacuteltoztataacutes oacuteta a laekeni indikaacutetorok listaacuteja 11 elsődleges (primer) 6 maacutesodlagos (magyaraacutezoacute) eacutes 13 kontextuaacutelis mutatoacutet tartalmaz6
A szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes meacutereacuteseacutere alkalmazott uacuten laekeni indikaacutetorrendszer haacuterom cso-portra bontva taacutergyalja a kirekeszteacutes kuumlloumlnfeacutele dimenzioacuteit Az uacuten elsődleges (vagy primer) indikaacutetorok a leg-fontosabb jellemzőkre utalnak Idesoroloacutedik a szegeacutenyseacutegi kockaacutezat nagysaacutega a tartoacutes szegeacutenyseacutegben eacutelők araacutenya a szegeacutenyseacutegi reacutes nagysaacutega a tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta a rendkiacutevuumll alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesokban eacutelők araacutenya (vagyis az olyan csalaacutedok araacutenya ahol peacuteldaacuteul egyetlen tag sem foglalkoztatott) a korai iskolaelhagyoacutek araacutenya (ami az iskolai lemorzsoloacutedaacutesra utal) a bevaacutendorloacutek eacutes nem bevaacutendorloacutek fog-lalkoztatottsaacutegi kuumlloumlnbseacutege az anyagilag deprivaacuteltak araacutenya (mely egy komplex mutatoacute) illetve a lakhataacutesi mutatoacute a kieleacutegiacutetetlen egeacuteszseacuteguumlgyi szuumlkseacuteglet megjeleniacuteteacutese eacutes az oumlsszetett gyermekjoacuteleacuteti mutatoacute A maacute-sodlagos (vagy szekunder) indikaacutetorok az elsődleges indikaacutetorok aacuternyalaacutesaacutet meacutelyebb megeacuterteacuteseacutet szolgaacuteljaacutek elsősorban A szegeacutenyseacutegi araacuteny tovaacutebbi bontaacutesai az alacsony iskolaacutezottsaacuteguacuteak araacutenya az alacsony olva-saacutesi keacuteszseacutegű tanuloacutek araacutenya vagy az uacuten anyagi deprivaacuteltsaacuteg intenzitaacutesa tovaacutebbaacute a magas lakhataacutesi koumlltseacute-gekkel kuumlzdők araacutenya eacutes a haacuteztartaacutesok zsuacutefoltsaacutega mind-mind ezt szolgaacuteljaacutek egy-egy speciaacutelis jellemzőre keacuterdezve
A laekeni indikaacutetorok harmadik csoportjaacutet az uacuten eacutertelmező (vagy kontextus) indikaacutetorok alkotjaacutek Ezek szerepe az előbbi keacutet csoport taacutegabb oumlsszefuumlggeacuteseinek bemutataacutesa Ilyen mutatoacutek a joumlvedelemeloszlaacutes egyenlőtlenseacutege (vagyis az alsoacute eacutes felső ndash S80S20 ndash joumlvedelmi oumltoumldoumlk araacutenya a Gini-egyuumltthatoacute a regionaacute-lis koheacutezioacute komplex mutatoacuteja tovaacutebbaacute a szuumlleteacuteskor eacutes 65 eacuteves korban vaacuterhatoacute eacutelettartam megadaacutesa illetve az egeacuteszseacuteges eacutelettartam nagysaacutega Az időbeli folyamatokra utalva a szegeacutenyseacutegi araacutenynak a 2005-oumls kuuml-szoumlbhoumlz viszonyiacutetott eacutereacutetke is szerepel ezen mutatoacutek koumlzt A szociaacutelis veacutedelmi rendszer teljesiacutetmeacutenyeacutet meacuteri
6 Erről reacuteszletesen laacutesd Foumlldessy Aacuterpaacuted eacutes Scharle Aacutegota (2011) iacuteraacutesaacutet
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 101
a szociaacutelis juttataacutesok neacutelkuumll szaacutemiacutetott szegeacutenyseacutegi araacuteny mutatoacuteja A rendkiacutevuumll alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesokban eacutelők araacutenya haacuteztartaacutestiacutepusonkeacutent az alkalmazaacutesban aacutelloacutek szegeacutenyseacutegi araacutenya illetve az első munkaoacuteraacutet terhelő marginaacutelis adoacutekulcs vagy a szociaacutelis juttataacutesok meacuterteacuteke a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlbhoumlz keacutepest szinteacuten ilyen eacutertelmező indikaacutetor csakuacutegy mint a mindennapi eacuteletben jelentkező neheacutezseacutegek tipizaacutelt bemu-tataacutesa illetve a nem megfelelő ingatlanban eacutelők araacutenya vagy a lakhataacutesi koumlltseacuteg aacutetlageacuterteacuteke (pontosabban mediaacutenja)
nyelvtani probleacutemaacutek eacutes messzire vezető haacutetteruumlk245
A taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalmaacutenak koncepcioacuteinak kuumlloumlnboumlzőseacutege mellett meacuteg szembetűnőbb az Euroacutepai unioacute aacuteltal alkotott fogalom (bdquosocial exclusionrdquo) magyar nyelvbe valoacute aacutetuumllteteacuteseacutenek neheacutezseacutege A szoacute magyar vaacuteltozatai koumlzt leggyakrabban a kirekeszteacutes kirekesztettseacuteg kirekesztődeacutes kizaacuteraacutes kiszoriacutetaacutes szavak sze-repelnek
Szalai Juacuteliaacutenak egy e taacutergyban iacuteroacutedott tanulmaacutenya reacuteszletesen taacutergyalja e probleacutemaacutet valamint az egyes for-diacutetaacutesok (szoacutehasznaacutelat) eacutertelmezeacuteseit bdquoA rsquosocial exclusionrsquo kifejezeacutesnek az angol nyelvben egyeacutertelmű ugyan-akkor toumlbbreacutetegű jelenteacutestartalma van A fogalom egyszerre jeleniacutet meg egy folyamatot a folyamat eredmeacute-nyekeacutent ellőaacutelloacute aacutellapotot valamint ndash az rsquoexrsquo prepoziacutecioacute reacuteveacuten ndash egy viszonyt Ez utoacutebbi a fogalom legfontosabb tartalmi reacutetege eacutes a szeacuteles eacutertelemben vett hatalom egyenlőtlen elosztaacutesaacutenak arra a koumlvetkezmeacutenyeacutere utal amelynek betudhatoacutean egyes szereplők taacutersadalmi helyzeteacutenek veacutedelme uacutegy megy veacutegbe hogy azzal maacutes szereplők megfosztott aacutellapotba keruumllnekrdquo (Szalai 2002 1) E meghataacuterozaacutesboacutel kiindulva Szalai Juacutelia a kire-keszteacutes szoacute haacuterom kuumlloumlnboumlző fajtaacutejaacutet elemzi amelyek maacutes-maacutes oldalroacutel vilaacutegiacutetanak raacute a fogalomra
A 1 rsquotaacutersadalmi kirekeszteacutesrsquo ndash maacutera ez a legelterjedtebb fordiacutetaacutes ndash az bdquoaktiacutev tudatos cselekveacutest meacutegpedig konkreacutet szemeacutelyekhez illetve azok adott csoportjaihoz koumlthető cselekveacutest implikaacutel valakik fejuumlkbe vetteacutek eacutes hatalmuk meg eszkoumlzeik is voltak hozzaacute hogy valaki maacutesokat leszoriacutetsanak a paacutelyaacuteroacutel (hellip) A kirekesz-teacutes kulcsa eacuteppen ezekben a hibaacutes ideoloacutegiaacutekban magyaraacuten az előnyoumls helyzetben leacutevők előiacuteteacuteletes gon-dolkodaacutesaacuteban van Az angol nyelvbeacutelineacutel joacuteval aktiacutevabb szemeacutelykoumlzelibb eacutes tudatos szaacutendeacutekot teacutetelező kirekeszteacutes panaceaacuteja ezeacutert a hibaacutes gondolkodaacutesmoacuted eacutes a raacute eacutepuumllő hibaacutes viselkedeacutes korrekcioacuteja ndash felvilaacute-gosiacutetoacute eacutes előiacuteteacutelet-ellenes neveleacutes valamint a diszkriminatiacutev magatartaacutest suacutejtoacute jogi eszkoumlzrendszer uacutetjaacutenrdquo (Szalai 2002 1)Az rsquoexclusionrsquo szinteacuten gyakran hallhatoacute-olvashatoacute maacutesodik fordiacutetaacutesa a 2 rsquokirekesztettseacutegrsquo bdquoSzemben az elő-ző eacutertelmezeacutes aktivitaacutes-centrizmusaacuteval a rsquosocial exclusion-nakrsquo ebben a magyar megfelelteteacuteseacuteben csak a veacutegaacutellapot meacutegpedig a passziacutev szenvedőkeacutent megeacutelt megfosztottsaacuteg helyzete jelenik meg az eacuterintett szereplők nem egy viszony eacutes nem is egy folyamat reacuteszeseikeacutent aacutellnak előttuumlnk hanem szinte faacutetumkeacutent raacutejuk szakadt szerencseacutetlen aacutellapotukbanrdquo (Szalai 2002 2)A 3 rsquotaacutersadalmi kirekeszteacutesrsquo kifejezeacutes az amelyet Szalai Juacutelia ndash a leiacutert megfontolaacutesok miatt ndash hasznaacutel Elis-meri bdquoIgaz fuumlluumlnknek kisseacute furcsaacuten cseng a magyar nyelvben ritka passziacutev szerkezetre raacutevetuumllő a folya-
102 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
matjelleget megjeniacutető ikes igeacutes keacutepzeacutes majd annak a főneacutevi zaacuteroacutetaggal valoacute kombinaacutelaacutesa meacutegis talaacuten ez a grammatikailag neacutemikeacutepp szokatlan formula az amely az angol megfelelőt leginkaacutebb koumlzeliacuteti a fogalom jelzett haacutermas jelenteacutestartalmaacutenak egyuumlttes megragadaacutesaacuteban A megelőző keacutet fordiacutetaacutesi verzioacuteval szem-ben fontos kuumlloumlnbseacuteg hogy ez utoacutebbi kifejezeacutes koumlzeacuteppontjaacuteban maga a folyamat aacutell s ezeacutert az a folyamat iraacutenyaacutenak eacutes tartalmaacutenak megvaacuteltoztataacutesaacutera toumlrekvő politikai beavatkozaacutest implikaacutel ndash azaz a kirekesz-teacutes kezdemeacutenyezőinek aacutetneveleacutese illetve aacuteldozatainak egyeacuteni esetkezeleacutes uacutetjaacuten valoacute megsegiacuteteacutese helyett az adott taacutersadalmi koumlrnyezet megvaacuteltoztataacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalompolitikai cselekveacutesre hiacutev felrdquo (Szalai 2002 3)
Ferge Zsuzsa hasonloacutean egyszerű fordiacutetaacutesi probleacutemaacuten messze tuacutelnyuacuteloacutenak tartja a fogalom aacutetuumllteteacuteseacutet Iacutegy iacuter raacutevilaacutegiacutetva a fordiacutetaacutesi probleacutema haacutettereacutere bdquoA teacutema olyannyira nem volt sajaacutetunk hogy a szavaink egy reacutesze is hiaacutenyzott (hellip) A probleacutema valoacutesziacutenűleg nem nyelvuumlnk szegeacutenyseacutege A talaacuteloacute koumlnnyen elterjedő kifejezeacute-sekhez olyan taacutersadalom is szuumlkseacuteges amely anyanyelvi szinten hasznaacutelja azaz beluumllről teszi magaacuteeacutevaacute a szavakat (hellip) A zavar egy maacutesik oka hogy a kirekeszteacutes tulajdonkeacuteppen nem a koumlznyelv szava hanem tudomaacutenyos eacutes politikai kifejezeacutesrdquo (Ferge 2002 1)
A fordiacutetaacutes neheacutezseacutege nem kis reacuteszben tehaacutet a magyar szemleacuteletmoacuted szakmai eacutes politikai koumlzgondolkodaacutes sajaacutetossaacutegaira (hiaacutenyossaacutegaira) vezethető vissza Az Euroacutepai unioacuteban bdquoegy hosszuacute eacutes bonyolult politikai folyamat termeacutekerdquo (Szalai 2002 8) a kirekeszteacutes fogalma miacuteg Magyarorszaacuteg eseteacuteben ez egy bdquokiacutevuumllrőlrdquo joumltt fogalom amelynek magyar koumlteacutesei fellelhetők ugyan ndash leginkaacutebb a deprivaacutecioacutes elmeacutelet(ek)re alapozoacute tanul-maacutenyok eseteacuteben [ennek egyik rendszervaacuteltaacutes előtti peacuteldaacutejaacutet adja Bokor Aacutegnes (1987) koumlnyve] ndash azonban je-lenteacuteseacutenek az a reacutesze amely a szociaacutelpolitika formaacuteloacuteinak azt az aktiacutev szerepeacutet felteacutetelezi hiaacutenyzik a magyar gyakorlatboacutel
Szalai Juacutelia a koumlvetkezőket mondja erről bdquoKelet-Euroacutepaacuteban az Euroacutepai unioacutehoz valoacute csatlakozaacutes e tekin-tetben egy fontos szakasz aacutetugraacutesaacuteval megy veacutegbe ndash meacuteg maguk a nemzeti joacuteleacuteti politikaacutek sem szuumllettek meg de maacuteris meghaladaacutesuk reformja keruumll napirendre (hellip) Időkoumlzben gazdag taacutersadalomtudomaacutenyi isme-retanyag a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesban dolgozoacutek koumlreacuteben pedig hatalmas gyakorlati tapasztalat-mennyiseacuteg gyűlt oumlssze a hazai szegeacutenyseacuteg tiacutepusairoacutel a szegeacutenyek taacutersadalmaacutenak belső reacutetegződeacuteseacuteről a jelenseacuteg uacutejratermelődeacuteseacutenek okairoacutel eacutes mechanizmusairoacutel sőt az elmuacutelt eacutevtized szegeacutenyseacuteggel kapcsolatos szociaacutel-politikaacutejaacutenak a szegeacutenyseacuteg roumlgzuumlleacuteseacuteben jaacutetszott taacutevolroacutel sem aacutertatlan szerepeacuterőlrdquo (Szalai 2002 10ndash11)
A kirekeszteacutes fordiacutetaacutesa eseteacuteben laacutethatoacute probleacutemaacutek tovaacutebb szaporodnak ha a vele paacuterba aacutelliacutetott bdquosocial inclusionrdquo fogalmaacutet proacutebaacuteljuk meg visszaadni magyarul A beilleszkedeacutes befogadaacutes betagozoacutedaacutes (taacutersadal-mi) tagsaacuteg fogalmak hasznaacutelatosak ugyan de e tekintetben hiaacutenyzik a koumlzmegegyezeacutes A Koumlzoumls Memoran-dum a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel dokumentumban ndash mint a ciacutem mutatja ndash a bdquobefogadaacutesrdquo szoacute szerepel Ferge Zsuzsa az bdquooumlsszetartozoacuterdquo kifejezeacutest javasolja (Ferge 2002 2) Szalai Juacutelia konzekvensen a beilleszkedettseacuteg fogalmaacutet javasolja a kirekesztettseacuteg paacuterjakeacutent
Az bdquoinclusionrdquo szoacute illetve az bdquoexclusionrdquo szavak magyar nyelvbe valoacute aacutetuumllteteacutese kapcsaacuten megfogalmazoacute-doacute jelenteacutesek eacutes eacutertelmezeacutesek soksziacutenűseacutege meacutelyebben gyoumlkerező okokra mutat raacute bdquoA megfelelő kifejezeacutes
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 103
hiaacutenya ugyanis hű lekeacutepezeacutese a moumlgoumlttes politikai diskurzus eacutes az integratiacutev tartalmuacute demokratikus taacutersa-dalompolitikai tradiacutecioacute hiaacutenyaacutenak meacutelyebben pedig a szociaacutelis jogok eacutertelmezeacuteseacuteben valamint az aacutellam eacutes a taacutersadalom viszonyaacuteroacutel valoacute gondolkodaacutesunkban mutatkozoacute zavaroknakrdquo (Szalai 2002 4)
A fordiacutetaacutesi neheacutezseacutegek bdquocsupaacutenrdquo nyelvi sajaacutetossaacutegokra valoacute visszavezeteacutese helyett sokkal fontosabbnak tartom a moumlgoumlttes taacutersadalmi taacutersadalompolitikai beaacutegyazottsaacuteg keacuterdeacuteseacutet Ferge Zsuzsa szavaival eacutelve sok-kal fontosabb annak vizsgaacutelata bdquohogy a taacutersadalmi mezőben mi mindenre nem alakultak ki eddig olyan fogal-maink amelyek magaacutetoacutel eacutertődően fejezneacutek ki az egyenranguacutesaacuteg egyenlő meacuteltoacutesaacuteg jogok eacutes jogosultsaacutegok egyuumltteseacutet A probleacutema valoacutesziacutenűleg nem nyelvuumlnk szegeacutenyseacutege A talaacuteloacute koumlnnyen elterjedő kifejezeacutesekhez olyan taacutersadalom is szuumlkseacuteges amely anyanyelvi szinten hasznaacutelja azaz beluumllről teszi magaacuteeacutevaacute a szavakatrdquo (Ferge 2002 2)
Az Eu a (2000ndash2005 koumlzoumltti) Euroacutepai Szociaacutelpolitikai Menetrend elfogadaacutesakor tovaacutebbleacutepett a kirekesz-teacutes fogalomhasznaacutelataacuten bdquokulcsfontossaacuteguacute vaacuteltozaacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes kezeleacuteseacutenek menetrendjeacuteről egy olyan menetrendre valoacute aacutetmenet amely oumlsztoumlnzi a taacutersadalmi befogadaacutest eacutes valamennyi politikai inteacutezke-deacutes kidolgozaacutesaacutenak koumlzeacuteppontjaacuteba helyezi aztrdquo (Eu Commission 2000 11) A taacutersadalmi befogadaacutes (social inclusion) koncepcioacuteja azonban (meacuteg) keveacutesseacute kidolgozott s leginkaacutebb mint a kirekeszteacutes ellenteacutete keruumllt a koumlzgondolkodaacutes szoacutehasznaacutelataacuteba Ha azonban a gyakorlati koumlvetkezmeacutenyeket neacutezzuumlk meacuteg nehezebbeacute megfoghatalanabbaacute vaacutelik a meghataacuterozaacutesahellip
Ellenőrző keacuterdeacutesek
A koraacutebbi szegeacutenyseacutegelmeacuteletekhez keacutepest hoz-e uacutejat a taacutersadalmi kirekeszteacutes koncepcioacuteja Mieacutert1 Milyen fontosabb rizikoacutefaktorai vannak az elszegeacutenyedeacutesnek Soroljon fel legalaacutebb oumltoumlt2 Sikeres lehet-e a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem gazdasaacutegi noumlvekedeacutes neacutelkuumll3
irodalom
Abrahamson Peter (1997) Combating poverty and social exclusion in Europe In Wolfgang Beck Laurent van der Maesen Alan Walker (eds) The Social Quality of Europe Kluwer Law The Hague
Amartya Sen (2003) Kirekeszteacutes eacutes beilleszteacutes Eseacutely 2 3ndash14Bokor Aacutegnes (1987) Szegeacutenyseacuteg a mai Magyarorszaacutegon Magvető BudapestBujalos Istvaacuten nyilas Mihaacutely (szerk) (1996) Az uacutej jobboldal eacutes a joacuteleacuteti aacutellam Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai
Egyesuumllet BudapestCastel Robert (1993) A neacutelkuumlloumlzeacutestől a kivetettseacutegig ndash a kiilleszkedeacutes pokoljaacuteraacutesa Eseacutely 3 3ndash23Castel Robert (1995) Les meacutetamorphoses de la question sociale une chronique du salariat Folio Essais
Gallimard Paris
104 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Castel Robert (1997) A szociaacutelis keacuterdeacutes alakvaacuteltozaacutesai Aktiacutev Taacutersadalom AlapiacutetvaacutenyndashMax Weber Alapiacutetvaacuteny Budapest
Council of Europe (2001) Promoting the policy debate on social cohesion from a comparative perspective Council of Europe Strasbourg
EAPn (2002) Making a decisive impact on poverty and social exclusion A progress report on the European strategy on social inclusion Ed Marie-Francoise Wilkinson EAPn Bruxelles
Eu Commission (2000) Social Policy Agenda Commission of the European Communities BrusselsEu Commission (2001a) A Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacuteg jelenteacutese a szegeacutenyseacuteg eacutes a szociaacutelis kirekeszteacutes
teruumlleteacuten alkalmazott mutatoacutekroacutel Az ESZCSM fordiacutetaacutesa keacuteziratEu Commission (2002a) Joint report on social inclusion Commission of the European Communities
BrusselsEu Commission (2010) Communication on The European Platform against Poverty and Social Exclusion
A European framework for social and territorial cohesion SEC(2010) 1564 final European Commission Brussels
Ferge Zsuzsa (1991) A szociaacutelpolitika eacutertelmezeacutese In uő Szociaacutelpolitika eacutes taacutersadalom T-Twins BudapestFerge Zsuzsa (2002) Az Eu eacutes a kirekeszteacutes Eseacutely 6 3ndash13Ferge Zsuzsa Morva Tamaacutes Sziklai Istvaacuten Wells noeacutemi (1995) Az aacutellamhaacuteztartaacutes reformjaacutenak hataacutesa
a taacutersadalmi ellaacutetaacutesokra civil neacutezőpontboacutel SAPRI reacuteszjelenteacutes Szociaacutelis Szakmai Szoumlvetseacuteg BudapestFoumlldessy Aacuterpaacuted Scharle Aacutegota (2011) Indikaacutetorok az eseacutelyegyenlőseacuteg szempontjaacuteboacutel veszeacutelyeztetett taacutersa-
dalmi csoportok monitorozaacutesaacutera Szakpolitikai Elemző Inteacutezet Budapest httpwwwbudapestinstituteeuuploadsbi_ncsszi_indikatorok_20111021pdf Geyer Robert R (2000) Exploring European Social Policy Polity CambridgeGyulavaacuteri Tamaacutes Koumlnczei Gyoumlrgy (2000) Euroacutepai szociaacutelis jog Osiris BudapestHaralambos Michael and Martin Holborn (2000) Sociology ndash Themes and Perspectives Collins LondonHavasi eacuteva (2002) Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekesztettseacuteg a mai Magyarorszaacutegon Szocioloacutegiai Szemle
4 51ndash71ILO (1996) Social Exclusion and Anti-Poverty Strategy ILO GenevaJudge Anthony (1995) Social Exclusion a metaphoric trap Moving beyond false dialogue httplaetusinpraesensorgdocssocexcphp Koumlzoumls Memorandum a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel (Joint Inclusion Memorandum ndash JIM httpwwweumhu
englishcompetent-authoritiesmainphpfolderId=3955ampobjectId=6002607Kreacutemer Balaacutezs (2003) Nemzeti Akcioacuteterv a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekesztettseacuteg elleni kuumlzdelemre
Keacutezirat (ESzCsM)Ladaacutenyi Jaacutenos Szeleacutenyi Ivaacuten (2001) Van-e eacutertelme az underclass kategoacuteria hasznaacutelataacutenak Beszeacutelő 11
(november) 94ndash98Lipietz Alain and Eric Saint-Alary (2000) Social Exclusion in Europe Meanings Figures and EU Policies
European Commission Brussels
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 105
nyilas Mihaacutely (2002) Az euroacutepai unioacutes csatlakozaacutes szociaacutelpolitikai vonatkozaacutesai In Landau Edit ulicska Laacuteszloacute (szerk) Szociaacutelis-jog-biztonsaacuteg SzoFa Alapiacutetvaacuteny debrecen
OECd (1996a) Enhancing the effectiveness of active labour market policies OECd Paacuterizs dEELSAELSA(96)4
OECd (1996b) Legyen eacuterdemes dolgozni ndash Tematikus aacutettekinteacutes az adoacutekroacutel segeacutelyekről a foglalkoztataacutesroacutel eacutes a munkaneacutelkuumlliseacutegről OECd Oktataacutesi Foglalkoztataacutesi Munkauumlgyi eacutes Szociaacutelis Uumlgyek Igazgatoacutesaacutega Paacuterizs
OECd (1996c) Making Work Pay A thematic review of taxes benefits employment and unemployment OECd Paris
OECd (1996d) Working Party on Social Policy dEELSAELSAWP1(96)1FInAL OECd ParisOECd (1997) Social Assistance The Battle Against Exclusion dEELSAELSAWP1(97)4 OECd ParisRodgers Gary Charles Gore Joseacute B Figueiredo (1995) Social Exclusion Rethoric Reality Responses
ILOndashundP GenevaSaraceno Chiara (1997) The importance of the concept of social exclusion In Wolfgang Beck Laurent van
der Maesen Alan Walker (eds) The Social Quality of Europe Kluwer Law The HagueSzalai Juacutelia (2002) A taacutersadalmi kirekeszteacutes egyes keacuterdeacutesei az ezredforduloacute Magyarorszaacutegaacuten Szocioloacutegiai
Szemle 4 34ndash50 Szociaacutelis fejlődeacutessel foglalkozoacute 1995-oumls koppenhaacutegai csuacutecstalaacutelkozoacute vaacutellalaacutesainak megvaloacutesiacutetaacutesa Magyar-
orszaacutegon (1999) Nemzeti Jelenteacutes az Egyesuumllt nemzetek Szervezete Koumlzgyűleacuteseacutenek 2000-ben tartandoacute Koppenhaacutega+5 rendkiacutevuumlli uumlleacutesszakaacutera Budapest
Townsend Peter (1979) Poverty in the United Kingdom a survey of household resources and standards of living Penguin Books Harmondsworth
Vercseg Ilona (1998) Legalaacutebb ennyit a koumlzoumlsseacutegfejleszteacutesről Az oumlsszefoglaloacute keacuteziratot Varga A Tamaacutes eacutes Vercseg Ilona koumlnyve alapjaacuten keacutesziacutetette Vercseg Ilona (az eredeti mű megjelent a Magyar Művelődeacutesi In-teacutezet kiadaacutesaacuteban Budapest 1998)
Vandemoortele Jan (2002) Are we really reducing global poverty united nations development Programme new york
106
A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak 25 koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja
luKaacutecs eriKA sziKlAi istvaacuten
Előzmeacutenyek 251
A nyugdiacutejak kiemelt kezeleacutese a nyugdiacutejrendszerek sajaacutetos helyzeteacuteneacutel fogva toumlbb oumlsszefuumlggeacutesben is felmeruumllt az ezredforduloacutet koumlvetően az Euroacutepai unioacuteban Mindenekelőtt a neacutepesseacuteg idősoumldeacuteseacutevel kapcsolatban keruumllt a figyelem koumlzeacuteppontjaacuteba a nyugdiacutejrendszerek aacutetalakiacutetaacutesaacutenak fokozatos alkalmazkodaacutesaacutenak igeacutenye tagaacutella-mi szinten Az ezzel kapcsolatos euroacutepai unioacutes szakpolitikai keret a nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacuteja 2002 oacuteta folyamatosan napirenden van ugyanakkor a nyugdiacutej mint szakpolitikai teacutema szaacutemos ponton oumlsszefuumlgg maacutes kiemelt szakpolitikai teacutemaacutekkal iacutegy a szociaacutelpolitika maacutes teruumlleteivel a foglalkoztataacutespolitikaacuteval a peacutenzuumlgyi-koumlltseacutegveteacutesi illetve gazdasaacutegi-befekteteacutesi politikaacutekkal Ezeacutert a 2008-as globaacutelis vaacutelsaacutegot koumlvetően meacuteg in-kaacutebb az unioacutes szakpolitikaacutek eacutes a koumlzfigyelem foacutekuszaacuteba keruumll a nyugdiacutejak megfelelőseacutege eacutes fenntarthatoacutesaacutega biztosiacutetaacutesaacutenak keacuterdeacutese
A teacutema kapcsaacuten mindjaacutert az elejeacuten fontos leszoumlgezni hogy eacuteppen a nyugdiacutejrendszerek sokiraacutenyuacute meghataacute-rozottsaacutega eacutes hataacutesa miatt a nyugdiacutejak eseteacuteben nincs szoacute egy bizonyos minden tagorszaacuteg eseteacuteben azonos strateacutegiaacuteroacutel a nyugdiacutejakkal kapcsolatos unioacutes strateacutegia toumlbb iraacutenyboacutel eacutepiacutetkezik Legaacutetfogoacutebban ezt a keacuterdeacutest a nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmusa kezeli ezeacutert ez a megkoumlzeliacuteteacutesmoacuted kiemelt figyelmet eacuterdemel
Az ezredforduloacutet megelőzően az Euroacutepai Tanaacutecs szaacutemos uumlleacutesen kiemelt teacutema volt a neacutepesseacuteg idősoumldeacutese eacutes kuumlloumlnoumlsen annak hataacutesai a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutere (a nyugdiacutejak nagysaacutegaacutera) eacutes fenntarthatoacutesaacute gaacutera (hosszuacute taacutevuacute finansziacuterozhatoacutesaacutegaacutera) Az Euroacutepai Tanaacutecs lisszaboni uumlleacutese 2000-ben hangsuacutelyozta hogy vizsgaacutelni szuumlkseacuteges bdquoa szociaacutelis veacutedelmi rendszerek hosszuacute taacutevuacute alakulaacutesaacutet ezen beluumll is kiemelt figyelmet kell kapnia a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutenak 2020-ig eacutes azon tuacutel is kuumlloumlnfeacutele időhorizontonrdquo Ezt koumlvetően a gothenburgi uumlleacutes 2001-ben a nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak haacuterom alapelveacutet fektette le (1) a rendszerek szociaacutelis ceacutelkitűzeacuteseinek eacutes (2) a peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutenak megtartaacutesa (3) a vaacuteltozoacute szuumlkseacutegletekhez valoacute alkalmazkodaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesa
Az Eu Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutega (SPC ndash Social Protection Committee) eacutes a Gazdasaacutegpolitikai Bizottsaacute-ga (EPC ndash Economic Policy Commitee) aacuteltal az Euroacutepai Tanaacutecs laekeni uumlleacuteseacutere 2001 decembereacuteben benyuacutej-tott a tagorszaacutegok nyugdiacutejpolitikaacutekkal kapcsolatos helyzeteacutet bemutatoacute uacuten egyuumlttes jelenteacutes1 a nyitott koordi-
1 A nyugdiacutejak minőseacutege eacutes megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega (Quality and Viability of Pensions) ndash Egyuumlttes jelenteacutes a ceacutelokroacutel eacutes munkamoacutedszerekről a nyugdiacutejak teruumlleteacuten Bruumlsszel 2001 november 23 httpwwwconsiliumeuropaeuuedocscmsuploadQuality20and20viability20of20pensionspdf
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 107
naacutecioacutes moacutedszer alkalmazaacutesaacutera szoacuteliacutetott fel Ceacutel hogy a tagorszaacutegok hateacutekonyan kifejleszthesseacutek moacutedosiacutetsaacutek sajaacutet szakpolitikaacutejukat a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutenek fenntarthatoacutesaacutegaacutenak megőrzeacutese tereacuten tovaacutebbaacute a vaacutel-tozoacute taacutersadalmi szuumlkseacutegletekhez valoacute alkalmazkodaacutes eacuterdekeacuteben Az Euroacutepai Tanaacutecs gothenburgi uumlleacuteseacuten 11 koumlzoumlsen elfogadott ceacutelkitűzeacutest hataacuteroztak meg a koraacutebban roumlgziacutetett haacuterom fő alapelven beluumll
Veacuteguumll pedig a barcelonai uumlleacutes 2002-ben suumlrgette a nyugdiacutejrendszerek reformjainak felgyorsiacutetaacutesaacutet amely mind a peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacuteg mind pedig a szociaacutelis ceacutelkitűzeacutesek biztosiacutetaacutesa szempontjaacuteboacutel elengedhe-tetlen Ezzel oumlsszefuumlggeacutesben kiemelte a 2003 tavaszi Euroacutepai Tanaacutecs uumlleacuteseacutere benyuacutejtandoacute egyuumlttes jelen-teacutes fontossaacutegaacutet Az első egyuumlttes jelenteacutes alapjaacuteul (az akkor meacuteg) 15 tagaacutellam aacuteltal 2002 szeptembereacuteben benyuacutejtott nemzeti (nyugdiacutej) strateacutegai jelenteacutesek szolgaacuteltak amelyek reacuteszletesen bemutattaacutek hogy az adott tagaacutellami nyugdiacutejrendszer milyen moacutedon felel meg a 11 ceacutelkitűzeacutesnek
A nyugdiacutejak kezeleacutese az Euroacutepai Unioacuteban A nyugdiacutejakkal kapcsolatos feladatok toumlbb teruumlleten jelennek meg eacutes aacutegaznak szeacutet az Eu gyakorlataacuteban raacute-adaacutesul a kuumlloumlnboumlző teruumlletek szerint nagyon elteacuterő szempontoknak vannak alaacutevetve a tagaacutellami nyugdiacutejrend-szerek Egyfelől az a meghataacuterozoacute hogy a nyugdiacutejrendszerek tagaacutellami hataacuteskoumlrben vannak egy szűk teruumllet kiveacuteteleacutevel (mely kiveacutetelek a peacutenzuumlgyi szolgaacuteltataacutesok illetve a munkavaacutellaloacutek szabad mozgaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute szociaacutelis biztonsaacutegi rendszereket koordinaacuteloacute rendeletek hatoacutekoumlreacutebe tartozoacute keacuterdeacutesek) nincs jogszabaacutelyi uacuteton kikeacutenyszeriacutethető szabaacutelyozaacutesi jogi jellegű beavatkozaacutesi lehetőseacuteg az Eu reacuteszeacuteről ezeacutert az euroacutepai nyugdiacutej-rendszereket a nagyfokuacute vaacuteltozatossaacuteg jellemzi Maacutesfelől a nyugdiacutejrendszereknek ndash a nemzetgazdasaacutegban elfoglalt suacutelyuknaacutel fogva ndash jelentős hataacutesuk lehet toumlbb euroacutepai szintű gazdasaacutegpolitikai teacutenyezőre Ilyen hataacutes jelentkezik a koumlltseacutegveteacutesi politikaacutek a peacutenzuumlgyi egyensuacutely alakulaacutesa a foglalkoztataacutespolitika vagy a szociaacutelis veacutedelmi rendszerek hateacutekony műkoumldeacutese tekinteteacuteben Ezek indokoljaacutek azt hogy a nyugdiacutejak kezeleacuteseacutet az Eu-ban toumlbbfeacutele szempontboacutel koumlzeliacutetik Ezen megkoumlzeliacuteteacutesek
az Eu haacuteromaacuteguacute strateacutegiaacuteja az idősoumldeacutesről a nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmus a Gazdasaacutegpolitikai Stabilitaacutesi Paktum valamint a konvergenciafelteacutetelek
A nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmusa oumltvoumlzi a nyugdiacutejrendszerek iraacutenyaacuteba megfogalmazott kuumlloumln-feacutele elvaacuteraacutesokat hataacutesaiban azonban nem gyakorol olyan erőteljes nyomaacutest a tagaacutellami rendszerek aacutetalakiacute-taacutesaacutera mint adott esetben a maastrichti konvergenciafelteacutetelektől valoacute elmaradaacutes miatti vaacuteltoztataacutesi keacutenyszer amely a peacutenzuumlgyi-koumlltseacutegveteacutesi egyensuacutely fenntartaacutesa eacuterdekeacuteben kikeacutenyszeriacuteti a nyugdiacutejrendszerek aacutetalakiacute-taacutesaacutet utoacutebbi azt jelenti hogy a tagaacutellamok zoumlmeacuteben az aacutellamhaacuteztartaacutesi koumlltseacutegveteacutesi hiaacuteny csoumlkkenteacuteseacutenek előiacutert keacutenyszere a nyugdiacutejkiadaacutesok lefaragaacutesaacutet (tovaacutebbaacute a nyugdiacutejkorhataacuter emeleacuteseacutet stb) hozza magaacuteval mely egyeacutertelmű nyomaacutes a rendszerek aacutetalakiacutetaacutesa iraacutenyaacuteba
108 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az idősoumldeacutes hataacutesaival kapcsolatos Eu-s strateacutegiaacutek252
Az euroacute bevezeteacuteseacutevel a tagaacutellami koumlltseacutegveteacutesi finansziacuterozaacutesi uumlgyek egyre fontosabbaacute vaacuteltak vaacutelnak az Eu egeacuteszeacuteben Ez a toumlrekveacutes vezetett arra hogy az Euroacutepai Tanaacutecs stockholmi uumlleacuteseacuten (2001) egyeteacuterteacutes szuuml-letett arroacutel hogy a koumlzfinansziacuterozaacutes hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutet a Stabilitaacutesi eacutes noumlvekedeacutesi Egyezmeacuteny eacutes az Aacuteltalaacutenos Gazdasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalak (BEPG ndash Broad Economic Policy Quidelines) keretei koumlzoumltt kell eacuterteacutekelni Ez egy meacuterfoumlldkő volt a gazdasaacutegpolitikaacutek koordinaacutecioacutejaacutenak hosszuacute taacutevuacute perspektiacutevaacuteit illetően amelyet aztaacuten a 2011-ben bevezetett szorosabb euroacutepai gazdasaacutegi-peacutenzuumlgyi stabilitaacutesi rendszer iacutert feluumll
A koumlzoumls bizottsaacutegitanaacutecsi jelenteacutes a bdquokoumlzfinansziacuterozaacutes hozzaacutejaacuterulaacutesa a foglalkoztataacuteshoz eacutes a noumlveke-deacuteshez noumlvekvő minőseacuteg eacutes fenntarthatoacutesaacutegrdquo kereteacuteben a stockholmi uumlleacutesen elfogadtak egy uacuten haacuteromaacuteguacute strateacutegiaacutet az idősoumldő neacutepesseacuteg koumlltseacutegveteacutest eacuterintő hataacutesainak kezeleacuteseacutere amely strateacutegia az Aacuteltalaacutenos Gaz-dasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalak reacuteszeacuteveacute vaacutelt
A haacuteromaacuteguacute strateacutegia az alaacutebbi elemekből tevődik oumlssze a koumlltseacutegveteacutesi deficit koumlzadoacutessaacuteg gyors csoumlkkenteacutese annak eacuterdekeacuteben hogy csoumlkkentseacutek az idősoumldő neacutepesseacuteg szuumlkseacutegleteivel oumlsszefuumlggő koumlltseacutegveteacutesi kiadaacutesokataacutetfogoacute munkaerő-piaci reformok elindiacutetaacutesa beleeacutertve az adoacute- eacutes segeacutelyrendszereket annak eacuterdekeacuteben hogy magasabb foglalkoztataacutesi raacutetaacutekat eacuterjenek el kuumlloumlnoumls tekintettel az idősebb emberekre eacutes a nőkre a nyugdiacutejrendszerek ambicioacutezus reformjaacutenak elindiacutetaacutesa annak eacuterdekeacuteben hogy a nyugdiacutejrendszereket egeacuteszseacuteges peacutenzuumlgyi keretek koumlzoumltt tartsaacutek eacutes biztosiacutetsaacutek a generaacutecioacutek koumlzoumltti egyensuacutelyt
A tagaacutellami nyugdiacutejrendszerek peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutenak eacuterteacutekeleacutese a haacuteromaacuteguacute strateacutegia alapelvein nyugszik A koumlzoumls nyugdiacutejjelenteacutes koumlvetkezteteacutesei nagymeacuterteacutekben a tagorszaacutegok egyeacuteni megkoumlzeliacuteteacutes moacuted-jaacuten alapulnak amelyek a nyugdiacutejrendszer eacutes a koumlzfinansziacuterozaacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesaacutet a sajaacutet or-szaacuteguk kereteacuteben vizsgaacuteltaacutek
A nyugdiacutejak koordinaacutecioacuteja az Euroacutepai Unioacuteban unioacutes szinten a nyugdiacutejak koordinaacutecioacuteja alapvetően keacutet szaacutelon valoacutesul meg egyreacuteszt a gazdasaacutegpolitikai koordinaacutecioacute kereteacuteben maacutesfelől a nyugdiacutejakra vonatkozoacute nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszerrel (Open Method of Coordination ndash OMC) Miutaacuten ezeknek az eljaacuteraacutesoknak elteacuterő a hataacuteskoumlre elteacuterő jogi alapokon nyugszanak eacutes elteacuterő az illeteacutekesseacuteguumlk nem aacutert tisztaacuteban lenni a koumlztuumlk leacutevő kuumlloumlnbseacutegekkel
Az alapvető kuumlloumlnbseacuteg a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelpolitikai koordinaacutecioacutera vonatkozoacutean az Alapszerződeacutesből ered Miacuteg a Szerződeacutes a tagorszaacutegokat arra koumltelezi hogy gazdasaacutegpolitikaacutejukat az Aacuteltalaacutenos Gazdasaacuteg-politikai Iraacutenyvonalak szerint előiacutertak szerint koordinaacuteljaacutek addig a szociaacutelpolitikai teruumlleteken egy bdquopuha moacutedszerűrdquo koordinaacutecioacutet alkalmaznak ami nem eacuterinti a tagorszaacutegok szociaacutelis veacutedelmi rendszereacutenek funda-mentaacutelis elemeit
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 109
A nyitott koordinaacutecioacute egy kiegeacutesziacutető eacutes addicionaacutelis eszkoumlz Azt a ceacutelt szolgaacutelja hogy segiacutetsen a tagorszaacute- goknak a nemzeti politikaacutejukat a koumlzoumlsen elfogadott ceacutelok iraacutenyaacuteba fejleszteni Ez azt jelenti hogy a nyug-diacutejrendszerek meghataacuterozaacutesaacutenak alapelvei műkoumldteteacutesuumlk szabaacutelyozaacutesuk alapvetően tagaacutellami hataacuteskoumlr-ben vannak Ez aloacutel csak a piaci alapon műkoumldő nyugdiacutejrendszerek keacutepeznek kiveacutetelt mivel ezek az aacuteruk eacutes szolgaacuteltataacutesok szabad mozgaacutesaacutenak Eu-alapelvei miatt unioacutes szabaacutelyozaacutes alaacute esnek ugyanakkor van-nak olyan teruumlletek ndash mint amilyen a taacutersadalom idősoumldeacutese ndash amelyek eseteacuteben a tagorszaacutegok jelentős reacute-sze hasonloacute kihiacutevaacutesokkal neacutez szembe iacutegy hateacutekony lehet a koumlzoumls felleacutepeacutes az egymaacutestoacutel tanulaacutes A nyitott koordinaacutecioacute kereteacuteben a tagaacutellam szabadon doumlnthet egy adott moacutedszer vagy ajaacutenlaacutes bevezeteacuteseacuterőlAmi az Aacuteltalaacutenos Gazdasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalak eacutes a nyitott koordinaacutecioacute nyugdiacutejakra eacuterveacutenyes oumlssze- fuumlggeacuteseit eacutes elfogadott szerepkoumlreacutet illeti ezek a laekeni csuacutecson a Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacuteg (SPC) eacutes a Gazdasaacutegpolitikai Bizottsaacuteg egyuumlttes jelenteacuteseacuteben keruumlltek meghataacuterozaacutesra Ebben egyebek mellett azt is roumlgziacutetetteacutek hogy a bdquonyitott koordinaacutecioacute nem befolyaacutesolhatja eacutes vaacuteltoztathatja meg a politikai doumlnteacuteshozoacutek felelősseacutegeacutet az euroacutepai eacutes nemzeti szintekenrdquo tovaacutebbaacute azt hogy bdquoez a moacutedszer az amuacutegy joacutel funkcionaacuteloacute unioacutes folyamatok mellett azt kiegeacutesziacutetve műkoumldikrdquoTovaacutebbi fontos elteacutereacutes a keacutet moacutedszer koumlzoumltt az hogy a gazdasaacutegpolitikai iraacutenyvonalak hataacutelya alatt van lehetőseacuteg ajaacutenlaacutesokat megfogalmazni a tagorszaacutegok feleacute miacuteg ez a nyitott koordinaacutecioacute eseteacuteben nem szokaacutes A nyugdiacutejpolitikaacutekroacutel a nyitott koordinaacutecioacute kereteacuteben keacutesziacutetett nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutesek mellett a kon- ver gen ciaprogramok kereteacuteben tesznek meacuteg emliacuteteacutest Ezeken kiacutevuumll az ajaacutenlott nemzeti reformok veacutegrehaj-taacutesa aacutetvilaacutegiacutetaacutesaacutera eacutes eacuterteacutekeleacuteseacutere keacutesziacutetett uacuten Iraacutenyelvek Veacutegrehajtaacutesi Jelenteacutesben teacuternek ki a nyugdiacutejak keacuterdeacuteseacutere amelyhez a tagorszaacutegoknak eacutevente kell informaacutecioacutet szolgaacuteltatni
Mint laacutethatoacute a keacutetfeacutele eljaacuteraacutes soraacuten a folyamatok kuumlloumlnboumlző eacuterveacutenyesseacutegűek a nyugdiacutejakra vonatkozoacutean a kezdetektől fontosnak tekintetteacutek hogy a koumlvetkezteteacutesek eacutes politikai uumlzenetek konzisztensek legyenek a kuumlloumlnboumlző jelenteacutesekben Ezt erősiacutetette meg a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszeren alapuloacute koumlzoumls nyugdiacutejjelenteacutes amelyet az első iacutezben 2002 szeptembereacuteben benyuacutejtott tagaacutellami jelenteacutesek alapjaacuten keacutesziacutetettek el Az első egyuumlttes jelenteacutes alapjaacuten jutott arra a koumlvetkezteteacutesre az Euroacutepai Tanaacutecs 2003 maacuterciusaacuteban a bruumlsszeli uumlleacute-seacuten hogy a nyugdiacutejreform szuumlkseacutegesseacutegeacutet hateacutekonyabban kell szorgalmazni a tagaacutellamokban a neacutepesseacuteg idősoumldeacuteseacutenek kihiacutevaacutesai miatt amennyiben a koumlzfinansziacuterozaacutesi rendszerek hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutet biz-tosiacutetani kiacutevaacutenjaacutek
A koumlzoumls nyugdiacutejjelenteacutes tartalmaz egy eacuterteacutekeleacutest a gazdasaacutegpolitikai iraacutenyvonalak szaacutemaacutera is amely egyben ajaacutenlaacutes a koumlvetkező haacuterom eacutevre A Bizottsaacuteg ajaacutenlaacutesa a Aacuteltalaacutenos Gazdasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalak nyugdiacutejrendszerekre alkalmazandoacute reacuteszeacutere a koumlvetkező volt a nyugdiacutejrendszerek reformjaacutenak kialakiacutetaacutesa bevezeteacutese eacutes hateacutekony megvaloacutesiacutetaacutesa szuumlkseacuteges oumlsztoumlnoumlzni kell tovaacutebbaacute a polgaacuterok tovaacutebbi foglalkoztataacute-saacutet aktivitaacutesuk kiterjeszteacuteseacutet a nyugdiacutej- eacutes a szemeacutelyi joumlvedelemadoacute rendszereacutebe illesztett oumlsztoumlnzők kiala-kiacutetaacutesaacuteval-moacutedosiacutetaacutesaacuteval annak eacuterdekeacuteben hogy az visszaszoriacutetsa a korai nyugdiacutejba vonulaacutesi gyakorlatot eacutes
110 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
keacutesleltesse a munkaerőpiacroacutel valoacute visszavonulaacutest Tovaacutebbaacute a nyugdiacutejrendszereket olyannaacute kell tenni hogy keacutepesek legyenek megfelelően kezelni a demograacutefiai folyamatokat eacutes a vaacuterhatoacute eacutelettartam-noumlvekedeacutest
Emellett maacuter ekkor is megfogalmazoacutedott hogy a nyugdiacutejrendszereket a joumlvőben ceacutelszerű diverzifikaacutelni Ennek eacuterdekeacuteben noumlvelni szuumlkseacuteges a tőkefedezeti nyugdiacutejrendszer suacutelyaacutet eacutes biztosiacutetani kell a kiegeacutesziacutető nyugdiacutejrendszerek szeacuteles koumlrű eleacuterhetőseacutegeacutet Fokozni kell az ilyen ellaacutetaacutesok biztonsaacutegaacutet csakuacutegy mint a jaacuteruleacutekbefizeteacutesek eacutes ellaacutetaacutesok koumlzoumltti kapcsolat aacutettekinthetőseacutegeacutet
A nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutejaacutenak főbb szakaszai253
Első szakasz 2001ndash2005A nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacuteja kereteacuteben a 15 tagaacutellam 2002 szeptembereacuteben nyuacutejtotta be nemzeti strateacutegai jelenteacuteseacutet a nyugdiacutejakroacutel amelyet a Bizottsaacuteg reacuteszeacuteről egy koumlzoumls dokumentum elkeacutesziacuteteacutese koumlvetett Az első egyuumlttes jelenteacutest a megfelelő eacutes fenntarthatoacute nyugdiacutejakroacutel az Euroacutepai Tanaacutecs 2003 tavaszi uumlleacutese taacutergyalta A nyugdiacutejstrateacutegiai jelenteacutesek elkeacutesziacuteteacuteseacutenek maacutesodik forduloacutejaacutera 2005-ben keruumllt sor immaacuter a 2004-ben uacutejonnan csatlakozott 10 orszaacuteg bevonaacutesaacuteval
A jelenteacutesek elkeacutesziacuteteacuteseacutenek menetrendje a koumlvetkező a Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacuteg (SPC) reacuteszletes uacutet-mutatoacutet ad ki a jelenteacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutere vonatkozoacutean Ebben leiacuterja hogy az egyes ceacutelkitűzeacutesek menteacuten milyen teacutenyezőket ceacutelszerű figyelembe venni milyen keacuterdeacuteseket kell megvaacutelaszolni Tovaacutebbaacute rendelkezeacutesre bocsaacutet-ja a ceacutelokhoz kapcsoloacutedoacute indikaacutetorok legfrisebb verzioacutejaacutet (miutaacuten az euroacutepai statisztikai hivatal az Eurostat ezt a nemzeti statisztikai hivatalokkal egyeztette)
A 2005-oumls jelenteacutes az uacutej tagaacutellamok szaacutemaacutera egy reacuteszletesebb jelenteacutesteacuteteli koumltelezettseacuteget iacutert elő mivel a 11 koumlzoumlsen elfogadott ceacutelkitűzeacutes menteacuten egyenkeacutent be kellett mutatniuk hogy nyugdiacutejrendszeruumlk mennyi-ben felel meg ezeknek a ceacutelkitűzeacuteseknek A reacutegebbi tagaacutellamoknak elegendő volt ekkor csak az előrehala-daacutesroacutel beszaacutemolniuk
A nemzeti strateacutegai jelenteacutesek benyuacutejtaacutesaacutet koumlvetően 2005 szeptembereacuteben a jelenteacutesek reacuteszletes feluumllvizs-gaacutelataacutera keruumllt sor a tagaacutellamok aktiacutev bevonaacutesaacuteval A tagaacutellami jelenteacutesekbőlegyuumlttes jelenteacutes keacuteszuumllt amely egyreacuteszt azonosiacutetotta a rendszerek erősseacutegeit gyenge pontjait maacutesreacuteszt a strateacutegiailag kiemelt teacutemaacutekra hiacutev-ta fel a figyelmet Az alaacutebbiakban talaacutelhatoacute az 11 nyugdiacutejstrateacutegiai ceacutelkitűzeacutes amelyeket 2006-toacutel oumlsszevontak haacuterom fő ceacutelkitűzeacutesseacute (laacutesd keacutesőbb)
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 111
A 11 koumlzoumls ceacutelkitűzeacutesMegfelelőseacutegi ceacutelkitűzeacutesek A tagaacutellamoknak meg kell őrizniuumlk a nyugdiacutejrendszerek azon jellegzetesseacutegeacutet hogy azok megfeleljenek a szociaacutelis ceacutelkitűzeacuteseknek E ceacutelboacutel a sajaacutetos tagaacutellami koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt biztosiacutetaniuk kell az alaacutebbi ceacuteloknak valoacute megfeleleacutest
1 Gondoskodni arroacutel hogy az időseket ne fenyegesse a szegeacutenyseacuteg eacutes hogy tisztesseacuteges sziacutenvonalon eacuteljenek hogy osztozzanak orszaacuteguk gazdasaacutegi joacuteleacuteteacuteben eacutes ennek megfelelően reacuteszt vehessenek a taacutersadalmi szociaacutelis eacutes kulturaacutelis eacuteletben 2 Megfelelő aacutellami eacutesvagy magaacuten-nyugdiacutejkonstrukcioacutek hozzaacutefeacuterhetőveacute teacutetele annak eacuterdekeacuteben hogy minden magaacutenszemeacutely olyan nyugdiacutejjogosultsaacutegra tehessen szert amely bizonyos meacuteltaacutenyos keretek koumlzoumltt a nyugdiacutejba vonulaacutest koumlvetően is lehetőveacute teszi szaacutemaacutera eacuteletsziacutenvonalaacutenak fenntartaacutesaacutet 3 Erősiacuteteni kell a generaacutecioacutek belső szolidaritaacutesaacutet eacutes a kuumlloumlnboumlző generaacutecioacutek koumlzoumltti szolidaritaacutest
Fenntarthatoacutesaacutegi ceacutelkitűzeacutesek A tagaacutellamoknak egy toumlbbcsatornaacutes strateacutegiaacutet kell koumlvetniuumlk annak eacuterdekeacuteben hogy nyugdiacutejrendszereik egeacuteszseacuteges peacutenzuumlgyi laacutebakon aacutelljanak beleeacutertve a politikaacutek megfelelő kombinaacutecioacutejaacutet iacutegy
4 A foglalkoztataacutes magas szintjeacutenek eleacutereacutese toumlbbek koumlzoumltt aacutetfogoacute munkaerő-piaci reformokkal az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegiaacutenak (EFS) megfelelően eacutes az Aacuteltalaacutenos Gazdasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalakban (BEPG) foglaltak szerint 5 Gondoskodni kell arroacutel hogy a munkaerő-piaci eacutes Gazdasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalak mellett a szociaacutelis veacutedelem oumlsszes vonatkozoacute aacutega kuumlloumlnoumlsen a nyugdiacutejrendszerek hateacutekonyan oumlsztoumlnoumlzzeacutek az idős munkavaacutellaloacutek reacuteszveacuteteleacutet hogy a munkavaacutellaloacutek ne eacuterezzenek oumlsztoumlnzeacutest a korhataacuter előtti nyugdiacutej igeacutenybeveacuteteleacutere eacutes hogy semmi se buumlntesse a toumlrveacutenyben meghataacuterozott nyugdiacutejkorhataacuter eleacutereacutese utaacuteni munkaerőpiacon maradaacutest tovaacutebbaacute a nyugdiacutejrendszerek tegyeacutek lehetőveacute eacutes segiacutetseacutek a leacutepcsőzetes visszavonulaacutest 6 Az aacutellamhaacuteztartaacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutera vonatkozoacute aacuteltalaacutenos ceacutelkitűzeacutesek ismereteacuteben megfelelő eszkoumlznek tekinthető a nyugdiacutejrendszerek megreformaacutelaacutesa ugyanakkor a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutehoz szilaacuterd eacutes megalapozott koumlltseacutegveteacutesi politikaacutera van szuumlkseacuteg toumlbbek koumlzoumltt szuumlkseacuteg eseteacuten az aacutellamadoacutessaacuteg meacuterseacutekleacuteseacutere Az ennek eacuterdekeacuteben elfogadott strateacutegiaacutek reacutesze lehet a nyugdiacutej-ceacuteltartaleacutekalapok leacutetrehozaacutesa7 Gondoskodni kell arroacutel hogy a nyugdiacutejra vonatkozoacute rendelkezeacutesek eacutes reformok meacuteltaacutenyos egyensuacutelyt teremtsenek az aktiacutev populaacutecioacute eacutes a nyugdiacutejasok koumlzoumltt oly moacutedon hogy nem terhelik tuacutel az előbbieket meacuteltaacutenyos eacutes eleacutegseacuteges nyugdiacutejat biztosiacutetanak az utoacutebbiaknak 8 Megfelelő szabaacutelyzoacute keretrendszerekkel eacutes szilaacuterd gazdaacutelkodaacutessal kell gondoskodni arroacutel hogy a magaacutenpeacutenzekből eacutes aacutellami peacutenzekből finansziacuterozott rendszerek megfelelő hateacutekonysaacuteggal finansziacuterozhatoacutesaacuteggal hordozhatoacutesaacuteggal eacutes biztonsaacuteggal folyoacutesiacutetsaacutek a nyugdiacutejat
Modernizaacutecioacutes ceacutelkitűzeacutesek nyugdiacutejrendszerek modernizaacutecioacuteja a gazdasaacuteg taacutersadalom eacutes az egyeacutenek vaacuteltozoacute szuumlkseacutegleteihez igazodva
9 Gondoskodni kell arroacutel hogy a nyugdiacutejrendszerek megfeleljenek a rugalmassaacuteg eacutes a biztonsaacuteg koumlvetelmeacutenyeinek a munkaerőpiacon a tagaacutellamok adoacuterendszereinek koherenciaacutejaacutet nem eacuterintve a munkaerőpiac belső eacutes hataacuteron tuacuteli mobilitaacutesa eacutes a foglalkoztataacutes nem egyseacuteges moacutedozatai ne meacuterseacutekeljeacutek a munkavaacutellaloacutek nyugdiacutejjogosultsaacutegait eacutes a nyugdiacutejrendszerek ne feacutekezzeacutek az oumlnalkalmazaacutest
112 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
10 A nyugdiacutejrendelkezeacutesek feluumllvizsgaacutelata azzal a ceacutellal hogy az unioacutes toumlrveacuteny alapjaacuten vaacutellalt koumltelezettseacutegek figyelembeveacuteteleacutevel eacuterveacutenyesiacutetseacutek a nők eacutes feacuterfiak eseacutelyegyenlőseacutegeacutenek elveacutet 11 A nyugdiacutejrendszereket aacutettekinthetőbbeacute kell tenni fokozni kell a koumlruumllmeacutenyekhez valoacute alkalmazkodaacutes keacutepesseacutegeacutet hogy az aacutellampolgaacuterok tovaacutebbra is biacutezzanak ezekben az ellaacutetoacuterendszerekben Megbiacutezhatoacute eacutes koumlzeacuterthető informaacutecioacutekra van szuumlkseacuteg a nyugdiacutejrendszerek hosszuacute taacutevuacute kilaacutetaacutesairoacutel kuumlloumlnoumls tekintettel a jaacuteradeacutekok eacutes jaacuteruleacutekok alakulaacutesaacutera Taacutemogatni kell a lehető legszeacutelesebb konszenzust a nyugdiacutejpolitika eacutes reformok tereacuten Hateacutekonyabbaacute kell tenni a nyugdiacutejreformok eacutes iraacutenyelvek nyomon koumlveteacuteseacutenek moacutedszertani alapjait
Maacutesodik szakasz 2006ndash20102006-toacutel a lisszaboni strateacutegia feacutelidős feluumllvizsgaacutelataacutet koumlvetően az Eu tagaacutellamainak megaacutellapodaacutesa alapjaacuten eacuteletbe leacutepett az uacuten egyszerűsiacutetett-modernizaacutelt eljaacuteraacutes (vagyis rsquostreamliningrsquo) a nyitott koordinaacutecioacute teruumlleteacuten Ennek koumlvetkezteacuteben 2006-toacutel egy egyseacuteges nemzeti strateacutegiai jelenteacutest kellett keacutesziacuteteni a haacuterom jelentős szociaacutelis szakpolitikai teruumllet bevonaacutesaacuteval a taacutersadalmi kirekesztődeacutes a nyugdiacutejrendszerek valamint az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi rendszerek strateacutegiai iraacutenyairoacutel eacutes a tervezett inteacutezkedeacuteseiről
Ennek kereteacuteben tehaacutet egy egyseacuteges a 2006ndash2008 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacute a Szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel szoacuteloacute nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutere keruumllt sor Az egyszerűsiacuteteacutes a nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutejaacutenak kereteit nagyban eacuterintette mivel a nyugdiacutej ezen egyseacuteges jelenteacutes maacute-sodik oumlnaacutelloacute fejezeteacuteveacute vaacutelt ami egyben a koraacutebbi 11 ceacutelkitűzeacutes oumlsszevonaacutesaacutet egyszerűsiacuteteacuteseacutet is magaacuteval hozta az alaacutebbiak szerint
A nyugdiacutejak megfelelőseacutege bdquoA generaacutecioacutek koumlzoumltti eacutes generaacutecioacutekon beluumlli szolidaritaacutes eacutes meacuteltaacutenyossaacuteg szellemeacuteben biztosiacutetani kell a megfelelő nyugdiacutejjoumlvedelmeket mindenki szaacutemaacutera ami lehetőveacute teszi hogy az eacuterintettek nyugdiacutejazaacutesaacutet koumlvetően eacuteletsziacutenvonaluk megfelelő szinten maradjonrdquoA nyugdiacutejak fenntarthatoacutesaacutega bdquoA koumlz- eacutes magaacutenfinansziacuterozaacutesuacute nyugdiacutejrendszerek peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutet biztosiacutetani kell figyelembe veacuteve a koumlzfinansziacuterozaacutesi terheket eacutes a neacutepesseacuteg eloumlregedeacuteseacutet illetve az eloumlregedeacutes koumlltseacutegveteacutesi koumlvetkezmeacutenyeinek kezeleacuteseacutet ceacutelzoacute haacuteromaacuteguacute strateacutegia kontextusaacutet nevezetesen a hosszabb munkaacuteban toumlltoumltt eacutelet eacutes az aktiacutev oumlregedeacutes taacutemogataacutesaacuteval a jaacuteruleacutekok eacutes az ellaacutetaacutesok koumlzoumltti megfelelő eacutes meacuteltaacutenyos egyensuacutely megteremteacuteseacutevel valamint a vaacuteromaacutenyfedezeti eacutes magaacutennyugdiacutejrendszerek megfizethetőseacutegeacutenek taacutemogataacutesaacuteval eacutes biztonsaacutegaacutenak előmozdiacutetaacutesaacutevalrdquoA nyugdiacutejak modernizaacutecioacuteja bdquoBiztosiacutetani kell hogy a nyugdiacutejrendszerek aacutetlaacutethatoacuteak a nők eacutes feacuterfiak toumlrekveacuteseihez igeacutenyeihez alkalmazkodoacuteak a modern taacutersadalmi koumlvetelmeacutenyeknek a demograacutefiai oumlregedeacutesnek eacutes a strukturaacutelis vaacuteltozaacutesoknak megfelelőek legyenek valamint hogy az eacuterintettek szaacutemaacutera eleacuterhetőek legyenek a szuumlkseacuteges informaacutecioacutek ahhoz hogy nyugdiacutejas eacuteveikre megfelelően tervezhessenek illetve hogy a nyugdiacutejrendszerek reformja a lehető legszeacutelesebb konszenzuson alapuljonrdquo
nemcsak a jelenteacutes szerkezete egyszerűsoumldoumltt de sokkal egyszerűbbeacute vaacutelt az az indikaacutetorkeacuteszlet is amelyre a jelenteacutes monitoringja eacutepuumllt A 2006-os egyseacuteges jelenteacutes a nyugdiacutejak szempontjaacuteboacutel viszonylag roumlvid ter-jedelmű volt mivel a tagaacutellamok egy eacutevvel koraacutebban maacuter reacuteszletes jelenteacutest keacutesziacutetettek neacutehaacuteny tematikus keacuterdeacutes meacutegis reacuteszletesebb kifejteacutesre keruumllt Ezek
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 113
az idősek szaacutemaacutera nyuacutejtott minimumjoumlvedelem kialakiacutetaacutesa (beleeacutertve a nyugdiacutejak eacutes a nyugdiacutejas emberek szaacutemaacutera biztosiacutetott maacutes ellaacutetaacutesok koumlzoumltti kapcsolatot)a jaacuteruleacutekok eacutes az ellaacutetaacutesok koumlzoumltti kapcsolat erősiacuteteacutese (lehetőveacute teacuteve a nyugdiacutejak eacuteletpaacutelya-megkoumlzeliacuteteacuteseacutet beleeacutertve a jaacuteruleacutekkal nem fedezett időtartamok a nők eacutes feacuterfiak taacutersadalmi egyenlőseacutege teacutemaacutekat isa nyugdiacutejkorhataacuter rugalmassaacutega eacutes a hosszabb munkaacuteban toumlltoumltt eacutelet koumlzoumltti kapcsolat a magaacutennyugdiacutejak tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek kulcskeacuterdeacutesei (hateacutekony toumlrveacutenykezeacutesi keretek a hozzaacutefeacutereacutes egyenl őseacutege biztonsaacuteg informaacutecioacute aacutetmeneti koumlltseacutegek a magaacutennyugdiacutejak hozzaacutejaacuterulaacutesa a peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacuteghoz)rendszeres monitorozaacutesi eacutes korrekcioacutes mechanizmusok kifejleszteacutese
A maacutesodik 2008ndash2010-es egyseacuteges jelenteacutes gyakorlatilag vaacuteltozatlan szerkezetben keacuteszuumllt el doumlnteacutes szuumlle-tett arroacutel hogy a nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes kereteacuteben a tagaacutellamok keacuteteacutevente megalkotjaacutek a Szociaacutelis veacutedelemről eacutes taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel szoacuteloacute Nemzeti Strateacutegiai Jelenteacuteseiket (NSJ) eacutes benyuacutejtjaacutek azokat az Euroacutepai Bizottsaacuteghoz A nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom pilleacutere vaacuteltozatlanul a) szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem b) megfelelő eacutes fenntarthatoacute nyugdiacutejrendszerek c) az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer eacutes tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutesi rendszerek szakpolitikai teruumlleteit oumlleli fel
A nyugdiacutejakra vonatkozoacutean Magyarorszaacuteg szaacutemaacutera ndash az Euroacutepai Bizottsaacuteg aacuteltal 2006-ban keacutesziacutetett orszaacuteg-specifikus kihiacutevaacutesok alapjaacuten ndash a koumlvetkezőket nevesiacutetetteacutek az aktiacutev (munkaerő-piaci) befogadaacutes elősegiacuteteacutese a korai nyugdiacutejazaacutes eacutes a rokkantnyugdiacutejazaacutes tovaacutebbi szigoriacutetaacutesaacuteval valamint a komplex rehabilitaacutecioacute felteacutetelei-nek megteremteacuteseacutevel Emellett a nyugdiacutejrendszer hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutenak kiemelt kezeleacuteseacute ajaacutenlot-taacutek annak eacuterdekeacuteben hogy a nyugdiacutejak megfelelőseacutege is tartoacutesan biztosiacutethatoacute legyen Az Euroacutepai Bizottsaacuteg itt a jaacuteruleacutekbefizeteacutesek elkeruumlleacuteseacutenek csoumlkkenteacuteseacutere eacutes az 1997-es nyugdiacutejreform bevezeteacutese miatti magas aacutetmeneti koumlltseacutegek hateacutekony kezeleacuteseacutere hiacutevta fel a figyelmet illetve javasolt inteacutezkedeacuteseket
Harmadik szakasz 2010ndash2012A nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes keretei ebben az időszakban toumlbb teacutenyező egyuumlttes hataacutesaacutera jelentő-sen aacutetformaacuteloacutedtak ami azzal jaacutert hogy menetrendszerűen a 2010-ben aktuaacutelis nyitott koordinaacutecioacutes jelenteacutes elkeacutesziacuteteacutese benyuacutejtaacutesa elmaradt Melyek voltak ezek az okok Mindenekelőtt a 2008-s őszi globaacutelis peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg kirobbanaacutesa amelyet koumlvetően bizonyos folyamatok ndash legalaacutebbis aacutetmenetileg ndash kiszaacutemiacutet-hatatlannaacute vaacuteltak Maacutesik leacutenyeges teacutenyező az Euroacutepa 2020 strateacutegia megjeleneacutese amely a koraacutebbi lisszaboni strateacutegiaacutehoz keacutepest radikaacutelisan elteacuterő struktuacuteraacutet vaacutezolt ehhez pedig nem illettek a koraacutebban kialakiacutetott nyitott koordinaacutecioacutes keretek a szociaacutelis veacutedelem eacutes taacutersadalmi befogadaacutes teruumlleteacuten
A globaacutelis vaacutelsaacutegra adott unioacutes vaacutelaszleacutepeacutes egyik fontos momentuma a megerősiacutetett gazdasaacutegi kormaacuteny-zaacutes volt amely egyebek mellett a tagaacutellami koumlltseacutegveteacutesi politikaacutek koraacutebbinaacutel joacuteval szorosabb koordinaacutecioacutejaacutet ceacutelozta meg a 2011-ben a magyar elnoumlkseacuteg idejeacuten bevezetett Euroacutepai Stabilitaacutesi Mechanizmus (ESM) kere-teacuteben A mechanizmus eacutes az ehhez kapcsoloacutedoacute megvaloacutesiacutetaacutesi feladatok miatt sem idő sem lehetőseacuteg nem volt a megfelelő keretek kialakiacutetaacutesaacutera
114 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Ez a haacutetteacuter mindenesetre magyaraacutezatul szolgaacutel arra mieacutert nem folytathatoacute a nyugdiacutejak teruumlleteacuten a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer ugyanuacutegy mint koraacutebban Raacuteadaacutesul az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacuteban a nyugdiacutejak szerepe aacutetteacuteteles koumlzvetett jellegű a foglalkoztataacutespolitikai illetve a szegeacutenyseacuteg meacuterseacutekleacuteseacutere iraacutenyuloacute ceacutelkitűzeacutesek haacutettereacuteben jelenik meg Maacutesfelől viszont a nyugdiacutejak szerepe mind az idősoumldeacutes megfelelő kezeleacuteseacutevel kap-csolatban mind pedig a gazdasaacutegpolitikai koordinaacutecioacute szempontjaacuteboacutel is nagyon leacutenyeges a nyugdiacutejalapok deficitje nagymeacuterteacutekben hat a tagaacutellami koumlltseacutegveteacutesek deficitjeacutere ezen keresztuumll pedig az euroacute stabilitaacutesaacutera nem meglepő tehaacutet hogy 2010-ben nem is egy de toumlbb euroacutepai kezdemeacutenyezeacutes is a nyugdiacutejrendszerekre iraacutenyult Ennek az eacutevnek a nyaraacuten jelentette meg eacutes bocsaacutetotta konzultaacutecioacutera az Euroacutepai Bizottsaacuteg bdquoA megfe-lelő fenntarthatoacute eacutes biztonsaacutegos nyugdiacutejrendszerek feleacuterdquo ciacutemű Zoumlld koumlnyveacutet
Az Eu Gazdasaacutegpolitikai eacutes szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutegaacutenak 254 egyuumlttműkoumldeacutese a nyugdiacutejak teruumlleteacuten
2010 kiemelt eacutevnek tekinthető az euroacutepai nyugdiacutej-szakpolitika szempontjaacuteboacutel mivel a nyugdiacutejak teruumlleteacuten keacutet kiemelt kezdemeacutenyezeacutessel is előaacutellt az Eu Bizottsaacuteg Az egyik az Eu Gazdasaacutegpolitikai eacutes Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutegaacutenak koumlzoumls teveacutekenyseacutege a megfelelő eacutes fenntarthatoacute nyugdiacutejak biztosiacutetaacutesaacutera vonatkozoacutean a 2010-es kiemelt tematikus nyugdiacutejnapirend volt A koumlzoumls egyuumlttműkoumldeacutes haacutettereacuteben az munkaacutelt hogy az euroacutepai nyugdiacutejrendszerek meacuteretuumlk hatoacutekoumlruumlk sajaacutetos hosszuacute taacutevuacute elkoumltelezettseacuteguumlk miatt mindenkeacuteppen kiemelt figyelmet igeacutenyelnek a szociaacutelis veacutedelmi rendszeren beluumll ezeacutert oumlnaacutelloacute napirenddel toumlbb magas szintű bizott-saacuteg bevonaacutesaacuteval indokolt aacutetfogoacute jelenteacutest keacutesziacuteteni a teacutemaacuteban
Keacutet teacutenyezőt meg kell meacuteg emliacuteteni amelyeknek fontos szerepuumlk volt abban hogy a nyugdiacutejak ilyen moacute-don tematikus foacutekuszba keruumlltek az egyik a 2008-as globaacutelis peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesai a maacutesik pedig az Euroacutepa 2020 strateacutegia A vaacutelsaacuteg hataacutesaacutera ekkorra maacuter nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy az uacuten tőkefedezeti nyugdiacutejalapok befekteteacuteseik mintegy 20-25 szaacutezaleacutekaacutet elvesziacutetetteacutek ami koumlzoumls felleacutepeacutest eacutes igazodaacutest tett szuumlkseacutegesseacute Az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacuteban a nyugdiacutejrendszerek mind a ceacutelkitűzeacutesek mind pedig a zaacuteszloacutes-hajoacute kezdemeacutenyezeacutesek koumlzoumltt csak eacuterintőlegesen aacutetteacutetelesen jelentek meg (a szegeacutenyseacutegellenes ceacutelkitűzeacutes meacuterseacutekleacuteseacuteben eacutes a foglalkoztataacutespolitikai ceacutelok megvaloacutesulaacutesaacuteban emliacutetve) A lisszaboni strateacutegiaacutet felvaacuteltoacute Euroacutepa 2020 strateacutegia elteacuterő struktuacuteraacuteja suacutelypontjai miatt a nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmus koraacutebbi keretei nem voltak alkalmasak az uacutej keretekről pedig meacuteg nem szuumlletett doumlnteacutes
A koumlztes jelenteacutes kiemelte hogy azoknak a koumlzpolitikaacuteknak a taacutemogataacutesa amelyek a fenntarthatoacute hoz-zaacutefeacuterhető eacutes megfelelő nyugdiacutejjoumlvedelmek biztosiacutetaacutesaacutera iraacutenyulnak uacutegy a jelenben mind a joumlvőben priori-taacutes marad az Euroacutepai unioacuteban Az egyes tagorszaacutegokban azonban az alapvetően hasonloacute kihiacutevaacutesok mellett a nyugdiacutejak teruumlleteacuten szaacutemos jelentősnek tekinthető elteacutereacutes is megfigyelhető a neacutepesseacuteg demograacutefiai idő-soumldeacuteseacutenek uumltemeacutetől kezdve a nyugdiacutejellaacutetaacutesok biztosiacutetaacutesi formaacuteinak elteacuterő voltaacuten aacutet a noumlvekedeacutesi potenciaacutel a verseny eacutes a peacutenzuumlgyi helyzetből fakadoacute korlaacutetok tekinteteacuteben Koumlzoumls kihiacutevaacuteskeacutent jelentkezik ugyanak-kor a koumlzkiadaacutesoknak a neacutepesseacuteg idősoumldeacutese miatt előrejelzett noumlvekedeacutese a tagaacutellamokban Ezeacutert a koumlzoumls
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 115
szakpolitikai felleacutepeacutes javiacutethatja a koumlzfinansziacuterozaacutes hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutet miacuteg a nyugdiacutejak teruumlleteacuten a megfelelőseacuteg eacutes fenntarthatoacutesaacuteg biztosiacutetaacutesa az alapvető feladat
A koumlztes jelenteacutes oumlsszefoglalja a tagorszaacutegokban az elmuacutelt egy-maacutesfeacutel eacutevtizedben bevezetett eacutes veacutegrehaj-tott nyugdiacutejreformok eacutes inteacutezkedeacutesek főbb iraacutenyait nevezetesen a nyugdiacutejrendszerbe toumlrteacutenő befizeteacutesekhez kapcsoloacutedoacute elosztaacutes mint alapelv erősoumldeacutese a befizeteacutesekkel meghataacuterozott rendszerek nagyobb szere-pe automatikus eacuterteacutekkoumlveteacutesi mechanizmusok megalapozaacutesa a nyugdiacutejak eacuterteacutekaacutelloacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesaacutera a nyugdiacutejrendszerek eacutes nyugdiacutejcsomag komplexitaacutesaacutenak noumlveleacutese nyugdiacutejreformokat taacutemogatoacute munkaerő-piaci inteacutezkedeacutesek bevezeteacutese A fejezet kapcsaacuten a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutenek eacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutenak eredmeacutenyei is kieacuterteacutekeleacutesre keruumllnek mind a jelenlegi mind pedig a hosszuacute taacutevon vaacuterhatoacute hataacutesok szempont-jaacuteboacutel kuumlloumlnoumls tekintettel a neacutepesseacuteg idősoumldeacuteseacutenek a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutera gyakorolt taacutevlati hataacutesaira
A dokumentum ezt koumlvetően kiteacuter a vaacutelsaacuteg roumlvid eacutes hosszuacute taacutevuacute hataacutesaira eacutes raacutemutat arra hogy mikoumlzben a vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutes jelei maacuter Euroacutepa-szerte megmutatkoznak a vaacutelsaacuteg hosszuacute taacutevuacute hataacutesai ndash ameny-nyiben azokat nem kezelik hateacutekonyan ndash sokkal eacuterzeacutekenyebben eacuterinthetik a joumlvőbeli nyugdiacutejasokat A vaacutelsaacuteg eacutes az oumlregedeacutessel oumlsszefuumlggő hosszuacute taacutevuacute kiadaacutesnoumlvekedeacutes tovaacutebbi nyomaacutest gyakorol a nyugdiacutejrendszerek megfelelő aacutetalakiacutetaacutesaacutenak iraacutenyaacuteba A felosztoacute-kirovoacute nyugdiacutejrendszerekben egyre inkaacutebb jellemzőveacute vaacutelik hogy a nyugdiacutej-megaacutellapiacutetaacutesok az eacuteletpaacutelya egeacuteszeacutet feloumllelő keresetalapuacute hozzaacutejaacuterulaacutesokon fognak alapulni Az elemzeacutes kiteacuter a tőkefedezeti rendszerek megfelelőseacutegi eacutes fenntarthatoacutesaacutegi kockaacutezataira is A tagaacutellamok toumlbbseacutege aacuteltal eddig bevezetett reforminteacutezkedeacutesek ugyan nagyon fontos leacutepeacutest jelentenek a fenntarthatoacute nyugdiacutejrendszerek kialakiacutetaacutesaacutenak iraacutenyaacuteba aacutem tovaacutebbi inteacutezkedeacutesekre van szuumlkseacuteg a megfelelő nyugdiacutejjaacuteru-leacutek fedezeteacutenek biztosiacutetaacutesaacutehoz
A dokumentum bemutatja a nyugdiacutejrendszerekkel kapcsolatos hosszuacute taacutevuacute kihiacutevaacutesokat is Raacutemutat azokra az oumlsszetevőkre amelyet kezelni kell annak eacuterdekeacuteben hogy a joumlvőben a nyugdiacutejak fenntarthatoacutesaacutegaacutet eacutes megfelelőseacutegeacutet biztonsaacutegos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt lehessen megteremteni a koumlzkiadaacutesok noumlvekedeacuteseacutere eacutes a magasabb nyugdiacutejjoumlvedelmekre iraacutenyuloacute nyomaacutesra egy olyan időszakban amikor a peacutenzuumlgyi felteacutetelek joacuteval tuacutelfesziacutetettebbek mint baacutermikor koraacutebban Azt is megaacutellapiacutetja az elemzeacutes hogy a vaacutelsaacuteg laacutethatoacutean noumlvelte az egyes nyugdiacutejpilleacuterek koumlzoumltti koumllcsoumlnoumls fuumlggőseacuteget eacutes meghataacuterozottsaacutegot is
Veacuteguumll pedig a jelenteacutes arra a koumlvetkezteteacutest jut hogy a legtoumlbb nyugdiacutejreform oumlsztoumlnzőket vezetett be a fenntarthatoacutesaacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben A tovaacutebbdolgozaacutessal kapcsolatos oumlsztoumlnzők a nyugdiacutejak megfelelő sziacutenvonalaacutehoz is hozzaacutejaacuterulnak ennek elleneacutere a nyugdiacutejak joumlvőbeni megfelelőseacutegeacutere vonatkozoacute aggodalmak nem alaptalanok Egy euroacutepai szintű egyuumlttműkoumldeacutes a nyugdiacutejak teruumlleteacuten a joumlvőben is komoly hozzaacuteadott eacuterteacuteket moacutedszertani segiacutetseacuteget jelenthet a nyugdiacutejrendszereket eacuterintő tagaacutellami szinten hasonloacute kihiacutevaacutesok kezeleacuteseacutere eacutes moacutedszereire vonatkozoacutean
A jelenteacutes kulcsuumlzenetei ndash a haacuterom fő iraacutenyvonalon beluumll ndash a koumlvetkezők
116 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Kihiacutevaacutesok eacutes veacutegrehajtaacutesAz emberek manapsaacuteg egeacuteszseacutegesebbek eacutes tovaacutebb eacutelnek ezzel egyidejűleg egyre kevesebb gyermek szuumlletik Emiatt a vaacuterhatoacute eacutelettartam folyamatosan noumlvekszik aminek mind gazdasaacutegi mind koumlltseacutegveteacutesi teacuteren mind pedig a taacutersadalmi fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel messze hatoacute koumlvetkezmeacutenyei lesznekAz időskori fuumlggőseacutegi raacuteta jelentős noumlvekedeacuteseacutevel szembesuumllve a legtoumlbb tagaacutellam nyugdiacutejreformokat vezetett be A reformok fontos eredmeacutenyeket hoztak kuumlloumlnoumlsen a koumlzfinansziacuterozaacutesuacute nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutenak illetve a megfelelő nyugdiacutejak biztosiacutetaacutesa tereacuten eacutes az idősebbeknek nyuacutejtott megfelelő minimumellaacutetaacutesok teruumlleteacuten Az előrehaladaacutes elleneacutere a demograacutefiai vaacuteltozaacutesokboacutel eredő kihiacutevaacutesok szaacutemos EU-tagaacutellam eseteacuteben nagymeacuterteacutekben tovaacutebbra is fennaacutellnak ezeacutert sok helyuumltt tovaacutebbi reformok szuumlkseacutegesek
A fennmaradoacute kockaacutezatok suacutelyosbodaacutesa a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg koumlvetkezteacuteben A vaacutelsaacuteg a nyugdiacutejbiztosiacutetaacutesi rendszerek minden tiacutepusaacutet eacuterinti eacutes suacutelyosbiacutetja a rendszerek fenntarthatoacute- saacutegaacutenak eacutes a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesaacutera vonatkozoacute aggodalmakat Az alacsonyabb gaz-dasaacutegi noumlvekedeacutesi kilaacutetaacutesok a noumlvekvő adoacutessaacutegaacutellomaacuteny eacutes a koumlltseacutegveteacutesi deficitek a fenntarthatoacutesaacutegot eacuterintik elsősorban A jelenlegi nyugdiacutejasok aacuteltalaacuteban megfelelően veacutedettek a vaacutelsaacuteggal szemben de a tar-toacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg az alacsonyabb jaacuteruleacutekbefizeteacutesek eacutes az alacsonyabb peacutenzpiaci hozamok negatiacutevan hathatnak az aktiacutev koruacute neacutepesseacuteg de kuumlloumlnoumlsen a fiatalabb generaacutecioacutek nyugdiacutejvaacuteromaacutenyaira A vaacutelsaacuteg előteacuterbe helyezi annak szuumlkseacutegesseacutegeacutet hogy folyamatosan aacutet kell tekinteni a tőkefedezeti nyug- diacutejalapok kockaacutezatmegosztaacutesi rendszereacutet eacutes peacutenzpiaci kitettseacutegeacutenek meacuterteacutekeacutet
Suacutelyosbodoacute kihiacutevaacutesok eacutes kilaacutetaacutesok A megfelelőseacuteg eacutes fenntarthatoacutesaacuteg ugyannak az eacuteremnek a keacutet oldala Az embereknek toumlbbet eacutes hosszabb ideig kell dolgozniuk annak eacuterdekeacuteben hogy mindkettőt biztosiacutetsaacutek Ezzel kapcsolatban nincsenek unifor-mizaacutelt joacute megoldaacutesok minden rendszernek vannak előnyei eacutes haacutetraacutenyai eacutes mindegyiket hozzaacute kell igaziacutetani a hosszuacute taacutevuacute demograacutefiai eacutes gazdasaacutegi trendekhez Ebben a keacuterdeacutesben unioacutes szinten is koordinaacuteltabb teveacutekenyseacuteg szuumlkseacuteges a koncepcioacutek oumlsszehangolaacutesa eacutes a szuumlkseacuteges inteacutezkedeacutesek teruumlleteacuten A foglalkoztataacutesi raacutetaacutek muacutelt eacutevtizedbeli javulaacutesa komoly veszeacutelybe keruumllhet ugyanakkor meacutegis szaacutemottevő igeacuteny van a foglalkoztatottsaacuteg tovaacutebbi noumlveleacuteseacutere A noumlvekedeacutesi kilaacutetaacutesok megfelelő munkaoumlsztoumlnzők nyi-tott munkaerőpiac eacutes noumlvekvő teacutenyleges nyugdiacutejba vonulaacutesi eacuteletkor biztosiacutetaacutesaacutehoz toumlbb embernek toumlbbet eacutes hosszabb ideig kell dolgoznia
A veacutegleges jelenteacutes a koumlztes jelenteacutest kiegeacutesziacutető szakpolitikai koumlvetkezteteacuteseiben haacuterom fontos oumlsszefuumlggeacutest emelt ki
Az euroacutepai nyugdiacutejrendszerek jelentős meacuterteacutekben kuumlloumlnboumlznek minden rendszernek megvannak a maga kockaacutezatai eacutes minden rendszert a hosszuacute taacutevuacute demograacutefiai eacutes gazdasaacutegi trendekhez kell igaziacutetani Kuumlloumln kihiacutevaacutes a kuumlloumlnboumlző kockaacutezatok kezeleacutese valamint a nyugdiacutejak fenntarthatoacutesaacutega eacutes megfelelőseacutege koumlzoumltti
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 117
egyensuacutely megtalaacutelaacutesa Kuumlloumlnoumlsen fontos olyan nyugdiacutejrendszerek kialakiacutetaacutesa amelyek hosszuacute taacutevon nem jelentenek kockaacutezatot ugyanakkor megfelelő szintű ellaacutetaacutesokat biztosiacutetanak A nyugdiacutej-szakpolitikaacuteknak megfelelő nyugdiacutejjoumlvedelmeket kell biztosiacutetaniuk a jelenben eacutes a joumlvőben egy- araacutent Az erre iraacutenyuloacute inteacutezkedeacuteseknek figyelembe kell venniuumlk maacutes joumlvedelemforraacutesokat az adott orszaacuteg helyzeteacutet a helyettesiacuteteacutesi raacutetaacutek kialakiacutetaacutesaacutenaacutel eacutes az időskori szegeacutenyseacuteg elkeruumlleacutese eacuterdekeacuteben A megfelelő eacutes peacutenzuumlgyileg fenntarthatoacute nyugdiacutejak előmozdiacutetaacutesaacutehoz az Eu is hozzaacutejaacuterul Szaacutemos teruumlleten vannak kezdemeacutenyezeacutesek iacutegy az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacutet a nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutejaacutet eacutes a Stabilitaacutesi eacutes noumlvekedeacutesi paktumot is ideeacutertve
zoumlld koumlnyv Feheacuter koumlnyv a nyugdiacutejakroacutel 2010ndash2012255
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2010 juacutelius 7-eacuten Zoumlld koumlnyvet bocsaacutetott ki bdquoA megfelelő fenntarthatoacute eacutes biztonsaacutegos euroacutepai nyugdiacutejrendszerek feleacuterdquo ciacutemmel a nyugdiacutejakroacutel amelynek ceacutelja nyilvaacutenos konzultaacutecioacute lefolytataacutesa az Euroacutepai unioacutenak a nyugdiacutejakkal kapcsolatos szerepvaacutellalaacutesaacuteroacutel paacuterbeszeacuted kezdemeacutenyezeacutese a tagaacutellamokkal az euroacutepai szintű nyugdiacutejkeretekről annak joumlvőbeni iraacutenyvonalairoacutel A Zoumlld koumlnyv azt az alapkeacuterdeacutest jaacuterta koumlrbe hogyan tudja az Eu elősegiacuteteni a maga sajaacutetos eszkoumlzeivel a megfelelő fenntarthatoacute eacutes biztonsaacutegos euroacutepai nyugdiacutejrendszerek megvaloacutesulaacutesaacutet A konzultaacutecioacute 2010 november 15-eacuten zaacuterult eacutes maacuter a Zoumlld koumlnyv kibocsaacutetaacutesakor jelezte a Bizottsaacuteg hogy a konzultaacutecioacute eredmeacutenyekeacutent 2011 maacutesodik feleacuteben iraacutenymutataacuteso-kat eacutes konkreacutet szabaacutelyozaacutesi javaslatokat ajaacutenlaacutesokat tartalmazoacute Feheacuter koumlnyvet kiacutevaacuten koumlzzeacutetenni Erre veacuteguumll csak 2012 februaacuterjaacuteban keruumllt sor
A Zoumlld koumlnyv tartalmaA Zoumlld koumlnyv leszoumlgezi hogy nem vonja keacutetseacutegbe a nyugdiacutejakkal kapcsolatos tagaacutellami hataacuteskoumlrt sem pedig a szociaacutelis partnerek szerepeacutet a nyugdiacutejakat eacuterintő keacuterdeacutesekben eacutes nem kiacutevaacuten leacutetrehozni az egeacutesz Eu teruuml-leteacuten eacuterveacutenyes uniformizaacutelt nyugdiacutejrendszert A Zoumlld koumlnyv szerint az Eu a tagaacutellamok segiacutetseacutegeacutere lehet a fenntarthatoacute nyugdiacutejrendszereik megteremteacuteseacuteben meacutegpedig alapvetően a koordinaacutecioacute bizonyos teruumlleteken (iacutegy a mobilitaacutes keacuterdeacuteseacuteben) a megfelelő jogi keretek biztosiacutetaacutesa eacutes a legjobb gyakorlatok koumlzreadaacutesa reacuteveacuten A Zoumlld koumlnyvben konzultaacutecioacutera bocsaacutetott keacuterdeacutesek (2 szaacutemuacute melleacuteklet) feloumllelik az unioacutes nyugdiacutej szakpolitika teljes keresztmetszeteacutet kuumlloumlnboumlző szintjeit a bdquolaacutegyabbrdquo moacutedszerek alkalmazaacutesaacutetoacutel kezdve (nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacuteja) az egyes teruumlletek koumlzoumls szabaacutelyozaacutesaacutenak kialakiacutetaacutesaacutera tovaacutebbfejleszteacuteseacutere tett javaslatokig
Az egyik alapvető kihiacutevaacutes Euroacutepaacuteban az idősoumldeacutes A 2010-es eacutevek koumlzepeacutetől csoumlkkenni kezd a munka-keacutepes koruacute neacutepesseacuteg leacutetszaacutema eacutes hosszabb taacutevon 2060-ra a mostani neacutegy helyett maacuter csak keacutet aktiacutev koruacute polgaacuter jut majd egy nyugdiacutejasra az Eu-ban Mikoumlzben pozitiacutev az a jelenseacuteg hogy az euroacutepai polgaacuterok egyre hosszabb ideig eacutelnek eacutes ez a trend a joumlvőben vaacuterhatoacutean folytatoacutedik majd ugyanakkor a neacutepesseacuteg idősoumldeacutese megoldandoacute kihiacutevaacutest jelent a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutera neacutezve mivel az előrejelzeacutesek az idősouml-deacutes vaacuterhatoacute koumlltseacutegeinek jelentős noumlvekedeacuteseacutet prognosztizaacuteljaacutek nagyjaacuteboacutel iacutegy foglalhatoacute oumlssze az a dilem-
118 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
ma amely miatt az Euroacutepai Bizottsaacuteg juacutelius 7-eacuten konzultaacutecioacutet indiacutetott bdquoa megfelelő fenntarthatoacute eacutes biztonsaacutegos nyugdiacutejak biztosiacutetaacutesaacutenak lehetőseacutegeacuterőlrdquo
Az euroacutepai nyugdiacutejrendszerek egyre nagyobb nyomaacutes alaacute keruumllnek a peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacuteg szempont-jaacuteboacutel ami reacuteszben a vaacuterhatoacute eacutelettartam meghosszabbodaacutesaacuteboacutel adoacutedik (az elmuacutelt 50 eacutevben aacutetlagosan hat eacutevvel nőtt a vaacuterhatoacute eacutelettartam 2060-ig pedig tovaacutebbi heacutet esztendőnyi hosszabbodaacutes vaacuterhatoacute) Maacutesreacuteszt kedvezőtlenuumll befolyaacutesolja az időskori ellaacutetaacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutet a gyermekszuumlleteacutesek szaacutemaacutenak visszaeseacutese is Ez veacutegső soron azt jelenti hogy egyre kevesebb munkakeacutepes koruacute szemeacutely befizeteacuteseiből kell(ene) finan-sziacuterozni egyre toumlbb nyugdiacutejas ellaacutetaacutesaacutet A kedvezőtlen tendenciaacutekra raacuteadaacutesul a mostani gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg is raacuteerősiacutetett tovaacutebb csoumlkkentve a munkaerőpiacon jelen leacutevő neacutepesseacuteg leacutetszaacutemaacutet eacutes alacsonyabb aacutetlagbeacuter-nouml-vekedeacutest okozva Tovaacutebbaacute a tőkefedezeti rendszerekben is alacsonyabb a vaacutelsaacuteg idejeacuten sok esetben negatiacutev hozamot eacutertek el
A Zoumlld koumlnyv 14 keacuterdeacutesben keacuterte ki a tagaacutellamok eacutes a lehető legtaacutegabb eacutertelemben vett ceacutelkoumlzoumlnseacuteg veacute-lemeacutenyeacutet (a kormaacutenyoktoacutel az unioacutes polgaacuterokig bezaacuteroacutelag) az euroacutepai nyugdiacutejkeretek tovaacutebbfejleszteacuteseacuteről az ezzel kapcsolatos koumlzoumls tennivaloacutekroacutel A konzultaacutecioacute soraacuten a tagaacutellamok a nyugdiacutejak teruumlleteacuten a tagaacutellami hataacuteskoumlroumlk fenntartaacutesa mellett szaacutelltak siacutekra ugyanakkor taacutemogattaacutek azokat a felleacutepeacuteseket koumlzoumls euroacutepai kezdemeacutenyezeacuteseket amelyek hateacutekonyan segiacutetik ezt a folyamatot
Az Eu-szintű szabaacutelyozaacutesnak a Bizottsaacuteg szerint neacutegy teruumlleten mindenkeacuteppen helye van nevezetesena taacutersadalombiztosiacutetaacutesboacutel finansziacuterozott nyugdiacutejak hataacuteron aacutetnyuacuteloacute koordinaacutecioacuteja a munkaerő szabad aacuteram- laacutesaacutenak biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben Itt elsősorban arroacutel van szoacute hogy egyenlő baacutenaacutesmoacutedban reacuteszesuumlljenek azok a munkavaacutellaloacutek akik egyik orszaacutegboacutel a maacutesikba koumlltoumlznek munkavaacutellalaacutes veacutegett legyen egyseacuteges belső piac az egyeacuteni szaacutemlaacuten alapuloacute vaacutellalati foglalkoztatoacutei nyugdiacutejrendszerek tereacuten az egyeacuteni szaacutemlaacuten alapuloacute vaacutellalati foglalkoztatoacutei nyugdiacutejrendszerek kifizeteacuteseihez kapcsoloacutedoacute valamifeacutele minimaacutelis garancia kialakiacutetaacutesa a rendszert uumlzemeltető inteacutezmeacuteny csődjeacutenek eseteacutere mind az aacutellami mind a magaacutennyugdiacutejrendszerek eseteacuteben diszkriminaacutecioacuteellenes szabaacutelyok kialakiacutetaacutesa
A fenntarthatoacutesaacuteg biztosiacutetaacutesaacutenak fontos teacutenyezője a foglalkoztataacutes szintjeacutenek noumlveleacutese mind az idősebb mind a fiatalabb korosztaacutelyokban tovaacutebbaacute az aktiacutev eacutes az eltartott neacutepesseacuteg koumlzoumltti araacuteny javiacutetaacutesa Amennyiben a je-lenlegi demograacutefiai trendek mellett nem hosszabbiacutetjaacutek meg a munkaacuteban eltoumlltoumltt időt akkor alapvetően haacuterom lehetőseacuteg illetve ezek valamilyen kombinaacutecioacuteja adoacutedik a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutera vagy toumlbb nyugdiacutejjaacuteruleacutekot kell fizetni vagy a nyugdiacutejak relatiacutev sziacutenvonala csoumlkken a koraacutebbiakhoz keacutepest vagy egyre toumlbb embernek kell toumlbbet eacutes hosszabb ideig dolgoznia A konzultaacutecioacute keacuterdeacutesei haacuterom fő teacutema koumlreacute csopor-tosiacutethatoacutek Előszoumlr hogyan taacutemogassa az Eu a tagaacutellamokat az aktiacutev munkakeacutepes koruacuteak eacutes a nyugdiacutejasok helyzeteacutenek kiegyensuacutelyozaacutesaacutera iraacutenyuloacute erőfesziacuteteacuteseikben Maacutesodszor hogyan toumlrteacutenjen a mobilitaacutes uacutetjaacute-ban aacutelloacute akadaacutelyok elhaacuteriacutetaacutesa kuumlloumlnoumls tekintettel a kiegeacutesziacutető nyugdiacutejjogosultsaacutegokra Harmadszor hogyan lehetne szavatolni a nyugdiacutejak biztonsaacutegaacutet avagy lehet csoumlkkenteni a nyugdiacutejak biztosiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos kockaacutezatokat
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 119
A tagaacutellamok aacuteltalaacuteban uumldvoumlzoumllteacutek a Zoumlld koumlnyv kezdemeacutenyezeacutest a teacutema holisztikus megkoumlzeliacuteteacuteseacutet hasz-nosnak tartottaacutek az ott felvaacutezolt felveteacuteseket a koumlzoumls felleacutepeacutest a nyugdiacutejak teruumlleteacuten Ebben az eacutertelemben aacuteltalaacutenos volt a Zoumlld koumlnyv taacutemogatottsaacutega Szeacuteles koumlrű egyeteacuterteacutes mutatkozott abban is hogy a reformok bevezeteacutese ezen a teruumlleten toumlbbnyire elkeruumllhetetlen eacutes toumlbb orszaacutegban maacuter folyamatban is van Megerősiacute-teacutest nyert a Zoumlld koumlnyvnek az a kezdemeacutenyezeacutese hogy a nyugdiacutejrendszerek tereacuten a koumlzoumls kihiacutevaacutesok ndash a de-mograacutefiai folyamatok az idősoumldeacutes a globaacutelis peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesai a stabilitaacutes eacutes egyensuacutely megteremteacutese a nyugdiacutejak megfelelőseacutege fenntarthatoacutesaacutega eacutes biztonsaacutega koumlzoumltt ndash koumlzoumls felleacutepeacutest koumlzoumls vaacutelaszokat suumlrgetnek Aacutem a tagaacutellamok a nyugdiacutejrendszereikben megfigyelhető elteacutereacutesek okaacuten a reformok tereacuten megfigyelhető faacuteziseltoloacutedaacutes eacutes egyeacuteb dominaacutens teacutenyezők ndash munkaerő-piaci helyzet a foglalkozta-tottsaacuteg meacuterteacuteke a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes dinamikaacutejaacutenak nagyfokuacute kuumlloumlnbseacutegei ndash miatt a tagaacutellami hataacuteskoumlrt a tovaacutebbiakban is fenn kiacutevaacutenjaacutek tartani A keacuterdeacutesben egyoumlntetűen a szubszidiaritaacutes prioritaacutesaacutet keacutepviselteacutek
nagy potenciaacutelis lehetőseacuteg rejlik a koumlzoumls euroacutepai nyugdiacutejkeretek a nyugdiacutejakkal kapcsolatos koumlzoumls felleacute-peacutesneacutel a joumlvőben is a nyiacutelt kordinaacutecioacute alkalmazaacutesa tovaacutebbfejleszteacutese a koumllcsoumlnoumls tanulaacutes eacutes joacute gyakorlatok csereacuteje a monitoring eacutes benchmarking moacutedszerek fejleszteacutese finomhangolaacutesa tereacuten Ez utoacutebbi aacutellaacutespont kiveacutetel neacutelkuumll minden tagaacutellami hozzaacuteszoacutelaacutesban nagy hangsuacutelyt kapott
Feheacuter koumlnyv unioacutes tervek a megfelelő biztonsaacutegos eacutes fenntarthatoacute euroacutepai nyugdiacutejakroacutelA Bizottsaacuteg 2012 februaacuter 16-aacuten koumlzzeacutetette bdquoA megfelelő biztonsaacutegos eacutes fenntarthatoacute euroacutepai nyugdiacutejak me-netrendjerdquo ciacutemű nyugdiacutejakra vonatkozoacute Feheacuter koumlnyveacutet amely a Zoumlld koumlnyv konzultaacutecioacutejaacutenak eredmeacutenyeire eacutepiacutetve keacuteszuumllt A Feheacuter koumlnyv raacutemutat arra hogy a megfelelőseacuteg eacutes fenntarthatoacutesaacuteg biztosiacutetaacutesa koumlzoumls kihiacute-vaacuteskeacutent jelenik meg Euroacutepaacuteban A Feheacuter koumlnyv egyik fontos ceacutelkitűzeacutese hogy taacutemogataacutest nyuacutejtson a tagaacutel-lami reformokhoz az e teacuteren fennaacutelloacute tagaacutellami hataacuteskoumlr tiszteletben tartaacutesa mellett Ez utoacutebbi a Zoumlld koumlnyv konzultaacutecioacute egyik sarkalatos keacuterdeacutese volt ahol a tagaacutellamok egyeacutertelműen a tagaacutellami hataacuteskoumlr vaacuteltozatlan fenntartaacutesa mellett szaacutelltak siacutekra A Feheacuter koumlnyv a maga sajaacutetos eszkoumlzeivel a bdquohogyanrdquo keacuterdeacuteseire kiacutevaacuten vaacute-laszt talaacutelni figyelembe veacuteve az idősoumldeacutesi a peacutenzuumlgyi eacutes a taacutersadalmi-gazdasaacutegi kihiacutevaacutesokat A Feheacuter koumlnyv aacutetfogoacute keacutepet nyuacutejt a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutere vonatkozoacute joumlvőbeni megoldaacutesi moacutedokroacutel mikoumlzben hangsuacute-lyozza hogy a rendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa kellő koumlruumlltekinteacutessel eacutes elkoumltelezettseacuteggel meacuteg kedvezőtlen demograacutefiai koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt is megteremthető
A Feheacuter koumlnyv tartalmaAz idősoumldő neacutepesseacuteg a nyugdiacutejak szempontjaacuteboacutel minden tagaacutellamban komoly kihiacutevaacutest jelent A szuumlleteacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartam a feacuterfiak eseteacuteben Euroacutepaacuteban 2060-ra aacutetlagosan tovaacutebbi 79 eacutevvel a nők eseteacuteben pedig 65 eacutevvel noumlvekedhet 2010-hez keacutepest A probleacutema maacuter nem taacutevlati maacuteris eacuterzeacutekelhető mivel a haacuteboruacutet koumlvető demograacutefiai robbanaacutes rsquobaby boomrsquo nemzedeacutekei mostanaacuteban mennek nyugdiacutejba eacutes Euroacutepa munkakeacutepes kor-osztaacutelya kezd beszűkuumllni mivel a 60 eacuteven feluumlliek szaacutema minden eacutevben kb 2 millioacute fővel noumlvekszik az aktiacutev munkakeacutepes koruacuteak (20ndash59 eacutevesek) szaacutema viszont a koumlvetkező eacutevtizedekben minden eacutevben csoumlkken majd
120 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A nyugdiacutejrendszerek peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa 1 A nyugdiacutejak az aacutellami kiadaacutesok igen nagy eacutes egyre nagyobb reacuteszeacutet jelenleg aacutetlagosan a GdP toumlbb mint 10 szaacutezaleacutekaacutet teszik ki eacutes 2060-ig az Eu egeacutesz teruumlleteacuten 125 szaacutezaleacutekra emelkedhet A fenntarthatoacutesaacuteg biztosiacutetaacutesaacutera sok esetben tovaacutebbi reformok-ra van szuumlkseacuteg sőt a vaacutelsaacuteg neacutehaacuteny uacutejabb nyugdiacutejrendszerbeli hiaacutenyossaacutegra is raacuteiraacutenyiacutetotta a figyelmetA nyugellaacutetaacutesok megfelelőseacutegeacutenek fenntartaacutesa 2 Az unioacutes neacutepesseacuteg jelentős eacutes egyre nagyobb reacuteszeacutet (120 millioacute ember azaz a lakossaacuteg 24-a) keacutepviselő idősebb euroacutepai polgaacuterok fő joumlvedelemforraacutesa a nyugdiacutej ami főleg az aacutellami rendszerekből szaacutermazik A nyugdiacutejrendszerek alapvető ceacutelja valoacutejaacuteban a megfelelő nyug-diacutejjoumlvedelmek valamint annak biztosiacutetaacutesa hogy az idősoumldő korosztaacutely tisztesseacuteges koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutes gazdasaacutegi fuumlggetlenseacutegben eacuteljen A nyugdiacutejak automatikus stabilizaacuteloacute szerepet is betoumlltenek A megfelelő nyugdiacutejak biztosiacutetaacutesaacuteban egyre nagyobb szerepuumlk van a kiegeacutesziacutető nyugdiacutej-megtakariacutetaacutesoknak A nők eacutes az idősebb munkavaacutellaloacutek munkaerő-piaci reacuteszveacuteteleacutenek noumlveleacutese 3 Az idősoumldeacutes jelentette kihiacute-vaacutest gyakran az időskori demograacutefiai fuumlggőseacutegi raacuteta (a 65 eacutev feletti neacutepesseacuteg araacutenya a 15ndash64 eacuteves neacutepes-seacuteghez keacutepest) megkeacutetszereződeacuteseacutevel szemleacuteltetik A 2010-es 26 szaacutezaleacutekroacutel ez 2050-re 50 szaacutezaleacutekra nő Tovaacutebbi fontos keacuterdeacutes azonban a gazdasaacutegi fuumlggőseacutegi raacuteta alakulaacutesa amely a munkaneacutelkuumlliek eacutes a nyugdiacutejasok foglalkoztatottakhoz viszonyiacutetott szaacutezaleacutekos araacutenyaacutet fejezi Ennek javiacutetaacutesa a nők eacutes az idő-sebb munkavaacutellaloacutek magasabb araacutenyuacute foglalkoztataacutesaacutet igeacutenyli A munkaerő-piaci reacuteszveacutetelt eacuteppen a nyug-diacutejkorhataacuter alatti korcsoportok koumlreacuteben szuumlkseacuteges noumlvelni a joumlvőben
A tagaacutellamok eacutes az EU szerepe a nyugdiacutejak keacuterdeacuteseacutebenA Feheacuter koumlnyv hangsuacutelyozza hogy sajaacutet nyugdiacutejrendszereik kidolgozaacutesaacuteeacutert sajaacutet koumlruumllmeacutenyeiknek megfele-lően elsősorban a tagaacutellamok a felelősek Az Euroacutepai unioacute műkoumldeacuteseacuteről szoacuteloacute Szerződeacutes azonban megkouml-veteli hogy az Eu taacutemogassa eacutes egeacutesziacutetse ki a tagaacutellamok szociaacutelis veacutedelemre iraacutenyuloacute teveacutekenyseacutegeit (153 cikk) tovaacutebbaacute szakpolitikaacuteinak meghataacuterozaacutesa eacutes veacutegrehajtaacutesa soraacuten vegye figyelembe a megfelelő szociaacutelis veacutedelmet (9 cikk) Kiemeli hogy a nyugdiacutejakkal kapcsolatos makrooumlkonoacutemiai szociaacutelis eacutes foglalkoztataacutesi kihiacutevaacutesok nagysaacutegrendje eacutes egymaacutestoacutel valoacute fuumlggeacutese miatt aacutetfogoacute megkoumlzeliacuteteacutesre van szuumlkseacuteg
A rendelkezeacutesre aacutelloacute unioacutes eszkoumlzoumlk A Feheacuter koumlnyv kiemeli hogy a tagaacutellami nyugdiacutejpolitikaacutek egyre inkaacutebb koumlzoumls uumlggyeacute vaacutelnak az Eu egyre fon-tosabb szerepet jaacutetszik a megfelelő eacutes fenntarthatoacute nyugdiacutejra iraacutenyuloacute tagaacutellami ceacutelkitűzeacutesek eleacutereacuteseacuteben Az Eu egy sor szakpolitikai eszkoumlzt tud ehhez felsorakoztatni Ilyenek
Jogszabaacutelyok a tagaacutellami nyugdiacutejrendszerekkel kapcsolatosan maacuter vannak hataacutelyban rendeletek eacutes iraacuteny-elvek az Eu ezen feluumll elősegiacutetheti a bdquopuha jogirdquo inteacutezkedeacuteseket peacuteldaacuteul a helyes gyakorlatok koacutedexeacutevel Finansziacuterozaacutes az Eu mozgoacutesiacutethatja alapjait a nyugdiacutejakkal kapcsolatos bizonyos szakpolitikai ceacutelkitűzeacutesek eleacutereacuteseacutere Az Euroacutepai Szociaacutelis Alap felhasznaacutelhatoacute az idősebb munkavaacutellaloacutek foglalkoztathatoacutesaacutegaacutenak eacutes munkaerő-piaci lehetőseacutegei elősegiacuteteacuteseacutere Emellett toumlbb kisebb finansziacuterozaacutesi eszkoumlz is leacutetezik Politikai koordinaacutecioacute az Euroacutepa 2020 strateacutegia az euroacutepai stabilitaacutesi mechanizmus oumlsszefuumlggeacuteseacuteben a nemzeti politikaacutek erősebb koordinaacutecioacutejaacutet vonja maga utaacuten
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 121
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mikor indult a nyitott koordinaacutecioacute a nyugdiacutejak teruumlleteacuten 1 Milyen teacutenyezők eacutes felismereacutesek vezettek a nyitott koordinaacutecioacute bevezeteacuteseacutehez az euroacutepai nyugdiacutejrendsze-2 rek teruumlleteacuten Melyek a nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutejaacutenak fő ceacutelkitűzeacutesei a 2006-os modernizaacutelt kereteket koumlvetően 3 Milyen megfontolaacutesok vezettek az Eu Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutega aacuteltal kezdemeacutenyezett 2010-es kiemelt 4 nyugdiacutejnapirendhez eacutes ez milyen uacutejdonsaacutegot jelentett a koraacutebbi folyamatokhoz keacutepestMilyen iraacutenyvonalat vaacutezol fel az Euroacutepai Bizottsaacuteg a 2012 februaacuterjaacuteban koumlzzeacutetett Feheacuter koumlnyveacuteben az eu-5 roacutepai nyugdiacutejrendszerekre vonatkozoacutean
irodalom
Feheacuter koumlnyv (2012) A megfelelő biztonsaacutegos eacutes fenntarthatoacute euroacutepai nyugdiacutejak menetrendje Euroacutepai Bizott-saacuteg Bruumlsszel httpeceuropaeusocialBlobServletdocId=7341amplangId=hu
H10500 szaacutemuacute orszaacuteggyűleacutesi hataacuterozati javaslat az Idősuumlgyi nemzeti Strateacutegiaacuteroacutel (2009) httpwwwparla-menthuirom381050010500pdf
Speacuteder Zsolt (szerk) Baacutelint Lajos Foumlldhaacutezi Erzseacutebet Goumldri Ireacuten Kovaacutecs Katalin Makay Zsuzsanna Monos-tori Judit Murinkoacute Liacutevia Pongraacutecz Tiborneacute (2011) demograacutefiai joumlvőkeacutep Magyarorszaacuteg demograacutefiai joumlvőjeacutet meghataacuterozoacute teacutenyezők alakulaacutesaacutenak aacutettekinteacutese eacutes eacuterteacutekeleacutese a fenntarthatoacutesaacuteg szempontjaacuteboacutel KSH neacute-pesseacutegtudomaacutenyi Kutatoacute Inteacutezet Budapest NFFT Műhelytanulmaacutenyok No 1 86ndash105 httpwwwnffthudynamicnFFT_muhelytanulmanyok_1_KSH_nKI_demografia_2011pdf
Strengthening the social dimension of the Lisbon strategy Streamlining open coordination in the field of social protection Commission of the European Communities Brussels httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20030261FInEnPdF
Zoumlld koumlnyv (2010) A megfelelő fenntarthatoacute eacutes biztonsaacutegos euroacutepai nyugdiacutejrendszerek feleacute Kiacuteseacuterő doku-mentuma 2 Statisztikai melleacuteklet Euroacutepai Bizottsaacuteg Bruumlsszel httpwwwscribdcomdoc38643923Zold-konyv-biztonsagos-nyugdij
122
nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes 26 az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes1 teruumlleteacuten
reacutezműves Judit
Bevezeteacutes ndash az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszereket eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-261 gondozaacutes teruumlleteacutet meghataacuterozoacute euroacutepai kontextus
A 2000-es eacutevek elejeacuten az egeacuteszseacuteguumlgy teruumlleteacuten az Euroacutepai unioacuteban szaacutemos ndash egymaacutes mellett zajloacute egy-maacutessal szoros koumllcsoumlnhataacutesban leacutevő ndash euroacutepai folyamat vette kezdeteacutet Az 1990-es eacutevekben az egyre szaacutemot-tevőbb meacuterteacutekű betegmobilitaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben a tagaacutellamok politikai teacutetlenseacutege a doumlnteacuteshozoacutek koumlzoumltti konszenzus hiaacutenya miatt a szaacutezadforduloacuten sorra jelentek meg az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg precedens iacuteteacuteletei2 Ezek az iacuteteacuteletek a nem a biztosiacutetaacutes helye szerinti tagaacutellamban igeacutenybe vett egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes koumlltseacutegteacuteriacuteteacuteseacutere vonatkoztak Mivel a Biacuteroacutesaacuteg doumlnteacutesei meglehetősen eacuterzeacutekenyen eacuterintetteacutek a tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacute-toacuterendszer szervezeacuteseacutere műkoumldteteacuteseacutere finansziacuterozaacutesaacutera vonatkozoacute nemzeti hataacuteskoumlrt3 eacutes az egeacuteszseacuteg-
1 Az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2006 februaacuteri ndash az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszerekről szoacuteloacute tagaacutellami előzetes beszaacutemoloacuteiroacutel szoacuteloacute ndash oumlsszegzeacuteseacuteben a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutesra megjeleniacutetett OECd-definiacutecioacute szerint bdquoAz egyeacuteneknek akkor van szuumlkseacuteguumlk tartoacutes aacutepolaacutesra-gondozaacutesra ha bizonyos időn keresztuumll korlaacutetozottan keacutepesek a mindennapi alapvető oumlnellaacutetaacutesra vagy szemeacutelyes feladatok elveacutegzeacuteseacutere A mindennapi eacuteletvitellel oumlsszefuumlggő te-veacutekenyseacutegeket az egyeacutenek oumlnaacutelloacutean veacutegzik el ilyen az oumlltoumlzkoumldeacutes a fuumlrdeacutesmosakodaacutes az eacutetkezeacutes az aacutegyboacutel valoacute felkeleacutes eacutes lefekveacutes Az instrumentaacutelis mindennapi eacuteletvitellel oumlsszefuumlggő teveacutekenyseacutegek pedig olyanok amelyek egy adott koumlzoumlsseacutegben az oumlnaacutelloacute eacuteletvitelhez szuumlkseacutegesek iacutegy peacuteldaacuteul a vaacutesaacuterlaacutes kuumlloumlnfeacutele haacuteztartaacutesi munka főzeacutes eacutes a szemeacutelyes peacutenzuumlgyek inteacutezeacuteserdquo (Review of Preliminary National Policy Statements on Health Care and Long-term Care Memorandum of the Social Protection Committee Brussels February 2006 httpeceuropaeuemployment_socialsocial_protectiondocsspc_ltc_2005_enpdf ndash laacutesd 10 laacutebjegyzet)
2 Toumlbbek koumlzoumltt C-15896 Kohll- C-12095 decker- C-15799 Geraets-Smits eacutes Peerbooms- C-36898 Vanbraekel- C-38599 Muumlller-Faureacute eacutes van Riet- C-37204 Watts- C-17309 Elchinov-esetekben hozott iacuteteacuteletek httpeur-lexeuropaeu
3 Az 1997 oktoacuteber 2-aacuten alaacuteiacutert Amszterdami Szerződeacutes neacutepegeacuteszseacuteguumlgyről szoacuteloacute 152 cikke toumlbb szempontboacutel is kuumllouml-noumlsen fontos A horizontaacutelis alapelv (1 pont) szerint minden koumlzoumlsseacutegi politika eacutes teveacutekenyseacuteg soraacuten biztosiacutetani kell a legmagasabb szintű egeacuteszseacutegveacutedelmet az 5 pont pedig kimondja hogy bdquoa neacutepegeacuteszseacuteguumlgy tereacuten valoacute koumlzoumlsseacutegi felleacutepeacutes soraacuten teljes meacuterteacutekben tiszteletben kell tartani a tagaacutellamoknak az egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesok eacutes az orvosi ellaacutetaacutes szervezeacuteseacutere eacutes nyuacutejtaacutesaacutera vonatkozoacute hataacuteskoumlreacutetrdquo httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=OJC2006321E00010331Hupdf
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 123
politikai doumlnteacuteshozoacutek felismerteacutek a koumlzoumlsseacutegi jog egeacuteszseacuteguumlgyre gyakorolt hataacutesaacutet az euroacutepai egeacuteszseacuteguumlgyi miniszterek a 2002 februaacuter 8-i malagai egeacuteszseacuteguumlgyi miniszteri talaacutelkozoacute kereteacuteben doumlntoumlttek arroacutel hogy erőteljesebb tagaacutellami szerepvaacutellalaacutes megerősiacutetett oumlsszefogaacutes szuumlkseacuteges
Az Euroacutepai Bizottsaacuteggal koumlzoumlsen elindiacutetott uacuten magas szintű euroacutepai reflexioacutes folyamat azt ceacutelozta hogy a tagaacutellamok eacutes a Bizottsaacuteg koumlzoumlsen keressen vaacutelaszt e keacuterdeacutesek megnyugtatoacute kezeleacuteseacutere A reflexioacutes folya-mat soraacuten megaacutellapiacutetaacutest nyert a koordinaacutelt eacutes koherens megkoumlzeliacuteteacutes iraacutenti igeacuteny melyhez ndash a szubszidiaritaacutes elve illetve a tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszerek kuumlloumlnboumlzőseacutege miatt ndash kivaacuteloacute keretet teremtett a nyitott koordinaacutecioacute
A reflexioacutes folyamat 2003 decembereacutere elkeacutesziacutetett jelenteacutese szaacutemos ajaacutenlaacutest fogalmazott meg Az ajaacuten-laacutesok toumlbbek koumlzoumltt tartalmaztaacutek a betegjogok eacutes -koumltelezettseacutegek jogi tisztaacutezaacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacutet eacutes a sok-sok felmeruumllő probleacutema megoldaacutesaacutet utoacutebbiak az egymaacutestoacutel jellegzetesen elteacuterő tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszerek sajaacutetossaacutegaiboacutel fakadtak a hataacuteron aacutetnyuacuteloacute egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes igeacutenybeveacuteteleacutevel kapcsola-tosan Szerepelt tovaacutebbaacute a ritka betegseacutegek megfelelő kezeleacuteseacutet ceacutelzoacute euroacutepai referenciakoumlzpontok kiterjedt haacuteloacutezataacutenak kialakiacutetaacutesa az euroacutepai szintű egyuumlttműkoumldeacutes eredmeacutenyeit elemző minőseacutegi hataacutesvizsgaacutelatok szuumlkseacutegesseacutege a belső piaci szabaacutelyok eacutes a nemzeti egeacuteszseacutegpolitikaacutek koumlzoumltti ndash szaacutemos ponton vitathatoacute ndash kapcsoloacutedaacutes koumllcsoumlnhataacutes vizsgaacutelata
Az ajaacutenlaacutesok javaslatot tettek egy olyan aacutellandoacute mechanizmus kialakiacutetaacutesaacutera amely hozzaacutejaacuterul az euroacutepai szintű egeacuteszseacuteguumlgyi egyuumlttműkoumldeacutes hateacutekonyabbaacute teacuteteleacutehez eacutes amellyel rendszeresen nyomon koumlvethető az Eu egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerekre gyakorolt hataacutesa
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg a jelenteacutesben foglalt ajaacutenlaacutesok veacutegrehajtaacutesaacutera 2004 juacutelius 1-jeacuten eacuteletre hiacutevta az Egeacutesz seacuteguumlgyi Szolgaacuteltataacutesok eacutes Orvosi Ellaacutetaacutesok Magas szintű Munkacsoportot (High level Group on Health Services and Medical Care ndash HLG) amely toumlbbeacuteves teveacutekenyseacutegeacutevel nagyban hozzaacutejaacuterult a hataacuteron aacutetnyuacuteloacute egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesra vonatkozoacute betegjogok eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute 201124Eu iraacutenyelv kimunkaacutelaacutesaacutehoz4
A mozgaacutesszabadsaacuteg jelentőseacutege az euroacutepai integraacutecioacute elmeacutelyuumlleacuteseacutevel egyre erőteljesebbeacute vaacutelt A 2000 decembereacuteben alaacuteiacutert nizzai Szerződeacutes5 nemcsak utat engedett az addig soha nem laacutetott meacuteretű kelet- koumlzeacutep-euroacutepai bőviacuteteacutesnek hanem a 144 cikk leacutetrehozta a Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutegot (Social Protection Committee ndash SPC) Az SPC-t azzal a ceacutellal hoztaacutek leacutetre hogy az Euroacutepai Bizottsaacuteg eacutes a tagaacutellamok koumlzoumltt segiacutetse elő a szociaacutelis veacutedelmi politikaacutet ceacutelzoacute egyuumlttműkoumldeacutest kuumlloumlnoumlsen a koumlzoumlsseacutegi eacutes a tagaacutellami szociaacutelis helyzet valamint a szociaacutelis veacutedelmi politikaacutek fejlődeacuteseacutenek monitorozaacutesaacutera a tapasztalatok ismeretek eacutes
4 Az iraacutenyelv az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg betegmobilitaacutessal kapcsolatos jogeseteit kodifikaacutelta eacutes 2011 aacuteprilis 24-eacuten leacutepett ha-taacutelyba Az iraacutenyelv tagaacutellami jogrendbe toumlrteacutenő aacutetuumllteteacutese jelenleg van folyamatban
5 nizzai Szerződeacutes httpeur-lexeuropaeuhutreatiesdat12001Cpdf12001C_Enpdf
124 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
a bevaacutelt gyakorlatok megismereacuteseacutere eacutes koumllcsoumlnoumls megosztaacutesaacutera A 144 cikk adott felhatalmazaacutest az SPC szaacutemaacutera a szociaacutelis veacutedelem teruumlleteacutet ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmus elindiacutetaacutesaacutera6
Az egyre erőteljesebbeacute vaacuteloacute globaacutelis gazdasaacutegi verseny eacutes a demograacutefiai idősoumldeacutes hosszuacute taacutevon a gazda-saacutegi noumlvekedeacutes lassulaacutesaacuteval fenyegetett ezeacutert az Euroacutepai Tanaacutecs 2000 maacuterciusi uumlleacuteseacuten doumlntoumltt a lisszaboni strateacutegia bevezeteacuteseacuteről A strateacutegia azt a rendkiacutevuumll ambicioacutezus ceacutelt tűzte ki hogy az Euroacutepai unioacute 2010-re a vilaacuteg legversenykeacutepesebb legdinamikusabban fejlődő tudaacutesalapuacute taacutersadalmaacutevaacute vaacutelik amely keacutepes a fenn-tarthatoacute gazdasaacutegi noumlvekedeacutesre toumlbb eacutes jobb munkahely eacutes erősebb taacutersadalmi koheacutezioacute biztosiacutetaacutesa mellett7 A strateacutegia feacutelidei feluumllvizsgaacutelataacutera 2005 soraacuten keruumllt sor A feluumllvizsgaacutelat az eltelt oumlt eacutevben eleacutert eredmeacutenyeket nem tartotta kieleacutegiacutetőnek eacutes a veacutegrehajtaacutesban annak hateacutekonysaacutegaacuteban szaacutemos probleacutemaacutet hiaacutenyossaacutegot azonosiacutetott Veacuteguumll keacutet fő ceacutelkitűzeacutest hataacuterozott meg eacutes a strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutet e keacutet ceacutelnak rendelte alaacute
gazdasaacutegi noumlvekedeacutes eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacutese
Ebben a folyamatban egyeacutertelműveacute vaacutelt az az erőteljes euroacutepai szintű toumlrekveacutes hogy megerősiacutetseacutek a lissza-boni strateacutegia a szociaacutelis veacutedelem eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutes teruumlleteacuten folyoacute nyitott koordinaacutecioacute koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutest Az unioacutes politikai koordinaacutecioacutenak biztosiacutetania kellett a gazdasaacutegi foglalkoztataacutesi eacutes szociaacutelis ceacutelkitűzeacutesek integraacutelt egyensuacutelyaacutet a haacuterom teruumllet konstruktiacutev egyuumlttműkoumldeacuteseacutet
6 Az 1990-es eacutevek maacutesodik feleacutet jellemző foglalkoztataacutesi vaacutelsaacutegra vaacutelaszul a nyitott koordinaacutecioacute kiacuteseacuterleti jelleggel a fog-lalkoztataacutes a gazdasaacuteg eacutes az oktataacutespolitika teruumlleteacuten indult el majd a szociaacutelis veacutedelem teruumlleteacuten 2000-ben a sze-geacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekesztődeacutes elleni kuumlzdelemmel keacutesőbb a nyugdiacutejak veacuteguumll 2004 veacutegeacuten az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten kezdődoumltt meg ez a fajta egyuumlttműkoumldeacutes Olyannyira eacuteleacutenkkeacute vaacutelt az egyuumlttműkoumldeacutes hogy Magyarorszaacuteg peacuteldaacuteul maacuter a csatlakozaacutest megelőzően 2002-ben reacuteszt vett az Eu szegeacuteny-seacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelmet ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacuteban eacutes 2003 decembereacuteben alaacuteiacuterta a Koumlzoumls Memorandum a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel (Joint Inclusion Memorandum ndash JIM httpwwweumhuenglishcompetent-authoritiesmainphpfolderId=3955ampobjectId=6002607) dokumentumot majd 2004 juacuteniusaacuteban hazaacutenk benyuacutejtotta a 2004ndash2006 eacutevekre szoacuteloacute nemzeti Cselekveacutesi Tervet 2005 koumlzepeacuten pedig a nyugdiacutejstrateacutegiai jelenteacutest
7 A lisszaboni strateacutegia szaacutemos szaacutemszerű ceacutelkitűzeacutest is meghataacuterozott peacuteldaacuteul a foglalkoztatottak araacutenyaacutenak 70-ra (a nőkeacute 60-ra) toumlrteacutenő emeleacutese a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlb alatt eacutelők araacutenyaacutenak 18-roacutel 10-ra valoacute meacuterseacutekleacutese a munkavaacutellaloacutek mobilitaacutesaacutenak javiacutetaacutesa az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutes taacutemogataacutesa a fiatalok az idősek eacutes a nők foglal-koztatottsaacutegaacutenak noumlveleacutese a szolgaacuteltataacutesi piac liberalizaacutelaacutesa a meguacutejuloacute energiaforraacutesok energiafelhasznaacutelaacutesi araacute-nyaacutenak emeleacutese a GdP 3-aacutera emelni a kutataacutes eacutes fejleszteacutes araacutenyaacutet stb A 2005-oumls feluumllvizsgaacutelatot koumlvetően az Euroacutepai Bizottsaacuteg aacuteltal oumlsszeaacutelliacutetott integraacutelt iraacutenymutataacutesok alapjaacuten minden tagaacutellam 2005 oktoacuteber 15-ig benyuacutejtotta a 2005ndash2008 időszakra szoacuteloacute nemzeti Reformprogramjaacutet amelyben e keacutet fő ceacutelkitűzeacutes menteacuten a taacutersadalmi koheacutezioacute a szociaacutelis veacutedelem kizaacuteroacutelag abban a kontextusban kapott helyet a reformprogramokban amennyiben azok koumlzvet-lenuumll e keacutet ceacutel eleacutereacuteseacutet szolgaacuteljaacutek A reformprogramok első eacuteves előrehaladaacutesi jelenteacuteseacutet az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2006 februaacuterjaacuteban tette koumlzzeacute
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 125
Az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-262 gondozaacutes nyitott koordinaacutecioacuteja
E folyamatok kiegeacutesziacuteteacutesekeacutent a szociaacutelis veacutedelmet eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutest ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacute 2005-ben egy uacutejabb teruumllettel bővuumllt az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerekkel eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutessal Az Euroacutepai Bizottsaacuteg az egeacuteszseacuteguumlgy teruumlleteacuten megvaloacutesiacutetandoacute globaacutelis strateacutegia reacuteszekeacutent 2004 aacuteprilis 20-aacuten jelentette meg az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes nyitott koordinaacutecioacutejaacuteroacutel [COM (2004) 304] szoacuteloacute valamint a betegek mobilitaacutesaacuteval foglalkozoacute [COM (2004) 301] koumlzlemeacutenyeacutet8 Az egeacuteszseacuteguumlgyi rend-szereket eacutes a tartoacutes aacutepolaacutest magaacuteban foglaloacute nyitott koordinaacutecioacute a szociaacutelis veacutedelem szempontjaacuteboacutel koumlzeliacutet a peacutenzuumlgyileg finansziacuterozhatoacute mindenki szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető joacute minőseacutegű egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesokat tartoacutes aacutepolaacutest-gondozaacutest a mineacutel teljesebb taacutersadalmi koheacutezioacute eacutes foglalkoztataacutes alapfelteacuteteleacutenek tekinti
Maacuter az 1990-es eacutevek veacutegeacuten vilaacutegossaacute vaacutelt hogy az idősoumldő neacutepesseacuteg aacuteltal taacutemasztott kihiacutevaacutesok keze-leacuteseacutere a szociaacutelis veacutedelmi rendszerek ndash koumlztuumlk az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer ndash reformja eacutes a tagaacutellamok koumlzoumltti szorosabb egyuumlttműkoumldeacutes elengedhetetlen Az orvosi kezeleacutesben megjelenő uacutejiacutetaacutesok a technoloacutegiai innovaacutecioacute a betegek egyre noumlvekvő eacutes vaacuteltozoacute elvaacuteraacutesai eacutes szuumlkseacutegletei minden tagaacutellam szaacutemaacutera azonos kihiacutevaacutesokat vetnek fel hogyan biztosiacutethatoacute a magas sziacutenvonaluacute ellaacutetaacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes eacutes az ellaacutetoacute-rendszer finansziacuterozaacutesaacutenak hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutega koumlzoumltti keacutenyes egyensuacutely a peacutenzuumlgyi erőforraacutesok szűkoumlsseacutege mellett (kuumlloumlnoumlsen a 2008-as globaacutelis peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacutegot koumlvetően)
Az Euroacutepai Tanaacutecs 2002 maacuterciusaacuteban a barcelonai uumlleacuteseacuten elfogadott haacuterom alapelvet amelyeket a koumlzle-meacuteny is roumlgziacutet
mindenki szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető legyen az ellaacutetaacutes figyelembe veacuteve a leghaacutetraacutenyosabb helyzetű csoportok eacutes egyeacutenek valamint a draacutega egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi szolgaacuteltataacutesokat igeacutenylő szemeacutelyek szuumlkseacuteg-leteit eacutes neheacutezseacutegeit csoumlkkentve az egeacuteszseacutegben egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesban megnyilvaacutenuloacute egyenlőtlen-seacutegeket minőseacutegi ellaacutetaacutesok biztosiacutetaacutesa a neacutepesseacuteg egeacuteszseacutegi aacutellapotaacutenak eacutes eacuteletminőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a beavatkozaacutesok a kezeleacutesek eacutes a gyoacutegyszerek koumlltseacuteg-haszon elemzeacuteseacutevel az egeacuteszseacuteguumlgyi szakem-berek tovaacutebbkeacutepzeacuteseacutevel a betegjogok megerősiacuteteacuteseacutevel
8 Az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacutet ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutesről szoacuteloacute koumlzlemeacuteny szeacuteles koumlrű vitaacutejaacutet koumlvetően a Bizottsaacuteg 2004 tavaszi jelenteacuteseacuteben [COM (2004) 29 final] olyan koumlzoumls keret meghataacuterozaacutesaacutet tűzte ki ceacutelul amely ndash a nyitott koordinaacutecioacute keretein beluumll ndash taacutemogataacutest nyuacutejt a tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes reformjaacutehoz eacutes fejleszteacuteseacutehez ezzel is hozzaacutejaacuterulva a szociaacutelis veacutedelem mo-dernizaacutecioacutejaacutehoz Az Euroacutepai Parlament 2004 maacutercius 11-eacuten elfogadott hataacuterozata nagyobb egyuumlttműkoumldeacutest suumlrgetett ezeken a teruumlleteken eacutes felkeacuterte a Bizottsaacutegot hogy 2004 tavaszaacuten terjessze elő javaslataacutet Erre vaacutelaszul jelent meg A szociaacutelis veacutedelem korszerűsiacuteteacutese a magas sziacutenvonaluacute hozzaacutefeacuterhető eacutes fenntarthatoacute egeacuteszseacuteguumlgy eacutes tartoacutes aacutepolaacutes fejleszteacutese eacuterdekeacuteben a raquonyiacutelt koordinaacutecioacute moacutedszereacutetlaquo alkalmazoacute nemzeti strateacutegiaacutek alkalmazaacutesa ciacutemű [COM (2004) 304 final] bizottsaacutegi koumlzlemeacuteny 2004 aacuteprilis 20-aacuten
126 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
az ellaacutetoacuterendszer hosszuacute taacutevuacute peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutet eacutes hateacutekonysaacutegaacutet eredmeacutenyező inteacutezkedeacutesek az intenziacutev eacutes fekvőbeteg-ellaacutetaacutes csoumlkkenteacuteseacutevel koumlltseacuteghateacutekony ellaacutetaacutesok kezeleacutesek gyoacutegyszerek biz-tosiacutetaacutesaacuteval az ellaacutetoacuterendszer hateacutekonysaacutegaacutenak javiacutetaacutesaacuteval
A 2004-ben eacutes 2007-ben csatlakozott ndash zoumlmeacuteben kelet-koumlzeacutep-euroacutepai ndash tagaacutellamok (Eu-12) egeacuteszseacuteguumlgyi rendszereit jellemző sajaacutetossaacutegok morbiditaacutesi mortalitaacutesi mutatoacutek markaacutensan felerősiacutetetteacutek az Eu-15 tagaacutel-lamaiban eacutes tagaacutellamain beluumll maacuter leacutetező kuumlloumlnbseacutegeket noha a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai tagaacutellamok neacutepesseacutegeacute-nek aacuteltalaacutenosan rosszabb az egeacuteszseacutegi aacutellapota az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszereikben megleacutevő probleacutemaacutek a kedvezőtlenebb demograacutefiai mutatoacutek meacuteg inkaacutebb fokoztaacutek a szorosabb egyuumlttműkoumldeacutes eacutes az ellaacutetoacuterend-szerek reformja iraacutenti igeacutenyt ugyanakkor a tagaacutellamok toumlbbseacutege ndash a szubszidiaritaacutes elveacuten nyugvoacute tagaacutellami hataacuteskoumlrre tekintettel ndash a lehető legenyheacutebb koordinaacutecioacutet taacutemogatta
A Szociaacutelis Veacutedelemről eacutes a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel szoacuteloacute 2005 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes9 roumlgziacutetette hogy a magas szintű euroacutepai szociaacutelis veacutedelem biztosiacutetja taacutersadalmai szaacutemaacutera a szegeacutenyseacuteg legsuacutelyosabb formaacutei elleni veacutedekezeacutest A joacutel műkoumldtetett szociaacutelis veacutedelmi rendszerek a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes szaacutemaacutera kedvező koumlrnyezetet teremtve jaacuterulnak hozzaacute a gazdasaacutegi fejlődeacuteshez miacuteg a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes a taacutersa-dalmi koheacutezioacute megerősiacuteteacuteseacutet segiacuteti elő A neacutepesseacuteg jelentősen megvaacuteltozott korstruktuacuteraacuteja igen komoly ha-taacutest gyakorol a szociaacutelis veacutedelmi rendszerekre Iacutegy peacuteldaacuteul a 80 eacuteven feluumlli korcsoport leacutetszaacutemaacutenak markaacutens noumlvekedeacutese hosszuacute taacutevon progressziacuteven noumlveli majd a korfuumlggő egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi szuumlkseacutegleteket
2004 tavasz ndash előzetes tagaacutellami beszaacutemoloacutek az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerről eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesroacutel-gondozaacutesroacutelEnnek megfelelően a tagaacutellamok 2004 aacuteprilisaacuteban az Euroacutepai Bizottsaacutegnak benyuacutejtottaacutek első tagaacutellami be-szaacutemoloacuteikat melyekben szaacutemot adtak a tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes főbb kihiacutevaacutesairoacutel a jelenlegi reformokroacutel Az előzetes tagaacutellami beszaacutemoloacutek ceacutelja az volt hogy hozzaacutejaacuteruljanak a 2006 elejeacuten elinduloacute modernizaacutecioacutes-egyszerűsiacuteteacutesi folyamathoz Az Euroacutepai Bizottsaacuteg ebben a folyamatban rendkiacutevuumll koumlruumlltekintően jaacutert el eacutes minden egyes faacutezisban kiacutenosan uumlgyelt arra hogy se a tagaacutellami hozzaacutejaacuteru-laacutesokat se az azok alapjaacuten elkeacutesziacutetett oumlsszegzeacutest ne nevezze jelenteacutesnek Ezzel deklaraacuteltaacutek hogy a legmesz-szebbmenőkig tiszteletben tartjaacutek az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacutet eacuterintő nemzeti hataacuteskoumlrt eacutes azt hogy a tagaacutellamok a lehető legenyheacutebb koordinaacutecioacutet taacutemogattaacutek
A magyar egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszert bemutatoacute előzetes beszaacutemoloacute ismertette a rendszervaacuteltaacutest koumlvető eacutevtizedben kialakiacutetott ellaacutetoacuterendszer jogi koumlrnyezeteacutet amely megteremtette a koumlte-lező jaacuteruleacutekbefizeteacuteshez koumltoumltt egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi rendszert uacutejjaacuteszervezte a neacutepegeacuteszseacuteguumlgyet szerkezet-
9 Joint Report on Social Protection and Social Inclusion Brussels 16 March 2005 734105 httpwwweapnieeapnwp-contentuploads200911joint-report-on-social-protection-2005pdf Az Egyuumlttes Jelenteacutest az EPSCO tanaacutecsuumlleacutes 2005 maacutercius 3-aacuten az Euroacutepai Tanaacutecs 2005 maacutercius 23ndash24-i uumlleacuteseacuten hagyta joacutevaacute
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 127
aacutetalakiacutetaacutesi reformokat eacutes modernizaacutecioacutes programokat hajtott veacutegre ugyanakkor szaacutemot adott a rendszerben megleacutevő funkcionaacutelis probleacutemaacutekroacutel iacutegy a tartoacutes aacutepolaacutesi eacutes rehabilitaacutecioacutes kapacitaacuteshiaacutenyroacutel ami miatt az aktiacutev aacutegyakon gyakran kroacutenikus betegek ellaacutetaacutesa folyt a szakellaacutetaacutes toumlbb teruumlleteacuten az aacutepolaacutesi idő roumlvidiacuteteacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutegeacuteről az ellenőrzeacutesi rendszer akadozoacute műkoumldeacuteseacuteről stb
A beszaacutemoloacute nem rejtette veacuteka alaacute a magyar egeacuteszseacutegi aacutellapotra vonatkozoacute euroacutepai eacutes nemzetkoumlzi oumlssze-hasonliacutetaacutesban is rendkiacutevuumll kedvezőtlen helyzetet a főbb morbiditaacutesi mortalitaacutesi okokat (keringeacutesi daganatos megbetegedeacutesek kroacutenikus mozgaacutesszervi iacutezuumlleti eacutes csontritkulaacutesos betegseacutegek) A rendszer akut probleacutemaacutei koumlzoumltt beveacuteteli oldalon a munkakeacutepes koruacuteak alacsony aktivitaacutesi araacutenyaacuteboacutel a szuumlleteacutesek szaacutemaacutenak meacutelypont-ra zuhanaacutesaacuteboacutel eacutes a demograacutefiai idősoumldeacutesből eredő forraacutesok szűkoumlsseacutege (a jaacuteruleacutekfizetői koumlr szűk volta eacutes a gyenge befizeteacutesi moraacutel) szerepelt A kiadaacutesi oldalt az jellemezte hogy a vaacuteltozoacute szuumlkseacutegletet nem koumlvette az ellaacutetoacuterendszer szerkezeti strukturaacutelis aacutetalakiacutetaacutesa Az ellaacutetoacuterendszer belső araacutenytalansaacutegai ndash a fekvőbeteg-ellaacutetaacutes dominanciaacuteja ndash eacutes az aacuteltaluk generaacutelt kereslet a rendelkezeacutesre aacutelloacute erőforraacutesok nem megfelelő felhasz-naacutelaacutesaacutehoz vezettek A rendszerben eacuterveacutenyesuumllő legaacutelis eacutes nem legaacutelis (pl paraszolvencia) oumlsztoumlnzők szinteacuten gaacutetoljaacutek a betegek megfelelő progresszivitaacutesi szinten valoacute definitiacutev ellaacutetaacutesaacutet Tovaacutebbaacute sajaacutetos probleacutemahal-mazt keacutepviseltek az ellaacutetaacutesi szintek hataacuterteruumlletein nyuacutejtott szolgaacuteltataacutesok koumlzoumltti ndash sokszor nem egyeacutertelmű ndash vaacutelasztaacutesok (iacutegy pl a szociaacutelis indikaacutecioacute miatti fekvőbeteg-ellaacutetaacutes) Probleacutemaacutet jelentett meacuteg az inteacutezmeacutenyek eacutes a műszerek elavult aacutellapota valamint az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi ellaacutetaacutesokhoz szolgaacutel-tataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesben megleacutevő egyenlőtlenseacutegek főleg a kisteacuterseacutegekben
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg oumlsszegzeacutese10 bemutatta az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes globaacutelis kihiacutevaacutesait eacutes a tagaacutellami beszaacutemoloacutekban felvetett főbb kihiacutevaacutesokat ndash az ezekre adott politikai inteacutezke-deacutesekkel egyuumltt ndash elemezte Az oumlsszegzeacutes raacutevilaacutegiacutetott hogy a tagaacutellami beszaacutemoloacutek visszaigazoltaacutek a tag-aacutellamok meacutely elkoumltelezettseacutegeacutet a mindenki szaacutemaacutera nyuacutejtandoacute joacute minőseacutegű egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesok eacutes tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes biztosiacutetaacutesaacuteban A beszaacutemoloacutekboacutel az is eacuterzeacutekelhető hogy az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi szolgaacuteltataacutesok fenntarthatoacute finansziacuterozaacutesa komoly neheacutezseacutegeket okoz meacuteg akkor is ha az egeacuteszseacuteguumlgyi szektor a gazdasaacuteg egyik legjelentősebb ndash komoly kutataacutesi innovaacutecioacutes potenciaacutellal biacuteroacute ndash huacutezoacute-aacutegazata az egyik legnagyobb ndash a munkaerő mintegy 10 szaacutezaleacutekaacutet ndash foglalkoztatoacute Az pedig nem keacuterdeacuteses hogy az egeacuteszseacutegpolitika eacutes a hateacutekony egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszerek az egeacuteszseacuteges munkaerő biztosiacutetaacute-saacuteval jelentős meacuterteacutekben jaacuterulnak hozzaacute a gazdasaacuteg fejlődeacuteseacutehez eacutes a foglalkoztataacuteshoz Ebben a hateacutekony megelőzeacutesi eacutes egeacuteszseacutegmegőrzeacutesi eacutes -fejleszteacutesi aktiacutev eacuteletmoacutedot az egeacuteszseacuteges idősoumldeacutest taacutemogatoacute poli-tikaacutek szerepe kuumlloumlnoumlsen fontos Az ellaacutetoacuterendszerek hateacutekonysaacutegaacuteval kapcsolatban kiemelt hangsuacutelyt kapott az erőforraacutesok racionaacutelis felhasznaacutelaacutesa ami az ellaacutetaacutesi utak megfelelő szervezeacuteseacutevel a felesleges egymaacutest aacutetfedő ellaacutetaacutesok elkeruumlleacuteseacutevel az ellaacutetaacutes kuumlloumlnboumlző formaacuteiszintjei koumlzoumltti jobb koordinaacutecioacute biztosiacutetaacutesaacuteval ndash ezen beluumll kuumlloumlnoumls tekintettel az alapellaacutetaacutes kapuőri szerepeacutenek megerősiacuteteacuteseacutere ndash eacuterhető el
10 Review of Preliminary National Policy Statements on Health Care and Long-term Care Memorandum of the Social Protection Committee Brussels February 2006 httpeceuropaeuemployment_socialsocial_protectiondocsspc_ltc_2005_enpdf
128 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A bizottsaacutegi oumlsszegzeacutes a globaacutelis kihiacutevaacutesok koumlzoumltt alapvetőnek tartotta az euroacutepai neacutepesseacuteg idősoumldeacuteseacutet eacutes az ebből eredő ndash hosszabb taacutevon jelentős hataacutesokat gyakorloacute ndash hozzaacutefeacutereacutesi finansziacuterozaacutesi probleacutemaacutekat iacutegy peacuteldaacuteul az uacutej morbiditaacutesi eacutes mortalitaacutesi mintaacutek megjeleneacuteseacutet (kroacutenikus mozgaacutesszervi eacutes neurodegeneratiacutev betegseacutegek) a jobb eacutes toumlbb gyoacutegyiacutetoacute eacutes rehabilitaacutecioacutes illetve aacutepolaacutesi eacutes szociaacutelis ellaacutetaacutes iraacutenti igeacutenyt eacutes az ebből eredően hosszuacute taacutevon vaacuterhatoacutean jelentősen emelkedő egeacuteszseacuteguumlgyi tartoacutes aacutepolaacutesi kiadaacutesok megfelelő finansziacuterozaacutesaacutet Szaacutemos tagaacutellami beszaacutemoloacute peacuteldaacuteul kiemelte hogy a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszerek az azon beluumll nyuacutejtott szolgaacuteltataacutesok a demograacutefiai idősoumldeacutest eacutes a vaacuterhatoacute taacutersadalmi-gazdasaacutegi vaacuteltozaacutesokat figyelembe veacuteve messze nem kieleacutegiacutetőek eacutes nem megfelelőek Ezzel egyuumltt megoldaacutest igeacutenyel a tartoacutes aacutepo-laacutes-gondozaacutes megfelelő eacutes etikus finansziacuterozaacutesa kuumlloumlnben a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi hozzaacutefeacutereacutesi meacuteltaacutenyta-lansaacutegok egyenlőtlenseacutegek ndash az egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacuteshez keacutepest ndash jelentősebbeacute vaacutelhatnak Az egeacuteszseacuteguumlgyi tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszereket ceacutelzoacute reformok zoumlme a finansziacuterozaacutesban megleacutevő probleacutemaacutekat kiacutevaacutenjaacutek orvosolni hosszuacute taacutevon megoldani
Maacutesfelől azonban az is megaacutellapiacutetaacutest nyert hogy a demograacutefiai idősoumldeacutes a vitathatatlanul nagyobb ellaacutetaacutesi igeacutenyeken kiacutevuumll szaacutemottevő munkaerő-szuumlkseacutegletet is generaacutel iacutegy e keacutet szektor egyben aacutellaacutesokat is teremt Ez kuumlloumlnoumlsen fontos e keacutet szektorban ahol a megfelelő keacutepzettseacutegű eacutes leacutetszaacutemuacute munkaerő sok esetben nem aacutell rendelkezeacutesre az előreleacutepeacutes megfontolt eacutes hosszuacute taacutevra tervező humaacutenerőforraacutes-strateacutegia kialakiacutetaacutesaacutet eacutes alkalmazaacutesaacutet igeacutenyli
A tagaacutellami beszaacutemoloacutek tovaacutebbaacute szaacutemos esetben jelezteacutek hogy az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesokhoz szolgaacutelta-taacutesokhoz illetve a tartoacutes aacutepolaacuteshoz-gondozaacuteshoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesben ndash baacuter az egyes tagaacutellamok koumlzoumltt eacutes a tagaacutellamokon beluumll elteacuterő meacuterteacutekű de ndash esetenkeacutent szignifikaacutens elteacutereacutesek egyenlőtlenseacutegek figyelhetők meg Ilyenek a bizonyos tiacutepusuacute reacuteszben vagy egeacuteszben nem koumlzfinansziacuterozott ellaacutetaacutesi formaacutek lefedettseacutegeacutenek hiaacute-nya a neacutepesseacuteg szuumlkseacutegleteacutehez keacutepest nem megfelelő ellaacutetottsaacuteg az ellaacutetaacutesi kiacutenaacutelatra vonatkozoacute informaacutecioacute hiaacutenya miatt Ennek feloldaacutesaacuteban szerepet jaacutetszhat a formaacutelis eacutes informaacutelis aacutepolaacutes-gondozaacutesi szolgaacuteltataacutesok iraacutenti szuumlkseacuteglet felmeacutereacutese eacuterteacutekeleacutese eacutes a kiegyensuacutelyozott szolgaacuteltataacutes biztosiacutetaacutesa
A tagaacutellamok zoumlme hangsuacutelyozta a szolgaacuteltatoacutek ndash eacutes egyes esetekben a biztosiacutetoacutek ndash koumlzoumltti (szabaacutelyozott) verseny fontossaacutegaacutet ami lehetőveacute teszi a vaacutelasztaacutest eacutes hozzaacutejaacuterul az ellaacutetaacutesok szolgaacuteltataacutesok minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesaacutehoz A tagaacutellamok fontosnak tartottaacutek meacuteg az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesok eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi szolgaacuteltataacutesok eacutes azok tiacutepusai (kuumlloumlnoumlsen az alapellaacutetaacutes eacutes jaacuteroacute- illetve fekvőbeteg egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacutelta-taacutesok illetve a szociaacutelis ellaacutetaacutesok) koumlzoumltti eacutes az egyes koumlzszolgaacuteltataacutesi szintek (helyi regionaacutelis eacutes orszaacutegos) koumlzoumltti koordinaacutecioacute megteremteacuteseacutet hiszen az ellaacutetaacutesok koumlzoumltti hateacutekony koordinaacutecioacute egyaraacutent kedvező hataacutest gyakorol az ellaacutetaacutes minőseacutegeacutere hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutere eacutes peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutera
A beszaacutemoloacutek arra is raacutevilaacutegiacutetottak hogy a hozzaacutefeacutereacutes a minőseacuteg eacutes a peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacuteg ndash egy-maacutest koumllcsoumlnoumlsen megerősiacutető ndash haacutermas ceacutelkitűzeacuteseacutet integraacutelt moacutedon szuumlkseacuteges kezelni eacutes ebben a nyitott koordinaacutecioacute valoacuteban kivaacuteloacute eacutes joacutel alkalmazhatoacute keretet teremt Mivel az egyes nemzeti rendszerek egyediek ezeacutert a tagaacutellami doumlnteacuteshozoacutektoacutel fuumlgg az hogy a nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutesen keresztuumll eleacuterhető in-formaacutecioacutek alapjaacuten levonjaacutek-e a megfelelő koumlvetkezteteacuteseket Az mindenesetre elvitathatatlan előnye ennek az egyuumlttműkoumldeacutesi formaacutenak hogy a tagaacutellamok rengeteget tanulhatnak egymaacutestoacutel teacutenylegesen profitaacutelhatnak
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 129
a tapasztalatok bevaacutelt gyakorlatok megosztaacutesaacuteboacutel amelyek veacutegső soron az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacute-si-gondozaacutesi rendszerekben megjelenő koumlzoumls kihiacutevaacutesokra igyekeznek sikeres eacutes adaptaacutelhatoacute alkalmazhatoacute megoldaacutesokat nyuacutejtani
E rendhagyoacute folyamatban ndash amely hozzaacutejaacuterult a 2006-ban bevezetett egyszerűsiacutetett nyitott koordinaacutecioacute előkeacutesziacuteteacuteseacutehez ndash a Gazdasaacutegpolitikai Bizottsaacuteg a Magas szintű Egeacuteszseacuteguumlgyi Szolgaacuteltataacutesok eacutes Orvosi El-laacutetaacutesok Csoportja is reacuteszt vett tovaacutebbaacute az oumlsszegzeacutes eacutes az arra vonatkozoacute SPC-veacutelemeacuteny az Euroacutepai Tanaacutecs 2006 tavaszi uumlleacuteseacutere is benyuacutejtaacutesra keruumllt
A Szociaacutelis Veacutedelemről eacutes a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel szoacuteloacute 2006 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes11 is szaacutemot adott az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszerek előtt aacutelloacute főbb kihiacutevaacutesokroacutel eacutes azok lehetseacuteges ke-zeleacuteseacuteről Az egyuumlttes jelenteacutes alapvetően a 2004 tavaszaacuten benyuacutejtott előzetes tagaacutellami beszaacutemoloacutekban fog-laltak alapjaacuten vonta le koumlvetkezteteacuteseit A fő globaacutelis eacutes euroacutepai gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi kihiacutevaacutesok ndash globaacutelis verseny lanyhuloacute gazdasaacutegi noumlvekedeacutes a munkaneacutelkuumlliseacuteg noumlvekedeacutese demograacutefiai idősoumldeacutes tartoacutessaacute vaacuteloacute egyenlőtlenseacutegek ndash egyszerre azzal is szembesiacutetetteacutek az euroacutepai doumlnteacuteshozoacutekat hogy veszeacutelybe keruumllhet az euroacutepai szociaacutelis modell fenntarthatoacutesaacutega
Egyeteacuterteacutes volt abban hogy a szociaacutelis veacutedelem teruumlletein az eddigiekneacutel sokkal szorosabb egyuumlttműkouml-deacutesre van szuumlkseacuteg A nyitott koordinaacutecioacutenak a haacuterom reacuteszteruumlletre vonatkozoacute szakpolitikaacutek hateacutekony veacutegrehaj-taacutesaacutet kell szorgalmaznia uacutegy hogy azok pozitiacutev hataacutest gyakoroljanak a gazdasaacutegi noumlvekedeacutesre eacutes a foglalkoz-tataacutes noumlveleacuteseacutere Az egyuumlttes jelenteacutes megaacutellapiacutetotta hogy az egeacuteszseacuteguumlgyben eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten a tagaacutellamok visszaigazoltaacutek a mindenki szaacutemaacutera eleacuterhető joacute sziacutenvonaluacute ellaacutetaacutesok szolgaacuteltataacutesok biztosiacutetaacutesa melletti elkoumltelezettseacuteguumlket kuumlloumlnoumlsen uacutegy hogy igyekeznek megfelelni a demograacutefiai idősoumldeacutes-ből eredő egyre vaacuteltozoacute eacutes noumlvekvő szuumlkseacutegleteknek amelyben az egeacuteszseacutegfejleszteacutes eacutes a megelőzeacutes egyre jelentősebb szerepet toumllt majd be Az Eu-15 eacutes az Eu-12 tagaacutellamok neacutepesseacutegeacutenek egeacuteszseacutegi aacutellapotaacuteban megleacutevő nyilvaacutenvaloacute kuumlloumlnbseacutegek a tagaacutellamok koumlzoumltt eacutes a tagaacutellamokon beluumll az egyes taacutersadalmi csoportok hozzaacutefeacutereacuteseacuteben megmutatkozoacute egeacuteszseacutegiegeacuteszseacuteguumlgyi eacutes teruumlleti egyenlőtlenseacutegek meacuterseacutekleacutese eacuterdekeacuteben toumlbb tagaacutellam vizitdiacutejat eacutes oumlnreacuteszfizeteacutest vezetett be eacutes ezzel egy időben a haacutetraacutenyos helyzetűek eseteacuteben diacutejfizeteacutesi mentesseacutegek megadaacutesaacuteval diacutejcsoumlkkenteacutesekkel igyekeztek meacuterseacutekelni a raacutejuk haacuteruloacute terheket
Az egyuumlttes jelenteacutes Magyarorszaacutegot ndash Belgiummal eacutes Finnorszaacuteggal egyuumltt ndash joacute peacuteldakeacutent nevesiacutetette a lisszaboni strateacutegia eacutes a szociaacutelis veacutedelmi nyitott koordinaacutecioacute koumlzoumltti oumlsszhang megteremteacuteseacuteben csak-
11 A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye a Tanaacutecsnak az Euroacutepai Parlamentnek az Euroacutepai Gazdasaacutegi eacutes Szociaacutelis Bizottsaacutegnak eacutes a Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacutenak ndash Egyuumlttes jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi integraacutecioacuteroacutel ndash 2006 [COM (2006) 62 final] httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20060062FInHuPdF
130 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
uacutegy mint a szociaacutelis veacutedelem eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacutese koumlzoumltt koumllcsoumlnhataacutes biztosiacutetaacutesaacuteban12 Az egyuumlttes jelenteacutes kiemelte hogy az egeacuteszseacuteguumlgyet toumlbb uacutejonnan csatlakozott tagaacutellam ndash kuumlloumlnoumlsen Magyarorszaacuteg ndash a joumlvőbeli aacutetfogoacute strateacutegiaacutek meghataacuterozoacute elemekeacutent kezeli13 A dokumentum ndash az előzetes tagaacutellami beszaacute-moloacutek alapjaacuten elkeacutesziacutetett Bizottsaacutegi oumlsszegzeacutesben14 foglalt megaacutellapiacutetaacutesokhoz hasonloacute ndash koumlvetkezteteacuteseket vont le mely szerint az egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesben eacutes az egeacuteszseacutegi aacutellapotban meg-leacutevő meacuteltaacutenytalansaacutegokat eacutes egyenlőtlenseacutegeket egyaraacutent csoumlkkenteni szuumlkseacuteges A tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacute-si ellaacutetaacutesok maacuter most sem felelnek meg a szuumlkseacutegleteknek eacutes a vaacuterhatoacute demograacutefiai vaacuteltozaacutesokat figyelembe veacuteve valoacutesziacutenűsiacutethetően egyre nagyobb kihiacutevaacutest fog jelenteni főkeacutent hogy eleddig csak neacutehaacuteny tagaacutellam ve-zetett be aacutepolaacutesbiztosiacutetaacutest eacutesvagy komplex moacutedon kezeli ezt a rendkiacutevuumll oumlsszetett keacuterdeacuteskoumlrt A hozzaacutefeacutereacutest a minőseacuteget eacutes a fenntarthatoacutesaacutegot ceacutelzoacute tagaacutellami erőfesziacuteteacutesek reformok kiemelten kezelik a hateacutekonysaacutegi hataacutesossaacutegi szempontokat a teljesiacutetmeacutenymeacutereacutes technoloacutegiaeacuterteacutekeleacutes fontossaacutegaacutet az ellaacutetaacutesok indokolt eacutes megfelelő szintű nyuacutejtaacutesaacutet (eacutes ebben kiemelt hangsuacutelyt kap az alapellaacutetaacutesban a haacuteziorvos kapuőri szere-peacutenek megerősiacuteteacutese) előnyben reacuteszesiacutetve a koumlltseacuteghateacutekony technoloacutegiaacutekat beavatkozaacutesokat Az egyuumlttes jelenteacutes roumlgziacutetette hogy az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszerek teruumlleteacuten a joumlvőben a hozzaacutefeacute-reacutes javiacutetaacutesaacutera eacutes az egyenlőtlenseacutegek meacuterseacutekleacuteseacutere az egeacuteszseacuteges eacuteletmoacutedot preferaacuteloacute egeacuteszseacutegmegőrzeacutesi egeacuteszseacutegfejleszteacutesi eacutes megelőzeacutesi szolgaacuteltataacutesokra kell oumlsszpontosiacutetani Fontos tovaacutebbaacute a vaacuteltozoacute (kuumlloumlnouml-sen a vaacuterhatoacutean nagymeacuterteacutekben noumlvekvő tartoacutes aacutepolaacutesi) szuumlkseacutegletekhez alkalmazkodni az ellaacutetoacuterendszerek eacutesszerű műkoumldteteacuteseacutet eacutes gazdaacutelkodaacutesaacutet megteremteni az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes aacutepolaacutesi humaacuten erőforraacutest bizto-siacutetani a betegjogokat megerősiacuteteni eacutes a megfelelő taacutejeacutekozottsaacutegon alapuloacute vaacutelasztaacutes elősegiacuteteacuteseacutet lehetőveacute tenni
12 A tagaacutellamboacutel eredő műkoumldeacutes soraacuten tulajdonkeacuteppen maacuter a lisszaboni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutet ceacutelzoacute integraacutelt iraacuteny-mutataacutesok előkeacutesziacuteteacutese taacutergyalaacutesa oacuteta a hazai eacutes az unioacutes doumlnteacuteshozatali folyamatban a magyar egeacuteszseacuteguumlgyi kor-maacutenyzat konzekvensen azt az aacutellaacutespontot keacutepviseli hogy az egeacuteszseacuteges munkaerő a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes elő-mozdiacutetaacutesaacutenak eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacuteseacutenek előfelteacutetele illetve a mindenki szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető joacute sziacutenvonaluacute egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes szolgaacuteltataacutesnyuacutejtaacutes javiacutetja a munkaerő-piaci reacuteszveacutetelt eacutes a munkaveacutegzeacutes minőseacutegeacutet
Az idősoumldő neacutepesseacuteg globaacutelis keacuterdeacutesseacute teszi az egeacuteszseacuteguumlgyi humaacuten erőforraacutes iraacutenti szuumlkseacutegletet eacutes a mineacutel tovaacutebb tartoacute aktiacutev munkaerő-piaci reacuteszveacutetelt Az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerhez hasonloacute dilemmaacutekat vet fel a szociaacutelis ellaacutetaacutesban kuumlloumlnoumlsen a tartoacutes aacutepolaacutesban-gondozaacutesban a formaacutelis eacutes a nem hivatalos ndash toumlbbnyire csalaacutedon beluumll nyuacutejtott ndash aacutepolaacutesi szolgaacuteltataacutesok koumlzoumltti egyensuacutely megtalaacutelaacutesa eacutes ennek megfelelő szabaacutelyozaacutesa valamint a joacutel keacutepzett eacutes megfelelő leacutetszaacutemuacute humaacuten erőforraacutes biztosiacutetaacutesa
13 Kuumlloumlnoumlsen igaz ez a megaacutellapiacutetaacutes a magyar egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer az egeacuteszseacuteguumlgyi szakmapolitika alakiacutetaacutesaacute-ra amely a rendszervaacuteltaacutes oacuteta a magyar politikai sziacutenteacuteren viszonylag folyamatosan kiemelt hangsuacutellyal jelenik meg Baacuter az elmuacutelt huacutesz eacutevben minden kormaacuteny meacutelyen elkoumltelezett volt az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer hateacutekonnyaacute teacutete-leacuteben a jelenlegi eacutes a joumlvőbeli kihiacutevaacutesoknak megfelelő aacutetalakiacutetaacutesok elveacutegzeacuteseacuteben azonban szaacutemos reformtoumlrekveacutes elleneacutere valoacutedi aacutettoumlreacutest nem sikeruumllt eleacuterni ami pedig a folyamatosan eacutes gyorsan vaacuteltozoacute noumlvekvő szuumlkseacutegletek miatt egyre suumlrgetőbbeacute halaszthatatlannaacute teszi a magyar egeacuteszseacuteguumlgyi rendszer teacutenyleges igeacutenyekhez igazodoacute strukturaacute-lis aacutetalakiacutetaacutesaacutet az egeacuteszseacuteguumlgy joumlvőjeacutebe toumlrteacutenő befekteteacutest
14 Laacutesd 10 laacutebjegyzet
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 131
A szociaacutelis veacutedelem eacutes a taacutersadalmi befogadaacutes teruumlleteacutet ceacutelzoacute 263 nyitott koordinaacutecioacute egyszerűsiacuteteacutese modernizaacutecioacuteja (streamlining)
Időkoumlzben euroacutepai szinten elindult a nyitott koordinaacutecioacute egyszerűsiacuteteacutesi-modernizaacutecioacutes folyamata melynek so-raacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2003 maacutejusaacuteban javaslatot tett a szociaacutelis veacutedelem haacuterom reacuteszteruumlleteacuten (taacutersadalmi befogadaacutes nyugdiacutejak egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi rendszerek) folyoacute ndash vagy akkor meacuteg csak tervezett ndash teveacutekenyseacuteg egyszerűsiacuteteacuteseacutere Az integraacutelt folyamat leacutetrehozaacutesa ndash amely a jelenteacutesteacuteteli koumltelezettseacuteget az eacuterteacutekeleacutest eacutes a menetrendet is egyszerűbbeacute kiacutevaacutenta tenni ndash egy erősebb folyamat megteremteacuteseacutet eacutes a lissza-boni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteval valoacute szorosabb oumlsszhang eleacutereacuteseacutet ceacutelozta Az uacutej nyitott koordinaacutecioacutet az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2005 december 22-eacuten megjelent bdquoMunkaacutelkodjunk egyuumltt dolgozzunk jobban az Euroacutepai unioacuten beluumll a szociaacutelis veacutedelem eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutes teruumlleteacutet eacuterintő nyitott koordinaacutecioacute uacutej kereterdquo ciacutemű koumlzlemeacutenye15 indiacutetotta el Az Euroacutepai Tanaacutecs 2005 oktoacuteberi Hampton Court-i uumlleacuteseacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg a szociaacutelis veacutedelmi rendszerek joumlvőbeli fenntarthatoacutesaacutegaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacutet hangsuacutelyozva megerősiacutetette az euroacutepai szociaacutelis modell meguacutejiacutetaacutesa iraacutenti igeacutenyta politikaacuteknak tovaacutebbra is a taacutersadalmi koheacutezioacutet az eseacutely-egyenlőseacuteget eacutes a generaacutecioacutek koumlzoumltti szolidaritaacutest kell erősiacuteteniuumlk eacutes sokkal hateacutekonyabban kell reagaacutelniuk a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi vaacuteltozaacutesokra elősegiacutetve a gazdasaacutegi noumlvekedeacutest eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacuteseacutet
A modernizaacutelt nyitott koordinaacutecioacute ndash a feluumllvizsgaacutelt lisszaboni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutehoz igazodva ndash a szo-ciaacutelis veacutedelmi toumlrekveacutesek eacutes a haacuterom reacuteszteruumlletet ceacutelzoacute szakmapolitikai leacutepeacutesek erőteljesebb oumlsszehango-laacutesaacutera toumlrekedett Az uacutej eljaacuteraacutestoacutel a doumlnteacuteshozoacutek azt remeacutelteacutek hogy a nyitott koordinaacutecioacute bdquobeeacutepuumllrdquo (feeding in) a noumlvekedeacutesi eacutes foglalkoztataacutesi ceacutelkitűzeacutesekbe miacuteg a lisszaboni reformprogramok bdquokinyuacutelvardquo (feeding out) a taacutersadalmi koheacutezioacutes ceacutelok szolgaacutelataacuteba aacutellnak A tagaacutellamok koumltelezettseacuteget vaacutellaltak arra hogy a koumlzoumls euroacutepai ceacutelkitűzeacutesek alapjaacuten kialakiacutetjaacutek a szociaacutelis veacutedelem haacuterom teruumlleteacutere vonatkozoacute integraacutelt nemzeti stra-teacutegiaacutejukat amelyet keacuteteacuteves ciklusokra benyuacutejtanak az Euroacutepai Bizottsaacutegnak
A modernizaacutelt nyitott koordinaacutecioacute aacutetfogoacute ceacutelkitűzeacuteseit az alaacutebbiakban hataacuteroztaacutek megA taacutersadalmi koheacutezioacute megteremteacutese egyenlő eseacutelyek biztosiacutetaacutesa mindenki szaacutemaacutera megfelelő hozzaacutefeacuter-1 hető peacutenzuumlgyileg fenntarthatoacute eacutes hateacutekony szociaacutelis veacutedelmi rendszerekkel eacutes taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesi politikaacutekkalA nagyobb gazdasaacutegi noumlvekedeacutest eacutes toumlbb jobb munka megteremteacuteseacutet ceacutelzoacute lisszaboni ceacutelkitűzeacutesekkel 2 valamint az Eu fenntarthatoacute fejlődeacutesi strateacutegiaacutejaacuteval valoacute szoros oumlsszhang biztosiacutetaacutesa A kormaacutenyzaacutes eacutes az aacutetlaacutethatoacutesaacuteg erősiacuteteacutese illetve az eacuterintett szereplők bevonaacutesa a politikaacutek kialakiacutetaacutesaacuteba 3 veacutegrehajtaacutesaacuteba eacutes monitorozaacutesaacuteba
15 A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye a Tanaacutecsnak az Euroacutepai Parlamentnek az Euroacutepai Gazdasaacutegi eacutes Szociaacutelis Bizottsaacutegnak eacutes a Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacutenak ndash Koumlzoumls munka jobb munka uacutej keretprogram az euroacutepai unioacute szociaacutelis veacutedelmi eacutes integ-raacutecioacutes politikaacutejaacutenak nyiacutelt koordinaacutecioacutejaacutehoz [COM (2005) 706 final] httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20050706FInHuPdF
132 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A hozzaacutefeacuterhető magas szintű eacutes fenntarthatoacute egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszerek eacutes tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes biz-tosiacutetaacutesaacutera a koumlvetkező tematikus ceacutelkitűzeacutesek fogalmazoacutedtak meg
Mindenki szaacutemaacutera biztosiacutetani a megfelelő egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutest eacutes tartoacutes aacutepolaacutest-gondozaacutest valamint azt hogy az ellaacutetaacutes iraacutenti szuumlkseacuteglet ne vezessen szegeacutenyseacuteghez eacutes peacutenzuumlgyi fuumlggeacuteshez Kezelni szuumlkseacute-ges az ellaacutetaacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesben illetve az egeacuteszseacutegnyereseacutegben megnyilvaacutenuloacute meacuteltaacutenytalansaacute-gokatBiztosiacutetani kell a minőseacutegi egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutest eacutes tartoacutes aacutepolaacutest-gondozaacutest az ellaacutetaacutesokat a vaacuteltozoacute igeacute- nyekhez illetve a taacutersadalmi eacutes egyeacuteni szuumlkseacutegletekhez kell igaziacutetani a legjobb nemzetkoumlzi gyakorlatnak megfeleltethető sztenderdek meghataacuterozaacutesaacuteval illetve az egeacuteszseacuteguumlgyi szakemberek a betegek eacutes az ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllők felelősseacutegeacutenek megerősiacuteteacuteseacutevelBiztosiacutetani kell hogy a megfelelő eacutes magas szintű egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes eacutes tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes vaacutel- tozatlanul hozzaacutefeacuterhető eacutes fenntarthatoacute maradjon ndash az egeacuteszseacuteges eacutes aktiacutev eacuteletmoacuted taacutemogataacutesaacuteval az erőforraacutesok racionaacutelis felhasznaacutelaacutesaacuteval az ellaacutetoacuterendszerek eacutes az inteacutezmeacutenyek koumlzoumltti koordinaacutecioacute bizto-siacutetaacutesaacuteval
Mindezek alapjaacuten a tagaacutellamok ndash a feluumllvizsgaacutelt lisszaboni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteval szoros koumllcsoumlnhataacutesban a nemzeti Reformprogramok benyuacutejtaacutesaacuteval egy időben ndash 2006 szeptember 15-ig elkeacutesziacutetetteacutek eacutes az Euroacutepai Bizottsaacuteghoz benyuacutejtottaacutek a szociaacutelis veacutedelem eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutes teruumlleteacutet bemutatoacute 2006ndash2008 eacutevekre szoacuteloacute nemzeti Strateacutegiai Jelenteacuteseiket A jelenteacutesekben a tagaacutellamok az aacutetfogoacute fejezetben helyzetjelen-teacutest adtak a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem a nyugdiacutejak valamint az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszer eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes fő kihiacutevaacutesairoacutel eacutes a meghataacuterozoacute szakpolitikai iraacutenyokroacutel illetve ismer-tetteacutek a tagaacutellami szociaacutelis veacutedelmi rendszer modernizaacutecioacutejaacutet ceacutelzoacute aacutetfogoacute strateacutegiai megkoumlzeliacuteteacutest a legfon-tosabb tervezett modernizaacutecioacutes leacutepeacuteseket valamint ezeknek a lisszaboni strateacutegia fő pilleacutereivel ndash a gazdasaacutegi noumlvekedeacutessel eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacuteseacutevel ndash valoacute oumlsszhangjaacutet eacutes koumllcsoumlnhataacutesaacutet A tagaacutellami jelenteacutesek tematikus fejezetei a haacuterom reacuteszteruumlletre vonatkozoacute a prioritaacutest eacutelvező nemzeti ceacutelkitűzeacuteseket oumlsszefoglaloacute előremutatoacute szakmapolitikai strateacutegiaacutekat iacutertaacutek le miacuteg a dokumentum melleacutekleteiben a megosztaacutesra eacuterdemes relevaacutens joacute gyakorlatokat mutattaacutek be Ebben az integraacutelt megkoumlzeliacuteteacutesben az eddigiekneacutel erőteljesebb szere-pet kapott a joacute kormaacutenyzaacutes az aacutetlaacutethatoacutesaacuteg eacutes az eacuterintett szereplők bevonaacutesaacutenak előmozdiacutetaacutesa
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 133
nemzeti strateacutegiai Jelenteacutes ndash 2006ndash2008264
A 2006ndash2008 eacutevekre szoacuteloacute magyar nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes16 benyuacutejtaacutesaacutera ndash a 2006 juacuteniusi kormaacutenyvaacuteltaacutes miatt ndash csak 2006 oktoacutebereacuteben keruumllt sor a legfőbb strateacutegiai dokumentumokkal ndash a Konvergenciaprogrammal a Feluumllvizsgaacutelt Lisszaboni Akcioacuteprogrammal az Uacutej Magyarorszaacuteg Fejleszteacutesi Tervvel ndash egyuumltt Az uacutejonnan hi-vatalba leacutepett kormaacuteny aacutetfogoacute reformstrateacutegiaacutejaacutenak koumlzeacuteppontjaacuteban egymaacutessal szoros koumllcsoumlnhataacutesban aacutelloacute haacutermas ceacutelkitűzeacutes aacutellt a makrogazdasaacutegi egyensuacutely helyreaacutelliacutetaacutesa az aacutellam teljes műkoumldeacuteseacutet aacutetfogoacute reform-folyamat veacutegrehajtaacutesa valamint egy aacutetfogoacute fejleszteacutespolitika kidolgozaacutesa eacutes megvaloacutesiacutetaacutesa
A magyar nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes helyzetelemzeacuteseacuteben toumlbbek koumlzoumltt szaacutemot adott az aacutetfogoacute gazda-saacutegi reformcsomag elfogadaacutesaacuteroacutel a rendkiacutevuumll kedvezőtlen demograacutefiai helyzetről (alacsony termeleacutekenyseacuteg tartoacutesan alacsony szuumlleteacutesszaacutem idősoumldő neacutepesseacuteg amely magas inaktivitaacutessal rendkiacutevuumll alacsony foglal-koztataacutesi araacutennyal a szociaacutelis ellaacutetoacuterendszer kapacitaacutes- hozzaacutefeacutereacutesi eacutes erőforraacuteshiaacutenyaacuteval paacuterosul) A hely-zetelemzeacutes kiemelte az euroacutepai eacutes nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban egyaraacutent rossz egeacuteszseacutegi aacutellapotot az esetenkeacutent riasztoacute morbiditaacutesi eacutes mortalitaacutesi mutatoacutekat eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszer műkoumldeacutesi finansziacuterozaacutesi neheacutezseacutegeit17 illetve a jelentősen szeacutettagolt hiaacutenyokkal ellentmondaacutesokkal terhelt tartoacutes aacutepolaacutesi rendszert amelyben az informaacutelis zoumlmeacuteben csalaacutedon beluumlli aacutepolaacutes reacuteszben kivaacuteltotta oldotta a rendszer hiaacutenyossaacutegait
A jelenteacutes kormaacutenyzati elkoumltelezettseacutegről tett tanuacutebizonysaacutegot az aacutellamhaacuteztartaacutesi egyensuacutely helyreaacutelliacutetaacutesa a tartoacutesan fenntarthatoacute finansziacuterozaacutest megalapozoacute ndash peacuteldaacuteul a hateacutekonysaacutegi minőseacutegi eacutes fenntarthatoacutesaacute-gi szempontokat hangsuacutelyozoacute az egeacuteszseacuteguumlgy markaacutens aacutetalakiacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute ndash reformok veacutegrehajtaacutesa eacutes a 2007ndash2013 időszakra szoacuteloacute Eu Strukturaacutelis Alapok taacutemogataacutesainak felhasznaacutelaacutesaacutera valoacute felkeacuteszuumlleacutes mellett Az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerekről eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesroacutel-gondozaacutesroacutel szoacuteloacute fejezet alapvetően a szeacuteles koumlrű taacuter-sadalmi vitaacutet kivaacuteltoacute egeacuteszseacuteguumlgyi Zoumlld koumlnyvben foglalt reformcsomag18 tartalmaacuteroacutel eacutes veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel szaacute-molt be A kormaacuteny fő ceacutelkitűzeacutese egy szolgaacuteltataacuteselvű az unioacutes normaacutekhoz illeszkedő eacutes korrupcioacutementes ellaacutetoacuterendszer kialakiacutetaacutesa volt amely jobb minőseacutegű eacutes koumlltseacuteghateacutekony gyoacutegyiacutetoacute-megelőző ellaacutetaacutesokat nyuacutejt az igeacutenybe vevőknek Az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer hateacutekony aacutetalakiacutetaacutesaacutenak előfelteacutetelekeacutent a teacutenyleges
16 Nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel ndash 2006ndash2008 httpeceuropaeuemployment_socialsocial_inclusiondocs2006naphungary_hupdf17 A jelenteacutes szerint bdquoa magyar egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer a fejlett orszaacutegokkal nagyjaacuteboacutel azonos orvosi technoloacutegi-
aacutekat alkalmaz de joacuteval szűkoumlsebb erőforraacutesokboacutel A magyar egeacuteszseacuteguumlgy GdP-ből valoacute reacuteszesedeacutese Euroacutepaacuteban elfogadhatoacute miacuteg az egy főre jutoacute egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes PPP-ben aacutetszaacutemiacutetva annak fele-harmada koumlruumlli szinten (hellip) A forraacutesok eacutes az alkalmazott technoloacutegiaacutek koumlzoumltti ellentmondaacutes gyakorlatilag az egeacuteszseacuteguumlgyi szakemberek sem nemzetkoumlzileg sem hazailag nem versenykeacutepes legaacutelis fizeteacuteseacutevel oldoacutedik fel Ez termeacutekeny taacuteptalajt jelent a rend-szerben műkoumldő illegaacutelis oumlsztoumlnzők szaacutemaacutera (haacutelapeacutenz stb) Az elmuacutelt mintegy maacutesfeacutel eacutevtized fejleszteacutesei ezzel a helyzettel igyekeznek megbirkoacuteznirdquo ndash vouml a 13 laacutebjegyzetben foglaltakkal
httpeceuropaeuemployment_socialsocial_inclusiondocs2006naphungary_hupdf 6 oldal18 Magyar egeacuteszseacuteguumlgy ndash Zoumlld koumlnyv ndash bdquoToumlbben jobban tovaacutebbrdquo httpwwwterapia2008hupublicdownloadszold_
konyvpdf
134 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
biztosiacutetaacutesi rendszer elvi eacutes gyakorlati alapjainak megteremteacutese a rendszer strukturaacutelis aacutetalakiacutetaacutesa a tuacutelzott kereslet visszafogaacutesa a feluumlgyeleti rendszer megerősiacuteteacutese eacutes egy toumlbb-biztosiacutetoacutes modell bevezeteacutese vala-mint az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes szociaacutelis ellaacutetoacuterendszer koumlzoumltt fennaacutelloacute aacutetfedeacutesek eacutes hiaacutenyossaacutegok megszuumlnteteacutese fogalmazoacutedott meg19 A jelenteacutes komoly probleacutemakeacutent definiaacutelta a tartoacutes aacutepolaacutes fogalmaacutenak hiaacutenyaacutet a hoz-zaacutefeacutereacutes akadaacutelyaacutet keacutepező tartoacutes aacutepolaacutesi rendszer nem teljes koumlrű kieacutepiacutetettseacutegeacutet a raacuteszorultsaacutegi elv fokozot-tabb eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet a kapacitaacutesszabaacutelyozaacutest valamint a koumltelezően jaacuteroacute aacutepolaacutesi csomag meghataacuterozaacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacutet
A Szociaacutelis Veacutedelemről eacutes a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel szoacuteloacute 2007 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes20 megaacutellapiacutetja hogy az első alkalommal benyuacutejtott integraacutelt tagaacutellami strateacutegiai jelenteacutesek a demograacutefiai idősoumldeacutesre eacutes a fokozoacutedoacute globalizaacutecioacutera reagaacutelnak hiszen ndash baacuter a tagaacutellamok elteacuterő rendszereket műkoumldtetnek ndash minden tagaacutellamnak a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes az egyenlőtlenseacutegek eacutes a szociaacutelis veacutedelmi rendsze-rek modernizaacutecioacutes kihiacutevaacutesaacuteval kell szembeneacuteznie noha az elmuacutelt 50 eacutevben jelentős meacuterteacutekben nőtt a szuumlle-teacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartam ndash csak 1995 eacutes 2005 koumlzoumltt a feacuterfiak eseteacuteben 3 a nők koumlreacuteben 2 eacutevvel ndash a tagaacutellami jelenteacutesekből nyilvaacutenvaloacute kuumlloumlnbseacutegek mutatkoztak a vaacuterhatoacute eacutelettartamban (a feacuterfiaknaacutel 125 eacutev a nőkneacutel 85 eacutev) eacutes komoly egyenlőtlenseacutegekre deruumllt feacuteny az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi ellaacutetaacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesben nemcsak a tagaacutellamok koumlzoumltt de a tagaacutellamokon beluumll is
A tagaacutellamok fontosnak tartottaacutek a hozzaacutefeacutereacutes biztosiacutetaacutesaacutet mindenki szaacutemaacutera az egeacuteszseacutegnyereseacuteg-ben megmutatkozoacute egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacuteseacutet a biztonsaacutegos eacutes joacute minőseacutegű ellaacutetaacutesok garantaacutelaacutesaacutet az egeacuteszseacuteges eacutes fuumlggetlen eacuteletvitelt elősegiacutető uacutej technoloacutegiaacutek bevezeteacuteseacutet az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutehoz elengedhetetlen teacutenyezőkeacutent a kiadaacutesok ellenőrzeacuteseacutet eacutes a forraacutesokkal valoacute eacutesszerű gaz-daacutelkodaacutest A minőseacutegi ellaacutetaacutesok biztosiacutetaacutesa illetve az egeacuteszseacuteges eacuteletmoacuted eacutes a megelőzeacutes ndash ami javiacutetja az egeacuteszseacutegi aacutellapotot eacutes csoumlkkenti az egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesokat ndash fokozott taacutemogataacutesa szinteacuten hangsuacutelyosan szerepelt Uacutegy veacutelteacutek hogy a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszereket fejleszteni kell a demograacutefiai idősoumldeacutes-ből eredő noumlvekvő szuumlkseacutegletekhez kell igaziacutetani eacutes megfelelő finansziacuterozaacutesi forraacutesokat kell rendelkezeacutesre bocsaacutetani Az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok koumlzoumltti fokozottabb koordinaacutecioacutera az informaacutelis aacutepolaacutest nyuacutejtoacutek taacutemogataacutesaacutera eacutes az uacutej technoloacutegiaacutek kihasznaacutelaacutesaacutera van szuumlkseacuteg ahhoz hogy a polgaacuterok mi-neacutel tovaacutebb fuumlggetlen oumlnaacutelloacute eacuteletet eacutelhessenek
19 A Zoumlld koumlnyvben roumlgziacutetett ndash eacutes a nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutesben megjeleniacutetett ndash főbb egeacuteszseacuteguumlgyi reformceacutelkitűzeacute-sek koumlzuumll ndash a toumlbb-biztosiacutetoacutes modell bevezeteacuteseacuten kiacutevuumll ndash a kormaacuteny gyakorlatilag mindent veacutegrehajtott a jaacuteroacutebeteg-el-laacutetaacutesban a vizitdiacutej a fekvőbeteg-ellaacutetaacutesban a koacuterhaacutezi napidiacutej a gyoacutegyszerek eseteacuteben uacuten dobozdiacutej keruumllt bevezeteacutesre megszűnt a koumltelező kamarai tagsaacuteg leacutetrejoumltt az Egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi Feluumlgyelet jelentősen csoumlkkent a koacuterhaacutezi aacutegyak szaacutema illetve az aktiacutev aacutegyszaacutem csoumlkkeneacuteseacutevel noumlvekedett a kroacutenikus aacutegyak szaacutema a gyoacutegyszerek eseteacuteben szaacutemos inteacutezkedeacutes toumlrteacutent toumlbbek koumlzoumltt a generikumok szeacuteles koumlrű alkalmazaacutesa a gyoacutegyszer-aacuterverseny vaklicites szabaacutelyo-zaacutesa a szaacutemlaadaacutes kiterjeszteacutese eacutes az informatikai rendszer fejleszteacutese
20 Joint Report on Social Protection and Social Inclusion ndash 2007 Office for Official Publications of the European Communities Luxembourg 2007 httpwwweceuropaeusocialBlobServletdocId=2014amplangId=en
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 135
A szuumlleteacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartamot eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesokat bemutatoacute 1ndash3 aacutebraacutekon joacutel laacutethatoacute a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai eacutes a nyugat-euroacutepai tagaacutellamok koumlzoumltti eacuteles kuumlloumlnbseacuteg21
50
55
60
65
70
75
80
85
90
EU-25 LT LV EE RO HU BG SK PL CZ SI PT FI DK DE LU GR BE FR AT UK CY IE NL ES IT MT SE
2005 1995
eacutevek
Forraacutes Eurostat
1 aacutebra Szuumlleteacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartam feacuterfiak 1995ndash2005 (eacutevek)
21 A szuumlleteacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartamot eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesokat bemutatoacute aacutebraacutekat a 2007 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutesre vonatkozoacute roumlvid oumlsszefoglaloacute taacutejeacutekoztatoacute tartalmazta ndash Memo0766 Brussels 19 February 2007 httpeuropaeurapidpressReleasesActiondoreference=MEMO0766ampformat=HTMLampaged=0amplanguage=EnampguiLanguage=en
50
55
60
65
70
75
80
85
90
EU-25 RO BG HU LV LT SK EE CZ PL DK UK SI MT PT GR NL CY DE IE AT LU FI BE SE IT FR ES
2005 1995
eacutevek
Forraacutes Eurostat
2 aacutebra Szuumlleteacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartam nők 1995ndash2005 (eacutevek)
00
20
40
60
80
100
120
EE RO SK CY LV PL LT LU CZ IE AT FI BG ES UK HU IT SI EU-25 DK MT BE SE EL NL PT FR DE
GD
P-aacute
ban
Forraacutes WHO
3 aacutebra oumlsszes egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes 2004 (a GdP-aacuteban)
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 137
Első egeacuteszseacuteguumlgyi szakmai feluumllvizsgaacutelat265
Mivel a 2006 őszeacuten benyuacutejtott keacuteteacuteves magyar Strateacutegiai Jelenteacutesből egyeacutertelműen laacutethatoacute volt a magyar egeacuteszseacuteguumlgyi rendszer aacutetfogoacute aacutetalakiacutetaacutesa melletti kormaacutenyzati elkoumltelezettseacutegndash az ismeretek tapasztalatok koumllcsoumlnoumls megosztaacutesaacutet oumlsztoumlnző ndash nyitott koordinaacutecioacuten beluumll az Euroacutepai Bizottsaacuteg Magyarorszaacutegot keacuterte fel az első egeacuteszseacuteguumlgyi szakmai feluumllvizsgaacutelat22 megrendezeacuteseacutere amely a hozzaacutefeacutereacutes javiacutetaacutesaacutet eacutes az egyen-lőtlenseacutegek csoumlkkenteacuteseacutet az egeacuteszseacuteguumlgyi reformtoumlrekveacutesek komplexitaacutesaacuteban elemzi A 2007 januaacuterjaacuteban megtartott feluumllvizsgaacutelaton reacuteszt vevő tagaacutellamok a magyar kormaacuteny eacutes a bdquotudomaacutenyos ellenzeacutekrdquo valamint az Euroacutepai Bizottsaacuteg keacutepviselői őszinte eszmecsereacutet folytattak az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek előtt aacutelloacute koumlzoumls kihiacutevaacutesokroacutel ndash rendszerhateacutekonysaacuteg kiadaacutesok ellenőrzeacutese a rendelkezeacutesre aacutelloacute erőforraacutesokkal valoacute eacutesszerű gazdaacutelkodaacutes a szektorkoumlzi egyuumlttműkoumldeacutes hiaacutenya ndash eacutes az akkoriban bevezetett reformok ceacuteljairoacutel toumlbbek koumlzoumltt a tervezett magyar toumlbb-biztosiacutetoacutes modell melletti eacutes elleni eacutervekről A szakmai feluumllvizsgaacutelat igazolta hogy egy-egy kiemelt szakmai keacuterdeacutesben bdquoszűkebb keretekrdquo koumlzoumltt a tapasztalatok koumllcsoumlnoumls megosztaacutesa a nyiacutelt paacuterbeszeacuted valoacutedi hozzaacuteadott eacuterteacuteke az egyuumlttgondolkodaacutesban az adott keacuterdeacuteskoumlr toumlbb szempontboacutel toumlrteacutenő megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben a megfelelő koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacuteban rejlik
A 2008 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes23 kuumlloumln hangsuacutelyt helyezett az egeacuteszseacuteguumlgyre tartoacutes aacutepolaacutesra-gondozaacutesra kiemelve hogy a szociaacutelpolitika jelentős hataacutest gyakorol az egeacuteszseacutegre az egeacuteszseacuteg pedig az eacuteleteseacutelyek fontos meghataacuterozoacute teacutenyezője ezeacutert euroacutepai eacutes tagaacutellami szinten egyaraacutent mindent el kell koumlvetni az egyes taacutersadalmi csoportok koumlzoumltt aacutellandoacutesult egeacuteszseacutegi egeacuteszseacuteguumlgyi egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacutese eacuterdekeacuteben Kuumlloumlnoumls fontossaacuteguacute mindebben ndash a szektorkoumlzi egyuumlttműkoumldeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutere eacutepiacutető a finn Eu-elnoumlkseacuteg aacuteltal bevezetett ndash bdquoegeacuteszseacuteg minden politikaacutebanrdquo megkoumlzeliacuteteacutes alkalmazaacutesa A finn kezdemeacutenyezeacutes nagy hangsuacutelyt helyez az egeacuteszseacuteges eacuteletmoacutedot koumlvető magatartaacutesmintaacutek kialakiacutetaacutesaacutera eacutes alkalmazaacutesaacutera a meg-előzhető eacutes kezelhető betegseacutegek hateacutekony gyoacutegyiacutetaacutesaacutera a taacutersadalmi-gazdasaacutegi helyzettel oumlsszefuumlggő suacute-lyos egyenlőtlenseacutegek szaacutemottevő csoumlkkenteacuteseacutere a minőseacutegi ellaacutetaacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes eacuterezhető javiacute-taacutesaacutera kuumlloumlnoumlsen a legnehezebben eleacuterhető ndash sokszor a leghaacutetraacutenyosabb helyzetű ndash taacutersadalmi csoportok eseteacuteben Ennek azeacutert volt kuumlloumlnoumls jelentőseacutege mert az alacsonyabb keacutepzettseacutegű rossz joumlvedelmi viszonyok koumlzoumltt eacutelő taacutersadalmi csoportok azok amelyek eacuteleteseacutelyei a legkedvezőtlenebbek roumlvidebb ideig eacutelnek toumlbb betegseacutegben szenvednek esetleges a hozzaacutefeacutereacutesuumlk a joacute minőseacutegű ellaacutetaacutesokhoz szolgaacuteltataacutesokhoz A tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten ismeacutet a demograacutefiai idősoumldeacutesből eredő szuumlkseacutegletek megfelelő kieleacutegiacuteteacuteseacutere valoacute felkeacuteszuumlleacutes megfelelő forraacutesok biztosiacutetaacutesa valamint humaacuten erőforraacutes szempontboacutel a formaacutelis eacutes informaacutelis aacutepolaacutes koumlz- eacutes magaacutenfelelősseacutege koumlzoumltti egyensuacutely kialakiacutetaacutesa fogalmazoacutedott meg legfontosabb kihiacutevaacuteskeacutent
22 Access to care and health status inequalities in a context of healthcare reform Peer review meeting Budapest 17ndash18 January 2007 httpwwwpeer-review-social-inclusioneupeer-reviews2006Access-to-care-and-health-status-inequalities-in-a-context-of-healthcare-reform
23 Joint Report on Social Protection and Social Inclusion 2008 (amelyet az EPSCO Tanaacutecs 2008 februaacuter 29-i az Euroacute-pai Tanaacutecs maacutercius 13ndash14-i uumlleacutese hagyott joacutevaacute) httpwwweubusinesscomtopicssocialsocial-inclusion08
138 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A jelenteacutes hivatkozik az Egeacuteszseacuteguumlgyi Vilaacutegszervezet 1946-os Alkotmaacutenyaacutera24 mely szerint bdquoa legma-gasabb szintű egeacuteszseacuteg mindenkinek alapvető joga szaacutermazaacutesaacutera vallaacutesaacutera politikai meggyőződeacuteseacutere gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi helyzeteacutere tekintet neacutelkuumllrdquo mikoumlzben az egeacuteszseacutegi aacutellapotban megmutatkozoacute taacuter-sadalmi-gazdasaacutegi kuumlloumlnbseacutegek az elkeruumllhető eacutes idő előtti halaacutelozaacutesban illetve a gyakori munkakeacutepesseacuteg csoumlkkeneacutesben (rokkantsaacutegban) keacutepeződnek le amelyek az emberi eacutes gazdasaacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacuteg veszte-seacutegekeacutent foghatoacutek fel Ezeacutert az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi ellaacutetaacutesok leacutenyeges szerepet jaacutet-szanak a betegseacutegek megelőzeacuteseacuteben eacutes megfelelő kezeleacuteseacuteben amelyben az időben nyuacutejtott eacutes hateacutekony hataacutesos ellaacutetaacutesok szignifikaacutens hataacutest gyakorolhatnak a halaacutelozaacutesok csoumlkkenteacuteseacutere eacutes a neacutepesseacuteg egeacuteszseacutegi aacutellapotaacutenak javiacutetaacutesaacutera ndash kuumlloumlnoumls tekintettel a haacutetraacutenyos helyzetű taacutersadalmi csoportokra Ebben az euroacutepai szintű egyuumlttműkoumldeacutes valoacutedi hozzaacuteadott eacuterteacuteket teremthet
nemzeti strateacutegiai Jelenteacutes 2008ndash2010266
Az uacutejabb keacuteteacuteves időszakra szoacuteloacute nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutesek benyuacutejtaacutesa egybeesett a 2008 őszeacuten kirob-bant globaacutelis peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacuteggal ez azonban a tagaacutellami jelenteacutesekben nyilvaacutenvaloacutean nem volt eacuterzeacutekelhető
