az idegrendszer fontosabb pályarendszerei
TRANSCRIPT
Egymásra épülő reflexek, több szintű feldolgozás (gerincvelő, agytörzs, agykéreg)
A magasabb rendű központok felülvezérlik az alacsonyabb rendű központokat
Emberben az agyi feldolgozás majdnem teljes dominanciája figyelhető meg
A kéreg sérülésénél a tudatos működések károsodnak, az alsóbb központok csak az élet fenntartásához nélkülözhetetlen, legalapvetőbb működéseket (légzés, keringés, gerincvelői reflexek) képesek elvégezni, illetve „közvetítő” szereppel rendelkeznek (a kérgi pályák általában nem közvetlenül jutnak el a céljukhoz, hanem alsóbb reflexkörök működésének befolyásolása útján hatnak)
Inger - receptor
Afferens szár (érzőideg)
központ
Efferens szár (mozgató ideg)
Válasz
Érzőpályák
Tudatosuló és nem tudatosuló érzetek (nem jutnak el a kéregig)
Különböző tudatosuló érzetféleségek:- Látás (50%)!- Hallás és egyensúlyozás- Szaglás- Tapintás, bőrérzékelés- Ízérzés-„Belső” érzetek
Általános tendencia: az egyik testfélből érkező érzőrostok az ellenoldali kéregben végződnek
Szomatotópia
Szenzoros homunculus
Elsődleges érző mező
A cortex funkcionális egységei
Látókéreg
Elsődleges mozgató mező
Motoros beszédközpont
Sensoros beszédközpontHallókéreg
Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology
Somatosensoros rendszer
Két, egymással párhuzamosan futó pályarendszer, más-más szenzoros információt szállítanak
Spinothalamicus rendszer:
Protopathiás szenzibilitás
(hő, fájdalom, elemi tapintás)
Hátsóköteg-lemniscus medialis rendszer:
Epikritikus szenzibilitás
(differenciált tapintás, vibráció, sztereognózis)
Mindkét rendszer három neuronból áll, egyszer átkereszteződik, és az ellenoldali gyrus postcentralisban végződik. A thalamus VPL és VPM magjában kapcsol át.
Elsődleges érzőkéreg
(Brodmann 3,2,1)
Spinothalamicus rendszer
Antero-lateral system
Protopathiás szenzibilitás(hő, fájdalom, elemi tapintás)
Spinothalamicus rendszer
érzőneuronok a spinalis ganglionokban
tractus spinothalamicus
thalamus, n. VPL.
primer érzőkéreg: gyrus postcentralis
n. tractus spinalis nervi trigemini
thalamus, n. VPM. Protopathiás szenzibilitás
(hő, fájdalom, elemi tapintás)
1. sejt: spinalis ganglion
2. sejt: gerincvelő
3. sejt: thalamus, VPL
A gerincvelő első és oldalsó kötegében halad, ellenkező oldalon
Kereszteződés még a gerincvelőben
Az agyidegeknek is van hasonló funkcionális egysége
Hátsó köteg - lemniscus medialis rendszer
Epikritikus szenzibilitás
(differenciált tapintás, vibráció, sztereognózis, propriocepció)
fasciculus gracilis
fasciculus cuneatus
nucleus gracilis et cuneatus
lemniscus medialis
thalamus, n. VPL.
érzőneuronok a spinalis ganglionokban
primer érzőkéreg: gyrus postcentralis Hátsó köteg -
lemniscus medialis rendszer
Epikritikus szenzibilitás (differenciált tapintás, vibráció, sztereognózis)
1. sejt: spinalis ganglion
2. sejt: n. gracilis, n. cuneatus
3. sejt: thalamus, VPL
A gerincvelő hátulsó kötegében halad, azonos oldalon
Kereszteződés a nyúltvelőben
Az agyidegeknek is van hasonló funkcionális egysége
thalamus, n. VPM.
n. princeps sensorius nervi trigemini
Érző rendszerek: összefoglaló
Féloldali gerincvelő sérülésnél (Brown-Séquard szindróma) az azonos oldali epikritikus érzésféleségek esnek ki.
Féloldali gerincvelő sérülésnél (Brown-Séquard szindróma) az ellenoldali fájdalom- és hőérzés esik ki.
Disszociált érzészavar: gerincvelő sérülésre utaló tünet
Brown-Séquard szindróma
MozgatórendszerGerincvelői reflexek
Pyramidalis rendszer (corticospinalis pálya)
Extrapyramidalis rendszer (kisagyi pályarendszer, basalis ganglionok rendszere)
Agytörzsi mozgatópályák (emberben alárendeltek)
A cortexnek és a gerincvelői reflexíveknek van kitüntetett szerepük, ha közülük bármelyik, illetve összeköttetéseik sérülnek, az akaratlagos mozgás nem kivitelezhető (paresis)
A kéreg nem direkt módon irányítja a gerincvelői reflexeket, hanem csak befolyásolja azok működését, általában gátló szerepe van
A kisagy illetve a basalis ganglionok rendszere a praemotoros kérgen keresztül a corticospinalis pálya működését befolyásolja. A kisagy a mozgáskoordinációban, a törzsdúcok a mozgás megtervezésében és elindításában játszanak szerepet
Elsődleges érző mező
A cortex funkcionális egységei
Látókéreg
Elsődleges mozgató mező
Motoros beszédközpont
Sensoros beszédközpontHallókéreg
Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology
A corticospinalis pálya (pyramispálya)
Direct pathway.
