IdegrendszerSYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadásJGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Mit tanulunk?

� Hallunk az idegrendszer mőködési egységének, a neuronnak a mőködésérıl és felépítésérıl, illetve az idegsejtek közti kommunikáció fontosságáról.

� Megértjük, a perifériás idegrendszer mőködését és anatómiáját.

� Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetıfelépítésével.

� Megtanuljuk a központi idegrendszer szerkezetét, és halljuk a szerkezethez kötött legfontosabb funkciókat.

� Megismerkedünk autonóm idegrendszerünkkel, amely zsigereink mőködését szabályozza.

IDEGRENDSZERÜNK SZERVEZİDÉSE

Központi idegrendszer: agy és gerincvelı

Központi idegrendszer mőködéseAGY – tudatos és automatikus központunkGERINCVELİ – automatikusan mőködik, idegiinformációkat továbbít

Perifériás idegrendszer mőködéseközponti vezérlésünk 12 agy- és 31 gerincvelıiIDEGPÁR útján érvényesül

Szenzoros idegek Motoros idegek

Szenzoros (érzı), motoros idegek mőködéseÉRZİ ideg: testbıl agyba ingert viszMOTOROS ideg: agyból testbe választ visz

Autonóm Szomatikus

Autonóm beidegzészsigermőködés

Szomatikus (testi) beidegzéstudatos vagy reflexes izommőködés

Szimpatikus Paraszimpatikus

Perifériás idegrendszer:12 agy- és 31 gerinc ideg pár

Szimpatikus, paraszimpatikus beidegzészsigereinket automatikusan vezérlik,szimpatikus idegeink vészelhárítók,paraszimpatikus idegeink pihentetık.

A NEURON (IDEGSEJT) FELÉPÍTÉSE – motoros neuron

Az axonokatMYELIN HÜVELY fedi,amely gyorsítja azingerületvezetést.

A myelin hüvelyenRANVIER CSOMÓKtalálhatók, amelyekenaz idegimpulzus továbbgyorsul. Az egyikrılátugrik a másikra.

A neuron az idegrendszer alapegysége. 3 fı részbıl áll:sejttest, dendrit, axon; számuk kb. 16 milliárd

A sejttesten vannak aDENDRITEK, amelyek rövid nyúlványok,impulzusokat fogadnak más neuronoktól;AXONOK, amely egy hosszú nyúlványimpulzusokat továbbítanak más neuronoknak.

�A szinapszis az ingerület átvitel helye két neuron vagy neuron és izomsejt között.

� Az axon terminális végbunkóba érkezı idegi impulzus (akciós potenciál) hatására a hólyagocskákból idegi átvivıanyagok szabadulnak fel és jutnak ki a szinaptikus résbe.

�Az ingerületátvivı anyag a szinapszis utáni (posztszinaptikus) receptorokhoz kötıdik, amelyek a szomszédos idegsejten (többnyire a dendriteken: 80-95%) vagy az izomsejten találhatók.

A szinapszis

�A dendritbıl vagy a sejttestbıl az idegi impulzusok csak az axonon végighaladva juthatnak el közeli neuronhoz vagy izomsejthez, mivel neurotranszmitterek csak az axonterminálokból szabadulnak fel.

NEURON-NEURON KAPCSOLAT

�Az ingerületátvivı anyag a szinapszis utáni (posztszinaptikus) receptorokhoz kötıdik, amelyek a szomszédos idegsejt testén, de többnyire a dendriteken (80-95%) találhatók. A rendszer nagyon bonyolult.

MOTOROS EGYSÉG

ingeratvitel ANIMACIO

1. Az anterior motoneuron a gerincvelımellsı szarvában van.

2. Az anterior motoneuron a gerincvelımás idegsejtjeitıl kap serkentı ésgátló impulzusokat, amelyek asejttestre és a dendritekre érkeznek.

3. A beérkezı serkentı és gátlóimpulzusok az axondombon össze-győlnek, s ha a serkentı impulzusokkerülnek többségbe, az axondombrólelindul az elektromos inger terjedése,az akciós potenciál.

4. A végénél többszörösen elágazódóaxonon át az akciós potenciál eljutaz izomrostokhoz, ahol a motorosvéglemezben neurotranszmittertszabadít fel. 1 motoneuron 10-3000izomrostot idegezhet be.