A magyar strateacutegiai jelenteacutes25 ndash a 2006ndash2007-ben veacutegrehajtott egeacuteszseacuteguumlgyi reformelemek eredmeacutenyeit megőrizve azokra eacutepiacutetve ndash elsősorban a munkakeacutepes aacutellapot megőrzeacutese a lakossaacuteg egeacuteszseacutegi aacutellapotaacuteban meacuterhető legnagyobb javulaacutest eredmeacutenyező egeacuteszseacuteguumlgyi aacutetalakiacutetaacutesi ceacutelok mellett koumltelezte el magaacutet Ebben kuumlloumlnoumls hangsuacutelyt kapott a neacutepegeacuteszseacuteguumlgyi Program multiszektoraacutelis veacutegrehajtaacutesa a főbb morbiditaacutesi mor-talitaacutesi okok hateacutekony kezeleacutese az alapellaacutetaacutes szeacutelesiacuteteacutese eacutes megerősiacuteteacutese A kormaacutenyzati toumlrekveacutesek koumlzoumltt szerepelt tovaacutebbaacute a jaacuteroacutebeteg-szakellaacutetaacutes kapacitaacutes- eacutes forraacutesbőviacuteteacutese a fekvőbeteg-ellaacutetaacutes strukturaacutelis eacutes infrastrukturaacutelis korszerűsiacuteteacutese eacutes az ellaacutetoacuterendszert taacutemogatoacute informatikai fejleszteacutes az egyre suacutelyosabbaacute vaacuteloacute egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes szociaacutelis humaacuten erőforraacuteshiaacuteny kezeleacutese illetve az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes a szociaacutelis ellaacutetoacute-rendszer hataacuterteruumlletein megjelenő feladatok koordinaacutecioacuteja eacutes az egyseacuteges tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes inteacutezmeacute-nyi szervezeti eacutes finansziacuterozaacutesi felteacuteteleinek kialakiacutetaacutesa Az egeacuteszseacuteguumlgyi kormaacutenyzat ceacutelkitűzeacuteseit jelentős meacuterteacutekben meghataacuterozta a 2008 tavaszaacuten lezajlott neacutepszavazaacutes melynek eredmeacutenyekeacutent a koraacutebban beve-zetett vizitdiacutejat eacutes koacuterhaacutezi napidiacutejat eltoumlroumllteacutek az egeacuteszseacuteguumlgyi miniszter ezt koumlvetően nem sokkal lemondott eacutes a kormaacutenykoaliacutecioacute nagyobbik paacutertja vette aacutet az egeacuteszseacuteguumlgyi iraacutenyiacutetaacutest Az uacutej vezeteacutes az egeacuteszseacutegbiztosiacute-taacutes bdquobiztosiacutetoacutei jellegeacutenekrdquo megerősiacuteteacuteseacutet a biztosiacutetaacutesi jogviszony hateacutekony ellenőrzeacuteseacutevel eacutes a vaacutesaacuterloacutei szerep
24 bdquohellipthe highest attainable standard of health is one of the fundamental rights of every human being without distinction of race religion political belief economic or social conditionhelliprdquo httpappswhointgbbdPdFbd47Enconstitution-enpdf
25 Nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel 2008ndash2010 httpwwwszocionethuletoltesekszakmai_anyagok_kiadvanyok2008-12-15nemzeti_strategiai_ jelentes_nsj_2008-2010html
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 139
erősiacuteteacuteseacutevel kiacutevaacutenta eleacuterni amely egyben a koraacutebbi toumlbb-biztosiacutetoacutes modell bevezeteacuteseacutet ceacutelzoacute kormaacutenyzati toumlrekveacutesek elveteacuteseacutet is jelentette
A 2009 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes26 a noumlvekedeacutes eacutes a foglalkoztataacutes koumlzoumltti pozitiacutev koumllcsoumlnhataacutes megerősiacuteteacutese elsődleges fontossaacutega mellett ndash a globaacutelis peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg szociaacutelis veacutedelmi rendszerekre hatoacute kezdeti hataacutesait figyelembe veacuteve ndash kiemelten hangsuacutelyozta a tagaacutellami szociaacutelis veacutedelmi rendszerek auto-matikus stabilizaacuteloacute szerepeacutet Az egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacutese eacutes az egeacuteszseacutegi aacutellapot javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesban eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesban fontos feladatkeacutent fogalmazoacutedott meg a hozzaacutefeacute-reacutesben megleacutevő akadaacutelyok lebontaacutesa eacutes az indokolatlan vaacuterakozaacutesi idők csoumlkkenteacutese Az alapellaacutetaacutes megerő-siacuteteacutese a megelőzeacutes az egeacuteszseacutegmegőrzeacutes eacutes -fejleszteacutes a minőseacutegbiztosiacutetaacutes betegbiztonsaacuteg megerősiacuteteacutese a hateacutekony ellaacutetaacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesok (beleeacutertve a gyoacutegyszerkiadaacutesokat) ellenőrzeacutese csoumlkkenteacutese az erőforraacutesok eacutesszerű felhasznaacutelaacutesa szinteacuten kiemelt ceacutelkitűzeacuteskeacutent jelent meg A tartoacutes aacutepolaacutes demograacutefiai idősoumldeacutesből eredő gyorsan vaacuteltozoacute eacutes noumlvekvő szuumlkseacutegletekhez toumlrteacutenő igaziacutetaacutesa az otthonaacutepolaacutes lehető-seacutegeinek bőviacuteteacutese a minőseacutegi aacutepolaacutesi rendszerek kialakiacutetaacutesa eacutes megfelelő műkoumldteteacutese valamint az egeacutesz-seacuteguumlgyi eacutes szociaacutelis humaacutenerőforraacutes-hiaacuteny tovaacutebbkeacutepzeacutese eacutes megtartaacutesa aacutetfogoacute kihiacutevaacutest jelentett amelyek csak egy kormaacutenyzati ciklusokon aacutetiacutevelő koherens egeacuteszseacuteguumlgyi reform megvaloacutesiacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute politikai eacutes taacutersadalmi konszenzus eleacutereacuteseacutevel kezelhető (A 4 eacutes 5 aacutebra tovaacutebbi reacuteszinformaacutecioacutet nyuacutejt az egeacuteszseacuteguumlgy egyes teruumlleteiről)
A 2010 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes27 egyreacuteszt koumlvetkezteteacuteseket vont le a 2010-ig tartoacute noumlvekedeacutes előmozdiacutetaacute-saacutet eacutes foglalkoztataacutes noumlveleacuteseacutet ceacutelzoacute lisszaboni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel valamint a globaacutelis peacutenzuumlgyi-gaz-dasaacutegi vaacutelsaacuteg szociaacutelis veacutedelmi rendszerekre gyakorolt hataacutesairoacutel ugyan a jelenteacutes csak visszaigazolta az előző eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes megaacutellapiacutetaacutesait a tagaacutellamok aacuteltal időkoumlzben benyuacutejtott ndash a vaacutelsaacuteg első maacutesfeacutel eacuteveacutenek taacutersadalmi hataacutesait vizsgaacuteloacute keacuterdőiacutevre adott ndash vaacutelaszok alapjaacuten azt a koumlvetkezteteacutest vonta le hogy a szociaacutelis veacutedelem euroacutepai joacuteleacuteti rendszerben meacutelyen gyoumlkerező automatikus stabilizaacutetor szerepe eacutes az erő-teljes politikai beavatkozaacutesok limitaacuteltaacutek a vaacutelsaacuteg valoacutedi gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi hataacutesait Pedig a teacutenyleges hataacutesok pontos megiacuteteacuteleacutese ekkor meacuteg valoacuteban nem volt lehetseacuteges Az hogy a vaacutelsaacuteg milyen hataacutest gyakorolt az egeacuteszseacutegreegeacuteszseacuteguumlgyre a tapasztalatok arra engedtek koumlvetkeztetni hogy a vaacutelsaacuteg felerősiacuteti a men-taacutelis eacutes a testi megbetegedeacutesek kockaacutezataacutet amelyre koumlzvetlen illetve koumlzvetett hataacutest gyakorolhatnak a koumllt-seacutegveteacutesi megszoriacutetaacutesok az aacutellaacutes- eacutes biztonsaacutegveszteacutes (ez utoacutebbiak az eacuterintett neacutepesseacuteg zoumlmeacuteben mentaacutelis stresszhez vezetnek depressziacutev destruktiacutev magatartaacutesokat ndash peacuteldaacuteul kaacuteros alkoholfogyasztaacutest kaacutebiacutetoacuteszer-fuumlggőseacuteget okozhatnak vagy oumlngyilkossaacutegot ideacutezhetnek elő) eacutes peacuteldaacuteul az egeacuteszseacuteguumlgyre rendelkezeacutesre aacutelloacute egyre szűkuumllő peacutenzuumlgyi erőforraacutesok megneheziacutethetik a noumlvekvő egeacuteszseacuteguumlgyi szuumlkseacutegletek megfelelő
26 Joint Report on Social Protection and Social Inclusion 2009 (amelyet az EPSCO Tanaacutecs 2009 maacutercius 9-i eacutes az Eu-roacutepai Tanaacutecs maacutercius 19ndash20-i uumlleacutese fogadott el)
httpwwweceuropaeusocialBlobServletdocId=3267amplangId=en27 Joint Report on Social Protection and Social Inclusion 2010 Brussels 15 February 2010 650010 httpeceuropa
eusocialmainjspcatId=757amplangId=en
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18
Austria
Belgium
Czech Republic
Denmark
Finland
France
Germany
Greece
Hungary
Ireland
Italy
Luxembourg
Netherlands
Poland
Portugal
Slovak Republic
Spain
Sweden
United Kingdom
Veacutegzős orvosok Veacutegzős nőveacuterek
0 20 40 60 80 100
Gyakorloacute orvosok Gyakorloacute nőveacuterek
Austria
Belgium
Czech Republic
Denmark
Finland
France
Germany
Greece
Hungary
Ireland
Italy
Luxembourg
Netherlands
Poland
Portugal
Slovak Republic
Spain
Sweden
United Kingdom
ezer lakosra vetiacutetve1000 gyakorloacute orvosra eacutes nőveacuterre vetiacutetve
Forraacutes OECd Health data 20084
4 aacutebra Veacutegzős orvosok eacutes nőveacuterek gyakorloacute orvosok eacutes nőveacuterek 2006
000
025
050
075
100
125
150
175
200
2003 2004 2005
BE BG CZ DK GE EE ES FR CY LI LU NL PL PT RO SL
GD
P-aacute
ban
Forraacutes Eurostat ndash Egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesok
5 aacutebra Tartoacutes aacutepolaacutesi kiadaacutesok 2003ndash2005 (a GdP -aacuteban)
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 141
finansziacuterozaacutesaacutet Mindez felerősiacutetheti az amuacutegy is aacutellandoacutesult egeacuteszseacutegegeacuteszseacuteguumlgyi egyenlőtlenseacutegeket A kihiacutevaacutesok (kuumlloumlnoumlsen az uacutej technoloacutegiaacutek a noumlvekvő elvaacuteraacutesok a demograacutefiai idősoumldeacutes eacutes az egeacuteszseacutegtelen magatartaacutesmintaacutek noumlvekedeacutese) megfelelő kezeleacuteseacutere a Jelenteacutes a tagaacutellami ellaacutetoacuterendszerek hateacutekonysaacutegaacute-nak javiacutetaacutesaacutet eacutes a minőseacutegi ellaacutetaacutesokhoz mindenki szaacutemaacutera toumlrteacutenő hozzaacutefeacutereacutes biztosiacutetaacutesaacutet definiaacutelta kiemelt feladatkeacutent
A 6 aacutebra alapjaacuten oumlsszehasonliacutethatjuk28 az Eu-27 orszaacutegainak a GdP eacutes az oumlsszes egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes araacutenyaacuteban megadott koumlz- eacutes magaacuten-egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesait
00
20
40
60
80
100
120
GD
P-aacute
ban
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
oumlssz
es e
geacutesz
seacuteguuml
gyi k
iadaacute
s
Magaacuten-egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes a GDP-aacuteban
Koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes a GDP-aacuteban
Koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes az oumlsszes egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes -aacuteban
EU-27 BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SK SI FI SE UK
Forraacutes httpeceuropaeusocialmainjspcatId=757amplangId=en
6 aacutebra Koumlz- eacutes magaacuten-egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes 2007 (a GdP eacutes az oumlsszes egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes -aacuteban)
28 A tagorszaacutegok koumlzoumltti oumlsszehasonliacutetaacutesra tovaacutebbi lehetőseacutegeket nyuacutejt a WHO egeacuteszseacuteguumlgyi adatbaacutezisa laacutesd httpdataeurowhointhfadb
142 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az elmuacutelt keacutet eacutev főbb toumlrteacuteneacutesei267
A 2010 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes elfogadaacutesaacutet koumlvetően az Euroacutepai Tanaacutecs 2010 maacuterciusi uumlleacutese doumlntoumltt a glo-baacutelis peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutest eacutes az euroacutepai gazdasaacuteg fellendiacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute Euroacutepa 2020 strateacutegia bevezeteacuteseacuteről eacutes veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel noha a Strateacutegia nem nevesiacuteti az egeacuteszseacuteguumlgyet fő beavatkozaacutesi teruumlletkeacutent az euroacutepai taacutersadalmak előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok ndash iacutegy a demograacutefiai idősoumldeacutesből eredő egyre vaacuteltozoacute eacutes noumlvekvő elvaacuteraacutesok eacutes szuumlkseacutegletek illetve a neacutepesseacuteg kedvezőtlen egeacuteszseacutegi aacutellapota az uacutej megbete-gedeacutesi formaacutek megjeleneacutese az egeacuteszseacuteguumlgyi technoloacutegiaacutek gyors fejlődeacutese eacutes elterjedeacutese ndash suumlrgős megol-daacutesokat igeacutenyelnek A tagaacutellami ellaacutetoacuterendszerek szaacutemaacutera azonban ndash a globaacutelis peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg oacuteta kuumlloumlnoumlsen ndash egyre szűkoumlsebb meacuterteacutekben aacutellnak rendelkezeacutesre a peacutenzuumlgyi forraacutesok Mindezek alapjaacuten az az alapvető keacuterdeacutes hogyan biztosiacutethatoacute a joacute minőseacutegű egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesokhoz szolgaacuteltataacutesokhoz (az bdquoorvosilag megengedhetőrdquo) valoacute hozzaacutefeacutereacutes eacutes a szűkoumlsen rendelkezeacutesre aacutelloacute gazdasaacutegi eacutes egyeacuteb erőforraacutes-ok (bdquopeacutenzuumlgyileg finansziacuterozhatoacuterdquo) koumlzoumltti keacutenyes egyensuacutely Baacuter a kihiacutevaacutes teacutenylegesen globaacutelis meacuteretű ndash eacutes a lehetseacuteges megoldaacutesok felkutataacutesaacuteban peacuteldaacuteul a nyitott koordinaacutecioacute de maacutes egyuumlttműkoumldeacutesi forma keretei koumlzoumltt is egy euroacutepai nemzetkoumlzi szintű koumlzoumls gondolkodaacutes valoacutes hozzaacuteadott eacuterteacuteket teremthet ndash az egyes nemzeti vaacutelaszok megtalaacutelaacutesa azok bdquoszemeacutelyre szabaacutesardquo a rendkiacutevuumll sokfeacutele egeacuteszseacuteguumlgyi rendszert figye-lembe veacuteve csakis egyeacutenileg biztosiacutethatoacute
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacuteg egy ad hoc munkacsoportot hozott leacutetre azzal a ceacutellal hogy megvizsgaacutelja szuumlkseacuteges-e a szociaacutelis veacutedelmi nyitott koordinaacutecioacute bdquouacutejraeacuteleszteacuteserdquo Az ad hoc munkacsoport ajaacutenlaacutesai alapjaacuten 2012-ben uacutejraindult a szociaacutelis veacutedelmi nyitott koordinaacutecioacute azzal hogy az Euroacutepa 2020 strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutet kiegeacutesziacutetve minden eacutevben roumlvid toumlmoumlr tagaacutellami jelenteacutesek keacuteszuumllnek a veacutegrehajtott eacutes tervezett nemzeti inteacutezkedeacutesekről a szociaacutelis veacutedelem mindhaacuterom teruumlleteacutere kiterjedően
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia első teljes Euroacutepai Szemesztereacutenek kereteacuteben a tagaacutellamoknak 2012 aacuteprilis 15-ig kellett benyuacutejtaniuk az Euroacutepai Bizottsaacuteg reacuteszeacutere nemzeti Reformprogramjukat Konvergencia- vagy Sta-bilitaacutesi Programjukat eacutes nemzeti Szociaacutelis Jelenteacutesuumlket Az Euroacutepai Bizottsaacuteg a benyuacutejtott jelenteacutesek alapjaacuten fogalmazza majd meg orszaacutegspecifikus ajaacutenlaacutesait eacutes keacutesziacuteti el a koumlvetkező eacutevre szoacuteloacute eacuteves noumlvekedeacutesi Je-lenteacuteseacutet Mindekoumlzben folyamatban van a 2014ndash2020-as programozaacutesi időszakra szoacuteloacute az Euroacutepai Struktu-raacutelis Alapok felhasznaacutelaacutesaacutet lehetőveacute tevő Toumlbbeacuteves Peacutenzuumlgyi Keret29 rendelettervezeteinek taacutergyalaacutesa amely fő vonalaiban az Euroacutepa 2020 Strateacutegia fő ceacutelkitűzeacuteseinek peacutenzuumlgyi taacutemogataacutesaacutet ceacutelozza
Itt tartunk most Rendkiacutevuumll izgalmasnak iacutegeacuterkezik a koumlzeljoumlvő annak figyelemmel kiacuteseacutereacutese hogy hogyan alakul az euroacutepai nagypolitikai eacutes szakmapolitikai sziacutenteacuter a tagaacutellamok milyen meacuterteacutekig lesznek keacutepesek az oumlsszefogaacutesra nemcsak nemzeti de oumlssztaacutersadalmi euroacutepai szintű eacuterdekeik eacutes a racionaacutelis szuumlkseacutegszerűseacute-gek menteacuten
29 Multiannual Financial Framework 2014ndash2020 httpeceuropaeubudgetreform
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 143
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Milyen euroacutepai folyamatok jaacutetszottak szerepet az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes 1 nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacuteseacutenek kialakulaacutesaacuteban Melyek a legfőbb koumlzoumls kihiacutevaacutesokMilyen teacutenyezők indokoljaacutek a szociaacutelis veacutedelem teruumlleteacutet ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacute egyszerűsiacuteteacuteseacutenek-mo-2 dernizaacutecioacutejaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacutet eacutes melyek a modernizaacutelt nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer aacutetfogoacute eacutes egeacutesz-seacuteguumlgyi ceacutelkitűzeacutesei Keacutepesek-e teljesiacuteteni a tagaacutellamok az aacutetfogoacute eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszer 3 tematikus ceacutelkitűzeacuteseit
Ha igen jellemzően mely tagaacutellamok ezek eacutes milyen meacuterteacutekben mely inteacutezkedeacutesekkel felelnek meg az a) elvaacuteraacutesoknakMi lehet az oka annak hogy bizonyos tagaacutellamok nem vagy csak reacuteszlegesen voltak keacutepesek teljesiacuteteni b) a ceacutelkitűzeacuteseket kuumlloumlnoumlsen a 2008ndash2010 eacutevekre szoacuteloacute nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutesek eseteacuteben
irodalom
A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye a Tanaacutecsnak az Euroacutepai Parlamentnek az Euroacutepai Gazdasaacutegi eacutes Szociaacutelis Bizott-saacutegnak eacutes a Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacutenak ndash Egyuumlttes jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi integraacutecioacuteroacutel ndash 2006 [COM (2006) 62 final]
httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20060062FInHuPdFAccess to care and health status inequalities in a context of healthcare reform Peer review meeting Buda-
pest 17ndash18 January 2007 httpwwwpeer-review-social-inclusioneupeer-reviews2006Access-to-care-and-health-status-inequalities-in-a-context-of-healthcare-reform
A szociaacutelis veacutedelem korszerűsiacuteteacutese a magas sziacutenvonaluacute hozzaacutefeacuterhető eacutes fenntarthatoacute egeacuteszseacuteguumlgy eacutes tartoacutes aacutepolaacutes fejleszteacutese eacuterdekeacuteben a raquonyiacutelt koordinaacutecioacute moacutedszereacutetlaquo alkalmazoacute nemzeti strateacutegiaacutek alkalmazaacutesa [COM (2004) 304 final] httpeur-lexeuropaeusmartapicgisga_docsmartapicelexplusproddocnumberamplg=huamptype_doc=COMfinalampan_doc=2004ampnu_doc=304
Joint Report on Social Protection and Social Inclusion 2005 httpwwweapnieeapnwp-content uploads200911joint-report-on-social-protection-2005pdfJoint Report on Social Protection and Social Inclusion 2007 httpwwweceuropaeusocialBlobServletdo
cId=2014amplangId=enJoint Report on Social Protection and Social Inclusion 2008 httpwwweceuropaeusocialBlobServletdo
cId=3267amplangId=en Joint Report on Social Protection and Social Inclusion 2009 httpwwweceuropaeusocialBlobServletdo
cId=3754amplangId=en
144 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Koumlzoumls Memorandum a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel (Joint Inclusion Memorandum ndash JIM httpwwweumhuenglishcompetent-authoritiesmainphpfolderId=3955ampobjectId=6002607
Nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel ndash 2006ndash2008 httpeceuropaeuemployment_socialsocial_inclusiondocs2006naphungary_hupdfNemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel 2008ndash2010 http
wwwszocionethuletoltesekszakmai_anyagok_kiadvanyok2008-12-15nemzeti_strategiai_ jelentes_nsj_2008-2010html
Review of Preliminary National Policy Statements on Health Care and Long-term Care Memorandum of the Social Protection Committee Brussels February 2006 httpeceuropaeuemployment_socialsocial_pro-tectiondocsspc_ltc_2005_enpdf
Zoumlld koumlnyv ndash bdquoToumlbben jobban tovaacutebbrdquo httpwwwterapia2008hupublicdownloadszold_konyvpdf
145
A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 27 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban
ruszKAi zsolt
Bevezeteacutes271
Messziről lehetne indiacutetani azt a kuumll- vagy gazdasaacutegpolitikai folyamatot mely lehetőveacute tette hogy az Euroacutepai unioacute tagaacutellamainak foglalkoztataacutespolitikaacuteja koumlzoumls iraacutenyok eacutes ceacutelkitűzeacutesek menteacuten koumlzoumls koordinaacutecioacuteval szer-veződjoumln Az 1997-ben megkoumltoumltt Amszterdami Szerződeacutes eacutes az Euroacutepai Tanaacutecs aacuteltal a luxemburgi csuacutecson eacuteletre hiacutevott Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia (EFS) keacutetseacutegkiacutevuumll az első leacutepeacutes volt mely megalapozta a koumlzoumls strateacutegiai ceacutelok megalkotaacutesaacutet eacutes a koumlzoumls feladatok veacutegrehajtaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges operatiacutev eszkoumlzoumlk megterem-teacuteseacutet Az EFS veacutegrehajtaacutesa mutatja meg legszemleacuteletesebben azt hogy az Euroacutepai unioacute tagaacutellamai milyen formaacuteban eacutes meacuterteacutekben tudtaacutek a nemzetaacutellamok szuverenitaacutesaacuteba tartozoacute foglalkoztataacutespolitikaacutet koumlzoumlsen ko-ordinaacutelni a kitűzoumltt ceacutelok eacuterdekeacuteben beavatkozaacutesokat szakpolitikai leacutepeacuteseket tenni a millennium koumlrnyeacutekeacuten eacutes 21 szaacutezad első eacutevtizedeacuteben
Az EFS leacutetrejoumltteacutet elősegiacutető gondolatok maacuter a rsquo90-es eacutevek első feleacuteben erősoumldni kezdtek Ekkorra kon-szenzus alakult ki abban hogy a munkaneacutelkuumlliseacuteg egy olyan komoly strukturaacutelis probleacutema melyre a gazda-saacutegi noumlvekedeacutes elősegiacuteteacutese koumlzben kiemelkedő figyelmet kell fordiacutetani Vilaacutegossaacute vaacutelt hogy a noumlvekedeacutest munkaintenziacutev fejleszteacutesekkel kell eleacuterni hisz maacuteskeacutepp az alacsony foglalkoztatottsaacuteg negatiacutev hataacutessal lesz az aacutellamok gazdasaacutegi folyamataira is1 Az euroacutepai neacutepesseacuteg foglalkoztataacutesi szintjeacutenek noumlveleacuteseacutet tovaacutebb inspi-raacutelta hogy a versenytaacutersak foglalkoztataacutesi raacutetaacuteja joacuteval meghaladta a Eu-15 aacutetlagaacutet az uSA-ban 708 szaacuteza-leacutekban Japaacutenban 696 szaacutezaleacutekban volt foglalkoztatva a munkakeacutepes koruacute neacutepesseacutegeacutenek miacuteg a tagaacutellamok aacutetlaga 612 szaacutezaleacutek volt Az 1 aacutebraacuten laacutethatoacute hogy ez a kuumlloumlnbseacuteg 1997-ig az EFS leacutetrehozaacutesaacuteig sem csoumlk-kent sőt 1992 eacutes 1993 koumlzoumltt a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg mintegy 5 millioacute munkahelyet szuumlntetett meg eacutes egy 1994-es meacutelypont utaacuten kezdődhetett a fejlődeacutes a felzaacuterkoacutezaacutes a versenytaacutersakhoz
1 delors-feacutele Feheacuter koumlnyv a noumlvekedeacutesről a versenykeacutepesseacutegről eacutes a foglalkoztataacutesroacutel 1993
146 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
607
735
700
612 603601598601
729725720
712708
695692693695696
50
55
60
65
70
75
1992 1993 1994 1995 1996 1997
EU-15 Egyesuumllt Aacutellamok Japaacuten
szaacutez
aleacutek
Forraacutes Eurostat
1 aacutebra A munkakeacutepes koruacute neacutepesseacuteg ()
A tanulmaacuteny ceacutelja a foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute eacutes az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia kialakulaacutesaacute-nak valamint az elmuacutelt 15 eacutev foglalkoztataacutespolitikai meacuterfoumlldkoumlveinek roumlvid bemutataacutesa A folyamatok aacutettekin-teacutese menteacuten megismerkedhetuumlnk a legfontosabb iraacutenyvonalakkal a koumlzoumlsseacuteg prioritaacutesaival eacutes tagaacutellamunk strateacutegiai iraacutenyaival Az egyes pontok szeacuteles spektrumban megmutatjaacutek a foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute teacutemakoumlreacuteben felvetődő feladatokat eacutes a keletkező dokumentumokat de azok tartalmaacuteroacutel csak reacuteszleges keacutepet adnak
Az Amszterdami szerződeacutes eacutes a Foglalkoztataacutesi fejezet kiegeacutesziacuteteacutese272
A munkaneacutelkuumlliseacuteg probleacutemaacutejaacutenak koumlzoumls jellege eacutes a koumlzoumls noumlvekedeacutesi ceacutelok odaacuteig vezetteacutek a tagaacutellamokat hogy 1997-ben az Euroacutepai Tanaacutecs amszterdami uumlleacuteseacuten megaacutellapodaacutes szuumlletett a Szerződeacutes uacutej foglalkozta-taacutesra vonatkozoacute rendelkezeacutesekkel valoacute kiegeacutesziacuteteacuteseacuteről Az Amszterdami Szerződeacutes alaacuteiacuteraacutesa utaacuten az Euroacute-pai Koumlzoumlsseacuteget leacutetrehozoacute szerződeacutes (EKSZ) VIII fejezete tartalmaz rendelkezeacuteseket a foglalkoztataacutesroacutel Az EKSZ 126 eacutes 128 cikkbe foglaltaacutek a koumlzoumls foglalkoztataacutespolitikaacutet megalapozoacute valoacutedi uacutejiacutetaacutesokat a rendelke-zeacutest az Euroacutepai Foglakoztataacutesi Strateacutegia leacutetrehozaacutesaacuteroacutel valamint a foglalkoztataacutes teruumlleteacuten hasznaacutelt nyitott koordinaacutecioacute mechanizmusaacutet
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 147
A 128 cikk tartalmazza ekkortoacutel a koumlzoumls foglalkoztataacutesi prioritaacutesok kereteacutet mely egy uacuten ceacutelkoumlzpontuacute ve-zeteacutest iacuter elő a koumlzoumlsseacuteg szaacutemaacutera E cikk szerint az Euroacutepai Bizottsaacuteg figyelemmel kiacuteseacuteri a koumlzoumlsseacuteg eacutes a tagaacutellamok foglalkoztataacutesi helyzeteacutet eacutes ajaacutenlaacutesokat tesz inteacutezkedeacutesekre eacuteves foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalakat dolgoz ki melyek menteacuten noumlvelhető a foglalkoztataacutesi szint Ez az eszkoumlz megfelelő keretet teremt ahhoz hogy a tagaacutellamok a foglalkoztataacutespolitikaacutekat euroacutepai eacuterteacutekek eacutes prioritaacutesok menteacuten alkossaacutek meg Az EFS leacutetre-hozaacutesaacuteroacutel a 126 cikk rendelkezik az Amszterdamban elfogadott moacutedosiacutetaacutesok utaacuten iacutegy a nyitott koordinaacutecioacute műkoumldteteacutese a foglalkoztataacutes teruumlleteacuten meg is kezdődoumltt meacuteg az Amszterdami Szerződeacutes hataacutelybaleacutepeacutese előtt A luxembourgi foglalkoztataacutesi csuacutecstalaacutelkozoacute megkezdte a foglalkoztataacutespolitikai nyitott koordinaacutecioacutet joacutevaacutehagyta a foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalak első csomagjaacutet
A munkaerőpiac keresleti eacutes kiacutenaacutelati oldalaacutenak probleacutemaacuteira egyaraacutent reagaacutelva neacutegy cselekveacutesi vonal men-teacuten joumlttek leacutetre az első bdquodirektiacutevaacutekrdquo a foglalkoztathatoacutesaacuteg fejleszteacutese a vaacutellalkozaacutesok munkahelyteremteacutese az alkalmazkodoacutekeacutepesseacuteg javiacutetaacutesa eacutes az eseacutelyegyenlőseacuteg elősegiacuteteacutese A munkaerőpiac mindkeacutet oldalaacutera reagaacuteloacute integraacutelt iraacutenyvonalaknak tekinthetjuumlk az első csomagot Mivel ez keacutepezte az EFS alapjaacutet eacutes a nyitott koordinaacutecioacute mechanizmusaacutenak első leacutepeacuteseacutet iacutegy a szeacuteles koumlrű nemzeti kormaacutenyokat az Eu inteacutezmeacutenyeit eacutes szociaacutelis partnereket egyaraacutent magaacuteban foglaloacute egyezteteacutesi mechanizmus előzte meg hogy legitim eacutes min-denki szaacutemaacutera veacutegrehajthatoacute legyen
A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute menete273
Az EFS veacutegrehajtaacutesa egy joacutel aacutetgondolt megfelelően kidolgozott eacutes politikailag sem kockaacutezatos rendszerben kezdődhetett meg
Első leacutepeacutesekeacutent a Bizottsaacuteg kidolgozta a foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalakat melyeket a Tanaacutecs eleacute terjesztett az pedig az aacuteltalaacutenos vitaacutek utaacuten elfogadta azokat Kidolgozaacutesukkor a Bizottsaacuteg a Szerződeacutes Foglalkoztataacute-si fejezeteacutenek megfelelően tekintettel volt mind a tagaacutellamok mind a Koumlzoumlsseacuteg helyzeteacutere eacutes eacuterdekeireMaacutesodik leacutepeacutesben a tagaacutellamok dolgoztaacutek ki a nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterveket melyek az elfogadott iraacutenyvonalak nemzeti szakpolitikaacutekba valoacute beeacutepuumlleacuteseacuteről szoacuteltak a tagaacutellamok iraacutenyvonalakhoz valoacute viszo-nyaacutet azok tervezett veacutegrehajtaacutesaacutet mutattaacutek be Ezen dokumentumok maacutera beeacutepuumlltek nemzeti Reform-programok szoumlvegeacutebe maacutes szakpolitikai strateacutegiaacutekkal integraacuteltan keacutesziacutetik a tagaacutellamokA harmadik veacutegrehajtaacutesi pontja az EFS-nek eacutes meacuterfoumlldkoumlve a foglalkoztataacutespolitika nyitott koordinaacutecioacutejaacute- nak az egyesiacutetett foglalkoztataacutesi jelenteacutesek elkeacutesziacuteteacutese A tagaacutellamok eacutevente beszaacutemolnak az Akcioacuteterv (ma nRP) veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel a koumlzoumls ceacutelok menteacuten toumlrteacutent előrehaladaacutesroacutel A dokumentumokat oumlsszesiacuteteacutes eacutes eacuterteacutekeleacutes utaacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg előterjeszteacuteseacutere az Euroacutepai Tanaacutecs fogadja elA tagaacutellamok beszaacutemoloacutejaacutenak eacutes azok eacuterteacutekeleacuteseacutenek koumlszoumlnhetően a Bizottsaacuteg orszaacutegspecifikus ajaacutenlaacute- sokat terjeszthet a Tanaacutecs eleacute melyek egyes tagaacutellamoknak konkreacutet javaslatokat tesz a sajaacutetos probleacutemaacutek orvoslaacutesaacutera iacutegy ha azokat a Tanaacutecs elfogadja a soron koumlvetkező nRP kidolgozaacutesaacutenaacutel eacutes veacutegrehajtaacutesaacutenaacutel figyelembe kell vennie az eacuterintett tagaacutellamnak
148 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az EFS veacutegrehajtaacutesaacutenak Szerződeacutesben roumlgziacutetett mechanizmusa megfelelőnek eacutes időtaacutelloacutenak bizonyult iacutegy leacutenyegeacuteben ezt hasznaacutelja a koumlzoumlsseacuteg a mai napig a foglalkoztataacutespolitika teruumlleteacuten A keacutesőbbiekben laacutethatoacute hogy az elmuacutelt 15 eacutevben pusztaacuten az uacutej strateacutegiaacutek menteacuten egyesiacutetve lett maacutes szakpolitikaacutekkal peacuteldaacuteul 2005 oacuteta az iraacutenyvonalak a noumlvekedeacutesre eacutes munkahelyekre vonatkozoacute integraacutelt iraacutenyvonalak reacuteszekeacutent keruumllnek kiadaacutesra
Jelenleg a nemzeti Reformprogram tartalmazza az előző eacutevről szoacuteloacute veacutegrehajtaacutesi jelenteacutest eacutes a koumlvetkező eacutevi iraacutenyvonalak beeacutepiacuteteacuteseacutet eacutes veacutegrehajtaacutesi terveacutet Ennek megfelelően a folyamatot a 2 aacutebra szemleacutelteti
Az Euroacutepa Tanaacutecs elfogadja az iraacutenymutataacutesokat
Az Euroacutepa Tanaacutecs elfogadja a jelenteacutest eacutes
a koumlvetkező eacutevi foglalkoztataacutesi
iraacutenymutataacutesokat
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg a Tanaacuteccsal koumlzoumlsen eacuterteacutekeli
az Akcioacutetervek veacutegrehajtaacutesaacutet elkeacutesziacuteti
az Egyuumlttes Foglalkoztataacutesi Jelenteacuteseket eacutes az
orszaacutegspecikus ajaacutenlaacutest
A tagaacutellamok kidolgozzaacutek a Nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacutetervet (jelenleg NRP)
eacutes jelentenek veacutegrehajtaacutesukroacutel
A tagaacutellamok kidolgozzaacutek a Nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacutetervet (jelenleg NRP)
eacutes jelentenek veacutegrehajtaacutesukroacutel
EU
Tagaacutellam
1 eacutev 2 eacutev
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
2 aacutebra Az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia veacutegrehajtaacutesa
Az Amszterdami Szerződeacutes moacutedosiacutetaacutesai a foglalkoztataacutespolitika tereacuten sem korlaacutetoztaacutek a tagaacutellamok szu-verenitaacutesaacutet nem vaacuteltoztattak a szubszidiaritaacutes alapelveacuten a tagaacutellamok kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlruumlket termeacutesze-tesen megtartottaacutek Emellett az Euroacutepai Tanaacutecs eacutes a Bizottsaacuteg olyan feladatkoumlroumlket eacutes eszkoumlzoumlket kaphatott melyek reacuteveacuten biztosiacutethatoacutevaacute vaacutelt egy hateacutekony koordinaacutecioacute eacutes a koumlzoumlsseacuteg nyomateacutekos szerepe a foglalkozta-taacutespolitika teruumlleteacuten
Az 1997-ben megvaloacutesult szerződeacutesmoacutedosiacutetaacutes legjelentősebb reacutesze a fent vaacutezolt orszaacutegmonitoring-eljaacuteraacutes deklaraacutelt kerete (128 cikk) azonban fontos megemliacutetenuumlnk a Foglalkoztataacutesi fejezetben szereplő toumlbbi jelen-tős vaacuteltozaacutest is melyek tovaacutebb aacuternyaljaacutek a koumlzoumlsseacutegi foglalkoztataacutespolitika fontossaacutegaacutet
A Szerződeacutes kimondja hogy a foglalkoztataacutes magas szintjeacutenek eleacutereacutese a makrogazdasaacutegi noumlvekedeacuteshez hasonloacutean fontos koumlzoumls ceacutelja a tagaacutellamoknak Tovaacutebbaacute deklaraacutelja hogy a foglalkoztataacutes noumlveleacutese bdquokoumlzoumls eacuterdekűrdquo uumlgy iacutegy mivel a munkavaacutellaloacutek szabad aacuteramlaacutesa miatt a tagaacutellamok egyes munkaerő-piaci inteacutezkedeacute-
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 149
sei hataacutessal vannak maacutes tagaacutellamok munkaerőpiacaacutera a nemzeti foglalkoztataacutesi politikaacutet a koumlzoumlsseacuteg szintjeacuten oumlssze kell hangolni
A 127 cikk szerint 1997 oacuteta minden koumlzoumlsseacutegi politika menteacuten figyelembe kell venni annak foglalkoztataacutesi hataacutesait horizontaacutelisan kell eacutertelmezni a foglalkoztataacutesi ceacutelokat azokhoz minden inteacutezkedeacutesnek illeszkednie kell ellene egyetlen beavatkozaacutes sem hathat
A 128 cikkben szereplő fent ismertetett mechanizmus eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez tovaacutebbi inteacutezmeacutenyi struktuacuteraacutekat hoz leacutetre a Szerződeacutes iacutegy a 130 cikknek megfelelően 1997-től a Foglalkoztataacutesi Bizottsaacutegban folyik az aacutetlaacutet-hatoacute paacuterbeszeacuted a foglalkoztataacutesi uumlgyekben Tovaacutebbaacute jogi alap teremtődik a fenti munka tudomaacutenyos megala-pozaacutesaacutehoz a szuumlkseacuteges kutataacutesok elemzeacutesek elveacutegzeacuteseacutehez eacutes egy foacuterum leacutetrehozaacutesaacutehoz amely a nagyon fontos joacute gyakorlatok eacutes fontos tapasztalatok aacutetadaacutesaacutera alkalmas
A luxembourgi csuacutecstalaacutelkozoacute 274 a foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyvonalak kialakulaacutesa
A Szerződeacutes moacutedosiacutetaacutesainak eacuteletre hiacutevoacuteja az 1997 novemberi Luxembourgi Csuacutecstalaacutelkozoacute volt Itt fogadta el az Euroacutepai Tanaacutecs az 1998-ra szoacuteloacute foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalakat melyek alapjaacuten a tagaacutellamok elkeacutesziacutet-hetteacutek első nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterveiket (nAP) az 1998 juacuteniusaacuteban megszervezett cardiffi csuacutecsra Az uumlgy fontossaacutegaacutet eacutes a tagaacutellamok elszaacutentsaacutegaacutet mutatja hogy az Amszterdami Szerződeacutes 1999 juacuteniusi hataacutelybaleacutepeacutese előtt eleget tettek a Szerződeacutesben foglalt koumltelezettseacutegeknek
A csuacutecstalaacutelkozoacute neacutegy pilleacuterbe rendezte a tagaacutellamoknak szaacutent foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyvonalakat A foglalkoztathatoacutesaacuteg (employability) noumlveleacutese 1 A vaacutellalkozoacutekeacuteszseacuteg (enteprenuership) erősiacuteteacutese 2 Az alkalmazkodoacutekeacutepesseacuteg (adaptability) javiacutetaacutesa3 Az eseacutelyegyenlőseacuteg (equal opportunities) elősegiacuteteacutese4
Az 1 pilleacuter azt vaacuterta el a tagaacutellamoktoacutel hogy erősiacutetseacutek a munka neacutelkuumll eacutelők munkavaacutellalaacutesi keacutepesseacutegeacutet első-sorban az aacutellaacuteskereseacutesi aktivitaacutes oumlsztoumlnzeacuteseacutevel Az aktiacutev aacutellaacuteskereseacutes lehetőseacutegeinek megteremteacutese mellett keacutepesseacute kell tenni az embereket a vaacuteltozoacute munkaerőpiac elvaacuteraacutesaihoz valoacute alkalmazkodaacuteshoz iacutegy ez a pilleacuter elvaacuterja az aktiacutev foglalkoztataacutespolitikai programokba bevont aacutellaacuteskeresők araacutenyaacutenak noumlveleacuteseacutet (20-ra) mikoumlz-ben kiemelt hangsuacutelyt fektet a fiatalok eacutes a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek uacutejrakezdeacutesi eseacutelyeinek noumlveleacuteseacutere
A 2 pilleacuter a vaacutellalkozaacutesok adminisztratiacutev eacutes adoacutezaacutesi terheinek csoumlkkenteacuteseacutet iraacutenyozza elő a tagaacutellamoknak szaacutemaacutera ndash utoacutebbi a 15 tagaacutellamban ekkor eleacuterik a 43 szaacutezaleacutekot Emellett megjelent a mikrovaacutellalkozaacutesok eacutes az oumlnfoglalkoztataacutes elősegiacuteteacuteseacutenek ceacutelja e pilleacuter alatt Ez utoacutebbi iraacutenyvonal lehetőveacute tenneacute hogy kockaacutezati tőke kihelyezeacuteseacutevel mikrofinansziacuterozaacutesi eszkoumlzoumlk biztosiacutetaacutesaacuteval taacutemogataacutest kapjanak a joacute uumlzleti oumltletet felmu-tatoacute aacutellaacuteskeresők vaacutellalkozaacutesuk beindiacutetaacutesaacutehoz
150 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A 3 pilleacuter egy eleacuteg komplex beavatkozaacutest javasol a tagaacutellami munkaerőpiacokon A versenytaacutersak mun-kaerő-piaci moacutedszereihez keacutepest meacuteg ekkor is rugalmatlanabbak a vaacutellalatok iacutegy a tagaacutellami foglalkozta-taacutespolitikaacutenak inteacutezkedeacuteseket kell tenni hogy rugalmasabbaacute vaacuteljanak a munkaszervezetek alkalmasabbak legyenek atipikus munkaveacutegzeacutesre (reacuteszmunkaidő taacutevmunka stb) valamint modernizaacuteljaacutek munkaszervezetuuml-ket Tovaacutebbaacute ndash veacutedve a munkavaacutellaloacutekat ndash munkajogi garanciaacutekat vaacuter el eacutes toumlbb egyuumlttműkoumldeacutest a szociaacutelis partnerekkel
A 4 pilleacuter ndash aacuteltalaacutenos ciacuteme elleneacutere ndash meacuteg csak a női egyenlőseacuteg megteremteacuteseacutet vaacuterja el ekkor a tagaacutellami inteacutezkedeacutesektől Az iraacutenyvonal ceacutelja olyan inteacutezkedeacutesek megalapozaacutesa amelyek a nők haacutetraacutenyainak csoumlkken-teacuteseacutet szuumlleacutesi szabadsaacutegroacutel betegaacutepolaacutesroacutel valoacute visszateacutereacuteseacutet segiacuteti elő
A neacutegy pilleacuterbe sorolt iraacutenyvonalakon feluumll szaacutemos horizontaacutelis ceacutelkitűzeacutest fogalmaztak meg Luxembourg-ban az informaacutecioacutes taacutersadalom a digitaacutelis kompetenciaacutek fejleszteacutese a szaacutemszerűsiacutethető ceacutelok noumlveleacutese a feketemunka csoumlkkenteacutese valamint a nemek koumlzoumltti eseacutelyegyenlőseacuteg biztosiacutetaacutesa
A koumlvetkező eacutevekben a tagaacutellamok szinte vaacuteltozatlanul megtartottaacutek a neacutegy pilleacutert eacutes az alaacutejuk rendezett iraacutenyvonalakat csupaacuten kiegeacutesziacuteteacutesek eacutes hangsuacutelyeltoloacutedaacutesok eacuterveacutenyesuumlltek az iraacutenyvonalak koumlzoumltt Beeacutepuumllt az iraacutenyvonalak koumlzeacute az eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes eacutes az IT-alapismeretek elősegiacuteteacutese valamint 1999-ben elő-teacuterbe keruumllt az aktiacutev munkaerő-piaci politikaacutek preventiacutev jellegeacutenek fokozaacutesa A neacutegy pilleacuter vaacuteltozatlan maradt a lisszaboni csuacutecs utaacuten is egeacuteszen a 2005-ben szerkezeti aacutetalakiacutetaacutessal veacutegződő időszakig
A nyitott koordinaacutecioacute mechanizmusaacutenak beindulaacutesa az ehhez kapcsoloacutedoacute toumlbboldaluacute monitoring eacutes az eacuteves jelenteacutesi koumltelezettseacuteg szorosabb egyuumlttműkoumldeacutesre eacutes egymaacutestoacutel tanulaacutesra oumlsztoumlnoumlzte a tagaacutellamok bdquopolitikacsinaacuteloacuteitrdquo A joacute gyakorlatok aacutetadaacutesaacutet eacutes egy kvaacutezi feluumllvizsgaacutelatot elősegiacutetendő leacutetrejoumltt a bdquopeer reviewrdquo mely egy koumllcsoumlnoumls meacutelyrehatoacute eacuterteacutekeleacutest tesz lehetőveacute a tagaacutellamoknak2 2004-től az Euroacutepai Bizottsaacuteg a koumllcsoumlnoumls tanulaacutesi programba integraacutelta ezt a feluumllvizsgaacutelati programot eacutes a helyes gyakorlatok csereacutejeacutet
A lisszaboni csuacutecstalaacutelkozoacutetoacutel a 2003-as iraacutenyvonalakig275
2000 toumlbb szempontboacutel meghataacuterozoacute eacutev az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia veacutegrehajtaacutesa szempontjaacuteboacutel Ekkor kezdődoumltt a soron koumlvetkező programozaacutesi perioacutedus iacutegy az Euroacutepai Szociaacutelis Alap forraacutesainak felhasz-naacutelaacutesaacutet az iraacutenyvonalak menteacuten tett beavatkozaacutesaikra tervezhetik a tagaacutellamok Az uacutej koumlltseacutegveteacutesi időszak indulaacutesaacuteval a forraacutesok szempontjaacuteboacutel is megalapoztaacutek a kapcsoloacutedoacute inteacutezkedeacutesek veacutegrehajtaacutesaacutet Emellett a 2000 maacuterciusaacuteban az Euroacutepai Tanaacutecs Lisszabonban tartott uumlleacuteseacuten kiegeacutesziacuteteacutesekkel bővuumllt az EFS
A Lisszaboni Csuacutecstalaacutelkozoacute elismerte az EFS nyitott koordinaacutecioacuteval eleacutert eacuterdemeit hiszen vitathatatlan hogy a műkoumldeacutes keacutet eacuteveacuteben 18 szaacutezaleacutekpontot noumlvekedett az Eu-tagaacutellamok foglalkoztataacutesi raacutetaacuteja Az ered-meacutenyeken felbuzdulva uacutej strateacutegiai ceacutelokban aacutellapodtak meg a tagaacutellamok a versenykeacutepesseacuteg noumlveleacutese toumlbb eacutes jobb munkahelyeket kell hogy leacutetrehozzon iacutegy a teljes foglakoztataacutest kell eleacuternie a koumlzoumlsseacuteg tagaacutellamai-
2 httpwwwmutual-learning-employmentnet
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 151
nak 2010-re 70 szaacutezaleacutekos foglalkoztataacutesi raacutetaacutet kell produkaacutelni 60 szaacutezaleacutekos női foglalkoztataacutesi raacuteta mellett az Euroacutepai unioacute munkaerőpiacaacutenak Az ehhez kapcsoloacutedoacute prioritaacutesok előszoumlr hoztak markaacutensabb vaacuteltozaacuteso-kat az EFS iraacutenyvonalaiban bdquoFelteacutetelek teremteacutese a teljes foglalkoztataacuteshoz egy tudaacutesalapuacute taacutersadalombanrdquo ciacutemmel jelentek meg a Tanaacutecs iraacutenyvonalai a tagaacutellamok 2001-es foglalkoztataacutespolitikaacutejaacutehoz Horizontaacutelis ceacutelok keruumlltek a koumlzeacuteppontba a 2010-ig megvaloacutesiacutetandoacute teljes foglalkoztataacutes az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutesra vonatkozoacute strateacutegia kialakiacutetaacutesaacutenak elvaacuteraacutesa eacutes a szociaacutelis partnerekkel valoacute valoacutedi egyuumlttműkoumldeacutes kieacutepiacuteteacutese
Az iraacutenyvonalakat haacuterom pilleacuter eseteacuteben egeacutesziacutetetteacutek ki a foglalkoztataacutesi pilleacuterben hangsuacutelyosabb figyelmet kapott a szegeacutenyseacutegi csapda elkeruumlleacuteseacutet ceacutelzoacute a sze-geacutenyseacuteg felszaacutemolaacutesaacutera iraacutenyuloacute aktiacutev munkaerő-piaci politika elősegiacuteteacuteseaz alkalmazkodoacutekeacutepesseacuteg javiacutetaacutesa eseteacuteben kuumlloumlnoumls figyelmet kell fordiacutetani a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg veacutedelmeacutere a munkaveacutegzeacutes minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesaacuteraaz eseacutelyegyenlőseacuteg iraacutenyvonalai koumlzoumltt pedig helyett kapott a teljes foglalkoztataacutesi ceacutelhoz kapcsoloacutedoacute 60 szaacutezaleacutekos női foglalkoztatottsaacuteg eleacutereacutese
Az EFS első eacuterteacutekeleacuteseacutere egy oumlteacuteves perioacutedus utaacuten 2003-ban keruumllt sor Ekkor toumlbb teruumlleten maacuter laacutetszottak a nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmussal műkoumldtetett strateacutegiai egyuumlttműkoumldeacutes eredmeacutenyei A foglakoztataacutesi raacuteta ekkorra 38 szaacutezaleacutekponttal 607 szaacutezaleacutekroacutel 645 szaacutezaleacutekra noumlvekedett az EFS 1997-es eacuteletre hiacutevaacutesaacute-toacutel ndash egy olyan időszakban amikor a versenytaacutersak munkaerőpiaca zsugorodott (3 aacutebra)
Az 1997-től 2003-ig tartoacute időszak munkaneacutelkuumlliseacutegeacutenek vizsgaacutelata eseteacuten is javuloacute tendencia a raacuteta csoumlk-keneacutese laacutetszik (4 aacutebra) 2001 eacutes 2003 koumlzoumltt 08 szaacutezaleacutekponttal 73-roacutel 81 szaacutezaleacutekra noumlvekedett a mun-kaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta Laacutethatoacutean ekoumlzben nem csoumlkkent a foglalkoztataacutesi raacuteta iacutegy ez a jelenseacuteg a gazdasaacutegilag aktiacutev neacutepesseacuteg noumlvekedeacuteseacuteről szolgaacutel bizonyiacuteteacutekkal
Sikerekről lehet beszaacutemolni toumlbb iraacutenyvonal eseteacuteben a tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg visszaszorult a munkaacutet terhelő adoacutek szaacutemos esetben csoumlkkentek az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes szemleacutelete elterjedt Ennek elle-neacutere szuumlkseacuteg volt moacutedosiacutetaacutesokra a prioritaacutesok pontosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben iacutegy a Tanaacutecs a 2003-ra szoacuteloacute iraacuteny-vonalakban haacuterom hangsuacutelyos ceacutel menteacuten 10 prioritaacutest fogalmaz meg a tagaacutellamok szaacutemaacutera A teljes foglal-koztataacutes a minőseacutegi munka eacutes a taacutersadalmi befogadaacutes fontossaacutegaacutet hangsuacutelyozva toumlbb szaacutemszerűsiacutetett ceacutelt alkalmazva kezdhetteacutek meg a koumlvetkező nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacutetervek kidolgozaacutesaacutet A tagaacutellamoknak szaacutent iraacutenyvonalak tiacutez uacutej prioritaacutesa a koumlvetkező
Aktiacutev eacutes preventiacutev inteacutezkedeacutesek a munkaneacutelkuumlliek eacutes az inaktiacutevak szaacutemaacutera 1 Munkahelyteremteacutes eacutes vaacutellalkozaacutes 2 Felkeacuteszuumlleacutes a vaacuteltozaacutesokra az alkalmazkodoacutekeacutepesseacuteg eacutes a munkaerő-piaci mobilitaacutes elősegiacuteteacutese 3 A humaacuten tőke fejleszteacutese eacutes az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes taacutemogataacutesa4
645
712
684
607 614625
634641 642
719731
741739738735
682688689689695
70
50
55
60
65
70
75
80
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
EU-15 Egyesuumllt Aacutellamok Japaacuten
szaacutez
aleacutek
Forraacutes Eurostat
3 aacutebra Foglalkoztataacutesi raacuteta 1997ndash2003 ()
1095
8179
877773
607614
645634
625
642641
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
1997 1998 1999 2000 2001 2002 200350
55
60
65
70
75
80
Munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta EU-15 Foglalkoztataacutesi raacuteta EU-15 (15ndash64)
mun
kaneacute
lkuumll
iseacuteg
i raacutet
a
fogl
alko
ztat
aacutesi r
aacuteta
Forraacutes Eurostat
4 aacutebra Foglalkoztataacutesi eacutes munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta 1997ndash2003 ()
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 153
Munkaerő-kiacutenaacutelat eacutes az idősebb munkavaacutellaloacutek aktivitaacutesaacutenak elősegiacuteteacutese 5 nők eacutes feacuterfiak eseacutelyegyenlőseacutege6 A munkaerő-piaci integraacutecioacute elősegiacuteteacutese eacutes kuumlzdelem a munkaerőpiacon haacutetraacutenyos helyzetben leacutevő em-7 berek diszkriminaacutecioacuteja ellenA munka kifizetődőveacute eacutes vonzoacutevaacute teacutetele 8 A be nem jelentett munkaveacutegzeacutes aacutetalakiacutetaacutesa bejelentett munkaacutevaacute 9 A regionaacutelis munkaerő-piaci kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenteacutese10
A 2003-as iraacutenyvonalak kiadaacutesakor a prioritaacutesok utaacuten kuumlloumln fejezetben tesz ajaacutenlaacutest a Tanaacutecs a joacute kormaacuteny-zaacutes elveacutenek betartaacutesaacutera a szociaacutelis partnerek eacutes helyi szereplők tervezeacutesbe valoacute bevonaacutesaacutera valamint az erőforraacutesok transzparens eacutes hateacutekony elosztaacutesaacutera3
Az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi strateacutegia aacutetalakulaacutesa 276 eacutes az uacutej tagaacutellamok csatlakozaacutesa
Meacuteg 2003-ban eacuteletre hiacutevtaacutek a holland miniszterelnoumlk Wim Kok aacuteltal vezetett munkacsoportot mely az EFS veacutegrehajtaacutesa soraacuten tett leghateacutekonyabb tagaacutellami inteacutezkedeacutesek felkutataacutesa reacuteveacuten eacuterteacutekelni tudta az iraacutenyvo-nalak teljesiacuteteacutese eacuterdekeacuteben tett beavatkozaacutesokat A foglalkoztataacutesi mutatoacutek előbb bemutatott vaacuteltozaacutesai elis-mereacutest eacuterdemeltek e foacuterumtoacutel is azonban a munkacsoport reacuteszletes eacutes meacutelyrehatoacute elemzeacutesei toumlbb javaslatot tartalmazoacute jelenteacutesben vontaacutek meg az eddigi veacutegrehajtaacutes konkluacutezioacuteit Elsőkeacutent a jelenteacutes raacutevilaacutegiacutet arra hogy a Lisszabonban elfogadott menetrend az ezredforduloacuten tapasztalt gazdasaacutegi expanzioacute soraacuten reaacutelisnak tűn-hetett azonban 2003-ban maacuter nagyon ambicioacutezus perspektiacuteva a teljes foglalkoztataacutes eleacutereacutese eacutes az EFS toumlbb szaacutemszerűsiacutetett prioritaacutesa A Wim Kok-jelenteacutes neacutegy teacutenyezőt emel ki melyek teljesiacuteteacutese kuumlloumlnoumlsen befolyaacute-solja a foglakoztataacutesi ceacutelok eleacutereacuteseacutet
a munkavaacutellaloacutek eacutes a vaacutellalkozaacutesok alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa mineacutel toumlbb ember potenciaacutelis munkavaacutellaloacute bevonaacutesa a munkaerőpiacra az aktiacutev munkaerő-piaci politikaacutek erősiacuteteacutese a humaacuten tőkeacutebe valoacute beruhaacutezaacutes az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutes fokozaacutesa eacutes eredmeacutenyesebbeacute teacutetele joacute kormaacutenyzaacuteson keresztuumll a szuumlkseacuteges reformok hateacutekony megvaloacutesiacutetaacutesa
A jelenteacutes megaacutellapiacutetaacutesai beeacutepuumlltek a 2005-re szoacuteloacute foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalakba hiszen hataacutessal voltak maacuter a tagaacutellamoknak ciacutemzett 2004-re vonatkozoacute ajaacutenlaacutesokra is Ekkor maacuter a tiacutez uacutej tagaacutellam is a jelenteacutes konk-luacutezioacuteinak megfelelően tervezhette nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterveacutet 2004 aacuteprilisaacuteban rendhagyoacute formaacuteban
3 Council decision of 22 July 2003 on guidelines for the employment policies of the Member States httpeuropaeulegislation_summariesemployment_and_social_policycommunity_employment_policiesc11319_enhtm
154 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
terjesztette elő a Bizottsaacuteg a Tanaacutecsnak a 2004-es iraacutenyvonalait Megfogalmazta a fenti neacutegy fontos prioritaacutest melyre minden tagaacutellamnak tekintettel kell lennie
A neacutegy koumlzoumls ajaacutenlaacutes mellett a reacutegi tagaacutellamok koraacutebbi inteacutezkedeacuteseik alapjaacuten kaptak orszaacutegspecifikus ajaacutenlaacutesokat Az uacutej tagaacutellamoknak egy az adott tagaacutellamot eacutes annak helyzeteacutet bemutatoacute fejezet utaacuten specifikus prioritaacutesokkal kezdődoumltt meg a foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacuteja Magyarorszaacuteg eseteacuteben a dokumentum haacuterom prioritaacutest emel ki a koumlzoumls ajaacutenlaacutesok koumlzuumll
Noumlvelni kell a munkavaacutellaloacutek eacutes vaacutellalkozaacutesok alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutet hiszen bdquoa munkabeacutert terhelő adoacutek eacutes jaacuteruleacutekok szintje tovaacutebbra is magas ami akadaacutelyt jelent a munkahelyteremteacutes szaacutemaacutera tovaacutebbaacute olyan teacutenyező amely valoacutesziacutenűleg hozzaacutejaacuterul a bejelenteacutes neacutelkuumlli munkaveacutegzeacuteshez Ezen tuacutelmenően tekin-tettel a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes lassulaacutesaacutera tovaacutebbi erőfesziacuteteacutesekre van szuumlkseacuteg a szociaacutelis partnerekkel egyuumlttműkoumldve annak biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben hogy a beacuterfolyamatok az eddigineacutel nagyobb meacuterteacutekben foglalkoztataacutesbaraacutettaacute vaacuteljanak Ezeknek a folyamatoknak az alakulaacutesaacuteban azonban a gazdasaacuteg verseny-keacutepesebb reacutesze jaacutetszik meghataacuterozoacute szerepet iacutegy azok nem felteacutetlenuumll jaacuterulnak hozzaacute a munkahelyterem-tő kapacitaacutes erősoumldeacuteseacutehez a gazdasaacuteg gyengeacutebb teruumlleteinrdquo4
Mineacutel toumlbb embernek be kell leacutepnie a munkaerőpiacra a munka mindenki szaacutemaacutera valoacutedi lehetőseacuteg legyen bdquoA munkavaacutellaloacutek egeacuteszseacutegi aacutellapota aggodalomra ad okot eacutes reacuteszben ezzel magyaraacutezhatoacute az alacsony aktivitaacutes Az egeacuteszseacutegi aacutellapot javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben egyreacuteszt oumlsztoumlnoumlzni kell a munkakoumlruumllmeacutenyek javiacutetaacutesaacutet maacutesreacuteszt szuumlkseacuteg van az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes javiacutetaacutesaacutera mind a megelőzeacutesben mind a gyoacutegyiacutetaacutesban Reformokat kell veacutegrehajtani a szociaacutelis juttataacutesok tereacuten is beleeacutertve a betegseacuteggel oumlsszefuumlggő ellaacutetaacute-sokat annak eacuterdekeacuteben hogy megeacuterje munkaacutet vaacutellalni eacutes csoumlkkenjen a bejelenteacutes neacutelkuumlli munka araacutenya Mindezekkel az inteacutezkedeacutesekkel paacuterhuzamosan a munkaveacutegzeacutes felteacuteteleit rugalmasabbaacute eacutes csalaacutedbaraacutettaacute kell tenni beleeacutertve a reacuteszmunkaidős munkavaacutellalaacutes vonzoacutebbaacute teacuteteleacutet kuumlloumlnoumlsen a nők eacutes az idősebb mun-kavaacutellaloacutek szaacutemaacutera Meg kell erősiacuteteni a munkaneacutelkuumlliekre eacutes inaktiacutevakra iraacutenyuloacute megelőző eacutes aktiacutev mun-kaerő-piaci inteacutezkedeacuteseket kuumlloumlnoumls tekintettel a leghaacutetraacutenyosabb helyzetű reacutegioacutekra Ehhez modern aacutellami foglalkoztataacutesi szolgaacutelatra van szuumlkseacuteg amely oumlsztoumlnzi a foglalkozaacutesi eacutes foumlldrajzi mobilitaacutest Az integraacutecioacutes (a taacutersadalmi kirekesztődeacutes elleni) strateacutegiaacutera alapozva erőfesziacuteteacuteseket kell tenni a roma neacutepesseacuteg munka-erő-piaci kilaacutetaacutesainak javiacutetaacutesaacuterardquo5
Toumlbbet eacutes hateacutekonyabban kell beruhaacutezni a humaacuten tőkeacutebe eacutes az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutesba bdquoLeacutepeacuteseket kell tenni az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutes strateacutegiaacutejaacutenak kidolgozaacutesa eacuterdekeacuteben A strateacutegia kereteacuteben toumlbbek koumlzoumltt olyan inteacutezkedeacuteseket kell kidolgozni amelyek csoumlkkentik az iskolaacuteboacutel valoacute lemorzsoloacutedaacutes araacutenyaacutet javiacutetjaacutek az egyetemi oktataacuteshoz eacutes a keacutepzeacuteshez valoacute hozzaacutefeacutereacutes egyenlőseacutegeacutet kuumlloumlnoumlsen az alacsony keacutep-
4 Szociaacutelis eacutes Munkauumlgyi Miniszteacuterium httpwwwszmmgovhumainphpfolderId=1amparticleId=21047ampctag=articlelistampiid=15 uo
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 155
zettseacutegűek koumlreacuteben Fontos az oktataacutesi rendszer hateacutekonysaacutegaacutenak javiacutetaacutesa eacutes rugalmassaacutegaacutenak noumlveleacutese annak eacuterdekeacuteben hogy jobban alkalmazkodjon a munkaerőpiac keacutepzettseacutegi igeacutenyeihezrdquo6
Magyarorszaacuteg csatlakozaacutesa a foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacutehozMagyarorszaacuteg 2004-ben nyuacutejtotta be első nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterveacutet melyben a kormaacuteny ismertette a munkaerőpiac helyzeteacutet (5 aacutebra) a kilencvenes eacutevek folyamatait eacutes a tervezett inteacutezkedeacuteseket
Foglalkoztatottak Gazdasaacutegilag inaktiacutevak Munkaneacutelkuumlliek
4500
4000
3000
3500
2500
2000
15001992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
550
500
450
400
350
300
250
200
fogl
alko
ztat
otta
k eacutes
inak
tiacutevak
(eze
r fő)
mun
kaneacute
lkuumll
iek
(eze
r fő)
Forraacutes KSH
5 aacutebra Foglalkoztatottak munkaneacutelkuumlliek eacutes inaktiacutevak szaacutema 1992ndash2003 (ezer fő)7
Ebben a dokumentumban is laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy Magyarorszaacuteg eseteacuteben a kilencvenes eacutevek első feleacuteben jelentős kiaacuteramlaacutes ment veacutegbe a hazai munkaerőpiacon iacutegy kiemelkedő figyelmet kellett szentelni az aktiacutev munkaerő-piaci politikaacutek elősegiacuteteacuteseacutere a szociaacutelis ellaacutetaacutesban vagy egyeacuteb taacutersadalmi transzferben reacuteszesuumllők munkaerő-piaci beilleszkedeacuteseacutere Az inteacutezkedeacutesekhez kapcsoloacutedoacute monitoring mutatoacutek eacuterteacutekeit joacutereacuteszt 2006-
6 Szociaacutelis eacutes Munkauumlgyi Miniszteacuterium httpwwwszmmgovhumainphpfolderId=1amparticleId=21047ampctag=articlelistampiid=17 uo
156 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
ig tervezte teljesiacuteteni Magyarorszaacuteg Kormaacutenya hiszen tagaacutellamkeacutent ekkor reacuteszesuumllhetuumlnk a szaacutemos beavat-kozaacutes erőforraacutesaacutet peacutenzuumlgyi alapjaacutet biztosiacutetoacute Euroacutepai Szociaacutelis Alap eacutes maacutes strukturaacutelis alap forraacutesaiboacutel
Az bdquoaktiacutev eacutes preventiacutev inteacutezkedeacutesek a munkaneacutelkuumlliek eacutes az inaktiacutevak szaacutemaacuterardquo ciacutemű prioritaacutes eseteacuten a Magyarorszaacuteg 2004-ben benyuacutejtott nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterve legfontosabb kihiacutevaacutesnak a tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg kezeleacuteseacutet laacutetja melynek kereteacuteben vaacutellalja tagaacutellamunk a tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta 22 szaacutezaleacutekra valoacute csoumlkkeneacuteseacutet Ezen feluumll elhataacuterozzaacutek hogy a nyilvaacutentartaacutesba beleacutepők koumlzuumll tartoacutes munka-neacutelkuumlliveacute vaacuteloacutek araacutenya a 25 eacuteven aluliak koumlreacuteben 213 szaacutezaleacutekroacutel (2003) 180 szaacutezaleacutekra csoumlkken az enneacutel idősebb koumlreacuteben pedig nem fogja meghaladni a 12 szaacutezaleacutekot 2006-ban (2003-ban 139) A helyzeteacuterteacuteke-leacutesnek eacutes az ajaacutenlaacutesnak megfelelően hazaacutenk javiacutetotta a szolgaacuteltataacutesokba eacutes aktiacutev eszkoumlzoumlkben reacuteszesuumllők araacutenyaacutet kuumlloumlnoumlsen a kiemelt ceacutelcsoportokban eacutes a kapcsoloacutedoacute beavatkozaacutesokhoz szaacutemszerű mutatoacutekat taacutersiacutetott Fontos ceacutelja meacuteg hazaacutenk első nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterveacutenek hogy az Aacutellami Foglalkoztataacutesi Szolgaacutelat szolgaacuteltataacutesainak kiterjeszteacutese az inaktiacutev neacutepesseacutegre valamint a munkaerő-piaci szolgaacuteltataacutesok eacutes az aktiacutev eszkoumlzoumlk hateacutekonysaacutega javuljon A kihiacutevaacutesok megvaacutelaszolaacutesaacutera a legmarkaacutensabb vaacutellalaacutesokat az Aacutellami Foglalkoztataacutesi Szolgaacutelat aacuteltal biztosiacutetott aktiacutev munkaerő-piaci eszkoumlzoumlk bőviacuteteacuteseacutevel az munkauumlgyi koumlzpontok programjain keresztuumll teszi tagaacutellamunk
A 2 iraacutenyvonal szerint a tagaacutellamok oumlsztoumlnzik toumlbb eacutes jobb munkahely leacutetrehozaacutesaacutet a vaacutellalkozaacutes az inno-vaacutecioacute a beruhaacutezaacutesi kapacitaacutes taacutemogataacutesaacuteval eacutes a vaacutellalkozaacutesok szaacutemaacutera kedvező koumlrnyezet biztosiacutetaacutesaacuteval E teruumlleten fontos kihiacutevaacutesaink hogy
a vaacutellalkozaacutesok szaacutemaacutera kedvezőbb koumlrnyezetet kell kialakiacutetani biztosiacutetani kell a foglalkoztataacutesbaraacutet beacuternoumlvekedeacutest erősiacuteteni kell a kkv-k versenykeacutepesseacutegeacutet eacutes oumlsztoumlnoumlzni kell a munkahelyteremtő beruhaacutezaacutesokat erősiacuteteni kell a K+F szektor eacutes a vaacutellalkozaacutesok egyuumlttműkoumldeacuteseacutet fejleszteni kell a vaacutellalkozoacutei eacutes vaacutellalatvezeteacutesi ismereteket
Tovaacutebbaacute a Tanaacutecs az ajaacutenlaacutesaival is megerősiacutetette hogy csoumlkkenteni kell a munkaacuteltatoacutekat terhelő adoacute- eacutes jaacuteruleacutekterheket eacutes tovaacutebbi erőfesziacuteteacuteseket kell tenni ndash a szociaacutelis partnerekkel egyuumlttműkoumldve ndash a fog lal koz-ta taacutes baraacutet beacuternoumlvekedeacutes eleacutereacutese eacuterdekeacuteben
A Strukturaacutelis Alapokboacutel finansziacuterozott fejleszteacuteseken kiacutevuumll szaacutemos szakpolitikai doumlnteacutes megjelenik a nem-zeti Foglalkoztataacutesi Akcioacutetervben A ceacuteloknak megfelelően aacutetalakiacutetottaacutek a szociaacutelis segeacutelyezeacutesi rendszert eacutes passziacutev ellaacutetaacutesok rendszereacutenek toumlbb maacutes elemeacutet Ilyen a rokkantnyugdiacutej rendszereacutenek aacutetalakiacutetaacutesa mely a keacute-sőbbi dokumentumok egyre hangsuacutelyosabb eleme lesz Az Akcioacuteprogram legfontosabb szaacutemszerűsiacutetett ceacutelja 2006-ig a foglalkoztataacutesi raacuteta tekinteteacuteben az 59 szaacutezaleacutek eleacutereacutese volt mely a nők eseteacuteben 53 szaacutezaleacutek miacuteg a feacuterfiaknaacutel 64 szaacutezaleacutek eleacutereacuteseacutet iraacutenyozta elő Az 55 eacutev felettiek eseteacuteben ekkor 33 szaacutezaleacutekos araacutenyt vaacutellalt tagaacutellamunk (1 taacuteblaacutezat)
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 157
1 taacuteblaacutezat unioacutes eacutes nemzeti ceacutelkitűzeacutesek a foglalkoztataacutesi raacutetaacutehoz
Foglalkoztataacutesi raacuteta
Eu-aacutetlag unioacutes ceacutelkitűzeacutesek Magyarorszaacuteg nemzeti ceacutelkitűzeacutesekTeacuteny (2003) 2005 2010
Teacuteny (2003) 2006 2010Eu-15 Eu-25 Eu-15 Eu-25
oumlsszesen 643 629 67 70 570 59 63nők 560 550 57 60 509 53 57Feacuterfiak 725 708 634 64 6955+ 417 402 290 33 37
Forraacutes nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterv
A Foglalkoztataacutesi Strateacutegia aacutetalakulaacutesaacutenak okai eacutes menete2005-re egyeacutertelműen laacutetszott hogy a lisszaboni strateacutegia aacutetdolgozaacutesra szorul Szerkezeti neheacutezseacutegekkel kuumlzdoumltt a kibővuumllt Euroacutepai unioacute eacutes a taacutersadalom is A taacutersadalom eloumlregedeacutese eacutes a megtorpanni laacutetszoacute gaz-dasaacutegi teljesiacutetmeacuteny nyomaacutest gyakorolt a koumlzoumlsseacuteg tagaacutellamaira eacutes az euroacutepai szociaacutelis modellre egyaraacutent iacutegy a Bizottsaacuteg azt javasolja hogy a lisszaboni ceacutelkitűzeacutesek teljesiacuteteacuteseacutet egy tartoacutes erőteljesebb gazdasaacutegi noumlvekedeacutessel valamint toumlbb eacutes jobb minőseacutegű munkahely kialakiacutetaacutesaacuteval kell elősegiacuteteni
Ahogyan a 6 aacutebraacuten is laacutethatoacute a 2000ndash2005 koumlzoumltti időszakban a termeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacutese mellett a foglalkoztataacutesi raacuteta noumlveleacutese kismeacuterteacutekben volt megvaloacutesiacutethatoacute A 2004-ben uacutejonnan csatlakozoacute tagorszaacute-gok a koumlzoumlsseacutegbe valoacute beleacutepeacutes időszaka előtt az Eu-15 aacutetlagot meghaladoacute termeleacutekenyseacutegnoumlvekedeacutesről szaacutemolhattak be meacutegis maradt alul a foglalkoztataacutesi szintjuumlk noumlvekedeacutese Hazaacutenk termeleacutekenyseacutege ekkor kuumlloumlnoumlsen nagyot bővuumll mikoumlzben az alacsony foglakoztataacutesi szintuumlnk kismeacuterteacutekben tudott noumlvekedni
A foglalkoztataacutesi ceacutelkitűzeacuteseket ezutaacuten integraacuteltan a makrogazdasaacutegi eacutes mikrogazdasaacutegi elemekkel kiegeacute-szuumllve dolgoztaacutek ki Ez a folyamat elősegiacutetette hogy cselekveacutesek kuumlloumlnboumlző ceacuteluacute beavatkozaacutesok erősiacutetseacutek egymaacutest noumlvelve a szinergiaacutet eacutes a hateacutekonysaacutegot Az első integraacutelt iraacutenymutataacutesokat az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2005 aacuteprilisaacuteban terjesztette a Tanaacutecs eleacute A Tanaacutecs 2005 juacuteliusaacuteban de nem egyseacuteges szerkezetben adta ki iraacutenymutataacutesait a tagaacutellamok szaacutemaacutera Az integraacutelt 24 iraacutenymutataacutesboacutel 8-at (18ndash24) adott ki a Tanaacutecs foglal-koztataacutesi iraacutenymutataacuteskeacutent Az integraacutelt iraacutenymutataacutesok a noumlvekedeacutes eacutes a foglalkoztataacutes eacuterdekeacuteben a koumlvet-kező prioritaacutesok menteacuten terveztetteacutek a tagaacutellamok akcioacuteterveit8
17 iraacutenymutataacutes A teljes foglalkoztataacutes eleacutereacuteseacutere a munka minőseacutegeacutenek eacutes termeleacutekenyseacutegeacutenek javiacutetaacute-saacutera eacutes a taacutersadalmi eacutes teruumlleti koheacutezioacute megerősiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute foglalkoztataacutespolitikaacutek veacutegrehajtaacutesa18 iraacutenymutataacutes A munka eacuteletciklus-alapuacute megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek elősegiacuteteacutese19 iraacutenymutataacutes Befogadoacute munkaerőpiac biztosiacutetaacutesa a munka vonzoacutevaacute eacutes kifizetődőveacute teacutetele az aacutellaacuteske-resők ndash koumlztuumlk a haacutetraacutenyos helyzetűek ndash eacutes az inaktiacutevak szaacutemaacutera
8 2005600EK A Tanaacutecs hataacuterozata (2005 juacutelius 12) a tagaacutellamok foglalkoztataacutespolitikaacuteira vonatkozoacute iraacutenymutataacute-sokroacutel
158 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
20 iraacutenymutataacutes A munkaerő-piaci igeacutenyek oumlsszehangolaacutesaacutenak javiacutetaacutesa21 iraacutenymutataacutes A rugalmassaacutegnak a foglalkoztataacutes biztonsaacutegaacuteval egyuumltt jaacuteroacute elősegiacuteteacutese eacutes a munkaerő-piac szegmentaacuteloacutedaacutesaacutenak csoumlkkenteacutese kellő figyelemmel a szociaacutelis partnerek szerepeacutere22 iraacutenymutataacutes A foglalkoztataacutesbaraacutet munkaerőkoumlltseacuteg-fejleszteacutes eacutes beacuterszabaacutelyozoacute mechanizmusok biz-tosiacutetaacutesa23 iraacutenymutataacutes A humaacuten erőforraacutes tereacuten tett befekteteacutesek kiterjeszteacutese eacutes javiacutetaacutesa24 iraacutenymutataacutes Az oktataacutesi eacutes keacutepzeacutesi rendszereknek az uacutej munkahelyi koumlruumllmeacutenyekre figyelemmel toumlr-teacutenő kiigaziacutetaacutesa
35
30
25
20
15
10
05
00
ndash05
ndash10
00 10 20 30 40 50 60 70 80
LUES IE
CY
IT
MT
PT
Euroacutezoacutena FIUKEU-15
EU-25FRBE
AT NLDK
DE
EL
US
SE
JP
PL
SI
CZ
SK
HU
LT
LV
EE
a fo
glal
kozt
ataacutes
i raacutet
a nouml
veke
deacutese
200
0ndash20
05
a termeleacutekenyseacutegi raacuteta noumlvekedeacutese (GDPoacutera) 2000ndash2005
Forraacutes Joint Employment Report 20062007 Brussels 7 February 2007
6 aacutebra A foglalkoztataacutesi eacutes termeleacutekenyseacutegi fejlődeacutes a tagaacutellamokban
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 159
bdquonemzeti akcioacuteprogram a noumlvekedeacuteseacutert eacutes a foglalkoztataacuteseacutertrdquo 277
A 2005-ben kiadott iraacutenymutataacutesok alapjaacuten Magyarorszaacuteg 2005 decembereacutere keacutesziacutetette el a bdquonemzeti ak-cioacuteprogram a noumlvekedeacuteseacutert eacutes a foglalkoztataacuteseacutertrdquo (nAP)9 ciacutemű dokumentumot A nAP az iraacutenymutataacutesok menteacuten a gazdasaacutegpolitikai cselekveacutesi tervvel egyseacuteges szerkezetben tartalmazza foglalkoztataacutespolitikai ceacuteljainkat haacuterom eacutevre (2005ndash2008) Ekkor eacuterezhetően megbomlik az 1997-ben kialakult eacutes a lisszaboni ceacute-lok kitűzeacutese utaacuten is műkoumldtetett feszes koordinaacutecioacute Termeacuteszetesen a nemzeti Akcioacuteprogramokat is eacuterteacutekeli a Tanaacutecs azonban maacuter eacutevente nem korrigaacutelhatoacuteak uacutejabb iraacutenymutataacutesokkal
Hazaacutenkban sajnos az első nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterv ceacuteljai sem teljesuumlltek hiszen 2006-ban a foglalkoztataacutesi raacuteta 573 szaacutezaleacutek volt ami 17 szaacutezaleacutekponttal elmaradt a vaacutellalt eacuterteacutektől (7 aacutebra) A nők fog-lakoztataacutesi raacutetaacuteja eseteacuten 19 miacuteg a feacuterfiak eseteacuten 02 szaacutezaleacutekpontos elmaradaacutest meacuterhettuumlnk 2006-ban sajaacutet koraacutebbi ceacutelkitűzeacuteseinktől
567
615
573573
568569
619620
614
605
7961 747572
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
2004 2005 2006 2007 20080
10
20
30
40
50
60
Foglalkoztataacutesi araacutenyAktivitaacutesi araacuteny Munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta
szaacutez
aleacutek
szaacutez
aleacutek
Forraacutes KSH
7 aacutebra Foglakoztataacutesi eacutes aktivitaacutesi araacuteny valamint a munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta 2004ndash2008
9 Szociaacutelis eacutes Munkauumlgyi Miniszteacuterium httpwwwszmmgovhumainphpfolderId=13950
160 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A Tanaacutecs utolsoacute iraacutenyvonalai a lisszaboni menetrend veacutegeacuteig278
A 2008-ban kiadott foglalkoztataacutesi iraacutenymutataacutesok az előzőhoumlz hasonloacute szerkezetben keruumlltek a tagaacutella mok eleacute A lisszaboni ceacutelkitűzeacuteseken a Tanaacutecs 2008618EK hataacuterozata sem vaacuteltoztat a teljes foglalkoztataacutes a munka minőseacutegeacutenek eacutes termeleacutekenyseacutegeacutenek noumlveleacutese eacutes a gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes teruumlleti koheacutezioacute erő-siacuteteacutese a legfontosabb az eacutevtized utolsoacute tervezeacutesi időszakaacuteban is Tovaacutebbaacute az iraacutenymutataacutesok ciacuteme is hasonloacute maradt erre az időszakra pedig a munkaerőpiacokra 2009-ben begyűrűző gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg miatt mind a tagaacutellamok mind a koumlzoumlsseacuteg elveszti a lisszaboni ceacutelkitűzeacutesek eleacutereacuteseacutenek remeacutenyeacutet (8 aacutebra)
55
60
65
70
75
80
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
EU-27EU-25EU-15Egyesuumllt Aacutellamok Japaacuten
szaacutez
aleacutek
Forraacutes Eurostat
8 aacutebra Foglalkoztataacutesi raacuteta 1997ndash2010
Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy a koumlzoumlsseacuteg foglalkoztataacutesi raacutetaacutejaacutenak 11 eacutevig tartoacute folyamatos noumlvekedeacutese 2008-ban veacuteget eacutert hiszen az Eu-15 koumlzoumltt 2009-ben meacutert 658 szaacutezaleacutek is taacutevolodott a 2010-re megceacutelzott 70 szaacuteza-leacutektoacutel eacutes meacuteg tovaacutebbi 04 szaacutezaleacutekpontot zuhant az araacuteny mire a lisszaboni strateacutegia veacutegkeacutep lezaacuteroacutedhatott
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 161
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia eacutes a jelenlegi iraacutenymutataacutesok279
A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacutes mechanizmusa folytatoacutedik ugyan de 2010-től az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacute-ban oumllt testet Az Euroacutepa 2020 strateacutegia kereteacuteben a tagaacutellamoknak eacutes az Euroacutepai unioacutenak az bdquointelligensrdquo nouml-vekedeacutest ceacutelzoacute ndash azaz a tudaacuteson eacutes az innovaacutecioacuten alapuloacute ndash reformokat kell veacutegrehajtaniuk Az Euroacutepa 2020 egy valoacuteban integraacutelt ceacutelokat tartalmazoacute strateacutegia melynek meacutervadoacute uacutejiacutetaacutesa a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem ceacutelkitűzeacuteseinek szaacutemszerű beeacutepiacuteteacutese a koumlzoumlsseacutegi politika tervezeacuteseacutebe
A Tanaacutecs 2010707Eu szaacutemuacute hataacuterozata 2010 oktoacutebereacutetől a koumlvetkező neacutegy iraacutenymutataacutes koumlreacute szervezi a foglalkoztataacutespolitikaacutet
7 iraacutenymutataacutes A munkaerő-piaci reacuteszveacutetel noumlveleacutese eacutes a strukturaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg csoumlkkenteacutese va-lamint a munkahelyek minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa8 iraacutenymutataacutes A munkaerő-piaci igeacutenyeknek megfelelő keacutepzett munkaerő eacutes az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes oumlsztoumlnzeacutese9 iraacutenymutataacutes Az oktataacutesi eacutes keacutepzeacutesi rendszerek minőseacutegeacutenek eacutes teljesiacutetmeacutenyeacutenek javiacutetaacutesa minden szinten valamint a felsőoktataacutesban vagy azzal megegyező oktataacutesi formaacuteban reacuteszt vevők szaacutemaacutenak nouml-veleacutese10 iraacutenymutataacutes A taacutersadalmi befogadaacutes előmozdiacutetaacutesa eacutes a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem
A koumlvetkező oumlt ceacutelt szaacutemszerűsiacutetetteacutek a koumlzoumlsseacuteg eacutes a tagaacutellamok vaacutellalaacutesaiban1 Foglalkoztataacutes Biztosiacutetani kell hogy a 20ndash64 eacutevesek koumlreacuteben a foglalkoztatottsaacuteg araacutenya eleacuterje a 75
szaacutezaleacutekot Magyarorszaacuteg is ezt a vaacutellalaacutest tette meg a taacutergyalaacutesok soraacuten2 K+Finnovaacutecioacute Az Eu (koumlz- eacutes magaacutenforraacutesboacutel szaacutermazoacute) GdP-jeacutenek 3 szaacutezaleacutekaacutet a kutataacutesfejleszteacutes
eacutes az innovaacutecioacute oumlsztoumlnzeacuteseacutere iraacutenyuloacute beruhaacutezaacutesokra kell fordiacutetani Hazaacutenk e ceacutelra a GdP 18 szaacutezaleacutekaacutet fordiacutetja ndash vaacutellalaacutesai szerint ndash a koumlvetkező eacutevekben
3 Eacuteghajlatvaacuteltozaacutesenergia Az uumlveghaacutezhataacutest okozoacute gaacutezok kibocsaacutetaacutesaacutet 20 szaacutezaleacutekkal csoumlkkenteni kell az 1990-es szinthez keacutepest (vagy akaacuter 30-kal ha adottak az ehhez szuumlkseacuteges felteacutetelek) A meguacutejuloacute ener-giaforraacutesok araacutenyaacutet 20 szaacutezaleacutekra kell noumlvelni Az energiahateacutekonysaacutegot 20 szaacutezaleacutekkal kell javiacutetani 1465 szaacutezaleacutekkal noumlveli Magyarorszaacuteg a meguacutejuloacute energiaforraacutesok araacutenyaacutet miacuteg az energiahateacutekonysaacutegot 296 szaacutezaleacutekkal javiacutetja
4 Oktataacutes Az iskolai lemorzsoloacutedaacutesi araacutenyt 10 szaacutezaleacutek alaacute kell csoumlkkenteni El kell eacuterni hogy a 30 eacutes 34 eacutev koumlzoumltti unioacutes lakosok legalaacutebb 40 szaacutezaleacuteka felsőfokuacute veacutegzettseacuteggel rendelkezzen Magyarorszaacuteg a lemor-zsoloacutedaacutesi araacuteny csoumlkkenteacuteseacutet teljes meacuterteacutekben miacuteg a felsőoktataacutesi veacutegzettseacuteg megszerzeacuteseacutenek ceacutelkitűzeacuteseacutet 303 szaacutezaleacutekban vaacutellalta
5 Szegeacutenyseacutegtaacutersadalmi kirekeszteacutes Legalaacutebb 20 millioacuteval csoumlkkenjen azok szaacutema akik nyomorban eacutes taacutersadalmi kirekesztettseacutegben eacutelnek illetve akik eseteacuteben a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekesztődeacutes reaacutelis veszeacutelyt jelent Hazaacutenk 450 ezer deprivaacutecioacuteban eacutelő ember felzaacuterkoacutezaacutesaacutet fogja elősegiacuteteni
162 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Orszaacutegspecifikus ajaacutenlaacutesok Magyarorszaacutegnak a 2011ndash2015 koumlzoumltti időszakraA ceacutelok eleacutereacuteseacutet elősegiacutetendő a koordinaacutecioacute tovaacutebbra is műkoumldik iacutegy a 2011ndash2015 koumlzoumltti időszakra az Euroacute-pai Tanaacutecs ajaacutenlaacutesokat adott ki Magyarorszaacuteg szaacutemaacutera melyek koumlzuumll neacutegy a foglalkoztataacutespolitikaacutet eacuterinti
bdquo(10) A foglalkoztataacutesi raacuteta az Eu-ban a legalacsonyabbak koumlzt van (604) A nők foglalkoztatottsaacutega is alacsony (550) eacutes a 0ndash6 eacutev koumlzoumltti gyermeket nevelő eacutes nem nevelő nők foglalkoztataacutesi araacutenya kouml-zoumltti elteacutereacutes a maacutesodik legnagyobb az Eu-ban (336 szaacutezaleacutekpont miacuteg az unioacutes aacutetlag 121) Hiaacutenyossaacutegok mutatkoznak a magyarorszaacutegi napkoumlzbeni gyermekgondozaacutesi szolgaacuteltataacutesok kapacitaacutesa eacutes minőseacutege tereacuten egyaraacutent kuumlloumlnoumlsen hiaacutenyos az ellaacutetaacutes a nagyobb vaacuterosokon kiacutevuumll eacutes a magas munkaneacutelkuumlliseacuteggel jellemzett reacutegioacutekban A napkoumlzbeni gyermekgondozaacutesi ellaacutetaacutes nyuacutejtaacutesaacutenak javiacutetaacutesa fontos inteacutezkedeacutes lenne annak meg-koumlnnyiacuteteacuteseacutere hogy mindkeacutet szuumllő a munkaerő reacuteszeacutet keacutepezhesse
(11) Magyarorszaacutegon viszonylag magas a munka adoacuteterhe A szemeacutelyi joumlvedelemadoacute uacutej rendszere reacuteszben kezeli a foglalkoztataacutesra gyakorolt negatiacutev hataacutesait de a gyermektelen alacsony keresetűek adoacuteterhe valoacutejaacute-ban nő kuumlloumlnoumlsen ha figyelembe vesszuumlk a foglalkoztataacutesi adoacutekedvezmeacutenyek fokozatos megszuumlnteteacuteseacutet
(12) A nemzeti Foglalkoztataacutesi Szolgaacutelat eleacutegtelen adminisztratiacutev kapacitaacutestoacutel szenved eacutes a koraacutebbi peacutenz-eszkoumlz-injekcioacutek nem javiacutetottaacutek a szolgaacuteltataacutesok hateacutekonysaacutegaacutet a munkaneacutelkuumlliek munkaerő-piaci integraacutelaacutesa tereacuten A foglalkoztataacutesi programok finansziacuterozaacutesa nem kapcsoloacutedik eleacuteggeacute az eredmeacutenyekhez A munkaneacutel-kuumlliseacutegi juttataacutesok időtartamaacutet nemreacuteg az unioacuteban legalacsonyabb szintre csoumlkkentetteacutek eacuterteacutekelni kell ezen inteacutezkedeacutes munkaerőpiacra gyakorolt hataacutesaacutet kuumlloumlnoumlsen a foglalkoztataacutesban valoacute reacuteszveacutetel noumlveleacutese tereacuten mutatott hateacutekonysaacutegaacutenak meghataacuterozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel
(13) A szegeacutenyseacuteg eacutes az olyan kapcsoloacutedoacute teacutenyezők mint a munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy az alacsony keacutepzettseacutegi szint tovaacutebbra is araacutenytalanul nagymeacuterteacutekben eacuterint neacutehaacuteny haacutetraacutenyos helyzetű csoportot peacuteldaacuteul a romaacutekat Az alacsony keacutepzettseacutegűek foglalkoztataacutesi araacutenya kuumlloumlnoumlsen alacsony (368 az 534-os euroacutepai aacutetlaghoz keacutepest) főleg a feacuterfiak koumlreacuteben Becsleacutesek szerint a roma neacutepesseacuteg 70 szaacutezaleacuteka a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlb alatt eacutel nagy toumlbbseacuteguumlk haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegekben eacutel keveacutes hozzaacutefeacutereacutessel a munkaerő-piaci lehetőseacutegek-hez eacutes a koumlzszolgaacuteltataacutesokhozrdquo10
A munkaerőpiac műkoumldeacuteseacutere szaacutemos teacutenyező van hataacutessal iacutegy a foglalkoztataacutes baacutermilyen iraacutenyuacute befolyaacute-solaacutesa nagy koumlruumlltekinteacutest eacutes tuumlrelmet koumlvetel meg kutatoacutektoacutel inteacutezmeacutenyektől politikusoktoacutel Az itt bemutatott folyamaton az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia toumlrteacuteneteacuten keresztuumll is laacutethatoacute hogy eacutevek hosszuacute folyamaacuten a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi koumlruumllmeacutenyeket figyelembe veacuteve lehet eacutes eacuterdemes beavatkozaacutesokat tervezni Reacuteg-oacuteta jelen leacutevő markaacutens ceacutel a foglalkoztataacutes bőviacuteteacutese eacutes a munkaerőpiac eacuteleacutenkiacuteteacutese most maacuter nemcsak a nemzetaacutellamok hanem az Euroacutepai unioacute koumlzoumlsseacutege szaacutemaacutera is Maacutera mindenki szaacutemaacutera vilaacutegossaacute vaacutelt hogy nem csupaacuten a gazdasaacuteg eacutes az aacutellamhaacuteztartaacutes szaacutemaacutera fontos a munkaerő kihasznaacutelaacutesa eacutes a taacutersadalmi veacute-
10 A Tanaacutecs ajaacutenlaacutesa (2011 juacutelius 12) Magyarorszaacuteg 2011 eacutevi nemzeti reformprogramjaacuteroacutel eacutes a Tanaacutecs veacutelemeacutenye Magyarorszaacuteg 2011ndash2015 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacute aktualizaacutelt konvergenciaprogramjaacuteroacutel httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=OJC201120900100013HuPdF
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 163
dőhaacuteloacute kiacutemeacuteleacutese hanem minden euroacutepai aacutellampolgaacuter oumlnmegvaloacutesiacutetaacutesaacutenak eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutenak elengedhetetlen eszkoumlze a munkaerő-piaci integraacutecioacute
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mikor eacutes mi volt az első unioacutes szintű leacutepeacutes a koumlzoumls foglalkoztataacutesi strateacutegia megalkotaacutesaacuteban1 Sorolja fel a luxemburgi csuacutecson meghataacuterozott foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyvonalakat Roumlviden ismertesse 2 ezeketMilyen horizontaacutelis ceacutelkitűzeacuteseket tartalmaz az Euroacutepai unioacute foglalkoztataacutespolitikai strateacutegiaacuteja 3 Milyen teacutenyezőket emel ki a Wim Kok jelenteacutes (2003) a foglalkoztataacutesi ceacutelok eleacutereacutese eacuterdekeacuteben4 Milyen sajaacutetossaacutegok jellemezteacutek jellemzik a magyarorszaacutegi munkaerőpiacot foglalkoztataacutespolitikaacutet5 Ismertesse a 2011 ndash 2015 koumlzoumltti időszak Magyarorszaacutegra vonatkozoacute a foglalkoztataacutespolitikaacutehoz koumlthető 6 orszaacutegspecifikus ajaacutenlaacutesokat
irodalom
200163EC Council decision of 19 January 2001 on Guidelines for Member Statesrsquo employment policies for the year 2001 Official Journal L 022 24012001 0018ndash0026
2002177EC Council decision of 18 February 2002 on guidelines for Member Statesrsquoemployment policies for the year 2002 Official Journal L 060 01032002 0060ndash0069
2003578EC Council decision of 22 July 2003 on guidelines for the employment policies of the Member States
2004740EC Council decision of 4 October 2004 on guidelines for the employment policies of the Member States
2005600EC Council decision of 12 July 2005 on Guidelines for the employment policies of the Member States
2008618EC Council decision of 15 July 2008 on guidelines for the employment policies of the Member States
2010707Eu Council decision of 21 October 2010 on guidelines for the employment policies of the Member States
Az Euroacutepai unioacute lisszaboni strateacutegiaacutejaacutehoz keacuteszuumllt Nemzeti akcioacuteprogram a noumlvekedeacuteseacutert eacutes foglalkoztataacuteseacutert 2008ndash2010 Budapest 2008 november
Consolidated Version of the Treaty Establishing the European Community (97C 34003)Council decision of 22 July 2003 on guidelines for the employment policies of the Member States
164 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Council Recommendation of 12 July 2011 on the national Reform Programme 2011 of Hungary and delivering a Council Opinion on the updated convergence programme of Hungary 2011ndash2015
Council Recommendation of 18 February 2002 on the implementation of Member Statesrsquo employment poli-cies
Council Recommendation of 12 July 2011 on the national Reform Programme 2011 of Hungary and delivering a Council Opinion on the updated convergence programme of Hungary 2011ndash2015
delors-feacutele Feheacuter koumlnyv a noumlvekedeacutesről a versenykeacutepesseacutegről eacutes a foglalkoztataacutesroacutel 1993Integrated Guidelines for Growth and Jobs (2005ndash2008) Brussels 1242005 COM(2005) 141 finalJelenteacutes Magyarorszaacuteg Feluumllvizsgaacutelt nemzeti Lisszaboni Akcioacuteprogramjaacutenak veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel 2007 oktoacuteberJoint Employment Report 20062007 Council of the European union Brussels 7 February 2007nagy Katalin (2002) Az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia eacutes az Euroacutepai Szociaacutelis Alap In Gyulavaacuteri Tamaacutes
(szerk) Az Euroacutepai Szociaacutelis Alap eacutes Magyarorszaacuteg Foglalkoztataacutespolitikai eacutes Munkauumlgyi Miniszteacuterium Budapest 193ndash237
nagy Katalin Toacuteth Renaacuteta (2004) Foglalkoztataacutespolitika In Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) Az Euroacutepai Unioacute szoci-aacutelis dimenzioacuteja OFA Kht Budapest
Nemzeti akcioacuteprogram a noumlvekedeacuteseacutert eacutes a foglalkoztataacuteseacutert 2005ndash2008 httpwwwszmmgovhumainphpfolderId=13950
Revised national Lisbon Action Programme for Growth And Employment 2006 Oktoacuteber httpeceuropaeueurope2020index_enhtm
Wim Kok vezette Foglalkoztataacutesi Speciaacutelis Munkacsoport jelenteacutese Munkahelyek munkahelyek munkahe-lyek ndash Toumlbb munkahelyet teremteni Euroacutepaacuteban (Jobs jobs jobs ndash creating more jobs in Europe) httpeinclusionhuwp-contentuploads200709wimkok_jelentespdf
165
romapolitika az Eu-ban 28
vAJdA GyoumlrGyi
2011 első feleacuteben sokat lehetett hallani a meacutediaacuteban az bdquounioacutes roma keretstrateacutegiaacuteroacutelrdquo A roma integraacutecioacuteval ko-raacutebban is foglalkoztak maacuter az unioacutes tagaacutellamok azonban a 2011 I feacuteleacutevben az Eu Tanaacutecsaacutenak elnoumlki posztjaacutet betoumlltő Magyarorszaacuteg vaacutellalta hogy bdquomagasabb szintre emelirdquo a tagaacutellamok koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutest a romaacutek integraacutecioacuteja eacuterdekeacuteben Az unioacutes szakzsargonban minden kifejezeacutesnek pontosan meghataacuterozott eacutertelme van ezeacutert maacuter itt fontos hangsuacutelyozni hogy az elfogadott rendszer nem nevezhető unioacutes roma strateacutegiaacutenak aho-gyan a sajtoacuteban gyakran hivatkoznak raacute mert az egy egyseacuteges koumlzponti tervezeacutesű programcsomagot felteacutete-lezne Meacuteg csak bdquokeretstrateacutegiaacutenakrdquo sem nevezhetjuumlk mert ceacuteljai a nemzeti ceacutelkitűzeacutesekből tevődnek oumlssze Ezeacutert a tanulmaacutenyban szoacute szerinti fordiacutetaacutesban bdquokeretnekrdquo vagy bdquokeretrendszernekrdquo fogjuk nevezni hiszen valoacuteban a nemzeti strateacutegiaacutek euroacutepai kereteacuteről van szoacute A rendszer nemzeti szintű eacutes unioacutes dimenzioacuteit lentebb ismertetjuumlk
Az unioacutes roma keretrendszer peacuteldaacutetlan gyorsasaacuteggal kevesebb mint keacutet hoacutenap alatt toumlrteacutent elfogadtataacutesa a raacute iraacutenyult politikai figyelemnek eacutes a kulcsfontossaacuteguacute unioacutes szervek egyoumlntetű elkoumltelezettseacutegeacutenek volt kouml-szoumlnhető Baacuter a 2020-ig tartoacute időszakra ceacutelokat megfogalmazoacute keretrendszer valoacutedi sikeresseacutegeacutet csak eacutevek muacutelva lehet majd megiacuteteacutelni egyeacutertelmű magyar vonatkozaacutesai miatt mindenkeacuteppen helye van a tananyagban
Előzmeacutenyek281
Baacuter a roma neacutepesseacuteg szaacutemaacuteroacutel jellemzőiről definiacutecioacutes probleacutemaacutek miatt neheacutez megbiacutezhatoacute adatot monda-ni abban egyeteacuterteacutes van hogy taacutersadalmi-gazdasaacutegi jellemzőik joumlvedelmi helyzetuumlk egeacuteszseacutegi aacutellapotuk alapjaacuten is a leghaacutetraacutenyosabb helyzetű csoportokhoz tartoznak demograacutefiai jellemzőik elteacuternek a taacutersadalmi aacutetlagtoacutel joacuteval alacsony a vaacuterhatoacute eacutelettartamuk viszont magasabb termeacutekenyseacuteguumlk koumlvetkezteacuteben Euroacutepaacuteban jelenleg szaacutemukat 10ndash12 millioacutera az Eu tagaacutellamaiban 8 millioacutera becsuumllik de a fentiek miatt a romaacutek szaacutemaacute-nak noumlvekedeacutese vaacuterhatoacute Az Eu tagaacutellamai koumlzuumll hatban eacutelnek nagyobb szaacutemban romaacutek Romaacuteniaacuteban Bul-gaacuteriaacuteban Magyarorszaacutegon Szlovaacutekiaacuteban Csehorszaacutegban eacutes Spanyolorszaacutegban Ezeacutert azokban az euroacutepai orszaacutegokban ahol nagy szaacutemaraacutenyban eacutelnek az elmuacutelt eacutevtizedekben maacuter a szociaacutelpolitikai taacutersadalmi integ-raacutecioacutes erőfesziacuteteacutesek ceacutelcsoportjai voltak Magyarorszaacutegon is a rsquo90-es eacutevek koumlzepeacutetől keacuteszuumlltek kormaacutenyzati inteacutezkedeacutesi tervek a roma emberek helyzeteacutenek javiacutetaacutesaacutera nemzetkoumlzi szinten azonban a 2000-es eacutevek előtt nem meruumllt fel a koumlzoumls felleacutepeacutes a romaacutek helyzeteacutenek javiacutetaacutesaacutera
Keacutet alapvető megkoumlzeliacuteteacutes kuumlloumlnboumlztethető meg az egyik a romaacutek haacutetraacutenyos helyzeteacutet alacsony veacutegzettseacute-guumlkből fakadoacute haacutetraacutenyos munkaerő-piaci helyzetuumlkkel a sokgyermekes csalaacutedokra jellemző joumlvedelmi prob-
166 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
leacutemaacutekkal tradicionaacutelisan rossz infrastruktuacuteraacutejuacute lakoacutekoumlrnyezetuumlkkel magyaraacutezza eacutes helyzetuumlket is e dimenzioacutek menteacuten ndash a nem roma hasonloacute helyzetű lakossaacutegra is kiterjedő eszkoumlzoumlkkel programokkal ndash igyekszik javiacute-tani A maacutesik szerint a romaacutek meacuteg az ugyanolyan keacutepzettseacutegű demograacutefiai helyzetű stb emberekhez keacutepest is haacutetraacutenyt szenvednek a toumlbbseacutegi taacutersadalom eacutes az ellaacutetoacuterendszerek piaci szereplők etnikai alapuacute haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteből adoacutedoacutean ezeacutert a romaacutek egyenlő jogainak biztosiacutetaacutesaacutera a diszkriminaacutecioacute a rassziz-mus elleni kuumlzdelemre kell helyezni a hangsuacutelyt Emellett indokolt a romaacutek szaacutemaacutera fenntartott programok indiacutetaacutesa az uacuten pozitiacutev diszkriminaacutecioacute alkalmazaacutesa A kiegyensuacutelyozott veacutelemeacutenyek egyeteacutertenek abban hogy mindegyik megkoumlzeliacuteteacutest figyelembe kell venni
A romaacutek integraacutecioacuteja eacuterdekeacuteben mind unioacutes mind egyeacuteb nemzetkoumlzi sziacutentereken koraacutebban is tettek maacuter erőfesziacuteteacuteseket nemzetkoumlzi sziacutenteacuteren a diszkriminaacutecioacute a rasszizmus elleni kuumlzdelem dimenzioacuteja volt uralko-doacute a legutoacutebbi időkig nemzetkoumlzi szervezetek (pl EnSZ Euroacutepa Tanaacutecs) emberi jogi egyezmeacutenyek alapjaacuten vizsgaacuteltaacutek hogy az egyes orszaacutegokban rendelkezeacutesre aacutellnak-e a hateacutekony eszkoumlzoumlk toumlbbek koumlzoumltt az etnikai alapuacute haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes a rasszizmus kezeleacuteseacutere Az ezt biztosiacutetani hivatott nemzetkoumlzi eacutes nem-zeti jogszabaacutelyok az euroacutepai orszaacutegokban rendelkezeacutesre aacutellnak alkalmazaacutesukroacutel időről időre szaacutemot kell adni nemzetkoumlzi foacuterumokon
A roma neacutepesseacuteg mint a taacutersadalmi-gazdasaacutegi integraacutecioacutes toumlrekveacutesek kiemelt ceacutelcsoportja csak a 2000-es eacutevek derekaacutetoacutel jelent meg euroacutepai dimenzioacuteban azt megelőzően nemzeti hataacuteskoumlrbe tartozoacute teacutemaacutenak minő-suumllt Ez illeszkedik ahhoz az aacuteltalaacutenos trendhez ami aacuteltalaacuteban is nemzeti hataacuteskoumlrbe tartozoacutenak tekintette a szegeacutenyseacuteg taacutersadalmi kirekesztettseacuteg elleni kuumlzdelmet a szociaacutelpolitikaacutet amitől csak lassuacute elmozdulaacutes volt tapasztalhatoacute az elmuacutelt egy eacutevtizedben
Az euroacutepai roma keretrendszer előzmeacutenyei koumlzuumll kettőt mutatunk be a Roma Integraacutecioacute eacutevtizede Prog-ramot valamint az euroacutepai unioacutes előzmeacutenyeket hiszen ezeknek volt a legnagyobb hataacutesuk az elfogadott keretrendszerre
Roma Integraacutecioacute Eacutevtizede ProgramA Roma Integraacutecioacute eacutevtizede Program 2005ndash2015 (RIeacuteP) ndash Soros Gyoumlrgy kezdemeacutenyezeacuteseacutere ndash a romaacutek taacutersa-dalmi-gazdasaacutegi helyzeteacutenek taacutersadalmi befogadaacutesaacutenak erősiacuteteacutese ceacuteljaacuteval leacutetrejoumltt nemzetkoumlzi egyuumlttműkouml-deacutes a jelentős roma lakossaacuteguacute euroacutepai orszaacutegok koumlzoumltt Kormaacutenyzatokat civil szervezeteket eacutes kormaacutenykoumlzi szervezeteket toumlmoumlriacutet Megalakulaacutesa egy 2003-as budapesti konferenciaacutera vezethető vissza amelynek ered-meacutenyekeacutent 2005 februaacuterjaacuteban az első nyolc reacuteszt vevő tagaacutellam miniszterelnoumlkei alaacuteiacutertaacutek a Roma Integraacutecioacute eacutevtizede Program deklaraacutecioacutejaacutet
Jelenleg (2012) 12 orszaacuteg vesz reacuteszt a programban Albaacutenia Bosznia-Hercegovina Bulgaacuteria Csehor-szaacuteg Horvaacutetorszaacuteg Macedoacutenia Magyarorszaacuteg Montenegroacute Romaacutenia Spanyolorszaacuteg Szerbia eacutes Szlo-vaacutekia Szloveacuteniaacutenak illetve 2012-től az uSA-nak megfigyelői staacutetusza van A program a romaacutek taacutersadal-mi-gazdasaacutegi integraacutecioacutejaacutera oumlsszpontosiacutet neacutegy fő teruumllete az oktataacutes a foglalkoztataacutes az egeacuteszseacuteguumlgy eacutes a lakhataacutes Ez a neacutegy teruumllet jelenik meg az unioacutes roma keretrendszerben is Tovaacutebbaacute hangsuacutelyos szerepet kap a RIeacuteP ceacuteljai koumlzoumltt a diszkriminaacutecioacute elleni kuumlzdelem mivel a romaacutek haacutetraacutenyos helyzete az egyes szakte-
Vajda Gyoumlrgyi Romapolitika az Eu-ban 167
ruumlleteken jelentős reacuteszben az ellenuumlk iraacutenyuloacute diszkriminaacutecioacutenak tudhatoacute be A program reacuteszben a tagaacutellamok eacutes nemzetkoumlzi szervezetek (pl Vilaacutegbank nyiacutelt Taacutersadalom Alapiacutetvaacuteny ndash OSF) aacuteltal biztosiacutetott felajaacutenlaacutesokboacutel műkoumldtet konkreacutet programokat Ezek koumlzuumll kiemelendőek a koumllcsoumlnoumls tanulaacutest elősegiacutető rendezveacutenyek illetve a Roma Oktataacutesi Alap (REF) kereteacuteben az iskolai deszegregaacutecioacutet illetve a roma eacutes nem roma gyermekek koumlzti kuumlloumlnbseacutegek meacuterseacutekleacuteseacutet ceacutelzoacute projektek valamint oumlsztoumlndiacutejprogramok Maacutesik hangsuacutelyos eleme hogy a tagorszaacutegok mindegyike kialakiacutetotta a RIeacuteP ceacuteljai menteacuten 2015-ig szoacuteloacute Strateacutegiai Terveacutet amely ceacutelokat eacutes indikaacutetorokat hataacuteroz meg a prioritaacutesi teruumlleteken
A RIeacuteP eacutegisze alatt tartott rendezveacutenyek aacutellandoacute szereplői egyes nemzetkoumlzi szervezetek (undP Euroacutepai Tanaacutecs unICEF) illetve nemzetkoumlzi emberi jogi szervezetek is (European Roma Information Office ndash ERIO European Roma and Traveller Forum European Roma Rights Centre ndash ERRC) iacutegy biztosiacutethatoacute a kormaacutenyzati eacutes nem kormaacutenyzati szereplők koumlzoumltti paacuterbeszeacuted
A RIeacuteP jelentős szerepet toumlltoumltt be az unioacutes roma keretrendszer elfogadtataacutesaacuteban eacutes a reacuteszt vevő orszaacute-gok koumlre is aacutetfedeacutesben van egymaacutessal A keacutet program megkoumlzeliacuteteacutese ceacuteljai koumlzti hasonloacutesaacuteg miatt felmeruumll a keacuterdeacutes hogy szuumlkseacuteg van-e a keacutet paacuterhuzamos programra Erről jelenleg meacuteg nincs doumlnteacutes de vannak olyan elkeacutepzeleacutesek amelyek a nem unioacutes tag RIeacuteP-orszaacutegok bevonaacutesaacutet szorgalmazzaacutek az unioacutes roma keretrend-szerbe
Euroacutepai unioacutes előzmeacutenyekAz Euroacutepai unioacute viszonylataacuteban 2004 előtt alig talaacutelunk utalaacutest a roma neacutepesseacutegre leszaacutemiacutetva a faji eacutes etni-kai alapuacute diszkriminaacutecioacutet az egyeacuteb okokra visszavezethető diszkriminaacutecioacuteval egyuumltt tiltoacute jogszabaacutelyokat Baacuter egyes bdquoreacutegirdquo tagaacutellamokban jelentős roma kisebbseacuteg eacutel (pl Spanyolorszaacuteg Franciaorszaacuteg) a roma integraacuteci-oacutes politikaacuteik meglehetősen elteacuterőek voltak eacutes nem meruumllt fel a keacuterdeacutes nemzetkoumlzi szintű kezeleacuteseacutenek szuumlkseacute-gesseacutege Ez a helyzet a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai tagaacutellamok 2004-es csatlakozaacutesaacuteval vaacuteltozott meg de Romaacutenia eacutes Bulgaacuteria 2007-es csatlakozaacutesaacuteval meacuteg tovaacutebb erősoumldoumltt Az uacutej tagaacutellamokban aacuteltalaacuteban is joacuteval alacso-nyabb az eacuteletsziacutenvonal a meacutelyszegeacutenyseacuteg sokkal suacutelyosabb formaacutei fordulnak elő tovaacutebbaacute a meacutelyszegeacuteny-seacutegben eacutelő neacutepesseacuteguumlk jelentős araacutenyban romaacutekboacutel aacutell A 2000-ben elindiacutetott szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelemre vonatkozoacute unioacutes nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes kereteacuteben a tagaacutellamoknak rendszeres időkoumlzoumlnkeacutent jelenteacuteseket kell keacutesziacuteteniuumlk az Eu Bizottsaacuteg feleacute a szegeacutenyseacuteg elleni strateacutegiaacuteikroacutel E jelenteacutesekben 2004 utaacuten maacuter rendszeren felmeruumlltek a romaacutek mint az egyik fő ceacutelcsoport Ezeacutert a rendszeresen keacuteszuumllő euroacutepai bizottsaacutegi eacuterteacutekeleacutesek is elkezdtek foglalkozni a romaacutekkal igaz eleinte a bevaacutendorloacutekkal egyuumltt emliacutetve őket A nyugat-euroacutepai tagaacutellamokban ugyanis a harmadik orszaacutegokboacutel eacuterkező bevaacutendorloacutek taacutersadalmi integraacutecioacuteja ugyanolyan oumlsszetett feladatot jelenthet mint a romaacutekeacute eacutes szaacutemunkra ez okoz taacutersadalompolitikai kihiacutevaacutest Egyre toumlbbszoumlr meruumllt fel ugyanakkor az igeacuteny egy oumlnaacutelloacute unioacutes romapolitika iraacutent is
Az Eu inteacutezmeacutenyei koumlzuumll 2007 utaacuten mind az Euroacutepai Parlament mind a Tanaacutecs toumlbbszoumlr is foglalkozott a roma teacutemaacuteval A magyar elnoumlkseacutegi feacuteleacutevet megelőzően neacutegy alkalommal szuumllettek tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek a roma integraacutecioacute teacutemaacutejaacuteban eacutes az Euroacutepai Parlament is toumlbb hataacuterozatot elfogadott Tudjuk hogy a tanaacutecsi koumlvetkezteteacutes műfajaacutera neacutezve jogilag nem koumltelező dokumentum egyfajta politikai elkoumlteleződeacutest fejez ki
168 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
szankcioacutek azonban taacutersulnak a be nem tartaacutesaacutehoz Főleg nem kormaacutenyzati szereplők reacuteszeacuteről aacutellandoacute az igeacuteny hogy az Eu jogi normaacutekkal (pl iraacutenyelv rendelet) is szabaacutelyozza a taacutersadalmi integraacutecioacutes keacuterdeacuteseket a tagaacutellami kormaacutenyok azonban ellenaacutellnak ennek eacutes fenntartjaacutek a nemzeti hataacuteskoumlr elsődlegesseacutegeacutet ami gaacutetat szab erősebb unioacutes jogi eszkoumlzoumlk elfogadaacutesaacutenak
2008 szeptembereacuteben keruumllt megrendezeacutesre az első Euroacutepai Roma Csuacutecs amely elnevezeacuteseacuteből adoacutedoacute-an egy magas szintű talaacutelkozoacute volt a tagaacutellami kormaacutenyzatok eacutes civil szervezetek reacuteszveacuteteleacutevel A jelenleacutevők az informaacutecioacutecsere rendszeresseacute teacuteteleacutet egy aacutellandoacute roma teacutemaacutejuacute foacuterum leacutetrehozaacutesaacutet keacuterteacutek Az Euroacutepai unioacute Tanaacutecsaacutenak cseh (2009-ben) majd spanyol (2010-ben) elnoumlkseacutege zaacuteszlajaacutera tűzte a roma teacutemaacutet 2009 aacuteprilisaacuteban sor keruumllt az Euroacutepai Platform a Roma Integraacutecioacuteeacutert elnevezeacutesű foacuterum első uumlleacuteseacutere ahol az eacuterintett szereplők szeacuteles koumlre folytatott eszmecsereacutet Ennek eredmeacutenyekeacutent kidolgoztaacutek a romaacutek taacuter-sadalmi befogadaacutesaacutenak 10 koumlzoumls alapelveacutet Ezek szerint a tagaacutellami kormaacutenyzatoknak az alaacutebbiakra kell toumlrekedniuumlk
gyakorlatias eacutes diszkriminaacutecioacutementes szakpolitikaacutek 1 a roma ceacutelcsoportra vonatkozoacute kifejezett de nem kizaacuteroacutelagos ceacutelzaacutes 2 az inteacutezkedeacutesek tervezeacutese soraacuten interkulturaacutelis megkoumlzeliacuteteacutes 3 a romaacutek szempontjainak horizontaacutelis4 figyelembeveacutetele a politikaformaacutelaacutesban a nemi vonatkozaacutes figyelembeveacutetele 5 a teacutenyeken alapuloacute szakpolitikaacutek elterjeszteacutese 6 a koumlzoumlsseacutegi peacutenzuumlgyi eszkoumlzoumlk hasznaacutelata 7 a regionaacutelis eacutes helyi oumlnkormaacutenyzatok bevonaacutesa 8 a civil taacutersadalom reacuteszveacutetele valamint 9 a romaacutek aktiacutev reacuteszveacutetele 10
A kifejezett de nem kizaacuteroacutelagos ceacutelbaveacutetel azt jelenti hogy a romaacutek alkotjaacutek a beavatkozaacutesok ceacutelcsoportjaacutet aacutem maacutes hasonloacute taacutersadalmi gazdasaacutegi helyzetű szemeacutelyek sincsenek kizaacuterva
2010 első feacuteleacuteveacuteben a spanyol elnoumlkseacuteg idejeacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenyt bocsaacutetott ki bdquoA romaacutek taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi integraacutecioacutejaacuteroacutel Euroacutepaacutebanrdquo1 ciacutemmel amelyben elsősorban sajaacutet magaacutenak jeloumllt ki feladatokat a roma integraacutecioacuteval kapcsolatos tagaacutellami erőfesziacuteteacutesek taacutemogataacutesaacutera Elkoumltelezte magaacutet to-vaacutebbi Roma Csuacutecsok (keacuteteacutevente) eacutes Roma Platform uumlleacutesek (eacutevente) megrendezeacuteseacutere valamint arra hogy javaslataival elősegiacuteti eacutes figyelemmel kiacuteseacuteri az unioacutes Strukturaacutelis Alapokboacutel eacutes az Előcsatlakozaacutesi Alapboacutel a roma integraacutecioacutes ceacuteluacute beavatkozaacutesok megvaloacutesiacutetaacutesaacutet Ebből a vaacutellalaacutesboacutel koumlvetkezően az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2009-től uacuten magas szintű laacutetogataacutesokat tesz a jelentős roma neacutepesseacutegű tagaacutellamokban kifejezetten azeacutert hogy megvizsgaacuteljaacutek hogyan hasznaacuteljaacutek fel a tagaacutellamok a Strukturaacutelis Alapok forraacutesait a romaacutek integraacutecioacuteja eacuterdekeacuteben Magyarorszaacutegon 2009-ben 2011-ben eacutes 2012-ben volt ilyen talaacutelkozoacute
1 COM(2010) 133 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20100133FInHudOC
Vajda Gyoumlrgyi Romapolitika az Eu-ban 169
2010 aacuteprilisaacuteban sor keruumllt a maacutesodik Euroacutepai Roma Csuacutecsra ahol a spanyolndashbelgandashmagyar bdquoTrioacuterdquo koumlzoumls nyilatkozatban vaacutellalta a roma integraacutecioacute unioacutes szintű előmozdiacutetaacutesaacutet (uacuten Coacuterdobai nyilatkozat) 2010 juacuteniu-saacuteban oumlsszehiacutevtaacutek a Roma Platform uacutejabb uumlleacuteseacutet is Ezen felhiacutevtaacutek a keacutesőbbi elnoumlkseacutegi orszaacutegokat hogy mindegyikuumlk foglalkozzon a roma teacutemaacutenak valamely konkreacutet vetuumlleteacutevel Olyan teacutemaacutekat hataacuteroztak meg mint az oktataacutes a foglalkoztataacutes a lakhataacutes az egeacuteszseacuteguumlgy a kultuacutera a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesai vagy az em-beri jogi jogseacuterteacutesek aacuteldozatainak veacutedelme A soron koumlvetkező belga elnoumlkseacuteg peacuteldaacuteul a kora gyermekkori szolgaacuteltataacutesokat vizsgaacutelta egy konferencia kereteacuteben
A magyar elnoumlkseacutegre valoacute felkeacuteszuumlleacutes idejeacuten ndash 2010 őszeacuten ndash egy tovaacutebbi koumlruumllmeacuteny jelentős hataacutest gyakorolt az euroacutepai roma probleacutemaacutera egyre fokozoacutedott a romaacutek (elsősorban Romaacuteniaacuteboacutel eacutes Bulgaacuteriaacuteboacutel) nyugat-Eu-roacutepaacuteba tartoacute migraacutecioacuteja ami nagysaacutegrendjeacuteből adoacutedoacutean taacutersadalmi feszuumlltseacutegeket generaacutelt a gazdasaacutegi vaacutel-saacuteggal suacutejtott euroacutepai taacutersadalmak koumlreacuteben A romaellenesseacuteg egyes tagaacutellamokban jogellenes aacutellami megol-daacutesokhoz vezetett A 2010 szeptemberi franciaorszaacutegi roma kitoloncolaacutesok hiacutere az Euroacutepai Bizottsaacuteg reacuteszeacuteről sem maradt vaacutelasz neacutelkuumll A jogi koumlvetkezmeacutenyek foganatosiacutetaacutesaacuten tuacutel az esemeacutenyek arra is raacuteiraacutenyiacutetottaacutek az Euroacutepai Bizottsaacuteg figyelmeacutet hogy az eddigi eszkoumlzoumlk nem hoztak eredmeacutenyt Civil szervezetek reacuteszeacuteről is erő-soumldoumltt a nyomaacutes mind a tagaacutellami kormaacutenyzatokra mind az unioacutes szervekre hogy javiacutetsaacutek a romaacutek helyzeteacutet Az Euroacutepai Bizottsaacutegot tovaacutebbra is koumltoumltte a tagaacutellami hataacuteskoumlr elsődlegesseacutege ezeacutert a sajaacutet kompetenciaacutejaacuteba tartozoacute teruumlletre a Strukturaacutelis Alapok felhasznaacutelaacutesaacutera iraacutenyiacutetotta figyelmeacutet 2010 szeptembereacuteben a Bizottsaacuteg toumlbb főigazgatoacutesaacutegaacutenak vezetőiből aacutelloacute munkacsoport alakult a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutera fordiacutethatoacute kouml-zoumlsseacutegi alapok hateacutekony felhasznaacutelaacutesaacutenak ellenőrzeacuteseacutere A munkacsoport 2010 decembereacuteben keacutesziacutetette el jelenteacuteseacutet amelyhez az alapot a tagaacutellamok aacuteltal visszakuumlldoumltt keacuterdőiacutevek adtaacutek Ez a nem koumlzzeacutetett jelenteacutes tekinthető a keacutesőbbi unioacutes roma keretrendszer alapjaacutet keacutepező 2011 aacuteprilisi bizottsaacutegi koumlzlemeacuteny egyik fő for-raacutesaacutenak
A keretrendszer megteremteacuteseacutenek tovaacutebbi nagyon fontos előzmeacutenye az Euroacutepai Parlament 2011 maacutercius 9-eacuten elfogadott hataacuterozata bdquoA romaacutek integraacutecioacutejaacutenak euroacutepai unioacutes strateacutegiaacutejardquo2 A hataacuterozat taacutergyaacutet keacutepező jelenteacutest a magyar roma szaacutermazaacutesuacute EP-keacutepviselő Jaacuteroacuteka Liacutevia jegyzi aki 2005 oacuteta munkaacutelkodott a roma teacutema euroacutepai dimenzioacutejaacutenak megerősiacuteteacuteseacuten A jelenteacutes kiemeli hogy a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacuteja oumlssz-euroacutepai eacuterdek ezeacutert a jogi keretek biztosiacutetaacutesa mellett unioacutes szintű forraacutesokra eacutes eszkoumlzoumlkre is szuumlkseacuteg van Javasolja egy unioacutes szintű kriacutezisteacuterkeacutep megalkotaacutesaacutet a leghaacutetraacutenyosabb teacuterseacutegek szegregaacutetumok azonosiacute-taacutesaacutera eacutes azt hogy a Strukturaacutelis Alapok forraacutesainak egy reacuteszeacutet ezen teruumlletek felzaacuterkoacuteztataacutesaacutera fordiacutetsaacutek A romaacutek felzaacuterkoacuteztataacutesa eacuterdekeacuteben elsősorban szociaacutelis eacutes teruumlleti ceacutelzaacutest kell alkalmazni (nem pedig etnikai ceacutelzaacutest) Konkreacutet szaacutemszerű ceacutelok eacutes koumlzoumls indikaacutetorok bevezeteacuteseacutere szoacuteliacutet fel
2 httpwwweuroparleuropaeusidesgetdocdotype=TAampreference=P7-TA-2011-0092amplanguage=HU
170 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A nemzeti roma integraacutecioacutes strateacutegiaacutek Euroacutepai kerete282
Mint minden unioacutes doumlnteacutesi mechanizmus az euroacutepai roma keretrendszer elfogadaacutesa is az Euroacutepai Bizottsaacuteg javaslataacuteval kezdődoumltt ami jelen esetben a nemzeti Roma Integraacutecioacutes Strateacutegiaacutek Euroacutepai Kereteacuteről 2020-ig elnevezeacutesű koumlzlemeacuteny volt3 Ez a javaslat keruumllt benyuacutejtaacutesra a tagaacutellamokboacutel aacutelloacute Tanaacutecs eleacute a magyar elnoumlk-seacuteg kezdemeacutenyezeacuteseacutere
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye bdquoA nemzeti roma integraacutecioacutes strateacutegiaacutek euroacutepai keretrendszere 2020-igrdquo4Figyelembe veacuteve a fent ismertetett előzmeacutenyeket valamint az unioacutes kompetenciaacutekat a 2012 aacuteprilis 5-eacuten megjelentetett bizottsaacutegi koumlzlemeacuteny nem keacuterdőjelezi meg a tagaacutellamok elsődleges felelősseacutegeacutet a roma integ-raacutecioacute keacuterdeacuteseacuteben azonban kijeloumlli a koumlzoumls ceacutelokat eacutes javaslatot tesz a nemzeti szintű erőfesziacuteteacutesek (bdquonemzeti strateacutegiaacutekrdquo) megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutere A bizottsaacutegi javaslat meglehetősen joacutel egyensuacutelyoz az ambicioacutezus koumlzoumls ceacutelok eacutes a tagaacutellami kompetenciaacutek koumlzoumltt Felhiacutevja a figyelmet a romaacutek haacutetraacutenyos helyze-teacutere eacutes kiemeli hogy a roma integraacutecioacute jelentős gazdasaacutegi hozadeacutekokkal jaacuterna Felideacutezi a maacuter rendelkezeacutesre aacutelloacute koumlzoumlsseacutegi diszkriminaacutecioacuteellenes normaacutekat azonban a taacutersadalmi-gazdasaacutegi integraacutecioacutera koncentraacutel El-ismeri hogy a roma integraacutecioacute keacuterdeacutese ndash hataacuteron aacutetnyuacuteloacute jellegeacuteből adoacutedoacutean ndash koumlzoumls unioacutes felleacutepeacutest igeacutenyel ugyanakkor nem keletkeztet uacutej koumlzoumlsseacutegi hataacuteskoumlrt hanem a tagaacutellamokat szoacuteliacutetja fel arra hogy a teruumlletuumlkoumln eacutelők romaacutek szaacutemaacutehoz igazodoacute araacutenyban eacutes figyelemmel a kuumlloumlnboumlző kiindulaacutesi helyzetekre fokozzaacutek erőfe-sziacuteteacuteseiket vagyis fogadjanak el roma integraacutecioacutes strateacutegiaacutekat vagy a maacuter megleacutevőket fejlesszeacutek tovaacutebb
A nemzeti roma integraacutecioacutes strateacutegiaacutekkal kapcsolatban a koumlvetkező elvaacuteraacutesokat fogalmazza meg azok az oktataacuteshoz a foglalkoztataacuteshoz az egeacuteszseacuteguumlgyhoumlz eacutes a lakhataacuteshoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes javiacutetaacutesaacutenak neacutegy kulcsteruumlleteacutere koncentraacuteljanak Ha a tagaacutellamok csoumlkkenteni tudjaacutek ezeken a teruumlleteken a roma lakossaacuteg lemaradaacutesaacutet az aacutetlagneacutepesseacuteghez viszonyiacutetva azzal jelentősen hozzaacutejaacuterulnak az Euroacutepa 2020 strateacutegia kereteacuteben lefektetett szaacutemszerű ceacuteljaik eleacutereacuteseacutehez is A ceacutelteruumlletek koumlzuumll egyeduumll az oktataacuteshoz kapcsol a Bizottsaacuteg szaacutemszerűsiacutethető ceacutelt 2020-ra el kell eacuterni hogy minden roma gyermek befejezze legalaacutebb az aacuteltalaacutenos iskolaacutet A neacutegy ceacutelteruumlleten felsorolja tovaacutebbaacute a legfontosabb beavatkozaacutesi teruumlleteket mint amilye-nek a szegregaacutecioacutementes oktataacutes eacutes lakhataacutes biztosiacutetaacutesa az iskolai lemorzsoloacutedaacutes elleni kuumlzdelem a fog-lalkoztataacutesi teruumlleten a szakkeacutepzeacuteshez valoacute hozzaacutefeacutereacutes a szociaacutelis gazdasaacuteg eacutes a mikrohitelek lehetőseacutegei a roma nők eacutes gyermekek egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutese vagy a lakhataacutesi integraacutecioacute eacuterdekeacute-ben a szakteruumlleteket aacutetfogoacute integraacutelt megkoumlzeliacuteteacutes a szegregaacutelt lakoacutekoumlrnyezetekben A bizottsaacutegi felsorolaacutes termeacuteszetesen nem teljes
3 COM(2011) 173 A nemzeti Roma Integraacutecioacutes Strateacutegiaacutek Euroacutepai Kereteacuteről 2020-ig httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20110173FInHuPdF
4 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20110173FInHuPdF
Vajda Gyoumlrgyi Romapolitika az Eu-ban 171
A javaslat arra is felszoacuteliacutet hogy a tagaacutellamok hataacuterozzanak meg reaacutelis szaacutemszerű ceacutelkitűzeacuteseket legalaacutebb az emliacutetett neacutegy teruumlleten Ezen ceacutelok eleacutereacuteseacutehez tervezzeacutek meg eacutes hajtsaacutek veacutegre a megfelelő inteacutezkedeacutese-ket melyekhez megfelelő meacuterteacutekű nemzeti eacutes azokat kiegeacutesziacutető unioacutes forraacutesokat bocsaacutessanak rendelkezeacutesre Amely tagaacutellamokban a romaacutek taacutersadalmi probleacutemaacutei bizonyos foumlldrajzi teruumlleteken halmozottan vannak jelen ott e leghaacutetraacutenyosabb teacuterseacutegek teljes lakossaacutegaacutera vonatkozoacutean tervezzenek inteacutezkedeacuteseket Ezt nevezzuumlk te-ruumlleti ceacutelzaacutesnak A strateacutegiaacutek veacutegrehajtaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutere eacutepiacutetsenek ki alapos monitoring rendszert Konzultaacuteljanak a civil szfeacuteraacuteval eacutes a romaacutek keacutepviselőivel Veacuteguumll a nemzeti strateacutegiaacutekat 2011 december veacutegeacuteig kuumlldjeacutek el a Bizottsaacuteg reacuteszeacutere melyeket az 2012 tavaszaacutera eacuterteacutekel eacutes az erről szoacuteloacute jelenteacutest benyuacutejtja a Par-lamentnek eacutes a Tanaacutecsnak A javaslat kiteacuter a jelentős roma neacutepesseacutegű csatlakozaacutes előtt aacutelloacute orszaacutegokra is a csatlakozaacutesi folyamat soraacuten a Bizottsaacuteg szaacutemon fogja keacuterni a roma integraacutecioacutes toumlrekveacutesek bemutataacutesaacutet
Mindezeken feluumll a koumlzlemeacuteny konkreacutet javaslatokat is tartalmaz a Strukturaacutelis Alapok hateacutekonyabb fel-hasznaacutelaacutesaacutera a roma integraacutecioacute ceacuteljaira maacuter a jelenlegi (2007ndash2013-as) programozaacutesi időszakra Baacuter az unioacutes alapok főszabaacutely szerint csak kiegeacutesziacutető jellegűek lehetnek a nemzeti koumlltseacutegveteacutesből finansziacuterozott inteacutezkedeacutesekhez keacutepest hiszen az Eu nem kiacutevaacuten koumltelező tagaacutellami feladatokat peacutenzelni a szociaacutelpolitikaacuteban azonban nagyon fontos szerepet toumlltenek be az unioacutes alapok forraacutesai az uacutej fejleszteacutesekben Ezeacutert a Bizottsaacuteg be kiacutevaacutenja mutatni hogy partner az Alapok hateacutekonyabb felhasznaacutelaacutesaacuteban a roma integraacutecioacute ceacuteljaira Peacuteldaacuteul vaacutellalja hogy soron kiacutevuumll megvizsgaacutelja eacutes joacutevaacutehagyja ha valamely tagaacutellam a romaacutekat ceacutelzoacute uacutej inteacutezkedeacutest kiacutevaacuten finansziacuterozni az Alapokboacutel Felhiacutevja a figyelmet arra hogy neacutehaacuteny eacuteve lehetőseacuteg van a lakhataacutesi koumlruumll-meacutenyek javiacutetaacutesaacutera is az Alapokboacutel amit eddig a tagaacutellamok nemigen hasznaacuteltak ki Tovaacutebbaacute suumlrgeti a tagaacutel-lamokat hogy az Alapok forraacutesainak egy reacuteszeacutet fordiacutetsaacutek a romaacutekat keacutepviselő szervezetek mint lehetseacuteges paacutelyaacutezoacutek eacutes a monitorozaacutesi kapacitaacutesok megerősiacuteteacutese
A koumlzlemeacuteny első bemutataacutesaacutera a Roma Platform 2011 aacuteprilis 8-i budapesti uumlleacuteseacuten keruumllt sor melyet a Magyar Elnoumlkseacuteg szervezett Ekkortoacutel kezdve tehaacutet a Tanaacutecseacute volt a főszerep
A roma keretről szoacuteloacute Tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek elfogadaacutesa a magyar elnoumlkseacuteg idejeacutenA magyar elnoumlkseacuteg ceacutelja az volt hogy mineacutel nagyobb politikai taacutemogatottsaacutegot aacutelliacutetson a roma keretrendszer moumlgeacute ezeacutert a Tanaacutecs legmagasabb foacuteruma az Euroacutepai Tanaacutecs uumlleacuteseacutenek napirendjeacutere tűzte Ezt megelőzően az eacuterintett szektoraacutelis Tanaacutecsok eleacute is beterjesztette a teacutemaacutet Mivel az elnoumlkseacuteg ndash oumlsszhangban a Bizottsaacuteg javaslataacuteval ndash a roma integraacutecioacute gazdasaacutegi-taacutersadalom dimenzioacutejaacutet kiacutevaacutenta hangsuacutelyozni a felelős tanaacutecsi formaacutecioacutenak a Foglalkoztataacutesi eacutes Szociaacutelpolitikai Tanaacutecsot (EPSCO) jeloumllte ki Ezeacutert az EPSCO alatt műkoumldő tanaacutecsi szakeacutertői munkacsoport lett az illeteacutekes a bizottsaacutegi koumlzlemeacutenyre reagaacuteloacute uacuten Tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek megszoumlvegezeacuteseacutere Emellett az elnoumlkseacuteg az Oktataacutesi valamint az Igazsaacuteguumlgyi Tanaacutecsnak is a napirendjeacutere tűzte a teacutemaacutet a roma integraacutecioacute oktataacutesi illetve igazsaacuteguumlgyi (aacuteldozatsegiacuteteacutes) vetuumlleteiről szoacuteloacute politikai vita megrendezeacuteseacutevel
A bizottsaacutegi koumlzlemeacuteny megjeleneacutesekor a civil szfeacutera reacuteszeacuteről felerősoumldtek a kritikai hangok egyes veacute-lemeacutenyek oumlsszesseacutegeacuteben talaacuteltaacutek gyengeacutenek a javaslatot mivel nem egy unioacutes szintű roma strateacutegiaacutet iraacute-nyoz elő hanem csak egy keretrendszer Maacutesok pedig az emberi jogi megkoumlzeliacuteteacutes hiaacutenyaacutet eacutes iacutegy a javaslat
172 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
kiegyensuacutelyozatlansaacutegaacutet roacutettaacutek fel a romaacutek elleni atrocitaacutesok szaacutema nő eacutes a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes Euroacutepa-szerte erősoumldik a keretrendszer erről azonban nem szoacutel Ehhez keacutepest a tanaacutecsi munkacsoportban megkezdett taacutergyalaacutesokkor roumlgtoumln azzal keruumllt szembe a magyar elnoumlkseacuteg hogy sok tagaacutellam el sem ismeri hogy ezt a keacuterdeacutest unioacutes szinteacuten kellene kezelni eacutes elvetnek baacutermilyen unioacutes keretrendszert Az elnoumlkseacutegnek rendkiacutevuumll roumlvid ideje alig toumlbb mint egy hoacutenapja volt hogy az aacuteltala előkeacutesziacutetett Tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek alap-jaacuten kompromisszumos szoumlveget fogadtasson el az oumlsszes tagaacutellammal
A Tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek induloacute tervezeteacuteben az elnoumlkseacuteg toumlbb ponton proacutebaacutelt erősebb felteacuteteleket meg-aacutellapiacutetani vagy tovaacutebbi teacutemaacutekat felvetni Ilyen volt peacuteldaacuteul az etnikai adatgyűjteacutesekre vonatkozoacute unioacutes keretek kialakiacutetaacutesaacutera vonatkozoacute javasat A tagaacutellamok toumlbbseacutege ezeket rendkiacutevuumll kritikusan fogadta eacutes ragaszkodni proacutebaacutelt ahhoz hogy a keretrendszer mineacutel rugalmasabb legyen A taacutergyalaacutesok kezdeteacuten az olyan alapfogal-mak tisztaacutezaacutesa igeacutenyelt sok időt mint hogy kit tekintuumlnk romaacutenak vagy hogy a romaacutek integraacutecioacutejaacuteroacutel vagy befogadaacutesaacuteroacutel beszeacuteluumlnk-e Sok tagaacutellam keacutetseacutegbe vonta azt is hogy mieacutert kellene nemzeti romastrateacutegiaacutet keacutesziacuteteniuumlk ha a Tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek naacuteluk nem olyan fajsuacutelyos vagy ha hivatalosan nem is tarthatoacute nyil-vaacuten ki a roma Egyesek azt keacuterdőjelezteacutek meg mieacutert kell a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes mellett egy kifejezetten a romaacutekra vonatkozoacute hasonloacute koordinaacutecioacutes eljaacuteraacutes
A tagaacutellamokkal valoacute keacutetoldaluacute egyezteteacutesek eacutes a Bizottsaacuteg keacutepviselőinek lobbiteveacutekenyseacutege is szuumlkseacute-ges volt ahhoz hogy veacuteguumll hataacuteridőre megszuumllessen a koumlvetkezteteacutesek kompromisszumos szoumlvege amely toumlbbnyire pozitiacutevan reagaacutelt a bizottsaacutegi javaslatokra A megfogalmazaacutes szerint a tagaacutellamok azt vaacutellaltaacutek hogy 2011 veacutegeacutere elkeacutesziacutetik vagy frissiacutetik eacutes az Euroacutepai Bizottsaacutegnak benyuacutejtjaacutek nemzeti roma integraacutecioacutes strateacutegiaacuteikat vagy integraacutelt inteacutezkedeacutescsomagjaikat Ez utoacutebbi neacutemi magyaraacutezatra szorulhat a meglehetősen buumlrokratikus megfogalmazaacutes szerint a tagaacutellamok vagy nemzeti strateacutegiaacutet vagy olyan inteacutezkedeacutescsomagot keacutesziacutetenek amelyben bemutatjaacutek a taacutegabb taacutersadalmi felzaacuterkoacutezaacutesi politikaacuteikon beluumll hogyan eacuterveacutenyesiacutetik a roma neacutepesseacuteg szempontjait
A koumlvetkezteteacutesek a romaacutek taacutersadalmi-gazdasaacutegi befogadaacutesaacutera helyezik a hangsuacutelyt de elismerik a romaacute-kat eacuterő diszkriminaacutecioacuteval szembeni felleacutepeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutet is Ez utoacutebbi esetben indokolt az etnikai megkouml-zeliacuteteacutes taacutersadalmi gazdasaacutegi uumlgyekben a kifejezett de nem kizaacuteroacutelagos ceacutelzaacutes elve a koumlvetendő A romaacutek felzaacuterkoacuteztataacutesa a tagaacutellamok elsődleges felelősseacutege ugyanakkor van indokoltsaacutega az unioacutes keretnek mivel ez a szint hozzaacuteadott eacuterteacuteket keacutepviselhet A tagaacutellamok keacutereacuteseacutere hangsuacutelyos az utalaacutes arra hogy a tagaacutellam-oknak a roma neacutepesseacuteguumlk szaacutemaacuteval eacutes taacutersadalmi helyzeteacutevel araacutenyos erőfesziacuteteacuteseket kell tenniuumlk
A koumlvetkezteteacutesek megerősiacutetik a neacutegy fő beavatkozaacutesi teruumlletet eacutes a teruumlleti ceacutelzaacutes indokoltsaacutegaacutet is A tag-aacutellamok vaacutellaljaacutek hogy figyelembe veszik a roma integraacutecioacute ceacuteljait az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacuten beluumlli nemzeti Reformprogramjaik veacutegrehajtaacutesa soraacuten
A tagaacutellamok nemzeti kapcsolattartoacute pontot jeloumllnek ki amely biztosiacutetja a roma befogadaacutesi strateacutegia vagy integraacutelt inteacutezkedeacutesi csomag hateacutekony monitorozaacutesaacutet eacutes a joacute gyakorlatok csereacutejeacutet
A romaacutek nyugat-euroacutepai migraacutecioacuteja tovaacutebbra is eacuterzeacutekeny keacuterdeacutes volt peacuteldaacuteul Franciaorszaacuteg szaacutemaacutera ezeacutert ragaszkodtak ahhoz hogy a koumlvetkezteteacutesekben megjelenjen az emberkereskedelem aacuteldozataacutevaacute vaacuteloacute romaacutek
Vajda Gyoumlrgyi Romapolitika az Eu-ban 173
taacutersadalmi-gazdasaacutegi helyzeteacutenek javiacutetaacutesaacutera valoacute felhiacutevaacutes az emberkereskedelem elleni kuumlzdelem megerő-siacuteteacuteseacutevel
A Tanaacutecsi koumlvetkezteteacuteseket az EPSCO tanaacutecsuumlleacutes 2011 maacutejus 19-eacuten fogadta el A magyar elnoumlkseacuteg a koumlvetkezteteacuteseken kiacutevuumll egy elnoumlkseacutegi jelenteacutest is keacutesziacutetett amelyben oumlsszegezte a roma teacutemaacuteban tartott miniszteri uumlleacuteseken lezajlott vitaacutet Ezt a keacutet dokumentumot egyuumltt tovaacutebbiacutetotta az Euroacutepai Tanaacutecs 2011 juacuteniusi uumlleacuteseacutere joacutevaacutehagyaacutesra Az euroacutepai tanaacutecsi joacutevaacutehagyaacutessal a tagaacutellamok a legmagasabb politikai szinten koumltele-ződtek el a keretrendszer mellett A hivatalos elfogadaacutest koumlvetően megkezdődoumltt az euroacutepai roma keretrend-szer megvaloacutesiacutetaacutesi szakasza
A joacutevaacutehagyaacutest koumlvetően a Bizottsaacuteg eacutes a magyar elnoumlkseacuteg egymaacutes erőfesziacuteteacuteseit meacuteltattaacutek a sikerben miacuteg a nem kormaacutenyzati szereplők alapvetően pozitiacutevak de visszafogottak voltak azt hangsuacutelyoztaacutek remeacutelik hogy az uacutej keretrendszer keacutepes lesz laacutethatoacute javulaacutest hozni a romaacutek helyzeteacuteben addig azonban meacuteg nagyon sok a tennivaloacute eacutes a megvaloacutesiacutetaacutes milyenseacutege lesz doumlntő jelentőseacutegű A Bizottsaacuteg mindenesetre igyekezett fenntartani a bdquolenduumlletetrdquo 2011 őszeacuten uacutejra megrendezte a Roma Platform uumlleacuteseacutet amely a tagaacutellamok reacuteszeacuteről a koraacutebbiaknaacutel szeacutelesebb koumlrű reacuteszveacutetelt hozott A civil szervezetek itt uacutejra a rasszizmus eacutes romaellenesseacuteg terjedeacuteseacutere hiacutevtaacutek fel a figyelmet eacutes koumlvetelteacutek hogy a tagaacutellamok erre is reagaacuteljanak nemzeti strateacutegiaacuteikban A Bizottsaacuteg is mutatni kiacutevaacutenta hogy elkoumltelezett a nemzeti strateacutegiaacutek szoros nyomon koumlveteacuteseacuteben megbiacutezta haacutetteacuterinteacutezmeacutenyeacutet a beacutecsi szeacutekhelyű Alapjogi Uumlgynoumlkseacuteget (FRA) hogy minden tagaacutellamra kiterjedően kezd-jen el egy egyseacuteges mintaveacuteteles kutataacutest a romaacutek eacuteletkoumlruumllmeacutenyeiről amely az eacuterteacutekeleacutes alapja lehet
A magyar nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacutezaacutesi strateacutegia283 5
2011 maacutesodik fele a nemzeti roma strateacutegiaacutek elkeacutesziacuteteacuteseacutenek időszaka volt A Magyar Kormaacutenynak a kezde-tektől nagyon fontos volt hogy mint a keretrendszer leacutetrejoumltteacutenek fő mozgatoacuteja a veacutegrehajtaacutesban is joacute peacuteldaacutet mutasson A magyar strateacutegia elkeacutesziacuteteacutese ezeacutert gyakorlatilag maacuter a keretrendszer taacutergyalaacutesaacuteval paacuterhuza-mosan 2011 tavaszaacuten elkezdődoumltt A magyar strateacutegia amely keacutesziacuteteacutese soraacuten veacutegig a nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacutezaacutesi eacutes Roma Strateacutegia majd egy hirtelen kormaacutenydoumlnteacutessel veacuteguumll a nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacute-zaacutesi Strateacutegia nevet kapta egy reacuteszletes helyzetelemzeacutessel megalapozott kiegyensuacutelyozott ceacutelokat lefektető reacuteszletes dokumentum Kapcsoloacutedik hozzaacute egy haacuteromeacuteves kormaacutenyzati inteacutezkedeacutesi terv is az első időszakra tervezett konkreacutet inteacutezkedeacutesekkel felelősoumlkkel eacutes forraacutesokkal
Ahogy ciacutemeacuteből is laacutetszik a strateacutegia ceacutelcsoporti koumlre tuacutelmutat a romaacutekon a romaacutekon kiacutevuumll magaacuteban foglalja a meacutelyszegeacutenyseacutegben eacutelőkre a szegeacutenyseacutegben eacutelő gyermekekre eacutes a leghaacutetraacutenyosabb teacuterseacutegekben eacutelőkre vonatkozoacute inteacutezkedeacuteseket Tekintettel arra hogy a szakpolitikaacutekban aacuteltalaacuteban a haacutetraacutenyos helyzet taacutersadalmi-gazdasaacutegi dimenzioacutei menteacuten toumlrteacutenik a ceacutelzaacutes nem pedig etnikai alapon a Strateacutegia eacutes az Inteacutezkedeacutesi terv nagyreacuteszt aacuteltalaacutenos taacutersadalmi felzaacuterkoacuteztataacutest ceacutelzoacute inteacutezkedeacuteseket tartalmaz A neacutehaacuteny nevesiacutetetten roma
5 httpromagovkormanyhunemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia
174 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
program mellett azonban megjelenik annak erős igeacutenye hogy az aacuteltalaacutenos felzaacuterkoacuteztatoacute inteacutezkedeacuteseken beluumll is meacuterhető legyen mekkora araacutenyban vesznek reacuteszt bennuumlk romaacutek
A 2020-ig szoacuteloacute strateacutegia melyet a kormaacuteny 2011 november 30-aacuten fogadott el deklaraacuteltan igyekszik a ko-raacutebbi szakteruumlleti strateacutegiaacutek a Roma Integraacutecioacute eacutevtizede Program Strateacutegiai Terve eacutes a 25 eacuteves 2032-ig szoacute-loacute bdquoLegyen jobb a gyermekeknekrdquo nemzeti Strateacutegia oumlroumlkeacutebe leacutepni Baacuter azok tovaacutebbra is hataacutelyban vannak 3 eacuteves veacutegrehajtaacutesi terveik mostantoacutel nem kuumlloumln-kuumlloumln hanem a nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacutezaacutesi Strateacutegia kormaacutenyzati inteacutezkedeacutesi terveacutebe integraacutelva eacutelnek tovaacutebb
A Strateacutegia megalkotaacutesa soraacuten sor keruumllt a civil szfeacuteraacuteval eacutes a roma koumlzoumlsseacutegekkel folytatott konzultaacutecioacutekra is amelyek nem vitattaacutek a Strateacutegia megfelelő hangsuacutelyait a probleacutemaacutek azonosiacutetaacutesaacuteban eacutes a ceacutelok kijeloumlleacuteseacute-ben Fő kritikakeacutent azonban megjelent hogy az inteacutezkedeacutesi tervben nevesiacutetett leacutepeacutesek nem eleacutegseacutegesek ha ndash a gazdasaacutegi keacutenyszerekre a vaacutelsaacutegra hivatkozaacutessal ndash toumlbb a szegeacutenyekre haacutetraacutenyos hataacutesuacute inteacutezkedeacutesek szuumlletett ezzel egy időben Peacuteldakeacutent a rendszeres szociaacutelis segeacutely felteacuteteleinek szigoriacutetaacutesa eacutes oumlsszegeacutenek csoumlkkenteacutese vagy a felsőoktataacutesban az aacutellamilag taacutemogatott feacuterőhelyek csoumlkkenteacutese hozhatoacute fel
2012-ben elkezdődik a Strateacutegiaacutehoz kapcsoloacutedoacute monitorozoacute teveacutekenyseacuteg jelenleg ennek előkeacutesziacuteteacutese zaj-lik A Strateacutegia elkeacuteszuumllte joacute alkalom arra hogy a kormaacutenyzat jelentősen előreleacutepjen a taacutersadalmi integraacutecioacutes ceacuteluacute beavatkozaacutesok nyomon koumlveteacuteseacuteben eredmeacutenyeinek meacutereacuteseacuteben amit eddig a kormaacutenyzatok mosto-hagyerekkeacutent kezeltek A tervek koumlzoumltt egy aacutetfogoacute indikaacutetorrendszer kialakiacutetaacutesa eacutes uacutej kutataacutesok lefolytataacutesa szerepel az adatok koumlreacutenek bőviacuteteacutese eacuterdekeacuteben Akadaacutelykeacutent meruumll fel hogy az etnikai adatok gyűjteacutese adat-veacutedelmi okok miatt korlaacutetozott holott szuumlkseacuteg lenne a romaacutekra vonatkozoacute szeacutelesebb koumlrű adatokra
A keretrendszer megvaloacutesiacutetaacutesa 284
Az unioacutes keretrendszer megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak eddigi tapasztalatairoacutel eredmeacutenyeiről keveacutes dolog mondhatoacute Ami meacutegis annak pozitiacutev oldala hogy 2012 maacutercius 22-eacutere a Roma Platform soron koumlvetkező uumlleacuteseacutere minden euroacutepai unioacutes tagaacutellam benyuacutejtotta az Euroacutepai Bizottsaacutegnak a nemzeti romaintegraacutecioacutes strateacutegiaacutejaacutet vagy in-teacutezkedeacutescsomagjaacutet Ez azeacutert jelentős leacutepeacutes mert az ősz folyamaacuten hallatszottak olyan hiacuterek hogy egyes tagaacutellamok nem fognak semmilyen strateacutegiaacutet benyuacutejtani Ami az unioacutes keretrendszer bukaacutesaacutet jelentette volna A Bizottsaacuteg 2012 nyaraacuteig elkeacutesziacuteti a tagaacutellami dokumentumok alapjaacuten az elemzeacuteseacutet melyet a Tanaacutecs eacutes a Parlament eleacute terjeszt Az elemzeacutes tartalmaacuteroacutel jelenleg meacuteg semmi biztos nem tudhatoacute vaacuterhatoacutean azonban nem lesz tuacutel reacuteszletes eacutes nem fog tuacutel szigoruacute kritikaacutet megfogalmazni az egyes tagaacutellamokkal szemben (ez ugyanis ellentmondana a roma keretrendszer bdquosoftrdquo jellegeacutenek)
Jelenleg zajlik tehaacutet a tagaacutellami strateacutegiaacutek eacuterteacutekeleacutese az azonban első raacuteneacutezeacutesre is laacutetszik hogy a magyar nemzeti Strateacutegiaacutehoz hasonloacute volumenű dokumentumot csak egy-keacutet tagaacutellam nyuacutejtott be A jelentős roma lakossaacuteguacute tagaacutellamok zoumlmeacuteben azt az utat vaacutelasztottaacutek hogy eacuterveacutenyben tartottaacutek a 2007 koumlruumll szuumlletett RIeacuteP Strateacutegiai Terveiket eacutes azok frissiacutetett vaacuteltozataacutet nyuacutejtottaacutek be Bruumlsszelnek A toumlbbiek aacuteltalaacuteban kuumlloumlnboumlző inteacutezkedeacuteseket gyűjtoumlttek egy dokumentumba amelyek nem igazaacuten nevezhetők strateacutegiaacutenak Az első kritikai
Vajda Gyoumlrgyi Romapolitika az Eu-ban 175
hangok szerint a dokumentumokboacutel gyakran hiaacutenyoznak a hataacuteridők eacutes a szaacutemszerű ceacutelok Van tehaacutet teacuter a tovaacutebbfejlődeacutesre A roma keretrendszer a Bizottsaacuteg kommunikaacutecioacuteja szerint egyeacutebkeacutent is egy folyamat amely remeacutelhetőleg egyre erősoumldik majd a veacutegrehajtaacutes soraacuten
Az unioacutes romapolitika kezdetei csak neacutehaacuteny eacutevre ndash a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai tagaacutellamok csatlakozaacutesaacutera ndash nyuacutelnak vissza A magyar elnoumlkseacuteg aacuteltal 2011-ben elfogadtatott unioacutes roma keretrendszert megelőzően a legaacutetfogoacutebb nemzetkoumlzi szintű egyuumlttműkoumldeacutes a Roma Integraacutecioacute eacutevtizede Program volt Az Euroacutepai unioacuteban a romapoli-tika fejlődeacuteseacutet alapvetően meghataacuterozta hogy a taacutersadalmi-gazdasaacutegi integraacutecioacute a szociaacutelpolitika alapvetően tagaacutellami hataacuteskoumlrben van az unioacutes inteacutezmeacutenyek hataacuteskoumlre csekeacutely A tagaacutellamok előszoumlr a szegeacutenyseacuteg elle-ni nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes kereteacuteben kezdteacutek megosztani tapasztalataikat a romaacutek integraacutecioacutejaacuteroacutel ugyanakkor az Euroacutepai Bizottsaacuteg arra oumlsztoumlkeacutelte a tagaacutellamokat hogy a Strukturaacutelis Alapokboacutel valoacutesiacutetsanak meg a romaacutek felzaacuterkoacuteztataacutesaacutet ceacutelzoacute fejleszteacuteseket is Az Euroacutepai Parlament szinteacuten rendszeresen foglalkozott a romakeacuterdeacutes emberi jogi eacutes taacutersadalompolitikai teacutemaacuteival A főbb inteacutezmeacutenyek szereplők elkoumlteleződeacuteseacutet laacutetva egy oumlnaacutelloacute unioacutes romapolitika kialakiacutetaacutesaacutera az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2011 elejeacuten nyilvaacutenossaacutegra hozta ja-vaslataacutet Eszerint az unioacutes szintű romapolitika formaacuteja hogy a tagaacutellamok nemzeti roma integraacutecioacutes strateacutegi-aacutekat keacutesziacutetenek egyseacuteges ceacutelok menteacuten amelyeket aztaacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg rendszeresen nyomon koumlvet A Bizottsaacuteg tovaacutebbaacute egyezteteacutesi lehetőseacutegeket biztosiacutet a kormaacutenyzati eacutes nem kormaacutenyzati szereplők koumlzoumltt eacutes elősegiacuteti a koumllcsoumlnoumls tanulaacutest
A magyar elnoumlkseacuteg sikeresen fogadtatta el a tagaacutellamokkal a bizottsaacutegi javaslatot A magyar elnoumlkseacuteg reto-rikaacutejaacutenak fontos eleme volt a taacutergyalaacutesok soraacuten hogy a roma integraacutecioacute nemcsak moraacutelis koumltelesseacuteg hanem gazdasaacutegi lehetőseacuteg is A roma neacutepesseacuteg demograacutefiailag sokkal fiatalabb az aacutetlagnaacutel ezeacutert az egyre idősoumldő euroacutepai taacutersadalmaknak szuumlkseacuteguumlk lesz a felnoumlvekvő roma generaacutecioacutekra munkavaacutellaloacutekkeacutent Az elfogadott roma keretrendszer azonban a kritikusok szerint feacuteloldalas nem foglalkozik az emberi jogok a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes a romaellenes taacutersadalmi hangulat eacuterzeacutekeny probleacutemaacuteival
Mivel a keretrendszer megvaloacutesiacutetaacutesa csak nemreacuteg indult nem aacutellapiacutethatoacute meg hoz-e valoacuteban aacutettoumlreacutest az euroacutepai romaacutek eacuteleteacuteben Egyes tagaacutellami kormaacutenyzatok ndash uacutegy tűnik ndash fokoztaacutek erőfesziacuteteacuteseiket a roma keretrendszer elfogadtataacutesaacutenak hataacutesaacutera Ezek koumlzeacute tartozik remeacutelhetőleg Magyarorszaacuteg is A valoacutes ered-meacutenyekhez azonban hosszuacute taacutevuacute politikai elkoumltelezettseacuteg megfelelő gazdasaacutegi koumlruumllmeacutenyek eacutes taacutersadalmi szemleacuteletformaacutelaacutes is szuumlkseacuteges
176 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Indokoltnak tartja-e hogy euroacutepai szinten foglalkozzanak az orszaacutegok a roma emberek integraacutecioacutejaacuteval 1 vagy megfelelőbb orszaacutegon beluumll tartani az esetleges probleacutemaacutekatMi a roma integraacutecioacute keacutet megkoumlzeliacuteteacutese2 Mennyire eacuterteacutekeli jelentős eredmeacutenynek a magyar elnoumlkseacuteg aacuteltal eleacutert kompromisszumot Megfelelőnek 3 tartja-e a keretrendszer eszkoumlzeit hogy valoacuteban jelentős hataacutest gyakorolhasson az euroacutepai romaacutek integ-raacutecioacutejaacutera
irodalom
COM(2011) 173 A nemzeti Roma Integraacutecioacutes Strateacutegiaacutek Euroacutepai Kereteacuteről 2020-ig httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20110173FInHuPdF
Council Conclusions bdquoAn Eu Framework for national Roma Integration Strategies up to 2020rdquo ST10658En11
Euroacutepai Bizottsaacuteg roma honlapja httpeceuropaeujusticediscriminationromaindex_enhtm European Parliament Report on the EU strategy on Roma inclusion (Jaacuteroacuteka-jelenteacutes)Nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacutezaacutesi Strateacutegia 2011ndash2020 wwwromagovkormanyhu
177
Az Euroacutepai unioacute strukturaacutelis Alapjainak 29 taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten
sziKlAi istvaacuten FArKAs zsombor ruszKAi zsolt
Magyarorszaacuteg euroacutepai unioacutes csatlakozaacutesaacutenak egyik legkeacutezzelfoghatoacutebb előnye hogy teljes egeacuteszeacuteben meg-nyiacuteltak az unioacutes fejleszteacutesi forraacutesok A maacuter megvaloacutesult eacutes a tervezett fejleszteacutesek aacutetfogjaacutek a taacutersadalom eacutes gazdasaacuteg egeacuteszeacutet a koumlzlekedeacutestől kezdve a koumlrnyezetveacutedelmen informatikaacuten gazdasaacutegi szfeacuteraacuten koumlzszol-gaacuteltataacutesokon aacutet a foglalkoztataacutesig oktataacutesi-keacutepzeacutesi egeacuteszseacuteguumlgyi valamint szociaacutelis teruumlletig
noha az Euroacutepai unioacutenak nincs unioacutes szintű oumlnaacutelloacute egyseacuteges szociaacutelpolitikaacuteja a kuumlloumlnfeacutele ndash tagaacutellamok reacutegioacutek koumlzoumltti ndash uacutejraelosztaacutesi mechanizmusai szociaacutelpolitikai ceacutelokat is szolgaacutelnak Az unioacutes strukturaacutelis vagy maacutes neacuteven koheacutezioacutes politika szaacutendeacuteka a tagaacutellamok reacutegioacutek koumlzoumltti fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenteacutese valamint ndash taacutemogataacutesi politikaacutejaacutenak uacuten horizontaacutelis elvei alapjaacuten ndash a kiemelt taacutersadalmi csoportok koumlzoumltti eseacutelyegyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesa tovaacutebbaacute a fenntarthatoacute fejlődeacutes biztosiacutetaacutesa Az elmaradottabb illetve gazda-saacutegi szerkezetvaacuteltaacutesi probleacutemaacutekkal kuumlszkoumldő reacutegioacutek gazdasaacutegi erejeacutenek versenykeacutepesseacutegeacutenek noumlveleacutese eacutes a foglalkoztatottsaacuteg bőviacuteteacutese az egyik legalapvetőbb euroacutepai ceacutelkitűzeacutesek
A koheacutezioacutes politika nagyon jelentős vaacuteltozaacuteson ment aacutet az euroacutepai egyuumlttműkoumldeacutes kuumlloumlnboumlző szakaszai-ban Az Eu bővuumlleacuteseacutevel az integraacutecioacute előrehaladtaacuteval egyre erőteljesebben jelentkezett a tagaacutellamok reacutegioacutek koumlzoumltti egyenlőtlenseacutegek fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenteacuteseacutenek igeacutenye eneacutelkuumll ugyanis maga az integ-raacutecioacute is veszeacutelybe keruumllhet
A strukturaacutelis politika kialakulaacutesa291
noha az 1957 eacutevi Roacutemai Szerződeacutes meacuteg nem tesz emliacuteteacutest a koheacutezioacutes (illetve regionaacutelis) politika szuumlkseacuteges-seacutegeacuteről ugyanakkor az egyuumlttműkoumldeacutes az integraacutecioacute leacutenyegi elemeacutenek tekintetteacutek a gazdasaacuteg harmonikus fejlődeacutese mellett a folyamatos eacutes kiegyensuacutelyozott noumlvekedeacutest az eacuteletsziacutenvonal emeleacuteseacutet A kezdetekben azt gondoltaacutek hogy alapvetően a neacutegy alapszabadsaacuteg (vagyis az aacuteruk a tőke a szolgaacuteltataacutesok eacutes a munkaerő szabad aacuteramlaacutesa) kiteljesuumlleacutese automatikusan magaacuteval hozza a reacutegioacutek koumlzti egyenlőtlenseacutegek csoumlkkeneacuteseacutet Ez azonban nem koumlvetkezett be a centrumtoacutel magreacutegioacutektoacutel taacutevol(abb) fekvő teacuterseacutegek felzaacuterkoacutezaacutesa nem toumlr-teacutenik meg csupaacuten a piaci mechanizmusok az euroacutepai gazdasaacutegi integraacutecioacute hataacutesaacutera
A koheacutezioacutes vagy ndash koraacutebbi neveacuten ndash regionaacutelis illetve strukturaacutelis politika 1986 oacuteta műkoumldik az Euroacutepai unioacuteban alapvetően azzal a ceacutellal hogy csoumlkkentse a reacutegioacutek koumlzoumltti fejlettseacutegi kuumlloumlnbseacutegeket illetve erősiacutetse a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi koheacutezioacutet Alapelvei szerint a forraacutesokat koncentraacuteltan integraacutelt fejleszteacutesekre kell koumllteni valamint fontos a szubszidiaritaacutes eacutes az addicionalitaacutes (a nemzeti hozzaacutejaacuterulaacutes) illetve a partnerseacuteg eacutes a helyi szereplők bevonaacutesa Mikoumlzben a reacutegi tagaacutellamok koumlzoumltt is jelentősek a fejlettseacutegi kuumlloumlnbseacutegek
178 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
a koheacutezioacutes politika szerepe oacuteriaacutesivaacute nőtt az uacutej elsősorban a 2004 maacutejus 1-je utaacuten csatlakozott fejletlenebb aacutellamok csatlakozaacutesaacuteval hiszen unioacutes szinten sokkal eacutelesebbeacute vaacuteltak az egyenlőtlenseacutegek Ezt megelőzően a deacuteli aacutellamok ndash Goumlroumlgorszaacuteg (1981) eacutes Portugaacutelia valamint Spanyolorszaacuteg (1986) ndash csatlakozaacutesa volt meacuteg jelentős e szempontboacutel
A koheacutezioacutes politika ceacutelteruumlletei ndash fejlettseacutegi 292 kuumlloumlnbseacutegek egyenlőtlenseacutegek az Eu-ban
A koheacutezioacutes politika a 2007ndash2013 koumlzoumltti időszakban haacuterom fő ceacutelkitűzeacutest szolgaacutel amelyek fejlettseacutegi szinttől fuumlggően az Eu kuumlloumlnboumlző reacutegioacuteiban valoacutesulnak meg eacutes az Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alap (ERFA) az Euroacutepai Szociaacutelis Alap (ESZA) eacutes a Koheacutezioacutes Alap megosztva finansziacuterozza azokat Az 1994-től műkoumldő Koheacutezioacutes Alapot azok a tagorszaacutegok vehetik igeacutenybe amelyekben az egy főre eső bruttoacute nemzeti joumlvedelem nem eacuteri el az unioacutes aacutetlag 90 szaacutezaleacutekaacutet Ennek alapjaacuten a 12 uacutej 2004 utaacuten csatlakozott tagaacutellam eacutes Portugaacutelia minden reacutegioacuteja jogosult erre a taacutemogataacutesra ami maacuter oumlnmagaacuteban jelzi ezeknek az orszaacutegoknak a lemaradaacute-saacutet Itt most nem teacuteruumlnk ki az Eu aacuteltal hasznaacutelt teruumlleti-statisztikai lehataacuterolaacutes moacutedszertanaacutera de eacuterdemes megjegyezni hogy az egyes ceacutelkitűzeacutesekneacutel kuumlloumlnboumlző meghataacuterozaacutesok alapjaacuten vannak kijeloumllve a reacutegioacutek a teruumlleti egyseacutegek (nuTS 1 2 3) Az alaacutebbi felsorolaacutes a reacutegioacutekra (nuTS 2-es szint) vonatkoztatva adja meg az unioacutes lehataacuterolaacutest
A bdquo1 konvergenciardquo ceacutelkitűzeacutes azoknak a legelmaradottabb reacutegioacuteknak szoacutel ahol az egy főre jutoacute bruttoacute ha-zai termeacutek (GdP) elmarad az unioacutes aacutetlag 75 szaacutezaleacutekaacutetoacutel Ebből laacutethatoacute hogy ezek az Eu legfejletlenebb teruumlletei amelyek erősen jelzik az unioacuten beluumlli teruumlleti egyenlőtlenseacutegeket Kilenc uacutej tagaacutellamban (Bulgaacute-ria Ciprus eacutesztorszaacuteg Lengyelorszaacuteg Lettorszaacuteg Litvaacutenia Maacutelta Romaacutenia Szloveacutenia) az oumlsszes reacutegioacute megfelel a felteacuteteleknek Magyarorszaacutegon egyeduumll a fejlettnek szaacutemiacutetoacute Koumlzeacutep-magyarorszaacutegi reacutegioacute nem jogosult erre a taacutemogataacutesra de peacuteldaacuteul a neacutemetorszaacutegi keleti eacutes az olaszorszaacutegi deacuteli reacutegioacutek is ebbe a kate-goacuteriaacuteba tartoznak Szinteacuten reacuteszesuumllhetnek a konvergencia ceacutelkitűzeacutes forraacutesaiboacutel azok a reacutegioacutek ahol a GdP nem haladja meg a bőviacuteteacutes előtti 15-taguacute Eu aacutetlagaacutenak 75 szaacutezaleacutekaacutet Ezek a viszonylag fejletlenebb reacutegi-oacutek fokozatosan megszűnő taacutemogataacutesban reacuteszesuumllnek az uacuten bdquophasing-outrdquo aacutetmeneti rendszer kereteacuteben Iacutegy az Eu 17 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen 84 reacutegioacutera (mintegy 154 millioacute lakosra) oszlik az erre a ceacutelkitűzeacutesre elkuumlloumlniacutetett 251 milliaacuterd euroacute (ERFA ESZA eacutes Koheacutezioacutes Alap forraacutesaiboacutel) A 2 bdquoregionaacutelis versenykeacutepesseacuteg eacutes foglalkoztataacutesrdquo ceacutelkitűzeacutes forraacutesaiboacutel azok a reacutegioacutek reacuteszesuumllhetnek amelyek koraacutebban konvergenciareacutegioacutenak szaacutemiacutetottak maacutera viszont az Eu aacutetlagaacutenak 75 szaacutezaleacutekaacutet meg-haladja az egy főre jutoacute GdP-juumlk Jelenleg 19 orszaacuteg 168 reacutegioacuteja tartozik ebbe koumlrbe de koumlzuumlluumlk csak 13 uacuten bdquophasing-inrdquo reacutegioacute amelyek 2013-ig fokozatosan csoumlkkenő taacutemogataacutesban reacuteszesuumllnek A bdquophasing-outrdquo eacutes a bdquophasing-inrdquo fogalmak koumlzti kuumlloumlnbseacuteg abboacutel ered hogy a bdquophasing-outrdquo reacutegioacutek eseteacuteben valoacutedi fejlettseacutegbeli noumlvekedeacutes eredmeacutenye a jobb helyzet miacuteg a bdquophasing-inrdquo reacutegioacutek eseteacuteben csak statisztikai eacutertelemben vett egy főre jutoacute GdP-araacutenyroacutel beszeacutelhetuumlnk (mely annak a koumlvetkezmeacutenye hogy a 2004 oacuteta
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 179
csatlakozott tagaacutellamok egy főre jutoacute GdP-je leacutenyegesen alacsonyabb a koraacutebbi tagaacutellamokeacutenaacutel s az uacutej tagaacutellamok adataival egyuumlttesen meacutert Eu-s GdP-aacutetlag alacsonyabb iacutegy a koraacutebban fejletlenebbnek tekin-tett reacutegioacutek helyzete csak azeacutert bdquojavultrdquo mert meacuteg e reacutegioacuteknaacutel is kedvezőtlenebb helyzetűek csatlakoztak A bdquophasing-inrdquo kategoacuteriaacuteba tartozik az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg Finnorszaacuteg Goumlroumlgorszaacuteg Iacuterorszaacuteg Olaszor-szaacuteg Spanyolorszaacuteg eacutes Portugaacutelia egy-keacutet reacutegioacuteja eacutes Ciprus oumlsszes reacutegioacuteja mellett a Koumlzeacutep-magyaror-szaacutegi reacutegioacute is Erre a ceacutelkitűzeacutesre oumlsszesen 49 milliaacuterd euroacute aacutell rendelkezeacutesre 2007ndash2013 koumlzoumltt amit az ERFA eacutes az ESZA 50ndash50 szaacutezaleacutekban fedez Az 3 bdquoeuroacutepai teruumlleti egyuumlttműkoumldeacutesrdquo ceacutelkitűzeacutes haacuterom alpontja a hataacuterokon aacutetnyuacuteloacute a transznacionaacutelis eacutes a reacutegioacutek koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacuteseket taacutemogatja Ebben az esetben nem a fejlettseacutegi mutatoacutek hanem a foumlldrajzi elhelyezkedeacutes a jogosultsaacuteg alapja illetve a reacutegioacutek koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutesre minden reacutegioacute kaphat taacutemogataacutest Ez a legkisebb koumlltseacutegveteacutesű ceacutelkitűzeacutes 775 milliaacuterd euroacutes kerettel amit az ERFA finansziacuteroz
Laacutethatoacute hogy a konvergencia reacutegioacutek neacutehaacuteny kiveacuteteltől eltekintve alapvetően az uacutej tagaacutellamokban valamint Goumlroumlgorszaacutegban Portugaacuteliaacuteban eacutes Spanyolorszaacutegban talaacutelhatoacutek Mikoumlzben a bdquoversenykeacutepesseacuteg eacutes foglal-koztataacutesrdquo reacutegioacutek szinte kiveacutetel neacutelkuumll az Eu fejlettebb tagorszaacutegaiban vannak (1 aacutebra)
Konvergencia reacutegioacutek
bdquoPhasing-inrdquo reacutegioacutek
bdquoVersenykeacutepesseacuteg eacutes foglalkoztataacutesrdquo reacutegioacutek
bdquoPhasing-outrdquo reacutegioacutek
Forraacutes httpeceuropaeuregional_policyatlas2007index_enhtm
1 aacutebra AZ Eu reacutegioacutei fejlettseacutegi szint szerint
A jelentős egyenlőtlenseacutegekre utal hogy az Eurostat 2007-es regionaacutelis eacutevkoumlnyve szerint az egy főre eső GdP ndash 2004-es adatok alapjaacuten ndash a reacutegioacutek felső deciliseacuteben koumlzel oumltszoumlr magasabb mint az alsoacute decilisben A 2010-es Eurostat eacutevkoumlnyv (2007-es adatokkal) szinteacuten eacuteles kuumlloumlnbseacutegeket jelez az egy főre jutoacute GdP
180 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Bulgaacuteria egyik reacutegioacutejaacuteban az Eu-27 aacutetlagaacutenak 26 szaacutezaleacuteka miacuteg Belső-Londonban 334 szaacutezaleacuteka A reacutegioacutes szintű foglalkoztataacutesi raacutetaacutek is erőteljesen elteacuternek egymaacutestoacutel amely kuumlloumlnbseacutegek persze egyeacutertelmű okozoacutei a joumlvedelmek egyenlőtlenseacutegeacutenek eacutes a fejlettseacutegi kuumlloumlnbseacutegeknek
A koheacutezioacutes politika legnagyobb finansziacuterozoacuteja a Strukturaacutelis Alap amely koraacutebban neacutegy meghataacuterozott fejleszteacutesi ceacutelokat taacutemogatoacute alapboacutel aacutellt Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alap (ERFA) Euroacutepai Szociaacutelis Alap (ESZA) Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Orientaacutecioacutes eacutes Garancia Alap (EMOGA) eacutes Halaacuteszati Orientaacutecioacutes Peacutenzuumlgyi Eszkoumlz (HOPE) Ezeken kiacutevuumll a Koheacutezioacutes Alap is a koheacutezioacutes politika moumlgoumltt aacutellt
A 2007ndash2013 koumlzoumltti perioacutedusban elsősorban maacuter csak haacuterom strukturaacutelis alap az ERFA az ESZA eacutes a Koheacutezioacutes Alap szolgaacutelja az egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacuteseacutet Idetartozik meacuteg az Euroacutepai Teruumlleti Egyuumlttmű-koumldeacutesi Csoport eacutes az Előcsatlakozaacutesi Segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesi Eszkoumlz Az EMOGA Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Videacutek-fejleszteacutesi Alapkeacutent a HOPE Euroacutepai Halaacuteszati Alapkeacutent műkoumldik tovaacutebb fuumlggetlenuumll a Strukturaacutelis Alapoktoacutel A mezőgazdasaacutegi fejleszteacutesi alap (EMOGA) eseteacuteben meg kell jegyezzuumlk azonban hogy noha nem reacutesze a Strukturaacutelis Alapoknak beavatkozaacutesai hataacutessal vannak az elmaradott videacuteki teacuterseacutegek eacuteletminőseacutegeacutere (el-sősorban kuumlloumlnfeacutele koumlzoumlsseacutegi szolgaacuteltataacutesok fejleszteacuteseacutevel illetve a mezőgazdasaacutegboacutel eacutelők foglalkoztatott-saacutegaacutenak javiacutetaacutesaacuteval)
A 2007ndash2013 koumlzoumltti programozaacutesi időszakra vonatkozoacute szabaacutelyokat a 10832006EK rendelet tartalmaz-za1 Ez kimondja hogy bdquoa koheacutezioacutes politikaacutenak hozzaacute kell jaacuterulnia a fejlődeacutes a versenykeacutepesseacuteg fokozaacutesaacute-hoz eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacuteseacutehez azzal hogy alkalmazza a fenntarthatoacute fejlődeacutesre vonatkozoacute koumlzoumlsseacutegi prioritaacutesokatrdquo A rendelet tartalmazza azt is hogy a koheacutezioacutes politika eszkoumlzei az ERFA-ra az ESZA-ra eacutes a Koheacutezioacutes Alapra korlaacutetozoacutednak Ezek tehaacutet a Strukturaacutelis Alapok azon eszkoumlzei amelyek 2007ndash2013 koumlzoumltt a konvergenciaacutet a regionaacutelis versenykeacutepesseacuteget a foglalkoztataacutest eacutes az euroacutepai teruumlleti egyuumlttműkoumldeacutest szol-gaacuteljaacutek Az ERFA az Eu tagaacutellamainak egyes reacutegioacutei koumlzoumltti fejlettseacutegi kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacuteseacutere az ESZA az emberi erőforraacutesok fejleszteacuteseacutere toumlrekszik A Koheacutezioacutes Alap a koumlrnyezeti eacutes tagorszaacutegok koumlzoumltti koumlzlekedeacutesi beruhaacutezaacutesokat finansziacuterozza azokban a tagaacutellamokban ahol a GdP nem eacuteri el az unioacutes aacutetlag 90 szaacutezaleacutekaacutet A tiacutez uacutej tag mellett Goumlroumlgorszaacuteg Portugaacutelia eacutes ndash aacutetmeneti időszakra ndash Spanyolorszaacuteg reacuteszesuumllhet az Alapboacutel A Strukturaacutelis Alapok műkoumldeacuteseacuteben itt elenyeacutesző a szociaacutelis teruumlleti ceacutelok szerepe
Az 1975 oacuteta leacutetező ERFA bdquohellipeacuterveacutenyt szerez a Koumlzoumlsseacuteg prioritaacutesainak eacutes kuumlloumlnoumlsen a versenykeacutepesseacuteg eacutes az innovaacutecioacute fokozaacutesa a fenntarthatoacute munkahelyek teremteacutese eacutes megőrzeacutese valamint a fenntarthatoacute fejlődeacutes biztosiacutetaacutesa iraacutenti igeacutenynekrdquo2 Az ERFA alapvető ceacutelja tehaacutet a bdquoregionaacutelis haacutetraacutenyok a főbb teruumlleti egyenlőtlenseacutegek kiegyensuacutelyozaacutesardquo (Sziklai Szikra 2003) Elsődleges taacutemogataacutesi teruumlletei a kutataacutes inno-vaacutecioacute koumlrnyezetveacutedelem kockaacutezatmegelőzeacutes eacutes a fejletlen reacutegioacutek infrastruktuacuteraacutelis fejleszteacutese A szegeacuteny-
1 10832006EK rendelet (2006 juacutelius 11) az Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alapra az Euroacutepai Szociaacutelis Alapra eacutes a Koheacutezioacutes Alapra vonatkozoacute aacuteltalaacutenos rendelkezeacutesek megaacutellapiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes az 12601999EK rendelet hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacuteseacuteről
2 10802006EK rendelet (2006 juacutelius 5) az Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alaproacutel eacutes az 17831999EK rendelet hataacute-lyon kiacutevuumll helyezeacuteseacuteről
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 181
seacuteg eacutes kirekeszteacutes elleni leacutepeacutesek az ERFA-boacutel csak aacutetteacutetelesen finansziacuterozhatoacutek ugyanakkor a leszakadoacute reacutegioacutekban megvaloacutesuloacute infrastrukturaacutelis fejleszteacutesek nagymeacuterteacutekben szolgaacutelhatjaacutek a marginalizaacutelt koumlzoumlsseacute-gek eseacutelyeinek noumlveleacuteseacutet a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok aacutetstrukturaacutelaacutesaacutet Egyik ilyen fontos beavatkozaacutes peacutel-daacuteul a nagy leacutetszaacutemuacute bentlakaacutesos inteacutezmeacutenyek kivaacuteltaacutesa Maacutesik fontos vaacuteltozaacutes hogy 2010 maacutejusaacutetoacutel az ERFA-rendelet moacutedosiacutetaacutesaacuteval3 lehetőseacuteg nyiacutelt a marginalizaacutelt koumlzoumlsseacutegek lakaacuteshelyzeteacutenek javiacutetaacutesaacutera ami egyeacutebkeacutent a meacutelyszegeacutenyseacutegben szegregaacutelt lakoacutekoumlrnyezetben eacutelőket ceacutelzoacute magyarorszaacutegi telepfelszaacutemo-laacute si program szaacutemaacutera is uacutej dimenzioacutet nyithat ugyanakkor az ERFA szociaacutelis teruumlleten valoacute beavatkozaacutesai meacuteg kezdeti faacutezisban vannak műkoumldeacutesuumlk keveacutesseacute kiforrott A beavatkozaacutesok komplexitaacutesaacutenak fontossaacutegaacutet a rendelet egyeacutertelműen leszoumlgezi azzal hogy kimondja bdquohellipa szegregaacutecioacute kockaacutezataacutenak csoumlkkenteacutese eacuterde-keacuteben a marginalizaacutelt koumlzoumlsseacutegeket ceacutelzoacute lakaacutesberuhaacutezaacutesi inteacutezkedeacuteseket egy integraacutelt megkoumlzeliacuteteacutes kereteacuten beluumll kell megvaloacutesiacutetani amely kuumlloumlnoumlsen az oktataacutes az egeacuteszseacuteguumlgy a szociaacutelis uumlgyek a foglalkoztataacutes a biztonsaacuteg eacutes a szegregaacutecioacute megszuumlnteteacutese tereacuten hozott inteacutezkedeacuteseket foglal magaacutebanrdquo
Az 1960-toacutel műkoumldő ESZA egyes fejleszteacutesi teruumlletei enneacutel koumlzvetlenebbuumll ceacutelozzaacutek az eseacutelyegyenlőseacuteg noumlveleacuteseacutet a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes csoumlkkenteacuteseacutet A 2006-os ESZA-rendelet alapjaacuten ennek az Alapnak bdquoerősiacutetenie kell a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi koheacutezioacutet a foglalkoztataacutesi lehetőseacutegek reacuteveacutenrdquo4 Az ESZA alapve-tően a munkavaacutellaloacutek eacutes vaacutellalkozaacutesok alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutenek noumlveleacuteseacutere a foglalkoztataacutes eacutes munka-erő-piaci reacuteszveacutetel javiacutetaacutesaacutera ezen beluumll a haacutetraacutenyos helyzetűek munkaerő-piaci beleacutepeacuteseacutenek segiacuteteacuteseacutere eacutes a diszkriminaacutecioacute elleni kuumlzdelemre oumlsszpontosiacutet A rendelet eacutertelmeacuteben az ESZA-nak a koumlzoumls euroacutepai aacutetfo-goacute bdquoceacutelkitűzeacutesek eacutes szaacutemszerű ceacutelok veacutegrehajtaacutesaacutehoz valoacute fokozottabb hozzaacutejaacuterulaacutesa eacuterdekeacuteben ndash azokat a tagaacutellami szakpolitikaacutekat kell taacutemogatnia amelyek szoros oumlsszhangban aacutellnak az euroacutepai foglalkoztataacutesi strateacutegia alapjaacuten megfogalmazott integraacutelt iraacutenymutataacutesokkal eacutes ajaacutenlaacutesokkal valamint a taacutersadalmi befoga-daacutessal a megkuumlloumlnboumlzteteacutes mentesseacuteggel az egyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesaacuteval eacutes az oktataacutessal eacutes keacutepzeacutessel kapcsolatos vonatkozoacute koumlzoumlsseacutegi ceacutelkitűzeacutesekkelrdquo
A koheacutezioacutes politika tervezeacuteseacutenek eszkoumlzekeacutent az Euroacutepai Bizottsaacuteg meacuteg 2005-ben adta koumlzre iraacutenymuta-taacutesaacutet5 amely egyreacuteszt szoacutel a meguacutejiacutetott lisszaboni strateacutegiaacuteroacutel maacutesreacuteszt meghataacuterozza a 2007ndash2013 koumlzoumltti koheacutezioacutes politika kereteit A koumlzlemeacuteny haacuterom fő iraacutenymutataacutest tartalmaz (beruhaacutezaacutesok eacutes munka noumlvekedeacutest szolgaacuteloacute tudaacutes eacutes innovaacutecioacute toumlbb eacutes jobb munkahely) szaacutemos alpontra lebontva Ezek koumlzuumll itt kiemeluumlnk neacutehaacuteny olyan teacutetelt amelyek legkoumlzvetlenebbuumll kapcsoloacutednak a kirekesztettseacuteg enyhiacuteteacuteseacutehez
bdquotoumlbb embert kell a foglalkoztataacutesba vonzani eacutes ott megtartani valamint korszerűsiacuteteni kell a szociaacutelis veacute- delmi rendszereket
3 4372010Eu rendelet (2010 maacutejus 19) az Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alaproacutel szoacuteloacute 10802006EK rendeletnek a marginalizaacutelt koumlzoumlsseacutegeket segiacutető lakaacutesberuhaacutezaacutesi inteacutezkedeacutesek taacutemogathatoacutesaacutega tekinteteacuteben toumlrteacutenő moacutedosiacutetaacute-saacuteroacutel
4 10812006EK rendelet (2006 juacutelius 5) az Euroacutepai Szociaacutelis Alaproacutel eacutes az 17841999EK rendelet hataacutelyon kiacutevuumll he-lyezeacuteseacuteről
5 A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye Koheacutezioacutes politika a noumlvekedeacutes eacutes a foglalkoztataacutes taacutemogataacutesaacutera koumlzoumlsseacutegi strateacutegiai iraacuteny-mutataacutesok a 2007ndash2013 koumlzoumltti időszakra 2005 juacutelius 5
182 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
fokozni kell a munkavaacutellaloacutek eacutes a vaacutellalkozaacutesok alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutet valamint a munkaerőpiacok ru- galmassaacutegaacuteta humaacuten erőforraacutesba toumlrteacutenő beruhaacutezaacutest a jobb oktataacutes eacutes szakkeacutepzeacutes uacutetjaacuten kell fokozni (hellip) biztosiacutetsanak befogadoacute munkaerőpiacot fokozzaacutek a munka vonzerejeacutet tovaacutebbaacute tegyeacutek a munkaveacutegzeacutest kiacutevaacutenatossaacute az aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutera ideeacutertve a haacutetraacutenyos helyzetű eacutes az inaktiacutev szemeacutelyeket isrdquo
A koheacutezioacuteroacutel szoacuteloacute strateacutegiai iraacutenymutataacutes alapjaacuten kellett elkeacutesziacuteteniuumlk a tagaacutellamoknak nemzeti strateacutegiai referenciakereteiket (nSRK) amelyekben kijeloumllteacutek sajaacutet fejleszteacutesi prioritaacutesaikat a megadott keretekhez iga-zodva illetve meghataacuterozzaacutek azokat az uacuten bdquooperatiacutev programokatrdquo amelyekkel a ceacutelokat igyekeznek megva-loacutesiacutetani Operatiacutev programoknak (roumlviden OP) nevezzuumlk azokat a strateacutegiai egy-egy nagyobb szakmapoliti-kai teruumlletet aacutetfogoacute strateacutegiai dokumentumot amely az adott programozaacutesi időszak egeacuteszeacutere meghataacuterozza a fejleszteacuteseket [Magyarorszaacuteg eseteacuteben a jelenlegi 2007ndash2013 eacutevek koumlzti perioacutedusban 15 db ilyen OP van Koumlzoumlttuumlk a szociaacutelis teruumllet szaacutemaacutera legleacutenyegesebbek a Taacutersadalmi Meguacutejulaacutes Operatiacutev Program (TAacuteMOP) eacutes a Taacutersadalmi Infrastruktuacutera Operatiacutev Program (TIOP)6] Az Euroacutepai Bizottsaacuteg fontos kikoumlteacutese hogy a tag-aacutellamok eacutes a reacutegioacutek ndash fejlettseacutegi szintjuumlktől fuumlggően ndash a taacutemogataacutesok 60ndash75 szaacutezaleacutekaacutet a lisszaboni strateacutegia prioritaacutesaira koumltelesek fordiacutetani Az nSRK tehaacutet egy-egy tagorszaacutegon beluumll reacutegioacutekra teruumlleti prioritaacutesokra illetve operatiacutev programokra lebontva jeloumlli ki azokat a fejleszteacuteseket amelyek az Eu koheacutezioacutes politikaacutejaacutet va-loacutesiacutetjaacutek meg tagaacutellami regionaacutelis szinten
A 2 taacuteblaacutezat aacutettekinteacutest ad a koheacutezioacutes politika ceacutelkitűzeacuteseiről hozzaacuterendelve a megfelelő Alapokat
2 taacuteblaacutezat A koheacutezioacutes politika ceacutelkitűzeacutesei eacutes az Alapok 2007ndash2013
Ceacutelkitűzeacutesek Fő jellemzők AlapokKonvergencia A ceacutel a regionaacutelis egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacutese Euroacutepaacuteban meacuteghozzaacute olyan moacutedon hogy azok a reacutegioacutek amelyek egy főre eső bruttoacute hazai termeacuteke (GdP) az Eu GdP-jeacutenek kevesebb mint 75-a a jobb helyzetben leacutevő reacutegioacutekhoz valoacute felzaacuterkoacutezaacutes eacuterdekeacuteben taacutemogataacutest kapnak valamint egyes olyan reacutegioacutek amelyek maacuter a keacutet legutoacutebbi bőviacuteteacutesi koumlr előtt is az Eu-hoz tartoztak eacutes csupaacuten azeacutert keruumlltek a 75-os kuumlszoumlb foumlleacute mert az uacutejabb tagaacutellamok csatlakozaacutesaacuteval az Eu aacutetlagos GdP-je csoumlkkent (utoacutebbiak 2013-ig fokozatosan megszűnő taacutemogataacutesban reacuteszesuumllnek)
Az eacuterintett reacutegioacutek szaacutema 99 Az eacuterintett lakossaacuteg szaacutema 170 millioacute fő Teljes oumlsszeg 2833 milliaacuterd euroacute (a teljes koheacutezioacutes koumlltseacutegveteacutes 815-a) A taacutemogatott projektek tiacutepusai az alapinfrastruktuacutera fejleszteacutese a vaacutellalkozaacutesok taacutemogataacutesa viacutez- eacutes hulladeacutekkezeleacutes nagy sebesseacutegű internetkapcsolat keacutepzeacutes munkahelyek leacutetrehozaacutesa stb
ER
FA
ESZA
Koheacute
zioacutes
Ala
p6 Az operatiacutev programok sok maacutes informaacutecioacute mellett eleacuterhetők a nemzeti Fejleszteacutesi Uumlgynoumlkseacuteg honlapjaacuteroacutel wwwnfuhu
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 183
Ceacutelkitűzeacutesek Fő jellemzők AlapokRegionaacutelis versenykeacutepesseacuteg eacutes a foglalkoztataacutes Ceacutel a munkahelyteremteacutes egyreacuteszt a versenykeacutepesseacuteg fokozaacutesaacuteval maacutesreacuteszt azzal hogy a reacutegioacutekat vonzoacutebbaacute teszik a vaacutellalkozaacutesok eacutes a befektetők szaacutemaacutera Ez a ceacutelkitűzeacutes minden olyan euroacutepai reacutegioacutera vonatkozik amely nem tartozik a konvergencia ceacutelkitűzeacutes alaacute eacutes segiacuteti a gazdagabb reacutegioacutekat abban hogy meacuteg jobban teljesiacutetsenek eacutes ezzel lenduumlletet adjanak az egeacutesz Eu-nak valamint kiegyensuacutelyozottabb fejlődeacutest biztosiacutet ezekben reacutegioacutekban azaacuteltal hogy a szegeacutenyseacutegnek meacuteg a nyomait is felszaacutemolja
Az eacuterintett reacutegioacutek szaacutema 172 Az eacuterintett lakosok szaacutema 330 millioacute fő Teljes oumlsszeg 55 milliaacuterd euroacute (a teljes koheacutezioacutes koumlltseacutegveteacutes 16-a) A taacutemogatott projektek tiacutepusai a koumlrnyezetbaraacutet koumlzlekedeacutes fejleszteacutese a kutatoacutekoumlzpontok egyetemek kisvaacutellalkozaacutesok eacutes uacutej vaacutellalkozaacutesok taacutemogataacutesa keacutepzeacutes munkahelyek leacutetrehozaacutesa stb
ER
FA
ESZA
Euroacutepai teruumlleti egyuumlttműkoumldeacutes A ceacutel olyan hataacuterokon aacutetnyuacuteloacute ndash orszaacutegok vagy reacutegioacutek koumlzoumltti ndash egyuumlttműkoumldeacutesek elősegiacuteteacutese amelyek a koheacutezioacutes politika nyuacutejtotta taacutemogataacutes neacutelkuumll nem joumlnneacutenek leacutetre
Az eacuterintett reacutegioacutek szaacutema mindegyik Az eacuterintett lakosok szaacutema 500 millioacute fő Teljes oumlsszeg 87 milliaacuterd euroacute (a teljes koheacutezioacutes koumlltseacutegveteacutes 25-a) A taacutemogatott projektek tiacutepusai a termeacuteszeti erőforraacutesok megosztott kezeleacutese kockaacutezatveacutedelem a koumlzlekedeacutesi kapcsolatok javiacutetaacutesa egyetemi eacutes kutatoacuteinteacutezeti haacuteloacutezatok leacutetrehozaacutesa stb
ER
FA
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes az Euroacutepai Bizottsaacuteg honlapja alapjaacuten httpeceuropaeuregional_policyhowindex_hucfm
Euroacutepai szociaacutelis Alap293
Az Euroacutepai Szociaacutelis Alap 1960-ban kezdte meg műkoumldeacuteseacutet Ekkortoacutel biztosiacutet forraacutesokat a tagaacutellamok szaacute-maacutera a foglalkoztataacutesi probleacutemaacutek lekuumlzdeacuteseacutere a munkaneacutelkuumlliseacuteg kezeleacuteseacutere Az ESZA a moumlgoumltte aacutelloacute 50 eacutev alatt szaacutemos aacutetalakulaacuteson ment keresztuumll melyekkel folyamatosan szeretteacutek volna korrigaacutelni a taacutemogataacutesok torziacutetoacute hataacutesait eacutes noumlvelni hateacutekonysaacutegukat ceacutelzaacutesuk pontossaacutegaacutet Az elmuacutelt eacutevtizedekben azonban az euroacute-pai gazdasaacuteg eacutes taacutersadalom gyoumlkeresen aacutetalakult Az euroacutepai koumlzoumlsseacuteg kibővuumllt a munkaneacutelkuumlliseacuteg inaktivi-taacutes pedig reacuteszben aacutellandoacutesult reacuteszben pedig egyre komplexebb probleacutemakeacutent jelentkezett
Az ESZA vaacuteltozaacutesai műkoumldeacuteseacutenek első szakaszaacuteban a műkoumldeacuteseacutenek technikai probleacutemaacuteira reagaacutelt va-lamint a taacutemogataacutesnyuacutejtaacutes elveit erősiacutetette neacutehaacuteny reformmal napjainkban az Alap műkoumldeacuteseacuteről zajloacute paacuter-beszeacuted viszont maacuter a beavatkozaacutesok teruumlleteacutere foacutekuszaacutel Sokak szerint a szegeacutenyseacuteg eacutes egyeacuteb taacutersadalmi probleacutemaacutek csoumlkkenteacuteseacutevel megoldaacutesaacuteval a taacutersadalmi befogadaacutes elősegiacuteteacuteseacutevel koumlnnyebben orvosolhatoacuteak a munkaerőpiac probleacutemaacutei is
184 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az Alap műkoumldeacuteseacutenek legelső időszakaacuteban egyszerű normatiacutev taacutemogataacutesi rendszert műkoumldtetett a Bizott-saacuteg Ezzel a mechanizmussal 1960 eacutes 1973 koumlzoumltt 700 ezer munkavaacutellaloacute letelepedeacuteseacutet mobilitaacutesaacutet szabad mozgaacutesaacutet taacutemogattaacutek valamint egymillioacute ember aacutetkeacutepzeacuteseacutehez biztosiacutetottak forraacutest Sem az eacuterintettek szaacutema sem a felhasznaacutelt forraacutesok nem koumlzeliacutetetteacutek meg a keacutesőbbi meacuterteacutekeket
A munkaneacutelkuumlliseacuteg probleacutemaacuteja egyeacutertelműen strukturaacutelis jellegű volt iacutegy a szabad mozgaacutes elveacutenek eacuter-veacutenyt szerző mobilitaacutesi taacutemogataacutesok eacutes az aacutetkeacutepzeacutesek taacutemogataacutesa kieleacutegiacutetette a tagaacutellamok kezdeti igeacutenyeit eacutes elvaacuteraacutesait az Alappal szemben A munkaneacutelkuumlliseacuteg tartoacutes jelenleacutete csak az 1970-es eacutevek maacutesodik feleacuteben vaacutelt egyre szeacutelesebb koumlrben nyilvaacutenvaloacutevaacute
Az ESZA-projektek suacutelypontjait lehetseacuteges feladatait az egyes korszakokban a 3 taacuteblaacutezat foglalja oumlssze
3 taacuteblaacutezat A munkaneacutelkuumlliseacuteg tiacutepusai eacutes a tartoacutesan munka neacutelkuumll leacutevők integraacutecioacutejaacutera kialakiacutetott ESZA-projektek suacutelypontjai
Főbb korszakok A munkaneacutelkuumlliseacuteg tiacutepusa A probleacutema termeacuteszete Lehetseacuteges feladatok projektekAz 1960-as eacutevekben eacutes az 1970-es eacutevek elejeacuten
Frikcionaacutelis vagy suacuterloacutedaacutesos munkaneacutelkuumlliseacuteg amely a teljes foglalkoztataacutes korszakaacutera jellemző
Az uacutej aacutellaacutes megtalaacutelaacutesa eacutes a reacutegi aacutellaacutes elhagyaacutesa koumlzoumltt kialakuloacute munkaneacutelkuumlliseacuteg A munkaerő iraacutenti kereslet meghaladja a kiacutenaacutelatot A munkaneacutelkuumlliseacuteg időtartama aacuteltalaacuteban roumlvid A tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg haacutettereacuteben toumlbbnyire egyeacuteni probleacutemaacutek huacutezoacutednak
A probleacutemaacutet a munkakoumlzvetiacutető szolgaacuteltataacutesok kieacutepiacuteteacuteseacutevel lehet kezelni Tartoacutesan munka neacutelkuumll levők eseteacuteben az egyeacuteni felelősseacuteget emelik ki A probleacutemaacutek hateacutekony kezeleacuteseacuteben szemeacutelyre szoacuteloacute strateacutegiaacutek kialakiacutetaacutesaacutera lenne szuumlkseacuteg
Az 1970-es eacutevek koumlzepeacutetől az 1980-as eacutevek koumlzepeacuteig
Strukturaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg A gazdasaacutegi szerkezetvaacuteltaacutes korszakaacuteban leacutep fel amikor a teljes foglalkoztataacutes vaacutelsaacutegba keruumll