Keresztezett és keresztezetlen
Klinikai szempontból a legjelentősebb a keresztezett (tr. corticospinalis cruciatus), sérülése végtagi bénuláshoz (paresis) vezet.
A pyramispályaKét motoneuronból áll:
- felső (corticalis) motoneuron
-alsó (gerincvelői) motoneuron (reflexek)
A felső motoneuron axonja alkotja a pyramispályát. A rostok nagy része a nyúltvelőben átkereszteződik, kisebb része (a törzs izmait ellátó rostok) nem kereszteződik. Az axonok – általában interneuronok közvetítésével – az alsó motoneuronon végződnek.
Az gerincvelői neuron axonja az első a perifériás idegek közvetítésével jut el a beidegzett harántcsíkolt izmokhoz. A gerincvelői reflexek alkotásában is részt vesz.
alsó motoneuron
felső motoneuron
corticospinalis pálya
A pyramispálya
alsó motoneuron
felső motoneuron
corticospinalis pálya
Általános tendencia:
-A distalis kisizmok, végtagok izmai csak az ellenoldali mozgatókéregből kapnak rostokat
- a törzs izmai és az agyidegek magjainak nagy része mindkét oldalról kap beidegzést (extra biztosítás)
Elsődleges mozgatókéreg
Brodmann: 4,6
Bénulások (paresisek)
Centrális bénulás
- felső motoneuron vagy az axonja érintett (általában egyoldali corticalis sérülés, vagy gerincvelői folyamat az oka)
- csak az ellenoldali (gerincvelői sérülésnél azonos oldali) végtagizmok bénulnak, a törzs izmai és az agyidegek nagy része nem
- a reflexek kiválthatók, általában erősebbek
- az izmok lassabban atrofizálnak
Perifériás bénulás
- alsó motoneuron vagy az axonja érintett (gerincvelői folyamat vagy perifériás ideg sérülése)
- az azonos oldali izmok bénulnak, a törzs izmait és az agyidegeket is beleértve
- a reflexek nem válthatók ki, mert az afferens szár sérült
- az izmok gyorsan atrofizálnak
- fibrilláció
- izomtónus csökken
fasciculus gracilis et cunetus
corticospinalis pálya
tractus spinothalamicus
más mozgató pályák
Extrapyramidalis rendszer: basalis ganglionok
oldalkamra
n. caudatus
n. lentiformis
claustrum
A basalis ganlionok a diencephalon fehérállomá-nyának közepén, a cortex alatt elhelyezkedő szürkeállomány szigetek. Legfontosabb funk-ciójuk a mozgatórendszerhez kötött: a mozgások megterve-zésében játszanak szerepet. A baslais ganglionok (substancia nigra) egyik betegsége a Parkinson-kór: romló hypo-motilitás, a mozgások indítása zavart, remegés. Specifikusan a dopaminerg neuronok pusztulnak el.
thalamus
sustania nigra
Kisagy működése
középagy
híd
nyúltvelő
gerincvelő
köztiagy
kisagy
A kisagy a három kisagykaron (pedunculus cerebelli sup. / med. / inf.) keresztül kommunikál az idegrendszer többi részével. Minden, a mozgatórendszerrel kapcsolatos struktúrával cserél információkat. A mozgások finom összerendezésében, az egyensúly megtartásában van szerepe. Fő kimenete a kéreg, de az agytörzsön keresztül a gerincvelőbe is küld információt.
pedunculus cerebelli inf.
pedunculus cerebelli med.
pedunculus cerebelli sup.
Interbrain
Féloldali gerincvelő sérülésnél (Brown-Séquard szindróma) az azonos oldali epikritikus érzésféleségek esnek ki.
Féloldali gerincvelő sérülésnél (Brown-Séquard szindróma) az ellenoldali fájdalom- és hőérzés esik ki.
Féloldali gerincvelő sérülésnél (Brown-Séquard szindróma) az azonos oldali distalis végtagizmok bénulnak. A törzs izmai általában nem érintettek.
Brown-Séquard szindróma
Ajánlott irodalomRoss MH. Histology. A Text and Atlas (Lippincott Williams and Wilkins, Philadelphia, 2003)
Moore KL, Dalley AF. Clinically Oriented Anatomy (Lippincott Williams and Wilkins, Philadelphia, 1999)
Oyster CW. The Human Eye (Sinauer Associates, Inc. (Sunderland, Massachusetts, 1999)
Wright KW. Textbook of Ophthalmology (Williams and Wilkins, Baltimore, 1997)
Carlson BM. Human Embryology and Developmental Biology (Mosby, Philadelphia, 2004)
Kandel ER, Schwartz JH, Jessell TM. Principles of Neural Science (McGraw Hill, New York, 2000)
Purves D. et al: Neuroscience, 3rd ed. Sinauer Associates, Inc, 2004