MTA KRTK KTI

Karsai Judit

AZ ÁLLAM SZEREPE A MAGYARORSZÁGI

KOCKÁZATITŐKE-PIACON

2014. 04. 23.

A kutatás az OTKA 105581 K számú pályázata támogatásával készült.

TARTALOM

• A kockázatitőke-piac felépítése• Az állami tőkebefektetések elterjedtsége• Tőkeprogramok az Európai Unióban• Az állami tőkeprogramok értékelése • Előírások a kockázatitőke-programokra • Állami tőkeprogramok Magyarországon• A Jeremie program tapasztalatai• A Jeremie programok hatása

MTA KRTK KTI

MTA KRTK KTI

A KOCKÁZATITŐKE-PIAC FELÉPÍTÉSE

(Vég)befektetők

- Nyugdíjalapok

- Biztosító-társaságok

- Bankok

- Nagyvállalatok

- Állam

- Alapítványok

- Vagyonkezelők

- Gazdag magánszemélyek

- Egyéb befektetők

Esernyőalapok

Kockázatitőke-alap

Kockázatitőke-alap

Kockázatitőke-alap

Magvető tőke

Induló tőke

Expanzív tőke

Kivásárlás

Klasszikus kockázati tőke

Befektetés kockázatitőke-alapokba

Közvetlen befektetések

Source: Federal Reserve Bank of Dallas, IFSL, EVCA/Thomson Financial/PricewaterhouseCoopers nyomán saját szerkesztés

Portfolió cégek

MTA KRTK KTI

AZ ÁLLAMI KOCKÁZATITŐKE-PIAC FELÉPÍTÉSE

(Vég)befektetők

EU források -CIP (EIP)

-JEREMIE

Magyar költségvetési források-GFP

-RFP

Holding alapMV Zrt.

Kockázatitőke-alap

Kockázatitőke-alapKözös alap

Kockázatitőke-alapCo-Investment alap

Portfolió cégek

Magvető fázis

Korai fázis

Expanzív fázis

Klasszikus kockázati tőke

Befektetés kockázatitőke-alapokba

Közvetlen befektetések

Forrás: saját szerkesztés

Privát befektetők

Privát befektetők

Állami tőkebefektetések elterjedtsége

MTA KRTK KTI

OECD 32 országra vonatkozó felmérése:

-Kormányzati alapok közvetlen befektetései (14 országban)- Legkorábbi konstrukció, sok negatív tapasztalat

-Alapok alapja (holding) konstrukció (21 ország)- Kiemelkedő szerepű az EIF alap - Privát alapkezelő kezeli az alapokat (40%)

-Társbefektetési programok (21 ország)- Pari passu megoldás (83%)- Előzetes szűrése a befektetőknek (72%)

Értékelés nehézségei:

•13 ország értékelte az állami tőkeprogramját (más típusú programokat 21 ország)•Változás a végrehajtó szervezetnél, a program nevénél, a tartalmában •Adatok szűkössége (fiatal cégek, üzleti titkok, rejtőzködő privát befektetők)•Időhorizont (strukturális alapok és pénzügyi eszközök időhorizontja

Állami tőkekonstrukciók az Európai Unióban

MTA KRTK KTI

• CIP/EIP (Versenyképességi és Innovációs Keretprogram / Vállalkozás és Innovációs Program)

• EU szintjén működő program• Versenyképesség, innováció, vállalkozás, techtranszfer, pénzügyi közvetítők, induló cégek

finanszírozása• EIF ‚alapok alapjaként’ fektet be kockázatitőke-alapokba

• EIF Kelet-Közép-Európában 30 kockázatitőke-alapot finanszírozott• Főleg növekedési szakaszban tartó cégeket finanszírozó kockázatitőke-alapok kapják• Állami és privát források azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek (pari passu)

• JEREMIE (Közös Európai Források Mikro-, Kis- és Közép Vállalkozásoknak)

• Kiegészítő, regionális szintű, kisméretű program, strukturális alapokból • Hitel, garancia, tőke nyújtása mikro-, kis- és középvállalatok számára• Főleg induló, korai fázisú cégeket finanszírozó kockázatitőke-alapok kapják • Jeremie konstrukció közel 50 kockázatitőke-alapot finanszírozott

• EIF a Jeremie holding alapok kezelője 14 esetben• Privát források nyújtói ösztönzésben részesülhetnek • Kelet-Közép-Európa kockázatitőke-ipara számára jelentős forrás

Állami tőkebefektetések hatását elemző tanulmányok

MTA KRTK KTI

• Jelentős piaci elégtelenségre hibrid megoldás nem jó (Jaaskelainen és társai, 2007)

• Hibrid alapok esetén van mérhető hatása állami finanszírozásnak, de is döntő az állami hányad (relatív kisebbség) és a privát alapkezelő (World Economic Forum, 2010; Grilli, Martinu, 2012)

• Állami regionális alapok mérete túl kicsi a hatékony működéshez (Mason, 2003)