NEUROMUSZKULÁRIS JUNKCIÓ – motoros véglemez

1. Megérkezik az akciós potenciál az anterior motoneuron axon végére.2. A szinaptikus vesiculumból neurotranszmittert ürít a szinaptikus résbe.3. A neurotranszmitter hozzákötıdik az izom motoros véglemez receptorához.4. A neurotranszmitter-receptor komplex az izom depolarizációját okozza.

5. Az izomorsó összehúzódik (kontrakció).

KÉT Fİ IDEGSEJT TÍPUS

Motoros (efferens=kivezetı) neuron– A gerincvelı mellsı gyökerén lép ki a központi

idegrendszerbıl.

– Izomrostokhoz fut, ahol összehúzódást okoz.

Szenzoros (afferens=bevezetı) neuron– A gerincvelıbe a hátsó gyökéren át lép be.– Receptorokkal kezdıdik.– Érzı (szenzoros) információt

szállít a perifériáról aközponti idegrendszernek.

MOTOROS NEURON – SZENZOROS NEURON

A gerincvelı mellsı szarvábantalálható. Egy axonja (mozgat),

több a sejttesten lévı dendritjévelgyőjti össze az információt.

A gerincvelı hátsó gyökér idegdúcbanvan. Egy axonja vezet a központba.

Több dendritje van, de nem a sejttesten,Hanem a periférián (receptorok).

Patella reflex – AUTONÓM monoszinaptikusREFLEX: A szervezetet érı külsı vagy belsı ingerekre történı válasz.REFLEXÍV: Az inger kezdetétıl a válaszig terjedı út, ahol az impulzus halad.

REFLEXÍV RÉSZEI:1. Receptor2. Afferens rost3. Szenzoros neuron4. Szenzoros neuron

axon5. Szinapszis6. Motoros neuron7. Efferens neuron8. Végrehajtó szerv

A reflextevékenység központja a GERINCVELİ.A legegyszerőbb reflexek egy érzı neuronból, egy szinapszisból

és egy mozgató neuronból állnak:AUTONÓM MONOSZINAPTIKUS reflexnek nevezzük.

Ilyen például a patella reflex, amely az izom túlnyújtással szemben véd.

Szenzoros (érzı) idegek – kezdeteik a receptorok

Mechanoreceptorok — fizikai erıket érzékelnek, pl. nyomás, tapintás, vibráció vagy feszítés.

Termoreceptorok— hımérséklet változást érzékelnek a bırfelszínen és belsı szerveinkben

Fájdalom receptorok nociceptorok — fájdalmat érzékelnek; alacsonyabb ingerintenzitás esetén viszketést érzünk

Fotoreceptorok— fényt érzékelnek; lehetıvé teszik a látást

Kemoreceptorok— vegyi (kémiai) változásokat érzékelnek; velük érezzük az ételek ízét, a szagokat, a vérben oldott gázok (O2, CO2) és más kémiai anyagok koncentrációjának (pl. proton = H+ = pH) változásait

Információk nélkül nem lehet élni. Környezetünkbıl és testünkbıl az információkat szenzoros idegeink szállítják a központba. Érzékelésünk kezdete a receptor.

Fİ RECEPTOR FAJTÁINK a következık

A gerincvelı- az agyat összeköti a szervezet többi részével- érzı- és mozgató idegpályái különíthetık el

Központi (centrális) idegrendszer

Az agy�Nagyagy (cerebrum) — az értelem és a lélek helye.

�Középagy — az érzı (szenzoros) beidegzés összehangolása, és az ehhez kapcsolódó szabályozás (integráció) központja

�Kisagy (cerebellum) — kulcsszerep a mozgáskoordinációban

�Agytörzs- az agyat összeköti a gerincvelıvel- vázizom alapfunkciókért, izomtónusért felel- vitális életfunkciók (pl. légzés, keringés, nyelés)

központja.

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER Fİ RÉSZEI

AZ AGYcerebrum RÉSZEINagyagy – 4 lebenybıl áll:homloki (frontalis), fali (parietalis), tarkó(occipitalis), halántéki (temporalis) lebeny.FELADATA: legfelsıbb szabályozás,gondolkodás, lelki folyamatok

Köztiagy: átkapcsolási központKözépagy: érzı beidegzés összehangolásKisagy: mozgáskoordinációAgytörzs: agy-gerincvelı összeköttetés,vitális funkció (légzés, keringés) központ.