A hagyomaacutenyos szakkeacutepzettseacutegű eacutes a keacutepzettseacuteg neacutelkuumlli munkaerőt igeacutenylő aacutellaacutesok szaacutema rohamosan csoumlkken A munkaerő-piaci kereslet eacutes kiacutenaacutelat nagysaacutegrendje alapvetően megegyezik szerkezete azonban elteacuterő Az idős alacsony keacutepzettseacutegű alkalmazottakra hosszuacute taacutevuacute munkaneacutelkuumlliseacuteg vaacuter A tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg haacutettereacuteben gazdasaacutegszerkezeti nem pedig egyeacuteni probleacutemaacutek aacutellnak
A ciklus legjellemzőbb eszkoumlze a keacutepzeacutes aacutetkeacutepzeacutes eacutes a munkaerő-kiacutenaacutelat csoumlkkenteacutese ndash az idősebb munkavaacutellaloacutek eseteacuteben korkedvezmeacutenyes nyugdiacutejazaacutessal s az inaktiacutev aacutellomaacutenyba vonulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteseacutevel (pl rokkantnyugdiacutej aacutepolaacutesi diacutej)
folytatoacutedik
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 185
Főbb korszakok A munkaneacutelkuumlliseacuteg tiacutepusa A probleacutema termeacuteszete Lehetseacuteges feladatok projektekAz 1980-as eacutevektől napjainkig
Abszoluacutet munkaneacutelkuumlliseacuteg ndash posztindusztriaacutelis taacutersadalom magas termeleacutekenyseacuteggel alacsony foglalkoztataacutesi raacutetaacuteval atipikus foglalkoztataacutesi formaacutekkal
A munkaerő iraacutenti kereslet leacutenyegesen kisebb mint a kiacutenaacutelat A munkaneacutelkuumlliseacuteg nem csupaacuten a legalacsonyabb keacutepzettseacutegű reacutetegeket eacuterinti A tartoacutesan munka neacutelkuumll leacutevők araacutenya dinamikusan nő A tradicionaacutelis foglalkoztataacutesi formaacutek szerinti integraacuteloacutedaacutes a munka vilaacutegaacuteba szeacuteles taacutersadalmi reacutetegek szaacutemaacutera eleacuterhetetlen
Munkahelyteremteacutes oumlnfoglalkoztataacutes taacutemogataacutesa rugalmas foglalkoztataacutesi formaacutek kialakiacutetaacutesa a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek bdquovegyes joumlvedelmű rendszerekrerdquo valoacute aacutetaacutelliacutetaacutesa (segeacutely+munka)
Forraacutes Csoba Judit in Gyulavaacuteri 2002 248
Az ESZA műkoumldeacuteseacutenek egyik kezdetek oacuteta megleacutevő probleacutemaacutejaacutera az ERFA 1975-oumls bevezeteacutese vilaacutegiacutetott raacute Az ERFA eseteacuteben ugyanis tagaacutellami kvoacuteta alapjaacuten osztottaacutek fel a fejleszteacutesi forraacutesokat ami egy az unioacutes koheacutezioacutes politikaacutehoz sokkal egyeacutertelműbben koumltődő tiacutepusa volt az Eu-s taacutemogataacutesoknak Ekkor vilaacutegosan laacutet-szott hogy mivel az ESZA eseteacuteben nem hasznaacuteltak kvoacutetarendszert a jobb programokat tervező tagaacutellamok leacutenyegesen toumlbb forraacuteshoz jutottak a ceacutelok torzultak
Az 1977-ben veacutegrehajtott jelentős reformot valoacutejaacuteban az euroacutepai foglalkoztataacutesi vaacutelsaacuteg keacutenyszeriacutetette ki Ennek hataacutesaacutera a strukturaacutelis aacutetalakiacutetaacuteshoz adott taacutemogataacutesokat is a vaacutelsaacuteg aacuteltal suacutelyosabban eacuterintett teacuterseacute-gek feleacute iraacutenyiacutetottaacutek valamint megjeloumllteacutek a munkaneacutelkuumlliseacuteg probleacutemaacutejaacuteval leginkaacutebb kuumlzdő ceacutelcsoportokat
a migraacutens munkavaacutellaloacutek eacutes csalaacutedtagjaik a 25 eacutev feletti munka neacutelkuumlli nők valamint a hosszuacute taacutevolleacutet utaacuten a munkaerőpiacra visszateacuterő nők a 25 eacutev alatti munkaneacutelkuumlliek kuumlloumlnoumlsen a paacutelyakezdők
Az utoacutebbi ceacutelcsoport 1982-re a 10 millioacute főt eleacuterő munkaneacutelkuumlliek csoportjaacutenak 42 szaacutezaleacutekaacutet tette ki Egyeacutertel-műen laacutetszott a keacutepzeacutesi rendszerek hibaacuteja az aacutetkeacutepzeacutes szuumlkseacutegesseacutege Az ESZA ezen időszaka is keacutet ceacutellal jellemezhető Egyreacuteszt a bevontak 75 szaacutezaleacutekaacutenak a 25 eacuteven aluliak csoportjaacuteboacutel kell kikeruumllnie koncentraacutelva az alaacutebbi inteacutezkedeacutesekre
a 18 eacutev alattiak elhelyezkedeacuteseacutet segiacutető szakkeacutepzeacutes eacutes szakmai gyakorlat a 18ndash25 eacutev koumlzoumlttieknek az uacutej technoloacutegiaacutehoz valoacute alkalmazkodaacutesaacutet segiacutető szakkeacutepzeacutes munkahelyteremtő beruhaacutezaacutesok az abszoluacutet elsőbbseacuteget eacutelvező reacutegioacutekban
Maacutesreacuteszt a forraacutesokat a szegeacuteny reacutegioacutekra kell oumlsszpontosiacutetani melyeket ekkortoacutel a munkaneacutelkuumlliseacutegi mutatoacutek eacutes a GdP-adatok felhasznaacutelaacutesaacuteval jeloumllteacutek ki
Maacuter ez idő taacutejt felerősoumldtek az egyedileg iraacutenyiacutetott elszigetelt programokat kritizaacuteloacutek amelyek szerint az euroacutepai koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeacutet valoacutejaacuteban az integraacutelt programok szolgaacutelnaacutek 1986-ban uacutetjaacutera is indult kiacuteseacuterleti
186 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
jelleggel az Integraacutelt Foumlldkoumlzi-tengeri Program Ekkor kezelt a Bizottsaacuteg előszoumlr olyan programot melynek egyszerre voltak aacutegazat- eacutes teruumlletfejleszteacutesi ceacuteljai valamint tervezeacuteseacutebe bevontaacutek a helyi partnereket veacuteg-rehajtoacutekat is Uacutejdonsaacuteg volt tovaacutebbaacute a program 7 eacuteves koumlltseacutegveteacutesi perioacutedusa mely azoacuteta meggyoumlkeresedett a Strukturaacutelis Alapok (s iacutegy az ESZA) koumlltseacutegveteacuteseacutenek tervezeacuteseacuteben
Fontos hogy ezt megelőzően 1986-ban alaacuteiacuteraacutesra keruumllt az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny amely maacuter expli-citen rendelkezett a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi koheacutezioacutes politikaacuteroacutel Az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny 158 cikke kimondja hogy a harmonikus fejlődeacutes eacuterdekeacuteben a Koumlzoumlsseacuteg a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi koheacutezioacutet kiacutevaacutenja teveacutekenyseacutegeivel elősegiacuteteni Ennek eacuterdekeacuteben a Strukturaacutelis Alapokat oumlsszehangoljaacutek koumlzoumls elvek menteacuten szervezik neacutegy fontos alapelvet hataacuterozott meg ekkor a koumlzoumlsseacuteg
a Bizottsaacuteg tapasztalatai azt mutattaacutek hogy valoacutedi eredmeacutenyeket csak a taacutemogatott ceacutelok eacutes teveacutekenyseacute- gek koncentraacutecioacutejaacuteval eacuternek elaz Alapokat toumlbb eacutevre tervezetten koumlvetkezetesen kell műkoumldtetni oumlsszehangolt iraacutenyiacutetaacutesukat hosszuacute taacutevuacute programozaacutessal kell biztosiacutetania szubszidiaritaacutes elve a programok kidolgozaacutesa eacutes veacutegrehajtaacutesa elengedhetetlenneacute teszi hogy az eacuterintet- tek minden szinten partnerseacutegben tudjanak egyuumlttműkoumldni egymaacutessal a koumlzoumls ceacutelok eacuterdekeacutebena Strukturaacutelis Alapok forraacutesai csak addicionaacutelisak kiegeacutesziacuteteacuteskeacutent szolgaacuteljanak a tagaacutellamok nemzeti eacutes regionaacutelis fejleszteacuteseihez Kifejezett ceacutel a tagorszaacutegok Eu-s fejleszteacutesi forraacutesoktoacutel valoacute fuumlggőseacutegeacutenek el-keruumlleacutese
A kialakult elvek menteacuten oumlt ceacutelkitűzeacutest hataacuteroztak meg a taacutemogataacutesok felhasznaacutelaacutesaacuteban1 ceacutelkitűzeacutes a fejlődeacutesben elmaradott teruumlletek felzaacuterkoacutezaacutesaacutenak eacutes szerkezeti aacutetalakulaacutesaacutenak taacutemogataacute-sa2 ceacutelkitűzeacutes a hanyatloacute ipari reacutegioacutek szerkezet aacutetalakiacutetaacutesaacutenak taacutemogataacutesa3 ceacutelkitűzeacutes a tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg lekuumlzdeacutese4 ceacutelkitűzeacutes a fiatalok integraacuteloacutedaacutesaacutenak elősegiacuteteacutese a munka vilaacutegaacuteba5 ceacutelkitűzeacutes a videacutek fejlődeacuteseacutenek taacutemogataacutesa
az agraacuterszerkezet aacutetalakiacutetaacutesaacutevala) a videacuteki teacuterseacutegek fejleszteacuteseacutevelb)
Az ESZA műkoumldeacuteseacutenek ezen 1992ndash1999 koumlzoumltti szakaszaacuteban a fenti elvek eacutes ceacutelok kikristaacutelyosodtak azon-ban az ERFA tiacutepusuacute fejleszteacutesek vetteacutek aacutet a meghataacuterozoacute szerepet A regionalitaacutes eacutes az infrastrukturaacutelis beruhaacutezaacutesokat eacuteleacutenkiacutető taacutemogataacutesok előteacuterbe helyezeacutese haacutetteacuterbe szoriacutetotta a ceacutelcsoportok szerinti inteacutezkedeacute-seket A koncepcioacute szerint a reacutegioacutek gazdasaacutegi felzaacuterkoacutezaacutesa ndash mintegy automatikusan ndash csoumlkkenti a szociaacutelis feszuumlltseacutegeket A laissez faire gazdasaacutegpolitika a kezdetek oacuteta reacutesze volt a taacutemogataacutespolitikaacutenak de ekkor felerősoumldni laacutetszott ugyanakkor a foglalkoztataacutesi probleacutemaacutek suacutelyosbodaacutesa miatt duplaacutejaacutera emelteacutek a Struktu-raacutelis Alapok koumlltseacutegveteacuteseacutet mely iacutegy 1997-re az Eu koumlltseacutegveteacuteseacutenek 363 szaacutezaleacutekaacutet tette ki
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 187
Az ESZA az 5a ceacutelkitűzeacutes kiveacuteteleacutevel a koheacutezioacutes politika minden ceacutelkitűzeacuteseacuten beluumll taacutemogatta a tagaacutellamok eacutes reacutegioacutek humaacutenerőforraacutes-fejleszteacuteseacutet Segiacutetette a munkauumlgyi szolgaacuteltataacutesok fejleszteacuteseacutet a keacutepzeacutest paacutelyairaacute-nyiacutetaacutest tanaacutecsadaacutest kuumlloumlnoumlsen a kisvaacutellalkozaacutesokban dolgozoacutek reacuteszeacutere keacutepzeacutesi rendszerek kialakiacutetaacutesaacutet ok-tatoacutek keacutepzeacuteseacutet kutatoacuteinteacutezetek vezető beosztaacutesuacute dolgozoacuteinak eacutes műszaki alkalmazottainak tovaacutebbkeacutepzeacuteseacutet
Az ESZA-forraacutesok nagy reacutesze az 1 eacutes 3 ceacutelkitűzeacutesre fordiacutetoacutedott A koncentraacutecioacute elveacutet koumlvetve az ESZA prioritaacutesait az aacuteltalaacutenos koumlzoumlsseacutegi szintű ceacutelkitűzeacutesek taacutemogataacutesaacutehoz rendelteacutek Ezek haacuterom teacutema koumlreacute oumlssz-pontosultak
az oktataacutes eacutes az alapkeacutepzeacutes minőseacutegeacutenek eacutes hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa a humaacuten erőforraacutesok bőviacuteteacute- se a kutataacutes tudomaacuteny eacutes technoloacutegia tereacuten taacutemogataacutes a keacutepzetlen vagy alacsony keacutepzettseacutegű fiatalok-nak az iskolaacuteboacutel a munka vilaacutegaacuteba valoacute aacutetmenetrea versenykeacutepesseacuteg noumlveleacutese eacutes a munkaneacutelkuumlliseacuteg megelőzeacutese a munkaerő alkalmazkodoacute keacutepesseacutegeacutenek noumlveleacuteseacuterea tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteggel eacutes a munkaerőpiacroacutel valoacute kirekeszteacutessel fenyegetettek foglalkoztataacutesi lehe- tőseacutegeinek javiacutetaacutesaacutera munkaerő-piaci integraacutecioacutejaacutera
Az ESZA műkoumldeacutese 1999-ben ismeacutet aacutetalakult iacutegy a tagaacutellamok a 2000ndash2006-os programozaacutesi perioacutedust egy uacutejabb mechanizmus menteacuten hajthattaacutek veacutegre A forraacutesok koncentraacutecioacutejaacutenak tovaacutebbi erősiacuteteacutese eacuterdekeacuteben decentralizaacuteltaacutek az alapok felhasznaacutelaacutesaacutet Ezutaacuten a nemzeti programok alapdokumentumait a tagaacutellamok az Euroacutepai Bizottsaacuteggal egyeztetve dolgozzaacutek ki de a reacuteszletek kidolgozaacutesa eacutes a veacutegrehajtaacutes maacuter teljes egeacuteszeacute-ben az adott tagaacutellam feladata eacutes felelősseacutege
A forraacutesok szűkoumlsseacutege miatt ebben a tervezeacutesi perioacutedusban haacuteromra csoumlkkentetteacutek a ceacutelkitűzeacutesek szaacutemaacutet1 ceacutelkitűzeacutes a fejlődeacutesben lemaradoacute reacutegioacutek fejlődeacuteseacutenek eacutes strukturaacutelis aacutetalakulaacutesaacutenak elősegiacuteteacutese2 ceacutelkitűzeacutes a strukturaacutelis probleacutemaacutekkal kuumlzdő teruumlletek gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi aacutetalakulaacutesaacutenak taacutemo-gataacutesa3 ceacutelkitűzeacutes az oktataacutesi keacutepzeacutesi eacutes foglalkoztataacutesi politikaacutek alkalmazaacutesaacutet eacutes korszerűsiacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute taacutemo-gataacutes
nagy hataacutessal volt az Euroacutepai Szociaacutelis Alapra az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia leacutetrejoumltte eacutes veacutegrehajtaacutesa Ez az alap volt a Foglalkoztataacutesi Strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutenak legfőbb eszkoumlze A beavatkozaacutesi taacutemogataacutesokra tovaacutebbi oumlt prioritaacutest jeloumlltek ki
aktiacutev munkaerő-piaci politikaacutek alkalmazaacutesa a munkaneacutelkuumlliseacuteg megelőzeacutese illetve orvoslaacutesa ceacuteljaacuteboacutel1 a szociaacutelis integraacutecioacute erősiacuteteacutese a taacutersadalmi beilleszkedeacutes elősegiacuteteacutese2 az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute keacutepzeacutes eacutes oktataacutesrendszereinek fejleszteacutese3 a munkaerő alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutenek eacutes vaacutellalkozoacutekeacuteszseacutegeacutenek javiacutetaacutesa4 pozitiacutev inteacutezkedeacutesek a nők munkaerő-piaci helyzeteacutenek javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben5
188 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia eacutes az ehhez kapcsoloacutedoacute tagaacutellami szintű uacuten nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacutetervek doumlntőek lettek az ESZA forraacuteselosztaacutesa szempontjaacuteboacutel A szociaacutelis teruumllet vonatkozaacutesaacuteban ez felerősiacutetette toumlbbszoumlr kizaacuteroacutelagossaacute tette azt a megkoumlzeliacuteteacutesmoacutedot hogy a szociaacutelis teruumllet csak annyiban eacutes uacutegy taacutemogathatoacute a Strukturaacutelis Alapokboacutel amennyiben a foglalkoztataacutesi ceacutelkitűzeacuteseket taacutemogatja
Az ESZA jelenlegi szakaszaacutera a 2007ndash2013 időszakra neacutegy ceacutelteruumlletet hataacuteroztak megnoumlvelni az alkalmazottak eacutes vaacutellalatok alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutet1 segiacuteteni a munkaacutehoz jutaacutest a munkaerőpiacon valoacutereacuteszveacutetelt2 taacutemogatni a haacutetraacutenyos helyzetű emberek szociaacutelis elfogadottsaacutegaacutet eacutes a munkaerő-piaci reacuteszveacuteteluumlket3 kapcsolatok erősiacuteteacuteseacutevel reformokra oumlsztoumlnoumlzni a munkaacuteltataacutes eacutes az elfogadaacutes teruumlletein 4
Ezek menteacuten tudja az Alap taacutemogatni a nemzeti Fejleszteacutesi Terv Operatiacutev Programjait Az operatiacutev progra-moknak pedig alapvető rendelteteacutese hogy elősegiacutetse a nemzeti Akcioacuteprogram ceacutelkitűzeacuteseit vaacutellalaacutesait
Az utoacutebbi eacutevek eacutes napjaink egyik fontos feladata hogy a lisszaboni strateacutegia lezaacuteraacutesa utaacuten az Euroacutepa 2020 strateacutegia megfelelő ceacutelokkal legyen megalkotva eacutes e ceacutelok menteacuten hateacutekony beavatkozaacutesok valoacutesuljanak meg az uacuten nemzeti Inteacutezkedeacutesi Tervekben Mivel ezen intervencioacutek jelentős reacuteszeacutet tovaacutebbra is az Eu Struk-turaacutelis Alapjai finansziacuterozzaacutek sokak jogos elvaacuteraacutesa a keacutet teruumllet eddigineacutel szorosabb oumlsszehangolaacutesa
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia eddig nem tapasztalt moacutedon emeli ki a szegeacutenyseacuteg probleacutemaacutejaacutet eacutes tűzi ki ceacutel-keacutent a deprivaacuteltan eacutelők taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutet a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutet Az ESZA aacutetalakiacutetaacutesaacutenak egyik fontos ceacutelja ezen uacutej ceacutelok inteacutezkedeacutesek hateacutekony taacutemogataacutesa a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem segiacuteteacutese Amint azt laacutethattuk az ESZA 2010-ig leacutenyegeacuteben a foglalkoztataacutes elősegiacuteteacuteseacutet a munkaneacutelkuumlliseacuteg csoumlkkenteacuteseacutet ceacutelozta Ez termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean jelentős hataacutessal van az emberek joumlvedelmeacutere taacutersadalmi beilleszkedett-seacutegeacutere A jelenlegi elgondolaacutesok szerint az ESZA ezen ceacutelja tovaacutebbra is megmarad de vaacuterhatoacutean kiemelten fog koncentraacutelni azon taacutersadalmi haacutetraacutenyok lekuumlzdeacuteseacutere melyek koumlzvetetten de nagymeacuterteacutekben befolyaacutesol-jaacutek a munkaerő-piaci beilleszkedeacutest a munkahelyi integraacutecioacutet (mint amilyen pl a diszkriminaacutecioacute) Az eddigi tapasztalatok alapjaacuten azonban az ESZA oumlnmagaacuteban nem tud jelentős hataacutesokat eleacuterni Szuumlkseacuteges hogy a tagaacutellamok az Eu ceacuteljait messzemenően eacuterveacutenyesiacutetseacutek hazai szakpolitikaacutejukban eacutes a koumlzoumls elveket alkal-mazva egyeacuteni koncepcioacutek menteacuten hajtsaacutek veacutegre sajaacutet koumlzoumls ceacutelokkal aacutetitatott strateacutegiaacuteikat
A Strukturaacutelis Alapok szociaacutelis teruumlleti ceacuteljait koumlvetve laacutethatoacute hogy a fejleszteacutesi forraacutesok ceacutelkitűzeacutesei taacutemo-gataacutesi mechanizmusai koumlvetik az Eu szociaacutelis politikaacuteval kapcsolatos aacuteltalaacutenos megkoumlzeliacuteteacutesmoacutedjaacutet A kez-detekben csupaacuten a munkavaacutellaloacutek tagorszaacutegok koumlzoumltti szabad mozgaacutesaacutet előmozdiacutetoacute Euroacutepai Szociaacutelis Alap beavatkozaacutesi teruumllete bővuumllt a rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesok jelentősen noumlvekedtek
Az Eu bőviacuteteacuteseacutevel valamint Euroacutepa gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi eacuteleteacuteben az 1950-es eacutevekhez keacutepest be-koumlvetkezett gyoumlkeres vaacuteltozaacutesok (foglalkoztatottsaacuteg demograacutefiai helyzet egyenlőtlenseacutegek noumlvekedeacutese) aacutetalakiacutetottaacutek az unioacutes fejleszteacutespolitika szerepeacutet uacutej taacutemogataacutesi alapok szuumllettek mint peacuteldaacuteul az ERFA vagy a Koheacutezioacutes Alap
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 189
A szociaacutelis teruumllet fejleszteacutese unioacutes forraacutesokboacutel elsősorban uacutegy keruumll(t) taacutemogataacutesra mint ami hozzaacutejaacuterul elengedhetetlen a foglalkoztataacutes bőviacuteteacuteseacutehez A 2000 eacutevtől kezdődően eacuterhető tetten az a nyitaacutes amely e te-ruumlletet is egyre inkaacutebb mint oumlnmagaacuteban fontos fejleszteacutesi teruumlletet ismeri el a koheacutezioacutes politika elemei koumlzoumltt A kuumlloumlnfeacutele szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok feacuterőhelyeinek bőviacuteteacutese minőseacuteguumlk javiacutetaacutesa ma maacuter egyre elfogadottabb gyakorlat noha a fejleszteacutesi forraacutesok elsődleges ceacutelkitűzeacutese tovaacutebbra is a gazdasaacutegi versenykeacutepesseacuteg noumlve-leacutese eacutes a foglalkoztataacutes bőviacuteteacutese
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Melyek az euroacutepai koheacutezioacutes politika legfontosabb ceacutelkitűzeacutesei1 Mikeacutent vaacuteltozott az Euroacutepai Szociaacutelis Alap műkoumldeacutese a megalakulaacutesaacutetoacutel napjainkig2 Milyen javaslatai oumltletei lenneacutenek a Strukturaacutelis Alapok tovaacutebbfejleszteacuteseacutere3
irodalom
Aratoacute Krisztina Bartal Anna Maacuteria Koacutenya Maacuterton nizaacutek Peacuteter (2008) Az Euroacutepai Unioacute Strukturaacutelis Alapjai eacutes a partnerseacuteg elve Magyarorszaacutegon Rejtjel Kiadoacute Budapest httpwwwnfuhudoc
daly Mary (2010) Assessing the Eu approach to combating poverty and social exclusion in the last decade In Eric Marlier david natali (eds) Background document prepared for the international conference on EU coordination in the social field in the context of Europe 2020 Looking back and building the future 14ndash15 September 2010 La Hulpe Belgium httpwwwsocialsecurityfgovbeeudocsagenda14-15_09_10_BP_Eu_coordination_social_field_enpdf
Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) (2002) Az Euroacutepai Szociaacutelis Alap eacutes Magyarorszaacuteg Foglalkoztataacutespolitikai eacutes Mun-kauumlgyi Miniszteacuterium Budapest
Kengyel Aacutekos (szerk) (2010) Az Euroacutepai Unioacute koumlzoumls politikaacutei Akadeacutemiai Kiadoacute BudapestSziklai Istvaacuten Szikra dorottya (2004) A Strukturaacutelis Alapok forraacutesainak felhasznaacutelaacutesi lehetőseacutegei a taacutersadal-
mi befogadaacutesi strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteban Eseacutely 2 107ndash142
Az EuroacutepAi szociaacutelis dimEnzioacute JoumlVőJE
191
Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek 31 szociaacutelis dimenzioacuteja
nyilAs mihaacutely
Az Euroacutepai unioacuteban a gazdasaacutegi integraacutecioacute tereacuten az 1990-es eacutevekben tett leacutepeacutesek (egyseacuteges piac eacutes koumlzoumls peacutenz leacutetrehozaacutesa) utaacuten is alapvető ceacutel maradt a versenykeacutepesseacuteg javiacutetaacutesa a polgaacuterok joacuteleacuteteacutenek noumlveleacutese eacutes az uacutej kihiacutevaacutesok (globalizaacutecioacute lakossaacuteg eloumlregedeacutese taacutersadalmi kirekeszteacutes koumlrnyezeti fenntarthatoacutesaacuteg) kezeleacutese
Az 1990-es eacutevekben gazdasaacutegi politikai eacutes szociaacutelis hataacutesait tekintve is egyre nagyobb probleacutemaacutevaacute vaacutelt a tartoacutesan 10 szaacutezaleacutek koumlruumll alakuloacute munkaneacutelkuumlliseacuteg amelynek koumlvetkezteacuteben a szociaacutelpolitika koumlzeacuteppontjaacute-ba a foglalkoztataacutes eacutes a munkahelyteremteacutes keruumllt Az 1997-es Amszterdami Szerződeacutesbe a toumlbbi szociaacutelpoli-tikai teruumllettől elkuumlloumlniacutetve oumlnaacutelloacute ciacutemkeacutent jelent meg a foglalkoztataacutes eacutes a tagaacutellamok koumltelezettseacuteget vaacutellaltak arra hogy a foglalkoztataacutes tereacuten oumlsszehangoljaacutek a nemzeti strateacutegiaacutejukat eacutes a foglalkoztataacutespolitikaacutejukat az aacutetfogoacute gazdasaacutegi ceacuteloknak megfelelően alakiacutetjaacutek (Horvaacuteth 2011 Foacuteti 2010)
Az Eu az 1997 novembereacuteben Luxemburgban tartott a foglalkoztataacutes keacuterdeacuteseivel foglalkozoacute csuacutecstalaacutelko-zoacuten elhataacuterozott doumlnteacutes eredmeacutenyekeacutent az Euroacutepai Tanaacutecs a koumlvetkező hoacutenapban elfogadta az 1998ndash2002 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacute foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalakat amelyek neacutegy pilleacuteren nyugodtak
a foglalkoztathatoacutesaacuteg javiacutetaacutesa a vaacutellalkozaacutesok oumlsztoumlnzeacutese a vaacutellalkozoacutek eacutes munkavaacutellaloacutek alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa az egyenlő eseacutelyek felteacuteteleinek erősiacuteteacutese (főleg a nők munkavaacutellalaacutesi eseacutelyeinek javiacutetaacutesaacuteval)
Az Euroacutepai Foglalkozaacutesi Strateacutegia leacutenyege a koordinaacutecioacute amely a koumlzoumls ceacutelok alapjaacuten kiegeacutesziacuteti a tagaacutellamok sajaacutet foglalkoztataacutespolitikaacutejaacutet Az 1998-as Beacutecsi Csuacutecstalaacutelkozoacuten doumlnteacutes szuumlletett a Stabilitaacutesi eacutes noumlvekedeacutesi Paktum mintaacutejaacuten alapuloacute foglalkoztataacutesi paktum kidolgozaacutesaacuteroacutel A foglalkoztataacutespolitikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutet eacutes a magasabb foglalkoztataacutesi szint eleacutereacuteseacutet ceacutelzoacute Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Paktumot a koumlvetkező eacutevi koumllni csuacutecson fogadtaacutek el
Az Amszterdami Szerződeacutes megteremtette az unioacuten beluumlli szociaacutelpolitikai eacutes foglalkoztataacutespolitikai egyuumltt-műkoumldeacutes kereteacutet A foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyelvek elfogadaacutesa tuumlkroumlzte azt a felismereacutest hogy a foglalkozta-taacutespolitika tereacuten is fontossaacute vaacutelt a nemzeti politikaacutek koordinaacutelaacutesa A koordinaacutelaacutest oumlsztoumlnoumlzte hogy a gazdasaacutegi versenykeacutepesseacuteg szempontjaacuteboacutel is egyre fontosabbaacute vaacutelt az unioacuten beluumlli foglalkoztataacutesi eacutes szociaacutelis helyzet alakulaacutesa Ezt jelzi hogy az Eu 2000 utaacuten meghirdetett hosszuacute taacutevuacute strateacutegiaacuteinak (lisszaboni strateacutegia 2000ndash2010 Euroacutepa 2020 strateacutegia 2010ndash2020) is koumlzponti elemei a foglalkoztataacutesi eacutes szociaacutelpolitikai ceacutelok
192 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
A lisszaboni strateacutegia311
A lisszaboni strateacutegia neacuteven ismert reformkoncepcioacute 2000-ben szuumlletett A 2000 maacuterciusi lisszaboni csuacute-cson az Euroacutepai unioacute nagy jelentőseacutegű uacutej strateacutegiaacutet eacutes koordinaacutecioacutes mechanizmust fogadott el Az elfogadott dokumentum 5 pontja egyetlen mondatba sűriacuteti az uacutej strateacutegia aacutetfogoacute ceacutelkitűzeacuteseacutet (Presidency Conclusions 2000 2)
bdquoAz Unioacute a koumlvetkező eacutevtizedre azt az uacutej strateacutegiai ceacutelt tűzte maga eleacute hogy a vilaacuteg legversenykeacutepesebb eacutes dinamikus tudaacutesalapuacute taacutersadalma legyen amely fenntarthatoacute gazdasaacutegi noumlvekedeacutest toumlbb eacutes jobb minőseacutegű munkahelyet valamint nagyobb taacutersadalmi koheacutezioacutet keacutepes biztosiacutetanirdquo
A monetaacuteris unioacute oacuteta legjelentősebb hosszuacute taacutevuacute unioacutes kezdemeacutenyezeacutes leacutenyege az Egyesuumllt Aacutellamok utol-eacutereacutese gazdasaacutegi teacuteren a hagyomaacutenyos euroacutepai eacuterteacutekek megőrzeacuteseacutevel A megfogalmazott ceacutelok eacutertelmeacuteben az Euroacutepai unioacutenak 2010-ig a vilaacuteg legversenykeacutepesebb tudaacutesalapuacute gazdasaacutegaacutevaacute kell vaacutelnia A magas szintű foglalkoztataacuteson eacutes termeleacutekenyseacutegen alapuloacute dinamikus noumlvekedeacutesnek biztosiacutetania kell a fenntarthatoacute fejlő-deacutest a taacutersadalmi koheacutezioacutet a sziacutenvonalas koumlrnyezetveacutedelmet valamint javiacutetania kell az unioacuteban eacutelő emberek eacuteletsziacutenvonalaacutet eacutes eacuteletminőseacutegeacutet Leacutenyeges eleme a strateacutegiaacutenak hogy a kitűzoumltt ceacutelok eleacutereacutese nem veszeacute-lyeztetheti az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok koumlzoumls viacutevmaacutenyait (az Euroacutepai Szociaacutelis Modellt)
A lisszaboni strateacutegia kiegeacutesziacuteteacutesekeacutent a koumlzoumls joacuteleacuteti eacuterteacutekek eacutes viacutevmaacutenyok megőrzeacuteseacutet szem előtt tartva a 2000 decemberi nizzai csuacutecson elfogadtaacutek az Euroacutepai Szociaacutelis Menetrendet Az ebben foglaltak szerint a 3 eacutevezred elejeacuten az unioacutes szociaacutelpolitika kiemelt teruumlletei
toumlbb eacutes jobb munkahely leacutetesiacuteteacutese a rugalmassaacutegon eacutes biztonsaacutegon alapuloacute munkakoumlrnyezet segiacuteteacutese a szegeacutenyseacuteg eacutes diszkriminaacutecioacute oumlsszes formaacuteja elleni kuumlzdelem a taacutersadalmi koheacutezioacute oumlsztoumlnzeacutese eacuterde- keacutebena szociaacutelis veacutedelem rendszereacutenek modernizaacutelaacutesa nemek koumlzoumltti egyenlőseacuteg erősiacuteteacutese a bőviacuteteacutes eacutes az Eu kuumllkapcsolatai szociaacutelis dimenzioacutejaacutenak erősiacuteteacutese
A strateacutegia elfogadaacutesaacutenak a szociaacutelis szempontok mellett fontos gazdasaacutegi oumlsztoumlnzői is voltak (vouml Gaacutecs 2005) A gazdasaacutegi integraacutecioacute eacutevtizedeken keresztuumll veacutegbemenő elmeacutelyiacuteteacuteseacutet nem utolsoacutesorban az a feacutele-lem motivaacutelta hogy az Eu lemarad a vilaacuteg maacutes dinamikusan fejlődő reacutegioacutei moumlgoumltt A globaacutelis veteacutelkedeacutes Maastricht eacutes a monetaacuteris unioacute megteremteacutese utaacuten is fontos teacutemaacuteja maradt az Eu-nak főleg az 1990-es eacutevek veacutegeacuten kibontakozoacute uacuten infokommunikaacutecioacutes boom idejeacuten Ebből főleg az uSA profitaacutelt eacutes ez megeacuterlelte unioacutes koumlroumlkben azt az elhataacuterozaacutest hogy a lemaradaacutes megelőzeacuteseacutere uacutej strateacutegiaacutera van szuumlkseacuteg
A lisszaboni folyamat előkeacutesziacuteteacutesekor az a szaacutendeacutek eacuterveacutenyesuumllt hogy a koraacutebbi reacuteszteruumlletekre vonatkozoacute uacuten euroacutepai folyamatok egybefogaacutesaacuteval koordinaacutelt modernizaacutecioacutes strateacutegiaacutet fejlesszenek ki A koumlvetkező eu-roacutepai folyamatokroacutel van szoacute
nyilas Mihaacutely Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja 193
luxemburgi folyamat (foglalkoztataacutespolitika nemzeti foglalkoztataacutespolitikaacutek koordinaacutelaacutesa a foglalkoztataacutes noumlveleacutese)cardiffi folyamat (strukturaacutelis reformok koordinaacutelaacutesa eacutes monitorozaacutesa) koumllni folyamat (euroacutepai makrogazdasaacutegi paacuterbeszeacuted segiacuteteacutese a kormaacutenyok eacutes a szociaacutelis partnerek koumlzoumltt)
A haacuterom pilleacuterre (gazdasaacuteg szociaacutelis uumlgyek koumlrnyezetveacutedelem) eacutepuumllő oumlsszetett reformfolyamat szaacutemos ki-emelt teruumlletet jeloumll meg iacutegy toumlbbek koumlzoumltt a gazdasaacutegi reformokat az informaacutecioacutes taacutersadalom megteremteacuteseacutet eacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutet a kutataacutes-fejleszteacutesre a tudomaacutenyra eacutes a humaacuten erőforraacutesokra fordiacutetott befekteteacutesek noumlveleacute-seacutet a szorosabb gazdasaacutegpolitikai koordinaacutecioacutet eacutes a belső piac műkoumldeacuteseacutet javiacutetoacute inteacutezkedeacuteseket az oktataacutes a szociaacutelis veacutedelem eacutes a koumlrnyezetveacutedelem szintjeacutenek emeleacuteseacutet Szociaacutelpolitikai szempontboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a foglalkoztataacutes javiacutetaacutesa eacutes a szociaacutelis gondoskodaacutes modernizaacutelaacutesa A foglalkoztataacutes eacutes keacutepzeacutes fejleszteacutese tereacuten olyan ceacutelok jelennek meg mint a munkaerő-piaci reacuteszveacuteteli araacuteny fokozaacutesa (2010-ig 70-ra nők eseteacuteben 60-ra idősebb munkavaacutellaloacutekra vonatkozoacutean 50-ra) illetve a lakossaacuteg keacutepzettseacutegi szintjeacute-nek emeleacutese (e teacuteren fontos toumlrekveacutes az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes elterjeszteacutese eacutes konkreacutet mutatoacutekeacutent megfogalmazoacutedik hogy 2010-ig a feleacutere kell csoumlkkenteni a csak alapfokuacute keacutepzettseacutegűek szaacutemaacutet) A szociaacutelis veacutedelem reformjaacutenak biztosiacutetania kell a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutet eacutes el kell eacuterni hogy 2010-re a teacutenyleges nyugdiacutejba vonulaacutes ideje aacutetlagosan oumlt eacutevet noumlvekedve 65 eacutev legyen egyuacutettal jelentősen csoumlkken-teni kell a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekesztettseacuteg aacuteltal fenyegetettek szaacutemaacutet
A megfogalmazott ceacutelok az Eu egeacuteszeacutere (aacutetlagaacutera) vonatkoznak eacutes nincsenek tagorszaacutegokra lebontva de a lisszaboni strateacutegia szaacutemol az oumlsszes tagorszaacuteg reacuteszveacuteteleacutere a ceacutelok teljesiacuteteacuteseacuteben A lisszaboni folyamat főleg olyan teruumlleteket ceacuteloz meg amelyek nemzeti kompetenciaacuteban vannak oumlsszehangolt iraacutenyiacutetaacutes neacutelkuumll viszont keacuterdeacuteses a fő ceacutelok teljesiacutethetőseacutege Az adott teruumlleteken (foglalkoztataacutes munkaerő-piaci viszonyok oktataacutes joacuteleacuteti ellaacutetoacuterendszerek stb) meglevő doumlnteacutesi kompetenciaacutejukroacutel az egyes kormaacutenyok nem is kiacutevaacutennak lemondani Iacutegy a lisszaboni folyamat egyfajta kiacuteseacuterlet arra hogy bdquoszaacutemos keacuterdeacuteskoumlrt olyan szuumlrke zoacutenaacuteba he-lyezzen aacutet amely koordinaacutecioacute szempontjaacuteboacutel a tisztaacuten nemzeti eacutes a centralizaacutelt unioacutes felelősseacutegi szintek koumlzeacute esikrdquo (Gaacutecs 2005 209) Ezen szuumlrke zoacutenaacuteba vont teruumlletek befolyaacutesolaacutesaacutenak moacutedszere a nyitott koordinaacutecioacute amely moacutedszer alapfunkcioacuteja hogy a doumlnteacutesek unioacutes centralizaacutelaacutesa eacutes a koumlzpont ndash Euroacutepai unioacute ndash hatalom-mal valoacute felruhaacutezaacutesa neacutelkuumll koumlzoumlsen elfogadott ceacutelok keacuteszuumlljenek eacutes azokat a tagorszaacutegok oumlsszehangolt moacutedon eacutes a megaacutellapiacutetott uumltemezeacutesben veacutegrehajtsaacutek Az uacutej moacutedszer az euroacutepai szociaacutelis modellel kapcsolat-ban koraacutebban jelzett dilemma feloldaacutesaacutet szolgaacutelja eacutes a vaacuterakozaacutesok szerint a szociaacutelpolitika unioacutes integraacutelaacutesa neacutelkuumll lehetőveacute teszi a szociaacutelis veacutedelmi politikaacutek egyseacutegesuumlleacuteseacutet A nagy keacuterdeacutes az hogy keacutepes-e a nyitott koordinaacutecioacute szociaacutelis teacuteren olyan gyakorlatokhoz eacutes eredmeacutenyekhez vezetni amelyek bdquoellenaacutelloacutebbakrdquo a gaz-dasaacutegi eacutes monetaacuteris integraacutecioacute nyomaacutesaacuteval szemben egyuacutettal a koumlzoumls ceacutelok teljesiacuteteacutese soraacuten megőrzik az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok kuumlloumlnboumlzőseacutegeacutet eacutes politikai oumlroumlkseacutegeacutet
A lisszaboni folyamatban alkalmazott nyitott koordinaacutecioacute mintaacutejaacuteul a luxemburgi folyamatban megjelenő Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia (EFS) szolgaacutelt tulajdonkeacuteppen az itt maacuter kiproacutebaacutelt moacutedszert terjesztetteacutek ki uacutej teruumlletekre A moacutedszer legfontosabb oumlsszetevői a koumlvetkezők (Scharpf 2002 8ndash9 Gaacutecs 2005 210ndash211)
194 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
a politikai doumlnteacutesek tagorszaacutegi szinten maradnak kizaacuterva az unioacutes szintű jogalkotaacutest a tagorszaacutegok politikai doumlnteacuteseinek viszont koumlzoumls vonatkozaacutesai vannak ezeacutert toumlrekedni kell koumlzoumls ceacutelok kitűzeacuteseacutere eacutes az eleacutert eredmeacutenyek koumlzoumls eacuterteacutekeleacuteseacutereiraacutenyelveket eacutes ezekhez koumltődő roumlvid koumlzeacutep- eacutes hosszuacute taacutevuacute terveket fogadnak el az Euroacutepai unioacute egeacute- szeacuterekvantitatiacutev eacutes kvalitatiacutev mutatoacutekat alakiacutetanak ki valamint az egyes szektorokra vonatkozoacute iraacutenyadoacute bdquojoacute gya- korlatokrdquo kivaacutelasztaacutesaacuteval jelzik a koumlvetendő megoldaacutesokataz unioacutes iraacutenyelveket bdquolefordiacutetjaacutekrdquo a nemzeti eacutes teruumlleti kuumlloumlnbseacutegeket figyelembe vevő ceacutelokra eacutes inteacutezke- deacutesekreegy koumlzoumls tanulaacutesi folyamat segiacuteteacutese eacuterdekeacuteben az eleacutert eredmeacutenyek nyomon koumlveteacutese eacuterteacutekeleacutese a toumlbbi tagorszaacuteg aacuteltali elemzeacuteseaz egyuumlttműkoumldeacutes oumlnkeacutentes kooperaacutecioacuten nyugszik eacutes nincsenek jogi szankcioacutek a nem teljesiacutetőkkel szemben
A tagorszaacutegok eacutes az Eu inteacutezmeacutenyei koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes ciklikusan ismeacutetlődik melynek soraacutenaz Euroacutepai Tanaacutecs megalkotja a koumlvetkező szakaszra eacuterveacutenyes iraacutenyelveket meghataacuterozzaacutek a koordinaacutecioacutehoz hasznaacutelt mutatoacutekat a tagorszaacutegok nemzeti akcioacuteterveket dolgoznak ki a mutatoacutek eacutes a bdquojoacute gyakorlatokrdquo felhasznaacutelaacutesaacuteval a tervek veacutegrehajtaacutesaacutet tagorszaacutegi eacutes unioacutes szinteken egyaraacutent nyomon koumlvetik eacutes koumlzoumlsen eacuterteacutekelik a Tanaacutecs eacutes a Bizottsaacuteg egyuumlttes jelenteacutest keacutesziacutet az akcioacutetervek teljesiacuteteacuteseacuteről a tapasztalatok alapjaacuten a Tanaacutecs moacutedosiacutetja az iraacutenyelveket eacutes az egyes tagokra vonatkozoacute ajaacutenlaacutesokat fogalmaz mega lisszaboni folyamat kuumlloumlnboumlző teruumlletein eleacutert haladaacutest az aacutellam- eacutes kormaacutenyfők tavaszi csuacutecstalaacutelkozoacutein eacuterteacutekelik
A lisszaboni strateacutegia megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban a feladatok uumltemezeacuteseacutet kuumlloumlnboumlző faacutezisokra bontottaacutek A szociaacutelpo-litika joumlvőjeacutevel a kibőviacutetett Euroacutepai unioacute keretei koumlzoumltt foglalkozoacute uacuten Magas Szintű Csoport a Bizottsaacutegnak keacutesziacutetett jelenteacuteseacuteben (European Commission 2004) megaacutellapiacutetotta hogy az első szakasz lezaacuterult amely soraacuten megvaloacutesultak az alaacutebbi feladatok
a lisszaboni csuacutecs hataacuterozataacutet alkalmaztaacutek az Eu politikai eszkoumlzeire (koumlzoumlsseacutegi programok akcioacutetervek ajaacutenlaacutesok)a koumlrnyezetveacutedelmi dimenzioacute beveacutetele a strateacutegiaacuteba eacutes a fenntarthatoacute fejlődeacutes-megkoumlzeliacuteteacutes kidolgozaacutesa a strateacutegia előzetes alkalmazaacutesa a tagaacutellamokban a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereinek kidolgozaacutesa eacutes az egyuumlttműkoumldeacutesi mechanizmusok bevezeteacutese a gazdasaacutegpolitika eacutes szociaacutelpolitika koumlzoumltti uacutej jellegű koordinaacutecioacute figyelembe veacutetele az unioacutes alkotmaacuteny kidolgozaacutesaacuteban
nyilas Mihaacutely Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja 195
A lisszaboni strateacutegia feacutelidős eacuterteacutekeleacuteseacutere a 2005-oumls bruumlsszeli csuacutecson keruumllt sor A feacutelidős eacuterteacutekeleacutes alapja a koraacutebbi holland miniszterelnoumlk Wim Kok vezeteacuteseacutevel teveacutekenykedő bizottsaacuteg jelenteacutese volt Kideruumllt hogy az elmuacutelt eacutevek előrehaladaacutesaacutenak feacutenyeacuteben tuacutel ambicioacutezusak voltak a ceacutelok illetve tuacutel optimistaacutenak bizonyul-tak a kitűzoumltt ceacutelok gyors eleacutereacuteseacutevel kapcsolatos vaacuterakozaacutesok Vilaacutegossaacute vaacutelt hogy joacute neacutehaacuteny konkreacutet ceacutel nem teljesuumll a kitűzoumltt hataacuteridőig 2010-ig A feacutelidős eacuterteacutekeleacutes megaacutellapiacutetotta hogy irreaacutelisnak bizonyult az a ceacutelkitűzeacutes hogy az Eu 2010-re az Egyesuumllt Aacutellamokat megelőzve a vilaacuteg legversenykeacutepesebb tudaacutesalapuacute gazdasaacutegaacutevaacute vaacuteljon Gazdasaacutegi teacuteren az Eu nem csoumlkkentette az uSA előnyeacutet sőt meacuteg nőtt is a lemaradaacutesa Hasonloacute lemaradaacutes volt tapasztalhatoacute a foglalkoztataacutesi ceacutelok teruumlleteacuten is (vouml 1 taacuteblaacutezat) Kuumlloumlnoumlsen nagy volt a 2004 utaacuten csatlakozott orszaacutegok lemaradaacutesa de az Eu-15 eseteacuteben sem teljesuumlltek az időaraacutenyos ceacutelok
1 taacuteblaacutezat Az Eu egeacuteszeacutere illetve hazaacutenkra vonatkozoacute foglalkoztataacutesi ceacutelkitűzeacutesek eacutes azok teljesuumlleacutese 2007-ig ()
Foglalkoztataacutesi raacutetaunioacutes ceacutelkitűzeacutesek
unioacutes teacutenyadatok Eu-25
Magyarorszaacutegra vonatkozoacute ceacutelkitűzeacutesek
Magyarorszaacutegra vonatkozoacute teacutenyadatok
2005 2010 2005 2007 2006 2010 2006 2007oumlsszesen 670 700 640 658 587 630 573 573nők 570 600 566 586 530 570 511 509Feacuterfiak ndash ndash 714 730 640 690 638 640Idősebb munkavaacutellaloacutek (55ndash64 eacutevesek)
ndash 500 426 449 330 370 336 331
Forraacutes Foacuteti 2010 390
A jelenteacutes szerint a lisszaboni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutenak 2 szakasza a feacutelidei eacuterteacutekeleacutessel 2005-ben kez-dődik eacutes a tiacutez uacutej taggal bővuumllt unioacuten beluumll koumlzeacuteppontjaacuteban a strateacutegia nemzeti szinten toumlrteacutenő alkalmazaacutesa aacutell A megvaloacutesiacutetandoacute feladatok koumlzeacute tartozik az unioacutes eacutes nemzeti szintű iraacutenyiacutetaacutes koumlzoumltti szorosabb egyuumlttmű-koumldeacutes megvaloacutesiacutetaacutesa a lisszaboni folyamat viszonyaacutenak tisztaacutezaacutesa a Stabilitaacutesi eacutes noumlvekedeacutesi Paktummal eacutes az Euroacutepai Beruhaacutezaacutesi Bank prioritaacutesaival nagyobb figyelmet kell fordiacutetani a versenykeacutepesseacuteg eacutes az ezt segiacutető foglalkoztataacutesbőviacuteteacutes keacuterdeacuteseire eacutes nem utolsoacutesorban hozzaacute kell igaziacutetani a leacutepeacuteseket a megvaacuteltozott koumlruumllmeacutenyekhez Ezen beluumll toumlbbek koumlzoumltt
tekintetbe kell venni azt a teacutenyt hogy a lisszaboni csuacutecs azon ceacutelkitűzeacutese hogy unioacutes szinten eacutes eacuteves aacutetlagban a gazdasaacuteg 3 szaacutezaleacutekkal noumlvekedjen irreaacutelisnak bizonyult A 3 szaacutezaleacutekos fejlődeacutes tovaacutebbra is kiacutevaacutenatos de nem reaacutelis ceacutel az elkoumlvetkező eacutevekrenoumlvelni kell a munkaacuteban aacutelloacute neacutepesseacuteg szaacutemaacutet Az eddigi erőfesziacuteteacutesek főleg a nőkre fiatalokra eacutes idősebb munkakeacutepes koruacuteakra oumlsszpontosultak ezt aacutetfogoacute bevaacutendorlaacutesi politika kidolgozaacutesaacuteval eacutes a haacutezaspaacuterok gyermekvaacutellalaacutesi kedveacutet fokozoacute politikaacuteval kell kiegeacutesziacuteteni
196 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
a lisszaboni folyamatot a noumlvekedeacutesi kilaacutetaacutesok eacutes a munkahelyteremteacutes szempontjait szem előtt tartva oumlssze kell hangolni a Stabilitaacutesi eacutes noumlvekedeacutesi Paktummal
Az irreaacutelis ceacutelkitűzeacutesek mellett a reacuteszleges kudarc oka a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer nem eleacuteg hateacutekony műkoumldeacutese illetve a tagorszaacutegokban a koumlzoumls ceacutelok veacutegrehajtaacutesaacuteban tanuacutesiacutetott politikai elkoumltelezettseacuteg hiaacutenya volt Mivel a koumlzoumls ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesa nem koumltelező jellegű a szuumlkseacuteges leacutepeacutesek elmaradaacutesaacutet nem szank-cionaacuteljaacutek a ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben tett leacutepeacutesek megteacutetele kizaacuteroacutelag a tagaacutellamok politikai elkoumltele-zettseacutegeacuten eacutes akarataacuten muacutelik
Az eredmeacutenyek elmaradaacutesa miatti csaloacutedottsaacuteg mellett a Wim Kok-jelenteacutes azt is hangsuacutelyozta hogy to-vaacutebbra is eacuterveacutenyesnek kell tekinteni a strateacutegia haacuterom alapelemeacutet a gazdasaacutegi noumlvekedeacutest a szociaacutelis ko-heacutezioacute erősiacuteteacuteseacutet eacutes koumlrnyezetveacutedelmet Ezzel egyuumltt azonban kiemelt figyelmet kell szentelni a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes gyorsiacutetaacutesaacutenak eacutes a foglalkoztatottsaacutegi szint emeleacuteseacutenek
Az Euroacutepai Tanaacutecs a feacutelidős eacuterteacutekeleacuteseacuteben megaacutellapiacutetotta hogy bdquouacutej lenduumlletet adnak a folyamatnakrdquo egyuacutet-tal az eddigi eredmeacutenyek figyelembe veacuteteleacutevel aacutetrendezte a prioritaacutesokat eacutes elsőrendű ceacutelkeacutent a versenykeacute-pesseacuteg noumlveleacuteseacutet eacutes a foglalkoztataacutes kiterjeszteacuteseacutet jeloumllte meg
Iacutegy a lisszaboni strateacutegia feluumllvizsgaacutelataacutenak koumlzeacuteppontjaacuteba a noumlvekedeacutes eacutes foglalkoztataacutes feladatai keruumll-tek Egyuacutettal doumlnteacutest hoztak arroacutel hogy a tagaacutellami vaacutellalaacutesok teljesiacuteteacuteseacutenek ellenőrzeacuteseacutere szorosabb vissza-jelzeacutesi rendszereket műkoumldtetnek Abboacutel a felismereacutesből kiindulva hogy a haladaacutes eacuterteacutekeleacuteseacutere nagyobb idő-taacutevra van szuumlkseacuteg 2005-től 3 eacuteves ciklusokat vezettek be Veacuteguumll elhataacuteroztaacutek hogy a keacutet teruumllet hateacutekonyabb oumlsszehangolaacutesa eacuterdekeacuteben a tovaacutebbiakban a Tanaacutecs keacutet reacuteszből (gazdasaacutegpolitika foglalkoztataacutespolitika) aacutelloacute integraacutelt iraacutenymutataacutesokat dolgoz ki Ezekben az iraacutenymutataacutesokban leacutenyegeacuteben megmaradtak a koraacutebbi ceacutelok de maacuter a konkreacutet 2010-es hataacuteridő neacutelkuumll A foglalkoztataacutespolitikai reacutesz prioritaacutesai a teljes foglalkozta-taacutes a munka minőseacutegeacutenek eacutes termeleacutekenyseacutegeacutenek javiacutetaacutes a taacutersadalmi befogadaacutest erősiacutető munkaerőpiac a munkaerő-piaci igeacutenyeknek valoacute jobb megfeleleacutes valamint az oktataacutesi eacutes keacutepzeacutesi rendszerek uacutej igeacutenyekhez valoacute igaziacutetaacutesa lettek
A 2008ndash2010-es koumlvetkező ciklus iraacutenyelveit 2008 juacuteliusaacuteban adta ki a Tanaacutecs A foglalkoztataacutespolitikai reacuteszben 3 fő ceacutel szerepelt teljes foglalkoztataacutes a munka minőseacutegeacutenek eacutes termeleacutekenyseacutegeacutenek javiacutetaacutesa va-lamint a taacutersadalmi eacutes teruumlleti koheacutezioacutet erősiacutető foglalkoztataacutes megvaloacutesiacutetaacutesa Ennek megfelelően a haacuterom fő teveacutekenyseacutegi iraacuteny
a foglalkoztatottak koumlreacutenek bőviacuteteacutese a foglalkoztatottak megtartaacutesa a munkaerő-kiacutenaacutelat noumlveleacutese a szo- ciaacutelis veacutedelmi rendszerek modernizaacutelaacutesaa munkavaacutellaloacutek eacutes vaacutellalkozoacutek alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa az oktataacutes eacutes a keacutepzettseacutegek javiacutetaacutesaacuteval noumlvekvő beruhaacutezaacutes a humaacuten tőkeacutebe
Az Eu 2005 eacutes 2008 koumlzoumltt sikereket eacutert el a foglalkoztatottsaacutegi szint emeleacuteseacuteben koumlzel 7 millioacutes bővuumlleacutessel 25 eacuteve a legjobb foglalkoztataacutesi helyzet joumltt leacutetre A 2008-ban kezdődő eacutes elhuacutezoacutedoacute peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutel-saacuteg jelentősen rontotta ezt a keacutepet
nyilas Mihaacutely Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja 197
A lisszaboni strateacutegia eredeti ceacuteljainak joacute reacutesze nem teljesuumllt 2010-re de egyeacutertelműveacute vaacuteltak a strateacutegia előnyei is (pl a tagaacutellamok oumlsszehangolt felleacutepeacuteseacutenek eredmeacutenyei) Iacutegy tulajdonkeacuteppen a lisszaboni strateacutegia folytataacutesakeacutent az Eu 2010-ben uacutejabb hosszuacute taacutevuacute reformprogramot fogadott el a koumlvetkező eacutevtizedet feloumllelő Euroacutepa 2020 strateacutegiaacutet
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia312
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia koumlzeacuteppontjaacuteban is a foglalkoztataacutes eacutes a versenykeacutepesseacuteg fokozaacutesa aacutell de a koraacuteb-biaknaacutel reaacutelisabbak a ceacutelkitűzeacutesek eacutes szorosabbak a koordinaacutecioacutes mechanizmusok A megfogalmazott ceacutel az bdquointelligens fenntarthatoacute eacutes inkluacuteziacutevrdquo noumlvekedeacutes E noumlvekedeacuteshez taacutersiacutetott jelzők uacutejak eacutes joacutel szemleacuteltetik a strateacutegia uacutej hangsuacutelyait
A haacuterom jelzővel megfogalmazott haacuterom prioritaacutes jelenteacutese a koumlvetkezőintelligens noumlvekedeacutes tudaacuteson eacutes innovaacutecioacuten alapuloacute gazdasaacuteg kialakiacutetaacutesafenntarthatoacute noumlvekedeacutes erőforraacutes-hateacutekonyabb koumlrnyezetbaraacutetabb eacutes versenykeacutepesebb gazdasaacuteginkluziacutev noumlvekedeacutes magas foglalkoztataacutes valamint szociaacutelis eacutes teruumlleti koheacutezioacute jellemezte gazdasaacuteg kiala-kiacutetaacutesaacutenak oumlsztoumlnzeacutese
Az Euroacutepai unioacute oumlt kiemelt eacutes szaacutemszerűsiacutetett ceacutelban jeloumllte meg hogy hova akar eljutni 2020-ig (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2010 5ndash6)
a foglalkoztataacutes szintjeacutenek a jelenlegi 69 szaacutezaleacutekroacutel legalaacutebb 75 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese a 20ndash64 eacutevesek koumlreacutebena K+F beruhaacutezaacutesok meacuterteacutekeacutenek a GdP 3 szaacutezaleacutekaacutera toumlrteacutenő emeleacutese elsősorban a magaacutenszektor K+F beruhaacutezaacutesaira eacuterveacutenyes felteacutetelek javiacutetaacutesaacuteval az innovaacutecioacute meacutereacuteseacutere alkalmas uacutej mutatoacute kidolgozaacutesaaz uumlveghaacutezhataacutesuacute gaacutezok kibocsaacutetaacutesaacutenak legalaacutebb 20 szaacutezaleacutekos csoumlkkenteacutese az 1990-es szinthez keacutepest vagy megfelelő felteacutetelek eseteacuten a kibocsaacutetaacutes 30 szaacutezaleacutekos csoumlkkenteacutese a meguacutejuloacute energiaforraacutesok araacute-nyaacutenak 20 szaacutezaleacutekra toumlrteacutenő noumlveleacutese a veacutegső energiafogyasztaacutesban valamint az energiahateacutekonysaacuteg legalaacutebb 20 szaacutezaleacutekos noumlveleacuteseaz iskolaacuteboacutel kimaradoacutek araacutenyaacutenak a jelenlegi 15 szaacutezaleacutekroacutel 10 szaacutezaleacutekra csoumlkkenteacutese eacutes a felsőoktataacutesi veacutegzettseacutegűek araacutenyaacutenak 31 szaacutezaleacutekroacutel legalaacutebb 40 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese 2020-ig a 30ndash34 eacuteves korosz-taacutely koumlreacutebenaz orszaacutegos szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlboumlk alatt eacutelő euroacutepaiak szaacutemaacutenak 25 szaacutezaleacutekos csoumlkkenteacutese 20 millioacute ember kiemeleacutese a szegeacutenyseacutegből
Az egymaacuteshoz kapcsoloacutedoacute ceacutelok eleacutereacutese alapvető a strateacutegia sikere szempontjaacuteboacutel Minden tagaacutellam a sajaacutet helyzeteacutere adaptaacutelva a strateacutegiaacutet sajaacutet eleacuterendő ceacutelokat fogalmaz meg az egyes teruumlleteken (vouml 2 taacuteblaacutezat)
198 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
Az Euroacutepai unioacute minden prioritaacutesi teruumlleten uacuten kiemelt kezdemeacutenyezeacuteseket fogalmazott meg oumlsszesen hetet
Az bdquoInnovatiacutev unioacuterdquo kezdemeacutenyezeacutes a keretfelteacutetelek illetve a kutataacutesra eacutes innovaacutecioacutera fordiacutetott finansziacute- rozaacutes javiacutetaacutesaacutera szolgaacutel annak eacuterdekeacuteben hogy az innovatiacutev oumltletekből a noumlvekedeacutest eacutes a foglalkoztataacutest segiacutető termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok joumljjenek leacutetreA bdquoMozgaacutesban az ifjuacutesaacutegrdquo az oktataacutesi rendszerek teljesiacutetmeacutenyeacutenek noumlveleacuteseacutet eacutes a fiatalok munkaerőpiacra valoacute beleacutepeacuteseacutenek megkoumlnnyiacuteteacuteseacutet szolgaacuteljaAz bdquoEuroacutepai digitaacutelis menetrendrdquo a nagy sebesseacutegű internet bőviacuteteacuteseacutenek felgyorsiacutetaacutesaacutet eacutes az egyseacuteges digitaacutelis piac előnyeinek haacuteztartaacutesok eacutes vaacutellalkozaacutesok aacuteltali kiaknaacutezaacutesaacutet tartja szem előttAz bdquoErőforraacutes-hateacutekony Euroacutepardquo a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes eacutes az erőforraacutesok felhasznaacutelaacutesaacutenak szeacutetvaacutelasz- taacutesaacutet az alacsony szeacuten-dioxid-kibocsaacutetaacutesuacute gazdasaacuteg feleacute valoacute elmozdulaacutes elősegiacuteteacuteseacutet a meguacutejuloacute ener-giaforraacutesok noumlvekvő meacuterteacutekű alkalmazaacutesaacutet a szaacutelliacutetaacutesi aacutegazat modernizaacutelaacutesaacutet eacutes az energiahateacutekonysaacuteg oumlsztoumlnzeacuteseacutet szolgaacuteljaAz bdquoIparpolitika a globalizaacutecioacute koraacutebanrdquo a vaacutellalkozaacutesok (kuumlloumlnoumlsen a kkv-k) uumlzleti koumlrnyezeteacutenek javiacutetaacutesaacutet eacutes a vilaacutegszinten versenykeacutepes erős eacutes fenntarthatoacute ipari baacutezis kifejleszteacuteseacutenek taacutemogataacutesaacutet ceacutelozzaAz bdquoUacutej keacuteszseacutegek eacutes munkahelyek menetrendjerdquo a munkaerőpiacok modernizaacutelaacutesaacutet ceacutelozza eacutes arra touml- rekszik hogy lehetőveacute tegye az emberek szaacutemaacutera keacuteszseacutegeik egeacutesz eacuteleten aacutet toumlrteacutenő fejleszteacuteseacutet hogy ezaacuteltal noumlvekedjen a munkaerőpiacon valoacute reacuteszveacutetel eacutes ndash toumlbbek koumlzoumltt a munkavaacutellaloacutek mobilitaacutesa reacuteveacuten ndash koumlzeledjen egymaacuteshoz a munkaerő-piaci kiacutenaacutelat eacutes keresletA bdquoSzegeacutenyseacuteg elleni euroacutepai platformrdquo ceacutelja olyan szociaacutelis eacutes teruumlleti koheacutezioacute biztosiacutetaacutesa ahol a noumlveke- deacutes eacutes a munkahelyteremteacutes előnyeit szeacuteles koumlrben megosztjaacutek a szegeacutenyseacutegben eacutes taacutersadalmi kirekesz-tettseacutegben eacutelők pedig meacuteltoacutesaacutegban a taacutersadalom aktiacutev tagjaikeacutent eacutelhetnek
A veacutegrehajtaacutes kereteit tovaacutebbra is az integraacutelt iraacutenymutataacutesok hataacuterozzaacutek meg ez alapjaacuten keacutesziacuteti el az Euroacutepai Tanaacutecs egyes tagaacutellamoknak szaacutent ajaacutenlaacutesait A Bizottsaacuteg az eacuteves noumlvekedeacutesi jelenteacuteseiben tekinti aacutet az elő-ző eacutevi haladaacutest Az uacutej strateacutegia alapjaacuten előszoumlr 2010 őszeacuten keacuteszuumllt integraacutelt iraacutenymutataacutes Az Euroacutepai Tanaacutecs egyuacutettal hataacuterozott arroacutel hogy a koraacutebbinaacutel szorosabb egyuumlttműkoumldeacutesi mechanizmusok szuumlkseacutegesek eacutes a nemzeti reformprogramokat oumlssze kell hangolni a tagaacutellamok koumlltseacutegveteacutesi politikaacutejaacuteval a stabilitaacutesi eacutes kon-vergencia-programokkal A 2008-ban kezdődoumltt vaacutelsaacuteg is kiemelte az egyuumlttműkoumldeacutes eacutes a vaacutellalaacutesok szigo-ruacutebb szaacutemonkeacutereacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutegeacutet Kideruumllt hogy a tagaacutellamok ndash eacutes kuumlloumlnoumlsen a monetaacuteris unioacute tagjai ndash mennyire egymaacutesra utaltak eacutes koumlzoumls eacuterdek hogy egyik tagaacutellam se folytasson felelőtlen fiskaacutelis politikaacutet
A 2011 maacuterciusi csuacutecson ennek jegyeacuteben fontos reformok szuumllettek Az itt meghirdetett Euroacute Plusz Pak-tumnak sok foglalkoztataacutesi eacutes szociaacutelpolitikai vonatkozaacutesa is van (beacuterkeacutepzeacutes beacutermegaacutellapodaacutesok a nyugdiacutej-korhataacuter keacuterdeacutesei) A gazdasaacutegi koordinaacutecioacute tereacuten suacutelyos szankcioacutekat vezettek be a vaacutellalaacutesokat nem teljesiacutetők szaacutemaacutera a foglalkoztataacutespolitikaacuteban viszont tovaacutebbra sincsenek ilyen szigoruacute inteacutezkedeacutesek Az uacutej inteacutezkedeacute-sek (nemzeti koumlltseacutegveteacutesek szigoruacutebb feluumlgyelete fegyelmezetlen gazdasaacutegpolitika eseteacuten buumlntető szankci-oacutek a bajba jutott tagaacutellamok megsegiacuteteacutese) a valoacutedi unioacutes gazdasaacutegi kormaacutenyzaacutes iraacutenyaacuteba mutatnak
nyilas Mihaacutely Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja 199
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia kereteacuteben megfogalmazott kiemelt ceacutelkitűzeacutesek teljesiacuteteacuteseacutehez Magyarorszaacuteg is kialakiacutetotta az orszaacuteg helyzeteacutet eacutes lehetőseacutegeit tuumlkroumlző vaacutellalaacutesait A 2020-ig eleacuterendő magyarorszaacutegi ceacutelok a koumlvetkezők (Magyarorszaacuteg nemzeti Reform Programja 2011 16)
a 20ndash64 eacuteves neacutepesseacutegre vonatkozoacute foglalkoztataacutesi raacuteta 75 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese a kutataacutes-fejleszteacutesi raacutefordiacutetaacutesok bruttoacute hazai termeacutekhez viszonyiacutetott szintjeacutenek 18 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese a teljes energiafelhasznaacutelaacuteson beluumll a meguacutejuloacute energiaforraacutesok reacuteszaraacutenyaacutenak 146 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese 10 szaacutezaleacutekos energiamegtakariacutetaacutes eleacutereacutese az Eu emisszioacutekereskedelmi rendszereacuten kiacutevuumll az uumlveghaacutezha-taacutesuacute gaacutezok kibocsaacutetaacutesaacutenak legfeljebb 10 szaacutezaleacutekos noumlvekedeacutese a 2005 eacutevi szinthez keacutepest a felsőfokuacute vagy annak megfelelő veacutegzettseacutegűek araacutenyaacutenak 303 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese a 30ndash34 eacuteves neacute- pesseacutegen beluumll az oktataacutesban keacutepzeacutesben nem reacuteszesuumllő legfeljebb alsoacute koumlzeacutepfokuacute veacutegzettseacuteggel rendel-kezők araacutenyaacutenak 10 szaacutezaleacutekra csoumlkkenteacutese a 18ndash24 eacuteves neacutepesseacutegen beluumll a szegeacutenyseacutegben vagy taacutersadalmi kirekesztettseacutegben eacutelő neacutepesseacuteg araacutenyaacutenak 5 szaacutezaleacutekpontos csoumlk- kenteacutese
2 taacuteblaacutezat Az Euroacutepa 2020 strateacutegia ceacutelkitűzeacutesei1
Unioacutestagaacutellami ceacutelkitűzeacutesek
Foglalkoztataacutesi raacuteta ()
K+F a GDP -aacuteban
Szeacuten-dioxid-kibocsaacutetaacutes-csoumlkkenteacutesi
ceacutelkitűzeacutesek ()2
Meguacutejuloacute energia ()
Energia hateacutekonysaacuteg ndash az energiafogyasztaacutes
csoumlkkenteacutese (millioacute tonna)
Korai iskolaelhagyaacutes
()
Felsőoktataacutes ()
A szegeacutenyseacuteg vagy taacutersadalmi kirekesztettseacuteg
aacuteltal veszeacutelyeztetett emberek araacutenyaacutenak csoumlkkenteacutese (fő)
Az EU kiemelt ceacutelja
75 3ndash20
(az 1990-es szinthez keacutepest)
20
Az energiahateacutekonysaacuteg 20-os noumlveleacutese amely
368 millioacute tonna kőolaj-egyeneacuterteacuteknek felel meg
10 40 20 000 000
Az EU-ra vonatkozoacute becsuumllt adat3
7370ndash74 265ndash272ndash20 (az 1990-es szinthez keacutepest
20 2069 Mtep4 1030ndash1050 3750ndash380A tagaacutellamok moacutedszertani
elteacutereacutesei miatt az eredmeacutenyek nem szaacutemiacutethatoacutek ki
AT 77ndash78 376 ndash16 34 716 95 38 235 000
BE 732 30 ndash15 13 980 95 47 380 000
BG 76 15 20 16 320 11 36 260 000
Cy 75ndash77 05 ndash5 13 046 10 46 270 000
folytatoacutedik
200 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
Unioacutestagaacutellami ceacutelkitűzeacutesek
Foglalkoztataacutesi raacuteta ()
K+F a GDP -aacuteban
Szeacuten-dioxid-kibocsaacutetaacutes-csoumlkkenteacutesi
ceacutelkitűzeacutesek ()2
Meguacutejuloacute energia ()
Energia hateacutekonysaacuteg ndash az energiafogyasztaacutes
csoumlkkenteacutese (millioacute tonna)
Korai iskolaelhagyaacutes
()
Felsőoktataacutes ()
A szegeacutenyseacuteg vagy taacutersadalmi kirekesztettseacuteg
aacuteltal veszeacutelyeztetett emberek araacutenyaacutenak csoumlkkenteacutese (fő)
CZ 751
(kizaacuteroacutelag a koumlzszektor)
9 13 nincs megadva 55 32
A szegeacutenyseacuteg vagy taacutersadalmi kirekesztettseacuteg aacuteltal
veszeacutelyeztetett emberek araacutenyaacutenak 2008-as szinten (a teljes neacutepesseacuteg 153-a)
tartaacutesa eacutes annak 30 ezer fővel toumlrteacutenő csoumlkkenteacuteseacutere iraacutenyuloacute
erőfesziacuteteacutesek
dE 77 3 ndash14 18 3830 lt10 42330 (hosszabb ideje munka
neacutelkuumll levő)
dK 80 3 ndash20 30 083 lt10 legalaacutebb 4022 000
(alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesok)
EE 76 3 11 25 071 95 40
A (szociaacutelis juttataacutesok utaacuteni) szegeacutenyseacutegi araacuteny 15-ra
csoumlkkenteacutese (a 2010 eacutevi 175-roacutel)
EL 70 feluumllvizsgaacutelandoacute ndash4 18 270 97 32 450 000
ES 74 3 ndash10 20 2520 15 44 1 400 000ndash1 500 000
FI 78 4 ndash16 38 421 8
42 (szűken vett
nemzeti meghataacuterozaacutes
szerint)
150 000
FR 75 3 ndash14 23 3400 95 50
A 2007 eacutes 2012 koumlzoumltti időszakban a szegeacutenyseacutegi
kuumlszoumlb alatt eacutelők araacutenyaacutenak egyharmaddal vagy 1600000
fővel toumlrteacutenő csoumlkkenteacutese
HU 75 18 10 1465 2096 10 303 450 000
IE 69ndash71megkoumlzeliacutetőleg
2 (a GNP 25-a)
ndash20 16 275 8 60 2016-ig 186 000 fő
IT 67ndash69 153 ndash13 17 2790 15ndash16 26ndash27 2 200 000
folytatoacutedik
nyilas Mihaacutely Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja 201
Unioacutestagaacutellami ceacutelkitűzeacutesek
Foglalkoztataacutesi raacuteta ()
K+F a GDP -aacuteban
Szeacuten-dioxid-kibocsaacutetaacutes-csoumlkkenteacutesi
ceacutelkitűzeacutesek ()2
Meguacutejuloacute energia ()
Energia hateacutekonysaacuteg ndash az energiafogyasztaacutes
csoumlkkenteacutese (millioacute tonna)
Korai iskolaelhagyaacutes
()
Felsőoktataacutes ()
A szegeacutenyseacuteg vagy taacutersadalmi kirekesztettseacuteg
aacuteltal veszeacutelyeztetett emberek araacutenyaacutenak csoumlkkenteacutese (fő)
LT 728 19 15 23 114 lt9 40 170 000
LU 73 23ndash26 ndash20 11 020 lt10 40 Nincs ceacuteleacuterteacutek
LV 73 15 17 40 067 134 34ndash36 121 000
MT 629 067 5 10 024 29 33 6560
NL 80 25 ndash16 14 nincs megadva lt8
gt40 45
vaacuterhatoacutean 2020-ban
100 000
PL 71 17 14 1548 1400 45 45 1 500 000
PT 75 27ndash33 1 31 600 10 40 200 000
RO 70 2 19 24 1000 113 267 580 000
SE Joacuteval 80 felett 4 ndash17 49 1280 lt10 40ndash45
2020-ig a (a nappali tagozatos diaacutekok kiveacuteteleacutevel) a
munkaerőpiactoacutel taacutevol maradoacute vagy hosszabb ideje
munka neacutelkuumll levő tartoacutesan betegaacutellomaacutenyban levő nők eacutes feacuterfiak araacutenyaacutenak 14 alaacute
csoumlkkenteacutese
SI 75 3 4 25 nincs megadva 5 40 40 000
SK 72 1 13 14 165 6 40 170 000
UK nem szerepel ceacuteleacuterteacutek
nem szerepel ceacuteleacuterteacutek
ndash16 15 nincs megadvanem szerepel
ceacuteleacuterteacuteknem szerepel
ceacuteleacuterteacutek
A 2010 eacutevi gyermekszegeacutenyseacutegről szoacuteloacute toumlrveacuteny meglevő ceacutelszaacutemai
1 Amint a tagaacutellamok 2011 aacuteprilisaacuteban a nemzeti reformprogramjaikban meghataacuteroztaacutek2 A 2009406EK hataacuterozatban (vaacutellalaacuteselosztaacutesi hataacuterozat) meghataacuterozott nemzeti kibocsaacutetaacutescsoumlkkenteacutesi ceacuteleacuterteacutekek a kibocsaacutetaacutes-ke-
reskedelmi rendszer aacuteltal nem lefedett kibocsaacutetaacutesra vonatkoznak A kibocsaacutetaacutes-kereskedelmi rendszer alaacute tartozoacute kibocsaacutetaacutest 21-kal fogjaacutek csoumlkkenteni a 2005-oumls szinthez keacutepest A megfelelő teljes kibocsaacutetaacutes 20-kal csoumlkken majd az 1990-es szinthez keacutepest
3 A nemzeti ceacuteleacuterteacutekeken feluumll 4 Mtep millioacute tonna kőolaj-egyeneacuterteacutek
Forraacutes Az Euroacutepa 2020 strateacutegia ceacutelkitűzeacutesei httpeceuropaeueurope2020pdftargets_hupdf
202 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mi vezetett a szociaacutelpolitika eacutes foglalkoztataacutespolitika szerepeacutenek feleacuterteacutekelődeacuteseacutehez az 1990-es eacutevekben1 Melyek voltak a lisszaboni strateacutegia fő ceacutelkitűzeacutesei2 Milyen szerepet jaacutetszott a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer a strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteban3 Milyen fontosabb eredmeacutenyekre jutott a lisszaboni strateacutegia 2005-oumls feacutelidei eacuterteacutekeleacutese4 Melyek az Euroacutepa 2020 strateacutegia szaacutemszerűsiacutetett kiemelt ceacuteljai5 Milyen vaacutellalaacutesokkal vesz reacuteszt Magyarorszaacuteg az Euroacutepa 2020 strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteban6
irodalom
Euroacutepai Bizottsaacuteg (2010) Euroacutepa 2020 Az intelligens fenntarthatoacute eacutes inkluziacutev noumlvekedeacutes strateacutegiaacuteja Bruumlsszel 2010maacutercius 3 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20102020FInHuPdF
European Commission (2004) Report of the High-Level Group on the future of social policy in an enlarged European Union European Communities 2004 May httpwwwlexunictiteurolabordocumentazioneal-tridocreportpdf
Foacuteti Klaacutera (2010) Foglalkoztataacutes- eacutes szociaacutelpolitika In Kengyel Aacutekos (szerk) Az Euroacutepai Unioacute koumlzoumls politikaacutei Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 385ndash415
Gaacutecs Jaacutenos (2005) A lisszaboni folyamat ndash egy hosszuacute taacutevuacute strateacutegia rejteacutelyei elmeacuteleti probleacutemaacutei eacutes gyakor-lati neheacutezseacutegei Koumlzgazdasaacutegi Szemle LII (maacutercius) 205ndash230
Horvaacuteth Zoltaacuten (2011) Keacutezikoumlnyv az Euroacutepai Unioacuteroacutel nyolcadik aacutetdolgozott bőviacutetetett kiadaacutes HVGndashORAC Budapest
Magyarorszaacuteg Nemzeti Reform Programja (2011) A Szeacutell Kaacutelmaacuten Terv Alapjaacuten 2011 aacuteprilis 2 A Magyar Koumlz-taacutersasaacuteg Kormaacutenya httpwwwkormanyhudownload0c330000nemzeti20Reform20Programpdf
Presidency Conclusions (2000) Lisbon European Council 23 and 24 March httpwwwbologna-berlin2003depdfPRESIdEnCy_COnCLuSIOnS_Lissabonpdf
Scharpf F W (2002) The European Social Model Coping with the Challanges of diversity MPIfG Working Paper 028 July 2002
203
A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumllete32
Juhaacutesz Gaacutebor
Az Eu keleti bőviacuteteacuteseacutenek kriteacuteriumrendszereacutet az 1993-as Koppenhaacutegai Csuacutecstalaacutelkozoacute hataacuterozta meg A zaacuteroacutedokumentum szerint a csatlakozaacutes felteacutetele az hogy a felveacuteteleacutet keacuterő orszaacuteg szilaacuterd demokratikus in-teacutezmeacutenyekkel eacutes versenykeacutepes piacgazdasaacuteggal rendelkezzen valamint jogrendszereacutet igaziacutetsa az unioacutes jog előiacuteraacutesaihoz eacutes az bdquoacquis communautairerdquo-hez1 Mivel a szociaacutelis acquis terjedelme meglehetősen szereacuteny a szociaacutelis keacuterdeacutesek mindmaacuteig maacutesodlagos szerepet jaacutetszanak a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesokon Ez annak el-leneacutere iacutegy van hogy a jelenleg folyamatban leacutevő taacutergyalaacutesokon (tehaacutet Horvaacutetorszaacuteg Szerbia Toumlroumlkorszaacuteg eseteacuteben) maacuter a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutevel iraacutenyiacutetott teruumlleteken eleacutert eredmeacutenyeket is eacuterteacutekelik2
A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumlleteacutet itt keacutet metszetben vizsgaacuteljuk Egyfelől azt elemezzuumlk hogy az unioacutes acquis aacutetveacutetele mikeacuteppen befolyaacutesolja (befolyaacutesolta) a csatlakozni kiacutevaacutenoacute orszaacutegok szociaacutelpolitikaacutejaacutet maacutesfelől azt vizsgaacuteljuk hogy az Eu keleti bőviacuteteacutese milyen hataacutesokat gyakorol(ha)t a koumlzoumlsseacuteg szociaacutelis dimenzioacutejaacutenak fejlődeacuteseacutere
A bőviacuteteacutesi folyamat hataacutesa a csatlakozoacute 321 kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok szociaacutelpolitikaacutejaacutera
A Ferge eacutes Juhaacutesz (2004) aacuteltal kidolgozott moacutedszertan alapjaacuten a bőviacuteteacutesi folyamatnak a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok eacutes kuumlloumlnoumlsen Magyarorszaacuteg szociaacutelpolitikaacutejaacutera gyakorolt hataacutesaacutet haacuterom dimenzioacuteban vizsgaacuteljuk El-sőkeacutent a proceduraacutelis hataacutesokat tanulmaacutenyozzuk ezt koumlveti annak vizsgaacutelata hogy az acquis aacutetveacutetele milyen inteacutezmeacutenyi vaacuteltozaacutesokat eredmeacutenyezett veacuteguumll azt proacutebaacuteljuk felderiacuteteni hogy mindez milyen eacuterdemi hataacutesok-kal jaacutert A csatlakozaacutesi folyamat szociaacutelpolitikaacutera gyakorolt hataacutesa tekinteteacuteben az alaacutebbi teacutenyezők bizonyult meghataacuterozoacutenak A koppenhaacutegai kriteacuteriumok csak az unioacutes joganyag eacutes joggyakorlat aacutetveacuteteleacutet iacutertaacutek elő nem pedig azt hogy a csatlakozni kiacutevaacutenoacute orszaacutegok a nyugat-euroacutepai orszaacutegokban talaacutelhatoacute mintaacutekhoz igaziacutetsaacutek szociaacutelis ellaacutetoacuterendszeruumlket Mivel a szociaacutelis dimenzioacute a mai napig a koumlzoumlsseacuteg legfejletlenebb szakpolitikai teruumlletei koumlzeacute tartozik s az unioacute az ezredforduloacuteig nem s azoacuteta is csak embrionaacutelis aacutellapotban leacutevő szociaacutel-politikai viacutezioacuteval rendelkezett az aacuteltala a szociaacutelis teruumlleten előiacutert joacutereacuteszt formai koumlvetelmeacutenyeket a csatlakozoacute orszaacutegok aneacutelkuumll tudtaacutek viszonylag koumlnnyen teljesiacuteteni hogy szociaacutelpolitikai rezsimjuumlk teacutenylegesen koumlzeledett
1 unioacutes viacutevmaacutenyok vagyis a koumlzoumlsseacuteg teljes hataacutelyos joganyaga beleeacutertve mind az elsődleges eacutes maacutesodlagos jog-alkotaacutes eredmeacutenyeit a Biacuteroacutesaacuteg doumlnteacuteseit eacutes gyakorlataacutet valamint az Eu-nak a nemzetkoumlzi szervezetekkel illetve harmadik orszaacutegokkal koumltoumltt egyezmeacutenyeit
2 Laacutesd pl Croatia 2011hellip httpeceuropaeuenlargementpdfkey_documents2011packagehr_rapport_2011_enpdf
204 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
volna a nyugat-euroacutepai orszaacutegokban kialakult bdquoeuroacutepai szociaacutelis modellhezrdquo A jogfejlesztő hataacutesok eacuterteacuteke-leacutesekor figyelembe kell venni azt is hogy a tagaacutellami staacutetuszra toumlrekvő aacutellamok a volt szocialista orszaacutegok koumlzuumll keruumlltek ki amelyek muacuteltjuk oumlroumlkseacutegekeacutent relatiacuteve fejlett szociaacutelis inteacutezmeacutenyrendszerrel rendelkeztek iacutegy az inkaacutebb nyomokban leacutevő unioacutes koumlvetelmeacutenyeket nagyobbreacuteszt maacuter csatlakozaacutesi keacuterelmuumlk benyuacutejtaacutesa-kor teljesiacutetetteacutek Tovaacutebbi fontos mozzanatot jelentett hogy a Bizottsaacuteg az előrehaladaacutesi jelenteacutesek3 soraacuten alig szentel(t) figyelmet a csatlakozaacutesra vaacuteroacute orszaacutegok szociaacutelpolitikai inteacutezkedeacuteseinek eacutes szociaacutelis jogalko-taacutesaacutenak eacuteszreveacuteteleivel azt tette eacutes teszi egyeacutertelműveacute hogy a szociaacutelis keacuterdeacutesekben valoacute egyuumlttműkoumldeacutes a csatlakozaacutesnak inkaacutebb formai mintsem leacutenyegi felteacutetele
A bőviacuteteacutesi folyamat proceduraacutelis hataacutesaiAz ezredforduloacutera ndash reacuteszben a demokratikus deficit tompiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel ndash inteacutezmeacutenyesiacutetetteacutek a szociaacutelis eacutes a civil partnerek reacuteszveacuteteleacutet az unioacutes doumlnteacuteshozatali folyamatokban Ahhoz hogy ez a folyamat eacuterveacutenyesen eacutes eredmeacutenyesen műkoumldni tudjon tagaacutellami szinten is szuumlkseacuteg volt a szociaacutelis eacutes civil paacuterbeszeacuted inteacutezmeacute-nyesiacuteteacuteseacutere amit Bruumlsszel a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok kezdeteacutetől taacutemogatott a tagjeloumllt orszaacutegokban Ennek eacuterdekeacuteben folyamatos nyomaacutest gyakorol ezen orszaacutegok kormaacutenyaira hogy a szociaacutelis partnereket vonjaacutek be a csatlakozaacutesi folyamatba Gesztuseacuterteacutekű kezdemeacutenyezeacuteskeacutent a szociaacutelis partnerek keacutepviselői meghiacutevottkeacutent maacuter a csatlakozaacutest megelőzően is reacuteszt vehettekvehetnek az euroacutepai szociaacutelis paacuterbeszeacutedben A csatlakozoacute orszaacutegok jelentős peacutenzbeli taacutemogataacutest kapnak a szociaacutelis eacutes civil paacuterbeszeacuted fejleszteacuteseacutere egyes orszaacutegok eseteacuteben Bruumlsszel meacuteg a csatlakozaacutest koumlvetően is taacutemogatta anyagilag a szociaacutelis paacuterbeszeacuted nemzeti foacuteru-mainak megerősiacuteteacuteseacutet (Magyarorszaacutegon peacuteldaacuteul az aacutegazati szintű paacuterbeszeacuted inteacutezmeacutenyesiacuteteacuteseacutet) A 2004 eacutevi bőviacuteteacutes előkeacutesziacuteteacutesekor azonban az eacuteves előrehaladaacutesi jelenteacutesek inkaacutebb a szociaacutelis paacuterbeszeacuted inteacutezmeacutenye-inek jogi megalapozottsaacutegaacuteval eacutes nem annak minőseacutegeacutevel (a taacutergyaloacute felek reprezentativitaacutesaacuteval a taacutergyaloacute felek politikai doumlnteacutesek befolyaacutesolaacutesaacutera valoacute keacutepesseacutegeacutevel stb) foglalkoztak noha a tapasztalatok feacutenyeacuteben a jelenleg csatlakozaacutesra vaacuteroacute orszaacutegok eseteacuteben a Bizottsaacuteg maacuter a tartalmi keacuterdeacuteseket illetően is megfogal-mazza veacutelemeacutenyeacutet ezt tovaacutebbra is nagyon oacutevatosan teszi (A 2011 eacutevi horvaacutet előrehaladaacutesi jelenteacutes peacuteldaacuteul jelzi hogy a Bizottsaacuteg szerint a szociaacutelis partnerek kapacitaacutesainak eacutes a szociaacutelis paacuterbeszeacuted doumlnteacuteshozatali folyamatokban jaacutetszott szerepeacutenek tovaacutebbi erősiacuteteacutese lenne szuumlkseacuteges s erre a keacutesőbbiekben figyelmet kell szentelni Enneacutel erősebb kritikaacutet azonban a dokumentum nem fogalmaz meg4)
A bőviacuteteacutesi folyamat inteacutezmeacutenyi struktuacuteraacutera gyakorolt hataacutesaA volt aacutellamszocialista orszaacutegok meglehetősen fejlett szociaacutelis inteacutezmeacutenyrendszerrel vaacutegtak neki az aacutetalaku-laacutesi folyamatnak az aacutellamszocialista muacuteltban nem leacutetező uacutej jelenseacutegekre (pl munkaneacutelkuumlliseacuteg szegeacutenyseacuteg terjedeacutese) pedig maacuter a csatlakozaacutesi folyamat megkezdeacutese előtt reagaacutelniuk kellett iacutegy az ezeket a probleacutemaacutekat
3 Az eacutevenkeacutenti előrehaladaacutesi jelenteacutesek ceacutelja annak vizsgaacutelata a unioacutes szervek reacuteszeacuteről hogy az adott orszaacuteg milyen eredmeacutenyeket eacutert el a csatlakozaacutesi felteacutetelek teljesiacuteteacuteseacuteben
4 Croatia 2011hellip httpeceuropaeuenlargementpdfkey_documents2011packagehr_rapport_2011_enpdf
Juhaacutesz Gaacutebor A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumllete 205
kezelő inteacutezmeacutenyeiket maacuter a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok megkezdeacutese előtt leacutetrehoztaacutek Mintaacutekat viszont termeacute-szetesen kerestek ezeknek az uacutej inteacutezmeacutenyrendszereknek a kieacutepiacuteteacuteseacutehez iacutegy viszonylag koraacuten az 1990-es eacutevek elejeacuten elkezdődoumltt egy a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutehez neacutemileg hasonloacute tanulaacutesi folyamat amikor a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok peacuteldaacuteul a munkaneacutelkuumlliseacuteg kezeleacutese tekinteteacuteben spontaacuten moacutedon nyugat-eu-roacutepai mintaacutekat kezdtek alkalmazni (Magyar vonatkozaacutesban nemcsak a foglalkoztataacutesi inteacutezmeacutenyrendszer ki-eacutepiacuteteacutese hanem peacuteldaacuteul a korhataacuter előtti nyugdiacutejba vonulaacutes lehetőseacutegeacutenek ndash neacutemet mintaacutera toumlrteacutenő ndash intenziacutev alkalmazaacutesa is itt emliacutethető) A folyamat persze alapvető elemeiben kuumlloumlnboumlzoumltt attoacutel amit az ezredforduloacuten a koumlzoumlsseacuteg a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszerekeacutent inteacutezmeacutenyesiacutetett hiszen a tanulaacutesi folyamat nem iraacutenyiacutetott moacutedon zajlott mindegyik kelet-koumlzeacutep-euroacutepai keacutesőbbi tagjeloumllt a hagyomaacutenyainak megfelelő orszaacutegtoacutel (ha-zaacutenk eseteacuteben jellemzően neacutemetorszaacutegtoacutel) bdquotanultrdquo vett aacutet inteacutezmeacutenyi megoldaacutesokat Ennek koumlszoumlnhetően a tanulaacutesi folyamat egyoldaluacute maradt eacutes nem vaacutelt bdquokoumlzoumlsseacuterdquo
A csatlakozaacutesi folyamat aacuteltal oumlsztoumlnzoumltt inteacutezmeacutenyi vaacuteltozaacutesoknak alapvetően keacutet teruumllete van Az egyik a Strukturaacutelis Alapok fogadaacutesaacutenak inteacutezmeacutenyrendszere amit koraacutebbi előzmeacutenyek hiacutejaacuten eacutertelemszerűen a nullaacute-roacutel kellett kieacutepiacuteteni a bőviacuteteacutesig Mivel ez mindegyik tagjeloumllt orszaacutegnak elemi eacuterdeke volt az iraacutenyiacutetoacute eacutes kifizető hatoacutesaacutegok a monitoring eacutes menedzsment bizottsaacutegok eacutes koumlzreműkoumldő szervezetek rendszere a csatlakozaacute-sig mindenuumltt kieacutepuumllt ndash komoly adminisztratiacutev kapacitaacutesokkal
A maacutesik teruumllet ahol jelentős inteacutezmeacutenyi vaacuteltozaacutesokra volt szuumlkseacuteg szerte a reacutegioacuteban az egyenlő baacutenaacutes-moacuted teruumllete Az aacutellamszocialista orszaacutegok az egyenlőseacuteg deklaraacutelaacutesa mellett a foglalkoztataacutes eacutes a szociaacutelis veacutedelem teruumlleteacuten egyaraacutent toumlrekedtek is annak megvaloacutesiacutetaacutesaacutera amire a koumlzponti gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutes rend-szere megfelelő alapot biztosiacutetott Ennek oumlsszeomlaacutesaacuteval azonban eltűnt a koumlzponti beacuterpolitika formaacutejaacuteban megleacutevő koraacutebbi biztosiacuteteacutekrendszer Ehhez jaacuterult hogy az aacutetalakulaacutes időszakaacuteban a koraacutebban szőnyeg alaacute soumlpoumlrt keacuterdeacutesek koumlzuumll hangsuacutelyosan meruumllt fel a kuumlloumlnboumlző (nemzeti etnikai vallaacutesi szexuaacutelis vagy szexuaacutelis iraacutenyultsaacuteguacute) kisebbseacutegek megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek illetve egyenlő baacutenaacutesmoacutedra valoacute igeacutenyeacutenek probleacutemaacuteja Mivel a koumlzoumlsseacutegnek a feacuterfiak eacutes nők egyenlő baacutenaacutesmoacutedja teruumlleteacuten komoly jogalkotaacutesi eacutes joggyakorlati ha-gyomaacutenyai voltak az egyenlő baacutenaacutesmoacuted keacuterdeacutese a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok alatt veacutegig az előrehaladaacutesi jelenteacutesek teacutemaacutejaacutet keacutepezte Aacutetuumltő hataacutest a 2000-ben hozott iraacutenyelvek5 gyakoroltak mivel azok a szankcioacutek hataacutesossaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben koumltelezőveacute tetteacutek hogy ezekben az uumlgyekben fuumlggetlen szakosodott inteacutezmeacutenyek jaacuterjanak el melyeknek hataacuteskoumlruumlkbe tartozik hogy segiacutetseacuteget tudjanak nyuacutejtani a megkuumlloumlnboumlz-teteacutes miatti panaszok eacuterveacutenyesiacuteteacutese soraacuten fuumlggetlen vizsgaacutelatokat folytathassanak le a megkuumlloumlnboumlzteteacutes taacutergyaacuteban fuumlggetlen jelenteacuteseket adhassanak ki eacutes javaslatot tehessenek baacutermely a megkuumlloumlnboumlzteteacutessel oumlsszefuumlggő keacuterdeacutes tekinteteacuteben Ez toumlbb orszaacutegban vezetett aacuteltalaacutenos antidiszkriminaacutecioacutes jogszabaacutelyok elfo-gadaacutesaacutehoz eacutes a diszkriminaacutecioacutes uumlgyekkel foglalkozoacute hatoacutesaacutegok leacutetrehozaacutesaacutehoz Magyarorszaacutegon a toumlrveacuteny
5 200043EK iraacutenyelv eacutes 200078EK iraacutenyelv httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=CELEX32000L0043huHTML eacutes httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=CELEX32000L0078huHTML
206 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
eacuteletbeleacutepteteacutese eacutes a hatoacutesaacuteg leacutetrehozaacutesa 2003 veacutegeacuten toumlrteacutent meg de peacuteldaacuteul Csehorszaacutegban csak joacuteval a csatlakozaacutes utaacuten 2009-ben
A bőviacuteteacutesi folyamatnak a szociaacutelpolitika eacuterdemi reacuteszeacutere gyakorolt hataacutesai Amint azt E-jegyzetuumlnkben toumlbbszoumlr is hangsuacutelyoztuk a szociaacutelis politikaacutek veleje az uacutejraelosztaacutesi keacuterdeacutesek taacutergyalaacutesa legalaacutebb az ezredforduloacuteig nem keacutepezte az unioacutes szociaacutelis dimenzioacute reacuteszeacutet A nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer bevezeteacutese csak reacuteszben vaacuteltoztatott ezen a helyzeten mivel kiterjesztette ugyan az egyuumlttműkouml-deacutest olyan teruumlletekre is amelyeken uacutejraelosztaacutesi hataacutesuacute doumlnteacutesek szuumlletnek (pl nyugdiacutejak egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem) de az unioacutes szempontok eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez olyan puha felhatalmazaacutesokat adott amelyek garantaacuteljaacutek azt hogy a tagaacutellamok neacutelkuumll ne lehessen eacuterde-mi doumlnteacuteseket hozni A nyitott koordinaacutecioacutes folyamat ndash a foglalkoztataacutespolitika kiveacuteteleacutevel ndash raacuteadaacutesul csak a csatlakozaacutest koumlzvetlenuumll megelőzően vette kezdeteacutet iacutegy a bőviacuteteacutesre valoacute felkeacuteszuumlleacutes soraacuten nem fejthette ki a hataacutesaacutet 2004-től azonban a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok is reacuteszesei ennek a folyamatnak iacutegy a szociaacutel-politikaacutejukra gyakorolt hataacutesok is eacuterteacutekelhetőek amit elsősorban Magyarorszaacuteg peacuteldaacutejaacuten ismertetuumlnk
A nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutevel az unioacute az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamokat fejlettseacuteguumlktől fuumlggetlenuumll koumlzoumlsen suacutejtoacute komplex probleacutemaacutekra keresi a vaacutelaszokat Ezek koumlzeacute tartozik a nyugdiacutejak eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes tovaacutebbaacute az idősgondozaacutes megfelelő szintjeacutenek eacutes peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa valamint a taacuter-sadalmi kirekesztődeacutes folyamatainak megaacutelliacutetaacutesa A folyamatban valoacute reacuteszveacutetel inkaacutebb oumlnkeacutentes mintsem koumltelező hiszen a nem megfelelő teljesiacuteteacutesnek nincsenek szankcioacutei (Taller 2005 6) Megalkotoacutei eacuteppen az egyuumlttműkoumldeacutes laza bizonyos eacutertelemben oumlnkeacutentes jellegeacutetől vaacutertaacutek sikereacutet vagyis azt hogy iacutegy a koraacutebban tabuteacutemaacutenak szaacutemiacutetoacute keacuterdeacutesekben is egyuumltt lehet műkoumldni A tagaacutellamoknak a koumlzoumls strateacutegia melletti elkoumlte-leződeacutese azonban meglehetősen esetleges sőt bizonyos orszaacutegok tekinteteacuteben kifejezetten gyenge (Juhaacutesz Taller 2005) Az iraacutenyvonalak elnagyoltsaacutega eacutes a probleacutemaacutek aacuteltalaacutenos termeacuteszete miatt neheacutez vaacutelaszolni arra a keacuterdeacutesre hogy a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer mennyiben befolyaacutesolja egy nemzetaacutellam szociaacutelpolitikai inteacutezkedeacuteseit hiszen azokat kuumllső befolyaacutes neacutelkuumll magaacutetoacutel is meghozhatja6
Az egyes teruumlleteken kialakiacutetott unioacutes strateacutegia viszont hivatkozaacutesi alapkeacutent szolgaacutelhat eacutes iacutegy a doumlnteacuteseacutert viselt felelősseacuteg szeacutetteriacuteteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet kiacutenaacutelja a tagaacutellamoknak a keacutenyes politikai doumlnteacutesek meghoza-talakor (Peacuteldaacuteul a nyugdiacutejak hosszabb taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutet biztosiacutetoacute roumlvid taacutevon azonban neacutepszerűtlen inteacutezkedeacutesnek az bdquoEu-s elvaacuteraacutesokrardquo hivatkozoacute indoklaacutesa a doumlnteacuteseacutert viselt felelősseacuteg suacutelyaacutet reacuteszben az unioacutera haacuteriacutetja)
A nyitott koordinaacutecioacute a szociaacutelis teruumlleten a taacutersadalmi befogadaacutesi strateacutegia meghirdeteacuteseacutevel vette kezdeteacutet 2001-ben Magyarorszaacuteg a toumlbbi kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacuteggal egyuumltt a csatlakozaacutest koumlvetően szinte azon-nal bekapcsoloacutedott a nyitott koordinaacutecioacuteba Az uacutejfajta eredmeacutenyorientaacutelt kormaacutenyzaacutesi moacutedhoz valoacute igazodaacutes
6 A nemzeti akcioacutetervek raacuteadaacutesul egyszeri politikai szavazatvaacutesaacuterlaacutesi inteacutezkedeacuteseket is tudatos strateacutegiai inteacutezkedeacutesnek tuumlntethetnek fel amire a hazai gyakorlatban is szaacutemos peacutelda akadt (pl a toumlmegkoumlzlekedeacutesi szolgaacuteltataacutesok ingyenes biztosiacutetaacutesa a 65 eacuteven feluumlliek reacuteszeacutere az első taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesi akcioacutetervben (Juhaacutesz Taller 2005 37)
Juhaacutesz Gaacutebor A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumllete 207
keacutenyszere miatt ennek a bekapcsoloacutedaacutesnak szinte azonnali hataacutesai voltak a kormaacutenyzati inteacutezkedeacutesek előkeacute-sziacuteteacuteseacuteben A taacutersadalmi befogadaacutesi teruumlleten művelt nyitott koordinaacutecioacutehoz kapcsolt uacuten laekeni indikaacutetorok ugyanis olyan statisztikai adatok koumlzleacuteseacutet kiacutevaacutentaacutek meg a magyar kormaacutenytoacutel amelyekről koraacutebban nem vagy csak reacuteszlegesen folyt adatgyűjteacutes Uacutej szemleacuteletet honosiacutetott meg az is hogy a nemzeti akcioacuteterv keacutesziacuteteacutesekor nem csupaacuten az ellaacutetaacutesokban reacuteszesuumllők hanem az azokboacutel kiszoruloacutek szaacutemaacuteroacutel eacutes a kiacutevuumll rekedeacutes okairoacutel is informaacutecioacutet kellett adni E kiacutevaacutenalmak egyuumlttes hataacutesaacutenak tulajdoniacutethatoacute a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok hiaacutenyossaacute-gainak eacutes okainak moacutedszeres felteacuterkeacutepezeacutese a megszuumlnteteacutesuumlkre iraacutenyuloacute diskurzus megkezdeacutese aminek koumlzvetett hataacutesakeacutent a szociaacutelis toumlrveacuteny szaacutemos a szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesről rendelkező szabaacute-lyaacutet moacutedosiacutetottaacutek az azoacuteta eltelt időben Hasonloacutekeacutepp igazodott a magyar nyugdiacutejszabaacutelyozaacutes a korhataacuter előtti nyugdiacutejak radikaacutelis visszanyeseacuteseacutevel az unioacutes strateacutegiaacutenak ahhoz a kezdemeacutenyezeacuteseacutehez ami a nyugdiacutejba vonulaacutes teacutenyleges koraacutenak emeleacuteseacutere iraacutenyult
Mindazonaacuteltal hangsuacutelyozni kell hogy a nyitott koordinaacutecioacute tanulaacutesi folyamatkeacutent inkaacutebb koumlzvetve a prob-leacutemaacutek foacutekuszba helyezeacuteseacutevel eacutes az azokroacutel valoacute koumlzoumls gondolkodaacutes előmozdiacutetaacutesaacuteval jellemzően koumlzvetett hataacutest tud csak gyakorolni a tagaacutellamok szociaacutelpolitikaacutejaacutera
A keleti bőviacuteteacutes hataacutesa az Eu szociaacutelpolitikaacutejaacutera322
Az unioacutes szociaacutelpolitikaacuteval foglalkozoacute irodalomban keacutet aggaacutely fogalmazoacutedott meg a keleti bőviacuteteacutessel kapcsolat-ban Mint a szegeacutenyebb orszaacutegokkal valoacute koraacutebbi bőviacuteteacutesekneacutel most is felmeruumllt a szociaacutelis doumlmping veszeacutelye eacutes az ellene valoacute veacutedekezeacutes szuumlkseacutegesseacutege (Kvist 2005) Ezt a csatlakozaacutesi szerződeacutesekkel inteacutezmeacutenyi szin-ten rendezteacutek a keletndashnyugati vaacutendorlaacutes tekinteteacuteben alkalmazott heacuteteacuteves aacutetmeneti időszak alkalmazaacutesaacuteval azt felteacutetelezve hogy az Euroacutepa keacutet fele koumlzt taacutetongoacute joacuteleacuteti szakadeacutek a csatlakozaacutessal egyuumltt jaacuteroacute gazdasaacutegi fellenduumlleacutes hataacutesaacutera csoumlkkenni fog illetve a Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban beinduloacute gazdasaacutegi noumlvekedeacutes hataacutesaacutera csoumlkkeni fog a teacuterseacutegben eacutelők migraacutecioacutes potenciaacutelja Az aggodalmak maacutesik forraacutesa az volt hogy a fejletlenebb kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok csatlakozaacutesa alaacuteaacutessa az amuacutegy is komoly kihiacutevaacutesok előtt aacutelloacute euroacutepai szociaacutelis modellt eacutes iacutegy hozzaacutejaacuterulhat annak jelentős torzulaacutesaacutehoz A szociaacutelis doumlmping veszeacutelyeacutehez keacutepest ez utoacutebbi joacuteval megalapozottabbnak tűnik eacutes kezeleacutese is sokkal nehezebbnek iacutegeacuterkezik mert a politikai eacutes a jogi kultuacute-raacuteban mutatkozoacute egyszeri inteacutezkedeacutesekkel aligha orvosolhatoacute kuumlloumlnbseacutegekben gyoumlkeredzik
Az euroacutepai szociaacutelis modellt is kikezdő egyik probleacutemaacutet a szociaacutelis eacutes civil paacuterbeszeacuted fejletlenseacutege jelenti a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai aacutellamokban Ez reacuteszben a diktatoacuterikus hagyomaacutenyok koumlvetkezmeacutenye mivel a reacutegi szak-szervezetek a dolgozoacutek eacuterdekeinek veacutedelme helyett a paacutertutasiacutetaacutesok megvaloacutesiacutetaacutesaacutet tekintetteacutek feladatuknak a rendszervaacuteltaacutest koumlvetően hiteluumlket vesztetteacutek az uacutejak pedig nehezen vertek gyoumlkeret Emiatt a szervezett dolgozoacutek araacutenya meglehetősen alacsony egeacutesz iparaacutegak leacuteteznek ahol megszűnt vagy leacutetre sem joumltt a szo-ciaacutelis paacuterbeszeacuted A munkaadoacutek szervezeteinek reprezentativitaacutesa is keacuterdeacuteses a kisvaacutellalkozaacutesoknak kapaci-taacutesuk a reacutegioacuteban megtelepedett multiknak indiacutettataacutesuk nincs az abban valoacute reacuteszveacutetelre Iacutegy noha ndash nem kis reacuteszben eacuteppen bruumlsszeli nyomaacutesra ndash az orszaacutegos szintű paacuterbeszeacuted inteacutezmeacutenyei kieacutepuumlltek eacutes megszilaacuterdultak
208 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
az orszaacutegos szintű eacuterdekegyezteteacutes biztos haacutetorszaacuteg neacutelkuumll zajlik toumlbb uacutej tagaacutellamban Ez az unioacutes szociaacutelis paacuterbeszeacuted egeacutesz struktuacuteraacutejaacutet gyengiacuteti hiszen a szociaacutelis partnerek euroacutepai szintű szervezetei koumlzti paacuterbeszeacuted a nemzetaacutellamokban lezajlott szerves fejlődeacutes betetőzeacutesekeacutent inteacutezmeacutenyesuumllt Ahhoz hogy a szociaacutelis part-nerek euroacutepai szervezetei eacuterdemben reacuteszt vehessenek az unioacutes doumlnteacuteshozatali folyamatokban folyamatos kapcsolatra eacutes visszajelzeacutesre van szuumlkseacuteguumlk tagszervezeteik reacuteszeacuteről eacutes az euroacutepai szintű megaacutellapodaacutesok megkoumlteacutesekor biztosnak kell lenniuumlk abban hogy aacutegazati vagy helyi szinten teacutenylegesen eacuterveacutenyt tudnak szerezni a megaacutellapodaacutesokban foglaltaknak Az ezeken a szinteken zajloacute paacuterbeszeacuted hiaacutenyaacuteban ez aligha biztosiacutethatoacute
A probleacutemaacutek maacutesik forraacutesaacutet a jogkikeruumlleacutes koraacutebban csak a mediterraacuten oumlvezet orszaacutegaira jellemző elter-jedtseacutege keacutepezi Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban ami a bőviacuteteacutes nyomaacuten egyre nagyobb foumlldrajzi teruumlleten relativizaacutelja az unioacutes szociaacutelis jog eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet Aacuteltalaacutenosnak tűnő jelenseacuteg hogy a jogi szabaacutelyozaacutes igazodik a nem-zetkoumlzi sztenderdekhez aacutem a jogalkalmazaacutesi gyakorlat nyomokban sem emleacutekeztet arra Ennek szaacutemta-lan formaacutejaacuteval talaacutelkozni a munkajogi rendelkezeacutesek teruumlleteacuten Aacuteltalaacutenos gyakorlat a munkajogi veacutedelem megkeruumlleacutese a dolgozoacutek oumlnfoglalkoztataacutesba valoacute keacutenyszeriacuteteacuteseacutevel a munkajogi normaacutek semmibeveacutetele (pl a munka- vagy pihenőidő vonatkozaacutesaacuteban) a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg veacutedelmeacutet szolgaacuteloacute előiacuteraacutesok figyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa stb
Az ezredforduloacuten az oumlnfoglalkoztatoacutek araacutenya a csatlakozaacutesra vaacuteroacute orszaacutegokban neacutemileg meghaladta az effeacutele hagyomaacutenyokkal inkaacutebb rendelkező nyugat-euroacutepai orszaacutegokeacutet eacutes gyanuacutesan magasnak tűnt Romaacutenia eacutes Lengyelorszaacuteg eseteacuteben ahol az oumlsszes foglalkoztatott koumlzel egynegyede aacutellt sajaacutet maga alkalmazaacutesban (Vaughan Whitehead 2003 70) ugyanekkor a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai munkavaacutellaloacutek aacutetlagosan 66 oacuteraacuteval (va-gyis koumlzel egy munkanappal) toumlbbet dolgoztak hetente mint nyugat-euroacutepai kolleacutegaacuteik (uo) A tagaacutellamokban veacutegzett vizsgaacutelatok azt mutattaacutek hogy a kelet-euroacutepai orszaacutegokban a menedzsment oumlsszejaacutetszik a munka-vaacutellaloacutekkal abban hogy a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg veacutedelmeacutet szolgaacuteloacute normaacutekat a kockaacutezatokra tekintettel nyuacutejtott preacutemiumokeacutert csereacutebe jaacutetsszaacutek ki (uo 62)
E jelenseacutegek forraacutesa reacuteszben a munkauumlgyi ellenőrzeacutes eleacutegtelenseacutege reacuteszben a szakszervezetek gyenge-seacutege illetve az hogy a beruhaacutezoacutek eacutepp a vadkapitalizmus koumlruumllmeacutenyei aacuteltal biztosiacutetott lehetőseacutegek miatt talaacutel-jaacutek vonzoacutenak ezeket az orszaacutegokat ezeacutert a beruhaacutezoacutekra vadaacuteszoacute kormaacutenyzatok sem leacutepnek fel kuumlloumlnoumlsebb ereacutellyel e munkajogi normaacutek betartaacutesa eacuterdekeacuteben
Aligha hagyhatoacute figyelmen kiacutevuumll tovaacutebbaacute a szociaacutelis ellaacutetaacutesok privatizaacutelaacutesaacutenak a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai or-szaacutegokban elterjedt gyakorlata aminek leglaacutetvaacutenyosabb formaacuteja a lakossaacuteg toumlmegeinek a koumltelező magaacuten egeacuteszseacuteg- eacutes nyugdiacutej-biztosiacutetaacutesi peacutenztaacuterakba valoacute aacutettereleacutese E leacutepeacutesek az euroacutepai szociaacutelis modell egyik meghataacuterozoacute teacutenyezőjeacutet a szolidaritaacutest keacuterdőjelezik meg mikoumlzben az Eu csak korlaacutetozott befolyaacutessal biacuter a folyamatok alakulaacutesaacutera kompetenciaacutei legfeljebb a szabad mozgaacutes kapcsaacuten felmeruumllő keacuterdeacutesek tisztaacutezaacutesaacutera elegendőek (mi toumlrteacutenjen a koumltelező magaacuten-nyugdiacutejbiztosiacutetaacutesi rendszerben szerzett időszakok befizeteacutesek elszaacutemolaacutesaacuteval akkor amikor a dolgozoacute egy maacutesik orszaacutegba megy ahol csak aacutellami eacutes oumlnkeacutentes alapon mű-koumldő vaacutellalati nyugdiacutejbiztosiacutetaacutes van)
Juhaacutesz Gaacutebor A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumllete 209
A szociaacutelis jogok eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacuteben mutatkozoacute kuumlloumlnbseacutegek uacutej formaacuteban vetik fel azokat a keacuterdeacuteseket amelyekkel a szociaacutelpolitikai harmonizaacutecioacute hiacutevei eacutervelnek mivel raacutevilaacutegiacutetanak arra hogy a versenytorziacutetoacute ha-taacutesok kiveacutedeacuteseacutehez nem elegendő a szociaacutelis jogi szabaacutelyozaacutes egyseacutegesiacuteteacutese ahhoz a meghirdetett jogok tagaacutellamonkeacutent egymaacuteshoz hasonloacute meacuterteacutekű kikeacutenyszeriacuteteacutese is szuumlkseacuteges E tekintetben az Eu ugyanakkor meglehetősen eszkoumlztelen mivel a koraacutebbakhoz hasonloacutean tovaacutebbra sem rendelkezik a kikeacutenyszeriacuteteacuteshez szuumlkseacuteges adminisztratiacutev erőforraacutesokkal (Az unioacutes szintű jogteacutetelezeacutesen eacutes a jogszabaacutelyok tagaacutellami szintű eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacuten alapuloacute hagyomaacutenyos egyuumlttműkoumldeacutes a jogszabaacutelyi előiacuteraacutesokat toumlbbnyire komolyan vevő ha-sonloacute jogi kultuacuteraacuteval rendelkező taacutersadalmak viszonylataacuteban műkoumldoumltt A jogkikeruumlleacutest termeacuteszetes dolognak tekintő taacutersadalmakban ez a moacutedszer aligha műkoumldhet eredmeacutenyesen)
Az Eu keleti bőviacuteteacutese uacutej kihiacutevaacutesok eleacute aacutelliacutetotta az Euroacutepai unioacutet Mikoumlzben a csatlakozaacuteshoz megkoumlvetelt szociaacutelis inteacutezkedeacutesek megteacutetele nem jelentett komoly kihiacutevaacutest a viszonylag fejlett joacuteleacuteti inteacutezmeacutenyrendszerrel rendelkező volt aacutellamszocialista orszaacutegoknak a szociaacutelpolitika eacuterdemi keacuterdeacuteseire vonatkozoacute elvaacuteraacutesok hiaacute-nyaacuteban 2004 oacuteta meacutely joacuteleacuteti szakadeacutek taacutetong az unioacute reacutegi eacutes uacutejabb tagaacutellamai koumlzoumltt E szakadeacutek megleacutete alapvető keacuterdeacuteseket vet fel az euroacutepai szociaacutelis modell joumlvőbeni fenntarthatoacutesaacutegaacutet illetően mikoumlzben a koumlzoumls-seacuteg csak gyenge eszkoumlzoumlkkel rendelkezik a joacuteleacuteti politikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutera
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mieacutert eacutes milyen aggaacutelyokat vet fel az Eu keleti bőviacuteteacutese az euroacutepai szociaacutelis modell műkoumldeacuteseacutevel kapcso-1 latbanMieacutert gyakorolt a csatlakozaacutes eacutes az unioacutes tagsaacuteg viszonylag csekeacutely hataacutest a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok 2 szociaacutelpolitikaacutejaacutera Hol mutathatoacutek ki ilyen hataacutesok
irodalom
Croatia 2011 progress report Brussels 12102011 SEC(2011) 1200 httpeceuropaeuenlargementpdfkey_documents2011packagehr_rapport_2011_enpdf
Ferge Zsuzsa and Gaacutebor Juhaacutesz (2004) Accession and social policy the case of Hungary Journal of European Social Policy 14 (3) 233ndash251
Juhaacutesz Gaacutebor Taller Aacutegnes (2005) A taacutersadalmi kirekesztődeacutes elleni kuumlzdelem az Eu uacutej tagaacutellamaiban Eseacutely 6 23ndash63
Kvist Jon (2005) A bőviacuteteacutessel lefeleacute nivellaacutelaacutesi verseny kezdődik Eseacutely 1 33ndash56 Taller Aacutegnes (2005) A nyitott koordinaacutecioacute moacutedszere az euroacutepai szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutesben KeacuteziratVaughan-Whitehead d C (2003) EU Enlargement Versus Social Europe The uncertain Future of the
European Social Model Edward Elgar Cheltenham
210
Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute 33 kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok
nyilAs mihaacutely
A 20 szaacutezad veacutegeacuten az Euroacutepai unioacuteban teret nyert az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten kiala-kiacutetott joacuteleacuteti rendszerek műkoumldeacuteseacutenek felteacutetelei feacutel eacutevszaacutezad eltelteacutevel gyoumlkeresen megvaacuteltoztak eacutes iacutegy a ko-raacutebbi elvek eacutes szerkezeti keretek koumlzoumltt műkoumldő joacuteleacuteti aacutellam egyre jobban diszfunkcionaacutelissaacute vaacutelik eacutes keacuteptelen az uacutej probleacutemaacutek kezeleacuteseacutere Az oumltven eacutevvel ezelőtt az ipari taacutersadalom koumlruumllmeacutenyei aacuteltal meghataacuterozott joacuteleacuteti rendszerek stabil munkaerőpiacon eacutes stabil csalaacutedokon alapultak A 20 szaacutezad veacutegeacutere nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy egyszerre mondott csődoumlt mindkettő A munkaerőpiac reacutegebben biztosiacutetotta a munkakeacutepes koruacute feacuterfiak teljes foglalkoztataacutesaacutet eacutes joacutel fizető aacutellaacutesokat a toumlmegtermelő bdquoszabvaacutenymunkaacutesoknakrdquo Ma neacutepes lakossaacutegi csoportok sorsa a munkaneacutelkuumlliseacuteg eacutes a tartoacutes taacutersadalmi kirekesztődeacutes A tradicionaacutelis csalaacuted gyenguumlleacuteseacutet mutatja a vaacutelaacutesok az egyszuumllős csalaacutedok szaacutemaacutenak noumlvekedeacutese az uacutej egyuumltteacuteleacutesi formaacutek terjedeacutese eacutes a termeacutekenyseacutegi raacuteta csoumlkkeneacutese
Mindezek jelentősen hozzaacutejaacuterulnak a szegeacutenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutehez eacutes a csalaacuted bdquogondozoacute kapacitaacutesaacutenakrdquo gyenguumlleacuteseacutehez A munkaerőpiac eacutes a csalaacuted vaacuteltozaacutesaival olyan koumltelezettseacutegek haacuterulnak az aacutellamra ame-lyek ellaacutetaacutesaacutera keacuteptelen Ezenkiacutevuumll veacuteget eacutert a tartoacutesan magas noumlvekedeacutest eredmeacutenyező dinamikus gazda-saacutegi fejlődeacutes korszaka is a kialakuloacute uacutej tudaacutesintenziacutev szolgaacuteltatoacute gazdasaacuteg kiacutevaacutenalmainak sem felel meg a hagyomaacutenyos joacuteleacuteti szerkezet
A Bismarck neveacutevel feacutemjelezhető modern szociaacutelpolitika toumlbb mint szaacutez eacutevvel ezelőtt alakult ki a modern joacuteleacuteti aacutellamnak pedig feacutel eacutevszaacutezados muacuteltja van
A joacuteleacuteti aacutellam toumlrteacuteneteacuteben a keacutet intenziacutev reformkorszakot ndash a 19 szaacutezad veacutegeacuten majd az 1930-as 1940-es eacutevekben ndash hosszuacute konszolidaacutecioacutes szakaszok koumlvetteacutek A koumlzfelelősseacuteg eacutes taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteg uacutejradefi-niaacutelaacutesaacuteval veacutegződő reformkorszakok koumlzoumls eleme a bdquojoacute taacutersadalommalrdquo kapcsolatos kuumlloumlnboumlző neacutezetek ver-senyeacutenek a felerősoumldeacutese A maacutesodik reformkorszak oacuteta a szociaacutelpolitikaacutet a toumlkeacuteletesiacuteteacutes adaptaacutecioacute igazgataacutes jellemzi ndash az akkor kialakiacutetott keretek koumlzoumltt A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti reformnemzedeacutek probleacutemaacuteja a demok-raacutecia eacutes az uacutej taacutersadalmi szolidaritaacutes megerősiacuteteacutese volt A 20ndash21 szaacutezad forduloacutejaacuten a demokraacutecia szilaacuterd a taacutersadalmi koheacutezioacute viszont nem
Ma Euroacutepa hasonloacute vaacutelaszuacuteton aacutell mint joacute feacutel eacutevszaacutezaddal ezelőtt a feladat az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellam alapszer-kezeteacutenek uacutejradefiniaacutelaacutesa hozzaacuteigaziacutetva a szociaacutelis jogokat eacutes redisztribuacutecioacutes prioritaacutesokat az uacutej realitaacuteshoz
nyilas Mihaacutely Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok 211
A joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok331
A taacutersadalom aacuteltalaacutenos joacuteleacutete mindig haacuterom elsődleges inteacutezmeacutenye ndash aacutellam munkaerőpiac csalaacuted ndash kom-binaacutelt teljesiacutetmeacutenyeacutetől fuumlgg A munkaerőpiacot egyre inkaacutebb a bizonytalansaacuteg eacutes egyenlőtlenseacuteg jellemzi a csalaacuted vaacuteltozaacutesa eacutes a nők foglalkoztatottsaacutegaacutenak bővuumlleacutese pedig gyengiacutetette a csalaacuted gondozoacutekapacitaacutesaacutet A munkaerőpiac eacutes a csalaacuted vaacuteltozaacutesai legjobban a fiatalokat eacutes a kisgyerekes csalaacutedokat suacutejtjaacutek A muacutelttal oumlsszehasonliacutetva a szociaacutelis kockaacutezatok draacutemai moacutedon lejjebb keruumlltek a korszerkezetben ami uacutej egyenlőt-lenseacutegekhez vezet Ami meacuteg enneacutel is nagyobb probleacutemaacutet jelent az eacuterintett csoportokboacutel sokan csapdaacuteba keruumllnek sorsuk az egeacutesz eacuteletcikluson aacutetiacutevelő peacutenzuumlgyi bizonytalansaacuteg eacutes taacutersadalmi kirekesztődeacutes
A munkaerőpiac eacutes csalaacutedszerkezet vaacuteltozaacutesai uacutej lehetőseacutegeket teremtenek (pl a nők fuumlggetlenebb eacuteletvi-teleacutere) de uacutej szociaacutelis kockaacutezatokat eacutes igeacutenyeket is felvetnek Vaacuteltozik a gazdasaacuteg is a haacutetteret a globaacutelis gaz-dasaacutegi rend eacutes az eacuteleződő gazdasaacutegi verseny jelenti A technoloacutegiai vaacuteltozaacutesok eacutes a szolgaacuteltatoacute szektor domi-nanciaacuteja aacutetalakiacutetja a szociaacutelis kockaacutezatok szerkezeteacutet uacutej győztesek eacutes vesztesek jelennek meg Koraacutebban a szakmunkaacutesok eacutes az alacsonyabb keacutepzettseacutegűek viszonylag biztos eacutes joacutel fizetett munkaacutera szaacutemiacutethattak ma a joacute keacutepzettseacuteg sem garantaacutelja az eacutelet veacutegeacuteig tartoacute biztonsaacutegot Az alacsony keacutepzettseacutegűek keveacutes kulturaacutelis eacutes szociaacutelis tőkeacutevel rendelkezők koumlnnyen bent rekednek az alacsony fizeteacutesű aacutellaacutesokban vagy kirekesztőd-nek a munkaerőpiacroacutel A tudaacutesintenziacutev gazdasaacutegban az eacuteleteseacutelyek az egyeacutenek tanulaacutesi lehetőseacutegeitől a humaacuten tőke felhalmozaacutesaacutenak meacuterteacutekeacutetől fuumlggnek (Esping-Andersen 1996)
A koraacutebbi joacuteleacuteti korszakvaacuteltaacutesokhoz hasonloacutean az alapkeacuterdeacutes ma is az hogy a szociaacutelis gondoskodaacutes elveit eacutes megoldaacutesait hozzaacute kell igaziacutetani a gyorsan vaacuteltozoacute taacutersadalom eacutes gazdasaacuteg igeacutenyeihez eacutes uacutej egyensuacutelyt kell talaacutelni az euroacutepai tradiacutecioacutekkal oumlsszhangban levő eacuterteacutekek megőrzeacutese eacutes a gazdasaacutegi hateacutekonysaacuteg szolgaacute-lata koumlzoumltt Ezzel egyuumltt eacutes ezen tuacutel az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamoknak megoldaacutesokat kell talaacutelniuk a globalizaacutecioacute a demograacutefiai vaacuteltozaacutesok eacutes az uacuten uacutej szociaacutelis kockaacutezatok kihiacutevaacutesainak kezeleacuteseacutere
A fejlett joacuteleacuteti aacutellamok előtti egyik kihiacutevaacutes a gazdasaacutegi globalizaacutecioacute (Pierson 2009 Scharpf 2009) A glo ba-li zaacute cioacuteval kapcsolatban az elmuacutelt neacutehaacuteny eacutevtizedben sok veacutelemeacuteny eacutes eacuterteacutekeleacutes szuumlletett Abban egyeteacuterteacutes mutatkozik hogy folyamatroacutel eacutes nem veacutegaacutellapotroacutel van szoacute a hataacutesairoacutel viszont megoszlanak a neacutezetek Az egyik szeacutelsőseacuteg szerint mindig is leacuteteztek orszaacutegok koumlzoumltti nemzetkoumlzi kapcsolatok eacutes az orszaacutegok a nem zet-kouml zi esedeacutes felgyorsulaacutesaacuteval is megőrizteacutek az oumlnaacutelloacutesaacutegukat Maacutesok szerint a globalizaacutecioacute a nemzetaacutellamok ndash eacutes a nemzetaacutellami szintű joacuteleacuteti politika ndash veacutegeacutet jelenti E neacutezet eacutertelmeacuteben a globalizaacutecioacute nyomaacuten kialakuloacute gazdasaacutegi keacutenyszerek a nemzetaacutellami szinten kialakult joacuteleacuteti aacutellamok leeacutepuumlleacuteseacutehez eacutes egyseacutegesuumlleacuteseacutehez ve-zetnek
A globalizaacutecioacute joacuteleacuteti aacutellamra gyakorolt hataacutesaacutenak keacutet forraacutesa van Az egyik az 1960-as eacutevek oacuteta kialakult uacutej nemzetkoumlzi munkamegosztaacutes Ennek kereteacuteben az ipari termeleacutes majd a szolgaacuteltataacutesok egy reacutesze a tőke szaacutemaacutera kedvezőbb műkoumldeacutesi felteacuteteleket ndash alacsonyabb munkabeacutereket kedvezőbb adoacutefelteacuteteleket keve-sebb aacutellami szabaacutelyozaacutest eacutes beavatkozaacutest biztosiacutetoacute ndash Euroacutepaacuten kiacutevuumlli uacutejonnan iparosodott orszaacutegokba helye-ződoumltt aacutet Mindez a fejlett joacuteleacuteti aacutellamokban negatiacutev moacutedon befolyaacutesolta a foglalkoztataacutesi helyzetet (csoumlkkentek a munkahelyek nőtt a munkaneacutelkuumlliseacuteg) eacutes koumlltseacutegveteacutesi deficithez vezetett ami megneheziacutetette a joacuteleacuteti
212 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
rendszerek finansziacuterozaacutesaacutet A globalizaacutecioacute hataacutesaacutenak maacutesik forraacutesa a transznacionaacutelis gazdasaacutegi teveacutekeny-seacuteg ndash kereskedelem kuumllfoumlldi koumlzvetlen tőkeberuhaacutezaacutesok peacutenzmozgaacutesok ndash gyors noumlvekedeacutese Ennek ered-meacutenye a globaacutelis termeleacutesi szervezetek eacutes a globaacutelis peacutenzuumlgyek szerepeacutenek gyors noumlvekedeacutese lett
Mindez uacutej keacuterdeacuteseket vetett fel a joacuteleacuteti aacutellamok szaacutemaacutera keacutepesek-e valamilyen moacutedon ellenőrizni az uacutej fo-lyamatokat vagy nincs maacutes vaacutelasztaacutes mint a globalizaacuteloacutedoacute piacokhoz eacutes a multinacionaacutelis vaacutellalatok igeacutenyei-hez valoacute igazodaacutes A tőkeacuteeacutert eacutes beruhaacutezaacutesokeacutert folyoacute orszaacutegok koumlzoumltti verseny a vilaacutegpiaci versenykeacutepesseacuteg erősiacuteteacuteseacutenek igyekezete vajon szuumlkseacutegszerűen vezet-e a munkavaacutellaloacutek jogosiacutetvaacutenyait gyengiacutető rugalmasabb munkaerőpiac kialakulaacutesaacutehoz az adoacutek csoumlkkenteacuteseacutehez eacutes a szociaacutelis kiadaacutesok leeacutepiacuteteacuteseacutehez A joacuteleacuteti aacutellam oumlsszefuumlggeacuteseacuteben az alapkeacuterdeacutes uacutegy fogalmazhatoacute meg hogy a globalizaacuteloacutedoacute gazdasaacutegban megvaloacutesiacutetha-toacute-e egyszerre a gazdasaacutegi versenykeacutepesseacuteg fokozaacutesa eacutes a joacuteleacuteti aacutellam megőrzeacutese
A globalizaacutecioacuteboacutel eredő probleacutemaacutekat a keacutepzetlen eacutes alacsony keacutepzettseacutegű munkaerő leeacuterteacutekelődeacutese a tar-toacutes toumlmeges munkaneacutelkuumlliseacuteg kialakulaacutesa eacutes a joumlvedelemegyenlőtlenseacutegek noumlvekedeacutese A vaacuteltozoacute piaci koumlruumll-meacutenyekhez valoacute alkalmazkodaacutes eszkoumlzei koumlzeacute tartozott peacuteldaacuteul az aacutellami kiadaacutesok finansziacuterozaacutesaacutenak aacutetalakiacutetaacute-sa (az indirekt adoacutek araacutenyaacutenak noumlveleacutese a munkaacutet terhelő adoacutekkal szemben) a joacuteleacuteti ellaacutetaacutesok szigoriacutetaacutesa vagy a juttataacutesok keacutepzeacuteshez koumlteacutese A termeleacutesi koumlltseacutegek csoumlkkenteacutese valamint a munkaerő rugalmassaacutegaacutenak eacutes termeleacutekenyseacutegeacutenek fokozaacutesa mellett azonban az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok hitet tettek az euroacutepai tradiacutecioacutekkal eacutes eacuterteacutekekkel oumlsszhangban levő joacuteleacuteti aacutellam megőrzeacutese mellett
A globalizaacutecioacute joacuteleacuteti aacutellamra gyakorolt hataacutesaacuteval kapcsolatban az egyik legismertebb aacutelliacutetaacutes az hogy a globalizaacuteloacutedott gazdasaacuteg a legalacsonyabb adoacutekat alkalmazoacute orszaacuteg viszonyaihoz nivellaacuteloacute folyamatos adoacutecsoumlkkenteacutest jelentő adoacuteversenyt keacutenyszeriacutet az orszaacutegokra (bdquorace to the bottomrdquo) ami alaacuteaacutessa a joacuteleacuteti aacutellam peacutenzuumlgyi alapjaacutet eacutes a szociaacutelis ellaacutetaacutesok leeacutepuumlleacuteseacutehez vezet Az euroacutepai aacutellamok 1980 utaacuteni joacuteleacuteti kiadaacutesa-inak vizsgaacutelata oumlsszesseacutegeacuteben nem igazolja ezt az aacutelliacutetaacutest (Castles 2009) A GdP-araacutenyos joacuteleacuteti kiadaacutesok nem csoumlkkentek eacutes nem csoumlkkentek az adoacuteszintek sem inkaacutebb az adoacuterendszeren beluumll ment veacutegbe aacutetren-deződeacutes Ennek soraacuten aacuteltalaacuteban csoumlkkentek vagy megszűntek a kedvezmeacutenyek eacutes dotaacutecioacutek meacuterseacuteklődtek a vaacutellalatok adoacuteterhei ugyanakkor szeacutelesedett az adoacutebaacutezis Az elmuacutelt eacutevtizedekben az Euroacutepai unioacute tagaacutella-mainak szociaacutelis kiadaacutesi araacutenyai konvergaacuteloacutedtak egymaacuteshoz a koraacutebban alacsonyabb szintű kiadaacutesokat mu-tatoacute tagaacutellamok szociaacutelis kiadaacutesai koumlzelebb keruumlltek a legtoumlbbet koumlltő orszaacutegok mutatoacuteihoz Ennek a kiegyen-liacutetődeacutesi folyamatnak azonban nem a lefele nivellaacuteloacute adoacuteverseny az oka sokkal inkaacutebb az euroacutepai integraacutecioacute hataacutesairoacutel illetve a viszonylag alacsonyabb szociaacutelis kiadaacutesokkal rendelkező orszaacutegok joacuteleacuteti rendszereinek megeacutereacuteseacuteről van szoacute
A joacuteleacuteti rendszereket romboloacute adoacuteverseny teacuteziseacutet maacutes eacutervekkel is caacutefoljaacutek A szociaacutelis kiadaacutesok jelentős reacutesze nemcsak a szociaacutelis biztonsaacutegot eacutes a taacutersadalmi koheacutezioacutet erősiacutető kiadaacutes hanem egyuacutettal a gazdasaacutegi versenykeacutepesseacuteget noumlvelő (pl az oktataacutesba eacutes keacutepzeacutesbe toumlrteacutenő) beruhaacutezaacutes Ez a strateacutegia a globalizaacuteloacutedoacute tőke szaacutemaacutera is vonzoacute mivel kuumlloumlnoumlsen a tőkeintenziacutev aacutegazatokban inkaacutebb a munkaerő keacutepzettseacutege eacutes nem az aacutera szaacutemiacutet Ezt jelzi az is hogy az orszaacuteghataacuterokon aacutetnyuacuteloacute tőkemozgaacutesok mindmaacuteig tuacutelnyomoacutereacuteszt a fejlett gazdasaacutegi teacuterseacutegek koumlzoumltt zajlanak A globalizaacutecioacutera adott vaacutelaszokat vizsgaacutelva azt laacutethatjuk hogy
nyilas Mihaacutely Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok 213
nem veacutegzetesen determinaacutelt folyamatroacutel van szoacute van vaacutelasztaacutesi lehetőseacuteg eacutes a vaacutelaszokat nagyban befolyaacute-solja az adott teacuterseacuteg toumlrteacutenelmi tradiacutecioacuteja eacutes normatiacutev iraacutenyultsaacutega
A fejlett joacuteleacuteti aacutellamokat eacuterintő demograacutefiai kihiacutevaacutesnak szaacutemos alkotoacutereacutesze van Ezek koumlzeacute tartozik a keve-sebb eacutes keacutesőbbi haacutezassaacuteg toumlbb vaacutelaacutes kisebb csalaacuted toumlbb egyszemeacutelyes haacuteztartaacutes a nők munkaerő-piaci reacuteszveacuteteleacutenek vaacuteltozaacutesa az idősek lakossaacutegon beluumlli araacutenyaacutenak noumlvekedeacutese eacutes a szuumlleteacutesi raacuteta csoumlkkeneacutese A joacuteleacuteti aacutellamok szaacutemaacutera e folyamatok kapcsaacuten keacutet fő keacuterdeacutes fogalmazoacutedik meg mik a csoumlkkenő fertilitaacutes illetve a lakossaacuteg gyors eloumlregedeacuteseacutenek a koumlvetkezmeacutenyei
Mivel a joacuteleacuteti aacutellam főleg az időseknek nyuacutejt ellaacutetaacutesokat az eloumlregedeacutes nagy kihiacutevaacutes a joacuteleacuteti rendszereknek A fejlett orszaacutegokban 1990-ben a lakossaacuteg 15 szaacutezaleacuteka volt 60 eacutev feletti ez az araacuteny 2030-ra 25 szaacutezaleacutekra nő eacutes ez a tendencia utaacutena is folytatoacutedik Kuumlloumlnoumlsen gyorsan nő a legidősebbek (80 eacutev felettiek) araacutenya ami azt jelzi hogy nemcsak a nyugdiacutejrendszer hanem az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer eacutes az idősgondozoacute rend-szer is uacutej megoldaacutesokat igeacutenylő kihiacutevaacutessal szembesuumll Mindekoumlzben gyorsan csoumlkkent a szuumlleteacutesi raacuteta ami az Euroacutepai unioacute aacutetlagaacuteban hosszabb ideje a termeacuteszetes reprodukcioacutet biztosiacutetoacute csalaacutedonkeacutenti 21 alatt van sőt toumlbb tagorszaacutegban maacuter az 13-es araacutenyt sem eacuteri el A lakossaacuteg nemcsak oumlregszik hanem fogy is
Az eloumlregedeacutes eacutes a szuumlleteacutesszaacutem-csoumlkkeneacutes egyuumlttes hataacutesa az idős fuumlggőseacutegi raacuteta (a 16ndash64 eacutev koumlzoumltti aktiacutev koruacuteak eacutes a 65 eacutev feletti nyugdiacutejas koruacuteak araacutenyaacutenak) gyors vaacuteltozaacutesa Egyeteacuterteacutes mutatkozik abban hogy a maacutes felteacutetelekre (kevesebb ideig eacutelő kevesebb nyugdiacutejas alacsony nyugdiacutejak gyors gazdasaacutegi nouml-vekedeacutes az aktiacutev-passziacutev araacuteny kedvező alakulaacutesa) kidolgozott eacutes leacutetrehozott nyugdiacutejrendszerek vaacuteltozatlan szabaacutelyokkal fenntarthatatlannaacute vaacutelnak
A Vilaacutegbank aacuteltal megoldaacuteskeacutent javasolt 3 pilleacuteres nyugdiacutejrendszer a reacuteszleges privatizaacutelaacutest a koumlzfelelős-seacuteg csoumlkkenteacuteseacutet eacutes a gazdasaacutegi aktivitaacutes noumlveleacuteseacutet ceacutelozza Az ajaacutenlott megoldaacutes azonban toumlbb probleacutemaacutet is felvet peacuteldaacuteul azt hogy az időskori biztonsaacuteggal kapcsolatos koumlzfelelősseacuteg csoumlkkenteacutese nem megoldaacutesa hanem az egyeacutenekre terheleacutese a probleacutemaacutenak ami kiszaacutemiacutethatoacutean fokozza az egyenlőtlenseacutegeket Tovaacutebbaacute miacuteg a nyugdiacutejrendszer műkoumldeacuteseacutet befolyaacutesoloacute neacutehaacuteny teacutenyező (demograacutefiai vaacuteltozaacutesok aktiacutev-passziacutev araacuteny alakulaacutesa) viszonylag joacutel prognosztizaacutelhatoacuteak maacutesokkal kapcsolatban joacuteval bizonytalanabbak az előrejelzeacute-sek Iacutegy peacuteldaacuteul keveacutesbeacute tudjuk hogy toumlbb eacutevtizedes taacutevlatban hogy alakul a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes eacutes a gaz-dasaacuteg termeleacutekenyseacutege a munkaerő-piaci aktivitaacutesi raacuteta a teacutenyleges nyugdiacutejazaacutesi kor az idősek egeacuteszseacutegi aacutellapota a fertilitaacutes az orszaacuteghataacuterokon aacutetnyuacuteloacute migraacutecioacute amelyek szinteacuten befolyaacutesoljaacutek a nyugdiacutejrendszerek műkoumldeacuteseacutet
Ebben a helyzetben az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok toumlbbseacutegeacuteben uacutegy veacutelik hogy nem suumlrgető a vilaacutegbankos szel-lemű bdquoradikaacutelis reformrdquo maacutesreacuteszt olyan fokozatosan bevezetett hosszuacute taacutevuacute megoldaacutesra van szuumlkseacuteg amely meacuteltaacutenyossaacutegi eacutes hateacutekonysaacutegi szempontokat is eacuterveacutenyesiacutet eacutes oumlsszhangban van az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek tradiacutecioacuteival
A joacuteleacuteti rendszereknek a 20 szaacutezad veacutegeacutetől egyszerre kell kezelniuumlk a bdquoreacutegibdquo eacutes az bdquouacutejbdquo szociaacutelis kockaacutezato-kat A joacuteleacuteti aacutellamok kockaacutezatszerkezeteacutenek aacutetalakulaacutesaacutet vizsgaacuteloacute egyik tanulmaacuteny (Taylor-Gooby 2009) sze-rint a bdquoreacutegirdquo rendszer jellemzője hogy a transzferek dominaacutelnak a fő ceacutel a joumlvedelemhelyettesiacuteteacutes eacutes a tipikus ellaacutetott az iparban dolgozoacute keacutekgalleacuteros feacuterfi kenyeacuterkereső A posztindusztriaacutelis bdquouacutejrdquo rendszer szolgaacuteltataacutes-koumlz-
214 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
pontuacute a fő ceacutel az egyeacutenek keresőkeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa a moacutedszer az eacuteletciklus-megkoumlzeliacuteteacutes a jellemző eszkoumlzoumlk az eacutelethosszon keresztuumlli tanulaacutes segiacuteteacutese a kiterjedt keacutepzeacutesi eacutes aacutetkeacutepzeacutesi programok valamint a nők fokozottabb munkaerő-piaci reacuteszveacuteteleacutenek segiacuteteacutese eacuterdekeacuteben a gondozoacute funkcioacute szocializaacutelaacutesa
Az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok vaacutelaszlehetőseacutegei332
Minden euroacutepai joacuteleacuteti aacutellam előtt ugyanazok a kihiacutevaacutesok kezelendő uacutej kockaacutezatok eacutes kieleacutegiacutetendő szuumlkseacuteg-letek aacutellnak de ezek a posztindusztriaacutelis kihiacutevaacutesok elteacuterő tradiacutecioacutek eacutes inteacutezmeacutenyes szerkezet aacuteltal jellemzett kuumlloumlnboumlző joacuteleacuteti modellekben jelentkeznek Az egyes modellek hateacutekony vaacutelaszra vonatkozoacute lehetőseacutegei is kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel (Esping-Andersen 2006)
Az eacuteszak-euroacutepai orszaacutegokban az aacutellami szektoron van a hangsuacutely Ezekben az orszaacutegokban a csalaacutedok erősiacuteteacuteseacutere eacutes a nők fuumlggetlenseacutegeacutenek erősiacuteteacuteseacutere maacuter koraacutebban bdquodefamilializaacuteltaacutekrdquo a joacuteleacutetet (koumlzszolgaacuteltataacutes-ok inteacutezmeacutenyesiacuteteacuteseacutevel enyhiacutetetteacutek a csalaacutedok szociaacutelis terheit) a tradicionaacutelis csalaacutedi gondozoacute funkcioacute szoci-alizaacutelaacutesaacuteval A magas dekommodifikaacutecioacutes szint paacuterosul az aktiacutev koruacuteak magas munkaerő-piaci reacuteszveacuteteleacutevel Az univerzaacutelis aacutellami joumlvedelemgaranciaacutet bdquoaktivaacuteloacuterdquo aacutellami foglalkoztataacutespolitika eacutes fejlett aacutellami szolgaacuteltataacutesok egeacutesziacutetik ki
Az univerzaacutelis eacutes magas szintű ellaacutetaacutest nyuacutejtoacute joumlvedelemfenntartoacute eacutes kiegeacutesziacutető programok hateacutekony veacute-delmet adnak a szegeacutenyseacuteggel szemben A magas szintű aacutellami szociaacutelis veacutedelem joacuteteacutekony hataacutessal van a munkaerőpiac rugalmassaacutegaacutera eacutes a munkavaacutellaloacutek alkalmazkodaacutesaacutera A csalaacutedoknak biztosiacutetott szolgaacutelta-taacutesok lehetőveacute teszik a nők szaacutemaacutera a gyerekvaacutellalaacutes eacutes az egyeacuteni karrier oumlsszeegyezteteacuteseacutet eacutes magas női munkaerő-piaci aktivitaacutesi raacutetaacutehoz vezetnek A modell keacutetseacutegkiacutevuumll koumlltseacuteges de csak akkor ha kizaacuteroacutelag az aacutellami joacuteleacuteti kiadaacutesok nagysaacutegaacutet vizsgaacuteljuk Ha a teljes joacuteleacuteti rendszert azaz a haacuterom joacuteleacuteti szolgaacuteltatoacutet egyuumlt-tesen vesszuumlk szaacutemba kideruumll hogy a skandinaacutev modell nem keruumll toumlbbe mint a konzervatiacutev vagy a liberaacutelis A GdP szaacutezaleacutekaacuteban kifejezett teljes joacuteleacuteti forraacutesallokaacutecioacute nem magasabb Skandinaacuteviaacuteban mint az uSA-ban amit a sveacutedek adoacutekboacutel finansziacuteroznak azt az amerikaiak sajaacutet zsebből fizetik A kuumlloumlnbseacuteg egyszerűen a ma-gaacuten- eacutes kollektiacutev finansziacuterozaacutes araacutenyaacuteban van
A skandinaacutev modell viszonylag joacute helyzetben van a posztindusztriaacutelis vaacuteltozaacutesban A nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer analoacutegiaacutejaacutet hasznaacutelva modellszinten ez tekinthető leginkaacutebb bdquojoacute gyakorlatnakrdquo A bdquodefamilializaacuteloacuterdquo joacuteleacuteti politika reacuteveacuten joacute hateacutekonysaacuteggal szolgaacutelja az uacutej női szerepeket Hateacutekony a seacuteruumlleacutekeny csoportok (egy-szuumllős csalaacutedok idősebb munkavaacutellaloacutek fogyateacutekosok stb) veacutedelmeacuteben is eacutes minimalizaacutelja a kirekeszteacutest Euroacutepaacuteban Belgium mellett az eacuteszaki orszaacutegok keacutepesek egyszerre csoumlkkenteni eacutes alacsony szinten tartani a gyerekkori eacutes időskori szegeacutenyseacuteget A modell joacute peacutelda arra hogy a sziacutenvonalas időskori kollektiacutev ellaacutetaacutes oumlnmagaacuteban nem mond ellent az aktiacutev csalaacutedpolitikaacutenak A skandinaacutev modell talaacuten legnagyobb tanulsaacutega a preventiacutev moacutedszerek fontossaacutega
Euroacutepaacuteban Iacuterorszaacuteg eacutes az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg aacutell legkoumlzelebb a liberaacutelis modellhez amely oumlsztoumlnzi a magaacuten joacuteleacuteti ellaacutetaacutesokat eacutes korlaacutetozza a piaci kudarcokra adott aacutellami vaacutelaszt Itt az egeacuteszseacuteguumlgy kiveacuteteleacutevel reziduaacutelis
nyilas Mihaacutely Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok 215
az aacutellam szerepe eacutes erősen eacuterveacutenyesuumll a raacuteszorultsaacutegi elv E teacuteren az a vaacuteltozaacutes hogy a hagyomaacutenyos szuumlkseacutegletfelmeacutereacutes (means-test) helyett munkatesztet alkalmaznak amit vaacutelasznak tekintenek a megfelelő munkaoumlsztoumlnzők hiaacutenyaacutera eacutes az alacsony fizeteacutesű foglalkoztataacutes terjedeacuteseacutere Ez a megoldaacutes azonban nem hateacutekony a taacutersadalmi kirekeszteacutes ellen Ha a juttataacutesok munkaacutehoz koumltoumlttek nem taacutemogatjaacutek a munkaneacutelkuuml-lieket A juttataacutes elnyereacuteseacutehez a kisgyerekes anyaacuteknak munkaacutet kellene vaacutellalniuk ehhez pedig (nem leacutetező) olcsoacute aacutellami oacutevodaacutek kelleneacutenek A raacuteszorultsaacutegi elvű juttataacutes alacsony szintű alacsony igeacutenybeveacuteteli araacutennyal eacutes aacutellandoacutesuloacute joacuteleacuteti fuumlggőseacuteggel
A privatizaacutelaacutes a ceacutelzaacutes szerepeacutenek noumlveleacutese tehermentesiacutetheti az aacutellami koumlltseacutegveteacutest de tartoacutesiacutetja a sze-geacutenyseacuteget a legsebezhetőbb csoportok kiszolgaacuteltatottsaacutegaacutet eacutes kirekeszteacuteseacutet oumlsszesseacutegeacuteben a liberaacutelis mo-dell eszkoumlzei nem megfelelőek az uacutej kockaacutezatok kezeleacuteseacutere
A kontinentaacutelis (konzervatiacutev) modell egyik főleg a deacutel-euroacutepai orszaacutegokban eacuterveacutenyesuumllő jellemzője a feacuterfi kenyeacuterkereső modell eacutes a hagyomaacutenyos csalaacutedi joacuteleacuteti koumltelezettseacutegek fennmaradaacutesa valamint a taacutersadalom-biztosiacutetaacutes dominanciaacuteja A taacutersadalombiztosiacutetaacutes joacutel veacutedi a stabil foglalkoztatottakat de a bevezetett foglalkoz-tataacutesi garanciaacutek eacutes szabaacutelyozaacutesok merevveacute teszik a munkaerőpiacot A modell probleacutemaacuteja hogy egyreacuteszt nem nyuacutejt megfelelő veacutedelmet a nem vagy nem stabil foglalkoztatottaknak (pl a nőknek az atipikus munkaacutekat veacutegzőknek) maacutesreacuteszt nincs perspektivikus vaacutelasza a demograacutefiai vaacutelsaacutegra eacutes a foglalkoztataacutesi szerkezet aacutetalakulaacutesaacutera A stabil foglalkoztataacutesuacuteak erős veacutedelme eacutes a munkaerőpiacra valoacute beleacutepeacutes megneheziacuteteacutese kialakiacutetja a privilegizaacutelt bdquobentiekrdquo eacutes a bizonytalan helyzetű bdquokintiekrdquo koumlzoumltti vaacutelasztoacutevonalat A csalaacuted joacuteleacuteti sze-repe csoumlkkentheti a kirekeszteacutes kockaacutezataacutet de negatiacutevan eacuterinti a nők gazdasaacutegi fuumlggetlenseacutegeacutet eacutes paradox moacutedon alacsony szuumlleteacutesszaacutemhoz vezet
A kontinentaacutelis modell orszaacutegaiban terjed a felismereacutes hogy a transzferkoumlzpontuacute joacuteleacuteti rendszer nem joacute vaacutelasz a kirekeszteacutes noumlvekedeacuteseacutere eacutes erősiacuteteni kellene a csalaacutedoknak eacutes rossz egeacuteszseacutegi aacutellapotuacute idősek-nek nyuacutejtott szolgaacuteltataacutesokat Ennek viszont gaacutetat szab a magas nyugdiacutejkifizeteacutesek eacutes az alacsony adoacutebaacute-zis miatti eleacutegtelen fiskaacutelis kapacitaacutes E modellben elsődleges feladat a foglalkoztataacutes kiterjeszteacutese (nők idősebbek bevonaacutesaacuteval) eacutes az ehhez szuumlkseacuteges szociaacutelis ellaacutetaacutesok biztosiacutetaacutesa A munkaerő-piaci aktivitaacutesi raacuteta noumlveleacuteseacutet a piacon a magas beacuterek eacutes beacuterterhek az aacutellami szolgaacuteltataacutesokban pedig a peacutenzhiaacuteny akadaacute-lyozza A kitoumlreacutesi lehetőseacuteget mutatja azonban a bdquoholland csodardquo Hollandiaacutet az 1980-as eacutevekben a passziacutev joumlvedelemfenntartaacutes uralkodoacute szerepe eacutes az alacsony női foglalkoztatottsaacuteg jellemezte Keacutesőbb a beacuteremeleacutesi igeacutenyek befagyasztaacutesaacuteval eacutes a reacuteszmunkaidősatipikus munkaacutek kiterjeszteacuteseacutevel a joacuteleacuteti fuumlggőseacuteg korlaacutetozaacute-saacuteval jelentősen emelni tudtaacutek a szolgaacuteltataacutesokban az aacutellaacutesok szaacutemaacutet eacutes ezaacuteltal a nők foglakoztataacutesaacutet
Minden euroacutepai joacuteleacuteti aacutellam hasonloacute kihiacutevaacutesokkal neacutez szembe eacutes mindenhol napirenden van a joacuteleacuteti ellaacutetoacute-rendszer reformja Mindez elősegiacutetheti az oumlsszehangolt koordinaacutelt megoldaacuteskereseacutest Taacutersadalmi-gazdasaacutegi korszakvaacuteltaacutes a posztindusztriaacutelis taacutersadalomba valoacute aacutetmenet paradigmavaacuteltaacutest tesz szuumlkseacutegesseacute a szoci-aacutelpolitikaacuteban eacutes az uacutej joacuteleacuteti paradigma kimunkaacutelaacutesa soraacuten termeacuteszetes a koumlzoumls gondolkodaacutes eacutes uacutetkereseacutes E teacuteren uacutej oumlsztoumlnzeacutest jelentett a 2000-ben tartott Lisszaboni Csuacutecstalaacutelkozoacute amely egyseacuteges strateacutegiai keret-be foglalva a politikai prioritaacutesok eacuteleacutere helyezte a szociaacutelis veacutedelem meguacutejiacutetaacutesaacutet
216 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
A joacuteleacuteti paradigmavaacuteltaacutes programja333
A teljesen egyseacuteges a harmonizaacutecioacutet is magaacuteban foglaloacute reformstrateacutegia elfogadaacutesa irreaacutelis ceacutelkitűzeacutes lenne nem utolsoacutesorban a fentebb vaacutezolt kuumlloumlnboumlzőseacutegek miatt Az Euroacutepai Bizottsaacuteg megbiacutezaacutesaacutera a lisszaboni csuacutecs utaacuten egy nemzetkoumlzi tudoacutescsoport egyseacuteges eacutertelmezeacutesi keretbe foglalta a megoldandoacute probleacutemaacutekat kidolgozta a joacuteleacuteti paradigmavaacuteltaacutes programjaacutet eacutes megfogalmazta az unioacutes szintű koumlzoumls strateacutegiai prioritaacuteso-kat (Esping-Andersen et al 2001 2002)
A kidolgozott program szerint az uacutej koordinaacutelt joacuteleacuteti strateacutegiaacutenak oumlsszhangban kell lennie a gazdasaacutegi hateacutekonysaacuteg eacutes a taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteg kettős ceacutelkitűzeacuteseacutevel Ez az alaacutebbi prioritaacutesok eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel eacuterhető el
Az anyaacutek maximaacutelis segiacuteteacutese abban hogy oumlsszeegyeztesseacutek a munkavaacutellalaacutest a gyermekneveleacutessel1 A hagyomaacutenyos joacuteleacuteti politika nagyobb hangsuacutelyt fektetett a csalaacutedoknak nyuacutejtott transzferekre mint a szolgaacuteltataacutesokra egyuacutettal inkaacutebb az idős haacuteztartaacutesokat taacutemogatta mint a fiatalokat Jelenleg eacutes a joumlvőben viszont a szociaacutelis kockaacutezatok uacutej szerkezete miatt nagyobb az igeacuteny a csalaacutedoknak nyuacutejtott szolgaacuteltataacute-sok ndash főkeacutent a gyerek- eacutes idősgondozaacutes tereacuten ndash mint a hagyomaacutenyos joumlvedelemfenntartoacute programok iraacutent Ennek okai a koumlvetkezők
az idősek joumlvedelme viszonylag biztos ugyanakkor a noumlvekvő eacuteletkor miatt nő a gondozaacutes iraacutenti igeacute- ndashnyuumlk amit a csalaacutedok egyeduumll keacuteptelenek kieleacutegiacutetenia gyermekszegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutenek leghateacutekonyabb moacutedszere az anyaacutek munkavaacutellalaacutesa amihez ndashfejleszteni kell a gyermekgondozoacute inteacutezmeacutenyeketa nyugdiacutejrendszerek hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutera a leghateacutekonyabb strateacutegia a munkaerő-piaci ndashreacuteszveacuteteli araacuteny fokozaacutesa A legtoumlbb euroacutepai orszaacutegban a nők jelentik a legnagyobb mobilizaacutelhatoacute ki-hasznaacutelatlan munkaerő-tartaleacutekot
Mindezeket figyelembe veacuteve az uacutej szociaacutelpolitika elsődleges prioritaacutesa a csalaacutedoknak nyuacutejtott szolgaacuteltataacute-sok kiterjeszteacutese Ez javiacutetja a csalaacutedok joacuteleacuteteacutet csoumlkkenti az eloumlregedeacutes peacutenzuumlgyi koumlltseacutegeit egyuacutettal noumlveli a taacutersadalom termelőkapacitaacutesaacutet eacutes adoacutebaacutezisaacutet A tradicionaacutelis csalaacutedpolitika viszont gaacutetolja a hateacutekony-saacuteg noumlveleacuteseacutet
Az idősebb munkavaacutellaloacutek oumlsztoumlnzeacutese a nyugdiacutejba vonulaacutes elhalasztaacutesaacutera2 Hosszuacute taacutevon kockaacutezatos eacutes nemkiacutevaacutenatos megoldaacutes az eloumlregedő neacutepesseacuteg probleacutemaacutejaacutenak nyugdiacutej-csoumlkkenteacutessel valoacute kezeleacutese A jelenlegi nyugdiacutejszint eacutes lefedettseacuteg hosszuacute taacutevon fenntarthatoacute a nők eacutes az idősebb munkavaacutellaloacutek munkaerő-piaci reacuteszveacuteteleacutenek fokozaacutesaacuteval Rugalmasabbaacute kell tenni a nyugdiacutej-rendszereket oumlsztoumlnoumlzni kell a keacutesőbbi nyugdiacutejba menetelt eacutes emelni szuumlkseacuteges a teacutenyleges nyugdiacutejba vonulaacutesi kort Mindez nagymeacuterteacutekben enyhiacuteteneacute a nyugdiacutejrendszerekre jelenleg nehezedő erős peacutenzuumlgyi nyomaacutest
nyilas Mihaacutely Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok 217
Keacutet fontos eacuterv szoacutel a nyugdiacutejrendszerek ilyen iraacutenyuacute aacutetalakiacutetaacutesa mellettA nyugdiacutejasok egeacuteszseacuteguumlgyi helyzete folyamatosan javul A mai nyugdiacutejasok nemcsak leacutenyegesen ndashhosszabb eacuteletre szaacutemiacutethatnak mint keacutet generaacutecioacuteval ezelőtti elődeik de egeacuteszseacutegesebbek is egy mai 65 eacuteven feluumlli feacuterfi nyugdiacutejas meacuteg aacutetlagosan tiacutez viszonylag egeacuteszseacutegesen eltoumlltoumltt eacutevre szaacutemiacutethat (Keacutet generaacutecioacuteval ezelőtt az akkori aacutetlagmunkaacutes 65 eacuteves koraacuteban ment nyugdiacutejba eacutes 68 eacuteves koraacuteban meg-halt Ma az aacutetlagos teacutenyleges nyugdiacutejazaacutesi kor 59ndash60 eacutev ami utaacuten a nyugdiacutejas meacuteg toumlbb mint maacutesfeacutel eacutevtizedet eacutel)A joumlvőben gyorsan szűkuumll a korcsoportok koumlzoumltti bdquooktataacutesi szakadeacutekrdquo ami ahhoz vezet hogy az elkoumlvet- ndashkező eacutevtizedekben az idősek a mainaacutel sokkal inkaacutebb keacutepesek lesznek az aacutetkeacutepzeacutesre eacutes az eacutelethosszon keresztuumlli tanulaacutesra
Beruhaacutezaacutes a gyerekekbe eacutes a felneveleacutesuumlk koumlltseacutegeinek szocializaacutelaacutesa3 A mai sok probleacutemaacutet okozoacute alacsony szuumlleteacutesszaacutem oka reacuteszben a nagyaraacutenyuacute fiatalkori munkaneacutelkuumlliseacuteg a keacutesei haacutezassaacutegkoumlteacutes az anyaacutek neheacutezseacutegei a munkavaacutellalaacutes eacutes gyermekneveleacutes oumlsszeegyezteteacuteseacuteben ugyanakkor annak kifejeződeacutese is hogy a csalaacutedok keveacutesbeacute keacutepesek vagy hajlandoacutek a gyermekneve-leacutes teljes koumlltseacutegeacutenek vaacutellalaacutesaacutera Ha Euroacutepa versenykeacutepes akar lenni a globaacutelis gazdasaacutegi versenyben a kialakuloacute tudaacutesalapuacute taacutersadalomban alapvető ceacutel a fiatalok oktataacutesaacuteba toumlrteacutenő beruhaacutezaacutes Ez elenged-hetetlen de oumlnmagaacuteban nem eleacuteg A szegeacutenyseacuteg a csalaacutedi erőforraacutesok hiaacutenya a bizonytalan szociaacutelis helyzet komolyan akadaacutelyozza a gyermekek fejlődeacuteseacutet eacutes keacutesőbbi produktivitaacutesaacutet A gyermekkori haacutetraacute-nyok kivetuumllnek a teljes eacuteletciklusra Az uacutej politikaacutenak nemcsak az oktataacutesi eacutes keacutepzeacutesi lehetőseacutegeket kell bőviacuteteni hanem azt is biztosiacutetani kell hogy mindenki szociaacutelis helyzeteacutetől fuumlggetlenuumll kihasznaacutelhassa eze-ket a lehetőseacutegeket Az oktataacutesi ceacuteluacute koumlzkiadaacutesok bőviacuteteacutese soraacuten fontos szempont hogy a humaacuten tőkeacutebe valoacute beruhaacutezaacutes az előnyoumls szociaacutelis hozadeacuteka mellett gazdasaacutegi hateacutekonysaacutegnoumlvelő teacutenyező jelentős egyeacuteni eacutes taacutersadalmi haszonnal
A munka eacutes szabadidő uacutejradefiniaacutelaacutesa az eacuteletciklus egeacuteszeacuteben4 Az euroacutepai munkavaacutellaloacutek szabadideje nagymeacuterteacutekben nőtt az elmuacutelt feacutel eacutevszaacutezadban A szabadidő nagy reacutesze a noumlvekvő eacuteletkor eacutes a koraacutebbi teacutenyleges nyugdiacutejba vonulaacutes miatt a nyugdiacutejas eacutevekre koncentraacuteloacutedik A bevezetendő rugalmasabb nyugdiacutejrendszerek nagyobb szabadsaacutegot adnak a munkavaacutellaloacuteknak a nyug-diacutejazaacutes idejeacutenek megvaacutelasztaacutesaacutera de ez nem eleacuteg Az eacutelethosszon aacutet tartoacute tanulaacutes elterjedeacutese a csalaacutedi eacutes a munkateveacutekenyseacuteg oumlsszehangolaacutesaacutenak probleacutemaacutei a karrier feacutelbeszakadaacutesaacutenak noumlvekvő kockaacutezata mind abba az iraacutenyba mutat hogy az uacutej politikaacutenak rugalmasabbaacute kell tennie a munka eacutes a szabadidő kap-csolataacutet Erre egy megoldaacutes lehet a biztosiacutetaacutesmatematikai szempontokat eacuterveacutenyesiacutető bdquoszabadidőszaacutemlaacutekrdquo (sabbatical accounts) bevezeteacutese ami lehetőveacute tenneacute peacuteldaacuteul azt hogy valaki az aktiacutev eacutevei alatt igeacutenybe vegye a nyugdiacutej-megtakariacutetaacutesai egy reacuteszeacutet Ez a megoldaacutes oumlsszhangban lenne a nagyobb egyeacuteni vaacutelasz-taacutesi szabadsaacuteg ceacuteljaacuteval is
218 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
Az egyenlőseacuteg eacutes az alapvető eacuteleteseacutelyre nyuacutejtott garanciaacutek uacutejrafogalmazaacutesa5 Az alakuloacute uacutej taacutersadalom valoacutesziacutenűleg nagyobb taacutersadalmi polarizaacutecioacutehoz eacutes egyenlőtlenseacuteghez vezet Ez elvben csak akkor jelent probleacutemaacutet ha hosszuacute taacutevuacute csapdahelyzeteket okoz Ha dinamikusnak tekintjuumlk eacutes az egyeacuteni eacuteleteseacutelyek alakulaacutesa szempontjaacuteboacutel vizsgaacuteljuk az egyenlőseacuteget az aktuaacutelis egyenlőtlenseacutegek nem felteacutetlenuumll oumlsszeegyeztethetetlenek a meacuteltaacutenyossaacuteg alapelveivel Taacutemogatni kell az egyeacuteni erőforraacutes-ok mozgoacutesiacutetaacutesaacutet eacutes biztosiacutetani kell a mobilitaacutes lehetőseacutegeacutet Az emberek nagy reacutesze szaacutemaacutera valoacutesziacutenűleg kieleacutegiacutető lenne egy bdquomaacutesodik eseacutelyrdquo garantaacutelaacutesa peacuteldaacuteul ingyenes oktataacutes formaacutejaacuteban Ezzel egyuumltt kuumlz-deni kell a taacutersadalmi kirekeszteacutes ellen azok eseteacuteben akik eseteacuteben nem hateacutekony a bdquomaacutesodik eseacutelyrdquo eacutes megrekednek a rossz helyzetekben A minimaacutelis eacuteletsziacutenvonal garantaacutelaacutesa az uacutej paradigmaacuteban is szuumlkseacute-ges eacutes elkeruumllhetetlen
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok sikeresen műkoumldtek a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni eacutevtizedekben az elmuacutelt keacutet 1 eacutevtizedben meacutegis aacuteltalaacutenossaacute vaacutelt az a veacutelemeacuteny hogy jelentősen aacutet kell őket alakiacutetani Milyen okai vannak a szuumlkseacutegszerű joacuteleacuteti paradigmavaacuteltaacutesnakMilyen kihiacutevaacutest jelentenek a globalizaacutecioacute eacutes a demograacutefiai vaacuteltozaacutesok a joacuteleacuteti aacutellam szaacutemaacutera2 Milyen euroacutepai joacuteleacuteti modellek vannak eacutes mi a kuumlloumlnbseacuteg koumlzoumlttuumlk az uacutej joacuteleacuteti kihiacutevaacutesok kezeleacuteseacuteben 3 Milyen prioritaacutesokat fogalmaz meg az Euroacutepai unioacute tagorszaacutegai szaacutemaacutera kidolgozott joacuteleacuteti paradigmavaacuteltaacutes 4 programjaAz uacutej kihiacutevaacutesok kezeleacuteseacutenek egyik fontos eszkoumlzekeacutent a joacuteleacuteti politikaacutenak segiacutetenie kell a kisgyermekes 5 anyaacutekat abban hogy oumlssze tudjaacutek egyeztetni a csalaacutedon beluumlli gondozoacute munkaacutet eacutes a munkaerőpiacon toumlr-teacutenő munkavaacutellalaacutest Milyen indokai eacutes eszkoumlzei vannak ennek a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesnak
irodalom
Castles Francis G (2009) Lefele tartoacute verseny In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21 szaacutezadban Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 79ndash103
Esping-Andersen Goslashsta (1996) After the Golden Age Welfare State dilemmas in a Global Economy In Esping-Andersen G (ed) Welfare States in Transition National Adaptations in Global Economies Sage London 1ndash32
Esping-Andersen Goslashsta (2006) Ismeacutet a Joacute Taacutersadalom feleacute Eseacutely 6 3ndash27 Esping-Andersen G Gallie d Hemerijck A Myles J (2001) A new Welfare Architecture for Europe
Report submitted to the Belgian Presidency of the European union Final version September httpwwweurocentreorgdata1182414898_63513pdf
nyilas Mihaacutely Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok 219
Esping-Andersen Goslashsta duncan Gallie Anton Hemerijck John Myles J (eds) (2002) Why we need a new welfare state Oxford university Press Oxford
Scharpf W Fritz (2009) A globalizaacutecioacute eacutes a joacuteleacuteti aacutellam In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21 szaacutezad-ban Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 133ndash168
Taylor-Gooby Peter (2009) Uacutej kockaacutezatok eacutes taacutersadalmi vaacuteltozaacutes In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21 szaacutezadban Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 397-435
215 Az Alapjogi Karta aacuteltalaacutenos jellemzői uacutejszerűseacutege alkalmazaacutesi koumlre eacutes eacutertelmezeacuteseacutenek egyes keacuterdeacutesei 51
216 Az Alapjogi Karta szociaacutelis toumlltetű rendelkezeacutesei 52Ellenőrző keacuterdeacutesek 56Irodalom 56
22 Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute (Juhaacutesz Gaacutebor) 57
221 Az 140871EGK rendelet reformjaacutenak indokai eacutes az uacutej 8832004EK rendelet elfogadaacutesaacutenak neheacutezseacutegei 59
222 A 8832004EK rendelet hataacutelya 59Ellenőrző keacuterdeacutesek 66Irodalom 66
23 Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban (KeGye Adeacutel) 67231 Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye eacutes az eseacutelyegyenlőseacuteg elhataacuterolaacutesa 67232 Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az Euroacutepai unioacuteban 70233 diszkriminaacutecioacutetilalom Magyarorszaacutegon 76Ellenőrző keacuterdeacutesek 85Irodalom 85
24 Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban (sziKlAi istvaacuten) 87241 Előzmeacutenyek dioacuteheacutejban 87242 Elmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacutesek 88243 Az Euroacutepai unioacute taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacuteja 91244 A taacutersadalmi kirekeszteacutes meacuterőszaacutemai 99245 nyelvtani probleacutemaacutek eacutes messzire vezető haacutetteruumlk 101Ellenőrző keacuterdeacutesek 103Irodalom 103
25 A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja (luKaacutecs eriKA sziKlAi istvaacuten) 106251 Előzmeacutenyek 106252 Az idősoumldeacutes hataacutesaival kapcsolatos Eu-s strateacutegiaacutek 108253 A nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutejaacutenak főbb szakaszai 110254 Az Eu Gazdasaacutegpolitikai eacutes Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutegaacutenak egyuumlttműkoumldeacutese
a nyugdiacutejak teruumlleteacuten 114
255 Zoumlld koumlnyv Feheacuter koumlnyv a nyugdiacutejakroacutel 2010ndash2012 117Ellenőrző keacuterdeacutesek 121Irodalom 121
26 nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten (Reacutezműves Judit) 122
261 Bevezeteacutes ndash az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszereket eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacutet meghataacuterozoacute euroacutepai kontextus 122
262 Az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes nyitott koordinaacutecioacuteja 125263 A szociaacutelis veacutedelem eacutes a taacutersadalmi befogadaacutes teruumlleteacutet ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacute
egyszerűsiacuteteacutese modernizaacutecioacuteja (streamlining) 131264 nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes ndash 2006ndash2008 133265 Első egeacuteszseacuteguumlgyi szakmai feluumllvizsgaacutelat 137266 nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes 2008ndash2010 138267 Az elmuacutelt keacutet eacutev főbb toumlrteacuteneacutesei 142Ellenőrző keacuterdeacutesek 143Irodalom 143
27 A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban (ruszKAi zsolt) 145271 Bevezeteacutes 145272 Az Amszterdami Szerződeacutes eacutes a Foglalkoztataacutesi fejezet kiegeacutesziacuteteacutese 146273 A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute menete 147274 A Luxembourgi Csuacutecstalaacutelkozoacute a foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyvonalak kialakulaacutesa 149275 A Lisszaboni Csuacutecstalaacutelkozoacutetoacutel a 2003-as iraacutenyvonalakig 150276 Az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia aacutetalakulaacutesa eacutes az uacutej tagaacutellamok csatlakozaacutesa 153277 bdquonemzeti akcioacuteprogram a noumlvekedeacuteseacutert eacutes a foglalkoztataacuteseacutertrdquo 159278 A Tanaacutecs utolsoacute iraacutenyvonalai a lisszaboni menetrend veacutegeacuteig 160279 Az Euroacutepa 2020 strateacutegia eacutes a jelenlegi iraacutenymutataacutesok 161Ellenőrző keacuterdeacutesek 163Irodalom 163
28 Romapolitika az Eu-ban (vAJdA GyoumlrGyi) 165281 Előzmeacutenyek 165282 A nemzeti Roma Integraacutecioacutes Strateacutegiaacutek Euroacutepai Kerete 170283 A magyar nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacutezaacutesi Strateacutegia 173284 A keretrendszer megvaloacutesiacutetaacutesa 174
Ellenőrző keacuterdeacutesek 176Irodalom 176
29 Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten (sziKlAi istvaacuten FArKAs zsombor ruszKAi zsolt) 177
291 A strukturaacutelis politika kialakulaacutesa 177292 A koheacutezioacutes politika ceacutelteruumlletei ndash fejlettseacutegi kuumlloumlnbseacutegek egyenlőtlenseacutegek az Eu-ban 178293 Euroacutepai Szociaacutelis Alap 183Ellenőrző keacuterdeacutesek 189Irodalom 189
AZ EuRoacutePAI SZOCIAacuteLIS dIMEnZIoacute JoumlVőJE
31 Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja (nyilAs mihaacutely) 191311 A lisszaboni strateacutegia 192312 Az Euroacutepa 2020 strateacutegia 197Ellenőrző keacuterdeacutesek 202Irodalom 202
32 A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumllete (Juhaacutesz Gaacutebor) 203321 A bőviacuteteacutesi folyamat hataacutesa a csatlakozoacute kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok szociaacutelpolitikaacutejaacutera 203322 A keleti bőviacuteteacutes hataacutesa az Eu szociaacutelpolitikaacutejaacutera 207Ellenőrző keacuterdeacutesek 209Irodalom 209
33 Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok (nyilAs mihaacutely) 210331 A joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok 211332 Az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok vaacutelaszlehetőseacutegei 214333 A joacuteleacuteti paradigmavaacuteltaacutes programja 216Ellenőrző keacuterdeacutesek 218Irodalom 218
6
Előszoacute
A kiadvaacuteny ceacutelja hogy az Olvasoacute szaacutemaacutera aacutettekinteacutest adjon az Euroacutepai unioacute koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacuteneteacuteről legfontosabb probleacutemaacuteiroacutel dilemmaacuteiroacutel megkoumlzeliacuteteacutesmoacutedjairoacutel A kifejezetten a szociaacutelpolitika szociaacutelis munka iraacutent eacuterdeklődő elkoumltelezett olvasoacute olyan kiadvaacutenyt vehet a kezeacutebe amely az elmeacuteleti tudaacutest gyakorlati tapasztalatokkal a tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutest a szakpolitika-formaacutelaacutes gyakorlati alkalmazaacutes peacutel-daacutein keresztuumll taacutergyalja A koumlzelmuacutelt toumlrteacuteneacuteseit (az ezredforduloacutetoacutel napjainkig) aacutelliacutetjuk a figyelem koumlzeacuteppontjaacute-ba de a hosszabb taacutevuacute folyamatok megeacuterteacutese eacuterdekeacuteben a taacutevolabbi muacutelt (az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg megalakulaacute-saacutetoacutel) főbb esemeacutenyeit szakaszait is taglaljuk Toumlrekveacutesuumlnk volt az is hogy ezt a szeacutelesebb koumlrű aacutettekinteacutest ndash ahol eacutes amennyiben relevaacutens ndash Magyarorszaacuteg speciaacutelis helyzeteacutere figyelemmel tegyuumlk meg
A koumlnyvben haacuterom nagy teacutemacsoport koumlreacute szervezetten vizsgaacuteljuk az Euroacutepai unioacute szociaacutelis teruumlletre vo-natkozoacute politikaacuteit Az első reacuteszben az unioacute inteacutezmeacutenyeit eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacuteseacutet taacutergyaljuk kiteacuterve a kap-csoloacutedoacute inteacutezmeacutenyrendszerre eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusra a szociaacutelis teruumlleti egyuumlttműkoumldeacutes korsza-kaira toumlrteacuteneteacutere valamint a hasznaacutelatos moacutedszerekre kiemelten az uacuten nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmusra A maacutesodik csoportja a tanulmaacutenyoknak az egyes szakpolitikaacutek toumlrteacuteneacuteseit dolgozza fel kiteacuterve a vonatkozoacute magyarorszaacutegi helyzetre Ebben a reacuteszben a szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute bemutataacutesaacutetoacutel kezdve a diszkri-minaacutecioacute illetve a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelmen keresztuumll a nagy taacutersadalombiztosiacutetaacutesi rendszerekig valamint az egyik leguacutejabb a romaacutekkal kapcsolatos egyuumlttműkoumldeacutesig tanulmaacutenyozzuk a koumlzoumlsseacutegi politikaacutekat A zaacuteroacute reacuteszben a koumlvetkező eacutevek szociaacutelis dimenzioacutet eacuterintő kihiacutevaacutesairoacutel az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok kiuacutetkereseacuteseacuteről illetve az unioacute bőviacuteteacutesi folyamataacuteban a szociaacutelis dimenzioacuteroacutel ejtuumlnk szoacutet
A kiadvaacuteny szerkeszteacuteseacutet 2012 aacuteprilisaacuteban zaacutertuk le Az egyes tanulmaacutenyok eseteacuteben az eredeti unioacutes forraacutesdokumentumok feldolgozaacutesaacutera elemzeacuteseacutere taacutemaszkodtunk Az irodalom a hivatkozaacutesok illetve a meg-adott forraacutesok az ezen időpontban eleacuterhető honlapok pontos ciacutemeacutet tartalmazzaacutek ugyanakkor ezek viszonylag gyakran vaacuteltoznak Az Olvasoacutenak tehaacutet amennyiben reacuteszletesebben el kiacutevaacuten meacutelyedni egy-egy teacutemaacuteban fontos erre figyelemmel lennie s a forraacutesdokumentumokat eredeti ciacutemuumlk alapjaacuten keresnie
Sziklai Istvaacuten
Az EuroacutepAi unioacute inTeacutezmeacutenyEi eacutes szociaacutelis ElkoumlTElEződeacutesE
8
Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere 11 eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa
Juhaacutesz Gaacutebor
Az Euroacutepai Gazdasaacutegi koumlzoumlsseacuteg kialakulaacutesa helye eacutes szerepe 111 az euroacutepai integraacutecioacutet szorgalmazoacute szervezetek koumlzoumltt
Az Euroacutepai unioacute csak az egyike az euroacutepai integraacutecioacutet szolgaacuteloacute kuumlloumlnboumlző ceacutellal leacutetrehozott szervezeteknek A politikailag egyseacuteges Euroacutepa kialakiacutetaacutesaacutenak gondolata a Roacutemai Birodalom szeacutethullaacutesa oacuteta izgatta az euroacutepai uralkodoacutek eacutes politikusok fantaacuteziaacutejaacutet ndash eleacuteg itt a neacutemetndashRoacutemai Csaacuteszaacutersaacuteg keacutesőbb a napoacuteleoni csaacuteszaacutersaacuteg vagy a hitleri III Birodalom hatalmi ambiacutecioacuteira utalni E toumlrekveacutesek koumlzoumls jellemzője az volt hogy az egyseacuteget mindig egy uralkodoacutenemzetaacutellam toumlbbi feletti hegemoacuteniaacutejaacutenak biztosiacutetaacutesa reacuteveacuten keacutepzelteacutek el A toumlrteacutenetileg folyamatosan vaacuteltozoacute oumlsszeteacutetelű szoumlvetseacutegi rendszerek egymaacutesnak feszuumlleacutese ugyanakkor mindig megaka-daacutelyozta az eacuteppen aktuaacutelis aspiraacutenst hatalmi ambiacutecioacuteinak megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban
A felvilaacutegosodaacutessal megjelentek az Euroacutepa beacutekeacutes egyesiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute elkeacutepzeleacutesek is de legfeljebb utoacutepi-akeacutent hatottak a politikai gyakorlat alakiacutetaacutesaacutera vajmi keveacutes hataacutest gyakoroltak (Saint-Pierre abbeacute Immanuel Kant) Az euroacutepai egyseacuteg gondolataacutenak egy Euroacutepaacuten kiacutevuumlli esemeacuteny az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok kikiaacuteltaacutesa eacutes a foumlderaacutelis berendezkedeacutesű orszaacuteg sikerei adtak uacutejabb loumlkeacutest Victor Hugo a 19 szaacutezad koumlzepeacuten maacuter az Euroacutepai Egyesuumllt Aacutellamokroacutel iacutert Az 1920-as eacutevekre aztaacuten toumlbb politikus is belaacutetta hogy az Euroacutepa egy orszaacuteg aacuteltali egyseacutegesiacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute alapvetően katonai jellegű erőfesziacuteteacutesek nem vezethetnek eredmeacutenyre mert az ehhez szuumlkseacuteges katonai erőfoumlleacuteny nem hozhatoacute leacutetre a kontinensen Az első vilaacuteghaacuteboruacute koumlvetkez-meacutenyei pedig arra figyelmeztettek hogy az euroacutepai hatalmak koumlzti folyamatos torzsalkodaacutesok uacutejabb haacuteboruacutek kirobbanaacutesaacutehoz vezethetnek eacutes felemeacutesztik az euroacutepai orszaacutegok erejeacutet iacutegy Euroacutepa mint egeacutesz fokozatosan leeacuterteacutekelődik a vilaacutegban E felismereacutestől hajtva tette koumlzzeacute 1922-ben az osztraacutekndashmagyar diplomata eacutes japaacuten szamuraacutej csalaacutedboacutel szaacutermazoacute Richard Coudenhove-Kalergi bdquoPaacuteneuroacutepardquo kiaacuteltvaacutenyaacutet melynek ceacutelja a politikai eacutes gazdasaacutegi eacuterdekek koumlzoumlsseacutegeacuten alapuloacute oumlsszeuroacutepai egyuumlttműkoumldeacutes kialakiacutetaacutesa volt elsősorban az uacutejabb vilaacuteghaacuteboruacute kitoumlreacuteseacutenek megakadaacutelyozaacutesaacutera A kiaacuteltvaacuteny nyomaacuten leacutetrejoumlvő paacuteneuroacutepai mozgalom a fran-cia kuumllpolitika figyelmeacutet is felkeltette mely ndash a reacutegi receptek szerint ndash azt sajaacutet szolgaacutelataacuteba kiacutevaacutenta aacutelliacutetani A francia elkeacutepzeleacuteseket taacutemogatoacute euroacutepai konfoumlderaacutecioacute kialakiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute javaslatot Briand kuumlluumlgyminiszter 1929-ben terjesztette be a neacutepszoumlvetseacutegben de az előterjeszteacutes az eacuterintett orszaacutegok elleneacuterdekeltseacutege miatt eleve kudarcra volt iacuteteacutelve
A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute pusztiacutetaacutesai s a teacuteny hogy az euroacutepai nagyhatalmak egyeacutertelműen elvesztetteacutek vilaacutegpolitikai vezető szerepuumlket eacutes a kontinens amerikaiszovjet befolyaacutesi oumlvezetteacute vaacutelt a koraacutebbiaknaacutel joacuteval
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 9
egyeacutertelműbbeacute tetteacutek az egyuumlttműkoumldeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutet eacutes az ezt a ceacutelt szolgaacuteloacute hagyomaacutenyos erőpolitika kudarcra iacuteteacuteltseacutegeacutet A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute aacuteltal uumltoumltt sebek ugyanakkor az aacuteltalaacutenos teacutemaacutekon (pl a demok-ratikus berendezkedeacutes eacutes az emberi jogok veacutedelme) tuacutel igencsak megneheziacutetetteacutek az egyseacutegesiacuteteacuteshez szuumlk-seacuteges intenziacutev politikai egyuumlttműkoumldeacutest a győztes (vagy győztesekhez sorolt) eacutes a legyőzoumltt orszaacutegok koumlzoumltt Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepa szovjet megszaacutellaacutesa miatt nyilvaacutenvaloacute volt az is hogy baacutermifeacutele autonoacutem egyuumlttműkoumldeacutes csak a szuverenitaacutesuktoacutel meg nem fosztott (vagy azt visszanyert) nyugat-euroacutepai orszaacutegok koumlreacuteben vehette kezdeteacutet
Az itt vaacutezolt koumlruumllmeacutenyek miatt az euroacutepai integraacutecioacute folyamata keacutet szaacutelon indult el a 20 szaacutezad koumlzepeacuten A vasfuumlggoumlny lebocsaacutetaacutesa eacutes az aacutellandoacutesuloacute kommunista fenyegeteacutes feleacuterteacutekelte a bdquoszabad vilaacutegrdquo alapvető politikai eacuterteacutekei (a demokraacutecia a jogaacutellamisaacuteg eacutes az alapvető jogok veacutedelme) tekinteteacuteben valoacute szorosabb politikai egyuumlttműkoumldeacutest Ennek eredmeacutenyekeacutepp nyugat-Euroacutepaacuteban nem sokkal a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten maacuter 1950-ben kieacutepiacutetetteacutek az emberi jogok legerősebb veacutedelmi rendszereacutet Az emberi jogok eacutes a polgaacuteri alkot-maacutenyossaacuteg eacuterteacutekei tekinteteacuteben valoacute egyuumlttműkoumldeacutes azonban oumlnmagaacuteban keveacutes lett volna a keacutet nagyhatalom koumlzeacute szorult Euroacutepa lecsuacuteszaacutesaacutenak megakadaacutelyozaacutesaacutehoz E ceacutel eleacutereacuteseacutehez az egyuumlttműkoumldeacutest a gazdasaacuteg teruumlleteacutere is ki kellett terjeszteni Az egyuumlttműkoumldeacutes gazdasaacutegi dimenzioacutejaacutenak megkezdeacuteseacutehez meacuteg a maacuteso-dik vilaacuteghaacuteboruacute lezaacuterultaacutet koumlvetően is idő kellett koumlzelebbről pedig az hogy a hatalmon leacutevő francia politikusok raacuteeacutebredjenek arra hogy a neacutemet ipari kapacitaacutesok teljes ellenőrzeacuteseacuteről szőtt aacutelmaiknak nincs valoacutesaacutegalapja Paradox moacutedon eacutepp a francia politika neacutemetfoacutebiaacuteja vezetett a franciandashneacutemet gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutes alap-jainak lerakaacutesaacutehoz A franciaacutek ugyanis uacutegy gondoltaacutek hogy ha a győztes jogaacuten nem ellenőrizhetik a neacutemet hadiipar kulcsfontossaacuteguacute teruumlleteit akkor a keacutet orszaacuteg koumlzti haacuteboruacutes konfliktust a szeacuten- eacutes aceacutelipar koumlzoumls igazgataacutesaacuteval akadaacutelyozhatjaacutek meg leginkaacutebb mivel iacutegy lehetetlenneacute vaacutelik a maacutesik feacutel hadi keacuteszuumllődeacutese
E ceacutelboacutel javasoltaacutek az aceacutel- eacutes szeacutenipart koumlzoumls főhatoacutesaacuteg alaacute helyező Euroacutepai Szeacuten- eacutes Aceacutelkoumlzoumlsseacuteg (ESZAK maacutes neacuteven Montaacutenunioacute) felaacutelliacutetaacutesaacutet amelyhez a neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteg mellett Belgium Hollandia eacutes Olaszorszaacuteg is csatlakozott A szerződeacutes neacutemetorszaacuteg szaacutemaacutera elszigeteltseacutegeacutenek csoumlkken-teacutese miatt volt leacutetfontossaacuteguacute A Montaacutenunioacute 1951 eacutevi1 leacutetrehozaacutesakor ceacutelkeacutent tűzteacutek ki a szeacuten eacutes az aceacutel ke-reskedelmeacutere kivetett vaacutemok eacutes mennyiseacutegi korlaacutetozaacutesok eltoumlrleacuteseacutet valamint tiltottaacutek a kereskedelmi uumlgyletek reacutesztvevői koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlztető szabaacutelyok alkalmazaacutesaacutet A tovaacutebbleacutepeacutest a Montaacutenunioacute sikeres műkoumldeacutese mellett neacutehaacuteny tovaacutebbi teacutenyező is az egyuumlttműkoumldeacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutenek iraacutenyaacuteba hajtotta Ezek koumlzoumltt emliacutethető a nyugat-euroacutepai gazdasaacutegoknak az 1947-ben felajaacutenlott Marshall-segeacutellyel megvaloacutesiacutetott konszolidaacutecioacuteja valamint a nagyhatalmi szembenaacutellaacutes holtpontra jutaacutesa eacutes aacutellandoacutesulaacutesa A megvaloacutesiacutetaacutes lehetseacuteges moacutedo-zatait vizsgaacuteloacute a Montaacutenunioacute eacutegisze alatt 1955-ben kidolgozott Beyen-terv ugyan aacuteltalaacutenossaacutegban a politi-kai egyuumlttműkoumldeacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutet tartotta kiacutevaacutenatosnak aacutem roumlvid taacutevon azt kivitelezhetetlennek tartotta ezeacutert a gazdasaacutegi kooperaacutecioacute elmeacutelyiacuteteacuteseacutere tett javaslatot2
1 A Montaacutenunioacuteroacutel szoacuteloacute szerződeacutest 1951 aacuteprilis 18-aacuten iacutertaacutek alaacute a felek2 Az EGK megalapiacutetaacutesaacutehoz vezető folyamatot reacuteszletesebben laacutesd Jeney Kende eacutes Szűcs 2007 1 fejezet
10 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Az hogy az egyuumlttműkoumldeacutest kezdetben a gazdasaacutegi dimenzioacutera redukaacuteltaacutek nem jelentette a politikai ter-meacuteszetű kooperaacutecioacute taacutevlati szintű feladaacutesaacutet sőt a gazdasaacutegi kapcsolatok elmeacutelyuumlleacutese potenciaacutelisan eacuteppen ebben az iraacutenyban hatott Az eredeti ceacutelkeacutent megjeloumllt szabad mozgaacutesok biztosiacutetaacutesa fokozatosan eacutes szinte eacuteszreveacutetlenuumll teremtett oumlsztoumlnzeacutest az egyuumlttműkoumldeacutes kiszeacutelesiacuteteacuteseacutere Az egymaacutes termeacutekeit suacutejtoacute vaacutemok le-bontaacutesa eacutes az egyseacuteges belső piac kialakiacutetaacutesa oacutehatatlanul vezet uacutej koumlzoumls gazdasaacutegi eacuterdekek kialakulaacutesaacutehoz melyek veacutedelme koumlzoumls politikai cselekveacutest kiacutevaacuten peacuteldaacuteul koumlzoumls kuumllső vaacutemhataacuter leacutetrehozaacutesaacuteval eacutes annak koumlzoumls szabaacutelyok szerinti veacutedelmeacutevel
A munkavaacutellaloacutek szabad aacuteramlaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesa megkoumlveteli hogy a fogadoacute orszaacutegban a sajaacutet aacutellampol-gaacuterokkal egyenlő baacutenaacutesmoacutedban reacuteszesiacutetseacutek a vaacutendorloacute munkavaacutellaloacutekat eacutes eltartott hozzaacutetartozoacuteikat ndash ami viszont koumlzoumls fogalmak kialakiacutetaacutesaacutet igeacutenyli peacuteldaacuteul annyiban hogy kiket kell munkavaacutellaloacutenak illetve eltartott hozzaacutetartozoacuteknak tekinteni E keacuterdeacutesek tisztaacutezaacutesa maacuter koumlzoumls politikai doumlnteacutest igeacutenyel tisztaacutezandoacute hogy a koumlzoumls szabaacutelyok szerint az eacutelettaacuters hozzaacutetartozoacutenak minősuumll-e vagy sem (s esetleg azt is meg kell hataacuteroz-ni hogy az egyuumlttműkoumldeacutes szempontjaacuteboacutel kiket kell eacutelettaacutersnak tekinteni) Laacutethatoacute tehaacutet hogy a gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutes elmeacutelyiacuteteacutese oacutehatatlanul is uacutejabb eacutes uacutejabb koumlzoumls politikai doumlnteacuteseket keacutenyszeriacutet ki iacutegy a gazda-saacutegi kooperaacutecioacute szinte laacutethatatlanul egyre oumlsszetettebb politikai egyuumlttműkoumldeacutest eredmeacutenyez
Talaacuten enneacutel is fontosabb azonban a mindennapokban toumlmegeacutevel leacutetrejoumlvő gazdasaacutegi kapcsolatok koumlzoumls tudatot befolyaacutesoloacute hataacutesa a szabad mozgaacutes lehetőseacutegeacutevel eacutelő bdquounioacutesrdquo munkavaacutellaloacute nem csupaacuten importaacutelt termeleacutesi teacutenyező a maacutesik orszaacutegban hanem sajaacutet nemzeti kultuacuteraacutejaacuteboacutel is visz oda egy darabot eacutes termeacutesze-tesen a fogadoacute orszaacuteg kultuacuteraacutejaacutet is magaacuteba sziacutevja s alkalomadtaacuten hazaviszi (Viccesen szoktaacutek emlegetni hogy az euroacutepai gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutes leglaacutetvaacutenyosabb eredmeacutenye a pizzaacutezoacutek Euroacutepa-szerte megfi-gyelhető elterjedeacutese az olasz munkavaacutellaloacutek nagyaraacutenyuacute vaacutendorlaacutesa nyomaacuten) A gazdasaacutegi eacuterintkezeacuteseken keresztuumll terjedő kulturaacutelis koumlzeledeacutes valamint a koumlzoumls eacuterdekek kialakulaacutesa eacutes azok tudatosulaacutesa taacutevlatilag hozzaacutejaacuterul a koumlzoumls politikacsinaacutelaacutes legnagyobb akadaacutelyaacutenak a maacutesik nemzettel szembeni bizalmatlansaacutegnak a lebontaacutesaacutehoz
Az euroacutepai integraacutecioacute keacutet fő szervezete 112 az Euroacutepa Tanaacutecs eacutes az Euroacutepai unioacute
Az itt roumlviden vaacutezolt toumlrteacuteneti fejlődeacutes eredmeacutenyekeacutent az 1950-es eacutevek koumlzepeacutere az euroacutepai integraacutecioacutenak keacutet mai napig meghataacuterozoacute szervezete joumltt leacutetre A polgaacuteri demokratikus berendezkedeacutes viacutevmaacutenyai felett őrkoumldő alapvetően politikai ceacutelokat kitűző klasszikus nemzetkoumlzi szervezetkeacutent műkoumldő Euroacutepa Tanaacutecs valamint a koumlzvetlenuumll gazdasaacutegi ceacutelokat szolgaacuteloacute a nemzetkoumlzi szervezetek koumlzt atipikusnak szaacutemiacutetoacute Euroacutepai Gazda-saacutegi Koumlzoumlsseacuteg (keacutesőbbi elnevezeacutessel Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg majd napjainkban Euroacutepai Unioacute)
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 11
Euroacutepa Tanaacutecs Az Euroacutepa Tanaacutecs klasszikus nemzetkoumlzi szervezet melyben a tagaacutellamok megőrzik szuverenitaacutesukat amit az is jelez hogy a szervezeten beluumlli egyuumlttműkoumldeacutes kereteacuteben leacutetrehozott megaacutellapodaacutesok csak az arra fel-hatalmazaacutessal rendelkező aacutellami szerv (Magyarorszaacuteg eseteacuteben az Orszaacuteggyűleacutes) utoacutelagos joacutevaacutehagyaacutesaacuteval (ratifikaacutelaacutesaacuteval) vaacutelnak a belső jog reacuteszeacuteveacute eacutes ilyen moacutedon kikeacutenyszeriacutethetőveacute Ratifikaacutecioacute hiaacutenyaacuteban e meg-aacutellapodaacutesok az adott orszaacuteg jogalkalmazoacute szerveit nem koumltik A ratifikaacutecioacute arra is lehetőseacuteget teremt hogy a megaacutellapodaacutes eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet a szerződő orszaacuteg csak bizonyos korlaacutetozaacutesokkal vaacutellalja
Az Euroacutepa Tanaacutecsot 1949 maacutejus 10-eacuten Londonban alapiacutetottaacutek meg legfőbb ceacutelja azoknak az orszaacutegok-nak a toumlmoumlriacuteteacutese amelyek elkoumltelezettek a jogaacutellamisaacuteg eacuterveacutenyesiacuteteacutese valamint az alapvető szabadsaacutegok eacutes az emberi jogok biztosiacutetaacutesa mellett Ez magyaraacutezza azt hogy a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok mieacutert csak a rendszervaacuteltaacutes utaacuten csatlakoztak ehhez a szervezethez Legnagyobb hataacutesuacute dokumentuma bdquoAz emberi jogok eacutes alapvető szabadsaacutegok veacutedelmeacuteről szoacuteloacute egyezmeacutenyrdquo koumlzhasznaacutelatuacute neveacuten az Emberi Jogok Euroacute-pai Egyezmeacutenye ami a nemzetkoumlzi gyakorlatban peacuteldaacutetlanul erős kikeacutenyszeriacuteteacutesi mechanizmussal proacutebaacutelja raacuteszoriacutetani a tagaacutellamokat az Egyezmeacutenyben szereplő jogok tiszteletben tartaacutesaacutera Egyeduumllaacutelloacute lehetőseacuteg az hogy az Egyezmeacutenyben biztosiacutetott emberi jogaacuteban seacutertett egyeacuten szemeacutelyes panaszt tehet a jogaacutet seacutertő aacutellammal szemben s uumlgyeacuteben aacutellandoacute oumlsszeteacutetelű Biacuteroacutesaacuteg ndash a strasbourgi szeacutekhelyű Emberi Jogok Euroacutepai Biacuteroacutesaacutega (EJEB) ndash jaacuter el oly moacutedon hogy a biacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelete a felekre iacutegy kuumlloumlnoumlsen az eacuterintett aacutellamra neacutezve kuumlloumln alaacuteveteacutesi nyilatkozat neacutelkuumll is koumltelező eacuterveacutenyű A jogi garanciaacutek rendszereacutet a Szociaacutelis Karta3 1961 eacutevi elfogadaacutesaacuteval terjesztetteacutek ki a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis eacuterdekek veacutedelmeacutere A vaacutellalaacutesok kikeacutenyszeriacuteteacutese ugyan alapvetően orszaacutegjelenteacutesek eacuterteacutekeleacuteseacutevel toumlrteacutenik az 1996-ban elfogadott Moacutedosiacutetott Szociaacutelis Karta azonban maacuter megnyitja a kollektiacutev panaszteacutetel lehetőseacutegeacutet vagyis azt hogy az Euroacutepa Tanaacutecs aacuteltal elismert szervezetek panaszt tehessenek a Kartaacuteban foglalt jogok megseacuterteacutese eseteacuten a Szociaacutelis Jogok Euroacutepai Bizottsaacutega pedig a biacuteroacutesaacutegokeacutera emleacutekeztető esetjogi gyakorlatot4 alakiacutetott ki toumlbb eacutevtizedes műkoumldeacutese so-raacuten Ennek koumlszoumlnhetően a Szociaacutelis Karta komoly szerepet tudott betoumllteni a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis jogok euroacutepai sztenderdjeinek kialakiacutetaacutesaacuteban Magyarorszaacuteg a Szociaacutelis Kartaacutet 1991-ben iacuterta alaacute ratifikaacutecioacutejaacutera azonban csak 1999-ben a Moacutedosiacutetott Szociaacutelis Karta koumltelező hataacutelyaacutenak elismereacuteseacutere pedig csak eacutevtized-del keacutesőbb 2009-ben keruumllt sor a 2009 eacutevi VI toumlrveacutennyel
Euroacutepai Unioacute (Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacuteg Euroacutepai Koumlzoumlsseacutegek)Az EU nem hagyomaacutenyos nemzetkoumlzi egyuumlttműkoumldeacutesi szervezet mivel oumlnaacutelloacute jogi szemeacutelyiseacuteggel az unioacutes szervek reacuteveacuten pedig oumlnaacutelloacute jogalkotaacutesi hataacuteskoumlrrel rendelkezik E jogosiacutetvaacutenyai elleneacutere a nemzetek foumlloumltt aacutelloacute foumlderaacutelis kormaacutenynak sem tekinthető mivel a nemzeti parlamentek eacutes kormaacutenyok nincsenek az unioacutes szer-veknek alaacuterendelve azokat az unioacutes szervek nem utasiacutethatjaacutek Az Euroacutepa Tanaacuteccsal szemben tehaacutet az Euroacute-pai unioacute olyan kuumlloumlnleges egyuumlttműkoumldeacutesi szervezet melynek bdquoműkoumldeacuteseacuteben a kormaacutenykoumlzi eacutes a nemzetek
3 httpwwwszmmgovhumainphpfolderId=13895 4 Bővebben laacutesd Samuel 1997 wwwszmmgovhudownloadphpctag=downloadampdocId=11761
12 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
feletti (szupranacionaacutelis) jegyek keverednek eacutes sajaacutetos oumltvoumlzetet hoznak leacutetrerdquo (Horvaacuteth 2007 121) E ket-tősseacuteg az inteacutezmeacutenyi feleacutepiacuteteacutesben is kitapinthatoacute A legfőbb doumlnteacuteshozoacute szerv a Tanaacutecs kormaacutenykoumlzi szerv moacutedjaacutera műkoumldik miacuteg a Parlament a Bizottsaacuteg eacutes a Biacuteroacutesaacuteg műkoumldeacuteseacuteben erősebbek a nemzetek feletti jegyek A doumlnteacuteshozatalban reacuteszt vevő szervek mindegyike elteacuterő eacuterdekek terepe A Tanaacutecsban a tagaacutellamok kormaacutenyai aacuteltal keacutepviselt nemzeti eacuterdekek oumlsszehangolaacutesa folyik A vaacutelasztott keacutepviselőkből aacutelloacute Parlament az aacutellampolgaacuterok miacuteg a Bizottsaacuteg a sajaacutetos unioacutes eacuterdekeit jeleniacuteti meg (uo)
