1

Az IFRS és a magyarországi beszámolórendszer

Mike Birch, A PwC regionális szintű technikai ügyekért felelős cégtársaAz Angliai és Walesi Bejegyzett Könyvvizsgálók Intézetének tagja

2

Jogi nyilatkozat

A bemutatóban szereplő vélemények a saját személyes álláspontomat

tükrözik, és nem tekinthetők a PricewaterhouseCoopers vagy az

Angliai és Walesi Bejegyzett Könyvvizsgálók Intézete által

képviselt nézőpontoknak.

3

Napirend

•IFRS – A jelenlegi helyzet•Miért volt szükség az IFRS kialakítására?•Az IFRS és az Európai Közösség

•Az IFRS és Magyarország

- Konszolidáció

- Árbevétel•Az IFRS és a kisvállalkozások•Az IFRS és a „Nemzetközi hitelválság”•A következő lépések •A magyarországi helyzetről

4

IFRS – A jelenlegi helyzet•Az IFRS alkalmazását jelenleg 112 országban teszik lehetővé vagy írják elő

- 2011-re: Kanada, Kína, Brazília, India és Korea

- Határozott lépések az USA-ban és Argentínában

•Tőkepiacok kulcsszerepe (IOSCO)•Nem csak a dinamikusan fejlődő gazdaságokban, hanem a fejlett tőkepiaccal rendelkező országokban is•Magyarországon:

- kötelező alkalmazni a tőzsdén jegyzett társaságok konszolidált éves beszámolójának készítésekor

- megengedett a tőzsdén nem jegyzett társaságok konszolidált éves beszámolójának készítésekor

5

Miért volt szükség az IFRS kialakítására?

•Az 1998. évi ázsiai válság•A helyi számviteli előírásokkal összhangban álló éves beszámolók

•Korlátozásmentes független könyvvizsgálói jelentés•A nemzetközi intézmények úgy érezték, hogy

félrevezették őket

6

Az IFRS és az Európai Közösség

•Lámfalussy terv a pénzügyi szolgáltatások egyetlen piaccá történő összeolvasztására•Az EU-ban 2005-től kötelező az IFRS alkalmazása a tőzsdén jegyzett cégek esetében•A döntés „igen nagy bátorságot igényelt és a következmények jelentőségének figyelmen kívül hagyásáról ad bizonyosságot” •Sietősen kibocsátott szabványok a 2005-ös határidő teljesítése érdekében •A bankok erős lobbytevékenysége az IAS 39 előírásaival szemben•Befogadási eljárás és „megvágott verzió”

7

Az IFRS és Magyarország

• Az egyedi éves beszámolót a magyar Számviteli törvény előírásaival összhangban kell elkészíteni

• Adójogszabályok fontossága

• Hasonlít a magyar Számviteli törvény az IFRS-hez?

- A szakemberek nem értenek egyet a Pénzügyminisztérium

álláspontjával

- „Az ördög a részletekben rejlik”

8

KonszolidációIFRS – IAS 27

• Csak konszolidált éves beszámoló készítésével felelhet meg az IFRS-nek az anyavállalat

• Az anyavállalat nem konszolidált éves beszámolója csak abban az esetben fogadható el, ha azt a helyi cégtörvény írja elő, de egyébként nem támogatott

Magyarország

• A konszolidált éves beszámolót később kell elkészíteni, mint az anyacég egyedi beszámolóját

• A hangsúly egyértelműen az anyavállalat éves beszámolóján van

• A vezetőség néha arra használja, hogy eldugja a leányvállalatok veszteségeit

• Segít a vezetőségnek a jutalmakkal, bankhitelekkel és osztalékkal kapcsolatos céljai elérésében

9

Árbevétel – az egyik legfontosabb teljesítménymutató a piacon

IAS 18

• Áruértékesítés esetében a leszállítás ténye, szolgáltatásnyújtás esetében a teljesítés százaléka mérlegelendő

• Több elemet is tartalmazó szerződések elemzése

• Különbségtétel az ügynök és a megbízó kezelése között

• Különleges szempontok a számítógépes szoftverek esetében

72. §

• Az áruértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében a középpontban a „teljesítés” fogalma áll

• Nincs hivatkozás a teljesítés százalékára

• Nincs hivatkozás arra, ha értékesítés tárgya több elemre bontható

• Nincs különbségtétel az ügynök és a megbízó kezelése között

10

Az IFRS és a kisvállalkozások

•Az IFRS „elveken alapul”, ugyanakkor összetettségéből kifolyólag, az IFRS szerinti pénzügyi jelentések nagyon hosszúak•A „kis-és középvállalkozások” számára kibocsátott szabvány tervezet•A „kis-és középvállalkozások” címzést később megváltoztatták „magánvállalkozásokra”•A piac kritikája szerint a szabvány még mindig túl bonyolult•Ugyanakkor a bővülni és pótlólagos tőkét bevonni kívánó kisvállalkozások számára szükség van egy szabványra

11

Az IFRS és a „Nemzetközi hitelválság”

•Néhány felsővezető nyilvánosságra hozott véleménye szerint az IFRS - különösen a valós értéken történő elszámolás – felerősítette a „Nemzetközi hitelválság” hatását•Ez egyáltalán nem igaz!•Mi lehet az alternatíva?

- A bekerülési költség esetében továbbra is szükséges

értékvesztést elszámolni

- Ki vásárolná meg egy cég részvényeit „átlagáron”?

- A valós értéken történő elszámolás nem jelentett gondot

akkor, amikor az árak emelkedőben voltak!

12

A következő lépések •A 2005-ös évet követően az IASB rövid szüntetet tartott az új szabványok kibocsátása terén

•2013-ban terveznek új szabványokat bevezetni

•Az IFRS átvétele terén a következő hullám 2011-ben lesz

•Elsőként a jelentős kérdésekkel kell foglalkozni (mint például a lízingek és a nyugdíjak kezelése)

•18 vitaanyag kerül kibocsátásra az elkövetkezendő 18 hónapban

13

A magyarországi helyzetről

•Magyarország a közepes méretű országok közé sorolható az EU-n belül•Valószínűsíthetően az EU uralkodó irányvonalát fogja követni•Magyarország gazdasága folyamatosan bővül •Nagy üzleti lehetőségek rejlenek a régióban, amelyeket jelenleg a nagyobb cégek tudnak kiaknázni, mint például az OTP és a MOL, valamint a kisebb cégek számára is van lehetőség•Ésszerű áron van szükség tőkére!•Meg kell ismerni a számvitel nemzetközi nyelvét•A csak helyi szinten alkalmazott számviteli szabályok – ilyenek például az Ukrajnában és a Romániában általánosan elfogadott számviteli elvek – veszélyeket rejtenek magukban•Könyvelők, könyvvizsgálók és adóellenőrök továbbképzésének fontossága az IFRS terén

14

Kérdések