Szürkeállomány (cortex)

Fehérállomány (medulla)

- Szürkeállományidegsejtek teste alkotja;

a cortex az agyban és kisagyban kívül, míg a gerincvelıben belül

helyezkedik el

A központi idegrendszer felépítésétalapvetıen jellemzi, hogy alkotói a

SZÜRKEÁLLOMÁNY CORTEXidegsejt testek

- Fehérállományaxonok alkotják, myelin hüvelyeik

adják a medulla fehér színét;agyalapi dúcok(speciális idegsejtek)

vannak benne, amelyek szerepe fontos az izom-tónus és testtartás

kialakításában.

AZ AGY KÉPALKOTÓ VIZSGÁLATAIAz elmúlt két évtized tudományos-technológiai forradalmának köszönhetıenagyunk – különbözı képalkotó eljárásokkal – láthatóvá vált számunkra.

NMR vizsgálatNMR = Nukleáris Mágneses Rezonancia

Mágneses erıtérben a víz molekulákpolaritását-elhelyezkedését érzékeli.

CT vizsgálatCT = Computeres Tomographia

Rtg sugárt alkalmaznak. Kontraszt-anyaggal festenek képleteket.

AGYHÁRTYA – AGYKAMRA – AGYVÍZ

AGYHÁRTYÁKAgy- és gerincvelınket burokrendszer veszi körül.DURA MATER kemény agyhártya:a koponya csontot és gerinc-csatornát béleli; két rétegő(analóg: pericardium, pleura, peritoneum)

PIA MATER lágy agyhártya:az agyvelıt veszi körbeSUBARACHNOIDÁLIS tér:a dura mater zsigeri lemeze és a pia mater közti tér

AGYVÍZ liquor cerebrospinaleA subarachnoidealis térben 60-150 ml agyvíz kering.

Agyvíz van:- agy- gerincvelıkörül.

Agyvízben:- cukor- fehérje- fvs (kevés)

AGYKAMRAAz agy belsejébenkamrarendszer van.Benne agyvízkering.Agykamrák:I-II oldalt (szimmetrikus)

III-IV középen

GERINCCSAPOLÁS lumbal punctio

A gerincvelıt is agyburok veszi körül, amelyben agyvíz kering. Emiatt van rá lehetıségünk, hogy a gerincbıl

agyvíz mintát vegyünk (az LIII-IV közti résen át tővel).A beavatkozást gerinccsapolásnak (lumbal punctio) nevezzük.

Az agyvízbıl különbözı idegrendszeri megbetegedésekre következtetünk: agyvelı-, agyhártya gyulladás, agyvérzés, stb.

AGYFÉLTEKÉKNagyagyunkat egy hosszanti barázdaJOBB-BAL AGYFÉLTEKÉRE osztja.

A hosszantira merıleges középsı barázdaa két féltekét mellsı és hátsó részekre választja el. A középsı barázda képzi a határt ahomlok és fali lebenyek közt.

JOBB AGYFÉLTEKE: érzelmek, intuitív gondolkodásBAL AGYFÉLTEKE: logikus gondolkodás

MOTOROS KÖZPONTa homloklebeny hátsó oldalán,a középsı barázda elıtt van.A mozgató (leszálló) idegpályák keresztezıdnek:jobb agyféltekénk bal oldalunkat,bal agyféltekénk jobb oldalunkatmozgatja.

HOMLOKmellsı rész

TARKÓhátsó rész

MOZGATÓ AGYKÉREGmotoros központ

agyfelépítés ANIMÁCIÓ

MOZGATÓ KÖZPONTOK – agytörzs, kisagyAkaratlagos mozgásaink és legmagasabb szintő mozgásirányításunkért az agykéreg motoros része felel. Vannak azonban alacsonyabb szintő központok, ahol a mozgás finom beállítása, illetve az akaratunktól független automatikus mozgásszabályozás történik. A központok összhangban mőködnek.

CEREBELUMa nagyagy összes be-és kimenı jelét elemzi, értékeli, majd elvégzi a finom mozgásbeállítást.FELADAT: bonyolult ésgyors mozgásokért felelıs központ.

AGYTÖRZSa nagyagyat összeköti a gerincvelıvel;Vitális életfunkciókért felel (keringés, légzés, nyelés).

FELADAT: összetett automatikus mozgások: beszédartikuláció

Az agytörzs részei:- Középagy mesencephalon

- híd pons

- nyúltvelı medulla oblongata

ÉRZİ KÖZPONTOK – szenzoros agykéregKörnyezetünk ingereirıl különbözı érzı agyközpontokkal szerzünk tudomást.