Az unioacutes politikaacutet alakiacutetoacute neacutegy szerv (a Tanaacutecs a Bizottsaacuteg a Parlament eacutes a Biacuteroacutesaacuteg) koumlzoumltt a hatal-mi aacutegak megosztaacutesa nem biztosiacutethatoacute a nemzetaacutellamon beluumll megszokott mintaacutek szerint eacutes az inteacutezmeacuteny-rendszer sajaacutetos feleacutepiacuteteacutese aggaacutelyokat eacutebreszt a neacutepszuverenitaacutes elveacutenek alkalmazaacutesaacuteval kapcsolatban is A Tanaacutecs egyszerre rendelkezik doumlnteacuteshozoacute (toumlrveacutenyhozoacute) eacutes ndash bizonyos uumlgyekben ndash veacutegrehajtoacute hatalom-mal baacuter ez utoacutebbit ha akarnaacute se tudnaacute gyakorolni teacutenylegesen A Tanaacutecs tagjai a tagaacutellamok kormaacutenyainak miniszterei akiknek odahaza is akad eacutepp eleacuteg dolguk iacutegy egyszerűen nincs idejuumlk arra hogy az unioacutes doumln-teacutesek meghozatalaacuten kiacutevuumll a veacutegrehajtaacutes kivitelezeacuteseacutevel is foglalkozzanak A gyakorlatban emiatt a Tanaacutecs a Bizottsaacuteghoz delegaacutelja veacutegrehajtaacutesi hataacuteskoumlreit A Parlament nem egyeduumlli legfőbb doumlnteacuteshozoacute hanem inkaacutebb taacutersjogalkotoacute szerv iacutegy a Tanaacuteccsal egyuumlttműkoumldve keacutepes az unioacutes doumlnteacutesek befolyaacutesolaacutesaacutera Emiatt bizonyos meacuterteacutekig csorbul a neacutepszuverenitaacutes elve mivel a legfontosabb doumlnteacuteseket hozoacute testuumlletek egyikeacutenek ndash a Tanaacutecsnak ndash a tagjai csak igen aacutetteacuteteles neacutep aacuteltali felhatalmazaacutes birtokaacuteban veacutegzik munkaacutejukat eacutes doumln-teacuteseikeacutert ndash a vaacutelasztott keacutepviselőkkel szemben ndash nem viselnek politikai felelősseacuteget A Tanaacutecs tagjait ugyanis nem vaacutelasztjaacutek ott a tagaacutellamok kormaacutenyainak tagjai uumllnek akiket doumlnteacuteseikeacutert a neacutepnek nem aacutell moacutedjaacute-ban felelősseacutegre vonni eacutepp amiatt mert nem vaacutelasztott keacutepviselők (Ha a nemzeti parlamenti vaacutelasztaacutesokon a szavazoacutek az Eu-ban tanuacutesiacutetott politikaacutejaacuteeacutert buumlntetneacutek a kormaacutenypaacutertokat akkor is csak a Tanaacutecs egy tag-jaacuteval szemben tudjaacutek eacuterveacutenyesiacuteteni a neacutepakaratot a toumlbbi tagaacutellam kormaacutenyainak tagjai a tagaacutellamon beluumlli vaacutelasztaacutesok utaacuten is helyuumlkoumln maradnak)
Az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei113
Az alaacutebbiakban az Euroacutepai unioacute legfontosabb szerveit tekintjuumlk aacutet ezekaz Euroacutepai unioacute Tanaacutecsa (a Tanaacutecs vagy Miniszterek Tanaacutecsa) ndash Council of the European union az Euroacutepai unioacute Bizottsaacutega (a Bizottsaacuteg EB) ndash Commission of the European union (European Commission EC) az Euroacutepai Parlament (a Parlament EP) ndash European Parliament az Euroacutepai unioacute Biacuteroacutesaacutega (a Biacuteroacutesaacuteg) ndash Court of Justice of the European union (European Court of Justice)
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 13
A TanaacutecsAz Euroacutepai unioacute Tanaacutecsa5 a tagaacutellamok szakminisztereiből aacutelloacute atipikus toumlrveacutenyalkotoacute eacutes veacutegrehajtoacute kor-maacutenykoumlzi szerv ami a taacutergyalt teacutemaacutetoacutel fuumlggően tiacutezfeacutele oumlsszeteacutetelben uumlleacutesezik Ez praktikusan azt jelenti hogy uumlleacutesein mindig azok a kormaacutenytagok vesznek reacuteszt akiknek az adott uumlgy a doumlnteacutesi kompetenciaacutejaacuteba tartozik (pl a magyar gazdasaacutegi miniszter) A Tanaacutecs ezeacutert szaacutemos bdquoreacutesztanaacutecsboacutelrdquo aacutell melyek koumlzuumll kiemel-kedő fontossaacuteguacute az Aacutellam- eacutes Kormaacutenyfők Tanaacutecsa (Euroacutepai Tanaacutecs ndash European Council) amelynek feladata a strateacutegiai keacuterdeacutesek eldoumlnteacutese Az Aacutellam- eacutes Kormaacutenyfők Tanaacutecsaacutenak legalaacutebb feacuteleacutevenkeacutent kell uumlleacuteseznie teacutenylegesen azonban eacutevente haacuterom-neacutegy alkalommal szoktaacutek oumlsszehiacutevni Uumlleacutesei az uacuten euroacutepai unioacutes bdquocsuacute-csokrdquo (csuacutecstalaacutelkozoacutek)
A toumlbb szakpolitikai teruumlletet is eacuterintő keacuterdeacutesek hagyomaacutenyosan a Kuumlluumlgyminiszterek Tanaacutecsaacutenak kom-petenciaacutejaacuteba tartoztak a Lisszaboni Szerződeacutes eacuteletbeleacutepeacutese oacuteta azonban ezeket az Aacuteltalaacutenos Uumlgyek Ta-naacutecsaacuteban taacutergyaljaacutek (ahol a tagaacutellami kormaacutenyokat egyeacutebkeacutent tovaacutebbra is a kuumlluumlgyminiszterek keacutepviselik) ugyancsak a kuumlluumlgyminiszterek tanaacutecskoznak a koumlzoumls kuumll- eacutes biztonsaacutegpolitikai keacuterdeacuteseket taacutergyaloacute Kuumlluumlgyek Tanaacutecsaacuteban is Az egyeacuteb szakpolitikai keacuterdeacuteseket a szakminiszterek megfelelő tanaacutecsaiban taacutergyaljaacutek ahol a tagaacutellamot keacutepviselő miniszter teljes felhatalmazaacutessal rendelkezik A tanaacutecsok uumlleacutesei gyakran paacuterhuzamo-san folynak A Tanaacutecsban a doumlnteacutesek az Alapszerződeacutesnek az uumlgy tiacutepusaacutetoacutel fuumlggő előiacuteraacutesai szerint egyszerű vagy minősiacutetett toumlbbseacuteggel illetve egyhanguacutean szuumlletnek Egyszerű toumlbbseacuteggel technikai jellegű keacuterdeacutesekről doumlntenek Az unioacutes jogszabaacutelyok tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutenek elfogadaacutesaacuteroacutel minősiacutetett toumlbbseacuteggel szavaznak (Az unioacutes szociaacutelpolitika kiveacutetel mert ezen a teruumlleten az uumlgyek jelentős reacuteszeacuteben meacuteg mindig egyhanguacute szava-zaacutessal kell doumlnteni vagyis minden tagaacutellamnak veacutetoacutejoga van)
A Tanaacutecs oumlsszeteacuteteleacutet eacutes feladatait az 1 aacutebra szemleacuteltetiA tagaacutellamoknak neacutepesseacutegszaacutemuktoacutel fuumlggően elteacuterő szavazatuk van a Tanaacutecsban A neacutegy legnagyobb
orszaacuteg (az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg Franciaorszaacuteg neacutemetorszaacuteg eacutes Olaszorszaacuteg) 29ndash29 szavazattal rendelkezik Magyarorszaacuteg a maga 10 millioacute lakosaacuteval a koumlzeacutepmezőnybe tartozik 12 szavazattal hasonloacutean Belgiumhoz Csehorszaacuteghoz Goumlroumlgorszaacuteghoz eacutes Portugaacuteliaacutehoz Az oumltmillioacutes Szlovaacutekiaacutet 7 szavazat illeti meg a tanaacutecsuumlleacute-seken A szavazatok szaacutema tehaacutet igazodik ugyan a lakossaacuteg szaacutemaacutehoz de nem egyenesen araacutenyos azzal a kisebb orszaacutegok szavazati suacutelya feluumlleacuterteacutekelt A jogi aktusok minősiacutetett toumlbbseacuteggel toumlrteacutenő elfogadaacutesaacutehoz az oumlsszesen leadhatoacute 345 szavazatboacutel 255 taacutemogatoacute szavazat szuumlkseacuteges Egy korlaacutetozoacute klauzula ugyanak-kor lehetőveacute teszi hogy a szuumlkseacuteges mennyiseacutegű taacutemogatoacute szavazat eseteacuten is keacuterhesse baacutermelyik tagaacutellam annak az ellenőrzeacuteseacutet hogy a javaslatot taacutemogatoacute orszaacutegok a koumlzoumlsseacuteg lakossaacutegaacutenak legalaacutebb 62 szaacutezaleacute-kaacutet keacutepviselik-e ndash amennyiben nem uacutegy leacutetrejoumln a doumlnteacuteshozatalt akadaacutelyozoacute bdquoblokkoloacute kisebbseacutegrdquo 2014-től a Tanaacutecsban aacutetteacuternek a kettős toumlbbseacuteg elveacutenek alkalmazaacutesaacutera ami azt jelenti hogy egy előterjeszteacutest akkor lehet elfogadottnak tekinteni ha azt legalaacutebb 15 orszaacuteg taacutemogatja eacutes a taacutemogatoacute orszaacutegok legalaacutebb az Eu neacutepesseacutegeacutenek 65 szaacutezaleacutekaacutet keacutepviselik A fenti szabaacutelyok szerinti minősiacutetett toumlbbseacuteggel valoacute doumlnteacuteshozatal alkalmi koaliacutecioacutek terepeacuteveacute teszi a tanaacutecsuumlleacuteseket ahol a tagaacutellamok eacuterdekeik szerint koumltnek szoumlvetseacutegeket
5 httpeuropaeuabout-euinstitutions-bodieseuropean-councilindex_huhtm
bull Feladata az EU joumlvőjeacutet eacuterintő strateacutegiai doumlnteacutesek meghozatalabull Tagjai a tagaacutellam veacutegrehajtoacute hatalmaacutenak feje (miniszterek vagy aacutellamelnoumlk)bull Uumlleacutesezeacutes feacuteleacutevente koumltelező (a gyakorlatban 3ndash4 unioacutes csuacutecs eacutevente)
bull Feladata komplex szakpolitikai uumlgyekben valoacute doumlnteacuteshozatalbull Tagjai a tagaacutellamok kuumlluumlgyminisztereibull Uumlleacutesezeacutes havi rendszeresseacuteggel
bull Feladata koumlzoumls kuumll- eacutes belbiztonsaacutegi uumlgyeket eacuterintő doumlnteacutesek meghozatalabull Tagjai kuumlluumlgyminiszterek elnoumlke az EU kuumll- eacutes biztonsaacutegpolitikai főkeacutepviselőjebull Uumlleacutesezeacutes havi rendszeresseacuteggel
bull Feladata a gazdasaacutegpolitika fejleszteacuteseacutevel a peacutenzpiacokkal eacutes tőkemozgaacutesokkal valamit a harmadik orszaacutegokkal aacutepolt gazdasaacutegi kapcsolatkoumlzoumls oumlsszefuumlggő uumlgyek taacutergyalaacutesa eacutes azokban valoacute doumlnteacuteshozatal
bull Tagjai a tagaacutellamok gazdasaacutegi eacutesvagy peacutenzuumlgyminisztereibull Uumlleacutesezeacutes havi rendszeresseacuteggel
bull Feladata a koumlzoumls uumlgyekben valoacute doumlnteacuteshozatalbull Tagjai a tagaacutellamok mezőgazdasaacutegi eacutesvagy halaacuteszati minisztereibull Uumlleacutesezeacutes szuumlkseacuteg szerinti gyakorisaacuteggal
bull Feladata a schengeni rendszer szabaacutelyozaacutesa eacutes rendőrseacutegi egyuumlttműkoumldeacutessel oumlsszefuumlggő teacutemaacutek (főkeacutent a hataacuteron aacutetnyuacuteloacute bűnuumlldoumlzeacutes)
bull Tagjai a tagaacutellamok bel- eacutes igazsaacuteguumlgy-minisztereibull Uumlleacutesezeacutes szuumlkseacuteg szerinti gyakorisaacuteggal
bull Feladata a neveacuteben jelzett teruumlleteken felmeruumllő koumlzoumlsseacutegi doumlnteacutest igeacutenylő uumlgyekkel valoacute foglalkozaacutesbull Tagjai a megfelelő szakminiszterek (ha egy tagaacutellamboacutel toumlbb is eacuterintett kijeloumllik hogy
ki keacutepviseli az orszaacutegot) bull Uumlleacutesezeacutes keacutethavonta
bull Feladata munkauumlgyi eacutes foglalkoztataacutesi ceacuteluacute ceacutelok kitűzeacutese eacutes ajaacutenlaacutesok megfogalmazaacutesa egeacuteszseacuteg- eacutes fogyasztoacuteveacutedelmi szabaacutelyozaacutes
bull Tagjai a megfelelő szakminiszterek bull Uumlleacutesezeacutes negyedeacutevente
bull Feladata a versenykeacutepesseacuteggel oumlsszefuumlggő ipari kutataacutesi belső piaci eacutes idegenforgalmi uumlgyek iraacutenyiacutetaacutesa (belső piaci keacuterdeacutesekben jogalkotaacutes iparpolitikai keacuterdeacutesekben ceacutelkitűzeacutesek ajaacutenlaacutesok elfogadaacutesa)
bull Tagjai a megfelelő szakminiszterek bull Uumlleacutesezeacutes kb keacutethavonta
bull Feladata koumlrnyezetveacutedelmi politika alakiacutetaacutesa a koumlrnyezetveacutedelmi taacutergyuacute jogalkotaacutesbull Tagjai a koumlrnyezetveacutedelmi taacutercaacutek vezetői bull Uumlleacutesezeacutes kb negyedeacutevente
bull Feladata oktataacutesi kulturaacutelis valamint az ifjuacutesaacuteg eacuterdekeivel kapcsolatos keacuterdeacutesek taacutergyalaacutesa koumlzoumls kezdemeacutenyezeacutesek elfogadaacutesa
bull Tagjai a megfelelő taacutercaacutek vezetői bull Uumlleacutesezeacutes szuumlkseacuteg szerint
bull Feladata a tagaacutellamok aacutellaacutespontjainak koumlzeliacuteteacuteseacutevel a Miniszterek Tanaacutecsa uumlleacuteseacutenek előkeacutesziacuteteacutesebull Tagjai a tagaacutellamok bruumlsszeli keacutepviseleteacutenek vezetői (aacutegazati szakeacutertők szuumlkseacuteg szerinti segiacutetseacutegeacutevel) bull Uumlleacutesezeacutes folyamatosan
Aacutellam eacutes Kormaacutenyfők
Tanaacutecsa
Aacuteltalaacutenos Uumlgyek Tanaacutecsa
Kuumlluumlgyek Tanaacutecsa
Gazdasaacuteg- eacutes Peacutenzuumlgyek
Tanaacutecsa
Mezőgazdasaacutegi eacutes Halaacuteszati Tanaacutecs
Bel- eacutes Igazsaacuteguumlgyi Egyuumlttműkoumldeacutes
Tanaacutecsa
Koumlzlekedeacutesi Hiacuterkoumlzleacutesi eacutes Energiapolitikai
Uumlgyek Tanaacutecsa
Foglalkoztataacutesi Szociaacutel-politikai Egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes
Fogyasztoacuteveacutedelmi Uumlgyek Tanaacutecsa
Versenykeacutepesseacutegi Tanaacutecs
Koumlrnyezetveacutedelmi Tanaacutecs
Oktataacutesi Iuacutesaacutegi eacutes Kulturaacutelis
Uumlgyek Tanaacutecsa
Aacutellandoacute KeacutepviselőkTanaacutecsa
(COREPER)
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
1 aacutebra A Tanaacutecs oumlsszeteacutetele eacutes feladatai
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 15
vagy koumlteleződnek el maacutesok taacutemogataacutesa mellett (A peacutelda kedveacuteeacutert teacutetelezzuumlk fel hogy a Tanaacutecs soros uumlleacuteseacuten a Bizottsaacuteg előterjeszteacuteseacuteben a tengeri halaacuteszat szabaacutelyozaacutesaacutenak egyes aspektusai szerepelnek Magyar-orszaacuteg eacuterdekeit nem seacuterti eacutes nem szolgaacutelja a jogszabaacutelytervezet maacutes orszaacutegok viszont lobbiteveacutekenyseacutegbe kezdenek az előterjeszteacutes elfogadaacutesaacuteeacutert vagy blokkolaacutesaacuteeacutert A magyar kormaacuteny taacutemogatoacute vagy blokkoloacute sza-vazatai fejeacuteben keacuterheti a magyar aacutellaacutespont taacutemogataacutesaacutet olyan keacuterdeacutesekben amelyeket az orszaacuteg eacuterdekei szempontjaacuteboacutel fontosnak tart) Ez termeacuteszetesen igen oumlsszetett folyamat ahol a nemzeti eacuterdekek mellett szaacute-mos egyeacuteb szempontra is tekintettel kell lenni (pl a taacutergyaloacutepartnerek suacutelyaacutera hiszen a viszonossaacuteg alapjaacuten eacuterdemesebb lehet a toumlbb szavazattal rendelkező tagaacutellamot taacutemogatni a kisebbel szemben de alkalmasint tekintettel kell lenni arra is hogy bdquoerősrdquo orszaacutegokat feleslegesen ne haragiacutetsunk magunkra stb)
Az Euroacutepai Tanaacutecs uumlleacuteseit az elnoumlk vezeti Ez a szemeacutely hosszuacute időn keresztuumll az elnoumlkseacutegi feladatokat feacutel eacutevre forgoacuterendszerben ellaacutetoacute tagaacutellam aacutellam- vagy kormaacutenyfője volt 2009 decembereacutetől a Tanaacutecs tagjai minősiacutetett toumlbbseacuteggel keacutet eacutes feacutel eacutev időtartamra elnoumlkoumlt vaacutelasztanak akinek mandaacutetuma egy eacutevvel meghosz-szabbiacutethatoacute Jelenleg (2012 elejeacuten) a Tanaacutecs elnoumlke Herman van Rumpuy belga politikus A 27 orszaacuteg feacuteleacuteves bdquoveteacutesforgoacutebanrdquo haladoacute elnoumlkseacutegi rendszere ugyanakkor megmaradt Az elnoumlkseacuteget adoacute orszaacuteg ad helyt a tanaacutecsuumlleacuteseknek hataacuterozza meg a napirendet eacutes igyekszik gondoskodni a tagaacutellamok koumlzti kompromisszum kialakulaacutesaacuteroacutel
A BizottsaacutegA Bizottsaacuteg az Euroacutepai unioacute doumlnteacutes-előkeacutesziacutető javaslattevő veacutegrehajtoacute eacutes ellenőrző szerve ezeacutert szokaacutes az Eu kormaacutenyaacutenak is nevezni Veacutegrehajtoacute (eacutes ennek kereteacuteben jogalkotoacute) szervkeacutent jogosiacutetvaacutenyai az uumlgyek egy reacutesze tekinteteacuteben szaacutermazeacutekosak eacutes ezeacutert korlaacutetozottak hiszen azokat a Tanaacutecs delegaacutelja hozzaacute Az unioacutes jogszabaacutelyok veacutegrehajtaacutesaacutenak koumltelezettseacutege elsősorban a tagaacutellamokat terheli az ő feladatuk a veacuteg-rehajtaacutes adminisztratiacutev felteacuteteleinek kialakiacutetaacutesa a Bizottsaacuteg csak ellenőrzi ennek megvaloacutesulaacutesaacutet Ameny-nyiben mulasztaacutest vagy nem megfelelő teljesiacuteteacutest tapasztal a szerződeacutesek őrekeacutent felszoacuteliacutetja a tagaacutellamot a jogszabaacutelyseacuterteacutes megszuumlnteteacuteseacutere eacutes a szuumlkseacuteges inteacutezkedeacutesek meghozatalaacutera A tagaacutellamnak joga van a vaacutelaszadaacutesra vagyis arra hogy tisztaacutezzaacutek az esetleges jogeacutertelmezeacutesi kuumlloumlnbseacutegekből fakadoacute feacutelreeacuterteacute-seket Amennyiben azonban a Bizottsaacuteg tovaacutebbra is uacutegy veacuteli hogy a tagaacutellam nem tette meg a szuumlkseacuteges in-teacutezkedeacuteseket az unioacutes jogszabaacutelyok veacutegrehajtaacutesaacutera uacutegy a Biacuteroacutesaacuteghoz fordulva koumltelezettseacutegszegeacutesi eljaacuteraacutest kezdemeacutenyezhet a tagaacutellammal szemben A felek koumltelesek a Biacuteroacutesaacuteg iacuteteacuteleteacutenek megfelelően eljaacuterni Mivel a Biacuteroacutesaacuteg ritkaacuten doumlnt a Bizottsaacuteg veacutelemeacutenyeacutevel ellenteacutetesen ez elsősorban az eljaacuteraacutes alaacute vont tagaacutellam koumltele-zeacuteseacutevel jaacuter Amennyiben a tagaacutellam nem tesz eleget a Biacuteroacutesaacuteg aacuteltal előiacutert koumltelezettseacutegeacutenek a testuumllet tovaacutebbi keacutenyszeriacutető inteacutezkedeacuteskeacutent biacutersaacuteg vagy aacutetalaacutenyoumlsszeg megfizeteacuteseacutere koumltelezheti (Erre ritkaacuten keruumll sor mert a tagorszaacutegok aacuteltalaacuteban maacuter a szankcionaacutelaacutest megelőzően elfogadjaacutek a Biacuteroacutesaacuteg aacutellaacutespontjaacutet eacutes megteszik az abboacutel koumlvetkező inteacutezkedeacuteseket) A Bizottsaacuteg termeacuteszetesen nemcsak a tagaacutellamokkal szemben koumlteles kikeacutenyszeriacuteteni az unioacutes jog alkalmazaacutesaacutet hanem az unioacutes jogalanyokkal kuumlloumlnoumlsen a vaacutellalkozaacutesokkal szem-ben is felleacutephet ennek eacuterdekeacuteben
16 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Leghangsuacutelyosabban eacutes legkoumlvetkezetesebben a Bizottsaacuteg doumlnteacutes-előkeacutesziacutető szerepe eacuterveacutenyesuumll a Ta-naacutecs ritka kiveacutetelektől eltekintve csak a Bizottsaacuteg előterjeszteacutese alapjaacuten hozhat unioacutes jogszabaacutelyokat Ez komoly hatalmat ad a Bizottsaacuteg kezeacutebe hiszen a javaslattervezetek kidolgozaacutesaacuteval e testuumllet meghataacuterozoacute befolyaacutessal biacuter a doumlnteacuteshozatal folyamataacutera Feladatai koumlzeacute tartozik az unioacutes politikaacutek eacutes magaacutenak az Eu-nak a keacutepviselete az unioacutes alapok kezeleacutese
A Bizottsaacuteg a Tanaacutecs javaslataacutera a Parlamenttől kapja mandaacutetumaacutet tagjairoacutel eacutes programjaacuteroacutel a Parlament szavaz A Bizottsaacuteg mandaacutetuma oumlt eacutevre szoacutel A mandaacutetum megszűneacutese utaacuten bonyolult egyezteteacutesi taacutergyalaacute-sok kezdődnek az uacutej oumlsszeteacutetelű Bizottsaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel Az Eu eddigi toumlrteacuteneteacuteben fontos alapelv volt hogy minden tagaacutellamnak legyen biztosi posztot betoumlltő delegaacuteltja A keleti bőviacuteteacutest megelőzően a nagyobb unioacutes orszaacutegok 2ndash2 a kisebbek 1ndash1 biztost delegaacutelhattak a Bizottsaacutegba A bőviacuteteacutest koumlzvetlenuumll koumlvetően az uacutejon-nan csatlakozott orszaacutegok egy-egy teruumlleten biztoshelyettest aacutelliacutethattak A csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok idősza-kaacuteban felmeruumllt az oumltlet hogy ndash elkeruumllendő a felesleges biztosi poziacutecioacutek leacutetrehozaacutesaacutet ndash a kisebb orszaacutegok veteacutesforgoacuterendszerben adnaacutenak biztosokat miacuteg a nagyobbak aacutellandoacute jelleggel tehetteacutek volna ezt A bdquonagyokrdquo erőfoumlleacutenyeacutenek ilyen nyiacutelt kifejezeacutese eacutes a kisebbek maacutesodranguacute taggaacute degradaacutelaacutesa utoacutebbiak szaacutemaacutera elfo-gadhatatlan volt ezeacutert kompromisszumos megoldaacuteskeacutent addig amiacuteg a tagaacutellamok szaacutema nem haladja meg a 27-et lehetőveacute tetteacutek hogy minden tagaacutellam egy biztost delegaacutelhasson a testuumlletbe Romaacutenia eacutes Bulgaacuteria 2007 eacutevi csatlakozaacutesaacuteval a biztosok szaacutema eleacuterte a kuumlszoumlbeacuterteacuteket iacutegy egy esetleges tovaacutebbi bőviacuteteacuteskor feluumll kell vizsgaacutelni a jelenlegi szabaacutelyokat
Az uacutej Bizottsaacuteg megalakulaacutesa az elnoumlk szemeacutelyeacuteről valoacute megaacutellapodaacutessal veszi kezdeteacutet amiről az egyez-teteacutesek a Tanaacutecsban folynak A Tanaacutecs az elnoumlk szemeacutelyeacutere tesz javaslatot a Parlamentnek ezt koumlveti a tagaacutellami delegaacutelaacutesok folyamata aminek folyamaacuten az egyes orszaacutegok kuumlloumlnboumlző taktikaacutekat alkalmaznak Egyes orszaacutegok a szaacutemukra fontosnak tartott teruumllet(ek) biztosi poziacutecioacuteit igyekeznek megszerezni eacutes ezzel kapcsolatban informaacutelis egyezteteacutest kezdenek a Bizottsaacuteg eacuteleacutere javasolt politikussal Az is elkeacutepzelhető hogy a bizottsaacutegi elnoumlkjeloumllt keacuteri meg az egyes orszaacutegokat konkreacutet szemeacutely konkreacutet poziacutecioacuteba valoacute delegaacutelaacutesaacutera Veacuteguumll vannak olyan orszaacutegok amelyek szaacutemaacutera mindegy hogy az aacuteltaluk delegaacutelt szemeacutely melyik teruumlletet kapja meg biztoskeacutent Az ő szaacutemukra a Bizottsaacuteg elnoumlkjeloumlltje proacutebaacutel meg testhezaacutelloacute teruumlletet talaacutelni Az iacutegy oumlsszeaacutelloacute Bizottsaacuteg oumlsszeteacuteteleacutere az elnoumlkjeloumllt tesz javaslatot az Euroacutepai Parlament koumlzgyűleacuteseacutenek A Bi-zottsaacuteg csak akkor alakul meg ha a Parlament mindegyik biztos szemeacutelyeacutet elfogadja (20042005 forduloacutejaacuten a Parlament a biztosjeloumlltek parlamenti bizottsaacutegok előtti meghallgataacutesa utaacuten informaacutelisan jelezte a bizottsaacuteg elnoumlkeacutenek jeloumllt Joseacute Manuel Barrosoacutenak hogy haacuterom jeloumlltet alkalmatlannak talaacutelt leendő feladata ellaacutetaacutesaacutera Ezt koumlvetően Barroso visszavonta a Bizottsaacuteg oumlsszeteacuteteleacutere vonatkozoacute javaslataacutet eacutes a tagaacutellami kormaacutenyok-kal valoacute uacutejboacuteli egyezteteacutest koumlvetően keacutet uacutej szemeacutelyre tett javaslatot a harmadik biztosjeloumllt szaacutemaacutera pedig maacute-sik bdquotaacutercaacutetrdquo kiacutenaacutelt aminek vezeteacuteseacutere a Parlament maacuter nem talaacutelta őt alkalmatlannak) A Parlament ellenőrzeacutesi jogkoumlreacutevel eacutelve bizalmatlansaacutegi indiacutetvaacutenyt is benyuacutejthat a Bizottsaacuteggal szemben Amennyiben az indiacutetvaacuteny toumlbbseacuteget kap uacutegy a Parlament megfosztja a Bizottsaacutegot mandaacutetumaacutetoacutel eacutes uacutej Bizottsaacutegot kell alakiacutetani
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg tagjai az Eu alkalmazottai ezeacutert nem fogadhatnak el utasiacutetaacutest a tagaacutellamok kormaacute-nyaitoacutel nem fogadhatjaacutek el az őket delegaacuteloacute orszaacuteg kormaacutenyaacutenak utasiacutetaacutesait teveacutekenyseacuteguumlk soraacuten kizaacuteroacutelag
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 17
az unioacutes polgaacuterok eacuterdekeit tarthatjaacutek szem előtt Fuumlggetlenseacuteguumlk biztosiacutetaacutesaacutet szolgaacutelja kiemelkedően magas ndash a koumlzoumlsseacutegtől szaacutermazoacute ndash fizeteacutesuumlk eacutes az a szabaacutely hogy nem fogadhatnak el a tagaacutellam kormaacutenyaacutetoacutel (kuumlloumlnoumlsen az őket delegaacuteloacute kormaacutenytoacutel) semmilyen szolgaacuteltataacutest
Az Euroacutepai Parlament A Parlament eredeti neve Koumlzgyűleacutes volt eacutes kezdetben az EnSZ Koumlzgyűleacuteseacutehez hasonloacute vitafoacuterumkeacutent mű-koumldoumltt megteremtve iacutegy az unioacutes doumlnteacutesek nyilvaacutenossaacutegaacutet de csak csekeacutely beleszoacutelaacutesa volt a doumlnteacutesek kialakiacutetaacutesaacuteba A Tanaacutecs hataacuteskoumlreit ismertetve maacuter szoacute esett arroacutel hogy az Euroacutepai unioacuteban nem a neacutep aacuteltal vaacutelasztott keacutepviselők gyakoroljaacutek a főhatalmat hanem abban osztoznak a Tanaacuteccsal Vilaacutegosan kell laacutetni ugyanakkor hogy e korlaacutetozott jogalkotaacutesi hataacuteskoumlroumlk is hatalmas előreleacutepeacutest jelentenek azokhoz a nem is olyan taacutevoli időhoumlz keacutepest amikor a Parlament egyszerű konzultaacutecioacutes szervkeacutent teveacutekenykedett
A Parlament taacutersjogalkotoacutei szerepvaacutellalaacutesa az Euroacutepai unioacuteroacutel szoacuteloacute Maastrichti Szerződeacutes hataacutelybaleacute-peacuteseacutetől vette kezdeteacutet A Parlament ekkor kapta meg azokat a jogosiacutetvaacutenyokat melyek birtokaacuteban egyet nem eacuterteacutese eseteacuten erőteljesen feacutekezni tudta az unioacutes doumlnteacuteshozatal sebesseacutegeacutet (a konzultaacutecioacutes eljaacuteraacutes ke-reteacuteben obstrukcioacute gyakorlaacutesaacuteval az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutes eseteacuten pedig azzal hogy ha maacutesodik olvasat-ban is elutasiacutetotta egy jogszabaacutelytervezeteacutet akkor azt a Tanaacutecs csak egyhanguacute szavazaacutessal fogadhatta el) Az1997-es Amszterdami Szerződeacutes bevezette majd a 2009 veacutegeacuten hataacutelyba leacutepett Lisszaboni Szerződeacutes az uumlgyek haacuteromnegyed reacuteszeacutere kiterjesztette az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutest Az uacutejraszabaacutelyozott toumlbb olvasatboacutel aacutelloacute eljaacuteraacutesban a Parlament teacutenyleges veacutetőjoggal rendelkezik iacutegy a szervezet napjainkra az unioacutes doumlnteacuteshozatal megkeruumllhetetlen foacuterumaacutevaacute vaacutelt Mivel a Parlamentben szaacutemos toumlreacutesvonal talaacutelhatoacute ami gyakran megneheziacuteti a toumlbbseacuteg taacutemogataacutesaacutenak megszerzeacuteseacutet tuacutel kockaacutezatos lett volna egyszeri szavazaacutesra biacutezni a jogszabaacutelyter-vezetek sorsaacutet Ehelyett az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutes eseteacuten toumlbb olvasatban zajlik a doumlnteacuteshozatal annak eacuterdekeacute-ben hogy a keacutet inteacutezmeacuteny (a Tanaacutecs eacutes a Parlament) aacuteltal megjeleniacutetett eacuterdekek a toumlbbforduloacutes egyezteteacutessel oumlsszehangolhatoacutek legyenek Az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutes folyamataacutet a 2 aacutebra mutatja be
Az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutes mellett a doumlnteacuteshozatal egyeacuteb processzusai is leacuteteznek Az uumlgyek egy reacuteszeacuteben az EP-nek hozzaacutejaacuterulaacutesi joga van a doumlnteacutesek meghozatalaacutehoz Ide egyes szemeacutelyi uumlgyek illetve nemzetkoumlzi megaacutellapodaacutesokkal kapcsolatos keacuterdeacutesek tartoznak A hozzaacutejaacuterulaacutes megtagadaacutesa eseteacuten az előterjeszteacutes tovaacutebbi egyezteteacutes neacutelkuumll elutasiacutetottnak tekintendő A hozzaacutejaacuterulaacutesi eljaacuteraacutesban az Euroacutepai Parlament az elő-terjeszteacutesről csak igennel eacutes nemmel szavazhat moacutedosiacutetoacute indiacutetvaacutenyokat nem tehet
Az uumlgyek egy maacutesik csoportja eseteacuteben az EP a veacutelemeacutenyezeacutesi jogaacutet gyakorolhatja Veacutelemeacutenyeacutet ugyan a Tanaacutecsnak nem kell figyelembe vennie de annak kialakiacutetaacutesaacutet eacutes koumlzleacuteseacutet meg kell vaacuternia aneacutelkuumll nem hoz-hat eacuterveacutenyesen doumlnteacuteseket Ez az eljaacuteraacutes is biztosiacutet neacutemi mozgaacutesteret a Parlamentnek akarata eacuterveacutenyesiacuteteacute-seacutere mivel időhuacutezaacutessal (obstrukcioacuteval) kiacuteseacuterelheti meg aacutellaacutespontjaacutenak figyelembeveacuteteleacutere biacuterni a Tanaacutecsot
Egyes szakpolitikaacutek tekinteteacuteben jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesa tovaacutebbra is kizaacuteroacutelag a Tanaacutecsnak van Ilyen teruumllet a mezőgazdasaacuteg a gazdasaacuteg- eacutes bevaacutendorlaacutesi politika
A Parlament hagyomaacutenyosan erős ellenőrzeacutesi jogokkal rendelkezik amelyeket a Bizottsaacuteggal szemben folyamatosan gyakorol A parlamenti keacutepviselők toumlbbseacutegeacutenek taacutemogataacutesa szuumlkseacuteges az uacutej Bizottsaacuteg megvaacute-
ELSŐ OLVASAT
MAacuteSODIK OLVASAT (a Tanaacutecsi aacutellaacutespont koumlzleacuteseacutetől szaacutemiacutetott
3 hoacutenapon beluumll)
EGYEZTETŐ ELJAacuteRAacuteS (azonos szaacutemban a Tanaacutecs
eacutes a Parlament keacutepviselői)
HARMADIK OLVASAT (hat heacuteten beluumll)
bull Az Euroacutepai Parlament elfogadja aacutellaacutespontjaacutet eacutes azt tovaacutebbiacutetja a Tanaacutecsnakbull A Tanaacutecs egyeteacuterteacutese eseteacuten a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni
(a Parlament aacutellaacutespontjaacutenak megfelelő szoumlvegezeacutessel)bull A Tanaacutecs egyet nem eacuterteacutese eseteacuten az elfogadja sajaacutet aacutellaacutespontjaacutet
eacutes arroacutel taacutejeacutekoztatja a Parlamentet eacutes a Bizottsaacutegot
bull Ha a Parlament egyeteacutert a Tanaacutecs aacutellaacutespontjaacuteval a javaslatot elfogadottnak kell tekintenibull Amennyiben a keacutepviselők toumlbbseacutege elutasiacutetja a Tanaacutecs aacutellaacutespontjaacutet
a javaslatot el nem fogadottnak kell tekinteni bull Amennyiben a Parlament moacutedosiacutetaacutesokat javasol a Tanaacutecs aacutellaacutespontjaacutehoz
arroacutel taacutejeacutekozatja a maacutesik keacutet szervetndash ha a Tanaacutecs a keacutezhezveacuteteltől szaacutemiacutetott keacutet hoacutenapon beluumll egyeteacutert valamennyi
moacutedosiacutetaacutessal akkor a javaslatot elfogadottnak kell tekintenindash ha a Tanaacutecs nem fogadja el az oumlsszes moacutedosiacutetaacutest akkor egyeztetőbizottsaacutegot
kell oumlsszehiacutevni
bull Ha a Tanaacutecs tagjainak (azok keacutepviselőinek) keacutetharmada eacutes a parlamenti keacutepviselők toumlbbseacutege hat heacuteten beluumll koumlzoumls szoumlvegtervezet elfogadaacutesaacutet taacutemogatja a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni
bull amennyiben nem akkor a javaslatot el nem fogadottnak kell tekinteni
bull Az egyeztetőbizottsaacutegban az elfogadaacuteshoz szuumlkseacuteges taacutemogataacutest meg nem szerző szoumlvegtervezet Tanaacutecson beluumlli minősiacutetett toumlbbseacuteggel illetve egyszerű parlamenti toumlbbseacuteggel valoacute taacutemogataacutesa eseteacuten a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni Ellenkező esetben a javaslat el nem fogadottaacute vaacutelik
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
2 aacutebra A rendes jogalkotaacutesi (egyuumlttdoumlnteacutesi) eljaacuteraacutes (Az Euroacutepai unioacuteroacutel szoacuteloacute Szerződeacutes 294 cikke)
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 19
lasztaacutesaacutehoz ezt koumlvetően vizsgaacutelhatja a Bizottsaacuteg jelenteacuteseit a keacutepviselők keacuterdeacutest inteacutezhetnek a Bizottsaacuteg-hoz eacutes e keacuterdeacutesekre a biztosok koumltelesek vaacutelaszolni A Bizottsaacuteg politikai felelősseacuteggel tartozik a Parlament-nek aminek kereteacuteben a Parlamentben bizalmatlansaacutegi indiacutetvaacuteny nyuacutejthatoacute be a Bizottsaacuteg ellen Az indiacutetvaacuteny toumlbbseacutegi taacutemogataacutesa eseteacuten megszűnik a Bizottsaacuteg mandaacutetuma
Az Euroacutepai Parlament tagjait a tagaacutellamokban koumlzvetlenuumll vaacutelasztjaacutek Az unioacutes polgaacutersaacutegboacutel koumlvetkező jogok egyik megtestesuumlleacutesekeacutent az euroacutepai parlamenti vaacutelasztaacutesokon a tagaacutellamban eacutelő unioacutes polgaacuterok is rendelkeznek a vaacutelasztoacutejog mindkeacutet (aktiacutev eacutes passziacutev) formaacutejaacuteval (Annak megakadaacutelyozaacutesaacutera hogy a vaacuten-dorloacute szemeacutelyek szavazati joga megtoumlbbszoumlroumlződjoumln a maacutesik unioacutes orszaacutegban tartoacutezkodoacute unioacutes polgaacuterok-nak a vaacutelasztaacutesuk szerinti orszaacutegban de csak ott van szavazati joguk) Az euroacutepai parlamenti vaacutelasztaacutesok a nemzetaacutellami vaacutelasztaacutesi szabaacutelyozaacutes szerint folynak azoknak tehaacutet nincs egyseacuteges euroacutepai szabaacutelyozaacutesa eacutes a szavazaacutes időpontja is orszaacutegonkeacutent elteacuterő Mivel a Parlament teacutenyleges doumlnteacuteshozatali hataacuteskoumlroumlk hiacutejaacuten hosszuacute időn keresztuumll affeacutele soacutehivatalkeacutent műkoumldoumltt eacutes mivel az unioacutes doumlnteacutesek hataacutesait a polgaacuterok csak koumlz-vetetten eacuterzik a vaacutelasztaacutesok nem igazaacuten az induloacute paacutertok euroacutepai programjai koumlruumll forognak azokat inkaacutebb belpolitikai csataacuterozaacutesokra hasznaacuteljaacutek a politikai erők Kifejezetten erőteljesen eacuterveacutenyesuumll peacuteldaacuteul a protest szavazaacutesra valoacute hajlandoacutesaacuteg amikor a szavazoacutepolgaacuterok az euroacutepai parlamenti voksolaacutest a kormaacutenyon leacutevő erőkkel szembeni eleacutegedetlenseacuteguumlk kifejezeacuteseacutere a kormaacutenypaacutertok bdquomegbuumlnteteacuteseacutererdquo hasznaacuteljaacutek A szavazaacutes bdquoteacutetneacutelkuumlliseacutegerdquo vagyis az hogy a Parlament műkoumldeacuteseacutenek koumlzvetlen hataacutesait alig eacuterzeacutekelik az emberek toumlbb orszaacutegban is elősegiacutetette olyan paacutertok keacutepviselőinek euroacutepai parlamenti mandaacutetumhoz juttataacutesaacutet amelyeket odahaza a polgaacuterok nem juttattak volna be a nemzeti parlamentbe eacutes persze hozzaacutejaacuterul annak a paradox helyzetnek a kialakulaacutesaacutehoz hogy Eu-ellenes erők keruumllnek be az Euroacutepai Parlamentbe
A Parlamentbe jutott keacutepviselők hasonloacutean ahhoz ahogyan az a nemzeti parlamentekben toumlrteacutenik frak-cioacutekba toumlmoumlruumllnek A frakcioacutealakiacutetaacutes szabaacutelyai viszonylag lazaacutek frakcioacute alakiacutetaacutesaacutehoz elegendő 25 keacutepviselő akiknek a tagaacutellamok legalaacutebb egyoumltoumldeacutet kell keacutepviselniuumlk A frakcioacutekhoz valoacute csatlakozaacutes nem koumltelező az ilyen keacutepviselők a fuumlggetlenek taacuteboraacutet gyarapiacutetjaacutek Kifejezetten erősen veacutedik a koumltetlen mandaacutetum elveacutet mandaacutetum nem koumlvetelhető vissza eacutes szavazaacuteskor sem koumlti hivatalosan egyik keacutepviselőt sem a frakcioacute aacutellaacutes-pontja
A parlamenti keacutepviselőket eredetileg ndash az Euroacutepa Tanaacutecs parlamenti koumlzgyűleacuteseacutenek oumlsszeteacuteteleacutehez ha-sonloacutean ndash a nemzeti parlamentek delegaacuteltaacutek soraikboacutel 1979 oacuteta azonban a keacutepviselők koumlzvetlen vaacutelasz-taacutes nyomaacuten keruumllnek az Euroacutepai Parlamentbe ami nagyban segiacutetette a parlament hataacuteskoumlreinek bőviacuteteacuteseacutet A Parlamentnek jelenleg 736 keacutepviselője van koumlzuumlluumlk a 2009ndash2014-es ciklusban 22 magyar (A megelőző 2004ndash2009-es ciklusban a magyar keacutepviselők szaacutema 24 volt ndash a csoumlkkeneacutes az inteacutezmeacutenyi reformoknak volt tulajdoniacutethatoacute a hasonloacute leacutelekszaacutemuacute orszaacutegok hasonloacutekeacuteppen 22 fős keacutepviselettel rendelkeznek) A keacutepvise-lők szaacutema a tagaacutellamok leacutelekszaacutemaacutehoz igazodik s noha nem egyenesen araacutenyos azzal a szavazatok Tanaacute-cson beluumlli eloszlaacutesaacutehoz keacutepest meacutegis jobban kifejezi azt (1 taacuteblaacutezat)
20 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
1 taacuteblaacutezat A keacutepviselői helyek eloszlaacutesa az Euroacutepai Parlamentben
Orszaacuteg Keacutepviselői helyneacutemetorszaacuteg 99Franciaorszaacuteg 72Olaszorszaacuteg 72Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg 72Spanyolorszaacuteg 50Lengyelorszaacuteg 50Romaacutenia 33Hollandia 25Belgium 22Csehorszaacuteg 22Goumlroumlgorszaacuteg 22Magyarorszaacuteg 22Portugaacutelia 22Sveacutedorszaacuteg 18Ausztria 17Bulgaacuteria 17daacutenia 13Finnorszaacuteg 13Szlovaacutekia 13Iacuterorszaacuteg 12Litvaacutenia 12Lettorszaacuteg 8Szloveacutenia 7Ciprus 6eacutesztorszaacuteg 6Luxemburg 6Maacutelta 5Oumlsszesen 736
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 21
Az Euroacutepai unioacute doumlnteacuteshozatali folyamataacutet a 3 aacutebra szemleacutelteti
Euroacutepai Bizottsaacuteg
jogszabaacutelytervezet
Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa
bull minősiacutetett toumlbbseacuteg
bull egyhanguacute szavazaacutes
Euroacutepai Parlament
bull egyszerű toumlbbseacuteg
kizaacuteroacutelagos doumlnteacutesi jog az EUT doumlnteacuteseacutehez az EP hozzaacutejaacuterulaacutesa szuumlkseacuteges
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
3 aacutebra A doumlnteacuteshozatal folyamata az Euroacutepai unioacuteban
Az Euroacutepai BiacuteroacutesaacutegAz Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg az unioacutes jog hiteles eacutertelmezeacuteseacutere hivatott testuumllet eacutes az unioacutes szerződeacutesek bdquoőrerdquo Fő fel-adata hogy biztosiacutetsa az unioacutes jog betartaacutesaacutet eacutes egyseacuteges alkalmazaacutesaacutet valamennyi orszaacutegban E szerepkouml-reacuteben a mi Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegunkeacutehoz eacutes Legfelsőbb Biacuteroacutesaacutegunkeacutehoz hasonloacute teveacutekenyseacuteget folytat Emellett azonban a hagyomaacutenyos biacuteroacutei testuumlletekre emleacutekeztető moacutedon egyedi uumlgyekben is eljaacuterhat az unioacutes testuumlletek eacutes a tagaacutellamok koumlzti jogvitaacutekban valamint vaacutellalatok amiatt indiacutetott uumlgyeiben hogy jogaikat veacutelemeacutenyuumlk sze-rint valamelyik unioacutes szerv megseacutertette Meg kell emliacutetenuumlnk hogy az unioacutes jog alkalmazaacutesaacuteval kapcsolatos uumlgyeknek csak toumlredeacuteke keruumll a Biacuteroacutesaacuteg eleacute mivel az unioacutes jog koumlzvetlen alkalmazaacutesaacutenak elveacuteből koumlvetke-zően az unioacutes szabaacutelyok alkalmazaacutesa alapvetően a tagaacutellamok hatoacutesaacutegainak eacutes biacuteroacutesaacutegainak a feladata A Biacuteroacutesaacuteg eleacute iacutegy csak azok az uumlgyek jutnak amelyekben a nemzeti jogalkalmazoacute szervek segiacutetseacuteget keacuternek a jogeacutertelmezeacutesben illetve azok amelyek tagaacutellamok vagy az unioacutes inteacutezmeacutenyek doumlnteacutesei ellen iraacutenyulnak vagy az unioacutes jogszabaacutely eacuterveacutenyesseacutegeacutet keacuterdőjelezik meg
A Biacuteroacutesaacuteg eleacute terjeszthető uumlgyek leggyakoribb tiacutepusai a koumlvetkezők
Előzetes doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes1 Akkor keruumll sor raacute ha egy tagaacutellam nemzeti biacuteroacutesaacutegaacutenak keacutetelyei vannak egy unioacutes jogszabaacutely eacutertelmezeacute-seacutet vagy alkalmazaacutesaacutet illetően s emiatt jogeacutertelmezeacutesi tanaacutecsot keacuter a Biacuteroacutesaacutegtoacutel
22 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Koumltelezettseacutegszegeacutesi eljaacuteraacutes2 Koumltelezettseacutegszegeacutesi eljaacuteraacutest a Bizottsaacuteg indiacutethat azzal a tagaacutellammal szemben amelyik erre valoacute felszoacute-liacutetaacutesa elleneacutere sem tesz eleget a Bizottsaacuteg veacutelemeacutenye szerint az unioacutes jogboacutel fakadoacute koumltelezettseacutegeacutenek A Biacuteroacutesaacuteg előtti eljaacuteraacutesban a Bizottsaacuteg eacutes a tagaacutellam is előadja eacuterveit a Biacuteroacutesaacuteg a teacutenyeket eacutes az eacuterveket meacuterlegelve hoz iacuteteacuteletet Amennyiben az eljaacuteraacutes alaacute vont orszaacuteg mulasztaacutesaacutet aacutellapiacutetja meg akkor a tagaacutel-lamnak koumltelesseacutege a Biacuteroacutesaacuteg iraacutenymutataacutesa szerint megtenni a szuumlkseacuteges inteacutezkedeacuteseket Amennyiben elmulasztja ezt megtenni a Biacuteroacutesaacuteg biacutersaacuteggal suacutejthatja a tagaacutellamot
Megsemmisiacuteteacutes iraacutenti eljaacuteraacutes3 unioacutes jogszabaacutely megsemmisiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute keacuterelmet a Tanaacutecs a Bizottsaacuteg a tagaacutellamok eacutes a toumlbbiekeacute-neacutel szigoruacutebb felteacutetelek alapjaacuten a Parlament valamint azok a magaacutenszemeacutelyek nyuacutejthatnak be a Biacuteroacutesaacuteg-hoz akiket a megsemmisiacuteteni keacutert jogszabaacutely szemeacutely szerint koumlzvetlenuumll haacutetraacutenyosan eacuterint A keacuterelem benyuacutejtaacutesaacutet koumlvetően a Biacuteroacutesaacuteg csak a jogszabaacutely elfogadaacutesaacutenak jogalapjaacutet vizsgaacutelhatja vagyis hogy azt megleacutevő felhatalmazaacutes alapjaacuten eacutes keretein beluumll az eljaacuteraacutesi szabaacutelyok betartaacutesaacuteval fogadtaacutek-e el
Cselekveacutes elmulasztaacutesa miatti kereset4 Az unioacutes szervek doumlnteacuteseacutenek kikeacutenyszeriacuteteacuteseacutere szolgaacuteloacute eljaacuteraacutes aminek elindiacutetaacutesaacutera a toumlbbi unioacutes szerv a tagaacutellamok eacutes bizonyos felteacutetelek teljesuumlleacutese eseteacuten kiveacutetelesen magaacutenszemeacutelyek eacutes vaacutellalkozaacutesok jo-gosultak
Koumlzvetlen keresetek5 Kaacuterteacuteriacuteteacutes megaacutellapiacutetaacutesaacutera indiacutetott kereset azoknak a szemeacutelyeknek vagy vaacutellalkozaacutesoknak a reacuteszeacuteről akiknek az Eu inteacutezkedeacutesei vagy az Eu alkalmazottai okoztak kaacutert
A biacuteraacutekat a tagaacutellamok kormaacutenyainak koumlzoumls megaacutellapodaacutesa alapjaacuten delegaacuteljaacutek a biacuteraacutek megbiacutezaacutesa hateacuteves időtartamra szoacutel ami meghosszabbiacutethatoacute A biacuteraacutek munkaacutejaacutet az uumlgyeket előkeacutesziacutető főtanaacutecsnokok segiacutetik A Biacuteroacutesaacuteg ugyan nem reacuteszese a politikai doumlnteacuteshozatali folyamatoknak aacutem unioacutes iacuteteacutelkezeacutesi gyakorlata koumltelező erejű az unioacutes jog eacutertelmezeacutese tekinteteacuteben az unioacutes jogalanyok szaacutemaacutera6 noha a Biacuteroacutesaacuteg iacuteteacuteletei formaacutelisan nem jogforraacutesok eacutes koraacutebbi doumlnteacutesei a Biacuteroacutesaacutegot magaacutet sem koumltik az iacuteteacutelkezeacutesi gyakorlatban mutatkozoacute aacutel-landoacutesaacuteg feleacuterteacutekeli a Biacuteroacutesaacuteg jogeacutertelmező szerepeacutet Az előzetes doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutesban szaacutemos az unioacutes jogszabaacutelyokban meg nem hataacuterozott fogalmakat keacuterdeacuteseket elvi suacutellyal tisztaacutezoacute doumlnteacutes szuumlletett ami az unioacutes jog oumlsszes ciacutemzettje szaacutemaacutera koumltelező erővel biacutert eacutes iacutegy tette egyeacutertelműbbeacute a koumlvetendő gyakorlatot
6 Az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg honlapja httpeuropaeuabout-euinstitutions-bodiescourt-justiceindex_enhtm
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 23
Az unioacutes jog jellemzői eacutes forraacutesai114
Az unioacutes doumlnteacuteshozatal vaacutezlatos bemutataacutesa utaacuten neacutezzuumlk annak eredmeacutenyeacutet a kibocsaacutetott unioacutes normaacutekat Az Euroacutepai unioacute jogszabaacutelyait hagyomaacutenyosan elsődleges eacutes maacutesodlagos jogforraacutesokra szoktaacutek osztani Az elsődleges jog elnevezeacutes onnan ered hogy ezek a koumlzvetlenuumll a tagaacutellamoktoacutel eredő normaacutek miacuteg a maacutesodla-gos jogba azok a rendelkezeacutesek tartoznak amelyeket az elsődleges jogban szereplő jogalkotaacutesi felhatalma-zaacutes alapjaacuten (ily moacutedon tehaacutet szaacutermazeacutekosan) hoznak az arra felhatalmazott unioacutes szervek
Az elsődleges jogforraacutesok koumlzeacute tartoznak az egyuumlttműkoumldeacutes alapjaacutet keacutepező szerződeacutesek melyeknek al-kotoacutei a tagaacutellamok mint a nemzetkoumlzi koumlzjog alanyai E szerződeacutesekben toumlrteacutenik meg a tagaacutellamok szuvere-nitaacutesaacutenak aacutetruhaacutezaacutesa az Eu-ra eacutes inteacutezmeacutenyeire ezekben hataacuterozzaacutek meg e felhatalmazaacutesok terjedelmeacutet eacutes gyakorlaacutesuk moacutedjaacutet magukat az unioacutes inteacutezmeacutenyeket illetve az egyuumlttműkoumldeacutes ceacuteljait eacutes főbb elveit eacuter-telemszerűen az elsődleges jog reacuteszeacutet keacutepezik az alapszerződeacutesek moacutedosiacutetaacutesai de idetartoznak a bőviacuteteacutesi koumlroumlkkel keletkező csatlakozaacutesi szerződeacutesek is Ennek eredmeacutenyekeacutent az elsődleges jog kifejezeacutes az alap-szerződeacutesi rendszert jeloumlli7
A maacutesodlagos jogba8 az unioacutes szervek aacuteltal alkotott jogi normaacutek tartoznak Mivel e jogszabaacutelyok alkotaacute-sa az elsődleges jogi normaacutekba foglalt felhatalmazaacutes alapjaacuten zajlik a maacutesodlagos jogalkotaacutes soraacuten mindig pontosan meg kell jeloumllni azt az elsődleges jogba tartozoacute rendelkezeacutest aminek alapjaacuten az unioacutes inteacutezmeacuteny az adott keacuterdeacutes tekinteteacuteben jogalkotaacutesi teveacutekenyseacuteget folytathat E rendelkezeacutesek kijeloumllik hogy melyik uni-oacutes inteacutezmeacuteny bocsaacutethatja ki a normaacutet (pl a Tanaacutecs vagy a Tanaacutecs a Parlamenttel koumlzoumlsen) a jogalkotaacutesi felhatalmazaacutes terjedelmeacutet (minden inteacutezkedeacutesre kiterjedő esetleg csak iraacutenyelv kibocsaacutetaacutesaacutet megengedő) valamint a jogalkotaacutesi eljaacuteraacutes folyamataacutet (pl egyuumlttdoumlnteacutesi vagy konzultaacutecioacutes eljaacuteraacutes kereteacuteben toumlrteacutenhet-e a jogszabaacutely kibocsaacutetaacutesa) A jogalkotaacutesi eljaacuteraacutessal kapcsolatban fontos megemliacuteteni hogy azokon a teruumllete-ken ahol az unioacutenak nincs kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlre jogszabaacutelyokat csak a szubszidiaritaacutes elveacutevel oumlsszhang-ban lehet alkotni vagyis az unioacutes szervek csak akkor eacutes csak olyan meacuterteacutekben leacutephetnek fel amennyiben az eleacuterni kiacutevaacutent ceacutel pusztaacuten tagaacutellami felleacutepeacutessel nem valoacutesiacutethatoacute meg kieleacutegiacutetően eacutes egyuacutettal igazolhatoacute hogy a kitűzoumltt ceacutel az unioacutes felleacutepeacutes reacuteveacuten jobban eleacuterhető
A szubszidiaritaacutes elveacutet a Maastrichti Szerződeacutessel emelteacutek be az alapszerződeacutesi rendszerbe A szub szi-diaritaacutesi elv alkalmazaacutesaacuteval kapcsolatban probleacutemaacutet jelent hogy az alapszerződeacutesi rendszer elemei nem hataacuterozzaacutek meg azt hogy mik az unioacute kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlrei (A ceacutelok kitűzeacutesekor eacutes a hataacuteskoumlroumlk telepiacute-teacutesekor nem szerepel utalaacutes arra hogy azok az unioacute kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlreacutebe tartoznak-e vagy sem) Iacutegy a joggyakorlatra marad annak eldoumlnteacutese hogy mely teruumlletek tartoznak a Koumlzoumlsseacuteg kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlreacutebe ndash s a szubszidiaritaacutesi elvet azokon a teruumlleteken lehet alkalmazni amelyeket nem sorolnak ide Aacuteltalaacutenosan el-fogadott az a neacutezet hogy az aacuteruk a tőke a szolgaacuteltataacutesok eacutes a munkaerő szabad aacuteramlaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesaacutera az unioacute kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlrrel rendelkezik de idetartozik a koumlzoumls halaacuteszati koumlzlekedeacutesi agraacuter- eacutes kuumllkeres-
7 httpeur-lexeuropaeuhutreatiesindexhtm8 httpeur-lexeuropaeuhuindexhtm
24 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
kedelem-politika alakiacutetaacutesa valamint a koumlzoumls piacon megvaloacutesuloacute verseny szabadsaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa Meacuteg ezeken a teruumlleteken is vannak azonban tagaacutellami leacutepeacutesek amelyek időről időre hataacuteskoumlri oumlsszeuumltkoumlzeacutesek-hez vezetnek az unioacutes szervek eacutes a tagaacutellamok koumlzoumltt s ezek eldoumlnteacuteseacutere az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg hivatott9
A maacutesodlagos jogforraacutesoknak keacutet tiacutepusaacutet szokaacutes megkuumlloumlnboumlztetni az uacuten kemeacuteny illetve a puha jogi esz-koumlzoumlket Előbbiek jellemzője koumltelező jelleguumlk utoacutebbiakeacute pedig az hogy nem biacuternak koumltelező erővel Termeacute-szetesen felmeruumll a keacuterdeacutes hogy mifeacutele jogi norma az aminek nincs koumltelező ereje ndash mieacutert igazodna annak előiacuteraacutesaihoz baacuterki is A vaacutelasz talaacuten abban kereshető hogy a puha jogi normaacutekat az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg a jog-alkotoacute szaacutendeacutekaacutet tisztaacutezoacute normaacuteknak tekinti s mint ilyeneket az interpretaacutecioacute eszkoumlzekeacutent hasznaacutelja melyek iacutegy beszivaacuterognak az esetjogi gyakorlatba s azon keresztuumll orientaacutelhatjaacutek az unioacutes jogalanyok cselekveacuteseacutet Ettől meacuteg igaz a megaacutellapiacutetaacutes hogy bdquoa unioacutes puha jog csak indirekt moacutedon oumlsztoumlnzőleg hat a tagaacutellamokrardquo (Hajduacute 200011)
Az Euroacutepai unioacute jogforraacutesairoacutel ad aacutettekinteacutest a 4 aacutebra
bull Euroacutepai Szeacuten- eacutes Aceacutelkoumlzoumlsseacuteg alapszerződeacutese (Paacuterizsi Szerződeacutes 1951)bull Euroatom alapszerződeacutese (Roacutemai Szerződeacutes 1957)bull Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacutegek alapszerződeacutese (Roacutemai Szerződeacutes 1957)bull Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny (1986)bull Maastrichti Szerződeacutes (1986)bull Euroacutepai Gazdasaacutegi Teacuterseacutegről szoacuteloacute megaacutellapodaacutes (1994)bull Amszterdami Szerződeacutes (1997)bull Nizzai Szerződeacutes (2001)bull Lisszaboni Szerződeacutes (2007) bull csatlakozaacutesi szerződeacutesek
bull Rendelet (regulation) aacuteltalaacutenos hataacutelyuacute koumlzvetlenuumll alkalmazhatoacute normaacutekbull Iraacutenyelv (directive) koumltelezően megvaloacutesiacutetandoacute ceacutelokat kitűző norma a ceacutel eleacutereacuteseacutenek eszkoumlzeiről
a tagaacutellam doumlnthetbull Hataacuterozat (decision) csak a ciacutemzettek szaacutemaacutera koumltelező erejű normaacutek
bull Ajaacutenlaacutes (recommendation) konkreacutet inteacutezkedeacutesek foganatosiacutetaacutesaacutera keacuterik fel a tagaacutellami hatoacutesaacutegokatbull Aacutellaacutesfoglalaacutes (resolution) konkreacutet unioacutes feladatokra vonatkozoacute koumlzoumls felfogaacutesokat eacutes szaacutendeacutekokat
kifejező normaacutekbull Veacutelemeacuteny (opinion) Adott keacuterdeacutes tekinteteacuteben kifejtett koumlzoumlsseacutegi aacutellaacutespont
Elsődleges jogforraacutesok
Maacutesodlagos jogforraacutesok
(kemeacuteny jog)
Maacutesodlagos jogforraacutesok (puha jog)
Nyitott koordinaacutecioacute
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
4 aacutebra Az Euroacutepai unioacute jogaacutenak forraacutesai
9 Bővebben laacutesd Vaacuternay eacutes Papp 2002 153ndash155
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyrendszere eacutes doumlnteacuteshozatali mechanizmusa 25
Az ezredveacutegen eacutes az uacutej millennium bekoumlszoumlnteacutet koumlvetően a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutenek (open method of coordination OMC) bevezeteacuteseacutevel sajaacutetos uacutej iraacutenyiacutetaacutesi formaacutek joumlttek leacutetre az Eu-n beluumll azokon a teruumlle-teken ahol az egyuumlttműkoumldeacutes szuumlkseacutegesnek tűnt de ahol a tagaacutellamok nem jaacuterultak volna hozzaacute ahhoz hogy azt a hagyomaacutenyos jogi eszkoumlzoumlkkel iraacutenyiacutetsaacutek az unioacutes szervek A nyitott koordinaacutecioacute a jogszabaacutelyi koumltelezeacutes egyoldaluacutesaacutegaacuteval szemben koumlzoumls politikaformaacutelaacutesra hiacutevja a feleket (az unioacutes szerveket az egyik a tagaacutellamokat a maacutesik oldalroacutel) A moacutedszer a puha jogforraacutesokra eacuterveacutenyes oumlsztoumlnző jellegű logika menteacuten műkoumldik bdquoaacutem joacuteval nagyobb aktivitaacutesra oumlsztoumlnzi a tagaacutellamokat mint a puha jog hagyomaacutenyos forraacutesai (pl az ajaacutenlaacutesok) A nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes annyiban kuumlloumlnboumlzik a puha jogtoacutel hogy nem csupaacuten egy rendelkezeacutest hanem egy hosszuacute taacutevra tervezett folyamatot jelentrdquo (Taller 2004 5) A moacutedszer leacutenyege a koumlvetkező A Tanaacutecs konszenzuson alapuloacute doumlnteacutessel koumlzoumls mutatoacuteszaacutemok meghataacuterozaacutesaacuteval ceacutelkitűzeacuteseket aacutelliacutet fel egy-egy szakpolitikai teruumlleten amelyekkel oumlsszhangban a tagaacutellamoknak nemzeti cselekveacutesi strateacute-giaacutet kell keacutesziacuteteniuumlk eacutes abban a lehetőseacuteg szerint nemzeti indikaacutetorok teljesiacuteteacuteseacutet is vaacutellalniuk kell A strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutera tett erőfesziacuteteacutesekről rendszeres időkoumlzoumlnkeacutent beszaacutemolnak a Bizottsaacutegnak amely a tagaacutellami cselekveacutesi tervek eacutes veacutegrehajtaacutesuk eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten aacutetfogoacute jelenteacutest keacutesziacutet a folyamatroacutel s ennek alapjaacuten az uacutejabb egyuumlttműkoumldeacutesi perioacutedusra vonatkozoacutean feluumllvizsgaacutelja a koumlzoumls ceacutelkitűzeacutesek rendszereacutet Mivel az unioacutes szerveknek nincs lehetőseacuteguumlk a nem vagy rosszul teljesiacutető tagaacutellamok szankcionaacutelaacutesaacutera a Bizottsaacuteg a pozitiacutev oumlsztoumlnzők alkalmazaacutesaacutera helyezik a hangsuacutelyt uacutegy hogy kiemelik eacutes a toumlbbi tagaacutellamnak aacutetveacutetelre ajaacutenljaacutek a legjobb nemzeti gyakorlatokat
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mivel magyaraacutezhatoacute az euroacutepai integraacutecioacutes toumlrekveacutesek felerősoumldeacutese a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően1 Mieacutert vaacutelt a gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutes az euroacutepai integraacutecioacute leghangsuacutelyosabb teruumlleteacuteveacute2 Milyen a demokratikus műkoumldeacutes deficitjeivel kapcsolatos keacuterdeacuteseket vet fel a hatalmi aacutegak sajaacutetos meg-3 osztaacutesa az unioacutes szervek koumlzoumlttMik a Tanaacutecs eacutes a Bizottsaacuteg legfontosabb feladatai eacutes hataacuteskoumlrei4 Mi az egyuumlttdoumlnteacutesi eljaacuteraacutes eacuterteacutekelje az eljaacuteraacutest a műkoumldeacutes demokratikussaacutegaacutenak szempontjai alapjaacuten5 Hasonliacutetsa oumlssze a jogforraacutesok magyar eacutes unioacutes rendszereacutet6
irodalom
Hajduacute Joacutezsef (2000) Szociaacutelis biztonsaacuteg eacutes szociaacutelis veacutedelem In Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) Az Euroacutepai Unioacute szociaacutelis dimenzioacuteja Szociaacutelis eacutes Csalaacuteduumlgyi Miniszteacuterium Budapest
Horvaacuteth Zoltaacuten (2007) Keacutezikoumlnyv az Euroacutepai Unioacuteroacutel HVGndashORAC Budapest
26 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Jeney Petra Kende Tamaacutes Szűcs Tamaacutes (szerk) (2007) Euroacutepai koumlzjog eacutes politika Komplex Kiadoacute Buda-pest
Kecskeacutes Laacuteszloacute (2011) EU-jog eacutes jogharmonizaacutecioacute HVGndashORAC BudapestSamuel Lenia (1997) Alapvető Szociaacutelis Jogok Az Euroacutepai Szociaacutelis Karta esetjoga Euroacutepa Tanaacutecs
StrasbourgTaller Aacutegnes (2004) A nyitott koordinaacutecioacute műkoumldeacutese az euroacutepai szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutesben Keacutezirat Vaacuternay Ernő Papp Moacutenika (2002) Az Euroacutepai Unioacute joga KJKndashKerszoumlv Budapest
27
Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete12
Juhaacutesz Gaacutebor
Az unioacutes szociaacutelpolitika alapkeacuterdeacutese harmonizaacutecioacute vagy koordinaacutecioacute121
Az egyuumlttműkoumldeacutes alapjait a szociaacutelpolitikaacuteban is az Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacuteg alapiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute Roacutemai Szerződeacutes rendelkezeacutesei fektetteacutek le Maacutes teruumlletekhez keacutepest a szociaacutelpolitika eseteacuteben az alapiacutetoacutek a tag-aacutellamok szuverenitaacutesaacutenak mineacutel teljesebb megőrzeacuteseacutere toumlrekedtek Ennek alapvető oka az egyuumlttműkoumldeacutes gazdasaacutegi orientaacutecioacutejaacuteval magyaraacutezhatoacute hiszen az EGK alapiacutetoacutei elsősorban a gazdasaacutegi szabadsaacutegok (az aacuteruk a tőke a szolgaacuteltataacutesok eacutes a munkaerő szabad mozgaacutesaacutenak) biztosiacutetaacutesaacutera eacutes nem koumlzoumls kormaacutenyzaacutesra toumlrekedtek A biztosiacutetani kiacutevaacutent szabadsaacutegok koumlzuumll a munkaerő szabad aacuteramlaacutesa vetett fel olyan elvi jelentő-seacutegű keacuterdeacuteseket melyek eldoumlnteacutese meghataacuterozoacutenak bizonyult a koumlzoumls szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutere neacutezve Az egyuumlttműkoumldeacutes kezdeteacuten a szociaacutelpolitika alakiacutetaacutesaacutet meghataacuterozoacute fő keacuterdeacutes az volt hogy a szabad mozgaacutes biztosiacutetaacutesaacutehoz elegendő-e egy lazaacutebb a nemzeti szociaacutelis ellaacutetoacuterendszerek aacutetjaacuterhatoacutesaacutegaacutet biztosiacutetoacute egyuumltt-műkoumldeacutes (koordinaacutecioacute) vagy ahhoz inkaacutebb a tagaacutellamok szociaacutelis ellaacutetoacuterendszereinek harmonizaacutecioacuteja szuumlk-seacuteges A keacutet koncepcioacute uumltkoumlzeacutese keacutepezi a harmonizaacutecioacutendashkoordinaacutecioacute-vita alapjaacutet Harmonizaacutecioacutejuk eseteacuten a tagaacutellami szociaacutelis ellaacutetoacuterendszerek oumlsszehangolaacutesa koumlzoumls sztenderdek szerinti egyseacutegesiacuteteacutesuumlkkel toumlrteacutenne (pl Eu-szerte egyseacutegesen alkalmazott finansziacuterozaacutesi eacutes jogosultsaacutegi szabaacutelyok inteacutezmeacutenyesiacutetseacutevel) A koor-dinaacutecioacute olyan oacutevatosabb megkoumlzeliacuteteacutest jelent ami meghagyja a tagaacutellamok szuverenitaacutesaacutet sajaacutet nemzeti ellaacute-toacuterendszeruumlk kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes műkoumldteteacuteseacuteben s a koumlzoumlsseacuteg csupaacuten arra toumlrekszik hogy az emberek egyik tagaacutellamboacutel a maacutesikba vaacutendorlaacutesukkal ne vesziacutetseacutek el az előző rendszerben megszerzett jogosultsaacutegaikat A koordinaacutecioacute biztosiacutetaacutesaacutehoz eleacuteg ha a koumlzoumlsseacuteg a tagaacutellami szociaacutelpolitikaacutet eacuterdemben nem befolyaacutesoloacute technikai jellegű szabaacutelyozaacutessal eacutel Az Ohlin-jelenteacutes alapjaacuten a Roacutemai Szerződeacutes a szociaacutelis biztonsaacutegi rend-szerek koordinaacutecioacutejaacutet szolgaacuteloacute szabaacutelyok megalkotaacutesaacutera jogosiacutetotta fel a koumlzoumlsseacuteget Az integraacutecioacute elmeacute-lyuumlleacuteseacutevel ugyanakkor időről időre visszateacuterően felmeruumllnek a harmonizaacutecioacute szuumlkseacutegesseacutege mellett szoacuteloacute az 1950-es eacutevekben inkaacutebb meacuteg inkaacutebb csak hipotetikusnak minősiacutethető megfontolaacutesok Mivel azonban a szociaacutelis ellaacutetaacutesok egyseacutegesiacuteteacutese szuverenitaacutesuk egyik utolsoacute baacutestyaacutejaacutenak feladaacutesaacutera keacutenyszeriacuteteneacute a tag-aacutellamokat a harmonizaacutecioacutenak belaacutethatoacute időn beluumll vajmi kicsi az eseacutelye
A harmonizaacutecioacute hiacutevei arra a helyzetre kiacutevaacutentaacutek felkeacutesziacuteteni a koumlzoumlsseacutegeket amikor az egyseacuteges belső piac kialakulaacutesaacuteval olyan uacutej gazdasaacutegi koumlrnyezet joumln leacutetre amely alapvetően megvaacuteltoztatja a szociaacutelpolitika hagyomaacutenyosan nemzeti hataacuteskoumlrben alakiacutethatoacute eacuterdekviszonyait neacutezetuumlk szerint a belső piac leacutetrejoumltteacutevel olyan korlaacutetok is lebomlanak amelyek a szociaacutelpolitika nemzeti hataacuteskoumlrben valoacute fejlődeacuteseacutet biztosiacutetottaacutek eacutes ezaacuteltal a szociaacutelis politikaacutek a tagaacutellamok versenykeacutepesseacutegeacutet koumlzvetlenuumll befolyaacutesoloacute teacutenyezőveacute vaacutelnak Amennyiben ugyanis a szociaacutelpolitika nemzeti hataacuteskoumlrben marad uacutegy a belső piacon a termeacutekek eacutes szol-
28 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
gaacuteltataacutesok eacuterteacutekesiacuteteacutese azonos miacuteg előaacutelliacutetaacutesuk tagaacutellamonkeacutent kuumlloumlnboumlző szabaacutelyok szerint valoacutesul meg Az aacuteruk eacutes szolgaacuteltataacutesok fokozatosan egyseacutegesuumllő euroacutepai piacaacuten ezeacutert a foglalkoztataacutes jaacuteruleacutekos koumlltseacutegei egyre nagyobb meacuterteacutekben fogjaacutek befolyaacutesolni az egyuumlttműkoumldeacutesben reacuteszt vevő orszaacutegok versenykeacutepesseacute-geacutet iacutegy megnő a veszeacutelye annak hogy versenyhelyzetuumlk megoacutevaacutesa vagy eacuteppenseacuteggel javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a tagaacutellamok tudatosan a szociaacutelis viacutevmaacutenyok megnyirbaacutelaacutesaacutenak eszkoumlzeacutehez nyuacutelnak A szociaacutelis politikaacutek eacutes a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek minőseacutegeacutere vonatkozoacute koumlzoumls (harmonizaacutelt) szabaacutelyok hiacutejaacuten a gazdasaacutegi versenykeacutepesseacuteg javiacutetaacutesaacutenak igeacutenye egyfajta lefeleacute nivellaacutelaacutesi versenyt indiacutethat be a tagaacutellamok koumlzoumltt a szo-ciaacutelis kiadaacutesok tekinteteacuteben mineacutel alacsonyabb ugyanis az adoacute- eacutes jaacuteruleacutekteher (eacutes ebből koumlvetkezően mineacutel alacsonyabb a szociaacutelis ellaacutetaacutesok sziacutenvonala) annaacutel versenykeacutepesebb lesz egy adott orszaacuteg a nemzetkoumlzi s kiemelten az euroacutepai belső piacon folytatott versenyben A keacuteplet persze fordiacutetva is igaz E mozgaacutesok bein-dulaacutesaacutetoacutel a folyamat felerősoumldik a magasabb sziacutenvonaluacute ellaacutetoacuterendszert műkoumldtető orszaacuteg duplaacuten rosszul jaacuter hiszen nemcsak hogy a koraacutebbinaacutel toumlbb munkaacutejaacutet vesztett emberrel kell foglalkoznia de szűkuumllő beveacuteteleiből kell viszonylag nagyvonaluacute ellaacutetaacutesokat folyoacutesiacutetani a szaacutemukra Ez uacutejabb loumlkeacutest adhat az egymaacutesra licitaacutelaacutesnak eacutes ennek megint csak a szociaacutelis ellaacutetaacutesok laacutetjaacutek a kaacuteraacutet egy olyan oumlrdoumlgi koumlr joumlhet leacutetre amiből a tagaacutellamok maacuter nem tudnak kileacutepni s ami a joacuteleacuteti ellaacutetaacutesok fokozatos eacutes megaacutelliacutethatatlan erodaacuteloacutedaacutesaacutehoz vezet
A harmonizaacutecioacute mellett eacutervelők ezt versenysemleges koumlrnyezet kialakiacutetaacutesaacuteval vagyis a foglalkoztataacutes jaacute-ruleacutekos koumlltseacutegeinek egyseacutegesiacuteteacuteseacutevel veacutelteacutek kiveacutedhetőnek Egy ilyen iraacutenyuacute elmozdulaacutes megkeruumllhetetlenneacute tenneacute az ellaacutetaacutesok bizonyos meacuterteacutekű harmonizaacutelaacutesaacutet is Az eacuterveleacutes a laikus szaacutemaacutera is koumlnnyen koumlvethető ha a szociaacutelis ellaacutetoacuterendszer főbb elemeire (a taacutersadalombiztosiacutetaacutesi jaacuteruleacutek meacuterteacutekeacutere a nyugdiacutejkorhataacuterra a szolgaacutelati idők szaacutemiacutetaacutesaacutera stb) Euroacutepa-szerte azonos szabaacutelyok vonatkoznak akkor a keacuteszteteacutesen kiacutevuumll a lehetőseacutege is megszűnik annak hogy egy tagaacutellam a taacutersorszaacutegokeacutenaacutel alacsonyabb jaacuteruleacutekszint magasabb nyugdiacutejkorhataacuter stb bevezeteacuteseacuteből proacutebaacuteljon versenyelőnyt kovaacutecsolni magaacutenak
Az eacutervrendszer maacutesik elemekeacutent tovaacutebbi veszeacutelykeacutent azonosiacutetottaacutek a munkavaacutellaloacutek szociaacutelis ceacuteluacute vaacutendor-laacutesaacutet azokba az orszaacutegokba ahol magasabb sziacutenvonaluacute szociaacutelis ellaacutetaacutesokat kaphatnak (Ez akkor koumlvetkez-het be amikor egyes munkavaacutellaloacutei csoportok kifejezetten a magasabb szintű szociaacutelis ellaacutetaacutesok remeacutenyeacuteben telepednek le kuumllfoumlldoumln) Az ellaacutetoacuterendszerek egyseacutegesiacuteteacutese erre is megoldaacutest kiacutenaacutelna
Az oumltvenes eacutevekben elmeacuteleti jellegűnek hatoacute felteacutetelezeacutesek előbb az 1980-as eacutevekben majd a kelet-kouml-zeacutep-euroacutepai csatlakozaacutes folyamataacuteban igazolaacutest nyertek Az 1979ndash96 koumlzt hatalmon leacutevő konzervatiacutev brit kormaacuteny ugyanis egyaacuteltalaacuten nem rejtette veacuteka alaacute hogy joacuteleacutetiaacutellam-ellenes inteacutezkedeacutesei a hazai gazdasaacuteg versenykeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesaacutet szolgaacuteltaacutek ami eacutertelemszerűen egyuumltt jaacutert a koumlzoumlsseacutegen beluumlli versenypoziacuteci-oacutek javiacutetaacutesaacuteval is (A laza hazai szabaacutelyozaacutes kihasznaacutelaacutesaacuteval koumlltseacutegeiket a versenytaacutersakhoz keacutepest leszoriacutetoacute kirendelt munkavaacutellaloacutekat alkalmazoacute brit ceacutegek megzabolaacutezaacutesaacutet is szolgaacutelta peacuteldaacuteul a kirendelt munkavaacutellaloacutek veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 9671EK iraacutenyelv elfogadaacutesa) ugyancsak a lefeleacute nivellaacutelaacutesi verseny megleacuteteacutenek bizonyiacute-teacutekait laacutethatjuk az Eu-hoz uacutejonnan csatlakozott kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok eseteacuteben melyek az ezredfor-duloacute oacuteta nyiacutelt adoacute- eacutes jaacuteruleacutekcsoumlkkenteacutesi versenybe kezdtek egymaacutessal a befektetők kegyeieacutert
A Roacutemai Szerződeacutes elfogadaacutesakor ugyanakkor meacuteg nem leacutetezett az eacuterveleacutes suacutelyponti elemeacutet keacutepező egy-seacuteges euroacutepai belső piac eacutes a hideghaacuteboruacute egyik legforroacutebb perioacutedusaacuteban keacutesőbbi leacutetrehozaacutesaacutenak sem
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete 29
voltak kifejezett garanciaacutei Az alapiacutetoacutek csak amellett koumltelezteacutek el magukat hogy toumlrekedni fognak megterem-teacuteseacutere koumlzvetlen ceacutelkeacutent pedig előszoumlr az aacuteruk szolgaacuteltataacutesok tőkeacutek eacutes a munkaerő szabad aacuteramlaacutesa előtt aacutelloacute korlaacutetok fokozatos lebontaacutesaacutet jeloumllteacutek meg Ekkor tehaacutet egeacutesz egyszerűen tuacutel korainak tűnt a nemzetaacutellami szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek radikaacutelis aacutetalakiacutetaacutesa annak eacuterdekeacuteben hogy azokat hozzaacuteigaziacutetsaacutek a ki tud-ja mikor inteacutezmeacutenyesuumllő egyseacuteges piac koumlvetelmeacutenyeihez Az egyseacutegesiacuteteacutessel jaacuteroacute aacutetalakiacutetaacutesok roumlvid taacutevon minden tagaacutellamtoacutel aacuteldozatvaacutellalaacutest koumlveteltek volna mikoumlzben a reform szuumlkseacutegesseacutege csak hosszabb idő eltelte utaacuten az egyseacuteges piac teacutenyleges kialakulaacutesaacuteval nyerhetett igazolaacutest A dolgozoacutek vaacutendorlaacutesi motivaacutecioacute-jaacuteval kapcsolatos vaacuterakozaacutesok sem taacutemasztottaacutek alaacute a harmonizaacutecioacute szuumlkseacutegesseacutegeacutet A teacutenyleges migraacutecioacutes potenciaacutellal rendelkező munkavaacutellaloacutek ugyanis maacuter ekkor is jellemzően a magasabb joumlvedelem s nem a jobb szociaacutelis ellaacutetaacutesok remeacutenyeacuteben indultak uacutetnak Roumlvid taacutevon a munkavaacutellaloacutek szabad mozgaacutesa előtt aacutelloacute akadaacute-lyokat kellett lebontani eacutes ehhez elegendő volt a kuumlloumlnboumlző szabaacutelyok szerint műkoumldő nemzeti ellaacutetoacuterendsze-rek koumlzti aacutetjaacuterhatoacutesaacutegot biztosiacutetoacute technikai jellegű rendelkezeacutesek oumlsszehangolaacutesa amit a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacutejaacuteroacutel szoacuteloacute rendeletekkel biztosiacutetottak
Az bdquoalapiacutetoacute atyaacutekrdquo az utoacutebbi eacuterveket talaacuteltaacutek erősebbnek eacutes megeleacutegedtek azzal hogy a koumlzoumlsseacutegi jogalko-taacutes a kuumlloumlnboumlző tagaacutellami szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koumlzti aacutetjaacuterhatoacutesaacutegot biztosiacutetsa Ennek koumlszoumlnhetően a koumlzoumlsseacutegek szociaacutelis politikaacutejaacutet a kezdetektől a nemzeti szociaacutelpolitikaacutek oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet meg nem keacuterdőjelező korlaacutetozott meacuterteacutekű egyuumlttműkoumldeacutes a koordinaacutecioacute jellemezte A taacutersadalompolitika egyes teruumlletein ugyanak-kor az egyseacutegesiacuteteacutes iraacutenyaacuteba mutatoacute inteacutezkedeacutesek is szuumllettek Ezek koumlzeacute tartoznak a foglalkozaacutesi megbete-gedeacutesekre valamint a munkaidő egyseacutegesiacuteteacuteseacutere vonatkozoacute ajaacutenlaacutesok eacutes maacutes a munkajogi sztenderdizaacutecioacute iraacutenyaacuteba mutatoacute rendelkezeacutesek Ezeknek az inteacutezkedeacuteseknek koumlzoumls jellemzője az hogy nincs koumlzvetlen uacutej-raelosztaacutesi hataacutesuk eacutes bevezeteacutesuumlk alapvetően a versenysemleges helyzetek kialakiacutetaacutesaacutenak igeacutenyeacutevel ma-gyaraacutezhatoacute
A koumlzoumlsseacutegi szociaacutelispolitika fejlődeacutese122
A teacutemaacuteval foglalkozoacute koraacutebbi művek (pl Egyed eacutes Gyulavaacuteri 1998 Gyulavaacuteri 2000 Gyulavaacuteri 2004) megiacuteraacute-suk daacutetumaacuteig reacuteszletekbe menő pontossaacuteggal dolgoztaacutek fel a koumlzoumlsseacuteg szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacuteseacutenek toumlrteacuteneteacutet Ezeacutert E-jegyzetuumlnk nem szaacutendeacutekozik megismeacutetelni a koraacutebbi tanulmaacutenyokban leiacutertakat Ehelyett a bennuumlk szereplő teacutenyeket csak vaacutezlatosan ismertetjuumlk eacutes nagyobb hangsuacutelyt helyezuumlnk a magyar csatlako-zaacutes oacuteta eltelt időszak fejlemeacutenyeinek bemutataacutesaacutera
A szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes első szakasza (1957ndash71)Amint azt az előbbiekben ismertettuumlk a szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes korlaacutetozott moacutedon az elteacuterő tagaacutel-lami ellaacutetoacuterendszerek koumlzoumltti aacutetjaacuterhatoacutesaacuteg megteremteacuteseacutere koncentraacutelva vette kezdeteacutet Ez nem jelentette a harmonizaacutecioacute minden formaacutejaacutenak eacutelből valoacute elutasiacutetaacutesaacutet csak azt hogy a koumlzoumlsseacutegi egyuumlttműkoumldeacutes so-raacuten nem erre helyeződoumltt a hangsuacutely A Roacutemai Szerződeacutes szociaacutelis politikaacutekkal foglalkozoacute fejezeteacutenek első
30 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
rendelkezeacutese (117 cikk) peacuteldaacuteul arroacutel iacutert hogy a munkavaacutellaloacutek eacutelet- eacutes munkakoumlruumllmeacutenyeinek javiacutetaacutesa olyan fejlődeacutesi folyamat ami lehetőveacute teszi e koumlruumllmeacutenyek oumlsszehangolaacutesaacutet vagyis harmonizaacutelaacutesaacutet A 117 cikk maacutesodik bekezdeacutese ugyanakkor vilaacutegossaacute teszi hogy az alapiacutetoacutek neacutezete szerint a nemzetaacutellami szociaacutelpoliti-kaacutek egymaacuteshoz koumlzeliacuteteacutese elsősorban nem a koumlzoumlsseacutegi inteacutezkedeacutesekből hanem a koumlzoumls piac műkoumldeacuteseacuteből koumlvetkezik majd be E visszafogott megkoumlzeliacuteteacutes nyomaacuten az unioacute szociaacutelpolitikai hataacuteskoumlrei meglehetősen szűkkoumlrűen lettek meghataacuterozva azok csak a munkavaacutellaloacutek szabad mozgaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesaacuteval oumlsszefuumlggő keacuterdeacutesekre (48ndash51 cikk) a Szociaacutelis Alap felaacutelliacutetaacutesaacutera eacutes műkoumldeacuteseacutere (123 cikk) valamint a beacuterezeacutes nemek szerinti egyenlőseacutegeacutenek elveacutere korlaacutetozoacutedtak (119 cikk) A szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes előmozdiacutetaacutesaacutehoz a Bizottsaacuteg csak tanulmaacutenyok keacutesziacuteteacuteseacutere eacutes megbeszeacuteleacutesek szervezeacuteseacutere kapott felhatalmazaacutest A szociaacutel-politikai egyuumlttműkoumldeacutes első perioacutedusaacuteban a Roacutemai Szerződeacutesben kitűzoumltt szereacuteny ceacutelok koumlzuumll sem kezdő-doumltt meg az egyenlő beacuterezeacutes elveacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacutese (A szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacutejaacuteroacutel szoacuteloacute első rendelkezeacutes maacuter 1959-ben megszuumlletett a Szociaacutelis Alap pedig 1962-től kezdte meg műkoumldeacuteseacutet)
A szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes a Paacuterizsi Csuacutecstalaacutelkozoacutetoacutel az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny elfogadaacutesaacuteig (1972ndash86)Az 1972 oktoacutebereacuteben tartott Paacuterizsi Csuacutecstalaacutelkozoacuten doumlnteacutes szuumlletett az egyuumlttműkoumldeacutes szociaacutelis dimenzioacutejaacute-nak erősiacuteteacuteseacuteről eacutes arroacutel hogy ezt szociaacutelis programok segiacutetseacutegeacutevel kell megtenni A Tanaacutecsnak a csuacutecstalaacutel-kozoacute utaacuten kiadott koumlzlemeacutenye szerint a ceacutelok koumlzoumltt szerepelt a gazdasaacutegpolitikaacuteval egyenlő fontossaacuteguacute erős koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika kialakiacutetaacutesa E strateacutegiai ceacutelkitűzeacutes alapjaacuten keacutesziacutetette elő a Bizottsaacuteg az első szociaacutelis akcioacuteprogramot ami az alaacutebbi teruumlleteken hataacuterozott meg jogalkotaacutesi feladatokat
a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg veacutedelmeacutenek a munka diacutejazaacutesaacutenak a munkaidő maximaacutelis tartamaacutenak a munkavaacutellaloacutei reacuteszveacuteteli jogok erősiacuteteacuteseacutenek a munkaszerződeacutesek minimaacutelis koumlvetelmeacutenyeinek a feacuterfi eacutes női munkavaacutellaloacutek egyenlőseacutegeacutenek szabaacutelyozaacutesa
A Bizottsaacuteg előterjeszteacuteseacutet a Miniszterek Tanaacutecsa 1974 januaacuter 21-i uumlleacuteseacuten joacutevaacutehagyta aacutem azt kiegeacutesziacutetette a szubszidiaritaacutes koumlvetelmeacutenyeacutevel (vagyis azzal az elvvel hogy a koumlzoumlsseacutegi szervek csak akkor eacutelhetnek jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesukkal ha igazolni tudjaacutek hogy a szabaacutelyozni kiacutevaacutent keacuterdeacutes euroacutepai jelentőseacutegű eacutes koumlzoumlsseacutegi szintű inteacutezkedeacutessel hataacutesosabban kezelhető mintha az inteacutezkedeacuteseket a nemzetaacutellamok hoznaacutek meg) Az akcioacuteprogram eredmeacutenyekeacutent1975 eacutes 1980 koumlzoumltt kezdeteacutet vette az ekkor meacuteg csak nemi relaacutecioacutera korlaacutetozoacutedoacute az egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutehez koumltődő jogalkotaacutes megszuumllettek a munkavaacutellaloacutei jogokat veacutedő koumlzoumlsseacutegi iraacutenyelvek valamint a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg veacutedelmeacutet ceacutelzoacute 11 iraacutenyelv nem toumlrteacutent ugyanakkor előreleacutepeacutes a munkavaacutellaloacutei reacuteszveacuteteli jogok erősiacuteteacutese az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek a reacuteszmunkaidős alkalmazottakra valoacute kiterjeszteacutese eacutes a szuumllői szabadsaacuteg koumlzoumls sztenderdjeinek megha-
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete 31
taacuterozaacutesa tekinteteacuteben Az első szociaacutelis akcioacuteprogram lezaacuterultaacuteval nem sikeruumllt uacutejabb hasonloacute jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesokat is biztosiacutetoacute programot elfogadtatni
A szociaacutelis dimenzioacute fejlődeacuteseacutenek uacutej lenduumlletet Jacques delorsnak a Bizottsaacuteg elnoumlkeacuteveacute valoacute megvaacutelasz-taacutesa adott 1985-ben Az uacutej bizottsaacutegi elnoumlk előtt aacutelloacute első feladat az alapszerződeacutesi rendszer aacutetfogoacute feluumll-vizsgaacutelataacutenak eacutes moacutedosiacutetaacutesaacutenak levezeacutenyleacutese volt egy olyan időszakban amikor eleacuterhető koumlzelseacutegbe keruumllt a koumlzoumls belső piac kialakiacutetaacutesa ami felerősiacutetette a szociaacutelis doumlmpingtől (eacutes aacuteltalaacuteban a tagaacutellami szociaacutelis ellaacutetoacuterendszerekre gyakorolt hataacutesaival kapcsolatos feacutelelmeket) E kihiacutevaacutesokra delors a hagyomaacutenyos szo-ciaacuteldemokrata szemleacuteletmoacuted jegyeacuteben a piaci folyamatok szociaacutelis megfontolaacutesok szerinti megfeacutekezeacuteseacutevel akart vaacutelaszolni a toumlbb piaci szabadsaacutegot erőteljesebb szociaacutelis jogalkotaacutessal kiacutevaacutenta ellensuacutelyozni Uacutejiacutetaacutesa az volt hogy az bdquoeuroacutepai szociaacutelis teacuterrdquo kialakiacutetaacutesaacuteval az eddig e feladat ellaacutetaacutesaacuteban jeleskedő nemzetaacutellami kormaacutenyzati apparaacutetust az Euroacutepai Koumlzoumlsseacutegeacutevel proacutebaacutelta felcsereacutelni A szociaacutelis jogok koumlzoumlsseacutegi szinten valoacute megerősiacuteteacuteseacutet keacutet egymaacutest taacutemogatoacute strateacutegiaacuteval kiacutevaacutenta eleacuterni a szociaacutelis paacuterbeszeacuted inteacutezmeacutenyesiacuteteacute-seacutevel eacutes a koumlzoumlsseacutegi minimumsztenderdek kialakiacutetaacutesaacuteval utoacutebbi a koumlzoumlsseacuteg taacutersadalompolitikai iraacutenyultsaacute-guacute doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutesainak egyszerűsiacuteteacuteseacutet felteacutetelezte ezeacutert 1986-ban az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny elfogadaacutesakor a Bizottsaacuteg bőviacuteteni javasolta a minősiacutetett toumlbbseacuteggel eldoumlnthető keacuterdeacutesek koumlreacutet A Bizottsaacuteg erőfesziacuteteacuteseit azonban csak meacuterseacutekelt siker koronaacutezta mivel az uacutej 118a cikk csak a munkahelyi egeacuteszseacuteg- eacutes biztonsaacutegveacutedelmi inteacutezkedeacutesek tekinteteacuteben biztosiacutetotta azt a munkavaacutellaloacutei jogokat eacutes eacuterdekeket eacuterintő jogszabaacutelyok elfogadaacutesaacutehoz tovaacutebbra is egyhanguacute doumlnteacutesre volt szuumlkseacuteg A szociaacutelis minimumsztenderdek elfogadaacutesaacutet a tagaacutellamok egy reacuteszeacutenek ndash kuumlloumlnoumlsen az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegnak ndash az ellenaacutellaacutesa eacutes a bőviacuteteacutesi hullaacutemok is haacutetraacuteltattaacutek
A bdquoszociaacutelis teacuterrdquo kialakiacutetaacutesaacutenak az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacutennyal vallott kudarcaacutet koumlvetően delors ismeacutetel-ten megkiacuteseacuterelte hogy lenduumlletet adjon a koumlzoumlsseacuteg szociaacutelis jogalkotaacutesaacutenak 1988 veacutegeacuten felkeacuterte a Firenzei Euroacutepai Egyetemet hogy szakeacutertői segiacutetseacutegeacutevel keacutesziacutetse el a Koumlzoumlsseacutegben biztosiacutetandoacute szociaacutelis alapjogok kataloacutegusaacutet a Munkavaacutellaloacutek Koumlzoumlsseacutegi Szociaacutelis Kartaacutejaacutet A dokumentumban uacutejfent kiacuteseacuterletet tettek a minő-siacutetett toumlbbseacuteggel valoacute doumlnteacuteshozatal taacutergykoumlreacutenek kiszeacutelesiacuteteacuteseacutere
A Munkavaacutellaloacutek Koumlzoumlsseacutegi Szociaacutelis Kartaacutejaacutetoacutel a Maastrichti SzerződeacutesigA Munkavaacutellaloacutek Koumlzoumlsseacutegi Szociaacutelis Kartaacuteja 1989-re keacuteszuumllt el eacutes egy dokumentumba foglalva tartalmazta az euroacutepai munkajogi eacutes ndash joacuteval szereacutenyebb meacuterteacutekben a szociaacutelis ndash modell alapjait de a brit kormaacuteny merev ellenaacutellaacutes miatt rendelkezeacuteseit nem sikeruumllt az alapszerződeacutesi rendszerbe emelni A briteken kiacutevuumll viszont mindegyik akkori tagaacutellam csatlakozott a Kartaacutehoz azzal hogy koumltelezettseacuteget vaacutellaltak a benne foglalt ren-delkezeacutesek veacutegrehajtaacutesaacutera meacuteg akkor is ha az ennek eacuterdekeacuteben valoacute felleacutepeacutesre a koumlzoumlsseacutegi szervek nem rendelkeztek felhatalmazaacutessal Az alaacuteiacuteroacute 11 tagaacutellam vonatkozaacutesaacuteban elkeacuteszuumllt a Koumlzoumlsseacutegi Karta Akcioacuteprog-ramja is
A Koumlzoumlsseacutegi Karta uumlgye a Maastrichti Csuacutecstalaacutelkozoacute is napirendre keruumllt ahol a Bizottsaacuteg maacuter felkeacuteszuumllt a vaacuterhatoacute brit oppoziacutecioacute miatt kialakuloacute helyzetre ezeacutert az Euroacutepai unioacutet leacutetrehozoacute Maastrichti Szerződeacuteshez
32 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
egy Szociaacutelpolitikai Jegyzőkoumlnyvet eacutes egy Szociaacutelpolitikai Megaacutellapodaacutest csatoltak azeacutert hogy a Kartaacuteban foglalt ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutera iacutegy biztosiacutetsaacutek a koumlzoumlsseacutegi szervek felhatalmazaacutesaacutet
A Szociaacutelpolitikai Jegyzőkoumlnyvben a Kartaacutet alaacuteiacuteroacute tizenegy tagaacutellam leszoumlgezte hogy jogalkotaacutesukban figyelembe veszik a Karta előiacuteraacutesait aacutem ebbeacuteli teveacutekenyseacuteguumlk nem eacuterinti az alapszerződeacutesi rendszert eacutes a ko-raacutebban elfogadott koumlzoumlsseacutegi szociaacutelis jogszabaacutelyok hataacutelyaacutet tovaacutebbaacute hogy a Szociaacutelpolitikai Jegyzőkoumlnyv eacutes a Szociaacutelpolitikai Megaacutellapodaacutes alapjaacuten elfogadott jogszabaacutelyok nem vonatkoznak az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegra
A Szociaacutelpolitikai Megaacutellapodaacutes a tizenegy alaacuteiacuteroacute tagaacutellamra de csakis raacutejuk vonatkozoacutean bőviacutetette a minő-siacutetett toumlbbseacuteggel meghozhatoacute szociaacutelpolitikai inteacutezkedeacutesek koumlreacutet eacutes roumlgziacutetette az euroacutepai szociaacutelis paacuterbeszeacuted uacutej rendszereacutet is aminek alapjaacuten a szociaacutelis partnerek lehetőseacuteget kaptak arra hogy kezdemeacutenyezhesseacutek a koumlztuumlk leacutetre joumltt megaacutellapodaacutesok koumlzoumlsseacutegi jogba foglalaacutesaacutet A vaacuteltoztataacutesok nyomaacuten a 1989ndash94 koumlzoumltt 26 fuumlggőben leacutevő előterjeszteacutes koumlzuumll 18-at sikeruumllt jogszabaacutelykeacutent elfogadni mikoumlzben a hagyomaacutenyos moacutedon is szuumllettek koumlzoumlsseacutegi szociaacutelis jogi normaacutek
Az Amszterdami SzerződeacutesA Szociaacutelpolitikai Megaacutellapodaacutes elfogadaacutesaacutet koumlvetően a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika bdquokeacutetvaacutegaacutenyuacutevaacuterdquo vaacutelt az Egyezmeacutenyben reacuteszes tagaacutellamok egymaacutes koumlzti relaacutecioacutejaacuteban lehetőseacuteg nyiacutelt a gyorsabb eacutes kiterjedtebb szo-ciaacutelis jogalkotaacutesra miacuteg a koumlzoumlsseacuteg egeacuteszeacutet tekintve fennmaradtak a megleacutevő akadaacutelyok Ez a helyzet 1997-re vaacuteltozott meg amikor az 1996 eacutevi parlamenti vaacutelasztaacutesokon győztes brit Munkaacutespaacutert iacutegeacutereteacutehez hiacuteven csatlakozott a Koumlzoumlsseacutegi Munkavaacutellaloacutek Szociaacutelis Kartaacutejaacutehoz mikoumlzben az Amszterdami Csuacutecstalaacutelkozoacuten az alapszerződeacutes uacutejabb moacutedosiacutetaacutesa zajlott A brit csatlakozaacutessal lehetőveacute vaacutelt hogy a Kartaacutet beemeljeacutek az Alap-szerződeacutes szoumlvegeacutebe ami Amszterdamban meg is toumlrteacutent Az Amszterdami Szerződeacutes a minősiacutetett toumlbb-seacuteggel meghozhatoacute doumlnteacutesek koumlreacutenek kitaacutegiacutetaacutesaacuteval eacutes uacutej koordinaacutecioacutes mechanizmusok inteacutezmeacutenyesiacuteteacuteseacutevel alaposan aacutetalakiacutetotta az unioacute szociaacutelis hataacuteskoumlreit eacutes uacutej lenduumlletet vitt a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutebe
A moacutedosiacutetaacutesok jelentőseacutegeacutet noumlveli hogy az egyuumlttműkoumldeacutest olyan uacutej teruumlletekre is kiterjesztetteacutek mint a foglalkoztataacutespolitika valamint a taacutersadalmi kirekesztődeacutes eacutes a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem Fontos szemleacute-letvaacuteltozaacutest tuumlkroumlzoumltt az is hogy az Euroacutepa Tanaacutecs Szociaacutelis Kartaacutejaacutera valoacute koumlzvetlen utalaacutessal feleacuterteacutekelőd-tek a szociaacutelis jogok veacutedelmeacutenek emberi jogi aspektusai1 A nemek koumlzti egyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute rendelkezeacutesek is meguacutejultak lehetőveacute teacuteve a nagyobb eseacutelyegyenlőseacuteget biztosiacutetoacute (pozitiacutev diszkriminaacutecioacutes) inteacutezkedeacutesek meghozatalaacutet az adott foglalkozaacutesi aacutegakban alulreprezentaacutelt nemhez tartozoacutek szaacutemaacutera2 Figye-lemre meacuteltoacute kezdemeacutenyezeacutest tartalmaz a csuacutecstalaacutelkozoacuten kibocsaacutetott 22 szaacutemuacute nyilatkozat ami előiacuterja hogy
1 A 136 cikk szoumlvegezeacutese szerint a tagaacutellamok ceacutelkitűzeacuteseiket az olyan alapvető szociaacutelis jogok bdquotudataacutebanrdquo hataacuterozzaacutek meg mint amelyeket az Euroacutepa Tanaacutecs Szociaacutelis Kartaacuteja eacutes a Koumlzoumlsseacutegi Munkavaacutellaloacutek Szociaacutelis Kartaacuteja tartalmaz
2 Hosszuacute idő utaacuten sikeruumllt a Roacutemai Szerződeacutes szoumlvegeacutet pontosiacutetani azzal hogy abba bekeruumllt az bdquoegyenlő eacuterteacutekű mun-kardquo kifejezeacutes A vaacuteltozaacutesnak azonban gyakorlati jelentőseacutege szinte alig volt mivel a Biacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelkezeacutesi gyakorlataacuteban maacuter reacutegoacuteta ennek megfelelően jaacutert el
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete 33
a Roacutemai Szerződeacutes 100a cikke alapjaacuten bdquomeghozandoacute inteacutezkedeacutesek kidolgozaacutesakor a Koumlzoumlsseacuteg inteacutezmeacutenye-inek figyelembe kell venniuumlk a fogyateacutekos szemeacutelyek szuumlkseacutegleteitrdquo
A moacutedosiacutetaacutesok nyomaacuten meguacutejiacutetott felhatalmazaacutesok alapjaacuten az Amszterdami Szerződeacutes oacuteta a szociaacutelis politikaacutekat eacuterintő doumlnteacutesek az 1 aacutebra szerint hozhatoacutek meg
bull a munkavaacutellaloacutek (szemeacutelyek) szabad aacuteramlaacutesaacutet biztosiacutetoacute rendelkezeacutesekbull a munkahelyi koumlrnyezet javiacutetaacutesaacutet a munkavaacutellaloacutek egeacuteszseacutege eacutes biztonsaacutega veacutedelmeacuteben szolgaacuteloacute
inteacutezkedeacutesekbull a munkafelteacutetelekre vonatkozoacute inteacutezkedeacutesek (137 cikk a pont)bull a munkafelteacutetelekre vonatkozoacute inteacutezkedeacutesek (137 cikk b pont)bull a munkavaacutellaloacutek taacutejeacutekoztataacutesaacutet eacutes a veluumlk valoacute konzultaacutecioacutet biztosiacutetoacute inteacutezkedeacutesek (137 cikk e pont)bull a munkaerőpiacroacutel kizaacutert szemeacutelyek beilleszkedeacuteseacutet lehetőveacute tevő inteacutezkedeacutesek (137 cikk h pont)bull azok az inteacutezkedeacutesek amelyek a feacuterfiak eacutes nők koumlzoumltti egyenlőseacuteget biztosiacutetjaacutek a munkaerőpiacon valoacute
eseacutelyek vonatkozaacutesaacuteban eacutes a munkaacuteval kapcsolatos elbaacutenaacutest illetően (137 cikk i pont)
bull a taacutersadalombiztosiacutetaacutest eacutes a munkavaacutellaloacutek szociaacutelis veacutedelmeacutet eacuterintő inteacutezkedeacutesek (137 cikk c pont)bull a munkavaacutellaloacutekat eacutes a munkaszerződeacutes felmondaacutesa eseteacuten veacutedő (137 cikk d pont)bull a munkaacuteltatoacutek eacutes a munkavaacutellaloacutek eacuterdekeinek kollektiacutev keacutepviseleteacutet eacutes veacutedelmeacutet biztosiacutetoacute inteacutezkedeacutesek
beleeacutertve a vezeteacutesben valoacute koumlzoumls reacuteszveacutetelt (kiveacuteve a beacuterezeacutesre az egyesuumlleacutesi jogra a sztraacutejkjogra eacutes a kizaacuteraacutes jogaacutera vonatkozoacute inteacutezkedeacuteseket (137 cikk f pont)
bull harmadik aacutellam azon aacutellampolgaacuterainak munkafelteacuteteleit eacuterintő inteacutezkedeacuteseket akik jogszerűen tartoacutezkodnak a koumlzoumlsseacuteg teruumlleteacuten (137 cikk g pont)
bull a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacutejaacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesek (42 cikk)bull a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutessel szembeni felleacutepeacuteshez szuumlkseacuteges inteacutezkedeacutesek (13 cikk)
bull foglalkoztataacutespolitika (128 cikk)bull a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem (137 cikk j pont)bull a taacutersadalombiztosiacutetaacutesi rendszerek modernizaacutelaacutesa (137 cikk k pont)
Minősiacutetett toumlbbseacuteggel
meghozhatoacute doumlnteacutesek
Egyhanguacute szavazaacutessal
meghozhatoacute doumlnteacutesek
Nyitott koordinaacutecioacutesmoacutedszer alkalmazaacutesa
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
1 aacutebra doumlnteacuteshozatali moacutedok
A koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika fejlődeacutese az ezredforduloacute oacutetaAz Amszterdami Szerződeacutesben biztosiacutetott felhatalmazaacutesokra taacutemaszkodva hataacuteroztaacutek meg az Euroacutepa Ta-naacutecs 2000 maacuterciusaacuteban Lisszabonban tartott uumlleacuteseacuten az unioacute ezredforduloacutera vonatkozoacute strateacutegiai ceacuteljaacutet va-gyis azt hogy az unioacutenak 2010-ig a vilaacuteg legversenykeacutepesebb eacutes legdinamikusabb fenntarthatoacute noumlvekedeacutesre keacutepes tudaacutesalapuacute gazdasaacutegaacutevaacute kell vaacutelnia toumlbb eacutes jobb munkahely kialakiacutetaacutesa eacutes a taacutersadalmi koheacutezioacute magas szintje mellett Az unioacute strateacutegiai ceacuteljai koumlzoumltt valoacute megjeleniacuteteacutessel a szociaacutelis dimenzioacute feleacuterteacutekelődoumltt amit az is alaacutetaacutemasztott hogy a Csuacutecs koumlvetkezteteacutesei felszoacuteliacutetottaacutek a Tanaacutecsot a szociaacutelpolitika joumlvőbeli iraacutenyairoacutel szoacuteloacute aacutellaacutespontjaacutenak kialakiacutetaacutesaacutera Ez az eacutev veacutegeacuten a decemberi nizzai Csuacutecstalaacutelkozoacuten toumlrteacutent meg ahol elfogadtaacutek az Euroacutepai Szociaacutelpolitikai Menetrendet az unioacute első szociaacutelpolitikai strateacutegiaacutejaacutet melyben a szo-ciaacutelpolitika produktiacutev jellegeacutet hangsuacutelyoztaacutek
34 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Az Euroacutepai Szociaacutelpolitikai Menetrend (2000ndash2005)A Szociaacutelpolitikai Menetrend az egyuumlttműkoumldeacutesnek a hagyomaacutenyos teruumlleteken valoacute fenntartaacutesa mellett ra-dikaacutelisan uacutej politikai kezdemeacutenyezeacuteseket is tartalmazott mint peacuteldaacuteul a szociaacutelis veacutedelem korszerűsiacuteteacutese a taacutersadalmi beilleszkedeacutes előmozdiacutetaacutesa a diszkriminaacutecioacute lekuumlzdeacuteseacutet szolgaacuteloacute programok taacutemogataacutesa Ezek megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz azonban nem rendelt toumlbbletforraacutesokat ehelyett elegendőnek tartotta a koumlzkiadaacutesok uacutejra-orientaacutelaacutesaacutet a tagaacutellami szociaacutelis politikaacutek hateacutekonysaacutegaacutenak noumlveleacutese eacuterdekeacuteben A Szociaacutelpolitikai Menet-rendben meghataacuterozott ceacutelkitűzeacutesek megvaloacutesiacutetaacutesa koraacutentsem egyforma intenzitaacutessal vette kezdeteacutet Kiemelt jelentőseacutegűek a foglalkoztataacutesi szint noumlveleacuteseacutet eacutes a tudaacutesalapuacute gazdasaacutegra valoacute aacutetaacutellaacutest szolgaacuteloacute inteacutezke-deacutesek amelyek az unioacute cselekveacutesi programjaacutenak magjaacuteba tartozoacute foglalkoztataacutesi strateacutegia szerves reacuteszeacutet alkottaacutek Ezzel szemben a szociaacutelis veacutedelem korszerűsiacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute beavatkozaacutesok koumlzuumll csak a nyugdiacutejrend-szerek aacutetalakiacutetaacutesa tekinteteacuteben teljesedett ki a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacuten alapuloacute koumlzoumlsseacutegi iraacutenyvonalak kibocsaacutetaacutesa eacutes az azokhoz igaziacutetott nemzeti cselekveacutesi tervek reacuteveacuten megvaloacutesuloacute egyuumlttműkoumldeacutes3 Az egeacutesz-seacuteguumlgyi eacutes idősgondozaacutesi rendszerek teruumlleteacuten hosszuacute időn keresztuumll csupaacuten az informaacutecioacutek gyűjteacutese zajlott a koumlzoumls ceacutelkitűzeacutesek meghataacuterozaacutesaacutenak előkeacutesziacuteteacutese eacuterdekeacuteben
A lisszaboni strateacutegia feluumllvizsgaacutelataAz uacutej eacutevezred első eacutevtizedeacutenek koumlzepeacutere nyilvaacutenvaloacute vaacutelt hogy a lisszaboni strateacutegiaacuteban megjeloumllt ceacutelok a jelzett hataacuteridőre nem fognak teljesuumllni ezeacutert a strateacutegia előre tervezett feacutelidős vizsgaacutelata a szociaacutelpoliti-kai ceacutelkitűzeacutesek uacutejragondolaacutesaacutera is lehetőseacuteget teremtett A koumlzoumlsseacutegi strateacutegia feluumllvizsgaacutelataacutet a Wim Kok a Szociaacutelpolitikai Menetrendeacutet pedig egy maacutesik de Lamothe vezeteacuteseacutevel műkoumldő munkacsoport veacutegezte A keacutet munkacsoport elteacuterő koumlvetkezteteacutesekre jutott eacutes koumlzuumlluumlk az uacutej Joseacute Manuel Barroso vezeteacuteseacutevel felaacutelloacute Bizottsaacuteg az aacutetfogoacutebbat Wim Kok jelenteacuteseacutet vette alapul programja megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Ennek megfelelően a koumlzoumlsseacutegi strateacutegia hangsuacutelyai megvaacuteltoztak annak előtereacutebe a versenykeacutepesseacuteg eacutes a foglalkoztataacutes noumlve-leacutese keruumllt az egyeacuteb szakpolitikai (szociaacutelpolitikai koumlrnyezetveacutedelmi stb) ceacutelkitűzeacuteseket pedig azokhoz igaziacute-tottaacutek A hangsuacutelyvaacuteltaacutes jegyeacuteben zajlott le a nyitott koordinaacutecioacute addigra meglehetősen szerteaacutegazoacute folyama-tainak aacuteramvonalasiacutetaacutesa 2006-toacutel a szociaacutelis veacutedelmi eacutes taacutersadalmi befogadaacutesi iraacutenyvonalakat az időben őket megelőzően kibocsaacutetott integraacutelt gazdasaacuteg- eacutes foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyvonalakhoz kezdteacutek igaziacutetani eacutes egyseacuteges haacuteromeacuteves ciklusokat bonyoliacutetani Az eacutevtized veacutegeacutehez koumlzeledve a 2008-ban kirobbant peacutenzuumlgyi majd gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg koumlruumllmeacutenyei koumlzt maacuter nem lehetett megeleacutegedni a ndash csak reacuteszben e fejlemeacutenyek miatt nem teljesuumllő ndash lisszaboni strateacutegia egyszerű kiigaziacutetaacutesaacuteval hanem uacutej strateacutegiaacutet kellett alkotni ami az bdquoEuroacutepa 2020rdquo elnevezeacutest kapta
A Lisszaboni Szerződeacutes Az eredetileg szűk koumlrű gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutesi ceacutellal leacutetrehozott EGK az ezredforduloacutera a szakpolitikaacutek szeacuteles koumlreacutere kiterjedő egyuumlttműkoumldeacutesi foacuterummaacute vaacutelt Ez megnoumlvelte a doumlnteacuteshozoacute szervek politikai felelős-
3 A nyitott koordinaacutecioacute folyamataacutet reacuteszletesen kiadvaacutenyunk 133 pontja taacutergyalja
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete 35
seacutegeacutet ami azonban nem tuumlkroumlződoumltt a doumlnteacuteshozoacute szervek demokratikus legitimaacutecioacutejaacuteban A keleti bőviacuteteacutes ugyancsak suumlrgette az inteacutezmeacutenyi reformokat mivel 27 igen elteacuterő gazdasaacutegi fejlettseacutegű eacutes politikai kultuacuteraacutejuacute tagaacutellam eacuterdekeinek oumlsszehangolaacutesa joacuteval oumlsszetettebb feladat mint feacutel vagy egy tucat hasonloacute gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi haacutetterű orszaacutegeacute E keacutenyszereknek igyekezett megfelelni az Eu azzal hogy alkotmaacutenyos szer-ződeacutesben kiacutevaacutenta roumlgziacuteteni műkoumldeacuteseacutenek legfontosabb szabaacutelyait Az Eu alkotmaacutenyos szerződeacuteseacutet 2004 oktoacuteber 29-eacuten fogadta el a Tanaacutecs aminek az eredeti elkeacutepzeleacutesek szerint az ugyanebben az eacutevben elfoga-dott Alapjogi Charta is reacuteszeacutet keacutepezte volna Az alkotmaacutenyos szerződeacutes azonban hollandiai eacutes franciaorszaacutegi elutasiacutetaacutesa miatt nem leacutepett eacuteletbe ami az inteacutezmeacutenyi reformok elmaradaacutesa miatt az egyuumlttműkoumldeacutes zaacutetonyra futaacutesaacuteval fenyegetett Ezt a helyzetet az alkotmaacutenyos szerződeacutest helyettesiacutető Lisszaboni Szerződeacutes elfogadaacute-saacuteval poacutetoltaacutek 2007-ben ami a szociaacutelis teruumlleten az alaacutebbi vaacuteltozaacutesokat eredmeacutenyezte
Az Alapvető Jogok Chartaacutejaacutet az Alapszerződeacuteshez csatoltaacutek de nem foglaltaacutek bele annak szoumlvegeacutebe iacutegy 1 jogi staacutetusza gyenge eacutes bizonytalan aacutem azzal hogy a meghirdetett jogok koumlzoumltt gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis termeacuteszetűek is szerepelnek a dokumentum meacutegis uacutettoumlrő jelentőseacutegű A Lisszaboni Szerződeacutest szociaacutelis klauzulaacuteval (zaacuteradeacutekkal) laacutettaacutek el ami szerint az oumlsszes koumlzoumlsseacutegi 2 (szak)politikai doumlnteacutes eacutes azok veacutegrehajtaacutesa soraacuten figyelembe kell venni a koumlzoumlsseacuteg szociaacutelis ceacutelkitűzeacuteseit kuumlloumlnoumlsen a foglalkoztataacutes az oktataacutes a keacutepzeacutes eacutes az egeacuteszseacutegveacutedelem magas szintjeacutenek biztosiacutetaacutesaacutet a szociaacutelis veacutedelem megfelelőseacutegeacutenek biztosiacuteteacutekait valamint a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem szempontjait Az unioacutes szervek felhatalmazaacutest kaptak arra hogy meghataacuterozzaacutek a koumlzoumlsseacutegi ceacuteluacute szolgaacuteltataacutesok szer-3 vezeacuteseacutenek eacutes műkoumldteteacuteseacutenek elveit
Az Euroacutepa 2020 strateacutegiaA strateacutegia ciacuteme szerint az intelligens fenntarthatoacute eacutes befogadoacute műkoumldeacutes strateacutegiaacuteja4 ami haacuterom pilleacuteren nyugszik az intelligens (tudaacuteson eacutes innovaacutecioacuten alapuloacute) eacutes fenntarthatoacute (a jelenlegineacutel erőforraacutes-hateacutekonyabb) az euroacutepai gazdasaacuteg versenykeacutepesseacuteget biztosiacutetoacute noumlvekedeacutesen valamint az ennek haacutettereacutet keacutepező taacutersa-dalmi stabilitaacutest biztosiacutetoacute befogadoacutekeacuteszseacuteg noumlveleacuteseacuten A strateacutegia taacutersadalompolitikai szempontboacutel legjelen-tősebb ceacutelkitűzeacutesei az oktataacutes a foglalkoztataacutes eacutes a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem teruumlleteacutere terjedtek ki Az oktataacutespolitikai ceacutelok koumlzoumltt szerepel a felsőoktataacutes modernizaacutecioacuteja eacutes a felsőfokuacute veacutegzettseacutegűek araacutenyaacutenak noumlveleacutese a diaacutek- eacutes gyakornokmobilitaacutest előmozdiacutetoacute programok intenziacutev taacutemogataacutesa eacutes az iskolai lemorzsoloacute-daacutes araacutenyaacutenak csoumlkkenteacutese A foglalkoztataacutespolitikaacuteban a bdquorugalmas biztonsaacutegrdquo (flexicurity5) megteremteacuteseacutet a munka eacutes a csalaacutedi eacutelet oumlsszeegyezteteacuteseacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesek meghozatalaacutet az adoacute- eacutes a szociaacutelis ellaacutetoacuterendszerek hateacutekonysaacutegaacutenak feluumllvizsgaacutelataacutet vaacuterjaacutek el a tagaacutellamoktoacutel annak eacuterdekeacuteben hogy teljesiacutet-
4 COM(2010) 2020 veacutegleges httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20102020FInHuPdF 5 A bdquoflexicurityrdquo (bdquorugalmas biztonsaacutegrdquo) előszoumlr a rsquo90-es eacutevekben daacuteniaacuteban alkalmazott uacutejszerű foglalkoztataacutespolitikai
megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted ami a munkajogi szabaacutelyozaacutes laziacutetaacutesaacuteval eleacutert munkaerő-piaci rugalmassaacutegot oumltvoumlzi a munkavaacutel-laloacutek szociaacutelis biztonsaacutegaacutenak garantaacutelaacutesaacuteval eacutes aktiacutev aacutellami foglalkoztataacutespolitikaacuteval
36 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
hetőveacute vaacuteljeacutek az a szaacutemszerűsiacutetett ceacutelkitűzeacutes hogy a 20ndash65 eacutev koumlzoumltti euroacutepai polgaacuterok 75 szaacutezaleacuteka dol-gozzon 2020-ban A taacutersadalmi befogadaacutes teruumlleten alkalmazott nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszert a koumllcsoumlnoumls ellenőrzeacutest eacutes a bevaacutelt moacutedszerek csereacutejeacutet biztosiacutetoacute egyuumlttműkoumldeacutesi platformmaacute alakiacutetanaacutek aacutet a strukturaacutelis alapokboacutel szaacutermazoacute taacutemogataacutesok segiacutetseacutegeacutevel A tervek szerint a platform műkoumldeacuteseacutet a diszkriminaacutecioacute el-leni felleacutepeacutes a szociaacutelis veacutedelmi eacutes nyugdiacutejrendszerek megfelelőseacutegeacutet eacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutet vizsgaacuteloacute eacuterteacuteke-leacutes tovaacutebbaacute a migraacutensok integraacutecioacutejaacutet szolgaacuteloacute menetrend elkeacutesziacuteteacutese egeacutesziacuteteneacute ki A tagaacutellamok feladata lesz a taacutersadalom leginkaacutebb veszeacutelyeztetett csoportjainak eacuteletkoumlruumllmeacutenyeit javiacutetoacute inteacutezkedeacutesek kidolgozaacutesa A strateacutegia alkalmazaacutesaacutetoacutel azt remeacutelik hogy 2020-ig negyedeacutevel sikeruumllt csoumlkkenteni a szegeacutenyseacutegben eacutelő euroacutepaiak araacutenyaacutet
Az EuRoacutePA 2020 előkeacutesziacuteteacuteseacutevel paacuterhuzamosan tovaacutebb folytatoacutedott a koumlzoumlsseacutegi nyugdiacutejstrateacutegia meg-valoacutesiacutetaacutesa illetve az egeacuteszseacuteguumlgyi strateacutegia kidolgozaacutesa A Bizottsaacuteg előbb 2010-ben Zoumlld majd 2012-ben Feheacuter koumlnyvet6 bocsaacutetott ki a koumlzoumls nyugdiacutejstrateacutegia feluumllvizsgaacutelataacuteroacutel A dokumentum a koraacutebbiaknaacutel na-gyobb hangsuacutelyt helyez a magaacutennyugdiacutejak garanciaacuteinak eacutes peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacutegok elleni veacutedelmeacutenek keacuterdeacuteseire a munkaacuteltatoacutek fizeteacuteskeacuteptelenseacutegi kockaacutezataacutenak kezeleacuteseacutere illetve a befekteteacutesi jelleggel műkoumldő nyugdiacutejalapokkal kapcsolatos informaacutecioacutek aacutettekinthetőveacute teacuteteleacutere mikoumlzben a koraacutebban kialakiacutetott strateacutegiai ceacutelokat (a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutenek a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutenak eacutes aacutetlaacutethatoacutesaacutegaacutenak bizto-siacutetaacutesa)is fenntartja
2007-ben hosszuacute előkeacutesziacuteteacutes utaacuten koumlzreadtaacutek a koumlzoumlsseacutegi egeacuteszseacuteguumlgyi strateacutegiaacutet tartalmazoacute Feheacuter koumlny-vet7 A szerzők az első szaacutemuacute kihiacutevaacutest a neacutepesseacuteg eloumlregedeacuteseacuteben laacutettaacutek mivel az hosszabb taacutevon keacutetseacuteges-seacute teszi a jelenlegi felteacutetelekkel műkoumldő egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek finansziacuterozhatoacutesaacutegaacutet Ennek kiveacutedeacuteseacutere a betegseacutegmegelőző inteacutezkedeacutesek szeacutelesebb koumlrben valoacute alkalmazaacutesaacutet javasoljaacutek Maacutesodik kihiacutevaacutesnak a globalizaacutecioacutes folyamatok egeacuteszseacuteguumlgyi kockaacutezatait (jaacutervaacutenyok terjedeacutese bioterrorizmus) tekintik melyekkel szemben Euroacutepaacutenak koordinaacutelt strateacutegiaacutet kell kidolgoznia Harmadik ceacutelkitűzeacuteskeacutent az egeacuteszseacuteguumlgyi rend-szerek műkoumldeacuteseacutenek dinamikusabbaacute teacutetele eacutes az uacutej egeacuteszseacuteguumlgyi technoloacutegiaacutek terjedeacuteseacutenek taacutemogataacutesa emliacutethető
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Milyen eacutervek hozhatoacutek fel a tagaacutellami szociaacutelis politikaacutek harmonizaacutecioacuteja mellett Mennyiben relevaacutensak 1 ezek az eacutervek az uacutej eacutevezred első eacutevtizedeacutenek veacutegeacutenMilyen vaacuteltozaacutesokat hozott a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitikaacuteban az Amszterdami Szerződeacutes2
6 COM(2012) 55 final httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20102020FInHuPdF 7 COM (2007) 630 veacutegleges httpeur-lexeuropaeuLexuriServsitehucom2007com2007_0630hu01pdf
Juhaacutesz Gaacutebor Az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikaacutejaacutenak toumlrteacutenete 37
irodalom
Castles Francis G (2009) Lefele tartoacute verseny In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21 szaacutezadban Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 79ndash103
COM(2007) 630 veacutegleges Feheacuter koumlnyv Egyuumltt az egeacuteszseacutegeacutert Strateacutegiai koumlzeliacuteteacutes az Eu szaacutemaacutera 2008ndash2013 Bruumlsszel 2007 10 23
COM(2008) 418 veacutegleges A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye a Tanaacutecsnak az Euroacutepai Parlamentnek az Euroacutepai Gaz-dasaacutegi eacutes Szociaacutelis Bizottsaacutegnak eacutes a Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacutenak ndash bdquoA szociaacutelis Euroacutepa eacuterdekeacuteben tett koumltele-zettseacutegvaacutellalaacutes meguacutejiacutetaacutesa A szociaacutelis veacutedelemre eacutes taacutersadalmi integraacutecioacutera iraacutenyuloacute nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer megerősiacuteteacuteserdquo
COM(2010) 2020 veacutegleges A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye Euroacutepa 2020 ndash Az intelligens fenntarthatoacute eacutes inkluziacutev noumlvekedeacutes strateacutegiaacuteja
COM(2011) 11 veacutegleges eacuteves noumlvekedeacutesi jelenteacutes 1 melleacuteklet Az Euroacutepa 2020 strateacutegia kereteacuteben eleacutert haladaacutesroacutel szoacuteloacute jelenteacutes Bruumlsszel 2011 1 12
EGSZB 2011C 4404 ndash Az Euroacutepai Gazdasaacutegi eacutes Szociaacutelis Bizottsaacuteg veacutelemeacutenye ndash A nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer eacutes a szociaacutelis zaacuteradeacutek az Euroacutepa 2020 strateacutegia kontextusaacuteban (feltaacuteroacute veacutelemeacuteny)
Egyed Maacuteria eacutes Gyulavaacuteri Tamaacutes (1998) Az Euroacutepai koumlzoumlsseacuteg szociaacutelpolitikaacuteja a kezdetektől a Maastrichti Szerződeacutesig Integraacutecioacutes Strateacutegiai Munkacsoport Budapest
Esping-Andersen Goslashsta (1996) After the Golden Age Welfare State dilemmas in a Global Economy In Esping-Andersen G (ed) Welfare States in Transition National Adaptations in Global Economies SAGE London 1ndash32
Esping-Andersen Goslashsta (2006) Ismeacutet a Joacute Taacutersadalom feleacute Eseacutely 6 3ndash27 Esping-Andersen G Gallie d Hemerijck A Myles J (2001) A New Welfare Architecture for Europe
Report submitted to the Belgian Presidency of the European union Final version September httpwwweurocentreorgdata1182414898_63513pdf
Esping-Andersen Goslashsta duncan Gallie Anton Hemerijck John Myles J (eds) (2002) Why we need a new welfare state Oxford university Press Oxford
Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) (2000) Az Euroacutepai Unioacute szociaacutelis dimenzioacuteja OFA Kht Budapest Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) (2004) Az Euroacutepai Unioacute szociaacutelis dimenzioacuteja OFA Kht BudapestHansen Magnus Paulssen and Peter Triantafilou (2011) The Lisbon strategy and the alignment of economic
and social concerns Journal of European Social Policy July 21 197ndash209Pierson Christopher (2009) Haacuterom kihiacutevaacutes In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21 szaacutezadban Hilscher
Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 353ndash397Pochet Philippe and Cristopher degryse (2007) Social policies of the European union Global Social Policy
10 (August) 248ndash257Taylor-Gooby Peter (2009) Uacutej kockaacutezatok eacutes taacutersadalmi vaacuteltozaacutes In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21
szaacutezadban Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 397-435
38
A szociaacutelpolitikaacutek koumlzeliacuteteacutesi 13 mechanizmusai az Euroacutepai unioacuteban
Juhaacutesz Gaacutebor
Harmonizaacutecioacute 131
Az euroacutepai gazdasaacutegok fokozatos koumlzeliacuteteacuteseacutenek folyamata miatt a verseny tisztasaacutegaacutenak megőrzeacutese elen-gedhetetlenneacute tette az egyuumlttműkoumldeacutest a munkaerő koumlltseacutegeacutet befolyaacutesoloacute teacutenyezők tekinteteacuteben A kezde-tektől nyilvaacutenvaloacute volt hogy a munkaerő aacuteraacutet keacutet a szociaacutelis jogalkotaacutes taacutergyaacutet keacutepező teacutenyező befolyaacutesolja a munkajogi koumlrnyezet valamint a szociaacutelis jogok kiterjedtseacuteguumlkkel szoros oumlsszefuumlggeacutesben leacutevő finansziacutero-zaacutesi igeacutenye (adoacutek eacutes jaacuteruleacutekok formaacutejaacuteban) Az előző fejezetben maacuter ismertettuumlk azokat az eacuterveket melyek a tagaacutellami szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek harmonizaacutelaacutesa mellett szoacuteltak valamint azt hogy az Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacutegek megalapiacutetaacutesakor veacuteguumll is mieacutert vetetteacutek el azokat Ennek koumlvetkezteacuteben az 1957-ben alaacuteiacutert Roacutemai Szerződeacutes szociaacutelpolitikaacuteval foglalkozoacute fejezeteacuteben ugyan megjelent a munkavaacutellaloacutek eacutelet- eacutes munkakoumlruumllmeacutenyeinek oumlsszehangolaacutesa iraacutenti igeacuteny1 aacutem a 117 cikk maacutesodik mondataacutenak szoumlvegezeacuteseacuteből koumlvetkezően ez elsősorban a koumlzoumls piac kialakiacutetaacutesa eacutes műkoumldeacutese iraacutenti igeacutenyből koumlvetkezett nem oumlnmagaacute-ban a folyamat fontossaacutegaacutenak elismereacuteseacuteből Az alapiacutetoacute szerződeacutesben meghataacuterozott eljaacuteraacutesok valamint a toumlrveacutenyi rendeleti eacutes koumlzigazgataacutesi rendelkezeacutesek csak maacutesodlagos szerepet kaptak ebben A szoumlveg azt is egyeacutertelműveacute tette hogy a szerződő felek csak az oumlsszehangolaacutes lehetőveacute teacuteteleacuteben eacutes nem annak bizto-siacutetaacutesaacuteban eacutertettek egyet A Roacutemai Szerződeacutes rendelkezeacutesei ennek megfelelően nem zaacutertaacutek ugyan ki a tagaacutel-lamok szociaacutelis politikaacuteinak koumlzeliacuteteacuteseacutet de jogalkotaacutesi felhatalmazaacutest ebben a pillanatban csak a koumlzoumls piac leacutetrehozaacutesaacuteval eacutes műkoumldteteacuteseacutevel oumlsszefuumlggő keacuterdeacutesek tekinteteacuteben biztosiacutetottak noha az 1974-ben indiacutetott első Szociaacutelis Akcioacuteprogram ceacuteljakeacutent a szociaacutelpolitikaacutek harmonizaacutelaacutesaacutet jeloumllteacutek meg a felhatalmazaacutesok miatt ez tovaacutebbra is csak addig a meacuterteacutekig terjedt ami elengedhetetlen volt a koumlzoumls piac kialakiacutetaacutesaacutehoz eacutes műkoumld-teteacuteseacutehez A szociaacutelis politikaacutet illetően az alapszerződeacutesi rendszer moacutedosiacutetaacutesai sem hoztak aacutettoumlreacutest Mikoumlz-ben az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny eacutes a Maastrichti Szerződeacutes a foglalkoztataacutes eacutes a munkauumlgyi kapcsolatok tekinteteacuteben olyan uacutej kompetenciaacutekat biztosiacutetott a koumlzoumlsseacutegi szerveknek amelyek birtokaacuteban az e teruumlleteken hozott inteacutezkedeacuteseket maacuter nem kellett a koumlzoumls piac műkoumldeacuteseacutehez valoacute szuumlkseacutegesseacuteguumlk igazolaacutesaacuteval alaacutetaacute-
1 117 cikk A tagaacutellamok egyeteacutertenek abban hogy szuumlkseacuteg van a munkavaacutellaloacutek eacutelet- eacutes munkakoumlruumllmeacutenyeinek javiacutetaacute-saacutera hogy ezaacuteltal ndash e fejlődeacutesi folyamat fenntartaacutesa mellett ndash lehetőveacute vaacuteljon ezek oumlsszehangolaacutesa
Uacutegy veacutelik hogy ez a fejlődeacutes nemcsak a szociaacutelis rendszerek oumlsszehangolaacutesaacutet előnyben reacuteszesiacutető koumlzoumls piac műkouml-deacuteseacuteből koumlvetkezik hanem az e szerződeacutesben megaacutellapiacutetott eljaacuteraacutesokboacutel valamint a toumlrveacutenyi rendeleti eacutes koumlzigazga-taacutesi rendelkezeacutesek koumlzeliacuteteacuteseacuteből is
Juhaacutesz Gaacutebor A szociaacutelpolitikaacutek koumlzeliacuteteacutesi mechanizmusai az Euroacutepai unioacuteban 39
masztani a szociaacutelis jogalkotaacutes eseteacuteben ez csak a munkajogi valamint munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg előmozdiacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesek koumlreacuteben vaacutelt lehetseacutegesseacute
Mivel a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek vonatkozaacutesaacuteban az egyuumlttműkoumldeacutesnek az alapiacutetoacute szerződeacutesben koumlrvonalazott struktuacuteraacuteja eleve kizaacuterta a nemzeti rendszerek egyseacutegesiacuteteacuteseacutet a harmonizaacutecioacutes ceacuteluacute szociaacute-lis jogalkotaacutes a koumlzoumlsseacuteg gazdasaacutegi ceacuteljainak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges a munka vilaacutegaacuteval oumlsszefuumlggő keacuterdeacutesek szabaacutelyozaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott A szűkkeblűen megaacutellapiacutetott jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesok eacutes az egy-hanguacute doumlnteacuteshozatal koumlvetelmeacutenye miatt ndash ami aloacutel a rsquo80-as eacutevek veacutegeacutetől csak a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg taacutergyaacuteban hozott inteacutezkedeacutesek keacutepeztek kiveacutetelt ndash a szociaacutelis eacutes munkajogi rendelkezeacutesek oumlssze-hangolaacutesa csak bizonyos teruumlleteken iacutegy a szabad mozgaacutest a dolgozoacutek munkahelyi egeacuteszseacutegeacutenek eacutes bizton-saacutegaacutenak valamint a munkaszerződeacutesek veacutedelmeacutet tovaacutebbaacute a foglalkoztataacutesbeli egyenlő baacutenaacutesmoacutedot biztosiacutetoacute rendelkezeacutesek koumlreacuteben kezdődoumltt meg Ahol megkezdődoumltt ott a koumlzoumls szabaacutelyok kialakiacutetaacutesa jellemző moacutedon a bdquolegkisebb koumlzoumls toumlbbszoumlroumlsrdquo elveacutet koumlvetve valoacutesult meg Jellemző peacuteldaacuteja ennek a munkaidő koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute iraacutenyelv ami azeacutert aacutellapiacutetotta meg a heti munkaidő maximaacutelis időtartamaacutet 48 oacuteraacuteban mert az oumlsszes tagaacutellam munkaidőre vonatkozoacute szabaacutelyozaacutesaacutet figyelembe veacuteve enneacutel hosszabb időtartam-mal sehol sem lehetett talaacutelkozni Ez egyuacutettal azt is jelenti hogy a koumlzoumlsseacuteg szociaacutelis eacutes munkajogi jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesainak nagy reacuteszeacutevel nem tudott jogfejlesztő moacutedon eacutelni Ez aloacutel kiveacutetelt keacutepez a nemek koumlzti egyenlő baacutenaacutesmoacuted biztosiacutetaacutesaacutenak teruumllete ahol ndash nem kis reacuteszben a Biacuteroacutesaacuteg eacutertelmezeacutesi teveacutekenyseacutegeacutenek koumlszoumlnhetően ndash a koumlzoumlsseacutegi jog uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott
A koumlzoumlsseacutegi jogalkotaacutes jogfejlesztő szerepe legerőteljesebben a csatlakozoacute orszaacutegok tekinteteacuteben eacuterveacute-nyesuumll mivel azoknak a maacuter megleacutevő koumlzoumlsseacutegi joganyaghoz kell igaziacutetaniuk nemzeti szabaacutelyaikat ndash a koumlzoumls-seacutegi szabaacutelyozaacutes befolyaacutesolaacutesaacutenak lehetőseacutege neacutelkuumll A bdquobentleacutevőkrdquo eseteacuteben ez a hataacutes meacuterseacutekeltebb2
A munkajogi szabaacutelyozaacutes harmonizaacutecioacuteja meglehetősen toumlredeacutekes hiszen az csak azokra a teruumlletekre terjed ki amelyeken konszenzus uralkodik a szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacuteről E konszenzus hiaacutenyaacuteban olyan kulcsfontossaacuteguacute teruumlletekre nem terjed ki a koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyozaacutes mint peacuteldaacuteul a munkaviszony megszű-neacutese A munkajogi szabaacutelyozaacutes eszkoumlzeacutet az Eu-ban az iraacutenyelvek keacutepezik iacutegy a koumlzoumlsseacuteg csak a szabaacute-lyozaacutessal megvaloacutesiacutetandoacute ceacutelokat roumlgziacutetheti ndash a jogalkotaacutesi ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesi moacutedjaacutenak meghataacuterozaacutesa a tagaacutellamok kompetenciaacutejaacuteban marad A munkajogi sztenderdek moumlgoumltt ezeacutert igen elteacuterő moacutedon műkoumldő inteacutezmeacutenyek eljaacuteraacutesi eacutes anyagi jogi normaacutek valamint jogalkalmazaacutesi gyakorlatok aacutellnak Az oumlsszkeacutep tehaacutet a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelis jog azon a teruumlletein is igen tarka ahol a szabaacutelyok sztenderdizaacutelaacutesa folyik
2 Ebben szerepe volt annak is hogy a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok soraacuten jogszabaacutelyi rendelkezeacutesek veacutegrehajtaacutesaacutenak el-lenőrzeacutese nem keacutepezte eacuterdemi vizsgaacutelat eacutes kifogaacutesok taacutergyaacutet ndash noha a Bizottsaacuteg tudott arroacutel hogy a kelet-koumlzeacutep-euroacute-pai volt szocialista orszaacutegok hagyomaacutenyaiknak megfelelően nem fordiacutetanak kuumlloumlnoumlsebb figyelmet a jogrendszeruumlkben keresztuumll-kasul a koumlzoumlsseacutegi normaacutekat messze meghaladoacute szinten meghirdetett szociaacutelis eacutes munkajogi rendelkezeacutesek betartaacutesaacutera
40 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
A koordinaacutecioacute mint a szociaacutelpolitikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutenak jogi eszkoumlze132
A szociaacutelpolitika oumlsszehangolaacutesaacutenak maacutesik moacutedszere a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacuteja amit kifejezetten a nemzetaacutellami szabaacutelyozaacutes tiszteletben tartaacutesaacutenak igeacutenyeacutevel alkalmaznak A szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute kifejezett ceacutelja az volt hogy az igen elteacuterő szabaacutelyokkal rendelkező nemzeti rendszerek oumlnaacutelloacutesaacute-ga megmaradjon mikoumlzben a kuumlloumlnboumlző jogosultsaacutegi eacutes juttataacutesi szabaacutelyok szerint műkoumldő rendszerekben megforduloacute unioacutes polgaacuterok meg tudjaacutek őrizni biztosiacutetotti jogviszonyuk oumlsszes leacutenyeges elemeacutet Az Eu jog-alkotaacutesi ceacutelja ezen a teruumlleten hagyomaacutenyosan annak biztosiacutetaacutesa hogy a vaacutendorloacute munkavaacutellaloacutek (tovaacutebbaacute a nyugdiacutejasok diaacutekok oumlnmaguk ellaacutetaacutesaacuteroacutel gondoskodni tudoacute egyeacuteb szemeacutelyek) szociaacutelis ellaacutetaacutesra valoacute jogo-sultsaacutegaik tekinteteacuteben az orszaacutegok koumlzti munkaacuteltatoacute vaacuteltaacutes miatt ne keruumlljenek rosszabb helyzetbe mintha ezt egy tagaacutellamon beluumll tenneacutek meg
Mivel a harmonizaacutecioacutet szolgaacuteloacute szabaacutelyok az antidiszkriminaacutecioacutes jogalkotaacutes a munkahelyi egeacuteszseacuteg- biz-tonsaacutegveacutedelem eacutes a munkajog a joacuteval lazaacutebb keretek koumlzt zajloacute egyuumlttműkoumldeacutest felteacutetelező koordinaacutecioacutes szabaacutelyok pedig csupaacuten a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek aacutetjaacuterhatoacutesaacutega tekinteteacuteben keruumllnek alkalmazaacutesra a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika oumlsszehangolaacutesaacutenak ezek az eszkoumlzei olyan inteacutezkedeacutesekhez vezetnek amelyek csupaacuten koumlzvetetten ndash eacutes akkor is csak kismeacuterteacutekben ndash befolyaacutesoljaacutek a joacuteleacuteti uacutejraelosztaacutes tagaacutellamokban zajloacute folyamatait
A szociaacutelpolitikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutenak jogon kiacutevuumlli eszkoumlzei133
noha a szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes klasszikus moacutedszereacutenek a kemeacuteny jogi rendelkezeacutesekkel megalapo-zott inteacutezkedeacuteseket szokaacutes tekinteni a jogon kiacutevuumlli eszkoumlzoumlk repertoaacuterja azoknaacutel joacuteval szeacutelesebb Ide lehet sorolni a koumlzoumlsseacutegi alapok projektalapuacute taacutemogataacutesait (Strukturaacutelis Alapok PROGRESS) a delors-feacutele elnoumlk-seacuteg kiemelt programjakeacutent szereplő szociaacutelis paacuterbeszeacuted rendszereacutenek kieacutepiacuteteacuteseacutet eacutes műkoumldteteacuteseacutet valamint a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutenek a szociaacutelpolitika kuumlloumlnboumlző teruumlletein valoacute alkalmazaacutesaacutet
A Strukturaacutelis Alapokboacutel szaacutermazoacute taacutemogataacutesokA Strukturaacutelis Alapok ceacutelja a reacutegioacutek fejlettseacutegeacuteben mutatkozoacute kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenteacuteseacutevel a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis feszuumlltseacutegek tompiacutetaacutesa A koumlzoumlsseacuteg neacutegy struktruaacutelis alapot tart fenn melyeket az egyuumlttműkoumldeacutes kuumlloumlnboumlző szakaszaiban hoztak leacutetre Az alapok forraacutesait a koumlzoumlsseacutegi politikai kezdemeacutenyezeacutesekhez igaziacutetott prioritaacutesoknak megfelelő projektek finansziacuterozaacutesaacutera fordiacutetjaacutek Elsőkeacutent 1960-ban az Euroacutepai Szociaacutelis Ala-pot aacutelliacutetottaacutek fel amelynek eredeti ceacutelja a munkaerő koumlzoumlsseacutegen beluumlli vaacutendorlaacutesaacutenak (szabad mozgaacutesaacutenak) elősegiacuteteacutese volt napjainkra ceacuteljai koumlzeacute a humaacuten erőforraacutesok fejleszteacutese eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacutese tarto-zik Ennek kereteacuteben az aktiacutev munkaerő-piaci beavatkozaacutest a taacutersadalmi befogadaacutest az eseacutelyegyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesaacutet az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutest ceacutelzoacute projektek taacutemogataacutesaacuteval jaacuterul hozzaacute a koumlzoumlsseacutegek politikai kezdemeacutenyezeacuteseinek megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Az alapok koumlzuumll maacutesodikkeacutent az Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi
Juhaacutesz Gaacutebor A szociaacutelpolitikaacutek koumlzeliacuteteacutesi mechanizmusai az Euroacutepai unioacuteban 41
eacutes Orientaacutecioacutes Alap joumltt leacutetre 1962-ben az agraacuterstruktuacutera aacutetalakiacutetaacutesaacutet eacutes a videacutekfejleszteacutest segiacutető programok taacutemogataacutesaacutera Az Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alapot 1975-ben hoztaacutek leacutetre ceacutelja a regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenteacutese valamint a stabil eacutes fenntarthatoacute fejlődeacutes elősegiacuteteacutese A Halaacuteszati Orientaacutecioacutes Peacutenzuumlgyi Eszkoumlz 1993 oacuteta leacutetezik a halaacuteszati erőforraacutes-gazdaacutelkodaacutes kiegyensuacutelyozott felhasznaacutelaacutesa eacutes struktuacuteraacutejaacutenak verseny-keacutepesseacute formaacutelaacutesa ceacuteljaacuteboacutel A koumlzoumls peacutenzuumlgyi rendszer kialakiacutetaacutesaacuteboacutel szaacutermazoacute feszuumlltseacutegek csoumlkkenteacuteseacutere 1994-ben aacutelliacutetottaacutek fel a legszegeacutenyebb tagaacutellamok infrastrukturaacutelis fejleszteacuteseacutet ceacuteljaacuteul kitűző Koheacutezioacutes Alapot ndash ami azonban nem tartozik a Strukturaacutelis Alapok koumlzeacute A Koheacutezioacutes Alap koumlrnyezetveacutedelmi beruhaacutezaacutesokat eacutes a koumlzlekedeacutesi infrastruktuacutera fejleszteacuteseacutet taacutemogatja Azok a tagaacutellamok reacuteszesuumllhetnek taacutemogataacutesban ame-lyek bruttoacute nemzeti termeacuteke az Eu-aacutetlag 90 szaacutezaleacuteka alatt van Magyarorszaacuteg iacutegy a 2007ndash2013-as koumlltseacuteg-veteacutesi időszakban is a kedvezmeacutenyezett orszaacutegok koumlzeacute tartozik
A gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg szociaacutelis koumlvetkezmeacutenyeinek kezeleacuteseacutere 2009-ben bdquoad hocrdquo jelleggel az unioacute a Struk-turaacutelis Alapoktoacutel elkuumlloumlnuumllt Euroacutepai Globalizaacutecioacutes Alkalmazkodaacutesi Alapot leacutetesiacutetett Ennek műkoumldeacutese aacutetmeneti jellegű csak a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg időtartamaacutera kiacutevaacutenjaacutek műkoumldtetni azeacutert hogy egyszeri egyedi taacutemogataacute-sokat biztosiacutetson a jelenlegi gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg koumlvetkezteacuteben elbocsaacutetott munkavaacutellaloacutek taacutemogataacutesaacutera Az Alap a munkakereseacuteshez a szakmai orientaacutecioacutehoz a szemeacutelyre szabott keacutepzeacutesi eacutes aacutetkeacutepzeacutesi programokhoz mentoraacutelaacuteshoz eacutes a vaacutellalkozoacutei keacuteszseacutegeket oumlsztoumlnző programokhoz nyuacutejt taacutemogataacutest de forraacutesai nem hasz-naacutelhatoacutek fel a megnoumlvekedett szociaacutelis veacutedelmi terhek (pl munkaneacutelkuumlli ellaacutetaacutesok) finansziacuterozaacutesaacutera
A PROGRESS programA koumlzoumlsseacutegi foglalkoztataacutesi eacutes taacutersadalmi befogadaacutesi strateacutegia taacutemogataacutesaacutera hoztaacutek leacutetre a PROGRESS programot 2006-ban A program oumlt teruumlleten nyuacutejt taacutemogataacutesokat meghataacuterozott teveacutekenyseacutegek folytataacutesaacutera A teveacutekenyseacutegi teruumlletek melyekre a forraacutesokat iraacutenyiacutetjaacutek
foglalkoztataacutes szociaacutelis veacutedelem eacutes taacutersadalmi befogadaacutes munkakoumlruumllmeacutenyek megkuumlloumlnboumlzteteacutes elleni kuumlzdelem eacutes sokfeacuteleseacuteg nemek koumlzti egyenlőseacuteg
A taacutemogatott teveacutekenyseacutegek a koumlvetkezőka teveacutekenyseacutegi teruumlleteken uralkodoacute helyzet jobb megeacuterteacuteseacutenek javiacutetaacutesa a tagaacutellamokban elemzeacutesekkel tanulmaacutenyokkal statisztikaacutek eacutes indikaacutetorok kidolgozaacutesaacuteval a teveacutekenyseacutegi teruumlletekkel kapcsolatos euroacutepai iraacutenyvonalak eacutes ajaacutenlaacutesok veacutegrehajtaacutesaacutenak nyomon kouml- veteacutese tovaacutebbaacute annak vizsgaacutelata hogy milyen koumllcsoumlnhataacutesok vannak az adott teruumlletre valamint a maacutes teruumlltekre vonatkozoacute euroacutepai strateacutegiaacutek koumlzta politikaacutek joacute gyakorlatok eacutes az innovatiacutev megkoumlzeliacuteteacutesek csereacutejeacutenek megszervezeacutese eacutes a koumllcsoumlnoumls ta- nulaacutes előmozdiacutetaacutesaa tudatossaacuteg erősiacuteteacutese informaacutecioacutek terjeszteacutese
42 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
A program peacutenzuumlgyi keretoumlsszege a 2007ndash2013 koumlzti koumlltseacutegveteacutesi időszakban 68325 millioacute euroacute melynek 23 szaacutezaleacutekaacutet a foglalkoztataacutesi 30 szaacutezaleacutekaacutet a szociaacutelis veacutedelmi eacutes taacutersadalmi befogadaacutesi 10 szaacutezaleacute-kaacutet a munkakoumlruumllmeacutenyek javiacutetaacutesaacutet segiacutető 23 szaacutezaleacutekaacutet a megkuumlloumlnboumlzteteacutes elleni kuumlzdelem eacutes sokfeacuteleseacuteg 12 szaacutezaleacutekaacutet a nemi egyenlőseacuteg biztosiacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute teruumlletre bdquoszakaszrardquo kell fordiacutetani
A szociaacutelis paacuterbeszeacutedA szociaacutelis paacuterbeszeacuted kuumlloumlnboumlző formaacutei veacutegigkiacuteseacuterteacutek a koumlzoumlsseacutegek toumlrteacuteneteacutet euroacutepai szintű inteacutezmeacutenye-siacuteteacutese meacutegis az 1980-as eacutevek maacutesodik feleacutehez eacutes Jacques delors akkori Bizottsaacutegi elnoumlk neveacutehez koumlthető aki az aacuteltala meghirdetett bdquoeuroacutepai szociaacutelis teacuterrdquo szerves reacuteszeacutenek tekintette a szociaacutelis partnerekkel valoacute konzultaacutecioacutet A delors-feacutele a rsquo90-es eacutevekre valoacutesaacuteggaacute vaacutelt viacutezioacute kiinduloacutepontja a korabeli (nyugat-euroacutepai) tagaacutellamokban leacutetező szociaacutelis paacuterbeszeacuted rendszereacutenek euroacutepai szintre valoacute transzformaacutelaacutesa volt A szociaacutelis paacuterbeszeacuted euroacutepai modelljeacuteben a munkaacuteltatoacutek eacutes a munkavaacutellaloacutek eacuterdekkeacutepviseletei koumlzt a kuumlloumlnboumlző szin-teken folyamatos az egyezteteacutes eacutes a kuumlloumlnboumlző szintek is szervesen eacutepuumllnek egymaacutesra az eacuterdekegyezteteacutes egyszerre zajlik a ceacutegek eacutes az aacutegazatok szintjeacuten valamint oumlssznemzeti vonatkozaacutesban Az euroacutepai szociaacutelis paacuterbeszeacuted inteacutezmeacutenyesiacuteteacutese a megleacutevőkre szervesen raacuteeacutepuumllő uacutej szintet jelentett az 1990-es eacutevekben Ennek volt koumlszoumlnhető hogy a Maastrichti Szerződeacutes kvaacutezi jogalkotaacutesi felhatalmazaacutest biztosiacutetott a szociaacutelis part-nerek euroacutepai szintű szervezeteinek azzal hogy jogot biztosiacutetott szaacutemukra arra hogy kezdemeacutenyezhesseacutek ke ret megaacutellapodaacutesaik iraacutenyelvkeacutent valoacute kodifikaacutelaacutesaacutet uacutegy hogy azokroacutel a Tanaacutecs csak igennel vagy nemmel szavazhat az előterjeszteacutes moacutedosiacutetaacutesaacutera nincs lehetőseacutege A szociaacutelis partnerek keretmegaacutellapodaacutesai kat nemcsak akkor eacuterveacutenyesiacutethetik ha azokat a Tanaacutecs iraacutenyelvkeacutent fogadta el hanem uacutegy is ha a megaacutellapodaacute-sok betartaacutesaacutet nemzeti szoumlvetseacutegeik vaacutellaljaacutek (A lehetőseacuteg megnyitaacutesa oacuteta csak neacutehaacuteny keret meg aacutel la po daacutes-boacutel szuumlletett iraacutenyelv 1995-ben a szuumllői szabadsaacutegroacutel 1997-ben a reacuteszmunkaidős foglalkoztataacutes 1999-ben pedig a hataacuterozott idejű foglalkoztataacutes szabaacutelyairoacutel
A nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereA nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer előzmeacutenyei a kilencvenes eacutevek első harmadaacutera nyuacutelnak vissza amikor is a tagaacutellamok makrogazdasaacutegi strateacutegiaacuteinak jogi szabaacutelyozaacutessal lehetetlen oumlsszehangolaacutesa ceacuteljaacuteboacutel a Tanaacutecs aacuteltalaacutenos gazdasaacutegpolitikai iraacutenyelvek kibocsaacutetaacutesaacuteba kezdett Erre előszoumlr 1993-ban keruumllt sor amit az el-koumlvetkező időben a tapasztalatok eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten eacutevente megismeacutetelt Az iraacutenyelvek aacuteltalaacutenos cselekveacutesi iraacutenyokat valamint a koumlltseacutegveteacutesi hiaacutenyon az inflaacutecioacute valamint az aacutellamadoacutessaacuteg GdP-araacutenyos meacuterteacutekeacuten alapuloacute uacuten konvergencia-kriteacuteriumokat mint meacuterőszaacutemokat tartalmazott A moacutedszert 1997-ben az Amsz-terdami Szerződeacutes rendelkezeacutesei nyomaacuten kezdteacutek alkalmazni egy maacutesik teruumlleten ahol a jogi szabaacutelyozaacutes lehetőseacutegei hasonloacutean korlaacutetozottak voltak a foglalkoztataacutespolitikaacuteban A moacutedszer vaacutelasztaacutesaacutet az indokolta hogy mikoumlzben az egyuumlttműkoumldeacutes inteacutezmeacutenyesiacuteteacutese elkeruumllhetetlennek laacutetszott a tagaacutellamok e teruumlleten nem voltak hajlandoacuteak jogalkotaacutesi kompetenciaacuteikat a koumlzoumlsseacutegi szervekre ruhaacutezni A hagyomaacutenyos jogi szabaacute-lyozaacutesbeli eszkoumlzoumlk hanyagolaacutesa mellett szoacutelt az is hogy az aktiacutev foglalkoztataacutespolitika szabaacutelyozaacutesa nem-zetaacutellami szinten is jellemzően keretjellegű a szabaacutelyozaacutes csak az inteacutezmeacutenyrendszert eacutes a beavatkozaacutes le-
Juhaacutesz Gaacutebor A szociaacutelpolitikaacutek koumlzeliacuteteacutesi mechanizmusai az Euroacutepai unioacuteban 43
hetseacuteges moacutedjait hataacuterozza meg jogosultsaacutegokat viszont ritkaacuten keletkeztet A moacutedszer alkalmazaacutesaacutet maacuter az Amszterdami Szerződeacutes elfogadaacutesaacutet koumlvető eacutevben 1998-ban elkezdteacutek eacutes kezdetben ndash a gazdasaacutegpolitikai egyuumlttműkoumldeacuteshez hasonloacutean ndash eacuteves ciklusokban folytattaacutek A moacutedszer alkalmazaacutesaacutenak koumlvetkező leacutepcsője a lisszaboni strateacutegia meghirdeteacutese volt A lisszaboni strateacutegiai ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz ugyanis olyan uacutej te-ruumlleteken is meg kellett kezdeni a tagaacutellami szakpolitikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutet mint a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni felleacutepeacutes eacutes a szociaacutelis veacutedelmi rendszerek modernizaacutecioacuteja Ezek uacutejraelosztaacutest igeacutenylő teruuml-letek amelyek hagyomaacutenyosan a nemzeti szuverenitaacutes koumlreacutebe tartoztak ahol a koumlzoumlsseacuteg nem rendelkezett eacutes belaacutethatoacute időn beluumll nem is fog rendelkezni kompetenciaacutekkal Ezeacutert olyan egyuumlttműkoumldeacutesi moacutedszert kellett alkalmazni ami tiszteletben tartja a tagaacutellamok szuverenitaacutesaacutet Erre kivaacuteloacutean megfelelt a makrogazdasaacutegban illetve foglalkoztataacutespolitikaacuteban maacuter koraacutebban alkalmazott nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer
Maga a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer (Open Method of Co-ordination ndash OMC) egy toumlbb mozzanatboacutel aacutelloacute politikai folyamat aminek az elejeacuten a Tanaacutecs kidolgozza a strateacutegiai ceacutelokat (1 aacutebra) Ezt koumlvetően a Bizott-saacuteg javaslatot tesz a ceacutelkitűzeacutesek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute iraacutenyvonalakra valamint a tagaacutellamok megvaloacutesiacute-taacutesban nyuacutejtott teljesiacutetmeacutenyeacutet meacuterő indikaacutetorokra amiket a Tanaacutecs fogad el A koumlzoumlsseacutegi iraacutenyvonalak menteacuten a tagaacutellamok elkeacutesziacutetik nemzeti akcioacutetervuumlket eacutes azt elkuumlldik az Euroacutepai Bizottsaacutegnak A Bizottsaacuteg az aacutellandoacute bizottsaacutegok (gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis bizottsaacuteg reacutegioacutek bizottsaacutega) koumlzreműkoumldeacuteseacutevel elkeacutesziacuteti eacuterteacutekeleacuteseacutet az akcioacutetervekről eacutes ezek alapjaacuten kiemeli a joacute gyakorlatokat illetve ajaacutenlaacutest tesz a tagaacutellamoknak Az eacuterteacutekeleacutes keacutepezi az alapjaacutet koumlvetkező ciklusra vonatkozoacute iraacutenyelvek előkeacutesziacuteteacuteseacutenek
A nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer egyik előnyekeacutent szokaacutes emliacuteteni hogy bdquomegteremti az egyuumlttműkoumldeacutes alapjaacutet olyan teruumlleteken ahol a hagyomaacutenyos koumlzoumlsseacutegi metoacutedusok ndash mint a jogi szabaacutelyozaacutes stb ndash nem alkalmazhatoacuteakrdquo (Taller 2005 16) A moacutedszer alkalmazaacutesaacutenak maacutesik előnyeacutet abban laacutetjaacutek hogy bdquoelősegiacutetett egyfajta raquokognitiacutev konvergenciaacutetlaquo az euroacutepai szociaacutelis modellről valoacute elkeacutepzeleacuteseket illetőenrdquo miacuteg kritikusai leginkaacutebb a szankcioacutek teljes hiaacutenyaacutet emlegetik mivel bdquoattoacutel tartanak hogy a ceacutelkitűzeacuteseknek iacutegy alig lesz teacutenyleges hataacutesuk azon kiacutevuumll raquoamit a tagaacutellamok amuacutegy is megtettek volnalaquordquo (uo 14) Hasonloacutekeacutepp a Wim Kok-jelenteacutes is felvetette eacutes az uacutejonnan csatlakozoacute orszaacutegok nemzeti cselekveacutesi terveinek vizsgaacutelata is azt igazolta hogy a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer alkalmazaacutesaacutenaacutel az egyik legfőbb probleacutemaacutet a tagaacutellamok elkoumlte-lezettseacutegeacutenek hiaacutenya jelenti3 A nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszert az uacutej eacutevezred első eacutevtizedeacutenek veacutegeacuten az alaacutebbi teruumlleteken alkalmazzaacutek az Euroacutepai unioacuteban
gazdasaacutegpolitika foglalkoztataacutespolitika nyugdiacutejpolitika egeacuteszseacutegpolitika taacutersadalmi befogadaacutes oktataacutes- eacutes ifjuacutesaacutegpolitika bevaacutendorlaacutes eacutes menekuumlltuumlgy
3 Jobs jobs jobs Creating more employment in Europe (ideacutezi Juhaacutesz eacutes Taller 2005 24)
44 1 Az Euroacutepai unioacute inteacutezmeacutenyei eacutes szociaacutelis elkoumlteleződeacutese
Nemzeti akcioacutetervek keacutesziacuteteacutese
eacutes benyuacutejtaacutesuk a Bizottsaacuteghoz
A Bizottsaacuteg javaslata alapjaacuten iraacutenyvonalak
eacutes indikaacutetorok meghataacuterozaacutesa
(Tanaacutecs)
Nemzeti akcioacutetervek eacuterteacutekeleacutese
ndash joacute gyakorlatok kiemeleacutese
esetleg ajaacutenlaacutes a tagaacutellamnak
(Bizottsaacuteg eacutes aacutellandoacute bizottsaacutegok)
Eacuterteacutekeleacutes alapjaacuten a Bizottsaacuteg javaslata
a koumlvetkező ciklusra vonatkozoacute
iraacutenyvonalak meghataacuterozaacutesaacutera
Strateacutegiai ceacutelok meghataacuterozaacutesa
(Tanaacutecs)
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
1 aacutebra A nyitott koordinaacutecioacute folyamata
A szociaacutelis politikaacutek oumlsszehangolaacutesa tereacuten mutatkozoacute feladatoknak elteacuterő felhatalmazaacutesok birtokaacuteban igye-keznek eleget tenni az unioacutes szervek Maacutes-maacutes teruumlleten de a koumlzoumlsseacutegi inteacutezkedeacuteseknek eacuteppuacutegy reacuteszeacutet keacutepezik a koumltelező erejű aktusok mint a jogon kiacutevuumlli eszkoumlzoumlk
Az eleacuterni kiacutevaacutent ceacutel tekinteteacuteben is a kettősseacuteg a jellemző hiszen az inteacutezkedeacutesek egy reacutesze koumlzoumls sza-baacutelyok sztenderdek eacutes gyakorlatok kialakiacutetaacutesaacuteval a szociaacutelis politikaacutek egyseacutegesiacuteteacuteseacutet maacutes reacuteszuumlk csak a megleacutevő eacutes igen elteacuterően műkoumldő rendszerek aacutetjaacuterhatoacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesaacutet szolgaacutelja Aacuteltalaacutenossaacutegban az aacutellapiacutethatoacute meg hogy ndash mivel a szociaacutelpolitika tovaacutebbra is a nemzeti szuverenitaacutes egyik utolsoacute eacutes a tagaacutellamok
Juhaacutesz Gaacutebor A szociaacutelpolitikaacutek koumlzeliacuteteacutesi mechanizmusai az Euroacutepai unioacuteban 45
aacuteltal feladni egyaacuteltalaacuten nem kiacutevaacutent baacutestyaacuteja ndash annak leacutenyegeacutet vagyis az uacutejraelosztaacutesi viszonyokat befolyaacutesoloacute keacuterdeacuteseit illetően a koumlzoumlsseacuteg csak koumltelező erő neacutelkuumlli jogon kiacutevuumlli eszkoumlzoumlkkel rendelkezik
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mivel magyaraacutezhatoacute a szociaacutelpolitika harmonizaacutecioacutejaacutet szolgaacuteloacute jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesok korlaacutetozott-1 saacutega eacuterteacutekelje hogy mennyiben alkalmas a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszere a nemzetaacutellami szociaacutelis politikaacutek be-2 folyaacutesolaacutesaacutera
irodalom
Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) (2012) Munkajog 2 fejezet Eoumltvoumls Kiadoacute BudapestHaack Lucas S J (2006) A nyitott koordinaacutecioacute moacutedszere az Euroacutepai unioacuteban Soziale Sicherheit (CHSS)
2 116ndash120 Toumlmoumlriacutetett vaacuteltozat httpwwweskihuciviltajekoztatascikkcgiid=6021 Letoumllteacutes 2012 03 30Jobs jobs jobs Creating more employment in Europe Report of the Employment Taskforce chaired by
Wim Kok november 2003 httpwwwmolfimolen99_pdfen90_publicationsemployment_taskforce_report2003pdf
Juhaacutesz Gaacutebor Taller Aacutegnes (2005) A taacutersadalmi kirekesztődeacutes elleni kuumlzdelem az Eu uacutej tagaacutellamaiban Eseacutely 6 23ndash63 httpwwweselyorgkiadvanyok2005_6juhaszpdf
Taller Aacutegnes (2005) A nyitott koordinaacutecioacute moacutedszere az euroacutepai szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutesben KeacuteziratVajda Gyoumlrgyi (2012) A koumlzoumlsseacutegi egyuumlttműkoumldeacutes a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutevel a szociaacutelis veacutedelem te-
ruumlleteacuten In Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) Az Euroacutepai Unioacute szociaacutelis dimenzioacuteja OFA Kht Budapest
Az EuroacutepAi unioacute szociaacutelis poliTikaacutei
47
szociaacutelis jogok az Eu Alapjogi kartaacutejaacuteban21 1
Juhaacutesz Gaacutebor
A szociaacutelis jogok az unioacutes alapjogi diskurzusban211
A koumlzoumlsseacutegi alapjogi diskurzus doumlntően az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg eacutes a tagaacutellami biacuteroacutesaacutegok koumlzoumltti kommunikaacutecioacuteval vette kezdeteacutet a koumlzoumlsseacutegi jogi rendelkezeacutesek hiteles eacutertelmezeacuteseacutenek folyamataacuteban E paacuterbeszeacuted alapvetően a gazdasaacutegi szabadsaacutegok tekinteteacuteben zajlott (pl szabad mozgaacutes) eacutes a tagaacutellami alkotmaacutenyos gyakorlatoknaacutel joacuteval erőteljesebb koumlvetkezteteacutesekre vezetett Szociaacutelis jogi keacuterdeacutesek nem alapjogi szinten hanem a gazda-saacutegi szabadsaacutegok eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutehez szuumlkseacuteges konkreacutet inteacutezkedeacutesek formaacutejaacuteban meruumlltek fel (Elvi megaacutel-lapiacutetaacutesokkal szolgaacuteloacute diskurzus csak az egyenlő baacutenaacutesmoacuted biztosiacutetaacutesaacutet illetően folyt ami csak koumlzvetetten eacutes reacuteszlegesen kapcsolhatoacute a szociaacutelis jogokhoz) E folyamat hataacutesaacutera az 1980-as eacutevek koumlzepeacutere az Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacutegekben inteacutezmeacutenyesuumllt a gazdasaacutegi szabadsaacutegok eacutes a szociaacutelis jogok alapjogi veacutedelme koumlzti szakadeacutek a gazdasaacutegi szabadsaacutegok veacutedelme egyre inkaacutebb a tagaacutellami szociaacutelis veacutedelmi rendszere-ket alaacuteaacutesoacute moacutedon eacuterveacutenyesuumllt Az a gyakorlat hogy a szociaacutelis eacuterdekek tendenciaszerűen a gazdasaacutegiak moumlgeacute szorultak egyre jobban kikezdte az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg (eacutes rajta keresztuumll koumlzvetve a koumlzoumlsseacutegi szervek) legitimaacutecioacutejaacutet Vaacutelaszkeacutent a Bizottsaacuteg kezdemeacutenyezeacuteseacutere az 1980-as eacutevek veacutegeacuten megproacutebaacutelkoztak a szoci-aacutelis dimenzioacute (elsősorban persze a munkajogi vetuumllet) erősiacuteteacuteseacutevel Ennek laacutetvaacutenyos megnyilvaacutenulaacutesa volt a Munkavaacutellaloacutek Koumlzoumlsseacutegi Szociaacutelis Kartaacutejaacutenak elfogadaacutesaacutera tett kiacuteseacuterlet 1989-ben Mivel azonban a Kartaacutet csak koumltelező erő neacutelkuumlli elveket eacutes szociaacutelpolitikai ceacutelokat nem pedig valoacutedi szociaacutelis jogokat tartalmazoacute uumlnnepeacutelyes nyilatkozatkeacutent lehetett elfogadtatni az nem tudta betoumllteni a neki szaacutent szerepet hogy aacutethidalja a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelis jogok eacutes gazdasaacutegi szabadsaacutegok koumlzt taacutetongoacute szakadeacutekot Ezt az eacutertelmezeacutest taacutemaszt-ja alaacute az is hogy az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg jogeacutertelmező doumlnteacuteseiben rendkiacutevuumll ritkaacuten hivatkozott a Koumlzoumlsseacutegi Karta rendelkezeacuteseire Az Euroacutepai unioacuteroacutel szoacuteloacute Maastrichti Szerződeacutesbe ugyan bekeruumllt az alapvető jogok tiszte-letben tartaacutesaacutenak koumlvetelmeacutenyeacutet előiacuteroacute klauzula de azt csak az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenyeacutevel eacutes a tagaacutellamok alkotmaacutenyos hagyomaacutenyaival oumlsszhangban kiacutevaacutenta biztosiacutetani E rendelkezeacutes ndash mivel az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenye nem tartalmaz szociaacutelis rendelkezeacuteseket eacutes a tagaacutellamoknak a szociaacutelis jogok tekinteteacuteben nincsenek koumlzoumlsnek nevezhető alkotmaacutenyos hagyomaacutenyaik tovaacutebbra is kizaacuterta annak lehetőseacute-geacutet hogy a szociaacutelis jogok is reacuteszeacuteveacute vaacuteljanak az alapjogok egyre kiterjedtebbeacute vaacuteloacute diskurzusaacutenak
A szociaacutelis jogok szempontjaacuteboacutel meglehetősen lesuacutejtoacute helyzeten az Amszterdami Szerződeacutes elfogadaacutesa vaacuteltoztatott ami a muacutelttal valoacute szakiacutetaacutes jegyeacuteben az unioacutes szociaacutelis politikaacutek ceacuteljainak meghataacuterozaacutesa soraacuten előiacuterja az Euroacutepai Szociaacutelis Kartaacuteban eacutes a Munkavaacutellaloacutek Euroacutepai Szociaacutelis Kartaacutejaacuteban szereplő alapvető
1 httpeur-lexeuropaeuhutreatiesdat32007X1214htmC2007303Hu01000101htm
48 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
szociaacutelis jogok szem előtt tartaacutesaacutet noha koumlzvetlen hataacutellyal biacuteroacute alanyi jogokat az Amszterdami Szerződeacutes sem alapiacutetott de a Biacuteroacutesaacuteg szaacutemaacutera hivatkozaacutesi alapot teremtett arra hogy moacutedosiacutetsa a gazdasaacutegi eacutes szo-ciaacutelis eacuterdekek koumlzt kialakult egyensuacutelytalansaacutegokat Erre első iacutezben az Albany International BV vs Stichting Bedrijfspensioenfonds Textielindustrie-uumlgyben keruumllt sor amikor a Biacuteroacutesaacuteg doumlnteacutese indokolaacutesaacuteban arra a kouml-vetkezteteacutesre jutott hogy az alapszerződeacutes szociaacutelpolitikai ceacutelkitűzeacutesei valamint az Euroacutepai Szociaacutelis Karta eacutes a Munkavaacutellaloacutek Koumlzoumlsseacutegi Szociaacutelis Kartaacutejaacutenak rendelkezeacutesei jelentőseacuteguumlket tekintve egyenlően kezelen-dők a koumlzoumlsseacutegi versenyszabaacutelyokkal2 Ettől az időponttoacutel kezdve a koraacutebbi helyzet annyiban vaacuteltozott hogy a szociaacutelpolitikai ceacutelok eacutes eacuterdekek maacuter megjelentek a koumlzoumlsseacutegi alapjogi diskurzusban de maguk a szociaacutelis jogok meacuteg nem A szociaacutelis jogok alapjogi Kartaacuteba foglalaacutesa koumlruumll kialakult vita teacutetje tehaacutet az volt hogy sike-ruumll-e tovaacutebbleacutepni eacutes a szociaacutelis jogokat megjeleniacuteteni az alapszerződeacutesi rendszerben
A szociaacutelis alapjogok unioacutes jogba foglalaacutesaacutenak indokai212
Mikeacutent E-jegyzetuumlnknek az unioacutes szociaacutelpolitika toumlrteacuteneteacutevel foglalkozoacute fejezeteacuteből maacuter kideruumllt az ezred-forduloacuteig a koumlzoumlsseacuteg a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett (eacutertsd uacutejraelosztaacutesi ceacuteluacute) szociaacutelis jogi rendelkezeacutesek neacutelkuumll is zoumlkkenőmentesen műkoumldoumltt a koumlzoumlsseacutegi munkavaacutellaloacutek alapvető jogait tartalmazoacute szociaacutelis kartaacutet viszont az erre iraacutenyuloacute ismeacutetelt erőfesziacuteteacutesek elleneacutere sem sikeruumllt elfogadtatni a nyolcvanas-kilencvenes eacutevek forduloacutejaacuten A brit kuumlloumlnutas politika megszűneacuteseacutet koumlvetően a Karta rendelkezeacutesei beeacutepuumlltek az Amsz-terdami Szerződeacutesbe de ezzel a leacutepeacutessel nem annyira a szociaacutelis jogok mint inkaacutebb az unioacute szociaacutelpolitikai cselekveacutesre valoacute felhatalmazaacutesai bővuumlltek A szociaacutelis alapjogok koumlzoumlsseacutegi jogba fogadaacutesaacutet az euroacutepai alkot-maacutenyozaacutes folyamata sem indokolta felteacutetlenuumll hiszen szaacutemos nemzeti alkotmaacuteny mintaacutejaacutera a koumlzoumls euroacutepai alkotmaacuteny is leacutetrehozhatoacute lett volna szociaacutelis jogok meghirdeteacutese neacutelkuumll Ennek elleneacutere az alkotmaacutenyozaacutesi folyamat kezdeteacutere egyre toumlbb eacuterv szoacutelt amellett hogy az alkotmaacutenyos szerződeacutes maacutesodik reacuteszekeacutent elfogad-ni tervezett Alapjogi Kartaacuteba keruumlljenek be szociaacutelis jogok is
A legerősebb indok az a furcsa ellentmondaacutes volt hogy mikoumlzben a tagaacutellamok mindegyike reacuteszese a szo-ciaacutelis jogokat veacutedő nemzetkoumlzi egyezmeacutenyeknek addig az Eu mint koumlzoumlsseacuteg nem az3 Ez a megoldaacutes jogilag nehezen kezelhető helyzeteket teremthet hiszen a szociaacutelis politikaacutek egyes a koumlzoumlsseacuteg aacuteltal szabaacutelyozott teruumlleteire a nemzetkoumlzi egyezmeacutenyek is tartalmaznak előiacuteraacutesokat A jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesoknak az unioacutes szervekre valoacute testaacutelaacutesaacuteval ezeken a teruumlleteken a tagaacutellamok maacuter nem urai akaratuknak iacutegy ndash a koumlzoumlsseacutegi
2 C6796 httpcuriaeuropaeujurisshowPdfjsfjsessionid=9ea7d2dc30dd2de4f8d307ce4d1ba7c2b47e48d6f9c6e34KaxiLc3qMb40Rch0SaxqTbn10text=ampdocid=100908amppageIndex=0ampdoclang=Enampmode=reqampdir=ampocc=firstamppart=1ampcid=48944
3 noha az Euroacutepa Tanaacutecs tagaacutellamai szaacutemaacutera nem koumltelező az hogy csatlakozzanak az Euroacutepai Szociaacutelis Kartaacutehoz az Eu reacutegebbi tagaacutellamainak mindegyikeacuteben ratifikaacuteltaacutek azt eacutes az Eu-hoz csatlakozni kiacutevaacutenoacute orszaacutegok szaacutemaacutera kouml-telező volt a Szociaacutelis Karta ratifikaacutecioacuteja
Juhaacutesz Gaacutebor Szociaacutelis jogok az Eu Alapjogi Kartaacutejaacuteban 49
jog elsőbbseacutegeacutenek elveacutere tekintettel ndash olyan helyzetek adoacutedhatnak amikor nem tudnak teljes meacuterteacutekben ele-get tenni nemzetkoumlzi koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesaiknak Ehhez kapcsoloacutedoacute probleacutema hogy noha az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg aacuteltalaacuteban a nemzetkoumlzi joggal oumlsszhangban eacutertelmezi a koumlzoumlsseacutegi jogot ez a szociaacutelis jogok eacutertelmezeacuteseacutere nem igaz a testuumllet utoljaacutera a defrenne-uumlgyben4 hivatkozott a nemzetkoumlzi egyezmeacutenyekben megfogalmazott elvekre Mindezek miatt ceacutelszerűnek laacutetszott hogy az unioacutes jogalkotaacutest oumlsszhangba hozzaacutek a szociaacutelis jogok veacutedelmeacutenek nemzetkoumlzi előiacuteraacutesaival Erre kivaacuteloacute lehetőseacuteget nyuacutejtott az alkotmaacutenyozaacutes folyamata amikor a szociaacutelis jogok megfelelő reacuteszeacutet az Alapjogi Kartaacuteba lehetett foglalni
Kolliacutezioacutes probleacutemaacutek a nemzetaacutellami alkotmaacutenyokkal oumlsszefuumlggeacutesben is felmeruumlltek az unioacutera aacutetruhaacutezott jogalkotaacutesi hataacuteskoumlroumlk tekinteteacuteben az alkotmaacutenyos szabaacutelyok vesziacutethettek iraacutenymutatoacute jelleguumlkből mivel vi-tathatoacute hogy a koumlzoumlsseacutegi jog elsőbbseacutegeacutenek elve aloacutel az alkotmaacutenyos vagy az alkotmaacutenyra visszavezethető rendelkezeacutesek kiveacutetelt keacutepeznek-e vagy sem
Tovaacutebbi szempontkeacutent jelentkezett hogy mikoumlzben az Euroacutepai unioacuteroacutel szoacuteloacute Maastrichti Szerződeacutes 6 cik-ke roumlgziacutetette az alapvető jogok elismereacuteseacutenek koumlvetelmeacutenyeacutet az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenyeacutevel eacutes a tagaacutellamok koumlzoumls alkotmaacutenyos hagyomaacutenyaival oumlsszhangban a szociaacutelis jogok vonatkozaacutesaacuteban nem leacute-teztek koumlzoumlsnek nevezhető alkotmaacutenyos tradiacutecioacutek melyeket ugyancsak szociaacutelis jogi rendelkezeacuteseknek a Kartaacuteba foglalaacutesaacuteval lehetett poacutetolni
A szociaacutelis jogok beemeleacutese koumlruumlli vita az 213 Alapjogi karta előkeacutesziacuteteacuteseacutenek folyamataacuteban
Az Euroacutepai unioacute Alapjogi Kartaacutejaacutenak előkeacutesziacuteteacutese soraacuten elteacuterő aacutellaacutespontok fogalmazoacutedtak meg azzal kap-csolatban hogy a Karta tartalmazzon-e szociaacutelis jogi rendelkezeacuteseket A taacutergyaloacute felek egy reacutesze a szociaacutelis jogok elveteacutese mellett eacutervelt elsősorban azeacutert hogy a keacutesőbbiekben a Karta rendelkezeacutesei ne szolgaacutelhas-sanak hivatkozaacutesi alapkeacutent az unioacute szociaacutelis hataacuteskoumlreinek bőviacuteteacuteseacutere Az ezzel ellenteacutetes aacutellaacutespontot valloacutek szerint a Kartaacutenak mindenkeacuteppen tartalmaznia kellett volna szociaacutelis jogokat is de ndash respektaacutelva a koumltelezett-seacutegek teljesiacuteteacuteseacutevel kapcsolatos fenntartaacutesokat ndash azokat keacutet csoportra bontva kiacutevaacutentaacutek meghirdetni Az első csoportba azok a szociaacutelis rendelkezeacutesek keruumlltek volna amelyeket alanyi jogokat biztosiacutetoacute moacutedon hirdettek volna meg Idesoroltaacutek volna
a gyermekek veacutedelemhez valoacute jogaacutet a munkaacutet veacutegzők emberi meacuteltoacutesaacuteghoz valoacute jogaacutenak tiszteletben tartaacutesaacutet a jogellenes elbocsaacutetaacutessal szembeni veacutedelemhez valoacute jogot az anyasaacuteg veacutedelmeacutet
4 A teacutenyre Bruno de Witte hiacutevja fel a fogyelmet (Witte 2005) A defrenne-uumlgyet laacutesd Case 14977 defrenne vs Sabena [1978] ECR 1-365 httpwwwequalrightstrustorgertdocumentbankMicrosoft20Word20-20defrenne20v20Sabena2028no329pdf
50 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
a szuumllői szabadsaacutegra valoacute jogot a munka szabad megvaacutelasztaacutesaacutehoz valoacute jogot
A szociaacutelis jogok maacutesik csoportjaacutet programnormakeacutent hirdetteacutek volna meg amelyek tekinteteacuteben koumlzvetlen biztosiacutetaacutesukat nem csupaacuten az ahhoz szuumlkseacuteges erőfesziacuteteacutesek megteacuteteleacutet vaacutertaacutek volna el a koumlzoumlsseacutegtől eacutes a tagaacutellamoktoacutel Ebbe a csoportba tartozott volna
az egeacuteszseacuteg veacutedelmeacutehez valoacute jog a szociaacutelis veacutedelemre valoacute jog az időseket fogyateacutekossaacuteggal eacutelőket eacutes a bevaacutendorloacutekat megillető jogok a lakhataacutes biztosiacutetaacutesaacutenak joga
Veacuteguumll az Euroacutepai unioacuteban hagyomaacutenyosnak nevezhető moacutedon a keacutet aacutellaacutespont koumlzti kompromisszumos meg-oldaacutest fogadtak el amennyiben a szociaacutelis jogok ugyan bekeruumlltek a Kartaacuteba de egyuacutettal olyan horizontaacutelis korlaacutetozoacute klauzulaacutet is elfogadtak ami szerint az unioacute felhatalmazaacutesaacutenak bőviacuteteacutese nem toumlrteacutenhet meg kizaacuteroacute-lag a Karta rendelkezeacuteseire valoacute hivatkozaacutessal
Az Alapjogi karta helye az Euroacutepai unioacute jogrendszereacuteben214
Az Euroacutepai unioacute Alapjogi Kartaacutejaacutenak kidolgozaacutesaacuteroacutel az 1999 juacuteniusaacuteban Koumllnben tartott Eu-csuacutecson szuumlletett doumlnteacutes a koumlvetkező 1999 oktoacuteber koumlzepeacuten tartott Tamperei Csuacutecstalaacutelkozoacuten pedig leacutetre is hoztaacutek a Minisz-terek Tanaacutecsa az Euroacutepai Bizottsaacuteg az Euroacutepai Parlament valamint a nemzeti parlamentek keacutepviselőiből aacutelloacute előkeacutesziacutető bizottsaacutegot A szoumlveget bő egy eacutev muacutelva a Tanaacutecs 2000 december 7ndash10 koumlzoumltt nizzaacuteban tartott uumlleacuteseacuten vitattaacutek meg s ennek eredmeacutenyekeacutent a Kartaacutet ugyan kihirdetteacutek de az eredeti tervekkel ellenteacutetben nem emelteacutek be az alapszerződeacutesek szoumlvegeacutebe eacutes elhalasztottaacutek a jogi staacutetuszaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera vo-natkozoacute doumlnteacuteseket is A Karta iacutegy előszoumlr politikai nyilatkozatkeacutent jelent meg a nyilvaacutenossaacuteg előtt E megol-daacutest az euroacutepai alkotmaacutenyozaacutes időkoumlzben elkezdett folyamata indokolta mivel iacutegy lehetőveacute vaacutelt volna hogy az alapjogokra vonatkozoacute rendelkezeacuteseket be lehessen eacutepiacuteteni az uacutejonnan leacutetrehozandoacute euroacutepai alkotmaacutenyba Ez az Alkotmaacuteny elfogadaacutesaacuteval 2003 nyaraacuten megtoumlrteacutent az Alapjogi Karta az Alkotmaacutenyszerződeacutes maacutesodik reacuteszeacutet keacutepezte A 2004 soraacuten tartott (francia holland iacuter) neacutepszavazaacutesok elutasiacutetoacute doumlnteacutesei miatt azonban az euroacutepai alkotmaacuteny nem leacutepett eacuteletbe eacutes a helyeacutebe leacutepő Lisszaboni Szerződeacutes maacuter nem emelte be az Alap-jogi Kartaacutet az alapszerződeacutesi rendszerbe de egy utaloacute rendelkezeacutessel elismerte a benne foglalt jogokat iacutegy hataacutelybaleacutepeacuteseacutevel a Karta előiacuteraacutesai meacutegiscsak eacuteletbe leacuteptek
Juhaacutesz Gaacutebor Szociaacutelis jogok az Eu Alapjogi Kartaacutejaacuteban 51
Az Alapjogi karta aacuteltalaacutenos jellemzői uacutejszerűseacutege 215 alkalmazaacutesi koumlre eacutes eacutertelmezeacuteseacutenek egyes keacuterdeacutesei
Az Alapjogi Karta toumlbb tekintetben is elteacuter az emberi jogokat veacutedő nemzetkoumlzi dokumentumokban megszokott formaacutektoacutel eacutes feltűnő jellegzetesseacutege hogy az emberi jogokra vonatkozoacute leguacutejabb elmeacuteleti megaacutellapiacutetaacutesokat igyekszik koumlvetni Ennek leglaacutetvaacutenyosabb megnyilvaacutenulaacutesa hogy a Karta maacuter szerkezeteacuteben is meghaladja a negatiacutev eacutes pozitiacutev jogok koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket hangsuacutelyozoacute hagyomaacutenyos dichotoacutemiaacutet a jogokat nem az aacutellami szerepvaacutellalaacutes jellege szerint csoportosiacutetja hanem az euroacutepai kultuacutera alapjait keacutepező eacuterteacutekek (emberi meacuteltoacute-saacuteg tisztelete szabadsaacuteg egyenlőseacuteg szolidaritaacutes stb) koumlreacute szervezi Ez a megkoumlzeliacuteteacutes tuumlkroumlződik a garan-ciaacutek kieacutepiacuteteacuteseacuteben is ahol a jogalkotoacute figyelembe veszi hogy az alapvető jogok egyike sem eacuterveacutenyesuumll oumlnma-gaacuteban pusztaacuten a meghirdeteacutese aacuteltal ahhoz szuumlkseacuteg van az aacutellam szerepvaacutellalaacutesaacutera pozitiacutev inteacutezkedeacuteseire E noacutevumok mellett nem szabad megfeledkezni azonban arroacutel sem hogy brit nyomaacutesra a Kartaacuteban kuumlloumlnbseacute-get tesznek bdquojogokrdquo eacutes bdquoalapelvekrdquo koumlzt A Kartaacuteban biztosiacutetott bdquojogokrdquo koumlzvetlenuumll hataacutelyosak de rendelke-zeacuteseik csak az unioacutes jog veacutegrehajtaacutesa tekinteteacuteben koumltelező erejűek Az bdquoalapelvekrdquo csak tovaacutebbi kuumlloumln jog-alkotaacutesi aktussal hajthatoacutek veacutegre ndash mikoumlzben a Karta nem nevesiacuteti hogy melyek is az alapelvek koumlzeacute tartozoacute rendelkezeacutesek A jogok eacutes az alapelvek elhataacuterolaacutesa tekinteteacuteben a Karta szoumlvege nem nyuacutejt eligaziacutetaacutest iacutegy feacutelő hogy ez a dichotoacutemia a keacutesőbbiekben a jogeacutertelmezeacutesi kakofoacutenia taacuteptalajaacutevaacute vaacutelik
Az Alapjogi Karta rendelkezeacutesei eacutertelemszerűen vonatkoznak az unioacute inteacutezmeacutenyeire szerveire hivatalaira eacutes uumlgynoumlkseacutegeire a tagaacutellamokra azonban csak annyiban amennyiben az unioacute jogaacutet hajtjaacutek veacutegre
A Karta eacutertelmezeacutese tekinteteacuteben fontos előiacuteraacutes az hogy azok a polgaacuteri eacutes politikai jogokra vonatkozoacute rendelkezeacutesek amelyek megfelelnek az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenyeacuteben foglaltaknak a Karta alkal-mazaacutesa tekinteteacuteben is azokkal azonos tartalmuacuteak A Kartaacuteban meghirdetett jogokkal oumlsszefuumlggeacutesben csak az alapvető jogok veacutegrehajtaacutesaacutet szolgaacuteloacute aktusok eacutertelmezeacutese eacutes azok jogszerűseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese ceacuteljaacuteboacutel lehet eacutertelmezni vagyis a Karta rendelkezeacutesei nem hoznak leacutetre alanyi jogokat
A Karta mindezen korlaacutetozaacutesok mellett is speciaacutelis szerepet jaacutetszhat az euroacutepai integraacutecioacute folyamataacuteban mivel a koraacutebbiaknaacutel egyeacutertelműbb moacutedon oumlnti egyseacuteges formaacuteba az unioacute cselekveacutesi koumltelezettseacutegeit eacutes uacutejabb felhatalmazaacutesok neacutelkuumll is uacutej feladatokat szab azokon a teruumlleteken ahol a koumlzoumlsseacutegi szervek maacuter eddig is rendelkeztek cselekveacutesi kompetenciaacuteval
Szerkezeteacuten kiacutevuumll az Alapjogi Karta abban is uacutejszerű hogy a tagaacutellami alkotmaacutenyokboacutel jellemzően hiaacutenyzoacute szociaacutelis jogokat is meghirdet mint peacuteldaacuteul
az indokolatlan elbocsaacutetaacutes elleni veacutedelemhez valoacute jogot a munkavaacutellaloacutek megfelelő taacutejeacutekoztataacuteshoz eacutes konzultaacutecioacutehoz valoacute jogaacutet a tisztesseacuteges megeacutelheteacutest biztosiacutetoacute szociaacutelis taacutemogataacutesokra eacutes a lakhataacutesra valoacute jogot a taacutersadalmi kire- keszteacutes elleni kuumlzdelem eacuterdekeacuteben
Magyar szemmel neacutezve a Karta rendelkezeacutesei toumlbb az Alkotmaacutenyboacutel illetve a 2012-ben hataacutelyba leacutepett Alap-toumlrveacutenyből hiaacutenyzoacute jogot hirdetnek meg Ezek koumlzeacute tartozik a munkakoumlzvetiacutető szolgaacuteltataacutesok ingyenes igeacuteny-
52 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
beveacuteteleacutehez a fizetett szuumlleacutesi eacutes szuumllői szabadsaacutegra valoacute jog az idősek eacutes fogyateacutekossaacuteggal eacutelők jogai vala-mint a megelőző egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacuteshoz eacutes az orvosi kezeleacuteshez valoacute jog hozzaacutefeacutereacutes alapuacute megkoumlzeliacuteteacutese
A Karta alkalmazaacutesi koumlreacutet korlaacutetozni kiacutevaacutenoacute rendelkezeacutesekről (a Karta nem szolgaacutelhat uacutej koumlzoumlsseacutegi kompe-tenciaacutek forraacutesaacuteul jogok eacutes alapelvek megkuumlloumlnboumlzteteacutese) nem aacutelliacutethatoacute teljes bizonyossaacuteggal hogy ki tudjaacutek fejteni a nekik szaacutent hataacutest mivel a Biacuteroacutesaacuteg a koraacutebbiakban is hajlamos volt tuacuteltenni magaacutet a hasonloacute korlaacute-tokon amire a defrenne-uumlgyben hozott iacuteteacuteletek szolgaacutelnak a legismertebb peacuteldakeacutent (A defrenne-uumlgyben a biacuteroacutesaacuteg kifejezetten az Alapszerződeacutes nyelvtani eacutes toumlrteacuteneti eacutertelmezeacuteseacutevel ellenteacutetes interpretaacutecioacutet al-kalmazva mondta ki hogy az egyenlő munkaacuteeacutert egyenlő beacuter Alapszerződeacutesben lefektetett elve koumlzvetlen alanyi jogot keletkeztet az egyenlő beacuterezeacutesre) Meg kell emliacuteteni tovaacutebbaacute hogy az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg a Kartaacutet maacuter hataacutelybaleacutepeacutese előtt a koumlzoumlsseacutegi jog eacutertelmezeacuteseacutenek forraacutesakeacutent kezdte hasznaacutelni ndash igaz csak az első generaacutecioacutes jogok tekinteteacuteben A BECTu vs Secretary of State for trade and Industry-uumlgyben5 ugyanakkor Tizzano főtanaacutecsos az Alapjogi Karta rendelkezeacuteseacutere hivatkozva taacutemasztotta alaacute eacuterveleacuteseacutet arra vonatkozoacutean hogy a fizetett szabadsaacuteghoz valoacute jog alapvető szociaacutelis jog Az Euroacutepai Bizottsaacuteg a főtanaacutecsos eacuterveleacuteseacutevel oumlsszhangban aacutelloacute doumlnteacutest hozott baacuter a Karta emliacutetett rendelkezeacuteseacutere valoacute hivatkozaacutest mellőzte
Az Alapjogi karta szociaacutelis toumlltetű rendelkezeacutesei216
Az Alapjogi Karta szociaacutelis rendelkezeacutesei haacuterom csoportba sorolhatoacutek egyes haacutetraacutenyos helyzetben leacutevő csoportok tagjainak jogait veacutedő szabaacutelyok (pl gyerekek idősek fogya- teacutekkal eacutelők jogai)munkavaacutellaloacutei jogok veacutedelme a szociaacutelis veacutedelemhez eacutes a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute jogok biztosiacutetaacutesa
A Karta hat fejezetbe csoportosiacutetva tartalmazza az alapvetőnek tekintett jogokat (1 aacutebra) Mint a fentiekből kitűnik a szociaacutelis politikaacutek vonatkozaacutesaacuteban iraacutenyadoacute rendelkezeacutesek a hatboacutel haacuterom fejezetben a szabadsaacute-gokkal az egyenlőseacuteggel eacutes a szolidaritaacutessal foglalkozoacuteban talaacutelhatoacutek
A munkavaacutellalaacutes eacutes a foglalkozaacutes megvaacutelasztaacutesaacutenak szabadsaacutegaA szabadsaacutegokroacutel szoacuteloacute fejezet tartalmazza a foglalkozaacutes megvaacutelasztaacutesaacutehoz eacutes a munkavaacutellalaacutes szabadsaacutegaacute-hoz valoacute jogot A szoumlvegezeacutes alapjaacuten ezeket a Karta klasszikus szabadsaacutegjogkeacutent ismeri el eacutes reacuteszjogosiacutetvaacute-nyokat is tartalmaz azzal hogy az unioacutes polgaacuterok szaacutemaacutera az unioacute teruumlleteacuten biztosiacutetja a szabad aacutellaacuteskereseacutes a munkavaacutellalaacutes eacutes letelepedeacutes jogaacutet amiket neacutemileg korlaacutetozva harmadik orszaacutegok aacutellampolgaacuteraira is kiterjeszt (őket csak akkor illeti meg az alapjog ha a tagaacutellamok teruumlleteacuten munkavaacutellalaacutesi engedeacutellyel rendelkeznek)
5 ECJ Case C-17399 of 8 February 2001 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=CELEX61999J0173EnHTML
bull az emberi meacuteltoacutesaacuteg veacutedelmebull az eacutelethez valoacute jogbull a szemeacutelyi seacuterthetetlenseacuteghez valoacute jogbull kiacutenzaacutes eacutes kegyetlen baacutenaacutesmoacuted tilalmabull rabszolgasaacuteg eacutes keacutenyszermunka tilalma
bull a szabadsaacuteghoz eacutes szemeacutelyes biztonsaacuteghoz valoacute jogbull a magaacuten- eacutes csalaacutedi eacutelet tiszteletben tartaacutesaacutehoz valoacute jogbull a szemeacutelyes adatok veacutedelmeacutehez valoacute jogbull a haacutezassaacutegkoumlteacuteshez eacutes csalaacutedalapiacutetaacuteshoz valoacute jogbull a gondolat- lelkiismeret- eacutes vallaacutesszabadsaacuteghoz valoacute jogbull a veacutelemeacutenynyilvaacuteniacutetaacutes szabadsaacutega eacutes a taacutejeacutekozoacutedaacuteshoz valoacute jogbull egyesuumlleacutesi eacutes gyuumllekezeacutesi jogbull az oktataacuteshoz valoacute jogbull a műveacuteszet eacutes tudomaacuteny szabadsaacutegabull a foglalkozaacutes szabadsaacutegaacutenak megvaacutelasztaacutesa eacutes a munkavaacutellalaacuteshoz valoacute jogbull a vaacutellalkozaacutes szabadsaacutegabull a tulajdonhoz valoacute jogbull menedeacutekjogbull a kiutasiacutetaacutessal eacutes kiadataacutessal szembeni veacutedelemhez valoacute jog
bull toumlrveacuteny előtti egyenlőseacutegbull a megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmabull a nők eacutes feacuterfiak egyenlőseacutegebull gyermeki jogokbull az idősek jogaibull a fogyateacutekkal eacutelők beilleszkedeacutese
bull a munkavaacutellaloacutek taacutejeacutekoztataacuteshoz valoacute jogabull kollektiacutev taacutergyalaacuteshoz eacutes felleacutepeacuteshez valoacute jogbull munkakoumlzvetiacutetői szolgaacuteltataacutesok ingyenes igeacutenybeveacuteteleacutehez valoacute jogbull idokolatlan elbocsaacutetaacutessal szembeni veacutedelembull tisztesseacuteges eacutes igazsaacutegos munkafelteacutetelekhez valoacute jogbull gyermekmunka tilalma eacutes a fiatalok munkahelyi veacutedelmebull a csalaacuteg eacutes a munka oumlsszeegyezteteacuteseacutevel kapcsolatos inteacutezkedeacutesekbull a szociaacutelis biztonsaacutegi eacutes veacutedelmi ellaacutetaacutesokra valoacute jog tiszteletben tartaacutesabull az egeacuteszseacuteg veacutedelmebull az aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi eacuterdekű szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesbull koumlrnyezetveacutedelembull a fogyasztoacutek veacutedelme
bull aktiacutev eacutes passziacutev vaacutelasztoacutejog az euroacutepai parlamenti vaacutelasztaacutesokonbull aktiacutev eacutes passziacutev vaacutelasztoacutejog a helyhatoacutesaacutegi vaacutelasztaacutesokonbull megfelelő uumlgyinteacutezeacuteshez valoacute jogbull dokumentumokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes jogabull euroacutepai ombudsmanbull petiacutecioacutes jogbull mozgaacutes eacutes tartoacutezkodaacutes szabadsaacutegabull diplomaacuteciai eacutes konzuli veacutedelem
bull a hateacutekony jogorvoslathoz valoacute jogbull aacutertatlansaacuteg veacutedelme eacutes a veacutedekezeacuteshez valoacute jogbull a bűncselekmeacutenyek eacutes a buumlnteteacutesek toumlrveacutenyesseacutegeacutenek eacutes araacutenyossaacutegaacutenak elveibull a keacutetszeres eljaacuteraacutes alaacute vonaacutes eacutes a keacutetszeres buumlnteteacutes tilalma
Meacuteltoacutesaacuteg
Szabadsaacutegok
Egyenlőseacuteg
Szolidartaacutes
A polgaacuterok jogai
Igazsaacutegszolgaacuteltataacutes
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
1 aacutebra Az Alapjogi Karta fejezetei
54 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az egyenlőseacuteget biztosiacutetoacute szociaacutelis toumlltetű rendelkezeacutesekA koumlzoumlsseacutegi jog koraacutebbi fejlődeacuteseacutere tekintettel a nemek egyenlőseacutegeacutet biztosiacutetoacute rendelkezeacutes a Karta bdquokoumltelezőrdquo eleme A feacuterfiak eacutes nők egyenlőseacutegeacutet az unioacutes jog hataacutelya alaacute tartozoacute minden teruumlleten de kuumlloumlnoumlsen a fog-lalkoztataacutes a munkaveacutegzeacutes eacutes a munka diacutejazaacutesa teruumlleteacuten alkalmazni kell A koraacutebban kialakiacutetott szabaacutelyokra tekintettel a Karta az előnyben reacuteszesiacuteteacutest is lehetőveacute teszi mivel megengedi hogy az alulreprezentaacutelt nem-hez tartozoacutek szaacutemaacutera kuumlloumlnleges előnyoumlket biztosiacutetoacute rendelkezeacuteseket vezessenek be
A gyermekek jogait veacutedő rendelkezeacutes alapjaacuteul az Egyesuumllt nemzetek Szervezete aacuteltal a gyermekek jogairoacutel elfogadott 1989 eacutevi new york-i Egyezmeacuteny szolgaacutel ennek megfelelően a 24 cikk egyszerre toumlbb a gyerme-keket megillető jogot is tartalmaz Ezek koumlzeacute tartozik a gyermekek joga arra hogy
megkapjaacutek a joacuteleacutetuumlkhoumlz szuumlkseacuteges veacutedelmet eacutes gondoskodaacutest szabadon kifejezhesseacutek veacutelemeacutenyuumlket eacutes azt az őket eacuterintő uumlgyekben eacuteletkoruknak eacutes eacuterettseacuteguumlknek megfelelően figyelembe vegyeacuteka hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutesokban elsődleges szempont legyen legjobb eacuterdekuumlk biztosiacutetaacutesa mindkeacutet szuumllőjuumlkkel rendszeres szemeacutelyes eacutes koumlzvetlen kapcsolatot tarthassanak fenn s e jog csak akkor legyen korlaacutetozhatoacute ha az ellenteacutetes az eacuterdekeikkel
Az idősek jogainak meghirdeteacutese kuumlloumlnoumlsebb előzmeacuteny neacutelkuumlli uacutej elem az unioacutes jogban Ez fontos előreleacutepeacutes meacuteg akkor is ha a szoumlvegezeacutes szerint az unioacute nem inteacutezkedeacutesek hozatalaacutera koumltelezett a veacutedelem biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben hanem csupaacuten bdquoelismeri eacutes tiszteletben tartja az idősek jogaacutet a meacuteltoacute eacutes oumlnaacutelloacute eacutelethezrdquo valamint bdquoa taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis eacuteletben valoacute reacuteszveacutetelhezrdquo (25 cikk)
Hasonloacute oacutevatossaacuteggal veacutedi a Karta a fogyateacutekossaacuteggal eacutelőket az ő esetuumlkben is csak elismeri eacutes tisztelet-ben tartja jogukat bdquoaz oumlnaacutelloacutesaacuteguk taacutersadalmi eacutes foglalkozaacutesi beilleszkedeacutesuumlk valamint a koumlzoumlsseacuteg eacuteleteacuteben valoacute reacuteszveacuteteluumlk biztosiacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacutesekrerdquo (26 cikk)
A szolidaritaacutest kifejező rendelkezeacutesek az Alapjogi KartaacutebanA szociaacutelis politikaacutek iraacutenyaacutet eacutes a koumlzoumlsseacutegi szociaacutelis jogalkotaacutest koumlzelebbről meghataacuterozoacute rendelkezeacutesek a szolidaritaacutes ciacutemet viselő fejezetbe keruumlltek E rendelkezeacutesek koumlzoumls jellegzetesseacutege hogy a keacutenyesebbek (az uacutejraelosztaacutesi viszonyokat befolyaacutesoloacutek vagy a munkavaacutellaloacutek eacuterdekeit jelentősen eacuterintők) eseteacuteben az eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegeiket korlaacutetozoacute klauzulaacuteval talaacutelkozunk miszerint e teruumlleten a Karta előiacuteraacutesait bdquoaz unioacutes jogban valamint a nemzeti jogszabaacutelyokban eacutes gyakorlatban meghataacuterozott esetekben eacutes felteacutetelekkel kell biztosiacutetanirdquo A korlaacutetozaacutes nyilvaacutenvaloacutean az hogy a Kartaacuteban szereplő szabaacutelyokat ne lehessen uacutegy eacutertel-mezni mint amelyek feluumlliacuterjaacutek a nemzetaacutellami rendelkezeacuteseket eacutes jogalkalmazaacutesi gyakorlatokat Amennyiben a Biacuteroacutesaacuteg ehhez tartja magaacutet uacutegy a fejezetben szereplő jogok tekinteteacuteben jogseacuterteacutes csak abban az igen valoacutesziacutenűtlen esetben lesz megaacutellapiacutethatoacute ha egy tagaacutellam egyaacuteltalaacuten nem hoz inteacutezkedeacuteseket a felsorolt keacuterdeacutesek koumlreacuteben
A korlaacutetozaacutesokkal eacuterintett koumlrben talaacuteljuk a munkavaacutellaloacutek vaacutellalaton beluumlli taacutejeacutekoztataacuteshoz eacutes konzultaacutecioacute-hoz valoacute jogaacutet a kollektiacutev taacutergyalaacutesokhoz eacutes felleacutepeacuteshez az indokolatlan elbocsaacutetaacutessal szembeni veacutedelem-
Juhaacutesz Gaacutebor Szociaacutelis jogok az Eu Alapjogi Kartaacutejaacuteban 55
hez a szociaacutelis biztonsaacutegi ellaacutetaacutesokra eacutes a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesokra a megelőző egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesok igeacutenybeveacuteteleacutehez eacutes az orvosi kezeleacuteshez tovaacutebbaacute az aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi eacuterdekű szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes jogaacutet A Karta vonatkozoacute rendelkezeacuteseit e korlaacutetozaacutes elleneacutere sem lehet teljesen feleslegesnek tekinteni mivel a nemzeti szabaacutelyozaacutes minőseacutegeacutevel kapcsolatban meacuteg iacutegy is taacutemasztanak bizonyos koumlvetel-meacutenyeket
A munkavaacutellaloacutek 27 cikkben szereplő vaacutellalaton beluumlli taacutejeacutekoztataacuteshoz eacutes konzultaacutecioacutehoz valoacute jogaacutenak biz-tosiacutetaacutesaacuteval szemben peacuteldaacuteul elvaacuteraacuteskeacutent fogalmazoacutedik meg hogy annak bdquokellő időbenrdquo kell megtoumlrteacutennie ndash eacutes aligha felteacutetelezhető hogy a Biacuteroacutesaacuteg adott esetben leacutenyegtelen mozzanatnak tekinteneacute azt ha egy tagaacutellam nemzeti szabaacutelyozaacutesa csupaacuten a forma kedveacuteeacutert rendkiacutevuumll roumlvid hataacuteridőt szabna erre
A szociaacutelis biztonsaacutegi ellaacutetaacutesokat eacutes a szociaacutelis segiacutetseacutegnyuacutejtaacutest szabaacutelyozoacute 34 cikk felsorolja azokat a kockaacutezatokat melyek ellen veacutedelmet kell nyuacutejtani (anyasaacuteg betegseacuteg munkahelyi baleset gondoskodaacutesra utaltsaacuteg vagy idős kor munkahely elveszteacutese) iacutegy a tagaacutellamok szociaacutelis biztonsaacutegi rendszere nem alakiacutethatoacute teljesen szabadon Tovaacutebbaacute megkiacutevaacutenja hogy a polgaacuterok tisztes megeacutelheteacuteseacutet ceacutelzoacute szociaacutelis taacutemogataacutesok eacutes lakaacutestaacutemogataacutesok legyenek eleacuterhetők
Az egeacuteszseacutegveacutedelem (35 cikk) tekinteteacuteben a megelőző egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesok eacutes az orvosi kezeleacutes igeacutenybeveacutetele ugyan a nemzeti előiacuteraacutesok szerint alakul de azokat uacutegy kell megszervezni hogy mindenkinek jaacuterjanak
A szolidaritaacutesi fejezetben felsorolt toumlbbi rendelkezeacutes eseteacuten a koumltelezettseacutegek szigoruacutebban vannak megfo-galmazva A munkakoumlzvetiacutetői szolgaacuteltataacutesok mindenkinek ingyenesen biztosiacutetandoacutek (29 cikk) a munkavaacutella-loacuteknak joguk van a munkaidő felső hataacuteraacutenak korlaacutetozaacutesaacutehoz a napi eacutes heti pihenőidőhoumlz valamint a fizetett eacuteves szabadsaacuteghoz (31 cikk) A gyermekek foglalkoztataacutesa kategorikusan tilos eacutes a foglalkoztataacutes alsoacute kor-hataacutera nem lehet alacsonyabb mint a tankoumlteles kor felső hataacutera A fiatal munkavaacutellaloacutek munkahelyi veacutedelmeacutet a Kartaacuteban meghataacuterozott szempontok szerint kell biztosiacutetani (32 cikk) A gyermekvaacutellalaacutessal oumlsszefuumlggő ok miatti elbocsaacutetaacutes ellen mindenki jogosult a veacutedelemre tovaacutebbaacute mindenkinek joga van fizetett szuumlleacutesi eacutes szuumllői szabadsaacutegra (33 cikk)
Az Alapjogi Karta nem hirdet meg koumlzvetlenuumll ndash a tagaacutellamok jogrendjeacutetől fuumlggetlenuumll ndash eacuterveacutenyesiacutethető szo-ciaacutelis jogokat de olyan uumlzeneteket koumlzvetiacutet amelyek hosszabb taacutevon hozzaacutejaacuterulhatnak a szociaacutelis jogok jelenlegineacutel erőteljesebb veacutedelmeacutehez Ezek koumlzuumll első helyen kell emliacuteteni azt a szerkezeti uacutejiacutetaacutest ami az alapjogok az aacuteltaluk veacutedett eacuterteacutekek menteacuten toumlrteacutenő csoportosiacutetaacutesaacuteval megszuumlnteti a szociaacutelis (eacutes gazdasaacutegi) jogok karanteacutenba zaacutertsaacutegaacutet valamint a polgaacuteri eacutes politikai jogokhoz keacutepest hagyomaacutenyos alaacuterendeltseacutegeacutet A maacutesodik fontos uacutejiacutetaacutes az hogy olyan jogokat is az alapjogok koumlzeacute sorol amelyek szinte egyetlen tagaacutellam alkotmaacutenyaacuteban sem ilyen minőseacutegűek iacutegy az alapjogi diskurzust vaacuterhatoacutean uacutej teruumlletekre terjesztik ki Veacuteguumll meg kell emliacuteteni hogy alkalmazaacutesaacuteval alapvető vaacuteltozaacutes koumlvetkezhet be a szociaacutelis jogok nemzetek feletti veacutedelmeacuteben mivel lehetőveacute teszi a biacuteroacutei uacutet igeacutenybeveacuteteleacutet ami a vilaacutegon egyeduumllaacutelloacute uacutejiacutetaacutes
56 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mi indokolta a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis jogok beemeleacuteseacutet az Eu Alapjogi Kartaacutejaacuteba1 Milyen kuumlloumlnbseacutegek mutathatoacutek ki a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis jogok egyes csoportjainak Karta-beli szabaacute-2 lyozaacutesaacuteban
irodalom
Bercusson Brian (2005) Social and Labour Rights under the Eu Constitution In Graacuteinne de Buacuterca and Bruno de Witte (eds) with the assistance of Larissa Ogertschnig) Social Right sin Europe Oxford university Press Oxford 169ndash198
Pochet Philippe and Cristopher degryse (2010) Social policies of the European union Global Social Policy 10 (August) 248ndash257
Witte Bruno de (2005) The Trajectory of Fundamental Social Rights in the European union In Graacuteinne de Buacuterca and Bruno de Witte (with the assistance of Larissa Ogertschnig) Social Right sin Europe Oxford university Press Oxford 153ndash168
57
Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek 22 oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute
Juhaacutesz Gaacutebor
A szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesaacutenak igeacutenye eredetileg a munkavaacutellaloacutek szabad mozgaacutesaacute-nak biztosiacutetaacutesaacuteval kapcsolatban meruumllt foumll azeacutert hogy az elteacuterő esetleg burkoltan diszkriminatiacutev előiacuteraacutesokat a tagaacutellamok ne hasznaacutelhassaacutek munkaerőpiacuk koumlzvetett veacutedelmeacutere A koumlzoumlsseacutegi szociaacutelpolitika toumlrteacuteneteacutevel foglalkozoacute 12 fejezetben azt is bemutattuk hogy a Roacutemai Szerződeacutes előkeacutesziacuteteacutese soraacuten a koumlzoumlsseacuteg alapiacutetoacutei mieacutert doumlntoumlttek uacutegy hogy az oumlsszehangolaacutest nem a tagaacutellami szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek harmonizaacutelaacute-saacuteval hanem koordinaacutecioacutejaacuteval veacutegzik el A szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacutejaacutenak szabaacutelyai iacutegy a kezdetektől reacuteszeacutet keacutepezteacutek a koumlzoumlsseacutegi egyuumlttműkoumldeacutesnek A szabaacutelyozaacutes struktuacuteraacuteja a koumlvetkezőkeacutepp foglalhatoacute oumlssze Az alapiacutetoacute szerződeacutes meghataacuterozta a koordinaacutecioacute legfőbb elveit (a szociaacutelis biztonsaacutegi rend-szer juttataacutesaira jogosiacutetoacute időszakok oumlsszeszaacutemiacutetaacutesa eacutes az ellaacutetaacutesok exportaacutelhatoacutesaacutega) a reacuteszletes szabaacutelyo-kat megaacutellapiacutetoacute koumlzoumlsseacutegi rendelet (140871EGK)1 ezt tovaacutebbi neacutegy elvvel egeacutesziacutetette ki
az aacutellampolgaacutersaacuteg alapjaacuten valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalma egy jogrendszer alkalmazaacutesaacutenak elve a juttataacutesok aacutetfedeacuteseacutenek tilalma az ellaacutetaacutesok finansziacuterozaacutesaacutenak araacutenyosiacutetaacutesa (jellemzően csak a huzamosabb időre jaacuteroacute ellaacutetaacutesok eseteacute- ben)
A jogosultsaacutegot keletkeztető időszakok oumlsszeszaacutemiacutetaacutesaacutenak koumlvetelmeacutenye azeacutert fontos hogy meg lehessen akadaacutelyozni olyan helyzetek kialakulaacutesaacutet amikor egy folyamatosan munkaviszonyban aacutelloacute vaacutendorloacute munka-vaacutellaloacute az uacutejabb munkavaacutellalaacutes helye szerinti tagaacutellam szociaacutelis biztonsaacutegi rendszereacuteben ellaacutetaacutes neacutelkuumll marad mert a jogosultsaacutegot előzetesen szerzett meghataacuterozott időtartamuacute szolgaacutelati időhoumlz koumltik
Az ellaacutetaacutesok exportaacutelhatoacutesaacutegaacutenak elve lehetőveacute teszi hogy a megszerzett ellaacutetaacutesokat akkor is igeacutenybe lehessen venni ha a jogosult a folyoacutesiacutetaacutes helyeacutetől kuumlloumlnboumlző orszaacutegba koumlltoumlzik A szabaacutely megakadaacutelyozza az aacutellamot abban hogy a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerből szaacutermazoacute kifizeteacuteseket a sajaacutet teruumlleteacuten valoacute tar-toacutezkodaacuteshoz koumlsse
A tagaacutellami szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerben tilos a koumlzoumlsseacutegi polgaacuterok aacutellampolgaacutersaacuteg szerinti megkuumlloumln-boumlzteteacutese (Az unioacuten kiacutevuumllről eacuterkező polgaacuterokra viszont alkalmazhatoacutek a sajaacutet aacutellampolgaacuterokra vonatkozoacutektoacutel elteacuterő szabaacutelyok)
A koordinaacutecioacutes rendelet alkalmazaacutesa soraacuten a kuumlloumlnboumlző nemzeti jogok koumlzti uumltkoumlzeacutes elkeruumlleacutese eacutes az eljaacuteraacutes egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben mindig egy tagaacutellam (az illeteacutekes orszaacuteg) jogszabaacutelyait kell alkalmazni Ez
1 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COnSLEG1971R140820060428huPdF
58 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
aacuteltalaacutenos szabaacutelykeacutent a munkaveacutegzeacutes (utolsoacute munkaveacutegzeacutes) helye szerinti orszaacuteg joga latin jogi kifejezeacutes-sel lex loci laboris (Peacuteldaacuteval illusztraacutelva a magyar taacuteppeacutenz-szabaacutelyozaacutes jelentőseacuteget tulajdoniacutet a folyamatos biztosiacutetaacutesi idő tartamaacutenak a tekintetben hogy magasabb vagy alacsonyabb oumlsszegű ellaacutetaacutest fizet-e Egy Ma-gyarorszaacutegon dolgozoacute szlovaacutek munkavaacutellaloacute taacuteppeacutenzigeacutenyeacutenek elbiacuteraacutelaacutesakor esetleg a szlovaacutek biztosiacutetaacutesban szerzett időszakot is figyelembe kell venni Azt hogy a Szlovaacutekiaacuteban szerzett szolgaacutelati idő folyamatosnak mi-nősuumll-e (volt-e benne megszakiacutetaacutes) az illeteacutekes aacutellam tehaacutet Magyarorszaacuteg jogszabaacutelyai alapjaacuten kell elbiacuteraacutelni A magyar egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesnak iacutegy nem kell vizsgaacutelnia azt hogy a szlovaacutek szabaacutelyok szerint mi szakiacutetanaacute meg a biztosiacutetaacutesi jogviszony folyamatossaacutegaacutet
A koordinaacutecioacutes rendelkezeacuteseket uacutegy kell alkalmazni hogy azok ne eredmeacutenyezhesseacutek a kuumlloumlnboumlző tag-aacutellamokboacutel hasonloacute helyzetre tekintettel jaacuteroacute ellaacutetaacutesok paacuterhuzamos igeacutenybeveacuteteleacutet (Egy Ausztriaacuteban munkaacutet vaacutellaloacute koraacutebban Magyarorszaacutegon dolgozoacute szemeacutely megbetegedeacutese eseteacuten bizonyos helyzetekben maacuter az osztraacutek eacutes meacuteg a magyar taacuteppeacutenz igeacutenybeveacuteteleacutere is jogosult lehetne de koumlzuumlluumlk csak az egyiket az illeteacutekes taacutersadalombiztosiacutetaacutesi rendszer aacuteltal nyuacutejtott osztraacutek ellaacutetaacutest veheti igeacutenybe)
Az ellaacutetaacutesok finansziacuterozaacutesaacutenak araacutenyosiacutetaacutesaacuteval a szabaacutelyozaacutes azt igyekszik megelőzni hogy az egyeacuteni befizeteacutesneacutel nagyobb kifizeteacuteseket legyenek keacutenytelenek teljesiacuteteni a tagaacutellamok a vaacutendorloacute munkavaacutellaloacutek el-laacutetaacutesainak biztosiacutetaacutesakor (Egy magyar munkavaacutellaloacute megteheti hogy a nyugdiacutejazaacutes előtt egy-keacutet eacutevvel megy Ausztriaacuteba dolgozni majd Ausztriaacuteban keacuteri a nyugdiacutej-megaacutellapiacutetaacutesaacutet A jogosultsaacutegot keletkeztető időszakok oumlsszeszaacutemiacutetaacutesaacutenak szabaacutelyaacutet alkalmazva az osztraacutek nyugdiacutej megaacutellapiacutetaacutesakor az oumlsszes Magyarorszaacutegon szerzett biztosiacutetaacutesi időt figyelembe veacuteve kell a nyugdiacutejaacutet megaacutellapiacutetani amit azutaacuten eacutevtizedeken aacutet is folyoacutesiacutet-hatnak a szaacutemaacutera nyilvaacutenvaloacutean meacuteltaacutenytalan lenne azonban a nyugdiacutej finansziacuterozaacutesaacuteval kizaacuteroacutelag azt az aacutellamot terhelni ahol ő utoljaacutera dolgozott ezeacutert e tartoacutes időn aacutet jaacuteroacute ellaacutetaacutesok finansziacuterozaacutesaacutenak terheit meg-osztjaacutek azok koumlzt az orszaacutegok koumlzoumltt ahol a jogosultsaacutegszerző időszakok keletkeztek
Az alapelvek alkalmazaacutesaacutenak reacuteszletes moacutedjaacutet a rendelet kockaacutezati tiacutepusonkeacutent aproacuteleacutekosan szabaacutelyozza eacutes hosszan foglalkozik a rendelet taacutergyi eacutes szemeacutelyi hataacutelyaacutenak keacuterdeacuteseivel Mivel a 2010 maacutejusaacuteig hataacutelyban leacutevő 140871EGK rendelet elemzeacuteseacutet toumlbb tankoumlnyv is magaacuteban foglalja2 annak reacuteszletes ismerteteacuteseacutetől itt eltekintuumlnk Ehelyett az emliacutetett tankoumlnyvek megjeleneacutese oacuteta eltelt időben bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesokat igyek-szuumlnk bemutatni
2 Toumlbbek koumlzt laacutesd Gyulavaacuteri 2004 Czuacutecz 2003
Juhaacutesz Gaacutebor Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute 59
Az 140871EGk rendelet reformjaacutenak indokai eacutes az uacutej 221 8832004Ek rendelet elfogadaacutesaacutenak neheacutezseacutegei
Az alkotaacutesa oacuteta eltelt negyed szaacutezadban a 140871EGK koordinaacutecioacutes rendelet amuacutegy sem egyszerű sza-baacutelyai egyre bonyolultabbaacute vaacuteltak Ez reacuteszben az Eu bővuumlleacuteseacutere (az uacutej tagaacutellamok uacutej probleacutemaacutekat hoztak a rendszerbe3 amiket a szabaacutelyozaacutes uacutejabb eacutes uacutejabb moacutedosiacutetaacutesaacuteval igyekeztek orvosolni) reacuteszben a szociaacutelis biztonsaacutegi ellaacutetaacutesok aacutellandoacute vaacuteltozaacutesaacutera eacutes a koordinaacutecioacutes szabaacutelyozaacutes ebből koumlvetkező moacutedosiacutetaacutesi igeacutenyeacutere volt visszavezethető A vaacuteltoztataacutes elsődleges oka tehaacutet a megleacutevő rendelet egyszerűsiacuteteacutese volt mivel a sza-baacutelyozaacutes oumlsszetettseacutege maacuter az eredeti ceacutelt a munkavaacutellaloacutek szabad mozgaacutesaacutenak előmozdiacutetaacutesaacutet veszeacutelyez-tette A rendelet hibaacutejakeacutent roacutettaacutek fel azt is hogy rendelkezeacutesei koumlzt tuacutel sok kiveacutetel volt Tovaacutebbi kritikaacutera adott okot hogy mikoumlzben a Biacuteroacutesaacuteg esetjoga egyre duzzadoacute reacuteszeacutet keacutepezte a koordinaacutecioacutes szabaacutelyok alkalmazaacute-saacutenak az nem eacutepuumllt be a jogszabaacutely szoumlvegeacutebe Ceacutelszerűnek laacutetszott az is hogy amennyiben belekezdenek a rendelet aacutetfogoacute feluumllvizsgaacutelataacuteba akkor egyuacutettal annak modernizaacutecioacutejaacutet is veacutegezzeacutek el E kettős ceacutel aacuteltal vezeacuterelve a Bizottsaacuteg 1998 decembereacuteben nyuacutejtotta be javaslataacutet aminek elfogadaacutesaacutet azonban nagyban neheziacutetette az eljaacuteraacutesi szabaacutelyoknak az Amszterdami Szerződeacutes miatt bekoumlvetkező jelentős vaacuteltozaacutesa vala-mint az hogy a modernizaacutecioacute oumlrve alatt nem technikai jellegű hanem a tagaacutellamok szaacutemaacutera keacutenyes politikai doumlnteacuteseket kiacutevaacutentak hozni
Ami az Amszterdami Szerződeacutes illeti a Parlamenttel valoacute egyuumlttdoumlnteacutes eacutes a Tanaacutecson beluumlli egyhanguacutesaacuteg egyuumlttes koumlvetelmeacutenyeacutevel a doumlnteacuteshozatal paacuteratlanul neheacutez kombinaacutecioacuteja alakult ki Hosszuacute egyezteteacutes utaacuten az uacutej 8832004EK rendeletet4 2004 aacuteprilis 29-eacuten vagyis koumlzvetlenuumll a keleti bőviacuteteacutes előtt fogadtaacutek el (Az aggodalmak koumlzt szerepelt hogy amennyiben a 15 nyugati tagaacutellam nem tud megaacutellapodaacutesra jutni akkor a 10 uacutej zoumlmmel keleti tagaacutellam beleacutepeacuteseacutevel a megegyezeacutes lehetőseacutege hosszuacute időre elillan)
A 8832004Ek rendelet hataacutelya222
Szemeacutelyi hataacutelyAz 140871EGK rendelet a szemeacutelyek szabad mozgaacutesaacutet biztosiacutetoacute szabaacutelyozaacutest koumlvetve a koumlzoumlsseacutegi polgaacuterok meghataacuterozott csoportjaira terjesztette ki a rendelet szemeacutelyi hataacutelyaacutet a tagaacutellamok teruumlleteacuten legaacutelisan tar-toacutezkodoacute munkavaacutellaloacutek koumlztuumlk az oumlnfoglalkoztatoacutek diaacutekok illetve azok a hontalan szemeacutelyek eacutes menekuumlltek akik valamely tagaacutellam szociaacutelis biztonsaacutegi jogszabaacutelyainak hataacutelya alaacute tartoznak Az uacutej rendelet szemeacutelyi
3 A keleti bőviacuteteacutessel peacuteldaacuteul olyan orszaacutegok keruumlltek be az egyuumlttműkoumldeacutes rendszereacutebe amelyek a nyugati-euroacutepai orszaacutegokban ismeretlen koumltelező magaacuten-nyugdiacutejpeacutenztaacuteri rendszert műkoumldtettek ezek nem tartoztak a rendelet hataacute-lya alaacute Iacutegy keacuterdeacutesesseacute vaacutelt hogy mikeacutent lehet biztosiacutetani azt hogy az ilyen orszaacutegokboacutel maacutesik tagaacutellamba vaacutendorloacute munkavaacutellaloacutek a szociaacutelis biztonsaacuteguknak megfelelő szintű ellaacutetaacutest kapjanak
4 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COnSLEG2004R088320100501huPdF
60 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
hataacutelya nem kategoacuteriaacutekban gondolkodik az a tagaacutellamok aacutellampolgaacuteraira eacutes csalaacutedtagjaira valamint tuacuteleacutelő hozzaacutetartozoacuteira tovaacutebbaacute a tagaacutellamok valamelyikeacuteben lakoacutehellyel rendelkező hontalanokra eacutes menekuumlltekre vonatkozik
Taacutergyi hataacutelyAz 140871EGK rendelet taacutergyi hataacutelyaacutenak szabaacutelyozaacutesa elhibaacutezott moacutedszertana eacutes az egymaacutest koumlvető moacute-dosiacutetaacutesok hataacutesaacutera az ezredforduloacutera szinte koumlvethetetlenuumll bonyolulttaacute vaacutelt Az eredeti szabaacutelyozaacutes a rende-let hataacutelya alaacute tartozoacute illetve onnan kifejezetten kizaacutert ellaacutetaacutesokat nevesiacutetette Az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes szociaacutelis segeacutelyeket a szabaacutelyozaacutes uacutegy tekintette mint amelyek nem tartoznak a rendelet hataacutelya alaacute A gyakorlatban azonban toumlbbszoumlr is probleacutemaacutet jelentett egyes ellaacutetaacutesok elnevezeacutese illetve oumlsszetett bdquooumlszveacuterrdquo jellege Magyar peacuteldaacuteval illusztraacutelva ezt a koumlvetkezőkeacutepp eacuterzeacutekeltethetjuumlk Adott a magyar gyermekgondozaacutesi segeacutely (gyes) mint ellaacutetaacutes ami neveacuteben ugyan bdquosegeacutelyrdquo aacutem mivel nem raacuteszorultsaacuteg alapjaacuten jaacuter semmiben sem osztja egy rendszertanilag segeacutelynek tekinthető ellaacutetaacutes kriteacuteriumait A biacuteroacutesaacutegi gyakorlat reacuteveacuten sikeruumllt tisztaacutezni hogy a koumlzoumlsseacutegi jog alkalmazaacutesi koumlreacuteben azok az ellaacutetaacutesok minősuumllnek segeacutelynek amelyekhez a hozzaacutefeacutereacutes nem csupaacuten raacuteszorultsaacutegi alapuacute de annak meacuterlegeleacutese diszkrecionaacutelisan toumlrteacutenik Ezzel az eacutertelmezeacutessel a Biacuteroacutesaacuteg a rendelet hataacutelyaacutet olyan ellaacutetaacutesokra is kiterjesztette amelyek tekinteteacuteben a koumlzoumlsseacutegi jog alkal-mazaacutesa meglehetősen indokolatlannak tűnt peacuteldaacuteul amiatt mert azok az adott nemzetaacutellamban jelentkező sajaacutetos helyzetek kezeleacuteseacutere szolgaacuteltak Ilyen ellaacutetaacutes az imeacutenti peacuteldaacuteban szereplő Euroacutepaacuteban egyeduumllaacutelloacutenak tekinthető gyes is amit nagyobb reacuteszben neacutepesedeacutespolitikai kisebb reacuteszben foglalkoztataacutespolitikai okokboacutel inteacutezmeacutenyesiacutetettek Magyarorszaacutegon Aligha logikus hogy egy Magyarorszaacutegban jogszerűen tartoacutezkodoacute fran-cia aacutellampolgaacutersaacuteguacute paacuter valamelyik tagjaacutenak hazateacutereacutesuumlk utaacuten eacuteveken keresztuumll folyoacutesiacutetjaacutek ezt az ellaacutetaacutest Hasonloacute helyzetek megelőzeacutese ceacuteljaacuteboacutel a rsquo90-es eacutevekben moacutedosiacutetottaacutek a rendeletet bevezetve a kuumlloumlnleges jaacuteruleacutekfizeteacutestől fuumlggetlen ellaacutetaacutesok fogalmaacutet melyekre ugyan kiterjed a rendelet hataacutelya de exportaacutelhatoacutesaacute-gukra (vagyis kuumllfoumlldre iraacutenyuloacute folyoacutesiacutetaacutesukra) nem kell koumltelezettseacuteget vaacutellalniuk a tagaacutellamoknak Mindez azonban csak tovaacutebb bonyoliacutetotta a taacutergyi hataacutelyra vonatkozoacute szabaacutelyokat
Ezen a helyzeten eacuterdemben sajnos a 8832004EK rendelet sem vaacuteltoztatott megmaradt az ellaacutetaacutesok haacuterom kategoacuteriaacuteja
a rendelet hataacutelya alaacute tartozoacute a 4 cikkben felsorolt taacutersadalombiztosiacutetaacutesi eacutes univerzaacutelis ellaacutetaacutesok a rendelet hataacutelya alaacute nem tartozoacute ellaacutetaacutesok kuumlloumlnleges nem jaacuteruleacutekfizeteacutesen alapuloacute ellaacutetaacutesok (az első csoportba tartozoacute ellaacutetaacutesokat kiegeacutesziacutető vagy poacutetloacute illetve a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacutelyeknek speciaacutelis veacutedelmet nyuacutejtoacute ellaacutetaacutesok amelyek nem mi-nősuumllnek szociaacutelis segeacutelynek eacutes az adott orszaacuteg sajaacutetos taacutersadalmi-gazdasaacutegi helyzeteacutere vannak kalibraacutel-va) Ezek az ellaacutetaacutesok a rendelet hataacutelya alaacute tartoznak de a tagaacutellamoknak exportaacutelhatoacutesaacutegukat nem kell biztosiacutetaniuk
Juhaacutesz Gaacutebor Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute 61
A vaacuteltoztataacutesok nyomaacuten a rendelet hataacutelya alaacute tartozoacute ellaacutetaacutesok koumlre azeacutert valamelyest bővuumllt iacutegy az jelenleg a koumlvetkező ellaacutetaacutesokat tartalmazza
betegseacutegi eacutes anyasaacutegi ellaacutetaacutesok apasaacutegi ellaacutetaacutesok (a moacutedosiacutetaacutes nyomaacuten) rokkantsaacutegi ellaacutetaacutesok oumlregseacutegi ellaacutetaacutesok (a moacutedosiacutetaacutesok nyomaacuten ideeacutertve a korhataacuter előtt igeacutenybe vett nyugdiacutejakat melyekre azonban nem vonatkozik a exportaacutelhatoacutesaacuteg koumlvetelmeacutenye)hozzaacutetartozoacutei ellaacutetaacutesok munkahelyi balesetek eacutes foglalkozaacutesi megbetegedeacutesek eseteacuten jaacuteroacute ellaacutetaacutesok halaacuteleseti ellaacutetaacutesok munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutes a csalaacutedot eacuterintő valamennyi szociaacutelis ellaacutetaacutes jogszabaacutelyi koumltelezettseacuteg alapjaacuten kollektiacutev szerződeacutesben biztosiacutetott ellaacutetaacutesok
A rendelet hataacutelya aloacutel kizaacutert ellaacutetaacutesok a koumlvetkezőkegeacuteszseacuteguumlgyi eacutes szociaacutelis segeacutelyek jogszabaacutelyi koumltelezeacutes hiacutejaacuten kollektiacutev szerződeacutes alapjaacuten jaacuteroacute ellaacutetaacutesok (amennyiben a kollektiacutev szerződeacutes megkoumlteacuteseacutet jogszabaacutely iacuterja elő az ily moacutedon leacutetrejoumltt kollektiacutev szerződeacutes is a rendelet hataacutelya alaacute tarto-zik)a koumlzszfeacuteraacuteban dolgozoacutek szaacutemaacutera speciaacutelis rendszerek kereteacuteben nyuacutejtott ellaacutetaacutesok haacuteboruacutek aacuteldozatainak jaacuteroacute ellaacutetaacutesok
Vaacuteltozaacutesok az alapelvek alkalmazaacutesaacutebanAz alapelvek toumlbbseacutege tekinteteacuteben az alkalmazaacutesukra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutes nem vaacuteltozott Kiveacutetelt keacutepez az egy tagaacutellam jogaacutenak alkalmazaacutesaacutet előiacuteroacute az illeteacutekes aacutellam meghataacuterozaacutesa tekinteteacuteben szaacutemos kiveacuteteles helyzetre reagaacuteloacute szabaacutelyozaacutes
Az aacuteltalaacutenos szabaacutely miszerint a munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacuteg jogaacutet kell alkalmazni itt sem vaacutelto-zott A 8832004 EK rendelet ugyanakkor megoldott neacutehaacuteny az aacutetlagostoacutel elteacuterő munkaerő-piaci helyzetű csoport tagjai tekinteteacuteben felmeruumllő probleacutemaacutet Ezek koumlzeacute tartozott amikor valaki keacutet tagaacutellamban veacutegzett munkaacutet Ilyenkor a reacutegi szabaacutelyozaacutes szerint bizonyos esetekben mindkeacutet tagaacutellam joga alkalmazhatoacute maradt Az uacutej szabaacutelyozaacutes e lehetőseacuteg megszuumlnteteacuteseacutevel egyszerűsiacutetette a szabaacutelyozaacutest Abban az esetben ha az adott szemeacutely hasonloacute teveacutekenyseacuteget folytat kuumlloumlnboumlző tagaacutellamokban (pl mindkeacutet orszaacutegban alkalmazott vagy mindkettőben koumlztisztviselő esetleg oumlnfoglalkoztatoacute) akkor annak az orszaacutegnak a jogaacutet kell alkalmazni amelyiknek a teruumlleteacuten az aacutellandoacute lakoacutehelye van fuumlggetlenuumll a munkaveacutegzeacutesi ottani időtartamaacutetoacutel vagy joumlve-delmezőseacutegeacutetől Ha munkaacutejaacutet az aacutellandoacute lakoacutehelyeacutetől kuumlloumlnboumlző aacutellamokban veacutegzi akkor annak az orszaacutegnak a jogaacutet kell alkalmazni ahol az illető szemeacutelyt foglalkoztatoacute vaacutellalkozaacutes szeacutekhelye (telephelye) van Amennyi-
62 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
ben a vaacutellalkozaacutesnak mindkeacutet orszaacutegban van szeacutekhelye (telephelye) akkor a munkaacutet veacutegző szemeacutely lakoacutehelye szerinti jog alkalmazandoacute
Amennyiben egy szemeacutely kuumlloumlnboumlző jellegű teveacutekenyseacutegeket veacutegez kuumlloumlnboumlző tagaacutellamokban akkor ab-ban az esetben ha az egyik orszaacutegban alkalmazott miacuteg a maacutesikban oumlnfoglalkoztatoacute annak az orszaacutegnak a jogaacutet kell alkalmazni amelyikben alkalmazott ndash fuumlggetlenuumll az alkalmazaacutes időtartamaacutetoacutel eacutes a diacutejazaacutestoacutel Akkor ha az egyik orszaacutegban koumlztisztviselő miacuteg a maacutesikban alkalmazott vagy oumlnfoglalkoztatoacute előszoumlr azt kell vizsgaacutelni hogy abban az orszaacutegban ahol alkalmazottkeacutent dolgozik van-e speciaacutelis a koumlztisztviselők szaacutemaacutera fenntartott speciaacutelis ellaacutetoacuterendszer Amennyiben van ilyen akkor ennek az orszaacutegnak a jogaacutet kell alkalmazni Akkor ha nincs speciaacutelis koumlztisztviselőknek fenntartott rendszer az alkalmazaacutes helye szerinti orszaacuteg jogaacutet kell eacuterveacutenyesiacuteteni
A kirendelt munkavaacutellaloacutekra vonatkozoacute szabaacutelyok is moacutedosultak neacutemikeacutepp noha az a szabaacutely nem vaacutelto-zott hogy a munkaszerződeacutes helye szerinti orszaacuteg jogaacutet kell alkalmazni a kikuumlldeteacutes tartamaacutera vonatkozoacute előiacuteraacutesok moacutedosultak Miacuteg koraacutebban a kikuumlldeteacutes időtartama 12 hoacutenap lehetett amit akkor lehetett meghosz-szabbiacutetani legfeljebb tovaacutebbi 12 hoacutenappal ha a munka a munkaacuteltatoacute hatoacutekoumlreacuten kiacutevuumll eső objektiacutev okok miatt huacutezoacutedott 12 hoacutenapnaacutel tovaacutebb Az uacutej szabaacutelyozaacutes a kirendelt munka időtartamaacutet 24 hoacutenapra noumlveli de egyuacutettal megszuumlnteti a hosszabbiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet A kirendelt munkavaacutellaloacutekra iacutegy a kirendeleacutesuumlktől szaacutemiacutetott keacutet eacuteven keresztuumll a munkaszerződeacutes helye szerinti orszaacuteg szociaacutelis biztonsaacutegi rendszereacutenek jogszabaacutelyai vonatkoz-nak ezt koumlvetően azonban a munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacuteg szabaacutelyait kell alkalmazni raacutejuk
A munkaacutet nem veacutegző ellaacutetottakat (munkaneacutelkuumlliek betegek nyugdiacutejasok) a szabaacutelyozaacutes keacutet csoportra oszt-ja a roumlvid időtartamuacute ellaacutetaacutesokban reacuteszesuumllőkre eacutes a tartoacutes ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllőkre Előbbieket (munkaneacutel-kuumlliek betegbiztosiacutetaacutesi ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllők) az uacutej szabaacutelyozaacutes foglalkoztatottnak tekinti eacutes mint ilyenekre a munkaveacutegzeacutes (utolsoacute munkaveacutegzeacutes) helye szerinti orszaacuteg jogaacutet tartja alkalmazandoacutenak A tartoacutes ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllőkre a lakoacutehely szerinti orszaacuteg jogaacutenak alkalmazaacutesaacutet iacuterja elő
Kuumlloumlnboumlző szociaacutelis biztonsaacutegi aacutegakban biztosiacutetott ellaacutetaacutesokBetegseacutegi anyasaacutegi eacutes apasaacutegi ellaacutetaacutesokA betegseacutegi eacutes anyasaacutegi (vagy az azokkal egyeneacuterteacutekű apasaacutegi) ellaacutetaacutesok lehetnek termeacuteszetbeniek eacutes peacutenz-beliek A termeacuteszetbeni ellaacutetaacutesokat a lakoacutehely szerinti aacutellam egeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezmeacutenyei nyuacutejtjaacutek a biztosiacutetot-taknak meacuteg akkor is ha maacutes tagaacutellamban rendelkeznek egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutessal Az ellaacutetaacutest a lakoacutehely sze-rinti orszaacuteg inteacutezmeacutenyeacutenek oly moacutedon kell nyuacutejtania mintha az illető szemeacutely a lakoacutehelye szerinti orszaacutegban lenne biztosiacutetott Az uacutej szabaacutelyok szerint az igeacutenybe vett ellaacutetaacuteseacutert az illeteacutekes inteacutezmeacuteny (a munkaviszony ndash biztosiacutetaacutes ndash helye szerint illeteacutekes taacutersadalombiztosiacutetaacutesi szerv) 85 szaacutezaleacutekos koumlltseacutegteacuteriacuteteacutessel tartozik5 A koumlltseacutegteacuteriacuteteacutes alapjaacutet a lakoacutehely szerinti orszaacutegban eacutelők aacutetlagos koumlltseacutegeinek alapulveacuteteleacutevel szaacutemiacutetjaacutek Az illeteacutekes (a biztosiacutetaacutes helye szerinti) aacutellamban valoacute tartoacutezkodaacutes eseteacuten az illeteacutekes aacutellam egeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezmeacutenyei nyuacutejtjaacutek a termeacuteszetbeni egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesokat Ez a finansziacuterozaacutes szempontjaacuteboacutel nem jelent
5 Az 140871EGK rendelet szerint a koumlltseacutegteacuteriacuteteacutes meacuterteacuteke 80 volt
Juhaacutesz Gaacutebor Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute 63
probleacutemaacutet hiszen annak az orszaacutegnak az egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi szerve teacuteriacuteti meg az ellaacutetaacutes koumlltseacutegeacutet a sajaacutet egeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezmeacutenyeacutenek ahol az illető az egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi jaacuteruleacutekaacutet fizeti (vagy ahol adoacutejaacuteval hozzaacute-jaacuterul az egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesok fedezeteacutehez)
A hataacuteron aacutetjaacuteroacute dolgozoacutek eseteacuteben a rendelkezeacutesek maacuter koraacutebban is lehetőveacute tetteacutek hogy az egeacuteszseacuteg-uumlgyi ellaacutetaacutesokat vaacutelasztaacutesuk szerint akaacuter a lakoacutehelyuumlk akaacuter a munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacutegban vegyeacutek igeacutenybe Az uacutej koordinaacutecioacutes rendelet előkeacutesziacuteteacutese soraacuten ezt a jogot az ingaacutezoacutek csalaacutedtagjainak eacutes a nyugdiacutejas volt hataacuter menti ingaacutezoacuteknak is meg akartaacutek adni Az erre vonatkozoacute előterjeszteacutest ugyan elvetette a Tanaacutecs de azt lehetőveacute tette hogy a tagaacutellamok doumlnteacutesuumlktől fuumlggően biztosiacutetsaacutek ezt a lehetőseacuteget
A turistauacuteton tartoacutezkodoacute munkavaacutellaloacutek a reacutegi rendelet alapjaacuten is jogosultak voltak a suumlrgősseacutegi ellaacutetaacutesokra maacutesok azonban nem A moacutedosiacutetott rendelkezeacutesek alapjaacuten e jog a nyugdiacutejasokat is megilleti kuumllfoumlldi tartoacutezko-daacutesuk alatt
Fontos tovaacutebbi uacutejiacutetaacutes meacuteg hogy azokban az orszaacutegokban ahol a nyugdiacutejakat egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi jaacuteruleacutek terheli a jaacuteruleacutekot a nyugdiacutej teljes oumlsszegeacutere ki lehet vetni meacuteg akkor is ha annak egy reacutesze nem az illeteacutekes hanem peacuteldaacuteul olyan orszaacutegboacutel szaacutermazik ahol a nyugdiacutejasok mentesek az egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi terhek vise-leacutese aloacutel
NyugdiacutejakAz oumlregseacutegi nyugdiacutejak szabaacutelyozaacutesa tereacuten nem toumlrteacutentek eacuterdemi vaacuteltozaacutesok baacuter a rendelet szoumlvegeacutenek szer-kezete ndash előnyeacutere ndash vaacuteltozott Jelentősebb vaacuteltoztataacutest a rokkantnyugdiacutejakkal kapcsolatban terveztek A bizott-saacutegi javaslat felszaacutemolta volna a koordinaacutecioacutes rendszer koraacutebbi dualizmusaacutet ami keacutet rokkantnyugdiacutejrendszert kuumlloumlnboumlztetett meg Az uacuten bdquoArdquo tiacutepusuacute rendszerekben a biztosiacutetaacutesban toumlltoumltt időnek nem volt jelentőseacutege csu-paacuten annak hogy a kockaacutezati esemeacuteny bekoumlvetkeztekor az egyeacuten eacuteppen biztosiacutetottnak minősuumllt-e A bdquoBrdquo tiacutepusuacute rendszerekben ezzel szemben az ellaacutetaacutesra valoacute jogosultsaacuteg a biztosiacutetaacutesban toumlltoumltt időtartamtoacutel fuumlggoumltt eacutes nem attoacutel hogy az illető a megrokkanaacutes pillanataacuteban biztosiacutetott volt-e vagy sem A Bizottsaacuteg előterjeszteacutese kizaacuteroacutelag az utoacutebbi rendszert kiacutevaacutenta fenntartani de ezt a javaslatot sem a Tanaacutecs sem a Parlament nem taacutemogatta A 8832004EK rendelet iacutegy lehetőveacute teszi hogy az A tiacutepusuacute rendszert koumlvető orszaacutegok eldoumlnthes-seacutek hogy koordinaacutecioacutes ceacutelokra fenn kiacutevaacutenjaacutek-e tartani rendszeruumlket Amennyiben iacutegy doumlntenek erről kuumlloumln bejelenteacutest kell tenniuumlk
Munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesokA munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesok szabaacutelyozaacutesa toumlbb ponton is vaacuteltozott Az eredeti csak a volt alkalmazottakra vo-natkozoacute rendelkezeacutesek az uacutej szabaacutelyozaacutes szerint az oumlnfoglalkoztatott szemeacutelyekre is eacuterveacutenyesek abban az esetben ha a bdquokuumlldőrdquo orszaacutegban leacutetezik az oumlnfoglalkoztatoacutekat magaacuteban foglaloacute munkaneacutelkuumlliseacuteg elleni koumlte-lező biztosiacutetaacutesi rendszer
A 8832004EK rendelet előkeacutesziacuteteacutese soraacuten a Bizottsaacuteg komoly erőfesziacuteteacuteseket tett annak eacuterdekeacuteben hogy meghosszabbiacutetsa azt az időszakot amiacuteg a munkaneacutelkuumlliek munkaacutet kereshetnek egy maacutesik tagaacutellamban uacutegy hogy az ekoumlzben utolsoacute munkaveacutegzeacutesuumlk helye szerinti tagaacutellamtoacutel munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllnek Az
64 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
eredeti szabaacutelyozaacutes ezt az időtartamot haacuterom hoacutenapban hataacuterozta meg A Bizottsaacuteg ennek duplaacutejaacutet javasol-ta de ezt a Tanaacutecs elutasiacutetotta Mindoumlssze annyit sikeruumllt eleacuterni hogy a tagaacutellamok ndash illeteacutekes inteacutezmeacutenyeik egymaacutes koumlzti megaacutellapodaacutesa alapjaacuten ndash a koumltelezően biztosiacutetandoacute haacuterom hoacutenapos időtartamot hat hoacutenapra hosszabbiacutethassaacutek meg A vaacuteltozaacutesok koumlzeacute sorolhatoacute az is hogy egyszerűsoumldtek a munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesok exportaacutelaacutesaacutenak szabaacutelyai az uacutej rendelkezeacutesek alapjaacuten maacuter nem a munkaneacutelkuumllit fogadoacute orszaacuteg inteacutezmeacutenyeacute-nek kell megelőlegeznie eacutes megteacuteriacutettetnie az illeteacutekes inteacutezmeacutennyel a munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutes koumlltseacutegeacutet hanem azt az illeteacutekes aacutellam inteacutezmeacutenyeacutenek kell kifizetnie a munkaneacutelkuumlli szaacutemaacutera (A vaacuteltoztataacutest nagyban segiacutetette a keacuteszpeacutenzes kifizeteacutesek visszaszorulaacutesa eacutes az ellaacutetaacutesok bankszaacutemlaacutera utalaacutesaacutenak aacuteltalaacutenossaacute vaacutelaacutesa)
A hataacuteron aacutetjaacuteroacute dolgozoacutek eseteacuteben probleacutemaacutet jelentett hogy a tagaacutellamok nem biacuteztak meg eleacuteggeacute egymaacutes foglalkoztataacutesi ellenőrző rendszereacuteben olyan esetekben amikor a munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutes koumlltseacutegeacutet a biztosiacutetaacutesi jogviszony alapjaacuten az igeacutenybe vevő lakoacute- vagy tartoacutezkodaacutesi helyeacutetől elteacuterő orszaacutegnak kellett viselnie maacuterpedig a hataacuteron aacutetjaacuteroacute dolgozoacutek eseteacuteben tipikusan ez volt a helyzet noha keacutetseacutegkiacutevuumll akadhatnak ellenkező peacuteldaacutek is A jellemző meacutegiscsak az hogy a szomszeacuted orszaacutegban megleacutevő aacutellaacutes (ami alapjaacuten munkaneacutelkuumlliseacuteg elleni biztosiacutetaacutest szerzett) elveszteacutese utaacuten a munkavaacutellaloacutek toumlbbseacutege hazateacuter a lakoacutehelye szerinti orszaacutegba eacutes ott kezdi el az aacutellaacuteskereseacutesi ceacuteluacute egyuumlttműkoumldeacutest a munkauumlgyi koumlzponttal A koordinaacutecioacutes rendelet aacuteltalaacutenosan eacuterveacutenyesuumllő logikaacuteja szerint ilyen esetben az egyuumlttműkoumldeacutesi koumltelezettseacuteget a lakoacutehely szerinti aacutellamban kell teljesiacuteteni mikoumlzben a munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutest az utolsoacute lakoacutehely szerinti orszaacuteg illeteacutekes inteacutezmeacutenyeacutenek keacutene fizetnie Tovaacutebbaacute utoacutebbinak maximaacutelisan meg kellene biacuteznia abban hogy a lakoacutehely szerinti orszaacuteg foglalkoz-tataacutesi szolgaacutelata anyagi eacuterdekeltseacuteg hiaacutenyaacuteban is a leglelkiismeretesebben ellenőrzi az egyuumlttműkoumldeacutesi koumlte-lezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutet Mivel a tagaacutellamok soha nem biacuteztak meg egymaacutesban ennyire az 140871EK rendelet a lakoacutehely szerinti orszaacuteg szerveit minősiacutetette illeteacutekesnek a hataacuteron aacutetjaacuteroacute dolgozoacutek munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesaacute-nak biztosiacutetaacutesaacutera A koordinaacutecioacutes rendelet egyszerűsiacuteteacuteseacutere tett bizottsaacutegi javaslat6 szakiacutetani keacuteszuumllt ezzel a megoldaacutessal eacutes a hataacuteron aacutetjaacuteroacute munkaneacutelkuumlliveacute vaacutelt dolgozoacutek ellaacutetaacutesaacutera a legutoacutebbi munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacutegot nyilvaacuteniacutetotta volna kompetensnek amit azonban a tagaacutellamok az előbb emliacutetett okoknaacutel fogva az eacutevezred veacutegeacuten sem fogadtak el Ennek koumlszoumlnhetően a bdquoteljesen munkaneacutelkuumlliekrerdquo vonatkozoacute sza-baacutelyokat eacuterdemben az uacutej koordinaacutecioacutes rendelet sem vaacuteltoztatta meg (Az eacuterintettek sajaacutet doumlnteacutesuumlk szerint az utolsoacute munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacuteg foglalkoztataacutesi szerveacuteneacutel is nyilvaacutentartaacutesba vetethetik magukat ndash ez azonban nem eacuterinti ellaacutetaacutesuk finansziacuterozaacutesaacutet) Azokra a bdquoreacuteszlegesen munkaneacutelkuumllirdquo hataacuteron aacutetjaacuteroacute dolgozoacutek-ra vonatkozoacutean akiknek a munkaszerződeacuteseacutet teljes munkaidősről reacuteszmunkaidős foglalkoztataacutesra alakiacutetottaacutek aacutet (vagyis akik aacutellaacutesukat csak reacuteszben vesziacutetetteacutek el) a szabaacutelyozaacutest az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg esetjogaacutera7 tekintet-tel viszont uacutegy moacutedosiacutetottaacutek hogy az ő ellaacutetaacutesukat a munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacutegnak kell biztosiacutetania (E megoldaacutes moumlgoumltt az a meggondolaacutes rejlik hogy az ilyen dolgozoacutek szaacutemaacutera koumlnnyebb a reacuteszmunkaidős munkaveacutegzeacutes helye szerinti orszaacutegban munkaacutet keresni mint a lakoacutehely szerintiben8)
6 COM (1998) 779 OJ C 38 of 12 February 19997 Mouthan-eset Case 3976 (1976) ECR 19018 A keacuterdeacutes bővebb kifejteacuteseacutet laacutesd Pennings 2009 187ndash194
Juhaacutesz Gaacutebor Az euroacutepai szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek oumlsszehangolaacutesa ndash szociaacutelis biztonsaacutegi koordinaacutecioacute 65
Csalaacutedi ellaacutetaacutesokA csalaacutedi ellaacutetaacutesoknak elteacuterő jegyei vannak a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszer toumlbbi ellaacutetaacutesaacutehoz keacutepest annyiban hogy az eltartottak gyermekek szemeacutelyeacutere tekintettel folyoacutesiacutetjaacutek őket E jellegzetesseacuteguumlkből koumlvetkezően vi-szont koumlnnyen adoacutedhatnak olyan helyzetek amikor egyszerre keacutet tagaacutellam is kompetens lehet az ellaacutetaacutes folyoacute-siacutetaacutesaacutera peacuteldaacuteul az apa A orszaacutegban dolgozik ahol a csalaacutedi poacutetleacuteknak megfelelő ellaacutetaacutest a munkaviszonyra tekintettel folyoacutesiacutetjaacutek az anya a gyermekkel B orszaacutegban eacutel ahol az aacutellampolgaacutersaacuteg vagy a lakoacutehely alapjaacuten jaacuter az ellaacutetaacutes Mindez fordiacutetva is lehetseacuteges az apa olyan orszaacutegban dolgozik ahol az eltartott honossaacutega alapjaacuten jaacuter az ellaacutetaacutes miacuteg az anya a gyermekkel olyan orszaacutegban eacutel ahol a jogosultsaacutegot az eltartoacute munka-viszonya keletkezteti A koordinaacutecioacutes rendelkezeacutesek egyik fontos feladata a kezdetektől fogva e helyzetek rendezeacutese volt eacutes meguacutejiacutetott formaacuteban a 8832004EK rendelet is ezt ceacutelozza
A 8832004EK rendelet egyik uacutejdonsaacutega a csalaacutedi ellaacutetaacutes fogalmaacutenak uacutejradefiniaacutelaacutesa Miacuteg az 140871EK rendelet a jogeacutertelmezeacutest zavaroacute kuumlloumlnbseacuteget tett a bdquocsalaacutedi ellaacutetaacutesokrdquo eacutes a bdquocsalaacutedi taacutemogataacutesokrdquo koumlzoumltt addig az uacutej rendelet egyseacuteges fogalmat hasznaacutel E szerint a csalaacutedi ellaacutetaacutesok fogalma feloumllel a csalaacutedok szuumlkseacutegleteit fedező minden peacutenzbeli vagy termeacuteszetbeni ellaacutetaacutest kiveacuteve a gyermektartaacutes megelőlegezeacuteseacutet valamint a kuumlloumln melleacutekletben felsorolt szuumlleacutesi vagy oumlroumlkbefogadaacutesi ellaacutetaacutesokat Az uacutej meghataacuterozaacutes haszno-siacutetja az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg doumlnteacutesi gyakorlataacuteban kidolgozott szempontokat mivel kikezdhetetlenneacute teszi hogy a csalaacutedok szuumlkseacutegleteit fedező ellaacutetaacutesok a rendelet hataacutelya alaacute tartoznak9 A gyermektartaacutesdiacutej megelőlege-zeacuteseacutet a fogalomboacutel kizaacuteroacute rendelkezeacutesek szinteacuten a biacuteroacutesaacutegi esetjogra reflektaacutelnak A Biacuteroacutesaacuteg az Offermans-uumlgyben uacutegy laacutetta hogy az adott ellaacutetaacutes nem az aacutellamtoacutel szaacutermazoacute csalaacutedi taacutemogataacutes hanem a csalaacutedi jogboacutel koumlvetkező szemeacutelyes koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutenek aacutetmeneti aacutetvaacutellalaacutesa10
A tagaacutellami jogok uumltkoumlzeacuteseacutenek elkeruumlleacuteseacutere főszabaacutelykeacutent a lex loci laboris elveacutenek alkalmazaacutesaacutet iacuterja elő a rendelet vagyis az alkalmazaacutesban aacutelloacute vagy oumlnfoglalkoztatott szemeacutelyek alkalmazaacutesukteveacutekenyseacuteguumlk he-lye szerinti orszaacutegtoacutel kapjaacutek az ellaacutetaacutest Amennyiben a szuumllő munkaveacutegzeacuteseacutenek a helye eacutes a gyermek tartoacutez-kodaacutesi helye elteacuterő orszaacutegokban van uacutegy az uacuten prioritaacutesi szabaacutelyok alapjaacuten kell megaacutellapiacutetani az illeteacutekes aacutellamot Az első szaacutemuacute prioritaacutesi szabaacutely a munkaveacutegzeacutesoumlnfoglalkoztatoacutei jogviszony helye a maacutesodik szaacutemuacute prioritaacutes a nyugdiacutejfolyoacutesiacutetaacutes helye eacutes csak az előzőek hiaacutenyaacuteban lehet figyelembe venni a tartoacutezkodaacutes helyeacutet A prioritaacutesi szabaacutelyok alkalmazaacutesa azonban nem elegendő ha a nemzeti joguk alapjaacuten illeteacutekesnek szaacutemiacutetoacute orszaacutegok taacutemogataacutesai koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteg mutatkozik eacutes a jogosult eseteacuteben az illeteacutekes tagaacutellam aacuteltal folyoacute-siacutetott ellaacutetaacutes oumlsszege alatta marad annak amit a maacutesik tagaacutellamban keacutene nyuacutejtani akkor ez utoacutebbi tagaacutellam a kuumlloumlnboumlzet erejeacuteig kiegeacutesziacuteteacutes fizeteacuteseacutere koumlteles
9 A Hoever eacutes Zachow-uumlgyben a neacutemet aacutellam arra hivatkozott hogy a gyesszerű ellaacutetaacutes nem csalaacutedi ellaacutetaacutes mivel az a szuumllők gyermekneveleacutes fejeacuteben toumlrteacutenő diacutejazaacutesa A Biacuteroacutesaacuteg elutasiacutetotta a neacutemet aacutellaacutespontot eacutes uacutegy iacuteteacutelte meg hogy az ilyen ellaacutetaacutesok is a csalaacutedi kiadaacutesok kompenzaacutelaacutesaacutet szolgaacuteljaacutek ECJ C-24594 ECR 1996 I-4895
10 ECJ C-8599
66 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A koordinaacutecioacutes rendelet meguacutejiacutetaacutesa soraacuten a jogalkotoacutet keacutet ceacutel vezette a reacutegi a kiveacutetelek inteacutezmeacutenyesiacuteteacutese mi-att tuacutelburjaacutenzoacute eacutes egyre koumlvethetetlenebb rendelet egyszerűsiacuteteacutese eacutes annak a megvaacuteltozott koumlruumllmeacutenyekhez valoacute igaziacutetaacutessal egyidejűleg megvaloacutesuloacute modernizaacutecioacuteja Az uacutej 8832004EK rendelet a kitűzoumltt ceacutelok nagy reacuteszeacutet teljesiacuteti meacuteg akkor is ha bizonyos keacuterdeacutesekben (pl a munkaneacutelkuumlli-ellaacutetaacutesok maacutes orszaacuteg teruumlleteacuten valoacute igeacutenybeveacuteteleacutenek lehetőveacute teacutetele) nem is sikeruumllt maradeacutektalanul eleget tenni az uacutejraszabaacutelyozaacutessal szemben taacutemasztott eredeti elvaacuteraacutesoknak
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Milyen teacutenyezők tetteacutek indokolttaacute eacutes melyek neheziacutetetteacutek a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutecioacutejaacute-1 roacutel szoacuteloacute 140871EGK rendelet moacutedosiacutetaacutesaacutetMieacutert jelent visszateacuterő probleacutemaacutet a koordinaacutecioacutes rendeletek taacutergyi hataacutelyaacutenak meghataacuterozaacutesa 2
irodalom
Berg Cees vanden and Peter donders (eacute n) Az uacutej 140871 rendelet A vaacuteltozaacutesok elemzeacutese Az 140871 eacutes az 57472 rendelet veacutegrehajtaacutesa HU03SO01-TL wwweumhudownloadphpdocId=873
Cornelissen Rob (2009) 50 years of European Social Security Coordination European Journal of Social Security Special Issue on 50 years of European Social Security Coordination 11 (1ndash2 June) 9ndash46
Czuacutecz Ottoacute (2003) Szociaacutelis jog I unioacute Kiadoacute Budapest devetzi Stamatia (2009) The Coordination of Family Benefits by 8832004 European Journal of Social Secu-
rity Special Issue on 50 years of European Social Security Coordination 11 (1ndash2 June) 205ndash216Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) (2004) Az Euroacutepai Unioacute szociaacutelis dimenzioacuteja OFA Kht BudapestMenyhaacutert Szabolcs dr (2008) Vaacuteltozoacute koordinaacutecioacutes szabaacutelyok a taacutersadalombiztosiacutetaacutesban kuumlloumlnoumls tekintettel
a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koordinaacutelaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 8832004Ek rendelet aacuteltalaacutenos szabaacutelyaira eacutes a nyugellaacutetaacutesokra Adoacutevilaacuteg XII (9) 2ndash7
Pennings Frans (2009) Coordination of unemployment Benefits under Regulation 8832004 European Journal of Social Security Special Issue on 50 years of European Social Security Coordination 11 (1ndash2 June) 177ndash204
67
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye 23 az unioacutes jogban
KeGye Adeacutel
A haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutessel szembeni hateacutekony felleacutepeacutes előfelteacutetele hogy a szociaacutelis szakemberek az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel kapcsolatos jogszabaacutelyi haacutetteret ismerjeacutek s ezaacuteltal a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes valamennyi formaacutejaacutet gyakorlati munkaacutejuk soraacuten is felismerjeacutek Szuumlkseacuteges to-vaacutebbaacute hogy fel legyenek veacutertezve azzal a tudaacutessal ami ahhoz szuumlkseacuteges hogy az aacuteltaluk azonosiacutetott jogseacuter-tő helyzettel vagy gyakorlattal szemben ami akaacuter sajaacutet magukat is eacuterintheti adekvaacutet leacutepeacuteseket tehessenek vagy azokroacutel az eacuterintetteknek taacutejeacutekoztataacutest nyuacutejthassanak
A szociaacutelis szakember a munkaacuteja soraacuten koumlteles tiszteletben tartani az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutet mind uumlgyfelei mind munkataacutersai vonatkozaacutesaacuteban vagyis az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye korlaacutetozza a szociaacutelis szakember eljaacuteraacutesaacutet A szociaacutelis szakember munkaacutejaacuteboacutel adoacutedoacutean maga is szembesuumllhet a szoci-aacutelis ellaacutetoacuterendszer az oktataacutes vagy akaacuter az egeacuteszseacuteguumlgy diszfunkcionaacutelis műkoumldeacuteseacutevel beleeacutertve a struktu-raacutelis vagyis a rendszerbe eacutepiacutetett diszkriminaacutecioacutet is
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye eacutes az 231 eseacutelyegyenlőseacuteg elhataacuterolaacutesa
A koumlznapi eacutertelemben vett diszkriminaacutecioacute fogalma nem felteacutetlenuumll egyezik meg a jogi eacutertelemben vett diszk-riminaacutecioacuteval A legalapvetőbb kuumlloumlnbseacuteg hogy az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese eseteacuten a kuumlloumlnbseacutegteacutetel egy olyan tulajdonsaacutegon jellemzőn alapul amelyet a jogalkotoacute kimondottan veacutedendőnek eacuter-teacutekelt A jogi eacutertelemben vett diszkriminaacutecioacutetilalom leacutenyege tehaacutet hogy valakivel szemben azeacutert alkalmaznak kedvezőtlen baacutenaacutesmoacutedot mert van valamely veacutedett tulajdonsaacutega Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenynek megseacuterteacutese eseteacuten tehaacutet ok-okozati oumlsszefuumlggeacutes mutathatoacute ki a seacuterelmet szenvedett szemeacutely aacuteltal elszen-vedett haacutetraacuteny eacutes a veacutedett tulajdonsaacutega koumlzoumltt nem jelenti tehaacutet az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek seacuterelmeacutet az olyan baacutenaacutesmoacuted amely baacuter kuumlloumlnbseacuteget tesz szemeacutelyek koumlzoumltt de annak nem oka az eacuterintett szemeacutely(ek) valamely veacutedett tulajdonsaacutega
A teacutenyleges egyenlőseacuteg megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz elengedhetetlen a haacutetraacutenyos helyzetben leacutevő veacutedett csoportok eseacutelyeinek kiegyenliacuteteacutese olyan pozitiacutev megerősiacutető inteacutezkedeacutesek reacuteveacuten amelyeket a tagaacutellamok eseacutelyegyen-lőseacutegi politikaacutei jeloumllnek ki Az eseacutelyegyenlőseacuteg mint ceacutelkitűzeacutes nem esik egybe az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlve-telmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel A legleacutenyegesebb kuumlloumlnbseacuteg hogy miacuteg az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye alapjaacuten tartoacutezkodni kell a megkuumlloumlnboumlztető baacutenaacutesmoacutedtoacutel szemeacutelyek bizonyos veacutedett tulajdonsaacutegai alapjaacuten addig az eseacutelyegyenlőseacuteg megteremeteacuteseacutenek koumlvetelmeacutenye pozitiacutev inteacutezkedeacuteseket tevőleges magatartaacutest
68 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
vaacuter el a szemeacutelyek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek (eseacutelyegyenlőtlenseacutegek) kikuumlszoumlboumlleacutese eacuterdekeacuteben Iacutegy az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye a diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet fogalmazza meg szemben az eseacutelyegyenlőseacuteg megte-remteacuteseacutenek igeacutenyeacutevel Az eseacutelyegyenlőseacutegi politika pedig ezen ceacutelkitűzeacutes eleacutereacuteseacutehez szuumlkseacuteges eszkoumlzoumlk megteremteacuteseacutere iraacutenyul (Szaacutele 2010)
Az eseacutelyegyenlőseacutegi politika kiindulaacutesi alapja hogy a jogalanyok baacuter formaacutelisan egyenlők erőforraacutesaik egyeacuteni koumlruumllmeacutenyeik tekinteteacuteben leacutenyeges kuumlloumlnbseacutegek vannak amelyek a jogaik egyenlő eacutelvezeteacutenek gaacutetjaacutet szabhatjaacutek Az eseacutelyegyenlőseacutegi politika ceacutelja ezeacutert az egyenlő eseacutelyek megteremteacutese jogi eacutes nem jogi esz-koumlzoumlkkel a taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegek meacuterseacutekleacuteseacutevel
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel kapcsolatos nemzeti szabaacutelyok oumlsszehango-laacutesaacutet illetve megalkotaacutesaacutet az antidiszkriminaacutecioacutes iraacutenyelvek tetteacutek lehetőveacute amelyek oumlsszesen hat veacutedett csoport tekinteteacuteben tiltjaacutek ndash kuumlloumlnboumlző teruumlleteken- a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutest
Az unioacutes eseacutelyegyenlőseacutegi politika eszkoumlzei az antidiszkriminaacutecioacutes jogalkotaacuteshoz keacutepest merőben maacutes keacute-pet mutatnak Az eseacutelyegyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben az unioacutes jog prioritaacutesokat eacutes eszkoumlzoumlket hataacuteroz meg a veacutedett csoportok eseacutelyeinek előmozdiacutetaacutesaacutera Az Euroacutepai unioacute hosszabb-roumlvidebb taacutevuacute strateacutegiaacutei eacutes menetrendjei jeloumllik ki azokat a teruumlleteket amelyek a koumlzoumlsseacuteg szaacutemaacutera eseacutelyegyenlőseacutegi szempontboacutel stra-teacutegiai jelentőseacutegűek Miacuteg az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutehez a tagaacutellamoknak mind-oumlssze jogszabaacutely-alkotaacutesi feladatai voltak ideeacutertve a diszkriminaacutecioacutes uumlgyekben eljaacuteroacute inteacutezmeacutenyek felaacutelliacutetaacutesaacutet is az unioacutes eseacutelyegyenlőseacutegi politika jelentős forraacutesokat biztosiacutet olyan programok veacutegrehajtaacutesaacutehoz amelyek ceacutelja a veacutedett csoportok taacutersadalmi integraacutecioacuteja pozitiacutev inteacutezkedeacutesekkel toumlrteacutenő taacutemogataacutesa
A lisszaboni strateacutegiaacuteban meghataacuterozott ceacutelokkal oumlsszhangban dolgozta ki a Bizottsaacuteg az első Szociaacutel-politikai Menetrendet amely 2005-ig tartalmazott konkreacutet akcioacutekat azzal a ceacutellal hogy biztosiacutetsa a pozitiacutev eacutes dinamikus koumllcsoumlnhataacutest a gazdasaacuteg a foglalkoztataacutes eacutes a szociaacutelpolitika koumlzoumltt Az első Szociaacutelpolitikai Menetrend koumlzeacuteppontjaacuteban az euroacutepai szociaacutelis modell modernizaacutecioacuteja aacutellt de hangsuacutelyt fektetett az erő-teljesebb szociaacutelis koheacutezioacutera is Ennek kereteacuteben ceacutelkitűzeacutesei koumlzoumltt szerepelt a szegeacutenyseacuteg a taacutersadalmi kirekesztettseacuteg eacutes a diszkriminaacutecioacute elleni harc amelyen beluumll konkreacutet ceacutelkitűzeacuteskeacutent jelent meg a taacutersadalmi befogadaacutes a nemek koumlzoumltti egyenlőseacuteg a fogyateacutekos szemeacutelyek eseacutelyegyenlőseacutege eacutes a diszkriminaacutecioacuteval szembeni felleacutepeacutes 2006-toacutel a Bizottsaacuteg a Szociaacutelis Menetrend kulcsfontossaacuteguacute inteacutezkedeacutesi teruumlleteacutenek mi-nősiacutetette az eseacutelyegyenlőseacuteg eacutes befogadaacutes megteremeacuteseacutet iacutegy ceacutelkeacutent tűzte ki egy oumlsszetartoacutebb taacutersadalom eacutes a mindenki szaacutemaacutera egyenlő eseacutelyek megteremteacuteseacutet A Bizottsaacuteg 2008-ban meguacutejiacutetotta a Szociaacutelpolitikai Menetrendet amely heacutet prioritaacutesi teruumllete koumlzuumll az egyik a diszkriminaacutecioacute elleni kuumlzdelem
A Szociaacutelpolitikai Menetrendben az eseacutelyegyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos ceacutelkitűzeacutesek megvaloacute-siacutetaacutesaacutehoz peacutenzuumlgyi keretet a 2007-től eacuteletbe leacutevő PROGRESS koumlzoumlsseacutegi foglalkoztataacutesi eacutes taacutersadalmi szoli-daritaacutesi program nyuacutejt1 A programot az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 2006 novembereacuteben hagyta joacutevaacute ab-boacutel a ceacutelboacutel hogy peacutenzuumlgyileg taacutemogassa az Euroacutepai unioacutenak a Szociaacutelpolitikai Menetrendről szoacuteloacute bizottsaacutegi
1 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 2006 oktoacuteber 24-i 16722006EK hataacuterozata a PROGRESS koumlzoumlsseacutegi foglalkoz-tataacutesi eacutes taacutersadalmi szolidaritaacutesi program leacutetrehozaacutesaacuteroacutel
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 69
koumlzlemeacutenyben meghataacuterozott ceacutelkitűzeacuteseinek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet a foglalkoztataacutes eacutes a szociaacutelis uumlgyek teruumlleteacuten eacutes ezzel hozzaacutejaacuteruljon ezeken a teruumlleteken a lisszaboni strateacutegia ceacuteljainak az eleacutereacuteseacutehez A PROGRESS program kizaacuteroacutelag a tagaacutellamok reacuteszeacutere nyuacutejt forraacutesokat paacutelyaacutezati uacuteton a paacutelyaacutezatok felteacutetele hogy azok hoz-zaacutejaacuteruljanak az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacuteban foglalt ceacutelkitűzeacutesek megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Magaacutenszemeacutelyek egyedi paacutelyaacutezatait az Euroacutepai Szociaacutelis Alap finansziacuterozza
Az Euroacutepai Tanaacutecs 2010 maacutercius 26-aacuten joacutevaacutehagyta az Euroacutepai Bizottsaacuteg bdquoEuroacutepa 2020rdquo elnevezeacutesű a foglalkoztataacutest eacutes noumlvekedeacutest ceacutelzoacute uacutej strateacutegia elindiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute javaslataacutet amely strateacutegia a gazdasaacutegpo-litikaacutek fokozott oumlsszehangolaacutesa reacuteveacuten azokra a kulcsfontossaacuteguacute teruumlletekre oumlsszpontosiacutet amelyeken felleacutepeacutes-re van szuumlkseacuteg annak eacuterdekeacuteben hogy Euroacutepa noumlvelhesse a fenntarthatoacute noumlvekedeacutes eacutes a versenykeacutepesseacuteg teruumlleteacuten rejlő lehetőseacutegeit
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia haacuterom egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen megerősiacutető prioritaacutest tart szem előtt Intelligens noumlvekedeacutes1 tudaacuteson eacutes innovaacutecioacuten alapuloacute gazdasaacuteg kialakiacutetaacutesa Fenntarthatoacute noumlvekedeacutes2 erőforraacutes-hateacutekonyabb koumlrnyezetbaraacutetabb eacutes versenykeacutepesebb gazdasaacuteg Inkluziacutev noumlvekedeacutes3 magas foglalkoztataacutes valamint szociaacutelis eacutes teruumlleti koheacutezioacute jellemezte gazdasaacuteg kiala-kiacutetaacutesaacutenak oumlsztoumlnzeacutese
A strateacutegia a prioritaacutesokon beluumll kiemelt ceacutelokat eacutes kiemelt kezdemeacutenyezeacuteseket fogalmaz meg A bdquoSzegeacutenyseacuteg elleni euroacutepai platformrdquo kiemelt kezdemeacutenyezeacutes ceacutelja hogy a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem euroacutepai eacuteveacutere alapozva biztosiacutetsa a gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes teruumlleti koheacutezioacutet felhiacutevja a figyelmet a szegeacutenyseacutegben eacutes taacutersadalmi kirekesztettseacutegben eacutelők alapvető jogaira eacutes elismertesse azokat ezaacuteltal pe-dig lehetőveacute tegye hogy az ilyen emberek meacuteltoacutesaacutegban a taacutersadalom aktiacutev tagjakeacutent eacutelhessenek
Az eseacutelyegyenlőseacuteg illetve a diszkriminaacutecioacute tilalmaacutehoz kapcsoloacutedoacutean unioacutes szinten a Bizottsaacuteg ceacutelkeacutent tűzte ki a legseacuteruumlleacutekenyebbeket segiacutető szociaacutelis innovaacutecioacutekat lehetőveacute teacutevő programok kialakiacutetaacutesaacutet eacutes veacuteg-rehajtaacutesaacutet innovatiacutev oktataacutes keacutepzeacutes eacutes munkalehetőseacutegek biztosiacutetaacutesaacutet a neacutelkuumlloumlző koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera a diszkriminaacutecioacute (pl a fogyateacutekkal eacutelők eseteacuteben) elleni kuumlzdelmet a migraacutensok integraacutecioacutejaacutera iraacutenyuloacute uacutej me-netrendet amely lehetőveacute teszi szaacutemukra hogy kibontakoztassaacutek a bennuumlk rejlő keacutepesseacutegeket
nemzeti szinten a tagaacutellamoknak kell gondoskodniuk a fentiekhez kapcsoloacutedoacutean a megosztott kollektiacutev eacutes egyeacuteni felelősseacuteg tudatosiacutetaacutesaacuteban a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem tereacuten valamint a kuumlloumlnoumlsen veszeacutelyeztetett csoportok (pl egyszuumllős csalaacutedok idős nők kisebbseacutegek romaacutek fogyateacutekkal eacutelők eacutes hajleacutektalanok) konkreacutet koumlruumllmeacutenyeinek kezeleacuteseacutere iraacutenyuloacute inteacutezkedeacutesek kidolgozaacutesaacuteban eacutes veacutegre-hajtaacutesaacuteban
70 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az Euroacutepai unioacuteban232
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted elve elsőkeacutent a nemek koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutenak formaacutejaacuteban jelent meg a koumlzoumlsseacutegi jogban2 Az egyenlő munkaacuteeacutert egyenlő beacuter elveacutenek a Roacutemai Szerződeacutesbe (1957) foglalaacutesa gaz-dasaacutegi ceacutelkitűzeacutesek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet ceacutelozta A koumlzoumls piac megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges eszkoumlzkeacutent tekintettek raacute ami a munkabeacuterekben nemi alapon megjeleniacutetett kuumlloumlnbseacutegek versenytorziacutetoacute hataacutesaacutenak visszaszoriacutetaacutesaacutet szolgaacutelta3 A Roacutemai Szerződeacutes 119 cikke baacuter deklaraacutelta hogy az egyenlő munkaacuteeacutert egyenlő beacutert kell fizetni nemre valoacute tekintet neacutelkuumll de az alapelv gyakorlati eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere a rsquo70-es eacutevek koumlzepeacuteig nem szuumllettek leacutepeacutesek Az integraacutecioacute szociaacutelis dimenzioacutejaacutenak előteacuterbe keruumlleacuteseacutevel fokozatosan szeacutelesedett a diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet kimondoacute koumlzoumlsseacutegi normaacutek koumlre 1974-ben fogadtaacutek el a tagaacutellamok a Szociaacutelis Akcioacuteprogramot amely aacuteltalaacutenos szociaacutelpolitikai ceacutelokat fogalmazott meg eacutes hangsuacutelyozta az egyuumlttműkoumldeacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutet a szociaacutelis teruumlleteken is olyan inteacutezkedeacutesekről is rendelkezve amelyek a jobb eacutelet- eacutes munkakoumlruumllmeacutenyek megteremteacuteseacutet szolgaacuteltaacutek
Az Akcioacuteprogramban foglalt ceacutelkitűzeacutesekkel oumlsszhangban a rsquo70-es eacutevekben toumlbb az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet szolgaacuteloacute iraacutenyelvet fogadott el az Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacuteg amelyek tovaacutebb szeacutelesiacutetetteacutek a nemek koumlzoumltti egyenjoguacutesaacutegot a foglalkoztataacutes teruumlleteacuten A feacuterfiak eacutes nők azonos beacutere-zeacuteseacutenek elveacuteről szoacuteloacute 75117EGK iraacutenyelv a Roacutemai Szerződeacutes 119 cikkeacuteben foglaltak veacutegrehajtaacutesaacutet ceacutelozta azzal a leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteggel hogy bevezette az egyenlő eacuterteacutekű munka fogalmaacutet4 Az iraacutenyelv eacutertelmeacuteben tehaacutet nemcsak a pontosan azonos munkaacutet veacutegző feacuterfiak eacutes nők munkabeacutere viszonylataacuteban kellett eacuterveacutenyesuumll-nie az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek hanem elegendő volt ha a munkaacutek eacuterteacuteke volt egyenlő ami az oumlsszehasonliacutethatoacute munkavaacutellaloacutek koumlreacutet leacutenyegesen kiszeacutelesiacutetette
A 76207EGK iraacutenyelv a foglalkoztataacutes teruumlleteacuten tovaacutebb bőviacutetette a nemek koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlve-telmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet kiterjesztve a munkavaacutellalaacutes az előmenetel a szakkeacutepzeacutes eacutes a munkakoumlruumllmeacute-nyek teruumlleteacutere5 A 76207EGK iraacutenyelv jelentős előreleacutepeacuteskeacutent eacuterteacutekelhető hiszen kuumlloumln szoacutel a koumlzvetlen haacutet-raacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutesről a megtorlaacutes (viktimizaacutecioacute) tilalmaacuteroacutel eacutes nemi alapuacute diszkriminaacutecioacutekeacutent eacuterteacutekeli
2 A tanulmaacuteny nem taacutergyalja az aacutellampolgaacutersaacutegon alapuloacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes unioacutes tilalmaacutet 3 Roacutemai Szerződeacutes 119 cikke bdquoAz első szakaszban minden tagaacutellam biztosiacutetja eacutes azt koumlvetően fenntartja annak az
elvnek az alkalmazaacutesaacutet hogy a feacuterfiak eacutes a nők egyenlő munkaacuteeacutert egyenlő diacutejazaacutest kapjanak E cikk alkalmazaacutesaacuteban raquodiacutejazaacuteslaquo a rendes alap- vagy minimaacutelbeacuter illetve illetmeacuteny valamint minden egyeacuteb olyan juttataacutes amelyet a munka-vaacutellaloacute a munkaacuteltatoacutejaacutetoacutel koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetve keacuteszpeacutenzben vagy termeacuteszetben a munkaviszonyaacutera tekintettel kap A nemen alapuloacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes neacutelkuumlli egyenlő diacutejazaacutes azt jelenti hogy a) teljesiacutetmeacutenybeacuter eseteacuten az azonos munkaacuteeacutert jaacuteroacute diacutejazaacutest azonos meacuterteacutekegyseacuteg alapjaacuten aacutellapiacutetjaacutek meg b) időbeacuter eseteacuten azonos munkakoumlrben azonos diacutejazaacutes jaacuterrdquo
4 A Tanaacutecs 1974 februaacuter 10-i 75117EGK iraacutenyelve a tagaacutellamok aacuteltal a feacuterfiak eacutes nők azonos beacuterezeacutese elveacutenek alkal-mazaacutesaacutera kibocsaacutetott jogi előiacuteraacutesok oumlsszehangolaacutesaacuteroacutel
5 A Tanaacutecs 1976 februaacuter 9-i 76207EGK iraacutenyelve a feacuterfiak eacutes a nők koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek a munkavaacutella-laacutes a szakkeacutepzeacutes az előmenetel eacutes a munkakoumlruumllmeacutenyek tereacuten toumlrteacutenő veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 71
a haacutezassaacutegi vagy csalaacutedi aacutellapoton alapuloacute megkuumlloumlnboumlzteteacutest is Az iraacutenyelv kiveacuteteleket hataacuterozott meg az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek alkalmazaacutesa aloacutel E koumlrben utalt azokra a foglalkozaacutesokra amelyekneacutel a munkavaacutellaloacute neme a teveacutekenyseacuteg jellegeacuteből vagy a munkaveacutegzeacutes koumlruumllmeacutenyeiből adoacutedoacutean meghataacuterozoacute teacutenyező lehet (valoacutedi eacutes doumlntő foglalkoztataacutesi koumlvetelmeacuteny) tovaacutebbaacute az iraacutenyelv aloacuteli kiveacutetelek koumlreacuteben emliacute-tette a nőket veacutedő jogszabaacutelyokat is (pl a terhesseacuteggel eacutes anyasaacuteggal oumlsszefuumlggeacutesben a nőknek biztosiacutetott jogszabaacutelyi kedvezmeacutenyek) Az iraacutenyelv kuumlloumln szoacutelt a nők eseacutelyegyenlőseacutegeacutenek előmozdiacutetaacutesaacutet hivatott uacuten po-zitiacutev inteacutezkedeacutesekről Az iraacutenyelv alkalmazaacutesa aloacuteli kiveacutetelek lehetőseacuteget teremtettek a tagaacutellamok szaacutemaacutera hogy a fennaacutelloacute egyenlőtlenseacutegek kikuumlszoumlboumlleacuteseacutet segiacutető normaacutekat fogadjanak el A koumlznapi nyelvben pozitiacutev diszkriminaacutecioacutekeacutent nevezett inteacutezkedeacutesek olyan eseacutelykiegyenliacuteteacutest ceacutelzoacute előnyben reacuteszesiacutető inteacutezkedeacutesek amelyek baacuter laacutetszoacutelag nem felelnek meg az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek hiszen csak egyes csopor-tok szaacutemaacutera biztosiacutetanak előnyoumlket meacutegsem minősuumllnek diszkriminaacutecioacutenak az aacuteltaluk eleacuterendő legitim ceacutel miatt Hogy ezek a megerősiacutető inteacutezkedeacutesek mennyiben jogszerűek eacutes mikor jaacuternak az iraacutenyelv seacuterelmeacutevel az az Euroacutepai unioacute Biacuteroacutesaacutega aacuteltal kidolgozott zsinoacutermeacuterteacutek alapjaacuten doumlnthető el6
A koumlvetkező leacutepeacutesben a tagaacutellamok a nemek koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet a szociaacutelis jog teruumlleteacutere is kiterjesztetteacutek elsőkeacutent a szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerekhez valoacute hozzaacutefeacutereacuteshez kapcsoloacute-doacutean elfogadtaacutek a feacuterfiak eacutes a nők koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek a szociaacutelis biztonsaacuteg teruumlleteacuten valoacute fokozatos megvaloacutesiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 797EGK iraacutenyelvet Az iraacutenyelv alapjaacuten a tagaacutellamoknak le kellett bonta-niuk azokat a szabaacutelyokat amelyek nemek koumlzoumltti egyenlőtlenseacuteget okoztak a foglalkoztatottak szaacutemaacutera toumlr-veacutenyileg szabaacutelyozott peacutenzalapokboacutel nyuacutejtott meghataacuterozott juttataacutesokhoz (pl taacuteppeacutenz oumlregseacutegirokkantsaacutegi nyugdiacutej baleseti jaacuteruleacutek) valoacute hozzaacutefeacutereacutes felteacutetelei a jaacuteruleacutekfizeteacutesi koumltelezettseacuteg eacutes a jaacuteruleacutek szaacutemiacutetaacutesaacutenak eacutes a juttataacutesok kiszaacutemiacutetaacutesa tekinteteacuteben Az iraacutenyelv alapjaacuten a tagaacutellamok lehetőseacuteget kaptak arra hogy az egyenlő baacutenaacutesmoacuted eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek hataacutelya aloacutel kizaacuterjaacutek peacuteldaacuteul a nyugdiacutejkorhataacuter meghataacuterozaacutesaacutet vagy a gyermekeket nevelő szemeacutelyek szaacutemaacutera biztosiacutetott előnyoumlket
A 86378EGK iraacutenyelv kiterjeszti a nemi alapuacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutet az uacuten foglalkoztataacutesi szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerekre7 Az iraacutenyelv 2 cikkeacutenek (1) bekezdeacutese szerint a foglalkoztataacutesi szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek olyan az 797EGK iraacutenyelv hataacutelya alaacute nem tartozoacute rendszereket jelentenek amelyek a munka-vaacutellaloacuteknak a toumlrveacuteny aacuteltal szabaacutelyozott koumltelező szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek ellaacutetaacutesait egeacutesziacutetik ki vagy helyettesiacutetik A foglalkoztataacutesi szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerek koumlreacutebe tartoznak az oumlnkeacutentes-koumllcsoumlnoumls nyug-diacutejbiztosiacutetoacute peacutenztaacuterak
A tagaacutellamok az uacuten Strasbourgi Talaacutelkozoacuten 1989 decembereacuteben fogadtaacutek el A munkavaacutellaloacutek alapvető szociaacutelis jogairoacutel szoacuteloacute koumlzoumlsseacutegi karta ciacutemű dokumentumot amely a munkavaacutellaloacutekat megillető alapvető
6 Laacutesd Eckhard Kalanke vs Freie Hansestadt Bremen C-45093 (1995) Hellmut Marschall vs Land nordrhein-Westfalen C-40995 (1997) Georg Badeck and others C-15897 (2000) Katarina Abrahamsson and Leif Anderson vs Elisabet Fogelqvist C-40798 (2000)
7 A Tanaacutecs 1986 juacutelius 24-i iraacutenyelve a feacuterfiak eacutes a nők koumlzti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek a foglalkoztataacutesi szociaacutelis biztonsaacutegi rendszerekben toumlrteacutenő megvaloacutesiacutetaacutesaacuteroacutel
72 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
szociaacutelis jogok koumlzoumltt emliacuteti a nemek koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutet A Karta a feacuterfiak eacutes nők koumlzoumltti eseacutely-egyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesa jegyeacuteben inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutet suumlrgette a munkaacutehoz jutaacutes beacuterezeacutes szociaacutelis veacutedelem oktataacutesuumlgy stb teruumlleteacuten egyuacutettal inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutere szoacuteliacutetott fel annak eacuterdekeacuteben hogy a feacuterfiak eacutes a nők oumlssze tudjaacutek egyeztetni munkahelyi eacutes csalaacutedi koumltelezettseacutegeiket
A Kartaacuteban foglalt ceacutelkitűzeacutesekre hivatkozaacutessal szuumlletett meg az 9285EGK iraacutenyelv a nőket eacuterintő sajaacutetos munkaveacutedelmi szabaacutelyokroacutel amely ceacutelja a vaacuterandoacutes a gyermekaacutegyas vagy szoptatoacute munkavaacutellaloacutek mun-kahelyi biztonsaacutegaacutenak eacutes egeacuteszseacutegveacutedelmeacutenek javiacutetaacutesaacutet oumlsztoumlnző inteacutezkedeacutesek veacutegrehajtaacutesa8 Az iraacutenyelv minimumkoumlvetelmeacutenyeket taacutemaszt toumlbbek koumlzoumltt a szuumlleacutesi szabadsaacuteg meacuterteacutekeacutere a szuumlleacutesi szabadsaacutegot toumlltő nők elbocsaacutetaacutesi tilalmaacutera eacutes az eacutejszakai munkaveacutegzeacutesre is vagyis olyan inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutere koumltelezi a tagaacutellamokat amelyek toumlbbletjogokat biztosiacutetanak a nők szaacutemaacutera felismerve sebezhetőseacuteguumlket ugyan-csak a kilencvenes eacutevekben keruumllt elfogadaacutesra a 9634EGK iraacutenyelv a munkahelyi eacutes csalaacutedi eacutelet oumlssze-egyezteteacuteseacuteről9
A bizonyiacutetaacutesi teherről szoacuteloacute 9780EK iraacutenyelv a fenti nemi alapuacute haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutera vo-natkozoacute iraacutenyelvek (75117EGK 76207EGK 9285EGK eacutes a 9634EK) veacutegrehajtaacutesa soraacuten alkalmazandoacute koumlzoumls bizonyiacutetaacutesi szabaacutelyokroacutel rendelkezik10 A bizonyiacutetaacutesi szabaacutelyokat mind a biacuteroacutesaacutegi mind a koumlzigazgataacutesi eljaacuteraacutesokra alkalmazni kell amennyiben azok a nemi diszkriminaacutecioacuteval szembeni jogorvoslatot kiacutenaacutelnak Az iraacutenyelv 4 cikke eacutertelmeacuteben az alperes vagyis a bepanaszolt feacutel koumlteles azt bizonyiacutetani hogy az egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutet nem seacutertette meg miacuteg az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacuteseacutere hivatkozott feacutel szaacutemaacutera elegendő olyan teacutenyekre hivatkozni amelyekből koumlzvetlen vagy koumlzvetett megkuumlloumlnboumlzteteacutesre lehet koumlvetkeztetni Az iraacutenyelv tehaacutet a jogseacuterelemre hivatkozoacute feacutel helyzeteacutet megkoumlnnyiacutetendő a bepanaszolt feacutelre helyezi a bizonyiacutetaacutes terheacutet a panasz alapjaacuteul elegendő olyan teacutenyeket előadni amelyek baacuter nem bi-zonyiacutetjaacutek a jogseacuterteacutest de azt valoacutesziacutenűsiacutetik A bizonyiacutetaacutesi szabaacutelyokon tuacutel az iraacutenyelv tisztaacutezza a koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes fogalmaacutet Az iraacutenyelv eacutertelmeacuteben koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek mi-nősuumll az olyan laacutetszoacutelag semleges rendelkezeacutes felteacutetel vagy gyakorlat amely az egyik nemhez tartozoacutekat leacutenyegesen nagyobb araacutenyban eacuterinti kedvezőtlenuumll nem minősuumll koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek az olyan rendelkezeacutes felteacutetel vagy gyakorlat amely helyes eacutes szuumlkseacuteges eacutes amelyet a nemi hovatartozaacutestoacutel fuumlggetlen objektiacutev okok igazolnak Az Euroacutepai unioacute Biacuteroacutesaacutega a Bilka Kaufhaus-esetben11 tisztaacutezta azokat az objektiacutev indokokat amelyek fennaacutellaacutesa eseteacuten a munkaacuteltatoacute kimentheti magaacutet a felelősseacuteg aloacutel A Bilka neacutemet aacuteruhaacutezlaacutenc a munkavaacutellaloacutei reacuteszeacutere uacuten szakmai kiegeacutesziacutető nyugdiacutejalapot hozott leacutetre amelyből ugyanakkor a reacuteszmunkaidőben foglalkoztatott munkavaacutellaloacutek csak akkor reacuteszesuumlltek ha a megelőző 20 eacutevből legalaacutebb
8 A Tanaacutecs 1992 oktoacuteber 19-i 9285EGK iraacutenyelve a vaacuterandoacutes a gyermekaacutegyas vagy szoptatoacute munkavaacutellaloacutek munka-helyi biztonsaacutegaacutenak eacutes egeacuteszseacutegveacutedelmeacutenek javiacutetaacutesaacutet oumlsztoumlnző inteacutezkedeacutesek bevezeteacuteseacuteről
9 A Tanaacutecs 1996 juacutenius 3-i 9634EKG iraacutenyelve az unICE a CEEP eacutes az ESZSZ aacuteltal a szuumllői szabadsaacutegroacutel koumltoumltt keretmegaacutellapodaacutesroacutel
10 A Tanaacutecs 1997 december 15-i 9780EK Iraacutenyelve a nemi alapon toumlrteacutenő haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes eseteacuten a bizo-nyiacutetaacutesi teherről
11 Bilka-Kaufhaus GmbH vs Weber von Hartz (1986) C-17084
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 73
15 eacutevet teljes munkaidőben dolgoztak a ceacutegneacutel A Bilka aacuteruhaacutezat beperlő Weber asszony hivatkozaacutesa szerint az aacuteruhaacutez gyakorlata diszkriminatiacutev mert a nőket araacutenytalanul haacutetraacutenyosabban eacuterinti mint a feacuterfiakat (a nők nagyobb araacutenyban dolgoznak reacuteszmunkaidőben) A Bilka aacuteruhaacutez gazdasaacutegi eacuterdekeivel indokolta doumlnteacuteseacutet hivatkozaacutesa szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavaacutellaloacutek eseteacuteben alacsonyabbak a jaacuteruleacutekos koumlltseacutegek eacutes folyamatosan rendelkezeacutesre aacutellnak A Biacuteroacutesaacuteg nem fogadta a Bilka aacuteruhaacutez veacutedekezeacuteseacutet iacuteteacutelete szerint a munkaacuteltatoacute akkor mentheti ki magaacutet ha bizonyiacutetja hogy az inteacutezkedeacutese megfelel a vaacutellalat teacutenyleges igeacutenyeinek a ceacutelok eleacutereacuteseacutere alkalmas eacutes a ceacutel eleacutereacuteseacutehez a megkuumlloumlnboumlzteteacutes valoacuteban szuumlkseacuteges
Az Amszterdami Szerződeacutes meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet az Euroacutepai unioacute antidiszkriminaacutecioacutes politikaacutejaacuteban Mint laacutethattuk azt megelőzően csak a nemek koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet szolgaacuteloacute koumlzoumlsseacutegi normaacutek szuumllettek a szociaacutelis jog eacutes munkajog teruumlleteacuten ami oumlsszhangban volt azzal a koumlzoumlsseacutegi megfontolaacutessal amely a diszkriminaacutecioacuteval szembeni felleacutepeacutest szociaacutelis keacuterdeacuteskeacutent kezelte
Az Amszterdami Szerződeacutessel a Tanaacutecs felhatalmazaacutest kapott a faji vagy etnikai szaacutermazaacuteson vallaacuteson vagy hitbeacuteli meggyőződeacutesen fogyateacutekossaacutegon koron vagy szexuaacutelis iraacutenyultsaacutegon alapuloacute megkuumlloumlnboumlzte-teacutes lekuumlzdeacuteseacutere iraacutenyuloacute inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutere is Az Amszterdami Szerződeacutes a Roacutemai Szerződeacutes nemek koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlzteteacutessel kapcsolatos szabaacutelyait is kibőviacutetette maacuter nemcsak a munka eacutes a taacutersadalombiz-tosiacutetaacutes vilaacutegaacuteban hanem a Koumlzoumlsseacuteg valamennyi teveacutekenyseacutege soraacuten szorgalmazta a nők eacutes feacuterfiak koumlzoumltti egyenlőseacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet
Az Amszterdami Szerződeacutessel moacutedosiacutetott Roacutemai Szerződeacutes 13 cikke adott ezt koumlvetően felhatalmazaacutest azon maacutesodlagos normaacutek (iraacutenyelvek) elfogadaacutesaacutehoz amelyek a diszkriminaacutecioacute elleni kuumlzdelemben kiemelke-dő fontossaacuteguacuteak Az alaacutebbiakban ismertetett iraacutenyelvek fogalomhasznaacutelatukban eacutes a tagaacutellamokkal szemben taacutemasztott elvaacuteraacutesok tekinteteacuteben hasonloacuteak valamennyiben megjelennek a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes alesetei mint a koumlzvetlen eacutes koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes a megtorlaacutes eacutes a zaklataacutes tovaacutebbaacute elő-iacuterjaacutek a tagaacutellamok szaacutemaacutera hogy biztosiacutetsanak hateacutekony araacutenyos eacutes kellő elrettentő erővel biacuteroacute szankcioacutekat a diszkriminaacutecioacuteval szemben
A 200043EK iraacutenyelv szoacutel a faji vagy etnikai szaacutermazaacuteson alapuloacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacuteroacutel (Faji egyenlőseacutegi iraacutenyelv)12 Az iraacutenyelv preambuluma kinyilvaacuteniacutetja hogy bdquoa faji vagy etnikai szaacutermazaacuteson alapu-loacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes alaacuteaacuteshatja az EK-Szerződeacutes ceacutelkitűzeacuteseinek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet kuumlloumlnoumlsen a magas fokuacute foglalkoztataacutesi szint eacutes szociaacutelis veacutedelem eleacutereacuteseacutet az eacuteletsziacutenvonal eacutes eacuteletminőseacuteg emeleacuteseacutet a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis koheacutezioacutet eacutes szolidaritaacutest Alaacuteaacuteshatja azt a ceacutelkitűzeacutest is hogy az Euroacutepai unioacute a szabadsaacuteg bizton-saacuteg eacutes igazsaacutegossaacuteg teacuterseacutegeacuteveacute fejlődjoumlnrdquo A faji megkuumlloumlnboumlzteteacutes elleni koumlzoumlsseacutegi szintű felleacutepeacutes tehaacutet az integraacutecioacutet elősegiacutető eszkoumlz az iraacutenyelv eacutertelmeacuteben
Az iraacutenyelv toumlbb szempontboacutel is uacutettoumlrő bevezeti az unioacutes jogba a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes eddig sza-baacutelyozatlan formaacuteit tilalmazza a fajietnikai alapuacute zaklataacutest eacutes a diszkriminaacutecioacutera adott utasiacutetaacutest is A Faji egyenlőseacutegi iraacutenyelv egyeduumllaacutelloacute a tekintetben is hogy nemcsak a munka vilaacutegaacuteba tartozoacute jogviszonyok soraacuten
12 A Tanaacutecs 2000 juacutenius 29-i 200043EK iraacutenyelve a szemeacutelyek koumlzoumltti faji vagy etnikai szaacutermazaacutesra valoacute tekintet neacutel-kuumlli egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek alkalmazaacutesaacuteroacutel
74 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
rendelkezik az egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacuteről hanem az eacutelet szinte minden teruumlleteacutere kiterjeszti a diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet Taacutergyi hataacutelya kiterjed a foglalkoztataacutessal eacutes szociaacutelis veacutedelem teruumlleteacutevel oumlsszefuumlg-gő jogviszonyokon tuacutel az oktataacutes szakkeacutepzeacutes egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes lakhataacutes tovaacutebbaacute az aacuteruk eacutes szolgaacutel-tataacutesok igeacutenybeveacuteteleacutenek teruumlleteacutere is Az iraacutenyelv szemeacutelyi hataacutelya ugyancsak taacuteg koumlrt oumllel fel koumltelezettjei mind a koumlz- mind a magaacutenszfeacutera szereplői Az iraacutenyelv preambuluma kuumlloumln szoacutel a nőket eacuterintő toumlbbszoumlroumls megkuumlloumlnboumlzteteacutesről eacutes felhiacutevja a tagaacutellamokat hogy a faji megkuumlloumlnboumlzteteacutes elleni veacutedelmet terjesszeacutek ki a jogi szemeacutelyekre is ha ezek tagjaik faji vagy etnikai szaacutermazaacutesa miatt szenvednek el megkuumlloumlnboumlzteteacutest
Az iraacutenyelv alapjaacuten a tagaacutellamok koumltelesek gondoskodni olyan szerv felaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel amely fuumlggetlen vizsgaacute-latokat folytathat le a faji megkuumlloumlnboumlzteteacutes taacutergyaacuteban segiacuteti a megkuumlloumlnboumlzteteacutes aacuteldozatait panaszuk eacuterveacute-nyesiacuteteacuteseacuteben eacutes jogosult fuumlggetlen jelenteacutesek eacutes javaslatok kiadaacutesaacutera baacutermely keacuterdeacutesben amely oumlsszefuumlgg a faji megkuumlloumlnboumlzteteacutessel13 Az oumlnaacutelloacute szervvel szembeni legfontosabb koumlvetelmeacuteny a fuumlggetlenseacuteg bizto-siacutetaacutesa A faji megkuumlloumlnboumlzteteacutessel szemben kiszabhatoacute szankcioacutek koumlreacutet jellegeacutet az iraacutenyelv a tagaacutellamokra biacutezza azzal hogy a jogkoumlvetkezmeacutenyeknek hateacutekonynak araacutenyosnak eacutes visszatartoacute erejűnek kell lenniuumlk14
ugyancsak 2000-ben keruumllt elfogadaacutesra a 200078EK az uacuten Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv amely neacutegy veacutedett tulajdonsaacuteg ndash fogyateacutekossaacuteg szexuaacutelis iraacutenyultsaacuteg vallaacutesi vagy hitbeacuteli meggyőződeacutes eacutes eacuteletkor ndash alap-jaacuten alkalmazott haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacuteroacutel rendelkezik a foglalkoztataacutes teruumlleteacuten15 Az iraacutenyelv taacutergyi hataacutelya csak a foglalkoztataacutessal oumlsszefuumlggő jogviszonyokra terjed ki A Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv alapjaacuten tehaacutet a munkaacutehoz valoacute hozzaacutejutaacutesban a munkakoumlruumllmeacutenyek eacutes a munkabeacuter megaacutellapiacutetaacutesa a foglal-koztataacutesi jogviszony keletkezeacutese eacutes megszuumlnteteacutese az előmenetel a munkavaacutellaloacutek eacutes munkaadoacutek szerveze-teiben valoacute reacuteszveacutetel soraacuten nem tehető kuumlloumlnbseacuteg szemeacutelyek koumlzoumltt vallaacutesuk fogyateacutekossaacuteguk eacuteletkoruk eacutes szexuaacutelis iraacutenyultsaacuteguk alapjaacuten A Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv aloacutel azonban szaacutemos kiveacutetel leacutetezik iacutegy peacutel-daacuteul nem jelenti az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenynek megseacuterteacuteseacutet a fenti veacutedett tulajdonsaacutegok alapjaacuten toumlr-teacutent kuumlloumlnbseacutegteacutetel ha az az adott foglalkozaacutesi teveacutekenyseacuteg jellege miatt valoacutedi eacutes meghataacuterozoacute foglalkozaacutesi koumlvetelmeacuteny felteacuteve hogy a ceacutel jogszerű eacutes a koumlvetelmeacuteny araacutenyos16 ugyancsak jogszerű az egyhaacutezak eacutes egyeacuteb vallaacutesi szellemiseacutegű szervezeteknek a munkavaacutellaloacuteik vallaacutesi meggyőződeacuteseacutehez kapcsoloacutedoacute elvaacuteraacutesa felteacuteve hogy ez valoacutedi toumlrveacutenyes eacutes igazolt foglalkozaacutesi koumlvetelmeacuteny tekintettel a szervezet szellemiseacutegeacutere17 Iacutegy egy egyhaacutez akkor vaacuterhatja el jogszerűen munkavaacutellaloacuteitoacutel hogy osztozzanak vallaacutesos meggyőződeacuteseacuteben ha az adott munkakoumlr hiteacuteleti teveacutekenyseacuteggel fuumlgg oumlssze vagyis elengedhetetlen a munkakoumlr ellaacutetaacutesaacutehoz (valoacutedi foglalkoztataacutesi koumlvetelmeacuteny)
13 Faji egyenlőseacutegi iraacutenyelv 13 cikk14 Faji egyenlőseacutegi iraacutenyelv 15 cikk15 A Tanaacutecs 2000november 27-i 200078EK iraacutenyelve a foglalkoztataacutes eacutes munkaveacutegzeacutes soraacuten alkalmazott egyenlő
baacutenaacutesmoacuted kereteinek leacutetrehozaacutesaacuteroacutel16 Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv 4 cikk (1) bek17 Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv 4 cikk (2) bek
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 75
A Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv a fogyateacutekos szemeacutelyekkel oumlsszefuumlggeacutesben az uacuten eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenyeacutet taacutemasztja amely alapjaacuten a munkaacuteltatoacutek koumltelesek a fogyateacutekos szemeacutelyek alkalmazaacutesaacutehoz előmeneteleacutehez szakkeacutepzeacuteseacutehez megfelelő eacutes szuumlkseacuteges inteacutezkedeacuteseket megtenni kiveacuteve ha az ilyen in-teacutezkedeacutes araacutenytalan terhet roacutena a munkaacuteltatoacutera18 Ezen araacutenytalan teherrel kapcsolatosan az iraacutenyelv uacutegy fogalmaz hogy nem lehet az eacutesszerű alkalmazkodaacutes kereteacuteben szuumlkseacuteges inteacutezkedeacuteseket araacutenytalanul nagy teherrel jaacuteroacutenak tekinteni amennyiben az adott tagaacutellam fogyateacutekosuumlgyi politikaacutejaacutenak inteacutezkedeacutesei ezt kieleacutegiacute-tően ellensuacutelyozzaacutek eacutesszerű alkalmazkodaacutes kereteacutebe tartozik a munkaacuteltatoacutenak az a rendelkezeacutese ha peacuteldaacuteul a munkaacutet uacutegy szervezi meg a nem akadaacutelymentes emeletes eacutepuumlletben hogy a kerekes szeacutekes munkavaacutella-loacutenak csak a szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető helyiseacutegekben kelljen munkaacutet veacutegeznie
A feacuterfiak eacutes nők koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek a munkavaacutellalaacutes a szakkeacutepzeacutes az előmenetel eacutes a munkakoumlruumllmeacutenyek tereacuten toumlrteacutenő veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 76207EGK iraacutenyelv 2002-ben moacutedosult A 200273EK iraacutenyelv bevezette azokat a fogalmakat amelyek időkoumlzben maacutes iraacutenyelvekben a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlz-teteacutessel oumlsszefuumlggeacutesben maacuter kidolgoztak19 A 76207EGK iraacutenyelv baacuter mind a koumlzvetlen mind a koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutet kimondta azokat nem definiaacutelta A moacutedosiacutetaacutes nyomaacuten ezeket a fogal-makat meghataacuteroztaacutek valamint nevesiacutetetteacutek a zaklataacutest eacutes a szexuaacutelis zaklataacutest is mint a haacutetraacutenyos megkuuml-loumlnboumlzteteacutes sajaacutetos formaacuteit A moacutedosiacutetaacutes nyomaacuten a tagaacutellamoknak az iraacutenyelvben foglaltak eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere is biztosiacutetaniuk kell olyan fuumlggetlen szervezetek felaacutelliacutetaacutesaacutet amelyek hataacuteskoumlre kiterjed a nemi diszkriminaacutecioacutes panaszok kivizsgaacutelaacutesaacutera
A nemek koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutet a foglalkoztataacutes eacutes a szociaacutelis biztonsaacuteg teruumlleteacuten toumlbb iraacutenyelv is biztosiacutetotta igaz a foglalkoztataacuteshoz kapcsoloacutedoacute kuumlloumlnboumlző teruumlleteken Az első iraacutenyelvek a het-venes eacutevekben szuumllettek az Euroacutepai unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak gyakorlata ugyanakkor folyamatosan formaacutelta eacutertel-mezte az iraacutenyelvekben foglaltakat A biacuteroacutesaacutegi gyakorlatboacutel eacutes az egyseacuteges fogalomhasznaacutelat iraacutenti igeacuteny-ből eredően 2006-ban a tagaacutellamok az eddigi iraacutenyelvek egyseacuteges szerkezetbe foglalaacutesa mellett doumlntoumlttek A 200654EK iraacutenyelv egyseacuteges szerkezetbe foglaltan tartalmazza a 75117EGK a 76207EGK a 86378EGK eacutes a 9780EK iraacutenyelvek viacutevmaacutenyait amelyek ezaacuteltal hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacutesre keruumlltek20
A Tanaacutecs 2004-ben egy uacutejabb a nemek koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet szolgaacuteloacute iraacutenyelvet fogadott el A 2004113EK iraacutenyelv az aacuterukhoz eacutes szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes vonatkozaacutesaacuteban szabaacute-lyozza a nemi alapuacute megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutet21 Az iraacutenyelv alapjaacuten a nyilvaacutenossaacuteg szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető aacuteruk eacuterteacutekesiacuteteacutese eacutes szolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa soraacuten nem lehet nemi alapon kuumlloumlnbseacuteget tenni
18 Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv 5 cikk19 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 2002 szeptember 23-i 200273EK iraacutenyelve a feacuterfiak eacutes nők koumlzoumltti egyenlő baacute-
naacutesmoacuted elveacutenek a munkavaacutellalaacutes a szakkeacutepzeacutes az előmenetel eacutes a munkakoumlruumllmeacutenyek tereacuten toumlrteacutenő veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 76207EGK tanaacutecsi iraacutenyelv moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel
20 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 2006 juacutelius 5-i 200654EK iraacutenyelve a feacuterfiak eacutes nők koumlzoumltti eseacutelyegyenlőseacuteg eacutes egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek a foglalkoztataacutes eacutes munkaveacutegzeacutes teruumlleteacuten toumlrteacutenő megvaloacutesiacutetaacutesaacuteroacutel (aacutetdolgozott szoumlveg)
21 A Tanaacutecs 2004 december 13-i 2004113EK iraacutenyelve a nők eacutes feacuterfiak koumlzoumltti egyenlő baacutenaacutesmoacuted elveacutenek az aacuterukhoz eacutes szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes valamint azok eacuterteacutekesiacuteteacutese illetve nyuacutejtaacutesa tekinteteacuteben toumlrteacutenő veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel
76 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A nemi alapuacute megkuumlloumlnboumlzteteacutest az iraacutenyelv csak abban az esetben teszi lehetőveacute ha azt toumlrveacutenyes ceacutel igazolja Az iraacutenyelv a legitim megkuumlloumlnboumlzteteacutesre felhozott peacuteldaacutek koumlzoumltt emliacuteti a nemi vonatkozaacutesuacute erőszak aacuteldozatainak veacutedelme eacuterdekeacuteben leacutetrehozott azonos neműek szaacutemaacutera fenntartott menedeacutekek leacutetesiacuteteacuteseacutet vagy az azonos neműek szaacutemaacutera rendezett sportteveacutekenyseacutegek szervezeacuteseacutet Az iraacutenyelvben speciaacutelis kimenteacutesi okkeacutent jelenik meg a biztosiacutetaacutesmatematikai kuumlloumlnbseacutegteacutetel amely annak felismereacuteseacuten alapul hogy bizonyos esetekben a biztosiacutetottak neme meghataacuterozoacute teacutenyező lehet a biztosiacutetandoacute kockaacutezatok eacuterteacutekeleacutesekor Az iraacuteny-elv azonban csak akkor teszi lehetőveacute a biztosiacutetoacutekpeacutenzuumlgyi szolgaacuteltatoacutek szaacutemaacutera hogy a nemet biztosiacutetaacutesi kockaacutezati teacutenyezőkeacutent kezeljeacutek eacutes ennek megfelelően azt eacuterveacutenyesiacutetseacutek peacuteldaacuteul a biztosiacutetaacutesi diacutejakban is ha azt a nyilvaacutenossaacuteg szaacutemaacutera is hozzaacutefeacuterhető biztosiacutetaacutesmatematikai eacutes statisztikai adatok alaacutetaacutemasztjaacutek
Az Alapjogi Karta kuumlloumln ciacutemet szentel az bdquoegyenlőseacutegnekrdquo amelyen beluumll rendelkezik a toumlrveacuteny előtti egyenlőseacutegről (20 cikk) a megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacuteroacutel (21 cikk) a kulturaacutelis vallaacutesi eacutes nyelvi sokfeacuteleseacuteg tiszteletben tartaacutesaacuteroacutel (22 cikk) a nők eacutes feacuterfiak egyenlőseacutegeacuteről (23 cikk) a gyermekek eacutes idősek jogairoacutel (24ndash25 cikk) eacutes a fogyateacutekkal eacutelő szemeacutelyek beilleszkedeacuteseacuteről (26 cikk) Az Alapjogi Karta az iraacutenyelvek aacuteltal veacutedett tulajdonsaacutegokhoz keacutepest szeacutelesebb koumlrben tiltja a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutest bdquoTilos minden megkuumlloumlnboumlzteteacutes iacutegy kuumlloumlnoumlsen a nem faj sziacuten etnikai vagy taacutersadalmi szaacutermazaacutes genetikai tulajdon-saacuteg nyelv vallaacutes vagy meggyőződeacutes politikai vagy maacutes veacutelemeacuteny nemzeti kisebbseacuteghez tartozaacutes vagyoni helyzet szuumlleteacutes fogyateacutekossaacuteg kor vagy szexuaacutelis iraacutenyultsaacuteg alapjaacuten toumlrteacutenő megkuumlloumlnboumlzteteacutesrdquo Tovaacutebbaacute rendelkezik arroacutel hogy a Szerződeacutesek alkalmazaacutesi koumlreacuteben tilos az aacutellampolgaacutersaacuteg alapjaacuten toumlrteacutenő minden megkuumlloumlnboumlzteteacutes is
A Bizottsaacuteg a Meguacutejiacutetott Szociaacutelis Menetrendben javaslatot tett egy olyan iraacutenyelvtervezetre amely az aacuteruk eacutes szolgaacuteltataacutesok teruumlleteacutere is kiterjeszteneacute a vallaacutesi eacutes hitbeacuteli meggyőződeacutesen az eacuteletkoron a szexuaacutelis iraacute-nyultsaacutegon illetve a fogyateacutekossaacutegon alapuloacute diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet Az iraacutenyelvtervezet22 2008 oacuteta van napi-renden de egyes tagaacutellamok ellenaacutellaacutesaacutera tekintettel keacutetseacutegesnek tűnik belaacutethatoacute időn beluumlli elfogadaacutesa
diszkriminaacutecioacutetilalom magyarorszaacutegon233
A hazai antidiszkriminaacutecioacutes koacutedex azaz az egyenlő baacutenaacutesmoacutedroacutel eacutes az eseacutelyegyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 2003 eacutevi CXXV toumlrveacuteny (Ebktv) 2004 januaacuter 27-i hataacutelybaleacutepeacuteseacutet megelőzően a haacutetraacutenyos megkuumlloumln-boumlzteteacutes tilalmaacutera vonatkozoacutean nem leacutetezett aacutetfogoacute szabaacutelyozaacutes A haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutessel szembeni felleacutepeacutesre az aacutegazati jogszabaacutelyok teremtettek lehetőseacuteget rendkiacutevuumll szűk koumlrben A jogeacuterveacutenyesiacuteteacutes ebben az időszakban kizaacuteroacutelag az egyeacutenek (vagyis a jogaikban seacutertett szemeacutelyek) szaacutemaacutera aacutellt nyitva a diszkri-minatiacutev gyakorlatok a strukturaacutelis visszaacutessaacutegok szankcionaacutelaacutesaacutera nem volt jogszabaacutelyi lehetőseacuteg A koacutedex hataacutelybaleacutepeacutese előtt a diszkriminaacutecioacutes uumlgyek munkauumlgyi perben illetve szemeacutelyiseacutegi jogi perben voltak eacuter-veacutenyesiacutethetők valamint az orszaacuteggyűleacutesi biztosok kuumlloumlnoumlsen a kisebbseacutegi biztos vizsgaacutelta a diszkriminaacutecioacute
22 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20080426FInHuHTML
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 77
rendszerszintű megjeleneacutesi formaacuteit peacuteldaacuteul a kisebbseacutegi jogok eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet az oktataacutesban vagy a foglal-koztataacutes teruumlleteacuten tapasztalhatoacute diszkriminaacutecioacute megjeleneacutesi formaacuteit (Krizsaacuten 2001)
Az Euroacutepai unioacute 2000-ben elfogadott antidiszkriminaacutecioacutes iraacutenyelveire az akkoriban koumlzelgő Eu-csatlakozaacutesra eacutes az ezzel egyuumltt jaacuteroacute jogharmonizaacutecioacutes koumltelezettseacutegekre tekintettel szuumlkseacutegesseacute vaacutelt a haacutet-raacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalmaacutera vonatkozoacute aacutetfogoacute eacutes az unioacutes elvaacuteraacutesoknak megfelelő fogalomrendszert bevezető szabaacutelyozaacutes Az Ebktv 2004 januaacuter 27-eacuten leacutepett hataacutelyba egy eacutevvel keacutesőbb pedig leacutetrejoumltt az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Hatoacutesaacuteg (EBH) Az Ebktv aacutetfogoacute koacutedex jellegeacutet erősiacuteti hogy az előbbiekben ismertetett antidiszkriminaacutecioacutes iraacutenyelvekkel valoacute megfeleleacutest az Ebktv biztosiacutetja eacutes az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacute-nyeacutevel kapcsolatos valamennyi aacutegazati szabaacutelyba foglalt rendelkezeacutest az Ebktv-vel oumlsszhangban kell eacutertel-mezni
Az Ebktv-ben nevesiacutetett veacutedett tulajdonsaacutegok koumlre joacuteval taacutegabb mint azt az unioacutes jog iraacutenyelvei megkiacutevaacuten-naacutek23 Miacuteg az Euroacutepai unioacute hat nevesiacutetett veacutedett tulajdonsaacuteg eseteacuteben rendelkezik az egyenlő baacutenaacutesmoacuted kouml-vetelmeacutenyeacuteről addig az Ebktv 19 tulajdonsaacuteggal koumlruumllhataacuterolt szemeacutelyt vagy csoportot reacuteszesiacutet veacutedelemben Megjegyezendő ugyanakkor hogy az Ebktv-ben nevesiacutetett szaacutemos tulajdonsaacuteg mint peacuteldaacuteul az anyasaacuteg csalaacutedi aacutellapot reacuteszmunkaidős foglalkozaacutesi jogviszony nemi identitaacutes az Euroacutepai unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak gyakor-lata alapjaacuten unioacutes szinten is veacutedelemben reacuteszesuumll Az Ebktv az uacuten bdquoegyeacuteb helyzetrdquo veacutedett tulajdonsaacutegok koumlzoumltti szerepelteteacuteseacutevel lehetőveacute teszi nem nevesiacutetett tovaacutebbi tulajdonsaacutegok veacutedelemben reacuteszesiacuteteacuteseacutet Az bdquoegyeacuteb helyzetrdquo tartalommal valoacute megtoumllteacutese a jogalkalmazoacute szervek feladata eacutertelmezeacuteseacutevel kapcsolatban az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet aacutellaacutesfoglalaacutest bocsaacutetott ki24
A magyar jogalkotoacute nem csupaacuten a veacutedett tulajdonsaacutegok koumlreacutenek kiszeacutelesiacuteteacuteseacutevel haladja meg az unioacutes jog aacuteltal előiacutert jogveacutedelmi meacuterceacutet hanem a diszkriminaacutecioacutetilalommal eacuterintett teruumlletek kapcsaacuten is
Az Ebktv koumltelezetti oldala ugyanis leacutenyegesen taacutegabb koumlrt foglal magaacuteban mint az iraacutenyelvek A magyar antidiszkriminaacutecioacutes koacutedex alapjaacuten a koumlzfeladatot ellaacutetoacute szervezetek valamennyi jogviszonyuk eljaacuteraacutesuk inteacutez-kedeacutesuumlk soraacuten koumltelesek megtartani az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutet tehaacutet nem csupaacuten a foglalkozta-taacutes szolgaacuteltataacutes oktataacutes egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes teruumlleteacuten hanem minden olyan teruumlleten amely hataacuteskoumlruumlk-be tartozik eacutes amelyek reacuteveacuten jogviszonyba keruumllnek a termeacuteszetes eacutes jogi szemeacutelyekkel (szemeacutelyi hataacutely) Koumlzfeladatot laacutetnak el kuumlloumlnoumlsen a helyi oumlnkormaacutenyzatok hatoacutesaacutegok a rendőrseacuteg koumlzszolgaacuteltatoacutek szociaacutelis gyermekveacutedelmi gondoskodaacutest valamint gyermekjoacuteleacuteti szolgaacuteltataacutest nyuacutejtoacute szemeacutelyek eacutes inteacutezmeacutenyek okta-taacutesi inteacutezmeacutenyek muacutezeumok
Az Ebktv taacutergyi hataacutelya kiterjed azokra a szemeacutelyekreszervezetekre is amelyek baacuter kiacutevuumll esnek a fenti koumltelezettek koumlreacuten de olyan jogviszonyok alanyai amelyeket az Ebktv nevesiacutet a foglalkoztataacutesi jogviszony soraacuten a munkaacuteltatoacute az utasiacutetaacutesadaacutesra jogosult szemeacutely a munkaveacutegzeacutesre iraacutenyuloacute egyeacuteb jogviszony tekinte-teacuteben az aacuteruk forgalmazaacutesa eacutes szolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa soraacuten a szolgaacuteltatoacute aki nyilvaacutenosan szerződeacuteskoumlteacutesre
23 Ebktv 8 sect a)ndasht)24 Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet 28822010 (IV 9) TT sz aacutellaacutesfoglalaacutesa az egyeacuteb helyzet meghataacuterozaacutesaacuteval
kapcsolatban httpwwwegyenlobanasmodhudataTTaf_201004pdf
78 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
ajaacutenlatot tesz vagy ajaacutenlatteacutetelre hiacutev fel valamint aki aacutellami taacutemogataacutesban reacuteszesuumll ndash ők az aacutellami taacutemogataacutes felhasznaacutelaacutesa soraacuten koumltelesek az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutet megtartani
Az Ebktv hataacutelya nem terjed ki a csalaacutedjogi eacutes a hozzaacutetartozoacutek koumlzoumltti jogviszonyokra az egyhaacutezak hiteacuteleti teveacutekenyseacutegeacutevel oumlsszefuumlggő jogviszonyaira valamint a taacutersadalmi szervezetek tagsaacuteggal oumlsszefuumlggő egyes jogviszonyaira sem25
Koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutesA koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes a jogalkalmazoacute szervek gyakorlataacuteban a diszkriminaacutecioacute leggyakrab-ban előforduloacute formaacuteja A koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutest sokszor nyiacutelt diszkriminaacutecioacutekeacutent is emlege-tik abboacutel koumlvetkezően hogy a seacuterelmes baacutenaacutesmoacuted koumlzvetlenuumll kapcsoloacutedik egy olyan tulajdonsaacuteghoz amely a diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet kimondoacute szabaacutelyok eacutertelmeacuteben veacutedelemben reacuteszesuumll
Amennyiben az Ebktv-ben felsorolt tulajdonsaacuteguk alapjaacuten egyes szemeacutelyek vagy ezek csoportjai a diszkri-minatiacutev rendelkezeacutes (magatartaacutes inteacutezkedeacutes felteacutetel mulasztaacutes utasiacutetaacutes gyakorlat) koumlvetkezteacuteben haacutetraacutenyo-sabb helyzetbe keruumllnek mint a veluumlk oumlsszehasonliacutethatoacute helyzetben leacutevő ndash ilyen tulajdonsaacuteggal nem rendel-kező ndash maacutes szemeacutelyek vagy csoportok koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteről beszeacuteluumlnk
Diszkriminaacutecioacute az egyes teruumlletekenA foglalkoztataacutes teruumlleteacuten tipikusan a munkaacutehoz valoacute hozzaacutejutaacutes a munkabeacuter megaacutellapiacutetaacutesa vagy a munkavi-szony megszuumlnteteacutese soraacuten talaacutelkozhatunk koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutessel
Az egyenlő eacuterteacutekű munkaacuteeacutert egyenlő beacuter koumlvetelmeacutenyeacutenek seacuterelme koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlz-teteacutessel is megvaloacutesulhat amennyiben megfigyelhető a munkabeacuter eacutes a veacutedett tulajdonsaacuteg koumlzoumltti koumlzvetlen kapcsolat Az egyenlő eacuterteacutekű munkaacuteeacutert egyenlő beacutert elv alapjaacuten az egyenlő eacuterteacutekű munkaacutet veacutegző munkavaacutella-loacuteknak egyenlő beacutert kell fizetni Hogy az oumlsszehasonliacutetott munkaacutek egyenlő eacuterteacutekűnek tekinthetőek-e szaacutemos koumlruumllmeacuteny vizsgaacutelata szuumlkseacuteges Keacutet munka akkor tekinthető egyenlő eacuterteacutekűnek ha a teacutenylegesen veacutegzett munkateveacutekenyseacuteg szempontjaacuteboacutel a munkavaacutellaloacutek oumlsszehasonliacutethatoacute helyzetben vannak26 Ez nem zaacuterja ki hogy a munkavaacutellaloacutek koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteg legyen a szakkeacutepzettseacuteg vagy peacuteldaacuteul a tapasztalat szempontjaacuteboacutel Az oumlsszehasonliacutethatoacute helyzetet az elveacutegzett munka termeacuteszete minőseacutege mennyiseacutege a munkakoumlruumllmeacute-nyek eacutes az adott munkaveacutegzeacuteshez teacutenylegesen szuumlkseacuteges szakkeacutepzettseacuteg fizikai vagy szellemi erőfesziacuteteacutes tapasztalat illetve felelősseacuteg eacutes a munkaerő-piaci viszonyok szempontjaacuteboacutel kell megiacuteteacutelni27
Az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes teruumlleteacuten a veacutedett csoportokat koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes eacuterheti peacutel-daacuteul az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes megtagadaacutesaacuteval a nem megfelelő minőseacutegű orvosi ellaacutetaacutes nyuacutejtaacutesaacuteval vagy az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacuteshoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes felteacutetelei reacuteveacuten Az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutessal kapcsolatos diszkrimi-
25 Ebktv 6 sect26 Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Hatoacutesaacuteg Tanaacutecsadoacute Testuumllet 34822008 sz TT aacutellaacutesfoglalaacutesa az egyenlő munkaacuteeacutert egyenlő beacutert
elveacuteről27 A munka toumlrveacutenykoumlnyveacuteről szoacuteloacute 2012 eacutevi I toumlrveacuteny 12 sect (3) bek
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 79
naacutecioacutes uumlgyek toumlbbseacutegeacutet roma panaszosok kezdemeacutenyezik28 Egy 2003-ban keacuteszuumllt kutataacutes szerint29 a roma felnőtt betegek 20 szaacutezaleacuteka tapasztalta hogy a heacutetveacutegeacuten vagy eacutejszaka hiacutevott uumlgyeletes orvos nyiacuteltan megta-gadta hogy kimenjen aminek haacutettereacuteben a szegregaacutecioacuteval eacutes a zsuacutefolt lakhataacutesi koumlruumllmeacutenyekkel oumlsszefuumlggő okok aacutelltak (udvari eacutes Ivaacutenyi 2010) A 2003-as felmeacutereacuteshez hasonloacute eredmeacutenyekről szaacutemolt be az Euroacutepai unioacute Alapjogi Uumlgynoumlkseacutegeacutenek 2009-es kutataacutesa30 amely szerint a megkeacuterdezett magyarorszaacutegi romaacutek 25 szaacutezaleacuteka tapasztalt maacuter diszkriminaacutecioacutet szaacutermazaacutesa miatt az egeacuteszseacuteguumlgyben dolgozoacutek reacuteszeacuteről
A szociaacutelis teruumlletet illetően az Ebktv a taacutersadalombiztosiacutetaacutesi rendszerekből finansziacuterozott valamint a szo-ciaacutelis illetve gyermekveacutedelmi peacutenzbeli eacutes termeacuteszetbeni valamint szemeacutelyes gondoskodaacutest nyuacutejtoacute ellaacutetaacutesok igeacutenyleacutese eacutes biztosiacutetaacutesa soraacuten emeli ki az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet
A lakhataacutes teruumlleteacuten az Ebktv 26 sect-a peacuteldaacuteloacutezoacute jelleggel emliacutet olyan eacutelethelyzeteket amelyek soraacuten az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutet meg kell tartani Baacuter a felsorolaacutes nem teljes koumlrű de joacutel szemleacutelteti a lakha-taacutessal oumlsszefuumlggő tipikus diszkriminatiacutev gyakorlatokat lakhataacutest segiacutető aacutellami vagy oumlnkormaacutenyzati taacutemogataacute-sok kedvezmeacutenyek vagy kamattaacutemogataacutes nyuacutejtaacutesa aacutellami vagy oumlnkormaacutenyzati tulajdonuacute lakaacutesok eacutes eacutepiacuteteacutesi telkek eacuterteacutekesiacuteteacutese vagy beacuterbeadaacutesa felteacuteteleinek meghataacuterozaacutesa eacutes szegregaacutelt lakoacutekoumlrnyezet kialakiacutetaacutesa
Az oktataacutes teruumlleteacuten az akkreditaacutelt illetve aacutellami taacutemogataacutesban reacuteszesuumllő oktataacutesi inteacutezmeacutenyek felveacuteteli eljaacuteraacutesa oktataacutesi koumlvetelmeacutenyei az oktataacuteshoz kapcsoloacutedoacute egyes szolgaacuteltataacutesai kolleacutegiumi elhelyezeacutese kap-csaacuten is vizsgaacutelhatoacute az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesuumlleacutese
A szolgaacuteltataacutesok teruumllete alatt eacutertjuumlk a vendeacuteglaacutetoacute-ipari kereskedelmi művelődeacutes eacutes szoacuterakozaacutes ceacuteljaacutera leacutetrehozott inteacutezmeacutenyek diszkriminatiacutev gyakorlataacutet a szolgaacuteltataacutes igeacutenybeveacuteteleacutere minőseacutegeacutere vonatkozoacutean
Akadaacutelymentesiacuteteacutesi koumltelezettseacutegA fogyateacutekos emberek haacutetraacutenyainak enyhiacuteteacutese eseacutelyegyenlőseacuteguumlk megalapozaacutesa illetve a taacutersadalom szem-leacuteletmoacutedjaacutenak alakiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben alkotta meg az Orszaacuteggyűleacutes A fogyateacutekos szemeacutelyek jogairoacutel eacutes eseacutely-egyenlőseacuteguumlk biztosiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 1998 eacutevi XXVI toumlrveacutenyt (Fot) A Fot eacutertelmeacuteben fogyateacutekos szemeacutely az aki eacuterzeacutekszervi ndash iacutegy kuumlloumlnoumlsen laacutetaacutes- hallaacutesszervi mozgaacutesszervi eacutertelmi keacutepesseacutegeit jelentős meacuterteacutekben vagy egyaacuteltalaacuten nem birtokolja illetőleg a kommunikaacutecioacutejaacuteban szaacutemottevően korlaacutetozott eacutes ez szaacutemaacutera tartoacutes haacutetraacutenyt jelent a taacutersadalmi eacuteletben valoacute aktiacutev reacuteszveacutetel soraacuten A fogyateacutekos szemeacutelyeket a Fot alapjaacuten meg-illető jogok a haacutetraacutenyaik kompenzaacutelaacutesaacutet eacutes azt ceacutelozzaacutek hogy szaacutemukra is biztosiacutetott lehessen az egyenlő eseacutelyű hozzaacutefeacutereacutes valamennyi koumlzszolgaacuteltataacuteshoz
A koumlzszolgaacuteltataacutesokhoz (egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes oktataacutes koumlzlekedeacutes foglalkoztataacutes lakoacutehely kultuacutera sport stb) valoacute egyenlő eseacutelyű hozzaacutefeacutereacutes egyik előfelteacutetele az akadaacutelymentes eacutepiacutetett koumlrnyezet megteremteacutese
28 Laacutesd az EBH eacuteves beszaacutemoloacuteit httpwwwegyenlobanasmodhucikkekbeszamolok29 delphoi Consulting (Babusik Ferenc kut vez) (2004) A szegeacutenyseacuteg csapdaacutejaacuteban httpwwwszmmgovhumainphp
folderId=1388amparticleId=4984ampctag=articlelistampiid=130 Eu-MIdIS European Union Minorities and Discrimination Survey Main Results Report European union Agency for
Fundamental Rights 2009 162
80 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az eacutepuumllet amelyben a koumlzszolgaacuteltataacutest nyuacutejtjaacutek akkor egyenlő eseacutellyel hozzaacutefeacuterhető ha mindenki szaacutemaacutera megkoumlzeliacutethető a nyilvaacutenossaacuteg szaacutemaacutera nyitva aacutelloacute reacutesze bejaacuterhatoacute veacuteszhelyzetben biztonsaacuteggal elhagyha-toacute valamint az eacutepuumlletben a taacutergyak berendezeacutesek mindenki szaacutemaacutera rendelteteacutesszerűen hasznaacutelhatoacutek eacutes a szolgaacuteltataacutesok egyformaacuten igeacutenybe vehetők31 Az akadaacutelymentesseacuteg eacutes a koumlzszolgaacuteltataacuteshoz valoacute egyenlő eseacutelyű hozzaacutefeacutereacutes biztosiacutetaacutesaacutenak elmulasztaacutesa az egyenlő baacutenaacutesmoacuted megseacuterteacuteseacutet eredmeacutenyezik ezeacutert az ilyen jogseacuterteacutesekre kiterjed az Ebktv hataacutelya32
Az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenyeA Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelvben előiacutert eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenye a Fot reacuteveacuten keruumllt aacutetuumllteteacutesre a magyar jogba A munka toumlrveacutenykoumlnyve pedig 2012 juacutelius 1-jei hataacutellyal iacuterja elő a munkaacuteltatoacute szaacutemaacutera az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenyeacutet33 A Fot 15 sect (2) bekezdeacutese szerint bdquoa foglalkoztataacutest biztosiacutetoacute mun-kaacuteltatoacute koumlteles biztosiacutetani a munkaveacutegzeacuteshez szuumlkseacuteges meacuterteacutekben a munkahelyi koumlrnyezet iacutegy kuumlloumlnoumlsen a munkaeszkoumlzoumlk berendezeacutesek megfelelő aacutetalakiacutetaacutesaacutet Az aacutetalakiacutetaacutessal kapcsolatos koumlltseacutegek fedezeacuteseacute-re a koumlzponti koumlltseacutegveteacutesből taacutemogataacutes igeacutenyelhetőrdquo Az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenye alapjaacuten a munkaacuteltatoacutenak tovaacutebbaacute a munkaveacutegzeacutesre iraacutenyuloacute egyeacuteb jogviszony tekinteteacuteben az utasiacutetaacutesadaacutesra jogosult szemeacutelynek meg kell tennie a megfelelő eacutes az adott esetben szuumlkseacuteges inteacutezkedeacuteseket hogy a fogyateacutekos szemeacutely szaacutemaacutera lehetőveacute vaacuteljon a munkaacutehoz jutaacutes a munkaacuteban valoacute reacuteszveacutetel az előmenetel valamint az aacutet- vagy tovaacutebbkeacutepzeacutes34 A foglalkoztataacutes tekinteteacuteben az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacuteseacutet jelenti az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenyeacutenek elmulasztaacutesa is E koumltelezettseacuteg aloacutel a munkaacuteltatoacute kizaacuteroacute-lag akkor mentesuumllhet ha ezen inteacutezkedeacutesek megteacutetele ndash figyelemmel a munkaacuteltatoacute helyzeteacutere a szervezet meacutereteacutere gazdasaacutegi eacutes emberi erőforraacutesaira valamint az inteacutezkedeacutessel eleacuterhető eredmeacutenyre ndash a munkaacuteltatoacute szaacutemaacutera bizonyiacutethatoacutean araacutenytalan terhet jelent
Koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutesA haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes koumlzvetett formaacutejaacutenak sajaacutetossaacutega hogy a diszkriminaacuteloacute feacutel laacutetszoacutelag jogszerű eacutes semleges inteacutezkedeacutese eredmeacutenyezi azt a helyzetet amely a veacutedett tulajdonsaacuteggal rendelkező szemeacute-lyek szaacutemaacutera leacutenyegesen nagyobb araacutenyban haacutetraacutenyos mint a veluumlk oumlsszehasonliacutethatoacute helyzetben leacutevőknek A koumlzvetett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutest eacuteppen azeacutert neheacutez felismerni mert az inteacutezkedeacutes mindenkire egy-formaacuten vonatkozik eacutes az csak hataacutesaacuteban lesz kedvezőtlenebb bizonyos szemeacutelyekre neacutezve
31 Fot 4 sect h) pont32 Laacutesd az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet az akadaacutelymentesiacuteteacutesi koumltelezettseacutegről szoacuteloacute 3091201 (II 11) TT
sz aacutellaacutesfoglalaacutesaacutet33 Mt 51 sect (5) bek34 Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet az akadaacutelymentesiacuteteacutesi koumltelezettseacutegről szoacuteloacute 3091201 (II11)TT sz aacutellaacutes-
foglalaacutesa
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 81
ZaklataacutesA haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes harmadik formaacuteja a zaklataacutes A toumlrveacuteny olyan szexuaacutelis vagy egyeacuteb termeacute-szetű magatartaacutesokat tilalmaz amelyek ceacutelja vagy hataacutesa hogy egy szemeacutely veacutedett tulajdonsaacutegaacuteval oumlssze-fuumlggeacutesben az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacutertő megfeacutelemliacutető ellenseacuteges megalaacutezoacute megszeacutegyeniacutető vagy taacutemadoacute koumlrnyezet alakiacutetson ki
A zaklataacutes vaacuteltozatos moacutedon valoacutesulhat meg verbaacutelis uacuteton lehet seacutertegeteacutes eacutelcelődeacutes a megseacutertett sze-meacutely veacutedett tulajdonsaacutegaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben de toumlrteacutenhet fizikai kontaktusban is A zaklataacutes toumlbbnyire egy sorozatos ismeacutetlődő vagy folyamatos magatartaacutes soraacuten valoacutesul meg azonban akaacuter egyetlen egyszeri ma-gatartaacutes is ndash legyen az verbaacutelis vagy egyeacuteb kifejezeacutesmoacuted ndash kialakiacutethat az eacuterintett koumlruumll egy olyan megalaacutezoacute koumlrnyezetet amely az emberi meacuteltoacutesaacuteg seacuterelmeacutevel egyuumltt jaacuter
Jogellenes elkuumlloumlniacuteteacutesA jogellenes elkuumlloumlniacuteteacutes vagy maacutes neacuteven szegregaacutecioacute a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes azon formaacuteja amely eseteacuten a veacutedett tulajdonsaacuteggal rendelkező szemeacutelyeket csoportokat ndash aneacutelkuumll hogy azt toumlrveacuteny kifejezetten megengedneacute ndash a veluumlk oumlsszehasonliacutethatoacute helyzetben leacutevő szemeacutelyektől azok csoportjaacutetoacutel elkuumlloumlniacutetik35
Jogellenes elkuumlloumlniacuteteacutes leggyakrabban az oktataacutes eacutes a lakhataacutes tereacuten fordul elő Az Ebktv oktataacutes eacutes keacutep-zeacutes ciacutem alatt nevesiacuteti az iskolai szegregaacutecioacute egyes eseteit az iskolaacutek koumlzoumltti eacutes az iskolaacuten beluumlli tagozat- osztaacutely- vagy csoportszintű szegregaacutecioacutet A jogellenes elkuumlloumlniacuteteacutes sajaacutetossaacutega hogy az elkuumlloumlniacuteteacutes oumlnmagaacute-ban haacutetraacuteny ezeacutert nem szuumlkseacuteges annak tovaacutebbi igazolaacutesa hogy maga az elkuumlloumlniacuteteacutes egyeacuteb haacutetraacutenyokat is okoz36
Az elkuumlloumlniacuteteacutes ugyanakkor nem minden esetben jogellenes Az Ebktv 28 sect-a toumlbb kiveacutetelt is tartalmaz megengedi a nemi alapon szervezett oktataacutest felteacuteve hogy a csak egyik nembeli tanuloacutek szaacutemaacutera szerve-zett oktataacutesban valoacute reacuteszveacutetel oumlnkeacutentes eacutes az oktataacutesban reacutesztvevőket semmilyen haacutetraacuteny nem eacuteri nem jogellenes tovaacutebbaacute a vallaacutesi vagy maacutes vilaacutegneacutezeti meggyőződeacutes alapjaacuten szerveződő elkuumlloumlnuumllt oktataacutes (fele-kezeti oktataacutes) tovaacutebbaacute a nemzetiseacutegi oktataacutes felteacuteve hogy annak ceacutelja vagy tanrendje indokolja elkuumlloumlnuumllt osztaacutelyok vagy csoportok alakiacutetaacutesaacutet Koumlzoktataacutesi inteacutezmeacutenyben ilyen oktataacutes csak a szuumllők kezdemeacutenyezeacutese eacutes oumlnkeacutentes vaacutelasztaacutesa felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyben pedig csak a hallgatoacutek oumlnkeacutentes reacuteszveacutetele alapjaacuten szer-vezhető
35 Ebktv 10 sect (2) bek36 Ez a szemleacutelet az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok Legfelsőbb Biacuteroacutesaacutegaacutenak a Brown I-uumlgyben hozott iacuteteacutelete logikaacutejaacutera
eacutepuumll amelyben a biacuteroacutesaacuteg raacutemutatott arra hogy bdquovannak olyan megfoghatatlan teacutenyezők (intangible considerations) amelyek miatt a bdquohasonloacute koruacute eacutes keacutepesseacutegűrdquo feheacuter eacutes sziacutenes bőrű diaacutekoknak bdquocsupaacuten a faji hovatartozaacutesuk miatti elkuumlloumlniacuteteacutese a koumlzoumlsseacutegen beluumlli staacutetuszukkal kapcsolatban olyan kisebbseacutegi eacuterzeacutest generaacutel amely elmeacutejuumlket eacutes sziacute-vuumlket soha toumlbbeacute nem orvosolhatoacute moacutedon befolyaacutesolhatjardquo [ Brown vs Board of Education (Iskolaszeacutek) 347 uS483 (1954) 1954 maacutejus 17-i iacuteteacutelet]
82 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
MegtorlaacutesAki az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese miatt kifogaacutest emelő eljaacuteraacutest indiacutetoacute vagy az eljaacuteraacutes-ban koumlzreműkoumldő szemeacutellyel szemben ezzel oumlsszefuumlggeacutesben jogseacuterelmet okoz magatartaacutesa jogseacuterelem okozaacutesaacutera iraacutenyul vagy azzal fenyeget az megtorlaacutest koumlvet el A megtorlaacutes tilalma garantaacutelja a diszkriminaacute-cioacuteval szemben felleacutepő szemeacutelyek veacutedelmeacutet eacutes oumlsztoumlnzi a jogeacuterveacutenyesiacuteteacutesi szaacutendeacutekot az ilyen jogseacuterteacutesek-kel szemben A megtorlaacutes a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes egyetlen olyan formaacuteja amelynek nem felteacutetele hogy a seacuterelmet elszenvedő szemeacutely rendelkezzen veacutedett tulajdonsaacuteggal Ebből koumlvetkezően a megtorlaacutessal szembeni jogveacutedelemnek nem felteacutetele az sem hogy az alapul szolgaacuteloacute diszkriminaacutecioacutes uumlgy megalapozott legyen vagy hogy a panaszt kifogaacutest formaacutelisan tehaacutet biacuteroacutesaacuteg vagy hatoacutesaacuteg előtt terjesszeacutek elő A megtorlaacutes joginteacutezmeacutenyeacutenek az a ceacutelja hogy megveacutedje a diszkriminaacutecioacute miatt felleacutepő szemeacutelyeket az ezzel kapcsolatos mindennemű haacutetraacutenyos koumlvetkezmeacutenytől retorzioacutetoacutel amiy megvaloacutesulhat az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacutertő meg-alaacutezoacute baacutenaacutesmoacuteddal37
Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacuteseacutere adott utasiacutetaacutesAz egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacuteseacutet jelenti a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes maacuter ismertetett formaacuteira adott utasiacutetaacutes is38 A diszkriminaacutecioacutera adott utasiacutetaacutes sui generis teacutenyaacutellaacuteskeacutent valoacute szerepelteteacutese a seacuterelmet szenvedett feacutel eljaacuteraacutesjogi helyzeteacutet hivatott koumlnnyiacuteteni azzal hogy elegendő az utasiacutetaacutes teacutenyeacutenek igazolaacutesa tovaacutebbi koumlruumllmeacutenyek peacuteldaacuteul az utasiacutetaacutes nyomaacuten toumlrteacutentek valoacutesziacutenűsiacuteteacuteseacutere maacuter nincs szuumlkseacuteg
Bizonyiacutetaacutes az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese miatt indult uumlgyekbenAz Ebktv az unioacutes jognak megfelelően az osztott bizonyiacutetaacutes alkalmazaacutesaacutet iacuterja elő az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenynek megseacuterteacutese miatt indult eljaacuteraacutesokban A bizonyiacutetaacutesi terhet az Ebktv megosztja a seacuterelmet szenvedett feacutel eacutes a jogseacuterteacutes elkoumlveteacuteseacutevel vaacutedolt feacutel koumlzoumltt azzal hogy a seacuterelmet szenvedett feacutelnek mind-oumlssze valoacutesziacutenűsiacuteteacutesi koumltelezettseacutege aacutell fenn miacuteg a maacutesik feacutelnek bizonyiacutetania kell Az Ebktv arroacutel is rendelke-zik hogy mely koumlruumllmeacutenyek valoacutesziacutenűsiacuteteacutese szuumlkseacuteges illetve mely koumlruumllmeacutenyek bizonyiacutetaacutesaacuteval mentesuumllhet a felelősseacutegre vonaacutes aloacutel vagyis mentheti ki magaacutet a bepanaszolt feacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese eseteacuten indiacutetott polgaacuteri eacutes koumlzigazgataacutesi eljaacuteraacutesokban eacuterveacutenyesuumllő speciaacutelis kimenteacutesi bizonyiacutetaacutes ceacutelja hogy kompenzaacutelja az igeacutenyt eacuterveacutenyesiacutető bizonyiacuteteacutekokhoz valoacute hozzaacutejutaacutesa tereacuten fennaacutelloacute haacutetraacutenyt39
Az Ebktv aacuteltalaacutenos eacutes speciaacutelis kimenteacutesi szabaacutelyok alkalmazaacutesaacutet iacuterja elő attoacutel fuumlggően hogy a panaszos-nak milyen veacutedett tulajdonsaacutegai vannak illetve a haacutetraacuteny milyen jogviszonyban eacuterte A kimenteacutesi bizonyiacutetaacutes kereteacuteben a diszkriminaacuteloacute feacutelnek tulajdonkeacuteppen lehetőseacutege van megindokolni rendelkezeacuteseacutet igazolhatja
37 Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet megtorlaacutes fogalmaacuteroacutel szoacuteloacute 38432008 (II 27) TT sz aacutellaacutesfoglalaacutesa httpwwwegyenlobanasmodhuttTTaf_20080338 Ebktv 7 sect (1) bek39 Az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet 38442008 (III 28) TT sz aacutellaacutesfoglalaacutesa a bizonyiacutetaacutesi koumltelezettseacuteg
megosztaacutesaacuteval kapcsolatban httpwwwegyenlobanasmodhuttTTaf_200804
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 83
hogy a megkuumlloumlnboumlztető baacutenaacutesmoacuted az adott jogviszonyban indokolt eacutes jogszerű volt A kimenteacutesi bizonyiacutetaacutes reacuteszletes szabaacutelyait az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Tanaacutecsadoacute Testuumllet 38442008 (III 28) TT szaacutemuacute a bizonyiacutetaacutesi koumltelezettseacuteg megosztaacutesaacuteval kapcsolatos aacutellaacutesfoglalaacutesa tartalmazza40
Jogeacuterveacutenyesiacuteteacutesi lehetőseacutegek Eljaacuteraacutes az Egyenlő Baacutenaacutesmoacuted Hatoacutesaacuteg előttAz EBH feladata az Ebktv eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek vizsgaacutelata koumlzigazgataacutesi hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutes kereteacuteben A hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutes soraacuten az EBH szeacuteles koumlrű bizonyiacutetaacutest folytat le taacutergyalaacutest tarthat az eacuterintett felek eacutes tanuacutek meghallga-taacutesaacuteval nyilatkozatteacutetelre eacutes iratok becsatolaacutesaacutera koumltelezheti az eljaacuteraacutes uumlgyfeleit helysziacuteni szemleacutet rendelhet el vagy uacuten teszteleacutest is alkalmazhat a teacutenyaacutellaacutes feltaacuteraacutesa eacuterdekeacuteben
Az EBH az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese eseteacuten a jogseacuterteacutes hatoacutesaacutegi megaacutellapiacutetaacutesaacuten tuacutel rendelkezhet a jogseacutertő aacutellapot megszuumlnteteacuteseacuteről eacutes a jogseacutertőt a joumlvőre neacutezve is eltilthatja a jogseacutertő-nek magatartaacutes tanuacutesiacutetaacutesaacutetoacutel A jogkoumlvetkezmeacutenyek koumlzuumll azonban a leghataacutesosabbnak a biacutersaacuteg kiszabaacutesa illetve a doumlnteacutes nyilvaacutenos koumlzzeacuteteacutetele bizonyul41 A jogeacuterveacutenyesiacuteteacutes hataacuteridőhoumlz koumltoumltt hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutes csak akkor indiacutethatoacute ha a jogseacuterteacutesről valoacute tudomaacutesszerzeacutestől szaacutemiacutetott egy eacutev vagy a jogseacuterteacutes bekoumlvetkezeacuteseacutetől szaacutemiacutetott haacuterom eacutev meacuteg nem telt el42
A szankcioacuterendszer meghataacuterozoacute jelentőseacutegű az EBH-nak az inteacutezmeacutenyrendszerben betoumlltoumltt szerepe szempontjaacuteboacutel Az EBH szankcioacutei elrendeli a jogseacutertő aacutellapot megszuumlnteteacuteseacutet megtilthatja a jogseacutertő maga-tartaacutes tovaacutebbi folytataacutesaacutet nyilvaacutennosaacutegra hozhatja hataacuterozataacutet peacutenzbiacutersaacutegot szabhat ki Ezek egyuumlttesen is alkalmazhatoacuteak Az alkalmazaacutesukkor figyelembe kell venni az eset oumlsszes koumlruumllmeacutenyeacutet kuumlloumlnoumlsen a seacuterelmet szenvedettek koumlreacutet a seacuterelem koumlvetkezmeacutenyeacutet a jogseacutertő aacutellapot időtartamaacutet a jogseacutertő magatartaacutes ismeacutetlő-deacuteseacutet eacutes a jogseacutertő teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet
Az EBH előtti eljaacuteraacutes előnye hogy illeteacutekmentes eacutes eljaacuteraacutesi koumlltseacuteget a keacuterelmező csak rosszhiszeműseacutege eseteacuten visel nincs koumltelező jogi keacutepviselet eacutes az eljaacuteraacutes is egyfokuacute (a biacuteroacutesaacutegi feluumllvizsgaacutelat rendkiacutevuumlli jogor-voslatnak szaacutemiacutet) ebből koumlvetkezően gyorsabb Az EBH előtti eljaacuteraacutes haacutetraacutenya hogy kaacuterteacuteriacuteteacutesi igeacuteny nem eacuterveacutenyesiacutethető
40 httpwwwegyenlobanasmodhuttTTaf_20080441 Ket 169I sect42 Ket 169H sect
84 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Egyeacuteb jogorvoslati lehetőseacutegekAz EBH mellett eljaacuteraacutes indulhat azon szakigazgataacutesi szervek előtt is amelyeket az aacutegazati jogszabaacutelyok ru-haacuteznak fel az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek vizsgaacutelataacutera a hataacuteskoumlruumlkbe tartozoacute teruumlleten a gyakorlat azonban azt mutatja hogy a diszkriminaacutecioacutes panaszok toumlbbnyire az EBH előtt keruumllnek elbiacuteraacutelaacutesra43
Kaacuterteacuteriacuteteacutest ndash tekintve hogy az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese egyben szemeacutelyiseacutegi jogi jogseacuterelem is ndash kizaacuteroacutelag munkauumlgyi perben vagy polgaacuteri perben (szemeacutelyiseacutegi jogi perben) lehet eacuterveacutenyesiacute-teni A szemeacutelyiseacutegi jogi perben tovaacutebbaacute lehetőseacuteg van arra is hogy a jogseacuterelmet szenvedett feacutel a Ptk 84 sect-aacuteban foglalt jogkoumlvetkezmeacutenyek koumlzuumll tetszeacutese szerint vaacutelasztva keacuterhesse a jogseacuterteacutes biacuteroacutesaacutegi megaacutellapiacutetaacute-saacutet a jogseacuterteacutes abbahagyaacutesaacutet eltiltaacutest a tovaacutebbi jogseacuterteacutestől vagy koumlvetelheti hogy a jogseacutertő nyilatkozattal vagy maacutes megfelelő moacutedon adjon eleacutegteacutetelt illetve keacuterheti a seacuterelmes helyzet megszuumlnteteacuteseacutet is
Koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes Mind a Faji egyenlőseacutegi mind a Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv előiacuterja a tagaacutellamok szaacutemaacutera hogy biztosiacutetsaacutek egyesuumlletek szoumlvetseacutegek illetve egyeacuteb jogi szemeacutelyek reacuteszveacuteteleacutet az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese miatt indult eljaacuteraacutesokban az aacuteldozat taacutemogatoacutejakeacutent vagy keacutepviselőjekeacutent Az iraacutenyelvek magyar jogba toumlrteacutenő aacutetuumllteteacuteseacutet ellaacutetoacute Ebktv a kitűzoumltt ceacutelokat meghaladva eljaacuteraacuteskezdemeacutenyezeacutesi joggal ruhaacutezta fel a felteacuteteleknek megfelelő civil szervezeteket szakszervezeteket eacutes nemzetiseacutegi oumlnkormaacutenyzatokat44 Koumlz-eacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutesre mind az EBH előtt mind szemeacutelyiseacutegi jogi illetve munkauumlgyi perben lehetőseacuteg van A koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes joga megilleti az uumlgyeacuteszt eacutes az EBH-t is a munkauumlgyi eacutes szemeacutelyiseacutegi jogi perekben
Koumlzeacuterdekből az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek megseacuterteacutese vagy annak koumlzvetlen veszeacutelye miatt akkor lehet felleacutepni ha a jogseacuterteacutes (vagy annak veszeacutelye) olyan tulajdonsaacutegon alapult amely az egyes em-ber szemeacutelyiseacutegeacutenek leacutenyegi vonaacutesa eacutes a jogseacuterteacutes vagy annak koumlzvetlen veszeacutelye szemeacutelyek pontosan meg nem hataacuterozhatoacute nagyobb csoportjaacutet eacuterinti45 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg eddigi esetjoga alapjaacuten az ember szemeacutelyiseacutege leacutenyegi vonaacutesaacutenak minősuumll a faj az etnikai hovatartozaacutes (nemzetiseacuteg) a vallaacutesi eacutes vilaacutegneacutezeti meggyőződeacutes a Legfelsőbb Biacuteroacutesaacuteg gyakorlata alapjaacuten pedig a szexuaacutelis iraacutenyultsaacuteg is (Gyulavaacuteri Kaacutedaacuter 2009 175)
A koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes reacuteveacuten strukturaacutelis rendszerszintű diszkriminaacutecioacutes gyakorlatok is azonosiacutet-hatoacuteak ugyanis csak olyan jogseacuterteacutesek vagy azok veszeacutelye eseteacuten indiacutethatoacute eljaacuteraacutes amelyek pontosan nem
43 Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenyeacutenek az oktataacutes teruumlleteacuten valoacute eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet szolgaacutelja a Kot 4A sect-a a munka-jog teruumlleteacuten az Mt 12 sect-a az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes teruumlleteacuten az egeacuteszseacuteguumlgyről szoacuteloacute 1997 eacutevi CLIV toumlrveacuteny 7 sect (1) bekezdeacutese valamint a fogyasztoacuteveacutedelem tereacuten a fogyasztoacuteveacutedelemről szoacuteloacute 1997 eacutevi CLV toumlrveacuteny 45Asect (3) bek f) pontja is A fővaacuterosi eacutes megyei kormaacutenyhivatalok toumlrzshivatalaacuteba tartozoacute oktataacutesi osztaacutelyokon tuacutel a fenti jogszabaacutelyok alapjaacuten a kormaacutenyhivatalok kuumlloumlnboumlző szakigazgataacutesi szervei (pl fogyasztoacuteveacutedelmi feluumlgyelőseacuteg neacutepegeacuteszseacuteguumlgyi szakigazgataacutesi hivatal) is eljaacuterhatnak diszkriminaacutecioacutes uumlgyekben a raacutejuk iraacutenyadoacute sajaacutetos eljaacuteraacutesi szabaacutelyok szerint
44 Ebktv 20 sect (1) bek 45 Ebktv 20 sect (1) bek
Kegye Adeacutel Az egyenlő baacutenaacutesmoacuted koumlvetelmeacutenye az unioacutes jogban 85
meghataacuterozhatoacute szemeacutelyt eacuterintenek A koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes kereteacuteben indiacutethatoacute eljaacuteraacutesokhoz mindig jelentős taacutersadalmi eacuterdek fűződik ami nem csupaacuten az eacuterintettek nagyobb de meg nem hataacuterozhatoacute szaacutemaacute-boacutel hanem a veacutedett tulajdonsaacutegok suacutelyozaacutesaacuteboacutel is adoacutedik A koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes hateacutekony eszkoumlze az oktataacutesi szegregaacutecioacute az akadaacutelymentesiacuteteacutesi koumltelezettseacuteg elmulasztaacutesa eacutes diszkriminatiacutev aacutellaacuteshirdeteacutesek-kel szembeni felleacutepeacutesnek Koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes eseteacuten a jogseacuterelem teacutenyleges elszenvedőinek nem kell perben aacutellniuk teacutenyleges haacutetraacutenyt sem kell igazolniuk hiszen a jogseacuterelem puszta veszeacutelye is elegendő Ebből adoacutedoacutean alkalmas eszkoumlze tervezett de meacuteg veacutegre nem hajtott diszkriminatiacutev inteacutezkedeacutesek doumlnteacutesek megakadaacutelyozaacutesaacutenak
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Melyek a legfontosabb a nemi diszkriminaacutecioacute tilalmaacutet kimondoacute iraacutenyelvek1 Mit jelent a megerősiacutető inteacutezkedeacutes fogalma 2 Mitől koumlnnyiacutetett a bizonyiacutetaacutes a 9780EK iraacutenyelv alapjaacuten3 Milyen vaacuteltozaacutesokat hozott az Amszterdami Szerződeacutes a koumlzoumlsseacutegi antidiszkriminaacutecioacutes toumlrekveacutesekben4 Ismertesse a Faji egyenlőseacutegi iraacutenyelvet 5 Mit jelent az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenye a Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelvben6 Melyek a legfontosabb kiveacutetelek a Foglalkoztataacutesi keretiraacutenyelv aloacutel7 Melyek a koumlzvetlen haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes fogalmi elemei8 Mit jelent az egyenlő eacuterteacutekű egyenlő beacuter elve mikor tekinthető keacutet munka egyeneacuterteacutekűnek9 Ki minősuumll fogyateacutekos szemeacutelynek a Fot eacutertelmeacuteben10 Mit jelent az akadaacutelymentesiacuteteacutesi koumltelezettseacuteg eacutes az eacutesszerű alkalmazkodaacutes koumlvetelmeacutenye mi a kettő 11 koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegdefiniaacutelja a koumlzvett haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutest eacutes a zaklataacutest12 Melyek a jogellenes elkuumlloumlniacuteteacutes aloacuteli kiveacutetelek13 Mit jelent a megtorlaacutes miben kuumlloumlnboumlzik a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes tovaacutebbi formaacuteitoacutel14 Mik a koumlzeacuterdekű igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutes felteacutetelei mely eljaacuteraacutesokban eacutes kik eacutelhetnek vele15 Melyek az EBH előtti eljaacuteraacutes előnyei eacutes haacutetraacutenyai16
irodalom
Craig Paul Graacuteinne de Buacuterca (2003) EU Law Text cases and materials 3rd ed university Press OxfordEuropean Commission (2010) Compilation of case law on the equality of treatment between women and men
and on non-discrimination in the European Union Publication office of the European union Luxembourg
86 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Feldman Sandra (ed) (2001) Discrimination and Human Rights The case of racism Oxford university Press Oxford
Gyulavaacuteri Tamaacutes Kaacutedaacuter Andraacutes Kristoacutef (2009) A magyar antidiszkriminaacutecioacutes jog vaacutezlata Biacutebor Kiadoacute Mis-kolc
Halmai Gaacutebor Toacuteth Gaacutebor Attila (szerk) (2003) Emberi jogok Osiris BudapestKemeacuteny Istvaacuten Janky Beacutela Lengyel Gabriella (2004) A magyarorszaacutegi cigaacutenysaacuteg 1971ndash2003 Gondolat
BudapestKiss Gyoumlrgy (szerk) (2001) Az Euroacutepai Unioacute munkajoga Osiris BudapestKoncz Katalin dr (2008) Nők a munkaerőpiacon Corvinus Egyetem Womenrsquos Studies Koumlzpont BudapestKrizsaacuten Andrea (2001) diszkriminaacutecioacute-tilalom a kisebbseacutegi biztos gyakorlataacuteban Fundamentum 2 24ndash39nyaacuteraacutedy Gaacuteborneacute dr (szerk) (2008) Eseacutelyegyenlőseacuteg egyenlő baacutenaacutesmoacuted A haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes
felismereacutese eacutes kezeleacutese a helyi koumlzigazgataacutesban KSZK ROP 333 Programigazgatoacutesaacuteg BudapestSzaacutele Laacuteszloacute (szerk) (2010) A befogadoacute taacutersadalomeacutert eseacutelyegyenlőseacutegi politika Magyarorszaacutegon 2002ndash
2010 Szociaacutelis eacutes Munkauumlgyi Miniszteacuterium Budapestudvari Maacuterton dr Ivaacutenyi Klaacutera (2010) Bizonyiacutetva A magyar joggyakorlat elemzeacutese a Nemzeti eacutes Etnikai
Kisebbseacutegi Jogveacutedő Iroda (NEKI) egyes diszkriminaacutecioacutes uumlgyei alapjaacuten Maacutessaacuteg AlapiacutetvaacutenyndashnEKI Buda-pest
Verloo Mieke (ed) (2007) Multiple meanings of gender equality CEu Press Budapestndashnew york
87
szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes 24 elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban
sziKlAi istvaacuten
Előzmeacutenyek dioacuteheacutejban241
A nyugat-euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni kialakulaacutesaacuteval a szegeacutenyseacuteg eltűneacuteseacutere szaacutemiacute-toacute vaacuterakozaacutesok felerősoumldtek A feacuterfiak tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutenek eacutes mind toumlbb nőnek biztosiacutetott foglalkoztataacutest a munkaerőpiac A kuumlloumlnfeacutele taacutemogataacutesok szolgaacuteltataacutesok igeacutenybeveacuteteleacutere alapot nyuacutejtoacute szociaacutelis jogok jelen-tős meacuterteacutekben csoumlkkentetteacutek a szegeacutenyseacuteget Az 1970-es eacutevek koumlzepe vagyis az első olajvaacutelsaacuteg oacuteta azon-ban a koumlzel teljes foglalkoztataacutes remeacutenye eltűnt a szegeacutenyseacuteg visszateacutert a politikai eacutes taacutersadalomtudomaacutenyi koumlzgondolkodaacutesba (Abrahamson 1997)
A taacutersadalmi kirekeszteacutes (social exclusion) fogalma maacutera szerves reacutesze az Euroacutepai unioacute szociaacutelpolitikai szoacutehasznaacutelataacutenak Csakuacutegy mint a szegeacutenyseacuteg vagy a munkaneacutelkuumlliseacuteg ez is olyan fogalommaacute vaacutelt amely-nek hasznaacutelata mindennapos ugyanakkor a taacutersadalomtudoacutesok maacuteig nem hataacuteroztaacutek meg pontosan a fogal-mat
A taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalmaacutet a francia szocioloacutegusok alkalmaztaacutek előszoumlr az 1980-as eacutevek taacutersadal-mi-gazdasaacutegi aacutetalakulaacutesaacutehoz koumltődő szociaacutelis probleacutemaacutek elemzeacutesekor Megkoumlzeliacuteteacutesuumlkben a kirekeszteacutes utal a taacutersadalmi koumlteleacutekek gyenguumlleacuteseacutere amely a taacutersadalmi kizaacuteraacuteshoz (disqualification) (Paugam 1993) vagy a taacutersadalmi kiilleszkedeacuteshez (disaffiliation) (Castel 1995) vezet Kivaacuteltoacute okkeacutent az iparosodott taacutersadalmakban toumlmeges jelenseacuteggeacute vaacutelt taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi sebezhetőseacuteget nevesiacutetetteacutek A biztonsaacuteg hiaacutenyaacutenak erő-soumldeacutese a neacutepesseacuteg egy meghataacuterozoacute reacuteszeacuteben egyuumltt jelentkezik a globaacutelis gazdasaacuteg nyuacutejtotta potenciaacutelis lehetőseacutegekkel Egyre nagyobb probleacutema a megfelelő munkaacutehoz joumlvedelemhez lakhataacuteshoz egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacuteshoz eacutes oktataacuteshoz valoacute hozzaacutejutaacutes a joacuteleacuteti viacutevmaacutenyok fenntarthatoacutesaacutega s ezek a neacutepesseacuteg egyre nagyobb reacuteszeacutet eacuterintik (laacutesd Council of Europe 2001)
A taacutersadalmi jelenseacutegek a szegeacutenyseacuteg jelenseacutege sokfeacutelekeacuteppen megragadhatoacute A taacutersadalmi kirekeszteacutes megkoumlzeliacuteteacutesmoacutedja kuumlloumlnoumlsen joacutel alkalmazhatoacute abboacutel a szempontboacutel hogy nem pusztaacuten a helyzetet iacuterja le hanem figyelmet szentel azon folyamatoknak amelyek a kirekeszteacuteshez jaacuterulnak hozzaacute
88 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Elmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacutesek242
A kirekeszteacutes fogalma toumlbbfeacutelekeacuteppen eacutertelmezhető A leginkaacutebb elterjedt eacutertelmezeacutesben a megfosztottsaacuteg-hoz a kuumlloumlnfeacutele javakhoz taacutemogataacutesokhoz szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes hiaacutenyaacutehoz koumltődik Magyar-orszaacutegon a taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalma az Eu-s csatlakozaacutes előkeacutesziacuteteacutese soraacuten (2002 nyaraacutetoacutel) keruumllt a koumlztudatba (Termeacuteszetesen maacuter ezt megelőzően is voltak jelentős szegeacutenyseacutegvizsgaacutelatok hazaacutenkban)
A taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalmaacutet a kutatoacutek szakeacutertők szeacuteles koumlrben egymaacutestoacutel elteacuterő tartalommal hasz-naacuteljaacutek Leacutenyegeacuteben haacuterom visszateacuterő elem talaacutelhatoacute meg a leiacuteraacutesokban
Relativitaacutes a kirekesztettseacuteg a mindenkori taacutersadalom keretei koumlzoumltt eacutertelmezhető vagyis időben eacutes teacuterben vaacuteltozoacute A taacutersadalom reacuteszeacuteről megnyilvaacutenuloacute aktivitaacutest hangsuacutelyozza amely a kirekeszteacutes iraacutenyaacuteba mutat vala-mint a kirekesztettek kirekesztettseacutegtudataacutet hangsuacutelyozzaA folyamatok dinamikaacutejaacutera foacutekuszaacutel a taacutersadalmi kirekesztettseacuteg tovaacutebbgyűrűzik s eseacutelytelenseacuteget jelent a joumlvőre vonatkozoacutean (Haralambos Holborn 2000)
A nemzetkoumlzi szakirodalomban a taacutersadalmi kirekeszteacutes koncepcioacutejaacutenak egyik előzmeacutenye Peter Townsend (1979) munkaacutessaacutegaacuteban lelhető fel Az aacuteltala bevezetett (objektiacutev) relatiacutev deprivaacutecioacute fogalma tuacutelmutat az ad-dig hasznaacutelatos szegeacutenyseacutegeacutertelmezeacuteseken A szegeacutenyseacuteg eacutertelmezhetőseacutege eacuterdekeacuteben Townsend egy deprivaacutecioacutes indexet aacutelliacutetott fel amelyben olyan sajaacutetos teacutetelek szerepeltek mint
az utolsoacute 12 hoacutenapban volt-e legalaacutebb egyhetes nyaralaacuteson a gyerekeknek volt-e szuumlleteacutesnapi uumlnnepseacutege van-e a haacuteztartaacutesaacuteban hűtőszekreacuteny van-e a haacuteztartaacutes kizaacuteroacutelagos hasznaacutelataacuteban viacutezoumlbliacuteteacuteses WC fuumlrdeacutesi lehetőseacuteg stb
E megkoumlzeliacuteteacutes leacutenyegi uacutejdonsaacutega az hogy az index alkotoacuteelemei nem a joumlvedelmi szint meacutereacuteseacuten hanem bizonyos az adott taacutersadalomban elterjedt bevett javak birtoklaacutesaacuten eacutes szokaacutesokon alapulnak
A taacutersadalmi kirekesztettseacuteg fogalma a francia kutataacutesi hagyomaacutenyokon alapul Robert Castel (1993) kiil-leszkedeacutesről iacuterott munkaacuteja leacutenyegeacuteben a taacutersadalmi kirekeszteacutes folyamataacutet iacuterja le Megfogalmazaacutesaacuteban leacutetezik a bdquosebezhetőseacutegrdquo taacutersadalmi kategoacuteriaacuteja amely a taacutersadalomba beilleszkedettek eacutes a kirekesztettek csoportja koumlzoumltt talaacutelhatoacute az e csoportba tartozoacutek seacuteruumlleacutekenyek a kirekeszteacutes kockaacutezataacuteval fenyegetettek
A fogalomeacutertelmezeacutesek egy maacutesik csoportja az Euroacutepai unioacute megkoumlzeliacuteteacutese kapcsaacuten a szegeacutenyseacutegeacutertel-mezeacutesek egy uacutej dimenzioacutejaacutet tulajdoniacutetjaacutek a kirekeszteacutes fogalmaacutenak Ezen uacutej dimenzioacutera vilaacutegiacutet raacute Pete Alcock bdquoamit az Eu szakeacutertői cselekedtek a taacutersadalmi kirekeszteacutes probleacutemaacutejaacutenak vitaacutejaacuteban az kiacuteseacuterlet a szegeacuteny-seacutegről eacutes deprivaacutecioacuteroacutel folytatott vita eacutes kutataacutesok kitaacutegiacutetaacutesaacutera tuacutel a szegeacutenyseacuteg megszokott keretein annak eacuterdekeacuteben hogy feloumlleljeacutek maacutes taacutersadalmi inteacutezmeacutenyek eacutes egyeacutenek szegeacutenyseacuteggel kapcsolatos reakcioacuteit az egeacutesz taacutersadalomban Ebben az eacutertelemben amellett eacutervelnek hogy a jelenseacuteg leiacuteraacutesa helyett ndash ahogyan a szegeacutenyseacuteget gyakran megkoumlzeliacutetik ndash a taacutersadalmi kirekeszteacutes valoacuteban egy folyamat amely mindannyiunkat
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 89
eacuterintrdquo (ideacutezi Haralambos Holborn 2000 304) Leacutenyegeacuteben ez a megkoumlzeliacuteteacutes statikus (statisztikus) megkoumlze-liacuteteacutesen tuacutelleacutepve a folyamatokra helyezi a hangsuacutelyt
A kirekeszteacutes dinamikus voltaacutera utal a nolan eacutes Whelan szerzőpaacuteros is bdquoinkaacutebb a taacutersadalmi kirekeszteacutes-ről semmint a szegeacutenyseacutegről beszeacutelve vaacutelik vilaacutegossaacute a szakadeacutek azok koumlzoumltt akik aktiacutev tagjai a taacutersadalom-nak eacutes azok koumlzoumltt akiket a peremre keacutenyszeriacutetettek eacutes a taacutersadalmi dezintegraacutecioacute noumlvekvő kockaacutezataacuteban eacutelnek valamint az eacuterintett szemeacutelyek eacutes a taacutersadalom eseteacuteben raacutevilaacutegiacutet arra hogy kirekeszteacutes egy vaacuteltozaacutes folyamata nem pedig egy roumlgzuumllt vagy statikus aacutellapotrdquo (ideacutezi Haralambos Holborn 2000 304)
Az akadeacutemiai kutatoacutei vilaacutegon kiacutevuumll az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg volt a legelső abban amely a koumlzponti kormaacutenyzat szintjeacutere emelte a kirekeszteacutes elleni kuumlzdelmet (1997 veacutegeacuten leacutetrehozva Social Exclusion unit neacuteven a taacutersadal-mi kirekeszteacutes jelenseacutegeacutevel foglalkozoacute speciaacutelis kormaacutenyzati szervezetet) E szervezet olyan taacutersadalmi prob-leacutemaacutekkal foglalkozik mint az iskolakeruumlleacutes a munkaneacutelkuumlliseacuteg Szeacutelesebb eacutertelemben ceacuteljuk a kirekeszteacutes minden formaacuteja elleni kuumlzdelem vagyis a taacutersadalmi beilleszkedeacutes taacutemogataacutesa A szervezet meghataacuterozaacutesa szerint bdquoa taacutersadalmi kirekeszteacutes roumlvid leiacuteraacutesa annak hogy mi tud toumlrteacutenni amikor emberek vagy teruumlletek olyan probleacutemaacutek kombinaacutecioacutejaacutetoacutel szenvednek mint a munkaneacutelkuumlliseacuteg aluliskolaacutezottsaacuteg szakkeacutepzetlenseacuteg alacsony joumlvedelem szegeacutenyes lakhataacutes magas bűnoumlzeacutesi araacuteny a koumlrnyeacuteken rossz egeacuteszseacuteg vagy csalaacutedi vaacutelsaacutegrdquo (Social Exclusion unit 20051)
Havasi eacuteva aki egyike azon magyarorszaacutegi szakeacutertőknek akik elsőkeacutent proacutebaacuteltaacutek a hazai viszonyokra eacutertelmezni (a statisztika eszkoumlzeivel) a kirekesztettseacuteg koncepcioacutejaacutet tanulmaacutenyaacuteban a koumlvetkezőkeacutepp defini-aacutelja a fogalmat bdquoA taacutersadalmi kirekesztettseacuteg egy olyan elszigetelődeacutesi folyamat amelynek soraacuten az egyes embereknek taacutersadalmi csoportoknak nincs vaacutelasztaacutesi lehetőseacutege A szegeacutenyseacuteg megkoumlzeliacuteteacutesekkel szem-ben (hellip) a kirekeszteacutes eseteacuten nem a raquoveacutegeredmeacutenyenlaquo van a hangsuacutely hanem a raquofolyamatonlaquo azon a raquome-chanizmusonlaquo amely a sokoldaluacute megfosztottsaacutegot eredmeacutenyezi sőt uacutejra is termeli azt A fogalom szorosan kapcsoloacutedik az autonoacutemia eacutes a taacutersadalmi reacuteszveacutetel hiaacutenyaacutehozrdquo (Havasi 2002 30)
Amennyiben elfogadjuk a kirekeszteacutes dinamikus a folyamatokat hangsuacutelyozoacute megkoumlzeliacuteteacuteseacutet nagyon fon-tos koumlvetkezmeacutenyeket vaacutellalunk fel Ez esetben ugyanis olyan koumlvetkezteteacutesekre juthatunk amelyek a forraacutesok uacutejraelosztaacutesaacuten tuacutel a taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi vaacuteltozaacutesokhoz vezet [vouml Ferge Zsuzsa strukturaacutelis-dinamikus szociaacutelpolitikai megkoumlzeliacuteteacuteseacutevel (Ferge 1991)] Ez esetben a jobb (hateacutekonyabb hataacutesosabb) joacuteleacuteti taacutemoga-taacutesok szorgalmazaacutesa oumlnmagaacuteban nem elegendő hiszen ezek nem biztosiacutetjaacutek automatikusan a kirekesztettek reacuteszveacuteteleacutet a taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai eacuteletben
Szeacutelesiacutetve a kuumlloumlnfeacutele eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegeket a koumlzoumlsseacutegfejleszteacutesben dolgozoacute szakemberek szem-pontjaacuteboacutel a kirekeszteacutes egy sajaacutetos aspektusa domborodik ki bdquoUacutegy laacutetjuk hogy miacuteg a nyugati gyakorlat el-sősorban a kirekeszteacutes (exclusion) elleni harcra iraacutenyul a koumlzoumlsseacutegfejleszteacutes szakmai eszkoumlzeivel (sőt az angolok uacutejabban maacuter egyenesen az raquoinclusionlaquo a raquobelefoglalaacuteslaquo hangoztataacutesaacuteval fogalmazzaacutek meg taacutersada-lomalakiacutetoacute ceacuteljukat vagyis hogy belefoglaljaacutek a helyi embereket a helyi folyamatokba eacutes hogy reacuteszt vegyenek
1 A reacuteszleg 2006-ig műkoumldoumltt vaacuteltozatlan formaacuteban majd aacutetalakult taacutersadalmi kirekeszteacutes munkacsoporttaacute (Social Exclusion Task Force)
90 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
a helyi probleacutemaacutek megoldaacutesaacuteba) addig a magyar gyakorlat ndash pontosabban a miaacuteltalunk tehaacutet a Koumlzoumlsseacutegfej-lesztők Egyesuumllete eacutes taacutersszervezetei aacuteltal vitt gyakorlat napjainkban ndash eacutes joacute ideig meacuteg bizonyaacutera ndash elsősorban a helyi taacutersadalmak demokratikus oumlnszerveződeacuteseacutere eacutes egyuumlttműkoumldeacuteseacutere helyezi a hangsuacutelyt s e tekintet-ben a nonprofit szektorral is jelentősen eacuterintkezikrdquo (Vercseg 1998 3)
A taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalmaacutenak kritikaacutejaA kirekeszteacutes koncepcioacutejaacuteval kapcsolatos probleacutemaacutek jelentős reacuteszben a koraacutebbi szegeacutenyseacutegelmeacuteletektől valoacute elteacutereacutesből adoacutednak noha a fogalom maacutera (legalaacutebbis az Eu szintjeacuten) elterjedt neheacutez preciacutez meghataacuterozaacutesaacutet adni valamint megbiacutezhatoacutean minden aspektusaacutera kiterjedően meacuterni
Amennyiben nemzetkoumlzileg eacuterveacutenyes megaacutellapiacutetaacutesokra szeretneacutenk hasznaacutelni a fogalmat (s keacutetseacutegkiacutevuumll ezt teszi az Eu) legalaacutebb akkora probleacutemaacuteba uumltkoumlzuumlnk mint a relatiacutev szegeacutenyseacuteg eseteacuteben a kuumlloumlnfeacutele taacutersadal-mak oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera hasznaacutelt kirekeszteacutesfogalom neheacutezkes mivel a taacutersadalmakat kuumlloumlnfeacutele esetenkeacutent egymaacuteseacutetoacutel nagyon elteacuterő normaacutek eacutes koumlruumllmeacutenyek jellemzik2
A Haralambos eacutes Holborn szerzőpaacuteros kockaacutezatot laacutet abban hogy a kirekeszteacutes aacuteltalaacutenos megfogalma-zaacutesa elvonja a doumlnteacuteshozoacutek figyelmeacutet attoacutel hogy azokkal az alapvető anyagi (joumlvedelmi stb) hiaacutenyokkal szuumlkseacutegletekkel foglalkozzanak amelyek sok esetben a kirekeszteacutes fő okai (Haralambos Holborn 2000 304) Anthony Judge (1995) eacutelesebben biacuteraacutelja a taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalmaacutet Metaforikus csapdaacutenak tartja hasznaacutelataacutet olyankeacutent amely ugyanazt a dichotoacutemikus keacutepet adja vissza mint a bdquofenn eacutes lennrdquo vagy a bdquokint eacutes bennrdquo a bdquojoacute eacutes rosszrdquo s nem alkalmas az aacutetmenetek az aacuternyalatok fokozatok megjeleniacuteteacuteseacutere Erre a meglaacutetaacutesra alapozva aacutelliacutetjaacutek hogy a fogalom hasznaacutelata tuacutelzottan mechanikus ami pedig oda vezethet hogy a nagyon is oumlsszetett probleacutemaacutet megjeleniacuteteni kiacutevaacutenoacute fogalom tuacutelzottan leegyszerűsiacutetőveacute vaacutelik A kirekeszteacutes metaforaacuteja ndash Judge eacutertelmezeacuteseacuteben ndash azt sugallja hogy le kell rombolni a falat amely a kintieket (kirekesz-tetteket) a bentiektől (beilleszkedettek) elvaacutelasztja Ebből a szemszoumlgből neacutezve egyeacutertelműnek laacutetszik hogy mieacutert vonakodnak a bent leacutevők a kint leacutevőket beengedni Judge felteszi a keacuterdeacuteseket Mi volna ha minden kirekesztett bentre keruumllne Hogyan alakulna aacutet a bdquobentrdquo vilaacutega Van elegendő teacuter bent minden kint leacutevő szaacute-maacutera E keacuterdeacutesek menteacuten aacutelliacutetja a bdquokirekeszteacutesrdquo metafoacuteraacuteja erőteljesen motivaacutelhatja a kint levőket azonban nemkiacutevaacutenatos eredmeacutenyekre vezethet a bentiek eseteacuteben (Judge 1995 2)
Sajaacutetos kritikaacutet fogalmaz meg kuumlloumlnoumlsen a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok vonatkozaacutesaacuteban Ladaacutenyi Jaacutenos eacutes Szeleacutenyi Ivaacuten (2001) Cikkuumlk valoacutejaacuteban egy hosszabb ideje tartoacute poleacutemia reacutesze amely nem a taacutersadalmi ki-rekeszteacutes koncepcioacuteja hanem az uacuten osztaacutely alatti osztaacutely (bdquounderclassrdquo) kategoacuteria hasznaacutelata kapcsaacuten bon-takozott ki A koumlvetkezőt iacuterjaacutek bdquoa bdquokirekeszteacutesrdquo fogalma alkalmatlan annak az uacutej probleacutemaacutenak a leiacuteraacutesaacutera ami-vel a posztkommunista taacutersadalmakban a roma eacutes nem roma munkaneacutelkuumlliek eacutes szegeacutenyek tekinteacutelyes reacutesze szembesuumll ezeacutert tartjuk az bdquounderclassrdquo fogalmaacutet pontosabbnakrdquo (Ladaacutenyi Szeleacutenyi 2001 2) Kritikaacutejuk nem
2 E probleacutemaacuteroacutel illetve (suacutelyos) koumlvetkezmeacutenyeiről olvashatoacute Jan Vandemoortele (2002) kivaacuteloacute cikke amelyben a nem-zetkoumlzi szegeacutenyseacutegmeacutereacuteseket veszi kritikai elemzeacutes alaacute bemutatva hogy milyen feacutelrevezetőek lehetnek ezek ameny-nyiben nem vesszuumlk figyelembe az egyes orszaacutegok specifikumait
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 91
aacuteltalaacuteban a kirekeszteacutes koncepcioacutejaacutet ceacutelozza Ellenkezőleg a koumlvetkezőt aacutelliacutetjaacutek a bdquokirekeszteacutes ugyanis va-lamilyen formaacuteban gyakorlatilag minden taacutersadalmi koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacuterveacutenyesuumll az underclass-keacutepződeacutes terminus pedig csak a kirekeszteacutes meghataacuterozott pontosan definiaacutelhatoacute formaacutejaacutera utalrdquo (uo 3) ugyanakkor a kirekeszteacutes fogalmaacutet nem tartjaacutek eleacuteggeacute alkalmasnak olyan (konkreacutet magyar) probleacutemaacutek leiacuteraacutesaacutera amelyek maacutes szakemberek illetve az Eu szaacutendeacuteka szerint eacuteppen a kirekeszteacutes koncepcioacuteja aacuteltal (lehetneacutenek) sikere-sen (a koraacutebbiaknaacutel hateacutekonyabban) kezelhetők
Az Euroacutepai unioacute taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacuteja243
A taacutersadalmi kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek (munkaneacutelkuumlliek fogyateacutekos szemeacutelyek etnikai kisebbseacutegek tag-jai egyeacuteb alacsony joumlvedelmű csoportok) integraacutecioacutejaacutet ceacutelzoacute unioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egyik uacutej kezdemeacutenyezeacutes az Eu bdquoszociaacutelis dimenzioacutejaacutenrdquo beluumll Jogi alapjait az 1997-ben elfogadott Amszterdami Szerződeacutes 136 eacutes 137 cikke fektette le Az Amszterdami Szerződeacutes arroacutel rendelkezik hogy a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni harcnak az Eu uacutej szociaacutelpolitikai ceacutelkitűzeacuteseacuteveacute az euroacutepai szociaacutelis modell egyik alappilleacutereacuteveacute kell vaacutelnia A szerződeacutes 137 cikkelye felhatalmazza az Euroacutepai Tanaacutecsot olyan inteacutezkedeacutesek elfogadaacutesaacutera amelyek bdquooumlsztoumlnoumlzzeacutek az egyuumlttműkoumldeacutest a tagaacutellamok koumlzoumltt a tudaacutes bőviacuteteacutese az informaacutecioacutecsere eacutes a legjobb gyakorlatok koumllcsoumlnoumls megismereacutese az innovatiacutev megkoumlzeliacuteteacutesek előmozdiacutetaacutesa eacutes a tapasztalatok kieacuterteacutekeleacutese aacuteltal a taacutersadalmi kirekeszteacutes lekuumlzdeacutese eacuterdekeacutebenrdquo
Az Euroacutepai Tanaacutecs 2000 maacuterciusaacuteban megtartott lisszaboni uumlleacuteseacuten az Eu azt a strateacutegiai ceacutelt tűzte ki a koumlvetkező eacutevtizedre hogy a vilaacuteg legversenykeacutepesebb eacutes legdinamikusabb tudaacutesalapuacute taacutersadalmaacutevaacute kiacutevaacuten vaacutelni amely keacutepes a fenntarthatoacute gazdasaacutegi noumlvekedeacutesre toumlbb eacutes jobb munkahely eacutes erősebb taacutersadalmi koheacutezioacute biztosiacutetaacutesa mellett Ennek eacuterdekeacuteben a Tanaacutecs doumlnteacutest hozott az unioacutes szintű taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacuteroacutel amelyet a nemzeti akcioacutetervekből eacutes az egyuumlttműkoumldeacutesen alapuloacute koumlzoumlsseacutegi akcioacutekboacutel aacutelloacute nyiacutelt koordinaacutecioacutes mechanizmusra alapoznak (vagyis koumltelező jogszabaacutelyokat nem vezetnek be a megfogal-mazott ceacutelok eleacutereacutese eacuterdekeacuteben)
Az Euroacutepai Bizottsaacutegnak a lisszaboni uumlleacutest előkeacutesziacutető javaslata arroacutel szaacutemolt be hogy az Eu tagorszaacutegai-ban a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlb alatt eacutelők eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutema elfogadhatatlanul magas Ezeacutert az Eu ceacutelja a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlb alatt eacutelők araacutenyaacutenak csoumlkkenteacutese 2000-ben a teljes neacute-pesseacuteg 18 szaacutezaleacuteka eacutelt a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlb alatt ezt 2005-ig 15 szaacutezaleacutekra 2010-ig 10 szaacutezaleacutekara kell csoumlkkenteni miacuteg a szegeacutenyseacutegben eacutelő gyermekek szaacutemaacutet a feleacutere kell lefaragni ugyancsak 2010-ig
A fenti ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben leacutetrehozott taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni strateacutegia a koumlvetkezőket foglalja magaacuteba
a taacutersadalmi kirekeszteacutes jobb megeacuterteacuteseacutenek elősegiacuteteacutese folyamatos paacuterbeszeacuted informaacutecioacutecsere eacutes a leg-jobb gyakorlatok koumllcsoumlnoumls megismerteteacuteseacutenek uacutetjaacuten koumlzoumlsen elfogadott mutatoacutek alapjaacutena taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem elveacutenek koumlzeacuteppontba aacutelliacutetaacutesa (bdquomainstreamingrdquo) a tagaacutellamok foglalkoztataacutesi oktataacutesi eacutes keacutepzeacutesi egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes lakaacutespolitikaacutejaacuteban
92 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
speciaacutelis ceacutelcsoportokra (pl etnikai kisebbseacutegek gyermekek idősek fogyateacutekkal eacutelők) iraacutenyuloacute akcioacutek amelyek koumlzuumll az egyes tagaacutellamok a helyzetuumlknek megfelelőeket vaacutelaszthatjaacutek ki
A strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutenak eszkoumlze a nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmus Az Euroacutepai Tanaacutecs 2000 decem-bereacuteben a nizzai uumlleacuteseacuten elfogadta a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem koumlzoumls ceacutelkitűzeacuteseit majd felhiacutevta a tagaacutellamokat keacuteteacuteves (2001 juacutelius ndash 2003 juacutenius koumlzti időszakra vonatkozoacute) nemzeti akcioacutetervuumlk kidolgozaacute-saacutera Az akcioacuteterveket a tagaacutellamok 2001 juacuteniusaacutera keacutesziacutetetteacutek el a koumlvetkező ceacutelkitűzeacutesek alapjaacuten bemutatva szegeacutenyseacutegellenes inteacutezkedeacuteseiket
A foglalkoztatottsaacuteg lehetőveacute teacutetele eacutes a forraacutesokhoz jogokhoz javakhoz eacutes szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hoz-1 zaacutefeacutereacutes mindenki szaacutemaacutera
A foglalkoztatottsaacuteg lehetőveacute teacutetele11 a foglalkoztatottsaacuteg lehetőveacute teacutetele a legelesettebb csoportok szaacutemaacutera ndasha munkahely eacutes a csalaacutedi eacutelet oumlsszeegyezteteacuteseacutenek elősegiacuteteacutese beleeacutertve a gyermekek eacutes raacuteszoruloacutek ndashgondozaacutesaacutenak lehetőseacutegeacuteta szociaacutelis gazdasaacuteg munkahelyteremtő lehetőseacutegeinek kihasznaacutelaacutesa ndasha munka vilaacutegaacuteboacutel toumlrteacutenő kiszorulaacutes megakadaacutelyozaacutesa a foglalkoztathatoacutesaacuteg noumlveleacutese reacuteveacuten (eszkoumlzei ndashaz emberierőforraacutes-menedzsment az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutes)
A forraacutesokhoz jogokhoz javakhoz eacutes szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes mindenki szaacutemaacutera12 a szociaacutelis veacutedelmi rendszer kialakiacutetaacutesa oly moacutedon hogy mindenki az emberi meacuteltoacutesaacuteggal oumlsszeegyez- ndashtethető moacutedon eacutelhessena szociaacutelis veacutedelmi rendszer kialakiacutetaacutesa uacutegy hogy a munkavaacutellalaacutesnak ne legyenek ellenoumlsztoumlnzői ndashmegfelelő lakoacutekoumlruumllmeacutenyek valamint a normaacutelis eacutelethez szuumlkseacuteges kommunaacutelis szolgaacuteltataacutesok mindenki ndashszaacutemaacuteramindenki szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesok ndasha taacutersadalmi kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetett csoportok szaacutemaacutera is az oktataacuteshoz igazsaacutegszolgaacuteltataacuteshoz ndashvalamint egyeacuteb szolgaacuteltataacutesokhoz (pl kultuacutera sport) valoacute hozzaacutefeacutereacutes
A taacutersadalmi kirekeszteacutes kockaacutezataacutenak elkeruumlleacutese2 a tudaacutesalapuacute taacutersadalom eacutes az uacutej informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegiaacutek lehetőseacutegeinek kiaknaacute- ndashzaacutesa eacutes annak biztosiacutetaacutesa hogy előnyeiből senki ne maradjon ki kuumlloumlnoumls tekintettel a fogyateacutekkal eacutelő szemeacutelyekrea taacutersadalmi kirekeszteacuteshez vezető kriacutezishelyzetek (pl eladoacutesodaacutes iskola idő előtti abbahagyaacutesa haj- ndashleacutektalansaacuteg) megelőzeacuteseacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacutesek foganatosiacutetaacutesa a csalaacutedi szolidaritaacutes megőrzeacuteseacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacutesek foganatosiacutetaacutesa ndash
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 93
A legelesettebbek segiacuteteacutese3 a tartoacutes szegeacutenyseacuteg kockaacutezataacutenak kitett emberek (pl fogyateacutekos szemeacutelyek) taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutenak ndashelősegiacuteteacutesea gyermekek taacutersadalmi kirekeszteacuteseacutenek megszuumlnteteacuteseacutere iraacutenyuloacute toumlrekveacutesek ndashaacutetfogoacute inteacutezkedeacutesek a leszakadoacute reacutegioacuteknak ndash
Minden eacuterintett szereplő mozgoacutesiacutetaacutesa4 a taacutersadalmi kirekeszteacutes aacuteltal eacuterintett emberek reacuteszveacuteteleacutenek eacutes eacuterdekeacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutenek elősegiacuteteacutese az ndashunioacutes tagaacutellami gyakorlatok szerinta taacutersadalmi kirekeszteacutes elveacutenek figyelembeveacutetele az eacuterintett szakpolitikaacutekban (bdquomainstreamingrdquo elve) ndashpaacuterbeszeacuted eacutes partnerseacuteg kialakiacutetaacutesa a taacutersadalmi kirekeszteacutesben eacuterintett aacutellami eacutes piaci szereplők va- ndashlamint a civil szfeacutera koumlzoumltt
A ceacutelkitűzeacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak taacutemogataacutesaacutera a Bizottsaacuteg koumlzoumlsseacutegi akcioacuteprogramot hozott leacutetre A taacutersadalmi kirekeszteacutes jobb megeacuterteacutese valamint a nemzeti akcioacutetervek kereteacuteben szervezett politikai egyuumlttműkoumldeacutes eacutes koumllcsoumlnoumls tanulaacutesi folyamat eacuterdekeacuteben a koumlzoumlsseacutegi program kereteacuteben az alaacutebbi akcioacutek hajthatoacutek veacutegre
a taacutersadalmi kirekeszteacutes jellemzőinek okainak tendenciaacuteinak elemzeacutese oumlsszehasonliacutetoacute statisztikaacutek gyűj-teacutese koumlzoumls moacutedszerek kidolgozaacutesa tanulmaacutenyok keacutesziacuteteacutese reacuteveacutenpolitikai egyuumlttműkoumldeacutes informaacutecioacutecsere a legjobb gyakorlatok koumllcsoumlnoumls megismerteteacutese (ennek kereteacute-ben az Euroacutepai Bizottsaacuteg oumlsszehasonliacutetoacute uacuten egyuumlttes jelenteacutest3 keacutesziacutet a taacutersadalmi kirekeszteacutesről amely-ben bemutatja a nemzeti akcioacuteterveket valamint a vonatkozoacute koumlzoumlsseacutegi politikaacutek eacutes akcioacutek aacutellaacutesaacutet)paacuterbeszeacuted előmozdiacutetaacutesa a kuumlloumlnboumlző eacuterdekeltek bevonaacutesaacuteval euroacutepai szintű haacuteloacutezateacutepiacuteteacutes taacutemogataacutesa a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni harcban reacuteszt vevő nem kormaacutenyzati szervek koumlzoumltt
A taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem komplex jellegeacuteből adoacutedoacutean az akcioacuteknak a fenti ceacutelkitűzeacutesek mel-lett oumlsszhangban kell lenniuumlk az euroacutepai foglalkoztataacutespolitikai strateacutegiaacuteval is Ezek teljesiacuteteacutese ugyanis ndash az Eu-elgondolaacutesok szerint ndash jelentős segiacutetseacuteget nyuacutejt a kirekeszteacutes elleni kuumlzdelemben is ugyancsak fontos elemei a kuumlzdelemnek a nemzeti taacutersadalombiztosiacutetaacutesi (főkeacutent a nyugdiacutej- eacutes egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi) rendszerek megfelelő műkoumldteteacutese tovaacutebbaacute a tudaacutesalapuacute taacutersadalomba valoacute bekapcsoloacutedaacutes elősegiacuteteacutese (az oktataacutes- keacutepzeacutes rendszerein keresztuumll)
A tagaacutellami akcioacutetervek megszuumlleteacutese eacutes eacuterteacutekeleacutese utaacuten a Bizottsaacuteg elkeacutesziacutetette aacutetfogoacute egyuumlttes jelenteacute-seacutet (joint report) a nemzeti akcioacutetervekről Ebben a Bizottsaacuteg reacuteszletezte azokat az unioacutes szintű rizikoacutefaktoro-kat amelyek noumlvelik az elszegeacutenyedeacutes veszeacutelyeacutet
3 Miacuteg koraacutebban a Joint Report kifejezeacutes a hivatalos magyar kormaacutenyzati fordiacutetaacutesban Koumlzoumls Jelenteacuteskeacutent szerepelt az Eu-csatlakozaacutes oacuteta az Egyuumlttes Jelenteacutes a hivatalos Eu szoacutehasznaacutelat A vonatkozoacute dokumentumok tehaacutet mindkeacutet magyar nyelvű fogalomfordiacutetaacutesban fellelhetők mikoumlzben ugyanarra utalnak
94 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A rizikoacutefaktorok a koumlvetkezőkmunkaneacutelkuumlliseacuteg kuumlloumlnoumlsen a tartoacutes eacutes nagyon tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg (messze ez a leggyakrabban em- legetett faktor) alacsony joumlvedelem rossz minőseacutegű munka hajleacutektalansaacuteg rossz egeacuteszseacutegi aacutellapot bevaacutendoroltak alacsony iskolai veacutegzettseacuteg nemek koumlzoumltti eseacutelyegyenlőtlenseacuteg diszkriminaacutecioacute eacutes rasszizmus fogyateacutekossaacuteg időskor egyszuumllős csalaacutedok droghasznaacutelat eacutes alkoholizmus halmozottan haacutetraacutenyos (elmaradott) koumlrnyezetben telepuumlleacutesen eacuteleacutes
neacutehaacuteny tagorszaacutegban kiemelteacutek ezen rizikoacuteteacutenyezők egymaacutesra valoacute illetve egymaacutest erősiacutető hataacutesaacutet valamint a ciklikus eacutes az intergeneraacutecioacutes szegeacutenyseacuteget A tagaacutellami akcioacutetervekből keacutesziacutetett egyuumlttes jelenteacutes felsorol tovaacutebbaacute olyan rizikoacutefaktorokat is amelyek a taacutersadalom strukturaacutelis vaacuteltozaacutesaacuteboacutel adoacutednak s amelyek a leg-toumlbb ember szaacutemaacutera kedvezőek ugyanakkor egyesek szaacutemaacutera a leszakadaacutes veszeacutelyeacutet hordozzaacutek Ilyenek a globalizaacutecioacuteboacutel adoacutedoacute munkaerő-piaci vaacuteltozaacutesok a tudaacutesalapuacute taacutersadalom gyors teacuterhoacutediacutetaacutesa a demograacute-fiai eacutes a haacuteztartaacutesszerkezetben bekoumlvetkező vaacuteltozaacutesok a nemzetkoumlzi migraacutecioacuteboacutel adoacutedoacute etnikai kulturaacutelis vallaacutesi soksziacutenűseacuteg
Az első egyuumlttes jelenteacutes a taacutersadalom- (illetve szociaacutel-)politika szaacutemaacutera legnagyobb kihiacutevaacutesnak azt nevezi meg hogy mikeacutent lehet biztosiacutetani azoknak a nagy uacutejraelosztoacute mechanizmusoknak a megfelelő műkoumldeacuteseacutet amelyek lehetőseacutegeket eacutes erőforraacutesokat osztanak uacutejra mint amilyen peacuteldaacuteul a foglalkoztataacutespolitika az adoacute-rendszer a szociaacutelis veacutedelem rendszere illetve az oktataacutes a lakhataacutes az egeacuteszseacuteg- eacutes egyeacuteb (koumlz-)szolgaacutel-tataacutesok Keacuterdeacuteses hogy ezek mennyire adekvaacutetak a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes magas kockaacutezatuacute csoportjai szaacutemaacutera valamint mennyire keacutepesek e rendszerek az ilyen csoportba tartozoacute egyeacuteneknek alapvető jogokat garantaacutelni Amiacuteg a probleacutemaacutek nagyon szeacuteles taacuterhaacuteza bontakozik ki a tagaacutellamok leiacuteraacutesaiban addig megoldaacutes-keacutent nyolc eszkoumlz fogalmazoacutedik meg a tagorszaacutegok toumlbbseacutegeacuteben
a befogadoacute munkaerőpiac1 a foglalkoztataacutes mint jog eacutes lehetőseacuteg biztosiacutetaacutesa mindenki szaacutemaacuteramegfelelő joumlvedelem2 eacutes az emberhez meacuteltoacute eacutelet forraacutesainak biztosiacutetaacutesaaz iskolai haacutetraacutenyok kezeleacutese3 erősiacuteteni a csalaacutedi szolidaritaacutest eacutes veacutedelmezni a gyermeki jogokat4 joacute lakhataacutesi koumlruumllmeacutenyeket5 biztosiacutetani mindenkinek
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 95
egyenlő hozzaacutefeacutereacutes6 garantaacutelaacutesa eacutes beruhaacutezaacutes a joacute minőseacutegű szolgaacuteltataacutesokhoz (az egeacuteszseacuteg koumlzlekedeacutes szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok kultuacutera rekreaacutecioacute eacutes jog teruumlleteacuten)a szolgaacuteltataacutesok biztosiacutetottsaacutegaacutenak7 (eleacuterhetőseacutegeacutenek hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek) javiacutetaacutesaa toumlbbszoumlroumlsen 8 haacutetraacutenyos teruumlletek rehabilitaacutecioacuteja
A strateacutegiai megkoumlzeliacuteteacutesre joacute peacuteldakeacutent az Euroacutepai Bizottsaacuteg Hollandia Franciaorszaacuteg eacutes daacutenia nemzeti akcioacuteterveacutet emelte ki A jelenteacutesre reagaacutelva civil szervezetek ugyanakkor raacutemutatnak az akcioacutetervek gyenge-seacutegeire is toumlbbek koumlzoumltt a roumlvid elkeacutesziacuteteacutesi hataacuteridőből adoacutedoacutean
keveacutes az innovatiacutev megkoumlzeliacuteteacutes a meglevő gyakorlatok bemutataacutesaacutera szoriacutetkoznaka foglalkoztataacutespolitikai akcioacutek dominanciaacuteja konzervatiacutev szemleacuteletet tuumlkroumlz amely a szegeacutenyseacuteg aacuteltal fe-nyegetett szemeacutelyek felelősseacutegeacutet hangsuacutelyozza a jogaik helyettaz akcioacutetervek zoumlme nem foglalkozik a menekuumlltek eacutes migraacutensok okozta kihiacutevaacutesokkal eacutes nem veszi figye-lembe a feacuterfiak eacutes nők eseacutelyegyenlőseacutegeacutenek aspektusaacutet sema szegeacutenyseacuteg aacuteltal fenyegetett szemeacutelyek bevonaacutesa minden akcioacuteterv gyenge pontja keveacutes akcioacuteterv tartalmaz kieleacutegiacutető megoldaacutesokat a 4 ceacutelkitűzeacutes vagyis minden eacuterintett szereplő mozgoacute-siacutetaacutesa tereacuten
Az egyik ndash e teacutemaacuteban ndash legjelentősebb nemzetkoumlzi civil szervezet az Euroacutepai Szegeacutenyseacutegellenes Haacuteloacutezat (EAPn)4 2002 juacuteniusaacuteban reacuteszletes elemzeacutest keacutesziacutetett az egyuumlttes jelenteacutesről amelyben raacutevilaacutegiacutet szaacutemos hiaacutenyossaacutegra Legfontosabb keacuterdeacutese hogy mikeacutent lehet a nemzeti cselekveacutesi terveket a koumlzoumls kuumlzdelem valoacutedi eszkoumlzeacuteveacute tenni aneacutelkuumll hogy mindoumlssze a maacuter leacutetező politikaacutek puszta oumlsszesiacuteteacutesei eacutes eredmeacutenyjelzői legyenek A szervezet eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten a program pozitiacutevumai melleacute rendre fel lehet sorolni a megvaloacutesiacutetaacutes gyengeacuteit (laacutesd EAPn 2002) (1 taacuteblaacutezat)
Az EAPn a kritikaacutektoacutel azt remeacuteli hogy meacuteg inkaacutebb oumlsztoumlnoumlzni fogja a tagaacutellamokat erőfesziacuteteacuteseik toumlkeacutelete-siacuteteacuteseacutere A csatlakozoacute orszaacutegok korai bevonaacutesaacutet is egyeacutertelműen a pozitiacutevumok koumlzeacute sorolja (Magyarorszaacute-gon a Szociaacutelis Szakmai Szoumlvetseacuteg (3Sz ndash www3szhu) volt a kezdetekben a Haacuteloacutezat magyar partnere Maacutera a Magyar Szegeacutenyellenes Haacuteloacutezat (wwwhapnhu) vette aacutet ezt a szerepet)
A lisszaboni strateacutegia 2005 eacutevi (feacutelidős) feluumllvizsgaacutelata sok tekintetben csaloacutedaacutest okozott a szegeacutenyseacuteg ellen kuumlzdők koumlreiben Az eredeti lisszaboni strateacutegia elemei koumlzuumll a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes eacutes a munkahely-teremteacutes kiemeleacutese a koraacutebbi taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem lenduumlleteacutet megakasztotta Az Euroacutepai Szociaacutelpolitikai Menetrendben meacuteg egyenranguacutenak tekintett (gazdasaacuteg- foglalkoztataacutes- eacutes szociaacutel-) politikaacutek haacutermas egyensuacutelya megbomlott A szegeacutenyseacuteg uumlgye egyre erőteljesebben uacutegy jelenik meg a Koumlzoumlsseacuteg szint-jeacuten mint a foglalkoztataacutespolitikaacuten keresztuumll eleacuterendő ceacutel Emellett a fenntarthatoacute fejlődeacutesnek a koumlrnyezetveacutede-lemre foacutekuszaacuteloacute strateacutegiaacuteja szinteacuten keveacutesseacute kedvez a szegeacutenyseacuteg kirekeszteacutes elleni figyelem koumlzeacuteppontban maradaacutesaacutenak
4 European Anti Poverty network ndash EAPn wwweapnorg
96 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
1 taacuteblaacutezat A szervezet eacuterteacutekeleacutese
Erősseacutegek GyengeseacutegekElsőkeacutent teremtett jogi alapot a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes lekuumlzdeacuteseacuteben Az egyuumlttes jelenteacutes adta az első alkalmat arra hogy az Eu ilyen teacutemaacutejuacute politikai dokumentumot iacuterjon alaacute
Feacutelő hogy a nyitott koordinaacutecioacute termeacuteszeteacuteből fakadoacutean inkaacutebb csak bdquohelyettesrdquo szerepet toumllthet be a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem hataacutesosabb hivatalos keretfelteacuteteleinek megteremteacuteseacuteben eacutes kizaacuter maacutes hateacutekonyabb moacutedszereket az euroacutepai szociaacutelis modell megerősiacuteteacuteseacuteben
Kormaacutenykoumlzi ellenőrzeacutes nincsenek szankcioacutek csak a bdquoneacutev szeacutegyenerdquo Ellenteacutetben a foglalkoztataacutespolitika hasonloacute koordinaacutecioacutejaacuteval ahol a ceacutelok nem megfelelő teljesiacuteteacutese eseteacuten a tagaacutellamoknak GdP-juumlk bizonyos szaacutezaleacutekaacutet leteacutetbe kell helyezniuumlk amiacuteg a vaacutellaltaknak nem tesznek eleget
10 eacuteves időtartam ami elegendő idő a nemzeti akcioacutetervek tovaacutebbfejleszteacuteseacutehez eacutes hataacutesuk kieacuterteacutekeleacuteseacutehez
Az EAPn eacutes a toumlbbi kutataacutest veacutegző szervezet ez idaacuteig nem tapasztalt a nemzeti akcioacutetervekben bdquoelőregondolkodaacutestrdquo
A tagaacutellamok aacuteltal koumlzoumlsen elfogadott neacutegy ceacutelkitűzeacutes elősegiacuteti a nemzeti politikaacutek koumlnnyebb oumlsszehasonliacutethatoacutesaacutegaacutet eacutes a koumllcsoumlnoumls tanulaacutes lehetőseacutegeacutet Alapjaacutet keacutepezheti egy oumlsszefoglaloacute szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacutenak
A ceacutelkitűzeacutesek nagyon aacuteltalaacutenos megfogalmazaacutesok eacutes hiacutejaacuten vannak konkreacutet reacuteszletes kifejteacutesnek Mindezeket a tagaacutellamok meglehetősen elteacuterően eacutertelmezteacutek Toumlbben tuacutel nagy hangsuacutelyt fektettek a foglalkoztatottsaacuteg lehetőveacute teacuteteleacutere eacutes tuacutel keveacutes figyelmet fordiacutetottak a jogokhoz eacutes szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesre
A koumlzoumls indikaacutetorok vilaacutegosabb eacutes keacutezzelfoghatoacutebb eacuterteacutekeleacutest tesznek lehetőveacute
Az indikaacutetorok joacutereacuteszt mennyiseacutegiek amelyek ugyan objektiacutevebbek a minőseacutegi indikaacutetoroknaacutel de koumlnnyebben is manipulaacutelhatoacuteak
A nemzeti akcioacutetervek strateacutegiaacutek eacutes nem pusztaacuten jelenteacutesek
Az egyes orszaacutegokban maacuter kialakiacutetott szegeacutenyseacutegellenes strateacutegiaacuteval műkoumldő haacuteloacutezatszervezetek jelenteacutese szerint nincs vilaacutegos kapcsolat az ilyen nemzeti strateacutegiaacutek eacutes az akcioacutetervek koumlzoumltt nincsenek a ceacutelra elkuumlloumlniacutetett peacutenzalapok ellenteacutetben a nemzeti Foglalkoztataacutespolitikai Akcioacutetervekkel
Aacutetfogoacute csoportok koumlzoumltti eseacutelyegyenlőseacuteget ceacutelzoacute teacutemaacutek
A nemek koumlzti eseacutelyegyenlőseacuteg teacutemaacutejaacutera nem oumlsszpontosiacutetottak eleacuteg koumlvetkezetesen eacutes csak keveacutes figyelmet fordiacutetottak a faji megkuumlloumlnboumlzteteacutesre
A joacute gyakorlatok bemutataacutesa noumlveli a nemzetek koumlzoumltti tapasztalatcsereacutet tanulaacutest
A joacute gyakorlatok kivaacutelasztaacutesaacutenak szempontjai nem tisztaacutezottak eacutes a legtoumlbb koumlzuumlluumlk kormaacutenyzati kezdemeacutenyezeacutes volt Iacutegy a koumllcsoumlnoumls tanulaacutes lehetőseacutege mindoumlssze a kormaacutenyok koumlzt valoacutesul meg eacutes a civil szervezetek vagy maacutes eacuterintett felek gyakorlatainak nincs mozgaacutestere
A program kiterjeszteacutese a csatlakozoacute orszaacutegokra
A szegeacutenyseacutegellenes haacuteloacutezatok tartanak a piacgazdasaacutegba valoacute aacutetmenetet kiacuteseacuterő privatizaacutecioacutetoacutel a szociaacutelis szfeacuteraacuteban nagy kihiacutevaacutesnak tartjaacutek szaacutemos csatlakozoacute orszaacutegban minden eacuterintett feacutel mozgoacutesiacutetaacutesaacutet
Forraacutes EAPn (2002)
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 97
A 2010 eacutevi adatok alapjaacuten az Euroacutepai unioacuteban tovaacutebbra is toumlbb mint 80 millioacute embert (a lakossaacuteg 156-aacutet) veszeacutelyezteti a szegeacutenyseacuteg eacutes az unioacutes polgaacuterok negyede (mintegy 20 millioacute fő) gyermek Az elmuacutelt eacutevek gaz-dasaacutegi vaacutelsaacutega suacutelyosbiacutetotta a helyzetet azzal hogy meacuteg kiszolgaacuteltatottabbaacute tette a legkritikusabb helyzetben leacutevő taacutersadalmi csoportokat A szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem euroacutepai eacuteveacutenek (2010) veacutegeacutehez koumlzeledve az Eu koumlvetkező eacutevtizedre szoacuteloacute strateacutegiaacutejaacuteban (laacutesd Euroacutepa 2020 strateacutegia) a szegeacuteny-seacuteg uumlgyeacutet szorosabban kapcsoltaacutek a fenntarthatoacute eacutes inkluziacutev noumlvekedeacuteshez kulcsfontossaacuteguacutekeacutent emliacutetve a legkritikusabb helyzetben leacutevő csoportok integraacutelaacutesaacutet ezen reacutetegeknek a taacutersadalom szerves reacuteszeacuteveacute eacutes a munkaerőpiacok aktiacutev szereplőiveacute teacuteteleacutet Az Euroacutepa 2020 strateacutegia keretei koumlzoumltt az Eu vezetői a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem kapcsaacuten azt a konkreacutet szaacutemszerűsiacutetett ceacutelt tűzteacutek ki miszerint 2020-ra a szegeacute-nyek eacutes taacutersadalomboacutel kirekesztettek szaacutemaacutet legalaacutebb 20 millioacuteval kell csoumlkkenteni
A 2 taacuteblaacutezatboacutel laacutethatoacute hogy az Eu 27 tagaacutellama szegeacutenyseacutegben eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutesben eacutelő la-kossaacutega araacutenyait neacutezve jelentős elteacutereacuteseket mutat A 2010 eacutevi adatokat veacuteve alapul megaacutellapiacutethatoacute hogy Magyarorszaacuteg ezen mutatoacute szerint a tagaacutellamok rangsoraacuteban az utolsoacute oumltoumldben jelentősen az Eu-aacutetlag alatt foglal helyet A 2004 oacuteta eltelt időszakot figyelembe veacuteve a tendencia hasonloacutean alakul a legtoumlbb unioacutes tagor-szaacutegban 2009-ig kisebb-nagyobb uumltemű csoumlkkeneacutes majd 2010-ben stagnaacutelaacutes gyakrabban emelkedeacutes
A tagorszaacutegok aacuteltal keacutesziacutetett keacuteteacuteves nemzeti strateacutegiai jelenteacutesek legutolsoacute hullaacutema a 2009ndash2011 koumlzoumltti időszakot oumllelte fel Ebben maacuter nem kizaacuteroacutelag a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacuteroacutel hanem a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi befogadaacutesroacutel is szaacutemot kellett adni A gyakorlatban ez a sze-geacutenyseacuteg elleni kuumlzdelmen tuacutel a nyugdiacutejak eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes valamint a tartoacutes aacutepolaacutes teacutemaacuteinak beemeleacuteseacutet jelentette
Az egyes orszaacutegok terveit oumlsszevetve a koumlvetkező kulcsuumlzenetek rajzoloacutednak kiA szociaacutelpolitikai ellaacutetoacuterendszerek automatikus stabilizaacutetorkeacutent műkoumldnek a gazdasaacutegi probleacutemaacutek kezeleacute-seacuteben Az Euroacutepai Szociaacutelis Alap taacutemogataacutesainak jelentős (eacutes egyre noumlvekvő) szerepe van a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesainak enyhiacuteteacuteseacuteben Ezt leginkaacutebb a munkaneacutelkuumlliek munkaerőpiacra valoacute visszateacutereacuteseacuten keresztuumll eacutes a leginkaacutebb veszeacutelyeztetettekre valoacute odafigyeleacutessel (kellene) szolgaacutelni Olyan komplex aktiacutev(izaacuteloacute) befogadoacute strateacutegiaacutekat kell veacutegrehajtani amelyek oumlsszekapcsoljaacutek a munka-erőpiacot a minőseacutegi szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutessel eacutes a megfelelő minimaacuteljoumlvedelemre iraacutenyuloacute inteacutezkedeacutesekkel Meg kell erősiacuteteni a gyermekek szegeacutenyseacutege eacutes taacutersadalmi kirekesztettseacutege elleni a hozzaacutefeacuterhető eacutes meg-fizethető minőseacutegi gyermekgondozaacutest is magaacuteban foglaloacute leacutepeacuteseketKitartoacute munkaacutera van szuumlkseacuteg a hajleacutektalansaacuteggal mint a kirekeszteacutes suacutelyos formaacutejaacuteval valoacute megbirkoacute-zaacuteshoz a romaacutekat suacutejtoacute halmozott haacutetraacutenyok eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutesuumlk felszaacutemolaacutesaacutehoz valamint a migraacutensok taacutersadalmi befogadaacutesaacutenak előmozdiacutetaacutesaacutehozEzeken feluumll szuumlkseacuteg van az uacutej veszeacutelyeztetett csoportokra ndash peacuteldaacuteul a fiatal munkavaacutellaloacutek eacutes a munkaerő-piacra uacutejonnan beleacutepők ndash valoacute odafigyeleacutesre is
98 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
2 taacuteblaacutezat Szegeacutenyseacutegben vagy taacutersadalmi kirekeszteacutesben eacutelő emberek araacutenya a teljes lakossaacutegon beluumll 2004ndash2010 ()
Orszaacutegeacutev
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010Ausztria 175 168 178 167 186 170 166Belgium 224 228 215 216 208 202 208Bulgaacuteria n a n a 622 607 448 462 416Ciprus n a 254 254 252 222 222 240Csehorszaacuteg n a 196 180 158 153 140 144daacutenia 165 172 167 168 163 176 183Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg n a 248 237 226 232 220 231eacutesztorszaacuteg 273 264 222 220 218 234 217Eu-27 n a 257 253 244 236 231 235Finnorszaacuteg 172 172 171 174 174 169 169Franciaorszaacuteg 199 190 188 190 186 184 193Goumlroumlgorszaacuteg 310 293 295 277 281 276 277Hollandia n a 167 160 157 149 151 151Iacuterorszaacuteg 248 250 233 231 237 257 299Lengyelorszaacuteg n a 453 395 344 305 278 278Lettorszaacuteg n a 463 414 358 338 374 381Litvaacutenia n a 412 359 287 276 295 334Luxemburg 161 173 165 159 155 178 171Magyarorszaacuteg n a 321 314 294 282 296 299Maacutelta n a 202 191 194 196 202 206neacutemetorszaacuteg n a 184 203 207 201 200 197Olaszorszaacuteg 264 250 259 261 253 247 245Portugaacutelia 275 261 251 250 260 249 253Romaacutenia n a n a n a 459 442 431 414Spanyolorszaacuteg 261 242 239 231 229 234 255Sveacutedorszaacuteg 169 144 163 139 149 159 150Szlovaacutekia n a 322 271 215 206 196 206Szloveacutenia n a 185 171 171 185 171 183
Forraacutes Eurostat
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 99
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia keretei koumlzti szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutet ceacutelzoacute kitűzeacutes megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a Bizottsaacuteg egy uacuten euroacutepai platformot hozott leacutetre Az ennek keretein beluumll tervezett fő inteacutezkedeacutesek (EU Commission 2010)
A szociaacutelis innovaacutecioacute oumlsztoumlnzeacutese a vaacutelsaacuteg utaacuteni Euroacutepaacuteban az intelligens megoldaacutesok feltaacuteraacutesa eacuterdekeacuteben kuumlloumlnoumlsen hogy mikeacuteppen lehet a szociaacutelis taacutemogataacutesok rendszereacutet hateacutekonyabbaacute eacutes eredmeacutenyesebbeacute tenni Az unioacutes alapoknak kuumlloumlnoumlsen az Euroacutepai Szociaacutelis Alapnak a taacutersadalmi befogadaacutesra vonatkozoacute ceacutelkitű-zeacutesek taacutemogataacutesaacutenak eacuterdekeacuteben valoacute legjobb kihasznaacutelaacutesaKoumlzoumlsseacutegi szintű felleacutepeacutes annak eleacutereacuteseacutere hogy a szociaacutelis veacutedelem eacutes a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok hateacuteko- nyabbaacute vaacuteljanak eacutes az uacutej szociaacutelis szuumlkseacutegletekre rugalmasabban reagaacuteljanakA partnerek sokkal szeacutelesebb koumlreacutenek bevonaacutesa a kirekeszteacutes elleni kuumlzdelembe A Bizottsaacuteg a tagorszaacuteg-ok szaacutemaacutera oumlnkeacutentes alapon alkalmazhatoacute iraacutenymutataacutesokat dolgoz ki az eacuterdekelt feleknek a szegeacutenyseacuteg visszaszoriacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacutesek nemzeti regionaacutelis eacutes helyi szintű meghataacuterozaacutesaacuteban alakiacutetaacutesaacuteban eacutes veacutegrehajtaacutesaacuteban valoacute reacuteszveacuteteleacutere vonatkozoacutean
Az Eu szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes elleni strateacutegiaacuteja kapcsaacuten Kreacutemer Balaacutezs (2003) aacuteltalaacutenosabb kritikaacutet is megfogalmaz Elemzeacuteseacuteben az Eu szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacuteseinek megkeacutesettseacutegeacuteről iacuter mivel ndash eacuterveleacute-seacuteben ndash maacutes nemzetkoumlzi szervezetek (mint az EnSZ vagy az OECd) maacuter eacutevekkel koraacutebban megfogalmaztaacutek a szociaacutelpolitika aacutetalakiacutetaacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacutet a szolidaritaacutes (koheacutezioacute) erősiacuteteacuteseacutet illetve tetteacutek koumlzzeacute a sze-geacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacuteről szoacuteloacute programjaikat5
A taacutersadalmi kirekeszteacutes meacuterőszaacutemai244
A tagorszaacutegok oumlsszehasonliacutetaacutesa eacutes a fejlődeacutes időbeni vaacuteltozaacutesaacutenak figyelemmel kiacuteseacutereacutese eacuterdekeacuteben fogad-taacutek el a tagorszaacutegok az uacuten laekeni indikaacutetorokat A mutatoacuteszaacutemok (indikaacutetorok) koumlzoumltt hangsuacutelyt kell fektetni a relatiacutev joumlvedelmi szegeacutenyseacuteg fogalmaacutenak kidolgozaacutesaacutera (beleeacutertve olyan aspektusait mint a szegeacutenyseacuteg szintje kiterjedtseacutege meacutelyseacutege időbeli vaacuteltozaacutesa valamint nemre korra haacuteztartaacutesformaacutera eacutes foglalkozaacutesi aacutegra valoacute bontaacutesa) tovaacutebbaacute a szegeacutenyseacuteg sokdimenzioacutes voltaacutera iacutegy a joumlvedelemalapuacute meacutereacutest ki kell egeacute-sziacuteteni a foglalkoztatottsaacutegra lakoacutekoumlruumllmeacutenyekre egeacuteszseacutegi aacutellapotra eacutes keacutepzettseacutegre vonatkozoacute adatokkal (laacutesd keacutesőbb)
A koumlzoumlsseacutegi politika uacutej iraacutenyultsaacutegaacuten feluumll a maacutesik izgalmas folyamat a hasznaacutelt moacutedszerekben ragadhatoacute meg A nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmus bevezeteacutese annak az aacuteltalaacutenos tendenciaacutenak a reacutesze amely az
5 Erre kivaacuteloacute peacuteldaacutek az EnSZ uacuten Koppenhaacutegai ceacutelkitűzeacutesei a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutere felszaacutemolaacutesaacutera vagy az OECd tematikus formaacuteban koumlzreadott szociaacutelpolitikaacuteval foglalkozoacute elemzeacutesei megfogalmazott ajaacutenlaacutesai az egyes tagorszaacutegok szaacutemaacutera (laacutesd OECd 1996a 1996b 1996c 1996d 1997)
100 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Eu-n beluumll a hangsuacutelyt a puszta jogharmonizaacutecioacuteroacutel egyre inkaacutebb a tagaacutellamok műkoumldeacutesmoacutedjaacutenak harmo-nizaacutelaacutesaacutera teszi aacutet bdquoEbben a vaacuteltaacutesban a legfontosabb mozzanatok a kormaacutenyok magatartaacutesformaacutejaacutenak a kormaacutenyzaacutes mikeacutentjeacutenek oumlsszehangolaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletek ndash hiszen effeacuteleacutekre koraacutebban nemigen volt peacuteldardquo (Kreacutemer 2003 1)
A kirekeszteacutes meacutereacuteseacutere alkalmazott indikaacutetorok 2001 eacutevi meghataacuterozaacutesuk oacuteta toumlbb jelentős vaacuteltozaacuteson estek aacutet A leacutetrehozaacutesukkor az indikaacutetorok tuacutelnyomoacutereacuteszt a joumlvedelemegyenlőtlenseacuteg meacutereacuteseacutet tartalmaztaacutek valamint a munkaneacutelkuumlliseacutegre keacuterdeztek raacute illetve emliacutetetteacutek az iskolai kudarcokat valamint utalaacutest tartalmaz-tak az egeacuteszseacuteg aacutellapotra vonatkozoacutean is A jogokhoz taacutemogataacutesokhoz szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesre azonban nem volt utalaacutes tovaacutebbaacute egyeacuteb olyan fontos dimenzioacutei is kimaradtak a kirekeszteacutes dimenzioacuteinak mint a teruumlleti kuumlloumlnbseacutegek megjeleniacuteteacutese vagy a nemzetiseacutegietnikai hovatartozaacutes
Az első tapasztalatok hataacutesaacutera 2003-ban majd 2006-ban is moacutedosiacutetottak a mutatoacuterendszeren az eacuteletkori korcsoportokra eacutes a nemekre valoacute kuumlloumln-kuumlloumln adatszolgaacuteltataacutes is helyet kapott csakuacutegy mint a taacutersadalmi eacutes demograacutefiai vaacuteltozaacutesokra a nyugdiacutejakra eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi helyzetre vonatkozoacute mutatoacutek A kirekeszteacutes oumlsz-szetett jelenseacutegeacutere valamelyest raacutevilaacutegiacutetva 2006-toacutel bevezeteacutesre keruumllt az uacuten anyagi deprivaacutecioacutera vonatkozoacute indikaacutetorok csoportja Az utolsoacute 2009 eacutevi vaacuteltoztataacutes oacuteta a laekeni indikaacutetorok listaacuteja 11 elsődleges (primer) 6 maacutesodlagos (magyaraacutezoacute) eacutes 13 kontextuaacutelis mutatoacutet tartalmaz6
A szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes meacutereacuteseacutere alkalmazott uacuten laekeni indikaacutetorrendszer haacuterom cso-portra bontva taacutergyalja a kirekeszteacutes kuumlloumlnfeacutele dimenzioacuteit Az uacuten elsődleges (vagy primer) indikaacutetorok a leg-fontosabb jellemzőkre utalnak Idesoroloacutedik a szegeacutenyseacutegi kockaacutezat nagysaacutega a tartoacutes szegeacutenyseacutegben eacutelők araacutenya a szegeacutenyseacutegi reacutes nagysaacutega a tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta a rendkiacutevuumll alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesokban eacutelők araacutenya (vagyis az olyan csalaacutedok araacutenya ahol peacuteldaacuteul egyetlen tag sem foglalkoztatott) a korai iskolaelhagyoacutek araacutenya (ami az iskolai lemorzsoloacutedaacutesra utal) a bevaacutendorloacutek eacutes nem bevaacutendorloacutek fog-lalkoztatottsaacutegi kuumlloumlnbseacutege az anyagilag deprivaacuteltak araacutenya (mely egy komplex mutatoacute) illetve a lakhataacutesi mutatoacute a kieleacutegiacutetetlen egeacuteszseacuteguumlgyi szuumlkseacuteglet megjeleniacuteteacutese eacutes az oumlsszetett gyermekjoacuteleacuteti mutatoacute A maacute-sodlagos (vagy szekunder) indikaacutetorok az elsődleges indikaacutetorok aacuternyalaacutesaacutet meacutelyebb megeacuterteacuteseacutet szolgaacuteljaacutek elsősorban A szegeacutenyseacutegi araacuteny tovaacutebbi bontaacutesai az alacsony iskolaacutezottsaacuteguacuteak araacutenya az alacsony olva-saacutesi keacuteszseacutegű tanuloacutek araacutenya vagy az uacuten anyagi deprivaacuteltsaacuteg intenzitaacutesa tovaacutebbaacute a magas lakhataacutesi koumlltseacute-gekkel kuumlzdők araacutenya eacutes a haacuteztartaacutesok zsuacutefoltsaacutega mind-mind ezt szolgaacuteljaacutek egy-egy speciaacutelis jellemzőre keacuterdezve
A laekeni indikaacutetorok harmadik csoportjaacutet az uacuten eacutertelmező (vagy kontextus) indikaacutetorok alkotjaacutek Ezek szerepe az előbbi keacutet csoport taacutegabb oumlsszefuumlggeacuteseinek bemutataacutesa Ilyen mutatoacutek a joumlvedelemeloszlaacutes egyenlőtlenseacutege (vagyis az alsoacute eacutes felső ndash S80S20 ndash joumlvedelmi oumltoumldoumlk araacutenya a Gini-egyuumltthatoacute a regionaacute-lis koheacutezioacute komplex mutatoacuteja tovaacutebbaacute a szuumlleteacuteskor eacutes 65 eacuteves korban vaacuterhatoacute eacutelettartam megadaacutesa illetve az egeacuteszseacuteges eacutelettartam nagysaacutega Az időbeli folyamatokra utalva a szegeacutenyseacutegi araacutenynak a 2005-oumls kuuml-szoumlbhoumlz viszonyiacutetott eacutereacutetke is szerepel ezen mutatoacutek koumlzt A szociaacutelis veacutedelmi rendszer teljesiacutetmeacutenyeacutet meacuteri
6 Erről reacuteszletesen laacutesd Foumlldessy Aacuterpaacuted eacutes Scharle Aacutegota (2011) iacuteraacutesaacutet
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 101
a szociaacutelis juttataacutesok neacutelkuumll szaacutemiacutetott szegeacutenyseacutegi araacuteny mutatoacuteja A rendkiacutevuumll alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesokban eacutelők araacutenya haacuteztartaacutestiacutepusonkeacutent az alkalmazaacutesban aacutelloacutek szegeacutenyseacutegi araacutenya illetve az első munkaoacuteraacutet terhelő marginaacutelis adoacutekulcs vagy a szociaacutelis juttataacutesok meacuterteacuteke a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlbhoumlz keacutepest szinteacuten ilyen eacutertelmező indikaacutetor csakuacutegy mint a mindennapi eacuteletben jelentkező neheacutezseacutegek tipizaacutelt bemu-tataacutesa illetve a nem megfelelő ingatlanban eacutelők araacutenya vagy a lakhataacutesi koumlltseacuteg aacutetlageacuterteacuteke (pontosabban mediaacutenja)
nyelvtani probleacutemaacutek eacutes messzire vezető haacutetteruumlk245
A taacutersadalmi kirekeszteacutes fogalmaacutenak koncepcioacuteinak kuumlloumlnboumlzőseacutege mellett meacuteg szembetűnőbb az Euroacutepai unioacute aacuteltal alkotott fogalom (bdquosocial exclusionrdquo) magyar nyelvbe valoacute aacutetuumllteteacuteseacutenek neheacutezseacutege A szoacute magyar vaacuteltozatai koumlzt leggyakrabban a kirekeszteacutes kirekesztettseacuteg kirekesztődeacutes kizaacuteraacutes kiszoriacutetaacutes szavak sze-repelnek
Szalai Juacuteliaacutenak egy e taacutergyban iacuteroacutedott tanulmaacutenya reacuteszletesen taacutergyalja e probleacutemaacutet valamint az egyes for-diacutetaacutesok (szoacutehasznaacutelat) eacutertelmezeacuteseit bdquoA rsquosocial exclusionrsquo kifejezeacutesnek az angol nyelvben egyeacutertelmű ugyan-akkor toumlbbreacutetegű jelenteacutestartalma van A fogalom egyszerre jeleniacutet meg egy folyamatot a folyamat eredmeacute-nyekeacutent ellőaacutelloacute aacutellapotot valamint ndash az rsquoexrsquo prepoziacutecioacute reacuteveacuten ndash egy viszonyt Ez utoacutebbi a fogalom legfontosabb tartalmi reacutetege eacutes a szeacuteles eacutertelemben vett hatalom egyenlőtlen elosztaacutesaacutenak arra a koumlvetkezmeacutenyeacutere utal amelynek betudhatoacutean egyes szereplők taacutersadalmi helyzeteacutenek veacutedelme uacutegy megy veacutegbe hogy azzal maacutes szereplők megfosztott aacutellapotba keruumllnekrdquo (Szalai 2002 1) E meghataacuterozaacutesboacutel kiindulva Szalai Juacutelia a kire-keszteacutes szoacute haacuterom kuumlloumlnboumlző fajtaacutejaacutet elemzi amelyek maacutes-maacutes oldalroacutel vilaacutegiacutetanak raacute a fogalomra
A 1 rsquotaacutersadalmi kirekeszteacutesrsquo ndash maacutera ez a legelterjedtebb fordiacutetaacutes ndash az bdquoaktiacutev tudatos cselekveacutest meacutegpedig konkreacutet szemeacutelyekhez illetve azok adott csoportjaihoz koumlthető cselekveacutest implikaacutel valakik fejuumlkbe vetteacutek eacutes hatalmuk meg eszkoumlzeik is voltak hozzaacute hogy valaki maacutesokat leszoriacutetsanak a paacutelyaacuteroacutel (hellip) A kirekesz-teacutes kulcsa eacuteppen ezekben a hibaacutes ideoloacutegiaacutekban magyaraacuten az előnyoumls helyzetben leacutevők előiacuteteacuteletes gon-dolkodaacutesaacuteban van Az angol nyelvbeacutelineacutel joacuteval aktiacutevabb szemeacutelykoumlzelibb eacutes tudatos szaacutendeacutekot teacutetelező kirekeszteacutes panaceaacuteja ezeacutert a hibaacutes gondolkodaacutesmoacuted eacutes a raacute eacutepuumllő hibaacutes viselkedeacutes korrekcioacuteja ndash felvilaacute-gosiacutetoacute eacutes előiacuteteacutelet-ellenes neveleacutes valamint a diszkriminatiacutev magatartaacutest suacutejtoacute jogi eszkoumlzrendszer uacutetjaacutenrdquo (Szalai 2002 1)Az rsquoexclusionrsquo szinteacuten gyakran hallhatoacute-olvashatoacute maacutesodik fordiacutetaacutesa a 2 rsquokirekesztettseacutegrsquo bdquoSzemben az elő-ző eacutertelmezeacutes aktivitaacutes-centrizmusaacuteval a rsquosocial exclusion-nakrsquo ebben a magyar megfelelteteacuteseacuteben csak a veacutegaacutellapot meacutegpedig a passziacutev szenvedőkeacutent megeacutelt megfosztottsaacuteg helyzete jelenik meg az eacuterintett szereplők nem egy viszony eacutes nem is egy folyamat reacuteszeseikeacutent aacutellnak előttuumlnk hanem szinte faacutetumkeacutent raacutejuk szakadt szerencseacutetlen aacutellapotukbanrdquo (Szalai 2002 2)A 3 rsquotaacutersadalmi kirekeszteacutesrsquo kifejezeacutes az amelyet Szalai Juacutelia ndash a leiacutert megfontolaacutesok miatt ndash hasznaacutel Elis-meri bdquoIgaz fuumlluumlnknek kisseacute furcsaacuten cseng a magyar nyelvben ritka passziacutev szerkezetre raacutevetuumllő a folya-
102 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
matjelleget megjeniacutető ikes igeacutes keacutepzeacutes majd annak a főneacutevi zaacuteroacutetaggal valoacute kombinaacutelaacutesa meacutegis talaacuten ez a grammatikailag neacutemikeacutepp szokatlan formula az amely az angol megfelelőt leginkaacutebb koumlzeliacuteti a fogalom jelzett haacutermas jelenteacutestartalmaacutenak egyuumlttes megragadaacutesaacuteban A megelőző keacutet fordiacutetaacutesi verzioacuteval szem-ben fontos kuumlloumlnbseacuteg hogy ez utoacutebbi kifejezeacutes koumlzeacuteppontjaacuteban maga a folyamat aacutell s ezeacutert az a folyamat iraacutenyaacutenak eacutes tartalmaacutenak megvaacuteltoztataacutesaacutera toumlrekvő politikai beavatkozaacutest implikaacutel ndash azaz a kirekesz-teacutes kezdemeacutenyezőinek aacutetneveleacutese illetve aacuteldozatainak egyeacuteni esetkezeleacutes uacutetjaacuten valoacute megsegiacuteteacutese helyett az adott taacutersadalmi koumlrnyezet megvaacuteltoztataacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalompolitikai cselekveacutesre hiacutev felrdquo (Szalai 2002 3)
Ferge Zsuzsa hasonloacutean egyszerű fordiacutetaacutesi probleacutemaacuten messze tuacutelnyuacuteloacutenak tartja a fogalom aacutetuumllteteacuteseacutet Iacutegy iacuter raacutevilaacutegiacutetva a fordiacutetaacutesi probleacutema haacutettereacutere bdquoA teacutema olyannyira nem volt sajaacutetunk hogy a szavaink egy reacutesze is hiaacutenyzott (hellip) A probleacutema valoacutesziacutenűleg nem nyelvuumlnk szegeacutenyseacutege A talaacuteloacute koumlnnyen elterjedő kifejezeacute-sekhez olyan taacutersadalom is szuumlkseacuteges amely anyanyelvi szinten hasznaacutelja azaz beluumllről teszi magaacuteeacutevaacute a szavakat (hellip) A zavar egy maacutesik oka hogy a kirekeszteacutes tulajdonkeacuteppen nem a koumlznyelv szava hanem tudomaacutenyos eacutes politikai kifejezeacutesrdquo (Ferge 2002 1)
A fordiacutetaacutes neheacutezseacutege nem kis reacuteszben tehaacutet a magyar szemleacuteletmoacuted szakmai eacutes politikai koumlzgondolkodaacutes sajaacutetossaacutegaira (hiaacutenyossaacutegaira) vezethető vissza Az Euroacutepai unioacuteban bdquoegy hosszuacute eacutes bonyolult politikai folyamat termeacutekerdquo (Szalai 2002 8) a kirekeszteacutes fogalma miacuteg Magyarorszaacuteg eseteacuteben ez egy bdquokiacutevuumllrőlrdquo joumltt fogalom amelynek magyar koumlteacutesei fellelhetők ugyan ndash leginkaacutebb a deprivaacutecioacutes elmeacutelet(ek)re alapozoacute tanul-maacutenyok eseteacuteben [ennek egyik rendszervaacuteltaacutes előtti peacuteldaacutejaacutet adja Bokor Aacutegnes (1987) koumlnyve] ndash azonban je-lenteacuteseacutenek az a reacutesze amely a szociaacutelpolitika formaacuteloacuteinak azt az aktiacutev szerepeacutet felteacutetelezi hiaacutenyzik a magyar gyakorlatboacutel
Szalai Juacutelia a koumlvetkezőket mondja erről bdquoKelet-Euroacutepaacuteban az Euroacutepai unioacutehoz valoacute csatlakozaacutes e tekin-tetben egy fontos szakasz aacutetugraacutesaacuteval megy veacutegbe ndash meacuteg maguk a nemzeti joacuteleacuteti politikaacutek sem szuumllettek meg de maacuteris meghaladaacutesuk reformja keruumll napirendre (hellip) Időkoumlzben gazdag taacutersadalomtudomaacutenyi isme-retanyag a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesban dolgozoacutek koumlreacuteben pedig hatalmas gyakorlati tapasztalat-mennyiseacuteg gyűlt oumlssze a hazai szegeacutenyseacuteg tiacutepusairoacutel a szegeacutenyek taacutersadalmaacutenak belső reacutetegződeacuteseacuteről a jelenseacuteg uacutejratermelődeacuteseacutenek okairoacutel eacutes mechanizmusairoacutel sőt az elmuacutelt eacutevtized szegeacutenyseacuteggel kapcsolatos szociaacutel-politikaacutejaacutenak a szegeacutenyseacuteg roumlgzuumlleacuteseacuteben jaacutetszott taacutevolroacutel sem aacutertatlan szerepeacuterőlrdquo (Szalai 2002 10ndash11)
A kirekeszteacutes fordiacutetaacutesa eseteacuteben laacutethatoacute probleacutemaacutek tovaacutebb szaporodnak ha a vele paacuterba aacutelliacutetott bdquosocial inclusionrdquo fogalmaacutet proacutebaacuteljuk meg visszaadni magyarul A beilleszkedeacutes befogadaacutes betagozoacutedaacutes (taacutersadal-mi) tagsaacuteg fogalmak hasznaacutelatosak ugyan de e tekintetben hiaacutenyzik a koumlzmegegyezeacutes A Koumlzoumls Memoran-dum a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel dokumentumban ndash mint a ciacutem mutatja ndash a bdquobefogadaacutesrdquo szoacute szerepel Ferge Zsuzsa az bdquooumlsszetartozoacuterdquo kifejezeacutest javasolja (Ferge 2002 2) Szalai Juacutelia konzekvensen a beilleszkedettseacuteg fogalmaacutet javasolja a kirekesztettseacuteg paacuterjakeacutent
Az bdquoinclusionrdquo szoacute illetve az bdquoexclusionrdquo szavak magyar nyelvbe valoacute aacutetuumllteteacutese kapcsaacuten megfogalmazoacute-doacute jelenteacutesek eacutes eacutertelmezeacutesek soksziacutenűseacutege meacutelyebben gyoumlkerező okokra mutat raacute bdquoA megfelelő kifejezeacutes
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 103
hiaacutenya ugyanis hű lekeacutepezeacutese a moumlgoumlttes politikai diskurzus eacutes az integratiacutev tartalmuacute demokratikus taacutersa-dalompolitikai tradiacutecioacute hiaacutenyaacutenak meacutelyebben pedig a szociaacutelis jogok eacutertelmezeacuteseacuteben valamint az aacutellam eacutes a taacutersadalom viszonyaacuteroacutel valoacute gondolkodaacutesunkban mutatkozoacute zavaroknakrdquo (Szalai 2002 4)
A fordiacutetaacutesi neheacutezseacutegek bdquocsupaacutenrdquo nyelvi sajaacutetossaacutegokra valoacute visszavezeteacutese helyett sokkal fontosabbnak tartom a moumlgoumlttes taacutersadalmi taacutersadalompolitikai beaacutegyazottsaacuteg keacuterdeacuteseacutet Ferge Zsuzsa szavaival eacutelve sok-kal fontosabb annak vizsgaacutelata bdquohogy a taacutersadalmi mezőben mi mindenre nem alakultak ki eddig olyan fogal-maink amelyek magaacutetoacutel eacutertődően fejezneacutek ki az egyenranguacutesaacuteg egyenlő meacuteltoacutesaacuteg jogok eacutes jogosultsaacutegok egyuumltteseacutet A probleacutema valoacutesziacutenűleg nem nyelvuumlnk szegeacutenyseacutege A talaacuteloacute koumlnnyen elterjedő kifejezeacutesekhez olyan taacutersadalom is szuumlkseacuteges amely anyanyelvi szinten hasznaacutelja azaz beluumllről teszi magaacuteeacutevaacute a szavakatrdquo (Ferge 2002 2)
Az Eu a (2000ndash2005 koumlzoumltti) Euroacutepai Szociaacutelpolitikai Menetrend elfogadaacutesakor tovaacutebbleacutepett a kirekesz-teacutes fogalomhasznaacutelataacuten bdquokulcsfontossaacuteguacute vaacuteltozaacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes kezeleacuteseacutenek menetrendjeacuteről egy olyan menetrendre valoacute aacutetmenet amely oumlsztoumlnzi a taacutersadalmi befogadaacutest eacutes valamennyi politikai inteacutezke-deacutes kidolgozaacutesaacutenak koumlzeacuteppontjaacuteba helyezi aztrdquo (Eu Commission 2000 11) A taacutersadalmi befogadaacutes (social inclusion) koncepcioacuteja azonban (meacuteg) keveacutesseacute kidolgozott s leginkaacutebb mint a kirekeszteacutes ellenteacutete keruumllt a koumlzgondolkodaacutes szoacutehasznaacutelataacuteba Ha azonban a gyakorlati koumlvetkezmeacutenyeket neacutezzuumlk meacuteg nehezebbeacute megfoghatalanabbaacute vaacutelik a meghataacuterozaacutesahellip
Ellenőrző keacuterdeacutesek
A koraacutebbi szegeacutenyseacutegelmeacuteletekhez keacutepest hoz-e uacutejat a taacutersadalmi kirekeszteacutes koncepcioacuteja Mieacutert1 Milyen fontosabb rizikoacutefaktorai vannak az elszegeacutenyedeacutesnek Soroljon fel legalaacutebb oumltoumlt2 Sikeres lehet-e a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem gazdasaacutegi noumlvekedeacutes neacutelkuumll3
irodalom
Abrahamson Peter (1997) Combating poverty and social exclusion in Europe In Wolfgang Beck Laurent van der Maesen Alan Walker (eds) The Social Quality of Europe Kluwer Law The Hague
Amartya Sen (2003) Kirekeszteacutes eacutes beilleszteacutes Eseacutely 2 3ndash14Bokor Aacutegnes (1987) Szegeacutenyseacuteg a mai Magyarorszaacutegon Magvető BudapestBujalos Istvaacuten nyilas Mihaacutely (szerk) (1996) Az uacutej jobboldal eacutes a joacuteleacuteti aacutellam Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai
Egyesuumllet BudapestCastel Robert (1993) A neacutelkuumlloumlzeacutestől a kivetettseacutegig ndash a kiilleszkedeacutes pokoljaacuteraacutesa Eseacutely 3 3ndash23Castel Robert (1995) Les meacutetamorphoses de la question sociale une chronique du salariat Folio Essais
Gallimard Paris
104 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Castel Robert (1997) A szociaacutelis keacuterdeacutes alakvaacuteltozaacutesai Aktiacutev Taacutersadalom AlapiacutetvaacutenyndashMax Weber Alapiacutetvaacuteny Budapest
Council of Europe (2001) Promoting the policy debate on social cohesion from a comparative perspective Council of Europe Strasbourg
EAPn (2002) Making a decisive impact on poverty and social exclusion A progress report on the European strategy on social inclusion Ed Marie-Francoise Wilkinson EAPn Bruxelles
Eu Commission (2000) Social Policy Agenda Commission of the European Communities BrusselsEu Commission (2001a) A Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacuteg jelenteacutese a szegeacutenyseacuteg eacutes a szociaacutelis kirekeszteacutes
teruumlleteacuten alkalmazott mutatoacutekroacutel Az ESZCSM fordiacutetaacutesa keacuteziratEu Commission (2002a) Joint report on social inclusion Commission of the European Communities
BrusselsEu Commission (2010) Communication on The European Platform against Poverty and Social Exclusion
A European framework for social and territorial cohesion SEC(2010) 1564 final European Commission Brussels
Ferge Zsuzsa (1991) A szociaacutelpolitika eacutertelmezeacutese In uő Szociaacutelpolitika eacutes taacutersadalom T-Twins BudapestFerge Zsuzsa (2002) Az Eu eacutes a kirekeszteacutes Eseacutely 6 3ndash13Ferge Zsuzsa Morva Tamaacutes Sziklai Istvaacuten Wells noeacutemi (1995) Az aacutellamhaacuteztartaacutes reformjaacutenak hataacutesa
a taacutersadalmi ellaacutetaacutesokra civil neacutezőpontboacutel SAPRI reacuteszjelenteacutes Szociaacutelis Szakmai Szoumlvetseacuteg BudapestFoumlldessy Aacuterpaacuted Scharle Aacutegota (2011) Indikaacutetorok az eseacutelyegyenlőseacuteg szempontjaacuteboacutel veszeacutelyeztetett taacutersa-
dalmi csoportok monitorozaacutesaacutera Szakpolitikai Elemző Inteacutezet Budapest httpwwwbudapestinstituteeuuploadsbi_ncsszi_indikatorok_20111021pdf Geyer Robert R (2000) Exploring European Social Policy Polity CambridgeGyulavaacuteri Tamaacutes Koumlnczei Gyoumlrgy (2000) Euroacutepai szociaacutelis jog Osiris BudapestHaralambos Michael and Martin Holborn (2000) Sociology ndash Themes and Perspectives Collins LondonHavasi eacuteva (2002) Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekesztettseacuteg a mai Magyarorszaacutegon Szocioloacutegiai Szemle
4 51ndash71ILO (1996) Social Exclusion and Anti-Poverty Strategy ILO GenevaJudge Anthony (1995) Social Exclusion a metaphoric trap Moving beyond false dialogue httplaetusinpraesensorgdocssocexcphp Koumlzoumls Memorandum a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel (Joint Inclusion Memorandum ndash JIM httpwwweumhu
englishcompetent-authoritiesmainphpfolderId=3955ampobjectId=6002607Kreacutemer Balaacutezs (2003) Nemzeti Akcioacuteterv a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekesztettseacuteg elleni kuumlzdelemre
Keacutezirat (ESzCsM)Ladaacutenyi Jaacutenos Szeleacutenyi Ivaacuten (2001) Van-e eacutertelme az underclass kategoacuteria hasznaacutelataacutenak Beszeacutelő 11
(november) 94ndash98Lipietz Alain and Eric Saint-Alary (2000) Social Exclusion in Europe Meanings Figures and EU Policies
European Commission Brussels
Sziklai Istvaacuten Szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem az Euroacutepai unioacuteban 105
nyilas Mihaacutely (2002) Az euroacutepai unioacutes csatlakozaacutes szociaacutelpolitikai vonatkozaacutesai In Landau Edit ulicska Laacuteszloacute (szerk) Szociaacutelis-jog-biztonsaacuteg SzoFa Alapiacutetvaacuteny debrecen
OECd (1996a) Enhancing the effectiveness of active labour market policies OECd Paacuterizs dEELSAELSA(96)4
OECd (1996b) Legyen eacuterdemes dolgozni ndash Tematikus aacutettekinteacutes az adoacutekroacutel segeacutelyekről a foglalkoztataacutesroacutel eacutes a munkaneacutelkuumlliseacutegről OECd Oktataacutesi Foglalkoztataacutesi Munkauumlgyi eacutes Szociaacutelis Uumlgyek Igazgatoacutesaacutega Paacuterizs
OECd (1996c) Making Work Pay A thematic review of taxes benefits employment and unemployment OECd Paris
OECd (1996d) Working Party on Social Policy dEELSAELSAWP1(96)1FInAL OECd ParisOECd (1997) Social Assistance The Battle Against Exclusion dEELSAELSAWP1(97)4 OECd ParisRodgers Gary Charles Gore Joseacute B Figueiredo (1995) Social Exclusion Rethoric Reality Responses
ILOndashundP GenevaSaraceno Chiara (1997) The importance of the concept of social exclusion In Wolfgang Beck Laurent van
der Maesen Alan Walker (eds) The Social Quality of Europe Kluwer Law The HagueSzalai Juacutelia (2002) A taacutersadalmi kirekeszteacutes egyes keacuterdeacutesei az ezredforduloacute Magyarorszaacutegaacuten Szocioloacutegiai
Szemle 4 34ndash50 Szociaacutelis fejlődeacutessel foglalkozoacute 1995-oumls koppenhaacutegai csuacutecstalaacutelkozoacute vaacutellalaacutesainak megvaloacutesiacutetaacutesa Magyar-
orszaacutegon (1999) Nemzeti Jelenteacutes az Egyesuumllt nemzetek Szervezete Koumlzgyűleacuteseacutenek 2000-ben tartandoacute Koppenhaacutega+5 rendkiacutevuumlli uumlleacutesszakaacutera Budapest
Townsend Peter (1979) Poverty in the United Kingdom a survey of household resources and standards of living Penguin Books Harmondsworth
Vercseg Ilona (1998) Legalaacutebb ennyit a koumlzoumlsseacutegfejleszteacutesről Az oumlsszefoglaloacute keacuteziratot Varga A Tamaacutes eacutes Vercseg Ilona koumlnyve alapjaacuten keacutesziacutetette Vercseg Ilona (az eredeti mű megjelent a Magyar Művelődeacutesi In-teacutezet kiadaacutesaacuteban Budapest 1998)
Vandemoortele Jan (2002) Are we really reducing global poverty united nations development Programme new york
106
A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak 25 koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja
luKaacutecs eriKA sziKlAi istvaacuten
Előzmeacutenyek 251
A nyugdiacutejak kiemelt kezeleacutese a nyugdiacutejrendszerek sajaacutetos helyzeteacuteneacutel fogva toumlbb oumlsszefuumlggeacutesben is felmeruumllt az ezredforduloacutet koumlvetően az Euroacutepai unioacuteban Mindenekelőtt a neacutepesseacuteg idősoumldeacuteseacutevel kapcsolatban keruumllt a figyelem koumlzeacuteppontjaacuteba a nyugdiacutejrendszerek aacutetalakiacutetaacutesaacutenak fokozatos alkalmazkodaacutesaacutenak igeacutenye tagaacutella-mi szinten Az ezzel kapcsolatos euroacutepai unioacutes szakpolitikai keret a nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacuteja 2002 oacuteta folyamatosan napirenden van ugyanakkor a nyugdiacutej mint szakpolitikai teacutema szaacutemos ponton oumlsszefuumlgg maacutes kiemelt szakpolitikai teacutemaacutekkal iacutegy a szociaacutelpolitika maacutes teruumlleteivel a foglalkoztataacutespolitikaacuteval a peacutenzuumlgyi-koumlltseacutegveteacutesi illetve gazdasaacutegi-befekteteacutesi politikaacutekkal Ezeacutert a 2008-as globaacutelis vaacutelsaacutegot koumlvetően meacuteg in-kaacutebb az unioacutes szakpolitikaacutek eacutes a koumlzfigyelem foacutekuszaacuteba keruumll a nyugdiacutejak megfelelőseacutege eacutes fenntarthatoacutesaacutega biztosiacutetaacutesaacutenak keacuterdeacutese
A teacutema kapcsaacuten mindjaacutert az elejeacuten fontos leszoumlgezni hogy eacuteppen a nyugdiacutejrendszerek sokiraacutenyuacute meghataacute-rozottsaacutega eacutes hataacutesa miatt a nyugdiacutejak eseteacuteben nincs szoacute egy bizonyos minden tagorszaacuteg eseteacuteben azonos strateacutegiaacuteroacutel a nyugdiacutejakkal kapcsolatos unioacutes strateacutegia toumlbb iraacutenyboacutel eacutepiacutetkezik Legaacutetfogoacutebban ezt a keacuterdeacutest a nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmusa kezeli ezeacutert ez a megkoumlzeliacuteteacutesmoacuted kiemelt figyelmet eacuterdemel
Az ezredforduloacutet megelőzően az Euroacutepai Tanaacutecs szaacutemos uumlleacutesen kiemelt teacutema volt a neacutepesseacuteg idősoumldeacutese eacutes kuumlloumlnoumlsen annak hataacutesai a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutere (a nyugdiacutejak nagysaacutegaacutera) eacutes fenntarthatoacutesaacute gaacutera (hosszuacute taacutevuacute finansziacuterozhatoacutesaacutegaacutera) Az Euroacutepai Tanaacutecs lisszaboni uumlleacutese 2000-ben hangsuacutelyozta hogy vizsgaacutelni szuumlkseacuteges bdquoa szociaacutelis veacutedelmi rendszerek hosszuacute taacutevuacute alakulaacutesaacutet ezen beluumll is kiemelt figyelmet kell kapnia a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutenak 2020-ig eacutes azon tuacutel is kuumlloumlnfeacutele időhorizontonrdquo Ezt koumlvetően a gothenburgi uumlleacutes 2001-ben a nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak haacuterom alapelveacutet fektette le (1) a rendszerek szociaacutelis ceacutelkitűzeacuteseinek eacutes (2) a peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutenak megtartaacutesa (3) a vaacuteltozoacute szuumlkseacutegletekhez valoacute alkalmazkodaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesa
Az Eu Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutega (SPC ndash Social Protection Committee) eacutes a Gazdasaacutegpolitikai Bizottsaacute-ga (EPC ndash Economic Policy Commitee) aacuteltal az Euroacutepai Tanaacutecs laekeni uumlleacuteseacutere 2001 decembereacuteben benyuacutej-tott a tagorszaacutegok nyugdiacutejpolitikaacutekkal kapcsolatos helyzeteacutet bemutatoacute uacuten egyuumlttes jelenteacutes1 a nyitott koordi-
1 A nyugdiacutejak minőseacutege eacutes megvaloacutesiacutethatoacutesaacutega (Quality and Viability of Pensions) ndash Egyuumlttes jelenteacutes a ceacutelokroacutel eacutes munkamoacutedszerekről a nyugdiacutejak teruumlleteacuten Bruumlsszel 2001 november 23 httpwwwconsiliumeuropaeuuedocscmsuploadQuality20and20viability20of20pensionspdf
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 107
naacutecioacutes moacutedszer alkalmazaacutesaacutera szoacuteliacutetott fel Ceacutel hogy a tagorszaacutegok hateacutekonyan kifejleszthesseacutek moacutedosiacutetsaacutek sajaacutet szakpolitikaacutejukat a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutenek fenntarthatoacutesaacutegaacutenak megőrzeacutese tereacuten tovaacutebbaacute a vaacutel-tozoacute taacutersadalmi szuumlkseacutegletekhez valoacute alkalmazkodaacutes eacuterdekeacuteben Az Euroacutepai Tanaacutecs gothenburgi uumlleacuteseacuten 11 koumlzoumlsen elfogadott ceacutelkitűzeacutest hataacuteroztak meg a koraacutebban roumlgziacutetett haacuterom fő alapelven beluumll
Veacuteguumll pedig a barcelonai uumlleacutes 2002-ben suumlrgette a nyugdiacutejrendszerek reformjainak felgyorsiacutetaacutesaacutet amely mind a peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacuteg mind pedig a szociaacutelis ceacutelkitűzeacutesek biztosiacutetaacutesa szempontjaacuteboacutel elengedhe-tetlen Ezzel oumlsszefuumlggeacutesben kiemelte a 2003 tavaszi Euroacutepai Tanaacutecs uumlleacuteseacutere benyuacutejtandoacute egyuumlttes jelen-teacutes fontossaacutegaacutet Az első egyuumlttes jelenteacutes alapjaacuteul (az akkor meacuteg) 15 tagaacutellam aacuteltal 2002 szeptembereacuteben benyuacutejtott nemzeti (nyugdiacutej) strateacutegai jelenteacutesek szolgaacuteltak amelyek reacuteszletesen bemutattaacutek hogy az adott tagaacutellami nyugdiacutejrendszer milyen moacutedon felel meg a 11 ceacutelkitűzeacutesnek
A nyugdiacutejak kezeleacutese az Euroacutepai Unioacuteban A nyugdiacutejakkal kapcsolatos feladatok toumlbb teruumlleten jelennek meg eacutes aacutegaznak szeacutet az Eu gyakorlataacuteban raacute-adaacutesul a kuumlloumlnboumlző teruumlletek szerint nagyon elteacuterő szempontoknak vannak alaacutevetve a tagaacutellami nyugdiacutejrend-szerek Egyfelől az a meghataacuterozoacute hogy a nyugdiacutejrendszerek tagaacutellami hataacuteskoumlrben vannak egy szűk teruumllet kiveacuteteleacutevel (mely kiveacutetelek a peacutenzuumlgyi szolgaacuteltataacutesok illetve a munkavaacutellaloacutek szabad mozgaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute szociaacutelis biztonsaacutegi rendszereket koordinaacuteloacute rendeletek hatoacutekoumlreacutebe tartozoacute keacuterdeacutesek) nincs jogszabaacutelyi uacuteton kikeacutenyszeriacutethető szabaacutelyozaacutesi jogi jellegű beavatkozaacutesi lehetőseacuteg az Eu reacuteszeacuteről ezeacutert az euroacutepai nyugdiacutej-rendszereket a nagyfokuacute vaacuteltozatossaacuteg jellemzi Maacutesfelől a nyugdiacutejrendszereknek ndash a nemzetgazdasaacutegban elfoglalt suacutelyuknaacutel fogva ndash jelentős hataacutesuk lehet toumlbb euroacutepai szintű gazdasaacutegpolitikai teacutenyezőre Ilyen hataacutes jelentkezik a koumlltseacutegveteacutesi politikaacutek a peacutenzuumlgyi egyensuacutely alakulaacutesa a foglalkoztataacutespolitika vagy a szociaacutelis veacutedelmi rendszerek hateacutekony műkoumldeacutese tekinteteacuteben Ezek indokoljaacutek azt hogy a nyugdiacutejak kezeleacuteseacutet az Eu-ban toumlbbfeacutele szempontboacutel koumlzeliacutetik Ezen megkoumlzeliacuteteacutesek
az Eu haacuteromaacuteguacute strateacutegiaacuteja az idősoumldeacutesről a nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmus a Gazdasaacutegpolitikai Stabilitaacutesi Paktum valamint a konvergenciafelteacutetelek
A nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmusa oumltvoumlzi a nyugdiacutejrendszerek iraacutenyaacuteba megfogalmazott kuumlloumln-feacutele elvaacuteraacutesokat hataacutesaiban azonban nem gyakorol olyan erőteljes nyomaacutest a tagaacutellami rendszerek aacutetalakiacute-taacutesaacutera mint adott esetben a maastrichti konvergenciafelteacutetelektől valoacute elmaradaacutes miatti vaacuteltoztataacutesi keacutenyszer amely a peacutenzuumlgyi-koumlltseacutegveteacutesi egyensuacutely fenntartaacutesa eacuterdekeacuteben kikeacutenyszeriacuteti a nyugdiacutejrendszerek aacutetalakiacute-taacutesaacutet utoacutebbi azt jelenti hogy a tagaacutellamok zoumlmeacuteben az aacutellamhaacuteztartaacutesi koumlltseacutegveteacutesi hiaacuteny csoumlkkenteacuteseacutenek előiacutert keacutenyszere a nyugdiacutejkiadaacutesok lefaragaacutesaacutet (tovaacutebbaacute a nyugdiacutejkorhataacuter emeleacuteseacutet stb) hozza magaacuteval mely egyeacutertelmű nyomaacutes a rendszerek aacutetalakiacutetaacutesa iraacutenyaacuteba
108 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az idősoumldeacutes hataacutesaival kapcsolatos Eu-s strateacutegiaacutek252
Az euroacute bevezeteacuteseacutevel a tagaacutellami koumlltseacutegveteacutesi finansziacuterozaacutesi uumlgyek egyre fontosabbaacute vaacuteltak vaacutelnak az Eu egeacuteszeacuteben Ez a toumlrekveacutes vezetett arra hogy az Euroacutepai Tanaacutecs stockholmi uumlleacuteseacuten (2001) egyeteacuterteacutes szuuml-letett arroacutel hogy a koumlzfinansziacuterozaacutes hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutet a Stabilitaacutesi eacutes noumlvekedeacutesi Egyezmeacuteny eacutes az Aacuteltalaacutenos Gazdasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalak (BEPG ndash Broad Economic Policy Quidelines) keretei koumlzoumltt kell eacuterteacutekelni Ez egy meacuterfoumlldkő volt a gazdasaacutegpolitikaacutek koordinaacutecioacutejaacutenak hosszuacute taacutevuacute perspektiacutevaacuteit illetően amelyet aztaacuten a 2011-ben bevezetett szorosabb euroacutepai gazdasaacutegi-peacutenzuumlgyi stabilitaacutesi rendszer iacutert feluumll
A koumlzoumls bizottsaacutegitanaacutecsi jelenteacutes a bdquokoumlzfinansziacuterozaacutes hozzaacutejaacuterulaacutesa a foglalkoztataacuteshoz eacutes a noumlveke-deacuteshez noumlvekvő minőseacuteg eacutes fenntarthatoacutesaacutegrdquo kereteacuteben a stockholmi uumlleacutesen elfogadtak egy uacuten haacuteromaacuteguacute strateacutegiaacutet az idősoumldő neacutepesseacuteg koumlltseacutegveteacutest eacuterintő hataacutesainak kezeleacuteseacutere amely strateacutegia az Aacuteltalaacutenos Gaz-dasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalak reacuteszeacuteveacute vaacutelt
A haacuteromaacuteguacute strateacutegia az alaacutebbi elemekből tevődik oumlssze a koumlltseacutegveteacutesi deficit koumlzadoacutessaacuteg gyors csoumlkkenteacutese annak eacuterdekeacuteben hogy csoumlkkentseacutek az idősoumldő neacutepesseacuteg szuumlkseacutegleteivel oumlsszefuumlggő koumlltseacutegveteacutesi kiadaacutesokataacutetfogoacute munkaerő-piaci reformok elindiacutetaacutesa beleeacutertve az adoacute- eacutes segeacutelyrendszereket annak eacuterdekeacuteben hogy magasabb foglalkoztataacutesi raacutetaacutekat eacuterjenek el kuumlloumlnoumls tekintettel az idősebb emberekre eacutes a nőkre a nyugdiacutejrendszerek ambicioacutezus reformjaacutenak elindiacutetaacutesa annak eacuterdekeacuteben hogy a nyugdiacutejrendszereket egeacuteszseacuteges peacutenzuumlgyi keretek koumlzoumltt tartsaacutek eacutes biztosiacutetsaacutek a generaacutecioacutek koumlzoumltti egyensuacutelyt
A tagaacutellami nyugdiacutejrendszerek peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutenak eacuterteacutekeleacutese a haacuteromaacuteguacute strateacutegia alapelvein nyugszik A koumlzoumls nyugdiacutejjelenteacutes koumlvetkezteteacutesei nagymeacuterteacutekben a tagorszaacutegok egyeacuteni megkoumlzeliacuteteacutes moacuted-jaacuten alapulnak amelyek a nyugdiacutejrendszer eacutes a koumlzfinansziacuterozaacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesaacutet a sajaacutet or-szaacuteguk kereteacuteben vizsgaacuteltaacutek
A nyugdiacutejak koordinaacutecioacuteja az Euroacutepai Unioacuteban unioacutes szinten a nyugdiacutejak koordinaacutecioacuteja alapvetően keacutet szaacutelon valoacutesul meg egyreacuteszt a gazdasaacutegpolitikai koordinaacutecioacute kereteacuteben maacutesfelől a nyugdiacutejakra vonatkozoacute nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszerrel (Open Method of Coordination ndash OMC) Miutaacuten ezeknek az eljaacuteraacutesoknak elteacuterő a hataacuteskoumlre elteacuterő jogi alapokon nyugszanak eacutes elteacuterő az illeteacutekesseacuteguumlk nem aacutert tisztaacuteban lenni a koumlztuumlk leacutevő kuumlloumlnbseacutegekkel
Az alapvető kuumlloumlnbseacuteg a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelpolitikai koordinaacutecioacutera vonatkozoacutean az Alapszerződeacutesből ered Miacuteg a Szerződeacutes a tagorszaacutegokat arra koumltelezi hogy gazdasaacutegpolitikaacutejukat az Aacuteltalaacutenos Gazdasaacuteg-politikai Iraacutenyvonalak szerint előiacutertak szerint koordinaacuteljaacutek addig a szociaacutelpolitikai teruumlleteken egy bdquopuha moacutedszerűrdquo koordinaacutecioacutet alkalmaznak ami nem eacuterinti a tagorszaacutegok szociaacutelis veacutedelmi rendszereacutenek funda-mentaacutelis elemeit
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 109
A nyitott koordinaacutecioacute egy kiegeacutesziacutető eacutes addicionaacutelis eszkoumlz Azt a ceacutelt szolgaacutelja hogy segiacutetsen a tagorszaacute- goknak a nemzeti politikaacutejukat a koumlzoumlsen elfogadott ceacutelok iraacutenyaacuteba fejleszteni Ez azt jelenti hogy a nyug-diacutejrendszerek meghataacuterozaacutesaacutenak alapelvei műkoumldteteacutesuumlk szabaacutelyozaacutesuk alapvetően tagaacutellami hataacuteskoumlr-ben vannak Ez aloacutel csak a piaci alapon műkoumldő nyugdiacutejrendszerek keacutepeznek kiveacutetelt mivel ezek az aacuteruk eacutes szolgaacuteltataacutesok szabad mozgaacutesaacutenak Eu-alapelvei miatt unioacutes szabaacutelyozaacutes alaacute esnek ugyanakkor van-nak olyan teruumlletek ndash mint amilyen a taacutersadalom idősoumldeacutese ndash amelyek eseteacuteben a tagorszaacutegok jelentős reacute-sze hasonloacute kihiacutevaacutesokkal neacutez szembe iacutegy hateacutekony lehet a koumlzoumls felleacutepeacutes az egymaacutestoacutel tanulaacutes A nyitott koordinaacutecioacute kereteacuteben a tagaacutellam szabadon doumlnthet egy adott moacutedszer vagy ajaacutenlaacutes bevezeteacuteseacuterőlAmi az Aacuteltalaacutenos Gazdasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalak eacutes a nyitott koordinaacutecioacute nyugdiacutejakra eacuterveacutenyes oumlssze- fuumlggeacuteseit eacutes elfogadott szerepkoumlreacutet illeti ezek a laekeni csuacutecson a Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacuteg (SPC) eacutes a Gazdasaacutegpolitikai Bizottsaacuteg egyuumlttes jelenteacuteseacuteben keruumlltek meghataacuterozaacutesra Ebben egyebek mellett azt is roumlgziacutetetteacutek hogy a bdquonyitott koordinaacutecioacute nem befolyaacutesolhatja eacutes vaacuteltoztathatja meg a politikai doumlnteacuteshozoacutek felelősseacutegeacutet az euroacutepai eacutes nemzeti szintekenrdquo tovaacutebbaacute azt hogy bdquoez a moacutedszer az amuacutegy joacutel funkcionaacuteloacute unioacutes folyamatok mellett azt kiegeacutesziacutetve műkoumldikrdquoTovaacutebbi fontos elteacutereacutes a keacutet moacutedszer koumlzoumltt az hogy a gazdasaacutegpolitikai iraacutenyvonalak hataacutelya alatt van lehetőseacuteg ajaacutenlaacutesokat megfogalmazni a tagorszaacutegok feleacute miacuteg ez a nyitott koordinaacutecioacute eseteacuteben nem szokaacutes A nyugdiacutejpolitikaacutekroacutel a nyitott koordinaacutecioacute kereteacuteben keacutesziacutetett nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutesek mellett a kon- ver gen ciaprogramok kereteacuteben tesznek meacuteg emliacuteteacutest Ezeken kiacutevuumll az ajaacutenlott nemzeti reformok veacutegrehaj-taacutesa aacutetvilaacutegiacutetaacutesaacutera eacutes eacuterteacutekeleacuteseacutere keacutesziacutetett uacuten Iraacutenyelvek Veacutegrehajtaacutesi Jelenteacutesben teacuternek ki a nyugdiacutejak keacuterdeacuteseacutere amelyhez a tagorszaacutegoknak eacutevente kell informaacutecioacutet szolgaacuteltatni
Mint laacutethatoacute a keacutetfeacutele eljaacuteraacutes soraacuten a folyamatok kuumlloumlnboumlző eacuterveacutenyesseacutegűek a nyugdiacutejakra vonatkozoacutean a kezdetektől fontosnak tekintetteacutek hogy a koumlvetkezteteacutesek eacutes politikai uumlzenetek konzisztensek legyenek a kuumlloumlnboumlző jelenteacutesekben Ezt erősiacutetette meg a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszeren alapuloacute koumlzoumls nyugdiacutejjelenteacutes amelyet az első iacutezben 2002 szeptembereacuteben benyuacutejtott tagaacutellami jelenteacutesek alapjaacuten keacutesziacutetettek el Az első egyuumlttes jelenteacutes alapjaacuten jutott arra a koumlvetkezteteacutesre az Euroacutepai Tanaacutecs 2003 maacuterciusaacuteban a bruumlsszeli uumlleacute-seacuten hogy a nyugdiacutejreform szuumlkseacutegesseacutegeacutet hateacutekonyabban kell szorgalmazni a tagaacutellamokban a neacutepesseacuteg idősoumldeacuteseacutenek kihiacutevaacutesai miatt amennyiben a koumlzfinansziacuterozaacutesi rendszerek hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutet biz-tosiacutetani kiacutevaacutenjaacutek
A koumlzoumls nyugdiacutejjelenteacutes tartalmaz egy eacuterteacutekeleacutest a gazdasaacutegpolitikai iraacutenyvonalak szaacutemaacutera is amely egyben ajaacutenlaacutes a koumlvetkező haacuterom eacutevre A Bizottsaacuteg ajaacutenlaacutesa a Aacuteltalaacutenos Gazdasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalak nyugdiacutejrendszerekre alkalmazandoacute reacuteszeacutere a koumlvetkező volt a nyugdiacutejrendszerek reformjaacutenak kialakiacutetaacutesa bevezeteacutese eacutes hateacutekony megvaloacutesiacutetaacutesa szuumlkseacuteges oumlsztoumlnoumlzni kell tovaacutebbaacute a polgaacuterok tovaacutebbi foglalkoztataacute-saacutet aktivitaacutesuk kiterjeszteacuteseacutet a nyugdiacutej- eacutes a szemeacutelyi joumlvedelemadoacute rendszereacutebe illesztett oumlsztoumlnzők kiala-kiacutetaacutesaacuteval-moacutedosiacutetaacutesaacuteval annak eacuterdekeacuteben hogy az visszaszoriacutetsa a korai nyugdiacutejba vonulaacutesi gyakorlatot eacutes
110 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
keacutesleltesse a munkaerőpiacroacutel valoacute visszavonulaacutest Tovaacutebbaacute a nyugdiacutejrendszereket olyannaacute kell tenni hogy keacutepesek legyenek megfelelően kezelni a demograacutefiai folyamatokat eacutes a vaacuterhatoacute eacutelettartam-noumlvekedeacutest
Emellett maacuter ekkor is megfogalmazoacutedott hogy a nyugdiacutejrendszereket a joumlvőben ceacutelszerű diverzifikaacutelni Ennek eacuterdekeacuteben noumlvelni szuumlkseacuteges a tőkefedezeti nyugdiacutejrendszer suacutelyaacutet eacutes biztosiacutetani kell a kiegeacutesziacutető nyugdiacutejrendszerek szeacuteles koumlrű eleacuterhetőseacutegeacutet Fokozni kell az ilyen ellaacutetaacutesok biztonsaacutegaacutet csakuacutegy mint a jaacuteruleacutekbefizeteacutesek eacutes ellaacutetaacutesok koumlzoumltti kapcsolat aacutettekinthetőseacutegeacutet
A nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutejaacutenak főbb szakaszai253
Első szakasz 2001ndash2005A nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacuteja kereteacuteben a 15 tagaacutellam 2002 szeptembereacuteben nyuacutejtotta be nemzeti strateacutegai jelenteacuteseacutet a nyugdiacutejakroacutel amelyet a Bizottsaacuteg reacuteszeacuteről egy koumlzoumls dokumentum elkeacutesziacuteteacutese koumlvetett Az első egyuumlttes jelenteacutest a megfelelő eacutes fenntarthatoacute nyugdiacutejakroacutel az Euroacutepai Tanaacutecs 2003 tavaszi uumlleacutese taacutergyalta A nyugdiacutejstrateacutegiai jelenteacutesek elkeacutesziacuteteacuteseacutenek maacutesodik forduloacutejaacutera 2005-ben keruumllt sor immaacuter a 2004-ben uacutejonnan csatlakozott 10 orszaacuteg bevonaacutesaacuteval
A jelenteacutesek elkeacutesziacuteteacuteseacutenek menetrendje a koumlvetkező a Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacuteg (SPC) reacuteszletes uacutet-mutatoacutet ad ki a jelenteacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutere vonatkozoacutean Ebben leiacuterja hogy az egyes ceacutelkitűzeacutesek menteacuten milyen teacutenyezőket ceacutelszerű figyelembe venni milyen keacuterdeacuteseket kell megvaacutelaszolni Tovaacutebbaacute rendelkezeacutesre bocsaacutet-ja a ceacutelokhoz kapcsoloacutedoacute indikaacutetorok legfrisebb verzioacutejaacutet (miutaacuten az euroacutepai statisztikai hivatal az Eurostat ezt a nemzeti statisztikai hivatalokkal egyeztette)
A 2005-oumls jelenteacutes az uacutej tagaacutellamok szaacutemaacutera egy reacuteszletesebb jelenteacutesteacuteteli koumltelezettseacuteget iacutert elő mivel a 11 koumlzoumlsen elfogadott ceacutelkitűzeacutes menteacuten egyenkeacutent be kellett mutatniuk hogy nyugdiacutejrendszeruumlk mennyi-ben felel meg ezeknek a ceacutelkitűzeacuteseknek A reacutegebbi tagaacutellamoknak elegendő volt ekkor csak az előrehala-daacutesroacutel beszaacutemolniuk
A nemzeti strateacutegai jelenteacutesek benyuacutejtaacutesaacutet koumlvetően 2005 szeptembereacuteben a jelenteacutesek reacuteszletes feluumllvizs-gaacutelataacutera keruumllt sor a tagaacutellamok aktiacutev bevonaacutesaacuteval A tagaacutellami jelenteacutesekbőlegyuumlttes jelenteacutes keacuteszuumllt amely egyreacuteszt azonosiacutetotta a rendszerek erősseacutegeit gyenge pontjait maacutesreacuteszt a strateacutegiailag kiemelt teacutemaacutekra hiacutev-ta fel a figyelmet Az alaacutebbiakban talaacutelhatoacute az 11 nyugdiacutejstrateacutegiai ceacutelkitűzeacutes amelyeket 2006-toacutel oumlsszevontak haacuterom fő ceacutelkitűzeacutesseacute (laacutesd keacutesőbb)
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 111
A 11 koumlzoumls ceacutelkitűzeacutesMegfelelőseacutegi ceacutelkitűzeacutesek A tagaacutellamoknak meg kell őrizniuumlk a nyugdiacutejrendszerek azon jellegzetesseacutegeacutet hogy azok megfeleljenek a szociaacutelis ceacutelkitűzeacuteseknek E ceacutelboacutel a sajaacutetos tagaacutellami koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt biztosiacutetaniuk kell az alaacutebbi ceacuteloknak valoacute megfeleleacutest
1 Gondoskodni arroacutel hogy az időseket ne fenyegesse a szegeacutenyseacuteg eacutes hogy tisztesseacuteges sziacutenvonalon eacuteljenek hogy osztozzanak orszaacuteguk gazdasaacutegi joacuteleacuteteacuteben eacutes ennek megfelelően reacuteszt vehessenek a taacutersadalmi szociaacutelis eacutes kulturaacutelis eacuteletben 2 Megfelelő aacutellami eacutesvagy magaacuten-nyugdiacutejkonstrukcioacutek hozzaacutefeacuterhetőveacute teacutetele annak eacuterdekeacuteben hogy minden magaacutenszemeacutely olyan nyugdiacutejjogosultsaacutegra tehessen szert amely bizonyos meacuteltaacutenyos keretek koumlzoumltt a nyugdiacutejba vonulaacutest koumlvetően is lehetőveacute teszi szaacutemaacutera eacuteletsziacutenvonalaacutenak fenntartaacutesaacutet 3 Erősiacuteteni kell a generaacutecioacutek belső szolidaritaacutesaacutet eacutes a kuumlloumlnboumlző generaacutecioacutek koumlzoumltti szolidaritaacutest
Fenntarthatoacutesaacutegi ceacutelkitűzeacutesek A tagaacutellamoknak egy toumlbbcsatornaacutes strateacutegiaacutet kell koumlvetniuumlk annak eacuterdekeacuteben hogy nyugdiacutejrendszereik egeacuteszseacuteges peacutenzuumlgyi laacutebakon aacutelljanak beleeacutertve a politikaacutek megfelelő kombinaacutecioacutejaacutet iacutegy
4 A foglalkoztataacutes magas szintjeacutenek eleacutereacutese toumlbbek koumlzoumltt aacutetfogoacute munkaerő-piaci reformokkal az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegiaacutenak (EFS) megfelelően eacutes az Aacuteltalaacutenos Gazdasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalakban (BEPG) foglaltak szerint 5 Gondoskodni kell arroacutel hogy a munkaerő-piaci eacutes Gazdasaacutegpolitikai Iraacutenyvonalak mellett a szociaacutelis veacutedelem oumlsszes vonatkozoacute aacutega kuumlloumlnoumlsen a nyugdiacutejrendszerek hateacutekonyan oumlsztoumlnoumlzzeacutek az idős munkavaacutellaloacutek reacuteszveacuteteleacutet hogy a munkavaacutellaloacutek ne eacuterezzenek oumlsztoumlnzeacutest a korhataacuter előtti nyugdiacutej igeacutenybeveacuteteleacutere eacutes hogy semmi se buumlntesse a toumlrveacutenyben meghataacuterozott nyugdiacutejkorhataacuter eleacutereacutese utaacuteni munkaerőpiacon maradaacutest tovaacutebbaacute a nyugdiacutejrendszerek tegyeacutek lehetőveacute eacutes segiacutetseacutek a leacutepcsőzetes visszavonulaacutest 6 Az aacutellamhaacuteztartaacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutera vonatkozoacute aacuteltalaacutenos ceacutelkitűzeacutesek ismereteacuteben megfelelő eszkoumlznek tekinthető a nyugdiacutejrendszerek megreformaacutelaacutesa ugyanakkor a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutehoz szilaacuterd eacutes megalapozott koumlltseacutegveteacutesi politikaacutera van szuumlkseacuteg toumlbbek koumlzoumltt szuumlkseacuteg eseteacuten az aacutellamadoacutessaacuteg meacuterseacutekleacuteseacutere Az ennek eacuterdekeacuteben elfogadott strateacutegiaacutek reacutesze lehet a nyugdiacutej-ceacuteltartaleacutekalapok leacutetrehozaacutesa7 Gondoskodni kell arroacutel hogy a nyugdiacutejra vonatkozoacute rendelkezeacutesek eacutes reformok meacuteltaacutenyos egyensuacutelyt teremtsenek az aktiacutev populaacutecioacute eacutes a nyugdiacutejasok koumlzoumltt oly moacutedon hogy nem terhelik tuacutel az előbbieket meacuteltaacutenyos eacutes eleacutegseacuteges nyugdiacutejat biztosiacutetanak az utoacutebbiaknak 8 Megfelelő szabaacutelyzoacute keretrendszerekkel eacutes szilaacuterd gazdaacutelkodaacutessal kell gondoskodni arroacutel hogy a magaacutenpeacutenzekből eacutes aacutellami peacutenzekből finansziacuterozott rendszerek megfelelő hateacutekonysaacuteggal finansziacuterozhatoacutesaacuteggal hordozhatoacutesaacuteggal eacutes biztonsaacuteggal folyoacutesiacutetsaacutek a nyugdiacutejat
Modernizaacutecioacutes ceacutelkitűzeacutesek nyugdiacutejrendszerek modernizaacutecioacuteja a gazdasaacuteg taacutersadalom eacutes az egyeacutenek vaacuteltozoacute szuumlkseacutegleteihez igazodva
9 Gondoskodni kell arroacutel hogy a nyugdiacutejrendszerek megfeleljenek a rugalmassaacuteg eacutes a biztonsaacuteg koumlvetelmeacutenyeinek a munkaerőpiacon a tagaacutellamok adoacuterendszereinek koherenciaacutejaacutet nem eacuterintve a munkaerőpiac belső eacutes hataacuteron tuacuteli mobilitaacutesa eacutes a foglalkoztataacutes nem egyseacuteges moacutedozatai ne meacuterseacutekeljeacutek a munkavaacutellaloacutek nyugdiacutejjogosultsaacutegait eacutes a nyugdiacutejrendszerek ne feacutekezzeacutek az oumlnalkalmazaacutest
112 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
10 A nyugdiacutejrendelkezeacutesek feluumllvizsgaacutelata azzal a ceacutellal hogy az unioacutes toumlrveacuteny alapjaacuten vaacutellalt koumltelezettseacutegek figyelembeveacuteteleacutevel eacuterveacutenyesiacutetseacutek a nők eacutes feacuterfiak eseacutelyegyenlőseacutegeacutenek elveacutet 11 A nyugdiacutejrendszereket aacutettekinthetőbbeacute kell tenni fokozni kell a koumlruumllmeacutenyekhez valoacute alkalmazkodaacutes keacutepesseacutegeacutet hogy az aacutellampolgaacuterok tovaacutebbra is biacutezzanak ezekben az ellaacutetoacuterendszerekben Megbiacutezhatoacute eacutes koumlzeacuterthető informaacutecioacutekra van szuumlkseacuteg a nyugdiacutejrendszerek hosszuacute taacutevuacute kilaacutetaacutesairoacutel kuumlloumlnoumls tekintettel a jaacuteradeacutekok eacutes jaacuteruleacutekok alakulaacutesaacutera Taacutemogatni kell a lehető legszeacutelesebb konszenzust a nyugdiacutejpolitika eacutes reformok tereacuten Hateacutekonyabbaacute kell tenni a nyugdiacutejreformok eacutes iraacutenyelvek nyomon koumlveteacuteseacutenek moacutedszertani alapjait
Maacutesodik szakasz 2006ndash20102006-toacutel a lisszaboni strateacutegia feacutelidős feluumllvizsgaacutelataacutet koumlvetően az Eu tagaacutellamainak megaacutellapodaacutesa alapjaacuten eacuteletbe leacutepett az uacuten egyszerűsiacutetett-modernizaacutelt eljaacuteraacutes (vagyis rsquostreamliningrsquo) a nyitott koordinaacutecioacute teruumlleteacuten Ennek koumlvetkezteacuteben 2006-toacutel egy egyseacuteges nemzeti strateacutegiai jelenteacutest kellett keacutesziacuteteni a haacuterom jelentős szociaacutelis szakpolitikai teruumllet bevonaacutesaacuteval a taacutersadalmi kirekesztődeacutes a nyugdiacutejrendszerek valamint az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi rendszerek strateacutegiai iraacutenyairoacutel eacutes a tervezett inteacutezkedeacuteseiről
Ennek kereteacuteben tehaacutet egy egyseacuteges a 2006ndash2008 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacute a Szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel szoacuteloacute nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutere keruumllt sor Az egyszerűsiacuteteacutes a nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutejaacutenak kereteit nagyban eacuterintette mivel a nyugdiacutej ezen egyseacuteges jelenteacutes maacute-sodik oumlnaacutelloacute fejezeteacuteveacute vaacutelt ami egyben a koraacutebbi 11 ceacutelkitűzeacutes oumlsszevonaacutesaacutet egyszerűsiacuteteacuteseacutet is magaacuteval hozta az alaacutebbiak szerint
A nyugdiacutejak megfelelőseacutege bdquoA generaacutecioacutek koumlzoumltti eacutes generaacutecioacutekon beluumlli szolidaritaacutes eacutes meacuteltaacutenyossaacuteg szellemeacuteben biztosiacutetani kell a megfelelő nyugdiacutejjoumlvedelmeket mindenki szaacutemaacutera ami lehetőveacute teszi hogy az eacuterintettek nyugdiacutejazaacutesaacutet koumlvetően eacuteletsziacutenvonaluk megfelelő szinten maradjonrdquoA nyugdiacutejak fenntarthatoacutesaacutega bdquoA koumlz- eacutes magaacutenfinansziacuterozaacutesuacute nyugdiacutejrendszerek peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutet biztosiacutetani kell figyelembe veacuteve a koumlzfinansziacuterozaacutesi terheket eacutes a neacutepesseacuteg eloumlregedeacuteseacutet illetve az eloumlregedeacutes koumlltseacutegveteacutesi koumlvetkezmeacutenyeinek kezeleacuteseacutet ceacutelzoacute haacuteromaacuteguacute strateacutegia kontextusaacutet nevezetesen a hosszabb munkaacuteban toumlltoumltt eacutelet eacutes az aktiacutev oumlregedeacutes taacutemogataacutesaacuteval a jaacuteruleacutekok eacutes az ellaacutetaacutesok koumlzoumltti megfelelő eacutes meacuteltaacutenyos egyensuacutely megteremteacuteseacutevel valamint a vaacuteromaacutenyfedezeti eacutes magaacutennyugdiacutejrendszerek megfizethetőseacutegeacutenek taacutemogataacutesaacuteval eacutes biztonsaacutegaacutenak előmozdiacutetaacutesaacutevalrdquoA nyugdiacutejak modernizaacutecioacuteja bdquoBiztosiacutetani kell hogy a nyugdiacutejrendszerek aacutetlaacutethatoacuteak a nők eacutes feacuterfiak toumlrekveacuteseihez igeacutenyeihez alkalmazkodoacuteak a modern taacutersadalmi koumlvetelmeacutenyeknek a demograacutefiai oumlregedeacutesnek eacutes a strukturaacutelis vaacuteltozaacutesoknak megfelelőek legyenek valamint hogy az eacuterintettek szaacutemaacutera eleacuterhetőek legyenek a szuumlkseacuteges informaacutecioacutek ahhoz hogy nyugdiacutejas eacuteveikre megfelelően tervezhessenek illetve hogy a nyugdiacutejrendszerek reformja a lehető legszeacutelesebb konszenzuson alapuljonrdquo
nemcsak a jelenteacutes szerkezete egyszerűsoumldoumltt de sokkal egyszerűbbeacute vaacutelt az az indikaacutetorkeacuteszlet is amelyre a jelenteacutes monitoringja eacutepuumllt A 2006-os egyseacuteges jelenteacutes a nyugdiacutejak szempontjaacuteboacutel viszonylag roumlvid ter-jedelmű volt mivel a tagaacutellamok egy eacutevvel koraacutebban maacuter reacuteszletes jelenteacutest keacutesziacutetettek neacutehaacuteny tematikus keacuterdeacutes meacutegis reacuteszletesebb kifejteacutesre keruumllt Ezek
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 113
az idősek szaacutemaacutera nyuacutejtott minimumjoumlvedelem kialakiacutetaacutesa (beleeacutertve a nyugdiacutejak eacutes a nyugdiacutejas emberek szaacutemaacutera biztosiacutetott maacutes ellaacutetaacutesok koumlzoumltti kapcsolatot)a jaacuteruleacutekok eacutes az ellaacutetaacutesok koumlzoumltti kapcsolat erősiacuteteacutese (lehetőveacute teacuteve a nyugdiacutejak eacuteletpaacutelya-megkoumlzeliacuteteacuteseacutet beleeacutertve a jaacuteruleacutekkal nem fedezett időtartamok a nők eacutes feacuterfiak taacutersadalmi egyenlőseacutege teacutemaacutekat isa nyugdiacutejkorhataacuter rugalmassaacutega eacutes a hosszabb munkaacuteban toumlltoumltt eacutelet koumlzoumltti kapcsolat a magaacutennyugdiacutejak tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek kulcskeacuterdeacutesei (hateacutekony toumlrveacutenykezeacutesi keretek a hozzaacutefeacutereacutes egyenl őseacutege biztonsaacuteg informaacutecioacute aacutetmeneti koumlltseacutegek a magaacutennyugdiacutejak hozzaacutejaacuterulaacutesa a peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacuteghoz)rendszeres monitorozaacutesi eacutes korrekcioacutes mechanizmusok kifejleszteacutese
A maacutesodik 2008ndash2010-es egyseacuteges jelenteacutes gyakorlatilag vaacuteltozatlan szerkezetben keacuteszuumllt el doumlnteacutes szuumlle-tett arroacutel hogy a nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes kereteacuteben a tagaacutellamok keacuteteacutevente megalkotjaacutek a Szociaacutelis veacutedelemről eacutes taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel szoacuteloacute Nemzeti Strateacutegiai Jelenteacuteseiket (NSJ) eacutes benyuacutejtjaacutek azokat az Euroacutepai Bizottsaacuteghoz A nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom pilleacutere vaacuteltozatlanul a) szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem b) megfelelő eacutes fenntarthatoacute nyugdiacutejrendszerek c) az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer eacutes tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutesi rendszerek szakpolitikai teruumlleteit oumlleli fel
A nyugdiacutejakra vonatkozoacutean Magyarorszaacuteg szaacutemaacutera ndash az Euroacutepai Bizottsaacuteg aacuteltal 2006-ban keacutesziacutetett orszaacuteg-specifikus kihiacutevaacutesok alapjaacuten ndash a koumlvetkezőket nevesiacutetetteacutek az aktiacutev (munkaerő-piaci) befogadaacutes elősegiacuteteacutese a korai nyugdiacutejazaacutes eacutes a rokkantnyugdiacutejazaacutes tovaacutebbi szigoriacutetaacutesaacuteval valamint a komplex rehabilitaacutecioacute felteacutetelei-nek megteremteacuteseacutevel Emellett a nyugdiacutejrendszer hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutenak kiemelt kezeleacuteseacute ajaacutenlot-taacutek annak eacuterdekeacuteben hogy a nyugdiacutejak megfelelőseacutege is tartoacutesan biztosiacutethatoacute legyen Az Euroacutepai Bizottsaacuteg itt a jaacuteruleacutekbefizeteacutesek elkeruumlleacuteseacutenek csoumlkkenteacuteseacutere eacutes az 1997-es nyugdiacutejreform bevezeteacutese miatti magas aacutetmeneti koumlltseacutegek hateacutekony kezeleacuteseacutere hiacutevta fel a figyelmet illetve javasolt inteacutezkedeacuteseket
Harmadik szakasz 2010ndash2012A nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes keretei ebben az időszakban toumlbb teacutenyező egyuumlttes hataacutesaacutera jelentő-sen aacutetformaacuteloacutedtak ami azzal jaacutert hogy menetrendszerűen a 2010-ben aktuaacutelis nyitott koordinaacutecioacutes jelenteacutes elkeacutesziacuteteacutese benyuacutejtaacutesa elmaradt Melyek voltak ezek az okok Mindenekelőtt a 2008-s őszi globaacutelis peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg kirobbanaacutesa amelyet koumlvetően bizonyos folyamatok ndash legalaacutebbis aacutetmenetileg ndash kiszaacutemiacutet-hatatlannaacute vaacuteltak Maacutesik leacutenyeges teacutenyező az Euroacutepa 2020 strateacutegia megjeleneacutese amely a koraacutebbi lisszaboni strateacutegiaacutehoz keacutepest radikaacutelisan elteacuterő struktuacuteraacutet vaacutezolt ehhez pedig nem illettek a koraacutebban kialakiacutetott nyitott koordinaacutecioacutes keretek a szociaacutelis veacutedelem eacutes taacutersadalmi befogadaacutes teruumlleteacuten
A globaacutelis vaacutelsaacutegra adott unioacutes vaacutelaszleacutepeacutes egyik fontos momentuma a megerősiacutetett gazdasaacutegi kormaacuteny-zaacutes volt amely egyebek mellett a tagaacutellami koumlltseacutegveteacutesi politikaacutek koraacutebbinaacutel joacuteval szorosabb koordinaacutecioacutejaacutet ceacutelozta meg a 2011-ben a magyar elnoumlkseacuteg idejeacuten bevezetett Euroacutepai Stabilitaacutesi Mechanizmus (ESM) kere-teacuteben A mechanizmus eacutes az ehhez kapcsoloacutedoacute megvaloacutesiacutetaacutesi feladatok miatt sem idő sem lehetőseacuteg nem volt a megfelelő keretek kialakiacutetaacutesaacutera
114 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Ez a haacutetteacuter mindenesetre magyaraacutezatul szolgaacutel arra mieacutert nem folytathatoacute a nyugdiacutejak teruumlleteacuten a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer ugyanuacutegy mint koraacutebban Raacuteadaacutesul az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacuteban a nyugdiacutejak szerepe aacutetteacuteteles koumlzvetett jellegű a foglalkoztataacutespolitikai illetve a szegeacutenyseacuteg meacuterseacutekleacuteseacutere iraacutenyuloacute ceacutelkitűzeacutesek haacutettereacuteben jelenik meg Maacutesfelől viszont a nyugdiacutejak szerepe mind az idősoumldeacutes megfelelő kezeleacuteseacutevel kap-csolatban mind pedig a gazdasaacutegpolitikai koordinaacutecioacute szempontjaacuteboacutel is nagyon leacutenyeges a nyugdiacutejalapok deficitje nagymeacuterteacutekben hat a tagaacutellami koumlltseacutegveteacutesek deficitjeacutere ezen keresztuumll pedig az euroacute stabilitaacutesaacutera nem meglepő tehaacutet hogy 2010-ben nem is egy de toumlbb euroacutepai kezdemeacutenyezeacutes is a nyugdiacutejrendszerekre iraacutenyult Ennek az eacutevnek a nyaraacuten jelentette meg eacutes bocsaacutetotta konzultaacutecioacutera az Euroacutepai Bizottsaacuteg bdquoA megfe-lelő fenntarthatoacute eacutes biztonsaacutegos nyugdiacutejrendszerek feleacuterdquo ciacutemű Zoumlld koumlnyveacutet
Az Eu Gazdasaacutegpolitikai eacutes szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutegaacutenak 254 egyuumlttműkoumldeacutese a nyugdiacutejak teruumlleteacuten
2010 kiemelt eacutevnek tekinthető az euroacutepai nyugdiacutej-szakpolitika szempontjaacuteboacutel mivel a nyugdiacutejak teruumlleteacuten keacutet kiemelt kezdemeacutenyezeacutessel is előaacutellt az Eu Bizottsaacuteg Az egyik az Eu Gazdasaacutegpolitikai eacutes Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutegaacutenak koumlzoumls teveacutekenyseacutege a megfelelő eacutes fenntarthatoacute nyugdiacutejak biztosiacutetaacutesaacutera vonatkozoacutean a 2010-es kiemelt tematikus nyugdiacutejnapirend volt A koumlzoumls egyuumlttműkoumldeacutes haacutettereacuteben az munkaacutelt hogy az euroacutepai nyugdiacutejrendszerek meacuteretuumlk hatoacutekoumlruumlk sajaacutetos hosszuacute taacutevuacute elkoumltelezettseacuteguumlk miatt mindenkeacuteppen kiemelt figyelmet igeacutenyelnek a szociaacutelis veacutedelmi rendszeren beluumll ezeacutert oumlnaacutelloacute napirenddel toumlbb magas szintű bizott-saacuteg bevonaacutesaacuteval indokolt aacutetfogoacute jelenteacutest keacutesziacuteteni a teacutemaacuteban
Keacutet teacutenyezőt meg kell meacuteg emliacuteteni amelyeknek fontos szerepuumlk volt abban hogy a nyugdiacutejak ilyen moacute-don tematikus foacutekuszba keruumlltek az egyik a 2008-as globaacutelis peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesai a maacutesik pedig az Euroacutepa 2020 strateacutegia A vaacutelsaacuteg hataacutesaacutera ekkorra maacuter nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy az uacuten tőkefedezeti nyugdiacutejalapok befekteteacuteseik mintegy 20-25 szaacutezaleacutekaacutet elvesziacutetetteacutek ami koumlzoumls felleacutepeacutest eacutes igazodaacutest tett szuumlkseacutegesseacute Az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacuteban a nyugdiacutejrendszerek mind a ceacutelkitűzeacutesek mind pedig a zaacuteszloacutes-hajoacute kezdemeacutenyezeacutesek koumlzoumltt csak eacuterintőlegesen aacutetteacutetelesen jelentek meg (a szegeacutenyseacutegellenes ceacutelkitűzeacutes meacuterseacutekleacuteseacuteben eacutes a foglalkoztataacutespolitikai ceacutelok megvaloacutesulaacutesaacuteban emliacutetve) A lisszaboni strateacutegiaacutet felvaacuteltoacute Euroacutepa 2020 strateacutegia elteacuterő struktuacuteraacuteja suacutelypontjai miatt a nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmus koraacutebbi keretei nem voltak alkalmasak az uacutej keretekről pedig meacuteg nem szuumlletett doumlnteacutes
A koumlztes jelenteacutes kiemelte hogy azoknak a koumlzpolitikaacuteknak a taacutemogataacutesa amelyek a fenntarthatoacute hoz-zaacutefeacuterhető eacutes megfelelő nyugdiacutejjoumlvedelmek biztosiacutetaacutesaacutera iraacutenyulnak uacutegy a jelenben mind a joumlvőben priori-taacutes marad az Euroacutepai unioacuteban Az egyes tagorszaacutegokban azonban az alapvetően hasonloacute kihiacutevaacutesok mellett a nyugdiacutejak teruumlleteacuten szaacutemos jelentősnek tekinthető elteacutereacutes is megfigyelhető a neacutepesseacuteg demograacutefiai idő-soumldeacuteseacutenek uumltemeacutetől kezdve a nyugdiacutejellaacutetaacutesok biztosiacutetaacutesi formaacuteinak elteacuterő voltaacuten aacutet a noumlvekedeacutesi potenciaacutel a verseny eacutes a peacutenzuumlgyi helyzetből fakadoacute korlaacutetok tekinteteacuteben Koumlzoumls kihiacutevaacuteskeacutent jelentkezik ugyanak-kor a koumlzkiadaacutesoknak a neacutepesseacuteg idősoumldeacutese miatt előrejelzett noumlvekedeacutese a tagaacutellamokban Ezeacutert a koumlzoumls
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 115
szakpolitikai felleacutepeacutes javiacutethatja a koumlzfinansziacuterozaacutes hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutet miacuteg a nyugdiacutejak teruumlleteacuten a megfelelőseacuteg eacutes fenntarthatoacutesaacuteg biztosiacutetaacutesa az alapvető feladat
A koumlztes jelenteacutes oumlsszefoglalja a tagorszaacutegokban az elmuacutelt egy-maacutesfeacutel eacutevtizedben bevezetett eacutes veacutegrehaj-tott nyugdiacutejreformok eacutes inteacutezkedeacutesek főbb iraacutenyait nevezetesen a nyugdiacutejrendszerbe toumlrteacutenő befizeteacutesekhez kapcsoloacutedoacute elosztaacutes mint alapelv erősoumldeacutese a befizeteacutesekkel meghataacuterozott rendszerek nagyobb szere-pe automatikus eacuterteacutekkoumlveteacutesi mechanizmusok megalapozaacutesa a nyugdiacutejak eacuterteacutekaacutelloacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesaacutera a nyugdiacutejrendszerek eacutes nyugdiacutejcsomag komplexitaacutesaacutenak noumlveleacutese nyugdiacutejreformokat taacutemogatoacute munkaerő-piaci inteacutezkedeacutesek bevezeteacutese A fejezet kapcsaacuten a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutenek eacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutenak eredmeacutenyei is kieacuterteacutekeleacutesre keruumllnek mind a jelenlegi mind pedig a hosszuacute taacutevon vaacuterhatoacute hataacutesok szempont-jaacuteboacutel kuumlloumlnoumls tekintettel a neacutepesseacuteg idősoumldeacuteseacutenek a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutera gyakorolt taacutevlati hataacutesaira
A dokumentum ezt koumlvetően kiteacuter a vaacutelsaacuteg roumlvid eacutes hosszuacute taacutevuacute hataacutesaira eacutes raacutemutat arra hogy mikoumlzben a vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutes jelei maacuter Euroacutepa-szerte megmutatkoznak a vaacutelsaacuteg hosszuacute taacutevuacute hataacutesai ndash ameny-nyiben azokat nem kezelik hateacutekonyan ndash sokkal eacuterzeacutekenyebben eacuterinthetik a joumlvőbeli nyugdiacutejasokat A vaacutelsaacuteg eacutes az oumlregedeacutessel oumlsszefuumlggő hosszuacute taacutevuacute kiadaacutesnoumlvekedeacutes tovaacutebbi nyomaacutest gyakorol a nyugdiacutejrendszerek megfelelő aacutetalakiacutetaacutesaacutenak iraacutenyaacuteba A felosztoacute-kirovoacute nyugdiacutejrendszerekben egyre inkaacutebb jellemzőveacute vaacutelik hogy a nyugdiacutej-megaacutellapiacutetaacutesok az eacuteletpaacutelya egeacuteszeacutet feloumllelő keresetalapuacute hozzaacutejaacuterulaacutesokon fognak alapulni Az elemzeacutes kiteacuter a tőkefedezeti rendszerek megfelelőseacutegi eacutes fenntarthatoacutesaacutegi kockaacutezataira is A tagaacutellamok toumlbbseacutege aacuteltal eddig bevezetett reforminteacutezkedeacutesek ugyan nagyon fontos leacutepeacutest jelentenek a fenntarthatoacute nyugdiacutejrendszerek kialakiacutetaacutesaacutenak iraacutenyaacuteba aacutem tovaacutebbi inteacutezkedeacutesekre van szuumlkseacuteg a megfelelő nyugdiacutejjaacuteru-leacutek fedezeteacutenek biztosiacutetaacutesaacutehoz
A dokumentum bemutatja a nyugdiacutejrendszerekkel kapcsolatos hosszuacute taacutevuacute kihiacutevaacutesokat is Raacutemutat azokra az oumlsszetevőkre amelyet kezelni kell annak eacuterdekeacuteben hogy a joumlvőben a nyugdiacutejak fenntarthatoacutesaacutegaacutet eacutes megfelelőseacutegeacutet biztonsaacutegos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt lehessen megteremteni a koumlzkiadaacutesok noumlvekedeacuteseacutere eacutes a magasabb nyugdiacutejjoumlvedelmekre iraacutenyuloacute nyomaacutesra egy olyan időszakban amikor a peacutenzuumlgyi felteacutetelek joacuteval tuacutelfesziacutetettebbek mint baacutermikor koraacutebban Azt is megaacutellapiacutetja az elemzeacutes hogy a vaacutelsaacuteg laacutethatoacutean noumlvelte az egyes nyugdiacutejpilleacuterek koumlzoumltti koumllcsoumlnoumls fuumlggőseacuteget eacutes meghataacuterozottsaacutegot is
Veacuteguumll pedig a jelenteacutes arra a koumlvetkezteteacutest jut hogy a legtoumlbb nyugdiacutejreform oumlsztoumlnzőket vezetett be a fenntarthatoacutesaacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben A tovaacutebbdolgozaacutessal kapcsolatos oumlsztoumlnzők a nyugdiacutejak megfelelő sziacutenvonalaacutehoz is hozzaacutejaacuterulnak ennek elleneacutere a nyugdiacutejak joumlvőbeni megfelelőseacutegeacutere vonatkozoacute aggodalmak nem alaptalanok Egy euroacutepai szintű egyuumlttműkoumldeacutes a nyugdiacutejak teruumlleteacuten a joumlvőben is komoly hozzaacuteadott eacuterteacuteket moacutedszertani segiacutetseacuteget jelenthet a nyugdiacutejrendszereket eacuterintő tagaacutellami szinten hasonloacute kihiacutevaacutesok kezeleacuteseacutere eacutes moacutedszereire vonatkozoacutean
A jelenteacutes kulcsuumlzenetei ndash a haacuterom fő iraacutenyvonalon beluumll ndash a koumlvetkezők
116 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Kihiacutevaacutesok eacutes veacutegrehajtaacutesAz emberek manapsaacuteg egeacuteszseacutegesebbek eacutes tovaacutebb eacutelnek ezzel egyidejűleg egyre kevesebb gyermek szuumlletik Emiatt a vaacuterhatoacute eacutelettartam folyamatosan noumlvekszik aminek mind gazdasaacutegi mind koumlltseacutegveteacutesi teacuteren mind pedig a taacutersadalmi fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel messze hatoacute koumlvetkezmeacutenyei lesznekAz időskori fuumlggőseacutegi raacuteta jelentős noumlvekedeacuteseacutevel szembesuumllve a legtoumlbb tagaacutellam nyugdiacutejreformokat vezetett be A reformok fontos eredmeacutenyeket hoztak kuumlloumlnoumlsen a koumlzfinansziacuterozaacutesuacute nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutenak illetve a megfelelő nyugdiacutejak biztosiacutetaacutesa tereacuten eacutes az idősebbeknek nyuacutejtott megfelelő minimumellaacutetaacutesok teruumlleteacuten Az előrehaladaacutes elleneacutere a demograacutefiai vaacuteltozaacutesokboacutel eredő kihiacutevaacutesok szaacutemos EU-tagaacutellam eseteacuteben nagymeacuterteacutekben tovaacutebbra is fennaacutellnak ezeacutert sok helyuumltt tovaacutebbi reformok szuumlkseacutegesek
A fennmaradoacute kockaacutezatok suacutelyosbodaacutesa a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg koumlvetkezteacuteben A vaacutelsaacuteg a nyugdiacutejbiztosiacutetaacutesi rendszerek minden tiacutepusaacutet eacuterinti eacutes suacutelyosbiacutetja a rendszerek fenntarthatoacute- saacutegaacutenak eacutes a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesaacutera vonatkozoacute aggodalmakat Az alacsonyabb gaz-dasaacutegi noumlvekedeacutesi kilaacutetaacutesok a noumlvekvő adoacutessaacutegaacutellomaacuteny eacutes a koumlltseacutegveteacutesi deficitek a fenntarthatoacutesaacutegot eacuterintik elsősorban A jelenlegi nyugdiacutejasok aacuteltalaacuteban megfelelően veacutedettek a vaacutelsaacuteggal szemben de a tar-toacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg az alacsonyabb jaacuteruleacutekbefizeteacutesek eacutes az alacsonyabb peacutenzpiaci hozamok negatiacutevan hathatnak az aktiacutev koruacute neacutepesseacuteg de kuumlloumlnoumlsen a fiatalabb generaacutecioacutek nyugdiacutejvaacuteromaacutenyaira A vaacutelsaacuteg előteacuterbe helyezi annak szuumlkseacutegesseacutegeacutet hogy folyamatosan aacutet kell tekinteni a tőkefedezeti nyug- diacutejalapok kockaacutezatmegosztaacutesi rendszereacutet eacutes peacutenzpiaci kitettseacutegeacutenek meacuterteacutekeacutet
Suacutelyosbodoacute kihiacutevaacutesok eacutes kilaacutetaacutesok A megfelelőseacuteg eacutes fenntarthatoacutesaacuteg ugyannak az eacuteremnek a keacutet oldala Az embereknek toumlbbet eacutes hosszabb ideig kell dolgozniuk annak eacuterdekeacuteben hogy mindkettőt biztosiacutetsaacutek Ezzel kapcsolatban nincsenek unifor-mizaacutelt joacute megoldaacutesok minden rendszernek vannak előnyei eacutes haacutetraacutenyai eacutes mindegyiket hozzaacute kell igaziacutetani a hosszuacute taacutevuacute demograacutefiai eacutes gazdasaacutegi trendekhez Ebben a keacuterdeacutesben unioacutes szinten is koordinaacuteltabb teveacutekenyseacuteg szuumlkseacuteges a koncepcioacutek oumlsszehangolaacutesa eacutes a szuumlkseacuteges inteacutezkedeacutesek teruumlleteacuten A foglalkoztataacutesi raacutetaacutek muacutelt eacutevtizedbeli javulaacutesa komoly veszeacutelybe keruumllhet ugyanakkor meacutegis szaacutemottevő igeacuteny van a foglalkoztatottsaacuteg tovaacutebbi noumlveleacuteseacutere A noumlvekedeacutesi kilaacutetaacutesok megfelelő munkaoumlsztoumlnzők nyi-tott munkaerőpiac eacutes noumlvekvő teacutenyleges nyugdiacutejba vonulaacutesi eacuteletkor biztosiacutetaacutesaacutehoz toumlbb embernek toumlbbet eacutes hosszabb ideig kell dolgoznia
A veacutegleges jelenteacutes a koumlztes jelenteacutest kiegeacutesziacutető szakpolitikai koumlvetkezteteacuteseiben haacuterom fontos oumlsszefuumlggeacutest emelt ki
Az euroacutepai nyugdiacutejrendszerek jelentős meacuterteacutekben kuumlloumlnboumlznek minden rendszernek megvannak a maga kockaacutezatai eacutes minden rendszert a hosszuacute taacutevuacute demograacutefiai eacutes gazdasaacutegi trendekhez kell igaziacutetani Kuumlloumln kihiacutevaacutes a kuumlloumlnboumlző kockaacutezatok kezeleacutese valamint a nyugdiacutejak fenntarthatoacutesaacutega eacutes megfelelőseacutege koumlzoumltti
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 117
egyensuacutely megtalaacutelaacutesa Kuumlloumlnoumlsen fontos olyan nyugdiacutejrendszerek kialakiacutetaacutesa amelyek hosszuacute taacutevon nem jelentenek kockaacutezatot ugyanakkor megfelelő szintű ellaacutetaacutesokat biztosiacutetanak A nyugdiacutej-szakpolitikaacuteknak megfelelő nyugdiacutejjoumlvedelmeket kell biztosiacutetaniuk a jelenben eacutes a joumlvőben egy- araacutent Az erre iraacutenyuloacute inteacutezkedeacuteseknek figyelembe kell venniuumlk maacutes joumlvedelemforraacutesokat az adott orszaacuteg helyzeteacutet a helyettesiacuteteacutesi raacutetaacutek kialakiacutetaacutesaacutenaacutel eacutes az időskori szegeacutenyseacuteg elkeruumlleacutese eacuterdekeacuteben A megfelelő eacutes peacutenzuumlgyileg fenntarthatoacute nyugdiacutejak előmozdiacutetaacutesaacutehoz az Eu is hozzaacutejaacuterul Szaacutemos teruumlleten vannak kezdemeacutenyezeacutesek iacutegy az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacutet a nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutejaacutet eacutes a Stabilitaacutesi eacutes noumlvekedeacutesi paktumot is ideeacutertve
zoumlld koumlnyv Feheacuter koumlnyv a nyugdiacutejakroacutel 2010ndash2012255
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2010 juacutelius 7-eacuten Zoumlld koumlnyvet bocsaacutetott ki bdquoA megfelelő fenntarthatoacute eacutes biztonsaacutegos euroacutepai nyugdiacutejrendszerek feleacuterdquo ciacutemmel a nyugdiacutejakroacutel amelynek ceacutelja nyilvaacutenos konzultaacutecioacute lefolytataacutesa az Euroacutepai unioacutenak a nyugdiacutejakkal kapcsolatos szerepvaacutellalaacutesaacuteroacutel paacuterbeszeacuted kezdemeacutenyezeacutese a tagaacutellamokkal az euroacutepai szintű nyugdiacutejkeretekről annak joumlvőbeni iraacutenyvonalairoacutel A Zoumlld koumlnyv azt az alapkeacuterdeacutest jaacuterta koumlrbe hogyan tudja az Eu elősegiacuteteni a maga sajaacutetos eszkoumlzeivel a megfelelő fenntarthatoacute eacutes biztonsaacutegos euroacutepai nyugdiacutejrendszerek megvaloacutesulaacutesaacutet A konzultaacutecioacute 2010 november 15-eacuten zaacuterult eacutes maacuter a Zoumlld koumlnyv kibocsaacutetaacutesakor jelezte a Bizottsaacuteg hogy a konzultaacutecioacute eredmeacutenyekeacutent 2011 maacutesodik feleacuteben iraacutenymutataacuteso-kat eacutes konkreacutet szabaacutelyozaacutesi javaslatokat ajaacutenlaacutesokat tartalmazoacute Feheacuter koumlnyvet kiacutevaacuten koumlzzeacutetenni Erre veacuteguumll csak 2012 februaacuterjaacuteban keruumllt sor
A Zoumlld koumlnyv tartalmaA Zoumlld koumlnyv leszoumlgezi hogy nem vonja keacutetseacutegbe a nyugdiacutejakkal kapcsolatos tagaacutellami hataacuteskoumlrt sem pedig a szociaacutelis partnerek szerepeacutet a nyugdiacutejakat eacuterintő keacuterdeacutesekben eacutes nem kiacutevaacuten leacutetrehozni az egeacutesz Eu teruuml-leteacuten eacuterveacutenyes uniformizaacutelt nyugdiacutejrendszert A Zoumlld koumlnyv szerint az Eu a tagaacutellamok segiacutetseacutegeacutere lehet a fenntarthatoacute nyugdiacutejrendszereik megteremteacuteseacuteben meacutegpedig alapvetően a koordinaacutecioacute bizonyos teruumlleteken (iacutegy a mobilitaacutes keacuterdeacuteseacuteben) a megfelelő jogi keretek biztosiacutetaacutesa eacutes a legjobb gyakorlatok koumlzreadaacutesa reacuteveacuten A Zoumlld koumlnyvben konzultaacutecioacutera bocsaacutetott keacuterdeacutesek (2 szaacutemuacute melleacuteklet) feloumllelik az unioacutes nyugdiacutej szakpolitika teljes keresztmetszeteacutet kuumlloumlnboumlző szintjeit a bdquolaacutegyabbrdquo moacutedszerek alkalmazaacutesaacutetoacutel kezdve (nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacuteja) az egyes teruumlletek koumlzoumls szabaacutelyozaacutesaacutenak kialakiacutetaacutesaacutera tovaacutebbfejleszteacuteseacutere tett javaslatokig
Az egyik alapvető kihiacutevaacutes Euroacutepaacuteban az idősoumldeacutes A 2010-es eacutevek koumlzepeacutetől csoumlkkenni kezd a munka-keacutepes koruacute neacutepesseacuteg leacutetszaacutema eacutes hosszabb taacutevon 2060-ra a mostani neacutegy helyett maacuter csak keacutet aktiacutev koruacute polgaacuter jut majd egy nyugdiacutejasra az Eu-ban Mikoumlzben pozitiacutev az a jelenseacuteg hogy az euroacutepai polgaacuterok egyre hosszabb ideig eacutelnek eacutes ez a trend a joumlvőben vaacuterhatoacutean folytatoacutedik majd ugyanakkor a neacutepesseacuteg idősoumldeacutese megoldandoacute kihiacutevaacutest jelent a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutera neacutezve mivel az előrejelzeacutesek az idősouml-deacutes vaacuterhatoacute koumlltseacutegeinek jelentős noumlvekedeacuteseacutet prognosztizaacuteljaacutek nagyjaacuteboacutel iacutegy foglalhatoacute oumlssze az a dilem-
118 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
ma amely miatt az Euroacutepai Bizottsaacuteg juacutelius 7-eacuten konzultaacutecioacutet indiacutetott bdquoa megfelelő fenntarthatoacute eacutes biztonsaacutegos nyugdiacutejak biztosiacutetaacutesaacutenak lehetőseacutegeacuterőlrdquo
Az euroacutepai nyugdiacutejrendszerek egyre nagyobb nyomaacutes alaacute keruumllnek a peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacuteg szempont-jaacuteboacutel ami reacuteszben a vaacuterhatoacute eacutelettartam meghosszabbodaacutesaacuteboacutel adoacutedik (az elmuacutelt 50 eacutevben aacutetlagosan hat eacutevvel nőtt a vaacuterhatoacute eacutelettartam 2060-ig pedig tovaacutebbi heacutet esztendőnyi hosszabbodaacutes vaacuterhatoacute) Maacutesreacuteszt kedvezőtlenuumll befolyaacutesolja az időskori ellaacutetaacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutet a gyermekszuumlleteacutesek szaacutemaacutenak visszaeseacutese is Ez veacutegső soron azt jelenti hogy egyre kevesebb munkakeacutepes koruacute szemeacutely befizeteacuteseiből kell(ene) finan-sziacuterozni egyre toumlbb nyugdiacutejas ellaacutetaacutesaacutet A kedvezőtlen tendenciaacutekra raacuteadaacutesul a mostani gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg is raacuteerősiacutetett tovaacutebb csoumlkkentve a munkaerőpiacon jelen leacutevő neacutepesseacuteg leacutetszaacutemaacutet eacutes alacsonyabb aacutetlagbeacuter-nouml-vekedeacutest okozva Tovaacutebbaacute a tőkefedezeti rendszerekben is alacsonyabb a vaacutelsaacuteg idejeacuten sok esetben negatiacutev hozamot eacutertek el
A Zoumlld koumlnyv 14 keacuterdeacutesben keacuterte ki a tagaacutellamok eacutes a lehető legtaacutegabb eacutertelemben vett ceacutelkoumlzoumlnseacuteg veacute-lemeacutenyeacutet (a kormaacutenyoktoacutel az unioacutes polgaacuterokig bezaacuteroacutelag) az euroacutepai nyugdiacutejkeretek tovaacutebbfejleszteacuteseacuteről az ezzel kapcsolatos koumlzoumls tennivaloacutekroacutel A konzultaacutecioacute soraacuten a tagaacutellamok a nyugdiacutejak teruumlleteacuten a tagaacutellami hataacuteskoumlroumlk fenntartaacutesa mellett szaacutelltak siacutekra ugyanakkor taacutemogattaacutek azokat a felleacutepeacuteseket koumlzoumls euroacutepai kezdemeacutenyezeacuteseket amelyek hateacutekonyan segiacutetik ezt a folyamatot
Az Eu-szintű szabaacutelyozaacutesnak a Bizottsaacuteg szerint neacutegy teruumlleten mindenkeacuteppen helye van nevezetesena taacutersadalombiztosiacutetaacutesboacutel finansziacuterozott nyugdiacutejak hataacuteron aacutetnyuacuteloacute koordinaacutecioacuteja a munkaerő szabad aacuteram- laacutesaacutenak biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben Itt elsősorban arroacutel van szoacute hogy egyenlő baacutenaacutesmoacutedban reacuteszesuumlljenek azok a munkavaacutellaloacutek akik egyik orszaacutegboacutel a maacutesikba koumlltoumlznek munkavaacutellalaacutes veacutegett legyen egyseacuteges belső piac az egyeacuteni szaacutemlaacuten alapuloacute vaacutellalati foglalkoztatoacutei nyugdiacutejrendszerek tereacuten az egyeacuteni szaacutemlaacuten alapuloacute vaacutellalati foglalkoztatoacutei nyugdiacutejrendszerek kifizeteacuteseihez kapcsoloacutedoacute valamifeacutele minimaacutelis garancia kialakiacutetaacutesa a rendszert uumlzemeltető inteacutezmeacuteny csődjeacutenek eseteacutere mind az aacutellami mind a magaacutennyugdiacutejrendszerek eseteacuteben diszkriminaacutecioacuteellenes szabaacutelyok kialakiacutetaacutesa
A fenntarthatoacutesaacuteg biztosiacutetaacutesaacutenak fontos teacutenyezője a foglalkoztataacutes szintjeacutenek noumlveleacutese mind az idősebb mind a fiatalabb korosztaacutelyokban tovaacutebbaacute az aktiacutev eacutes az eltartott neacutepesseacuteg koumlzoumltti araacuteny javiacutetaacutesa Amennyiben a je-lenlegi demograacutefiai trendek mellett nem hosszabbiacutetjaacutek meg a munkaacuteban eltoumlltoumltt időt akkor alapvetően haacuterom lehetőseacuteg illetve ezek valamilyen kombinaacutecioacuteja adoacutedik a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutera vagy toumlbb nyugdiacutejjaacuteruleacutekot kell fizetni vagy a nyugdiacutejak relatiacutev sziacutenvonala csoumlkken a koraacutebbiakhoz keacutepest vagy egyre toumlbb embernek kell toumlbbet eacutes hosszabb ideig dolgoznia A konzultaacutecioacute keacuterdeacutesei haacuterom fő teacutema koumlreacute csopor-tosiacutethatoacutek Előszoumlr hogyan taacutemogassa az Eu a tagaacutellamokat az aktiacutev munkakeacutepes koruacuteak eacutes a nyugdiacutejasok helyzeteacutenek kiegyensuacutelyozaacutesaacutera iraacutenyuloacute erőfesziacuteteacuteseikben Maacutesodszor hogyan toumlrteacutenjen a mobilitaacutes uacutetjaacute-ban aacutelloacute akadaacutelyok elhaacuteriacutetaacutesa kuumlloumlnoumls tekintettel a kiegeacutesziacutető nyugdiacutejjogosultsaacutegokra Harmadszor hogyan lehetne szavatolni a nyugdiacutejak biztonsaacutegaacutet avagy lehet csoumlkkenteni a nyugdiacutejak biztosiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos kockaacutezatokat
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 119
A tagaacutellamok aacuteltalaacuteban uumldvoumlzoumllteacutek a Zoumlld koumlnyv kezdemeacutenyezeacutest a teacutema holisztikus megkoumlzeliacuteteacuteseacutet hasz-nosnak tartottaacutek az ott felvaacutezolt felveteacuteseket a koumlzoumls felleacutepeacutest a nyugdiacutejak teruumlleteacuten Ebben az eacutertelemben aacuteltalaacutenos volt a Zoumlld koumlnyv taacutemogatottsaacutega Szeacuteles koumlrű egyeteacuterteacutes mutatkozott abban is hogy a reformok bevezeteacutese ezen a teruumlleten toumlbbnyire elkeruumllhetetlen eacutes toumlbb orszaacutegban maacuter folyamatban is van Megerősiacute-teacutest nyert a Zoumlld koumlnyvnek az a kezdemeacutenyezeacutese hogy a nyugdiacutejrendszerek tereacuten a koumlzoumls kihiacutevaacutesok ndash a de-mograacutefiai folyamatok az idősoumldeacutes a globaacutelis peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesai a stabilitaacutes eacutes egyensuacutely megteremteacutese a nyugdiacutejak megfelelőseacutege fenntarthatoacutesaacutega eacutes biztonsaacutega koumlzoumltt ndash koumlzoumls felleacutepeacutest koumlzoumls vaacutelaszokat suumlrgetnek Aacutem a tagaacutellamok a nyugdiacutejrendszereikben megfigyelhető elteacutereacutesek okaacuten a reformok tereacuten megfigyelhető faacuteziseltoloacutedaacutes eacutes egyeacuteb dominaacutens teacutenyezők ndash munkaerő-piaci helyzet a foglalkozta-tottsaacuteg meacuterteacuteke a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes dinamikaacutejaacutenak nagyfokuacute kuumlloumlnbseacutegei ndash miatt a tagaacutellami hataacuteskoumlrt a tovaacutebbiakban is fenn kiacutevaacutenjaacutek tartani A keacuterdeacutesben egyoumlntetűen a szubszidiaritaacutes prioritaacutesaacutet keacutepviselteacutek
nagy potenciaacutelis lehetőseacuteg rejlik a koumlzoumls euroacutepai nyugdiacutejkeretek a nyugdiacutejakkal kapcsolatos koumlzoumls felleacute-peacutesneacutel a joumlvőben is a nyiacutelt kordinaacutecioacute alkalmazaacutesa tovaacutebbfejleszteacutese a koumllcsoumlnoumls tanulaacutes eacutes joacute gyakorlatok csereacuteje a monitoring eacutes benchmarking moacutedszerek fejleszteacutese finomhangolaacutesa tereacuten Ez utoacutebbi aacutellaacutespont kiveacutetel neacutelkuumll minden tagaacutellami hozzaacuteszoacutelaacutesban nagy hangsuacutelyt kapott
Feheacuter koumlnyv unioacutes tervek a megfelelő biztonsaacutegos eacutes fenntarthatoacute euroacutepai nyugdiacutejakroacutelA Bizottsaacuteg 2012 februaacuter 16-aacuten koumlzzeacutetette bdquoA megfelelő biztonsaacutegos eacutes fenntarthatoacute euroacutepai nyugdiacutejak me-netrendjerdquo ciacutemű nyugdiacutejakra vonatkozoacute Feheacuter koumlnyveacutet amely a Zoumlld koumlnyv konzultaacutecioacutejaacutenak eredmeacutenyeire eacutepiacutetve keacuteszuumllt A Feheacuter koumlnyv raacutemutat arra hogy a megfelelőseacuteg eacutes fenntarthatoacutesaacuteg biztosiacutetaacutesa koumlzoumls kihiacute-vaacuteskeacutent jelenik meg Euroacutepaacuteban A Feheacuter koumlnyv egyik fontos ceacutelkitűzeacutese hogy taacutemogataacutest nyuacutejtson a tagaacutel-lami reformokhoz az e teacuteren fennaacutelloacute tagaacutellami hataacuteskoumlr tiszteletben tartaacutesa mellett Ez utoacutebbi a Zoumlld koumlnyv konzultaacutecioacute egyik sarkalatos keacuterdeacutese volt ahol a tagaacutellamok egyeacutertelműen a tagaacutellami hataacuteskoumlr vaacuteltozatlan fenntartaacutesa mellett szaacutelltak siacutekra A Feheacuter koumlnyv a maga sajaacutetos eszkoumlzeivel a bdquohogyanrdquo keacuterdeacuteseire kiacutevaacuten vaacute-laszt talaacutelni figyelembe veacuteve az idősoumldeacutesi a peacutenzuumlgyi eacutes a taacutersadalmi-gazdasaacutegi kihiacutevaacutesokat A Feheacuter koumlnyv aacutetfogoacute keacutepet nyuacutejt a nyugdiacutejak megfelelőseacutegeacutere vonatkozoacute joumlvőbeni megoldaacutesi moacutedokroacutel mikoumlzben hangsuacute-lyozza hogy a rendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa kellő koumlruumlltekinteacutessel eacutes elkoumltelezettseacuteggel meacuteg kedvezőtlen demograacutefiai koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt is megteremthető
A Feheacuter koumlnyv tartalmaAz idősoumldő neacutepesseacuteg a nyugdiacutejak szempontjaacuteboacutel minden tagaacutellamban komoly kihiacutevaacutest jelent A szuumlleteacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartam a feacuterfiak eseteacuteben Euroacutepaacuteban 2060-ra aacutetlagosan tovaacutebbi 79 eacutevvel a nők eseteacuteben pedig 65 eacutevvel noumlvekedhet 2010-hez keacutepest A probleacutema maacuter nem taacutevlati maacuteris eacuterzeacutekelhető mivel a haacuteboruacutet koumlvető demograacutefiai robbanaacutes rsquobaby boomrsquo nemzedeacutekei mostanaacuteban mennek nyugdiacutejba eacutes Euroacutepa munkakeacutepes kor-osztaacutelya kezd beszűkuumllni mivel a 60 eacuteven feluumlliek szaacutema minden eacutevben kb 2 millioacute fővel noumlvekszik az aktiacutev munkakeacutepes koruacuteak (20ndash59 eacutevesek) szaacutema viszont a koumlvetkező eacutevtizedekben minden eacutevben csoumlkken majd
120 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A nyugdiacutejrendszerek peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa 1 A nyugdiacutejak az aacutellami kiadaacutesok igen nagy eacutes egyre nagyobb reacuteszeacutet jelenleg aacutetlagosan a GdP toumlbb mint 10 szaacutezaleacutekaacutet teszik ki eacutes 2060-ig az Eu egeacutesz teruumlleteacuten 125 szaacutezaleacutekra emelkedhet A fenntarthatoacutesaacuteg biztosiacutetaacutesaacutera sok esetben tovaacutebbi reformok-ra van szuumlkseacuteg sőt a vaacutelsaacuteg neacutehaacuteny uacutejabb nyugdiacutejrendszerbeli hiaacutenyossaacutegra is raacuteiraacutenyiacutetotta a figyelmetA nyugellaacutetaacutesok megfelelőseacutegeacutenek fenntartaacutesa 2 Az unioacutes neacutepesseacuteg jelentős eacutes egyre nagyobb reacuteszeacutet (120 millioacute ember azaz a lakossaacuteg 24-a) keacutepviselő idősebb euroacutepai polgaacuterok fő joumlvedelemforraacutesa a nyugdiacutej ami főleg az aacutellami rendszerekből szaacutermazik A nyugdiacutejrendszerek alapvető ceacutelja valoacutejaacuteban a megfelelő nyug-diacutejjoumlvedelmek valamint annak biztosiacutetaacutesa hogy az idősoumldő korosztaacutely tisztesseacuteges koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutes gazdasaacutegi fuumlggetlenseacutegben eacuteljen A nyugdiacutejak automatikus stabilizaacuteloacute szerepet is betoumlltenek A megfelelő nyugdiacutejak biztosiacutetaacutesaacuteban egyre nagyobb szerepuumlk van a kiegeacutesziacutető nyugdiacutej-megtakariacutetaacutesoknak A nők eacutes az idősebb munkavaacutellaloacutek munkaerő-piaci reacuteszveacuteteleacutenek noumlveleacutese 3 Az idősoumldeacutes jelentette kihiacute-vaacutest gyakran az időskori demograacutefiai fuumlggőseacutegi raacuteta (a 65 eacutev feletti neacutepesseacuteg araacutenya a 15ndash64 eacuteves neacutepes-seacuteghez keacutepest) megkeacutetszereződeacuteseacutevel szemleacuteltetik A 2010-es 26 szaacutezaleacutekroacutel ez 2050-re 50 szaacutezaleacutekra nő Tovaacutebbi fontos keacuterdeacutes azonban a gazdasaacutegi fuumlggőseacutegi raacuteta alakulaacutesa amely a munkaneacutelkuumlliek eacutes a nyugdiacutejasok foglalkoztatottakhoz viszonyiacutetott szaacutezaleacutekos araacutenyaacutet fejezi Ennek javiacutetaacutesa a nők eacutes az idő-sebb munkavaacutellaloacutek magasabb araacutenyuacute foglalkoztataacutesaacutet igeacutenyli A munkaerő-piaci reacuteszveacutetelt eacuteppen a nyug-diacutejkorhataacuter alatti korcsoportok koumlreacuteben szuumlkseacuteges noumlvelni a joumlvőben
A tagaacutellamok eacutes az EU szerepe a nyugdiacutejak keacuterdeacuteseacutebenA Feheacuter koumlnyv hangsuacutelyozza hogy sajaacutet nyugdiacutejrendszereik kidolgozaacutesaacuteeacutert sajaacutet koumlruumllmeacutenyeiknek megfele-lően elsősorban a tagaacutellamok a felelősek Az Euroacutepai unioacute műkoumldeacuteseacuteről szoacuteloacute Szerződeacutes azonban megkouml-veteli hogy az Eu taacutemogassa eacutes egeacutesziacutetse ki a tagaacutellamok szociaacutelis veacutedelemre iraacutenyuloacute teveacutekenyseacutegeit (153 cikk) tovaacutebbaacute szakpolitikaacuteinak meghataacuterozaacutesa eacutes veacutegrehajtaacutesa soraacuten vegye figyelembe a megfelelő szociaacutelis veacutedelmet (9 cikk) Kiemeli hogy a nyugdiacutejakkal kapcsolatos makrooumlkonoacutemiai szociaacutelis eacutes foglalkoztataacutesi kihiacutevaacutesok nagysaacutegrendje eacutes egymaacutestoacutel valoacute fuumlggeacutese miatt aacutetfogoacute megkoumlzeliacuteteacutesre van szuumlkseacuteg
A rendelkezeacutesre aacutelloacute unioacutes eszkoumlzoumlk A Feheacuter koumlnyv kiemeli hogy a tagaacutellami nyugdiacutejpolitikaacutek egyre inkaacutebb koumlzoumls uumlggyeacute vaacutelnak az Eu egyre fon-tosabb szerepet jaacutetszik a megfelelő eacutes fenntarthatoacute nyugdiacutejra iraacutenyuloacute tagaacutellami ceacutelkitűzeacutesek eleacutereacuteseacuteben Az Eu egy sor szakpolitikai eszkoumlzt tud ehhez felsorakoztatni Ilyenek
Jogszabaacutelyok a tagaacutellami nyugdiacutejrendszerekkel kapcsolatosan maacuter vannak hataacutelyban rendeletek eacutes iraacuteny-elvek az Eu ezen feluumll elősegiacutetheti a bdquopuha jogirdquo inteacutezkedeacuteseket peacuteldaacuteul a helyes gyakorlatok koacutedexeacutevel Finansziacuterozaacutes az Eu mozgoacutesiacutethatja alapjait a nyugdiacutejakkal kapcsolatos bizonyos szakpolitikai ceacutelkitűzeacutesek eleacutereacuteseacutere Az Euroacutepai Szociaacutelis Alap felhasznaacutelhatoacute az idősebb munkavaacutellaloacutek foglalkoztathatoacutesaacutegaacutenak eacutes munkaerő-piaci lehetőseacutegei elősegiacuteteacuteseacutere Emellett toumlbb kisebb finansziacuterozaacutesi eszkoumlz is leacutetezik Politikai koordinaacutecioacute az Euroacutepa 2020 strateacutegia az euroacutepai stabilitaacutesi mechanizmus oumlsszefuumlggeacuteseacuteben a nemzeti politikaacutek erősebb koordinaacutecioacutejaacutet vonja maga utaacuten
Lukaacutecs Erika Sziklai Istvaacuten A nyugdiacutejrendszerek modernizaacutelaacutesaacutenak koumlzoumlsseacutegi strateacutegiaacuteja 121
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mikor indult a nyitott koordinaacutecioacute a nyugdiacutejak teruumlleteacuten 1 Milyen teacutenyezők eacutes felismereacutesek vezettek a nyitott koordinaacutecioacute bevezeteacuteseacutehez az euroacutepai nyugdiacutejrendsze-2 rek teruumlleteacuten Melyek a nyugdiacutejak nyitott koordinaacutecioacutejaacutenak fő ceacutelkitűzeacutesei a 2006-os modernizaacutelt kereteket koumlvetően 3 Milyen megfontolaacutesok vezettek az Eu Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutega aacuteltal kezdemeacutenyezett 2010-es kiemelt 4 nyugdiacutejnapirendhez eacutes ez milyen uacutejdonsaacutegot jelentett a koraacutebbi folyamatokhoz keacutepestMilyen iraacutenyvonalat vaacutezol fel az Euroacutepai Bizottsaacuteg a 2012 februaacuterjaacuteban koumlzzeacutetett Feheacuter koumlnyveacuteben az eu-5 roacutepai nyugdiacutejrendszerekre vonatkozoacutean
irodalom
Feheacuter koumlnyv (2012) A megfelelő biztonsaacutegos eacutes fenntarthatoacute euroacutepai nyugdiacutejak menetrendje Euroacutepai Bizott-saacuteg Bruumlsszel httpeceuropaeusocialBlobServletdocId=7341amplangId=hu
H10500 szaacutemuacute orszaacuteggyűleacutesi hataacuterozati javaslat az Idősuumlgyi nemzeti Strateacutegiaacuteroacutel (2009) httpwwwparla-menthuirom381050010500pdf
Speacuteder Zsolt (szerk) Baacutelint Lajos Foumlldhaacutezi Erzseacutebet Goumldri Ireacuten Kovaacutecs Katalin Makay Zsuzsanna Monos-tori Judit Murinkoacute Liacutevia Pongraacutecz Tiborneacute (2011) demograacutefiai joumlvőkeacutep Magyarorszaacuteg demograacutefiai joumlvőjeacutet meghataacuterozoacute teacutenyezők alakulaacutesaacutenak aacutettekinteacutese eacutes eacuterteacutekeleacutese a fenntarthatoacutesaacuteg szempontjaacuteboacutel KSH neacute-pesseacutegtudomaacutenyi Kutatoacute Inteacutezet Budapest NFFT Műhelytanulmaacutenyok No 1 86ndash105 httpwwwnffthudynamicnFFT_muhelytanulmanyok_1_KSH_nKI_demografia_2011pdf
Strengthening the social dimension of the Lisbon strategy Streamlining open coordination in the field of social protection Commission of the European Communities Brussels httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20030261FInEnPdF
Zoumlld koumlnyv (2010) A megfelelő fenntarthatoacute eacutes biztonsaacutegos euroacutepai nyugdiacutejrendszerek feleacute Kiacuteseacuterő doku-mentuma 2 Statisztikai melleacuteklet Euroacutepai Bizottsaacuteg Bruumlsszel httpwwwscribdcomdoc38643923Zold-konyv-biztonsagos-nyugdij
122
nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes 26 az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes1 teruumlleteacuten
reacutezműves Judit
Bevezeteacutes ndash az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszereket eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-261 gondozaacutes teruumlleteacutet meghataacuterozoacute euroacutepai kontextus
A 2000-es eacutevek elejeacuten az egeacuteszseacuteguumlgy teruumlleteacuten az Euroacutepai unioacuteban szaacutemos ndash egymaacutes mellett zajloacute egy-maacutessal szoros koumllcsoumlnhataacutesban leacutevő ndash euroacutepai folyamat vette kezdeteacutet Az 1990-es eacutevekben az egyre szaacutemot-tevőbb meacuterteacutekű betegmobilitaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben a tagaacutellamok politikai teacutetlenseacutege a doumlnteacuteshozoacutek koumlzoumltti konszenzus hiaacutenya miatt a szaacutezadforduloacuten sorra jelentek meg az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg precedens iacuteteacuteletei2 Ezek az iacuteteacuteletek a nem a biztosiacutetaacutes helye szerinti tagaacutellamban igeacutenybe vett egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes koumlltseacutegteacuteriacuteteacuteseacutere vonatkoztak Mivel a Biacuteroacutesaacuteg doumlnteacutesei meglehetősen eacuterzeacutekenyen eacuterintetteacutek a tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacute-toacuterendszer szervezeacuteseacutere műkoumldteteacuteseacutere finansziacuterozaacutesaacutera vonatkozoacute nemzeti hataacuteskoumlrt3 eacutes az egeacuteszseacuteg-
1 Az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2006 februaacuteri ndash az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszerekről szoacuteloacute tagaacutellami előzetes beszaacutemoloacuteiroacutel szoacuteloacute ndash oumlsszegzeacuteseacuteben a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutesra megjeleniacutetett OECd-definiacutecioacute szerint bdquoAz egyeacuteneknek akkor van szuumlkseacuteguumlk tartoacutes aacutepolaacutesra-gondozaacutesra ha bizonyos időn keresztuumll korlaacutetozottan keacutepesek a mindennapi alapvető oumlnellaacutetaacutesra vagy szemeacutelyes feladatok elveacutegzeacuteseacutere A mindennapi eacuteletvitellel oumlsszefuumlggő te-veacutekenyseacutegeket az egyeacutenek oumlnaacutelloacutean veacutegzik el ilyen az oumlltoumlzkoumldeacutes a fuumlrdeacutesmosakodaacutes az eacutetkezeacutes az aacutegyboacutel valoacute felkeleacutes eacutes lefekveacutes Az instrumentaacutelis mindennapi eacuteletvitellel oumlsszefuumlggő teveacutekenyseacutegek pedig olyanok amelyek egy adott koumlzoumlsseacutegben az oumlnaacutelloacute eacuteletvitelhez szuumlkseacutegesek iacutegy peacuteldaacuteul a vaacutesaacuterlaacutes kuumlloumlnfeacutele haacuteztartaacutesi munka főzeacutes eacutes a szemeacutelyes peacutenzuumlgyek inteacutezeacuteserdquo (Review of Preliminary National Policy Statements on Health Care and Long-term Care Memorandum of the Social Protection Committee Brussels February 2006 httpeceuropaeuemployment_socialsocial_protectiondocsspc_ltc_2005_enpdf ndash laacutesd 10 laacutebjegyzet)
2 Toumlbbek koumlzoumltt C-15896 Kohll- C-12095 decker- C-15799 Geraets-Smits eacutes Peerbooms- C-36898 Vanbraekel- C-38599 Muumlller-Faureacute eacutes van Riet- C-37204 Watts- C-17309 Elchinov-esetekben hozott iacuteteacuteletek httpeur-lexeuropaeu
3 Az 1997 oktoacuteber 2-aacuten alaacuteiacutert Amszterdami Szerződeacutes neacutepegeacuteszseacuteguumlgyről szoacuteloacute 152 cikke toumlbb szempontboacutel is kuumllouml-noumlsen fontos A horizontaacutelis alapelv (1 pont) szerint minden koumlzoumlsseacutegi politika eacutes teveacutekenyseacuteg soraacuten biztosiacutetani kell a legmagasabb szintű egeacuteszseacutegveacutedelmet az 5 pont pedig kimondja hogy bdquoa neacutepegeacuteszseacuteguumlgy tereacuten valoacute koumlzoumlsseacutegi felleacutepeacutes soraacuten teljes meacuterteacutekben tiszteletben kell tartani a tagaacutellamoknak az egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesok eacutes az orvosi ellaacutetaacutes szervezeacuteseacutere eacutes nyuacutejtaacutesaacutera vonatkozoacute hataacuteskoumlreacutetrdquo httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=OJC2006321E00010331Hupdf
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 123
politikai doumlnteacuteshozoacutek felismerteacutek a koumlzoumlsseacutegi jog egeacuteszseacuteguumlgyre gyakorolt hataacutesaacutet az euroacutepai egeacuteszseacuteguumlgyi miniszterek a 2002 februaacuter 8-i malagai egeacuteszseacuteguumlgyi miniszteri talaacutelkozoacute kereteacuteben doumlntoumlttek arroacutel hogy erőteljesebb tagaacutellami szerepvaacutellalaacutes megerősiacutetett oumlsszefogaacutes szuumlkseacuteges
Az Euroacutepai Bizottsaacuteggal koumlzoumlsen elindiacutetott uacuten magas szintű euroacutepai reflexioacutes folyamat azt ceacutelozta hogy a tagaacutellamok eacutes a Bizottsaacuteg koumlzoumlsen keressen vaacutelaszt e keacuterdeacutesek megnyugtatoacute kezeleacuteseacutere A reflexioacutes folya-mat soraacuten megaacutellapiacutetaacutest nyert a koordinaacutelt eacutes koherens megkoumlzeliacuteteacutes iraacutenti igeacuteny melyhez ndash a szubszidiaritaacutes elve illetve a tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszerek kuumlloumlnboumlzőseacutege miatt ndash kivaacuteloacute keretet teremtett a nyitott koordinaacutecioacute
A reflexioacutes folyamat 2003 decembereacutere elkeacutesziacutetett jelenteacutese szaacutemos ajaacutenlaacutest fogalmazott meg Az ajaacuten-laacutesok toumlbbek koumlzoumltt tartalmaztaacutek a betegjogok eacutes -koumltelezettseacutegek jogi tisztaacutezaacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacutet eacutes a sok-sok felmeruumllő probleacutema megoldaacutesaacutet utoacutebbiak az egymaacutestoacutel jellegzetesen elteacuterő tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszerek sajaacutetossaacutegaiboacutel fakadtak a hataacuteron aacutetnyuacuteloacute egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes igeacutenybeveacuteteleacutevel kapcsola-tosan Szerepelt tovaacutebbaacute a ritka betegseacutegek megfelelő kezeleacuteseacutet ceacutelzoacute euroacutepai referenciakoumlzpontok kiterjedt haacuteloacutezataacutenak kialakiacutetaacutesa az euroacutepai szintű egyuumlttműkoumldeacutes eredmeacutenyeit elemző minőseacutegi hataacutesvizsgaacutelatok szuumlkseacutegesseacutege a belső piaci szabaacutelyok eacutes a nemzeti egeacuteszseacutegpolitikaacutek koumlzoumltti ndash szaacutemos ponton vitathatoacute ndash kapcsoloacutedaacutes koumllcsoumlnhataacutes vizsgaacutelata
Az ajaacutenlaacutesok javaslatot tettek egy olyan aacutellandoacute mechanizmus kialakiacutetaacutesaacutera amely hozzaacutejaacuterul az euroacutepai szintű egeacuteszseacuteguumlgyi egyuumlttműkoumldeacutes hateacutekonyabbaacute teacuteteleacutehez eacutes amellyel rendszeresen nyomon koumlvethető az Eu egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerekre gyakorolt hataacutesa
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg a jelenteacutesben foglalt ajaacutenlaacutesok veacutegrehajtaacutesaacutera 2004 juacutelius 1-jeacuten eacuteletre hiacutevta az Egeacutesz seacuteguumlgyi Szolgaacuteltataacutesok eacutes Orvosi Ellaacutetaacutesok Magas szintű Munkacsoportot (High level Group on Health Services and Medical Care ndash HLG) amely toumlbbeacuteves teveacutekenyseacutegeacutevel nagyban hozzaacutejaacuterult a hataacuteron aacutetnyuacuteloacute egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesra vonatkozoacute betegjogok eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute 201124Eu iraacutenyelv kimunkaacutelaacutesaacutehoz4
A mozgaacutesszabadsaacuteg jelentőseacutege az euroacutepai integraacutecioacute elmeacutelyuumlleacuteseacutevel egyre erőteljesebbeacute vaacutelt A 2000 decembereacuteben alaacuteiacutert nizzai Szerződeacutes5 nemcsak utat engedett az addig soha nem laacutetott meacuteretű kelet- koumlzeacutep-euroacutepai bőviacuteteacutesnek hanem a 144 cikk leacutetrehozta a Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacutegot (Social Protection Committee ndash SPC) Az SPC-t azzal a ceacutellal hoztaacutek leacutetre hogy az Euroacutepai Bizottsaacuteg eacutes a tagaacutellamok koumlzoumltt segiacutetse elő a szociaacutelis veacutedelmi politikaacutet ceacutelzoacute egyuumlttműkoumldeacutest kuumlloumlnoumlsen a koumlzoumlsseacutegi eacutes a tagaacutellami szociaacutelis helyzet valamint a szociaacutelis veacutedelmi politikaacutek fejlődeacuteseacutenek monitorozaacutesaacutera a tapasztalatok ismeretek eacutes
4 Az iraacutenyelv az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg betegmobilitaacutessal kapcsolatos jogeseteit kodifikaacutelta eacutes 2011 aacuteprilis 24-eacuten leacutepett ha-taacutelyba Az iraacutenyelv tagaacutellami jogrendbe toumlrteacutenő aacutetuumllteteacutese jelenleg van folyamatban
5 nizzai Szerződeacutes httpeur-lexeuropaeuhutreatiesdat12001Cpdf12001C_Enpdf
124 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
a bevaacutelt gyakorlatok megismereacuteseacutere eacutes koumllcsoumlnoumls megosztaacutesaacutera A 144 cikk adott felhatalmazaacutest az SPC szaacutemaacutera a szociaacutelis veacutedelem teruumlleteacutet ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmus elindiacutetaacutesaacutera6
Az egyre erőteljesebbeacute vaacuteloacute globaacutelis gazdasaacutegi verseny eacutes a demograacutefiai idősoumldeacutes hosszuacute taacutevon a gazda-saacutegi noumlvekedeacutes lassulaacutesaacuteval fenyegetett ezeacutert az Euroacutepai Tanaacutecs 2000 maacuterciusi uumlleacuteseacuten doumlntoumltt a lisszaboni strateacutegia bevezeteacuteseacuteről A strateacutegia azt a rendkiacutevuumll ambicioacutezus ceacutelt tűzte ki hogy az Euroacutepai unioacute 2010-re a vilaacuteg legversenykeacutepesebb legdinamikusabban fejlődő tudaacutesalapuacute taacutersadalmaacutevaacute vaacutelik amely keacutepes a fenn-tarthatoacute gazdasaacutegi noumlvekedeacutesre toumlbb eacutes jobb munkahely eacutes erősebb taacutersadalmi koheacutezioacute biztosiacutetaacutesa mellett7 A strateacutegia feacutelidei feluumllvizsgaacutelataacutera 2005 soraacuten keruumllt sor A feluumllvizsgaacutelat az eltelt oumlt eacutevben eleacutert eredmeacutenyeket nem tartotta kieleacutegiacutetőnek eacutes a veacutegrehajtaacutesban annak hateacutekonysaacutegaacuteban szaacutemos probleacutemaacutet hiaacutenyossaacutegot azonosiacutetott Veacuteguumll keacutet fő ceacutelkitűzeacutest hataacuterozott meg eacutes a strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutet e keacutet ceacutelnak rendelte alaacute
gazdasaacutegi noumlvekedeacutes eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacutese
Ebben a folyamatban egyeacutertelműveacute vaacutelt az az erőteljes euroacutepai szintű toumlrekveacutes hogy megerősiacutetseacutek a lissza-boni strateacutegia a szociaacutelis veacutedelem eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutes teruumlleteacuten folyoacute nyitott koordinaacutecioacute koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutest Az unioacutes politikai koordinaacutecioacutenak biztosiacutetania kellett a gazdasaacutegi foglalkoztataacutesi eacutes szociaacutelis ceacutelkitűzeacutesek integraacutelt egyensuacutelyaacutet a haacuterom teruumllet konstruktiacutev egyuumlttműkoumldeacuteseacutet
6 Az 1990-es eacutevek maacutesodik feleacutet jellemző foglalkoztataacutesi vaacutelsaacutegra vaacutelaszul a nyitott koordinaacutecioacute kiacuteseacuterleti jelleggel a fog-lalkoztataacutes a gazdasaacuteg eacutes az oktataacutespolitika teruumlleteacuten indult el majd a szociaacutelis veacutedelem teruumlleteacuten 2000-ben a sze-geacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekesztődeacutes elleni kuumlzdelemmel keacutesőbb a nyugdiacutejak veacuteguumll 2004 veacutegeacuten az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten kezdődoumltt meg ez a fajta egyuumlttműkoumldeacutes Olyannyira eacuteleacutenkkeacute vaacutelt az egyuumlttműkoumldeacutes hogy Magyarorszaacuteg peacuteldaacuteul maacuter a csatlakozaacutest megelőzően 2002-ben reacuteszt vett az Eu szegeacuteny-seacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelmet ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacuteban eacutes 2003 decembereacuteben alaacuteiacuterta a Koumlzoumls Memorandum a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel (Joint Inclusion Memorandum ndash JIM httpwwweumhuenglishcompetent-authoritiesmainphpfolderId=3955ampobjectId=6002607) dokumentumot majd 2004 juacuteniusaacuteban hazaacutenk benyuacutejtotta a 2004ndash2006 eacutevekre szoacuteloacute nemzeti Cselekveacutesi Tervet 2005 koumlzepeacuten pedig a nyugdiacutejstrateacutegiai jelenteacutest
7 A lisszaboni strateacutegia szaacutemos szaacutemszerű ceacutelkitűzeacutest is meghataacuterozott peacuteldaacuteul a foglalkoztatottak araacutenyaacutenak 70-ra (a nőkeacute 60-ra) toumlrteacutenő emeleacutese a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlb alatt eacutelők araacutenyaacutenak 18-roacutel 10-ra valoacute meacuterseacutekleacutese a munkavaacutellaloacutek mobilitaacutesaacutenak javiacutetaacutesa az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutes taacutemogataacutesa a fiatalok az idősek eacutes a nők foglal-koztatottsaacutegaacutenak noumlveleacutese a szolgaacuteltataacutesi piac liberalizaacutelaacutesa a meguacutejuloacute energiaforraacutesok energiafelhasznaacutelaacutesi araacute-nyaacutenak emeleacutese a GdP 3-aacutera emelni a kutataacutes eacutes fejleszteacutes araacutenyaacutet stb A 2005-oumls feluumllvizsgaacutelatot koumlvetően az Euroacutepai Bizottsaacuteg aacuteltal oumlsszeaacutelliacutetott integraacutelt iraacutenymutataacutesok alapjaacuten minden tagaacutellam 2005 oktoacuteber 15-ig benyuacutejtotta a 2005ndash2008 időszakra szoacuteloacute nemzeti Reformprogramjaacutet amelyben e keacutet fő ceacutelkitűzeacutes menteacuten a taacutersadalmi koheacutezioacute a szociaacutelis veacutedelem kizaacuteroacutelag abban a kontextusban kapott helyet a reformprogramokban amennyiben azok koumlzvet-lenuumll e keacutet ceacutel eleacutereacuteseacutet szolgaacuteljaacutek A reformprogramok első eacuteves előrehaladaacutesi jelenteacuteseacutet az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2006 februaacuterjaacuteban tette koumlzzeacute
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 125
Az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-262 gondozaacutes nyitott koordinaacutecioacuteja
E folyamatok kiegeacutesziacuteteacutesekeacutent a szociaacutelis veacutedelmet eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutest ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacute 2005-ben egy uacutejabb teruumllettel bővuumllt az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerekkel eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutessal Az Euroacutepai Bizottsaacuteg az egeacuteszseacuteguumlgy teruumlleteacuten megvaloacutesiacutetandoacute globaacutelis strateacutegia reacuteszekeacutent 2004 aacuteprilis 20-aacuten jelentette meg az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes nyitott koordinaacutecioacutejaacuteroacutel [COM (2004) 304] szoacuteloacute valamint a betegek mobilitaacutesaacuteval foglalkozoacute [COM (2004) 301] koumlzlemeacutenyeacutet8 Az egeacuteszseacuteguumlgyi rend-szereket eacutes a tartoacutes aacutepolaacutest magaacuteban foglaloacute nyitott koordinaacutecioacute a szociaacutelis veacutedelem szempontjaacuteboacutel koumlzeliacutet a peacutenzuumlgyileg finansziacuterozhatoacute mindenki szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető joacute minőseacutegű egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesokat tartoacutes aacutepolaacutest-gondozaacutest a mineacutel teljesebb taacutersadalmi koheacutezioacute eacutes foglalkoztataacutes alapfelteacuteteleacutenek tekinti
Maacuter az 1990-es eacutevek veacutegeacuten vilaacutegossaacute vaacutelt hogy az idősoumldő neacutepesseacuteg aacuteltal taacutemasztott kihiacutevaacutesok keze-leacuteseacutere a szociaacutelis veacutedelmi rendszerek ndash koumlztuumlk az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer ndash reformja eacutes a tagaacutellamok koumlzoumltti szorosabb egyuumlttműkoumldeacutes elengedhetetlen Az orvosi kezeleacutesben megjelenő uacutejiacutetaacutesok a technoloacutegiai innovaacutecioacute a betegek egyre noumlvekvő eacutes vaacuteltozoacute elvaacuteraacutesai eacutes szuumlkseacutegletei minden tagaacutellam szaacutemaacutera azonos kihiacutevaacutesokat vetnek fel hogyan biztosiacutethatoacute a magas sziacutenvonaluacute ellaacutetaacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes eacutes az ellaacutetoacute-rendszer finansziacuterozaacutesaacutenak hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutega koumlzoumltti keacutenyes egyensuacutely a peacutenzuumlgyi erőforraacutesok szűkoumlsseacutege mellett (kuumlloumlnoumlsen a 2008-as globaacutelis peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacutegot koumlvetően)
Az Euroacutepai Tanaacutecs 2002 maacuterciusaacuteban a barcelonai uumlleacuteseacuten elfogadott haacuterom alapelvet amelyeket a koumlzle-meacuteny is roumlgziacutet
mindenki szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető legyen az ellaacutetaacutes figyelembe veacuteve a leghaacutetraacutenyosabb helyzetű csoportok eacutes egyeacutenek valamint a draacutega egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi szolgaacuteltataacutesokat igeacutenylő szemeacutelyek szuumlkseacuteg-leteit eacutes neheacutezseacutegeit csoumlkkentve az egeacuteszseacutegben egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesban megnyilvaacutenuloacute egyenlőtlen-seacutegeket minőseacutegi ellaacutetaacutesok biztosiacutetaacutesa a neacutepesseacuteg egeacuteszseacutegi aacutellapotaacutenak eacutes eacuteletminőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a beavatkozaacutesok a kezeleacutesek eacutes a gyoacutegyszerek koumlltseacuteg-haszon elemzeacuteseacutevel az egeacuteszseacuteguumlgyi szakem-berek tovaacutebbkeacutepzeacuteseacutevel a betegjogok megerősiacuteteacuteseacutevel
8 Az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacutet ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutesről szoacuteloacute koumlzlemeacuteny szeacuteles koumlrű vitaacutejaacutet koumlvetően a Bizottsaacuteg 2004 tavaszi jelenteacuteseacuteben [COM (2004) 29 final] olyan koumlzoumls keret meghataacuterozaacutesaacutet tűzte ki ceacutelul amely ndash a nyitott koordinaacutecioacute keretein beluumll ndash taacutemogataacutest nyuacutejt a tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes reformjaacutehoz eacutes fejleszteacuteseacutehez ezzel is hozzaacutejaacuterulva a szociaacutelis veacutedelem mo-dernizaacutecioacutejaacutehoz Az Euroacutepai Parlament 2004 maacutercius 11-eacuten elfogadott hataacuterozata nagyobb egyuumlttműkoumldeacutest suumlrgetett ezeken a teruumlleteken eacutes felkeacuterte a Bizottsaacutegot hogy 2004 tavaszaacuten terjessze elő javaslataacutet Erre vaacutelaszul jelent meg A szociaacutelis veacutedelem korszerűsiacuteteacutese a magas sziacutenvonaluacute hozzaacutefeacuterhető eacutes fenntarthatoacute egeacuteszseacuteguumlgy eacutes tartoacutes aacutepolaacutes fejleszteacutese eacuterdekeacuteben a raquonyiacutelt koordinaacutecioacute moacutedszereacutetlaquo alkalmazoacute nemzeti strateacutegiaacutek alkalmazaacutesa ciacutemű [COM (2004) 304 final] bizottsaacutegi koumlzlemeacuteny 2004 aacuteprilis 20-aacuten
126 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
az ellaacutetoacuterendszer hosszuacute taacutevuacute peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutet eacutes hateacutekonysaacutegaacutet eredmeacutenyező inteacutezkedeacutesek az intenziacutev eacutes fekvőbeteg-ellaacutetaacutes csoumlkkenteacuteseacutevel koumlltseacuteghateacutekony ellaacutetaacutesok kezeleacutesek gyoacutegyszerek biz-tosiacutetaacutesaacuteval az ellaacutetoacuterendszer hateacutekonysaacutegaacutenak javiacutetaacutesaacuteval
A 2004-ben eacutes 2007-ben csatlakozott ndash zoumlmeacuteben kelet-koumlzeacutep-euroacutepai ndash tagaacutellamok (Eu-12) egeacuteszseacuteguumlgyi rendszereit jellemző sajaacutetossaacutegok morbiditaacutesi mortalitaacutesi mutatoacutek markaacutensan felerősiacutetetteacutek az Eu-15 tagaacutel-lamaiban eacutes tagaacutellamain beluumll maacuter leacutetező kuumlloumlnbseacutegeket noha a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai tagaacutellamok neacutepesseacutegeacute-nek aacuteltalaacutenosan rosszabb az egeacuteszseacutegi aacutellapota az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszereikben megleacutevő probleacutemaacutek a kedvezőtlenebb demograacutefiai mutatoacutek meacuteg inkaacutebb fokoztaacutek a szorosabb egyuumlttműkoumldeacutes eacutes az ellaacutetoacuterend-szerek reformja iraacutenti igeacutenyt ugyanakkor a tagaacutellamok toumlbbseacutege ndash a szubszidiaritaacutes elveacuten nyugvoacute tagaacutellami hataacuteskoumlrre tekintettel ndash a lehető legenyheacutebb koordinaacutecioacutet taacutemogatta
A Szociaacutelis Veacutedelemről eacutes a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel szoacuteloacute 2005 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes9 roumlgziacutetette hogy a magas szintű euroacutepai szociaacutelis veacutedelem biztosiacutetja taacutersadalmai szaacutemaacutera a szegeacutenyseacuteg legsuacutelyosabb formaacutei elleni veacutedekezeacutest A joacutel műkoumldtetett szociaacutelis veacutedelmi rendszerek a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes szaacutemaacutera kedvező koumlrnyezetet teremtve jaacuterulnak hozzaacute a gazdasaacutegi fejlődeacuteshez miacuteg a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes a taacutersa-dalmi koheacutezioacute megerősiacuteteacuteseacutet segiacuteti elő A neacutepesseacuteg jelentősen megvaacuteltozott korstruktuacuteraacuteja igen komoly ha-taacutest gyakorol a szociaacutelis veacutedelmi rendszerekre Iacutegy peacuteldaacuteul a 80 eacuteven feluumlli korcsoport leacutetszaacutemaacutenak markaacutens noumlvekedeacutese hosszuacute taacutevon progressziacuteven noumlveli majd a korfuumlggő egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi szuumlkseacutegleteket
2004 tavasz ndash előzetes tagaacutellami beszaacutemoloacutek az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerről eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesroacutel-gondozaacutesroacutelEnnek megfelelően a tagaacutellamok 2004 aacuteprilisaacuteban az Euroacutepai Bizottsaacutegnak benyuacutejtottaacutek első tagaacutellami be-szaacutemoloacuteikat melyekben szaacutemot adtak a tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes főbb kihiacutevaacutesairoacutel a jelenlegi reformokroacutel Az előzetes tagaacutellami beszaacutemoloacutek ceacutelja az volt hogy hozzaacutejaacuteruljanak a 2006 elejeacuten elinduloacute modernizaacutecioacutes-egyszerűsiacuteteacutesi folyamathoz Az Euroacutepai Bizottsaacuteg ebben a folyamatban rendkiacutevuumll koumlruumlltekintően jaacutert el eacutes minden egyes faacutezisban kiacutenosan uumlgyelt arra hogy se a tagaacutellami hozzaacutejaacuteru-laacutesokat se az azok alapjaacuten elkeacutesziacutetett oumlsszegzeacutest ne nevezze jelenteacutesnek Ezzel deklaraacuteltaacutek hogy a legmesz-szebbmenőkig tiszteletben tartjaacutek az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacutet eacuterintő nemzeti hataacuteskoumlrt eacutes azt hogy a tagaacutellamok a lehető legenyheacutebb koordinaacutecioacutet taacutemogattaacutek
A magyar egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszert bemutatoacute előzetes beszaacutemoloacute ismertette a rendszervaacuteltaacutest koumlvető eacutevtizedben kialakiacutetott ellaacutetoacuterendszer jogi koumlrnyezeteacutet amely megteremtette a koumlte-lező jaacuteruleacutekbefizeteacuteshez koumltoumltt egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi rendszert uacutejjaacuteszervezte a neacutepegeacuteszseacuteguumlgyet szerkezet-
9 Joint Report on Social Protection and Social Inclusion Brussels 16 March 2005 734105 httpwwweapnieeapnwp-contentuploads200911joint-report-on-social-protection-2005pdf Az Egyuumlttes Jelenteacutest az EPSCO tanaacutecsuumlleacutes 2005 maacutercius 3-aacuten az Euroacutepai Tanaacutecs 2005 maacutercius 23ndash24-i uumlleacuteseacuten hagyta joacutevaacute
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 127
aacutetalakiacutetaacutesi reformokat eacutes modernizaacutecioacutes programokat hajtott veacutegre ugyanakkor szaacutemot adott a rendszerben megleacutevő funkcionaacutelis probleacutemaacutekroacutel iacutegy a tartoacutes aacutepolaacutesi eacutes rehabilitaacutecioacutes kapacitaacuteshiaacutenyroacutel ami miatt az aktiacutev aacutegyakon gyakran kroacutenikus betegek ellaacutetaacutesa folyt a szakellaacutetaacutes toumlbb teruumlleteacuten az aacutepolaacutesi idő roumlvidiacuteteacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutegeacuteről az ellenőrzeacutesi rendszer akadozoacute műkoumldeacuteseacuteről stb
A beszaacutemoloacute nem rejtette veacuteka alaacute a magyar egeacuteszseacutegi aacutellapotra vonatkozoacute euroacutepai eacutes nemzetkoumlzi oumlssze-hasonliacutetaacutesban is rendkiacutevuumll kedvezőtlen helyzetet a főbb morbiditaacutesi mortalitaacutesi okokat (keringeacutesi daganatos megbetegedeacutesek kroacutenikus mozgaacutesszervi iacutezuumlleti eacutes csontritkulaacutesos betegseacutegek) A rendszer akut probleacutemaacutei koumlzoumltt beveacuteteli oldalon a munkakeacutepes koruacuteak alacsony aktivitaacutesi araacutenyaacuteboacutel a szuumlleteacutesek szaacutemaacutenak meacutelypont-ra zuhanaacutesaacuteboacutel eacutes a demograacutefiai idősoumldeacutesből eredő forraacutesok szűkoumlsseacutege (a jaacuteruleacutekfizetői koumlr szűk volta eacutes a gyenge befizeteacutesi moraacutel) szerepelt A kiadaacutesi oldalt az jellemezte hogy a vaacuteltozoacute szuumlkseacutegletet nem koumlvette az ellaacutetoacuterendszer szerkezeti strukturaacutelis aacutetalakiacutetaacutesa Az ellaacutetoacuterendszer belső araacutenytalansaacutegai ndash a fekvőbeteg-ellaacutetaacutes dominanciaacuteja ndash eacutes az aacuteltaluk generaacutelt kereslet a rendelkezeacutesre aacutelloacute erőforraacutesok nem megfelelő felhasz-naacutelaacutesaacutehoz vezettek A rendszerben eacuterveacutenyesuumllő legaacutelis eacutes nem legaacutelis (pl paraszolvencia) oumlsztoumlnzők szinteacuten gaacutetoljaacutek a betegek megfelelő progresszivitaacutesi szinten valoacute definitiacutev ellaacutetaacutesaacutet Tovaacutebbaacute sajaacutetos probleacutemahal-mazt keacutepviseltek az ellaacutetaacutesi szintek hataacuterteruumlletein nyuacutejtott szolgaacuteltataacutesok koumlzoumltti ndash sokszor nem egyeacutertelmű ndash vaacutelasztaacutesok (iacutegy pl a szociaacutelis indikaacutecioacute miatti fekvőbeteg-ellaacutetaacutes) Probleacutemaacutet jelentett meacuteg az inteacutezmeacutenyek eacutes a műszerek elavult aacutellapota valamint az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi ellaacutetaacutesokhoz szolgaacutel-tataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesben megleacutevő egyenlőtlenseacutegek főleg a kisteacuterseacutegekben
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg oumlsszegzeacutese10 bemutatta az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes globaacutelis kihiacutevaacutesait eacutes a tagaacutellami beszaacutemoloacutekban felvetett főbb kihiacutevaacutesokat ndash az ezekre adott politikai inteacutezke-deacutesekkel egyuumltt ndash elemezte Az oumlsszegzeacutes raacutevilaacutegiacutetott hogy a tagaacutellami beszaacutemoloacutek visszaigazoltaacutek a tag-aacutellamok meacutely elkoumltelezettseacutegeacutet a mindenki szaacutemaacutera nyuacutejtandoacute joacute minőseacutegű egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesok eacutes tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes biztosiacutetaacutesaacuteban A beszaacutemoloacutekboacutel az is eacuterzeacutekelhető hogy az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi szolgaacuteltataacutesok fenntarthatoacute finansziacuterozaacutesa komoly neheacutezseacutegeket okoz meacuteg akkor is ha az egeacuteszseacuteguumlgyi szektor a gazdasaacuteg egyik legjelentősebb ndash komoly kutataacutesi innovaacutecioacutes potenciaacutellal biacuteroacute ndash huacutezoacute-aacutegazata az egyik legnagyobb ndash a munkaerő mintegy 10 szaacutezaleacutekaacutet ndash foglalkoztatoacute Az pedig nem keacuterdeacuteses hogy az egeacuteszseacutegpolitika eacutes a hateacutekony egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszerek az egeacuteszseacuteges munkaerő biztosiacutetaacute-saacuteval jelentős meacuterteacutekben jaacuterulnak hozzaacute a gazdasaacuteg fejlődeacuteseacutehez eacutes a foglalkoztataacuteshoz Ebben a hateacutekony megelőzeacutesi eacutes egeacuteszseacutegmegőrzeacutesi eacutes -fejleszteacutesi aktiacutev eacuteletmoacutedot az egeacuteszseacuteges idősoumldeacutest taacutemogatoacute poli-tikaacutek szerepe kuumlloumlnoumlsen fontos Az ellaacutetoacuterendszerek hateacutekonysaacutegaacuteval kapcsolatban kiemelt hangsuacutelyt kapott az erőforraacutesok racionaacutelis felhasznaacutelaacutesa ami az ellaacutetaacutesi utak megfelelő szervezeacuteseacutevel a felesleges egymaacutest aacutetfedő ellaacutetaacutesok elkeruumlleacuteseacutevel az ellaacutetaacutes kuumlloumlnboumlző formaacuteiszintjei koumlzoumltti jobb koordinaacutecioacute biztosiacutetaacutesaacuteval ndash ezen beluumll kuumlloumlnoumls tekintettel az alapellaacutetaacutes kapuőri szerepeacutenek megerősiacuteteacuteseacutere ndash eacuterhető el
10 Review of Preliminary National Policy Statements on Health Care and Long-term Care Memorandum of the Social Protection Committee Brussels February 2006 httpeceuropaeuemployment_socialsocial_protectiondocsspc_ltc_2005_enpdf
128 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A bizottsaacutegi oumlsszegzeacutes a globaacutelis kihiacutevaacutesok koumlzoumltt alapvetőnek tartotta az euroacutepai neacutepesseacuteg idősoumldeacuteseacutet eacutes az ebből eredő ndash hosszabb taacutevon jelentős hataacutesokat gyakorloacute ndash hozzaacutefeacutereacutesi finansziacuterozaacutesi probleacutemaacutekat iacutegy peacuteldaacuteul az uacutej morbiditaacutesi eacutes mortalitaacutesi mintaacutek megjeleneacuteseacutet (kroacutenikus mozgaacutesszervi eacutes neurodegeneratiacutev betegseacutegek) a jobb eacutes toumlbb gyoacutegyiacutetoacute eacutes rehabilitaacutecioacutes illetve aacutepolaacutesi eacutes szociaacutelis ellaacutetaacutes iraacutenti igeacutenyt eacutes az ebből eredően hosszuacute taacutevon vaacuterhatoacutean jelentősen emelkedő egeacuteszseacuteguumlgyi tartoacutes aacutepolaacutesi kiadaacutesok megfelelő finansziacuterozaacutesaacutet Szaacutemos tagaacutellami beszaacutemoloacute peacuteldaacuteul kiemelte hogy a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszerek az azon beluumll nyuacutejtott szolgaacuteltataacutesok a demograacutefiai idősoumldeacutest eacutes a vaacuterhatoacute taacutersadalmi-gazdasaacutegi vaacuteltozaacutesokat figyelembe veacuteve messze nem kieleacutegiacutetőek eacutes nem megfelelőek Ezzel egyuumltt megoldaacutest igeacutenyel a tartoacutes aacutepo-laacutes-gondozaacutes megfelelő eacutes etikus finansziacuterozaacutesa kuumlloumlnben a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi hozzaacutefeacutereacutesi meacuteltaacutenyta-lansaacutegok egyenlőtlenseacutegek ndash az egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacuteshez keacutepest ndash jelentősebbeacute vaacutelhatnak Az egeacuteszseacuteguumlgyi tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszereket ceacutelzoacute reformok zoumlme a finansziacuterozaacutesban megleacutevő probleacutemaacutekat kiacutevaacutenjaacutek orvosolni hosszuacute taacutevon megoldani
Maacutesfelől azonban az is megaacutellapiacutetaacutest nyert hogy a demograacutefiai idősoumldeacutes a vitathatatlanul nagyobb ellaacutetaacutesi igeacutenyeken kiacutevuumll szaacutemottevő munkaerő-szuumlkseacutegletet is generaacutel iacutegy e keacutet szektor egyben aacutellaacutesokat is teremt Ez kuumlloumlnoumlsen fontos e keacutet szektorban ahol a megfelelő keacutepzettseacutegű eacutes leacutetszaacutemuacute munkaerő sok esetben nem aacutell rendelkezeacutesre az előreleacutepeacutes megfontolt eacutes hosszuacute taacutevra tervező humaacutenerőforraacutes-strateacutegia kialakiacutetaacutesaacutet eacutes alkalmazaacutesaacutet igeacutenyli
A tagaacutellami beszaacutemoloacutek tovaacutebbaacute szaacutemos esetben jelezteacutek hogy az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesokhoz szolgaacutelta-taacutesokhoz illetve a tartoacutes aacutepolaacuteshoz-gondozaacuteshoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesben ndash baacuter az egyes tagaacutellamok koumlzoumltt eacutes a tagaacutellamokon beluumll elteacuterő meacuterteacutekű de ndash esetenkeacutent szignifikaacutens elteacutereacutesek egyenlőtlenseacutegek figyelhetők meg Ilyenek a bizonyos tiacutepusuacute reacuteszben vagy egeacuteszben nem koumlzfinansziacuterozott ellaacutetaacutesi formaacutek lefedettseacutegeacutenek hiaacute-nya a neacutepesseacuteg szuumlkseacutegleteacutehez keacutepest nem megfelelő ellaacutetottsaacuteg az ellaacutetaacutesi kiacutenaacutelatra vonatkozoacute informaacutecioacute hiaacutenya miatt Ennek feloldaacutesaacuteban szerepet jaacutetszhat a formaacutelis eacutes informaacutelis aacutepolaacutes-gondozaacutesi szolgaacuteltataacutesok iraacutenti szuumlkseacuteglet felmeacutereacutese eacuterteacutekeleacutese eacutes a kiegyensuacutelyozott szolgaacuteltataacutes biztosiacutetaacutesa
A tagaacutellamok zoumlme hangsuacutelyozta a szolgaacuteltatoacutek ndash eacutes egyes esetekben a biztosiacutetoacutek ndash koumlzoumltti (szabaacutelyozott) verseny fontossaacutegaacutet ami lehetőveacute teszi a vaacutelasztaacutest eacutes hozzaacutejaacuterul az ellaacutetaacutesok szolgaacuteltataacutesok minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesaacutehoz A tagaacutellamok fontosnak tartottaacutek meacuteg az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesok eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi szolgaacuteltataacutesok eacutes azok tiacutepusai (kuumlloumlnoumlsen az alapellaacutetaacutes eacutes jaacuteroacute- illetve fekvőbeteg egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacutelta-taacutesok illetve a szociaacutelis ellaacutetaacutesok) koumlzoumltti eacutes az egyes koumlzszolgaacuteltataacutesi szintek (helyi regionaacutelis eacutes orszaacutegos) koumlzoumltti koordinaacutecioacute megteremteacuteseacutet hiszen az ellaacutetaacutesok koumlzoumltti hateacutekony koordinaacutecioacute egyaraacutent kedvező hataacutest gyakorol az ellaacutetaacutes minőseacutegeacutere hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutere eacutes peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutera
A beszaacutemoloacutek arra is raacutevilaacutegiacutetottak hogy a hozzaacutefeacutereacutes a minőseacuteg eacutes a peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacuteg ndash egy-maacutest koumllcsoumlnoumlsen megerősiacutető ndash haacutermas ceacutelkitűzeacuteseacutet integraacutelt moacutedon szuumlkseacuteges kezelni eacutes ebben a nyitott koordinaacutecioacute valoacuteban kivaacuteloacute eacutes joacutel alkalmazhatoacute keretet teremt Mivel az egyes nemzeti rendszerek egyediek ezeacutert a tagaacutellami doumlnteacuteshozoacutektoacutel fuumlgg az hogy a nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutesen keresztuumll eleacuterhető in-formaacutecioacutek alapjaacuten levonjaacutek-e a megfelelő koumlvetkezteteacuteseket Az mindenesetre elvitathatatlan előnye ennek az egyuumlttműkoumldeacutesi formaacutenak hogy a tagaacutellamok rengeteget tanulhatnak egymaacutestoacutel teacutenylegesen profitaacutelhatnak
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 129
a tapasztalatok bevaacutelt gyakorlatok megosztaacutesaacuteboacutel amelyek veacutegső soron az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacute-si-gondozaacutesi rendszerekben megjelenő koumlzoumls kihiacutevaacutesokra igyekeznek sikeres eacutes adaptaacutelhatoacute alkalmazhatoacute megoldaacutesokat nyuacutejtani
E rendhagyoacute folyamatban ndash amely hozzaacutejaacuterult a 2006-ban bevezetett egyszerűsiacutetett nyitott koordinaacutecioacute előkeacutesziacuteteacuteseacutehez ndash a Gazdasaacutegpolitikai Bizottsaacuteg a Magas szintű Egeacuteszseacuteguumlgyi Szolgaacuteltataacutesok eacutes Orvosi El-laacutetaacutesok Csoportja is reacuteszt vett tovaacutebbaacute az oumlsszegzeacutes eacutes az arra vonatkozoacute SPC-veacutelemeacuteny az Euroacutepai Tanaacutecs 2006 tavaszi uumlleacuteseacutere is benyuacutejtaacutesra keruumllt
A Szociaacutelis Veacutedelemről eacutes a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel szoacuteloacute 2006 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes11 is szaacutemot adott az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszerek előtt aacutelloacute főbb kihiacutevaacutesokroacutel eacutes azok lehetseacuteges ke-zeleacuteseacuteről Az egyuumlttes jelenteacutes alapvetően a 2004 tavaszaacuten benyuacutejtott előzetes tagaacutellami beszaacutemoloacutekban fog-laltak alapjaacuten vonta le koumlvetkezteteacuteseit A fő globaacutelis eacutes euroacutepai gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi kihiacutevaacutesok ndash globaacutelis verseny lanyhuloacute gazdasaacutegi noumlvekedeacutes a munkaneacutelkuumlliseacuteg noumlvekedeacutese demograacutefiai idősoumldeacutes tartoacutessaacute vaacuteloacute egyenlőtlenseacutegek ndash egyszerre azzal is szembesiacutetetteacutek az euroacutepai doumlnteacuteshozoacutekat hogy veszeacutelybe keruumllhet az euroacutepai szociaacutelis modell fenntarthatoacutesaacutega
Egyeteacuterteacutes volt abban hogy a szociaacutelis veacutedelem teruumlletein az eddigiekneacutel sokkal szorosabb egyuumlttműkouml-deacutesre van szuumlkseacuteg A nyitott koordinaacutecioacutenak a haacuterom reacuteszteruumlletre vonatkozoacute szakpolitikaacutek hateacutekony veacutegrehaj-taacutesaacutet kell szorgalmaznia uacutegy hogy azok pozitiacutev hataacutest gyakoroljanak a gazdasaacutegi noumlvekedeacutesre eacutes a foglalkoz-tataacutes noumlveleacuteseacutere Az egyuumlttes jelenteacutes megaacutellapiacutetotta hogy az egeacuteszseacuteguumlgyben eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten a tagaacutellamok visszaigazoltaacutek a mindenki szaacutemaacutera eleacuterhető joacute sziacutenvonaluacute ellaacutetaacutesok szolgaacuteltataacutesok biztosiacutetaacutesa melletti elkoumltelezettseacuteguumlket kuumlloumlnoumlsen uacutegy hogy igyekeznek megfelelni a demograacutefiai idősoumldeacutes-ből eredő egyre vaacuteltozoacute eacutes noumlvekvő szuumlkseacutegleteknek amelyben az egeacuteszseacutegfejleszteacutes eacutes a megelőzeacutes egyre jelentősebb szerepet toumllt majd be Az Eu-15 eacutes az Eu-12 tagaacutellamok neacutepesseacutegeacutenek egeacuteszseacutegi aacutellapotaacuteban megleacutevő nyilvaacutenvaloacute kuumlloumlnbseacutegek a tagaacutellamok koumlzoumltt eacutes a tagaacutellamokon beluumll az egyes taacutersadalmi csoportok hozzaacutefeacutereacuteseacuteben megmutatkozoacute egeacuteszseacutegiegeacuteszseacuteguumlgyi eacutes teruumlleti egyenlőtlenseacutegek meacuterseacutekleacutese eacuterdekeacuteben toumlbb tagaacutellam vizitdiacutejat eacutes oumlnreacuteszfizeteacutest vezetett be eacutes ezzel egy időben a haacutetraacutenyos helyzetűek eseteacuteben diacutejfizeteacutesi mentesseacutegek megadaacutesaacuteval diacutejcsoumlkkenteacutesekkel igyekeztek meacuterseacutekelni a raacutejuk haacuteruloacute terheket
Az egyuumlttes jelenteacutes Magyarorszaacutegot ndash Belgiummal eacutes Finnorszaacuteggal egyuumltt ndash joacute peacuteldakeacutent nevesiacutetette a lisszaboni strateacutegia eacutes a szociaacutelis veacutedelmi nyitott koordinaacutecioacute koumlzoumltti oumlsszhang megteremteacuteseacuteben csak-
11 A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye a Tanaacutecsnak az Euroacutepai Parlamentnek az Euroacutepai Gazdasaacutegi eacutes Szociaacutelis Bizottsaacutegnak eacutes a Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacutenak ndash Egyuumlttes jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi integraacutecioacuteroacutel ndash 2006 [COM (2006) 62 final] httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20060062FInHuPdF
130 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
uacutegy mint a szociaacutelis veacutedelem eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacutese koumlzoumltt koumllcsoumlnhataacutes biztosiacutetaacutesaacuteban12 Az egyuumlttes jelenteacutes kiemelte hogy az egeacuteszseacuteguumlgyet toumlbb uacutejonnan csatlakozott tagaacutellam ndash kuumlloumlnoumlsen Magyarorszaacuteg ndash a joumlvőbeli aacutetfogoacute strateacutegiaacutek meghataacuterozoacute elemekeacutent kezeli13 A dokumentum ndash az előzetes tagaacutellami beszaacute-moloacutek alapjaacuten elkeacutesziacutetett Bizottsaacutegi oumlsszegzeacutesben14 foglalt megaacutellapiacutetaacutesokhoz hasonloacute ndash koumlvetkezteteacuteseket vont le mely szerint az egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesben eacutes az egeacuteszseacutegi aacutellapotban meg-leacutevő meacuteltaacutenytalansaacutegokat eacutes egyenlőtlenseacutegeket egyaraacutent csoumlkkenteni szuumlkseacuteges A tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacute-si ellaacutetaacutesok maacuter most sem felelnek meg a szuumlkseacutegleteknek eacutes a vaacuterhatoacute demograacutefiai vaacuteltozaacutesokat figyelembe veacuteve valoacutesziacutenűsiacutethetően egyre nagyobb kihiacutevaacutest fog jelenteni főkeacutent hogy eleddig csak neacutehaacuteny tagaacutellam ve-zetett be aacutepolaacutesbiztosiacutetaacutest eacutesvagy komplex moacutedon kezeli ezt a rendkiacutevuumll oumlsszetett keacuterdeacuteskoumlrt A hozzaacutefeacutereacutest a minőseacuteget eacutes a fenntarthatoacutesaacutegot ceacutelzoacute tagaacutellami erőfesziacuteteacutesek reformok kiemelten kezelik a hateacutekonysaacutegi hataacutesossaacutegi szempontokat a teljesiacutetmeacutenymeacutereacutes technoloacutegiaeacuterteacutekeleacutes fontossaacutegaacutet az ellaacutetaacutesok indokolt eacutes megfelelő szintű nyuacutejtaacutesaacutet (eacutes ebben kiemelt hangsuacutelyt kap az alapellaacutetaacutesban a haacuteziorvos kapuőri szere-peacutenek megerősiacuteteacutese) előnyben reacuteszesiacutetve a koumlltseacuteghateacutekony technoloacutegiaacutekat beavatkozaacutesokat Az egyuumlttes jelenteacutes roumlgziacutetette hogy az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszerek teruumlleteacuten a joumlvőben a hozzaacutefeacute-reacutes javiacutetaacutesaacutera eacutes az egyenlőtlenseacutegek meacuterseacutekleacuteseacutere az egeacuteszseacuteges eacuteletmoacutedot preferaacuteloacute egeacuteszseacutegmegőrzeacutesi egeacuteszseacutegfejleszteacutesi eacutes megelőzeacutesi szolgaacuteltataacutesokra kell oumlsszpontosiacutetani Fontos tovaacutebbaacute a vaacuteltozoacute (kuumlloumlnouml-sen a vaacuterhatoacutean nagymeacuterteacutekben noumlvekvő tartoacutes aacutepolaacutesi) szuumlkseacutegletekhez alkalmazkodni az ellaacutetoacuterendszerek eacutesszerű műkoumldteteacuteseacutet eacutes gazdaacutelkodaacutesaacutet megteremteni az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes aacutepolaacutesi humaacuten erőforraacutest bizto-siacutetani a betegjogokat megerősiacuteteni eacutes a megfelelő taacutejeacutekozottsaacutegon alapuloacute vaacutelasztaacutes elősegiacuteteacuteseacutet lehetőveacute tenni
12 A tagaacutellamboacutel eredő műkoumldeacutes soraacuten tulajdonkeacuteppen maacuter a lisszaboni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutet ceacutelzoacute integraacutelt iraacuteny-mutataacutesok előkeacutesziacuteteacutese taacutergyalaacutesa oacuteta a hazai eacutes az unioacutes doumlnteacuteshozatali folyamatban a magyar egeacuteszseacuteguumlgyi kor-maacutenyzat konzekvensen azt az aacutellaacutespontot keacutepviseli hogy az egeacuteszseacuteges munkaerő a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes elő-mozdiacutetaacutesaacutenak eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacuteseacutenek előfelteacutetele illetve a mindenki szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető joacute sziacutenvonaluacute egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes szolgaacuteltataacutesnyuacutejtaacutes javiacutetja a munkaerő-piaci reacuteszveacutetelt eacutes a munkaveacutegzeacutes minőseacutegeacutet
Az idősoumldő neacutepesseacuteg globaacutelis keacuterdeacutesseacute teszi az egeacuteszseacuteguumlgyi humaacuten erőforraacutes iraacutenti szuumlkseacutegletet eacutes a mineacutel tovaacutebb tartoacute aktiacutev munkaerő-piaci reacuteszveacutetelt Az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerhez hasonloacute dilemmaacutekat vet fel a szociaacutelis ellaacutetaacutesban kuumlloumlnoumlsen a tartoacutes aacutepolaacutesban-gondozaacutesban a formaacutelis eacutes a nem hivatalos ndash toumlbbnyire csalaacutedon beluumll nyuacutejtott ndash aacutepolaacutesi szolgaacuteltataacutesok koumlzoumltti egyensuacutely megtalaacutelaacutesa eacutes ennek megfelelő szabaacutelyozaacutesa valamint a joacutel keacutepzett eacutes megfelelő leacutetszaacutemuacute humaacuten erőforraacutes biztosiacutetaacutesa
13 Kuumlloumlnoumlsen igaz ez a megaacutellapiacutetaacutes a magyar egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer az egeacuteszseacuteguumlgyi szakmapolitika alakiacutetaacutesaacute-ra amely a rendszervaacuteltaacutes oacuteta a magyar politikai sziacutenteacuteren viszonylag folyamatosan kiemelt hangsuacutellyal jelenik meg Baacuter az elmuacutelt huacutesz eacutevben minden kormaacuteny meacutelyen elkoumltelezett volt az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer hateacutekonnyaacute teacutete-leacuteben a jelenlegi eacutes a joumlvőbeli kihiacutevaacutesoknak megfelelő aacutetalakiacutetaacutesok elveacutegzeacuteseacuteben azonban szaacutemos reformtoumlrekveacutes elleneacutere valoacutedi aacutettoumlreacutest nem sikeruumllt eleacuterni ami pedig a folyamatosan eacutes gyorsan vaacuteltozoacute noumlvekvő szuumlkseacutegletek miatt egyre suumlrgetőbbeacute halaszthatatlannaacute teszi a magyar egeacuteszseacuteguumlgyi rendszer teacutenyleges igeacutenyekhez igazodoacute strukturaacute-lis aacutetalakiacutetaacutesaacutet az egeacuteszseacuteguumlgy joumlvőjeacutebe toumlrteacutenő befekteteacutest
14 Laacutesd 10 laacutebjegyzet
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 131
A szociaacutelis veacutedelem eacutes a taacutersadalmi befogadaacutes teruumlleteacutet ceacutelzoacute 263 nyitott koordinaacutecioacute egyszerűsiacuteteacutese modernizaacutecioacuteja (streamlining)
Időkoumlzben euroacutepai szinten elindult a nyitott koordinaacutecioacute egyszerűsiacuteteacutesi-modernizaacutecioacutes folyamata melynek so-raacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2003 maacutejusaacuteban javaslatot tett a szociaacutelis veacutedelem haacuterom reacuteszteruumlleteacuten (taacutersadalmi befogadaacutes nyugdiacutejak egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi rendszerek) folyoacute ndash vagy akkor meacuteg csak tervezett ndash teveacutekenyseacuteg egyszerűsiacuteteacuteseacutere Az integraacutelt folyamat leacutetrehozaacutesa ndash amely a jelenteacutesteacuteteli koumltelezettseacuteget az eacuterteacutekeleacutest eacutes a menetrendet is egyszerűbbeacute kiacutevaacutenta tenni ndash egy erősebb folyamat megteremteacuteseacutet eacutes a lissza-boni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteval valoacute szorosabb oumlsszhang eleacutereacuteseacutet ceacutelozta Az uacutej nyitott koordinaacutecioacutet az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2005 december 22-eacuten megjelent bdquoMunkaacutelkodjunk egyuumltt dolgozzunk jobban az Euroacutepai unioacuten beluumll a szociaacutelis veacutedelem eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutes teruumlleteacutet eacuterintő nyitott koordinaacutecioacute uacutej kereterdquo ciacutemű koumlzlemeacutenye15 indiacutetotta el Az Euroacutepai Tanaacutecs 2005 oktoacuteberi Hampton Court-i uumlleacuteseacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg a szociaacutelis veacutedelmi rendszerek joumlvőbeli fenntarthatoacutesaacutegaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacutet hangsuacutelyozva megerősiacutetette az euroacutepai szociaacutelis modell meguacutejiacutetaacutesa iraacutenti igeacutenyta politikaacuteknak tovaacutebbra is a taacutersadalmi koheacutezioacutet az eseacutely-egyenlőseacuteget eacutes a generaacutecioacutek koumlzoumltti szolidaritaacutest kell erősiacuteteniuumlk eacutes sokkal hateacutekonyabban kell reagaacutelniuk a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi vaacuteltozaacutesokra elősegiacutetve a gazdasaacutegi noumlvekedeacutest eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacuteseacutet
A modernizaacutelt nyitott koordinaacutecioacute ndash a feluumllvizsgaacutelt lisszaboni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutehoz igazodva ndash a szo-ciaacutelis veacutedelmi toumlrekveacutesek eacutes a haacuterom reacuteszteruumlletet ceacutelzoacute szakmapolitikai leacutepeacutesek erőteljesebb oumlsszehango-laacutesaacutera toumlrekedett Az uacutej eljaacuteraacutestoacutel a doumlnteacuteshozoacutek azt remeacutelteacutek hogy a nyitott koordinaacutecioacute bdquobeeacutepuumllrdquo (feeding in) a noumlvekedeacutesi eacutes foglalkoztataacutesi ceacutelkitűzeacutesekbe miacuteg a lisszaboni reformprogramok bdquokinyuacutelvardquo (feeding out) a taacutersadalmi koheacutezioacutes ceacutelok szolgaacutelataacuteba aacutellnak A tagaacutellamok koumltelezettseacuteget vaacutellaltak arra hogy a koumlzoumls euroacutepai ceacutelkitűzeacutesek alapjaacuten kialakiacutetjaacutek a szociaacutelis veacutedelem haacuterom teruumlleteacutere vonatkozoacute integraacutelt nemzeti stra-teacutegiaacutejukat amelyet keacuteteacuteves ciklusokra benyuacutejtanak az Euroacutepai Bizottsaacutegnak
A modernizaacutelt nyitott koordinaacutecioacute aacutetfogoacute ceacutelkitűzeacuteseit az alaacutebbiakban hataacuteroztaacutek megA taacutersadalmi koheacutezioacute megteremteacutese egyenlő eseacutelyek biztosiacutetaacutesa mindenki szaacutemaacutera megfelelő hozzaacutefeacuter-1 hető peacutenzuumlgyileg fenntarthatoacute eacutes hateacutekony szociaacutelis veacutedelmi rendszerekkel eacutes taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesi politikaacutekkalA nagyobb gazdasaacutegi noumlvekedeacutest eacutes toumlbb jobb munka megteremteacuteseacutet ceacutelzoacute lisszaboni ceacutelkitűzeacutesekkel 2 valamint az Eu fenntarthatoacute fejlődeacutesi strateacutegiaacutejaacuteval valoacute szoros oumlsszhang biztosiacutetaacutesa A kormaacutenyzaacutes eacutes az aacutetlaacutethatoacutesaacuteg erősiacuteteacutese illetve az eacuterintett szereplők bevonaacutesa a politikaacutek kialakiacutetaacutesaacuteba 3 veacutegrehajtaacutesaacuteba eacutes monitorozaacutesaacuteba
15 A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye a Tanaacutecsnak az Euroacutepai Parlamentnek az Euroacutepai Gazdasaacutegi eacutes Szociaacutelis Bizottsaacutegnak eacutes a Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacutenak ndash Koumlzoumls munka jobb munka uacutej keretprogram az euroacutepai unioacute szociaacutelis veacutedelmi eacutes integ-raacutecioacutes politikaacutejaacutenak nyiacutelt koordinaacutecioacutejaacutehoz [COM (2005) 706 final] httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20050706FInHuPdF
132 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A hozzaacutefeacuterhető magas szintű eacutes fenntarthatoacute egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszerek eacutes tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes biz-tosiacutetaacutesaacutera a koumlvetkező tematikus ceacutelkitűzeacutesek fogalmazoacutedtak meg
Mindenki szaacutemaacutera biztosiacutetani a megfelelő egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutest eacutes tartoacutes aacutepolaacutest-gondozaacutest valamint azt hogy az ellaacutetaacutes iraacutenti szuumlkseacuteglet ne vezessen szegeacutenyseacuteghez eacutes peacutenzuumlgyi fuumlggeacuteshez Kezelni szuumlkseacute-ges az ellaacutetaacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesben illetve az egeacuteszseacutegnyereseacutegben megnyilvaacutenuloacute meacuteltaacutenytalansaacute-gokatBiztosiacutetani kell a minőseacutegi egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutest eacutes tartoacutes aacutepolaacutest-gondozaacutest az ellaacutetaacutesokat a vaacuteltozoacute igeacute- nyekhez illetve a taacutersadalmi eacutes egyeacuteni szuumlkseacutegletekhez kell igaziacutetani a legjobb nemzetkoumlzi gyakorlatnak megfeleltethető sztenderdek meghataacuterozaacutesaacuteval illetve az egeacuteszseacuteguumlgyi szakemberek a betegek eacutes az ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllők felelősseacutegeacutenek megerősiacuteteacuteseacutevelBiztosiacutetani kell hogy a megfelelő eacutes magas szintű egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes eacutes tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes vaacutel- tozatlanul hozzaacutefeacuterhető eacutes fenntarthatoacute maradjon ndash az egeacuteszseacuteges eacutes aktiacutev eacuteletmoacuted taacutemogataacutesaacuteval az erőforraacutesok racionaacutelis felhasznaacutelaacutesaacuteval az ellaacutetoacuterendszerek eacutes az inteacutezmeacutenyek koumlzoumltti koordinaacutecioacute bizto-siacutetaacutesaacuteval
Mindezek alapjaacuten a tagaacutellamok ndash a feluumllvizsgaacutelt lisszaboni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteval szoros koumllcsoumlnhataacutesban a nemzeti Reformprogramok benyuacutejtaacutesaacuteval egy időben ndash 2006 szeptember 15-ig elkeacutesziacutetetteacutek eacutes az Euroacutepai Bizottsaacuteghoz benyuacutejtottaacutek a szociaacutelis veacutedelem eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutes teruumlleteacutet bemutatoacute 2006ndash2008 eacutevekre szoacuteloacute nemzeti Strateacutegiai Jelenteacuteseiket A jelenteacutesekben a tagaacutellamok az aacutetfogoacute fejezetben helyzetjelen-teacutest adtak a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem a nyugdiacutejak valamint az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszer eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes fő kihiacutevaacutesairoacutel eacutes a meghataacuterozoacute szakpolitikai iraacutenyokroacutel illetve ismer-tetteacutek a tagaacutellami szociaacutelis veacutedelmi rendszer modernizaacutecioacutejaacutet ceacutelzoacute aacutetfogoacute strateacutegiai megkoumlzeliacuteteacutest a legfon-tosabb tervezett modernizaacutecioacutes leacutepeacuteseket valamint ezeknek a lisszaboni strateacutegia fő pilleacutereivel ndash a gazdasaacutegi noumlvekedeacutessel eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacuteseacutevel ndash valoacute oumlsszhangjaacutet eacutes koumllcsoumlnhataacutesaacutet A tagaacutellami jelenteacutesek tematikus fejezetei a haacuterom reacuteszteruumlletre vonatkozoacute a prioritaacutest eacutelvező nemzeti ceacutelkitűzeacuteseket oumlsszefoglaloacute előremutatoacute szakmapolitikai strateacutegiaacutekat iacutertaacutek le miacuteg a dokumentum melleacutekleteiben a megosztaacutesra eacuterdemes relevaacutens joacute gyakorlatokat mutattaacutek be Ebben az integraacutelt megkoumlzeliacuteteacutesben az eddigiekneacutel erőteljesebb szere-pet kapott a joacute kormaacutenyzaacutes az aacutetlaacutethatoacutesaacuteg eacutes az eacuterintett szereplők bevonaacutesaacutenak előmozdiacutetaacutesa
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 133
nemzeti strateacutegiai Jelenteacutes ndash 2006ndash2008264
A 2006ndash2008 eacutevekre szoacuteloacute magyar nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes16 benyuacutejtaacutesaacutera ndash a 2006 juacuteniusi kormaacutenyvaacuteltaacutes miatt ndash csak 2006 oktoacutebereacuteben keruumllt sor a legfőbb strateacutegiai dokumentumokkal ndash a Konvergenciaprogrammal a Feluumllvizsgaacutelt Lisszaboni Akcioacuteprogrammal az Uacutej Magyarorszaacuteg Fejleszteacutesi Tervvel ndash egyuumltt Az uacutejonnan hi-vatalba leacutepett kormaacuteny aacutetfogoacute reformstrateacutegiaacutejaacutenak koumlzeacuteppontjaacuteban egymaacutessal szoros koumllcsoumlnhataacutesban aacutelloacute haacutermas ceacutelkitűzeacutes aacutellt a makrogazdasaacutegi egyensuacutely helyreaacutelliacutetaacutesa az aacutellam teljes műkoumldeacuteseacutet aacutetfogoacute reform-folyamat veacutegrehajtaacutesa valamint egy aacutetfogoacute fejleszteacutespolitika kidolgozaacutesa eacutes megvaloacutesiacutetaacutesa
A magyar nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes helyzetelemzeacuteseacuteben toumlbbek koumlzoumltt szaacutemot adott az aacutetfogoacute gazda-saacutegi reformcsomag elfogadaacutesaacuteroacutel a rendkiacutevuumll kedvezőtlen demograacutefiai helyzetről (alacsony termeleacutekenyseacuteg tartoacutesan alacsony szuumlleteacutesszaacutem idősoumldő neacutepesseacuteg amely magas inaktivitaacutessal rendkiacutevuumll alacsony foglal-koztataacutesi araacutennyal a szociaacutelis ellaacutetoacuterendszer kapacitaacutes- hozzaacutefeacutereacutesi eacutes erőforraacuteshiaacutenyaacuteval paacuterosul) A hely-zetelemzeacutes kiemelte az euroacutepai eacutes nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban egyaraacutent rossz egeacuteszseacutegi aacutellapotot az esetenkeacutent riasztoacute morbiditaacutesi eacutes mortalitaacutesi mutatoacutekat eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszer műkoumldeacutesi finansziacuterozaacutesi neheacutezseacutegeit17 illetve a jelentősen szeacutettagolt hiaacutenyokkal ellentmondaacutesokkal terhelt tartoacutes aacutepolaacutesi rendszert amelyben az informaacutelis zoumlmeacuteben csalaacutedon beluumlli aacutepolaacutes reacuteszben kivaacuteltotta oldotta a rendszer hiaacutenyossaacutegait
A jelenteacutes kormaacutenyzati elkoumltelezettseacutegről tett tanuacutebizonysaacutegot az aacutellamhaacuteztartaacutesi egyensuacutely helyreaacutelliacutetaacutesa a tartoacutesan fenntarthatoacute finansziacuterozaacutest megalapozoacute ndash peacuteldaacuteul a hateacutekonysaacutegi minőseacutegi eacutes fenntarthatoacutesaacute-gi szempontokat hangsuacutelyozoacute az egeacuteszseacuteguumlgy markaacutens aacutetalakiacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute ndash reformok veacutegrehajtaacutesa eacutes a 2007ndash2013 időszakra szoacuteloacute Eu Strukturaacutelis Alapok taacutemogataacutesainak felhasznaacutelaacutesaacutera valoacute felkeacuteszuumlleacutes mellett Az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerekről eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesroacutel-gondozaacutesroacutel szoacuteloacute fejezet alapvetően a szeacuteles koumlrű taacuter-sadalmi vitaacutet kivaacuteltoacute egeacuteszseacuteguumlgyi Zoumlld koumlnyvben foglalt reformcsomag18 tartalmaacuteroacutel eacutes veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel szaacute-molt be A kormaacuteny fő ceacutelkitűzeacutese egy szolgaacuteltataacuteselvű az unioacutes normaacutekhoz illeszkedő eacutes korrupcioacutementes ellaacutetoacuterendszer kialakiacutetaacutesa volt amely jobb minőseacutegű eacutes koumlltseacuteghateacutekony gyoacutegyiacutetoacute-megelőző ellaacutetaacutesokat nyuacutejt az igeacutenybe vevőknek Az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer hateacutekony aacutetalakiacutetaacutesaacutenak előfelteacutetelekeacutent a teacutenyleges
16 Nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel ndash 2006ndash2008 httpeceuropaeuemployment_socialsocial_inclusiondocs2006naphungary_hupdf17 A jelenteacutes szerint bdquoa magyar egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer a fejlett orszaacutegokkal nagyjaacuteboacutel azonos orvosi technoloacutegi-
aacutekat alkalmaz de joacuteval szűkoumlsebb erőforraacutesokboacutel A magyar egeacuteszseacuteguumlgy GdP-ből valoacute reacuteszesedeacutese Euroacutepaacuteban elfogadhatoacute miacuteg az egy főre jutoacute egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes PPP-ben aacutetszaacutemiacutetva annak fele-harmada koumlruumlli szinten (hellip) A forraacutesok eacutes az alkalmazott technoloacutegiaacutek koumlzoumltti ellentmondaacutes gyakorlatilag az egeacuteszseacuteguumlgyi szakemberek sem nemzetkoumlzileg sem hazailag nem versenykeacutepes legaacutelis fizeteacuteseacutevel oldoacutedik fel Ez termeacutekeny taacuteptalajt jelent a rend-szerben műkoumldő illegaacutelis oumlsztoumlnzők szaacutemaacutera (haacutelapeacutenz stb) Az elmuacutelt mintegy maacutesfeacutel eacutevtized fejleszteacutesei ezzel a helyzettel igyekeznek megbirkoacuteznirdquo ndash vouml a 13 laacutebjegyzetben foglaltakkal
httpeceuropaeuemployment_socialsocial_inclusiondocs2006naphungary_hupdf 6 oldal18 Magyar egeacuteszseacuteguumlgy ndash Zoumlld koumlnyv ndash bdquoToumlbben jobban tovaacutebbrdquo httpwwwterapia2008hupublicdownloadszold_
konyvpdf
134 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
biztosiacutetaacutesi rendszer elvi eacutes gyakorlati alapjainak megteremteacutese a rendszer strukturaacutelis aacutetalakiacutetaacutesa a tuacutelzott kereslet visszafogaacutesa a feluumlgyeleti rendszer megerősiacuteteacutese eacutes egy toumlbb-biztosiacutetoacutes modell bevezeteacutese vala-mint az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes szociaacutelis ellaacutetoacuterendszer koumlzoumltt fennaacutelloacute aacutetfedeacutesek eacutes hiaacutenyossaacutegok megszuumlnteteacutese fogalmazoacutedott meg19 A jelenteacutes komoly probleacutemakeacutent definiaacutelta a tartoacutes aacutepolaacutes fogalmaacutenak hiaacutenyaacutet a hoz-zaacutefeacutereacutes akadaacutelyaacutet keacutepező tartoacutes aacutepolaacutesi rendszer nem teljes koumlrű kieacutepiacutetettseacutegeacutet a raacuteszorultsaacutegi elv fokozot-tabb eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet a kapacitaacutesszabaacutelyozaacutest valamint a koumltelezően jaacuteroacute aacutepolaacutesi csomag meghataacuterozaacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacutet
A Szociaacutelis Veacutedelemről eacutes a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel szoacuteloacute 2007 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes20 megaacutellapiacutetja hogy az első alkalommal benyuacutejtott integraacutelt tagaacutellami strateacutegiai jelenteacutesek a demograacutefiai idősoumldeacutesre eacutes a fokozoacutedoacute globalizaacutecioacutera reagaacutelnak hiszen ndash baacuter a tagaacutellamok elteacuterő rendszereket műkoumldtetnek ndash minden tagaacutellamnak a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes az egyenlőtlenseacutegek eacutes a szociaacutelis veacutedelmi rendsze-rek modernizaacutecioacutes kihiacutevaacutesaacuteval kell szembeneacuteznie noha az elmuacutelt 50 eacutevben jelentős meacuterteacutekben nőtt a szuumlle-teacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartam ndash csak 1995 eacutes 2005 koumlzoumltt a feacuterfiak eseteacuteben 3 a nők koumlreacuteben 2 eacutevvel ndash a tagaacutellami jelenteacutesekből nyilvaacutenvaloacute kuumlloumlnbseacutegek mutatkoztak a vaacuterhatoacute eacutelettartamban (a feacuterfiaknaacutel 125 eacutev a nőkneacutel 85 eacutev) eacutes komoly egyenlőtlenseacutegekre deruumllt feacuteny az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi ellaacutetaacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesben nemcsak a tagaacutellamok koumlzoumltt de a tagaacutellamokon beluumll is
A tagaacutellamok fontosnak tartottaacutek a hozzaacutefeacutereacutes biztosiacutetaacutesaacutet mindenki szaacutemaacutera az egeacuteszseacutegnyereseacuteg-ben megmutatkozoacute egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacuteseacutet a biztonsaacutegos eacutes joacute minőseacutegű ellaacutetaacutesok garantaacutelaacutesaacutet az egeacuteszseacuteges eacutes fuumlggetlen eacuteletvitelt elősegiacutető uacutej technoloacutegiaacutek bevezeteacuteseacutet az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutehoz elengedhetetlen teacutenyezőkeacutent a kiadaacutesok ellenőrzeacuteseacutet eacutes a forraacutesokkal valoacute eacutesszerű gaz-daacutelkodaacutest A minőseacutegi ellaacutetaacutesok biztosiacutetaacutesa illetve az egeacuteszseacuteges eacuteletmoacuted eacutes a megelőzeacutes ndash ami javiacutetja az egeacuteszseacutegi aacutellapotot eacutes csoumlkkenti az egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesokat ndash fokozott taacutemogataacutesa szinteacuten hangsuacutelyosan szerepelt Uacutegy veacutelteacutek hogy a tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszereket fejleszteni kell a demograacutefiai idősoumldeacutes-ből eredő noumlvekvő szuumlkseacutegletekhez kell igaziacutetani eacutes megfelelő finansziacuterozaacutesi forraacutesokat kell rendelkezeacutesre bocsaacutetani Az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok koumlzoumltti fokozottabb koordinaacutecioacutera az informaacutelis aacutepolaacutest nyuacutejtoacutek taacutemogataacutesaacutera eacutes az uacutej technoloacutegiaacutek kihasznaacutelaacutesaacutera van szuumlkseacuteg ahhoz hogy a polgaacuterok mi-neacutel tovaacutebb fuumlggetlen oumlnaacutelloacute eacuteletet eacutelhessenek
19 A Zoumlld koumlnyvben roumlgziacutetett ndash eacutes a nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutesben megjeleniacutetett ndash főbb egeacuteszseacuteguumlgyi reformceacutelkitűzeacute-sek koumlzuumll ndash a toumlbb-biztosiacutetoacutes modell bevezeteacuteseacuten kiacutevuumll ndash a kormaacuteny gyakorlatilag mindent veacutegrehajtott a jaacuteroacutebeteg-el-laacutetaacutesban a vizitdiacutej a fekvőbeteg-ellaacutetaacutesban a koacuterhaacutezi napidiacutej a gyoacutegyszerek eseteacuteben uacuten dobozdiacutej keruumllt bevezeteacutesre megszűnt a koumltelező kamarai tagsaacuteg leacutetrejoumltt az Egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi Feluumlgyelet jelentősen csoumlkkent a koacuterhaacutezi aacutegyak szaacutema illetve az aktiacutev aacutegyszaacutem csoumlkkeneacuteseacutevel noumlvekedett a kroacutenikus aacutegyak szaacutema a gyoacutegyszerek eseteacuteben szaacutemos inteacutezkedeacutes toumlrteacutent toumlbbek koumlzoumltt a generikumok szeacuteles koumlrű alkalmazaacutesa a gyoacutegyszer-aacuterverseny vaklicites szabaacutelyo-zaacutesa a szaacutemlaadaacutes kiterjeszteacutese eacutes az informatikai rendszer fejleszteacutese
20 Joint Report on Social Protection and Social Inclusion ndash 2007 Office for Official Publications of the European Communities Luxembourg 2007 httpwwweceuropaeusocialBlobServletdocId=2014amplangId=en
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 135
A szuumlleteacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartamot eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesokat bemutatoacute 1ndash3 aacutebraacutekon joacutel laacutethatoacute a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai eacutes a nyugat-euroacutepai tagaacutellamok koumlzoumltti eacuteles kuumlloumlnbseacuteg21
50
55
60
65
70
75
80
85
90
EU-25 LT LV EE RO HU BG SK PL CZ SI PT FI DK DE LU GR BE FR AT UK CY IE NL ES IT MT SE
2005 1995
eacutevek
Forraacutes Eurostat
1 aacutebra Szuumlleteacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartam feacuterfiak 1995ndash2005 (eacutevek)
21 A szuumlleteacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartamot eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesokat bemutatoacute aacutebraacutekat a 2007 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutesre vonatkozoacute roumlvid oumlsszefoglaloacute taacutejeacutekoztatoacute tartalmazta ndash Memo0766 Brussels 19 February 2007 httpeuropaeurapidpressReleasesActiondoreference=MEMO0766ampformat=HTMLampaged=0amplanguage=EnampguiLanguage=en
50
55
60
65
70
75
80
85
90
EU-25 RO BG HU LV LT SK EE CZ PL DK UK SI MT PT GR NL CY DE IE AT LU FI BE SE IT FR ES
2005 1995
eacutevek
Forraacutes Eurostat
2 aacutebra Szuumlleteacuteskor vaacuterhatoacute eacutelettartam nők 1995ndash2005 (eacutevek)
00
20
40
60
80
100
120
EE RO SK CY LV PL LT LU CZ IE AT FI BG ES UK HU IT SI EU-25 DK MT BE SE EL NL PT FR DE
GD
P-aacute
ban
Forraacutes WHO
3 aacutebra oumlsszes egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes 2004 (a GdP-aacuteban)
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 137
Első egeacuteszseacuteguumlgyi szakmai feluumllvizsgaacutelat265
Mivel a 2006 őszeacuten benyuacutejtott keacuteteacuteves magyar Strateacutegiai Jelenteacutesből egyeacutertelműen laacutethatoacute volt a magyar egeacuteszseacuteguumlgyi rendszer aacutetfogoacute aacutetalakiacutetaacutesa melletti kormaacutenyzati elkoumltelezettseacutegndash az ismeretek tapasztalatok koumllcsoumlnoumls megosztaacutesaacutet oumlsztoumlnző ndash nyitott koordinaacutecioacuten beluumll az Euroacutepai Bizottsaacuteg Magyarorszaacutegot keacuterte fel az első egeacuteszseacuteguumlgyi szakmai feluumllvizsgaacutelat22 megrendezeacuteseacutere amely a hozzaacutefeacutereacutes javiacutetaacutesaacutet eacutes az egyen-lőtlenseacutegek csoumlkkenteacuteseacutet az egeacuteszseacuteguumlgyi reformtoumlrekveacutesek komplexitaacutesaacuteban elemzi A 2007 januaacuterjaacuteban megtartott feluumllvizsgaacutelaton reacuteszt vevő tagaacutellamok a magyar kormaacuteny eacutes a bdquotudomaacutenyos ellenzeacutekrdquo valamint az Euroacutepai Bizottsaacuteg keacutepviselői őszinte eszmecsereacutet folytattak az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek előtt aacutelloacute koumlzoumls kihiacutevaacutesokroacutel ndash rendszerhateacutekonysaacuteg kiadaacutesok ellenőrzeacutese a rendelkezeacutesre aacutelloacute erőforraacutesokkal valoacute eacutesszerű gazdaacutelkodaacutes a szektorkoumlzi egyuumlttműkoumldeacutes hiaacutenya ndash eacutes az akkoriban bevezetett reformok ceacuteljairoacutel toumlbbek koumlzoumltt a tervezett magyar toumlbb-biztosiacutetoacutes modell melletti eacutes elleni eacutervekről A szakmai feluumllvizsgaacutelat igazolta hogy egy-egy kiemelt szakmai keacuterdeacutesben bdquoszűkebb keretekrdquo koumlzoumltt a tapasztalatok koumllcsoumlnoumls megosztaacutesa a nyiacutelt paacuterbeszeacuted valoacutedi hozzaacuteadott eacuterteacuteke az egyuumlttgondolkodaacutesban az adott keacuterdeacuteskoumlr toumlbb szempontboacutel toumlrteacutenő megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben a megfelelő koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacuteban rejlik
A 2008 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes23 kuumlloumln hangsuacutelyt helyezett az egeacuteszseacuteguumlgyre tartoacutes aacutepolaacutesra-gondozaacutesra kiemelve hogy a szociaacutelpolitika jelentős hataacutest gyakorol az egeacuteszseacutegre az egeacuteszseacuteg pedig az eacuteleteseacutelyek fontos meghataacuterozoacute teacutenyezője ezeacutert euroacutepai eacutes tagaacutellami szinten egyaraacutent mindent el kell koumlvetni az egyes taacutersadalmi csoportok koumlzoumltt aacutellandoacutesult egeacuteszseacutegi egeacuteszseacuteguumlgyi egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacutese eacuterdekeacuteben Kuumlloumlnoumls fontossaacuteguacute mindebben ndash a szektorkoumlzi egyuumlttműkoumldeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutere eacutepiacutető a finn Eu-elnoumlkseacuteg aacuteltal bevezetett ndash bdquoegeacuteszseacuteg minden politikaacutebanrdquo megkoumlzeliacuteteacutes alkalmazaacutesa A finn kezdemeacutenyezeacutes nagy hangsuacutelyt helyez az egeacuteszseacuteges eacuteletmoacutedot koumlvető magatartaacutesmintaacutek kialakiacutetaacutesaacutera eacutes alkalmazaacutesaacutera a meg-előzhető eacutes kezelhető betegseacutegek hateacutekony gyoacutegyiacutetaacutesaacutera a taacutersadalmi-gazdasaacutegi helyzettel oumlsszefuumlggő suacute-lyos egyenlőtlenseacutegek szaacutemottevő csoumlkkenteacuteseacutere a minőseacutegi ellaacutetaacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes eacuterezhető javiacute-taacutesaacutera kuumlloumlnoumlsen a legnehezebben eleacuterhető ndash sokszor a leghaacutetraacutenyosabb helyzetű ndash taacutersadalmi csoportok eseteacuteben Ennek azeacutert volt kuumlloumlnoumls jelentőseacutege mert az alacsonyabb keacutepzettseacutegű rossz joumlvedelmi viszonyok koumlzoumltt eacutelő taacutersadalmi csoportok azok amelyek eacuteleteseacutelyei a legkedvezőtlenebbek roumlvidebb ideig eacutelnek toumlbb betegseacutegben szenvednek esetleges a hozzaacutefeacutereacutesuumlk a joacute minőseacutegű ellaacutetaacutesokhoz szolgaacuteltataacutesokhoz A tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten ismeacutet a demograacutefiai idősoumldeacutesből eredő szuumlkseacutegletek megfelelő kieleacutegiacuteteacuteseacutere valoacute felkeacuteszuumlleacutes megfelelő forraacutesok biztosiacutetaacutesa valamint humaacuten erőforraacutes szempontboacutel a formaacutelis eacutes informaacutelis aacutepolaacutes koumlz- eacutes magaacutenfelelősseacutege koumlzoumltti egyensuacutely kialakiacutetaacutesa fogalmazoacutedott meg legfontosabb kihiacutevaacuteskeacutent
22 Access to care and health status inequalities in a context of healthcare reform Peer review meeting Budapest 17ndash18 January 2007 httpwwwpeer-review-social-inclusioneupeer-reviews2006Access-to-care-and-health-status-inequalities-in-a-context-of-healthcare-reform
23 Joint Report on Social Protection and Social Inclusion 2008 (amelyet az EPSCO Tanaacutecs 2008 februaacuter 29-i az Euroacute-pai Tanaacutecs maacutercius 13ndash14-i uumlleacutese hagyott joacutevaacute) httpwwweubusinesscomtopicssocialsocial-inclusion08
138 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A jelenteacutes hivatkozik az Egeacuteszseacuteguumlgyi Vilaacutegszervezet 1946-os Alkotmaacutenyaacutera24 mely szerint bdquoa legma-gasabb szintű egeacuteszseacuteg mindenkinek alapvető joga szaacutermazaacutesaacutera vallaacutesaacutera politikai meggyőződeacuteseacutere gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi helyzeteacutere tekintet neacutelkuumllrdquo mikoumlzben az egeacuteszseacutegi aacutellapotban megmutatkozoacute taacuter-sadalmi-gazdasaacutegi kuumlloumlnbseacutegek az elkeruumllhető eacutes idő előtti halaacutelozaacutesban illetve a gyakori munkakeacutepesseacuteg csoumlkkeneacutesben (rokkantsaacutegban) keacutepeződnek le amelyek az emberi eacutes gazdasaacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacuteg veszte-seacutegekeacutent foghatoacutek fel Ezeacutert az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi ellaacutetaacutesok leacutenyeges szerepet jaacutet-szanak a betegseacutegek megelőzeacuteseacuteben eacutes megfelelő kezeleacuteseacuteben amelyben az időben nyuacutejtott eacutes hateacutekony hataacutesos ellaacutetaacutesok szignifikaacutens hataacutest gyakorolhatnak a halaacutelozaacutesok csoumlkkenteacuteseacutere eacutes a neacutepesseacuteg egeacuteszseacutegi aacutellapotaacutenak javiacutetaacutesaacutera ndash kuumlloumlnoumls tekintettel a haacutetraacutenyos helyzetű taacutersadalmi csoportokra Ebben az euroacutepai szintű egyuumlttműkoumldeacutes valoacutedi hozzaacuteadott eacuterteacuteket teremthet
nemzeti strateacutegiai Jelenteacutes 2008ndash2010266
Az uacutejabb keacuteteacuteves időszakra szoacuteloacute nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutesek benyuacutejtaacutesa egybeesett a 2008 őszeacuten kirob-bant globaacutelis peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacuteggal ez azonban a tagaacutellami jelenteacutesekben nyilvaacutenvaloacutean nem volt eacuterzeacutekelhető
A magyar strateacutegiai jelenteacutes25 ndash a 2006ndash2007-ben veacutegrehajtott egeacuteszseacuteguumlgyi reformelemek eredmeacutenyeit megőrizve azokra eacutepiacutetve ndash elsősorban a munkakeacutepes aacutellapot megőrzeacutese a lakossaacuteg egeacuteszseacutegi aacutellapotaacuteban meacuterhető legnagyobb javulaacutest eredmeacutenyező egeacuteszseacuteguumlgyi aacutetalakiacutetaacutesi ceacutelok mellett koumltelezte el magaacutet Ebben kuumlloumlnoumls hangsuacutelyt kapott a neacutepegeacuteszseacuteguumlgyi Program multiszektoraacutelis veacutegrehajtaacutesa a főbb morbiditaacutesi mor-talitaacutesi okok hateacutekony kezeleacutese az alapellaacutetaacutes szeacutelesiacuteteacutese eacutes megerősiacuteteacutese A kormaacutenyzati toumlrekveacutesek koumlzoumltt szerepelt tovaacutebbaacute a jaacuteroacutebeteg-szakellaacutetaacutes kapacitaacutes- eacutes forraacutesbőviacuteteacutese a fekvőbeteg-ellaacutetaacutes strukturaacutelis eacutes infrastrukturaacutelis korszerűsiacuteteacutese eacutes az ellaacutetoacuterendszert taacutemogatoacute informatikai fejleszteacutes az egyre suacutelyosabbaacute vaacuteloacute egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes szociaacutelis humaacuten erőforraacuteshiaacuteny kezeleacutese illetve az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes a szociaacutelis ellaacutetoacute-rendszer hataacuterteruumlletein megjelenő feladatok koordinaacutecioacuteja eacutes az egyseacuteges tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes inteacutezmeacute-nyi szervezeti eacutes finansziacuterozaacutesi felteacuteteleinek kialakiacutetaacutesa Az egeacuteszseacuteguumlgyi kormaacutenyzat ceacutelkitűzeacuteseit jelentős meacuterteacutekben meghataacuterozta a 2008 tavaszaacuten lezajlott neacutepszavazaacutes melynek eredmeacutenyekeacutent a koraacutebban beve-zetett vizitdiacutejat eacutes koacuterhaacutezi napidiacutejat eltoumlroumllteacutek az egeacuteszseacuteguumlgyi miniszter ezt koumlvetően nem sokkal lemondott eacutes a kormaacutenykoaliacutecioacute nagyobbik paacutertja vette aacutet az egeacuteszseacuteguumlgyi iraacutenyiacutetaacutest Az uacutej vezeteacutes az egeacuteszseacutegbiztosiacute-taacutes bdquobiztosiacutetoacutei jellegeacutenekrdquo megerősiacuteteacuteseacutet a biztosiacutetaacutesi jogviszony hateacutekony ellenőrzeacuteseacutevel eacutes a vaacutesaacuterloacutei szerep
24 bdquohellipthe highest attainable standard of health is one of the fundamental rights of every human being without distinction of race religion political belief economic or social conditionhelliprdquo httpappswhointgbbdPdFbd47Enconstitution-enpdf
25 Nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel 2008ndash2010 httpwwwszocionethuletoltesekszakmai_anyagok_kiadvanyok2008-12-15nemzeti_strategiai_ jelentes_nsj_2008-2010html
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 139
erősiacuteteacuteseacutevel kiacutevaacutenta eleacuterni amely egyben a koraacutebbi toumlbb-biztosiacutetoacutes modell bevezeteacuteseacutet ceacutelzoacute kormaacutenyzati toumlrekveacutesek elveteacuteseacutet is jelentette
A 2009 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes26 a noumlvekedeacutes eacutes a foglalkoztataacutes koumlzoumltti pozitiacutev koumllcsoumlnhataacutes megerősiacuteteacutese elsődleges fontossaacutega mellett ndash a globaacutelis peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg szociaacutelis veacutedelmi rendszerekre hatoacute kezdeti hataacutesait figyelembe veacuteve ndash kiemelten hangsuacutelyozta a tagaacutellami szociaacutelis veacutedelmi rendszerek auto-matikus stabilizaacuteloacute szerepeacutet Az egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacutese eacutes az egeacuteszseacutegi aacutellapot javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a tagaacutellami egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesban eacutes a tartoacutes aacutepolaacutesban fontos feladatkeacutent fogalmazoacutedott meg a hozzaacutefeacute-reacutesben megleacutevő akadaacutelyok lebontaacutesa eacutes az indokolatlan vaacuterakozaacutesi idők csoumlkkenteacutese Az alapellaacutetaacutes megerő-siacuteteacutese a megelőzeacutes az egeacuteszseacutegmegőrzeacutes eacutes -fejleszteacutes a minőseacutegbiztosiacutetaacutes betegbiztonsaacuteg megerősiacuteteacutese a hateacutekony ellaacutetaacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesok (beleeacutertve a gyoacutegyszerkiadaacutesokat) ellenőrzeacutese csoumlkkenteacutese az erőforraacutesok eacutesszerű felhasznaacutelaacutesa szinteacuten kiemelt ceacutelkitűzeacuteskeacutent jelent meg A tartoacutes aacutepolaacutes demograacutefiai idősoumldeacutesből eredő gyorsan vaacuteltozoacute eacutes noumlvekvő szuumlkseacutegletekhez toumlrteacutenő igaziacutetaacutesa az otthonaacutepolaacutes lehető-seacutegeinek bőviacuteteacutese a minőseacutegi aacutepolaacutesi rendszerek kialakiacutetaacutesa eacutes megfelelő műkoumldteteacutese valamint az egeacutesz-seacuteguumlgyi eacutes szociaacutelis humaacutenerőforraacutes-hiaacuteny tovaacutebbkeacutepzeacutese eacutes megtartaacutesa aacutetfogoacute kihiacutevaacutest jelentett amelyek csak egy kormaacutenyzati ciklusokon aacutetiacutevelő koherens egeacuteszseacuteguumlgyi reform megvaloacutesiacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute politikai eacutes taacutersadalmi konszenzus eleacutereacuteseacutevel kezelhető (A 4 eacutes 5 aacutebra tovaacutebbi reacuteszinformaacutecioacutet nyuacutejt az egeacuteszseacuteguumlgy egyes teruumlleteiről)
A 2010 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes27 egyreacuteszt koumlvetkezteteacuteseket vont le a 2010-ig tartoacute noumlvekedeacutes előmozdiacutetaacute-saacutet eacutes foglalkoztataacutes noumlveleacuteseacutet ceacutelzoacute lisszaboni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel valamint a globaacutelis peacutenzuumlgyi-gaz-dasaacutegi vaacutelsaacuteg szociaacutelis veacutedelmi rendszerekre gyakorolt hataacutesairoacutel ugyan a jelenteacutes csak visszaigazolta az előző eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes megaacutellapiacutetaacutesait a tagaacutellamok aacuteltal időkoumlzben benyuacutejtott ndash a vaacutelsaacuteg első maacutesfeacutel eacuteveacutenek taacutersadalmi hataacutesait vizsgaacuteloacute keacuterdőiacutevre adott ndash vaacutelaszok alapjaacuten azt a koumlvetkezteteacutest vonta le hogy a szociaacutelis veacutedelem euroacutepai joacuteleacuteti rendszerben meacutelyen gyoumlkerező automatikus stabilizaacutetor szerepe eacutes az erő-teljes politikai beavatkozaacutesok limitaacuteltaacutek a vaacutelsaacuteg valoacutedi gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi hataacutesait Pedig a teacutenyleges hataacutesok pontos megiacuteteacuteleacutese ekkor meacuteg valoacuteban nem volt lehetseacuteges Az hogy a vaacutelsaacuteg milyen hataacutest gyakorolt az egeacuteszseacutegreegeacuteszseacuteguumlgyre a tapasztalatok arra engedtek koumlvetkeztetni hogy a vaacutelsaacuteg felerősiacuteti a men-taacutelis eacutes a testi megbetegedeacutesek kockaacutezataacutet amelyre koumlzvetlen illetve koumlzvetett hataacutest gyakorolhatnak a koumllt-seacutegveteacutesi megszoriacutetaacutesok az aacutellaacutes- eacutes biztonsaacutegveszteacutes (ez utoacutebbiak az eacuterintett neacutepesseacuteg zoumlmeacuteben mentaacutelis stresszhez vezetnek depressziacutev destruktiacutev magatartaacutesokat ndash peacuteldaacuteul kaacuteros alkoholfogyasztaacutest kaacutebiacutetoacuteszer-fuumlggőseacuteget okozhatnak vagy oumlngyilkossaacutegot ideacutezhetnek elő) eacutes peacuteldaacuteul az egeacuteszseacuteguumlgyre rendelkezeacutesre aacutelloacute egyre szűkuumllő peacutenzuumlgyi erőforraacutesok megneheziacutethetik a noumlvekvő egeacuteszseacuteguumlgyi szuumlkseacutegletek megfelelő
26 Joint Report on Social Protection and Social Inclusion 2009 (amelyet az EPSCO Tanaacutecs 2009 maacutercius 9-i eacutes az Eu-roacutepai Tanaacutecs maacutercius 19ndash20-i uumlleacutese fogadott el)
httpwwweceuropaeusocialBlobServletdocId=3267amplangId=en27 Joint Report on Social Protection and Social Inclusion 2010 Brussels 15 February 2010 650010 httpeceuropa
eusocialmainjspcatId=757amplangId=en
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18
Austria
Belgium
Czech Republic
Denmark
Finland
France
Germany
Greece
Hungary
Ireland
Italy
Luxembourg
Netherlands
Poland
Portugal
Slovak Republic
Spain
Sweden
United Kingdom
Veacutegzős orvosok Veacutegzős nőveacuterek
0 20 40 60 80 100
Gyakorloacute orvosok Gyakorloacute nőveacuterek
Austria
Belgium
Czech Republic
Denmark
Finland
France
Germany
Greece
Hungary
Ireland
Italy
Luxembourg
Netherlands
Poland
Portugal
Slovak Republic
Spain
Sweden
United Kingdom
ezer lakosra vetiacutetve1000 gyakorloacute orvosra eacutes nőveacuterre vetiacutetve
Forraacutes OECd Health data 20084
4 aacutebra Veacutegzős orvosok eacutes nőveacuterek gyakorloacute orvosok eacutes nőveacuterek 2006
000
025
050
075
100
125
150
175
200
2003 2004 2005
BE BG CZ DK GE EE ES FR CY LI LU NL PL PT RO SL
GD
P-aacute
ban
Forraacutes Eurostat ndash Egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesok
5 aacutebra Tartoacutes aacutepolaacutesi kiadaacutesok 2003ndash2005 (a GdP -aacuteban)
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 141
finansziacuterozaacutesaacutet Mindez felerősiacutetheti az amuacutegy is aacutellandoacutesult egeacuteszseacutegegeacuteszseacuteguumlgyi egyenlőtlenseacutegeket A kihiacutevaacutesok (kuumlloumlnoumlsen az uacutej technoloacutegiaacutek a noumlvekvő elvaacuteraacutesok a demograacutefiai idősoumldeacutes eacutes az egeacuteszseacutegtelen magatartaacutesmintaacutek noumlvekedeacutese) megfelelő kezeleacuteseacutere a Jelenteacutes a tagaacutellami ellaacutetoacuterendszerek hateacutekonysaacutegaacute-nak javiacutetaacutesaacutet eacutes a minőseacutegi ellaacutetaacutesokhoz mindenki szaacutemaacutera toumlrteacutenő hozzaacutefeacutereacutes biztosiacutetaacutesaacutet definiaacutelta kiemelt feladatkeacutent
A 6 aacutebra alapjaacuten oumlsszehasonliacutethatjuk28 az Eu-27 orszaacutegainak a GdP eacutes az oumlsszes egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes araacutenyaacuteban megadott koumlz- eacutes magaacuten-egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutesait
00
20
40
60
80
100
120
GD
P-aacute
ban
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
oumlssz
es e
geacutesz
seacuteguuml
gyi k
iadaacute
s
Magaacuten-egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes a GDP-aacuteban
Koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes a GDP-aacuteban
Koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes az oumlsszes egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes -aacuteban
EU-27 BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SK SI FI SE UK
Forraacutes httpeceuropaeusocialmainjspcatId=757amplangId=en
6 aacutebra Koumlz- eacutes magaacuten-egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes 2007 (a GdP eacutes az oumlsszes egeacuteszseacuteguumlgyi kiadaacutes -aacuteban)
28 A tagorszaacutegok koumlzoumltti oumlsszehasonliacutetaacutesra tovaacutebbi lehetőseacutegeket nyuacutejt a WHO egeacuteszseacuteguumlgyi adatbaacutezisa laacutesd httpdataeurowhointhfadb
142 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az elmuacutelt keacutet eacutev főbb toumlrteacuteneacutesei267
A 2010 eacutevi Egyuumlttes Jelenteacutes elfogadaacutesaacutet koumlvetően az Euroacutepai Tanaacutecs 2010 maacuterciusi uumlleacutese doumlntoumltt a glo-baacutelis peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutest eacutes az euroacutepai gazdasaacuteg fellendiacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute Euroacutepa 2020 strateacutegia bevezeteacuteseacuteről eacutes veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel noha a Strateacutegia nem nevesiacuteti az egeacuteszseacuteguumlgyet fő beavatkozaacutesi teruumlletkeacutent az euroacutepai taacutersadalmak előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok ndash iacutegy a demograacutefiai idősoumldeacutesből eredő egyre vaacuteltozoacute eacutes noumlvekvő elvaacuteraacutesok eacutes szuumlkseacutegletek illetve a neacutepesseacuteg kedvezőtlen egeacuteszseacutegi aacutellapota az uacutej megbete-gedeacutesi formaacutek megjeleneacutese az egeacuteszseacuteguumlgyi technoloacutegiaacutek gyors fejlődeacutese eacutes elterjedeacutese ndash suumlrgős megol-daacutesokat igeacutenyelnek A tagaacutellami ellaacutetoacuterendszerek szaacutemaacutera azonban ndash a globaacutelis peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg oacuteta kuumlloumlnoumlsen ndash egyre szűkoumlsebb meacuterteacutekben aacutellnak rendelkezeacutesre a peacutenzuumlgyi forraacutesok Mindezek alapjaacuten az az alapvető keacuterdeacutes hogyan biztosiacutethatoacute a joacute minőseacutegű egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesokhoz szolgaacuteltataacutesokhoz (az bdquoorvosilag megengedhetőrdquo) valoacute hozzaacutefeacutereacutes eacutes a szűkoumlsen rendelkezeacutesre aacutelloacute gazdasaacutegi eacutes egyeacuteb erőforraacutes-ok (bdquopeacutenzuumlgyileg finansziacuterozhatoacuterdquo) koumlzoumltti keacutenyes egyensuacutely Baacuter a kihiacutevaacutes teacutenylegesen globaacutelis meacuteretű ndash eacutes a lehetseacuteges megoldaacutesok felkutataacutesaacuteban peacuteldaacuteul a nyitott koordinaacutecioacute de maacutes egyuumlttműkoumldeacutesi forma keretei koumlzoumltt is egy euroacutepai nemzetkoumlzi szintű koumlzoumls gondolkodaacutes valoacutes hozzaacuteadott eacuterteacuteket teremthet ndash az egyes nemzeti vaacutelaszok megtalaacutelaacutesa azok bdquoszemeacutelyre szabaacutesardquo a rendkiacutevuumll sokfeacutele egeacuteszseacuteguumlgyi rendszert figye-lembe veacuteve csakis egyeacutenileg biztosiacutethatoacute
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a Szociaacutelis Veacutedelmi Bizottsaacuteg egy ad hoc munkacsoportot hozott leacutetre azzal a ceacutellal hogy megvizsgaacutelja szuumlkseacuteges-e a szociaacutelis veacutedelmi nyitott koordinaacutecioacute bdquouacutejraeacuteleszteacuteserdquo Az ad hoc munkacsoport ajaacutenlaacutesai alapjaacuten 2012-ben uacutejraindult a szociaacutelis veacutedelmi nyitott koordinaacutecioacute azzal hogy az Euroacutepa 2020 strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutet kiegeacutesziacutetve minden eacutevben roumlvid toumlmoumlr tagaacutellami jelenteacutesek keacuteszuumllnek a veacutegrehajtott eacutes tervezett nemzeti inteacutezkedeacutesekről a szociaacutelis veacutedelem mindhaacuterom teruumlleteacutere kiterjedően
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia első teljes Euroacutepai Szemesztereacutenek kereteacuteben a tagaacutellamoknak 2012 aacuteprilis 15-ig kellett benyuacutejtaniuk az Euroacutepai Bizottsaacuteg reacuteszeacutere nemzeti Reformprogramjukat Konvergencia- vagy Sta-bilitaacutesi Programjukat eacutes nemzeti Szociaacutelis Jelenteacutesuumlket Az Euroacutepai Bizottsaacuteg a benyuacutejtott jelenteacutesek alapjaacuten fogalmazza majd meg orszaacutegspecifikus ajaacutenlaacutesait eacutes keacutesziacuteti el a koumlvetkező eacutevre szoacuteloacute eacuteves noumlvekedeacutesi Je-lenteacuteseacutet Mindekoumlzben folyamatban van a 2014ndash2020-as programozaacutesi időszakra szoacuteloacute az Euroacutepai Struktu-raacutelis Alapok felhasznaacutelaacutesaacutet lehetőveacute tevő Toumlbbeacuteves Peacutenzuumlgyi Keret29 rendelettervezeteinek taacutergyalaacutesa amely fő vonalaiban az Euroacutepa 2020 Strateacutegia fő ceacutelkitűzeacuteseinek peacutenzuumlgyi taacutemogataacutesaacutet ceacutelozza
Itt tartunk most Rendkiacutevuumll izgalmasnak iacutegeacuterkezik a koumlzeljoumlvő annak figyelemmel kiacuteseacutereacutese hogy hogyan alakul az euroacutepai nagypolitikai eacutes szakmapolitikai sziacutenteacuter a tagaacutellamok milyen meacuterteacutekig lesznek keacutepesek az oumlsszefogaacutesra nemcsak nemzeti de oumlssztaacutersadalmi euroacutepai szintű eacuterdekeik eacutes a racionaacutelis szuumlkseacutegszerűseacute-gek menteacuten
29 Multiannual Financial Framework 2014ndash2020 httpeceuropaeubudgetreform
Reacutezműves Judit nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes teruumlleteacuten 143
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Milyen euroacutepai folyamatok jaacutetszottak szerepet az egeacuteszseacuteguumlgyi rendszerek eacutes a tartoacutes aacutepolaacutes-gondozaacutes 1 nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacuteseacutenek kialakulaacutesaacuteban Melyek a legfőbb koumlzoumls kihiacutevaacutesokMilyen teacutenyezők indokoljaacutek a szociaacutelis veacutedelem teruumlleteacutet ceacutelzoacute nyitott koordinaacutecioacute egyszerűsiacuteteacuteseacutenek-mo-2 dernizaacutecioacutejaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacutet eacutes melyek a modernizaacutelt nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer aacutetfogoacute eacutes egeacutesz-seacuteguumlgyi ceacutelkitűzeacutesei Keacutepesek-e teljesiacuteteni a tagaacutellamok az aacutetfogoacute eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes tartoacutes aacutepolaacutesi-gondozaacutesi rendszer 3 tematikus ceacutelkitűzeacuteseit
Ha igen jellemzően mely tagaacutellamok ezek eacutes milyen meacuterteacutekben mely inteacutezkedeacutesekkel felelnek meg az a) elvaacuteraacutesoknakMi lehet az oka annak hogy bizonyos tagaacutellamok nem vagy csak reacuteszlegesen voltak keacutepesek teljesiacuteteni b) a ceacutelkitűzeacuteseket kuumlloumlnoumlsen a 2008ndash2010 eacutevekre szoacuteloacute nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutesek eseteacuteben
irodalom
A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye a Tanaacutecsnak az Euroacutepai Parlamentnek az Euroacutepai Gazdasaacutegi eacutes Szociaacutelis Bizott-saacutegnak eacutes a Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacutenak ndash Egyuumlttes jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi integraacutecioacuteroacutel ndash 2006 [COM (2006) 62 final]
httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20060062FInHuPdFAccess to care and health status inequalities in a context of healthcare reform Peer review meeting Buda-
pest 17ndash18 January 2007 httpwwwpeer-review-social-inclusioneupeer-reviews2006Access-to-care-and-health-status-inequalities-in-a-context-of-healthcare-reform
A szociaacutelis veacutedelem korszerűsiacuteteacutese a magas sziacutenvonaluacute hozzaacutefeacuterhető eacutes fenntarthatoacute egeacuteszseacuteguumlgy eacutes tartoacutes aacutepolaacutes fejleszteacutese eacuterdekeacuteben a raquonyiacutelt koordinaacutecioacute moacutedszereacutetlaquo alkalmazoacute nemzeti strateacutegiaacutek alkalmazaacutesa [COM (2004) 304 final] httpeur-lexeuropaeusmartapicgisga_docsmartapicelexplusproddocnumberamplg=huamptype_doc=COMfinalampan_doc=2004ampnu_doc=304
Joint Report on Social Protection and Social Inclusion 2005 httpwwweapnieeapnwp-content uploads200911joint-report-on-social-protection-2005pdfJoint Report on Social Protection and Social Inclusion 2007 httpwwweceuropaeusocialBlobServletdo
cId=2014amplangId=enJoint Report on Social Protection and Social Inclusion 2008 httpwwweceuropaeusocialBlobServletdo
cId=3267amplangId=en Joint Report on Social Protection and Social Inclusion 2009 httpwwweceuropaeusocialBlobServletdo
cId=3754amplangId=en
144 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Koumlzoumls Memorandum a Taacutersadalmi Befogadaacutesroacutel (Joint Inclusion Memorandum ndash JIM httpwwweumhuenglishcompetent-authoritiesmainphpfolderId=3955ampobjectId=6002607
Nemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel ndash 2006ndash2008 httpeceuropaeuemployment_socialsocial_inclusiondocs2006naphungary_hupdfNemzeti Strateacutegiai Jelenteacutes a szociaacutelis veacutedelemről eacutes a taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesroacutel 2008ndash2010 http
wwwszocionethuletoltesekszakmai_anyagok_kiadvanyok2008-12-15nemzeti_strategiai_ jelentes_nsj_2008-2010html
Review of Preliminary National Policy Statements on Health Care and Long-term Care Memorandum of the Social Protection Committee Brussels February 2006 httpeceuropaeuemployment_socialsocial_pro-tectiondocsspc_ltc_2005_enpdf
Zoumlld koumlnyv ndash bdquoToumlbben jobban tovaacutebbrdquo httpwwwterapia2008hupublicdownloadszold_konyvpdf
145
A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 27 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban
ruszKAi zsolt
Bevezeteacutes271
Messziről lehetne indiacutetani azt a kuumll- vagy gazdasaacutegpolitikai folyamatot mely lehetőveacute tette hogy az Euroacutepai unioacute tagaacutellamainak foglalkoztataacutespolitikaacuteja koumlzoumls iraacutenyok eacutes ceacutelkitűzeacutesek menteacuten koumlzoumls koordinaacutecioacuteval szer-veződjoumln Az 1997-ben megkoumltoumltt Amszterdami Szerződeacutes eacutes az Euroacutepai Tanaacutecs aacuteltal a luxemburgi csuacutecson eacuteletre hiacutevott Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia (EFS) keacutetseacutegkiacutevuumll az első leacutepeacutes volt mely megalapozta a koumlzoumls strateacutegiai ceacutelok megalkotaacutesaacutet eacutes a koumlzoumls feladatok veacutegrehajtaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges operatiacutev eszkoumlzoumlk megterem-teacuteseacutet Az EFS veacutegrehajtaacutesa mutatja meg legszemleacuteletesebben azt hogy az Euroacutepai unioacute tagaacutellamai milyen formaacuteban eacutes meacuterteacutekben tudtaacutek a nemzetaacutellamok szuverenitaacutesaacuteba tartozoacute foglalkoztataacutespolitikaacutet koumlzoumlsen ko-ordinaacutelni a kitűzoumltt ceacutelok eacuterdekeacuteben beavatkozaacutesokat szakpolitikai leacutepeacuteseket tenni a millennium koumlrnyeacutekeacuten eacutes 21 szaacutezad első eacutevtizedeacuteben
Az EFS leacutetrejoumltteacutet elősegiacutető gondolatok maacuter a rsquo90-es eacutevek első feleacuteben erősoumldni kezdtek Ekkorra kon-szenzus alakult ki abban hogy a munkaneacutelkuumlliseacuteg egy olyan komoly strukturaacutelis probleacutema melyre a gazda-saacutegi noumlvekedeacutes elősegiacuteteacutese koumlzben kiemelkedő figyelmet kell fordiacutetani Vilaacutegossaacute vaacutelt hogy a noumlvekedeacutest munkaintenziacutev fejleszteacutesekkel kell eleacuterni hisz maacuteskeacutepp az alacsony foglalkoztatottsaacuteg negatiacutev hataacutessal lesz az aacutellamok gazdasaacutegi folyamataira is1 Az euroacutepai neacutepesseacuteg foglalkoztataacutesi szintjeacutenek noumlveleacuteseacutet tovaacutebb inspi-raacutelta hogy a versenytaacutersak foglalkoztataacutesi raacutetaacuteja joacuteval meghaladta a Eu-15 aacutetlagaacutet az uSA-ban 708 szaacuteza-leacutekban Japaacutenban 696 szaacutezaleacutekban volt foglalkoztatva a munkakeacutepes koruacute neacutepesseacutegeacutenek miacuteg a tagaacutellamok aacutetlaga 612 szaacutezaleacutek volt Az 1 aacutebraacuten laacutethatoacute hogy ez a kuumlloumlnbseacuteg 1997-ig az EFS leacutetrehozaacutesaacuteig sem csoumlk-kent sőt 1992 eacutes 1993 koumlzoumltt a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg mintegy 5 millioacute munkahelyet szuumlntetett meg eacutes egy 1994-es meacutelypont utaacuten kezdődhetett a fejlődeacutes a felzaacuterkoacutezaacutes a versenytaacutersakhoz
1 delors-feacutele Feheacuter koumlnyv a noumlvekedeacutesről a versenykeacutepesseacutegről eacutes a foglalkoztataacutesroacutel 1993
146 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
607
735
700
612 603601598601
729725720
712708
695692693695696
50
55
60
65
70
75
1992 1993 1994 1995 1996 1997
EU-15 Egyesuumllt Aacutellamok Japaacuten
szaacutez
aleacutek
Forraacutes Eurostat
1 aacutebra A munkakeacutepes koruacute neacutepesseacuteg ()
A tanulmaacuteny ceacutelja a foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute eacutes az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia kialakulaacutesaacute-nak valamint az elmuacutelt 15 eacutev foglalkoztataacutespolitikai meacuterfoumlldkoumlveinek roumlvid bemutataacutesa A folyamatok aacutettekin-teacutese menteacuten megismerkedhetuumlnk a legfontosabb iraacutenyvonalakkal a koumlzoumlsseacuteg prioritaacutesaival eacutes tagaacutellamunk strateacutegiai iraacutenyaival Az egyes pontok szeacuteles spektrumban megmutatjaacutek a foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute teacutemakoumlreacuteben felvetődő feladatokat eacutes a keletkező dokumentumokat de azok tartalmaacuteroacutel csak reacuteszleges keacutepet adnak
Az Amszterdami szerződeacutes eacutes a Foglalkoztataacutesi fejezet kiegeacutesziacuteteacutese272
A munkaneacutelkuumlliseacuteg probleacutemaacutejaacutenak koumlzoumls jellege eacutes a koumlzoumls noumlvekedeacutesi ceacutelok odaacuteig vezetteacutek a tagaacutellamokat hogy 1997-ben az Euroacutepai Tanaacutecs amszterdami uumlleacuteseacuten megaacutellapodaacutes szuumlletett a Szerződeacutes uacutej foglalkozta-taacutesra vonatkozoacute rendelkezeacutesekkel valoacute kiegeacutesziacuteteacuteseacuteről Az Amszterdami Szerződeacutes alaacuteiacuteraacutesa utaacuten az Euroacute-pai Koumlzoumlsseacuteget leacutetrehozoacute szerződeacutes (EKSZ) VIII fejezete tartalmaz rendelkezeacuteseket a foglalkoztataacutesroacutel Az EKSZ 126 eacutes 128 cikkbe foglaltaacutek a koumlzoumls foglalkoztataacutespolitikaacutet megalapozoacute valoacutedi uacutejiacutetaacutesokat a rendelke-zeacutest az Euroacutepai Foglakoztataacutesi Strateacutegia leacutetrehozaacutesaacuteroacutel valamint a foglalkoztataacutes teruumlleteacuten hasznaacutelt nyitott koordinaacutecioacute mechanizmusaacutet
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 147
A 128 cikk tartalmazza ekkortoacutel a koumlzoumls foglalkoztataacutesi prioritaacutesok kereteacutet mely egy uacuten ceacutelkoumlzpontuacute ve-zeteacutest iacuter elő a koumlzoumlsseacuteg szaacutemaacutera E cikk szerint az Euroacutepai Bizottsaacuteg figyelemmel kiacuteseacuteri a koumlzoumlsseacuteg eacutes a tagaacutellamok foglalkoztataacutesi helyzeteacutet eacutes ajaacutenlaacutesokat tesz inteacutezkedeacutesekre eacuteves foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalakat dolgoz ki melyek menteacuten noumlvelhető a foglalkoztataacutesi szint Ez az eszkoumlz megfelelő keretet teremt ahhoz hogy a tagaacutellamok a foglalkoztataacutespolitikaacutekat euroacutepai eacuterteacutekek eacutes prioritaacutesok menteacuten alkossaacutek meg Az EFS leacutetre-hozaacutesaacuteroacutel a 126 cikk rendelkezik az Amszterdamban elfogadott moacutedosiacutetaacutesok utaacuten iacutegy a nyitott koordinaacutecioacute műkoumldteteacutese a foglalkoztataacutes teruumlleteacuten meg is kezdődoumltt meacuteg az Amszterdami Szerződeacutes hataacutelybaleacutepeacutese előtt A luxembourgi foglalkoztataacutesi csuacutecstalaacutelkozoacute megkezdte a foglalkoztataacutespolitikai nyitott koordinaacutecioacutet joacutevaacutehagyta a foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalak első csomagjaacutet
A munkaerőpiac keresleti eacutes kiacutenaacutelati oldalaacutenak probleacutemaacuteira egyaraacutent reagaacutelva neacutegy cselekveacutesi vonal men-teacuten joumlttek leacutetre az első bdquodirektiacutevaacutekrdquo a foglalkoztathatoacutesaacuteg fejleszteacutese a vaacutellalkozaacutesok munkahelyteremteacutese az alkalmazkodoacutekeacutepesseacuteg javiacutetaacutesa eacutes az eseacutelyegyenlőseacuteg elősegiacuteteacutese A munkaerőpiac mindkeacutet oldalaacutera reagaacuteloacute integraacutelt iraacutenyvonalaknak tekinthetjuumlk az első csomagot Mivel ez keacutepezte az EFS alapjaacutet eacutes a nyitott koordinaacutecioacute mechanizmusaacutenak első leacutepeacuteseacutet iacutegy a szeacuteles koumlrű nemzeti kormaacutenyokat az Eu inteacutezmeacutenyeit eacutes szociaacutelis partnereket egyaraacutent magaacuteban foglaloacute egyezteteacutesi mechanizmus előzte meg hogy legitim eacutes min-denki szaacutemaacutera veacutegrehajthatoacute legyen
A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute menete273
Az EFS veacutegrehajtaacutesa egy joacutel aacutetgondolt megfelelően kidolgozott eacutes politikailag sem kockaacutezatos rendszerben kezdődhetett meg
Első leacutepeacutesekeacutent a Bizottsaacuteg kidolgozta a foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalakat melyeket a Tanaacutecs eleacute terjesztett az pedig az aacuteltalaacutenos vitaacutek utaacuten elfogadta azokat Kidolgozaacutesukkor a Bizottsaacuteg a Szerződeacutes Foglalkoztataacute-si fejezeteacutenek megfelelően tekintettel volt mind a tagaacutellamok mind a Koumlzoumlsseacuteg helyzeteacutere eacutes eacuterdekeireMaacutesodik leacutepeacutesben a tagaacutellamok dolgoztaacutek ki a nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterveket melyek az elfogadott iraacutenyvonalak nemzeti szakpolitikaacutekba valoacute beeacutepuumlleacuteseacuteről szoacuteltak a tagaacutellamok iraacutenyvonalakhoz valoacute viszo-nyaacutet azok tervezett veacutegrehajtaacutesaacutet mutattaacutek be Ezen dokumentumok maacutera beeacutepuumlltek nemzeti Reform-programok szoumlvegeacutebe maacutes szakpolitikai strateacutegiaacutekkal integraacuteltan keacutesziacutetik a tagaacutellamokA harmadik veacutegrehajtaacutesi pontja az EFS-nek eacutes meacuterfoumlldkoumlve a foglalkoztataacutespolitika nyitott koordinaacutecioacutejaacute- nak az egyesiacutetett foglalkoztataacutesi jelenteacutesek elkeacutesziacuteteacutese A tagaacutellamok eacutevente beszaacutemolnak az Akcioacuteterv (ma nRP) veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel a koumlzoumls ceacutelok menteacuten toumlrteacutent előrehaladaacutesroacutel A dokumentumokat oumlsszesiacuteteacutes eacutes eacuterteacutekeleacutes utaacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg előterjeszteacuteseacutere az Euroacutepai Tanaacutecs fogadja elA tagaacutellamok beszaacutemoloacutejaacutenak eacutes azok eacuterteacutekeleacuteseacutenek koumlszoumlnhetően a Bizottsaacuteg orszaacutegspecifikus ajaacutenlaacute- sokat terjeszthet a Tanaacutecs eleacute melyek egyes tagaacutellamoknak konkreacutet javaslatokat tesz a sajaacutetos probleacutemaacutek orvoslaacutesaacutera iacutegy ha azokat a Tanaacutecs elfogadja a soron koumlvetkező nRP kidolgozaacutesaacutenaacutel eacutes veacutegrehajtaacutesaacutenaacutel figyelembe kell vennie az eacuterintett tagaacutellamnak
148 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az EFS veacutegrehajtaacutesaacutenak Szerződeacutesben roumlgziacutetett mechanizmusa megfelelőnek eacutes időtaacutelloacutenak bizonyult iacutegy leacutenyegeacuteben ezt hasznaacutelja a koumlzoumlsseacuteg a mai napig a foglalkoztataacutespolitika teruumlleteacuten A keacutesőbbiekben laacutethatoacute hogy az elmuacutelt 15 eacutevben pusztaacuten az uacutej strateacutegiaacutek menteacuten egyesiacutetve lett maacutes szakpolitikaacutekkal peacuteldaacuteul 2005 oacuteta az iraacutenyvonalak a noumlvekedeacutesre eacutes munkahelyekre vonatkozoacute integraacutelt iraacutenyvonalak reacuteszekeacutent keruumllnek kiadaacutesra
Jelenleg a nemzeti Reformprogram tartalmazza az előző eacutevről szoacuteloacute veacutegrehajtaacutesi jelenteacutest eacutes a koumlvetkező eacutevi iraacutenyvonalak beeacutepiacuteteacuteseacutet eacutes veacutegrehajtaacutesi terveacutet Ennek megfelelően a folyamatot a 2 aacutebra szemleacutelteti
Az Euroacutepa Tanaacutecs elfogadja az iraacutenymutataacutesokat
Az Euroacutepa Tanaacutecs elfogadja a jelenteacutest eacutes
a koumlvetkező eacutevi foglalkoztataacutesi
iraacutenymutataacutesokat
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg a Tanaacuteccsal koumlzoumlsen eacuterteacutekeli
az Akcioacutetervek veacutegrehajtaacutesaacutet elkeacutesziacuteti
az Egyuumlttes Foglalkoztataacutesi Jelenteacuteseket eacutes az
orszaacutegspecikus ajaacutenlaacutest
A tagaacutellamok kidolgozzaacutek a Nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacutetervet (jelenleg NRP)
eacutes jelentenek veacutegrehajtaacutesukroacutel
A tagaacutellamok kidolgozzaacutek a Nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacutetervet (jelenleg NRP)
eacutes jelentenek veacutegrehajtaacutesukroacutel
EU
Tagaacutellam
1 eacutev 2 eacutev
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes
2 aacutebra Az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia veacutegrehajtaacutesa
Az Amszterdami Szerződeacutes moacutedosiacutetaacutesai a foglalkoztataacutespolitika tereacuten sem korlaacutetoztaacutek a tagaacutellamok szu-verenitaacutesaacutet nem vaacuteltoztattak a szubszidiaritaacutes alapelveacuten a tagaacutellamok kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlruumlket termeacutesze-tesen megtartottaacutek Emellett az Euroacutepai Tanaacutecs eacutes a Bizottsaacuteg olyan feladatkoumlroumlket eacutes eszkoumlzoumlket kaphatott melyek reacuteveacuten biztosiacutethatoacutevaacute vaacutelt egy hateacutekony koordinaacutecioacute eacutes a koumlzoumlsseacuteg nyomateacutekos szerepe a foglalkozta-taacutespolitika teruumlleteacuten
Az 1997-ben megvaloacutesult szerződeacutesmoacutedosiacutetaacutes legjelentősebb reacutesze a fent vaacutezolt orszaacutegmonitoring-eljaacuteraacutes deklaraacutelt kerete (128 cikk) azonban fontos megemliacutetenuumlnk a Foglalkoztataacutesi fejezetben szereplő toumlbbi jelen-tős vaacuteltozaacutest is melyek tovaacutebb aacuternyaljaacutek a koumlzoumlsseacutegi foglalkoztataacutespolitika fontossaacutegaacutet
A Szerződeacutes kimondja hogy a foglalkoztataacutes magas szintjeacutenek eleacutereacutese a makrogazdasaacutegi noumlvekedeacuteshez hasonloacutean fontos koumlzoumls ceacutelja a tagaacutellamoknak Tovaacutebbaacute deklaraacutelja hogy a foglalkoztataacutes noumlveleacutese bdquokoumlzoumls eacuterdekűrdquo uumlgy iacutegy mivel a munkavaacutellaloacutek szabad aacuteramlaacutesa miatt a tagaacutellamok egyes munkaerő-piaci inteacutezkedeacute-
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 149
sei hataacutessal vannak maacutes tagaacutellamok munkaerőpiacaacutera a nemzeti foglalkoztataacutesi politikaacutet a koumlzoumlsseacuteg szintjeacuten oumlssze kell hangolni
A 127 cikk szerint 1997 oacuteta minden koumlzoumlsseacutegi politika menteacuten figyelembe kell venni annak foglalkoztataacutesi hataacutesait horizontaacutelisan kell eacutertelmezni a foglalkoztataacutesi ceacutelokat azokhoz minden inteacutezkedeacutesnek illeszkednie kell ellene egyetlen beavatkozaacutes sem hathat
A 128 cikkben szereplő fent ismertetett mechanizmus eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez tovaacutebbi inteacutezmeacutenyi struktuacuteraacutekat hoz leacutetre a Szerződeacutes iacutegy a 130 cikknek megfelelően 1997-től a Foglalkoztataacutesi Bizottsaacutegban folyik az aacutetlaacutet-hatoacute paacuterbeszeacuted a foglalkoztataacutesi uumlgyekben Tovaacutebbaacute jogi alap teremtődik a fenti munka tudomaacutenyos megala-pozaacutesaacutehoz a szuumlkseacuteges kutataacutesok elemzeacutesek elveacutegzeacuteseacutehez eacutes egy foacuterum leacutetrehozaacutesaacutehoz amely a nagyon fontos joacute gyakorlatok eacutes fontos tapasztalatok aacutetadaacutesaacutera alkalmas
A luxembourgi csuacutecstalaacutelkozoacute 274 a foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyvonalak kialakulaacutesa
A Szerződeacutes moacutedosiacutetaacutesainak eacuteletre hiacutevoacuteja az 1997 novemberi Luxembourgi Csuacutecstalaacutelkozoacute volt Itt fogadta el az Euroacutepai Tanaacutecs az 1998-ra szoacuteloacute foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalakat melyek alapjaacuten a tagaacutellamok elkeacutesziacutet-hetteacutek első nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterveiket (nAP) az 1998 juacuteniusaacuteban megszervezett cardiffi csuacutecsra Az uumlgy fontossaacutegaacutet eacutes a tagaacutellamok elszaacutentsaacutegaacutet mutatja hogy az Amszterdami Szerződeacutes 1999 juacuteniusi hataacutelybaleacutepeacutese előtt eleget tettek a Szerződeacutesben foglalt koumltelezettseacutegeknek
A csuacutecstalaacutelkozoacute neacutegy pilleacuterbe rendezte a tagaacutellamoknak szaacutent foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyvonalakat A foglalkoztathatoacutesaacuteg (employability) noumlveleacutese 1 A vaacutellalkozoacutekeacuteszseacuteg (enteprenuership) erősiacuteteacutese 2 Az alkalmazkodoacutekeacutepesseacuteg (adaptability) javiacutetaacutesa3 Az eseacutelyegyenlőseacuteg (equal opportunities) elősegiacuteteacutese4
Az 1 pilleacuter azt vaacuterta el a tagaacutellamoktoacutel hogy erősiacutetseacutek a munka neacutelkuumll eacutelők munkavaacutellalaacutesi keacutepesseacutegeacutet első-sorban az aacutellaacuteskereseacutesi aktivitaacutes oumlsztoumlnzeacuteseacutevel Az aktiacutev aacutellaacuteskereseacutes lehetőseacutegeinek megteremteacutese mellett keacutepesseacute kell tenni az embereket a vaacuteltozoacute munkaerőpiac elvaacuteraacutesaihoz valoacute alkalmazkodaacuteshoz iacutegy ez a pilleacuter elvaacuterja az aktiacutev foglalkoztataacutespolitikai programokba bevont aacutellaacuteskeresők araacutenyaacutenak noumlveleacuteseacutet (20-ra) mikoumlz-ben kiemelt hangsuacutelyt fektet a fiatalok eacutes a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek uacutejrakezdeacutesi eseacutelyeinek noumlveleacuteseacutere
A 2 pilleacuter a vaacutellalkozaacutesok adminisztratiacutev eacutes adoacutezaacutesi terheinek csoumlkkenteacuteseacutet iraacutenyozza elő a tagaacutellamoknak szaacutemaacutera ndash utoacutebbi a 15 tagaacutellamban ekkor eleacuterik a 43 szaacutezaleacutekot Emellett megjelent a mikrovaacutellalkozaacutesok eacutes az oumlnfoglalkoztataacutes elősegiacuteteacuteseacutenek ceacutelja e pilleacuter alatt Ez utoacutebbi iraacutenyvonal lehetőveacute tenneacute hogy kockaacutezati tőke kihelyezeacuteseacutevel mikrofinansziacuterozaacutesi eszkoumlzoumlk biztosiacutetaacutesaacuteval taacutemogataacutest kapjanak a joacute uumlzleti oumltletet felmu-tatoacute aacutellaacuteskeresők vaacutellalkozaacutesuk beindiacutetaacutesaacutehoz
150 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A 3 pilleacuter egy eleacuteg komplex beavatkozaacutest javasol a tagaacutellami munkaerőpiacokon A versenytaacutersak mun-kaerő-piaci moacutedszereihez keacutepest meacuteg ekkor is rugalmatlanabbak a vaacutellalatok iacutegy a tagaacutellami foglalkozta-taacutespolitikaacutenak inteacutezkedeacuteseket kell tenni hogy rugalmasabbaacute vaacuteljanak a munkaszervezetek alkalmasabbak legyenek atipikus munkaveacutegzeacutesre (reacuteszmunkaidő taacutevmunka stb) valamint modernizaacuteljaacutek munkaszervezetuuml-ket Tovaacutebbaacute ndash veacutedve a munkavaacutellaloacutekat ndash munkajogi garanciaacutekat vaacuter el eacutes toumlbb egyuumlttműkoumldeacutest a szociaacutelis partnerekkel
A 4 pilleacuter ndash aacuteltalaacutenos ciacuteme elleneacutere ndash meacuteg csak a női egyenlőseacuteg megteremteacuteseacutet vaacuterja el ekkor a tagaacutellami inteacutezkedeacutesektől Az iraacutenyvonal ceacutelja olyan inteacutezkedeacutesek megalapozaacutesa amelyek a nők haacutetraacutenyainak csoumlkken-teacuteseacutet szuumlleacutesi szabadsaacutegroacutel betegaacutepolaacutesroacutel valoacute visszateacutereacuteseacutet segiacuteti elő
A neacutegy pilleacuterbe sorolt iraacutenyvonalakon feluumll szaacutemos horizontaacutelis ceacutelkitűzeacutest fogalmaztak meg Luxembourg-ban az informaacutecioacutes taacutersadalom a digitaacutelis kompetenciaacutek fejleszteacutese a szaacutemszerűsiacutethető ceacutelok noumlveleacutese a feketemunka csoumlkkenteacutese valamint a nemek koumlzoumltti eseacutelyegyenlőseacuteg biztosiacutetaacutesa
A koumlvetkező eacutevekben a tagaacutellamok szinte vaacuteltozatlanul megtartottaacutek a neacutegy pilleacutert eacutes az alaacutejuk rendezett iraacutenyvonalakat csupaacuten kiegeacutesziacuteteacutesek eacutes hangsuacutelyeltoloacutedaacutesok eacuterveacutenyesuumlltek az iraacutenyvonalak koumlzoumltt Beeacutepuumllt az iraacutenyvonalak koumlzeacute az eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes eacutes az IT-alapismeretek elősegiacuteteacutese valamint 1999-ben elő-teacuterbe keruumllt az aktiacutev munkaerő-piaci politikaacutek preventiacutev jellegeacutenek fokozaacutesa A neacutegy pilleacuter vaacuteltozatlan maradt a lisszaboni csuacutecs utaacuten is egeacuteszen a 2005-ben szerkezeti aacutetalakiacutetaacutessal veacutegződő időszakig
A nyitott koordinaacutecioacute mechanizmusaacutenak beindulaacutesa az ehhez kapcsoloacutedoacute toumlbboldaluacute monitoring eacutes az eacuteves jelenteacutesi koumltelezettseacuteg szorosabb egyuumlttműkoumldeacutesre eacutes egymaacutestoacutel tanulaacutesra oumlsztoumlnoumlzte a tagaacutellamok bdquopolitikacsinaacuteloacuteitrdquo A joacute gyakorlatok aacutetadaacutesaacutet eacutes egy kvaacutezi feluumllvizsgaacutelatot elősegiacutetendő leacutetrejoumltt a bdquopeer reviewrdquo mely egy koumllcsoumlnoumls meacutelyrehatoacute eacuterteacutekeleacutest tesz lehetőveacute a tagaacutellamoknak2 2004-től az Euroacutepai Bizottsaacuteg a koumllcsoumlnoumls tanulaacutesi programba integraacutelta ezt a feluumllvizsgaacutelati programot eacutes a helyes gyakorlatok csereacutejeacutet
A lisszaboni csuacutecstalaacutelkozoacutetoacutel a 2003-as iraacutenyvonalakig275
2000 toumlbb szempontboacutel meghataacuterozoacute eacutev az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia veacutegrehajtaacutesa szempontjaacuteboacutel Ekkor kezdődoumltt a soron koumlvetkező programozaacutesi perioacutedus iacutegy az Euroacutepai Szociaacutelis Alap forraacutesainak felhasz-naacutelaacutesaacutet az iraacutenyvonalak menteacuten tett beavatkozaacutesaikra tervezhetik a tagaacutellamok Az uacutej koumlltseacutegveteacutesi időszak indulaacutesaacuteval a forraacutesok szempontjaacuteboacutel is megalapoztaacutek a kapcsoloacutedoacute inteacutezkedeacutesek veacutegrehajtaacutesaacutet Emellett a 2000 maacuterciusaacuteban az Euroacutepai Tanaacutecs Lisszabonban tartott uumlleacuteseacuten kiegeacutesziacuteteacutesekkel bővuumllt az EFS
A Lisszaboni Csuacutecstalaacutelkozoacute elismerte az EFS nyitott koordinaacutecioacuteval eleacutert eacuterdemeit hiszen vitathatatlan hogy a műkoumldeacutes keacutet eacuteveacuteben 18 szaacutezaleacutekpontot noumlvekedett az Eu-tagaacutellamok foglalkoztataacutesi raacutetaacuteja Az ered-meacutenyeken felbuzdulva uacutej strateacutegiai ceacutelokban aacutellapodtak meg a tagaacutellamok a versenykeacutepesseacuteg noumlveleacutese toumlbb eacutes jobb munkahelyeket kell hogy leacutetrehozzon iacutegy a teljes foglakoztataacutest kell eleacuternie a koumlzoumlsseacuteg tagaacutellamai-
2 httpwwwmutual-learning-employmentnet
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 151
nak 2010-re 70 szaacutezaleacutekos foglalkoztataacutesi raacutetaacutet kell produkaacutelni 60 szaacutezaleacutekos női foglalkoztataacutesi raacuteta mellett az Euroacutepai unioacute munkaerőpiacaacutenak Az ehhez kapcsoloacutedoacute prioritaacutesok előszoumlr hoztak markaacutensabb vaacuteltozaacuteso-kat az EFS iraacutenyvonalaiban bdquoFelteacutetelek teremteacutese a teljes foglalkoztataacuteshoz egy tudaacutesalapuacute taacutersadalombanrdquo ciacutemmel jelentek meg a Tanaacutecs iraacutenyvonalai a tagaacutellamok 2001-es foglalkoztataacutespolitikaacutejaacutehoz Horizontaacutelis ceacutelok keruumlltek a koumlzeacuteppontba a 2010-ig megvaloacutesiacutetandoacute teljes foglalkoztataacutes az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutesra vonatkozoacute strateacutegia kialakiacutetaacutesaacutenak elvaacuteraacutesa eacutes a szociaacutelis partnerekkel valoacute valoacutedi egyuumlttműkoumldeacutes kieacutepiacuteteacutese
Az iraacutenyvonalakat haacuterom pilleacuter eseteacuteben egeacutesziacutetetteacutek ki a foglalkoztataacutesi pilleacuterben hangsuacutelyosabb figyelmet kapott a szegeacutenyseacutegi csapda elkeruumlleacuteseacutet ceacutelzoacute a sze-geacutenyseacuteg felszaacutemolaacutesaacutera iraacutenyuloacute aktiacutev munkaerő-piaci politika elősegiacuteteacuteseaz alkalmazkodoacutekeacutepesseacuteg javiacutetaacutesa eseteacuteben kuumlloumlnoumls figyelmet kell fordiacutetani a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg veacutedelmeacutere a munkaveacutegzeacutes minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesaacuteraaz eseacutelyegyenlőseacuteg iraacutenyvonalai koumlzoumltt pedig helyett kapott a teljes foglalkoztataacutesi ceacutelhoz kapcsoloacutedoacute 60 szaacutezaleacutekos női foglalkoztatottsaacuteg eleacutereacutese
Az EFS első eacuterteacutekeleacuteseacutere egy oumlteacuteves perioacutedus utaacuten 2003-ban keruumllt sor Ekkor toumlbb teruumlleten maacuter laacutetszottak a nyitott koordinaacutecioacutes mechanizmussal műkoumldtetett strateacutegiai egyuumlttműkoumldeacutes eredmeacutenyei A foglakoztataacutesi raacuteta ekkorra 38 szaacutezaleacutekponttal 607 szaacutezaleacutekroacutel 645 szaacutezaleacutekra noumlvekedett az EFS 1997-es eacuteletre hiacutevaacutesaacute-toacutel ndash egy olyan időszakban amikor a versenytaacutersak munkaerőpiaca zsugorodott (3 aacutebra)
Az 1997-től 2003-ig tartoacute időszak munkaneacutelkuumlliseacutegeacutenek vizsgaacutelata eseteacuten is javuloacute tendencia a raacuteta csoumlk-keneacutese laacutetszik (4 aacutebra) 2001 eacutes 2003 koumlzoumltt 08 szaacutezaleacutekponttal 73-roacutel 81 szaacutezaleacutekra noumlvekedett a mun-kaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta Laacutethatoacutean ekoumlzben nem csoumlkkent a foglalkoztataacutesi raacuteta iacutegy ez a jelenseacuteg a gazdasaacutegilag aktiacutev neacutepesseacuteg noumlvekedeacuteseacuteről szolgaacutel bizonyiacuteteacutekkal
Sikerekről lehet beszaacutemolni toumlbb iraacutenyvonal eseteacuteben a tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg visszaszorult a munkaacutet terhelő adoacutek szaacutemos esetben csoumlkkentek az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes szemleacutelete elterjedt Ennek elle-neacutere szuumlkseacuteg volt moacutedosiacutetaacutesokra a prioritaacutesok pontosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben iacutegy a Tanaacutecs a 2003-ra szoacuteloacute iraacuteny-vonalakban haacuterom hangsuacutelyos ceacutel menteacuten 10 prioritaacutest fogalmaz meg a tagaacutellamok szaacutemaacutera A teljes foglal-koztataacutes a minőseacutegi munka eacutes a taacutersadalmi befogadaacutes fontossaacutegaacutet hangsuacutelyozva toumlbb szaacutemszerűsiacutetett ceacutelt alkalmazva kezdhetteacutek meg a koumlvetkező nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacutetervek kidolgozaacutesaacutet A tagaacutellamoknak szaacutent iraacutenyvonalak tiacutez uacutej prioritaacutesa a koumlvetkező
Aktiacutev eacutes preventiacutev inteacutezkedeacutesek a munkaneacutelkuumlliek eacutes az inaktiacutevak szaacutemaacutera 1 Munkahelyteremteacutes eacutes vaacutellalkozaacutes 2 Felkeacuteszuumlleacutes a vaacuteltozaacutesokra az alkalmazkodoacutekeacutepesseacuteg eacutes a munkaerő-piaci mobilitaacutes elősegiacuteteacutese 3 A humaacuten tőke fejleszteacutese eacutes az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes taacutemogataacutesa4
645
712
684
607 614625
634641 642
719731
741739738735
682688689689695
70
50
55
60
65
70
75
80
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
EU-15 Egyesuumllt Aacutellamok Japaacuten
szaacutez
aleacutek
Forraacutes Eurostat
3 aacutebra Foglalkoztataacutesi raacuteta 1997ndash2003 ()
1095
8179
877773
607614
645634
625
642641
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
1997 1998 1999 2000 2001 2002 200350
55
60
65
70
75
80
Munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta EU-15 Foglalkoztataacutesi raacuteta EU-15 (15ndash64)
mun
kaneacute
lkuumll
iseacuteg
i raacutet
a
fogl
alko
ztat
aacutesi r
aacuteta
Forraacutes Eurostat
4 aacutebra Foglalkoztataacutesi eacutes munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta 1997ndash2003 ()
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 153
Munkaerő-kiacutenaacutelat eacutes az idősebb munkavaacutellaloacutek aktivitaacutesaacutenak elősegiacuteteacutese 5 nők eacutes feacuterfiak eseacutelyegyenlőseacutege6 A munkaerő-piaci integraacutecioacute elősegiacuteteacutese eacutes kuumlzdelem a munkaerőpiacon haacutetraacutenyos helyzetben leacutevő em-7 berek diszkriminaacutecioacuteja ellenA munka kifizetődőveacute eacutes vonzoacutevaacute teacutetele 8 A be nem jelentett munkaveacutegzeacutes aacutetalakiacutetaacutesa bejelentett munkaacutevaacute 9 A regionaacutelis munkaerő-piaci kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenteacutese10
A 2003-as iraacutenyvonalak kiadaacutesakor a prioritaacutesok utaacuten kuumlloumln fejezetben tesz ajaacutenlaacutest a Tanaacutecs a joacute kormaacuteny-zaacutes elveacutenek betartaacutesaacutera a szociaacutelis partnerek eacutes helyi szereplők tervezeacutesbe valoacute bevonaacutesaacutera valamint az erőforraacutesok transzparens eacutes hateacutekony elosztaacutesaacutera3
Az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi strateacutegia aacutetalakulaacutesa 276 eacutes az uacutej tagaacutellamok csatlakozaacutesa
Meacuteg 2003-ban eacuteletre hiacutevtaacutek a holland miniszterelnoumlk Wim Kok aacuteltal vezetett munkacsoportot mely az EFS veacutegrehajtaacutesa soraacuten tett leghateacutekonyabb tagaacutellami inteacutezkedeacutesek felkutataacutesa reacuteveacuten eacuterteacutekelni tudta az iraacutenyvo-nalak teljesiacuteteacutese eacuterdekeacuteben tett beavatkozaacutesokat A foglalkoztataacutesi mutatoacutek előbb bemutatott vaacuteltozaacutesai elis-mereacutest eacuterdemeltek e foacuterumtoacutel is azonban a munkacsoport reacuteszletes eacutes meacutelyrehatoacute elemzeacutesei toumlbb javaslatot tartalmazoacute jelenteacutesben vontaacutek meg az eddigi veacutegrehajtaacutes konkluacutezioacuteit Elsőkeacutent a jelenteacutes raacutevilaacutegiacutet arra hogy a Lisszabonban elfogadott menetrend az ezredforduloacuten tapasztalt gazdasaacutegi expanzioacute soraacuten reaacutelisnak tűn-hetett azonban 2003-ban maacuter nagyon ambicioacutezus perspektiacuteva a teljes foglalkoztataacutes eleacutereacutese eacutes az EFS toumlbb szaacutemszerűsiacutetett prioritaacutesa A Wim Kok-jelenteacutes neacutegy teacutenyezőt emel ki melyek teljesiacuteteacutese kuumlloumlnoumlsen befolyaacute-solja a foglakoztataacutesi ceacutelok eleacutereacuteseacutet
a munkavaacutellaloacutek eacutes a vaacutellalkozaacutesok alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa mineacutel toumlbb ember potenciaacutelis munkavaacutellaloacute bevonaacutesa a munkaerőpiacra az aktiacutev munkaerő-piaci politikaacutek erősiacuteteacutese a humaacuten tőkeacutebe valoacute beruhaacutezaacutes az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutes fokozaacutesa eacutes eredmeacutenyesebbeacute teacutetele joacute kormaacutenyzaacuteson keresztuumll a szuumlkseacuteges reformok hateacutekony megvaloacutesiacutetaacutesa
A jelenteacutes megaacutellapiacutetaacutesai beeacutepuumlltek a 2005-re szoacuteloacute foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalakba hiszen hataacutessal voltak maacuter a tagaacutellamoknak ciacutemzett 2004-re vonatkozoacute ajaacutenlaacutesokra is Ekkor maacuter a tiacutez uacutej tagaacutellam is a jelenteacutes konk-luacutezioacuteinak megfelelően tervezhette nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterveacutet 2004 aacuteprilisaacuteban rendhagyoacute formaacuteban
3 Council decision of 22 July 2003 on guidelines for the employment policies of the Member States httpeuropaeulegislation_summariesemployment_and_social_policycommunity_employment_policiesc11319_enhtm
154 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
terjesztette elő a Bizottsaacuteg a Tanaacutecsnak a 2004-es iraacutenyvonalait Megfogalmazta a fenti neacutegy fontos prioritaacutest melyre minden tagaacutellamnak tekintettel kell lennie
A neacutegy koumlzoumls ajaacutenlaacutes mellett a reacutegi tagaacutellamok koraacutebbi inteacutezkedeacuteseik alapjaacuten kaptak orszaacutegspecifikus ajaacutenlaacutesokat Az uacutej tagaacutellamoknak egy az adott tagaacutellamot eacutes annak helyzeteacutet bemutatoacute fejezet utaacuten specifikus prioritaacutesokkal kezdődoumltt meg a foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacuteja Magyarorszaacuteg eseteacuteben a dokumentum haacuterom prioritaacutest emel ki a koumlzoumls ajaacutenlaacutesok koumlzuumll
Noumlvelni kell a munkavaacutellaloacutek eacutes vaacutellalkozaacutesok alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutet hiszen bdquoa munkabeacutert terhelő adoacutek eacutes jaacuteruleacutekok szintje tovaacutebbra is magas ami akadaacutelyt jelent a munkahelyteremteacutes szaacutemaacutera tovaacutebbaacute olyan teacutenyező amely valoacutesziacutenűleg hozzaacutejaacuterul a bejelenteacutes neacutelkuumlli munkaveacutegzeacuteshez Ezen tuacutelmenően tekin-tettel a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes lassulaacutesaacutera tovaacutebbi erőfesziacuteteacutesekre van szuumlkseacuteg a szociaacutelis partnerekkel egyuumlttműkoumldve annak biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben hogy a beacuterfolyamatok az eddigineacutel nagyobb meacuterteacutekben foglalkoztataacutesbaraacutettaacute vaacuteljanak Ezeknek a folyamatoknak az alakulaacutesaacuteban azonban a gazdasaacuteg verseny-keacutepesebb reacutesze jaacutetszik meghataacuterozoacute szerepet iacutegy azok nem felteacutetlenuumll jaacuterulnak hozzaacute a munkahelyterem-tő kapacitaacutes erősoumldeacuteseacutehez a gazdasaacuteg gyengeacutebb teruumlleteinrdquo4
Mineacutel toumlbb embernek be kell leacutepnie a munkaerőpiacra a munka mindenki szaacutemaacutera valoacutedi lehetőseacuteg legyen bdquoA munkavaacutellaloacutek egeacuteszseacutegi aacutellapota aggodalomra ad okot eacutes reacuteszben ezzel magyaraacutezhatoacute az alacsony aktivitaacutes Az egeacuteszseacutegi aacutellapot javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben egyreacuteszt oumlsztoumlnoumlzni kell a munkakoumlruumllmeacutenyek javiacutetaacutesaacutet maacutesreacuteszt szuumlkseacuteg van az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes javiacutetaacutesaacutera mind a megelőzeacutesben mind a gyoacutegyiacutetaacutesban Reformokat kell veacutegrehajtani a szociaacutelis juttataacutesok tereacuten is beleeacutertve a betegseacuteggel oumlsszefuumlggő ellaacutetaacute-sokat annak eacuterdekeacuteben hogy megeacuterje munkaacutet vaacutellalni eacutes csoumlkkenjen a bejelenteacutes neacutelkuumlli munka araacutenya Mindezekkel az inteacutezkedeacutesekkel paacuterhuzamosan a munkaveacutegzeacutes felteacuteteleit rugalmasabbaacute eacutes csalaacutedbaraacutettaacute kell tenni beleeacutertve a reacuteszmunkaidős munkavaacutellalaacutes vonzoacutebbaacute teacuteteleacutet kuumlloumlnoumlsen a nők eacutes az idősebb mun-kavaacutellaloacutek szaacutemaacutera Meg kell erősiacuteteni a munkaneacutelkuumlliekre eacutes inaktiacutevakra iraacutenyuloacute megelőző eacutes aktiacutev mun-kaerő-piaci inteacutezkedeacuteseket kuumlloumlnoumls tekintettel a leghaacutetraacutenyosabb helyzetű reacutegioacutekra Ehhez modern aacutellami foglalkoztataacutesi szolgaacutelatra van szuumlkseacuteg amely oumlsztoumlnzi a foglalkozaacutesi eacutes foumlldrajzi mobilitaacutest Az integraacutecioacutes (a taacutersadalmi kirekesztődeacutes elleni) strateacutegiaacutera alapozva erőfesziacuteteacuteseket kell tenni a roma neacutepesseacuteg munka-erő-piaci kilaacutetaacutesainak javiacutetaacutesaacuterardquo5
Toumlbbet eacutes hateacutekonyabban kell beruhaacutezni a humaacuten tőkeacutebe eacutes az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutesba bdquoLeacutepeacuteseket kell tenni az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutes strateacutegiaacutejaacutenak kidolgozaacutesa eacuterdekeacuteben A strateacutegia kereteacuteben toumlbbek koumlzoumltt olyan inteacutezkedeacuteseket kell kidolgozni amelyek csoumlkkentik az iskolaacuteboacutel valoacute lemorzsoloacutedaacutes araacutenyaacutet javiacutetjaacutek az egyetemi oktataacuteshoz eacutes a keacutepzeacuteshez valoacute hozzaacutefeacutereacutes egyenlőseacutegeacutet kuumlloumlnoumlsen az alacsony keacutep-
4 Szociaacutelis eacutes Munkauumlgyi Miniszteacuterium httpwwwszmmgovhumainphpfolderId=1amparticleId=21047ampctag=articlelistampiid=15 uo
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 155
zettseacutegűek koumlreacuteben Fontos az oktataacutesi rendszer hateacutekonysaacutegaacutenak javiacutetaacutesa eacutes rugalmassaacutegaacutenak noumlveleacutese annak eacuterdekeacuteben hogy jobban alkalmazkodjon a munkaerőpiac keacutepzettseacutegi igeacutenyeihezrdquo6
Magyarorszaacuteg csatlakozaacutesa a foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacutehozMagyarorszaacuteg 2004-ben nyuacutejtotta be első nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterveacutet melyben a kormaacuteny ismertette a munkaerőpiac helyzeteacutet (5 aacutebra) a kilencvenes eacutevek folyamatait eacutes a tervezett inteacutezkedeacuteseket
Foglalkoztatottak Gazdasaacutegilag inaktiacutevak Munkaneacutelkuumlliek
4500
4000
3000
3500
2500
2000
15001992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
550
500
450
400
350
300
250
200
fogl
alko
ztat
otta
k eacutes
inak
tiacutevak
(eze
r fő)
mun
kaneacute
lkuumll
iek
(eze
r fő)
Forraacutes KSH
5 aacutebra Foglalkoztatottak munkaneacutelkuumlliek eacutes inaktiacutevak szaacutema 1992ndash2003 (ezer fő)7
Ebben a dokumentumban is laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy Magyarorszaacuteg eseteacuteben a kilencvenes eacutevek első feleacuteben jelentős kiaacuteramlaacutes ment veacutegbe a hazai munkaerőpiacon iacutegy kiemelkedő figyelmet kellett szentelni az aktiacutev munkaerő-piaci politikaacutek elősegiacuteteacuteseacutere a szociaacutelis ellaacutetaacutesban vagy egyeacuteb taacutersadalmi transzferben reacuteszesuumllők munkaerő-piaci beilleszkedeacuteseacutere Az inteacutezkedeacutesekhez kapcsoloacutedoacute monitoring mutatoacutek eacuterteacutekeit joacutereacuteszt 2006-
6 Szociaacutelis eacutes Munkauumlgyi Miniszteacuterium httpwwwszmmgovhumainphpfolderId=1amparticleId=21047ampctag=articlelistampiid=17 uo
156 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
ig tervezte teljesiacuteteni Magyarorszaacuteg Kormaacutenya hiszen tagaacutellamkeacutent ekkor reacuteszesuumllhetuumlnk a szaacutemos beavat-kozaacutes erőforraacutesaacutet peacutenzuumlgyi alapjaacutet biztosiacutetoacute Euroacutepai Szociaacutelis Alap eacutes maacutes strukturaacutelis alap forraacutesaiboacutel
Az bdquoaktiacutev eacutes preventiacutev inteacutezkedeacutesek a munkaneacutelkuumlliek eacutes az inaktiacutevak szaacutemaacuterardquo ciacutemű prioritaacutes eseteacuten a Magyarorszaacuteg 2004-ben benyuacutejtott nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterve legfontosabb kihiacutevaacutesnak a tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg kezeleacuteseacutet laacutetja melynek kereteacuteben vaacutellalja tagaacutellamunk a tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta 22 szaacutezaleacutekra valoacute csoumlkkeneacuteseacutet Ezen feluumll elhataacuterozzaacutek hogy a nyilvaacutentartaacutesba beleacutepők koumlzuumll tartoacutes munka-neacutelkuumlliveacute vaacuteloacutek araacutenya a 25 eacuteven aluliak koumlreacuteben 213 szaacutezaleacutekroacutel (2003) 180 szaacutezaleacutekra csoumlkken az enneacutel idősebb koumlreacuteben pedig nem fogja meghaladni a 12 szaacutezaleacutekot 2006-ban (2003-ban 139) A helyzeteacuterteacuteke-leacutesnek eacutes az ajaacutenlaacutesnak megfelelően hazaacutenk javiacutetotta a szolgaacuteltataacutesokba eacutes aktiacutev eszkoumlzoumlkben reacuteszesuumllők araacutenyaacutet kuumlloumlnoumlsen a kiemelt ceacutelcsoportokban eacutes a kapcsoloacutedoacute beavatkozaacutesokhoz szaacutemszerű mutatoacutekat taacutersiacutetott Fontos ceacutelja meacuteg hazaacutenk első nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterveacutenek hogy az Aacutellami Foglalkoztataacutesi Szolgaacutelat szolgaacuteltataacutesainak kiterjeszteacutese az inaktiacutev neacutepesseacutegre valamint a munkaerő-piaci szolgaacuteltataacutesok eacutes az aktiacutev eszkoumlzoumlk hateacutekonysaacutega javuljon A kihiacutevaacutesok megvaacutelaszolaacutesaacutera a legmarkaacutensabb vaacutellalaacutesokat az Aacutellami Foglalkoztataacutesi Szolgaacutelat aacuteltal biztosiacutetott aktiacutev munkaerő-piaci eszkoumlzoumlk bőviacuteteacuteseacutevel az munkauumlgyi koumlzpontok programjain keresztuumll teszi tagaacutellamunk
A 2 iraacutenyvonal szerint a tagaacutellamok oumlsztoumlnzik toumlbb eacutes jobb munkahely leacutetrehozaacutesaacutet a vaacutellalkozaacutes az inno-vaacutecioacute a beruhaacutezaacutesi kapacitaacutes taacutemogataacutesaacuteval eacutes a vaacutellalkozaacutesok szaacutemaacutera kedvező koumlrnyezet biztosiacutetaacutesaacuteval E teruumlleten fontos kihiacutevaacutesaink hogy
a vaacutellalkozaacutesok szaacutemaacutera kedvezőbb koumlrnyezetet kell kialakiacutetani biztosiacutetani kell a foglalkoztataacutesbaraacutet beacuternoumlvekedeacutest erősiacuteteni kell a kkv-k versenykeacutepesseacutegeacutet eacutes oumlsztoumlnoumlzni kell a munkahelyteremtő beruhaacutezaacutesokat erősiacuteteni kell a K+F szektor eacutes a vaacutellalkozaacutesok egyuumlttműkoumldeacuteseacutet fejleszteni kell a vaacutellalkozoacutei eacutes vaacutellalatvezeteacutesi ismereteket
Tovaacutebbaacute a Tanaacutecs az ajaacutenlaacutesaival is megerősiacutetette hogy csoumlkkenteni kell a munkaacuteltatoacutekat terhelő adoacute- eacutes jaacuteruleacutekterheket eacutes tovaacutebbi erőfesziacuteteacuteseket kell tenni ndash a szociaacutelis partnerekkel egyuumlttműkoumldve ndash a fog lal koz-ta taacutes baraacutet beacuternoumlvekedeacutes eleacutereacutese eacuterdekeacuteben
A Strukturaacutelis Alapokboacutel finansziacuterozott fejleszteacuteseken kiacutevuumll szaacutemos szakpolitikai doumlnteacutes megjelenik a nem-zeti Foglalkoztataacutesi Akcioacutetervben A ceacuteloknak megfelelően aacutetalakiacutetottaacutek a szociaacutelis segeacutelyezeacutesi rendszert eacutes passziacutev ellaacutetaacutesok rendszereacutenek toumlbb maacutes elemeacutet Ilyen a rokkantnyugdiacutej rendszereacutenek aacutetalakiacutetaacutesa mely a keacute-sőbbi dokumentumok egyre hangsuacutelyosabb eleme lesz Az Akcioacuteprogram legfontosabb szaacutemszerűsiacutetett ceacutelja 2006-ig a foglalkoztataacutesi raacuteta tekinteteacuteben az 59 szaacutezaleacutek eleacutereacutese volt mely a nők eseteacuteben 53 szaacutezaleacutek miacuteg a feacuterfiaknaacutel 64 szaacutezaleacutek eleacutereacuteseacutet iraacutenyozta elő Az 55 eacutev felettiek eseteacuteben ekkor 33 szaacutezaleacutekos araacutenyt vaacutellalt tagaacutellamunk (1 taacuteblaacutezat)
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 157
1 taacuteblaacutezat unioacutes eacutes nemzeti ceacutelkitűzeacutesek a foglalkoztataacutesi raacutetaacutehoz
Foglalkoztataacutesi raacuteta
Eu-aacutetlag unioacutes ceacutelkitűzeacutesek Magyarorszaacuteg nemzeti ceacutelkitűzeacutesekTeacuteny (2003) 2005 2010
Teacuteny (2003) 2006 2010Eu-15 Eu-25 Eu-15 Eu-25
oumlsszesen 643 629 67 70 570 59 63nők 560 550 57 60 509 53 57Feacuterfiak 725 708 634 64 6955+ 417 402 290 33 37
Forraacutes nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterv
A Foglalkoztataacutesi Strateacutegia aacutetalakulaacutesaacutenak okai eacutes menete2005-re egyeacutertelműen laacutetszott hogy a lisszaboni strateacutegia aacutetdolgozaacutesra szorul Szerkezeti neheacutezseacutegekkel kuumlzdoumltt a kibővuumllt Euroacutepai unioacute eacutes a taacutersadalom is A taacutersadalom eloumlregedeacutese eacutes a megtorpanni laacutetszoacute gaz-dasaacutegi teljesiacutetmeacuteny nyomaacutest gyakorolt a koumlzoumlsseacuteg tagaacutellamaira eacutes az euroacutepai szociaacutelis modellre egyaraacutent iacutegy a Bizottsaacuteg azt javasolja hogy a lisszaboni ceacutelkitűzeacutesek teljesiacuteteacuteseacutet egy tartoacutes erőteljesebb gazdasaacutegi noumlvekedeacutessel valamint toumlbb eacutes jobb minőseacutegű munkahely kialakiacutetaacutesaacuteval kell elősegiacuteteni
Ahogyan a 6 aacutebraacuten is laacutethatoacute a 2000ndash2005 koumlzoumltti időszakban a termeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacutese mellett a foglalkoztataacutesi raacuteta noumlveleacutese kismeacuterteacutekben volt megvaloacutesiacutethatoacute A 2004-ben uacutejonnan csatlakozoacute tagorszaacute-gok a koumlzoumlsseacutegbe valoacute beleacutepeacutes időszaka előtt az Eu-15 aacutetlagot meghaladoacute termeleacutekenyseacutegnoumlvekedeacutesről szaacutemolhattak be meacutegis maradt alul a foglalkoztataacutesi szintjuumlk noumlvekedeacutese Hazaacutenk termeleacutekenyseacutege ekkor kuumlloumlnoumlsen nagyot bővuumll mikoumlzben az alacsony foglakoztataacutesi szintuumlnk kismeacuterteacutekben tudott noumlvekedni
A foglalkoztataacutesi ceacutelkitűzeacuteseket ezutaacuten integraacuteltan a makrogazdasaacutegi eacutes mikrogazdasaacutegi elemekkel kiegeacute-szuumllve dolgoztaacutek ki Ez a folyamat elősegiacutetette hogy cselekveacutesek kuumlloumlnboumlző ceacuteluacute beavatkozaacutesok erősiacutetseacutek egymaacutest noumlvelve a szinergiaacutet eacutes a hateacutekonysaacutegot Az első integraacutelt iraacutenymutataacutesokat az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2005 aacuteprilisaacuteban terjesztette a Tanaacutecs eleacute A Tanaacutecs 2005 juacuteliusaacuteban de nem egyseacuteges szerkezetben adta ki iraacutenymutataacutesait a tagaacutellamok szaacutemaacutera Az integraacutelt 24 iraacutenymutataacutesboacutel 8-at (18ndash24) adott ki a Tanaacutecs foglal-koztataacutesi iraacutenymutataacuteskeacutent Az integraacutelt iraacutenymutataacutesok a noumlvekedeacutes eacutes a foglalkoztataacutes eacuterdekeacuteben a koumlvet-kező prioritaacutesok menteacuten terveztetteacutek a tagaacutellamok akcioacuteterveit8
17 iraacutenymutataacutes A teljes foglalkoztataacutes eleacutereacuteseacutere a munka minőseacutegeacutenek eacutes termeleacutekenyseacutegeacutenek javiacutetaacute-saacutera eacutes a taacutersadalmi eacutes teruumlleti koheacutezioacute megerősiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute foglalkoztataacutespolitikaacutek veacutegrehajtaacutesa18 iraacutenymutataacutes A munka eacuteletciklus-alapuacute megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek elősegiacuteteacutese19 iraacutenymutataacutes Befogadoacute munkaerőpiac biztosiacutetaacutesa a munka vonzoacutevaacute eacutes kifizetődőveacute teacutetele az aacutellaacuteske-resők ndash koumlztuumlk a haacutetraacutenyos helyzetűek ndash eacutes az inaktiacutevak szaacutemaacutera
8 2005600EK A Tanaacutecs hataacuterozata (2005 juacutelius 12) a tagaacutellamok foglalkoztataacutespolitikaacuteira vonatkozoacute iraacutenymutataacute-sokroacutel
158 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
20 iraacutenymutataacutes A munkaerő-piaci igeacutenyek oumlsszehangolaacutesaacutenak javiacutetaacutesa21 iraacutenymutataacutes A rugalmassaacutegnak a foglalkoztataacutes biztonsaacutegaacuteval egyuumltt jaacuteroacute elősegiacuteteacutese eacutes a munkaerő-piac szegmentaacuteloacutedaacutesaacutenak csoumlkkenteacutese kellő figyelemmel a szociaacutelis partnerek szerepeacutere22 iraacutenymutataacutes A foglalkoztataacutesbaraacutet munkaerőkoumlltseacuteg-fejleszteacutes eacutes beacuterszabaacutelyozoacute mechanizmusok biz-tosiacutetaacutesa23 iraacutenymutataacutes A humaacuten erőforraacutes tereacuten tett befekteteacutesek kiterjeszteacutese eacutes javiacutetaacutesa24 iraacutenymutataacutes Az oktataacutesi eacutes keacutepzeacutesi rendszereknek az uacutej munkahelyi koumlruumllmeacutenyekre figyelemmel toumlr-teacutenő kiigaziacutetaacutesa
35
30
25
20
15
10
05
00
ndash05
ndash10
00 10 20 30 40 50 60 70 80
LUES IE
CY
IT
MT
PT
Euroacutezoacutena FIUKEU-15
EU-25FRBE
AT NLDK
DE
EL
US
SE
JP
PL
SI
CZ
SK
HU
LT
LV
EE
a fo
glal
kozt
ataacutes
i raacutet
a nouml
veke
deacutese
200
0ndash20
05
a termeleacutekenyseacutegi raacuteta noumlvekedeacutese (GDPoacutera) 2000ndash2005
Forraacutes Joint Employment Report 20062007 Brussels 7 February 2007
6 aacutebra A foglalkoztataacutesi eacutes termeleacutekenyseacutegi fejlődeacutes a tagaacutellamokban
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 159
bdquonemzeti akcioacuteprogram a noumlvekedeacuteseacutert eacutes a foglalkoztataacuteseacutertrdquo 277
A 2005-ben kiadott iraacutenymutataacutesok alapjaacuten Magyarorszaacuteg 2005 decembereacutere keacutesziacutetette el a bdquonemzeti ak-cioacuteprogram a noumlvekedeacuteseacutert eacutes a foglalkoztataacuteseacutertrdquo (nAP)9 ciacutemű dokumentumot A nAP az iraacutenymutataacutesok menteacuten a gazdasaacutegpolitikai cselekveacutesi tervvel egyseacuteges szerkezetben tartalmazza foglalkoztataacutespolitikai ceacuteljainkat haacuterom eacutevre (2005ndash2008) Ekkor eacuterezhetően megbomlik az 1997-ben kialakult eacutes a lisszaboni ceacute-lok kitűzeacutese utaacuten is műkoumldtetett feszes koordinaacutecioacute Termeacuteszetesen a nemzeti Akcioacuteprogramokat is eacuterteacutekeli a Tanaacutecs azonban maacuter eacutevente nem korrigaacutelhatoacuteak uacutejabb iraacutenymutataacutesokkal
Hazaacutenkban sajnos az első nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacuteterv ceacuteljai sem teljesuumlltek hiszen 2006-ban a foglalkoztataacutesi raacuteta 573 szaacutezaleacutek volt ami 17 szaacutezaleacutekponttal elmaradt a vaacutellalt eacuterteacutektől (7 aacutebra) A nők fog-lakoztataacutesi raacutetaacuteja eseteacuten 19 miacuteg a feacuterfiak eseteacuten 02 szaacutezaleacutekpontos elmaradaacutest meacuterhettuumlnk 2006-ban sajaacutet koraacutebbi ceacutelkitűzeacuteseinktől
567
615
573573
568569
619620
614
605
7961 747572
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
2004 2005 2006 2007 20080
10
20
30
40
50
60
Foglalkoztataacutesi araacutenyAktivitaacutesi araacuteny Munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta
szaacutez
aleacutek
szaacutez
aleacutek
Forraacutes KSH
7 aacutebra Foglakoztataacutesi eacutes aktivitaacutesi araacuteny valamint a munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta 2004ndash2008
9 Szociaacutelis eacutes Munkauumlgyi Miniszteacuterium httpwwwszmmgovhumainphpfolderId=13950
160 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A Tanaacutecs utolsoacute iraacutenyvonalai a lisszaboni menetrend veacutegeacuteig278
A 2008-ban kiadott foglalkoztataacutesi iraacutenymutataacutesok az előzőhoumlz hasonloacute szerkezetben keruumlltek a tagaacutella mok eleacute A lisszaboni ceacutelkitűzeacuteseken a Tanaacutecs 2008618EK hataacuterozata sem vaacuteltoztat a teljes foglalkoztataacutes a munka minőseacutegeacutenek eacutes termeleacutekenyseacutegeacutenek noumlveleacutese eacutes a gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes teruumlleti koheacutezioacute erő-siacuteteacutese a legfontosabb az eacutevtized utolsoacute tervezeacutesi időszakaacuteban is Tovaacutebbaacute az iraacutenymutataacutesok ciacuteme is hasonloacute maradt erre az időszakra pedig a munkaerőpiacokra 2009-ben begyűrűző gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg miatt mind a tagaacutellamok mind a koumlzoumlsseacuteg elveszti a lisszaboni ceacutelkitűzeacutesek eleacutereacuteseacutenek remeacutenyeacutet (8 aacutebra)
55
60
65
70
75
80
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
EU-27EU-25EU-15Egyesuumllt Aacutellamok Japaacuten
szaacutez
aleacutek
Forraacutes Eurostat
8 aacutebra Foglalkoztataacutesi raacuteta 1997ndash2010
Laacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy a koumlzoumlsseacuteg foglalkoztataacutesi raacutetaacutejaacutenak 11 eacutevig tartoacute folyamatos noumlvekedeacutese 2008-ban veacuteget eacutert hiszen az Eu-15 koumlzoumltt 2009-ben meacutert 658 szaacutezaleacutek is taacutevolodott a 2010-re megceacutelzott 70 szaacuteza-leacutektoacutel eacutes meacuteg tovaacutebbi 04 szaacutezaleacutekpontot zuhant az araacuteny mire a lisszaboni strateacutegia veacutegkeacutep lezaacuteroacutedhatott
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 161
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia eacutes a jelenlegi iraacutenymutataacutesok279
A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacutes mechanizmusa folytatoacutedik ugyan de 2010-től az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacute-ban oumllt testet Az Euroacutepa 2020 strateacutegia kereteacuteben a tagaacutellamoknak eacutes az Euroacutepai unioacutenak az bdquointelligensrdquo nouml-vekedeacutest ceacutelzoacute ndash azaz a tudaacuteson eacutes az innovaacutecioacuten alapuloacute ndash reformokat kell veacutegrehajtaniuk Az Euroacutepa 2020 egy valoacuteban integraacutelt ceacutelokat tartalmazoacute strateacutegia melynek meacutervadoacute uacutejiacutetaacutesa a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem ceacutelkitűzeacuteseinek szaacutemszerű beeacutepiacuteteacutese a koumlzoumlsseacutegi politika tervezeacuteseacutebe
A Tanaacutecs 2010707Eu szaacutemuacute hataacuterozata 2010 oktoacutebereacutetől a koumlvetkező neacutegy iraacutenymutataacutes koumlreacute szervezi a foglalkoztataacutespolitikaacutet
7 iraacutenymutataacutes A munkaerő-piaci reacuteszveacutetel noumlveleacutese eacutes a strukturaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg csoumlkkenteacutese va-lamint a munkahelyek minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa8 iraacutenymutataacutes A munkaerő-piaci igeacutenyeknek megfelelő keacutepzett munkaerő eacutes az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes oumlsztoumlnzeacutese9 iraacutenymutataacutes Az oktataacutesi eacutes keacutepzeacutesi rendszerek minőseacutegeacutenek eacutes teljesiacutetmeacutenyeacutenek javiacutetaacutesa minden szinten valamint a felsőoktataacutesban vagy azzal megegyező oktataacutesi formaacuteban reacuteszt vevők szaacutemaacutenak nouml-veleacutese10 iraacutenymutataacutes A taacutersadalmi befogadaacutes előmozdiacutetaacutesa eacutes a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem
A koumlvetkező oumlt ceacutelt szaacutemszerűsiacutetetteacutek a koumlzoumlsseacuteg eacutes a tagaacutellamok vaacutellalaacutesaiban1 Foglalkoztataacutes Biztosiacutetani kell hogy a 20ndash64 eacutevesek koumlreacuteben a foglalkoztatottsaacuteg araacutenya eleacuterje a 75
szaacutezaleacutekot Magyarorszaacuteg is ezt a vaacutellalaacutest tette meg a taacutergyalaacutesok soraacuten2 K+Finnovaacutecioacute Az Eu (koumlz- eacutes magaacutenforraacutesboacutel szaacutermazoacute) GdP-jeacutenek 3 szaacutezaleacutekaacutet a kutataacutesfejleszteacutes
eacutes az innovaacutecioacute oumlsztoumlnzeacuteseacutere iraacutenyuloacute beruhaacutezaacutesokra kell fordiacutetani Hazaacutenk e ceacutelra a GdP 18 szaacutezaleacutekaacutet fordiacutetja ndash vaacutellalaacutesai szerint ndash a koumlvetkező eacutevekben
3 Eacuteghajlatvaacuteltozaacutesenergia Az uumlveghaacutezhataacutest okozoacute gaacutezok kibocsaacutetaacutesaacutet 20 szaacutezaleacutekkal csoumlkkenteni kell az 1990-es szinthez keacutepest (vagy akaacuter 30-kal ha adottak az ehhez szuumlkseacuteges felteacutetelek) A meguacutejuloacute ener-giaforraacutesok araacutenyaacutet 20 szaacutezaleacutekra kell noumlvelni Az energiahateacutekonysaacutegot 20 szaacutezaleacutekkal kell javiacutetani 1465 szaacutezaleacutekkal noumlveli Magyarorszaacuteg a meguacutejuloacute energiaforraacutesok araacutenyaacutet miacuteg az energiahateacutekonysaacutegot 296 szaacutezaleacutekkal javiacutetja
4 Oktataacutes Az iskolai lemorzsoloacutedaacutesi araacutenyt 10 szaacutezaleacutek alaacute kell csoumlkkenteni El kell eacuterni hogy a 30 eacutes 34 eacutev koumlzoumltti unioacutes lakosok legalaacutebb 40 szaacutezaleacuteka felsőfokuacute veacutegzettseacuteggel rendelkezzen Magyarorszaacuteg a lemor-zsoloacutedaacutesi araacuteny csoumlkkenteacuteseacutet teljes meacuterteacutekben miacuteg a felsőoktataacutesi veacutegzettseacuteg megszerzeacuteseacutenek ceacutelkitűzeacuteseacutet 303 szaacutezaleacutekban vaacutellalta
5 Szegeacutenyseacutegtaacutersadalmi kirekeszteacutes Legalaacutebb 20 millioacuteval csoumlkkenjen azok szaacutema akik nyomorban eacutes taacutersadalmi kirekesztettseacutegben eacutelnek illetve akik eseteacuteben a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekesztődeacutes reaacutelis veszeacutelyt jelent Hazaacutenk 450 ezer deprivaacutecioacuteban eacutelő ember felzaacuterkoacutezaacutesaacutet fogja elősegiacuteteni
162 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Orszaacutegspecifikus ajaacutenlaacutesok Magyarorszaacutegnak a 2011ndash2015 koumlzoumltti időszakraA ceacutelok eleacutereacuteseacutet elősegiacutetendő a koordinaacutecioacute tovaacutebbra is műkoumldik iacutegy a 2011ndash2015 koumlzoumltti időszakra az Euroacute-pai Tanaacutecs ajaacutenlaacutesokat adott ki Magyarorszaacuteg szaacutemaacutera melyek koumlzuumll neacutegy a foglalkoztataacutespolitikaacutet eacuterinti
bdquo(10) A foglalkoztataacutesi raacuteta az Eu-ban a legalacsonyabbak koumlzt van (604) A nők foglalkoztatottsaacutega is alacsony (550) eacutes a 0ndash6 eacutev koumlzoumltti gyermeket nevelő eacutes nem nevelő nők foglalkoztataacutesi araacutenya kouml-zoumltti elteacutereacutes a maacutesodik legnagyobb az Eu-ban (336 szaacutezaleacutekpont miacuteg az unioacutes aacutetlag 121) Hiaacutenyossaacutegok mutatkoznak a magyarorszaacutegi napkoumlzbeni gyermekgondozaacutesi szolgaacuteltataacutesok kapacitaacutesa eacutes minőseacutege tereacuten egyaraacutent kuumlloumlnoumlsen hiaacutenyos az ellaacutetaacutes a nagyobb vaacuterosokon kiacutevuumll eacutes a magas munkaneacutelkuumlliseacuteggel jellemzett reacutegioacutekban A napkoumlzbeni gyermekgondozaacutesi ellaacutetaacutes nyuacutejtaacutesaacutenak javiacutetaacutesa fontos inteacutezkedeacutes lenne annak meg-koumlnnyiacuteteacuteseacutere hogy mindkeacutet szuumllő a munkaerő reacuteszeacutet keacutepezhesse
(11) Magyarorszaacutegon viszonylag magas a munka adoacuteterhe A szemeacutelyi joumlvedelemadoacute uacutej rendszere reacuteszben kezeli a foglalkoztataacutesra gyakorolt negatiacutev hataacutesait de a gyermektelen alacsony keresetűek adoacuteterhe valoacutejaacute-ban nő kuumlloumlnoumlsen ha figyelembe vesszuumlk a foglalkoztataacutesi adoacutekedvezmeacutenyek fokozatos megszuumlnteteacuteseacutet
(12) A nemzeti Foglalkoztataacutesi Szolgaacutelat eleacutegtelen adminisztratiacutev kapacitaacutestoacutel szenved eacutes a koraacutebbi peacutenz-eszkoumlz-injekcioacutek nem javiacutetottaacutek a szolgaacuteltataacutesok hateacutekonysaacutegaacutet a munkaneacutelkuumlliek munkaerő-piaci integraacutelaacutesa tereacuten A foglalkoztataacutesi programok finansziacuterozaacutesa nem kapcsoloacutedik eleacuteggeacute az eredmeacutenyekhez A munkaneacutel-kuumlliseacutegi juttataacutesok időtartamaacutet nemreacuteg az unioacuteban legalacsonyabb szintre csoumlkkentetteacutek eacuterteacutekelni kell ezen inteacutezkedeacutes munkaerőpiacra gyakorolt hataacutesaacutet kuumlloumlnoumlsen a foglalkoztataacutesban valoacute reacuteszveacutetel noumlveleacutese tereacuten mutatott hateacutekonysaacutegaacutenak meghataacuterozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel
(13) A szegeacutenyseacuteg eacutes az olyan kapcsoloacutedoacute teacutenyezők mint a munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy az alacsony keacutepzettseacutegi szint tovaacutebbra is araacutenytalanul nagymeacuterteacutekben eacuterint neacutehaacuteny haacutetraacutenyos helyzetű csoportot peacuteldaacuteul a romaacutekat Az alacsony keacutepzettseacutegűek foglalkoztataacutesi araacutenya kuumlloumlnoumlsen alacsony (368 az 534-os euroacutepai aacutetlaghoz keacutepest) főleg a feacuterfiak koumlreacuteben Becsleacutesek szerint a roma neacutepesseacuteg 70 szaacutezaleacuteka a szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlb alatt eacutel nagy toumlbbseacuteguumlk haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegekben eacutel keveacutes hozzaacutefeacutereacutessel a munkaerő-piaci lehetőseacutegek-hez eacutes a koumlzszolgaacuteltataacutesokhozrdquo10
A munkaerőpiac műkoumldeacuteseacutere szaacutemos teacutenyező van hataacutessal iacutegy a foglalkoztataacutes baacutermilyen iraacutenyuacute befolyaacute-solaacutesa nagy koumlruumlltekinteacutest eacutes tuumlrelmet koumlvetel meg kutatoacutektoacutel inteacutezmeacutenyektől politikusoktoacutel Az itt bemutatott folyamaton az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia toumlrteacuteneteacuten keresztuumll is laacutethatoacute hogy eacutevek hosszuacute folyamaacuten a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi koumlruumllmeacutenyeket figyelembe veacuteve lehet eacutes eacuterdemes beavatkozaacutesokat tervezni Reacuteg-oacuteta jelen leacutevő markaacutens ceacutel a foglalkoztataacutes bőviacuteteacutese eacutes a munkaerőpiac eacuteleacutenkiacuteteacutese most maacuter nemcsak a nemzetaacutellamok hanem az Euroacutepai unioacute koumlzoumlsseacutege szaacutemaacutera is Maacutera mindenki szaacutemaacutera vilaacutegossaacute vaacutelt hogy nem csupaacuten a gazdasaacuteg eacutes az aacutellamhaacuteztartaacutes szaacutemaacutera fontos a munkaerő kihasznaacutelaacutesa eacutes a taacutersadalmi veacute-
10 A Tanaacutecs ajaacutenlaacutesa (2011 juacutelius 12) Magyarorszaacuteg 2011 eacutevi nemzeti reformprogramjaacuteroacutel eacutes a Tanaacutecs veacutelemeacutenye Magyarorszaacuteg 2011ndash2015 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacute aktualizaacutelt konvergenciaprogramjaacuteroacutel httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=OJC201120900100013HuPdF
Ruszkai Zsolt A foglalkoztataacutespolitikai koordinaacutecioacute 15 eacuteve az Euroacutepai unioacuteban 163
dőhaacuteloacute kiacutemeacuteleacutese hanem minden euroacutepai aacutellampolgaacuter oumlnmegvaloacutesiacutetaacutesaacutenak eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutenak elengedhetetlen eszkoumlze a munkaerő-piaci integraacutecioacute
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mikor eacutes mi volt az első unioacutes szintű leacutepeacutes a koumlzoumls foglalkoztataacutesi strateacutegia megalkotaacutesaacuteban1 Sorolja fel a luxemburgi csuacutecson meghataacuterozott foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyvonalakat Roumlviden ismertesse 2 ezeketMilyen horizontaacutelis ceacutelkitűzeacuteseket tartalmaz az Euroacutepai unioacute foglalkoztataacutespolitikai strateacutegiaacuteja 3 Milyen teacutenyezőket emel ki a Wim Kok jelenteacutes (2003) a foglalkoztataacutesi ceacutelok eleacutereacutese eacuterdekeacuteben4 Milyen sajaacutetossaacutegok jellemezteacutek jellemzik a magyarorszaacutegi munkaerőpiacot foglalkoztataacutespolitikaacutet5 Ismertesse a 2011 ndash 2015 koumlzoumltti időszak Magyarorszaacutegra vonatkozoacute a foglalkoztataacutespolitikaacutehoz koumlthető 6 orszaacutegspecifikus ajaacutenlaacutesokat
irodalom
200163EC Council decision of 19 January 2001 on Guidelines for Member Statesrsquo employment policies for the year 2001 Official Journal L 022 24012001 0018ndash0026
2002177EC Council decision of 18 February 2002 on guidelines for Member Statesrsquoemployment policies for the year 2002 Official Journal L 060 01032002 0060ndash0069
2003578EC Council decision of 22 July 2003 on guidelines for the employment policies of the Member States
2004740EC Council decision of 4 October 2004 on guidelines for the employment policies of the Member States
2005600EC Council decision of 12 July 2005 on Guidelines for the employment policies of the Member States
2008618EC Council decision of 15 July 2008 on guidelines for the employment policies of the Member States
2010707Eu Council decision of 21 October 2010 on guidelines for the employment policies of the Member States
Az Euroacutepai unioacute lisszaboni strateacutegiaacutejaacutehoz keacuteszuumllt Nemzeti akcioacuteprogram a noumlvekedeacuteseacutert eacutes foglalkoztataacuteseacutert 2008ndash2010 Budapest 2008 november
Consolidated Version of the Treaty Establishing the European Community (97C 34003)Council decision of 22 July 2003 on guidelines for the employment policies of the Member States
164 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Council Recommendation of 12 July 2011 on the national Reform Programme 2011 of Hungary and delivering a Council Opinion on the updated convergence programme of Hungary 2011ndash2015
Council Recommendation of 18 February 2002 on the implementation of Member Statesrsquo employment poli-cies
Council Recommendation of 12 July 2011 on the national Reform Programme 2011 of Hungary and delivering a Council Opinion on the updated convergence programme of Hungary 2011ndash2015
delors-feacutele Feheacuter koumlnyv a noumlvekedeacutesről a versenykeacutepesseacutegről eacutes a foglalkoztataacutesroacutel 1993Integrated Guidelines for Growth and Jobs (2005ndash2008) Brussels 1242005 COM(2005) 141 finalJelenteacutes Magyarorszaacuteg Feluumllvizsgaacutelt nemzeti Lisszaboni Akcioacuteprogramjaacutenak veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel 2007 oktoacuteberJoint Employment Report 20062007 Council of the European union Brussels 7 February 2007nagy Katalin (2002) Az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia eacutes az Euroacutepai Szociaacutelis Alap In Gyulavaacuteri Tamaacutes
(szerk) Az Euroacutepai Szociaacutelis Alap eacutes Magyarorszaacuteg Foglalkoztataacutespolitikai eacutes Munkauumlgyi Miniszteacuterium Budapest 193ndash237
nagy Katalin Toacuteth Renaacuteta (2004) Foglalkoztataacutespolitika In Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) Az Euroacutepai Unioacute szoci-aacutelis dimenzioacuteja OFA Kht Budapest
Nemzeti akcioacuteprogram a noumlvekedeacuteseacutert eacutes a foglalkoztataacuteseacutert 2005ndash2008 httpwwwszmmgovhumainphpfolderId=13950
Revised national Lisbon Action Programme for Growth And Employment 2006 Oktoacuteber httpeceuropaeueurope2020index_enhtm
Wim Kok vezette Foglalkoztataacutesi Speciaacutelis Munkacsoport jelenteacutese Munkahelyek munkahelyek munkahe-lyek ndash Toumlbb munkahelyet teremteni Euroacutepaacuteban (Jobs jobs jobs ndash creating more jobs in Europe) httpeinclusionhuwp-contentuploads200709wimkok_jelentespdf
165
romapolitika az Eu-ban 28
vAJdA GyoumlrGyi
2011 első feleacuteben sokat lehetett hallani a meacutediaacuteban az bdquounioacutes roma keretstrateacutegiaacuteroacutelrdquo A roma integraacutecioacuteval ko-raacutebban is foglalkoztak maacuter az unioacutes tagaacutellamok azonban a 2011 I feacuteleacutevben az Eu Tanaacutecsaacutenak elnoumlki posztjaacutet betoumlltő Magyarorszaacuteg vaacutellalta hogy bdquomagasabb szintre emelirdquo a tagaacutellamok koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutest a romaacutek integraacutecioacuteja eacuterdekeacuteben Az unioacutes szakzsargonban minden kifejezeacutesnek pontosan meghataacuterozott eacutertelme van ezeacutert maacuter itt fontos hangsuacutelyozni hogy az elfogadott rendszer nem nevezhető unioacutes roma strateacutegiaacutenak aho-gyan a sajtoacuteban gyakran hivatkoznak raacute mert az egy egyseacuteges koumlzponti tervezeacutesű programcsomagot felteacutete-lezne Meacuteg csak bdquokeretstrateacutegiaacutenakrdquo sem nevezhetjuumlk mert ceacuteljai a nemzeti ceacutelkitűzeacutesekből tevődnek oumlssze Ezeacutert a tanulmaacutenyban szoacute szerinti fordiacutetaacutesban bdquokeretnekrdquo vagy bdquokeretrendszernekrdquo fogjuk nevezni hiszen valoacuteban a nemzeti strateacutegiaacutek euroacutepai kereteacuteről van szoacute A rendszer nemzeti szintű eacutes unioacutes dimenzioacuteit lentebb ismertetjuumlk
Az unioacutes roma keretrendszer peacuteldaacutetlan gyorsasaacuteggal kevesebb mint keacutet hoacutenap alatt toumlrteacutent elfogadtataacutesa a raacute iraacutenyult politikai figyelemnek eacutes a kulcsfontossaacuteguacute unioacutes szervek egyoumlntetű elkoumltelezettseacutegeacutenek volt kouml-szoumlnhető Baacuter a 2020-ig tartoacute időszakra ceacutelokat megfogalmazoacute keretrendszer valoacutedi sikeresseacutegeacutet csak eacutevek muacutelva lehet majd megiacuteteacutelni egyeacutertelmű magyar vonatkozaacutesai miatt mindenkeacuteppen helye van a tananyagban
Előzmeacutenyek281
Baacuter a roma neacutepesseacuteg szaacutemaacuteroacutel jellemzőiről definiacutecioacutes probleacutemaacutek miatt neheacutez megbiacutezhatoacute adatot monda-ni abban egyeteacuterteacutes van hogy taacutersadalmi-gazdasaacutegi jellemzőik joumlvedelmi helyzetuumlk egeacuteszseacutegi aacutellapotuk alapjaacuten is a leghaacutetraacutenyosabb helyzetű csoportokhoz tartoznak demograacutefiai jellemzőik elteacuternek a taacutersadalmi aacutetlagtoacutel joacuteval alacsony a vaacuterhatoacute eacutelettartamuk viszont magasabb termeacutekenyseacuteguumlk koumlvetkezteacuteben Euroacutepaacuteban jelenleg szaacutemukat 10ndash12 millioacutera az Eu tagaacutellamaiban 8 millioacutera becsuumllik de a fentiek miatt a romaacutek szaacutemaacute-nak noumlvekedeacutese vaacuterhatoacute Az Eu tagaacutellamai koumlzuumll hatban eacutelnek nagyobb szaacutemban romaacutek Romaacuteniaacuteban Bul-gaacuteriaacuteban Magyarorszaacutegon Szlovaacutekiaacuteban Csehorszaacutegban eacutes Spanyolorszaacutegban Ezeacutert azokban az euroacutepai orszaacutegokban ahol nagy szaacutemaraacutenyban eacutelnek az elmuacutelt eacutevtizedekben maacuter a szociaacutelpolitikai taacutersadalmi integ-raacutecioacutes erőfesziacuteteacutesek ceacutelcsoportjai voltak Magyarorszaacutegon is a rsquo90-es eacutevek koumlzepeacutetől keacuteszuumlltek kormaacutenyzati inteacutezkedeacutesi tervek a roma emberek helyzeteacutenek javiacutetaacutesaacutera nemzetkoumlzi szinten azonban a 2000-es eacutevek előtt nem meruumllt fel a koumlzoumls felleacutepeacutes a romaacutek helyzeteacutenek javiacutetaacutesaacutera
Keacutet alapvető megkoumlzeliacuteteacutes kuumlloumlnboumlztethető meg az egyik a romaacutek haacutetraacutenyos helyzeteacutet alacsony veacutegzettseacute-guumlkből fakadoacute haacutetraacutenyos munkaerő-piaci helyzetuumlkkel a sokgyermekes csalaacutedokra jellemző joumlvedelmi prob-
166 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
leacutemaacutekkal tradicionaacutelisan rossz infrastruktuacuteraacutejuacute lakoacutekoumlrnyezetuumlkkel magyaraacutezza eacutes helyzetuumlket is e dimenzioacutek menteacuten ndash a nem roma hasonloacute helyzetű lakossaacutegra is kiterjedő eszkoumlzoumlkkel programokkal ndash igyekszik javiacute-tani A maacutesik szerint a romaacutek meacuteg az ugyanolyan keacutepzettseacutegű demograacutefiai helyzetű stb emberekhez keacutepest is haacutetraacutenyt szenvednek a toumlbbseacutegi taacutersadalom eacutes az ellaacutetoacuterendszerek piaci szereplők etnikai alapuacute haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteből adoacutedoacutean ezeacutert a romaacutek egyenlő jogainak biztosiacutetaacutesaacutera a diszkriminaacutecioacute a rassziz-mus elleni kuumlzdelemre kell helyezni a hangsuacutelyt Emellett indokolt a romaacutek szaacutemaacutera fenntartott programok indiacutetaacutesa az uacuten pozitiacutev diszkriminaacutecioacute alkalmazaacutesa A kiegyensuacutelyozott veacutelemeacutenyek egyeteacutertenek abban hogy mindegyik megkoumlzeliacuteteacutest figyelembe kell venni
A romaacutek integraacutecioacuteja eacuterdekeacuteben mind unioacutes mind egyeacuteb nemzetkoumlzi sziacutentereken koraacutebban is tettek maacuter erőfesziacuteteacuteseket nemzetkoumlzi sziacutenteacuteren a diszkriminaacutecioacute a rasszizmus elleni kuumlzdelem dimenzioacuteja volt uralko-doacute a legutoacutebbi időkig nemzetkoumlzi szervezetek (pl EnSZ Euroacutepa Tanaacutecs) emberi jogi egyezmeacutenyek alapjaacuten vizsgaacuteltaacutek hogy az egyes orszaacutegokban rendelkezeacutesre aacutellnak-e a hateacutekony eszkoumlzoumlk toumlbbek koumlzoumltt az etnikai alapuacute haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes a rasszizmus kezeleacuteseacutere Az ezt biztosiacutetani hivatott nemzetkoumlzi eacutes nem-zeti jogszabaacutelyok az euroacutepai orszaacutegokban rendelkezeacutesre aacutellnak alkalmazaacutesukroacutel időről időre szaacutemot kell adni nemzetkoumlzi foacuterumokon
A roma neacutepesseacuteg mint a taacutersadalmi-gazdasaacutegi integraacutecioacutes toumlrekveacutesek kiemelt ceacutelcsoportja csak a 2000-es eacutevek derekaacutetoacutel jelent meg euroacutepai dimenzioacuteban azt megelőzően nemzeti hataacuteskoumlrbe tartozoacute teacutemaacutenak minő-suumllt Ez illeszkedik ahhoz az aacuteltalaacutenos trendhez ami aacuteltalaacuteban is nemzeti hataacuteskoumlrbe tartozoacutenak tekintette a szegeacutenyseacuteg taacutersadalmi kirekesztettseacuteg elleni kuumlzdelmet a szociaacutelpolitikaacutet amitől csak lassuacute elmozdulaacutes volt tapasztalhatoacute az elmuacutelt egy eacutevtizedben
Az euroacutepai roma keretrendszer előzmeacutenyei koumlzuumll kettőt mutatunk be a Roma Integraacutecioacute eacutevtizede Prog-ramot valamint az euroacutepai unioacutes előzmeacutenyeket hiszen ezeknek volt a legnagyobb hataacutesuk az elfogadott keretrendszerre
Roma Integraacutecioacute Eacutevtizede ProgramA Roma Integraacutecioacute eacutevtizede Program 2005ndash2015 (RIeacuteP) ndash Soros Gyoumlrgy kezdemeacutenyezeacuteseacutere ndash a romaacutek taacutersa-dalmi-gazdasaacutegi helyzeteacutenek taacutersadalmi befogadaacutesaacutenak erősiacuteteacutese ceacuteljaacuteval leacutetrejoumltt nemzetkoumlzi egyuumlttműkouml-deacutes a jelentős roma lakossaacuteguacute euroacutepai orszaacutegok koumlzoumltt Kormaacutenyzatokat civil szervezeteket eacutes kormaacutenykoumlzi szervezeteket toumlmoumlriacutet Megalakulaacutesa egy 2003-as budapesti konferenciaacutera vezethető vissza amelynek ered-meacutenyekeacutent 2005 februaacuterjaacuteban az első nyolc reacuteszt vevő tagaacutellam miniszterelnoumlkei alaacuteiacutertaacutek a Roma Integraacutecioacute eacutevtizede Program deklaraacutecioacutejaacutet
Jelenleg (2012) 12 orszaacuteg vesz reacuteszt a programban Albaacutenia Bosznia-Hercegovina Bulgaacuteria Csehor-szaacuteg Horvaacutetorszaacuteg Macedoacutenia Magyarorszaacuteg Montenegroacute Romaacutenia Spanyolorszaacuteg Szerbia eacutes Szlo-vaacutekia Szloveacuteniaacutenak illetve 2012-től az uSA-nak megfigyelői staacutetusza van A program a romaacutek taacutersadal-mi-gazdasaacutegi integraacutecioacutejaacutera oumlsszpontosiacutet neacutegy fő teruumllete az oktataacutes a foglalkoztataacutes az egeacuteszseacuteguumlgy eacutes a lakhataacutes Ez a neacutegy teruumllet jelenik meg az unioacutes roma keretrendszerben is Tovaacutebbaacute hangsuacutelyos szerepet kap a RIeacuteP ceacuteljai koumlzoumltt a diszkriminaacutecioacute elleni kuumlzdelem mivel a romaacutek haacutetraacutenyos helyzete az egyes szakte-
Vajda Gyoumlrgyi Romapolitika az Eu-ban 167
ruumlleteken jelentős reacuteszben az ellenuumlk iraacutenyuloacute diszkriminaacutecioacutenak tudhatoacute be A program reacuteszben a tagaacutellamok eacutes nemzetkoumlzi szervezetek (pl Vilaacutegbank nyiacutelt Taacutersadalom Alapiacutetvaacuteny ndash OSF) aacuteltal biztosiacutetott felajaacutenlaacutesokboacutel műkoumldtet konkreacutet programokat Ezek koumlzuumll kiemelendőek a koumllcsoumlnoumls tanulaacutest elősegiacutető rendezveacutenyek illetve a Roma Oktataacutesi Alap (REF) kereteacuteben az iskolai deszegregaacutecioacutet illetve a roma eacutes nem roma gyermekek koumlzti kuumlloumlnbseacutegek meacuterseacutekleacuteseacutet ceacutelzoacute projektek valamint oumlsztoumlndiacutejprogramok Maacutesik hangsuacutelyos eleme hogy a tagorszaacutegok mindegyike kialakiacutetotta a RIeacuteP ceacuteljai menteacuten 2015-ig szoacuteloacute Strateacutegiai Terveacutet amely ceacutelokat eacutes indikaacutetorokat hataacuteroz meg a prioritaacutesi teruumlleteken
A RIeacuteP eacutegisze alatt tartott rendezveacutenyek aacutellandoacute szereplői egyes nemzetkoumlzi szervezetek (undP Euroacutepai Tanaacutecs unICEF) illetve nemzetkoumlzi emberi jogi szervezetek is (European Roma Information Office ndash ERIO European Roma and Traveller Forum European Roma Rights Centre ndash ERRC) iacutegy biztosiacutethatoacute a kormaacutenyzati eacutes nem kormaacutenyzati szereplők koumlzoumltti paacuterbeszeacuted
A RIeacuteP jelentős szerepet toumlltoumltt be az unioacutes roma keretrendszer elfogadtataacutesaacuteban eacutes a reacuteszt vevő orszaacute-gok koumlre is aacutetfedeacutesben van egymaacutessal A keacutet program megkoumlzeliacuteteacutese ceacuteljai koumlzti hasonloacutesaacuteg miatt felmeruumll a keacuterdeacutes hogy szuumlkseacuteg van-e a keacutet paacuterhuzamos programra Erről jelenleg meacuteg nincs doumlnteacutes de vannak olyan elkeacutepzeleacutesek amelyek a nem unioacutes tag RIeacuteP-orszaacutegok bevonaacutesaacutet szorgalmazzaacutek az unioacutes roma keretrend-szerbe
Euroacutepai unioacutes előzmeacutenyekAz Euroacutepai unioacute viszonylataacuteban 2004 előtt alig talaacutelunk utalaacutest a roma neacutepesseacutegre leszaacutemiacutetva a faji eacutes etni-kai alapuacute diszkriminaacutecioacutet az egyeacuteb okokra visszavezethető diszkriminaacutecioacuteval egyuumltt tiltoacute jogszabaacutelyokat Baacuter egyes bdquoreacutegirdquo tagaacutellamokban jelentős roma kisebbseacuteg eacutel (pl Spanyolorszaacuteg Franciaorszaacuteg) a roma integraacuteci-oacutes politikaacuteik meglehetősen elteacuterőek voltak eacutes nem meruumllt fel a keacuterdeacutes nemzetkoumlzi szintű kezeleacuteseacutenek szuumlkseacute-gesseacutege Ez a helyzet a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai tagaacutellamok 2004-es csatlakozaacutesaacuteval vaacuteltozott meg de Romaacutenia eacutes Bulgaacuteria 2007-es csatlakozaacutesaacuteval meacuteg tovaacutebb erősoumldoumltt Az uacutej tagaacutellamokban aacuteltalaacuteban is joacuteval alacso-nyabb az eacuteletsziacutenvonal a meacutelyszegeacutenyseacuteg sokkal suacutelyosabb formaacutei fordulnak elő tovaacutebbaacute a meacutelyszegeacuteny-seacutegben eacutelő neacutepesseacuteguumlk jelentős araacutenyban romaacutekboacutel aacutell A 2000-ben elindiacutetott szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelemre vonatkozoacute unioacutes nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes kereteacuteben a tagaacutellamoknak rendszeres időkoumlzoumlnkeacutent jelenteacuteseket kell keacutesziacuteteniuumlk az Eu Bizottsaacuteg feleacute a szegeacutenyseacuteg elleni strateacutegiaacuteikroacutel E jelenteacutesekben 2004 utaacuten maacuter rendszeren felmeruumlltek a romaacutek mint az egyik fő ceacutelcsoport Ezeacutert a rendszeresen keacuteszuumllő euroacutepai bizottsaacutegi eacuterteacutekeleacutesek is elkezdtek foglalkozni a romaacutekkal igaz eleinte a bevaacutendorloacutekkal egyuumltt emliacutetve őket A nyugat-euroacutepai tagaacutellamokban ugyanis a harmadik orszaacutegokboacutel eacuterkező bevaacutendorloacutek taacutersadalmi integraacutecioacuteja ugyanolyan oumlsszetett feladatot jelenthet mint a romaacutekeacute eacutes szaacutemunkra ez okoz taacutersadalompolitikai kihiacutevaacutest Egyre toumlbbszoumlr meruumllt fel ugyanakkor az igeacuteny egy oumlnaacutelloacute unioacutes romapolitika iraacutent is
Az Eu inteacutezmeacutenyei koumlzuumll 2007 utaacuten mind az Euroacutepai Parlament mind a Tanaacutecs toumlbbszoumlr is foglalkozott a roma teacutemaacuteval A magyar elnoumlkseacutegi feacuteleacutevet megelőzően neacutegy alkalommal szuumllettek tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek a roma integraacutecioacute teacutemaacutejaacuteban eacutes az Euroacutepai Parlament is toumlbb hataacuterozatot elfogadott Tudjuk hogy a tanaacutecsi koumlvetkezteteacutes műfajaacutera neacutezve jogilag nem koumltelező dokumentum egyfajta politikai elkoumlteleződeacutest fejez ki
168 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
szankcioacutek azonban taacutersulnak a be nem tartaacutesaacutehoz Főleg nem kormaacutenyzati szereplők reacuteszeacuteről aacutellandoacute az igeacuteny hogy az Eu jogi normaacutekkal (pl iraacutenyelv rendelet) is szabaacutelyozza a taacutersadalmi integraacutecioacutes keacuterdeacuteseket a tagaacutellami kormaacutenyok azonban ellenaacutellnak ennek eacutes fenntartjaacutek a nemzeti hataacuteskoumlr elsődlegesseacutegeacutet ami gaacutetat szab erősebb unioacutes jogi eszkoumlzoumlk elfogadaacutesaacutenak
2008 szeptembereacuteben keruumllt megrendezeacutesre az első Euroacutepai Roma Csuacutecs amely elnevezeacuteseacuteből adoacutedoacute-an egy magas szintű talaacutelkozoacute volt a tagaacutellami kormaacutenyzatok eacutes civil szervezetek reacuteszveacuteteleacutevel A jelenleacutevők az informaacutecioacutecsere rendszeresseacute teacuteteleacutet egy aacutellandoacute roma teacutemaacutejuacute foacuterum leacutetrehozaacutesaacutet keacuterteacutek Az Euroacutepai unioacute Tanaacutecsaacutenak cseh (2009-ben) majd spanyol (2010-ben) elnoumlkseacutege zaacuteszlajaacutera tűzte a roma teacutemaacutet 2009 aacuteprilisaacuteban sor keruumllt az Euroacutepai Platform a Roma Integraacutecioacuteeacutert elnevezeacutesű foacuterum első uumlleacuteseacutere ahol az eacuterintett szereplők szeacuteles koumlre folytatott eszmecsereacutet Ennek eredmeacutenyekeacutent kidolgoztaacutek a romaacutek taacuter-sadalmi befogadaacutesaacutenak 10 koumlzoumls alapelveacutet Ezek szerint a tagaacutellami kormaacutenyzatoknak az alaacutebbiakra kell toumlrekedniuumlk
gyakorlatias eacutes diszkriminaacutecioacutementes szakpolitikaacutek 1 a roma ceacutelcsoportra vonatkozoacute kifejezett de nem kizaacuteroacutelagos ceacutelzaacutes 2 az inteacutezkedeacutesek tervezeacutese soraacuten interkulturaacutelis megkoumlzeliacuteteacutes 3 a romaacutek szempontjainak horizontaacutelis4 figyelembeveacutetele a politikaformaacutelaacutesban a nemi vonatkozaacutes figyelembeveacutetele 5 a teacutenyeken alapuloacute szakpolitikaacutek elterjeszteacutese 6 a koumlzoumlsseacutegi peacutenzuumlgyi eszkoumlzoumlk hasznaacutelata 7 a regionaacutelis eacutes helyi oumlnkormaacutenyzatok bevonaacutesa 8 a civil taacutersadalom reacuteszveacutetele valamint 9 a romaacutek aktiacutev reacuteszveacutetele 10
A kifejezett de nem kizaacuteroacutelagos ceacutelbaveacutetel azt jelenti hogy a romaacutek alkotjaacutek a beavatkozaacutesok ceacutelcsoportjaacutet aacutem maacutes hasonloacute taacutersadalmi gazdasaacutegi helyzetű szemeacutelyek sincsenek kizaacuterva
2010 első feacuteleacuteveacuteben a spanyol elnoumlkseacuteg idejeacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenyt bocsaacutetott ki bdquoA romaacutek taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi integraacutecioacutejaacuteroacutel Euroacutepaacutebanrdquo1 ciacutemmel amelyben elsősorban sajaacutet magaacutenak jeloumllt ki feladatokat a roma integraacutecioacuteval kapcsolatos tagaacutellami erőfesziacuteteacutesek taacutemogataacutesaacutera Elkoumltelezte magaacutet to-vaacutebbi Roma Csuacutecsok (keacuteteacutevente) eacutes Roma Platform uumlleacutesek (eacutevente) megrendezeacuteseacutere valamint arra hogy javaslataival elősegiacuteti eacutes figyelemmel kiacuteseacuteri az unioacutes Strukturaacutelis Alapokboacutel eacutes az Előcsatlakozaacutesi Alapboacutel a roma integraacutecioacutes ceacuteluacute beavatkozaacutesok megvaloacutesiacutetaacutesaacutet Ebből a vaacutellalaacutesboacutel koumlvetkezően az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2009-től uacuten magas szintű laacutetogataacutesokat tesz a jelentős roma neacutepesseacutegű tagaacutellamokban kifejezetten azeacutert hogy megvizsgaacuteljaacutek hogyan hasznaacuteljaacutek fel a tagaacutellamok a Strukturaacutelis Alapok forraacutesait a romaacutek integraacutecioacuteja eacuterdekeacuteben Magyarorszaacutegon 2009-ben 2011-ben eacutes 2012-ben volt ilyen talaacutelkozoacute
1 COM(2010) 133 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20100133FInHudOC
Vajda Gyoumlrgyi Romapolitika az Eu-ban 169
2010 aacuteprilisaacuteban sor keruumllt a maacutesodik Euroacutepai Roma Csuacutecsra ahol a spanyolndashbelgandashmagyar bdquoTrioacuterdquo koumlzoumls nyilatkozatban vaacutellalta a roma integraacutecioacute unioacutes szintű előmozdiacutetaacutesaacutet (uacuten Coacuterdobai nyilatkozat) 2010 juacuteniu-saacuteban oumlsszehiacutevtaacutek a Roma Platform uacutejabb uumlleacuteseacutet is Ezen felhiacutevtaacutek a keacutesőbbi elnoumlkseacutegi orszaacutegokat hogy mindegyikuumlk foglalkozzon a roma teacutemaacutenak valamely konkreacutet vetuumlleteacutevel Olyan teacutemaacutekat hataacuteroztak meg mint az oktataacutes a foglalkoztataacutes a lakhataacutes az egeacuteszseacuteguumlgy a kultuacutera a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesai vagy az em-beri jogi jogseacuterteacutesek aacuteldozatainak veacutedelme A soron koumlvetkező belga elnoumlkseacuteg peacuteldaacuteul a kora gyermekkori szolgaacuteltataacutesokat vizsgaacutelta egy konferencia kereteacuteben
A magyar elnoumlkseacutegre valoacute felkeacuteszuumlleacutes idejeacuten ndash 2010 őszeacuten ndash egy tovaacutebbi koumlruumllmeacuteny jelentős hataacutest gyakorolt az euroacutepai roma probleacutemaacutera egyre fokozoacutedott a romaacutek (elsősorban Romaacuteniaacuteboacutel eacutes Bulgaacuteriaacuteboacutel) nyugat-Eu-roacutepaacuteba tartoacute migraacutecioacuteja ami nagysaacutegrendjeacuteből adoacutedoacutean taacutersadalmi feszuumlltseacutegeket generaacutelt a gazdasaacutegi vaacutel-saacuteggal suacutejtott euroacutepai taacutersadalmak koumlreacuteben A romaellenesseacuteg egyes tagaacutellamokban jogellenes aacutellami megol-daacutesokhoz vezetett A 2010 szeptemberi franciaorszaacutegi roma kitoloncolaacutesok hiacutere az Euroacutepai Bizottsaacuteg reacuteszeacuteről sem maradt vaacutelasz neacutelkuumll A jogi koumlvetkezmeacutenyek foganatosiacutetaacutesaacuten tuacutel az esemeacutenyek arra is raacuteiraacutenyiacutetottaacutek az Euroacutepai Bizottsaacuteg figyelmeacutet hogy az eddigi eszkoumlzoumlk nem hoztak eredmeacutenyt Civil szervezetek reacuteszeacuteről is erő-soumldoumltt a nyomaacutes mind a tagaacutellami kormaacutenyzatokra mind az unioacutes szervekre hogy javiacutetsaacutek a romaacutek helyzeteacutet Az Euroacutepai Bizottsaacutegot tovaacutebbra is koumltoumltte a tagaacutellami hataacuteskoumlr elsődlegesseacutege ezeacutert a sajaacutet kompetenciaacutejaacuteba tartozoacute teruumlletre a Strukturaacutelis Alapok felhasznaacutelaacutesaacutera iraacutenyiacutetotta figyelmeacutet 2010 szeptembereacuteben a Bizottsaacuteg toumlbb főigazgatoacutesaacutegaacutenak vezetőiből aacutelloacute munkacsoport alakult a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutera fordiacutethatoacute kouml-zoumlsseacutegi alapok hateacutekony felhasznaacutelaacutesaacutenak ellenőrzeacuteseacutere A munkacsoport 2010 decembereacuteben keacutesziacutetette el jelenteacuteseacutet amelyhez az alapot a tagaacutellamok aacuteltal visszakuumlldoumltt keacuterdőiacutevek adtaacutek Ez a nem koumlzzeacutetett jelenteacutes tekinthető a keacutesőbbi unioacutes roma keretrendszer alapjaacutet keacutepező 2011 aacuteprilisi bizottsaacutegi koumlzlemeacuteny egyik fő for-raacutesaacutenak
A keretrendszer megteremteacuteseacutenek tovaacutebbi nagyon fontos előzmeacutenye az Euroacutepai Parlament 2011 maacutercius 9-eacuten elfogadott hataacuterozata bdquoA romaacutek integraacutecioacutejaacutenak euroacutepai unioacutes strateacutegiaacutejardquo2 A hataacuterozat taacutergyaacutet keacutepező jelenteacutest a magyar roma szaacutermazaacutesuacute EP-keacutepviselő Jaacuteroacuteka Liacutevia jegyzi aki 2005 oacuteta munkaacutelkodott a roma teacutema euroacutepai dimenzioacutejaacutenak megerősiacuteteacuteseacuten A jelenteacutes kiemeli hogy a romaacutek taacutersadalmi integraacutecioacuteja oumlssz-euroacutepai eacuterdek ezeacutert a jogi keretek biztosiacutetaacutesa mellett unioacutes szintű forraacutesokra eacutes eszkoumlzoumlkre is szuumlkseacuteg van Javasolja egy unioacutes szintű kriacutezisteacuterkeacutep megalkotaacutesaacutet a leghaacutetraacutenyosabb teacuterseacutegek szegregaacutetumok azonosiacute-taacutesaacutera eacutes azt hogy a Strukturaacutelis Alapok forraacutesainak egy reacuteszeacutet ezen teruumlletek felzaacuterkoacuteztataacutesaacutera fordiacutetsaacutek A romaacutek felzaacuterkoacuteztataacutesa eacuterdekeacuteben elsősorban szociaacutelis eacutes teruumlleti ceacutelzaacutest kell alkalmazni (nem pedig etnikai ceacutelzaacutest) Konkreacutet szaacutemszerű ceacutelok eacutes koumlzoumls indikaacutetorok bevezeteacuteseacutere szoacuteliacutet fel
2 httpwwweuroparleuropaeusidesgetdocdotype=TAampreference=P7-TA-2011-0092amplanguage=HU
170 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
A nemzeti roma integraacutecioacutes strateacutegiaacutek Euroacutepai kerete282
Mint minden unioacutes doumlnteacutesi mechanizmus az euroacutepai roma keretrendszer elfogadaacutesa is az Euroacutepai Bizottsaacuteg javaslataacuteval kezdődoumltt ami jelen esetben a nemzeti Roma Integraacutecioacutes Strateacutegiaacutek Euroacutepai Kereteacuteről 2020-ig elnevezeacutesű koumlzlemeacuteny volt3 Ez a javaslat keruumllt benyuacutejtaacutesra a tagaacutellamokboacutel aacutelloacute Tanaacutecs eleacute a magyar elnoumlk-seacuteg kezdemeacutenyezeacuteseacutere
Az Euroacutepai Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye bdquoA nemzeti roma integraacutecioacutes strateacutegiaacutek euroacutepai keretrendszere 2020-igrdquo4Figyelembe veacuteve a fent ismertetett előzmeacutenyeket valamint az unioacutes kompetenciaacutekat a 2012 aacuteprilis 5-eacuten megjelentetett bizottsaacutegi koumlzlemeacuteny nem keacuterdőjelezi meg a tagaacutellamok elsődleges felelősseacutegeacutet a roma integ-raacutecioacute keacuterdeacuteseacuteben azonban kijeloumlli a koumlzoumls ceacutelokat eacutes javaslatot tesz a nemzeti szintű erőfesziacuteteacutesek (bdquonemzeti strateacutegiaacutekrdquo) megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutere A bizottsaacutegi javaslat meglehetősen joacutel egyensuacutelyoz az ambicioacutezus koumlzoumls ceacutelok eacutes a tagaacutellami kompetenciaacutek koumlzoumltt Felhiacutevja a figyelmet a romaacutek haacutetraacutenyos helyze-teacutere eacutes kiemeli hogy a roma integraacutecioacute jelentős gazdasaacutegi hozadeacutekokkal jaacuterna Felideacutezi a maacuter rendelkezeacutesre aacutelloacute koumlzoumlsseacutegi diszkriminaacutecioacuteellenes normaacutekat azonban a taacutersadalmi-gazdasaacutegi integraacutecioacutera koncentraacutel El-ismeri hogy a roma integraacutecioacute keacuterdeacutese ndash hataacuteron aacutetnyuacuteloacute jellegeacuteből adoacutedoacutean ndash koumlzoumls unioacutes felleacutepeacutest igeacutenyel ugyanakkor nem keletkeztet uacutej koumlzoumlsseacutegi hataacuteskoumlrt hanem a tagaacutellamokat szoacuteliacutetja fel arra hogy a teruumlletuumlkoumln eacutelők romaacutek szaacutemaacutehoz igazodoacute araacutenyban eacutes figyelemmel a kuumlloumlnboumlző kiindulaacutesi helyzetekre fokozzaacutek erőfe-sziacuteteacuteseiket vagyis fogadjanak el roma integraacutecioacutes strateacutegiaacutekat vagy a maacuter megleacutevőket fejlesszeacutek tovaacutebb
A nemzeti roma integraacutecioacutes strateacutegiaacutekkal kapcsolatban a koumlvetkező elvaacuteraacutesokat fogalmazza meg azok az oktataacuteshoz a foglalkoztataacuteshoz az egeacuteszseacuteguumlgyhoumlz eacutes a lakhataacuteshoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes javiacutetaacutesaacutenak neacutegy kulcsteruumlleteacutere koncentraacuteljanak Ha a tagaacutellamok csoumlkkenteni tudjaacutek ezeken a teruumlleteken a roma lakossaacuteg lemaradaacutesaacutet az aacutetlagneacutepesseacuteghez viszonyiacutetva azzal jelentősen hozzaacutejaacuterulnak az Euroacutepa 2020 strateacutegia kereteacuteben lefektetett szaacutemszerű ceacuteljaik eleacutereacuteseacutehez is A ceacutelteruumlletek koumlzuumll egyeduumll az oktataacuteshoz kapcsol a Bizottsaacuteg szaacutemszerűsiacutethető ceacutelt 2020-ra el kell eacuterni hogy minden roma gyermek befejezze legalaacutebb az aacuteltalaacutenos iskolaacutet A neacutegy ceacutelteruumlleten felsorolja tovaacutebbaacute a legfontosabb beavatkozaacutesi teruumlleteket mint amilye-nek a szegregaacutecioacutementes oktataacutes eacutes lakhataacutes biztosiacutetaacutesa az iskolai lemorzsoloacutedaacutes elleni kuumlzdelem a fog-lalkoztataacutesi teruumlleten a szakkeacutepzeacuteshez valoacute hozzaacutefeacutereacutes a szociaacutelis gazdasaacuteg eacutes a mikrohitelek lehetőseacutegei a roma nők eacutes gyermekek egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutese vagy a lakhataacutesi integraacutecioacute eacuterdekeacute-ben a szakteruumlleteket aacutetfogoacute integraacutelt megkoumlzeliacuteteacutes a szegregaacutelt lakoacutekoumlrnyezetekben A bizottsaacutegi felsorolaacutes termeacuteszetesen nem teljes
3 COM(2011) 173 A nemzeti Roma Integraacutecioacutes Strateacutegiaacutek Euroacutepai Kereteacuteről 2020-ig httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20110173FInHuPdF
4 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20110173FInHuPdF
Vajda Gyoumlrgyi Romapolitika az Eu-ban 171
A javaslat arra is felszoacuteliacutet hogy a tagaacutellamok hataacuterozzanak meg reaacutelis szaacutemszerű ceacutelkitűzeacuteseket legalaacutebb az emliacutetett neacutegy teruumlleten Ezen ceacutelok eleacutereacuteseacutehez tervezzeacutek meg eacutes hajtsaacutek veacutegre a megfelelő inteacutezkedeacutese-ket melyekhez megfelelő meacuterteacutekű nemzeti eacutes azokat kiegeacutesziacutető unioacutes forraacutesokat bocsaacutessanak rendelkezeacutesre Amely tagaacutellamokban a romaacutek taacutersadalmi probleacutemaacutei bizonyos foumlldrajzi teruumlleteken halmozottan vannak jelen ott e leghaacutetraacutenyosabb teacuterseacutegek teljes lakossaacutegaacutera vonatkozoacutean tervezzenek inteacutezkedeacuteseket Ezt nevezzuumlk te-ruumlleti ceacutelzaacutesnak A strateacutegiaacutek veacutegrehajtaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutere eacutepiacutetsenek ki alapos monitoring rendszert Konzultaacuteljanak a civil szfeacuteraacuteval eacutes a romaacutek keacutepviselőivel Veacuteguumll a nemzeti strateacutegiaacutekat 2011 december veacutegeacuteig kuumlldjeacutek el a Bizottsaacuteg reacuteszeacutere melyeket az 2012 tavaszaacutera eacuterteacutekel eacutes az erről szoacuteloacute jelenteacutest benyuacutejtja a Par-lamentnek eacutes a Tanaacutecsnak A javaslat kiteacuter a jelentős roma neacutepesseacutegű csatlakozaacutes előtt aacutelloacute orszaacutegokra is a csatlakozaacutesi folyamat soraacuten a Bizottsaacuteg szaacutemon fogja keacuterni a roma integraacutecioacutes toumlrekveacutesek bemutataacutesaacutet
Mindezeken feluumll a koumlzlemeacuteny konkreacutet javaslatokat is tartalmaz a Strukturaacutelis Alapok hateacutekonyabb fel-hasznaacutelaacutesaacutera a roma integraacutecioacute ceacuteljaira maacuter a jelenlegi (2007ndash2013-as) programozaacutesi időszakra Baacuter az unioacutes alapok főszabaacutely szerint csak kiegeacutesziacutető jellegűek lehetnek a nemzeti koumlltseacutegveteacutesből finansziacuterozott inteacutezkedeacutesekhez keacutepest hiszen az Eu nem kiacutevaacuten koumltelező tagaacutellami feladatokat peacutenzelni a szociaacutelpolitikaacuteban azonban nagyon fontos szerepet toumlltenek be az unioacutes alapok forraacutesai az uacutej fejleszteacutesekben Ezeacutert a Bizottsaacuteg be kiacutevaacutenja mutatni hogy partner az Alapok hateacutekonyabb felhasznaacutelaacutesaacuteban a roma integraacutecioacute ceacuteljaira Peacuteldaacuteul vaacutellalja hogy soron kiacutevuumll megvizsgaacutelja eacutes joacutevaacutehagyja ha valamely tagaacutellam a romaacutekat ceacutelzoacute uacutej inteacutezkedeacutest kiacutevaacuten finansziacuterozni az Alapokboacutel Felhiacutevja a figyelmet arra hogy neacutehaacuteny eacuteve lehetőseacuteg van a lakhataacutesi koumlruumll-meacutenyek javiacutetaacutesaacutera is az Alapokboacutel amit eddig a tagaacutellamok nemigen hasznaacuteltak ki Tovaacutebbaacute suumlrgeti a tagaacutel-lamokat hogy az Alapok forraacutesainak egy reacuteszeacutet fordiacutetsaacutek a romaacutekat keacutepviselő szervezetek mint lehetseacuteges paacutelyaacutezoacutek eacutes a monitorozaacutesi kapacitaacutesok megerősiacuteteacutese
A koumlzlemeacuteny első bemutataacutesaacutera a Roma Platform 2011 aacuteprilis 8-i budapesti uumlleacuteseacuten keruumllt sor melyet a Magyar Elnoumlkseacuteg szervezett Ekkortoacutel kezdve tehaacutet a Tanaacutecseacute volt a főszerep
A roma keretről szoacuteloacute Tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek elfogadaacutesa a magyar elnoumlkseacuteg idejeacutenA magyar elnoumlkseacuteg ceacutelja az volt hogy mineacutel nagyobb politikai taacutemogatottsaacutegot aacutelliacutetson a roma keretrendszer moumlgeacute ezeacutert a Tanaacutecs legmagasabb foacuteruma az Euroacutepai Tanaacutecs uumlleacuteseacutenek napirendjeacutere tűzte Ezt megelőzően az eacuterintett szektoraacutelis Tanaacutecsok eleacute is beterjesztette a teacutemaacutet Mivel az elnoumlkseacuteg ndash oumlsszhangban a Bizottsaacuteg javaslataacuteval ndash a roma integraacutecioacute gazdasaacutegi-taacutersadalom dimenzioacutejaacutet kiacutevaacutenta hangsuacutelyozni a felelős tanaacutecsi formaacutecioacutenak a Foglalkoztataacutesi eacutes Szociaacutelpolitikai Tanaacutecsot (EPSCO) jeloumllte ki Ezeacutert az EPSCO alatt műkoumldő tanaacutecsi szakeacutertői munkacsoport lett az illeteacutekes a bizottsaacutegi koumlzlemeacutenyre reagaacuteloacute uacuten Tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek megszoumlvegezeacuteseacutere Emellett az elnoumlkseacuteg az Oktataacutesi valamint az Igazsaacuteguumlgyi Tanaacutecsnak is a napirendjeacutere tűzte a teacutemaacutet a roma integraacutecioacute oktataacutesi illetve igazsaacuteguumlgyi (aacuteldozatsegiacuteteacutes) vetuumlleteiről szoacuteloacute politikai vita megrendezeacuteseacutevel
A bizottsaacutegi koumlzlemeacuteny megjeleneacutesekor a civil szfeacutera reacuteszeacuteről felerősoumldtek a kritikai hangok egyes veacute-lemeacutenyek oumlsszesseacutegeacuteben talaacuteltaacutek gyengeacutenek a javaslatot mivel nem egy unioacutes szintű roma strateacutegiaacutet iraacute-nyoz elő hanem csak egy keretrendszer Maacutesok pedig az emberi jogi megkoumlzeliacuteteacutes hiaacutenyaacutet eacutes iacutegy a javaslat
172 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
kiegyensuacutelyozatlansaacutegaacutet roacutettaacutek fel a romaacutek elleni atrocitaacutesok szaacutema nő eacutes a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes Euroacutepa-szerte erősoumldik a keretrendszer erről azonban nem szoacutel Ehhez keacutepest a tanaacutecsi munkacsoportban megkezdett taacutergyalaacutesokkor roumlgtoumln azzal keruumllt szembe a magyar elnoumlkseacuteg hogy sok tagaacutellam el sem ismeri hogy ezt a keacuterdeacutest unioacutes szinteacuten kellene kezelni eacutes elvetnek baacutermilyen unioacutes keretrendszert Az elnoumlkseacutegnek rendkiacutevuumll roumlvid ideje alig toumlbb mint egy hoacutenapja volt hogy az aacuteltala előkeacutesziacutetett Tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek alap-jaacuten kompromisszumos szoumlveget fogadtasson el az oumlsszes tagaacutellammal
A Tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek induloacute tervezeteacuteben az elnoumlkseacuteg toumlbb ponton proacutebaacutelt erősebb felteacuteteleket meg-aacutellapiacutetani vagy tovaacutebbi teacutemaacutekat felvetni Ilyen volt peacuteldaacuteul az etnikai adatgyűjteacutesekre vonatkozoacute unioacutes keretek kialakiacutetaacutesaacutera vonatkozoacute javasat A tagaacutellamok toumlbbseacutege ezeket rendkiacutevuumll kritikusan fogadta eacutes ragaszkodni proacutebaacutelt ahhoz hogy a keretrendszer mineacutel rugalmasabb legyen A taacutergyalaacutesok kezdeteacuten az olyan alapfogal-mak tisztaacutezaacutesa igeacutenyelt sok időt mint hogy kit tekintuumlnk romaacutenak vagy hogy a romaacutek integraacutecioacutejaacuteroacutel vagy befogadaacutesaacuteroacutel beszeacuteluumlnk-e Sok tagaacutellam keacutetseacutegbe vonta azt is hogy mieacutert kellene nemzeti romastrateacutegiaacutet keacutesziacuteteniuumlk ha a Tanaacutecsi koumlvetkezteteacutesek naacuteluk nem olyan fajsuacutelyos vagy ha hivatalosan nem is tarthatoacute nyil-vaacuten ki a roma Egyesek azt keacuterdőjelezteacutek meg mieacutert kell a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes mellett egy kifejezetten a romaacutekra vonatkozoacute hasonloacute koordinaacutecioacutes eljaacuteraacutes
A tagaacutellamokkal valoacute keacutetoldaluacute egyezteteacutesek eacutes a Bizottsaacuteg keacutepviselőinek lobbiteveacutekenyseacutege is szuumlkseacute-ges volt ahhoz hogy veacuteguumll hataacuteridőre megszuumllessen a koumlvetkezteteacutesek kompromisszumos szoumlvege amely toumlbbnyire pozitiacutevan reagaacutelt a bizottsaacutegi javaslatokra A megfogalmazaacutes szerint a tagaacutellamok azt vaacutellaltaacutek hogy 2011 veacutegeacutere elkeacutesziacutetik vagy frissiacutetik eacutes az Euroacutepai Bizottsaacutegnak benyuacutejtjaacutek nemzeti roma integraacutecioacutes strateacutegiaacuteikat vagy integraacutelt inteacutezkedeacutescsomagjaikat Ez utoacutebbi neacutemi magyaraacutezatra szorulhat a meglehetősen buumlrokratikus megfogalmazaacutes szerint a tagaacutellamok vagy nemzeti strateacutegiaacutet vagy olyan inteacutezkedeacutescsomagot keacutesziacutetenek amelyben bemutatjaacutek a taacutegabb taacutersadalmi felzaacuterkoacutezaacutesi politikaacuteikon beluumll hogyan eacuterveacutenyesiacutetik a roma neacutepesseacuteg szempontjait
A koumlvetkezteteacutesek a romaacutek taacutersadalmi-gazdasaacutegi befogadaacutesaacutera helyezik a hangsuacutelyt de elismerik a romaacute-kat eacuterő diszkriminaacutecioacuteval szembeni felleacutepeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutet is Ez utoacutebbi esetben indokolt az etnikai megkouml-zeliacuteteacutes taacutersadalmi gazdasaacutegi uumlgyekben a kifejezett de nem kizaacuteroacutelagos ceacutelzaacutes elve a koumlvetendő A romaacutek felzaacuterkoacuteztataacutesa a tagaacutellamok elsődleges felelősseacutege ugyanakkor van indokoltsaacutega az unioacutes keretnek mivel ez a szint hozzaacuteadott eacuterteacuteket keacutepviselhet A tagaacutellamok keacutereacuteseacutere hangsuacutelyos az utalaacutes arra hogy a tagaacutellam-oknak a roma neacutepesseacuteguumlk szaacutemaacuteval eacutes taacutersadalmi helyzeteacutevel araacutenyos erőfesziacuteteacuteseket kell tenniuumlk
A koumlvetkezteteacutesek megerősiacutetik a neacutegy fő beavatkozaacutesi teruumlletet eacutes a teruumlleti ceacutelzaacutes indokoltsaacutegaacutet is A tag-aacutellamok vaacutellaljaacutek hogy figyelembe veszik a roma integraacutecioacute ceacuteljait az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacuten beluumlli nemzeti Reformprogramjaik veacutegrehajtaacutesa soraacuten
A tagaacutellamok nemzeti kapcsolattartoacute pontot jeloumllnek ki amely biztosiacutetja a roma befogadaacutesi strateacutegia vagy integraacutelt inteacutezkedeacutesi csomag hateacutekony monitorozaacutesaacutet eacutes a joacute gyakorlatok csereacutejeacutet
A romaacutek nyugat-euroacutepai migraacutecioacuteja tovaacutebbra is eacuterzeacutekeny keacuterdeacutes volt peacuteldaacuteul Franciaorszaacuteg szaacutemaacutera ezeacutert ragaszkodtak ahhoz hogy a koumlvetkezteteacutesekben megjelenjen az emberkereskedelem aacuteldozataacutevaacute vaacuteloacute romaacutek
Vajda Gyoumlrgyi Romapolitika az Eu-ban 173
taacutersadalmi-gazdasaacutegi helyzeteacutenek javiacutetaacutesaacutera valoacute felhiacutevaacutes az emberkereskedelem elleni kuumlzdelem megerő-siacuteteacuteseacutevel
A Tanaacutecsi koumlvetkezteteacuteseket az EPSCO tanaacutecsuumlleacutes 2011 maacutejus 19-eacuten fogadta el A magyar elnoumlkseacuteg a koumlvetkezteteacuteseken kiacutevuumll egy elnoumlkseacutegi jelenteacutest is keacutesziacutetett amelyben oumlsszegezte a roma teacutemaacuteban tartott miniszteri uumlleacuteseken lezajlott vitaacutet Ezt a keacutet dokumentumot egyuumltt tovaacutebbiacutetotta az Euroacutepai Tanaacutecs 2011 juacuteniusi uumlleacuteseacutere joacutevaacutehagyaacutesra Az euroacutepai tanaacutecsi joacutevaacutehagyaacutessal a tagaacutellamok a legmagasabb politikai szinten koumltele-ződtek el a keretrendszer mellett A hivatalos elfogadaacutest koumlvetően megkezdődoumltt az euroacutepai roma keretrend-szer megvaloacutesiacutetaacutesi szakasza
A joacutevaacutehagyaacutest koumlvetően a Bizottsaacuteg eacutes a magyar elnoumlkseacuteg egymaacutes erőfesziacuteteacuteseit meacuteltattaacutek a sikerben miacuteg a nem kormaacutenyzati szereplők alapvetően pozitiacutevak de visszafogottak voltak azt hangsuacutelyoztaacutek remeacutelik hogy az uacutej keretrendszer keacutepes lesz laacutethatoacute javulaacutest hozni a romaacutek helyzeteacuteben addig azonban meacuteg nagyon sok a tennivaloacute eacutes a megvaloacutesiacutetaacutes milyenseacutege lesz doumlntő jelentőseacutegű A Bizottsaacuteg mindenesetre igyekezett fenntartani a bdquolenduumlletetrdquo 2011 őszeacuten uacutejra megrendezte a Roma Platform uumlleacuteseacutet amely a tagaacutellamok reacuteszeacuteről a koraacutebbiaknaacutel szeacutelesebb koumlrű reacuteszveacutetelt hozott A civil szervezetek itt uacutejra a rasszizmus eacutes romaellenesseacuteg terjedeacuteseacutere hiacutevtaacutek fel a figyelmet eacutes koumlvetelteacutek hogy a tagaacutellamok erre is reagaacuteljanak nemzeti strateacutegiaacuteikban A Bizottsaacuteg is mutatni kiacutevaacutenta hogy elkoumltelezett a nemzeti strateacutegiaacutek szoros nyomon koumlveteacuteseacuteben megbiacutezta haacutetteacuterinteacutezmeacutenyeacutet a beacutecsi szeacutekhelyű Alapjogi Uumlgynoumlkseacuteget (FRA) hogy minden tagaacutellamra kiterjedően kezd-jen el egy egyseacuteges mintaveacuteteles kutataacutest a romaacutek eacuteletkoumlruumllmeacutenyeiről amely az eacuterteacutekeleacutes alapja lehet
A magyar nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacutezaacutesi strateacutegia283 5
2011 maacutesodik fele a nemzeti roma strateacutegiaacutek elkeacutesziacuteteacuteseacutenek időszaka volt A Magyar Kormaacutenynak a kezde-tektől nagyon fontos volt hogy mint a keretrendszer leacutetrejoumltteacutenek fő mozgatoacuteja a veacutegrehajtaacutesban is joacute peacuteldaacutet mutasson A magyar strateacutegia elkeacutesziacuteteacutese ezeacutert gyakorlatilag maacuter a keretrendszer taacutergyalaacutesaacuteval paacuterhuza-mosan 2011 tavaszaacuten elkezdődoumltt A magyar strateacutegia amely keacutesziacuteteacutese soraacuten veacutegig a nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacutezaacutesi eacutes Roma Strateacutegia majd egy hirtelen kormaacutenydoumlnteacutessel veacuteguumll a nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacute-zaacutesi Strateacutegia nevet kapta egy reacuteszletes helyzetelemzeacutessel megalapozott kiegyensuacutelyozott ceacutelokat lefektető reacuteszletes dokumentum Kapcsoloacutedik hozzaacute egy haacuteromeacuteves kormaacutenyzati inteacutezkedeacutesi terv is az első időszakra tervezett konkreacutet inteacutezkedeacutesekkel felelősoumlkkel eacutes forraacutesokkal
Ahogy ciacutemeacuteből is laacutetszik a strateacutegia ceacutelcsoporti koumlre tuacutelmutat a romaacutekon a romaacutekon kiacutevuumll magaacuteban foglalja a meacutelyszegeacutenyseacutegben eacutelőkre a szegeacutenyseacutegben eacutelő gyermekekre eacutes a leghaacutetraacutenyosabb teacuterseacutegekben eacutelőkre vonatkozoacute inteacutezkedeacuteseket Tekintettel arra hogy a szakpolitikaacutekban aacuteltalaacuteban a haacutetraacutenyos helyzet taacutersadalmi-gazdasaacutegi dimenzioacutei menteacuten toumlrteacutenik a ceacutelzaacutes nem pedig etnikai alapon a Strateacutegia eacutes az Inteacutezkedeacutesi terv nagyreacuteszt aacuteltalaacutenos taacutersadalmi felzaacuterkoacuteztataacutest ceacutelzoacute inteacutezkedeacuteseket tartalmaz A neacutehaacuteny nevesiacutetetten roma
5 httpromagovkormanyhunemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia
174 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
program mellett azonban megjelenik annak erős igeacutenye hogy az aacuteltalaacutenos felzaacuterkoacuteztatoacute inteacutezkedeacuteseken beluumll is meacuterhető legyen mekkora araacutenyban vesznek reacuteszt bennuumlk romaacutek
A 2020-ig szoacuteloacute strateacutegia melyet a kormaacuteny 2011 november 30-aacuten fogadott el deklaraacuteltan igyekszik a ko-raacutebbi szakteruumlleti strateacutegiaacutek a Roma Integraacutecioacute eacutevtizede Program Strateacutegiai Terve eacutes a 25 eacuteves 2032-ig szoacute-loacute bdquoLegyen jobb a gyermekeknekrdquo nemzeti Strateacutegia oumlroumlkeacutebe leacutepni Baacuter azok tovaacutebbra is hataacutelyban vannak 3 eacuteves veacutegrehajtaacutesi terveik mostantoacutel nem kuumlloumln-kuumlloumln hanem a nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacutezaacutesi Strateacutegia kormaacutenyzati inteacutezkedeacutesi terveacutebe integraacutelva eacutelnek tovaacutebb
A Strateacutegia megalkotaacutesa soraacuten sor keruumllt a civil szfeacuteraacuteval eacutes a roma koumlzoumlsseacutegekkel folytatott konzultaacutecioacutekra is amelyek nem vitattaacutek a Strateacutegia megfelelő hangsuacutelyait a probleacutemaacutek azonosiacutetaacutesaacuteban eacutes a ceacutelok kijeloumlleacuteseacute-ben Fő kritikakeacutent azonban megjelent hogy az inteacutezkedeacutesi tervben nevesiacutetett leacutepeacutesek nem eleacutegseacutegesek ha ndash a gazdasaacutegi keacutenyszerekre a vaacutelsaacutegra hivatkozaacutessal ndash toumlbb a szegeacutenyekre haacutetraacutenyos hataacutesuacute inteacutezkedeacutesek szuumlletett ezzel egy időben Peacuteldakeacutent a rendszeres szociaacutelis segeacutely felteacuteteleinek szigoriacutetaacutesa eacutes oumlsszegeacutenek csoumlkkenteacutese vagy a felsőoktataacutesban az aacutellamilag taacutemogatott feacuterőhelyek csoumlkkenteacutese hozhatoacute fel
2012-ben elkezdődik a Strateacutegiaacutehoz kapcsoloacutedoacute monitorozoacute teveacutekenyseacuteg jelenleg ennek előkeacutesziacuteteacutese zaj-lik A Strateacutegia elkeacuteszuumllte joacute alkalom arra hogy a kormaacutenyzat jelentősen előreleacutepjen a taacutersadalmi integraacutecioacutes ceacuteluacute beavatkozaacutesok nyomon koumlveteacuteseacuteben eredmeacutenyeinek meacutereacuteseacuteben amit eddig a kormaacutenyzatok mosto-hagyerekkeacutent kezeltek A tervek koumlzoumltt egy aacutetfogoacute indikaacutetorrendszer kialakiacutetaacutesa eacutes uacutej kutataacutesok lefolytataacutesa szerepel az adatok koumlreacutenek bőviacuteteacutese eacuterdekeacuteben Akadaacutelykeacutent meruumll fel hogy az etnikai adatok gyűjteacutese adat-veacutedelmi okok miatt korlaacutetozott holott szuumlkseacuteg lenne a romaacutekra vonatkozoacute szeacutelesebb koumlrű adatokra
A keretrendszer megvaloacutesiacutetaacutesa 284
Az unioacutes keretrendszer megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak eddigi tapasztalatairoacutel eredmeacutenyeiről keveacutes dolog mondhatoacute Ami meacutegis annak pozitiacutev oldala hogy 2012 maacutercius 22-eacutere a Roma Platform soron koumlvetkező uumlleacuteseacutere minden euroacutepai unioacutes tagaacutellam benyuacutejtotta az Euroacutepai Bizottsaacutegnak a nemzeti romaintegraacutecioacutes strateacutegiaacutejaacutet vagy in-teacutezkedeacutescsomagjaacutet Ez azeacutert jelentős leacutepeacutes mert az ősz folyamaacuten hallatszottak olyan hiacuterek hogy egyes tagaacutellamok nem fognak semmilyen strateacutegiaacutet benyuacutejtani Ami az unioacutes keretrendszer bukaacutesaacutet jelentette volna A Bizottsaacuteg 2012 nyaraacuteig elkeacutesziacuteti a tagaacutellami dokumentumok alapjaacuten az elemzeacuteseacutet melyet a Tanaacutecs eacutes a Parlament eleacute terjeszt Az elemzeacutes tartalmaacuteroacutel jelenleg meacuteg semmi biztos nem tudhatoacute vaacuterhatoacutean azonban nem lesz tuacutel reacuteszletes eacutes nem fog tuacutel szigoruacute kritikaacutet megfogalmazni az egyes tagaacutellamokkal szemben (ez ugyanis ellentmondana a roma keretrendszer bdquosoftrdquo jellegeacutenek)
Jelenleg zajlik tehaacutet a tagaacutellami strateacutegiaacutek eacuterteacutekeleacutese az azonban első raacuteneacutezeacutesre is laacutetszik hogy a magyar nemzeti Strateacutegiaacutehoz hasonloacute volumenű dokumentumot csak egy-keacutet tagaacutellam nyuacutejtott be A jelentős roma lakossaacuteguacute tagaacutellamok zoumlmeacuteben azt az utat vaacutelasztottaacutek hogy eacuterveacutenyben tartottaacutek a 2007 koumlruumll szuumlletett RIeacuteP Strateacutegiai Terveiket eacutes azok frissiacutetett vaacuteltozataacutet nyuacutejtottaacutek be Bruumlsszelnek A toumlbbiek aacuteltalaacuteban kuumlloumlnboumlző inteacutezkedeacuteseket gyűjtoumlttek egy dokumentumba amelyek nem igazaacuten nevezhetők strateacutegiaacutenak Az első kritikai
Vajda Gyoumlrgyi Romapolitika az Eu-ban 175
hangok szerint a dokumentumokboacutel gyakran hiaacutenyoznak a hataacuteridők eacutes a szaacutemszerű ceacutelok Van tehaacutet teacuter a tovaacutebbfejlődeacutesre A roma keretrendszer a Bizottsaacuteg kommunikaacutecioacuteja szerint egyeacutebkeacutent is egy folyamat amely remeacutelhetőleg egyre erősoumldik majd a veacutegrehajtaacutes soraacuten
Az unioacutes romapolitika kezdetei csak neacutehaacuteny eacutevre ndash a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai tagaacutellamok csatlakozaacutesaacutera ndash nyuacutelnak vissza A magyar elnoumlkseacuteg aacuteltal 2011-ben elfogadtatott unioacutes roma keretrendszert megelőzően a legaacutetfogoacutebb nemzetkoumlzi szintű egyuumlttműkoumldeacutes a Roma Integraacutecioacute eacutevtizede Program volt Az Euroacutepai unioacuteban a romapoli-tika fejlődeacuteseacutet alapvetően meghataacuterozta hogy a taacutersadalmi-gazdasaacutegi integraacutecioacute a szociaacutelpolitika alapvetően tagaacutellami hataacuteskoumlrben van az unioacutes inteacutezmeacutenyek hataacuteskoumlre csekeacutely A tagaacutellamok előszoumlr a szegeacutenyseacuteg elle-ni nyitott koordinaacutecioacutes egyuumlttműkoumldeacutes kereteacuteben kezdteacutek megosztani tapasztalataikat a romaacutek integraacutecioacutejaacuteroacutel ugyanakkor az Euroacutepai Bizottsaacuteg arra oumlsztoumlkeacutelte a tagaacutellamokat hogy a Strukturaacutelis Alapokboacutel valoacutesiacutetsanak meg a romaacutek felzaacuterkoacuteztataacutesaacutet ceacutelzoacute fejleszteacuteseket is Az Euroacutepai Parlament szinteacuten rendszeresen foglalkozott a romakeacuterdeacutes emberi jogi eacutes taacutersadalompolitikai teacutemaacuteival A főbb inteacutezmeacutenyek szereplők elkoumlteleződeacuteseacutet laacutetva egy oumlnaacutelloacute unioacutes romapolitika kialakiacutetaacutesaacutera az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2011 elejeacuten nyilvaacutenossaacutegra hozta ja-vaslataacutet Eszerint az unioacutes szintű romapolitika formaacuteja hogy a tagaacutellamok nemzeti roma integraacutecioacutes strateacutegi-aacutekat keacutesziacutetenek egyseacuteges ceacutelok menteacuten amelyeket aztaacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg rendszeresen nyomon koumlvet A Bizottsaacuteg tovaacutebbaacute egyezteteacutesi lehetőseacutegeket biztosiacutet a kormaacutenyzati eacutes nem kormaacutenyzati szereplők koumlzoumltt eacutes elősegiacuteti a koumllcsoumlnoumls tanulaacutest
A magyar elnoumlkseacuteg sikeresen fogadtatta el a tagaacutellamokkal a bizottsaacutegi javaslatot A magyar elnoumlkseacuteg reto-rikaacutejaacutenak fontos eleme volt a taacutergyalaacutesok soraacuten hogy a roma integraacutecioacute nemcsak moraacutelis koumltelesseacuteg hanem gazdasaacutegi lehetőseacuteg is A roma neacutepesseacuteg demograacutefiailag sokkal fiatalabb az aacutetlagnaacutel ezeacutert az egyre idősoumldő euroacutepai taacutersadalmaknak szuumlkseacuteguumlk lesz a felnoumlvekvő roma generaacutecioacutekra munkavaacutellaloacutekkeacutent Az elfogadott roma keretrendszer azonban a kritikusok szerint feacuteloldalas nem foglalkozik az emberi jogok a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes a romaellenes taacutersadalmi hangulat eacuterzeacutekeny probleacutemaacuteival
Mivel a keretrendszer megvaloacutesiacutetaacutesa csak nemreacuteg indult nem aacutellapiacutethatoacute meg hoz-e valoacuteban aacutettoumlreacutest az euroacutepai romaacutek eacuteleteacuteben Egyes tagaacutellami kormaacutenyzatok ndash uacutegy tűnik ndash fokoztaacutek erőfesziacuteteacuteseiket a roma keretrendszer elfogadtataacutesaacutenak hataacutesaacutera Ezek koumlzeacute tartozik remeacutelhetőleg Magyarorszaacuteg is A valoacutes ered-meacutenyekhez azonban hosszuacute taacutevuacute politikai elkoumltelezettseacuteg megfelelő gazdasaacutegi koumlruumllmeacutenyek eacutes taacutersadalmi szemleacuteletformaacutelaacutes is szuumlkseacuteges
176 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Indokoltnak tartja-e hogy euroacutepai szinten foglalkozzanak az orszaacutegok a roma emberek integraacutecioacutejaacuteval 1 vagy megfelelőbb orszaacutegon beluumll tartani az esetleges probleacutemaacutekatMi a roma integraacutecioacute keacutet megkoumlzeliacuteteacutese2 Mennyire eacuterteacutekeli jelentős eredmeacutenynek a magyar elnoumlkseacuteg aacuteltal eleacutert kompromisszumot Megfelelőnek 3 tartja-e a keretrendszer eszkoumlzeit hogy valoacuteban jelentős hataacutest gyakorolhasson az euroacutepai romaacutek integ-raacutecioacutejaacutera
irodalom
COM(2011) 173 A nemzeti Roma Integraacutecioacutes Strateacutegiaacutek Euroacutepai Kereteacuteről 2020-ig httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20110173FInHuPdF
Council Conclusions bdquoAn Eu Framework for national Roma Integration Strategies up to 2020rdquo ST10658En11
Euroacutepai Bizottsaacuteg roma honlapja httpeceuropaeujusticediscriminationromaindex_enhtm European Parliament Report on the EU strategy on Roma inclusion (Jaacuteroacuteka-jelenteacutes)Nemzeti Taacutersadalmi Felzaacuterkoacutezaacutesi Strateacutegia 2011ndash2020 wwwromagovkormanyhu
177
Az Euroacutepai unioacute strukturaacutelis Alapjainak 29 taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten
sziKlAi istvaacuten FArKAs zsombor ruszKAi zsolt
Magyarorszaacuteg euroacutepai unioacutes csatlakozaacutesaacutenak egyik legkeacutezzelfoghatoacutebb előnye hogy teljes egeacuteszeacuteben meg-nyiacuteltak az unioacutes fejleszteacutesi forraacutesok A maacuter megvaloacutesult eacutes a tervezett fejleszteacutesek aacutetfogjaacutek a taacutersadalom eacutes gazdasaacuteg egeacuteszeacutet a koumlzlekedeacutestől kezdve a koumlrnyezetveacutedelmen informatikaacuten gazdasaacutegi szfeacuteraacuten koumlzszol-gaacuteltataacutesokon aacutet a foglalkoztataacutesig oktataacutesi-keacutepzeacutesi egeacuteszseacuteguumlgyi valamint szociaacutelis teruumlletig
noha az Euroacutepai unioacutenak nincs unioacutes szintű oumlnaacutelloacute egyseacuteges szociaacutelpolitikaacuteja a kuumlloumlnfeacutele ndash tagaacutellamok reacutegioacutek koumlzoumltti ndash uacutejraelosztaacutesi mechanizmusai szociaacutelpolitikai ceacutelokat is szolgaacutelnak Az unioacutes strukturaacutelis vagy maacutes neacuteven koheacutezioacutes politika szaacutendeacuteka a tagaacutellamok reacutegioacutek koumlzoumltti fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenteacutese valamint ndash taacutemogataacutesi politikaacutejaacutenak uacuten horizontaacutelis elvei alapjaacuten ndash a kiemelt taacutersadalmi csoportok koumlzoumltti eseacutelyegyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesa tovaacutebbaacute a fenntarthatoacute fejlődeacutes biztosiacutetaacutesa Az elmaradottabb illetve gazda-saacutegi szerkezetvaacuteltaacutesi probleacutemaacutekkal kuumlszkoumldő reacutegioacutek gazdasaacutegi erejeacutenek versenykeacutepesseacutegeacutenek noumlveleacutese eacutes a foglalkoztatottsaacuteg bőviacuteteacutese az egyik legalapvetőbb euroacutepai ceacutelkitűzeacutesek
A koheacutezioacutes politika nagyon jelentős vaacuteltozaacuteson ment aacutet az euroacutepai egyuumlttműkoumldeacutes kuumlloumlnboumlző szakaszai-ban Az Eu bővuumlleacuteseacutevel az integraacutecioacute előrehaladtaacuteval egyre erőteljesebben jelentkezett a tagaacutellamok reacutegioacutek koumlzoumltti egyenlőtlenseacutegek fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenteacuteseacutenek igeacutenye eneacutelkuumll ugyanis maga az integ-raacutecioacute is veszeacutelybe keruumllhet
A strukturaacutelis politika kialakulaacutesa291
noha az 1957 eacutevi Roacutemai Szerződeacutes meacuteg nem tesz emliacuteteacutest a koheacutezioacutes (illetve regionaacutelis) politika szuumlkseacuteges-seacutegeacuteről ugyanakkor az egyuumlttműkoumldeacutes az integraacutecioacute leacutenyegi elemeacutenek tekintetteacutek a gazdasaacuteg harmonikus fejlődeacutese mellett a folyamatos eacutes kiegyensuacutelyozott noumlvekedeacutest az eacuteletsziacutenvonal emeleacuteseacutet A kezdetekben azt gondoltaacutek hogy alapvetően a neacutegy alapszabadsaacuteg (vagyis az aacuteruk a tőke a szolgaacuteltataacutesok eacutes a munkaerő szabad aacuteramlaacutesa) kiteljesuumlleacutese automatikusan magaacuteval hozza a reacutegioacutek koumlzti egyenlőtlenseacutegek csoumlkkeneacuteseacutet Ez azonban nem koumlvetkezett be a centrumtoacutel magreacutegioacutektoacutel taacutevol(abb) fekvő teacuterseacutegek felzaacuterkoacutezaacutesa nem toumlr-teacutenik meg csupaacuten a piaci mechanizmusok az euroacutepai gazdasaacutegi integraacutecioacute hataacutesaacutera
A koheacutezioacutes vagy ndash koraacutebbi neveacuten ndash regionaacutelis illetve strukturaacutelis politika 1986 oacuteta műkoumldik az Euroacutepai unioacuteban alapvetően azzal a ceacutellal hogy csoumlkkentse a reacutegioacutek koumlzoumltti fejlettseacutegi kuumlloumlnbseacutegeket illetve erősiacutetse a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi koheacutezioacutet Alapelvei szerint a forraacutesokat koncentraacuteltan integraacutelt fejleszteacutesekre kell koumllteni valamint fontos a szubszidiaritaacutes eacutes az addicionalitaacutes (a nemzeti hozzaacutejaacuterulaacutes) illetve a partnerseacuteg eacutes a helyi szereplők bevonaacutesa Mikoumlzben a reacutegi tagaacutellamok koumlzoumltt is jelentősek a fejlettseacutegi kuumlloumlnbseacutegek
178 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
a koheacutezioacutes politika szerepe oacuteriaacutesivaacute nőtt az uacutej elsősorban a 2004 maacutejus 1-je utaacuten csatlakozott fejletlenebb aacutellamok csatlakozaacutesaacuteval hiszen unioacutes szinten sokkal eacutelesebbeacute vaacuteltak az egyenlőtlenseacutegek Ezt megelőzően a deacuteli aacutellamok ndash Goumlroumlgorszaacuteg (1981) eacutes Portugaacutelia valamint Spanyolorszaacuteg (1986) ndash csatlakozaacutesa volt meacuteg jelentős e szempontboacutel
A koheacutezioacutes politika ceacutelteruumlletei ndash fejlettseacutegi 292 kuumlloumlnbseacutegek egyenlőtlenseacutegek az Eu-ban
A koheacutezioacutes politika a 2007ndash2013 koumlzoumltti időszakban haacuterom fő ceacutelkitűzeacutest szolgaacutel amelyek fejlettseacutegi szinttől fuumlggően az Eu kuumlloumlnboumlző reacutegioacuteiban valoacutesulnak meg eacutes az Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alap (ERFA) az Euroacutepai Szociaacutelis Alap (ESZA) eacutes a Koheacutezioacutes Alap megosztva finansziacuterozza azokat Az 1994-től műkoumldő Koheacutezioacutes Alapot azok a tagorszaacutegok vehetik igeacutenybe amelyekben az egy főre eső bruttoacute nemzeti joumlvedelem nem eacuteri el az unioacutes aacutetlag 90 szaacutezaleacutekaacutet Ennek alapjaacuten a 12 uacutej 2004 utaacuten csatlakozott tagaacutellam eacutes Portugaacutelia minden reacutegioacuteja jogosult erre a taacutemogataacutesra ami maacuter oumlnmagaacuteban jelzi ezeknek az orszaacutegoknak a lemaradaacute-saacutet Itt most nem teacuteruumlnk ki az Eu aacuteltal hasznaacutelt teruumlleti-statisztikai lehataacuterolaacutes moacutedszertanaacutera de eacuterdemes megjegyezni hogy az egyes ceacutelkitűzeacutesekneacutel kuumlloumlnboumlző meghataacuterozaacutesok alapjaacuten vannak kijeloumllve a reacutegioacutek a teruumlleti egyseacutegek (nuTS 1 2 3) Az alaacutebbi felsorolaacutes a reacutegioacutekra (nuTS 2-es szint) vonatkoztatva adja meg az unioacutes lehataacuterolaacutest
A bdquo1 konvergenciardquo ceacutelkitűzeacutes azoknak a legelmaradottabb reacutegioacuteknak szoacutel ahol az egy főre jutoacute bruttoacute ha-zai termeacutek (GdP) elmarad az unioacutes aacutetlag 75 szaacutezaleacutekaacutetoacutel Ebből laacutethatoacute hogy ezek az Eu legfejletlenebb teruumlletei amelyek erősen jelzik az unioacuten beluumlli teruumlleti egyenlőtlenseacutegeket Kilenc uacutej tagaacutellamban (Bulgaacute-ria Ciprus eacutesztorszaacuteg Lengyelorszaacuteg Lettorszaacuteg Litvaacutenia Maacutelta Romaacutenia Szloveacutenia) az oumlsszes reacutegioacute megfelel a felteacuteteleknek Magyarorszaacutegon egyeduumll a fejlettnek szaacutemiacutetoacute Koumlzeacutep-magyarorszaacutegi reacutegioacute nem jogosult erre a taacutemogataacutesra de peacuteldaacuteul a neacutemetorszaacutegi keleti eacutes az olaszorszaacutegi deacuteli reacutegioacutek is ebbe a kate-goacuteriaacuteba tartoznak Szinteacuten reacuteszesuumllhetnek a konvergencia ceacutelkitűzeacutes forraacutesaiboacutel azok a reacutegioacutek ahol a GdP nem haladja meg a bőviacuteteacutes előtti 15-taguacute Eu aacutetlagaacutenak 75 szaacutezaleacutekaacutet Ezek a viszonylag fejletlenebb reacutegi-oacutek fokozatosan megszűnő taacutemogataacutesban reacuteszesuumllnek az uacuten bdquophasing-outrdquo aacutetmeneti rendszer kereteacuteben Iacutegy az Eu 17 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen 84 reacutegioacutera (mintegy 154 millioacute lakosra) oszlik az erre a ceacutelkitűzeacutesre elkuumlloumlniacutetett 251 milliaacuterd euroacute (ERFA ESZA eacutes Koheacutezioacutes Alap forraacutesaiboacutel) A 2 bdquoregionaacutelis versenykeacutepesseacuteg eacutes foglalkoztataacutesrdquo ceacutelkitűzeacutes forraacutesaiboacutel azok a reacutegioacutek reacuteszesuumllhetnek amelyek koraacutebban konvergenciareacutegioacutenak szaacutemiacutetottak maacutera viszont az Eu aacutetlagaacutenak 75 szaacutezaleacutekaacutet meg-haladja az egy főre jutoacute GdP-juumlk Jelenleg 19 orszaacuteg 168 reacutegioacuteja tartozik ebbe koumlrbe de koumlzuumlluumlk csak 13 uacuten bdquophasing-inrdquo reacutegioacute amelyek 2013-ig fokozatosan csoumlkkenő taacutemogataacutesban reacuteszesuumllnek A bdquophasing-outrdquo eacutes a bdquophasing-inrdquo fogalmak koumlzti kuumlloumlnbseacuteg abboacutel ered hogy a bdquophasing-outrdquo reacutegioacutek eseteacuteben valoacutedi fejlettseacutegbeli noumlvekedeacutes eredmeacutenye a jobb helyzet miacuteg a bdquophasing-inrdquo reacutegioacutek eseteacuteben csak statisztikai eacutertelemben vett egy főre jutoacute GdP-araacutenyroacutel beszeacutelhetuumlnk (mely annak a koumlvetkezmeacutenye hogy a 2004 oacuteta
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 179
csatlakozott tagaacutellamok egy főre jutoacute GdP-je leacutenyegesen alacsonyabb a koraacutebbi tagaacutellamokeacutenaacutel s az uacutej tagaacutellamok adataival egyuumlttesen meacutert Eu-s GdP-aacutetlag alacsonyabb iacutegy a koraacutebban fejletlenebbnek tekin-tett reacutegioacutek helyzete csak azeacutert bdquojavultrdquo mert meacuteg e reacutegioacuteknaacutel is kedvezőtlenebb helyzetűek csatlakoztak A bdquophasing-inrdquo kategoacuteriaacuteba tartozik az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg Finnorszaacuteg Goumlroumlgorszaacuteg Iacuterorszaacuteg Olaszor-szaacuteg Spanyolorszaacuteg eacutes Portugaacutelia egy-keacutet reacutegioacuteja eacutes Ciprus oumlsszes reacutegioacuteja mellett a Koumlzeacutep-magyaror-szaacutegi reacutegioacute is Erre a ceacutelkitűzeacutesre oumlsszesen 49 milliaacuterd euroacute aacutell rendelkezeacutesre 2007ndash2013 koumlzoumltt amit az ERFA eacutes az ESZA 50ndash50 szaacutezaleacutekban fedez Az 3 bdquoeuroacutepai teruumlleti egyuumlttműkoumldeacutesrdquo ceacutelkitűzeacutes haacuterom alpontja a hataacuterokon aacutetnyuacuteloacute a transznacionaacutelis eacutes a reacutegioacutek koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacuteseket taacutemogatja Ebben az esetben nem a fejlettseacutegi mutatoacutek hanem a foumlldrajzi elhelyezkedeacutes a jogosultsaacuteg alapja illetve a reacutegioacutek koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutesre minden reacutegioacute kaphat taacutemogataacutest Ez a legkisebb koumlltseacutegveteacutesű ceacutelkitűzeacutes 775 milliaacuterd euroacutes kerettel amit az ERFA finansziacuteroz
Laacutethatoacute hogy a konvergencia reacutegioacutek neacutehaacuteny kiveacuteteltől eltekintve alapvetően az uacutej tagaacutellamokban valamint Goumlroumlgorszaacutegban Portugaacuteliaacuteban eacutes Spanyolorszaacutegban talaacutelhatoacutek Mikoumlzben a bdquoversenykeacutepesseacuteg eacutes foglal-koztataacutesrdquo reacutegioacutek szinte kiveacutetel neacutelkuumll az Eu fejlettebb tagorszaacutegaiban vannak (1 aacutebra)
Konvergencia reacutegioacutek
bdquoPhasing-inrdquo reacutegioacutek
bdquoVersenykeacutepesseacuteg eacutes foglalkoztataacutesrdquo reacutegioacutek
bdquoPhasing-outrdquo reacutegioacutek
Forraacutes httpeceuropaeuregional_policyatlas2007index_enhtm
1 aacutebra AZ Eu reacutegioacutei fejlettseacutegi szint szerint
A jelentős egyenlőtlenseacutegekre utal hogy az Eurostat 2007-es regionaacutelis eacutevkoumlnyve szerint az egy főre eső GdP ndash 2004-es adatok alapjaacuten ndash a reacutegioacutek felső deciliseacuteben koumlzel oumltszoumlr magasabb mint az alsoacute decilisben A 2010-es Eurostat eacutevkoumlnyv (2007-es adatokkal) szinteacuten eacuteles kuumlloumlnbseacutegeket jelez az egy főre jutoacute GdP
180 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Bulgaacuteria egyik reacutegioacutejaacuteban az Eu-27 aacutetlagaacutenak 26 szaacutezaleacuteka miacuteg Belső-Londonban 334 szaacutezaleacuteka A reacutegioacutes szintű foglalkoztataacutesi raacutetaacutek is erőteljesen elteacuternek egymaacutestoacutel amely kuumlloumlnbseacutegek persze egyeacutertelmű okozoacutei a joumlvedelmek egyenlőtlenseacutegeacutenek eacutes a fejlettseacutegi kuumlloumlnbseacutegeknek
A koheacutezioacutes politika legnagyobb finansziacuterozoacuteja a Strukturaacutelis Alap amely koraacutebban neacutegy meghataacuterozott fejleszteacutesi ceacutelokat taacutemogatoacute alapboacutel aacutellt Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alap (ERFA) Euroacutepai Szociaacutelis Alap (ESZA) Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Orientaacutecioacutes eacutes Garancia Alap (EMOGA) eacutes Halaacuteszati Orientaacutecioacutes Peacutenzuumlgyi Eszkoumlz (HOPE) Ezeken kiacutevuumll a Koheacutezioacutes Alap is a koheacutezioacutes politika moumlgoumltt aacutellt
A 2007ndash2013 koumlzoumltti perioacutedusban elsősorban maacuter csak haacuterom strukturaacutelis alap az ERFA az ESZA eacutes a Koheacutezioacutes Alap szolgaacutelja az egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacuteseacutet Idetartozik meacuteg az Euroacutepai Teruumlleti Egyuumlttmű-koumldeacutesi Csoport eacutes az Előcsatlakozaacutesi Segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesi Eszkoumlz Az EMOGA Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Videacutek-fejleszteacutesi Alapkeacutent a HOPE Euroacutepai Halaacuteszati Alapkeacutent műkoumldik tovaacutebb fuumlggetlenuumll a Strukturaacutelis Alapoktoacutel A mezőgazdasaacutegi fejleszteacutesi alap (EMOGA) eseteacuteben meg kell jegyezzuumlk azonban hogy noha nem reacutesze a Strukturaacutelis Alapoknak beavatkozaacutesai hataacutessal vannak az elmaradott videacuteki teacuterseacutegek eacuteletminőseacutegeacutere (el-sősorban kuumlloumlnfeacutele koumlzoumlsseacutegi szolgaacuteltataacutesok fejleszteacuteseacutevel illetve a mezőgazdasaacutegboacutel eacutelők foglalkoztatott-saacutegaacutenak javiacutetaacutesaacuteval)
A 2007ndash2013 koumlzoumltti programozaacutesi időszakra vonatkozoacute szabaacutelyokat a 10832006EK rendelet tartalmaz-za1 Ez kimondja hogy bdquoa koheacutezioacutes politikaacutenak hozzaacute kell jaacuterulnia a fejlődeacutes a versenykeacutepesseacuteg fokozaacutesaacute-hoz eacutes a foglalkoztataacutes noumlveleacuteseacutehez azzal hogy alkalmazza a fenntarthatoacute fejlődeacutesre vonatkozoacute koumlzoumlsseacutegi prioritaacutesokatrdquo A rendelet tartalmazza azt is hogy a koheacutezioacutes politika eszkoumlzei az ERFA-ra az ESZA-ra eacutes a Koheacutezioacutes Alapra korlaacutetozoacutednak Ezek tehaacutet a Strukturaacutelis Alapok azon eszkoumlzei amelyek 2007ndash2013 koumlzoumltt a konvergenciaacutet a regionaacutelis versenykeacutepesseacuteget a foglalkoztataacutest eacutes az euroacutepai teruumlleti egyuumlttműkoumldeacutest szol-gaacuteljaacutek Az ERFA az Eu tagaacutellamainak egyes reacutegioacutei koumlzoumltti fejlettseacutegi kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacuteseacutere az ESZA az emberi erőforraacutesok fejleszteacuteseacutere toumlrekszik A Koheacutezioacutes Alap a koumlrnyezeti eacutes tagorszaacutegok koumlzoumltti koumlzlekedeacutesi beruhaacutezaacutesokat finansziacuterozza azokban a tagaacutellamokban ahol a GdP nem eacuteri el az unioacutes aacutetlag 90 szaacutezaleacutekaacutet A tiacutez uacutej tag mellett Goumlroumlgorszaacuteg Portugaacutelia eacutes ndash aacutetmeneti időszakra ndash Spanyolorszaacuteg reacuteszesuumllhet az Alapboacutel A Strukturaacutelis Alapok műkoumldeacuteseacuteben itt elenyeacutesző a szociaacutelis teruumlleti ceacutelok szerepe
Az 1975 oacuteta leacutetező ERFA bdquohellipeacuterveacutenyt szerez a Koumlzoumlsseacuteg prioritaacutesainak eacutes kuumlloumlnoumlsen a versenykeacutepesseacuteg eacutes az innovaacutecioacute fokozaacutesa a fenntarthatoacute munkahelyek teremteacutese eacutes megőrzeacutese valamint a fenntarthatoacute fejlődeacutes biztosiacutetaacutesa iraacutenti igeacutenynekrdquo2 Az ERFA alapvető ceacutelja tehaacutet a bdquoregionaacutelis haacutetraacutenyok a főbb teruumlleti egyenlőtlenseacutegek kiegyensuacutelyozaacutesardquo (Sziklai Szikra 2003) Elsődleges taacutemogataacutesi teruumlletei a kutataacutes inno-vaacutecioacute koumlrnyezetveacutedelem kockaacutezatmegelőzeacutes eacutes a fejletlen reacutegioacutek infrastruktuacuteraacutelis fejleszteacutese A szegeacuteny-
1 10832006EK rendelet (2006 juacutelius 11) az Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alapra az Euroacutepai Szociaacutelis Alapra eacutes a Koheacutezioacutes Alapra vonatkozoacute aacuteltalaacutenos rendelkezeacutesek megaacutellapiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes az 12601999EK rendelet hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacuteseacuteről
2 10802006EK rendelet (2006 juacutelius 5) az Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alaproacutel eacutes az 17831999EK rendelet hataacute-lyon kiacutevuumll helyezeacuteseacuteről
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 181
seacuteg eacutes kirekeszteacutes elleni leacutepeacutesek az ERFA-boacutel csak aacutetteacutetelesen finansziacuterozhatoacutek ugyanakkor a leszakadoacute reacutegioacutekban megvaloacutesuloacute infrastrukturaacutelis fejleszteacutesek nagymeacuterteacutekben szolgaacutelhatjaacutek a marginalizaacutelt koumlzoumlsseacute-gek eseacutelyeinek noumlveleacuteseacutet a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok aacutetstrukturaacutelaacutesaacutet Egyik ilyen fontos beavatkozaacutes peacutel-daacuteul a nagy leacutetszaacutemuacute bentlakaacutesos inteacutezmeacutenyek kivaacuteltaacutesa Maacutesik fontos vaacuteltozaacutes hogy 2010 maacutejusaacutetoacutel az ERFA-rendelet moacutedosiacutetaacutesaacuteval3 lehetőseacuteg nyiacutelt a marginalizaacutelt koumlzoumlsseacutegek lakaacuteshelyzeteacutenek javiacutetaacutesaacutera ami egyeacutebkeacutent a meacutelyszegeacutenyseacutegben szegregaacutelt lakoacutekoumlrnyezetben eacutelőket ceacutelzoacute magyarorszaacutegi telepfelszaacutemo-laacute si program szaacutemaacutera is uacutej dimenzioacutet nyithat ugyanakkor az ERFA szociaacutelis teruumlleten valoacute beavatkozaacutesai meacuteg kezdeti faacutezisban vannak műkoumldeacutesuumlk keveacutesseacute kiforrott A beavatkozaacutesok komplexitaacutesaacutenak fontossaacutegaacutet a rendelet egyeacutertelműen leszoumlgezi azzal hogy kimondja bdquohellipa szegregaacutecioacute kockaacutezataacutenak csoumlkkenteacutese eacuterde-keacuteben a marginalizaacutelt koumlzoumlsseacutegeket ceacutelzoacute lakaacutesberuhaacutezaacutesi inteacutezkedeacuteseket egy integraacutelt megkoumlzeliacuteteacutes kereteacuten beluumll kell megvaloacutesiacutetani amely kuumlloumlnoumlsen az oktataacutes az egeacuteszseacuteguumlgy a szociaacutelis uumlgyek a foglalkoztataacutes a biztonsaacuteg eacutes a szegregaacutecioacute megszuumlnteteacutese tereacuten hozott inteacutezkedeacuteseket foglal magaacutebanrdquo
Az 1960-toacutel műkoumldő ESZA egyes fejleszteacutesi teruumlletei enneacutel koumlzvetlenebbuumll ceacutelozzaacutek az eseacutelyegyenlőseacuteg noumlveleacuteseacutet a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes csoumlkkenteacuteseacutet A 2006-os ESZA-rendelet alapjaacuten ennek az Alapnak bdquoerősiacutetenie kell a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi koheacutezioacutet a foglalkoztataacutesi lehetőseacutegek reacuteveacutenrdquo4 Az ESZA alapve-tően a munkavaacutellaloacutek eacutes vaacutellalkozaacutesok alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutenek noumlveleacuteseacutere a foglalkoztataacutes eacutes munka-erő-piaci reacuteszveacutetel javiacutetaacutesaacutera ezen beluumll a haacutetraacutenyos helyzetűek munkaerő-piaci beleacutepeacuteseacutenek segiacuteteacuteseacutere eacutes a diszkriminaacutecioacute elleni kuumlzdelemre oumlsszpontosiacutet A rendelet eacutertelmeacuteben az ESZA-nak a koumlzoumls euroacutepai aacutetfo-goacute bdquoceacutelkitűzeacutesek eacutes szaacutemszerű ceacutelok veacutegrehajtaacutesaacutehoz valoacute fokozottabb hozzaacutejaacuterulaacutesa eacuterdekeacuteben ndash azokat a tagaacutellami szakpolitikaacutekat kell taacutemogatnia amelyek szoros oumlsszhangban aacutellnak az euroacutepai foglalkoztataacutesi strateacutegia alapjaacuten megfogalmazott integraacutelt iraacutenymutataacutesokkal eacutes ajaacutenlaacutesokkal valamint a taacutersadalmi befoga-daacutessal a megkuumlloumlnboumlzteteacutes mentesseacuteggel az egyenlőseacuteg előmozdiacutetaacutesaacuteval eacutes az oktataacutessal eacutes keacutepzeacutessel kapcsolatos vonatkozoacute koumlzoumlsseacutegi ceacutelkitűzeacutesekkelrdquo
A koheacutezioacutes politika tervezeacuteseacutenek eszkoumlzekeacutent az Euroacutepai Bizottsaacuteg meacuteg 2005-ben adta koumlzre iraacutenymuta-taacutesaacutet5 amely egyreacuteszt szoacutel a meguacutejiacutetott lisszaboni strateacutegiaacuteroacutel maacutesreacuteszt meghataacuterozza a 2007ndash2013 koumlzoumltti koheacutezioacutes politika kereteit A koumlzlemeacuteny haacuterom fő iraacutenymutataacutest tartalmaz (beruhaacutezaacutesok eacutes munka noumlvekedeacutest szolgaacuteloacute tudaacutes eacutes innovaacutecioacute toumlbb eacutes jobb munkahely) szaacutemos alpontra lebontva Ezek koumlzuumll itt kiemeluumlnk neacutehaacuteny olyan teacutetelt amelyek legkoumlzvetlenebbuumll kapcsoloacutednak a kirekesztettseacuteg enyhiacuteteacuteseacutehez
bdquotoumlbb embert kell a foglalkoztataacutesba vonzani eacutes ott megtartani valamint korszerűsiacuteteni kell a szociaacutelis veacute- delmi rendszereket
3 4372010Eu rendelet (2010 maacutejus 19) az Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alaproacutel szoacuteloacute 10802006EK rendeletnek a marginalizaacutelt koumlzoumlsseacutegeket segiacutető lakaacutesberuhaacutezaacutesi inteacutezkedeacutesek taacutemogathatoacutesaacutega tekinteteacuteben toumlrteacutenő moacutedosiacutetaacute-saacuteroacutel
4 10812006EK rendelet (2006 juacutelius 5) az Euroacutepai Szociaacutelis Alaproacutel eacutes az 17841999EK rendelet hataacutelyon kiacutevuumll he-lyezeacuteseacuteről
5 A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye Koheacutezioacutes politika a noumlvekedeacutes eacutes a foglalkoztataacutes taacutemogataacutesaacutera koumlzoumlsseacutegi strateacutegiai iraacuteny-mutataacutesok a 2007ndash2013 koumlzoumltti időszakra 2005 juacutelius 5
182 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
fokozni kell a munkavaacutellaloacutek eacutes a vaacutellalkozaacutesok alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutet valamint a munkaerőpiacok ru- galmassaacutegaacuteta humaacuten erőforraacutesba toumlrteacutenő beruhaacutezaacutest a jobb oktataacutes eacutes szakkeacutepzeacutes uacutetjaacuten kell fokozni (hellip) biztosiacutetsanak befogadoacute munkaerőpiacot fokozzaacutek a munka vonzerejeacutet tovaacutebbaacute tegyeacutek a munkaveacutegzeacutest kiacutevaacutenatossaacute az aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutera ideeacutertve a haacutetraacutenyos helyzetű eacutes az inaktiacutev szemeacutelyeket isrdquo
A koheacutezioacuteroacutel szoacuteloacute strateacutegiai iraacutenymutataacutes alapjaacuten kellett elkeacutesziacuteteniuumlk a tagaacutellamoknak nemzeti strateacutegiai referenciakereteiket (nSRK) amelyekben kijeloumllteacutek sajaacutet fejleszteacutesi prioritaacutesaikat a megadott keretekhez iga-zodva illetve meghataacuterozzaacutek azokat az uacuten bdquooperatiacutev programokatrdquo amelyekkel a ceacutelokat igyekeznek megva-loacutesiacutetani Operatiacutev programoknak (roumlviden OP) nevezzuumlk azokat a strateacutegiai egy-egy nagyobb szakmapoliti-kai teruumlletet aacutetfogoacute strateacutegiai dokumentumot amely az adott programozaacutesi időszak egeacuteszeacutere meghataacuterozza a fejleszteacuteseket [Magyarorszaacuteg eseteacuteben a jelenlegi 2007ndash2013 eacutevek koumlzti perioacutedusban 15 db ilyen OP van Koumlzoumlttuumlk a szociaacutelis teruumllet szaacutemaacutera legleacutenyegesebbek a Taacutersadalmi Meguacutejulaacutes Operatiacutev Program (TAacuteMOP) eacutes a Taacutersadalmi Infrastruktuacutera Operatiacutev Program (TIOP)6] Az Euroacutepai Bizottsaacuteg fontos kikoumlteacutese hogy a tag-aacutellamok eacutes a reacutegioacutek ndash fejlettseacutegi szintjuumlktől fuumlggően ndash a taacutemogataacutesok 60ndash75 szaacutezaleacutekaacutet a lisszaboni strateacutegia prioritaacutesaira koumltelesek fordiacutetani Az nSRK tehaacutet egy-egy tagorszaacutegon beluumll reacutegioacutekra teruumlleti prioritaacutesokra illetve operatiacutev programokra lebontva jeloumlli ki azokat a fejleszteacuteseket amelyek az Eu koheacutezioacutes politikaacutejaacutet va-loacutesiacutetjaacutek meg tagaacutellami regionaacutelis szinten
A 2 taacuteblaacutezat aacutettekinteacutest ad a koheacutezioacutes politika ceacutelkitűzeacuteseiről hozzaacuterendelve a megfelelő Alapokat
2 taacuteblaacutezat A koheacutezioacutes politika ceacutelkitűzeacutesei eacutes az Alapok 2007ndash2013
Ceacutelkitűzeacutesek Fő jellemzők AlapokKonvergencia A ceacutel a regionaacutelis egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacutese Euroacutepaacuteban meacuteghozzaacute olyan moacutedon hogy azok a reacutegioacutek amelyek egy főre eső bruttoacute hazai termeacuteke (GdP) az Eu GdP-jeacutenek kevesebb mint 75-a a jobb helyzetben leacutevő reacutegioacutekhoz valoacute felzaacuterkoacutezaacutes eacuterdekeacuteben taacutemogataacutest kapnak valamint egyes olyan reacutegioacutek amelyek maacuter a keacutet legutoacutebbi bőviacuteteacutesi koumlr előtt is az Eu-hoz tartoztak eacutes csupaacuten azeacutert keruumlltek a 75-os kuumlszoumlb foumlleacute mert az uacutejabb tagaacutellamok csatlakozaacutesaacuteval az Eu aacutetlagos GdP-je csoumlkkent (utoacutebbiak 2013-ig fokozatosan megszűnő taacutemogataacutesban reacuteszesuumllnek)
Az eacuterintett reacutegioacutek szaacutema 99 Az eacuterintett lakossaacuteg szaacutema 170 millioacute fő Teljes oumlsszeg 2833 milliaacuterd euroacute (a teljes koheacutezioacutes koumlltseacutegveteacutes 815-a) A taacutemogatott projektek tiacutepusai az alapinfrastruktuacutera fejleszteacutese a vaacutellalkozaacutesok taacutemogataacutesa viacutez- eacutes hulladeacutekkezeleacutes nagy sebesseacutegű internetkapcsolat keacutepzeacutes munkahelyek leacutetrehozaacutesa stb
ER
FA
ESZA
Koheacute
zioacutes
Ala
p6 Az operatiacutev programok sok maacutes informaacutecioacute mellett eleacuterhetők a nemzeti Fejleszteacutesi Uumlgynoumlkseacuteg honlapjaacuteroacutel wwwnfuhu
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 183
Ceacutelkitűzeacutesek Fő jellemzők AlapokRegionaacutelis versenykeacutepesseacuteg eacutes a foglalkoztataacutes Ceacutel a munkahelyteremteacutes egyreacuteszt a versenykeacutepesseacuteg fokozaacutesaacuteval maacutesreacuteszt azzal hogy a reacutegioacutekat vonzoacutebbaacute teszik a vaacutellalkozaacutesok eacutes a befektetők szaacutemaacutera Ez a ceacutelkitűzeacutes minden olyan euroacutepai reacutegioacutera vonatkozik amely nem tartozik a konvergencia ceacutelkitűzeacutes alaacute eacutes segiacuteti a gazdagabb reacutegioacutekat abban hogy meacuteg jobban teljesiacutetsenek eacutes ezzel lenduumlletet adjanak az egeacutesz Eu-nak valamint kiegyensuacutelyozottabb fejlődeacutest biztosiacutet ezekben reacutegioacutekban azaacuteltal hogy a szegeacutenyseacutegnek meacuteg a nyomait is felszaacutemolja
Az eacuterintett reacutegioacutek szaacutema 172 Az eacuterintett lakosok szaacutema 330 millioacute fő Teljes oumlsszeg 55 milliaacuterd euroacute (a teljes koheacutezioacutes koumlltseacutegveteacutes 16-a) A taacutemogatott projektek tiacutepusai a koumlrnyezetbaraacutet koumlzlekedeacutes fejleszteacutese a kutatoacutekoumlzpontok egyetemek kisvaacutellalkozaacutesok eacutes uacutej vaacutellalkozaacutesok taacutemogataacutesa keacutepzeacutes munkahelyek leacutetrehozaacutesa stb
ER
FA
ESZA
Euroacutepai teruumlleti egyuumlttműkoumldeacutes A ceacutel olyan hataacuterokon aacutetnyuacuteloacute ndash orszaacutegok vagy reacutegioacutek koumlzoumltti ndash egyuumlttműkoumldeacutesek elősegiacuteteacutese amelyek a koheacutezioacutes politika nyuacutejtotta taacutemogataacutes neacutelkuumll nem joumlnneacutenek leacutetre
Az eacuterintett reacutegioacutek szaacutema mindegyik Az eacuterintett lakosok szaacutema 500 millioacute fő Teljes oumlsszeg 87 milliaacuterd euroacute (a teljes koheacutezioacutes koumlltseacutegveteacutes 25-a) A taacutemogatott projektek tiacutepusai a termeacuteszeti erőforraacutesok megosztott kezeleacutese kockaacutezatveacutedelem a koumlzlekedeacutesi kapcsolatok javiacutetaacutesa egyetemi eacutes kutatoacuteinteacutezeti haacuteloacutezatok leacutetrehozaacutesa stb
ER
FA
Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes az Euroacutepai Bizottsaacuteg honlapja alapjaacuten httpeceuropaeuregional_policyhowindex_hucfm
Euroacutepai szociaacutelis Alap293
Az Euroacutepai Szociaacutelis Alap 1960-ban kezdte meg műkoumldeacuteseacutet Ekkortoacutel biztosiacutet forraacutesokat a tagaacutellamok szaacute-maacutera a foglalkoztataacutesi probleacutemaacutek lekuumlzdeacuteseacutere a munkaneacutelkuumlliseacuteg kezeleacuteseacutere Az ESZA a moumlgoumltte aacutelloacute 50 eacutev alatt szaacutemos aacutetalakulaacuteson ment keresztuumll melyekkel folyamatosan szeretteacutek volna korrigaacutelni a taacutemogataacutesok torziacutetoacute hataacutesait eacutes noumlvelni hateacutekonysaacutegukat ceacutelzaacutesuk pontossaacutegaacutet Az elmuacutelt eacutevtizedekben azonban az euroacute-pai gazdasaacuteg eacutes taacutersadalom gyoumlkeresen aacutetalakult Az euroacutepai koumlzoumlsseacuteg kibővuumllt a munkaneacutelkuumlliseacuteg inaktivi-taacutes pedig reacuteszben aacutellandoacutesult reacuteszben pedig egyre komplexebb probleacutemakeacutent jelentkezett
Az ESZA vaacuteltozaacutesai műkoumldeacuteseacutenek első szakaszaacuteban a műkoumldeacuteseacutenek technikai probleacutemaacuteira reagaacutelt va-lamint a taacutemogataacutesnyuacutejtaacutes elveit erősiacutetette neacutehaacuteny reformmal napjainkban az Alap műkoumldeacuteseacuteről zajloacute paacuter-beszeacuted viszont maacuter a beavatkozaacutesok teruumlleteacutere foacutekuszaacutel Sokak szerint a szegeacutenyseacuteg eacutes egyeacuteb taacutersadalmi probleacutemaacutek csoumlkkenteacuteseacutevel megoldaacutesaacuteval a taacutersadalmi befogadaacutes elősegiacuteteacuteseacutevel koumlnnyebben orvosolhatoacuteak a munkaerőpiac probleacutemaacutei is
184 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az Alap műkoumldeacuteseacutenek legelső időszakaacuteban egyszerű normatiacutev taacutemogataacutesi rendszert műkoumldtetett a Bizott-saacuteg Ezzel a mechanizmussal 1960 eacutes 1973 koumlzoumltt 700 ezer munkavaacutellaloacute letelepedeacuteseacutet mobilitaacutesaacutet szabad mozgaacutesaacutet taacutemogattaacutek valamint egymillioacute ember aacutetkeacutepzeacuteseacutehez biztosiacutetottak forraacutest Sem az eacuterintettek szaacutema sem a felhasznaacutelt forraacutesok nem koumlzeliacutetetteacutek meg a keacutesőbbi meacuterteacutekeket
A munkaneacutelkuumlliseacuteg probleacutemaacuteja egyeacutertelműen strukturaacutelis jellegű volt iacutegy a szabad mozgaacutes elveacutenek eacuter-veacutenyt szerző mobilitaacutesi taacutemogataacutesok eacutes az aacutetkeacutepzeacutesek taacutemogataacutesa kieleacutegiacutetette a tagaacutellamok kezdeti igeacutenyeit eacutes elvaacuteraacutesait az Alappal szemben A munkaneacutelkuumlliseacuteg tartoacutes jelenleacutete csak az 1970-es eacutevek maacutesodik feleacuteben vaacutelt egyre szeacutelesebb koumlrben nyilvaacutenvaloacutevaacute
Az ESZA-projektek suacutelypontjait lehetseacuteges feladatait az egyes korszakokban a 3 taacuteblaacutezat foglalja oumlssze
3 taacuteblaacutezat A munkaneacutelkuumlliseacuteg tiacutepusai eacutes a tartoacutesan munka neacutelkuumll leacutevők integraacutecioacutejaacutera kialakiacutetott ESZA-projektek suacutelypontjai
Főbb korszakok A munkaneacutelkuumlliseacuteg tiacutepusa A probleacutema termeacuteszete Lehetseacuteges feladatok projektekAz 1960-as eacutevekben eacutes az 1970-es eacutevek elejeacuten
Frikcionaacutelis vagy suacuterloacutedaacutesos munkaneacutelkuumlliseacuteg amely a teljes foglalkoztataacutes korszakaacutera jellemző
Az uacutej aacutellaacutes megtalaacutelaacutesa eacutes a reacutegi aacutellaacutes elhagyaacutesa koumlzoumltt kialakuloacute munkaneacutelkuumlliseacuteg A munkaerő iraacutenti kereslet meghaladja a kiacutenaacutelatot A munkaneacutelkuumlliseacuteg időtartama aacuteltalaacuteban roumlvid A tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg haacutettereacuteben toumlbbnyire egyeacuteni probleacutemaacutek huacutezoacutednak
A probleacutemaacutet a munkakoumlzvetiacutető szolgaacuteltataacutesok kieacutepiacuteteacuteseacutevel lehet kezelni Tartoacutesan munka neacutelkuumll levők eseteacuteben az egyeacuteni felelősseacuteget emelik ki A probleacutemaacutek hateacutekony kezeleacuteseacuteben szemeacutelyre szoacuteloacute strateacutegiaacutek kialakiacutetaacutesaacutera lenne szuumlkseacuteg
Az 1970-es eacutevek koumlzepeacutetől az 1980-as eacutevek koumlzepeacuteig
Strukturaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg A gazdasaacutegi szerkezetvaacuteltaacutes korszakaacuteban leacutep fel amikor a teljes foglalkoztataacutes vaacutelsaacutegba keruumll
A hagyomaacutenyos szakkeacutepzettseacutegű eacutes a keacutepzettseacuteg neacutelkuumlli munkaerőt igeacutenylő aacutellaacutesok szaacutema rohamosan csoumlkken A munkaerő-piaci kereslet eacutes kiacutenaacutelat nagysaacutegrendje alapvetően megegyezik szerkezete azonban elteacuterő Az idős alacsony keacutepzettseacutegű alkalmazottakra hosszuacute taacutevuacute munkaneacutelkuumlliseacuteg vaacuter A tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg haacutettereacuteben gazdasaacutegszerkezeti nem pedig egyeacuteni probleacutemaacutek aacutellnak
A ciklus legjellemzőbb eszkoumlze a keacutepzeacutes aacutetkeacutepzeacutes eacutes a munkaerő-kiacutenaacutelat csoumlkkenteacutese ndash az idősebb munkavaacutellaloacutek eseteacuteben korkedvezmeacutenyes nyugdiacutejazaacutessal s az inaktiacutev aacutellomaacutenyba vonulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteseacutevel (pl rokkantnyugdiacutej aacutepolaacutesi diacutej)
folytatoacutedik
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 185
Főbb korszakok A munkaneacutelkuumlliseacuteg tiacutepusa A probleacutema termeacuteszete Lehetseacuteges feladatok projektekAz 1980-as eacutevektől napjainkig
Abszoluacutet munkaneacutelkuumlliseacuteg ndash posztindusztriaacutelis taacutersadalom magas termeleacutekenyseacuteggel alacsony foglalkoztataacutesi raacutetaacuteval atipikus foglalkoztataacutesi formaacutekkal
A munkaerő iraacutenti kereslet leacutenyegesen kisebb mint a kiacutenaacutelat A munkaneacutelkuumlliseacuteg nem csupaacuten a legalacsonyabb keacutepzettseacutegű reacutetegeket eacuterinti A tartoacutesan munka neacutelkuumll leacutevők araacutenya dinamikusan nő A tradicionaacutelis foglalkoztataacutesi formaacutek szerinti integraacuteloacutedaacutes a munka vilaacutegaacuteba szeacuteles taacutersadalmi reacutetegek szaacutemaacutera eleacuterhetetlen
Munkahelyteremteacutes oumlnfoglalkoztataacutes taacutemogataacutesa rugalmas foglalkoztataacutesi formaacutek kialakiacutetaacutesa a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek bdquovegyes joumlvedelmű rendszerekrerdquo valoacute aacutetaacutelliacutetaacutesa (segeacutely+munka)
Forraacutes Csoba Judit in Gyulavaacuteri 2002 248
Az ESZA műkoumldeacuteseacutenek egyik kezdetek oacuteta megleacutevő probleacutemaacutejaacutera az ERFA 1975-oumls bevezeteacutese vilaacutegiacutetott raacute Az ERFA eseteacuteben ugyanis tagaacutellami kvoacuteta alapjaacuten osztottaacutek fel a fejleszteacutesi forraacutesokat ami egy az unioacutes koheacutezioacutes politikaacutehoz sokkal egyeacutertelműbben koumltődő tiacutepusa volt az Eu-s taacutemogataacutesoknak Ekkor vilaacutegosan laacutet-szott hogy mivel az ESZA eseteacuteben nem hasznaacuteltak kvoacutetarendszert a jobb programokat tervező tagaacutellamok leacutenyegesen toumlbb forraacuteshoz jutottak a ceacutelok torzultak
Az 1977-ben veacutegrehajtott jelentős reformot valoacutejaacuteban az euroacutepai foglalkoztataacutesi vaacutelsaacuteg keacutenyszeriacutetette ki Ennek hataacutesaacutera a strukturaacutelis aacutetalakiacutetaacuteshoz adott taacutemogataacutesokat is a vaacutelsaacuteg aacuteltal suacutelyosabban eacuterintett teacuterseacute-gek feleacute iraacutenyiacutetottaacutek valamint megjeloumllteacutek a munkaneacutelkuumlliseacuteg probleacutemaacutejaacuteval leginkaacutebb kuumlzdő ceacutelcsoportokat
a migraacutens munkavaacutellaloacutek eacutes csalaacutedtagjaik a 25 eacutev feletti munka neacutelkuumlli nők valamint a hosszuacute taacutevolleacutet utaacuten a munkaerőpiacra visszateacuterő nők a 25 eacutev alatti munkaneacutelkuumlliek kuumlloumlnoumlsen a paacutelyakezdők
Az utoacutebbi ceacutelcsoport 1982-re a 10 millioacute főt eleacuterő munkaneacutelkuumlliek csoportjaacutenak 42 szaacutezaleacutekaacutet tette ki Egyeacutertel-műen laacutetszott a keacutepzeacutesi rendszerek hibaacuteja az aacutetkeacutepzeacutes szuumlkseacutegesseacutege Az ESZA ezen időszaka is keacutet ceacutellal jellemezhető Egyreacuteszt a bevontak 75 szaacutezaleacutekaacutenak a 25 eacuteven aluliak csoportjaacuteboacutel kell kikeruumllnie koncentraacutelva az alaacutebbi inteacutezkedeacutesekre
a 18 eacutev alattiak elhelyezkedeacuteseacutet segiacutető szakkeacutepzeacutes eacutes szakmai gyakorlat a 18ndash25 eacutev koumlzoumlttieknek az uacutej technoloacutegiaacutehoz valoacute alkalmazkodaacutesaacutet segiacutető szakkeacutepzeacutes munkahelyteremtő beruhaacutezaacutesok az abszoluacutet elsőbbseacuteget eacutelvező reacutegioacutekban
Maacutesreacuteszt a forraacutesokat a szegeacuteny reacutegioacutekra kell oumlsszpontosiacutetani melyeket ekkortoacutel a munkaneacutelkuumlliseacutegi mutatoacutek eacutes a GdP-adatok felhasznaacutelaacutesaacuteval jeloumllteacutek ki
Maacuter ez idő taacutejt felerősoumldtek az egyedileg iraacutenyiacutetott elszigetelt programokat kritizaacuteloacutek amelyek szerint az euroacutepai koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeacutet valoacutejaacuteban az integraacutelt programok szolgaacutelnaacutek 1986-ban uacutetjaacutera is indult kiacuteseacuterleti
186 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
jelleggel az Integraacutelt Foumlldkoumlzi-tengeri Program Ekkor kezelt a Bizottsaacuteg előszoumlr olyan programot melynek egyszerre voltak aacutegazat- eacutes teruumlletfejleszteacutesi ceacuteljai valamint tervezeacuteseacutebe bevontaacutek a helyi partnereket veacuteg-rehajtoacutekat is Uacutejdonsaacuteg volt tovaacutebbaacute a program 7 eacuteves koumlltseacutegveteacutesi perioacutedusa mely azoacuteta meggyoumlkeresedett a Strukturaacutelis Alapok (s iacutegy az ESZA) koumlltseacutegveteacuteseacutenek tervezeacuteseacuteben
Fontos hogy ezt megelőzően 1986-ban alaacuteiacuteraacutesra keruumllt az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny amely maacuter expli-citen rendelkezett a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi koheacutezioacutes politikaacuteroacutel Az Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny 158 cikke kimondja hogy a harmonikus fejlődeacutes eacuterdekeacuteben a Koumlzoumlsseacuteg a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi koheacutezioacutet kiacutevaacutenja teveacutekenyseacutegeivel elősegiacuteteni Ennek eacuterdekeacuteben a Strukturaacutelis Alapokat oumlsszehangoljaacutek koumlzoumls elvek menteacuten szervezik neacutegy fontos alapelvet hataacuterozott meg ekkor a koumlzoumlsseacuteg
a Bizottsaacuteg tapasztalatai azt mutattaacutek hogy valoacutedi eredmeacutenyeket csak a taacutemogatott ceacutelok eacutes teveacutekenyseacute- gek koncentraacutecioacutejaacuteval eacuternek elaz Alapokat toumlbb eacutevre tervezetten koumlvetkezetesen kell műkoumldtetni oumlsszehangolt iraacutenyiacutetaacutesukat hosszuacute taacutevuacute programozaacutessal kell biztosiacutetania szubszidiaritaacutes elve a programok kidolgozaacutesa eacutes veacutegrehajtaacutesa elengedhetetlenneacute teszi hogy az eacuterintet- tek minden szinten partnerseacutegben tudjanak egyuumlttműkoumldni egymaacutessal a koumlzoumls ceacutelok eacuterdekeacutebena Strukturaacutelis Alapok forraacutesai csak addicionaacutelisak kiegeacutesziacuteteacuteskeacutent szolgaacuteljanak a tagaacutellamok nemzeti eacutes regionaacutelis fejleszteacuteseihez Kifejezett ceacutel a tagorszaacutegok Eu-s fejleszteacutesi forraacutesoktoacutel valoacute fuumlggőseacutegeacutenek el-keruumlleacutese
A kialakult elvek menteacuten oumlt ceacutelkitűzeacutest hataacuteroztak meg a taacutemogataacutesok felhasznaacutelaacutesaacuteban1 ceacutelkitűzeacutes a fejlődeacutesben elmaradott teruumlletek felzaacuterkoacutezaacutesaacutenak eacutes szerkezeti aacutetalakulaacutesaacutenak taacutemogataacute-sa2 ceacutelkitűzeacutes a hanyatloacute ipari reacutegioacutek szerkezet aacutetalakiacutetaacutesaacutenak taacutemogataacutesa3 ceacutelkitűzeacutes a tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteg lekuumlzdeacutese4 ceacutelkitűzeacutes a fiatalok integraacuteloacutedaacutesaacutenak elősegiacuteteacutese a munka vilaacutegaacuteba5 ceacutelkitűzeacutes a videacutek fejlődeacuteseacutenek taacutemogataacutesa
az agraacuterszerkezet aacutetalakiacutetaacutesaacutevala) a videacuteki teacuterseacutegek fejleszteacuteseacutevelb)
Az ESZA műkoumldeacuteseacutenek ezen 1992ndash1999 koumlzoumltti szakaszaacuteban a fenti elvek eacutes ceacutelok kikristaacutelyosodtak azon-ban az ERFA tiacutepusuacute fejleszteacutesek vetteacutek aacutet a meghataacuterozoacute szerepet A regionalitaacutes eacutes az infrastrukturaacutelis beruhaacutezaacutesokat eacuteleacutenkiacutető taacutemogataacutesok előteacuterbe helyezeacutese haacutetteacuterbe szoriacutetotta a ceacutelcsoportok szerinti inteacutezkedeacute-seket A koncepcioacute szerint a reacutegioacutek gazdasaacutegi felzaacuterkoacutezaacutesa ndash mintegy automatikusan ndash csoumlkkenti a szociaacutelis feszuumlltseacutegeket A laissez faire gazdasaacutegpolitika a kezdetek oacuteta reacutesze volt a taacutemogataacutespolitikaacutenak de ekkor felerősoumldni laacutetszott ugyanakkor a foglalkoztataacutesi probleacutemaacutek suacutelyosbodaacutesa miatt duplaacutejaacutera emelteacutek a Struktu-raacutelis Alapok koumlltseacutegveteacuteseacutet mely iacutegy 1997-re az Eu koumlltseacutegveteacuteseacutenek 363 szaacutezaleacutekaacutet tette ki
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 187
Az ESZA az 5a ceacutelkitűzeacutes kiveacuteteleacutevel a koheacutezioacutes politika minden ceacutelkitűzeacuteseacuten beluumll taacutemogatta a tagaacutellamok eacutes reacutegioacutek humaacutenerőforraacutes-fejleszteacuteseacutet Segiacutetette a munkauumlgyi szolgaacuteltataacutesok fejleszteacuteseacutet a keacutepzeacutest paacutelyairaacute-nyiacutetaacutest tanaacutecsadaacutest kuumlloumlnoumlsen a kisvaacutellalkozaacutesokban dolgozoacutek reacuteszeacutere keacutepzeacutesi rendszerek kialakiacutetaacutesaacutet ok-tatoacutek keacutepzeacuteseacutet kutatoacuteinteacutezetek vezető beosztaacutesuacute dolgozoacuteinak eacutes műszaki alkalmazottainak tovaacutebbkeacutepzeacuteseacutet
Az ESZA-forraacutesok nagy reacutesze az 1 eacutes 3 ceacutelkitűzeacutesre fordiacutetoacutedott A koncentraacutecioacute elveacutet koumlvetve az ESZA prioritaacutesait az aacuteltalaacutenos koumlzoumlsseacutegi szintű ceacutelkitűzeacutesek taacutemogataacutesaacutehoz rendelteacutek Ezek haacuterom teacutema koumlreacute oumlssz-pontosultak
az oktataacutes eacutes az alapkeacutepzeacutes minőseacutegeacutenek eacutes hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa a humaacuten erőforraacutesok bőviacuteteacute- se a kutataacutes tudomaacuteny eacutes technoloacutegia tereacuten taacutemogataacutes a keacutepzetlen vagy alacsony keacutepzettseacutegű fiatalok-nak az iskolaacuteboacutel a munka vilaacutegaacuteba valoacute aacutetmenetrea versenykeacutepesseacuteg noumlveleacutese eacutes a munkaneacutelkuumlliseacuteg megelőzeacutese a munkaerő alkalmazkodoacute keacutepesseacutegeacutenek noumlveleacuteseacuterea tartoacutes munkaneacutelkuumlliseacuteggel eacutes a munkaerőpiacroacutel valoacute kirekeszteacutessel fenyegetettek foglalkoztataacutesi lehe- tőseacutegeinek javiacutetaacutesaacutera munkaerő-piaci integraacutecioacutejaacutera
Az ESZA műkoumldeacutese 1999-ben ismeacutet aacutetalakult iacutegy a tagaacutellamok a 2000ndash2006-os programozaacutesi perioacutedust egy uacutejabb mechanizmus menteacuten hajthattaacutek veacutegre A forraacutesok koncentraacutecioacutejaacutenak tovaacutebbi erősiacuteteacutese eacuterdekeacuteben decentralizaacuteltaacutek az alapok felhasznaacutelaacutesaacutet Ezutaacuten a nemzeti programok alapdokumentumait a tagaacutellamok az Euroacutepai Bizottsaacuteggal egyeztetve dolgozzaacutek ki de a reacuteszletek kidolgozaacutesa eacutes a veacutegrehajtaacutes maacuter teljes egeacuteszeacute-ben az adott tagaacutellam feladata eacutes felelősseacutege
A forraacutesok szűkoumlsseacutege miatt ebben a tervezeacutesi perioacutedusban haacuteromra csoumlkkentetteacutek a ceacutelkitűzeacutesek szaacutemaacutet1 ceacutelkitűzeacutes a fejlődeacutesben lemaradoacute reacutegioacutek fejlődeacuteseacutenek eacutes strukturaacutelis aacutetalakulaacutesaacutenak elősegiacuteteacutese2 ceacutelkitűzeacutes a strukturaacutelis probleacutemaacutekkal kuumlzdő teruumlletek gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi aacutetalakulaacutesaacutenak taacutemo-gataacutesa3 ceacutelkitűzeacutes az oktataacutesi keacutepzeacutesi eacutes foglalkoztataacutesi politikaacutek alkalmazaacutesaacutet eacutes korszerűsiacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute taacutemo-gataacutes
nagy hataacutessal volt az Euroacutepai Szociaacutelis Alapra az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia leacutetrejoumltte eacutes veacutegrehajtaacutesa Ez az alap volt a Foglalkoztataacutesi Strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutenak legfőbb eszkoumlze A beavatkozaacutesi taacutemogataacutesokra tovaacutebbi oumlt prioritaacutest jeloumlltek ki
aktiacutev munkaerő-piaci politikaacutek alkalmazaacutesa a munkaneacutelkuumlliseacuteg megelőzeacutese illetve orvoslaacutesa ceacuteljaacuteboacutel1 a szociaacutelis integraacutecioacute erősiacuteteacutese a taacutersadalmi beilleszkedeacutes elősegiacuteteacutese2 az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute keacutepzeacutes eacutes oktataacutesrendszereinek fejleszteacutese3 a munkaerő alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutenek eacutes vaacutellalkozoacutekeacuteszseacutegeacutenek javiacutetaacutesa4 pozitiacutev inteacutezkedeacutesek a nők munkaerő-piaci helyzeteacutenek javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben5
188 2 Az Euroacutepai unioacute szociaacutelis politikaacutei
Az Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia eacutes az ehhez kapcsoloacutedoacute tagaacutellami szintű uacuten nemzeti Foglalkoztataacutesi Akcioacutetervek doumlntőek lettek az ESZA forraacuteselosztaacutesa szempontjaacuteboacutel A szociaacutelis teruumllet vonatkozaacutesaacuteban ez felerősiacutetette toumlbbszoumlr kizaacuteroacutelagossaacute tette azt a megkoumlzeliacuteteacutesmoacutedot hogy a szociaacutelis teruumllet csak annyiban eacutes uacutegy taacutemogathatoacute a Strukturaacutelis Alapokboacutel amennyiben a foglalkoztataacutesi ceacutelkitűzeacuteseket taacutemogatja
Az ESZA jelenlegi szakaszaacutera a 2007ndash2013 időszakra neacutegy ceacutelteruumlletet hataacuteroztak megnoumlvelni az alkalmazottak eacutes vaacutellalatok alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutet1 segiacuteteni a munkaacutehoz jutaacutest a munkaerőpiacon valoacutereacuteszveacutetelt2 taacutemogatni a haacutetraacutenyos helyzetű emberek szociaacutelis elfogadottsaacutegaacutet eacutes a munkaerő-piaci reacuteszveacuteteluumlket3 kapcsolatok erősiacuteteacuteseacutevel reformokra oumlsztoumlnoumlzni a munkaacuteltataacutes eacutes az elfogadaacutes teruumlletein 4
Ezek menteacuten tudja az Alap taacutemogatni a nemzeti Fejleszteacutesi Terv Operatiacutev Programjait Az operatiacutev progra-moknak pedig alapvető rendelteteacutese hogy elősegiacutetse a nemzeti Akcioacuteprogram ceacutelkitűzeacuteseit vaacutellalaacutesait
Az utoacutebbi eacutevek eacutes napjaink egyik fontos feladata hogy a lisszaboni strateacutegia lezaacuteraacutesa utaacuten az Euroacutepa 2020 strateacutegia megfelelő ceacutelokkal legyen megalkotva eacutes e ceacutelok menteacuten hateacutekony beavatkozaacutesok valoacutesuljanak meg az uacuten nemzeti Inteacutezkedeacutesi Tervekben Mivel ezen intervencioacutek jelentős reacuteszeacutet tovaacutebbra is az Eu Struk-turaacutelis Alapjai finansziacuterozzaacutek sokak jogos elvaacuteraacutesa a keacutet teruumllet eddigineacutel szorosabb oumlsszehangolaacutesa
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia eddig nem tapasztalt moacutedon emeli ki a szegeacutenyseacuteg probleacutemaacutejaacutet eacutes tűzi ki ceacutel-keacutent a deprivaacuteltan eacutelők taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutet a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutet Az ESZA aacutetalakiacutetaacutesaacutenak egyik fontos ceacutelja ezen uacutej ceacutelok inteacutezkedeacutesek hateacutekony taacutemogataacutesa a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem segiacuteteacutese Amint azt laacutethattuk az ESZA 2010-ig leacutenyegeacuteben a foglalkoztataacutes elősegiacuteteacuteseacutet a munkaneacutelkuumlliseacuteg csoumlkkenteacuteseacutet ceacutelozta Ez termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean jelentős hataacutessal van az emberek joumlvedelmeacutere taacutersadalmi beilleszkedett-seacutegeacutere A jelenlegi elgondolaacutesok szerint az ESZA ezen ceacutelja tovaacutebbra is megmarad de vaacuterhatoacutean kiemelten fog koncentraacutelni azon taacutersadalmi haacutetraacutenyok lekuumlzdeacuteseacutere melyek koumlzvetetten de nagymeacuterteacutekben befolyaacutesol-jaacutek a munkaerő-piaci beilleszkedeacutest a munkahelyi integraacutecioacutet (mint amilyen pl a diszkriminaacutecioacute) Az eddigi tapasztalatok alapjaacuten azonban az ESZA oumlnmagaacuteban nem tud jelentős hataacutesokat eleacuterni Szuumlkseacuteges hogy a tagaacutellamok az Eu ceacuteljait messzemenően eacuterveacutenyesiacutetseacutek hazai szakpolitikaacutejukban eacutes a koumlzoumls elveket alkal-mazva egyeacuteni koncepcioacutek menteacuten hajtsaacutek veacutegre sajaacutet koumlzoumls ceacutelokkal aacutetitatott strateacutegiaacuteikat
A Strukturaacutelis Alapok szociaacutelis teruumlleti ceacuteljait koumlvetve laacutethatoacute hogy a fejleszteacutesi forraacutesok ceacutelkitűzeacutesei taacutemo-gataacutesi mechanizmusai koumlvetik az Eu szociaacutelis politikaacuteval kapcsolatos aacuteltalaacutenos megkoumlzeliacuteteacutesmoacutedjaacutet A kez-detekben csupaacuten a munkavaacutellaloacutek tagorszaacutegok koumlzoumltti szabad mozgaacutesaacutet előmozdiacutetoacute Euroacutepai Szociaacutelis Alap beavatkozaacutesi teruumllete bővuumllt a rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesok jelentősen noumlvekedtek
Az Eu bőviacuteteacuteseacutevel valamint Euroacutepa gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi eacuteleteacuteben az 1950-es eacutevekhez keacutepest be-koumlvetkezett gyoumlkeres vaacuteltozaacutesok (foglalkoztatottsaacuteg demograacutefiai helyzet egyenlőtlenseacutegek noumlvekedeacutese) aacutetalakiacutetottaacutek az unioacutes fejleszteacutespolitika szerepeacutet uacutej taacutemogataacutesi alapok szuumllettek mint peacuteldaacuteul az ERFA vagy a Koheacutezioacutes Alap
Sziklai Istvaacuten Farkas Zsombor Ruszkai Zsolt Az Euroacutepai unioacute Strukturaacutelis Alapjainak taacutemogataacutesa a szociaacutelis teruumlleten 189
A szociaacutelis teruumllet fejleszteacutese unioacutes forraacutesokboacutel elsősorban uacutegy keruumll(t) taacutemogataacutesra mint ami hozzaacutejaacuterul elengedhetetlen a foglalkoztataacutes bőviacuteteacuteseacutehez A 2000 eacutevtől kezdődően eacuterhető tetten az a nyitaacutes amely e te-ruumlletet is egyre inkaacutebb mint oumlnmagaacuteban fontos fejleszteacutesi teruumlletet ismeri el a koheacutezioacutes politika elemei koumlzoumltt A kuumlloumlnfeacutele szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok feacuterőhelyeinek bőviacuteteacutese minőseacuteguumlk javiacutetaacutesa ma maacuter egyre elfogadottabb gyakorlat noha a fejleszteacutesi forraacutesok elsődleges ceacutelkitűzeacutese tovaacutebbra is a gazdasaacutegi versenykeacutepesseacuteg noumlve-leacutese eacutes a foglalkoztataacutes bőviacuteteacutese
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Melyek az euroacutepai koheacutezioacutes politika legfontosabb ceacutelkitűzeacutesei1 Mikeacutent vaacuteltozott az Euroacutepai Szociaacutelis Alap műkoumldeacutese a megalakulaacutesaacutetoacutel napjainkig2 Milyen javaslatai oumltletei lenneacutenek a Strukturaacutelis Alapok tovaacutebbfejleszteacuteseacutere3
irodalom
Aratoacute Krisztina Bartal Anna Maacuteria Koacutenya Maacuterton nizaacutek Peacuteter (2008) Az Euroacutepai Unioacute Strukturaacutelis Alapjai eacutes a partnerseacuteg elve Magyarorszaacutegon Rejtjel Kiadoacute Budapest httpwwwnfuhudoc
daly Mary (2010) Assessing the Eu approach to combating poverty and social exclusion in the last decade In Eric Marlier david natali (eds) Background document prepared for the international conference on EU coordination in the social field in the context of Europe 2020 Looking back and building the future 14ndash15 September 2010 La Hulpe Belgium httpwwwsocialsecurityfgovbeeudocsagenda14-15_09_10_BP_Eu_coordination_social_field_enpdf
Gyulavaacuteri Tamaacutes (szerk) (2002) Az Euroacutepai Szociaacutelis Alap eacutes Magyarorszaacuteg Foglalkoztataacutespolitikai eacutes Mun-kauumlgyi Miniszteacuterium Budapest
Kengyel Aacutekos (szerk) (2010) Az Euroacutepai Unioacute koumlzoumls politikaacutei Akadeacutemiai Kiadoacute BudapestSziklai Istvaacuten Szikra dorottya (2004) A Strukturaacutelis Alapok forraacutesainak felhasznaacutelaacutesi lehetőseacutegei a taacutersadal-
mi befogadaacutesi strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteban Eseacutely 2 107ndash142
Az EuroacutepAi szociaacutelis dimEnzioacute JoumlVőJE
191
Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek 31 szociaacutelis dimenzioacuteja
nyilAs mihaacutely
Az Euroacutepai unioacuteban a gazdasaacutegi integraacutecioacute tereacuten az 1990-es eacutevekben tett leacutepeacutesek (egyseacuteges piac eacutes koumlzoumls peacutenz leacutetrehozaacutesa) utaacuten is alapvető ceacutel maradt a versenykeacutepesseacuteg javiacutetaacutesa a polgaacuterok joacuteleacuteteacutenek noumlveleacutese eacutes az uacutej kihiacutevaacutesok (globalizaacutecioacute lakossaacuteg eloumlregedeacutese taacutersadalmi kirekeszteacutes koumlrnyezeti fenntarthatoacutesaacuteg) kezeleacutese
Az 1990-es eacutevekben gazdasaacutegi politikai eacutes szociaacutelis hataacutesait tekintve is egyre nagyobb probleacutemaacutevaacute vaacutelt a tartoacutesan 10 szaacutezaleacutek koumlruumll alakuloacute munkaneacutelkuumlliseacuteg amelynek koumlvetkezteacuteben a szociaacutelpolitika koumlzeacuteppontjaacute-ba a foglalkoztataacutes eacutes a munkahelyteremteacutes keruumllt Az 1997-es Amszterdami Szerződeacutesbe a toumlbbi szociaacutelpoli-tikai teruumllettől elkuumlloumlniacutetve oumlnaacutelloacute ciacutemkeacutent jelent meg a foglalkoztataacutes eacutes a tagaacutellamok koumltelezettseacuteget vaacutellaltak arra hogy a foglalkoztataacutes tereacuten oumlsszehangoljaacutek a nemzeti strateacutegiaacutejukat eacutes a foglalkoztataacutespolitikaacutejukat az aacutetfogoacute gazdasaacutegi ceacuteloknak megfelelően alakiacutetjaacutek (Horvaacuteth 2011 Foacuteti 2010)
Az Eu az 1997 novembereacuteben Luxemburgban tartott a foglalkoztataacutes keacuterdeacuteseivel foglalkozoacute csuacutecstalaacutelko-zoacuten elhataacuterozott doumlnteacutes eredmeacutenyekeacutent az Euroacutepai Tanaacutecs a koumlvetkező hoacutenapban elfogadta az 1998ndash2002 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacute foglalkoztataacutesi iraacutenyvonalakat amelyek neacutegy pilleacuteren nyugodtak
a foglalkoztathatoacutesaacuteg javiacutetaacutesa a vaacutellalkozaacutesok oumlsztoumlnzeacutese a vaacutellalkozoacutek eacutes munkavaacutellaloacutek alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa az egyenlő eseacutelyek felteacuteteleinek erősiacuteteacutese (főleg a nők munkavaacutellalaacutesi eseacutelyeinek javiacutetaacutesaacuteval)
Az Euroacutepai Foglalkozaacutesi Strateacutegia leacutenyege a koordinaacutecioacute amely a koumlzoumls ceacutelok alapjaacuten kiegeacutesziacuteti a tagaacutellamok sajaacutet foglalkoztataacutespolitikaacutejaacutet Az 1998-as Beacutecsi Csuacutecstalaacutelkozoacuten doumlnteacutes szuumlletett a Stabilitaacutesi eacutes noumlvekedeacutesi Paktum mintaacutejaacuten alapuloacute foglalkoztataacutesi paktum kidolgozaacutesaacuteroacutel A foglalkoztataacutespolitikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutet eacutes a magasabb foglalkoztataacutesi szint eleacutereacuteseacutet ceacutelzoacute Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Paktumot a koumlvetkező eacutevi koumllni csuacutecson fogadtaacutek el
Az Amszterdami Szerződeacutes megteremtette az unioacuten beluumlli szociaacutelpolitikai eacutes foglalkoztataacutespolitikai egyuumltt-műkoumldeacutes kereteacutet A foglalkoztataacutespolitikai iraacutenyelvek elfogadaacutesa tuumlkroumlzte azt a felismereacutest hogy a foglalkozta-taacutespolitika tereacuten is fontossaacute vaacutelt a nemzeti politikaacutek koordinaacutelaacutesa A koordinaacutelaacutest oumlsztoumlnoumlzte hogy a gazdasaacutegi versenykeacutepesseacuteg szempontjaacuteboacutel is egyre fontosabbaacute vaacutelt az unioacuten beluumlli foglalkoztataacutesi eacutes szociaacutelis helyzet alakulaacutesa Ezt jelzi hogy az Eu 2000 utaacuten meghirdetett hosszuacute taacutevuacute strateacutegiaacuteinak (lisszaboni strateacutegia 2000ndash2010 Euroacutepa 2020 strateacutegia 2010ndash2020) is koumlzponti elemei a foglalkoztataacutesi eacutes szociaacutelpolitikai ceacutelok
192 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
A lisszaboni strateacutegia311
A lisszaboni strateacutegia neacuteven ismert reformkoncepcioacute 2000-ben szuumlletett A 2000 maacuterciusi lisszaboni csuacute-cson az Euroacutepai unioacute nagy jelentőseacutegű uacutej strateacutegiaacutet eacutes koordinaacutecioacutes mechanizmust fogadott el Az elfogadott dokumentum 5 pontja egyetlen mondatba sűriacuteti az uacutej strateacutegia aacutetfogoacute ceacutelkitűzeacuteseacutet (Presidency Conclusions 2000 2)
bdquoAz Unioacute a koumlvetkező eacutevtizedre azt az uacutej strateacutegiai ceacutelt tűzte maga eleacute hogy a vilaacuteg legversenykeacutepesebb eacutes dinamikus tudaacutesalapuacute taacutersadalma legyen amely fenntarthatoacute gazdasaacutegi noumlvekedeacutest toumlbb eacutes jobb minőseacutegű munkahelyet valamint nagyobb taacutersadalmi koheacutezioacutet keacutepes biztosiacutetanirdquo
A monetaacuteris unioacute oacuteta legjelentősebb hosszuacute taacutevuacute unioacutes kezdemeacutenyezeacutes leacutenyege az Egyesuumllt Aacutellamok utol-eacutereacutese gazdasaacutegi teacuteren a hagyomaacutenyos euroacutepai eacuterteacutekek megőrzeacuteseacutevel A megfogalmazott ceacutelok eacutertelmeacuteben az Euroacutepai unioacutenak 2010-ig a vilaacuteg legversenykeacutepesebb tudaacutesalapuacute gazdasaacutegaacutevaacute kell vaacutelnia A magas szintű foglalkoztataacuteson eacutes termeleacutekenyseacutegen alapuloacute dinamikus noumlvekedeacutesnek biztosiacutetania kell a fenntarthatoacute fejlő-deacutest a taacutersadalmi koheacutezioacutet a sziacutenvonalas koumlrnyezetveacutedelmet valamint javiacutetania kell az unioacuteban eacutelő emberek eacuteletsziacutenvonalaacutet eacutes eacuteletminőseacutegeacutet Leacutenyeges eleme a strateacutegiaacutenak hogy a kitűzoumltt ceacutelok eleacutereacutese nem veszeacute-lyeztetheti az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok koumlzoumls viacutevmaacutenyait (az Euroacutepai Szociaacutelis Modellt)
A lisszaboni strateacutegia kiegeacutesziacuteteacutesekeacutent a koumlzoumls joacuteleacuteti eacuterteacutekek eacutes viacutevmaacutenyok megőrzeacuteseacutet szem előtt tartva a 2000 decemberi nizzai csuacutecson elfogadtaacutek az Euroacutepai Szociaacutelis Menetrendet Az ebben foglaltak szerint a 3 eacutevezred elejeacuten az unioacutes szociaacutelpolitika kiemelt teruumlletei
toumlbb eacutes jobb munkahely leacutetesiacuteteacutese a rugalmassaacutegon eacutes biztonsaacutegon alapuloacute munkakoumlrnyezet segiacuteteacutese a szegeacutenyseacuteg eacutes diszkriminaacutecioacute oumlsszes formaacuteja elleni kuumlzdelem a taacutersadalmi koheacutezioacute oumlsztoumlnzeacutese eacuterde- keacutebena szociaacutelis veacutedelem rendszereacutenek modernizaacutelaacutesa nemek koumlzoumltti egyenlőseacuteg erősiacuteteacutese a bőviacuteteacutes eacutes az Eu kuumllkapcsolatai szociaacutelis dimenzioacutejaacutenak erősiacuteteacutese
A strateacutegia elfogadaacutesaacutenak a szociaacutelis szempontok mellett fontos gazdasaacutegi oumlsztoumlnzői is voltak (vouml Gaacutecs 2005) A gazdasaacutegi integraacutecioacute eacutevtizedeken keresztuumll veacutegbemenő elmeacutelyiacuteteacuteseacutet nem utolsoacutesorban az a feacutele-lem motivaacutelta hogy az Eu lemarad a vilaacuteg maacutes dinamikusan fejlődő reacutegioacutei moumlgoumltt A globaacutelis veteacutelkedeacutes Maastricht eacutes a monetaacuteris unioacute megteremteacutese utaacuten is fontos teacutemaacuteja maradt az Eu-nak főleg az 1990-es eacutevek veacutegeacuten kibontakozoacute uacuten infokommunikaacutecioacutes boom idejeacuten Ebből főleg az uSA profitaacutelt eacutes ez megeacuterlelte unioacutes koumlroumlkben azt az elhataacuterozaacutest hogy a lemaradaacutes megelőzeacuteseacutere uacutej strateacutegiaacutera van szuumlkseacuteg
A lisszaboni folyamat előkeacutesziacuteteacutesekor az a szaacutendeacutek eacuterveacutenyesuumllt hogy a koraacutebbi reacuteszteruumlletekre vonatkozoacute uacuten euroacutepai folyamatok egybefogaacutesaacuteval koordinaacutelt modernizaacutecioacutes strateacutegiaacutet fejlesszenek ki A koumlvetkező eu-roacutepai folyamatokroacutel van szoacute
nyilas Mihaacutely Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja 193
luxemburgi folyamat (foglalkoztataacutespolitika nemzeti foglalkoztataacutespolitikaacutek koordinaacutelaacutesa a foglalkoztataacutes noumlveleacutese)cardiffi folyamat (strukturaacutelis reformok koordinaacutelaacutesa eacutes monitorozaacutesa) koumllni folyamat (euroacutepai makrogazdasaacutegi paacuterbeszeacuted segiacuteteacutese a kormaacutenyok eacutes a szociaacutelis partnerek koumlzoumltt)
A haacuterom pilleacuterre (gazdasaacuteg szociaacutelis uumlgyek koumlrnyezetveacutedelem) eacutepuumllő oumlsszetett reformfolyamat szaacutemos ki-emelt teruumlletet jeloumll meg iacutegy toumlbbek koumlzoumltt a gazdasaacutegi reformokat az informaacutecioacutes taacutersadalom megteremteacuteseacutet eacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutet a kutataacutes-fejleszteacutesre a tudomaacutenyra eacutes a humaacuten erőforraacutesokra fordiacutetott befekteteacutesek noumlveleacute-seacutet a szorosabb gazdasaacutegpolitikai koordinaacutecioacutet eacutes a belső piac műkoumldeacuteseacutet javiacutetoacute inteacutezkedeacuteseket az oktataacutes a szociaacutelis veacutedelem eacutes a koumlrnyezetveacutedelem szintjeacutenek emeleacuteseacutet Szociaacutelpolitikai szempontboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a foglalkoztataacutes javiacutetaacutesa eacutes a szociaacutelis gondoskodaacutes modernizaacutelaacutesa A foglalkoztataacutes eacutes keacutepzeacutes fejleszteacutese tereacuten olyan ceacutelok jelennek meg mint a munkaerő-piaci reacuteszveacuteteli araacuteny fokozaacutesa (2010-ig 70-ra nők eseteacuteben 60-ra idősebb munkavaacutellaloacutekra vonatkozoacutean 50-ra) illetve a lakossaacuteg keacutepzettseacutegi szintjeacute-nek emeleacutese (e teacuteren fontos toumlrekveacutes az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes elterjeszteacutese eacutes konkreacutet mutatoacutekeacutent megfogalmazoacutedik hogy 2010-ig a feleacutere kell csoumlkkenteni a csak alapfokuacute keacutepzettseacutegűek szaacutemaacutet) A szociaacutelis veacutedelem reformjaacutenak biztosiacutetania kell a nyugdiacutejrendszerek fenntarthatoacutesaacutegaacutet eacutes el kell eacuterni hogy 2010-re a teacutenyleges nyugdiacutejba vonulaacutes ideje aacutetlagosan oumlt eacutevet noumlvekedve 65 eacutev legyen egyuacutettal jelentősen csoumlkken-teni kell a szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekesztettseacuteg aacuteltal fenyegetettek szaacutemaacutet
A megfogalmazott ceacutelok az Eu egeacuteszeacutere (aacutetlagaacutera) vonatkoznak eacutes nincsenek tagorszaacutegokra lebontva de a lisszaboni strateacutegia szaacutemol az oumlsszes tagorszaacuteg reacuteszveacuteteleacutere a ceacutelok teljesiacuteteacuteseacuteben A lisszaboni folyamat főleg olyan teruumlleteket ceacuteloz meg amelyek nemzeti kompetenciaacuteban vannak oumlsszehangolt iraacutenyiacutetaacutes neacutelkuumll viszont keacuterdeacuteses a fő ceacutelok teljesiacutethetőseacutege Az adott teruumlleteken (foglalkoztataacutes munkaerő-piaci viszonyok oktataacutes joacuteleacuteti ellaacutetoacuterendszerek stb) meglevő doumlnteacutesi kompetenciaacutejukroacutel az egyes kormaacutenyok nem is kiacutevaacutennak lemondani Iacutegy a lisszaboni folyamat egyfajta kiacuteseacuterlet arra hogy bdquoszaacutemos keacuterdeacuteskoumlrt olyan szuumlrke zoacutenaacuteba he-lyezzen aacutet amely koordinaacutecioacute szempontjaacuteboacutel a tisztaacuten nemzeti eacutes a centralizaacutelt unioacutes felelősseacutegi szintek koumlzeacute esikrdquo (Gaacutecs 2005 209) Ezen szuumlrke zoacutenaacuteba vont teruumlletek befolyaacutesolaacutesaacutenak moacutedszere a nyitott koordinaacutecioacute amely moacutedszer alapfunkcioacuteja hogy a doumlnteacutesek unioacutes centralizaacutelaacutesa eacutes a koumlzpont ndash Euroacutepai unioacute ndash hatalom-mal valoacute felruhaacutezaacutesa neacutelkuumll koumlzoumlsen elfogadott ceacutelok keacuteszuumlljenek eacutes azokat a tagorszaacutegok oumlsszehangolt moacutedon eacutes a megaacutellapiacutetott uumltemezeacutesben veacutegrehajtsaacutek Az uacutej moacutedszer az euroacutepai szociaacutelis modellel kapcsolat-ban koraacutebban jelzett dilemma feloldaacutesaacutet szolgaacutelja eacutes a vaacuterakozaacutesok szerint a szociaacutelpolitika unioacutes integraacutelaacutesa neacutelkuumll lehetőveacute teszi a szociaacutelis veacutedelmi politikaacutek egyseacutegesuumlleacuteseacutet A nagy keacuterdeacutes az hogy keacutepes-e a nyitott koordinaacutecioacute szociaacutelis teacuteren olyan gyakorlatokhoz eacutes eredmeacutenyekhez vezetni amelyek bdquoellenaacutelloacutebbakrdquo a gaz-dasaacutegi eacutes monetaacuteris integraacutecioacute nyomaacutesaacuteval szemben egyuacutettal a koumlzoumls ceacutelok teljesiacuteteacutese soraacuten megőrzik az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok kuumlloumlnboumlzőseacutegeacutet eacutes politikai oumlroumlkseacutegeacutet
A lisszaboni folyamatban alkalmazott nyitott koordinaacutecioacute mintaacutejaacuteul a luxemburgi folyamatban megjelenő Euroacutepai Foglalkoztataacutesi Strateacutegia (EFS) szolgaacutelt tulajdonkeacuteppen az itt maacuter kiproacutebaacutelt moacutedszert terjesztetteacutek ki uacutej teruumlletekre A moacutedszer legfontosabb oumlsszetevői a koumlvetkezők (Scharpf 2002 8ndash9 Gaacutecs 2005 210ndash211)
194 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
a politikai doumlnteacutesek tagorszaacutegi szinten maradnak kizaacuterva az unioacutes szintű jogalkotaacutest a tagorszaacutegok politikai doumlnteacuteseinek viszont koumlzoumls vonatkozaacutesai vannak ezeacutert toumlrekedni kell koumlzoumls ceacutelok kitűzeacuteseacutere eacutes az eleacutert eredmeacutenyek koumlzoumls eacuterteacutekeleacuteseacutereiraacutenyelveket eacutes ezekhez koumltődő roumlvid koumlzeacutep- eacutes hosszuacute taacutevuacute terveket fogadnak el az Euroacutepai unioacute egeacute- szeacuterekvantitatiacutev eacutes kvalitatiacutev mutatoacutekat alakiacutetanak ki valamint az egyes szektorokra vonatkozoacute iraacutenyadoacute bdquojoacute gya- korlatokrdquo kivaacutelasztaacutesaacuteval jelzik a koumlvetendő megoldaacutesokataz unioacutes iraacutenyelveket bdquolefordiacutetjaacutekrdquo a nemzeti eacutes teruumlleti kuumlloumlnbseacutegeket figyelembe vevő ceacutelokra eacutes inteacutezke- deacutesekreegy koumlzoumls tanulaacutesi folyamat segiacuteteacutese eacuterdekeacuteben az eleacutert eredmeacutenyek nyomon koumlveteacutese eacuterteacutekeleacutese a toumlbbi tagorszaacuteg aacuteltali elemzeacuteseaz egyuumlttműkoumldeacutes oumlnkeacutentes kooperaacutecioacuten nyugszik eacutes nincsenek jogi szankcioacutek a nem teljesiacutetőkkel szemben
A tagorszaacutegok eacutes az Eu inteacutezmeacutenyei koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes ciklikusan ismeacutetlődik melynek soraacutenaz Euroacutepai Tanaacutecs megalkotja a koumlvetkező szakaszra eacuterveacutenyes iraacutenyelveket meghataacuterozzaacutek a koordinaacutecioacutehoz hasznaacutelt mutatoacutekat a tagorszaacutegok nemzeti akcioacuteterveket dolgoznak ki a mutatoacutek eacutes a bdquojoacute gyakorlatokrdquo felhasznaacutelaacutesaacuteval a tervek veacutegrehajtaacutesaacutet tagorszaacutegi eacutes unioacutes szinteken egyaraacutent nyomon koumlvetik eacutes koumlzoumlsen eacuterteacutekelik a Tanaacutecs eacutes a Bizottsaacuteg egyuumlttes jelenteacutest keacutesziacutet az akcioacutetervek teljesiacuteteacuteseacuteről a tapasztalatok alapjaacuten a Tanaacutecs moacutedosiacutetja az iraacutenyelveket eacutes az egyes tagokra vonatkozoacute ajaacutenlaacutesokat fogalmaz mega lisszaboni folyamat kuumlloumlnboumlző teruumlletein eleacutert haladaacutest az aacutellam- eacutes kormaacutenyfők tavaszi csuacutecstalaacutelkozoacutein eacuterteacutekelik
A lisszaboni strateacutegia megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban a feladatok uumltemezeacuteseacutet kuumlloumlnboumlző faacutezisokra bontottaacutek A szociaacutelpo-litika joumlvőjeacutevel a kibőviacutetett Euroacutepai unioacute keretei koumlzoumltt foglalkozoacute uacuten Magas Szintű Csoport a Bizottsaacutegnak keacutesziacutetett jelenteacuteseacuteben (European Commission 2004) megaacutellapiacutetotta hogy az első szakasz lezaacuterult amely soraacuten megvaloacutesultak az alaacutebbi feladatok
a lisszaboni csuacutecs hataacuterozataacutet alkalmaztaacutek az Eu politikai eszkoumlzeire (koumlzoumlsseacutegi programok akcioacutetervek ajaacutenlaacutesok)a koumlrnyezetveacutedelmi dimenzioacute beveacutetele a strateacutegiaacuteba eacutes a fenntarthatoacute fejlődeacutes-megkoumlzeliacuteteacutes kidolgozaacutesa a strateacutegia előzetes alkalmazaacutesa a tagaacutellamokban a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereinek kidolgozaacutesa eacutes az egyuumlttműkoumldeacutesi mechanizmusok bevezeteacutese a gazdasaacutegpolitika eacutes szociaacutelpolitika koumlzoumltti uacutej jellegű koordinaacutecioacute figyelembe veacutetele az unioacutes alkotmaacuteny kidolgozaacutesaacuteban
nyilas Mihaacutely Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja 195
A lisszaboni strateacutegia feacutelidős eacuterteacutekeleacuteseacutere a 2005-oumls bruumlsszeli csuacutecson keruumllt sor A feacutelidős eacuterteacutekeleacutes alapja a koraacutebbi holland miniszterelnoumlk Wim Kok vezeteacuteseacutevel teveacutekenykedő bizottsaacuteg jelenteacutese volt Kideruumllt hogy az elmuacutelt eacutevek előrehaladaacutesaacutenak feacutenyeacuteben tuacutel ambicioacutezusak voltak a ceacutelok illetve tuacutel optimistaacutenak bizonyul-tak a kitűzoumltt ceacutelok gyors eleacutereacuteseacutevel kapcsolatos vaacuterakozaacutesok Vilaacutegossaacute vaacutelt hogy joacute neacutehaacuteny konkreacutet ceacutel nem teljesuumll a kitűzoumltt hataacuteridőig 2010-ig A feacutelidős eacuterteacutekeleacutes megaacutellapiacutetotta hogy irreaacutelisnak bizonyult az a ceacutelkitűzeacutes hogy az Eu 2010-re az Egyesuumllt Aacutellamokat megelőzve a vilaacuteg legversenykeacutepesebb tudaacutesalapuacute gazdasaacutegaacutevaacute vaacuteljon Gazdasaacutegi teacuteren az Eu nem csoumlkkentette az uSA előnyeacutet sőt meacuteg nőtt is a lemaradaacutesa Hasonloacute lemaradaacutes volt tapasztalhatoacute a foglalkoztataacutesi ceacutelok teruumlleteacuten is (vouml 1 taacuteblaacutezat) Kuumlloumlnoumlsen nagy volt a 2004 utaacuten csatlakozott orszaacutegok lemaradaacutesa de az Eu-15 eseteacuteben sem teljesuumlltek az időaraacutenyos ceacutelok
1 taacuteblaacutezat Az Eu egeacuteszeacutere illetve hazaacutenkra vonatkozoacute foglalkoztataacutesi ceacutelkitűzeacutesek eacutes azok teljesuumlleacutese 2007-ig ()
Foglalkoztataacutesi raacutetaunioacutes ceacutelkitűzeacutesek
unioacutes teacutenyadatok Eu-25
Magyarorszaacutegra vonatkozoacute ceacutelkitűzeacutesek
Magyarorszaacutegra vonatkozoacute teacutenyadatok
2005 2010 2005 2007 2006 2010 2006 2007oumlsszesen 670 700 640 658 587 630 573 573nők 570 600 566 586 530 570 511 509Feacuterfiak ndash ndash 714 730 640 690 638 640Idősebb munkavaacutellaloacutek (55ndash64 eacutevesek)
ndash 500 426 449 330 370 336 331
Forraacutes Foacuteti 2010 390
A jelenteacutes szerint a lisszaboni strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacutenak 2 szakasza a feacutelidei eacuterteacutekeleacutessel 2005-ben kez-dődik eacutes a tiacutez uacutej taggal bővuumllt unioacuten beluumll koumlzeacuteppontjaacuteban a strateacutegia nemzeti szinten toumlrteacutenő alkalmazaacutesa aacutell A megvaloacutesiacutetandoacute feladatok koumlzeacute tartozik az unioacutes eacutes nemzeti szintű iraacutenyiacutetaacutes koumlzoumltti szorosabb egyuumlttmű-koumldeacutes megvaloacutesiacutetaacutesa a lisszaboni folyamat viszonyaacutenak tisztaacutezaacutesa a Stabilitaacutesi eacutes noumlvekedeacutesi Paktummal eacutes az Euroacutepai Beruhaacutezaacutesi Bank prioritaacutesaival nagyobb figyelmet kell fordiacutetani a versenykeacutepesseacuteg eacutes az ezt segiacutető foglalkoztataacutesbőviacuteteacutes keacuterdeacuteseire eacutes nem utolsoacutesorban hozzaacute kell igaziacutetani a leacutepeacuteseket a megvaacuteltozott koumlruumllmeacutenyekhez Ezen beluumll toumlbbek koumlzoumltt
tekintetbe kell venni azt a teacutenyt hogy a lisszaboni csuacutecs azon ceacutelkitűzeacutese hogy unioacutes szinten eacutes eacuteves aacutetlagban a gazdasaacuteg 3 szaacutezaleacutekkal noumlvekedjen irreaacutelisnak bizonyult A 3 szaacutezaleacutekos fejlődeacutes tovaacutebbra is kiacutevaacutenatos de nem reaacutelis ceacutel az elkoumlvetkező eacutevekrenoumlvelni kell a munkaacuteban aacutelloacute neacutepesseacuteg szaacutemaacutet Az eddigi erőfesziacuteteacutesek főleg a nőkre fiatalokra eacutes idősebb munkakeacutepes koruacuteakra oumlsszpontosultak ezt aacutetfogoacute bevaacutendorlaacutesi politika kidolgozaacutesaacuteval eacutes a haacutezaspaacuterok gyermekvaacutellalaacutesi kedveacutet fokozoacute politikaacuteval kell kiegeacutesziacuteteni
196 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
a lisszaboni folyamatot a noumlvekedeacutesi kilaacutetaacutesok eacutes a munkahelyteremteacutes szempontjait szem előtt tartva oumlssze kell hangolni a Stabilitaacutesi eacutes noumlvekedeacutesi Paktummal
Az irreaacutelis ceacutelkitűzeacutesek mellett a reacuteszleges kudarc oka a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer nem eleacuteg hateacutekony műkoumldeacutese illetve a tagorszaacutegokban a koumlzoumls ceacutelok veacutegrehajtaacutesaacuteban tanuacutesiacutetott politikai elkoumltelezettseacuteg hiaacutenya volt Mivel a koumlzoumls ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesa nem koumltelező jellegű a szuumlkseacuteges leacutepeacutesek elmaradaacutesaacutet nem szank-cionaacuteljaacutek a ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben tett leacutepeacutesek megteacutetele kizaacuteroacutelag a tagaacutellamok politikai elkoumltele-zettseacutegeacuten eacutes akarataacuten muacutelik
Az eredmeacutenyek elmaradaacutesa miatti csaloacutedottsaacuteg mellett a Wim Kok-jelenteacutes azt is hangsuacutelyozta hogy to-vaacutebbra is eacuterveacutenyesnek kell tekinteni a strateacutegia haacuterom alapelemeacutet a gazdasaacutegi noumlvekedeacutest a szociaacutelis ko-heacutezioacute erősiacuteteacuteseacutet eacutes koumlrnyezetveacutedelmet Ezzel egyuumltt azonban kiemelt figyelmet kell szentelni a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes gyorsiacutetaacutesaacutenak eacutes a foglalkoztatottsaacutegi szint emeleacuteseacutenek
Az Euroacutepai Tanaacutecs a feacutelidős eacuterteacutekeleacuteseacuteben megaacutellapiacutetotta hogy bdquouacutej lenduumlletet adnak a folyamatnakrdquo egyuacutet-tal az eddigi eredmeacutenyek figyelembe veacuteteleacutevel aacutetrendezte a prioritaacutesokat eacutes elsőrendű ceacutelkeacutent a versenykeacute-pesseacuteg noumlveleacuteseacutet eacutes a foglalkoztataacutes kiterjeszteacuteseacutet jeloumllte meg
Iacutegy a lisszaboni strateacutegia feluumllvizsgaacutelataacutenak koumlzeacuteppontjaacuteba a noumlvekedeacutes eacutes foglalkoztataacutes feladatai keruumll-tek Egyuacutettal doumlnteacutest hoztak arroacutel hogy a tagaacutellami vaacutellalaacutesok teljesiacuteteacuteseacutenek ellenőrzeacuteseacutere szorosabb vissza-jelzeacutesi rendszereket műkoumldtetnek Abboacutel a felismereacutesből kiindulva hogy a haladaacutes eacuterteacutekeleacuteseacutere nagyobb idő-taacutevra van szuumlkseacuteg 2005-től 3 eacuteves ciklusokat vezettek be Veacuteguumll elhataacuteroztaacutek hogy a keacutet teruumllet hateacutekonyabb oumlsszehangolaacutesa eacuterdekeacuteben a tovaacutebbiakban a Tanaacutecs keacutet reacuteszből (gazdasaacutegpolitika foglalkoztataacutespolitika) aacutelloacute integraacutelt iraacutenymutataacutesokat dolgoz ki Ezekben az iraacutenymutataacutesokban leacutenyegeacuteben megmaradtak a koraacutebbi ceacutelok de maacuter a konkreacutet 2010-es hataacuteridő neacutelkuumll A foglalkoztataacutespolitikai reacutesz prioritaacutesai a teljes foglalkozta-taacutes a munka minőseacutegeacutenek eacutes termeleacutekenyseacutegeacutenek javiacutetaacutes a taacutersadalmi befogadaacutest erősiacutető munkaerőpiac a munkaerő-piaci igeacutenyeknek valoacute jobb megfeleleacutes valamint az oktataacutesi eacutes keacutepzeacutesi rendszerek uacutej igeacutenyekhez valoacute igaziacutetaacutesa lettek
A 2008ndash2010-es koumlvetkező ciklus iraacutenyelveit 2008 juacuteliusaacuteban adta ki a Tanaacutecs A foglalkoztataacutespolitikai reacuteszben 3 fő ceacutel szerepelt teljes foglalkoztataacutes a munka minőseacutegeacutenek eacutes termeleacutekenyseacutegeacutenek javiacutetaacutesa va-lamint a taacutersadalmi eacutes teruumlleti koheacutezioacutet erősiacutető foglalkoztataacutes megvaloacutesiacutetaacutesa Ennek megfelelően a haacuterom fő teveacutekenyseacutegi iraacuteny
a foglalkoztatottak koumlreacutenek bőviacuteteacutese a foglalkoztatottak megtartaacutesa a munkaerő-kiacutenaacutelat noumlveleacutese a szo- ciaacutelis veacutedelmi rendszerek modernizaacutelaacutesaa munkavaacutellaloacutek eacutes vaacutellalkozoacutek alkalmazkodoacutekeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa az oktataacutes eacutes a keacutepzettseacutegek javiacutetaacutesaacuteval noumlvekvő beruhaacutezaacutes a humaacuten tőkeacutebe
Az Eu 2005 eacutes 2008 koumlzoumltt sikereket eacutert el a foglalkoztatottsaacutegi szint emeleacuteseacuteben koumlzel 7 millioacutes bővuumlleacutessel 25 eacuteve a legjobb foglalkoztataacutesi helyzet joumltt leacutetre A 2008-ban kezdődő eacutes elhuacutezoacutedoacute peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi vaacutel-saacuteg jelentősen rontotta ezt a keacutepet
nyilas Mihaacutely Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja 197
A lisszaboni strateacutegia eredeti ceacuteljainak joacute reacutesze nem teljesuumllt 2010-re de egyeacutertelműveacute vaacuteltak a strateacutegia előnyei is (pl a tagaacutellamok oumlsszehangolt felleacutepeacuteseacutenek eredmeacutenyei) Iacutegy tulajdonkeacuteppen a lisszaboni strateacutegia folytataacutesakeacutent az Eu 2010-ben uacutejabb hosszuacute taacutevuacute reformprogramot fogadott el a koumlvetkező eacutevtizedet feloumllelő Euroacutepa 2020 strateacutegiaacutet
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia312
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia koumlzeacuteppontjaacuteban is a foglalkoztataacutes eacutes a versenykeacutepesseacuteg fokozaacutesa aacutell de a koraacuteb-biaknaacutel reaacutelisabbak a ceacutelkitűzeacutesek eacutes szorosabbak a koordinaacutecioacutes mechanizmusok A megfogalmazott ceacutel az bdquointelligens fenntarthatoacute eacutes inkluacuteziacutevrdquo noumlvekedeacutes E noumlvekedeacuteshez taacutersiacutetott jelzők uacutejak eacutes joacutel szemleacuteltetik a strateacutegia uacutej hangsuacutelyait
A haacuterom jelzővel megfogalmazott haacuterom prioritaacutes jelenteacutese a koumlvetkezőintelligens noumlvekedeacutes tudaacuteson eacutes innovaacutecioacuten alapuloacute gazdasaacuteg kialakiacutetaacutesafenntarthatoacute noumlvekedeacutes erőforraacutes-hateacutekonyabb koumlrnyezetbaraacutetabb eacutes versenykeacutepesebb gazdasaacuteginkluziacutev noumlvekedeacutes magas foglalkoztataacutes valamint szociaacutelis eacutes teruumlleti koheacutezioacute jellemezte gazdasaacuteg kiala-kiacutetaacutesaacutenak oumlsztoumlnzeacutese
Az Euroacutepai unioacute oumlt kiemelt eacutes szaacutemszerűsiacutetett ceacutelban jeloumllte meg hogy hova akar eljutni 2020-ig (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2010 5ndash6)
a foglalkoztataacutes szintjeacutenek a jelenlegi 69 szaacutezaleacutekroacutel legalaacutebb 75 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese a 20ndash64 eacutevesek koumlreacutebena K+F beruhaacutezaacutesok meacuterteacutekeacutenek a GdP 3 szaacutezaleacutekaacutera toumlrteacutenő emeleacutese elsősorban a magaacutenszektor K+F beruhaacutezaacutesaira eacuterveacutenyes felteacutetelek javiacutetaacutesaacuteval az innovaacutecioacute meacutereacuteseacutere alkalmas uacutej mutatoacute kidolgozaacutesaaz uumlveghaacutezhataacutesuacute gaacutezok kibocsaacutetaacutesaacutenak legalaacutebb 20 szaacutezaleacutekos csoumlkkenteacutese az 1990-es szinthez keacutepest vagy megfelelő felteacutetelek eseteacuten a kibocsaacutetaacutes 30 szaacutezaleacutekos csoumlkkenteacutese a meguacutejuloacute energiaforraacutesok araacute-nyaacutenak 20 szaacutezaleacutekra toumlrteacutenő noumlveleacutese a veacutegső energiafogyasztaacutesban valamint az energiahateacutekonysaacuteg legalaacutebb 20 szaacutezaleacutekos noumlveleacuteseaz iskolaacuteboacutel kimaradoacutek araacutenyaacutenak a jelenlegi 15 szaacutezaleacutekroacutel 10 szaacutezaleacutekra csoumlkkenteacutese eacutes a felsőoktataacutesi veacutegzettseacutegűek araacutenyaacutenak 31 szaacutezaleacutekroacutel legalaacutebb 40 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese 2020-ig a 30ndash34 eacuteves korosz-taacutely koumlreacutebenaz orszaacutegos szegeacutenyseacutegi kuumlszoumlboumlk alatt eacutelő euroacutepaiak szaacutemaacutenak 25 szaacutezaleacutekos csoumlkkenteacutese 20 millioacute ember kiemeleacutese a szegeacutenyseacutegből
Az egymaacuteshoz kapcsoloacutedoacute ceacutelok eleacutereacutese alapvető a strateacutegia sikere szempontjaacuteboacutel Minden tagaacutellam a sajaacutet helyzeteacutere adaptaacutelva a strateacutegiaacutet sajaacutet eleacuterendő ceacutelokat fogalmaz meg az egyes teruumlleteken (vouml 2 taacuteblaacutezat)
198 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
Az Euroacutepai unioacute minden prioritaacutesi teruumlleten uacuten kiemelt kezdemeacutenyezeacuteseket fogalmazott meg oumlsszesen hetet
Az bdquoInnovatiacutev unioacuterdquo kezdemeacutenyezeacutes a keretfelteacutetelek illetve a kutataacutesra eacutes innovaacutecioacutera fordiacutetott finansziacute- rozaacutes javiacutetaacutesaacutera szolgaacutel annak eacuterdekeacuteben hogy az innovatiacutev oumltletekből a noumlvekedeacutest eacutes a foglalkoztataacutest segiacutető termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok joumljjenek leacutetreA bdquoMozgaacutesban az ifjuacutesaacutegrdquo az oktataacutesi rendszerek teljesiacutetmeacutenyeacutenek noumlveleacuteseacutet eacutes a fiatalok munkaerőpiacra valoacute beleacutepeacuteseacutenek megkoumlnnyiacuteteacuteseacutet szolgaacuteljaAz bdquoEuroacutepai digitaacutelis menetrendrdquo a nagy sebesseacutegű internet bőviacuteteacuteseacutenek felgyorsiacutetaacutesaacutet eacutes az egyseacuteges digitaacutelis piac előnyeinek haacuteztartaacutesok eacutes vaacutellalkozaacutesok aacuteltali kiaknaacutezaacutesaacutet tartja szem előttAz bdquoErőforraacutes-hateacutekony Euroacutepardquo a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes eacutes az erőforraacutesok felhasznaacutelaacutesaacutenak szeacutetvaacutelasz- taacutesaacutet az alacsony szeacuten-dioxid-kibocsaacutetaacutesuacute gazdasaacuteg feleacute valoacute elmozdulaacutes elősegiacuteteacuteseacutet a meguacutejuloacute ener-giaforraacutesok noumlvekvő meacuterteacutekű alkalmazaacutesaacutet a szaacutelliacutetaacutesi aacutegazat modernizaacutelaacutesaacutet eacutes az energiahateacutekonysaacuteg oumlsztoumlnzeacuteseacutet szolgaacuteljaAz bdquoIparpolitika a globalizaacutecioacute koraacutebanrdquo a vaacutellalkozaacutesok (kuumlloumlnoumlsen a kkv-k) uumlzleti koumlrnyezeteacutenek javiacutetaacutesaacutet eacutes a vilaacutegszinten versenykeacutepes erős eacutes fenntarthatoacute ipari baacutezis kifejleszteacuteseacutenek taacutemogataacutesaacutet ceacutelozzaAz bdquoUacutej keacuteszseacutegek eacutes munkahelyek menetrendjerdquo a munkaerőpiacok modernizaacutelaacutesaacutet ceacutelozza eacutes arra touml- rekszik hogy lehetőveacute tegye az emberek szaacutemaacutera keacuteszseacutegeik egeacutesz eacuteleten aacutet toumlrteacutenő fejleszteacuteseacutet hogy ezaacuteltal noumlvekedjen a munkaerőpiacon valoacute reacuteszveacutetel eacutes ndash toumlbbek koumlzoumltt a munkavaacutellaloacutek mobilitaacutesa reacuteveacuten ndash koumlzeledjen egymaacuteshoz a munkaerő-piaci kiacutenaacutelat eacutes keresletA bdquoSzegeacutenyseacuteg elleni euroacutepai platformrdquo ceacutelja olyan szociaacutelis eacutes teruumlleti koheacutezioacute biztosiacutetaacutesa ahol a noumlveke- deacutes eacutes a munkahelyteremteacutes előnyeit szeacuteles koumlrben megosztjaacutek a szegeacutenyseacutegben eacutes taacutersadalmi kirekesz-tettseacutegben eacutelők pedig meacuteltoacutesaacutegban a taacutersadalom aktiacutev tagjaikeacutent eacutelhetnek
A veacutegrehajtaacutes kereteit tovaacutebbra is az integraacutelt iraacutenymutataacutesok hataacuterozzaacutek meg ez alapjaacuten keacutesziacuteti el az Euroacutepai Tanaacutecs egyes tagaacutellamoknak szaacutent ajaacutenlaacutesait A Bizottsaacuteg az eacuteves noumlvekedeacutesi jelenteacuteseiben tekinti aacutet az elő-ző eacutevi haladaacutest Az uacutej strateacutegia alapjaacuten előszoumlr 2010 őszeacuten keacuteszuumllt integraacutelt iraacutenymutataacutes Az Euroacutepai Tanaacutecs egyuacutettal hataacuterozott arroacutel hogy a koraacutebbinaacutel szorosabb egyuumlttműkoumldeacutesi mechanizmusok szuumlkseacutegesek eacutes a nemzeti reformprogramokat oumlssze kell hangolni a tagaacutellamok koumlltseacutegveteacutesi politikaacutejaacuteval a stabilitaacutesi eacutes kon-vergencia-programokkal A 2008-ban kezdődoumltt vaacutelsaacuteg is kiemelte az egyuumlttműkoumldeacutes eacutes a vaacutellalaacutesok szigo-ruacutebb szaacutemonkeacutereacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutegeacutet Kideruumllt hogy a tagaacutellamok ndash eacutes kuumlloumlnoumlsen a monetaacuteris unioacute tagjai ndash mennyire egymaacutesra utaltak eacutes koumlzoumls eacuterdek hogy egyik tagaacutellam se folytasson felelőtlen fiskaacutelis politikaacutet
A 2011 maacuterciusi csuacutecson ennek jegyeacuteben fontos reformok szuumllettek Az itt meghirdetett Euroacute Plusz Pak-tumnak sok foglalkoztataacutesi eacutes szociaacutelpolitikai vonatkozaacutesa is van (beacuterkeacutepzeacutes beacutermegaacutellapodaacutesok a nyugdiacutej-korhataacuter keacuterdeacutesei) A gazdasaacutegi koordinaacutecioacute tereacuten suacutelyos szankcioacutekat vezettek be a vaacutellalaacutesokat nem teljesiacutetők szaacutemaacutera a foglalkoztataacutespolitikaacuteban viszont tovaacutebbra sincsenek ilyen szigoruacute inteacutezkedeacutesek Az uacutej inteacutezkedeacute-sek (nemzeti koumlltseacutegveteacutesek szigoruacutebb feluumlgyelete fegyelmezetlen gazdasaacutegpolitika eseteacuten buumlntető szankci-oacutek a bajba jutott tagaacutellamok megsegiacuteteacutese) a valoacutedi unioacutes gazdasaacutegi kormaacutenyzaacutes iraacutenyaacuteba mutatnak
nyilas Mihaacutely Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja 199
Az Euroacutepa 2020 strateacutegia kereteacuteben megfogalmazott kiemelt ceacutelkitűzeacutesek teljesiacuteteacuteseacutehez Magyarorszaacuteg is kialakiacutetotta az orszaacuteg helyzeteacutet eacutes lehetőseacutegeit tuumlkroumlző vaacutellalaacutesait A 2020-ig eleacuterendő magyarorszaacutegi ceacutelok a koumlvetkezők (Magyarorszaacuteg nemzeti Reform Programja 2011 16)
a 20ndash64 eacuteves neacutepesseacutegre vonatkozoacute foglalkoztataacutesi raacuteta 75 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese a kutataacutes-fejleszteacutesi raacutefordiacutetaacutesok bruttoacute hazai termeacutekhez viszonyiacutetott szintjeacutenek 18 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese a teljes energiafelhasznaacutelaacuteson beluumll a meguacutejuloacute energiaforraacutesok reacuteszaraacutenyaacutenak 146 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese 10 szaacutezaleacutekos energiamegtakariacutetaacutes eleacutereacutese az Eu emisszioacutekereskedelmi rendszereacuten kiacutevuumll az uumlveghaacutezha-taacutesuacute gaacutezok kibocsaacutetaacutesaacutenak legfeljebb 10 szaacutezaleacutekos noumlvekedeacutese a 2005 eacutevi szinthez keacutepest a felsőfokuacute vagy annak megfelelő veacutegzettseacutegűek araacutenyaacutenak 303 szaacutezaleacutekra noumlveleacutese a 30ndash34 eacuteves neacute- pesseacutegen beluumll az oktataacutesban keacutepzeacutesben nem reacuteszesuumllő legfeljebb alsoacute koumlzeacutepfokuacute veacutegzettseacuteggel rendel-kezők araacutenyaacutenak 10 szaacutezaleacutekra csoumlkkenteacutese a 18ndash24 eacuteves neacutepesseacutegen beluumll a szegeacutenyseacutegben vagy taacutersadalmi kirekesztettseacutegben eacutelő neacutepesseacuteg araacutenyaacutenak 5 szaacutezaleacutekpontos csoumlk- kenteacutese
2 taacuteblaacutezat Az Euroacutepa 2020 strateacutegia ceacutelkitűzeacutesei1
Unioacutestagaacutellami ceacutelkitűzeacutesek
Foglalkoztataacutesi raacuteta ()
K+F a GDP -aacuteban
Szeacuten-dioxid-kibocsaacutetaacutes-csoumlkkenteacutesi
ceacutelkitűzeacutesek ()2
Meguacutejuloacute energia ()
Energia hateacutekonysaacuteg ndash az energiafogyasztaacutes
csoumlkkenteacutese (millioacute tonna)
Korai iskolaelhagyaacutes
()
Felsőoktataacutes ()
A szegeacutenyseacuteg vagy taacutersadalmi kirekesztettseacuteg
aacuteltal veszeacutelyeztetett emberek araacutenyaacutenak csoumlkkenteacutese (fő)
Az EU kiemelt ceacutelja
75 3ndash20
(az 1990-es szinthez keacutepest)
20
Az energiahateacutekonysaacuteg 20-os noumlveleacutese amely
368 millioacute tonna kőolaj-egyeneacuterteacuteknek felel meg
10 40 20 000 000
Az EU-ra vonatkozoacute becsuumllt adat3
7370ndash74 265ndash272ndash20 (az 1990-es szinthez keacutepest
20 2069 Mtep4 1030ndash1050 3750ndash380A tagaacutellamok moacutedszertani
elteacutereacutesei miatt az eredmeacutenyek nem szaacutemiacutethatoacutek ki
AT 77ndash78 376 ndash16 34 716 95 38 235 000
BE 732 30 ndash15 13 980 95 47 380 000
BG 76 15 20 16 320 11 36 260 000
Cy 75ndash77 05 ndash5 13 046 10 46 270 000
folytatoacutedik
200 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
Unioacutestagaacutellami ceacutelkitűzeacutesek
Foglalkoztataacutesi raacuteta ()
K+F a GDP -aacuteban
Szeacuten-dioxid-kibocsaacutetaacutes-csoumlkkenteacutesi
ceacutelkitűzeacutesek ()2
Meguacutejuloacute energia ()
Energia hateacutekonysaacuteg ndash az energiafogyasztaacutes
csoumlkkenteacutese (millioacute tonna)
Korai iskolaelhagyaacutes
()
Felsőoktataacutes ()
A szegeacutenyseacuteg vagy taacutersadalmi kirekesztettseacuteg
aacuteltal veszeacutelyeztetett emberek araacutenyaacutenak csoumlkkenteacutese (fő)
CZ 751
(kizaacuteroacutelag a koumlzszektor)
9 13 nincs megadva 55 32
A szegeacutenyseacuteg vagy taacutersadalmi kirekesztettseacuteg aacuteltal
veszeacutelyeztetett emberek araacutenyaacutenak 2008-as szinten (a teljes neacutepesseacuteg 153-a)
tartaacutesa eacutes annak 30 ezer fővel toumlrteacutenő csoumlkkenteacuteseacutere iraacutenyuloacute
erőfesziacuteteacutesek
dE 77 3 ndash14 18 3830 lt10 42330 (hosszabb ideje munka
neacutelkuumll levő)
dK 80 3 ndash20 30 083 lt10 legalaacutebb 4022 000
(alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesok)
EE 76 3 11 25 071 95 40
A (szociaacutelis juttataacutesok utaacuteni) szegeacutenyseacutegi araacuteny 15-ra
csoumlkkenteacutese (a 2010 eacutevi 175-roacutel)
EL 70 feluumllvizsgaacutelandoacute ndash4 18 270 97 32 450 000
ES 74 3 ndash10 20 2520 15 44 1 400 000ndash1 500 000
FI 78 4 ndash16 38 421 8
42 (szűken vett
nemzeti meghataacuterozaacutes
szerint)
150 000
FR 75 3 ndash14 23 3400 95 50
A 2007 eacutes 2012 koumlzoumltti időszakban a szegeacutenyseacutegi
kuumlszoumlb alatt eacutelők araacutenyaacutenak egyharmaddal vagy 1600000
fővel toumlrteacutenő csoumlkkenteacutese
HU 75 18 10 1465 2096 10 303 450 000
IE 69ndash71megkoumlzeliacutetőleg
2 (a GNP 25-a)
ndash20 16 275 8 60 2016-ig 186 000 fő
IT 67ndash69 153 ndash13 17 2790 15ndash16 26ndash27 2 200 000
folytatoacutedik
nyilas Mihaacutely Az Euroacutepai unioacute strateacutegiai ceacutelkitűzeacuteseinek szociaacutelis dimenzioacuteja 201
Unioacutestagaacutellami ceacutelkitűzeacutesek
Foglalkoztataacutesi raacuteta ()
K+F a GDP -aacuteban
Szeacuten-dioxid-kibocsaacutetaacutes-csoumlkkenteacutesi
ceacutelkitűzeacutesek ()2
Meguacutejuloacute energia ()
Energia hateacutekonysaacuteg ndash az energiafogyasztaacutes
csoumlkkenteacutese (millioacute tonna)
Korai iskolaelhagyaacutes
()
Felsőoktataacutes ()
A szegeacutenyseacuteg vagy taacutersadalmi kirekesztettseacuteg
aacuteltal veszeacutelyeztetett emberek araacutenyaacutenak csoumlkkenteacutese (fő)
LT 728 19 15 23 114 lt9 40 170 000
LU 73 23ndash26 ndash20 11 020 lt10 40 Nincs ceacuteleacuterteacutek
LV 73 15 17 40 067 134 34ndash36 121 000
MT 629 067 5 10 024 29 33 6560
NL 80 25 ndash16 14 nincs megadva lt8
gt40 45
vaacuterhatoacutean 2020-ban
100 000
PL 71 17 14 1548 1400 45 45 1 500 000
PT 75 27ndash33 1 31 600 10 40 200 000
RO 70 2 19 24 1000 113 267 580 000
SE Joacuteval 80 felett 4 ndash17 49 1280 lt10 40ndash45
2020-ig a (a nappali tagozatos diaacutekok kiveacuteteleacutevel) a
munkaerőpiactoacutel taacutevol maradoacute vagy hosszabb ideje
munka neacutelkuumll levő tartoacutesan betegaacutellomaacutenyban levő nők eacutes feacuterfiak araacutenyaacutenak 14 alaacute
csoumlkkenteacutese
SI 75 3 4 25 nincs megadva 5 40 40 000
SK 72 1 13 14 165 6 40 170 000
UK nem szerepel ceacuteleacuterteacutek
nem szerepel ceacuteleacuterteacutek
ndash16 15 nincs megadvanem szerepel
ceacuteleacuterteacuteknem szerepel
ceacuteleacuterteacutek
A 2010 eacutevi gyermekszegeacutenyseacutegről szoacuteloacute toumlrveacuteny meglevő ceacutelszaacutemai
1 Amint a tagaacutellamok 2011 aacuteprilisaacuteban a nemzeti reformprogramjaikban meghataacuteroztaacutek2 A 2009406EK hataacuterozatban (vaacutellalaacuteselosztaacutesi hataacuterozat) meghataacuterozott nemzeti kibocsaacutetaacutescsoumlkkenteacutesi ceacuteleacuterteacutekek a kibocsaacutetaacutes-ke-
reskedelmi rendszer aacuteltal nem lefedett kibocsaacutetaacutesra vonatkoznak A kibocsaacutetaacutes-kereskedelmi rendszer alaacute tartozoacute kibocsaacutetaacutest 21-kal fogjaacutek csoumlkkenteni a 2005-oumls szinthez keacutepest A megfelelő teljes kibocsaacutetaacutes 20-kal csoumlkken majd az 1990-es szinthez keacutepest
3 A nemzeti ceacuteleacuterteacutekeken feluumll 4 Mtep millioacute tonna kőolaj-egyeneacuterteacutek
Forraacutes Az Euroacutepa 2020 strateacutegia ceacutelkitűzeacutesei httpeceuropaeueurope2020pdftargets_hupdf
202 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mi vezetett a szociaacutelpolitika eacutes foglalkoztataacutespolitika szerepeacutenek feleacuterteacutekelődeacuteseacutehez az 1990-es eacutevekben1 Melyek voltak a lisszaboni strateacutegia fő ceacutelkitűzeacutesei2 Milyen szerepet jaacutetszott a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer a strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteban3 Milyen fontosabb eredmeacutenyekre jutott a lisszaboni strateacutegia 2005-oumls feacutelidei eacuterteacutekeleacutese4 Melyek az Euroacutepa 2020 strateacutegia szaacutemszerűsiacutetett kiemelt ceacuteljai5 Milyen vaacutellalaacutesokkal vesz reacuteszt Magyarorszaacuteg az Euroacutepa 2020 strateacutegia veacutegrehajtaacutesaacuteban6
irodalom
Euroacutepai Bizottsaacuteg (2010) Euroacutepa 2020 Az intelligens fenntarthatoacute eacutes inkluziacutev noumlvekedeacutes strateacutegiaacuteja Bruumlsszel 2010maacutercius 3 httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=COM20102020FInHuPdF
European Commission (2004) Report of the High-Level Group on the future of social policy in an enlarged European Union European Communities 2004 May httpwwwlexunictiteurolabordocumentazioneal-tridocreportpdf
Foacuteti Klaacutera (2010) Foglalkoztataacutes- eacutes szociaacutelpolitika In Kengyel Aacutekos (szerk) Az Euroacutepai Unioacute koumlzoumls politikaacutei Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 385ndash415
Gaacutecs Jaacutenos (2005) A lisszaboni folyamat ndash egy hosszuacute taacutevuacute strateacutegia rejteacutelyei elmeacuteleti probleacutemaacutei eacutes gyakor-lati neheacutezseacutegei Koumlzgazdasaacutegi Szemle LII (maacutercius) 205ndash230
Horvaacuteth Zoltaacuten (2011) Keacutezikoumlnyv az Euroacutepai Unioacuteroacutel nyolcadik aacutetdolgozott bőviacutetetett kiadaacutes HVGndashORAC Budapest
Magyarorszaacuteg Nemzeti Reform Programja (2011) A Szeacutell Kaacutelmaacuten Terv Alapjaacuten 2011 aacuteprilis 2 A Magyar Koumlz-taacutersasaacuteg Kormaacutenya httpwwwkormanyhudownload0c330000nemzeti20Reform20Programpdf
Presidency Conclusions (2000) Lisbon European Council 23 and 24 March httpwwwbologna-berlin2003depdfPRESIdEnCy_COnCLuSIOnS_Lissabonpdf
Scharpf F W (2002) The European Social Model Coping with the Challanges of diversity MPIfG Working Paper 028 July 2002
203
A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumllete32
Juhaacutesz Gaacutebor
Az Eu keleti bőviacuteteacuteseacutenek kriteacuteriumrendszereacutet az 1993-as Koppenhaacutegai Csuacutecstalaacutelkozoacute hataacuterozta meg A zaacuteroacutedokumentum szerint a csatlakozaacutes felteacutetele az hogy a felveacuteteleacutet keacuterő orszaacuteg szilaacuterd demokratikus in-teacutezmeacutenyekkel eacutes versenykeacutepes piacgazdasaacuteggal rendelkezzen valamint jogrendszereacutet igaziacutetsa az unioacutes jog előiacuteraacutesaihoz eacutes az bdquoacquis communautairerdquo-hez1 Mivel a szociaacutelis acquis terjedelme meglehetősen szereacuteny a szociaacutelis keacuterdeacutesek mindmaacuteig maacutesodlagos szerepet jaacutetszanak a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesokon Ez annak el-leneacutere iacutegy van hogy a jelenleg folyamatban leacutevő taacutergyalaacutesokon (tehaacutet Horvaacutetorszaacuteg Szerbia Toumlroumlkorszaacuteg eseteacuteben) maacuter a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutevel iraacutenyiacutetott teruumlleteken eleacutert eredmeacutenyeket is eacuterteacutekelik2
A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumlleteacutet itt keacutet metszetben vizsgaacuteljuk Egyfelől azt elemezzuumlk hogy az unioacutes acquis aacutetveacutetele mikeacuteppen befolyaacutesolja (befolyaacutesolta) a csatlakozni kiacutevaacutenoacute orszaacutegok szociaacutelpolitikaacutejaacutet maacutesfelől azt vizsgaacuteljuk hogy az Eu keleti bőviacuteteacutese milyen hataacutesokat gyakorol(ha)t a koumlzoumlsseacuteg szociaacutelis dimenzioacutejaacutenak fejlődeacuteseacutere
A bőviacuteteacutesi folyamat hataacutesa a csatlakozoacute 321 kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok szociaacutelpolitikaacutejaacutera
A Ferge eacutes Juhaacutesz (2004) aacuteltal kidolgozott moacutedszertan alapjaacuten a bőviacuteteacutesi folyamatnak a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok eacutes kuumlloumlnoumlsen Magyarorszaacuteg szociaacutelpolitikaacutejaacutera gyakorolt hataacutesaacutet haacuterom dimenzioacuteban vizsgaacuteljuk El-sőkeacutent a proceduraacutelis hataacutesokat tanulmaacutenyozzuk ezt koumlveti annak vizsgaacutelata hogy az acquis aacutetveacutetele milyen inteacutezmeacutenyi vaacuteltozaacutesokat eredmeacutenyezett veacuteguumll azt proacutebaacuteljuk felderiacuteteni hogy mindez milyen eacuterdemi hataacutesok-kal jaacutert A csatlakozaacutesi folyamat szociaacutelpolitikaacutera gyakorolt hataacutesa tekinteteacuteben az alaacutebbi teacutenyezők bizonyult meghataacuterozoacutenak A koppenhaacutegai kriteacuteriumok csak az unioacutes joganyag eacutes joggyakorlat aacutetveacuteteleacutet iacutertaacutek elő nem pedig azt hogy a csatlakozni kiacutevaacutenoacute orszaacutegok a nyugat-euroacutepai orszaacutegokban talaacutelhatoacute mintaacutekhoz igaziacutetsaacutek szociaacutelis ellaacutetoacuterendszeruumlket Mivel a szociaacutelis dimenzioacute a mai napig a koumlzoumlsseacuteg legfejletlenebb szakpolitikai teruumlletei koumlzeacute tartozik s az unioacute az ezredforduloacuteig nem s azoacuteta is csak embrionaacutelis aacutellapotban leacutevő szociaacutel-politikai viacutezioacuteval rendelkezett az aacuteltala a szociaacutelis teruumlleten előiacutert joacutereacuteszt formai koumlvetelmeacutenyeket a csatlakozoacute orszaacutegok aneacutelkuumll tudtaacutek viszonylag koumlnnyen teljesiacuteteni hogy szociaacutelpolitikai rezsimjuumlk teacutenylegesen koumlzeledett
1 unioacutes viacutevmaacutenyok vagyis a koumlzoumlsseacuteg teljes hataacutelyos joganyaga beleeacutertve mind az elsődleges eacutes maacutesodlagos jog-alkotaacutes eredmeacutenyeit a Biacuteroacutesaacuteg doumlnteacuteseit eacutes gyakorlataacutet valamint az Eu-nak a nemzetkoumlzi szervezetekkel illetve harmadik orszaacutegokkal koumltoumltt egyezmeacutenyeit
2 Laacutesd pl Croatia 2011hellip httpeceuropaeuenlargementpdfkey_documents2011packagehr_rapport_2011_enpdf
204 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
volna a nyugat-euroacutepai orszaacutegokban kialakult bdquoeuroacutepai szociaacutelis modellhezrdquo A jogfejlesztő hataacutesok eacuterteacuteke-leacutesekor figyelembe kell venni azt is hogy a tagaacutellami staacutetuszra toumlrekvő aacutellamok a volt szocialista orszaacutegok koumlzuumll keruumlltek ki amelyek muacuteltjuk oumlroumlkseacutegekeacutent relatiacuteve fejlett szociaacutelis inteacutezmeacutenyrendszerrel rendelkeztek iacutegy az inkaacutebb nyomokban leacutevő unioacutes koumlvetelmeacutenyeket nagyobbreacuteszt maacuter csatlakozaacutesi keacuterelmuumlk benyuacutejtaacutesa-kor teljesiacutetetteacutek Tovaacutebbi fontos mozzanatot jelentett hogy a Bizottsaacuteg az előrehaladaacutesi jelenteacutesek3 soraacuten alig szentel(t) figyelmet a csatlakozaacutesra vaacuteroacute orszaacutegok szociaacutelpolitikai inteacutezkedeacuteseinek eacutes szociaacutelis jogalko-taacutesaacutenak eacuteszreveacuteteleivel azt tette eacutes teszi egyeacutertelműveacute hogy a szociaacutelis keacuterdeacutesekben valoacute egyuumlttműkoumldeacutes a csatlakozaacutesnak inkaacutebb formai mintsem leacutenyegi felteacutetele
A bőviacuteteacutesi folyamat proceduraacutelis hataacutesaiAz ezredforduloacutera ndash reacuteszben a demokratikus deficit tompiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel ndash inteacutezmeacutenyesiacutetetteacutek a szociaacutelis eacutes a civil partnerek reacuteszveacuteteleacutet az unioacutes doumlnteacuteshozatali folyamatokban Ahhoz hogy ez a folyamat eacuterveacutenyesen eacutes eredmeacutenyesen műkoumldni tudjon tagaacutellami szinten is szuumlkseacuteg volt a szociaacutelis eacutes civil paacuterbeszeacuted inteacutezmeacute-nyesiacuteteacuteseacutere amit Bruumlsszel a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok kezdeteacutetől taacutemogatott a tagjeloumllt orszaacutegokban Ennek eacuterdekeacuteben folyamatos nyomaacutest gyakorol ezen orszaacutegok kormaacutenyaira hogy a szociaacutelis partnereket vonjaacutek be a csatlakozaacutesi folyamatba Gesztuseacuterteacutekű kezdemeacutenyezeacuteskeacutent a szociaacutelis partnerek keacutepviselői meghiacutevottkeacutent maacuter a csatlakozaacutest megelőzően is reacuteszt vehettekvehetnek az euroacutepai szociaacutelis paacuterbeszeacutedben A csatlakozoacute orszaacutegok jelentős peacutenzbeli taacutemogataacutest kapnak a szociaacutelis eacutes civil paacuterbeszeacuted fejleszteacuteseacutere egyes orszaacutegok eseteacuteben Bruumlsszel meacuteg a csatlakozaacutest koumlvetően is taacutemogatta anyagilag a szociaacutelis paacuterbeszeacuted nemzeti foacuteru-mainak megerősiacuteteacuteseacutet (Magyarorszaacutegon peacuteldaacuteul az aacutegazati szintű paacuterbeszeacuted inteacutezmeacutenyesiacuteteacuteseacutet) A 2004 eacutevi bőviacuteteacutes előkeacutesziacuteteacutesekor azonban az eacuteves előrehaladaacutesi jelenteacutesek inkaacutebb a szociaacutelis paacuterbeszeacuted inteacutezmeacutenye-inek jogi megalapozottsaacutegaacuteval eacutes nem annak minőseacutegeacutevel (a taacutergyaloacute felek reprezentativitaacutesaacuteval a taacutergyaloacute felek politikai doumlnteacutesek befolyaacutesolaacutesaacutera valoacute keacutepesseacutegeacutevel stb) foglalkoztak noha a tapasztalatok feacutenyeacuteben a jelenleg csatlakozaacutesra vaacuteroacute orszaacutegok eseteacuteben a Bizottsaacuteg maacuter a tartalmi keacuterdeacuteseket illetően is megfogal-mazza veacutelemeacutenyeacutet ezt tovaacutebbra is nagyon oacutevatosan teszi (A 2011 eacutevi horvaacutet előrehaladaacutesi jelenteacutes peacuteldaacuteul jelzi hogy a Bizottsaacuteg szerint a szociaacutelis partnerek kapacitaacutesainak eacutes a szociaacutelis paacuterbeszeacuted doumlnteacuteshozatali folyamatokban jaacutetszott szerepeacutenek tovaacutebbi erősiacuteteacutese lenne szuumlkseacuteges s erre a keacutesőbbiekben figyelmet kell szentelni Enneacutel erősebb kritikaacutet azonban a dokumentum nem fogalmaz meg4)
A bőviacuteteacutesi folyamat inteacutezmeacutenyi struktuacuteraacutera gyakorolt hataacutesaA volt aacutellamszocialista orszaacutegok meglehetősen fejlett szociaacutelis inteacutezmeacutenyrendszerrel vaacutegtak neki az aacutetalaku-laacutesi folyamatnak az aacutellamszocialista muacuteltban nem leacutetező uacutej jelenseacutegekre (pl munkaneacutelkuumlliseacuteg szegeacutenyseacuteg terjedeacutese) pedig maacuter a csatlakozaacutesi folyamat megkezdeacutese előtt reagaacutelniuk kellett iacutegy az ezeket a probleacutemaacutekat
3 Az eacutevenkeacutenti előrehaladaacutesi jelenteacutesek ceacutelja annak vizsgaacutelata a unioacutes szervek reacuteszeacuteről hogy az adott orszaacuteg milyen eredmeacutenyeket eacutert el a csatlakozaacutesi felteacutetelek teljesiacuteteacuteseacuteben
4 Croatia 2011hellip httpeceuropaeuenlargementpdfkey_documents2011packagehr_rapport_2011_enpdf
Juhaacutesz Gaacutebor A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumllete 205
kezelő inteacutezmeacutenyeiket maacuter a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok megkezdeacutese előtt leacutetrehoztaacutek Mintaacutekat viszont termeacute-szetesen kerestek ezeknek az uacutej inteacutezmeacutenyrendszereknek a kieacutepiacuteteacuteseacutehez iacutegy viszonylag koraacuten az 1990-es eacutevek elejeacuten elkezdődoumltt egy a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutehez neacutemileg hasonloacute tanulaacutesi folyamat amikor a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok peacuteldaacuteul a munkaneacutelkuumlliseacuteg kezeleacutese tekinteteacuteben spontaacuten moacutedon nyugat-eu-roacutepai mintaacutekat kezdtek alkalmazni (Magyar vonatkozaacutesban nemcsak a foglalkoztataacutesi inteacutezmeacutenyrendszer ki-eacutepiacuteteacutese hanem peacuteldaacuteul a korhataacuter előtti nyugdiacutejba vonulaacutes lehetőseacutegeacutenek ndash neacutemet mintaacutera toumlrteacutenő ndash intenziacutev alkalmazaacutesa is itt emliacutethető) A folyamat persze alapvető elemeiben kuumlloumlnboumlzoumltt attoacutel amit az ezredforduloacuten a koumlzoumlsseacuteg a nyitott koordinaacutecioacute moacutedszerekeacutent inteacutezmeacutenyesiacutetett hiszen a tanulaacutesi folyamat nem iraacutenyiacutetott moacutedon zajlott mindegyik kelet-koumlzeacutep-euroacutepai keacutesőbbi tagjeloumllt a hagyomaacutenyainak megfelelő orszaacutegtoacutel (ha-zaacutenk eseteacuteben jellemzően neacutemetorszaacutegtoacutel) bdquotanultrdquo vett aacutet inteacutezmeacutenyi megoldaacutesokat Ennek koumlszoumlnhetően a tanulaacutesi folyamat egyoldaluacute maradt eacutes nem vaacutelt bdquokoumlzoumlsseacuterdquo
A csatlakozaacutesi folyamat aacuteltal oumlsztoumlnzoumltt inteacutezmeacutenyi vaacuteltozaacutesoknak alapvetően keacutet teruumllete van Az egyik a Strukturaacutelis Alapok fogadaacutesaacutenak inteacutezmeacutenyrendszere amit koraacutebbi előzmeacutenyek hiacutejaacuten eacutertelemszerűen a nullaacute-roacutel kellett kieacutepiacuteteni a bőviacuteteacutesig Mivel ez mindegyik tagjeloumllt orszaacutegnak elemi eacuterdeke volt az iraacutenyiacutetoacute eacutes kifizető hatoacutesaacutegok a monitoring eacutes menedzsment bizottsaacutegok eacutes koumlzreműkoumldő szervezetek rendszere a csatlakozaacute-sig mindenuumltt kieacutepuumllt ndash komoly adminisztratiacutev kapacitaacutesokkal
A maacutesik teruumllet ahol jelentős inteacutezmeacutenyi vaacuteltozaacutesokra volt szuumlkseacuteg szerte a reacutegioacuteban az egyenlő baacutenaacutes-moacuted teruumllete Az aacutellamszocialista orszaacutegok az egyenlőseacuteg deklaraacutelaacutesa mellett a foglalkoztataacutes eacutes a szociaacutelis veacutedelem teruumlleteacuten egyaraacutent toumlrekedtek is annak megvaloacutesiacutetaacutesaacutera amire a koumlzponti gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutes rend-szere megfelelő alapot biztosiacutetott Ennek oumlsszeomlaacutesaacuteval azonban eltűnt a koumlzponti beacuterpolitika formaacutejaacuteban megleacutevő koraacutebbi biztosiacuteteacutekrendszer Ehhez jaacuterult hogy az aacutetalakulaacutes időszakaacuteban a koraacutebban szőnyeg alaacute soumlpoumlrt keacuterdeacutesek koumlzuumll hangsuacutelyosan meruumllt fel a kuumlloumlnboumlző (nemzeti etnikai vallaacutesi szexuaacutelis vagy szexuaacutelis iraacutenyultsaacuteguacute) kisebbseacutegek megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek illetve egyenlő baacutenaacutesmoacutedra valoacute igeacutenyeacutenek probleacutemaacuteja Mivel a koumlzoumlsseacutegnek a feacuterfiak eacutes nők egyenlő baacutenaacutesmoacutedja teruumlleteacuten komoly jogalkotaacutesi eacutes joggyakorlati ha-gyomaacutenyai voltak az egyenlő baacutenaacutesmoacuted keacuterdeacutese a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok alatt veacutegig az előrehaladaacutesi jelenteacutesek teacutemaacutejaacutet keacutepezte Aacutetuumltő hataacutest a 2000-ben hozott iraacutenyelvek5 gyakoroltak mivel azok a szankcioacutek hataacutesossaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben koumltelezőveacute tetteacutek hogy ezekben az uumlgyekben fuumlggetlen szakosodott inteacutezmeacutenyek jaacuterjanak el melyeknek hataacuteskoumlruumlkbe tartozik hogy segiacutetseacuteget tudjanak nyuacutejtani a megkuumlloumlnboumlz-teteacutes miatti panaszok eacuterveacutenyesiacuteteacutese soraacuten fuumlggetlen vizsgaacutelatokat folytathassanak le a megkuumlloumlnboumlzteteacutes taacutergyaacuteban fuumlggetlen jelenteacuteseket adhassanak ki eacutes javaslatot tehessenek baacutermely a megkuumlloumlnboumlzteteacutessel oumlsszefuumlggő keacuterdeacutes tekinteteacuteben Ez toumlbb orszaacutegban vezetett aacuteltalaacutenos antidiszkriminaacutecioacutes jogszabaacutelyok elfo-gadaacutesaacutehoz eacutes a diszkriminaacutecioacutes uumlgyekkel foglalkozoacute hatoacutesaacutegok leacutetrehozaacutesaacutehoz Magyarorszaacutegon a toumlrveacuteny
5 200043EK iraacutenyelv eacutes 200078EK iraacutenyelv httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=CELEX32000L0043huHTML eacutes httpeur-lexeuropaeuLexuriServLexuriServdouri=CELEX32000L0078huHTML
206 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
eacuteletbeleacutepteteacutese eacutes a hatoacutesaacuteg leacutetrehozaacutesa 2003 veacutegeacuten toumlrteacutent meg de peacuteldaacuteul Csehorszaacutegban csak joacuteval a csatlakozaacutes utaacuten 2009-ben
A bőviacuteteacutesi folyamatnak a szociaacutelpolitika eacuterdemi reacuteszeacutere gyakorolt hataacutesai Amint azt E-jegyzetuumlnkben toumlbbszoumlr is hangsuacutelyoztuk a szociaacutelis politikaacutek veleje az uacutejraelosztaacutesi keacuterdeacutesek taacutergyalaacutesa legalaacutebb az ezredforduloacuteig nem keacutepezte az unioacutes szociaacutelis dimenzioacute reacuteszeacutet A nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer bevezeteacutese csak reacuteszben vaacuteltoztatott ezen a helyzeten mivel kiterjesztette ugyan az egyuumlttműkouml-deacutest olyan teruumlletekre is amelyeken uacutejraelosztaacutesi hataacutesuacute doumlnteacutesek szuumlletnek (pl nyugdiacutejak egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes szegeacutenyseacuteg eacutes taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelem) de az unioacutes szempontok eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez olyan puha felhatalmazaacutesokat adott amelyek garantaacuteljaacutek azt hogy a tagaacutellamok neacutelkuumll ne lehessen eacuterde-mi doumlnteacuteseket hozni A nyitott koordinaacutecioacutes folyamat ndash a foglalkoztataacutespolitika kiveacuteteleacutevel ndash raacuteadaacutesul csak a csatlakozaacutest koumlzvetlenuumll megelőzően vette kezdeteacutet iacutegy a bőviacuteteacutesre valoacute felkeacuteszuumlleacutes soraacuten nem fejthette ki a hataacutesaacutet 2004-től azonban a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok is reacuteszesei ennek a folyamatnak iacutegy a szociaacutel-politikaacutejukra gyakorolt hataacutesok is eacuterteacutekelhetőek amit elsősorban Magyarorszaacuteg peacuteldaacutejaacuten ismertetuumlnk
A nyitott koordinaacutecioacute moacutedszereacutevel az unioacute az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamokat fejlettseacuteguumlktől fuumlggetlenuumll koumlzoumlsen suacutejtoacute komplex probleacutemaacutekra keresi a vaacutelaszokat Ezek koumlzeacute tartozik a nyugdiacutejak eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes tovaacutebbaacute az idősgondozaacutes megfelelő szintjeacutenek eacutes peacutenzuumlgyi fenntarthatoacutesaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa valamint a taacuter-sadalmi kirekesztődeacutes folyamatainak megaacutelliacutetaacutesa A folyamatban valoacute reacuteszveacutetel inkaacutebb oumlnkeacutentes mintsem koumltelező hiszen a nem megfelelő teljesiacuteteacutesnek nincsenek szankcioacutei (Taller 2005 6) Megalkotoacutei eacuteppen az egyuumlttműkoumldeacutes laza bizonyos eacutertelemben oumlnkeacutentes jellegeacutetől vaacutertaacutek sikereacutet vagyis azt hogy iacutegy a koraacutebban tabuteacutemaacutenak szaacutemiacutetoacute keacuterdeacutesekben is egyuumltt lehet műkoumldni A tagaacutellamoknak a koumlzoumls strateacutegia melletti elkoumlte-leződeacutese azonban meglehetősen esetleges sőt bizonyos orszaacutegok tekinteteacuteben kifejezetten gyenge (Juhaacutesz Taller 2005) Az iraacutenyvonalak elnagyoltsaacutega eacutes a probleacutemaacutek aacuteltalaacutenos termeacuteszete miatt neheacutez vaacutelaszolni arra a keacuterdeacutesre hogy a nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer mennyiben befolyaacutesolja egy nemzetaacutellam szociaacutelpolitikai inteacutezkedeacuteseit hiszen azokat kuumllső befolyaacutes neacutelkuumll magaacutetoacutel is meghozhatja6
Az egyes teruumlleteken kialakiacutetott unioacutes strateacutegia viszont hivatkozaacutesi alapkeacutent szolgaacutelhat eacutes iacutegy a doumlnteacuteseacutert viselt felelősseacuteg szeacutetteriacuteteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet kiacutenaacutelja a tagaacutellamoknak a keacutenyes politikai doumlnteacutesek meghoza-talakor (Peacuteldaacuteul a nyugdiacutejak hosszabb taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutet biztosiacutetoacute roumlvid taacutevon azonban neacutepszerűtlen inteacutezkedeacutesnek az bdquoEu-s elvaacuteraacutesokrardquo hivatkozoacute indoklaacutesa a doumlnteacuteseacutert viselt felelősseacuteg suacutelyaacutet reacuteszben az unioacutera haacuteriacutetja)
A nyitott koordinaacutecioacute a szociaacutelis teruumlleten a taacutersadalmi befogadaacutesi strateacutegia meghirdeteacuteseacutevel vette kezdeteacutet 2001-ben Magyarorszaacuteg a toumlbbi kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacuteggal egyuumltt a csatlakozaacutest koumlvetően szinte azon-nal bekapcsoloacutedott a nyitott koordinaacutecioacuteba Az uacutejfajta eredmeacutenyorientaacutelt kormaacutenyzaacutesi moacutedhoz valoacute igazodaacutes
6 A nemzeti akcioacutetervek raacuteadaacutesul egyszeri politikai szavazatvaacutesaacuterlaacutesi inteacutezkedeacuteseket is tudatos strateacutegiai inteacutezkedeacutesnek tuumlntethetnek fel amire a hazai gyakorlatban is szaacutemos peacutelda akadt (pl a toumlmegkoumlzlekedeacutesi szolgaacuteltataacutesok ingyenes biztosiacutetaacutesa a 65 eacuteven feluumlliek reacuteszeacutere az első taacutersadalmi oumlsszetartozaacutesi akcioacutetervben (Juhaacutesz Taller 2005 37)
Juhaacutesz Gaacutebor A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumllete 207
keacutenyszere miatt ennek a bekapcsoloacutedaacutesnak szinte azonnali hataacutesai voltak a kormaacutenyzati inteacutezkedeacutesek előkeacute-sziacuteteacuteseacuteben A taacutersadalmi befogadaacutesi teruumlleten művelt nyitott koordinaacutecioacutehoz kapcsolt uacuten laekeni indikaacutetorok ugyanis olyan statisztikai adatok koumlzleacuteseacutet kiacutevaacutentaacutek meg a magyar kormaacutenytoacutel amelyekről koraacutebban nem vagy csak reacuteszlegesen folyt adatgyűjteacutes Uacutej szemleacuteletet honosiacutetott meg az is hogy a nemzeti akcioacuteterv keacutesziacuteteacutesekor nem csupaacuten az ellaacutetaacutesokban reacuteszesuumllők hanem az azokboacutel kiszoruloacutek szaacutemaacuteroacutel eacutes a kiacutevuumll rekedeacutes okairoacutel is informaacutecioacutet kellett adni E kiacutevaacutenalmak egyuumlttes hataacutesaacutenak tulajdoniacutethatoacute a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok hiaacutenyossaacute-gainak eacutes okainak moacutedszeres felteacuterkeacutepezeacutese a megszuumlnteteacutesuumlkre iraacutenyuloacute diskurzus megkezdeacutese aminek koumlzvetett hataacutesakeacutent a szociaacutelis toumlrveacuteny szaacutemos a szolgaacuteltataacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesről rendelkező szabaacute-lyaacutet moacutedosiacutetottaacutek az azoacuteta eltelt időben Hasonloacutekeacutepp igazodott a magyar nyugdiacutejszabaacutelyozaacutes a korhataacuter előtti nyugdiacutejak radikaacutelis visszanyeseacuteseacutevel az unioacutes strateacutegiaacutenak ahhoz a kezdemeacutenyezeacuteseacutehez ami a nyugdiacutejba vonulaacutes teacutenyleges koraacutenak emeleacuteseacutere iraacutenyult
Mindazonaacuteltal hangsuacutelyozni kell hogy a nyitott koordinaacutecioacute tanulaacutesi folyamatkeacutent inkaacutebb koumlzvetve a prob-leacutemaacutek foacutekuszba helyezeacuteseacutevel eacutes az azokroacutel valoacute koumlzoumls gondolkodaacutes előmozdiacutetaacutesaacuteval jellemzően koumlzvetett hataacutest tud csak gyakorolni a tagaacutellamok szociaacutelpolitikaacutejaacutera
A keleti bőviacuteteacutes hataacutesa az Eu szociaacutelpolitikaacutejaacutera322
Az unioacutes szociaacutelpolitikaacuteval foglalkozoacute irodalomban keacutet aggaacutely fogalmazoacutedott meg a keleti bőviacuteteacutessel kapcsolat-ban Mint a szegeacutenyebb orszaacutegokkal valoacute koraacutebbi bőviacuteteacutesekneacutel most is felmeruumllt a szociaacutelis doumlmping veszeacutelye eacutes az ellene valoacute veacutedekezeacutes szuumlkseacutegesseacutege (Kvist 2005) Ezt a csatlakozaacutesi szerződeacutesekkel inteacutezmeacutenyi szin-ten rendezteacutek a keletndashnyugati vaacutendorlaacutes tekinteteacuteben alkalmazott heacuteteacuteves aacutetmeneti időszak alkalmazaacutesaacuteval azt felteacutetelezve hogy az Euroacutepa keacutet fele koumlzt taacutetongoacute joacuteleacuteti szakadeacutek a csatlakozaacutessal egyuumltt jaacuteroacute gazdasaacutegi fellenduumlleacutes hataacutesaacutera csoumlkkenni fog illetve a Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban beinduloacute gazdasaacutegi noumlvekedeacutes hataacutesaacutera csoumlkkeni fog a teacuterseacutegben eacutelők migraacutecioacutes potenciaacutelja Az aggodalmak maacutesik forraacutesa az volt hogy a fejletlenebb kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok csatlakozaacutesa alaacuteaacutessa az amuacutegy is komoly kihiacutevaacutesok előtt aacutelloacute euroacutepai szociaacutelis modellt eacutes iacutegy hozzaacutejaacuterulhat annak jelentős torzulaacutesaacutehoz A szociaacutelis doumlmping veszeacutelyeacutehez keacutepest ez utoacutebbi joacuteval megalapozottabbnak tűnik eacutes kezeleacutese is sokkal nehezebbnek iacutegeacuterkezik mert a politikai eacutes a jogi kultuacute-raacuteban mutatkozoacute egyszeri inteacutezkedeacutesekkel aligha orvosolhatoacute kuumlloumlnbseacutegekben gyoumlkeredzik
Az euroacutepai szociaacutelis modellt is kikezdő egyik probleacutemaacutet a szociaacutelis eacutes civil paacuterbeszeacuted fejletlenseacutege jelenti a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai aacutellamokban Ez reacuteszben a diktatoacuterikus hagyomaacutenyok koumlvetkezmeacutenye mivel a reacutegi szak-szervezetek a dolgozoacutek eacuterdekeinek veacutedelme helyett a paacutertutasiacutetaacutesok megvaloacutesiacutetaacutesaacutet tekintetteacutek feladatuknak a rendszervaacuteltaacutest koumlvetően hiteluumlket vesztetteacutek az uacutejak pedig nehezen vertek gyoumlkeret Emiatt a szervezett dolgozoacutek araacutenya meglehetősen alacsony egeacutesz iparaacutegak leacuteteznek ahol megszűnt vagy leacutetre sem joumltt a szo-ciaacutelis paacuterbeszeacuted A munkaadoacutek szervezeteinek reprezentativitaacutesa is keacuterdeacuteses a kisvaacutellalkozaacutesoknak kapaci-taacutesuk a reacutegioacuteban megtelepedett multiknak indiacutettataacutesuk nincs az abban valoacute reacuteszveacutetelre Iacutegy noha ndash nem kis reacuteszben eacuteppen bruumlsszeli nyomaacutesra ndash az orszaacutegos szintű paacuterbeszeacuted inteacutezmeacutenyei kieacutepuumlltek eacutes megszilaacuterdultak
208 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
az orszaacutegos szintű eacuterdekegyezteteacutes biztos haacutetorszaacuteg neacutelkuumll zajlik toumlbb uacutej tagaacutellamban Ez az unioacutes szociaacutelis paacuterbeszeacuted egeacutesz struktuacuteraacutejaacutet gyengiacuteti hiszen a szociaacutelis partnerek euroacutepai szintű szervezetei koumlzti paacuterbeszeacuted a nemzetaacutellamokban lezajlott szerves fejlődeacutes betetőzeacutesekeacutent inteacutezmeacutenyesuumllt Ahhoz hogy a szociaacutelis part-nerek euroacutepai szervezetei eacuterdemben reacuteszt vehessenek az unioacutes doumlnteacuteshozatali folyamatokban folyamatos kapcsolatra eacutes visszajelzeacutesre van szuumlkseacuteguumlk tagszervezeteik reacuteszeacuteről eacutes az euroacutepai szintű megaacutellapodaacutesok megkoumlteacutesekor biztosnak kell lenniuumlk abban hogy aacutegazati vagy helyi szinten teacutenylegesen eacuterveacutenyt tudnak szerezni a megaacutellapodaacutesokban foglaltaknak Az ezeken a szinteken zajloacute paacuterbeszeacuted hiaacutenyaacuteban ez aligha biztosiacutethatoacute
A probleacutemaacutek maacutesik forraacutesaacutet a jogkikeruumlleacutes koraacutebban csak a mediterraacuten oumlvezet orszaacutegaira jellemző elter-jedtseacutege keacutepezi Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban ami a bőviacuteteacutes nyomaacuten egyre nagyobb foumlldrajzi teruumlleten relativizaacutelja az unioacutes szociaacutelis jog eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet Aacuteltalaacutenosnak tűnő jelenseacuteg hogy a jogi szabaacutelyozaacutes igazodik a nem-zetkoumlzi sztenderdekhez aacutem a jogalkalmazaacutesi gyakorlat nyomokban sem emleacutekeztet arra Ennek szaacutemta-lan formaacutejaacuteval talaacutelkozni a munkajogi rendelkezeacutesek teruumlleteacuten Aacuteltalaacutenos gyakorlat a munkajogi veacutedelem megkeruumlleacutese a dolgozoacutek oumlnfoglalkoztataacutesba valoacute keacutenyszeriacuteteacuteseacutevel a munkajogi normaacutek semmibeveacutetele (pl a munka- vagy pihenőidő vonatkozaacutesaacuteban) a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg veacutedelmeacutet szolgaacuteloacute előiacuteraacutesok figyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa stb
Az ezredforduloacuten az oumlnfoglalkoztatoacutek araacutenya a csatlakozaacutesra vaacuteroacute orszaacutegokban neacutemileg meghaladta az effeacutele hagyomaacutenyokkal inkaacutebb rendelkező nyugat-euroacutepai orszaacutegokeacutet eacutes gyanuacutesan magasnak tűnt Romaacutenia eacutes Lengyelorszaacuteg eseteacuteben ahol az oumlsszes foglalkoztatott koumlzel egynegyede aacutellt sajaacutet maga alkalmazaacutesban (Vaughan Whitehead 2003 70) ugyanekkor a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai munkavaacutellaloacutek aacutetlagosan 66 oacuteraacuteval (va-gyis koumlzel egy munkanappal) toumlbbet dolgoztak hetente mint nyugat-euroacutepai kolleacutegaacuteik (uo) A tagaacutellamokban veacutegzett vizsgaacutelatok azt mutattaacutek hogy a kelet-euroacutepai orszaacutegokban a menedzsment oumlsszejaacutetszik a munka-vaacutellaloacutekkal abban hogy a munkahelyi egeacuteszseacuteg eacutes biztonsaacuteg veacutedelmeacutet szolgaacuteloacute normaacutekat a kockaacutezatokra tekintettel nyuacutejtott preacutemiumokeacutert csereacutebe jaacutetsszaacutek ki (uo 62)
E jelenseacutegek forraacutesa reacuteszben a munkauumlgyi ellenőrzeacutes eleacutegtelenseacutege reacuteszben a szakszervezetek gyenge-seacutege illetve az hogy a beruhaacutezoacutek eacutepp a vadkapitalizmus koumlruumllmeacutenyei aacuteltal biztosiacutetott lehetőseacutegek miatt talaacutel-jaacutek vonzoacutenak ezeket az orszaacutegokat ezeacutert a beruhaacutezoacutekra vadaacuteszoacute kormaacutenyzatok sem leacutepnek fel kuumlloumlnoumlsebb ereacutellyel e munkajogi normaacutek betartaacutesa eacuterdekeacuteben
Aligha hagyhatoacute figyelmen kiacutevuumll tovaacutebbaacute a szociaacutelis ellaacutetaacutesok privatizaacutelaacutesaacutenak a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai or-szaacutegokban elterjedt gyakorlata aminek leglaacutetvaacutenyosabb formaacuteja a lakossaacuteg toumlmegeinek a koumltelező magaacuten egeacuteszseacuteg- eacutes nyugdiacutej-biztosiacutetaacutesi peacutenztaacuterakba valoacute aacutettereleacutese E leacutepeacutesek az euroacutepai szociaacutelis modell egyik meghataacuterozoacute teacutenyezőjeacutet a szolidaritaacutest keacuterdőjelezik meg mikoumlzben az Eu csak korlaacutetozott befolyaacutessal biacuter a folyamatok alakulaacutesaacutera kompetenciaacutei legfeljebb a szabad mozgaacutes kapcsaacuten felmeruumllő keacuterdeacutesek tisztaacutezaacutesaacutera elegendőek (mi toumlrteacutenjen a koumltelező magaacuten-nyugdiacutejbiztosiacutetaacutesi rendszerben szerzett időszakok befizeteacutesek elszaacutemolaacutesaacuteval akkor amikor a dolgozoacute egy maacutesik orszaacutegba megy ahol csak aacutellami eacutes oumlnkeacutentes alapon mű-koumldő vaacutellalati nyugdiacutejbiztosiacutetaacutes van)
Juhaacutesz Gaacutebor A bőviacuteteacutesi folyamat szociaacutelis vetuumllete 209
A szociaacutelis jogok eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacuteben mutatkozoacute kuumlloumlnbseacutegek uacutej formaacuteban vetik fel azokat a keacuterdeacuteseket amelyekkel a szociaacutelpolitikai harmonizaacutecioacute hiacutevei eacutervelnek mivel raacutevilaacutegiacutetanak arra hogy a versenytorziacutetoacute ha-taacutesok kiveacutedeacuteseacutehez nem elegendő a szociaacutelis jogi szabaacutelyozaacutes egyseacutegesiacuteteacutese ahhoz a meghirdetett jogok tagaacutellamonkeacutent egymaacuteshoz hasonloacute meacuterteacutekű kikeacutenyszeriacuteteacutese is szuumlkseacuteges E tekintetben az Eu ugyanakkor meglehetősen eszkoumlztelen mivel a koraacutebbakhoz hasonloacutean tovaacutebbra sem rendelkezik a kikeacutenyszeriacuteteacuteshez szuumlkseacuteges adminisztratiacutev erőforraacutesokkal (Az unioacutes szintű jogteacutetelezeacutesen eacutes a jogszabaacutelyok tagaacutellami szintű eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacuten alapuloacute hagyomaacutenyos egyuumlttműkoumldeacutes a jogszabaacutelyi előiacuteraacutesokat toumlbbnyire komolyan vevő ha-sonloacute jogi kultuacuteraacuteval rendelkező taacutersadalmak viszonylataacuteban műkoumldoumltt A jogkikeruumlleacutest termeacuteszetes dolognak tekintő taacutersadalmakban ez a moacutedszer aligha műkoumldhet eredmeacutenyesen)
Az Eu keleti bőviacuteteacutese uacutej kihiacutevaacutesok eleacute aacutelliacutetotta az Euroacutepai unioacutet Mikoumlzben a csatlakozaacuteshoz megkoumlvetelt szociaacutelis inteacutezkedeacutesek megteacutetele nem jelentett komoly kihiacutevaacutest a viszonylag fejlett joacuteleacuteti inteacutezmeacutenyrendszerrel rendelkező volt aacutellamszocialista orszaacutegoknak a szociaacutelpolitika eacuterdemi keacuterdeacuteseire vonatkozoacute elvaacuteraacutesok hiaacute-nyaacuteban 2004 oacuteta meacutely joacuteleacuteti szakadeacutek taacutetong az unioacute reacutegi eacutes uacutejabb tagaacutellamai koumlzoumltt E szakadeacutek megleacutete alapvető keacuterdeacuteseket vet fel az euroacutepai szociaacutelis modell joumlvőbeni fenntarthatoacutesaacutegaacutet illetően mikoumlzben a koumlzoumls-seacuteg csak gyenge eszkoumlzoumlkkel rendelkezik a joacuteleacuteti politikaacutek oumlsszehangolaacutesaacutera
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Mieacutert eacutes milyen aggaacutelyokat vet fel az Eu keleti bőviacuteteacutese az euroacutepai szociaacutelis modell műkoumldeacuteseacutevel kapcso-1 latbanMieacutert gyakorolt a csatlakozaacutes eacutes az unioacutes tagsaacuteg viszonylag csekeacutely hataacutest a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok 2 szociaacutelpolitikaacutejaacutera Hol mutathatoacutek ki ilyen hataacutesok
irodalom
Croatia 2011 progress report Brussels 12102011 SEC(2011) 1200 httpeceuropaeuenlargementpdfkey_documents2011packagehr_rapport_2011_enpdf
Ferge Zsuzsa and Gaacutebor Juhaacutesz (2004) Accession and social policy the case of Hungary Journal of European Social Policy 14 (3) 233ndash251
Juhaacutesz Gaacutebor Taller Aacutegnes (2005) A taacutersadalmi kirekesztődeacutes elleni kuumlzdelem az Eu uacutej tagaacutellamaiban Eseacutely 6 23ndash63
Kvist Jon (2005) A bőviacuteteacutessel lefeleacute nivellaacutelaacutesi verseny kezdődik Eseacutely 1 33ndash56 Taller Aacutegnes (2005) A nyitott koordinaacutecioacute moacutedszere az euroacutepai szociaacutelpolitikai egyuumlttműkoumldeacutesben KeacuteziratVaughan-Whitehead d C (2003) EU Enlargement Versus Social Europe The uncertain Future of the
European Social Model Edward Elgar Cheltenham
210
Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute 33 kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok
nyilAs mihaacutely
A 20 szaacutezad veacutegeacuten az Euroacutepai unioacuteban teret nyert az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten kiala-kiacutetott joacuteleacuteti rendszerek műkoumldeacuteseacutenek felteacutetelei feacutel eacutevszaacutezad eltelteacutevel gyoumlkeresen megvaacuteltoztak eacutes iacutegy a ko-raacutebbi elvek eacutes szerkezeti keretek koumlzoumltt műkoumldő joacuteleacuteti aacutellam egyre jobban diszfunkcionaacutelissaacute vaacutelik eacutes keacuteptelen az uacutej probleacutemaacutek kezeleacuteseacutere Az oumltven eacutevvel ezelőtt az ipari taacutersadalom koumlruumllmeacutenyei aacuteltal meghataacuterozott joacuteleacuteti rendszerek stabil munkaerőpiacon eacutes stabil csalaacutedokon alapultak A 20 szaacutezad veacutegeacutere nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy egyszerre mondott csődoumlt mindkettő A munkaerőpiac reacutegebben biztosiacutetotta a munkakeacutepes koruacute feacuterfiak teljes foglalkoztataacutesaacutet eacutes joacutel fizető aacutellaacutesokat a toumlmegtermelő bdquoszabvaacutenymunkaacutesoknakrdquo Ma neacutepes lakossaacutegi csoportok sorsa a munkaneacutelkuumlliseacuteg eacutes a tartoacutes taacutersadalmi kirekesztődeacutes A tradicionaacutelis csalaacuted gyenguumlleacuteseacutet mutatja a vaacutelaacutesok az egyszuumllős csalaacutedok szaacutemaacutenak noumlvekedeacutese az uacutej egyuumltteacuteleacutesi formaacutek terjedeacutese eacutes a termeacutekenyseacutegi raacuteta csoumlkkeneacutese
Mindezek jelentősen hozzaacutejaacuterulnak a szegeacutenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutehez eacutes a csalaacuted bdquogondozoacute kapacitaacutesaacutenakrdquo gyenguumlleacuteseacutehez A munkaerőpiac eacutes a csalaacuted vaacuteltozaacutesaival olyan koumltelezettseacutegek haacuterulnak az aacutellamra ame-lyek ellaacutetaacutesaacutera keacuteptelen Ezenkiacutevuumll veacuteget eacutert a tartoacutesan magas noumlvekedeacutest eredmeacutenyező dinamikus gazda-saacutegi fejlődeacutes korszaka is a kialakuloacute uacutej tudaacutesintenziacutev szolgaacuteltatoacute gazdasaacuteg kiacutevaacutenalmainak sem felel meg a hagyomaacutenyos joacuteleacuteti szerkezet
A Bismarck neveacutevel feacutemjelezhető modern szociaacutelpolitika toumlbb mint szaacutez eacutevvel ezelőtt alakult ki a modern joacuteleacuteti aacutellamnak pedig feacutel eacutevszaacutezados muacuteltja van
A joacuteleacuteti aacutellam toumlrteacuteneteacuteben a keacutet intenziacutev reformkorszakot ndash a 19 szaacutezad veacutegeacuten majd az 1930-as 1940-es eacutevekben ndash hosszuacute konszolidaacutecioacutes szakaszok koumlvetteacutek A koumlzfelelősseacuteg eacutes taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteg uacutejradefi-niaacutelaacutesaacuteval veacutegződő reformkorszakok koumlzoumls eleme a bdquojoacute taacutersadalommalrdquo kapcsolatos kuumlloumlnboumlző neacutezetek ver-senyeacutenek a felerősoumldeacutese A maacutesodik reformkorszak oacuteta a szociaacutelpolitikaacutet a toumlkeacuteletesiacuteteacutes adaptaacutecioacute igazgataacutes jellemzi ndash az akkor kialakiacutetott keretek koumlzoumltt A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti reformnemzedeacutek probleacutemaacuteja a demok-raacutecia eacutes az uacutej taacutersadalmi szolidaritaacutes megerősiacuteteacutese volt A 20ndash21 szaacutezad forduloacutejaacuten a demokraacutecia szilaacuterd a taacutersadalmi koheacutezioacute viszont nem
Ma Euroacutepa hasonloacute vaacutelaszuacuteton aacutell mint joacute feacutel eacutevszaacutezaddal ezelőtt a feladat az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellam alapszer-kezeteacutenek uacutejradefiniaacutelaacutesa hozzaacuteigaziacutetva a szociaacutelis jogokat eacutes redisztribuacutecioacutes prioritaacutesokat az uacutej realitaacuteshoz
nyilas Mihaacutely Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok 211
A joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok331
A taacutersadalom aacuteltalaacutenos joacuteleacutete mindig haacuterom elsődleges inteacutezmeacutenye ndash aacutellam munkaerőpiac csalaacuted ndash kom-binaacutelt teljesiacutetmeacutenyeacutetől fuumlgg A munkaerőpiacot egyre inkaacutebb a bizonytalansaacuteg eacutes egyenlőtlenseacuteg jellemzi a csalaacuted vaacuteltozaacutesa eacutes a nők foglalkoztatottsaacutegaacutenak bővuumlleacutese pedig gyengiacutetette a csalaacuted gondozoacutekapacitaacutesaacutet A munkaerőpiac eacutes a csalaacuted vaacuteltozaacutesai legjobban a fiatalokat eacutes a kisgyerekes csalaacutedokat suacutejtjaacutek A muacutelttal oumlsszehasonliacutetva a szociaacutelis kockaacutezatok draacutemai moacutedon lejjebb keruumlltek a korszerkezetben ami uacutej egyenlőt-lenseacutegekhez vezet Ami meacuteg enneacutel is nagyobb probleacutemaacutet jelent az eacuterintett csoportokboacutel sokan csapdaacuteba keruumllnek sorsuk az egeacutesz eacuteletcikluson aacutetiacutevelő peacutenzuumlgyi bizonytalansaacuteg eacutes taacutersadalmi kirekesztődeacutes
A munkaerőpiac eacutes csalaacutedszerkezet vaacuteltozaacutesai uacutej lehetőseacutegeket teremtenek (pl a nők fuumlggetlenebb eacuteletvi-teleacutere) de uacutej szociaacutelis kockaacutezatokat eacutes igeacutenyeket is felvetnek Vaacuteltozik a gazdasaacuteg is a haacutetteret a globaacutelis gaz-dasaacutegi rend eacutes az eacuteleződő gazdasaacutegi verseny jelenti A technoloacutegiai vaacuteltozaacutesok eacutes a szolgaacuteltatoacute szektor domi-nanciaacuteja aacutetalakiacutetja a szociaacutelis kockaacutezatok szerkezeteacutet uacutej győztesek eacutes vesztesek jelennek meg Koraacutebban a szakmunkaacutesok eacutes az alacsonyabb keacutepzettseacutegűek viszonylag biztos eacutes joacutel fizetett munkaacutera szaacutemiacutethattak ma a joacute keacutepzettseacuteg sem garantaacutelja az eacutelet veacutegeacuteig tartoacute biztonsaacutegot Az alacsony keacutepzettseacutegűek keveacutes kulturaacutelis eacutes szociaacutelis tőkeacutevel rendelkezők koumlnnyen bent rekednek az alacsony fizeteacutesű aacutellaacutesokban vagy kirekesztőd-nek a munkaerőpiacroacutel A tudaacutesintenziacutev gazdasaacutegban az eacuteleteseacutelyek az egyeacutenek tanulaacutesi lehetőseacutegeitől a humaacuten tőke felhalmozaacutesaacutenak meacuterteacutekeacutetől fuumlggnek (Esping-Andersen 1996)
A koraacutebbi joacuteleacuteti korszakvaacuteltaacutesokhoz hasonloacutean az alapkeacuterdeacutes ma is az hogy a szociaacutelis gondoskodaacutes elveit eacutes megoldaacutesait hozzaacute kell igaziacutetani a gyorsan vaacuteltozoacute taacutersadalom eacutes gazdasaacuteg igeacutenyeihez eacutes uacutej egyensuacutelyt kell talaacutelni az euroacutepai tradiacutecioacutekkal oumlsszhangban levő eacuterteacutekek megőrzeacutese eacutes a gazdasaacutegi hateacutekonysaacuteg szolgaacute-lata koumlzoumltt Ezzel egyuumltt eacutes ezen tuacutel az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamoknak megoldaacutesokat kell talaacutelniuk a globalizaacutecioacute a demograacutefiai vaacuteltozaacutesok eacutes az uacuten uacutej szociaacutelis kockaacutezatok kihiacutevaacutesainak kezeleacuteseacutere
A fejlett joacuteleacuteti aacutellamok előtti egyik kihiacutevaacutes a gazdasaacutegi globalizaacutecioacute (Pierson 2009 Scharpf 2009) A glo ba-li zaacute cioacuteval kapcsolatban az elmuacutelt neacutehaacuteny eacutevtizedben sok veacutelemeacuteny eacutes eacuterteacutekeleacutes szuumlletett Abban egyeteacuterteacutes mutatkozik hogy folyamatroacutel eacutes nem veacutegaacutellapotroacutel van szoacute a hataacutesairoacutel viszont megoszlanak a neacutezetek Az egyik szeacutelsőseacuteg szerint mindig is leacuteteztek orszaacutegok koumlzoumltti nemzetkoumlzi kapcsolatok eacutes az orszaacutegok a nem zet-kouml zi esedeacutes felgyorsulaacutesaacuteval is megőrizteacutek az oumlnaacutelloacutesaacutegukat Maacutesok szerint a globalizaacutecioacute a nemzetaacutellamok ndash eacutes a nemzetaacutellami szintű joacuteleacuteti politika ndash veacutegeacutet jelenti E neacutezet eacutertelmeacuteben a globalizaacutecioacute nyomaacuten kialakuloacute gazdasaacutegi keacutenyszerek a nemzetaacutellami szinten kialakult joacuteleacuteti aacutellamok leeacutepuumlleacuteseacutehez eacutes egyseacutegesuumlleacuteseacutehez ve-zetnek
A globalizaacutecioacute joacuteleacuteti aacutellamra gyakorolt hataacutesaacutenak keacutet forraacutesa van Az egyik az 1960-as eacutevek oacuteta kialakult uacutej nemzetkoumlzi munkamegosztaacutes Ennek kereteacuteben az ipari termeleacutes majd a szolgaacuteltataacutesok egy reacutesze a tőke szaacutemaacutera kedvezőbb műkoumldeacutesi felteacuteteleket ndash alacsonyabb munkabeacutereket kedvezőbb adoacutefelteacuteteleket keve-sebb aacutellami szabaacutelyozaacutest eacutes beavatkozaacutest biztosiacutetoacute ndash Euroacutepaacuten kiacutevuumlli uacutejonnan iparosodott orszaacutegokba helye-ződoumltt aacutet Mindez a fejlett joacuteleacuteti aacutellamokban negatiacutev moacutedon befolyaacutesolta a foglalkoztataacutesi helyzetet (csoumlkkentek a munkahelyek nőtt a munkaneacutelkuumlliseacuteg) eacutes koumlltseacutegveteacutesi deficithez vezetett ami megneheziacutetette a joacuteleacuteti
212 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
rendszerek finansziacuterozaacutesaacutet A globalizaacutecioacute hataacutesaacutenak maacutesik forraacutesa a transznacionaacutelis gazdasaacutegi teveacutekeny-seacuteg ndash kereskedelem kuumllfoumlldi koumlzvetlen tőkeberuhaacutezaacutesok peacutenzmozgaacutesok ndash gyors noumlvekedeacutese Ennek ered-meacutenye a globaacutelis termeleacutesi szervezetek eacutes a globaacutelis peacutenzuumlgyek szerepeacutenek gyors noumlvekedeacutese lett
Mindez uacutej keacuterdeacuteseket vetett fel a joacuteleacuteti aacutellamok szaacutemaacutera keacutepesek-e valamilyen moacutedon ellenőrizni az uacutej fo-lyamatokat vagy nincs maacutes vaacutelasztaacutes mint a globalizaacuteloacutedoacute piacokhoz eacutes a multinacionaacutelis vaacutellalatok igeacutenyei-hez valoacute igazodaacutes A tőkeacuteeacutert eacutes beruhaacutezaacutesokeacutert folyoacute orszaacutegok koumlzoumltti verseny a vilaacutegpiaci versenykeacutepesseacuteg erősiacuteteacuteseacutenek igyekezete vajon szuumlkseacutegszerűen vezet-e a munkavaacutellaloacutek jogosiacutetvaacutenyait gyengiacutető rugalmasabb munkaerőpiac kialakulaacutesaacutehoz az adoacutek csoumlkkenteacuteseacutehez eacutes a szociaacutelis kiadaacutesok leeacutepiacuteteacuteseacutehez A joacuteleacuteti aacutellam oumlsszefuumlggeacuteseacuteben az alapkeacuterdeacutes uacutegy fogalmazhatoacute meg hogy a globalizaacuteloacutedoacute gazdasaacutegban megvaloacutesiacutetha-toacute-e egyszerre a gazdasaacutegi versenykeacutepesseacuteg fokozaacutesa eacutes a joacuteleacuteti aacutellam megőrzeacutese
A globalizaacutecioacuteboacutel eredő probleacutemaacutekat a keacutepzetlen eacutes alacsony keacutepzettseacutegű munkaerő leeacuterteacutekelődeacutese a tar-toacutes toumlmeges munkaneacutelkuumlliseacuteg kialakulaacutesa eacutes a joumlvedelemegyenlőtlenseacutegek noumlvekedeacutese A vaacuteltozoacute piaci koumlruumll-meacutenyekhez valoacute alkalmazkodaacutes eszkoumlzei koumlzeacute tartozott peacuteldaacuteul az aacutellami kiadaacutesok finansziacuterozaacutesaacutenak aacutetalakiacutetaacute-sa (az indirekt adoacutek araacutenyaacutenak noumlveleacutese a munkaacutet terhelő adoacutekkal szemben) a joacuteleacuteti ellaacutetaacutesok szigoriacutetaacutesa vagy a juttataacutesok keacutepzeacuteshez koumlteacutese A termeleacutesi koumlltseacutegek csoumlkkenteacutese valamint a munkaerő rugalmassaacutegaacutenak eacutes termeleacutekenyseacutegeacutenek fokozaacutesa mellett azonban az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok hitet tettek az euroacutepai tradiacutecioacutekkal eacutes eacuterteacutekekkel oumlsszhangban levő joacuteleacuteti aacutellam megőrzeacutese mellett
A globalizaacutecioacute joacuteleacuteti aacutellamra gyakorolt hataacutesaacuteval kapcsolatban az egyik legismertebb aacutelliacutetaacutes az hogy a globalizaacuteloacutedott gazdasaacuteg a legalacsonyabb adoacutekat alkalmazoacute orszaacuteg viszonyaihoz nivellaacuteloacute folyamatos adoacutecsoumlkkenteacutest jelentő adoacuteversenyt keacutenyszeriacutet az orszaacutegokra (bdquorace to the bottomrdquo) ami alaacuteaacutessa a joacuteleacuteti aacutellam peacutenzuumlgyi alapjaacutet eacutes a szociaacutelis ellaacutetaacutesok leeacutepuumlleacuteseacutehez vezet Az euroacutepai aacutellamok 1980 utaacuteni joacuteleacuteti kiadaacutesa-inak vizsgaacutelata oumlsszesseacutegeacuteben nem igazolja ezt az aacutelliacutetaacutest (Castles 2009) A GdP-araacutenyos joacuteleacuteti kiadaacutesok nem csoumlkkentek eacutes nem csoumlkkentek az adoacuteszintek sem inkaacutebb az adoacuterendszeren beluumll ment veacutegbe aacutetren-deződeacutes Ennek soraacuten aacuteltalaacuteban csoumlkkentek vagy megszűntek a kedvezmeacutenyek eacutes dotaacutecioacutek meacuterseacuteklődtek a vaacutellalatok adoacuteterhei ugyanakkor szeacutelesedett az adoacutebaacutezis Az elmuacutelt eacutevtizedekben az Euroacutepai unioacute tagaacutella-mainak szociaacutelis kiadaacutesi araacutenyai konvergaacuteloacutedtak egymaacuteshoz a koraacutebban alacsonyabb szintű kiadaacutesokat mu-tatoacute tagaacutellamok szociaacutelis kiadaacutesai koumlzelebb keruumlltek a legtoumlbbet koumlltő orszaacutegok mutatoacuteihoz Ennek a kiegyen-liacutetődeacutesi folyamatnak azonban nem a lefele nivellaacuteloacute adoacuteverseny az oka sokkal inkaacutebb az euroacutepai integraacutecioacute hataacutesairoacutel illetve a viszonylag alacsonyabb szociaacutelis kiadaacutesokkal rendelkező orszaacutegok joacuteleacuteti rendszereinek megeacutereacuteseacuteről van szoacute
A joacuteleacuteti rendszereket romboloacute adoacuteverseny teacuteziseacutet maacutes eacutervekkel is caacutefoljaacutek A szociaacutelis kiadaacutesok jelentős reacutesze nemcsak a szociaacutelis biztonsaacutegot eacutes a taacutersadalmi koheacutezioacutet erősiacutető kiadaacutes hanem egyuacutettal a gazdasaacutegi versenykeacutepesseacuteget noumlvelő (pl az oktataacutesba eacutes keacutepzeacutesbe toumlrteacutenő) beruhaacutezaacutes Ez a strateacutegia a globalizaacuteloacutedoacute tőke szaacutemaacutera is vonzoacute mivel kuumlloumlnoumlsen a tőkeintenziacutev aacutegazatokban inkaacutebb a munkaerő keacutepzettseacutege eacutes nem az aacutera szaacutemiacutet Ezt jelzi az is hogy az orszaacuteghataacuterokon aacutetnyuacuteloacute tőkemozgaacutesok mindmaacuteig tuacutelnyomoacutereacuteszt a fejlett gazdasaacutegi teacuterseacutegek koumlzoumltt zajlanak A globalizaacutecioacutera adott vaacutelaszokat vizsgaacutelva azt laacutethatjuk hogy
nyilas Mihaacutely Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok 213
nem veacutegzetesen determinaacutelt folyamatroacutel van szoacute van vaacutelasztaacutesi lehetőseacuteg eacutes a vaacutelaszokat nagyban befolyaacute-solja az adott teacuterseacuteg toumlrteacutenelmi tradiacutecioacuteja eacutes normatiacutev iraacutenyultsaacutega
A fejlett joacuteleacuteti aacutellamokat eacuterintő demograacutefiai kihiacutevaacutesnak szaacutemos alkotoacutereacutesze van Ezek koumlzeacute tartozik a keve-sebb eacutes keacutesőbbi haacutezassaacuteg toumlbb vaacutelaacutes kisebb csalaacuted toumlbb egyszemeacutelyes haacuteztartaacutes a nők munkaerő-piaci reacuteszveacuteteleacutenek vaacuteltozaacutesa az idősek lakossaacutegon beluumlli araacutenyaacutenak noumlvekedeacutese eacutes a szuumlleteacutesi raacuteta csoumlkkeneacutese A joacuteleacuteti aacutellamok szaacutemaacutera e folyamatok kapcsaacuten keacutet fő keacuterdeacutes fogalmazoacutedik meg mik a csoumlkkenő fertilitaacutes illetve a lakossaacuteg gyors eloumlregedeacuteseacutenek a koumlvetkezmeacutenyei
Mivel a joacuteleacuteti aacutellam főleg az időseknek nyuacutejt ellaacutetaacutesokat az eloumlregedeacutes nagy kihiacutevaacutes a joacuteleacuteti rendszereknek A fejlett orszaacutegokban 1990-ben a lakossaacuteg 15 szaacutezaleacuteka volt 60 eacutev feletti ez az araacuteny 2030-ra 25 szaacutezaleacutekra nő eacutes ez a tendencia utaacutena is folytatoacutedik Kuumlloumlnoumlsen gyorsan nő a legidősebbek (80 eacutev felettiek) araacutenya ami azt jelzi hogy nemcsak a nyugdiacutejrendszer hanem az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetoacuterendszer eacutes az idősgondozoacute rend-szer is uacutej megoldaacutesokat igeacutenylő kihiacutevaacutessal szembesuumll Mindekoumlzben gyorsan csoumlkkent a szuumlleteacutesi raacuteta ami az Euroacutepai unioacute aacutetlagaacuteban hosszabb ideje a termeacuteszetes reprodukcioacutet biztosiacutetoacute csalaacutedonkeacutenti 21 alatt van sőt toumlbb tagorszaacutegban maacuter az 13-es araacutenyt sem eacuteri el A lakossaacuteg nemcsak oumlregszik hanem fogy is
Az eloumlregedeacutes eacutes a szuumlleteacutesszaacutem-csoumlkkeneacutes egyuumlttes hataacutesa az idős fuumlggőseacutegi raacuteta (a 16ndash64 eacutev koumlzoumltti aktiacutev koruacuteak eacutes a 65 eacutev feletti nyugdiacutejas koruacuteak araacutenyaacutenak) gyors vaacuteltozaacutesa Egyeteacuterteacutes mutatkozik abban hogy a maacutes felteacutetelekre (kevesebb ideig eacutelő kevesebb nyugdiacutejas alacsony nyugdiacutejak gyors gazdasaacutegi nouml-vekedeacutes az aktiacutev-passziacutev araacuteny kedvező alakulaacutesa) kidolgozott eacutes leacutetrehozott nyugdiacutejrendszerek vaacuteltozatlan szabaacutelyokkal fenntarthatatlannaacute vaacutelnak
A Vilaacutegbank aacuteltal megoldaacuteskeacutent javasolt 3 pilleacuteres nyugdiacutejrendszer a reacuteszleges privatizaacutelaacutest a koumlzfelelős-seacuteg csoumlkkenteacuteseacutet eacutes a gazdasaacutegi aktivitaacutes noumlveleacuteseacutet ceacutelozza Az ajaacutenlott megoldaacutes azonban toumlbb probleacutemaacutet is felvet peacuteldaacuteul azt hogy az időskori biztonsaacuteggal kapcsolatos koumlzfelelősseacuteg csoumlkkenteacutese nem megoldaacutesa hanem az egyeacutenekre terheleacutese a probleacutemaacutenak ami kiszaacutemiacutethatoacutean fokozza az egyenlőtlenseacutegeket Tovaacutebbaacute miacuteg a nyugdiacutejrendszer műkoumldeacuteseacutet befolyaacutesoloacute neacutehaacuteny teacutenyező (demograacutefiai vaacuteltozaacutesok aktiacutev-passziacutev araacuteny alakulaacutesa) viszonylag joacutel prognosztizaacutelhatoacuteak maacutesokkal kapcsolatban joacuteval bizonytalanabbak az előrejelzeacute-sek Iacutegy peacuteldaacuteul keveacutesbeacute tudjuk hogy toumlbb eacutevtizedes taacutevlatban hogy alakul a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes eacutes a gaz-dasaacuteg termeleacutekenyseacutege a munkaerő-piaci aktivitaacutesi raacuteta a teacutenyleges nyugdiacutejazaacutesi kor az idősek egeacuteszseacutegi aacutellapota a fertilitaacutes az orszaacuteghataacuterokon aacutetnyuacuteloacute migraacutecioacute amelyek szinteacuten befolyaacutesoljaacutek a nyugdiacutejrendszerek műkoumldeacuteseacutet
Ebben a helyzetben az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok toumlbbseacutegeacuteben uacutegy veacutelik hogy nem suumlrgető a vilaacutegbankos szel-lemű bdquoradikaacutelis reformrdquo maacutesreacuteszt olyan fokozatosan bevezetett hosszuacute taacutevuacute megoldaacutesra van szuumlkseacuteg amely meacuteltaacutenyossaacutegi eacutes hateacutekonysaacutegi szempontokat is eacuterveacutenyesiacutet eacutes oumlsszhangban van az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek tradiacutecioacuteival
A joacuteleacuteti rendszereknek a 20 szaacutezad veacutegeacutetől egyszerre kell kezelniuumlk a bdquoreacutegibdquo eacutes az bdquouacutejbdquo szociaacutelis kockaacutezato-kat A joacuteleacuteti aacutellamok kockaacutezatszerkezeteacutenek aacutetalakulaacutesaacutet vizsgaacuteloacute egyik tanulmaacuteny (Taylor-Gooby 2009) sze-rint a bdquoreacutegirdquo rendszer jellemzője hogy a transzferek dominaacutelnak a fő ceacutel a joumlvedelemhelyettesiacuteteacutes eacutes a tipikus ellaacutetott az iparban dolgozoacute keacutekgalleacuteros feacuterfi kenyeacuterkereső A posztindusztriaacutelis bdquouacutejrdquo rendszer szolgaacuteltataacutes-koumlz-
214 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
pontuacute a fő ceacutel az egyeacutenek keresőkeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa a moacutedszer az eacuteletciklus-megkoumlzeliacuteteacutes a jellemző eszkoumlzoumlk az eacutelethosszon keresztuumlli tanulaacutes segiacuteteacutese a kiterjedt keacutepzeacutesi eacutes aacutetkeacutepzeacutesi programok valamint a nők fokozottabb munkaerő-piaci reacuteszveacuteteleacutenek segiacuteteacutese eacuterdekeacuteben a gondozoacute funkcioacute szocializaacutelaacutesa
Az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok vaacutelaszlehetőseacutegei332
Minden euroacutepai joacuteleacuteti aacutellam előtt ugyanazok a kihiacutevaacutesok kezelendő uacutej kockaacutezatok eacutes kieleacutegiacutetendő szuumlkseacuteg-letek aacutellnak de ezek a posztindusztriaacutelis kihiacutevaacutesok elteacuterő tradiacutecioacutek eacutes inteacutezmeacutenyes szerkezet aacuteltal jellemzett kuumlloumlnboumlző joacuteleacuteti modellekben jelentkeznek Az egyes modellek hateacutekony vaacutelaszra vonatkozoacute lehetőseacutegei is kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel (Esping-Andersen 2006)
Az eacuteszak-euroacutepai orszaacutegokban az aacutellami szektoron van a hangsuacutely Ezekben az orszaacutegokban a csalaacutedok erősiacuteteacuteseacutere eacutes a nők fuumlggetlenseacutegeacutenek erősiacuteteacuteseacutere maacuter koraacutebban bdquodefamilializaacuteltaacutekrdquo a joacuteleacutetet (koumlzszolgaacuteltataacutes-ok inteacutezmeacutenyesiacuteteacuteseacutevel enyhiacutetetteacutek a csalaacutedok szociaacutelis terheit) a tradicionaacutelis csalaacutedi gondozoacute funkcioacute szoci-alizaacutelaacutesaacuteval A magas dekommodifikaacutecioacutes szint paacuterosul az aktiacutev koruacuteak magas munkaerő-piaci reacuteszveacuteteleacutevel Az univerzaacutelis aacutellami joumlvedelemgaranciaacutet bdquoaktivaacuteloacuterdquo aacutellami foglalkoztataacutespolitika eacutes fejlett aacutellami szolgaacuteltataacutesok egeacutesziacutetik ki
Az univerzaacutelis eacutes magas szintű ellaacutetaacutest nyuacutejtoacute joumlvedelemfenntartoacute eacutes kiegeacutesziacutető programok hateacutekony veacute-delmet adnak a szegeacutenyseacuteggel szemben A magas szintű aacutellami szociaacutelis veacutedelem joacuteteacutekony hataacutessal van a munkaerőpiac rugalmassaacutegaacutera eacutes a munkavaacutellaloacutek alkalmazkodaacutesaacutera A csalaacutedoknak biztosiacutetott szolgaacutelta-taacutesok lehetőveacute teszik a nők szaacutemaacutera a gyerekvaacutellalaacutes eacutes az egyeacuteni karrier oumlsszeegyezteteacuteseacutet eacutes magas női munkaerő-piaci aktivitaacutesi raacutetaacutehoz vezetnek A modell keacutetseacutegkiacutevuumll koumlltseacuteges de csak akkor ha kizaacuteroacutelag az aacutellami joacuteleacuteti kiadaacutesok nagysaacutegaacutet vizsgaacuteljuk Ha a teljes joacuteleacuteti rendszert azaz a haacuterom joacuteleacuteti szolgaacuteltatoacutet egyuumlt-tesen vesszuumlk szaacutemba kideruumll hogy a skandinaacutev modell nem keruumll toumlbbe mint a konzervatiacutev vagy a liberaacutelis A GdP szaacutezaleacutekaacuteban kifejezett teljes joacuteleacuteti forraacutesallokaacutecioacute nem magasabb Skandinaacuteviaacuteban mint az uSA-ban amit a sveacutedek adoacutekboacutel finansziacuteroznak azt az amerikaiak sajaacutet zsebből fizetik A kuumlloumlnbseacuteg egyszerűen a ma-gaacuten- eacutes kollektiacutev finansziacuterozaacutes araacutenyaacuteban van
A skandinaacutev modell viszonylag joacute helyzetben van a posztindusztriaacutelis vaacuteltozaacutesban A nyitott koordinaacutecioacutes moacutedszer analoacutegiaacutejaacutet hasznaacutelva modellszinten ez tekinthető leginkaacutebb bdquojoacute gyakorlatnakrdquo A bdquodefamilializaacuteloacuterdquo joacuteleacuteti politika reacuteveacuten joacute hateacutekonysaacuteggal szolgaacutelja az uacutej női szerepeket Hateacutekony a seacuteruumlleacutekeny csoportok (egy-szuumllős csalaacutedok idősebb munkavaacutellaloacutek fogyateacutekosok stb) veacutedelmeacuteben is eacutes minimalizaacutelja a kirekeszteacutest Euroacutepaacuteban Belgium mellett az eacuteszaki orszaacutegok keacutepesek egyszerre csoumlkkenteni eacutes alacsony szinten tartani a gyerekkori eacutes időskori szegeacutenyseacuteget A modell joacute peacutelda arra hogy a sziacutenvonalas időskori kollektiacutev ellaacutetaacutes oumlnmagaacuteban nem mond ellent az aktiacutev csalaacutedpolitikaacutenak A skandinaacutev modell talaacuten legnagyobb tanulsaacutega a preventiacutev moacutedszerek fontossaacutega
Euroacutepaacuteban Iacuterorszaacuteg eacutes az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg aacutell legkoumlzelebb a liberaacutelis modellhez amely oumlsztoumlnzi a magaacuten joacuteleacuteti ellaacutetaacutesokat eacutes korlaacutetozza a piaci kudarcokra adott aacutellami vaacutelaszt Itt az egeacuteszseacuteguumlgy kiveacuteteleacutevel reziduaacutelis
nyilas Mihaacutely Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok 215
az aacutellam szerepe eacutes erősen eacuterveacutenyesuumll a raacuteszorultsaacutegi elv E teacuteren az a vaacuteltozaacutes hogy a hagyomaacutenyos szuumlkseacutegletfelmeacutereacutes (means-test) helyett munkatesztet alkalmaznak amit vaacutelasznak tekintenek a megfelelő munkaoumlsztoumlnzők hiaacutenyaacutera eacutes az alacsony fizeteacutesű foglalkoztataacutes terjedeacuteseacutere Ez a megoldaacutes azonban nem hateacutekony a taacutersadalmi kirekeszteacutes ellen Ha a juttataacutesok munkaacutehoz koumltoumlttek nem taacutemogatjaacutek a munkaneacutelkuuml-lieket A juttataacutes elnyereacuteseacutehez a kisgyerekes anyaacuteknak munkaacutet kellene vaacutellalniuk ehhez pedig (nem leacutetező) olcsoacute aacutellami oacutevodaacutek kelleneacutenek A raacuteszorultsaacutegi elvű juttataacutes alacsony szintű alacsony igeacutenybeveacuteteli araacutennyal eacutes aacutellandoacutesuloacute joacuteleacuteti fuumlggőseacuteggel
A privatizaacutelaacutes a ceacutelzaacutes szerepeacutenek noumlveleacutese tehermentesiacutetheti az aacutellami koumlltseacutegveteacutest de tartoacutesiacutetja a sze-geacutenyseacuteget a legsebezhetőbb csoportok kiszolgaacuteltatottsaacutegaacutet eacutes kirekeszteacuteseacutet oumlsszesseacutegeacuteben a liberaacutelis mo-dell eszkoumlzei nem megfelelőek az uacutej kockaacutezatok kezeleacuteseacutere
A kontinentaacutelis (konzervatiacutev) modell egyik főleg a deacutel-euroacutepai orszaacutegokban eacuterveacutenyesuumllő jellemzője a feacuterfi kenyeacuterkereső modell eacutes a hagyomaacutenyos csalaacutedi joacuteleacuteti koumltelezettseacutegek fennmaradaacutesa valamint a taacutersadalom-biztosiacutetaacutes dominanciaacuteja A taacutersadalombiztosiacutetaacutes joacutel veacutedi a stabil foglalkoztatottakat de a bevezetett foglalkoz-tataacutesi garanciaacutek eacutes szabaacutelyozaacutesok merevveacute teszik a munkaerőpiacot A modell probleacutemaacuteja hogy egyreacuteszt nem nyuacutejt megfelelő veacutedelmet a nem vagy nem stabil foglalkoztatottaknak (pl a nőknek az atipikus munkaacutekat veacutegzőknek) maacutesreacuteszt nincs perspektivikus vaacutelasza a demograacutefiai vaacutelsaacutegra eacutes a foglalkoztataacutesi szerkezet aacutetalakulaacutesaacutera A stabil foglalkoztataacutesuacuteak erős veacutedelme eacutes a munkaerőpiacra valoacute beleacutepeacutes megneheziacuteteacutese kialakiacutetja a privilegizaacutelt bdquobentiekrdquo eacutes a bizonytalan helyzetű bdquokintiekrdquo koumlzoumltti vaacutelasztoacutevonalat A csalaacuted joacuteleacuteti sze-repe csoumlkkentheti a kirekeszteacutes kockaacutezataacutet de negatiacutevan eacuterinti a nők gazdasaacutegi fuumlggetlenseacutegeacutet eacutes paradox moacutedon alacsony szuumlleteacutesszaacutemhoz vezet
A kontinentaacutelis modell orszaacutegaiban terjed a felismereacutes hogy a transzferkoumlzpontuacute joacuteleacuteti rendszer nem joacute vaacutelasz a kirekeszteacutes noumlvekedeacuteseacutere eacutes erősiacuteteni kellene a csalaacutedoknak eacutes rossz egeacuteszseacutegi aacutellapotuacute idősek-nek nyuacutejtott szolgaacuteltataacutesokat Ennek viszont gaacutetat szab a magas nyugdiacutejkifizeteacutesek eacutes az alacsony adoacutebaacute-zis miatti eleacutegtelen fiskaacutelis kapacitaacutes E modellben elsődleges feladat a foglalkoztataacutes kiterjeszteacutese (nők idősebbek bevonaacutesaacuteval) eacutes az ehhez szuumlkseacuteges szociaacutelis ellaacutetaacutesok biztosiacutetaacutesa A munkaerő-piaci aktivitaacutesi raacuteta noumlveleacuteseacutet a piacon a magas beacuterek eacutes beacuterterhek az aacutellami szolgaacuteltataacutesokban pedig a peacutenzhiaacuteny akadaacute-lyozza A kitoumlreacutesi lehetőseacuteget mutatja azonban a bdquoholland csodardquo Hollandiaacutet az 1980-as eacutevekben a passziacutev joumlvedelemfenntartaacutes uralkodoacute szerepe eacutes az alacsony női foglalkoztatottsaacuteg jellemezte Keacutesőbb a beacuteremeleacutesi igeacutenyek befagyasztaacutesaacuteval eacutes a reacuteszmunkaidősatipikus munkaacutek kiterjeszteacuteseacutevel a joacuteleacuteti fuumlggőseacuteg korlaacutetozaacute-saacuteval jelentősen emelni tudtaacutek a szolgaacuteltataacutesokban az aacutellaacutesok szaacutemaacutet eacutes ezaacuteltal a nők foglakoztataacutesaacutet
Minden euroacutepai joacuteleacuteti aacutellam hasonloacute kihiacutevaacutesokkal neacutez szembe eacutes mindenhol napirenden van a joacuteleacuteti ellaacutetoacute-rendszer reformja Mindez elősegiacutetheti az oumlsszehangolt koordinaacutelt megoldaacuteskereseacutest Taacutersadalmi-gazdasaacutegi korszakvaacuteltaacutes a posztindusztriaacutelis taacutersadalomba valoacute aacutetmenet paradigmavaacuteltaacutest tesz szuumlkseacutegesseacute a szoci-aacutelpolitikaacuteban eacutes az uacutej joacuteleacuteti paradigma kimunkaacutelaacutesa soraacuten termeacuteszetes a koumlzoumls gondolkodaacutes eacutes uacutetkereseacutes E teacuteren uacutej oumlsztoumlnzeacutest jelentett a 2000-ben tartott Lisszaboni Csuacutecstalaacutelkozoacute amely egyseacuteges strateacutegiai keret-be foglalva a politikai prioritaacutesok eacuteleacutere helyezte a szociaacutelis veacutedelem meguacutejiacutetaacutesaacutet
216 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
A joacuteleacuteti paradigmavaacuteltaacutes programja333
A teljesen egyseacuteges a harmonizaacutecioacutet is magaacuteban foglaloacute reformstrateacutegia elfogadaacutesa irreaacutelis ceacutelkitűzeacutes lenne nem utolsoacutesorban a fentebb vaacutezolt kuumlloumlnboumlzőseacutegek miatt Az Euroacutepai Bizottsaacuteg megbiacutezaacutesaacutera a lisszaboni csuacutecs utaacuten egy nemzetkoumlzi tudoacutescsoport egyseacuteges eacutertelmezeacutesi keretbe foglalta a megoldandoacute probleacutemaacutekat kidolgozta a joacuteleacuteti paradigmavaacuteltaacutes programjaacutet eacutes megfogalmazta az unioacutes szintű koumlzoumls strateacutegiai prioritaacuteso-kat (Esping-Andersen et al 2001 2002)
A kidolgozott program szerint az uacutej koordinaacutelt joacuteleacuteti strateacutegiaacutenak oumlsszhangban kell lennie a gazdasaacutegi hateacutekonysaacuteg eacutes a taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteg kettős ceacutelkitűzeacuteseacutevel Ez az alaacutebbi prioritaacutesok eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel eacuterhető el
Az anyaacutek maximaacutelis segiacuteteacutese abban hogy oumlsszeegyeztesseacutek a munkavaacutellalaacutest a gyermekneveleacutessel1 A hagyomaacutenyos joacuteleacuteti politika nagyobb hangsuacutelyt fektetett a csalaacutedoknak nyuacutejtott transzferekre mint a szolgaacuteltataacutesokra egyuacutettal inkaacutebb az idős haacuteztartaacutesokat taacutemogatta mint a fiatalokat Jelenleg eacutes a joumlvőben viszont a szociaacutelis kockaacutezatok uacutej szerkezete miatt nagyobb az igeacuteny a csalaacutedoknak nyuacutejtott szolgaacuteltataacute-sok ndash főkeacutent a gyerek- eacutes idősgondozaacutes tereacuten ndash mint a hagyomaacutenyos joumlvedelemfenntartoacute programok iraacutent Ennek okai a koumlvetkezők
az idősek joumlvedelme viszonylag biztos ugyanakkor a noumlvekvő eacuteletkor miatt nő a gondozaacutes iraacutenti igeacute- ndashnyuumlk amit a csalaacutedok egyeduumll keacuteptelenek kieleacutegiacutetenia gyermekszegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutenek leghateacutekonyabb moacutedszere az anyaacutek munkavaacutellalaacutesa amihez ndashfejleszteni kell a gyermekgondozoacute inteacutezmeacutenyeketa nyugdiacutejrendszerek hosszuacute taacutevuacute fenntarthatoacutesaacutegaacutera a leghateacutekonyabb strateacutegia a munkaerő-piaci ndashreacuteszveacuteteli araacuteny fokozaacutesa A legtoumlbb euroacutepai orszaacutegban a nők jelentik a legnagyobb mobilizaacutelhatoacute ki-hasznaacutelatlan munkaerő-tartaleacutekot
Mindezeket figyelembe veacuteve az uacutej szociaacutelpolitika elsődleges prioritaacutesa a csalaacutedoknak nyuacutejtott szolgaacuteltataacute-sok kiterjeszteacutese Ez javiacutetja a csalaacutedok joacuteleacuteteacutet csoumlkkenti az eloumlregedeacutes peacutenzuumlgyi koumlltseacutegeit egyuacutettal noumlveli a taacutersadalom termelőkapacitaacutesaacutet eacutes adoacutebaacutezisaacutet A tradicionaacutelis csalaacutedpolitika viszont gaacutetolja a hateacutekony-saacuteg noumlveleacuteseacutet
Az idősebb munkavaacutellaloacutek oumlsztoumlnzeacutese a nyugdiacutejba vonulaacutes elhalasztaacutesaacutera2 Hosszuacute taacutevon kockaacutezatos eacutes nemkiacutevaacutenatos megoldaacutes az eloumlregedő neacutepesseacuteg probleacutemaacutejaacutenak nyugdiacutej-csoumlkkenteacutessel valoacute kezeleacutese A jelenlegi nyugdiacutejszint eacutes lefedettseacuteg hosszuacute taacutevon fenntarthatoacute a nők eacutes az idősebb munkavaacutellaloacutek munkaerő-piaci reacuteszveacuteteleacutenek fokozaacutesaacuteval Rugalmasabbaacute kell tenni a nyugdiacutej-rendszereket oumlsztoumlnoumlzni kell a keacutesőbbi nyugdiacutejba menetelt eacutes emelni szuumlkseacuteges a teacutenyleges nyugdiacutejba vonulaacutesi kort Mindez nagymeacuterteacutekben enyhiacuteteneacute a nyugdiacutejrendszerekre jelenleg nehezedő erős peacutenzuumlgyi nyomaacutest
nyilas Mihaacutely Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok 217
Keacutet fontos eacuterv szoacutel a nyugdiacutejrendszerek ilyen iraacutenyuacute aacutetalakiacutetaacutesa mellettA nyugdiacutejasok egeacuteszseacuteguumlgyi helyzete folyamatosan javul A mai nyugdiacutejasok nemcsak leacutenyegesen ndashhosszabb eacuteletre szaacutemiacutethatnak mint keacutet generaacutecioacuteval ezelőtti elődeik de egeacuteszseacutegesebbek is egy mai 65 eacuteven feluumlli feacuterfi nyugdiacutejas meacuteg aacutetlagosan tiacutez viszonylag egeacuteszseacutegesen eltoumlltoumltt eacutevre szaacutemiacutethat (Keacutet generaacutecioacuteval ezelőtt az akkori aacutetlagmunkaacutes 65 eacuteves koraacuteban ment nyugdiacutejba eacutes 68 eacuteves koraacuteban meg-halt Ma az aacutetlagos teacutenyleges nyugdiacutejazaacutesi kor 59ndash60 eacutev ami utaacuten a nyugdiacutejas meacuteg toumlbb mint maacutesfeacutel eacutevtizedet eacutel)A joumlvőben gyorsan szűkuumll a korcsoportok koumlzoumltti bdquooktataacutesi szakadeacutekrdquo ami ahhoz vezet hogy az elkoumlvet- ndashkező eacutevtizedekben az idősek a mainaacutel sokkal inkaacutebb keacutepesek lesznek az aacutetkeacutepzeacutesre eacutes az eacutelethosszon keresztuumlli tanulaacutesra
Beruhaacutezaacutes a gyerekekbe eacutes a felneveleacutesuumlk koumlltseacutegeinek szocializaacutelaacutesa3 A mai sok probleacutemaacutet okozoacute alacsony szuumlleteacutesszaacutem oka reacuteszben a nagyaraacutenyuacute fiatalkori munkaneacutelkuumlliseacuteg a keacutesei haacutezassaacutegkoumlteacutes az anyaacutek neheacutezseacutegei a munkavaacutellalaacutes eacutes gyermekneveleacutes oumlsszeegyezteteacuteseacuteben ugyanakkor annak kifejeződeacutese is hogy a csalaacutedok keveacutesbeacute keacutepesek vagy hajlandoacutek a gyermekneve-leacutes teljes koumlltseacutegeacutenek vaacutellalaacutesaacutera Ha Euroacutepa versenykeacutepes akar lenni a globaacutelis gazdasaacutegi versenyben a kialakuloacute tudaacutesalapuacute taacutersadalomban alapvető ceacutel a fiatalok oktataacutesaacuteba toumlrteacutenő beruhaacutezaacutes Ez elenged-hetetlen de oumlnmagaacuteban nem eleacuteg A szegeacutenyseacuteg a csalaacutedi erőforraacutesok hiaacutenya a bizonytalan szociaacutelis helyzet komolyan akadaacutelyozza a gyermekek fejlődeacuteseacutet eacutes keacutesőbbi produktivitaacutesaacutet A gyermekkori haacutetraacute-nyok kivetuumllnek a teljes eacuteletciklusra Az uacutej politikaacutenak nemcsak az oktataacutesi eacutes keacutepzeacutesi lehetőseacutegeket kell bőviacuteteni hanem azt is biztosiacutetani kell hogy mindenki szociaacutelis helyzeteacutetől fuumlggetlenuumll kihasznaacutelhassa eze-ket a lehetőseacutegeket Az oktataacutesi ceacuteluacute koumlzkiadaacutesok bőviacuteteacutese soraacuten fontos szempont hogy a humaacuten tőkeacutebe valoacute beruhaacutezaacutes az előnyoumls szociaacutelis hozadeacuteka mellett gazdasaacutegi hateacutekonysaacutegnoumlvelő teacutenyező jelentős egyeacuteni eacutes taacutersadalmi haszonnal
A munka eacutes szabadidő uacutejradefiniaacutelaacutesa az eacuteletciklus egeacuteszeacuteben4 Az euroacutepai munkavaacutellaloacutek szabadideje nagymeacuterteacutekben nőtt az elmuacutelt feacutel eacutevszaacutezadban A szabadidő nagy reacutesze a noumlvekvő eacuteletkor eacutes a koraacutebbi teacutenyleges nyugdiacutejba vonulaacutes miatt a nyugdiacutejas eacutevekre koncentraacuteloacutedik A bevezetendő rugalmasabb nyugdiacutejrendszerek nagyobb szabadsaacutegot adnak a munkavaacutellaloacuteknak a nyug-diacutejazaacutes idejeacutenek megvaacutelasztaacutesaacutera de ez nem eleacuteg Az eacutelethosszon aacutet tartoacute tanulaacutes elterjedeacutese a csalaacutedi eacutes a munkateveacutekenyseacuteg oumlsszehangolaacutesaacutenak probleacutemaacutei a karrier feacutelbeszakadaacutesaacutenak noumlvekvő kockaacutezata mind abba az iraacutenyba mutat hogy az uacutej politikaacutenak rugalmasabbaacute kell tennie a munka eacutes a szabadidő kap-csolataacutet Erre egy megoldaacutes lehet a biztosiacutetaacutesmatematikai szempontokat eacuterveacutenyesiacutető bdquoszabadidőszaacutemlaacutekrdquo (sabbatical accounts) bevezeteacutese ami lehetőveacute tenneacute peacuteldaacuteul azt hogy valaki az aktiacutev eacutevei alatt igeacutenybe vegye a nyugdiacutej-megtakariacutetaacutesai egy reacuteszeacutet Ez a megoldaacutes oumlsszhangban lenne a nagyobb egyeacuteni vaacutelasz-taacutesi szabadsaacuteg ceacuteljaacuteval is
218 3 Az euroacutepai szociaacutelis dimenzioacute joumlvője
Az egyenlőseacuteg eacutes az alapvető eacuteleteseacutelyre nyuacutejtott garanciaacutek uacutejrafogalmazaacutesa5 Az alakuloacute uacutej taacutersadalom valoacutesziacutenűleg nagyobb taacutersadalmi polarizaacutecioacutehoz eacutes egyenlőtlenseacuteghez vezet Ez elvben csak akkor jelent probleacutemaacutet ha hosszuacute taacutevuacute csapdahelyzeteket okoz Ha dinamikusnak tekintjuumlk eacutes az egyeacuteni eacuteleteseacutelyek alakulaacutesa szempontjaacuteboacutel vizsgaacuteljuk az egyenlőseacuteget az aktuaacutelis egyenlőtlenseacutegek nem felteacutetlenuumll oumlsszeegyeztethetetlenek a meacuteltaacutenyossaacuteg alapelveivel Taacutemogatni kell az egyeacuteni erőforraacutes-ok mozgoacutesiacutetaacutesaacutet eacutes biztosiacutetani kell a mobilitaacutes lehetőseacutegeacutet Az emberek nagy reacutesze szaacutemaacutera valoacutesziacutenűleg kieleacutegiacutető lenne egy bdquomaacutesodik eseacutelyrdquo garantaacutelaacutesa peacuteldaacuteul ingyenes oktataacutes formaacutejaacuteban Ezzel egyuumltt kuumlz-deni kell a taacutersadalmi kirekeszteacutes ellen azok eseteacuteben akik eseteacuteben nem hateacutekony a bdquomaacutesodik eseacutelyrdquo eacutes megrekednek a rossz helyzetekben A minimaacutelis eacuteletsziacutenvonal garantaacutelaacutesa az uacutej paradigmaacuteban is szuumlkseacute-ges eacutes elkeruumllhetetlen
Ellenőrző keacuterdeacutesek
Az euroacutepai joacuteleacuteti aacutellamok sikeresen műkoumldtek a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni eacutevtizedekben az elmuacutelt keacutet 1 eacutevtizedben meacutegis aacuteltalaacutenossaacute vaacutelt az a veacutelemeacuteny hogy jelentősen aacutet kell őket alakiacutetani Milyen okai vannak a szuumlkseacutegszerű joacuteleacuteti paradigmavaacuteltaacutesnakMilyen kihiacutevaacutest jelentenek a globalizaacutecioacute eacutes a demograacutefiai vaacuteltozaacutesok a joacuteleacuteti aacutellam szaacutemaacutera2 Milyen euroacutepai joacuteleacuteti modellek vannak eacutes mi a kuumlloumlnbseacuteg koumlzoumlttuumlk az uacutej joacuteleacuteti kihiacutevaacutesok kezeleacuteseacuteben 3 Milyen prioritaacutesokat fogalmaz meg az Euroacutepai unioacute tagorszaacutegai szaacutemaacutera kidolgozott joacuteleacuteti paradigmavaacuteltaacutes 4 programjaAz uacutej kihiacutevaacutesok kezeleacuteseacutenek egyik fontos eszkoumlzekeacutent a joacuteleacuteti politikaacutenak segiacutetenie kell a kisgyermekes 5 anyaacutekat abban hogy oumlssze tudjaacutek egyeztetni a csalaacutedon beluumlli gondozoacute munkaacutet eacutes a munkaerőpiacon toumlr-teacutenő munkavaacutellalaacutest Milyen indokai eacutes eszkoumlzei vannak ennek a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesnak
irodalom
Castles Francis G (2009) Lefele tartoacute verseny In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21 szaacutezadban Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 79ndash103
Esping-Andersen Goslashsta (1996) After the Golden Age Welfare State dilemmas in a Global Economy In Esping-Andersen G (ed) Welfare States in Transition National Adaptations in Global Economies Sage London 1ndash32
Esping-Andersen Goslashsta (2006) Ismeacutet a Joacute Taacutersadalom feleacute Eseacutely 6 3ndash27 Esping-Andersen G Gallie d Hemerijck A Myles J (2001) A new Welfare Architecture for Europe
Report submitted to the Belgian Presidency of the European union Final version September httpwwweurocentreorgdata1182414898_63513pdf
nyilas Mihaacutely Az euroacutepai joacuteleacuteti rendszerek előtt aacutelloacute kihiacutevaacutesok eacutes a lehetseacuteges vaacutelaszok 219
Esping-Andersen Goslashsta duncan Gallie Anton Hemerijck John Myles J (eds) (2002) Why we need a new welfare state Oxford university Press Oxford
Scharpf W Fritz (2009) A globalizaacutecioacute eacutes a joacuteleacuteti aacutellam In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21 szaacutezad-ban Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 133ndash168
Taylor-Gooby Peter (2009) Uacutej kockaacutezatok eacutes taacutersadalmi vaacuteltozaacutes In nyilas Mihaacutely (szerk) A joacuteleacuteti aacutellam a 21 szaacutezadban Hilscher Rezső Szociaacutelpolitikai Egyesuumllet Budapest 397-435