• Állami tőkefinanszírozás hatása gyenge, kisebb a független privát alapokénál (Balboa és társai, 2007)

• Állami befektetők kevésbé sikeresek: kilépés, high-tech, szabadalom, foglalkoztatottság (Brander és társai, 2010)

• Állami alapoknál kevés a korai fázishoz értő alapkezelő (Cumming, 2011), • Hozzáadott érték növelését a jártasság hiánya és nem a kínálat szűkössége akadályozza,

„hands-on” menedzselés kell (Grilli, Martinu, 2013)

• A keresleti oldal problémáinak kezelése nélkül hatástalan az állami katalizátor szerep (Nightingale és társai, 2009)

• A nem pénzügyi eredmények csak implicit módon jelentkeznek (NESTA, 2009)

Kockázatitőke-programokra vonatkozó állami előírások

MTA KRTK KTI

• 2006 óta Közösségi iránymutatás a kockázatitőke-befektetési konstrukcióknál betartandó feltételekre, mely az egyedi tőkeinjekcióra nem vonatkozik (2008 óta ideiglenes, 2013 óta végleges)

• General Block Exemption Regulation (GBER) egyszerűbbé teszi az összeegyeztethetőség vizsgálatot

Összeegyeztethetőségi feltételek alapokra, kezelőkre, cégekre egyaránt vonatkoznak:

•Alapok profitvezérelt privát tulajdonosokkal rendelkezzenek (50% vagy 30% ) •Alapkezelés üzleti szemléletű, teljesítményhez kötött javadalmazás, pályázat •Befektetés piacgazdasági elv szerint, profitvezérelt módon, üzleti és kilépési terv•Befektetések egyedileg is min. 50% privát befektetőtől (pari passu), támogatott területeken min. 30% és ösztönzés megengedett •Befektetések min. 70% saját tőke, kvázi saját tőke •Befektetési volumen cégenkénti részösszege max. 1,5 m €; 2011 óta 2,5 m € bármely 12 hónap alatt•Cégek mérete és életciklusa számít, támogatott területen összes KKV kaphatja, expanzív tőkét nem támogatott területen középvállalatok nem •Döntéseknél nyereségorientáltság, privát befektető képviselete

 

A Jeremie kockázatitőke-alapok befektetési korlátai

Korlátozás Co-Investment Alap

Közös Alap

Közös Magvető Alap

Közös Növekedési Alap

Céltársaság székhelye

Magyarország Magyarország, Közép-Magyarországi régión kívüli

Európai Unió, Közép-Magyarországi régión kívüli

Európai Unió, Közép-Magyarországi régión kívüli

Céltársaság életkora

5 évnél fiatalabb

5 évnél fiatalabb

3 évnél fiatalabb

5 évnél fiatalabb

Céltársaság árbevétele

max. 1,5 md Ft max. 1,5 md Ft max. 200 m Ft max. 5,0 md Ft

Befektetés mérete

max. 1,5 m €, 12 hónap alatt, max. 3 egymást követő évben (4,5 m €)

max. 1,5 m €, 12 hónap alatt, max. 3 egymást követő évben (4,5 m €)

max. 150 ezer €, max. 2-szer(két külön befektetési döntéssel)

max. 2,5 m €, 12 hónap alatt, többször ismételhető

MTA KRTK KTI

Forrás: saját szerkesztés az üzleti sajtó anyagai alapján

Az állami szerep változása a magyarországi kockázatitőke-piacon

MTA KRTK KTI

Hasonlóság a 2000. évi dot.com válság utáni időszakhoz:

•Válság: kockázatvállalási kedv, befektethető forrás csökken, főleg korai fázisú cégeknél

•Gazdaságpolitikai szándék a kockázatitőke-piac fejlesztésére: számos új állami tőkebefektető

•Állami tőkebefektetések adatai nem nyilvánosak, tőkeprogramok értékelésére nem kerül sor

•Jelentősebb befektetéseket kormányközeli cégek illetve alapkezelők/befektetők kapják

Eltérés a 2008. évi válság után:

•EU tagság jelentős uniós forrásokra jogosít (Jeremie konstrukció, SzTA)

•Állami tőkebefektetésekre EU szabályok vonatkoznak

•Intézményi rendszerben alapkezelői struktúra kerül előtérbe

•Hibrid alapok létrehozása a privát szféra bevonásával, de van csak állami befektetés is

•Privát befektetők kiválasztása a tőkekonstrukciókba pályázattal történik

•Inkubációs és akcelerációs szervezetek csírái megjelennek

Állami kockázatitőke-befektető szervezetek forrásai és befektetései, 2002-2013

MTA KRTK KTI

Állami tőkebefektető szervezet

Források befektetési időkerete

Források értéke

(milliárd Ft)

Befektetési időtartam

Befektetési ügyletek értéke

(milliárd Ft)

Befektetési ügyletek száma

(db)

MFB-csoport 

2002 - 59 2002 - 2013 56 334

Jeremie-alapok 2008 - 2015 93(+38

privát)

2010 - 2013 23(+10

privát)

90

Széchenyi Tőke-befektetési Alap

2011 - 2015 14 2011 - 2013 4 37

Állami tőke-befektetők összesen(privát forrásokkal együtt)

2002 - 2015 166

(204) 

2002 - 2013 83*

(93) 

461

*A HVCA és az EVCA nyilvántartása szerint, mely a befektetők önkéntes adatközlésén alapul, a bevallott állami és privát, klasszikus kockázatitőke-befektetések értéke 2002 és 2013 között 209 milliárd forintot tett ki. Forrás: az NGM, az MV Zrt. kiadványai és üzleti sajtó alapján saját számítás

A Jeremie kockázatitőke-alapok forrásai és típusai, a pályázati fordulók szerint

A program indulása

2009. 06. 2012. 06. 2013. 04. 2013. 07. 2009. 06. - 2013. 07.

Elnyert állami forrás(milliárd Ft)

34,6 28,5 24 6 93,1

Magánszektor-ból érkező forrás (milliárd Ft)

13,4 12,2 10,2 2,6 38,4

Kezelt tőke összesen (milliárd Ft)

48 40,7 34,2 8,6 131,5

Alapok száma(darab)

8 6+4=10 8 2 28

Egyedi alapok átlagos mérete (milliárd Ft)

6 3x4,23x6,44x2,1

4,3 4,3 4,7

Alapok típusa 7 db Közös, 1 db Co-Investment Alap

6 db Közös Növekedési, 4 db Közös Magvető Alap

8 db Közös Növekedési Alap

2 db Közös NövekedésiAlap

27 db Közös1 db Co-Investment Alap

MTA KRTK KTI

Forrás: az üzleti sajtó alapján saját számítás

A klasszikus kockázatitőke-befektetések GDP-hez viszonyított aránya Európában

MTA KRTK KTI

A Jeremie program néhány tapasztalata

A pályáztatási rendszer anomáliái

•Új, kipróbálatlan konstrukció miatti tapasztalatlanság a hatóságok és a pályázók részéről •Várakozáson felüli számú pályázó, nagyarányú érvénytelen pályázat •Eredményhirdetés többszöri elhalasztása, eredménytelenné nyilvánítás, kiírási feltételek módosítása, pontozásnál szóbeli prezentáció súlyának növelése, zsűritagok lecserélése, keret megemelése

A finanszírozásba bevont privát tulajdonosok köre

•Nem nyilvános adat, alapkezelő és alap tulajdonosai a híradásokban nem válnak szét •Jelentős érdeklődés, a kockázatitőke-piac szempontjából sok új befektető megjelenése •Különösen népszerű a hazai nagytőkések és tőzsdei befektető csoportok körében (profilbővítés) •Magánszemélyek főleg bankárok, vállalatvezetők, üzleti angyalok, befektetési szakemberek (a 100 leggazdagabb magyar közül 13 vesz részt 18 alapban)•Egy bank 2 alapban, pénzügyi befektető csoportok 7 alapban, külföldi kockázati befektető 1 alapban•Nyugdíjpénztárak, biztosítók, nagyvállalatok nincsenek a befektetők között

MTA KRTK KTI

A Jeremie program negatív hatása a magyar kockázatitőke-piacra

• Forrásellátás erősen függ az EU finanszírozástól, hazai intézményi finanszírozók alig

• Hibrid alapok mérete kicsi (kockázat, újabb kör, kiszállás gond lesz)

• Önfenntarthatóság kérdéses

• Állami hátterű befektetők egymással versenyeznek

• Befektetésre rendelkezésre álló időkeret szűk

• Pályázatkezelő szervezet átszervezése

• Pályázatok nem transzparensek

• Állami tőkebefektetések adatai, értékelése nem nyilvános

• Keresleti oldalon késve induló intézkedések ( pl. Gazella pályázat)

MTA KRTK KTI

A Jeremie program kockázatitőke-piacra gyakorolt pozitív hatása

• Megnövekedett tőkekínálat induló, korai fázisú, innovatív cégeknek

• EU források mellett hazai vagyonos privát befektetők növelik a kockázatitőke-piac forrásait

• Láthatóbbá válik az üzleti angyalok tevékenysége

• A piac több szegmensét ellátni képes alapcsaládok jönnek létre

• Tapasztalatot szerző új alapkezelők nevelődnek ki

• Javul a kockázati tőke ismertsége, elfogadottsága

• Vállalatok transzparens működése terjed

• Megjelennek a befektetéseket előkészítő szereplők (tanácsadó, inkubáció, akcelerátor)

• Állami tőkeprogramok korszerűsödtek, a piacgazdasági feltételek között hatékonynak bizonyult konstrukciókat vették át

MTA KRTK KTI

MTA KRTK KTI

Dr. Karsai Judit

tudományos főmunkatárs

MTA KRTK KTI

Tel: +36-30-8164269

E-mail: karsai.judit@krtk.mta.hu