TESTÉRZÉS (pl. hı, fájdalom) központ: fali lebeny, középsı barázda mögött

ÍZLELÉSreceptor:nyelvgyök,központ:fali lebeny

HALLÁSreceptor:rezgésérzékelıa csigában,központ:halántéklebeny

LÁTÁSreceptor:

fényérzékelı,retina

központ:tarkó lebeny

EGYENSÚLY receptor: vestibulumközpont: fali lebeny

hallásfolyamat ANIMÁCIÓ

Környéki (perifériás) idegrendszer

� 43 pár ideg- 12 pár agyideg az aggyal,- 31 pár gerincvelıi ideg a gerincvelıvel áll kapcsolatban.

�Két fı funkció1. érzı beidegzés (szenzoros):

a külsı és belsı környezetbıl származó információkat szállítja befelé vezetı (afferens) rostjain át a központi idegrendszerbe.

2. mozgató beidegzés (motoros):parancsokat továbbít a központi idegrendszerbıl kifelévezetı (efferens) rostjain át a célszervekig.

�Autonóm vagy vegetatív idegrendszer- a mozgató beidegzés része, speciális motoros idegei vannak- zsigeri szervfunkcióinkat vezérlik,- akaratunktól függetlenül szabályozzák a szervezet belsıkörnyezetét; az összhangra ügyelnek (pl. aktivitás-pihenés)

Központi és Környéki Idegrendszer1. A központi idegrendszerbıl (gerincvelı)

vagy perifériás idegekbıl (idegdúc) az impulzus (lila nyíl) eléri az anteriormotoneuront.

2. Az anterior motoneuron axonjaa mellsı gyökéren át impulzust küld az izomrosthoz.

3. Egy motoneuron axontöbb izomrosthoz fut.

4. Egy izomrostot mindig egy motoneuron húz össze.

5. Az axon a motoros véglemezen át hat az izomrostra, ésaz izomrost össze-húzódik.

1

2

3,4

5

„Küzdeni vagy menekülni” magatartás és zsigeri reakcióVészhelyzetben gyors reagálásra vagy fizikai aktivitásra készít elı.

Hozzájárul a stressz szintjének megfelelı motoros válaszhoz, mert növeli

� a pulzust és a szívizom kontrakciós erejét,

� a szív és vázizomzat vérellátását,� a katabolikus (lebontó) anyagcserét, például

a májból történı glukóz felszabadulást, másképpen a glikogenolízist, azaz a glikogén (keményítı) bontását glukózra,

� a vérnyomást,

� a gázcserét a tüdık és a vér között,� a koncentrált figyelmet és a mentális válaszadás gyorsaságát.

Autonóm beidegzés: SZIMPATIKUS idegrendszer

A szimpatikus idegrendszer a perifériás idegrendszer motoros beidegzésének a része. Akaratunktól függetlenül (autonóm módon)állítja be a zsigeri (vegetatív) funkcióinkat.

A belsı környezet állandóságát biztosítja, feladata egyszerően„otthonteremtı tevékenység”. Tevékenysége az, hogy - javítja az emésztést,- növeli vizelet kiválasztást,- növeli az exokrin mirigymőködést,- növeli az építı anyagcserét(anabolikus metabolizmus – energiapótlás – „bespájzolás”)

A szervekre gyakorolt hatása általában ellentétes a szimpatikus idegrendszerével, például� csökkenti a szívfrekvenciát,� szőkíti a koszorú ereket,� csökkenti az alsó légutak átmérıjét.

Autonóm beidegzés: PARASZIMPATIKUS idegrendszer

A paraszimpatikus idegrendszer a perifériás idegrendszer motoros beidegzésének a része. Akaratunktól függetlenül (autonóm módon) állítja be a zsigeri (vegetatív) funkcióinkat. Hasi és mellkasi szerveinket a X. agyideg (bolygóideg vagy nervus vagus) látja el paraszimpatikus beidegzéssel.

AUTONÓM BEIDEGZÉS

Pupilla: TÁGÍT szőkítNyál: GÁTOL serkentHörgı: TÁGÍT szőkít

Szív: GYORSÍT lassítEmésztés: GÁTOL serkent

Vérnyomás: EMEL --------

Izzadás: OKOZ --------

Epe: -------- serkentVércukor: EMEL --------Bél erek: -------- tágítAdrenalin: EMEL --------

Szerv szimpatikus para-HATÁS szimpatikus

Húgyhólyag: GÁTOL serkentPenis: EJAKULÁCIÓ erekció

KÖSZÖNÖMA

FIGYELMET!

Viszlát jövı héten!II. félév, 8. ANATÓMIA elıadásJGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet